^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

"S. "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk.A vármogj'e népe. ül . 5 Ei 5 S. oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S.

325 tót s 3451 szerb. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére. 7% tót és 05% szerb.364 német. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. tót.0000 leieknél nagj'obb városa van 8. 96. — .A vármegye népe. jászfényszariiiaknak mondták magukat. Duna .sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. mert a nép vegyes származású. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. a XVIII. babonaköre támadjon. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk. részint kalandor. cselédekbl. A déli részen. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be. hogy a békés idk beköszöntével.779 lakosából 681. hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága. : . Akik betelepedtek. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak. a tótok a gödölli. 5—10. számtalan helyrl verdve össze ide. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód. bár nem eredetére. ma azonban már egészen megmagyarosodva. a pásztorkodó. A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. napszámosokból kerül ki s folji. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek. Pest vármegyének számos községe van. Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. az alföldi síkon. pomázi. részint sorsüldözött emberek. a melynek megvan az önálló jellege. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad. Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. század els felében telepedtek le a ma is kopár. a mely elüt még a környékbelitl is. 3000 lélek 44. ráczkevei és szentendrei járásokban. hatalmas községekben tömörült a nép. míg az alföldi részen ritkán.on változik. pomázi. ma már azonban alig érzik meg ez. így pl. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is. Ezenfelül jsllemz. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi.000 lélek 22 községben s 10. A mi népies szokásuk van. Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. 1000 él 54. sváb. az. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. 4—5000 lélek 18. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. mert a nép zsellérekbl.680 magj-ar. magyar. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása. monori. vagyis 60% magyar. váczi és szentendrei járásokban. hogy az éjszaki. homokbuczkás vidéken. jellegzetes vonást nem mutatnak. hogy a vármegye 825. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. hanem uradalmak cselédnépe telepít be. Vegyük figyelembe azt is. különö. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. nem is tiszta magj'ar eredet. hogy ezekben a községekben a nép. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. S ime. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. sváb s más egyéb. Néprajzi kép. 3—4000 lélek 35. Kiskrös. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik. monori. hanem szellemére nézve az. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. a paraszt. tiszta magyar a lakosság. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. 11% német. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. nem számítva közéjük Budapestet. 33. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. De a valóság az. úr. hanem tót. ráczkevei. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. tiszta magj-ar jelleg. St azt lehet mondani. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. Megfig3'elésre méltó. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el.

e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. vagy támlás kertész és cseléd. néha vályogból. Kecskemét körül pábnafának hívják. Rendesen ez a beosztása. üvegek. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán. szita. A tanyákon vannak az apróbb. Az utat nyárfákkal ültetik be. ha lehet. láda. a ki felügyel a házra. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. A házat. ezen túl a konyha. s katholikusoknál szent képek. néha szalma. Gazdagabb az életmód. mint a nagj' községek és városok képe. stb. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. czifra edény. vályút. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. fogas. mert épen azok laknak bent. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. Az udvaron a disznó. mint a városi kisebb házak berendezése. legfeljebb egy kis árok keríti a telket.ivel nagj'obbak is a házak. Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. a ruházat. tisztább. a mellékút ezák egyenl nagyságú. naponta kétszer esznek. kosarat. m?g egy kicsi. hanem mindig papucsban vannak. segít a munkában. Kevés konyhaeszköz van. hogy az ajtók délnek néznek. rendesebb a ház. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. a kiknek . konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . kelet-nyugati irányban. szoba is olyan. vert falból. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. sok az ákácz és van eperfa is. A ház körül veteményes kert. a bels kilincsre és kulcsra jár. — A ruházat ugyanaz. gémeskút. Van fiókos szekrény. bérl. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. Van benne banyakemencze. már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. telik"'. cseréptálak és tányérok. asztal. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. ezalatt üresek. porczellánok. mángorlófa. valam. Az asszonyok pl. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére. A telekre nyüó ajtaja ketts. Házi ipar ahg van. feles. földre. nem hordanak csizmát. csöndesebb az udvar. szobák. Abban. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. letakarva fehér terítvel s rajta apró. csak épen nagj'o. Építmester egj^-egy tanyai barkács. fakanapé. verem ezt minden évben újat ásnak. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet. alatta a korsó.. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. könyvek. vagyis rácsos. A . Ffoglalkozásuk a földmívelés. földszintes házakkal építve. Van egy nagy ágy. néhány gA-ümölcsfával. villát. Kerítés. így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. a falon gyúródeszka van. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. . támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. rendszerint vályogból építik. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. alma. mint bent a községekben.és tyúkól. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak. kamra és az istálló következnek. a gyufa. szánkót. hogj' a békák össze ne fúrják. kapu nincs. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. hogy rögtön látni róluk. esinos. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. A : A A A A A . seprt. dombos hel\Te építilc. A vármegye képe jellemz az Alföldre. úgy. a küls cseréíiy-ajtó. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. a ház mmgati végén van egj'' szoba. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék. czipt is csak nagj' ünnep?ken. Egészen intelligens. st széparczú. e mellett járják a csárdást. mint kisgazda.4 A vármegye népe. a búzát pedig tisztának. A házakat szilárdabb anyagból.bb 8 állandóbb aránj'ú. A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. s körül ezen a patka. vagy a putrik. újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias. E fölött a tükör. Étel4k is nagyon egyszerek. középtermet s inkább nyúlánk. mint az apró falvak s így üresebb. mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. módosabbak a napi szokások. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. mestergerendán a maguk fzte szappan. csak még egyszerbb. tet nád. vagy a tanyás kertész.

Ebben csak a modern. hazafias képeket. letakarják színes karton-ágyterítvel. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb. A falakon régen cseréptányérok. hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. a nagykapu és a Idskapu. A szoba padlója régebben mindig föld volt. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. a hol már többször bven leírtuk ket. de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. városias. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. nem úgy. kihordani a házból. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. hosszú.és sertés-ólak. tartós anyagot. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. még a tanyai házakon is. befúj rajta a szél. hagyma van felfüggesztve. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. Természetesen ezt is praktikusságból teszik. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . A konyhán ketts ajtó van. A lakás szokottabb . Zöld zsalut használnak. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok. de vályog-.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon. diványnyal. egészen modern. régiesebb a tulipános deszkaablak. Nincsenek zeg-zúgos utczák. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. befelé nyíló. kancsók voltak felaggatva dísznek. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett. tégla-tzfalat is. ixem lehet szert tenni. mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek. Rendesen rács. a mit trágyából készítenek. Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. Képeket is vesznek. amely hamar elkopik. nem ritka az egészen új gördül redny sem. mint a többi alföldi vármegyékben. a hol tzeget is használnak ftésre. Jellemz a vármegye helységeire a széles. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. követ egyáltalában nem. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam.A vávniegye nópe. vályogalakba préselve a szalmás trágyát. A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. A kis lakás egy utczai szobából. fala rendesen 2—4 méter magas. sok ágj^nemt s ?z egészet . különösen az erdötlen vidékeken. nagy üvegtáblás. az alsó akkor is zárva maradhasson. kiüönösen a nagyobb községekben. hajlított butor-székekkel. a melyet szombatonként tapasztottak. erre durva vászonlepedt terítenek. mesteremberek lakásához. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. A házak berendezése olyan.berendezése a következ. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt. mext arra ház vályog. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. A az udvar színénél. A kemenczét szalmával ftötték. mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. mint a felvidéki városoknál. paprika. szentképeket. fölmázoltak simára. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának. Kinek milyen módja van. végig az utczasoron veszik kiírül. szekrényekkel. Kémény ma már mindenütt van. száradni vagy megrizni. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. pléh takaréktzhelyen. mert hideg télen. vagy sár. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. még pedig urasat. olaj nyomat okát. fából vagy sárfallal készítve. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. Szinte eltéved az ember. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. hogy ha a fels részét kimntják. . hanem vas. reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. a mely középen van ketté vágva. ákáczfás utcza.

kendert termeszteni már nem igen szoktak. Az asszonyok. de ma már csak a tanyán járnak így. vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába. fonni. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. a ki nincs hozzászokva. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . Nyáron ezeltt mezítláb jártak. alsószoknya. vagy egyes vidékeken. a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. eledelük a búzából. de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már. Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk.. Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. nem is bírja megenni. papucsot viselnek. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. a ránczos csizma. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. máskor harisnyát és czipt. de nem ritka a piros arczú. Ilyenkor nappal sincs dolguk. marha-. ház körül akad.pönd". mint a jómódúaknak. paprikát sokat használnak. tök. k . mind a divat szerint változik. alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre.német" szabású ruha. munkabíró. szárnyast esznek. hogy valóságos csoda. . egy ingben szaladgál. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet. sokágú fonatokat. a mi a mai'ha körül. így Kecskemét körül is. Igen sokat esznek krumpUt. jómódú. Van falu. hogy az : nk . mezítláb. leányok szépek. hogy a hol nem ritka a pénz. rozsból. csak az egyszerbbeket. itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. répa a szokottabb fzelékek. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. a ki teheti. mert minden keresetüket arra fordítják. Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát. igazat is ád nekik. a pörge kalap. öreg ember bottal jár. csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. Erteljes. mely szinte elveszi az étel valódi ízét. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót. — . ersek. a mely azonban ránczos. A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. ritka a darázsderekú. még legtöbb aprómarhát. lájblit és kalapot adnak rá. a fels szoknya. csak hevernek. mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. vagy . lustábban végzik. Viszont érdekes.. mezítláb jár. A szr. mint a magyar földmívesnépé általában. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. ünnepen szoknyát. még a házban is ritkán vannak kend nélkül. egészséges szépség. divatlap szerint. A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. — — ITápiAikozás. . Az apró fiú nyáron hajadon fvel. A ruházkodás általában eg^'szerü. Nem is vénülnek hamar. vagy kétszeresbl készített kenyér. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. . különösen a szegényebb nép. Az ingváU. mert derék nép ez. sem külsejével. Az ételt ersen fszerezik. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több. Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. Az efféle ers fszerezést. mely hajdan általános volt. és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak. takarékos. sem általános Egy-egy városnak. A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. a kinek új ruhára van szüksége. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. A borjúszájú inget. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. és élesztül kovászt használnak. Különben a boltok annyira terjednek. a czip. az alföldi magyarság rendes viselete. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. csak szalonnát. a hosszú éjszakákon át. s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. — . A nép táplálkozása olyan. nehéz munka. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. Munkába. mikor az otthontól távol dolgoznak. borsot. czipvel. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. babot. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. A ruhát nem mindenki készíti otthon. vagy varratják. St télen azt a kevés dolgot is. csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. szorgalmas. F- . minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna. Szni.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van.

pl. de nem is dolgoznak kevesebbet sem. nem tördnek a pohtikai változásokkal. A nk épen olyan bven esznek. még ha évtizedek múlva kerülnek is össze. szegény ember" sorsát. katonapajtások. hogy Az A iskoláztatás. árván marad. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. mást. abból ahg tartanak meg egyebet. 19 éves korában vén-nek mondják. A A . Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz. Távol tlük. Az iskolában. délben és este egyféle ftt étel van.A vármegye népe. ott alig adnak el valamit belle. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. : ! . kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma. ha nincsen dolguk. a minek engedelmeskedni kell ez a kormány. hogy nem kapnak tle semmit. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. járnak ki a szlbe. én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával. h. Legnagyobb részük kútvizet iszik. Kétségbeejtnek tartják a . de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági. mert neki péiizértéket jelent. a mit megenne. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. a kivel egymásért azt tartják. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. Ettl várnak minden jót és úgy találják. alig fogyaszt valamit ezekbl. az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. magasan felettük van egy hatalom. . de azért még sokat tudnak. jó bven. mintegy kóstolgatva. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája. Bort. tzbe-vízbe készek menni. tej-. ritka. azt megbámulják. tojás-. különösen a tevszeren végrehajtott bosszú. a leányok az érintkezést. baráti csoportot alkotnak. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. A jogát egjnk se engedi. különösen az orvoslás terén. különösen a fváros vidékén. s evés közben beszélnek. 18 éves korában már meg is házasodik.. 7 olyan községek és az olyan nép. Az egykorú leányok is együvé tartanak. st theát is isznak. mely baromfikereskedéssel. iddogálni. hogy egyék-igyék. A A A Tiireas éiet. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket. A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. sajt-elánisítással foglalkozik. Ha valaki szellemileg kiváhk. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. de a mélyebb hatása nem elég nagy. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. Lassan esznek. A hol bort termelnek.. inkább mindent koczkára tesz. a munkánál. s egyre jobban terjed a páUnkaivás. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája. A vendégtl megkívánják. mint a férfiak. A törvényeket. kimondta az igazságot. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. túró-.. vaj-. . a közérdeket meg nem értik. mint a szokás ellen. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek.az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. csak ígérik azt és átkozódnak. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. : — . egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. már A — . mit az iskolában tanultak. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. s fleg a szokás az. A bosszú. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. hogy megtanulja az idegen szót. gj'önge homoki bort isznak. csak az olvasni-irni tudást. fváros környékén lakóknál nem ritkaság." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. Ma már kávéznak is. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. Rendes étkezési mód az. esetleg erszakos úton elért föllendülésre.

a leány úgy tesz. a ki kitudta. hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt. ezt felbokrétázott papírba takarják. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják. úgj'. a kit legjobban kedvel. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás. A férj akkor tökéletes. mintha kikísérné. hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. Az a szép páros élet. de ma» már nagj'on vigyáznak. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok. a leány pedig pántlikát.sértés kerekedik. a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol.nem nekem vesz feleséget. hogy neki . hog^' . ha a leány hagj'ja cserben a legénji:. azután a legény elköszön.. meggondolt szavú. mint a keztys gazdag. pohár borral. meg hogy jó választást tegyen a lány. Ha pl. hanem az olyan leányt választja. . még pedig a legény pénzt. tisztességes" vendégek. hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt. ismersüket násznagynak s ez vagy magában. A paptól hazamenve. igen szívesen fogadják ket. hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. a Id nekik is legjobban tetszik. dolgos. De a legény még ennél is elébb kitudta magának. Persze ahhoz megy elször." Persze jól értik itt. ha nem iszik sokat. csúffá teheti. ha tisztességes. módos után. Ha azt a lány megette. vacsorához iihiek. vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál. mikor találkoztak. kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. hogy kiismerje a másikat. harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben. mert már . Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése. Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl. Viszont.. a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. séget. A papnál történik meg a jegyek kicserélése. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. almát adott neki. mifélét választ a gyereke. de a leány megtartja a pénzt. s jegyet adnak egymásnak. mert abból roppant nagj. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat. csak a viselkedésével mutathatja ki. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket. a mehnk nem veszi fel". kifélét. többet ér az ilyen. hog^' nincs kedvére a legény. van aztán a többi helyen neiieztelés. a legény megpendíti a leány eltt. mert az utolsó estén. hogy baj ne legyen. ha szegény is.ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck. mindoiiröl. susogóba" járt egy öreg asszony. magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. ezért melléúlésnek nevezik ezt. úgy hogy már borral is megkínálják ket.. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt. Mikor megjeleimek a becses vendégek. a hová nagyon is lekötötték magukat. a gazdag után. a saját sorsához 'llen. MegbeszéUk a kézfogó napját is. A legény jegye annyi pénz. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew. akkor biztos. jelentkezn'. a ki . A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye.. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár.. nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után. mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . A konyhában aztán vagy a tornáezon. hogy . akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak. s arra igyekszik mindenik. femitartván ezzel az si szokást.. még pedig a legények. suttogva. A legénj'. mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt. ha más küldi vissza a pénzt. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. A leány egy légé mi: sem utasíthat el. kik lesznek azok a becsületes vagy . közös ismersük. csak arra vigyáznak. vagy . : t : — . Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak. olyan szekér után.8 A \-árinogye nópe. Végre a legények fleg oda járnak. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek.szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. a m'kor elébb ehnemaek a paphoz.. „a nyomós". a mely még abban az idben kezddött. nem szalad .hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást. mit gondol a lány felöle. Jövetelük napja nem titok a leányos háznál..

.Kalocsai iiéjniselet.

10 :*i^i*i^ .

mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek. heged. Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. s ez éjfélig is eltart. visszalopják a menyasszonyt. s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. úgy hogy nem könny bejutm. . vasárnap csinálják a cs'gát. visszalopják a menyvlegény házához. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni.áncz is. a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i. hogy ülnek be a padba. A katliolikusoknál szokás. este van a Icárlátó. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál. Halason ma is kap fizetést a vfér. pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba. piszkafával. Az ünnepi lakoma vagy délben. ha csak tudják. a melyben vastag drót van belül. a mikor tánczba kezdenek. A vacsora után táncz következik. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. a talpuk alatt. A vlegénynek is bokrétás a kalapja. onnan a paphoz. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. Rendesen szerdán van az esküv . ha pénzt dob az erre kitett tányérba. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba.A vánuogyo népe. hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport.Jcölest válogatni".nyenyer'\ vagy czimbalom mellett. Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes. hogy déleltt kormos fazekakkal. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. sr A . a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba. A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. nem repült -e ide. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. vagy halasiasan mondva vfér-t. Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. Katholikusoknál az új asszonyka titokban. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt. zokogása közben. ketté vágják s felét az új férj. A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét. rendetlen házban. ott. vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. házról-házra járnak és enni A . mert a kendt. A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés. . Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. — .. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. a nyoszolyók megfésühk. jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. énekmondók utódja. elébb végigvégig dalolva a falut. koppasztják a baromfit. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van. kalácsot. a nyoszolyóinak csak virágcsokor. ahol délben volt a lakoma. kedden öhk le a marhát. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök. hogy nekik elveszett valami szép madaruk. más felét az új asszony eszi meg. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. felöltöztetik az új asszonyt. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. meg akarják nézni. a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel. Reggelre kelve. a miért ételt hord. valamint a jegykendvel is. hétfn a süteményeket. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is... A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket. maskarás legényekkel. pántUkás lovakkal. bádogfedn dobolva. 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . A menyasszony fején koszorú van.

Ilyen a . —— k . legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. de a többi koma is megjelenik a kereszteln. . de a ref. köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani. tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit. és ev. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. Vannak régi bábatréfák. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. A keresztelés a katholikusoknál reggel. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve. ha a legény vagy leány elször van kereszteln. a protestánsoknál délután van. duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak. kérnek. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett. : . Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. mely inkább az élknek intés. A labda. . valamint a halál után is. berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a . erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. olyan hosszút. a ki. a milyet kívánnak. halott sírjára. ref. s a szülk nem is ih-üluek neki. rétest hoznak neki.'kágyashoz jömiek. hogy jön az ellenség Néha zene. mint ma. az iskolákból kündulva a gombozás. míg csak fel nem gyóg3Til. Ezért a bába ebéd után eláll. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot.választás. a ki a temetés idejét meghatározza . Néhol meg is vendégelik ket. Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. a hogy a nevét m?ghallja. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. . biga. az ág. Leányhalottat legények. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. mindennap más- — . vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának.12 A vármegye népe. a miket nem lehet elhagyni.. Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii. A lakodalom migy költséggel jár. sonkát a kéménybl. A katholikusok egy párt. st a bábát is. hogy. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív.na. kövecskékkel való kapós játék. anyát. pap beszögezés eltt beszenteh a halottat. Felköszöntik a keresztszülket. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. A gyermekek élete természetesen tele van játékkal. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. Rendes szokás. — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt. kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait.. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen. A komaasszonyok.. kivált ha els gyermek az újszülött. míg a komaasszonyok a templomban vannak. halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi .bocskorpénzt. a czínteremben leteszik. Ez a ti/úkver. néha prédikál is egyet a pap. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. a kiket kominak akart. . eláldják a családot és haza mennek. A rokonok megvárják. kezébsn egy tányéron tégladarab van. Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak. alkonyatkor. a milyet csak tudnak sütni. a kántor búcsúztatót készít. Más tréfája hogy egy rossz a bábának. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. bent imádkozik. mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. a metyben lakott. néhol a teke-játékok. A halottat szent Mihály lován viszik ki." Ez abban áll. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el.ságait. A kath. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. A gyermekágyas anyának. ják. vallásúaknál itt is énekelnek máig. ha gyerm. keresztanya. hogy újra meghívja a keresztszülket. A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót.

Az április elseji tréfákat ismerik. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. szorító. cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. Czérnára.Favíg Favíg beszélik. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak.. Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet. Ki issza ki? Kis pohárka. angyalka. a ki tánczohii vágyik. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet. angyal. Szombaton este a legény megmondja a szeretjének. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek. böge bankó. nyomó. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak.Farkam alatt a garas. úgy. göcs. (Az égre ez? Föd. illetlenül így szól neki . Erre a lány vasárnap délután. bütyök gamó. A legény. :) Ég. sziek.Kocsit a kanásznak. : : '. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét.. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. . hogy vasárnap délután mulatm akar. Halason azt mesélik a gyerekek. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. Régebben a legények is koledáltak ígj'. nyáriak és téhek. elejtöttem. a tánczszünetek alatt is. Csiga csomó. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. Hecz pecz kimehetcz. Akár kettt. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : .. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. Este a lányok hazamennek. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász. se ott maradni a kocsmában. kocsit. Egy játékot. Szél fújja pántlikámat. kendvéget tartva. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak. ! — : "Mokés^okf . Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle. farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. Ha az angyalok többen vannak. A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak.Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. Újévkor szokásos. Kilencz öles köles kazal.iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" . a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. húzó-vonó. : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz. Ezzel vége a játéknak. hogy a disznó mikor jön haza. A „májfa'' egy lombos fiatal fa. hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza. másféle szokások is divatosak. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán. a legények ott maradnak. ezt kiáltja kocsit. felpántlikáz." Ha aztán beereszti a kanász. ezt kiabálja . ha nem nevet.) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. akkor ördög lesz. ess Az a lepedje.Tahga is jól esik. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. tuskó Pap ül a padon. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába.szítenek a legtöbb vidéken. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. danivalója mikor a mezrl szalad. : . lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád. egj'-két szónyi változtatással. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. de ma már kevés külön szokással folyik le. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. vagyis hétfn is mulatnak. A szüret nagy vígsággal. A fonók ma már nem igen cüvatosak.. pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. Fordujj egyet.: A a cziczázás v-ármegye népe. Ali Kis borocska. a mit a lány reggel ha meglát. taliga is jól esik. szellemi frisseségét. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal. tavasziak. Kinek? ráfelel ." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják. Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. Némedi pap ide mén. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá . garast adok. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. de naivel az ünnep kevés. a hogy az ottani gyerekek tudják . templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé. mert a lánynak nem illik magától se bemenni. czinegére Holnap délbe begyühecz.. így állanak. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán. de nem ád. toló. Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint. húsz lépésre mennek elre.

Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren. Részletesebben Vácz . nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni. míg végre késével leszúrta. A legények közül kett maskarának öltözött. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. Jellemz. az egyik asszonjniak. s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. s az m.1 4 A \ánu('gye nópe. véres nyelve kilógott a szájából. . foszlós kalácsot. abból nagy lakomát ! ! — . hajszban. nem olyan gyakori s nem is olyan általános.. Farsangi szokás is divatozott. Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. . a mely mulatóhetye volt. a mely már szinte végkimerülésig volt. fmn men .ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. Ritka hely volt.. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt. hanem mindenféle sültet. elre feszítette két els lábát. A — : . n-ikor messzirl bikabömbölés. hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót. a vármegye határáig. úgy Czegléd tájáig a . csaptak .. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is. tarhonyás-rétest. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának.. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt. zöldleveles ágakkal befedve. már a földet. kivált régebben. a férfi pedig innivalót kért. mire ideért. túrós csuszát. a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke.vyeivjáríUn). Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. omlós pogácsát. Régi kecskeméti húsvét. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek. s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor. Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. Ha akadt egy vakmer mészároslegény.az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. megállt. vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. sör. A bika körülfordult. a mit farsang alatt használt. mint a fiatalok. Sátorokat rögtönöztek.. Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. : . az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. st betört a mázsaházba. hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt. a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. nagyobb mértékben. azt legázolta.. Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött. pestmegyeit". a hol az úri nép helyezkedett volt el. szarvait elre ordítozták mindenfele. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek. fülébe kapaszkodott. Ezt a nyelvjárást a következ. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. két nyelvjárást ismernek. tánczolnak. kiskunságit". pörkölt húst. megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. mint másutt. a gyepet túrta a szarvával. A mit gyjtöttek. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. nagy daczezal. Szabadszállás vidékéig a .a diphtongusok teljesen hiányoznak. a hajdani remetelak mezejére. Öcsán a múlt század végéig szokás volt. büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát. kurjongatás hallatszott.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet. Ezt a mulatságot Emmaus-nak. « helyén az ó. Megesik ilyenkor. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez. hog}. júhczobákot. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához.-. ly szótag és szó végén elvész. az Emmaus. roppant mennyiségben. majd a . A zsivajra heg^•ezve jött. csupán Vácz tartozik teljesen. ettl lefelé. s ott zene mellett mulattak. bor volt. Magán a nagyobb alföldi síkságon. le. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. Már jól megizzadtak a napon. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik. Ráczkevétl. Akárhányszor közé rohant a népnek is. hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. Czeglédtl délre.

Örkény.Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" .Nyóczvan krajczáré rfjit éde. mind a nímet tánez. kézhe. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm. felet az apja. fizetyik. jacs- csirizes lefelé. kii. lejá'. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta. még ugyanazokban a nagyobb városokban is. a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t. — Fú be — Törög grányicza tálba. : : . — Jazt se tuggya. piz. levél) de a közép é helyett i-t fehír. No akkó egye még a fene a ké nyévit.. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja. á-t is. rúzsa.Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. Hugy is vót no? Ugy-e. Halason." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. eUensig. hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk. a féreg kiette szántanyi. A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. hogy mert a . Majsa. A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. harmagyik. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet. Dorozsma. fleg a magánhangzók ejtésére nézve.Naddologvót a. Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. é-t megkülönböztetik. Nem tom. hogy az ösziknek többet. Beszédjük ilyenformán hangzik . A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. tüzhö.A vármegye népe. Laczháza.Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele. No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is.. oszt ojjan drága vót.Keserves esztendnk lesz nász uram. A val. lírajczáré almot a piaczrú. Megy ahhajó — Sír a jány bújába. A magánhangzók közül az ó. bor termésre se lehet nagyon számítanyi. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. jurát. . most meg a fdbü is alig látnyi ki. kíulús... A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem." . az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe. az Istent mivelnyi. hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió. — : . és a legí'fia együtt falatosztak. Palóczosan ejtik az a. -vé változik fúrú.. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . k szl szeme majdnem mind megvakút. Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'.. népadoma : . A kétféle e. így Félegyháza. fehír. No de hajjá kee. üd. melly órába. kiivet. ü rendsz(>rint ú. típ. el is mentem náÜyok. Az l már itt nem esik ki annyiszor. Elég ahhozzá épparaszt ember. s máig megrizte palóczos nyelvét. vaty pety. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú. Máskó ijjenkó a luterúgy." Boris néne megkéi-t. Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — . A hói. : . — Jött az hajó farába. haszé mind éfaatta elülem a sunkát. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra. A hoz-t így házho. hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg. meg oszt olyan kínyesek. tehén. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. mxilatnyi. ojjan kevés vót a piaczon. — rósz ! — . így nem mentünk sehova. étom-é még mondanyi. víz. b-nek mondják. — — ." . clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT. felé. Méttróbálom. hogy mozdúnjd se tudott. hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. Halas kath. legalább fölszántom máma a kertekajját. No de olezáncz.Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé. hogy alig mertem beliüe vennjn. mint felit ki nák má szépen zdeltek. bl-t bú. kik. vei-ben a v mindig megmarad. süket." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. lakossága jász telepítés. mondok . így pl. mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok. ver bennünket az jó Isten. De mikó látta. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. : : k . mint káromkonynyi. ügyekszik. a búzák aEg kétek ki. Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül. de ojjan betegen tanátam. Az ember a sunkáhol látott." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle. Ott állott az babikám gyászba borulva. a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle... hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. legíny. Czegléd vonalától éjszakra." ." . liini. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra.

nízök arra a mögveszött lönni.a \-ilagra gjnittem. hátha arrább nem lépk. ódáiba lüklek. Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. tönnap. A-/io2-t itt is-^ó. . Szépen mög\-ótak terüve a lovak. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. oszt szöggj'e ám magára : Üm. aszongj'a. Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. Búsan danol. : A k ! ! — — — : . Az ikes igék külön ragozását nem ismerik. Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés. Keeskemét. . néhol esak é-t mondanak. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : .nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. gellicze. tip). mögszólít ám valaki a hátam mögü. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. még pedig Nagykrös. A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl.aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. rendesen hosszú. A név." . Bukrétás kalapom. (Iszok. de még az ingom is. körösztü lüllek. ?ííz. Rámás csizsma. mint ez a könyér hogy nem szól. Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog .. MkUinája. kik.. Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai. ü. de sokszor meg is marad. hát üsse mög gúnyára. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran. itt hallak. én járok. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^. : : ! : ! : . A mint ígj' kuczorogva röstéködök. : eltt délbe. Né nagj'on verögesd össze a papuládat. vín embör. Vöfény. csak nyibelözök. szélnek.és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó. még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le. éhaniiád. mög káromkodik. Hanghasonulás palló. ólba. Igenyös. Ekkó aszongya. ú. szik. kúcs. de az egjik maj mögszúr ám. Si'lntn párját nem lelöm. Möktróhálom. szök. Erizd é. Az l elmarad s pótló nyújtást okoz.Ergye rózsám. -^-nek mondják. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. sz. Nyjek mög csak. de mérgessen ám. hogy ez esött. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok. — . mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. az í. Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun. hogy vetkzzek le. ödd mög Osztón káromkodik ám. mer oda ütök. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. .! 16 A vármegye népe.ság a föfészke. oszt íg^. magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. czifrán. csak a szó belsejében.ideje mán annak. a rag : : . leütem a fdre. mikó a Bonaparte hadakozott. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am. Szabadszállás. Kecskeméten. hajjá kend? bemmarad. ennek má fele se tréfa. mint a szájjaógött. Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj. De szégytem magam nagj'on . bárá'ka. ví' itt is mindig ^'-nek ejtik. a legémiek úgy adik. A mássalliangzókat is úgy használják. Gyöplii. mög a nadrágot. Magam is möghökkentem. nasszrü. csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt. mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába. Iszó. ehattam. No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát . ravassdg. hát ott áll ám két dézentor . de mög a bagnétra is. a hogj. Kecskemét. még csak láccz mer ha másuvá niz. mondok. -h. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat." Nyilván kikapta Nyilván es lösz. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját. Fülöpszállás.. Hát a mint ott ókumlálok.Keszkenbe takarik.) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. Mög osztán mögin csak kaj abál. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. mög a kölökcsizsmát. vögy. .. Nagykrösön. ! . marattam.. még hajdinába. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. úgy Örzséliöt tájon vót az id. dma. végj^ fekete pántUkát. Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. de csak aszondom. mer a falhó váglak bérös legén szerettye. A másik mög ú nem szót é szóccse. de csúnyán. Etószöm flstökre. Kiinszentmiklós. hogj." . gombos úgj- No erre látom. nasszmü. . Letagadok száz fiskárist az égrü. Iszik. Az hj-et a'gA'al. különösen Dömsödön El ló nacs csuda.Bérös asszon az ablakon nevettye.-nek ejtik. mint afféle suttyó bujtárka szokott.. ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. Girizdes alma. Osztán két kézre kapi ám a puskáját . Igj' osztán föbuzakottam. Aszonya rá Né léfettyöjj. Mit vót nait tönni. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. de az ényimet. Savanyún jó az uborka-sa/áto. talló. A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. . : fejbe kommint vele. fleg a tszóban. mög a gatyámat is. A hosszú magánliangzók gyakoriak. hogy a lányát Égy. fd.

nem mint nyelvjárást ugyan. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya. mög is 17 kék niá fordúni. franczia baraczk : . Bénga van benne. buszma: szótlan. bozontos. .m körte. ekeló. Dutyi: tömzsi.. körte. szi aszalószíva. . árpával ér. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. Siligó: sovány. Pellöget: lassan.. de émöntek ám a lovak is. ojan egyenes a szre. jalováma. se hamva még ón nísztem a cserónt. — . j\Ieglelietös sok a tájszó. nagyot fúj. hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. pampergeráma. hederget: himbál. De ott mög a kutyák nem vöttek be. czitrc. rozmaringáma. vaj ama. Ezeken kívül meg lehet említenünk. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. lánycsöcsáma. hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki. Fagy: göngyölít. még a pányvás is. mintha bamba volna. masánkeráma. egrösszl roposárgabaraczk.tt "ia?yar nyciv : Kérem.. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó. búzával ér körte. zenyim szomszéd ojan ember. brkörte. mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába. aprómöggy. . Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa. muskolatkörte. ótottmöggy. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam. csongorádi cserösznye. Súdúl: magasra feljön. mint a sikár. nyári. ." Jvszél: félre es hely. csörgáma. - . vörösszíva. orozvatermkörte lugas. téli pogácsaáma.í^énkit." Tábérnyás: szanaszét áUó. zdszíva. Csempe: csorba. Czékláz: lebzsel. valami rósz. . serevényés helyet. : : — — — . . Böge: tóállás. hanem be a tanyába. Mútkor kírem bemegyek komrába. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. Kálmán-körte. miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére. m. kajneszes: esztelen. látok. ! ! . Nekem vót má dóga ügyvéggel. addig émöntek. öregmöggy. tüköráma." Gólya: kabola. körösi cserösznye. . mondok. az eke része. hajagszentiványí möggy. nyakgatni. olasz. szercsikaáma. A gyerekek gülüznek. hanem körü-körükabdostak. de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét. kecskecsöcsü." Kajkó. potyókaszíva.Kótyára vágja a fát. kutya." Boszmók.Fsúdúlt mán a nap. mikor mén. kajszibaraczk. avvá mögzördül a nyakán a kolomp. a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk.. zúzni. feketemöggy ama. Csétrés: mosatlan cserépedény. még szaporodott. Pálmája: jegenyefa. Molopólyi: élhetetlen. Czurholni: törni. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. mézesfejérszl. hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt.. borsoskörte. hát nem látok . hát nom noszelök semmit mögfordulok. Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése. borizáma. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. fövágja a farkát. a dézentoroknak se híre. Berczelés: bozótos. Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. . gülilszömü: nagyszemü. Szent Anna-asszonymadlén. nyári. bajor. . cserösznye. „Benne van a bénga a kutya. fontosáma. doktorszíva. akkó jut eszömbe. .Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. kis gyereket fáradásig denczölni. ringlótszíva. véráma. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak. . — — ^ : iiópi. .. ezök után nem mék. Gölödinszömü. fökapja ám a fajit. Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. püspökáma. szépasszonykörte. a mely beszéd közben csakúgy szikrázik. Gyerünk át itt a juszélen. pongorádi.Hát az olyan berczelés. völgyszerü szakadékban fekszik. erre vesd é magad mind. csöndes. szrösbaraczk.vármeg ye népe. Hederög. Izabella. másként kopolya. bivalyszemü.u ror. küszögön. nyakas körte. furkólószömü szíva. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. vörösmöggy.. Érdekes összeíi'ás." egyenes. — — . An-a a kérdésre. bonabéiü szíva körte. gyámoltalan. császárkörte. Szada mély. Noliát fogom magamat. hazugsággal van tele. csak úgy fóré bancsalítottam. Makutyi: Kótya: apró. Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt . mákfejü körte. a mijét most én viselk No mondok. pirosáma. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött. Hajabéz: keringél.. pipacsmöggy. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta . . parachcsomáma. fehérszíva. savanyóköite. a mint belépek. elindulok szól ellen. . nyári kormosáma. sóváriáma. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. A nép humorára. — • — . azér ijjen hunczut" csalással. gyöngéden ráz. hogy Kecskeméten." Kurczina: tepert. tökszl. Giilü: diónagj^ságú k. felgöngyölget. sima szr. Elsz Eoczö. mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek. kökényszíva.int a temet is. No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg.Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. Sándor bácsi. Veresegyháza lapályon. — — — Zatyatol: zöcsköl. lopja a napot.

. részögös takácstú. mint a ki béngezni járt. Simigagi mert kacska lábú volt.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni). D.) Sajtalan az a harag. Garikása ha beszeszelt.) Elég egy kútba egy ustorfa. Lettvót mindenbe belefogott. nem úgy. . száz gyün a temetésire. mint a katona a subadarabot. Na de isten álgya.yok a hibás. a kitül senki se fél.' a mit mi épitettünk. rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. az máig is hibádzik. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot.) H)U ha sár van.. mondta a sza. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják.) hall. van. . Bakra Pista. hány óra. Mónár Kis úr kis harag. Púpos Misa (az apja volt púpos). Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se. puffan a hogy lesz. hogy izé. minek állok s/. nem Úí. hát liogy a más világon tudjanak. így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai.IS A vármegye nópe. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk. s a szentisváui emb?ré. a bogyiszlóiaké vastagnyakú. Tele bélü. Az Isten rátekintött meghalt. galibát csinált. mint Szadán. (Szke. Bózsó. Nagy sora van rósz a sorsa. még se tud esni. Br Terka. tötött menyecske. arról nevezték el. Vödröt húzott a nap. de a mutató. hogy . azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon. Tóba-bicska. Rezg biczczentve járt. nem tud keresztül sütm afölyhökön. Római köcsög. Barna Pálya. néz. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban. akár egy ttött galamb. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék. úgy sötétben beszélgetnek. Fejibe áll a bor. Rissz. mint szszel a mónár. a Csanádit kákabél nek. csak vagy lovon Icliot iltraenni.épült hejben !" . Sietek. Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét.) Nem adok én. Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt.. Pipás Mari. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. Mer egész életükben sose jártak a'. Szomszéd mán fenn kezdi. (mert ha tz van. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. élat. Nagyot gondja az rlés.) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször.). ácstú.iui uImik nu'sszi van a . az is eláU. hogy ha egyet megöl.) Abonyba mégy.a6Mafc. legalább m-^gépítettiik. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. Papaié. tenselyon ! — egj-liiizinak. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. Nagy hallát csiná nagy zajt csap. Rendesen megmosta az anyja a fejit. Sánta Pista. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával.\. . ha szentül kukorékul is.'\ liii/. Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre. ezt az órát is úgy húzzák. Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja. Sorjába mén. oszt mit se talált.) Üri szava (mindig azt mondta . Harsli (igazi neve Hirsch). hogy Édes apám. . azután temetik el. minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én. de mondja csak azt legalább. ha rossz vagy.. ess lösz. Abonyban csinálják a tarka borjút. de ón vag. — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — . óralapot is szegeztek rá nagy fittyre. Csont Jakab.íö-utfzi'm" a kót lulzsor. — — — — • — — — — — A ! : . ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. egy tálba egy kalán. mög a rósz étel disznótú. Süket Pista. Tagyéla Julcsa. egy háznál több le nem ég. Liba Pálya. a kinek a templomába fel van írva. az ágj^ alá bújt. AbAnnyi a bóhája. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi. Abonyban a következ gúnynevek vannak. . Ritka az igazi páros két ökör. Krumpli nagyon szerette a krumplit.úri szavamra !") Vak Pista. Süket zsidó. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik. Hosszú Laczi. mint az alpári (Hazug. ha szél fú.•Vz ott van. Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest. nád Éva. Tarka Pista (volt egy tarka tehene. vágott vissza a veresegyházi. Vigyorog a nap. Szélai^yja mert sebesen járt.<g az asszonyok szoknyája.mint kelrastek.) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl. Készen a templom. — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban. ólommá esnék msgijednék. egész családját Dramnak hívták. Süket Jancsi. Bezzeg ott nincs egyenes út. Pipi Jóska. mint a harangot. elébb megpatkolják a hóttat. (A békességes házasSok tarka macskája van. nem tagadom. hogy virganczevö. vagy ijedtében szólani se tud. Kuczkó bácsi. de legaUibb egyenesen van. úgy lesz.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled. Drumné (egy öreg asszony.ólia ojan emberrl.. ni. egyenes úton. liogy ha esik. Mézes Pista. Iszon Vercso). a mi rontja a fogakat. Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa). tornya is \an.

-^j Versegvidt'ki ni'pviselet. .19 .

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül.sztori régvUát : rendesen. gazdag. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. . Mikor átesett a furbiczon. ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen. — mesélte az ör*g pásztor. a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas. ^Kimúlt a becsülete. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák. egész világ hús nem vagA'ok. Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. Nem ez a \-ilág vöt akkor. hogy ojanok most nem tercnmek. hanem úgy kifogj-ott a szuílája. Kinek haja nincs. még csak meg se nyikkant a hegedbe. úgy köszönte mög a szivességöt módossan. Amék Jobb száz irigy. nyáron ten Xe rázd azt a fát. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. de nem birta ám levetni. Ez az emlékezés oly pompás. mellé lopakodott.) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak . Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele.hrul azután még nótát is kezdtek. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva. (Lúdtoll.Régente nem iigj. 21 Megvan mindennek a sorja. mérgesi. . [vdig a javát ám. el kó amiak veszni. pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. Él fának nehéz dóltét várni. a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. Edzi. vált bellük betyár is ojjan. A pompás közmondás is szaporán hallatszik. Haza gyüvök. Pap is az oltárral él. Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-. De ük meg is tartották ám a pá. kitnbb kink — -A.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt). akár a vakart ponty. hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át.) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. mint hajdan. . akkor is aszouta a dikritus esküttjinek . de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — . . kétfelül két liajdu úgy vágt-a. (Gyertya.szilaj ménes. Kihaltak az öreg pásztorok. nem fél a kopaszságtól.) Fnyótt a fa ága nélkül. mint most.Ki\-an é szálig tekintetös uram '. ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. kis télbe (májusba). négj-et akasztott-ak föl . Mind mögette — Xem — A '. wisd el magad. Hi\-atalosak vótak a szegedi. fa csomó nélkül nincsen. Ha hat kocza disznód van. (Tápíószele. Ojan vót a jószág a kezük alatt. a mint az isten tudniok adta. üres a sipkája. — — — szája nélkül.pusztát is. de még át is szörezögött a gatyaüllepen. mire föleresztötték a deresrül. Mikor még négj. de még a jó^ág se. (Kitanult ember.^kkor vót a jó \-ilág. bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska). (Kulacs. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc.) az örökhagN'ó halálát . Paska a sajtot.. tátva a szája. szánó. Ha kellett. urak eltt kedves vagj-ok.) Állott tóban lakik a béka. XégA' a lába.. Ojnn emberek vótak azok. hiba nélkül. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket. mettanúsz kúdúni.A vármegyo népe. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki. (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt. mint egy kutyának veszett hírit kótik. Akkor higgv" az asszomiak. mint a dereje evisnek.) Ember Az van messzi. t Ixirom. . A Cs. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. kezes ménes. összeütötte a bokáját.\kkor termett az igazi pásztornak való. . kemény színét.termett az embür. hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál. a mit el nem lehet érni. 11.) Bika bdül. oly színes. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. szabadkai. zamatos. még most is daloUk. Kimék a piaczra. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni. (Harang. Minden ember magából indul ki. Vót azok közt ojjan lo\-as. hogy mingyár a pitymangba esik. a hátára ugrott. Szeretik egA-mást. ecczer csikómnrás vót fühegj-en. De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája. A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si. (a katHúsból nttem. lanba). mint bíróság.) Tejnek is a föle jó. De azért a mint föleresztötték a deresriil. vöszök rajta vöröskét (húst). mint a ZsadánW lovai.. hogy a legkül. vásárba. meg kurta ménese minden úmi'k vót. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot).) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. neki a \-ilágmik összenyaigelt négj.) összecsdül. Vót is bcsületük a gazdák eltt. a meh-ik magától is hullajt. (^lagáról ítél.

hog>. De nem is vót abba nyavaja egjbe se. akár egy koszorú. hogy a hurka essen alul. vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon. ha fztek. Tudják i. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt. s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. úgy oda kormányozta a cseróuy elibe. még pedig úgy ám. de belölrül. szívét. Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. Úgy tudta. czókmókja külön-külön rakásba.a cserénybe semmi czódaság ne legyen.bojtár. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája. — . a farkát csíkja hosszára higyva. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. . . hogj' meg se lágyul. alul teszik a fejit. üstökit tbül. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág. mint ojik buti ember hiszi. a hogy átestünk a csikónj-íráson. Hanem ha húst kellett kacsmarri. hogj' egj. gégéjét. Mikor a hús felseje rezeg. a nyakát. hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. tüdt. meg iszákuak való br is. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . Ha aztán megkívánta az ember. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. nagy fekete bajuszú. dézsa. nem is tette többet lakosnak. akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. Ojan a különbség. akkor. hogy hozzá ne kapja. . hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. piros ábrázatú. így osztán elébb a sörényit. mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). maga kaszait magának télen-nj'áron. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó. a kin csak kifoghatott. A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. de szemibe nem úgy hívták. Xem csikóhús vót ám. isten tudja meddig. a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. a többi osztán a lakos dóga vót. In lehetett dombon. ! . Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. Az akasztója kiteUk a két lábábúl. hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. •22 A \-isszBJött af járásába. hogy egy darab se essen .szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. csak úgy futtába lehajolt a lórul. a fej meg feliíl.. meg a szalma. zömök. Vót egj. rá a czopákot (inas lábcsontot). árnyékba elállt a szépen. mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. . . hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. a fábul csinált csíptet mellette. A hvm fejtek. a melyiket meg akarta fogni.ha beléjük sütött a nap. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába. az egyik Siirokba betóták. hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. hanem bürgehú. a mit úgy kell megtenni. Hát mondom. Ezt csak úgj. ki fülire. . mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit.< ezek. a az ojan vót. akkor kezddött a tomja. akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. : ! — . mire kitanálta a nyitját. hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte. . de igen rátsrti ember vót. a nyakán lekötik a brt. Kishasi vót a csúfneve. azért. vámiegj'e népe. még asse tudna föináni. már mint a májat. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. osztán nagyon rásütötték. meg a borotvatok. akkor tiszta gyekén jTe. arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. Tekintetes lutim. mint nkár a patyolat. hárem a farán kezdik a nj-úzást. ültek evéskor. osztán úgy hámozzák le.szöröszték. ki farkára. de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak. njint a cserénbe vót. hidegen is ehette. hogy ha nem tudott hozzá az ember. . . mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva. hogy a porát se lehetett látni. jó paprikásan. Mikor e megvan. elveszett az rácsok. Ojan fényesek vótak a bogszekrény. vagy lakos. kerek. mint egy fejöágast. . . csontjával kifelé forgatva az oldalast. ojan tagbaszakadt. de ojan rendet. leásták az elemózsiás tajigát. akár a széna. mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. káporka. úgy is hívták tanyás. Alacsony. mirt akár a lebber cs. a jobbik kézibe vette a hurkot. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút. annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. úgy dütöttük el. ha egyszer megvetette a lábát . osztán a nyakát a bogrács oldalához. négy garádicsra körül megnyírták. de úgy ám. a mire egy-egy ember ráült. még . . dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni.ne kapálózhasson. Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. mint a lóra.szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. No jól van. . hogj. e körül a dzségert. . mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. meg hátas ló. Ü neki a vót a lii\-atjilja. ott meg faedény. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. mintha kezes bárány vóna. borsos. ember szemefénye. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. Úgy eláll abba a szalonna. "hogj. Hát mikor ez a esikónyirás vót. maguknál van szobajány is. már akkor a Dávid úgy elkotródott. vagy vetett rá tarhonyát. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. zsajtár. mint a szürújját szokták. rendesen a cserény közepén a tzhely. akkorra megftt a bográcsos hús. hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. hogy megnézhette akárki. sgyon^•erhették AÓna. Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. . a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. czon ee váltak ! . Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. vagy csröge. akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. az ojan nádkó? (gyenge. ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. Hanem az evésnek is tempója van. mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. hanem az erösebbjének. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. a . : ! . hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy.s. hogy nem hasítják fel a hasán. zsírjára kisütve ojan szaga vót.

csak sejtem. hogy ez tartja a legtöbb terhet. nem szól egj. mint a szamár.Hisz jó tom én. ez a gerenda a szamárgerenda. máj jut a bográcsból. meg a kulacs is körüljárta. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. A keleti vármegyékben. a ki nem bízik magáhon. mer istuccse. vagyis a super. a mulatságból. akar a lóvá imátkozzak. akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. bent a. ne essen a földre. . hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. iparosok éiote. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. már akkor ki vót parancsolva a bor. de úgy elhagyta ket. képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. sokszor szükség van ilyenkor arra. annyi lett ott a vá. máshoz semminjTilni. De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). vármegye népe. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. Mikor már beteltünk. mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára. mert könnyen megeshetik. Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni. felült. te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt. nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték. . kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk. A ki belle. A vízen állandóan gondban van a hajó. íg\' a molnáripar. Nem A — — ! . hanem szánt vele. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. hogy a lábát se rázta meg. Lett aztán nagy ivás. A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja. macskára vagj^ karój-a ersítve.. Falkafogyasztc csáraa vót a czél. a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben. hogy rem tudtam. mint máskor. és ha a kerék a part felöl van. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. de úgy. Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. bicskahegjTe szúr egy czopákot. a nevét onnan vette.. Hanem a bojtároknak még csak tüd. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. hogj. különösen a hol nemzetiségek vannak. föl." Azt veti rá a számadó . osztán észt szóta neki No sógor. meg máskép is . a melybe be volt fogva egy-két ló. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. ki asztat elóvassa. Búra Panna vót a kocsmárosné. . meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. mert ez a nóta vót rcla . Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot. liát most több jussa van hozzá. s tavaszszal bekötötték a Dunára. s a malom leszáU. . egj'et böffentett. magát a hajót pedig edény-nek. az ács megjavítsa.szót se. Az els jégig ott is maradt. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. megérdemlik azért. : Búra Paru'a aranbárán. .szoncseléd. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. vagy tán azt vélte. nagy munka ilyenkor. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot. meg. a mik a hajót egy helyben tartják. A malom két frészbl áll. vagy köves . . a mirt jót húzott a kulacsból. mikor fogja magát. birkózás. ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját. akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük. suta malomnak hívják. lekötve a bókonyokhoz. ott olajütésre. de nem szólt. 23 Noiszen. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél. A malom régen parasztmalom. Más se szólt senki. hogy ö szetudom no. . leginkább terhelte a Katlanszai vallása. hogy az csak hanyattosik . A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . Én meg felugrók. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. szétnézett. . ha el nem viszi a víz'. Jó. A Mikor osztán elég . híres is vót.^^^^^^ malom. elre a földre teiíti a takaróbört. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. Takaros egy fehércseléd vót. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. híd gyanánt. a házhajóból. veszi. Az els kett be van deszkázva. csattant a bunkósbot a fejin. gyalöran kivonták a partra. vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. 500 méter) . Arán bötü van a vállán. ére most EZ écczö nem vótam érdömös. szóbeszédbe is. ez a vízjáró. csak ette tovább a markába maradt czopákot.ha törtónetbül kipottyan egy-két darab. mert még volt rezte a húst. Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. Nem srn . A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek. Btira v-ót Pannát megcsókolja. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. fölfelé a kopasz felivel. s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. és a vgyhajóból. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. hogy 7negsuperolják. még több a szárazmalom.

Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. Molnár se vészen két vámot.. ez aprószcmü. a mely a garaf-ot tartja." Ma bezzeg az a molnár neve. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe. ritkán hat vitorlaszárnynyal. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette. Mikor a malom megáll.\áncz. szt. amaz a vékony. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve. — ! — — — — . egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. ! — : : — — ! . ez a khinai találmány. fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni. bellrl pedig még érdekesebb. a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg... mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. rövid fahenger. alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok.. Ebbl a színes. ú. a siltet. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. a mely a molnárokat dicséri. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. majd köszöntket mondva. amiben csak két ember fér el.. egj' évben. süvegalakú tetejük van. pitle. n. zúg a malom.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt. . s az öreg szál. ekkor Nep. .." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás. Az .szítve virággal. ez egy hoss'zú rúd. Van kis ladik. Ez épen úgj' be van rendezve. . a melylyel a lánczot összekapcsolják. legjobb a következ . A parasztmalom kívüli'l épen olyan. mert az si szerszámokat rzi. ma százra szer épületek. mint az új berendezés. Legfontosabb benne a A"!(. A víz erejét egy literes edénynyel. tolvaj mónár". a felskövet leeresztik az alsóra. 24 A vármegye volt. . Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . Erd . Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. a . vagy tótk. dwplérokkal. János eresztés. m-'gszitálni. a czéh és molnármesterség jelképét.. de parasztok sem voltak. a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. az alsó. . A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. Á köveket hetenként meg kell vág-iú.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. a köveket a kü-pad tartja. is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom. viegvetemedik. fölötte van a saráglya. az alattság. négj-. csikh. gazdagon dí. a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. mint a hengeres. ma ipart ársulatiik van. . a min eltolják a követ. ez kis csónak. Nóta is sok van. mint a molnár. mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. . G}"er az ölembe kis angyalom ! . hogy . vagjns kézi lámpásokkal. Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer. a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. a melynek sok színessége ma már elveszett. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. Almos. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják. a szálába. hanem középen állottak a kett között. A molnár küls szerszámai a kötelek. . népe. ezüsttel. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. : — Forog a -zéimaimok. A köves malom gazdája rendesen ezermester. pedig ahg van szélmalom. hogy ne legyen me. Vagy vastag. a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet. nagj" ladik. A kövek deszkatartója kéreg. franczia. hadd lássa is. hogy az. melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. A kötényesek vitték be a terembe. de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához.grökömjödött fája. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. s a molnároknak külön testülete volt. Egy méter átmérj lapos két kökerék. Akkor még két legény kellett egy malomhoz. Ez volt a Szt. s húszan kísérték a molnár koporsóját. . Számos adoma bizonyítja is. mondják az álomszuszékra. ma már egy is sok. Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas. érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt. malom Ma már . Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre.A Kiskunságban azért terjedtek el annyira. visszavitték a kápolnába. Jánosnak. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl. Télen a ezéh nagy lakozást tartott.

zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. meg a tarisznya s a pipa. hogy mindig be lehessen memii. Fznek egy fazék kását. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. azután a használt szereket elássa. Ha nem . úgy lehet megszabadítani. a szelestengö. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. közben imádkozik. a forgókerék és kisorsó. jele a kisujjában van a sok tudomány. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. az es járását megfordíthatják. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával. A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. Míg az rlés tart. de (. boszorkányság át is adható. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül. a mellyel mindent hozathat magának. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. meglátja. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. Ha kopik a k. a kiknek a szemöldöke összeér. tetben lev hogy használja fel.. szitává. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. Ma már föl- A A A A . egy helyrl más heljTe terelhetik. marad is. kutyája. míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. A ki meg akar gazdagodni. A váltott gyermektl azt tudják. de idejét múlt szokása. mert elviszi a szél. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. . A ki elször elmegy mellette. hogy megtudja állapítani. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. a szél ereje. a fogóláncz és a fordítórúd. ott marad és látható lesz. söprvé. miközben azt mondja. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. s a szeleskerék. a fogó. de addig se éjjel. s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. leveszi a járódeszkákat. ö öltött. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök.A vármegye népe. ráolvas. meg a tót a legjobb és pedig együtt. megvizitálja a vitorlavásznakat. Ha megnyom valakit a boszorkány. a küllket. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. kány nem tud meghalni. a szél iránya szerint. Az alsópalláson van a garat. Az épület belseje néha egyszer. küldje a templomba. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. ügyességre s érzékre van szüksége. és A A s a feje akkora lesz. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak. s ekkor indul meg a vitorla. molnárnak nagy gyakorlottságra. rostává. meg puskaporral. ha a seprt megfordítják. Az asszonynép gondoskodik róla. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét.alakban felkavart por közepén. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. — : — — — . bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. hogy ki a boszorkány. hogy a földbe menjen a fájás. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. A kelést körülkerítgeti. a mi ehhez kell. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle. a kinek minden szerszáma egy-két darab. hogy ki ne vesszen. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. s csak rosszat csináhiak. sárgaságba esik. néha emeletekre van osztva. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. Azt hiszik. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. a felsöpaUáson a dobkerék. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele. Csak akkor mehet el. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. arra ragad a baj. hogy csak úgy változott kis gyerekké. milyen szelet kap. hogy roppant nagy a feje. kedves. De azéit jut is. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. alsájMÜás. állítás a malomkövekkel. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. rnegnyilalja. besodorja a vásznakat. . átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. a szita. kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. megkeresztelgeti. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. egérré. Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. Hiszik. amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. felspallás. Ki egy óra hogy a kezét megfogja.

a ki lefüggönyözött szobában. osztán az ajtókat. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. míg a rendrség el nem fogta. elmídik. ha rózsaTiyiláskor kelnek. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz. attól addig prüszköl. de borogatáísra. annak hátrafordítja a fejét. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. meg paprikával. kinek a füle folyik. megvágja a kezét.) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra. vagj' ha babonás. halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön. petróleummal keni be a testét. különösen az ersen gyó^usban. ökörfarkkóró. megéri ennek a házasságát. Ha valakit összemar a szúnyog.26 A vármegj'e népe. {Nagykáta. annak nyén párolja meg. sok betegség bokorba. Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. Ha a fogad fáj. vagy pedig taraczkból. hogy papirosra nyorokonságban.vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. Rándulást.) Kanek szemén árpa van. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. vélehál a kigyó. ez tánczol. Péntökön keU ütetni a tyúkot. (Halas. öregapjuktól tanult módon.. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc. életével különösen kedvez a kuruzslóknak. es lesz. az hárfázik.. a mit mond. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. fájós fogra a h»-rangozótól kért. meszet . A A A A falról. a kitl tanácsot kémek. mondja el . hosszáig néz a holdba. csak tapasztalt. módra veszik a javaslatait. egyszer asszonynak.) Ki mikor elször lát gólyát. cziczfarkkóró fzeteit is. Ha átlépsz a más lábán. kapnak vacsorára. így múlik el szemérl az árpa. nem soká él. legalább abból a vízbl adjanak neki. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. Ki újságot eszik. kivált gyümölcsöt. általánosabb egészségügyi tanácsadó. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni.papsajtmálvva. megbántja. kását kenveret. újság hasamba. lépd vissza. Ki a kigyóhagymát kitépi. ha segít. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. ha ez nincs. mert befi'ilnak a csirkék. tejjel keU megitatni. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. tudós. ezt mondva .. csodadoktor újabb eredet alak. kinek a tyúkja ül. Sebre bodza hályogot. beszórjuk sóval. vagy nem n." egész esztendbe friss lesz. annál jobb. de. Ha kisleány köhög. jó. Saját lakodalmunkat ájmodni. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg. mert rugós lesz a tehén. kit a hideg lel. Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. részögös ura van. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról. hóttetem elmúlik. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is. tyúkszemet és eret vágott. Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák.menj el árpa. míg ki nem fújja. vagj' jént. Szt. mikor iszik s a köhögés elmúhk. a mit a szamár visszacsurgat a szájából. ha nem segít. Ha sikerrel. A mely asszonynak vizes a kötje. zamankó lesz. kisért etet úgy lehet a házbú kizni. Bejáratos minden parasztudvarba. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. hogy kevés lögyön a csirke a füle. (Halas. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély. kathohkus vidékeken. nem árt". fadarabot tesz. kapar rá a . Ha a kapások kapája összecsörren. akkor eláU. doktorhoz. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. Befelé söpörd a házba a szemetet. meg az ablakokat A ki közelre köp. háromszor megsütött pogácsát egyék. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. kerüli a kutat. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. mert szél lesz. kéménysepr epéje. nyilallásról mész. s meg is fogadják. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak. királydinvdobja. a kitl retteg a közönséges halandó. paprikát tesznek az ori-a alá. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad. mert elszárad. sebek mosására használják a fehérmálvva." külinüien kileli a hideg. házba. aprójószágot és más egyebet szedett össze. hideglelés pokolba. megvakiil. lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. valaki a másiknak a sarkába lép. ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A .

annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban. de ez csak akkor használ igazán. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. vigasztalanul járnak embertársaik között. vagy leánytól kapta a szemverést. az azért van. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával. A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. szarvasmarhatrágyát használnak." Ha nem gyógyult a test. hasmenést sok mák. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. Hidegleléskor. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. természetes háziszerek. Ilyen a Balázs-nap. fleg Félegyháza vidékén. hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent. Annak a szárnya alól vért keU venni. Ügyszólva minden nevezetesebb napnak. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. hogy betegség ne fogjoii rajtuk. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek. . fordulónak. s ráhúzzák a sebre. a semmi.. mert a malacz nem szuszogott eléggé.. Vannak kipróbált. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. csodadoktorok hókuszpókuszainak. hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. de radikális kúra van. rákötve a sebes részre. hogy a ki szabadulni akar tlük. kérjön abbú a tésztábú. s fleg a római semminek volt nagy híre. mint az egész Alföldön is. A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. mönjön fel a piaczra. valakinek kelése van. Hánytatónak jó. vagy asszonytól. ha kiveszi. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. azt vigyázza. annak egész esztendben nem fáj a feje. hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. a gyermek a szerint vagy férfitl. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak.megszuszogtatják. . a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. a melyik széndarab a vízben leszáll. a ki felveszi. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). hléseknél forró. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . A magyar betegség. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. menjen ki a keresztútra. A kinek szömörcsü ni a kezin. gyomorbetegségeknél melegített tégla. áztassa mög vizben. használják. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. Azt vesse be elször a kemenczébe. gyógyszereinek. A kit a hideg lel. Sokan még meg is tapostatják magukat. [Halas. betegség elzése szempontjából. idszaknak. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. az asszonyt és a leányt jelképezi.bonája az egészség megóvása.) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. megvan a maga ba. Arra száll a kilís. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön. jobb szemre a jobb Ha szárny alól. osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. Ezt a köszvényes. a néphit az. galambot kell fogni. ha aztán megállapíthatják. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. — . A sülyös (vérbajos. néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket . hámozatlan köles. osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. áUa alá Ez abból áU. : .A vármegye népe. mely három széndarab a férfit. Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel. — — — — srn — — — — — : . a kenés. kihúzogatja a csömört. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. kiütéses) betegségekrl azt tartják. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob.

Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre. a svábság. monori.évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén.28 A vármegye nójie. hogy akkor meggyógj^il. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást . hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van. hatja. passaui püspök. négj. hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers . hogy életmódban. Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is.. . azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. Eltte két miatyánkot. annak hasításárul. a íijunak szerelme. mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. nagyobb része róm. akkor anyja. hanem átvételben is. s . mikor méné a khídon. ö lovának. mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy. majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. azért sok szokásáról ki lehetne mutatni. a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. a hova én ezt az ujjomot ráteszem. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. hanem csont csonthó. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt. — : — : din maere. — A vármegj'ében összesen 96. mint a köröttük lakó magyarság. vér vérh. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. az idtl máig megtartották azt a sajátságos.) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. a gödölli. elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. A XVIII." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani . a mibl az következik. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik. Vannak csalhatatlan ráolvasások.. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. kath. . kisebb részük a Duna balpartján. . A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk.Uram Jézus Krisztus. LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III. felfogásban. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié. Már Pihgrin. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. de csak napnyugat nak. egy tömegben él a fváros közelében. Károly alatt.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák. eléggé csoportosulva. ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. hogy attól meggyógyul a jószág. — — : : : . század elején voltak a nagy svábtelepítések. tzhelyszer jellemüket. a mi az összes lakosságnak ir7%-a.765 német lakik. hogy itt minden mondát.. vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban. Ez a németség.Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme.

.29 Acsavidéki népviselet.

.30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek.

A magyar helységek a síkságon feküsznek. A lakásbeosztás ez els szoba.kapott német lakosokat. a fiatalok többet. fényképek faszékek.és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. . két sifon. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. de ezt már újat nem igen szereznek. sublód. A fedés sima. présház. kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk. majd Budaörs. . néha két épületben. hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny.és asztalterít van. Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. v falvak éicw. 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. . s más képek. 2 dunyha. zsajtár van egy padon. de az ing lehet színes. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. 1727-ben Kerepes. st legtöbb helyen semmilyent sem. füstölt hús. Ruházkodás. a másik a gazdasági kamra. A kutak régen kerekesek voltak. konyha. pajta. A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. fedk. A házakat kbl. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. ma szivattyús kutat építenek szívesen. de dimbes-dombos helyen. 170(i-l)au a CsepeLszigetet. . szakajtók helye. . ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. mo. a ruhához ill gomb van rajta. . egy dunnával és három párnával. A kamarában hambár ott öreg láda. tálas asztal. . A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. mint a magyaroké ez mindig fehér. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. lomok gvHilnek össze. nyáron szalmakalapot használnak. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból. Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. Kalapjuk fekete posztóból van. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. egj'-két asztal. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt. Zsinóros ruhát viselnek. függölámpa. Cserépkályha van mind a két szobában. téglából építik. a mely igen vastag. gyümölcsöt. az egyik. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt.3 A vármegye népe. csészék. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. A padláson tartják a búzenemüeket. dézsa. Fekete. a vatta-szoknyát. Fekete gubát is viselnek. A lábravalójuk nem olyan b. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. . kék is. fotelek és párnás székek. drótból. Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. a vályogfal nem gyakori. hurkaszerü csomóval van kitöltve. hátsó szoba. Asztal. de ezt is varrón varrja már soknak. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna. télen sapkát. s fönt korczban. Kötött alsó ujjasuk jellemz. 1729-ben Békásmegyei. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. fogas fából. . finom ág^. a konyhából ftik. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. barna. lisztet. . de mégis úgy. csak a felsruhát veszik készen. fazéktartó polcz. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. 1827-ben Bia. de ez már csak az öregeknek van. . család. szemtermény van itt. a speiz. Budakesz. varrógép. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. kocsiszín. zsámoly. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. szerszámok. Deszkacsúcsfalat nem építenek. barna. bögrék s kanalak. néha ar évszám is. karos lócza. konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. : . Két kamara is szokott lenni. . Régebben janklt hordtak. nadrágtartót nem viselnek. fahóra. Kistükör. ebbl van a padlásra viv lépcs. pincze. 1724-ben Hartát a Ráday. 31 Promoutoit. Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. A kamra az élelmiszerek helye is. a hátulsó szobából nyíló. hogy rá lehet ismerni a németekre benne. szentképek. istálló. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. Az els tiszta szobában van két ágy. Házak "^"^ s . vagy az újabbat a szobából. — — . 1723-ban Piliscsabát. A mellény régen sárga gombbal volt. valamint a kabáton. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl. Itt a tekenk. vagy legalább téglaalapja van. A falon tám'érok. míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. . a mi a nép jólétére mutat. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. A télre veszik a vatakitl-t. legtöbbször egy fedél alatt. magj-aros szabásút.st fekete. kamra. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. köpönyeget már ahg látni. szentképek. Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. szürke. cserepet már ahg kaima.

jankerlt. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. hogy mindenki sírjon. rangyal. Igen sok selyem. . die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. ha kell neki. ez egyszeren hátrakötött kend. Életmód.és másféle kendje van mindenkinek. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. s ki-ajczárt kapnak a versekért. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. A násznép elmegy a vlegényért. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. vereked és más gazember kevés kerül ki közülök. Maguknak él emberek. vejeinek és menyeinek parancsol. Hímezik is a tojást.. de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. csak ritkán tesznek ki magukért. Ez az ajándék. akkor a fia vagy a veje. fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. A lányok. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. isznak. inkább vallásos beszéddel. a hol mindenkit kalácscsal. Pénzért mindenre készek. különösen az esztergomi részen. Újévkor verselni járnak a gyerekek. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. ha pedig már nem él. . a mit sipka módra tesznek fel és le. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. a kinek legelször kell. — : . Négy lány jár énekelni. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. Bundát nem viselnek. A blúz díszít ésc igen változik. A koma minchg ugyanaz. posztó-. míg végre beengedik ket. wir habén Brautpaar wieder gebracht. de minden igyekezetükkel azon vannak. lepedt. Mária és József. fehér fátyollal. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. Ich hoffe. karácsony estéjén fehér ruhában. zsivány. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. Ritkaság azonban. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár). Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. a kinek szánták. blúzt. dió. Az asszonyok bársony. Keményített kendöböl sopfot esinábiak. vagy a jégen bukfenczeznek. feldíszített karácsonyfát. nevén pancsnrl-t vesznek föl. Inni egjTe jobban szeretnek. ersen alantasai. Némely faluban betlehemet visznek. Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van. borral és rozmaringgal kínálnak meg. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. pedig alig viselik ket. kék-piros szalagosán. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. A koma a mindenkori násznagy is. másutt ösztövérek (Piliscsaba). abroszt. Egyszeren. Négy lány viszi ezt angyal. igen takarékosan és szegényesen élnek. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. mikor az esetleg elhalt szüliktl. Jupperl-t. A búcsúztatás után imádkoznak. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. Glück und Gottes Segen. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál.és börfélezipt viselnek. a min aranyospapírláncz. a nevét is ráírják annak. Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. ha ugyan a menyasszony nem megesett leány. ha azok a földön fetrengenek. fleg középtermetüek. A kereszteln esznek. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik. minden sarkon van már kocsma. de a czukortojás az igazi kitüntetés. a gombok.: 32 az öregebbek kevesebbet. s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . Hús: vétkor nem szokás locsolódni. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit.itik. reklit. ha férjhez mennek. Karácsonykor minden házban van karácsonyfa. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. játék s más van. Ha nincsen lány. czukor. kapnak 3 6 törülközt. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben. wird ihr reichen seine rechte Hand. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. Majd krajczárokat dobálnak be. régi A vármegye népe. vagy legén}^. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek. . A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. Kívülrl kopognak. de ha elköltöznek. Selyem-. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. esipkék. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. ezek a Krisztkindlsinger-ek. az angyalok. testvérektl. csak becstelenségre nem tolvaj. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. Aratáskor néhol koszorút kötnek. fiúk-lányok. A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. Ámen. a fiú is megkapja.

Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell. Mikor megjött a király. jég veri el a határt. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. nem találta.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. Dél van... felkiáltott . Érdekes.) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk. szomszéd) rokon. A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben. ves. ebbl lett a falu neve Szólmár.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. vagy szóda és bor. Fifát wir i trinken tú. A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. . fehér A — jól lakott). SolvTnáron az öregek azt beszélik. monori. A tulajdonosa mindjárt kitalálta. A társaság vigad. keményített. Van az diós. mazsolával. kománé. und dés is allé Jahr a Klans. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják." Ha a nagyhéten magas a vízállás. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának. a banda trombitál.cselédházban ráakadtak. a legbiztosabb jele az éhínségnek. Csömör kb. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van. becsinált leves. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. Betegségekre ráolvasnak. hogy sok öreg féi-fi és van. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed. kürtös kalács. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg. Kerepes Yo. Fifát Másik Zum mir a weile zu. Fogta tehát a tebéu tejét.elverte az asszomi:. gét und godl. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette. Viharfelh elé harangoznak. In unseren Garten (Tus. tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi. gyerekeket stb. 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. vagy inkább ráimádkoznak. de addig kerestette. so gibt ihre a Pusl. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják. Halottitor. .. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. jöv szszel elhalnak a fiatalok. míg távol egj. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta. : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. sírásó van jelen. szódás bor. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik. a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani. mit zwá Zusl.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám. egész éven fenyeget az árvíz. Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung. Czinkota ^/yaÁ. de azért vannak helyek. A király többször szépen kérdezte tle. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar. pomázi. keznek az ebédhez. hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. beöntötte egj' tányérba. 9ü56-an a gödölliben. a hol sok a babonás ember. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. s délután 4 asztalon mindenféle étel. vármegyében 33. 33 vendégek haza mennek. (koma. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal.325 lélek. He kés öszszel égzörgés van. Domony ^/g-ad.— A vánnegye népe. láss uns froh die Gláser lehren. A halál évfordulóján nagy vacsora van. miért ment el. nachbar stb. Általános crratulácziók következnek. kuglóf. Következnek a köszöntk. Kistarcsa . dunavecsei. indulókat jászsza. Sári ^/g részben *4-cd. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. (Már elbb ül. Ezren felüli s száma a. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. Isaszeg ^/3-ad. stb. dinsztelt alma mákos. A leány nem felelt. Hiszik. hogy babonásak. Hisznek a boszorkányokban. . kik a házból hihaltak. disznóhús. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat. a menyasszonynyal senki sem tördik. hogy az belehalt. dass ihr Glück mögé ewig wahren.

a mit otthon meg lehet csinálni. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek.fal is egyre jobban fogy. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva. Vannak ugyan olyan községek. a mit a magyarságról mondottunk el. a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. a melyen túl már romlás következnék. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. Életükbl. hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. zsinóros. . azért az életmódjuk olyan. Csornád */4-ad. Korán házasodnak. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek. st legtöbbnyire cserép. Középtermetek és ösztövérek. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. Azonban esak olyan lassan.34 és A \ármegyc nópe. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. az utczák s az udvarok is. A közös foglalkozás. Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág. a mit a külön nyelv állít közöttük. Püisszentkereszt 3/^. Piliss/. mint általában a magyar kisgazdáé. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. Csinosak a házak. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék. Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. legföljebb némi alig jellemezhet hel. ismételni kellene.Ecscr . hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat. vag}^ épített vályogfallal. hitv. ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. módúak.. A falvak ugyanolyanok. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak. de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál.ántcS"'. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. bojtos díszítés. közül. a guba és a szr a férfiaknál. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. a hasonló anyagi viszonyok. Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd. vagy különös szokást. Magyaros. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek.3-ad. Szorgalmasak. inkább a nép ruházkodásában. a mely elrontja az k . mint a magj-ar faluk. a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében. másutt lutheránus a tótság. ma a drága téglát és követ használják az építésnél. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva. hogy azt lehet mondani. Az is magj-aros. A nk Falvak. egyéb gazdasági oka van annak. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek.Tápiósáp ^/a-ad. Eredményeképen azután valami furcsa. a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. £letmódjuk. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. Nem lehet ugyan azt sem mondani. egy helyen kath.o-cd. másutt szk trityit. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl. vagy újabban deszkafallal. Németes hatás. A nép egyre jobban megmagyarosodik. inkább épen olyanok. Pilis . még a katonaság leszolgálása eltt. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll. mint általában az alföldi falvak. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni. ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely. i-ó. Azonban itt is terjed már a fényzés. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. Igj' jellemz. Rákoskeivsztúr y^. Péteri ^^^. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. különösen gv'akorlott szemmel. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását. Bénye i^. Épít kezes. : b . romló. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. egyre többet vásárolnak boltban a tótok is. Nincsenek parasztnábobjaik. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. Ha adósságuk van. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem.

stállók. . Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. Csak egy község van. hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket. vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. de már egészen megmagyarosodtak. Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal. de a tor már kiment a divatból.kakas nyakazás". A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. Itt 604-en laknak. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba. a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a). Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani.. A nak alig fél százaléka. Építkezés egyenes vonalban. A lakodalom ma is nagyban megy még. Az ümiepi szokásaik az aratási. Az építkezésük ugyanolyan. Ezeknél a házaknál pénzt. Még a tánczuk is csupán csárdás. sem a napját. s így a vallásuk is segít abban. vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk. még pedig rendesen világos kékkel. újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják. a mely nevét is rácz lakosaitól vette. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. Ezt eltanulták a tótok is. Szokatlanabb a Sári községben való . régibb házak . legjobban megfigyelni. Másutt elég gyakori a .ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. Csobánkán (22%). st messzebbrl is összejönnek az ismersök.májfa"' állítása lányos házak ablaka elé. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen. Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . A két szobát a konylia választja el. Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. I'\iji jelloE. a ki részt vesz a tánczban. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. A nép faji jellegére nézve olyan. A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek. szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. a hol leány van. a kamra tenek. bár nem annyira. szaloiuiát. Különben izmosak. Jellemz pl. Lóréven. sem az okát. de a fiatalok könyvet. s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek. dalolni.és pántlika-czifrasággal. és az i. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak. A szerbek görögkeletiek. mint régen. A A igen egyszerek. PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén. Meséim még mindig szoktak az öregek.és kfal is elfordul. Egészen új szokás azonban az. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. Érdekes és a tótságra jellemz babonák. A keresztel is megvan. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. gazdagabbaknál a tégla. csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek. sem a módját nem tudják. Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. ersen díszítve papír. legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat. k . s Egyes népszokáson ezt A A .. már a hol van szl.A egyes szokások eredetiségét lehet . Pomázon (20%). Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. zsindclylyel vagy náddal. ezek után következnek .fekete vasárnap". hogy Ráczkevén. A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke. Szentendrén (12%). mert a búcsúra a szomszéd falukból. szüreti. erteljesek és kitartóak. tojást kajának. különösen alapozásnak. Kár. Váezon (1%). a hol tisztán szerb a lakosság. .

A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. a hol a család eltt isteni tisztelet van. A patrónus annak a napnak a szentje. A mikor a sátor elkészül. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs. azért mindenben felhasználják. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül. a mint átveszi a kalácsot. mert minél többen kapkodják a kalácsát. arany és ezüst pénzdarabok. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. drága kelmébl készítenek. értéknek kell lenni. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. ezt a két ruhadarabot. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse.ó divat szerint. a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl. Akoma. köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek. inget varrnak belle neki. különösen díszesebb ruhának. A komaságra bába kéri fel komának azt. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába. akár fiú. A csipke nagyon divatos. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. Hímzést. hogy az asszony ne féljen. ha meghal. imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad. Ezeken a virrasztásokou . s ez alkalommal a bába egj' jókora. ha feln s házasságra való. bátor legj'en. legalább 20 vagy ötven korona . Azután templomba mennek. A beteg asszony feje fölött. a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. Minden níliadarabot lehet 1(\í. minél kapósabb legyen. a házvédszent megünneplése. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. hogy az újszülött. Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani. hanem kap a . A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben.a szagától. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. Ez azért van. Viselik még az övet s a bocskort. mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. akkor ebbl lesz a szemfedje.36 A vármegye népe. valamint a pruszhk. a ki ott van vagy közben oda jön. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. Minden család megünnepU a pátrónusát. annál többen kapnak rajta. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. ha megn. míg csak le nem bontják a sátort. . rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle.szülktl. hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. a kit a szülök akarnak. selyembl. . kivéve természetesen a vászonajándékot. hogy az anyát. mint ott. de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. A keresztszült rendesen komának nevezik. A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja . megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet. mert az a hit. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik.lány. Mindent boltban vesznek. A sátor azért készül. Sót. A sátor négy fels sarkába sót. szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. Az ümiepség itt abból áll. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad. Féltik a gyermeket különösen az apjától. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. A foghagjma arra való. Figyelemre méltó. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. akár leány. Ha a gj'ermek életben marad. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. A mikor a g^-ermek megszületik. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. alependzsa. a liol ezeket senki sem viseli. mikor megkeresztelkedett. csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. hogy feltegye eg\. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba.

J. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza.. Eredeti gyjtött adatok. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. nem csúful meg. Sok babonájuk van. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel. mint hajdan volt. mert azt beszéhk. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. A szüret. Vannak jó és rossz szellemek. a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. de megharagudni nem szabad. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le.. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait. hogy elfogadják a megbízásukat. az aratást befejez ünnepet. Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok. még az udvarra sem. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban. U. A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. hanem ma is ersítik a hitét azzal. . Nincs meg már a leányvásár. de jaj annak. S vannak boszorkányok. H. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. a kukoriczafosztás. a tor.. de azért azután nappal csúnya. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. sem. Kovács Antal A dunai molnárság. A húsvétot. Thuri József Kiskunhalas néprajza. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. még a durvábbakért Népszokások. Magánközlemények. mint az éjt szaka. Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. mind felér egy-egy ünnepés nappal. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái. egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. Valamint télen a disznótor is.A vániiegyo népe. a virrasztás. hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. valamint a leányrablásnak is. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. is eljárják a kólót. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. a ki meghallja és megérti. A szerbek igen babonások. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal. Szánta kecskeméti nyelvjárás.

214 Az egyes r. Vácznak 11.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet .281. összesen tehát 2.735 A magyar birodalom területe 56.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli. Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében.999 k. r. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65. a vármegye az egész birodalom területének több.670. t. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep. 18 községnek azonban 20fi00 k.103. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k. hold. hold. hold. Eliskunfélegyházáé 70. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki. hold 1. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta. t. . Jlívelési áganként a 1895. Budapest székesfvárosé 27. A A A hold a határa. Kiskunhalasé 113. holdnál is nagyobb a határa. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak. t. óriási változásokon ment át. hold. hold. holdnál. k. vármegye területe 2.327 k.. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg.186. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány. vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat..827. városok és községek határának nagysága igen változó. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. A változó viszonyok közrehatása a köz.134 D km. Szentendrének 7230. ha nem is maradt el. területe tehát foglalja el.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának. Czeglédé 48.787. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok. nagv vidékeken. hold lévén.758 k. addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r. Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt.704 k. míg Újpestnek 1115.978 Kecskemét törvh. városé pedig 149.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS.941 k.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 .

kir. Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — . Gödölln. szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. A m. A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján. uradalomban. 3.39 1.

.jrendszer dohánypajtája Gombán.40 1. — 2. A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe. 3. A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán. Szemere Huba ú.

Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré.. részv. Zsidó hitközségi birtokok 4. . Tekintettel azonban arra. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza.891 . tanítói és iskolai birtokok 49. 4802.4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye. 20 50 100 „ „ . társulatok. prépostságok.-iK V. segít 30%. Róm. kántortanítói és iskolai birtokok 2400. Róm. iitczák. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495.sági napszámos 75. közterek.és dunamenti rónák között. . ev. Községi iskolák birtokai 673.159 kat. \\. kath. 100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd. Budapesttl. . a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. völgyes részét. Róm. A kertsk közül önálló birtokos. .. káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. évi népszámlálás szerint 824.. Ref. Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4. Hitbizományi birtokok 60580. gazdasági cseléd 23. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. Állami iskolai birtokok 37. mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat. városi és törvényhatósági birtokok 84352. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb. Ref.A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl. egyházi. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . templomi és lelkészi birtokok 8117. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve. hold. ev. . kel. A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig. 10 „ . hold) 94. h.' Mezgazdaság és állattenyésztés. kath.835 kat.191 lélekbl áll. egyházi és lelkészi birtokok 5948.irorsz. 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat. tanítói és iskolai birtokok 487.411 0-2%. Róm. — Jlagy. hold) 17. hold. bérl és részes földmíves 63.^kath.-'zén terül el. Egyesületek.. egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357. majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le. : = = = = = — = Taiaj- viszouyok. közliirtokossági 22-6%. hold. templomi és lelkészi birtokok 36ü.. -társaságok és vasutak birtokai. . kath.. kath. h. kel. hold. 3 . hold. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es. szerzetes-rendek birtokai 28. Róra.54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak.. 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt.922 k. Nem term terület 122. Gör.222 k. mezgazda. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. apátságok. a községi 10022 kat. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. mely az 1900. Ág. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni. sót már Vácztól le. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata. . -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% . hold van. hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend. Ág. halmos. eltartott 317151.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába. hold. érseki és püspöki bii'tokok 79920. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434. Gör. Összesen: 434159 kat. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . . tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat. cseléd ós pásztor 1493 0*7%. Községi. 83 %-a magyar.313 35 '9%. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat.

ma . és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. Különösen jó minségek azok a földek. Szigetesen. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le.szén. A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként. A ti. televényes. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. A völgyületek itt is jók. A termföld minség szerint való változatairól. a talajviszonyai változók. mely utóbbi sovány homok. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél. különösen a sziget alsó ró. A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. mely a vármegj^e középrészén.sziget talaja általában homok. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas. A vármegye dunamenti alsó részén. a talaj viszonyai hasonlóképen változók. már vörös nyirok is található. st itt-ott kavicsos. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. st mocsaras-turjános területek voltak. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig. jó minség é.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak. melyek Tinnyétl délnek. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható. és ettl Dimapataj. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys.ós a dunamenti lapály. A Duna mentén. különösen éjszaki fekvésben. továbbá Czegléd. A fenn. melyek jó részben lecsapoltatván.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. min. Vannak itt egyes homokos részek is. völgyi. melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti. . Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat. A Csepel. ban itt lesz szó. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze. — nyúlik . kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is. — — — : . a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. — — . márgás agvag és az egész szentendrei sziget. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. kivéve ott. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. de a dunamenti részeken. Abony vidékén a vár. továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. de sok helyen. A vármegyének éjszaki. sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. keleti és nyugati irányban pedig a tisza. A túlnyomó ré^z homok. le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. vagv humus-szegény agyag. E vidéken is vannak homokos.vidékbe megy át. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. minden változatban fellelhet. st kavicsos részek is. a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok.ségében is változó. A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók. mely fekvés szerint.sza. melv a kitn minség fekete homoktól. a Zag\'va irányában. melyek általában jó minségek. a Duna mentén elnyúló iszapos. ideértve a szentendrei szigetet is.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés.

Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. Gyönge igás erejével. szlt és akáczot. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta.>ikesiti'-sti. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon.szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. melyeken azeltt csak a \-izi-. mely a szl. Öriási fáradsággal dönti. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas. jól neveli a gyümölcsfát. A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el.és gyümölcs-termést sok esetben.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek. méhészkedés stb. — — Éghajlat. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. Hmérséklet Csapadékos napok C. A A : — — : A A : — — — 3* . Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve. részint pedig a belvizektl borított mocsaras. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. 43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. Bámulatos az a szorgalom és kitartás. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. csepelszigeti ármentesít társulat. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás. szls- . vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. ré. téres Alföldön azonban. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. ma már kell mívelós mellett hasznosítják. E vármegye csapadék. A dab-tassi védgát társulat. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. a sárközi ármentesít társulat által. a mi különösen homokvidékeken észlelhet. A nagy mérvben megindult szl.és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. A kis embernek a homok az igazi földje. le egészen Bajáig.Mezgazdaság és állattenyésztés. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. A T. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés. mely kellen elkészítve. Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. ad tanyázott.

már kialakultnak mondható ezt az. hol az 1894 XII. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. csak 31 községben tartják fenn. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. t. heg3'es vidékein. szép fásítások vannak. mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. De igen sok község volt és van. szlejét. : . Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén.-cz. Paládicson 120. Monor és Dános vidékén. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. melyet buzavetés követ. hol dlkben. pl. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár . A közelebb es részeket. alapján. Sok helyen viszont a búza elveteménye. D}' módon mintegy 7000 kat. terület van. így fejldött ki a tagos tanya. — — . A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is. A vármegye homok. Ha rét is van a tanyán. és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. a harmadát kapásnövén^mvel állítják be. a birtokosság közös határozata alapján. vagy van-e alkalom az állatokat . A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be . az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos.sszesen 261 kat. E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. és a közösben hagyott legelöt. Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. Nagykáta. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik. kevesebb takarmánj'félét vetnek. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. Gödölln 100. fásítás útján a homokkötés.44 Mezgazdaság és állattenyésztés. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra. a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. Túrán 54. szlt. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. Az olyan községekben. mint ez szülvséges lett volna. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. Egyes vidékeken. hogy tartozik-e hozzá közös legel. de igen sok az olyan községek száma is. holdat rendeztek be öntözésre. ö. vidékenként. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. Alagcsövezést Nagykrösön 80. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul. Gödön 60. a gazdák ennek sem látják hátrányát. harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. rendszer. hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. Ott azonban. Kispesten 100. így pl. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét.vidékén. fbérre beváltani. Dukán 19. Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. takarmányos és veteményes földjét. a fel. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. a hol a föld minsége jol)b. összesen 293 kat. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak. Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg.

a tejtermelé. e helyett A .st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák. igen változó. más gazdasági ágakat viszont üzem. A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. Takarmányfélét pedig csak épen annyit. nem nevelnek. de a saját nevelést tették szükségessé. A szarvasmarhának csak tengeriszár. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere. mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. a hol közös legel nincs. mind a közép.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. gazdasági rendszer mind a nagyobb. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. mert a szemtermesztésen kívül. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. fbórre sem lehet beváltani. st szi után szit. A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul . sertés. parozellfVztis. sajátságosan alakul ki. A szántónak a felét szivel. . piaczra vitelét nem korlátozzák.Mezgazdaság és állattenyésztés. A szl. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. és így az adósság terhét nagyon érzik. a baromfi. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. juh. hogy igen sok nagy. vag}^ hogy tanyarendszer mellett. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell. de féltrágyát is alkalmaznak. vagy szükségbl tartanak fenn. UytMi a jobban kezelt . E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. Igen elterjedt a vet. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. Ennek következménye az. holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. Az azonban tény. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. Borjút nem nevelnek. . zsarolómódra gazdálkodnak. mert ez jobban jövedelmez is. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. Az állattenyésztés. — vagy 10 juh) esik. tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt. gvümölcs. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. Fiildár^ik é.és cséplgép és tért nyert az aratógép. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat. A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. forgó tökéjök nem maradt. mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda. A ló. így gazdálkodnak azok. — — . tanyarendszer mellett. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak. a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. . a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. a kik erejökön felül vettek földet. másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. ha részben is. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet.és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul. tengeri után tengerit is vetnek. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. hol 10 kat. A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb. Sok helyen nem állattenyésztés.szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. különösen ott. a meinijT az igás állatnak szken kell. törek és szalma jut.

hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — . a hol tényleg több a keresete. Az utóbbi idben. A jó minség. elég magasak. a kis tanyák . holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról. mert azoknak a megélhetése költségesebb. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett. hogy a parczellázás. A parczellázások kezdetén. történik. holdanként 7 10 K. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó. holdon felüli birtokok területe. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy. holdat parczelláztak fel. A munkabérek megyeszerte.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni. de hozzávetleges számítás szermt. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20. tör\ényes rendelkezés hiányában. a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony. Magában a dabasi járásban 20 25. hanem abban. emelkedett idáig. kat. a terményárakhoz viszonyítva is. Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak. 000 kat. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes."öt ás jó f. Az is tény. holdra "tehet ama 200 kat. hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. Igaz. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek. Földforgalmunk élénk.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. vegyes szemi-s-életet is kereshetett. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól. különösen nyáron igen magas. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. különösen az ah-idéken. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak. homokföldek áremolkedé. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. A parczellázás az a'sódabasi. Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. melyeket elparczelláztak. mely megélhetésének biztos alapja.és cselédsztrájkok. legalább 90. melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik.százai keletkeztek. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás. 1895-tl számítva. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. Az aratás általában ré. 10 -ll-ik ré. a 200'kat. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel.000 100.000 kat. mert a székes- — .-t. Homokot vásárol a munkás. szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg.szbl. A szlnek alkalmas.'kvósü homokot jól megfizetik. sajnos. mint ma. jobb forgalmú helyen lév . az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. Pénzért is aratnak. múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak. a cselédember.évcl. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével. A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km. az lett az eredménye. A számítás nélkül. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították. liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. 300 1000 koronára. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. hold oszlott így meg.szért. Nincsenek pontos adatok arra. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. 000 kat. így pl.

24 hl.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500. a törvénvható. Czegléden 16 20. aggkori biztosítva. egy tehén. egy idre ez szünetelt.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik. járultak hozzá így a vármegyéés s össze. Az országos gazdasági munkás. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is. Kiskunfélegyházán 20.— Mezgazdaság fizetnek. A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. lakáson. a vármegyei mezis dosított.munkásház áll. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve. Apostagon 30. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta. birtokosaink. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld. a nyolczadik részt. kamrája legyen. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. Ez id szerint Solton 12. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. és állattenyésztés.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20. keretéhen munkaadók kötelezen. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. keretében.íóre törekszenek.szerb tövis. t. vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. A cselédbérek vidékenként szintén változók. hogy minden cselédnek külön szobaija. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté. munkaképtelenség. a törvény rendelkezé. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. t. a közcseléd általános tere. XII. A konvha lehet közös is. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. a hol tehéntartás nincs. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett.. hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa. Bátyán 40. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen. só. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított. adott bizonyos irányi. búza. a cselédtörvény életbeléptetése eltt. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is.-cz.-cz. /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát. A törvényhatóság a köz. — — : . Ezenkívül rendes és cseléd 18. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik. Kisebb gazdaságok a bent kosztos. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át.és mezgazdasági ügyeket.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények. rozs ós tengeri. holott kivándorlásra kényszerít szükséo. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó. mindenkor a közigaz. Ott. : . jóval az 1907. Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt. A monori járásban pl. ott pedig. tejilletményt ad.ság támogatásával. a mezgazdasági bizottság 100.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette.-cz. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. Támogatta azt a mozgalmat. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából. A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. évi XLV. 6. t.

68. kártékony hernyók és rovarok 8. . A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat. Ujabban a törvényhatóság.. melyeket Hajós József dr.Solt. és Tahy Lajos dolgoztak ki. Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését. — A 1896. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére. A 9. 1607 taggal. peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról. módosítás alatt áll. noveml)er 15-én keletkezett.. a vármegye támogatása mellett a . vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve. 71. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt. sz. mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését.) 1900. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23.-cz.735.sztmánvokat pedig. A . törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény. 1900. a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. r. 1898. A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. A pásztorolo-ól. az erd 100 hold volt. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról. — 1895.. 1899. 48... — 3. a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel. hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. teljesíti nemes hivatását.KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk. ^•iticola" elleni — — 1896. — A faiskolákról kötelez védekezésrl. t.886 korona 68 fillér forgalommal. 1906. (1898 II. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki. s így ez alapszabályokat.eTékenre^r. és fásításokról.. 10. gazdasági cselédek : — — lakásáról.970 üzletrészszel. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. meg is ersítette. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított. §.859 taggal. irtásáról. t. melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. melynek fent art á.) — 2. vála. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. A — — földbirtokosok. A . 5. juh A birtok határmegjelölósérl. A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. a. Az els hitelszövetkezet Tasson 1886.) -. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm.szántó és rét 300 hold. a. 1896. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták. tekintélyes nagyságú gazdasággal. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. Mint említettük. a titkári teendket Tahy István tb. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. Pest-Pilis. 6. 1899. A köz11.067 korona 72 fillér forgalommal. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal. föjegj'z látta el. 2921 üzletrészszel. melyet a törvényhatóság. szerb tövis irtásáról. (Jóváhagyás alatt áll. Förster Aurél dr. 1896. és a törvényhatósági bizott. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. A szarvasmarha. melyeknek egy részét jól is kezelték. 4. a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895. az. a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot. áUami támogatás mellett. Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. 15. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1. 7. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba.

kii-. kir. .49 A m. áll. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m. iskola (iödöllön. méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön.

. egy törzs számára. kir. — — 3. Franczia paviUonos ól.!^ A 1 m.5. Pekingi 6. Sárga Orpington törzs-ól. 4.60 lífjil. — — - 2. kacsák. Emdeni ludak. . állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. Pekingi kacsatelep. Tórészlet.

: : . illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894. Az egyesület küls szervezetét a járási és r. Harta. erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. Mezgazdaság és állattenyésztés. Gulner G_\iila. Kiskunmajsa... Beniczky Gábor. Földváry Miklós. az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. gróf Keglevich Sliklós.. hogy e ketts teendket elláthassa. Darányi Béla. alelnökök Rácz Sándor. : — : . t. Gróf Károh-i Sándor. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg.zté-.. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg. Monor. osztály elnöke Förster Xwrél dr. Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód. Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett.-cz. ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület . fjeg^-z. szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. Berzeviczy Zsigmond. 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma.. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. 1894-ben elhalván. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. gróf Szápáry István fkpán. hogy teljes tevékenységét az általa alapított . melyekben eddig sikerrel mködött közre. Szilágyi Virgil. Dunavecse (járási és községi). a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. Dunapataj. — : . A vármegye gazdaközönségének az 1894. id.pán. Tahy 1890-ben alelnökké István tb. ki e teendket . alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját. Liebner József. dr. Tahy Lajos. Kiskunlialas. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg. ki a titkári teendket látta el választatván. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre. Madarassy István. évi XII. Kiskunfélegyháza.. évi XII. Kársai Albert. Horák János. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl. Bakovszky István. Kalocsa. L. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé. gróf Ráday Gedeonné. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn. kiket ebl)en több buzgó várm. Az áUattenyé-. Földváry Mihály ali-. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt. az eg^-esület alelnöke. Gosztonyi Til or. A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. Beniczky Gábor. t. Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. Szemere Huba. t. Szivák Imre dr. kit tevékeny mködésében Hajós József dr. A m-zgazdasági. alelnök Angyal Dezs. Galgóczy Károly. Jászszent lászló. Gzegléd. : : : — — : : : — .-cz. 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor.Hangyának" szentelhesse.Gazdaszövetség"-nek és . A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. Benedicty Gyula. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. gróf Teleki József. gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. gróf Dessewffy Emü. Gosztonyi János. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál. Csvár.. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. Förster Aurél dr.i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila. kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok. Fáy Béla (vérségi). Nick Edéné. Taky István. ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm. : : . : : — — : — : '' — : . báró Prónay Dezs. Kovácsy Gyula.öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását. Kovách Gáspár.

Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével. Kecske7néten. iskola. mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. t. Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik.szikes földekl l sok olyant törtek fel. a .<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve. Gödölln. Fogyasztási szövetkezet. helven r. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. a szlészeti íelügyelöség Budapesten. mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség. néhai Cserháti Sándor gazd. A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt.' Orda>.vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. gabonaraktár szövetkezet van. Van itt földmívesállami szltelep. a ker. A vármegye területének az a része. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. hogy fekvésénél fogva. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van. minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít. kir. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon. kultúrmérnöki hivatal. Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. mely szántónak alkalmas. öt évi mködés után. fokon. melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. Solton. a . az erdfelügyelség. A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán. Különösen a . akadémiai tanár irányításával. a rétek gondozására és a legelök. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik.súlyt a kis-gazdák. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja. Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré. gazdasági egyesületének közremködésével. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán. 29 községben mködik. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell . legel. Népkönyvtárakat. hol Galambos Ailolf jegw. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. állatorvos minden járásban és r. Pánd. Solt. Az utóblji háromnak a felszerelése. Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon.Mezgazdaság és állattenyésztés. melyet ismét parlagnak kellett hagyni. a törvényhatóság jelöli ki.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye. — —A — — — faiskola Budaörsön. st sok vidéken oly területeket is feltörtek. Szabadszálláson. szekrényekkel együtt. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln. Péczt'l. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. fogják munkájokat értékesíteni. s részben a vármegye — — . m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit.Hangya" kötelékében. a törvényhatósági állatorvos. (és a járási m.. nket képez iskola Gödölln. A termelé. kevés kivétellel már eke alá került. állami faiskola és vinczellér-iskola. Váczon. Nagvkáta.épies i'ladást szokott rendezni.. Törökbálint. az illet gazda tulajdonába ment át. Vácz. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. jutalomÉvente 8 10 gazd. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve. Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. ökóoske. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja.^ hogy a vármegye törekv gazdái. városban). A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . 1889-tl. falu.

A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08. — — — : — — — . A vármegye fels részén. dl . melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. chilisalétrom alkalmaztatik.• Mezgazdaság és állattenyésztés. Különösen a szárított sertéstrágyát. tett. superphosphátot.*) m?l_\niek termés-eredménye 1. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. pótlásképen. tengeri.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben. melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. 070 m. . Szl alá pedig szszel 2 m. rozsdának) jobban ki van téve. különösen a Csepelszigeten. é\TÖl. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m. chilisalótromot fejtrágyául. hol a talaj megkívánja. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát. . a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. superphosphát. csontlisztrsuperphosphátot 60 k. a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. a . majdnem minden évben A .132. Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré.939 (206. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban. chüisalétrommal trágyáz. st uradalmak. de általában még igen sok a kivánni való. mert ez késlelteti a beérést. K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb.és többtest vasekék jóformán kiszorították.szemes életnemek termesztése m?Ilett. Mindezt ott. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. A gzgépeket a kis-zemben a benzin. Búza és rozs alá 2 m. de közvetetlen . rozs. A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg. Azokon a vidékeken. csontliszt superphosphátot ád.és petroleum-motor váltja fel. superphosphátot. A peslmegyei búza átlagsúlya lil. 1908-ban 118. sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. használata terjed. 25 m. — — . A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. .-ként 79 kg-ra tehet.696 m. A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt. 53 búza. Thomas-salakot (19—20%). melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. A vetgép nagyon el van terjedve. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. Átlagban min. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. cliilisalétromot ád. fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják. a repczét. kálisóval ós 60 k. mely 20 holdanként. zab. árpa. mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg.sze a kis-gazdák kezében van. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet. így a szalmatermést is fokozza. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl. A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára. *) Egy hektár = 1-7377 kat. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. czirokot kisebb mennyiségben. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. földjeiket pedig ersen kiliasználják. 40%-os kálisóí é? 030 m. a kései búza pedig több eséhmek (p. a kálisókat.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt. a kaszárnyákban. 05 m. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. Vannak gazdaságok. A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. Gzmozdony. A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon. a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. 6 helyen van.

zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17. . Az alsó részen. rozs. Rozsvetá* 190S-ban 160. lóhere 5508 (9572 k. A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak.424 k. Elvetett terület 106. különösen Aszód vidékén terem. Babot inkábl) a fels vidéken. baltaczim 1468 (2551 k. de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. összesen 2939 hektár (5108 k. hold). Czegléd vidékén. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k.605. liold). Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok . mohar 3201 hektáron (5562 k. továbbá a bükköny és a borsóféleségek.178 katasztrális hold). után megy.746 mázsa. ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják. hold). hold) volt. hold).948 >. a zsuzsok kártétele miatt. mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik. az árpát leginkábli ö. . a pomázi.'sörárpára dolgoznak. A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák.198 k. szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt.9Í6 hektár (185. hold). Termett 36. hold). volt.szükséglete. hold).0Í8 katasztrális hold). a hol az állattartás lendületet nyert. rozsos. de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik. Takarmány-répa 16.szk. szi árpát nem sokat vetnek. Elvetettek 38. Elvetettek 37. A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik .781 m. rendes átlagtermések mellett. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik.401 k. hold) vettetett el. a fogya. melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere. inkább házi szükségletre vetnek. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek. Termés-eredmény 750.845 katasztrális hold). biai. Bab 1051 hektár (1827 k. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre. Borsó és lencse e vármegyében. Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek. Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is. Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket.566.alma. mint a min a szentiván stb.54 ez Mezgazdaság következik.508 hektárt (65. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést.341 mázsa. luczerna 7136 (12.sztási piaczok közelében. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-. hold) volt vetve. takarmány-tengeri 7019 (12. A burgonyának a homokvidék a hazája. nagyobb s/. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb . hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. a fzésre alkalmas. hold). hold) termesz- — — — Fbb tetik.151 k. czukorrépa már 2935 (5100 k.332.829 (30. Lencse 259 hektár (451 k. Köles 1122 hektár (1949 k. Termett 318. és állattenyésztés.és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra.357 (28. 1908-ban tava-szi árpából 69. hold). egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett. kereskedelmi czélra nem termeszthet. A tengeri mívelése a tisza. hold). nagy súlyt helyez a gazdaközönség. váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek. de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén. luczerna. Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben. a már említett zöld rozson kívül.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén. Termett 1. Termés-eredmény 1. Termett 1. a baltaczim és a mohar.'583 mázsa. Borsó 507 hektár (881 k.567 hektárt (67. hcld).947 m. takarmányfélék.066 hektár (278. Árpát e vármegye sokat termeszt. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye.szi kalászos után vetik.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény. négy. Ott. A hüvelyeseket.982 k. a hol . A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek. mint a túzáé. ezt a fajtát nagyban termesztik.542 hektárt (120.

Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el.700. — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30. czeglédi szlskertekben. A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. 19Ö9-ben 30. csös. Túlnyomólag szegedi.í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte. 1909-ban 354. tótfiüusiak. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. . 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül. szintén találunk viruló gyümölcsösöket.vidék adja.sztrális hold) tennesztenek. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. 12-06 . változók. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. szolnoki és jászberén. s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni. visegrádi szlhegyekben. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316. A — — — — — — — . A hatvani gyár 1908-ban 120.si. A dohány a budapesti. holdanként: — . Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet. . a dunamenti lankás. mely 4056 korona átlagár mellett. összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. Ez az intézmény 1850-ben megsznt. Az átvételi ár. baltaczim 10 15.000. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. melyért 2.390 korona 57 fillért fizetett az állam. az ácsi gyár 1908-ban 19. a kisgazdák kevesebbet. a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve. A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett. Pest vármegyében termesztett répát vett át. 12-24 . közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki. melyeknek homokszigetein azonban. Termett 1908-ban 5. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest. 744 hektáron (1293 kata.100 mázsára rúgott.051 k. debreczeni. 1909-ben 208. a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. osztáhü. Dohányt 65 községben 389 termel termeszt.700 m. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott. 1909-l)en 115. nagykrö. ós II.— Mezgazdaság és állattenyésztés. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel. -Györgye). Az átlagtermések.500. csömöri. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. de különösen a homok.078. A pócsmegyeriek. 10-79 m. de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. bükköny 20 25. kiskunfélegyházi. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek. az átvételhez 225 f. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. (T. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye.121. 2 300 holdon.400. : 55 az ácsiba. a szlvel együtt. Czegléd Bia 11-94 m. a szadai. Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék. váczi. lóhere 15 20.800. bogdánjdak stb. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek..000. réti széna 15 20 m. a zöme I. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb.. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre.

a meU'bl az ország e szükségletének nagj.és szliskolát alapított. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge.'ák Ferencz. A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át. honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. irányította. az alma és körte nj'er teret. több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem.szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . gyümölcsé. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt. hogj. Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek. okleveles kertész vezetése alatt. szl. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. Ezenkívül bérelt terüfa. A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr.részét fedezték. báró Eötvös József. a Gellérthegy déli lejtjén. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. fejlesztette. Csengery Antal. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt.iett át a Sashegy aljában. a mostam katonai ruharaktár környékén. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte. és Rudinai Mohmr István orsz. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta. írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja. szakszeren kezelték. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az.Mayerffy X. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. egy orsz. a társadalmi tevékenység támogatása mellett. hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. A változás azonban már is észlelhet. a cseresznye. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — . hanem azt tovább is fejlesztette. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is. honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték. majd hatalmas faiskolák telepítése. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-. szliskola czéljaira. habár az még nem volt annyira kifejlcidve. tahi gyümölcsészete és faiskolája.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. Darányi Ignácz dr. a melyet Légrády László igazgatására bizott. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált.szi-baraczk terem. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr.

Muskotály. gödölli. — — . Kiskunhalas. Bosc Kobak (Sándor czár). Sárga stettini. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. Parker peppin. Darn-alma (Darusóvári). mely nyáron és szszel kárba vész. dömsödi. Diel vajkörtéje. Kongresszus emléke. . nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma. . A fejldésnek azonban még igen tág tere van. Hardy vajoncz. Erdei vajkörte.aszalva. Orieansi renet. Téli Vilmos. Májusi korai. " . Nagy herczegnö. évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon. Angulomei herczegnö. Ribbston peppin. Clairgeau. mint pl. szi bergamotte. de különösen a nyári gyümölcsnek. TóU arany pá"mén. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. Nemes szercsika. dunapataji. Blenheimi arany renet. Clapp kedvencze. Nemes sóvári. 1889-ben Budapesten. 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is. Isambert. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye. yodoigne disdala. Spath Anna. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. kalocsai. Mária Lujza. Fekete szi\-. Wrllesi herczeg.ü. így pl. de nagy a kivitelünk is. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. Sikulai. A gjoi. a törvényhatósági. hold). monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn. Áttetsz ringló. szi Vilmos. Muskotály renet. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. : — : nagy korai. Vajalma. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül. Kóburgi korai szív. Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt. Esperen bergeraotte. Sándor czár. Liegel vajkörte. Badacsonyi óriás. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály. Coe aranycsepp. Elszászi renet. Azok a gyümölcsnemek és fajták. 57 — igen el van terjedve. Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. Pisztráng. élénk kereskedelmi czikk. Nyári bergamotte. 1888-ban Nagykörösön. — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. mely a vármegye alsó részét uralja. különösen a hvilló gyümölcsben. még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat. solti. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. dusnoki. Germ=in). Meggy édes Királyi amarella. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. Hédelöngeni óriás. dunavecsei. mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. Császár. Kálmán-körte. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. Malinesi Josefina. Kanadai renet.és cseresznyeszesz is. Törökbálint. vaggonszámra szállítják külföldre. ráczkevei. A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. Júliusi es|>eres. Espern aranyszilva. Danczigi bordás. Egri körte. Jonathán. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. Napóleon vajkörte. apostagi. Magyar-török szilva. A vármegye a faiskolákról. Ageni szilva. Körte: Árpával ér. Városaink közül" Nagykrös. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí. Nyári parmén. az abonyi. nagyobb piaczokon összegyjtve. Eper-alma. Nemes Colmar. Glocker óriása. Csillagos piros renet. a következk : Alma: Xyári kalvil. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Kajszi: Magyar legjobb. Tükör-alma. de igen keresett a baraczk. a sárga baraczknak. Római hájkörte. Csíkos kalvil. s ezeknek egy része. Körösi vagy pándi üvegmeggy. Kiskunfélegyháza. . Bauman renet. Piros szi kahnl.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. Sárga bellefleur. társadalmi tevékenység is közremködött.sát szolgálják. Nagy ka szeli renet. Guyot Gyula. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. Az állam vármegyénk területén. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. cseresznyének és meggynek a hazája. Nemes Crassan. London peppin. Téli fehér kalvil. Armin-körte (St. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). Gaesdonki renet. Fahéjalma. TéU Kálmán. Pirospogácsa. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. szalkszentmártoni. a hol azt a kereskedk. meggy. Entz rozmarin. Alenconi füge-körte. Vilmos. a kecskeméti piaczról. sükösdi.Mezgazdaság ós állattenyésztés. a kecskeméti telepen kíviil. Téli és társulati esperes. melyet 30 holdra fejlesztett. Nemes masánszky.

Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. Kóka és Rákoscsalja jó tormát. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei. Taksony híres nagyfej káposztával.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. sokat keresnek. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. a törvényhatósági utak befásítása is követi. a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. a mi azután azt eredményezi. st szigetesen az Alföldön is. és mintegj' 80 km. — — . Rákospalota. Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. de keresetüket küKöldre viszik. az kezdetleges. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár.shagjTnát termelt. de még nagyobb baj ennél a vértct. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. Váczhartyán vidéke. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. . 5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés. Mogyoród. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. HeÍ7i János Dunavarsányban. a hol a paradicsomot. Dunaharaszti. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. hogy igen sok vidék. mely ellen a védekezés fölötte nehéz. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek. tönkre tette . a hol az öntözéshez alkalmas víz van. továbbá le egészen Czeglédig is. hogy a termesztk védekezése is gyenge. Veresegyháza. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. káposztát. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. répát. Petz Ármin Kerepesen. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. ö.i . — — — — — . Hajós József dömsödi. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. de pótlásukról gondoskodva van. mintegy 60. Tlük népünk sokat tanulhatna. A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget. törvényhatósági és viczinális útvonal. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. de ezek már nemcsak itt. Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. a mi azt eredményezte. Dunapataj. mely czélra 1899-tl kezddleg. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. Darányi Ignáez (!r. paprikát termesztett. de 1908-bau 14 évi kezelés után. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. Páty pedig jó vörö. A csepelszigeti és a felsödunamenti. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. Fót. hagjTnát. Gödöll vidékén. de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. Kirschner András Kalocsán. találhatók. A vármegye konyhakerti. ott. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. hanem a Rákos mentén. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi. bolgár kertészek ütnek tanyát. Szód. vitat ültették ki cseresznyefákkal. Géderlak. 6 km. de az is tény. Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. állami. A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. Ordas. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . tassi. Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe.

— — . 2. A Hiinirária szöltelep Xagrykátán.59 J^. A turai uradalom teróztelepi borhaza. 3. feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái. radalomban.

' .60 .&íerj£ í^ .=.A^f • -VJL..

Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. Beretvás Endréné tóalmási. csobánkai A jegyz Frigj'es volt. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították. vagy e czélra szolgáló gz. Ülln. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. Fokt. kastély kertészete. úgy hogy az egész község olyan. mint egy rózsakert . Sajnos. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. Érdekes jelenségként említjük fel.. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. Túra vidékén. nag. báró Orczy Andor újszászi. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik. hol az utczákat jóformán elárasztják.°^^*'^'''^ érdemel még az is. gróf Károlyi László fóti. szlt. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti.. a város által adott területen. Június 20-tól. ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. Szentendre vidéke pedig sok málnát. gróf Teleki Tibor gyömri. gróf Szápáry István alberti.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. Gyömröy Aurél gyömri. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak. úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve. rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai.Mezgazdaság és állattenyészté?.vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre. Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. Beniczky Gáborné czinkotai. a hol különféle gyümölcsöt. st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. de kivitel is van. Élénk kereskedést znek vele. báró Harkányi Frigyes abonyi. úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb. nemesebb rózsákat. gróf Vigyázó abonyi és rátóti. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei. Bátyán is van ilyen gzmalom. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. Veesésen. salátát. özv. II. gróf Dessewffy Emil újszászi. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova. július 31-ig. ?. gróf Serényi János dukai. a mi most már a szomszéd községekben is terjed. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre. Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). báró Schossberger Viktor turai. Jálics Géza gyáli.irmcgye. Auattenyés: *** 4 . kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren. a váczi püspökség váczi. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink. báró Nyáry Gyula pihsi. így a gödölli kir. Beniczky Ádám zsámboki. Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. egy belga társaság pedig . naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek. báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. a kalocsai érsekség kalocsai. nagy költséggel hajtató-házakat épített. Úszód. szibaraczkot és zöldségfélét. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén. A paprikát hüvelvesen. feldolgozó telepet állítottak fel.és sárgadimiyék elállításában. nyáron. báró Podmaniczky Géza kartali. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát. Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve.és Dunamalmokban megrölve értékesítik.

a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág.ti'- arányokat. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni.se következtél)en elállott szénahián\i. : Pest-Pilis-Solt. vagy a lres fehérvári Budavásáron. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — .és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett. Voltak gazdák.749 kat. Ha ezt a 1. Fényes szerint az idevaló tágas homok. Az ökrök és tehenek a közönséges.. A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban. állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki. réteket. hogy a múlt a tenyész.04963 80943 138968 94l> 102. jó nyereséggel eladták. évi állatlétszám számosbe. — : *) Ae 1884.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek. és 1908 9. nagyszarvú. Fényes Eleknek 1847. gyepek feltöré..195-re rág. a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el. A közlekedési vonalak kifejldése. Kalocsát. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha. Kiskunmajsát.. a magyar gulya. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. ." és öszvér Sertés Jiih . hold esik egy számos-állatra. hold term területhez viszon\'ítjuk. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta . A kihasznált föld trágyázást kíván. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. . mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt. A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak. 5'40 kat. ^. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket. Abonj-t. években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) . A takarmány értékesebbé válik. város állatállománya is bent foglaltatik. kizárólag a szikes gyepre. . évi összeírásban Kecskemét th. Rákospalotát. Tekintettel arra. a húsnak az értékesítése.62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl. Igaz.Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189.5 1 o mány a. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes. A midn gulyák tanyáztak. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. múlt század els felében.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés. Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának. a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék. fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. tarlóra szorulnak számuk apad. 331. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt . mint ma. a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban. a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva. 10 drb kisebb más állat. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — .507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát. 1905.789. Ló Szamár . . úgy az 1908. A XVIII. hófehérség magyar fajtából valók. — — állatra átszámítva.és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek. egy számos-állatnak tekintetik. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot. évi leírása szerint.Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. A rétek.

A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is. Bojáron. A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk. Az oly távoles községek azonban. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. mert itt a tej nehezebben értékesíthet. 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. ós emiek következmónj^e. ha számban tért veszít is. vetett takarmánj. kis. Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. Kalocsa. Császártöltés és Akasztó. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. Zseny István Kiskunhalason. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés.mellett. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. biai) már csak svájczi bikát tart. a Halász-c-ia\kd Alsódabason. fiatal. A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya. is elterjedt. báró Orczy örökösei Üj szászon. változó viszonyok azonban azt eredményezték. a hol a tenyészirány kezd átalakulni. s némely község. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. borjú 4460 volt mindössze. borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . A magyar marha még tott. pinczgaui. Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre. A magyar fajta tenyésztésében. lapály) is tenyésztenek. Latinovics Albin dukai. . kiskrösi). még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. Hajós. tinónak pedig nagy az ára. a svájczi. A jó fejs. hogy a kisebb tagos-birtokokon. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. legel hiányában. st fentebb Solt. . — : A A . Hauer Béla Hartán. . Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. a köztenyésztésben. hogy egyes vidékeken. kalocsai. de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". Galgóczy az ö monográfiájában. az istállózásra uaílják a kisgazdát. Köztudomás szerint azonban. a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel. különösen a pilisi járásban (pomázi. a közlekedési viszonyok fejldése..és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. de a köztenyésztésben.és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. az igás-ökörnek. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi. a következ gazdaságok tartottak jobb m. A fejld közlekedési viszonyok. Dunapataj. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. Ez a gulya még ma is megvan. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. 1877-ben már azt jelzi. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós). báró Schossberger Zsigmond Túrán. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. Ez id szerint. A Zsivora György rákosi. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel. — — A . A vármegye fels részén a tej. a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. A julitenj'észtés hanyatlása. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt. Kársai Albert és Vümos Boldogon.igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. 1870-ben svájczi tehén 7047. st még a múlt század vége felé is.

m. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz. mely tejszövetkezetet alakított. A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy. tejföl. tenek a nagykátai.félegyháza tenyészt. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé. de eddig kevés sikerrel. vaj és tiu-óként kerül forgalomba.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. ráczkevei. Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. 13 fillért fizetnek literenként.súl\-t. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. kis. tej értékesítése a nagy gazdaságokban. Elrelátható volt különben. mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet . városokban. de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban. vaj. távolság szerint. gödölli járásokban. mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. Az els község. gróf Desseicjjy Emil újszászi. sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. kalocsai járás és Kisku:. ott feldolgozott állapotban. Györgyey Illés tápiógyörgyei. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson. Czegléd és Nagykrös. 1903-ban Dömsöd. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein.000. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. t. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. knnszentmiklósi. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog. mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . Tass és Szent márt onkáta. vagy több községbl. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi. abouyi. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés.szín.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. gróf Keglevich Gábor egreskátai. Darányi Béla pusztaanyácsai. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. pomázi.i. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti.sincs jó anyag. valamint azokon a vidékeken. melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik. kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet. 1908-ban Czegléd. a hol tanyás-gazdaságok vannak. de mégis megindult. monori. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos. 1909-ben Püspökhatvan.ssan bár. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze.vkáta. holott annak tej. csak 12. túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. kir. la. javító intézet aszódi. magasabb árat érnek el. hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el. a korona-uradalom gödölli. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-. mégis oly vidékeken. mert 17 18 fillért érnek el literenként. Segesváry Ödön domonja. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel. a költséget nem számítva. Jálics Géza gyáli. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. alsódabasí. házaló termelk. biaiváczi. Szentonclre és Vácz r. a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére. Beusz Hemik tápiósápi. aránylag kedvez.

Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. tehát a tehénállomány aránya is csökkent. mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel.538 4.139. tinó. hold esik. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika. egy tehénre 1671 kat. holott Osegléd 1)1. hogy Budapest ós vidékének tej. még nagyon sok a temiivaló. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban.sik. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. egy tehénre 20'10 kat. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni. szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát. borjú. 65 107. Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát. az 1908. hold. évi állatösszeírás 224. hold.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen . a tehén-állományból 127 darab. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna. Fontos azonban.-re 20'05 drb. egy Dkm. vajat.Mezgazdaság ós állattenyésztés. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság. term-területéhez és népességének számához aránjátva. hold e. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén.ss?nek ki.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett.436 lélekkel szaporodott! Az 1900. évi állat összeírás szerint bár az 1900. üsz. Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. 9150 kg. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség.040 Üzletrészszel. ökör. fajjelleg apaállatokat. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról.918 liter tejet. népünk vagyono.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. . luitárában mintegy 3500 tehén van. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. Termeltek 951. világos. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat. melyért koronát vettek be.

de reá is voltak erre utalva. Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. az 1899. Magyar bika Simm. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. de a rákospalotai. 60 holdas bekerített területen egy csikó. 1500 koronát jutalomdíjakra. t. hg.ven. Kársai testvérek boldogi. kir. E czélhól több éven át Mácsán. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 . báró Lipthay czinkotai. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei.58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja. gróf Károlyi István. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül. vérségi. Számos kisebb ménesrl is megemlékszik. Az 1894 XII. Fényes Elek 1847. Halász Béla gj-óni.5 1891 1894-ig bezárólag 7 I. Az állam évenként tekintélyes összeget. 30 40 darab üszt helyeztek el. évi szegedi és az 1909. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. — : . Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. de fokozatos fejldés indult meg e téren. — fordítják. hol évenként a csikókon kívül. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni.-ez. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet. . állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. néhány évi eredményes fennállás után. zagjnrarékasi. Kóburg vacsi. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel.. fóti.i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt. Kégl István pakonyi. Az 1778. Blaskovich László tápiószentmártoni. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn. fóti. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. a Halász-Konkoly család gyóni. az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári.és borju-kertet is. Telepített Budakeszin. tóalmási. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt.66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós. Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. mutatja. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést. Ez a telep azonban. mert a Pest bonyolították le.

E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. báró Orczy örök. 67 Béla sarlósári. Nagykrös r. Kiskunfélegyháza. 384. Glancz Sándor Monor. Hauer Béla Harta. nevelt ról.sztése indokolt. egyöntet jelleget nem nyerhet. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé. . A hidegvér anyagot igen kis mértékben. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. a nehezebb. Tök. felosztások. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet. évi összeírás. hol a tejtermelés a f.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. igavonásra is alkalmas. .*) Beretvás Endre örök. a gróf Teíc/. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. Szappanos Elek Tázlár.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. Györgyey lUés Tápiógvörgye. míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . Gosztomji Tibor Váczhartyán. a Lipcsey család tázlári. 1895-ben 106007. 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb. népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. Solt.Mezgazdaság és állattenyésztés. t. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. Páty. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496. Sefcsik István Jászkarajen. Telki. Tápiószentmárton. Budajenö. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. Sziget szent miklós. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban. város. kii-. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján. Adacs. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. ujszászi. gróf Xemes Vincze örök. Zsámibck. így Czegléd. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. városoknak a monori. gróf Ráday Gedeon Iklad.*) Gróf Adolf Fülöpszállás. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre. Geréby Imre örök.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet. gróf Teleki József Dunatetétlen. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. báró Podmaniczky Géza Kartal. báró Prónay Dezs ácsai. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra. gróf Szapáry István Alberti.'— 1904-ben 101137. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére. báró Prónay Elek tóalmási. t. a feíH apátság. gróf Károlyi Sándor örök. báró Harkányi Frigyes Abony. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. Kiskunhalas r. Csongi-ád. *) lílöhözben megszntek. Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. Törökbálint. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. Tóalmás. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. (Xónius. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik. Rákospalota. de viszont vannak vidékek. különösen abonjá. Nagykrös. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : . könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. Ennek oka abban keresend. solti. kalocsai érsekség Hajós. Hajós József Dömsöd. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. — eg3'es A dött. Kakucsi Liebner József Kakucs. kalocsai. Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs.. Fót. . Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt.

. igen meg van nehezítve.68 Mezgazdaság és állatteuyésztós. 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . : 1892 évben 1893 . A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . az ellenrzés. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el. dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban. Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. lev magán-méneknek is. Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi. Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére. melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét. liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti.^melyeket tenyésztésre átengednek. 1874-ben már 25. a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte. Bár a hatóság szigorúan ellenrzi. a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt.

hogy a sertéstenyésztés. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K.025. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki. A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép. 1904. 69 den 1899.601.serkenti a gazdasági egyesület. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér. Abony. károkat okozó sertésvész. Ebbl 181. években. hogy a községi kanok meUett. Gyórgyey Illés Tápió: K- .202 darab sertést írtak össze. kivált Kalocsa tájékán. Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. 1904-ben 243. 1907-ben 231. 1900. egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen. jelölvén meg. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn. a fentiek szerint. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. hogy az a 139. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést. 1908ban 236.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének. apró. hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. elbb a rövidoiTÚ. 1906-ban 216. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. Z)w«yés Lajos Alsódabas. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. mert a sertésvész pusztítása közben.168 darab. mint ma is. A sertés-fajta. 1901. Gulner GjTila örök. Nagykrösön.913 darab sertés.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik. igen virágzónak mondja e szerint . bizonyára a mangalicza volt. A Kaskunság is sok sertést tenyésztett. Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. hogj.. 1903. a földmível nép kezén volt. de különösen Czegléden. tehát épen kétszer ann_\át. mely a miilt század elején virágzó volt. versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek. évi leírásában. — — . Gosztonyi Miklós Kisnémedi. az állam és a vármegye támogatásával. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal . Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres. hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb. Úgy látszott. A sertéstenyésztés túlnyomólag.394 a kisgazdák tulajdonában volt. melyet a konya fül. Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult..szen átment sertésért magas árt fizetnek. Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa. mely összeíratott. .804 és 1909-ben 202. Kiskunfélegyházán.sakat a tenyésztésbl kizárja. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason. 1884-ben azonban már 289. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé. Monoron. 1905-ben 218. mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül. Váczon. visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi. A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve.a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította. mert megtörtént. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad. évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma.056 darab sertést írtak össze. A mi a fajtát illeti. A vármegye gazdasági egyesülete.731. A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész.sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket. Egyik okául ennek azt veti. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. Forster KálmánBugyi. piaczok ellátása útján történt s így e téren. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva. A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre. mint a mennyit Galgóczy említ. 1907. járási bizottságai útján. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak. Az értékesítés a pesti és egyéb . . bozótos. úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság.798. szke nagj^ mangalicza váltott föl.

A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található. hol téres. A r. liáró Podmaniczky Géza Kartal. Halász Gyula Káva. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették.. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben." . Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. A'omc7í Gáspár Káva. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt.A tenyésztett fajtákat illetleg. .899 juhot és birkát írtak össze. szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át .Sándor Paulina herczegnö biai. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain. melj-nek azért van küiönös fontossága. a korona uradalom gödölli. de a közép. A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés. gróf Ráday Gedeon Iklad. Baromfi. kopolyás. 1884-ben még 451. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás. gi-óf Sándor biai.. 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. Galgóczj. már csak 609 darabot találtak. herczeg Coburg vacsi. szr : ^ . városok közül Kiskunhalason van a legtöbb. 1909-ben 143.677. báró Prónay ácsai. Finom gyapjas juhtenyészeteket. 31 etterni eh. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. . a gróf Károlyiak több birtokán. 1870-ben még 897.337 darab juhot írtak össze. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. A báránj'. de jelzi azt is. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele.959 darabra csökkent.és sajt-készítés is csökkent. de egyébben is keresnünk kell. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj. herczeg Kburg vacsi.037) és kunszentmiklósi 20. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr. de ez nem mondható általánosnak. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. szerény helyet foglalt el. gróf Teleki Tibor gyömrl. Juh. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot. is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett. ha itt-ott eredményeket is értek el. melynek nagysága azonban vármegyénkben. 1895-ben már csak 21 2.már 1877-ben jelzi a hanyatlást. ií^orsíer Kálmán bugyi. A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten. érthetetlen okokból. L.tényezje.084) járásokban. a túró. a durvagyapjas. A juh-húst. Windiich János keczeli. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. A pomázi járásban. Kóczáii László Maglód. Halomi Denfsch Sándor vecsési. A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos. Wiudisch József Keczel. nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon. st a tejel-fajták tenyésztésére. Ez a szám 1908-ban 176. eres vidékek alkalmasak kiválóan. t. gróf TeíeH József Solt. Katóm Lajos. szikes legelk vannak. Ferencz és Gyula Boldogkáta. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni. A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája.159 (1884-ben 45. Syörgye. az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi. a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai.655 darabot. több közép-birtokos birtokán tartottak. de itt is csak 8792 darab.117 darab (1884-ben 52. tiszta és félvérben. kevésbé a hústermelés . gróf (Seré«?/í János Duka. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van.

1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. Ha azonban azt vesszük. a tojás nagysága sem elsrend. a fejldés tehát n^-ilvánvaló.Mezgazdaság és állattenyésztés. különösen Angliába. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt. marabu" készítésére adják el. hogy az összeírás november hó végén történt. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon. E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. szeptemberben. az utóbbi Solt vidékén. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. kik a levágott anyagot deczemberben.779. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek. Az állam nagy áldozatot hoz or. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — . Áz 1892-ben.és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett. hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön. kiskunfélegyházai. falkásan értékesítik a szabadkai. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. A szárny alatt és a czombon lév pihét . 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott. de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. . mert gyorsabb fejldésü. kiskunhalasi. A pulyka a vármegye téres. Fajta tekintetében mind a nagyobb. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. feltehetjük. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. A kacsa-tenyésztés. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl.296. — .849 baromfit talált. hogy 77. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. mely kezdetlegességébl kibontakozva. a kik tanyáról-t anyára járva. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. czeglédí nagykereskedk útján. — — — . A test nagyságának fejlesztésére újabban. melybl tenyészanyag 737. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el.678.850. a Dunamentén van elterjedve. Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll.440 K. szép. november végén. ftt burgonyával kevert darán tartják. maguk tépik a tollat.. azóta nagyot fejldött. évi összeírás november hó végén összesen 1. A magyar fajta ugyan kisebb test. Az 1884. homokos vidékein van nagyon elterjedve. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. Az elbbi. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. mert az anyag vegyes.966 daraliról tesz említést. óriási menn\áségben szállítják külföldre. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt. ez a fajta mind a magán-. nagykrösi. év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2. vagy ezeknek a parlagi. A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás. Az 1895. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is. de tény. Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók. mind a népies tenyésztésben. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek. Az a gyakorlat van itt elterjedve. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag. Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot.\t.

25. Az 1907-ben Budapesten el. hogy jó pénzen értékesíthesse. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. s ígj. Az egy éveseké 10 kg.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl. 12. melynek is lehetnek tagjai.000 libát. A tanyás állításra. tömk" eljárása. Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át. Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. Az 1899. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — . melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten. Kiskunhalasról. a szabadszállási . a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított. 1 903-ban Czegléden. volt.~2 Jlezögazda..aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. Az egj^esület állami segítség mellett. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével. Ezek az egész vidéken. A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is. 190-ben Monoron. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. lakót tart. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be.000 pulykát. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják. gróf Teleki József né elnöklete alatt. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre. hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki. mikor a legkeresettebb. Kiskunfélegyházáról.ság és áUatteuyésztós. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk.000 csirkét. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket. úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta. és a baromfitenyésztés terén haladás van. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg. 50.vásárt. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb. n. megtömik s Idhízlalva értékesítik. Czeglédrl. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét. a ki felében. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul. Sajnos.000 kacsát. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. szedik össze a kítollasodott fiatal libát. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj.3-V)an az egyesület. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre.sztásával jutalmazzák. hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést. Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet. Érdekes pl. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. 480. 60. 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon.-on felül.

Hariyáni Imre Czegléden. dr. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. Gre^síií/aríX. Alagon.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. a minek az az eredménye. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden. Farkas Lászlóné ócsán. L. Halapi kisteny észtök többen. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve. Kovács Ödön PilLsesabán. Kubinyi Béla Ujszászon. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak.-cz.é Örkényben. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. Soroksáron. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. Lajosné Monoron. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel. P. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt. Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen. Szalay Inyréné és többen. L/udicigh Rezs dr. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. Xagy Ágost Szentendrén. tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel. Kömpöezön. meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. P. Piicher Ödönné Káván. Horváth Istvánr. 1908-ban 130. Csikay Imréné Kiskunhalason. Parthay Géza Püisen. gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. Soroksáron. Xick Edéné Gödölln. Kovách Gáspár Káván. Ducker Ödönné Aszódon. Kubinyi Béla Ujszászon. Vargha Ferencz Béla Péczelen. A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. Horváth Istvánné Örkénj'ben. Kossá Péter Tápiószentmártonban. Hariyáni Imréné Czegléden. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. t. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost. Kovách Gáspárné Káván. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. : : . összesen 454 darabot osztott ki. törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : . Kubinyi Endre Ujszászon. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. \:á. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden.SzecsödiGy'ÓTgyné. : elterjedettebbnek látszik lenni. A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. Porzsolt Ernné Szentendrén. Jtisti KároljTié Törökbálinton. és állattenyésztés.Mezgazdaság liasonló czélból. A. Dudás Józsefné Pa. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon. kékóriás. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. Tahy István Galgagy örkön. Dunavecsén. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. Horváth István Ülln. 1909-ben 185. hogy ma már is találunk keltet-gépeket. Kovács Ödön Piliscsalján. E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen.volt. normandi. M. Fiedler Lajosné Monoron. míg végre 1906-ban L.Aladár dr. GyenizseJózseiné. Parthay Géza PiUs?n. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. orosz. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták. NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t. . A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . L. 73 területére.

összesen 29. évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. 105. elhullott 43. állami fállatorvos. 4469 hullott el.320szarvasmarha. 18 járási és városi m. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett. mert a méh-.887. — — 1890: XVII.956juh. 440 juh.745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. st a : .égüg\-i szolgálatot a központban egy m.531 szarvasmarha. elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12. t. 18 községi. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. két körállatorvost alkalmaztak. 1895-ben 23.583 drl).385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve. A sertésvész.781 méhcsaládot kezeltek. kir. 184.204. mint az. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot. magánvágólud 75 van. E téren tehát a vármegye úttör volt — — . Az országos termelés értéke 4.-. A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. de általában L*.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is.885 sertés 1895-ben 131. Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére.126. 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg. 1870-ben csak 15. 1889-ben megbetegedett 16. és még 63 magán állatorvos is mködik. kir. állandóan a gumókor réme kisért. közönséges köpükben 10.646sertés 1903-ban 11. évi szerint már 19. de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. mert az 1884. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig. . az»1908. mely után 2054 m. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. kir. 1884-ben 23.. a körállatorvosi intézményt is szervezte. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen. mozgó szerkezet kaptárokban 2141. mozgó szerkezet kaptárokban 19. mézet és 62 m. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni. Közvágóhíd a vármegye területén 120. A lóvágás a vármegye területén 1905. mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe.856 korona volt. 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. 1900-ban már két vármegyei. Az állat egészségügvi szolgálat. állategészségügyei felügyel látta el. évi összeírás szerint. elhullott 7889. Ez id szerint az állategész. — — . 74 Mezgazdaság és állattenyésztés. székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben. viaszt termeltek. de ezzel még a bajon segítve nincs. AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak. .-cz.989 méhcsaládot vettek számba. kisajátitják. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának. egy m. állatorvos és az államiakon kiviil. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg. a következ évben csökkenést mutat. 85. . mely az 1895. : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban. mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták. ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak. kir. Kispesten és Erzsébetfalván. össze. de egNÜttal mintájára. A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. gazdasági mellékágak közül a méh. állami közbenjárás mellett.781. A . . Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette.936 korona értékben.208. a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj. hét városi. a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel. bár vannak oly nagyobb méhészetek is. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak. 156. évben Kbányáról terjedt el. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi.805. ki akkor az állategészségügy eladója volt. Egj'-egy községet zár alá helyeznek. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m. állatorvos.és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. 57 helyhatósági állatorvos látja el.

hold dohányt és 28 m. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Aosán javított 3-as. A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó. Szarvasmarha-állomány összesen 44. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. hold. Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel.a Ödön csvári. kocsíló 2 darab.. kaszáló 32(). A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár. 483. Magyarország leírása ISi'. Acsa. tehén 52 és tenyészbika 2. L. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. Abony és Tószeg határában terül el. Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. hold mákot is termel. hold. szántóföld 339. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar. Baranya. Lóállomány összesen 4. A szegszárdi m. ebbl igás 2. — — — . erd 474 és adó alá nem esik 21 m.60-— 2 korona. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó." A m. erd 42. hold. -\z ácsaiból szántó 532. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. addig vármegj^énk csak 33.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is. hol 1000 kaptár méh van. szeszkontingenssel. Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. Abony és Tószeg liatárában terül el." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. Antos Mária birtoka. ebbl kert és beltelek 2.660 korona értékt állított el.475 korona. szl és kert 15.. A munkaert helyben szerzi. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. tehén 10. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan. Összterület 380 m. kaszáló 100. Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m. központi statisztikai hivatal kiadványai. nagj'számú malmok. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. •"^^'^emterm^ Arad. Ebbl jármos ökör 42. /mreyFerencz péczeli. A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki. " GcUgóczy Károly . erd 35 és szölö 12 hold. hold és 415 négyszögöl. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. nknél 0. 13. Van 14 muraközi ló ós egy mén.480 hl. kir. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett. mert míg Bácsmegye 1. Ezen kívül még Biharban van 550 m. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti . kir. Beliczey Tiborné szül. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán.Mezgazdaság ós állattenyésztés. továbVmPoAo?iA. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1.022. legel 44. A tóalmásiból szántó 1243. Pest váris. Temes. gnlyabeli 10 darab. Tóalmáson|9 k. ÖssztfTÜlnt 745 m. : . hold birtoka. kaszáló 30. Idetartozik Tónlmás is. Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed. Oaál Gyula birtoka. legel. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal. Gosztonyi Tibor váczhartyáni. erd 6. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad. hat közre . miáltal a szederfa nagyon terjed. Források: Fényes Elek . pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30. Somogymegye 52. Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét.00 3 korona. A gazdagközönségtöl nyert adatok. szántóföld 550." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40. Kovách Gáspár kávai. Bács. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony. ebbl jármos ökör 24. melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ . Abony. hold. nagyban 30 korona holdanként. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. kaszáló 53. Somogy.és gyümölcstermelés. hold. Összterület 32(32 m. Tolna. nádas (i ós adó alá nem es 39 m. melyek egjTÓsze külföldre is szállít.

Napi tejtermelés 1750 liter. kbánya 16. legel 463 kat. 3 K. 55 kat. A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör.84 \. tengerit és burgonyát kb. ebbl igás 18 muraközi félvér. rizling és fehér bakator. a mit szintén Budapesten értékesítenek. Szatmár. erd 1250. Dinnyég Lajos birtoka. Dányon és Lajosmizsén szerzi. holdon termel. kocsiló 7 darab. A munkaert helyben szerzi. hold ebbl kert ós beltelek 30. 1500 holdon termel. hold. a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály. 9 eg>. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. összterület 983 m. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van. Napsziimárak férfialuiál 1. Napszámár férfiaknál 1 2. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy . Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . : . Szabolcs. Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. tohén 10.. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. 150 liter. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. hold 477 négyszögöl. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. nknél 0. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló. 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika. hintósló 6 angol félvér. a borszlfaj a merlot. hold 331 négjszögöl. a többi pedig szántó. Borászatában . kaszáló 68 kat. Lóállomány összesen 7 Xouius. Akasztó. hold.20 2. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. 18 tenyészkossal. JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál . tinó 100 magyar. tehén 180 bonyhád-simmenthali. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:. A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. holdat is.000 kat. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. ebbl igás 15. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . hold 137tl négyszögöl.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. ebbl igás 4 és csikó 3. Kizárom és Móriczmajor. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. hold 285 négjszögöl.iállomány összesen 6G.tiO 3 korona.80 1. a csemegefaj a chasselas. erd 180 kat. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. 20 üsz és egy tenyészbika. tehén 22. erd 80. melyet Budapesten értékesítenek. és állattenyésztés. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében.és Zemplén vármegj-ékben kb.50 K. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai.dálkodás. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. Gözcséplkészlete S lóers. szántóföld . hold. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. nknél 1 Alsönémedi. A juhállomány 770 Merino és Southdown. kaszáló 200. Gazdasági t'is zemrends7.er szabad gaz. szántóföld 300. hold biitoka van. Napi tejtermelés kb. holdon termel. rét 202. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó. üsz 50 bonyhádsimmenthali.40 korona.és sajtgyára is. Napi tejtermelés 550 liter. Torbágy — : . hold. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. legel 1213. Lóállomány összesen 30. nagyban Bia. ebbl 16 nóri. zabot 100 ós tengerit 250 kat. hold. erd 20. szántóföld 2020 kat. ebbl járinos ökör 24 magyar. btirgtindi. Szarvasmarha-állomány összesen 556. Gróf Dégenfeld József uradalma. változó. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás. Rozsot. szántóföld 1800. nádas 20. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás. legel 125. Tenyészkos 16.) Összterület 1000 m. Összterület 3500 m. csikó 9 és egy nóri mén. szl 15. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. kaszáló 416 kat. továbbá Abaúj. Borászatában.3 korona. tinó 10. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó. Sertés-állomány összesen 80 darab.50 1. Jíarh. Összterület 3236 kat. Napszámárak férfiaknál 1. hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. ebbl 24 jármos ökör. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. hold és a többi adó alá nem es terület. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik.\ tölgj. holdon. a mit Budapesten értékesítenek. hold. napszámárak férfiaknál l.j Herczeghalom. 100. hold. f — — Ft Lóállomány összesen 22. nknél 80 00 fiU. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. 150 diófa. hold 669 négj-szögöl. legel 100. Rozsot 900. Ezenkí\-ül még Bihar. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. hold 487 négyszögöl.60 korona. a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. hold. nknél 0. borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. Alsönémedi. A munkaert a környéken szerzi. adó alá nem es terület 78 kat.iOO. A sertésállomány kipusztult. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. kicsiben 35 40 korona. a mit Budapesten értékesítenek. Összterület üOO k. Szarvasmarha-állomány összesen 81. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. kövidinka. hintósló 4 magyar-angol félvér. A juhállomány 700 innthnli tehén. Szarvasmarhaállomány összesen 45. terméketlen 110. f — — — .éa cser. erd 200.ínnthnii tenyészbika. A rendes munkásokat helybl. tavaszi árpét 30. holdon bükköny. de jelenleg üzemen kívül. 00 éves fordában kezeltetnek. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig. az aratókat a környékbl szerzi. nknél ] 00-tól 200 fillérig. ezerjó és rizling Ácsán kb.80 korona. szil és akácz már — 20 és — — korona. hold. 280 drb borzderes és tarka tehén.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály. szántó 1020. A melyek rendszeres üzemtervvel. közötte 20 anyakocza és 2 ken. hold. Erdészetében az akáczfa dominál. nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. hold 700 négyszögöl. ebbl jármos ökör 128 magyar. tenyészbika 4 simmenthaU. szl 9 kat. NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor.000 m. Szatmár. a mit helyben értékesítenek. de ez utóbbi. Van vaj. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör.és beltelek 18. szl IT). Ebbl Herczeghalmon kert. ebbl kert ós beltelek 10. továbbá a juhar. Pest vármegyében kert és beltelek 2. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. kaszáló 100. fehér goliór. hold 213 négyszögöl. Lóállomány összesen 24 . l. — 10—30 kor. Czukorrépát 100 kat. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. muskotály és luzitáni. A mvinkaeröt helyben. Rozsot 200 holdon termel. Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12. 200 pilynboU vegyes fívjú. Szilágj. Csongrád. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. hízómarha 34 magyar. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. kisjeni fajta. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre.^0 korona. Alsönémedi. AlSdabaS. 36 tehén. kaszáló 100. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el. Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. ti'rmék tiUifa. tinó 160 magyar. A napi tejtermelés 1700 liter. Vetforgó a norfolki négyes. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m. ebbl jármosökör 24. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej.

Magyar Lovar-Egylet birtoka. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata. magyar fajta és keresztezés. . Ebbl kert 9. tehén 16. Összterület 2560 m. egyébkor 130 fillér. 120 vöröstarka tehén.Mezgazdaság újrbb kultúra.és kerttelok 37 hold (i59 öl. körte. n mézet Budapesten értékesítik. 30 tehén. 60 montafoni és bonyhádi tehén. tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. részben szabadgazdálkodás. termeszt. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. lüntósló 12. ebbl igá-s 8. erd 12 kat. 40 ugyanolyan üsz és két bika. nevezetesebb mén Egreskáta II. hold. zellert. Van méhészete. 400 darab angol teUvér versenylova van. a mely 15 kat. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. erd 2U hold 345 öl. Szentivánpuszta. Szarvasmarha 132 darab. kaszáló 80. Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó.20 2 korona. szl 30 ós nádas . a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. 15 iLsz. összterület lOo m. a mit helyben értékesítenek. petrezselymet. illetleg az akkomulátorral táplálja. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. termék tzifa. : ás állattenj-ósztós.ámárak férfiaknál 1. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . ord 8. Ebbl jármos ökör 4. . Összterület 800 m. — . i'O gulví béli és három tenyészbika. Összterület 1200 kat. A napi tejtermelés 120 liter. részben 12 nyomásos. 30 Zirzon-kaptárrnl . a dinamóval egvütt. — Mag. Pusztaszentimre. hold. szántó 719.50. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. 80 fehér. 140—300. . 77 A forda 40 éves."nnal. üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés.és szerszámfa. ebbl igás 18. a csemegefajok chasselas és muskotályok. ebbl 8 szántó 520. Ebbl kert és beltelek Í60. 4 kocsiló. birtokai Összterület 1791 kat. DÖmSÖd. hold 1403 négyszögöl. üsz 42. 10 Rambouillette tenyészkossal. borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. legel 26. Egreskáta. Blaskovich Sándor birtoka. szl 10 hold 800 öl. . ménesbeli 50. 10 anyakoczával és egy kannal. legel 30 ós erd 300 kat. igás és 3 urasági. Ebbl 36 jármos. továbbá a vízvezeték szivattyúkat. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. Domony. Ebbl kert és beltelek 14. hold ós többféle nemes clma. 11. hold. salátát. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko. Ebbl igás 10. Lóállomány összesen 58. Szarvasmarha-állomány összesen 192. Szarvasmarhaállomány összesen 124. szántóföld 2U00. spenótot stb. Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. baraezk. Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. Zöldségtermelés is van két holdon. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. ellátva. kgm-ként 3 koronáért. mén 1. anyakancza 32. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. nknél 80 készlet. Marhaállomány 200 magyar fajú. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. káposztát. anyakancza 10. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. mind bonyl. tinó 10. árpát 12 zabot 128. szl 50. cseresznye. ka. csikó és mén 2 darab. tehén 60. A lóállomány 11. Erdészetébon jelents fanom az akácz. A munkaert Akasztó községbl szerzi. 40 berni félvér-üsz. kaszáló 2. Napszámárak férfiaknál télen 120. ebbl jármos ökör . Napi tejtermelés kb. nknél 1. gép. hold. hold. Ebbl igás 24. E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. Borászatában a csemegefaj a chasselns. 5 . Dohányt 73 kat. hold. Lóállomány összesen 29. legel 220. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. tehén 54. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO.60—3 korona. vetforgó négy-es. holdanként. szl 4 hold. niméi 120—210 fillér. Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. hold. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö.onyok ugyi'nazok. kaszáló 200. szerémi-zöld. f f . Szenttamás és Tass határában terül el. erd 20. 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. Búzát 375. 23 tinó. Csengd. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. Ide tartozik az alcasztói rósz is.. legel 72 hold 816 öl. Ebbl 30 magyar jármos ökör. f f . csikó 13 és mén 2.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. erd 200. szántó fiOO. hold 1240 négyszögöl.ádi fíjta. simmenthali keresztezés. — : — . A munkaert Foton szerzi. kaszáló 36. Kertészetében. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat. Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás. 350 hter Budapest számára. Segesváry Ödön birtoka. Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe. Forster Kálmán birtoka. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. szántóföld 1229 hold 732 öl. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. a mit Budapesten értékesít. szántóföld 700. 30 anyakocza és 2 kan. Lóállomány összesen 110. kaszáló és legel 50. Van gazdasági gzmalma. kuszáló 40. szántóföld 500. Domony. liintósló 128. Vetforgó hármas. melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. Ebbl bel. egyébkor 208 nknél télen 90. mobilja. kulUaiid. félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2.40 korona. : . illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek. rozsot 68. Gsümölcsészete 10 kat. A napi tejtermelés 300 liter. uraségi 6 és csikó 14. Domony Ödön birtoka. mint angol félvér. holdon termeszt. urasági kocsiló 5. Lóállomány 30 darab angol félvér. Gazdasági és üzemrendszer részben 5. 15 csikó. A munkaert a vidékrl szerzi. holdon termel. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. A tejgazdaság napi termelése 200 liter. Sertés : 60 kisjeni. Marhaállomány 177. Gróf KegUvich Gábor birtoka. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. N> ps. 60 félvér bertü tehén. vörös tarka. 25 magyar tinó. motor a takarmánykószít-gépeket. legel 340. 10 anyakoczával és egy kannal.3 kat. nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom. Bugyi. gyümölcsbl 1800 korona. 14 tenyészkossal és a növendékekkel. 250 fillér. Hajós József dr.?(>. kocsiló 8. hold. Dunakeszi. A birtok részben bérbe van adva. Dömsöd. kicsiben 60 korona. amerikai telivórek. mely Dab. ebbl igás 12. vetöforgó négyes. mázsa kerül eladásra. 10 anyakrnczs. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. Ebbl 4 igás. Ebbl 30 magyar igás. hold ebbl kert és beltelek 35. és a sárgarépát. 70 anyakocza ós 4 kan. tengerit 188 kat. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. hold. Lóállomány összesen 24. Ebbl kort ós boltolek 67. hold. karöolt. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji. hold. Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. Szarvasmarha-állomány összesen 20. hold. három k. holdanként 32 korona. erd 20 és szl 12 m. mind nemes fajú.száló 178 hold 109 öl. Napszámárak A . nagyben 8 24 korona kat. Összterület 1200 kat.

lóállomány 18. Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet. Ebbl igás 30 muraközi. A termékek és kihasználás cserhántás. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka.és tó egy m. 44 tehén ós egy bika. az akáczos pedig 35 évessel. Gomba. bakator. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. A munkaert helyben szerzi. szl 33 és a többi adó alá nem es terület. mézet szintén a fvárosb. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn. Káposztásmegyer. Mirhaállomány 230. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb.'j a fehér és piros chasselas. ebbl igás 8. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. szl 25. Lóállomány 22 angol félvér. Ide tartozik még Csornád. Kertészetében a dinnye termesztit 2. — — — — f . Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. potykát. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m.20 2 korona. A napi tejtermelés 300 liter. Szab id gazdálkodás. Rákospvlotn és Újpest. Szarvasmarha-állomány összesen 140. a moly szükség szerint fizi évente . Napi tejter600 litor. Abauj. nádas egj. összterület 600 m. erd 40. holdanként 20 korona adóval. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. Gyömrö. holdon lóheremagvat is termel. Gróf Ráday Gedeon birtoka. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3. Összterület 1060 m. Összterület 1600 m. tzifa és szerszámfa. mind simmenthali. kocsiló 2. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. erd 154 és szl 12. 2 bika és 10 15 hízó. 20 éves fordával. Lóállomáuy 16 angol félvér. muscat lunel ós olasz rizling. . üsz 30. nagyburgundi. nknél 100—180 fillér. lóers mészk-kbányája. Nnpszámárak férfialinál 1.in órtókesiti.iO. zöld szilvám. hold. 50 60 m. erd 000. Ebbl kert és boltelek 32. állcimány 43. 100. Pomázon tölgy a domináló fanem. Patay Ferenczné.000 hold. Sertésállomány kb. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. 8 urasági. nagybin 40 korona. Vetforgó négaes. A borszölfajok olasz rizling. Vetforgó 5-ös. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra. anyakanc.")0.50 migy. A fborszlfajok a mézesfehér. 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. Vetforgó négyes. Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal. tenyésibikii 4 simmonthnli. hízómarha 24 és tenyészbika egy. holdon termel.") 20 m. hold. Összterület 5990 m.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. ezerjó. oporto és burgundi. legel 400. Termék : tzifa. n mit Bud'ijiesten értékesít. A csemegeszlk chasselas és madlain. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m. 500 liter. erd 3500. Mirhaállomány 89. Felemlítend. B.60 korona. Pomázon cserüzem. Ebbl kert ós beltelek 8. hold. tehén 25. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. hold. Ebbl kert és beltelek 2. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. napi tojtormolós Budapest számára kb. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. Van rendszeres üzemterv. ogy gözekóje és 3 nratógépe. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi.ir tinó. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. holdanként. nknél 100 -250 fillér.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. . holdon. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. évenként 90 100 koronáért. Juhállomány 300 fésüsgyapjas. Ozv. Ebbl jármos ökör 108 magjar. hold. eílankomenka és a fcsemegef."lO bonyhádi keresztozés üsz és . szántó 1050. 50 borzderes tehén. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval. Harta. legel 70.60 korona. tehén 90 nyugati. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. hold. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. 5 tenyészkossal. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. A napszámárak férfiaknál 120—300. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. chasselas.80 korona. Dohányt 40 k. ezerjó."i000 korona évi forgalommal. szántó 2600. Ezenkívül Csongrád. mind angol félvér.> simmenthaU bika.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. 40 vegyes gulyabeü. angol félvér. kaszáló votforgó 0-os. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. Galgagyörk. Az erdben Gyomron akácz. 5 és a többi legel. a mit Budapesten értékesít. A marhaállomány 302. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. Ibrányi Mihály birtoka. Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór. Doliány 50 holdon. munkaert helyben szerzi. Összterület 1270 m. Mirhiállomány 280. a mézet Budapesten értékesíti. 450 bonyhádi tehén. holdanként 25 korona. Vetöforgó hetes és négyes. Marhaállomány 167.')0 kat. Ebbl kert és beltelek 12. szül. 71 darab mangaUcza. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . kicsiben 70. hold. Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral.za 10 és csikó 2. 60 ugyanolyan üsz. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. Gróf Károlyi László uradalma. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). szántó 530. melyekben föfaj n )K)nty. F6t.80—1. Összterület 5100 kat. — A szl A és rizling. 3000 liter. Gróf Teleki Tibor uradalma. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. süllt és keszeget. A c?emegetajok vegyesek. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. Napszámáruk férfiaknál 120 220.20—3 korona. Gomba. holdankint 20 korona. . nknél 100 160 fillér. 100 és adó alá nem es terület l. 22 anyakoczával és 3 kannal.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. szántó 759. Szatmár. ezerjó. 100 magyar mangaUcza. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör. a többi szántó. legel 200. 29 anyakoczával és 3 kannal. kaszáló 40. hold. szke mangaliczn. Van tóglaégetjo. Egy 6 gözcsépl-készlet. legel 11. Bauer Béla birtoka. nknél 0. ebbl 10 darab urasági kocsiló. tinó 30. Ebbl 44 migy ir jármos ökör. kaszáló 90. marhaállomány 755. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér. értékesít. köviés vörösdinka és kadar. Összterület 1248 m. Napszám ára férfiaknál 160 400. Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. 600 liter. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is. erdélyi jármos ökör.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa. Iklad. A lóálloniánj' 37 darab. . Zemplén és Post vármegyékben még kb. melyet Budipaston nyugati tehén. hold. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. erd 14. kaszáló 147. hold. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. dinka. Ebbl 200 magyar. Amimkaert : — — : — f f — . Van ogy helyben és a környéken szerzi. csemegefélék a chasselas és madlaín. 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. 3-as és 9-es. nknél 1 1. 600. Lóállomány összesen 25. k&száló 10. Ebbl 60 magyar jármos ökör. kb. szántó 2200. a miket helyben és a körnvéken adnak el. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel. Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka.

burgonyát. mákot és dinnyét 40 ín. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot . 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat.adlása legyen. hold szántó 20. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. hold. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. Fiu-iózó kancza. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. munkaert helyben szerzi. kiknek napszáma GO 200 fiUér. fi urasági kocsiló és 10 csikó. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. hold. 100 tehénnel 500 Uter. kicsiben 28 korom. Jlirhaállomány 184 dvrab. Az é\-i tejtermelés. már csak annak biztos tudatában is. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér. Erdészetében. szántóföld 1500. A here helyére még az évben búza jön.lási idény alatt elfogyaszt kb. ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés. 50 gulya béli. de egy tagbm terül el. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak.és figyelmet fordít. ebbl 10 Nonius 03 ar. 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. biu-gonyát 325. Dohány 20 kat. E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. szántó 1300.753 kat. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. — .llattenyésztós az alapja. Az érseki uradalom. Van egy 10. szil.633 kat. Irsay testvérek birtoka. hogy a vágásokat eladják.adva s 5 részét házilag kezelik. . takarmánj-répát 30. 30 kg. '^ — — — . horepolyvát és 1 kg. "9 bor\-idék. a többi «rd. holdon. A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra. kadirka Kihasználás olyképen. ol isz rizling. A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. : .000 Uter. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert. nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. 100 150 között váltakozik. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. mégis vannak itt kiváló minség szlk. kaszáló 200.ílj félvér igás.il. a mikor a sertések tarlóra kerülnek. bórbeadva. a selejtese tzifa. E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb. A lakások épitésénól föelv. uaelyet sp.il ós 40 kínnal. 10 kannil. Lóállomány 26. Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22. holdon tei-mel. A lóállományból 20 igásló. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. legel 700. 1910-ben a birtokosok 720 hl. znbosbükkönj'-t 50. Összterület 3707 m. fehér-bakar. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. Összterület 1900 m. Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró. hold ós 278 négyszögöl. hold ós 855 négj-szögöl. hold. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. hold inként. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. kaszáló 4665. 267 tehénnel. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. Van dunai halászat is. naponta 100 tehén után kb.593. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. A birtokoknak ^jj rósze bérbe van . luczernát 50. Kakucsi Liebner József birtoka.rjerdöként kezelnek. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer. tököt. a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. ebbl 44 jármos ökör. tengeri dirát. kaszáló 300. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m. Az erdkben a fmemek fz. erdÖ 17064. kamrája. külön otthona. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. borszölöfajok a kö\ddinka. Összterület Pest és Bács vármegyében 85. Ebbl kert és beltelek 71 k. A lóállomány 326. hogy a hü. szl 40.nöknél letes 6 aratógép. E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. ebbl 58 migyar jármos ökör. hold. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. és piros velteUrii. A földhíszonbér itt ncgyban 20. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban. nknél 70 150 fillér. legel 10186. Ina. 470 kg. élsúlyban adják el Bécsbe. szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. A fbb kultúrnövényeken kívül. Napszám-árak férfiaknál 100 240. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. A kalocsai érsekség uradalmai. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. A kö\-idinka. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. 7-ö kg. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett. Vetforgó négj'es. Egy-egy hízósertés a lüzl. 800 800 darab hízósertéssel. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . 30%-ot kamatozik. szóval külön lakása. Van gazdisági gzmilora. erd 500.dásra kerülnek. A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. mézesfehér és oporto. Dohányt 45. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. hogy minden cselédnek külön szobája. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. heljT eladásra . kicsiben 30 korona. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. Szarvasmarha-állomány összesen 176. két hengerrel és két pár kvel szeszgyár. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti. holdon termel. konyhája. uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró. . szl 25. évenként ketts turnusbm. : F — — : — ^ m — . Kakucs és Ujhartyán határában. nyár. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. f : — . A telepek úgy is vannak berendezve. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is. napi 4 hl. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. akácz ós kevés tölgy. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás.— Mezgazdaság ós állattenyésztés. hold. szl 100. a kbányai szokvány szerint. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. pinczóje ós elrekesztett p. ksót. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. Van két ménes. legel 201). A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva. 250 anyakoczáv. 54 simmenthnli tehén. Van 60 éves-alkílmazotja. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. KakuCS. 70 kg. szesztermelései . A rairhaállomány 2332 -darab. 250. E czélra két nem A — — — — . árpát. napi 4 hl. Kalocsa. egy félvér ós egy arabs. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg.

Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. vérségi és mindszenti rész is. 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. szl 70 k. jó. szlankamenka. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. Van egy 8 lóers csóplkészlote. köröskörül körítéssel. : f f — — : . van hnsználatbaii. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. Farkas Zoltán dr. szlkaró és épületfa. kaszáló 400 és legel 20 m. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik. Termékek ölfa. csikó 4. kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér. a Keczel. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú. részben váltórendszer. kocsiló 4 és ménesbeli 15. közötte 25 anyakocza és 3 kan. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. szántó 2765. Van méhészete. a többi urasági kocsiló. legel 994. szlkaró és épületfa. 40 tehén. rozsot 30 holdon.ltol. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. három holdon. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. Összterület 750 m. A másik tipus 8 családra van berendezve. Xapszámárak 18-tól 10. dohányt pedig 45 kat. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Lóállomány összesen 14. erd 4191 hold 182 négyszögöl. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben . erdei fehér. 40 tenyészkossal. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. melyen szabid gazdálkodás folyik. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. hogy jóval olcsóbb (kb. Az átlagos fldh iszonbór szerzi. hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. egy közös. nknél 0. Lóállomány 43.20 2 korona. nagyban 15 korona. Kalocsai káptalan uradalma. szántóföld 300. Keczel. tinó 20.il. feny ós tölgy. a fö csemegefaj a chasselas. nknél 80 szerzi. holdanként 20 korona és az adó. Termék tzifa. chasselas. hízómarha 80 tarka. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. holdon. Mirha. lu-asági kocsiló 4 darab. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés. Ebbl igás 27. f f : : : : — — : — — — — — .i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat. birtoka. Az egyes épületek téglából. 80 anyakoczával és 6 kannal. kövidinka és ezerjó. Összterület 453 hold. Nipmustos fehér. 50 Zirzon-kaptárral. továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval. A mimkaeröt helyben szerzi . hold. mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik. évi forgalom 2500 korona. ebbl igás 4 arabs félvér. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . Lóállomány 37 lipiczai. nknél 1 1. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom.ós baromfiól. a gyóni bérbe van adva. A nagyobbik birtok Szabolcs. kövidinka és kadarka. Vetforgó részben hármas. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van. ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. Búzát 200.000 koronába kerül). Kalocsa.család részére. melyben pontyot és kárászt tenyészt. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. Marhaállomány 270. e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. tehén 2. Van egy 8 lóers gzoséplje. kaszáló 2341 hold 107t) nég. borszlöfaj olasz rizling. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m. erd 1660. 46 üsz ós négy tenyészbika. kaszáló 200. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. ebbl 8 igás. nagyban 10 20 korona. Összterület 5816% m. szilárdtii épültek. Báró Podmaniczky Qéza birtoka.60 korona. Van 2 holdas álló vize. legel 01 és erd 14 m. hold 97t> négyszögöl. 18 csikó. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. nagy épületben. erdei fehér és szerfa és szlkaró. Ebbl 100 magyar jármos.l 1' h. 28 anyakocza és 2 kan. Kalocsa. PuSZtapOlgárdl. E tipus elönyo a másikkal szemben. nádas 1242 h. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik. Halász Gytila birtoka.80 1. holdon termel. továbbá sertés. zabot és kukoriozát termel. Sertésállomány 200 darab mangalicza. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete.k 11 hold 1430 négyszögöl. Kerekegyháza. Juhállomány összesen li70 darab morinói. moly egészséges. a számárak férfiaknál 1. hold. madelaine. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. Dnsnok.\>/. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. Lóállomány összesen 35. Gyónón szántóföld 20. Szarvasmarhaállomány összesen 304. ebb igás 4. Káva és Bénye községek határában fekszik. az utóbbit 20 éves fordában kezelik. Borászata 25 hold. kaszáló 2tl. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel. hold ebbl kert és beltelek 17. Akasztó. Az erd fanemei az akácz és nyár. A haszonbér e vidéken nagyban 300. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában. Csemegefajok muskotály.390 k«t. Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. 7 koronáért értékesítik. CO anyakocza és 12 kan. Asi opyik az olynn (wolódlak. Összterület 2200 m. nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. Dohánytermelés 25 kat. 10 tenyészkossal. Káva. A munkaert helyben 2 korona. A fát árverés útján lábán adják el. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. Nagy része bérbe van advii. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. Idetartozik még a nagykartali. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. erd 1000 és szl 150 m. A telep szabályos uto/. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. szerszámfa. uyáron 2 korona. A fö borszlöfajok rizling. a többin árpát. Káva. 17. Császártöltés. 80 tinó. szl 29.40 korona. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó. kövidinka. otonel. Windisch József birtoka.30. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt. Szarvasra trhi-állomány összesen 125. I . Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta. hold. hold. 20 tarka üsz. Összterület 19. hold. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér.>u<'l. hold. van ezenkívül kevés nyár. Ebbl kort iVi li. Lóállomány összesen 8. Miga a szoba 20 négyszögméter terület. -y</. moly egy osalád részére van borondozve. Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. hold. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. Összterület 2040 m.álcra van beosztva. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. hold. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. a csomegefaj passatuti. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem. 'u. A termék ölfa. kaszáló 140. szántó 630. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. A munkaert helyben szerzi. virasági kocsiló 0. ezerjó.

