^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

"S. 5 Ei 5 S. ül .A vármogj'e népe. oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S. "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk.

az. a melynek megvan az önálló jellege. Pest vármegyének számos községe van. magyar. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. úr. tót. babonaköre támadjon. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. így pl. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása. nem is tiszta magj'ar eredet. Kiskrös. A mi népies szokásuk van. tiszta magj-ar jelleg. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. : . váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi. Duna . Akik betelepedtek. S ime. bár nem eredetére. hanem uradalmak cselédnépe telepít be. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére. hatalmas községekben tömörült a nép. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre.on változik. tiszta magyar a lakosság. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. Néprajzi kép. részint kalandor. Vegyük figyelembe azt is. a paraszt. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. különö. 11% német. monori. a XVIII. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. St azt lehet mondani. hogy a békés idk beköszöntével. pomázi. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. a mely elüt még a környékbelitl is. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. 1000 él 54. napszámosokból kerül ki s folji. Ezenfelül jsllemz. ma azonban már egészen megmagyarosodva. 3—4000 lélek 35. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. A déli részen. 33. sváb s más egyéb. 4—5000 lélek 18.A vármegye népe.0000 leieknél nagj'obb városa van 8.000 lélek 22 községben s 10. részint sorsüldözött emberek. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. vagyis 60% magyar. hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága. ráczkevei és szentendrei járásokban. mert a nép zsellérekbl. jászfényszariiiaknak mondták magukat. 5—10. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be. mert a nép vegyes származású. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek.779 lakosából 681. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak. jellegzetes vonást nem mutatnak. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik. cselédekbl. hogy az éjszaki. 96. pomázi. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon. homokbuczkás vidéken. Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. hanem tót. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. 7% tót és 05% szerb.sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. váczi és szentendrei járásokban. míg az alföldi részen ritkán. — . A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk.325 tót s 3451 szerb. ma már azonban alig érzik meg ez. a pásztorkodó. hogy ezekben a községekben a nép. Megfig3'elésre méltó. az alföldi síkon. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód. hogy a vármegye 825. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad. Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. század els felében telepedtek le a ma is kopár.364 német. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani. sváb. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. 3000 lélek 44. Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. monori. nem számítva közéjük Budapestet. hanem szellemére nézve az. De a valóság az. számtalan helyrl verdve össze ide. a tótok a gödölli.680 magj-ar. ráczkevei.

módosabbak a napi szokások. A tanyákon vannak az apróbb. a ház mmgati végén van egj'' szoba. a küls cseréíiy-ajtó. így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. Kerítés. — A ruházat ugyanaz. czifra edény. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. földre. szita. verem ezt minden évben újat ásnak. Gazdagabb az életmód. mint az apró falvak s így üresebb. ha lehet. középtermet s inkább nyúlánk.ivel nagj'obbak is a házak. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán.4 A vármegye népe. földszintes házakkal építve. a ki felügyel a házra. rendszerint vályogból építik. alma. vályút. könyvek. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. Van egy nagy ágy. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. gémeskút. néha vályogból. kapu nincs. stb. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. néha szalma. a búzát pedig tisztának. telik"'. legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak. szoba is olyan.. legfeljebb egy kis árok keríti a telket. feles. m?g egy kicsi. csöndesebb az udvar. hanem mindig papucsban vannak. mestergerendán a maguk fzte szappan. Építmester egj^-egy tanyai barkács. sok az ákácz és van eperfa is. mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. seprt. Van benne banyakemencze. támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. E fölött a tükör. valam. csak épen nagj'o. s katholikusoknál szent képek. fakanapé. e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. A telekre nyüó ajtaja ketts. Van fiókos szekrény. néhány gA-ümölcsfával. a ruházat. láda. Étel4k is nagyon egyszerek. Házi ipar ahg van. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. kamra és az istálló következnek. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. hogj' a békák össze ne fúrják. Kecskemét körül pábnafának hívják. A házakat szilárdabb anyagból. e mellett járják a csárdást. Rendesen ez a beosztása. mint a nagj' községek és városok képe. A ház körül veteményes kert. ezen túl a konyha. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. mint a városi kisebb házak berendezése. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére. villát. a gyufa. csak még egyszerbb. Abban. . A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. esinos. naponta kétszer esznek. ezalatt üresek. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet. Kevés konyhaeszköz van. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. Az asszonyok pl. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. mángorlófa. A : A A A A A . a kiknek . hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. Ffoglalkozásuk a földmívelés. a bels kilincsre és kulcsra jár. már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. kelet-nyugati irányban. a falon gyúródeszka van. porczellánok. nem hordanak csizmát. Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. mint kisgazda. Az udvaron a disznó. tisztább. konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. hogy az ajtók délnek néznek. Egészen intelligens. dombos hel\Te építilc. szánkót. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. a mellékút ezák egyenl nagyságú. hogy rögtön látni róluk.és tyúkól.bb 8 állandóbb aránj'ú. st széparczú. A vármegye képe jellemz az Alföldre. vagy támlás kertész és cseléd. Az utat nyárfákkal ültetik be. segít a munkában. úgy. vagyis rácsos. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. vagy a tanyás kertész. alatta a korsó. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. asztal. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. s körül ezen a patka. rendesebb a ház. szobák. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. mert épen azok laknak bent. A házat. mint bent a községekben. üvegek. vagy a putrik. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. cseréptálak és tányérok. tet nád. letakarva fehér terítvel s rajta apró. kosarat. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék. czipt is csak nagj' ünnep?ken. A . bérl. vert falból. fogas.

A kemenczét szalmával ftötték. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. kihordani a házból. A házak berendezése olyan. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. a hol tzeget is használnak ftésre. mesteremberek lakásához. ákáczfás utcza. hagyma van felfüggesztve. szekrényekkel. Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. száradni vagy megrizni. A lakás szokottabb . Természetesen ezt is praktikusságból teszik. Jellemz a vármegye helységeire a széles. az alsó akkor is zárva maradhasson. a nagykapu és a Idskapu. erre durva vászonlepedt terítenek. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. hazafias képeket. még a tanyai házakon is. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . nem úgy. mext arra ház vályog. A konyhán ketts ajtó van. mint a felvidéki városoknál. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. kancsók voltak felaggatva dísznek. . Képeket is vesznek. reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam. szentképeket. Zöld zsalut használnak. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. letakarják színes karton-ágyterítvel. befelé nyíló. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. olaj nyomat okát. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. nagy üvegtáblás. végig az utczasoron veszik kiírül. paprika. Ebben csak a modern. Rendesen rács. diványnyal. a hol már többször bven leírtuk ket. nem ritka az egészen új gördül redny sem. Nincsenek zeg-zúgos utczák. hanem vas. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. mint a többi alföldi vármegyékben. városias. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb.és sertés-ólak. a mely középen van ketté vágva. tégla-tzfalat is. régiesebb a tulipános deszkaablak. A az udvar színénél. hogy ha a fels részét kimntják. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. még pedig urasat. pléh takaréktzhelyen. de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. Kinek milyen módja van. vályogalakba préselve a szalmás trágyát. A kis lakás egy utczai szobából. ixem lehet szert tenni. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. de vályog-. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. amely hamar elkopik. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. fölmázoltak simára. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. fala rendesen 2—4 méter magas. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt. tartós anyagot. Kémény ma már mindenütt van. egészen modern. mert hideg télen. a melyet szombatonként tapasztottak. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. vagy sár. hosszú. A szoba padlója régebben mindig föld volt.berendezése a következ.A vávniegye nópe. hajlított butor-székekkel. Szinte eltéved az ember. követ egyáltalában nem. fából vagy sárfallal készítve. sok ágj^nemt s ?z egészet . Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból. kiüönösen a nagyobb községekben. A falakon régen cseréptányérok. Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers. befúj rajta a szél. a mit trágyából készítenek. különösen az erdötlen vidékeken. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának.

a pörge kalap. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. mint a jómódúaknak. Különben a boltok annyira terjednek. öreg ember bottal jár. . a mi a mai'ha körül. a ránczos csizma. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. de nem ritka a piros arczú. Erteljes. mezítláb. lustábban végzik. Viszont érdekes. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. csak az egyszerbbeket. Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet.. a kinek új ruhára van szüksége. takarékos. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több. vagy egyes vidékeken. A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. Ilyenkor nappal sincs dolguk. paprikát sokat használnak. mely szinte elveszi az étel valódi ízét. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet. Igen sokat esznek krumpUt. hogy az : nk . fonni. kendert termeszteni már nem igen szoktak. Nyáron ezeltt mezítláb jártak. Az apró fiú nyáron hajadon fvel. szárnyast esznek. szorgalmas. mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. vagy . A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. — — ITápiAikozás. a mely azonban ránczos. mikor az otthontól távol dolgoznak. . — . a ki teheti. St télen azt a kevés dolgot is. marha-. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. máskor harisnyát és czipt. Munkába. mert minden keresetüket arra fordítják. s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. divatlap szerint. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. és élesztül kovászt használnak.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe.német" szabású ruha. ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. egy ingben szaladgál. minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna. a fels szoknya. Az asszonyok. mert derék nép ez. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát.. borsot. még legtöbb aprómarhát. alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. A ruhát nem mindenki készíti otthon. — . csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. munkabíró. ritka a darázsderekú. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. sem külsejével. így Kecskemét körül is. A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót.pönd". leányok szépek. A borjúszájú inget. . Az efféle ers fszerezést. A ruházkodás általában eg^'szerü. az alföldi magyarság rendes viselete. Az ingváU. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van. A szr. csak hevernek. ersek. jómódú. de ma már csak a tanyán járnak így. vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába. Nem is vénülnek hamar. czipvel. és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak. nehéz munka. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. vagy kétszeresbl készített kenyér. sokágú fonatokat. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. ház körül akad. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. Van falu. eledelük a búzából. A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre. Az ételt ersen fszerezik. babot. de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már. hogy a hol nem ritka a pénz. F- . mint a magyar földmívesnépé általában. k . A nép táplálkozása olyan. igazat is ád nekik. ünnepen szoknyát. mely hajdan általános volt. Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk. a ki nincs hozzászokva. mind a divat szerint változik. papucsot viselnek. mezítláb jár. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. répa a szokottabb fzelékek. tök. a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. Szni. sem általános Egy-egy városnak. hogy valóságos csoda. rozsból. lájblit és kalapot adnak rá. vagy varratják. a hosszú éjszakákon át. egészséges szépség. alsószoknya. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. csak szalonnát. a czip. nem is bírja megenni. különösen a szegényebb nép. még a házban is ritkán vannak kend nélkül.

különösen a tevszeren végrehajtott bosszú. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. de azért még sokat tudnak. : ! . árván marad. A nk épen olyan bven esznek. 18 éves korában már meg is házasodik. különösen a fváros vidékén. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. Ha valaki szellemileg kiváhk. ha nincsen dolguk.. már A — . A törvényeket. jó bven. mit az iskolában tanultak. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. s evés közben beszélnek. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. járnak ki a szlbe.A vármegye népe. Az egykorú leányok is együvé tartanak. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket. Ma már kávéznak is. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. fváros környékén lakóknál nem ritkaság. tej-. mely baromfikereskedéssel. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. mert neki péiizértéket jelent. . A A . katonapajtások. gj'önge homoki bort isznak. a mit megenne. délben és este egyféle ftt étel van. a közérdeket meg nem értik. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. Lassan esznek. egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. a kivel egymásért azt tartják. mintegy kóstolgatva. de nem is dolgoznak kevesebbet sem. szegény ember" sorsát.. A hol bort termelnek. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket. Ettl várnak minden jót és úgy találják. hogy nem kapnak tle semmit. csak ígérik azt és átkozódnak. mint a szokás ellen. azt megbámulják. 7 olyan községek és az olyan nép. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. ritka. A A A Tiireas éiet.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó. abból ahg tartanak meg egyebet. A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. : — . esetleg erszakos úton elért föllendülésre. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. túró-. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. s fleg a szokás az. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. hogy Az A iskoláztatás. az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. A vendégtl megkívánják. a munkánál. Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön. A jogát egjnk se engedi. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek. iddogálni. Bort.az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. nem tördnek a pohtikai változásokkal. tojás-. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. csak az olvasni-irni tudást. tzbe-vízbe készek menni. baráti csoportot alkotnak. Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. 19 éves korában vén-nek mondják.. vaj-. különösen az orvoslás terén. alig fogyaszt valamit ezekbl. inkább mindent koczkára tesz. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. Legnagyobb részük kútvizet iszik. sajt-elánisítással foglalkozik. a leányok az érintkezést. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. h. Rendes étkezési mód az. Távol tlük. . Az iskolában. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. ott alig adnak el valamit belle." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája. mint a férfiak. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. de a mélyebb hatása nem elég nagy. A bosszú. pl. s egyre jobban terjed a páUnkaivás. még ha évtizedek múlva kerülnek is össze. Kétségbeejtnek tartják a . hogy megtanulja az idegen szót. magasan felettük van egy hatalom. én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával. st theát is isznak. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. hogy egyék-igyék. a minek engedelmeskedni kell ez a kormány. mást. kimondta az igazságot. de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági. kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma.

hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. akkor biztos. hogy . A papnál történik meg a jegyek kicserélése. kifélét. mikor találkoztak. magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. a ki kitudta. hogy neki . módos után. Ha pl. : t : — . A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják. harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. Ha azt a lány megette. . ha a leány hagj'ja cserben a legénji:. A konyhában aztán vagy a tornáezon. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew. hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. ezért melléúlésnek nevezik ezt. séget. Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése." Persze jól értik itt. azután a legény elköszön. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak. hogy kiismerje a másikat. a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol. csak a viselkedésével mutathatja ki.8 A \-árinogye nópe. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál.sértés kerekedik. mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt.hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást.. dolgos. nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után.nem nekem vesz feleséget. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket..szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. mert már . Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak. hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt. a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt. mindoiiröl. vagy . még pedig a legények. még pedig a legény pénzt. ezt felbokrétázott papírba takarják. A legénj'. de a leány megtartja a pénzt. mint a keztys gazdag. a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. De a legény még ennél is elébb kitudta magának. de ma» már nagj'on vigyáznak. mert az utolsó estén. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás.. „a nyomós". a mely még abban az idben kezddött. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . Az a szép páros élet. a saját sorsához 'llen. a leány úgy tesz. a leány pedig pántlikát. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár. mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy. a Id nekik is legjobban tetszik. A paptól hazamenve. Végre a legények fleg oda járnak. jelentkezn'. mifélét választ a gyereke. hog^' nincs kedvére a legény. Persze ahhoz megy elször. ha nem iszik sokat. csak arra vigyáznak. suttogva. hog^' . s jegyet adnak egymásnak. pohár borral. hanem az olyan leányt választja.. a gazdag után. Viszont. úgj'. van aztán a többi helyen neiieztelés. mintha kikísérné. Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt. Jövetelük napja nem titok a leányos háznál. A férj akkor tökéletes. meg hogy jó választást tegyen a lány.. femitartván ezzel az si szokást. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. vacsorához iihiek. a ki . s arra igyekszik mindenik. a hová nagyon is lekötötték magukat. többet ér az ilyen. a m'kor elébb ehnemaek a paphoz. kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. Mikor megjeleimek a becses vendégek..ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck. vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét. a kit legjobban kedvel. A leány egy légé mi: sem utasíthat el. Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl. igen szívesen fogadják ket. ismersüket násznagynak s ez vagy magában. tisztességes" vendégek. hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat. a legény megpendíti a leány eltt. ha tisztességes. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben. susogóba" járt egy öreg asszony. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. közös ismersük. mert abból roppant nagj.. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok. almát adott neki. mit gondol a lány felöle. nem szalad . a mehnk nem veszi fel". csúffá teheti. ha szegény is. meggondolt szavú. A legény jegye annyi pénz. MegbeszéUk a kézfogó napját is. úgy hogy már borral is megkínálják ket. ha más küldi vissza a pénzt.. kik lesznek azok a becsületes vagy . olyan szekér után. hogy baj ne legyen.

Kalocsai iiéjniselet. .

10 :*i^i*i^ .

visszalopják a menyasszonyt. meg akarják nézni. a nyoszolyók megfésühk. jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. hogy déleltt kormos fazekakkal. s ez éjfélig is eltart. elébb végigvégig dalolva a falut. a talpuk alatt. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal. s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. a melyben vastag drót van belül. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal.Jcölest válogatni". A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek. Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. . A vlegénynek is bokrétás a kalapja. bádogfedn dobolva. a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba. énekmondók utódja. a nyoszolyóinak csak virágcsokor. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van.áncz is. . Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. ketté vágják s felét az új férj. Az ünnepi lakoma vagy délben. A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba. ahol délben volt a lakoma. Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes. A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét.. 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket. heged.A vánuogyo népe. koppasztják a baromfit. a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. Halason ma is kap fizetést a vfér. ott. hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. mert a kendt. maskarás legényekkel. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát. A katliolikusoknál szokás. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának.nyenyer'\ vagy czimbalom mellett. piszkafával. vagy halasiasan mondva vfér-t. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport. kedden öhk le a marhát. úgy hogy nem könny bejutm. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. A vacsora után táncz következik. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. Rendesen szerdán van az esküv . A menyasszony fején koszorú van. a miért ételt hord. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés. hogy nekik elveszett valami szép madaruk. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i. ha csak tudják. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba. más felét az új asszony eszi meg. zokogása közben. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni. pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. hogy ülnek be a padba. a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást. hétfn a süteményeket. — . Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. Reggelre kelve. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. kalácsot. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. valamint a jegykendvel is. felöltöztetik az új asszonyt. este van a Icárlátó. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat.. pántUkás lovakkal. ha pénzt dob az erre kitett tányérba. rendetlen házban. visszalopják a menyvlegény házához. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök.. Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. vasárnap csinálják a cs'gát. onnan a paphoz. sr A . Katholikusoknál az új asszonyka titokban. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. házról-házra járnak és enni A . a mikor tánczba kezdenek. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. nem repült -e ide. mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt.

A gyermekágyas anyának. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a .12 A vármegye népe. . ha a legény vagy leány elször van kereszteln. A halottat szent Mihály lován viszik ki. a milyet kívánnak. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve. pap beszögezés eltt beszenteh a halottat.. erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen. a kiket kominak akart. sonkát a kéménybl.na. halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. a metyben lakott. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre. az ág. a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi . mindennap más- — . . Néhol meg is vendégelik ket. hogy újra meghívja a keresztszülket. mint ma. kivált ha els gyermek az újszülött. bent imádkozik. Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait. Ez a ti/úkver. míg a komaasszonyok a templomban vannak. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. rétest hoznak neki. hogy. . de a többi koma is megjelenik a kereszteln. s a szülk nem is ih-üluek neki." Ez abban áll. duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak. a ki a temetés idejét meghatározza . hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. a kántor búcsúztatót készít. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. vallásúaknál itt is énekelnek máig. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit. kérnek. míg csak fel nem gyóg3Til.. A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót. A lakodalom migy költséggel jár. eláldják a családot és haza mennek. Más tréfája hogy egy rossz a bábának.'kágyashoz jömiek. Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. A gyermekek élete természetesen tele van játékkal.ságait. alkonyatkor. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be. a hogy a nevét m?ghallja. a protestánsoknál délután van. néhol a teke-játékok. . Rendes szokás. az iskolákból kündulva a gombozás. a milyet csak tudnak sütni." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz. de a ref. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el. mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. A kath. Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii. biga. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. a czínteremben leteszik. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. Ilyen a . Ezért a bába ebéd után eláll. valamint a halál után is. a ki. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív. vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának. és ev. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett. A keresztelés a katholikusoknál reggel.választás. A labda. olyan hosszút. Vannak régi bábatréfák. anyát. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot. a miket nem lehet elhagyni. Felköszöntik a keresztszülket. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik.. A komaasszonyok. köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani. mely inkább az élknek intés. A rokonok megvárják. néha prédikál is egyet a pap. ref. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. halott sírjára. hogy jön az ellenség Néha zene. keresztanya. ha gyerm. kövecskékkel való kapós játék. kezébsn egy tányéron tégladarab van. A katholikusok egy párt. ják. — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt. —— k . : .bocskorpénzt. st a bábát is. Leányhalottat legények. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak.

a ki tánczohii vágyik. Újévkor szokásos. de naivel az ünnep kevés. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak..) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem. ! — : "Mokés^okf .iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" . Szombaton este a legény megmondja a szeretjének. ezt kiabálja . :) Ég. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. kocsit. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. úgy. a mit a lány reggel ha meglát. sziek. Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. ezt kiáltja kocsit. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. a hogy az ottani gyerekek tudják . se ott maradni a kocsmában. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak. akkor ördög lesz." Ha aztán beereszti a kanász. kendvéget tartva..Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába. a tánczszünetek alatt is.: A a cziczázás v-ármegye népe. Szél fújja pántlikámat. tuskó Pap ül a padon. : .Favíg Favíg beszélik. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán.. ess Az a lepedje. Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet. bütyök gamó. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. Némedi pap ide mén.Farkam alatt a garas.szítenek a legtöbb vidéken. a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. szellemi frisseségét. (Az égre ez? Föd. A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. toló. ha nem nevet. nyáriak és téhek. Kinek? ráfelel . hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza. mert a lánynak nem illik magától se bemenni. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. czinegére Holnap délbe begyühecz. . templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. Az április elseji tréfákat ismerik. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ.. egj'-két szónyi változtatással. A legény. Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle. A fonók ma már nem igen cüvatosak. vagyis hétfn is mulatnak. farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. de ma már kevés külön szokással folyik le. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz. taliga is jól esik. húzó-vonó. böge bankó. nyomó. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá . hogy a disznó mikor jön haza. garast adok. Régebben a legények is koledáltak ígj'. danivalója mikor a mezrl szalad. Erre a lány vasárnap délután. Kilencz öles köles kazal. A szüret nagy vígsággal." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják.. felpántlikáz. Hecz pecz kimehetcz. Ha az angyalok többen vannak. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak. A „májfa'' egy lombos fiatal fa.Tahga is jól esik. de nem ád. Egy játékot. másféle szokások is divatosak. illetlenül így szól neki . 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét. szorító.Kocsit a kanásznak. a legények ott maradnak. Ali Kis borocska. tavasziak. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász. lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád. ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : . húsz lépésre mennek elre. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. : : '. angyal. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán. így állanak. Ezzel vége a játéknak. Csiga csomó. Halason azt mesélik a gyerekek. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet. Czérnára. Akár kettt. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint. Ki issza ki? Kis pohárka. Fordujj egyet. elejtöttem. göcs. angyalka. hogy vasárnap délután mulatm akar. Este a lányok hazamennek.

a diphtongusok teljesen hiányoznak. két nyelvjárást ismernek. a vármegye határáig.. mire ideért.. Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek. hog}. míg végre késével leszúrta. abból nagy lakomát ! ! — . Akárhányszor közé rohant a népnek is. hanem mindenféle sültet. s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. már a földet. Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. Ezt a mulatságot Emmaus-nak. Részletesebben Vácz . Magán a nagyobb alföldi síkságon. . n-ikor messzirl bikabömbölés. Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet. Már jól megizzadtak a napon. nem olyan gyakori s nem is olyan általános. A mit gyjtöttek. mint másutt. hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. Sátorokat rögtönöztek. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt. kiskunságit". hajszban. st betört a mázsaházba.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor. a mit farsang alatt használt. bor volt. Farsangi szokás is divatozott. megállt. ettl lefelé. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik. a mely mulatóhetye volt. a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. ly szótag és szó végén elvész. vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. tarhonyás-rétest. fmn men . Ezt a nyelvjárást a következ. a gyepet túrta a szarvával.. Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni.-. Ráczkevétl. júhczobákot. Ritka hely volt. s ott zene mellett mulattak. úgy Czegléd tájáig a . túrós csuszát. majd a . mint a fiatalok. roppant mennyiségben. a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke. Szabadszállás vidékéig a . s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. szarvait elre ordítozták mindenfele. pestmegyeit". de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren. nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. Ha akadt egy vakmer mészároslegény. az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. fülébe kapaszkodott. le. azt legázolta. Czeglédtl délre.ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. omlós pogácsát. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. sör. A legények közül kett maskarának öltözött. kivált régebben. s az m. A — : . Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. csaptak . büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . a hol az úri nép helyezkedett volt el. hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához. Öcsán a múlt század végéig szokás volt. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. A bika körülfordult. a mely már szinte végkimerülésig volt. tánczolnak. a férfi pedig innivalót kért.az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát. az Emmaus. csupán Vácz tartozik teljesen. a hajdani remetelak mezejére. elre feszítette két els lábát.. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. pörkölt húst.. véres nyelve kilógott a szájából.vyeivjáríUn). . Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött. kurjongatás hallatszott. « helyén az ó. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is.1 4 A \ánu('gye nópe. nagy daczezal. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt. a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek. megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. A zsivajra heg^•ezve jött. foszlós kalácsot. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. Jellemz. hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. az egyik asszonjniak. nagyobb mértékben.. zöldleveles ágakkal befedve. Régi kecskeméti húsvét. : . Megesik ilyenkor.

. No akkó egye még a fene a ké nyévit. a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl.Keserves esztendnk lesz nász uram. lejá'. Az l már itt nem esik ki annyiszor. jurát. mondok . népadoma : . Beszédjük ilyenformán hangzik . Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül." . lakossága jász telepítés. A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra.. ojjan kevés vót a piaczon." . : . hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel. de ojjan betegen tanátam. Elég ahhozzá épparaszt ember. ü rendsz(>rint ú. ügyekszik. Halas kath. Ott állott az babikám gyászba borulva. eUensig." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. Méttróbálom. és a legí'fia együtt falatosztak.. jacs- csirizes lefelé. b-nek mondják. a féreg kiette szántanyi. A kétféle e. Majsa. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú. fizetyik. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle. A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. Czegléd vonalától éjszakra. melly órába. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra. Laczháza. meg oszt olyan kínyesek. . Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — .. : : . mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok. hogy mozdúnjd se tudott. A val. így pl. hogy az ösziknek többet. bor termésre se lehet nagyon számítanyi. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja. A hoz-t így házho. A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek. rúzsa.. vei-ben a v mindig megmarad. fehír. — rósz ! — . Az ember a sunkáhol látott. az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe. oszt ojjan drága vót. mind a nímet tánez." Boris néne megkéi-t. kézhe. kíulús. fleg a magánhangzók ejtésére nézve. harmagyik. é-t megkülönböztetik. A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. No de olezáncz.Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé. tehén. el is mentem náÜyok.A vármegye népe. Hugy is vót no? Ugy-e. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t. kik. Palóczosan ejtik az a. A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. -vé változik fúrú. liini. No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is. üd. : : k .. haszé mind éfaatta elülem a sunkát. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió.. — Jött az hajó farába. A hói. Megy ahhajó — Sír a jány bújába. — — . mint káromkonynyi." . hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg. vaty pety. most meg a fdbü is alig látnyi ki. clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT.Nyóczvan krajczáré rfjit éde.Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. így Félegyháza. k szl szeme majdnem mind megvakút. Halason. piz. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta. De mikó látta. legalább fölszántom máma a kertekajját. bl-t bú. hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. ver bennünket az jó Isten. felé. legíny. Dorozsma. az Istent mivelnyi. s máig megrizte palóczos nyelvét." . típ. tüzhö.. á-t is. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet. — Jazt se tuggya. lírajczáré almot a piaczrú. étom-é még mondanyi.Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" . kiivet. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . így nem mentünk sehova. mxilatnyi. A magánhangzók közül az ó.Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele. hogy mert a . Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'. hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. még ugyanazokban a nagyobb városokban is. hogy alig mertem beliüe vennjn. mint felit ki nák má szépen zdeltek. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. a búzák aEg kétek ki. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. felet az apja. Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. Máskó ijjenkó a luterúgy." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle. — : . Nem tom. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. levél) de a közép é helyett i-t fehír. No de hajjá kee. Örkény.Naddologvót a. süket. víz. — Fú be — Törög grányicza tálba. kii.

Az l elmarad s pótló nyújtást okoz. ödd mög Osztón káromkodik ám. A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl. A másik mög ú nem szót é szóccse. — . mögszólít ám valaki a hátam mögü. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. Hanghasonulás palló. még hajdinába.. mög káromkodik. (Iszok. tönnap. mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj. ennek má fele se tréfa.ság a föfészke. szélnek. Magam is möghökkentem.Keszkenbe takarik. Kecskeméten. hogy vetkzzek le. Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog . hogy a lányát Égy.. mondok. mög a gatyámat is.Ergye rózsám. De szégytem magam nagj'on . Iszó. Vöfény. én járok. Mög osztán mögin csak kaj abál. kúcs. Aszonya rá Né léfettyöjj. Igenyös. aszongj'a. hátha arrább nem lépk. csak nyibelözök. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok.. ódáiba lüklek. sz. magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. de mérgessen ám. gombos úgj- No erre látom. Hát a mint ott ókumlálok. Az ikes igék külön ragozását nem ismerik. a rag : : . mint afféle suttyó bujtárka szokott. Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. de még az ingom is. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. itt hallak. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos. ?ííz. mikó a Bonaparte hadakozott.nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. MkUinája. : eltt délbe. gellicze. kik. de mög a bagnétra is. Etószöm flstökre. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. Rámás csizsma. Mit vót nait tönni. csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt.a \-ilagra gjnittem.ideje mán annak." . Ekkó aszongya. nasszrü. Szabadszállás. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. mer oda ütök. Búsan danol. -^-nek mondják. -h. A mint ígj' kuczorogva röstéködök. mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. de csak aszondom. A hosszú magánliangzók gyakoriak. mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába. Nagykrösön. fleg a tszóban. : fejbe kommint vele. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. A név. czifrán. hogy ez esött. .Bérös asszon az ablakon nevettye. végj^ fekete pántUkát. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját. mög a nadrágot. csak a szó belsejében. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun. Girizdes alma. mint a szájjaógött. Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. de csúnyán. oszt szöggj'e ám magára : Üm. hogj. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref. No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát .-nek ejtik. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. A mássalliangzókat is úgy használják. Keeskemét. Osztán két kézre kapi ám a puskáját . néhol esak é-t mondanak. Savanyún jó az uborka-sa/áto. ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. . éhaniiád..) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. Igj' osztán föbuzakottam. Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig. mög a kölökcsizsmát. hát üsse mög gúnyára. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran." . dma. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am." Nyilván kikapta Nyilván es lösz. A-/io2-t itt is-^ó. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^. Letagadok száz fiskárist az égrü. különösen Dömsödön El ló nacs csuda. : : ! : ! : . körösztü lüllek. fd. Iszik. tip). az í. a hogj. . ú. Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : . szik. Möktróhálom.. Kiinszentmiklós. szök. Fülöpszállás. még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le. de sokszor meg is marad.. vögy. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. vín embör.és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött. de az egjik maj mögszúr ám. Né nagj'on verögesd össze a papuládat. úgy Örzséliöt tájon vót az id. Szépen mög\-ótak terüve a lovak. ólba. Bukrétás kalapom. ehattam. a legémiek úgy adik. Erizd é. hajjá kend? bemmarad. mint ez a könyér hogy nem szól. : A k ! ! — — — : . . még csak láccz mer ha másuvá niz. Gyöplii. Az hj-et a'gA'al. . rendesen hosszú. ü. Nyjek mög csak. oszt íg^. . bárá'ka.aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. leütem a fdre. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. ! . de az ényimet. nasszmü. ví' itt is mindig ^'-nek ejtik. Si'lntn párját nem lelöm. talló. mer a falhó váglak bérös legén szerettye. ravassdg. nízök arra a mögveszött lönni. még pedig Nagykrös.! 16 A vármegye népe. marattam. Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. Kecskemét. hát ott áll ám két dézentor .

még a pányvás is. mint a sikár. kutya. pongorádi. Böge: tóállás. Elsz Eoczö. szi aszalószíva. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. csongorádi cserösznye.. gyámoltalan. A gyerekek gülüznek. . Gyerünk át itt a juszélen. Pálmája: jegenyefa. potyókaszíva.. vaj ama... küszögön. zenyim szomszéd ojan ember. Izabella. furkólószömü szíva. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. czitrc." Tábérnyás: szanaszét áUó. hazugsággal van tele. erre vesd é magad mind. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. Ezeken kívül meg lehet említenünk. csörgáma. hederget: himbál. „Benne van a bénga a kutya. nyakgatni. fövágja a farkát. Gölödinszömü. avvá mögzördül a nyakán a kolomp. másként kopolya. serevényés helyet. gyöngéden ráz. Giilü: diónagj^ságú k. hanem be a tanyába. Csempe: csorba. . meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam. bozontos. fökapja ám a fajit. Bénga van benne. Czékláz: lebzsel. Makutyi: Kótya: apró. fehérszíva. rozmaringáma. hát nem látok . de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét.. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. püspökáma. Szada mély. nagyot fúj.u ror. . muskolatkörte. Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. ojan egyenes a szre. kökényszíva. szercsikaáma. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. De ott mög a kutyák nem vöttek be. mézesfejérszl. téli pogácsaáma. . Molopólyi: élhetetlen. ! ! . franczia baraczk : . a mint belépek. — . . a dézentoroknak se híre. bajor. Dutyi: tömzsi. szrösbaraczk. búzával ér körte. addig émöntek. Hajabéz: keringél. vörösszíva. öregmöggy. hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki." Kurczina: tepert. fontosáma. hajagszentiványí möggy. tüköráma. . mintha bamba volna. csöndes. mikor mén. .int a temet is. vörösmöggy. bonabéiü szíva körte.vármeg ye népe. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. zdszíva. Nekem vót má dóga ügyvéggel. Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. doktorszíva. jalováma. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek. — — ^ : iiópi. sima szr. mög is 17 kék niá fordúni. tökszl. egrösszl roposárgabaraczk. orozvatermkörte lugas." egyenes. azér ijjen hunczut" csalással. . „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya. mondok. Kálmán-körte. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak.Kótyára vágja a fát. nyakas körte." Kajkó. gülilszömü: nagyszemü. valami rósz. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. nyári kormosáma. . elindulok szól ellen. Súdúl: magasra feljön." Boszmók. Noliát fogom magamat. kajszibaraczk.. miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. ekeló.Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. hát nom noszelök semmit mögfordulok. Fagy: göngyölít. körte. Veresegyháza lapályon. völgyszerü szakadékban fekszik. véráma. se hamva még ón nísztem a cserónt. Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése. mákfejü körte.. savanyóköite.í^énkit. sóváriáma. - . hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött. borsoskörte. lánycsöcsáma. Csétrés: mosatlan cserépedény. Mútkor kírem bemegyek komrába. pirosáma. pipacsmöggy. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. nem mint nyelvjárást ugyan. Érdekes összeíi'ás. nyári. Hederög. a mijét most én viselk No mondok.. hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. felgöngyölget. Sándor bácsi. hogy Kecskeméten. árpával ér. kis gyereket fáradásig denczölni.Hát az olyan berczelés. Szent Anna-asszonymadlén. mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába. Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. még szaporodott. . hanem körü-körükabdostak. akkó jut eszömbe. Berczelés: bozótos. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. kajneszes: esztelen. császárkörte. ótottmöggy. pampergeráma. Siligó: sovány. : : — — — . . A nép humorára. — — — Zatyatol: zöcsköl. . ringlótszíva. aprómöggy. a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk. olasz. feketemöggy ama. kecskecsöcsü. Pellöget: lassan.Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. An-a a kérdésre. borizáma. m. brkörte. cserösznye. Czurholni: törni. . parachcsomáma.Fsúdúlt mán a nap. csak úgy fóré bancsalítottam. a mely beszéd közben csakúgy szikrázik." Gólya: kabola. lopja a napot. bivalyszemü. ezök után nem mék. j\Ieglelietös sok a tájszó.tt "ia?yar nyciv : Kérem. körösi cserösznye. No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg." Jvszél: félre es hely. szépasszonykörte. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta . látok. zúzni. hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt. masánkeráma. Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt .m körte. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. — • — . nyári. az eke része. mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó. — — . buszma: szótlan. . de émöntek ám a lovak is.

tötött menyecske. Mézes Pista.IS A vármegye nópe. ni.) H)U ha sár van. Rissz. (Szke. egy háznál több le nem ég.<g az asszonyok szoknyája. . Tagyéla Julcsa. Na de isten álgya. Mónár Kis úr kis harag.yok a hibás. Abonyban a következ gúnynevek vannak. oszt mit se talált. minek állok s/.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled. úgy lesz. hát liogy a más világon tudjanak. Hosszú Laczi. Bakra Pista. az máig is hibádzik. de legaUibb egyenesen van. ..épült hejben !" . Szomszéd mán fenn kezdi. hogy izé. a kinek a templomába fel van írva. vagy ijedtében szólani se tud. Tele bélü.) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl. nem tagadom. nem Úí. Bezzeg ott nincs egyenes út. Nagy sora van rósz a sorsa.) Üri szava (mindig azt mondta . így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai. Vödröt húzott a nap. Papaié. . — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban. AbAnnyi a bóhája. Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre. az ágj^ alá bújt. Krumpli nagyon szerette a krumplit. Sánta Pista.•Vz ott van. nád Éva. száz gyün a temetésire. Sietek. Vigyorog a nap. még se tud esni. Púpos Misa (az apja volt púpos). de ón vag. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni). ha szentül kukorékul is. Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest. Abonyban csinálják a tarka borjút. Pipás Mari. minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én. mint Szadán. élat. . Római köcsög. ha rossz vagy. Simigagi mert kacska lábú volt. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék. Bózsó. az is eláU. hogy . Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét.ólia ojan emberrl. a mi rontja a fogakat. Az Isten rátekintött meghalt. Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se. Liba Pálya. D.. tenselyon ! — egj-liiizinak. egész családját Dramnak hívták. ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik. rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. arról nevezték el. hogy ha egyet megöl. mint a katona a subadarabot. Szélai^yja mert sebesen járt. s a szentisváui emb?ré. hogy virganczevö. ess lösz. mög a rósz étel disznótú. mint a ki béngezni járt. a Csanádit kákabél nek. Süket Pista.' a mit mi épitettünk. van. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban. Tóba-bicska. . elébb megpatkolják a hóttat. galibát csinált. mint szszel a mónár. egyenes úton.) hall.. Barna Pálya.mint kelrastek. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi. Iszon Vercso). csak vagy lovon Icliot iltraenni. ólommá esnék msgijednék. részögös takácstú. úgy sötétben beszélgetnek. Tarka Pista (volt egy tarka tehene. akár egy ttött galamb. de a mutató. nem tud keresztül sütm afölyhökön.. Br Terka. Rezg biczczentve járt. azután temetik el. puffan a hogy lesz. Rendesen megmosta az anyja a fejit.'\ liii/.). mint a harangot. mondta a sza. legalább m-^gépítettiik. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk. ezt az órát is úgy húzzák. liogy ha esik. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával. Készen a templom. Mer egész életükben sose jártak a'. Lettvót mindenbe belefogott. hány óra. Sorjába mén.íö-utfzi'm" a kót lulzsor. Pipi Jóska. Garikása ha beszeszelt. Kuczkó bácsi.) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször. óralapot is szegeztek rá nagy fittyre.\. . (mert ha tz van. Süket Jancsi.) Abonyba mégy. a kitül senki se fél. — — — — • — — — — — A ! : . Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt. Ritka az igazi páros két ökör. Nagy hallát csiná nagy zajt csap. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. Csont Jakab.a6Mafc. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. Drumné (egy öreg asszony. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. de mondja csak azt legalább. a bogyiszlóiaké vastagnyakú. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják. azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. Süket zsidó. ácstú. néz. (A békességes házasSok tarka macskája van. Harsli (igazi neve Hirsch). Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja.) Elég egy kútba egy ustorfa. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. Fejibe áll a bor. Nagyot gondja az rlés.úri szavamra !") Vak Pista. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot.) Sajtalan az a harag. — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — .iui uImik nu'sszi van a . egy tálba egy kalán. ha szél fú. hogy Édes apám. vágott vissza a veresegyházi. nem úgy. mint az alpári (Hazug. Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa).) Nem adok én. tornya is \an.

19 .-^j Versegvidt'ki ni'pviselet. .

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem. még most is daloUk. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák. Ha kellett. vált bellük betyár is ojjan. Ojan vót a jószág a kezük alatt. mint a dereje evisnek.. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. t Ixirom. mint most. mire föleresztötték a deresrül. de még a jó^ág se. hogy a legkül. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . . nyáron ten Xe rázd azt a fát. a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. a meh-ik magától is hullajt. négj-et akasztott-ak föl . fa csomó nélkül nincsen. Kihaltak az öreg pásztorok.. mettanúsz kúdúni. hogy ojanok most nem tercnmek.) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak .termett az embür." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-.) Fnyótt a fa ága nélkül. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot). . Vót is bcsületük a gazdák eltt. vöszök rajta vöröskét (húst). ecczer csikómnrás vót fühegj-en. pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. Él fának nehéz dóltét várni. hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás. úgy köszönte mög a szivességöt módossan. meg kurta ménese minden úmi'k vót. üres a sipkája. A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig. De ük meg is tartották ám a pá. . szabadkai. az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva.^kkor vót a jó \-ilág.A vármegyo népe. (Harang. de még át is szörezögött a gatyaüllepen. kezes ménes. gazdag. — — — szája nélkül. mint a ZsadánW lovai. Edzi. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le. 11. . ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. el kó amiak veszni. bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska). (a katHúsból nttem. tátva a szája. kemény színét. vásárba. mérgesi.) az örökhagN'ó halálát . mellé lopakodott. (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt. Mikor átesett a furbiczon. szánó.) Ember Az van messzi. a mit el nem lehet érni.\kkor termett az igazi pásztornak való. Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár.) összecsdül. hanem úgy kifogj-ott a szuílája. Mikor még négj. Haza gyüvök. Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. urak eltt kedves vagj-ok. Kinek haja nincs. Mind mögette — Xem — A '. [vdig a javát ám. Ez az emlékezés oly pompás.) Bika bdül.Régente nem iigj. Paska a sajtot. — mesélte az ör*g pásztor. a hátára ugrott. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen. még csak meg se nyikkant a hegedbe. a mint az isten tudniok adta. mint bíróság. Akkor higgv" az asszomiak. 21 Megvan mindennek a sorja. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — . Kimék a piaczra. A pompás közmondás is szaporán hallatszik.hrul azután még nótát is kezdtek. A Cs. Hi\-atalosak vótak a szegedi. zamatos. . (Lúdtoll. egész világ hús nem vagA'ok. akkor is aszouta a dikritus esküttjinek . Szeretik egA-mást. Ha hat kocza disznód van. hiba nélkül.) Tejnek is a föle jó. (Gyertya.) Állott tóban lakik a béka. hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át. mint egy kutyának veszett hírit kótik. ^Kimúlt a becsülete. a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni.) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. kis télbe (májusba).sztori régvUát : rendesen. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki. Minden ember magából indul ki. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül. nem fél a kopaszságtól. XégA' a lába. neki a \-ilágmik összenyaigelt négj. összeütötte a bokáját. Nem ez a \-ilág vöt akkor.Ki\-an é szálig tekintetös uram '.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt). de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. kétfelül két liajdu úgy vágt-a. (Kitanult ember. mint hajdan. kitnbb kink — -A. (Tápíószele. Amék Jobb száz irigy. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket.. lanba). De azért a mint föleresztötték a deresriil. hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál.szilaj ménes. wisd el magad.) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. hogy mingyár a pitymangba esik. Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc.pusztát is. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t. . Pap is az oltárral él. oly színes. akár a vakart ponty. de nem birta ám levetni. (^lagáról ítél. Vót azok közt ojjan lo\-as. (Kulacs. Ojnn emberek vótak azok.

ki farkára. hárem a farán kezdik a nj-úzást. . vagy vetett rá tarhonyát. A hvm fejtek.szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. Hanem az evésnek is tempója van. a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. úgy dütöttük el. akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. azért. nagy fekete bajuszú. szívét.szöröszték. leásták az elemózsiás tajigát. így osztán elébb a sörényit. hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. árnyékba elállt a szépen. mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. e körül a dzségert. vagy lakos. piros ábrázatú. borsos. ha fztek. Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. hidegen is ehette.ne kapálózhasson. ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút. . mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. Úgy eláll abba a szalonna. mint egy fejöágast. csak úgy futtába lehajolt a lórul.. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt.< ezek. tüdt. 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. akár a széna. vámiegj'e népe. meg iszákuak való br is. rendesen a cserény közepén a tzhely. a az ojan vót. Hanem ha húst kellett kacsmarri. akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. Tekintetes lutim. hogy megnézhette akárki. Vót egj. Ojan fényesek vótak a bogszekrény. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó. : ! . Mikor e megvan. Ezt csak úgj. már mint a májat. hogj' egj. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába. akár egy koszorú. Hát mikor ez a esikónyirás vót. Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. káporka. . hanem az erösebbjének. de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak. vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon. nem is tette többet lakosnak. Ü neki a vót a lii\-atjilja. . a kin csak kifoghatott. hog>. . "hogj. dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. de igen rátsrti ember vót. hogy nem hasítják fel a hasán. No jól van. hogj. de szemibe nem úgy hívták. maga kaszait magának télen-nj'áron. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. alul teszik a fejit. zsírjára kisütve ojan szaga vót. mintha kezes bárány vóna. csontjával kifelé forgatva az oldalast. isten tudja meddig. hogy egy darab se essen . osztán nagyon rásütötték. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. osztán úgy hámozzák le. hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. mint a lóra. akkor kezddött a tomja. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. akkorra megftt a bográcsos hús. elveszett az rácsok. hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája.bojtár. ember szemefénye. de belölrül. hogy ha nem tudott hozzá az ember. •22 A \-isszBJött af járásába. Ojan a különbség.szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. . a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. De nem is vót abba nyavaja egjbe se. .s. mint ojik buti ember hiszi. meg a borotvatok. mint a szürújját szokták. úgy is hívták tanyás. . hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. meg a szalma. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk. jó paprikásan. Hát mondom. hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. akkor tiszta gyekén jTe. a . hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte. Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. a jobbik kézibe vette a hurkot. mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). Az akasztója kiteUk a két lábábúl. zömök. sgyon^•erhették AÓna. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. hogy hozzá ne kapja. ojan tagbaszakadt. a fej meg feliíl. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni. üstökit tbül. ! . Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. már akkor a Dávid úgy elkotródott. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág. hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy. ha egyszer megvetette a lábát . a többi osztán a lakos dóga vót. még . a farkát csíkja hosszára higyva. arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. : ! — .a cserénybe semmi czódaság ne legyen. Mikor a hús felseje rezeg. hogj' meg se lágyul. In lehetett dombon. csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. czon ee váltak ! . mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. kerek. még pedig úgy ám. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. osztán a nyakát a bogrács oldalához. . még asse tudna föináni. . a mire egy-egy ember ráült. ott meg faedény. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. ki fülire. négy garádicsra körül megnyírták. a nyakán lekötik a brt. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. vagy csröge. . de ojan rendet. . — . mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva. dézsa. ültek evéskor. a mit úgy kell megtenni.ha beléjük sütött a nap. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. njint a cserénbe vót. gégéjét. Tudják i. A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót. akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . Kishasi vót a csúfneve. akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. az ojan nádkó? (gyenge. mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit. zsajtár. az egyik Siirokba betóták. annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. hogy a porát se lehetett látni. . a nyakát. mirt akár a lebber cs. hogy a hurka essen alul. meg hátas ló. Alacsony. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. hanem bürgehú. maguknál van szobajány is. czókmókja külön-külön rakásba. mint nkár a patyolat. rá a czopákot (inas lábcsontot). Ha aztán megkívánta az ember. a hogy átestünk a csikónj-íráson. . Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. Úgy tudta. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. a fábul csinált csíptet mellette. s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. akkor. a melyiket meg akarta fogni. de úgy ám. mire kitanálta a nyitját. . Xem csikóhús vót ám. úgy oda kormányozta a cseróuy elibe.

akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. s tavaszszal bekötötték a Dunára. mert még volt rezte a húst. Búra Panna vót a kocsmárosné. A malom két frészbl áll. meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. : Búra Paru'a aranbárán. 23 Noiszen. A keleti vármegyékben. de úgy elhagyta ket. A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. ez a gerenda a szamárgerenda. gyalöran kivonták a partra. és ha a kerék a part felöl van. a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben. felült. meg máskép is . de nem szólt. hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. ez a vízjáró." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. . A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja. Az els kett be van deszkázva. A ki belle. . Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. máshoz semminjTilni.szoncseléd. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. Nem A — — ! . Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. . hogy ö szetudom no. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. íg\' a molnáripar. ha el nem viszi a víz'. ne essen a földre. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. . Btira v-ót Pannát megcsókolja. veszi. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot. Az els jégig ott is maradt. hogj.. .ha törtónetbül kipottyan egy-két darab. . nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték. kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk. nagy munka ilyenkor. Más se szólt senki. egj'et böffentett. vagyis a super. a melybe be volt fogva egy-két ló. 500 méter) . Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. s a malom leszáU. csak ette tovább a markába maradt czopákot." Azt veti rá a számadó . bent a. meg. osztán észt szóta neki No sógor. híres is vót. fölfelé a kopasz felivel. ott olajütésre. A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek. máj jut a bográcsból. mer istuccse. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. a házhajóból. Nem srn . Falkafogyasztc csáraa vót a czél. hogy 7negsuperolják. iparosok éiote. mert ez a nóta vót rcla . hogy a lábát se rázta meg. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. még több a szárazmalom. A vízen állandóan gondban van a hajó. akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot. Mikor már beteltünk. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél. nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. ére most EZ écczö nem vótam érdömös.^^^^^^ malom. mikor fogja magát.. hanem szánt vele. suta malomnak hívják. lekötve a bókonyokhoz. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). és a vgyhajóból. az ács megjavítsa. Takaros egy fehércseléd vót.Hisz jó tom én. mint máskor. . képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. A Mikor osztán elég . már akkor ki vót parancsolva a bor. a mulatságból.szót se. Lett aztán nagy ivás. te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. hogy az csak hanyattosik . a ki nem bízik magáhon. annyi lett ott a vá. magát a hajót pedig edény-nek. vagy tán azt vélte. Hanem a bojtároknak még csak tüd. liát most több jussa van hozzá. mert könnyen megeshetik. csak sejtem. . különösen a hol nemzetiségek vannak. birkózás. meg a kulacs is körüljárta. Arán bötü van a vállán. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. vagy köves . a mik a hajót egy helyben tartják. a nevét onnan vette. szóbeszédbe is. elre a földre teiíti a takaróbört. ki asztat elóvassa. a mirt jót húzott a kulacsból. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára. A malom régen parasztmalom. mint a szamár. szétnézett. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját. Én meg felugrók. Jó. híd gyanánt. macskára vagj^ karój-a ersítve. vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. leginkább terhelte a Katlanszai vallása. hogy ez tartja a legtöbb terhet. csattant a bunkósbot a fejin. hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek. de úgy. megérdemlik azért. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük. hogy rem tudtam. bicskahegjTe szúr egy czopákot. nem szól egj. vármegye népe. sokszor szükség van ilyenkor arra. föl. akar a lóvá imátkozzak. Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot.

alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok. egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. viegvetemedik. Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet.A Kiskunságban azért terjedtek el annyira.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. népe. ez egy hoss'zú rúd. sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom. s húszan kísérték a molnár koporsóját. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. a mely a molnárokat dicséri. a siltet. Van kis ladik. Az . amaz a vékony. a czéh és molnármesterség jelképét. m-'gszitálni. vagy tótk. rövid fahenger. bellrl pedig még érdekesebb. . ú. a min eltolják a követ. mert az si szerszámokat rzi. a melylyel a lánczot összekapcsolják. nagj" ladik. a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják. csikh. János eresztés. négj-.. . mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. mondják az álomszuszékra. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. hogy . Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas. Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer. malom Ma már . Molnár se vészen két vámot.. hadd lássa is.. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. amiben csak két ember fér el. a felskövet leeresztik az alsóra. s a molnároknak külön testülete volt. ritkán hat vitorlaszárnynyal. az alsó. ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. hogy ne legyen me. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt. A molnár küls szerszámai a kötelek. Számos adoma bizonyítja is. ekkor Nep. n.. mint az új berendezés. : — Forog a -zéimaimok. majd köszöntket mondva. a melynek sok színessége ma már elveszett. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. s az öreg szál. . ez aprószcmü.\áncz. fölötte van a saráglya. Erd .szítve virággal. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. Vagy vastag. . süvegalakú tetejük van. ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. szt. a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. vagjns kézi lámpásokkal. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve. . mint a molnár. Ez épen úgj' be van rendezve. 24 A vármegye volt. Télen a ezéh nagy lakozást tartott. legjobb a következ . a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. a mely a garaf-ot tartja. fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni. G}"er az ölembe kis angyalom ! . zúg a malom. A víz erejét egy literes edénynyel. egj' évben. visszavitték a kápolnába. A kötényesek vitték be a terembe. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. a . ! — : : — — ! . A parasztmalom kívüli'l épen olyan. A kövek deszkatartója kéreg. Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . tolvaj mónár". Nóta is sok van. . mint a hengeres. Egy méter átmérj lapos két kökerék. ez kis csónak. Jánosnak. a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg. a köveket a kü-pad tartja.. dwplérokkal. pedig ahg van szélmalom. de parasztok sem voltak. Ebbl a színes.." Ma bezzeg az a molnár neve. .. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához. franczia. . melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. . Á köveket hetenként meg kell vág-iú. ma már egy is sok. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe. Akkor még két legény kellett egy malomhoz. Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre. mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl. pitle. hanem középen állottak a kett között. — ! — — — — . ma százra szer épületek. is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. ez a khinai találmány. hogy az. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette. Legfontosabb benne a A"!(. A köves malom gazdája rendesen ezermester. gazdagon dí. ezüsttel. a szálába. Mikor a malom megáll. ma ipart ársulatiik van.grökömjödött fája. az alattság. Ez volt a Szt. Almos." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás.

egérré. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök. arra ragad a baj. Ma már föl- A A A A . Míg az rlés tart. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. rostává. küldje a templomba. ügyességre s érzékre van szüksége. a felsöpaUáson a dobkerék. és A A s a feje akkora lesz. szitává. tetben lev hogy használja fel. Ki egy óra hogy a kezét megfogja. egy helyrl más heljTe terelhetik. ö öltött. meg puskaporral. a szelestengö. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. A váltott gyermektl azt tudják. ha a seprt megfordítják. mert elviszi a szél. úgy lehet megszabadítani. meg a tót a legjobb és pedig együtt. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. a fogóláncz és a fordítórúd. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet. . de (. a szita. söprvé. miközben azt mondja. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. azután a használt szereket elássa. A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. a küllket. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. ráolvas. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle. míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. meglátja. marad is. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. megkeresztelgeti. ott marad és látható lesz. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. az es járását megfordíthatják. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. s csak rosszat csináhiak. Azt hiszik. a mi ehhez kell. sárgaságba esik.zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. a szél ereje. Ha kopik a k. Ha nem . s a szeleskerék. A kelést körülkerítgeti. alsájMÜás. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. a szél iránya szerint. a kinek minden szerszáma egy-két darab. hogy csak úgy változott kis gyerekké. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. meg a tarisznya s a pipa. Az asszonynép gondoskodik róla. hogy ki a boszorkány. hogy mindig be lehessen memii. jele a kisujjában van a sok tudomány. Csak akkor mehet el. De azéit jut is. Fznek egy fazék kását. Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. milyen szelet kap. Az épület belseje néha egyszer. boszorkányság át is adható. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. hogy ki ne vesszen. Hiszik. a mellyel mindent hozathat magának. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. — : — — — . a forgókerék és kisorsó. bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. . hogy roppant nagy a feje. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. kedves. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. a fogó. s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak.A vármegye népe. kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. A ki meg akar gazdagodni. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. közben imádkozik.. kutyája. hogy a földbe menjen a fájás. de addig se éjjel. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. néha emeletekre van osztva. hogy megtudja állapítani. átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. molnárnak nagy gyakorlottságra. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. a kiknek a szemöldöke összeér. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül.alakban felkavart por közepén. megvizitálja a vitorlavásznakat. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét. Az alsópalláson van a garat. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. Ha megnyom valakit a boszorkány. de idejét múlt szokása. állítás a malomkövekkel. rnegnyilalja. s ekkor indul meg a vitorla. besodorja a vásznakat. A ki elször elmegy mellette. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele. felspallás. leveszi a járódeszkákat. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. kány nem tud meghalni.

kerüli a kutat. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. csak tapasztalt. vélehál a kigyó.) Kanek szemén árpa van. a ki lefüggönyözött szobában. {Nagykáta. annak nyén párolja meg. elmídik. kinek a füle folyik. kását kenveret. Ki a kigyóhagymát kitépi. a kitl retteg a közönséges halandó. vagj' jént. Saját lakodalmunkat ájmodni. kinek a tyúkja ül. nem soká él. akkor eláU.) Ki mikor elször lát gólyát. osztán az ajtókat. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor. ha rózsaTiyiláskor kelnek. kapar rá a . (Halas. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc. öregapjuktól tanult módon. míg a rendrség el nem fogta. egyszer asszonynak. a mit mond. vagy pedig taraczkból. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni. megvágja a kezét. Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. Ha valakit összemar a szúnyog. mert rugós lesz a tehén. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). Ha sikerrel. hosszáig néz a holdba. nyilallásról mész. a kitl tanácsot kémek. ökörfarkkóró. csodadoktor újabb eredet alak. általánosabb egészségügyi tanácsadó. kivált gyümölcsöt. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. Ha a kapások kapája összecsörren. míg ki nem fújja." külinüien kileli a hideg. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. Ha a fogad fáj. hogy kevés lögyön a csirke a füle. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. cziczfarkkóró fzeteit is. meg az ablakokat A ki közelre köp. ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról. kisért etet úgy lehet a házbú kizni. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. doktorhoz. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. így múlik el szemérl az árpa. mert elszárad. s meg is fogadják. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. es lesz." egész esztendbe friss lesz. hideglelés pokolba. mikor iszik s a köhögés elmúhk. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A . attól addig prüszköl. fadarabot tesz. megbántja. Péntökön keU ütetni a tyúkot. ez tánczol. tejjel keU megitatni. Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad. hogy papirosra nyorokonságban. kit a hideg lel. halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. ha segít. ezt mondva . nem árt". életével különösen kedvez a kuruzslóknak. megéri ennek a házasságát. de. kapnak vacsorára. az hárfázik. házba. Ha átlépsz a más lábán. beszórjuk sóval.. Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák. de borogatáísra. újság hasamba. a mit a szamár visszacsurgat a szájából. jó. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. kathohkus vidékeken. A A A A falról. Befelé söpörd a házba a szemetet. lépd vissza. tyúkszemet és eret vágott. paprikát tesznek az ori-a alá. Ha kisleány köhög. vagj' ha babonás. de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. ha nem segít. részögös ura van. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. különösen az ersen gyó^usban. Bejáratos minden parasztudvarba. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz.. annál jobb. módra veszik a javaslatait. zamankó lesz.vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. Rándulást. sok betegség bokorba. sebek mosására használják a fehérmálvva.26 A vármegj'e népe.. meszet . mert szél lesz. Sebre bodza hályogot. fájós fogra a h»-rangozótól kért. mert befi'ilnak a csirkék.) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra. legalább abból a vízbl adjanak neki. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg. Szt.papsajtmálvva. valaki a másiknak a sarkába lép. kéménysepr epéje. annak hátrafordítja a fejét. (Halas. meg paprikával. A mely asszonynak vizes a kötje. ha ez nincs. Ki újságot eszik. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély. aprójószágot és más egyebet szedett össze. mondja el . hóttetem elmúlik. petróleummal keni be a testét. háromszor megsütött pogácsát egyék. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. tudós. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. királydinvdobja. vagy nem n. megvakiil.menj el árpa. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak.

