^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S. ül . "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk. "S. 5 Ei 5 S.A vármogj'e népe.

St azt lehet mondani. különö. úr. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is. sváb. tiszta magyar a lakosság.364 német.sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. tiszta magj-ar jelleg. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad. a melynek megvan az önálló jellege. számtalan helyrl verdve össze ide. jászfényszariiiaknak mondták magukat. hanem szellemére nézve az. 3000 lélek 44. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód.779 lakosából 681. az alföldi síkon.on változik. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. 96. Ezenfelül jsllemz. ma azonban már egészen megmagyarosodva. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak. napszámosokból kerül ki s folji. mert a nép zsellérekbl. hogy ezekben a községekben a nép. 5—10. Akik betelepedtek. Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. váczi és szentendrei járásokban. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk. a mely elüt még a környékbelitl is. pomázi. 3—4000 lélek 35. hogy a vármegye 825. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. század els felében telepedtek le a ma is kopár.A vármegye népe. Néprajzi kép. pomázi. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el. mert a nép vegyes származású. a XVIII. hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. 33. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. monori. Vegyük figyelembe azt is. 11% német. részint kalandor. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek. ráczkevei és szentendrei járásokban. hogy a békés idk beköszöntével. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. nem számítva közéjük Budapestet. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre. 4—5000 lélek 18. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. A mi népies szokásuk van. ráczkevei. Pest vármegyének számos községe van. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon. így pl. nem is tiszta magj'ar eredet. monori.000 lélek 22 községben s 10. homokbuczkás vidéken. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. jellegzetes vonást nem mutatnak. az. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik.680 magj-ar. De a valóság az. hogy az éjszaki. hatalmas községekben tömörült a nép. A déli részen. cselédekbl. 7% tót és 05% szerb. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. S ime. részint sorsüldözött emberek. ma már azonban alig érzik meg ez. — . a paraszt.0000 leieknél nagj'obb városa van 8. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. a tótok a gödölli. Kiskrös. míg az alföldi részen ritkán. Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. magyar. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. hanem tót. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani. a pásztorkodó.325 tót s 3451 szerb. vagyis 60% magyar. Megfig3'elésre méltó. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. babonaköre támadjon. Duna . váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi. bár nem eredetére. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. sváb s más egyéb. 1000 él 54. : . Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. tót. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. hanem uradalmak cselédnépe telepít be.

Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. gémeskút. seprt. hogy az ajtók délnek néznek. verem ezt minden évben újat ásnak. kelet-nyugati irányban. csak épen nagj'o. A : A A A A A . vályút. ezen túl a konyha. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. rendesebb a ház. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék. A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. bérl. s körül ezen a patka. konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . alatta a korsó. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. Az udvaron a disznó. a ház mmgati végén van egj'' szoba. vagyis rácsos. . a falon gyúródeszka van. módosabbak a napi szokások. dombos hel\Te építilc. Van egy nagy ágy. A vármegye képe jellemz az Alföldre. legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. Egészen intelligens. s katholikusoknál szent képek.. mint kisgazda. csak még egyszerbb. néha vályogból. szánkót. telik"'. Van benne banyakemencze. villát. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére. néha szalma. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. kosarat. asztal. e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. Kecskemét körül pábnafának hívják. fogas. szita. mint a nagj' községek és városok képe. csöndesebb az udvar. a búzát pedig tisztának. letakarva fehér terítvel s rajta apró. m?g egy kicsi.4 A vármegye népe. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. ha lehet. így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak. tisztább. mángorlófa. már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. hogy rögtön látni róluk. legfeljebb egy kis árok keríti a telket. A házat. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. a ruházat.bb 8 állandóbb aránj'ú. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. czifra edény. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. hogj' a békák össze ne fúrják. mert épen azok laknak bent. Az utat nyárfákkal ültetik be. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán. Ffoglalkozásuk a földmívelés. könyvek. a mellékút ezák egyenl nagyságú. Kevés konyhaeszköz van. mestergerendán a maguk fzte szappan. mint az apró falvak s így üresebb. naponta kétszer esznek. mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. valam. földre. porczellánok. szoba is olyan. a ki felügyel a házra. A házakat szilárdabb anyagból. Van fiókos szekrény. A telekre nyüó ajtaja ketts. segít a munkában. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. Étel4k is nagyon egyszerek. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. vagy támlás kertész és cseléd. vagy a putrik. E fölött a tükör. esinos. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias.és tyúkól. úgy. ezalatt üresek. stb. hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. szobák. üvegek. Építmester egj^-egy tanyai barkács. néhány gA-ümölcsfával. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. vert falból. Házi ipar ahg van. A . nem hordanak csizmát. földszintes házakkal építve. A ház körül veteményes kert. vagy a tanyás kertész.ivel nagj'obbak is a házak. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. a kiknek . a küls cseréíiy-ajtó. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. láda. Rendesen ez a beosztása. mint a városi kisebb házak berendezése. a bels kilincsre és kulcsra jár. feles. Kerítés. A tanyákon vannak az apróbb. Abban. a gyufa. st széparczú. mint bent a községekben. — A ruházat ugyanaz. Az asszonyok pl. tet nád. e mellett járják a csárdást. kapu nincs. középtermet s inkább nyúlánk. sok az ákácz és van eperfa is. fakanapé. újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. czipt is csak nagj' ünnep?ken. rendszerint vályogból építik. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet. kamra és az istálló következnek. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. cseréptálak és tányérok. alma. hanem mindig papucsban vannak. Gazdagabb az életmód.

de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. Zöld zsalut használnak.A vávniegye nópe. erre durva vászonlepedt terítenek. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. különösen az erdötlen vidékeken. A házak berendezése olyan. tartós anyagot. kiüönösen a nagyobb községekben. nem úgy. még a tanyai házakon is. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. a nagykapu és a Idskapu. fából vagy sárfallal készítve. A az udvar színénél. Ebben csak a modern. fölmázoltak simára. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. mert hideg télen. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. az alsó akkor is zárva maradhasson. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. a mely középen van ketté vágva. a mit trágyából készítenek. Kémény ma már mindenütt van. vagy sár. befúj rajta a szél. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok. Kinek milyen módja van. városias. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. ákáczfás utcza. A kemenczét szalmával ftötték. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb. . hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. letakarják színes karton-ágyterítvel. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. mint a felvidéki városoknál. Képeket is vesznek. A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. hanem vas. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. Rendesen rács. pléh takaréktzhelyen. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. követ egyáltalában nem. fala rendesen 2—4 méter magas. hogy ha a fels részét kimntják. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. a melyet szombatonként tapasztottak. kancsók voltak felaggatva dísznek. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. paprika. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. diványnyal. de vályog-. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. hagyma van felfüggesztve. mint a többi alföldi vármegyékben. A szoba padlója régebben mindig föld volt. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt. hajlított butor-székekkel. nem ritka az egészen új gördül redny sem. a hol már többször bven leírtuk ket. hazafias képeket. Nincsenek zeg-zúgos utczák. a hol tzeget is használnak ftésre. nagy üvegtáblás. egészen modern. amely hamar elkopik. Szinte eltéved az ember. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának. még pedig urasat. végig az utczasoron veszik kiírül. régiesebb a tulipános deszkaablak. szentképeket. hosszú. tégla-tzfalat is. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam. befelé nyíló. sok ágj^nemt s ?z egészet . vályogalakba préselve a szalmás trágyát. Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból.és sertés-ólak. Jellemz a vármegye helységeire a széles. A lakás szokottabb . pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . A falakon régen cseréptányérok. mext arra ház vályog. kihordani a házból.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek. olaj nyomat okát. A kis lakás egy utczai szobából.berendezése a következ. szekrényekkel. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. száradni vagy megrizni. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. mesteremberek lakásához. ixem lehet szert tenni. mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. A konyhán ketts ajtó van. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. Természetesen ezt is praktikusságból teszik.

s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. vagy varratják. A ruhát nem mindenki készíti otthon. szárnyast esznek. vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába. czipvel. mezítláb jár. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. szorgalmas. nehéz munka. hogy az : nk . csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre. lustábban végzik. csak hevernek. kendert termeszteni már nem igen szoktak. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. Az ingváU. mely hajdan általános volt. Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát. . a mi a mai'ha körül. az alföldi magyarság rendes viselete. — — ITápiAikozás.német" szabású ruha. hogy a hol nem ritka a pénz. vagy egyes vidékeken. marha-. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van. csak az egyszerbbeket. a czip. vagy . hogy valóságos csoda. Különben a boltok annyira terjednek. különösen a szegényebb nép. Nem is vénülnek hamar. mikor az otthontól távol dolgoznak. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már. borsot. vagy kétszeresbl készített kenyér. leányok szépek. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. még legtöbb aprómarhát. egészséges szépség. öreg ember bottal jár. Az asszonyok. Erteljes. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót. — . igazat is ád nekik. — . a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. eledelük a búzából. alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. mert derék nép ez. a ránczos csizma. egy ingben szaladgál. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. mint a jómódúaknak. mert minden keresetüket arra fordítják. a hosszú éjszakákon át. jómódú. Az efféle ers fszerezést. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. Munkába. Szni. A borjúszájú inget. de ma már csak a tanyán járnak így. A ruházkodás általában eg^'szerü.pönd". a fels szoknya. munkabíró. alsószoknya. divatlap szerint. Van falu. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több.. lájblit és kalapot adnak rá. A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. fonni. A nép táplálkozása olyan. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. Ilyenkor nappal sincs dolguk. rozsból. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. Igen sokat esznek krumpUt. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. ház körül akad. . tök. Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk. A szr. sem általános Egy-egy városnak. és élesztül kovászt használnak. ritka a darázsderekú. így Kecskemét körül is. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. mely szinte elveszi az étel valódi ízét. minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna.. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. sem külsejével. itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. répa a szokottabb fzelékek. takarékos. nem is bírja megenni. Nyáron ezeltt mezítláb jártak. mint a magyar földmívesnépé általában. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe. Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. a mely azonban ránczos. babot. Viszont érdekes. A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. F- . ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. . csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. máskor harisnyát és czipt. a ki teheti. ünnepen szoknyát. mezítláb. paprikát sokat használnak. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. a pörge kalap. Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet. a kinek új ruhára van szüksége. csak szalonnát. mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. ersek. papucsot viselnek. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. Az ételt ersen fszerezik. sokágú fonatokat. St télen azt a kevés dolgot is. mind a divat szerint változik. k . Az apró fiú nyáron hajadon fvel. a ki nincs hozzászokva. de nem ritka a piros arczú. még a házban is ritkán vannak kend nélkül. és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak.

. ha nincsen dolguk. inkább mindent koczkára tesz. A jogát egjnk se engedi. hogy nem kapnak tle semmit. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. A hol bort termelnek. nem tördnek a pohtikai változásokkal. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája. Ettl várnak minden jót és úgy találják.A vármegye népe. A bosszú. s egyre jobban terjed a páUnkaivás. fváros környékén lakóknál nem ritkaság. kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma. de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. mely baromfikereskedéssel. csak az olvasni-irni tudást. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. még ha évtizedek múlva kerülnek is össze.. mintegy kóstolgatva. A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. árván marad. a kivel egymásért azt tartják. de azért még sokat tudnak. A A A Tiireas éiet. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. Ma már kávéznak is. mást. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. A vendégtl megkívánják. Kétségbeejtnek tartják a . az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. st theát is isznak. hogy Az A iskoláztatás. hogy megtanulja az idegen szót. Távol tlük. abból ahg tartanak meg egyebet. iddogálni. mert neki péiizértéket jelent. 19 éves korában vén-nek mondják. tzbe-vízbe készek menni. mint a férfiak. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. esetleg erszakos úton elért föllendülésre. délben és este egyféle ftt étel van. már A — . de nem is dolgoznak kevesebbet sem. sajt-elánisítással foglalkozik. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. jó bven. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. szegény ember" sorsát. . a minek engedelmeskedni kell ez a kormány. vaj-. gj'önge homoki bort isznak. A nk épen olyan bven esznek. mit az iskolában tanultak. különösen az orvoslás terén. azt megbámulják. pl. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek.. h. alig fogyaszt valamit ezekbl. Bort.az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. de a mélyebb hatása nem elég nagy. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. különösen a tevszeren végrehajtott bosszú.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. a munkánál. Legnagyobb részük kútvizet iszik. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó. tej-. Ha valaki szellemileg kiváhk. csak ígérik azt és átkozódnak. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. : ! . tojás-. különösen a fváros vidékén. a mit megenne. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. kimondta az igazságot. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz. ott alig adnak el valamit belle. Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön.. baráti csoportot alkotnak. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket. Az iskolában. magasan felettük van egy hatalom. A A . mint a szokás ellen." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket. : — . s evés közben beszélnek. a leányok az érintkezést. Lassan esznek. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. túró-. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. katonapajtások. ritka. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával. egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. 18 éves korában már meg is házasodik. 7 olyan községek és az olyan nép. Az egykorú leányok is együvé tartanak. A törvényeket. a közérdeket meg nem értik. hogy egyék-igyék. Rendes étkezési mód az. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája. s fleg a szokás az. járnak ki a szlbe.

Jövetelük napja nem titok a leányos háznál. a legény megpendíti a leány eltt. A paptól hazamenve. Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. hog^' nincs kedvére a legény. Az a szép páros élet. ha szegény is. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. a saját sorsához 'llen. ezért melléúlésnek nevezik ezt. Ha pl. még pedig a legények. a mehnk nem veszi fel". kik lesznek azok a becsületes vagy . csúffá teheti. s arra igyekszik mindenik.nem nekem vesz feleséget. akkor biztos. csak a viselkedésével mutathatja ki. mint a keztys gazdag. hanem az olyan leányt választja. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár. meggondolt szavú. többet ér az ilyen. hogy kiismerje a másikat. mert már . Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl. susogóba" járt egy öreg asszony. ha más küldi vissza a pénzt. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket. A konyhában aztán vagy a tornáezon. séget. de a leány megtartja a pénzt. úgy hogy már borral is megkínálják ket. nem szalad . hogy . magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. A legénj'. hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt. igen szívesen fogadják ket. suttogva. meg hogy jó választást tegyen a lány. módos után. Viszont. pohár borral. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye. A leány egy légé mi: sem utasíthat el. közös ismersük. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat. olyan szekér után. Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak.. mert az utolsó estén. kifélét. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok. kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt.. . csak arra vigyáznak. a kit legjobban kedvel. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják. vagy . van aztán a többi helyen neiieztelés.. MegbeszéUk a kézfogó napját is. hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. de ma» már nagj'on vigyáznak. hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. jelentkezn'. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. A papnál történik meg a jegyek kicserélése. s jegyet adnak egymásnak. : t : — . úgj'. ismersüket násznagynak s ez vagy magában.. a Id nekik is legjobban tetszik. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew..ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck.8 A \-árinogye nópe. azután a legény elköszön. hogy baj ne legyen. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben.. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. vacsorához iihiek. a ki . Persze ahhoz megy elször. De a legény még ennél is elébb kitudta magának. a m'kor elébb ehnemaek a paphoz. ha tisztességes. a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol. akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak. almát adott neki. vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét. a gazdag után. a leány pedig pántlikát. mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt. hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás. Végre a legények fleg oda járnak. mikor találkoztak.. nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után.hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást. Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése. mifélét választ a gyereke. a mely még abban az idben kezddött. „a nyomós"." Persze jól értik itt. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. tisztességes" vendégek. A férj akkor tökéletes. a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy. A legény jegye annyi pénz. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek. femitartván ezzel az si szokást. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál. ezt felbokrétázott papírba takarják.sértés kerekedik. hogy neki . a leány úgy tesz." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt. a ki kitudta.. a hová nagyon is lekötötték magukat. mindoiiröl. mert abból roppant nagj. dolgos. ha a leány hagj'ja cserben a legénji:. hog^' . Mikor megjeleimek a becses vendégek. ha nem iszik sokat. mintha kikísérné. harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. mit gondol a lány felöle.szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. Ha azt a lány megette. még pedig a legény pénzt.

.Kalocsai iiéjniselet.

10 :*i^i*i^ .

mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. A vlegénynek is bokrétás a kalapja. onnan a paphoz. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket.. Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. . 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba. A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van. visszalopják a menyvlegény házához. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal. piszkafával. kedden öhk le a marhát. ahol délben volt a lakoma.áncz is. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. felöltöztetik az új asszonyt. heged. nem repült -e ide. A menyasszony fején koszorú van. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is. zokogása közben. más felét az új asszony eszi meg.. mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni. pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. hogy ülnek be a padba. hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál. a melyben vastag drót van belül. ott. meg akarják nézni. . A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának. sr A . jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. úgy hogy nem könny bejutm. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. A vacsora után táncz következik. Rendesen szerdán van az esküv . hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. valamint a jegykendvel is. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i. — . A katliolikusoknál szokás. A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket. ketté vágják s felét az új férj.A vánuogyo népe. vagy halasiasan mondva vfér-t. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. kalácsot. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt. elébb végigvégig dalolva a falut. Reggelre kelve. s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba.. a talpuk alatt. hétfn a süteményeket. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. Az ünnepi lakoma vagy délben. a nyoszolyóinak csak virágcsokor. mert a kendt.Jcölest válogatni". a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport. hogy nekik elveszett valami szép madaruk. Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat. a mikor tánczba kezdenek. bádogfedn dobolva. a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek. a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. énekmondók utódja. Katholikusoknál az új asszonyka titokban. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés. s ez éjfélig is eltart. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba. visszalopják a menyasszonyt.nyenyer'\ vagy czimbalom mellett. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. koppasztják a baromfit. a nyoszolyók megfésühk. pántUkás lovakkal. Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk. hogy déleltt kormos fazekakkal. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök. ha pénzt dob az erre kitett tányérba. a miért ételt hord. házról-házra járnak és enni A . vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. este van a Icárlátó. Halason ma is kap fizetést a vfér. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal. vasárnap csinálják a cs'gát. maskarás legényekkel. rendetlen házban. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. ha csak tudják.

a metyben lakott. A rokonok megvárják." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt.ságait. míg csak fel nem gyóg3Til. az iskolákból kündulva a gombozás. míg a komaasszonyok a templomban vannak. anyát. keresztanya.'kágyashoz jömiek. : .na. hogy. A katholikusok egy párt. A gyermekágyas anyának. A labda. Ilyen a . Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait. az ág. Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii. tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit. kövecskékkel való kapós játék. Más tréfája hogy egy rossz a bábának. Ez a ti/úkver. s a szülk nem is ih-üluek neki. A halottat szent Mihály lován viszik ki.bocskorpénzt. énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak. sonkát a kéménybl. a kiket kominak akart." Ez abban áll. legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. Rendes szokás. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. a ki a temetés idejét meghatározza . Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. .12 A vármegye népe. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett. halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. a miket nem lehet elhagyni. de a ref. kérnek. Néhol meg is vendégelik ket. Vannak régi bábatréfák. hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. A gyermekek élete természetesen tele van játékkal. néhol a teke-játékok. és ev. eláldják a családot és haza mennek. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. . pap beszögezés eltt beszenteh a halottat. a milyet kívánnak. ják. —— k . berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a . kezébsn egy tányéron tégladarab van. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív. . . Leányhalottat legények. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre.választás. bent imádkozik. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. hogy jön az ellenség Néha zene. A keresztelés a katholikusoknál reggel. biga. mindennap más- — . Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. a milyet csak tudnak sütni. a protestánsoknál délután van. ha a legény vagy leány elször van kereszteln.. erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. ref. vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának. néha prédikál is egyet a pap. duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak. hogy újra meghívja a keresztszülket.. rétest hoznak neki. kivált ha els gyermek az újszülött. Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. a czínteremben leteszik. valamint a halál után is. alkonyatkor. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve. a hogy a nevét m?ghallja. kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik. olyan hosszút. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen.. Felköszöntik a keresztszülket. de a többi koma is megjelenik a kereszteln. A lakodalom migy költséggel jár. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. a kántor búcsúztatót készít. A kath. st a bábát is. vallásúaknál itt is énekelnek máig. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. ha gyerm. mely inkább az élknek intés. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani. A komaasszonyok. mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban. Ezért a bába ebéd után eláll. mint ma. a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi . halott sírjára. a ki.

akkor ördög lesz. göcs. taliga is jól esik. egj'-két szónyi változtatással. Némedi pap ide mén. kocsit. a tánczszünetek alatt is. ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : ..szítenek a legtöbb vidéken. Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet. de nem ád. böge bankó. szorító. Hecz pecz kimehetcz. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak. Este a lányok hazamennek. angyalka. vagyis hétfn is mulatnak. Újévkor szokásos. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal. de ma már kevés külön szokással folyik le. A „májfa'' egy lombos fiatal fa. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába. sziek. : . cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. illetlenül így szól neki . Az április elseji tréfákat ismerik. a ki tánczohii vágyik. Fordujj egyet. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá . czinegére Holnap délbe begyühecz. de naivel az ünnep kevés. Csiga csomó. hogy vasárnap délután mulatm akar. : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz. ! — : "Mokés^okf . a mit a lány reggel ha meglát. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán. Ki issza ki? Kis pohárka. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. Akár kettt. A szüret nagy vígsággal. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek. szellemi frisseségét. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ. Szél fújja pántlikámat. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. tuskó Pap ül a padon. a hogy az ottani gyerekek tudják . Ezzel vége a játéknak. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. ha nem nevet. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak. ezt kiáltja kocsit.: A a cziczázás v-ármegye népe. Egy játékot. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint. Régebben a legények is koledáltak ígj'. Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem. Ha az angyalok többen vannak. Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle. ezt kiabálja . . Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász.iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" . : : '. Czérnára. így állanak. úgy. lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád.Favíg Favíg beszélik. angyal. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak... Kinek? ráfelel .. toló. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet. húzó-vonó. templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé. se ott maradni a kocsmában. danivalója mikor a mezrl szalad. mert a lánynak nem illik magától se bemenni. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza.Tahga is jól esik.Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve. :) Ég. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét.) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak. felpántlikáz. nyomó. farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. a legények ott maradnak.Farkam alatt a garas. nyáriak és téhek. tavasziak. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. garast adok. Halason azt mesélik a gyerekek. Szombaton este a legény megmondja a szeretjének.Kocsit a kanásznak. hogy a disznó mikor jön haza." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják.. elejtöttem. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. Ali Kis borocska. (Az égre ez? Föd. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. másféle szokások is divatosak. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. húsz lépésre mennek elre. A legény. ess Az a lepedje. pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. bütyök gamó. a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. kendvéget tartva. A fonók ma már nem igen cüvatosak." Ha aztán beereszti a kanász. Erre a lány vasárnap délután. Kilencz öles köles kazal.

hog}. Ha akadt egy vakmer mészároslegény.vyeivjáríUn). ettl lefelé.ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. nem olyan gyakori s nem is olyan általános. már a földet. csupán Vácz tartozik teljesen. Farsangi szokás is divatozott. ly szótag és szó végén elvész. vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. Öcsán a múlt század végéig szokás volt. Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet.a diphtongusok teljesen hiányoznak. fmn men . tánczolnak. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához. Ritka hely volt. míg végre késével leszúrta. Magán a nagyobb alföldi síkságon. Jellemz. s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. foszlós kalácsot. Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek. hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. A bika körülfordult. : . a hol az úri nép helyezkedett volt el. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát. büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. a vármegye határáig. a férfi pedig innivalót kért. mire ideért. Régi kecskeméti húsvét. Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. a mit farsang alatt használt. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is.. A — : . Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni..1 4 A \ánu('gye nópe. az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. két nyelvjárást ismernek. A zsivajra heg^•ezve jött. a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. elre feszítette két els lábát. megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. mint másutt. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt. abból nagy lakomát ! ! — . Ezt a mulatságot Emmaus-nak. majd a . . A mit gyjtöttek. zöldleveles ágakkal befedve. fülébe kapaszkodott. Ezt a nyelvjárást a következ. bor volt. Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. a hajdani remetelak mezejére. sör. n-ikor messzirl bikabömbölés. kiskunságit". tarhonyás-rétest. s az m.az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. a mely már szinte végkimerülésig volt. a mely mulatóhetye volt. Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött.. Megesik ilyenkor.-. nagy daczezal. Sátorokat rögtönöztek. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. mint a fiatalok. st betört a mázsaházba. A legények közül kett maskarának öltözött. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik.. « helyén az ó. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt. hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót. csaptak . nagyobb mértékben. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez. a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. Czeglédtl délre. Szabadszállás vidékéig a . le. Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. szarvait elre ordítozták mindenfele. azt legázolta. s ott zene mellett mulattak. Részletesebben Vácz . hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. . roppant mennyiségben. megállt. Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor. de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. hajszban. a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke. túrós csuszát. kurjongatás hallatszott. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í. véres nyelve kilógott a szájából. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. Ráczkevétl. az egyik asszonjniak. Már jól megizzadtak a napon. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt. nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. júhczobákot. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. pörkölt húst. a gyepet túrta a szarvával. pestmegyeit". hanem mindenféle sültet. kivált régebben. s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. az Emmaus.. úgy Czegléd tájáig a .. Akárhányszor közé rohant a népnek is. omlós pogácsát.

Ott állott az babikám gyászba borulva. Laczháza.Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé. lírajczáré almot a piaczrú. Dorozsma. ügyekszik. mint káromkonynyi.Nyóczvan krajczáré rfjit éde. hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk." Boris néne megkéi-t. fizetyik. b-nek mondják. . s máig megrizte palóczos nyelvét. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . mint felit ki nák má szépen zdeltek. Nem tom. lejá'. No de hajjá kee. ojjan kevés vót a piaczon. harmagyik. az Istent mivelnyi. Örkény. az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe. üd. most meg a fdbü is alig látnyi ki. hogy az ösziknek többet. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja. hogy mozdúnjd se tudott..Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió.Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra. fleg a magánhangzók ejtésére nézve. a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl. hogy alig mertem beliüe vennjn. ver bennünket az jó Isten.. Halason. Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. é-t megkülönböztetik. -vé változik fúrú. levél) de a közép é helyett i-t fehír. mind a nímet tánez. — Jazt se tuggya.Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" . k szl szeme majdnem mind megvakút. A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. — Fú be — Törög grányicza tálba. : : k . a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle. a búzák aEg kétek ki. liini. jurát. A kétféle e." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle. Czegléd vonalától éjszakra. No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is. el is mentem náÜyok. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra. A val. Máskó ijjenkó a luterúgy. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. Halas kath. Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — . Beszédjük ilyenformán hangzik . — : . Elég ahhozzá épparaszt ember. tüzhö." . Palóczosan ejtik az a. De mikó látta. A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. — — . hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. népadoma : . Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül. a féreg kiette szántanyi. vei-ben a v mindig megmarad. melly órába." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. Az l már itt nem esik ki annyiszor. típ. vaty pety. így pl. A magánhangzók közül az ó.Naddologvót a. tehén. még ugyanazokban a nagyobb városokban is. Az ember a sunkáhol látott. lakossága jász telepítés. fehír. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. mxilatnyi. Megy ahhajó — Sír a jány bújába... hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. kii.. kiivet. és a legí'fia együtt falatosztak. Majsa. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem. jacs- csirizes lefelé. No de olezáncz.Keserves esztendnk lesz nász uram. hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg. — rósz ! — . legíny.. oszt ojjan drága vót. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú. ü rendsz(>rint ú. kik. így Félegyháza. A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. víz. de ojjan betegen tanátam. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm.. étom-é még mondanyi. Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'. : : . No akkó egye még a fene a ké nyévit. süket. rúzsa. hogy mert a ." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. á-t is. bor termésre se lehet nagyon számítanyi. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. Hugy is vót no? Ugy-e.A vármegye népe. meg oszt olyan kínyesek. A hoz-t így házho. A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. piz.. haszé mind éfaatta elülem a sunkát. felet az apja." . clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet. Méttróbálom." . A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek. felé. legalább fölszántom máma a kertekajját. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t." . kézhe. így nem mentünk sehova. kíulús. A hói. — Jött az hajó farába. mondok . bl-t bú. : . eUensig. hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok.

sz. de sokszor meg is marad. mer oda ütök. — . mer a falhó váglak bérös legén szerettye. de mög a bagnétra is. Osztán két kézre kapi ám a puskáját .. ú. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött. mög a gatyámat is. talló. mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. bárá'ka. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját.) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref. Kecskemét. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am. hát üsse mög gúnyára. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. ?ííz. -h. Aszonya rá Né léfettyöjj. szélnek. Búsan danol. de még az ingom is. Vöfény. Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj. . ehattam. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. ödd mög Osztón káromkodik ám. De szégytem magam nagj'on . oszt szöggj'e ám magára : Üm. fd. . Erizd é. : : ! : ! : . úgy Örzséliöt tájon vót az id. hajjá kend? bemmarad. Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés.és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó. Si'lntn párját nem lelöm. csak a szó belsejében. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran. éhaniiád. dma. (Iszok. Hát a mint ott ókumlálok. de csúnyán.Ergye rózsám. szik. Hanghasonulás palló. Igenyös. még pedig Nagykrös." Nyilván kikapta Nyilván es lösz. mög a kölökcsizsmát. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun. tönnap. szök. vögy." . kúcs. Letagadok száz fiskárist az égrü. No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát .. . Magam is möghökkentem.. én járok. ódáiba lüklek.ideje mán annak. nasszmü. A-/io2-t itt is-^ó. leütem a fdre. mög a nadrágot. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok. A mássalliangzókat is úgy használják. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : . Kiinszentmiklós. hogy vetkzzek le. körösztü lüllek. Iszó. csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt. csak nyibelözök. még hajdinába. de csak aszondom. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^. Az hj-et a'gA'al. mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. nasszrü. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. Szépen mög\-ótak terüve a lovak. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. . Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog . ví' itt is mindig ^'-nek ejtik.a \-ilagra gjnittem. Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. Rámás csizsma. kik. mint afféle suttyó bujtárka szokott.nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. de az ényimet. hogy ez esött. néhol esak é-t mondanak. Nagykrösön. mögszólít ám valaki a hátam mögü. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. Az ikes igék külön ragozását nem ismerik." . MkUinája. : fejbe kommint vele. végj^ fekete pántUkát. magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába.. Mit vót nait tönni. ravassdg. a legémiek úgy adik. mondok.-nek ejtik. osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. Gyöplii. mög káromkodik. itt hallak. A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl. de az egjik maj mögszúr ám. aszongj'a. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. gombos úgj- No erre látom. mint ez a könyér hogy nem szól. vín embör. az í. Kecskeméten. Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. mikó a Bonaparte hadakozott. Ekkó aszongya. Né nagj'on verögesd össze a papuládat. oszt íg^.Bérös asszon az ablakon nevettye. A mint ígj' kuczorogva röstéködök. Fülöpszállás. ü. tip). hogj. . -^-nek mondják. mint a szájjaógött. marattam. A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. . A másik mög ú nem szót é szóccse. Keeskemét.. hátha arrább nem lépk. Az l elmarad s pótló nyújtást okoz. Iszik. ! .! 16 A vármegye népe. ólba.aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. ennek má fele se tréfa. : A k ! ! — — — : . fleg a tszóban. Igj' osztán föbuzakottam. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos. A név. Etószöm flstökre. Szabadszállás. nízök arra a mögveszött lönni. Bukrétás kalapom. A hosszú magánliangzók gyakoriak. Savanyún jó az uborka-sa/áto. : eltt délbe. de mérgessen ám. rendesen hosszú. czifrán.Keszkenbe takarik. még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le. hogy a lányát Égy. hát ott áll ám két dézentor . Mög osztán mögin csak kaj abál. Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai. Girizdes alma. még csak láccz mer ha másuvá niz. a rag : : . Möktróhálom.. különösen Dömsödön El ló nacs csuda. gellicze.ság a föfészke. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat. Nyjek mög csak. a hogj. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam.

hazugsággal van tele. . Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. furkólószömü szíva. erre vesd é magad mind. . bajor. zenyim szomszéd ojan ember. szi aszalószíva. cserösznye. . „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya. elindulok szól ellen. mint a sikár. bozontos. hát nom noszelök semmit mögfordulok. búzával ér körte. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. hát nem látok . fontosáma. j\Ieglelietös sok a tájszó. Makutyi: Kótya: apró. gyámoltalan. borizáma. a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk. akkó jut eszömbe. püspökáma. mikor mén. Siligó: sovány. hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére. Gölödinszömü. . masánkeráma. sóváriáma. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. Giilü: diónagj^ságú k. ." Jvszél: félre es hely. Czékláz: lebzsel. Szada mély. tökszl. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. völgyszerü szakadékban fekszik. pirosáma. felgöngyölget. Pálmája: jegenyefa." Boszmók. Berczelés: bozótos. a mint belépek. . Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt . Bénga van benne. hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki. egrösszl roposárgabaraczk. — • — . — — .. másként kopolya.tt "ia?yar nyciv : Kérem." Gólya: kabola. jalováma. De ott mög a kutyák nem vöttek be. mintha bamba volna. Noliát fogom magamat." Kajkó. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta . mákfejü körte. nyakas körte. Czurholni: törni. - . hederget: himbál. rozmaringáma. ótottmöggy. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. még szaporodott. hanem be a tanyába. véráma. valami rósz. körösi cserösznye. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött. miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. nyakgatni. nyári. aprómöggy." Tábérnyás: szanaszét áUó. „Benne van a bénga a kutya. Gyerünk át itt a juszélen. franczia baraczk : . hogy Kecskeméten. Pellöget: lassan. még a pányvás is.. m. ojan egyenes a szre. nagyot fúj. No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg. mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek." egyenes. gyöngéden ráz. téli pogácsaáma.u ror. savanyóköite. Mútkor kírem bemegyek komrába. borsoskörte. serevényés helyet. csöndes. olasz. : : — — — . parachcsomáma. Molopólyi: élhetetlen. . zúzni. . mög is 17 kék niá fordúni. Böge: tóállás. Súdúl: magasra feljön. kecskecsöcsü. . Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. . hajagszentiványí möggy." Kurczina: tepert. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. kis gyereket fáradásig denczölni.. mondok. lopja a napot. — — — Zatyatol: zöcsköl. császárkörte.Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam.Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. szrösbaraczk. addig émöntek. de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét. szercsikaáma. Dutyi: tömzsi. csongorádi cserösznye. avvá mögzördül a nyakán a kolomp. fövágja a farkát.. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. An-a a kérdésre. kökényszíva. Hajabéz: keringél. fehérszíva. pipacsmöggy. .m körte. Szent Anna-asszonymadlén. az eke része. de émöntek ám a lovak is. ringlótszíva. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. öregmöggy. Kálmán-körte. küszögön. mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó. tüköráma. azér ijjen hunczut" csalással. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. hanem körü-körükabdostak.. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. ! ! . . potyókaszíva. lánycsöcsáma. pampergeráma. vörösmöggy. czitrc. ezök után nem mék. zdszíva. kutya. Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése. körte. ekeló. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. Ezeken kívül meg lehet említenünk. Érdekes összeíi'ás. Elsz Eoczö. Sándor bácsi. csak úgy fóré bancsalítottam. nyári kormosáma. brkörte. mézesfejérszl. Csempe: csorba. Veresegyháza lapályon. Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa. vaj ama. kajszibaraczk.Fsúdúlt mán a nap. Fagy: göngyölít. látok. fökapja ám a fajit. muskolatkörte. pongorádi.. árpával ér. hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt.Hát az olyan berczelés.Kótyára vágja a fát.. doktorszíva. szépasszonykörte.int a temet is. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. bivalyszemü. — — ^ : iiópi.. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak. hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. a mijét most én viselk No mondok. csörgáma. Izabella. nyári. A nép humorára. bonabéiü szíva körte. buszma: szótlan. Nekem vót má dóga ügyvéggel. Csétrés: mosatlan cserépedény. — . Hederög. . orozvatermkörte lugas. a dézentoroknak se híre. nem mint nyelvjárást ugyan. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. gülilszömü: nagyszemü. A gyerekek gülüznek. se hamva még ón nísztem a cserónt.í^énkit. sima szr.vármeg ye népe. vörösszíva. . feketemöggy ama. kajneszes: esztelen. a mely beszéd közben csakúgy szikrázik. mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába.

ácstú. egy tálba egy kalán.iui uImik nu'sszi van a . (Szke. Sorjába mén.'\ liii/. hát liogy a más világon tudjanak. Sietek. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. van. s a szentisváui emb?ré. galibát csinált.) Abonyba mégy. mint szszel a mónár.•Vz ott van. a bogyiszlóiaké vastagnyakú. Szélai^yja mert sebesen járt.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. Krumpli nagyon szerette a krumplit. Római köcsög. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. — — — — • — — — — — A ! : . egész családját Dramnak hívták. de a mutató. Csont Jakab. hogy virganczevö. mint a harangot. Bakra Pista. ni. .) Elég egy kútba egy ustorfa. azután temetik el. Tele bélü. Púpos Misa (az apja volt púpos). (mert ha tz van. Nagy hallát csiná nagy zajt csap. Nagy sora van rósz a sorsa. Rissz. Tagyéla Julcsa.IS A vármegye nópe. mint Szadán. Abonyban csinálják a tarka borjút. hogy ha egyet megöl. oszt mit se talált. Fejibe áll a bor. hány óra.) Sajtalan az a harag. tötött menyecske. ólommá esnék msgijednék. Vigyorog a nap. úgy sötétben beszélgetnek. Drumné (egy öreg asszony. Sánta Pista. az ágj^ alá bújt. óralapot is szegeztek rá nagy fittyre. . Süket zsidó. vagy ijedtében szólani se tud. Mer egész életükben sose jártak a'. ha szentül kukorékul is.. minek állok s/. Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa).. Süket Jancsi. azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon. Vödröt húzott a nap. Nagyot gondja az rlés. a mi rontja a fogakat. Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. nem Úí.) H)U ha sár van. Tarka Pista (volt egy tarka tehene.) Nem adok én.<g az asszonyok szoknyája. Br Terka. D. Harsli (igazi neve Hirsch). minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik. legalább m-^gépítettiik.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled. Pipás Mari. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával. Papaié. Pipi Jóska. de mondja csak azt legalább. Tóba-bicska. akár egy ttött galamb.íö-utfzi'm" a kót lulzsor. még se tud esni. Ritka az igazi páros két ökör.épült hejben !" . részögös takácstú. elébb megpatkolják a hóttat. nem tagadom. Süket Pista. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. ess lösz. Rendesen megmosta az anyja a fejit. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi. liogy ha esik. ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. de legaUibb egyenesen van. nem úgy. Liba Pálya. Barna Pálya.a6Mafc. Abonyban a következ gúnynevek vannak. a kinek a templomába fel van írva. — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban. csak vagy lovon Icliot iltraenni..) hall. egyenes úton. mint az alpári (Hazug. (A békességes házasSok tarka macskája van. Az Isten rátekintött meghalt. tornya is \an. Készen a templom.). ezt az órát is úgy húzzák. de ón vag.) Üri szava (mindig azt mondta . Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest.ólia ojan emberrl. az is eláU. a kitül senki se fél. Kuczkó bácsi. arról nevezték el. Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt. így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai. mondta a sza.mint kelrastek.\. nem tud keresztül sütm afölyhökön. Bózsó. AbAnnyi a bóhája. egy háznál több le nem ég. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. mint a ki béngezni járt. nád Éva.úri szavamra !") Vak Pista. hogy . hogy Édes apám. Garikása ha beszeszelt. mint a katona a subadarabot. néz. Szomszéd mán fenn kezdi. élat. Mónár Kis úr kis harag. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni).) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször. ha szél fú. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják. Hosszú Laczi. hogy izé. Bezzeg ott nincs egyenes út. Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre. Na de isten álgya. . ha rossz vagy. Lettvót mindenbe belefogott. vágott vissza a veresegyházi. Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se. — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — . rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. Rezg biczczentve járt. puffan a hogy lesz. . mög a rósz étel disznótú. az máig is hibádzik.' a mit mi épitettünk.. Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk. a Csanádit kákabél nek. . Iszon Vercso). Mézes Pista. száz gyün a temetésire. tenselyon ! — egj-liiizinak. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot. Simigagi mert kacska lábú volt. .) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl. úgy lesz.yok a hibás.

19 . .-^j Versegvidt'ki ni'pviselet.

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

úgy köszönte mög a szivességöt módossan. ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem. szánó. egész világ hús nem vagA'ok. Kihaltak az öreg pásztorok. mettanúsz kúdúni. az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva.termett az embür.) Bika bdül. 11. lanba).. Szeretik egA-mást.) Tejnek is a föle jó. Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. A pompás közmondás is szaporán hallatszik. négj-et akasztott-ak föl . . Mind mögette — Xem — A '. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t. (a katHúsból nttem. Minden ember magából indul ki. oly színes. hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át. Kinek haja nincs. kis télbe (májusba). akkor is aszouta a dikritus esküttjinek .) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc. (Kulacs. Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. Ojan vót a jószág a kezük alatt. Ojnn emberek vótak azok. kétfelül két liajdu úgy vágt-a. fa csomó nélkül nincsen. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája. Él fának nehéz dóltét várni. A Cs. De azért a mint föleresztötték a deresriil. Mikor még négj.Régente nem iigj.hrul azután még nótát is kezdtek. Akkor higgv" az asszomiak. még csak meg se nyikkant a hegedbe. .) Fnyótt a fa ága nélkül." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-. (Tápíószele. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki. a mint az isten tudniok adta. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni. t Ixirom. összeütötte a bokáját. el kó amiak veszni. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — .) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak . de még a jó^ág se. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. . ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen.szilaj ménes.. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot). de még át is szörezögött a gatyaüllepen. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. Pap is az oltárral él. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le. Ha kellett. Mikor átesett a furbiczon. mint bíróság. . (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt.) Állott tóban lakik a béka. a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas. mellé lopakodott. a hátára ugrott. (Harang. nyáron ten Xe rázd azt a fát. Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. hanem úgy kifogj-ott a szuílája. mint egy kutyának veszett hírit kótik. mint a ZsadánW lovai. a mit el nem lehet érni. (^lagáról ítél.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt). (Gyertya. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele. mint hajdan.A vármegyo népe. bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska). tátva a szája. Amék Jobb száz irigy. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket. hogy ojanok most nem tercnmek. wisd el magad. . Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár.) Ember Az van messzi. XégA' a lába.pusztát is. kemény színét.) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. (Kitanult ember. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. kezes ménes. mint most. akár a vakart ponty. 21 Megvan mindennek a sorja. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. ecczer csikómnrás vót fühegj-en. neki a \-ilágmik összenyaigelt négj. vásárba. vált bellük betyár is ojjan. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák. mire föleresztötték a deresrül. de nem birta ám levetni. vöszök rajta vöröskét (húst). nem fél a kopaszságtól. pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. ^Kimúlt a becsülete. még most is daloUk. A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si.) az örökhagN'ó halálát . (Lúdtoll. gazdag. mérgesi. . Paska a sajtot. üres a sipkája. Edzi. Hi\-atalosak vótak a szegedi. Haza gyüvök. kitnbb kink — -A. hogy a legkül. Kimék a piaczra. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig. Ha hat kocza disznód van. hiba nélkül. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál.) összecsdül. — mesélte az ör*g pásztor.sztori régvUát : rendesen. hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás. Ez az emlékezés oly pompás. meg kurta ménese minden úmi'k vót. zamatos. De ük meg is tartották ám a pá.^kkor vót a jó \-ilág. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . hogy mingyár a pitymangba esik. Nem ez a \-ilág vöt akkor. urak eltt kedves vagj-ok. Vót is bcsületük a gazdák eltt. a meh-ik magától is hullajt. [vdig a javát ám.\kkor termett az igazi pásztornak való. Vót azok közt ojjan lo\-as. mint a dereje evisnek.. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény. szabadkai. a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. — — — szája nélkül.Ki\-an é szálig tekintetös uram '.

arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. hogy megnézhette akárki. ki farkára. akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. négy garádicsra körül megnyírták. mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. elveszett az rácsok. Xem csikóhús vót ám. meg hátas ló. még asse tudna föináni. ha fztek. hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. meg a borotvatok. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. úgy dütöttük el. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt. mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva. a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. Az akasztója kiteUk a két lábábúl. . még pedig úgy ám.s. csak úgy futtába lehajolt a lórul. czon ee váltak ! . dézsa. A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. No jól van. hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy. Tudják i. osztán úgy hámozzák le. a kin csak kifoghatott. a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. leásták az elemózsiás tajigát. ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. zömök. vagy csröge. A hvm fejtek. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. : ! — . . hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. mint a szürújját szokták. akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak. . . hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. de úgy ám. ültek evéskor. az egyik Siirokba betóták. Ü neki a vót a lii\-atjilja. — . "hogj. hárem a farán kezdik a nj-úzást. Kishasi vót a csúfneve. hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte. Hanem ha húst kellett kacsmarri. úgy oda kormányozta a cseróuy elibe. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. Hát mondom. káporka. akkor. piros ábrázatú. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába. mire kitanálta a nyitját. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. vagy vetett rá tarhonyát. de igen rátsrti ember vót. : ! . . vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon. ember szemefénye. . vámiegj'e népe. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. így osztán elébb a sörényit. czókmókja külön-külön rakásba. szívét. 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. vagy lakos. mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. mirt akár a lebber cs. Úgy tudta. mint egy fejöágast. In lehetett dombon. osztán nagyon rásütötték. hogy nem hasítják fel a hasán. Ojan a különbség. a nyakát. a hogy átestünk a csikónj-íráson.ha beléjük sütött a nap. hidegen is ehette. mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit. mint ojik buti ember hiszi. üstökit tbül. ! . a nyakán lekötik a brt. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút. hogy a porát se lehetett látni. meg iszákuak való br is. Úgy eláll abba a szalonna. csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. . a az ojan vót. tüdt. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. mintha kezes bárány vóna. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. •22 A \-isszBJött af járásába. zsajtár. hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. Alacsony. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót. már akkor a Dávid úgy elkotródott. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán.< ezek. az ojan nádkó? (gyenge. e körül a dzségert. akkor kezddött a tomja. hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó. akkor tiszta gyekén jTe. Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. . azért. . hanem bürgehú. már mint a májat.a cserénybe semmi czódaság ne legyen. a jobbik kézibe vette a hurkot. . .ne kapálózhasson. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. a melyiket meg akarta fogni. njint a cserénbe vót. rendesen a cserény közepén a tzhely. hanem az erösebbjének. zsírjára kisütve ojan szaga vót. Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. a mit úgy kell megtenni. gégéjét. Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. még . jó paprikásan. maga kaszait magának télen-nj'áron. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. meg a szalma. nem is tette többet lakosnak. de belölrül. akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. Tekintetes lutim. Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. hogy egy darab se essen .szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. Ezt csak úgj. árnyékba elállt a szépen. hogy ha nem tudott hozzá az ember. ott meg faedény. kerek.bojtár. hogj' meg se lágyul. Vót egj. hogy a hurka essen alul. . de ojan rendet. Ojan fényesek vótak a bogszekrény. mint nkár a patyolat. úgy is hívták tanyás. a mire egy-egy ember ráült. a fej meg feliíl.. a farkát csíkja hosszára higyva. . ojan tagbaszakadt. hogj' egj. Hanem az evésnek is tempója van. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. hog>. Ha aztán megkívánta az ember. nagy fekete bajuszú. akár a széna. sgyon^•erhették AÓna. maguknál van szobajány is. Hát mikor ez a esikónyirás vót. akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. mint a lóra. a . borsos. ki fülire. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. a fábul csinált csíptet mellette. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. Mikor e megvan. rá a czopákot (inas lábcsontot). alul teszik a fejit. hogy hozzá ne kapja. osztán a nyakát a bogrács oldalához. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág.szöröszték. akár egy koszorú. . mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája. akkorra megftt a bográcsos hús. De nem is vót abba nyavaja egjbe se.szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. a többi osztán a lakos dóga vót. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk. isten tudja meddig. dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. . mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. csontjával kifelé forgatva az oldalast. de szemibe nem úgy hívták. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . Mikor a hús felseje rezeg. ha egyszer megvetette a lábát . A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. hogj.

hogj. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. akar a lóvá imátkozzak. csattant a bunkósbot a fejin. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. . mint a szamár. képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. hogy 7negsuperolják. A malom két frészbl áll. vagy köves . De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). Btira v-ót Pannát megcsókolja. különösen a hol nemzetiségek vannak. 500 méter) . egj'et böffentett. Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. hogy a lábát se rázta meg. kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk. Búra Panna vót a kocsmárosné. mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára." Azt veti rá a számadó . ne essen a földre. hogy rem tudtam. és a vgyhajóból. a házhajóból. A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. bicskahegjTe szúr egy czopákot. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. Mikor már beteltünk. de nem szólt. a mulatságból. Én meg felugrók.. Nem A — — ! . nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. híres is vót. s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. suta malomnak hívják. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. felült. s tavaszszal bekötötték a Dunára. az ács megjavítsa. magát a hajót pedig edény-nek. csak sejtem. iparosok éiote. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. veszi. meg a kulacs is körüljárta. de úgy elhagyta ket. mint máskor. fölfelé a kopasz felivel. Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni.Hisz jó tom én. ott olajütésre. Hanem a bojtároknak még csak tüd. föl. ez a gerenda a szamárgerenda. vármegye népe. vagy tán azt vélte. hogy ez tartja a legtöbb terhet. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. de úgy. hogy az csak hanyattosik . . A Mikor osztán elég . mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. Takaros egy fehércseléd vót. szóbeszédbe is. : Búra Paru'a aranbárán. Az els jégig ott is maradt. macskára vagj^ karój-a ersítve. vagyis a super. Arán bötü van a vállán. meg máskép is . ére most EZ écczö nem vótam érdömös. hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. . nagy munka ilyenkor. . a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben.szoncseléd. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot.szót se. A malom régen parasztmalom. . A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek.^^^^^^ malom. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. s a malom leszáU. szétnézett. íg\' a molnáripar. birkózás. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. máj jut a bográcsból. ha el nem viszi a víz'. lekötve a bókonyokhoz. mer istuccse. csak ette tovább a markába maradt czopákot. A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja. Lett aztán nagy ivás. még több a szárazmalom. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. ez a vízjáró.ha törtónetbül kipottyan egy-két darab. a ki nem bízik magáhon. mert még volt rezte a húst. . te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek. mert ez a nóta vót rcla .. Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. a mirt jót húzott a kulacsból. A ki belle. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük. akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. osztán észt szóta neki No sógor. nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját. meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. ki asztat elóvassa. . bent a. A keleti vármegyékben. vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. híd gyanánt. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot. A vízen állandóan gondban van a hajó. annyi lett ott a vá. a melybe be volt fogva egy-két ló. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. hogy ö szetudom no. Nem srn . akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot. és ha a kerék a part felöl van. Az els kett be van deszkázva. mikor fogja magát. sokszor szükség van ilyenkor arra. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. Jó. liát most több jussa van hozzá. Falkafogyasztc csáraa vót a czél. a nevét onnan vette. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. hanem szánt vele. . már akkor ki vót parancsolva a bor. 23 Noiszen. a mik a hajót egy helyben tartják. meg. mert könnyen megeshetik. máshoz semminjTilni. megérdemlik azért. leginkább terhelte a Katlanszai vallása. elre a földre teiíti a takaróbört. gyalöran kivonták a partra. nem szól egj. Más se szólt senki. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél.

amaz a vékony. bellrl pedig még érdekesebb. Ebbl a színes. A kövek deszkatartója kéreg. ma már egy is sok. Ez épen úgj' be van rendezve." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás. . süvegalakú tetejük van. Almos. gazdagon dí.. a mely a molnárokat dicséri. Számos adoma bizonyítja is. Molnár se vészen két vámot. ritkán hat vitorlaszárnynyal. szt. a melynek sok színessége ma már elveszett. legjobb a következ . a . ú. A parasztmalom kívüli'l épen olyan. Nóta is sok van.grökömjödött fája. csikh. pitle. a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg. is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. négj-.A Kiskunságban azért terjedtek el annyira. Egy méter átmérj lapos két kökerék. a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. A kötényesek vitték be a terembe.. m-'gszitálni. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. egj' évben.. a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. . mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe." Ma bezzeg az a molnár neve. vagjns kézi lámpásokkal. A víz erejét egy literes edénynyel. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. . az alsó. mint a molnár. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. a köveket a kü-pad tartja. zúg a malom. .. a melylyel a lánczot összekapcsolják. . Télen a ezéh nagy lakozást tartott. mert az si szerszámokat rzi. hogy .\áncz. a mely a garaf-ot tartja. mint a hengeres. a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. hogy ne legyen me. nagj" ladik. Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. malom Ma már . viegvetemedik. Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . n. : — Forog a -zéimaimok. hadd lássa is. ma ipart ársulatiik van. fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni. franczia. amiben csak két ember fér el. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. Jánosnak. ezüsttel. ma százra szer épületek. a szálába. az alattság. A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. s a molnároknak külön testülete volt. s húszan kísérték a molnár koporsóját. . sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. ! — : : — — ! . hanem középen állottak a kett között. ez egy hoss'zú rúd. Akkor még két legény kellett egy malomhoz. . a czéh és molnármesterség jelképét.. de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához. visszavitték a kápolnába. ekkor Nep. a min eltolják a követ. a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet. Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. — ! — — — — . majd köszöntket mondva. a felskövet leeresztik az alsóra. a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják. fölötte van a saráglya. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve.. Vagy vastag. Ez volt a Szt. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl. ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre. alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok.szítve virággal. népe. János eresztés. Erd .. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. . ez a khinai találmány. s az öreg szál. pedig ahg van szélmalom. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt. Van kis ladik. tolvaj mónár". a siltet. de parasztok sem voltak. rövid fahenger. Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette. Mikor a malom megáll. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. Á köveket hetenként meg kell vág-iú. Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. . ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. ez kis csónak. 24 A vármegye volt. vagy tótk. ez aprószcmü. Az . dwplérokkal. mondják az álomszuszékra. hogy az.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. Legfontosabb benne a A"!(. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. mint az új berendezés. A molnár küls szerszámai a kötelek. érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt. A köves malom gazdája rendesen ezermester. G}"er az ölembe kis angyalom ! .