\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. A lóállomány 49. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. nádas 1.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. Szarvasmarha-állomány összesen 97.20 2 kor. Gosztonyi Miklós birtoka. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. Zseny József és István birtoka. vörös burgundi és kövidinka. birtoka. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. holdon. parasztérlésre továbbá négy á 12. Ebbl kert és beltelek SVj. A munkaert Eger vidékérl szerzi. A birtokon meteorológiai állomá.\t. szántó 1600. Kczán-tanya. 81 állomány 00. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. 25 Zirzon-kassal. szántóföld 800. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. hold ebból kert és beltelek 15. szl 15. legel 350. 3 kannal. tehén 200 vegyes. melyekbl részben. anyakancza egy ós csikó 3. a mézet Budapesten értókositik. Ebbl kert és beltelek 8. napszámárak férfiiknál 2 3 korona. Nagykartal. 4-es és 5-Ö3. tinó 20. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. holdon termel. nknél 100 160 fiUér. ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló. mézes fehér. Vetforgó 3-as. Ebbl kert és beltelek 10. szl 20 és a többi legel. nknél 1 Összterület 1720 m. A termékek tzi. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. 10 anyakocza és 2 kan. ebbl igás 20 angol félvér. Gróf Tisza István uradalma. Napszámárak férfiaknál 160 300. nknél 60 150 fillér. A földhaszonbór kicíibgn 24. Pest vármegyében kert. hold. 300 liter. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. Napi tejhozam 200 liter. A munkaert helyben szerzi. szl 62. repczét 100. csikó 8 muraközi. a mit Budipesten értékesítenek. hold.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok. kaszáló 200. hold. .atmár vármegyékbon. Lóállomány 31. Van méhészete 20 anya kaptárral. a csemegefélék muskotály és chasselas. Borászatában a az olasz rizling és köWdinka. Tejcsarnok számára. 74 pinzgaui tehén. Szarvasmarha-állomány ös. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás.szántó 9421/2. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . kaszáló 170. Juhállomány 700 merino. bükk. Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata. hold. IMaglód.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . erd 34.és haszonf i. kaszáló 60. férfiiknál 1. tehén 60. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. cser-. holdanként 24 korona. nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. Budipost számára. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. Összterület 3143 k. Összterület 1124 kat. szlkaró és bognárfa. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. Az és 8 kévokötgép. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. ezerjó. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is. hold. kaszáló 70. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. erd 10.. hold. 1200 kajszin és 690 szi biraczk fa. A munkaert helyben szerzi. erd 200. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata. . Monor. A munkás. Van egj. hizómarhi 20. 4 kannal. 100 mnigati tehén. A vetforgó négyes.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. G. Az erd akáczos. Koriandert 150. nád. hlzómarha 600 tarka. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés. hold. F-borszölfajok kövidinka. a többi legel. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet. lent 50 és czukorrépát 1200 m. kicsiben 40 K. 4 tenyészkossal. és adó alá nem es O'/i. Marha-állomány összesen 148. épület. A mirhaállomány 194. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén.k. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. . Összterület 2000 ra. Lóállomány összesen 12. Mezgazdaság ós állattenyésztés. Van gazdasági gzmalom. ezerjó.'zesen 10. mákot 100. szántóföld 4957. zöld szilváni. Ebbl kert és beltelek 25 m. üsz 10 és tenyészbika 3. hold.60 2 korona. fénjTnagot 20.. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el. ilirhiállomány 200. a mit Budapesten értékesítenek. hold. Nagykovácsi. legel 50. gulyabeli 30. A gyümöloskortben \'an 600 alma. hold birtoka. A lóállomány 25. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés. Vannak dolomit -mészkbányái is. Tejcsarnok szánaára. legel 52'/4. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas. hold. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas. adóval együtt. erdei és mézesfehér.és szerszámfa és szlkaró. ebbl igás 6. több kvel. Sertésállomány 30 mingalicza. erd 20. Ebbl 60 magyar jármos ökör. szl 20 és nádas 10 kat. Az erdben a tölg>'-. kocsiló 2. a csemegefélék pedig chasselas. ebbl igás 8. beltelek és park 150. szl 40. Napi tejtermelés 300 400 Uter. termékek tzi. fekete-kadar. 53 borzderes és vöröstarka tehén. Összterület 5300 m. A munkaert helyben és a környéken szerzi.és szerszámfa. mintegy 700 darab. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó.a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. tenyészbika 3. Azonkívül van birtoka Bihar és S/. A napszámárak férfiaknál 70 200. ebbl 32 magyar jármo3 ökör.ilkodó termék tzifa. Monor. Összterület 1615 m. 5 csikó és egy mén. f f . az évi forgalom 6000 korona. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. Wodiáner János birtoka. ebbl igás 40 muraközi. kaszáló SO^/. a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. 5 urasági kocsiló. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar. A napszámárak változók. 93 vöröstarka és borzderes tehén. Ebbl 52 vöröstarka járökör. Ebbl 44 magjar jármos ökör. nknél 1.80 korona. Marhaállomány 207. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. és adó alá nem es terület 40 m. üsz 25. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m. olasz-rizling. kaszáló 30. 4 kannal. Szabad gazdálkodás. hintósló 16 magyar és angol telivér. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. Kégl János dr. Lóállomány összesen 64. holdanként 25 korona.s van. A napi tejtermelés Budipest számára kb. tehén 20. borszlfajok mézes-fehér. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. nagybm 16 K. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma. Lóállomány összesen 12. nagyban 30 K. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai .és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. Kiskunhalas. Van méhészet is. hintós ló 4. 20 tenyészkossal. Összterület €70 kat. szántó Kisnémedi. Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. 9 anyakkoczával és 4 kannvl. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva. Kóczán László birtoka. 8 félvér angol kocsiló. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. szántóföld 400. erd 50. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. 2. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. Nagykartal. 1200. hold. Maglód.

hold. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör. nknél 100 180 fill. a csemegefaj a piros és fehér chasselas. de kell tárgyázás mellett mind jól term . Ebbl kert és beltelek 25. erd 1 60 m. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek.sége naponta 100 120 métermázsa rlemény.és szilvaférfiaknál fával.sra.és tzifa. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. továbbá az 1901. 50 anyakoczával és öt kaimal. Csemegefaja chasselas. h. 30. 20 tenj'észkossal.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. Napszámárak 150 300.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. holdanként 24 kor. szerfzámfíi. m. hold. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon. Pusztatabdi. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom. Napízámár. holdanként.és haszonfa. Várady László birtoka. a kisebb rész éger. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. 12. A szöltelepen leginkább az olasz rizling.és krisfa. nknél 100—180 fillér. Az ócsai bérlet 4000 m. Je kiaknázatlanul. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli.íd gazdálkodás folyik. és a többi szántó. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. kaszáló 200. Van gyümölcstermelés is. hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz. szántó 600. Mírhaállomány összesen 112. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel. Ez utóbbit 30. 4 kocsiló és 46 ménesbeli. holdanként 100 koronát kapnak. a . Termék szerszám. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek.60 K. hold. Ebbl kert és boltelek 4. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. befogadóképesség és 1200 hl. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva. üvegezett czementhordó. kaszáló 1612. hold. 50 métermázsát hoz eladá. fehér bakator. a tulajdonos vezetése alatt áll. Kajszinbaraczkot is termel és kb. Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. Az erdben a nigyobb rész akáoz-. A legfinomabb bort azonban a muskatel. két mozdonyú gzekét szereztek be. míg a többi most van telepítés alatt. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett. hold. mind a három gyárüzemet egj. a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással. A szlben kb.ik férfiiknál 120-300 fill. nyomtávú mezei vasút is épült. kb. szl 50. : — — — : rizling és zöldszilváni adják. czemeut. Pinczéje 2800 hl.és mütrágyapyártásri). hold. kaszáló 1000. kik ezért m. A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. munkaert a szomszéd községekbl szerzi. éger és akácz. A birtokon sziib. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú. Páhi. hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. A szlt telepes családok kezelik S'. hnldinként 20 kor. A borszlf jok B rizling és kadarka. Lóállomány 60 angol félvér. gzmalom. Összterülete 10. Lóállomány 8 vegj'es. kaszáló 20. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. Farkas László birtoka. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25. Örkény. legel 200. nádas 2. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér. körte. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona. Pusztafelsbabád. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika.kazán és egy gzgéptelep hajtja. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez. Vetöforgó: négj^es. Összterülete 3237 m. czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. nknél 1 1. kicsiben 12 Páty. Ebbl 10 igás. Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. mézes.és biraozkfn van. Pálóczi Horváth István uradalma. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza . PÍIUborosjen6. Termék : tzi. Ócsa. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik.. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo. erd 1000. a többi legel. borszölöfajok : rizling. és kir. Az erd fanemei tölgy és cser. a csemegeszl chasselas és muskotály. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. szl F — A — — A — A 300 400 liter. Összterület 1400 kat. évben felépített mószhomoktégiagyár . s így évente 250 300 holdat erdösítenek. hold. Strassburger Antal birtoka. Ide tartozik a budakeszi rész is. Ezenpátyiból beltelek és kert 8.82 Mezögazdaség és állattenyésztés. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van.20—2. rajnai : f í : — — : f f — K . A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt.80 K. Vetöforgó : hármas. nknél 120 200 fill.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. 100 almi-. szántóföld tiliO. 76 cm. meljTiek teljesít képes. melyet helyben értékesít. erd 50. Termékek tzifa. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. Marhaállomány 102. Bzeszgjár. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. Kert és beltelok 20. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör.ikmányszerüen. a buczkástól a televénydús fekete homokig. melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi. továbbá niük-. Összterület 700 m. de a szüretelésért külön nipszám jár. Az erdben a kris dominál. ú. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik. kat. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % .i0 és adó alá nem esö terület 20 m. Ebbl a szántóföld bérbe van adva.és szerszámfa. József cs. ni. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika. szlkaró és hiszonta.isználják föl. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. napszámár férfiaknál 1. Napszámárak : férfiaknál 140 240. Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete. Ebbl 40 magyar jármos ökör. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi . erd 480. kadarka. Lóállomány 10 dnrnb. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. s/. A munkaert helyben szerzi. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. A köz. Marhaállomány 200. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve. A raimkaeröt helyben szerzik. melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. A földe knünösége nagjTÓszt homok.ölö (Ócsán is) 30 m. Lóállomány összesen 8. hold. 1000 nlmi-. 2 pedig irlandi hátas vadászié. 60 tarka tehén. szántó 1000. Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. de B. Baráth Qyula és Kálmán bérlete. Ócsa.000 m. nagyban 20 ni. körte. legel 446.

000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33. ebbl 40 magyar jármos ökör. kaszáló 150. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. hold. mézosfehér. hold. Van még az uradalomnak egy mészk. Hont. 40 sünmenthali tehén. Az erdség tölgy-. 400. kontingenssel. erd 3207 és szl 18 m. 30 kaptárral . szántóföldek parozellázva vannak. a 20 éves fordáju okáczf.Í0 félmerino. ötös és négyes forgó. Összterület 400 m. szeszgyár 482 hl. Marhaállomány 127.80 K. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. hold. szl 42. kris. szántó 750. hold. ebbl 40 magyar jármos ökör. hold. olaszrizling. nknél 80 140 fill. Ide Összterület 1800 m. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. hold. Baross Endre birtolca. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. Összterület 4540 m. nyárfa és akácz.és egy homokkbányája. üsz 30 ós tenyészbika 3. és Lagyevics Mária birtoka.3 m. is. Termék haszon.Termék: tzifa. öntöz berendezéssel. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. Csemegefajok: chasselas és passatuti. A gyümölcsös 41 hold. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30. Dohányt 115 k. 400 kor. adó alá nem es terület 361 kat. kövidinka és rizhng.és tzifa. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200. F-borszölfajok oporto. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. Vetforgó ötös és hármas. két millió téglát tud gyártani. Van gyümölcsöse helyben szerzi. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal. Ebbl kert és beltelek 13. 83 : kodó. legel 345 és a többi 4000 ra. kontingenssel. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb. Termék tzi. Lóállomány 22 vegyes. hizómarha 175 kevert. 300 húsjuh . kaszáló 56. Szarvasmarha-állomány összesen 271.ós hoszonfa. budakalászi a tartozik PomáZ. holdanként 16 17 kor. tinó 60. Halászat bérbeadva. 40 tinó. tehén 100. Napszámárak ugj-anazok. holdon. nknél 140 kb. anyakancza 4o igában használva. 50 éves fordában kezelik. nádas 6. Marhaállomány 60. nknél 140—280 fillér. Marhaállomány 142. Szállítási viszonyok kielégítk. delavare és muskotály. A munkaert helyben szerzi. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. Ebbl 360 szántó. hold haszonbére 40 kor. 4 konyhakert és 20 m. Juhállomány 3. Napszámárak férfiaknál 1 2. Az átlagos földhaszonbér 260. Napi tejtermelés 800 liter. Dohány 40 kat. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. holdon termel. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében.80 K. továbbá Gömör. hold. Van méhészete is. lapk. nyárés füz az uralkodó fanem. Fö-borszölöfajok kadarka. szl 20 ra. Rendszeres üzemterv szerint. Az erd. . ezerjó és szlankfmenka. legel-gazdaság.912 k. szl 20. 400 cseresznyefával. a többi csikó és ménosbeli. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal.">0. 300 kor. Van kisebb üzem téglavetje. szilváni. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. Gróf Teleki Gyula uradalma. 40 éves fordában kezelnek. Szarvasmarha-állomány összesen 678 . kadarka. Termék tzifa. mézesfehér. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. othello.ötös ekével és egy aratógépe. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. holdanként 28 kor. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. melybl az évi forgalom kb. Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. Ide tartozik a hartai rész is. Erd bükk. Összterület 1200 m. nknél 140—180 fill. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Zöldségtermelés 2 holdon. Összterület . mézesfehér és muskotály.sn kívül áll. Gróf Teleki Tibor uradalma. anyakancza 15. melyeket 20 éves fordában kezelnek. liba és jnilyka kiváló. Nógrád. ebbl igás 10. Mandica Milán dr. Összterület 13. szeszgyár 1405 hl. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika. nagyban 16 K. szántóföld 7061 hold 1165 öl. A munkaert helyben 160 fiU. igás magyar hold. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. Lóállomány összesen 50. Pusztavacs. hold 1014 négyszögöl. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas. : — — : : : — — — : K f . legel 2495 hold 1111 öl. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. szántó 1303. mén 2 mind angol félvér. szántó 900.és cserfából áll. mén 2. erd 3175 hold 144 öl. Összterület 3000 kat. mézesfehér és kövidinka. a többi legel. hold szl. Az évi forgalom 3000 K. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. Fö-borszölfajok kadarka. Solt. 6 simmenthali tehén. kaszáló 642 hold 1586 öl. melyek szintén bérbe vcnnak adva. A csemegefélékbl chasselas. 4 nyugati tehén és 30 tinó. Csemegfaj a chasselas. 16 belsség és pnrk. Egy m. melyet PCSmegyer-LeányfalU. Lóállomány 13 vegyes. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Heves. mézesfehér. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : . m. hatos. nknél 0. hintósló 16. Solt. Erdészetébon a mocsári tölgy. erd 800. holdanként. Vetforgó hármas. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. Marhaállomány 135. szil-. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. ebbl 26 ökör. kadarka. LóáUomány 8 vegyes.80 1. 3 holdon zöldségtermelés.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. Vetforgó négyes. Termék: tzifa. Vetforgó : hármas. 20 tarka tehén. hold. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. Ebbl kert 4. Schaeffner Károly birtoka. rizling. 6 tenyészkossal. szántó 400 és szl 13 hold. Marhaállomány 80 tehén. Ebbl kert ós beltelek 30. Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. szántó 600. selas. a mézet 1 ért értékesiti kg-ként.és akáczfákból erd. A lóállomány 7 vegyes. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta. Von gazd. ebbl jármos ökör 78. Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. Fö-borszlöfajok ezerjó. kb. 200. lóállomány 21 vegyes. nknél 80 és a vidéken szerzi. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. Pilisszentiván. hold 566 : : — — : A négyszögöl. csikó 77. melyet többi kerti termékeivel együtt. Vetöforgó : négyes. A munkaert helyben és a környéken szorzi.beu a a" cser és tölgy dominál. Csemegefajok chasforgalma. Az uradalomban van gazd. rész is. Pilisszántó. Összterület 3000 k. Ebbl kert és beltelek 50. PomáZ. Hetényi József birtoka. Máramaros vármegyében az 59. gyertyán-. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik.000 darab évi termeléssel. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. 5000 darab gyümölcsfával. Van egj' 12 lóerej gzgépe. hold. Halászata van a Dunában.

Napszámárak férfi iluiál 120—250. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. 2. Csemegetaj ch^ssel. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. szl 410. 150 körte. . 30 ugyanolyan üsz. ovdö W. Kenessey Miklós birtoka. 12 kocsiló és 6 csikó. 55 boxxal. melyet helyben és Budipesten értékesítenek. 10 db. erd 120. F-borszlfajok ezerjó. kaszáló és legel 250. Napszámárak férfialaiál 1 2. kaszáló 122. Vetforgó hármas. Ifi növendék és 2 kan . holdon. Búzát 2000. hold. holdon. Marhaállomány 82. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . holdon termelnek. Nógrádban külön 2000 m. hold. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. a mit a Budapesti Közp.'ijó. Szentmártonkáta. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. Fö-borszölfajok: rizUng. TamáSkáta puszta. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb. 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés. ebbl jármos ökör 12. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas. f — . dohány 60 holdon. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés. 20 m. mind angol félvér.és 200 almafával. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. SzödrákOS. szántó 517. Gajáry Otza birtoka.. szántóföld 7223. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika. a föld minsége szerint háromféle. mézesfohér. összterület 720 m.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi. Napi tejtermelés 650 liter. 15 millió tégla évi termképességgel. moly pályák Szfid.. anyakancza 24. Zöldséget 3 holdon termel.llO — 1. kaszáló 78. tarka és magj'ar tehén 40. M. kaszáló 130. egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. Három vasúti állomása van.l. Ebbl 12. hold. pulykák tWikok és g\-öngytyúk. . Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében.. szl 10 és nádas 2 hold. kiis/. fehér bakar. Egy 6 lóer. rozsot 600.. ú. 20 lóers munkaert helyben szerzik. Dohányt 60 holdon termel. kb. atöbbi szántó. Összterület 2500 m. Dohány 00 k. obb«>l 10 igiis nngol félvér. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. szl 35. 3 tenyészbika é. Összterület 1280 k.és meggyfával. A borászatban a f borszlfaj a : rizling. Lóállomány összesen 1 1 . kövidinka. a többi fásítás. magyar kondor fajta. hold. legel 30. Göd. nknól O. Van méhészet is saját használatra. árpát 400. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. 25 30 üsz. ViUöforgó hérmis. Van egy 22 lóers gözcséplje. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . szántó 1500. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör. 6 kocsiló és 4 csikó. Erdészetükben az akácz az uralkodó. legel 103. D)hány kert és boltolok 10. Fiatal gyümölcsös. öt kannal. melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. A napi tejtermelés 4800 1. Akáozerd 20 éves fordával. Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . 50 kat. körte. és 12 db.selas. A 30 közül 12 igás. ebVil 3t) magyar jármos ökör. Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. mind angol-magyar keverék. hintós 4 és hátas 1 . Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. — . 50 350 450 liter. A munkaert helybon szerzi. Ezenkívül Váozon 30 hold szl. ebbl igás 0. . Györgyey Illés és László uradalma. hold. Napi tejtermelés 200 350 1. ezerjó.és szíbaraczk-. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. Heitsz Henrik birtoka. nknél 0.^s. czukorrépát 750 éi dohányt 354 k. Nap«7. Lóállomány 30 magas angol félvér. a mit anyakocza. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való. emdeni-. szlankamenka. olasz-keresztezósü ludak. Sz6d. Szalachy Béla birtoka. Juhállomány 1000 darab hazai féss. mézesfehér. Dohány 50 k. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. a többi 800 tehén. . szl 20 k. legel 385. 221 üsz és 33 tenyészbika. Lóállomány összesen 184. holdon. hold. ebbl 10 igás. szlkaró ós gerendák. urasági kocsiló 44. 35 nyugati tehén. Lóállomány 20 félvér amerikai.irhaállomány változó 3. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. Tejcsarnok értékesít. 2rauiMközi mén. Kert ós boltelek 100. LóAUoraAny 20. kicíibon 30 K. A munkaert helyben szerzi. fillér. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. nknél 80 180 fill. 05 siramonthiili tehén. kuszáló 80. Tápiószele ós Farmos határában terül el. innthali. Van három kb. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. tengerit 4O0. ebbl jármos ökör 372 magyar. 20 25 éves fordában kezeltetnek. Ifp'lö 20. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. birodalmi lovag birtoka. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. egy db. A hiilat a környék pi. rendszeres üzemterv szerint. . részben félvér. kövidinka.60 K. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. Összterület 0245 k. 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. 140 tinó. két kannal.00 K. Katona Qyula birtoka. erd 142. ebbl 20 magyar jármos ökör. Csemegeszl: chasselas. Tápigyörgye. ebbl 8 magyar igás.20 K. kert és beltelek 6.Aló :W. Ö^szterülot 000 m. A^'miinkweröt. Ebbl kert 5. Összterület 1170 m. Szd. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. kaszáló 631. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. zöldszilváni. A gödi birtokból kert és beltelek 125.s 30 hízómarlia.40 K. szántóföld 277. Tápiógyörgye. összterület 500 m. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro. Az átlagos földhaszonbér 20 kor.ámár'^férfiiknál 1.ii. Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. erd 30.icznin értékesíti. Tejcsarnok száraára ir-iO liter. szántó TápiÓSáp. 15 20 tinó.„-| 100-140 fiU. ugyanolyan tenyészkossal. Termékek tzi és szerszámfa. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös.án''szerzi. Dunnepyhá7. ebbl igás 70. részben telivér. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. hold. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva.80 1. olasz rizling. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. Gyümölcstermelés kb. 1500 sárga. m. simmenthali ós bonyhádi keverék. nknél 80—100 Szentmártonkáta.5 75 pirostarka tehén. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. szl 20. A mimkaeröt a környékrl szerzi. oporto Újpesten értékesítenek. hold. kicsiben 00 K. olasz rizling. Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör. kadarka és merlot. csikó 45 és mén egy. legel 342. MnrhaAllomány 104. hold. a többi szántó. gzcséplö. A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi. hold. A mézet helyben értékesítik. Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. Csemegeféle a chas.in birtolii. Burgonya 130. Ebbl kert és beltelek 50. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata. Termékek szerszámfa és szlkarók. hold. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. Sertésállomány összesen 27 . aratógóp. legel 20. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. borszl-fajok ezerjó. földhaszonbér nagyban 40.p. Vetforgó. hold. Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó. van. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. Lóállomány 22. SzOd. Gödpuszta. f — — : : — : — — : 100— li.

f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . erd 20 és szl 30 m. 4 tenyészkossal. holdon. csikó 4 és 1. 552 Q-öl. hold Ezenki\-ül Hevesben 2000. kicsiben 10 Tápiószentmárton. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k. Dohánj-t 25 k. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. 26 tenyészkossal.igati tenyészbika. hold. szántó 900. Szabadgazdálkodás. nknél 0. Jlarhaállomány 200-on felül. napszámárak férfiaknál 1 2 K. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. Dohány 40 k. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. 10 nyugati tehén. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén. Tinnye. szl 10 m. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Lóállomány összesen 27. Lóállomány 8 angol félvér.mT. Tóalmás.és lóheremagot termel. és állattenyé^'ztós. borszölöfajok ezerjó. két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. hasonlóképen a gjTimölcsös is. felerészben magj-ar. A birtokon a jászfalusi pusztán. : f . télen 1 . Ebbl kert és beltelek 32 h. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. legel 849 hold 758 öl. Napi tejhozam 500 liter. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . részben vöröstarka. Napszámárak: férfiaknál 160 240.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete. kaszáló 826. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. szerzi. Van házinjiiltenyésztés. A munkaert helyben szerzi. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. borszlfajok rizling és mézesfehér. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. hold. 60 nj-ugati tehén. szl 30. 230 n-öl. Vetöforgó hármas. hold. erd 120 h. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. legel 1053. Tóalmás. 85 luczeriia. Ozv. Marhaállomány 112. gözcsóplö. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. Az átlagos föld 3. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Ozv. a többi urasági és tiszti kocsiló. AlsÓboldOgkáta pa. Van eg>' 8 lóer. A birtok örök bérletbe van kiadva. szl 10 hold. kaszáló 30. részben migyar. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24.20 K.rab vegyes. holdanként 20 24 korona. Oróf Szirmay Sándor birtoka. Rozsot 700. Ebbl kert ós beltelek 45. Összterület 400 m. szántó rában terül el. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. hold.és húsállatok nevelése. erd 20. a : — — : dálkodás. erd legelhaszonnal 500. hold. szl 12. erd 114 hold 1273 öl.80 1. Budapest számára. nknél 80 TápiÖSZecsS. a Somlyóhegyen. Összterület 1200 m. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló. ezerjó és pozsonvi kadirka. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. Fö-borszölöfajok mézesfehér. Tiszaujfalu. 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. Tatárszentgyrgy. nj'áron I 20 K. Napi tejtermelés 380 1. Összterület 1200 m. a többi erd és legel. 1800 db. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. 36 ugyanolyan gulyabeli. gj-ümölcsfá%'al. a szálUtási \-iszonyok rosszak. munkaert helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 1. borszölöfajok: rizling. felerészben bonyhádi. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. Tápióbicske. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. 40 vegyes gulyabeli és egj. Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. merino. erdei ós kadirki. Lóállomány 14 vegjes. 1. üsz 25. Összterület 9251 k. hold. ezerjó. Xapszámárak fórfiiknál 100 300. Juhállomány 350 gj'apjas. szántóföld 5632 hold 366 öl. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. F — : : — — : . hold. ert helyben szerzi. szántó 270. Ebbl 60 magyar jármos ökör. rizling. gulj'abeU 100. ezerjó és kadar. Összterület 4116 k. b. 202 H-öl. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. 607 Q-öl. kaszáló 15. Szabolcsban 9000 m. Jiihállomány 70 db. 40 ugyanolyan gulyabeli. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. A munkaert helyben szerzi. kaszáló 30 és szl 100 m. nádis 8 h. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. Szarvasmarha-állomány összesen 357. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. nknél 0. legel 55.80 koi-ona. és adó. Napi tejhozam Kb. nknél 80 160 fillér. hold 1148 -öl. olasz rizling. legel 423 h. 20 tenyészkossal. Szentkirályi Kálmán birtoka. nknél 80 200 fillér.homokbánya. kocsiló 12 félvér. holdanként 30 40 kor. 64 nj-ugati tehén. Mezgazdaság 4-es. Tápiószecs. Ebbl kert és beltelek 50. holdanként 24 korona. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. melybl 8 igás. kaszáló 1559 hold 1269 öl. Összterület 1603 824 h.20 1. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. Jlarhaállomány 93. A f-borszölfajok olasz rizling. szl 6. kaszáló 178 h. Pánd ós Uri h»ták. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. X^ásárhelyi Géza birtoka. h. tinó 26. Xapszámárak 240. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. legel 38. Katona Ferencz birtoka. munkaert helyben szerzi. hold 753 négyszögöl. Csemegefaj chasselas. Napszámárak férfiaknál 160 300. Lóállomány 28. Vetforgó négyes. Wahrmann René birtoka. Özv. A mézet Budapesten értékesíti. Szarvasmarha-állomány összesen 156. 631 D-öl. paraszt rlésre és egj. — — . Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. Vetforgó négyes. 40 mTigati tehén. hold birtoka. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Összterület 900 m. szántó 682. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. hold és a többi szántó. nknél 80 150 íiUér. hintósló 6 és csikó 2. ebbl igás 10 muraközi és félvér. Tápiószentmárton. szántóföld 1350.. A földhiszonbér 20 kor. ebbl 32 magyar jármos ökör. és a többi legel. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. kö%idmka.70 korona holdanként.20 korona. télen 80 fill. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. 44 magyar és tarka jármos ökör. Mírhaállomány 162. a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. 8 lóers gzcséplgépe. Szabad gazdálkodás. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. hold. Ebbl kert és beltelek 8. Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. Beretvás Endréné szül. hold. Tejcsarnok számára. Borászatában a az olasz rizling. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. Van egy db. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. meljTiek iránya t«nyész.60 K. Összterület 850 m. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. nknél 80 180 fill. kocsiló 6 és csikó is 6. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Lóállomány 6 darab vegj"es. Marhaállomány 17 d?. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. holdon. ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha.

Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. olasz rizling.40 korona. 18 muraközi). — szerzi. Napi tejhozam kb. a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas. tiszti és cselédtehén 60. a genssel gzmalom két kvel. Csemegefaj a chassels. hold haszonbére 18 kor. szl 85 hold 1178 öl. tinó 21 vöröstarka. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. szántó 470. 200 sárga biirnczkfii. A bérlet Monor. Az erd tölgy-. erd 400. f f . ebbl igás 10. 20 üsz. és állattonyésztós. hizómarha 10 magyar.40 2. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér. nknél 60 szerzik. LóáUomány 13 félvér. Sertéstenyésztés felújítás alatt. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép. Marhaállomány 100. Szabad gazdálkodás. szántóföld 770 hold 978 öl. egj' gzeke és három aratógóp. hold 55 négyszögöl. kaszáló ós legel 50. Összterület 978 k. Egy k. hold. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. legel és erd 24. . G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó. Napszámárak férfiaknál 1. Dohány . 00 simmonthnli tehén. a csemegefaj chasselas. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. Vetforgó négyes.1 LóáUomány 20. tinó 85. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka. szl 1 4 hold 230 öl. Marhaállomány 105. szilváni. Gróf Serényi János birtoka. Szarvf. szántóföld 2379. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. Napi tejtermelés 3500 Uter. Napi tejtermelés kb. árpát 855 holdon termelnek.60 korona. 240 Uter. nknél 1 1. Bérl : Macourek Lajos. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka. Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. tenyészbika kett. TAalmiS. ebbl igás 20 nitu-aközi. Ezenki\KU hold birtoka. 200. LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi . mind szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. ordii 14. LóáUomány 19. passatutti stb. A munkás. hintósló 4. tenyészbika egy hollandi. a mit Budapesten értékesítenek.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. cser-. VecséS. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. tehén 3. f f — — . hizómarha 100 kevert. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. A munkaert a vidéken szerzi. szl 18. Összterület 612 m.60 K. Ebbl kort és beltolok 13. holdat bérel. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. hold 1223 négyszögöl. Marhaállomány 91. kaszáló 37 hold 1574 öl. kicsiben 22 1.90 Váczhartyán. hold. a csemoposzolfajok passatuti. hollandi. 4 -6 8 lóers gz: F : . 3 lóer. Szabad gazdálkodás. Csemegefaj a chasselas. hintósló 10 vegj'es. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30.erszámfa. legel 14 hold 1581 öl. Borászatában a rizling. hízómarha 22 és tenyészbika 1. csikó 24 (6 amerikai futó.ániárak mint Tnmáskátán. Napszámárak férfiaknál 1. két tenyészbika (5 hizómarhí. Búzát. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. Termék: tzi. kövidinka és blU'gmidi.20 korona. 28 bonyhádi tájfajta tehén. Rozsot 1200 holdon termel. szlankamenka. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. hold és 385 négj'szögöl. lüntósló 6. a dó alá nem es terület lik. Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata.40 korona. ohió szártépö. mint Szontmártonkátán. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti. A munkaert helyben 1. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. 40 éves fordában kezeltetik. kaszáló 332 hold 596 öl. nádas 99 hold 781 öl. ebbl 20 félvér igás. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m. hold. amerikai félvér. KiO dió-. melyet helyben és Budapesten értékesít. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi.'>0. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. ÖsszteriUet 723 m. Újpest számára. lioldon. rozsot.és tzifa . kaszáló 20. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör. Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. LóáUomány 10 angol félvér. juhar. szerzi. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak.')0 k. Termék: szerszám. A földhaszonbér nagjban 20 24. 35 ugyanolyan üsz. Napi tejtermelés 300 liter. 5 kannal. hold. Ebbl 40 magyar jármos ökör.ós s/. 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. Ebbl 12 angol félvér igás. simmenthali és innthaU. holdanként. Van kb. LóáUomány 33. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. OoszUmyi Tibor birtoka. és adó alá nem es terület 94 k. nádas 5 m. Vetforgó hármM.ós bérviszonyok ugj'anazok. de kicsiben 60 70 korona m. innthali és berni. 5 tenyészkossal.-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45.smarha-állomány összesen 156.40 csépl. A munkaert 18 IC 24. erd 68 hold 238 öl. melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete. Összterület 2738 k. Összterület 3000 m. vallásalapítványi uradalom birtoka. birtoka. A m. Napszámárak férfiaknál 1. 1000 korona. Juhállomány 420 merino-precosse. ebbl magj'ar jármos ökör 28. Kalo»a Lajos dr. hold. . simmenthali. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata. Halomegyháza. körte. Marhaállomány 75. kaszáló 60. szántóföld 1565 hold 400 öl. 2. ebbl 32 magyar jármos ökör. nknél 0. legel 302 hold 778 öl. Váczi káplalani uradalom. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : . melybl pálinkát fznek. liold és a többi szántó. melyet Újpesten értékesít. Van méhészete 20 Zirzon-kassal . mézes. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m. Termék tzifa. legel l. Vasid és Vecsós községek határában terül el. 300 liter. Báró Podmaniczky Levente birtoka. chasselas és muskotály. A munkaert a környéken szerzik. nknél 60 120 fiUér. hold. Ebbl kert ós beltelok 3. Borászatában a bánya. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. Ull6. daráló. legel 50. A földhaszonbér nagjban 20 K. Összterület 853 k. borzderes tehén 61. Boldogkáta pa. Van kb. Ebbl kert és beltelek 16. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn. kö\ndinka. Borszlnek rizlinget termel. F-borszlfajok ezerjó. 8 kannal.és almafa. 8 kocsiló és 5 csikó. vörös és feketetarka. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. erd 228 hold 900 öl.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként.— : fili Mezgazdaság k. Lóállrmány összesen 65. üsz 22 berni. hold. kir. Verség. erd 295. szlankamenka és kövidinka. tehén 70 hollandi. ami 5 hold kert kivételével. kaszáló 20. Nii|>s7. 69 öl. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. száUitási viszonyok jók.80 VáCZbOttyán. Vau k. ebbl igás 31 muraközi. 40 nyugati tehén. Napszámárak férfiaknál 80 160. Összterület 000 m.20 2. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete. hold. Napi tejtermelés 180 liter. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb. ebbl 32 magj'ar jármos ökör. nknél 0. holdon. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92. Fenyfiharaszt puszta. tehén 400 bonyhádi. 25 és 170.és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint. 42 tenyészkossal.

Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa.5. 90 nyugati tehén. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. Ö. Vetforgó: hármas. kinek családja 1405-ig bírta. A vételt az 1868 V. a mely a GödöU. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt. holdon. Valkó és Dány községek határában terül el.ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. Lóállomány 17 vegyes. az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev .Societé belgique belga banknak eladta. Babát. hold. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. csekély különbséggel. továbbá az egerszegi. 1868-ban az Esterházy-féle valkói. babati. Napi tejhozam 12. állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. KOBONAURADALOM. erd 191207.. Kerepes. hold.840. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a . kaszáló 106-220. Mirhaállomány 173. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka. Napi tejhozam 800 Uter. a mely fleg erdkbl állott. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. Napszámárak férfiaknál 90 300. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. Zsámbok. a ki.">!l8 k. 38 vegyes gulyabeli. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén.5 liter. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. h<il(l>nként 2fi korona. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek. a nké is. valamint fia Simon.000 forintért. Czukorrépatermelés 120 m. : koronajavak állományába fölvették. lóei'ojü gözoséplökészlete. Az 1456. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll. illetleg a vele egj^esült . ez. \v. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. nádas 28-. n^-iregyházai. században kezddik. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. A munkaert lielyben szerzi. a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta. Domony. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében.Mezgazdaság óa állattenyésztés. Azonban a XIV. A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta. A munkaert helj'bon szerzi.000 forintért báró Sina György vette meg. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból. Galgahéviz. Bórlök Schoinovitz ós Schwartz. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. század közepe táján különvált Besnytl. újból a királyra szállt vissza. Budapest számára. Isaszeg. kii*. t. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly. Bcniczk-y Addm birtoka. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. nknél 80 ^220 fillér. Sertés60. legel 101-1052.8-814. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona. nyoloz anyakoczával és egy kannal. szentgyörgyi. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni. majd grófi s végül — — : : berezegi méltó. szántó Il)r. alapján törvénybe iktatták és a birtokot.353 forintért. Galgamácsa. Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett. Bag. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt.xanennyi. Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto. KIR. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up. Az elbb bárói. Gödöll. besnyi. Budapest számára.300. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott. A gödölli m. szl 139. ebbl 38 magyar jármos ökör. Váezszentlászló.isztorülot 1800 m. A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51. Az átlagos földhaszonbór m. Kerepes.

. takarmányrépa 10. Különleges termelési ágként említhet a len.székel jószágigazgat áság végzi. tengeri 809.. h. A birtokon a termtalaj mintegy 33%. mocsár és tó 47 k. egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. magbükköny 652. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. kovonaunidnloni. füvelkre 25-17. hold 325 C öl. kertre és gyümölcsösre 0-62. h.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott. kapásokra 21-66. a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel. 2. h. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak. . 1196 L öl. Domonv határában az Egres. h.588 k. öl. erd. . Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek. 779 G öl. egyéves 23. birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. h. szl 88 k. a mikor Mezhegj'esröl kis . egy jószágfelügyelö. 1580 D galgamácsai 1326 k. h. szarvasmarha. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. 7083 1092 1353 D C öl. hold 528 D öl. "árpa 786.>nyok 1. . h.és állatorvos és gyógykovács. egy ellenr. hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. h. 560 D öl. h.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni. st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o. kir. az isaszegi 3174 k. legel 1809 k. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. 350 D öl és bérbe van adva 79 k.. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. k. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban. A talajnem-k fl?g kétfélék I. szlre 0-76. Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik. h. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át. h. 955 öl.dasági intéz. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. hold 1070 D öl. a mikor az szi munkák rendesen végezhetk. Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. 1036 D öl. az kerül eladásra. de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. L-gnagyobb folvóvize a Rákos. A mezgazdasági rész 10. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. zab 600.^g a Gödölln . A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. füzes 4 k. 1101 U öl. burgonya 4438. A uödöUöi 111. három segédtiszt és egy gyakornok. erdfásítás 167 k. 1562 ü öl. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél. az ilkamajori 1364 k. rozs 773. ember. Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. gyümölcsös és kert 155 k. kezelést jelenl. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl. ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. kis .: 88 v^tte at. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. h.és mezgazdaságból áll. Ez id szerint a koronauradalom két. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%. vá: A . a babati 2536 k. sertés és juhtenyésztést zi. kötött talaj. kil?ncz ga-'. mesterséges széna 11"67. 1228 n öl. egvmástól teljesen független részbl — — — : . h. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k. 1005 D öl. h. terméketlen 226 k. melyek szölkarózemre vannak berendezve. A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató.406. 1494 D öl. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4. beltelek 274 k. Homoktalaj.. a kerepesi 1297 k.sztják ki. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló. h. murok 6431. kétéves 23. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. öl.

Ivir. Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. egyéves 5. j^^^. A juh-állomány a következ — . mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától.és nmnmühelyvezet. egy szíjgyártó. egj' molnár. koronaurad lo:i. három bognár. kétéves 4.. Már föntebb ernlítettük. hét kmíves. harmadf 19. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik. hároméves 53. 84 szekeres. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. kétéves 64. négy kanász. három kovács. négy kovácssegéd. és szopós üsz 30. gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából.A lasztott 27 és szopós gödölli ír. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek. . egy tanító kocsis. : . A precoce merino és hampsliii'e down keresz. 1 . egyéves 15. választott 28 és szopós bika 16 tehén 163. nem tcnyész kancza 34. melyet annak ide. Bonyhádi: tenyészbika 3. két juhászszámadó. de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. hároméves 12. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. egyéves 100 és választott tarka tinó 80. mert ennek a bora itten a legértékesebb. . . süld 108 hízottan értékesítik. süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik. kilencz göbölyös.^. választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456. a mi szintén jövedelmeznek bizonyult. melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. toklyó 151 harmadf ürü 122. Pinzgaui: tenyészbika 5.^ jén 28 k. egyéves 65. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza. Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét. 55 kocsis. összesen 871. — . — — : . választott 1 és szopós bika 19 tehén 126.rtés — . A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. egyéves 4. négy juhász. mig a tobbi ojtvany. hat tehenes gazda. . . egy gulyás számadó. kilencz majoros gazda. választott 20. hold nagyságban. : s. tenyészbika 6. . kilencz takarmányos. egj'éves 22. ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek. négy csikós. egy szeszfz. kétéves 18.. tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. hároméves üsz 20. Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. hároméves üsz 12. . Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják. Az uradalomban telepített szl területe 82 k. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196.. kétéves 131. kétéves üsz 63. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. . silány futóhomokon telepítettek. hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. kétéves 23. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra.j. harmadf 130. tíz mez-r. toklyó ürü 111 összesen 1189. összesen 355. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. kásviszonyok egy asztalos. súlyú. „ ^ hold immums homokon van. 89 mén 17 tenyészkancza 85. választott 71. egyéves 45. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. melyekbe minden év tavaszán fél kg.f öreg kos 3. három gépész. Az igás er és tinóállomány magyar 280. Az átlagos . egy fövinczeílér. Ujabban fölmerült a terv. : — . 42 tehenes. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor. hold s ebbl mintegv 55 k. egy csikós-gazda. toklyó 21 anj'a 632. nyolcz els béres.szaporulat évenként 50 60 darab csikó. Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. egyéves 23. 20 gulyás. nyiigati ökör 227. — — : . Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393. kétéves 8. S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja. kocza 109. hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. . Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29. három magtáros. hét udvaros.

^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek.da\oii Gépüiom. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt. 58936 k.-cyorasá?. Nagysom-hegy 476. Uralkodó szelek iránya Ény.• 90 2 koronáig. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. kir. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m. C. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. a melybl erdterület 29. a beltelek 100'2. erdögondnokság. Ágas-hegy 480. öregpap-hegy 568. völgyes és számos patak szeh át. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. 1 A nyáron gi'dölli m. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása. és Dk.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. ákácz. Szentlászló-hegy 506. székhelye Megyerke. illetleg koronauradalmi erdbirtok. nyár és lágy lombfa 5%. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. Látó-hegy 283. részint pedig elhegységi erdjellegek.4601 k. kori>ninir. kir. isaszegi. é. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. erdgondnokság. tengerszín feletti magasságban. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm. székhelye Fáczánkert. Budakeszi széiihelylyel. 4221 '4 k. Az erdköz taitozó szántó 560'7. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. A galgamáesai m. K. 37427 k. magassággal. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. hold. Csapadékban nagyon szegény. é. kir. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. galgamáesai. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. 345. Urak-asztala 594. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. a melyek részint síksági.ssel és 12 erdrzési kerülettel. juhar és a fekete feny. azután jön a bükk. A babati m. erdgondnokság.. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket. kath. 46 erdri kerülettel. mivel a m. kris. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. kir. szigetmonostori. a gödölli m. bagi. mert fekvése hegyes. Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. kir. Bancsok 317. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. kir. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. és a kerepesit a budapest-kerepesi h. Bolnoka 329. egyház érdekében. Juharostet 308. államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át. Kis-Kopaszhegy 359. átlag 300 m. Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. 57783 k. a mennyiben kegyura a gödöUöi. hold kiterjedé. fekete feny 3%. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy. kir. mely czélnak különösen megfelel. : : — — — — . A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot.6911 k. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. fogatos és kézi eszközöket javítják. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. cser. Az isaszegi m. 301. é. addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál. Öreg-bükktet 570. A nagymarosi m. kir. Közlekedés. hold. bükk és más kemény lombfa 19%. visegrádi. Kiterjedése 31. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. korona 20 fillérig. 3 koronáig.sikihegy 366. hanem újakat is készítenek. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. galgamáesai. — — . _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak. Prédikáló-hegj' 641. vasút szeli át.

vagy pedig a hol a vad megengedi. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. hold m. hold. Egj' k. Erdsítésre kerül évente kb. 1'20 300 kor. a mikor még a talaj kellen nedves.000 tömör m'. 5079"4 k. Székhelye Valkó. a míg a csemete záródása azt megengedi. költsége 20 20. Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik. a mibl haszonfára 850 m* esik. Az erdsítések foganatosítására évente kb. Az átlagos faárak a következk — — : Közi . Az uradalom évi fat érmése 33. hold erdsítési 100 kor. melyeknek összes kiterjedése 25 k. felújítás részben természetes úton. 1 )l k. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület. a mehTe átlag 28. kir. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át. makknak való alákapálásával történik. Ez a közöttes használat addig tart. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. Mind a mfa. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. átlagos napszám mellett. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. 6114-7 k.000 munkanapot használnak fel. kir. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán. évi bért fizetnek.500 koronába kerül. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. feletti magasságban fekszik. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba.és fuvarert a környékbeli falvak adják. Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. Ott. bért már nem fizetnek. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel. hold. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt. fokozatos felújító vágások vezetésével. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik. 500 k. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel. A szükséges munka. részben mesterséges úton. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. költséget fordítanak.000 kor. Székhelye Visegrád. koronaurai alom. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba. kukoriczát tenyésztenek. tengerszín feletti magasságban van. kir. között változik.A gödölli m. hold és évi megmívelésük 13. Az évi vágásterület 350 k. a hol a viszonyok megengedik. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni.

József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. Területe 53 k. Picea Pungens. Populus canadensis. Quercus rubra. — — . k< roti iinidaloiu. Populus petrowskiana. Nordmannia. Corsica. 1902-ben állították föl. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. Kaegészit része a 12 k. stb. Erasébot-park. Montone. A magas felépített. néhai Erzsébet királjnié emlékére. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel. kb. olyannyira. fanemekkel. Larix Liberica. hogy a kisérl. Picea pungens Argentea. Cembra. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. Rigida. Chcmacciparis Lavsaniana. Populus rosumowskiana. Philodendron Amoreuse. tetején a magyar koronával. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. továbbá a Prunus Serotina. Balsamea. Quercus macrocarpa. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. : kbl m "''^ — . a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. hold nagyságú középponti csemetekert. Acer Dasicorpun. hold. Populus Angulata. Populus Balsamifera. de minthogy olcsó faanj^ag.v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. kir.' 92 A gödölli 111. a Larix Leptolepis. Pseudo Asuge Duglassii. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások.és cserje-csemetéket. Banksiana. Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad. Populus trich'icarpa. Fraxinus Amerikana. az Abies Cancolor. A telep kiterjedése 326 k. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep. Quercus Boniste. Pireneika. lia el van kerítve.

93 CD © .

94 .

do Mátyás idejében annyira emelkedett.) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott. hanem külföldön is. Herczeg M. a homokteriüeteken is voltak szlk. 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel. hanem sík területeken ültetett szlk. a Duna^ -Tisza közén. A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza. ö. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban. 1432-ben. (Szentendrén stb. a pest-nógrádi borvidék. borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak.) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain.és bortermelésének tört.) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. a buda-sashegjd borvidék. Budán átutaztában kóstolva. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. ö. a burgundi herczeg flovászmestere. Ezek 1. a zentai hs. De kitvoltak a fehér borok is.'. Hornyik János. nemcsak az országban. (V. Bél Mátj'ás írja. Magyarország szl. — — — — — nk . dicsóren emlék.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból. U. a hol szólötermeléssol foglalkoztak. Kétségtelen. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült.'. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert. _ . az alföldi borvidék. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése.) Savoyai Jen. hanem az Alföldön. A vármegye 221 községe közül. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére. mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek.Vf. évi statisztikai adatok szerint 50.080 hektár. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is.\lní. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a. a metyekrl Bertrand de la Broquiére. valamint. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan. Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország . Ügy látszik. a kik az erdket kiirtva. beleszámítva a városokat is. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. de nem a hegyen. A XVII. (BélMátyás.szik meg. Kecskemét város története.. az itteni. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére.iror?z. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el.. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. 3.ig V. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl. mint maga a vármegye. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén. (V.

A szl .^ ban.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt. Budarsön 20. Buda vidékén ma is szokás. Csörögön 3000. (irtás) s végül a fedés. a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le.000 akó. Pozsom-t. meredek állású. mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik.000.000 akó volt a hegyi bor. A budavidéki szüret.000. jelentsége az ilyen kapálásnak.000 akó. válogatás vagy gyomlálás. A szlvel beültetett terület akkori nagyságára. Budakeszin. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. Kis.. Csömörön 8000. Tökön. egyéb adatok hiányában. eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80. ö. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. metszés. (V. Kapálni sekélyen szoktak a régi. tjzölóui ívelés és bonvszat. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak.000. Szadán 6000. lényegében. mívelésében. A mi a termés-átlagokat illeti. s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés. Komáromot. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz. is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat. Visegrádon 3000.és Lengyelországlian.000. Schams Ungarns Weinbau. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma. : együttes akkori évi bortermelését. A karózást sok helyen. minél távolabb esik a termelhely a Dunától. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt.. a hol azt : Ferencz .000. * ' nem fogyasztották volna. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl. Tótfalun 10. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás. . a melyeket akkor nem ismertek. Szent-Endrén 70. Bogdányban 20.000. említett munkájában. köti')zés. Perbálon 40. karózás. hogy a borok minsége annál gyengébb. a karózást a tke nélkülözhette is. peronoszpóra stb. vagy a 800 D-öles fertály. Zsámbékon. ellen való védekezés munkáját kivéve. rossz területeken pedig 10 20 akó termett. még a hegyi szlkben is.000.) Szentendre. kivált a sovány talajú helyeken. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó. rosszabb körülmém"ek között. A . hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például. a távolabb es helyeken azonban. A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. . Szentendrén csak 12 — 15 forintot. 5 lí'*. közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. Gyrt. általános szokás szerint. Buda. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához. Schams Ferencz. Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55. a sovány. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. a termésmennyiség után lehet következtetnünk. pl. Ürömben és Csobánkán 35. s a ter. másrészt pedig azért. természetesen a filloxera. keresik fel. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési. a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. Valósízínü. Pócsmegyeren 25. Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. Váczon és vidékén 150. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól. Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt . mint ma. s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását.000 akó (56 liter) volt az évi termés. megmunkálása. . — — — — — szolgált . Nj-itás.000.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett.96 oldalokat földi. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400. . hogj. vagps összesen 585. kapálás. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott.és Xag%-tétényben 60. Terület-egységül. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára. 20 30 frt.

a csóka szlt (Kleinschwarz). A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén. Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. inést csengs ként — — . hogy fajtisztán ültetve. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. Az 1889. Ugyanez évl)en. kellemes íze. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. : . továbbá a vörös dinka s még néhány más. úgy itt is. júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. vagy a Szentendreieknél j. szelíd. A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta. hol megfelel pinczék nem voltak. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte.— : Szölöiuívelés és borászat. bár kisebb arám'ban. bécsi és 150 forintjával fizették akónként. a muskotály. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. valami nemesebb bort adjon. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. szlejében. csak azok tartották tovább. csak kisebb része került ki^^telre. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta. Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. A borok ára általában igen alacsony volt. Els helyen állt a kadarka. ültették a kék fajták közül a kék góhéit. A kadarka mellett. hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát. különösen a vecsési. az eg\ák megadja a savát.000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra. Leányfalu és Szentendre határában. egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. a ki már évek óta látta. a fekete muskotáhi.dr. a rácz feketét. a kiknek pinczéjük is volt. Málnaj. rakszl. Békásmegyeren ós Váczon. ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti. a kölni kéket (Grobschwarz). jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. a maga nemében páratlanul áll. finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak. másrészt a védekezési módok . s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben.szlterület volt filloxerás. hogy szólt je pusztul. csömöri és szadai boroki'ól. jobbára kadarka-szlbl készítettek. a szemendriai fehér. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. A borokról. azt tartották. kivált a sík és homokos szlkben. jelentéktelenebb. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult.. vagj' ott. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. fajtiszta ültetvények aUg fordultak el.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. különösen a vecsési. de nem ismervén a bajt. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre. apró-fehér. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi . a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér. A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr. de az az átalakulás. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke. fehér kadarka hosszúnyelü. szadai és csömöri borok. voltak a vármegj-e si szlfajtái. mint a minségre való termelés czéljának felel meg. : . stb.de a budavidékiek is. — . mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken.

i. míg az . mivel a vész miatt — — . a ctirekt term amerikai fajták ültetése. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját. a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . hogy a jövben még emelkedik. s nem lehetetlen. de az oltványok helj-telen készítése. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket. s volt id. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. szabadjára engedvén a vészt. mint a menmú hegj'i volt.olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. st sok helyen.9S Szölömívelés és borászat. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. n. Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került.. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. míg részint az állam. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. sok helyütt a szénkéneg. Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. míveléséhcz. kezelése és ápolása miatt is. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén. t. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. s az állam is. . a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. s az othelló-telepítvényeket is. mert az eljánís már eltelt. de a tapasztalatlan. míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel. hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. irtási eljárással. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját. különösen a buda-sashegyi borvidéken. ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. részint elsrend kereset-forrása lévén. részint pedig azért. ott. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. a hol még vannak. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek. hanem a esüggedést leküzdve. st a vármegye területén lev farkasdi. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt. az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás. megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. évben 15 forinti'a szállította alá. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. a kis gazdák szlejében a mai napig is. hogy a gyérítés terjedését elkésett. ma több mint tízszer annyi. Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. kell ismeretének kiiínya okozta. mentül jobban elmozdítsa. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. De a kipusztult szl. s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül. Sajnos.