Hánytatónak jó. A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. Ezt a köszvényes. rákötve a sebes részre. fordulónak.. fleg Félegyháza vidékén. vigasztalanul járnak embertársaik között. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). Hidegleléskor. ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket . — — — — srn — — — — — : . ha kiveszi. a gyermek a szerint vagy férfitl. osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. kihúzogatja a csömört. de ez csak akkor használ igazán. mint az egész Alföldön is. betegség elzése szempontjából. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával.bonája az egészség megóvása. : . melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. hléseknél forró. használják.A vármegye népe. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. . balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. Sokan még meg is tapostatják magukat. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. Arra száll a kilís. de radikális kúra van. áztassa mög vizben. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. kiütéses) betegségekrl azt tartják. a kenés. az asszonyt és a leányt jelképezi. osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. A kinek szömörcsü ni a kezin.. hámozatlan köles. gyógyszereinek. csodadoktorok hókuszpókuszainak. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. mely három széndarab a férfit. vagy asszonytól. idszaknak. hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. a melyik széndarab a vízben leszáll. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. Annak a szárnya alól vért keU venni. hogy betegség ne fogjoii rajtuk. az azért van. azt vigyázza. A kit a hideg lel. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. valakinek kelése van. . ha aztán megállapíthatják.megszuszogtatják. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . a semmi. [Halas. galambot kell fogni. A magyar betegség. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. s ráhúzzák a sebre. Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel. annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. s fleg a római semminek volt nagy híre. a néphit az. Ilyen a Balázs-nap. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. annak egész esztendben nem fáj a feje. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön. kérjön abbú a tésztábú. jobb szemre a jobb Ha szárny alól. A sülyös (vérbajos. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak. mert a malacz nem szuszogott eléggé. hogy a ki szabadulni akar tlük. a ki felveszi. természetes háziszerek. Azt vesse be elször a kemenczébe. — . áUa alá Ez abból áU. megvan a maga ba.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek. menjen ki a keresztútra. néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. Ügyszólva minden nevezetesebb napnak. hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. szarvasmarhatrágyát használnak. Vannak kipróbált. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel. a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. gyomorbetegségeknél melegített tégla. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. hasmenést sok mák. hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent.) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. mönjön fel a piaczra. hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. vagy leánytól kapta a szemverést." Ha nem gyógyult a test. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat.

vér vérh. hanem csont csonthó. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt. mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül. buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák.. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. nagyobb része róm. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk. a íijunak szerelme. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy. akkor anyja. hogy akkor meggyógj^il. majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. s . Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. mint a köröttük lakó magyarság. — A vármegj'ében összesen 96. mikor méné a khídon. passaui püspök. Károly alatt. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. — — : : : . Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. század elején voltak a nagy svábtelepítések. — : — : din maere.évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik. Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. Ez a németség. annak hasításárul. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak.. monori. annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. hatja. A XVIII. a mi az összes lakosságnak ir7%-a. azért sok szokásáról ki lehetne mutatni. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle. . s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén.. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. eléggé csoportosulva.Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait. Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié. hanem átvételben is.28 A vármegye nójie. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. egy tömegben él a fváros közelében. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. de csak napnyugat nak. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. hogy itt minden mondát. a gödölli. LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III. Vannak csalhatatlan ráolvasások. vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. .765 német lakik. a mibl az következik. kath. a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. Már Pihgrin. a svábság. azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. ö lovának. . négj. hogy életmódban. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást . in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. hogy attól meggyógyul a jószág. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes. Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is. az idtl máig megtartották azt a sajátságos. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers ." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani .) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. a hova én ezt az ujjomot ráteszem. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik.Uram Jézus Krisztus. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban. tzhelyszer jellemüket. kisebb részük a Duna balpartján. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. felfogásban. Eltte két miatyánkot.

.29 Acsavidéki népviselet.

30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek. .

. csészék. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. a mi a nép jólétére mutat. zsajtár van egy padon. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. . a speiz. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. de az ing lehet színes. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. Deszkacsúcsfalat nem építenek. két sifon. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. varrógép. A lábravalójuk nem olyan b. Kötött alsó ujjasuk jellemz. fogas fából. egj'-két asztal. ebbl van a padlásra viv lépcs.kapott német lakosokat. Fekete. pajta. barna. a ruhához ill gomb van rajta. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt. szerszámok. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. drótból. téglából építik. A kamra az élelmiszerek helye is. A kutak régen kerekesek voltak. bögrék s kanalak. . ma szivattyús kutat építenek szívesen. szakajtók helye. karos lócza. Két kamara is szokott lenni. a mely igen vastag. Régebben janklt hordtak. tálas asztal. Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. A magyar helységek a síkságon feküsznek. Zsinóros ruhát viselnek. Asztal. s fönt korczban. finom ág^. cserepet már ahg kaima. Kistükör. a konyhából ftik. kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk. a hátulsó szobából nyíló. a fiatalok többet. . A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. hogy rá lehet ismerni a németekre benne. néha ar évszám is. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. fahóra. 31 Promoutoit. hurkaszerü csomóval van kitöltve. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. fényképek faszékek. a másik a gazdasági kamra. 2 dunyha. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. . . fedk. 1727-ben Kerepes. kamra. A házakat kbl. Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. hátsó szoba. szentképek. istálló. 1827-ben Bia. v falvak éicw. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. magj-aros szabásút. Itt a tekenk. 170(i-l)au a CsepeLszigetet. Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. . 1724-ben Hartát a Ráday. st legtöbb helyen semmilyent sem.és asztalterít van. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. Kalapjuk fekete posztóból van. 1723-ban Piliscsabát. Budakesz. sublód. gyümölcsöt. A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. de ezt is varrón varrja már soknak. legtöbbször egy fedél alatt. zsámoly. csak a felsruhát veszik készen. de ezt már újat nem igen szereznek. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. lomok gvHilnek össze. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. présház. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból.3 A vármegye népe. a vályogfal nem gyakori. kocsiszín. hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt. a vatta-szoknyát. Házak "^"^ s . A kamarában hambár ott öreg láda. Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. A fedés sima. s más képek. . . Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. — — . szentképek. 1729-ben Békásmegyei. de dimbes-dombos helyen. . egy dunnával és három párnával. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. . szemtermény van itt. valamint a kabáton. mo. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. fotelek és párnás székek. . néha két épületben. vagy legalább téglaalapja van. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. télen sapkát. A télre veszik a vatakitl-t. de ez már csak az öregeknek van. majd Budaörs. vagy az újabbat a szobából. az egyik. füstölt hús. függölámpa. Ruházkodás. : . család. szürke. mint a magyaroké ez mindig fehér. nyáron szalmakalapot használnak. Fekete gubát is viselnek. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna. . konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. Az els tiszta szobában van két ágy. ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. A falon tám'érok. lisztet. nadrágtartót nem viselnek. de mégis úgy. A lakásbeosztás ez els szoba. A padláson tartják a búzenemüeket. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl. köpönyeget már ahg látni. barna.és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. fazéktartó polcz. dézsa. konyha. pincze.st fekete. Cserépkályha van mind a két szobában. kék is. A mellény régen sárga gombbal volt.

karácsony estéjén fehér ruhában. Inni egjTe jobban szeretnek. Ha nincsen lány. a mit sipka módra tesznek fel és le. A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. míg végre beengedik ket. a kinek szánták. fehér fátyollal. Egyszeren. Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van. ha ugyan a menyasszony nem megesett leány. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. de ha elköltöznek. a hol mindenkit kalácscsal. Keményített kendöböl sopfot esinábiak. a kinek legelször kell. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. ezek a Krisztkindlsinger-ek. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. Ez az ajándék. testvérektl. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. Életmód. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek. Ámen. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. a gombok. régi A vármegye népe. de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. lepedt. a fiú is megkapja. minden sarkon van már kocsma. abroszt. ha kell neki. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár). Ich hoffe. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. igen takarékosan és szegényesen élnek. s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . hogy mindenki sírjon. Igen sok selyem. Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. Selyem-. . A blúz díszít ésc igen változik. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. Némely faluban betlehemet visznek. wir habén Brautpaar wieder gebracht. A búcsúztatás után imádkoznak. a min aranyospapírláncz. dió. jankerlt. czukor. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. feldíszített karácsonyfát. mikor az esetleg elhalt szüliktl. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. vagy legén}^. reklit. az angyalok. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. A lányok. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál. kék-piros szalagosán. Bundát nem viselnek. ersen alantasai. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. inkább vallásos beszéddel. ha férjhez mennek. isznak. különösen az esztergomi részen. akkor a fia vagy a veje. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. A koma a mindenkori násznagy is. de a czukortojás az igazi kitüntetés. A kereszteln esznek. blúzt.itik. Az asszonyok bársony. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. Pénzért mindenre készek. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit. ha pedig már nem él. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. esipkék. rangyal. posztó-. Glück und Gottes Segen. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. a nevét is ráírják annak.. Karácsonykor minden házban van karácsonyfa. zsivány. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben. Hímezik is a tojást. fleg középtermetüek. csak ritkán tesznek ki magukért. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. vejeinek és menyeinek parancsol. ez egyszeren hátrakötött kend. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. vereked és más gazember kevés kerül ki közülök.: 32 az öregebbek kevesebbet. Négy lány jár énekelni. — : . kapnak 3 6 törülközt. Kívülrl kopognak. wird ihr reichen seine rechte Hand. vagy a jégen bukfenczeznek.és börfélezipt viselnek. Négy lány viszi ezt angyal. nevén pancsnrl-t vesznek föl. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. . pedig alig viselik ket. Maguknak él emberek. borral és rozmaringgal kínálnak meg. Mária és József. Újévkor verselni járnak a gyerekek. s ki-ajczárt kapnak a versekért. játék s más van. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik. másutt ösztövérek (Piliscsaba).és másféle kendje van mindenkinek. csak becstelenségre nem tolvaj. ha azok a földön fetrengenek. fiúk-lányok. de minden igyekezetükkel azon vannak. Aratáskor néhol koszorút kötnek. Ritkaság azonban. Majd krajczárokat dobálnak be. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna. A koma minchg ugyanaz. Hús: vétkor nem szokás locsolódni. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. A násznép elmegy a vlegényért. Jupperl-t. .

hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. Hisznek a boszorkányokban. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell.325 lélek. dunavecsei. A társaság vigad.. In unseren Garten (Tus. A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta. und dés is allé Jahr a Klans. Fifát wir i trinken tú. láss uns froh die Gláser lehren. Mikor megjött a király. egész éven fenyeget az árvíz. szomszéd) rokon.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. de addig kerestette. A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. kik a házból hihaltak." Ha a nagyhéten magas a vízállás. Halottitor. a banda trombitál. nem találta. A király többször szépen kérdezte tle. kománé. fehér A — jól lakott). Domony ^/g-ad. Betegségekre ráolvasnak.cselédházban ráakadtak. a menyasszonynyal senki sem tördik. szódás bor. beöntötte egj' tányérba. SolvTnáron az öregek azt beszélik. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. vármegyében 33. vagy szóda és bor. kuglóf. 9ü56-an a gödölliben. kürtös kalács. sírásó van jelen. dinsztelt alma mákos. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. keznek az ebédhez. Viharfelh elé harangoznak. A leány nem felelt. a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik. jég veri el a határt. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják. a legbiztosabb jele az éhínségnek. . : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. gét und godl. Fifát Másik Zum mir a weile zu. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed. disznóhús. felkiáltott . hogy az belehalt. miért ment el. vagy inkább ráimádkoznak. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal.. (Már elbb ül.. A tulajdonosa mindjárt kitalálta. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. Van az diós. indulókat jászsza. . so gibt ihre a Pusl. Ezren felüli s száma a. monori. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. . Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom.— A vánnegye népe. s délután 4 asztalon mindenféle étel. jöv szszel elhalnak a fiatalok. ebbl lett a falu neve Szólmár. keményített. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung. Hiszik. Kistarcsa . Sári ^/g részben *4-cd.) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette. Fogta tehát a tebéu tejét. Kerepes Yo.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám. mit zwá Zusl. de azért vannak helyek.elverte az asszomi:. (koma. hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani. Csömör kb. Érdekes. Következnek a köszöntk. 33 vendégek haza mennek. He kés öszszel égzörgés van. A halál évfordulóján nagy vacsora van. hogy sok öreg féi-fi és van. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat. ves. pomázi. gyerekeket stb. hogy babonásak. nachbar stb. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. míg távol egj.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának. Dél van. 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. Czinkota ^/yaÁ. stb. Isaszeg ^/3-ad. a hol sok a babonás ember. dass ihr Glück mögé ewig wahren. Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. mazsolával. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. becsinált leves. Általános crratulácziók következnek.

közül. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék. Épít kezes. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak. másutt lutheránus a tótság. Pilis . Azonban esak olyan lassan. hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek. Péteri ^^^. Németes hatás. £letmódjuk. Ha adósságuk van. Eredményeképen azután valami furcsa.. mint általában a magyar kisgazdáé. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. egyéb gazdasági oka van annak. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. a mit otthon meg lehet csinálni. romló. hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. . vag}^ épített vályogfallal. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. inkább a nép ruházkodásában. Nincsenek parasztnábobjaik.o-cd. Püisszentkereszt 3/^. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem. Életükbl. a mely elrontja az k . Csinosak a házak. Magyaros. : b . ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. egy helyen kath. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. Piliss/. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását. a guba és a szr a férfiaknál. Nem lehet ugyan azt sem mondani. a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd.Tápiósáp ^/a-ad. hogy azt lehet mondani. A közös foglalkozás. Az is magj-aros. de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál. vagy újabban deszkafallal. Rákoskeivsztúr y^. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll. A falvak ugyanolyanok.3-ad. A nép egyre jobban megmagyarosodik. ma a drága téglát és követ használják az építésnél. Vannak ugyan olyan községek. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. st legtöbbnyire cserép. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. bojtos díszítés. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. mint a magj-ar faluk. a melyen túl már romlás következnék. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. i-ó.fal is egyre jobban fogy. a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében. Középtermetek és ösztövérek. még a katonaság leszolgálása eltt. azért az életmódjuk olyan. Igj' jellemz. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. Bénye i^. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. hitv. másutt szk trityit. a mit a külön nyelv állít közöttük.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl. Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek.Ecscr . inkább épen olyanok. a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek. A nk Falvak. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva. az utczák s az udvarok is. a mit a magyarságról mondottunk el. ismételni kellene. Szorgalmasak. ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely.ántcS"'.34 és A \ármegyc nópe. mint általában az alföldi falvak. legföljebb némi alig jellemezhet hel. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. Korán házasodnak. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva. vagy különös szokást. Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág. Azonban itt is terjed már a fényzés. módúak. zsinóros. különösen gv'akorlott szemmel. a hasonló anyagi viszonyok. egyre többet vásárolnak boltban a tótok is. Csornád */4-ad.

s Egyes népszokáson ezt A A . még pedig rendesen világos kékkel. A két szobát a konylia választja el. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak. . szüreti. dalolni. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném. a hol tisztán szerb a lakosság. mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket. különösen alapozásnak. Építkezés egyenes vonalban. legjobban megfigyelni.. bár nem annyira. sem a módját nem tudják. Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek. sem az okát. régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. a kamra tenek.és pántlika-czifrasággal. Jellemz pl. Lóréven.A egyes szokások eredetiségét lehet . hogy Ráczkevén. Kár. mint régen. Szentendrén (12%). A lakodalom ma is nagyban megy még. Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba. k . tojást kajának. st messzebbrl is összejönnek az ismersök. Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a). szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. már a hol van szl. a hol leány van. a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. ersen díszítve papír. Az építkezésük ugyanolyan. a mely nevét is rácz lakosaitól vette. zsindclylyel vagy náddal. de már egészen megmagyarosodtak. Váezon (1%). Pomázon (20%). vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk. Szokatlanabb a Sári községben való . sem a napját.stállók. a ki részt vesz a tánczban. Meséim még mindig szoktak az öregek. . Csobánkán (22%). Ezeknél a házaknál pénzt. szaloiuiát. Különben izmosak. Egészen új szokás azonban az. Az ümiepi szokásaik az aratási.fekete vasárnap". Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. Még a tánczuk is csupán csárdás. A keresztel is megvan. Másutt elég gyakori a .májfa"' állítása lányos házak ablaka elé. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. Ezt eltanulták a tótok is. és az i. A nép faji jellegére nézve olyan. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani. Érdekes és a tótságra jellemz babonák. legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat. végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. mert a búcsúra a szomszéd falukból. gazdagabbaknál a tégla. régibb házak . PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. I'\iji jelloE. Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek. újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják. de a fiatalok könyvet. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . A szerbek görögkeletiek. vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén.. ezek után következnek . vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. A nak alig fél százaléka.kakas nyakazás".és kfal is elfordul.ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. erteljesek és kitartóak. Csak egy község van. de a tor már kiment a divatból. A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. A A igen egyszerek. Itt 604-en laknak. mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal. A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. s így a vallásuk is segít abban. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen.

Ha a gj'ermek életben marad. rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik. Viselik még az övet s a bocskort. A mikor a sátor elkészül. minél kapósabb legyen. A foghagjma arra való. Féltik a gyermeket különösen az apjától. legalább 20 vagy ötven korona . A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül. mint ott. a liol ezeket senki sem viseli. hogy az asszony ne féljen.lány. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. Minden níliadarabot lehet 1(\í. A csipke nagyon divatos. valamint a pruszhk. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. a mint átveszi a kalácsot. hogy feltegye eg\. A sátor négy fels sarkába sót. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. akkor ebbl lesz a szemfedje. a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. alependzsa.szülktl. Akoma. Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad.ó divat szerint. A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. Ezeken a virrasztásokou . Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani. A keresztszült rendesen komának nevezik. ezt a két ruhadarabot. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. Mindent boltban vesznek. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. drága kelmébl készítenek. hogy az anyát. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába. hanem kap a . Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. arany és ezüst pénzdarabok. mert minél többen kapkodják a kalácsát. a hol a család eltt isteni tisztelet van.36 A vármegye népe. s ez alkalommal a bába egj' jókora. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. a kit a szülök akarnak. A patrónus annak a napnak a szentje. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. Figyelemre méltó. A beteg asszony feje fölött. kivéve természetesen a vászonajándékot. A sátor azért készül. csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. mert az a hit. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba. bátor legj'en. A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben. Azután templomba mennek. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse. a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl. azért mindenben felhasználják. míg csak le nem bontják a sátort. . Ez azért van. akár fiú. A mikor a g^-ermek megszületik. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. . Az ümiepség itt abból áll. ha meghal. A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja . imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad.a szagától. mikor megkeresztelkedett. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. ha feln s házasságra való. A komaságra bába kéri fel komának azt. ha megn. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket. A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. Minden család megünnepU a pátrónusát. hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. Sót. Hímzést. a ki ott van vagy közben oda jön. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. selyembl. inget varrnak belle neki. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. annál többen kapnak rajta. hogy az újszülött. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. akár leány. szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. különösen díszesebb ruhának. de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. a házvédszent megünneplése. értéknek kell lenni.

egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog.. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük. Vannak jó és rossz szellemek. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. is eljárják a kólót. az aratást befejez ünnepet. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái. de megharagudni nem szabad. Kovács Antal A dunai molnárság. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata. J. sem. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. . A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének. Szánta kecskeméti nyelvjárás. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. mind felér egy-egy ünnepés nappal. H.. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. A szüret. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. Thuri József Kiskunhalas néprajza. valamint a leányrablásnak is. hogy elfogadják a megbízásukat. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa. mint hajdan volt. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. mint az éjt szaka. Magánközlemények. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait. de azért azután nappal csúnya. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel.A vániiegyo népe. A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban. a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. a kukoriczafosztás. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. Nincs meg már a leányvásár. Valamint télen a disznótor is. de jaj annak. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. még a durvábbakért Népszokások. Sok babonájuk van. hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. hanem ma is ersítik a hitét azzal. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le. U. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. a virrasztás. mert azt beszéhk. a tor. A szerbek igen babonások. S vannak boszorkányok. Eredeti gyjtött adatok. A húsvétot. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. még az udvarra sem.. nem csúful meg. a ki meghallja és megérti. Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek.

Vácznak 11. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. 214 Az egyes r. hold.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának. t.999 k.103. míg Újpestnek 1115. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65. nagv vidékeken. r. városé pedig 149. városok és községek határának nagysága igen változó. Jlívelési áganként a 1895.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS.978 Kecskemét törvh. hold. óriási változásokon ment át. hold 1. holdnál is nagyobb a határa. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében. hold.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet . addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött. Kiskunhalasé 113.670. holdnál. területe tehát foglalja el. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg. Eliskunfélegyházáé 70. Budapest székesfvárosé 27. Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 . hold. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r.735 A magyar birodalom területe 56. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok. . A változó viszonyok közrehatása a köz.787...186. 18 községnek azonban 20fi00 k. A A A hold a határa.327 k. hold. a vármegye az egész birodalom területének több. hold lévén. Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt. Szentendrének 7230. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep.281. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli. t.758 k.134 D km.941 k. vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat.827. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki. k. vármegye területe 2. Czeglédé 48. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány. t. ha nem is maradt el. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k.704 k. összesen tehát 2. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak.

uradalomban. szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. kir. Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — . A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján. A m. 3. Gödölln.39 1.

jrendszer dohánypajtája Gombán. A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe. . — 2. Szemere Huba ú.40 1. A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán. 3.

100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd.-'zén terül el. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. társulatok.^kath. Róm. mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata. kath.. 20 50 100 „ „ . bérl és részes földmíves 63.835 kat. érseki és püspöki bii'tokok 79920.. . 10 „ . . . Állami iskolai birtokok 37. Róm. városi és törvényhatósági birtokok 84352. Budapesttl. : = = = = = — = Taiaj- viszouyok. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni. -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% . iitczák. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. hold van. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . -társaságok és vasutak birtokai. a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat.. közliirtokossági 22-6%. 4802. ev. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. Nem term terület 122. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es. kath.411 0-2%. Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4. h. h.54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak. Tekintettel azonban arra. Községi iskolák birtokai 673. hold) 17.222 k.sági napszámos 75..irorsz. hold. Egyesületek. mezgazda. Ág. Ref. cseléd ós pásztor 1493 0*7%. egyházi és lelkészi birtokok 5948. 83 %-a magyar. kel. A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig. Összesen: 434159 kat. völgyes részét.és dunamenti rónák között. kel. A kertsk közül önálló birtokos. Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. szerzetes-rendek birtokai 28. kántortanítói és iskolai birtokok 2400. tanítói és iskolai birtokok 487. halmos. 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat. a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434. közterek.. templomi és lelkészi birtokok 8117.-iK V.. Hitbizományi birtokok 60580. — Jlagy.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába. Ág. hold. részv. templomi és lelkészi birtokok 36ü. a községi 10022 kat.159 kat. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza.191 lélekbl áll. . . hold. mely az 1900. Róm. Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K. . ev. Községi.891 . Róra. gazdasági cseléd 23. hold. majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le.A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl.313 35 '9%. \\. . segít 30%.4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye. prépostságok. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb.. sót már Vácztól le. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. Gör. évi népszámlálás szerint 824.922 k. Róm. kath. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495. hold. hold) 94. káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. eltartott 317151. egyházi. 3 . apátságok. 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt. Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat. . hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend. Zsidó hitközségi birtokok 4. kath. tanítói és iskolai birtokok 49.' Mezgazdaság és állattenyésztés. tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré. Gör. hold. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . Ref.

és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei. a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. ideértve a szentendrei szigetet is. Különösen jó minségek azok a földek. Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat. minden változatban fellelhet. A völgyületek itt is jók. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók.ós a dunamenti lapály. továbbá Czegléd. mely utóbbi sovány homok. a talajviszonyai változók. . melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. a talaj viszonyai hasonlóképen változók. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. st kavicsos részek is. keleti és nyugati irányban pedig a tisza. E vidéken is vannak homokos. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze. különösen a sziget alsó ró. min.vidékbe megy át. egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. különösen éjszaki fekvésben. st mocsaras-turjános területek voltak. melv a kitn minség fekete homoktól. már vörös nyirok is található. le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. A Duna mentén. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. kivéve ott.sza. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig. A Csepel. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként. melyek általában jó minségek. A ti. völgyi.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak. Abony vidékén a vár.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le. st itt-ott kavicsos. melyek jó részben lecsapoltatván. A vármegye dunamenti alsó részén. ban itt lesz szó. ma . Vannak itt egyes homokos részek is. de sok helyen.ségében is változó. Szigetesen.sziget talaja általában homok. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. A vármegyének éjszaki. mely a vármegj^e középrészén. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. melyek Tinnyétl délnek. A fenn. márgás agvag és az egész szentendrei sziget. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható. sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet. a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan. a Duna mentén elnyúló iszapos. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. de a dunamenti részeken.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek. mely fekvés szerint. A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. a Zag\'va irányában. televényes. A túlnyomó ré^z homok. — — . és ettl Dimapataj. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. — nyúlik . A termföld minség szerint való változatairól.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas.szén. — — — : . jó minség é. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. vagv humus-szegény agyag.

A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása. szls- . mely a szl. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat. le egészen Bajáig. jól neveli a gyümölcsfát. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek. A A : — — : A A : — — — 3* .szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta.Mezgazdaság és állattenyésztés. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve. A dab-tassi védgát társulat. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet.és gyümölcs-termést sok esetben. Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. ré. a sárközi ármentesít társulat által. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. 43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. mely kellen elkészítve. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. A T. A kis embernek a homok az igazi földje. a mi különösen homokvidékeken észlelhet. részint pedig a belvizektl borított mocsaras. lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. ad tanyázott. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás.és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas. téres Alföldön azonban. vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. E vármegye csapadék.>ikesiti'-sti. A nagy mérvben megindult szl. csepelszigeti ármentesít társulat. Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat. — — Éghajlat. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. Hmérséklet Csapadékos napok C. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. méhészkedés stb. szlt és akáczot. A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén. Gyönge igás erejével. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók. ma már kell mívelós mellett hasznosítják. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. Bámulatos az a szorgalom és kitartás. melyeken azeltt csak a \-izi-. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. Öriási fáradsággal dönti.

Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg. Gödölln 100. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. takarmányos és veteményes földjét. Egyes vidékeken. a birtokosság közös határozata alapján. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. kevesebb takarmánj'félét vetnek.-cz. melyet buzavetés követ. hol dlkben. A közelebb es részeket. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik. Sok helyen viszont a búza elveteménye. hogy tartozik-e hozzá közös legel. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét. az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos. rendszer.sszesen 261 kat. holdat rendeztek be öntözésre. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. : . E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. t.vidékén. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. a hol a föld minsége jol)b. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. alapján. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. Monor és Dános vidékén. Nagykáta. de igen sok az olyan községek száma is. vidékenként. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. összesen 293 kat. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak. szlejét. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. terület van. a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . A vármegye homok. így pl. A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be . a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. D}' módon mintegy 7000 kat. Az olyan községekben. szlt. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul. pl. a fel. mint ez szülvséges lett volna. csak 31 községben tartják fenn. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. Paládicson 120. már kialakultnak mondható ezt az. Alagcsövezést Nagykrösön 80. hol az 1894 XII. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. De igen sok község volt és van. ö. vagy van-e alkalom az állatokat . a harmadát kapásnövén^mvel állítják be. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra.44 Mezgazdaság és állattenyésztés. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. Ha rét is van a tanyán. fásítás útján a homokkötés. Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén. Ott azonban. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. Dukán 19. erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. Kispesten 100. heg3'es vidékein. és a közösben hagyott legelöt. — — . Gödön 60. a gazdák ennek sem látják hátrányát. hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. így fejldött ki a tagos tanya. fbérre beváltani. mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár . birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént. Túrán 54. szép fásítások vannak. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is.

jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet. A szántónak a felét szivel. . a hol közös legel nincs. z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt. Fiildár^ik é. a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak. A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. mert ez jobban jövedelmez is. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. . — vagy 10 juh) esik. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere. Az azonban tény. a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. sertés. tanyarendszer mellett.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. nem nevelnek. parozellfVztis. hogy igen sok nagy. és így az adósság terhét nagyon érzik. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem. gvümölcs. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. A ló. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. a baromfi. . vag}^ hogy tanyarendszer mellett. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. de féltrágyát is alkalmaznak. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. Sok helyen nem állattenyésztés. mind a közép. zsarolómódra gazdálkodnak. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. a kik erejökön felül vettek földet. hol 10 kat. forgó tökéjök nem maradt. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte. mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak.st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. juh.Mezgazdaság és állattenyésztés. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell. A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul . tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet. holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. A szl. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. Borjút nem nevelnek. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt.és cséplgép és tért nyert az aratógép.és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul. A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni.szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. más gazdasági ágakat viszont üzem. mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. Az állattenyésztés. piaczra vitelét nem korlátozzák. st szi után szit. fbórre sem lehet beváltani. mert a szemtermesztésen kívül. másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. UytMi a jobban kezelt . Takarmányfélét pedig csak épen annyit. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. a meinijT az igás állatnak szken kell. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. gazdasági rendszer mind a nagyobb. sajátságosan alakul ki. vagy szükségbl tartanak fenn. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. A szarvasmarhának csak tengeriszár. — — . de a saját nevelést tették szükségessé. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. ha részben is. A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb. Ennek következménye az. tengeri után tengerit is vetnek. törek és szalma jut. a tejtermelé. Igen elterjedt a vet. e helyett A . igen változó. így gazdálkodnak azok. különösen ott. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve.

jobb forgalmú helyen lév ."öt ás jó f. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni.évcl. Az aratás általában ré. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb. hold oszlott így meg. vegyes szemi-s-életet is kereshetett. a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak. a terményárakhoz viszonyítva is. elég magasak.és cselédsztrájkok. holdanként 7 10 K.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. a kis tanyák .szért. a 200'kat. Homokot vásárol a munkás. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. holdra "tehet ama 200 kat. szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. Az utóbbi idben. a hol tényleg több a keresete. 000 kat. 300 1000 koronára. liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. homokföldek áremolkedé. A számítás nélkül. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek.szbl. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. így pl. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították. E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. különösen nyáron igen magas. mely megélhetésének biztos alapja. Magában a dabasi járásban 20 25. holdon felüli birtokok területe. emelkedett idáig. hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — . 10 -ll-ik ré. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. Igaz. de hozzávetleges számítás szermt. Nincsenek pontos adatok arra. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó. A munkabérek megyeszerte. Földforgalmunk élénk. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól. 1895-tl számítva. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. kat. mint ma. mert azoknak a megélhetése költségesebb. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak. holdat parczelláztak fel. tör\ényes rendelkezés hiányában. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. az lett az eredménye. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról. Az is tény. hogy a parczellázás. mert a székes- — . melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá. múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás. legalább 90.000 100. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel. hanem abban.százai keletkeztek. Pénzért is aratnak. történik.000 kat.'kvósü homokot jól megfizetik. a cselédember. hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen. az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után.-t. 000 kat. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében. sajnos. A parczellázások kezdetén. A jó minség. A szlnek alkalmas. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony. A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km. melyeket elparczelláztak. A parczellázás az a'sódabasi. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. különösen az ah-idéken. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20.

hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette. Ott. Czegléden 16 20. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. Kiskunfélegyházán 20.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500.munkásház áll. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is. XII. t. évi XLV..ság támogatásával. Bátyán 40. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint. Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt. Apostagon 30. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld.szerb tövis. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20. t.-cz. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított. A konvha lehet közös is. és állattenyésztés. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. egy tehén.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények. t. egy idre ez szünetelt. keretében. kamrája legyen. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el. aggkori biztosítva. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik.— Mezgazdaság fizetnek. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. mindenkor a közigaz. 24 hl. Támogatta azt a mozgalmat. A törvényhatóság a köz. Az országos gazdasági munkás. a közcseléd általános tere. a vármegyei mezis dosított. 6. : . minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. keretéhen munkaadók kötelezen.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett. búza. ott pedig. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet. holott kivándorlásra kényszerít szükséo.-cz. a hol tehéntartás nincs. só.íóre törekszenek. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó. vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé. hogy minden cselédnek külön szobaija. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg. járultak hozzá így a vármegyéés s össze. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. a törvény rendelkezé. A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. a cselédtörvény életbeléptetése eltt. Kisebb gazdaságok a bent kosztos. a törvénvható. adott bizonyos irányi. Ez id szerint Solton 12. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. a mezgazdasági bizottság 100. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. munkaképtelenség. A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve. A cselédbérek vidékenként szintén változók.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát. Ezenkívül rendes és cseléd 18. a nyolczadik részt. — — : . birtokosaink.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. tejilletményt ad. jóval az 1907. A monori járásban pl.-cz. lakáson. /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát.és mezgazdasági ügyeket. rozs ós tengeri. A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük.

4. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt. Mint említettük. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba. peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról.. vála.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. 7. A 9. Ujabban a törvényhatóság. szerb tövis irtásáról. . hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött. a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja. 1900. t. föjegj'z látta el. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. §.-cz. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk...sztmánvokat pedig. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal. A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat. Az els hitelszövetkezet Tasson 1886. 48. 1899. gazdasági cselédek : — — lakásáról. — A 1896. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. 10.859 taggal.eTékenre^r. tekintélyes nagyságú gazdasággal. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról. 15. — 1895. meg is ersítette. 71. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított.) -. a titkári teendket Tahy István tb. áUami támogatás mellett. a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik.. A szarvasmarha. és Tahy Lajos dolgoztak ki. a vármegye támogatása mellett a . Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt. A köz11. r. noveml)er 15-én keletkezett. módosítás alatt áll. törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény.067 korona 72 fillér forgalommal. és fásításokról. 1899. kártékony hernyók és rovarok 8. A . teljesíti nemes hivatását. — 3. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet. (1898 II.970 üzletrészszel. és a törvényhatósági bizott. juh A birtok határmegjelölósérl. A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. — A faiskolákról kötelez védekezésrl. A . a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. a. 5. a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel.szántó és rét 300 hold.. A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. 1906. az.735.KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm. az erd 100 hold volt. melyeknek egy részét jól is kezelték. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt. 2921 üzletrészszel. Förster Aurél dr. 1607 taggal.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki. melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. 1896.) — 2. 1898. irtásáról. sz. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére.886 korona 68 fillér forgalommal. s így ez alapszabályokat. mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését. A — — földbirtokosok.Solt. Pest-Pilis. ^•iticola" elleni — — 1896. A pásztorolo-ól. melyet a törvényhatóság. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1. a. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23.) 1900. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését. 68. 1896. melyeket Hajós József dr. (Jóváhagyás alatt áll. t. vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve. 6.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy. melynek fent art á..

. méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön. kii-. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m. iskola (iödöllön. kir.49 A m. áll.

4. . — — - 2. Sárga Orpington törzs-ól. — — 3. egy törzs számára. Pekingi 6. kir.5. . Emdeni ludak. állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. Pekingi kacsatelep.60 lífjil. Franczia paviUonos ól. kacsák.!^ A 1 m. Tórészlet.

Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület . évi XII. osztály elnöke Förster Xwrél dr. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé. t.. az eg^-esület alelnöke. Kalocsa. Földváry Mihály ali-. melyekben eddig sikerrel mködött közre. Az áUattenyé-. 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma. erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját. : : — — : — : '' — : . : — : . Tahy 1890-ben alelnökké István tb. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. báró Prónay Dezs. Csvár. Monor. Madarassy István.. Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó. : : : — — : : : — .. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg.i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila.. kit tevékeny mködésében Hajós József dr. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását. kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894. Berzeviczy Zsigmond. alelnök Angyal Dezs. Liebner József. Az egyesület küls szervezetét a járási és r. gróf Dessewffy Emü. Beniczky Gábor. Gosztonyi János.zté-. Dunapataj. kiket ebl)en több buzgó várm. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. hogy teljes tevékenységét az általa alapított . Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. Förster Aurél dr.. Harta. Gzegléd. illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. gróf Szápáry István fkpán. évi XII. Dunavecse (járási és községi). Gróf Károh-i Sándor. Nick Edéné. Darányi Béla. 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában. Szemere Huba.-cz. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. Földváry Miklós. ki e teendket . Kársai Albert.. Kiskunfélegyháza. Bakovszky István. ki a titkári teendket látta el választatván. alelnökök Rácz Sándor. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. t. a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. Taky István. Gosztonyi Til or. s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. Mezgazdaság és állattenyésztés. Fáy Béla (vérségi).öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. Tahy Lajos. gróf Teleki József. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg. gróf Keglevich Sliklós. Kiskunmajsa.Hangyának" szentelhesse. Jászszent lászló. Kovách Gáspár. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg. Benedicty Gyula. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József. — : . t. Kovácsy Gyula. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. A vármegye gazdaközönségének az 1894. A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor.pán. 1894-ben elhalván. : : .. id. Galgóczy Károly. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. A m-zgazdasági. Szilágyi Virgil. fjeg^-z. Horák János. Gulner G_\iila. Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. L. A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. Beniczky Gábor. gróf Ráday Gedeonné. az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt. hogy e ketts teendket elláthassa. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre. ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm. Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn. : : .-cz. szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. dr. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. Szivák Imre dr. Kiskunlialas.Gazdaszövetség"-nek és .

Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében. Szabadszálláson. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység. Solt. hogy fekvésénél fogva. a . állami faiskola és vinczellér-iskola. néhai Cserháti Sándor gazd. az illet gazda tulajdonába ment át.<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve.. Vácz. A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt. kevés kivétellel már eke alá került. mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. Különösen a . melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. melyet ismét parlagnak kellett hagyni. st sok vidéken oly területeket is feltörtek. a . iskola. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell .szikes földekl l sok olyant törtek fel.vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve.^ hogy a vármegye törekv gazdái. nket képez iskola Gödölln. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon.' Orda>.épies i'ladást szokott rendezni. állatorvos minden járásban és r. A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . a szlészeti íelügyelöség Budapesten.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré. Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei.súlyt a kis-gazdák. a törvényhatósági állatorvos. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. Gödölln. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán. Az utóblji háromnak a felszerelése. továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán. a ker. fogják munkájokat értékesíteni. helven r. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. Kecske7néten. Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon. kultúrmérnöki hivatal. kir. fokon. az erdfelügyelség. gabonaraktár szövetkezet van. minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség. Fogyasztási szövetkezet. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. falu.Hangya" kötelékében. a törvényhatóság jelöli ki. s részben a vármegye — — . a rétek gondozására és a legelök. 29 községben mködik. szekrényekkel együtt. Van itt földmívesállami szltelep. Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít.. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja. Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. Váczon. (és a járási m. mely szántónak alkalmas. A vármegye területének az a része. hol Galambos Ailolf jegw. A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. Solton. A termelé. Nagvkáta. akadémiai tanár irányításával. Törökbálint. öt évi mködés után. legel. — —A — — — faiskola Budaörsön. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik. Péczt'l. jutalomÉvente 8 10 gazd. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. 1889-tl. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van. t. ökóoske. gazdasági egyesületének közremködésével.Mezgazdaság és állattenyésztés. városban). Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. Népkönyvtárakat. Pánd. mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki.

bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt.132. A vetgép nagyon el van terjedve. Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré. — — — : — — — . csontlisztrsuperphosphátot 60 k.• Mezgazdaság és állattenyésztés. A gzgépeket a kis-zemben a benzin. zab. tengeri. . mert ez késlelteti a beérést. 070 m. különösen a Csepelszigeten. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. 6 helyen van. chüisalétrommal trágyáz.*) m?l_\niek termés-eredménye 1.696 m. czirokot kisebb mennyiségben. 25 m. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. kálisóval ós 60 k. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban. .és petroleum-motor váltja fel. chilisalétrom alkalmaztatik.-ként 79 kg-ra tehet. melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. tett. — — . sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. Szl alá pedig szszel 2 m. A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg. Különösen a szárított sertéstrágyát. melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. 05 m. csontliszt superphosphátot ád. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. Gzmozdony. A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. de közvetetlen . A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m. használata terjed. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. superphosphátot. superphosphát. rozsdának) jobban ki van téve. így a szalmatermést is fokozza. a kálisókat. Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt. nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. a kései búza pedig több eséhmek (p. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. földjeiket pedig ersen kiliasználják. Átlagban min. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. 53 búza. a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. de általában még igen sok a kivánni való. pótlásképen. 1908-ban 118. A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára. K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb. a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. . cliilisalétromot ád. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben.sze a kis-gazdák kezében van. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m.és többtest vasekék jóformán kiszorították. mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. a . melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg. A peslmegyei búza átlagsúlya lil. Vannak gazdaságok. A vármegye fels részén. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. 40%-os kálisóí é? 030 m. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. mely 20 holdanként. st uradalmak. A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon.939 (206. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. Mindezt ott. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. majdnem minden évben A . a kaszárnyákban.szemes életnemek termesztése m?Ilett. Thomas-salakot (19—20%). A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08. dl . hol a talaj megkívánja. a repczét. superphosphátot. chilisalótromot fejtrágyául. é\TÖl. fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják. árpa. rozs. Búza és rozs alá 2 m. Azokon a vidékeken. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon. *) Egy hektár = 1-7377 kat. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl.

948 >. A hüvelyeseket. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. hold). a zsuzsok kártétele miatt. Termett 1. Bab 1051 hektár (1827 k. takarmány-tengeri 7019 (12. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik. A burgonyának a homokvidék a hazája. a pomázi. Az alsó részen. Elvetett terület 106. hold). rozsos. Lencse 259 hektár (451 k. inkább házi szükségletre vetnek.424 k. melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere. a fogya.198 k. Ott. A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak. hold) vettetett el. ezt a fajtát nagyban termesztik. és állattenyésztés. Borsó és lencse e vármegyében.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják. lóhere 5508 (9572 k. Termett 36. rendes átlagtermések mellett. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d. hold). A tengeri mívelése a tisza. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. 1908-ban tava-szi árpából 69. a fzésre alkalmas.982 k. . az árpát leginkábli ö. luczerna. hold). de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek. A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan.066 hektár (278. hcld).605. biai. szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén.szk. hold) volt. összesen 2939 hektár (5108 k. a baltaczim és a mohar. Czegléd vidékén. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák. a hol az állattartás lendületet nyert. mint a túzáé. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény.szi kalászos után vetik. váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek. takarmányfélék. hold). Elvetettek 38. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre. liold). Köles 1122 hektár (1949 k. egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett.és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra. volt.947 m. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k. továbbá a bükköny és a borsóféleségek. . különösen Aszód vidékén terem.sztási piaczok közelében.'583 mázsa. zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17. Elvetettek 37. Termett 1. hold) volt vetve. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb .'sörárpára dolgoznak. Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben.542 hektárt (120.0Í8 katasztrális hold).829 (30.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. után megy.401 k. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik. szi árpát nem sokat vetnek.566. de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén.508 hektárt (65. hold). nagy súlyt helyez a gazdaközönség. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-. Termett 318.151 k. baltaczim 1468 (2551 k. Termés-eredmény 1. mohar 3201 hektáron (5562 k. Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket. hold).9Í6 hektár (185. nagyobb s/. Babot inkábl) a fels vidéken. négy. Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek. Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is.845 katasztrális hold). luczerna 7136 (12. A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek. kereskedelmi czélra nem termeszthet. Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok .54 ez Mezgazdaság következik.357 (28. hold).746 mázsa.332. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik .567 hektárt (67. Borsó 507 hektár (881 k. czukorrépa már 2935 (5100 k. Árpát e vármegye sokat termeszt. ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják. hold). mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok. Takarmány-répa 16. Rozsvetá* 190S-ban 160. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye. mint a min a szentiván stb. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén.781 m. Termés-eredmény 750. a hol . hold) termesz- — — — Fbb tetik. a már említett zöld rozson kívül. rozs.341 mázsa. de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik.szükséglete.178 katasztrális hold).alma.

A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. Pest vármegyében termesztett répát vett át. s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni. Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el. A hatvani gyár 1908-ban 120. a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye. váczi. Túlnyomólag szegedi. Az átvételi ár. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett.500. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek.051 k.100 mázsára rúgott. lóhere 15 20. de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. csömöri. 19Ö9-ben 30. -Györgye).078. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek. tótfiüusiak. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. a szlvel együtt. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte.390 korona 57 fillért fizetett az állam. Termett 1908-ban 5. osztáhü.si. a kisgazdák kevesebbet. változók.000. de különösen a homok. 12-06 .í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. a zöme I.. 1909-ben 208. A — — — — — — — . E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék.sztrális hold) tennesztenek. az ácsi gyár 1908-ban 19.. nagykrö. réti széna 15 20 m. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel.— Mezgazdaság és állattenyésztés. Czegléd Bia 11-94 m. csös. melyért 2. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést.400. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott. 10-79 m. Az átlagtermések. . 2 300 holdon. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316. mely 4056 korona átlagár mellett. 744 hektáron (1293 kata.700 m. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. bogdánjdak stb. szintén találunk viruló gyümölcsösöket. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. holdanként: — .800. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel. A pócsmegyeriek. melyeknek homokszigetein azonban. összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. ós II. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél. Dohányt 65 községben 389 termel termeszt. A dohány a budapesti. a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve. 12-24 . Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. (T. az átvételhez 225 f. . bükköny 20 25. : 55 az ácsiba. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre. a szadai. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki.700. 1909-l)en 115. visegrádi szlhegyekben. szolnoki és jászberén. 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest. debreczeni. A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított. czeglédi szlskertekben. — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti. kiskunfélegyházi. baltaczim 10 15. Ez az intézmény 1850-ben megsznt. 1909-ban 354. a dunamenti lankás.000.vidék adja.121.

több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték. A változás azonban már is észlelhet. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat.iett át a Sashegy aljában. gyümölcsé. hogj. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta.'ák Ferencz. A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. tahi gyümölcsészete és faiskolája. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. az alma és körte nj'er teret. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge. a társadalmi tevékenység támogatása mellett. az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. fejlesztette.részét fedezték. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. hanem azt tovább is fejlesztette. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt. a cseresznye. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek. okleveles kertész vezetése alatt. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. és Rudinai Mohmr István orsz. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é. honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. a mostam katonai ruharaktár környékén. Ezenkívül bérelt terüfa. szl. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is. szliskola czéljaira. Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse.szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . a meU'bl az ország e szükségletének nagj.Mayerffy X.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn. szakszeren kezelték. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k.szi-baraczk terem. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — . A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. a melyet Légrády László igazgatására bizott. majd hatalmas faiskolák telepítése. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. egy orsz. A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg. hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. irányította. báró Eötvös József. Darányi Ignácz dr. Csengery Antal. írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja. meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. habár az még nem volt annyira kifejlcidve. a Gellérthegy déli lejtjén. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr. Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte.és szliskolát alapított. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja.

Áttetsz ringló. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. — — . Nemes Colmar. Pirospogácsa. Nemes masánszky. Kanadai renet. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. élénk kereskedelmi czikk. Muskotály renet. Körte: Árpával ér. ráczkevei. a hol azt a kereskedk. Germ=in). yodoigne disdala. Nyári bergamotte. Piros szi kahnl. Clairgeau. Eper-alma. de igen keresett a baraczk. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. gödölli. Glocker óriása. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. Napóleon vajkörte. Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. Csíkos kalvil. Espern aranyszilva. Malinesi Josefina. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt. Magyar-török szilva. de nagy a kivitelünk is. Fekete szi\-. Esperen bergeraotte. szalkszentmártoni. Armin-körte (St. Római hájkörte. a kecskeméti piaczról. Liegel vajkörte. Májusi korai. Clapp kedvencze. Blenheimi arany renet. így pl. Városaink közül" Nagykrös. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. vaggonszámra szállítják külföldre. A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. Nagy ka szeli renet. kalocsai. A gjoi. az abonyi. Sándor czár. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye. Hardy vajoncz. Entz rozmarin. különösen a hvilló gyümölcsben. meggy. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Angulomei herczegnö. de különösen a nyári gyümölcsnek. sükösdi. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. Sárga stettini. az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. Alenconi füge-körte. Muskotály. a következk : Alma: Xyári kalvil. apostagi. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. : — : nagy korai. . — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül. Nagy herczegnö. Téli fehér kalvil. Meggy édes Királyi amarella. . még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat.ü. Pisztráng. a kecskeméti telepen kíviil. Fahéjalma. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. solti. TóU arany pá"mén. hold). dömsödi. a törvényhatósági. A fejldésnek azonban még igen tág tere van. melyet 30 holdra fejlesztett. Tükör-alma. Téli és társulati esperes. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. Coe aranycsepp. Erdei vajkörte. Csillagos piros renet. Kajszi: Magyar legjobb. . Nemes szercsika. Azok a gyümölcsnemek és fajták.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). mint pl. Törökbálint. Diel vajkörtéje. Kálmán-körte. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. Nemes Crassan. Téli Vilmos. 1889-ben Budapesten. Spath Anna. cseresznyének és meggynek a hazája. ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. Az állam vármegyénk területén. TéU Kálmán. 1888-ban Nagykörösön. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. Kiskunhalas. mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. Wrllesi herczeg. 57 — igen el van terjedve. Mária Lujza. Nemes sóvári. szi bergamotte. Elszászi renet. Isambert. nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma. szi Vilmos. mely a vármegye alsó részét uralja. Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. Körösi vagy pándi üvegmeggy. Danczigi bordás. Nyári parmén. monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza.sát szolgálják. Darn-alma (Darusóvári). Orieansi renet. Sikulai. Jonathán. helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. Kiskunfélegyháza. dunavecsei. Hédelöngeni óriás. nagyobb piaczokon összegyjtve. Parker peppin. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. mely nyáron és szszel kárba vész. Egri körte. társadalmi tevékenység is közremködött. Vilmos. Júliusi es|>eres.és cseresznyeszesz is. a sárga baraczknak. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí. Guyot Gyula. A vármegye a faiskolákról. Gaesdonki renet.aszalva. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. dunapataji. Ribbston peppin. Vajalma. Sárga bellefleur. Bosc Kobak (Sándor czár). mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. Bauman renet. Ageni szilva. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. dusnoki. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is. Császár. Kongresszus emléke. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály. " . Kóburgi korai szív. Badacsonyi óriás. s ezeknek egy része. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. London peppin.

Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. a hol az öntözéshez alkalmas víz van. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. Ordas. 5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés. . de ezek már nemcsak itt. de még nagyobb baj ennél a vértct. az kezdetleges. Kirschner András Kalocsán.shagjTnát termelt. Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár. Rákospalota. Dunapataj. fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. — — — — — . Géderlak. — — . Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. de az is tény. de pótlásukról gondoskodva van. a mi azután azt eredményezi. hogy igen sok vidék. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. répát. Gödöll vidékén.i . de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. hagjTnát. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. 6 km. mely ellen a védekezés fölötte nehéz. A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. sokat keresnek. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. HeÍ7i János Dunavarsányban. kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat. Tlük népünk sokat tanulhatna. továbbá le egészen Czeglédig is. Hajós József dömsödi. de 1908-bau 14 évi kezelés után. Kóka és Rákoscsalja jó tormát. st szigetesen az Alföldön is. Szód. Veresegyháza. tassi. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. találhatók. és mintegj' 80 km. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei. paprikát termesztett. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. állami. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. Petz Ármin Kerepesen. mely czélra 1899-tl kezddleg. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. tönkre tette . a mi azt eredményezte. káposztát. Váczhartyán vidéke. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . ö. Fót. uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. Darányi Ignáez (!r. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. bolgár kertészek ütnek tanyát.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. A csepelszigeti és a felsödunamenti. vitat ültették ki cseresznyefákkal. törvényhatósági és viczinális útvonal. A vármegye konyhakerti. Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását. de keresetüket küKöldre viszik. ott. Taksony híres nagyfej káposztával. Mogyoród. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. Páty pedig jó vörö. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget. hanem a Rákos mentén. mintegy 60. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. hogy a termesztk védekezése is gyenge. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. a hol a paradicsomot. A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. a törvényhatósági utak befásítása is követi. Dunaharaszti.

A Hiinirária szöltelep Xagrykátán. feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái. radalomban. 2. 3.59 J^. — — . A turai uradalom teróztelepi borhaza.

.A^f • -VJL.=.&íerj£ í^ .60 .' .

úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve. Jálics Géza gyáli.vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre. Veesésen.Mezgazdaság és állattenyészté?. július 31-ig. Úszód..irmcgye. özv. Június 20-tól. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. gróf Szápáry István alberti. gróf Károlyi László fóti. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát. Bátyán is van ilyen gzmalom. Gyömröy Aurél gyömri. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. salátát. ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. nemesebb rózsákat. Ülln. a mi most már a szomszéd községekben is terjed. st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát. báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. Beretvás Endréné tóalmási. báró Schossberger Viktor turai. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. báró Harkányi Frigyes abonyi. Beniczky Gáborné czinkotai. nyáron. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti. Túra vidékén. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . a város által adott területen. Auattenyés: *** 4 . Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). csobánkai A jegyz Frigj'es volt. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. gróf Serényi János dukai. ?. gróf Dessewffy Emil újszászi. úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák. így a gödölli kir. naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek. a váczi püspökség váczi. hol az utczákat jóformán elárasztják. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították. kastély kertészete. szibaraczkot és zöldségfélét. nag. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova. báró Podmaniczky Géza kartali. Élénk kereskedést znek vele.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. Érdekes jelenségként említjük fel. gróf Teleki Tibor gyömri. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren.és sárgadimiyék elállításában. de kivitel is van. II. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát. egy belga társaság pedig . a hol különféle gyümölcsöt. vagy e czélra szolgáló gz. gróf Vigyázó abonyi és rátóti. szlt. Beniczky Ádám zsámboki. A paprikát hüvelvesen. mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel.és Dunamalmokban megrölve értékesítik. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. Szentendre vidéke pedig sok málnát.. báró Orczy Andor újszászi. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik. Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve. feldolgozó telepet állítottak fel. mint egy rózsakert . Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. nagy költséggel hajtató-házakat épített. Sajnos. úgy hogy az egész község olyan. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. Fokt. báró Nyáry Gyula pihsi. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén. kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai. a kalocsai érsekség kalocsai.°^^*'^'''^ érdemel még az is. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén.

a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág. A takarmány értékesebbé válik. évi állatlétszám számosbe. a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el. jó nyereséggel eladták. Ha ezt a 1.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1.195-re rág. Az ökrök és tehenek a közönséges. Fényes szerint az idevaló tágas homok. ^. 1905. mint ma. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának. . A rétek. évi összeírásban Kecskemét th. Tekintettel arra.04963 80943 138968 94l> 102.749 kat. Igaz. egy számos-állatnak tekintetik. kizárólag a szikes gyepre. . város állatállománya is bent foglaltatik. — : *) Ae 1884.és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett.se következtél)en elállott szénahián\i. múlt század els felében.507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak. 5'40 kat. a magyar gulya. . Abonj-t.. a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. Voltak gazdák. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes.789. évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha. hold esik egy számos-állatra. hold term területhez viszon\'ítjuk. a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — . és 1908 9. hogy a múlt a tenyész. Kalocsát. 331. réteket. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket.. — — állatra átszámítva. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. úgy az 1908. : Pest-Pilis-Solt.62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. évi leírása szerint.Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. A közlekedési vonalak kifejldése. a húsnak az értékesítése.5 1 o mány a. a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés. A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát." és öszvér Sertés Jiih . Kiskunmajsát. Rákospalotát. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot.ti'- arányokat. fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. . tarlóra szorulnak számuk apad. A XVIII.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek. Ló Szamár . hófehérség magyar fajtából valók.és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek. Fényes Eleknek 1847. A kihasznált föld trágyázást kíván.. vagy a lres fehérvári Budavásáron. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl. mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt. A midn gulyák tanyáztak. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt . nagyszarvú. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta . gyepek feltöré. években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) .Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189. A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — . állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki. 10 drb kisebb más állat. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal.

változó viszonyok azonban azt eredményezték.. Ez id szerint. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. A jó fejs. de a köztenyésztésben. pinczgaui. de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". Köztudomás szerint azonban. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. a köztenyésztésben. hogy a kisebb tagos-birtokokon. is elterjedt. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. Bojáron. Kalocsa. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. Kársai Albert és Vümos Boldogon. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. . A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. a következ gazdaságok tartottak jobb m. Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. Latinovics Albin dukai. tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . tinónak pedig nagy az ára. az igás-ökörnek. borjú 4460 volt mindössze. Galgóczy az ö monográfiájában. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít. a Halász-c-ia\kd Alsódabason. a közlekedési viszonyok fejldése. A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is. . borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. st még a múlt század vége felé is.igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. kis. 1870-ben svájczi tehén 7047. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi. ós emiek következmónj^e. mert itt a tej nehezebben értékesíthet. Ez a gulya még ma is megvan. vetett takarmánj. a hol a tenyészirány kezd átalakulni. 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. Császártöltés és Akasztó.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés. kiskrösi). Hajós. Zseny István Kiskunhalason. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. báró Schossberger Zsigmond Túrán. biai) már csak svájczi bikát tart. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. kalocsai. . hogy egyes vidékeken. báró Orczy örökösei Üj szászon. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. A vármegye fels részén a tej. Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. A magyar marha még tott. st fentebb Solt. fiatal. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. s némely község. A Zsivora György rákosi.mellett. még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. különösen a pilisi járásban (pomázi. az istállózásra uaílják a kisgazdát. — — A . a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel. eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós). A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. 1877-ben már azt jelzi. a svájczi. lapály) is tenyésztenek. legel hiányában.és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. A julitenj'észtés hanyatlása. ha számban tért veszít is.és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. A fejld közlekedési viszonyok. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya. tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. Dunapataj. A magyar fajta tenyésztésében. Hauer Béla Hartán. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. Az oly távoles községek azonban. — : A A . Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre.

a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. t.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. Szentonclre és Vácz r. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel.ssan bár. 1909-ben Püspökhatvan. alsódabasí. házaló termelk. a költséget nem számítva. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten.szín. Beusz Hemik tápiósápi. Darányi Béla pusztaanyácsai.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés. vaj. A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein. A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy. ott feldolgozott állapotban. kir. Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. m. monori. Az els község. sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi.súl\-t. túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . valamint azokon a vidékeken. melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. aránylag kedvez. 1903-ban Dömsöd. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos.vkáta. de mégis megindult. Elrelátható volt különben. vagy több községbl. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. távolság szerint. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. csak 12. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. Györgyey Illés tápiógyörgyei. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. a korona-uradalom gödölli. gróf Desseicjjy Emil újszászi. magasabb árat érnek el. városokban. javító intézet aszódi. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás. pomázi. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson. kis. mely tejszövetkezetet alakított. Tass és Szent márt onkáta. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. abouyi. holott annak tej. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik. Jálics Géza gyáli. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze. 13 fillért fizetnek literenként. gödölli járásokban. 1908-ban Czegléd.félegyháza tenyészt. vaj és tiu-óként kerül forgalomba. mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban. ráczkevei. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet . mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye. mégis oly vidékeken. de eddig kevés sikerrel. gróf Keglevich Gábor egreskátai.000. la. tejföl. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag. mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-. Segesváry Ödön domonja. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz. tenek a nagykátai. kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet.sincs jó anyag. biaiváczi. Czegléd és Nagykrös. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog. a hol tanyás-gazdaságok vannak. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. tej értékesítése a nagy gazdaságokban. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan.i. melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére. kalocsai járás és Kisku:. mert 17 18 fillért érnek el literenként. knnszentmiklósi. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el.

a tehén-állományból 127 darab. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen . .139. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. hold e. évi állatösszeírás 224. 65 107. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik. az 1908. egy tehénre 1671 kat. Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület. üsz. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba. népünk vagyono. hold.ss?nek ki. világos. borjú. tinó. szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát. 9150 kg. még nagyon sok a temiivaló. luitárában mintegy 3500 tehén van.918 liter tejet. hold esik. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség. egy tehénre 20'10 kat.sik.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához.-re 20'05 drb. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. egy Dkm.436 lélekkel szaporodott! Az 1900. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. hold. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna.040 Üzletrészszel. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett. Fontos azonban. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. term-területéhez és népességének számához aránjátva. évi állat összeírás szerint bár az 1900. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat. ökör. tehát a tehénállomány aránya is csökkent. vajat. melyért koronát vettek be.538 4. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek. mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében. fajjelleg apaállatokat. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni. hogy Budapest ós vidékének tej. holott Osegléd 1)1. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364. Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát. Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat. Termeltek 951.

ven. Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. tóalmási. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8.-ez. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel.i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni. — fordítják. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. Kóburg vacsi. — : . Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. 30 40 darab üszt helyeztek el. vérségi. az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt. E czélhól több éven át Mácsán. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. Fényes Elek 1847. Blaskovich László tápiószentmártoni. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt.58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel. a Halász-Konkoly család gyóni. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei. néhány évi eredményes fennállás után. Számos kisebb ménesrl is megemlékszik. évi szegedi és az 1909. állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. Az állam évenként tekintélyes összeget. Kársai testvérek boldogi. . Ez a telep azonban. Kégl István pakonyi.. báró Lipthay czinkotai. Az 1894 XII. t.5 1891 1894-ig bezárólag 7 I. zagjnrarékasi.66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós. Az 1778. mert a Pest bonyolították le. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn. Halász Béla gj-óni. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet. fóti. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. az 1899. Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. de reá is voltak erre utalva. fóti. kir. hol évenként a csikókon kívül. de fokozatos fejldés indult meg e téren. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül.és borju-kertet is. de a rákospalotai. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 . az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. 60 holdas bekerített területen egy csikó. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja. Magyar bika Simm. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. mutatja. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát. 1500 koronát jutalomdíjakra. hg. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak. Telepített Budakeszin. gróf Károlyi István. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést.

Nagykrös r. ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére.*) Beretvás Endre örök. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. solti. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. város. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. de viszont vannak vidékek. Kakucsi Liebner József Kakucs. t. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik. kalocsai érsekség Hajós. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet. . báró Prónay Elek tóalmási. Páty. nevelt ról. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. — eg3'es A dött. népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. különösen abonjá. évi összeírás. Telki. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. Geréby Imre örök. (Xónius. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : . Tóalmás. gróf Ráday Gedeon Iklad. Tápiószentmárton. báró Harkányi Frigyes Abony. Sziget szent miklós. Glancz Sándor Monor. a feíH apátság. igavonásra is alkalmas. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . Tök. gróf Teleki József Dunatetétlen. gróf Xemes Vincze örök. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. báró Podmaniczky Géza Kartal. Ennek oka abban keresend. Budajenö. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. Törökbálint. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. Hajós József Dömsöd. a Lipcsey család tázlári.*) Gróf Adolf Fülöpszállás. Kiskunhalas r.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. Szappanos Elek Tázlár. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére. kalocsai.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. *) lílöhözben megszntek.. A hidegvér anyagot igen kis mértékben. így Czegléd. Zsámibck. Solt. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre. városoknak a monori. . Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet. Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt. Kiskunfélegyháza. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496.Mezgazdaság és állattenyésztés. Nagykrös. . a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján.'— 1904-ben 101137. ujszászi. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. Fót. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed. Györgyey lUés Tápiógvörgye. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban.sztése indokolt. 67 Béla sarlósári. Hauer Béla Harta. hol a tejtermelés a f. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. gróf Károlyi Sándor örök. könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul. t. Rákospalota. 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb. a nehezebb. Gosztomji Tibor Váczhartyán. Csongi-ád. Sefcsik István Jászkarajen. gróf Szapáry István Alberti. gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. 384. míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén. báró Prónay Dezs ácsai. egyöntet jelleget nem nyerhet. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. kii-. 1895-ben 106007. Adacs. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. a gróf Teíc/. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra. E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. báró Orczy örök. felosztások.

A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel. dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt. Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi. lev magán-méneknek is. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el.68 Mezgazdaság és állatteuyésztós. 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti. : 1892 évben 1893 . az ellenrzés. 1874-ben már 25. az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét.^melyeket tenyésztésre átengednek. Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. igen meg van nehezítve. Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére. . Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte. Bár a hatóság szigorúan ellenrzi.

Ebbl 181. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak. Gyórgyey Illés Tápió: K- . Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. 1904.731. hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn.394 a kisgazdák tulajdonában volt. A sertés-fajta. 1903. A Kaskunság is sok sertést tenyésztett.. egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen. visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi. Gulner GjTila örök.798. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül. Abony.056 darab sertést írtak össze. 1884-ben azonban már 289. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki. piaczok ellátása útján történt s így e téren. 69 den 1899. 1908ban 236. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. hogy az a 139. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres. Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. Forster KálmánBugyi. . bizonyára a mangalicza volt. az állam és a vármegye támogatásával. Egyik okául ennek azt veti. úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság.szen átment sertésért magas árt fizetnek. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal . Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést.sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket. apró. versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason.025. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad.202 darab sertést írtak össze. a fentiek szerint. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva.804 és 1909-ben 202. tehát épen kétszer ann_\át. 1907. Nagykrösön. járási bizottságai útján. mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak.913 darab sertés. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. mert a sertésvész pusztítása közben. A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve. A mi a fajtát illeti. A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész. de különösen Czegléden. mely összeíratott. hogy a sertéstenyésztés. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K. Monoron. melyet a konya fül. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép. A sertéstenyésztés túlnyomólag. 1906-ban 216. szke nagj^ mangalicza váltott föl. igen virágzónak mondja e szerint . évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma.sakat a tenyésztésbl kizárja. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik. 1905-ben 218. Váczon. 1901. hogy a községi kanok meUett. hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb.serkenti a gazdasági egyesület. Az értékesítés a pesti és egyéb . mint a mennyit Galgóczy említ. bozótos. 1900. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését. kivált Kalocsa tájékán. jelölvén meg.. mely a miilt század elején virágzó volt. károkat okozó sertésvész.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének. A vármegye gazdasági egyesülete. 1904-ben 243. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. Kiskunfélegyházán. . mert megtörtént. A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé. hogj. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül. évi leírásában. elbb a rövidoiTÚ. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. — — . Z)w«yés Lajos Alsódabas. 1907-ben 231. években. A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304. Úgy látszott.168 darab. Gosztonyi Miklós Kisnémedi. A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . a földmível nép kezén volt.601.a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította. mint ma is.

a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai. a gróf Károlyiak több birtokán. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot. kopolyás. is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett. liáró Podmaniczky Géza Kartal. A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos.. de itt is csak 8792 darab. a durvagyapjas. Katóm Lajos.337 darab juhot írtak össze. A r. A pomázi járásban. hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze. Kóczáii László Maglód. st a tejel-fajták tenyésztésére. 1909-ben 143. ha itt-ott eredményeket is értek el.már 1877-ben jelzi a hanyatlást. Baromfi. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. Finom gyapjas juhtenyészeteket. hol téres. 1870-ben még 897.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre. 1895-ben már csak 21 2. báró Prónay ácsai. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben.tényezje. L. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít. . gróf Teleki Tibor gyömrl. gi-óf Sándor biai. melj-nek azért van küiönös fontossága. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. tiszta és félvérben. gróf TeíeH József Solt. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették. Ferencz és Gyula Boldogkáta. a korona uradalom gödölli. szerény helyet foglalt el. Halász Gyula Káva. több közép-birtokos birtokán tartottak." . 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr.655 darabot. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban.és sajt-készítés is csökkent. melynek nagysága azonban vármegyénkben. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot. . szikes legelk vannak. t. a túró.A tenyésztett fajtákat illetleg. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt. de a közép. az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi.Sándor Paulina herczegnö biai. de egyébben is keresnünk kell. de ez nem mondható általánosnak. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. eres vidékek alkalmasak kiválóan.959 darabra csökkent. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. A juh-húst.117 darab (1884-ben 52. Galgóczj. gróf (Seré«?/í János Duka. gróf Ráday Gedeon Iklad. A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten. A báránj'. ií^orsíer Kálmán bugyi.037) és kunszentmiklósi 20.677. érthetetlen okokból. Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek. már csak 609 darabot találtak. A'omc7í Gáspár Káva. városok közül Kiskunhalason van a legtöbb.084) járásokban. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett. de jelzi azt is. herczeg Kburg vacsi. kevésbé a hústermelés . Syörgye. szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át . nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás.. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele.159 (1884-ben 45. Halomi Denfsch Sándor vecsési. Wiudisch József Keczel. szr : ^ . A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája.899 juhot és birkát írtak össze. Ez a szám 1908-ban 176. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet. Windiich János keczeli. Juh. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain. 31 etterni eh. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj. herczeg Coburg vacsi. 1884-ben még 451.

Az 1895. A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás. a fejldés tehát n^-ilvánvaló. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl. november végén. kik a levágott anyagot deczemberben. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — . feltehetjük. Az elbbi.850. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. Áz 1892-ben. A magyar fajta ugyan kisebb test. a Dunamentén van elterjedve. szép. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. ftt burgonyával kevert darán tartják. Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot.849 baromfit talált. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. Az a gyakorlat van itt elterjedve. homokos vidékein van nagyon elterjedve. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek. falkásan értékesítik a szabadkai. nagykrösi. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. — . mely kezdetlegességébl kibontakozva. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt. Fajta tekintetében mind a nagyobb. ez a fajta mind a magán-. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek.296.966 daraliról tesz említést. A kacsa-tenyésztés. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. marabu" készítésére adják el. a kik tanyáról-t anyára járva. hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön. azóta nagyot fejldött. A pulyka a vármegye téres. Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll. mind a népies tenyésztésben. évi összeírás november hó végén összesen 1.. mert az anyag vegyes. Az állam nagy áldozatot hoz or. Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. hogy 77. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk. de tény. a tojás nagysága sem elsrend. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag. . Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. maguk tépik a tollat. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett. A test nagyságának fejlesztésére újabban. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. kiskunfélegyházai.Mezgazdaság és állattenyésztés.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott. mert gyorsabb fejldésü.779. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. vagy ezeknek a parlagi. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is.\t. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható. Ha azonban azt vesszük. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon. szeptemberben. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt. hogy az összeírás november hó végén történt. de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. Az 1884. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el. melybl tenyészanyag 737. 1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. kiskunhalasi. az utóbbi Solt vidékén. E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. különösen Angliába. óriási menn\áségben szállítják külföldre. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. A szárny alatt és a czombon lév pihét . év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2.440 K. — — — .és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn. czeglédí nagykereskedk útján.678.

hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra.000 csirkét. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket. 12. Czeglédrl. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. tömk" eljárása. megtömik s Idhízlalva értékesítik. úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át. Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet. 190-ben Monoron. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével. 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon. 480. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. Kiskunhalasról.000 libát. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb. 1 903-ban Czegléden. Érdekes pl. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják. 25.-on felül. Az 1907-ben Budapesten el. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana.aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz.ság és áUatteuyésztós.~2 Jlezögazda.000 kacsát. s ígj. Az egj^esület állami segítség mellett. Az egy éveseké 10 kg. hogy jó pénzen értékesíthesse. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk.000 pulykát. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — . gróf Teleki József né elnöklete alatt. Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést. szedik össze a kítollasodott fiatal libát. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki. melynek is lehetnek tagjai. melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. a ki felében. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. mikor a legkeresettebb. 50. 60. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. lakót tart. a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított. A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú. A tanyás állításra. és a baromfitenyésztés terén haladás van. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött. Ezek az egész vidéken.. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. n. Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. Kiskunfélegyházáról. Az 1899.3-V)an az egyesület. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is. volt. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul. a szabadszállási .vásárt. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét.sztásával jutalmazzák. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. Sajnos.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl.

meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. normandi.Mezgazdaság liasonló czélból. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden. Tahy István Galgagy örkön. Dunavecsén. Soroksáron. dr. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen. Hariyáni Imréné Czegléden. Lajosné Monoron. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. Parthay Géza PiUs?n. összesen 454 darabot osztott ki. 1908-ban 130. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. Dudás Józsefné Pa. Szalay Inyréné és többen. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden. a minek az az eredménye. \:á. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. Jtisti KároljTié Törökbálinton. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t. L. A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett. Hariyáni Imre Czegléden. míg végre 1906-ban L. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel. Kovács Ödön PilLsesabán. Kömpöezön. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. P. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. Horváth Istvánné Örkénj'ben. t. : elterjedettebbnek látszik lenni. L. : : . NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. 73 területére. A.SzecsödiGy'ÓTgyné. Horváth István Ülln. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. 1909-ben 185. . gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. P. M. Xick Edéné Gödölln. Kubinyi Béla Ujszászon. Soroksáron. Alagon. és állattenyésztés. tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. Gre^síií/aríX. Xagy Ágost Szentendrén. Kossá Péter Tápiószentmártonban. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. Kovách Gáspárné Káván. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : .-cz. kékóriás. Parthay Géza Püisen. Halapi kisteny észtök többen. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen.é Örkényben. Piicher Ödönné Káván. Farkas Lászlóné ócsán. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. orosz.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. Kovách Gáspár Káván. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel. GyenizseJózseiné. Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. Kovács Ödön Piliscsalján. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. Horváth Istvánr. A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi. Porzsolt Ernné Szentendrén. L/udicigh Rezs dr. hogy ma már is találunk keltet-gépeket. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani.volt. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták.Aladár dr. Kubinyi Endre Ujszászon. Csikay Imréné Kiskunhalason. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. Kubinyi Béla Ujszászon. Fiedler Lajosné Monoron. Vargha Ferencz Béla Péczelen. Ducker Ödönné Aszódon. gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII.

gazdasági mellékágak közül a méh. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett.208. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére. 57 helyhatósági állatorvos látja el.887. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen.126. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi. 1870-ben csak 15. 18 községi. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. Az országos termelés értéke 4. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak. 1884-ben 23. állandóan a gumókor réme kisért. Az állat egészségügvi szolgálat.646sertés 1903-ban 11. a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel. ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak. állatorvos és az államiakon kiviil. székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben. A lóvágás a vármegye területén 1905. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni. 1889-ben megbetegedett 16.204. állategészségügyei felügyel látta el. : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban. mézet és 62 m.-. mert az 1884.885 sertés 1895-ben 131.-cz. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette. Kispesten és Erzsébetfalván. évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg.781 méhcsaládot kezeltek. hét városi. 440 juh. Egj'-egy községet zár alá helyeznek. kisajátitják. st a : . kir. mert a méh-. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának.531 szarvasmarha. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m. .és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel. de ezzel még a bajon segítve nincs. mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb. .956juh. de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. — — . összesen 29. mint az. Ez id szerint az állategész. egy m. viaszt termeltek. 85. elhullott 43. AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak. kir. állami közbenjárás mellett. a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj. A . bár vannak oly nagyobb méhészetek is. állami fállatorvos.805.égüg\-i szolgálatot a központban egy m. Közvágóhíd a vármegye területén 120. de egNÜttal mintájára. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is.781. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. a körállatorvosi intézményt is szervezte. 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg. de általában L*.989 méhcsaládot vettek számba. és még 63 magán állatorvos is mködik. t. mely után 2054 m. elhullott 7889. mely az 1895. két körállatorvost alkalmaztak. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot. ki akkor az állategészségügy eladója volt. kir. — — 1890: XVII. A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. 156. . 74 Mezgazdaság és állattenyésztés. 1900-ban már két vármegyei. 184. magánvágólud 75 van. közönséges köpükben 10. évi szerint már 19. mozgó szerkezet kaptárokban 2141. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg.936 korona értékben.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága.583 drl).. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. kir. állatorvos. elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12. össze. .745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási.385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve. A sertésvész. mozgó szerkezet kaptárokban 19. E téren tehát a vármegye úttör volt — — . az»1908. 105. mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták. évi összeírás szerint. 18 járási és városi m.320szarvasmarha.856 korona volt. 4469 hullott el. a következ évben csökkenést mutat. évben Kbányáról terjedt el. 1895-ben 23.

A gazdagközönségtöl nyert adatok. tehén 52 és tenyészbika 2. A munkaert helyben szerzi. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal. Abony. ebbl jármos ökör 24. nádas (i ós adó alá nem es 39 m. Ebbl jármos ökör 42. Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. kir. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. 483. addig vármegj^énk csak 33. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. Abony és Tószeg liatárában terül el. hold. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. Összterület 32(32 m. kocsíló 2 darab. Van 14 muraközi ló ós egy mén. kir. ÖssztfTÜlnt 745 m. Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877.. A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti . Acsa. A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. hold dohányt és 28 m. hold. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. erd 6. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed. szántóföld 550. kaszáló 32(). Idetartozik Tónlmás is. Abony és Tószeg határában terül el. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. Ezen kívül még Biharban van 550 m. ebbl kert és beltelek 2. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett. Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel. melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ .és gyümölcstermelés. Tolna. szántóföld 339. -\z ácsaiból szántó 532. hold és 415 négyszögöl. : . Tóalmáson|9 k. Beliczey Tiborné szül. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad. nagyban 30 korona holdanként. mert míg Bácsmegye 1. Somogymegye 52. A szegszárdi m. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is.475 korona. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. továbVmPoAo?iA. Lóállomány összesen 4. hat közre . ebbl igás 2. gnlyabeli 10 darab. hol 1000 kaptár méh van. " GcUgóczy Károly . Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét.a Ödön csvári. Bács. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki. /mreyFerencz péczeli. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. Baranya. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan.480 hl. Összterület 380 m. Források: Fényes Elek . Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. Oaál Gyula birtoka. erd 35 és szölö 12 hold. miáltal a szederfa nagyon terjed. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony. Temes.. Somogy. A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó.Mezgazdaság ós állattenyésztés. legel. A tóalmásiból szántó 1243. hold. Antos Mária birtoka. A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki. kaszáló 53. Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel. nagj'számú malmok. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m. központi statisztikai hivatal kiadványai." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855. 13. szeszkontingenssel. •"^^'^emterm^ Arad. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40.022. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. hold birtoka. Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon. Pest váris. hold mákot is termel. legel 44. Magyarország leírása ISi'. — — — . Kovách Gáspár kávai.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. nknél 0. kaszáló 30.00 3 korona. erd 474 és adó alá nem esik 21 m.660 korona értékt állított el. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. Gosztonyi Tibor váczhartyáni. hold. L.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. Szarvasmarha-állomány összesen 44. tehén 10." A m.60-— 2 korona. szl és kert 15. Aosán javított 3-as. erd 42. hold. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar. kaszáló 100. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó. melyek egjTÓsze külföldre is szállít.

rét 202. Összterület 3500 m. hold 331 négjszögöl. kicsiben 35 40 korona. szántó 1020. tavaszi árpét 30. ebbl igás 15. hold. Ezenkí\-ül még Bihar. Rozsot 200 holdon termel. ebbl igás 4 és csikó 3. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. holdon bükköny. de jelenleg üzemen kívül. tohén 10. szl 15. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. a csemegefaj a chasselas. hold. A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében. ebbl 24 jármos ökör. Jíarh. a mit Budapesten értékesítenek. 200 pilynboU vegyes fívjú. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. csikó 9 és egy nóri mén. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el. nknél ] 00-tól 200 fillérig. és állattenyésztés. ebbl járinos ökör 24 magyar. szántóföld . ebbl jármos ökör 128 magyar. de ez utóbbi. legel 100. a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. kaszáló 68 kat. holdat is. szl 9 kat. 36 tehén. f — — Ft Lóállomány összesen 22.50 K.és beltelek 18. f — — — .000 kat. kisjeni fajta.éa cser. fehér goliór. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy .ínnthnii tenyészbika. Vetforgó a norfolki négyes.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. Borászatában. szántóföld 2020 kat. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika. Lóállomány összesen 24 . nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. Csongrád. hold. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál . ti'rmék tiUifa. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. terméketlen 110. erd 20. Czukorrépát 100 kat. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. a mit helyben értékesítenek.er szabad gaz. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. ebbl 16 nóri. változó. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). nknél 0. 9 eg>. Szarvasmarha-állomány összesen 556. kaszáló 416 kat. nknél 80 00 fiU. Gazdasági t'is zemrends7. Dányon és Lajosmizsén szerzi. hold 285 négjszögöl. Ebbl Herczeghalmon kert. — 10—30 kor. nknél 0. hold 700 négyszögöl. ebbl jármosökör 24. ebbl kert ós beltelek 10. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe. nádas 20. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló.60 korona. a mit szintén Budapesten értékesítenek. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. erd 200. szil és akácz már — 20 és — — korona. szántóföld 1800. hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. A sertésállomány kipusztult. : . A juhállomány 700 innthnli tehén. ezerjó és rizling Ácsán kb. tehén 22. A rendes munkásokat helybl. továbbá Abaúj.iOO. 280 drb borzderes és tarka tehén. Összterület üOO k. Kizárom és Móriczmajor. Gróf Dégenfeld József uradalma. hold. tenyészbika 4 simmenthaU. A melyek rendszeres üzemtervvel.000 m. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó. az aratókat a környékbl szerzi. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig. Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. hold 137tl négyszögöl.tiO 3 korona. szl IT). Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás. 20 üsz és egy tenyészbika. legel 1213. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre. NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor. hold. Rozsot 900. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. legel 125. hold 487 négyszögöl.40 korona. 150 liter. holdon termel. hízómarha 34 magyar. hintósló 4 magyar-angol félvér. erd 1250. Akasztó. 55 kat. borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali.^0 korona. ebbl igás 18 muraközi félvér. Sertés-állomány összesen 80 darab.80 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12.3 korona. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. hold. kocsiló 7 darab. a többi pedig szántó. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van. 100. Borászatában . a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály. zabot 100 ós tengerit 250 kat. hold. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos. Lóállomány összesen 30. 1500 holdon termel.j Herczeghalom. hold 669 négj-szögöl. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. A mvinkaeröt helyben. hold és a többi adó alá nem es terület. AlSdabaS. Szilágj. tinó 10. muskotály és luzitáni.dálkodás. üsz 50 bonyhádsimmenthali. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. a borszlfaj a merlot. a mit Budapesten értékesítenek. rizling és fehér bakator. Összterület 3236 kat. Van vaj.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály.50 1. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m. erd 80. hold. 3 K. Szatmár. tehén 180 bonyhád-simmenthali. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó. kövidinka. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . Napi tejtermelés 550 liter. Szarvasmarha-állomány összesen 81. Alsönémedi. Gözcséplkészlete S lóers. nknél 1 Alsönémedi. hintósló 6 angol félvér. A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi. Napi tejtermelés kb. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. kaszáló 100.és Zemplén vármegj-ékben kb. l. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. holdon termel. Napszámár férfiaknál 1 2. oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. hold 477 négyszögöl. 150 diófa. hold ebbl kert ós beltelek 30. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. Lóállomány összesen 7 Xouius. tinó 100 magyar. Szabolcs. nagyban Bia. kbánya 16. adó alá nem es terület 78 kat. Pest vármegyében kert és beltelek 2. 00 éves fordában kezeltetnek.84 \. szántóföld 300. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. A munkaert a környéken szerzi. Alsönémedi. btirgtindi.\ tölgj. Rozsot.. A munkaert helyben szerzi. holdon. melyet Budapesten értékesítenek. Szarvasmarhaállomány összesen 45. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. Szatmár. Torbágy — : . Napi tejtermelés 1750 liter. Dinnyég Lajos birtoka. Erdészetében az akáczfa dominál. Napsziimárak férfialuiál 1.iállomány összesen 6G. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . közötte 20 anyakocza és 2 ken. hold. legel 463 kat. hold biitoka van. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai. 18 tenyészkossal.és sajtgyára is. tengerit és burgonyát kb. A juhállomány 770 Merino és Southdown. Tenyészkos 16. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás. tinó 160 magyar. továbbá a juhar. napszámárak férfiaknál l. hold 213 négyszögöl. hold. összterület 983 m. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör.20 2. A napi tejtermelés 1700 liter. Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. kaszáló 100. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. kaszáló 200. Napszámárak férfiaknál 1.80 1. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:.) Összterület 1000 m. erd 180 kat.

Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. erd 20. mind bonyl. : . Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. vetöforgó négyes. hold ós többféle nemes clma. 25 magyar tinó. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. körte. ebbl 8 szántó 520. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . 30 tehén. Forster Kálmán birtoka. gyümölcsbl 1800 korona. Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. a csemegefajok chasselas és muskotályok. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. igás és 3 urasági.50. hold 1240 négyszögöl.. a mit helyben értékesítenek. szerémi-zöld. Marhaállomány 177. Szarvasmarha-állomány összesen 192.40 korona. hold 1403 négyszögöl. — . 23 tinó. Pusztaszentimre. Ebbl kort ós boltolek 67. szántóföld 700. Szenttamás és Tass határában terül el. üsz 42. Ebbl jármos ökör 4. kaszáló és legel 50. hold. 250 fillér. 60 montafoni és bonyhádi tehén. karöolt. erd 12 kat. Ebbl 4 igás. tehén 54. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok. nknél 1. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji. összterület lOo m. Marhaállomány 200 magyar fajú.ámárak férfiaknál 1. Dohányt 73 kat. DÖmSÖd. Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó. tehén 60. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. cseresznye. tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. kaszáló 80. spenótot stb. hold. borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. birtokai Összterület 1791 kat. zellert. szl 4 hold. Vetforgó hármas. holdanként. mázsa kerül eladásra. szl 30 ós nádas . Ebbl 30 magyar jármos ökör. szl 10 hold 800 öl. kulUaiid. 140—300. 10 anyakrnczs. Borászatában a csemegefaj a chasselns. 70 anyakocza ós 4 kan.onyok ugyi'nazok. . Gsümölcsészete 10 kat.?(>. hold. hold. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete. A lóállomány 11. 4 kocsiló. : ás állattenj-ósztós. részben szabadgazdálkodás."nnal.Mezgazdaság újrbb kultúra.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye. Magyar Lovar-Egylet birtoka. Lóállomány összesen 110. a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. baraezk. egyébkor 208 nknél télen 90.20 2 korona. uraségi 6 és csikó 14. ellátva. káposztát. magyar fajta és keresztezés. nagyben 8 24 korona kat. i'O gulví béli és három tenyészbika. . szl 50. tengerit 188 kat. 15 iLsz. Lóállomány összesen 29. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. liintósló 128.száló 178 hold 109 öl. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO. A munkaert Akasztó községbl szerzi. amerikai telivórek. Kertészetében. 10 anyakoczával és egy kannal. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö. 60 félvér bertü tehén. A birtok részben bérbe van adva. f f . továbbá a vízvezeték szivattyúkat. ord 8. ebbl jármos ökör . nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom. Ebbl kert és beltelek Í60. salátát. Sertés : 60 kisjeni. legel 220. ménesbeli 50. ebbl igás 12. Egreskáta. hold. erd 200. Gróf KegUvich Gábor birtoka. 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. A napi tejtermelés 120 liter. holdanként 32 korona. a mely 15 kat. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés. szántóföld 2U00. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. 80 fehér. 11. félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2. 120 vöröstarka tehén. a mit Budapesten értékesít. 350 hter Budapest számára. mint angol félvér. Összterület 1200 kat. urasági kocsiló 5. illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. Napszámárak férfiaknál télen 120. — Mag. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. szántóföld 500. Domony Ödön birtoka. anyakancza 10. termeszt. 10 Rambouillette tenyészkossal. Napi tejtermelés kb. petrezselymet. Segesváry Ödön birtoka.és kerttelok 37 hold (i59 öl. Ebbl igás 24. hold. árpát 12 zabot 128. mobilja. 5 . 30 Zirzon-kaptárrnl . melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. termék tzifa. Összterület 1200 kat. Dömsöd. Erdészetébon jelents fanom az akácz. Összterület 800 m. Ebbl 30 magyar igás. tehén 16. ebbl igás 18. kaszáló 200. kgm-ként 3 koronáért. Domony. Dunakeszi. legel 30 ós erd 300 kat. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. 40 berni félvér-üsz. kuszáló 40. hold. A munkaert a vidékrl szerzi. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko. A munkaert Foton szerzi. 400 darab angol teUvér versenylova van. Domony.ádi fíjta. kicsiben 60 korona. részben 12 nyomásos. hold. legel 72 hold 816 öl. Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. mind nemes fajú. Hajós József dr. vörös tarka. három k. 40 ugyanolyan üsz és két bika. hold ebbl kert és beltelek 35. niméi 120—210 fillér. f f . nknél 80 készlet. üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. szántóföld 1229 hold 732 öl. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. Ebbl igás 10. és a sárgarépát. E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. erd 2U hold 345 öl. . Lóállomány összesen 58. Szarvasmarha 132 darab. ebbl igá-s 8. Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe. Van méhészete. Szentivánpuszta. Ebbl 36 jármos. rozsot 68. Ebbl bel. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. illetleg az akkomulátorral táplálja. 77 A forda 40 éves.és szerszámfa. Ide tartozik az alcasztói rósz is. Ebbl kert és beltelek 14. Gazdasági és üzemrendszer részben 5. legel 340. A tejgazdaság napi termelése 200 liter. ka. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. hold. Összterület 2560 m. 14 tenyészkossal és a növendékekkel. motor a takarmánykószít-gépeket. gép. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek. Szarvasmarha-állomány összesen 20. nevezetesebb mén Egreskáta II. szántó fiOO. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. anyakancza 32. Csengd. Van gazdasági gzmalma. Lóállomány 30 darab angol félvér. kaszáló 2. egyébkor 130 fillér. tinó 10. szántó 719. n mézet Budapesten értékesítik. N> ps. kaszáló 36. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat. Lóállomány összesen 24. Szarvasmarhaállomány összesen 124. Zöldségtermelés is van két holdon. erd 20 és szl 12 m. 15 csikó. legel 26. csikó 13 és mén 2. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete.60—3 korona.3 kat. a dinamóval egvütt. lüntósló 12. holdon termeszt. kocsiló 8. vetforgó négy-es. — : — . . 10 anyakoczával és egy kannal. Ebbl kert 9. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. hold. mely Dab. Napszámárak A . Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás. Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. simmenthali keresztezés. holdon termel. Blaskovich Sándor birtoka. mén 1. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata. A napi tejtermelés 300 liter. hold. hold. 30 anyakocza és 2 kan. csikó és mén 2 darab. Búzát 375. Bugyi.

40 vegyes gulyabeü. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka. Vetforgó négyes. kb. Ibrányi Mihály birtoka. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. nknél 100 -250 fillér. legel 200. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. ezerjó. munkaert helyben szerzi.20—3 korona. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel. Ide tartozik még Csornád. Napszám ára férfiaknál 160 400. hold. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa. Amimkaert : — — : — f f — . Harta. üsz 30. nknél 100—180 fillér. 600. melyekben föfaj n )K)nty. Nnpszámárak férfialinál 1. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1. Lóállomáuy 16 angol félvér. szántó 2600. ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér. holdankint 20 korona. Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. szántó 1050. Termék : tzifa.iO. hold. Sertésállomány kb. Gomba. Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór. Gomba. mézet szintén a fvárosb. Szatmár. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is. 50 borzderes tehén. A lóálloniánj' 37 darab. ebbl igás 8. Abauj. hold. A csemegeszlk chasselas és madlain. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m. Ebbl 200 magyar. 44 tehén ós egy bika. 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. . A napszámárak férfiaknál 120—300. Doliány 50 holdon. tenyésibikii 4 simmonthnli. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. Marhaállomány 167. Káposztásmegyer. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. Ebbl kert és beltelek 12. Galgagyörk.")0. Összterület 5990 m. lóállomány 18. Kertészetében a dinnye termesztit 2. Gróf Teleki Tibor uradalma. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. 71 darab mangaUcza. 100 magyar mangaUcza. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. n mit Bud'ijiesten értékesít.80—1. Összterület 1248 m. . Iklad. angol félvér. 3000 liter. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. . Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka. melyet Budipaston nyugati tehén. 20 éves fordával. A c?emegetajok vegyesek. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. muscat lunel ós olasz rizling. erd 40.") 20 m. szke mangaliczn.000 hold. erd 000. köviés vörösdinka és kadar.ir tinó. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. hold. Juhállomány 300 fésüsgyapjas. Egy 6 gözcsépl-készlet. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . lóers mészk-kbányája. 450 bonyhádi tehén. holdanként. Az erdben Gyomron akácz.in órtókesiti. a moly szükség szerint fizi évente . 50 60 m. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3. . kocsiló 2. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Van tóglaégetjo. hold. hold. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. Szarvasmarha-állomány összesen 140. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi. 3-as és 9-es. nknél 1 1. kaszáló 147. szántó 2200. a többi szántó.20 2 korona. állcimány 43. Ezenkívül Csongrád. oporto és burgundi. Ebbl kert ós beltelek 8. A borszölfajok olasz rizling. holdanként 20 korona adóval. kaszáló 40. kaszáló votforgó 0-os. Vetforgó négaes. Lóállomány 22 angol félvér.80 korona. Szab id gazdálkodás. csemegefélék a chasselas és madlaín. Ozv. ezerjó. 100. zöld szilvám. B. A napi tejtermelés 300 liter. 29 anyakoczával és 3 kannal. szántó 759. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. 600 liter. potykát. holdanként 25 korona. Pomázon cserüzem. értékesít. Bauer Béla birtoka. k&száló 10. nádas egj.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. Mirhaállomány 230. 8 urasági. nknél 0. tehén 90 nyugati. évenként 90 100 koronáért. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra. Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. nagybin 40 korona. Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval. Dohányt 40 k.60 korona. Gróf Károlyi László uradalma. mind angol félvér.60 korona. erd 154 és szl 12. — — — — f . tzifa és szerszámfa. marhaállomány 755. Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral. 22 anyakoczával és 3 kannal. legel 400. a mit Budapesten értékesít.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. — A szl A és rizling. nknél 100 160 fillér. hold. Pomázon tölgy a domináló fanem. legel 70. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Napi tejter600 litor. Ebbl igás 30 muraközi. anyakanc. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. tehén 25. Mirhaállomány 89. az akáczos pedig 35 évessel. ebbl 10 darab urasági kocsiló. 60 ugyanolyan üsz. ogy gözekóje és 3 nratógépe. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. A termékek és kihasználás cserhántás. tinó 30. F6t. Ebbl jármos ökör 108 magjar. összterület 600 m. Összterület 5100 kat. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). eílankomenka és a fcsemegef. Összterület 1600 m. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. A fborszlfajok a mézesfehér. Felemlítend.'j a fehér és piros chasselas. Napszámáruk férfiaknál 120 220. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló.> simmenthaU bika. holdon termel. Mirhiállomány 280. szl 25. a mézet Budapesten értékesíti.és tó egy m. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. holdon lóheremagvat is termel."i000 korona évi forgalommal. Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn. 70 gulyabeli és 4 montafoni bika.50 migy.za 10 és csikó 2. Van ogy helyben és a környéken szerzi. 2 bika és 10 15 hízó. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. 5 tenyészkossal. Összterület 1060 m. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. napi tojtormolós Budapest számára kb. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. kaszáló 90. süllt és keszeget. Gyömrö. Gróf Ráday Gedeon birtoka. Összterület 1270 m. hízómarha 24 és tenyészbika egy. mind simmenthali. kicsiben 70. Ebbl kert és beltelek 2. Vetöforgó hetes és négyes. 500 liter.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. 100 és adó alá nem es terület l. szl 33 és a többi adó alá nem es terület. hold. hold. erdélyi jármos ökör. nagyburgundi. chasselas. dinka. erd 14. Vetforgó 5-ös. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. 5 és a többi legel. Ebbl kert és boltelek 32. ezerjó. hold. Ebbl 44 migy ir jármos ökör. bakator. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. A munkaert helyben szerzi. erd 3500.')0 kat. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik. A marhaállomány 302. legel 11."lO bonyhádi keresztozés üsz és . holdon. szántó 530. Patay Ferenczné. szül. a miket helyben és a körnvéken adnak el.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. Lóállomány összesen 25. Van rendszeres üzemterv. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. Rákospvlotn és Újpest. Zemplén és Post vármegyékben még kb.

E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. luczernát 50. a kbányai szokvány szerint. hold szántó 20. 250. A kalocsai érsekség uradalmai. fi urasági kocsiló és 10 csikó. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert. 50 gulya béli. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. hold ós 278 négyszögöl. szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. hold. Összterület 3707 m. : . egy félvér ós egy arabs. de egy tagbm terül el. szesztermelései . a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. hold inként. már csak annak biztos tudatában is. — . : F — — : — ^ m — . E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. A fbb kultúrnövényeken kívül. holdon tei-mel. 7-ö kg. 70 kg. ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. szóval külön lakása. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. 100 tehénnel 500 Uter. tengeri dirát. erdÖ 17064. 30%-ot kamatozik. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. Kakucs és Ujhartyán határában. uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró. Összterület 1900 m. 470 kg. akácz ós kevés tölgy. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. kaszáló 200. Kakucsi Liebner József birtoka. pinczóje ós elrekesztett p. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. . 800 800 darab hízósertéssel. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. naponta 100 tehén után kb. E czélra két nem A — — — — . és piros velteUrii.llattenyésztós az alapja. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. árpát. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. Egy-egy hízósertés a lüzl. Napszám-árak férfiaknál 100 240. mákot és dinnyét 40 ín. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. Kalocsa. A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. uaelyet sp.és figyelmet fordít. a többi «rd. 30 kg. Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22. A lakások épitésénól föelv. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. két hengerrel és két pár kvel szeszgyár. kadirka Kihasználás olyképen. A lóállományból 20 igásló. 54 simmenthnli tehén. A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra. Jlirhaállomány 184 dvrab. A rairhaállomány 2332 -darab.593.753 kat. a selejtese tzifa. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. Dohány 20 kat.adva s 5 részét házilag kezelik. Vetforgó négj'es. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. Van két ménes. kaszáló 4665. "9 bor\-idék. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás. kicsiben 28 korom. hogy a hü. tököt. 1910-ben a birtokosok 720 hl. A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. takarmánj-répát 30. bórbeadva. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. 100 150 között váltakozik.rjerdöként kezelnek.633 kat. nyár. szil. külön otthona. 250 anyakoczáv. Erdészetében. fehér-bakar. Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró.il. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. '^ — — — . tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . a mikor a sertések tarlóra kerülnek. erd 500. kamrája. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. évenként ketts turnusbm.lási idény alatt elfogyaszt kb. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. holdon termel. Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. mégis vannak itt kiváló minség szlk. horepolyvát és 1 kg. heljT eladásra . ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg. . Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. A birtokoknak ^jj rósze bérbe van . hold. Az erdkben a fmemek fz. E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb.adlása legyen. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. Irsay testvérek birtoka.ílj félvér igás. szl 25. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés. A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva.000 Uter. borszölöfajok a kö\ddinka. burgonyát. munkaert helyben szerzi. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. Van gazdisági gzmilora. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. holdon. hogy a vágásokat eladják.il ós 40 kínnal. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. hogy minden cselédnek külön szobája. kicsiben 30 korona. élsúlyban adják el Bécsbe. A lóállomány 326. kaszáló 300. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak. Ebbl kert és beltelek 71 k.dásra kerülnek. ksót. Az érseki uradalom. hold ós 855 négj-szögöl. Dohányt 45. Ina. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. mézesfehér és oporto. a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot . A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. znbosbükkönj'-t 50. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is. hold. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett. Van 60 éves-alkílmazotja. ebbl 44 jármos ökör. legel 201). Van dunai halászat is. legel 10186. ebbl 10 Nonius 03 ar. Szarvasmarha-állomány összesen 176. szl 100. napi 4 hl. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti. A here helyére még az évben búza jön. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. Fiu-iózó kancza. Összterület Pest és Bács vármegyében 85.nöknél letes 6 aratógép. nknél 70 150 fillér. ebbl 58 migyar jármos ökör. ol isz rizling. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. Van egy 10. Az é\-i tejtermelés.— Mezgazdaság ós állattenyésztés. Lóállomány 26. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. konyhája. A kö\-idinka. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. szl 40. 267 tehénnel. napi 4 hl. A földhíszonbér itt ncgyban 20. szántóföld 1500. 10 kannil. nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban. hold. hold. A telepek úgy is vannak berendezve. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. f : — . legel 700. szántó 1300. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. kiknek napszáma GO 200 fiUér. 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat. biu-gonyát 325. KakuCS.

melyben pontyot és kárászt tenyészt. e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. Az átlagos fldh iszonbór szerzi. szlankamenka. jó. 80 anyakoczával és 6 kannal. kövidinka és ezerjó. Keczel. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. chasselas. kaszáló 400 és legel 20 m. ebbl 8 igás. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. Sertésállomány 200 darab mangalicza. szlkaró és épületfa. hogy jóval olcsóbb (kb. Asi opyik az olynn (wolódlak. Lóállomány összesen 8. uyáron 2 korona. az utóbbit 20 éves fordában kezelik. Kerekegyháza. Ebbl 100 magyar jármos. nádas 1242 h. 10 tenyészkossal. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. Marhaállomány 270.\>/. legel 994. Xapszámárak 18-tól 10. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér. Halász Gytila birtoka. hold. Az erd fanemei az akácz és nyár. Az egyes épületek téglából. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. hold. nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. ebb igás 4. hold. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. csikó 4. Dohánytermelés 25 kat. ebbl igás 4 arabs félvér. Dnsnok. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. Összterület 19. otonel. Kalocsai káptalan uradalma. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. kövidinka és kadarka.l 1' h. hízómarha 80 tarka. hold. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. nknél 80 szerzi. -y</. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. 17. 40 tenyészkossal. A fö borszlöfajok rizling. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. Lóállomány 43.80 1. E tipus elönyo a másikkal szemben. A haszonbér e vidéken nagyban 300. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. 18 csikó. Lóállomány összesen 14. A munkaert helyben 2 korona. a számárak férfiaknál 1. Szarvasra trhi-állomány összesen 125. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . szántó 630. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. Van egy 8 lóers gzoséplje. kaszáló 140. Windisch József birtoka. Van 2 holdas álló vize. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva. moly egészséges. a többi urasági kocsiló. borszlöfaj olasz rizling. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. A nagyobbik birtok Szabolcs. nknél 1 1.60 korona. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. CO anyakocza és 12 kan. Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. továbbá sertés. kaszáló 2tl. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér. van hnsználatbaii. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó.20 2 korona. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. tehén 2. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. legel 01 és erd 14 m. nknél 0. vérségi és mindszenti rész is. nagy épületben. Mirha. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. erd 4191 hold 182 négyszögöl.család részére. feny ós tölgy. Lóállomány 37 lipiczai. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú. a csomegefaj passatuti. Van méhészete. 40 tehén. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik.>u<'l. Borászata 25 hold. holdanként 20 korona és az adó. évi forgalom 2500 korona. a többin árpát. Ebbl kort iVi li. Lóállomány összesen 35. a fö csemegefaj a chasselas. moly egy osalád részére van borondozve. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben . lu-asági kocsiló 4 darab. mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik.ós baromfiól. részben váltórendszer. : f f — — : . kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér. Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling. Káva. holdon termel. A munkaert helyben szerzi. közötte 25 anyakocza és 3 kan. melyen szabid gazdálkodás folyik. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában. A termék ölfa. kövidinka. szántóföld 300. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. A fát árverés útján lábán adják el. Miga a szoba 20 négyszögméter terület. Kalocsa. Összterület 453 hold. Csemegefajok muskotály. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. kaszáló 2341 hold 107t) nég. hold. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. holdon.álcra van beosztva. Búzát 200. nagyban 10 20 korona. egy közös. szl 29. szilárdtii épültek. erdei fehér. kocsiló 4 és ménesbeli 15. Termék tzifa. 7 koronáért értékesítik. Gyónón szántóföld 20. 80 tinó. A mimkaeröt helyben szerzi . továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval. szlkaró és épületfa. hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. erd 1660. Összterület 2200 m. Van egy 8 lóers csóplkészlote. hold 97t> négyszögöl. Termékek ölfa. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m. dohányt pedig 45 kat.i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat. ezerjó. három holdon. madelaine. erd 1000 és szl 150 m. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete. Nipmustos fehér. erdei fehér és szerfa és szlkaró. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van. A másik tipus 8 családra van berendezve. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. Összterület 5816% m. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. tinó 20. Báró Podmaniczky Qéza birtoka. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik. 28 anyakocza és 2 kan. Vetforgó részben hármas. a Keczel. Összterület 750 m. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés. hold ebbl kert és beltelek 17. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. PuSZtapOlgárdl.il. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem. 'u. Kalocsa. Császártöltés. köröskörül körítéssel. szerszámfa.000 koronába kerül).40 korona.390 k«t. Akasztó. Ebbl igás 27. 50 Zirzon-kaptárral. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. virasági kocsiló 0. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz.30. Összterület 2040 m. kaszáló 200. f f : : : : — — : — — — — — . Idetartozik még a nagykartali. a gyóni bérbe van adva. I . Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. Farkas Zoltán dr. szl 70 k. Juhállomány összesen li70 darab morinói. A telep szabályos uto/. 20 tarka üsz.k 11 hold 1430 négyszögöl. Káva és Bénye községek határában fekszik. hold. Káva. hold. hold.ltol. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva. nagyban 15 korona. Szarvasmarhaállomány összesen 304. rozsot 30 holdon. 46 üsz ós négy tenyészbika. birtoka. Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. zabot és kukoriozát termel. szántó 2765. van ezenkívül kevés nyár. Nagy része bérbe van advii.