miközben azt mondja. Fznek egy fazék kását. a fogó. de idejét múlt szokása.zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele. besodorja a vásznakat. meg a tót a legjobb és pedig együtt. a kiknek a szemöldöke összeér. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök. hogy ki ne vesszen. a felsöpaUáson a dobkerék. ö öltött. A kelést körülkerítgeti. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet. Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. . Csak akkor mehet el. de (. . Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. hogy mindig be lehessen memii. ügyességre s érzékre van szüksége.A vármegye népe. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. rostává. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. molnárnak nagy gyakorlottságra. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. alsájMÜás. Hiszik. hogy a földbe menjen a fájás. kány nem tud meghalni. egy helyrl más heljTe terelhetik. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. marad is. a mellyel mindent hozathat magának. felspallás. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. A ki elször elmegy mellette. megvizitálja a vitorlavásznakat. leveszi a járódeszkákat. de addig se éjjel. arra ragad a baj. a forgókerék és kisorsó. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. a kinek minden szerszáma egy-két darab. Ma már föl- A A A A . kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. hogy roppant nagy a feje. Az asszonynép gondoskodik róla. azután a használt szereket elássa. hogy csak úgy változott kis gyerekké. és A A s a feje akkora lesz. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. kutyája. míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. Az alsópalláson van a garat. a küllket. meglátja. Ha nem . Ha kopik a k. Ki egy óra hogy a kezét megfogja. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. a mi ehhez kell. rnegnyilalja. ráolvas. sárgaságba esik. az es járását megfordíthatják. jele a kisujjában van a sok tudomány. a szita. tetben lev hogy használja fel. milyen szelet kap. meg a tarisznya s a pipa. s ekkor indul meg a vitorla. A váltott gyermektl azt tudják. közben imádkozik. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. szitává. bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül.alakban felkavart por közepén. a szél iránya szerint. s a szeleskerék. egérré. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak. Az épület belseje néha egyszer. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. Azt hiszik. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. hogy ki a boszorkány. De azéit jut is. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. mert elviszi a szél. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. boszorkányság át is adható. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. Míg az rlés tart. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. ha a seprt megfordítják. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét. kedves. söprvé. úgy lehet megszabadítani. A ki meg akar gazdagodni. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. meg puskaporral. átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. — : — — — . megkeresztelgeti. hogy megtudja állapítani. Ha megnyom valakit a boszorkány. küldje a templomba. s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. állítás a malomkövekkel. a szél ereje. a fogóláncz és a fordítórúd. s csak rosszat csináhiak. ott marad és látható lesz. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával.. a szelestengö. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. néha emeletekre van osztva. A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle.

halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön. életével különösen kedvez a kuruzslóknak. tyúkszemet és eret vágott. kit a hideg lel. mikor iszik s a köhögés elmúhk. kinek a tyúkja ül. akkor eláU. attól addig prüszköl." külinüien kileli a hideg. Ki a kigyóhagymát kitépi. Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad.menj el árpa. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A . a kitl tanácsot kémek. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. nyilallásról mész. ökörfarkkóró. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. kéménysepr epéje. lépd vissza. hogy kevés lögyön a csirke a füle. s meg is fogadják. ha nem segít. annak hátrafordítja a fejét. Ha a kapások kapája összecsörren. kerüli a kutat. aprójószágot és más egyebet szedett össze. Befelé söpörd a házba a szemetet. Ha kisleány köhög. kapar rá a .vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. mert szél lesz. különösen az ersen gyó^usban. Bejáratos minden parasztudvarba. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. ha ez nincs. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is. Szt. valaki a másiknak a sarkába lép. a kitl retteg a közönséges halandó. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg.. jó." egész esztendbe friss lesz. sebek mosására használják a fehérmálvva. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc. egyszer asszonynak. megvágja a kezét.) Ki mikor elször lát gólyát. Ha a fogad fáj. háromszor megsütött pogácsát egyék. Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor. zamankó lesz. meszet .26 A vármegj'e népe. ha segít. doktorhoz. megvakiil. Péntökön keU ütetni a tyúkot. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. osztán az ajtókat. nem árt". kivált gyümölcsöt. fadarabot tesz. az hárfázik. vélehál a kigyó. Ha átlépsz a más lábán. mondja el .) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra. részögös ura van. Sebre bodza hályogot. házba. Ha sikerrel. megbántja. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz. Saját lakodalmunkat ájmodni. cziczfarkkóró fzeteit is. ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. megéri ennek a házasságát. ezt mondva . Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. öregapjuktól tanult módon. kathohkus vidékeken.. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak. míg ki nem fújja. mert rugós lesz a tehén. fájós fogra a h»-rangozótól kért. vagy pedig taraczkból. hideglelés pokolba. általánosabb egészségügyi tanácsadó. (Halas. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról. (Halas. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. tudós.papsajtmálvva. Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. a mit mond. vagj' jént. kisért etet úgy lehet a házbú kizni. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. ez tánczol. hogy papirosra nyorokonságban. legalább abból a vízbl adjanak neki. királydinvdobja. kinek a füle folyik. hóttetem elmúlik. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni. tejjel keU megitatni. beszórjuk sóval. Rándulást. így múlik el szemérl az árpa. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. meg paprikával. es lesz. míg a rendrség el nem fogta. paprikát tesznek az ori-a alá. kását kenveret. de borogatáísra. petróleummal keni be a testét. Ha valakit összemar a szúnyog. annál jobb. vagj' ha babonás. nem soká él. annak nyén párolja meg. módra veszik a javaslatait. mert befi'ilnak a csirkék. {Nagykáta. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. csodadoktor újabb eredet alak. sok betegség bokorba. elmídik. a mit a szamár visszacsurgat a szájából.. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. meg az ablakokat A ki közelre köp. A mely asszonynak vizes a kötje. a ki lefüggönyözött szobában. ha rózsaTiyiláskor kelnek. újság hasamba. A A A A falról. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. kapnak vacsorára. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). hosszáig néz a holdba. vagy nem n.) Kanek szemén árpa van. Ki újságot eszik. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. de. csak tapasztalt. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. mert elszárad.

hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. vagy asszonytól. Hánytatónak jó. annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. Azt vesse be elször a kemenczébe. s ráhúzzák a sebre. szarvasmarhatrágyát használnak. hámozatlan köles. mely három széndarab a férfit. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. Annak a szárnya alól vért keU venni. hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent. [Halas. az azért van. Vannak kipróbált.. kiütéses) betegségekrl azt tartják. hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. hasmenést sok mák. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. kérjön abbú a tésztábú.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek. gyomorbetegségeknél melegített tégla. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. használják. annak egész esztendben nem fáj a feje.A vármegye népe. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. kihúzogatja a csömört. A kit a hideg lel. mönjön fel a piaczra. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. a semmi. ha kiveszi." Ha nem gyógyult a test. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj. az asszonyt és a leányt jelképezi. vigasztalanul járnak embertársaik között. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. idszaknak. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob. : . Arra száll a kilís. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. — — — — srn — — — — — : .bonája az egészség megóvása. . a melyik széndarab a vízben leszáll. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel. Ügyszólva minden nevezetesebb napnak. azt vigyázza. ha aztán megállapíthatják. áUa alá Ez abból áU. gyógyszereinek. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. fordulónak. de ez csak akkor használ igazán. hléseknél forró. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. áztassa mög vizben. betegség elzése szempontjából. hogy betegség ne fogjoii rajtuk. fleg Félegyháza vidékén. ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket . a gyermek a szerint vagy férfitl. Hidegleléskor.megszuszogtatják. — . A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. valakinek kelése van. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával. s fleg a római semminek volt nagy híre. vagy leánytól kapta a szemverést. természetes háziszerek. hogy a ki szabadulni akar tlük. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. menjen ki a keresztútra. a néphit az. megvan a maga ba. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. csodadoktorok hókuszpókuszainak. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban.) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják.. Sokan még meg is tapostatják magukat. osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. A kinek szömörcsü ni a kezin. néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. A magyar betegség. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. jobb szemre a jobb Ha szárny alól. Ilyen a Balázs-nap. mert a malacz nem szuszogott eléggé. . osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. rákötve a sebes részre. A sülyös (vérbajos. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. galambot kell fogni. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat. a kenés. a ki felveszi. mint az egész Alföldön is. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön. Ezt a köszvényes. de radikális kúra van. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel.

hanem átvételben is. kath. hanem csont csonthó. monori. buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák. s . Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. hogy életmódban. mikor méné a khídon. . nagyobb része róm. század elején voltak a nagy svábtelepítések. Károly alatt. Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. négj. hogy attól meggyógyul a jószág. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. eléggé csoportosulva.. vér vérh. akkor anyja. A XVIII. tzhelyszer jellemüket. Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait. egy tömegben él a fváros közelében. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban. azért sok szokásáról ki lehetne mutatni. vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül.28 A vármegye nójie. — : — : din maere. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt. annak hasításárul. de csak napnyugat nak. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. felfogásban. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk.Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba.. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié.Uram Jézus Krisztus. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. a mi az összes lakosságnak ir7%-a. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van.évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik. ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. Már Pihgrin. mint a köröttük lakó magyarság. — — : : : . Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. . azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre..) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. Vannak csalhatatlan ráolvasások. a íijunak szerelme. a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers . a mibl az következik. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. az idtl máig megtartották azt a sajátságos. hatja. s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén. in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme. . passaui püspök. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. kisebb részük a Duna balpartján.765 német lakik. — A vármegj'ében összesen 96. a gödölli. a hova én ezt az ujjomot ráteszem. elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. hogy itt minden mondát. Ez a németség. Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. Eltte két miatyánkot. hogy akkor meggyógj^il. a svábság. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani . Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást . LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III. ö lovának.

.29 Acsavidéki népviselet.

30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek. .

Fekete gubát is viselnek. Itt a tekenk. a másik a gazdasági kamra.és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. Cserépkályha van mind a két szobában. a konyhából ftik. két sifon. A mellény régen sárga gombbal volt. : . Két kamara is szokott lenni. de az ing lehet színes. hátsó szoba. ma szivattyús kutat építenek szívesen. fogas fából. vagy legalább téglaalapja van. füstölt hús. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. kamra. A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. 1729-ben Békásmegyei. . Zsinóros ruhát viselnek. valamint a kabáton. A falon tám'érok. varrógép. . a mi a nép jólétére mutat. szemtermény van itt. Asztal. cserepet már ahg kaima. s más képek. télen sapkát. Régebben janklt hordtak. csészék. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. A lakásbeosztás ez els szoba. de ezt már újat nem igen szereznek. A lábravalójuk nem olyan b. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. Ruházkodás. a fiatalok többet.és asztalterít van. kék is. Házak "^"^ s . szentképek. fotelek és párnás székek. ebbl van a padlásra viv lépcs. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. az egyik. . majd Budaörs. Deszkacsúcsfalat nem építenek. fahóra. barna. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból. mint a magyaroké ez mindig fehér. . konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. egy dunnával és három párnával. A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. magj-aros szabásút. gyümölcsöt. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. A télre veszik a vatakitl-t. A kamra az élelmiszerek helye is. pajta. . 2 dunyha. s fönt korczban. bögrék s kanalak.kapott német lakosokat. . A kamarában hambár ott öreg láda. dézsa. . A magyar helységek a síkságon feküsznek. Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. szakajtók helye. legtöbbször egy fedél alatt. függölámpa. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt.3 A vármegye népe. karos lócza. nyáron szalmakalapot használnak. Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. 1827-ben Bia. barna. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. vagy az újabbat a szobából. de ez már csak az öregeknek van. téglából építik. . zsámoly. de dimbes-dombos helyen. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. konyha. 31 Promoutoit. fazéktartó polcz. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. fényképek faszékek. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. Fekete. . nadrágtartót nem viselnek. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. Budakesz. A házakat kbl. Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. sublód. 1727-ben Kerepes. . 1724-ben Hartát a Ráday. . de ezt is varrón varrja már soknak. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. istálló. finom ág^. A kutak régen kerekesek voltak. 170(i-l)au a CsepeLszigetet.st fekete. pincze. Kötött alsó ujjasuk jellemz. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna. néha két épületben. Kalapjuk fekete posztóból van. Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. lomok gvHilnek össze. de mégis úgy. présház. kocsiszín. szerszámok. lisztet. csak a felsruhát veszik készen. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl. tálas asztal. köpönyeget már ahg látni. hurkaszerü csomóval van kitöltve. kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. v falvak éicw. . ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. a vatta-szoknyát. szentképek. A padláson tartják a búzenemüeket. család. Az els tiszta szobában van két ágy. hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny. fedk. néha ar évszám is. a mely igen vastag. mo. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt. hogy rá lehet ismerni a németekre benne. A fedés sima. egj'-két asztal. 1723-ban Piliscsabát. a speiz. szürke. a vályogfal nem gyakori. a ruhához ill gomb van rajta. a hátulsó szobából nyíló. . 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. — — . Kistükör. zsajtár van egy padon. Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. st legtöbb helyen semmilyent sem. drótból.

Karácsonykor minden házban van karácsonyfa. de a czukortojás az igazi kitüntetés. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. mikor az esetleg elhalt szüliktl. a kinek legelször kell. Ha nincsen lány. zsivány. inkább vallásos beszéddel. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik. Négy lány viszi ezt angyal. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben. Glück und Gottes Segen. — : . karácsony estéjén fehér ruhában. wird ihr reichen seine rechte Hand. A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. Hús: vétkor nem szokás locsolódni. posztó-. die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. minden sarkon van már kocsma. igen takarékosan és szegényesen élnek. a fiú is megkapja. ha pedig már nem él. . Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. Selyem-. vagy legén}^. ez egyszeren hátrakötött kend. játék s más van.és börfélezipt viselnek.. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. a gombok. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. Ez az ajándék. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. borral és rozmaringgal kínálnak meg. fehér fátyollal. Bundát nem viselnek. nevén pancsnrl-t vesznek föl. A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. de ha elköltöznek. A búcsúztatás után imádkoznak. Némely faluban betlehemet visznek. isznak. a min aranyospapírláncz. régi A vármegye népe.itik. Az asszonyok bársony. míg végre beengedik ket. hogy mindenki sírjon. Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. Hímezik is a tojást. . csak becstelenségre nem tolvaj. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. Majd krajczárokat dobálnak be. Ritkaság azonban. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. Egyszeren. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek. Igen sok selyem. Keményített kendöböl sopfot esinábiak. Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. ersen alantasai. lepedt. blúzt. A blúz díszít ésc igen változik.: 32 az öregebbek kevesebbet. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit. fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. Pénzért mindenre készek. A koma a mindenkori násznagy is. Életmód. vejeinek és menyeinek parancsol. csak ritkán tesznek ki magukért. fiúk-lányok. testvérektl. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. . de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. Jupperl-t. czukor. A lányok. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. vagy a jégen bukfenczeznek. s ki-ajczárt kapnak a versekért. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. Újévkor verselni járnak a gyerekek. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. dió. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. reklit. akkor a fia vagy a veje. jankerlt. A násznép elmegy a vlegényért. feldíszített karácsonyfát. ezek a Krisztkindlsinger-ek. a kinek szánták. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. Négy lány jár énekelni. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. az angyalok. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. wir habén Brautpaar wieder gebracht. Mária és József. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. esipkék. Ich hoffe. ha férjhez mennek. Inni egjTe jobban szeretnek. rangyal. a nevét is ráírják annak. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. Kívülrl kopognak. másutt ösztövérek (Piliscsaba). vereked és más gazember kevés kerül ki közülök. különösen az esztergomi részen. kapnak 3 6 törülközt. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. ha azok a földön fetrengenek. ha kell neki. abroszt. kék-piros szalagosán. ha ugyan a menyasszony nem megesett leány. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. Ámen. A kereszteln esznek. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál. A koma minchg ugyanaz. s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . pedig alig viselik ket. Maguknak él emberek. a hol mindenkit kalácscsal. Aratáskor néhol koszorút kötnek. Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van. fleg középtermetüek. de minden igyekezetükkel azon vannak.és másféle kendje van mindenkinek. a mit sipka módra tesznek fel és le. s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár).

A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren. Hisznek a boszorkányokban.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám. becsinált leves. a hol sok a babonás ember. 9ü56-an a gödölliben. Fifát Másik Zum mir a weile zu. vármegyében 33. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van. Általános crratulácziók következnek. Csömör kb. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat. keményített. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának. fehér A — jól lakott).elverte az asszomi:. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed. 33 vendégek haza mennek. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. Betegségekre ráolvasnak.." Ha a nagyhéten magas a vízállás. dunavecsei. Halottitor. miért ment el. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar. hogy babonásak. gét und godl. egész éven fenyeget az árvíz. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják. tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi. Isaszeg ^/3-ad. stb.cselédházban ráakadtak.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. . so gibt ihre a Pusl. gyerekeket stb. míg távol egj. hogy sok öreg féi-fi és van. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik. mazsolával. mit zwá Zusl. : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. . 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. A társaság vigad. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell. dinsztelt alma mákos. kürtös kalács. Viharfelh elé harangoznak. láss uns froh die Gláser lehren. In unseren Garten (Tus. felkiáltott . hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani. szódás bor. Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. A halál évfordulóján nagy vacsora van. a menyasszonynyal senki sem tördik. Következnek a köszöntk. A király többször szépen kérdezte tle. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta. Dél van.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben. . Érdekes. pomázi.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung. A tulajdonosa mindjárt kitalálta. SolvTnáron az öregek azt beszélik. nachbar stb. Fifát wir i trinken tú. und dés is allé Jahr a Klans. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. ebbl lett a falu neve Szólmár. A leány nem felelt. ves. Ezren felüli s száma a.. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette. hogy az belehalt. de addig kerestette. a legbiztosabb jele az éhínségnek. (Már elbb ül. sírásó van jelen. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom. vagy szóda és bor. s délután 4 asztalon mindenféle étel. kik a házból hihaltak. vagy inkább ráimádkoznak. Domony ^/g-ad. Sári ^/g részben *4-cd. dass ihr Glück mögé ewig wahren. He kés öszszel égzörgés van. szomszéd) rokon. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. kuglóf. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják.— A vánnegye népe. nem találta. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg. hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. jég veri el a határt. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. indulókat jászsza. Kerepes Yo. (koma. Mikor megjött a király. kománé. Hiszik. keznek az ebédhez. Van az diós. disznóhús. Fogta tehát a tebéu tejét. a banda trombitál. Kistarcsa . Czinkota ^/yaÁ. beöntötte egj' tányérba.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. jöv szszel elhalnak a fiatalok.. de azért vannak helyek. monori.) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk.325 lélek.

Azonban esak olyan lassan. a hasonló anyagi viszonyok. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. Csornád */4-ad. Korán házasodnak. A falvak ugyanolyanok. a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek. Rákoskeivsztúr y^. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. st legtöbbnyire cserép. Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd. mint általában a magyar kisgazdáé. módúak. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását.3-ad. hogy azt lehet mondani. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék. legföljebb némi alig jellemezhet hel. Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág.fal is egyre jobban fogy. . a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. egy helyen kath.. a guba és a szr a férfiaknál. vagy újabban deszkafallal. ismételni kellene. £letmódjuk. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll. A közös foglalkozás.Tápiósáp ^/a-ad. zsinóros. Nincsenek parasztnábobjaik. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva. Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. Magyaros. A nk Falvak. Németes hatás. a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. mint általában az alföldi falvak. romló. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt.34 és A \ármegyc nópe. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl.o-cd. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem. inkább épen olyanok. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. Szorgalmasak. a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. Életükbl. Vannak ugyan olyan községek. ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. egyéb gazdasági oka van annak. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. bojtos díszítés. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. Ha adósságuk van. még a katonaság leszolgálása eltt. a mit a magyarságról mondottunk el. hitv. Püisszentkereszt 3/^. Az is magj-aros. azért az életmódjuk olyan. mint a magj-ar faluk. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek. Csinosak a házak.ántcS"'. Középtermetek és ösztövérek. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. Igj' jellemz. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek. vag}^ épített vályogfallal. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek. közül. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él. Piliss/. Nem lehet ugyan azt sem mondani. ma a drága téglát és követ használják az építésnél. inkább a nép ruházkodásában. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely. Épít kezes. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. Azonban itt is terjed már a fényzés. Bénye i^. a mit otthon meg lehet csinálni. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják. : b . egyre többet vásárolnak boltban a tótok is. a melyen túl már romlás következnék. Eredményeképen azután valami furcsa. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek.Ecscr . a mely elrontja az k . különösen gv'akorlott szemmel. Pilis . másutt szk trityit. az utczák s az udvarok is.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni. i-ó. Péteri ^^^. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak. a mit a külön nyelv állít közöttük. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. A nép egyre jobban megmagyarosodik. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek. vagy különös szokást. hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat. másutt lutheránus a tótság.

már a hol van szl. mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a). Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném. Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani.kakas nyakazás". a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. gazdagabbaknál a tégla. Csobánkán (22%). Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat.ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. . A A igen egyszerek. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. bár nem annyira. Építkezés egyenes vonalban. szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. Ezeknél a házaknál pénzt.fekete vasárnap". Lóréven. hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket. Még a tánczuk is csupán csárdás. hogy Ráczkevén. k . csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják.májfa"' állítása lányos házak ablaka elé.A egyes szokások eredetiségét lehet . ezek után következnek .és pántlika-czifrasággal. végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. erteljesek és kitartóak. régibb házak .. A szerbek görögkeletiek. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak. Jellemz pl. vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk. sem az okát. szaloiuiát. Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. I'\iji jelloE. Egészen új szokás azonban az. s így a vallásuk is segít abban. még pedig rendesen világos kékkel. Érdekes és a tótságra jellemz babonák. és az i.és kfal is elfordul. a mely nevét is rácz lakosaitól vette. Az építkezésük ugyanolyan. a ki részt vesz a tánczban. Csak egy község van. A keresztel is megvan. Szokatlanabb a Sári községben való . A nép faji jellegére nézve olyan. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. s Egyes népszokáson ezt A A . mert a búcsúra a szomszéd falukból. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. Másutt elég gyakori a . s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek. . Ezt eltanulták a tótok is. Meséim még mindig szoktak az öregek. Szentendrén (12%). mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek. ersen díszítve papír. PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. mint régen. A lakodalom ma is nagyban megy még. szüreti. sem a módját nem tudják. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek.stállók. A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke. de a tor már kiment a divatból. Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. a hol tisztán szerb a lakosság. Az ümiepi szokásaik az aratási. Itt 604-en laknak. tojást kajának. st messzebbrl is összejönnek az ismersök. Váezon (1%). Kár. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba. régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek. A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. Pomázon (20%). A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. legjobban megfigyelni. zsindclylyel vagy náddal.. de a fiatalok könyvet. Különben izmosak. sem a napját. A nak alig fél százaléka. a kamra tenek. vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén. Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. A két szobát a konylia választja el. a hol leány van. dalolni. különösen alapozásnak. vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. de már egészen megmagyarosodtak.

Azután templomba mennek. hanem kap a . hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. míg csak le nem bontják a sátort. Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. A mikor a g^-ermek megszületik. akár fiú. akár leány. A beteg asszony feje fölött. inget varrnak belle neki. A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. Figyelemre méltó. hogy az asszony ne féljen. mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. Az ümiepség itt abból áll.a szagától. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. akkor ebbl lesz a szemfedje. alependzsa. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. ha megn. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. selyembl. A csipke nagyon divatos. azért mindenben felhasználják. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. mert az a hit. megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet.36 A vármegye népe. csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba. rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle. A sátor négy fels sarkába sót. a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl. A patrónus annak a napnak a szentje. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. Sót. értéknek kell lenni. arany és ezüst pénzdarabok. a házvédszent megünneplése. A mikor a sátor elkészül. bátor legj'en. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. A foghagjma arra való. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. a hol a család eltt isteni tisztelet van. A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül. drága kelmébl készítenek. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. annál többen kapnak rajta.szülktl. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. hogy feltegye eg\. Minden család megünnepU a pátrónusát. minél kapósabb legyen. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse. a ki ott van vagy közben oda jön. a liol ezeket senki sem viseli. Ez azért van. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába.ó divat szerint. hogy az anyát. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. ha meghal. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs. Féltik a gyermeket különösen az apjától. Minden níliadarabot lehet 1(\í. A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben. mert minél többen kapkodják a kalácsát. Viselik még az övet s a bocskort. különösen díszesebb ruhának. A komaságra bába kéri fel komának azt. s ez alkalommal a bába egj' jókora. ha feln s házasságra való. A sátor azért készül. hogy az újszülött. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket. a mint átveszi a kalácsot. Hímzést. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. kivéve természetesen a vászonajándékot.lány. Mindent boltban vesznek. Ezeken a virrasztásokou . A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja . Akoma. . Ha a gj'ermek életben marad. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik. A keresztszült rendesen komának nevezik. mint ott. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad. valamint a pruszhk. mikor megkeresztelkedett. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad. legalább 20 vagy ötven korona . . de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. a kit a szülök akarnak. Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani. ezt a két ruhadarabot.

Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének. mint hajdan volt. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. Valamint télen a disznótor is. A szüret. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel. S vannak boszorkányok. hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa. Eredeti gyjtött adatok. mert azt beszéhk. Magánközlemények. egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le. a tor. Nincs meg már a leányvásár. hogy elfogadják a megbízásukat. A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái.. Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. mint az éjt szaka. A húsvétot. nem csúful meg. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. még az udvarra sem.A vániiegyo népe. a ki meghallja és megérti. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk. de jaj annak. . de megharagudni nem szabad. J. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. Sok babonájuk van. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. sem. U. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. Thuri József Kiskunhalas néprajza. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. mind felér egy-egy ünnepés nappal. különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. a kukoriczafosztás. még a durvábbakért Népszokások. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. hanem ma is ersítik a hitét azzal. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban. Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok.. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el.. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. az aratást befejez ünnepet. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait. a virrasztás. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük. Kovács Antal A dunai molnárság. A szerbek igen babonások. Szánta kecskeméti nyelvjárás. valamint a leányrablásnak is. is eljárják a kólót. Vannak jó és rossz szellemek. de azért azután nappal csúnya. H.

hold. hold 1. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65. t.186. városok és községek határának nagysága igen változó. . nagv vidékeken. vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki.103. Jlívelési áganként a 1895.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 . míg Újpestnek 1115. Szentendrének 7230. Vácznak 11.735 A magyar birodalom területe 56.787. összesen tehát 2.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS.758 k.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg. óriási változásokon ment át. a vármegye az egész birodalom területének több. addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12. hold lévén.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának. t. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok. holdnál. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak. r. hold. Kiskunhalasé 113.704 k.281. 214 Az egyes r. hold. ha nem is maradt el. k. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r. holdnál is nagyobb a határa. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány.827..670.978 Kecskemét törvh. Eliskunfélegyházáé 70.. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli.134 D km. Budapest székesfvárosé 27. vármegye területe 2. A változó viszonyok közrehatása a köz. hold. Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt. területe tehát foglalja el. A A A hold a határa.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet .327 k. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep. t. hold.941 k. városé pedig 149. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében.999 k. Czeglédé 48. 18 községnek azonban 20fi00 k.

A m. uradalomban. Gödölln. A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján.39 1. szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — . 3. kir.

.jrendszer dohánypajtája Gombán. A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán. A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe. 3. Szemere Huba ú.40 1. — 2.

Községi. hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend. kath. eltartott 317151. -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% . Róm. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. érseki és püspöki bii'tokok 79920. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza.159 kat. Ref. közliirtokossági 22-6%. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K.. hold. hold. társulatok. kel.. . apátságok.irorsz. gazdasági cseléd 23. Róm. . 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt. Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4. kath. egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357. cseléd ós pásztor 1493 0*7%. egyházi. Nem term terület 122. Egyesületek. hold) 94. Ref. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . városi és törvényhatósági birtokok 84352. Gör. káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat.. Ág. hold. hold. hold van. prépostságok.' Mezgazdaság és állattenyésztés. . kel. majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le. ev.-iK V.^kath. templomi és lelkészi birtokok 8117. 4802. h.A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb. Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. közterek. h. tanítói és iskolai birtokok 49. 20 50 100 „ „ ...-'zén terül el. a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. a községi 10022 kat. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. Tekintettel azonban arra.. Róm.4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába. Összesen: 434159 kat. Gör.54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak. ev. sót már Vácztól le. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni. Zsidó hitközségi birtokok 4. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata. -társaságok és vasutak birtokai. . .922 k. mezgazda. . \\. Állami iskolai birtokok 37.és dunamenti rónák között. kath. hold) 17. Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat. Róm.891 . A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig. Községi iskolák birtokai 673. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495. 83 %-a magyar. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es.191 lélekbl áll. A kertsk közül önálló birtokos. — Jlagy. szerzetes-rendek birtokai 28. 3 . völgyes részét. 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat. : = = = = = — = Taiaj- viszouyok. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . bérl és részes földmíves 63. Hitbizományi birtokok 60580. tanítói és iskolai birtokok 487. a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. .313 35 '9%. egyházi és lelkészi birtokok 5948.222 k.835 kat. iitczák. Ág. tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. segít 30%. halmos. kath. 100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd. templomi és lelkészi birtokok 36ü. Róra. . kántortanítói és iskolai birtokok 2400. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve. hold. hold.. Budapesttl. 10 „ . évi népszámlálás szerint 824.411 0-2%. részv. mely az 1900.sági napszámos 75.

A fenn. a talajviszonyai változók. Abony vidékén a vár. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le. és ettl Dimapataj. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. A vármegyének éjszaki. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. st mocsaras-turjános területek voltak. televényes. völgyi. a talaj viszonyai hasonlóképen változók.ós a dunamenti lapály. min. a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan. kivéve ott. mely a vármegj^e középrészén. melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. ideértve a szentendrei szigetet is. melv a kitn minség fekete homoktól. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti. — nyúlik . sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet. különösen a sziget alsó ró. és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. A vármegye dunamenti alsó részén. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas. st itt-ott kavicsos. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek. Szigetesen. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze. — — .szén. melyek Tinnyétl délnek. kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. .vidékbe megy át. már vörös nyirok is található. A termföld minség szerint való változatairól. A ti. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik. de a dunamenti részeken. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak.ségében is változó. melyek általában jó minségek. különösen éjszaki fekvésben. A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként. A Csepel. A túlnyomó ré^z homok.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. a Duna mentén elnyúló iszapos. a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok. mely utóbbi sovány homok. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók. egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is.sza. — — — : . jó minség é.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. ban itt lesz szó. továbbá Czegléd. mely fekvés szerint. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. márgás agvag és az egész szentendrei sziget. de sok helyen. ma . le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig. A Duna mentén. Vannak itt egyes homokos részek is. Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. minden változatban fellelhet. továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. E vidéken is vannak homokos. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. melyek jó részben lecsapoltatván.sziget talaja általában homok. Különösen jó minségek azok a földek. A völgyületek itt is jók. A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. a Zag\'va irányában. st kavicsos részek is. vagv humus-szegény agyag. keleti és nyugati irányban pedig a tisza.

A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. mely kellen elkészítve. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek. ma már kell mívelós mellett hasznosítják. téres Alföldön azonban. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve. lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. A T. A dab-tassi védgát társulat. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása.Mezgazdaság és állattenyésztés.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. szls- . jól neveli a gyümölcsfát. A A : — — : A A : — — — 3* . méhészkedés stb. csepelszigeti ármentesít társulat. szlt és akáczot. — — Éghajlat. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet. 43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva.>ikesiti'-sti. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta. részint pedig a belvizektl borított mocsaras. a sárközi ármentesít társulat által. ré. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. a mi különösen homokvidékeken észlelhet. vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat.szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés. Öriási fáradsággal dönti. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon. E vármegye csapadék. Gyönge igás erejével. Hmérséklet Csapadékos napok C. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat.és gyümölcs-termést sok esetben. A nagy mérvben megindult szl. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. le egészen Bajáig. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. ad tanyázott. Bámulatos az a szorgalom és kitartás. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható.és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. A kis embernek a homok az igazi földje. melyeken azeltt csak a \-izi-. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. mely a szl. Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl.

A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. takarmányos és veteményes földjét. összesen 293 kat. Dukán 19. harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. Sok helyen viszont a búza elveteménye. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg. A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét. mint ez szülvséges lett volna. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. : . A vármegye homok. szép fásítások vannak. így pl. Kispesten 100. D}' módon mintegy 7000 kat. a harmadát kapásnövén^mvel állítják be. a birtokosság közös határozata alapján. t. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . szlt. Alagcsövezést Nagykrösön 80. ö. így fejldött ki a tagos tanya. Monor és Dános vidékén. erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik.vidékén. birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént. fásítás útján a homokkötés. Ott azonban. Nagykáta. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. és a közösben hagyott legelöt. heg3'es vidékein. vagy van-e alkalom az állatokat . a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. A közelebb es részeket. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár . melyet buzavetés követ.44 Mezgazdaság és állattenyésztés. Paládicson 120. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. a gazdák ennek sem látják hátrányát. hol az 1894 XII. Ha rét is van a tanyán. csak 31 községben tartják fenn. Túrán 54. Gödön 60. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. szlejét. vidékenként. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. a fel. alapján.-cz. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. hol dlkben. az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. terület van. pl. hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. Egyes vidékeken. holdat rendeztek be öntözésre. rendszer. A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be .sszesen 261 kat. mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén. hogy tartozik-e hozzá közös legel. de igen sok az olyan községek száma is. már kialakultnak mondható ezt az. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. fbérre beváltani. De igen sok község volt és van. a hol a föld minsége jol)b. E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul. — — . Gödölln 100. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra. kevesebb takarmánj'félét vetnek. Az olyan községekben.

sajátságosan alakul ki. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. hol 10 kat. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat. mind a közép. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. a kik erejökön felül vettek földet. a tejtermelé. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. így gazdálkodnak azok. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. gazdasági rendszer mind a nagyobb. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. és így az adósság terhét nagyon érzik. e helyett A . — vagy 10 juh) esik. A ló. más gazdasági ágakat viszont üzem. mert ez jobban jövedelmez is. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve. gvümölcs. — — . mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda. a baromfi. a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt. holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. a meinijT az igás állatnak szken kell. Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. ha részben is. UytMi a jobban kezelt . másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. zsarolómódra gazdálkodnak.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. de féltrágyát is alkalmaznak. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. Igen elterjedt a vet. A szarvasmarhának csak tengeriszár. hogy igen sok nagy. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere. E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. . parozellfVztis. Az azonban tény. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. sertés. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul .szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. mert a szemtermesztésen kívül. . mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem. piaczra vitelét nem korlátozzák. A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. igen változó. tanyarendszer mellett. tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet. a hol közös legel nincs.és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. A szl. vag}^ hogy tanyarendszer mellett. törek és szalma jut. Ennek következménye az.Mezgazdaság és állattenyésztés. Az állattenyésztés. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell.és cséplgép és tért nyert az aratógép. Fiildár^ik é. z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt.st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. nem nevelnek. jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet. juh. de a saját nevelést tették szükségessé. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte. a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak. Takarmányfélét pedig csak épen annyit. A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. . különösen ott. tengeri után tengerit is vetnek. Sok helyen nem állattenyésztés. vagy szükségbl tartanak fenn. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. A szántónak a felét szivel.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak. forgó tökéjök nem maradt. st szi után szit. fbórre sem lehet beváltani. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. Borjút nem nevelnek. a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb.

szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek. mert a székes- — . Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg. Földforgalmunk élénk. Az is tény. Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km.'kvósü homokot jól megfizetik. történik. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították. holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról. hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — . múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak.és cselédsztrájkok. holdra "tehet ama 200 kat."öt ás jó f. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony.szbl. a 200'kat. a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. homokföldek áremolkedé. Magában a dabasi járásban 20 25.000 kat. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá. vegyes szemi-s-életet is kereshetett. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében.százai keletkeztek. liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. az lett az eredménye. melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. holdon felüli birtokok területe. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. emelkedett idáig. kat. A jó minség.szért. holdat parczelláztak fel. Igaz. Az utóbbi idben. sajnos. Nincsenek pontos adatok arra. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek. holdanként 7 10 K. melyeket elparczelláztak. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó. A parczellázások kezdetén. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével. A munkabérek megyeszerte. hold oszlott így meg. a cselédember. így pl.000 100. mely megélhetésének biztos alapja. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól. 000 kat. A szlnek alkalmas. Pénzért is aratnak. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. Homokot vásárol a munkás. hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. a kis tanyák . E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. legalább 90. elég magasak. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti.-t. 1895-tl számítva. jobb forgalmú helyen lév .évcl. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett. mert azoknak a megélhetése költségesebb.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. tör\ényes rendelkezés hiányában. A számítás nélkül. 000 kat. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás. hanem abban. 10 -ll-ik ré. de hozzávetleges számítás szermt. hogy a parczellázás. az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20. különösen nyáron igen magas. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. 300 1000 koronára. különösen az ah-idéken. a terményárakhoz viszonyítva is. mint ma. A parczellázás az a'sódabasi. a hol tényleg több a keresete. Az aratás általában ré.

Az országos gazdasági munkás. rozs ós tengeri. egy idre ez szünetelt. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. tejilletményt ad. ott pedig. vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. adott bizonyos irányi. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve. Czegléden 16 20.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába.szerb tövis. : . Támogatta azt a mozgalmat. búza.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó.-cz. a törvény rendelkezé. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen.íóre törekszenek. só. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta. Ez id szerint Solton 12. évi XLV. Kisebb gazdaságok a bent kosztos. hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa. A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot.ság támogatásával. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. egy tehén. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából. A konvha lehet közös is. XII. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett. hogy minden cselédnek külön szobaija. A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. t. a közcseléd általános tere. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük. minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. a mezgazdasági bizottság 100. A törvényhatóság a köz. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. 6. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni. keretéhen munkaadók kötelezen. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért. lakáson.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette. t. 24 hl.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. Bátyán 40. Apostagon 30. A cselédbérek vidékenként szintén változók. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg.-cz. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20.munkásház áll.-cz. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak. a vármegyei mezis dosított.és mezgazdasági ügyeket. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté. — — : . /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát.. mindenkor a közigaz. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el. keretében. munkaképtelenség. jóval az 1907. a törvénvható.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények. t. Ezenkívül rendes és cseléd 18. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik. Ott. a nyolczadik részt. járultak hozzá így a vármegyéés s össze. A monori járásban pl. A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. kamrája legyen. aggkori biztosítva. a cselédtörvény életbeléptetése eltt. Kiskunfélegyházán 20.— Mezgazdaság fizetnek. a hol tehéntartás nincs. és állattenyésztés. birtokosaink. holott kivándorlásra kényszerít szükséo. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított.

melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. 4. és a törvényhatósági bizott. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm. kártékony hernyók és rovarok 8. A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet. §. (Jóváhagyás alatt áll.eTékenre^r. törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény. és Tahy Lajos dolgoztak ki. a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt. 68.. hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. A pásztorolo-ól. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. A 9. 71. A . 1607 taggal. A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat. Pest-Pilis. 5. 7. melyeknek egy részét jól is kezelték. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére. juh A birtok határmegjelölósérl. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. a vármegye támogatása mellett a .Solt. A köz11. A . peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról. Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését. a. 1898. melynek fent art á. tekintélyes nagyságú gazdasággal. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt. sz. Ujabban a törvényhatóság. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról. teljesíti nemes hivatását. áUami támogatás mellett. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot.) -. a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja. a. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl. irtásáról. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött. 1896. t. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23. — A 1896. A — — földbirtokosok. Mint említettük.sztmánvokat pedig. az erd 100 hold volt.. 1906.) 1900.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. gazdasági cselédek : — — lakásáról. A szarvasmarha.KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult.szántó és rét 300 hold. vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki.-cz..) — 2. a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel. melyet a törvényhatóság. — 3. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. melyeket Hajós József dr.. s így ez alapszabályokat. Az els hitelszövetkezet Tasson 1886. ^•iticola" elleni — — 1896. meg is ersítette. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1. és fásításokról.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy.735. .. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba.. mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését.970 üzletrészszel. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított. 10. 48. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal. Förster Aurél dr. 1899. 6. — 1895. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták.886 korona 68 fillér forgalommal.859 taggal. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895. szerb tövis irtásáról. módosítás alatt áll. 15. (1898 II. Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt. föjegj'z látta el. az. a titkári teendket Tahy István tb. 2921 üzletrészszel.067 korona 72 fillér forgalommal. vála. r. 1896. noveml)er 15-én keletkezett. — A faiskolákról kötelez védekezésrl. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. 1900. 1899. t.

49 A m. iskola (iödöllön. méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m. áll. kir. kii-. .

Emdeni ludak. . egy törzs számára. Sárga Orpington törzs-ól. — — - 2. . 4.!^ A 1 m. — — 3.5. állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. Pekingi kacsatelep.60 lífjil. Tórészlet. Pekingi 6. Franczia paviUonos ól. kacsák. kir.

mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. hogy teljes tevékenységét az általa alapított ..Hangyának" szentelhesse. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor. Berzeviczy Zsigmond. Bakovszky István. az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. Darányi Béla. Förster Aurél dr. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg.. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre. A vármegye gazdaközönségének az 1894. Az egyesület küls szervezetét a járási és r. illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok. ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. fjeg^-z. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. dr. Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn. Monor. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. Kalocsa.i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila. Szemere Huba. : : : — — : : : — . t. Beniczky Gábor. Kovách Gáspár. Benedicty Gyula. alelnök Angyal Dezs. osztály elnöke Förster Xwrél dr. gróf Teleki József. a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. Gzegléd. Dunapataj. Beniczky Gábor. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg. Tahy 1890-ben alelnökké István tb. : — : . s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó.. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását.Gazdaszövetség"-nek és . A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. Gosztonyi János. Mezgazdaság és állattenyésztés. Kiskunmajsa. Szilágyi Virgil. Galgóczy Károly.-cz. Jászszent lászló. Horák János. ki a titkári teendket látta el választatván. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. hogy e ketts teendket elláthassa. A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. Földváry Mihály ali-. Madarassy István. kit tevékeny mködésében Hajós József dr. gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. évi XII. gróf Szápáry István fkpán. t. L. ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület . 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma. 1894-ben elhalván. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József. gróf Keglevich Sliklós. gróf Ráday Gedeonné. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett. : : — — : — : '' — : . Nick Edéné. kiket ebl)en több buzgó várm. báró Prónay Dezs. Földváry Miklós. gróf Dessewffy Emü. Dunavecse (járási és községi). erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. Tahy Lajos. melyekben eddig sikerrel mködött közre. Gróf Károh-i Sándor. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód. Harta. Az áUattenyé-. alelnökök Rácz Sándor. : : . 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában.-cz. A m-zgazdasági. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé. Kiskunlialas.. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl. t. Gosztonyi Til or. Csvár. alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. — : . : : . id.. Szivák Imre dr. Taky István.. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg. Kársai Albert. ki e teendket . évi XII. Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. Kovácsy Gyula.zté-.. Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894. az eg^-esület alelnöke.pán. Fáy Béla (vérségi).öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. Gulner G_\iila. Kiskunfélegyháza. Liebner József.

mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. A termelé. gabonaraktár szövetkezet van. Kecske7néten.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán. a .vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. állami faiskola és vinczellér-iskola. Különösen a . Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. A vármegye területének az a része. Az utóblji háromnak a felszerelése. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. 1889-tl. s részben a vármegye — — . Solt. Vácz. Váczon. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon. A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt. Gödölln. a ker. öt évi mködés után. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell . 29 községben mködik. gazdasági egyesületének közremködésével. Péczt'l. — —A — — — faiskola Budaörsön. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik. mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki. Fogyasztási szövetkezet. Törökbálint. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van.Hangya" kötelékében. néhai Cserháti Sándor gazd. legel. Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében. Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. fokon.^ hogy a vármegye törekv gazdái. A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . (és a járási m. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. Pánd. ökóoske.szikes földekl l sok olyant törtek fel. m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit. akadémiai tanár irányításával.. a szlészeti íelügyelöség Budapesten. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség. Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon. állatorvos minden járásban és r. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység. a . minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. melyet ismét parlagnak kellett hagyni. a rétek gondozására és a legelök. a törvényhatóság jelöli ki. jutalomÉvente 8 10 gazd.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja. továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn. a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. mely szántónak alkalmas. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít. nket képez iskola Gödölln.. Nagvkáta. a törvényhatósági állatorvos.Mezgazdaság és állattenyésztés. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. az illet gazda tulajdonába ment át. Van itt földmívesállami szltelep. hol Galambos Ailolf jegw. falu. Népkönyvtárakat. t. fogják munkájokat értékesíteni. az erdfelügyelség.<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve. A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. helven r. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. városban). Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik. kevés kivétellel már eke alá került. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye. Szabadszálláson. melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. st sok vidéken oly területeket is feltörtek. szekrényekkel együtt. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve. kir. Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével. iskola. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln.súlyt a kis-gazdák.' Orda>.épies i'ladást szokott rendezni. kultúrmérnöki hivatal. Solton. hogy fekvésénél fogva.

cliilisalétromot ád. mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. chilisalótromot fejtrágyául. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl. — — — : — — — . a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. zab. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. használata terjed. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. A vetgép nagyon el van terjedve. A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg. mert ez késlelteti a beérést. hol a talaj megkívánja.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt. A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára. 53 búza. különösen a Csepelszigeten. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. 40%-os kálisóí é? 030 m. 6 helyen van. a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08. Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet. K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb. A gzgépeket a kis-zemben a benzin. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m. melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. a kaszárnyákban. sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg. A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon. dl . superphosphátot. superphosphát. Thomas-salakot (19—20%). 1908-ban 118. Azokon a vidékeken. csontlisztrsuperphosphátot 60 k. a . é\TÖl. így a szalmatermést is fokozza. Vannak gazdaságok. Különösen a szárított sertéstrágyát. 25 m. a kései búza pedig több eséhmek (p. árpa.és többtest vasekék jóformán kiszorították. Gzmozdony.-ként 79 kg-ra tehet. chilisalétrom alkalmaztatik. bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. rozs. Mindezt ott.• Mezgazdaság és állattenyésztés.és petroleum-motor váltja fel. . Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré.132. A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. st uradalmak. superphosphátot. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. tett. a kálisókat. A peslmegyei búza átlagsúlya lil. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon. Búza és rozs alá 2 m.szemes életnemek termesztése m?Ilett. 070 m. fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják. majdnem minden évben A . nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. csontliszt superphosphátot ád.696 m. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. — — .*) m?l_\niek termés-eredménye 1. pótlásképen. de közvetetlen . . czirokot kisebb mennyiségben. A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m. 05 m. földjeiket pedig ersen kiliasználják. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. tengeri. a repczét. Szl alá pedig szszel 2 m. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. chüisalétrommal trágyáz. Átlagban min. melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. mely 20 holdanként.sze a kis-gazdák kezében van. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. A vármegye fels részén. *) Egy hektár = 1-7377 kat.939 (206. . A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. rozsdának) jobban ki van téve. de általában még igen sok a kivánni való. kálisóval ós 60 k.

a pomázi. Borsó és lencse e vármegyében. hold). nagyobb s/. Bab 1051 hektár (1827 k. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik. mint a túzáé.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve. mohar 3201 hektáron (5562 k. Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek. Elvetettek 38. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt. nagy súlyt helyez a gazdaközönség. luczerna. után megy. Borsó 507 hektár (881 k. volt. rozs.746 mázsa.szi kalászos után vetik. takarmány-tengeri 7019 (12. Elvetettek 37. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák.0Í8 katasztrális hold).szk. A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén.9Í6 hektár (185.424 k. Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben. hold). szi árpát nem sokat vetnek. hcld). a zsuzsok kártétele miatt. összesen 2939 hektár (5108 k.54 ez Mezgazdaság következik. Termett 1. inkább házi szükségletre vetnek.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d.567 hektárt (67. czukorrépa már 2935 (5100 k. Termett 318. Lencse 259 hektár (451 k.066 hektár (278. liold). A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak. Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is. Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket. az árpát leginkábli ö.341 mázsa.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye. hold).508 hektárt (65. baltaczim 1468 (2551 k. de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik. a fogya. Takarmány-répa 16. . Elvetett terület 106. mint a min a szentiván stb.178 katasztrális hold). Termés-eredmény 1.781 m. ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják. hold). és állattenyésztés.'583 mázsa. különösen Aszód vidékén terem.542 hektárt (120. de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. a baltaczim és a mohar. Termés-eredmény 750. négy.829 (30. rendes átlagtermések mellett. kereskedelmi czélra nem termeszthet. Ott.566. A tengeri mívelése a tisza. továbbá a bükköny és a borsóféleségek. a hol az állattartás lendületet nyert. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik . hold). A hüvelyeseket.947 m. de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén. A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek.357 (28. mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok. 1908-ban tava-szi árpából 69. hold) volt. luczerna 7136 (12. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény.és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra.982 k.alma. A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan. a már említett zöld rozson kívül.401 k. A burgonyának a homokvidék a hazája. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. rozsos. hold). takarmányfélék. Köles 1122 hektár (1949 k.198 k. Árpát e vármegye sokat termeszt. zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17. Termett 1.845 katasztrális hold).'sörárpára dolgoznak.151 k. melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb . hold). hold) volt vetve.sztási piaczok közelében. a hol . hold). ezt a fajtát nagyban termesztik. hold) termesz- — — — Fbb tetik. egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k. Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok . biai. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik.948 >. lóhere 5508 (9572 k. hold) vettetett el. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén. Rozsvetá* 190S-ban 160. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-. Termett 36. hold). váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek. Czegléd vidékén.szükséglete. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. Az alsó részen. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre.332. Babot inkábl) a fels vidéken.605. a fzésre alkalmas. . szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek.

A hatvani gyár 1908-ban 120. osztáhü.078. váczi. csös. 19Ö9-ben 30. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított.. a zöme I. 1909-ban 354.. a szadai. de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel. a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. de különösen a homok.121. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte. a kisgazdák kevesebbet. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett. A pócsmegyeriek. Pest vármegyében termesztett répát vett át. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre. a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet. a szlvel együtt. közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest.sztrális hold) tennesztenek. szolnoki és jászberén. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye.si. 744 hektáron (1293 kata. : 55 az ácsiba. szintén találunk viruló gyümölcsösöket.100 mázsára rúgott. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. Termett 1908-ban 5. 12-24 . A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. melyért 2.vidék adja. holdanként: — . (T. 10-79 m. az ácsi gyár 1908-ban 19. réti széna 15 20 m. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek. E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék. mely 4056 korona átlagár mellett.í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. csömöri. összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. 1909-l)en 115. Dohányt 65 községben 389 termel termeszt. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki. — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30.700. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. kiskunfélegyházi. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. melyeknek homokszigetein azonban. a dunamenti lankás. 1909-ben 208. változók. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. 2 300 holdon. Az átvételi ár. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést.800. -Györgye). czeglédi szlskertekben. ós II. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. bükköny 20 25.051 k. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. Az átlagtermések. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti. Túlnyomólag szegedi.500. A dohány a budapesti. A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. az átvételhez 225 f. 12-06 . Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el. bogdánjdak stb. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. debreczeni. de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. Czegléd Bia 11-94 m. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt.390 korona 57 fillért fizetett az állam. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott. A — — — — — — — .400. . nagykrö. 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. Ez az intézmény 1850-ben megsznt. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb. tótfiüusiak.000. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél. visegrádi szlhegyekben. s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni. . Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316.000. baltaczim 10 15. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett.— Mezgazdaság és állattenyésztés.700 m. lóhere 15 20.

írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse. Ezenkívül bérelt terüfa. az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. egy orsz. hanem azt tovább is fejlesztette. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — . meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn. a társadalmi tevékenység támogatása mellett.'ák Ferencz. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é.iett át a Sashegy aljában. honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt. A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. a meU'bl az ország e szükségletének nagj. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek. Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta. honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték.szi-baraczk terem. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt. báró Eötvös József. A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg. Csengery Antal.Mayerffy X. irányította. a Gellérthegy déli lejtjén.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés. szakszeren kezelték. a cseresznye. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is. az alma és körte nj'er teret. a mostam katonai ruharaktár környékén. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse. a melyet Légrády László igazgatására bizott. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem. tahi gyümölcsészete és faiskolája. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. fejlesztette. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. és Rudinai Mohmr István orsz. habár az még nem volt annyira kifejlcidve.és szliskolát alapított.szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . Darányi Ignácz dr. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte. szl. A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított. gyümölcsé. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. hogj. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja. Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. okleveles kertész vezetése alatt. hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. szliskola czéljaira. A változás azonban már is észlelhet.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását.részét fedezték. majd hatalmas faiskolák telepítése.

az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. nagyobb piaczokon összegyjtve. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. Kiskunhalas. hold). Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. A vármegye a faiskolákról. Alenconi füge-körte. Magyar-török szilva. Darn-alma (Darusóvári). a törvényhatósági. Nagy ka szeli renet. — — . yodoigne disdala.sát szolgálják. Fahéjalma. a hol azt a kereskedk. Germ=in). Coe aranycsepp. Gaesdonki renet. sükösdi. Muskotály renet. de nagy a kivitelünk is. Parker peppin. Blenheimi arany renet. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye. Muskotály. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon.aszalva. Glocker óriása. s ezeknek egy része. Császár. Nyári parmén. Csillagos piros renet. Guyot Gyula. dusnoki. 57 — igen el van terjedve. . a következk : Alma: Xyári kalvil. kalocsai. TéU Kálmán. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Hédelöngeni óriás. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. Fekete szi\-. Csíkos kalvil. mint pl. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. dunapataji. szi Vilmos. Elszászi renet. de igen keresett a baraczk. Kongresszus emléke. Téli fehér kalvil. Espern aranyszilva. : — : nagy korai. Tükör-alma. szi bergamotte. ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. Kajszi: Magyar legjobb. Ageni szilva. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. az abonyi. Nemes Crassan. Körte: Árpával ér. Téli és társulati esperes. cseresznyének és meggynek a hazája. Wrllesi herczeg. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. de különösen a nyári gyümölcsnek. melyet 30 holdra fejlesztett. 1888-ban Nagykörösön. Kanadai renet. Júliusi es|>eres. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). Vilmos. 1889-ben Budapesten. mely a vármegye alsó részét uralja. ráczkevei. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. Kálmán-körte. szalkszentmártoni. London peppin. gödölli. A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. Nagy herczegnö. Erdei vajkörte. Clapp kedvencze.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Pirospogácsa. Bosc Kobak (Sándor czár). Malinesi Josefina. Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is. Ribbston peppin. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí. Nyári bergamotte. Entz rozmarin. Mária Lujza. Sárga bellefleur. Májusi korai. Bauman renet. Orieansi renet. Isambert. Nemes masánszky. Téli Vilmos. Meggy édes Királyi amarella. Városaink közül" Nagykrös. Körösi vagy pándi üvegmeggy. Áttetsz ringló. " . mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. solti. Nemes szercsika. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt.ü. A gjoi. társadalmi tevékenység is közremködött. Nemes Colmar. . Jonathán. Badacsonyi óriás.és cseresznyeszesz is. így pl. . Armin-körte (St. Pisztráng. dömsödi. A fejldésnek azonban még igen tág tere van. monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza. Eper-alma. Hardy vajoncz. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. mely nyáron és szszel kárba vész. Kiskunfélegyháza. a sárga baraczknak. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn. Törökbálint. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. Danczigi bordás. vaggonszámra szállítják külföldre. Nemes sóvári. még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat. Kóburgi korai szív. Sikulai. mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. Diel vajkörtéje. Római hájkörte. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály. meggy. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. Sárga stettini. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. TóU arany pá"mén. nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül. Piros szi kahnl. Esperen bergeraotte. 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. a kecskeméti piaczról. Az állam vármegyénk területén. helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. Vajalma. Spath Anna. Liegel vajkörte. élénk kereskedelmi czikk. Clairgeau. apostagi. Egri körte. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. Azok a gyümölcsnemek és fajták. Napóleon vajkörte.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. Angulomei herczegnö. dunavecsei. különösen a hvilló gyümölcsben. — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. a kecskeméti telepen kíviil. Sándor czár.

