P. 1
Pest 2

Pest 2

|Views: 7|Likes:
Published by Uroborosz
Magyarország vármegyéi és városai
Magyarország vármegyéi és városai

More info:

Published by: Uroborosz on Dec 12, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/29/2015

pdf

text

original

^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

A vármogj'e népe. 5 Ei 5 S. oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S. ül . "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk. "S.

tiszta magj-ar jelleg. babonaköre támadjon. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. monori. tiszta magyar a lakosság.779 lakosából 681. a pásztorkodó. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. homokbuczkás vidéken. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani. St azt lehet mondani. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. nem is tiszta magj'ar eredet. Néprajzi kép. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be. pomázi. pomázi. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. hanem uradalmak cselédnépe telepít be. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. 11% német.680 magj-ar. számtalan helyrl verdve össze ide. A déli részen. 4—5000 lélek 18. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon. ráczkevei. Megfig3'elésre méltó. a melynek megvan az önálló jellege. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. 5—10. Kiskrös. sváb. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. hogy ezekben a községekben a nép. Pest vármegyének számos községe van. jellegzetes vonást nem mutatnak. magyar. míg az alföldi részen ritkán.sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. így pl. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. Ezenfelül jsllemz. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak. az. tót. nem számítva közéjük Budapestet. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre.A vármegye népe. Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. 3—4000 lélek 35. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik. 96. váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi. 33. A mi népies szokásuk van.364 német. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is. jászfényszariiiaknak mondták magukat. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. század els felében telepedtek le a ma is kopár. De a valóság az. hatalmas községekben tömörült a nép.325 tót s 3451 szerb. hanem szellemére nézve az. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el. : . hogy a vármegye 825. részint sorsüldözött emberek. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. ma azonban már egészen megmagyarosodva. S ime. 1000 él 54. sváb s más egyéb. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. bár nem eredetére. a XVIII. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad. ma már azonban alig érzik meg ez. mert a nép vegyes származású. cselédekbl.on változik. Vegyük figyelembe azt is. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. hogy a békés idk beköszöntével. 3000 lélek 44. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. részint kalandor. vagyis 60% magyar. Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. Akik betelepedtek. mert a nép zsellérekbl. ráczkevei és szentendrei járásokban.000 lélek 22 községben s 10. az alföldi síkon. napszámosokból kerül ki s folji. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód. hanem tót. a paraszt. különö. hogy az éjszaki. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása. váczi és szentendrei járásokban. a tótok a gödölli. a mely elüt még a környékbelitl is. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek.0000 leieknél nagj'obb városa van 8. A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon. monori. 7% tót és 05% szerb. úr. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. Duna . — . hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága.

letakarva fehér terítvel s rajta apró. Van egy nagy ágy. mint a nagj' községek és városok képe. segít a munkában. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. kapu nincs. kamra és az istálló következnek. néha vályogból. Gazdagabb az életmód. czipt is csak nagj' ünnep?ken. A tanyákon vannak az apróbb. csöndesebb az udvar. villát. a falon gyúródeszka van. vagyis rácsos. e mellett járják a csárdást. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet. czifra edény. A . stb. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. hanem mindig papucsban vannak. támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. mint a városi kisebb házak berendezése.4 A vármegye népe. A : A A A A A . már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias. újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. a ki felügyel a házra. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. mint az apró falvak s így üresebb. bérl. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. mert épen azok laknak bent. módosabbak a napi szokások. naponta kétszer esznek. vagy támlás kertész és cseléd. s körül ezen a patka. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán. vagy a putrik. hogy rögtön látni róluk. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak. gémeskút. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. Az udvaron a disznó. szobák. láda. mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. vert falból. cseréptálak és tányérok. legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. Ffoglalkozásuk a földmívelés. rendszerint vályogból építik. hogy az ajtók délnek néznek. alma. m?g egy kicsi. a ház mmgati végén van egj'' szoba. Van benne banyakemencze. tet nád. feles. A házakat szilárdabb anyagból. seprt. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. szoba is olyan. hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. a kiknek . kosarat. A telekre nyüó ajtaja ketts. földszintes házakkal építve. — A ruházat ugyanaz. alatta a korsó. úgy. sok az ákácz és van eperfa is. szita. a gyufa. Házi ipar ahg van.és tyúkól. rendesebb a ház. e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. Étel4k is nagyon egyszerek. mángorlófa. dombos hel\Te építilc. legfeljebb egy kis árok keríti a telket. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. fakanapé.ivel nagj'obbak is a házak. néhány gA-ümölcsfával. könyvek. így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. Az asszonyok pl. középtermet s inkább nyúlánk. mint bent a községekben. verem ezt minden évben újat ásnak. tisztább. nem hordanak csizmát. A házat. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. szánkót. a küls cseréíiy-ajtó. a búzát pedig tisztának. csak még egyszerbb. s katholikusoknál szent képek. mestergerendán a maguk fzte szappan. a ruházat. néha szalma. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. vagy a tanyás kertész. Rendesen ez a beosztása. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. A ház körül veteményes kert. Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. a bels kilincsre és kulcsra jár. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. telik"'. vályút. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. Van fiókos szekrény. esinos. hogj' a békák össze ne fúrják. kelet-nyugati irányban. Az utat nyárfákkal ültetik be. Egészen intelligens. Kevés konyhaeszköz van. E fölött a tükör. ezalatt üresek. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék. A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. Abban. valam. konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . porczellánok. földre. Kerítés. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. asztal. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére.. üvegek. csak épen nagj'o. A vármegye képe jellemz az Alföldre. ezen túl a konyha. a mellékút ezák egyenl nagyságú. st széparczú. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. fogas. . mint kisgazda. Kecskemét körül pábnafának hívják. ha lehet.bb 8 állandóbb aránj'ú. Építmester egj^-egy tanyai barkács.

befúj rajta a szél. Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. A kis lakás egy utczai szobából. a melyet szombatonként tapasztottak. a mit trágyából készítenek. Kinek milyen módja van. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb. reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. kancsók voltak felaggatva dísznek. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. hajlított butor-székekkel. Képeket is vesznek. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának. Nincsenek zeg-zúgos utczák. Szinte eltéved az ember. Rendesen rács. paprika. a hol tzeget is használnak ftésre. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból. letakarják színes karton-ágyterítvel. mint a felvidéki városoknál. pléh takaréktzhelyen. mesteremberek lakásához. ixem lehet szert tenni. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. nem úgy. de vályog-. sok ágj^nemt s ?z egészet . A szoba padlója régebben mindig föld volt. ákáczfás utcza. vagy sár. fala rendesen 2—4 méter magas. hanem vas. tartós anyagot. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. régiesebb a tulipános deszkaablak. mint a többi alföldi vármegyékben. különösen az erdötlen vidékeken.A vávniegye nópe. az alsó akkor is zárva maradhasson. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. mert hideg télen. végig az utczasoron veszik kiírül. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. még a tanyai házakon is. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret. erre durva vászonlepedt terítenek. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. kihordani a házból. a mely középen van ketté vágva. A falakon régen cseréptányérok. hosszú. hogy ha a fels részét kimntják. a hol már többször bven leírtuk ket. mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek.és sertés-ólak. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. Jellemz a vármegye helységeire a széles. A konyhán ketts ajtó van. diványnyal. városias. Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok.berendezése a következ. A lakás szokottabb . vályogalakba préselve a szalmás trágyát. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. olaj nyomat okát. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. nagy üvegtáblás. Zöld zsalut használnak. a nagykapu és a Idskapu. Ebben csak a modern. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. száradni vagy megrizni. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. A kemenczét szalmával ftötték. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. tégla-tzfalat is. mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. nem ritka az egészen új gördül redny sem. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. A az udvar színénél. hazafias képeket. Természetesen ezt is praktikusságból teszik. Kémény ma már mindenütt van. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam. egészen modern. kiüönösen a nagyobb községekben. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. befelé nyíló. még pedig urasat. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett. hagyma van felfüggesztve. fölmázoltak simára. szekrényekkel. amely hamar elkopik. fából vagy sárfallal készítve. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. szentképeket. mext arra ház vályog. A házak berendezése olyan. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon. követ egyáltalában nem. de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. .

sem külsejével. A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. a czip. a ki teheti.. leányok szépek. lustábban végzik. borsot.. a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. csak hevernek. lájblit és kalapot adnak rá. csak az egyszerbbeket.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe. eledelük a búzából. Van falu. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. — — ITápiAikozás. vagy egyes vidékeken. itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. a mi a mai'ha körül. Viszont érdekes. rozsból. a fels szoknya. paprikát sokat használnak. az alföldi magyarság rendes viselete. vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába. marha-. Különben a boltok annyira terjednek. Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. mikor az otthontól távol dolgoznak. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több. alsószoknya. St télen azt a kevés dolgot is. sokágú fonatokat. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . mint a magyar földmívesnépé általában. még legtöbb aprómarhát. ritka a darázsderekú. ünnepen szoknyát. Az apró fiú nyáron hajadon fvel. A ruházkodás általában eg^'szerü. de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már. öreg ember bottal jár. A borjúszájú inget. A szr. nehéz munka. A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. a kinek új ruhára van szüksége. ersek. babot. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet. répa a szokottabb fzelékek. s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. a ki nincs hozzászokva. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van. vagy kétszeresbl készített kenyér. Ilyenkor nappal sincs dolguk. takarékos. Az efféle ers fszerezést. egészséges szépség. és élesztül kovászt használnak. csak szalonnát. A nép táplálkozása olyan. a hosszú éjszakákon át. kendert termeszteni már nem igen szoktak. alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. mely hajdan általános volt. szorgalmas. jómódú. de nem ritka a piros arczú. mezítláb. egy ingben szaladgál. fonni. A ruhát nem mindenki készíti otthon. mert derék nép ez. papucsot viselnek. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. — . Szni. máskor harisnyát és czipt. . czipvel. sem általános Egy-egy városnak. csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. k . mert minden keresetüket arra fordítják. ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. munkabíró. különösen a szegényebb nép. Nem is vénülnek hamar. hogy valóságos csoda. de ma már csak a tanyán járnak így.német" szabású ruha. mind a divat szerint változik. csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. hogy a hol nem ritka a pénz. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. vagy varratják. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. Erteljes. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. a pörge kalap. igazat is ád nekik. mely szinte elveszi az étel valódi ízét. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. még a házban is ritkán vannak kend nélkül. vagy . ház körül akad. Munkába. Az asszonyok. Az ingváU.pönd". és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. . . tök. Nyáron ezeltt mezítláb jártak. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. így Kecskemét körül is. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre. a mely azonban ránczos. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. — . A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. nem is bírja megenni. mint a jómódúaknak. Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet. a ránczos csizma. mezítláb jár. szárnyast esznek. F- . mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát. Az ételt ersen fszerezik. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. hogy az : nk . Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk. divatlap szerint. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. Igen sokat esznek krumpUt.

Kétségbeejtnek tartják a . pl. A bosszú. mely baromfikereskedéssel. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket. de nem is dolgoznak kevesebbet sem. s egyre jobban terjed a páUnkaivás. a mit megenne. a minek engedelmeskedni kell ez a kormány." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. Bort. Ma már kávéznak is. járnak ki a szlbe. st theát is isznak. túró-. szegény ember" sorsát. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával. ha nincsen dolguk. de azért még sokat tudnak. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. inkább mindent koczkára tesz. katonapajtások. hogy megtanulja az idegen szót. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. A törvényeket. azt megbámulják.az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. magasan felettük van egy hatalom. mintegy kóstolgatva.. kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma. de a mélyebb hatása nem elég nagy. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. Ha valaki szellemileg kiváhk. A jogát egjnk se engedi. de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági. baráti csoportot alkotnak. mert neki péiizértéket jelent. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. hogy nem kapnak tle semmit. abból ahg tartanak meg egyebet. mint a férfiak. Lassan esznek. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek. A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. mint a szokás ellen. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz. : — . gj'önge homoki bort isznak. tej-. A vendégtl megkívánják. vaj-. a kivel egymásért azt tartják. Az egykorú leányok is együvé tartanak. csak ígérik azt és átkozódnak. A A . jó bven. már A — . Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. Ettl várnak minden jót és úgy találják. ott alig adnak el valamit belle. nem tördnek a pohtikai változásokkal. kimondta az igazságot. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket. s evés közben beszélnek. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. Távol tlük. fváros környékén lakóknál nem ritkaság. mást. tzbe-vízbe készek menni. sajt-elánisítással foglalkozik. iddogálni. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája.. Az iskolában. h. s fleg a szokás az. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. ritka. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön. különösen a tevszeren végrehajtott bosszú. délben és este egyféle ftt étel van. 18 éves korában már meg is házasodik. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. tojás-. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. a leányok az érintkezést.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. Rendes étkezési mód az.A vármegye népe. . még ha évtizedek múlva kerülnek is össze. mit az iskolában tanultak. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. Legnagyobb részük kútvizet iszik. A A A Tiireas éiet. árván marad. csak az olvasni-irni tudást. én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. a munkánál. a közérdeket meg nem értik. 19 éves korában vén-nek mondják. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. különösen a fváros vidékén. : ! . A hol bort termelnek. A nk épen olyan bven esznek. esetleg erszakos úton elért föllendülésre. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. különösen az orvoslás terén. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. alig fogyaszt valamit ezekbl. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. .. hogy egyék-igyék. 7 olyan községek és az olyan nép. hogy Az A iskoláztatás. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája.

hogy baj ne legyen.nem nekem vesz feleséget. s jegyet adnak egymásnak. mint a keztys gazdag. suttogva. A legénj'. Ha azt a lány megette. . susogóba" járt egy öreg asszony. csak a viselkedésével mutathatja ki. Az a szép páros élet.. A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják. a Id nekik is legjobban tetszik. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben. hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. a mely még abban az idben kezddött. a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt.ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck. a gazdag után. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. meggondolt szavú. vagy . mindoiiröl. ismersüket násznagynak s ez vagy magában. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat. ha nem iszik sokat. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. csúffá teheti.szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. módos után. Viszont. ezért melléúlésnek nevezik ezt. a ki kitudta. még pedig a legények. ha a leány hagj'ja cserben a legénji:.sértés kerekedik. úgj'. jelentkezn'. meg hogy jó választást tegyen a lány. femitartván ezzel az si szokást. de ma» már nagj'on vigyáznak. hogy neki . almát adott neki. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek. De a legény még ennél is elébb kitudta magának. Persze ahhoz megy elször. Jövetelük napja nem titok a leányos háznál. hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt. Végre a legények fleg oda járnak. mert az utolsó estén. nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után.. „a nyomós". a hová nagyon is lekötötték magukat. Ha pl. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál. még pedig a legény pénzt." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . ezt felbokrétázott papírba takarják. igen szívesen fogadják ket. A konyhában aztán vagy a tornáezon. többet ér az ilyen. A férj akkor tökéletes. a leány pedig pántlikát... harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. : t : — . hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. a m'kor elébb ehnemaek a paphoz. tisztességes" vendégek. mifélét választ a gyereke. akkor biztos. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok. vacsorához iihiek. akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak." Persze jól értik itt.. nem szalad . a ki . mintha kikísérné. A legény jegye annyi pénz. Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt. ha tisztességes. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. olyan szekér után. a saját sorsához 'llen. csak arra vigyáznak. kik lesznek azok a becsületes vagy . a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. MegbeszéUk a kézfogó napját is. A paptól hazamenve.8 A \-árinogye nópe. s arra igyekszik mindenik. hogy kiismerje a másikat. pohár borral. hog^' nincs kedvére a legény. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket. mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy.. A leány egy légé mi: sem utasíthat el. mit gondol a lány felöle. mert már . kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. Mikor megjeleimek a becses vendégek. a legény megpendíti a leány eltt. vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét.hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást. de a leány megtartja a pénzt. mert abból roppant nagj. úgy hogy már borral is megkínálják ket. Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl. A papnál történik meg a jegyek kicserélése. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. hanem az olyan leányt választja.. a kit legjobban kedvel. ha más küldi vissza a pénzt. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. mikor találkoztak. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás. dolgos. a mehnk nem veszi fel". hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. azután a legény elköszön. van aztán a többi helyen neiieztelés. közös ismersük. séget. Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése. magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. a leány úgy tesz. Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak. mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt. ha szegény is. kifélét. Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. hog^' . hogy .. a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol.

.Kalocsai iiéjniselet.

10 :*i^i*i^ .

. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal.A vánuogyo népe. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport. Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes. felöltöztetik az új asszonyt. a talpuk alatt.áncz is. a miért ételt hord. ketté vágják s felét az új férj. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. s ez éjfélig is eltart. A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket.. mert a kendt. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés. mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának. hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. elébb végigvégig dalolva a falut. ha pénzt dob az erre kitett tányérba. kedden öhk le a marhát. onnan a paphoz. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba. — . a nyoszolyók megfésühk. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. meg akarják nézni. heged. ha csak tudják. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. piszkafával. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal. Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek. hogy ülnek be a padba. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. a mikor tánczba kezdenek. ott. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk. A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. . zokogása közben. vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. maskarás legényekkel. hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. sr A . A menyasszony fején koszorú van. Katholikusoknál az új asszonyka titokban. pántUkás lovakkal. rendetlen házban. este van a Icárlátó.. A vlegénynek is bokrétás a kalapja. a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek. házról-házra járnak és enni A . nem repült -e ide..Jcölest válogatni". más felét az új asszony eszi meg. Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. vagy halasiasan mondva vfér-t. visszalopják a menyasszonyt. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát. Az ünnepi lakoma vagy délben. bádogfedn dobolva. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni. kalácsot. 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. A vacsora után táncz következik. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. Rendesen szerdán van az esküv . s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. úgy hogy nem könny bejutm. a melyben vastag drót van belül. A katliolikusoknál szokás. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba. énekmondók utódja. jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. Halason ma is kap fizetést a vfér. valamint a jegykendvel is. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba. A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. hétfn a süteményeket. Reggelre kelve. koppasztják a baromfit. vasárnap csinálják a cs'gát. ahol délben volt a lakoma.nyenyer'\ vagy czimbalom mellett. a nyoszolyóinak csak virágcsokor. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat. a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást. hogy déleltt kormos fazekakkal. a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt. hogy nekik elveszett valami szép madaruk. Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. visszalopják a menyvlegény házához. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket.

vallásúaknál itt is énekelnek máig. hogy újra meghívja a keresztszülket.. vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának. a ki a temetés idejét meghatározza . köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. halott sírjára. A kath. a miket nem lehet elhagyni.választás. az iskolákból kündulva a gombozás. alkonyatkor. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen. keresztanya. míg csak fel nem gyóg3Til." Ez abban áll. . sonkát a kéménybl. mint ma.ságait. néhol a teke-játékok. ha a legény vagy leány elször van kereszteln. a czínteremben leteszik.'kágyashoz jömiek. énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív.. A lakodalom migy költséggel jár. Rendes szokás. Felköszöntik a keresztszülket. és ev. A halottat szent Mihály lován viszik ki. Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii. s a szülk nem is ih-üluek neki. berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a . —— k . a protestánsoknál délután van. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett. erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. pap beszögezés eltt beszenteh a halottat. a ki. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. kérnek. olyan hosszút. A gyermekek élete természetesen tele van játékkal. st a bábát is. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. A rokonok megvárják. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. Ilyen a . eláldják a családot és haza mennek. Ez a ti/úkver.12 A vármegye népe. Néhol meg is vendégelik ket. Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. Leányhalottat legények. Más tréfája hogy egy rossz a bábának. hogy jön az ellenség Néha zene. a kántor búcsúztatót készít. . kövecskékkel való kapós játék. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. a kiket kominak akart. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be. ják. . rétest hoznak neki. valamint a halál után is. a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi . Vannak régi bábatréfák.na. duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak. anyát. a metyben lakott. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot. legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. biga. az ág. bent imádkozik. A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. ha gyerm. a hogy a nevét m?ghallja." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz.. kivált ha els gyermek az újszülött. tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit. : . halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. mely inkább az élknek intés. hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. de a többi koma is megjelenik a kereszteln. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. . néha prédikál is egyet a pap. a milyet csak tudnak sütni. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve.bocskorpénzt. A komaasszonyok. A labda. A keresztelés a katholikusoknál reggel. kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el. Ezért a bába ebéd után eláll. ref. kezébsn egy tányéron tégladarab van. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. de a ref. hogy. ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. míg a komaasszonyok a templomban vannak. Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. A gyermekágyas anyának. mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. a milyet kívánnak. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. A katholikusok egy párt. — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt. mindennap más- — . Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait.

húzó-vonó. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak. A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak.) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. szellemi frisseségét. a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. de naivel az ünnep kevés. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint. a hogy az ottani gyerekek tudják .Farkam alatt a garas. bütyök gamó. illetlenül így szól neki . göcs. A „májfa'' egy lombos fiatal fa. mert a lánynak nem illik magától se bemenni. Este a lányok hazamennek.Tahga is jól esik. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. ess Az a lepedje. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet. Akár kettt. ezt kiáltja kocsit." Ha aztán beereszti a kanász. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán.szítenek a legtöbb vidéken. szorító. hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza.. A fonók ma már nem igen cüvatosak. nyáriak és téhek. Ali Kis borocska. Csiga csomó. angyal. kocsit. Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá . Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. ha nem nevet. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. A szüret nagy vígsággal.. sziek. :) Ég. lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád. húsz lépésre mennek elre. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal. cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán. a ki tánczohii vágyik. Czérnára. Egy játékot. Kilencz öles köles kazal. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. taliga is jól esik. : . toló. angyalka. Fordujj egyet. Ha az angyalok többen vannak. Kinek? ráfelel . Szél fújja pántlikámat. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak.. Szombaton este a legény megmondja a szeretjének. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ. tavasziak. Újévkor szokásos. Az április elseji tréfákat ismerik. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász. másféle szokások is divatosak. Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. tuskó Pap ül a padon. nyomó. akkor ördög lesz. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. Némedi pap ide mén. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak. ! — : "Mokés^okf . Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják. pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem. garast adok. se ott maradni a kocsmában. Régebben a legények is koledáltak ígj'. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. Halason azt mesélik a gyerekek. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. elejtöttem. Hecz pecz kimehetcz. a mit a lány reggel ha meglát. Ezzel vége a játéknak. farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. : : '.. czinegére Holnap délbe begyühecz. úgy. de ma már kevés külön szokással folyik le. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz. ezt kiabálja . felpántlikáz. Ki issza ki? Kis pohárka. kendvéget tartva. 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét. hogy vasárnap délután mulatm akar. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. vagyis hétfn is mulatnak. a tánczszünetek alatt is. egj'-két szónyi változtatással. Erre a lány vasárnap délután.Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve. (Az égre ez? Föd. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába. de nem ád. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. így állanak. .Favíg Favíg beszélik. A legény. a legények ott maradnak. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. danivalója mikor a mezrl szalad. böge bankó.iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" .. ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : . hogy a disznó mikor jön haza.Kocsit a kanásznak.: A a cziczázás v-ármegye népe.

a mely már szinte végkimerülésig volt.. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is. Ha akadt egy vakmer mészároslegény. Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. Farsangi szokás is divatozott. Ráczkevétl. hanem mindenféle sültet. sör. megállt. a vármegye határáig. tánczolnak. zöldleveles ágakkal befedve.. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez.. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í.vyeivjáríUn). a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke. Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. n-ikor messzirl bikabömbölés. hog}. szarvait elre ordítozták mindenfele. a mely mulatóhetye volt.. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt. de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. Szabadszállás vidékéig a . megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. hajszban. két nyelvjárást ismernek. Régi kecskeméti húsvét. Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren. pestmegyeit". A — : . Öcsán a múlt század végéig szokás volt. elre feszítette két els lábát. kivált régebben. kurjongatás hallatszott.ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. mire ideért. roppant mennyiségben. a gyepet túrta a szarvával. « helyén az ó. : . Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni. . s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. . st betört a mázsaházba. tarhonyás-rétest. pörkölt húst. Magán a nagyobb alföldi síkságon. abból nagy lakomát ! ! — . már a földet. A zsivajra heg^•ezve jött. A mit gyjtöttek. omlós pogácsát. júhczobákot. Részletesebben Vácz . fmn men .. Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. Már jól megizzadtak a napon. azt legázolta. mint másutt. Megesik ilyenkor. A bika körülfordult. a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. túrós csuszát. kiskunságit". Sátorokat rögtönöztek.1 4 A \ánu('gye nópe. ly szótag és szó végén elvész. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. nagyobb mértékben. fülébe kapaszkodott. majd a . A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát. nagy daczezal. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik.az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. az egyik asszonjniak. úgy Czegléd tájáig a . Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. mint a fiatalok. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor. a hajdani remetelak mezejére. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt. nem olyan gyakori s nem is olyan általános. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. véres nyelve kilógott a szájából. az Emmaus. míg végre késével leszúrta.a diphtongusok teljesen hiányoznak. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának. bor volt. a mit farsang alatt használt. a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. a férfi pedig innivalót kért. hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. foszlós kalácsot. s ott zene mellett mulattak. Ezt a nyelvjárást a következ. s az m. a hol az úri nép helyezkedett volt el. Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet. csupán Vácz tartozik teljesen.-. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek. Jellemz. ettl lefelé. Akárhányszor közé rohant a népnek is. büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. Ritka hely volt. s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött. csaptak . vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. Ezt a mulatságot Emmaus-nak. le. A legények közül kett maskarának öltözött. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt.. Czeglédtl délre.

hogy az ösziknek többet. lejá'.. oszt ojjan drága vót. Megy ahhajó — Sír a jány bújába. bor termésre se lehet nagyon számítanyi. tehén. hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel. : . hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk. hogy mozdúnjd se tudott.Keserves esztendnk lesz nász uram.Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. No de olezáncz. Ott állott az babikám gyászba borulva. A hoz-t így házho. felé. Palóczosan ejtik az a. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm. mxilatnyi.Naddologvót a. így pl. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. vei-ben a v mindig megmarad. tüzhö. Majsa. most meg a fdbü is alig látnyi ki. az Istent mivelnyi. — Fú be — Törög grányicza tálba. Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül. Az l már itt nem esik ki annyiszor. De mikó látta. A val. típ. hogy alig mertem beliüe vennjn. A hói. — — . süket. vaty pety. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. lírajczáré almot a piaczrú. így Félegyháza. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t. : : ." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. eUensig... A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. Dorozsma." Boris néne megkéi-t. Méttróbálom. a búzák aEg kétek ki. A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. Máskó ijjenkó a luterúgy. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle.A vármegye népe. víz. A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. legalább fölszántom máma a kertekajját. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem. étom-é még mondanyi. A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek.Nyóczvan krajczáré rfjit éde. Nem tom. . ü rendsz(>rint ú. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió. üd. meg oszt olyan kínyesek. fleg a magánhangzók ejtésére nézve. Halas kath. á-t is. Beszédjük ilyenformán hangzik ." . hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg. b-nek mondják. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta. s máig megrizte palóczos nyelvét. a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle. liini. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. Elég ahhozzá épparaszt ember. Halason. fizetyik. a féreg kiette szántanyi. az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe. : : k . — : . ügyekszik. kiivet. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok. a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl. -vé változik fúrú. — Jött az hajó farába.. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. ver bennünket az jó Isten. — Jazt se tuggya. el is mentem náÜyok. Czegléd vonalától éjszakra.." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. Az ember a sunkáhol látott. Örkény. A magánhangzók közül az ó. mint felit ki nák má szépen zdeltek. piz. No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is. kik. hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. — rósz ! — . rúzsa. felet az apja. k szl szeme majdnem mind megvakút." . levél) de a közép é helyett i-t fehír. mondok .Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" . hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. jurát. melly órába. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra. kíulús. jacs- csirizes lefelé. é-t megkülönböztetik. Hugy is vót no? Ugy-e. népadoma : . A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. kii. Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — .. még ugyanazokban a nagyobb városokban is." . de ojjan betegen tanátam. és a legí'fia együtt falatosztak. bl-t bú. legíny. Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'. hogy mert a . No de hajjá kee.Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele. kézhe. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra. clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT. ojjan kevés vót a piaczon. haszé mind éfaatta elülem a sunkát. A kétféle e. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet.Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé. fehír. lakossága jász telepítés." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. No akkó egye még a fene a ké nyévit.. Laczháza. mind a nímet tánez." . mint káromkonynyi.. harmagyik. így nem mentünk sehova.

. Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj." . . mög a kölökcsizsmát. -h. Iszik. Az l elmarad s pótló nyújtást okoz. Mög osztán mögin csak kaj abál. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. de csúnyán. oszt íg^. még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am. éhaniiád. dma. A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. de még az ingom is. szik. gombos úgj- No erre látom. szök. nízök arra a mögveszött lönni. szélnek. de az egjik maj mögszúr ám. marattam. gellicze.a \-ilagra gjnittem. Hát a mint ott ókumlálok. még pedig Nagykrös. végj^ fekete pántUkát. : : ! : ! : .Keszkenbe takarik. Magam is möghökkentem.és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó.." Nyilván kikapta Nyilván es lösz.! 16 A vármegye népe. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját. a rag : : . Etószöm flstökre. körösztü lüllek. ennek má fele se tréfa. leütem a fdre. aszongj'a. Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés. Az hj-et a'gA'al. kúcs. néhol esak é-t mondanak. . Letagadok száz fiskárist az égrü. mint ez a könyér hogy nem szól.ság a föfészke. Gyöplii. mög káromkodik. czifrán. nasszmü. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött.nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába. Búsan danol. Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. de sokszor meg is marad. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref.. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos. Nagykrösön. hátha arrább nem lépk.. kik. hogy a lányát Égy. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat.) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. nasszrü. Szabadszállás. mög a nadrágot. . hogj. tönnap. Bukrétás kalapom. Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. mint afféle suttyó bujtárka szokott. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. Szépen mög\-ótak terüve a lovak. bárá'ka. — . magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. -^-nek mondják.Ergye rózsám. sz. az í. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^.. Kiinszentmiklós. : eltt délbe. Savanyún jó az uborka-sa/áto. tip). Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig. mondok. de mög a bagnétra is. a legémiek úgy adik. vögy. fleg a tszóban.. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. mint a szájjaógött. mer a falhó váglak bérös legén szerettye. Keeskemét." . Igj' osztán föbuzakottam. Né nagj'on verögesd össze a papuládat. hajjá kend? bemmarad. Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog .Bérös asszon az ablakon nevettye. . ?ííz. Fülöpszállás. még csak láccz mer ha másuvá niz. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt. Si'lntn párját nem lelöm. (Iszok. ehattam. itt hallak. A másik mög ú nem szót é szóccse. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : . osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. hogy ez esött. A mássalliangzókat is úgy használják. hogy vetkzzek le. ví' itt is mindig ^'-nek ejtik. de mérgessen ám. ödd mög Osztón káromkodik ám. mer oda ütök. Vöfény.ideje mán annak. ódáiba lüklek. Aszonya rá Né léfettyöjj. mögszólít ám valaki a hátam mögü. A név. én járok. Erizd é. mikó a Bonaparte hadakozott. A hosszú magánliangzók gyakoriak. A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. Igenyös. fd. : A k ! ! — — — : .aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. még hajdinába. de az ényimet. ü. ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. a hogj. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok. oszt szöggj'e ám magára : Üm. ravassdg. Kecskemét. csak nyibelözök. : fejbe kommint vele. Möktróhálom. MkUinája. ú. Hanghasonulás palló. úgy Örzséliöt tájon vót az id.-nek ejtik. de csak aszondom. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. talló. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. A mint ígj' kuczorogva röstéködök. hát üsse mög gúnyára. ólba. . mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. rendesen hosszú. Kecskeméten. csak a szó belsejében. hát ott áll ám két dézentor . No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát . Nyjek mög csak. Ekkó aszongya. Rámás csizsma. Az ikes igék külön ragozását nem ismerik. Osztán két kézre kapi ám a puskáját . ! . Mit vót nait tönni. Girizdes alma. vín embör. A-/io2-t itt is-^ó. Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. különösen Dömsödön El ló nacs csuda. mög a gatyámat is. De szégytem magam nagj'on . Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai.. Iszó.

meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam. elindulok szól ellen. zúzni. Csétrés: mosatlan cserépedény. hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki. . Dutyi: tömzsi. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. . hát nom noszelök semmit mögfordulok. hát nem látok . feketemöggy ama. nyakgatni. a mely beszéd közben csakúgy szikrázik. a mint belépek. tökszl. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. felgöngyölget. Sándor bácsi." Tábérnyás: szanaszét áUó. savanyóköite. nyári kormosáma. csöndes..Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. - . avvá mögzördül a nyakán a kolomp. zenyim szomszéd ojan ember.Kótyára vágja a fát. olasz. búzával ér körte. Czurholni: törni. Noliát fogom magamat. Czékláz: lebzsel. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. gyámoltalan. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. Izabella. látok.m körte. nyakas körte. sima szr." Boszmók." Kurczina: tepert.u ror. Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta .. mákfejü körte. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. mondok. hazugsággal van tele. mint a sikár. püspökáma. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. Molopólyi: élhetetlen. fövágja a farkát. ezök után nem mék. orozvatermkörte lugas. j\Ieglelietös sok a tájszó. — . Elsz Eoczö. az eke része. gyöngéden ráz. véráma. Berczelés: bozótos. szrösbaraczk. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. Veresegyháza lapályon. — • — . furkólószömü szíva. . jalováma. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. a dézentoroknak se híre.. nyári. hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. aprómöggy. addig émöntek. mintha bamba volna. Szada mély. sóváriáma. egrösszl roposárgabaraczk... völgyszerü szakadékban fekszik. bajor. ekeló. még a pányvás is. Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt . doktorszíva. pipacsmöggy. Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. szercsikaáma. Makutyi: Kótya: apró. mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó.vármeg ye népe. . hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére. . fontosáma. borsoskörte. Kálmán-körte. borizáma. Ezeken kívül meg lehet említenünk. csongorádi cserösznye. bonabéiü szíva körte. Siligó: sovány.tt "ia?yar nyciv : Kérem. . lánycsöcsáma. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. . nyári." egyenes. serevényés helyet. nem mint nyelvjárást ugyan. m. Súdúl: magasra feljön. . másként kopolya.. öregmöggy. Giilü: diónagj^ságú k. An-a a kérdésre. kajszibaraczk." Kajkó. Pellöget: lassan. valami rósz. — — — Zatyatol: zöcsköl. nagyot fúj. Bénga van benne. A nép humorára. se hamva még ón nísztem a cserónt. akkó jut eszömbe. vörösszíva.Hát az olyan berczelés. vörösmöggy. A gyerekek gülüznek. kutya. pongorádi. pirosáma. Érdekes összeíi'ás. mikor mén. miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. „Benne van a bénga a kutya. Hajabéz: keringél. mézesfejérszl. Mútkor kírem bemegyek komrába. de émöntek ám a lovak is. szi aszalószíva. kajneszes: esztelen. . körösi cserösznye. hogy Kecskeméten. csak úgy fóré bancsalítottam. cserösznye." Jvszél: félre es hely.. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött.. bozontos. kökényszíva. csörgáma. küszögön. Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése. Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa. czitrc." Gólya: kabola. azér ijjen hunczut" csalással. de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét. Nekem vót má dóga ügyvéggel. rozmaringáma. — — ^ : iiópi. szépasszonykörte. . árpával ér. ojan egyenes a szre. a mijét most én viselk No mondok. kis gyereket fáradásig denczölni. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. ringlótszíva. Gölödinszömü. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. Fagy: göngyölít. gülilszömü: nagyszemü. zdszíva. mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába. Pálmája: jegenyefa. fökapja ám a fajit. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. — — . hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt. fehérszíva. hanem körü-körükabdostak. muskolatkörte. körte.int a temet is. Gyerünk át itt a juszélen. lopja a napot. . hanem be a tanyába. pampergeráma. potyókaszíva. a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk. . erre vesd é magad mind. franczia baraczk : . . Hederög. császárkörte. buszma: szótlan. bivalyszemü. . hajagszentiványí möggy. vaj ama. kecskecsöcsü. : : — — — . mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek. téli pogácsaáma. Böge: tóállás. még szaporodott. parachcsomáma. ! ! . brkörte. De ott mög a kutyák nem vöttek be. Csempe: csorba. masánkeráma.Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya. tüköráma. ótottmöggy. Szent Anna-asszonymadlén. hederget: himbál.í^énkit. mög is 17 kék niá fordúni.Fsúdúlt mán a nap. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való.