1200 kajszin és 690 szi biraczk fa. hold birtoka. termékek tzi. Az és 8 kévokötgép. csikó 8 muraközi. parasztérlésre továbbá négy á 12. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. A napi tejtermelés Budipest számára kb. hold. Kégl János dr. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. Gróf Tisza István uradalma. Tejcsarnok szánaára. a csemegefélék pedig chasselas. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás. kicsiben 40 K. A lóállomány 49. Összterület 2000 ra.\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. Sertésállomány 30 mingalicza. 8 félvér angol kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 97. Összterület €70 kat. F-borszölfajok kövidinka. mintegy 700 darab. szántó Kisnémedi. ezerjó. anyakancza egy ós csikó 3. A mirhaállomány 194. 4 kannal. hold ebból kert és beltelek 15. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m. Napi tejtermelés 300 400 Uter. Marha-állomány összesen 148. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. hold. 9 anyakkoczával és 4 kannvl. Van méhészet is. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. Monor. Lóállomány 31.atmár vármegyékbon.60 2 korona.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. 5 csikó és egy mén. A munkaert helyben szerzi. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. 2. Marhaállomány 207. hold. nknél 1 Összterület 1720 m. erd 34. erd 50. A termékek tzi. A munkás. borszlfajok mézes-fehér. hold. Vannak dolomit -mészkbányái is. Zseny József és István birtoka. olasz-rizling. Juhállomány 700 merino. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma. Napszámárak férfiaknál 160 300. szlkaró és bognárfa. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. A munkaert helyben és a környéken szerzi. Szabad gazdálkodás. ebbl igás 40 muraközi. tehén 60. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. holdon. szántóföld 4957.20 2 kor. Az erd akáczos. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. hold. nagybm 16 K. 300 liter. Napi tejhozam 200 liter. Ebbl kert és beltelek 10.és szerszámfa és szlkaró. Azonkívül van birtoka Bihar és S/. hold. Monor.ilkodó termék tzifa. nádas 1. A lóállomány 25.és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. kaszáló 70. erd 200. 100 mnigati tehén. tehén 200 vegyes. kaszáló 200. Összterület 1615 m. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén. Wodiáner János birtoka. Van méhészete 20 anya kaptárral. a többi legel. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. Kczán-tanya.'zesen 10. Kiskunhalas. tehén 20. Vetforgó 3-as. hold. kaszáló 60. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. Borászatában a az olasz rizling és köWdinka.és haszonf i. szántóföld 800. Budipost számára. G. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . az évi forgalom 6000 korona. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar. 81 állomány 00. napszámárak férfiiknál 2 3 korona. gulyabeli 30. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. Nagykartal. mákot 100. bükk. birtoka. A napszámárak változók. Kóczán László birtoka. A birtokon meteorológiai állomá. legel 50. A vetforgó négyes. épület. hintós ló 4.a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. Maglód. és adó alá nem es O'/i. férfiiknál 1. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. ezerjó. 53 borzderes és vöröstarka tehén. szl 40. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata. nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. holdanként 25 korona. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. A munkaert Eger vidékérl szerzi. cser-. üsz 25. holdon termel. a mit Budipesten értékesítenek. kaszáló 30. 4-es és 5-Ö3. melyekbl részben. fekete-kadar. 4 tenyészkossal. erdei és mézesfehér. nknél 100 160 fiUér. vörös burgundi és kövidinka. és adó alá nem es terület 40 m. hizómarhi 20. hold. Tejcsarnok számára. hold. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. Összterület 3143 k.80 korona. holdanként 24 korona. Lóállomány összesen 12. szántóföld 400. üsz 10 és tenyészbika 3. Szarvasmarha-állomány ös. Ebbl kert és beltelek 8.szántó 9421/2. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok. . Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. szl 20 és a többi legel. tinó 20. ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló. fénjTnagot 20. 20 tenyészkossal. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. ebbl igás 8. Mezgazdaság ós állattenyésztés. szántó 1600.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. legel 350. A földhaszonbór kicíibgn 24. Ebbl 44 magjar jármos ökör. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. zöld szilváni.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . Koriandert 150. kaszáló SO^/. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. tenyészbika 3. 25 Zirzon-kassal. adóval együtt. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. szl 15. Pest vármegyében kert. A gyümöloskortben \'an 600 alma. 4 kannal. ilirhiállomány 200. nád. szl 62. 93 vöröstarka és borzderes tehén. a mézet Budapesten értókositik. hlzómarha 600 tarka. erd 10. ebbl igás 20 angol félvér. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva. Nagykovácsi. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. hintósló 16 magyar és angol telivér. . Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés. Van gazdasági gzmalom. kaszáló 170. Ebbl 60 magyar jármos ökör. beltelek és park 150. legel 52'/4. több kvel. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. 10 anyakocza és 2 kan. Az erdben a tölg>'-. a mit Budapesten értékesítenek. szl 20 és nádas 10 kat. kocsiló 2. Ebbl kert és beltelek 25 m. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika.és szerszámfa. a csemegefélék muskotály és chasselas. ebbl igás 6. lent 50 és czukorrépát 1200 m. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas.. nknél 60 150 fillér.k. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is.\t. hold. Nagykartal. nagyban 30 K. A napszámárak férfiaknál 70 200. ebbl 32 magyar jármo3 ökör. 3 kannal. hold. 5 urasági kocsiló. Összterület 1124 kat. Van egj. Lóállomány összesen 64. 74 pinzgaui tehén. Lóállomány összesen 12. Ebbl 52 vöröstarka járökör.. nknél 1. Ebbl kert és beltelek SVj. erd 20. IMaglód. 1200. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai . repczét 100. Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata. f f . Gosztonyi Miklós birtoka. mézes fehér. . A munkaert helyben szerzi.s van. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. Összterület 5300 m. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó.

Van gyümölcstermelés is. A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt. Vetöforgó: négj^es. borszölöfajok : rizling. A legfinomabb bort azonban a muskatel. kaszáló 1000. továbbá az 1901. Bzeszgjár.és mütrágyapyártásri). Az erdben a nigyobb rész akáoz-. a csemegeszl chasselas és muskotály. befogadóképesség és 1200 hl. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. Összterülete 3237 m. Farkas László birtoka.sége naponta 100 120 métermázsa rlemény. A földe knünösége nagjTÓszt homok. nknél 1 1.és szilvaférfiaknál fával. Marhaállomány 102. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek.. Várady László birtoka. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo. szlkaró és hiszonta. Pálóczi Horváth István uradalma. kaszáló 20.és haszonfa. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. körte. Lóállomány 60 angol félvér. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. hold. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. de B. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú. de kell tárgyázás mellett mind jól term . A munkaert helyben szerzi. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi . Ebbl kert és beltelek 25. míg a többi most van telepítés alatt. 76 cm. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. Lóállomány 8 vegj'es. A borszlf jok B rizling és kadarka. Pusztatabdi.íd gazdálkodás folyik. két mozdonyú gzekét szereztek be. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli.és krisfa. A birtokon sziib. a . hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz. Lóállomány 10 dnrnb. éger és akácz. szl F — A — — A — A 300 400 liter. hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris.és szerszámfa.20—2. Összterület 1400 kat. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. 4 kocsiló és 46 ménesbeli.és biraozkfn van.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. 100 almi-. továbbá niük-. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez. 20 tenj'észkossal. Ebbl kert és boltelek 4. A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. kb. Kert és beltelok 20. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik. legel 200. Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. Ez utóbbit 30. erd 1 60 m. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza . Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete. fehér bakator. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. Az ócsai bérlet 4000 m. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. szerfzámfíi. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör. kik ezért m. 60 tarka tehén.ölö (Ócsán is) 30 m. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér. szl 50. Napízámár. a többi legel. Lóállomány összesen 8. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. 30. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet. üvegezett czementhordó. szántó 600. nknél 120 200 fill. kat. Napszámárak 150 300. hold.kazán és egy gzgéptelep hajtja. Baráth Qyula és Kálmán bérlete. hold. ni.60 K. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva. szántóföld tiliO.80 K. ú. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel. Mírhaállomány összesen 112. Pinczéje 2800 hl. hold. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon. Strassburger Antal birtoka. m.ikmányszerüen. de a szüretelésért külön nipszám jár. körte. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom. Ebbl 40 magyar jármos ökör. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van. kadarka. Termék : tzi. s/. Páhi. és kir. Csemegefaja chasselas. melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve. a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással. 12. Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. kicsiben 12 Páty.ik férfiiknál 120-300 fill. nagyban 20 ni.sra. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. kaszáló 200. Összterülete 10. Az erd fanemei tölgy és cser. h. A raimkaeröt helyben szerzik. s így évente 250 300 holdat erdösítenek. és a többi szántó. Vetöforgó : hármas. nyomtávú mezei vasút is épült. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika. mézes. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. 50 anyakoczával és öt kaimal. hold. Termékek tzifa. Ebbl 10 igás. Ide tartozik a budakeszi rész is. évben felépített mószhomoktégiagyár . czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. erd 1000. Ebbl a szántóföld bérbe van adva. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25. kaszáló 1612. munkaert a szomszéd községekbl szerzi. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve. 50 métermázsát hoz eladá. a tulajdonos vezetése alatt áll. nknél 100 180 fill. holdanként 24 kor. Pusztafelsbabád. czemeut. Ócsa. melyet helyben értékesít. hold.i0 és adó alá nem esö terület 20 m. hold. holdanként 100 koronát kapnak. A szöltelepen leginkább az olasz rizling. 1000 nlmi-. a csemegefaj a piros és fehér chasselas. : — — — : rizling és zöldszilváni adják.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. mind a három gyárüzemet egj. Örkény. a buczkástól a televénydús fekete homokig. József cs. rajnai : f í : — — : f f — K . A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva.isználják föl. holdanként. erd 50. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör. A szlt telepes családok kezelik S'. Összterület 700 m. A szlben kb. hold. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % . Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. Ezenpátyiból beltelek és kert 8.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. A köz. Napszámárak : férfiaknál 140 240. Je kiaknázatlanul. PÍIUborosjen6. szántó 1000. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona. nknél 100—180 fillér. Az erdben a kris dominál. hnldinként 20 kor. napszámár férfiaknál 1. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika. Termék szerszám. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett. 2 pedig irlandi hátas vadászié. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. meljTiek teljesít képes. legel 446. Kajszinbaraczkot is termel és kb. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta. Marhaállomány 200. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. nádas 2. erd 480. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára.és tzifa. Ócsa.000 m.82 Mezögazdaség és állattenyésztés. gzmalom. a kisebb rész éger.

szil-. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik. 16 belsség és pnrk. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. üsz 30 ós tenyészbika 3. . hold szl. 40 éves fordában kezelnek. szántó 900. mézesfehér és muskotály. rész is. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy. m. Ebbl kert ós beltelek 30. Ebbl kert 4. ötös és négyes forgó. továbbá Gömör. tinó 60. Baross Endre birtolca. Solt. selas. tehén 100. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. legel 2495 hold 1111 öl. hold. szántó 600. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas. melybl az évi forgalom kb. hatos. holdon termel. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal. Fö-borszölfajok kadarka.sn kívül áll. hold. A munkaert helyben 160 fiU. hizómarha 175 kevert. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta. mén 2 mind angol félvér. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200.80 1. 300 kor. LóáUomány 8 vegyes. ebbl igás 10. Napszámárak ugj-anazok. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. Marhaállomány 60. öntöz berendezéssel. anyakancza 4o igában használva. Napi tejtermelés 800 liter. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30. kris.és akáczfákból erd. Az uradalomban van gazd. Lóállomány 22 vegyes. a 20 éves fordáju okáczf. 300 húsjuh . kadarka. A munkaert helyben szerzi. kaszáló 150.beu a a" cser és tölgy dominál. A munkaert helyben és a környéken szorzi. kontingenssel. Zöldségtermelés 2 holdon. Fö-borszlöfajok ezerjó.Mezgazdaság ós állattenyésztés. 400 kor. Erd bükk. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. szántó 400 és szl 13 hold. Juhállomány 3. Pusztavacs. Dohányt 115 k. Csemegefajok chasforgalma. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Vetforgó : hármas. holdon. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. Máramaros vármegyében az 59.Í0 félmerino. 83 : kodó. A lóállomány 7 vegyes. Szarvasmarha-állomány összesen 678 . erd 3175 hold 144 öl. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. Összterület 3000 kat. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. Von gazd. Termék tzifa. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. : — — : : : — — — : K f . Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Marhaállomány 80 tehén. ebbl 40 magyar jármos ökör. melyeket 20 éves fordában kezelnek. Szállítási viszonyok kielégítk. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. lapk. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. Az átlagos földhaszonbér 260. Termék: tzifa. hold. Vetforgó négyes. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. Marhaállomány 127. A csemegefélékbl chasselas. Összterület 400 m. Az évi forgalom 3000 K. hold 566 : : — — : A négyszögöl. Egy m. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. szilváni. gyertyán-. szl 20. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében. hold. is. Lóállomány összesen 50. hold 1014 négyszögöl. Solt. Gróf Teleki Tibor uradalma. hintósló 16. nknél 80 és a vidéken szerzi. Van kisebb üzem téglavetje. Szarvasmarha-állomány összesen 271. Összterület 1200 m. erd 800. mézesfehér. kaszáló 56. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. Ebbl kert és beltelek 13.ötös ekével és egy aratógépe. holdanként 16 17 kor.000 darab évi termeléssel. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal.912 k. Napszámárak férfiaknál 1 2. Összterület 13. F-borszölfajok oporto. és Lagyevics Mária birtoka. 400. Heves.80 K. rizling. Schaeffner Károly birtoka. othello. Vetforgó hármas. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. hold. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter.">0. nknél 80 140 fill. holdanként 28 kor. mén 2. Termék tzi.ós hoszonfa. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. nknél 140 kb. Ebbl kert és beltelek 50. Ide tartozik a hartai rész is. Van egj' 12 lóerej gzgépe. hold. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. kb. kadarka. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika. két millió téglát tud gyártani. szl 42. szl 20 ra. 40 sünmenthali tehén. legel-gazdaság. Termék haszon. Hont. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. Az erd. nyárés füz az uralkodó fanem. melyet PCSmegyer-LeányfalU. nádas 6. 20 tarka tehén. 4 nyugati tehén és 30 tinó. 3 holdon zöldségtermelés. a mézet 1 ért értékesiti kg-ként. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. szeszgyár 482 hl. Összterület . csikó 77. a többi legel. Van gyümölcsöse helyben szerzi. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. 400 cseresznyefával. Vetforgó ötös és hármas. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik.Termék: tzifa. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó. 6 tenyészkossal. nknél 140—280 fillér. nknél 0. hold. igás magyar hold. kaszáló 642 hold 1586 öl. Gróf Teleki Gyula uradalma. lóállomány 21 vegyes. nknél 140—180 fill. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. ebbl 40 magyar jármos ökör. adó alá nem es terület 361 kat. Összterület 4540 m. kövidinka és rizhng. Van méhészete is.és cserfából áll. Csemegefajok: chasselas és passatuti. budakalászi a tartozik PomáZ. Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. Pilisszántó. Az erdség tölgy-. szántóföldek parozellázva vannak. Van még az uradalomnak egy mészk. kontingenssel. melyet többi kerti termékeivel együtt. a többi csikó és ménosbeli. nyárfa és akácz. Vetöforgó : négyes.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. Erdészetébon a mocsári tölgy. Lóállomány 13 vegyes. Ide Összterület 1800 m.és tzifa. hold.és egy homokkbányája. Pilisszentiván. hold. Összterület 3000 k. szántó 750. Marhaállomány 142. erd 3207 és szl 18 m. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. Mandica Milán dr. Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. liba és jnilyka kiváló. ebbl 26 ökör.000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33. szeszgyár 1405 hl. Fö-borszölöfajok kadarka. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. mézesfehér és kövidinka. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. Halászata van a Dunában. legel 345 és a többi 4000 ra. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. 4 konyhakert és 20 m. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. 5000 darab gyümölcsfával. Csemegfaj a chasselas. 200. olaszrizling. Hetényi József birtoka. Ebbl 360 szántó. PomáZ. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : . ezerjó és szlankfmenka. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. hold haszonbére 40 kor. ebbl jármos ökör 78. melyek szintén bérbe vcnnak adva. holdanként. mézesfehér. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. Marhaállomány 135. szántó 1303. 40 tinó. Halászat bérbeadva. szántóföld 7061 hold 1165 öl. Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. Dohány 40 kat. anyakancza 15.80 K. 30 kaptárral . delavare és muskotály. mézosfehér. 50 éves fordában kezelik. 6 simmenthali tehén. A gyümölcsös 41 hold. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. nagyban 16 K. Rendszeres üzemterv szerint. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb. Nógrád.3 m.

25 30 üsz. kaszáló 78. Marhaállomány 82. hold. legel 103. Zöldséget 3 holdon termel. összterület 500 m. Dohány 00 k. holdon. ugyanolyan tenyészkossal. ebbl igás 0. 30 ugyanolyan üsz. Sz6d. hold. Ezenkívül Váozon 30 hold szl.és szíbaraczk-. A hiilat a környék pi. ovdö W. Lóállomány összesen 1 1 . mézesfohér. Gajáry Otza birtoka. körte. Csemegeféle a chas. 3 tenyészbika é. A^'miinkweröt. a mit a Budapesti Közp. ViUöforgó hérmis. Összterület 1280 k.és 200 almafával.„-| 100-140 fiU. olasz rizling. borszl-fajok ezerjó. . kicsiben 00 K. dohány 60 holdon.00 K. Összterület 1170 m. f — — : : — : — — : 100— li. Van három kb. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. Dohány 50 k. simmenthali ós bonyhádi keverék. mind angol félvér. kaszáló 122. ú. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való. Csemegetaj ch^ssel. rendszeres üzemterv szerint. Összterület 0245 k. fillér. oporto Újpesten értékesítenek. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. Fö-borszölfajok: rizUng. 221 üsz és 33 tenyészbika. szántó 1500. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. hold. Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák.ii. aratógóp. Kenessey Miklós birtoka. 150 körte. Búzát 2000. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. földhaszonbér nagyban 40. a többi 800 tehén.án''szerzi.irhaállomány változó 3. ebbl 10 igás. hintós 4 és hátas 1 . kaszáló 631. urasági kocsiló 44. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör. A 30 közül 12 igás. 15 20 tinó. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. pulykák tWikok és g\-öngytyúk. Vetforgó hármas. mind angol-magyar keverék. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet. . Szd. 05 siramonthiili tehén. szlankamenka. ebbl jármos ökör 372 magyar. Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. emdeni-. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. zöldszilváni.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi. 1500 sárga. Dunnepyhá7. . Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . A gödi birtokból kert és beltelek 125. SzödrákOS. Szentmártonkáta. a többi szántó. ebbl 8 magyar igás. a mit anyakocza. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas. Van egy 22 lóers gözcséplje. A borászatban a f borszlfaj a : rizling. tarka és magj'ar tehén 40. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. Tápiószele ós Farmos határában terül el. kövidinka. A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi. Csemegeszl: chasselas. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. hold. szántóföld 7223.p. holdon. ezerjó.20 K. a többi fásítás. olasz-keresztezósü ludak. Erdészetükben az akácz az uralkodó. egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. Ebbl kert és beltelek 50. kb.. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. Tápiógyörgye. hold. m. erd 30. 6 kocsiló és 4 csikó.. szl 410. erd 120. 20 lóers munkaert helyben szerzik. kiis/. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . Sertésállomány összesen 27 . Napi tejtermelés 650 liter. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés. birodalmi lovag birtoka. kövidinka. . a föld minsége szerint háromféle. nknél 0. 10 db.llO — 1. A mézet helyben értékesítik. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb.5 75 pirostarka tehén. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. Juhállomány 1000 darab hazai féss. van. SzOd. szl 20 k.s 30 hízómarlia.60 K. MnrhaAllomány 104. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. f — . kadarka és merlot. D)hány kert és boltolok 10. Gödpuszta. Nógrádban külön 2000 m. 2rauiMközi mén. Gyümölcstermelés kb. 50 350 450 liter. Tejcsarnok értékesít. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó. legel 20. öt kannal. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében. szl 35. Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. 2. erd 142. szl 20. ebVil 3t) magyar jármos ökör.in birtolii. összterület 720 m. nknél 80—100 Szentmártonkáta. fehér bakar. hold.icznin értékesíti. hold. Ebbl 12. kaszáló 130. A munkaert helybon szerzi. anyakancza 24. Lóállomány 20 félvér amerikai. Vetforgó. holdon termelnek.. Lóállomány 22. gzcséplö.^s. Termékek tzi és szerszámfa. 20 m. holdon.'ijó. — . kuszáló 80. M.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés. nknél 80 180 fill. hold. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör.. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. Napszámárak férfialaiál 1 2.Aló :W. szántó 517. Tápigyörgye. 50 kat. 20 25 éves fordában kezeltetnek. magyar kondor fajta. Ebbl kert 5. Ifp'lö 20. olasz rizling.80 1. 35 nyugati tehén. hold. 140 tinó. Ö^szterülot 000 m. legel 385. Nap«7. . Ifi növendék és 2 kan . Göd. szántó TápiÓSáp. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. szántóföld 277. Van méhészet is saját használatra. szl 10 és nádas 2 hold. csikó 45 és mén egy. Tejcsarnok száraára ir-iO liter. részben telivér. Egy 6 lóer. Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii. egy db. innthali. czukorrépát 750 éi dohányt 354 k. hold. Dohányt 60 holdon termel. hold. részben félvér. melyet helyben és Budipesten értékesítenek. Összterület 2500 m. Napi tejtermelés 200 350 1. legel 342. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. Heitsz Henrik birtoka. szlkaró ós gerendák. moly pályák Szfid. Három vasúti állomása van. A napi tejtermelés 4800 1. A munkaert helyben szerzi. obb«>l 10 igiis nngol félvér. és 12 db. Lóállomány összesen 184. legel 30. Kert ós boltelek 100. Akáozerd 20 éves fordával. árpát 400. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. Szalachy Béla birtoka. Katona Qyula birtoka. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika.l.és meggyfával. kicíibon 30 K. mézesfehér. hold.40 K.selas. ebbl jármos ökör 12. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. ebbl 20 magyar jármos ökör. F-borszlfajok ezerjó. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. 15 millió tégla évi termképességgel. rozsot 600. Burgonya 130. Fiatal gyümölcsös. nknól O. Györgyey Illés és László uradalma. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. 55 boxxal. tengerit 4O0.ámár'^férfiiknál 1. atöbbi szántó. LóAUoraAny 20. két kannal. kaszáló és legel 250. 12 kocsiló és 6 csikó. TamáSkáta puszta. Termékek szerszámfa és szlkarók. A mimkaeröt a környékrl szerzi. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. ebbl igás 70. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös. Lóállomány 30 magas angol félvér. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. Napszámárak férfi iluiál 120—250. kert és beltelek 6.

Ebbl kert és beltelek 8. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. holdanként 20 24 korona. 20 tenyészkossal. ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19.rab vegyes. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdon. erd 20 és szl 30 m. A munkaert helyben szerzi. A munkaert helyben szerzi. hold birtoka. a többi erd és legel. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. ezerjó. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. 8 lóers gzcséplgépe. Vetforgó négyes. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. Szarvasmarha-állomány összesen 357. erd legelhaszonnal 500. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló. merino. Ozv. legel 849 hold 758 öl. X^ásárhelyi Géza birtoka. Rozsot 700. Ozv. hintósló 6 és csikó 2. rizling. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24. szerzi. két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. Tinnye. A f-borszölfajok olasz rizling. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. kaszáló 30 és szl 100 m. télen 80 fill. Összterület 850 m. Jiihállomány 70 db.20 K. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. és adó. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. Jlarhaállomány 93. napszámárak férfiaknál 1 2 K. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. Összterület 900 m. Szarvasmarha-állomány összesen 156. szántó 682. üsz 25. borszölöfajok: rizling. Napszámárak férfiaknál 160 300. munkaert helyben szerzi. AlsÓboldOgkáta pa. hold. olasz rizling. a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. Pánd ós Uri h»ták. Ebbl kert és beltelek 32 h. Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . ezerjó és pozsonvi kadirka. hold. 1. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. Csemegefaj chasselas. Szentkirályi Kálmán birtoka. kö%idmka. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. kocsiló 12 félvér. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. Lóállomány összesen 27. Összterület 4116 k. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. 230 n-öl. f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . Dohány 40 k. Szabad gazdálkodás. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Lóállomány 14 vegjes. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. és állattenyé^'ztós. Juhállomány 350 gj'apjas. 631 D-öl. kocsiló 6 és csikó is 6. ebbl igás 10 muraközi és félvér. télen 1 . 44 magyar és tarka jármos ökör. melybl 8 igás. 552 Q-öl. borszölöfajok ezerjó. erd 20. hold 753 négyszögöl. A birtok örök bérletbe van kiadva. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. Van egy db. Lóállomány 6 darab vegj"es. szántó rában terül el. Lóállomány 8 angol félvér.20 1. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén. hold. Budapest számára. meljTiek iránya t«nyész. Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. Katona Ferencz birtoka. b. 85 luczeriia. szl 10 hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. Beretvás Endréné szül. Tatárszentgyrgy. nknél 80 180 fill. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. nknél 80 160 fillér. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. hold. kicsiben 10 Tápiószentmárton. hasonlóképen a gjTimölcsös is. A birtokon a jászfalusi pusztán. holdon. Wahrmann René birtoka. szl 6. legel 1053. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. szántó 270. Összterület 1200 m. nknél 80 TápiÖSZecsS. és a többi legel. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . Magyary-Kossa Sámuel birtoka. Xapszámárak 240. 64 nj-ugati tehén. részben vöröstarka. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. kaszáló 15.igati tenyészbika. Összterület 1603 824 h. Mezgazdaság 4-es. Marhaállomány 17 d?. hold. Napszámárak: férfiaknál 160 240. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. ezerjó és kadar. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. 40 vegyes gulyabeli és egj. a többi urasági és tiszti kocsiló. nknél 0. erdei ós kadirki. gözcsóplö. szl 30. — — . 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. nádis 8 h. gulj'abeU 100. gj-ümölcsfá%'al. Fö-borszölöfajok mézesfehér. Vetforgó négyes. 607 Q-öl.80 koi-ona. szl 12. Tápiószecs. nj'áron I 20 K. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. csikó 4 és 1. Tejcsarnok számára. holdanként 30 40 kor. Napi tejhozam Kb. legel 423 h. Dohánj-t 25 k. 4 tenyészkossal. nknél 80 150 íiUér. Napszámárak férfiaknál 1. szántóföld 1350. paraszt rlésre és egj. 60 nj-ugati tehén. a szálUtási \-iszonyok rosszak. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. Szabolcsban 9000 m. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU. F — : : — — : . szántóföld 5632 hold 366 öl. hold. a Somlyóhegyen. A földhiszonbér 20 kor. Tóalmás.70 korona holdanként.és lóheremagot termel. Özv. A mézet Budapesten értékesíti. felerészben bonyhádi. Tóalmás.80 1. kaszáló 826. a : — — : dálkodás. Van házinjiiltenyésztés. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. Összterület 400 m. erd 114 hold 1273 öl. hold. nknél 0. holdanként 24 korona. 202 H-öl. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. Napi tejtermelés 380 1. Napi tejhozam 500 liter. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. 1800 db. Jlarhaállomány 200-on felül. Ebbl kert és beltelek 50. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. Szabadgazdálkodás. kaszáló 30. 40 ugyanolyan gulyabeli. Lóállomány 28.60 K. legel 38. hold. erd 120 h. borszlfajok rizling és mézesfehér. kaszáló 178 h. Oróf Szirmay Sándor birtoka. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. hold Ezenki\-ül Hevesben 2000. Tápióbicske. hold. 26 tenyészkossal.mT. ert helyben szerzi. legel 55. hold 1148 -öl. nknél 80 200 fillér. h. Van eg>' 8 lóer. Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. 10 nyugati tehén. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Vetöforgó hármas. Összterület 9251 k. tinó 26. szántó 900. Tiszaujfalu. ebbl 32 magyar jármos ökör. Ebbl kert ós beltelek 45.. Összterület 1200 m. Marhaállomány 112. felerészben magj-ar. Borászatában a az olasz rizling. hold és a többi szántó. 40 mTigati tehén. : f . Mírhaállomány 162. Tápiószentmárton.20 korona. munkaert helyben szerzi. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. részben migyar. Xapszámárak fórfiiknál 100 300.és húsállatok nevelése. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp.homokbánya. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. 36 ugyanolyan gulyabeli. szl 10 m. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. kaszáló 1559 hold 1269 öl. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. Az átlagos föld 3.

kö\ndinka. melybl pálinkát fznek. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. Ezenki\KU hold birtoka. tiszti és cselédtehén 60. Összterület 000 m. Napszámárak férfiaknál 1. Újpest számára. Csemegefaj a chassels. A munkaert 18 IC 24. Marhaállomány 75.1 LóáUomány 20. Halomegyháza. vallásalapítványi uradalom birtoka. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : . szlankamenka és kövidinka. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. ebbl igás 31 muraközi. 8 kocsiló és 5 csikó. legel 50.és tzifa .és almafa. Napszámárak férfiaknál 80 160. A földhaszonbér nagjban 20 24. Összterület 2738 k. LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi . a genssel gzmalom két kvel. Ebbl 40 magyar jármos ökör. kicsiben 22 1. amerikai félvér. szántó 470. Búzát. kaszáló 37 hold 1574 öl. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb. 200 sárga biirnczkfii. TAalmiS.40 2. Ebbl kert ós beltelok 3. Borászatában a rizling. birtoka. Napszámárak férfiaknál 1. Összterület 978 k. ÖsszteriUet 723 m. A munkaert a vidéken szerzi.ós s/. tehén 400 bonyhádi. 300 liter. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép. 35 ugyanolyan üsz. A földhaszonbér nagjban 20 K. Ebbl kort és beltolok 13.-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45. 25 és 170. LóáUomány 13 félvér. 240 Uter. 1000 korona. körte. 28 bonyhádi tájfajta tehén.és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint. de kicsiben 60 70 korona m. egj' gzeke és három aratógóp. ebbl 32 magj'ar jármos ökör. a csemegefaj chasselas. Dohány . nádas 99 hold 781 öl. Szabad gazdálkodás. ebbl 32 magyar jármos ökör. kaszáló 20. mind szántóföld. Van kb. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. árpát 855 holdon termelnek. szl 85 hold 1178 öl. Ebbl kert és beltelek 16. Gróf Serényi János birtoka. tinó 85. Napi tejtermelés 180 liter. LóáUomány 33. 3 lóer. szántóföld 770 hold 978 öl. A munkás. hold. nknél 60 120 fiUér. nknél 0. Ull6. hold. holdanként. szerzi. tenyészbika kett. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. legel 14 hold 1581 öl.40 korona. kövidinka és blU'gmidi. 69 öl. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. f f — — .20 2. szl 18. OoszUmyi Tibor birtoka. Van méhészete 20 Zirzon-kassal . Egy k.80 VáCZbOttyán. hold. tinó 21 vöröstarka. Napi tejtermelés kb. LóáUomány 19. mézes. 4 -6 8 lóers gz: F : . két tenyészbika (5 hizómarhí. hold és 385 négj'szögöl. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. 8 kannal. kir. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka.90 Váczhartyán. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka. f f . Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. erd 228 hold 900 öl. szl 1 4 hold 230 öl. Termék tzifa. borzderes tehén 61. Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet. a mit Budapesten értékesítenek. Marhaállomány 100.40 korona. Boldogkáta pa. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. Báró Podmaniczky Levente birtoka. KiO dió-. ebbl igás 20 nitu-aközi. melyet helyben és Budapesten értékesít. 200. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. Termék: tzi.')0 k. holdon. Juhállomány 420 merino-precosse. chasselas és muskotály. Nii|>s7. Napi tejtermelés 300 liter. liold és a többi szántó. Borszlnek rizlinget termel. Verség. kaszáló ós legel 50. lioldon. 40 nyugati tehén. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata. 20 üsz. tehén 70 hollandi. Fenyfiharaszt puszta. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m. olasz rizling.60 K. ebbl igás 10. hizómarha 10 magyar. melyet Újpesten értékesít. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. csikó 24 (6 amerikai futó. szlankamenka. hold. a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas. G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó. Van kb. Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. Rozsot 1200 holdon termel. holdat bérel. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m. legel 302 hold 778 öl. erd 68 hold 238 öl. Bérl : Macourek Lajos. Szarvf. hold. juhar. szántóföld 1565 hold 400 öl. rozsot. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. és állattonyésztós. hold. hold. legel és erd 24. legel l.'>0. Napszámárak férfiaknál 1. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. hold 55 négyszögöl. nádas 5 m. Lóállrmány összesen 65. ami 5 hold kert kivételével.ós bérviszonyok ugj'anazok. Összterület 3000 m.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. . 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. ebbl magj'ar jármos ökör 28. ebbl 20 félvér igás. erd 400. F-borszlfajok ezerjó. Napi tejtermelés 3500 Uter. üsz 22 berni. A munkaert helyben 1. ohió szártépö. Az erd tölgy-. 40 éves fordában kezeltetik. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata. nknél 0. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete. erd 295. kaszáló 332 hold 596 öl. A m. 2. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. 5 kannal. A bérlet Monor. hizómarha 100 kevert. Összterület 612 m. Termék: szerszám. hintósló 4. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka. tehén 3. Marhaállomány 105. Sertéstenyésztés felújítás alatt. kaszáló 20. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn. vörös és feketetarka. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. A mézet helyben és Budapesten értékesíti.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként. ordii 14. simmenthali. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. cser-. Szabad gazdálkodás. daráló. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek. A munkaert a környéken szerzik. nknél 1 1.40 csépl. melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete. száUitási viszonyok jók. hold.60 korona. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. hold haszonbére 18 kor. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30. lüntósló 6. 00 simmonthnli tehén. 5 tenyészkossal. Napi tejhozam kb. nknél 60 szerzik. szilváni. és adó alá nem es terület 94 k. Összterület 853 k. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. hízómarha 22 és tenyészbika 1. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. Vau k. szántóföld 2379. hollandi. a dó alá nem es terület lik. Borászatában a bánya.erszámfa.smarha-állomány összesen 156. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti. hold 1223 négyszögöl. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92.ániárak mint Tnmáskátán. Kalo»a Lajos dr. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi.20 korona. Vasid és Vecsós községek határában terül el. — szerzi. tenyészbika egy hollandi. simmenthali és innthaU. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. mint Szontmártonkátán. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. Váczi káplalani uradalom. VecséS. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör. 18 muraközi). Csemegefaj a chasselas. innthali és berni. LóáUomány 10 angol félvér. Ebbl 12 angol félvér igás. passatutti stb. Vetforgó hármM. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak. Marhaállomány 91. a csemoposzolfajok passatuti. Vetforgó négyes. 42 tenyészkossal. hintósló 10 vegj'es.— : fili Mezgazdaság k. . kaszáló 60.

Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett. csekély különbséggel. nknél 80 ^220 fillér.ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona. Budapest számára. A gödölli m. babati.Societé belgique belga banknak eladta. kii*.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott. A munkaert helj'bon szerzi. A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. Domony.840. erd 191207. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika.300. Budapest számára. újból a királyra szállt vissza. valamint fia Simon. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta.5. Isaszeg. Zsámbok. Czukorrépatermelés 120 m. 38 vegyes gulyabeli. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly.000 forintért báró Sina György vette meg.">!l8 k. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka. KOBONAURADALOM. Gödöll. Ö.. szl 139. Váezszentlászló. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. kaszáló 106-220. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. hold. KIR. Mirhaállomány 173. Kerepes. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. Az elbb bárói. Babát. t. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7. szántó Il)r.5 liter. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa. \v. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up. században kezddik. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié. Bórlök Schoinovitz ós Schwartz. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni. 1868-ban az Esterházy-féle valkói. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. továbbá az egerszegi. Lóállomány 17 vegyes. illetleg a vele egj^esült . A munkaert lielyben szerzi. szentgyörgyi. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt. n^-iregyházai. állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M. század közepe táján különvált Besnytl. A vételt az 1868 V. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. Napi tejhozam 12.xanennyi. Azonban a XIV. Galgamácsa. kinek családja 1405-ig bírta. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól.8-814. a mely a GödöU. Bag. hold. ez. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k.353 forintért. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt. legel 101-1052. de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto. Sertés60. Az 1456. az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev . majd grófi s végül — — : : berezegi méltó. alapján törvénybe iktatták és a birtokot. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén. h<il(l>nként 2fi korona. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51. Valkó és Dány községek határában terül el. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. nyoloz anyakoczával és egy kannal. a mely fleg erdkbl állott.000 forintért. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488. Napszámárak férfiaknál 90 300. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték. Napi tejhozam 800 Uter. : koronajavak állományába fölvették. a ki. Bcniczk-y Addm birtoka. holdon. a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta. lóei'ojü gözoséplökészlete. nádas 28-. Az átlagos földhaszonbór m. Galgahéviz. ebbl 38 magyar jármos ökör. Kerepes. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a .Mezgazdaság óa állattenyésztés. besnyi. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. Vetforgó: hármas. a nké is. 90 nyugati tehén.isztorülot 1800 m.

A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató. A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek. . Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik.. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. h. Ez id szerint a koronauradalom két. egy jószágfelügyelö. 1580 D galgamácsai 1326 k. kezelést jelenl. h. gyümölcsös és kert 155 k. szl 88 k. a kerepesi 1297 k. az isaszegi 3174 k. egy ellenr.: 88 v^tte at. h.és állatorvos és gyógykovács. melyek szölkarózemre vannak berendezve. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. h. kötött talaj. Domonv határában az Egres. füvelkre 25-17. st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél. kir. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. szarvasmarha. A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. magbükköny 652. takarmányrépa 10. egvmástól teljesen független részbl — — — : . A birtokon a termtalaj mintegy 33%. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. ember. mocsár és tó 47 k.és mezgazdaságból áll. 1196 L öl. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl. egyéves 23. kil?ncz ga-'.székel jószágigazgat áság végzi.. 560 D öl. sertés és juhtenyésztést zi. . egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. 1101 U öl. 1036 D öl. öl. 2. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. h. hold 1070 D öl. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. 779 G öl. kovonaunidnloni. ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. h. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt. h. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. A uödöUöi 111. A talajnem-k fl?g kétfélék I.>nyok 1.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott. A mezgazdasági rész 10.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel. L-gnagyobb folvóvize a Rákos. a mikor az szi munkák rendesen végezhetk. három segédtiszt és egy gyakornok.. Homoktalaj. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban. hold 528 D öl. "árpa 786. vá: A . 1494 D öl. h. az kerül eladásra. a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek.406. hold 325 C öl. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át. h. a babati 2536 k. kis .sztják ki. burgonya 4438. tengeri 809. az ilkamajori 1364 k. de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen.. erd. h. kapásokra 21-66. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. murok 6431.^g a Gödölln . 1005 D öl. erdfásítás 167 k. legel 1809 k. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4. zab 600. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k. mesterséges széna 11"67. h. 1562 ü öl. Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. füzes 4 k.588 k. kétéves 23. Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. 7083 1092 1353 D C öl. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak. beltelek 274 k. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. h. terméketlen 226 k. h. rozs 773.dasági intéz. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. h. birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. h. öl. 1228 n öl. a mikor Mezhegj'esröl kis . Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. szlre 0-76. k. Különleges termelési ágként említhet a len. . 955 öl. 350 D öl és bérbe van adva 79 k. kertre és gyümölcsösre 0-62.

Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. választott 1 és szopós bika 19 tehén 126. Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. „ ^ hold immums homokon van. toklyó 21 anj'a 632. .szaporulat évenként 50 60 darab csikó. hároméves üsz 20.és nmnmühelyvezet. hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. nyiigati ökör 227. 55 kocsis. Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29.. . Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét. tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor. egyéves 65. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra. választott 20. harmadf 130. Már föntebb ernlítettük. koronaurad lo:i. mert ennek a bora itten a legértékesebb.A lasztott 27 és szopós gödölli ír. három magtáros. egy csikós-gazda. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják. a mi szintén jövedelmeznek bizonyult. kétéves 4. kásviszonyok egy asztalos. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek. süld 108 hízottan értékesítik. három kovács. A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393. — — : . .j. 42 tehenes. egyéves 4. összesen 355. — . egj' molnár. kilencz majoros gazda. 84 szekeres. Bonyhádi: tenyészbika 3. kétéves 131. Az igás er és tinóállomány magyar 280. és szopós üsz 30. kétéves 64. hold nagyságban.rtés — . egyéves 15. kétéves 18. egyéves 5. silány futóhomokon telepítettek. Az uradalomban telepített szl területe 82 k. melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. kocza 109. : . süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. hat tehenes gazda. Ivir. egy tanító kocsis. . három bognár. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. — — : . . kétéves 8. egy gulyás számadó. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196. ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik. j^^^. Az átlagos . hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. két juhászszámadó. gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából. négy kovácssegéd. S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja. választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456. egyéves 23. hároméves 12. . hároméves 53. egj'éves 22. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. tenyészbika 6. választott 28 és szopós bika 16 tehén 163. négy csikós. hold s ebbl mintegv 55 k. Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. tíz mez-r. hét udvaros. melyekbe minden év tavaszán fél kg. egyéves 45. hét kmíves. . 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. melyet annak ide. toklyó 151 harmadf ürü 122.^. A juh-állomány a következ — .f öreg kos 3. négy juhász. négy kanász.^ jén 28 k. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. nyolcz els béres. toklyó ürü 111 összesen 1189. egy szíjgyártó. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. Ujabban fölmerült a terv. összesen 871. Pinzgaui: tenyészbika 5. hároméves üsz 12. három gépész. nem tcnyész kancza 34. egy fövinczeílér. A precoce merino és hampsliii'e down keresz. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is. kilencz takarmányos. : s. súlyú. kétéves 23. 89 mén 17 tenyészkancza 85. Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. kétéves üsz 63. . mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától. 20 gulyás. A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik... egy szeszfz. egyéves 100 és választott tarka tinó 80. : — . 1 . választott 71. kilencz göbölyös. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza. de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. harmadf 19. . de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. mig a tobbi ojtvany.

Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. 345. erdgondnokság. erdögondnokság. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. a melyek részint síksági. illetleg koronauradalmi erdbirtok. fekete feny 3%.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. kris. Prédikáló-hegj' 641. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket. fogatos és kézi eszközöket javítják. hold. Bolnoka 329. Kiterjedése 31. 46 erdri kerülettel. Közlekedés. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. kath. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. a melybl erdterület 29. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm. _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak. kir. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. 4221 '4 k. egyház érdekében. é. magassággal. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik. Urak-asztala 594. bagi. kori>ninir. és Dk. Csapadékban nagyon szegény. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m. 37427 k. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is. — — . hanem újakat is készítenek. kir. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült. A galgamáesai m. Szentlászló-hegy 506.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. 1 A nyáron gi'dölli m. államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át. Az isaszegi m. Uralkodó szelek iránya Ény.ssel és 12 erdrzési kerülettel. : : — — — — . tengerszín feletti magasságban. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. hold kiterjedé.-cyorasá?. kir. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. székhelye Megyerke. é. a gödölli m. bükk és más kemény lombfa 19%. mely czélnak különösen megfelel. Öreg-bükktet 570. 58936 k. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt. szigetmonostori. öregpap-hegy 568. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. átlag 300 m. A nagymarosi m.• 90 2 koronáig. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. kir. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. Nagysom-hegy 476. Juharostet 308. és a kerepesit a budapest-kerepesi h. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. Bancsok 317. cser.sikihegy 366. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. mert fekvése hegyes. 3 koronáig. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. erdgondnokság. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. kir. Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. hold. vasút szeli át. C. galgamáesai. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban.da\oii Gépüiom. Ágas-hegy 480. kir. Az erdköz taitozó szántó 560'7. mivel a m. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. a mennyiben kegyura a gödöUöi. részint pedig elhegységi erdjellegek.. kir. isaszegi. Budakeszi széiihelylyel. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. a beltelek 100'2. A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot. székhelye Fáczánkert. 57783 k. ákácz. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása.6911 k. K. völgyes és számos patak szeh át. korona 20 fillérig. nyár és lágy lombfa 5%. é. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. Kis-Kopaszhegy 359. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál. ^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek. juhar és a fekete feny. visegrádi. A babati m. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. kir. galgamáesai. Látó-hegy 283. 301. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. azután jön a bükk.4601 k.

hold és évi megmívelésük 13.000 tömör m'. kir. 500 k. hold m.500 koronába kerül.A gödölli m. Egj' k. kukoriczát tenyésztenek. 6114-7 k. 1'20 300 kor. a mibl haszonfára 850 m* esik. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel. között változik. részben mesterséges úton. Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt. hold erdsítési 100 kor. tengerszín feletti magasságban van. kir. költsége 20 20. Erdsítésre kerül évente kb. átlagos napszám mellett. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba. Székhelye Visegrád. 5079"4 k. 1 )l k. a hol a viszonyok megengedik. a mehTe átlag 28. Ott. évi bért fizetnek. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. feletti magasságban fekszik. fokozatos felújító vágások vezetésével. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik. felújítás részben természetes úton. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. a míg a csemete záródása azt megengedi. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. Az erdsítések foganatosítására évente kb. Székhelye Valkó. kir. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. hold. makknak való alákapálásával történik. a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán.000 munkanapot használnak fel. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel.és fuvarert a környékbeli falvak adják. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. Az uradalom évi fat érmése 33. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni. melyeknek összes kiterjedése 25 k. vagy pedig a hol a vad megengedi. Ez a közöttes használat addig tart. koronaurai alom. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. a mikor még a talaj kellen nedves. Az átlagos faárak a következk — — : Közi . Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik. hold. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át. Mind a mfa. A szükséges munka. költséget fordítanak. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. Az évi vágásterület 350 k. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület.000 kor. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. bért már nem fizetnek.

A magas felépített. néhai Erzsébet királjnié emlékére. Montone.és cserje-csemetéket. Pseudo Asuge Duglassii.' 92 A gödölli 111. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. hogy a kisérl. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. a Larix Leptolepis.v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. Quercus Boniste. Corsica. Fraxinus Amerikana. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep. Populus trich'icarpa. Kaegészit része a 12 k. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. Quercus macrocarpa. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. Acer Dasicorpun. Nordmannia. Rigida. Banksiana. Területe 53 k. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. továbbá a Prunus Serotina. stb. Populus canadensis. Chcmacciparis Lavsaniana. : kbl m "''^ — . Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad. Pireneika. Picea pungens Argentea. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások. Erasébot-park. a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. Balsamea. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. Populus rosumowskiana. Quercus rubra. Populus Angulata. olyannyira. A telep kiterjedése 326 k. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa. Picea Pungens. kir. k< roti iinidaloiu. hold. Populus Balsamifera. Philodendron Amoreuse. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel. tetején a magyar koronával. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. Populus petrowskiana. hold nagyságú középponti csemetekert. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. Larix Liberica. de minthogy olcsó faanj^ag. Cembra. fanemekkel. — — . 1902-ben állították föl. az Abies Cancolor. kb. lia el van kerítve.

93 CD © .

94 .

a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl.ig V. a buda-sashegjd borvidék. a Duna^ -Tisza közén. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el. az itteni. 1432-ben. Magyarország szl. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain. borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak. Ezek 1. Herczeg M. Ügy látszik. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban. 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el. évi statisztikai adatok szerint 50. U. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból.'.Vf. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a.iror?z. hanem sík területeken ültetett szlk.és bortermelésének tört. (V. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén. A vármegye 221 községe közül. mint maga a vármegye..'.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog. a hol szólötermeléssol foglalkoztak.080 hektár. ö. ö. Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit.. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is. a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert. Kétségtelen. valamint. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. do Mátyás idejében annyira emelkedett. — — — — — nk . beleszámítva a városokat is. az alföldi borvidék. a metyekrl Bertrand de la Broquiére. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2.szik meg. Hornyik János. a homokteriüeteken is voltak szlk. 3.\lní. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan. dicsóren emlék. hanem külföldön is.) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. a pest-nógrádi borvidék.) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. nemcsak az országban. (BélMátyás. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére.) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. A XVII. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország . A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza. a burgundi herczeg flovászmestere. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése. hanem az Alföldön. _ . (Szentendrén stb. Bél Mátj'ás írja. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. a kik az erdket kiirtva. Kecskemét város története. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908. a zentai hs.) Savoyai Jen. mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek. Budán átutaztában kóstolva. de nem a hegyen. (V. De kitvoltak a fehér borok is.

Tökön. vagps összesen 585. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek. hogy a borok minsége annál gyengébb. Csörögön 3000. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési.000. . a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le. a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55. A szlvel beültetett terület akkori nagyságára. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik. Valósízínü. 5 lí'*.és Lengyelországlian. Kapálni sekélyen szoktak a régi. lényegében. A mi a termés-átlagokat illeti.96 oldalokat földi. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. tjzölóui ívelés és bonvszat. Tótfalun 10. keresik fel. közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. Schams Ferencz.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. (irtás) s végül a fedés. kivált a sovány talajú helyeken. másrészt pedig azért. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól. jelentsége az ilyen kapálásnak. . még a hegyi szlkben is. Pozsom-t.000 akó. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett.000 akó (56 liter) volt az évi termés. Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta. a karózást a tke nélkülözhette is.. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. metszés. s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés. természetesen a filloxera. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma. mívelésében. A szl . mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. vagy a 800 D-öles fertály.. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például.és Xag%-tétényben 60. Visegrádon 3000. a sovány.000. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához. A .^ ban. ellen való védekezés munkáját kivéve. Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt .000.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt. rossz területeken pedig 10 20 akó termett. említett munkájában. Bogdányban 20. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl. pl. meredek állású. Szentendrén csak 12 — 15 forintot. 20 30 frt. általános szokás szerint. Gyrt. Pócsmegyeren 25. . Buda. a melyeket akkor nem ismertek. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. Terület-egységül. Buda vidékén ma is szokás. Zsámbékon. hogj. a távolabb es helyeken azonban. Szadán 6000. Nj-itás. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz.000 akó volt a hegyi bor. s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását. * ' nem fogyasztották volna. Szent-Endrén 70. Budakeszin. eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt. kapálás. mint ma.000.000 akó. minél távolabb esik a termelhely a Dunától. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára. A karózást sok helyen. köti')zés. Schams Ungarns Weinbau. : együttes akkori évi bortermelését. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt. megmunkálása. Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. peronoszpóra stb.000.000. rosszabb körülmém"ek között. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak. .) Szentendre. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. — — — — — szolgált . s a ter. a termésmennyiség után lehet következtetnünk.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett. egyéb adatok hiányában. Kis. válogatás vagy gyomlálás. ö. is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó.000. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400. A budavidéki szüret. Komáromot. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. Budarsön 20. a hol azt : Ferencz . A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban. (V. Csömörön 8000. Ürömben és Csobánkán 35. Perbálon 40.000. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. Váczon és vidékén 150. karózás.

az eg\ák megadja a savát. Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. fehér kadarka hosszúnyelü. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. jelentéktelenebb. bár kisebb arám'ban. jobbára kadarka-szlbl készítettek. hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. hogy szólt je pusztul. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. rakszl. a kölni kéket (Grobschwarz).dr. csömöri és szadai boroki'ól. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. fajtiszta ültetvények aUg fordultak el. a szemendriai fehér. Az 1889. finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak. különösen a vecsési. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. szlejében. másrészt a védekezési módok . voltak a vármegj-e si szlfajtái. Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti.szlterület volt filloxerás. a maga nemében páratlanul áll. A kadarka mellett. a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. a muskotály. a fekete muskotáhi. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". stb. különösen a vecsési. inést csengs ként — — . mint a minségre való termelés czéljának felel meg. a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult. a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. Leányfalu és Szentendre határában. csak azok tartották tovább. szadai és csömöri borok. Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. apró-fehér. kivált a sík és homokos szlkben.000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". : .— : Szölöiuívelés és borászat. azt tartották. s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén. Málnaj. júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. a csóka szlt (Kleinschwarz). Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. szelíd. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát. jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. Ugyanez évl)en. úgy itt is. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. hogy fajtisztán ültetve. hol megfelel pinczék nem voltak. vagj' ott. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta. csak kisebb része került ki^^telre. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. Békásmegyeren ós Váczon. 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. — . bécsi és 150 forintjával fizették akónként. a ki már évek óta látta. a rácz feketét. Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. Els helyen állt a kadarka. A borokról. A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. : . A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta. Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi . továbbá a vörös dinka s még néhány más.de a budavidékiek is. de az az átalakulás. de nem ismervén a bajt. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. ültették a kék fajták közül a kék góhéit. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. vagy a Szentendreieknél j. kellemes íze. A borok ára általában igen alacsony volt. valami nemesebb bort adjon. mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken. minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre.. a kiknek pinczéjük is volt. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke. a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér.

Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját. De a kipusztult szl. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. kell ismeretének kiiínya okozta. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. n. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. hogy a jövben még emelkedik. st a vármegye területén lev farkasdi. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. mert az eljánís már eltelt. melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt.. kezelése és ápolása miatt is. részint pedig azért. míg az . Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját. mentül jobban elmozdítsa. s volt id. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. a kis gazdák szlejében a mai napig is. ma több mint tízszer annyi.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket. az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén. hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel. . hanem a esüggedést leküzdve.9S Szölömívelés és borászat. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén. t. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek. a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . mivel a vész miatt — — . a ctirekt term amerikai fajták ültetése. Sajnos. hogy a gyérítés terjedését elkésett. s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. s az othelló-telepítvényeket is. szabadjára engedvén a vészt. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. különösen a buda-sashegyi borvidéken. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. részint elsrend kereset-forrása lévén. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. s nem lehetetlen. mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. évben 15 forinti'a szállította alá. s az állam is. i. de az oltványok helj-telen készítése. ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került. míg részint az állam. mint a menmú hegj'i volt. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. a hol még vannak. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód.olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. sok helyütt a szénkéneg. ott. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. de a tapasztalatlan. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. st sok helyen. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. míveléséhcz. irtási eljárással. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt.

az egyesület titkári állásáná. Halas város területén 13i^ kat. Tökön. permetez és gépversenyeket rendez. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. — — : — — >raeántevé kenység. Pándon. az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. a homoki szölmívelés kértelep. Vácz. Váczdukán. holdas homoki szltelepet ültet. Budakalászon. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. Hartán. Ezenkívül az állam Budafokon. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. Meg kell még említenünk azt is. Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. Gyónón. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. g. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. Perbálon. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. . Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. részint egj'mással karöltve. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb.Szlnaívelés és borászat. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. Mind a farkasdi. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek. Vármegyei tevékenység. Kistéténj'ben. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. Csömörön. Az a csapás tehát. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat. Nagytétényben. Galgagyörkön ós Zsámbókon. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. minta-szüreteket. budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. az ügynek valódi apostolai voltak. a szónkénegezés. hogy maguknak póklát vegyenek. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. Makádon. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. Azok között a férfiak között. Budajenn. Váczon. mind a társadalmi külön. Gödölln. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. majd Szentendrén. Rákoscsabán. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel. Kiskunlaczházán. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. — Állami tcvkenység-. kivette a és magántevékenység is. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. Szentendrén. Solymáron.