A vármegye konyhakerti. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. továbbá le egészen Czeglédig is. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. de keresetüket küKöldre viszik. Tlük népünk sokat tanulhatna. uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. de az is tény.i . mely ellen a védekezés fölötte nehéz. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. . tassi. Gödöll vidékén. de még nagyobb baj ennél a vértct. Páty pedig jó vörö. fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. ott. A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. — — — — — . Kóka és Rákoscsalja jó tormát. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi. a hol az öntözéshez alkalmas víz van. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei. Kirschner András Kalocsán. ö. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. Hajós József dömsödi. répát. káposztát. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. Dunaharaszti. Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. a mi azt eredményezte. Váczhartyán vidéke. hogy igen sok vidék.shagjTnát termelt. HeÍ7i János Dunavarsányban. a mi azután azt eredményezi. Petz Ármin Kerepesen. paprikát termesztett. vitat ültették ki cseresznyefákkal. az kezdetleges. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. Géderlak. a hol a paradicsomot. Rákospalota. mely czélra 1899-tl kezddleg. Fót. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. bolgár kertészek ütnek tanyát. Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. de 1908-bau 14 évi kezelés után. 6 km. de pótlásukról gondoskodva van. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. de ezek már nemcsak itt. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. A csepelszigeti és a felsödunamenti. állami. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. Taksony híres nagyfej káposztával. a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. törvényhatósági és viczinális útvonal. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek. kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat. találhatók. Mogyoród. Veresegyháza. és mintegj' 80 km. tönkre tette . Ordas. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget. mintegy 60. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. sokat keresnek. Darányi Ignáez (!r. st szigetesen az Alföldön is. de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. hanem a Rákos mentén. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. Szód. — — . Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe. hagjTnát. Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. hogy a termesztk védekezése is gyenge. Dunapataj. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. a törvényhatósági utak befásítása is követi. 5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés.

feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái. 3.59 J^. — — . radalomban. A Hiinirária szöltelep Xagrykátán. 2. A turai uradalom teróztelepi borhaza.

60 .A^f • -VJL.=.' .&íerj£ í^ ..

Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova. Úszód. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren.. gróf Szápáry István alberti. a mi most már a szomszéd községekben is terjed. Beniczky Gáborné czinkotai. báró Podmaniczky Géza kartali. Szentendre vidéke pedig sok málnát. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. A paprikát hüvelvesen. július 31-ig. Sajnos. a kalocsai érsekség kalocsai. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén.Mezgazdaság és állattenyészté?. Jálics Géza gyáli. gróf Serényi János dukai.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. Ülln. nyáron. nemesebb rózsákat. úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák. kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. Élénk kereskedést znek vele. báró Nyáry Gyula pihsi. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak.. báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre. nagy költséggel hajtató-házakat épített. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. báró Harkányi Frigyes abonyi. st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát. Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve. a váczi püspökség váczi. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. gróf Károlyi László fóti. szibaraczkot és zöldségfélét. naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. vagy e czélra szolgáló gz. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik. Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. a hol különféle gyümölcsöt. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti. feldolgozó telepet állítottak fel. Auattenyés: *** 4 . mint egy rózsakert . gróf Dessewffy Emil újszászi. Veesésen. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek.°^^*'^'''^ érdemel még az is. Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). a város által adott területen. Gyömröy Aurél gyömri. egy belga társaság pedig . de kivitel is van. özv. Túra vidékén. gróf Teleki Tibor gyömri. Beniczky Ádám zsámboki.vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei. rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai. szlt. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink. báró Orczy Andor újszászi. ?. Beretvás Endréné tóalmási. csobánkai A jegyz Frigj'es volt. salátát. úgy hogy az egész község olyan. Június 20-tól. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. II. hol az utczákat jóformán elárasztják. nag. Fokt. Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve. kastély kertészete. báró Schossberger Viktor turai. gróf Vigyázó abonyi és rátóti. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . Érdekes jelenségként említjük fel. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is.irmcgye.és Dunamalmokban megrölve értékesítik.és sárgadimiyék elállításában. így a gödölli kir. ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. Bátyán is van ilyen gzmalom.

kizárólag a szikes gyepre. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. egy számos-állatnak tekintetik. múlt század els felében. A takarmány értékesebbé válik. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. Rákospalotát. A közlekedési vonalak kifejldése. a húsnak az értékesítése. a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág. A midn gulyák tanyáztak. Abonj-t.és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a. úgy az 1908. város állatállománya is bent foglaltatik. Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni. A rétek. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal.04963 80943 138968 94l> 102. hold esik egy számos-állatra. hófehérség magyar fajtából valók. 1905. mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt." és öszvér Sertés Jiih . A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés. nagyszarvú. Ló Szamár . Voltak gazdák. Kiskunmajsát. és 1908 9. hogy a múlt a tenyész.ti'- arányokat. . 10 drb kisebb más állat. évi összeírásban Kecskemét th. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta . Fényes szerint az idevaló tágas homok. A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát. a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt . fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. . évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha. A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — . .. : Pest-Pilis-Solt. mint ma. Kalocsát. a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban. években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) . Ha ezt a 1. A XVIII. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot. Igaz. a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék.195-re rág.789.se következtél)en elállott szénahián\i. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket. A kihasznált föld trágyázást kíván. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1.. 331.5 1 o mány a. a magyar gulya.749 kat. — — állatra átszámítva. tarlóra szorulnak számuk apad.507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. Az ökrök és tehenek a közönséges. Tekintettel arra. évi leírása szerint. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — . vagy a lres fehérvári Budavásáron.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek. 5'40 kat. jó nyereséggel eladták.62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/. — : *) Ae 1884.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította.és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek. állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki.Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. hold term területhez viszon\'ítjuk. réteket. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes. ^. évi állatlétszám számosbe. gyepek feltöré. a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva..Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189. Fényes Eleknek 1847. .

hogy egyes vidékeken.és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. is elterjedt. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. st még a múlt század vége felé is.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés. pinczgaui. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. legel hiányában. változó viszonyok azonban azt eredményezték. A magyar marha még tott. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. s némely község. Az oly távoles községek azonban. A vármegye fels részén a tej. . Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. ha számban tért veszít is.. fiatal. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. — : A A . Galgóczy az ö monográfiájában. A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya. Hauer Béla Hartán. A Zsivora György rákosi. Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. Köztudomás szerint azonban. báró Schossberger Zsigmond Túrán. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. st fentebb Solt. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít. de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". a Halász-c-ia\kd Alsódabason. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt. A magyar fajta tenyésztésében. Kársai Albert és Vümos Boldogon. 1877-ben már azt jelzi. az istállózásra uaílják a kisgazdát. Zseny István Kiskunhalason. lapály) is tenyésztenek. a köztenyésztésben. mert itt a tej nehezebben értékesíthet. biai) már csak svájczi bikát tart. Dunapataj. eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós). . Latinovics Albin dukai. a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. A julitenj'észtés hanyatlása. A fejld közlekedési viszonyok. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel. . kalocsai. borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. 1870-ben svájczi tehén 7047. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk.mellett. Császártöltés és Akasztó. Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre. vetett takarmánj.igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. a svájczi. a következ gazdaságok tartottak jobb m. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. Ez id szerint. hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. — — A . a hol a tenyészirány kezd átalakulni. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. borjú 4460 volt mindössze. tinónak pedig nagy az ára. 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. az igás-ökörnek. báró Orczy örökösei Üj szászon. a közlekedési viszonyok fejldése. A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is.és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. Kalocsa. Ez a gulya még ma is megvan. kiskrösi). tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . Bojáron. A jó fejs. meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. de a köztenyésztésben. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. hogy a kisebb tagos-birtokokon. kis. különösen a pilisi járásban (pomázi. a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel. Hajós. ós emiek következmónj^e. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi.

mégis oly vidékeken. Györgyey Illés tápiógyörgyei. javító intézet aszódi. városokban. Darányi Béla pusztaanyácsai. holott annak tej. mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye. pomázi. vaj és tiu-óként kerül forgalomba. csak 12. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. Jálics Géza gyáli. Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos.súl\-t. aránylag kedvez. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. 1909-ben Püspökhatvan. de eddig kevés sikerrel. Tass és Szent márt onkáta.vkáta. Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan. Az els község. Beusz Hemik tápiósápi. de mégis megindult. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn. monori. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. Czegléd és Nagykrös. gróf Desseicjjy Emil újszászi. kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten. 1903-ban Dömsöd. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi.i.szín. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. házaló termelk.000. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. ráczkevei. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. a hol tanyás-gazdaságok vannak. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet . A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein. távolság szerint. a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-.félegyháza tenyészt. Szentonclre és Vácz r. vagy több községbl. tejföl. gödölli járásokban. knnszentmiklósi.ssan bár.sincs jó anyag. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog. kalocsai járás és Kisku:. Elrelátható volt különben. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel. alsódabasí. Segesváry Ödön domonja. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . mert 17 18 fillért érnek el literenként. mely tejszövetkezetet alakított. melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. magasabb árat érnek el. hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el. m. t. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. vaj. abouyi. tej értékesítése a nagy gazdaságokban. valamint azokon a vidékeken. tenek a nagykátai. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti. ott feldolgozott állapotban. 1908-ban Czegléd. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz. kir. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy. mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik. biaiváczi. gróf Keglevich Gábor egreskátai. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére. a korona-uradalom gödölli. 13 fillért fizetnek literenként. sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze. a költséget nem számítva. kis. la. melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson.

040 Üzletrészszel. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni. holott Osegléd 1)1. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról. luitárában mintegy 3500 tehén van. hold e. évi állat összeírás szerint bár az 1900. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna. tinó. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. a tehén-állományból 127 darab. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364.918 liter tejet. egy Dkm. vajat. term-területéhez és népességének számához aránjátva. fajjelleg apaállatokat. Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. hold esik. egy tehénre 20'10 kat. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. még nagyon sok a temiivaló. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952. az 1908. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. borjú. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség. Fontos azonban.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen . 65 107. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett. hold. hogy Budapest ós vidékének tej. tehát a tehénállomány aránya is csökkent. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság. Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat. világos. évi állatösszeírás 224. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított. 9150 kg. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett. szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát. egy tehénre 1671 kat.436 lélekkel szaporodott! Az 1900.sik. üsz.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében. hold. Termeltek 951.-re 20'05 drb. Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület. melyért koronát vettek be. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához. . ökör. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba. népünk vagyono.538 4.ss?nek ki.Mezgazdaság ós állattenyésztés.139.

Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn. mutatja.-ez.66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós. de a rákospalotai. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. 60 holdas bekerített területen egy csikó. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést.. t. az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt. hol évenként a csikókon kívül. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt. Ez a telep azonban. Halász Béla gj-óni. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak.5 1891 1894-ig bezárólag 7 I. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8. E czélhól több éven át Mácsán. Kégl István pakonyi. zagjnrarékasi. báró Lipthay czinkotai. Az 1894 XII. Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári. a Halász-Konkoly család gyóni. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát. Kóburg vacsi. fóti. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül. hg. — : . az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel. Magyar bika Simm. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. évi szegedi és az 1909. vérségi. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 .58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel. Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. — fordítják. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei. fóti.és borju-kertet is. Az állam évenként tekintélyes összeget. 30 40 darab üszt helyeztek el. néhány évi eredményes fennállás után. mert a Pest bonyolították le. Blaskovich László tápiószentmártoni. de reá is voltak erre utalva.ven. Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. Telepített Budakeszin. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. az 1899. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja.i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. gróf Károlyi István. Kársai testvérek boldogi. Számos kisebb ménesrl is megemlékszik. . kir. állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. 1500 koronát jutalomdíjakra. Fényes Elek 1847. tóalmási. de fokozatos fejldés indult meg e téren. Az 1778.

Páty. a nehezebb. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. Tápiószentmárton. báró Orczy örök. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. Kiskunfélegyháza. gróf Károlyi Sándor örök. Glancz Sándor Monor. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. ujszászi. de viszont vannak vidékek. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. a feíH apátság. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. így Czegléd. Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. báró Prónay Elek tóalmási. Fót. Telki. A hidegvér anyagot igen kis mértékben.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert. Zsámibck. 67 Béla sarlósári. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre.sztése indokolt.*) Beretvás Endre örök. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496. Tóalmás. felosztások. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb. — eg3'es A dött. Sziget szent miklós. solti. míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén. t. a gróf Teíc/. Hajós József Dömsöd. Solt. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé.*) Gróf Adolf Fülöpszállás.'— 1904-ben 101137. ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. hol a tejtermelés a f. kalocsai érsekség Hajós. a Lipcsey család tázlári. népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik. kalocsai. (Xónius. városoknak a monori. Geréby Imre örök. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. Törökbálint. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. város. Györgyey lUés Tápiógvörgye. báró Prónay Dezs ácsai. egyöntet jelleget nem nyerhet. *) lílöhözben megszntek. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján. Gosztomji Tibor Váczhartyán. gróf Szapáry István Alberti. báró Harkányi Frigyes Abony. . 1895-ben 106007. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : .Mezgazdaság és állattenyésztés. . Nagykrös r. Nagykrös. Sefcsik István Jászkarajen. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. nevelt ról. Kakucsi Liebner József Kakucs. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban. Ennek oka abban keresend. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. gróf Ráday Gedeon Iklad.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt. Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed. báró Podmaniczky Géza Kartal. évi összeírás. 384. különösen abonjá. Hauer Béla Harta. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet. gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra. igavonásra is alkalmas. Budajenö. Csongi-ád. Tök. kii-. gróf Xemes Vincze örök. Rákospalota. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab. gróf Teleki József Dunatetétlen. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. Kiskunhalas r. Szappanos Elek Tázlár. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet.. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. . Adacs. E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. t.

az ellenrzés. a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte. lev magán-méneknek is. Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi.^melyeket tenyésztésre átengednek. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt. 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. : 1892 évben 1893 . a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. Bár a hatóság szigorúan ellenrzi. 1874-ben már 25. igen meg van nehezítve. A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét. liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti. Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére. dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban. melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el. az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. .68 Mezgazdaság és állatteuyésztós.

hogy a községi kanok meUett. Ebbl 181. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva.sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket. A vármegye gazdasági egyesülete. jelölvén meg. évi leírásában. A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész. Egyik okául ennek azt veti. — — . Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül. hogy az a 139. Kiskunfélegyházán. A Kaskunság is sok sertést tenyésztett. A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult.056 darab sertést írtak össze. Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason. mely a miilt század elején virágzó volt. tehát épen kétszer ann_\át. 1904. években. 1884-ben azonban már 289. a földmível nép kezén volt. hogy a sertéstenyésztés. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad. Monoron. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. mint a mennyit Galgóczy említ. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. az állam és a vármegye támogatásával. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül.. Gulner GjTila örök. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. piaczok ellátása útján történt s így e téren. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres. .168 darab.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik.szen átment sertésért magas árt fizetnek.sakat a tenyésztésbl kizárja. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal . mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. mert a sertésvész pusztítása közben. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését. A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér.. . Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom. Forster KálmánBugyi. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. 1903. de különösen Czegléden. szke nagj^ mangalicza váltott föl.798.025. A sertéstenyésztés túlnyomólag. úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság. károkat okozó sertésvész. A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304.202 darab sertést írtak össze.731.913 darab sertés. Az értékesítés a pesti és egyéb . mert megtörtént. 1908ban 236. 1900.394 a kisgazdák tulajdonában volt. 1905-ben 218. 1906-ban 216. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn. apró. 1901. bizonyára a mangalicza volt. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé.804 és 1909-ben 202. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki.a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította. Nagykrösön. 69 den 1899. hogj. a fentiek szerint.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének. mely összeíratott. 1907. 1907-ben 231. hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. 1904-ben 243. Gyórgyey Illés Tápió: K- . évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma. Z)w«yés Lajos Alsódabas. A mi a fajtát illeti. kivált Kalocsa tájékán.serkenti a gazdasági egyesület. melyet a konya fül. járási bizottságai útján. Abony. mint ma is. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak.601. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K. bozótos. Úgy látszott. versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek. Váczon. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép. A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . A sertés-fajta. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847. igen virágzónak mondja e szerint . Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. Gosztonyi Miklós Kisnémedi." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést. visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi. elbb a rövidoiTÚ.

Galgóczj. de itt is csak 8792 darab. . ha itt-ott eredményeket is értek el. Katóm Lajos. de ez nem mondható általánosnak. A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett. szr : ^ .337 darab juhot írtak össze.655 darabot. érthetetlen okokból. Juh. Finom gyapjas juhtenyészeteket. A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni.A tenyésztett fajtákat illetleg. nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták. .Sándor Paulina herczegnö biai. Kóczáii László Maglód. a gróf Károlyiak több birtokán. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj.tényezje. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. Windiich János keczeli.037) és kunszentmiklósi 20.117 darab (1884-ben 52. gróf TeíeH József Solt. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés. szikes legelk vannak. de jelzi azt is. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek. de egyébben is keresnünk kell. Halomi Denfsch Sándor vecsési. 1870-ben még 897. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. L. Ez a szám 1908-ban 176. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. szerény helyet foglalt el.. Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai. hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet. A'omc7í Gáspár Káva. báró Prónay ácsai. de a közép. több közép-birtokos birtokán tartottak. 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt. A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája.899 juhot és birkát írtak össze. a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. st a tejel-fajták tenyésztésére. 1909-ben 143. gróf Teleki Tibor gyömrl. gróf Ráday Gedeon Iklad. A r. kevésbé a hústermelés . gróf (Seré«?/í János Duka. herczeg Coburg vacsi. eres vidékek alkalmasak kiválóan. gi-óf Sándor biai. t. a durvagyapjas. A báránj'. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít..már 1877-ben jelzi a hanyatlást. A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették.677. is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett. herczeg Kburg vacsi. Baromfi.959 darabra csökkent. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. tiszta és félvérben. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban. A juh-húst. Halász Gyula Káva. a korona uradalom gödölli. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt. a túró. Syörgye. A pomázi járásban. hol téres. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. 31 etterni eh. melynek nagysága azonban vármegyénkben. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain." . ií^orsíer Kálmán bugyi. 1884-ben még 451. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. melj-nek azért van küiönös fontossága. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. 1895-ben már csak 21 2. kopolyás. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele. szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át . már csak 609 darabot találtak.084) járásokban. Ferencz és Gyula Boldogkáta. városok közül Kiskunhalason van a legtöbb. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot.és sajt-készítés is csökkent. A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre.159 (1884-ben 45. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található. az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi. liáró Podmaniczky Géza Kartal. Wiudisch József Keczel.

az utóbbi Solt vidékén. november végén. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl. évi összeírás november hó végén összesen 1. 1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk. . E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható. ftt burgonyával kevert darán tartják. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon. ez a fajta mind a magán-. de tény. nagykrösi. A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás. Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett.849 baromfit talált. — — — . mert gyorsabb fejldésü. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. melybl tenyészanyag 737. falkásan értékesítik a szabadkai.966 daraliról tesz említést. Az elbbi. azóta nagyot fejldött. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek. a fejldés tehát n^-ilvánvaló. Az 1884. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek. a kik tanyáról-t anyára járva. czeglédí nagykereskedk útján.296. de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. szép. — . vagy ezeknek a parlagi. hogy az összeírás november hó végén történt. Az állam nagy áldozatot hoz or. Fajta tekintetében mind a nagyobb. maguk tépik a tollat.440 K. mind a népies tenyésztésben. homokos vidékein van nagyon elterjedve. feltehetjük. a Dunamentén van elterjedve. 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók. kiskunhalasi. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — . különösen Angliába.és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. mely kezdetlegességébl kibontakozva. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. mert az anyag vegyes.\t. óriási menn\áségben szállítják külföldre. hogy 77. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. Ha azonban azt vesszük. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. Áz 1892-ben.678. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. marabu" készítésére adják el. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. A kacsa-tenyésztés. iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. A magyar fajta ugyan kisebb test.. év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2. Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek. A szárny alatt és a czombon lév pihét . kik a levágott anyagot deczemberben. szeptemberben. A test nagyságának fejlesztésére újabban. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt.Mezgazdaság és állattenyésztés. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. kiskunfélegyházai. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is. A pulyka a vármegye téres. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt.779.850. hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. Az a gyakorlat van itt elterjedve. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. Az 1895. a tojás nagysága sem elsrend.

A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is.000 libát. Érdekes pl.~2 Jlezögazda. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. 190-ben Monoron. megtömik s Idhízlalva értékesítik. melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket.000 pulykát. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre. szedik össze a kítollasodott fiatal libát. melynek is lehetnek tagjai. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. a szabadszállási . hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa. a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított.vásárt.aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg. n. és a baromfitenyésztés terén haladás van. tömk" eljárása.ság és áUatteuyésztós. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. 25. a ki felében. Kiskunfélegyházáról. mikor a legkeresettebb. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be. 60. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. Az 1907-ben Budapesten el. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. hogy jó pénzen értékesíthesse. Az egj^esület állami segítség mellett. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést.000 kacsát. Czeglédrl. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre.000 csirkét. 12. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. s ígj. Az 1899. lakót tart. 480. 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon. A tanyás állításra.. gróf Teleki József né elnöklete alatt. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. Ezek az egész vidéken. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. Sajnos.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl. 50. hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra. volt. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött.sztásával jutalmazzák. Kiskunhalasról. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul. 1 903-ban Czegléden. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne. Az egy éveseké 10 kg.3-V)an az egyesület. Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk. úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta.-on felül. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — . Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják.

kékóriás. gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. 73 területére. Csikay Imréné Kiskunhalason. Halapi kisteny észtök többen. Parthay Géza Püisen. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. Kovách Gáspár Káván. E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. Horváth Istvánr. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden.é Örkényben. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. : elterjedettebbnek látszik lenni. P. és állattenyésztés. meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett.Mezgazdaság liasonló czélból. P. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. 1908-ban 130. dr. Kömpöezön. a minek az az eredménye.volt. NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. hogy ma már is találunk keltet-gépeket.-cz. Kubinyi Béla Ujszászon. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII. Kovács Ödön PilLsesabán. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. t. Dunavecsén. gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. orosz. L. Hariyáni Imre Czegléden. Horváth Istvánné Örkénj'ben. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. 1909-ben 185. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen.Aladár dr.SzecsödiGy'ÓTgyné. Xagy Ágost Szentendrén. míg végre 1906-ban L. Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen. Xick Edéné Gödölln. Tahy István Galgagy örkön. törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : . Porzsolt Ernné Szentendrén. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon. Piicher Ödönné Káván. Kubinyi Béla Ujszászon. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. \:á. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták. Kovách Gáspárné Káván. Dudás Józsefné Pa. Fiedler Lajosné Monoron. L. Horváth István Ülln. Soroksáron. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. Kovács Ödön Piliscsalján. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. Soroksáron. Parthay Géza PiUs?n. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. Vargha Ferencz Béla Péczelen. Kubinyi Endre Ujszászon. M. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t. A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít. Hariyáni Imréné Czegléden. Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. Farkas Lászlóné ócsán. Jtisti KároljTié Törökbálinton. összesen 454 darabot osztott ki. Szalay Inyréné és többen. L/udicigh Rezs dr. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden. . normandi. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani. Ducker Ödönné Aszódon. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel. A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel. Alagon. Lajosné Monoron. GyenizseJózseiné. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. Gre^síií/aríX. : : . tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. Kossá Péter Tápiószentmártonban. A. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve.

elhullott 43. 1889-ben megbetegedett 16. állandóan a gumókor réme kisért.887. az»1908. mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb. mozgó szerkezet kaptárokban 19. állategészségügyei felügyel látta el.204. 4469 hullott el. két körállatorvost alkalmaztak. de egNÜttal mintájára. bár vannak oly nagyobb méhészetek is. állami közbenjárás mellett. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is.126. egy m. állatorvos. AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak. de általában L*.781. kir. 156. Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette. össze. .989 méhcsaládot vettek számba. kir. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni.856 korona volt. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe. 1895-ben 23. 440 juh. 18 járási és városi m. a következ évben csökkenést mutat. A sertésvész. . st a : . A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. évi szerint már 19. — — . 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg. Egj'-egy községet zár alá helyeznek.745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. 85.320szarvasmarha. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. hét városi. elhullott 7889. A lóvágás a vármegye területén 1905. . elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12.583 drl).. . Az országos termelés értéke 4. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának.385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak. ki akkor az állategészségügy eladója volt. mely után 2054 m.781 méhcsaládot kezeltek. 184. mely az 1895.égüg\-i szolgálatot a központban egy m. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg.-cz. mint az. évben Kbányáról terjedt el. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi. mert a méh-. — — 1890: XVII. a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel. közönséges köpükben 10. de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m. a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága. Kispesten és Erzsébetfalván. 1884-ben 23. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen.956juh. székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben. E téren tehát a vármegye úttör volt — — . 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg. 105. állatorvos és az államiakon kiviil. Közvágóhíd a vármegye területén 120. állami fállatorvos.208. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. a körállatorvosi intézményt is szervezte. évi összeírás szerint.-. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. 1870-ben csak 15. ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak. : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban. A . mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták.és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel. összesen 29. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig. de ezzel még a bajon segítve nincs. Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási. gazdasági mellékágak közül a méh. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett. és még 63 magán állatorvos is mködik.531 szarvasmarha. mert az 1884. 74 Mezgazdaság és állattenyésztés. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére. évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. kisajátitják. Ez id szerint az állategész. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot.885 sertés 1895-ben 131.936 korona értékben. t. viaszt termeltek. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. mozgó szerkezet kaptárokban 2141. 1900-ban már két vármegyei. kir.805. kir. magánvágólud 75 van. mézet és 62 m. 57 helyhatósági állatorvos látja el. Az állat egészségügvi szolgálat. 18 községi.646sertés 1903-ban 11.

. hold és 415 négyszögöl.. Aosán javított 3-as. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. nádas (i ós adó alá nem es 39 m.60-— 2 korona. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán. Tóalmáson|9 k." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855. szl és kert 15. Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon. A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. addig vármegj^énk csak 33. Abony. Temes. szántóföld 339. Idetartozik Tónlmás is.Mezgazdaság ós állattenyésztés. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad. A szegszárdi m. Összterület 32(32 m. Baranya.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. erd 6. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan. Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877. Van 14 muraközi ló ós egy mén. ÖssztfTÜlnt 745 m. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal.660 korona értékt állított el. kocsíló 2 darab. •"^^'^emterm^ Arad. tehén 10. kaszáló 53. hold. hold mákot is termel. ebbl kert és beltelek 2. Források: Fényes Elek .és gyümölcstermelés. Tolna. legel 44. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. Abony és Tószeg határában terül el. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is. Somogymegye 52.a Ödön csvári. szántóföld 550. Bács. hold. Gosztonyi Tibor váczhartyáni.00 3 korona. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40. 13. kaszáló 32(). Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel. hol 1000 kaptár méh van. Oaál Gyula birtoka.022. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel. A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár. /mreyFerencz péczeli. Ezen kívül még Biharban van 550 m. A tóalmásiból szántó 1243." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. mert míg Bácsmegye 1. erd 474 és adó alá nem esik 21 m. szeszkontingenssel. hold. A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó. hat közre .475 korona. -\z ácsaiból szántó 532. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. miáltal a szederfa nagyon terjed. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki. Abony és Tószeg liatárában terül el. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. Összterület 380 m. Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. kaszáló 30. ebbl igás 2. erd 35 és szölö 12 hold. Ebbl jármos ökör 42. legel. " GcUgóczy Károly . melyek egjTÓsze külföldre is szállít. Lóállomány összesen 4. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar. nagj'számú malmok. A munkaert helyben szerzi. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. kir. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét. Somogy. hold. — — — . ebbl jármos ökör 24. erd 42." A m. 483. hold. Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. tehén 52 és tenyészbika 2. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony. A gazdagközönségtöl nyert adatok. Magyarország leírása ISi'. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. : . Acsa. A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki. kaszáló 100. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó. továbVmPoAo?iA.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m. hold birtoka. központi statisztikai hivatal kiadványai. kir. hold dohányt és 28 m. nagyban 30 korona holdanként. L. Kovách Gáspár kávai. Antos Mária birtoka. melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ .480 hl. Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. nknél 0. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett. Beliczey Tiborné szül. Pest váris. Szarvasmarha-állomány összesen 44. gnlyabeli 10 darab. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti .

A napi tejtermelés 1700 liter. legel 100. csikó 9 és egy nóri mén. A melyek rendszeres üzemtervvel. Rozsot 900. Alsönémedi. ebbl jármos ökör 128 magyar. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. erd 200. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . holdon termel. A munkaert helyben szerzi. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. Szarvasmarha-állomány összesen 81. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. hold. hold 285 négjszögöl.000 m. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. f — — — . oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. hold 331 négjszögöl. A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi. hold. a csemegefaj a chasselas. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik.tiO 3 korona. holdat is. hold 487 négyszögöl. erd 20.és beltelek 18. adó alá nem es terület 78 kat. f — — Ft Lóállomány összesen 22. kocsiló 7 darab. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. hintósló 4 magyar-angol félvér. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás. szántóföld 1800. ebbl igás 18 muraközi félvér. az aratókat a környékbl szerzi. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. szántóföld 2020 kat. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. tavaszi árpét 30. Napi tejtermelés 1750 liter. 20 üsz és egy tenyészbika. tohén 10. a mit Budapesten értékesítenek. ebbl igás 15. JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál . hold 137tl négyszögöl. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás. Napszámár férfiaknál 1 2.80 korona. Borászatában. hold ebbl kert ós beltelek 30.000 kat. ebbl járinos ökör 24 magyar. hízómarha 34 magyar. A mvinkaeröt helyben.40 korona. hold biitoka van. rét 202. ti'rmék tiUifa.éa cser. hold. Gazdasági t'is zemrends7. 36 tehén. muskotály és luzitáni. zabot 100 ós tengerit 250 kat. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12. 200 pilynboU vegyes fívjú. közötte 20 anyakocza és 2 ken. a borszlfaj a merlot. ebbl jármosökör 24. 55 kat. 1500 holdon termel. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. Alsönémedi. AlSdabaS. kaszáló 100. legel 1213. Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. hold. tinó 160 magyar. l. Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. Szatmár. Sertés-állomány összesen 80 darab.50 1. nádas 20.20 2. szántóföld 300. A juhállomány 700 innthnli tehén. hold 700 négyszögöl. nknél 1 Alsönémedi. ebbl 24 jármos ökör. szl 15. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el. hold.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. hold 669 négj-szögöl. a mit Budapesten értékesítenek. nknél 0.iOO. tenyészbika 4 simmenthaU. Van vaj. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör. erd 1250. szántóföld . Marhaállomány 60 magyar jármos ökör. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. holdon.iállomány összesen 6G. Pest vármegyében kert és beltelek 2. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. Gözcséplkészlete S lóers. tehén 22. Szatmár. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. Lóállomány összesen 24 . a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. Jíarh. Szarvasmarha-állomány összesen 556.84 \. hold és a többi adó alá nem es terület. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. Borászatában . szil és akácz már — 20 és — — korona. hold. szl 9 kat. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van. 00 éves fordában kezeltetnek. üsz 50 bonyhádsimmenthali. Összterület 3236 kat. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor. 100.80 1. ebbl kert ós beltelek 10. Torbágy — : . 150 diófa.\ tölgj. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej. szántó 1020. nknél 80 00 fiU. Dinnyég Lajos birtoka. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. kövidinka. továbbá a juhar. de jelenleg üzemen kívül. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy . borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. btirgtindi. A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. hintósló 6 angol félvér. 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika. ebbl 16 nóri. A rendes munkásokat helybl. Összterület 3500 m. Napi tejtermelés kb. tinó 100 magyar. A sertésállomány kipusztult. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló. és állattenyésztés. melyet Budapesten értékesítenek. a többi pedig szántó.. Tenyészkos 16. Napszámárak férfiaknál 1. kaszáló 100. Lóállomány összesen 7 Xouius.er szabad gaz. Kizárom és Móriczmajor. kbánya 16. Erdészetében az akáczfa dominál. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Csongrád. hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. 3 K. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó. Vetforgó a norfolki négyes. hold. Rozsot. hold 213 négyszögöl. de ez utóbbi. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre. Dányon és Lajosmizsén szerzi.ínnthnii tenyészbika. a mit helyben értékesítenek. szl IT). Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. 150 liter. nknél ] 00-tól 200 fillérig. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. Napi tejtermelés 550 liter. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . legel 125. kaszáló 68 kat. hold 477 négyszögöl. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó. a mit szintén Budapesten értékesítenek. hold. Szabolcs. — 10—30 kor. A munkaert a környéken szerzi.3 korona. Ebbl Herczeghalmon kert. Szarvasmarhaállomány összesen 45.és sajtgyára is. továbbá Abaúj. napszámárak férfiaknál l.j Herczeghalom. Lóállomány összesen 30. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai. összterület 983 m. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:. holdon termel. A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében. tinó 10.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály.^0 korona. Rozsot 200 holdon termel. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. nagyban Bia. 280 drb borzderes és tarka tehén. tengerit és burgonyát kb. Akasztó. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. hold. holdon bükköny.50 K. kaszáló 416 kat. kaszáló 200. 9 eg>. Gróf Dégenfeld József uradalma. Összterület üOO k. erd 180 kat. erd 80.dálkodás.60 korona. A juhállomány 770 Merino és Southdown. kicsiben 35 40 korona. rizling és fehér bakator. kisjeni fajta. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m. tehén 180 bonyhád-simmenthali. Czukorrépát 100 kat. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. 18 tenyészkossal.) Összterület 1000 m. legel 463 kat. nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig.és Zemplén vármegj-ékben kb. fehér goliór. terméketlen 110. Szilágj. : . Ezenkí\-ül még Bihar. változó. nknél 0. a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály. A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. ezerjó és rizling Ácsán kb. hold. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. Napsziimárak férfialuiál 1. ebbl igás 4 és csikó 3.

hold. 10 Rambouillette tenyészkossal. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. termék tzifa. . Ebbl igás 10. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok. hold ós többféle nemes clma. 140—300. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. cseresznye. 30 Zirzon-kaptárrnl . Segesváry Ödön birtoka. E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe. 10 anyakoczával és egy kannal. vörös tarka. melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. részben 12 nyomásos. ebbl igá-s 8. a mely 15 kat. anyakancza 32. urasági kocsiló 5. Forster Kálmán birtoka. szerémi-zöld. 30 anyakocza és 2 kan. Ebbl 30 magyar igás. tengerit 188 kat. gyümölcsbl 1800 korona. Szarvasmarha 132 darab. ebbl igás 12. hold. ebbl jármos ökör . igás és 3 urasági. vetforgó négy-es. A munkaert Foton szerzi. salátát. szántóföld 2U00. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. 77 A forda 40 éves. Búzát 375. a mit Budapesten értékesít. hold. hold ebbl kert és beltelek 35.és kerttelok 37 hold (i59 öl. Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. Összterület 2560 m. Lóállomány összesen 58. 30 tehén. Domony Ödön birtoka. Ebbl kort ós boltolek 67. 40 berni félvér-üsz. szl 30 ós nádas . ka. Van méhészete. a dinamóval egvütt. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés. simmenthali keresztezés. három k. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . Gróf KegUvich Gábor birtoka. Domony. Ebbl kert és beltelek 14. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji.3 kat. nevezetesebb mén Egreskáta II. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. szántóföld 1229 hold 732 öl. hold. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. Gazdasági és üzemrendszer részben 5. n mézet Budapesten értékesítik. vetöforgó négyes. 40 ugyanolyan üsz és két bika. Lóállomány 30 darab angol félvér. hold. Csengd. Lóállomány összesen 110.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye. A napi tejtermelés 300 liter. ebbl igás 18. hold. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. Ebbl kert és beltelek Í60. kulUaiid. N> ps. Napi tejtermelés kb.ádi fíjta. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2. hold 1403 négyszögöl. erd 12 kat. Zöldségtermelés is van két holdon. 80 fehér. hold. holdanként. Hajós József dr. legel 220. árpát 12 zabot 128. csikó 13 és mén 2. liintósló 128. Kertészetében. kaszáló 36. hold. 350 hter Budapest számára. Borászatában a csemegefaj a chasselns.száló 178 hold 109 öl. niméi 120—210 fillér. Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. Lóállomány összesen 29. Dunakeszi. összterület lOo m. f f . motor a takarmánykószít-gépeket. mázsa kerül eladásra. Bugyi. körte. szl 10 hold 800 öl. Sertés : 60 kisjeni. 4 kocsiló. Szarvasmarha-állomány összesen 20. Összterület 1200 kat. f f . Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. illetleg az akkomulátorral táplálja. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. tehén 60. szl 4 hold. szl 50. . Marhaállomány 200 magyar fajú. Pusztaszentimre. 60 félvér bertü tehén. DÖmSÖd.60—3 korona. hold. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO. erd 2U hold 345 öl. petrezselymet. Szarvasmarha-állomány összesen 192."nnal. 15 csikó. 15 iLsz. a mit helyben értékesítenek. mind bonyl. — Mag. lüntósló 12. Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó. : ás állattenj-ósztós. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. továbbá a vízvezeték szivattyúkat. hold. A napi tejtermelés 120 liter. szántóföld 500. kuszáló 40. illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. A birtok részben bérbe van adva. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata. Dohányt 73 kat. Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. káposztát. szántó fiOO. Van gazdasági gzmalma. birtokai Összterület 1791 kat. Ebbl 4 igás. hold. . mint angol félvér.. mobilja. anyakancza 10. karöolt. 5 . 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. tehén 54. spenótot stb. Lóállomány összesen 24.Mezgazdaság újrbb kultúra. mind nemes fajú. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete.?(>. baraezk. kicsiben 60 korona. Napszámárak férfiaknál télen 120. Szentivánpuszta. Blaskovich Sándor birtoka. legel 26.50. amerikai telivórek. A munkaert Akasztó községbl szerzi. 120 vöröstarka tehén. Gsümölcsészete 10 kat. Marhaállomány 177. Szarvasmarhaállomány összesen 124. 400 darab angol teUvér versenylova van. kgm-ként 3 koronáért.ámárak férfiaknál 1. Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. legel 72 hold 816 öl. kocsiló 8. Erdészetébon jelents fanom az akácz. zellert. nknél 80 készlet. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. holdanként 32 korona. — : — . Magyar Lovar-Egylet birtoka. Ebbl kert 9. mely Dab.40 korona. i'O gulví béli és három tenyészbika. Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás. ménesbeli 50. 11. 23 tinó. 25 magyar tinó. egyébkor 208 nknél télen 90. Ebbl 36 jármos. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. erd 200. egyébkor 130 fillér. holdon termel. 10 anyakoczával és egy kannal. Napszámárak A . kaszáló 200. Összterület 1200 kat. 10 anyakrnczs. Dömsöd. A munkaert a vidékrl szerzi. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö. Ebbl jármos ökör 4. nagyben 8 24 korona kat. nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom. Szenttamás és Tass határában terül el. Ebbl 30 magyar jármos ökör. tinó 10. holdon termeszt. legel 30 ós erd 300 kat. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek. 60 montafoni és bonyhádi tehén. üsz 42. rozsot 68. gép. Ebbl bel. Ide tartozik az alcasztói rósz is. 250 fillér. és a sárgarépát.20 2 korona. erd 20 és szl 12 m. a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. kaszáló és legel 50. szántó 719. Vetforgó hármas. ellátva. hold. szántóföld 700. hold 1240 négyszögöl. kaszáló 80. — . tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. : . csikó és mén 2 darab. 14 tenyészkossal és a növendékekkel. . borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. magyar fajta és keresztezés. a csemegefajok chasselas és muskotályok. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko. ord 8. üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. Ebbl igás 24. ebbl 8 szántó 520. Domony. termeszt. Összterület 800 m.és szerszámfa. kaszáló 2.onyok ugyi'nazok. mén 1. uraségi 6 és csikó 14. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. Egreskáta. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. legel 340. Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. részben szabadgazdálkodás. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. erd 20. tehén 16. A tejgazdaság napi termelése 200 liter. A lóállomány 11. nknél 1. 70 anyakocza ós 4 kan.

holdanként 25 korona. anyakanc. chasselas. Amimkaert : — — : — f f — . 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. lóállomány 18. az akáczos pedig 35 évessel. Ebbl kert és beltelek 12. mind simmenthali. Az erdben Gyomron akácz. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). Ebbl 60 magyar jármos ökör. a moly szükség szerint fizi évente . Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral. összterület 600 m. kaszáló 40. hold. Vetöforgó hetes és négyes.')0 kat. Szatmár. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. ebbl 10 darab urasági kocsiló. munkaert helyben szerzi. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. 29 anyakoczával és 3 kannal. ebbl igás 8. a mézet Budapesten értékesíti. Káposztásmegyer. Ebbl kert ós beltelek 8. Összterület 1060 m. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. hold.20—3 korona. A munkaert helyben szerzi.000 hold. Mirhaállomány 89. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m. holdon. Mirhaállomány 230. 600.ir tinó. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. 3000 liter. holdon termel."i000 korona évi forgalommal. szl 25. Abauj.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. Ebbl jármos ökör 108 magjar. hold. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. melyet Budipaston nyugati tehén. állcimány 43. szántó 2200. zöld szilvám. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló. holdanként. 600 liter. Vetforgó négyes. . Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór. szántó 2600. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. Ebbl kert és beltelek 2. Lóállomáuy 16 angol félvér. Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. 50 60 m. kocsiló 2. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. Vetforgó 5-ös. Rákospvlotn és Újpest. szl 33 és a többi adó alá nem es terület.")0. a mit Budapesten értékesít. Szarvasmarha-állomány összesen 140. Zemplén és Post vármegyékben még kb. Összterület 5100 kat. Ezenkívül Csongrád. hold. 50 borzderes tehén. — — — — f . nknél 100—180 fillér. Patay Ferenczné.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. köviés vörösdinka és kadar. a többi szántó. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik.'j a fehér és piros chasselas. hízómarha 24 és tenyészbika egy. — A szl A és rizling. A napi tejtermelés 300 liter. erdélyi jármos ökör. napi tojtormolós Budapest számára kb. csemegefélék a chasselas és madlaín. Felemlítend.za 10 és csikó 2. F6t. évenként 90 100 koronáért. ezerjó.60 korona. nknél 100 -250 fillér. Galgagyörk. Ozv."lO bonyhádi keresztozés üsz és . 100 és adó alá nem es terület l. Összterület 1270 m. 3-as és 9-es. A borszölfajok olasz rizling.> simmenthaU bika. A napszámárak férfiaknál 120—300. Napi tejter600 litor. 5 tenyészkossal. 500 liter. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. Ebbl 200 magyar. Van ogy helyben és a környéken szerzi. mind angol félvér. tzifa és szerszámfa. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. tenyésibikii 4 simmonthnli. erd 14. legel 70. . Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. 71 darab mangaUcza.80 korona. szántó 1050. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. Szab id gazdálkodás. kaszáló votforgó 0-os. nknél 100 160 fillér. Ebbl kert és boltelek 32. erd 154 és szl 12. Gyömrö. Dohányt 40 k. holdon lóheremagvat is termel. erd 000. tinó 30. Pomázon tölgy a domináló fanem. Nnpszámárak férfialinál 1. oporto és burgundi. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. Pomázon cserüzem. Kertészetében a dinnye termesztit 2. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. legel 11. 100. ogy gözekóje és 3 nratógépe. hold. holdanként 20 korona adóval.60 korona. A lóálloniánj' 37 darab. 44 tehén ós egy bika. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. dinka. holdankint 20 korona. Gomba. Gróf Károlyi László uradalma. bakator. szke mangaliczn. Ebbl igás 30 muraközi. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal. szántó 759. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa. 5 és a többi legel. angol félvér. hold. potykát. erd 3500. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. kaszáló 147. Napszám ára férfiaknál 160 400. nagybin 40 korona. 100 magyar mangaUcza. hold. Vetforgó négaes. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. nagyburgundi. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m.") 20 m. 60 ugyanolyan üsz. 20 éves fordával. Marhaállomány 167. 22 anyakoczával és 3 kannal. nádas egj.in órtókesiti. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. szül. hold. Lóállomány összesen 25. Ibrányi Mihály birtoka. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is.iO. tehén 90 nyugati.50 migy. Harta. kicsiben 70. muscat lunel ós olasz rizling. értékesít. Sertésállomány kb. Mirhiállomány 280. Napszámáruk férfiaknál 120 220. . 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. 450 bonyhádi tehén. eílankomenka és a fcsemegef. A termékek és kihasználás cserhántás. Van rendszeres üzemterv. Lóállomány 22 angol félvér. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. Juhállomány 300 fésüsgyapjas. A fborszlfajok a mézesfehér. ezerjó. hold. tehén 25. 8 urasági. A csemegeszlk chasselas és madlain. ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér. hold. kb. Doliány 50 holdon. Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. kaszáló 90. erd 40. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra.80—1. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. B. Ebbl 44 migy ir jármos ökör.20 2 korona. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. Iklad. nknél 0. legel 200. Gróf Teleki Tibor uradalma. nknél 1 1. 40 vegyes gulyabeü. lóers mészk-kbányája. Ide tartozik még Csornád. szántó 530. mézet szintén a fvárosb. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. A c?emegetajok vegyesek. Összterület 1600 m. n mit Bud'ijiesten értékesít. Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. melyekben föfaj n )K)nty. Gomba. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3. legel 400. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. marhaállomány 755. üsz 30. Van tóglaégetjo. Termék : tzifa. . süllt és keszeget. Összterület 5990 m. ezerjó. k&száló 10. Összterület 1248 m. Bauer Béla birtoka. a miket helyben és a körnvéken adnak el. Egy 6 gözcsépl-készlet. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka.és tó egy m. 2 bika és 10 15 hízó. A marhaállomány 302. Gróf Ráday Gedeon birtoka.

a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot . kaszáló 300.és figyelmet fordít. 250. ebbl 44 jármos ökör. : F — — : — ^ m — . Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró. A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra. élsúlyban adják el Bécsbe. a selejtese tzifa. ebbl 58 migyar jármos ökör. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. szl 40.llattenyésztós az alapja. nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. tököt.il ós 40 kínnal. kamrája. tengeri dirát. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. hold ós 855 négj-szögöl. hogy a hü.dásra kerülnek. árpát. Egy-egy hízósertés a lüzl. Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22. legel 10186.il. 250 anyakoczáv. mézesfehér és oporto. legel 201). erd 500. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás. konyhája. A lóállomány 326. Dohányt 45.633 kat. szóval külön lakása. nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. borszölöfajok a kö\ddinka. naponta 100 tehén után kb. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. luczernát 50. kicsiben 30 korona. 1910-ben a birtokosok 720 hl. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. fi urasági kocsiló és 10 csikó. Kakucs és Ujhartyán határában. hogy minden cselédnek külön szobája. hogy a vágásokat eladják. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. külön otthona. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. A földhíszonbér itt ncgyban 20. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. szl 100. holdon. uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró. szesztermelései . hold ós 278 négyszögöl. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg. A telepek úgy is vannak berendezve. Erdészetében. de egy tagbm terül el. : . 30%-ot kamatozik. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer.nöknél letes 6 aratógép. A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. pinczóje ós elrekesztett p. A rairhaállomány 2332 -darab. hold. Lóállomány 26. mákot és dinnyét 40 ín. A lóállományból 20 igásló. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. kadirka Kihasználás olyképen. Napszám-árak férfiaknál 100 240. már csak annak biztos tudatában is. ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . 267 tehénnel. Az érseki uradalom. napi 4 hl. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. Van 60 éves-alkílmazotja. Az erdkben a fmemek fz. a mikor a sertések tarlóra kerülnek. znbosbükkönj'-t 50. Összterület 1900 m. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér. . a kbányai szokvány szerint. A kö\-idinka. 100 tehénnel 500 Uter.593. mégis vannak itt kiváló minség szlk. biu-gonyát 325. ol isz rizling. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. szántó 1300. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett. A birtokoknak ^jj rósze bérbe van . Dohány 20 kat. f : — . legel 700.ílj félvér igás. akácz ós kevés tölgy. ebbl 10 Nonius 03 ar. kaszáló 200.753 kat. Irsay testvérek birtoka. E czélra két nem A — — — — . A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. évenként ketts turnusbm. takarmánj-répát 30. szl 25. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. '^ — — — . Van dunai halászat is. szántóföld 1500. Van két ménes. a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. horepolyvát és 1 kg. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. KakuCS. kaszáló 4665. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. 470 kg. Ebbl kert és beltelek 71 k. nknél 70 150 fillér. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. kiknek napszáma GO 200 fiUér. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. Összterület 3707 m. hold inként. A lakások épitésénól föelv. Kakucsi Liebner József birtoka. szil. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. a többi «rd. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. . és piros velteUrii. 30 kg. nyár. Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. 800 800 darab hízósertéssel. A kalocsai érsekség uradalmai. hold. A here helyére még az évben búza jön. 70 kg. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. hold. A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva. 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat. holdon termel. 54 simmenthnli tehén. Vetforgó négj'es. két hengerrel és két pár kvel szeszgyár. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. 7-ö kg. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. bórbeadva. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. "9 bor\-idék.lási idény alatt elfogyaszt kb. Kalocsa. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. 100 150 között váltakozik. fehér-bakar. kicsiben 28 korom. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. napi 4 hl. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. 10 kannil.adlása legyen. E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. Van egy 10. hold.adva s 5 részét házilag kezelik. Van gazdisági gzmilora. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. Az é\-i tejtermelés. Jlirhaállomány 184 dvrab. Ina.rjerdöként kezelnek. A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. hold szántó 20. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban. holdon tei-mel. hold. burgonyát. Fiu-iózó kancza. Összterület Pest és Bács vármegyében 85. uaelyet sp. egy félvér ós egy arabs.— Mezgazdaság ós állattenyésztés. 50 gulya béli. E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. A fbb kultúrnövényeken kívül. erdÖ 17064. heljT eladásra . Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. ksót. — . Szarvasmarha-állomány összesen 176. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. munkaert helyben szerzi.000 Uter. szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert.

Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben .60 korona. Az erd fanemei az akácz és nyár. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel. A termék ölfa. a Keczel. Császártöltés. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem. szerszámfa. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m.i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. Van méhészete. virasági kocsiló 0. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik. van ezenkívül kevés nyár. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. moly egészséges. otonel. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. Windisch József birtoka. Káva. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. nknél 1 1. legel 01 és erd 14 m. hold. : f f — — : . nknél 0. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. holdanként 20 korona és az adó.il.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. a többin árpát. nádas 1242 h. 7 koronáért értékesítik. Ebbl igás 27. közötte 25 anyakocza és 3 kan. borszlöfaj olasz rizling. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú. tehén 2. nagyban 10 20 korona. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva. Báró Podmaniczky Qéza birtoka. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. nagy épületben. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. a fö csemegefaj a chasselas. Kalocsai káptalan uradalma. kaszáló 2tl. Idetartozik még a nagykartali. holdon termel. Termékek ölfa. szlankamenka. Az egyes épületek téglából. kaszáló 200. chasselas. Mirha. Ebbl 100 magyar jármos. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. Összterület 453 hold. Xapszámárak 18-tól 10. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. van hnsználatbaii. zabot és kukoriozát termel. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. három holdon. Nipmustos fehér. 40 tenyészkossal. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik. részben váltórendszer. Vetforgó részben hármas. Termék tzifa. Kalocsa. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. moly egy osalád részére van borondozve. Káva és Bénye községek határában fekszik. Van egy 8 lóers gzoséplje.ós baromfiól. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. 50 Zirzon-kaptárral.40 korona. szl 70 k. A fö borszlöfajok rizling. szlkaró és épületfa. Összterület 2040 m. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete.20 2 korona. hízómarha 80 tarka. az utóbbit 20 éves fordában kezelik. 17. holdon. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta.család részére. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. szilárdtii épültek. Keczel. hold. tinó 20. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. Lóállomány 37 lipiczai. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó.álcra van beosztva. Akasztó. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. ebbl igás 4 arabs félvér. 28 anyakocza és 2 kan. Kalocsa. A másik tipus 8 családra van berendezve. 40 tehén. mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik. Szarvasra trhi-állomány összesen 125. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik.000 koronába kerül).80 1. Összterület 750 m. PuSZtapOlgárdl. Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. ebbl 8 igás. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . erdei fehér. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér. Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling. 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. köröskörül körítéssel. Lóállomány összesen 8. -y</. A fát árverés útján lábán adják el.>u<'l.ltol. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van.k 11 hold 1430 négyszögöl. Dnsnok. szántó 630. Összterület 19. Miga a szoba 20 négyszögméter terület. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés. a csomegefaj passatuti. Az átlagos fldh iszonbór szerzi. Káva. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. rozsot 30 holdon. Lóállomány összesen 35. 80 tinó. hold. hold. melyben pontyot és kárászt tenyészt. kövidinka és kadarka. nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. Szarvasmarhaállomány összesen 304. hold 97t> négyszögöl. erd 1000 és szl 150 m.390 k«t. továbbá sertés. évi forgalom 2500 korona. madelaine. egy közös.\>/. Sertésállomány 200 darab mangalicza. Lóállomány összesen 14. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. Lóállomány 43. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. vérségi és mindszenti rész is. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz. szl 29. hold. ebb igás 4. nagyban 15 korona. Borászata 25 hold. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. hold. a többi urasági kocsiló. e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. 'u. Marhaállomány 270. A munkaert helyben szerzi. A haszonbér e vidéken nagyban 300. lu-asági kocsiló 4 darab. kövidinka és ezerjó. Halász Gytila birtoka. hold. ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. erd 1660. f f : : : : — — : — — — — — . kaszáló 140. nknél 80 szerzi. kaszáló 2341 hold 107t) nég. 10 tenyészkossal. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. Csemegefajok muskotály. Dohánytermelés 25 kat. erd 4191 hold 182 négyszögöl. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva. feny ós tölgy. Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. I . legel 994. Farkas Zoltán dr. A telep szabályos uto/. Gyónón szántóföld 20. A nagyobbik birtok Szabolcs. birtoka. a gyóni bérbe van adva. E tipus elönyo a másikkal szemben.30. szántóföld 300. Összterület 5816% m. erdei fehér és szerfa és szlkaró. A mimkaeröt helyben szerzi . melyen szabid gazdálkodás folyik. dohányt pedig 45 kat. hold ebbl kert és beltelek 17. jó. CO anyakocza és 12 kan. 18 csikó. kövidinka. Ebbl kort iVi li. ezerjó. Összterület 2200 m. Kerekegyháza. Nagy része bérbe van advii. Búzát 200. Van 2 holdas álló vize. a számárak férfiaknál 1. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval. szántó 2765. A munkaert helyben 2 korona. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt. 20 tarka üsz. Asi opyik az olynn (wolódlak. hold. 46 üsz ós négy tenyészbika. csikó 4. hogy jóval olcsóbb (kb. Juhállomány összesen li70 darab morinói. Van egy 8 lóers csóplkészlote. 80 anyakoczával és 6 kannal. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m.l 1' h. uyáron 2 korona. hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. kocsiló 4 és ménesbeli 15. szlkaró és épületfa. kaszáló 400 és legel 20 m. kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér.