Bezzeg ott nincs egyenes út.) Elég egy kútba egy ustorfa. úgy sötétben beszélgetnek. mint a harangot. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. liogy ha esik. vagy ijedtében szólani se tud. Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét. mint a katona a subadarabot. mint a ki béngezni járt.mint kelrastek. Vigyorog a nap. Kuczkó bácsi. a bogyiszlóiaké vastagnyakú. Sietek. egy háznál több le nem ég. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. galibát csinált. . Rendesen megmosta az anyja a fejit. egész családját Dramnak hívták. ezt az órát is úgy húzzák. Nagy sora van rósz a sorsa. Sorjába mén.) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször. Hosszú Laczi.. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. AbAnnyi a bóhája. hogy virganczevö. puffan a hogy lesz. Rissz. tornya is \an. s a szentisváui emb?ré.) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl. hogy ha egyet megöl.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled. ácstú.' a mit mi épitettünk. Római köcsög. (A békességes házasSok tarka macskája van. nád Éva. Süket Jancsi. úgy lesz. nem tagadom. ha rossz vagy. Lettvót mindenbe belefogott. azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon.ólia ojan emberrl. nem úgy. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják. így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai. . . ha szél fú. Papaié. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot. vágott vissza a veresegyházi.<g az asszonyok szoknyája. Drumné (egy öreg asszony. Krumpli nagyon szerette a krumplit.\. Készen a templom. Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja. akár egy ttött galamb. Liba Pálya. ni.). de mondja csak azt legalább. száz gyün a temetésire. Mézes Pista. minek állok s/. Tóba-bicska. Az Isten rátekintött meghalt. de a mutató. .a6Mafc. részögös takácstú. Abonyban a következ gúnynevek vannak. csak vagy lovon Icliot iltraenni. Fejibe áll a bor. hogy . Bakra Pista. hogy izé. Bózsó. a kinek a templomába fel van írva. tötött menyecske. még se tud esni. rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. ólommá esnék msgijednék. Tagyéla Julcsa. néz..úri szavamra !") Vak Pista. egyenes úton. (Szke. hány óra. élat. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni). legalább m-^gépítettiik. mint Szadán.. a mi rontja a fogakat.) H)U ha sár van. Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest. ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. Br Terka.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. Süket zsidó. Garikása ha beszeszelt. elébb megpatkolják a hóttat. mondta a sza. Na de isten álgya. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk. — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — . Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt.•Vz ott van. Harsli (igazi neve Hirsch). Iszon Vercso). Nagy hallát csiná nagy zajt csap. Szélai^yja mert sebesen járt. mög a rósz étel disznótú. Pipás Mari.) Nem adok én. Púpos Misa (az apja volt púpos). Süket Pista. mint szszel a mónár. Tarka Pista (volt egy tarka tehene. Abonyban csinálják a tarka borjút.) Abonyba mégy. Csont Jakab. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban. mint az alpári (Hazug. Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se.) Üri szava (mindig azt mondta . Pipi Jóska..IS A vármegye nópe. de ón vag.épült hejben !" . az máig is hibádzik. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi. Barna Pálya. — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban. .) Sajtalan az a harag. Szomszéd mán fenn kezdi. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. nem tud keresztül sütm afölyhökön. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik.yok a hibás. Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa). (mert ha tz van. Rezg biczczentve járt. D. — — — — • — — — — — A ! : . . ess lösz. egy tálba egy kalán. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék. tenselyon ! — egj-liiizinak. Ritka az igazi páros két ökör. óralapot is szegeztek rá nagy fittyre. a kitül senki se fél. Tele bélü. az is eláU. de legaUibb egyenesen van. oszt mit se talált. Mónár Kis úr kis harag. Nagyot gondja az rlés. arról nevezték el. az ágj^ alá bújt.'\ liii/. minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én. nem Úí. van. Mer egész életükben sose jártak a'. Vödröt húzott a nap. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. Simigagi mert kacska lábú volt. a Csanádit kákabél nek. ha szentül kukorékul is. Sánta Pista. hát liogy a más világon tudjanak.iui uImik nu'sszi van a .íö-utfzi'm" a kót lulzsor. Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre. azután temetik el. hogy Édes apám.) hall.

-^j Versegvidt'ki ni'pviselet. .19 .

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

a hátára ugrott. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt).) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak . XégA' a lába. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket. Kihaltak az öreg pásztorok. kis télbe (májusba). de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. meg kurta ménese minden úmi'k vót. a meh-ik magától is hullajt. mint bíróság. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. . Ez az emlékezés oly pompás. Nem ez a \-ilág vöt akkor. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. szabadkai. Kimék a piaczra. A pompás közmondás is szaporán hallatszik.\kkor termett az igazi pásztornak való.szilaj ménes. Vót is bcsületük a gazdák eltt. ^Kimúlt a becsülete. vöszök rajta vöröskét (húst). hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás. kezes ménes. Ojan vót a jószág a kezük alatt. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot). A Cs. a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas. Hi\-atalosak vótak a szegedi.termett az embür. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. vált bellük betyár is ojjan. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — . urak eltt kedves vagj-ok.) az örökhagN'ó halálát . de még át is szörezögött a gatyaüllepen. mérgesi. akkor is aszouta a dikritus esküttjinek . az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva.A vármegyo népe. 11. Mikor átesett a furbiczon. Ojnn emberek vótak azok.sztori régvUát : rendesen. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák. hogy mingyár a pitymangba esik. hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át. Ha hat kocza disznód van. . szánó. — mesélte az ör*g pásztor. (Kitanult ember. (Lúdtoll. mint a ZsadánW lovai. Minden ember magából indul ki.) összecsdül. tátva a szája. (a katHúsból nttem. még csak meg se nyikkant a hegedbe. ecczer csikómnrás vót fühegj-en. (Gyertya." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t. oly színes.. de nem birta ám levetni. összeütötte a bokáját..) Bika bdül. Szeretik egA-mást. Paska a sajtot. hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál.) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. (Harang.) Ember Az van messzi. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény. el kó amiak veszni. vásárba. De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem.^kkor vót a jó \-ilág. kitnbb kink — -A. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le. hanem úgy kifogj-ott a szuílája. (^lagáról ítél. a mit el nem lehet érni. üres a sipkája.) Fnyótt a fa ága nélkül. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele. ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül. Mind mögette — Xem — A '. Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. mint hajdan. a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni. . négj-et akasztott-ak föl . Haza gyüvök. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . (Kulacs. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája. fa csomó nélkül nincsen.hrul azután még nótát is kezdtek. hogy a legkül. úgy köszönte mög a szivességöt módossan. Vót azok közt ojjan lo\-as. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki. lanba). wisd el magad.) Tejnek is a föle jó.) Állott tóban lakik a béka. — — — szája nélkül.. Mikor még négj. akár a vakart ponty. a mint az isten tudniok adta. de még a jó^ág se. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc. mint most. De ük meg is tartották ám a pá.pusztát is. [vdig a javát ám. (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt. Amék Jobb száz irigy.Régente nem iigj. . Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. egész világ hús nem vagA'ok. mint a dereje evisnek. Akkor higgv" az asszomiak. pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. mint egy kutyának veszett hírit kótik. mire föleresztötték a deresrül. Pap is az oltárral él. De azért a mint föleresztötték a deresriil. Edzi. Él fának nehéz dóltét várni. Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár. 21 Megvan mindennek a sorja. nyáron ten Xe rázd azt a fát. mellé lopakodott.) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. . zamatos. Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. hogy ojanok most nem tercnmek.Ki\-an é szálig tekintetös uram '. Kinek haja nincs. . A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si. neki a \-ilágmik összenyaigelt négj. kétfelül két liajdu úgy vágt-a. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen. nem fél a kopaszságtól. még most is daloUk. kemény színét. hiba nélkül. Ha kellett. (Tápíószele. gazdag. bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska). mettanúsz kúdúni. t Ixirom.

de ojan rendet. már mint a májat. a fej meg feliíl. . ültek evéskor. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. a mit úgy kell megtenni. ! . a hogy átestünk a csikónj-íráson. mint a lóra. ojan tagbaszakadt. njint a cserénbe vót. a többi osztán a lakos dóga vót. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. meg a borotvatok. vagy lakos. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút. s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. — . hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. csontjával kifelé forgatva az oldalast. Ü neki a vót a lii\-atjilja. dézsa. : ! — . akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába. : ! . Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. •22 A \-isszBJött af járásába. de úgy ám. de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. a az ojan vót. csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. czókmókja külön-külön rakásba. hogy megnézhette akárki.a cserénybe semmi czódaság ne legyen. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. meg hátas ló. dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. . Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. az egyik Siirokba betóták. mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. hanem bürgehú. hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. Ojan a különbség. 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. zömök. akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. Mikor a hús felseje rezeg. Hát mondom. Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. hogj' egj. káporka. a mire egy-egy ember ráült. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . Hát mikor ez a esikónyirás vót. a nyakát. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. Tudják i. még .szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. hanem az erösebbjének. . ki fülire. e körül a dzségert. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni. hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy. In lehetett dombon. szívét. a kin csak kifoghatott. mint nkár a patyolat. hogy hozzá ne kapja. . hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte. akkorra megftt a bográcsos hús. ha fztek.ne kapálózhasson. Alacsony. hogy ha nem tudott hozzá az ember. jó paprikásan. meg iszákuak való br is. a farkát csíkja hosszára higyva. hogy a porát se lehetett látni. ember szemefénye. osztán nagyon rásütötték. négy garádicsra körül megnyírták. a nyakán lekötik a brt.szöröszték.s. ott meg faedény. hogy a hurka essen alul. ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. maguknál van szobajány is. No jól van. A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. hogj. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót.szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. Hanem ha húst kellett kacsmarri. . vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon. meg a szalma. czon ee váltak ! . hogj' meg se lágyul. vámiegj'e népe. mire kitanálta a nyitját. . . . az ojan nádkó? (gyenge. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág. hogy egy darab se essen . Ojan fényesek vótak a bogszekrény. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. Vót egj. mint egy fejöágast. . akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. ki farkára. hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. Kishasi vót a csúfneve. hárem a farán kezdik a nj-úzást.. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk. hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. mintha kezes bárány vóna. akkor tiszta gyekén jTe. mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit. hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. De nem is vót abba nyavaja egjbe se. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája. . annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. de szemibe nem úgy hívták. a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. Ezt csak úgj. hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. osztán úgy hámozzák le. rendesen a cserény közepén a tzhely. Az akasztója kiteUk a két lábábúl. hogy nem hasítják fel a hasán. mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). úgy oda kormányozta a cseróuy elibe. tüdt. Úgy eláll abba a szalonna. sgyon^•erhették AÓna.ha beléjük sütött a nap. akkor. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán. akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. mirt akár a lebber cs. vagy vetett rá tarhonyát. hidegen is ehette. mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. vagy csröge. . mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt. "hogj. már akkor a Dávid úgy elkotródott. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. mint ojik buti ember hiszi. . Xem csikóhús vót ám. Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. leásták az elemózsiás tajigát. borsos. úgy is hívták tanyás. gégéjét. zsírjára kisütve ojan szaga vót. rá a czopákot (inas lábcsontot). mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva. Tekintetes lutim. ha egyszer megvetette a lábát . elveszett az rácsok. azért. Mikor e megvan. de igen rátsrti ember vót. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. maga kaszait magának télen-nj'áron. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. zsajtár. nagy fekete bajuszú. A hvm fejtek. osztán a nyakát a bogrács oldalához. így osztán elébb a sörényit. . . de belölrül. még pedig úgy ám. a jobbik kézibe vette a hurkot. Hanem az evésnek is tempója van. mint a szürújját szokták. a melyiket meg akarta fogni. . árnyékba elállt a szépen. alul teszik a fejit. piros ábrázatú.< ezek. arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. akár a széna. Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó.bojtár. akkor kezddött a tomja. kerek. isten tudja meddig. még asse tudna föináni. mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. a . nem is tette többet lakosnak. hog>. Ha aztán megkívánta az ember. akár egy koszorú. Úgy tudta. úgy dütöttük el. A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. a fábul csinált csíptet mellette. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. csak úgy futtába lehajolt a lórul. üstökit tbül.

még több a szárazmalom. Lett aztán nagy ivás. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. bicskahegjTe szúr egy czopákot. az ács megjavítsa. hogj. vagy köves . vagyis a super. csattant a bunkósbot a fejin. A malom régen parasztmalom. ne essen a földre. Nem A — — ! . a melybe be volt fogva egy-két ló. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. A ki belle. A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja. hogy ö szetudom no. és ha a kerék a part felöl van. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. A vízen állandóan gondban van a hajó.^^^^^^ malom. csak ette tovább a markába maradt czopákot. de nem szólt. akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. akar a lóvá imátkozzak. íg\' a molnáripar.Hisz jó tom én. osztán észt szóta neki No sógor. ki asztat elóvassa. hogy rem tudtam. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. . Nem srn . ez a vízjáró. 23 Noiszen. s tavaszszal bekötötték a Dunára. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. máj jut a bográcsból. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél. mert még volt rezte a húst. . . te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt. és a vgyhajóból. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . . ére most EZ écczö nem vótam érdömös. a mik a hajót egy helyben tartják.szót se. s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára. hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek. híd gyanánt. a mirt jót húzott a kulacsból. hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. iparosok éiote. akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot. mint máskor. nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. elre a földre teiíti a takaróbört. híres is vót. leginkább terhelte a Katlanszai vallása. bent a.. ha el nem viszi a víz'. meg máskép is . képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. magát a hajót pedig edény-nek. : Búra Paru'a aranbárán. vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. fölfelé a kopasz felivel. A keleti vármegyékben. nagy munka ilyenkor. a házhajóból. veszi. . mert könnyen megeshetik. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. föl. Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. Én meg felugrók. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot. a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben. egj'et böffentett. A malom két frészbl áll. Jó. . mer istuccse. ott olajütésre. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. mint a szamár. kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk.. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. Takaros egy fehércseléd vót. sokszor szükség van ilyenkor arra. Más se szólt senki. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. Mikor már beteltünk. Falkafogyasztc csáraa vót a czél. Arán bötü van a vállán. a mulatságból. suta malomnak hívják. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. de úgy. megérdemlik azért. mikor fogja magát. Az els kett be van deszkázva. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. már akkor ki vót parancsolva a bor. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger. . hogy ez tartja a legtöbb terhet. 500 méter) . nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték. szóbeszédbe is. hogy a lábát se rázta meg. csak sejtem. Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni. A Mikor osztán elég .ha törtónetbül kipottyan egy-két darab." Azt veti rá a számadó . ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját. Búra Panna vót a kocsmárosné. a ki nem bízik magáhon. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük. hogy 7negsuperolják.szoncseléd. A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. macskára vagj^ karój-a ersítve. Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. Hanem a bojtároknak még csak tüd. Btira v-ót Pannát megcsókolja." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. gyalöran kivonták a partra. hogy az csak hanyattosik . felült. mert ez a nóta vót rcla . birkózás. meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. hanem szánt vele. nem szól egj. szétnézett. Az els jégig ott is maradt. ez a gerenda a szamárgerenda. lekötve a bókonyokhoz. vármegye népe. annyi lett ott a vá. A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek. liát most több jussa van hozzá. meg a kulacs is körüljárta. de úgy elhagyta ket. s a malom leszáU. . vagy tán azt vélte. meg. különösen a hol nemzetiségek vannak. máshoz semminjTilni. a nevét onnan vette.

a melylyel a lánczot összekapcsolják. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. ez aprószcmü. Ez volt a Szt. hogy .. fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni. A kövek deszkatartója kéreg. alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok. n. a siltet. ez a khinai találmány. nagj" ladik. amaz a vékony. G}"er az ölembe kis angyalom ! . a szálába. ú. Akkor még két legény kellett egy malomhoz. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. ekkor Nep. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. malom Ma már . A parasztmalom kívüli'l épen olyan. mondják az álomszuszékra. vagjns kézi lámpásokkal. ." Ma bezzeg az a molnár neve. a min eltolják a követ. . Molnár se vészen két vámot. Legfontosabb benne a A"!(. dwplérokkal. Van kis ladik. a mely a garaf-ot tartja. Nóta is sok van. bellrl pedig még érdekesebb. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. ezüsttel. a felskövet leeresztik az alsóra. Almos. érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt.. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. hogy az. is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. Erd . Mikor a malom megáll. Télen a ezéh nagy lakozást tartott. a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. Á köveket hetenként meg kell vág-iú. s az öreg szál. legjobb a következ . A köves malom gazdája rendesen ezermester. tolvaj mónár". ! — : : — — ! . 24 A vármegye volt. . a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe. az alsó. egj' évben. .grökömjödött fája. A molnár küls szerszámai a kötelek. mert az si szerszámokat rzi. . ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. zúg a malom. ritkán hat vitorlaszárnynyal. mint az új berendezés.A Kiskunságban azért terjedtek el annyira. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad. ma ipart ársulatiik van. . majd köszöntket mondva. A kötényesek vitték be a terembe.\áncz. . de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához. Ebbl a színes. pitle. az alattság. a czéh és molnármesterség jelképét." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás. amiben csak két ember fér el. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. hanem középen állottak a kett között. visszavitték a kápolnába. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt. gazdagon dí. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl.szítve virággal. franczia.. Ez épen úgj' be van rendezve.. hadd lássa is. ma százra szer épületek.. egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas. A víz erejét egy literes edénynyel. Vagy vastag. a köveket a kü-pad tartja.. mint a molnár. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. a mely a molnárokat dicséri. A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. s húszan kísérték a molnár koporsóját. csikh. s a molnároknak külön testülete volt. ma már egy is sok. a melynek sok színessége ma már elveszett. Egy méter átmérj lapos két kökerék. Jánosnak. süvegalakú tetejük van. de parasztok sem voltak. pedig ahg van szélmalom. viegvetemedik. . Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. . m-'gszitálni. : — Forog a -zéimaimok. a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják. Számos adoma bizonyítja is. sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom. mint a hengeres. Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. vagy tótk.. Az . a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. népe. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette. hogy ne legyen me. János eresztés. négj-. szt. a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. ez egy hoss'zú rúd. Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. — ! — — — — . a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve. a . rövid fahenger. ez kis csónak. fölötte van a saráglya.