Galgagyörkön ós Zsámbókon. Azok között a férfiak között. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén. Váczdukán. majd Szentendrén. részint egj'mással karöltve. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. Nagytétényben. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében. bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. Gyónón. mind a társadalmi külön. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. Perbálon. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza. a homoki szölmívelés kértelep. Szentendrén. Budakalászon. Meg kell még említenünk azt is. Rákoscsabán. permetez és gépversenyeket rendez. minta-szüreteket. Vármegyei tevékenység. Makádon. Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. Az a csapás tehát. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. — — : — — >raeántevé kenység. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. Csömörön. az ügynek valódi apostolai voltak. . Kiskunlaczházán. Ezenkívül az állam Budafokon.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. Solymáron. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb. — Állami tcvkenység-. Vácz. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. Budajenn. budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. Tökön. az egyesület titkári állásáná. holdas homoki szltelepet ültet. Gödölln. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. a szónkénegezés. Kistéténj'ben. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. kivette a és magántevékenység is. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. Pándon. Hartán. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. Mind a farkasdi. Váczon. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. g. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel.Szlnaívelés és borászat. az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. Halas város területén 13i^ kat. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. hogy maguknak póklát vegyenek. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit.

de Bécs. hold. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is.010 hl. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908.-t meghaladja. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak. B. 4.• Szölömívelós ós borászat. — — — : *) Ee>- hektár = 1. izsáki és nyársapáti. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága. Az 1884. 50 100 k. nem értékesüliiet.668 és 1900-ban 36. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent. semhogy azt átlagnak venni lehetne. vagy viUa-telkeket találunk. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. 10—20 k. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29. -BereírasEndrénétóalmási. 2. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van. kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet.342 métermázsa volt. Györgyey Illés tápióg\'örgyei.szük.420 hektár. Oppenheim E.536 hektár*). része. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól. . a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne.!(»(. évben 74:. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44. s hogy a telepítés azóta is még mindig tart. másrészrl pedig. SíAiöterüict. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el. Síkvidéki kötött talajú szl. évi bortermés 1. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. Deutsch Sándor vecsési. 5. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált. 3. Tóth Ferencz kiskunhalasi. a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. 166há. Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt. s ma ott. Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak. egy-két elvénült gyümölcsfával. Cscmeeeszöiö. hold között 31. Hegyi szl olt ványokkal telepítve. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek. esztend sokkal bvebb volt. a meíyAz 1908.737. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl.726 kat. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz. Az állami. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . különösen a fehér és piros chasselast.hold között 197. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. oltványokkal összesen 50.0 hektár volt az új. Nagy baj az. 20—50 k. következ volt 1. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették. Immúnis homokszl. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága. ha figyelembe vesszük. . hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át. Az 1908. 189G'ban 34. közel ezer van. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. volt s bár az 1908. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. 125 há. A 100 kat. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. és H. a mi a beültetett területek arányának is megfelel. a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. évben eladott csemegeszl 62. még nem term telepítés. a melv a termelés nagyságának megfelelne. továbbá Jálics Géza szlsgyáli.080 hektár. Az 1908.092 iiektár. társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. évben a vármegye szlterülete: 33. Roheim Samu veresegyházi. hold között 99. mety ug\'an Kecskemét város határában van. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés. mint csemege-szl.061.

Aszódon.. mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak. 1901. nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait.. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek.Vonat- ban kösavb. Aszód. Váezon és Zsámbókon. a szlösg^'áU merlot borok. 1904. hog^. anvas Homoki borok 1901. s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör. Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. 1901. 1904. zsámbéki. Budafokon. Budaörsön. Elmultak már azok az idk. 1902. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. 1903. 1903. Ráczkevén. 1901. J905. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának. . 1903. els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora. A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. bátran állíthatjuk. 1904. A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket.. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. csengdi rizling .: Szölöniívelés és borászat. 1906. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . A mi a fehér borokat illeti. a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket.gav bor. 1903. mint az ugA'anilyen hegjiborok. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt. 1906. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. 1905. . 1906. 1905. mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. 1906. 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át.keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. 1902. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni. Szentendrén. Üj kecske. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. vörös tiszangi burgundi vörös . . 1903. mint pl. 1904. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat. ezek között mint legnagj^obb borvidéké. Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. Budafok községekben egj'-egy. 1905. 1903. csömöri. 1904. . 1906. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet. A hegyi fehér borok között a budaörsi. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi . Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. 1903. Örszentmiklós. váczi. A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak..

102 Szölömívelós és borászat. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek. a sortávolság 120 cm. mai területe 113 hektár. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók.dték meg. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve. fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. A 1889-ben k(v. bornak l. mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. A birtok leg magasabb pontja 119 m. i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. tehát egy irányban. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál. a vasúti mustelválasztó tartányok. a tenger színe fölött. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. alsó és fels parafa-hszigeteléssel. a körülmények trágyázás.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak. cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. vagyis a területnek 20%-a. t szl — is pincze föklfeletti épület. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. bogdányidinka. A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. hanem az is. valamint és rakszlö. Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. mint gyjt art ányok stb. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. 1907. nyitás. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik.. a gördül sajtókosarak. muskát-ottonell adják a fehér borokat. erdei mézes-fehér. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez. Az egész birtok. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. Ennek építésénél nemszeme eltt. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. de vörös bort és csemege-szlt is termelnek. kövidinka.és pinozegazdaságáról. Az egész pincze alapterülete 640 m^. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe. mint a közvetetlen környéken..-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében. A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl. és sínelcen dezése. a tke-távolság 80 cm. évben épült sajtóháza pinczéje. mint termelési fághoz alkalmazkodik. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette. fogatos eszközökkel történik. Olasz-rizling. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. lehetvé teszik. A szlösgyáli telep. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. ezerjó. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet. mely a homoki szlknél legfontosabb. mely Alsónémedi községhez tartozik.<z6i6sgT<ii- voltak. A . mtrágya-félékkel történik. rtartalmú czementhordó áll. must telepítését szl szl A szl A j.

103 .

Az egerszegi erdSri lak.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl. A ligeti erdSrész u. . 2. a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek. „Szép juharfa" tisztása. — — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. n. 3. Vadetet. 1.

lóvén. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. A dunai hajózás. annak okát három körülményben találjuk. 105 mindenütt immúnis homok. feltalaj és altalaj között különbség nincsen. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. a hol a törkölyös must kierjed. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. stb. A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. Mind a kereskedelmi érintkezés. A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. válogatás. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. mellék. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. n. a Magyar Állam. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül. m- • — — . Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. kötözés. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek.) mintaszeren hajtják végre. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. országút. A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. permetezés. részint kézzel törtóik. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. kézi laboratórium és iroda. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. úgyszólván góczpontja Budafok. minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke.és osztó-útaké 48 m. villamos vasút.Szölöiiuxilrtí és buraszat. Els a fváros közelsége.és tke-távolság 120 cm. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. míg a mellék. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. az ú. A harmadik körülmény pedig az. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött.. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet. Trágj^ázásra. és 24 m.és Déli vasút. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk. a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba.

Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. mely összefüggti területen.és beszállítás. a melyekbe lejts kocsiút vezet le.gy millió hl. hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. de a vámkülföldre g\-enge. se nem szárazak. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. kitn — — — — . iuii\cl a ki. Ausztria felé is számottev. aránylat. másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. E szikla-pinczék egyrésze régebben. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. Ez a körülmény okozza. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl. Ha még megemlítjük. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át.éí. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. de képviselve van abban az országnak többi. néhol csak egy-két méter. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. de más belföldi piaczok felé is élénk. s a kivitel majdnem ugyannanyi. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl. bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. a drágább. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. A hol. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. st több méter vastag. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. raktározás. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. — — — . kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is. a Dunától nyugat felé. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. a melyek mim! a bor kezelése. lépcskre nincs szkség. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. — — — A — — C C . nem penészesednek és romlanak a hordók. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van. hanem még nj'ereség is mutatkozott. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. a Duna felé es szólen. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. van.10(> Szlm ívelös ós borászat. Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt. hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. tehát adómentesen raktározzák. a hordók ki. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. s a szerint. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt. aránylag közelebb es borvidéke is. máshol 15 20. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is. mint pl. a kzet a Duna alá hajlik. A Ezek a kedvez körülmények tették azt. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen. fejldése és iskolázása. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak.

110 000 „ 1909-ben 6145 hl.000 hl. kell felszerelés és berendezkedés hiányában.. 75 78. Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt. Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. 2^76947 hl. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. sokszor áron alul is. 110. az elbbié Budafokon. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni. 342S7 hl. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak.. Valószín. 173918 „ 90000 „ hl. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908.000 hl. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor. — — . a borok közös kezelését.. be. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését. hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. s mind a boroknak. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik. A vasúton 70. 105. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre. ez utóbbit különösen Bécsbe. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal." A szövetkezet 1909ben alakult.r. de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését.és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak.000 hl. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak. 1909-ben kb. nem hog^' keU haszomial nem já. — 15 történik. A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett. hanem a tagok jogos része. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. másrészt pedig. a többi pecüg. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van. 170462 . . Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. Vasúton 287231 „ 242660 .. évben 12 vaggon. a . 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli.és kiszállított borok mennjisóge 1908.. vagyis 1908-ban kb.. kir.000 hl. mint egész kocsirakomány. Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete.Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául. — Borsz'ivctke^^'ek. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat. Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. A . Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen. hogy a szertelen telepítés. vag^^s kb. A . mint darabárú adatott fel. hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz. A tagok kötelezettsége korlátolt. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága. 1909-ben pedig 920 vaggon.Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at. de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. évben 831 vaggon vag\is kb. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon. Hangya'..

valamint számos kisebb vállalat van. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. V nczellérek. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. a kiknek feladatuk. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J. esetleg mint szölkezelk. hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. nagj'.szélessége átlag 6 ^6 méter. A pezsg. s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást.000 négyszögméter. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. A pinczék rakodó felülete 10. cs. udvari szállítók pezsggj'ára. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott. terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár. hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható. évben kezddött. kir. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe. — . a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét. . pinczemesteri tanjolyam. nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják. és kir. fágú és 8 oldalágú. A tanfolyam az 1901. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák. Ez intézmények egyike a budafoki m. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr. egy pezsggj^ár kivételével. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák.iiKvomcsteri taiitoiyam. melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve. Két. mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el. Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. mely 1881-ben keletkezett. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön. vagy azok végrehajtására ket beoktassák. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak.és cognacgvártás. valamennyi. Budafokon. Egész 7 méter. magassága 4 Z-m. liogv a ^ — — — . összesen 540 méter hosszú. Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál.és kis szl birs az egyéves tokosok. — — — — . Márton. és kir. alapterülete 3240 . továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll. egyenes párhuzamosan haladó irányban. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások. Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak. mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai. tctte. . a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté. kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. kir. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak. s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést.lOS Szölmivelés és borászat. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének.

6367. mirl tartozó visegrádi. a pomázi járásra 36. . 3. a ráczkeveire 17. hold terjedelmet túlhaladják. 7. a .974-15. 9. hold erd magában foglalja a gödölli m.71107. ebbl erd 244. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1. a kunszentmiklósira 17. — — — m : vácz ácsai erdségek 3.328-85. a kiskrösire 36. egy lélekre 021 kat.822-1 k. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825. a kiskunfélegyházira 9. rendezett tanácsú városoké 7.32320: összesen 216. községi 1. 2. gödölli és váczi járásokban fekv m. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15.7360. hold. egyházi testületeké. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek . 13.8739. vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja. bizottsága gyakorolja. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket.696 k. kir. erdhivatalhoz tartozó pomázi. személyeké 19. hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m.374-89. biai. 12. és XVII. a dunavecseire 1. a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4. volt úi-béresek tulajdona 10. Az állami 29. hold. A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29. mely erdterület járá1. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került. a várhold. 6. úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák. 8.07882. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11. az abonyira 3. k.373-44. a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi. De a XVI.281. s a felügyeletet a budapesti kir. hitbizományi 6.491-2 és terméketlen terület 5. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. a közalapítványi 48739 k. összesen 225.08348.735 k. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m. a monorira 15. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül. évi XXXI.ERDÉSZET.822-1 k. koronnuradalmi erdségeket. a kalocsaira 16.779 lakos számát. kir. erdfelügyelség és Pest vármegye közig. különösen keleten és délen. hold erd 9sik.088.429-9 k. magánerd 131. hold.855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225. egyéb közbirtokossági erd 4.071-78.4569. — . a váczira 16. Pestvármegye összes földterülete 2. hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet. 11. mindössze 225.241-9.4953. 5.13200.13751. Az 1879. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi. erdségek borították. században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések.58549.9149. anagj^kátaira 6.822-1 k. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. 4.515-35. . területét kir.3803.418-18. hold. hold. az alsódabasira 18. kir. a gödöllire 20. hold. közalapít ván3'i 4. 2. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. 14. melyek az 1500 k. : . 10.424-9. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k. a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5.037-10.

lif>ld kiterjedésben. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. egészséges állabokat nevelnek. . A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja. kelet fell a hevesi erdségektl. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. a legkisebb pedig 18" C.szk. Az els csoport a vármegye nyugati részén. hold erdterületet foglalnak magukban. Az altalaj törmelékes mész. délés biai járásokban. melyek altalaja mé. a feltalaj középmélységü homokos agyag. A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez. Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt.*?? k. itt is a völgyieknek némi jelentségük van. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. melyek jó bort teremnek.541 k. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. ben kezflr í-rrlséwek IT. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. A fent említett erdterületnek az a része. míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász. : . gróf Tisza István nagykovácsi. a mi az egész hegység növényzetére káros. hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei. meredek rétegek pedig kopasz sziklák. melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet. a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók. családi — — .!.328 k. Az éghajlat mérsékelt. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy. Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy. melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. szép növés.11(1 Erdészet. az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. és kir. mel\. uradalom ráczkeve csepeli. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. A völgyek. a . hold erdterületet foglalnak magukban. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl. meredek. átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli.helyenként lo 2 méter mély. Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. monori és nagykátai járásokban található erdségek. Az altalaj bazalt és homokk. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek.489 k. m m — — — m — — — m m — . 3Iint minden dombvidéki erdségben. a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. Az éghajlat annj-ira mérsékelt. Az altalaj trachit. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. a pomázi innigatról az esztergomi. A tavasz korán áll be. Az egész erdségben kevés a forrás és patak. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik.\i:akarója van. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek. keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. 30". Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan. Az árterüli'tekt-ii találliató . Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben.silányabb és homokk. 12" C-ra tehet. Ehhez hozzájárul még az is. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik. délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16. . mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos.

szikes rétegek és helyenként ka\icsos. növés tiszta szil ha az altalaj — — . a pomázi. magnézium és sok kálium. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák.és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis. melyek elég sikeresnek mondhatók. cser és magyar tölgy-fajban található. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók. területen. kocsányos. víz. ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban. hol a talajviszonyok megengedik. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. . évi erdtörvény 165.és szélhordta sárga agyag képzdménye. biai. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés. — . Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be. m. Hogy a szil a homokos terünémileg nedves. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el.Erdészet. Kris. holdnyi területen. közel 112. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve. váczi. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák). jól tcnj'észik. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. mely buczkák körül zsombékos lápok. 15. mely négy fajban.667 k. s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. 20 éves. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja. kunszent mi klósi. kiskrösi. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését. holdnyi területet foglal magában.és tzifát. hohhiy. holdnyi területre tehet. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves. A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy. A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben.320 k. A fenti terület altalaja az allu\áum. Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. leten. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei.312 k. ú. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok. E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található. E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és . Az 1879. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. holdra terjed. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el. gödölli s a monori járásban fordul el és 39. kocsámi:alan.387 k.803 k. .000 k. Az alföldi homok vegjT tartalma mész. E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott.

erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk. E fenyültetések fczélja abban rejlik. a nevezett törvény 2. §-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90.és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk. melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak. és 47. kezelik.5322 kat. málna és szeder. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. hold terjedelemben. egyházi testületek és személyeké 19. hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. . boróka. de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. értelmében. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el. Er. a cserjék közül a som. A nyár. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. monori és ráczkevei járásokban találhatók. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja. sóska cserje. vörös és fekete bodza. akáez-csemetókkel ültették be. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. helyez. . bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és . hold kiterjedésben. hold kiterjedésben. Az 1879. volt úrbéresek tulajdona 98069. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i. barkócza. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak.. holdon a gödölli. m. és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. galagonya. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt. hold. hold. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. Ott.i«?azdái- kod^. évi XXXI. szil. de különösen jó szlkarót szolgáltat. hold. kökény.és nyárfa-állomány jelenleg 67. hold. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. 112 Erdészet. s ezt a budapesti kir. t. községi 1736. és a vadászati sport közkedveltsége.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn.034 kat. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot. hold. egyéb közbirtokossági erd 49149. a vörös gyr. vadalma. A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete. erdfelügjelség ellenrzi. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120. kir. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris. . mint kincstári 29. A legnagyobb véderd a visegrádi m. Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. §. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . ú. nemkülönben a kiskrösi. vadcseresznye. A jüz. 182 kat. bangita. hólyagfa. Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek. a hárs. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. Középerdüzemben .-cz.207*9 kat. bárkinek a tulajdonához tartoznak is.780 k. középerd és sarjerd. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. : — .456-9. fagyai. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök. mogyoró.800 k.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. az erdtörvény 5. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek. vadkörte. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar. hullása gazdagabb. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek.

azaz 61. 10. kir. kir. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. — — . értékesítés.-cz.és szerszámfa. A gödölli m. évente. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része. t.014. és kir. kir. málna és gombák. A 37. valamint az 1irbére« közbirtokosságok. a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10. erdhivatal igazgatásában a babati.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . budakeszi. haszon. galgamácsai.823 kat. hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. vallás. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik. ezt az üzemmódot felhagyták. 6.480 kat. nagymarosi. értelmében a budapesti m. A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el.088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1. 60%-a. isaszegi. 7. kir. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo.ér el. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106. járási erdgondnokság vette át. makk. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. §-ában megkívánt minsítéssel birnak. E sarjerdket. vadalma. szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve. st még a hulíadékfát és a vágások M.ldr.és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. 25%-a. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot.Erdészet. a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat. hold. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. 5. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. évi XIX. melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves.652 m^ épület-. Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége. gubacs.056 kor. továbbá hársfavirág. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre. Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban. erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban.nsyarorsi. A m. de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. A f — . melynek mintegy 15%-a. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak). azaz 146. Ezeknek az erdhatóságoknak. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. 8. azaz 36. számuk 45. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. 113 kezeltetnek a gödölli. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-. hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg.és közteshasználat szokásos. József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága. hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. . 9. a mezgazdasági el. A csász. Ott. összesen 244. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága. kir. 3. melyet helyben el nem adhatnak. U. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. A kisebb községek. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). vadkörte. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot. valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. 4. — . nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny.352 tömörköbméterrel van felvéve. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1. holdnyi tölgyerdt. szamócza. kisebb ürméteres mennyiségben. viszik hajón . Nincs olyan faanyag. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m.

orsz. mezgazdasági növényekkel vetik be. melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . tölgy. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek.20 korona. 53 kat. kris. A másik vállalat a váezi kir. ItíO méter hosszúságban. lágy selejtes 150 4. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként. topoly. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik.. 40. : . évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól. lágy hasábfa 2 3. javítóintézetben berendezett kocsigyár.és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek. nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben. az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. hold kiterjedésben. Károk. a ki 1903-ban az 1849. hogy egyes birtokosok. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. lágy dorongfa 1 2. hárs. holdat mesterséges úton erdsitettek be. melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el.— 114 Erdészet. 12—15. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. szorgalmasan és szakszeren erdsít ének.. A földmívelésügyi minisztérium 1908. szil. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a .és égerfák jó árak mellett értékesíthetk.és köztes használat alkalmazható. a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író. 1 drb erdei lócz 0-55— 100. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. nemkülihiben a szép fodros juliar. a nélkül. m- — . hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. akácz. minthogy a nyugati részen lev dolomit.és juhar. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig. cser és bükk 15 20.és rajzszergj'ár.872. — ISO. — — . EgA'es lágy lombafajok (fz. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. Ott. 0. letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség. fegyintézetben berendezett kosárfonó. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. feny.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen. éger dorong 105 . a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. kemény dorong tzifa 3 2. A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt. melyben a vadgyümölcsfák. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. kemény selejtes 25 3. melyben a és szerszámfa jó vevre talál. Épület. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet. kir. melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. gyertyán 25 30. kris. József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés. Ott. dombos ültetés.

— — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. de e lopások nem lénj-egesek.Erdészet. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. herczeg emlékére ültettek. melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. . Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. tehát állandó erdei munkások sincsenek. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. 115 kedések némileg korlátozták. agyagbíin 15 fillér. sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. de eddig oly kis mértékben. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU. do: rongfáé 60 hasított korona. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. — 10 km-re 2. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. erdterületen kívül ültették és tartják fenn.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. a nyár. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van. Az ezeréves Magvarország emlékét . Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett. A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. Ott. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér. fillér. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. Erdben 1 lil. Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. 160. hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. A tölgyerdkben a cserebogár. és kir. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. kemény épületfáé 1 korona. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. . melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. i 3 korona. melyet 1720-ban Jen kir. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége. Ezeket azonban városok és falvak közelében. a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. Az 1909. a mely esetet jelentettek be.és fz-erdkben a czinczérek. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól. hol a munkás mindenkor elég munkát talál. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. nev . mhasábfáé 80 fillér. gyermeké 1 korona.

a hol a természetnek sok. jóformán mindent megtalálunk. szép. ezek a kedves. délnek. márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. és fiatal . a dombok is eltünedeznek. ennek a megösmerésébl is sejthetik. a vadászat szempontjából is. a ki utána jár. mindenképen. a magyar föld szívetája Magyarország ékes.és szókvárosától kezdve. végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. a mi számunkra.. milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken.y'ónek. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel. Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé. . Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. . mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. Hontnak. a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek.. széljárta rónái mezei virággal ékesek. egyesülve. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. . s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke. Tolna. Nógrádnak emelked erds vidékei. . Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. szszel távozó vándormadár üzengetése. : . . hallik a tavaszszal érkez. Jász-Nagj'kun-Szolnok. . vetésekkel. Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság. Ragyogóan szó szoros az szíve. világvárosnak induló gyöngj'ével. a mit ez a föld ont magából. . . hogy a kik ma élnek. Budapesttel. Egy roppant nagy . a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának. minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. VADÁSZAT. MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. Gondolni lehet. a korán zsendül füvekkel. vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye. a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. a Tiszának a vizét kóstolgatja. a min a magyar. . . a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon.D" bet Pest vármegj'ének az alakja. S lám. . Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap. a metynek napragyogásos. : lev ertl . szeretetét egyszerre megnyerhették. hogy az olyan.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. magyar dombok. a melyek a pásztornépet neveHk. Bács-Bodrog. Csongrád. . a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. hömpölyög a magyarországi vizek királya. st fképen ezt. a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig. aranyszínvé és aranyat érvé. . A végtelen mezség. a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét. s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. bár nem modernül értékes. a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége.

de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság. hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot. nem állítom. Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. és nem is értik. a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát. elvégre közös érdek. hogy Pest vármegye.. beleértve a legjobbakat is. hogy nincsenek más kisebb társaságok.Mátyás' királynak. . s a min nem változtathatnak. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait. hogj' az eredmény még inkább. másrészt pedig az. — földre. a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt. ugyancsak messze .ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. Azzal. Gyöngébb nálánál a gödölli. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre. hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. Igaz. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. (tehát kisebb az érdemök is). holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza. a mi .. meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes . hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki. vadász-társaságok". a mi nem alkalmazkodik sem : . legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád. i. (természetesen a vidéken is bségesen vannak. : úgynevezett . . mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. a nagynak. t. mert jóval kevesebb tagot számlálnak. 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember. hivatalhoz. hog\' miigtalanítja a vadat. ámbár érdekes adatok vannak arra. a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat. hogj. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi .szórakozásnak a színhelyévé tették. . sem igazi vadászokra. az igazságosnak. Csak persze. — — — — munkásban ne essék kár. a melyek elseje. az is olyan kényszer igazolja. Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . . a mehiiél hálásabbat a tréfás . vasárnapiságot" még a vérbehekre.. a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott. mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik. szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet. a mikor egy-egy ers bika. Mert a . a melyeket Budapest ont magából.vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. képet. Van nag}' vadja. . a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál. ha nem is mindenkinek. Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. De meg a . Tessék kinézni a . a bgés évadjában. Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem. a vadászterület okszer kímélése..Vadászat. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek.magaslatán" lenni. háremet keresve. Hozzátehetjük ugyan nyomban.. .mozik" számára keresve is alig találhatnánk. Visegrád . mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását. vagy legalább is puskást. az nem ronthat a lényegen azon.. hanem fképen azzal.. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között.. hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival. mégpedig aránylag a javából. hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap.

a tizenhatos. bélyeit . hogy elmondhassuk . A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. GödöUt még melegebb. a hol évrl-évre. s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. — . : h . sajnos. s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. legszebb példányait igyekszik elejteni. a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei. mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. férfias szenvedélyén kívül. a húszas? A természetben ugrások nincsenek. . ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . sok kedves emléke fzi a múltnak. — — : . néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: .stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. mint amazt. hogy ezzel is idekösse. a gödölli is. . mint éppen Gödölln. és minden szép. ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. Nem kell hozzá borongós . a mi és nagylelk védasszonyunk. már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét. a meh'ek között az igazán számottev példány. hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. hanem még annak is a színe-javát. mint volt régen látás. hont is talált benne. a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is. Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. Hisz' a kultúra sok siségét megront.. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság.S 1 1 Vadászat. a hová öt. a mi a magányos. a királyi ka. a mi az ember kapzsiságából ered. koronázási emléknek egwészt. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. a Id teheti. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is. Hisz' áldottszív felesége. Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes.vidékit. Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. Gödöll I. férfias szórakozása területeképen másrészt. Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. nemcsak üldözi a nemes vadat. ! . sehol sem érezte magát otthonosabban. a nemzet adta az kirátyának. — . a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony. szn . hosszú idn át. ha Ott töltötte. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. a mikor mindenki. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete. — — . a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. mindig huzamosan tartózkodott. . Hisz' GödöUt. nemes. a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes.Nem úgy van már. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt. : ! .

a kik nem a rangjukkal. : . melyek egy része eldorádója minden vadnak. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. Késbb azután. a vadkan. : : . esetleg még a veszély tudatával is. a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. A rendkívül óvatos vadállat. szimatol. . Legszebb. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). Rég megírtam én már . a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh. .a babathi vadkan" történetét azaz. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni. valkói és kisbagi területeken. (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. de szinte másodpercznyi pontossággal. hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban. legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. . mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. ha egyszersmind a vezetje. a míg végre rászánja magát. hanem a vaddisznó. mégis kijött a maga váltóján s ime. így volt másnap. hogyan fúj. sötét lény. hogy a vadrök egyike. Ilyen. s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas.Vadászat. oly módon. egyetlen kisérövel. a mennyi néhanapján Gödölln volt. a babathi erd egy olyan részén. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott.. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. tizednap s a nagy kan már tudta. a mikor a füttyszót hallotta. Csuda-e. ha királyunk. A hol annyi a szarvas. : . a mikor már minden elcsöndesült. mért néz le az a vadász minden más vadat. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. : az ers kant. szentkirálji. sr . hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. s mindakett a király zsákmánya volt. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. a golyó-halálba. Ekkor odavezették arra a pontra. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. ott találta a csalogató kukoriczát. a hol tudta. hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. a ki lyunknak Gödölln. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira. babathi. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. : men : . a besnyi. a király jöttét megelzleg. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak. hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. hanem az egyéni vesén . harmadnap. a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. éppen öreg korára tekintettel. sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. kiválóságukkal szereztek erre érdemet. És ámbár a király. a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti.

nagyszer szarvasállomány tenyészik. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. és nem értik. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott. mert az orvvadászt felmentették. azt egy. nem is oly régen. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek. még pechg kizsigerelt állapotban. ápolt. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált. . a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. már legalább délfelé.120 Vadászat. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. de még ennél is többet. A mikor egyszer. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. a kit.) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves. rezéti. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. Ezért pechg ne érje meUözés. de azután éppen ezek következtében buja területen. még pedig sikerrel. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. a mely nélkül azután a . Hogy így van és így lehet. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok. Ilyenkor szokott az történni. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. hogy csak az a vadász. szép tájékkal szórakoztatják a vadászt. gemenczi. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani. Bogyiszló mellett. Egyetlen szezon elég volt arra. azok zsákmánya ne legyen.. a ki vadászik. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. . de annál szívesebben veszik. : . hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult. mint gödöUi lakost ért a szerencse. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. a kik azt hiszik. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A . a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. A bikák agancsa kilencz.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. a hová könnyen átmehetett. A fvadászmester erre jelentette. valamint vadszeder indája veri föl. a király egyenes i'endelkezésére. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. hogy az igazi vadász az. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. hogy a gondozott. a félhegyek. vagy nem akarják érteni. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. mint vadirtó-szövetkezet. addig a vármegye legdéhbb részén. a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. (Okulására azoknak. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. az 6 pompás vadászterületén. a hol az erdt iszalag és vadkomló. : Alföldi vadászat. A gógai. a kalocsai érsekség erdségeiben. Itt. Eg. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd.

s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. A telepít megérdemli. . sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. hogy repes az ember szíve. tudással. . Amott a szálerd hatalmas sudarfái. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. amilj'jók an"a. ha megösmeri az értékét. minnek látszik. részesüljön. a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. fz de az is lehet. Mindenütt. fölséges lendülésére. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. Az úgj'ncvozett maiátok.ra. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. . s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség. a ki fáradsággal. a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták. (Hacsak a szer. föl a felhkig. mint a Szeret a . a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. a buteo ferox. . . min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. a déli határ mentén. . Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája. az égi mezség azúrjáig. hogy megneveztessék. a min az albiciUa. meg a szépségeit. a mehmek olyan kiváló a liíre. a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel. Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. . már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. De ember legyen. a mely ki tudja. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között. Pedig ezrével van betelepítve. hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben . . mint kitn vadász úgyis. a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. Nagyvadja. a magyar vadászok egják legjobbja ez. De ez félakkora. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá. . kisvadja bven van. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. és nyár. a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között.Vadászat. . Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. mint neki. ha oda kirándultak. milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. bármerre tekintünk. A tájék alföldi. elsrangú terület alakulás arra.hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. st tölgy is. itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. Néhol óriás törzs. — — . másfélméteres átmérj sfák. nem tollas. a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával. minden értelemben úgyis. a fehérfarkú ölyv's. a melv maga is egy kis ország. és mégis változatosan érdekes. Fónagy József. . Itt egy sürü vágás. csigavonalban száll fölfelé. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. amag\'ar sasfélék legszebbje. A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak. sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak. Fáczánt olyan helyeken is talábii már. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. áldozattal. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára. Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld. hanem a vaddisznó is. Az albiciUa is.

a szárcsát. I . a melyek néhol. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. látja. . S ezek a nádasok és a vele összefügg erek. Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. Apni siAr- felett virágzó . meg a szabadszállási. ennek legjobb pajtását. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja. a köncsögi. Ott. a szörnyetegalakú sziklatömbök. min az éjjeli gém a nádlakók. és megösmerem. ha közéje kerülök. tocsogós laposok. Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble.szra. Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. arra Czegléd. Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság.) Azután következik a nauy rónák végtelen világa.dafila acuta''. Azután a gémek A telep>esek. a hová a mocsári sneffek csalogatnak. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. .. . . ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. megtelik szre és még inkább tava. az orgoványi. megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. min a bölömbika. hogy megtanulja. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben. mert hisz nem ér rá. a kis zsemlyeszín. A vörös bíborgémek. ha elég nedvessége van a talajnak. a mit más szem. ebben otthonos ember megkülönböztetését. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. a riska. 1'2'2 Vadii. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó. magára van azalatt és akár el is téved. a mikor már homály borul az égre. Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. ott lakó. . meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat. a bugaezi pusztákon ha a f. a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut.. hogy térdig se látszom ki belle. ezer más foglalja el. még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon. holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. A fülöpszállási . a nagy szürkegémek. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . a . például a újra lebukjék Itt : . a melyekbl ma már csak mutatónak akad. Közben a laposok tocsogói felé haladok. a kecskeméti végtelenségen. s mégsem tévesztem el azt a pontot. voltak hajdanta a nagy nádasok. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. . szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát.orvvadászüzlot" miatt ncin. még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. hogy azután : : : . de még akad. Némely esztendben.Balázs". a látnivalókban gazdag tájék. hóolvadás után. a távoliján kékl hegyláncz. . mint folyómenti ingovány is jelentkeznek. : n . De itt a magyar alföldi rónaságon. Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. arra ALsódabason túl. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként.'^znt. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. meg a zúgó erd beszéde. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. A pusztai juhász minden bárányról tudja. Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. a matkói. Meglátom a nagy vetéstáblában április táján. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni.. a vörösfej kis czigánykacsát. mint vadász.. Mert ez itt a viszonylagos végtelenség. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember. Kecskemét és Fülöp. ! . Báes-Bodrog vármegyéig. . a jakabszállási. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér. A kecske. a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt. érten.

a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. Sokkalta szebben. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. meg tücsköt falatozni.. sok helytt átgázolhat rajta az ember. Legalább sokáig lehet . a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. de épp oly árulóan.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. letarolt rónákon. Vagy megázik. mindig virtus. vadászni. a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. A szépszavú polimadár máig is megmaradt. 123 Tápió vonalán. Vadabb a darunál is.. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a. . ez az embergylöl két ellentétes szépség. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. alföldi vadá. az egész nagyhetet végig vadászták. óvatos madár ehát ingerel bennünket. Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. ha a patron megmarad a végén. ! : : A . mint a pulyka és nagj'okat dobbant.szkélkedik leereszti a szárnyát. egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. a mocsári szalonkát. Minél vadabbak. mulatni" velk. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. a hova — . de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. hogy csak nagyszombatra. ellenijén gyönyör látvány tava. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig. a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. húsvét hetében. vadász szinte sajnálja lni. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének. a böddi nádas mocsár környékén. ilvenkor. annál jobb. : .szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. Az árvizek múltával eltntek. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. A szüzfehér kócsag elment. (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. Valamikor a tetétleni síkon. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. élvezett" és legjobban élvez akkor.sznak. s aztán megy. a síró bibiczczel eg\'ütt. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. szétteríti a farkát. meg a fekete gólya. : . legföljebb magasszáru. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. Veszi a puskáját. hogy tovább siessen. sok volt a kanalas gém az áradások után. a mely t'zed-huszadmagával bü. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. Hallani tavaszszal. meghajtatni. de legalább . vagy elázik.Vadászat. a smaragdos rónán. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el. de még inkább tacskó-ebekkel. onnan pedig vissza. Csak kócsag nincsen már Pe. . Végre is. a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. Verfényes április ragyogásában. ügyes vadászok. Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is.st vármegyében seholsem. ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. A kócsag vadmadár. bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. Túzokja. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá. Nyúl. A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. és hallani szszel. elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik.r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért. a hogj' a bibicz szokta. Csuda-e. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára. akár egj' pár gj'erekkel is. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. úgy dürrög. A túzok a nagy puszták madara. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. szöcskézni járnak. a kardcsrü madár. a mely már nem ér rá. Hanem a másik kett: az a fmédium. Szép sötétbarna foltos. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. a melyet igazán nincs miért lni. Most többnyire száraz a szikestavak medre. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz.

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

Kalocsai villamos r. 5 lóers gép. a mely kiválóan alkalmas építkezésre. 6 lóers gép 20 munkás. 30 munkás. Ifj. 198 lóers gép. Újpest. 75 lóers gép. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. 27 munkás. Ezt a téglát. 70 lóers gép. é. 11 munkás. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. és kir. kereskedelem. 7 lóers gép. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. 6 lóers gép.500 lóers gép. t. 300 lóers gép. legnagyobb az egész országban.t. 180 mimkás. Kecskemét. udv. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas. 4 munkás. M. Gép. és Fiai ráspulykészítése Csepel. 3 lóers gép.és aczélöntvénygj'ára Újpest. 41 mimkás. 120 munkás.és gépmhelye Erzsébeti alva. Els magyar kötgépgyár r. Egyesült izzólámpa és villamossági r. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. Rözner J. hajó. 3 munkás. 24 munkás. 12 munkás. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. liitelügy és forgalom. 1600 lóers gép. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll. 3 lóers gép. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). Kispesten. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert.' Ipar. 3 mimkás. Korányi Miksa szerszám. 1600 mimkás. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. 8 lóers gép. Kiskunhalason. nyugati részen gztéglagyárat is. hat. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. 13 lóers gép. 3 munkás.t. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- . gépek. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. 7 munkás. 7 mimkás. t. Vadász és Schwarcz gép. lóers gép. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg. 20 lóers gép. t. Zaorál János borotva. 16 munkás. Kispest. 10 munkás. Ui munkás. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van. Budapest-szenílörinczi h. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. mkövet. áramfejlesztje Bitdafok. kocsigyára Vácz. Budapest-budafoki h. 3 munkás. Egyesült Villamossági és gépgyár r. 12 mimkás. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. Újpesten. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz. Halasi villamos világitási r. Reszel. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz. 30 munkás.50 munkás. t. 200 lóers gép. 40 lóers gép. 200 munkás. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. Máv.és késmüárúgj^ára Újpest. Weisz Manfréd órczárú. gázmoto-. A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra. 135 gyára Soltvadkert. 200 lóers gép. Laczkovics J. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. 2 lóers gép. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. Gödölln.Jt. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró . Kecskeméten. Erzsébetfalva. Kalocsán. Kispest. Kecskemét törv. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. 8 lóers gép. 70 munkás. 7 munkás. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. Budafoki villamossági r. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. 630 munkás. benzinmotor. 4 munkás. 18 lóers gép. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. 200 munkás. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd. áramfejlesztje Soroksár. 50 lóers gép. 7 munkás. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. k. 28 munkás. 18 lóers gép.Ton) Üll. 15 munkás. Budafokon és Újpesten két-két. Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz. 770 lóers gép.és írószergyára Gizcllatelep. 16 lóers gép. 350 lóers gép. 16 munkás. Nagykrösön. M. 34 munkás. 1 10 munkás. 180 lóers gép. 100 lóers gép. Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. 50 lóers gép. 2300 mimkás. Elster S. fedcserepet.és szerszámgyár r.és gépjavító mhelye Apostag. Budapest-vidéki villamos r. 7 mimkás. 3 mvmkás. 5 lóers gép. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz. t. áramfejlesztje Erzsébetfalva. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. Budaörsön. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. 362 lóers gép. t. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. Országh Sándor és Fia cs. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. 2. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest. Budapest-\-idéki inllamos r. Kecskeméti gazdasági gépgyár r. 500 lóers gép. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. Kispesten és Kecskeméten. Vácz r. t. 130 munkás. kir. 6 lóers gép. áramfejlesztje Kalocsa. Nicholson gépgyár r. 3 lóers gép. 40 mimkás. és kir. 160 mimkás.-t. Erzsébet falván. t.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. hajógyára Újpest 30 lóers gép. czement lapokat mészhomokkövet termelnek. 30 mimkás. 164 lóers gép. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. Magyar épit r. 120 munkás.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. 30 munkás. 1. t. t. Kistarcsa. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. 850 lóers gép. Rigler József Ede raj^. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. 6 lóers gép. 6 lóers gép. 4 lóers gép. Topics V. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat. t. 10 lóers gép. 15 mimkás. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. t. 210 lóers gép. Kiskunhalas. légszeszmérgyára Erzsébetfalva. 3 munkás.és vasulfelszerelési gyár r. 12 lóers gép. 50 lóers gép. 3000 munkás. 31 munkás. é. 30 mimkás. Phoebus villamos vállalat r. kir. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. áramfejlesztje Újpest. Újpest.ós tölténygyára Csepel. 10 mvmkás.

30 munkás. 80 lóers gép. 83 munkás. 49 munkás. Kiskunhalas. téglagyára Nagykoros. 80 lóers gép. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi. Molenda. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. Lipták dr. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet. 43 munkás. 230 lóorös gép. a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. Különös elnye. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl. fként Újpesten és Erzsébetfalván. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak. 1570 lóers gép. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. 15 munkás. kaptafát. 18 munkás. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk. (a budapestivel együtt). II munkás. 4 munkás. kincstári kbányakozelség. agyag. és Társa téglagyára Sükösd. 29 munkás. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora. parkéta. 33 munkás. 22 munkás. 80 lóers gép. Budafok. Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r.Borosjenó. 26 munkás. 13 munkás. 1 lóers gép. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász.sztalosárú. 27 mvmkás. t. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. A bognár. 105 lóers gép. 61 munkás. 86 munkás. Visegrád.Borosjenó. ban. 18 mimkás. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-. és Társa vasbetongyára. 6 lóers gép. 125 lóers gép.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott.a. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. 80 munkás. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. Huttera Márton téglagyára Páty. Újpesten kefefát. téglagyára Pestszentlrincz.és fedél cserópgyára Örkény. 88 mimkás. 14 lóers gép. 50 munkás. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. Els6 czeglédi téglagjár r. r. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . 38 raunkiis. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. téglagyára Solymár. A vármegyében fa. 48 lóers gép. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. Egyesült gztéglagyár x.) Visegrád.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos. t. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. M. Visegrád ós Dunabogdány. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel.136 Ipar. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. 45 lóers gép. Flock-Reyhersberg H. téglagyára Kecskemét. mint a legjobb ag5^agtégláé. tégla. t. kir. Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti. 75 lóers gép. gztéglagyára Kecskemét. 4 lóers gép. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. lovag szdrákosi és gödi tégla. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. 40 lóers gép. Nagykörös.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. 60 munkás. Téglagyár és keresk. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. 200 munkás. Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi. 10 lóers gép. Ilyen mé.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el. 100 munkás. \Kt m\\n\iás.és czementlapgj-ára Szódrákoa. Zsoldos János téglagjára Visegrád.. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K. 100 munkás.és bútorgyártással. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi. t. t. t. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják. Pestszentlrincz. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. kereskediéin. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. 2 lóers gép. 300 lóers gép.^iiot ilállítani. 7 munkás. Özv. hitelügy ós forgalom. t. 40 munkás.t t6g\a. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Pestszentlrincz. fia) Visegrád. E tégla teljesen fagj'álló. 300 munkás. Czegléd.és mészéget r. 10 lóers gép. tégla. 100 munkás. 120 munkás. 10 munkád. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. Naxos csiszolóárúgyár r. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. Oberlander és Weisz I.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j. téglagj-ára. sz. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. 45 munkás. 40 munkás. Iti munkás. t. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány. 54 munkás. Újlaki tégla. 280 munkás. a melyek a. János dr.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. 28 lóers gép. 33 miinkás. t. Schwartz Adolf téglagj-ára. 3500 munkás. Pálóczi Horváth István mészhomokk-. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás. t. sz. téglag\ára Vácz. 20 inunkás. t. Aszód.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Halasi mészhomokk és téglagyár r. 30 lóers gép. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. 150 munkás. 25 munkás. )50 mimkás. A vármegyében k-. Budapest-vidéki köszénbánya r. agyagkályha. Egenhofer. Pilis. 30 munkái ós II. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. föld-. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz. Egyesült göztéqlagyár r. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár.

fémtisztító szövetgyára Budafok. Hold András kaptafa. pamut készítéssel és gyapjúmosással. 6 lóers gép. 7 lóers gép. 17 lóers gép. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok. 5 munkás. pamut szövgyára Pestszentíörincz. 15 m_ : : A br. 10 lóers gép.és faártig\ilra Újpest. 44 munkás. Kispest. t. 50 lóers gép. kir. 150 lóerö. Juta. sörte-.s gép. 20 munkás. 12 lóers gép. 150 munkás. és Fia hordógyára Soroksár. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. 8 lóers gép. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. Ugyanitt hatalmas brárú-. gépszíj. Szentlörinczi parkétagjár r. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. 8 munkás. Kis. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske. 5 lóers gép. 730 lóers gép. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály. 380 lóers gép. 9 munkás. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. 15 munkás. 320 munkás. Bripar. 20 mimkás. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. jonó. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. 30 munkás. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít. 80 lóers gép. 8 lóers gép. 10 munkás. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva.és hadfölszerelési gyár is van. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. //eZ/e . 27 munkás. 15 munkás. gzüzem. 150 munkás. 6 munkás. 20 mimká-s. Zwick A. selyemfonás el van maradva. 10 munkás.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. 15 lóers gép. 10 lóers gép. fonáKestéssel. 15 háziiparos. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. 300 lóers gép. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. Egész sereg nagyobb Fonás. Kruck József asztalossága. 800 munkis. Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. t3 lóers gép. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. 7 munkás. 188 mimkás.övöis\io\a Gödöll. Erzsébetfalva. lóers gép.és . 14 lóers gép. t.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény.sef müszövése Kecskemét. 4 munkás. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár. 253 lóers gép. 24 munkás. 6 lóers gep. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. 3 munkás. 20 munkás. 4 munkás. Wolfner kíus. Wolfner GjTJla és Társa br. 24 mimkás. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. 2 lóers gép. Magyar pamut-tpar r. 80 mimkás. 36 munkás. 12 lóers gép. M. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva. t. 4 munkás. 14 mimká. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. Löwinger József els magjar aranyozó. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok. 8 munkás. 12 munkás.és kenderipar r. Plesch H. 15 munkás. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. 7 lóers ^ép. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. 40 munkás. ipartelep foglalkozik kenderfonással. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. kereskedelem. 14 munkás. Schreiber és Maurer szöv. 25 lóers gép. 1500 lóers gép. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. 20 munkás. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. 32 munkás. 8 lóers gép.és szövgyár Vúcz. Vukovics asztalosmunkák gyára r. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest. 16 lóers gép. pesti textilgyár r. 40 munl-ás. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa. 60 munEls magyar fonó. 10 lóers gép. 1200 munkás. 40 lóers gép. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. 4 lóers gép. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa.és butorárúgyára Vúcz. 50 lóers gép. Ifj. 10 munkás. Virág Apró Józ.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr. Budaörs. 100 munkás. villamos és gzüzem. 1000 munkás. 400 munka-^. 8 lóers gép. Weisz Adolf brgyára Újpest. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. Juhász. szr. kádártelepe Kispest. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz.Ipar. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. 20 lóers gép. 25 lóers gép. 80 mimkás. 8 lóers gép. Müller József butorg\ára Újpest. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. Grosz és Ooldmann magyar fa. ö lóers gép. . Némedy Béla asztalossága Aszód. 20 lóers gép. 10 mimkás. 4 lóers gép. 120 munkás. 3 munkás. Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa. 50 munkás. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. 150 lóers gép. 4 munkás. Van még jutagyár. 50 munkás. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. 20 munkás. 4 munkás. 25 lóers gép. t. 1300 munkás. 16 lóers gép. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. 6 lóers gép. Kovács István müszövése Kecskemét. Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. Pestszentíörincz.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. Laczkó Jlihály (iO mimkás. 10 lóers gép. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. Princz Antal kefefagyára Újpest. 17 munkás. 20 munkás.sámfakészítése Újpest. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. 40 munkás. 7 lóers gép.*. 14 lóers gép. fehérítéssel. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz. t. Gödölli sz. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota. 20 munkás. 240 lóers gép 260 munkás. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. Az egész vármegj'ében a br-. PestszenÜörincz. 25 munkiis. 350 lóers gép. 15 lóers gép. 4 lóers gép.ós kötgyára Erzsébetfalva. 15 munkás. 350 munkás. 50 mimkás. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. t. t/jpe«<. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. A : 700 lóers gép. Klikar Adolf els magyar faszerszám.

100 munkás. t.é]i. pálinkafzje és gzmalma Örkény. 40 munkás. 3 lóers gép. és gzmalma Taksony. 3ü0 inunkiVs. és kir. 4 miuikás. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz. 5 munkás. t. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. Schmidl dr.'!ii miuikás. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó. szivarkahüvely. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén. alföldi papirszopóka. Ocskó Ádám . Reisz D.szVicsipartelepe Kecskemét. Braun és Davidovics és hentesipar megyében. Budafok. 36 lóers gép. : A FarUu. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást. 3 munkás. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. 10 lóers gép. munkás. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. 11 munkás. 15 munkás. 135 lóers gép. 2 lóers gép. Frangois Lajos és Társa cs. Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. 25 munkás. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. 4 lóers f. De valamennyinél nagyobb a malomipar. Kobrák czipnpyár Vúcz. hitelügy ós forgalom. 3 lóers gép. Ezek közül a malomiparra 1939. a statisztika adatai szerint.364 lakost foglalkoztatott. Márton cs. Macourek Lajos szeszgjára Üll. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs. '2 lóers gép. t. Kecskemét. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. Gschu-indt-{é\e gyár r. \-illamns üzem. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. 100 munkás. melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. 15 munkás. A szeszipar különféle ágai. Kecskeméti jéggyár r. 3 lóers gép. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. és kir. Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. 8 munkás. 30 lóers gép.és szcsipartelep. 14 munkás. (linner Béla szikvízgyára Alpár. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. 3 lóers gép. Puchle András szikvízgjára Soroksár. Orünherger M. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. és kir. 10 munkás. 3 munkás. 12 lóers gép. 12 muulcás. rum. 50 lóers gép. : Élelmezési ipar. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14. 8 munkás. 7 lóers gép. Papir-ipar. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. A könyvkötszáma csekély. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. 16 lóers gép. udv. 36 lóers gép.AJexin" zsírmüvek gjára Budafok. 300 munkás. Váczon keztyügyárat találunk. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. 8 munkás. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa.. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. udv. 6 munkás. 50 mimkás. 65 mimkás.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék. 8 munkás.138 Ipar. Kecskemét. Vannak nagy ezipgyárak. margaringyára Erzsébetfalva. Találunk szalámi.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. 24 munkás. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. 3 mimkás. 8 munkás.. 20 lóers gép. a czipész. udv. mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. lampion. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. 9 munkás. 30 munkás. 8 lóers gép. . vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. 6 lóers gép.. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. kereskedelem. finomítója.és konzervgyárat is. 6 mimkás. Özv. 24 lóers gép. likr. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar. konyak. A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. Kiváló az egyenruiiakészítö. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. és Társa . fáklya. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. 8 mimkás. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. 2 lóers gép. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is. Nemes L. ti munkás. Rankov Józsof . Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040. Özv. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. 2 lóers gép. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. Kecskemét. Czuba-Durozier és Társa cs. 10 munkás. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert. szállítók franczia konyakgyára Budafok. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. Rigó István szódavízgjára Czegléd.\dria" czipöpyára Zsámbék. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. Az élelmezési és élvezeti ipar. a pálinka. Els kecskeméti konzervgyár r. 240 lóers gép. és Fiai szikvízgj-ára Újpest. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. 750 lóers gép. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. Pálóczi Horváth István szeszgyára. Lampionok. 10 lóers gép. Emmerling Adolf tzijáték. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. miuikás. 5 mimkás. szállítók pezsgborgyára Budafok. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. 60 munkás. Els alföldi konyakgyár T. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva. Hölle J. 24 munkás. 7 munkás. 3 lóers gép. 9 munkás. 3 lóers gép. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva. Sonnenschein E. konyak. 2 munkás. 80 mimkás. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. a hentes. t. 416 munkás. 35 munkás. 10 háziiparos. 16 mimkás. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . 30 lóers gép. 75 lóers gép. t.

A Wollner-féle vasgyár l'jpesten.139 1. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten. gyártelepe Újpesten. — .-t. r. 2. A Magyar Pamutipar 3.

A A hazai kovácsolliató vas.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. gyétr Újpesten.léO '**^. aczélöntvény- . 3. — — ^2. A Löw^-féle faipari gyár Újpesten. ' ! " Jr 1.

r. 4 munkás. 100 lóers. Kmeth Bené (benzin). József" gzmalom r. 2 munkás. 9 munkás. 20 lóers. (leégett). Tápiósüiy : Cseri . Ifj. 64 lóers. 50 lóers. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. 3 munkás. Miske : Miskei gzmalom. 5 munkás. (KoUárszL. Kecskeméti . 5 munkás. 4 mimkás. Skultóti János és Istváné. 7 munkás. Pintér Ferenezé. Walter Lörinczé. 50 lóers. 30 lóers.. 50 lóers. Ókécske : Ókécskei gzmalom r.. 27 munkás. 18 mmikás. 2 munkás. 3 lóers. Vér Jánosé. Báró Harkányi Frigjesé. 10 mimkás. 7 mimkás. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. Gyón : Staudinger Lipóté. t. Nagykáta : Filka Ferenezé. KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé. 20 lóers. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. 45 lóers. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). t. Vjszász 80 lóers. 3 munkás. 8 munkás. 12 munkás.Ipar. 6 munkás. malma. 35 lóers. Thorma Károly szikvírgyára Izsák. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers. 350 lóers. t. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. 15 lóers. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. 40 lóers. 40 lóers. 2 mvmkás. 5 munkás. 50 lóers. 65 lóers. Vantulek Pálé.s. 7 munkás. Duna\ddéki gzm. Hirn Sámuelé. Józsefé. 20 lóers. 16 lóers. 40 ló<<rs. Kocsér : Ifj. 1 munkás. 30 lóers. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. Szaitz Gáboré. Farkas Mihályé. 25 lóers.-néé. Szakái Istváné (benzin). 120 m\mkás. 10 lóers. Szilágyi S. Gubacsi István (motoros) 8 lóers. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. 24 lóers. 70 lóers. 100 lóers. S. 4 munkás. 20 lóers. Verség : Deutsch J. 3 munkás. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). gzmalma. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. Farkas Elek „Árpád" gzmalma. 15 lóers. Kakiics : K. 3 munkás. 150 lóers. nt ers. 4 munkás. 2 munkás. Diószegi Gáboré (daráló). 11 munkás. 46 lóers. 50 lóers. Vén Testvéreké. 10 munkás. Vladár Károlyé. 60 lóers. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. 40 lóers. 4 munkás. Czeplédi gazdasági gzmalom r. 39 lóers. Sámuelé. 3 mimkás. 40 lóers. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. 6 munkás. 80 lóers. Czegléd : B. 4 munkás. Ócsa : Mercz Antalé. 70 lóers. ipar r. Iklad : Kuzma Ferenezé. Miskolczi Testvéreké. t. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). 6 munkás. Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. Tápiögyörgye B. . tí munkás. 5 nnmkás. Gubányi Mnéé. 30 lóers.Andrásé (motoros) 20 lóers. t. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers. 7 mimkás. 100 lóers. Schwartz Samué. 25 lóers. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. Özv. 13 munkás. i I • : — — : : — — : — : — — . 12 lóers. 50 lóers.Mezgazdasági. Törteli Testvéreké. 50 lóers. — — : : . 95 munkás. 21 mimkás. 60 lóers. Boldog : Bakorik Károlyé.) 80 lóers. 35 munkás. Zagyvarékás : Glück Salamoné. 3 munkás. 25 lóers. 7 munkás. 141 dolgozó telep© Szeremle. 5 munkás. 8 munkás.. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. kereskedelem. 4 munkás. 7 munkás. 9 munkás. 50 lóers. 6 nninkás. hitelügy és forgalom. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. 16 lóers. 1 munkás. Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. Nagykátai járás Káka : Ifj. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. 7 munkás. Sükösd : Siptór Jánosé. 3 miuikás. t. 8 lóers. Halasi gazdasági gzmalom. Gyalog Jánosé (daráló). 18 lóers. 25 lóers. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé. 100 lóers.50 lóers. 7 mimkás. nem gzüzemiíek megjelölésével. 8 munkás. 4 munkás. 2 mimkás. t. 6 lóers.. Schwartz Móré. Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). 30 munkás. egyesült gzmalom r. 4 munkás. 3 mvinkás. Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. 9 munká. Bátya : Vojnits Gergelyé. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. 4 munkis. 2 munkás. 30 lóers. 4 munkás. 25 lóers. 200 lóers. Farkas Eleké. Rádapuszta : Forster Kálmáné. 2 miuikás. A A vármegyében. t. Gyömró : Gyönircy Aurélé. 10 munkás. Hunnia gzmalom r. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. 3 munkás. 2 mimkás. Ifj. Kook r. 6 munkás. Krigovszky Jánosé. 4 munkás. 6 munkás. 9 munkás. 20 lóers. 20 lóers. 5 mimkás. 30 lóers. 1 munkás.: Walter József és Társáé. 30 lóers. 6 mimkás. 10 lóers. Ili munkás. 6 munkás. 6 mimkás. és Társáé. 350 Györgyé. 25 lóers. 4 mmikás. t. 16 mimkás. Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). Czeglédi gzmalom r. Özv. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. Pilis : Özv. 3 munkás. Túra : Dóra Istváné. 2 munkás. 40 lóers. 30 lóers. t. Weszely Dezsé (daráló). 300 lóers. Hunyadi F. Biai járáS (daráló) 10 lóers. 4 munkás. /zsdí. Molnár Imréé. 3 munkás. t. Gomba : Szemére Hubáé (daráló). 120 lóers. Keczel : Fischl Móré. és Fiáé. t. 100 munkás. : : : — : ( . 14 munkás. t. Körösi Antalé. 70 lóers. 40 lóers. t. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. Holló Istváné. Szüle Lajos két malma. 102 lóers. a : — — — — — munkás. Szántba Pálé. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. 9 mimkás. Kovács Gáboré. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. 30 lóers. Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers. 7 munkás. Özv. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. t. lóers. 240 lóers. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. 120 lóers. Kálmán Istváné. 3 munkás. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. Stehr Jánosnéé. 4 munkás. Kiskörös : Guttmann M. Tápiószele : Barta Kristófé. 30 lóers. t. 13 munkás. Kiskunfélegyházi II. Kálmáné (benzin). 10 munkás. 4 munkás. 3 mmikás. 14 munkás. 7 munkás. Zsámbok : Varga Istváné. Szakmar : Szabó Jánosé. 1 munkás. Szentkirályi Tóth Sámuelé. kereskedelmi. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. 9 munkás. t. 40 lóers. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. 90 lóers. 4 mimkás. 60 lóers. Nemesik Gusztávé. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. Solt : György Józsefé. 8 lóers. 30 lóers. 75 kás. malma. 18 munkás. 17 lóers. Novak Júuosé. Kiskrösi járás Császártöltés. Túrák J. 4 munkás. 6 munkás. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. 85 lóers. 1 munkás. Váczszentlászló : Borbás József néé. (szívógázmotoros). 8 munkás. 3 munkás. Imréé (villamos daráló). malom és gzfürd r. 100 lóers. Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. 50 lóers. 4 munkás. 12 munkás. lóers. t. B. 8 lóers. 50 lóers. A járásokban. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. Kovács B. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. Hajós : Stareck Károly és Társáé. t. 1 munkás. 7 munkás. a következ malmok állanak fönn városokban. 85 lóers. Lajosmizse : Buday Péteré. Oregcsert : Gatter Jánosé. 111 lóers gép. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. Kliirer Ferenezé (motoros). 60 lóers. 30 lóers. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. 8 lóers. 90 lóers. t. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané. 203 lóers. 3 munkás. Üll Geley József . 4 mimkás. 3 munkás. Sertóshízlaló 30 22 munkás. 100 lóers. Kovács Gézáé. Törtei )r -x wffy Emilé. 1 mimkás. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. 42 lóers.Cornélia" gzmalma. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. 7 munkás. 2 mimkás. 65 munkás.