SíAiöterüict. a melv a termelés nagyságának megfelelne. vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak.726 kat. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz. 50 100 k. 2. hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át. továbbá Jálics Géza szlsgyáli.737. 3. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva. volt s bár az 1908. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól. B.!(»(. s ma ott. A 100 kat. Immúnis homokszl.420 hektár. Györgyey Illés tápióg\'örgyei. 20—50 k. . Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább.• Szölömívelós ós borászat. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . évben 74:. Hegyi szl olt ványokkal telepítve. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek. évi bortermés 1. különösen a fehér és piros chasselast. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. hold között 31. Roheim Samu veresegyházi. 189G'ban 34. . társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat. hold között 99.-t meghaladja. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el. 10—20 k.061. a meíyAz 1908. izsáki és nyársapáti.hold között 197. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. 166há. nem értékesüliiet. 4. Az 1884. s hogy a telepítés azóta is még mindig tart.080 hektár. a mi a beültetett területek arányának is megfelel. Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt. közel ezer van. másrészrl pedig. Az 1908. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek.668 és 1900-ban 36. esztend sokkal bvebb volt. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet. még nem term telepítés. 125 há. oltványokkal összesen 50. a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. ha figyelembe vesszük. — — — : *) Ee>- hektár = 1. 5. egy-két elvénült gyümölcsfával. és H. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44. mety ug\'an Kecskemét város határában van. Az 1908. de Bécs. a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne. semhogy azt átlagnak venni lehetne. Tóth Ferencz kiskunhalasi. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há. évben eladott csemegeszl 62. hold. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent.342 métermázsa volt.536 hektár*). Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés. Deutsch Sándor vecsési. vagy viUa-telkeket találunk.010 hl. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol. a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. része. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. Cscmeeeszöiö. Oppenheim E. évben a vármegye szlterülete: 33. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését. mint csemege-szl.092 iiektár. következ volt 1. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága. Nagy baj az.0 hektár volt az új. Az állami.szük. -BereírasEndrénétóalmási. Síkvidéki kötött talajú szl. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették.

keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. . A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. . Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. vörös tiszangi burgundi vörös . 1903.gav bor. hog^. A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. A hegyi fehér borok között a budaörsi. Elmultak már azok az idk. Budafok községekben egj'-egy. J905. mint pl. csengdi rizling . Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak. 1904. 1901. Budaörsön. . a szlösg^'áU merlot borok. bátran állíthatjuk. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket. 1903. 1903. 1906. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam. Szentendrén. 1901. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni. Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt. 1902. Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. 1904. s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör. Üj kecske. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi . nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait. Aszódon. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. 1906. Váezon és Zsámbókon.. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet.. 1905. 1905. ezek között mint legnagj^obb borvidéké. mint az ugA'anilyen hegjiborok. 1901. 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át. 1902. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat. Budafokon. Aszód. anvas Homoki borok 1901. 1904. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. 1906. A mi a fehér borokat illeti. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. 1903. 1906. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának. 1905.: Szölöniívelés és borászat. 1903. a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket.. . mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak. Ráczkevén. váczi. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is. 1903. zsámbéki. 1906. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek. csömöri.. 1903. Örszentmiklós. 1904.Vonat- ban kösavb. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora. 1904.

hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. mtrágya-félékkel történik. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. fogatos eszközökkel történik. A birtok leg magasabb pontja 119 m. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók. a tke-távolság 80 cm. bornak l. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. lehetvé teszik. Az egész birtok. mint a közvetetlen környéken. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson. évben épült sajtóháza pinczéje.<z6i6sgT<ii- voltak. valamint és rakszlö. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. a gördül sajtókosarak. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. erdei mézes-fehér. Az egész pincze alapterülete 640 m^.-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. a körülmények trágyázás. Olasz-rizling. és sínelcen dezése. mint gyjt art ányok stb. kövidinka. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek. mai területe 113 hektár. tehát egy irányban. A . de vörös bort és csemege-szlt is termelnek. muskát-ottonell adják a fehér borokat. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette.és pinozegazdaságáról. must telepítését szl szl A szl A j. cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat. Ennek építésénél nemszeme eltt. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl. hanem az is. mely a homoki szlknél legfontosabb. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe. a vasúti mustelválasztó tartányok. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. a sortávolság 120 cm. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik. mint termelési fághoz alkalmazkodik. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. A 1889-ben k(v. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. mely Alsónémedi községhez tartozik. rtartalmú czementhordó áll. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak.. bogdányidinka.102 Szölömívelós és borászat. a tenger színe fölött. mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. alsó és fels parafa-hszigeteléssel. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva. vagyis a területnek 20%-a. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. 1907. nyitás. A szlösgyáli telep. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek. t szl — is pincze föklfeletti épület. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve.. szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. ezerjó. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál. pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is.dték meg.

103 .

— — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. 2. Vadetet. A ligeti erdSrész u. Az egerszegi erdSri lak. . 1. 3. „Szép juharfa" tisztása.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl. a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek. n.

minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. úgyszólván góczpontja Budafok. Els a fváros közelsége. országút. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba.Szölöiiuxilrtí és buraszat. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra.és Déli vasút. míg a mellék. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. a hol a törkölyös must kierjed. A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. m- • — — . A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. a Magyar Állam. n. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. mellék. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik. Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek. feltalaj és altalaj között különbség nincsen. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot. és 24 m. válogatás.és tke-távolság 120 cm.) mintaszeren hajtják végre. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. stb.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. az ú. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett. annak okát három körülményben találjuk. lóvén. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. permetezés. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor. A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak. Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak. Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. 105 mindenütt immúnis homok. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor.és osztó-útaké 48 m.. Trágj^ázásra. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. villamos vasút. A harmadik körülmény pedig az. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. A dunai hajózás. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . kézi laboratórium és iroda. Mind a kereskedelmi érintkezés. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött. részint kézzel törtóik. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. kötözés. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása.

Ez a körülmény okozza. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. de más belföldi piaczok felé is élénk. Ausztria felé is számottev. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl. a melyek mim! a bor kezelése. hanem még nj'ereség is mutatkozott. a hordók ki.éí. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. de a vámkülföldre g\-enge. Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. iuii\cl a ki. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt. bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. tehát adómentesen raktározzák. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális. A Ezek a kedvez körülmények tették azt. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. — — — A — — C C . hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. a drágább. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. se nem szárazak.gy millió hl. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. mely összefüggti területen. s a kivitel majdnem ugyannanyi. kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is. az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. st több méter vastag. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. de képviselve van abban az országnak többi. A hol. a Dunától nyugat felé. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. nem penészesednek és romlanak a hordók. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. Ha még megemlítjük. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is.és beszállítás. a kzet a Duna alá hajlik. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl. az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. a Duna felé es szólen. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van.10(> Szlm ívelös ós borászat. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. lépcskre nincs szkség. hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. aránylat. kitn — — — — . másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. — — — . aránylag közelebb es borvidéke is. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. mint pl. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. van. néhol csak egy-két méter. máshol 15 20. fejldése és iskolázása. s a szerint. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. a melyekbe lejts kocsiút vezet le. raktározás. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. E szikla-pinczék egyrésze régebben. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik.

Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. 342S7 hl. 1909-ben kb.. másrészt pedig. az elbbié Budafokon. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre.. — Borsz'ivctke^^'ek.. mint darabárú adatott fel. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. vag^^s kb. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik. a . A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal. Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. 170462 . 1909-ben pedig 920 vaggon.000 hl. 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli... A vasúton 70. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor. — 15 történik. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon.Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául. sokszor áron alul is. A . Valószín. s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra. Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. 2^76947 hl. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. hanem a tagok jogos része. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása. vagyis 1908-ban kb. be. de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. évben 831 vaggon vag\is kb. a borok közös kezelését.000 hl. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908. évben 12 vaggon. nem hog^' keU haszomial nem já. ez utóbbit különösen Bécsbe. A .000 hl. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak. de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. kell felszerelés és berendezkedés hiányában. hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete. hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik. 173918 „ 90000 „ hl. kir. Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen. s mind a boroknak. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat. A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. hogy a szertelen telepítés..Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak.és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl. 110 000 „ 1909-ben 6145 hl.és kiszállított borok mennjisóge 1908." A szövetkezet 1909ben alakult. 75 78. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van. 110. a többi pecüg. Vasúton 287231 „ 242660 . Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m..000 hl. mint egész kocsirakomány. E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni.r. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol. A tagok kötelezettsége korlátolt. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak. Hangya'. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését. 105. — — . A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. .

hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. cs. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások. Márton. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze. . Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. nagj'. tctte. A pezsg. — — — — . . nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe. a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek. a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté. pinczemesteri tanjolyam. Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést.lOS Szölmivelés és borászat. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak. melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. A tanfolyam az 1901. kir. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár. dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. alapterülete 3240 .iiKvomcsteri taiitoiyam. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. Egész 7 méter. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr. terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. Ez intézmények egyike a budafoki m. akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott. mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el. Két. kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. és kir.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. udvari szállítók pezsggj'ára. egyenes párhuzamosan haladó irányban. és kir. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. évben kezddött. s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs. V nczellérek. esetleg mint szölkezelk.000 négyszögméter. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J. — . a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét. mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. valamennyi. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák. liogv a ^ — — — . vagy azok végrehajtására ket beoktassák. egy pezsggj^ár kivételével. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak.és kis szl birs az egyéves tokosok. Budafokon. a kiknek feladatuk. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön. kir. A pinczék rakodó felülete 10.szélessége átlag 6 ^6 méter. összesen 540 méter hosszú. mely 1881-ben keletkezett. valamint számos kisebb vállalat van. továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll. fágú és 8 oldalágú. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban. magassága 4 Z-m. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák.és cognacgvártás.

418-18. erdfelügyelség és Pest vármegye közig. hitbizományi 6. kir. a váczira 16. mely erdterület járá1. az alsódabasira 18. a kunszentmiklósira 17. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. 5. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825. mindössze 225. 6.328-85. ebbl erd 244. az abonyira 3. . a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi. 3. hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet. 12.822-1 k. a gödöllire 20. vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja.429-9 k. 7.9149. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül.8739.3803. hold. biai. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. 4.855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225.58549. különösen keleten és délen. 13.088. anagj^kátaira 6. 8. De a XVI. században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések. a pomázi járásra 36. hold erd magában foglalja a gödölli m. Az 1879. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1. bizottsága gyakorolja. egyéb közbirtokossági erd 4. 9. volt úi-béresek tulajdona 10. a kalocsaira 16.07882. a dunavecseire 1. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m. hold.373-44. évi XXXI.822-1 k.32320: összesen 216.779 lakos számát.281. — . hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m. hold terjedelmet túlhaladják.4953. egy lélekre 021 kat.71107. kir. községi 1. 2. a . .241-9. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4.374-89.822-1 k. területét kir. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15.696 k. és XVII. közalapít ván3'i 4. s a felügyeletet a budapesti kir. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. 10. hold. a ráczkeveire 17.974-15. 11.491-2 és terméketlen terület 5. úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák.515-35. hold. hold erd 9sik. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. erdségek borították. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek .424-9. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került. mirl tartozó visegrádi. a közalapítványi 48739 k. koronnuradalmi erdségeket. melyek az 1500 k.6367.ERDÉSZET. a kiskrösire 36. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi. — — — m : vácz ácsai erdségek 3.13200. 14. rendezett tanácsú városoké 7. hold. összesen 225.4569.08348. a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5.13751. egyházi testületeké. személyeké 19. A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29.7360. a várhold. : . magánerd 131.735 k. kir. k. 2. a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. a monorira 15. Pestvármegye összes földterülete 2. hold. a kiskunfélegyházira 9.071-78.037-10. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11. erdhivatalhoz tartozó pomázi. Az állami 29. gödölli és váczi járásokban fekv m. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k.

Az éghajlat mérsékelt. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. Az altalaj törmelékes mész. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48. Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben. Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja.489 k. A tavasz korán áll be. kelet fell a hevesi erdségektl. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. gróf Tisza István nagykovácsi. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. Az egész erdségben kevés a forrás és patak.328 k. melyek altalaja mé. m m — — — m — — — m m — . Az éghajlat annj-ira mérsékelt. és kir. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. A fent említett erdterületnek az a része. valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász. : . a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. itt is a völgyieknek némi jelentségük van. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók. meredek. melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl. Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt. Az els csoport a vármegye nyugati részén. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik. meredek rétegek pedig kopasz sziklák.silányabb és homokk. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. a . Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41. a pomázi innigatról az esztergomi. hold erdterületet foglalnak magukban. hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet. Az árterüli'tekt-ii találliató . a legkisebb pedig 18" C. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek. a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység. 12" C-ra tehet. A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16.helyenként lo 2 méter mély. míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. mel\. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan. míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. lif>ld kiterjedésben. 30". melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. szép növés. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. a feltalaj középmélységü homokos agyag. egészséges állabokat nevelnek. délés biai járásokban. monori és nagykátai járásokban található erdségek. átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli. uradalom ráczkeve csepeli. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek.541 k. melyek jó bort teremnek. Az altalaj trachit. Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. A völgyek. .!. 3Iint minden dombvidéki erdségben.\i:akarója van. a mi az egész hegység növényzetére káros.*?? k. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. családi — — . melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át.szk. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. ben kezflr í-rrlséwek IT. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. . mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik. hold erdterületet foglalnak magukban.11(1 Erdészet. Ehhez hozzájárul még az is. Az altalaj bazalt és homokk.

holdnyi területen. szikes rétegek és helyenként ka\icsos. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. holdra terjed. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését. mely buczkák körül zsombékos lápok. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. holdnyi területet foglal magában. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. ú. hol a talajviszonyok megengedik. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el. 15. víz. A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy. kocsányos. E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és . . Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. A fenti terület altalaja az allu\áum. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el.387 k. Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. Az alföldi homok vegjT tartalma mész. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. területen. cser és magyar tölgy-fajban található. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók. — . hohhiy. közel 112. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. jól tcnj'észik. melyek elég sikeresnek mondhatók. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák.320 k. A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves. holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. évi erdtörvény 165. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok.és szélhordta sárga agyag képzdménye. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott. . E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül. kunszent mi klósi. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei.000 k. kiskrösi. váczi. gödölli s a monori járásban fordul el és 39. holdnyi területre tehet.és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található. mely négy fajban. Kris. E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. magnézium és sok kálium.és tzifát. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban. Az 1879. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. m. a pomázi. Hogy a szil a homokos terünémileg nedves.667 k. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. biai. leten. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. 20 éves. kocsámi:alan. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak.Erdészet.803 k. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés. növés tiszta szil ha az altalaj — — . s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók.312 k. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák).

hold kiterjedésben. és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. 182 kat. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. vadalma. Er. akáez-csemetókkel ültették be. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot. és a vadászati sport közkedveltsége. Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. a nevezett törvény 2.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. barkócza. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt. A jüz.5322 kat. de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök. egyéb közbirtokossági erd 49149. bárkinek a tulajdonához tartoznak is. és 47. bangita. vadcseresznye.034 kat. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk. hold. . melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak. ú. málna és szeder. §-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . A legnagyobb véderd a visegrádi m. Ott. az erdtörvény 5. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete. . helyez. kökény. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i. nemkülönben a kiskrösi. galagonya.és nyárfa-állomány jelenleg 67. volt úrbéresek tulajdona 98069. hólyagfa. Az 1879. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. hullása gazdagabb. hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. t. E fenyültetések fczélja abban rejlik.800 k. kezelik. . erdfelügjelség ellenrzi. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. értelmében. A nyár. mogyoró. : — . hold terjedelemben. hold. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris. a cserjék közül a som. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak. monori és ráczkevei járásokban találhatók. de különösen jó szlkarót szolgáltat. községi 1736. vadkörte. boróka. kir. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn. Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki. mint kincstári 29. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el. középerd és sarjerd. szil. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. Középerdüzemben .. hold.456-9.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken.207*9 kat.780 k. bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és . m. a vörös gyr. s ezt a budapesti kir.-cz. hold. Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k. holdon a gödölli.és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk. évi XXXI. a hárs. vörös és fekete bodza. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90. hold kiterjedésben. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. fagyai. 112 Erdészet. §. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból.i«?azdái- kod^. hold. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja. sóska cserje. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám. egyházi testületek és személyeké 19.

hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg. a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák. isaszegi.652 m^ épület-. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad.480 kat. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. Nincs olyan faanyag. 4. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. málna és gombák. melynek mintegy 15%-a. A kisebb községek. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak). makk. A 37.823 kat. kir. kisebb ürméteres mennyiségben. st még a hulíadékfát és a vágások M. azaz 146. vallás. járási erdgondnokság vette át.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal. 8. azaz 61. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. kir. értékesítés. vadalma. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). értelmében a budapesti m. szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. 3. a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10.056 kor. kir. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. holdnyi tölgyerdt. szamócza.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. számuk 45. ezt az üzemmódot felhagyták. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1. — — . 113 kezeltetnek a gödölli. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága. hold. §-ában megkívánt minsítéssel birnak. kir. de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. vadkörte. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre. 10. A m. — . 25%-a.nsyarorsi. nagymarosi. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része. E sarjerdket. hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek. gubacs.088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1. továbbá hársfavirág. azaz 36. Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. Ott. A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106. viszik hajón . 9. úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. összesen 244.ér el. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. A gödölli m. 6. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot.ldr.és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. budakeszi. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. 60%-a.352 tömörköbméterrel van felvéve. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. A csász.és közteshasználat szokásos. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris.-cz. Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége. . Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve. valamint az 1irbére« közbirtokosságok. haszon. Ezeknek az erdhatóságoknak. melyet helyben el nem adhatnak. évente. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága. hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. évi XIX. valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. a mezgazdasági el. József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága. galgamácsai.Erdészet. erdhivatal igazgatásában a babati. nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny.014. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. kir. 7. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel. 5.és szerszámfa. t. A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el. U. és kir. A f — . erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban. Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban.

nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben. úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként. a nélkül. éger dorong 105 . lágy dorongfa 1 2.és rajzszergj'ár..és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek. nemkülihiben a szép fodros juliar. a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. a ki 1903-ban az 1849. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. hogy egyes birtokosok. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. Ott. letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. EgA'es lágy lombafajok (fz. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író. Károk. akácz. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2. orsz. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be. dombos ültetés. A földmívelésügyi minisztérium 1908. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek. évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos. Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma. szorgalmasan és szakszeren erdsít ének. kemény dorong tzifa 3 2. ItíO méter hosszúságban. melyben a vadgyümölcsfák.és juhar. holdat mesterséges úton erdsitettek be.872. — — . az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. 12—15. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. minthogy a nyugati részen lev dolomit. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be. hold kiterjedésben.. Ott. melyben a és szerszámfa jó vevre talál. hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. feny. lágy hasábfa 2 3. fegyintézetben berendezett kosárfonó. kir. 53 kat. szil. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. 40. cser és bükk 15 20. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés. kris. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól.— 114 Erdészet. 1 drb erdei lócz 0-55— 100. m- — .20 korona. topoly. hárs. A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt. tölgy. 0. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a . kemény selejtes 25 3. melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep. javítóintézetben berendezett kocsigyár. lágy selejtes 150 4. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. — ISO. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. A másik vállalat a váezi kir. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig.és köztes használat alkalmazható. gyertyán 25 30. mezgazdasági növényekkel vetik be. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen. kris. : . melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. Épület.és égerfák jó árak mellett értékesíthetk. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség.

melyet 1720-ban Jen kir. . Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU. de e lopások nem lénj-egesek. erdterületen kívül ültették és tartják fenn. mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. Az ezeréves Magvarország emlékét . a mely esetet jelentettek be.Erdészet. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. agyagbíin 15 fillér. mhasábfáé 80 fillér. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. gyermeké 1 korona. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól. Az 1909. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. — — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. . nev . Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor.és fz-erdkben a czinczérek. Ezeket azonban városok és falvak közelében. A tölgyerdkben a cserebogár. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége. melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. Ott. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. de eddig oly kis mértékben. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. — 10 km-re 2. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. a nyár. hol a munkás mindenkor elég munkát talál. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. 160. herczeg emlékére ültettek. Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér. 115 kedések némileg korlátozták. családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. fillér. sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. kemény épületfáé 1 korona. i 3 korona. és kir. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. Erdben 1 lil. do: rongfáé 60 hasított korona. hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. tehát állandó erdei munkások sincsenek.

A végtelen mezség. a korán zsendül füvekkel. S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap. széljárta rónái mezei virággal ékesek. : lev ertl .. a metynek napragyogásos. a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek. jóformán mindent megtalálunk. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel. hömpölyög a magyarországi vizek királya. szszel távozó vándormadár üzengetése. Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé.y'ónek. Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. világvárosnak induló gyöngj'ével. . . . mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. a mit ez a föld ont magából. a magyar föld szívetája Magyarország ékes. magyar dombok. . a Tiszának a vizét kóstolgatja. . . s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. hogy a kik ma élnek. a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége. hallik a tavaszszal érkez. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. Egy roppant nagy . st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. . végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. . Jász-Nagj'kun-Szolnok. Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. : . bár nem modernül értékes. . a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig. márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. a vadászat szempontjából is. délnek. a melyek a pásztornépet neveHk.és szókvárosától kezdve. a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának. S lám. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon. Tolna. a hol a természetnek sok. Ragyogóan szó szoros az szíve. a mi számunkra. vetésekkel. egyesülve. szeretetét egyszerre megnyerhették. Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. ezek a kedves. Budapesttel. a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai.. . . Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság. a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. st fképen ezt. és fiatal . hogy az olyan. vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye. milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken. mindenképen. a dombok is eltünedeznek. Hontnak. a ki utána jár. s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke.D" bet Pest vármegj'ének az alakja. Nógrádnak emelked erds vidékei. aranyszínvé és aranyat érvé. . Bács-Bodrog. ennek a megösmerésébl is sejthetik. Gondolni lehet. MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. szép. Csongrád. a min a magyar. a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. VADÁSZAT. .

Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását.szórakozásnak a színhelyévé tették. De meg a .. másrészt pedig az. legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád. hogj' az eredmény még inkább. képet. a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt. a mi nem alkalmazkodik sem : ..Vadászat. . Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes . hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet.mozik" számára keresve is alig találhatnánk. hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot...magaslatán" lenni. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek. Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza. Hozzátehetjük ugyan nyomban. vadász-társaságok". elvégre közös érdek. a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. a vadászterület okszer kímélése. hivatalhoz. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem. a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát.. Gyöngébb nálánál a gödölli. vagy legalább is puskást. a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. : úgynevezett . Azzal. hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival. a melyeket Budapest ont magából. Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. hogy Pest vármegye.. i. sem igazi vadászokra. az nem ronthat a lényegen azon. Mert a . Van nag}' vadja. hogj. és nem is értik. ha nem is mindenkinek. hanem fképen azzal. . 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait. Visegrád . hog\' miigtalanítja a vadat. ugyancsak messze .vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. . mégpedig aránylag a javából. — földre. Csak persze. s a min nem változtathatnak. Tessék kinézni a . a mi . a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat. a mehiiél hálásabbat a tréfás . Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap. a mikor egy-egy ers bika.. Igaz. mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. ámbár érdekes adatok vannak arra. szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. hogy nincsenek más kisebb társaságok.Mátyás' királynak. a bgés évadjában. (természetesen a vidéken is bségesen vannak. vasárnapiságot" még a vérbehekre. beleértve a legjobbakat is.ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. a melyek elseje. . Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. az is olyan kényszer igazolja. de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság. a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember. háremet keresve. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi . a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál. nem állítom. mert jóval kevesebb tagot számlálnak.. a nagynak. (tehát kisebb az érdemök is). . — — — — munkásban ne essék kár. hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak. hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki. az igazságosnak. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre. . t.

mint amazt. a királyi ka. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt.vidékit. Nem kell hozzá borongós . a mikor mindenki. mint éppen Gödölln. a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. és minden szép. nemes. Hisz' GödöUt. . koronázási emléknek egwészt. a tizenhatos. ha Ott töltötte. hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. a mi és nagylelk védasszonyunk. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre. néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek. ." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete.S 1 1 Vadászat. ! . Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. sehol sem érezte magát otthonosabban. mindig huzamosan tartózkodott. a gödölli is. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is. nemcsak üldözi a nemes vadat. hogy elmondhassuk .stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. Hisz' a kultúra sok siségét megront. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét. sajnos. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. bélyeit . legszebb példányait igyekszik elejteni. A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. a húszas? A természetben ugrások nincsenek. a nemzet adta az kirátyának. Hisz' áldottszív felesége. — — . : h . Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. hogy ezzel is idekösse. Gödöll I. Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. GödöUt még melegebb. ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság. ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . szn . hanem még annak is a színe-javát. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei. férfias szórakozása területeképen másrészt. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: . a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is.. mint volt régen látás. a meh'ek között az igazán számottev példány. — . . ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. férfias szenvedélyén kívül. a hol évrl-évre. a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. — . a mi az ember kapzsiságából ered. a mi a magányos. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony. mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes. a Id teheti. hosszú idn át.Nem úgy van már. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. sok kedves emléke fzi a múltnak. — — : . hont is talált benne. a hová öt. bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. : ! .

valkói és kisbagi területeken. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. hanem az egyéni vesén . a király jöttét megelzleg. hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh. a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. a golyó-halálba. hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti. mért néz le az a vadász minden más vadat. a hol tudta. éppen öreg korára tekintettel. oly módon. a mikor már minden elcsöndesült. de szinte másodpercznyi pontossággal. Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. a babathi erd egy olyan részén. mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. : az ers kant. hogyan fúj. mégis kijött a maga váltóján s ime. Csuda-e. És ámbár a király. Ekkor odavezették arra a pontra. tizednap s a nagy kan már tudta. a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. Ilyen. ha királyunk. A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta. : . A hol annyi a szarvas. s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. . legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). a ki lyunknak Gödölln. A rendkívül óvatos vadállat. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. esetleg még a veszély tudatával is. babathi. : men : . hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért. A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. s mindakett a király zsákmánya volt. Késbb azután. a mikor a füttyszót hallotta. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. sötét lény. ott találta a csalogató kukoriczát.Vadászat. a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. a míg végre rászánja magát.a babathi vadkan" történetét azaz. hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. hanem a vaddisznó. hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban.. sr . és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak. . a besnyi. a vadkan. . így volt másnap. : : . Legszebb. kiválóságukkal szereztek erre érdemet. : . a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. harmadnap. egyetlen kisérövel. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. Rég megírtam én már . szentkirálji. ha egyszersmind a vezetje. melyek egy része eldorádója minden vadnak. a mennyi néhanapján Gödölln volt. a kik nem a rangjukkal. szimatol. hogy a vadrök egyike.

A bikák agancsa kilencz. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. de még ennél is többet. Eg. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. még pechg kizsigerelt állapotban. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. azok zsákmánya ne legyen. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. már legalább délfelé. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. a kalocsai érsekség erdségeiben. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. : Alföldi vadászat. de azután éppen ezek következtében buja területen. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd. hogy a gondozott. Ezért pechg ne érje meUözés.) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. hogy az igazi vadász az. hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult. még pedig sikerrel. Egyetlen szezon elég volt arra. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A . hogy csak az a vadász. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. mert az orvvadászt felmentették. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. (Okulására azoknak. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. Hogy így van és így lehet. vagy nem akarják érteni. nagyszer szarvasállomány tenyészik. szép tájékkal szórakoztatják a vadászt. azt egy. Itt. mint gödöUi lakost ért a szerencse. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll. A fvadászmester erre jelentette. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. A mikor egyszer. tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban. . st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. a kik azt hiszik. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. addig a vármegye legdéhbb részén. Bogyiszló mellett. de annál szívesebben veszik. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott. a hol az erdt iszalag és vadkomló. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. rezéti. nem is oly régen. és nem értik. Ilyenkor szokott az történni. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani.. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok.120 Vadászat. az 6 pompás vadászterületén. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. ápolt. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. A gógai. a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. . a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek. a mely nélkül azután a . mint vadirtó-szövetkezet. gemenczi. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. a félhegyek. a hová könnyen átmehetett. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. : . a ki vadászik. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok. a kit. a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban. valamint vadszeder indája veri föl. a király egyenes i'endelkezésére.

a mely ki tudja. (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. részesüljön. . a min az albiciUa. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá.ra. fölséges lendülésére. bármerre tekintünk. hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben .Vadászat. . Az úgj'ncvozett maiátok. A telepít megérdemli. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség. a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára. csigavonalban száll fölfelé. . sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem. amilj'jók an"a. Az albiciUa is. (Hacsak a szer. Fónagy József. — — . hanem a vaddisznó is. a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. De ember legyen. ha oda kirándultak. milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. hogy megneveztessék. nem tollas. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. mint neki. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. kisvadja bven van. és nyár. mint a Szeret a .hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. . elsrangú terület alakulás arra. ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. . Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták. a ki fáradsággal. tudással. ha megösmeri az értékét. a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával. hogy repes az ember szíve. másfélméteres átmérj sfák. Néhol óriás törzs. . Nagyvadja. . a buteo ferox. a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. áldozattal. minnek látszik. és mégis változatosan érdekes. Mindenütt. Amott a szálerd hatalmas sudarfái. Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája. st tölgy is. már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. föl a felhkig. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között. . Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. minden értelemben úgyis. . a melv maga is egy kis ország. sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. meg a szépségeit. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak. Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között. a fehérfarkú ölyv's. a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel. hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. Fáczánt olyan helyeken is talábii már. a mehmek olyan kiváló a liíre. a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. De ez félakkora. mint kitn vadász úgyis. Itt egy sürü vágás. itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. . a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. amag\'ar sasfélék legszebbje. a magyar vadászok egják legjobbja ez. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. a déli határ mentén. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. fz de az is lehet. az égi mezség azúrjáig. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. Pedig ezrével van betelepítve. . A tájék alföldi.

Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság. voltak hajdanta a nagy nádasok. ebben otthonos ember megkülönböztetését. és megösmerem. . . még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. a kecskeméti végtelenségen. . magára van azalatt és akár el is téved. De itt a magyar alföldi rónaságon.) Azután következik a nauy rónák végtelen világa. Azután a gémek A telep>esek. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. a vörösfej kis czigánykacsát. a látnivalókban gazdag tájék. a . Mert ez itt a viszonylagos végtelenség. meg a zúgó erd beszéde. ezer más foglalja el. I . Apni siAr- felett virágzó .dafila acuta''. ennek legjobb pajtását. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. a hová a mocsári sneffek csalogatnak. ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. A kecske. 1'2'2 Vadii. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja. a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut. megtelik szre és még inkább tava. a kis zsemlyeszín. . a melyekbl ma már csak mutatónak akad. mint folyómenti ingovány is jelentkeznek. . . a mikor már homály borul az égre. hogy azután : : : . Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. Meglátom a nagy vetéstáblában április táján. S ezek a nádasok és a vele összefügg erek. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni..Balázs". az orgoványi. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. Báes-Bodrog vármegyéig. A vörös bíborgémek. Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. : n . ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon. a matkói. szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. Kecskemét és Fülöp. látja. hogy megtanulja.. ott lakó. arra Czegléd. de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó. ! . ha elég nedvessége van a talajnak. arra ALsódabason túl. a melyek néhol. Ott. . a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér. a riska. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. A fülöpszállási . Közben a laposok tocsogói felé haladok. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. a nagy szürkegémek. ha közéje kerülök.. meg a szabadszállási.szra. s mégsem tévesztem el azt a pontot. Némely esztendben. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát. a szárcsát. Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben. mert hisz nem ér rá. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . mint vadász. a jakabszállási. érten. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. min a bölömbika. de még akad. Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. a mit más szem. . holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. tocsogós laposok. a távoliján kékl hegyláncz. a bugaezi pusztákon ha a f. például a újra lebukjék Itt : . hóolvadás után. a köncsögi. még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. hogy térdig se látszom ki belle. min az éjjeli gém a nádlakók. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt. a szörnyetegalakú sziklatömbök.. A pusztai juhász minden bárányról tudja. meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is.orvvadászüzlot" miatt ncin.'^znt. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként.

A szüzfehér kócsag elment. Veszi a puskáját. Hanem a másik kett: az a fmédium. meghajtatni. de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. ellenijén gyönyör látvány tava. a smaragdos rónán. Hallani tavaszszal.r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. s aztán megy. a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki. hogy csak nagyszombatra. (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. a melyet igazán nincs miért lni.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. Az árvizek múltával eltntek. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. . A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. Szép sötétbarna foltos. hogy tovább siessen. meg a fekete gólya. bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . ilvenkor. A túzok a nagy puszták madara. a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. de épp oly árulóan. Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. mulatni" velk. és hallani szszel. Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. Végre is. szétteríti a farkát. letarolt rónákon. Sokkalta szebben. a hova — . ! : : A . óvatos madár ehát ingerel bennünket. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. úgy dürrög. A szépszavú polimadár máig is megmaradt.. 123 Tápió vonalán. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. a kardcsrü madár. Csak kócsag nincsen már Pe.szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. a mely t'zed-huszadmagával bü. élvezett" és legjobban élvez akkor. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el. ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. Verfényes április ragyogásában. Nyúl. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni. ez az embergylöl két ellentétes szépség. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. húsvét hetében. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. Legalább sokáig lehet . Túzokja. mindig virtus. vadász szinte sajnálja lni. a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz. annál jobb. sok volt a kanalas gém az áradások után. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. : . meg tücsköt falatozni. szöcskézni járnak. a mely már nem ér rá. alföldi vadá. Vadabb a darunál is. a síró bibiczczel eg\'ütt. a hogj' a bibicz szokta. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. mint a pulyka és nagj'okat dobbant. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. ha a patron megmarad a végén.szkélkedik leereszti a szárnyát. de legalább . Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is. vadászni. akár egj' pár gj'erekkel is. : . szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. A kócsag vadmadár.sznak. Vagy megázik. Most többnyire száraz a szikestavak medre. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. a böddi nádas mocsár környékén. vagy elázik.st vármegyében seholsem. legföljebb magasszáru. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig. onnan pedig vissza. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. sok helytt átgázolhat rajta az ember. Csuda-e. de még inkább tacskó-ebekkel. a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. . A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért. az egész nagyhetet végig vadászták.. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. Minél vadabbak. a mocsári szalonkát. ügyes vadászok.Vadászat. Valamikor a tetétleni síkon. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a.

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. Országh Sándor és Fia cs.50 munkás.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. 11 munkás. 28 munkás. áramfejlesztje Bitdafok. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok. 770 lóers gép. Budafokon és Újpesten két-két. 12 munkás. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. Rözner J. 1. Erzsébetfalva. Erzsébet falván. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. Kispesten és Kecskeméten. Nicholson gépgyár r. 850 lóers gép. 7 munkás. kir. Vácz r. áramfejlesztje Erzsébetfalva. lóers gép.ós tölténygyára Csepel. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró . Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert. 18 lóers gép. Kecskemét törv. Els magyar kötgépgyár r. Újpest. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest. a mely kiválóan alkalmas építkezésre. 10 lóers gép. 3 munkás. Máv. és Fiai ráspulykészítése Csepel. 130 munkás. k. Egyesült izzólámpa és villamossági r. Weisz Manfréd órczárú. áramfejlesztje Kalocsa. és kir. Gödölln. 164 lóers gép. 75 lóers gép. 16 munkás. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. Kalocsán. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. 12 lóers gép. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. t. é. Halasi villamos világitási r. 2300 mimkás. legnagyobb az egész országban. 40 lóers gép. 13 lóers gép. M. 5 lóers gép. 180 lóers gép. Ui munkás. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. t. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. 362 lóers gép. Kecskeméten. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. 4 lóers gép. 3 munkás. 120 munkás. Budapest-\-idéki inllamos r. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. Budafoki villamossági r. M. t. Kecskemét. 40 mimkás. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg.Jt. Zaorál János borotva. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz. Topics V.-t. 135 gyára Soltvadkert. 8 lóers gép. 210 lóers gép. 350 lóers gép. liitelügy és forgalom. 200 lóers gép. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. 7 munkás. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. Kispesten. Kalocsai villamos r. 100 lóers gép. Reszel. 4 munkás. 180 mimkás. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). Ifj.és szerszámgyár r. 12 mimkás. 15 munkás. kir. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd. 70 munkás. Gép. t. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz. gépek. 20 lóers gép. 27 munkás. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. Ezt a téglát. 500 lóers gép. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. 41 mimkás. Budapest-vidéki villamos r. 2 lóers gép. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. 1600 lóers gép. 3000 munkás. 31 munkás. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. Kiskunhalas. 6 lóers gép. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest. 7 mimkás. czement lapokat mészhomokkövet termelnek. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. 18 lóers gép. 50 lóers gép. Rigler József Ede raj^. 3 mimkás. 300 lóers gép. é. 7 munkás. 1 10 munkás.500 lóers gép. nyugati részen gztéglagyárat is. t. 7 lóers gép. 6 lóers gép.t. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. 30 munkás. hat.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. 30 mimkás. Phoebus villamos vállalat r. Budapest-szenílörinczi h. 10 munkás. t. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. áramfejlesztje Soroksár. 3 munkás. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. 2. Budaörsön. 34 munkás. 200 munkás. t. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. 30 munkás. Egyesült Villamossági és gépgyár r. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. fedcserepet. 200 lóers gép. Újpesten. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. 5 lóers gép. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. 30 mimkás. 24 munkás. 3 lóers gép. Magyar épit r.és írószergyára Gizcllatelep. Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz. Nagykrösön.és gépjavító mhelye Apostag. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas.és késmüárúgj^ára Újpest. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. benzinmotor. 198 lóers gép. 16 lóers gép.és aczélöntvénygj'ára Újpest. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll.Ton) Üll. kocsigyára Vácz. Újpest. 3 lóers gép. Elster S. t. 70 lóers gép. Vadász és Schwarcz gép. Kispest. 160 mimkás. 200 munkás. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- . Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. kereskedelem. 15 mimkás. 6 lóers gép. mkövet. 30 munkás. hajógyára Újpest 30 lóers gép. 6 lóers gép 20 munkás. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz. 8 lóers gép. 4 munkás. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat. 3 lóers gép. és kir.és gépmhelye Erzsébeti alva. t. t. 3 mvmkás. 1600 mimkás. 3 munkás. légszeszmérgyára Erzsébetfalva. 7 mimkás. 16 munkás. t. hajó. Budapest-budafoki h. 10 mvmkás. 50 lóers gép. gázmoto-. Kispest. áramfejlesztje Újpest. Kistarcsa.t. 6 lóers gép. 50 lóers gép. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest.' Ipar. 630 munkás. t. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. 120 munkás. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. udv. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. Laczkovics J. Kiskunhalason. Korányi Miksa szerszám.és vasulfelszerelési gyár r.

Özv. János dr. 125 lóers gép.136 Ipar. 25 munkás.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott. 22 munkás. t. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász. 61 munkás.. 4 munkás.Borosjenó. Újlaki tégla. Különös elnye. 30 lóers gép. Egyesült göztéqlagyár r. Kiskunhalas.és czementlapgj-ára Szódrákoa. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet.) Visegrád. 48 lóers gép. t. t. 300 munkás. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. hitelügy ós forgalom. 40 lóers gép. 4 lóers gép. 26 munkás. 43 munkás. 230 lóorös gép. Nagykörös. 100 munkás. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. \Kt m\\n\iás. Molenda. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora. 200 munkás. 15 munkás. agyag. A vármegyében fa. Pálóczi Horváth István mészhomokk-. t. 18 munkás. 27 mvmkás. 18 mimkás. 150 munkás. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos. Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta.és bútorgyártással. Lipták dr. 75 lóers gép. 1570 lóers gép.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh. Flock-Reyhersberg H. mint a legjobb ag5^agtégláé. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. Halasi mészhomokk és téglagyár r. 14 lóers gép. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják. Pestszentlrincz. a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. 80 lóers gép. 60 munkás. Zsoldos János téglagjára Visegrád. 10 lóers gép. 30 munkái ós II. agyagkályha. 88 mimkás. sz. Huttera Márton téglagyára Páty. 86 munkás. téglagyára Solymár. 54 munkás. föld-.^iiot ilállítani. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. parkéta. A bognár. M. 80 munkás. tégla. E tégla teljesen fagj'álló. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. kereskediéin. 280 munkás. Els6 czeglédi téglagjár r. Schwartz Adolf téglagj-ára. Újpesten kefefát. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. Ilyen mé. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. 100 munkás.Borosjenó. kaptafát. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K. 28 lóers gép. lovag szdrákosi és gödi tégla. Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. sz.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. ban. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk. Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer.és fedél cserópgyára Örkény. II munkás. 38 raunkiis. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár.és mészéget r. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. 120 munkás.t t6g\a. t. 6 lóers gép. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. 50 munkás. 45 munkás. téglagyára Nagykoros.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Czegléd. kincstári kbányakozelség. 2 lóers gép. és Társa vasbetongyára. tégla. r. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. 3500 munkás. 33 miinkás. Pestszentlrincz. téglag\ára Vácz. 40 munkás. 7 munkás. A vármegyében k-. 10 munkád. 80 lóers gép. 40 munkás. a melyek a. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl. 10 lóers gép. Visegrád.a. fia) Visegrád. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. Iti munkás. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. és Társa téglagyára Sükösd. 45 lóers gép. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. Pilis. gztéglagyára Kecskemét. 80 lóers gép. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. 49 munkás. Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r. kir. Egenhofer. 300 lóers gép. Egyesült gztéglagyár x.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el.sztalosárú. t. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Budapest-vidéki köszénbánya r. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . fként Újpesten és Erzsébetfalván. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. 105 lóers gép. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak. t. 100 munkás. 29 munkás. 30 munkás. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. 13 munkás.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. t. Naxos csiszolóárúgyár r. Aszód. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. t. t. téglagyára Kecskemét. 1 lóers gép. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. 83 munkás. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás. 33 munkás. 20 inunkás. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. Oberlander és Weisz I. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva. )50 mimkás. (a budapestivel együtt). Budafok. téglagyára Pestszentlrincz. Téglagyár és keresk. t. Visegrád ós Dunabogdány. téglagj-ára.

és kenderipar r. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. 8 lóers gép. 15 munkás. 20 munkás. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. 14 lóers gép. 4 lóers gép. 20 lóers gép. 1000 munkás. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. 20 lóers gép. 2 lóers gép. PestszenÜörincz. 3 munkás. 320 munkás. 6 munkás.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. 8 munkás. 10 mimkás. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. 10 lóers gép. 25 lóers gép. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. 800 munkis. Van még jutagyár. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár.és . Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. Klikar Adolf els magyar faszerszám. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. t. 350 lóers gép. Gödölli sz. 25 munkiis. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít.Ipar. Szentlörinczi parkétagjár r. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. t3 lóers gép. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota. 7 munkás. 5 lóers gép. 10 munkás. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. 20 munkás. 380 lóers gép. Princz Antal kefefagyára Újpest. 4 lóers gép. 4 munkás. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. 24 mimkás. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. 44 munkás. 40 lóers gép. selyemfonás el van maradva. 14 munkás. 150 munkás. . pamut készítéssel és gyapjúmosással. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz. 20 munkás. t/jpe«<. fehérítéssel. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is.és faártig\ilra Újpest. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. 12 lóers gép. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa. 7 lóers gép. 10 lóers gép. 8 lóers gép. Juta. Hold András kaptafa. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. 12 munkás. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva. 24 munkás. 8 munkás. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz. 300 lóers gép. 60 munEls magyar fonó. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok. Erzsébetfalva. t. Kispest. Löwinger József els magjar aranyozó. 8 lóers gép. fonáKestéssel. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. Kovács István müszövése Kecskemét. t.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. 15 lóers gép. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest. 16 lóers gép. 10 munkás. 8 lóers gép.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu. 350 munkás. 3 munkás. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény. 1300 munkás. 50 lóers gép. 100 munkás. 36 munkás. 1200 munkás. 1500 lóers gép. Schreiber és Maurer szöv. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva. Zwick A. 240 lóers gép 260 munkás. Laczkó Jlihály (iO mimkás. kereskedelem. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. villamos és gzüzem. A : 700 lóers gép. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. pamut szövgyára Pestszentíörincz. 27 munkás. 15 m_ : : A br. Némedy Béla asztalossága Aszód. Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz. 5 munkás. 12 lóers gép. 4 munkás. 20 munkás. 50 mimkás. 400 munka-^. gépszíj. 80 lóers gép.*. 50 munkás. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. t. Vukovics asztalosmunkák gyára r.ós kötgyára Erzsébetfalva. pesti textilgyár r. 40 munl-ás. 30 munkás. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. 10 lóers gép. 14 lóers gép. 10 munkás. Wolfner GjTJla és Társa br. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak.és szövgyár Vúcz. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa.sef müszövése Kecskemét. 17 munkás. és Fia hordógyára Soroksár. 4 munkás.sámfakészítése Újpest.és hadfölszerelési gyár is van. 32 munkás. 10 lóers gép. Pestszentíörincz. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. 20 mimkás. 150 lóers gép. Kruck József asztalossága. 8 lóers gép. 9 munkás. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr. 50 lóers gép. 15 munkás. fémtisztító szövetgyára Budafok. 50 munkás. kir.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. 7 lóers gép. 20 munkás. ipartelep foglalkozik kenderfonással. 15 munkás. 6 lóers gép. 730 lóers gép. 7 lóers ^ép. 15 lóers gép. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. 4 munkás. 253 lóers gép. //eZ/e . gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. 4 munkás. 150 lóerö. Kis. 14 mimká. 16 lóers gép.és butorárúgyára Vúcz. 25 lóers gép. 4 lóers gép. 17 lóers gép. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. Ugyanitt hatalmas brárú-. Egész sereg nagyobb Fonás. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. 20 mimká-s. 120 munkás. 15 háziiparos. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa. 80 mimkás. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. 20 munkás. jonó. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok. lóers gép. t. 6 lóers gep. szr. Ifj. 150 munkás. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. Grosz és Ooldmann magyar fa. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. 40 munkás. 188 mimkás. Magyar pamut-tpar r.s gép. Weisz Adolf brgyára Újpest. Müller József butorg\ára Újpest. Wolfner kíus. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. Bripar. Virág Apró Józ. Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. 15 munkás. Budaörs. t. 6 lóers gép. sörte-. Juhász. Az egész vármegj'ében a br-. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva. 25 lóers gép. Plesch H. gzüzem.övöis\io\a Gödöll.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. ö lóers gép. kádártelepe Kispest. 40 munkás. M. 80 mimkás.

fáklya..szVicsipartelepe Kecskemét. t. t. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. 20 lóers gép. 80 mimkás. Az élelmezési és élvezeti ipar. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest. A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. 100 munkás. Kecskemét. 10 lóers gép. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. 5 mimkás. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. Papir-ipar. 10 háziiparos. Kecskemét. alföldi papirszopóka. 3ü0 inunkiVs. és kir. 8 munkás. 30 lóers gép. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. Orünherger M.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. 5 munkás. 36 lóers gép. rum. 3 mimkás. 3 lóers gép. Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. konyak. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. szállítók pezsgborgyára Budafok.és konzervgyárat is. Márton cs. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. Frangois Lajos és Társa cs. 10 lóers gép. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. 8 mimkás. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa. ti munkás. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. munkás.és szcsipartelep. konyak. 11 munkás. Vannak nagy ezipgyárak. . 12 lóers gép. miuikás. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. 3 munkás.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást. 8 munkás. udv. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar. 50 mimkás. a statisztika adatai szerint. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040. kereskedelem. Gschu-indt-{é\e gyár r. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös. Braun és Davidovics és hentesipar megyében. Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. 3 munkás. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. t. 3 lóers gép. Kobrák czipnpyár Vúcz. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. 2 munkás. Kiváló az egyenruiiakészítö. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert. 3 lóers gép. Rigó István szódavízgjára Czegléd. 2 lóers gép. 4 miuikás. Nemes L. (linner Béla szikvízgyára Alpár. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. 24 lóers gép. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. Rankov Józsof . Hölle J. \-illamns üzem. t. lampion. 15 munkás. 8 munkás. 7 munkás. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. Lampionok. 100 munkás. 14 munkás. a czipész.. margaringyára Erzsébetfalva. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. 7 lóers gép. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz. 16 lóers gép. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. és gzmalma Taksony.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. Ezek közül a malomiparra 1939. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. Emmerling Adolf tzijáték. hitelügy ós forgalom. udv. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. 6 mimkás. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. szivarkahüvely. Schmidl dr. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén. 9 munkás. Pálóczi Horváth István szeszgyára. és Társa . és kir.AJexin" zsírmüvek gjára Budafok.'!ii miuikás. Reisz D. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs. 30 lóers gép. 24 munkás. 2 lóers gép. szállítók franczia konyakgyára Budafok. Váczon keztyügyárat találunk. 24 munkás. 35 munkás. 25 munkás. Özv. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. 4 lóers f. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. A könyvkötszáma csekély. 300 munkás. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. 30 munkás. 6 munkás. Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. Özv. 16 mimkás. 6 lóers gép. udv. mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. De valamennyinél nagyobb a malomipar. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó. 36 lóers gép. : Élelmezési ipar. Találunk szalámi. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. Kecskeméti jéggyár r. 750 lóers gép. 8 munkás. 240 lóers gép. pálinkafzje és gzmalma Örkény.364 lakost foglalkoztatott. 8 lóers gép. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. Ocskó Ádám .\dria" czipöpyára Zsámbék. Budafok. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva. 416 munkás. Els alföldi konyakgyár T. 75 lóers gép. 135 lóers gép. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik. 15 munkás. a pálinka. Els kecskeméti konzervgyár r. 3 lóers gép. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. és kir. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . t. 3 lóers gép. 50 lóers gép. : A FarUu. 10 munkás. 60 munkás. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. 10 munkás. 12 muulcás. a hentes.é]i. likr. 65 mimkás. 40 munkás. Macourek Lajos szeszgjára Üll. és Fiai szikvízgj-ára Újpest. 9 munkás. 2 lóers gép. A szeszipar különféle ágai. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs. '2 lóers gép. Czuba-Durozier és Társa cs.138 Ipar.. 8 munkás. Kecskemét. Sonnenschein E. finomítója. Puchle András szikvízgjára Soroksár. 3 lóers gép.

A Magyar Pamutipar 3. 2. r.139 1. A Wollner-féle vasgyár l'jpesten. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten. gyártelepe Újpesten.-t. — .

léO '**^.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. gyétr Újpesten. aczélöntvény- . 3. — — ^2. ' ! " Jr 1. A Löw^-féle faipari gyár Újpesten. A A hazai kovácsolliató vas.

4 munkás. 30 lóers. Törteli Testvéreké. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). 40 lóers. Imréé (villamos daráló). 9 munká. 18 munkás. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. Sertóshízlaló 30 22 munkás. 6 munkás. 40 lóers. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. 12 munkás. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. Vjszász 80 lóers. 100 lóers. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. 25 lóers. Stehr Jánosnéé. 8 lóers. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. nt ers. Szaitz Gáboré. 100 lóers. 6 munkás. 3 munkás. Skultóti János és Istváné. t. 100 lóers. 2 munkás. 10 munkás. Gyalog Jánosé (daráló). hitelügy és forgalom. 120 lóers. Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. 7 munkás. (KoUárszL.. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. 4 munkás. 70 lóers. 12 munkás. Kook r. 1 munkás. S. Miskolczi Testvéreké. /zsdí. Novak Júuosé. t. 65 lóers. 90 lóers. 39 lóers. 7 munkás. 60 lóers. Farkas Elek „Árpád" gzmalma. 1 munkás. 4 munkás. Kiskörös : Guttmann M. József" gzmalom r. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). Molnár Imréé. 10 munkás. 60 lóers. Gomba : Szemére Hubáé (daráló). 100 lóers. a következ malmok állanak fönn városokban. Özv. Walter Lörinczé. 25 lóers. Halasi gazdasági gzmalom. Hajós : Stareck Károly és Társáé. Czeglédi gzmalom r. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. 1 munkás. 20 lóers. Szántba Pálé. Kliirer Ferenezé (motoros). malma. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. 2 munkás. Pilis : Özv. Túrák J. Diószegi Gáboré (daráló). 6 munkás. 100 lóers.. lóers. Oregcsert : Gatter Jánosé. Özv. 30 lóers. Gubányi Mnéé. 5 munkás. 7 munkás. 7 mimkás. 3 miuikás. Ókécske : Ókécskei gzmalom r. Vén Testvéreké. 3 mmikás. Józsefé. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). 120 m\mkás. 8 munkás. 6 lóers. 240 lóers.Ipar. Kecskeméti . 30 lóers. Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers. 150 lóers. 4 munkás. Bátya : Vojnits Gergelyé. 30 lóers. Kálmáné (benzin). 4 munkás. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers. 3 mvinkás. Özv. A járásokban. 14 munkás. Pintér Ferenezé. Ili munkás. 18 mmikás. 4 munkás. 4 mimkás. 30 lóers. 6 munkás. t. 25 lóers. 50 lóers. 60 lóers. 20 lóers. (leégett). t. 30 lóers. 16 lóers. 30 lóers. 5 munkás. 4 munkás. Túra : Dóra Istváné. 50 lóers. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. 3 munkás. 13 munkás. 85 lóers. Kiskunfélegyházi II. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. Kmeth Bené (benzin). Gubacsi István (motoros) 8 lóers. 5 nnmkás. 20 lóers. 45 lóers. 20 lóers. Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). tí munkás. Lajosmizse : Buday Péteré. 40 lóers. Boldog : Bakorik Károlyé. 141 dolgozó telep© Szeremle. 21 mimkás. 42 lóers. 10 lóers. t. 3 munkás. 7 munkás. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. 3 munkás. 20 lóers. 40 lóers. Miske : Miskei gzmalom. Sámuelé. Thorma Károly szikvírgyára Izsák. Ifj. t. Üll Geley József . 16 mimkás. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. 4 munkás. t. 6 mimkás. Hunnia gzmalom r. 200 lóers. Zagyvarékás : Glück Salamoné. Schwartz Samué. 6 munkás. t. t. Weszely Dezsé (daráló). Kovács Gézáé. Tápiögyörgye B. 2 mvmkás. 2 munkás. Iklad : Kuzma Ferenezé. 20 lóers. 8 lóers. 35 lóers. 50 lóers. t. 8 lóers. 25 lóers. 70 lóers. Hirn Sámuelé. Báró Harkányi Frigjesé. 1 munkás. Körösi Antalé. 90 lóers. 40 ló<<rs. 3 mimkás. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. (szívógázmotoros). Váczszentlászló : Borbás József néé. 7 munkás. Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). Gyón : Staudinger Lipóté. KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé. Schwartz Móré. . 2 mimkás. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé.. Hunyadi F.Cornélia" gzmalma. 40 lóers. 35 munkás. Vér Jánosé. Rádapuszta : Forster Kálmáné. 100 lóers. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. Czegléd : B. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). Szakmar : Szabó Jánosé.) 80 lóers. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. Verség : Deutsch J. kereskedelmi. Kocsér : Ifj. 60 lóers. 4 mimkás. Szakái Istváné (benzin). t. 16 lóers. 50 lóers. 1 mimkás. 50 lóers. 5 munkás. 17 lóers. 3 munkás. Nagykáta : Filka Ferenezé. 3 lóers. Farkas Eleké. 3 munkás. Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. 30 munkás. 7 munkás. 1 munkás. ipar r. 4 munkás. 2 mimkás. 50 lóers. t. gzmalma. 70 lóers. r.Andrásé (motoros) 20 lóers. 30 lóers. Solt : György Józsefé. 95 munkás. 350 lóers. 5 munkás. 9 munkás. Tápiósüiy : Cseri . 8 munkás. 4 mmikás. 2 munkás. Kovács B. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. i I • : — — : : — — : — : — — . Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. Törtei )r -x wffy Emilé. 8 munkás. Gyömró : Gyönircy Aurélé. Tápiószele : Barta Kristófé. Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. malom és gzfürd r. 30 lóers. 13 munkás. 3 munkás. Kakiics : K. 30 lóers. 2 mimkás. 9 mimkás. t. 4 munkás. 40 lóers. 75 kás. Krigovszky Jánosé. 50 lóers. 1 munkás. 25 lóers. 15 lóers. Kálmán Istváné. 4 munkás. 111 lóers gép. 14 munkás. 3 munkás. Nemesik Gusztávé. 80 lóers. — — : : . Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). 4 munkás. 120 lóers. Vantulek Pálé. t. 5 mimkás. 3 munkás. Holló Istváné. 25 lóers. nem gzüzemiíek megjelölésével. egyesült gzmalom r. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. 4 munkás. t. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. B. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers. Vladár Károlyé. 10 mimkás. 12 lóers. 7 munkás. 6 mimkás. Sükösd : Siptór Jánosé. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. 50 lóers. 8 munkás. 64 lóers. Keczel : Fischl Móré. 4 munkás. 11 munkás. 85 lóers. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. 40 lóers. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. 46 lóers. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané.50 lóers. 3 munkás. 6 munkás. Szüle Lajos két malma. Zsámbok : Varga Istváné. 9 munkás. és Fiáé. 65 munkás. Duna\ddéki gzm. Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. Szilágyi S.Mezgazdasági. 18 lóers.: Walter József és Társáé. Biai járáS (daráló) 10 lóers. 50 lóers. 30 lóers. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. Szentkirályi Tóth Sámuelé. kereskedelem. 350 Györgyé.s. malma. 9 munkás. 24 lóers. t. A A vármegyében. 15 lóers. 2 miuikás. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. és Társáé. 4 mimkás. 6 nninkás. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. 4 munkás. 50 lóers.-néé. a : — — — — — munkás. t. Czeplédi gazdasági gzmalom r. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. Nagykátai járás Káka : Ifj. 9 munkás. 300 lóers. Ifj. 10 munkás. t. 27 munkás. 8 lóers. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. Kovács Gáboré. 6 munkás. t. 203 lóers. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. lóers. 7 munkás. 2 munkás.. 7 mimkás. 10 lóers. Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. 4 munkis. Ócsa : Mercz Antalé. 100 munkás. 7 mimkás. 7 munkás. 3 munkás. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. Farkas Mihályé. 3 munkás. : : : — : ( . Kiskrösi járás Császártöltés. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers. t. 102 lóers.

Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó. szájvizet. 4 lóers gép. Ráczkevc : Gnczy Miliályó. szódát és lúgkövet termelnek. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest.és pipereszappant. t. Sándori és Trencséni . 250 raimkás. Szódi Móré. Fát : Nagy Lajosé. 60 munkás. 14 munkás. 260 munkás. Schmiedl Márk szappangyára Vácz.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. 12 lóers gép. 12 lóers. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. 40 mimkás. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n. TápiöszenI marton : Itj. 2. 2 m\mkás. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. 250 lóers. ós G. tetemes részét a A k- és m- . Pánd : Baratiyi István ós nejóó. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. Újpest. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok. ós Jánosé. 3 munkás. 1 10 lóers gép. vazelint. Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát. és Murányi vegyészeti gyára Újpest. 28 lóers gép. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. 8 mimkás. illatszert. 120 munkás.és mázgyára Újpest.30 lóorös. ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl.. 280 lóers gép. 6 lóers gép. 4 munkás. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest. 45 lóers. 14 lóers. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. 32 lóers gép. 6 munkás. 37 lóers."> »i — . 3 lóers gép.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. 18 lóorös. 1 m\inkiís. 55 lóers gép. Özv. . 4 numkás. 35 munkás. 4 munkás. Újpest. 8 munkás. 70 lóers gzgép. Horváth Józsefé. a hol nyomda és fényképész ne volna. 40 lóers gép. 20 lóers gép. 4 mimkás. miinkiW."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. : lóers gép. 7 munkás. Iti muuki'us. mosóport. (lipiizin).és szódagy. 14 lóers gép. eszencziák. mtmkás. 500 mvmkás. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése.. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé. 100 munkás. A városokban több is van mindegyikbl.s vazelinmüvek r. 30 lóers. Oalgamácsa : Schott Nándoré. Tápiószccsó : Potárv F.. Tóalmás : Piffkó Jánosé. Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. Ifj.\midon" keményítgyár Taifcson!/. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. P/coí-f. ti miuikáí. kir. Krayer Ede és Társa festék-. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja. Cséry-féle szemétfeldolgozó r. Winlemitz Gyula szappan. gyümölcszamatot.olé (twnzin) 20 lóers. Erzsébet falván. 2(1 lóorös. 10 munkás. Els pesti íptídt'um. 120 munkás.ós kátránygj'ára Kispest.Bwcío/ofc. Reiaz Frigj'es dr. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. 4 munktis. Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar. Soroksár : Ledofszky Gézáé. !l munkás.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. 100 m>mkás. fogkrémet. Tápióbhsle : Bátori Voiio/. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak. . Liva Józsefé. 7 miinki'is. Keleti dr. Van egy szentképkészít ipartelep is. Újpest. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest. 16 munkás. Burján Pálé (benzin). 180 lóers gép. 2 inunliMs.) I. 40 lóers. 9 lóers gép. 150 munkás. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. liitolügy ós forgalom. 10 munkás. Pestszentlrincz. !í munkás. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100. 20 mimkás.') munkás. 80 lóers gép. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers. Alig van jelentsebb helység. A vegyi gyárak aszfaltot. t. Hoffmann Ignáczé. 120 munkás. 12 lóers. és Társa betéti társaság festékgyára . 15 munkás. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers. A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. t. Ezek közül . . t. 7 munkás.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz. Wolf Vilmosnó szappanfzje.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. 8 munkás. Biehn János aszfalt. 30 lóers gép. 45 Épltfl-ipar. Lorilleux Ch. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk . 80 munliás. Tököl : Kudi Ger.'elyé (daráló). 2 munkás. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. ii lóiTs. 100 lóers gép. 6 lóers gép. 40 lóorös. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. 58 munkás. Van számos keményít-. Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják. 20 lóers gép. Gyufagyárakat Budafokon. kátrányt. 450 munkás. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. 120 lóers gép. lóers. (üzemen ki\Kil. 16 lóorös gép. 15 mvmkás. olaj. Halfer József festékgyára Budakeszi. Olaj. Rákospalota: Huszár Lajosé. 5 m. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. kencze. 100 munkás. 75 lóers gép. festék. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek. 7 lóers gép. Budafok. ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. 2 munkás. 12 lóers.142 Ipar. M. 35 lóers. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral. Móczár Gyula festékgyára Solymár. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. Marljm L. Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva. 138 munkás. 16 lóers gép. 50 mimkás. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. Magyar Itigkgyár Kispest. 7 lóers gép. Soroksár. különféle fénymázakat. koreskodolom. Nagy jelentség a festékgj^ártás is. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. 2 munkás. Tiirák Jánosó.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva. 3 lóers benzinmotor. Olajipar társaság Rákospalota. 15 lóers. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. egyéb iparágak rovására. 20 munkás. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. 40 munkás. 25 munkás. 100 lóers gép. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. 48 miuikás. Ilits Kornél lakk-. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. építési kedv nagy. 4 munkás. vogj'i termékek.

Irsán 1. .400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet. Gichner Gábor Spitzer Vilmos . tagja. H. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. I . fegjintézet nyomdája. Xyersanyag-beszerzéssel. 4 munkás. mint az O. K. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. tagja. Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. tagja. Aszódon 1.'u. mint az O. széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA. Dusnokon 1. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. Solton 1. £«n«sením»fc/<ís Özv. 6000 K. 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. csipkeverés és kosárfonás. K. kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. Kalocsán 4. . Alakult 1807-ben. bútorcsarnok és hitelszövetkezete.• Ipar. mint az O. Ujkécskén 2. mint az értékben. H. . 164 tag. Gödölln 2. 50 tag. 31. t. H. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. A vendégls-. 3488 üzletrész 174. Ujszászon 1. 845 tag.250 K. kezet. kereskedelem. Kerekegyházán I. Vesszösi József. Nagykörösön 2. tagja. Dunakeszin 1. Els nfgyalföldi hirlapkifdó. mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. Budafokon 1. hitelügy és forgalom. tagja. Mayer Sándor. Szilády László. 217 üzletrósz. 110 tag. H. 3 munkás. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. Fülöpszálláson 1. A . H< rváth Gyula.^ében. : — — — : — — — meléssel. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. t. plal^uit H'OO-b. míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. K. K. termel és áritcsarnok szövetkezete. tagja. 57. Czegléd : Xa^ry Elek. Alakult 1907-ben. Alakult I8íl9-ben 798 tag. O. 2 munkás. Ókécskén 1. Visegrádon 1. Salgó és Társa. 7500 értékben. kor. Kalocsa : Jurcsó Antal. a melyhez a fürdk is tartoznak. tagja.. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. 104. K. Ráczkevén 1.200 K értékben. Monoron 2. Czegléden 5. Igj' a . ellenben az iparhoz közelebb álló ágak. H. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. Újpesti munkásotthonszövetkezet. mint az O. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . Ez a szám tíz év eltt 2062 volt. hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett.és nj'omdar. 150 Újpesti üzletrész. 5 mimktis. 312 üzletrész. Szabadszálláson 2.850 — — korona értékben. Kecskeméten ö. tehát a szaporodás 1157. ipartestületi hitelszövetkezet. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. Híres a halasi csipke is. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében.és szállodás ipar. értékben. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. Fekete Miliály . még pedig nemcsak az ország határain btlül. . Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O. Alakult ISOö-ben. Fischl Dávid . K. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros. nemcsak a városokban. Xeményi Testvérek. börraktárszövetkezete Czegléden. Bors Károlyné. Újpest : Fuchs Antal József. Gzfürd is sok van. 462 tag. értékben. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete.200 kor. évi XXIII. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. javitointézot nyrniilája. Foton 1. Apostagon 1. . Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. 73. A statisztika adatai szerint a vármeg. mint az O. mint az O. Szentendrén 1. Alakult ISíl'J-ben. Az 1898. Prager Ferenez.Kiípcíí . Szentendre : Schwartz J. Váczon 3. 12 munkás Wemer Ferencz. Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . 97 tag. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda. 10. Vúcz : Dercsánvi Dezs. kir. 1156 üzletrész. értékben. A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik.480 korona órtéklien. Kiskunlaczházán 2. H. értékben. Kiskunhalas : . H. tagja. iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. \Wö üzletrész. K. H. beraktározással. K. Jászszentlászlón 1. Dunavecsén 1. tagja. Foktn 1. 1903-ban árúcsamokot. K.-cz. Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. Szalkszent márt ónban 1. Mvés. Kiskunfélegyházán 2. Kunszentmiklóson 2. Kiskunhalason 3. 155 üzletrész. 60 üzletrész.800 K értékben. hanem azon túl is. H. Alakult 1! 01-ben. Erzsébetfalván 1. 44 tag. 123 tag. pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. nuinkás Sel ök Béla. meglehetsen el vannak terjedve. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Ráczkeve : Róde Miliály. Monor : Süveges József. 2 munkás. 4 munkás. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást. árúterAlakult 1900-ban. mint szövetkezet. Alakult 1903-ban. K. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú. í( miinkíls. 4 munkás Kir. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. orsz. Xagjkátán 2. 9 mvinkiis. Erzsébet falva : ilártonfi L. 60 munkás .s-e egész területén a vendégls. 4 munkás . Tasson 1.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t. Fischof Henrik. mint a harisnyakötés. Kiskörösön 1. mint az O. tehát azok fejldésnek indultak. értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. taaja. 40. czipészek nyersanyagbeszerzö. alakult 1909-ben. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. Újpesten 3. szállodás. Izsákon 2. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. 2362 üzletrész. H. Budafok : Leopold és Frank. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben. a mi 56 százaléknak felel meg. kávés. mint az O.

Kecskemét és Székesfehérvár szab. . Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37. Wahrmann Mór 1891 1892. . Heves és Küls-Szolnok. solyera'. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez. 1869-ben. liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség. adott 12 törvényjavaslatra. szederfát és 4. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. Eunek a sok selyemhernyónak 13.980 K. kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban. Szvetenay Miklós dr. 239 drb öreg. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest. az itt lév szab.^ul)ót tennílt.761 ügj'darab. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben. 1 .660 koronáért váltotta be. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30. Steinacker Ödön 1886—1892. soproni.630 K-t. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60. a székesfváros. kir. népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés. Az els megalakuláskor. eddig Icifizettek 6310 K-t. összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt. évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i. . Ezek között A budapesti A vármegye A A A . migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A . véleménj-i. értékben.990. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után. a mely a pozsonyi. . Antal 1850 51. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt. .211 kg. a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. városok területére terjed ki. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. Esztergom. kir. A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68. átlagos kereset 68. összesen 3295 drb szederfa. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig. A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét. Lánczy Leo 1893-tól máig. Fehér. .!. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. . összesen 963 keres lakos foglalkozott. eddig kifizettek 35. Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891. pilisi. 1869 augusztus 2-án történt. Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50. Esztergom.895 K-t.834 koronát. Szolnok.899 drb 2—3 éves csemetét. községeknek. liitelügy és forgalom. legnagyobb 129 korona. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t. Fehér. kamara vagyona a 200. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt.000 koronát meghaladja. Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. Van 48 iparos és 48 keresked.594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot. . városokkal együtt. Budapest székesfváros.set 50. 1890-ben pedig. 1869—1886. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17.144 Iimr. Ekkor már a kültagok között. Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába. hanem még a tengeren ti'il is. . budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki. : A községi faiskolákból kiültettek 12. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. debreczeni. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. . . Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék.550 K-t. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl. bóiös kiilacsokaf készítenek. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor. Nógi-ádot a beszterczebányai. K . Eberling Gusztáv dr. koroskodoU'iii. Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182. Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6.329 kat. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. kiknek száma 30 volt. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22. kamarai tagok sorába. Esztergomot a gyri.788 K-t. 1850 szeptember 4-én. Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30. átlagos kereset 60. hold. iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában.'!.376 drbat. Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908.723 koronát. legnagyobb 116 K. kamara területe 17. továbbá a pesti. . Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis. Appiano 1857. kassai. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. temesvári. Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50. Nógrád. Heves. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk.100 K-t. . A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. Az irodában be volt iktatva 32. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét.

péczeli és rákoscsabai egyesült. kunszentmiklósi. soltvadkerti. nagykrösi. t.sok és szállodások ipartestülete. Dunapataj. szál Ó-. Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. Kiskunhalas. elbb négy. Üjpest. 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta. Budafoki kádárok egyesülete. Monori iparos olvasókör. az ács-. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott. liitelügy és forgalom.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt. . albertfalvai. újkécskei. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata. Szcsök. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. kereskedelem. melyek a következk Szabók. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. . Erzsébet falva. A vármegye ipari élénkségét jellemzi. A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. rákospalotai yegyes. Gödöll. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir. mikor Brooser Mórt li. kocsmáro. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely.-cz. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. budafoki. Czegléd. czeglédi. állanak fönn dunavecsei. váczi és a zsámbéki ipartestület. Kókai iparos társaskör. Kovácsok. monori általános. kiskunlaczházai általános. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. Monor. általános ipartársulat Váczon. kiskunmajsai. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö. Haidekker Gyula és : : : . Epitiparos munkások egyesülete. Üjszász és Vácz. Iparosifjak önképz egylete. újpesti vegyes. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. erzsébet-kossuthfalvai általános. kiskrösi. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. Budakeszi iparoskör. t. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt. alberti-irsai.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel. még pedig úgy. kecskeméti. vas. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. társulatok. az abonyi. kalocsai. Kispest. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . Kunszent miklós. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893. A Magyarországi munkások rokkant. Pest szent lrincz. rákoskeresztúri általános. soroksári általános. szabadszállási általános.' ipari szakegyesületek. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör. föld-.és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. CsizmacUák. tápiószelei.s^esülete stb. Budafoki iparoskör. Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete. . alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt. Iparosifjak önképz egyesülete. szobafest-. 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. czipész-. ipartestületek. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott. kiskunfélegj'házai. alapján. Kalocsa. Erzsébet falvai iparosok köre. : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- . épít-. lajosmizsei. Rákospalota.- Ipar. kispesti általános.I. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. majd hat. évi XXVIII. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével. Kecskemét: Iparegj-esület. gödölli. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. nagykátai. solti általános. kiskunhalasi. elintéztek 21. aszódi.-cz. szentendrei. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát. fa-. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. évi X\T. Rákospalatai iparosifjak otthona.

Tagok száma az 1908. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. a töbi padig csiládtig. t. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára. : . Magyar pirautipír r. A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. gödölli. együtt 592 tag. évi taglétszáma a következ volt . betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik). óv végén 168. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . hanem azok hozzátartozói is részesültek. Rigler József Ede pipir. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. m3ghilt 17. együtt 514 tag. (Visegrád) betegsegélyzö pénztára. Sójkút Törökbálint 1 orvos. 1008 beteg Czinkota. a biai. Báleolvadt a czeglédi. : . 406 nö. Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását. a kik 90.-toi. 74 nö. Péczol 100 beteg . 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra. : . Pilisszántó 1 orvos. 1679 beteg Békásmegyer.910 tagg'l. 1030 nö. 76 beteg . 238 n. 116 beteg Zsámbék I orvos. 403 férfi. beteg . együtt 733 tng. Pomáz orvos. : : : : . 396 beteg Visegrád : 1 orvos. M : . volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés.iki tégla és mészéget r. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár. . 135 beteg 1 orvos. Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. Gyömr I orvos. : . 2137 beteg Albertiirsa. 367 beteg Budifok 1 orvos. 219 beteg Kishnrta 1 orvos. : ._34 nö. 204 férfi. 818 beteg ÜUö 1 orvos. ÜSS no. Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára. . Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. együtt 4683 tag. : . 4534 beteg. együtt 18fi.: 14(> Ipiii". : .-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. 13. 308 beteg. : . 7337 beteg Erzsóbetf dvj. dunivecsei. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. Csepel: 2 orvos. S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok.ikeszi 1 orvos.-cz. 1122 gazdasági (gözcséplö. t. 099 férfi. 375 férfi. Budakalász 1 orvos. Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. 10 nö. 1844 beteg. Ócsa 2 orvos. kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik). Tagj linak számi az év végén 7093. együtt 1336 tag. poraázi és ráczkovei járásukra. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer. együtt 385 tig. 84 beteg Budakeszi 2 orvos. Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak).431 beteget kezeltek. meghalt 54. : . Kartal 1 orvos. Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. 1071 beteg Rákoskeresztúr. Csobánka. 8735 férfi. Ráczkeve 1 orvos. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. Dunibogdány 1 orvos. 660 beteg . : : : . : 1 . „Lechner" rákosi tégbgyár r. 515 beteg Barosjenö. 229 1 orvos. 1097 beteg. Péteri 1 orvos.lnok. : . Rákosliget: 1 orvos. Hitásköre kiterjed Czegléd. 1030 n. ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. : . t betegsegélj'zö pénztára. Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi.332 beteget kezelt Kispest 2 orvos. Összesen 7 ip. koiv. Budaörs 1 orvos. Szigetszentmiklós: 1 orvos. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. 120 beteg. : . Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. : . Aszód. 405 férfi tiig. 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. együtt 5 2 tag. Kecskemét. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos. 125 beteg Vecsés I orvos. t. 1434 bateg Bi i 1 orvos. 425 férfi. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906. (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. monori. ngykát'i. 1278 férfi 58 n. 1 183 beteg orvos. Érd: 1 orvos. 398 beteg. : . 115 nö. Nagykovácsi. 651 beteg. 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. — 1 — — Az 1907. 472 n. B g. együtt 499 tag. 280 férfi. 694 beteg Piliscsab i. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. Kiskunlaczházi : 1 orvos. Ezek közt 49. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. 4162 beteg. Solymár. — — — . : : 1 : . 3 nö. Ujl. kecskeméti.és irószergyár r. volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. Kistrrcsa 1 orvos. hilolügy iw forgalom. : .rtestület beteg. együtt 2342 tag. 2175 liö. 504 férfi.358. tartott 374 gyárvizsgálatot. a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján.224 beteg . 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. együtt 610 trg. A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. 729 beteg. Pilis 1 orvos. együtt 2818 tag. az alsódabasi. t. Dun. Szentendre: 1 orvos. : .segélyzö pénztára 3770 férfi. !t. évi XIX. együtt 3885 tag.-ikodflciu. KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. Czeglédberczel. kalocsii. : . 5 orvos.195 volt a tig. 312 n. t. Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot. együtt 10. 372 beteg Alsónémedi. Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. : : . de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. 116 babsstvizsgálatot. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. Üröm 2 orvos. 10 nö. együtt 641 tag. : : : . 129 beteg. 491 beteg M^nor. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi. Nagytétény: 1 orvos. kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r.5 tag. : . 3024 beteg Soroksár 2 orvos. Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára.

ipari számtan és mértan. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. Kórház. Mimkások száma 80. Czuba-Durozier és Társa cs. meghalt 14. Nagykrösön. Budapest-budafoki h. é. Munkások száma 30. Rákospalotán. kir. Olasz-. Villamos ár.mpgh ilt 19. Fióktelepe van Budapesten. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat. Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola. Szabadszálláson. Tagjainak száma lO.Alapította a tulajdonos. a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád. Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára.s két épületbl áll. — — D — C . Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára.inczia-. A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs. Területe 3200 m. évben már be k Uett szüntetni. Nagykrösön és Újpesten. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi. Fr. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. fióktelepe van Bécsben Budafok. és Ulbrich Gyula. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. Kecskeméten. meghalt 41. csak úgy tehetnek szert.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. A nagyobb ipartelepek belátták. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. Újlaki tégla. h'amokat az iparosok továbbképzésére. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. Piacza az egész monarchia. áUandó munkásanj^agra.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. melyeknek 4476 tagja volt. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. Monoron. s 3 épületlil áll. Évi termelési képesség 7500 hl. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. ErzsébetKjskunf elegy házán. Orosz. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra. Csepelen.isköny\-tár \-olt 3 telepen. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára). A gyár áll mi kedvezményben részesül. van Ausztriába. Soroksáron. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. Czegléden. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. sósborszeszt. iparmvészeti iskola tanmülielye). és Münehonben. villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. Budafok. Taglétszáma 900. Kunszent miklóson. és kir. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. hajtóer gz. betegsegélyzö pénztára. a hol oly nagy volt a részvétlenség. Munk. Tagjainak súlyos mcgbotogedés. Gyárt szappant. ezek közül 2 n.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. A telep 3 épületbl áll. Kalocsán. A vállalati . Mimkások száma 9. udvari szálUtúk cognac-gyára. tott Czuba-Durozier W. m. Solton csipkever tanmiihely. hogy helyes szocziálpolitikát követve. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. Aszódon. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás. de inkább gyakorlati jelleg. Szentendrén.ós 415 súlyos moghotegedés. Termelésképesség 220 kw. lüskrösön Kiskunhalason. t! bets. Gödölln. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. Spmyol-. Csak konyakot gyárt. Német-. eszencziákat és vegyi termékeket. Gyárt aetherikus olajakat. Munkáskör fönnállott 3 telepen. T. t. Brázay Kálmán vegyészeti gyára. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak.Ipar. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. a mely szintén csinos dolgokat alkot. falván. H. . melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. ptára. megfelel pinczékkel. 1884-ben alapíBudafok. iparosiskolák az 1884. ezek közül 64 n. kereskedelem.és gj'ártelepeit. Albertfalva. vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. — — tekinthet vissza nagy múltra. Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. Budafokon. hiteUigy ós forgalom. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál.ós villám. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. Munkások szám i 6. Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. Üjkécskén. kivéve Kecskemétet. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe. A hajtóer 300 HP gzgép. Kecskeméten. Keletkezett 1899-ben. mind a gj^akorlati mülielymunkára. Albertfalván. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. volt 1794 könnj. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás.és Törökországba. Tagjainak száma 697. Területe 2200 m.266 munkással. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. Fürd. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak.*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. Bécsben ós Párizsban.'íS — : — — . Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar.

liosszú villamos motor. Téglát és tetöcserepet gyárt. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette.. A gyár területe kb. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József. az osztrák tartományok és B. A hajtóer 1.-t. Hölle János MárBudaörs. Fiókti'lope van Budapesten. ezek közül 8 nö. ezek közül négj' n. ISliíl-ben építette Froliner Budafok.000 m*^ s 16 épületbláll. 30.000 1. nyugdíjintézete. legessóp» a . ezek közül 43 nö. vagyis naponta 30 35.000 palaczk pezsg. Hac/^ay . Czegléd. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. s 67 épületbl áll. O. É\i termelés kb. famegmunkáló s más specziális gépek. s ezek közül 220 n. A hajtóert 80 lóers gzgép adja. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. kivitel e van Ausztriába. — HP Belgiiiitiba és . : ruházkodás stb. — Halász József szivarszipkagyára. hold és öt épületbl áll. Hazai piacza az egész ország. ezek közül 60 n.000 db szivarszípka. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. és Sch." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. Hollandiába. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára. 1887-ben alapították a tulajdonosok. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe.000 és 20 épületbl áll. Gyárt növényzsirt.jdonosok.i-.148 Ijiar. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. Vasúti stb. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. Munkások száma 95. egy km. Munkások száma 2 férfi és 50 n. mint a Badai laizCzegléd. munkások számi 450. Évi termelési képespinczével. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. A gyár területe 4'. Különlegessége a négycsillagos. PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt. Kiskunhalas. Els czeglédi téglagyár r. Budakeszi. mázsás vattát. a kik közül 1 6 n. a V. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. Halfer József festékgyára. Kecskemét. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. Szegedi László. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. Alapította Gombó Arnold. kiviteli piacza Bécs. és V. munkások szárai 35. Hajtóer S ség 3000. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába. 2000 hl. A gyár egy f. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Hazai piacza az egész ország. Évi termelési képesség 200. É\n termelési képesség 3400 40000 mm. els magyar pezsgbor-gyára. Angol és Oroszországba.000 korona érték. a késbbi híres bécsi szállodás. Éjszakaraerikába és . Törley József és Társa pezsgö-borgyára. gyújtó. József.. fdapították a tuli'. Hazai piacza az egész ország. László. Mimkások száma 30 40. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. Sört és malátát gyárt. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. Tálassy Ari). Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. KülönBudafok. ezek közül 3 nö. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. 40i>. Fióktelepe van Kbányán. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. Évi termelési képesség 1. Kiskimlaczháza.-t. Különlegessége .000 palauzk. Keletkezett 1904-ben. ingyenes szolgálati — HP gzgép. Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. Hat épületbl áll.mi segélyképen 25. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. ezek közül 26 n.és két melléképületbl áll. Schinidl dr.50 lóers gzgép.ílkán-államok. A gyár területe 12. Naxos csiszolóáru-gyár r. a mely álle. Budafok.500.-ban alapította a tulajdonos. Termelési képesség évente kb. Munkások száma 10. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb. Haz ai piacza Czegléd és környéke. Hajtóer 300 80. muukáslakásai. A gyár területe kb. 188t. Extra.-t. Fabianek Vilmos. eiu-óp.társasággá alakult. Évi termelési képesség 3 —400. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon. ki\'itele vf n Ausztriába. A hajtóer 75 lóervel gz. 1900-ban Budakalász. Pannónia sec. Munkások száma 100. 1908-ban részv. kik csak a palaczkokat mossák. Bíró Mihály és Czegléd.000 1. P. ton. 1852-ben alapította id.T m. Munkások száma 54. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. Kiskunfélegyháza. Különlegessége Szalon-. Hiz i piacza az egész ország. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos. O. hosszú pinczével. Szerbiába és Lengyelországba. Hajtóer 80 HP gzgép. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára. 1906-ban alapította Sch. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. dr. 1873-ban ifj. akkumulátor-telepek. a ki a festéket és eljárást föltalálta. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik.-t.Miklós Budafok. -A. korongokat. ezek-közül 40 n. Kunszentmiklós. konyak. Hólle J.János. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés. Munkások száma 41(1. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. Tervbe van véve. Munkások száma 8. Maltosm. Unió magyar általános gyufagyár r.\merikába. M. Területe 32.Transylvania sec". Területe 42000 [j in. Budafok. A gyár adómentességben részesül. A találmány 30 éves és eleinte kb. Eke. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok. Budafok. Mimkásiik száma — — — .000 hl. Vannak munkásjóléti intézményei. A és Szent Gellért-sör. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. kivitele van Ausztriába. növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. Bálint András és Antal Antal. Ka\ateh piacza az egész \nlág. S. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina. hitelügy és fcrgaloui. konyak. de mih 'lyt a villamos telep elkészül. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. Nagykáta: Solt.000. villamos áramot vesznek igénybe. s egy nagy gyárépületbl áll. — — m . 1885-ben rlapította Balogh József.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. János. A híjtóeröt kézigépek adják. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong. Jlvinkások száma 24. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. benzin és villám. Gyárt foszforos és svéd gyufát. 1887-b9n keletkezett. Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok. 5 k. Évi termelés 230. gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. Sándor Rezs.l. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd. — — — Cliinába. kereskedelem. 7200 m^ s hat épületbl áll. S. I'ló-telep daráló dma. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint. árú. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja. A gyár liárom épületbl áll. Különlegessége a Fmke. Németországba. Munkások száma 50. közöttük 8 n.-t.id.ii és ázsiai Törökországba.-t.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

— — 3. Részlet . A váczi köt.IfiO V 1. a M. A. mühelytelepérl Rákospalotán. V.és szövgyár. 2. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. a mi természetes is. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek. de a termés-m''nnyi. ló. gyapjuüzleí. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik.és szalonnakereskedés jelentékeny. czikk. 162 síigok. Kiskunhalas. bár újabban ers versenynek van kitéve. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. Kecskeméten. a bárányokat felliízlalva. A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. középfinom 240 385. koroskodolt'in. líitt-lüjiy és forgalom. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. A tejes-malacz is keresett czikk. A baromfi ára igen változó. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon.szempontjából mind mennyiségben. Éjszakamerikába. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy. A gabonanemek közül a búza. Mindamellett a kivitel szaporodott. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. A hüvelyes vetemények. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel.ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált. melyek kiviteli piacz (Nagykrös. de állandóan magas. kesíthet. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. az értékesítés kedveztlenebb. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. mind értékben örvendetesnek mondható. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. Ez az oka. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. Azokon a vidékeken azonban.és kender-kereskedés nem áll magas szín- . mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. Állati tcr kck. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre.st znek. mint fontos kiviteli ág.snek. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. disznózsír. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. — — — — behozatallal is kell pótolni. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye. Mind él. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. a melyet megérdemelne. A sertés ára ingadozó ngyan. A készletet marha-. Az értékesítési viszonyok kedvezek. igen élénk. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. Czegléd. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól.. Mind a budapesti. tojáskereskedés a külkereskedelem . a mikor Amerika mind megvásárolta. tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. — A van. — A len. Il>nr. jó áron. — — — : — . st sok esetben tlrágábban értékesíthet. Czegléden é. Azokon a vadékeken.< Kiskunhalason virágzik. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem. mint Buda])esten. tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. A lúdszárnjiroUnak. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik.

A paprika-kereskedés és kivitel számottev. föl. mind iiz O. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. és osztályú A dohány a II. szilva."épre. jól értékesíthet.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel.i0 darab 200 koroniis részvény. st a zöld takarmány is. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként. paradicsom. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim.kult l!l(l2-ben. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír.-t. virágzó forgalmat mutathatnak föl. átlagárban váltotta be.Ipar. ti'gja. zöldbab. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei. Ez utóbbiak kivitele óriási méret. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. . Alakúit 1905-ben.-t. a fonnyasztott luczerna. Kiskunfélegyházán.'ízdasági értékesít szövetkezet. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. alma. már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében. A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. káposzta.121. A gyümölcsök közül a meggy. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. Alakult lUOli-ban. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. p.)-bpn. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye.Al'.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I. 12. mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik. Dunnvecséii. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van.-t. Hatásköre kiterjed II köz. nvári és szi baraczk. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. vonalon. — — — — — K K — . A zöldségfélék.000 korona. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül.000 korona. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. Alnptöke 100. 1000 darab 100 koronás részvény. Czegléden. 215 üzletrész. osztályozzák. elegend hordója. kereskedelem. K. KiskunfélegyV áza. körte. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot. melybl kivitel is van. hagymák. cseresznye. A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk. H. A fakereskedés nem nagy arányú. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. liitelügy és forgalom. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek.és fakereskedelmi r. 142 tag. a takarmány minden idben keresett czikk. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K. 4:ill0 konma értékben. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. A vasútépítéshez szükséges bükk. A homokon ter12. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. saláta. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. : . de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet. a termett 5. Alaptke 250. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület. Erzsébet: — — — dk — — : . spárga. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. mint föntebb láttuk. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú. csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. alakult 190. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. dió és dinnye kiváló. Nag^'körösön. Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete. A kereskedelmi testületek. fleg a nyugati államokba. Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is.051 kg-ot ként. Rákospalota. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. Czeglétli keresked ifjak kaszinója. Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. Hungária terménykiviteli r.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe.

000 Alberti. H.1)U ffilvni Ipar. Alakult 1888-ban. Kiskunfélegyházán. mint az O.000 korona. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete.-t. Áporka. K. GödöUn és Szentendrén. Apo/ilag községi hitelszövetkezet. 307 tag. K. mint akkor. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . tag. korona. t. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. Keletkezett 1868-ban. fiókja. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Alpári hitelszövetkezet. kereskedelmi tanfolyam. Aszódi takarékpénztár. 1600 dar. koreskodoloin. A Abony.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy. Alakult 1902-ben. Keletkezett 1896-ban. — Czcglédi : népbank r. 42.). K. Alaptke 160. H. Alakult 1893-bíin. Monori kereskedk köre.700 korona. Pestmegyei abonyi takarékpénztár. Keletkezett 1873-ban. üzletrész. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja.-t. 1000 d. de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't.) Alsódabas. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete. mint az O. Váczi kereskedö-ifjak társiüata. mint az O. Akasztó községi hitelszövetkezet. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\. r. — — — — — — — — — . 25. de ezekbl egj' sincs a vármegyében. Alakult 1870-ben.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület. K. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben. Aporkai hitelszövetkezet. tagja. 20. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III. 3600 darab 200 koronás részvény. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten. 416 üzletrész. Alakult 1909-ben. mint az O. Alsónémedi hitelszövetkezet. tagja.000 korona.000 korona. 1730-ban ugyan találjuk annak. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó.T iizlftrész. Al. Alaptke 200. SoltvadktTten és Dimavecsén. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete.. 849 Alpár. Kagyabonyi önsegélyz egyesület. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. K. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r. Kecskeméti kereskedi kaszinó. Félegyházán.4. tagja.ib 100 koronás részvény.000 korona. tegja. helyiségben. 28i. vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet. Els dunavidéki takarékpénztár.ptöke 720. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r. 286. H.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE. — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. H. hitelügy és forgalom. mint az O. (Bötelep Ksztmiklós. 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A . H. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. 200 dorab 100 koronás ré-szvény. 500 darab üzletrész. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek. Alakult 1883-ban. tag. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán.50 korona. Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete.-t. 800 darab 200 koronás részvény.ib 200 koronás részvény. Alaptöke 100. Újkécskei kereskedk köre. Nagykrösön és Váczon. kereskedk egyesület*. HITELÜGY. 200 koronás részvény. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon. Alakult 1889-ben. 853 Alsónémedi. tagja. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására.000 korona.000 korom. 1869-ben Czegléden. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva. Aszód. Alakult 1907-ben. 247 Akasztó. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag. Aliptöke 160. Alakult 1890-ben. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette. Alaptöke 200. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. 488 tag.

H. 100 darab 100 koronás részvény. 612 tag. Alaptöke 200.S20 — korona. Dunavecse. mint az O.1. Csvár. mint ez O. K. Bénye községi hitelszövetkezet. r. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. K.". 21.500 korona. Alakult 1902-beD. H.520 korona. H. 285 üzletrész. Soroksárvidéki takarékpénztár r. mint az O. • mint az O.Mí!li 100 koronás ré. — Czegléd. tagja. Dunapataj. r.000 Boldog községi hitelszövetkezet. tagja. K. H. K. (Ftelep Kilocsán. mint az O.) Dusnok. Bátya községi hitelszövetkezet. mint az O. H. nünt szövetkezet.000 korona. Domony. 798 tag. 1334 üzletrész. Budafoki önsegélyz-egyesület. 401 tag. K. r. 480 üzli>tr('si'. K. Alakúit 1888-ban. Alakult 1901-ben. Alakult Dunaegyháza. 45. 1128 tag. — Alakult 1895-ber. 100 koronás részvény. H.750 K. mint az O. tsgja. Budakesz. rész. t. Alaptke 80.750 korona. H.ii. tagja.-t. 362 üzletrész. Fiókja van Ordason. Dunavecsei takarékpénztár r. mint az O. Alakult 1899-ben.250 koroni. H. 2.400 korona. tagja. 77. Alakult 1890-ben. mint szövetkezet.250 koron<>. mint az O. Alakult 1890-ben. 600 darab 200 koronás részvény. H. 3000 dirab 100 koronás részvény. 3.-t. keroskedolem. 3488 üzletrész.000 korona. Budafok és vidéke takarékpénztár r. Czeglédi takarékpénztár-egyesület. fiókja. mint az O. . tagja.-. mint az O.-ás részvény. H. Csobánka. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. tagja.) mint az O. Alakult 1904-ben. Alakult 1900-ban.000 korona. tagja. 36. 153 tag. mint az O. Dunavecsei hitelszövetkezet. 502 tag. H. Dusnoki hitelszövetkezet. Budafok.300 koiora. Alaptöke 300. 524 üzletDab. — Budarsi takarékpénztár. Alaptke 60. Alakult 1897-ben. 347 tag.'>. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület. H. (Ftelep Rákoscsaba. Erzsébetfalva. 66. Rákoscsabai takarékpénztár r. Dunaharaszti. Alakult 1899-ben.-t. Császártöltés. liiú'. Alakult 1892-ben. H. mint szövetkezet. Császártöltés községi hitelszövetkezet. mint az O. Alaptöke 200. — Budakeszi takarékpénztár Budars. K. 165 tagja. 104. K. mint az O.000 korou3. Alaptöke 100. H. befogadására. Bugyi községi hitelszövetkezet. Alakult 1909-ben. 11)11.000 kiirciuti.700 korona. tagja. fiókja. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet. — — — — — rész. 1742 üzletrész. (Ftelep Apostag. 76. 1000 dprab 200 koronás részvény. 216 tag. tagja. mint az O. H. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet. tagja.000 korom. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. 290 tag. 3000 darab 100 koronás részvény. mint az O. tagja. — 192 tag. Bajaszentistván.) FaJSZ. Dunapataji önsegélyz-egyesület. 1010 üzlet15.000 korona. fiókja. 17150 korona.-t. Alakult 1889-b3n. tagja.-i.") Bátya. 573 üzlitrc-i/.")0 korona. Czeglédberczel. rész. keletkezett 1869-ben. Dunakesz. H. Dunakeszi községi hitelszövetkezet. Alakult 1890-ben. K. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. Alaptke 300. 400 darab 200 koronás részvény.000 mm. K. Budakeszi hitelszövetkezet. 343 üzletre z. tagja.200 korona. mint az O. Alakult 1890-ben. Budakalászi hitelszövetkezet. tagja. 765 üzletrész. 1312 üzletrész. Alakult 1904-ben. 603 tag. 104. K. K. 2000 darab tagja.-t. 1554 üzletrész. erzsébetfalvai fiókja. Czeglédi ipar. — 263 tag. H.s. K.440 korom. — Csobánkai hitelszövetkezet. — — Biai Bía. 20.Ipar. Dömsöd községi hitelszövetkezet. 438 üzletrósz. GOO db 100 k.-t. Erzsébetfalvai takarékpénztár r.000 korona. 14. mint szövetkezet. Btidaörsi segélyegyesület. K. Alaptke 200. 984 üzlet- 49. 180 tag. 50. K. K. 435 tag .000 koronix. K. Czeglédi hitelszövetkezet. Alakult 1892-b6n. togja. Van termény. mint az O. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r. K. 345 tag. Keletkezett 1884-ben. 38. (Ftelep Soroksár. Czeglédi népbank r. 42. 625 tiíg. Alakult 1885-ben. Alaptöke 200.700 korors. mint az O. 647 Budakalász.000 koiona. Alakült 1890-ben. Alakult 1895-ben.-t.200 koroni. Dunapataji hitelszövetkezet. 427 üzletrés/. 408 tag. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. Domonyi hiteltelszövetkezet. liitelügy és forgr. EUó dunavidéki takarékpénztár r. 19. mint az O. tagja. Alaptöke 120. tagja. Alakult 1892-ben. K. 31. 2095 üzletrész..700 — korom.-t. 406 üzletrész.500 korona. 66. — — — — . 607 tag. Fióktelepe van Abonyban.Ácsa községi Csvár. 174.-t. 2(11111 (l. 1530 üzletrész. Dömsöd. 1335 üzletrész.lom. Alakult 1895-ben. mint a O. hitelszövetkezet. 1899-bi-n. Alakult 1906-bar. — üzlftrész. 298 tag. H.és kereskedelmi bank r. 597 üzlotrész. X\A\in\t 1900-ban. 1000 darnb 200 koronás részvény. H.-t. H.750 korona.900 korons. Békásmegyer. tagja. Csepel. 351 tag Boldog. Bugyi. K. 1990 üzletrész. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. K. Alakult 1887-ben. Keletkezett 1883-ban. Bénye.000 korona. Dabi hitelszövetkezet. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet.) Czinkota.szvóny.és árúraktára 70. Alakult 1894-ben. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. — Keletkezett 1870-ben.-t. K. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r. H. tagja. Dunapataji takarékpénztár r. Dunaharaszti hitelszövetkezet. Keletkezett 1882-bea.200 korona. Alakult 1899-ben.-t. H.

120 koroní. 1345 üzletrész.-t. Káva. (Ftelep Solt. 770 tag. Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r. Alakult 1906-ban. mint az O. Izsáki népbank r.000 K. mint az O. tagji. tagja. (Ft«lep Budapest).200. K. H. mint az O. Galgagyörk községi hitelszövetkezet. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet. Alakult 1889-beu. 235 tag. 2000 darab 200 koronás részvény. Galgamácsa. 413 üzletrész. K. K. Gomba községi hitelszövetkezet.950 korona. üzleti'i-s/. K. 553 tacr. 390 Gomba. Kecskeméti közgazdasági bank r. Alakult 1889-beD. Alaptöke 1. tagja.in. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet. mint az O. Alikult 1890-ben. tagja.000 korona. Alakidt 1893-ban.'b 100 koronás részvény. Alakult 1907-ben.000 korona.840 korona.. 523 tag. . :. koron-i. 1181 üzlotrósz. Kecskemét. mint az O.400 korona. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r. F6t. Alakult 1893-ban. H. Alakult 1889-ben. t. K. hitelszövetkezet.100 korona. K. 769 Jen.i. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete. K. Alaptke 500.000 korona. tagja. Fajszi . K.000 K. 13. Alaptke 1.\1 i)ti)ke 240. 2:!ii ii/. Homokm. Alakidt 1896-ban. 18. Mezgazdasági.650 korona. 405 tag. Kecskeméti központi takarékpénztár. 662 tag. 2000 db 200 k-ás részvény. Keletkezett 1869-ben. Jászkarajen. 18.t:.000 korona. Kávai hitelszövetkezet. :!2s üzletrész. Alaptöke 120. mint az O. lOOtI dir.000 korom.. . — — . tagja. Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet.laptöke G6dÖII6. Kecskeméti takarékpénztár egyesület.-t. 93 tag. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet. 110 üzletHévíz. K.150 korona. K<"letkezett 1866-bin. Keletkezett 1872-ben. tagja. 277 tag. K. 639 ItinH üzletrész. Kishartai takarékpénztár r. Keczel községi hitelszövetkezet. tagj i.000 korona. t. ta. 20. Gödölli néphitelszövetkezet. K. 93 üzletrósz. . tagja. tag. Hévizgyörk.400 korona. K. hitolügy (Ss forgalom.Makult IS9t!-ban. Kecskenv'ti hitelszövetkezet. 2000 dareb 300 koronás részvény. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. Alikult 1900-ban. Közgazdasági bank r. 400 Harta.-t. mint az O. K. H. rész.000. 574 üzletrész.000 korona. 31. — 43.A.) 1(5(5 Ijiar.000 Sárkzi takarékpénztár. K. mint az O. 100. Alakult 1889-ben. 4IÍ. . Fiili''p. H.000 korona. 263 üzletrész. 1019 üzletGyón. .000 korona. mint az O. Alaptöke 400. Kerekegyháza. mint az O. H. mint sz O. Alakvilt 1888-ban. Kereskedelmi és gazdasági bank r.jft.) Keczel. 600 darab 200 Izsák. tagja.000 korona. Hartai 68. mint az O. Galgagyörk. U'iii üzletrész. 3000 darab 200 koronás részvény. tagja. Keletkezett 1873-b.-t. Alakült 1907-ben. K. Alakult 1907-ben. tagja. Keletkezett 1885-bea. H. Fokt6. H.700 korona. Alakult 1904 deczembci 15-6n. mint szövetkezet. 371 üzletrész. K. 14.-t. (Ftelep Apostag. H. 446 tag. mint az O. 392 tag.letrész.-t. H. Kerekegyházi els takarékpénztár r. Alaptke 80. tagja. 408 tag. 247 ta<:. H.000 1500 db 200 k-ás részvény./entelki hitelszövetkezet. 43 tag. Homokmégy.) KiSktrSs.'iOO. Alaptke 60. tagja. 569 üzletrész. Alaptke 400. 182 t.A.000 korona. K.250 korona. lakarckpé}iztár. kereskedelmi és ipari r. K. 524 üiletrész. Hévizi hitelszövetkezet. H.000 korom.100 koroni. K.000 koiona. Alakult 1898-ban.450 korona. — Fokt községi hilelszöveike zet. ö55 üzletrész. 5720 korona.líkult 1905-ben. mint az O. tap. mint az O. 2000 d -rab 500 koronás részvény. 1368 üzletrész. Fióktelepe van Keczelen. mint az O. Kalocsai hitelszövetkezet. Alakult 1906 augusztus 5-én. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. 600 daiab 400 koronás lészvény.égy községi hitelszövetkezet. H. Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. H. 3000 darab 400 koronás részvény. . Alakult 1909. tagja. H. H. Fióktelepe van Fajszon. 28. K. Alakult 1899-ben. Alakult lS87-bon. tagja.-t. 211 tag. Soltjárási takarékpénztár fiókja. H. Alakult 1889-bon. helye. Hajósi községi hitelszövetkezet. mint az O. Kalocsai takarékpénztár. Alakult 1890-ben. Alaptke 50. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. Alakult 1891-ben. 11. Alaptöke 600. Hajós. K. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa. 2S0 ti'-. H. tagja.-t.-ben.140 korona. Alakult 1890-ben. 13. Izsáki polgári takarékpénztár r.iO hiteluzói-ctlcezel. Al-iptöke 300. hitelszövetkezet. Alakult 1899-ben. 4650 koroni. 600 darab 200 koronás részvény.5UU korimí. mint «z O.440 korona. H. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank.-t. im ü/letrész. AliUúlt 1890-ben. 53. Fót községi mint nz O. rész. korcskedoloiu. 67. tagja. 55. Sárkzi takarékpénztár-fiókja. FQlÖpSzálliS. H. 50.Makult 1000-bcn.450 korony. (Ftelep Kclocsa. Alaptke 100. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. Gyóni hitelszövetkezet. Alaptöke 600. tagja. koronás részvény. 2S2 üzletrész. darab 200 koronás részvény. Keletkezett 1871-ben. 28. mint az O. GödöUói polgári takarékpénztár r. Alaptke 120. Keletkezett 1878-bon. Alakult 1909-ben. 78 tag.

000 K. tagja.-t. 1000 db. 2362 üzletrész. rész.-t. Alaptöke 200. Alaptke 150.ii önsegélyz szi'ifi Iki r.000 korona. Alaptke 200. Alaptke 200. Miske. üzletrész.Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. 2(10(1 db.-t. Monorkerületi hitelbank r. KunszentmiklÓS.Vlakiilt 1882-ben. Alakult lü08-ban. H. Nagykovácsi. Alaptke 750. — Nagytarcaai hitelszövetkezet.500 korona. Majosházai hitelszövetkezet.\lapt6ke 300. 18. Alíiptke 300. Alaptke 32(1. mint az O.:n:fár fióktelepe. Alakult 1891-ben. Alakult I90(i-ban. Alakult 1904-ben. Fióktelepe van Úriban. 30. Alaptöke 300. 104. Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár.000 koroin.1 i-'b 500 koronás részvény. — : — . K. tagja.900 K.520 K.-t.000 korona. . Lajozamizsei hitelszövetkezet. Alakult 1899-ben. 133 tag. 472 tag.s részvény. Keletkezett 1873-ban. K. mint az O. 400 darab 200 koronás részvény. H.-t.440 korona. 1500 dsiMb A'/. hitelügy és forgalom. 138 tag.li'ir r. H. Alakult 1895-ben. Alakult 1894-ben. Alakult 1902-ben. K. mint ez O.Iliar. Kókai hitelszövetkezet. Alaptke 50. Alakult 1902-ben. 3750 db. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. tagja. Fiókja van Pibsen. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon. 627 üzletKóka. 1500 darab 200 koronás részvény.000 koroiia. Alakult 1888-ban. 3000 darab 200 koronás részvény.'{Oll. helye. Filegi/házi lakitrrkiHir. Aszódi takarékpénztár fiókja. Lajosmizsei takarékpénztár r.000 korona.ar. 605 ü'/letrés?. H. K. — — — Önsegély zö-szöi^etkezet."Í4. 200 koronás részvény. 50 koronás részvény. 506 Kocsér. 308 tag. Nagykörösi községi takarékpénztár.0(10 lioniin.Y. r. 1000 darali Ido koronás részvény.-t. üzletrés/. Kiskunmajsa.300 korona. KiskiDiliafa. tagja. 12. MajOSháza. mint az O. L/. Ala]>t('ikc 40i!. Kiskimsági takarékpénztár r. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye. Ráfzker. Miske községi hitelszövetkezet.sA-. K.300 korona. 3(l. Makádi hitelszövetkezet. Kispesti takarékpénztár r. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. tagja. 1000 db. tagja..700 K.000 K. . K. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank. K. 226 üzletrész. Halasi kereskedelmi bank r.300 K. 564 Makád. 541 üzletrész. 63. Alakidt 1905-ben. Alakult 1905-ben.(1(1(1 K.000 korona. Keletkezett 1874-ben. Alai)töke . mint az O. Alakult 190G-ban. H. Monorkerületi takarékpénztár. Alaptke 100. H. Nagykörösi közgazdamgi bank r. Nagykrös.-t. Nagytarcsa. t. 11. Keletkezett 1860-ban. K. tagja. mint az O. mint az O. 463 üzletrész.000 korona. tagja. Monori hitelszövetkezet. Alaptöke 300. Alakult 1908-ban. 117 tag.. K. 395 tag.000 korona. 11.560 K. Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár. Keletkezett 18(i9-ben. Alaptöke 80. 419 tag. Alaptke 160. H. tagja.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. mint az O. 462 tag. 2(10 Uoroná. 36. Kocséri hitelszövetkezet. mint az O.-t.000 koronás. (Ftelep Aszód. Keletkezett 1873-ban. K.. K.000 K. Alaptke 4(10. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet. 2fi6 üzletrész. mint az O. 1500 darab 200 koronás részvény. Fclcgijhúzai mezgazdasági. 1500 darai) 200 koronás részvény.000 kor.OOO koron>i.-t. 1000 darab Kispest. Alakult 1890-ben. H. Alakult 1899-ben. tag.v/ tdkíinkpcnztár r. Alakult 1909-ben. H. mint az O. tagja. üzletrész. mint az O. 540 — — — — — — — — — — — — — — . Alakult 1904-ben. mint 8Z O. Nyáregyháza.011(1 K.000 korona. Alaptöke 200. H.000 korona. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. Kiskunfélegyháza. mint az O. tagja. 16(1(1 db 200 koronás részvény. Alakult 1888-ban.-t. 34. 200 koromis részvény.050 K.(I0() K. 433 tag. Monor. Halasi gazdasági bank r. 525 tag. Alakult 1904-ben. 286 tr-. 738 üzletrész. Alakult 1889-ben.-t. 22. K. H. Nagykáta községi hitelszövetkezet.-t. 2000 dareh 100 koronás részvény.'>i' u/liiM-z. AUptke 600. l!K>5-boii. Tulajdonosa Nagj-krös városa."iOO koronás részvény. H. Alakult 1882-lM-n. 27. :1IT üzletrész. Alakult 1898-t)iii. H. Nagykáta. H. Alakult 1893-ban. tagja. tagja.-t.l>oii k. H. Kisnémedi. ipari és kereskedelmi bank r. keveskodclciu. 13. Alakult 1897-ben. 200 koronás rész\-ény. 200 koronás részvény. 326 tag. takarékpénztár r. K. liOO d r. siio . mint az O. Lajosmizse.(iO() korouH. Pestkisoroszi Kisoroszi.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet. tagja. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet. . 129. 180 tag. Aliiptökp 41)0. hitelszövetkezet. Alaptöke 200.000 korona. Kisnémedi hitelszövetkezet. K. 25. Halasi takarékpénztár r. 2. Alikult 1888-ban. K." ba dszálláson. (Ftelep Soroksár). Fiókja van Alsódabason és Sz.600 K. 143 üzletrész. Nagykrösi népbank. HÚS rrs/Avuy. Alakult 1892-ben. 1000 darab Közgazdasági . 1270 üzletrész.480 korona. t. Keletkezett 1872-ben. Alakult 1899-ben. fal. 1000 darab 400 koronás réwvóny.250 korona. 476 tag.-Vn.-b . Alakult lS90-beu. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. tagja.