rostává. . Az alsópalláson van a garat. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. kány nem tud meghalni. amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. Az épület belseje néha egyszer. Ha nem . A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül. jele a kisujjában van a sok tudomány. átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. de (. s ekkor indul meg a vitorla. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. s a szeleskerék. miközben azt mondja. milyen szelet kap. de addig se éjjel. Míg az rlés tart. alsájMÜás. a felsöpaUáson a dobkerék. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. hogy roppant nagy a feje. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. Ha kopik a k. a fogóláncz és a fordítórúd. a szél ereje.. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele. megkeresztelgeti. a fogó. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. Hiszik.A vármegye népe. ott marad és látható lesz. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet. tetben lev hogy használja fel. Azt hiszik. A ki elször elmegy mellette. meg a tarisznya s a pipa. ö öltött. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. küldje a templomba. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. a kiknek a szemöldöke összeér. az es járását megfordíthatják. Ha megnyom valakit a boszorkány. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. ha a seprt megfordítják. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. söprvé. hogy mindig be lehessen memii. — : — — — . A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. hogy a földbe menjen a fájás. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök. ügyességre s érzékre van szüksége. közben imádkozik. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. de idejét múlt szokása. a mellyel mindent hozathat magának. a szelestengö.alakban felkavart por közepén. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. azután a használt szereket elássa. a mi ehhez kell. meg puskaporral. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. rnegnyilalja. a kinek minden szerszáma egy-két darab. De azéit jut is. molnárnak nagy gyakorlottságra. kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. Az asszonynép gondoskodik róla. felspallás. állítás a malomkövekkel. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. Ki egy óra hogy a kezét megfogja. kedves. leveszi a járódeszkákat. megvizitálja a vitorlavásznakat. a szél iránya szerint. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. a szita. egérré. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. hogy ki a boszorkány. Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. Fznek egy fazék kását. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. A ki meg akar gazdagodni. kutyája. Ma már föl- A A A A . A váltott gyermektl azt tudják.zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. a küllket. arra ragad a baj. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. és A A s a feje akkora lesz. úgy lehet megszabadítani. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. ráolvas. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle. a forgókerék és kisorsó. Csak akkor mehet el. néha emeletekre van osztva. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. besodorja a vásznakat. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. . A kelést körülkerítgeti. egy helyrl más heljTe terelhetik. hogy csak úgy változott kis gyerekké. boszorkányság át is adható. marad is. hogy ki ne vesszen. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. s csak rosszat csináhiak. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. meg a tót a legjobb és pedig együtt. szitává. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. hogy megtudja állapítani. meglátja. sárgaságba esik. s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával. mert elviszi a szél.

ha nem segít. lépd vissza. sok betegség bokorba. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. csak tapasztalt. legalább abból a vízbl adjanak neki. Ki újságot eszik. kéménysepr epéje. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. királydinvdobja. akkor eláU. tyúkszemet és eret vágott. ez tánczol. kathohkus vidékeken. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. míg ki nem fújja.menj el árpa. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz. petróleummal keni be a testét. osztán az ajtókat. attól addig prüszköl. A mely asszonynak vizes a kötje. a kitl tanácsot kémek. ökörfarkkóró. Péntökön keU ütetni a tyúkot. hideglelés pokolba. csodadoktor újabb eredet alak. újság hasamba. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc. mert befi'ilnak a csirkék. (Halas. valaki a másiknak a sarkába lép. vagy pedig taraczkból. Rándulást. Ha átlépsz a más lábán. {Nagykáta. doktorhoz. annál jobb. Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. mikor iszik s a köhögés elmúhk. tejjel keU megitatni. nyilallásról mész. ha ez nincs. mert rugós lesz a tehén. cziczfarkkóró fzeteit is. megvakiil. különösen az ersen gyó^usban. hogy papirosra nyorokonságban. általánosabb egészségügyi tanácsadó. jó. de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. kapar rá a . ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. vagy nem n.) Kanek szemén árpa van. kisért etet úgy lehet a házbú kizni. a ki lefüggönyözött szobában. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról. vélehál a kigyó. Ki a kigyóhagymát kitépi.) Ki mikor elször lát gólyát. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A . es lesz. mert elszárad. ha rózsaTiyiláskor kelnek. halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön. kivált gyümölcsöt. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. nem soká él. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. annak hátrafordítja a fejét. megbántja. életével különösen kedvez a kuruzslóknak. megvágja a kezét. de. de borogatáísra. s meg is fogadják. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. a kitl retteg a közönséges halandó. Bejáratos minden parasztudvarba. kinek a füle folyik.vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni.26 A vármegj'e népe.. tudós. beszórjuk sóval. háromszor megsütött pogácsát egyék. meg paprikával. Befelé söpörd a házba a szemetet. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg.. ezt mondva . fadarabot tesz. (Halas. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély.) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. kit a hideg lel. míg a rendrség el nem fogta. nem árt". ha segít. Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák. a mit a szamár visszacsurgat a szájából. Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad." külinüien kileli a hideg. kását kenveret. annak nyén párolja meg. házba. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. mondja el . kapnak vacsorára. meszet . Sebre bodza hályogot. Ha a kapások kapája összecsörren. kerüli a kutat. meg az ablakokat A ki közelre köp. így múlik el szemérl az árpa. elmídik. az hárfázik. hogy kevés lögyön a csirke a füle. fájós fogra a h»-rangozótól kért. Ha a fogad fáj. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. megéri ennek a házasságát. Ha sikerrel. zamankó lesz. részögös ura van. hosszáig néz a holdba. vagj' jént. vagj' ha babonás. Szt. aprójószágot és más egyebet szedett össze. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak. Ha kisleány köhög. egyszer asszonynak. sebek mosására használják a fehérmálvva.." egész esztendbe friss lesz. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). a mit mond. mert szél lesz. módra veszik a javaslatait. paprikát tesznek az ori-a alá. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is. öregapjuktól tanult módon. Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor.papsajtmálvva. hóttetem elmúlik. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. Ha valakit összemar a szúnyog. A A A A falról. kinek a tyúkja ül. Saját lakodalmunkat ájmodni.

az azért van. gyógyszereinek. menjen ki a keresztútra. a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. mint az egész Alföldön is. a gyermek a szerint vagy férfitl. kihúzogatja a csömört.bonája az egészség megóvása. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak. Arra száll a kilís. a néphit az. hasmenést sok mák. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. . kiütéses) betegségekrl azt tartják. A kit a hideg lel.megszuszogtatják. annak egész esztendben nem fáj a feje. jobb szemre a jobb Ha szárny alól. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. A magyar betegség. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel. Sokan még meg is tapostatják magukat. Hidegleléskor. rákötve a sebes részre. mert a malacz nem szuszogott eléggé. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. hámozatlan köles. a kenés. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat.) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. kérjön abbú a tésztábú. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. [Halas. de ez csak akkor használ igazán. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj. mely három széndarab a férfit. gyomorbetegségeknél melegített tégla. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával. használják. A sülyös (vérbajos. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. hogy a ki szabadulni akar tlük. vagy leánytól kapta a szemverést. áUa alá Ez abból áU. Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel. ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket . de radikális kúra van. A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. betegség elzése szempontjából. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. megvan a maga ba. Ezt a köszvényes. fordulónak. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat. csodadoktorok hókuszpókuszainak. mönjön fel a piaczra. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. természetes háziszerek. áztassa mög vizben. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. azt vigyázza. . szarvasmarhatrágyát használnak. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban. — . hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. galambot kell fogni. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob. a melyik széndarab a vízben leszáll..A vármegye népe. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. — — — — srn — — — — — : . ha kiveszi. : . osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. hléseknél forró. vigasztalanul járnak embertársaik között. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. hogy betegség ne fogjoii rajtuk. A kinek szömörcsü ni a kezin. hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. fleg Félegyháza vidékén. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. s ráhúzzák a sebre. Hánytatónak jó.. Azt vesse be elször a kemenczébe. az asszonyt és a leányt jelképezi. balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. Vannak kipróbált. vagy asszonytól. idszaknak. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. ha aztán megállapíthatják. valakinek kelése van. Ügyszólva minden nevezetesebb napnak.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. a semmi. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. s fleg a római semminek volt nagy híre. a ki felveszi. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése." Ha nem gyógyult a test. Annak a szárnya alól vért keU venni. Ilyen a Balázs-nap.

nagyobb része róm. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van. LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III.. A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. hanem csont csonthó. hogy itt minden mondát. hogy attól meggyógyul a jószág. — A vármegj'ében összesen 96. mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani .28 A vármegye nójie. in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme. az idtl máig megtartották azt a sajátságos.Uram Jézus Krisztus. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre. vér vérh. hanem átvételben is. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk. annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. kisebb részük a Duna balpartján. . elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes. Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is. egy tömegben él a fváros közelében. Eltte két miatyánkot.Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba. Ez a németség. . ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. század elején voltak a nagy svábtelepítések. — — : : : . hogy akkor meggyógj^il. Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül. buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák. a íijunak szerelme. s . hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers .. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. mikor méné a khídon. a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. eléggé csoportosulva. kath. a gödölli. a mi az összes lakosságnak ir7%-a. monori.) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. de csak napnyugat nak. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak. vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. akkor anyja. annak hasításárul. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. a svábság. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. a mibl az következik. azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. azért sok szokásáról ki lehetne mutatni..évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. mint a köröttük lakó magyarság. Vannak csalhatatlan ráolvasások. felfogásban.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait. hogy életmódban. hatja.765 német lakik. A XVIII. a hova én ezt az ujjomot ráteszem. Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. ö lovának. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. — : — : din maere. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. tzhelyszer jellemüket. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. passaui püspök. Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. Károly alatt. Már Pihgrin. . s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt. négj. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást .

29 Acsavidéki népviselet. .

30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek. .

A kutak régen kerekesek voltak. pajta. Cserépkályha van mind a két szobában. kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk.3 A vármegye népe.és asztalterít van. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. 2 dunyha. kocsiszín. Házak "^"^ s . 31 Promoutoit. . v falvak éicw. . gyümölcsöt. köpönyeget már ahg látni. szerszámok. nadrágtartót nem viselnek. A fedés sima. fényképek faszékek. 1723-ban Piliscsabát. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl. Kötött alsó ujjasuk jellemz. 1827-ben Bia. 1727-ben Kerepes. mint a magyaroké ez mindig fehér. Régebben janklt hordtak. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. sublód. konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. lisztet. szemtermény van itt. fedk. függölámpa. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. . csészék. vagy legalább téglaalapja van. drótból. istálló. magj-aros szabásút. Itt a tekenk. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. a másik a gazdasági kamra. présház. . cserepet már ahg kaima. Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. legtöbbször egy fedél alatt. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. : . varrógép. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. az egyik.kapott német lakosokat. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. kék is. . Zsinóros ruhát viselnek. Ruházkodás. . Két kamara is szokott lenni. .st fekete. Fekete gubát is viselnek. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. Kalapjuk fekete posztóból van. ebbl van a padlásra viv lépcs. Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. Deszkacsúcsfalat nem építenek. dézsa. a konyhából ftik. füstölt hús. A házakat kbl. a mely igen vastag. . télen sapkát. zsajtár van egy padon. fotelek és párnás székek. 170(i-l)au a CsepeLszigetet. 1724-ben Hartát a Ráday. majd Budaörs. a fiatalok többet. néha két épületben. hátsó szoba. barna. két sifon. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. szakajtók helye. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. A télre veszik a vatakitl-t. pincze. egj'-két asztal. Budakesz. A magyar helységek a síkságon feküsznek. szentképek. ma szivattyús kutat építenek szívesen. család. . téglából építik. fahóra. . konyha. A padláson tartják a búzenemüeket. szentképek. finom ág^. valamint a kabáton. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. s más képek. a hátulsó szobából nyíló. de mégis úgy. szürke. a vályogfal nem gyakori. st legtöbb helyen semmilyent sem. A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt. A kamarában hambár ott öreg láda. 1729-ben Békásmegyei. de ezt már újat nem igen szereznek. . kamra. vagy az újabbat a szobából. Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. A falon tám'érok. Fekete. a speiz. néha ar évszám is. Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. nyáron szalmakalapot használnak. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. barna. . 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. Az els tiszta szobában van két ágy. hogy rá lehet ismerni a németekre benne. de ezt is varrón varrja már soknak. a ruhához ill gomb van rajta. A lakásbeosztás ez els szoba. egy dunnával és három párnával. a mi a nép jólétére mutat. lomok gvHilnek össze. tálas asztal. mo. hurkaszerü csomóval van kitöltve. A lábravalójuk nem olyan b. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. csak a felsruhát veszik készen. míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. A mellény régen sárga gombbal volt. Kistükör. fazéktartó polcz. karos lócza. . zsámoly. bögrék s kanalak. s fönt korczban. fogas fából. Asztal. A kamra az élelmiszerek helye is. hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny. a vatta-szoknyát. de dimbes-dombos helyen. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. — — .és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. de az ing lehet színes. de ez már csak az öregeknek van. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna.

Selyem-. akkor a fia vagy a veje. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. Glück und Gottes Segen. ha pedig már nem él. a min aranyospapírláncz.. wird ihr reichen seine rechte Hand. kék-piros szalagosán. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. Ich hoffe. borral és rozmaringgal kínálnak meg. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. s ki-ajczárt kapnak a versekért. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van. a mit sipka módra tesznek fel és le. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. vagy a jégen bukfenczeznek. régi A vármegye népe. Hús: vétkor nem szokás locsolódni. . Keményített kendöböl sopfot esinábiak. posztó-. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál. A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. Ez az ajándék. Bundát nem viselnek. A koma a mindenkori násznagy is.és börfélezipt viselnek. az angyalok. dió. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. de a czukortojás az igazi kitüntetés. feldíszített karácsonyfát. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. A lányok. minden sarkon van már kocsma. játék s más van. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik. Egyszeren. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben.itik. Jupperl-t. A blúz díszít ésc igen változik. isznak. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. ersen alantasai. ha férjhez mennek. csak ritkán tesznek ki magukért. csak becstelenségre nem tolvaj. reklit. a kinek szánták. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. vereked és más gazember kevés kerül ki közülök. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. Némely faluban betlehemet visznek. Pénzért mindenre készek. Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. A búcsúztatás után imádkoznak. ha kell neki. s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár). Életmód. — : . abroszt. die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. . fleg középtermetüek. Az asszonyok bársony. czukor. esipkék. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. fehér fátyollal. Igen sok selyem. fiúk-lányok. Újévkor verselni járnak a gyerekek. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. hogy mindenki sírjon. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. Aratáskor néhol koszorút kötnek. Négy lány jár énekelni. A násznép elmegy a vlegényért. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. Karácsonykor minden házban van karácsonyfa. a hol mindenkit kalácscsal. a nevét is ráírják annak. Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. Ámen. vejeinek és menyeinek parancsol. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. karácsony estéjén fehér ruhában.és másféle kendje van mindenkinek. lepedt. a fiú is megkapja. jankerlt. Hímezik is a tojást. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna.: 32 az öregebbek kevesebbet. Kívülrl kopognak. pedig alig viselik ket. másutt ösztövérek (Piliscsaba). . ha azok a földön fetrengenek. de minden igyekezetükkel azon vannak. A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. zsivány. de ha elköltöznek. mikor az esetleg elhalt szüliktl. Majd krajczárokat dobálnak be. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit. a gombok. A kereszteln esznek. vagy legén}^. míg végre beengedik ket. a kinek legelször kell. Mária és József. ha ugyan a menyasszony nem megesett leány. különösen az esztergomi részen. Maguknak él emberek. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. rangyal. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. Inni egjTe jobban szeretnek. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. inkább vallásos beszéddel. Négy lány viszi ezt angyal. A koma minchg ugyanaz. blúzt. nevén pancsnrl-t vesznek föl. ezek a Krisztkindlsinger-ek. kapnak 3 6 törülközt. ez egyszeren hátrakötött kend. Ha nincsen lány. s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. wir habén Brautpaar wieder gebracht. igen takarékosan és szegényesen élnek. testvérektl. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. Ritkaság azonban. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek.