. 4 lóers gép. Halfer József festékgyára Budakeszi. Pánd : Baratiyi István ós nejóó. 12 lóers. mtmkás. 35 lóers. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral. 7 miinki'is. 45 lóers. zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek.olé (twnzin) 20 lóers. 15 lóers. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers. !l munkás.és mázgyára Újpest. t. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n. Pestszentlrincz. 6 munkás. 80 lóers gép. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. a hol nyomda és fényképész ne volna.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz. Ifj. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné. 40 lóers. kencze.. Biehn János aszfalt. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. Marljm L. 14 lóers gép. P/coí-f. t. Nagy jelentség a festékgj^ártás is. 2 m\mkás. kir. 20 mimkás. 3 lóers benzinmotor. 12 lóers. 18 lóorös. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. 60 munkás. Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva. 280 lóers gép. 120 munkás. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. 120 munkás. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. 20 lóers gép. 48 miuikás. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. 8 munkás. Schmiedl Márk szappangyára Vácz. 10 munkás. 4 munktis. Ezek közül . Tápióbhsle : Bátori Voiio/. 1 m\inkiís. 15 munkás. Olajipar társaság Rákospalota.és szódagy. ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl. Els pesti íptídt'um. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. lóers. 50 mimkás. Gyufagyárakat Budafokon. 500 mvmkás. Ilits Kornél lakk-. t. Sándori és Trencséni . 5 m.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. Winlemitz Gyula szappan. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. mosóport. ti miuikáí.30 lóorös.142 Ipar. Újpest. 80 munliás. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100. 100 m>mkás. 75 lóers gép. 4 munkás. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. Olaj. és Társa betéti társaság festékgyára . 9 lóers gép."> »i — . 37 lóers. olaj. fogkrémet.. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest. 15 mvmkás. 4 munkás. Iti muuki'us. Hoffmann Ignáczé. ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. 55 lóers gép. 2 munkás. 150 munkás. illatszert. 7 munkás. eszencziák. .Bwcío/ofc. 20 munkás. 2 inunliMs. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers. Soroksár.') munkás. 250 raimkás.és pipereszappant. 250 lóers. 40 lóorös. Tököl : Kudi Ger. 3 lóers gép. 70 lóers gzgép. gyümölcszamatot. 2 munkás. Szódi Móré. 8 mimkás. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. kátrányt. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. 100 lóers gép. 25 munkás. Özv.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva. 45 Épltfl-ipar.\midon" keményítgyár Taifcson!/. Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar. 40 lóers gép. 1 10 lóers gép. vogj'i termékek. 30 lóers. 40 munkás. 120 munkás. 40 mimkás. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk . Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják. Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó. 6 lóers gép. A vegyi gyárak aszfaltot. 16 lóers gép. M. A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik. 4 mimkás. koreskodolom. ós G. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva. Újpest. 35 munkás. !í munkás. (lipiizin). Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. Újpest. 10 munkás. 180 lóers gép. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja. Wolf Vilmosnó szappanfzje. 2(1 lóorös. Reiaz Frigj'es dr. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. 16 lóorös gép. 138 munkás. Erzsébet falván. Alig van jelentsebb helység. vazelint. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. 6 lóers gép. 12 lóers gép. Magyar Itigkgyár Kispest. : lóers gép. tetemes részét a A k- és m- . építési kedv nagy. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. Keleti dr.ós kátránygj'ára Kispest. 2.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé. 100 lóers gép. szódát és lúgkövet termelnek. festék. 3 munkás.'elyé (daráló). (üzemen ki\Kil. Lorilleux Ch. Van számos keményít-. Oalgamácsa : Schott Nándoré. és Murányi vegyészeti gyára Újpest. 16 munkás. 7 lóers gép. egyéb iparágak rovására. 450 munkás. Burján Pálé (benzin). t. Tiirák Jánosó. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. 8 munkás. Horváth Józsefé. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése. Krayer Ede és Társa festék-. . 28 lóers gép. liitolügy ós forgalom. 30 lóers gép. Tóalmás : Piffkó Jánosé. Móczár Gyula festékgyára Solymár. 100 munkás. Fát : Nagy Lajosé. 32 lóers gép. különféle fénymázakat. ii lóiTs. 12 lóers. miinkiW. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest.s vazelinmüvek r.) I. 120 lóers gép. Rákospalota: Huszár Lajosé. 14 munkás. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. 2 munkás. Ráczkevc : Gnczy Miliályó. A városokban több is van mindegyikbl. 7 lóers gép.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. 14 lóers. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. 58 munkás. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. 4 numkás. Budafok. Van egy szentképkészít ipartelep is. Tápiószccsó : Potárv F. ós Jánosé. Liva Józsefé. 260 munkás. . 7 munkás. Cséry-féle szemétfeldolgozó r. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. 20 lóers gép. 4 munkás. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak. 100 munkás. szájvizet. Soroksár : Ledofszky Gézáé. TápiöszenI marton : Itj.

104. alakult 1909-ben. mint az O. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. Xagjkátán 2. 4 munkás. Solton 1. Kiskunhalason 3. 50 tag. Foton 1. 60 üzletrész. évi XXIII. 9 mvinkiis. 1156 üzletrész. tagja. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú. Prager Ferenez. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. A . mint az O. fegjintézet nyomdája. Vesszösi József. mint az O. Dunakeszin 1. K. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben. kor. Alakult 1! 01-ben. Fekete Miliály . I . Kecskeméten ö. mint szövetkezet. 2 munkás. tagja. 4 munkás .s-e egész területén a vendégls. : — — — : — — — meléssel. iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. 12 munkás Wemer Ferencz. Szentendre : Schwartz J. Aszódon 1. bútorcsarnok és hitelszövetkezete. hitelügy és forgalom. mint az O. Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. 3488 üzletrész 174. 57. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást. 2362 üzletrész. 164 tag. tagja. Kiskunlaczházán 2. Szalkszent márt ónban 1. szállodás. Kalocsán 4. czipészek nyersanyagbeszerzö. Újpest : Fuchs Antal József. mint az O. H. Szabadszálláson 2. beraktározással. a melyhez a fürdk is tartoznak. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. mint az értékben. Fülöpszálláson 1.200 kor. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében. tagja. tagja. t. Kunszentmiklóson 2.800 K értékben. Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. hanem azon túl is. Els nfgyalföldi hirlapkifdó. Nagykörösön 2. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. Ujkécskén 2. mint az O. K. plal^uit H'OO-b. kávés. Alakult ISíl'J-ben.480 korona órtéklien. K. mint az O. értékben. tehát a szaporodás 1157.-cz. csipkeverés és kosárfonás. H.400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet.^ében. 6000 K. kereskedelem. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. Mayer Sándor. 60 munkás . K. Gödölln 2. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. árúterAlakult 1900-ban. . Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O. Xyersanyag-beszerzéssel. meglehetsen el vannak terjedve. Tasson 1. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. tagja. ipartestületi hitelszövetkezet. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros. Monoron 2. 97 tag. 7500 értékben. .200 K értékben. taaja. 10. Ez a szám tíz év eltt 2062 volt. orsz. 2 munkás. . Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van. értékben. Ujszászon 1. 3 munkás. Váczon 3. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2. Híres a halasi csipke is. 217 üzletrósz. Fischof Henrik. 44 tag. Xeményi Testvérek. széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete. Foktn 1. Dusnokon 1. 845 tag. tagja. Ráczkeve : Róde Miliály. K. hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett. H. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . 40. pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. H. O. í( miinkíls. Budafokon 1. 31. 73. tehát azok fejldésnek indultak. Kiskunfélegyházán 2. Irsán 1. Alakult ISOö-ben. . Alakult 1907-ben. Czegléd : Xa^ry Elek. Czegléden 5. Kiskörösön 1. 123 tag. K. 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. Szilády László. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. 155 üzletrész. tagja. H. kezet. míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. K.és nj'omdar. 5 mimktis. H. H. H. Alakult I8íl9-ben 798 tag. Monor : Süveges József. Gzfürd is sok van. Bors Károlyné. termel és áritcsarnok szövetkezete. Kiskunhalas : . 150 Újpesti üzletrész. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. Erzsébetfalván 1. Újpesti munkásotthonszövetkezet. Mvés. Visegrádon 1. nuinkás Sel ök Béla.250 K.'u. kir. Fischl Dávid . 462 tag.Kiípcíí . még pedig nemcsak az ország határain btlül. 312 üzletrész. H. mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. ellenben az iparhoz közelebb álló ágak. K. Kalocsa : Jurcsó Antal. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. Dunavecsén 1. Ráczkevén 1. tagja. A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik. \Wö üzletrész. Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. 4 munkás. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete.és szállodás ipar. Salgó és Társa. t. mint a harisnyakötés. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére.• Ipar. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el. Szentendrén 1.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t. Gichner Gábor Spitzer Vilmos .850 — — korona értékben. H< rváth Gyula. A statisztika adatai szerint a vármeg. K. Ókécskén 1. Igj' a . nemcsak a városokban. javitointézot nyrniilája. mint az O. 110 tag. Az 1898. H. 1903-ban árúcsamokot. Jászszentlászlón 1. Kerekegyházán I. Újpesten 3. Alakult 1807-ben. Vúcz : Dercsánvi Dezs. értékben. börraktárszövetkezete Czegléden. Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. Budafok : Leopold és Frank. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. Alakult 1903-ban. . K. Apostagon 1.. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Izsákon 2. A vendégls-. £«n«sením»fc/<ís Özv. Erzsébet falva : ilártonfi L. Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. értékben. a mi 56 százaléknak felel meg. 4 munkás Kir.

Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22. : A községi faiskolákból kiültettek 12.000 koronát meghaladja. .'!. összesen 963 keres lakos foglalkozott. Wahrmann Mór 1891 1892. Heves. legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30. Budapest székesfváros. Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182. budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki.723 koronát. Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék. Az els megalakuláskor. Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét. Az irodában be volt iktatva 32. . A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor. Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. eddig Icifizettek 6310 K-t.594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. Esztergomot a gyri. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt. községeknek.329 kat.set 50. K . városok területére terjed ki. . Nógi-ádot a beszterczebányai. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt. Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57. véleménj-i. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest. továbbá a pesti.980 K. Ezek között A budapesti A vármegye A A A .144 Iimr. 239 drb öreg. Ekkor már a kültagok között. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis.!. solyera'. átlagos kereset 60. Esztergom. Appiano 1857. Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban.660 koronáért váltotta be. Heves és Küls-Szolnok.^ul)ót tennílt. az itt lév szab. . liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség.895 K-t. iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában.990.211 kg. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez. 1869 augusztus 2-án történt. átlagos kereset 68. A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868. . hold. A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17. . városokkal együtt. . Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50. liitelügy és forgalom. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. Eunek a sok selyemhernyónak 13. kiknek száma 30 volt. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. kamara vagyona a 200. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. 1869-ben. Kecskemét és Székesfehérvár szab.630 K-t. koroskodoU'iii. évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i. 1890-ben pedig. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés. Lánczy Leo 1893-tól máig. Steinacker Ödön 1886—1892. Szvetenay Miklós dr. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. Szolnok. a mely a pozsonyi. debreczeni. eddig kifizettek 35. Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig. Eberling Gusztáv dr. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6. kir. összesen 3295 drb szederfa. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. szederfát és 4. adott 12 törvényjavaslatra. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk. 1869—1886. legnagyobb 116 K.100 K-t. Fehér. 1850 szeptember 4-én. Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. . 1 . összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt. ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után. kassai.550 K-t. értékben.376 drbat. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel.834 koronát. . pilisi. Fehér. Esztergom. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30. . kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. Van 48 iparos és 48 keresked. Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. bóiös kiilacsokaf készítenek. migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A . kamara területe 17. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. legnagyobb 129 korona. hanem még a tengeren ti'il is. a székesfváros. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60. Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50. . a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. kir. temesvári.788 K-t. . kamarai tagok sorába.761 ügj'darab. Nógrád.899 drb 2—3 éves csemetét. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl. . soproni. gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. Antal 1850 51.

épít-. soltvadkerti. Pest szent lrincz. 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. .-cz. Rákospalatai iparosifjak otthona.-cz. aszódi. liitelügy és forgalom. rákospalotai yegyes. rákoskeresztúri általános. Iparosifjak önképz egyesülete. föld-. Szcsök.sok és szállodások ipartestülete. társulatok. CsizmacUák. Epitiparos munkások egyesülete. péczeli és rákoscsabai egyesült. gödölli. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893. Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. Kecskemét: Iparegj-esület. szabadszállási általános. t. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir. állanak fönn dunavecsei. Czegléd. évi X\T. t. alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. fa-. Kovácsok. az abonyi. évi XXVIII.I. ipartestületek. kiskunfélegj'házai. Budakeszi iparoskör. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. soroksári általános. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör. kispesti általános. Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott. alberti-irsai. Monor. az ács-. kecskeméti. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé. elbb négy. Kunszent miklós. Rákospalota. még pedig úgy. lajosmizsei. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884. Haidekker Gyula és : : : . kalocsai. Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén. Monori iparos olvasókör. Gödöll. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. tápiószelei. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . A Magyarországi munkások rokkant.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel. kiskunmajsai. Kiskunhalas. Üjpest. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. szentendrei.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt. általános ipartársulat Váczon. váczi és a zsámbéki ipartestület. szál Ó-. czipész-. kunszentmiklósi. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. vas. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott. . nagykátai. Erzsébet falvai iparosok köre. erzsébet-kossuthfalvai általános. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. újpesti vegyes. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. elintéztek 21. Budafoki iparoskör. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. majd hat. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. kereskedelem. solti általános. kiskrösi. albertfalvai. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely. Erzsébet falva. nagykrösi.s^esülete stb. Kispest. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. . A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. Budafoki kádárok egyesülete. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata.' ipari szakegyesületek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. czeglédi.- Ipar. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. Dunapataj. Kalocsa. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. monori általános. budafoki. 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta. alapján. szobafest-. A vármegye ipari élénkségét jellemzi. : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- .és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. Kókai iparos társaskör. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt. Üjszász és Vácz. kiskunlaczházai általános. kiskunhalasi. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö. kocsmáro. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt. Iparosifjak önképz egylete. újkécskei. melyek a következk Szabók. mikor Brooser Mórt li.

229 1 orvos. : . 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos. 116 beteg Zsámbék I orvos. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. Ócsa 2 orvos. a biai. 403 férfi. kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r. Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik). !t. 74 nö.-cz. Üröm 2 orvos. 1278 férfi 58 n.: 14(> Ipiii". együtt 592 tag. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár. 515 beteg Barosjenö. : . Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. koiv. : . együtt 514 tag. Kistrrcsa 1 orvos. 491 beteg M^nor. 1122 gazdasági (gözcséplö. : . poraázi és ráczkovei járásukra. 504 férfi. együtt 2342 tag. : : 1 : . : . 818 beteg ÜUö 1 orvos. ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. 13. : . a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján. 729 beteg. Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. Dunibogdány 1 orvos. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. monori. volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés. gödölli. 1097 beteg. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra. 367 beteg Budifok 1 orvos. Kecskemét. 3 nö. — 1 — — Az 1907. együtt 18fi. kecskeméti. 4162 beteg. 116 babsstvizsgálatot. együtt 385 tig. 76 beteg . a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba. 5 orvos. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. : . 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. 396 beteg Visegrád : 1 orvos. 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. : . Szentendre: 1 orvos. M : . 129 beteg. A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. Aszód. A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. t. 651 beteg. Tagok száma az 1908. t. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. 425 férfi. : . 1 183 beteg orvos.iki tégla és mészéget r. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . : . 4534 beteg. 660 beteg . Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását.lnok. beteg . Szigetszentmiklós: 1 orvos.332 beteget kezelt Kispest 2 orvos. : . (Visegrád) betegsegélyzö pénztára. Péczol 100 beteg .195 volt a tig.-ikodflciu. t. együtt 1336 tag. m3ghilt 17. de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. B g. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. hilolügy iw forgalom. 2175 liö. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. 120 beteg. együtt 733 tng. : .358. : . : . 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906.5 tag. Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára. együtt 3885 tag. 472 n. : 1 . együtt 5 2 tag. 280 férfi. . — — — .-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. „Lechner" rákosi tégbgyár r. együtt 2818 tag. 84 beteg Budakeszi 2 orvos. KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra. az alsódabasi. Gyömr I orvos. 204 férfi. Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. : : . 308 beteg. t betegsegélj'zö pénztára. 099 férfi. Tagj linak számi az év végén 7093. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. 10 nö. dunivecsei. együtt 4683 tag. 1030 nö. 1434 bateg Bi i 1 orvos. 10 nö. Pilisszántó 1 orvos. : . Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára. meghalt 54. 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. : : : : ._34 nö. Ezek közt 49. Budaörs 1 orvos. 125 beteg Vecsés I orvos. Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. 115 nö. Rákosliget: 1 orvos. : . gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. 1030 n. 7337 beteg Erzsóbetf dvj. S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok. együtt 641 tag.431 beteget kezeltek. kalocsii. : .-toi. 398 beteg. Csepel: 2 orvos. t. Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. évi taglétszáma a következ volt .910 tagg'l. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. Czeglédberczel. 3024 beteg Soroksár 2 orvos. Péteri 1 orvos. hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer.ikeszi 1 orvos. évi XIX. gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak). Kartal 1 orvos. betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik). 1679 beteg Békásmegyer. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára. Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. Dun. 1008 beteg Czinkota. Nagytétény: 1 orvos. 1071 beteg Rákoskeresztúr. 2137 beteg Albertiirsa. együtt 10.rtestület beteg. hanem azok hozzátartozói is részesültek. Érd: 1 orvos. Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. Magyar pirautipír r. ÜSS no. 135 beteg 1 orvos. Pilis 1 orvos. Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot. Összesen 7 ip. 406 nö. tartott 374 gyárvizsgálatot. Ráczkeve 1 orvos. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. : : : . Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi. Sójkút Törökbálint 1 orvos.és irószergyár r. együtt 499 tag. Solymár. Báleolvadt a czeglédi. a kik 90. óv végén 168. : . (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. ngykát'i. t. a töbi padig csiládtig. Budakalász 1 orvos. : : : . 219 beteg Kishnrta 1 orvos. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi. 372 beteg Alsónémedi.224 beteg . 375 férfi. 405 férfi tiig. 1844 beteg. 694 beteg Piliscsab i. együtt 610 trg. . Kiskunlaczházi : 1 orvos. Nagykovácsi. 8735 férfi. Rigler József Ede pipir.segélyzö pénztára 3770 férfi. Hitásköre kiterjed Czegléd. 312 n. Pomáz orvos. 238 n. Csobánka. Ujl.

Munkások száma 30. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. csak úgy tehetnek szert.ós 415 súlyos moghotegedés. ezek közül 64 n. Villamos ár. Termelésképesség 220 kw. Nagykrösön és Újpesten. A hajtóer 300 HP gzgép. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. meghalt 14. Spmyol-.*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. — — D — C . T. Szentendrén. Monoron. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. . A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs. áUandó munkásanj^agra. ptára. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak. Nagykrösön.ós villám. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás. Czegléden. Rákospalotán. Gyárt aetherikus olajakat.és gj'ártelepeit. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. a mely szintén csinos dolgokat alkot. de inkább gyakorlati jelleg. hiteUigy ós forgalom. ezek közül 2 n.és Törökországba. A nagyobb ipartelepek belátták. Budapest-budafoki h. évben már be k Uett szüntetni. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás. falván. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. s 3 épületlil áll. Olasz-. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat. sósborszeszt. van Ausztriába. Albertfalva. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. fióktelepe van Bécsben Budafok. H. t! bets. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. és kir.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára. Kunszent miklóson. Orosz. Czuba-Durozier és Társa cs. Kecskeméten. h'amokat az iparosok továbbképzésére. Budafok. Üjkécskén. Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar. é. betegsegélyzö pénztára.inczia-. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. Keletkezett 1899-ben. Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. Kórház. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. Területe 3200 m. Budafokon. A vállalati . Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. Tagjainak súlyos mcgbotogedés. tott Czuba-Durozier W.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. Gyárt szappant. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. és Münehonben. Fr. Piacza az egész monarchia. kereskedelem. A telep 3 épületbl áll. t. Tagjainak száma 697. iparmvészeti iskola tanmülielye). Mimkások száma 80. Évi termelési képesség 7500 hl.'íS — : — — . lüskrösön Kiskunhalason. meghalt 41. Csak konyakot gyárt. Brázay Kálmán vegyészeti gyára. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. Solton csipkever tanmiihely. Albertfalván. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára). Munkások szám i 6. Bécsben ós Párizsban. Gödölln. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. Munk. vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. kir. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. eszencziákat és vegyi termékeket. Tagjainak száma lO. és Ulbrich Gyula. Szabadszálláson. volt 1794 könnj. mind a gj^akorlati mülielymunkára. A gyár áll mi kedvezményben részesül. melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. — — tekinthet vissza nagy múltra.isköny\-tár \-olt 3 telepen. Kalocsán. Fürd. a hol oly nagy volt a részvétlenség.Ipar. Aszódon. kivéve Kecskemétet. hogy helyes szocziálpolitikát követve.Alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Budapesten. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe. megfelel pinczékkel.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak. Területe 2200 m. Kecskeméten. ErzsébetKjskunf elegy házán. Mimkások száma 9. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. m. melyeknek 4476 tagja volt. melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra.mpgh ilt 19. Újlaki tégla. udvari szálUtúk cognac-gyára. Német-. ipari számtan és mértan. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. Csepelen. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll. Soroksáron. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. 1884-ben alapíBudafok. Munkáskör fönnállott 3 telepen. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola. Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára.266 munkással. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. hajtóer gz.s két épületbl áll. iparosiskolák az 1884. Taglétszáma 900.

-t.000 és 20 épületbl áll. A hajtóer 1. Munkások száma 100. Czegléd. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. É\i termelés kb. de mih 'lyt a villamos telep elkészül.-t. Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll. ton. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok. ezek közül 8 nö. Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb.ii és ázsiai Törökországba. Évi termelési képesség 3 —400. Tálassy Ari). A híjtóeröt kézigépek adják.000 db szivarszípka.000 palaczk pezsg. 40i>. famegmunkáló s más specziális gépek. a kik közül 1 6 n. hosszú pinczével. A és Szent Gellért-sör. Els czeglédi téglagyár r. A találmány 30 éves és eleinte kb. 1908-ban részv.148 Ijiar. Különlegessége . Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. dr. és Sch. 5 k.és két melléképületbl áll. Budafok. Fabianek Vilmos. A gyár területe 12. — Halász József szivarszipkagyára. Sört és malátát gyárt. Munkások száma 95. Hajtóer 80 HP gzgép. KülönBudafok. Évi termelési képespinczével. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. Extra. hitelügy és fcrgaloui.T m.000. 1887-ben alapították a tulajdonosok. ezek közül négj' n.500. eiu-óp. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. 1906-ban alapította Sch. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. 1885-ben rlapította Balogh József. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe. benzin és villám. A hajtóert 80 lóers gzgép adja. Munkások száma 54. konyak.000 m*^ s 16 épületbláll. Eke. Munkások száma 50.-ban alapította a tulajdonos. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette.Transylvania sec". S. Mimkásiik száma — — — . és V. fdapították a tuli'. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. munkások számi 450. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik. A gyár adómentességben részesül. Hiz i piacza az egész ország.50 lóers gzgép. 1900-ban Budakalász. Évi termelési képesség 1. konyak. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r.mi segélyképen 25. Hajtóer 300 80. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. Törley József és Társa pezsgö-borgyára. A gyár területe kb. s ezek közül 220 n. kiviteli piacza Bécs. ingyenes szolgálati — HP gzgép.. 1852-ben alapította id. Éjszakaraerikába és .i-. Budafok. kivitel e van Ausztriába. kik csak a palaczkokat mossák. M. — HP Belgiiiitiba és . József. Hazai piacza az egész ország. Termelési képesség évente kb. S.000 korona érték. árú. Bálint András és Antal Antal. Területe 32. P. Szegedi László. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. ezek közül 60 n. Maltosm. Hazai piacza az egész ország. korongokat. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok.000 palauzk. Hajtóer S ség 3000. az osztrák tartományok és B. 30. ezek-közül 40 n. Ka\ateh piacza az egész \nlág. ki\'itele vf n Ausztriába. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon. Haz ai piacza Czegléd és környéke. : ruházkodás stb.János. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. egy km. Különlegessége Szalon-.jdonosok. a ki a festéket és eljárást föltalálta. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára. növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. Vannak munkásjóléti intézményei. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. János. villamos áramot vesznek igénybe. Angol és Oroszországba. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. els magyar pezsgbor-gyára.-t.id. -A. kivitele van Ausztriába. Kunszentmiklós. Hölle János MárBudaörs.-t. Budafok. gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint. mázsás vattát. Jlvinkások száma 24.000 hl. akkumulátor-telepek. Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok. a V. 1887-b9n keletkezett. vagyis naponta 30 35. Hat épületbl áll. Bíró Mihály és Czegléd.társasággá alakult. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába. Hólle J. kereskedelem. gyújtó.. Fióktelepe van Kbányán. munkások szárai 35. s egy nagy gyárépületbl áll. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong. Különlegessége a Fmke. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. közöttük 8 n.Miklós Budafok. Gyárt növényzsirt. Kiskunhalas. 7200 m^ s hat épületbl áll.-t. Területe 42000 [j in. Németországba. Évi termelési képesség 200. Tervbe van véve. Hac/^ay .-t. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt. hold és öt épületbl áll. Vasúti stb. É\n termelési képesség 3400 40000 mm. Munkások száma 8. A gyár területe kb.ílkán-államok. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. A hajtóer 75 lóervel gz. Sándor Rezs. Gyárt foszforos és svéd gyufát. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. Pannónia sec. ezek közül 26 n. Munkások száma 41(1. Téglát és tetöcserepet gyárt. mint a Badai laizCzegléd. Halfer József festékgyára. a késbbi híres bécsi szállodás. ISliíl-ben építette Froliner Budafok. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába. Fiókti'lope van Budapesten. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. A gyár területe 4'. ezek közül 3 nö. — — m . a mely álle. 188t. s 67 épületbl áll. Unió magyar általános gyufagyár r. liosszú villamos motor. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt.l. Hollandiába. I'ló-telep daráló dma.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint. Mimkások száma 30 40.000 1. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. Kecskemét. Nagykáta: Solt. Munkások száma 10. Évi termelés 230. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos. Különlegessége a négycsillagos. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. Alapította Gombó Arnold. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja. Kiskunfélegyháza. Budakeszi.\merikába. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. Hazai piacza az egész ország. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József. legessóp» a . Keletkezett 1904-ben. nyugdíjintézete. Schinidl dr.000 1. Kiskimlaczháza. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina. A gyár egy f. Naxos csiszolóáru-gyár r. Szerbiába és Lengyelországba. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés. Munkások száma 2 férfi és 50 n. 1873-ban ifj. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. — — — Cliinába. O. 2000 hl. László. O. muukáslakásai. ezek közül 43 nö. A gyár liárom épületbl áll." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

a M. V. 2. mühelytelepérl Rákospalotán. Részlet . A váczi köt.IfiO V 1. — — 3. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen.és szövgyár. A.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

Czegléden é. Mindamellett a kivitel szaporodott. Ez az oka.. czikk. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. de állandóan magas. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. st sok esetben tlrágábban értékesíthet. Mind él. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. Il>nr. de a termés-m''nnyi. Éjszakamerikába. Mind a budapesti. — A len. hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált. a bárányokat felliízlalva. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik. líitt-lüjiy és forgalom. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. mint fontos kiviteli ág.szempontjából mind mennyiségben. Czegléd.st znek. A baromfi ára igen változó. A sertés ára ingadozó ngyan. kesíthet. mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. Az értékesítési viszonyok kedvezek. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye. középfinom 240 385. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. a melyet megérdemelne. tojáskereskedés a külkereskedelem . a mikor Amerika mind megvásárolta. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. 162 síigok. — A van. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl. melyek kiviteli piacz (Nagykrös. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon. disznózsír. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. mint Buda])esten. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet. Kecskeméten. bár újabban ers versenynek van kitéve.< Kiskunhalason virágzik. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. mind értékben örvendetesnek mondható. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. igen élénk. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. — — — — behozatallal is kell pótolni. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken. koroskodolt'in. ló. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. gyapjuüzleí.ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. Állati tcr kck. hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma.és kender-kereskedés nem áll magas szín- . msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. Azokon a vadékeken. A lúdszárnjiroUnak. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy. jó áron. A készletet marha-.és szalonnakereskedés jelentékeny. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. — — — : — . A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. a mi természetes is. az értékesítés kedveztlenebb. A hüvelyes vetemények. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. A gabonanemek közül a búza. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. Azokon a vidékeken azonban. A tejes-malacz is keresett czikk. Kiskunhalas.snek.

Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. jól értékesíthet. csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. liitelügy és forgalom. átlagárban váltotta be. cseresznye. fleg a nyugati államokba. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír.-t.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I. Czeglétli keresked ifjak kaszinója. alma. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. zöldbab. mind iiz O. ti'gja. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek. H. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim. paradicsom. a takarmány minden idben keresett czikk.Al'. mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. Kiskunfélegyházán. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. elegend hordója. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye. Hatásköre kiterjed II köz.i0 darab 200 koroniis részvény. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület. K. Rákospalota. A vasútépítéshez szükséges bükk. szilva.és fakereskedelmi r. p. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. 12. A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354. st a zöld takarmány is. de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet. vonalon. Czegléden. 142 tag. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K.000 korona. Alaptke 250. Alnptöke 100. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. : . melybl kivitel is van. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. hagymák. A homokon ter12. a termett 5. káposzta. 1000 darab 100 koronás részvény. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot. Hungária terménykiviteli r. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. . Dunnvecséii.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel."épre.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe. már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében. körte. Nag^'körösön. föl. A gyümölcsök közül a meggy.Ipar. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. A kereskedelmi testületek. Erzsébet: — — — dk — — : . A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú.)-bpn. A paprika-kereskedés és kivitel számottev. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. Alakúit 1905-ben. és osztályú A dohány a II. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. nvári és szi baraczk. — — — — — K K — . 4:ill0 konma értékben. mint föntebb láttuk. A fakereskedés nem nagy arányú. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba.051 kg-ot ként. 215 üzletrész. A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk.000 korona. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete. kereskedelem. spárga. dió és dinnye kiváló. alakult 190. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason.121. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta. KiskunfélegyV áza. saláta. osztályozzák.-t. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei.-t. a fonnyasztott luczerna. Ez utóbbiak kivitele óriási méret.'ízdasági értékesít szövetkezet. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. A zöldségfélék.kult l!l(l2-ben. Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is. virágzó forgalmat mutathatnak föl. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. Alakult lUOli-ban.

H. 500 darab üzletrész. Alakult 1870-ben.000 korom.1)U ffilvni Ipar. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja. de ezekbl egj' sincs a vármegyében.-t. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva.. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag. 28i.-t. Aszódi takarékpénztár. r.000 korona. — Czcglédi : népbank r. Alaptke 200. Monori kereskedk köre. Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi. Alpári hitelszövetkezet. Pestmegyei abonyi takarékpénztár. H. 307 tag. tagja. 286. Keletkezett 1896-ban. tegja.ib 200 koronás részvény. Alaptke 160. Alakult 1893-bíin. 25. vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet. Keletkezett 1868-ban. (Bötelep Ksztmiklós. — — — — — — — — — . 20. 200 dorab 100 koronás ré-szvény. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\.000 Alberti. HITELÜGY.ptöke 720. K. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán.000 korona. 800 darab 200 koronás részvény.T iizlftrész. Alsónémedi hitelszövetkezet. H. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására. SoltvadktTten és Dimavecsén. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Alakult 1909-ben. tag. K. Alakult 1907-ben. t. 247 Akasztó. mint az O. Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete.4. Aszód. tagja. 853 Alsónémedi. A Abony. 200 koronás részvény. Alakult 1890-ben. Újkécskei kereskedk köre. mint az O. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III. K. mint az O.50 korona. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't. 488 tag. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben. Váczi kereskedö-ifjak társiüata. Alaptöke 100. kereskedk egyesület*.000 korona. Apo/ilag községi hitelszövetkezet. 416 üzletrész. Akasztó községi hitelszövetkezet. Els dunavidéki takarékpénztár. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy. 3600 darab 200 koronás részvény. üzletrész. tagja. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . 849 Alpár. Alaptöke 200. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. Alakult 1883-ban. Nagykrösön és Váczon.-t.000 korona. Alakult 1902-ben.ib 100 koronás részvény. H. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. Kecskeméti kereskedi kaszinó. korona. Kiskunfélegyházán. mint akkor. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten. mint az O. Aliptöke 160. Alakult 1888-ban. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete. 1869-ben Czegléden. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó. 42. hitelügy és forgalom. tag. K. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A . H. — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire. Áporka. Aporkai hitelszövetkezet. fiókja.) Alsódabas. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. GödöUn és Szentendrén. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén. Al. koreskodoloin. 1000 d. helyiségben. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r. Keletkezett 1873-ban.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. kereskedelmi tanfolyam. Félegyházán.700 korona. tagja.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. mint az O. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. K.). 1730-ban ugyan találjuk annak.000 korona. Kagyabonyi önsegélyz egyesület. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. 1600 dar. Alakult 1889-ben.

Alaptöke 300. Alaptöke 120. Rákoscsabai takarékpénztár r. K. 347 tag. H.-t. Alakult 1900-ban. 765 üzletrész. Keletkezett 1884-ben. H. 1128 tag. Dunakesz. Dömsöd községi hitelszövetkezet. 3.. X\A\in\t 1900-ban. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület. 1554 üzletrész. 100 koronás részvény. Császártöltés községi hitelszövetkezet. Erzsébetfalvai takarékpénztár r. tsgja. fiókja. K.000 korona. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. Alakult 1906-bar. 42. Alaptke 60. K. H. — Keletkezett 1870-ben. Alakult 1894-ben. 36.200 korona. — Alakult 1895-ber. togja. K. tagja. Alaptöke 200. 66. 153 tag. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r. 1000 darnb 200 koronás részvény. — Budarsi takarékpénztár. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. Dunakeszi községi hitelszövetkezet. — — — — . Alakult 1890-ben. 401 tag.")0 korona. H. tagja. mint az O. K. 612 tag.-t. 597 üzlotrész. Csepel. Alakult 1904-ben. tagja. mint az O. — Budakeszi takarékpénztár Budars.-t. 502 tag.ii. 2(11111 (l. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. Alakult 1895-ben. H.-t. 31.000 korona. 174. 285 üzletrész.500 korona.000 mm. 100 darab 100 koronás részvény. Alakult 1899-ben. nünt szövetkezet. mint szövetkezet. Budafoki önsegélyz-egyesület. 984 üzlet- 49. Dunapataji takarékpénztár r. Budafok és vidéke takarékpénztár r. 298 tag. hitelszövetkezet. Alakult 1895-ben.lom.440 korom. 3000 dirab 100 koronás részvény. mint a O.) Czinkota. tagja. r. EUó dunavidéki takarékpénztár r. fiókja.) FaJSZ. Budafok. Alakült 1890-ben. K. — üzlftrész.700 korors. Czeglédberczel. 20. mint az O. 21. Alakult Dunaegyháza.-t. H. — — — — — rész.1.-t. Alakult 1904-ben. K. K. tagja. mint az O.-. 66. Czeglédi ipar. 362 üzletrész. keroskedolem. 1010 üzlet15.250 koron<>.-t. Erzsébetfalva. liitelügy és forgr. Fiókja van Ordason. Alaptke 80. H. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. 11)11. Alakult 1890-ben. Békásmegyer. Dunapataji önsegélyz-egyesület. (Ftelep Kilocsán. — — Biai Bía. Csvár.-i. Dunavecsei takarékpénztár r.szvóny.750 K.000 kiirciuti.Ipar. Bajaszentistván. Keletkezett 1882-bea. rész. Van termény. K. 1000 dprab 200 koronás részvény.-t.-t.) mint az O. Császártöltés. liiú'.-t. mint az O. K. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. tagja. Czeglédi hitelszövetkezet. H.000 koronix.s. K. (Ftelep Rákoscsaba. Alakult 1899-ben.000 korona. Alakult 1901-ben. keletkezett 1869-ben.Mí!li 100 koronás ré.520 korona. — Czegléd.". 524 üzletDab. H. mint az O. H. Alakult 1885-ben. tagja. H.-ás részvény. K. mint szövetkezet. tagja.-t. H. — 192 tag.700 — korom. 798 tag. 400 darab 200 koronás részvény. 435 tag . Alakúit 1888-ban. 290 tag. Dunaharaszti hitelszövetkezet. mint az O. 3488 üzletrész.-t. tagja. Dunapataj. Keletkezett 1883-ban. tagja.") Bátya.300 koiora. 406 üzletrész. Dunavecse. 45. H. 1334 üzletrész. Alakult 1889-b3n. Dunavecsei hitelszövetkezet. r. erzsébetfalvai fiókja. Alaptke 300. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet. 77. Budakeszi hitelszövetkezet. 1990 üzletrész. K. Bénye községi hitelszövetkezet. tagja. Alakult 1899-ben. K. 600 darab 200 koronás részvény. 607 tag.000 korou3. Alaptöke 200. 19. GOO db 100 k. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r. Bugyi községi hitelszövetkezet. tagja. Alakult 1892-ben. mint az O. tagja. 1742 üzletrész. Bénye. K. mint az O. 480 üzli>tr('si'. mint az O. 104. Domonyi hiteltelszövetkezet.700 korona. 351 tag Boldog. .000 korona. 180 tag. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. Alakult 1892-ben. K. t. tagja. 165 tagja. Bátya községi hitelszövetkezet. mint az O.200 korona. Dunaharaszti. 573 üzlitrc-i/. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet. 343 üzletre z. tagja. H. mint az O. 438 üzletrósz. Dabi hitelszövetkezet. H. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. mint az O.000 korom. 50. mint szövetkezet. K.'>. mint az O.Ácsa községi Csvár. — 263 tag. 104. — Csobánkai hitelszövetkezet.200 koroni. 3000 darab 100 koronás részvény. Btidaörsi segélyegyesület. mint az O. Alakult 1909-ben. rész.750 korona.és árúraktára 70. K. mint az O. befogadására. Alakult 1890-ben. K. r. Alakult 1890-ben. Alakult 1887-ben. H. 14. mint az O. Alaptke 200. H. K. 2. 2000 darab tagja. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet. mint ez O.000 korona. (Ftelep Soroksár.400 korona. tagja. • mint az O. K. H.000 Boldog községi hitelszövetkezet. fiókja. Alaptöke 100. Alakult 1902-beD. tagja. Alaptöke 200. 1312 üzletrész. mint az O. 38. Csobánka. 17150 korona. 647 Budakalász. Dusnoki hitelszövetkezet. H. K. 1335 üzletrész. H.250 koroni.és kereskedelmi bank r.900 korons.S20 — korona. Budakesz. Czeglédi népbank r. 2095 üzletrész. tagja.) Dusnok. Czeglédi takarékpénztár-egyesület.500 korona. Bugyi. Alakult 1897-ben. 1530 üzletrész. 625 tiíg. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. 216 tag. Alakult 1892-b6n. 603 tag.750 korona. 76.000 koiona.000 korona. Fióktelepe van Abonyban. (Ftelep Apostag. 1899-bi-n. H. Soroksárvidéki takarékpénztár r. 427 üzletrés/. Domony. H. 345 tag. Dunapataji hitelszövetkezet. 408 tag. Dömsöd. Budakalászi hitelszövetkezet.

mint az O. 53.100 koroni. Alaptke 50. Kerekegyházi els takarékpénztár r. mint az O. 1368 üzletrész.A.\1 i)ti)ke 240.440 korona. H. 769 Jen.000 korona.000 korona.Makult IS9t!-ban. 277 tag.250 korona.. mint az O. 2:!ii ii/. H. Alakult 1907-ben. 4IÍ. Alakult 1909-ben. H. Kalocsai takarékpénztár. Alakult 1906-ban.iO hiteluzói-ctlcezel. tagja.100 korona. — 43. Keletkezett 1872-ben. mint az O. 13. tagja. 371 üzletrész. darab 200 koronás részvény.000 korona. Keletkezett 1871-ben. Alaptöke 600. 3000 darab 200 koronás részvény. Alakult 1889-ben. Alakult 1899-ben. Káva.700 korona. Fióktelepe van Keczelen. Alakult 1889-beu. Kalocsai hitelszövetkezet. hitelszövetkezet. Izsáki népbank r. tagja. H. H. korcskedoloiu. U'iii üzletrész. mint az O.-t. K. 1019 üzletGyón. Kávai hitelszövetkezet. . :!2s üzletrész. (Ftelep Kclocsa.000 K. hitolügy (Ss forgalom. 43 tag. 2000 d -rab 500 koronás részvény. H. . mint az O. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank. 2000 dareb 300 koronás részvény. K. mint «z O. Alaptöke 1.450 korona. 662 tag. H. tagja.-t.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet. Alakult 1909. K. 524 üiletrész.000 korona. AliUúlt 1890-ben. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa. ö55 üzletrész. tap. 28. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet. tagja. 392 tag. 5720 korona. 574 üzletrész. 4650 koroni. Alaptke 400. Alaptke 1.840 korona. mint az O. Fajszi . 446 tag. 390 Gomba. 770 tag. Fiili''p. 600 darab 200 koronás részvény. 55. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet. mint az O. koron-i.-t. K.000 korona. . Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. 569 üzletrész. — — . H. 400 Harta. im ü/letrész. 408 tag. tagja. tagj i. 1345 üzletrész. 31. tagja. mint az O. mint az O. Galgamácsa.-t. helye. 235 tag. :. 2000 darab 200 koronás részvény.i. H. Sárkzi takarékpénztár-fiókja. 263 üzletrész. kereskedelmi és ipari r. K.-t. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r. tagja.in. mint az O. Alaptke 80. mint az O. . K. Keletkezett 1885-bea.'iOO.-t. Gomba községi hitelszövetkezet.-ben. Alakult 1904 deczembci 15-6n. 18.000 korona. tagja. mint az O. Alakvilt 1888-ban. 93 üzletrósz. lOOtI dir. K. tagja. Alaptke 60. Alikult 1900-ban.140 korona. Keczel községi hitelszövetkezet. . 18. Mezgazdasági.400 korona. Kecskeméti takarékpénztár egyesület. Hajósi községi hitelszövetkezet. 553 tacr. mint az O. Soltjárási takarékpénztár fiókja. 50. H. Közgazdasági bank r.) Keczel. H. Galgagyörk.000 1500 db 200 k-ás részvény.-t. Hévizi hitelszövetkezet. H. Kecskeméti központi takarékpénztár. 639 ItinH üzletrész. tagja. K.t:. H. 413 üzletrész. H. H.400 korona.000 korona.120 koroní. H. K. tagja. mint az O. K. koronás részvény. lakarckpé}iztár. 93 tag.-t.650 korona. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. Fióktelepe van Fajszon. 1181 üzlotrósz. 20. K. 13. 78 tag. Alakult 1889-beD. K. Alakult 1889-bon.000 korona. Al-iptöke 300.líkult 1905-ben. mint az O. H. 211 tag. Kecskeméti közgazdasági bank r./entelki hitelszövetkezet. Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r.letrész. K. Alakult 1899-ben.200. hitelszövetkezet. FQlÖpSzálliS. Izsáki polgári takarékpénztár r. 405 tag. — Fokt községi hilelszöveike zet. Kecskenv'ti hitelszövetkezet. t. 14. Galgagyörk községi hitelszövetkezet. (Ftelep Solt. (Ftelep Apostag. tagja. ta. Alakult 1890-ben. Alaptke 100. F6t. 100. Gödölli néphitelszövetkezet. 247 ta<:. 2S2 üzletrész. Keletkezett 1869-ben. tagja. tagja. Kereskedelmi és gazdasági bank r. Keletkezett 1878-bon. Hartai 68.A. H.. Kishartai takarékpénztár r. Fót községi mint nz O. mint szövetkezet. 11. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. Alakult 1893-ban. Alaptöke 400.000 korona. 600 darab 200 Izsák. Kecskemét. Alakult 1890-ben. Alakult lS87-bon. 600 daiab 400 koronás lészvény. Alaptke 120. Alaptke 500. K. rész. rész. Alakidt 1893-ban.) 1(5(5 Ijiar. üzleti'i-s/.) KiSktrSs. Alakult 1891-ben. 2S0 ti'-. K. mint sz O.000 korona.000. Keletkezett 1873-b.'b 100 koronás részvény.000 Sárkzi takarékpénztár. K. Alaptöke 120.150 korona. t.5UU korimí. Homokm. Alaptöke 600. Alakült 1907-ben.950 korona.égy községi hitelszövetkezet.000 K. (Ft«lep Budapest).Makult 1000-bcn.000 koiona. Alakult 1906 augusztus 5-én. GödöUói polgári takarékpénztár r. tagja. Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet. Gyóni hitelszövetkezet. K. 110 üzletHévíz. Kerekegyháza. Alakidt 1896-ban. Hajós. H.000 korom. 3000 darab 400 koronás részvény. K. K<"letkezett 1866-bin. K. 2000 db 200 k-ás részvény. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete. 67. 28. Homokmégy. K. tag. . Hévizgyörk. Alakult 1889-ben. K. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet.laptöke G6dÖII6. 182 t. 523 tag. Alikult 1890-ben. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. Jászkarajen.000 korom. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete.-t. tagja. mint az O.450 korony. Alakult 1907-ben. Alakult 1898-ban.jft. Fokt6. tagji.

Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. Alakult 1897-ben.011(1 K.0(10 lioniin. Nagytarcsa. Alakult lü08-ban. 2. 18.li'ir r. Alakult 1898-t)iii. 541 üzletrész. ipari és kereskedelmi bank r.-b ."Í4.000 koroiia. mint az O. K. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet. H. tagja. H. Alaptke 4(10. mint az O. Alakult 1892-ben. Fióktelepe van Úriban. Alíiptke 300..-t. Kiskunmajsa. 1500 darab 200 koronás részvény. Makádi hitelszövetkezet. 2362 üzletrész. 11.500 korona. tagja.000 korona. H.300 korona. üzletrés/. H. Alakult 1895-ben. Nagykörösi közgazdamgi bank r. 27. üzletrész. K. H. Kisnémedi.(1(1(1 K. 564 Makád.050 K. 1500 darai) 200 koronás részvény. L/. Alakult 1904-ben.000 K. 25. 104. Lajosmizse. Nagykáta községi hitelszövetkezet. 2000 dareh 100 koronás részvény. fal. MajOSháza."iOO koronás részvény. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. tag. Tulajdonosa Nagj-krös városa. 738 üzletrész. Keletkezett 18(i9-ben.'{Oll. Alaptöke 200. 30. KunszentmiklÓS. — : — . Halasi gazdasági bank r.-t. . — — — Önsegély zö-szöi^etkezet. K. Nagykovácsi. Alakult 1888-ban. K. takarékpénztár r. 462 tag. t. Monori hitelszövetkezet. Kókai hitelszövetkezet. K. 472 tag. (Ftelep Soroksár). 138 tag.-t.-t. Alakult 1904-ben. H.ar. Alaptöke 300.-t. K. 506 Kocsér. Keletkezett 1860-ban. Nagykrös. Fiókja van Pibsen. Kiskunfélegyháza. 400 darab 200 koronás részvény. Alakult 1888-ban. Kiskimsági takarékpénztár r. K. Alakult I90(i-ban.250 korona. Alakidt 1905-ben." ba dszálláson. 1500 dsiMb A'/. Nagykrösi népbank. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank.000 koroin.000 kor. tagja.000 korona. tagja. (Ftelep Aszód. Alaptöke 200. mint az O. tagja. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet. Pestkisoroszi Kisoroszi. H. Halasi takarékpénztár r.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. Nagykörösi községi takarékpénztár. 36. H. 1000 db. Alaptke 32(1. 63. :1IT üzletrész.(iO() korouH.000 K. 476 tag.300 korona. Alakult 1908-ban. 34. 1500 darab 200 koronás részvény. K. 308 tag.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet. Aliiptökp 41)0. rész.700 K. Alakult 1894-ben. tagja. mint az O. Miske. 11. tagja. Alakult 1904-ben. t. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon. Alaptöke 80. Nagykáta. Kispesti takarékpénztár r.1 i-'b 500 koronás részvény. 16(1(1 db 200 koronás részvény. Keletkezett 1872-ben. Alakult 1899-ben.-t. K. Alai)töke . Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár. Alaptöke 300. HÚS rrs/Avuy.-t..600 K.300 K. H. 1000 darab Közgazdasági . Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár.sA-.ii önsegélyz szi'ifi Iki r. 3750 db. Alaptke 150.. Monor. Kocséri hitelszövetkezet. 200 koromis részvény. Miske községi hitelszövetkezet.Vlakiilt 1882-ben. mint az O. keveskodclciu. Alakult 1899-ben.480 korona. Alakult 190G-ban. siio . Nyáregyháza. 22. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye.000 korona. . Alakult 1889-ben. Keletkezett 1874-ben. 605 ü'/letrés?.-Vn.-t. Monorkerületi hitelbank r. 133 tag. Majosházai hitelszövetkezet. Halasi kereskedelmi bank r. Alakult 1890-ben. 1000 db. mint az O. H. Alaptöke 200.\lapt6ke 300. Alakult 1882-lM-n. tagja. 433 tag. Alakult 1891-ben. tagja. H. 627 üzletKóka. Ala]>t('ikc 40i!.s részvény.000 korona. Ráfzker. Lajozamizsei hitelszövetkezet. 1000 darali Ido koronás részvény. mint az O.Y.:n:fár fióktelepe. 200 koronás részvény. 200 koronás részvény. KiskiDiliafa. 13. H. helye. l!K>5-boii. K. üzletrész. Alakult 1893-ban. tagja. 1000 darab 400 koronás réwvóny.OOO koron>i. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja. Kisnémedi hitelszövetkezet. mint az O. Alakult 1902-ben. r. mint ez O. 540 — — — — — — — — — — — — — — . 395 tag.'>i' u/liiM-z. H. . tagja. H.-t.-t.000 korona. Alakult 1899-ben. 286 tr-.000 korona. Alakult 1905-ben. 2(10 Uoroná.-t. 50 koronás részvény.000 koronás.v/ tdkíinkpcnztár r. mint az O.000 K.-t. 525 tag. 463 üzletrész. mint az O. 180 tag.000 korona. Alaptke 200.900 K. 3000 darab 200 koronás részvény. tagja. 12. K. 226 üzletrész. mint az O. Keletkezett 1873-ban. Alakult lS90-beu. Aszódi takarékpénztár fiókja. hitelügy és forgalom.Iliar. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. 143 üzletrész. Alaptke 100.520 K. H. AUptke 600. Alaptke 200.l>oii k. 1000 darab Kispest.(I0() K. Filegi/házi lakitrrkiHir. hitelszövetkezet. K. Fiókja van Alsódabason és Sz. 3(l. K. Fclcgijhúzai mezgazdasági. 419 tag.000 korona. 200 koronás rész\-ény. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. 326 tag.440 korona. Alaptke 50. Alakult 1902-ben. K. 117 tag. — Nagytarcaai hitelszövetkezet. Alakult 1909-ben. Monorkerületi takarékpénztár.560 K. tagja. Alaptke 160.000 korona. Alikult 1888-ban.-t. 129. Keletkezett 1873-ban. 2fi6 üzletrész. K. 2(10(1 db. mint az O. tagja. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. mint 8Z O. mint az O. tagja. liOO d r. Alaptke 750. 1270 üzletrész. Lajosmizsei takarékpénztár r.