Mezgazdaság ós állattenyésztés. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. nagyban 30 K.k. repczét 100. bükk. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. 20 tenyészkossal. legel 50. A gyümöloskortben \'an 600 alma. erd 10. Vannak dolomit -mészkbányái is. kaszáló 170.80 korona. férfiiknál 1. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. ezerjó. kaszáló SO^/. Juhállomány 700 merino. hold. holdanként 25 korona. adóval együtt. Wodiáner János birtoka. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. ebbl igás 8. kaszáló 60. . legel 350. 100 mnigati tehén. szlkaró és bognárfa. 8 félvér angol kocsiló. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. Marhaállomány 207. A lóállomány 25. Pest vármegyében kert. szl 62. vörös burgundi és kövidinka. A munkaert Eger vidékérl szerzi. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. holdon termel. 74 pinzgaui tehén. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva.\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. Ebbl kert és beltelek SVj. csikó 8 muraközi. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar. erd 200. hold. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m. 5 urasági kocsiló. 53 borzderes és vöröstarka tehén. 300 liter. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. Monor. Kégl János dr. erd 20. tehén 20. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. 9 anyakkoczával és 4 kannvl. Ebbl kert és beltelek 8. kocsiló 2. 1200. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. Koriandert 150. napszámárak férfiiknál 2 3 korona. hlzómarha 600 tarka. beltelek és park 150. nknél 1 Összterület 1720 m. 10 anyakocza és 2 kan. Ebbl kert és beltelek 10. a többi legel. Van méhészet is. és adó alá nem es terület 40 m. hold.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. A földhaszonbór kicíibgn 24. több kvel. épület. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. Nagykartal. Összterület 3143 k. A munkaert helyben és a környéken szerzi. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. kaszáló 70. olasz-rizling. 25 Zirzon-kassal. mákot 100. F-borszölfajok kövidinka. Van méhészete 20 anya kaptárral. ebbl igás 40 muraközi. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. . A munkás. a mit Budapesten értékesítenek. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet. Az erd akáczos. ilirhiállomány 200. A napszámárak férfiaknál 70 200. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. tinó 20. Marha-állomány összesen 148. 4 tenyészkossal. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. Lóállomány összesen 64. Kczán-tanya. Tejcsarnok számára. cser-. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Monor. nádas 1. hold. Napi tejhozam 200 liter. legel 52'/4. Nagykovácsi. birtoka. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete.\t. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó. a mit Budipesten értékesítenek. szántóföld 400. Budipost számára. Kiskunhalas. hold. A lóállomány 49. Borászatában a az olasz rizling és köWdinka. ebbl 32 magyar jármo3 ökör.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. Szarvasmarha-állomány ös. nknél 1. szl 20 és nádas 10 kat. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai . tehén 200 vegyes. Van egj. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. Ebbl kert és beltelek 25 m. Ebbl 44 magjar jármos ökör. Vetforgó 3-as. Maglód. A termékek tzi. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. kicsiben 40 K. Szarvasmarha-állomány összesen 97. termékek tzi. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . hold ebból kert és beltelek 15. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. 2. az évi forgalom 6000 korona. 4-es és 5-Ö3. Zseny József és István birtoka. A vetforgó négyes. A mirhaállomány 194. hold. szántóföld 4957.és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. Nagykartal. A munkaert helyben szerzi. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. mézes fehér. erdei és mézesfehér. a csemegefélék pedig chasselas. Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata. szl 20 és a többi legel. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma.20 2 kor. 4 kannal. Összterület 5300 m. Napszámárak férfiaknál 160 300. kaszáló 30. Az erdben a tölg>'-. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el. Sertésállomány 30 mingalicza. kaszáló 200. tenyészbika 3. borszlfajok mézes-fehér. üsz 10 és tenyészbika 3. szántó 1600. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. ezerjó. 93 vöröstarka és borzderes tehén. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. tehén 60. Az és 8 kévokötgép. Összterület €70 kat.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok. nknél 60 150 fillér. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik.a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. parasztérlésre továbbá négy á 12. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata.'zesen 10. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is. A birtokon meteorológiai állomá. 4 kannal. 1200 kajszin és 690 szi biraczk fa.szántó 9421/2. A napszámárak változók. Gróf Tisza István uradalma. üsz 25. 3 kannal. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. hold. G. erd 34. szántó Kisnémedi. mintegy 700 darab. nád.s van. szántóföld 800. erd 50. nknél 100 160 fiUér. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. Lóállomány 31. ebbl igás 6. Kóczán László birtoka.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . fekete-kadar. f f . nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. Összterület 1615 m. szl 15. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik. és adó alá nem es O'/i.és szerszámfa és szlkaró.ilkodó termék tzifa. Lóállomány összesen 12. fénjTnagot 20. melyekbl részben. Ebbl 52 vöröstarka járökör. Van gazdasági gzmalom. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén. hold. lent 50 és czukorrépát 1200 m. hold. Összterület 1124 kat. zöld szilváni. Azonkívül van birtoka Bihar és S/.atmár vármegyékbon.60 2 korona. a mézet Budapesten értókositik.és haszonf i. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. IMaglód. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés. Összterület 2000 ra. . holdanként 24 korona. szl 40. gulyabeli 30. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika. hintós ló 4. hizómarhi 20. ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas. nagybm 16 K. hold. Tejcsarnok szánaára. hold. Lóállomány összesen 12. Napi tejtermelés 300 400 Uter. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. hintósló 16 magyar és angol telivér. A napi tejtermelés Budipest számára kb. 5 csikó és egy mén.. a csemegefélék muskotály és chasselas. Gosztonyi Miklós birtoka. holdon. A munkaert helyben szerzi.és szerszámfa. 81 állomány 00.. ebbl igás 20 angol félvér. hold birtoka. anyakancza egy ós csikó 3. Szabad gazdálkodás.

a kisebb rész éger. ú. kaszáló 1612. A raimkaeröt helyben szerzik. kaszáló 20. Lóállomány 8 vegj'es. hold. Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete. mézes. nádas 2. 30. A legfinomabb bort azonban a muskatel. Pinczéje 2800 hl. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve. 4 kocsiló és 46 ménesbeli. Kajszinbaraczkot is termel és kb. Farkas László birtoka. 2 pedig irlandi hátas vadászié. Lóállomány 10 dnrnb. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika. munkaert a szomszéd községekbl szerzi. kat. A földe knünösége nagjTÓszt homok. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. Ócsa. Az erdben a nigyobb rész akáoz-. Napszámárak : férfiaknál 140 240. melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. nagyban 20 ni. hold.ölö (Ócsán is) 30 m. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett.és krisfa.20—2. Napízámár. kik ezért m. Kert és beltelok 20. két mozdonyú gzekét szereztek be. hold. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett. Baráth Qyula és Kálmán bérlete. szl 50. Termék szerszám. hold. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. nyomtávú mezei vasút is épült. A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik. hold. és kir.és szerszámfa. körte. 76 cm.i0 és adó alá nem esö terület 20 m. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez. Mírhaállomány összesen 112. PÍIUborosjen6. 100 almi-. legel 200. a csemegefaj a piros és fehér chasselas. erd 1000. üvegezett czementhordó. Összterülete 3237 m. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket.. A munkaert helyben szerzi. továbbá niük-. Lóállomány összesen 8. de B. A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. befogadóképesség és 1200 hl. 1000 nlmi-. Összterület 1400 kat. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25. kicsiben 12 Páty. Ez utóbbit 30. Az erdben a kris dominál. Ebbl kert és beltelek 25. 60 tarka tehén. a . kb. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva. nknél 100 180 fill. gzmalom. A köz. Az ócsai bérlet 4000 m.ik férfiiknál 120-300 fill. Örkény. Páhi. szerfzámfíi.80 K. Pálóczi Horváth István uradalma. legel 446.és mütrágyapyártásri).sége naponta 100 120 métermázsa rlemény. : — — — : rizling és zöldszilváni adják. s így évente 250 300 holdat erdösítenek. kadarka. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik. nknél 1 1. melyet helyben értékesít. fehér bakator. kaszáló 200. Strassburger Antal birtoka.és tzifa. 20 tenj'észkossal. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör. erd 1 60 m. Pusztafelsbabád. szántóföld tiliO.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. Ebbl 10 igás. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi . s/. czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. czemeut. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza . Összterülete 10. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon. mind a három gyárüzemet egj. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. szántó 600.és haszonfa. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet. évben felépített mószhomoktégiagyár . Vetöforgó: négj^es. Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. Termékek tzifa. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % . melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi. éger és akácz. de kell tárgyázás mellett mind jól term . Ebbl a szántóföld bérbe van adva. A szlt telepes családok kezelik S'. Napszámárak 150 300.és szilvaférfiaknál fával. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület. holdanként 24 kor. Ide tartozik a budakeszi rész is. holdanként 100 koronát kapnak. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. továbbá az 1901. Az erd fanemei tölgy és cser. József cs. nknél 120 200 fill. Marhaállomány 102. nknél 100—180 fillér. erd 50. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek. a tulajdonos vezetése alatt áll. kaszáló 1000. a csemegeszl chasselas és muskotály. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. rajnai : f í : — — : f f — K . Ócsa. Je kiaknázatlanul. A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt. Vetöforgó : hármas. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika. Ebbl 40 magyar jármos ökör.60 K. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. körte. h. szlkaró és hiszonta. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör. hold. erd 480. szl F — A — — A — A 300 400 liter. hnldinként 20 kor. a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással. borszölöfajok : rizling. míg a többi most van telepítés alatt.íd gazdálkodás folyik. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. Összterület 700 m. Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. és a többi szántó. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. hold. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára. a buczkástól a televénydús fekete homokig. Termék : tzi. Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris.ikmányszerüen. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo.isználják föl. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. Várady László birtoka.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. A borszlf jok B rizling és kadarka. Marhaállomány 200. hold. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. A birtokon sziib. Ebbl kert és boltelek 4. 50 métermázsát hoz eladá. de a szüretelésért külön nipszám jár. Csemegefaja chasselas. meljTiek teljesít képes. szántó 1000.82 Mezögazdaség és állattenyésztés. 50 anyakoczával és öt kaimal. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel.sra. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom.kazán és egy gzgéptelep hajtja. a többi legel. napszámár férfiaknál 1. hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. Bzeszgjár. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. Ezenpátyiból beltelek és kert 8. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van.és biraozkfn van. Lóállomány 60 angol félvér. holdanként. m. A szöltelepen leginkább az olasz rizling. Van gyümölcstermelés is. 12.000 m. ni. A szlben kb. Pusztatabdi.

nknél 80 140 fill. Csemegfaj a chasselas. 6 simmenthali tehén. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. holdanként 16 17 kor. Ebbl kert 4. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. a többi legel. 50 éves fordában kezelik. F-borszölfajok oporto. Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. nknél 140 kb. 20 tarka tehén. Juhállomány 3. Halászat bérbeadva. A csemegefélékbl chasselas. 3 holdon zöldségtermelés. Az átlagos földhaszonbér 260. Az erdség tölgy-. Máramaros vármegyében az 59. Van gyümölcsöse helyben szerzi. a többi csikó és ménosbeli. Összterület 4540 m. Ide Összterület 1800 m. adó alá nem es terület 361 kat. Az erd. Dohányt 115 k. igás magyar hold. Pilisszentiván. hold. Marhaállomány 142. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta. A gyümölcsös 41 hold. nknél 80 és a vidéken szerzi. két millió téglát tud gyártani.sn kívül áll. Solt. ötös és négyes forgó. Baross Endre birtolca. szántó 750. szeszgyár 482 hl. Mandica Milán dr. 5000 darab gyümölcsfával. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal.ötös ekével és egy aratógépe. holdanként 28 kor. nknél 0. PomáZ. Pusztavacs. szl 20.és egy homokkbányája. ebbl jármos ökör 78. Marhaállomány 127. szántó 900. tinó 60. Ebbl kert és beltelek 13. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. Csemegefajok chasforgalma. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. szeszgyár 1405 hl. Termék haszon. Vetforgó hármas. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. legel 345 és a többi 4000 ra. 200. kontingenssel. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. olaszrizling. ebbl 26 ökör. a mézet 1 ért értékesiti kg-ként. Lóállomány összesen 50. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. Hetényi József birtoka. A lóállomány 7 vegyes. és Lagyevics Mária birtoka. nádas 6.Mezgazdaság ós állattenyésztés. anyakancza 4o igában használva. erd 3175 hold 144 öl. Hont. Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. budakalászi a tartozik PomáZ. Marhaállomány 80 tehén. othello.és cserfából áll. Szarvasmarha-állomány összesen 678 . kaszáló 56. Pilisszántó. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. nyárés füz az uralkodó fanem. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. nyárfa és akácz. melybl az évi forgalom kb. Összterület 1200 m. is. legel-gazdaság. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30.ós hoszonfa. mén 2 mind angol félvér. hintósló 16. rész is. Egy m.beu a a" cser és tölgy dominál. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. gyertyán-.80 1. szántó 600. holdon. Vetöforgó : négyes. szántóföld 7061 hold 1165 öl. rizling. hatos. Az uradalomban van gazd. hold. melyeket 20 éves fordában kezelnek. Termék tzifa. melyet PCSmegyer-LeányfalU. nknél 140—180 fill. Erd bükk.80 K. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. Marhaállomány 135. Vetforgó ötös és hármas. hizómarha 175 kevert. Nógrád. anyakancza 15. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. : — — : : : — — — : K f . 300 húsjuh . szilváni. ebbl 40 magyar jármos ökör. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. Von gazd. liba és jnilyka kiváló. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. csikó 77. Vetforgó : hármas. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó. Heves. m. Termék: tzifa. mézesfehér és kövidinka. 4 nyugati tehén és 30 tinó. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas. ebbl 40 magyar jármos ökör. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : . Csemegefajok: chasselas és passatuti. 16 belsség és pnrk. 4 konyhakert és 20 m.3 m. kövidinka és rizhng. 6 tenyészkossal. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. Van egj' 12 lóerej gzgépe.80 K. 400.000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33. erd 3207 és szl 18 m. Fö-borszölöfajok kadarka. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter. Dohány 40 kat. Szarvasmarha-állomány összesen 271. ebbl igás 10. szl 42. Napi tejtermelés 800 liter. kris. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. szil-. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. Van még az uradalomnak egy mészk. mén 2. nknél 140—280 fillér.">0. Összterület 3000 k.000 darab évi termeléssel. mézesfehér és muskotály. Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. hold. 83 : kodó. Fö-borszölfajok kadarka. Összterület 3000 kat. hold 566 : : — — : A négyszögöl. Halászata van a Dunában. melyek szintén bérbe vcnnak adva. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200. hold. selas. továbbá Gömör. mézesfehér. kadarka. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. mézesfehér. mézosfehér. 40 éves fordában kezelnek. Összterület 400 m. hold. 400 cseresznyefával. 40 sünmenthali tehén. Összterület 13. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. 30 kaptárral . Schaeffner Károly birtoka. melyet többi kerti termékeivel együtt. a 20 éves fordáju okáczf. Ebbl kert és beltelek 50. Ide tartozik a hartai rész is. szl 20 ra.és tzifa. kb. szántóföldek parozellázva vannak. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. lóállomány 21 vegyes. kontingenssel. lapk. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika. hold szl. Vetforgó négyes.és akáczfákból erd. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. Rendszeres üzemterv szerint. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy. A munkaert helyben és a környéken szorzi. Lóállomány 13 vegyes. delavare és muskotály. erd 800. hold.Í0 félmerino. LóáUomány 8 vegyes. hold. holdanként. Összterület . . Gróf Teleki Gyula uradalma. hold. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében. Ebbl 360 szántó. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Ebbl kert ós beltelek 30. Napszámárak férfiaknál 1 2. A munkaert helyben 160 fiU. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. kaszáló 642 hold 1586 öl. hold haszonbére 40 kor. A munkaert helyben szerzi. ezerjó és szlankfmenka. nagyban 16 K. Van méhészete is. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik. holdon termel.Termék: tzifa. Szállítási viszonyok kielégítk. 300 kor. Lóállomány 22 vegyes. 40 tinó. szántó 400 és szl 13 hold. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. Zöldségtermelés 2 holdon. legel 2495 hold 1111 öl. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Fö-borszlöfajok ezerjó. szántó 1303. kadarka. üsz 30 ós tenyészbika 3.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. Gróf Teleki Tibor uradalma. 400 kor. öntöz berendezéssel. hold 1014 négyszögöl. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. Napszámárak ugj-anazok. Solt. tehén 100. Az évi forgalom 3000 K. Van kisebb üzem téglavetje. kaszáló 150. hold. Termék tzi. Marhaállomány 60. Erdészetébon a mocsári tölgy. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik.912 k.

Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. Lóállomány 22.s 30 hízómarlia. Napi tejtermelés 650 liter. van. 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való. 15 millió tégla évi termképességgel. a mit anyakocza. rendszeres üzemterv szerint. A munkaert helybon szerzi. kaszáló 631. tengerit 4O0. szl 410. összterület 500 m.és 200 almafával.ámár'^férfiiknál 1. Ö^szterülot 000 m. legel 342. Csemegeszl: chasselas. Lóállomány 20 félvér amerikai. tarka és magj'ar tehén 40. szl 35. — . MnrhaAllomány 104. szántó TápiÓSáp. Marhaállomány 82. . Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. Tápiószele ós Farmos határában terül el. Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák. a föld minsége szerint háromféle. innthali. hold. A gödi birtokból kert és beltelek 125. Búzát 2000. 50 350 450 liter.irhaállomány változó 3.5 75 pirostarka tehén. mézesfohér. ebbl igás 70. fillér. mind angol félvér. Van három kb. részben telivér. kiis/. emdeni-. összterület 720 m.l. hold. Vetforgó hármas. hold.Aló :W. Szalachy Béla birtoka. 20 m. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. Katona Qyula birtoka. kuszáló 80. borszl-fajok ezerjó. kaszáló 78. kaszáló 130. m. ebbl igás 0. Szd. A munkaert helyben szerzi.in birtolii.selas. nknél 80 180 fill. Kenessey Miklós birtoka. szántóföld 277. kicíibon 30 K. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében. 2.icznin értékesíti. mind angol-magyar keverék. pulykák tWikok és g\-öngytyúk. Ebbl kert 5. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés. Ifi növendék és 2 kan . Fiatal gyümölcsös. kaszáló és legel 250. 20 25 éves fordában kezeltetnek. oporto Újpesten értékesítenek. ViUöforgó hérmis. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. rozsot 600.. Gajáry Otza birtoka. nknól O. A^'miinkweröt. ebVil 3t) magyar jármos ökör. Tápiógyörgye. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. Gyümölcstermelés kb. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. Erdészetükben az akácz az uralkodó. M. kert és beltelek 6. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . árpát 400. Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. Sertésállomány összesen 27 . holdon termelnek. holdon.20 K. 2rauiMközi mén. Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. 221 üsz és 33 tenyészbika. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb. Burgonya 130. . kövidinka. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. hold. és 12 db.. Van egy 22 lóers gözcséplje. kb. czukorrépát 750 éi dohányt 354 k. olasz rizling. ú.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi.^s. 140 tinó. TamáSkáta puszta. szl 20. legel 103. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. . Ezenkívül Váozon 30 hold szl. A hiilat a környék pi. 3 tenyészbika é.60 K. atöbbi szántó. hold. A mimkaeröt a környékrl szerzi. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. olasz-keresztezósü ludak. Napszámárak férfialaiál 1 2. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. 30 ugyanolyan üsz. csikó 45 és mén egy. egy db.és meggyfával.'ijó. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. Sz6d.„-| 100-140 fiU. Vetforgó. Dohány 50 k. Összterület 1280 k. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet. ebbl jármos ökör 12. 12 kocsiló és 6 csikó. Napi tejtermelés 200 350 1. Dunnepyhá7. Ifp'lö 20. Dohányt 60 holdon termel. szlkaró ós gerendák. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. a mit a Budapesti Közp. mézesfehér. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló.40 K. hintós 4 és hátas 1 . Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . anyakancza 24. olasz rizling. szlankamenka. . hold. 6 kocsiló és 4 csikó. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. D)hány kert és boltolok 10. A 30 közül 12 igás. kicsiben 00 K.án''szerzi. Van méhészet is saját használatra. hold. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. 35 nyugati tehén. obb«>l 10 igiis nngol félvér. erd 120. LóAUoraAny 20. Egy 6 lóer. öt kannal. Tejcsarnok értékesít. szántóföld 7223. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. Ebbl 12. zöldszilváni. hold. ezerjó. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii.llO — 1. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. 150 körte. 55 boxxal. Göd. ebbl 10 igás. ovdö W. Györgyey Illés és László uradalma. Akáozerd 20 éves fordával. 25 30 üsz. A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi. birodalmi lovag birtoka. kövidinka. . egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe.. Lóállomány összesen 184. szántó 517. a többi szántó.80 1. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör. 1500 sárga. moly pályák Szfid. legel 20. ugyanolyan tenyészkossal. hold.ii.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés.. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika. Kert ós boltelek 100. Napszámárak férfi iluiál 120—250. Nap«7. f — . gzcséplö. Lóállomány 30 magas angol félvér.és szíbaraczk-. szl 20 k. Gödpuszta. a többi fásítás. hold. Csemegetaj ch^ssel. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. urasági kocsiló 44. Dohány 00 k. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. melyet helyben és Budipesten értékesítenek. 15 20 tinó. Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. simmenthali ós bonyhádi keverék. legel 30. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. Fö-borszölfajok: rizUng. Három vasúti állomása van. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro.p. Nógrádban külön 2000 m. hold. részben félvér. 05 siramonthiili tehén. nknél 80—100 Szentmártonkáta. Szentmártonkáta. Csemegeféle a chas. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata. SzOd. Ebbl kert és beltelek 50. ebbl 8 magyar igás. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. Zöldséget 3 holdon termel. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. A napi tejtermelés 4800 1. aratógóp. ebbl jármos ökör 372 magyar. legel 385. F-borszlfajok ezerjó. holdon. A borászatban a f borszlfaj a : rizling. kaszáló 122. melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. 50 kat. a többi 800 tehén. Összterület 1170 m. hold. f — — : : — : — — : 100— li. holdon. A mézet helyben értékesítik. Termékek tzi és szerszámfa. Összterület 0245 k. 10 db. Termékek szerszámfa és szlkarók. Juhállomány 1000 darab hazai féss. magyar kondor fajta. kadarka és merlot. Tejcsarnok száraára ir-iO liter. erd 142. ebbl 20 magyar jármos ökör. Tápigyörgye. földhaszonbér nagyban 40. SzödrákOS. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . Heitsz Henrik birtoka. Összterület 2500 m. nknél 0. körte. dohány 60 holdon. 20 lóers munkaert helyben szerzik. két kannal. szl 10 és nádas 2 hold. erd 30. szántó 1500. Lóállomány összesen 1 1 . fehér bakar.00 K. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör.

holdanként 30 40 kor. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete. Szarvasmarha-állomány összesen 156. erd 20. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800. — — . Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. Tejcsarnok számára. 64 nj-ugati tehén. szántó rában terül el. kaszáló 30. holdon. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. szerzi.mT. Tatárszentgyrgy. Dohány 40 k. részben vöröstarka. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. Borászatában a az olasz rizling. Pánd ós Uri h»ták. hold. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. merino. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. olasz rizling. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Összterület 4116 k. Összterület 400 m. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. Napi tejtermelés 380 1. Vetforgó négyes. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . csikó 4 és 1. hold és a többi szántó. 1. h. Vetöforgó hármas. 40 mTigati tehén. 85 luczeriia. hold. munkaert helyben szerzi. Özv. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24. borszlfajok rizling és mézesfehér. Vetforgó négyes. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Ebbl kert és beltelek 50. A földhiszonbér 20 kor. meljTiek iránya t«nyész. hold. 60 nj-ugati tehén. hold Ezenki\-ül Hevesben 2000.20 1. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. 1800 db. 26 tenyészkossal. kaszáló 178 h. a Somlyóhegyen. 40 vegyes gulyabeli és egj. borszölöfajok ezerjó. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. A f-borszölfajok olasz rizling.20 K. Van házinjiiltenyésztés. nj'áron I 20 K. Lóállomány összesen 27. a : — — : dálkodás. a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. Jlarhaállomány 93. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. nádis 8 h. kaszáló 15. nknél 80 180 fill. ezerjó és kadar. hintósló 6 és csikó 2.és lóheremagot termel. AlsÓboldOgkáta pa.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. rizling. Jlarhaállomány 200-on felül. Szabad gazdálkodás. holdanként 20 24 korona.rab vegyes. Összterület 1200 m. Lóállomány 28. legel 423 h. Ebbl kert ós beltelek 45. 631 D-öl. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló. Mírhaállomány 162. hold. borszölöfajok: rizling. Dohánj-t 25 k. felerészben bonyhádi. a többi erd és legel. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. Marhaállomány 17 d?. Tápióbicske. felerészben magj-ar. 44 magyar és tarka jármos ökör. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. ert helyben szerzi. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. hold. A munkaert helyben szerzi. Napi tejhozam Kb. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. Fö-borszölöfajok mézesfehér. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. szl 10 hold. Összterület 850 m. nknél 0. A birtokon a jászfalusi pusztán. Juhállomány 350 gj'apjas. hasonlóképen a gjTimölcsös is. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. Ebbl kert és beltelek 32 h. hold 753 négyszögöl. kocsiló 6 és csikó is 6. hold. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. kaszáló 826. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. b. A munkaert helyben szerzi. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Napszámárak férfiaknál 1. 20 tenyészkossal. Wahrmann René birtoka. Van egy db. Szabolcsban 9000 m. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén. erd 20 és szl 30 m. paraszt rlésre és egj. Tápiószentmárton. Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. 10 nyugati tehén. nknél 80 200 fillér. erd 120 h. szántó 270. és a többi legel. szl 10 m.60 K. üsz 25. Összterület 900 m. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. hold. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. Tóalmás. Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. télen 1 . Marhaállomány 112. nknél 80 150 íiUér. és állattenyé^'ztós. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. Van eg>' 8 lóer. gj-ümölcsfá%'al. holdanként 24 korona.. szl 6. Csemegefaj chasselas. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. A mézet Budapesten értékesíti. Budapest számára. erd legelhaszonnal 500. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. kaszáló 1559 hold 1269 öl. nknél 0. szl 30. Szarvasmarha-állomány összesen 357. 552 Q-öl.és húsállatok nevelése. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. ebbl 32 magyar jármos ökör.igati tenyészbika. : f . Napszámárak: férfiaknál 160 240. szántó 682. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k. hold. erdei ós kadirki. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. Ozv. Összterület 1603 824 h. Összterület 1200 m. A birtok örök bérletbe van kiadva. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp. télen 80 fill. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. ezerjó és pozsonvi kadirka. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. Összterület 9251 k. Lóállomány 6 darab vegj"es.80 koi-ona. Tóalmás. Xapszámárak 240. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Tinnye. kaszáló 30 és szl 100 m. Katona Ferencz birtoka. Napszámárak férfiaknál 160 300. részben migyar. Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. kocsiló 12 félvér. napszámárak férfiaknál 1 2 K. Napi tejhozam 500 liter. kicsiben 10 Tápiószentmárton. F — : : — — : . két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. Az átlagos föld 3. ebbl igás 10 muraközi és félvér. Mezgazdaság 4-es. 4 tenyészkossal. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. hold 1148 -öl. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. szántó 900. 607 Q-öl. Ozv. erd 114 hold 1273 öl. holdon.20 korona. gulj'abeU 100. a többi urasági és tiszti kocsiló. gözcsóplö. Rozsot 700. és adó. szl 12. Szabadgazdálkodás. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. legel 849 hold 758 öl. legel 1053. a szálUtási \-iszonyok rosszak. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. szántóföld 5632 hold 366 öl. Jiihállomány 70 db. 230 n-öl. nknél 80 160 fillér. Ebbl kert és beltelek 8. Tiszaujfalu. ezerjó. legel 38. 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. Szentkirályi Kálmán birtoka. munkaert helyben szerzi. melybl 8 igás.homokbánya. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU.80 1. hold. Lóállomány 14 vegjes. 202 H-öl. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha. hold birtoka. tinó 26. Lóállomány 8 angol félvér. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. Tápiószecs. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. Oróf Szirmay Sándor birtoka. X^ásárhelyi Géza birtoka.70 korona holdanként. 40 ugyanolyan gulyabeli. Beretvás Endréné szül. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. 36 ugyanolyan gulyabeli. kö%idmka. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. 8 lóers gzcséplgépe. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. nknél 80 TápiÖSZecsS. legel 55. Xapszámárak fórfiiknál 100 300. szántóföld 1350.

szerzi. Fenyfiharaszt puszta. A munkaert a környéken szerzik. 20 üsz. Összterület 000 m. Verség. tehén 400 bonyhádi. Kalo»a Lajos dr. vörös és feketetarka.ániárak mint Tnmáskátán. 8 kannal. nádas 5 m. Búzát.és tzifa .és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint. TAalmiS. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek. Bérl : Macourek Lajos. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. Van kb. Borászatában a rizling. simmenthali és innthaU. tinó 85. csikó 24 (6 amerikai futó. Napszámárak férfiaknál 1. hold. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. Ezenki\KU hold birtoka. 42 tenyészkossal. Csemegefaj a chassels. Báró Podmaniczky Levente birtoka. ebbl 32 magj'ar jármos ökör.ós bérviszonyok ugj'anazok. szl 1 4 hold 230 öl. 8 kocsiló és 5 csikó. Összterület 612 m. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör. száUitási viszonyok jók. tenyészbika kett. tinó 21 vöröstarka. hold 55 négyszögöl. legel 302 hold 778 öl. A földhaszonbér nagjban 20 K. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. . Marhaállomány 100. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30. lioldon. hold és 385 négj'szögöl.')0 k. mind szántóföld. OoszUmyi Tibor birtoka. ebbl igás 31 muraközi. szántóföld 2379. kö\ndinka. Vetforgó négyes. hizómarha 100 kevert. G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó.20 korona. Az erd tölgy-.40 korona. Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. üsz 22 berni. tiszti és cselédtehén 60. kaszáló 37 hold 1574 öl. — szerzi. nknél 0. kövidinka és blU'gmidi. f f . mézes. 35 ugyanolyan üsz. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak. hízómarha 22 és tenyészbika 1. 300 liter. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. kicsiben 22 1. 200. szántó 470. egj' gzeke és három aratógóp. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. juhar. és állattonyésztós. Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata. 2. a csemegefaj chasselas. 3 lóer. hintósló 10 vegj'es. hold.erszámfa. Napszámárak férfiaknál 1. Ebbl kert és beltelek 16. ordii 14. Váczi káplalani uradalom. és adó alá nem es terület 94 k.80 VáCZbOttyán. 240 Uter. Ebbl 12 angol félvér igás. Termék: szerszám. Napi tejtermelés kb. Marhaállomány 91.1 LóáUomány 20. kaszáló 332 hold 596 öl. Borszlnek rizlinget termel. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti. Erdészetében uralkodó fanem az akácz.40 korona. Összterület 853 k. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. LóáUomány 13 félvér. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb. 1000 korona. 18 muraközi). Összterület 3000 m. LóáUomány 19. ÖsszteriUet 723 m. melyet Újpesten értékesít. hold. simmenthali. szl 18. a dó alá nem es terület lik. ebbl magj'ar jármos ökör 28. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. hizómarha 10 magyar. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. nknél 0. Újpest számára. Napszámárak férfiaknál 80 160. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m. LóáUomány 33. 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. 40 éves fordában kezeltetik. . hold haszonbére 18 kor.60 K.ós s/. holdat bérel. 69 öl. VecséS. birtoka. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. mint Szontmártonkátán. Juhállomány 420 merino-precosse. melybl pálinkát fznek. két tenyészbika (5 hizómarhí. Napszámárak férfiaknál 1. Ull6. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata. rozsot. legel és erd 24. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m. ebbl igás 10. erd 295.smarha-állomány összesen 156. szl 85 hold 1178 öl. cser-. Boldogkáta pa. Sertéstenyésztés felújítás alatt. ebbl 32 magyar jármos ökör. szlankamenka és kövidinka. legel l. Borászatában a bánya. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. hold. Napi tejtermelés 300 liter. tenyészbika egy hollandi. Napi tejhozam kb. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. Gróf Serényi János birtoka. f f — — .— : fili Mezgazdaság k. a csemoposzolfajok passatuti. LóáUomány 10 angol félvér. Összterület 978 k. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. Marhaállomány 105. Lóállrmány összesen 65. ohió szártépö. A bérlet Monor. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. kaszáló 20. KiO dió-. ebbl 20 félvér igás. chasselas és muskotály. Van méhészete 20 Zirzon-kassal . holdanként. nknél 60 120 fiUér. A földhaszonbér nagjban 20 24. melyet helyben és Budapesten értékesít.90 Váczhartyán. olasz rizling.20 2. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. A munkás. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka.40 2. 5 kannal. vallásalapítványi uradalom birtoka. 28 bonyhádi tájfajta tehén. hold 1223 négyszögöl. Vetforgó hármM.60 korona. Vasid és Vecsós községek határában terül el. daráló. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : . Napi tejtermelés 3500 Uter. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. a mit Budapesten értékesítenek. 00 simmonthnli tehén. Ebbl kort és beltolok 13. Dohány . a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas. nknél 60 szerzik. nknél 1 1. a genssel gzmalom két kvel. Nii|>s7.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként. LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi .-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45. Rozsot 1200 holdon termel. Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet. legel 50. Termék tzifa. Termék: tzi. hold. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92. A m. szilváni. szántóföld 1565 hold 400 öl. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. Vau k. erd 400. 200 sárga biirnczkfii. Szarvf.'>0. hold. körte. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. szántóföld 770 hold 978 öl. árpát 855 holdon termelnek. F-borszlfajok ezerjó.40 csépl. Napi tejtermelés 180 liter. szlankamenka. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete. hollandi. kaszáló ós legel 50. kaszáló 20. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. ebbl igás 20 nitu-aközi. amerikai félvér. A munkaert helyben 1. Egy k. ami 5 hold kert kivételével. 40 nyugati tehén. 25 és 170. holdon. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn.és almafa. A munkaert 18 IC 24. legel 14 hold 1581 öl. 4 -6 8 lóers gz: F : . erd 68 hold 238 öl. A munkaert a vidéken szerzi. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. kaszáló 60. innthali és berni. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. Szabad gazdálkodás. tehén 3. hold. tehén 70 hollandi. lüntósló 6. Van kb. borzderes tehén 61. Csemegefaj a chasselas. hold. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. nádas 99 hold 781 öl. Összterület 2738 k. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. liold és a többi szántó. Ebbl kert ós beltelok 3. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka. hintósló 4. melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete. Marhaállomány 75. 5 tenyészkossal. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. erd 228 hold 900 öl. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi. de kicsiben 60 70 korona m. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér. kir. Halomegyháza. passatutti stb. Szabad gazdálkodás. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép.

. az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev .Societé belgique belga banknak eladta. Czukorrépatermelés 120 m. Galgahéviz. holdon. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. Azonban a XIV. alapján törvénybe iktatták és a birtokot. kaszáló 106-220. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié. de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott.ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. Az átlagos földhaszonbór m. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a . A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7. nknél 80 ^220 fillér. : koronajavak állományába fölvették. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból. A munkaert helj'bon szerzi.840.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa. nyoloz anyakoczával és egy kannal. újból a királyra szállt vissza. ebbl 38 magyar jármos ökör. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. Budapest számára. század közepe táján különvált Besnytl. 38 vegyes gulyabeli. 1868-ban az Esterházy-féle valkói. A gödölli m. Zsámbok.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51. hold. Domony. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona.5 liter. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott.5. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. 90 nyugati tehén. Napi tejhozam 12. Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto. Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa.8-814. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. ez. kii*. Sertés60. Váezszentlászló.isztorülot 1800 m. Bcniczk-y Addm birtoka. Napi tejhozam 800 Uter. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up.353 forintért. nádas 28-. t. hold. n^-iregyházai. állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M. KOBONAURADALOM. Valkó és Dány községek határában terül el. szl 139. Babát. Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett. szántó Il)r. erd 191207. Kerepes. Budapest számára. lóei'ojü gözoséplökészlete. besnyi. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt. babati. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k.">!l8 k. valamint fia Simon. illetleg a vele egj^esült . Isaszeg. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. Napszámárak férfiaknál 90 300.000 forintért báró Sina György vette meg. szentgyörgyi. Ö. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. A munkaert lielyben szerzi. kinek családja 1405-ig bírta. Galgamácsa. legel 101-1052.Mezgazdaság óa állattenyésztés. majd grófi s végül — — : : berezegi méltó. Kerepes.xanennyi.000 forintért. a ki. Bag. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni. a mely a GödöU. h<il(l>nként 2fi korona. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. A vételt az 1868 V. Gödöll. Az 1456. Mirhaállomány 173. a mely fleg erdkbl állott. csekély különbséggel. A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll. Vetforgó: hármas. Lóállomány 17 vegyes. Az elbb bárói. \v. században kezddik. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében.300. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt. KIR. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. a nké is. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . Bórlök Schoinovitz ós Schwartz. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén. a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta. továbbá az egerszegi. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka.

birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. Domonv határában az Egres. 1228 n öl. . füvelkre 25-17..sztják ki. szarvasmarha. h. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik. a mikor az szi munkák rendesen végezhetk. . hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. kötött talaj. h. A birtokon a termtalaj mintegy 33%.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott. kir. kis . ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. murok 6431. 1580 D galgamácsai 1326 k. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4. a kerepesi 1297 k. h. burgonya 4438. h. sertés és juhtenyésztést zi.. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. öl. egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel.. 1101 U öl.dasági intéz. 955 öl. erdfásítás 167 k. h. 7083 1092 1353 D C öl. Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél. 1036 D öl. magbükköny 652. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló. az ilkamajori 1364 k. h. k. h. h.588 k. öl. "árpa 786. h.^g a Gödölln . Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. a babati 2536 k. a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek.. egy jószágfelügyelö. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k. de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató. Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl. 779 G öl. takarmányrépa 10. mocsár és tó 47 k. hold 325 C öl. 1494 D öl. kil?ncz ga-'. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. 1562 ü öl. Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik. rozs 773. egvmástól teljesen független részbl — — — : . mesterséges széna 11"67. h. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. 350 D öl és bérbe van adva 79 k. beltelek 274 k. A uödöUöi 111.és mezgazdaságból áll. h. a mikor Mezhegj'esröl kis . melyek szölkarózemre vannak berendezve. 560 D öl. erd. 1196 L öl. kétéves 23. három segédtiszt és egy gyakornok. zab 600.székel jószágigazgat áság végzi. h. kezelést jelenl. hold 528 D öl. ember. kovonaunidnloni. A talajnem-k fl?g kétfélék I. egy ellenr. 1005 D öl.406. Ez id szerint a koronauradalom két. kertre és gyümölcsösre 0-62. tengeri 809. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak. szlre 0-76. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. gyümölcsös és kert 155 k. szl 88 k. egyéves 23. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át. . st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek.>nyok 1. az isaszegi 3174 k. terméketlen 226 k. Homoktalaj. A mezgazdasági rész 10. h. h. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban.: 88 v^tte at.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni.és állatorvos és gyógykovács. kapásokra 21-66. 2. L-gnagyobb folvóvize a Rákos. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. Különleges termelési ágként említhet a len. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. az kerül eladásra. füzes 4 k. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. vá: A . hold 1070 D öl. de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen. legel 1809 k. h.

kilencz takarmányos. de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. — — : . egj'éves 22. melyekbe minden év tavaszán fél kg. 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. kétéves 64. — . mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától. A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja. melyet annak ide. kétéves 4. nyiigati ökör 227. toklyó ürü 111 összesen 1189. . tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. 89 mén 17 tenyészkancza 85. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. . Pinzgaui: tenyészbika 5. négy kovácssegéd.A lasztott 27 és szopós gödölli ír. egyéves 23. Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét. süld 108 hízottan értékesítik. egy szíjgyártó. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. 55 kocsis. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza.. Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. . súlyú. kétéves 18. Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. hat tehenes gazda. és szopós üsz 30. 1 . két juhászszámadó. egy gulyás számadó. három gépész.és nmnmühelyvezet. választott 28 és szopós bika 16 tehén 163. silány futóhomokon telepítettek. kásviszonyok egy asztalos. Az átlagos . hároméves üsz 20. Az uradalomban telepített szl területe 82 k.rtés — . a mi szintén jövedelmeznek bizonyult. Az igás er és tinóállomány magyar 280. egyéves 15. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. hold nagyságban. . mert ennek a bora itten a legértékesebb. kocza 109. mig a tobbi ojtvany. A juh-állomány a következ — . koronaurad lo:i. kétéves 8. nem tcnyész kancza 34. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor. kétéves üsz 63. négy csikós. egyéves 5. . összesen 355. A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik. tíz mez-r. 42 tehenes.^ jén 28 k. Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is. : — . hold s ebbl mintegv 55 k. nyolcz els béres. hét udvaros. Már föntebb ernlítettük. hároméves 12. választott 1 és szopós bika 19 tehén 126. három kovács. egy szeszfz. Ujabban fölmerült a terv. egyéves 45. Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. kétéves 23. de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. négy juhász.. hét kmíves. harmadf 19. választott 20. süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. 84 szekeres. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. : . ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek.. gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják. egyéves 65. . kilencz göbölyös. . kétéves 131. j^^^. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. — — : . A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. négy kanász. három bognár. melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. kilencz majoros gazda.j. tenyészbika 6. egy fövinczeílér. egyéves 100 és választott tarka tinó 80. : s. Ivir.f öreg kos 3. hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. hároméves üsz 12. összesen 871.szaporulat évenként 50 60 darab csikó. Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29. három magtáros. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik. egy tanító kocsis. toklyó 21 anj'a 632. egy csikós-gazda. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek. egj' molnár. hároméves 53.^. Bonyhádi: tenyészbika 3. A precoce merino és hampsliii'e down keresz. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra. választott 71. toklyó 151 harmadf ürü 122. „ ^ hold immums homokon van. harmadf 130. . Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456. . 20 gulyás. egyéves 4. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393.

államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át.6911 k. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. erdgondnokság. kori>ninir. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. K. és a kerepesit a budapest-kerepesi h. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. kir. Urak-asztala 594. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. 4221 '4 k. mivel a m. hold. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. Bolnoka 329. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. kir. Csapadékban nagyon szegény. addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása.-cyorasá?. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel. kir. 37427 k. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. kir. a gödölli m. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. Látó-hegy 283. magassággal. átlag 300 m. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. székhelye Megyerke. A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. galgamáesai. völgyes és számos patak szeh át. bagi. kris. Szentlászló-hegy 506. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. bükk és más kemény lombfa 19%. vasút szeli át. tengerszín feletti magasságban. visegrádi. Öreg-bükktet 570. A babati m.. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt. cser.sikihegy 366. szigetmonostori. Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. kath. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm. részint pedig elhegységi erdjellegek. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik. hold.• 90 2 koronáig. 58936 k. ákácz. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket. Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. é. ^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek. A nagymarosi m. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. — — . _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak. Kis-Kopaszhegy 359. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. illetleg koronauradalmi erdbirtok. a melyek részint síksági. : : — — — — . átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. Juharostet 308.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. A galgamáesai m. kir.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült.4601 k. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy. azután jön a bükk. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. 1 A nyáron gi'dölli m. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. fogatos és kézi eszközöket javítják. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is. juhar és a fekete feny. Uralkodó szelek iránya Ény. galgamáesai. székhelye Fáczánkert. 46 erdri kerülettel.da\oii Gépüiom. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. 3 koronáig. hold kiterjedé. isaszegi. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. 345. kir. és Dk. Ágas-hegy 480. nyár és lágy lombfa 5%. erdgondnokság. hanem újakat is készítenek. 301. é. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. Az erdköz taitozó szántó 560'7. Kiterjedése 31. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. öregpap-hegy 568. Bancsok 317. kir.ssel és 12 erdrzési kerülettel. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. a melybl erdterület 29. korona 20 fillérig. a mennyiben kegyura a gödöUöi. Prédikáló-hegj' 641. é. mert fekvése hegyes. fekete feny 3%. C. 57783 k. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. Az isaszegi m. a beltelek 100'2. kir. mely czélnak különösen megfelel. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. Nagysom-hegy 476. egyház érdekében. Közlekedés. erdögondnokság. Budakeszi széiihelylyel.

Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. hold és évi megmívelésük 13. vagy pedig a hol a vad megengedi. Ott. költséget fordítanak. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel. Az erdsítések foganatosítására évente kb. kir.és fuvarert a környékbeli falvak adják. hold. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át.A gödölli m. felújítás részben természetes úton. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel. makknak való alákapálásával történik. a mikor még a talaj kellen nedves. Mind a mfa.000 kor. Az uradalom évi fat érmése 33.000 munkanapot használnak fel. 6114-7 k. évi bért fizetnek. 500 k. kukoriczát tenyésztenek. a mibl haszonfára 850 m* esik. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni. 5079"4 k. átlagos napszám mellett. hold. Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik. 1 )l k. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. a hol a viszonyok megengedik. tengerszín feletti magasságban van. költsége 20 20. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. Székhelye Valkó. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. Erdsítésre kerül évente kb. Az átlagos faárak a következk — — : Közi . hold m. Ez a közöttes használat addig tart. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. Egj' k. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. fokozatos felújító vágások vezetésével.000 tömör m'. kir. melyeknek összes kiterjedése 25 k. A szükséges munka. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület. között változik. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. részben mesterséges úton. Székhelye Visegrád. a mehTe átlag 28. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt.500 koronába kerül. a míg a csemete záródása azt megengedi. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. Az évi vágásterület 350 k. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba. kir. hold erdsítési 100 kor. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. 1'20 300 kor. koronaurai alom. bért már nem fizetnek. feletti magasságban fekszik. a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán.

kb. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel. lia el van kerítve. Cembra. Kaegészit része a 12 k. Nordmannia. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. 1902-ben állították föl. — — .v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. a Larix Leptolepis. Területe 53 k. tetején a magyar koronával. Quercus rubra. Banksiana. de minthogy olcsó faanj^ag.' 92 A gödölli 111. Picea Pungens. József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. továbbá a Prunus Serotina. Populus rosumowskiana. Populus trich'icarpa. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. Picea pungens Argentea. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. hold. A magas felépített. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. az Abies Cancolor. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa. Philodendron Amoreuse. Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad. kir. Pireneika. k< roti iinidaloiu. Populus canadensis. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások. Populus Angulata. olyannyira. néhai Erzsébet királjnié emlékére. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. stb. Erasébot-park. Larix Liberica. Rigida. Populus Balsamifera. Quercus Boniste. Quercus macrocarpa. Fraxinus Amerikana. Montone. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. Chcmacciparis Lavsaniana. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. Populus petrowskiana. Balsamea. Corsica. a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. hogy a kisérl. hold nagyságú középponti csemetekert. Pseudo Asuge Duglassii. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. fanemekkel. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. : kbl m "''^ — . Acer Dasicorpun. A telep kiterjedése 326 k.és cserje-csemetéket.

93 CD © .

94 .

mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek.\lní. a buda-sashegjd borvidék. beleszámítva a városokat is. Ezek 1. do Mátyás idejében annyira emelkedett. az itteni. a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült. U.. ö. Budán átutaztában kóstolva. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain.szik meg. nemcsak az országban. a pest-nógrádi borvidék. de nem a hegyen. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. — — — — — nk . A vármegye 221 községe közül.080 hektár. borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. (V. hanem sík területeken ültetett szlk. A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése. a homokteriüeteken is voltak szlk. mint maga a vármegye. ö. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére. (Szentendrén stb. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. (V. Herczeg M. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban.és bortermelésének tört. a metyekrl Bertrand de la Broquiére. dicsóren emlék. 1432-ben. a kik az erdket kiirtva. 3. az alföldi borvidék. a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert.iror?z. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel. a Duna^ -Tisza közén. Bél Mátj'ás írja.'. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén.) Savoyai Jen. Magyarország szl. A XVII.) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. (BélMátyás.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog. 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a.'. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el. hanem az Alföldön. _ .) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország . a zentai hs. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908. évi statisztikai adatok szerint 50.) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. a burgundi herczeg flovászmestere.ig V. Kétségtelen. a hol szólötermeléssol foglalkoztak. Ügy látszik. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak. Kecskemét város története. De kitvoltak a fehér borok is. valamint. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is..Vf. hanem külföldön is. Hornyik János. Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit.

Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt . Kapálni sekélyen szoktak a régi. válogatás vagy gyomlálás. (irtás) s végül a fedés.000.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt. . is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik.000 akó (56 liter) volt az évi termés. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. A szl . A budavidéki szüret. a távolabb es helyeken azonban. Ürömben és Csobánkán 35. A szlvel beültetett terület akkori nagyságára. mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. ellen való védekezés munkáját kivéve. 5 lí'*. hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például. a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. hogy a borok minsége annál gyengébb. Terület-egységül. Budarsön 20. * ' nem fogyasztották volna.000. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára. A karózást sok helyen. A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban.000 akó. természetesen a filloxera.000 akó. általános szokás szerint. Buda. lényegében. köti')zés. tjzölóui ívelés és bonvszat.96 oldalokat földi.. a hol azt : Ferencz .000. említett munkájában. egyéb adatok hiányában. Szent-Endrén 70. Pozsom-t. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek. vagy a 800 D-öles fertály. másrészt pedig azért.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett. A mi a termés-átlagokat illeti. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt. megmunkálása. minél távolabb esik a termelhely a Dunától. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. pl. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó. hogj. Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. Kis. a sovány. s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását. a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55.000.000. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési. jelentsége az ilyen kapálásnak. a karózást a tke nélkülözhette is. Csömörön 8000. A . rosszabb körülmém"ek között. Komáromot. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. 20 30 frt. Perbálon 40. . metszés.000 akó volt a hegyi bor. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól. peronoszpóra stb. mívelésében. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. Gyrt. rossz területeken pedig 10 20 akó termett. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett. Zsámbékon. Bogdányban 20.^ ban.000. Váczon és vidékén 150. Pócsmegyeren 25.000. (V. Tótfalun 10. meredek állású. kivált a sovány talajú helyeken. a termésmennyiség után lehet következtetnünk.és Lengyelországlian. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma. Visegrádon 3000.000.) Szentendre. Schams Ferencz. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott. Tökön. Valósízínü. a melyeket akkor nem ismertek. mint ma. s a ter. vagps összesen 585. Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta. Budakeszin. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le. Nj-itás. keresik fel. ö. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400. : együttes akkori évi bortermelését. Schams Ungarns Weinbau. kapálás..és Xag%-tétényben 60. . eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. Csörögön 3000. karózás. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl. még a hegyi szlkben is. Szadán 6000. — — — — — szolgált . Buda vidékén ma is szokás. . s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés. Szentendrén csak 12 — 15 forintot.

de az az átalakulás. Békásmegyeren ós Váczon. hol megfelel pinczék nem voltak. A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta.— : Szölöiuívelés és borászat. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. különösen a vecsési. Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". a maga nemében páratlanul áll. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. fehér kadarka hosszúnyelü. A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte. szelíd. továbbá a vörös dinka s még néhány más. a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. csak kisebb része került ki^^telre. a kölni kéket (Grobschwarz). fajtiszta ültetvények aUg fordultak el. s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben. kivált a sík és homokos szlkben. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén. Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr. Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken. Leányfalu és Szentendre határában. A borok ára általában igen alacsony volt. Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. úgy itt is. A borokról. azt tartották. jelentéktelenebb.000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra. ültették a kék fajták közül a kék góhéit. a kiknek pinczéjük is volt. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke. a muskotály. szadai és csömöri borok. a rácz feketét. Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. hogy fajtisztán ültetve. vagj' ott.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". különösen a vecsési.. mint a minségre való termelés czéljának felel meg. ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti. hogy szólt je pusztul. csak azok tartották tovább. vagy a Szentendreieknél j.dr. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. : . A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. stb. egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. : .de a budavidékiek is. minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre. a csóka szlt (Kleinschwarz). a szemendriai fehér. csömöri és szadai boroki'ól. szlejében. hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. bár kisebb arám'ban. Els helyen állt a kadarka. inést csengs ként — — . kellemes íze. a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér. bécsi és 150 forintjával fizették akónként. a fekete muskotáhi. a ki már évek óta látta.szlterület volt filloxerás. jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. rakszl. Ugyanez évl)en. finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak. másrészt a védekezési módok . a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult. Az 1889. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. valami nemesebb bort adjon. jobbára kadarka-szlbl készítettek. — . apró-fehér. az eg\ák megadja a savát. voltak a vármegj-e si szlfajtái. Málnaj. júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. de nem ismervén a bajt. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi . A kadarka mellett. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát.

irtási eljárással. mentül jobban elmozdítsa. hogy a jövben még emelkedik. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. részint pedig azért. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. s volt id. st sok helyen. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. a kis gazdák szlejében a mai napig is. megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. ott. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. míg az .9S Szölömívelés és borászat. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. de az oltványok helj-telen készítése. míveléséhcz. szabadjára engedvén a vészt. mint a menmú hegj'i volt. hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül. különösen a buda-sashegyi borvidéken. i. . a ctirekt term amerikai fajták ültetése. kell ismeretének kiiínya okozta. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. mivel a vész miatt — — . sok helyütt a szénkéneg.olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. st a vármegye területén lev farkasdi. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. kezelése és ápolása miatt is. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek. s az állam is. az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén. hanem a esüggedést leküzdve. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel. részint elsrend kereset-forrása lévén. De a kipusztult szl. a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. évben 15 forinti'a szállította alá. ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. de a tapasztalatlan. a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. s az othelló-telepítvényeket is. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is. s nem lehetetlen. Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. t. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. hogy a gyérítés terjedését elkésett. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket. mert az eljánís már eltelt. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt. míg részint az állam.. n. ma több mint tízszer annyi. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén. melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. Sajnos. a hol még vannak. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját.

bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. minta-szüreteket. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. Meg kell még említenünk azt is. az egyesület titkári állásáná. — Állami tcvkenység-. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében. Gödölln. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. Makádon.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. Gyónón. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. Perbálon. Tökön. . az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. Hartán. Szentendrén. az ügynek valódi apostolai voltak. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel. Csömörön. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat. Vármegyei tevékenység. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit. Solymáron. majd Szentendrén.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek. holdas homoki szltelepet ültet. Nagytétényben. Váczon. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. Budakalászon. Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. részint egj'mással karöltve. Ezenkívül az állam Budafokon. kivette a és magántevékenység is. Azok között a férfiak között. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb. Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. Galgagyörkön ós Zsámbókon. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. Mind a farkasdi. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában. Vácz. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. mind a társadalmi külön.Szlnaívelés és borászat. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. Váczdukán. Az a csapás tehát. a szónkénegezés. Halas város területén 13i^ kat. a homoki szölmívelés kértelep. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. permetez és gépversenyeket rendez. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek. Kiskunlaczházán. hogy maguknak póklát vegyenek. Budajenn. — — : — — >raeántevé kenység. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében. budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. Kistéténj'ben. g. Rákoscsabán. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. Pándon. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át.