A tulajdonosa mindjárt kitalálta.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. Mikor megjött a király. nachbar stb. (koma. A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren. .325 lélek. szódás bor. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják. s délután 4 asztalon mindenféle étel. Következnek a köszöntk. mit zwá Zusl. Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. Hisznek a boszorkányokban. jöv szszel elhalnak a fiatalok. a hol sok a babonás ember. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal. indulókat jászsza. hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. hogy sok öreg féi-fi és van. kománé. hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani. egész éven fenyeget az árvíz. hogy az belehalt. stb. und dés is allé Jahr a Klans.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben. hogy babonásak. A társaság vigad. dunavecsei. Isaszeg ^/3-ad.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van. a legbiztosabb jele az éhínségnek. vagy szóda és bor. Fifát Másik Zum mir a weile zu. Hiszik. Van az diós. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. so gibt ihre a Pusl.cselédházban ráakadtak. míg távol egj. dinsztelt alma mákos. disznóhús. gyerekeket stb. He kés öszszel égzörgés van." Ha a nagyhéten magas a vízállás. de addig kerestette. In unseren Garten (Tus. felkiáltott . : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. pomázi. Kistarcsa . monori. Betegségekre ráolvasnak. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. Csömör kb.. dass ihr Glück mögé ewig wahren. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják. 9ü56-an a gödölliben.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung. A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. Dél van. Érdekes. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. ebbl lett a falu neve Szólmár. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik. keményített.elverte az asszomi:. A király többször szépen kérdezte tle. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. becsinált leves. A leány nem felelt. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta. vármegyében 33. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. Viharfelh elé harangoznak. SolvTnáron az öregek azt beszélik. beöntötte egj' tányérba. vagy inkább ráimádkoznak. Czinkota ^/yaÁ. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának. mazsolával. Ezren felüli s száma a. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar.) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk. Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom. nem találta. gét und godl. szomszéd) rokon. (Már elbb ül. Általános crratulácziók következnek. A halál évfordulóján nagy vacsora van. Kerepes Yo. Fogta tehát a tebéu tejét. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell. sírásó van jelen.— A vánnegye népe. láss uns froh die Gláser lehren. ves. Fifát wir i trinken tú. 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. a banda trombitál.. keznek az ebédhez. kuglóf. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed. Domony ^/g-ad. a menyasszonynyal senki sem tördik. a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. . fehér A — jól lakott). kik a házból hihaltak. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. de azért vannak helyek. jég veri el a határt. kürtös kalács. tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi.. miért ment el. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat. Sári ^/g részben *4-cd. . Halottitor. 33 vendégek haza mennek. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette.

hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek. a mit a külön nyelv állít közöttük. különösen gv'akorlott szemmel. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. azért az életmódjuk olyan. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. zsinóros. Szorgalmasak. romló. a mit otthon meg lehet csinálni. ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek. Bénye i^. inkább a nép ruházkodásában. Csinosak a házak. a hasonló anyagi viszonyok.fal is egyre jobban fogy. Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág. Németes hatás. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. egyéb gazdasági oka van annak. ma a drága téglát és követ használják az építésnél. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják. a guba és a szr a férfiaknál. a mit a magyarságról mondottunk el. Azonban esak olyan lassan. bojtos díszítés. hogy azt lehet mondani. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében. Piliss/. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. közül.34 és A \ármegyc nópe. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak. de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál. A falvak ugyanolyanok.o-cd. a mely elrontja az k . Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. Rákoskeivsztúr y^. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. módúak. másutt lutheránus a tótság. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. A közös foglalkozás. i-ó.. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl. Nincsenek parasztnábobjaik. Azonban itt is terjed már a fényzés. Pilis . a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek. vagy újabban deszkafallal. hitv. Igj' jellemz. Épít kezes. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. egy helyen kath. Nem lehet ugyan azt sem mondani. . ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely. hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat. az utczák s az udvarok is. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek.3-ad.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni.Tápiósáp ^/a-ad. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. legföljebb némi alig jellemezhet hel. inkább épen olyanok. mint a magj-ar faluk. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. ismételni kellene. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem.ántcS"'. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. Életükbl. Csornád */4-ad. Vannak ugyan olyan községek. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. vagy különös szokást. : b . Eredményeképen azután valami furcsa. Püisszentkereszt 3/^. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek. Péteri ^^^. Középtermetek és ösztövérek. st legtöbbnyire cserép. a melyen túl már romlás következnék. még a katonaság leszolgálása eltt. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él. vag}^ épített vályogfallal. másutt szk trityit. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék.Ecscr . a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. Az is magj-aros. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. Magyaros. £letmódjuk. egyre többet vásárolnak boltban a tótok is. mint általában a magyar kisgazdáé. A nép egyre jobban megmagyarosodik. mint általában az alföldi falvak. A nk Falvak. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. Korán házasodnak. Ha adósságuk van. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva.

vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén. régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek. vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk. ezek után következnek . Egészen új szokás azonban az. mert a búcsúra a szomszéd falukból. gazdagabbaknál a tégla. mint régen.és kfal is elfordul. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. Építkezés egyenes vonalban. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen. csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. sem a napját. Szokatlanabb a Sári községben való . Még a tánczuk is csupán csárdás. s Egyes népszokáson ezt A A . s így a vallásuk is segít abban. A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. de már egészen megmagyarosodtak. Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek.stállók. Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek.A egyes szokások eredetiségét lehet . A nak alig fél százaléka. Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném. A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. de a tor már kiment a divatból. Az építkezésük ugyanolyan.kakas nyakazás". Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. még pedig rendesen világos kékkel. sem az okát. már a hol van szl. Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. Jellemz pl. Váezon (1%). a hol tisztán szerb a lakosság. szüreti. A szerbek görögkeletiek. a kamra tenek. Ezt eltanulták a tótok is. k . és az i. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. A nép faji jellegére nézve olyan.és pántlika-czifrasággal. erteljesek és kitartóak. . mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. A A igen egyszerek. mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. a mely nevét is rácz lakosaitól vette. különösen alapozásnak. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. A lakodalom ma is nagyban megy még. legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat.. Másutt elég gyakori a . Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. legjobban megfigyelni. Csak egy község van. de a fiatalok könyvet. A keresztel is megvan. zsindclylyel vagy náddal. Meséim még mindig szoktak az öregek. a ki részt vesz a tánczban. újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . Érdekes és a tótságra jellemz babonák. ersen díszítve papír. Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani. A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke. a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. I'\iji jelloE. PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. Szentendrén (12%). hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket. a hol leány van. szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. Kár. Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a).májfa"' állítása lányos házak ablaka elé. hogy Ráczkevén. dalolni.. Pomázon (20%). A két szobát a konylia választja el. szaloiuiát. régibb házak . Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. sem a módját nem tudják. vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. st messzebbrl is összejönnek az ismersök. bár nem annyira. Csobánkán (22%). Lóréven. .fekete vasárnap".ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. Különben izmosak. tojást kajának. Az ümiepi szokásaik az aratási. Itt 604-en laknak. Ezeknél a házaknál pénzt. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba.

Minden család megünnepU a pátrónusát. bátor legj'en. A patrónus annak a napnak a szentje. Féltik a gyermeket különösen az apjától. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. a liol ezeket senki sem viseli. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. akár leány. a házvédszent megünneplése. Viselik még az övet s a bocskort.36 A vármegye népe. Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. annál többen kapnak rajta. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. a mint átveszi a kalácsot. köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. mert minél többen kapkodják a kalácsát. Ez azért van. Minden níliadarabot lehet 1(\í. minél kapósabb legyen. Az ümiepség itt abból áll. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. s ez alkalommal a bába egj' jókora. értéknek kell lenni. rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle. Figyelemre méltó. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. Hímzést. A keresztszült rendesen komának nevezik. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. a hol a család eltt isteni tisztelet van.ó divat szerint. csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. hogy az anyát. mint ott. a ki ott van vagy közben oda jön. hogy feltegye eg\. arany és ezüst pénzdarabok. hanem kap a . akár fiú. Akoma. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse. Sót. Mindent boltban vesznek. de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. ha meghal. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. A mikor a g^-ermek megszületik. A mikor a sátor elkészül. legalább 20 vagy ötven korona . mikor megkeresztelkedett. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába. Ha a gj'ermek életben marad. A foghagjma arra való. szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad. hogy az asszony ne féljen. azért mindenben felhasználják. A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben. ha megn. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket. különösen díszesebb ruhának. inget varrnak belle neki. míg csak le nem bontják a sátort. A beteg asszony feje fölött. A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja . a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. A sátor négy fels sarkába sót. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. selyembl. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. kivéve természetesen a vászonajándékot. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik. a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. akkor ebbl lesz a szemfedje.lány. hogy az újszülött. mert az a hit. Ezeken a virrasztásokou . A csipke nagyon divatos. A komaságra bába kéri fel komának azt. . A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. a kit a szülök akarnak. ezt a két ruhadarabot. drága kelmébl készítenek. Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani.a szagától. A sátor azért készül.szülktl. ha feln s házasságra való. hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. alependzsa. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba. valamint a pruszhk. Azután templomba mennek. . mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs.

Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek.A vániiegyo népe. mert azt beszéhk. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. hanem ma is ersítik a hitét azzal. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. a virrasztás. U. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. A húsvétot. nem csúful meg. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. A szerbek igen babonások. Valamint télen a disznótor is. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. H. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének. Nincs meg már a leányvásár. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le. mind felér egy-egy ünnepés nappal. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. . hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban. Vannak jó és rossz szellemek. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái. — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa. Eredeti gyjtött adatok. a tor. különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. Magánközlemények. mint hajdan volt. hogy elfogadják a megbízásukat. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. de azért azután nappal csúnya. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. az aratást befejez ünnepet. valamint a leányrablásnak is. Thuri József Kiskunhalas néprajza. is eljárják a kólót. de megharagudni nem szabad. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel. S vannak boszorkányok. Sok babonájuk van. a ki meghallja és megérti. Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. de jaj annak. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. még az udvarra sem. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk.. J. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük. sem. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. még a durvábbakért Népszokások. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata.. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait. Szánta kecskeméti nyelvjárás. A szüret.. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. a kukoriczafosztás. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el. Kovács Antal A dunai molnárság. mint az éjt szaka.

vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS.704 k. A A A hold a határa. a vármegye az egész birodalom területének több. hold. holdnál. addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött.. Jlívelési áganként a 1895. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r. ha nem is maradt el. hold lévén. hold.787. Vácznak 11. r.186.978 Kecskemét törvh. vármegye területe 2. Eliskunfélegyházáé 70. hold. hold 1. óriási változásokon ment át. Budapest székesfvárosé 27. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep. Kiskunhalasé 113. Szentendrének 7230. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta.134 D km. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki. . nagv vidékeken. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 . t. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében.758 k. holdnál is nagyobb a határa.670. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli.103. területe tehát foglalja el. k. A változó viszonyok közrehatása a köz. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12.827. hold.941 k.999 k. 18 községnek azonban 20fi00 k. t.327 k.735 A magyar birodalom területe 56. Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt. Czeglédé 48. hold.281. városok és községek határának nagysága igen változó.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet . t. 214 Az egyes r. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok. összesen tehát 2. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k.. városé pedig 149.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k. míg Újpestnek 1115.

uradalomban. A m. Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — .39 1. szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján. kir. Gödölln. 3.

Szemere Huba ú. 3. A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe.40 1.jrendszer dohánypajtája Gombán. A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán. . — 2.

kath. tanítói és iskolai birtokok 487. mezgazda. kath. . cseléd ós pásztor 1493 0*7%. közliirtokossági 22-6%. h. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . évi népszámlálás szerint 824. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni. kath. Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat. \\.891 . városi és törvényhatósági birtokok 84352.922 k. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es. majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le. káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. kel. 20 50 100 „ „ . a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434. hold) 17. 10 „ . Zsidó hitközségi birtokok 4. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat. egyházi. Nem term terület 122. 100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd. közterek. egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357. érseki és püspöki bii'tokok 79920. Ref. eltartott 317151. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré. Róm.^kath. h.313 35 '9%.. hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata.-iK V. hold. hold. A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig.A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . Gör. Egyesületek. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. Gör.411 0-2%. Ág. társulatok.irorsz. hold. . : = = = = = — = Taiaj- viszouyok. kath. ev. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza. Ref.191 lélekbl áll. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat. sót már Vácztól le. hold) 94.159 kat. ev.835 kat.és dunamenti rónák között. Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. hold.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába.. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb. . templomi és lelkészi birtokok 36ü.sági napszámos 75. kántortanítói és iskolai birtokok 2400. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495. a községi 10022 kat. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K. mely az 1900. részv. völgyes részét. Ág. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. .-'zén terül el. . a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. — Jlagy. hold. Róm. .' Mezgazdaság és állattenyésztés. Községi iskolák birtokai 673. Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4. kel. hold. hold van.. -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% .222 k. szerzetes-rendek birtokai 28. 4802..54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak. . Róra. Összesen: 434159 kat. bérl és részes földmíves 63.. . iitczák. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve..4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye. gazdasági cseléd 23.. Róm. Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. templomi és lelkészi birtokok 8117. Róm. A kertsk közül önálló birtokos. halmos. 83 %-a magyar. apátságok. prépostságok. 3 . 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat. Állami iskolai birtokok 37. segít 30%. 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt. -társaságok és vasutak birtokai. Budapesttl. Tekintettel azonban arra. tanítói és iskolai birtokok 49. Hitbizományi birtokok 60580. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. egyházi és lelkészi birtokok 5948. Községi.

Vannak itt egyes homokos részek is. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is.szén. ban itt lesz szó.sza. kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. st kavicsos részek is. és ettl Dimapataj. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys. A vármegyének éjszaki. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók. le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. A ti. ma . A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti. továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. . a talaj viszonyai hasonlóképen változók.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. Abony vidékén a vár. — — — : . E vidéken is vannak homokos.ségében is változó. A túlnyomó ré^z homok. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. A Duna mentén. melyek általában jó minségek. Szigetesen. sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet. a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag. melyek Tinnyétl délnek. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. márgás agvag és az egész szentendrei sziget. különösen éjszaki fekvésben. — — . a talajviszonyai változók. A vármegye dunamenti alsó részén. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas. kivéve ott. melyek jó részben lecsapoltatván. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak. A fenn. különösen a sziget alsó ró. — nyúlik . jó minség é. min. a Zag\'va irányában. Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat.ós a dunamenti lapály. továbbá Czegléd. melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. mely a vármegj^e középrészén. Különösen jó minségek azok a földek. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. A Csepel. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. már vörös nyirok is található.vidékbe megy át. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. de sok helyen. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. st mocsaras-turjános területek voltak. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik. keleti és nyugati irányban pedig a tisza. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. A völgyületek itt is jók. egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. A termföld minség szerint való változatairól. televényes. völgyi. A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le. mely fekvés szerint. de a dunamenti részeken. vagv humus-szegény agyag. minden változatban fellelhet.sziget talaja általában homok. a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok. ideértve a szentendrei szigetet is. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. st itt-ott kavicsos. a Duna mentén elnyúló iszapos. mely utóbbi sovány homok. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. melv a kitn minség fekete homoktól.

>ikesiti'-sti. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas. ré. A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. jól neveli a gyümölcsfát. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve.és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet. Gyönge igás erejével. szlt és akáczot. A nagy mérvben megindult szl. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. A A : — — : A A : — — — 3* . vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. — — Éghajlat. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat. szls- . 43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el.Mezgazdaság és állattenyésztés. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon. A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. a sárközi ármentesít társulat által.és gyümölcs-termést sok esetben. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti. Öriási fáradsággal dönti. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl. Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. A T. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. Bámulatos az a szorgalom és kitartás.szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. E vármegye csapadék. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés. mely kellen elkészítve. ad tanyázott. csepelszigeti ármentesít társulat. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. melyeken azeltt csak a \-izi-. Hmérséklet Csapadékos napok C. részint pedig a belvizektl borított mocsaras. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat. le egészen Bajáig. ma már kell mívelós mellett hasznosítják. mely a szl. a mi különösen homokvidékeken észlelhet. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók. méhészkedés stb. Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp. téres Alföldön azonban. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy. A dab-tassi védgát társulat. A kis embernek a homok az igazi földje. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta. Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx.

Ott azonban. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. Az olyan községekben. szép fásítások vannak. A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is. holdat rendeztek be öntözésre. csak 31 községben tartják fenn. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul.sszesen 261 kat. D}' módon mintegy 7000 kat. már kialakultnak mondható ezt az. a gazdák ennek sem látják hátrányát. harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. A közelebb es részeket. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár . Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . Kispesten 100. a fel. takarmányos és veteményes földjét. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. Paládicson 120. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. Monor és Dános vidékén. és a közösben hagyott legelöt. Gödön 60. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. Nagykáta. terület van. az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos. A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. a birtokosság közös határozata alapján. így fejldött ki a tagos tanya. Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá.-cz. a harmadát kapásnövén^mvel állítják be. A vármegye homok. hogy tartozik-e hozzá közös legel. a hol a föld minsége jol)b. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. Alagcsövezést Nagykrösön 80. ö. heg3'es vidékein. melyet buzavetés követ.44 Mezgazdaság és állattenyésztés. így pl. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. Ha rét is van a tanyán. rendszer. Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg. Egyes vidékeken. Sok helyen viszont a búza elveteménye. szlejét. Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén. pl. t. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak.vidékén. hol az 1894 XII. Gödölln 100. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. összesen 293 kat. De igen sok község volt és van. : . birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént. vagy van-e alkalom az állatokat . erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. Dukán 19. fbérre beváltani. — — . Túrán 54. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. vidékenként. E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. hol dlkben. kevesebb takarmánj'félét vetnek. a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét. fásítás útján a homokkötés. hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. alapján. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. de igen sok az olyan községek száma is. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be . mint ez szülvséges lett volna. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra. szlt. a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik.