H. tagja. 2216 üzletrész. 600 db. 400 db. tagja. Alakult 1907-ben. az O. tagja. mint az O. 214 tag. H. Piliscsaba.) Solt járási takarékpénztár. Els dunavidéki takarékpénztár r.l.000 K. H. K.) Pilis.ICS Ipar. 70. H. K.800 K.860 K. K. 8550 K. 217 t:ip. mint az O. 7200 K. Püspökszilágyi hitelszövetkezet. Rákospalotai takarékpénztár r. 7. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. tagja. K. H. 263 tag. Alaptke 250. 100 koronás részvény. H. 708 üzletrósz.300 — — — — — — — . mint az O. Keletkezett 1872-ben. Alakult 1888-ban. üzlotrés. 2500 db. H. 1000 db. 378 trg. mint nz O. — — — — — — — — — — — — .) Solymár. 144 üzletrész. Alaptöke 70. K. mint az O. Pesihjdegkút. Virágpercgi hiteszövetkezet. K. — — koronii* rt^szvíny. Rákoskeresztúri takarékpénztár r. mint rz O. V. . Rákoskeresztúr. 200 koronás részvény. RákosUgcti takarékpénztár r. . hitelszövetkezet. fiókja.000 K. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet. 171 üzletrész. Keletkezett 1882-ben. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. H.-t. Al. Alaptke 50. Alakult 1887-beu.!!i ü/. tagja. mint az O. 365 tag. K. H. tagja. Solymár községi hitelszövetkezet.-t. Rákospalota községi takarékpénztár r. . K. 100 ÓkéCSke. Alakult 1892-ben.100 K. Alakult 1903-b.és hitelbank. tagja.'ín. Alakult 1905-ben. Fióktelepe van Czinkotán. 80 koronás részvény.l. Keletkezett 1872-ben. Alakult 188f-b6n. mint szövetkezet. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. tagja. mint az O.-t.és hitelszövetkezete. Alakult 1900-ban.) Orkinyi hitclszöretkczet. K. 100 koronás részvény. Alakult 1902-ben. Rákospalotai önsegélyz-egyesület. Alaptöke 120. Solt. (Ftelop Dunnpatnj. 336 üzletrész.-t. H. Alakult 1899-ben.-t. 2000 db. — örszentmiklóai 30. Rákosszentmihály. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja. K. :. tngja.-t. K. 92 tag.ikult 1900-ban.-t. ISaii iizlflrész. (Ftelep Duniföldvár.!i)0 ü/. Alakult 1904-bcn. Piliscsabai hitelszövetkezet. Alakult 1900-ban. 822 üzlotrrsz. Ponu'izi hitelszövetkezet. K. Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja. 100 K. K. 100 k-ás részvény. 200 koronás részvény. Alakult 1900-bttn. Alaptöke 200. H. Pándi hitelszövetkezet. Alakult 189 l-ben. tagja. 27. 004 üzlvtré. Pilisszántó. tagja. 12. mint az O. tagja. Alaptöke 150.400 K. 1000 db. 224 tag. 93."!. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. 100 koronás részvény.640 K. Diinapataji lakarékiHiiztúr r. Szabadszállás.800 K. 122 tog. . PÓCSmegyer. Alaptke 80. tagja. Pcczeli hitelszövetkezet. Rákoscsaba. Rákospalota községi hitelszövetkezet. 100 db. 1614 üzletrész. Soroksári néphank és takarékpénzuír r. 234 üzletrész. H.-t. mint szövetkezet. 2000 db. — PálmonoHori hitelszövetkezet. rés?. Pomáz. . K. kereskedelem. Ráczkeve.000 K. Pátyi hitelszövetkezet. 1200 db. tagja. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán. 713 üzletrósz. (Ftelep Apostag.000 K. tagja. Alakult Pöspökszilágy. Pálmonostor. 60. K. alakult 1909-b3n. Pilisi hitelszövetkezet. 431 tag. K. Soltvadkert. Ráczkeve járási takarékpénztár r. H. Alakult 1898-ban. Al. 199 tag. Rákospalota községi korona-egyesület. Al. H. Soroksári takarékpénztár r. fiókja. Pereg. 388 üzlelrOsz.. Rákospalota. tagja. mint nz O. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. 282 üzletrész. K. mint az O. 70 koronás részvény.Si 1. Alakult 1899-bea. Alakult 1889-ben. mint ez O. Alakult 1909-ben. Rákospalotai hitelszövetkezet. Alaptöke 20. 394 tag. fiókja. 100 db. 1144 tag. H. 14. PUspökhatvani hitelszövetkezet. H. 586 üzletrész. Tke 60000 K. K. H. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület.rcvíz. Soroksárvidéki takarékpénztár r.000 K. Ráczkevei önsegélyz-egyesület.000 K. Rákosfalva. 512 K. 110. 2098 üzletrész. Alaptöke 80. K. mint az O. 329 tag. mint szövetkezet. Alakult 1890-beu. Alakult 1894-ben. Solt községi hitelszövetkezet. Rákosliget. Ráczkevei takarékpénztár. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. 539 tag. mint az O. 240 üzletPánd. mint az O. hitelügy és forgalom. H. 28.i>iui örszentmikls. Alaptöke 160. 500 db.nv^z. i.000 K. 367 tag. K. Rákoscsabai takarékpénztár r. K. 1908.-'. 556 üzletPáty.-t. 750 db. 557 tag. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. tagja.-t. lOÖ koronás részvény. Alakult 1896-bjn. Dunaföldvári járási takarék.\lakult 18n4-bcn. mint az O. Rákosszentmihály és vidéke els takarék.-t. Keletkezett 1891-ben.-Í. Alakult 1907-bcn. 490 tag.1(10 K. K. H. 19. K.\j.000 K. 731 Péczel.000 K.sz.-t. Alaptöke 50. (Ftelep Monor. Alükult lS88-b.-. mint az O. 33. H. Ókicskei Ordas. Alakult 1892-ben.^Uii K. üzletrész. 91. mint az O.-t. PQspökhatvan.000 K.000 K. mint az O.- gazdák hHelszövelkezele. mint az O.700 K. Alakult 1899-ben.iii. H. mint r. H. Alakult 1905-ben.400 K. mint rész. 200 koronás részvény. tpgji.000 K. 1905.600 K. Ócsa. Soroksár.000 K. tagja. Óc^sai hilelszveJhezet. 93 tag. Aliptöke 10. Alakult 1890-b3u. mint az O. 349 tag. 100 k-ás részvény. Alakult 1900-bcn. 216 trg. tagja.800 K. 41. tagja. - Örkény.520 K. 607 tag. — — — — — 1909-ben. tagja. Töke 200000 K. Rákosmezei takarékpénztár r-t.

169 .

<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon. . Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.170 pif.

-t.400 K. 500 db. 151 tag. — f^:adai hitfhzöveíkezeí. Tök. K.760 K. 436 üzletrész. íizlotrész. K. H. 500 db. — üzletrész. mint sz O.-t. mint az O. H. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. Alakult 1903-ban. 245 tag.200 korona. Tura. 400 K. Tinnye községi hitelszövetkezet. 148 tag. K. 305 ti'g. mint az O. 375 üzletrész. 336 üzletrósz. Alakult 1887-ben.250 K. tagja. 980 üzletrész. Szigetmonostor. tagja. 264 tag.000 K. Alakult 1896-ban. 563 tag. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei. mint az O. Alakult Szentmártonkáta. Alakult 1900-ban.000 K. tagja. Szánk községi 30. mint az O. 170 tag.101) K. Alakult 1899-ben. K. 455 tag. hitelügy és forgalom. 4:iO Ki. 257 üzletrész.300 K. 50 tag.400 K. 710 üzletrész. Tóalmás. Alakult 1895-ben. 552 tag. 414 üzletrész.280 K. Töke 50. tagja. K. Szigetcsép községi hitelszövetkezet.800 K. H. ">!'" Szalkszentniárton. mint az O. Tinnye.600 K.000 K. Tápióság. Tököl. Szeremlei hitelszövetkezet. mint ez O.-t. Szigetszentmárton. 50 koronás részvény. Alakult 1887-ben. Tószeg. K.. 31. mint az O. 5 üzletrész. Tápiószenimárton. Szigetcsép. Ujkécskei takarék. Tápiószecs községi hitelszövetkezet. Tahitót/ahii hitelszövetkezet. 175 üzletSzód.500 K. Szigetújfalui hitelszövetkezet. II. K. Szeremle. Szánk. mint az O. mint az O. mint az O. H. Alakult 1899-ben. 27. Alakult 1899-beu. tagja.000 korona. mint az O.150 K. Alakult 1908-ban. Szentendrei hitelszövetkezet. K.650 K. 83 tag. 239 tag. AlaSzentlörincz. Törökbálinti hitelszövetkezet. mint az O. 354 TahittfaiU. 225 üzletrész. mint az O. K.850 K. K. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. tagja. Túpióbicske községi hitelszövetkezet. 806 üzletrész. 11. tagja.700 K. H. 231 tag. K. Tápiószele községi hitelszövetkezet. Alakult 1905-ben. K. l-"Z. 60S tag. Alaptke 100. tagja. 202 tag. Tápiósági hitelszövetkezet. tagja. H. H. mint az O. K. 17. 202 ti'g. Szdi hitelszövetkezet. 39. Keletkezett 1869-ben. 40. tagja. mint az O. tagja. 200 koronás részvény. Alakult 1907-ben.200 K. trg. tagja.igyarorsz. 23. tnint az O. Alakult 1893-ban. Alakult 1903-ban. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet. H. Alakult 1896-ban. Törökbálint. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész. Aszódi takarékpénztár fiókja.és önsegélyz-szövetkezet. Ujhartyáni hitelszövetkezet. tagja. 366 Ujhartyán.400 K. 114 tag. 134 üzletrész. Alakult 1887-ben. tagja.Ipar. mint az O. 463 üzletrész. H. 625 üzletrész.200 K.700 K. Alakult 1903-ban. 577 üzletrész. 28. H.) Túra községi hitelszövetkezet. 1132 üzletrész. mint i'z t«cja. K. Alakult 1890-ben. 32. Tököli hitelszövetkezet. Ujkécske. Szentendrei takarékpénztár. H. 555 üzletrész. 509 tag.240 K. Alakult 29. Tápigyörgye. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet. 268 üzletrész.600 K. 613 db. H. H. TápibiCSke.000 K. K. tagja. 1904-lien. mint az O. Tóalmási hitelszövetkezet. 20. tagja. mint az O. 582 üzletrész. 300 tag. 57. H. 218 tag. 23. H. tagja. tagja. mint az O. Szigetmonostori hitelszövetkezet. mint az O. K. tagja. 5750 K. mint az O. H. Alakult 1898-ban. 18. hitelszövetkezet. K. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet. 1888-liru.'u. mint az O. tagja. Alakult 1889-ben. 49. (Ftelep Aszód. mint az O. Taksony. trg. 788 üzletrész. 151 tag. Alakult 1896-ban. Alakult 1907-ben. K. Alaptke 23. Alaptöke 100. 431 tag. H. H. K. 270 tag. 13. K. Alakult 1899-ben. 422 Szada. Törtei. kereskedelem. 678 tag. Tök községi hitelszövetkezet. Alakult SzigetSzentmiklS. K. Szakmar. K. K. H. Tószeg községi hitelszövetkezet. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. l'^:^ t^'g.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?. H. tápiszele. mint az O. K. 12. tagja. H. mint az O. 8750 K. — — — — rész.„ . H. 1000 darai) 50 koronás rész\ény. tagja.730 K. Alakult 1895-ben. Ujkécskei takarékpénztár r. Túrúkbálinti takarékpénztár r.000 K. — — — — — — . 28. 21. Alakult 1905-ben. Csepelszigeti takarékpénztár r. tagja. Alakult 1894-ben. Alakult 1892-ben. Alaptke 50. M. tagja. 543 üzletrész. 145 tag. tagja. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. H. tagja. K. Alakult 1900-ban. K. 30 k-ás részvény. tagja. 1005 üzletrész. 16. 27. K. kult ÜMiT-lj. H. 164 tag. 624 üzletrész. 33. mint az O. H. 56. K.600 K. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. 480 tag. 1888-ban. . Tápiószecsö. Alakult 1895-ben.750 K. H. I7. 171 ISSO-ban. K. H.150 K. 36. 234 Szigetújfalu. mint az O. K.-t. üzletrész. 100 koronás részvény. Tass községi hitelszövetkezet. mint az O. — Szakmári hile/szöívll-ezet. 7IS» üzletrész. Taksonyi hitelszövetkezet. 346 üzletrész. tagja. 1000 db. Alakult 1890-ben. tagja. mint az O.500 korona. tagja. O. K. mint az O. H. K. 1000 Szentendre. H. 295 üzletrész. 31. 165 üzletrész. Tass.850 K.250 K. H. Törtei községi hitelszövetkezet. Alakult üzletrész. Alakult 1895-ben. 16. 182 tag. Alakult 1890-bfn. H. H. 113 tag. Alakult 1906-ban. tagja. H. 350 üzletrész. tagja. 42.

K. tagja. mint az O. 2000 darab 100 korouiV-s részvény. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le. révek. Alakult 1905-ben. 71. távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. nemkülönben a hajózás. mint az O. Zagyvarékás. K.-t. Uipesti polgári hitelszövetkezet.n. Alakult 1889-ben. 531 üzletrész.895 lakos volt. Zsámbék.240 korona. tagja.172 Újpest.727. Vérségi hitelszövetkezet. továbbá A közlekedésügy a göí. tagja. Vecsés községi hitelszövetkezel. Veresegyháza. H. (Ftelep Monor. K. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. tagja. Alakult 1895-ben. KÖZLEKEDÉSÜGY. Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. 458 ti g. tagja. tagja. mint az O.360 korona. K. 600 db.000 K. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. Zsámboki hitelszövetkezet. 151 üzletrész. 27.200 korona.-t.900 korona. Alakult Váczkisujfalu. 1000 darab 200 koronás részvény.b egész és 105 darab harmadrészvény. 100 kás részvény. H. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek.990. Kecskeméten pedig 19 százalék. mint az O. 16.866 az eltaitott. 2126 üzletrész. tagja. mint az O. mintáz O.g. 57.\lakult lS98-ban. K. 200 k-ás részvény. 558 üzletrész. K.K. tehát míjdnem háromszor annyi. tagja. a melj'hez a közutak. 719 üzletrész. Alakult 1888-b.000 koronn. Alakult 1891-beii. tagjí. mint az O. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17. Ala|)tko 200. mint az O.400 korona. Alakult 1901-ben. míiií szövetkezet. Alakult 1892-ben. 91. H. H. ÜII6. üzletrész. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet.000 K. Tke 120. Zsámbok. H. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is.300 korona. K. . 1083 tag.106 lakos esett. hitelszövetkezet. 3000 db. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. Zsámbék községi hitelszövetkezet. tegja. tagja. 21. Ipar. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227.600 korona. Alakult 1889-ben. — — — — H — — — IV. 324 üzletrész. Alaptöke 200. 12. 358 tpg. — 1889-ben. H. villemos. mint tiz év\-el azeltt. K. Vjszász községi hitelszövetkezet. Veresegyházai hitelszövetkezet. 585 tcg. Alakult 189r>-ban. Monorkerületi takarékpénztár r. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban. A vármegjében 100 keresre esett 266. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet. 516 tag. K. Kecskeméten 484. mint szövetkezel. üzletrész. Vasad. H. Alakult 1889-ben. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést. 401 tag.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. 73. hitelügy ós forgalom. . összesen 30.000 korona. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. UjSZász. Újpesti kereskedelmi és iparbank r.200 korona. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28. 104 üzletrész. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9. Kecskeméten pedig 222 eltartott. — — .) Uri. 845 tc. tagja. A tornája sincs. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa.-t.080 koron. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet. Valk. K. 5200 korona. Alaptke 200. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. 700 t^g. H. államópitészeti hivatalok. tagja. H. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10. K. összesen 8283 keres és 21. K. 225 üzletrész. Kecskeméten 1389. 526 tag.823 eltartott. VáCZ. 106. H. H. rész. 100 t. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. K. kereskedelem. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza. Keletkezett 1870-ben. Alakult 1894-ben. posta. nem sok eltérés. Töke 300. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20. Alakult 1890-beu. 241 tag. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. összesen 18. mint az O. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel. — 580 üzletrész.és lóvasútak. — Újpesti önsegélyz-egyesület. Alakult 1889-ben. 9800 korona. a melyet f. ludak. Kecskeméten pedig 163 eltartott. mint O. fiókja. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott. Keletkezett 1864-ben. 144 tag. összesen 11. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. 6950 korona. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva. 1150 üzletrész. Alakult 1907-ben. Vecsés. tagja. rész.i.000 korona.g. Alakult 1900-b^n. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. mint az O. H. — Ipari — mint az O. mint az O. 1465 korona.717. Ujkesti takarékpénztár. Ujpestvidéki takarékpénztár r. — — Ülli 58. Úszód községi hitelszövetkezet.211 lakost foglalkoztatott. A bérkocsisipar és fuvarosság. 11. 365 dtirt^. Kecskeméten 905. Alakult 1889-ben. 245 Verség.800 korona. a mely szintén a közlekedésügy ága. Alakult 1900-ban. mint az O.J. 109 tag. Az 1900. Valkó községi hitelszövetkezei. Úszód. H. Keletkezett 186S-b<in. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe. 191 tag.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület. ráczi takarékpénztár. Alakult 1888-brn. fuvarosok.

kereskedelem. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th.).557 korona. század végén jelents újvonalak voltak azok. a többi 452141 km. Az 1890. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld. A XVIII. 173 1. útadó 1908. Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV. t. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. új utat építettek ki. hitelügy és forgalom. körülbelül 9.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — . a Dunán hajóhídakat építtetett. ebbl 8429475 km. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. a mely mintegy 3.000 korona költségbe került. Ezek voltak a buda esztergom bécsi. Az 1904.).). Késbb. az újpest fót gödölli th.531 koronát megváhottak. a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át. törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. Komárom. igás napszám A A — — . kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. így haladtak az útépítések fokozatosan elre. hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095). A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm. Hogy a községek . jelent nagyobb haladást az útépítések terén. összesen 2971 km.-nyi kispesti (2432 km.-cz. Közutak. évi XIV.000. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921). A XIX. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain.988 koronára rúgott. és a kecskémét szegedi th. t. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén.-cz. Ebbl kalapra épiüt 42. ki voh építve. buda fehérvári.. a melyek a fvárosból Nagykanizsa. közút. nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék. ráczkevei (1-568 km. Az 1908. különösen a kiegyezés után.000. kavicsos 27. melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. utat teljesen kiépítettek. soroksári (2-800 km. bajai utak. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km.— Ipar. a többit természetben szolgálták le. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. 73424 km.it-burkolattal vannak ellátva. falvai (0-800 km. Ebbl 153. a török hódoltság után.000 korona költséggel. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni. Késbb..-cz. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. évi I.276 koronára rúgott.). hajóállomásokat. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt. Továbbá 40 km. Mintegy 200 km.) átkelési szakaszok összesen 9 900 km.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott. liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th. t. de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. század elején. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th. Ebbl az 1908. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358. — — — — — — — — — : . hosszúságban keram. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. az 1825 1827. a vasúti és. annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. közutakat. Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km. év végéig 170 km. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen. A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott.) és csepeH (2-300 km. pedig kiépítetlen. a többi feltöltött és kiépíttetlen. a mely pénzértékben 345. út kiépítését pedig munkába vették. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356. a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították. Ujabban tervbe van véve. de szándéka csak terv maradt. erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. évi adatai a következk kézi munka 337.941 korona 98 fillért képviseh. pest bányavárosok.

IS. Tápiószecs-vasutállomás 2000. Kívülük még három kir. Szolnok Heves 9771. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. hol a csépel ráczkeve peregi th. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400.OSö korona. Szalkszeutmárton-vasút 1-6.tiUO km. Kiskrös-Kalocsa 27480. Budai)est— Zimony 135-104. összesen 7 út 41(. Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. kiskimmajsai 0-187. Nagykörös 28. összesen 1. Ujszász-vasútállomás 3-115. Üll-vasútállomás 0-845. 2. monori járás 142. Budapest Jászberény 47-270i). a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik. Ebbl ki van építve 110-525 km. kiépítetlen 452-141 km.017 korona 02 fillér.5. Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933. százalék szerinti kivetés 557. kiskrösi járás 70. Buda])est— Bécs 31-7000 km. Csvár— Ácsa 9700. Azonban III. Kiskimfélegyháza 9. a kiépítettböl köalapú 3-1414. Csepel RárzPereg 41-8. Zsámbék-Szomor 1-244. Budajiest— Gyr 2188!). Bia-Etyek 3108. nyolcz kir. hosszúságban. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár . Czegléd 14. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000. Vácz-Rád 7137. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4. Budapest— Z.vasútállomás 1030.587.5170. 4148-176 km. hartai 00496.vasútállomás 1320. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban. pilisvörösvári 0-260. . ICiskörös Keczel 4-350. Dömsöd-vasútállomás 7-465. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. pomázi járás 114. Kiskunhalas 15. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. Kiskunlaczháza -vasút 2-920.vasútállomás 0-300. Kalocsa-vasútállomás 0-683. Sülysáp-vasútállomás 3-660. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. dunavecsei 02865. GödöllSzeda Vácz 18173. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128. Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. dologi kiadás Ül. 106 korona 98 fillér. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével. koreskodeloin. útfönntartási és felügyeleti költség 805. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34. Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km.096. ürömi 250. nemkülönben : — . mköd Hajózás és vizszábályozás. piliscsabai 0-200.179 kor. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van.')4I422 km. fmérnök. Gödöll-\-asútálloraás 0-834. A kiadások a következk személyi járandóság . Iviskunfélegyháza Izsák 43349. Soroksár-vasútállomás 0'754. Kolocsa-Uszód 9480.973 korona. Kiskrös-Solt 25600.000 korona. Kiskunhalas Mélykút 16-228.vasútállomás 1-726.675. Gj-ömr-vasútállomás 2-300. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km. a mely személyforgalomra is be -van rendezve.5. Hartn-hajóállomás 1-125. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél. Iviskunhalas Dorozsma 22800. ép. A . kir. Gomba— Tápiósüly 12 000. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. Ebbl kiépített 3-7474. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten. köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz.dkert 61-788.Farmo. Ordas.hajóállomás 4-(. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására. összesen 867. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir. l't'1.30. mszaki tanácsos. piroskai 0-050.'n. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. szentmárton Tapiószele 40.474 korona. biai járás 60. Tura-\-asútállomás 1-460.WIO km. Aszód— Verség 13136. Kunszentmiklós— Tass 8000. Baja— Csongrád— Erdölieg>. Abony. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. Tapiószele. Ebbl kiépített 842-9475.942 korona. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. Kimszentmiklós Solt\T. Dabas Jászberény 46-818.vasútállomás 2-172. Taksony. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. kiépítet«tlen 0-700. liitolüg\' ós forgalom. dunavecsei járás 117. Budapest— Eszi^k IT. Szalkszentmártoiii révút 1-660. Újpest— Fót—Gödöllö 19. kimszentmiklósi járás 67. solti 0-1623.^. dimapataji 0248.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere.szúságban.s 22-930. Apostagi út 1278. Maglódvasútállomás 0-700. dunatetétleni 0606.vasútállomás 1-940. Szentendre 4.5. apostagi 0-0159. közút megy keresztül. államépitészeti hivatal ügyel föl. Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km. kunszentmiklósi 0-500. Poraáz Pilisvörösvár 123U7. Tudjuk. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút. Rákoskeresztúr Póczel 7040.sámbék 20-656. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat.— — 174 Tpnr. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. Kecskemét — Szeged 31053. Budapest Arad 61-868. jászszentlászlói 0118.00. Kiskrös. összesen 80 út 1295-0885 km hos. Baja-Báta 13-102.2t)02 km. köalap nélküli 436571 km. fmérnök. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km. dunaegjházai 0-0141. nagykátai járás 07. nyolcz kir. Aszód-vasútállomás 0-400. Soltvadkert-vasútállomás 0-300. Aszód— Vácz 29-367. Vecsés. A vármegyének van 3 gz. dunakeszi 0396. tiszaújfalusi 0-100. Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. Nagj-káta-vasutállomás 1-512. szalkszentmártoni 0144. váczi járás 112. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. kiépítetlen 1257418 km. gödölli járás 168. kiskunfélegj'házai járás 88. alpári 0100. Nagykrös— Uj kecske 26900. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. kerekegjdiázai 0-700. alsódabasi járás 173. Verség Kalló 2'236. Kecskemét Tapiószele . — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m. Soltrévbér 3-400. Szabadszállás. Baja— Mélykút 1-400. Budapest Szolnok 61 095. Kalocsa Gerjen 5000. Monor-vasútállomás 2-700.

520. Tahi. A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet.000 utast és 16. így a XVIII.200. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest. Hart . Szentendre. Éz a társulat 1874-ben megbukott. 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. állomásai Budapest. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1. Tahitótfalu.I. Leányfalva.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel. Budafok. Dimivecse. Budapest Kalocsa Mohács. kir. Az elbbi részvétlenség. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. mindkét irányban. szab.és tengerhajózási részvénytársaság. Dunagözhajózási társulaf. Pandúr és Varajt vármegyei községek. A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel.-t. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591. 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r. Nagytétény. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. s összes hajóit (45 gz-. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. Érsekcsanád. nevet vette fel. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat.. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek. Postahajó közlekedik naBécs Budapest.. Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült.300. A XVI.000 mázsa árut szállított. az . k.000 utast és 20. Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat. szab. Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl. július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. kereskedelem. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara.Elsö cs. A török hódoltság után II. a következ állomásokkal Budapest.és fölfelé naponként. a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. Dght. Dunabogdány és Visegrád. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. Mindkett Pestrl kiindulva. Kákony. Postahajó közlekedik le. arra ösztönözte az igazgatóságot.kapott szabadalmat. vette át. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. Budapest Zimony. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. bár nyomok vannak arról. egyik Szolnoknál. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására. állomásai a vármegyében ponta egyszer. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó. de e terv nem valósult meg. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek.000 mázsa árút. de ezek annyi nehézséggel küzdöttek. Ordas és Kalocsa (Úszód). hogy Mátyás az építést meí^kezdette.800. liitelügy és forgalom. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban. Ekkor a dunai hajózásra az .000 személyt és 2. . kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban. vasárnap.: i Ipar. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. De egyik leg- . állomásai ugyanazok.. Cs.000 mázsa árút szállítottak.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat. nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. megyék 1839 Pesten l«40. i') — — : — vármegyék 1839-40. Pilis és Solt t. alsóbb. nemcsak a városi pénztárból. a hol grammatikális iskolák vannak. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. Trattncr és Károh-i betivel. szám. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak.. ") Vármegyei Ltár 2075. közoktatási akadályokról is.^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést. mintsem. azután . ') Vármegyei Ltár 5259. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével.. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s . úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. A város azonban fölmentését kéri a teher alól.az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között. a tárg^-alás alkalmával.^*) megye arról is. 1. szám. hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a . a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt . ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak. 50 51.Közoktatásügy. mert Csacskovits különben is nem mint tanító. (A törvényczikkehi. ") Vármegyei Ltár 4293. e. hogy a tanítók özvegyeinek. szám. a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék". kik férjökkel. hogy a mennj-iben .. a melynek minket érdekl része a következ . szám. a kik magyarul is tudnak. mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés. elleges megfontolás végett" a rendeletet . "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre. 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe. — — 4u. évi országgylési követeinek . ott. különbség ne tétessék. hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét. jköny\-i szám." : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék. s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is. ") Jelentése Pest. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. vallásuknál fogva. szám. A tanács odautasíttatott." A vármegye . úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása. csak egj^ esztendeig éltek is. arra kötelezzék..JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód.. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki. hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll.) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését.. jkönyvi szám. i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt. hogy azon közönségeket. ha másként nem lehetne. '•) Vármegyei Ltár 1829. ") Vármegyei Ltár 1805.^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta. évi 2682. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620. általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest. mint tanítókkal.az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni. óv 3259.. '•) Vármegyei Ltár 5G35. Pihs és Solt lalását — ^eiv. az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles.. normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén.

41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány. összesen 282. 9 szerb. 'A 9584 fiú és 10. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak. Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. 1 tót. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány. Nem járt 35 fiú és 26 leány.és 1 1 4 leányegyház. Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány. ezek közül 5 f. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar. . összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : . Tantermek száma 203.) felemi leány. Tannyelvre nézve magyar 197. továbbá a budai alsó-. 24 magyar-tót. összesen 358. 1 12 segéd.. iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya. 8 magyar-német-tót. 101 leány.) . Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még. 47 magyar-német.301 fiú és 28. . nag\-abonyi. tót 1. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány. 17 alelemi szükségbeli.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr. 16 alelemi fiú. ezek közül 69 f. Tanítók száma 418. Tanítók száma 51. Az iskolák közül 2 felemi fiú.077.5. összesen 257. 9 mag\-a-némct-illir. 15 segéd és 4 n. rossz 4. Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület. 36 ideiglenes. 29 alelemi szükségbeli.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. összesen 51. 13 felemi közös. 10 felemi leány. összesen 389. Tanítók összes jövedelme 99.829.182. 3 rossz.és 141 leány-egyház mellett volt iskola. trhet 60. összesen 37. 23 német.sszesen 16. a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi. nélküli telepek száma 33. egj. Iskola nélküli telepek száma 2S7. — — . 2 alelemi szükségbeli. ev. német 5. ^issi'^h^ '^^ 1S64 5.) Az iskolák száma 39 jókarban 22. tannyelvTe nézve 477 magyar. ú.\ tanítók jövedelme 17. ezek 67 tanuló. 15 alelemi leány. összesen 1998. (Iskola nélküli telepek száma 46. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. 584 al. 1 felemi leány. összesen 7973.285 fiú ós 41. Tanítók jövedelme 54. 4 tót. összesen 172. 1 alelemi leány. vegj'es 34. trhet 13. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. egj.920. összesen 4919.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú. 8 föelemi közös.1S8 Közokttitásügy.133 leány. összesen 12. pesti. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány. Nem járt 6938 fiú és 1051 leány. Xem járt 22 fiú és 29 leány. 8 magj-ar-német-tót. Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány. Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya. egy tanítóra esett 213 frt 97 kr. közül taniüók egj. 172 trhet. 105. összesen 61. Tantermek számi 128. összesen 3966.\ dunamelléki ref. öszszesen 40. összesen 18394. 39 jó. német 1. 320 al.34. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. összesen 15. Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány. egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. Xem járt 1242 fiú és 756 leány. Tehát az 1864 63. ezek közül 153 f. fels.) . szerb-magj'ar 2. összesen: 66. 175 al.787 fiú és 19. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány. 413 alelemi közös. görög-magyar 1. ecscgi. ezek közül . — : Nem — : : : : : . fels. . : — — . ideiglenes 17.") '.5 leány. jó 55. gödölli. minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve.004.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány. nem járt 8237 fiú és 1868 leány.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. 90 alelemi közös.52 kr. összesen 1739.545 fiú és 7677 leány. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. összesen 60. 69 segéd és 13 n. összesen 18. ezek közül 38 f. Xem járt 668 fiú és 1071 leány.288 frt 12 kr. Tanítók száma 897. ezek közül járt 3. szerb-magyar-német 7. 4665 leány. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. Tanítók összes jövedelme . Tanítók összes jövedelme 214. Tantermek száma 783. összesen: 113. Az iskolai épületek közül 26 állandó. Gyümölcsfa-iskola 173. iskolaévben 323 anya. 65 rossz. összesen 495. Ag. m. nagykátai.282 frt egy tanítóra esett 246 frt. 21 n. járt 92 fiú és 23 — leány. alsónéinedi. 9 alelemi fiú. trhet 82. leányegj'ház 12. összesen 7989. Volt ös. ö. ezek mind altanítók. Iskola nélküli telep 85.Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. Gyümölcsfaiskola 34.801 fiú és 30920 leány.tanítóra 29 tanuló esett. 2 szerb-magj'ar.iskolára 34. kecskeméti. ideiglenes 29.524 leány. 231 alelemi közös és 229. Komáromban 1. . 9 magj^ar-német-ilíir. Nem járt 57 fiú és 177 leány.-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-. 1 alelemi fiú. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány. Eg>.721. nélküli telepek száma 456.883 frt 77 kr. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9. Gyümölcsfa-iskola 121. Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. összesen : 196. tót 2.544 leány. 8 szerb-mag\-arnémet. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. ös-szesen 4200. Tanítók összes jövedelme 37. 3 trhet. összesen 619. szolnoki és zsámboki tankerületik. Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. összesen 4561 . Az iskolai épületek közül 420 állandó. 183 magyar-német. Az iskolai épületek közül állandó leány.655. alelemi szükségbeli. (Iskola mind alelemi közös.199 írt . összesen 670. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány. (Iskola 15 felemi fiú. Egj. czeglédi. . Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett.5467 frt 83 kr.és Kalocsa város tankerület. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr.i. összesen 135.445 frt. járt iskolába: összesen: 86. h.297 fiú. Az iskola-épületek közül állandó 109.1 : : — — . Anyaegyház 94. jó 13. járt 186 fiú és 203 leány. 12 alelemi . 46 német. Tantermek száma 382. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk. összesen 22. soroksári.'> : anya-. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. összesen 18. Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. 36 alelemi közös. 21) segéd. Állandó iskolaépület 39. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr. Gyrben 1. 263 jó. rossz 4. 12 jó. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30.51 f. a székesegyházi és Vácz városi. a kalocsai órsekst'iglx'n l'.962 tóra 108 tanuló. iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii . 2 föelemi közös. TannyehTe nézve magyar 2.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület.108.5.és 15 leányegyház mellett volt. l ideiglenes. 28 alelemi leány. Az iskolai épületek közül 1/ állandó. rossz 12. összesen 58. ismétlbe járt 95 fiú. összesen 10. 38 n. 44 al és 2 segéd. Tanítók száma 175. összesen 3404. Ezek közül iskolába járt 21. Gi|-ümölcsfaiskola 14. összesen 234. hatvaui. Tanítók száma 21.szesen 144 anya. fóti.l niiyaés 18 loányepjluiz. 24 al. : : . 80 ideiglenes. Gyümölcsfa-iskola 4. német-magyar 119. : : magj-ar-tót. 1 rossz.()4ti. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk. Tanítók száma 232. részijén a kiskunsági. 4 föelemi leány. 17 trhet. német 7. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli.<k 17 leány-. 3 föelemi közös. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5.

189 .

kir. állami fgimnázium. . A czeglédi m.190 A kiskunhalasi ref. fgimnázium.

a késbbi dunamc-lléki rcf. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125. mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek.. az egész testületnek is. Volt a vá. Tahy Lajos. a mikor Kecskemét sz. gróf Szápáry István. rendezésére. egyház lelkipásztorát. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. nemcsak érthet. Gózon István. hitv. Nagy Ignácz. Jordá^n István. holott még 213-re lett volna szükség. egész lényét elzárja.-cz. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság. melyhez idegen kéznek nyúlni. t. elzárkózm igyekeztek. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt. Tafflsr Adolf. Hunyady Artúr. báró L-pthay Béla. izr. Vargha János.rraegvében. Fölveti a kérdést.rmegyében ekkor 513 tanító. Dalmadj' Gyz. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást. Az 1809. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad. : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR. a mit kezébe vett s magáénak tart. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén. tanfelügyel. tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. csaknem az egész terjedelmes soíti járást. Beöthy Lajos. esperes. tanfílügycl Szász Károly. m. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás. tanfelügvelö totta üléseit. mindent. t. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban.s a mink általában a közig. . A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más. sí az ellenliatás.vi. vallású községi tagot és Kovács József r. minden idegen befolyás. és 126. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. Szilassy János. mint tudjuk. Kiss Miklós. Szalay Samu. : : . Boskovits Alajos eh-.rton. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. Csikay Imre rtf. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. Reviczky István. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. Tomory Anasztáz.'^3^'"''' iscoiatanácí. évi XXXVIII. a hol és a liog}^ lehetett. Madarassy István. iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át. Beniczky Má. II. Ivánka Imre. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref. Várady József. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. ú. Drágffy Sándor. Végh János. maga egész szerkezetét. Nikohcs Sándor. báró Podmaniczky Ármin. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét. st csak betekintés elöl is. báró Podmaniczky Frigyes. Azután az egyháznak. a melyek fölötte érdekesek. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. Mészáros Zsigmond. Kubinyi Géza. Mert országa erkölcsi ország lévén. — ^'"'^^. egyes pontokon. i. Fáy Béla. Hartától. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. gróf Ráday Gedeon. ev. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének. püspök.. . Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. elnöke a kir. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. egyházi fgondnokot küldötte. mint intézménynek. rendelkezik. . a j( bs író és költ. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. 1 !) 1 Az 1869. esperes. az 1868. év két szempontból nevezetes dátum.k hatályát. hogy a tartózkodás.Közoktatásügy. Sajnos. legifj. kir. még a felületes bepillantás ell is. megfordult a vármegye éjszaki részében. Sárkány Sámuel ág. Fejtegeti azután. kath. Földváry jVIihály. Jankovics Miklós. Kecskeméthy Lajos dr. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir. a szorgalomid csak 4 egész vé. a másikat köza fels népiskolák számára. különösen a 5. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá..és közoktatásügyi min. ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. tanfelügyeli állások szervezésére. bizottságok illetékességi körébe esnek. im<j. A tanács teendi két körre oszlottak. évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl.

A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt. kik nevöket ahg tudták leírni. hogy többen összeállva. mint örökbe fogadott leánvi. népvándorlás. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. hogy akad valaki. hogj. az egyház^az egyes családok közö. hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. ápolták. Vád nélkül legyen mondva. A — — . jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. a vallástanításra terjedt ki. a községre. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. bár másodsorban. úgy szeretve. az egyháznak. hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát. ha történelmi események arról letereltek is. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. mi természetesebb. Ma már. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. mind az elbbi közösségben megmaradt. midn az államnak. t. egy tárgyban. i. egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. Igaz. kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. de mégsem az ember egész lényét alkotó. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. . mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. De el kell ismernünk. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el.ssége. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. Hangsúlyozza csak történelmi jog. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. más nem. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. S míg a közoktatás jóformán csak erre. stb. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. holott az egyház is az egyes családok közössége.192 Közoktatiisügy. mert nem események teremtik a korszakot. A leend papok tanultak. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. mehnk a hasznos. De mi dolga az egyháznak azzal. csak háború által levén elfoglalva. magyar ember azt nem teheti. mely bármi fontos. minden. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. A reformáczió. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész. a mit nagy önhittség volna követelnie. az anya. st örült.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. S miért nem. szóval mind a protestáns. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani. úgy hozzászokva. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. hogy a növények köziU melyik a mérges. és végelemzésben az egész polgári társaságra. Heh'csh azt. a leend férfira nézve és még inkább. még az exakt tudományok is. És mert a reformáczió. számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. mind a kathohkus felekezet. de végre is csak egják részét teszi. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. az igazi népoktatás története. hogj^ a föld forog. kérdezik a felekezetek. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal. minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. csoda-e.

i. a verseny. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. az isk.Közoktatásügy. azt. liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. is az. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi. 1869. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. . feltételeit. t." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. ama szakaszai. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. melyek a felekezeti iskolákról szólnak. niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek. hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek.. mert a vármegyének csak iráiívzó. hiszi. ez új intézmény gépezetébe. nnt tanácsjegyz. nem pohtikai pártkérdés. a közoktatás felvirágoztatásának. valódi vagy vélt jogaik védelmére. majd tapasztalásból fognak meggyzdni. Lehet végczélja zölni is fogja. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít.. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni. mint hogy felekezeti vagy községi. hanem hosszas idre. mint ezt bányakerületi ágost. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte. mint erre hatni. A jegyz: — — : . kir. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik. §. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. Illesszük be azért úgymond magunkat uraim. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti. . bár javítni való lehet és van is rajta sok. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. hogy a föladat sem lehet más. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét. ím összeszedik minden erejöket. a miben egyik érdemes báró testületünk tagja. mint oly tény emlékét. -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt. az iskolák eddigi. Akkor az 1868. csak a közoktatás fölvirágoztatására. s íme itt van. mely az 1868. melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított. liitv." Rámutat a törvénynek önkormányzati. a t. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség. kik bölcsejénél bábáskodtunk. de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. nem igen fogjuk megérni. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy. Podmaniczky Frigyes is.s az iskolatanácstagjait. vallja. továbbá mint oly álláspont jelzjét. hogy hosztalálunk foMatólag is. a hol ez nem történik. legközelebbi . vagjns nemzeti kérdés. csak törvénynek e mindegy. S a mi közoktatási törvényünk. talán többre is. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. csaknem kizárólagos birtokosai. mi. készült.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott. kormányt é. másfell ott is. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. iskolák legyenek. kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta. a felekezetek. talán egy félszázach-a. mely emberi tökéletes.-cz. liiszi. valódi demokratikus irányzatára. XXXVIII.

Harka. Révbér.sügy.Vadas. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt.számos betegségei közül. 47. S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. de csak oly csoportokban is. Sarlósár. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van. Pótharaszt. Vasad. fölszerelés és taneszközök : — mköd — . melyben végül ezt mondja . Kiskrö. és 2. stb." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. hanem a másik végletnél. 46. . Czegléden és Óbudán kívül. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. mint igen számos kisebb községek. Pöszér. Soltot. (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében. de sincsenek egészen a törvény színvonalán. melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna. Csabony. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. oly puszta. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását. Nagykátát. mely nem ugyan egész nagy területén. — — — — : — — — . tehát tizenegy népes mezvárost. igen kevés h<lyet kivéve. s kellene is a 44. mely a közigazgatási közegeket utasította. Oly puszta.. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek. Rátér itt egyben arra. Apaj. helyett csak november 1-én kezddhetett. Abon^i:. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében.Felkérjük a t. Nyársapát. Homok. mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. és 4. tegyen oly intézkedéseket. alkalmatlan helyen. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak.és Fels-Nyáregyháza. Baracs.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan). Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. Adacs. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. Alsó. Szent-Tamás. melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten. van Pest vármegye területén legalább 40. S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása. §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek. Csengöd-Kaskantyú. mely külön iskola állítására kötelezhet volna. Bojár-Mikla-Tetétlen. Tázlár.sztákon van a legnagj-obb baj. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok.st.ós Nagy-Bócsa. mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. Monort." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. tanító vett részt. A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. Dunapatajt. Dunavecsét. Páhi. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg. megyei bizottmán}^. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte. nem is tartatik. s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg. st aggasztó jelenség. §-ok értelmében és szellemében állania. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek. Vacs. még Kalocsát.4 194 Közoktat ú. kérdi s a többi még Kis. 1. Ráczkevét éi Újpestet említi meg...) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. kitn eredménynyel végzdött. képzetlen tanítóval.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat. az iskolák legkiáltóbb hiánya. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl. (alsó és felsrész). hogy Czegléd polgári iskoláját. E súlyos bajon segítend. Ezek Tetétlen. Váczot. Ismétl-iskola pedig.. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. a többékevésbé népes pu. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. Nagj'krösön. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. Mátéháza. De nemcsak a legnagv'obb községekben. Dánszent miklós.

hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról. iskolában 200. hogy Kistétényben. 38. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás. melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna.és leányiskola két évfolyammal. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. .. Az akasztói róm. ki a szadai községi iskola építésére 3000. (illetleg tanítón) mködött. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. második tanítói állásra 3000. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. A többiben volt mindenütt. a kecskeméti ref. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami. összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — . pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. városi) képviseltestülethez intézzen. 20 pedig egészen újonnan épült. a solti ref. Jelenti. . És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek.gú — t : ..sára irányzott törekvéseiben. egy ór'ási horderej elvet proklamált. iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték. t.tá. iskolában 900 és a váczi ágost. egy karnak. tisztelt iskolatanács. hogy a mi lányokon maga nem segíthet. a tanítóké il-el. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp. A tantermek száma 35-el.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat. mely ne érdekldjék. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek. Vasadon. valamennyi helyen felekezeti. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. : . A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya.-cz. hogy egy nagyfontossá. Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák. kath. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35. a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. midn az iskolatanácsot kéri. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító. S mivel másfelöl a törvény 130. támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal.szesülnek. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre. Váczon. indítványozza. bizottságilag történend összeírást rendelt el. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl. . hogy. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá. A tanárral és egy tanítónvel.kon a birtokosok összes egyenes adóját é.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. melyeknél az államsegély. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv. de e részben még fölötte sok a teend. iskolában 80. Érsikhalmon. 39. hitv. A czélszertlen tantermek át alakít attak. a legjobb.. Zöldhalmon. Nyáregyházán. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola. hanem a várm3gyéket is fölhívta. azokról jelentést. Bojáron." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868. : . A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels. a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat. úgy hiszi. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. s jelöljék ki ama pusztákat. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák. Czegléden polgári fiú. A mi a pusztákat illeti. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz.! Közoktatásügj'. XXXVII. melyek a törvény 37.oszsza magát a teljes iskolatanács. kir. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá. §. 4. a terjedelmes vármegye öt járásához képest.

Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát. A siker a várakozáson alul maradt. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. Pest vá. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak.649 leány. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak. Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el. s alig akadt közöttük olyan. báró Eötvös József rendelkezései nyomán. Ezek Gj^ón.728. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. Az iskolaszékeket pedig utasították. A felnttek oktatásának üdvös eszméjét. §. tehát a 44. Az állami képzk felállítása is. melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. összesen 62. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl.273 leány. Valóságos zugiskolák voltak. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben. gyorsan halad. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma.19tí Közoktatásügy. Monor.973 13 15 éves 13. Ezek túlnyomó száma izraelita. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott. és a nagykrösi ref. szerint arra kötelezend. mely utóbbiban a magyar nyelvet. kivált egyes vidékeken.176 fiú és 12. állá-íva 30 hold földet. honnan még nem érkeztek be a jelentések. Ezeket leszámítva. legalább a részben. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni. magánintézet a 27 közül van 14. Mindamellett. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. hogy a törvényszabta nyolcz. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik. mindössze 98. egyelre azokban a községekben. A tanítók kicserélése már kezdetét vette. még nem állapítható meg javulás. továbbá ama községekrl. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe. tetemesen javult az iskoláztatás. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. amott húsz. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg. földrajzot és történelmet a gödölli ref. Váczon herczeg Koburg. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. tanítóképzben tartottak.iskolázatlanu maradottak" közé. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm.825. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : . melyeknek számát a törvény húszra határozta. Ezekbl iskolába csak 51. — : — — — — — — — — : . a hol az épületek rosszak. kath. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek. ezek azonban nem sorozhatok az . hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli.rmeg\'e közönsége. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek. valamint az összes fszolgabíi'ák. lelkész tanítja. Ily izr. Vadkert és Szada. a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba.. Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban.700 fiú és 30. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. A vármegyében. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. hogy az eredmény kevés. Péczel. iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott. De a részben. §.168 járt. hogy a szorosan vett téli hónapokban. a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására. illetleg az 53. összesen 25. annak kötelességét a községi'e hárította. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. a mely a törvénynek megfelelt volna.

az átalakulás korszakában volna szükség s irae. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. tanévben államsorsjátékot rendeztek. arra éppen most.t. hol két tanfolyammal bírt. . 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. A gazdaság. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. A törvénynek sok hiánya van. 1869 júniustól az óv végéig 483. az mer lehetetlenség. számot írja. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. habár sok helyen még kezdetlegesen. Jordán István. de azok oly kitn minségek voltak. hatásköre nincsen kellleg megszabva.sére egymaga. 1870-ben 924 s az 1871. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. — . A nagykrösi ref tanítóképz. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. a melyben eddig a hitoktatón. kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. a mi a tanfelügyelre vár. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. : . a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. —— . Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. A kalocsai tanítóképzt. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. Az intézmények. hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. napidíjban is részesültek. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. A 35.Közoktatásügy. melyek elintézé. Egyik az összes iskolák meglátogatása. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak. de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni. Megemlíti. még nem tudja. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. Jelenti. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb. de a végroliajtást nem vette számba senki. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. melyen jó czélzatai nagy része megtörik. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt. jók s tökéletesek voltak. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot. Európa 176 fali térképe. 197 emitt hatvan résztvevvel. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk. hogy bár a rendeletek megvoltak. S azzal végzi elterjesztését. hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így. körleveleknek. illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett.tnézhetésót addig czél nem érhet. hogy iktatókönyvében már az 1067. a kezdet kezdetén. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. Míg a törvény 14. §. a mely akkor már három tanfolyami! volt. Az iskolatanács szervezete nem czélszer. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva. rajzot. Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel. a tanfelügyeli intézményben fekszik. pl. hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott. A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. Papiroson marad a közigazgatás. legyenek jók . a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette. melyeknek. Írást. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. bár vannak egyes számok. 56 faU olvasó-tábla. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. a törvény és a kor színvonalán állott. jelen alakjában vinni.

mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. Kb. mert a tagosítás még nem történt meg. ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre.rni. 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. helyekre Újpesten ós Kecskeméten.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van. a másik az ismétl-iskola. Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása. részint. pl. A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. 72 községben van faiskola. A legtöbb helyt. Jelenti. Panaszolja.. a törvény 50. de vagy merben alkalmatlan. 36 községben van ugyan hely faiskolának. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl. sem annak való üres tér. E . vagy inkább emberek. néhol faültetményes helyül. Ügy látszik." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket. Az egyes községek különleges teendin kívül. használja is néhol a község. 198 Köziiktntásügy. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. Látnivaló e számokból. azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele. Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak.és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér. hogy e részben is mennyi a teend. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. A vizek nem engedték. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. Fót. Már a felnttek oktatását. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük. így Nagykrösön. mely az elz évben szép sikerrel indult meg. gazdasági és fatenyésztési szempontból. hogy az elüljárók hanyagok. kik az intézmények ezélzatait megvaló. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén. Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról.. 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. de sokkal több helyen a felekezet. Ezt a község két úton eszközölheti. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat.sítsák. meglehets biztos talajon mozognak. . nem intézmények. Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. Azonban a faiskolák. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. Aszód. de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt.sek já. E § ugyanis azt mondja . különösen két fontos dologra fordították figyelmöket. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. többnyire azonban szántás-vetésre. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. folytatták. vagy rosszak. magukban nem elegendk. Továbbá 25 községben nincs faiskola. hogy mind . vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla. A tanfelügyeli levéltár. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. Emberek kellenek. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre.