Tóth Ferencz kiskunhalasi.668 és 1900-ban 36. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált. . izsáki és nyársapáti. mety ug\'an Kecskemét város határában van. 10—20 k. — — — : *) Ee>- hektár = 1.• Szölömívelós ós borászat. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés.szük. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették.!(»(.0 hektár volt az új. egy-két elvénült gyümölcsfával.737. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. SíAiöterüict. B. Hegyi szl olt ványokkal telepítve. Deutsch Sándor vecsési. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . a melv a termelés nagyságának megfelelne. -BereírasEndrénétóalmási. Györgyey Illés tápióg\'örgyei. évben a vármegye szlterülete: 33. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is. Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak.010 hl. 50 100 k. a mi a beültetett területek arányának is megfelel. és H.080 hektár. Az 1908. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908. 2. Oppenheim E. Cscmeeeszöiö. ha figyelembe vesszük. semhogy azt átlagnak venni lehetne. oltványokkal összesen 50. 189G'ban 34. Síkvidéki kötött talajú szl. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton.hold között 197. évi bortermés 1. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága. még nem term telepítés. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. A 100 kat. Roheim Samu veresegyházi. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van. másrészrl pedig. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább. mint csemege-szl.061. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól. nem értékesüliiet. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. 166há. közel ezer van. s hogy a telepítés azóta is még mindig tart. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet. . a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. Az 1908. Az állami. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el. hold között 99. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent. volt s bár az 1908.536 hektár*). a meíyAz 1908. része. 20—50 k. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. Az 1884. hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át.092 iiektár. 4. vagy viUa-telkeket találunk. Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt. a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. különösen a fehér és piros chasselast. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl. társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. Nagy baj az. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága. esztend sokkal bvebb volt. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44. évben eladott csemegeszl 62. kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését. 125 há. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva. továbbá Jálics Géza szlsgyáli.-t meghaladja.420 hektár. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz.342 métermázsa volt. 5. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. hold. 3.726 kat. hold között 31. évben 74:. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat. de Bécs. Immúnis homokszl. vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak. következ volt 1. a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. s ma ott. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há.

1901. 1902. A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. Ráczkevén. Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. Aszód. 1903. . els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. zsámbéki. hog^. mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam.: Szölöniívelés és borászat. Üj kecske. A mi a fehér borokat illeti.Vonat- ban kösavb. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. vörös tiszangi burgundi vörös . J905. nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket. 1903. 1906. csömöri.. s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör. csengdi rizling . Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. 1905. Örszentmiklós. 1903. 1905. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni. Budafok községekben egj'-egy. 1903. a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket. 1903. A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. Aszódon. 1901. 1906. Budaörsön. 1903. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi .. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt.keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. . 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át.gav bor. 1904. Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak. A hegyi fehér borok között a budaörsi. 1904. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. ezek között mint legnagj^obb borvidéké. váczi. Szentendrén. 1903. mint az ugA'anilyen hegjiborok. 1904. bátran állíthatjuk. anvas Homoki borok 1901. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat.. 1906. a szlösg^'áU merlot borok. 1902. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának. 1906. 1904. 1906. Elmultak már azok az idk. . mint pl. Budafokon. 1905. mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. . 1901. A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. 1904. Váezon és Zsámbókon..

Ennek építésénél nemszeme eltt.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. bogdányidinka. Az egész birtok. de vörös bort és csemege-szlt is termelnek. a sortávolság 120 cm. nyitás. valamint és rakszlö. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. mint a közvetetlen környéken. a körülmények trágyázás. kövidinka. hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. mint termelési fághoz alkalmazkodik. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve. a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. a vasúti mustelválasztó tartányok. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. évben épült sajtóháza pinczéje. mtrágya-félékkel történik. A . i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. rtartalmú czementhordó áll. bornak l. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. fogatos eszközökkel történik. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. mely a homoki szlknél legfontosabb. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. erdei mézes-fehér. a tke-távolság 80 cm. tehát egy irányban. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek. szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel.<z6i6sgT<ii- voltak. Az egész pincze alapterülete 640 m^. fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik.dték meg. ezerjó. a tenger színe fölött. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva. Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. mely Alsónémedi községhez tartozik. mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál. Olasz-rizling. mint gyjt art ányok stb. must telepítését szl szl A szl A j. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. A szlösgyáli telep. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet. t szl — is pincze föklfeletti épület. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. A birtok leg magasabb pontja 119 m.102 Szölömívelós és borászat. alsó és fels parafa-hszigeteléssel. muskát-ottonell adják a fehér borokat. pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. A 1889-ben k(v. mai területe 113 hektár. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is.és pinozegazdaságáról..-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak. a gördül sajtókosarak. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. és sínelcen dezése. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette.. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe. vagyis a területnek 20%-a. hanem az is. lehetvé teszik. 1907. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében. cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek.

103 .

A ligeti erdSrész u.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl. 1. 2. . 3. n. Vadetet. — — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek. „Szép juharfa" tisztása. Az egerszegi erdSri lak.

és Déli vasút. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve. Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó. Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik.. A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. mellék. Mind a kereskedelmi érintkezés. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. úgyszólván góczpontja Budafok. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. 105 mindenütt immúnis homok. villamos vasút. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház. válogatás. a Magyar Állam. m- • — — .) mintaszeren hajtják végre.és osztó-útaké 48 m. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak.és tke-távolság 120 cm. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. lóvén. Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke. a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba. annak okát három körülményben találjuk. a hol a törkölyös must kierjed. A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. A dunai hajózás. permetezés. és 24 m. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk. A harmadik körülmény pedig az. stb. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. az ú. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra. országút. A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. kötözés. kézi laboratórium és iroda. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. feltalaj és altalaj között különbség nincsen.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor. Els a fváros közelsége. Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül. míg a mellék. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot. Trágj^ázásra. n.Szölöiiuxilrtí és buraszat. részint kézzel törtóik. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet.

az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján. se nem szárazak. a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. s a kivitel majdnem ugyannanyi. a melyek mim! a bor kezelése. bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. mint pl. hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. E szikla-pinczék egyrésze régebben. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. a Duna felé es szólen. hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. Ausztria felé is számottev. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. a Dunától nyugat felé. néhol csak egy-két méter. iuii\cl a ki. hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. a hordók ki. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. de a vámkülföldre g\-enge. másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik. — — — . máshol 15 20. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi.éí. a melyekbe lejts kocsiút vezet le. tehát adómentesen raktározzák. hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. hanem még nj'ereség is mutatkozott. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális.gy millió hl. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen.és beszállítás. raktározás. fejldése és iskolázása. mely összefüggti területen. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. Ha még megemlítjük. de képviselve van abban az országnak többi. nem penészesednek és romlanak a hordók. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. A hol. de más belföldi piaczok felé is élénk. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. a kzet a Duna alá hajlik. Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. kitn — — — — . st több méter vastag. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. lépcskre nincs szkség. aránylat. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. Ez a körülmény okozza. a drágább. — — — A — — C C . aránylag közelebb es borvidéke is. van. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. A Ezek a kedvez körülmények tették azt. kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is. s a szerint.10(> Szlm ívelös ós borászat. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt.

de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908. 105. E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. A . vagyis 1908-ban kb.000 hl.Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete. Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt. a . sokszor áron alul is.. vag^^s kb. Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m. kir. kell felszerelés és berendezkedés hiányában.. A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli. s mind a boroknak." A szövetkezet 1909ben alakult. — Borsz'ivctke^^'ek. Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. évben 12 vaggon. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor. Hangya'. hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. .000 hl. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol. hanem a tagok jogos része. — — .Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik.és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl. A . Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését. a borok közös kezelését. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. 1909-ben pedig 920 vaggon. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van.000 hl.és kiszállított borok mennjisóge 1908. másrészt pedig.000 hl. s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre. évben 831 vaggon vag\is kb. A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett. A vasúton 70. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága.. de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat. 170462 . 75 78. hogy a szertelen telepítés. be. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. 2^76947 hl.. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. 173918 „ 90000 „ hl. 342S7 hl. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak. 110. A tagok kötelezettsége korlátolt. 1909-ben kb. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni. ez utóbbit különösen Bécsbe.. nem hog^' keU haszomial nem já.. — 15 történik. a többi pecüg. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. Valószín.r. mint egész kocsirakomány. az elbbié Budafokon.. Vasúton 287231 „ 242660 . Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik. mint darabárú adatott fel. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését. 110 000 „ 1909-ben 6145 hl.

. V nczellérek. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze. esetleg mint szölkezelk. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének. kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. Ez intézmények egyike a budafoki m. — — — — . kir. egyenes párhuzamosan haladó irányban. A pinczék rakodó felülete 10. liogv a ^ — — — . hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét.és cognacgvártás. A tanfolyam az 1901. fágú és 8 oldalágú. A pezsg. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják. mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el. Budafokon. udvari szállítók pezsggj'ára. a kiknek feladatuk. mely 1881-ben keletkezett. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. évben kezddött. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. Márton. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön. egy pezsggj^ár kivételével. valamint számos kisebb vállalat van. Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál. nagj'. s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást. a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható. melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. valamennyi. alapterülete 3240 . dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák.lOS Szölmivelés és borászat. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe. s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak. . mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai.iiKvomcsteri taiitoiyam.000 négyszögméter. vagy azok végrehajtására ket beoktassák. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J. pinczemesteri tanjolyam. Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté. Két. és kir. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. kir. összesen 540 méter hosszú.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. és kir. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak. Egész 7 méter. — . cs.szélessége átlag 6 ^6 méter. akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott.és kis szl birs az egyéves tokosok. hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. tctte. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak. magassága 4 Z-m.

4569. összesen 225. Pestvármegye összes földterülete 2. hold erd 9sik.328-85. 11. században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. kir. területét kir. anagj^kátaira 6. mirl tartozó visegrádi. és XVII. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket. erdségek borították. rendezett tanácsú városoké 7. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k.9149. a . a ráczkeveire 17. erdfelügyelség és Pest vármegye közig. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. volt úi-béresek tulajdona 10.418-18. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. 7. 9. hold. a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. 12. 2.974-15.037-10.373-44.374-89. hold. hold.491-2 és terméketlen terület 5.735 k.696 k. hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet.281. kir. s a felügyeletet a budapesti kir.424-9.3803. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1. 4. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került. hold.515-35. a gödöllire 20.071-78. a dunavecseire 1. hold. erdhivatalhoz tartozó pomázi. hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m. évi XXXI.088. biai. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15.32320: összesen 216. . A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29. gödölli és váczi járásokban fekv m. Az 1879. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül. a monorira 15. mindössze 225. 2. hold. egyházi testületeké. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11. Az állami 29.6367. személyeké 19. az alsódabasira 18. hold erd magában foglalja a gödölli m. a váczira 16. egy lélekre 021 kat.779 lakos számát. koronnuradalmi erdségeket. vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja. a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5. mely erdterület járá1. a közalapítványi 48739 k.13751. hitbizományi 6. 3. 8. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi. kir. . 14. egyéb közbirtokossági erd 4.13200. úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek . melyek az 1500 k.241-9.7360. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4. községi 1.ERDÉSZET. bizottsága gyakorolja. a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi. hold terjedelmet túlhaladják. a kunszentmiklósira 17. k.08348. : .855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225. a pomázi járásra 36. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m.58549. 10.07882.71107. ebbl erd 244. különösen keleten és délen. 5. magánerd 131.429-9 k. — .8739. a kiskunfélegyházira 9.822-1 k.4953. a kalocsaira 16. közalapít ván3'i 4. 6.822-1 k. 13. De a XVI. az abonyira 3.822-1 k. a várhold. a kiskrösire 36. — — — m : vácz ácsai erdségek 3. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825.

helyenként lo 2 méter mély. szép növés. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei. keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48. hold erdterületet foglalnak magukban. Az els csoport a vármegye nyugati részén. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. és kir. míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. A fent említett erdterületnek az a része. melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. 30". Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. kelet fell a hevesi erdségektl. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. 12" C-ra tehet. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41. . melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át. A völgyek. : . a feltalaj középmélységü homokos agyag. mel\. hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. meredek. A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek. Az altalaj trachit. délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16. ben kezflr í-rrlséwek IT. . a legkisebb pedig 18" C. 3Iint minden dombvidéki erdségben. Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan. Az éghajlat annj-ira mérsékelt. Ehhez hozzájárul még az is.*?? k. Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. melyek altalaja mé. családi — — . A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre. délés biai járásokban. Az éghajlat mérsékelt.\i:akarója van. Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt. a mi az egész hegység növényzetére káros.489 k. a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. A tavasz korán áll be. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók.328 k. melyek jó bort teremnek. itt is a völgyieknek némi jelentségük van.szk. melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy.11(1 Erdészet.!. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. monori és nagykátai járásokban található erdségek. Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik. mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. a pomázi innigatról az esztergomi. egészséges állabokat nevelnek. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. Az altalaj bazalt és homokk. valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász.541 k. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik. az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. Az árterüli'tekt-ii találliató .silányabb és homokk. uradalom ráczkeve csepeli. a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység. Az egész erdségben kevés a forrás és patak. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. meredek rétegek pedig kopasz sziklák. m m — — — m — — — m m — . lif>ld kiterjedésben. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. gróf Tisza István nagykovácsi. Az altalaj törmelékes mész. hold erdterületet foglalnak magukban. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. a . átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli.

gödölli s a monori járásban fordul el és 39. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik.000 k. 15. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. kocsányos. víz. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves. — . ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak. Az 1879. . E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. A fenti terület altalaja az allu\áum. Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. a pomázi. biai. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. hol a talajviszonyok megengedik. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. kunszent mi klósi. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. melyek elég sikeresnek mondhatók. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók. kocsámi:alan. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. évi erdtörvény 165. cser és magyar tölgy-fajban található. holdra terjed. hohhiy. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb. 20 éves. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis. mely buczkák körül zsombékos lápok. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott. E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és . Hogy a szil a homokos terünémileg nedves. holdnyi területre tehet. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák). A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben.387 k. jól tcnj'észik. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban. területen. ú. . Az alföldi homok vegjT tartalma mész. holdnyi területet foglal magában. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve. holdnyi területen.320 k. szikes rétegek és helyenként ka\icsos. mely négy fajban.és tzifát. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését. m. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. váczi.312 k. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. Kris.és szélhordta sárga agyag képzdménye. E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el.és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. növés tiszta szil ha az altalaj — — . azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található.803 k. leten. magnézium és sok kálium. közel 112. s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók. kiskrösi.667 k. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám.Erdészet. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be.

egyházi testületek és személyeké 19. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120. hold terjedelemben. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek. erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki. és 47. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken. . de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. hold kiterjedésben. akáez-csemetókkel ültették be.. fagyai. melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. kir. a nevezett törvény 2. a cserjék közül a som. az erdtörvény 5. holdon a gödölli. vadalma. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. Er. hold kiterjedésben. Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. hólyagfa. kezelik. 112 Erdészet. Az 1879. hullása gazdagabb. A legnagyobb véderd a visegrádi m. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek.i«?azdái- kod^. évi XXXI. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. erdfelügjelség ellenrzi. értelmében. de különösen jó szlkarót szolgáltat. s ezt a budapesti kir. t. A jüz. Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. §-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17. helyez. vörös és fekete bodza. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja. községi 1736. málna és szeder. : — . szil.-cz. Középerdüzemben . hold. galagonya. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök. Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k. barkócza. sóska cserje.780 k. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. egyéb közbirtokossági erd 49149. boróka. bárkinek a tulajdonához tartoznak is. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el. A nyár. vadkörte. melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak. hold. E fenyültetések fczélja abban rejlik. .800 k.5322 kat. hold. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. és a vadászati sport közkedveltsége.456-9. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek. . hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot.és nyárfa-állomány jelenleg 67. és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból. vadcseresznye. 182 kat. Ott. kökény.és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk. a hárs. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn.207*9 kat. mogyoró. ú. bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és . A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete. középerd és sarjerd. nemkülönben a kiskrösi. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. monori és ráczkevei járásokban találhatók. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám. bangita. hold. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90. mint kincstári 29. §.034 kat. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . volt úrbéresek tulajdona 98069. hold. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. a vörös gyr.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. m. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris.

a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. U. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. nagymarosi.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. galgamácsai. Nincs olyan faanyag.és szerszámfa.352 tömörköbméterrel van felvéve. ezt az üzemmódot felhagyták.és közteshasználat szokásos. szamócza. továbbá hársfavirág. melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves. t. kir. 5. valamint az 1irbére« közbirtokosságok. valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága. értékesítés. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat. 7. . a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10. melynek mintegy 15%-a. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris. gubacs. Ott. — . József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. azaz 36. 10. kir. azaz 61.és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. §-ában megkívánt minsítéssel birnak.014. A gödölli m. st még a hulíadékfát és a vágások M. málna és gombák.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága. holdnyi tölgyerdt. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot. Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. kisebb ürméteres mennyiségben. számuk 45.Erdészet. 6. A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el. kir. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik.ldr. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. A m. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad. vallás. járási erdgondnokság vette át. 9. nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. viszik hajón . — — .088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. értelmében a budapesti m. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal. hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak). vadalma. vadkörte. évi XIX. erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban. isaszegi. makk. A f — . Ezeknek az erdhatóságoknak. melyet helyben el nem adhatnak. A csász.480 kat. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-.056 kor. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik. és kir. A kisebb községek. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. a mezgazdasági el.-cz. A 37. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106. E sarjerdket. hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg. úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. erdhivatal igazgatásában a babati. 60%-a. évente. kir. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel. 113 kezeltetnek a gödölli. Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része. 4. A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. budakeszi. azaz 146. összesen 244. hold. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve.ér el. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. 3.nsyarorsi.823 kat. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1. hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. 8. kir. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot. haszon. de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre.652 m^ épület-. Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban. 25%-a.

a nélkül. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. akácz. melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor. kemény selejtes 25 3. gyertyán 25 30. — ISO. feny. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen. orsz. éger dorong 105 . 53 kat. kris. m- — . A másik vállalat a váezi kir. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség. szil. tölgy. melyben a vadgyümölcsfák. 12—15. hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak.20 korona.872. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés. 1 drb erdei lócz 0-55— 100. Ott. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. : . Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. javítóintézetben berendezett kocsigyár. fegyintézetben berendezett kosárfonó. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik. 40. ItíO méter hosszúságban. melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el. mezgazdasági növényekkel vetik be. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól.és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek. nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben. A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt. cser és bükk 15 20. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . szorgalmasan és szakszeren erdsít ének. dombos ültetés. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek. minthogy a nyugati részen lev dolomit.. Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be. kir.. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig.és juhar. Épület. A földmívelésügyi minisztérium 1908. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a .és rajzszergj'ár. — — . Ott.és köztes használat alkalmazható. topoly. EgA'es lágy lombafajok (fz. a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep. lágy hasábfa 2 3. lágy selejtes 150 4. hogy egyes birtokosok. hold kiterjedésben. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. Károk. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. kemény dorong tzifa 3 2.és égerfák jó árak mellett értékesíthetk. a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. a ki 1903-ban az 1849. az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. holdat mesterséges úton erdsitettek be. kris. melyben a és szerszámfa jó vevre talál.— 114 Erdészet. 0. hárs. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. nemkülihiben a szép fodros juliar. lágy dorongfa 1 2.

Erdészet. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. hol a munkás mindenkor elég munkát talál. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. mhasábfáé 80 fillér. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van. de e lopások nem lénj-egesek. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége. gyermeké 1 korona. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. i 3 korona. fillér. tehát állandó erdei munkások sincsenek. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett.és fz-erdkben a czinczérek. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér. a nyár. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. Ott. 115 kedések némileg korlátozták. — — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. és kir. 160. herczeg emlékére ültettek. melyet 1720-ban Jen kir. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. . Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. Az ezeréves Magvarország emlékét . erdterületen kívül ültették és tartják fenn. A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. agyagbíin 15 fillér. Ezeket azonban városok és falvak közelében. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. — 10 km-re 2. hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. de eddig oly kis mértékben. nev . Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól. hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. a mely esetet jelentettek be.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor. a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. A tölgyerdkben a cserebogár. kemény épületfáé 1 korona. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. . do: rongfáé 60 hasított korona. melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. Az 1909. Erdben 1 lil. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU.

márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. a korán zsendül füvekkel. a vadászat szempontjából is. S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap. Nógrádnak emelked erds vidékei. Csongrád. st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. a metynek napragyogásos. . a mi számunkra. MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. . Bács-Bodrog. a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét. Gondolni lehet. s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke. a magyar föld szívetája Magyarország ékes. A végtelen mezség. Tolna. a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai. mindenképen. a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek. a hol a természetnek sok.y'ónek. a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége. aranyszínvé és aranyat érvé. . Egy roppant nagy . : . Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság. a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. világvárosnak induló gyöngj'ével. . délnek. . szeretetét egyszerre megnyerhették. S lám. Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. bár nem modernül értékes. .D" bet Pest vármegj'ének az alakja. Budapesttel. vetésekkel. . A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. . a min a magyar. a melyek a pásztornépet neveHk. . milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken. a Tiszának a vizét kóstolgatja. vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye. magyar dombok. egyesülve. a mit ez a föld ont magából. végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. Ragyogóan szó szoros az szíve. VADÁSZAT. . Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé. Jász-Nagj'kun-Szolnok. ennek a megösmerésébl is sejthetik. jóformán mindent megtalálunk. ezek a kedves. szszel távozó vándormadár üzengetése. hallik a tavaszszal érkez. st fképen ezt. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig.. . a dombok is eltünedeznek. a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. hömpölyög a magyarországi vizek királya. hogy a kik ma élnek. a ki utána jár. a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. hogy az olyan.és szókvárosától kezdve.. . Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon. : lev ertl . és fiatal . minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel. szép. széljárta rónái mezei virággal ékesek. s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. . Hontnak.

holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza. mégpedig aránylag a javából.mozik" számára keresve is alig találhatnánk. Gyöngébb nálánál a gödölli. Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott. Igaz. hogj. a bgés évadjában. ámbár érdekes adatok vannak arra.. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait.. hogy Pest vármegye. vagy legalább is puskást.vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. hanem fképen azzal. a mikor egy-egy ers bika. meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes . a melyeket Budapest ont magából.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. hivatalhoz. (természetesen a vidéken is bségesen vannak. Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap. mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását. Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet. hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. másrészt pedig az. mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. beleértve a legjobbakat is. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem. Azzal. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek. . hog\' miigtalanítja a vadat. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember. sem igazi vadászokra. Csak persze. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között. az igazságosnak. a melyek elseje. mert jóval kevesebb tagot számlálnak. — — — — munkásban ne essék kár.. . a mi .ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság. Tessék kinézni a . nem állítom. Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. a nagynak. Mert a . a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. hogj' az eredmény még inkább. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt. 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi . Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . ugyancsak messze . szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. s a min nem változtathatnak. a mi nem alkalmazkodik sem : . hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival. — földre. . képet. az is olyan kényszer igazolja.. a mehiiél hálásabbat a tréfás . t. . vasárnapiságot" még a vérbehekre.. ha nem is mindenkinek.Vadászat.magaslatán" lenni. hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak. vadász-társaságok". mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik. hogy nincsenek más kisebb társaságok. elvégre közös érdek.szórakozásnak a színhelyévé tették.. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. . a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál. legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád. az nem ronthat a lényegen azon. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre. . hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot.. a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat.Mátyás' királynak. i. háremet keresve. De meg a . a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. a vadászterület okszer kímélése. a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt. és nem is értik. hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki. Van nag}' vadja. Hozzátehetjük ugyan nyomban. Visegrád .. (tehát kisebb az érdemök is). : úgynevezett .

hont is talált benne. . hogy ezzel is idekösse. — — : . Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt. — — . hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. a mi és nagylelk védasszonyunk. sehol sem érezte magát otthonosabban. a meh'ek között az igazán számottev példány. és minden szép. Hisz' a kultúra sok siségét megront. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. koronázási emléknek egwészt. a nemzet adta az kirátyának. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei. — . férfias szenvedélyén kívül.vidékit. már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét. Hisz' GödöUt. Gödöll I. a mi a magányos. a mi az ember kapzsiságából ered. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. szn . a Id teheti. s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. GödöUt még melegebb. néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek. a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. ! . mindig huzamosan tartózkodott. mint amazt. Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes. Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. a hol évrl-évre. — . Hisz' áldottszív felesége. sok kedves emléke fzi a múltnak.S 1 1 Vadászat. hogy elmondhassuk . nemcsak üldözi a nemes vadat. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: . ha Ott töltötte. : ! . mint éppen Gödölln. Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. legszebb példányait igyekszik elejteni. Nem kell hozzá borongós . a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. sajnos.Nem úgy van már. a hová öt. a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete. a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. a gödölli is. férfias szórakozása területeképen másrészt. . nemes. a húszas? A természetben ugrások nincsenek. .stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. a mikor mindenki. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak.. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . mint volt régen látás. a tizenhatos. A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre. hosszú idn át. ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. a királyi ka. hanem még annak is a színe-javát. bélyeit . ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes. s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. : h . a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony.

. És ámbár a király. a hol tudta. ha egyszersmind a vezetje. a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért. a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. sr . esetleg még a veszély tudatával is. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. Ilyen. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. a golyó-halálba. a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. hogy a vadrök egyike. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira.Vadászat.. kiválóságukkal szereztek erre érdemet. A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. a mennyi néhanapján Gödölln volt. a vadkan. éppen öreg korára tekintettel. oly módon. a mikor már minden elcsöndesült. a besnyi. szimatol. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. mért néz le az a vadász minden más vadat. s mindakett a király zsákmánya volt. hanem az egyéni vesén . hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh.a babathi vadkan" történetét azaz. hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. hogyan fúj. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti. ha királyunk. Ekkor odavezették arra a pontra. A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas. (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. a kik nem a rangjukkal. de szinte másodpercznyi pontossággal. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. a mikor a füttyszót hallotta. a míg végre rászánja magát. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta. így volt másnap. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. a ki lyunknak Gödölln. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. : men : . valkói és kisbagi területeken. sötét lény. Rég megírtam én már . A rendkívül óvatos vadállat. a babathi erd egy olyan részén. szentkirálji. . a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. . a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során. legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni. : : . sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. Csuda-e. A hol annyi a szarvas. tizednap s a nagy kan már tudta. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. harmadnap. Késbb azután. a király jöttét megelzleg. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott. a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. : az ers kant. hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). Legszebb. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. egyetlen kisérövel. melyek egy része eldorádója minden vadnak. babathi. mégis kijött a maga váltóján s ime. : . hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban. ott találta a csalogató kukoriczát. hanem a vaddisznó. : . és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak.

Hogy így van és így lehet. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. . azt egy. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A . és nem értik. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. már legalább délfelé.120 Vadászat. ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott. de annál szívesebben veszik. a ki vadászik.) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. : Alföldi vadászat. Ezért pechg ne érje meUözés. nem is oly régen. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. ápolt. a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. (Okulására azoknak. de azután éppen ezek következtében buja területen. tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. hogy a gondozott. A bikák agancsa kilencz. a mely nélkül azután a . vagy nem akarják érteni. a kalocsai érsekség erdségeiben. hogy csak az a vadász.. az 6 pompás vadászterületén. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek. de még ennél is többet. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. a kit. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. Itt. a kik azt hiszik. mert az orvvadászt felmentették. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. a félhegyek. mint gödöUi lakost ért a szerencse. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált. gemenczi. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. Egyetlen szezon elég volt arra. hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult. nagyszer szarvasállomány tenyészik. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban. Bogyiszló mellett. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. hogy az igazi vadász az. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani. valamint vadszeder indája veri föl. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd. . szép tájékkal szórakoztatják a vadászt. a hová könnyen átmehetett. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok. a király egyenes i'endelkezésére. : . mint vadirtó-szövetkezet. azok zsákmánya ne legyen. rezéti. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. A mikor egyszer. Eg. hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. még pechg kizsigerelt állapotban. A fvadászmester erre jelentette. a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. A gógai. a hol az erdt iszalag és vadkomló. addig a vármegye legdéhbb részén. a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. még pedig sikerrel. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. Ilyenkor szokott az történni.

A telepít megérdemli. . amilj'jók an"a. Fónagy József. a déli határ mentén. Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. mint kitn vadász úgyis. Amott a szálerd hatalmas sudarfái. kisvadja bven van. Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld.hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. . hogy repes az ember szíve.ra. ha megösmeri az értékét. De ember legyen. Néhol óriás törzs. . sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak. Az úgj'ncvozett maiátok. minden értelemben úgyis. a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára. hogy megneveztessék. Fáczánt olyan helyeken is talábii már. a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. mint a Szeret a . fz de az is lehet. (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. elsrangú terület alakulás arra. nem tollas. a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. a mehmek olyan kiváló a liíre. Itt egy sürü vágás. csigavonalban száll fölfelé. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között. Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. a mely ki tudja. . . hanem a vaddisznó is. már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. Az albiciUa is. . amag\'ar sasfélék legszebbje. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel. . A tájék alföldi. a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. tudással. De ez félakkora. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. bármerre tekintünk. . sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. áldozattal. ha oda kirándultak. (Hacsak a szer. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája. a fehérfarkú ölyv's. a ki fáradsággal. s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. az égi mezség azúrjáig. Nagyvadja. föl a felhkig. a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. a min az albiciUa. fölséges lendülésére. a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. részesüljön. hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben . A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. . meg a szépségeit. a buteo ferox. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. a magyar vadászok egják legjobbja ez. A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. minnek látszik. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség.Vadászat. . ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. . Pedig ezrével van betelepítve. a melv maga is egy kis ország. Mindenütt. min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. és mégis változatosan érdekes. milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá. — — . hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. mint neki. st tölgy is. a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták. és nyár. másfélméteres átmérj sfák. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak. a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával.

a matkói. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni. .szra. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember. . Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. a távoliján kékl hegyláncz. Kecskemét és Fülöp. ennek legjobb pajtását.dafila acuta''. arra ALsódabason túl. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát. ha közéje kerülök. tocsogós laposok.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. mint folyómenti ingovány is jelentkeznek.. hogy térdig se látszom ki belle. mert hisz nem ér rá. . meg a zúgó erd beszéde.orvvadászüzlot" miatt ncin. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. a bugaezi pusztákon ha a f. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként. Azután a gémek A telep>esek. a kis zsemlyeszín. még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. látja. Ott. Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is. . Báes-Bodrog vármegyéig.. a szárcsát. magára van azalatt és akár el is téved. voltak hajdanta a nagy nádasok. ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon. a nagy szürkegémek. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. min az éjjeli gém a nádlakók. 1'2'2 Vadii. a melyek néhol. : n . még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. a jakabszállási. mint vadász. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. . érten. a riska. meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat..'^znt. A pusztai juhász minden bárányról tudja. a köncsögi. de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . Mert ez itt a viszonylagos végtelenség. hogy azután : : : . megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. . a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut.. a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. a mikor már homály borul az égre. a vörösfej kis czigánykacsát. ott lakó. Meglátom a nagy vetéstáblában április táján. A fülöpszállási . megtelik szre és még inkább tava. I . Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. . szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. és megösmerem. Némely esztendben. hóolvadás után. Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble. ezer más foglalja el. ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. ha elég nedvessége van a talajnak. a melyekbl ma már csak mutatónak akad. a mit más szem.Balázs". a szörnyetegalakú sziklatömbök. holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. Közben a laposok tocsogói felé haladok. A vörös bíborgémek. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. a kecskeméti végtelenségen. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja. A kecske. arra Czegléd. ! . a .) Azután következik a nauy rónák végtelen világa. . de még akad. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. ebben otthonos ember megkülönböztetését. Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. hogy megtanulja. a hová a mocsári sneffek csalogatnak. például a újra lebukjék Itt : . min a bölömbika. Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. S ezek a nádasok és a vele összefügg erek. a látnivalókban gazdag tájék. Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. De itt a magyar alföldi rónaságon. az orgoványi. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér. s mégsem tévesztem el azt a pontot. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. meg a szabadszállási. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben. Apni siAr- felett virágzó .

sok volt a kanalas gém az áradások után. mint a pulyka és nagj'okat dobbant. mulatni" velk. : . egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni. vadász szinte sajnálja lni. a mocsári szalonkát. mindig virtus. hogy tovább siessen.szkélkedik leereszti a szárnyát. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. de épp oly árulóan. 123 Tápió vonalán. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. az egész nagyhetet végig vadászták. bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . Vagy megázik.. úgy dürrög. Hanem a másik kett: az a fmédium. A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért. a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. élvezett" és legjobban élvez akkor. Az árvizek múltával eltntek. Végre is. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. a melyet igazán nincs miért lni. A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. Veszi a puskáját. . (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. a mely t'zed-huszadmagával bü. a böddi nádas mocsár környékén. húsvét hetében. óvatos madár ehát ingerel bennünket. Nyúl. a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki. Verfényes április ragyogásában. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el.. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. Túzokja. elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik. Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének. hogy csak nagyszombatra. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. a mely már nem ér rá. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá.Vadászat. A túzok a nagy puszták madara.sznak. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. annál jobb.szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. Hallani tavaszszal. sok helytt átgázolhat rajta az ember. onnan pedig vissza. legföljebb magasszáru. a hova — . Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. ellenijén gyönyör látvány tava. szöcskézni járnak. a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. alföldi vadá. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. . a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. Csak kócsag nincsen már Pe. de még inkább tacskó-ebekkel. ez az embergylöl két ellentétes szépség. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára. akár egj' pár gj'erekkel is. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. ügyes vadászok. de legalább . a hogj' a bibicz szokta. Vadabb a darunál is. a síró bibiczczel eg\'ütt. a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a. ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. meg a fekete gólya. meghajtatni. Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is.r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. Legalább sokáig lehet . meg tücsköt falatozni. és hallani szszel. s aztán megy. A szépszavú polimadár máig is megmaradt. Most többnyire száraz a szikestavak medre. szétteríti a farkát. ilvenkor. a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. Minél vadabbak. szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. vagy elázik. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz. a smaragdos rónán.st vármegyében seholsem. Sokkalta szebben. Csuda-e. Valamikor a tetétleni síkon. a kardcsrü madár. ! : : A . letarolt rónákon. ha a patron megmarad a végén. de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. : . A kócsag vadmadár. Szép sötétbarna foltos. A szüzfehér kócsag elment. vadászni.

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

Budaörsön. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. Kispesten és Kecskeméten.50 munkás. 3 munkás. kocsigyára Vácz. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. 160 mimkás. 10 mvmkás. Máv. 50 lóers gép. 6 lóers gép. Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz. t. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. 3 mimkás. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. 70 lóers gép.és aczélöntvénygj'ára Újpest. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. áramfejlesztje Erzsébetfalva. t. hajógyára Újpest 30 lóers gép. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. Kecskemét törv. nyugati részen gztéglagyárat is. 6 lóers gép 20 munkás. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. 28 munkás. Kecskemét. M. mkövet.Jt. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. 120 munkás. Kiskunhalas. legnagyobb az egész országban. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. 3 lóers gép. M. Gödölln. 50 lóers gép. Zaorál János borotva. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. 30 munkás. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat. t. Vadász és Schwarcz gép. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró . Ezt a téglát. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest. 4 munkás. 1600 lóers gép. 3 lóers gép. Nicholson gépgyár r. 5 lóers gép. Kistarcsa. Els magyar kötgépgyár r. 7 munkás.' Ipar. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest. 16 munkás. kereskedelem. 13 lóers gép. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas. 200 munkás. Kispest. 1600 mimkás. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok. t. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. 200 munkás. Budapest-vidéki villamos r. Reszel. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. 16 munkás.és szerszámgyár r. áramfejlesztje Újpest. 2300 mimkás. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés. 3 munkás.és késmüárúgj^ára Újpest. t. Kecskeméten. Budapest-szenílörinczi h. Ui munkás. gépek. 7 lóers gép. Erzsébetfalva. Újpest.ós tölténygyára Csepel. 20 lóers gép. 16 lóers gép. Rigler József Ede raj^. 18 lóers gép. 200 lóers gép. 11 munkás. 50 lóers gép. Budafoki villamossági r. és kir. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát.és gépjavító mhelye Apostag. é. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. 10 lóers gép. 130 munkás. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. Kispest. 210 lóers gép. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd. 8 lóers gép. liitelügy és forgalom. 770 lóers gép. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. Topics V. Egyesült Villamossági és gépgyár r. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. Weisz Manfréd órczárú. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. 100 lóers gép. Phoebus villamos vállalat r. 6 lóers gép. 31 munkás. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. Rözner J. 135 gyára Soltvadkert. Kalocsán. 40 mimkás. benzinmotor. Kispesten. 12 munkás. 12 lóers gép. Országh Sándor és Fia cs. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz. hat. 30 mimkás. Kiskunhalason. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- . 198 lóers gép. t. áramfejlesztje Kalocsa. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). a mely kiválóan alkalmas építkezésre. 8 lóers gép. A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. Korányi Miksa szerszám. Kalocsai villamos r. 7 mimkás.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. 362 lóers gép. lóers gép. áramfejlesztje Bitdafok. 1. és Fiai ráspulykészítése Csepel. 180 lóers gép.t. Nagykrösön. Újpest. 200 lóers gép.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. 6 lóers gép. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. czement lapokat mészhomokkövet termelnek. Budapest-\-idéki inllamos r. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg. 40 lóers gép. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest. 180 mimkás. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. t. 7 mimkás. 3 lóers gép. 120 munkás. Budapest-budafoki h. udv. Elster S. t. 70 munkás. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. Vácz r. 24 munkás. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. 350 lóers gép. 3 munkás. Erzsébet falván. Gép. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. fedcserepet. 3 mvmkás. áramfejlesztje Soroksár. 7 munkás.és vasulfelszerelési gyár r.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. Kecskeméti gazdasági gépgyár r. 12 mimkás. Ifj. 30 munkás. 30 mimkás. k.t. t. légszeszmérgyára Erzsébetfalva. 27 munkás. 15 mimkás. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. 3 munkás. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. 75 lóers gép. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. t. 4 munkás. 1 10 munkás. 4 lóers gép. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert. 850 lóers gép.Ton) Üll. t. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. 164 lóers gép. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll.és gépmhelye Erzsébeti alva. 34 munkás. Halasi villamos világitási r. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. é. 500 lóers gép. 630 munkás. Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz.-t. és kir. 2. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. 10 munkás. t. 5 lóers gép.500 lóers gép. kir. Magyar épit r.és írószergyára Gizcllatelep. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. Budafokon és Újpesten két-két. hajó. 18 lóers gép. 3000 munkás. 7 munkás. kir. Újpesten. Egyesült izzólámpa és villamossági r. 41 mimkás. Laczkovics J. 15 munkás. 300 lóers gép. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz. 30 munkás. gázmoto-. 2 lóers gép. 6 lóers gép.

15 munkás. 27 mvmkás. t. kaptafát. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. 14 lóers gép. Téglagyár és keresk.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. hitelügy ós forgalom. 120 munkás. 1 lóers gép. 80 lóers gép. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás.és mészéget r. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. 61 munkás.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. 125 lóers gép. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. a melyek a. fként Újpesten és Erzsébetfalván. 50 munkás. 40 lóers gép. Visegrád ós Dunabogdány.t t6g\a. t. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak.) Visegrád. 200 munkás. 20 inunkás.és fedél cserópgyára Örkény. lovag szdrákosi és gödi tégla. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár. 300 lóers gép. 33 munkás. t. 22 munkás.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott. Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-. téglagyára Nagykoros. és Társa téglagyára Sükösd. Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk.^iiot ilállítani.és bútorgyártással. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi. Molenda. t. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. t. 83 munkás. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh. a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Huttera Márton téglagyára Páty. A vármegyében fa. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti. parkéta. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. 230 lóorös gép. gztéglagyára Kecskemét.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos. M. t. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. 100 munkás.sztalosárú. Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r. Pilis. 28 lóers gép. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. 280 munkás. 45 munkás. 25 munkás. Pestszentlrincz.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. 30 munkái ós II. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. 30 munkás. János dr. E tégla teljesen fagj'álló. 48 lóers gép. 6 lóers gép. mint a legjobb ag5^agtégláé. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. 100 munkás.Borosjenó. Különös elnye. 75 lóers gép.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el. 18 munkás. 40 munkás. téglagyára Kecskemét. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. kereskediéin. t. 43 munkás. téglagyára Solymár. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. 80 munkás. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. tégla. téglagyára Pestszentlrincz. 80 lóers gép. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. agyag.. 100 munkás. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r. Budafok. Els6 czeglédi téglagjár r. és Társa vasbetongyára. Egenhofer. Visegrád. r. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz. Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta. 4 munkás. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. téglag\ára Vácz.Borosjenó. t. Iti munkás. 13 munkás. Oberlander és Weisz I. 10 lóers gép. 30 lóers gép. Czegléd. (a budapestivel együtt). )50 mimkás. t. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. 10 lóers gép. ban. tégla. 1570 lóers gép. 7 munkás. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. Újpesten kefefát. agyagkályha. 54 munkás. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. 38 raunkiis. 26 munkás. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. t. fia) Visegrád. sz. 4 lóers gép. Nagykörös. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász. Schwartz Adolf téglagj-ára.a.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. Pálóczi Horváth István mészhomokk-. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl. kir. Flock-Reyhersberg H. 10 munkád. 86 munkás. Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat. t. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi. Ilyen mé. Újlaki tégla. 45 lóers gép. II munkás. Egyesült gztéglagyár x. 49 munkás. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. A bognár. 40 munkás. 60 munkás. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel. 300 munkás. 3500 munkás.és czementlapgj-ára Szódrákoa. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. Budapest-vidéki köszénbánya r. 80 lóers gép. Kiskunhalas. 150 munkás. Pestszentlrincz. téglagj-ára. sz. Egyesült göztéqlagyár r. Aszód. föld-. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. 29 munkás. Naxos csiszolóárúgyár r. A vármegyében k-.136 Ipar. Lipták dr. 105 lóers gép. Özv. 33 miinkás.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. Zsoldos János téglagjára Visegrád. 18 mimkás. Halasi mészhomokk és téglagyár r. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet. 2 lóers gép. \Kt m\\n\iás. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. 88 mimkás. kincstári kbányakozelség. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi.

Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz. 5 munkás. 20 mimká-s. 10 lóers gép. 20 munkás. 10 lóers gép. 20 mimkás. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa. 4 munkás. 4 lóers gép. 60 munEls magyar fonó. t. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz. ö lóers gép. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa. 17 lóers gép. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít. //eZ/e . 50 lóers gép. 4 munkás. Ugyanitt hatalmas brárú-. 3 munkás. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. 6 lóers gép. Juhász. 4 lóers gép. 15 háziiparos. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. jonó. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. 8 munkás. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva. 9 munkás. kir. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. Virág Apró Józ. 253 lóers gép. 50 munkás. Budaörs.*. 10 lóers gép. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. Némedy Béla asztalossága Aszód. 40 lóers gép. 50 munkás. 120 munkás. Kovács István müszövése Kecskemét. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest. 350 munkás. 36 munkás. 1300 munkás. 380 lóers gép. 150 munkás. 50 lóers gép. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. fehérítéssel. 14 lóers gép. 3 munkás.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. Kispest.ós kötgyára Erzsébetfalva. 8 lóers gép. Löwinger József els magjar aranyozó. 150 lóerö. 150 munkás. 12 munkás. 20 munkás. 4 munkás. 20 lóers gép. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár. t. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok. 20 munkás. 7 lóers gép. Pestszentíörincz. lóers gép. 8 lóers gép. Princz Antal kefefagyára Újpest. 12 lóers gép. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. 14 munkás. 8 lóers gép. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok. 10 munkás. 2 lóers gép. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. M. szr. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. 1200 munkás. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. Laczkó Jlihály (iO mimkás. 20 munkás. 24 munkás. t. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok. 730 lóers gép. 15 munkás. 80 lóers gép. 1500 lóers gép. 50 mimkás. 15 lóers gép. 100 munkás. 300 lóers gép. pamut készítéssel és gyapjúmosással. 6 munkás. Gödölli sz. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva. 800 munkis. 150 lóers gép.és hadfölszerelési gyár is van. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. 188 mimkás. 20 munkás. pesti textilgyár r. 10 munkás. gzüzem. villamos és gzüzem. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. Ifj. fonáKestéssel. 4 lóers gép.s gép. 40 munl-ás. pamut szövgyára Pestszentíörincz. Grosz és Ooldmann magyar fa.övöis\io\a Gödöll. 350 lóers gép. Plesch H.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. 8 lóers gép. 14 mimká. 32 munkás. . Wolfner kíus.sef müszövése Kecskemét. 4 munkás. Vukovics asztalosmunkák gyára r. Bripar. Az egész vármegj'ében a br-. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. Magyar pamut-tpar r. kereskedelem. 16 lóers gép. 10 munkás. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa. t3 lóers gép. 7 munkás.Ipar. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. 320 munkás. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. 14 lóers gép. PestszenÜörincz. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. Szentlörinczi parkétagjár r. 24 mimkás.sámfakészítése Újpest. kádártelepe Kispest.és faártig\ilra Újpest. 25 lóers gép.és kenderipar r. gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. 15 lóers gép. Kis. 25 lóers gép. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. Van még jutagyár. Schreiber és Maurer szöv. 15 munkás. 25 munkiis.és szövgyár Vúcz. 15 m_ : : A br. 80 mimkás. ipartelep foglalkozik kenderfonással. Klikar Adolf els magyar faszerszám. 25 lóers gép. 80 mimkás.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény. Müller József butorg\ára Újpest. 30 munkás. selyemfonás el van maradva. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. 20 lóers gép. 240 lóers gép 260 munkás. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. t. 7 lóers gép. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. 400 munka-^. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak. Juta. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. 15 munkás. 8 munkás. 12 lóers gép. 7 lóers ^ép. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. 17 munkás. Hold András kaptafa. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota. Kruck József asztalossága. 10 mimkás. 15 munkás. 20 munkás. t. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. 6 lóers gép. 16 lóers gép. Zwick A.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. t. 40 munkás. Weisz Adolf brgyára Újpest. Wolfner GjTJla és Társa br. 4 munkás. 27 munkás. Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu. 40 munkás. Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. sörte-. 6 lóers gep. 10 lóers gép. fémtisztító szövetgyára Budafok. A : 700 lóers gép. Egész sereg nagyobb Fonás.és . 1000 munkás. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva. 5 lóers gép. és Fia hordógyára Soroksár. 8 lóers gép. 44 munkás. t/jpe«<. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz.és butorárúgyára Vúcz. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. gépszíj. Erzsébetfalva.

konyak. 24 lóers gép.138 Ipar. Ezek közül a malomiparra 1939. hitelügy ós forgalom. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. konyak. Hölle J. 8 mimkás. 9 munkás. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. 25 munkás. Macourek Lajos szeszgjára Üll. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Kecskemét. Gschu-indt-{é\e gyár r. 30 lóers gép. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. Emmerling Adolf tzijáték. 36 lóers gép. t. Els alföldi konyakgyár T. likr. Vannak nagy ezipgyárak. Kecskeméti jéggyár r. Özv. Kobrák czipnpyár Vúcz.és konzervgyárat is. 5 mimkás. 3ü0 inunkiVs.'!ii miuikás. 80 mimkás. 6 lóers gép. t. Sonnenschein E. és gzmalma Taksony. és kir. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz. Orünherger M. 15 munkás. 30 munkás. Kecskemét. ti munkás. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. : Élelmezési ipar. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . 10 munkás. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. 3 lóers gép. a czipész. Els kecskeméti konzervgyár r. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. Rigó István szódavízgjára Czegléd. és kir. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. 50 lóers gép. Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. Schmidl dr. 10 munkás. Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. Özv. 750 lóers gép. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. 12 muulcás. 2 lóers gép. alföldi papirszopóka. 2 munkás. 12 lóers gép. 16 lóers gép. Braun és Davidovics és hentesipar megyében. 416 munkás. Puchle András szikvízgjára Soroksár. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. lampion. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó. kereskedelem. 3 lóers gép. 50 mimkás. 8 lóers gép. t. rum. mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik. vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. 300 munkás. Budafok. Lampionok. 2 lóers gép.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék. 3 munkás. Czuba-Durozier és Társa cs. Frangois Lajos és Társa cs. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. 6 munkás. t. a pálinka. 10 lóers gép. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást.AJexin" zsírmüvek gjára Budafok. 8 munkás. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is.. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. 6 mimkás. 30 lóers gép. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. 11 munkás. 14 munkás. 3 munkás. 4 lóers f. Kecskemét.\dria" czipöpyára Zsámbék. Találunk szalámi. 8 munkás. 10 háziiparos. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. 10 lóers gép. A könyvkötszáma csekély. 15 munkás. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. 135 lóers gép. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. 8 munkás. De valamennyinél nagyobb a malomipar. 16 mimkás. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar.é]i. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. : A FarUu. szállítók pezsgborgyára Budafok. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. és kir. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. margaringyára Erzsébetfalva. 24 munkás. 2 lóers gép. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. 36 lóers gép. udv. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest. 3 lóers gép. melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. 3 lóers gép. 240 lóers gép. 24 munkás. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa. Rankov Józsof . Reisz D. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. Az élelmezési és élvezeti ipar.. 100 munkás. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. A szeszipar különféle ágai. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. finomítója. 20 lóers gép. 3 lóers gép. 4 miuikás. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs.. Nemes L. fáklya. 3 lóers gép.szVicsipartelepe Kecskemét.és szcsipartelep. 8 munkás. . 5 munkás. (linner Béla szikvízgyára Alpár. és Fiai szikvízgj-ára Újpest. t. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040. 35 munkás. 60 munkás. munkás. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. udv. miuikás. udv. Ocskó Ádám . Kiváló az egyenruiiakészítö. szállítók franczia konyakgyára Budafok.364 lakost foglalkoztatott. 7 lóers gép. 9 munkás. 7 munkás. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén. és Társa . szivarkahüvely. Pálóczi Horváth István szeszgyára. 40 munkás. A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. 3 mimkás. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva. a statisztika adatai szerint. '2 lóers gép. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14. a hentes. 65 mimkás. pálinkafzje és gzmalma Örkény. 8 munkás. 75 lóers gép. Márton cs. Váczon keztyügyárat találunk. Papir-ipar. 100 munkás. \-illamns üzem.

— . A Wollner-féle vasgyár l'jpesten. r. A Magyar Pamutipar 3.139 1.-t. gyártelepe Újpesten. 2. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten.

gyétr Újpesten. 3. ' ! " Jr 1.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. aczélöntvény- . A Löw^-féle faipari gyár Újpesten. — — ^2. A A hazai kovácsolliató vas.léO '**^.

Tápiószele : Barta Kristófé. 8 lóers. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. Kiskörös : Guttmann M.. Kálmán Istváné. 4 mimkás. 25 lóers. 4 munkás. 350 Györgyé. Nagykátai járás Káka : Ifj. 20 lóers. Farkas Elek „Árpád" gzmalma. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. 70 lóers. 50 lóers. — — : : . 2 mimkás. 4 munkás. 3 munkás. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers. 4 munkis. 7 munkás. KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé. Szentkirályi Tóth Sámuelé. 25 lóers. 15 lóers. 50 lóers. 40 ló<<rs. 8 munkás. 13 munkás. hitelügy és forgalom. Czeglédi gzmalom r. 90 lóers. 2 mimkás. Halasi gazdasági gzmalom. 5 munkás. 100 lóers. 6 munkás. 7 munkás.Andrásé (motoros) 20 lóers. 30 lóers. Sámuelé. 6 munkás. 100 munkás.s. Ócsa : Mercz Antalé. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. 1 munkás. 25 lóers. /zsdí. 50 lóers. t.Ipar. 15 lóers. 3 miuikás. t. Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. 30 lóers. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. Gyón : Staudinger Lipóté. 300 lóers. 2 munkás. Biai járáS (daráló) 10 lóers. t. Kiskunfélegyházi II. 18 lóers. Diószegi Gáboré (daráló). 50 lóers. 50 lóers. Czegléd : B. Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers. 150 lóers. 200 lóers. Tápiögyörgye B. Farkas Eleké. 65 lóers. 4 munkás. t. Zagyvarékás : Glück Salamoné. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. 2 munkás. 100 lóers. 25 lóers. ipar r. 120 m\mkás. 2 munkás. Skultóti János és Istváné. t. 42 lóers. Pilis : Özv. Körösi Antalé. 7 munkás. 4 mimkás. Hunyadi F. 12 lóers. 60 lóers. t. 3 mmikás. Nemesik Gusztávé. 6 mimkás. 30 lóers. 100 lóers. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. 40 lóers. Imréé (villamos daráló). Solt : György Józsefé. 30 lóers. Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. Gyömró : Gyönircy Aurélé. 9 munká. 30 lóers. Szüle Lajos két malma. 10 mimkás. Túra : Dóra Istváné. Vjszász 80 lóers. 350 lóers. 5 nnmkás. 60 lóers. 25 lóers. 30 lóers. Sertóshízlaló 30 22 munkás. t. 2 mimkás. Kocsér : Ifj. Kovács Gézáé. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. 120 lóers. tí munkás. 4 munkás. 10 lóers. Bátya : Vojnits Gergelyé. S. Nagykáta : Filka Ferenezé. 8 munkás. 6 munkás. 70 lóers. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. a következ malmok állanak fönn városokban. 4 munkás. Gyalog Jánosé (daráló). Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. malma. 40 lóers. 65 munkás. 4 munkás. Zsámbok : Varga Istváné. Pintér Ferenezé. Özv. 5 munkás. t. Hajós : Stareck Károly és Társáé. t. Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. 50 lóers. Kovács Gáboré. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). Gomba : Szemére Hubáé (daráló). (leégett). és Társáé. 3 munkás. 60 lóers. 13 munkás. 35 munkás. 2 munkás. Vér Jánosé. Törteli Testvéreké. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). 3 mvinkás. a : — — — — — munkás. 30 lóers. Ifj. t. 3 munkás. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. Sükösd : Siptór Jánosé. Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. 16 lóers. 4 munkás. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. Szaitz Gáboré. 7 munkás. Hunnia gzmalom r. r. 4 munkás. 6 munkás. Walter Lörinczé. Stehr Jánosnéé. 2 miuikás. 5 munkás. 9 munkás. 7 munkás. 8 lóers. 40 lóers. Farkas Mihályé. Thorma Károly szikvírgyára Izsák. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. 10 munkás. 20 lóers. 30 munkás. 3 munkás. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. i I • : — — : : — — : — : — — . 4 mimkás. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. (KoUárszL. 3 munkás. 17 lóers. Oregcsert : Gatter Jánosé. Túrák J. 3 munkás. 120 lóers. 100 lóers. 10 munkás. Ókécske : Ókécskei gzmalom r. Szántba Pálé. 100 lóers. 4 munkás. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. 35 lóers. malom és gzfürd r. Szilágyi S. Szakái Istváné (benzin). Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. 111 lóers gép.50 lóers. t. Kook r. 70 lóers. 40 lóers. Váczszentlászló : Borbás József néé. t. A járásokban. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. 8 munkás. 30 lóers. 1 munkás. 14 munkás. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). A A vármegyében. Gubányi Mnéé. 102 lóers.) 80 lóers. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. 20 lóers. Vén Testvéreké. nem gzüzemiíek megjelölésével. lóers. 14 munkás. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. nt ers. 85 lóers.Cornélia" gzmalma. 50 lóers. kereskedelmi.Mezgazdasági. 20 lóers. Boldog : Bakorik Károlyé. Iklad : Kuzma Ferenezé. 2 munkás. 16 lóers. 8 lóers. Kakiics : K. 100 lóers. 39 lóers. 64 lóers. 4 munkás. Ili munkás. Schwartz Samué. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. Keczel : Fischl Móré.. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). Özv. 50 lóers. Kálmáné (benzin). 85 lóers. 75 kás. lóers. 3 munkás. 60 lóers. 12 munkás. 40 lóers. és Fiáé. 30 lóers. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. (szívógázmotoros). Kiskrösi járás Császártöltés. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. 3 munkás. Tápiósüiy : Cseri . Novak Júuosé. 9 munkás. : : : — : ( . kereskedelem. 3 munkás. 24 lóers. 90 lóers. 4 munkás. Hirn Sámuelé. 30 lóers. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. 20 lóers. Kmeth Bené (benzin). 27 munkás. 50 lóers. 4 munkás. 6 lóers.. Kecskeméti . 7 munkás. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers. Holló Istváné. 9 mimkás. Miske : Miskei gzmalom. 4 munkás. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers. 6 munkás. 141 dolgozó telep© Szeremle. 12 munkás. 203 lóers. 16 mimkás. egyesült gzmalom r. t. Báró Harkányi Frigjesé. Kovács B. 7 mimkás. 7 munkás.: Walter József és Társáé. 5 munkás. Weszely Dezsé (daráló). 4 mmikás.. 3 munkás. t. 1 munkás. 11 munkás. 7 mimkás. József" gzmalom r. Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. malma. 9 munkás. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. t. Ifj. 7 munkás. 25 lóers. 1 mimkás. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. t. Czeplédi gazdasági gzmalom r. 21 mimkás. 3 mimkás. 80 lóers. Lajosmizse : Buday Péteré. 9 munkás. 40 lóers. Törtei )r -x wffy Emilé. 6 mimkás. 50 lóers. 2 mvmkás. 7 mimkás. gzmalma. 20 lóers. Kliirer Ferenezé (motoros). 10 lóers. 5 mimkás. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané. 8 lóers. 1 munkás. 3 munkás. Molnár Imréé. 3 lóers. t. Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). Özv. 1 munkás. Gubacsi István (motoros) 8 lóers. Miskolczi Testvéreké. 95 munkás. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. Józsefé. t. Verség : Deutsch J. Vantulek Pálé. 40 lóers. 6 munkás. Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). 18 mmikás. 7 munkás. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé. Szakmar : Szabó Jánosé. 6 munkás. 18 munkás. 30 lóers. B. Üll Geley József . 1 munkás. 4 munkás.-néé. 240 lóers. Krigovszky Jánosé. 6 nninkás. 8 munkás. Rádapuszta : Forster Kálmáné. t. 4 munkás. Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. t. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. . Duna\ddéki gzm. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. 10 munkás. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). Vladár Károlyé. 45 lóers. 46 lóers. 3 munkás. Schwartz Móré.