A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul . sertés. hol 10 kat. Fiildár^ik é. nem nevelnek. Az állattenyésztés. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. mind a közép. A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. — vagy 10 juh) esik. ha részben is. .és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul. st szi után szit. Ennek következménye az. másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt. z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. juh. . Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. vag}^ hogy tanyarendszer mellett. a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem. jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve. a kik erejökön felül vettek földet. A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. forgó tökéjök nem maradt. törek és szalma jut. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak. A szarvasmarhának csak tengeriszár. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat. gvümölcs.Mezgazdaság és állattenyésztés. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. zsarolómódra gazdálkodnak. piaczra vitelét nem korlátozzák. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. igen változó. így gazdálkodnak azok. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. vagy szükségbl tartanak fenn. Borjút nem nevelnek. fbórre sem lehet beváltani. A szántónak a felét szivel. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. és így az adósság terhét nagyon érzik. UytMi a jobban kezelt . különösen ott. mert ez jobban jövedelmez is. sajátságosan alakul ki. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. a meinijT az igás állatnak szken kell. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. Sok helyen nem állattenyésztés. A ló. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte.és cséplgép és tért nyert az aratógép. A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb. a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. hogy igen sok nagy. . tengeri után tengerit is vetnek. tanyarendszer mellett.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. más gazdasági ágakat viszont üzem. mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni.st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák. Igen elterjedt a vet. mert a szemtermesztésen kívül.szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. e helyett A . mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. a baromfi. de a saját nevelést tették szükségessé. a tejtermelé. de féltrágyát is alkalmaznak. Az azonban tény. Takarmányfélét pedig csak épen annyit. A szl. parozellfVztis. gazdasági rendszer mind a nagyobb. — — . a hol közös legel nincs. tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet.

a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével. sajnos.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. Az utóbbi idben. holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról.szért. Magában a dabasi járásban 20 25. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak. mint ma. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó.000 100. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20. Pénzért is aratnak. történik. A parczellázások kezdetén. az lett az eredménye. 000 kat. Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. a hol tényleg több a keresete. különösen az ah-idéken. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. Az is tény. emelkedett idáig.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. mely megélhetésének biztos alapja. elég magasak. hogy a parczellázás. jobb forgalmú helyen lév . hanem abban. 000 kat. hold oszlott így meg. mert azoknak a megélhetése költségesebb. 1895-tl számítva. A szlnek alkalmas. legalább 90. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól. az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. de hozzávetleges számítás szermt. holdat parczelláztak fel. holdra "tehet ama 200 kat. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás.szbl.százai keletkeztek. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb. Nincsenek pontos adatok arra. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. Földforgalmunk élénk. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították. holdanként 7 10 K. vegyes szemi-s-életet is kereshetett. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony. mert a székes- — . melyeket elparczelláztak. A jó minség.'kvósü homokot jól megfizetik.és cselédsztrájkok. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett. különösen nyáron igen magas. homokföldek áremolkedé."öt ás jó f. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. holdon felüli birtokok területe. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá.000 kat. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. A számítás nélkül. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés. kat. Homokot vásárol a munkás. a 200'kat. múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak. 300 1000 koronára. a kis tanyák . melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy.-t. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti.évcl. a terményárakhoz viszonyítva is. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. tör\ényes rendelkezés hiányában. Az aratás általában ré. liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. Igaz. A parczellázás az a'sódabasi. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — . A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km. szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek. hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen. a cselédember. A munkabérek megyeszerte. 10 -ll-ik ré. így pl. Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak.

a közcseléd általános tere. a nyolczadik részt. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért. lakáson.és mezgazdasági ügyeket. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is. Kisebb gazdaságok a bent kosztos. hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa. hogy minden cselédnek külön szobaija. t. holott kivándorlásra kényszerít szükséo. keretéhen munkaadók kötelezen.íóre törekszenek.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába. mindenkor a közigaz. Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. A törvényhatóság a köz. járultak hozzá így a vármegyéés s össze. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot.-cz. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett. ott pedig. a cselédtörvény életbeléptetése eltt. A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el. Czegléden 16 20. Ott. — — : . Apostagon 30. a törvénvható. 6. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté. minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. só. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított. jóval az 1907. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20.-cz. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta. keretében. búza. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak. évi XLV.szerb tövis. A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. rozs ós tengeri. Ezenkívül rendes és cseléd 18.ság támogatásával. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. egy idre ez szünetelt.. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet. Támogatta azt a mozgalmat. Kiskunfélegyházán 20. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint.— Mezgazdaság fizetnek. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. A monori járásban pl. /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát. A cselédbérek vidékenként szintén változók.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából. aggkori biztosítva. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg. és állattenyésztés.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette. kamrája legyen. t. Ez id szerint Solton 12. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. Az országos gazdasági munkás. a törvény rendelkezé. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is. birtokosaink. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik. a hol tehéntartás nincs. Bátyán 40. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik. egy tehén. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. A konvha lehet közös is. XII. : . vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé. munkaképtelenség.munkásház áll. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. tejilletményt ad. 24 hl. a mezgazdasági bizottság 100. t. adott bizonyos irányi. a vármegyei mezis dosított. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen.-cz.

1898. — 1895. 1899. a titkári teendket Tahy István tb. és fásításokról. a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba. A köz11. 71. 1896. vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve. Mint említettük. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. Az els hitelszövetkezet Tasson 1886. A — — földbirtokosok. — 3. (1898 II.. melyeket Hajós József dr.) -.. — A faiskolákról kötelez védekezésrl. t. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére. §. áUami támogatás mellett.sztmánvokat pedig.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy. 15. A pásztorolo-ól. A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. t. 1899. melyeknek egy részét jól is kezelték. föjegj'z látta el. 10. a. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk. a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet. A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat. és Tahy Lajos dolgoztak ki. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl. az..KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult. Ujabban a törvényhatóság. melyet a törvényhatóság.735. r.859 taggal. irtásáról. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal. melynek fent art á.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki... Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. 2921 üzletrészszel. Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény. s így ez alapszabályokat. 48.Solt. teljesíti nemes hivatását. noveml)er 15-én keletkezett. módosítás alatt áll. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított. 5. peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról. 1896. 6. és a törvényhatósági bizott. a vármegye támogatása mellett a . mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését. Pest-Pilis. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. 7.) — 2.970 üzletrészszel. sz. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. A 9.067 korona 72 fillér forgalommal. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1. a. a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja.szántó és rét 300 hold. A . az erd 100 hold volt.886 korona 68 fillér forgalommal. 1607 taggal. 4. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról. szerb tövis irtásáról. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták. A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. 68. meg is ersítette. melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. A szarvasmarha. 1900. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt. A . 1906. Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt. — A 1896. tekintélyes nagyságú gazdasággal. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. ^•iticola" elleni — — 1896..) 1900. . juh A birtok határmegjelölósérl. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött. Förster Aurél dr.eTékenre^r.-cz. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. (Jóváhagyás alatt áll. a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel. kártékony hernyók és rovarok 8. vála. hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. gazdasági cselédek : — — lakásáról.

kir.49 A m. áll. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m. . méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön. iskola (iödöllön. kii-.

Pekingi 6. Emdeni ludak.60 lífjil. Pekingi kacsatelep. kacsák.!^ A 1 m. 4. . Franczia paviUonos ól. állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. egy törzs számára. .5. kir. — — 3. Sárga Orpington törzs-ól. — — - 2. Tórészlet.

szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában. Gosztonyi Til or.. a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. melyekben eddig sikerrel mködött közre. : — : .zté-.. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását.-cz. Gróf Károh-i Sándor. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód.. gróf Teleki József. Kársai Albert. osztály elnöke Förster Xwrél dr. Az áUattenyé-. s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. Dunapataj.Hangyának" szentelhesse. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg. 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma. L. Kovách Gáspár. ki a titkári teendket látta el választatván. Bakovszky István. kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl. Kiskunfélegyháza. : : — — : — : '' — : . Harta. id. Förster Aurél dr. Taky István.. : : : — — : : : — . gróf Keglevich Sliklós. fjeg^-z. Tahy 1890-ben alelnökké István tb. t. alelnök Angyal Dezs. Benedicty Gyula. dr.. Földváry Miklós. Berzeviczy Zsigmond. gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. Földváry Mihály ali-. Szilágyi Virgil. gróf Dessewffy Emü. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894. Kovácsy Gyula. Monor. Gosztonyi János. Gulner G_\iila. Tahy Lajos. gróf Szápáry István fkpán. Jászszent lászló. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg. alelnökök Rácz Sándor.i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila. ki e teendket . évi XII. A vármegye gazdaközönségének az 1894. A m-zgazdasági. A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. : : . Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn. : : . Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját. Kalocsa. Galgóczy Károly. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. Mezgazdaság és állattenyésztés. Az egyesület küls szervezetét a járási és r. A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. Gzegléd. ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület .Gazdaszövetség"-nek és . Kiskunmajsa.öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre. Beniczky Gábor. 1894-ben elhalván. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg. t. Horák János. Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó. Fáy Béla (vérségi). Szemere Huba. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett. Darányi Béla. Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt. Nick Edéné. Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. az eg^-esület alelnöke. Madarassy István. hogy teljes tevékenységét az általa alapított .pán. kit tevékeny mködésében Hajós József dr. illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. évi XII. Szivák Imre dr. hogy e ketts teendket elláthassa. Kiskunlialas. Liebner József. gróf Ráday Gedeonné. — : . erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. kiket ebl)en több buzgó várm. Beniczky Gábor. az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. t. Dunavecse (járási és községi). ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm... báró Prónay Dezs. Csvár. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József.-cz.

Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon.^ hogy a vármegye törekv gazdái. Váczon. kultúrmérnöki hivatal. 29 községben mködik. A termelé. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon. legel. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. az illet gazda tulajdonába ment át. Solton. s részben a vármegye — — . akadémiai tanár irányításával. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell .<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak. Különösen a . falu. melyet ismét parlagnak kellett hagyni. — —A — — — faiskola Budaörsön. Népkönyvtárakat. állami faiskola és vinczellér-iskola. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. a . a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. (és a járási m.épies i'ladást szokott rendezni. nket képez iskola Gödölln. szekrényekkel együtt. Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével. A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. városban). Van itt földmívesállami szltelep. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség. ökóoske.. Az utóblji háromnak a felszerelése. melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. Vácz. Szabadszálláson. a törvényhatóság jelöli ki. fogják munkájokat értékesíteni. mely szántónak alkalmas. Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében.. mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. állatorvos minden járásban és r. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. Solt. néhai Cserháti Sándor gazd. öt évi mködés után. a . Törökbálint. hol Galambos Ailolf jegw. Gödölln. Péczt'l. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik. minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. kir. A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. gabonaraktár szövetkezet van. 1889-tl. Nagvkáta. Pánd. a szlészeti íelügyelöség Budapesten.szikes földekl l sok olyant törtek fel. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán.' Orda>. fokon. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln. iskola. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít. Fogyasztási szövetkezet. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei. Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik. gazdasági egyesületének közremködésével. Kecske7néten. hogy fekvésénél fogva. kevés kivétellel már eke alá került. st sok vidéken oly területeket is feltörtek.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja. a ker.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye. az erdfelügyelség. t. A vármegye területének az a része.Hangya" kötelékében. A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt. m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit.Mezgazdaság és állattenyésztés.vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. helven r. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja. továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán. a rétek gondozására és a legelök. a törvényhatósági állatorvos. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn. Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. jutalomÉvente 8 10 gazd.súlyt a kis-gazdák.

070 m. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben. melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. é\TÖl. fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják.sze a kis-gazdák kezében van. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl. csontlisztrsuperphosphátot 60 k. Thomas-salakot (19—20%). A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. chüisalétrommal trágyáz. . Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet.132. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. rozsdának) jobban ki van téve. használata terjed.és többtest vasekék jóformán kiszorították.939 (206.szemes életnemek termesztése m?Ilett. 40%-os kálisóí é? 030 m. *) Egy hektár = 1-7377 kat. . st uradalmak. Gzmozdony. melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. árpa. Vannak gazdaságok. a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. 25 m. Különösen a szárított sertéstrágyát. A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg. 1908-ban 118. különösen a Csepelszigeten. tett. a kaszárnyákban. K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb. de általában még igen sok a kivánni való. chilisalótromot fejtrágyául. Azokon a vidékeken. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. Mindezt ott. — — — : — — — . mely 20 holdanként. nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. zab. így a szalmatermést is fokozza. pótlásképen. Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré. hol a talaj megkívánja.*) m?l_\niek termés-eredménye 1. A peslmegyei búza átlagsúlya lil.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt.696 m. czirokot kisebb mennyiségben. A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát. cliilisalétromot ád. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. a . a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára. superphosphátot.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. superphosphátot. Búza és rozs alá 2 m. A vetgép nagyon el van terjedve. A gzgépeket a kis-zemben a benzin.• Mezgazdaság és állattenyésztés. mert ez késlelteti a beérést. A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon. A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m. a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. 53 búza. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. földjeiket pedig ersen kiliasználják. a repczét. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban. s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg. sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. csontliszt superphosphátot ád. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. majdnem minden évben A . a kései búza pedig több eséhmek (p. — — . 6 helyen van. de közvetetlen . a kálisókat. dl . Átlagban min. bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt. melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. 05 m. Szl alá pedig szszel 2 m.és petroleum-motor váltja fel.-ként 79 kg-ra tehet. a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08. kálisóval ós 60 k. chilisalétrom alkalmaztatik. superphosphát. . rozs. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. A vármegye fels részén. mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. tengeri. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon.

mint a túzáé.és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett. Takarmány-répa 16. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik . A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek. kereskedelmi czélra nem termeszthet. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-.746 mázsa. Lencse 259 hektár (451 k. Borsó és lencse e vármegyében. rozs. ezt a fajtát nagyban termesztik. hold) vettetett el. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény. Babot inkábl) a fels vidéken.829 (30. Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is. után megy. Elvetett terület 106.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve.'sörárpára dolgoznak. lóhere 5508 (9572 k. Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket. inkább házi szükségletre vetnek.151 k.341 mázsa. hold) volt.401 k.178 katasztrális hold). A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak. váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek.066 hektár (278. A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén.54 ez Mezgazdaság következik. különösen Aszód vidékén terem. négy. az árpát leginkábli ö. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. a pomázi. szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. Árpát e vármegye sokat termeszt.947 m.781 m. luczerna. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik. volt. Termett 1. hold). hold). A tengeri mívelése a tisza. biai. mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok. és állattenyésztés. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb . nagy súlyt helyez a gazdaközönség. hold) volt vetve. de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik. mint a min a szentiván stb. Az alsó részen. hold) termesz- — — — Fbb tetik.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják.605. Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok . Termett 1. Termés-eredmény 1. Rozsvetá* 190S-ban 160. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. a hol . hold). zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17.198 k.566.'583 mázsa. hold). hold). rozsos. de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere.alma. továbbá a bükköny és a borsóféleségek.567 hektárt (67. A hüvelyeseket. luczerna 7136 (12. hold). A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan.357 (28. nagyobb s/. a fogya. Borsó 507 hektár (881 k. ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják. Czegléd vidékén.9Í6 hektár (185.szi kalászos után vetik. A burgonyának a homokvidék a hazája.982 k. Termés-eredmény 750. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák.845 katasztrális hold). Ott. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén.332. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek.sztási piaczok közelében. Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek. Bab 1051 hektár (1827 k. hold). szi árpát nem sokat vetnek. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt.szükséglete. Elvetettek 38. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye. Termett 36. de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén. összesen 2939 hektár (5108 k.0Í8 katasztrális hold). a fzésre alkalmas. rendes átlagtermések mellett. baltaczim 1468 (2551 k.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik. hold). Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben.424 k.948 >. a baltaczim és a mohar. Elvetettek 37. czukorrépa már 2935 (5100 k. 1908-ban tava-szi árpából 69.508 hektárt (65. hcld).szk. . mohar 3201 hektáron (5562 k. takarmányfélék. a hol az állattartás lendületet nyert. hold). liold). a zsuzsok kártétele miatt. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k. takarmány-tengeri 7019 (12. . Köles 1122 hektár (1949 k. Termett 318.542 hektárt (120. a már említett zöld rozson kívül.

. melyért 2. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte. csös. debreczeni. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított. csömöri.400.051 k. Ez az intézmény 1850-ben megsznt. szolnoki és jászberén. A pócsmegyeriek.000. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki. kiskunfélegyházi. a zöme I. nagykrö. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el. E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék. (T. A hatvani gyár 1908-ban 120. 12-06 . Pest vármegyében termesztett répát vett át. melyeknek homokszigetein azonban. 1909-l)en 115. ós II. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. a szadai. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni. de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. 19Ö9-ben 30.— Mezgazdaság és állattenyésztés. visegrádi szlhegyekben.. 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet.390 korona 57 fillért fizetett az állam. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél.700.800. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt. Az átvételi ár. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. -Györgye). 2 300 holdon. bükköny 20 25. szintén találunk viruló gyümölcsösöket. az átvételhez 225 f. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. : 55 az ácsiba. Czegléd Bia 11-94 m. bogdánjdak stb. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek. a dunamenti lankás. Az átlagtermések. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye. Termett 1908-ban 5.078.000. váczi. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek. a szlvel együtt. baltaczim 10 15. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti.í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. . mely 4056 korona átlagár mellett. összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k.. változók. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek. Túlnyomólag szegedi. A — — — — — — — . — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett. réti széna 15 20 m. czeglédi szlskertekben. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb. a kisgazdák kevesebbet. Dohányt 65 községben 389 termel termeszt. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. 1909-ben 208.vidék adja.si. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. 12-24 . lóhere 15 20. tótfiüusiak. a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. 1909-ban 354. holdanként: — . A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést. A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316. az ácsi gyár 1908-ban 19. A dohány a budapesti. 744 hektáron (1293 kata. 10-79 m. de különösen a homok.100 mázsára rúgott.700 m. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett. osztáhü. a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve.500.121. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van.sztrális hold) tennesztenek. de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel.

szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . az alma és körte nj'er teret. majd hatalmas faiskolák telepítése. habár az még nem volt annyira kifejlcidve. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. Ezenkívül bérelt terüfa. a Gellérthegy déli lejtjén.és szliskolát alapított. A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse. irányította. a cseresznye. Darányi Ignácz dr.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — . hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át. szakszeren kezelték. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. hanem azt tovább is fejlesztette. a társadalmi tevékenység támogatása mellett. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. okleveles kertész vezetése alatt. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt. a meU'bl az ország e szükségletének nagj. szliskola czéljaira. az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat.részét fedezték. szl.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés. a melyet Légrády László igazgatására bizott. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. és Rudinai Mohmr István orsz. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é. A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse. több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított. Csengery Antal. tahi gyümölcsészete és faiskolája. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja. fejlesztette. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték. A változás azonban már is észlelhet. A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását. A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr. báró Eötvös József. egy orsz. Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. a mostam katonai ruharaktár környékén.szi-baraczk terem. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. gyümölcsé.iett át a Sashegy aljában. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek.Mayerffy X. hogj.'ák Ferencz.