000 K. tagja. K. RákosUgcti takarékpénztár r. tagja. Alakult 1894-ben. K. H. 557 tag. tngja.000 K. lOÖ koronás részvény.000 K.l. Rákosfalva. 214 tag. 490 tag. 400 db.1(10 K. Fióktelepe van Czinkotán. K. mint az O. 431 tag. mint az O.-t. H. mint szövetkezet. 607 tag. K. H. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. 512 K. 349 tag. 100 k-ás részvény. 2000 db. Keletkezett 1872-ben.\lakult 18n4-bcn. Alakult 1909-ben. . mint az O. 713 üzletrósz. Pcczeli hitelszövetkezet. 1144 tag. 100 k-ás részvény. Alükult lS88-b. 33. Pesihjdegkút. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. tagja. 388 üzlelrOsz. K. tpgji. — — — — — 1909-ben. Solt. fiókja. 100 db. mint az O. Alakult 188f-b6n. Alakult 1907-ben.000 K. mint nz O. H.) Solt járási takarékpénztár. Keletkezett 1882-ben. mint az O. Rákosszentmihály.000 K. Pomáz.-t. Alaptöke 120.ICS Ipar.800 K. 60.i>iui örszentmikls. H. Rákospalotai önsegélyz-egyesület. 200 koronás részvény. H. mint az O. 004 üzlvtré. . Rákospalotai hitelszövetkezet. - Örkény.800 K. Alakult 1899-ben.nv^z.-t. K. K. Pereg. mint az O. Alaptöke 160. tagja. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. Alakult 1905-ben. Pilisi hitelszövetkezet. Alakult 1903-b. 144 üzletrész. Rákospalota községi takarékpénztár r. 199 tag. 28.és hitelbank. 282 üzletrész. Ráczkeve járási takarékpénztár r. Diinapataji lakarékiHiiztúr r. mint az O. 600 db. H.!!i ü/. kereskedelem. Pilisszántó.-t. Alakult Pöspökszilágy. Ráczkeve. alakult 1909-b3n. Alakult 1892-ben. 100 ÓkéCSke. Rákosszentmihály és vidéke els takarék. 14.-t. :. Alakult 1887-beu. Piliscsaba. 1000 db. 200 koronás részvény. 93 tag. K.300 — — — — — — — . (Ftelep Duniföldvár.Si 1. fiókja. tagja. Alakult 1890-beu. Keletkezett 1891-ben. 731 Péczel. 367 tag. Alaptöke 80. tagja. i. 70 koronás részvény.rcvíz. Alakult 189 l-ben. tagja. tagja. Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja. tagja. 1614 üzletrész. Alakult 1905-ben. ISaii iizlflrész.-t."!. 1908.000 K. K. tagja. 91. Rákospalota községi korona-egyesület. 217 t:ip.000 K. Alakult 1892-ben.) Pilis. Rákoskeresztúri takarékpénztár r. tagja.-Í.700 K. Alaptke 50.000 K. tagja. 110. Alakult 1890-b3u. Alakult 1907-bcn. Rákospalota. Óc^sai hilelszveJhezet. Dunaföldvári járási takarék. tagja. H. K.-t. 1200 db. H. K. .sz. hitelszövetkezet.iii.-t. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja. mint rz O. 224 tag. K. H. PQspökhatvan. rés?.és hitelszövetkezete. tagja. K. 216 trg. Pálmonostor. H. Alakult 1904-bcn. Alakult 1888-ban. üzletrész. mint az O. Rákoscsabai takarékpénztár r. 365 tag.000 K. 539 tag. 2216 üzletrész. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet. 100 db.-'. mint az O. mint szövetkezet.600 K. tagja. Alaptöke 70. 27. Ráczkevei takarékpénztár. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. H. Alaptöke 50.) Solymár. 100 koronás részvény. 556 üzletPáty. Alakult 1896-bjn. Soroksár. Ókicskei Ordas. tagja. Els dunavidéki takarékpénztár r. Alaptöke 20. (Ftelop Dunnpatnj. Rákoskeresztúr. K. 92 tag. 1905. Szabadszállás. 122 tog.640 K. Solymár községi hitelszövetkezet. mint az O. 70. 41. Pándi hitelszövetkezet. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán.l. 12. 171 üzletrész. K. mint az O. 80 koronás részvény. Püspökszilágyi hitelszövetkezet. H. 394 tag. — PálmonoHori hitelszövetkezet. H. . Rákospalota községi hitelszövetkezet. — örszentmiklóai 30.520 K. üzlotrés. Alakult 1900-bttn. K. K. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. K. 100 koronás részvény. Rákosmezei takarékpénztár r-t. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület. 100 koronás részvény. (Ftelep Monor. .\j. Soltvadkert. mint az O. Soroksári takarékpénztár r. mint az O.ikult 1900-ban. tagja. Alaptöke 150. tagja.100 K.^Uii K.-. 500 db. — — — — — — — — — — — — . 2000 db. mint rész. 8550 K. 2098 üzletrész.000 K. K.-t. 586 üzletrész. H. hitelügy és forgalom.400 K. Rákospalotai takarékpénztár r. 708 üzletrósz. K. 234 üzletrész. 93. Al.- gazdák hHelszövelkezele. Alakult 1900-ban. H. 378 trg. Rákoscsaba. mint az O. PUspökhatvani hitelszövetkezet. Töke 200000 K. Solt községi hitelszövetkezet. K. Soroksári néphank és takarékpénzuír r. mint ez O. V. Pátyi hitelszövetkezet.400 K.. H. 2500 db.-t. Virágpercgi hiteszövetkezet. Ráczkevei önsegélyz-egyesület. H. H. 329 tag.-t. Alakult 1889-ben. K. 7200 K. H. mint az O.000 K. H.000 K. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. Alakult 1899-ben. Aliptöke 10. Alakult 1900-bcn. Tke 60000 K.-t. PÓCSmegyer. Soroksárvidéki takarékpénztár r.) Orkinyi hitclszöretkczet.'ín. 822 üzlotrrsz. 19. 240 üzletPánd. 100 K. Ponu'izi hitelszövetkezet. az O. Piliscsabai hitelszövetkezet.-t. 200 koronás részvény. Alaptke 80.!i)0 ü/.800 K.000 K. tagja. 7. mint az O. mint szövetkezet. H. mint r. Rákosliget. tagja. Ócsa.860 K. Al. K. mint nz O. Alaptke 250. 336 üzletrész. (Ftelep Apostag. Alakult 1902-ben. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. fiókja. Alakult 1898-ban. — — koronii* rt^szvíny. 263 tag. Alaptöke 200. Alakult 1900-ban. 750 db. 1000 db. Alakult 1899-bea. Keletkezett 1872-ben. Al.

169 .

.<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon. Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.170 pif.

354 TahittfaiU. 148 tag.650 K. H. 346 üzletrész. 436 üzletrész. tagja. K. 5 üzletrész. H. 350 üzletrész. tagja. mint az O. Alakult 1905-ben. Alaptke 23. K. 414 üzletrész. Tóalmás. Alakult 1903-ban.400 K. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. Alakult 1890-bfn. M. 12.igyarorsz.000 K. Alakult 1899-ben. mint az O. tagja. mint az O.730 K. 268 üzletrész. 1888-liru. Szeremle. H. tagja. 577 üzletrész. Tápigyörgye. 49. Tószeg községi hitelszövetkezet.400 K. mint az O. 21. H. Tószeg. üzletrész. Szakmar. 31. 7IS» üzletrész. K. tagja. 264 tag. Szigetmonostori hitelszövetkezet. Alakult 1893-ban. Tinnye. 23. K. 42. Alakult 1890-ben. (Ftelep Aszód. trg. 18. K.250 K. mint az O. tagja. mint az O. 678 tag. 480 tag. 509 tag. K. 1005 üzletrész.250 K. 295 üzletrész. H. Törtei községi hitelszövetkezet. K. 422 Szada. — Szakmári hile/szöívll-ezet. K. 806 üzletrész. 543 üzletrész. 145 tag. Alakult 1895-ben. II. 57. K. K. 33. Ujkécskei takarékpénztár r. Tura. H. H. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. 1000 Szentendre. tagja. mint az O. tagja.850 K. 231 tag. Alakult üzletrész. tagja.és önsegélyz-szövetkezet. 30 k-ás részvény.700 K. 305 ti'g.000 K. Törökbálint. K. Aszódi takarékpénztár fiókja. hitelszövetkezet. Szigetmonostor. 164 tag. Alaptke 50. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet.'u. K.400 K.700 K. 4:iO Ki.-t. mint ez O. Alakult 1898-ban.600 K. tagja. Alakult 1887-ben. mint az O. mint az O. 16. mint az O.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?.600 K. 17. 788 üzletrész. I7. Tápiószecs községi hitelszövetkezet. Tahitót/ahii hitelszövetkezet. mint az O. Csepelszigeti takarékpénztár r. H. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei. tagja. H. mint az O. H. Szigetcsép. K. 100 koronás részvény. 13. 300 tag. K. Alakult 1905-ben. K. 83 tag. tagja. tagja. H.Ipar. 151 tag. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész. Szigetcsép községi hitelszövetkezet. 257 üzletrész. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet.-t.200 korona. — f^:adai hitfhzöveíkezeí.-t. 28. tagja. Taksonyi hitelszövetkezet.150 K. 1888-ban. 1000 db. Alakult 1895-ben. 56. 182 tag.200 K. H. 27.500 K. K. Ujkécskei takarék. 234 Szigetújfalu. ">!'" Szalkszentniárton. O. tápiszele. 500 db. 36. K. 16. mint az O. mint az O. Tóalmási hitelszövetkezet. 375 üzletrész. Túrúkbálinti takarékpénztár r. Alakult 1899-ben. H. Alakult 1887-ben. tagja. 218 tag. tagja. Szánk. tagja. TápibiCSke. Alakult Szentmártonkáta. 625 üzletrész. Taksony. tagja. 60S tag. 202 tag.750 K. — üzletrész. H. 32. Tápiósági hitelszövetkezet. Alakult 1903-ban. H. 40. 582 üzletrész. . K. 225 üzletrész. mint sz O. 980 üzletrész. 50 tag. tagja. 39. H. mint az O. tagja. mint az O. tagja. 431 tag. Tök. Alakult 29. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. 555 üzletrész. Szdi hitelszövetkezet. tagja. mint az O. trg. tagja. Alakult 1907-ben. mint az O. 1904-lien. Tass. Alakult 1907-ben.150 K. K. H.200 K. H. Túpióbicske községi hitelszövetkezet. mint az O. Tápióság. mint az O. H. Alakult 1900-ban. mint i'z t«cja. H. — — — — — — . Alakult 1903-ban.„ . 336 üzletrósz. tagja. K. Alakult SzigetSzentmiklS.760 K. H. Alaptke 100. 552 tag. mint az O. 455 tag. kereskedelem. Alakult 1906-ban. Tök községi hitelszövetkezet. mint az O. 11. Keletkezett 1869-ben. H. 463 üzletrész. Alakult 1900-ban. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. Alakult 1894-ben. 28. mint az O. Törtei. Alakult 1899-beu. Alakult 1899-ben. tnint az O. 1132 üzletrész. 710 üzletrész. K. Alakult 1895-ben. Töke 50. Alakult 1887-ben. K.000 K. Alakult 1896-ban. K. l'^:^ t^'g. 400 K. 500 db. K. 175 üzletSzód. l-"Z. Alaptöke 100. kult ÜMiT-lj. 1000 darai) 50 koronás rész\ény. 114 tag. Alakult 1908-ban. Szánk községi 30. 624 üzletrész. 200 koronás részvény. hitelügy és forgalom. Alakult 1890-ben. AlaSzentlörincz. tagja. tagja. tagja. 563 tag. 270 tag. Alakult 1895-ben. Szigetszentmárton. 366 Ujhartyán. Szigetújfalui hitelszövetkezet. mint az O. K. tagja. mint az O.300 K.500 korona. Tass községi hitelszövetkezet. 134 üzletrész. H. 170 tag. mint az O. K.280 K. H. 202 ti'g. Szentendrei hitelszövetkezet. Ujkécske. mint az O. 23.. K. K.240 K. H. H.000 K. Alakult 1892-ben. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. H. 245 tag. Tököli hitelszövetkezet. Szentendrei takarékpénztár. K.-t. Tinnye községi hitelszövetkezet. Törökbálinti hitelszövetkezet. 239 tag. 171 ISSO-ban.600 K. — — — — rész.101) K. 613 db. Tököl. tagja. tagja. H. tagja. H. K. Ujhartyáni hitelszövetkezet. 50 koronás részvény.000 korona. 27. Tápiószenimárton. íizlotrész.800 K. 113 tag. K. 20.) Túra községi hitelszövetkezet. H. Alakult 1896-ban. 31. mint az O.850 K. Tápiószele községi hitelszövetkezet. H. H. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet. tagja. 151 tag. Alakult 1889-ben. mint az O. H. K.000 K. Alakult 1896-ban. 165 üzletrész. 8750 K. Tápiószecsö. Szeremlei hitelszövetkezet. 5750 K.

Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. 516 tag. tegja. H. H. Zsámbok. 5200 korona. — Ipari — mint az O. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. KÖZLEKEDÉSÜGY. tagja. K.600 korona. mint az O. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. 100 kás részvény. Kecskeméten 905. Vasad. 2000 darab 100 korouiV-s részvény. 12. H. Tke 120. 241 tag. ráczi takarékpénztár. 100 t. tagja. 585 tcg. mint az O. 21. tagja.200 korona. 191 tag.211 lakost foglalkoztatott. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza. Vecsés.200 korona. — — — — H — — — IV. 245 Verség. 531 üzletrész. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. K. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. fiókja. 200 k-ás részvény.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület. 1465 korona. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet.000 K. K. Alakult 1889-ben. Vecsés községi hitelszövetkezel. Alaptke 200. Alakult 1900-b^n. tagja. (Ftelep Monor. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel. Alakult 1900-ban. K. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban. H.990. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa. H. VáCZ. 324 üzletrész. K. továbbá A közlekedésügy a göí. — — . révek. 358 tpg.172 Újpest. Alakult 1905-ben. Kecskeméten 1389. Keletkezett 1870-ben. tagja. Alakult Váczkisujfalu.b egész és 105 darab harmadrészvény. Úszód.\lakult lS98-ban. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek. tagja. Ipar. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. tagjí. Keletkezett 1864-ben. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is. 458 ti g.) Uri.000 koronn. Alakult 1889-ben. Valkó községi hitelszövetkezei. hitelügy ós forgalom. Alakult 1889-ben. Alakult 1890-beu. Veresegyházai hitelszövetkezet. Ujkesti takarékpénztár. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227. A tornája sincs. K.és lóvasútak. Alakult 1889-ben.-t. mint az O. a mely szintén a közlekedésügy ága. mint az O.400 korona.800 korona. 109 tag. 719 üzletrész. Kecskeméten pedig 222 eltartott. 526 tag. Alakult 1888-brn. hitelszövetkezet. Zagyvarékás.360 korona.717. Monorkerületi takarékpénztár r.000 korona. 6950 korona. K. — 580 üzletrész. 91. 700 t^g. villemos. tehát míjdnem háromszor annyi.895 lakos volt. 151 üzletrész. Veresegyháza. — Újpesti önsegélyz-egyesület. összesen 30. Vjszász községi hitelszövetkezet. 11. tagja. Alakult 1892-ben.300 korona. Alakult 1889-ben. 1000 darab 200 koronás részvény. 401 tag. Keletkezett 186S-b<in. mint az O.727. posta. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20.823 eltartott.106 lakos esett.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. Uipesti polgári hitelszövetkezet. — 1889-ben. K. Az 1900. míiií szövetkezet. K. 225 üzletrész. a melyet f. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet.240 korona. 1150 üzletrész. Zsámbék községi hitelszövetkezet. rész. Vérségi hitelszövetkezet. összesen 11. 3000 db. mint szövetkezel. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. .000 korona. államópitészeti hivatalok. mint az O. 9800 korona. mint az O.-t. Újpesti kereskedelmi és iparbank r.-t. Ujpestvidéki takarékpénztár r. Töke 300. tagja. H. 600 db. H. 73. Alakult 1891-beii. 106. Alakult 189r>-ban. üzletrész. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet.080 koron. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28. Valk. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott. fuvarosok. Kecskeméten 484.000 K. Alakult 1901-ben. 845 tc. 27. összesen 18.g. Úszód községi hitelszövetkezet. összesen 8283 keres és 21. Alakult 1894-ben. mint az O. rész. tagja. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. tagja. mint az O. nemkülönben a hajózás. K. mint O.900 korona. mint az O. 104 üzletrész. UjSZász. nem sok eltérés. Kecskeméten pedig 163 eltartott. . 2126 üzletrész. A bérkocsisipar és fuvarosság. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva. 57.K. mintáz O. H. K. A vármegjében 100 keresre esett 266. Alaptöke 200. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9. H. Alakult 1895-ben. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe.g. 558 üzletrész. K. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést. Ala|)tko 200. a melj'hez a közutak. H. mint az O.n. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. — — Ülli 58.i. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17. Zsámbék. ludak. 365 dtirt^. Kecskeméten pedig 19 százalék. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le.866 az eltaitott. mint tiz év\-el azeltt. ÜII6.J. tagja. Zsámboki hitelszövetkezet. 1083 tag. H. kereskedelem. H. K. tagja. Alakult 1907-ben. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. 144 tag. Alakult 1888-b. üzletrész. 16. H. 71. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt.

Az 1904. t. utat teljesen kiépítettek. Az 1890. annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356. Késbb. hajóállomásokat. Ujabban tervbe van véve. pedig kiépítetlen. — — — — — — — — — : . falvai (0-800 km. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km. A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. 173 1. és a kecskémét szegedi th. Késbb.557 korona.-nyi kispesti (2432 km. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld.). t. ki voh építve. ebbl 8429475 km. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. Komárom. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá.— Ipar. a török hódoltság után.000 korona költségbe került. nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék. közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — .) és csepeH (2-300 km. a többi feltöltött és kiépíttetlen. A XVIII.941 korona 98 fillért képviseh. de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal.it-burkolattal vannak ellátva.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva.). évi I. új utat építettek ki. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen.000. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. a többi 452141 km. Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km. Ebbl 153.000.-cz. t. soroksári (2-800 km.. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921). a melyek a fvárosból Nagykanizsa. pest bányavárosok. a vasúti és.). Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain. közutakat.000 korona költséggel. Hogy a községek . az 1825 1827. év végéig 170 km. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. évi XIV. a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át.-cz. a Dunán hajóhídakat építtetett. Ebbl az 1908. az újpest fót gödölli th.988 koronára rúgott. közút. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th. évi adatai a következk kézi munka 337. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. a többit természetben szolgálták le. bajai utak. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. kavicsos 27.276 koronára rúgott. de szándéka csak terv maradt. Mintegy 200 km. hosszúságban keram. útadó 1908. összesen 2971 km. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875. különösen a kiegyezés után. A XIX.531 koronát megváhottak.) átkelési szakaszok összesen 9 900 km. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. Továbbá 40 km. Ezek voltak a buda esztergom bécsi. melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. század végén jelents újvonalak voltak azok. Közutak. hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095). Ebbl kalapra épiüt 42. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358. törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el. Az 1908. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni. liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th. buda fehérvári. körülbelül 9.).. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. kereskedelem. A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni. Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV. ráczkevei (1-568 km. így haladtak az útépítések fokozatosan elre. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. a mely pénzértékben 345. kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. század elején. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. út kiépítését pedig munkába vették. igás napszám A A — — . jelent nagyobb haladást az útépítések terén. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén.-cz. hitelügy és forgalom. a mely mintegy 3. 73424 km.

Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km. Baja— Csongrád— Erdölieg>. Kívülük még három kir.')4I422 km. Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km. Soltvadkert-vasútállomás 0-300. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat. dunavecsei 02865. Szalkszentmártoiii révút 1-660.hajóállomás 4-(. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. kir. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. Tápiószecs-vasutállomás 2000. l't'1. mszaki tanácsos. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000.474 korona. nyolcz kir. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. .00. kimszentmiklósi járás 67. Tudjuk. Csepel RárzPereg 41-8. Iviskunfélegyháza Izsák 43349.000 korona. pomázi járás 114. Gödöll-\-asútálloraás 0-834.vasútállomás 0-300. Ordas. Kalocsa Gerjen 5000. összesen 7 út 41(. kiépítet«tlen 0-700. Gj-ömr-vasútállomás 2-300.096. Budapest Arad 61-868.179 kor.675. GödöllSzeda Vácz 18173.szúságban.973 korona. koreskodeloin.Farmo. Aszód— Verség 13136.5170. Budapest Szolnok 61 095. közút megy keresztül. hosszúságban. hol a csépel ráczkeve peregi th. Iviskunhalas Dorozsma 22800.vasútállomás 1030. liitolüg\' ós forgalom.OSö korona. százalék szerinti kivetés 557. Budapest— Eszi^k IT. Kiskrös. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. Kiskunhalas Mélykút 16-228. kiskunfélegj'házai járás 88. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban. Kiskunhalas 15. kiskimmajsai 0-187. kerekegjdiázai 0-700. Vecsés. Tapiószele. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. Budapest— Z. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400. fmérnök. Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933. köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz. Kecskemét — Szeged 31053. kiépítetlen 1257418 km. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. Szolnok Heves 9771. Nagykrös— Uj kecske 26900. Csvár— Ácsa 9700. alsódabasi járás 173. Monor-vasútállomás 2-700. Szentendre 4. dunakeszi 0396.vasútállomás 1320. Soltrévbér 3-400. Szabadszállás. a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik. pilisvörösvári 0-260. Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. váczi járás 112.vasútállomás 1-726. Szalkszeutmárton-vasút 1-6. A kiadások a következk személyi járandóság . a kiépítettböl köalapú 3-1414. Kiskunlaczháza -vasút 2-920. Taksony.IS. Sülysáp-vasútállomás 3-660. Vácz-Rád 7137.017 korona 02 fillér. összesen 1. Ujszász-vasútállomás 3-115. Buda])est— Bécs 31-7000 km.587.942 korona. Czegléd 14. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten.^. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. Soroksár-vasútállomás 0'754. Baja-Báta 13-102. Kiskimfélegyháza 9. szentmárton Tapiószele 40.vasútállomás 1-940. kiépítetlen 452-141 km.5. Zsámbék-Szomor 1-244. 4148-176 km. Kolocsa-Uszód 9480. ép. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. kiskrösi járás 70. piroskai 0-050. fmérnök. biai járás 60. Dabas Jászberény 46-818. Nagykörös 28. A vármegyének van 3 gz. dologi kiadás Ül. dimapataji 0248. — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m. Baja— Mélykút 1-400. szalkszentmártoni 0144. 2. Ebbl ki van építve 110-525 km. A . Poraáz Pilisvörösvár 123U7. dunavecsei járás 117. Üll-vasútállomás 0-845. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4. Kecskemét Tapiószele . összesen 867. solti 0-1623. Aszód— Vácz 29-367. kunszentmiklósi 0-500. Nagj-káta-vasutállomás 1-512. Ebbl kiépített 842-9475. tiszaújfalusi 0-100.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. 106 korona 98 fillér. Aszód-vasútállomás 0-400. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. összesen 80 út 1295-0885 km hos. Tura-\-asútállomás 1-460. nagykátai járás 07. nyolcz kir. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. monori járás 142. dunatetétleni 0606.vasútállomás 2-172. Kiskrös-Kalocsa 27480.sámbék 20-656. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir. a mely személyforgalomra is be -van rendezve. útfönntartási és felügyeleti költség 805. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására. Maglódvasútállomás 0-700. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve.2t)02 km. nemkülönben : — . Budapest Jászberény 47-270i). Újpest— Fót—Gödöllö 19. apostagi 0-0159. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár .s 22-930. dunaegjházai 0-0141. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van. alpári 0100. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060.— — 174 Tpnr. Budajiest— Gyr 2188!). Kiskrös-Solt 25600. hartai 00496. Kimszentmiklós Solt\T. piliscsabai 0-200. ICiskörös Keczel 4-350. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34.5. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél.tiUO km. Ebbl kiépített 3-7474. Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. Bia-Etyek 3108. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. államépitészeti hivatal ügyel föl. Kalocsa-vasútállomás 0-683. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével. mköd Hajózás és vizszábályozás. Verség Kalló 2'236. Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani.'n.5. Rákoskeresztúr Póczel 7040. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. Abony. gödölli járás 168. Azonban III. ürömi 250.WIO km. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30. Budai)est— Zimony 135-104.dkert 61-788. Kunszentmiklós— Tass 8000. Dömsöd-vasútállomás 7-465. Gomba— Tápiósüly 12 000. jászszentlászlói 0118. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128.30. köalap nélküli 436571 km. Hartn-hajóállomás 1-125. Apostagi út 1278.

A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás. Az elbbi részvétlenség. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. Cs. Éz a társulat 1874-ben megbukott.520. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1.és tengerhajózási részvénytársaság. vasárnap. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült. kereskedelem. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest.és fölfelé naponként.Elsö cs. Leányfalva. Kákony. de e terv nem valósult meg. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi. 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r. Tahi. Dght.000 mázsa árút szállítottak. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam. a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra.-t. nevet vette fel. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I. Szentendre. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban.000 személyt és 2. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének. de ezek annyi nehézséggel küzdöttek. szab. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. így a XVIII.200. kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek.. Budafok. Hart . Dimivecse. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is. Ekkor a dunai hajózásra az . 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1. állomásai ugyanazok. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara. Budapest Kalocsa Mohács. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját. . Nagytétény. hogy Mátyás az építést meí^kezdette. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek.. Budapest Zimony. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591. Pandúr és Varajt vármegyei községek. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. az . Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. Dunagözhajózási társulaf. szab. állomásai Budapest. Mindkett Pestrl kiindulva. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán.kapott szabadalmat. vette át.300. a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. Érsekcsanád. július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. mindkét irányban.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel. kir.: i Ipar.000 mázsa árut szállított. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl. Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre. egyik Szolnoknál.000 utast és 16. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam. állomásai a vármegyében ponta egyszer. liitelügy és forgalom. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. bár nyomok vannak arról. Tahitótfalu.800. Ordas és Kalocsa (Úszód).000 utast és 20. Postahajó közlekedik le. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat. De egyik leg- . Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között. arra ösztönözte az igazgatóságot. a következ állomásokkal Budapest. Dunabogdány és Visegrád. A XVI.000 mázsa árút. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor. Postahajó közlekedik naBécs Budapest. Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat.. A török hódoltság után II. k.I. s összes hajóit (45 gz-. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

" : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék.az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között. A város azonban fölmentését kéri a teher alól.^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést. arra kötelezzék. normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén. a hol grammatikális iskolák vannak. szám. csak egj^ esztendeig éltek is. a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak.a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek.) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését... 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. évi 2682.. 50 51. a kik magyarul is tudnak. az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles. ') Vármegyei Ltár 5259. úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása. évi országgylési követeinek . i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt. jköny\-i szám. s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is. megyék 1839 Pesten l«40. '•) Vármegyei Ltár 1829. ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak. i') — — : — vármegyék 1839-40. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám. szám.^*) megye arról is. "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre. mint tanítókkal.Közoktatásügy. 1. Pihs és Solt lalását — ^eiv. '•) Vármegyei Ltár 5G35.. hogy azon közönségeket.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki. nemcsak a városi pénztárból. úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. ott. hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét. hogy a tanítók özvegyeinek.. szám.^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta. (A törvényczikkehi.. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s . hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll. a tárg^-alás alkalmával. szám. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620." A vármegye . hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a . vallásuknál fogva.. jkönyvi szám. óv 3259. hogy a mennj-iben . e. alsóbb. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak. közoktatási akadályokról is. különbség ne tétessék. Trattncr és Károh-i betivel. mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés. ") Vármegyei Ltár 2075. nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki. a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék". ") Jelentése Pest. a melynek minket érdekl része a következ . ha másként nem lehetne. ") Vármegyei Ltár 1805. mert Csacskovits különben is nem mint tanító. szám. mintsem. Pilis és Solt t. — — 4u.az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni.. kik férjökkel. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. ") Vármegyei Ltár 4293."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt .JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. azután . általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest. A tanács odautasíttatott. elleges megfontolás végett" a rendeletet .

Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. 3 rossz. 2 föelemi közös. 28 alelemi leány.301 fiú és 28. 16 alelemi fiú. 15 segéd és 4 n. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk. 8 föelemi közös. 36 alelemi közös. Iskola nélküli telepek száma 2S7. német 7.133 leány. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli. Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. Nem járt 35 fiú és 26 leány.5. Xem járt 668 fiú és 1071 leány.51 f. 90 alelemi közös.445 frt. 2 szerb-magj'ar. pesti. összesen 10. : : magj-ar-tót. ecscgi.()4ti.-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú. 3 trhet. Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület. ös-szesen 4200. Gyümölcsfa-iskola 121. nag\-abonyi. Az iskolai épületek közül állandó leány. Egj. görög-magyar 1. szolnoki és zsámboki tankerületik. Ag. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány.297 fiú.'> : anya-. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. nélküli telepek száma 33. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. Tannyelvre nézve magyar 197. öszszesen 40.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület. Gyümölcsfa-iskola 173. továbbá a budai alsó-.883 frt 77 kr. Nem járt 6938 fiú és 1051 leány.5 leány. 36 ideiglenes. Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. összesen 234. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. 101 leány. összesen 51. h.108. Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány. Tanítók száma 21. 65 rossz. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány.iskolára 34. járt iskolába: összesen: 86.285 fiú ós 41. . kecskeméti. ezek közül járt 3. összesen 12. ezek közül . szerb-magyar-német 7. 8 magj-ar-német-tót. összesen 3404. összesen 60. német 5. Tantermek száma 203. . a székesegyházi és Vácz városi. 320 al. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya.801 fiú és 30920 leány. összesen 3966. tót 1. Az iskolák közül 2 felemi fiú. egj. 13 felemi közös. Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még. 1 12 segéd. szerb-magj'ar 2. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9. egj. (Iskola mind alelemi közös. Xem járt 1242 fiú és 756 leány. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr. összesen 619. 1 alelemi leány. 105.") '.) felemi leány. 175 al. nélküli telepek száma 456. — — . összesen 61. Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány. ezek mind altanítók. 4 tót.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. 80 ideiglenes. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5. iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii .52 kr. 17 alelemi szükségbeli. Volt ös. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány. 24 al. 9 szerb. összesen 7973. összesen 670. összesen 7989.i. Komáromban 1. ezek közül 153 f. (Iskola 15 felemi fiú. Ezek közül iskolába járt 21. ö. . összesen 495.l niiyaés 18 loányepjluiz.és 1 1 4 leányegyház. német 1. Eg>. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány. gödölli.. trhet 82. fels.Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. 172 trhet. 413 alelemi közös.787 fiú és 19. 1 rossz. 15 alelemi leány. Állandó iskolaépület 39. Tanítók összes jövedelme .962 tóra 108 tanuló. összesen 389. Tanítók összes jövedelme 99.199 írt . ^issi'^h^ '^^ 1S64 5. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. vegj'es 34. czeglédi.és 15 leányegyház mellett volt. 44 al és 2 segéd. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk.<k 17 leány-. ev. : — — .) Az iskolák száma 39 jókarban 22. összesen 18. 21 n. rossz 4. alsónéinedi. 1 tót. 46 német. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar. ideiglenes 29. közül taniüók egj. tót 2. nagykátai. fóti. Az iskolai épületek közül 420 állandó. Tanítók jövedelme 54. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány. minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve. Tanítók száma 175.721.és 141 leány-egyház mellett volt iskola.\ dunamelléki ref. összesen 172. 183 magyar-német. összesen 282. Xem járt 22 fiú és 29 leány. összesen 1998. egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. összesen 37. jó 13. Tanítók száma 897.1 : : — — . 4665 leány.829.5. 24 magyar-tót. 69 segéd és 13 n.545 fiú és 7677 leány. trhet 60. hatvaui. 38 n. összesen 18. 41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. összesen 135. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr. jó 55.288 frt 12 kr. trhet 13. Tantermek számi 128.tanítóra 29 tanuló esett. ideiglenes 17. összesen: 66. Gyümölcsfaiskola 34. Nem járt 57 fiú és 177 leány.004. nem járt 8237 fiú és 1868 leány. 4 föelemi leány. 10 felemi leány. 12 alelemi . leányegj'ház 12. 23 német. ezek közül 69 f. a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi. 584 al.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. 3 föelemi közös.655. Gyümölcsfa-iskola 4. összesen: 113. Tanítók száma 418. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30. Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. járt 186 fiú és 203 leány. 17 trhet.920. Tehát az 1864 63.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. Az iskolai épületek közül 26 állandó. járt 92 fiú és 23 — leány.sszesen 16. 263 jó. iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya. Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány. iskolaévben 323 anya. egy tanítóra esett 213 frt 97 kr. összesen 1739. 1 alelemi fiú. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr. német-magyar 119. 1 felemi leány. l ideiglenes. Tantermek száma 783. soroksári.és Kalocsa város tankerület. összesen 15. rossz 12. m. összesen : 196.) . tannyelvTe nézve 477 magyar. ú.282 frt egy tanítóra esett 246 frt. 9 mag\-a-némct-illir. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. összesen 4561 . Tanítók száma 51. Az iskola-épületek közül állandó 109. 29 alelemi szükségbeli. összesen 22. (Iskola nélküli telepek száma 46. összesen 4919.077. 8 szerb-mag\-arnémet. Az iskolai épületek közül 1/ állandó. 47 magyar-német. 8 magyar-német-tót. a kalocsai órsekst'iglx'n l'. alelemi szükségbeli. Tanítók száma 232. összesen 18394. összesen 358. összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : . . 9 alelemi fiú. ezek közül 5 f. Tanítók összes jövedelme 37. Iskola nélküli telep 85.szesen 144 anya. — : Nem — : : : : : . Tantermek száma 382.1S8 Közokttitásügy. Tanítók összes jövedelme 214. 12 jó.5467 frt 83 kr.34.524 leány. . ezek közül 38 f. Gyrben 1. Gi|-ümölcsfaiskola 14. TannyehTe nézve magyar 2. 21) segéd.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20. 231 alelemi közös és 229. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. részijén a kiskunsági. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány. 'A 9584 fiú és 10.\ tanítók jövedelme 17. 9 magj^ar-német-ilíir. rossz 4. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. 2 alelemi szükségbeli. összesen 58. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány. Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány.544 leány. összesen 257. : : .182. ismétlbe járt 95 fiú. Anyaegyház 94. ezek 67 tanuló. fels.) . 39 jó. Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt.

189 .

A czeglédi m.190 A kiskunhalasi ref. . fgimnázium. kir. állami fgimnázium.

ev. tanfílügycl Szász Károly. Azután az egyháznak. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban. a késbbi dunamc-lléki rcf.s a mink általában a közig. II. Kiss Miklós. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá. hitv. gróf Szápáry István. Gózon István. báró Podmaniczky Frigyes. Szalay Samu. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is. Beniczky Má. tanfelügyel. egyházi fgondnokot küldötte. rendezésére. gróf Ráday Gedeon. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. im<j. holott még 213-re lett volna szükség. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad. Fejtegeti azután. a mit kezébe vett s magáénak tart.és közoktatásügyi min. megfordult a vármegye éjszaki részében. nemcsak érthet. Földváry jVIihály. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt. Csikay Imre rtf. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság. a hol és a liog}^ lehetett. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. Tafflsr Adolf. Jordá^n István. egyház lelkipásztorát. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. vallású községi tagot és Kovács József r. i. a j( bs író és költ. különösen a 5. elnöke a kir. a szorgalomid csak 4 egész vé. esperes. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. Hunyady Artúr. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének.k hatályát. Fáy Béla. Ivánka Imre.-cz. hogy a tartózkodás. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. st csak betekintés elöl is.. év két szempontból nevezetes dátum. m. elzárkózm igyekeztek. az egész testületnek is. mint intézménynek. Mészáros Zsigmond. Reviczky István. legifj. évi XXXVIII. t. Mert országa erkölcsi ország lévén. Hartától. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl. tanfelügyeli állások szervezésére. t. Sárkány Sámuel ág.vi. Fölveti a kérdést. Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át. Drágffy Sándor.. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. és 126.. izr. Dalmadj' Gyz. a melyek fölötte érdekesek. : : .rmegyében ekkor 513 tanító. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét. mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek.rraegvében. Kecskeméthy Lajos dr. Boskovits Alajos eh-. . Tomory Anasztáz. minden idegen befolyás. Madarassy István. Az 1809. mint tudjuk. . tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. sí az ellenliatás. Várady József. Beöthy Lajos. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. Végh János. a másikat köza fels népiskolák számára. ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. Nagy Ignácz. ú. Vargha János. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más. Nikohcs Sándor. a mikor Kecskemét sz. . : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR. mindent. kath.rton. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. A tanács teendi két körre oszlottak. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. bizottságok illetékességi körébe esnek. egyes pontokon. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. Volt a vá. esperes. kir. csaknem az egész terjedelmes soíti járást.Közoktatásügy. báró L-pthay Béla. melyhez idegen kéznek nyúlni. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén. még a felületes bepillantás ell is. iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. báró Podmaniczky Ármin. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. Szilassy János. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. egész lényét elzárja. — ^'"'^^. püspök. rendelkezik.'^3^'"''' iscoiatanácí. az 1868. évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir. Sajnos. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás. tanfelügvelö totta üléseit. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir. maga egész szerkezetét. Kubinyi Géza. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. Tahy Lajos. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást. 1 !) 1 Az 1869. Jankovics Miklós.

hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. mind a kathohkus felekezet. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. S míg a közoktatás jóformán csak erre. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. mint örökbe fogadott leánvi. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani. Vád nélkül legyen mondva. egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. kérdezik a felekezetek. Ma már.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. A reformáczió. illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. de mégsem az ember egész lényét alkotó. a mit nagy önhittség volna követelnie. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. de végre is csak egják részét teszi. mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. holott az egyház is az egyes családok közössége. bár másodsorban. t. hogj^ a föld forog. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. ápolták. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. stb. mind az elbbi közösségben megmaradt. más nem. Hangsúlyozza csak történelmi jog. mely bármi fontos. csoda-e. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. az anya. midn az államnak. hogy a növények köziU melyik a mérges. szóval mind a protestáns. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. kik nevöket ahg tudták leírni. a községre. kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni. A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. mi természetesebb. egy tárgyban. Igaz. a leend férfira nézve és még inkább. úgy szeretve. és végelemzésben az egész polgári társaságra. .ssége. csak háború által levén elfoglalva. még az exakt tudományok is. számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. Heh'csh azt. minden. S miért nem. hogy akad valaki. az egyháznak. népvándorlás. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. A leend papok tanultak. úgy hozzászokva. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész. magyar ember azt nem teheti. ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. st örült. a vallástanításra terjedt ki. A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot.192 Közoktatiisügy. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. De el kell ismernünk. hogy többen összeállva. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. mert nem események teremtik a korszakot. hogj. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. És mert a reformáczió. i. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal. ha történelmi események arról letereltek is. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. De mi dolga az egyháznak azzal. az igazi népoktatás története. az egyház^az egyes családok közö. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. A — — . minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. mehnk a hasznos. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el.

hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat. t. a verseny. i. csak törvénynek e mindegy. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. talán egy félszázach-a. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. . Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren." Rámutat a törvénynek önkormányzati. mint oly tény emlékét. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. mint hogy felekezeti vagy községi. vagjns nemzeti kérdés. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek. liitv. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. ama szakaszai. A jegyz: — — : . liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét. is az. nem pohtikai pártkérdés. a hol ez nem történik. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. nnt tanácsjegyz. készült. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik. Podmaniczky Frigyes is. nem igen fogjuk megérni. . 1869. majd tapasztalásból fognak meggyzdni. miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. másfell ott is. feltételeit. a közoktatás felvirágoztatásának. hanem hosszas idre. mert a vármegyének csak iráiívzó. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. kir. csaknem kizárólagos birtokosai. mely az 1868. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. továbbá mint oly álláspont jelzjét.-cz. mely emberi tökéletes. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. kik bölcsejénél bábáskodtunk. iskolák legyenek. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. XXXVIII. de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. Lehet végczélja zölni is fogja. bár javítni való lehet és van is rajta sok.. kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta. mint erre hatni. S a mi közoktatási törvényünk. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte. hogy a föladat sem lehet más. azt. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti. hiszi.s az iskolatanácstagjait. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. csak a közoktatás fölvirágoztatására. a felekezetek. s íme itt van. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. liiszi. melyek a felekezeti iskolákról szólnak.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott. vallja. ez új intézmény gépezetébe. az isk. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi.Közoktatásügy. legközelebbi . a miben egyik érdemes báró testületünk tagja. mint ezt bányakerületi ágost. valódi vagy vélt jogaik védelmére. valódi demokratikus irányzatára. Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11.. évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít. Akkor az 1868. ím összeszedik minden erejöket. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt. §. kormányt é. -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy. hogy hosztalálunk foMatólag is. a t. talán többre is. Illesszük be azért úgymond magunkat uraim. az iskolák eddigi. mi. niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi. melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított.

§-ok értelmében és szellemében állania. Adacs. Baracs. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. Dánszent miklós.st.és Fels-Nyáregyháza. de csak oly csoportokban is. Harka. melyben végül ezt mondja . Páhi. Abon^i:. Váczot. Vacs. alkalmatlan helyen. Bojár-Mikla-Tetétlen. Ezek Tetétlen.sztákon van a legnagj-obb baj.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat. melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna. Tázlár. Vasad. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét. Szent-Tamás. 46. képzetlen tanítóval. Nyársapát." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten. Oly puszta.4 194 Közoktat ú.Felkérjük a t. Ismétl-iskola pedig. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. fölszerelés és taneszközök : — mköd — . stb. Alsó. és 2. Kiskrö. E súlyos bajon segítend.) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. Soltot. még Kalocsát. S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét. Pótharaszt. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan). nem is tartatik. tehát tizenegy népes mezvárost. oly puszta. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását. Nagj'krösön. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek. tanító vett részt. 1. De nemcsak a legnagv'obb községekben. helyett csak november 1-én kezddhetett. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. st aggasztó jelenség. Homok.. mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. mely külön iskola állítására kötelezhet volna. és 4.. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt.. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. mely a közigazgatási közegeket utasította. a többékevésbé népes pu.Vadas. Czegléden és Óbudán kívül. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl. 47. (alsó és felsrész). de sincsenek egészen a törvény színvonalán. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1. Mátéháza. mely nem ugyan egész nagy területén. hogy Czegléd polgári iskoláját. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. mint igen számos kisebb községek.számos betegségei közül. Pöszér. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. igen kevés h<lyet kivéve. Csabony. (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet. tegyen oly intézkedéseket. Monort. megyei bizottmán}^. hanem a másik végletnél.sügy. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. Rátér itt egyben arra. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében. az iskolák legkiáltóbb hiánya. Csengöd-Kaskantyú. kitn eredménynyel végzdött. van Pest vármegye területén legalább 40.." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. Nagykátát. §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek. mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. kérdi s a többi még Kis. Dunapatajt. Révbér.ós Nagy-Bócsa. . Dunavecsét. Ráczkevét éi Újpestet említi meg. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek. Apaj. s kellene is a 44. Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. — — — — : — — — . Sarlósár. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte. S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van.

Zöldhalmon. iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték. Nyáregyházán. hitv. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek. A mi a pusztákat illeti. Az akasztói róm. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. egy karnak. indítványozza. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás.gú — t : . melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna. : . összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — .és leányiskola két évfolyammal. A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels. a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. iskolában 200.! Közoktatásügj'. A tantermek száma 35-el. támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal. de e részben még fölötte sok a teend.szesülnek. a terjedelmes vármegye öt járásához képest. Vasadon. midn az iskolatanácsot kéri. 20 pedig egészen újonnan épült. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító.. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. 39. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv. hanem a várm3gyéket is fölhívta. A czélszertlen tantermek át alakít attak. bizottságilag történend összeírást rendelt el. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat. XXXVII.-cz. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp. Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola. .. egy ór'ási horderej elvet proklamált. melyek a törvény 37. kir. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. Bojáron. városi) képviseltestülethez intézzen. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl. valamennyi helyen felekezeti. Váczon. A tanárral és egy tanítónvel. iskolában 80. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók.. s jelöljék ki ama pusztákat. 38. pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. a solti ref. : . . hogy. hogy egy nagyfontossá. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre. Czegléden polgári fiú.oszsza magát a teljes iskolatanács. Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá. . És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. Jelenti. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami. hogy Kistétényben. melyeknél az államsegély. A többiben volt mindenütt. hogy a mi lányokon maga nem segíthet. a legjobb.tá. második tanítói állásra 3000. (illetleg tanítón) mködött. a tanítóké il-el. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák.kon a birtokosok összes egyenes adóját é. hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek. ki a szadai községi iskola építésére 3000. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. iskolában 900 és a váczi ágost. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya. azokról jelentést. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat. 4. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz. Érsikhalmon. tisztelt iskolatanács. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten.sára irányzott törekvéseiben. t. a kecskeméti ref. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett. §. a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat. kath." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868. úgy hiszi. S mivel másfelöl a törvény 130. mely ne érdekldjék.

magánintézet a 27 közül van 14. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl. valamint az összes fszolgabíi'ák.168 járt. a mely a törvénynek megfelelt volna. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik. annak kötelességét a községi'e hárította. Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe. gyorsan halad. összesen 25.19tí Közoktatásügy. a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba. illetleg az 53.iskolázatlanu maradottak" közé. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna. hogy a törvényszabta nyolcz. A tanítók kicserélése már kezdetét vette. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid.700 fiú és 30. összesen 62. kivált egyes vidékeken. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el. kath. Pest vá. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. — : — — — — — — — — : . tehát a 44.973 13 15 éves 13. honnan még nem érkeztek be a jelentések. Monor. Ezek Gj^ón. hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak.825. báró Eötvös József rendelkezései nyomán.. Ily izr. állá-íva 30 hold földet. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. egyelre azokban a községekben. Valóságos zugiskolák voltak. a hol az épületek rosszak. Mindamellett. legalább a részben.649 leány. melyeknek számát a törvény húszra határozta. mely utóbbiban a magyar nyelvet. Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban.176 fiú és 12. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. mindössze 98. lelkész tanítja. iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek. hogy a szorosan vett téli hónapokban. A siker a várakozáson alul maradt.728. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. még nem állapítható meg javulás. hogy az eredmény kevés. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs. §. De a részben. Ezeket leszámítva. földrajzot és történelmet a gödölli ref. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni. és a nagykrösi ref. s alig akadt közöttük olyan. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. A felnttek oktatásának üdvös eszméjét. Az állami képzk felállítása is. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására.rmeg\'e közönsége. Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. Vadkert és Szada. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben. tanítóképzben tartottak. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma. Az iskolaszékeket pedig utasították. Váczon herczeg Koburg. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg. a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni. A vármegyében. továbbá ama községekrl. Ezek túlnyomó száma izraelita. amott húsz. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : . melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. Ezekbl iskolába csak 51. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. Péczel. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli.273 leány. §. ezek azonban nem sorozhatok az . tetemesen javult az iskoláztatás. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. szerint arra kötelezend.

hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. 56 faU olvasó-tábla. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek. hatásköre nincsen kellleg megszabva. —— . Egyik az összes iskolák meglátogatása. . S azzal végzi elterjesztését. de azok oly kitn minségek voltak. a kezdet kezdetén. még nem tudja. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. napidíjban is részesültek.Közoktatásügy.tnézhetésót addig czél nem érhet. A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel. a tanfelügyeli intézményben fekszik.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. §. jelen alakjában vinni. számot írja. a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. 1870-ben 924 s az 1871. melyen jó czélzatai nagy része megtörik.sére egymaga. 197 emitt hatvan résztvevvel. Míg a törvény 14. pl. A nagykrösi ref tanítóképz. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. jók s tökéletesek voltak. a mely akkor már három tanfolyami! volt. körleveleknek. a melyben eddig a hitoktatón. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. — . illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. : . a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. Jordán István. az mer lehetetlenség. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni. hol két tanfolyammal bírt. a mi a tanfelügyelre vár. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. A 35. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. Az intézmények. A gazdaság. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása.t. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. hogy iktatókönyvében már az 1067. bár vannak egyes számok. legyenek jók . az átalakulás korszakában volna szükség s irae. melyeknek. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb. Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. A kalocsai tanítóképzt. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. a törvény és a kor színvonalán állott. Európa 176 fali térképe. Jelenti. hogy bár a rendeletek megvoltak. melyek elintézé. Írást. Papiroson marad a közigazgatás. Megemlíti. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. rajzot. Az iskolatanács szervezete nem czélszer. de a végroliajtást nem vette számba senki. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott. Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. A törvénynek sok hiánya van. Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak. 1869 júniustól az óv végéig 483. arra éppen most. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. habár sok helyen még kezdetlegesen. tanévben államsorsjátékot rendeztek.

hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van. hogy mind . E § ugyanis azt mondja . magukban nem elegendk. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. 36 községben van ugyan hely faiskolának. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre. Ezt a község két úton eszközölheti. Látnivaló e számokból.. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak. használja is néhol a község. Fót. a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van. nem intézmények. Emberek kellenek. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. Jelenti. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. Kb. a másik az ismétl-iskola. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. hogy az elüljárók hanyagok. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. E . vagy rosszak.rni. Már a felnttek oktatását. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén.sek já. mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. folytatták. Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket. többnyire azonban szántás-vetésre. így Nagykrösön. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról. Aszód. mely az elz évben szép sikerrel indult meg. minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. Az egyes községek különleges teendin kívül.sítsák. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. meglehets biztos talajon mozognak. Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér. de sokkal több helyen a felekezet. azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele. mert a tagosítás még nem történt meg. . 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. vagy inkább emberek. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. gazdasági és fatenyésztési szempontból..és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. helyekre Újpesten ós Kecskeméten. A tanfelügyeli levéltár. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. kik az intézmények ezélzatait megvaló. Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. sem annak való üres tér. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. Azonban a faiskolák. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük. részint. Ügy látszik. 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. A vizek nem engedték. Panaszolja. vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával. Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. a törvény 50. A legtöbb helyt. néhol faültetményes helyül. különösen két fontos dologra fordították figyelmöket. a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. 198 Köziiktntásügy. 72 községben van faiskola. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. de vagy merben alkalmatlan. pl. hogy e részben is mennyi a teend. Továbbá 25 községben nincs faiskola.

A váczi kegyesrendi fö^jimnázium.199- 1. Az újpesti m. kir. — 3. áll. Az- . fjíimnázium. — 2.

kir. állami polg. iskola. áll. . fiu- és leányiskola. mm Az isaszegi m.200 A budafoki m. kir.

Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal. melyben a tanfelügyel úr. 39 tetemes átalakítást nj-ert. § fegy\eréhez. elnémul minden beszéd. Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak. csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli. : : . midn az elterjesztés szerint mind községi. hogy a miniszter bölcsesége. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult. . s ersen remélem. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek . ha azok ama néposztláy szükségeinek.: Közoktatásügy.a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket. ajándékozás. . helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei. a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is. : í^a^. hogy 1869 óta. az eddiginél még n". kivált most. teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része. mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét. Bocsán^-t mind liivctali. mind egyéni gyöngeségeimnek . három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. míg e hivatal végleg betöltetnék." Jelenti továbbá. elmémben örökre megtartom.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem. a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. nevezetes lendületet adtak a vármegyében. Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat. melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta . mel\Tiél oly szíves támogatást. oly kegyes elnézést.. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. Köszönetem. megfelelnek. ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. azokat tehetségem korlátoltsága. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet. hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. .. hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák. hogj. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni. mely a kor igényeinek mcgfclelleg. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. melyek számára rendoltetvék. Azt liiszi az iskolatanács.st. kitnik. uraim. kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. a megintések következtében. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára. hogy . melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be. . mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni. hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység. hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések.** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. mind a felekezeti iskolák körében. hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. emezeket túlbuzgóságom okozhatta. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. oly buzdító elismerést találtam. melyek a megelz két évrl szólnak. nuntha általok a kormány alárendelt közegei. a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok.^eiügy|^ö* s^ge- . hogy mondom. az nem a túlszigorú. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében. melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. Hol a tettek szólanak. Buzgón óhajtom. melyek ellen a felsházban egy n<. három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül. Jelentésében hangsuh'ozta. e kérésre csak az az érzés bátorít fel.. Ugyanis addig.gyobb mér\'ü mozgalom várható. 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. akadémiák.

de kétségtelen. Xagy László D nem alkalmazza. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében. azokat a törvény betöltésére sürgesse. az alkalmazott tanrendszer. hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. milvánt art ásat. alkotmányáét. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. természeti viszonyait neki meg kell ismernie. nem áltatja magát hiú ábrándokkal. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré.ése. . Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái. Testgyakorlatot sehol. melyeknek fenntartói. méhének egész felszerelése egy asztal. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult. é'.202 Közoktatásügy. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak. miként járjanak el e tekintetben közösen. tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. olvasás. Ismerve a viszonyokat. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. . valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : . Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva. De örvendetes mozzanatként jelzi. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon.niu'. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. néhány szék. kevés kivétellel. íi"ás. hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. Az állam védelmét igényli. tanítói eljárá. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat. az iskolalátogatás í. melynek történelmét. miket tapasztalt. s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. A növendék nem tudja. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek. nem használják Idtzött czéljokra.vezi. t. de polgári kötelesség eltte nincs. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére. számoláson kívül. szölszetit a budai vinczellér-képzben. §-a értelmében. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat. vagy épen nincsenek. megköveteli apo gári jogokat. a vallás. A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be.-ez. A faiskohikat. hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. a'^melyek szabályszeren megalakultak.széröl. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. akár egv'ház és község egj'esült ervel. s ennek ellenrzését. Ha nekik tetszik.sok. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat. a tanítókkal az osztályok berendezése. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní. Talált községet. mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. 11.r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. ha ugyan ilyenek is vannak. elintézés végett jegv'zésbe vegye. az iskolai rendtartás. Javaslatai közül fontosabb az. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. haszontalanságnak nyilvánították. akár a községek. hogj' szerethesse. . gátló akadályok. azokat a hián\'okat. földrajzát. hogy neki hazája is^van..

országos törvény alapján. hogy a törvénynek eleget tengyenek. Hisz így az is el fog következni.Közoktatásügy. Pedig a . c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. E kérdésben az iskolatanács dönté. s bizonyos záros idn belül. rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges.t az iskolának kiadása. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. sem jegyzkönyvi határozat. alapvagyont. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés. . §-át végrehajtani.az iskolának nincs semmi jövedelme". mert cs. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között..llapítani? Ugyanis nyomára jött. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot. liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet. A népiskolai törvény 133. hogy . hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva.sét fogja kérni. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl. vt'gy akármin. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki. De som az egyház. Hogyan lehet tehá. sem szerzdés formájában. hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül. hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. . tanítójával együtt. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora. melyek az emiitett fkönyv.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek. elmozdittatás terhe alatt. melyeknek hitelessége tehát kimutatható. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el. a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. sem díjlevél. mert egyik sem egészen jogos.canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : . ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést.ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4. a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni.. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak.. követelné tlük. 203 is intézkedni fog. hogy így biztosítókot nyerjünk afell. Az uradalom uradalmi.. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt. azt a felekezetek v.rnak egy-két évig. Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. holott ugyanakkor a.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák. az összes lakosság gyermekei számára fenntartott. anélkül. hogy az úrbéri rendezések alkalmával. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. a tanköteleseket pontosan. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. ha erejét elfecsérelni nem akarja. melyek szabályszer díj be\ét levélben. Mindkett ellan lehet kifogást tenni. városait. c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. St általábnn mindenütt kívánatos. egy szabályszeren vezetett felvételi. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül. születési éveik szerint. a kik a . esupán az egyházhatóságnak magyarázni. 4 a kántorságért.

. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány. községi NagyAbony. 11.456 róm. .037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. Az iskolába járók vallásra nézve 40. 402 szerb. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén. ev.. össz"seii 353. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába. magán Budafok. Vallásra nézve 63.. tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60..iiskoli 159.035 ref. 330 feleösszesen 91. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány. Tanlíöteles 6 65. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány. Gödöll. a hol ilyen még nincs. társulati Kecskemét. leány 14 községi 79 elemi.()80. kel. 10.558 fiú és 26.. nyelvre nézve 52. könyvtár 71. kath.. kath. keleti. A vármegye lakosainak száma 027. azzal a megokolással. 12 német. 6 unitárius. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. 62 ruthén.4%. ezek közül képasített 590. összesen 54. Fröbel-egyesületi . Az iskolába járók vallásra nézve 43.057 frt.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles. 31. segéd 111.055. kath.204 Közoktatásügy.913. kath. A fv?. 282 leány. ebbl a tanítók fizetése 332.ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban. . Xem járt 10. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt. összesen 368. kath. tanácsos és kir. a kezeti. .425. : — . : ") Emlékkönyv Tóth J. hitv. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a. róm.830 leány.445 német. . 105 leány.007. összesen 13.. 4077 tét. fels népiskolába 34 fiú.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok. 15 unitárius. 5628 ág. összesen 21. 18 gör. kath. . ezekbl 0—12 éves 39.594.379 frt. 1 tót.310 róm. ev.222.507. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti.203. : . — . Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. tanfelügv'eljévé. 7 gör.. ..836 ref. Tanítók száma 677. 1 róm..028 leány. 437 szerb. pjlg.939. 100 két és 8 három tannyehaü. összesen 405. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. 23.958 és 13 15 éves 25.790 megyf r. . Tanítók száma 774. keleti. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. összesen 16. Azonban a miniszter.619 német.. lakosa 574.697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a. 8710 ág. Xem járt 5002 fiú és 10. : : Az 1876 XXXVIII.. összesen 88.800 leány. ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket. Greizinger J. 2708 izr.021 magyfr. ev. 1884-ben tanköteles összesen 104. 553 szerb. Fölemlíti mé=c. : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. keleti. .239 néraet.. ezekbl kép?sített 13 német. Az iskolák száma Ó04. hitv.970 ref. hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök. 37 gör. nem képesített 116 rendes 660. 1 1 fiú.177 fiú és 23.897 fiú. 3 miitáriu. 783 gör.973 leány . összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú. faiskola 108.54 fiú. 16. 10 leány . vagvis 15-66%.025 német. — . ismétlbe 7445 fiú 6408. egj'esületi Kalocsa. kath. Az iskolák közül 249 mxgyar. Az iskolák évi jövedelme 385. egy tanítóra esett 443 frt. . meghagyta — — .037 migyar. A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20. 47. 014 horvát. testgj-akorló helj-iség 70. fels.432. Xyel\-re nézve 07. h. 455 szerb és 599 horvát. t. 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-. — : : — — . 585 gör. Tenterm?k száma 693.i 05.rt . 3 egj'leti és 4 magán. 1. 411 gör. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. 60 vegyes. .377 leány 13—15 éves 14. leány és Nfigy-Abonyban migán p. 11. nem képssített 87 rendes 590. -kötelosok 25. Kisdedóvó volt 2 községi. 230 elemi. Nyelvre nézve 81.. kir. ebbl a tanítók fizetése 300. a hol sikerrel végezheti munkáját.771. magán és községi Újpest. összesen 50. 15.753 ág. A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37.v.. 2 fels népiskolába. 658. segéd 87.020 leány. .. sem a templomokban. 4015 izr.018 róm. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel. összesen 13. 2 községi Kiskörös. : : :" — . Az iskolába járók közül 52.121 magyar.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t. Az iskolák közül 244 magyar. Tantermek száma 765 tanítólak 489. összesen 68. fels nép.796. hitv. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át. 6204 tót. 26 román. Az iskolába járók fösszege 70.. és 2523 izr.427 fiú és 12.s. 5702 ág. : — : . 3 polgári. 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú. Összesen járt iskoláb.001 vagyis 76. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222. áll. 1 román.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir. a ki a közig. — : — : : .971.621 fiú és 10.>lgári fiúiskoli. ismétlbe 9. . Fröbel-féle községi Vácz. A pusztákon még szomorúbb jelenségek. vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a. kath. . Az iskolák összes jövedelme 346. ezekbl állami elemi 24.418. wllású.401 ref.280 r. nyelvre nézve 48.2. egyesületi Ncgykrös.) Óvónk szám^. 35 ruthén. 5369 tót. rmesterek vagy mestoremberfélék. 528 horvát. hogy ha fölfedezte a bajokat. polg. összesen 316.213 leány.923.. (Czegléd. 8. Szerkesztette Grézló J. 13—15 éves isni.445 frt. egy tanítóra esett 420 frt. likos^iník a száma 4!t3. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve. 1. vegyes 3. 310 horvát. F. iskolába 210 fiú. összesen 20. 10. kath. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett. összesen 337 középtanodában 699.022. polgári iskolába 100. .. róm. 2 szerb. összesen 185 középtanodába 1160. 241 zugiskola mködik a vármegye területén.893 frt . kertek száma 51.) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904. 1 polgári. 7 román. ezekbl 190 vegyes. Iskola 38 községi.542 leány.640 fiú és 38. . is.495 leány. kath. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28. 26. fiú 8. ev. 14. összesen 85. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára. 17. 465 gör. leány. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. 7 gör. hogy helyezze át más vármegyébe. kath. 5938 tót.-cz.. és Józsa D. középtanodábi 589. mórt itt alig 20 30% já. összesen 17. a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. 3772 izr.Kisdedóvó 12.

kép3sített 1240. kath. 9087 ágost. 17 román. felsnépiskola 2. terniek szám<» 891. Árvaház volt Keioesán róm..199. 618 tf nitó számára volt lakás természetben.568. 44. ev. egy rendes tanítóra 463. leány. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba. tanítónképz 2. róm. 4777 leány msgyar 53. segéd 13. 183. róm. mindennapi el. nö\-endékek száma 45. 851 horvát . ismétlbe 13. összesen 17. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. . magán 6. izr. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. 5290 izraelita. 1869 óta 134 éjmlt.638. fels népiskoláké 98. 34.342 ref. nö 274.578 msgyfr.. 1869 óta épült 231.6''o. képesített 16. Az 1900. ev. 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány. 4453 izraelita. 275 róm. tfnitónökéiJZké 170. Óvónk száma 12. — : — : — laoi . a tanköteleseknek 15-3%-a. ip. 62. önálló szaktenitós 3. Ali. gimnáziumban 555. ev. 9 szerb-mí'gyar tannyelv.. Állandó menedékház 3. Az iskolák jövedelme 482.rosinrs-iskolában 463. általános ism. keleti. Volt 2 felügyel n. iskob 5. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912. . tiszteletdíja 650. 32 magyar. iparos inas-iskoláké 20778.. . 16 tótmagyar. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. 853 leány. vallásra' nézve 90.538. 99 községi. Fels népiskola 3. gazd. iskoláké 97. állandó menedékház 11.5 vagyis 81. A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„. .-'skola 9. leány Aszódon. Kalocsán róm. elemi iskolákban 5401. tanítók száma 11. 99-9°o- . . 3 tanítóval. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000. ezekbl áll. -iskola 3. ev. leány 25. összesen más jövedelem 5917 frt. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve.020. közs.. leány.. 16.869 német. . általános ism.265 fiú és 13. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906. magyar. községi 171.. Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. .786. 4 egyleti.684. polgári iskola 20. iskolának. 12. 98 leány. 4 tanítóval. grzd.060. Az 1894 95. ezek közül rendes 36.510. polg. Törvényszer 593. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó. nem okleveles 5. keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép. összesen 9455 frt. fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. 2 német-megyer róm.418. ICisdedóvók közül 7 községi. 4 nem képesített. 3 óraadó. 60 tanulóval. róm. 121 148. kath. . ezek közül 6 rendes. a tanulók száma 83. áltclános ismétlben 796. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23. polgár és katona 498. Kecskeméten kisdedó\'ó 4. száma 9. 844 képesített és 68 nem képesített . 1 községi és 1 ref. róm.939 magyar. .Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11.nnirgycr.9%. A tanítók száma 1281. — .591 róm.310 leány. polgári iskoláké 2298. kath. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú. mindenn'-pi elemi iskoLa 556. lakbére 550. : : . polgári iskoláb: n 264.. leány 31. 4751 tót. gimnáziumoké 2527. ref. 6 tanulóval és 2 ttnítóval. kath. keresked inas-iskoláké 83. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú.ros inas-iskola 1. Nagykörösön közs.sszes száma 621. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. kath. 17. 3 magán. segéd 154. keleti 7. seg.749. 213 állandó és 407 nyári menedékházba. hitv. összesen 29. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. ág. 1 róm. jogakedénüábrn 119. a polgáriba 592 fiú. ..Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. : : 87 ref. magán fiú Rákospalotán. közs. 3 egyesületi 557 magyar. kath. -iskoláké 10. ism. 10138 ágost. 9 magán. . 791 rendes. gimnázium 9. összesen 24. állandó menedékházé 960. 8. gazd. és 1 róm. hittani iskoláké 86. izr. seg. Az iskolába járók uyeh-re nézve 111. Faiskolák számi 291. leán\' Czegléden és Újpesten. Az iskolák közül állt mi 18 magyar. ágost. Tanítók évi fizetése 4950. összesen 5700 frt. kath. 1900-ban 53-9%.-rnémet községi 82 mrgyar. 17 román. A .627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31.. ref..005.. nyári menedékház 4. i]). 2 horvát -me gyár gör. általános ismétl -iskola 307. 1 ref. ö. — 1304 : iskoláké 12. 2 kath. Tanítók száma 55. 2 fiú és 1 leány. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. 14 fiú és lö leány ágost. 177. . kath. . fels népiskolába 67 fiú és 125 leány . ezekbl öl vegyes. leány 1923. tiszteletdija 200. mindennapi el. hitv. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. 15. 13 15 éves fiú 20.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%.. óraadó 6. ezek közül 1 áll. 460 szerb. 23. községi 34. reáliskolábcn 203. Az 1904—905. — .5.. fönntartásban volt államsegélj' 1200. 57 tanulóval és 3 tanítóval." gondozásban részesült 93 fiú.362. 29 német-magyar. 205 17 fiú és 18 leány gör. gimnázium 2. fenntartója ez érsekség.Közoktatásügy. 7 képesített. iskolák tóval. hitv.n 106. : — . 4 állf mi. 12. 2 segéd. összesen 1444. összesen 18. közs. felszerelve 727 tanterem.413. ág.476. Az iskolába járók közül elemibe járt 55. nj^ári menedékházé 280. ip-ros-inasiskolába 2607. összesen 133. kath. községi 179. . 2 német-mpgyar. óraadó 6. közs. leány 4 tanulók száma 360. és 1 magán. 34 izraelita. fiú 1. 12 tót-m»gyar izr. gör.119. kath.568. Xyel\Te nézve 132.. 561.884.114. Fels népiskola Kecskeméten áll. kath. 55. 53 segéd férfi 828.561 ref. 26 tót-magyrr. rendes 1157. 57. nyári 10. lakbére 1360. kath. azaz 66. — .659 róm. kereskedöinas-iskoláb. ism.398 leány. 61 tanulóval. hit. liitv. összesen 1197. mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották. sziktrnítós gazd. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30. vármegyében volt óvókötelos fiú 32. ebbl 1 álUmi. .íz» ea 3911 . azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú..864. Vallásra nézve 106. azaz 82. leány Kalocsán ós Váczon.-iskola 123. azaz iT^Ö.sszesen 100. A trntermek száma 9. Ivisded-óvók száma 87.574.492 leány. gazdasági ismétlben 744.319. ezek közül 65 állf mi. 60 tanuló\-fl. hiliK ev. . 7 m'gy.385 frt. : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi. gör. 2 taníPolg. 408.. 42 ágost. leány 57. hitv. 2 német-magyar ág. Iskolakertje összesen 183. szüli gondozásban részesült 5002 fiú. ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59. mrgán 5. Növendékek számi Kisdedóvókban 326. egyleti 1 24 m"gyar. ö. Kiskiuihalason ref. tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132. kel. 184 m^^gyar. 29 német-magyar. összesen 64. tcnitóképzö 3. keleti. ezekbl áll. seg. leány. jogakadémia 1. ezek közül áll. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13. liitv. leány Kecskeméten. 28. 78 m-gyar. férfi 1007. egyéb jövedelem 8455. 3 5 éves gyermekek száma 58. leány 19. kel. testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. 1098 horvát.030 frt. tanítóké 28 rendes 16. tanítóképzké 326. iskoláké 265. iparos inas-iskola 23.854 német. . Bejáró gyermekek száma 691 fiú.217. 1 ág.707 fiú. A fenntartásban volt államsegély 17.431 . 362 szerb. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14. 84. jelleggel. í községi. fiú 20. keleti 8 szerb-magj-er ref. kath. 1900-ban 64-2%.. ezek közül 6 leány és 3 fiú. kevésbé jól 6 birta. nem képesített 12.'.679.369. egyleti 2. magán 21. 433 gör. 501 gör.. ebbl a tanítók fizetésére 400. nem képesített 41.. liitv. polgári iskola 1. segéd 6. 16. 4328 tót. 7 gör. egyleti 12. fiú. 3 áll. 31 gör. kath.-iskola 24. más jövedelem 5430 frt. 38 gör. ev. iUsze^en — : mm A .7"o. ezekbl 1 fiú. keresked in'siskola 1.690. egyes. A lakosság száma 732. reáliskola 1. ism. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986. Polg. A t. keresked inas 3. Az iskolák ö.

h. a melyekben 85 (áll. czigány 26. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. kath. Kecskeméten mindennapi 1 leány. 366. még pedig közs. vagy járulókot 58 róm. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86.. 72. ev. oláh 2. ezekben a gyermekek száma 197. 7669 német.. gör. 14 izr. gazdasági ismétl-iskola 28. 84. Óvónk számi : iskolák száma 582. községi jeUegiiek. 125. 6. A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll. ref. Kecskeméten van 1 áll. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11. 14. 5. 7791. 112. gör. 4.600 . czigány 2. róm. 48 róm. egy évfolyamú 3. fiú 5%. gör.és keresinas: fiú 1. ref. vend 5. gör.. közs. 685. 367 egyéb .495 . lengyel 2. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU. cseh 6. Kocscméten inagyar tanköteles 12. h.271 magyar. 643. tanítók számi 400. horvát 4. Ueány 45. állami 1. 4. Általános ismétl-iskola 4. vallásra nézve róm. mindennapi 22. 2. gör. 432. 2. községi : 49. 1 egjes. öt vagy hat évfolyamú 31.ll9. három évfolyamú 1. 9 .856. iskola 35. 31.\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3.. 11 izr. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. tanítók számi 1450. 3. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm.088. társulati 10. h. gör. 169. izr. ev. valamenn\-ien magj'arok . tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. részben osztott 3. h. . : : . Anyanveh-re 17. 7. baptista 37.. ált. 3899. 31. horvát 3.544. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. 2359. h. német 1914.. 12 14 évesek 1241. 7. 10. mindennapi iskolába járt 107. napi iskola 5. 12. gör. 20*530. gör. társulati 9. gör. kath. 6. h. kel. ev. a gazdasági ismétlbe 10. kath. tanuló 238. és községi segélyt 95 róm. kath. német 14. vallásra nézve róm. gör. ág. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. szerb 335. 185. baptista 50. csak közs. négj' é\"folyamú 19. mindennapi iskola. ref. kath. ös. ked — —U : . oláh 1. h. négy évfolyamú 97.sek 2456. Az 1907 908. ref. baptista 3. 70. . tót 4732. társulati iskola. 3 ág. h. gör. 1. gör. német 2605. a m?lyek közül kett állami (1900 kor. 21. ötnél kevesebb é\-folyamu 99. kath. kath.. Államsegélyt 41 községi. 14 községi segél\t élvez. ág. fiú 49. 23 ref. ág. összesen: 26. róm. h. cseh 1. leány 58. azaz 99-8%. 6. baptista 2. kath. kath. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20. nyári menedékházaknál a személyzet száma 6. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv .20. ref. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612.401. 3 oláh. 536. ref. izr. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143. ref. szerb 51. oláh 1. 49. 7. összesen t 3697. izr. kath.806. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411. a kik közül magyar 743. segéhi. községi 65. 1 magán. 369. 226. tót 782. azaz 83-2"ó iskolába járók 105. ág. a kik közül 337 migyar. ág.3t)2. cseh 2. magánjelleg 2. német 4611. ötnél kevesebb évfolyamú 4. azaz Közoktatásügy. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. ev. 191.834. izr. tót 10 . 4223. kel. csak általános 304. kath. 2936. kath. szerb nyehnii 5. kel. melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. községi 34. 96. 174. °u-ban 67-7. kel. kath. 7161. ruthén 1. kath. nazarénus 2. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406. három éWolyamú 12. ág. ág. rövidebb ideig 134. 1850. Áll. : — ref. vegyes 4U2. gazd. ág. gör. ref. 4. 1. h. kath. társulati 1.730 gyermek. 74. áll. miit. a gazdasági ismétlbe 881. társ. 24. 1118. német 2. 5. 2 izr. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. 1.. Az államsegélyek összege : 338. némst 1. nyári menedékházak száma 5. 240. fiú 14. ref. 812 tót. ev. leány 22. 16 ág. magán 18. AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. h. izr. katK 13. 12 14 évesek: 11. izr. Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. baptista 1. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött. jelleg 70. 19 ág. ág. 3 gör.856. h. öt évfolyamú 54. egyéb 5. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek. horvát 2. Vallásra nézve róm. a gazdasági ismétl-iskolába róm. 2733. Óvónk számi 152. 55. magán 5 . tót 200. 1009. iskolába járó 8692. olasz 11. 358. 39. 136. vallásra nézve róm. kath. 7. leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. 117. h. tanító 4. rövidebb ideig 28. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59. 20. ev. kel. róm. szerb 1 . ág. kel. 620. kath. ruthén 3. 1363. magyar 34. öt vagy íiat évfolyamú 457. A tankötelesek közül járt 131. ág. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. segélyt élvez.580 K. gör. róm. izr. teljesen osztott 4. ruthén 4. angol 1. kel. vegyes 51. szerb 15. ev. német 70. magyarral vegyes szerb 2. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824.515. kath. ref. iskolai tanulók közül magj-ar 7877. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. illir 719. unit. izr. Állandó menedékház 9. 3. 12 14 éves fiú '22. oláh 6. olasz 2. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556.920. azaz SO-OÚ. Kecskeméten el. 16. ism. magyar tannyelv 515. ev. vegyes 28. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. protestáns 1. egyéb anyanyeh'ü 74 volt. ref. Iskolába járt 8706. a kik közül magyar 8353. ref. vend 19. 1 tót és 4. összesen 164. el. ebbl migyar 236. magán 14. 19 7. 792. illir 246. ág. német 732. Vallásra nézve róm. azaz 79-8%.). — — : A : : — — — — : — : : — — : — — . Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. tanítók számi 77.szesen 12... AnyanyelvTe nézve magyar 25. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. gör. szerb 131. öt évfolyamú 11. egyéb 5. ev. gör. ismétl-iskolában valamennjd magyar. egyes prot. 8 ref. kisdedóvók közül áll. baptista 10. a melyekbe 339 gyermek járt. ág. prot. kath. tót 779. 36. katli. kel. ismétl: 1902. 1 ruthén. Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989. Összesen 1610. kath. izr. csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan. 444.169 15 évnél idsebb iparos. : — . ruthén 1. kath. 49.875 gyermeket gondoztak. 6 horvát. osztatlan 28. 730. kath. 16.í. izr. magyar nyel\-ü 35. Í2sr. gör. két évfolyamú 5.575. ev. ev. leány 56. czigány 80. ág. 2. áll. h. róm.682. részben osztott 267. 48. a két utóbbi közs. !31.549. 32 ref. unit. kath. azaz 998%. kel. gör. unit. olasz 3. 24 szerb. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1.419. ev. h. kel. magán 1 . azaz 67-7"^. 238. unit. gör.. ev. egyes. urad. ref.206 194.422. 153. 14. ev. katli. ev. 9544. leány 21 . 82. leány 16. Gazdasági ismétl 9709. kath.296. ref. a gazd. h.789 korona. kath. az általános ismétlbe 13. 4. tót 3. izr.. ág. 2512. 1. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28.Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. 430. Hat évfolyamú minden79) taner mködik. illir 108. horvát 8. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve. leány 4. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. unit. 40. ev. osztuthui 267. tót 766. ev. teljesen osztott 22.563. 86. 940. német 9. Anj'anjelvre magyar 3694. 1. 20. kath. az általános ismétlbe 615. izr. 1 társulati. és 35 közs. beszélnek. fiú 3. ev. h.838. községi 71. Az általános ismétlben róm. unit. kel. tanulók száma 26. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm. egyéb 1. 102. 8.. 12.

) Budakalászon 2.) Pilisvörösváron 3. 2 Iviskunhalas. 1901-ben a szentendre-izbégi. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel.) Csobánkán (1902. 1900. Nagykrösön. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni.) Pilisszentivánon (1908. kath. niagán. a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek. (I. (I. (I. intézet Ez óvoda mint róm. 62 gyermek. egyl. 1907. kath. 1890.) Hartán (1894. — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki. kiskrösi. sz. egykecskeméti . 45 Kecskemét.) Nagykovácsiban (1894. — Kiskrös.) Dunavecsén 2. A mi az 1907 XXVII. IrsaKiskimlaczháza. s a gyermekektl havi 30 kr.. Kimszentmiklós.Közoktatásügy. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki. Nagytarcaa. (I. II. Sükösd. I óvón Nagymagán. : . 1886. 1903. 1900-ban. 1908-ban nj-ilt meg. 120 Kimszentmiklós. : Kalocsa (ep\leti). (I. az áll. 1903. 1885. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. 43 gyermek. (I. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. a melyekot azután államivá tettek. Kecskemét. Pilis.) Csömörön (1895. 108 . iskolai év elején szervezték. körös. a IV— VI. (I. II. megemlítlietö. sz. 1 4-ben Aszód. kath. (1904. (I. egyleti 136 gyermek. Nagykrösön a ref. 77 Nagykrös. Nemesnádudvar. TörökbáUnt. 1902. közs. végrehajtását illeti. Bóm. egyház 1807. kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir. Üll és Úszód. kath. (1902. . 1 óvón Kalocsa. .430 K). 78. magán. évi országgylési követei 1840 Pest. Vácz (2). Izsák. Kalocsán.) Albertfalván (1900.) Rákosligeten 2.. Czegléd (6 kisdedóvó). Nagykáta. Budaörs (2). . Halason. 1908.. meghaladja a vármegyében a fél milliót. . Újpest (8).000 idegen ajkú (német. Hajós. 1909. évi országgylési követeinek. a III. Bogyiszló. 01 gyermek. csuj^án a közig. Áll. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden. 60 gj-ermek. (I. 1908. Kalocsa. Kiskunmajsa ref. Tass. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. Fokt. 1899. 205 . (I. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. Ordas.) Aszódon (1902. egyleti. 2 óvón.) Rákospalotán 4. és Soltvadkert (magán). 1909. III. .) egy-egy óvoda. 1903-ban a pilisborosjeni I.) Törökbálinton (1903. ref.— VI. Kiskrös Kiskunhalas. Solt.) Solymáron 2. 101 gyeimek. Iviskrös. tanfelügyelnek. a VIII. magán. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. gyermek. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is.) Pilisszántón (1897. kisdedóvó van Bián (1885.^11. róm. mét. mimkástelepi 1909. Zsámbók (3). 33 Újpest. II. II.. lijabban kir. 1902-ben. Vácz. III. sz. hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. II— IV. : : . 132 gyermek. 1891-ben a pesthidegkíiti. IT. 3 közs. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10. II.) Nagytétényben (1885. 1902. sz.) Pilisszentkereszten (1903. Torbágyon : Magán : Gödöll.és Solt t. A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. évi jegyzkönyve az új városban .. (I. .) ICistétényben (1907. Fájsz.) Csepelen 2. 2 magán.) Soroksáron 5. még pedig olyképen. magán. (I. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések. sz.)"Budafokon 5. 1892-ben a szdi. közs. Menedékházak Alsónémcdi. Gödöll. Budajen.497 K. . 1 óvón Vácz. 1892-ben. közs. (540.) Taksony 2. Szalkszentmárton. (I. és II. Fülöpszállás. 1893-ban a szigetbecsei. Fót. 1906. Promontóron (Budafok). 1902. 1904. Községiek : Abony. V. Dimapataj. Dusnok községiek. Gödöll. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. 137 óvón . Szentendre. megyék 1839—40. A kecskeméti kir. Újpest. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett.^dedóvók.) PiHscsabán 2.. 1885. 243 Solt. Kiskunhalas. 1908.) líispesten 7. lüskunfélegyháza (4). II. II. 1902.) Rákosszentmihályon (1907. 280 mek.. . sz. (I— II. 1908. II. j<^llegü sznik meg 1865-ben. egyl. (1903. 1885. 260 gyermek. 2 óvón óvón Monor.) Dimabogdány- ban 2. 79 .) Czinkotán (1890.) Szigetcsépen (1893. Solymáron 1891-tl 1900-ig. Töklön 2.) Újpesten (1890. II. e. 4 1 óvón 1883 . egyleti. hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege. 101 gyermekkel. IV. 1903-ban.) Pomázon 1886. r. 2 közs. Szabadszállás..) Szigetújfaluban (1903. Czegléd. A ") Jelentése Pest-Pilis. egyleti. 1894.) Rákoskeresztúron 4. Keczel. 1902. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját. 1888. Tahitótfalu. 1901. Üröm. közs. 90 gyer. 1903. s 1907-ben itt a II. . Kecske. 1905. Gyömr. Szigetszentmiklós. 40. Az I. 75 Kalocsa. köss.) Budakeszin 2. Nagykrös (4). Szentmártonkáta. Alberti. Dömsöd. 1892. sz. II. 1889 deczember havában a dunaharaszti. t. 1 óvón .. a VII. (I. 1908. . 1900.magában támadt kisdediskolákról" beszél. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. sz. IvisUúnmajsa. III— IV. 1900. A város az els óvodát 1869-ben állította föl.) Békás megyeren 2. sz. Perbál. Ráczkeve (3). Apostag.) 2.-cz.) (1887. óvón.

150 tenulóvAl.sy-telspen nyíltak m?g új iskolák. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban). Uji)?st 31 tantermü. tót 1230.r 6 körzetre oszlanak. egyéb 1. kith. 26.és Kiskunfélegyháza 1 tantermü. 1875-bcn pedig a város egy másikat. — : : . — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. Ali. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. baptista 41. liánra nézve pedig ekként róm. Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I. hogy itt ma már 98 taner (46 férfi.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak. A törökbálinti róni. Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában.t is államosították. Irsán ugj-anekkor községi épül. még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola. egy újabb 18 tantermü épület. új építkezések folyamatban. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. 116 Dunih'.5. szerb 266.. izr. tanítónk száma 497. Ez utóbbi számból a gazd. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános. Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát. sz. Ferencz József-téren. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. fiú és . Dunapataj. a Gyár. leány 17. hol eddig semminem iskola nincs.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak.513. 1885-ben 5. ruthén 3. mely 1858— ö9-ig mködött. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. 1907-ben a Rózsautczé. Erz.643). . a tanítók. Abony. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek. Az termü. Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda. Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel. iskolákbi összesen 34. 190. gör. : A iskolák 12 körzetre oszlanak. a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. 2442. 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. egyéb 45 v. (8 férfi. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. gör. Solt ugyanekkor. most községi. . (fiú 17.új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. . kel.5-ben 45 taner mködik. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. ism. . nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. mint egyesületi. iskolár.cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen. 14. 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. 1900-ban 32. 1907-ben az Erzsébet-. A kispesti állami elemi iskolá.522. Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák.20S Közoktatásügy. mely 1889-ben községivé lett.és 3 leány. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30. tanterme 10. ref. isk. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány. 4175.n új körzet alakult..i 1360. 1902-ben a róm. 74. •Fülöpszállás. Kispestre nézve az iskolataná. 50 Kispist 1 fiú. 275 Pestszentlrincz p. kath. a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. 3.791. ev.sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel. 1878-ban egy taners községi iskola volt. 42 1 . 3 fiú és 3 leány. oly rohamosan fejldött. el.gyar 22. hogy . h. unit. Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-.) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda. Vörösvár 2 tantermü leány. Lrincz. itt 1874-ben egy taners magán-. Erzsébet-utczában. 52 n) mködik. . 1 tantermü. német 10." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. 484. 40 Taksony 2 tantermü leány. Az iskolák a bels területen ma má. hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. : ko'ák. horvát 8. kath. (1902-ben épült). a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították. a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n). Budafok 4 tantermü leány. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti. lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány. iskola Domonyvölgyön 1 tan. az ismétlre 352. (Itt most négy van. ág. Az 1909 tanévben az áll. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. 357 Kistétény 1 tontermtí leány. Növendékeinek száma 5482. .402. íiüiskolé. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. . Dunavecsén. 1053. 1909-ben a Rende.173.és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült.raszti 2 tantermü leány. A tanerk száma 21. kith.316 tanuló járt. 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú. el.t 1879-ben szervezték. Biztosította már a tanítói javadalmat is. el. két osztálylyal. 1948. Az áll. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban. években épültek. 112. 1876-ban rendes óvoda).tEntermü 91. Az Attila-utczában. . a mely 1880 óta. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van. 161 l. 13 n).

— 3.209 1. iskulák. . a pomázi. A clunavet-sei. — 2. áll. a postszciiilörinczi m kir.

kir. . iskolák. áll.210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m.

Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). Ez értekezleteknciv az a czólja.csi (szervezési ideje 1885). 10 tantermü. ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak. továbbá a hozzátartozó Balázsi. tanfelügyel ersíti meg. Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. . még két új épület emelése most van folyamatban. a mely 8. II. és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. Újpesten. Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. a Fülöpkerekegyháza p. A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü). Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7). Erzsébetfalván. továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise. A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület. Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü). Tökölön 1889-ben (6). mködik. Leá.Közoktatásügy. . Májusban a tankönyvek. sz. Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3). tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. Nyáregyházán 1885-ben (3). Budafokon. Három tanersek a csobánkai (1901). Nagytétényben 1884-ben (4). A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9). ül 1 iskola. pilisszentiváni (1894). .v kucndcit3 3 tantermü. Rákosligeten 1900-ban (7). a hol 1907-ben épült iskola. pilisszentkereszti (1902). 1884-ben (10).varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. . óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1). és4ií'''ei^ isko!ák" JászII. piliscsabai (1902). az iskolák tanítói.megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. : — . AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek. I. Szeptemberben a tanév. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10). az utóbbi 5. : pesthidegkúti (1880). Soroksáron és Monoron. A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1). Csurgay-majorban 1886-ban. az illetket állásaikban a kir. Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja. Az iskolák 3 körzetre oszlanak.Uami a nagyková. pilisszántói (1885).k tanulmányi állapotát beszélik meg. Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. 1902-ben. Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben.llan elemi iskola a pomázi járásban van. Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n). A monori iskolákat 1885-ben szervezték. Kispesten. a Szabadságtéren.„ . Négy-négy tanersek n . Felsdabason két taners iskolát 1881-ben. Majosházán 1896-ban (2). illetleg 2 tantermü). hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen. a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek.tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). 5 taners. pilisborosjeni (1909). A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány . mely 7 taners. Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2). az igazgatói kar és a két jegyz. A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. Az elbbi 7. Szalkszentmártonban (2). budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). a solymárit 1902-ben. illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát.nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. illetleg 1 tantermü. a Czinkotához A monori tartozó Má. Mag. járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). illetleg 1 tantermü. Bodoglár. A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. 1901-ben (7 tantermü). Isaszegen 1905-ben (7). iskola. Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é.

I. m.'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. . 212 Közoktatásügy.^") Közs. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén. é^ ") 97. Pálmonostora ( 1 ). tanévben állami elemi iskolát. Gödöll.000 korona köhséggel. Rác/keve (G). m. . Ujszász. Budakeszi. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. 1. Izsák. a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. Czegléd (9). Alberti. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász. hol 6 tanteremben 6 tanító lesz. 71—72. — — . 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. líisnémedi. hogy ezek küls és bels életének színvonala. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. Szabadszállás.000. . Taksony. Alsómóriczgát. a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. PusztavaC5 (5). Azokban a községekben. Ujkócske (13). Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben. 1. Dány. 175-^176. Dab. az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. -^) Újpesten egvébiránt az 1901. azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat. Szigetbecse. Koháryszeutlörincz. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. ") 97—98. Soltvadkert. Az elbbi kett 16. Ókécske. . Lijosmizse. iskolák. az erzsébetfalvaié 77. «) V. Váczszentlászló (3). .. — «') L m. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását. ö. Nyáregyháza. elsrangú kultúrpolitikai feladat. \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz. Peszéradacs. Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon.187 K. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. igen örvendetes képet találunk. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). illetleg 127.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . Orgovány. Tószeg. az izsáki. 158 159. népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. Dömsöd. melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. Solt (4). ú. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. m. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot. Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. liatározottan kedvez. Szalkszentmárton. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. Ma már nagyrészben segítve van e bajon. a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben. ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben. : . Nagykáta. Verség. Rákosjnlota (14). mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. el. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. Pánd. mind a növendékek általános tudása. ") I.490. a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. 73. Pereg. közel 490. . Szód. :i. fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. 1.-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. Bocsa. évben négy új állami iskola épült. 1. a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. Törtei. Tápiószentgj-örgye (2). Nagykörös (12). Tápiószele. a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. lap.

Törtei (4^. Püspökhitvan (3). A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). kath.5). Kalocsx belvárosi (5 fiú). Szigetújfalu (2). Budaörs (12). Váczbattyán (1). után is — — A val. Szigetcsép (I). Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. Váczhirtyán (1). 29 pesti m. Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. Tápiósáp (3). 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. Perbál (3). Kerepss (3). PiUs (1). Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). Az 1838. elemi iskolák története a következ : : Abony.. a kántor a fiú. jobbágyokat telepítettek le. évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli. Keczel (9). A jelenlegi tattá át. 1762-ben Nóvák József. Ecsed (2). Dusnok (. Tápiószecsö (5). mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi. mér búzi. 1888 és 1892/1893. Pétermonostora (1). 1 840. Pihsszántó (1). Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). A ref. M3nde (2). ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott. 1746-tól". helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). Tass(l). Az 1700-as években szervezték. mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k. épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. Szentendi-e (8). Törökbálint (4). Bocsa (1). olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei. iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. Szigetmonostor (1). (1). Alsónémedi (3). Czegléd. a mikor tanítója Urhegyi József.-ílu (1). legtöbb községi jskola. Bátya (5). Rákoskeresztúr (3). a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Verség (2). Valkó (4). a pusztákon 30. Püspökszilágy (2). Kunszeutmiklós (4). Tápiógyörgye (4). PiUsborosjenö (2). Izsák (4). Póczel (3). Ujhirtyán (3). Tirmye (1). Váczkisújf. a jegyzö-kántortanító .A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani.István. Nem^snádudvar (4). Gödöll (. Ft (4). egy-egy iskoli a Kálmán tanyán. Jászkarajenö (8). Rákoscsaba (4). Pálmonostora (2). de lelkes község becsvágyát. Big (4). Sári (4). Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. Mogyoród (3). Ivisoroszi (1). Pereg (3). Bijaszentistván (4). Aszód (2). Császártóllés. Diimharaszti (2). mint láttuk. A leányiskolát a község építette 1899-ben. Gyömr (7). Kocsér (7. Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. Nagytétény (3). Taksony (1). Váczrátót (2). hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. Kecskemét (1). Torbágy (3). Szánk (1). Telki (1) és Visegrád (4). Üll (7). Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. melyeket a communitas épített. vallás. Csömör (3). Tahitótfilu (1). Bogyiszló (1). Szentlörinczkáta (2). a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek. Homokmégy (9). Óc3i (3). Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez. Üröm (3) és Zsámbék (8). Áipádúti. Szadu (1). Szabadszállás (1). Miglód (1).. Ráczkeve (5). melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. .se alatt (5 leány). Páty (2). 1780-ban Méreg János a kántortanító. Nagykörös (. Csepsl (3). Mostani épületei 1881. psstm. Budakeszi (3). Dumszentbenedek (1). Szd (4). Nagykáta (8). Szigetszentmárton (1). Alberti (1).Közoktatásügy. . Takács és Faluhegj-i tanyákon. Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). A tannyeh 1899 : : A eltt német volt. 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. Tatárszentgyörgy (2). Galgamácsa (3). intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók. Gyón (2). Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. Veresegyháza (2). Máriabasnyö (2). Róni. Kirtjl (2). Tápióság (2). Hévizgyörk (2). A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. és ref. Páhi (5). : : : Az egyes róm.) iskolamestert. Az els biztos adat 1673-ból való. kath. Farmos (2).) Kóka (8 és 1 nradilmi).ulkert (3). Monor (3 és a Brenda-majorban egy). Apastag (1). Akasztó (5 tanterm). 1802-ben a község új iskolaépületet emel. Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2). Tápiósüly (5). a mikor a községben plébánia volt. Vöro^sszállás (1 vegyes). Alpár (5). a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. 1762-ben Szánovszky György. Bia. Fokt^ (3). Szentmártonkáta (2). ker. Bag. KiskunhaUs (4). Domony (1).l«jn szervezték. a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs. jslenleg 6025. Tóalmás (. Örszentmiklós (1).és leánygyermekeket együtt oktatta. midn a Claris »apáczák kath. 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. 1838-ban Mondok István volt a tanító." Apostag. a pusztákon 1 1 tanító volt. Tápiószentmárton (4). amikor a város bels területén pusztai 34. Prónayfalva (í). Túra (7). az egyház levéltárában lev írott könyvben . Czinkota (2). Galgjhéviz (3). Iviskörös (2). búzája volt. halósága a A váczi püspök i-^kolák. Soroksár (4). Soltv. tanítás anyjaga : írás. egy kántortanitói Ukássil. 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. Gomba (1). Kiskunfélegyháza (45). Az iskolát gróf Szápárj. iskolxnénék vezeté. fispán alapította 1888-b3n. fizetése 37 frt.tették községiekké. a ki theologiát végzett. Czegléd (19). m. Rákospalota (9). iskola. Császártöltés (4). jelenleg a városban 48. Alberti. Az iskolai zászlóaljak indult ki. A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. Bugyi (2)._ Tószeg (4). végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak. Szeremje (1) és Úszód (1).5). 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. Géderlak (3). Alsódabas (2). e))erföldi (5 vegyes). Vecsés (4). a leányoknak egy tantermük volt. Kéve A A A el.4«óí7. A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2). Piliscsaba (2). a melybl a kollégium fejldött ki. Fájsz (5). A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. Kispáhi (1). Váczduka (2). Kecskeméten van. Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola). Vácz (20). Kiskunmajsa (18). Irsa (2). újvárosi (1).5). Érsekcsanád (1). Boldog.5). Kerekegyháza (5). Kistarcsa (2). 1S4 l-ben szervezték. TJri (5). Szakmar (8). 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. Hijós (8). Sükösd (5). híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. búza s egyéb terményekbl állt. Miske (4). Váczszentlászló (4). Boldog (4). Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4).

se csekély terménybeU járandóság. lett.Horváth Imre volt a tanítója. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. tanterem. Új iskolák özv. egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. 1871-ben építette a hitközség.) detési czédula után 46'/. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). szerint a kántortanítónak 10 Rh. építette az iskolát. 1903-ban épült a 3.vtól kezdve. . Kiskunfélegyháza. magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. Els tanítója Stolár Gj'örgy. . 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. 1887-ben már négy iskola volt. Kerepes. meg nem állapitható. a ki synmostam épület 1886-ból való. 1869-ben három tanítói állást szerveznek. 25^d. hogy mikor ós legi ki építette. . Gyón. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3. A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. . mikor önálló plébániát nyer. I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. . mint rendes tantárgy szerepelnek. . de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni. kath. Oomba. . mely mi is fennáll a templom mellett. Keczel. A fsúly a lati-. Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. Clarissák építették 177fi-ban. Errl azonban már másutt van szó. egy kalap (1 frt 50 d. nemzeti cziniet nyeJ. 1868-ban nyilt meg. Dunaharaszti. Farmos. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek.. diktandó 1 óra. koledából. visít. midn ez a felhk ellen herangozott. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról.-val.21-4 Kozoktdtásügy. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. I. — — Hévizgyörk.*') : . 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. 1 868 eltt már fönnállott. a város harmadik plébánosának buzgólkodására. . Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. 1770-ben róm. .) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. számtan 2 óra. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d. német olvasás 1 óra. A Fájsz. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl. vallás és erkölcstan 2'/i óra. Az els meglev s 1738-ról szóló can. 60 d. 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . A régi iskola 1838 eltt. 1909-beD új modem épületet rendeltek. : : — . 1798-ban építették a hívek. Két tanterem 1857-ben épült. taxist végzett fizeté. . . különösen akkor. d. 44. temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. Jászkarajenó. Galgamácsa. bibUa 'i óra. Homokmégy. 1867-ben keletkezett. A mostarü épületek 1895-ból valók. Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni. lO-ben 1855-ben. osztál. népiskola új épületéhez. magyar helyesírás 1 óra. abból a gyjtésbl t. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. osztályban a következ magyarázata '^i óra. ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d. frt a fizetése s a stóla. . már volt egy osztályú elemi iskolája. — Kistarcsa. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. . Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. Gálgahéviz. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át. 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda. latin nyelvtan 12 ^^ óra. Kocsér. mint az akkori puszta tulajdonosa. migyar olvasás l óra. 1857-ben Jászapáti város. az új 1907-ben épült. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. . Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. tanító 1762-ben jött a községbe. Kakucs. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. i. összesen 24 óra. 1793-b3n Kelemen Gábor. hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. Az iskola megnyitása 1778-ban tortént.5 volt a növendékek száma. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. nyelvre volt fektetve. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. 1860 eltt keletkezett. 1886-ban a róm. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. 1868-ban Szalabérj. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó. a vallás-alap hozzájárulásával. 4 kocsi széna (4 frt) . 1909 40 tanteremben 2809. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. már az I. Kraupner András és Henpi István. Kiskörös. 1762-ben Király István a tanítója. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. a mikor még ötosztályú volt az iskola. kath. nemzeti fiskola K'r. 1845-ben. de az. a mikor nemzeti iskolává lett. Az els r. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). írásjavítás l óra. Folctö. 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. . Fót.) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé. a ki egy segédet is tartott. 1805-ben kir. kath. Kalocsa. k. a melyben a latin s német nyelv.

1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. 1907-ben bvítették. Perbál. Az iskola tannyelve régebben német volt. magyar-tót és illír volt. Tápiószcle. 1840-ben szervezték. Tóalmás. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. Nagykáta. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. Szentmártonkáta. Nagykörös. A XVIII. 1776-ban keletkezett. . 1801-ben. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. Az els tanterem 1738 körül. Taksony. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. a ki egyben jegyz is. búza. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. Páty. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. kamarai uradalom. 1860 eltt német a tamiyelv. a mely ez idben kegyúr. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. Tápióság. A fiúiskola 1773-ban. 1859-ben. Horti Kovács István. 1742-ben keletkezett. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. Pereg.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. a mikor a telki apátság emalte az épületet. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. az építést pedig a község teljesítette. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. 1727-ben a birtokosság állított iskolát. Püspökhatvan. mint kegyúr. mostani épülete 1902-bl való. a tanvilók után Solt. Szentíörinczkáta. bö\-itve 1904-ben. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. 1857-ben. Szigetszentmárton. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. 1794-ben keletkezett. Szentendre. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. 1819-ben keletkezett. Sári. Soroksár. 215 Kuka. innen a garasos taniték elnevezés. 1840-ben keletkezett. épült a mostani épület. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. Szód. 1823-b3n keletkezett. 1810 körül szervezték. a harmidik 1899-ben épült.— Közoktatásügy. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. azóta megint felekezeti jelleg. Jáuosy tanító fizetése. 1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben. a bels területiek 1895-ben épültek. bvítették 1886-ban. 1905 és 1909-böl v. A Ratio Educitionis után a kir. minisztérium. Rákoskeresztúr. Rákoscsaba. Piliscsaba. 1809-ben új épületet emeltek. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. 18ö6-ig egy tantermü. Mostani épülete 1876-ban épült. Mostani — épiUete 1896-ból való. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. Pilis. Tantermei 1710-ben. kincstár költségén. mslyek épité. egyik a tanulók. Tatárszentgyörgy. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. 1893-ban emeltek új épületet. mint kegyúr. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. Mostani épületei 1779 körül épültek. Pilisborosjcnó. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. 1860-ban állították a 3-ikat. másik a tanító részére. 1779-ben épült a kir. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. Nemesnádudvar. A legels önálló tanító Samu János. Telki. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. A tannye'v 1873 eltt részben tót. 1818-ban szervezték. a leányiskola lS84-ben keletkezett. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd. Mostani épülete 1873-ból való. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. Nagytétény. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. Tahitótfalu. a jelenlegi 1859-ben épült. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. mostani épületei 1872. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. mint a tanítás. Monor.dók. Milecz Lrincz. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. A A mér A egy-egy garast kaptak. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. Mostani épülete 1846-ból való. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt. mostani épületét a föld. 1805-ben már megvolt az iskola. most 360. Alapítója báró Laffert Antal. tanítók élelmezésérl a gazdák. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra. Tanulóinak száma 1845-ben 75. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. Tannyelve német. illetleg szülök gondoskodtak. 18G9 1878-ig községi. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. Szigetújfalu. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. 1869-ben és 1907-bfn épültek. 177ö-ben már fönnállt. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. 1900-ban építette. Mende. 1742-ben keletkezett. 1841-ben keletkezett. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. Torbágy. 1700 körül keletkezett. Ráczkeve. Pilisszántó. 1856-tól két tanterm az iskola. Épült 1850 körül. 1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák. Tass.

mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. hévizgj-örki. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. Körülbelül 1712 óta áll fenn. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200. 1721-ben Szöllsi Mihály. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. A jelenlegi épület 1 905-bl való. mostani épülete 1904-böl való. 1874-ben 13 tanítója van. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett. Zsámbok. a solti 9. Utána Szilvási. Megyaszai. ugyanis a gödölli ref. Gödöll. az akasztói. 1712 körül szervezték. melynek 22 tanterjár. hanem az iskolában is tanított. váczharcyáni. de az iskola állitólig már 1783-ban keletkezett. Mostani iskolája 1791-ben épült. makádi. Újkartyán. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. kiskunlaczházai 6. szentmártonkátai." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. 1775-ben alipította herczeg Grassalko^-ich. Az izsáki 4. 1908-ben öt tantermü az iskola. Czegléd. jelenleg egy osztály van benne. Üröm. kath. Az egyház már 1646-ban föimállt. vasadi. XVIII. Törtei. dömsödi. a dunapataji.iskoiák. a kocséri. törteli. 1826-ban 5 tanító mködik itt. Váczkisújlaht. mvi épülete a régi templom köveibl 1871/72-b9n épült. 244. tanítója ekkor Mérei Márton. 1693-b3n Debreczeni Kiss Mózes. Ez az épület azonban már a második volt. gödöUöi. Tanítója Pataky Benjámin. A növendékek száma 1868/9-ben 1073. Peitler Antal püspök idejében. van 4 el. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. gyömröi. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. tápiószelei. a bogyoszlói és ókécskei 3. 3. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. í.. Sári. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. k. gyóni. 1777 eltt. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". Ref. magyar iskolát találunk. Zsámbék. 189(> és 1903-ból valók. 1785 körül. 18fi4-ben nyolcz. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek.000 kor. 4 polg. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. állottak. kihez 15 növendék já. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. Visegrád. eklézsia anyakön\Tének czimlapját Marosi Jlihály tanító rajzolta. kerekegyházi. 1700-ban Földvári Bíró Mihály stb. A czeglédi 20. a dunaszentbenedeki. 1829-ben 2 tantermü az iskola. 1. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak. 1739-ben szervezték. ide. váczi 2. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. mi körülbelül 1600. isk.'^) A ref. Valkó. az abonj'i. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült. érsekcsanádi. elején keletkezett. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette. 6 tanervel. fóti 3. Az állami iskola. Dunaveese. jászkarajeni. I.rt. tinnyei. a kit késbb jegyzvé választottak. toki. prónayfalvai és szanki egy tantermü. 1873-ban lett községivé az iskol?. Bugyi. Úri. ócsai. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt.216 Közoktatásügy. 1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német[tannyelv iskola mellett) eg\' re/. gombai. „lóháton. 9 tanteremmel. a budaörsi. . pócsmegyeri. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. Úikéeske. sziget monostori. Törökbálint. mostani épülete 1909-böl való. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. tahit ót falui. Az 1788. 1745-ben keletkezett. Fót. *») Fináczy dr. 1800-ban. kisoroszi. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. Váczbottyán. az alsónémedi. Vácz. rszent mi klósi. Zagyimrékás. Zsidó. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-tl van meg. pfttyi.sztott iskolatanács vezetése alatt Ez idtl fogva a városi róm. soltvadkerti. tínterem. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. biai. kik fejenként 50 dénárt fizettek. ülli. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. rákospalotai 4. 1820 körül. 1908-ban építettek. szigetszent mikló. apostagi. sz. mostani épületei 1820. 1893-bMn 3 tantermü. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. péczeli. tószegi. elemi iskolák közül becses történeti adataink vannak az alábbiakról ref. lajosmizsei. adományából lOOö-bsn épült. 1744-ben keletkezett. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. ei. Bia. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. tantermes éjiülete 1907-böl való. m. 1819-ben említik els tanítóját. mint 1906-ban nyílt meg. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. mogyoródi. hitközség kebelébl választott iskolaszék vezeti. 1908-ból való. rákoscsabai. A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. alsódabasi. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók. egyházkerülethez tartoznak.si. szeremloi és uszódi 2. tudjvik. török hódoltság idejében keletkezett. Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. Ezek a dunamelléki ref. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. bugyii. fegyveresen jött a magyar táborból. Újszász. ordasi. 1861-ben emeltek új épületet. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. hartai. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés. Váczhartyán. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült. mostani 4 Verség. XIX. mostani é])ülete 1909-ben épült. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. A mébe 1490 tanuló : Apostag.

Szabadszállás. iUojí/orórf. püspökséghez tartoznak. az újabb 1889-ben épült. azonban eltte Simon a A már többen mködtek. Els tanítója Eperjesi István 1783-ban. Mostani épületei 1859 és 1899-ben épültek. a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány. domonyi. v. 1736-ban Valaszkay Alberti. 1858 körül keletkezett. nóták ós a könyörgések. Tantermei 1892-ben és 1908-ban épültek.5-ben a kántorral 13 tanítója van. Most összesen 1772. eltte és Kerepesi tanítók mködnek. teljesen megtanítók 1830-ig jegyzk is voltak. Xz iskola épülete 1808-ból való. Törtei. régibb épület 1865-ben. Tanítói 1798 Jászkarajenó. Annakutána a kis Histori?. Makád. Az iskola mai épülete 1885-bl való. 1721-ben Benodikti Izrael a . A mostani fiúiskola helyiségét 1879-ben átalakították iskola 1860-ban épült. albertii 4. minden különbség nélkül a gyermekek Cellariusra. tanítója 1819-ben Borbély Benjámin. kinek nevét ismerjük. Tokos \-isitatio : . évi canonica pontjai közül különösen becsesek a következk . csvári. a helyesirás. 1600 körül szervezték. 1866 táján 120 tanulója A volt. felel iskola 1874-ben. Szentmártonkáta. ev. -A. Tápiószele. ezinkotai. váczkisújfalui. csomádi. a gyóni. hévizg3^örki. rszentmiklós. 186. növendékek ösztöndíjára 10 és tankönyvek beszerzésére szegény gyermekeknek 10 frtot adományozott. azóta lelkész tanít. váczbottyáni. ág. I. melyeknek prraszt állapotjokban semmi hasznát nem veszik. tanítója Vitallus Ferencz. A gimnázium 1851-ild rendezésével következett be a népiskolai ügy rendezése is. 1758-ban keletkezett. . Az ág. Hévizgyörk. 1626 óta egy tantermü az iskola. Itt a jó olvasás a legfbb punctvmi. 1700 körül keletkezett. 217 és Haraszti neveit találjuk a XVIII. kávai.. Rákoscsaba. mostani épülete 1858-bl való. nyáron pedig csak 4 vagy 5 hétköznapokon hanem vasárnapokon a nagyobbak is feljönnek. Ócsa. a kik közül a legtöbb visszament a kollégiumba s folytatta tanulmánj-ait. alapítója a Prónay család. hogy mindenütt. h. 1749 1783-ig Dömsödi Mihály iskolarektor. számvetés. 1744-ben keletkezett. fóti. el. 1878-ban keletkezett. hartai. Kisoroszi. 1890-ben. énekek. . minden igyekezet mellett is inpracticabile. a „kurucz \-ilág után". Az egyház és iskola !600-b3n keletkezett. Tanítóit csak a „kurucz világvégetáján" ismerjük. A. mogyoródi. Az 1819. Váczhartyán. Azonban a Hármas Kis Tükör írója. rektor dijlevele 1761-ben kelt. A rákoskeresztúri. 1890-ben. Az épületek 1804-bl valók. Tanítója 1786-ban Virág Mihály. m. a másik 1890-ben épült. ikladi. 1819-ben keletkezett. elemi iskolák érdekesebb adatait az alábbiakban soroljuk föl Ácsa. Itt is a kisebbekre nézve is. Páty. A mostani iskolaépület 1870 táján épült." Leán. Az egyház 1570-ben keletkezett. nagji:aresai és ácsai 2. 1756-ban Torma Ferencz a tanítója. 1649-ben keletkezett. 1756-ban épült az iskola. Nagykörös. Tahitótfalu. deák rudimentára szoríttatnak. 1885/6 óta 22 tanítója. Tószeg. Az els. Az Jakab. 1894-ben építettek. h. kisebb és nagj'obb Katekizmus. 1753-ban említik rektorát. Tanítója 1797-ben Nagy István. 1811-ig a tanítók többnyire theologusok és jurátusok. irsai 3. években keletkezett. 1636-ban alapították. Domonkos. az épület 1882-böl való. . e^ ei. — . 1784-ben Ivi'eknit György a tanító. 1857-ben báró Sina kisszentmiklósi iskola tanítója részére 13. 1826-ban Tóth András a tanító. a tápiószelei. Pócsmegyer. Legrégibb tanítója. Az 1800-as Vácz. Tinnye. Szigetmonostor. els