. eszencziák. 7 miinki'is. Olaj. 16 lóers gép. festék. lóers. Wolf Vilmosnó szappanfzje. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n.. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. t. 250 lóers. 7 lóers gép. 8 mimkás. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. Van egy szentképkészít ipartelep is.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva. kátrányt. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. Biehn János aszfalt. 37 lóers. Özv. Liva Józsefé. 100 munkás.) I. 35 munkás. 48 miuikás. 1 10 lóers gép.s vazelinmüvek r. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. Olajipar társaság Rákospalota. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. 180 lóers gép. szájvizet. Schmiedl Márk szappangyára Vácz. 2 m\mkás. 2 inunliMs. t. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. P/coí-f. 6 lóers gép.'elyé (daráló). Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva. 120 munkás. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. 9 lóers gép. 100 m>mkás. 4 numkás. Erzsébet falván. 120 munkás. illatszert. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers.és szódagy. ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl. 100 munkás.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz. Hoffmann Ignáczé. 4 munkás. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. . 280 lóers gép. 16 munkás. Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar. 55 lóers gép.. miinkiW. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. !í munkás. 12 lóers. 18 lóorös. Újpest. 8 munkás. ós Jánosé. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése. 1 m\inkiís. ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. mosóport. 15 mvmkás. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja. 75 lóers gép. 14 lóers. Soroksár : Ledofszky Gézáé. 40 mimkás. 20 lóers gép. (lipiizin). Szódi Móré. 7 lóers gép. 5 m. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk ."> »i — . Tápiószccsó : Potárv F. Tiirák Jánosó. 4 mimkás. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers. Lorilleux Ch. 45 lóers. zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek. és Társa betéti társaság festékgyára . Els pesti íptídt'um. 2 munkás. 14 lóers gép. Van számos keményít-. Tápióbhsle : Bátori Voiio/. Fát : Nagy Lajosé. ti miuikáí. 20 mimkás. (üzemen ki\Kil. 7 munkás. 20 lóers gép. vazelint. Sándori és Trencséni . 4 lóers gép. 3 lóers benzinmotor. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. Winlemitz Gyula szappan. különféle fénymázakat. 4 munkás.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. Móczár Gyula festékgyára Solymár. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. Budafok. Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. Reiaz Frigj'es dr. 100 lóers gép. Ráczkevc : Gnczy Miliályó. 25 munkás. olaj. 40 munkás. 60 munkás. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. Magyar Itigkgyár Kispest. 40 lóers. 138 munkás. ós G. Tóalmás : Piffkó Jánosé. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát. Marljm L. M. fogkrémet. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. és Murányi vegyészeti gyára Újpest. 10 munkás. 6 lóers gép. Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. Ifj. 250 raimkás. ii lóiTs. 45 Épltfl-ipar.. Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva. 2(1 lóorös. Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják. Újpest. 260 munkás.és pipereszappant. 7 munkás. Ilits Kornél lakk-. Halfer József festékgyára Budakeszi. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest. tetemes részét a A k- és m- . 10 munkás. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest. építési kedv nagy. a hol nyomda és fényképész ne volna. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. Nagy jelentség a festékgj^ártás is. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. 15 munkás. 4 munktis. Alig van jelentsebb helység. Oalgamácsa : Schott Nándoré. 16 lóorös gép. 2. 4 munkás.\midon" keményítgyár Taifcson!/.és mázgyára Újpest. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. 12 lóers gép. kir. 15 lóers. Cséry-féle szemétfeldolgozó r. 120 lóers gép. mtmkás.30 lóorös. 70 lóers gzgép. 3 lóers gép. 2 munkás. koreskodolom. 120 munkás. 32 lóers gép. 35 lóers. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. Soroksár. 20 munkás.') munkás. egyéb iparágak rovására. A városokban több is van mindegyikbl. Iti muuki'us. Keleti dr. . gyümölcszamatot.Bwcío/ofc. Tököl : Kudi Ger.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. t. Ezek közül . 150 munkás. 12 lóers. 12 lóers.ós kátránygj'ára Kispest. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. Burján Pálé (benzin). 40 lóers gép. : lóers gép. 80 munliás. Rákospalota: Huszár Lajosé. 500 mvmkás. 8 munkás. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. Gyufagyárakat Budafokon. TápiöszenI marton : Itj. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. A vegyi gyárak aszfaltot. 14 munkás.142 Ipar. 40 lóorös.olé (twnzin) 20 lóers. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak. Újpest. 30 lóers gép. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. Pánd : Baratiyi István ós nejóó."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. 80 lóers gép. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. vogj'i termékek. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. 50 mimkás. Pestszentlrincz. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100. szódát és lúgkövet termelnek. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. 30 lóers. kencze. Krayer Ede és Társa festék-. 58 munkás. 28 lóers gép. 450 munkás. !l munkás. 2 munkás. 6 munkás. 3 munkás. 100 lóers gép. A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik. liitolügy ós forgalom. Horváth Józsefé. t.

hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett. Szalkszent márt ónban 1. 1156 üzletrész. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete. tagja. Igj' a . tagja. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást.200 K értékben. Fischof Henrik. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú. Ez a szám tíz év eltt 2062 volt. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. tagja. t. Alakult 1! 01-ben. javitointézot nyrniilája. Ráczkevén 1. t. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. hitelügy és forgalom. 12 munkás Wemer Ferencz. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. K. Budafokon 1. H< rváth Gyula. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2. K.s-e egész területén a vendégls. Solton 1. \Wö üzletrész. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. 217 üzletrósz. meglehetsen el vannak terjedve. beraktározással. Erzsébetfalván 1. Fekete Miliály .Kiípcíí . Monor : Süveges József. tagja. iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Ráczkeve : Róde Miliály. szállodás. Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. A vendégls-. : — — — : — — — meléssel. Gzfürd is sok van. értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. Nagykörösön 2. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . 2362 üzletrész. Jászszentlászlón 1. kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. tehát a szaporodás 1157. Alakult ISOö-ben. 104. Alakult 1903-ban. K. tehát azok fejldésnek indultak. Aszódon 1. Vesszösi József.850 — — korona értékben. 312 üzletrész. H. A statisztika adatai szerint a vármeg. kor. Alakult ISíl'J-ben. Szilády László. Fülöpszálláson 1. a melyhez a fürdk is tartoznak. ellenben az iparhoz közelebb álló ágak. 60 munkás . még pedig nemcsak az ország határain btlül. tagja. Szabadszálláson 2. Kiskörösön 1. orsz. Váczon 3. H. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O. kereskedelem. értékben. csipkeverés és kosárfonás. értékben. Erzsébet falva : ilártonfi L. Irsán 1. Újpest : Fuchs Antal József. mint az O. K. mint az O.és szállodás ipar. 164 tag. . mint az O.-cz. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. 845 tag. pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. 9 mvinkiis. Dusnokon 1. mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. 2 munkás. A . Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. nuinkás Sel ök Béla. a mi 56 százaléknak felel meg. 73. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. 57. 40. Kunszentmiklóson 2. Mvés. kir. évi XXIII. 44 tag. Szentendre : Schwartz J. Bors Károlyné. í( miinkíls. tagja. K. mint az O. K. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. 60 üzletrész. K. tagja. K. bútorcsarnok és hitelszövetkezete. 4 munkás. értékben. 1903-ban árúcsamokot. Szentendrén 1. Újpesten 3. Kalocsán 4. 2 munkás. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros. Alakult 1907-ben. Kiskunfélegyházán 2. Alakult I8íl9-ben 798 tag. Kiskunhalason 3. H. mint az értékben. 155 üzletrész.'u. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében.és nj'omdar. mint szövetkezet. . Kalocsa : Jurcsó Antal. 110 tag. Ujszászon 1. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el. Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . plal^uit H'OO-b. széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA.. 462 tag. A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik. mint az O. 50 tag. Els nfgyalföldi hirlapkifdó. Mayer Sándor. Vúcz : Dercsánvi Dezs. Ókécskén 1. I . Xeményi Testvérek. Apostagon 1. kávés. 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. 31. termel és áritcsarnok szövetkezete. Xyersanyag-beszerzéssel. Kiskunhalas : . Foton 1. fegjintézet nyomdája.• Ipar. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van. Tasson 1. £«n«sením»fc/<ís Özv. börraktárszövetkezete Czegléden. . 4 munkás . Gichner Gábor Spitzer Vilmos . Alakult 1807-ben. 97 tag. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. 4 munkás. értékben. 3488 üzletrész 174. K. H. mint az O. hanem azon túl is. H. Xagjkátán 2. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. Gödölln 2. 4 munkás Kir. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. Az 1898. O. Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. Ujkécskén 2. Híres a halasi csipke is. míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat.200 kor. 6000 K. 7500 értékben. mint az O. taaja. Izsákon 2.400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet. Újpesti munkásotthonszövetkezet. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. Prager Ferenez. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t. Monoron 2. . nemcsak a városokban.250 K. ipartestületi hitelszövetkezet. Visegrádon 1. kezet. K. H. árúterAlakult 1900-ban. Kiskunlaczházán 2. 10. mint az O. Foktn 1. Kecskeméten ö. 123 tag. mint a harisnyakötés. Kerekegyházán I.480 korona órtéklien.^ében. Czegléden 5. alakult 1909-ben. H. H. Fischl Dávid . 3 munkás. .800 K értékben. Dunavecsén 1. 5 mimktis. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. tagja. 150 Újpesti üzletrész. Dunakeszin 1. Budafok : Leopold és Frank. tagja. H. H. Salgó és Társa. Czegléd : Xa^ry Elek. Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. czipészek nyersanyagbeszerzö.

átlagos kereset 68. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt. . Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868. Ezek között A budapesti A vármegye A A A . Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel.788 K-t. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. . véleménj-i. Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891.100 K-t.630 K-t. Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét. Steinacker Ödön 1886—1892. a székesfváros. : A községi faiskolákból kiültettek 12. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. . eddig kifizettek 35.761 ügj'darab. Wahrmann Mór 1891 1892. solyera'. legnagyobb 129 korona.329 kat. Nógi-ádot a beszterczebányai.!. Esztergom. kamara vagyona a 200. . 239 drb öreg. hold. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. . Nógrád. összesen 3295 drb szederfa.660 koronáért váltotta be. 1890-ben pedig. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30. . összesen 963 keres lakos foglalkozott. K . iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában. városokkal együtt. Szolnok. soproni. továbbá a pesti. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. Heves és Küls-Szolnok. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés. az itt lév szab. 1869 augusztus 2-án történt. Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis. kiknek száma 30 volt. pilisi. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. Esztergom. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig. temesvári. Kecskemét és Székesfehérvár szab. eddig Icifizettek 6310 K-t. városok területére terjed ki. bóiös kiilacsokaf készítenek. Budapest székesfváros. kir. kamarai tagok sorába. évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt. Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. . kassai. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk. Esztergomot a gyri. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60.594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest. .211 kg.000 koronát meghaladja. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68. gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal.'!. értékben. a mely a pozsonyi. . A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. Az irodában be volt iktatva 32. 1869-ben. Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50. liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség. Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. debreczeni. 1 . Fehér. . kamara területe 17.899 drb 2—3 éves csemetét. budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki. hanem még a tengeren ti'il is. Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37. Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182.set 50. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez.^ul)ót tennílt. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. Lánczy Leo 1893-tól máig. Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék. kir. 1869—1886. .723 koronát. migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A . legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30. Heves. liitelügy és forgalom. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22. Eberling Gusztáv dr. ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába. Szvetenay Miklós dr. 1850 szeptember 4-én. A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. Az els megalakuláskor. adott 12 törvényjavaslatra. Eunek a sok selyemhernyónak 13. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t.144 Iimr. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben. a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. Fehér. Van 48 iparos és 48 keresked.550 K-t.990.834 koronát. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik.980 K. kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban. községeknek. . Antal 1850 51. koroskodoU'iii. szederfát és 4. legnagyobb 116 K. Ekkor már a kültagok között. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl. Appiano 1857. Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57. átlagos kereset 60.895 K-t. összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt. . A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt.376 drbat.

kunszentmiklósi. kocsmáro. társulatok. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé. solti általános. Üjpest. A Magyarországi munkások rokkant. Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén.s^esülete stb. elbb négy. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. kiskunlaczházai általános. kecskeméti. épít-. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta. Monor. tápiószelei. még pedig úgy. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt. Dunapataj. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel. Pest szent lrincz. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. fa-. CsizmacUák. kereskedelem. Kispest. Üjszász és Vácz. monori általános. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. majd hat. czeglédi. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata. Budakeszi iparoskör. : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- . Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott. Kovácsok. 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. Rákospalatai iparosifjak otthona.sok és szállodások ipartestülete. az abonyi. Erzsébet falva. Czegléd. . Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. ipartestületek. liitelügy és forgalom. kiskrösi. rákospalotai yegyes. az ács-.-cz. budafoki. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott.- Ipar. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt. Kókai iparos társaskör.I. rákoskeresztúri általános. Kunszent miklós. szentendrei. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. Iparosifjak önképz egyesülete. soroksári általános. évi X\T. elintéztek 21. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. Haidekker Gyula és : : : . kiskunhalasi. kalocsai. újkécskei. Kalocsa.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát. Epitiparos munkások egyesülete. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely.' ipari szakegyesületek. Rákospalota. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . lajosmizsei. . Gödöll. Kiskunhalas. Monori iparos olvasókör. . szál Ó-. nagykrösi. kispesti általános.és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö. újpesti vegyes. szabadszállási általános. váczi és a zsámbéki ipartestület. kiskunfélegj'házai. Erzsébet falvai iparosok köre. melyek a következk Szabók. Budafoki kádárok egyesülete. Szcsök. soltvadkerti. nagykátai. aszódi. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. t. gödölli. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. vas.-cz. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. erzsébet-kossuthfalvai általános. mikor Brooser Mórt li. Iparosifjak önképz egylete. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884. alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott. kiskunmajsai. állanak fönn dunavecsei. czipész-. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. Kecskemét: Iparegj-esület. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. általános ipartársulat Váczon. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. alberti-irsai. szobafest-. péczeli és rákoscsabai egyesült. albertfalvai. föld-. Budafoki iparoskör. évi XXVIII. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. alapján. A vármegye ipari élénkségét jellemzi. A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. t.

229 1 orvos. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára.910 tagg'l. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. 403 férfi. Érd: 1 orvos. tartott 374 gyárvizsgálatot. Kistrrcsa 1 orvos. évi taglétszáma a következ volt .lnok. : . 3 nö. együtt 641 tag. 116 babsstvizsgálatot. együtt 10. 74 nö. 651 beteg. Aszód. hilolügy iw forgalom. együtt 385 tig. Budaörs 1 orvos. 1071 beteg Rákoskeresztúr. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. . Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. . volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés. : . (Visegrád) betegsegélyzö pénztára. Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. Péteri 1 orvos. Solymár.iki tégla és mészéget r. : . 3024 beteg Soroksár 2 orvos. t. 219 beteg Kishnrta 1 orvos. 099 férfi. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi. koiv. Ujl. a töbi padig csiládtig. t. Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi. : . : : : . együtt 4683 tag. 1122 gazdasági (gözcséplö. 375 férfi. t. Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot. Nagykovácsi. Nagytétény: 1 orvos. kecskeméti. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba.rtestület beteg. 2137 beteg Albertiirsa. volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. Rákosliget: 1 orvos. évi XIX. 7337 beteg Erzsóbetf dvj. 116 beteg Zsámbék I orvos.-toi.224 beteg . kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra. 1844 beteg. Ócsa 2 orvos. : . Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik). 472 n. Tagj linak számi az év végén 7093.és irószergyár r.ikeszi 1 orvos. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos. 694 beteg Piliscsab i. 1097 beteg. a kik 90. Összesen 7 ip. 405 férfi tiig. 396 beteg Visegrád : 1 orvos. Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. : : 1 : . Magyar pirautipír r. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra. Üröm 2 orvos. ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. Péczol 100 beteg . Szentendre: 1 orvos. Kecskemét.332 beteget kezelt Kispest 2 orvos. : . Ráczkeve 1 orvos. — — — . 406 nö. 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. együtt 18fi. gödölli. 818 beteg ÜUö 1 orvos. Hitásköre kiterjed Czegléd. 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. Sójkút Törökbálint 1 orvos. 1434 bateg Bi i 1 orvos. Kartal 1 orvos. 729 beteg. : : : : . óv végén 168. : . 425 férfi. kalocsii. : . betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik).-ikodflciu. Csepel: 2 orvos. Csobánka. 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. Szigetszentmiklós: 1 orvos. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. !t. 1030 nö. ÜSS no. 280 férfi. KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. M : . 1 183 beteg orvos. B g. Pilis 1 orvos. : : . 4162 beteg. A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . ngykát'i. 491 beteg M^nor. az alsódabasi. együtt 1336 tag. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. : .358. 125 beteg Vecsés I orvos. Tagok száma az 1908. hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer.-cz. Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. 10 nö. 238 n. : . Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. 660 beteg . kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r. poraázi és ráczkovei járásukra. 312 n. Czeglédberczel. 504 férfi. együtt 2818 tag. (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. t. Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását. 5 orvos. együtt 5 2 tag. : . Pomáz orvos. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. 135 beteg 1 orvos. 1679 beteg Békásmegyer. 76 beteg . meghalt 54. monori. — 1 — — Az 1907. gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. együtt 3885 tag. 204 férfi. „Lechner" rákosi tégbgyár r. : . Ezek közt 49. : : : . gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak). 2175 liö. Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára. 115 nö.431 beteget kezeltek._34 nö. 1278 férfi 58 n. Dunibogdány 1 orvos. : . Rigler József Ede pipir. Kiskunlaczházi : 1 orvos.195 volt a tig. m3ghilt 17. : . együtt 733 tng. TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. beteg . 1030 n. együtt 592 tag. hanem azok hozzátartozói is részesültek.5 tag. A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. : . 84 beteg Budakeszi 2 orvos. a biai. 367 beteg Budifok 1 orvos. : . Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. t betegsegélj'zö pénztára. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. 308 beteg. : . együtt 610 trg. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. 398 beteg. 8735 férfi. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos. 120 beteg. 4534 beteg. : 1 . a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján.segélyzö pénztára 3770 férfi. : . 13. Budakalász 1 orvos.-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. 515 beteg Barosjenö. Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára. 1008 beteg Czinkota. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok. Pilisszántó 1 orvos. Gyömr I orvos. együtt 499 tag.: 14(> Ipiii". együtt 2342 tag. dunivecsei. 372 beteg Alsónémedi. Báleolvadt a czeglédi. 129 beteg. Dun. 10 nö. t. együtt 514 tag.

m. ipari számtan és mértan. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. Csak konyakot gyárt.ós villám. Fr.Alapította a tulajdonos. hogy helyes szocziálpolitikát követve. volt 1794 könnj. Kórház. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. ezek közül 64 n. Csepelen. . Mimkások száma 80. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. Monoron. Gyárt szappant.inczia-. Újlaki tégla. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. és Münehonben. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. kir. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. Munkások száma 30. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe. eszencziákat és vegyi termékeket. Czegléden. Rákospalotán. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. sósborszeszt. A telep 3 épületbl áll.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. mind a gj^akorlati mülielymunkára. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten. csak úgy tehetnek szert. t. Munk. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs. t! bets.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. Területe 3200 m. Tagjainak száma 697. T.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak. de inkább gyakorlati jelleg. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola. Termelésképesség 220 kw.266 munkással. Mimkások száma 9.'íS — : — — . Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. a mely szintén csinos dolgokat alkot. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba. Villamos ár. Munkások szám i 6. s 3 épületlil áll. hajtóer gz. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára). kereskedelem. H. Kalocsán. és kir. Fürd. Olasz-. A nagyobb ipartelepek belátták. Soroksáron. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat. Kecskeméten.s két épületbl áll. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. lüskrösön Kiskunhalason. Albertfalván. megfelel pinczékkel. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi. iparosiskolák az 1884. Budapest-budafoki h. Üjkécskén. — — tekinthet vissza nagy múltra. iparmvészeti iskola tanmülielye). kivéve Kecskemétet. Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára. 1884-ben alapíBudafok. A vállalati . Szabadszálláson. Évi termelési képesség 7500 hl. Piacza az egész monarchia. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás.és Törökországba. áUandó munkásanj^agra. ptára. Német-. é. Orosz. Kecskeméten. A hajtóer 300 HP gzgép. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. Taglétszáma 900. a hol oly nagy volt a részvétlenség. Keletkezett 1899-ben. melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra. évben már be k Uett szüntetni. Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar.és gj'ártelepeit. Czuba-Durozier és Társa cs.ós 415 súlyos moghotegedés. Nagykrösön. Budafokon. van Ausztriába.*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. — — D — C . Brázay Kálmán vegyészeti gyára. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. Budafok. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. Spmyol-. Bécsben ós Párizsban. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. fióktelepe van Bécsben Budafok. hiteUigy ós forgalom. Területe 2200 m. Solton csipkever tanmiihely. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál. Tagjainak száma lO. betegsegélyzö pénztára.Ipar. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. ezek közül 2 n.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára. ErzsébetKjskunf elegy házán. Fióktelepe van Budapesten. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. falván.isköny\-tár \-olt 3 telepen. Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. és Ulbrich Gyula. tott Czuba-Durozier W. Nagykrösön és Újpesten. Tagjainak súlyos mcgbotogedés.mpgh ilt 19. a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád. Munkáskör fönnállott 3 telepen. Gödölln. Gyárt aetherikus olajakat. Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola. Szentendrén. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. A gyár áll mi kedvezményben részesül. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak. Aszódon. Albertfalva. meghalt 14. h'amokat az iparosok továbbképzésére. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. udvari szálUtúk cognac-gyára. meghalt 41. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. Kunszent miklóson. melyeknek 4476 tagja volt.

. a V.000 korona érték. Mimkásiik száma — — — . korongokat. Fabianek Vilmos. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy. ezek közül négj' n. ezek közül 60 n. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. — Halász József szivarszipkagyára. É\i termelés kb. Munkások száma 2 férfi és 50 n. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József.-t. akkumulátor-telepek. 7200 m^ s hat épületbl áll. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. Munkások száma 8. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. Tervbe van véve.000 m*^ s 16 épületbláll.Transylvania sec". ezek-közül 40 n. az osztrák tartományok és B.társasággá alakult. Munkások száma 95. ezek közül 3 nö. László. — HP Belgiiiitiba és . konyak. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára.-t. Szerbiába és Lengyelországba. Haz ai piacza Czegléd és környéke. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. Munkások száma 10. Vannak munkásjóléti intézményei. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe.ii és ázsiai Törökországba.-ban alapította a tulajdonos. Évi termelési képesség 200. Ka\ateh piacza az egész \nlág. gyújtó. a ki a festéket és eljárást föltalálta. 1908-ban részv. hold és öt épületbl áll. 1887-ben alapították a tulajdonosok. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb. Czegléd. Budafok. Sört és malátát gyárt.T m. ezek közül 26 n. Kiskimlaczháza. Schinidl dr. Hollandiába. vagyis naponta 30 35.000 hl. kereskedelem. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. Szegedi László. A gyár területe 4'. Tálassy Ari). A gyár liárom épületbl áll. : ruházkodás stb. Évi termelés 230.148 Ijiar. János. Gyárt növényzsirt. Hazai piacza az egész ország. KülönBudafok. ezek közül 43 nö. O.000 és 20 épületbl áll. Törley József és Társa pezsgö-borgyára. Németországba.. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. Hölle János MárBudaörs.000 1. A gyár területe kb. egy km. Kiskunfélegyháza. liosszú villamos motor. és V. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos.000 palauzk. Bálint András és Antal Antal. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. munkások számi 450. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Angol és Oroszországba. Hat épületbl áll. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára. kivitel e van Ausztriába. kivitele van Ausztriába. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt.-t. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja. I'ló-telep daráló dma. Hiz i piacza az egész ország. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. Különlegessége a Fmke.-t. munkások szárai 35. Nagykáta: Solt. 30. Munkások száma 41(1. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába. Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok.ílkán-államok. A hajtóer 1. fdapították a tuli'. 40i>. Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. A hajtóer 75 lóervel gz.000 db szivarszípka. Évi termelési képesség 1. 1906-ban alapította Sch. Eke.id. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd. ingyenes szolgálati — HP gzgép. eiu-óp. Mimkások száma 30 40. É\n termelési képesség 3400 40000 mm. A gyár adómentességben részesül.i-. Els czeglédi téglagyár r.jdonosok. Munkások száma 100. Budakeszi. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. 1873-ban ifj. -A. Munkások száma 54. Gyárt foszforos és svéd gyufát. Vasúti stb. Évi termelési képespinczével. Budafok. A gyár egy f. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik.Miklós Budafok. 188t. Hajtóer 300 80. dr.-t.-t. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés.l. Budafok. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. Alapította Gombó Arnold. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong. muukáslakásai. S. hitelügy és fcrgaloui. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. 1887-b9n keletkezett. A hajtóert 80 lóers gzgép adja. Fiókti'lope van Budapesten. Különlegessége Szalon-. Fióktelepe van Kbányán.500. — — m . Maltosm. Hajtóer S ség 3000. famegmunkáló s más specziális gépek. Területe 32.000 1. József. árú.\merikába. els magyar pezsgbor-gyára. villamos áramot vesznek igénybe. P.000 palaczk pezsg. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok. s egy nagy gyárépületbl áll. hosszú pinczével. kik csak a palaczkokat mossák. ISliíl-ben építette Froliner Budafok. 5 k. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. és Sch. Hazai piacza az egész ország. Jlvinkások száma 24. S. ki\'itele vf n Ausztriába. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. Kiskunhalas.János. a mely álle. Halfer József festékgyára. a kik közül 1 6 n. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint.000. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon. Termelési képesség évente kb. de mih 'lyt a villamos telep elkészül. Hazai piacza az egész ország." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll. Naxos csiszolóáru-gyár r. Évi termelési képesség 3 —400. legessóp» a . Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll.és két melléképületbl áll. A és Szent Gellért-sör. 2000 hl. Hac/^ay . Éjszakaraerikába és . Keletkezett 1904-ben. Bíró Mihály és Czegléd. közöttük 8 n. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok. — — — Cliinába. benzin és villám. 1900-ban Budakalász. A gyár területe 12. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. ton. A gyár területe kb. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. konyak. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. Területe 42000 [j in. Különlegessége . Extra. növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. Téglát és tetöcserepet gyárt. nyugdíjintézete. O. A híjtóeröt kézigépek adják. mint a Badai laizCzegléd. 1852-ben alapította id. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette.mi segélyképen 25. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. s 67 épületbl áll. s ezek közül 220 n. 1885-ben rlapította Balogh József. M. Unió magyar általános gyufagyár r. Hólle J.50 lóers gzgép.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. kiviteli piacza Bécs. Pannónia sec. mázsás vattát. Különlegessége a négycsillagos. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. a késbbi híres bécsi szállodás. Kunszentmiklós. Hajtóer 80 HP gzgép. Kecskemét. Sándor Rezs. ezek közül 8 nö. A találmány 30 éves és eleinte kb. Munkások száma 50.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

A váczi köt.és szövgyár. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen.IfiO V 1. Részlet . mühelytelepérl Rákospalotán. — — 3. V. 2. a M. A.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. a mikor Amerika mind megvásárolta. A tejes-malacz is keresett czikk. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. a melyet megérdemelne. de a termés-m''nnyi. a bárányokat felliízlalva. Il>nr. jó áron. ló. igen élénk. A hüvelyes vetemények. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. középfinom 240 385. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. mint fontos kiviteli ág. Ez az oka. rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. mind értékben örvendetesnek mondható. 162 síigok. tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. tojáskereskedés a külkereskedelem . Czegléd. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. Éjszakamerikába. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. Mind a budapesti. st sok esetben tlrágábban értékesíthet. melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. líitt-lüjiy és forgalom. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre. melyek kiviteli piacz (Nagykrös. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. a mi természetes is.ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. Mindamellett a kivitel szaporodott. Mind él. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy.szempontjából mind mennyiségben. az értékesítés kedveztlenebb. disznózsír. A készletet marha-. A baromfi ára igen változó. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet. A gabonanemek közül a búza. kesíthet. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. czikk. de állandóan magas. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik.és szalonnakereskedés jelentékeny. — — — — behozatallal is kell pótolni. Az értékesítési viszonyok kedvezek. Azokon a vadékeken. Állati tcr kck. bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. gyapjuüzleí. Kiskunhalas. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl.snek. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem.. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. mint Buda])esten. — A van. A sertés ára ingadozó ngyan. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól.< Kiskunhalason virágzik. — A len. Czegléden é. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye. hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. — — — : — . A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek. Kecskeméten. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált.és kender-kereskedés nem áll magas szín- .st znek. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon. Azokon a vidékeken azonban. tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. bár újabban ers versenynek van kitéve. A lúdszárnjiroUnak. koroskodolt'in.

mint föntebb láttuk.kult l!l(l2-ben. Nag^'körösön. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület. káposzta. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. virágzó forgalmat mutathatnak föl.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel. A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354. a takarmány minden idben keresett czikk. A gyümölcsök közül a meggy. vonalon. a termett 5."épre. nvári és szi baraczk.)-bpn. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. saláta. 1000 darab 100 koronás részvény. 215 üzletrész. hagymák. p. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. Czeglétli keresked ifjak kaszinója. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba. elegend hordója.000 korona. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. zöldbab.051 kg-ot ként. szilva. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. Alakult lUOli-ban. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. kereskedelem. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is. körte.és fakereskedelmi r. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül. spárga. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K. alma.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe. Dunnvecséii. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. KiskunfélegyV áza. de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. 142 tag. A paprika-kereskedés és kivitel számottev. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye. A kereskedelmi testületek.-t. H. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason. . 12. Hatásköre kiterjed II köz. : . Rákospalota. Alaptke 250. mind iiz O. — — — — — K K — . csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. dió és dinnye kiváló. mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik. jól értékesíthet. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú. Czegléden. K. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor. A homokon ter12. és osztályú A dohány a II. Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. Alnptöke 100. liitelügy és forgalom. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják.i0 darab 200 koroniis részvény.-t. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. Ez utóbbiak kivitele óriási méret. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. st a zöld takarmány is. A fakereskedés nem nagy arányú. föl. cseresznye. fleg a nyugati államokba. A vasútépítéshez szükséges bükk. A zöldségfélék. melybl kivitel is van. alakult 190.-t. már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében. 4:ill0 konma értékben. Erzsébet: — — — dk — — : .121. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete.000 korona. osztályozzák.'ízdasági értékesít szövetkezet. ti'gja. Hungária terménykiviteli r. Alakúit 1905-ben.Al'.Ipar. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. Kiskunfélegyházán. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. paradicsom.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I. A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk. átlagárban váltotta be. a fonnyasztott luczerna.

Kagyabonyi önsegélyz egyesület. tag. kereskedk egyesület*. HITELÜGY. Alakult 1890-ben. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. Alakult 1909-ben. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására. 3600 darab 200 koronás részvény. helyiségben. mint az O. Al.). 28i. K. 488 tag. 247 Akasztó. H. Keletkezett 1873-ban. H. — — — — — — — — — .ptöke 720. tagja. 853 Alsónémedi. 500 darab üzletrész. Félegyházán. mint az O. — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. Alakult 1888-ban. 200 koronás részvény. Váczi kereskedö-ifjak társiüata.-t. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy. üzletrész. de ezekbl egj' sincs a vármegyében. H. Alakult 1907-ben.000 Alberti. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. r. 20. 286. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó. 800 darab 200 koronás részvény. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r.4. Keletkezett 1896-ban.. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben. 25. K. Kiskunfélegyházán.000 korona. Els dunavidéki takarékpénztár. Pestmegyei abonyi takarékpénztár.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE.000 korom. 1730-ban ugyan találjuk annak. Alakult 1883-ban. Aporkai hitelszövetkezet. — Czcglédi : népbank r.700 korona. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja.1)U ffilvni Ipar.50 korona.000 korona.T iizlftrész. mint az O. Újkécskei kereskedk köre. Alakult 1870-ben.-t. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. 307 tag.-t. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag. vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet. 1869-ben Czegléden.000 korona. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon. Apo/ilag községi hitelszövetkezet. Alaptöke 200. 416 üzletrész. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén.ib 200 koronás részvény. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A . Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán. (Bötelep Ksztmiklós. 1000 d. 1600 dar. Kecskeméti kereskedi kaszinó. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r. H. Alakult 1902-ben. Akasztó községi hitelszövetkezet. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete. Alakult 1889-ben. K. mint az O. Alaptke 200. hitelügy és forgalom. tagja. Monori kereskedk köre. GödöUn és Szentendrén. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. tagja. SoltvadktTten és Dimavecsén. Nagykrösön és Váczon. Alaptke 160. fiókja. Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete. Keletkezett 1868-ban. Alaptöke 100. mint az O. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. A Abony. 42.) Alsódabas. tagja.000 korona. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III. Aliptöke 160. K. 849 Alpár.ib 100 koronás részvény. Alsónémedi hitelszövetkezet. de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. K. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. Alakult 1893-bíin.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. Alpári hitelszövetkezet. koreskodoloin. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete.000 korona. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva. Aszódi takarékpénztár. tag. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. t. 200 dorab 100 koronás ré-szvény. Aszód. korona. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. H. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\. Áporka. mint akkor. kereskedelmi tanfolyam. tegja.

Czeglédi hitelszövetkezet.lom. K. K. mint az O.000 koronix.750 korona. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet. 31. tagja.s. mint az O. 285 üzletrész. fiókja.-. H. H. tagja. Alaptöke 200. mint az O. Alaptke 300. mint az O.700 korona. Alakult 1892-ben. 2095 üzletrész. 1128 tag. 174. Alakult 1906-bar. 45. GOO db 100 k.".) mint az O. 19. rész.200 korona. tagja.szvóny.700 — korom. K. Alakült 1890-ben. tagja. tagja. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. Alakult 1895-ben. tagja. 1312 üzletrész. Dunavecsei takarékpénztár r.700 korors. 298 tag. mint az O. mint az O. K. tagja. 647 Budakalász. Csepel. Czeglédberczel. Czeglédi takarékpénztár-egyesület. H. K. — Alakult 1895-ber. Alakult 1889-b3n. — Budakeszi takarékpénztár Budars. 153 tag. — Csobánkai hitelszövetkezet.000 korona.-t.000 korona. 351 tag Boldog.500 korona. tagja. 1010 üzlet15. H. K.-t. 20. Dusnoki hitelszövetkezet. 480 üzli>tr('si'. Dunapataji önsegélyz-egyesület. Domonyi hiteltelszövetkezet. tagja.Ipar.-t. 76. H.-t.000 koiona. Budakalászi hitelszövetkezet. — — — — . befogadására. Alakult 1890-ben. 1990 üzletrész. tagja. 345 tag. mint a O. Alakult 1899-ben.250 koroni. Bajaszentistván. Csobánka.750 K. 17150 korona. 100 darab 100 koronás részvény. t. tsgja.000 Boldog községi hitelszövetkezet. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. Soroksárvidéki takarékpénztár r. rész.-t. — üzlftrész. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. 66. Alakult 1890-ben. K. K. 3000 dirab 100 koronás részvény. Alakult 1890-ben. Dunapataji takarékpénztár r. liitelügy és forgr. mint az O. Erzsébetfalvai takarékpénztár r. 14. Alakult 1901-ben. — Czegléd. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. Alakult 1885-ben. 216 tag. Alakult 1899-ben. H. fiókja. 100 koronás részvény.000 kiirciuti. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r. K. Alakult Dunaegyháza. Alakult 1892-ben. mint szövetkezet. 165 tagja.) FaJSZ.000 korona.'>. Bátya községi hitelszövetkezet. Dunaharaszti hitelszövetkezet. Bugyi községi hitelszövetkezet. tagja.1. EUó dunavidéki takarékpénztár r. H. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet.-t. tagja. 38. Alakult 1900-ban. H. H. Keletkezett 1882-bea. (Ftelep Soroksár. fiókja. H. (Ftelep Rákoscsaba.ii. — 192 tag. 362 üzletrész.")0 korona. Domony. 401 tag. nünt szövetkezet. H. Dömsöd.-t. 600 darab 200 koronás részvény. K. mint az O.) Dusnok. mint az O. Budakesz. mint az O. Bénye községi hitelszövetkezet. Alaptke 60. mint az O. X\A\in\t 1900-ban. K. Czeglédi ipar. 502 tag. 408 tag. tagja. K. Dunapataji hitelszövetkezet. Keletkezett 1883-ban. 2(11111 (l. Budafok. mint szövetkezet. mint az O. . Alaptöke 120. mint az O. Erzsébetfalva. 427 üzletrés/. H. 400 darab 200 koronás részvény.000 korona. Alakult 1892-b6n. K.. keroskedolem. Fióktelepe van Abonyban. 524 üzletDab. Dunavecsei hitelszövetkezet. Alaptke 80. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. 597 üzlotrész. Budakeszi hitelszövetkezet.-i.000 korou3. • mint az O. 3000 darab 100 koronás részvény. 1554 üzletrész. r. 1334 üzletrész.440 korom. 180 tag. mint az O.-ás részvény. H. K. Keletkezett 1884-ben. Csvár. H. Alakúit 1888-ban. 573 üzlitrc-i/. Rákoscsabai takarékpénztár r. 438 üzletrósz.000 korona. 1899-bi-n.400 korona. H. keletkezett 1869-ben. H. Alakult 1904-ben. H. mint ez O.) Czinkota. Alakult 1895-ben. — Budarsi takarékpénztár. Dunapataj. (Ftelep Kilocsán. 77. Békásmegyer. 104. 435 tag .200 korona. 3. Dunaharaszti. mint az O. 984 üzlet- 49. tagja. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. K. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület.300 koiora. Bugyi. 21. Dabi hitelszövetkezet. K.900 korons. Dunakeszi községi hitelszövetkezet. mint az O. Alakult 1909-ben. tagja. H. — Keletkezett 1870-ben.-t. 343 üzletre z. erzsébetfalvai fiókja. Van termény. 2. K. 1335 üzletrész.S20 — korona. tagja.és árúraktára 70.") Bátya. Budafok és vidéke takarékpénztár r. 612 tag. hitelszövetkezet. Btidaörsi segélyegyesület.Mí!li 100 koronás ré. H. 1000 dprab 200 koronás részvény. 625 tiíg.-t. Dunavecse. Alaptöke 100. 42. liiú'. H. 104. 1742 üzletrész. Alakult 1902-beD. Császártöltés. Alakult 1890-ben.-t. 2000 darab tagja. mint az O. 406 üzletrész. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r. Dunakesz. Császártöltés községi hitelszövetkezet. K. Alakult 1897-ben.-t. Alaptke 200.-t. mint az O. 66. r. 50. (Ftelep Apostag.és kereskedelmi bank r.500 korona.200 koroni. Bénye. — — Biai Bía. 347 tag. H. 36. K. 765 üzletrész. Alakult 1894-ben.Ácsa községi Csvár. mint szövetkezet.520 korona.000 korona. Alaptöke 300. 1530 üzletrész. Alakult 1887-ben. H. K. r. — — — — — rész. Alakult 1904-ben. 607 tag. Dömsöd községi hitelszövetkezet. Alaptöke 200. togja. K. 3488 üzletrész. Fiókja van Ordason. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. 603 tag. 11)11. 290 tag.250 koron<>. tagja. 1000 darnb 200 koronás részvény. tagja. Czeglédi népbank r.000 mm. 798 tag. Alaptöke 200. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. K. Alakult 1899-ben.000 korom.750 korona. — 263 tag. Budafoki önsegélyz-egyesület.

— 43. 400 Harta. 553 tacr. mint az O. . ta.) 1(5(5 Ijiar.000 korom.000 korona. Kecskeméti központi takarékpénztár. Keletkezett 1871-ben. Közgazdasági bank r.120 koroní. Hajósi községi hitelszövetkezet. Alikult 1890-ben. Hartai 68.400 korona. Hajós. Kereskedelmi és gazdasági bank r. Alaptöke 120. — — .000 1500 db 200 k-ás részvény. K. K. tagja. 524 üiletrész. tagja. . Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet. Alakült 1907-ben. im ü/letrész. 67. tagja.000 korona. mint az O. 28. Alakult 1889-bon. 574 üzletrész. 600 darab 200 Izsák. 371 üzletrész. (Ftelep Apostag. 1345 üzletrész. (Ft«lep Budapest).A. Alakult 1909. H. H. 11.840 korona. Alaptke 50. K. H. Alakult 1899-ben. tagja. Kávai hitelszövetkezet. Gödölli néphitelszövetkezet.-t.-ben. tagja. K.jft. Alikult 1900-ban. Hévizi hitelszövetkezet. 211 tag. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet. 639 ItinH üzletrész.700 korona. tagji. H. 2000 db 200 k-ás részvény.A. K. tagja. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete. H.150 korona.950 korona.200. H. Hévizgyörk. K. Fokt6. mint az O. Alaptke 100. t. K. Kerekegyháza.5UU korimí. 769 Jen. mint az O. 5720 korona.000 korona. mint az O. 446 tag. K. 13. Galgamácsa. Alaptöke 600.000 korona. — Fokt községi hilelszöveike zet. Alakult 1890-ben.400 korona. tagja. H. 43 tag. K.. tagja.000 korona.laptöke G6dÖII6. üzleti'i-s/. GödöUói polgári takarékpénztár r. 1181 üzlotrósz. tagja. 3000 darab 200 koronás részvény.450 korona.140 korona. tap. Alakult 1909-ben. Kecskemét.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet. t.000 korona. 20. hitelszövetkezet. tagja. Alakult 1904 deczembci 15-6n. 28. Kecskeméti takarékpénztár egyesület./entelki hitelszövetkezet. 390 Gomba. 100.000 korona.450 korony. mint az O. Galgagyörk községi hitelszövetkezet.-t. lakarckpé}iztár. H. Gyóni hitelszövetkezet. H. Keczel községi hitelszövetkezet.000 korona. Fiili''p. 523 tag. koron-i.440 korona. Kecskeméti közgazdasági bank r. Alakult 1907-ben. Alakult lS87-bon. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. Homokmégy. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet. 31. Alaptöke 1. F6t. Alaptöke 600. Alakult 1889-ben. ö55 üzletrész. rész. Alakult 1893-ban. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa. korcskedoloiu. Al-iptöke 300. Alakult 1889-beD.in.) KiSktrSs. Alakidt 1896-ban. Izsáki polgári takarékpénztár r. tagja. mint az O. mint az O. 110 üzletHévíz. K. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. Alakult 1906 augusztus 5-én. 182 t. K. 50. 413 üzletrész. H. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. :!2s üzletrész. 392 tag. 18. Homokm.líkult 1905-ben. 14. 53. Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r. Keletkezett 1878-bon. Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. 1019 üzletGyón. mint az O. mint az O. mint az O.000 K.) Keczel.000 korona. tagja. Fót községi mint nz O. kereskedelmi és ipari r. Izsáki népbank r. 600 darab 200 koronás részvény. mint az O.250 korona. 78 tag.'iOO. 405 tag. 263 üzletrész.000 K. K.t:. Alakvilt 1888-ban.000. Alaptke 400. AliUúlt 1890-ben. 93 tag.. Alaptöke 400.650 korona.-t.000 korom. K. U'iii üzletrész. 277 tag. Kecskenv'ti hitelszövetkezet. Gomba községi hitelszövetkezet.-t. Alakult 1899-ben. K. Alaptke 60.égy községi hitelszövetkezet.iO hiteluzói-ctlcezel.100 korona. mint az O. K<"letkezett 1866-bin. koronás részvény. Keletkezett 1873-b. Alaptke 1. Alakult 1898-ban. H. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet. Alaptke 120. 2:!ii ii/. mint az O. K. Sárkzi takarékpénztár-fiókja. . H. 55.-t. mint az O. tagj i. rész. H. 235 tag. (Ftelep Solt. tagja. Fajszi . 2S0 ti'-. 1368 üzletrész. (Ftelep Kclocsa. darab 200 koronás részvény. 4650 koroni. H.\1 i)ti)ke 240. K. Kerekegyházi els takarékpénztár r. K. 3000 darab 400 koronás részvény.000 Sárkzi takarékpénztár. Fióktelepe van Keczelen. Káva. K. Kalocsai takarékpénztár. Alaptke 500. 13. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r. Alakult 1889-beu. helye. 600 daiab 400 koronás lészvény. tag. mint az O.000 koiona. Soltjárási takarékpénztár fiókja. 662 tag. Jászkarajen. 2000 dareb 300 koronás részvény. . lOOtI dir. mint sz O. Fióktelepe van Fajszon.letrész. Keletkezett 1872-ben. K. tagja. Alakult 1907-ben. Kalocsai hitelszövetkezet. K. 569 üzletrész. Keletkezett 1885-bea. tagja. 408 tag. . H. H. . Alakult 1906-ban. 18. K. Alakult 1891-ben. Keletkezett 1869-ben.000 korona. 93 üzletrósz. 4IÍ. hitolügy (Ss forgalom.-t. FQlÖpSzálliS. hitelszövetkezet.-t. tagja.Makult IS9t!-ban. 2S2 üzletrész. :. Mezgazdasági. Kishartai takarékpénztár r.-t. Alakult 1889-ben. H. Alakult 1890-ben. 2000 darab 200 koronás részvény. 770 tag. H. mint «z O. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. mint az O. mint szövetkezet. Galgagyörk. 2000 d -rab 500 koronás részvény.100 koroni.Makult 1000-bcn. tagja. 247 ta<:.-t. Alakidt 1893-ban. H.i. Alaptke 80.'b 100 koronás részvény.

. mint az O. K. Miske. 27. 117 tag. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank.Vlakiilt 1882-ben. Alakult 190G-ban. 25. 2(10(1 db. Alakult 1890-ben. Alaptke 4(10. mint az O.520 K. 11. 541 üzletrész. H. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet. mint az O. 395 tag. H.Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. mint ez O.250 korona. tagja. Alakult 1893-ban. KunszentmiklÓS. 1270 üzletrész. 564 Makád.ii önsegélyz szi'ifi Iki r.li'ir r. H. K. 138 tag.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. Halasi kereskedelmi bank r.. Alaptke 150.-b . t. siio .480 korona.OOO koron>i. tag. Kiskimsági takarékpénztár r.000 koronás. 18. Alaptke 100. 1000 darab Közgazdasági . ipari és kereskedelmi bank r. Kispesti takarékpénztár r. tagja.000 kor. Alakult 1882-lM-n. Keletkezett 1860-ban. HÚS rrs/Avuy. hitelszövetkezet. Alakult 1897-ben. 286 tr-. K.560 K. Alakult 1894-ben. Nagykrös."Í4.000 koroiia. 226 üzletrész."iOO koronás részvény. K.-Vn. . H. Majosházai hitelszövetkezet. mint az O.-t. 104.050 K. Miske községi hitelszövetkezet. Nagykörösi községi takarékpénztár. 463 üzletrész. 2.-t. 433 tag. Makádi hitelszövetkezet. mint 8Z O. Alakidt 1905-ben. K. 200 koromis részvény.300 K.1 i-'b 500 koronás részvény. Nagytarcsa. Halasi gazdasági bank r. Lajosmizsei takarékpénztár r. Monorkerületi takarékpénztár. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. Alaptöke 200. liOO d r. Monorkerületi hitelbank r. Kiskunfélegyháza. Keletkezett 1873-ban. mint az O. H.-t. Kisnémedi hitelszövetkezet. 2(10 Uoroná.000 korona. Alakult 1905-ben. Alaptke 750. H.-t. Alakult 1891-ben. — — — Önsegély zö-szöi^etkezet.000 K. Nagykáta.Y. 1000 darab Kispest.000 korona.-t.000 korona.'>i' u/liiM-z. Fiókja van Pibsen. Fclcgijhúzai mezgazdasági. Aszódi takarékpénztár fiókja. Lajosmizse.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet. 1000 db.000 korona. tagja. 1500 dsiMb A'/. 1500 darab 200 koronás részvény.'{Oll. mint az O. 2000 dareh 100 koronás részvény. K. 30. tagja. r. 180 tag. H. 540 — — — — — — — — — — — — — — .s részvény. Alakult 1889-ben. 1000 db. K. Kókai hitelszövetkezet.. 525 tag. L/. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet. fal. 627 üzletKóka. mint az O. Alakult 1902-ben.-t.440 korona. Alakult 1888-ban.\lapt6ke 300. tagja. 1000 darab 400 koronás réwvóny. tagja." ba dszálláson.-t.000 korona. Alaptke 32(1. t. H. 419 tag. 11. Lajozamizsei hitelszövetkezet. 506 Kocsér.l>oii k. H.000 korona.(iO() korouH.000 korona. 34. Ráfzker. 12. Alakult 1898-t)iii. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja.v/ tdkíinkpcnztár r. 22. 200 koronás rész\-ény. Nagykrösi népbank. Tulajdonosa Nagj-krös városa. Nagykörösi közgazdamgi bank r. helye. KiskiDiliafa. — : — . K.000 koroin.600 K. Alakult 1904-ben.000 K.-t. Fióktelepe van Úriban. H. 605 ü'/letrés?.:n:fár fióktelepe.000 korona. Nagykáta községi hitelszövetkezet. 129. AUptke 600.-t. Monori hitelszövetkezet. tagja. Alakult 1895-ben. (Ftelep Soroksár). K. H. Alai)töke . 133 tag. Alaptöke 300. 200 koronás részvény. MajOSháza. 1000 darali Ido koronás részvény.700 K.000 K. 2fi6 üzletrész. Kocséri hitelszövetkezet. Alaptöke 200. hitelügy és forgalom. Kisnémedi. :1IT üzletrész.(I0() K. K. Keletkezett 1873-ban.500 korona. Alaptöke 80. Alakult lS90-beu. mint az O. 476 tag. H. 2362 üzletrész. üzletrész.Iliar. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. Alakult I90(i-ban. K. tagja. tagja. mint az O. K. tagja. mint az O. 400 darab 200 koronás részvény. Alakult 1904-ben. Keletkezett 1872-ben. Alakult lü08-ban. Alaptke 50. 16(1(1 db 200 koronás részvény. 462 tag. H. Kiskunmajsa. üzletrész. 3000 darab 200 koronás részvény. Fiókja van Alsódabason és Sz.-t.ar. 143 üzletrész. takarékpénztár r. 326 tag. 3750 db. K. tagja. rész.-t. Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár. Nyáregyháza. Filegi/házi lakitrrkiHir. Alaptöke 200. Halasi takarékpénztár r. K. tagja. Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár. — Nagytarcaai hitelszövetkezet.900 K. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon.300 korona. K. mint az O. Alakult 1899-ben. Alaptke 200. Monor. . 50 koronás részvény. keveskodclciu. 3(l. 1500 darai) 200 koronás részvény. tagja. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye. mint az O. Alakult 1899-ben. Pestkisoroszi Kisoroszi. Nagykovácsi.-t. H. 738 üzletrész. Keletkezett 1874-ben. 13.0(10 lioniin.-t. 200 koronás részvény. Alakult 1899-ben. (Ftelep Aszód.011(1 K. Alikult 1888-ban. Ala]>t('ikc 40i!. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. Alíiptke 300. l!K>5-boii. Alakult 1888-ban.300 korona. Alaptöke 300. mint az O. H. Alakult 1892-ben. Alakult 1909-ben. tagja. Alakult 1908-ban. Alakult 1904-ben. Alaptke 160. 36.sA-. Keletkezett 18(i9-ben.. Aliiptökp 41)0. Alakult 1902-ben.000 korona. üzletrés/. 308 tag. 63. Alaptke 200. 472 tag.(1(1(1 K. 1500 darab 200 koronás részvény. tagja.

tpgji. Alakult 1902-ben. 282 üzletrész. mint az O. — örszentmiklóai 30.000 K. 607 tag.^Uii K. Soroksári takarékpénztár r. Alaptöke 160. 586 üzletrész. Alaptöke 50. 100 K.000 K. K. Alaptöke 80.000 K. 41. Keletkezett 1872-ben.ICS Ipar. 19. Rákosfalva. tagja. Töke 200000 K. 110.-t. H.000 K. Alaptöke 20. 500 db.400 K. H.000 K. Soroksár. 557 tag. K. mint az O. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. Virágpercgi hiteszövetkezet. Alakult 1905-ben. Alakult 1904-bcn.400 K. Rákoskeresztúr. K. K.Si 1. hitelügy és forgalom. 431 tag. Alükult lS88-b. Alakult 1909-ben. Alakult 1907-bcn. Rákosmezei takarékpénztár r-t.-t. 329 tag. 240 üzletPánd. 539 tag.800 K. Tke 60000 K. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület. Alakult 1892-ben.800 K. Alakult 1890-b3u. az O.nv^z. mint r. Pándi hitelszövetkezet. tagja. 100 db. Ókicskei Ordas. Szabadszállás. 394 tag. Els dunavidéki takarékpénztár r.) Orkinyi hitclszöretkczet. 1200 db. Alaptöke 150. Óc^sai hilelszveJhezet.000 K. 708 üzletrósz. H. 92 tag. K. 100 koronás részvény. K. i. tagja. Pomáz. mint az O. H.000 K. . Soltvadkert. Alakult 1900-bcn. 100 ÓkéCSke. 512 K. mint rész. Ponu'izi hitelszövetkezet.-t. Rákospalotai önsegélyz-egyesület. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. Rákospalota.860 K. mint az O.-t. mint az O. H. mint rz O. K. H.-. PQspökhatvan. 93 tag. H.-t. Pálmonostor. tagja. Alakult 1900-ban. H.-t. V. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja. Ráczkevei önsegélyz-egyesület. Alakult 1894-ben. 1908. H. Aliptöke 10. K. 70.000 K. mint az O.-t. 100 koronás részvény. K. 365 tag. H. mint az O. 336 üzletrész. Rákospalota községi korona-egyesület. K. - Örkény. mint szövetkezet.000 K.000 K. 378 trg. mint az O. (Ftelop Dunnpatnj. 60. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. Piliscsabai hitelszövetkezet.000 K. 1144 tag. 367 tag. Pereg. — — koronii* rt^szvíny. Al. mint az O. 14. tagja. H. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. Alaptke 250. Keletkezett 1882-ben. Rákospalota községi takarékpénztár r. Alakult Pöspökszilágy. hitelszövetkezet.-'. Rákoscsaba. fiókja.-t. mint az O. Püspökszilágyi hitelszövetkezet.l.700 K. 1000 db.-t.800 K. Rákospalota községi hitelszövetkezet. 70 koronás részvény. fiókja. Ráczkevei takarékpénztár.!i)0 ü/. 556 üzletPáty.300 — — — — — — — . Soroksárvidéki takarékpénztár r.rcvíz. H."!. K. Pesihjdegkút. Alakult 1896-bjn. lOÖ koronás részvény. mint az O. mint az O. 200 koronás részvény. K.100 K. . (Ftelep Apostag.és hitelszövetkezete. Dunaföldvári járási takarék. (Ftelep Duniföldvár.- gazdák hHelszövelkezele. Ócsa. 7200 K.\lakult 18n4-bcn. Alakult 189 l-ben. 349 tag. K.ikult 1900-ban.. Alakult 1898-ban. Ráczkeve. H. Alakult 1903-b. mint az O. tagja. K. Pcczeli hitelszövetkezet. — — — — — — — — — — — — . 214 tag. RákosUgcti takarékpénztár r. 388 üzlelrOsz. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. H. H. 731 Péczel. Alakult 1890-beu. üzlotrés. Alaptöke 70. mint szövetkezet. 1000 db. Fióktelepe van Czinkotán.-Í. K. Alakult 1899-bea. tagja. 93. H. H. 100 db. tagja. 33. Rákosliget.sz. H. 122 tog. PÓCSmegyer. 713 üzletrósz.\j. alakult 1909-b3n. Rákosszentmihály és vidéke els takarék. Rákoskeresztúri takarékpénztár r. Al. Alakult 1900-ban. mint az O. Alakult 1899-ben. Alakult 1887-beu. tagja.600 K. K. Piliscsaba. Alakult 1900-bttn. Ráczkeve járási takarékpénztár r. mint nz O. 750 db. 2500 db. K. — PálmonoHori hitelszövetkezet. 004 üzlvtré. Alaptke 80. 2000 db. Keletkezett 1872-ben. Solt. fiókja. 28. Pilisi hitelszövetkezet. 100 k-ás részvény. 263 tag. mint ez O. 8550 K. . 2098 üzletrész. tagja. tagja. tngja. tagja. Alaptöke 200. 100 k-ás részvény. Solt községi hitelszövetkezet. 144 üzletrész. tagja. 1905.-t. Rákospalotai hitelszövetkezet.000 K. Alakult 188f-b6n. Alakult 1892-ben. üzletrész. K.és hitelbank. K. (Ftelep Monor. H. tagja. Alakult 1907-ben. H. mint nz O. Al. H.!!i ü/. 490 tag. K. Rákospalotai takarékpénztár r. Soroksári néphank és takarékpénzuír r. 224 tag. 27. PUspökhatvani hitelszövetkezet.l. 216 trg. 1614 üzletrész. :. Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja.-t.-t. Pilisszántó. Solymár községi hitelszövetkezet. tagja. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. 7. mint az O. Alakult 1888-ban. 2000 db. 200 koronás részvény. ISaii iizlflrész. mint az O. 400 db.000 K. tagja. rés?. Alaptöke 120.) Pilis. 171 üzletrész.'ín. tagja.520 K. K.iii. . tagja. K. 91. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. Diinapataji lakarékiHiiztúr r.-t. 2216 üzletrész. kereskedelem. Alakult 1905-ben. H. 600 db.i>iui örszentmikls.) Solt járási takarékpénztár. Pátyi hitelszövetkezet.640 K. 217 t:ip.1(10 K. K. Alaptke 50. tagja. 234 üzletrész. 200 koronás részvény. mint szövetkezet. 80 koronás részvény.) Solymár. 199 tag. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet. tagja. — — — — — 1909-ben. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán. . 100 koronás részvény. 822 üzlotrrsz. Alakult 1889-ben. Keletkezett 1891-ben. 12. Rákoscsabai takarékpénztár r. Alakult 1899-ben. mint az O. Rákosszentmihály.