Az- . A váczi kegyesrendi fö^jimnázium. Az újpesti m. áll. — 2. fjíimnázium.199- 1. kir. — 3.

mm Az isaszegi m. áll. kir. iskola. állami polg. kir. fiu- és leányiskola.200 A budafoki m. .

melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok. melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15. mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét. hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység. Jelentésében hangsuh'ozta. teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat. három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. melyek számára rendoltetvék. hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák. . kivált most. s ersen remélem. hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben. Ugyanis addig. csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására. hogy . hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. hogy a miniszter bölcsesége. nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta . hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések. akadémiák.gyobb mér\'ü mozgalom várható.. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. elnémul minden beszéd. elmémben örökre megtartom. 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. kitnik. melyben a tanfelügyel úr. hogy mondom. ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt.. a megintések következtében. míg e hivatal végleg betöltetnék. midn az elterjesztés szerint mind községi. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. oly kegyes elnézést.: Közoktatásügy. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek .a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket.^eiügy|^ö* s^ge- . Köszönetem. . nevezetes lendületet adtak a vármegyében. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. hogj. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti. mel\Tiél oly szíves támogatást." Jelenti továbbá. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem. ha azok ama néposztláy szükségeinek. melyek a megelz két évrl szólnak. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára. hogy 1869 óta. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek. A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. . oly buzdító elismerést találtam. § fegy\eréhez. nuntha általok a kormány alárendelt közegei. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok. uraim. mind egyéni gyöngeségeimnek . legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem. ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be. : í^a^. mely a kor igényeinek mcgfclelleg. Azt liiszi az iskolatanács. Hol a tettek szólanak. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése.** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is.. kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. emezeket túlbuzgóságom okozhatta. Buzgón óhajtom. Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat.st. azokat tehetségem korlátoltsága. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. melyek ellen a felsházban egy n<. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok. mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni. ajándékozás. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni. Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal. a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. : : . helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. megfelelnek. Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak. Bocsán^-t mind liivctali. hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat. három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik. az eddiginél még n". mind a felekezeti iskolák körében. az nem a túlszigorú. e kérésre csak az az érzés bátorít fel. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. . 39 tetemes átalakítást nj-ert.

s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. miként járjanak el e tekintetben közösen. hogy neki hazája is^van. akár a községek. azokat a hián\'okat. a tanítókkal az osztályok berendezése..r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. ha ugyan ilyenek is vannak. Testgyakorlatot sehol. A növendék nem tudja. Xagy László D nem alkalmazza. akár egv'ház és község egj'esült ervel. a vallás. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. elintézés végett jegv'zésbe vegye. miket tapasztalt. . hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek. Ismerve a viszonyokat.niu'. alkotmányáét. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat. azokat a törvény betöltésére sürgesse. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré. mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. nem áltatja magát hiú ábrándokkal. földrajzát. természeti viszonyait neki meg kell ismernie. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van. tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. Az állam védelmét igényli.sok.-ez. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat. Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra. Talált községet. Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. vagy épen nincsenek. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult. olvasás. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak. de polgári kötelesség eltte nincs. a'^melyek szabályszeren megalakultak. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. szölszetit a budai vinczellér-képzben. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet.202 Közoktatásügy. hogj' szerethesse. valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : . s ennek ellenrzését. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. néhány szék. A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. de kétségtelen. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní. az iskolalátogatás í. Ha nekik tetszik. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái. A faiskohikat. é'. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat. hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. §-a értelmében.vezi. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. íi"ás. nem használják Idtzött czéljokra. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon. . az iskolai rendtartás. melynek történelmét. megköveteli apo gári jogokat. hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. számoláson kívül. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére.ése. melyeknek fenntartói. t. . Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat. méhének egész felszerelése egy asztal. gátló akadályok. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt. tanítói eljárá. Javaslatai közül fontosabb az.széröl. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. kevés kivétellel. haszontalanságnak nyilvánították. milvánt art ásat. De örvendetes mozzanatként jelzi. az alkalmazott tanrendszer. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. 11.

rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá. Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl.. A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. hogy a törvénynek eleget tengyenek. . sem jegyzkönyvi határozat. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el. §-át végrehajtani. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. követelné tlük. 4 a kántorságért. hogy így biztosítókot nyerjünk afell. a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni. hogy az úrbéri rendezések alkalmával. melyek az emiitett fkönyv. Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés.az iskolának nincs semmi jövedelme".ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4. születési éveik szerint. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. melyeknek hitelessége tehát kimutatható. Hisz így az is el fog következni. ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet. országos törvény alapján. 203 is intézkedni fog. sem szerzdés formájában. hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. mert egyik sem egészen jogos. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. a tanköteleseket pontosan. városait.t az iskolának kiadása. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki.canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : . hogy . vt'gy akármin. melyek szabályszer díj be\ét levélben. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. anélkül. hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva. Hogyan lehet tehá. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak. Pedig a . egy szabályszeren vezetett felvételi. az összes lakosság gyermekei számára fenntartott. holott ugyanakkor a.. St általábnn mindenütt kívánatos. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni. tanítójával együtt. a kik a . mert cs. alapvagyont. Az uradalom uradalmi.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák.llapítani? Ugyanis nyomára jött. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora. Mindkett ellan lehet kifogást tenni. Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. De som az egyház. A népiskolai törvény 133. s bizonyos záros idn belül.Közoktatásügy. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés.. liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. azt a felekezetek v.sét fogja kérni. sem díjlevél. . hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül. ha erejét elfecsérelni nem akarja.rnak egy-két évig. E kérdésben az iskolatanács dönté. elmozdittatás terhe alatt. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. esupán az egyházhatóságnak magyarázni. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt.. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között. hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva.

ev. kath. Iskola 38 községi. összesen 16. 26. 100 két és 8 három tannyehaü. 47.204 Közoktatásügy. A pusztákon még szomorúbb jelenségek.310 róm. . 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-. t. kath. tanácsos és kir. 3772 izr. egyesületi Ncgykrös. 15.. 23. 411 gör.ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban.432. középtanodábi 589. összesen 368. 4015 izr. összesen 88. ebbl a tanítók fizetése 332.. 35 ruthén.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok. 455 szerb és 599 horvát. egy tanítóra esett 443 frt.021 magyfr. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. Tanítók száma 774. 105 leány. 60 vegyes. 13—15 éves isni. . h. 16. kertek száma 51. 465 gör.753 ág. : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. hogy helyezze át más vármegyébe..495 leány. 62 ruthén.427 fiú és 12. . a ki a közig.213 leány. Tenterm?k száma 693.239 néraet. Gödöll. fels népiskolába 34 fiú. 282 leány.v. kel. 658. 10.913.. leány és Nfigy-Abonyban migán p.558 fiú és 26. Fröbel-féle községi Vácz. nem képesített 116 rendes 660. — : — : : .836 ref.>lgári fiúiskoli. 230 elemi. ev. faiskola 108. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány. egj'esületi Kalocsa. összesen 85. 10. összesen 17. magán Budafok. 553 szerb. 1 1 fiú. 5938 tót. ezek közül képasített 590.. vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a. 1. ezekbl 0—12 éves 39. a hol ilyen még nincs. Az iskolába járók vallásra nézve 40. Az iskolák évi jövedelme 385. wllású. 17. Tanlíöteles 6 65. 5628 ág.018 róm. a hol sikerrel végezheti munkáját. . 14.377 leány 13—15 éves 14.. Az iskolába járók vallásra nézve 43. Fröbel-egyesületi .222. sem a templomokban.830 leány. összesen 21. ismétlbe 9.893 frt . összesen 316. — . 11. könyvtár 71.()80. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén. magán és községi Újpest. 6204 tót.971. Az iskolák közül 244 magyar. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. 15 unitárius. nem képssített 87 rendes 590. ev. 37 gör.025 német. 26 román. társulati Kecskemét. ezekbl 190 vegyes. kath. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222.790 megyf r.028 leány. 585 gör.542 leány. keleti. 1 polgári.796.445 frt. 241 zugiskola mködik a vármegye területén. A vármegye lakosainak száma 027..445 német. .055. ezekbl állami elemi 24. összesen 68. kath.280 r. : : Az 1876 XXXVIII. Tanítók száma 677. 783 gör. hitv. meghagyta — — . Fölemlíti mé=c.007.640 fiú és 38. polg. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel. . fels. . 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú. .54 fiú. ebbl a tanítók fizetése 300.800 leány. polgári iskolába 100. kath. fiú 8..970 ref. -kötelosok 25. összesen 185 középtanodába 1160. segéd 87. Azonban a miniszter. egy tanítóra esett 420 frt.897 fiú.001 vagyis 76.594. 310 horvát.037 migyar. 2 községi Kiskörös. és 2523 izr. pjlg. 528 horvát. 1 tót. nyelvre nézve 52. testgj-akorló helj-iség 70. 6 unitárius. 5702 ág. .401 ref. 1 róm. 402 szerb.i 05. 10 leány . 1884-ben tanköteles összesen 104. 11. . Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. összesen 54.619 német. (Czegléd. kir. 1 román. Greizinger J. hitv.621 fiú és 10. 3 polgári.507. községi NagyAbony. nyelvre nézve 48.. keleti. Kisdedóvó volt 2 községi...035 ref. leány. . A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20. áll.022. A fv?. — : : — — .. összesen 20. Az iskolába járók fösszege 70. vegyes 3. 437 szerb. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. . fels nép. Nyelvre nézve 81. és Józsa D. 8710 ág. ezekbl kép?sített 13 német. 3 egj'leti és 4 magán. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. összesen 405. róm. 3 miitáriu. . 18 gör. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. tanfelügv'eljévé..958 és 13 15 éves 25. 7 gör.203. : . : : :" — . Xem járt 5002 fiú és 10. 31. össz"seii 353.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány. : ") Emlékkönyv Tóth J. kath. azzal a megokolással. a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. keleti. kath. 5369 tót. Szerkesztette Grézló J.. hitv. összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú. Tantermek száma 765 tanítólak 489. 4077 tét.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t. .-cz. rmesterek vagy mestoremberfélék. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a. Összesen járt iskoláb.) Óvónk szám^. Vallásra nézve 63. : — . mórt itt alig 20 30% já. 2 fels népiskolába.456 róm. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára. 8. 330 feleösszesen 91. .923. 2 szerb.2.771. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28. — . kath. róm. tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60. Xem járt 10. 12 német. A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37. is. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt. kath.973 leány .iiskoli 159.. a kezeti.) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904. lakosa 574. 014 horvát..020 leány. kath. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve.418. : — : . ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket. összesen 13. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány. 2708 izr. összesen 13..121 magyar.425. likos^iník a száma 4!t3.Kisdedóvó 12. Az iskolák összes jövedelme 346.939. iskolába 210 fiú. leány 14 községi 79 elemi.057 frt.rt . Az iskolák közül 249 mxgyar.177 fiú és 23. összesen 50. Xyel\-re nézve 07. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett. hogy ha fölfedezte a bajokat. Az iskolák száma Ó04. vagvis 15-66%.697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a. hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök. 7 gör.037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány..s. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába.379 frt.4%. kath. 1. F. Az iskolába járók közül 52. . ev.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir. ismétlbe 7445 fiú 6408. 7 román. összesen 337 középtanodában 699. segéd 111..

1098 horvát. Az iskolák közül állt mi 18 magyar. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986.. 3 egyesületi 557 magyar. keleti 7. . mindennapi el. lakbére 550.. Xyel\Te nézve 132. A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„. 7 képesített. 2 kath. ip.'. nö\-endékek száma 45. segéd 13. . ezek közül 6 leány és 3 fiú. vallásra' nézve 90. terniek szám<» 891.939 magyar. összesen 18. fenntartója ez érsekség.9%. állandó menedékház 11. 60 tanulóval.6''o.561 ref. felsnépiskola 2. segéd 6. A lakosság száma 732. polgári iskola 1. Ivisded-óvók száma 87. hitv. A trntermek száma 9. fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. segéd 154. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14. Iskolakertje összesen 183. kath. 1 ref. gazd. gazdasági ismétlben 744.-'skola 9. leány 1923. 6 tanulóval és 2 ttnítóval... ismétlbe 13. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve.119. 28. 57 tanulóval és 3 tanítóval. 16. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. 1 ág.114. a polgáriba 592 fiú. 1869 óta 134 éjmlt. tanítóképzké 326. kath.638. és 1 magán.510. 14 fiú és lö leány ágost. ip-ros-inasiskolába 2607. Az iskolák jövedelme 482. 4 nem képesített. összesen 5700 frt. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. 2 horvát -me gyár gör. lakbére 1360. és 1 róm. 4 egyleti. ezekbl 1 fiú. keresked in'siskola 1. 3 magán.. ev. kevésbé jól 6 birta. más jövedelem 5430 frt.005. egyleti 2. ebbl a tanítók fizetésére 400. óraadó 6. iparos inas-iskola 23. seg. 2 segéd.217. hitv.. ezek közül áll. leány. 844 képesített és 68 nem képesített . nem képesített 41. keleti. 4751 tót. jogakedénüábrn 119. községi 34. a tanulók száma 83. 177. kath. róm. polg. egy rendes tanítóra 463. Árvaház volt Keioesán róm. Nagykörösön közs.864. mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották. fiú.679. iskolák tóval. kath.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%. Az iskolába járók közül elemibe járt 55. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. ev.342 ref. kath. 12. keleti. 4777 leány msgyar 53. 8. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. ezek közül 1 áll. tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132. — .020.7"o. kath.690. ref. 9 magán. általános ismétl -iskola 307. 2 taníPolg. keresked inas 3. .sszesen 100. 1900-ban 53-9%. mrgán 5.591 róm.Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11. polgári iskoláb: n 264. A t. kath. gör. keresked inas-iskoláké 83. 1900-ban 64-2%. liitv. jelleggel. összesen 17. grzd.884. A fenntartásban volt államsegély 17. 38 gör.rosinrs-iskolában 463. felszerelve 727 tanterem. 78 m-gyar..398 leány. 84. kath. Az 1904—905. 561. Óvónk száma 12. 851 horvát . izr.869 német. — . Ali. Az iskolák ö. 61 tanulóval. 9 szerb-mí'gyar tannyelv. seg. tanítóké 28 rendes 16.. 433 gör. 1 róm.. fels népiskolába 67 fiú és 125 leány . : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi. hitv. polgári iskola 20. leány 19. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000.749.. ág.030 frt. Fels népiskola 3. tcnitóképzö 3. közs. polgári iskoláké 2298. ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59. seg.362.. egyleti 1 24 m"gyar. azaz 82. 2 német-mpgyar. róm. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó.. 99-9°o- . egyleti 12. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú. elemi iskolákban 5401. Növendékek számi Kisdedóvókban 326. ev. 213 állandó és 407 nyári menedékházba. férfi 1007. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. Faiskolák számi 291. testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. 4453 izraelita. . tanítók száma 11. keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép. kath. 1 községi és 1 ref. 15. magyar. hit. — 1304 : iskoláké 12. Vallásra nézve 106. ebbl 1 álUmi.Közoktatásügy.. kath. azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú. . leány Kalocsán ós Váczon. kép3sített 1240.. leány Kecskeméten. jogakadémia 1. ezek közül 6 rendes. áltclános ismétlben 796. leány. tiszteletdija 200. Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. . 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány. összesen 29. nj^ári menedékházé 280.319. sziktrnítós gazd. 29 német-magyar. A . 34.n 106. 121 148. fiú 20.060. . 2 német-megyer róm. magán fiú Rákospalotán. leán\' Czegléden és Újpesten. . 16 tótmagyar. . összesen 1444. . községi 171. nyári menedékház 4. hiliK ev.ros inas-iskola 1. 17 román. Polg. gimnáziumoké 2527. 4328 tót. liitv.sszes száma 621. ö. gimnázium 2. összesen 133. 44.. 3 áll.310 leány. gimnázium 9.684. : : 87 ref. rendes 1157. iskolának.659 róm.492 leány.. leány 4 tanulók száma 360. ref. 16.5 vagyis 81. közs. közs.-iskola 123. . mindenn'-pi elemi iskoLa 556. 34 izraelita. ezekbl áll. leány Aszódon.Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. gazd. nö 274.385 frt. ezekbl öl vegyes. 60 tanuló\-fl.369. kath.. iskoláké 97. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906. ö. ICisdedóvók közül 7 községi. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13. hitv. 99 községi. iskoláké 265.568. — : — : — laoi . ezek közül rendes 36. Tanítók évi fizetése 4950. ezek közül 65 állf mi. -iskoláké 10. 183. állandó menedékházé 960. általános ism. 12 tót-m»gyar izr. nem okleveles 5. izr. ágost. 408. 362 szerb. — . kath. 791 rendes. 98 leány. 4 állf mi. ism. leány 25.. 7 gör. fiú 1. 3 óraadó. leány 31. ism. 10138 ágost. 618 tf nitó számára volt lakás természetben. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú. 26 tót-magyrr. 2 német-magyar ág. 17 román. . 31 gör. 5290 izraelita. iUsze^en — : mm A . azaz 66.538.nnirgycr. Bejáró gyermekek száma 691 fiú. 55. magán 6. 1869 óta épült 231. 184 m^^gyar. Az 1900. Törvényszer 593.. Állandó menedékház 3. leány.265 fiú és 13. 2 fiú és 1 leány. vármegyében volt óvókötelos fiú 32. Fels népiskola Kecskeméten áll. Kalocsán róm. . kath. Tanítók száma 55.786. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912. összesen 24. ev. Kecskeméten kisdedó\'ó 4.476. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. közs.199. tfnitónökéiJZké 170. ág. fels népiskoláké 98. 460 szerb. í községi. 3 5 éves gyermekek száma 58. összesen 9455 frt. összesen más jövedelem 5917 frt. róm. magán 21.574. óraadó 6. 13 15 éves fiú 20. száma 9. gör.5." gondozásban részesült 93 fiú. egyes. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. 7 m'gy.854 német. : : . ev.413. Az 1894 95. képesített 16. 12. polgár és katona 498. leány 57. községi 179. 32 magyar. . Az iskolába járók uyeh-re nézve 111. ism. 4 tanítóval. általános ism. önálló szaktenitós 3. mindennapi el. 275 róm. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba. . reáliskolábcn 203.. kath. 3 tanítóval. azaz iT^Ö. 853 leány. tanítónképz 2. kel.-rnémet községi 82 mrgyar. 23. . : — . iskob 5. reáliskola 1. szüli gondozásban részesült 5002 fiú. keleti 8 szerb-magj-er ref. kel. összesen 1197. tiszteletdíja 650. 501 gör.568. nem képesített 12. fönntartásban volt államsegélj' 1200. iparos inas-iskoláké 20778. 53 segéd férfi 828.-iskola 24.íz» ea 3911 . nyári 10. összesen 64. 9087 ágost.578 msgyfr. ezekbl áll.418.627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31. hittani iskoláké 86. Volt 2 felügyel n. . 57. -iskola 3. 205 17 fiú és 18 leány gör. Kiskiuihalason ref.431 . 17. liitv.707 fiú. i]). 62. kereskedöinas-iskoláb. róm. A tanítók száma 1281. 29 német-magyar. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. 42 ágost. gimnáziumban 555. egyéb jövedelem 8455. a tanköteleseknek 15-3%-a.

katli. ref. olasz 3. vegyes 28. ev. kath. öt vagy íiat évfolyamú 457. kath. 1. kel. 21. ev. 536. 11 izr. 1.. gör. mindennapi iskolába járt 107. egyéb anyanyeh'ü 74 volt.. kath. illir 246. ág. 2. vend 19. vallásra nézve róm. még pedig közs. tanítók számi 1450. h. ref. gör. horvát 4. 3 ág. 432. gör. 40. unit. ág. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406. angol 1. társ. 2733. beszélnek. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött. kath. illir 719. öt évfolyamú 11. gör. czigány 80. gör. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . h. gazd. ev. 24 szerb.838. leány 16. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU. kel. Kocscméten inagyar tanköteles 12.. 940. nyári menedékházak száma 5. német 732. Iskolába járt 8706. áll. 10. kath. ruthén 1. 358. azaz 83-2"ó iskolába járók 105. 20. kath. 117. cseh 1.. magán 1 . Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989.. 1. a m?lyek közül kett állami (1900 kor. ev. kath. ág. ág. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20. gör.789 korona. leány 21 . mindennapi iskola. azaz 79-8%. a melyekbe 339 gyermek járt. kel. 3 gör. 1 magán. kath. ref. oláh 2.401.806. a kik közül magyar 743. 1118. napi iskola 5. kel. 6 horvát. 5. unit. oláh 6. gör. kath. h. 369. községi jeUegiiek. 238. részben osztott 3. vend 5. 14 községi segél\t élvez. Hat évfolyamú minden79) taner mködik. ruthén 1. róm. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. ev. czigány 2. ág. községi 34. 2512. kath. ismétl-iskolában valamennjd magyar. 5. rövidebb ideig 28.. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86. 3. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. vallásra nézve róm. állami 1. 96. 48. nyári menedékházaknál a személyzet száma 6. kath. öt évfolyamú 54. azaz Közoktatásügy. kath. Anj'anjelvre magyar 3694. kath. 49. ref. 12 14 éves fiú '22. 4.3t)2.. valamenn\-ien magj'arok . 12. ág. Az 1907 908. magánjelleg 2. 12 14 évesek: 11. szerb 335. tót 766. 1. ref. 32 ref. Óvónk számi 152. Anyanveh-re 17. tót 10 . 4. azaz 67-7"^. h. róm. leány 56. kel.ll9. olasz 11. magyarral vegyes szerb 2. egyes. melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. egyéb 5. 12 14 évesek 1241. baptista 1. 72.419.544.920. horvát 8.. szerb nyehnii 5. 7. oláh 1. 185. 643. összesen 164. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm. leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. kath.). és 35 közs. a gazd. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1. a kik közül magyar 8353. illir 108. 8. izr.834.296. 19 7. 1 ruthén. 1. szerb 131. némst 1. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. 70. Általános ismétl-iskola 4. h. 240. gör.. AnyanyelvTe nézve magyar 25. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411. ruthén 3. gör. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm. 9544. ált. csak közs. ág. h. 24.20. kath. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11.szesen 12.és keresinas: fiú 1. horvát 3.sek 2456. protestáns 1. a kik közül 337 migyar. német 1914.271 magyar. magán 14. 86. magyar 34. baptista 3. ref. ev. izr. Államsegélyt 41 községi. izr. 102. kath.730 gyermek. 153. összesen t 3697. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. német 9. Vallásra nézve róm.169 15 évnél idsebb iparos. h. kath.495 . A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll. csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan. tót 3. gazdasági ismétl-iskola 28. 7. unit.875 gyermeket gondoztak. Az általános ismétlben róm. magyar tannyelv 515. Kecskeméten mindennapi 1 leány. róm. ebbl migyar 236. 14 izr. izr. segéhi. 84. német 4611. izr. 7791. ág. tót 4732. négj' é\"folyamú 19. összesen: 26. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv . tót 782. 4. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek.600 . miit. ág. lengyel 2. egyes prot. tanítók számi 77. német 14..\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3. 7. kel. Gazdasági ismétl 9709. 48 róm. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. három éWolyamú 12. ev. ref. fiú 3. szerb 1 . ág. német 2605. társulati 10. ös. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. tanítók számi 400. 1363. kath. oláh 1. Vallásra nézve róm. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. gör. magán 5 . A tankötelesek közül járt 131. ref. nazarénus 2. kath. 1 egjes.206 194. vegyes 51. rövidebb ideig 134. egyéb 5. községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28. h. 4223. baptista 10. : — . 4. h. vegyes 4U2. a melyekben 85 (áll. 444. kath. 430. ev. 3 oláh. ezekben a gyermekek száma 197. 19 ág. azaz 998%. német 2. baptista 2. iskolába járó 8692. magán 18. 620. tanító 4. ev. 730. 7669 német. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59. h. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. vagy járulókot 58 róm. leány 58. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. azaz SO-OÚ. Összesen 1610. leány 22. Ueány 45. unit. baptista 37. .Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. gör. kath. 31. 16 ág. azaz 99-8%. 14.563. mindennapi 22. ág. az általános ismétlbe 13. segélyt élvez. h. kel. cseh 2. ev. kel. kel. áll. gör.515. kath. 1850. katli. Állandó menedékház 9. ev. 9 . AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. teljesen osztott 4.. 39. !31. 1 társulati. jelleg 70. 685. három évfolyamú 1. izr. iskolai tanulók közül magj-ar 7877.088. 16. 23 ref. ref. Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. szerb 15. 1009. izr. négy évfolyamú 97. 12. katK 13. tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. izr. ág. horvát 2.682. a két utóbbi közs. 36. 3899. ref. egy évfolyamú 3. urad. 20. 367 egyéb . községi 65. 55. ev. °u-ban 67-7. az általános ismétlbe 615. társulati 1. 6. iskola 35. csak általános 304. Áll. tót 779. Kecskeméten van 1 áll. öt vagy hat évfolyamú 31. unit. tót 200. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143. kath. a gazdasági ismétlbe 881. 812 tót. 6. baptista 50. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve.549. ág. kath. izr. Óvónk számi : iskolák száma 582. 14. fiú 5%. közs.856. kel. kisdedóvók közül áll. Í2sr. községi 71. : — ref. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824. róm. ev. izr. gör. 2936. 792. 366.. ked — —U : . 16. ötnél kevesebb é\-folyamu 99. tanuló 238. kath. 49. fiú 14. el. ev. gör. 7. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. gör. leány 4. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. olasz 2.856. teljesen osztott 22. h. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612. ág. egyéb 1. fiú 49. gör. h. róm. cseh 6. 1 tót és 4. ref. 20*530. vallásra nézve róm. ism. 174. gör. Kecskeméten el. részben osztott 267. német 70. osztatlan 28. gör. 125.580 K. ev. 82. ötnél kevesebb évfolyamú 4. a gazdasági ismétlbe 10. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556. : : . magyar nyel\-ü 35.575. czigány 26. h. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. 8 ref. h. két évfolyamú 5. ismétl: 1902. 191. Az államsegélyek összege : 338. ref. ref. . Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G. 226. 6. 2. 7161. 3. prot. tanulók száma 26. társulati iskola.. ev. 31. kel. izr. községi : 49. 169. ág. 112. 74. ruthén 4. h. h.422. izr. 2. kath.í. 2 izr. társulati 9. a gazdasági ismétl-iskolába róm. 136. ev. — — : A : : — — — — : — : : — — : — — . szerb 51. 2359. gör. ev. osztuthui 267. ref. unit. és községi segélyt 95 róm.

) Csepelen 2. (I. magán. (I. 1901.) Nagykovácsiban (1894. Dimapataj. Töklön 2.) Soroksáron 5. TörökbáUnt. A kecskeméti kir. Újpest (8). kiskrösi. 1899. 1902.) Szigetcsépen (1893. egyl. Vácz.. végrehajtását illeti.) Pilisvörösváron 3. 205 . Üll és Úszód. . egyleti. IT. — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki.) Pilisszentkereszten (1903. A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. 132 gyermek. 1907.. Menedékházak Alsónémcdi. sz. a VIII. (540. sz. Nagykrös (4).) Békás megyeren 2. Szentendre. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni. kath.) Pilisszántón (1897. egykecskeméti . kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. 1 óvón . intézet Ez óvoda mint róm. 3 közs. és Soltvadkert (magán). egyház 1807. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. kath. 1892-ben. mimkástelepi 1909.)"Budafokon 5. 1900. II. II.) 2. II— IV. 1903. Áll. 1908-ban nj-ilt meg. Czegléd (6 kisdedóvó). II. 1902. megyék 1839—40. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. mét.) Rákoskeresztúron 4.) Törökbálinton (1903.) Aszódon (1902. (I.497 K. megemlítlietö. Solymáron 1891-tl 1900-ig. . lüskunfélegyháza (4). 79 . II. j<^llegü sznik meg 1865-ben. róm. 101 gyeimek. sz. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések. : . sz. egyleti. Sükösd. lijabban kir.) Újpesten (1890.) Budakalászon 2. III. Gödöll. Bóm. évi jegyzkönyve az új városban . 1909. 1900. 260 gyermek. : : . (I. Szabadszállás. r. körös. 1885. IvisUúnmajsa.-cz. (I. a III. II. (I. 2 Iviskunhalas. 1885. 1909. Kimszentmiklós.. Torbágyon : Magán : Gödöll. II.. magán. 101 gyermekkel. 108 . III— IV. Keczel. 1886. (I. 1902. 1890.) Czinkotán (1890. Üröm. (1904.) Solymáron 2. A város az els óvodát 1869-ben állította föl.. 1888. 1900-ban. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. t. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is. közs. gyermek.) Hartán (1894. (I. kath. Perbál. 75 Kalocsa.Közoktatásügy.. Kecske. 43 gyermek. Gyömr. (I. Fülöpszállás. 1908. 1893-ban a szigetbecsei. Izsák. Fót.) Szigetújfaluban (1903. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. ref. 45 Kecskemét. (1902.— VI.) Budakeszin 2. a IV— VI.. 137 óvón .) Dimabogdány- ban 2.magában támadt kisdediskolákról" beszél. Kecskemét. 1905. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. 2 közs. 1892-ben a szdi.. (I. Zsámbók (3). . 1 óvón Kalocsa. sz. 280 mek. Tass. s 1907-ben itt a II. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki.) ICistétényben (1907. 1902. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118.) líispesten 7.) Rákosligeten 2. meghaladja a vármegyében a fél milliót. Kalocsán. (I— II. és II. sz. II. Kiskrös Kiskunhalas. II. 1908. 1889 deczember havában a dunaharaszti. tanfelügyelnek. 1903-ban a pilisborosjeni I. 1 óvón Vácz. Bogyiszló. a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek. Dusnok községiek. 1908. 01 gyermek. 1900. Szalkszentmárton. Fokt. 1903-ban. még pedig olyképen. Nagykrösön. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel. A ") Jelentése Pest-Pilis.és Solt t. Pilis. .^11. (I. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett. Apostag. 1902. III. . Alberti. 1 4-ben Aszód.) Taksony 2. 1901-ben a szentendre-izbégi. Halason. 1885.. 1908. Újpest. 1906. 2 magán. Kiskunhalas. 1904. 1903. (I. óvón.^dedóvók. hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege. 40.000 idegen ajkú (német. Budajen. egyleti 136 gyermek. iskolai év elején szervezték. Vácz (2). . közs. s a gyermekektl havi 30 kr. sz. II. 1894. a melyekot azután államivá tettek. Promontóron (Budafok). Fájsz. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. Czegléd. Kiskunmajsa ref.) egy-egy óvoda.430 K). Nagykrösön a ref. IrsaKiskimlaczháza. magán. Az I.) Albertfalván (1900. . Szentmártonkáta. kath. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját. Tahitótfalu. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. Gödöll. hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. 62 gyermek. Solt.) (1887.) Csömörön (1895. az áll. kisdedóvó van Bián (1885. Nemesnádudvar. — Kiskrös. II. 1908. 2 óvón. egyl. A mi az 1907 XXVII. Hajós. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden. 1903. Községiek : Abony. Budaörs (2). 90 gyer. 33 Újpest. IV. 1902-ben. 120 Kimszentmiklós. 60 gj-ermek. Kalocsa. Ráczkeve (3). csuj^án a közig. Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. Ordas. köss. sz. 1892. : Kalocsa (ep\leti). 4 1 óvón 1883 . évi országgylési követeinek. Nagykáta.) Rákospalotán 4.) Pilisszentivánon (1908.) Csobánkán (1902. 2 óvón óvón Monor.) Pomázon 1886. V.) PiHscsabán 2. sz. a VII. niagán. Nagytarcaa. Szigetszentmiklós. . .) Rákosszentmihályon (1907. Iviskrös.) Nagytétényben (1885. 77 Nagykrös. (1903. 78. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir. (I. (I. . 1891-ben a pesthidegkíiti. egyleti. I óvón Nagymagán. évi országgylési követei 1840 Pest.) Dunavecsén 2. közs. Dömsöd. közs. 243 Solt. e.

ref. Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát. Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-.173. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. 1900-ban 32. Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. Irsán ugj-anekkor községi épül. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány. (fiú 17. ruthén 3. Biztosította már a tanítói javadalmat is. 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. . az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. . Az 1909 tanévben az áll. most községi. fiú és .20S Közoktatásügy. a Gyár. a mely 1880 óta. sz. mely 1858— ö9-ig mködött. 3.316 tanuló járt. iskola Domonyvölgyön 1 tan.r 6 körzetre oszlanak.791.és 3 leány.513. leány 17. Erzsébet-utczában. iskolár. 112. A tanerk száma 21. a tanítók. gör.i 1360. a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n).t 1879-ben szervezték. 4175. ism. liánra nézve pedig ekként róm. 1902-ben a róm. Abony. hogy itt ma már 98 taner (46 férfi. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban). Lrincz. isk..5-ben 45 taner mködik. Az áll. 1907-ben a Rózsautczé. A törökbálinti róni. Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák. Az termü. egyéb 1.tEntermü 91. . Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I. az ismétlre 352. íiüiskolé. a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították. oly rohamosan fejldött. Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel.cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen. horvát 8. 52 n) mködik. Az iskolák a bels területen ma má. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános. (1902-ben épült). Ferencz József-téren. Az Attila-utczában. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. : A iskolák 12 körzetre oszlanak. kath. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. •Fülöpszállás. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban. . Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van. lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30.raszti 2 tantermü leány. 74. — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. tanterme 10. Uji)?st 31 tantermü. izr. 1876-ban rendes óvoda). tanítónk száma 497.n új körzet alakult. a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. Dunapataj. években épültek. Vörösvár 2 tantermü leány. 150 tenulóvAl. Növendékeinek száma 5482. 357 Kistétény 1 tontermtí leány. kith. el. mely 1889-ben községivé lett. ág. baptista 41. még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola. unit.) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda. kath. el. mint egyesületi. Ali. kel. iskolákbi összesen 34.522.és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült. 1875-bcn pedig a város egy másikat. hol eddig semminem iskola nincs. : ko'ák. 275 Pestszentlrincz p. A kispesti állami elemi iskolá. a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. 2442. Solt ugyanekkor. 14. Dunavecsén. 1053. 1907-ben az Erzsébet-. új építkezések folyamatban. . 190. 13 n). 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti. kith. 42 1 . hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el.t is államosították.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak.és Kiskunfélegyháza 1 tantermü.. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. . egyéb 45 v. tót 1230. egy újabb 18 tantermü épület. (Itt most négy van. Kispestre nézve az iskolataná. Ez utóbbi számból a gazd. 40 Taksony 2 tantermü leány. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. 3 fiú és 3 leány. — : : .sy-telspen nyíltak m?g új iskolák.gyar 22. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. 484. 1948.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. Budafok 4 tantermü leány. 1878-ban egy taners községi iskola volt. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll. gör." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek.402. 1909-ben a Rende.új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda. (8 férfi. itt 1874-ben egy taners magán-. h. 50 Kispist 1 fiú. . hogy . 26. .643). 116 Dunih'. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. Erz. szerb 266.sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel. el. német 10. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát. 1885-ben 5. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik.5. ev. két osztálylyal. 1 tantermü. 161 l.

a postszciiilörinczi m kir. a pomázi. . A clunavet-sei.209 1. áll. iskulák. — 3. — 2.

.210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m. kir. iskolák. áll.

Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben. Májusban a tankönyvek. az igazgatói kar és a két jegyz. Bodoglár. a Czinkotához A monori tartozó Má. tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek.csi (szervezési ideje 1885). a Fülöpkerekegyháza p. Szeptemberben a tanév. a mely 8. mely 7 taners. pilisszentiváni (1894). Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. az utóbbi 5. A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9). 10 tantermü. Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7). . Mag. Kispesten. Isaszegen 1905-ben (7). I. : — .llan elemi iskola a pomázi járásban van. Nyáregyházán 1885-ben (3). Rákosligeten 1900-ban (7). II. a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek. 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. a hol 1907-ben épült iskola. illetleg 1 tantermü. A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1). a solymárit 1902-ben. és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. továbbá a hozzátartozó Balázsi. az iskolák tanítói. A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü).v kucndcit3 3 tantermü. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1). tanfelügyel ersíti meg. a Szabadságtéren. iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). pilisszántói (1885). — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. Szalkszentmártonban (2). illetleg 2 tantermü). Majosházán 1896-ban (2). A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. A monori iskolákat 1885-ben szervezték. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. . ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak. Ez értekezleteknciv az a czólja. pilisborosjeni (1909). óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak. és4ií'''ei^ isko!ák" JászII. 1901-ben (7 tantermü).megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. Tökölön 1889-ben (6). Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. Az iskolák 3 körzetre oszlanak.Közoktatásügy.k tanulmányi állapotát beszélik meg. ül 1 iskola. Három tanersek a csobánkai (1901). Csurgay-majorban 1886-ban. Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. az illetket állásaikban a kir. Nagytétényben 1884-ben (4). illetleg 1 tantermü. sz. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n). 1902-ben. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. Felsdabason két taners iskolát 1881-ben. 1884-ben (10). pilisszentkereszti (1902).tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3). Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é. Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2). továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. mködik. 5 taners.Uami a nagyková. : pesthidegkúti (1880). Erzsébetfalván. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10). iskola. A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület. Budafokon. A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. . illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát. A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). Négy-négy tanersek n .varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. Az elbbi 7. Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü). Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el. még két új épület emelése most van folyamatban. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise. A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja. . Újpesten.nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. Soroksáron és Monoron. hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen.„ . piliscsabai (1902). A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány . Leá. budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették.

-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. 212 Közoktatásügy. Nagykáta. Verség. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. hol 6 tanteremben 6 tanító lesz. m. -^) Újpesten egvébiránt az 1901. Szalkszentmárton. a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz. elsrangú kultúrpolitikai feladat. Dömsöd. Pereg. népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. Gödöll. Ókécske.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. Szabadszállás. mind a növendékek általános tudása. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben. ") 97—98. 1. . Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben. Ujszász. m. .'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. Budakeszi.187 K. Az elbbi kett 16. PusztavaC5 (5). ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. — — . Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon. Lijosmizse. : . «) V. Tószeg. az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén. közel 490. Peszéradacs. Alberti. 1. Nagykörös (12). évben négy új állami iskola épült. — «') L m. Dány. I. ö. . Váczszentlászló (3). Tápiószele. Nyáregyháza. igen örvendetes képet találunk.000. Törtei. 1. Szigetbecse. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. liatározottan kedvez. 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben. Czegléd (9). Rác/keve (G). é^ ") 97. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. Izsák. 71—72. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. Taksony. . az erzsébetfalvaié 77. a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. ú.000 korona köhséggel. Orgovány. ") I. . azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat. Tápiószentgj-örgye (2). Azokban a községekben. lap. :i. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. Soltvadkert. 175-^176. Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). Pánd. Szód. Ujkócske (13). Koháryszeutlörincz. illetleg 127. kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. Dab. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . líisnémedi. Solt (4). el. Alsómóriczgát. 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. 73. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. Bocsa. az izsáki. Ma már nagyrészben segítve van e bajon. a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. iskolák. Rákosjnlota (14). Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. 158 159. . Pálmonostora ( 1 ).^") Közs. melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. tanévben állami elemi iskolát. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását. 1. a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. m.490. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot.. hogy ezek küls és bels életének színvonala. \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz.

híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. A leányiskolát a község építette 1899-ben. KiskunhaUs (4). ker.-ílu (1). 1S4 l-ben szervezték. Nem^snádudvar (4).l«jn szervezték.5). Piliscsaba (2). Tápiószecsö (5). Tóalmás (. Ecsed (2). Gomba (1).. Váczhirtyán (1). Nagytétény (3). mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. Vácz (20). Váczduka (2). Czinkota (2). Gyömr (7). iskolxnénék vezeté. Miske (4). Kunszeutmiklós (4). 1780-ban Méreg János a kántortanító. Czegléd. az egyház levéltárában lev írott könyvben .4«óí7. fispán alapította 1888-b3n. 1838-ban Mondok István volt a tanító. Kocsér (7. mint láttuk. midn a Claris »apáczák kath. 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. Szakmar (8). Császártöltés (4). Szentendi-e (8). psstm. Kispáhi (1). Szadu (1). Tass(l). A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. Alberti. iskola. Áipádúti. 1888 és 1892/1893. évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli. Ráczkeve (5). Jászkarajenö (8). Vecsés (4). Alsódabas (2). . PiUsborosjenö (2). 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. amikor a város bels területén pusztai 34. Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. Nagykörös (. Tahitótfilu (1).) Kóka (8 és 1 nradilmi). Czegléd (19). Bugyi (2). 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi. Érsekcsanád (1). Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). jelenleg a városban 48. Váczbattyán (1). Rákoscsaba (4).5). Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2). Takács és Faluhegj-i tanyákon. Galgjhéviz (3). m. Verség (2). Taksony (1).se alatt (5 leány). Császártóllés. Váczrátót (2).és leánygyermekeket együtt oktatta. Monor (3 és a Brenda-majorban egy). a ki theologiát végzett. Gyón (2). Farmos (2). Tápióság (2).tették községiekké. Alpár (5). Óc3i (3). Miglód (1). Veresegyháza (2). Törtei (4^. Soroksár (4). Kiskunmajsa (18). Ivisoroszi (1). melyeket a communitas épített. a pusztákon 30. Ujhirtyán (3). Csepsl (3). kath. Pálmonostora (2). TJri (5). Tápiósüly (5). Tirmye (1). 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. Túra (7). Az 1838. iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. Prónayfalva (í). helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). Kecskeméten van. Akasztó (5 tanterm). a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek. Bocsa (1). a melybl a kollégium fejldött ki. Tatárszentgyörgy (2). Üll (7). 1762-ben Nóvák József. Szigetcsép (I). Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). A tannyeh 1899 : : A eltt német volt.) iskolamestert. Izsák (4). Kalocsx belvárosi (5 fiú). jobbágyokat telepítettek le. Soltv. tanítás anyjaga : írás. a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Szigetmonostor (1). a pusztákon 1 1 tanító volt. Boldog (4). Big (4). PiUs (1). hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. Szentmártonkáta (2). Irsa (2). A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II." Apostag.Közoktatásügy. Pihsszántó (1). (1). Iviskörös (2).5). Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4). intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók. Csömör (3). Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. e))erföldi (5 vegyes). Szentlörinczkáta (2). Budakeszi (3). Póczel (3). Bijaszentistván (4). Keczel (9). Kerekegyháza (5). Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. Perbál (3). 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. és ref. Kiskunfélegyháza (45). Rákoskeresztúr (3). vallás. Géderlak (3). A ref. Szabadszállás (1). Bia. Kistarcsa (2). búza s egyéb terményekbl állt. kath. Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). Váczszentlászló (4). Örszentmiklós (1). Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. Aszód (2). 1762-ben Szánovszky György. Róni.A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani. Fokt^ (3). újvárosi (1). a kántor a fiú. a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. Tápiósáp (3). Püspökhitvan (3). Galgamácsa (3). Püspökszilágy (2). Kerepss (3)._ Tószeg (4). de lelkes község becsvágyát. Sükösd (5). Pétermonostora (1). után is — — A val. Bogyiszló (1). Pereg (3). Az iskolai zászlóaljak indult ki. halósága a A váczi püspök i-^kolák. Bátya (5). Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. Az els biztos adat 1673-ból való.5). Fájsz (5). melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. Apastag (1). Szeremje (1) és Úszód (1). Alberti (1). Hijós (8). Váczkisújf. legtöbb községi jskola. Törökbálint (4). jslenleg 6025. 1746-tól". Gödöll (. egy-egy iskoli a Kálmán tanyán. Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. Üröm (3) és Zsámbék (8). Az 1700-as években szervezték. Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola). A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. Sári (4). A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). Homokmégy (9). Telki (1) és Visegrád (4). 1 840. Diimharaszti (2). Tápiószentmárton (4). . 29 pesti m. Mostani épületei 1881. Kirtjl (2). a mikor a községben plébánia volt. Boldog. Dusnok (. a mikor tanítója Urhegyi József. Szigetszentmárton (1).István. Budaörs (12). A jelenlegi tattá át. a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs. Bag. A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2). fizetése 37 frt. Domony (1). Dumszentbenedek (1). Páhi (5). Páty (2). egy kántortanitói Ukássil. : : : Az egyes róm. Máriabasnyö (2). Nagykáta (8). Mogyoród (3). Szigetújfalu (2). Rákospalota (9). Kéve A A A el. Tápiógyörgye (4). mér búzi. Alsónémedi (3). •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. a jegyzö-kántortanító . Vöro^sszállás (1 vegyes). Torbágy (3). Szd (4). ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott.ulkert (3). Kecskemét (1). Az iskolát gróf Szápárj.. olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei. a leányoknak egy tantermük volt. M3nde (2). Hévizgyörk (2). elemi iskolák története a következ : : Abony. búzája volt. Valkó (4). épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. Szánk (1). Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez. Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k. Ft (4). 1802-ben a község új iskolaépületet emel. végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak.

Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról. Dunaharaszti. taxist végzett fizeté. éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. 1868-ban Szalabérj. Kerepes. Kalocsa. az új 1907-ben épült. 1909-beD új modem épületet rendeltek. 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. lett. — — Hévizgyörk. egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. a melyben a latin s német nyelv. Az els meglev s 1738-ról szóló can. midn ez a felhk ellen herangozott. . . visít. migyar olvasás l óra. . tanító 1762-ben jött a községbe. Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. i. Gyón. 60 d. 1867-ben keletkezett. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). Oomba. nyelvre volt fektetve. de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. a mikor még ötosztályú volt az iskola. . 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte. Folctö. . Két tanterem 1857-ben épült. 4 kocsi széna (4 frt) . Clarissák építették 177fi-ban. hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. . diktandó 1 óra.vtól kezdve. összesen 24 óra. A régi iskola 1838 eltt. Kraupner András és Henpi István. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda.Horváth Imre volt a tanítója. A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. 1805-ben kir. . temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. a mikor nemzeti iskolává lett. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. kath. frt a fizetése s a stóla. 1886-ban a róm. német olvasás 1 óra. a ki synmostam épület 1886-ból való. hogy mikor ós legi ki építette. — Kistarcsa. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni. koledából. vallás és erkölcstan 2'/i óra. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. már az I.21-4 Kozoktdtásügy. meg nem állapitható. 1868-ban nyilt meg. . lO-ben 1855-ben. I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. 1770-ben róm. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. 1 868 eltt már fönnállott. Galgamácsa. kath. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó. 1762-ben Király István a tanítója. A fsúly a lati-. 1798-ban építették a hívek. már volt egy osztályú elemi iskolája. tanterem. nemzeti fiskola K'r. Els tanítója Stolár Gj'örgy..) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. Az iskola megnyitása 1778-ban tortént. . Errl azonban már másutt van szó. Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé.) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . egy kalap (1 frt 50 d. Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl. Kocsér.) detési czédula után 46'/. A Fájsz. d. 1887-ben már négy iskola volt. Kiskunfélegyháza. szerint a kántortanítónak 10 Rh. . 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. különösen akkor. Fót. osztál. Kakucs. Keczel. 1845-ben. A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók.*') : . : : — . építette az iskolát. Gálgahéviz. . a város harmadik plébánosának buzgólkodására. 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. 1903-ban épült a 3. Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni. . bibUa 'i óra. latin nyelvtan 12 ^^ óra. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek. Farmos. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. 1909 40 tanteremben 2809. írásjavítás l óra.-val. k. mint az akkori puszta tulajdonosa. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. Homokmégy. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3. 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . 44. de az. a ki egy segédet is tartott. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). osztályban a következ magyarázata '^i óra. 1871-ben építette a hitközség. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. Az els r. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. magyar helyesírás 1 óra. mely mi is fennáll a templom mellett. Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. . . 1860 eltt keletkezett. 1793-b3n Kelemen Gábor. népiskola új épületéhez. 25^d. 1869-ben három tanítói állást szerveznek. . nemzeti cziniet nyeJ. kath. Új iskolák özv. a vallás-alap hozzájárulásával. 1857-ben Jászapáti város. Kiskörös. Jászkarajenó. mikor önálló plébániát nyer.se csekély terménybeU járandóság. abból a gyjtésbl t. \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról. 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet. I. számtan 2 óra. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!. mint rendes tantárgy szerepelnek. A mostarü épületek 1895-ból valók.5 volt a növendékek száma.

egyik a tanulók. illetleg szülök gondoskodtak.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. Mende. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. Tantermei 1710-ben. 1893-ban emeltek új épületet. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. 1776-ban keletkezett. 1818-ban szervezték. Milecz Lrincz. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. 1907-ben bvítették. Ráczkeve. 18G9 1878-ig községi. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. 215 Kuka. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. 1840-ben keletkezett. 1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. 1860-ban állították a 3-ikat. mostani épületét a föld. mostani épülete 1902-bl való. a harmidik 1899-ben épült. Tahitótfalu. Pilisszántó. A legels önálló tanító Samu János. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. Nagytétény. 1905 és 1909-böl v. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. A XVIII. kamarai uradalom. A tannye'v 1873 eltt részben tót. Nemesnádudvar. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. a ki egyben jegyz is. 1860 eltt német a tamiyelv. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. A fiúiskola 1773-ban. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. mslyek épité. 1900-ban építette. mostani épületei 1872. 1794-ben keletkezett. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. Taksony. 1856-tól két tanterm az iskola. 1801-ben. másik a tanító részére. Nagykáta.dók. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. 1779-ben épült a kir. azóta megint felekezeti jelleg. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. 1727-ben a birtokosság állított iskolát. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. Alapítója báró Laffert Antal. 1819-ben keletkezett. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. 1841-ben keletkezett. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. magyar-tót és illír volt. most 360. Mostani épülete 1876-ban épült. Az iskola tannyelve régebben német volt. bö\-itve 1904-ben. Tanulóinak száma 1845-ben 75. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. Épült 1850 körül. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. tanítók élelmezésérl a gazdák. a mikor a telki apátság emalte az épületet. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. Pilisborosjcnó. Püspökhatvan. 1742-ben keletkezett. mint a tanítás. 1840-ben szervezték. Szód. Mostani épülete 1873-ból való. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. Rákoscsaba. Monor. 18ö6-ig egy tantermü. épült a mostani épület. Nagykörös. . bvítették 1886-ban. A A mér A egy-egy garast kaptak. Rákoskeresztúr. mint kegyúr. Jáuosy tanító fizetése. Pilis. 1869-ben és 1907-bfn épültek. Mostani épületei 1779 körül épültek. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. a jelenlegi 1859-ben épült. Mostani épülete 1846-ból való. 1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. 1859-ben. Szentmártonkáta. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. Tápiószcle. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. Tannyelve német. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra. minisztérium. mint kegyúr. a leányiskola lS84-ben keletkezett. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. Szigetszentmárton. Mostani — épiUete 1896-ból való. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. 177ö-ben már fönnállt. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. Torbágy. 1857-ben. a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. A Ratio Educitionis után a kir. 1700 körül keletkezett. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. 1823-b3n keletkezett. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. Tóalmás.— Közoktatásügy. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. 1742-ben keletkezett. kincstár költségén. 1810 körül szervezték. Tápióság. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. Páty. Piliscsaba. a tanvilók után Solt. Soroksár. Tatárszentgyörgy. Tass. Perbál. Szentíörinczkáta. Az els tanterem 1738 körül. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. Szentendre. Telki. a bels területiek 1895-ben épültek. innen a garasos taniték elnevezés. Szigetújfalu. Pereg. az építést pedig a község teljesítette. Sári. 1809-ben új épületet emeltek. búza. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. a mely ez idben kegyúr. Horti Kovács István. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. 1805-ben már megvolt az iskola.

A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. Valkó. kihez 15 növendék já. Törtei. apostagi. 1874-ben 13 tanítója van. Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. Úikéeske. a kit késbb jegyzvé választottak. Gödöll. Zsámbok. ide. A növendékek száma 1868/9-ben 1073. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. váczharcyáni.'^) A ref. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. Az 1788. ülli. elején keletkezett.sztott iskolatanács vezetése alatt Ez idtl fogva a városi róm. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. pócsmegyeri. hitközség kebelébl választott iskolaszék vezeti. vasadi. mint 1906-ban nyílt meg. az akasztói. Újkartyán. kerekegyházi. 1829-ben 2 tantermü az iskola. hanem az iskolában is tanított. fegyveresen jött a magyar táborból. gödöUöi. Váczhartyán. állottak. sziget monostori. 1777 eltt. Fót. hartai. eklézsia anyakön\Tének czimlapját Marosi Jlihály tanító rajzolta. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. tantermes éjiülete 1907-böl való. mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. gyóni.000 kor. fóti 3. 1693-b3n Debreczeni Kiss Mózes. elemi iskolák közül becses történeti adataink vannak az alábbiakról ref. az abonj'i. A czeglédi 20. „lóháton. 9 tanteremmel. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. török hódoltság idejében keletkezett. váczi 2. XIX. kath. mi körülbelül 1600. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-tl van meg. 4 polg. 1819-ben említik els tanítóját. Zsidó. Zsámbék. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. rákoscsabai. Az izsáki 4. Az egyház már 1646-ban föimállt. lajosmizsei. prónayfalvai és szanki egy tantermü. szigetszent mikló. Körülbelül 1712 óta áll fenn. Dunaveese. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. a solti 9.si. í. ugyanis a gödölli ref. szeremloi és uszódi 2. a budaörsi. van 4 el. Ref. 1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német[tannyelv iskola mellett) eg\' re/. mostani é])ülete 1909-ben épült. 189(> és 1903-ból valók. Üröm. 1721-ben Szöllsi Mihály. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. 1785 körül. A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. Ez az épület azonban már a második volt. 1745-ben keletkezett. bugyii. Vácz. Úri. 1908-ból való. Az állami iskola. Utána Szilvási. kik fejenként 50 dénárt fizettek. A mébe 1490 tanuló : Apostag. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette. tanítója ekkor Mérei Márton. isk. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. a kocséri. mostani épületei 1820. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. Peitler Antal püspök idejében. Mostani iskolája 1791-ben épült. 1861-ben emeltek új épületet. A jelenlegi épület 1 905-bl való. ócsai. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. Ezek a dunamelléki ref. XVIII. 1820 körül. Megyaszai. mostani épülete 1904-böl való. tahit ót falui. 1744-ben keletkezett. magyar iskolát találunk. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. mostani épülete 1909-böl való. tinnyei. kisoroszi. a dunapataji. m. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek. Törökbálint. I. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak. . Újszász. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. jelenleg egy osztály van benne. a bogyoszlói és ókécskei 3.rt. Visegrád. 1800-ban. 1908-ban építettek. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült. Váczbottyán. tínterem. sz. hévizgj-örki. mostani 4 Verség. törteli. melynek 22 tanterjár. 3. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". Sári. rákospalotai 4. 1712 körül szervezték. a dunaszentbenedeki. 244. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés. szentmártonkátai. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. az alsónémedi. érsekcsanádi. k. 1700-ban Földvári Bíró Mihály stb. biai. 1. mogyoródi. 1739-ben szervezték. rszent mi klósi. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. tápiószelei. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. mvi épülete a régi templom köveibl 1871/72-b9n épült. péczeli. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. egyházkerülethez tartoznak. 18fi4-ben nyolcz. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt. soltvadkerti. A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. pfttyi. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. jászkarajeni. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. adományából lOOö-bsn épült. ei. makádi. alsódabasi.. kiskunlaczházai 6. Bia. gyömröi. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. Tanítója Pataky Benjámin. Váczkisújlaht.iskoiák. toki. Bugyi. 1893-bMn 3 tantermü. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült. Czegléd. 1873-ban lett községivé az iskol?. *») Fináczy dr. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. 1775-ben alipította herczeg Grassalko^-ich. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. tószegi. 1908-ben öt tantermü az iskola. dömsödi. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. ordasi. Zagyimrékás. 6 tanervel. gombai. de az iskola állitólig már 1783-ban keletkezett. 1826-ban 5 tanító mködik itt.216 Közoktatásügy. tudjvik.

Tanítói 1798 Jászkarajenó. m. rákospalotai. ev. Tanítója 1786-ban Virág Mihály. Mai épülete 1853-ból való. minden igyekezet mellett is inpracticabile. években keletkezett. Ezek valamennyien a hányakerületi ág. Az enj^akönyvek szerint már 1720 körül volt iskola mostani épülete 1902-böl — azonban már Szke István . els Kecskés Albert. Az ág. Péczel. Ócsa. minden különbség nélkül a gyermekek Cellariusra. 1867-ben 4 tanítója volt. a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány. Pócsmegyer. Az egyház és iskola !600-b3n keletkezett.ji Igmándi. Veresegyháza. Az 1800-as Vácz. Szentendre. tanítója. Xyitrás. Az iskolsház 1797-bl való újraépült 1880-ban. . Tószeg. Tanítóit csak a „kurucz világvégetáján" ismerjük. zsidói és váczi egy tantermü a kecskeméti kirendeltség területén Kiskörös és Soltvadkert 4 tantermü. azóta lelkész tanít. mendei.5-ben a kántorral 13 tanítója van. Az épületek 1804-bl valók. Az Jakab. Legrégibb tanítója. 1882-ben keletkezett. Rákoscsaba. ev. albertii 4. az újabb 1889-ben épült. 1756-ban épült az iskola. irsai 3. 1649-ben keletkezett. Els tanítója Eperjesi István 1783-ban.viskola már 1740-ben három volt (alszegi. . Az iskolaépület 1835-böl való. Makád. a tanítója 1856-ig egyszersmind a község jegyzje is. eltte és Kerepesi tanítók mködnek. ezinkotai. Hübner Históriája. v. Lajosmizse. teljesen megtanítók 1830-ig jegyzk is voltak. Az egyház 1628-ban s nemsokára iskola is keletkezett. h. A mostani iskola 1890-ben épült. régibb épület 1865-ben. való." Leán. Váczhartyán. Az egyház 1570-ben keletkezett. -A. 1811-ig a tanítók többnyire theologusok és jurátusok. évi canonica pontjai közül különösen becsesek a következk . Kisoroszi. csvári. Tanítója 1797-ben Nagy István. apostagi. A. 1783-ban keletkezett. 1822-ben alakult meg a leányegyház s ekkor szervezték a tanítói állást is 200 frt fizetéssel. A gimnázium 1851-ild rendezésével következett be a népiskolai ügy rendezése is. h. tanítója 1819-ben Borbély Benjámin. Tantermei 1892-ben és 1908-ban épültek. énekek. 1878-ban keletkezett. 1736-ban Valaszkay Alberti. 1890-ben. 1857-ben báró Sina kisszentmiklósi iskola tanítója részére 13. most összesen 463.. rektor dijlevele 1761-ben kelt. hogy az iskolában járattathassanak. a helyesirás. püspökséghez tartoznak. domonyi. Az épület 1906-ból való. ág. Itt a jó olvasás a legfbb punctvmi. Vasad. ikladi. melyeknek prraszt állapotjokban semmi hasznát nem veszik. Domonkos. Hévizgyörk. 1867-ben építettek. hartai. A rákoskeresztúri. a „kurucz \-ilág után". j^. 1758-ban keletkezett. : Ordas. 1763-ban van említés Keresztesi Sámuel iskolamesterrl. Tinnye. dunaegyházai. a tápiószelei. Az iskola mai épülete 1885-bl való. nagji:aresai és ácsai 2. a leánySolt. hitv.\ mostani iskola a Prónay család áldozatkészségébl 1804-ben épült. petérii. 1826-ban