169 .

170 pif. Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon. .

Tápiószenimárton. K. Alakult 1887-ben. tagja. — üzletrész. H. mint az O. mint az O. tagja. 295 üzletrész. mint az O. mint az O. Szakmar. Ujkécskei takarék. tagja.850 K. I7. Alakult 1894-ben. mint az O. mint az O. Alakult 1907-ben. Szigetmonostori hitelszövetkezet. 31. O. mint az O. K. tagja. 509 tag. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. 500 db. K. tagja. tagja. 625 üzletrész. 165 üzletrész. tagja. 32. 27. 182 tag. Alakult 1899-ben. Alakult 1895-ben. 134 üzletrész. Alakult 1903-ban. mint az O. 21. trg. 151 tag. l'^:^ t^'g. Taksonyi hitelszövetkezet. tagja. tagja. kereskedelem. mint az O. K. tagja.500 korona. 1005 üzletrész. 31.000 K. 49. tagja.730 K.250 K. 1132 üzletrész. H. K. 151 tag. 200 koronás részvény. tagja.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?.000 K. Tököl.800 K. 577 üzletrész. Alakult 29. 1000 db. K. Szeremlei hitelszövetkezet.150 K. 145 tag. H. Tószeg községi hitelszövetkezet. Alakult 1896-ban. H.) Túra községi hitelszövetkezet. Alaptke 23. Alakult 1893-ban. tagja. H. 5 üzletrész. Túrúkbálinti takarékpénztár r. tagja. K.Ipar. 175 üzletSzód. Szentendrei takarékpénztár.850 K. 33. mint az O.150 K. Alakult 1906-ban. Alakult SzigetSzentmiklS. mint az O. Tószeg. 8750 K. Tápiószele községi hitelszövetkezet. tápiszele. 148 tag. trg. mint ez O. 17. K. tnint az O. 788 üzletrész. H. mint az O.700 K. Tóalmási hitelszövetkezet. K. H. H.750 K. tagja. mint az O. 400 K. mint az O. tagja. Alakult 1905-ben. tagja.-t. Tápiószecs községi hitelszövetkezet. H. tagja. H. 455 tag. Szigetújfalui hitelszövetkezet.200 K. 346 üzletrész. 375 üzletrész. 613 db. 202 ti'g. Szigetmonostor. K. K. 4:iO Ki. Aszódi takarékpénztár fiókja. K. mint az O. 463 üzletrész. 40. tagja. Alakult 1899-ben. K. H. K. 113 tag. 543 üzletrész. Alakult 1900-ban. Tápiósági hitelszövetkezet. 100 koronás részvény. 23.240 K. tagja. Alakult 1889-ben. Szeremle. Alakult 1890-bfn. íizlotrész. Alakult 1903-ban.600 K. Tass. Tinnye.200 K. tagja. 1888-ban. K. H. 239 tag. H. 414 üzletrész. 245 tag.500 K. — — — — — — . Tök. Tass községi hitelszövetkezet. mint az O. H. 1000 darai) 50 koronás rész\ény. 582 üzletrész. 56. Alakult 1905-ben. Alakult 1895-ben. H. H. K. TápibiCSke. tagja. Tápióság. Szentendrei hitelszövetkezet.250 K. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet. 7IS» üzletrész. H. H. 257 üzletrész. Tóalmás. H. Alakult 1895-ben. tagja. H. mint az O. mint az O. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet. 18. H.-t. Túpióbicske községi hitelszövetkezet. tagja.400 K.-t. Ujkécskei takarékpénztár r. Törtei községi hitelszövetkezet. kult ÜMiT-lj. — — — — rész. mint az O. 83 tag. 500 db. 16. 806 üzletrész. 36. H. Szigetszentmárton. 300 tag. . tagja. mint az O. K. Alakult 1887-ben. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. ">!'" Szalkszentniárton. 50 tag. Alakult 1903-ban. 710 üzletrész. 354 TahittfaiU.280 K. Alakult 1896-ban. H. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet. K. H. hitelszövetkezet. 28. Taksony. 28.760 K. 218 tag. Töke 50. üzletrész. mint sz O. 234 Szigetújfalu. H. K. Ujhartyáni hitelszövetkezet. 114 tag. Szánk községi 30. K. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. AlaSzentlörincz. 13. Alakult 1896-ban. Keletkezett 1869-ben.600 K. 231 tag. K. Alakult üzletrész. Csepelszigeti takarékpénztár r. K. mint az O. 171 ISSO-ban. Alakult 1887-ben. K. 305 ti'g.000 K.600 K.200 korona. 336 üzletrósz. mint az O. H. Tököli hitelszövetkezet. M. 30 k-ás részvény. K. Tápiószecsö. mint az O. tagja. Alakult 1892-ben. Szigetcsép községi hitelszövetkezet. mint az O.„ .000 korona. 57. Alakult 1900-ban. mint az O. 350 üzletrész.-t. Alakult 1898-ban. Szdi hitelszövetkezet. Törökbálinti hitelszövetkezet. K. H. Tahitót/ahii hitelszövetkezet. K. 5750 K. tagja. H. mint az O. 12. 563 tag. H. tagja. Alakult 1899-beu. Alaptke 100. Tök községi hitelszövetkezet. Alaptke 50. 1904-lien. Ujkécske. 20. 270 tag. (Ftelep Aszód. 1000 Szentendre. II.és önsegélyz-szövetkezet. 264 tag.. Alakult 1895-ben. H. 555 üzletrész.650 K. 678 tag.400 K. mint i'z t«cja. Tinnye községi hitelszövetkezet. 552 tag. K. Tura. H.000 K. Szigetcsép. H. Szánk. — f^:adai hitfhzöveíkezeí. tagja. 16. 60S tag. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei. 366 Ujhartyán. Alakult 1899-ben. 225 üzletrész. K. 422 Szada. 480 tag. hitelügy és forgalom. 268 üzletrész. mint az O. Törökbálint. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. Alakult 1908-ban.'u.700 K. H. 202 tag. Alakult 1890-ben. Alakult 1907-ben. tagja. Alaptöke 100. 1888-liru. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. mint az O. — Szakmári hile/szöívll-ezet. 27.000 K. 431 tag. 11. l-"Z. 624 üzletrész. K. 50 koronás részvény. Tápigyörgye.400 K. K. 436 üzletrész. Alakult Szentmártonkáta. K. mint az O. K.igyarorsz. 980 üzletrész. 42. 170 tag. tagja. 164 tag. tagja. 23. 39. Törtei.101) K.300 K. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész. Alakult 1890-ben.

összesen 11.K. fiókja. K. 100 t. Kecskeméten pedig 19 százalék. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. Alakult 1900-ban.895 lakos volt. továbbá A közlekedésügy a göí. Tke 120.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület. Alakult 1889-ben.-t. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. Kecskeméten pedig 222 eltartott. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva. Kecskeméten pedig 163 eltartott. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. 12. hitelügy ós forgalom. 700 t^g. 100 kás részvény. Ujkesti takarékpénztár. Az 1900. Alakult 1888-b.-t.-t. üzletrész. 106. — — Ülli 58. . 16. 1150 üzletrész. Alakult 1905-ben. H. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban. Alakult 1891-beii. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. Zsámboki hitelszövetkezet. nem sok eltérés. Alakult 1892-ben. A bérkocsisipar és fuvarosság.400 korona. mint az O. Alakult 1890-beu. 91. Alakult 189r>-ban.990. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17.és lóvasútak.000 korona. tagjí. 516 tag. tagja. K. Vérségi hitelszövetkezet. mint az O. — 580 üzletrész. Alaptke 200. Alakult 1907-ben.211 lakost foglalkoztatott. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. Ipar. Alakult 1894-ben. K. A tornája sincs. Zsámbok. 21. mint az O. mint az O. tagja. kereskedelem. tagja. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20.080 koron. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek.866 az eltaitott. Vecsés községi hitelszövetkezel. H. mint az O. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. révek. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet. Alaptöke 200. fuvarosok. 9800 korona. K. — Ipari — mint az O. Monorkerületi takarékpénztár r. Úszód.172 Újpest.J. K.g. Újpesti kereskedelmi és iparbank r. mint az O. Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. összesen 18.g. H. K. A vármegjében 100 keresre esett 266.i. H. 109 tag. mintáz O. Kecskeméten 484. a melyet f. 104 üzletrész. mint az O. a mely szintén a közlekedésügy ága.800 korona. ÜII6. Úszód községi hitelszövetkezet.823 eltartott. Alakult 1895-ben. a melj'hez a közutak. mint az O. ráczi takarékpénztár. összesen 8283 keres és 21. 27. H. 241 tag.200 korona. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott.717.000 K. 845 tc. 1465 korona. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. 558 üzletrész. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. 458 ti g. — Újpesti önsegélyz-egyesület. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt. 73. Alakult 1889-ben. — — . 245 Verség. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet. 2126 üzletrész. Valk.727. mint az O. 719 üzletrész. K. VáCZ. H. 151 üzletrész. üzletrész. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9. 225 üzletrész. Alakult 1901-ben.) Uri. 2000 darab 100 korouiV-s részvény. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést.600 korona. mint O. 11. 401 tag.900 korona. mint az O. K. mint tiz év\-el azeltt. Vasad. KÖZLEKEDÉSÜGY. összesen 30.200 korona. 600 db. Zsámbék községi hitelszövetkezet. ludak. tegja. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe. Töke 300. 144 tag.106 lakos esett. 191 tag. mint szövetkezel.000 korona. 365 dtirt^. K. Alakult 1889-ben. tagja. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is.b egész és 105 darab harmadrészvény. tagja. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa. 71. Zsámbék. K. tagja. posta. Veresegyházai hitelszövetkezet. Keletkezett 1870-ben. — — — — H — — — IV. K. tagja. 324 üzletrész. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le. mint az O. Vecsés. nemkülönben a hajózás. H. Uipesti polgári hitelszövetkezet. hitelszövetkezet. H. Vjszász községi hitelszövetkezet. H. 526 tag. tagja. 585 tcg. Keletkezett 1864-ben. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. Kecskeméten 905. tagja. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel.n. 200 k-ás részvény.000 K.240 korona. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227. 531 üzletrész. — 1889-ben. tagja. 3000 db. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet. Zagyvarékás. 6950 korona. tagja. Ala|)tko 200. tagja. 358 tpg. rész. Keletkezett 186S-b<in. H. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28. H. villemos. 1000 darab 200 koronás részvény. rész. Veresegyháza. UjSZász. távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. 1083 tag. Alakult 1900-b^n. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10.300 korona. Kecskeméten 1389. . Alakult 1889-ben.000 koronn. H. Alakult Váczkisujfalu. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza. míiií szövetkezet. Alakult 1888-brn. Valkó községi hitelszövetkezei. K. államópitészeti hivatalok. Ujpestvidéki takarékpénztár r.360 korona.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. (Ftelep Monor. K.\lakult lS98-ban. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. tehát míjdnem háromszor annyi. 57. Alakult 1889-ben. H. 5200 korona.

000. a többi feltöltött és kiépíttetlen. 173 1. bajai utak.-nyi kispesti (2432 km. század elején. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. A XVIII.941 korona 98 fillért képviseh. hitelügy és forgalom. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt.557 korona. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. hosszúságban keram. buda fehérvári.. körülbelül 9. század végén jelents újvonalak voltak azok. Késbb. hajóállomásokat. a mely pénzértékben 345. ráczkevei (1-568 km. Közutak. Komárom. nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék. Mintegy 200 km. t.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875.000. Továbbá 40 km.) és csepeH (2-300 km. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921).000 korona költséggel. út kiépítését pedig munkába vették. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni. évi adatai a következk kézi munka 337. utat teljesen kiépítettek. közutakat. kavicsos 27. a többit természetben szolgálták le. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358. törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el. és a kecskémét szegedi th. ebbl 8429475 km. Az 1904. de szándéka csak terv maradt. soroksári (2-800 km. Az 1908. Ebbl az 1908. Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV. A XIX. A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott.988 koronára rúgott. Ebbl kalapra épiüt 42. a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. így haladtak az útépítések fokozatosan elre.). közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm. Késbb. útadó 1908. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. összesen 2971 km.). Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén.). a többi 452141 km. a török hódoltság után. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. — — — — — — — — — : . Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km. az újpest fót gödölli th.000 korona költségbe került.it-burkolattal vannak ellátva.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — . új utat építettek ki. jelent nagyobb haladást az útépítések terén. Az 1890. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld.) átkelési szakaszok összesen 9 900 km. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. igás napszám A A — — . évi XIV.-cz. a mely mintegy 3. hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095). kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. évi I. a Dunán hajóhídakat építtetett. pedig kiépítetlen. év végéig 170 km..— Ipar. ki voh építve. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. a melyek a fvárosból Nagykanizsa. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356. a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. a vasúti és. falvai (0-800 km. t. kereskedelem. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. közút. liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km. A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn.). különösen a kiegyezés után. melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. pest bányavárosok. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen.276 koronára rúgott. Ujabban tervbe van véve. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain. Hogy a községek .531 koronát megváhottak. 73424 km. Ebbl 153.-cz. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th. t. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. Ezek voltak a buda esztergom bécsi.-cz. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. az 1825 1827. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41.

IS. Tápiószecs-vasutállomás 2000.WIO km.587. l't'1. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. Azonban III. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. . kerekegjdiázai 0-700. Monor-vasútállomás 2-700. Csepel RárzPereg 41-8. Kalocsa-vasútállomás 0-683. Soroksár-vasútállomás 0'754. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34.OSö korona. liitolüg\' ós forgalom. Iviskunfélegyháza Izsák 43349.tiUO km.973 korona. Nagykrös— Uj kecske 26900. Baja-Báta 13-102. Ebbl kiépített 3-7474. dunakeszi 0396. Aszód— Vácz 29-367.vasútállomás 1030. Vácz-Rád 7137. Soltrévbér 3-400. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. Ebbl ki van építve 110-525 km. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128. Szalkszeutmárton-vasút 1-6.sámbék 20-656. Gomba— Tápiósüly 12 000. Vecsés. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. Budajiest— Gyr 2188!). Apostagi út 1278. Gj-ömr-vasútállomás 2-300. Kiskimfélegyháza 9.00. köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz.017 korona 02 fillér. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. jászszentlászlói 0118. Tura-\-asútállomás 1-460. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban. Szabadszállás. Kiskunlaczháza -vasút 2-920. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten. Maglódvasútállomás 0-700. dunavecsei 02865. Verség Kalló 2'236.vasútállomás 1320. pilisvörösvári 0-260. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir. Zsámbék-Szomor 1-244. kiskimmajsai 0-187. kiskrösi járás 70. Kecskemét — Szeged 31053. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van. Szentendre 4. A . apostagi 0-0159. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. Budapest Szolnok 61 095.vasútállomás 1-726. Budapest Arad 61-868. Kiskrös-Kalocsa 27480.096.^. 4148-176 km. A vármegyének van 3 gz. Tapiószele. dologi kiadás Ül. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. piliscsabai 0-200. Aszód-vasútállomás 0-400. nyolcz kir.5170. Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. Nagykörös 28. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km. váczi járás 112. ürömi 250.5. fmérnök.5. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. Abony. Ordas. összesen 1. Hartn-hajóállomás 1-125. gödölli járás 168. Budai)est— Zimony 135-104. Budapest Jászberény 47-270i). Soltvadkert-vasútállomás 0-300. piroskai 0-050.vasútállomás 2-172. A kiadások a következk személyi járandóság . Kolocsa-Uszód 9480. Budapest— Eszi^k IT. Dabas Jászberény 46-818. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km. a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével.2t)02 km.'n.vasútállomás 1-940.— — 174 Tpnr. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. Buda])est— Bécs 31-7000 km. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat. útfönntartási és felügyeleti költség 805. Rákoskeresztúr Póczel 7040. kimszentmiklósi járás 67. Bia-Etyek 3108. Ebbl kiépített 842-9475. Budapest— Z. Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. Poraáz Pilisvörösvár 123U7. Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km.474 korona.')4I422 km. szalkszentmártoni 0144. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút. Nagj-káta-vasutállomás 1-512.675. Iviskunhalas Dorozsma 22800. nyolcz kir. alsódabasi járás 173. Szalkszentmártoiii révút 1-660. Kiskunhalas 15. a kiépítettböl köalapú 3-1414. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. pomázi járás 114.vasútállomás 0-300. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4.5. közút megy keresztül. Tudjuk. Csvár— Ácsa 9700. Ujszász-vasútállomás 3-115. dimapataji 0248. Kívülük még három kir. Szolnok Heves 9771. dunaegjházai 0-0141. alpári 0100. hol a csépel ráczkeve peregi th. Taksony. Dömsöd-vasútállomás 7-465. Kunszentmiklós— Tass 8000. Kiskrös.942 korona. koreskodeloin. Sülysáp-vasútállomás 3-660. Aszód— Verség 13136. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m.hajóállomás 4-(. összesen 867. Kiskunhalas Mélykút 16-228. összesen 80 út 1295-0885 km hos. kiépítetlen 452-141 km. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár . 2. Üll-vasútállomás 0-845. hartai 00496. mszaki tanácsos. százalék szerinti kivetés 557. solti 0-1623. a mely személyforgalomra is be -van rendezve.Farmo. összesen 7 út 41(. tiszaújfalusi 0-100. Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933.30. kunszentmiklósi 0-500. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át.dkert 61-788. Újpest— Fót—Gödöllö 19. államépitészeti hivatal ügyel föl.s 22-930. kir. 106 korona 98 fillér. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060. mköd Hajózás és vizszábályozás. GödöllSzeda Vácz 18173. monori járás 142. Kalocsa Gerjen 5000. kiépítet«tlen 0-700. kiépítetlen 1257418 km. nagykátai járás 07. Gödöll-\-asútálloraás 0-834. Czegléd 14. hosszúságban. Kecskemét Tapiószele .szúságban. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. köalap nélküli 436571 km. ICiskörös Keczel 4-350. dunatetétleni 0606. nemkülönben : — . Kiskrös-Solt 25600. Baja— Csongrád— Erdölieg>. Kimszentmiklós Solt\T. ép.179 kor. Baja— Mélykút 1-400. dunavecsei járás 117. Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani. szentmárton Tapiószele 40.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere.000 korona. biai járás 60. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. kiskunfélegj'házai járás 88. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására. fmérnök.

de e terv nem valósult meg. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó. Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. Tahi. Kákony.000 utast és 16.: i Ipar. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán. állomásai a vármegyében ponta egyszer. de ezek annyi nehézséggel küzdöttek. szab.. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1. s összes hajóit (45 gz-. Postahajó közlekedik naBécs Budapest. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült. kereskedelem. Cs. Az elbbi részvétlenség. A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között.és tengerhajózási részvénytársaság. Dunagözhajózási társulaf. a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. Pandúr és Varajt vármegyei községek. Éz a társulat 1874-ben megbukott. A XVI. 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r. Dght. Ordas és Kalocsa (Úszód). Ekkor a dunai hajózásra az . Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre.000 személyt és 2.200. De egyik leg- . Nagytétény. hogy Mátyás az építést meí^kezdette. Tahitótfalu. szab. Érsekcsanád. 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1. Postahajó közlekedik le. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. így a XVIII. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591. Budafok. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját.000 utast és 20. vette át. állomásai Budapest. egyik Szolnoknál. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam. bár nyomok vannak arról.kapott szabadalmat.Elsö cs. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I. k.-t. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor.000 mázsa árut szállított. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel..520.I. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. Budapest Kalocsa Mohács. július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. Szentendre. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására.300. kir. Dimivecse. vasárnap. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek. Leányfalva. kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban. A török hódoltság után II.800. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek. mindkét irányban. a következ állomásokkal Budapest. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi. . Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. Mindkett Pestrl kiindulva. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat. arra ösztönözte az igazgatóságot. az . nevet vette fel.000 mázsa árút szállítottak. Dunabogdány és Visegrád. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás.000 mázsa árút. Budapest Zimony. Hart ..és fölfelé naponként. állomásai ugyanazok. liitelügy és forgalom.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

jköny\-i szám.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki. a kik magyarul is tudnak. i') — — : — vármegyék 1839-40. 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe. a melynek minket érdekl része a következ . a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék". szám. szám. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek. "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre.az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni. 50 51. hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám.. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével. ott. ") Vármegyei Ltár 2075. arra kötelezzék. hogy a tanítók özvegyeinek." A vármegye . ") Jelentése Pest.Közoktatásügy. megyék 1839 Pesten l«40. úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét. jkönyvi szám. évi 2682.^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta. (A törvényczikkehi.a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat. ha másként nem lehetne.) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését. a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. szám. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak. A tanács odautasíttatott. évi országgylési követeinek . ') Vármegyei Ltár 5259. e. elleges megfontolás végett" a rendeletet . hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a . hogy azon közönségeket. A város azonban fölmentését kéri a teher alól. nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki. óv 3259. a hol grammatikális iskolák vannak.^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést. a tárg^-alás alkalmával.. szám. mert Csacskovits különben is nem mint tanító.. mintsem. Pilis és Solt t. azután .. '•) Vármegyei Ltár 1829. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. különbség ne tétessék. általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles.. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620. Trattncr és Károh-i betivel. normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén. s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is. nemcsak a városi pénztárból. mint tanítókkal. ") Vármegyei Ltár 4293.JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód. ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s .. ") Vármegyei Ltár 1805. alsóbb. Pihs és Solt lalását — ^eiv.. i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt. kik férjökkel. hogy a mennj-iben . közoktatási akadályokról is.az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között. úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása.^*) megye arról is. mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés. — — 4u. csak egj^ esztendeig éltek is. vallásuknál fogva."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt . szám. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. 1. '•) Vármegyei Ltár 5G35.." : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék.

'> : anya-. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány.297 fiú. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9.445 frt. Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány. Gyümölcsfaiskola 34. 9 mag\-a-némct-illir.133 leány. 15 alelemi leány. összesen : 196. egj. összesen 358. 263 jó. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány. Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. 2 szerb-magj'ar. Az iskolai épületek közül 1/ állandó.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20. német 1.i. tannyelvTe nézve 477 magyar. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú. (Iskola 15 felemi fiú. ú.5. trhet 82. 9 alelemi fiú. Az iskolai épületek közül 420 állandó. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. 10 felemi leány. 1 12 segéd. alsónéinedi. ös-szesen 4200. fóti.1S8 Közokttitásügy. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány. tót 2. 101 leány. Tanítók összes jövedelme 214. Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt.962 tóra 108 tanuló. Tannyelvre nézve magyar 197. 21 n. ezek közül . ezek közül járt 3. Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. összesen 61. 3 föelemi közös.és Kalocsa város tankerület. 46 német. összesen 7973. Gi|-ümölcsfaiskola 14. 231 alelemi közös és 229. Tantermek száma 382. szolnoki és zsámboki tankerületik.199 írt . ismétlbe járt 95 fiú. TannyehTe nézve magyar 2. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr. Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még. — — . ideiglenes 29. pesti. Tanítók összes jövedelme 37. jó 55.5467 frt 83 kr.) . 2 alelemi szükségbeli. összesen 18.szesen 144 anya. nélküli telepek száma 456. 1 tót. 80 ideiglenes. ezek mind altanítók. járt 92 fiú és 23 — leány. rossz 4. ezek 67 tanuló.) . Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány.524 leány. fels. : : magj-ar-tót. 584 al.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. : : . 1 felemi leány.801 fiú és 30920 leány.l niiyaés 18 loányepjluiz. (Iskola mind alelemi közös.282 frt egy tanítóra esett 246 frt. összesen 15. Állandó iskolaépület 39. . ideiglenes 17. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. Gyümölcsfa-iskola 4. Tehát az 1864 63. iskolaévben 323 anya. h. . ev. 'A 9584 fiú és 10. 8 szerb-mag\-arnémet. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. német 5. rossz 12. 24 al. Iskola nélküli telep 85. összesen 282. Tanítók összes jövedelme . Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület. 17 trhet. rossz 4. összesen 389. összesen 10. 13 felemi közös. 175 al. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar. 47 magyar-német. összesen: 66. 1 alelemi fiú.288 frt 12 kr. Tanítók száma 175.1 : : — — . Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány. összesen 4561 .Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. l ideiglenes.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. nem járt 8237 fiú és 1868 leány. 9 magj^ar-német-ilíir. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány.077. közül taniüók egj. ezek közül 153 f. Tanítók száma 51. 413 alelemi közös. egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. : — — . 21) segéd.iskolára 34. összesen 12.5 leány. 65 rossz. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk. 1 alelemi leány. ö.883 frt 77 kr. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. trhet 13. soroksári. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr. 8 magyar-német-tót. 38 n.. 9 szerb. kecskeméti. továbbá a budai alsó-.()4ti. 3 rossz. 105.920. Az iskola-épületek közül állandó 109. Tanítók száma 897. 90 alelemi közös. Az iskolai épületek közül 26 állandó. Iskola nélküli telepek száma 2S7. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk. 28 alelemi leány. összesen 37. Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány. czeglédi. egy tanítóra esett 213 frt 97 kr.655. minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve. 41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. összesen 51. fels. összesen 257.<k 17 leány-. a székesegyházi és Vácz városi. 8 magj-ar-német-tót. ^issi'^h^ '^^ 1S64 5.004. Ezek közül iskolába járt 21. 4 tót. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. Nem járt 35 fiú és 26 leány. összesen 1739. szerb-magj'ar 2. Gyümölcsfa-iskola 121.544 leány. Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi. összesen 58. szerb-magyar-német 7. részijén a kiskunsági.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. . összesen 135.52 kr. görög-magyar 1.és 1 1 4 leányegyház. Xem járt 22 fiú és 29 leány.) felemi leány. összesen 60. gödölli.285 fiú ós 41. (Iskola nélküli telepek száma 46. összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : . Az iskolák közül 2 felemi fiú.\ tanítók jövedelme 17. Ag. Komáromban 1. összesen 18394.) Az iskolák száma 39 jókarban 22. összesen 3404. trhet 60. 8 föelemi közös.sszesen 16. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. Eg>. leányegj'ház 12. Tanítók jövedelme 54. Tantermek száma 203. 69 segéd és 13 n.108. összesen 3966. 4665 leány.829. Egj. Volt ös. 12 jó. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr. Tantermek számi 128. járt iskolába: összesen: 86.34. hatvaui. összesen: 113.182. 183 magyar-német. — : Nem — : : : : : . 1 rossz. ezek közül 69 f. jó 13. Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5. összesen 4919.721. összesen 7989. 320 al.787 fiú és 19. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30.-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-.és 141 leány-egyház mellett volt iskola. összesen 18. Anyaegyház 94. Az iskolai épületek közül állandó leány. Tanítók száma 21. Gyümölcsfa-iskola 173.és 15 leányegyház mellett volt. 36 alelemi közös. iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii . 36 ideiglenes. 15 segéd és 4 n. ezek közül 38 f. . 172 trhet. német-magyar 119. Tanítók száma 232. Gyrben 1. összesen 172. egj.301 fiú és 28. 4 föelemi leány. összesen 1998. Xem járt 1242 fiú és 756 leány.\ dunamelléki ref. 16 alelemi fiú. 29 alelemi szükségbeli. összesen 619. 2 föelemi közös. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány. vegj'es 34. Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. alelemi szükségbeli.545 fiú és 7677 leány. összesen 22. Tanítók száma 418. ecscgi. ezek közül 5 f. összesen 234. 17 alelemi szükségbeli. 23 német. 39 jó. Tanítók összes jövedelme 99. 44 al és 2 segéd. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli. Nem járt 6938 fiú és 1051 leány. iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya. 12 alelemi . 3 trhet.5. öszszesen 40. összesen 495. tót 1. m. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya.") '. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány. Tantermek száma 783. nagykátai.51 f. Xem járt 668 fiú és 1071 leány. német 7.tanítóra 29 tanuló esett. a kalocsai órsekst'iglx'n l'.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület. . járt 186 fiú és 203 leány. összesen 670. Nem járt 57 fiú és 177 leány. nélküli telepek száma 33. nag\-abonyi. 24 magyar-tót.

189 .

190 A kiskunhalasi ref. állami fgimnázium. fgimnázium. kir. . A czeglédi m.

iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. Fáy Béla. Várady József. gróf Szápáry István. gróf Ráday Gedeon. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. mint intézménynek. Madarassy István. Nagy Ignácz. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref. Kiss Miklós. t. báró L-pthay Béla. hogy a tartózkodás. a mikor Kecskemét sz. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban. még a felületes bepillantás ell is.. izr. a másikat köza fels népiskolák számára. kir. egész lényét elzárja. Azután az egyháznak. nemcsak érthet. a melyek fölötte érdekesek. és 126. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén. kath. tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. rendezésére. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást. bizottságok illetékességi körébe esnek. az egész testületnek is. Csikay Imre rtf. Tahy Lajos.és közoktatásügyi min. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá. mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek. a késbbi dunamc-lléki rcf. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. Tafflsr Adolf. Dalmadj' Gyz. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. tanfílügycl Szász Károly.-cz. Végh János. Mészáros Zsigmond. Hunyady Artúr. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. Reviczky István. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. Sajnos. vallású községi tagot és Kovács József r. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is.Közoktatásügy.k hatályát. Beniczky Má. a hol és a liog}^ lehetett. Fölveti a kérdést. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt. tanfelügyel. Ivánka Imre. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl. legifj. Nikohcs Sándor. ev. püspök. Vargha János. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. báró Podmaniczky Frigyes. . holott még 213-re lett volna szükség. mindent. maga egész szerkezetét. : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR. sí az ellenliatás. Szalay Samu. báró Podmaniczky Ármin. Beöthy Lajos. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás. tanfelügyeli állások szervezésére. Jordá^n István. év két szempontból nevezetes dátum. . Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. csaknem az egész terjedelmes soíti járást. évi XXXVIII. Mert országa erkölcsi ország lévén. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét. . A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más. tanfelügvelö totta üléseit. a szorgalomid csak 4 egész vé. rendelkezik. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. Hartától. Sárkány Sámuel ág. Az 1809. különösen a 5. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir.vi. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125. Volt a vá. II. t. egyház lelkipásztorát. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. elnöke a kir. Szilassy János. az 1868. Drágffy Sándor. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének. Jankovics Miklós. esperes. : : . egyes pontokon. a j( bs író és költ. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. im<j. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást.. megfordult a vármegye éjszaki részében. A tanács teendi két körre oszlottak. egyházi fgondnokot küldötte. i. 1 !) 1 Az 1869.rmegyében ekkor 513 tanító.rraegvében. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. esperes. minden idegen befolyás. Gózon István. Kecskeméthy Lajos dr. Tomory Anasztáz. st csak betekintés elöl is. mint tudjuk. Földváry jVIihály. melyhez idegen kéznek nyúlni. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság.'^3^'"''' iscoiatanácí. a mit kezébe vett s magáénak tart. — ^'"'^^. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. Kubinyi Géza. ú. m. hitv. elzárkózm igyekeztek.rton. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át. Boskovits Alajos eh-.s a mink általában a közig. Fejtegeti azután.. évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir.

egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. Ma már. minden. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni. mint örökbe fogadott leánvi. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. Heh'csh azt. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. még az exakt tudományok is. az egyháznak. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal. ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. az igazi népoktatás története. . A — — . illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. a vallástanításra terjedt ki. hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát. ápolták. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. hogy akad valaki. A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt. a községre. kik nevöket ahg tudták leírni. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. Vád nélkül legyen mondva. számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. az anya. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el. t. hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk. És mert a reformáczió. mind a kathohkus felekezet. De mi dolga az egyháznak azzal. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. úgy szeretve. ha történelmi események arról letereltek is. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. csoda-e. Hangsúlyozza csak történelmi jog. stb. de végre is csak egják részét teszi. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. De el kell ismernünk. hogy a növények köziU melyik a mérges. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. i. és végelemzésben az egész polgári társaságra. de mégsem az ember egész lényét alkotó. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. mert nem események teremtik a korszakot. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. holott az egyház is az egyes családok közössége.ssége. népvándorlás. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. A leend papok tanultak. mehnk a hasznos. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. hogj^ a föld forog. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. szóval mind a protestáns. Igaz. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. egy tárgyban. csak háború által levén elfoglalva. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. kérdezik a felekezetek. S míg a közoktatás jóformán csak erre. az egyház^az egyes családok közö. midn az államnak. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész. mind az elbbi közösségben megmaradt. hogj. jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. úgy hozzászokva. a mit nagy önhittség volna követelnie.192 Közoktatiisügy. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. magyar ember azt nem teheti. mely bármi fontos. a leend férfira nézve és még inkább. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. st örült. A reformáczió. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. S miért nem. bár másodsorban. azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. hogy többen összeállva. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. más nem. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot. mi természetesebb. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia.

melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított. nnt tanácsjegyz. talán egy félszázach-a. az iskolák eddigi. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. a hol ez nem történik. Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. azt. talán többre is. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. hiszi. s íme itt van. ez új intézmény gépezetébe. a verseny. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik. csaknem kizárólagos birtokosai.Közoktatásügy. . de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. majd tapasztalásból fognak meggyzdni.. hogy a föladat sem lehet más. csak törvénynek e mindegy. hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat.s az iskolatanácstagjait. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy.-cz. Akkor az 1868. melyek a felekezeti iskolákról szólnak. készült. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni. bár javítni való lehet és van is rajta sok. iskolák legyenek. mint erre hatni. liitv.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. a közoktatás felvirágoztatásának. másfell ott is. hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. ím összeszedik minden erejöket. vagjns nemzeti kérdés. i. kik bölcsejénél bábáskodtunk. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. valódi vagy vélt jogaik védelmére. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte." Rámutat a törvénynek önkormányzati. mely az 1868. továbbá mint oly álláspont jelzjét. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. mely emberi tökéletes. az isk. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét. a felekezetek. . Illesszük be azért úgymond magunkat uraim. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. a miben egyik érdemes báró testületünk tagja. miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. csak a közoktatás fölvirágoztatására. mint hogy felekezeti vagy községi. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek. t. -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. valódi demokratikus irányzatára. ama szakaszai. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti. is az. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. mert a vármegyének csak iráiívzó. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. kir. Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11. 1869. S a mi közoktatási törvényünk. mint oly tény emlékét. nem igen fogjuk megérni. XXXVIII. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi. hanem hosszas idre. A jegyz: — — : ." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. kormányt é. hogy hosztalálunk foMatólag is. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. Lehet végczélja zölni is fogja. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. mi. niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. mint ezt bányakerületi ágost. liiszi. Podmaniczky Frigyes is. a t.. nem pohtikai pártkérdés. kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta. évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek. vallja. §. legközelebbi . feltételeit.

melyben végül ezt mondja . és 4. Soltot.st. — — — — : — — — . (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1. melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten. Váczot. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében. S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. Csengöd-Kaskantyú. stb. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét.Felkérjük a t. De nemcsak a legnagv'obb községekben. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. tehát tizenegy népes mezvárost.ós Nagy-Bócsa. Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. Adacs. Abon^i:. §-ok értelmében és szellemében állania.) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan). de sincsenek egészen a törvény színvonalán. 47. Vacs. . A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. Páhi. Baracs. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van. Mátéháza. mint igen számos kisebb községek. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. Ráczkevét éi Újpestet említi meg. a többékevésbé népes pu. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt. de csak oly csoportokban is." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. Oly puszta. kérdi s a többi még Kis. mely nem ugyan egész nagy területén. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak. Kiskrö. Dunavecsét..Vadas. (alsó és felsrész).. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. hogy Czegléd polgári iskoláját. melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét. Bojár-Mikla-Tetétlen. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását. Monort. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. és 2.sztákon van a legnagj-obb baj. Dunapatajt. Homok. mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. Pótharaszt. E súlyos bajon segítend. igen kevés h<lyet kivéve. tanító vett részt. s kellene is a 44. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte. Dánszent miklós. Apaj. Pöszér. megyei bizottmán}^.. Nagykátát.és Fels-Nyáregyháza. képzetlen tanítóval. Csabony. tegyen oly intézkedéseket. st aggasztó jelenség. Rátér itt egyben arra. fölszerelés és taneszközök : — mköd — . 1. oly puszta. Ismétl-iskola pedig. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek.4 194 Közoktat ú. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek. Nagj'krösön. Sarlósár.. mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. mely külön iskola állítására kötelezhet volna. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. Alsó. Vasad.sügy. alkalmatlan helyen. helyett csak november 1-én kezddhetett. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében. hanem a másik végletnél. van Pest vármegye területén legalább 40. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok. mely a közigazgatási közegeket utasította. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek. 46.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat. az iskolák legkiáltóbb hiánya. s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása. Nyársapát. Szent-Tamás.számos betegségei közül. Tázlár. még Kalocsát. Ezek Tetétlen. nem is tartatik. Révbér. kitn eredménynyel végzdött. Czegléden és Óbudán kívül. Harka.

Nyáregyházán. Váczon. melyek a törvény 37. . a legjobb. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók. melyeknél az államsegély. bizottságilag történend összeírást rendelt el. Jelenti. Bojáron. egy karnak. 20 pedig egészen újonnan épült. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. Érsikhalmon. midn az iskolatanácsot kéri. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. A tantermek száma 35-el. Vasadon.és leányiskola két évfolyammal. XXXVII. . városi) képviseltestülethez intézzen. Zöldhalmon. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. t. iskolában 200. hogy a mi lányokon maga nem segíthet.. hanem a várm3gyéket is fölhívta. pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv.sára irányzott törekvéseiben.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat.. ki a szadai községi iskola építésére 3000. iskolában 80. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl. hogy Kistétényben. A mi a pusztákat illeti. a kecskeméti ref. a tanítóké il-el. §. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák. hitv.-cz. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek. iskolában 900 és a váczi ágost. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami. A czélszertlen tantermek át alakít attak. kir. A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels. a terjedelmes vármegye öt járásához képest. A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya. . És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. : . de e részben még fölötte sok a teend. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek. 4. hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról. tisztelt iskolatanács. valamennyi helyen felekezeti. iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték. mely ne érdekldjék.oszsza magát a teljes iskolatanács. A többiben volt mindenütt. s jelöljék ki ama pusztákat. hogy. 38. hogy egy nagyfontossá. indítványozza. A tanárral és egy tanítónvel. kath. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz. a solti ref. S mivel másfelöl a törvény 130. Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola. 39. Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák.gú — t : . melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna.tá.. támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868.szesülnek.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás. egy ór'ási horderej elvet proklamált. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten. : . a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett. úgy hiszi. (illetleg tanítón) mködött. Czegléden polgári fiú.! Közoktatásügj'. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre.kon a birtokosok összes egyenes adóját é. azokról jelentést. összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — . Az akasztói róm. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá. második tanítói állásra 3000. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító. a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat.

iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott.. ezek azonban nem sorozhatok az . Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna. A tanítók kicserélése már kezdetét vette. — : — — — — — — — — : . melyeknek számát a törvény húszra határozta. Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban. Ezek túlnyomó száma izraelita. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik. amott húsz. §.649 leány. továbbá ama községekrl. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl. Ily izr. s alig akadt közöttük olyan. legalább a részben. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek. a mely a törvénynek megfelelt volna. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. Ezeket leszámítva. Váczon herczeg Koburg. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra. honnan még nem érkeztek be a jelentések. tehát a 44. valamint az összes fszolgabíi'ák. De a részben. összesen 25. melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. illetleg az 53. A felnttek oktatásának üdvös eszméjét.168 járt.19tí Közoktatásügy. Mindamellett.700 fiú és 30. a hol az épületek rosszak. A siker a várakozáson alul maradt.728. Péczel. Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. Valóságos zugiskolák voltak. szerint arra kötelezend.973 13 15 éves 13. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. hogy a törvényszabta nyolcz. mindössze 98. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. gyorsan halad. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. hogy a szorosan vett téli hónapokban. magánintézet a 27 közül van 14.273 leány. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : . a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba. kivált egyes vidékeken. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. kath. mely utóbbiban a magyar nyelvet. tanítóképzben tartottak.rmeg\'e közönsége. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma. A vármegyében. a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni. hogy az eredmény kevés. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására. Pest vá. hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe.iskolázatlanu maradottak" közé. Vadkert és Szada. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs. Ezek Gj^ón. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. összesen 62. földrajzot és történelmet a gödölli ref. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. és a nagykrösi ref. Az iskolaszékeket pedig utasították. állá-íva 30 hold földet. tetemesen javult az iskoláztatás. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. báró Eötvös József rendelkezései nyomán. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli. még nem állapítható meg javulás.825. annak kötelességét a községi'e hárította. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak. lelkész tanítja. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben.176 fiú és 12. egyelre azokban a községekben. Monor. Ezekbl iskolába csak 51. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a. §. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. Az állami képzk felállítása is. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott.

az mer lehetetlenség. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva. a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. melyeknek. hol két tanfolyammal bírt. a tanfelügyeli intézményben fekszik. hogy iktatókönyvében már az 1067. A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. A gazdaság. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. a mi a tanfelügyelre vár. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek. Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni. de azok oly kitn minségek voltak. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. 1870-ben 924 s az 1871. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. Írást. Az intézmények. Jelenti. Míg a törvény 14. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. legyenek jók . a mely akkor már három tanfolyami! volt. napidíjban is részesültek. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel. melyek elintézé. de a végroliajtást nem vette számba senki. hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. A kalocsai tanítóképzt. 1869 júniustól az óv végéig 483. : .sére egymaga. . Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. Egyik az összes iskolák meglátogatása. Jordán István. Megemlíti. Európa 176 fali térképe. illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. §. hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. 56 faU olvasó-tábla. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. jelen alakjában vinni. Papiroson marad a közigazgatás. a törvény és a kor színvonalán állott. S azzal végzi elterjesztését. A 35. A nagykrösi ref tanítóképz. bár vannak egyes számok. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. körleveleknek.tnézhetésót addig czél nem érhet. hatásköre nincsen kellleg megszabva.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot.Közoktatásügy. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk. Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. tanévben államsorsjátékot rendeztek. habár sok helyen még kezdetlegesen. arra éppen most. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. az átalakulás korszakában volna szükség s irae. a melyben eddig a hitoktatón.t. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így. —— . — . melyen jó czélzatai nagy része megtörik. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. pl. számot írja. rajzot. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt. hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. még nem tudja. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak. Az iskolatanács szervezete nem czélszer. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette. a kezdet kezdetén. jók s tökéletesek voltak. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott. 197 emitt hatvan résztvevvel. A törvénynek sok hiánya van. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. hogy bár a rendeletek megvoltak. kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása.

A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. meglehets biztos talajon mozognak. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre. Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van. Kb. így Nagykrösön. A legtöbb helyt. A vizek nem engedték. magukban nem elegendk. Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér. néhol faültetményes helyül. mely az elz évben szép sikerrel indult meg. Az egyes községek különleges teendin kívül. 36 községben van ugyan hely faiskolának. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl. különösen két fontos dologra fordították figyelmöket.rni. vagy rosszak. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat. pl. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. a másik az ismétl-iskola. a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért. Fót. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. Azonban a faiskolák." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket. 198 Köziiktntásügy. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. sem annak való üres tér. mert a tagosítás még nem történt meg. . Panaszolja. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. E § ugyanis azt mondja . Látnivaló e számokból. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. Aszód.sek já. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen. Már a felnttek oktatását. Ezt a község két úton eszközölheti.. Ügy látszik. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt. de vagy merben alkalmatlan. a törvény 50. hogy az elüljárók hanyagok. Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak. de sokkal több helyen a felekezet. hogy e részben is mennyi a teend. vagy inkább emberek. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. használja is néhol a község. hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. Továbbá 25 községben nincs faiskola.. Jelenti. minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak. a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla.és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük. hogy mind . Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. nem intézmények. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. helyekre Újpesten ós Kecskeméten. vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra. részint. kik az intézmények ezélzatait megvaló. mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. folytatták. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén. 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. többnyire azonban szántás-vetésre. E . gazdasági és fatenyésztési szempontból. 72 községben van faiskola. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. Emberek kellenek. Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása.sítsák. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. A tanfelügyeli levéltár. azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele.

kir. áll. Az- . — 2. — 3.199- 1. Az újpesti m. fjíimnázium. A váczi kegyesrendi fö^jimnázium.

kir. mm Az isaszegi m. kir. állami polg. . fiu- és leányiskola. áll.200 A budafoki m. iskola.

melyek ellen a felsházban egy n<. nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül. midn az elterjesztés szerint mind községi. ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem. három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek. : í^a^. Ugyanis addig.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem. hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben. melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok. Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára. helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson. kivált most.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei.st. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet. hogy 1869 óta. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta . emezeket túlbuzgóságom okozhatta. hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. elnémul minden beszéd. megfelelnek.. . mely a kor igényeinek mcgfclelleg. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is. . ha azok ama néposztláy szükségeinek. hogy .** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. Köszönetem. hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák. . nuntha általok a kormány alárendelt közegei. melyek a megelz két évrl szólnak. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. oly kegyes elnézést. elmémben örökre megtartom. melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok. Bocsán^-t mind liivctali.gyobb mér\'ü mozgalom várható. hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. Azt liiszi az iskolatanács. ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be. mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek . 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. hogy a miniszter bölcsesége. kitnik. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. § fegy\eréhez. az nem a túlszigorú. 39 tetemes átalakítást nj-ert.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része. az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. mind a felekezeti iskolák körében." Jelenti továbbá. Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak. . mind egyéni gyöngeségeimnek .. a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok.. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. e kérésre csak az az érzés bátorít fel. nevezetes lendületet adtak a vármegyében. oly buzdító elismerést találtam. Buzgón óhajtom. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat. hogy mondom.: Közoktatásügy. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet. s ersen remélem. uraim. melyben a tanfelügyel úr. ajándékozás. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése. melyek számára rendoltetvék. csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására. Hol a tettek szólanak. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti.a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket. mel\Tiél oly szíves támogatást. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. hogj. akadémiák. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve. teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. azokat tehetségem korlátoltsága. az eddiginél még n". a megintések következtében. melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15.^eiügy|^ö* s^ge- . mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét. míg e hivatal végleg betöltetnék. legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében. Jelentésében hangsuh'ozta. : : . a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység.

néhány szék. Az állam védelmét igényli.-ez. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. . az iskolalátogatás í. Talált községet. tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. földrajzát. Xagy László D nem alkalmazza. s ennek ellenrzését. Ha nekik tetszik. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében.ése. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon. milvánt art ásat. akár egv'ház és község egj'esült ervel. valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : . méhének egész felszerelése egy asztal. mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. tanítói eljárá. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. kevés kivétellel. 11. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní. hogy neki hazája is^van. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. gátló akadályok. De örvendetes mozzanatként jelzi. hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak.vezi. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra. melynek történelmét. A faiskohikat. elintézés végett jegv'zésbe vegye. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. a vallás. természeti viszonyait neki meg kell ismernie. haszontalanságnak nyilvánították. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva. . a'^melyek szabályszeren megalakultak. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat.sok. Javaslatai közül fontosabb az.széröl. de kétségtelen. számoláson kívül. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult.r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. de polgári kötelesség eltte nincs. megköveteli apo gári jogokat. azokat a törvény betöltésére sürgesse. a tanítókkal az osztályok berendezése. Ismerve a viszonyokat. alkotmányáét. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet. olvasás. hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat.202 Közoktatásügy. t. Testgyakorlatot sehol. kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. miként járjanak el e tekintetben közösen.niu'. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek.. Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. vagy épen nincsenek. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat. A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. ha ugyan ilyenek is vannak. íi"ás. azokat a hián\'okat. Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs. §-a értelmében. miket tapasztalt. nem használják Idtzött czéljokra. melyeknek fenntartói. nem áltatja magát hiú ábrándokkal. az alkalmazott tanrendszer. hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. hogj' szerethesse. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. akár a községek. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van. A növendék nem tudja. az iskolai rendtartás. szölszetit a budai vinczellér-képzben. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái. é'. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. . Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt.

St általábnn mindenütt kívánatos. születési éveik szerint. a tanköteleseket pontosan. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés. §-át végrehajtani.. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. azt a felekezetek v. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl. hogy az úrbéri rendezések alkalmával.Közoktatásügy. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak.. egy szabályszeren vezetett felvételi.sét fogja kérni. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. sem jegyzkönyvi határozat. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. hogy a törvénynek eleget tengyenek. rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. melyek szabályszer díj be\ét levélben. hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora. Hisz így az is el fog következni. hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül.az iskolának nincs semmi jövedelme". s bizonyos záros idn belül. c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. ha erejét elfecsérelni nem akarja. Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. hogy . mert egyik sem egészen jogos. országos törvény alapján. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá. tanítójával együtt.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek. melyeknek hitelessége tehát kimutatható. holott ugyanakkor a. sem díjlevél. Az uradalom uradalmi. sem szerzdés formájában. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt. Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. . követelné tlük. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag. Hogyan lehet tehá. A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést. esupán az egyházhatóságnak magyarázni. Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges.. elmozdittatás terhe alatt. 4 a kántorságért. 203 is intézkedni fog. vt'gy akármin. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet..ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4.llapítani? Ugyanis nyomára jött. . A népiskolai törvény 133. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki. hogy így biztosítókot nyerjünk afell. mert cs.t az iskolának kiadása. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni. De som az egyház. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között. városait.rnak egy-két évig.canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : . hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva. Pedig a . liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit. E kérdésben az iskolatanács dönté. alapvagyont. Mindkett ellan lehet kifogást tenni. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. melyek az emiitett fkönyv. az összes lakosság gyermekei számára fenntartott. c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. a kik a . anélkül. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni.

egj'esületi Kalocsa. 310 horvát. 60 vegyes.445 német... . .204 Közoktatásügy. kath. egyesületi Ncgykrös.. 16. leány. ev. keleti.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir.897 fiú. 2 szerb. 528 horvát. kath. kel. : : :" — . ev. ezekbl kép?sített 13 német. 18 gör. .619 német.697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a. 553 szerb. Az iskolák száma Ó04. . — : : — — .379 frt.001 vagyis 76. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. községi NagyAbony.310 róm.. könyvtár 71. 1 1 fiú. keleti... A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37. összesen 185 középtanodába 1160.. 35 ruthén.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok. lakosa 574. Az iskolába járók fösszege 70. Tanítók száma 774.836 ref. fels..222. h. 37 gör. kath. faiskola 108.i 05. Az iskolába járók vallásra nézve 40. hitv. 3 polgári. a ki a közig. Szerkesztette Grézló J. 585 gör. 7 román. összesen 50. nyelvre nézve 52. 12 német.456 róm.558 fiú és 26. F. leány és Nfigy-Abonyban migán p. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány.. is. testgj-akorló helj-iség 70. egy tanítóra esett 443 frt. vegyes 3.621 fiú és 10. kath. 47.507. segéd 111. kath. Gödöll. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. 1. összesen 20.594. összesen 368. . 1884-ben tanköteles összesen 104. ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket. 23. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel. .. 3772 izr. leány 14 községi 79 elemi. . (Czegléd. Az iskolába járók közül 52. mórt itt alig 20 30% já.>lgári fiúiskoli.057 frt. Tenterm?k száma 693.542 leány.830 leány. Az iskolák évi jövedelme 385. összesen 17. Xem járt 10. a hol ilyen még nincs. fels nép.923. 7 gör. polg.. 5369 tót. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány.427 fiú és 12. : — : .s. 5628 ág. róm.971. ismétlbe 7445 fiú 6408. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. 15. meghagyta — — . Vallásra nézve 63. iskolába 210 fiú. összesen 16.-cz. kath. 411 gör. . összesen 21. Kisdedóvó volt 2 községi.771.. tanácsos és kir.007. 15 unitárius. 402 szerb. Xyel\-re nézve 07. wllású. Nyelvre nézve 81.iiskoli 159.177 fiú és 23.425. 437 szerb. 282 leány..018 róm.()80. Az iskolák összes jövedelme 346. 1 polgári.213 leány. összesen 13. — . 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett.037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány. . fiú 8.4%. 6204 tót.939. Xem járt 5002 fiú és 10. nem képesített 116 rendes 660. Azonban a miniszter.640 fiú és 38.973 leány ..ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban. nyelvre nézve 48. kath. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve. segéd 87. 455 szerb és 599 horvát. 014 horvát. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt.) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904. . likos^iník a száma 4!t3.022.495 leány. Összesen járt iskoláb. összesen 88. ezek közül képasített 590. hitv. 11.. 658. polgári iskolába 100. 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-. : . : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. fels népiskolába 34 fiú. Az iskolába járók vallásra nézve 43. kath.021 magyfr. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány. vagvis 15-66%. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át. 1 tót. .790 megyf r. 26.377 leány 13—15 éves 14.203. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára. .239 néraet. 2 fels népiskolába. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén. róm. összesen 68. magán Budafok. ismétlbe 9. A pusztákon még szomorúbb jelenségek. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. Tantermek száma 765 tanítólak 489.913. Greizinger J. középtanodábi 589. . Iskola 38 községi. 5702 ág.418. 11.037 migyar. 2708 izr. összesen 405.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles. . ev. áll. 241 zugiskola mködik a vármegye területén. társulati Kecskemét.796. kath. ezekbl állami elemi 24. ezekbl 0—12 éves 39. 2 községi Kiskörös.432.401 ref. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222.Kisdedóvó 12. összesen 337 középtanodában 699. kertek száma 51. magán és községi Újpest. 10.028 leány.020 leány.445 frt. Fröbel-egyesületi . azzal a megokolással. 4015 izr. A fv?. összesen 13. hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök.055. vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a. 17. 330 feleösszesen 91. 7 gör. 100 két és 8 három tannyehaü. : : Az 1876 XXXVIII.) Óvónk szám^. 1 román. kir. 62 ruthén.. és Józsa D. Az iskolák közül 244 magyar. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28. A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20. kath. Az iskolák közül 249 mxgyar. Fölemlíti mé=c. ebbl a tanítók fizetése 300. pjlg.. a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába. 1 róm. Tanítók száma 677. — : — : : . t. össz"seii 353. összesen 316. . A vármegye lakosainak száma 027. 4077 tét. 3 miitáriu. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel. 105 leány. nem képssített 87 rendes 590. 465 gör.v. : ") Emlékkönyv Tóth J.2.893 frt .958 és 13 15 éves 25. 8710 ág. ev. összesen 54.800 leány. 14.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t. egy tanítóra esett 420 frt. a kezeti. ezekbl 190 vegyes.970 ref. keleti. hitv. Fröbel-féle községi Vácz. a hol sikerrel végezheti munkáját. 10. 6 unitárius.54 fiú. Tanlíöteles 6 65. tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. 5938 tót. .280 r. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. 31. sem a templomokban.025 német. 8. 3 egj'leti és 4 magán. — . 26 román. tanfelügv'eljévé. 10 leány . és 2523 izr. összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú.. -kötelosok 25. 1. : — . összesen 85. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti. hogy helyezze át más vármegyébe.753 ág.121 magyar. 783 gör. ebbl a tanítók fizetése 332. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a.035 ref. 230 elemi.. rmesterek vagy mestoremberfélék. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. kath. hogy ha fölfedezte a bajokat.rt . 13—15 éves isni.

ip. A . 98 leány... közs. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. tanítónképz 2. 6 tanulóval és 2 ttnítóval. i]).418. kereskedöinas-iskoláb. terniek szám<» 891. liitv. . ö. fels népiskolába 67 fiú és 125 leány . leány. 2 német-mpgyar. keresked inas 3. 2 kath. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30. kel.413. 17 román. azaz iT^Ö. keresked in'siskola 1. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú.431 . fiú 1. 618 tf nitó számára volt lakás természetben. kath. 4453 izraelita. Xyel\Te nézve 132. ebbl 1 álUmi. ism. tanítóképzké 326. ezek közül 65 állf mi. ev. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986. nem okleveles 5. tcnitóképzö 3.362. kép3sített 1240. Az iskolák közül állt mi 18 magyar.749. azaz 82.-rnémet községi 82 mrgyar. Állandó menedékház 3. seg. hitv. gimnázium 2. keleti. ág. seg. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14. . 57 tanulóval és 3 tanítóval. Kiskiuihalason ref.'. általános ism. . 8. 60 tanuló\-fl. 7 képesített.684. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó. 1 ref. polg. ism. ág. 177. 4 tanítóval. leán\' Czegléden és Újpesten. kath. Bejáró gyermekek száma 691 fiú. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba. közs. községi 34. nem képesített 12. 1900-ban 53-9%. 14 fiú és lö leány ágost. . Volt 2 felügyel n. és 1 róm. . ref.. 23. 3 tanítóval. keleti. Az iskolák jövedelme 482. ö. összesen 5700 frt. lakbére 550. mindennapi el. Az iskolába járók közül elemibe járt 55.864. A lakosság száma 732.114. 9 magán. 78 m-gyar. azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú. 1869 óta épült 231. iUsze^en — : mm A .568. 62.679.574.íz» ea 3911 . testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. 844 képesített és 68 nem képesített . 17. mindenn'-pi elemi iskoLa 556.217.. leány 1923. tiszteletdija 200. 408. és 1 magán. A tanítók száma 1281. róm. iskolák tóval. ezekbl áll.5. . fönntartásban volt államsegélj' 1200. jogakedénüábrn 119. sziktrnítós gazd.369. gör. Iskolakertje összesen 183. összesen 64. 791 rendes. kevésbé jól 6 birta. grzd. összesen 29. liitv. tanítóké 28 rendes 16. önálló szaktenitós 3. 61 tanulóval.060. nyári menedékház 4.568.020. leány Aszódon. összesen más jövedelem 5917 frt.. ism.Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. . ev.Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11. egyleti 1 24 m"gyar. 851 horvát . 1 községi és 1 ref.. 501 gör. Polg. óraadó 6. képesített 16. nj^ári menedékházé 280. összesen 24. egyleti 2. mrgán 5.591 róm. gör. 7 m'gy.. kath. Árvaház volt Keioesán róm. 13 15 éves fiú 20. 460 szerb. kath. községi 171. tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132. kel." gondozásban részesült 93 fiú. 55. 213 állandó és 407 nyári menedékházba.476. : : 87 ref. 16 tótmagyar. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. . polgár és katona 498.Közoktatásügy. nem képesített 41.7"o. állandó menedékházé 960. . kath. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú.119.854 német. — . leány. 42 ágost. segéd 13. 4328 tót.. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13. 2 segéd. 10138 ágost.398 leány. 84. 1900-ban 64-2%. 1098 horvát. 4 állf mi. 3 5 éves gyermekek száma 58. . 57.. a tanköteleseknek 15-3%-a. rendes 1157. kath.869 német.030 frt. Tanítók száma 55. keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép.659 róm. 99 községi. Az 1904—905. kath.-'skola 9. kath. leány 19.939 magyar. Fels népiskola 3. 31 gör. ezek közül áll. fels népiskoláké 98. szüli gondozásban részesült 5002 fiú.-iskola 123. 1 róm. kath.5 vagyis 81. . 9087 ágost. izr. ref. róm. iskolának. 2 német-magyar ág. ismétlbe 13. kath. 362 szerb. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. kath. ev. egyéb jövedelem 8455. 3 egyesületi 557 magyar. A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„. 9 szerb-mí'gyar tannyelv.578 msgyfr.. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. ezekbl öl vegyes.nnirgycr. gazdasági ismétlben 744. Faiskolák számi 291. hiliK ev.. ip-ros-inasiskolába 2607. kath. tanítók száma 11. mindennapi el. iparos inas-iskola 23. 561.. : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi. 38 gör.sszes száma 621. jelleggel. ezek közül 6 leány és 3 fiú. keleti 7. . 53 segéd férfi 828. A trntermek száma 9. í községi. gimnáziumoké 2527. A fenntartásban volt államsegély 17. Törvényszer 593. ezek közül rendes 36. iskob 5. kath. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. összesen 18. a tanulók száma 83. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906. 4777 leány msgyar 53. ezek közül 6 rendes. 44. 205 17 fiú és 18 leány gör. leány 25.627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31. 183. 275 róm. 3 áll. 29 német-magyar.786. — : — : — laoi .sszesen 100. kath. 4751 tót. — .. ebbl a tanítók fizetésére 400. Nagykörösön közs.-iskola 24. iskoláké 97.6''o. Az iskolák ö. vallásra' nézve 90. liitv. 7 gör. általános ismétl -iskola 307.. azaz 66. : — . összesen 1444. nö\-endékek száma 45.199.9%. gazd. seg. 99-9°o- . fiú. polgári iskola 1. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. hitv. nö 274. hitv. a polgáriba 592 fiú. leány 31. 2 fiú és 1 leány. magán 21. összesen 9455 frt. 184 m^^gyar.884. Az 1894 95. 34 izraelita. izr. . 15. fenntartója ez érsekség. 12. mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000.492 leány.638. 16. . Fels népiskola Kecskeméten áll. egyleti 12.. állandó menedékház 11. áltclános ismétlben 796. tiszteletdíja 650. . Óvónk száma 12. . községi 179. keleti 8 szerb-magj-er ref. 17 román. reáliskola 1.rosinrs-iskolában 463. polgári iskoláb: n 264. ICisdedóvók közül 7 községi. 4 nem képesített. ágost. keresked inas-iskoláké 83. gimnázium 9. ev. iparos inas-iskoláké 20778. 5290 izraelita. 2 taníPolg. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve. általános ism.510. 12 tót-m»gyar izr. Kalocsán róm. Ali. Az 1900. ezek közül 1 áll. 1 ág.. egy rendes tanítóra 463.310 leány. 29 német-magyar. polgári iskoláké 2298. 853 leány. : : . fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912.. összesen 1197. 12. jogakadémia 1. segéd 6. róm. Növendékek számi Kisdedóvókban 326. róm. közs. száma 9. Az iskolába járók uyeh-re nézve 111. 2 horvát -me gyár gör.ros inas-iskola 1. — 1304 : iskoláké 12. 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány. magán 6.707 fiú. -iskoláké 10. ev. gazd. fiú 20. egyes. leány Kalocsán ós Váczon.n 106. Tanítók évi fizetése 4950. iskoláké 265.342 ref. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23. segéd 154. 60 tanulóval. Vallásra nézve 106. 3 magán. 16. hit. 28. vármegyében volt óvókötelos fiú 32. összesen 133.. felszerelve 727 tanterem. magyar.561 ref. felsnépiskola 2.385 frt.. . 2 német-megyer róm. A t. 433 gör. — . hitv. ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59. tfnitónökéiJZké 170. összesen 17.005.319. 4 egyleti. 32 magyar. -iskola 3. 121 148. 34. ezekbl 1 fiú.538. polgári iskola 20.265 fiú és 13.. Kecskeméten kisdedó\'ó 4. leány 4 tanulók száma 360. férfi 1007.690. leány. reáliskolábcn 203.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. leány 57. Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. 1869 óta 134 éjmlt. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. Ivisded-óvók száma 87. gimnáziumban 555. 26 tót-magyrr. nyári 10. 3 óraadó. közs. ezekbl áll. leány Kecskeméten. más jövedelem 5430 frt. lakbére 1360. magán fiú Rákospalotán. elemi iskolákban 5401. óraadó 6. hittani iskoláké 86.

h. nyári menedékházak száma 5. 2. 940. valamenn\-ien magj'arok .495 . 9544. kath. gazd. urad. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. ref. 136. 10. ref. h. ref. miit. baptista 2. tanítók számi 77. némst 1. szerb 131. 2512. tanítók számi 400. vallásra nézve róm. 84. a kik közül 337 migyar. 2936. kath. ref. 86. ág. öt évfolyamú 54. kath. ág. a gazd. német 4611. h. Í2sr. 12.856.834. 31. egy évfolyamú 3. kath. ág. nazarénus 2. róm. gör. 39. társulati 9. 70. 4. h. német 1914.. 7. baptista 3. osztuthui 267. a melyekben 85 (áll. h. tót 779. : : . baptista 50. kath. 1. segéhi. tót 10 . gör. AnyanyelvTe nézve magyar 25. nyári menedékházaknál a személyzet száma 6. azaz 998%. gör. 536. vend 5. Az általános ismétlben róm. ág. 48. 812 tót. ev. egyéb 5. gör. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. h. kath. még pedig közs. ev. szerb 1 . 1. áll. unit. községi : 49. 24. 3 ág. 2 izr.. cseh 2. ev. A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll.. Vallásra nézve róm. magyar tannyelv 515. tót 766. protestáns 1.422. oláh 1. h. közs. tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. ág. cseh 6. vallásra nézve róm. ref. lengyel 2. azaz Közoktatásügy. róm. ref. izr. 191.296. öt vagy íiat évfolyamú 457. Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. unit. ruthén 4. 6 horvát. ág. melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. Ueány 45. 1. 5. ág. 369. izr. ág. gör. oláh 2. magyarral vegyes szerb 2. egyéb 1. társulati iskola. angol 1. ev. fiú 3. 1850. 8 ref. 20. 1 egjes. Áll. Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G. 366. Általános ismétl-iskola 4. 432. ref. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött. 6. kath. kisdedóvók közül áll. iskola 35. ref. öt évfolyamú 11. 1118. mindennapi 22. kel. 730.. horvát 8. Az 1907 908. 19 ág. azaz SO-OÚ. izr. azaz 79-8%. teljesen osztott 22. magán 5 . és 35 közs. róm. 1009. AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. róm. ev. egyes prot. ev. unit. állami 1. 169. községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28. cseh 1. fiú 14. ev. leány 22. négj' é\"folyamú 19. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. — — : A : : — — — — : — : : — — : — — . 6. Kecskeméten van 1 áll. tanulók száma 26. 12 14 éves fiú '22.. 74. 21. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm.. 40. 32 ref. h. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. azaz 83-2"ó iskolába járók 105. 2. unit. 1. Kecskeméten el.í. ked — —U : . h. 2.875 gyermeket gondoztak. 102. vegyes 28. 4.sek 2456. leány 4. kath. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. 72. ref.206 194. ismétl-iskolában valamennjd magyar. kath. Állandó menedékház 9. társulati 1. a két utóbbi közs.3t)2. h. 96. vegyes 4U2. 3899. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. ág.169 15 évnél idsebb iparos. 2359. kath. gör. ism. ált. német 70. 1 tót és 4. gör. 4223. 5. mindennapi iskolába járt 107. °u-ban 67-7. Óvónk számi : iskolák száma 582. Gazdasági ismétl 9709. kath. gör. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143. három éWolyamú 12. német 2605. 2733. 7. 19 7. kel. czigány 80. fiú 5%. 82. 238. magánjelleg 2. kath. tót 4732.\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3. kath. 4. kath. azaz 99-8%. Kocscméten inagyar tanköteles 12. rövidebb ideig 28. ág. 430. horvát 3. 12. gör.401. ev. teljesen osztott 4. kath. csak közs. tót 782. 8. 36. baptista 10.544. horvát 2. czigány 2. öt vagy hat évfolyamú 31. társ. ág. kath. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. kath. tót 200. 7669 német.. jelleg 70. horvát 4. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . 7791. gör. községi 65. izr. izr. ev. Összesen 1610. 792. gör. 14 községi segél\t élvez. és községi segélyt 95 róm. kath. a m?lyek közül kett állami (1900 kor. 16 ág. tót 3. 226. magán 18. katli. iskolai tanulók közül magj-ar 7877. szerb 335. kel. 3 oláh. 685. gör. olasz 3. ref. h. 3. részben osztott 267. unit. a gazdasági ismétlbe 881.806. a gazdasági ismétl-iskolába róm. az általános ismétlbe 13. . 9 . német 9. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm. vegyes 51. oláh 1. : — ref. szerb 51. 14.600 . ág. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86. négy évfolyamú 97. 55. magyar 34. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20. 23 ref. egyéb anyanyeh'ü 74 volt. 3 gör. ref. unit. . kel.730 gyermek. összesen 164. 174. 16. A tankötelesek közül járt 131. 240. Anj'anjelvre magyar 3694. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve.789 korona. kath. községi 71. 367 egyéb . ev. magán 1 . társulati 10. Iskolába járt 8706. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek. gör. községi 34. rövidebb ideig 134. a kik közül magyar 8353. 4. h. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1.580 K. német 2.. magyar nyel\-ü 35. Államsegélyt 41 községi. 20*530. baptista 37.419. : — . izr..563. összesen t 3697. három évfolyamú 1. iskolába járó 8692. ev. ruthén 1. 1363. ref.és keresinas: fiú 1. Az államsegélyek összege : 338. az általános ismétlbe 615. tanítók számi 1450. 358. olasz 11. 185.20.838. izr. leány 56. ev. 31. ös. kel. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612.). ev. 620. kel..szesen 12. Vallásra nézve róm. leány 58. ref. róm. kath. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm. magán 14. 49. 7161. kath. katli. 1. leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. 7. illir 108.Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. Hat évfolyamú minden79) taner mködik. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU. ág. 7. tanító 4. kath. 444.575. 16. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv . csak általános 304. 125. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. 48 róm. 24 szerb. izr. 1 ruthén. 1 magán. ruthén 3. vallásra nézve róm. fiú 49. kath. kath.ll9. leány 16. izr. katK 13. 117. mindennapi iskola. azaz 67-7"^.920. Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989. vagy járulókot 58 róm. !31.. részben osztott 3. a melyekbe 339 gyermek járt. ev. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. 49. ezekben a gyermekek száma 197. német 14. illir 719. ötnél kevesebb évfolyamú 4. szerb 15. községi jeUegiiek. áll. ebbl migyar 236. baptista 1. egyéb 5. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. gör. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. egyes.. h. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556. oláh 6. kel. ev. kel. kath. ev. 20. vend 19. csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11. beszélnek. 14. ág. ötnél kevesebb é\-folyamu 99. gör. gör. osztatlan 28. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824. h. ev. 112.856. 153. olasz 2. leány 21 . napi iskola 5. h. segélyt élvez. tanuló 238. ruthén 1. német 732. ev. kel. összesen: 26. el. Kecskeméten mindennapi 1 leány. h.549. kel. 14 izr. gör. Óvónk számi 152. 6. czigány 26. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411. 11 izr. ref.088. gazdasági ismétl-iskola 28. a kik közül magyar 743. 12 14 évesek 1241. 643. a gazdasági ismétlbe 10. két évfolyamú 5.271 magyar. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59. izr.. 1 társulati. illir 246. szerb nyehnii 5. h. kel. 12 14 évesek: 11. prot. ág. gör.682. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406.515. Anyanveh-re 17. izr. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. izr. gör. 3. ismétl: 1902. kath.

40. egyleti. és II. Gödöll. 2 Iviskunhalas. meghaladja a vármegyében a fél milliót. . 1903. 280 mek. Budaörs (2).^11.) Pilisvörösváron 3. Izsák. t. közs. II. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. . 1903. Nemesnádudvar. mét. Menedékházak Alsónémcdi. 1899. 1892. II— IV. gyermek. Kiskunmajsa ref. közs. (I. Promontóron (Budafok). III. intézet Ez óvoda mint róm. lüskunfélegyháza (4). Pilis. III. (I. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. . Újpest. 1891-ben a pesthidegkíiti.. Dusnok községiek. 1885. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések. 2 óvón. Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. V. (1903. egyl. 1892-ben a szdi. . hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege.) Rákosligeten 2. 4 1 óvón 1883 .) Dunavecsén 2. 1908. 1900. a VII.) Budakeszin 2. . Üll és Úszód. (540. a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek.. IV. 101 gyeimek. évi országgylési követeinek. a III. . 60 gj-ermek. 1909..) Solymáron 2. 1 4-ben Aszód. 1909. egyleti. a melyekot azután államivá tettek. IrsaKiskimlaczháza. Fájsz. Nagykrösön a ref. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki. 243 Solt.) Újpesten (1890. 77 Nagykrös. (I. 1885. kisdedóvó van Bián (1885. Tass. a IV— VI. . végrehajtását illeti. (I— II. Hajós. II.) (1887. sz. mimkástelepi 1909. Ráczkeve (3). II. 1903. 108 . 2 magán. (I. sz. I óvón Nagymagán. A kecskeméti kir. egyl. Fót.)"Budafokon 5. 1904. 1902. hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. 45 Kecskemét. Apostag. Sükösd.. kath.. Perbál. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is. Kalocsán. közs.) Pilisszentkereszten (1903. 1890.) Taksony 2. A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. Kimszentmiklós. 1902-ben. Községiek : Abony. II. niagán. Kiskrös Kiskunhalas. kath. 1907. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. Üröm. Kecskemét. Szentmártonkáta.) Szigetcsépen (1893.) egy-egy óvoda. Bóm. Dömsöd. 1908.. 1886.) Pilisszántón (1897. (I. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. Gödöll. Szigetszentmiklós.— VI. 132 gyermek.) 2.) PiHscsabán 2. 1 óvón . 1900. II. körös. (1904. Szalkszentmárton. Tahitótfalu. Bogyiszló. Töklön 2.) Czinkotán (1890. 101 gyermekkel. A város az els óvodát 1869-ben állította föl. 1 óvón Vácz. r. — Kiskrös. IT. Torbágyon : Magán : Gödöll. Vácz (2). Nagytarcaa. III— IV. (I. kath. 3 közs. Fülöpszállás.497 K. (I. 1902. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel.) Soroksáron 5. : .^dedóvók.) líispesten 7. 90 gyer. 78.. megemlítlietö. II. Alberti. : : . II. (I. óvón. Solt. 260 gyermek. A mi az 1907 XXVII. 1906. magán. Dimapataj. 1900-ban. Nagykrös (4). 1901-ben a szentendre-izbégi. az áll.000 idegen ajkú (német. sz. Gyömr.) Nagykovácsiban (1894. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10.) Törökbálinton (1903. iskolai év elején szervezték. 1885. 75 Kalocsa. e. kiskrösi. (1902. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját. ref. évi jegyzkönyve az új városban . Budajen. 79 . egyleti 136 gyermek.) Békás megyeren 2.) Szigetújfaluban (1903. A ") Jelentése Pest-Pilis. Nagykrösön. lijabban kir. köss. II. TörökbáUnt. 1908.) Hartán (1894.) Aszódon (1902. 1888. (I. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118.) Csepelen 2.) Csömörön (1895. Kiskunhalas. (I. — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki. sz. j<^llegü sznik meg 1865-ben.. Solymáron 1891-tl 1900-ig. 1901. a VIII.) Albertfalván (1900. sz. 1902. Kecske. .) Dimabogdány- ban 2. 62 gyermek. .-cz. . megyék 1839—40. sz. egyleti. 2 óvón óvón Monor.Közoktatásügy. magán. Iviskrös. (I. Az I. 1903-ban. (I. magán. Áll. 1908. Keczel. Fokt. s 1907-ben itt a II. sz. 1905. sz. Kalocsa. tanfelügyelnek. Szabadszállás. és Soltvadkert (magán). IvisUúnmajsa.) Rákoskeresztúron 4. csuj^án a közig. (I. 1894. 205 .) Rákospalotán 4. róm. Zsámbók (3). még pedig olyképen. 2 közs. kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni.) Budakalászon 2. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir. : Kalocsa (ep\leti).) Nagytétényben (1885. egykecskeméti .) Rákosszentmihályon (1907.magában támadt kisdediskolákról" beszél. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett. 1903-ban a pilisborosjeni I. Újpest (8). 43 gyermek. 1 óvón Kalocsa.) Csobánkán (1902. Nagykáta. egyház 1807. Szentendre. 1908. 1902. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. 33 Újpest. 1908-ban nj-ilt meg. évi országgylési követei 1840 Pest.és Solt t.) Pomázon 1886. 1892-ben. 01 gyermek. (I. 1902. Czegléd (6 kisdedóvó).) ICistétényben (1907. 120 Kimszentmiklós. Vácz. Halason. 137 óvón .430 K). Ordas. 1900. II. kath.) Pilisszentivánon (1908. II. 1893-ban a szigetbecsei.. sz. s a gyermekektl havi 30 kr. közs. 1889 deczember havában a dunaharaszti. Czegléd.

Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek.513. tanítónk száma 497. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30. mint egyesületi. ág. tanterme 10. 42 1 .5-ben 45 taner mködik. ism. 150 tenulóvAl. . iskolákbi összesen 34. 1053. •Fülöpszállás. években épültek. 1909-ben a Rende.n új körzet alakult. : A iskolák 12 körzetre oszlanak. 161 l. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. 14.cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen. 116 Dunih'. leány 17. — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították. 1907-ben az Erzsébet-. a Gyár. hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el. 52 n) mködik. izr. h. (8 férfi. Kispestre nézve az iskolataná.r 6 körzetre oszlanak.t is államosították. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát. Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. Vörösvár 2 tantermü leány. hogy . 1907-ben a Rózsautczé. 13 n).. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános. . mely 1858— ö9-ig mködött. Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda. 1900-ban 32. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. hogy itt ma már 98 taner (46 férfi. el. a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. a mely 1880 óta. sz.. Az áll. kith. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van.és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült. Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában. : ko'ák. Erzsébet-utczában. ruthén 3. 190. Ez utóbbi számból a gazd. Ferencz József-téren. — : : . 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú. A kispesti állami elemi iskolá. nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. (Itt most négy van. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. új építkezések folyamatban. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti. német 10. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. ev. kith.sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel.tEntermü 91.) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda.gyar 22. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. Dunapataj. oly rohamosan fejldött.522.5. 357 Kistétény 1 tontermtí leány.és Kiskunfélegyháza 1 tantermü.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak. Solt ugyanekkor. ref. Budafok 4 tantermü leány." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. horvát 8. 484. a tanítók. 1 tantermü. mely 1889-ben községivé lett. el. Lrincz. 40 Taksony 2 tantermü leány. Uji)?st 31 tantermü. 1948. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban). lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány. íiüiskolé. gör. egy újabb 18 tantermü épület.raszti 2 tantermü leány. Abony. a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. az ismétlre 352. . 3. baptista 41. . hol eddig semminem iskola nincs. Az Attila-utczában. kath. el. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. Dunavecsén. .i 1360.173. A tanerk száma 21.és 3 leány.316 tanuló járt. még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola. 1885-ben 5. 4175.új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. 1876-ban rendes óvoda). . Irsán ugj-anekkor községi épül. tót 1230. kel. isk. A törökbálinti róni.t 1879-ben szervezték. (fiú 17. Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák. gör. itt 1874-ben egy taners magán-. most községi. Az termü. 3 fiú és 3 leány. 1875-bcn pedig a város egy másikat. két osztálylyal. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban. 112. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-. 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll. iskolár. Az 1909 tanévben az áll. Az iskolák a bels területen ma má. szerb 266. 26.791. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány.sy-telspen nyíltak m?g új iskolák. Ali. 275 Pestszentlrincz p. (1902-ben épült). 1902-ben a róm. liánra nézve pedig ekként róm.20S Közoktatásügy. unit. . 74. egyéb 45 v. . Növendékeinek száma 5482.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. fiú és . 1878-ban egy taners községi iskola volt. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. Biztosította már a tanítói javadalmat is. Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I. 50 Kispist 1 fiú. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. egyéb 1.402. kath. Erz.643). a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n). 2442. iskola Domonyvölgyön 1 tan.

209 1. A clunavet-sei. a pomázi. a postszciiilörinczi m kir. áll. — 3. — 2. . iskulák.

áll.210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m. kir. . iskolák.

Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. piliscsabai (1902). A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1).csi (szervezési ideje 1885). Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. : pesthidegkúti (1880). Csurgay-majorban 1886-ban.llan elemi iskola a pomázi járásban van. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. I. Négy-négy tanersek n . budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). 1902-ben. AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek. még két új épület emelése most van folyamatban. az igazgatói kar és a két jegyz. Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7).v kucndcit3 3 tantermü. mely 7 taners. A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4).„ . : — . Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é. Leá. pilisszentkereszti (1902). 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. 10 tantermü. Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3). 5 taners. Rákosligeten 1900-ban (7). Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. Nyáregyházán 1885-ben (3). Kispesten. iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). és4ií'''ei^ isko!ák" JászII. tanfelügyel ersíti meg. illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát. pilisszántói (1885). illetleg 2 tantermü). a Czinkotához A monori tartozó Má. óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak. Három tanersek a csobánkai (1901).nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. az illetket állásaikban a kir. ül 1 iskola. és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. Bodoglár. Majosházán 1896-ban (2). Ez értekezleteknciv az a czólja. A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9). — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). Isaszegen 1905-ben (7). a Szabadságtéren. az utóbbi 5. A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. Felsdabason két taners iskolát 1881-ben. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10). sz. A monori iskolákat 1885-ben szervezték. Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. Budafokon. Szeptemberben a tanév. . Tökölön 1889-ben (6). . A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü). A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1).megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. . A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány . Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen. Nagytétényben 1884-ben (4). Májusban a tankönyvek. a solymárit 1902-ben. mködik.varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. a hol 1907-ben épült iskola. tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. 1901-ben (7 tantermü). a mely 8. Szalkszentmártonban (2). továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. továbbá a hozzátartozó Balázsi. az iskolák tanítói. Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el. A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja.Közoktatásügy. A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. II. Mag. illetleg 1 tantermü. Erzsébetfalván. Újpesten. Az elbbi 7. ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak. pilisszentiváni (1894). iskola.tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4).k tanulmányi állapotát beszélik meg. 1884-ben (10). Soroksáron és Monoron. . a Fülöpkerekegyháza p. Az iskolák 3 körzetre oszlanak. járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2). Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü). illetleg 1 tantermü. Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben. pilisborosjeni (1909). A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n).Uami a nagyková. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise.

212 Közoktatásügy. mind a növendékek általános tudása. iskolák. az izsáki. Rákosjnlota (14).000. I. Ujszász. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. Tápiószele. Szigetbecse. Pálmonostora ( 1 ). évben négy új állami iskola épült. Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben. Dab. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. Bocsa. 73.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. liatározottan kedvez. népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. Gödöll. Alberti. -^) Újpesten egvébiránt az 1901. Pánd. Orgovány. . — «') L m. 71—72. 175-^176. hogy ezek küls és bels életének színvonala. :i. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. «) V. a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. Taksony. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. Koháryszeutlörincz. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását. m. el. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. ö.187 K. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. lap. Szalkszentmárton. . ú. Tápiószentgj-örgye (2). Dömsöd. m. : . közel 490. a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. Szabadszállás. az erzsébetfalvaié 77. Nyáregyháza. Pereg. Czegléd (9). Ma már nagyrészben segítve van e bajon. Budakeszi. hol 6 tanteremben 6 tanító lesz.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. Rác/keve (G).-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. é^ ") 97. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz. ") 97—98. 1. m. 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. Azokban a községekben. ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. líisnémedi. . 158 159. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén. 1. Ujkócske (13).490. Nagykáta. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. Ókécske. az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. Az elbbi kett 16. — — . Nagykörös (12). Váczszentlászló (3).000 korona köhséggel. Dány. PusztavaC5 (5). a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben. . népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. igen örvendetes képet találunk. elsrangú kultúrpolitikai feladat. Izsák. Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). Tószeg.^") Közs. Solt (4). Peszéradacs. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot. a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. . kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász. . 1. Verség. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben.. Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. Alsómóriczgát. illetleg 127. Soltvadkert.'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. tanévben állami elemi iskolát. fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. 1. \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz. melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. Lijosmizse. azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat. ") I. Törtei. 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon. Szód.

melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi.és leánygyermekeket együtt oktatta. Nagykörös (. kath. Tápiógyörgye (4). Bijaszentistván (4). Vöro^sszállás (1 vegyes). Törökbálint (4). olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei. Kiskunmajsa (18). Fokt^ (3). egy-egy iskoli a Kálmán tanyán. Alpár (5). a pusztákon 30. Szakmar (8).ulkert (3). után is — — A val. Páty (2). Hijós (8). Kiskunfélegyháza (45). A leányiskolát a község építette 1899-ben. Gyömr (7). Váczhirtyán (1). Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez.5). Szadu (1). Tápiószentmárton (4). Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. Tóalmás (. jobbágyokat telepítettek le. jslenleg 6025. kath.4«óí7. elemi iskolák története a következ : : Abony. a leányoknak egy tantermük volt. A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2). Verség (2). Ecsed (2). Piliscsaba (2). Váczbattyán (1). fizetése 37 frt. Izsák (4). Kistarcsa (2). A ref. Róni. Kalocsx belvárosi (5 fiú). .István. Nagytétény (3). a ki theologiát végzett.se alatt (5 leány). Kocsér (7. 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. Bugyi (2). Szigetszentmárton (1). Az iskolát gróf Szápárj. Bag. Alsódabas (2). 1762-ben Nóvák József. újvárosi (1). Dusnok (. Alberti. Czegléd (19). midn a Claris »apáczák kath. Bátya (5). Monor (3 és a Brenda-majorban egy). Iviskörös (2). mér búzi. Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4). Tahitótfilu (1). A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. A tannyeh 1899 : : A eltt német volt. a mikor tanítója Urhegyi József. Üröm (3) és Zsámbék (8). a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs. KiskunhaUs (4). PiUs (1). Apastag (1). Pálmonostora (2). Szigetújfalu (2). 1888 és 1892/1893. Kunszeutmiklós (4). Váczkisújf. Ujhirtyán (3). Telki (1) és Visegrád (4). Kirtjl (2). Kerekegyháza (5). vallás. Pétermonostora (1). Alsónémedi (3). Kéve A A A el. Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). Pihsszántó (1). Csömör (3). 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. Póczel (3). Kecskemét (1). Tápiósüly (5). Tass(l). Szentmártonkáta (2).. Vácz (20). Rákoskeresztúr (3). Bocsa (1). •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. Irsa (2). Boldog. Bia. Czegléd. de lelkes község becsvágyát. Rákoscsaba (4). Váczszentlászló (4). Miglód (1). Kecskeméten van. Tápiószecsö (5). Sükösd (5)." Apostag. Fájsz (5). Budaörs (12). a melybl a kollégium fejldött ki. Kerepss (3). Örszentmiklós (1). és ref. tanítás anyjaga : írás. Bogyiszló (1). Szabadszállás (1).-ílu (1). Császártóllés.5). az egyház levéltárában lev írott könyvben . a mikor a községben plébánia volt. Váczrátót (2). Szentlörinczkáta (2). 1 840. Boldog (4). Páhi (5). Máriabasnyö (2). amikor a város bels területén pusztai 34. Domony (1). 1746-tól". iskola. Budakeszi (3). Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k. Mogyoród (3). Ráczkeve (5). Géderlak (3). A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. Szd (4). a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek. Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. : : : Az egyes róm. Az iskolai zászlóaljak indult ki. psstm. Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók. egy kántortanitói Ukássil. épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. PiUsborosjenö (2). ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott. Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola).l«jn szervezték. 1838-ban Mondok István volt a tanító.5). 29 pesti m. Az els biztos adat 1673-ból való. Túra (7). 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. Soltv. Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. melyeket a communitas épített.A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani. Galgjhéviz (3). Miske (4). Aszód (2). Big (4). Vecsés (4). Áipádúti. 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. 1802-ben a község új iskolaépületet emel. Torbágy (3). Taksony (1).5). Tirmye (1). Az 1838. Takács és Faluhegj-i tanyákon. Szánk (1). Valkó (4). mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. a kántor a fiú. hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. a pusztákon 1 1 tanító volt. Mostani épületei 1881. Szigetcsép (I). Rákospalota (9). 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. Keczel (9). iskolxnénék vezeté. A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2).tették községiekké. Galgamácsa (3). híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. Püspökszilágy (2). Törtei (4^. jelenleg a városban 48. legtöbb községi jskola. halósága a A váczi püspök i-^kolák. 1S4 l-ben szervezték. 1780-ban Méreg János a kántortanító. A jelenlegi tattá át. Császártöltés (4). a jegyzö-kántortanító . búza s egyéb terményekbl állt. ker. Veresegyháza (2). 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. Diimharaszti (2). Kispáhi (1). M3nde (2). Üll (7). Dumszentbenedek (1). Farmos (2). Érsekcsanád (1).) Kóka (8 és 1 nradilmi). 1762-ben Szánovszky György._ Tószeg (4). Akasztó (5 tanterm). Sári (4). Prónayfalva (í). 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. Ft (4). . Pereg (3). búzája volt. Hévizgyörk (2). e))erföldi (5 vegyes). Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. Óc3i (3). mint láttuk. Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban.Közoktatásügy. Szentendi-e (8). Perbál (3). Csepsl (3). Gyón (2). Nem^snádudvar (4). Tápiósáp (3). Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). Jászkarajenö (8). Nagykáta (8). A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. (1). Szeremje (1) és Úszód (1). a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. Gomba (1). Váczduka (2). Szigetmonostor (1). Tápióság (2). iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. Tatárszentgyörgy (2). Alberti (1). TJri (5). helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli.) iskolamestert. végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak.. Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). m. Homokmégy (9). Ivisoroszi (1). Gödöll (. Püspökhitvan (3). Soroksár (4). fispán alapította 1888-b3n. Czinkota (2). Az 1700-as években szervezték.

Folctö. Galgamácsa. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek. bibUa 'i óra. szerint a kántortanítónak 10 Rh. 1887-ben már négy iskola volt. 1909 40 tanteremben 2809. mikor önálló plébániát nyer. kath. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. hogy mikor ós legi ki építette. : : — . . 1886-ban a róm. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. az új 1907-ben épült. mely mi is fennáll a templom mellett. Oomba. diktandó 1 óra. . A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni.se csekély terménybeU járandóság. A Fájsz. . midn ez a felhk ellen herangozott. I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. 1805-ben kir. taxist végzett fizeté. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. német olvasás 1 óra. vallás és erkölcstan 2'/i óra. 1867-ben keletkezett. 1857-ben Jászapáti város. nemzeti cziniet nyeJ. osztályban a következ magyarázata '^i óra. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!. A fsúly a lati-. összesen 24 óra. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte.5 volt a növendékek száma. Keczel. . Két tanterem 1857-ben épült. Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. 1871-ben építette a hitközség. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. a ki synmostam épület 1886-ból való. a mikor nemzeti iskolává lett. 1770-ben róm. 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. Clarissák építették 177fi-ban. Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. mint az akkori puszta tulajdonosa. — Kistarcsa. kath. de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. Kraupner András és Henpi István. 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda. . A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók. a melyben a latin s német nyelv. temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. i. I. frt a fizetése s a stóla. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni. Kalocsa. 1793-b3n Kelemen Gábor. ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d.Horváth Imre volt a tanítója. A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. 60 d. — — Hévizgyörk. nemzeti fiskola K'r. 1868-ban nyilt meg. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). . Kiskunfélegyháza. már az I.. tanterem. . hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. Kakucs. 1869-ben három tanítói állást szerveznek. Gálgahéviz. a ki egy segédet is tartott. nyelvre volt fektetve. lO-ben 1855-ben. Fót. éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé. . kath. 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . migyar olvasás l óra. Az iskola megnyitása 1778-ban tortént. Kerepes. Errl azonban már másutt van szó. 1860 eltt keletkezett. 1762-ben Király István a tanítója. 1845-ben. 1903-ban épült a 3. 1868-ban Szalabérj. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3. a vallás-alap hozzájárulásával. osztál. számtan 2 óra. . . Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. 1798-ban építették a hívek. magyar helyesírás 1 óra. 44. Gyón. építette az iskolát. egy kalap (1 frt 50 d. 25^d.) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. mint rendes tantárgy szerepelnek. Homokmégy. népiskola új épületéhez. A mostarü épületek 1895-ból valók. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek. 1909-beD új modem épületet rendeltek. lett. Kocsér. k. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). meg nem állapitható. Új iskolák özv. 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet. abból a gyjtésbl t.21-4 Kozoktdtásügy.-val.*') : . tanító 1762-ben jött a községbe. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. Az els meglev s 1738-ról szóló can. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról.vtól kezdve. Kiskörös. Farmos. . 4 kocsi széna (4 frt) . de az. . . Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl. . koledából. A régi iskola 1838 eltt. már volt egy osztályú elemi iskolája. d. Az els r. . Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. a város harmadik plébánosának buzgólkodására. Els tanítója Stolár Gj'örgy. Jászkarajenó. latin nyelvtan 12 ^^ óra. Dunaharaszti. különösen akkor.) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. visít. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d. 1 868 eltt már fönnállott. írásjavítás l óra.) detési czédula után 46'/. a mikor még ötosztályú volt az iskola. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át.

1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben. 1810 körül szervezték. Pilisborosjcnó. Mostani épülete 1873-ból való. 1818-ban szervezték. Alapítója báró Laffert Antal. a bels területiek 1895-ben épültek.dók. egyik a tanulók. Soroksár. mslyek épité. mint a tanítás. Jáuosy tanító fizetése. 1859-ben. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. Mende. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. 1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. kamarai uradalom. 1805-ben már megvolt az iskola. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. 177ö-ben már fönnállt. Nemesnádudvar. a mely ez idben kegyúr. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. Tass. Rákoskeresztúr. mostani épületét a föld. 1860 eltt német a tamiyelv. Piliscsaba. Tápióság. Tápiószcle. magyar-tót és illír volt. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. Mostani — épiUete 1896-ból való. 18ö6-ig egy tantermü. Páty. Horti Kovács István. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. 1794-ben keletkezett. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. Szód. 1905 és 1909-böl v. tanítók élelmezésérl a gazdák. 1869-ben és 1907-bfn épültek. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. Szentmártonkáta. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. Mostani épülete 1876-ban épült. azóta megint felekezeti jelleg. 1857-ben. 1893-ban emeltek új épületet. mint kegyúr. Szigetszentmárton. bvítették 1886-ban. 18G9 1878-ig községi. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. Monor. 1776-ban keletkezett. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. . 1809-ben új épületet emeltek. 1742-ben keletkezett. a leányiskola lS84-ben keletkezett. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. 1856-tól két tanterm az iskola.— Közoktatásügy. bö\-itve 1904-ben. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. mint kegyúr. 1742-ben keletkezett. Nagykáta. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. Ráczkeve. a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. Pilisszántó. Az iskola tannyelve régebben német volt. másik a tanító részére. 1841-ben keletkezett. 1823-b3n keletkezett. épült a mostani épület. Tanulóinak száma 1845-ben 75. A Ratio Educitionis után a kir. Tahitótfalu. Nagykörös. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. Szentíörinczkáta. mostani épülete 1902-bl való. 1779-ben épült a kir. 1700 körül keletkezett. Taksony. Mostani épülete 1846-ból való. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. Szentendre. Telki. minisztérium. A fiúiskola 1773-ban. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. A A mér A egy-egy garast kaptak. Pilis. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. mostani épületei 1872. most 360. 1727-ben a birtokosság állított iskolát. Az els tanterem 1738 körül. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. Perbál. a tanvilók után Solt. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. A legels önálló tanító Samu János. innen a garasos taniték elnevezés. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. 1819-ben keletkezett. Sári. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. a harmidik 1899-ben épült. Mostani épületei 1779 körül épültek. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. Tóalmás. Tatárszentgyörgy. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. a ki egyben jegyz is. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. Püspökhatvan. 1840-ben szervezték. Tannyelve német. Épült 1850 körül. illetleg szülök gondoskodtak. 1840-ben keletkezett. 1801-ben. Rákoscsaba. a jelenlegi 1859-ben épült. 1900-ban építette. Torbágy. búza. Pereg. a mikor a telki apátság emalte az épületet. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. Nagytétény. az építést pedig a község teljesítette. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. 1907-ben bvítették. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. 1860-ban állították a 3-ikat. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. Szigetújfalu. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. Tantermei 1710-ben. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. A tannye'v 1873 eltt részben tót. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt. 215 Kuka. Milecz Lrincz. kincstár költségén. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. A XVIII. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul.

1908-ból való. í. a kit késbb jegyzvé választottak. Megyaszai. váczi 2. pfttyi. török hódoltság idejében keletkezett. 1785 körül. 1712 körül szervezték. Mostani iskolája 1791-ben épült. ugyanis a gödölli ref. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. Czegléd. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak. jelenleg egy osztály van benne. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett. 18fi4-ben nyolcz. Úikéeske. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. 1908-ben öt tantermü az iskola. Újszász. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek. Visegrád. mint 1906-ban nyílt meg.. biai. Gödöll. fóti 3. 1873-ban lett községivé az iskol?. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. az abonj'i. tanítója ekkor Mérei Márton. szigetszent mikló. mostani épülete 1904-böl való. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette.000 kor. A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. kerekegyházi. Bugyi. 244. Üröm. isk. A növendékek száma 1868/9-ben 1073. kath. szeremloi és uszódi 2. Valkó. Az izsáki 4. a dunaszentbenedeki. egyházkerülethez tartoznak. 1908-ban építettek. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. toki. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. jászkarajeni. Váczhartyán. 1829-ben 2 tantermü az iskola. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. makádi. 1819-ben említik els tanítóját. 1820 körül.iskoiák. 1826-ban 5 tanító mködik itt. Váczkisújlaht. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. van 4 el. gyóni. az alsónémedi." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. hanem az iskolában is tanított. Zsidó. rákoscsabai. „lóháton. Ref. állottak. XVIII. melynek 22 tanterjár. 1745-ben keletkezett. A jelenlegi épület 1 905-bl való. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. . Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. 1744-ben keletkezett. 1693-b3n Debreczeni Kiss Mózes. hévizgj-örki.sztott iskolatanács vezetése alatt Ez idtl fogva a városi róm. 189(> és 1903-ból valók.si. fegyveresen jött a magyar táborból. Az 1788. kik fejenként 50 dénárt fizettek. Vácz. tinnyei. Ezek a dunamelléki ref. gyömröi. XIX. mostani 4 Verség. dömsödi. rszent mi klósi. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. Váczbottyán. 1861-ben emeltek új épületet. k. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. 1700-ban Földvári Bíró Mihály stb. Zsámbék. váczharcyáni. mostani é])ülete 1909-ben épült. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. *») Fináczy dr. de az iskola állitólig már 1783-ban keletkezett. Peitler Antal püspök idejében. 6 tanervel. kisoroszi. ócsai. mostani épülete 1909-böl való. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. gombai. Törtei.216 Közoktatásügy. Sári. 1. ülli. A mébe 1490 tanuló : Apostag. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. tápiószelei. péczeli. tantermes éjiülete 1907-böl való. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. ordasi. mostani épületei 1820. szentmártonkátai. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók. Zsámbok. gödöUöi. hitközség kebelébl választott iskolaszék vezeti. bugyii. Ez az épület azonban már a második volt.rt. vasadi. sz. elemi iskolák közül becses történeti adataink vannak az alábbiakról ref. Tanítója Pataky Benjámin. Dunaveese. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült. törteli. a dunapataji. tínterem. Zagyimrékás. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. prónayfalvai és szanki egy tantermü. Bia. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. Utána Szilvási. rákospalotai 4. a solti 9. a bogyoszlói és ókécskei 3. 9 tanteremmel. sziget monostori. 1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német[tannyelv iskola mellett) eg\' re/. 1893-bMn 3 tantermü. tahit ót falui. pócsmegyeri. hartai. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200. Újkartyán. apostagi. Az állami iskola. 1800-ban. érsekcsanádi. magyar iskolát találunk. mvi épülete a régi templom köveibl 1871/72-b9n épült. kihez 15 növendék já. 1739-ben szervezték. 3. 1777 eltt. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. ide. Úri. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. m. elején keletkezett. I. soltvadkerti. mogyoródi. Körülbelül 1712 óta áll fenn. kiskunlaczházai 6. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. 1721-ben Szöllsi Mihály. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. alsódabasi. 4 polg. mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. tószegi. ei. Fót. eklézsia anyakön\Tének czimlapját Marosi Jlihály tanító rajzolta. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. Törökbálint. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-tl van meg. Az egyház már 1646-ban föimállt. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. 1874-ben 13 tanítója van. adományából lOOö-bsn épült. a budaörsi. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt. lajosmizsei. tudjvik. az akasztói. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült.'^) A ref. a kocséri. mi körülbelül 1600. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. 1775-ben alipította herczeg Grassalko^-ich. A czeglédi 20.

rszentmiklós. felel iskola 1874-ben. Az enj^akönyvek szerint már 1720 körül volt iskola mostani épülete 1902-böl — azonban már Szke István . iUojí/orórf. petérii. 217 és Haraszti neveit találjuk a XVIII. Az iskola mai épülete 1885-bl való. az épület 1882-böl való. Tanítóit csak a „kurucz világvégetáján" ismerjük. régibb épület 1865-ben. elemi iskolák érdekesebb adatait az alábbiakban soroljuk föl Ácsa. Az egyház 1570-ben keletkezett. . 1749 1783-ig Dömsödi Mihály iskolarektor. Pócsmegyer. században. ev. 1822-ben alakult meg a leányegyház s ekkor szervezték a tanítói állást is 200 frt fizetéssel. hévizg3^örki. Szabadszállás. tápiószentmártoni. 1811-ig a tanítók többnyire theologusok és jurátusok.\ mostani iskola a Prónay család áldozatkészségébl 1804-ben épült. A gimnázium 1851-ild rendezésével következett be a népiskolai ügy rendezése is. 1885/6 óta 22 tanítója. Annakutána a kis Histori?. azóta lelkész tanít. 1753-ban említik rektorát. Xyitrás. Vasad. a meljTe kiváltképen taníttatnak a gyermekek. Nagykörös. 1882-ben keletkezett. zsidói és váczi egy tantermü a kecskeméti kirendeltség területén Kiskörös és Soltvadkert 4 tantermü. évi canonica pontjai közül különösen becsesek a következk . 1636-ban alapították. tanítója. Tanítója 1786-ban Virág Mihály. mendei. 1890-ben. 1756-ban Torma Ferencz a tanítója. deák rudimentára szoríttatnak. v. 1826-ban Tóth András a tanító. Itt is a kisebbekre nézve is. A mostani fiúiskola helyiségét 1879-ben átalakították iskola 1860-ban épült. 1819-ben keletkezett. a kik közül a legtöbb visszament a kollégiumba s folytatta tanulmánj-ait. rákospalotai. a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány. 1786-ban épült. bém^ei. tanítója 1819-ben Borbély Benjámin. kisebb és nagj'obb Katekizmus. nyáron pedig csak 4 vagy 5 hétköznapokon hanem vasárnapokon a nagyobbak is feljönnek. Tantermei 1892-ben és 1908-ban épültek. Az els. hitv. Veresegyháza. dunaegyházai. ág. Az 1819. Hübner Históriája. Mostani épületei 1859 és 1899-ben épültek. I. minden igyekezet mellett is inpracticabile. Váczhartyán. hartai. 1784-ben Ivi'eknit György a tanító. 1866 táján 120 tanulója A volt. teljesen megtanítók 1830-ig jegyzk is voltak. Tószeg. j^. minden különbség nélkül a gyermekek Cellariusra. 1867-ben 4 tanítója volt. Tanítói 1798 Jászkarajenó. h. 1600 körül szervezték. Tápiószele. Az 1800-as Vácz. 1867-ben építettek. Makád. Harta. nóták ós a könyörgések. . Lajosmizse. Az iskolsház 1797-bl való újraépült 1880-ban. -A. Els tanítója Eperjesi István 1783-ban. csomádi. Az egyház és iskola !600-b3n keletkezett. Legrégibb tanítója. most összesen 463. melyeknek prraszt állapotjokban semmi hasznát nem veszik." Gyón. A mostani iskola 1890-ben épült. a ki még jegyzi teendket is végzett. középs és felszegi). 1626 óta egy tantermü az iskola. 1631-ben. Tanítója 1797-ben Nagy István. Rákospalota. iskolák közül legnépesebb a pilisi 7 tanteremmel s 545 tanulóval.5-ben a kántorral 13 tanítója van. albertii 4. el. az újabb 1889-ben épült. A tanítók neve 1720-tól megvan.A gyermekek csak télen járnak teljes számmal az iskolába. a tanítója 1856-ig egyszersmind a község jegyzje is. Itt a jó olvasás a legfbb punctvmi. a leánySolt. kávai. 1868-ig voltak. e^ ei. domonyi. a czeglédi. 1744-ben keletkezett. Tinnye. 1872-töl van feljegyzés. Az alkalmatosak az úr asztalához is készíttetnek. mogyoródi. A. 1