A vármegye a faiskolákról. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). vaggonszámra szállítják külföldre. Vilmos. Sándor czár. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt. Clapp kedvencze. Csillagos piros renet. az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. Nemes masánszky. Hardy vajoncz. szi bergamotte. Kajszi: Magyar legjobb. Törökbálint. Erdei vajkörte. Clairgeau. — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. Ribbston peppin. dömsödi. apostagi. s ezeknek egy része. Elszászi renet. különösen a hvilló gyümölcsben. Nemes sóvári. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. A fejldésnek azonban még igen tág tere van. Sikulai. 57 — igen el van terjedve. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí. Áttetsz ringló. a kecskeméti telepen kíviil. Kongresszus emléke. Coe aranycsepp. Kanadai renet. Badacsonyi óriás. . Kiskunhalas. A gjoi. Jonathán. Wrllesi herczeg. melyet 30 holdra fejlesztett. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül. Napóleon vajkörte. Liegel vajkörte. a törvényhatósági. 1889-ben Budapesten. Blenheimi arany renet. élénk kereskedelmi czikk. Danczigi bordás. Nyári parmén. Mária Lujza. Téli fehér kalvil. Tükör-alma. Angulomei herczegnö. a sárga baraczknak. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. de igen keresett a baraczk. Diel vajkörtéje.aszalva. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. Guyot Gyula. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. társadalmi tevékenység is közremködött. Fahéjalma. Nemes Colmar. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye. cseresznyének és meggynek a hazája. Gaesdonki renet. Pirospogácsa. Sárga bellefleur. Hédelöngeni óriás. Muskotály renet. így pl. Fekete szi\-. Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. Bauman renet. Egri körte. Meggy édes Királyi amarella. ráczkevei. Sárga stettini. Nemes szercsika. Orieansi renet.Mezgazdaság ós állattenyésztés. de különösen a nyári gyümölcsnek. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma. évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon. Espern aranyszilva. Nyári bergamotte. yodoigne disdala. TóU arany pá"mén. Germ=in). . Kóburgi korai szív. hold). A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. Piros szi kahnl. Városaink közül" Nagykrös.és cseresznyeszesz is. mely nyáron és szszel kárba vész. mely a vármegye alsó részét uralja. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály. 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. nagyobb piaczokon összegyjtve. még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. dusnoki.sát szolgálják. Esperen bergeraotte. Pisztráng. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is. kalocsai. dunavecsei. Azok a gyümölcsnemek és fajták. Császár. Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. Muskotály. Malinesi Josefina. a kecskeméti piaczról. Téli Vilmos. Májusi korai. London peppin. Vajalma. de nagy a kivitelünk is. a következk : Alma: Xyári kalvil. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. 1888-ban Nagykörösön. Glocker óriása. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. Az állam vármegyénk területén. Nagy ka szeli renet. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. Kiskunfélegyháza. Isambert. Római hájkörte.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. Júliusi es|>eres. Ageni szilva. Entz rozmarin. mint pl. monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza. szalkszentmártoni. Bosc Kobak (Sándor czár). Körte: Árpával ér.ü. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. Nagy herczegnö. " . az abonyi. Nemes Crassan. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Téli és társulati esperes. TéU Kálmán. mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. Kálmán-körte. Csíkos kalvil. sükösdi. solti. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. Körösi vagy pándi üvegmeggy. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. Alenconi füge-körte. : — : nagy korai. Armin-körte (St. Magyar-török szilva. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. szi Vilmos. . Spath Anna. — — . Parker peppin. dunapataji. meggy. Eper-alma. mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. Darn-alma (Darusóvári). helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. gödölli. a hol azt a kereskedk.

bolgár kertészek ütnek tanyát. a mi azt eredményezte. Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. hogy a termesztk védekezése is gyenge. vitat ültették ki cseresznyefákkal.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. Rákospalota. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. ö. — — — — — . a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. továbbá le egészen Czeglédig is. st szigetesen az Alföldön is. de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály. de keresetüket küKöldre viszik. A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. de még nagyobb baj ennél a vértct. a hol a paradicsomot. és mintegj' 80 km. uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. Váczhartyán vidéke. Petz Ármin Kerepesen. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. Kirschner András Kalocsán. sokat keresnek. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek. Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe. Dunapataj. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. paprikát termesztett. de 1908-bau 14 évi kezelés után. a mi azután azt eredményezi. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. Géderlak. A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. Mogyoród. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. hagjTnát. Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. Veresegyháza. a hol az öntözéshez alkalmas víz van. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását. A csepelszigeti és a felsödunamenti. de pótlásukról gondoskodva van. . Dunaharaszti. Tlük népünk sokat tanulhatna. találhatók. Fót.i . tönkre tette . Kóka és Rákoscsalja jó tormát. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. mintegy 60. Ordas. de ezek már nemcsak itt. 5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés. törvényhatósági és viczinális útvonal. Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. a törvényhatósági utak befásítása is követi. HeÍ7i János Dunavarsányban. Hajós József dömsödi. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat. hogy igen sok vidék. hanem a Rákos mentén. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. ott. Páty pedig jó vörö. Taksony híres nagyfej káposztával. kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. az kezdetleges. répát. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. Gödöll vidékén. mely ellen a védekezés fölötte nehéz. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. de az is tény. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei.shagjTnát termelt. A vármegye konyhakerti. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi. Darányi Ignáez (!r. mely czélra 1899-tl kezddleg. káposztát. tassi. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. állami. Szód. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár. A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. 6 km. — — .

A Hiinirária szöltelep Xagrykátán. — — .59 J^. A turai uradalom teróztelepi borhaza. 3. radalomban. 2. feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái.

=.A^f • -VJL.60 .&íerj£ í^ .' ..

báró Podmaniczky Géza kartali. úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. II.. a kalocsai érsekség kalocsai. Bátyán is van ilyen gzmalom. Sajnos. Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). Veesésen. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén. Érdekes jelenségként említjük fel. egy belga társaság pedig . ?. szibaraczkot és zöldségfélét. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei. báró Schossberger Viktor turai. úgy hogy az egész község olyan.irmcgye. báró Harkányi Frigyes abonyi.és sárgadimiyék elállításában. özv. mint egy rózsakert . gróf Dessewffy Emil újszászi. Beniczky Ádám zsámboki. Beretvás Endréné tóalmási. báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. a mi most már a szomszéd községekben is terjed.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. csobánkai A jegyz Frigj'es volt. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova.Mezgazdaság és állattenyészté?. úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve. gróf Szápáry István alberti. Úszód. így a gödölli kir. Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb. nemesebb rózsákat. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink. Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti. báró Orczy Andor újszászi. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek.és Dunamalmokban megrölve értékesítik. Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve. báró Nyáry Gyula pihsi. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik. Szentendre vidéke pedig sok málnát. naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. a váczi püspökség váczi. a város által adott területen. gróf Vigyázó abonyi és rátóti. gróf Károlyi László fóti.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai. mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel. de kivitel is van. nag. Június 20-tól. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is. vagy e czélra szolgáló gz. július 31-ig. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. Beniczky Gáborné czinkotai. Túra vidékén.vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre. A paprikát hüvelvesen. salátát. Fokt. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. Jálics Géza gyáli. Ülln. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén. szlt. nagy költséggel hajtató-házakat épített. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát. nyáron. a hol különféle gyümölcsöt. Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. Auattenyés: *** 4 . Gyömröy Aurél gyömri. st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát. Élénk kereskedést znek vele.°^^*'^'''^ érdemel még az is. gróf Serényi János dukai. feldolgozó telepet állítottak fel. a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. kastély kertészete. hol az utczákat jóformán elárasztják. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren.. gróf Teleki Tibor gyömri.

: Pest-Pilis-Solt. úgy az 1908. múlt század els felében. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — . A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1. Ha ezt a 1.. . ^. Kalocsát. A közlekedési vonalak kifejldése. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. A midn gulyák tanyáztak. . réteket. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. Fényes szerint az idevaló tágas homok. jó nyereséggel eladták. és 1908 9. évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha.Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. évi állatlétszám számosbe. A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban. tarlóra szorulnak számuk apad. — — állatra átszámítva. A kihasznált föld trágyázást kíván.és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek. mint ma. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta . . fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. Voltak gazdák.5 1 o mány a. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes. A rétek. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a. a húsnak az értékesítése. hófehérség magyar fajtából valók..se következtél)en elállott szénahián\i. Az ökrök és tehenek a közönséges. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni.789. a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva. mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt. város állatállománya is bent foglaltatik." és öszvér Sertés Jiih . A takarmány értékesebbé válik. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. — : *) Ae 1884. állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki. hold esik egy számos-állatra. hogy a múlt a tenyész. kizárólag a szikes gyepre. Tekintettel arra. A XVIII. Abonj-t.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek.Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket. . Igaz. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl. a magyar gulya.62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/.ti'- arányokat.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés.és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett.. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította. a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. 5'40 kat. A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát. Kiskunmajsát. 331. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt . évi leírása szerint. a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban. évi összeírásban Kecskemét th.04963 80943 138968 94l> 102. vagy a lres fehérvári Budavásáron. hold term területhez viszon\'ítjuk. a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág. Ló Szamár . 1905. egy számos-állatnak tekintetik. 10 drb kisebb más állat. a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék.507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. nagyszarvú. Fényes Eleknek 1847. Rákospalotát.749 kat. években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) . Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — . gyepek feltöré. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal.195-re rág.

A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. borjú 4460 volt mindössze. biai) már csak svájczi bikát tart. A julitenj'észtés hanyatlása. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. változó viszonyok azonban azt eredményezték. különösen a pilisi járásban (pomázi. — — A . A jó fejs. A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi. A Zsivora György rákosi. hogy a kisebb tagos-birtokokon. mert itt a tej nehezebben értékesíthet. meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. pinczgaui. . A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. Latinovics Albin dukai. Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. A vármegye fels részén a tej. borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. s némely község. — : A A . Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. a következ gazdaságok tartottak jobb m. A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. az istállózásra uaílják a kisgazdát. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt. hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre.és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. Kalocsa. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít. kiskrösi). vetett takarmánj. 1877-ben már azt jelzi. de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. tinónak pedig nagy az ára. 1870-ben svájczi tehén 7047. Köztudomás szerint azonban. A fejld közlekedési viszonyok. A magyar marha még tott. st fentebb Solt.és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. Galgóczy az ö monográfiájában.mellett. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós). tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . a hol a tenyészirány kezd átalakulni. a közlekedési viszonyok fejldése. Dunapataj. a svájczi. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. ós emiek következmónj^e. ha számban tért veszít is. Hauer Béla Hartán. Császártöltés és Akasztó. Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. st még a múlt század vége felé is. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. kis. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. a Halász-c-ia\kd Alsódabason. hogy egyes vidékeken.. Hajós. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel. lapály) is tenyésztenek. báró Schossberger Zsigmond Túrán. legel hiányában. az igás-ökörnek. még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. fiatal. de a köztenyésztésben. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. .igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya. is elterjedt. a köztenyésztésben. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. . báró Orczy örökösei Üj szászon. Kársai Albert és Vümos Boldogon. a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel. A magyar fajta tenyésztésében. kalocsai. Bojáron. Ez a gulya még ma is megvan. Ez id szerint. Zseny István Kiskunhalason. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. Az oly távoles községek azonban.

Jálics Géza gyáli. hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el.000. la. mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye. magasabb árat érnek el. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-. sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás. csak 12. a korona-uradalom gödölli. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti. mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze. a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . 1908-ban Czegléd. kalocsai járás és Kisku:. tenek a nagykátai. házaló termelk. túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson. ráczkevei.súl\-t. de eddig kevés sikerrel. mégis oly vidékeken. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi. kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet. 1903-ban Dömsöd. alsódabasí.vkáta. kir. m. vaj. vagy több községbl. monori. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet . 13 fillért fizetnek literenként. gróf Desseicjjy Emil újszászi. Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. Györgyey Illés tápiógyörgyei. biaiváczi. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. távolság szerint. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan. Czegléd és Nagykrös. tejföl. t. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. Beusz Hemik tápiósápi.i. holott annak tej. pomázi. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. Szentonclre és Vácz r. Segesváry Ödön domonja. de mégis megindult. valamint azokon a vidékeken. Tass és Szent márt onkáta. mely tejszövetkezetet alakított. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. 1909-ben Püspökhatvan. kis. melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak. Az els község. városokban.félegyháza tenyészt.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik.szín. A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. knnszentmiklósi. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos. tej értékesítése a nagy gazdaságokban.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel. ott feldolgozott állapotban. gróf Keglevich Gábor egreskátai. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten. mert 17 18 fillért érnek el literenként. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz. vaj és tiu-óként kerül forgalomba. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . a költséget nem számítva. Darányi Béla pusztaanyácsai.sincs jó anyag. Elrelátható volt különben. gödölli járásokban.ssan bár. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. abouyi. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . aránylag kedvez. melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. javító intézet aszódi. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik. a hol tanyás-gazdaságok vannak.

hold. a tehén-állományból 127 darab. hogy Budapest ós vidékének tej. világos. hold esik. 65 107. holott Osegléd 1)1. luitárában mintegy 3500 tehén van. term-területéhez és népességének számához aránjátva. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat. népünk vagyono. Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen .040 Üzletrészszel. vajat.ss?nek ki. Termeltek 951. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban.918 liter tejet. Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület. Fontos azonban. 9150 kg. egy Dkm.436 lélekkel szaporodott! Az 1900. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. hold. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364.538 4. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. ökör. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni. még nagyon sok a temiivaló. évi állat összeírás szerint bár az 1900. . Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat.139.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. tinó. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett. mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát.sik. hold e.-re 20'05 drb. évi állatösszeírás 224. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna. üsz. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett. melyért koronát vettek be. tehát a tehénállomány aránya is csökkent.Mezgazdaság ós állattenyésztés. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik. fajjelleg apaállatokat. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba. egy tehénre 20'10 kat. borjú. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében. egy tehénre 1671 kat. az 1908. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához.

Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. gróf Károlyi István.ven. hol évenként a csikókon kívül. 60 holdas bekerített területen egy csikó. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei. de reá is voltak erre utalva. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel. kir. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. Blaskovich László tápiószentmártoni. — : . fóti.és borju-kertet is. t.-ez. de a rákospalotai. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 . Kársai testvérek boldogi. 1500 koronát jutalomdíjakra. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn. Halász Béla gj-óni. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet.58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül. Kégl István pakonyi. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni. Számos kisebb ménesrl is megemlékszik. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. mutatja. Magyar bika Simm. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. E czélhól több éven át Mácsán. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8.5 1891 1894-ig bezárólag 7 I. Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. Az 1894 XII. — fordítják. az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. zagjnrarékasi. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. vérségi. Ez a telep azonban. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát.66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós.i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak. évi szegedi és az 1909. fóti. Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt. . néhány évi eredményes fennállás után. Az 1778. Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári. tóalmási. a Halász-Konkoly család gyóni. de fokozatos fejldés indult meg e téren. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést. az 1899. állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. Fényes Elek 1847. Telepített Budakeszin. mert a Pest bonyolították le. Kóburg vacsi. Az állam évenként tekintélyes összeget. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt.. báró Lipthay czinkotai. hg. 30 40 darab üszt helyeztek el.

míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén. a nehezebb. báró Orczy örök. A hidegvér anyagot igen kis mértékben. . 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. — eg3'es A dött.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. Ennek oka abban keresend. Adacs. gróf Teleki József Dunatetétlen. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet. gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. Csongi-ád. báró Prónay Dezs ácsai. nevelt ról. Solt. Tápiószentmárton. 384. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. Györgyey lUés Tápiógvörgye. *) lílöhözben megszntek. a feíH apátság. Gosztomji Tibor Váczhartyán. Kiskunhalas r. Tóalmás. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. gróf Ráday Gedeon Iklad. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. Sziget szent miklós. kalocsai. népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. Zsámibck. Szappanos Elek Tázlár. 1895-ben 106007. Sefcsik István Jászkarajen. évi összeírás. Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. Törökbálint. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra..Mezgazdaság és állattenyésztés. Nagykrös. báró Harkányi Frigyes Abony. Páty. . városoknak a monori. hol a tejtermelés a f. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre. gróf Szapáry István Alberti. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. báró Podmaniczky Géza Kartal. város. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. t. Budajenö. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert. igavonásra is alkalmas. Rákospalota. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab.*) Beretvás Endre örök. Nagykrös r. kalocsai érsekség Hajós. ujszászi.*) Gróf Adolf Fülöpszállás. így Czegléd. Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496.sztése indokolt. solti. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed. a gróf Teíc/. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. . Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet. gróf Károlyi Sándor örök. Tök.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. Fót. de viszont vannak vidékek. Hauer Béla Harta.'— 1904-ben 101137. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére. Hajós József Dömsöd. Kakucsi Liebner József Kakucs. a Lipcsey család tázlári. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. (Xónius. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : . ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban. Geréby Imre örök. Glancz Sándor Monor. báró Prónay Elek tóalmási. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé. különösen abonjá. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . 67 Béla sarlósári. gróf Xemes Vincze örök. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. egyöntet jelleget nem nyerhet. Telki. felosztások. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul. kii-. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs. t. Kiskunfélegyháza.

Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét.^melyeket tenyésztésre átengednek. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. . az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt. A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel.68 Mezgazdaság és állatteuyésztós. : 1892 évben 1893 . Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére. Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi. igen meg van nehezítve. Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . Bár a hatóság szigorúan ellenrzi. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el. melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve. 1874-ben már 25. dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban. 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte. liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti. lev magán-méneknek is. az ellenrzés.

úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság. A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304. melyet a konya fül." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést. károkat okozó sertésvész. 1908ban 236. években. bozótos. a fentiek szerint. Gosztonyi Miklós Kisnémedi. az állam és a vármegye támogatásával. járási bizottságai útján.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének.sakat a tenyésztésbl kizárja. Nagykrösön.serkenti a gazdasági egyesület. A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve. Forster KálmánBugyi. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. A vármegye gazdasági egyesülete. mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. 1904-ben 243. Z)w«yés Lajos Alsódabas. kivált Kalocsa tájékán. mert megtörtént. — — . A mi a fajtát illeti. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. mint a mennyit Galgóczy említ.202 darab sertést írtak össze. de különösen Czegléden. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad. évi leírásában.a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította. mint ma is. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal .601. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres. 1903.025. Kiskunfélegyházán. 1907. mert a sertésvész pusztítása közben. Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. hogy a sertéstenyésztés. Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. apró. Az értékesítés a pesti és egyéb . visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi. hogy az a 139. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül. . hogy a községi kanok meUett. Úgy látszott. Váczon. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését. A Kaskunság is sok sertést tenyésztett. mely a miilt század elején virágzó volt. 1905-ben 218. hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb. évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma. jelölvén meg.731. elbb a rövidoiTÚ. szke nagj^ mangalicza váltott föl. 1900. 69 den 1899.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak. A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül. mely összeíratott. A sertés-fajta.804 és 1909-ben 202. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847.szen átment sertésért magas árt fizetnek. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép. Monoron. 1904. Gulner GjTila örök. tehát épen kétszer ann_\át. 1906-ban 216. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason.168 darab. 1907-ben 231. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér. Abony. igen virágzónak mondja e szerint . Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész. versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek..798. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom. . hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre. 1901. Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. 1884-ben azonban már 289.394 a kisgazdák tulajdonában volt..sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket.056 darab sertést írtak össze. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K. a földmível nép kezén volt. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki. piaczok ellátása útján történt s így e téren. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. Gyórgyey Illés Tápió: K- . A sertéstenyésztés túlnyomólag.913 darab sertés. hogj. bizonyára a mangalicza volt. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn. Ebbl 181. Egyik okául ennek azt veti. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult.

is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett. Ez a szám 1908-ban 176. városok közül Kiskunhalason van a legtöbb. Galgóczj.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. Kóczáii László Maglód. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették. gróf TeíeH József Solt.tényezje. de itt is csak 8792 darab. Katóm Lajos. Ferencz és Gyula Boldogkáta. gróf Ráday Gedeon Iklad. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van. 1909-ben 143. Finom gyapjas juhtenyészeteket. a túró. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot. Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai. 31 etterni eh. Wiudisch József Keczel.655 darabot.677. st a tejel-fajták tenyésztésére.037) és kunszentmiklósi 20. A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre.A tenyésztett fajtákat illetleg. A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája.084) járásokban. t. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít.159 (1884-ben 45. Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek. kopolyás. a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. gi-óf Sándor biai. L. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található. de ez nem mondható általánosnak. a durvagyapjas. A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett. herczeg Coburg vacsi.959 darabra csökkent. Halomi Denfsch Sándor vecsési. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni. a korona uradalom gödölli. 1895-ben már csak 21 2. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben. Halász Gyula Káva. melynek nagysága azonban vármegyénkben.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj. Syörgye. Juh. eres vidékek alkalmasak kiválóan. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. tiszta és félvérben.337 darab juhot írtak össze. A'omc7í Gáspár Káva. de jelzi azt is. herczeg Kburg vacsi. 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt. melj-nek azért van küiönös fontossága." . hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze. de a közép. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain. A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. A báránj'.már 1877-ben jelzi a hanyatlást. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt. hol téres. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele.117 darab (1884-ben 52.Sándor Paulina herczegnö biai. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. báró Prónay ácsai. szr : ^ . a gróf Károlyiak több birtokán. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot.. érthetetlen okokból..899 juhot és birkát írtak össze. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr. Windiich János keczeli.és sajt-készítés is csökkent. A pomázi járásban. liáró Podmaniczky Géza Kartal. ií^orsíer Kálmán bugyi. több közép-birtokos birtokán tartottak. A r. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. kevésbé a hústermelés . 1870-ben még 897. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás. nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták. . szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át . A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos. az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi. szerény helyet foglalt el. ha itt-ott eredményeket is értek el. már csak 609 darabot találtak. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet. gróf Teleki Tibor gyömrl. szikes legelk vannak. 1884-ben még 451. . gróf (Seré«?/í János Duka. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. Baromfi. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban. A juh-húst. de egyébben is keresnünk kell.

Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. de tény. Fajta tekintetében mind a nagyobb. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. szeptemberben. november végén. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el. Áz 1892-ben. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. azóta nagyot fejldött.440 K. szép. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is. óriási menn\áségben szállítják külföldre. nagykrösi. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. hogy 77. az utóbbi Solt vidékén. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl.296. A kacsa-tenyésztés. — — — . mind a népies tenyésztésben. a fejldés tehát n^-ilvánvaló. Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett. hogy az összeírás november hó végén történt. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt.850. 1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl. E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható. homokos vidékein van nagyon elterjedve. Ha azonban azt vesszük. hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön..\t. vagy ezeknek a parlagi. falkásan értékesítik a szabadkai. a Dunamentén van elterjedve. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk. különösen Angliába. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt. A szárny alatt és a czombon lév pihét . maguk tépik a tollat. de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. czeglédí nagykereskedk útján. a kik tanyáról-t anyára járva. mert az anyag vegyes. Az 1884.779.Mezgazdaság és állattenyésztés. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. A pulyka a vármegye téres. kiskunfélegyházai. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. mert gyorsabb fejldésü.849 baromfit talált. mely kezdetlegességébl kibontakozva. Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll. kiskunhalasi. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. ez a fajta mind a magán-.966 daraliról tesz említést. . A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — . Az a gyakorlat van itt elterjedve. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. — . év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2. 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott. kik a levágott anyagot deczemberben. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. A test nagyságának fejlesztésére újabban. marabu" készítésére adják el. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek.és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn. feltehetjük.678. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek. Az elbbi. Az állam nagy áldozatot hoz or. a tojás nagysága sem elsrend. Az 1895. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon. ftt burgonyával kevert darán tartják. melybl tenyészanyag 737. Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók. A magyar fajta ugyan kisebb test. iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. évi összeírás november hó végén összesen 1.

gróf Teleki József né elnöklete alatt. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel. a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul. A tanyás állításra. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre. Az 1899. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét. volt. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. mikor a legkeresettebb. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. Ezek az egész vidéken. 190-ben Monoron.ság és áUatteuyésztós.-on felül. Sajnos. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött. Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. 25. Czeglédrl.sztásával jutalmazzák. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló.vásárt. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj. tömk" eljárása. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is. 480. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — .000 kacsát. hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl. Kiskunfélegyházáról. melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta. hogy jó pénzen értékesíthesse.. Az 1907-ben Budapesten el. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg.aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne.000 libát. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. megtömik s Idhízlalva értékesítik. s ígj. 12. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. a ki felében. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk. 50. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át.000 csirkét. A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is. a szabadszállási . Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon. szedik össze a kítollasodott fiatal libát.3-V)an az egyesület. n. hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa. melynek is lehetnek tagjai. Az egj^esület állami segítség mellett. Az egy éveseké 10 kg. Érdekes pl. 1 903-ban Czegléden. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével.000 pulykát. 60.~2 Jlezögazda. Kiskunhalasról. lakót tart. és a baromfitenyésztés terén haladás van. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot.

1908-ban 130. Kossá Péter Tápiószentmártonban. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel. Kubinyi Béla Ujszászon. Dudás Józsefné Pa. L. Ducker Ödönné Aszódon. Gre^síií/aríX. Soroksáron. és állattenyésztés. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. kékóriás. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon. Dunavecsén. Hariyáni Imréné Czegléden. orosz. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt. Szalay Inyréné és többen. tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden. Xagy Ágost Szentendrén. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták. . összesen 454 darabot osztott ki. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. GyenizseJózseiné.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani. Farkas Lászlóné ócsán. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. Tahy István Galgagy örkön. Parthay Géza PiUs?n. \:á. A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak.Aladár dr. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII. : elterjedettebbnek látszik lenni. Soroksáron. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. Kovács Ödön Piliscsalján. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. míg végre 1906-ban L. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. Halapi kisteny észtök többen.-cz. Hariyáni Imre Czegléden. Lajosné Monoron. Parthay Géza Püisen. Kovács Ödön PilLsesabán. L. P. Csikay Imréné Kiskunhalason. Fiedler Lajosné Monoron. meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. Kubinyi Béla Ujszászon. normandi. A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít. Kömpöezön. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. Xick Edéné Gödölln. A. Kovách Gáspárné Káván.Mezgazdaság liasonló czélból. 73 területére. P. Horváth István Ülln. Alagon. Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen. A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. Horváth Istvánr. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve. A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel.SzecsödiGy'ÓTgyné. Porzsolt Ernné Szentendrén. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. a minek az az eredménye. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. : : . Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. Jtisti KároljTié Törökbálinton. Piicher Ödönné Káván. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : . 1909-ben 185. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden. hogy ma már is találunk keltet-gépeket. Vargha Ferencz Béla Péczelen. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. Horváth Istvánné Örkénj'ben. dr. Kovách Gáspár Káván.volt. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen. M. t.é Örkényben. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost. L/udicigh Rezs dr. Kubinyi Endre Ujszászon.

a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj. mézet és 62 m. 1895-ben 23. Kispesten és Erzsébetfalván. elhullott 43.égüg\-i szolgálatot a központban egy m.781. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot. állandóan a gumókor réme kisért.320szarvasmarha. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe. de egNÜttal mintájára. — — 1890: XVII. A . mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb. . de ezzel még a bajon segítve nincs.208. mert a méh-. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett.956juh. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. E téren tehát a vármegye úttör volt — — . évi összeírás szerint. kir. állami fállatorvos. mert az 1884. A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. ki akkor az állategészségügy eladója volt. 18 községi.531 szarvasmarha. magánvágólud 75 van.. A sertésvész. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg.805.646sertés 1903-ban 11. 1889-ben megbetegedett 16. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig. t. 4469 hullott el. — — . az»1908. de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak.126.-cz. állatorvos és az államiakon kiviil.781 méhcsaládot kezeltek.204. kir. 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg.745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták.-. bár vannak oly nagyobb méhészetek is. a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága. elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. évben Kbányáról terjedt el. Az állat egészségügvi szolgálat. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak. 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg. ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak. elhullott 7889. 18 járási és városi m. 74 Mezgazdaság és állattenyésztés. 57 helyhatósági állatorvos látja el. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére. mely az 1895.989 méhcsaládot vettek számba. összesen 29. a következ évben csökkenést mutat. 1884-ben 23. 85. 1900-ban már két vármegyei.936 korona értékben. székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben. Az országos termelés értéke 4. a körállatorvosi intézményt is szervezte. kir. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m.885 sertés 1895-ben 131.583 drl). A lóvágás a vármegye területén 1905. Ez id szerint az állategész. össze. hét városi.856 korona volt. 105. . Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási. : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban. 1870-ben csak 15.887. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi. 156. és még 63 magán állatorvos is mködik. . két körállatorvost alkalmaztak. Közvágóhíd a vármegye területén 120. de általában L*. kisajátitják. mozgó szerkezet kaptárokban 19. mely után 2054 m. állategészségügyei felügyel látta el. mint az. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni. Egj'-egy községet zár alá helyeznek. egy m. mozgó szerkezet kaptárokban 2141. st a : . kir. 184. . évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is. állatorvos. közönséges köpükben 10. viaszt termeltek. gazdasági mellékágak közül a méh. évi szerint már 19. A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen.385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve.és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel. állami közbenjárás mellett. 440 juh.

Ezen kívül még Biharban van 550 m. ebbl kert és beltelek 2. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar.. Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon. melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ . Van 14 muraközi ló ós egy mén. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. továbVmPoAo?iA. Források: Fényes Elek . nagj'számú malmok.00 3 korona. Ebbl jármos ökör 42. kir. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. mert míg Bácsmegye 1. Tolna. 483. központi statisztikai hivatal kiadványai. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony.475 korona. A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó. Abony és Tószeg liatárában terül el. erd 6. Szarvasmarha-állomány összesen 44. hold. •"^^'^emterm^ Arad.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Aosán javított 3-as. melyek egjTÓsze külföldre is szállít.." A m.022. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán. Magyarország leírása ISi'. — — — . Acsa. Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. hold és 415 négyszögöl. hold. Somogymegye 52. legel. hold. erd 474 és adó alá nem esik 21 m. Kovách Gáspár kávai. pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30. A munkaert helyben szerzi. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. ÖssztfTÜlnt 745 m. Gosztonyi Tibor váczhartyáni. L. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel. ebbl igás 2." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. Temes. Lóállomány összesen 4. Abony és Tószeg határában terül el. legel 44. kocsíló 2 darab. hold dohányt és 28 m. Idetartozik Tónlmás is. A gazdagközönségtöl nyert adatok. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. szeszkontingenssel. kaszáló 30. erd 42. addig vármegj^énk csak 33. 13. Bács.és gyümölcstermelés.660 korona értékt állított el.60-— 2 korona. szántóföld 550. kaszáló 100. nknél 0. Tóalmáson|9 k. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti . A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki. Összterület 380 m. hol 1000 kaptár méh van. A tóalmásiból szántó 1243. " GcUgóczy Károly . Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét. -\z ácsaiból szántó 532. szántóföld 339. gnlyabeli 10 darab. Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. hold. : . A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. Abony. Összterület 32(32 m. szl és kert 15. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett. hat közre . Baranya. kaszáló 32(). Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. tehén 52 és tenyészbika 2. Pest váris. tehén 10. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. hold mákot is termel. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed. Oaál Gyula birtoka. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. kir. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m.480 hl. Beliczey Tiborné szül.a Ödön csvári. hold. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel. Antos Mária birtoka. nádas (i ós adó alá nem es 39 m. nagyban 30 korona holdanként. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. Somogy. hold birtoka. A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár. /mreyFerencz péczeli. miáltal a szederfa nagyon terjed. kaszáló 53. erd 35 és szölö 12 hold. A szegszárdi m. ebbl jármos ökör 24. Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan.

A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. szl 9 kat. ebbl igás 18 muraközi félvér. hold 331 négjszögöl. ebbl 24 jármos ökör. Rozsot 200 holdon termel. Sertés-állomány összesen 80 darab. napszámárak férfiaknál l. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos.iOO. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. 20 üsz és egy tenyészbika. tavaszi árpét 30. Dányon és Lajosmizsén szerzi. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). A mvinkaeröt helyben.80 korona. 55 kat. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. hold. Lóállomány összesen 7 Xouius. a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály.50 1. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. 1500 holdon termel.84 \. hold 487 négyszögöl. ebbl jármosökör 24. nádas 20. Összterület üOO k. 100. Borászatában. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej. nknél 0. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m. nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik. erd 200. Vetforgó a norfolki négyes. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. Alsönémedi. A munkaert helyben szerzi. A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében. hold ebbl kert ós beltelek 30. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. hold. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó. Szarvasmarha-állomány összesen 556. hold 285 négjszögöl. Gróf Dégenfeld József uradalma. Tenyészkos 16. szántóföld 300. a mit Budapesten értékesítenek. hold 213 négyszögöl. A juhállomány 700 innthnli tehén. holdon termel. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. ebbl járinos ökör 24 magyar.j Herczeghalom.50 K. hold. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás. Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. a mit Budapesten értékesítenek. rét 202. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. hintósló 6 angol félvér. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. üsz 50 bonyhádsimmenthali. ebbl kert ós beltelek 10. Borászatában . A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi. kbánya 16. borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. A melyek rendszeres üzemtervvel. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy . hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. kaszáló 200. szántóföld 1800. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. hold 700 négyszögöl. 200 pilynboU vegyes fívjú. nknél 80 00 fiU. rizling és fehér bakator. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre. : . továbbá a juhar. 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. Összterület 3236 kat. 00 éves fordában kezeltetnek. A juhállomány 770 Merino és Southdown. kaszáló 100. szántó 1020.^0 korona. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. kocsiló 7 darab. Pest vármegyében kert és beltelek 2. 150 diófa. Szarvasmarhaállomány összesen 45. a borszlfaj a merlot. Napsziimárak férfialuiál 1. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó. szántóföld 2020 kat. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12. hold.000 m. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör. Torbágy — : . nknél 1 Alsönémedi. csikó 9 és egy nóri mén. Rozsot.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály. 3 K. Napszámárak férfiaknál 1.és Zemplén vármegj-ékben kb. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. Gözcséplkészlete S lóers.tiO 3 korona.3 korona. Szatmár. nknél 0. legel 100. nagyban Bia. Napi tejtermelés 1750 liter. fehér goliór. kaszáló 416 kat. kisjeni fajta. ebbl igás 15.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. hold 137tl négyszögöl. hold. melyet Budapesten értékesítenek. Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. összterület 983 m. A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. A rendes munkásokat helybl. hold 477 négyszögöl.ínnthnii tenyészbika. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai. 9 eg>. erd 80. JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál .) Összterület 1000 m. erd 20. erd 1250. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. hold biitoka van. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. Gazdasági t'is zemrends7. 36 tehén. legel 1213. Czukorrépát 100 kat. de ez utóbbi. tehén 22. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. Kizárom és Móriczmajor. szl 15. ezerjó és rizling Ácsán kb. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. tohén 10. Jíarh. ti'rmék tiUifa. a mit helyben értékesítenek. zabot 100 ós tengerit 250 kat. tinó 10. Összterület 3500 m. AlSdabaS. Rozsot 900. NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor. hold. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. Napi tejtermelés 550 liter. 150 liter.40 korona.és sajtgyára is. Szabolcs. btirgtindi. nknél ] 00-tól 200 fillérig. A sertésállomány kipusztult. az aratókat a környékbl szerzi.\ tölgj. szl IT).éa cser. Akasztó. hold. közötte 20 anyakocza és 2 ken. de jelenleg üzemen kívül.. Szilágj. f — — — . továbbá Abaúj. legel 125. ebbl igás 4 és csikó 3.er szabad gaz. a mit szintén Budapesten értékesítenek. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van.000 kat. Van vaj. hold és a többi adó alá nem es terület. holdon termel. szil és akácz már — 20 és — — korona. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. és állattenyésztés.dálkodás. muskotály és luzitáni. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:. f — — Ft Lóállomány összesen 22. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el. hold. kicsiben 35 40 korona.80 1. Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . Csongrád.60 korona. változó. a csemegefaj a chasselas.20 2. tenyészbika 4 simmenthaU. A munkaert a környéken szerzi. Szatmár. Erdészetében az akáczfa dominál. Szarvasmarha-állomány összesen 81. kövidinka. Ezenkí\-ül még Bihar. hízómarha 34 magyar. holdon. hold. Napszámár férfiaknál 1 2. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. tengerit és burgonyát kb. Alsönémedi. hold.és beltelek 18. szántóföld . Ebbl Herczeghalmon kert. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . erd 180 kat. kaszáló 68 kat. adó alá nem es terület 78 kat. Lóállomány összesen 24 . 280 drb borzderes és tarka tehén. ebbl jármos ökör 128 magyar. Lóállomány összesen 30. Napi tejtermelés kb. A napi tejtermelés 1700 liter. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. hintósló 4 magyar-angol félvér. hold 669 négj-szögöl. tehén 180 bonyhád-simmenthali. legel 463 kat. tinó 100 magyar. 18 tenyészkossal. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. — 10—30 kor. l. terméketlen 110. Dinnyég Lajos birtoka. kaszáló 100. holdat is. holdon bükköny. a többi pedig szántó. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig.iállomány összesen 6G. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. ebbl 16 nóri. tinó 160 magyar.

A munkaert Foton szerzi. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. A napi tejtermelés 300 liter. 10 anyakrnczs. Szarvasmarha-állomány összesen 192. hold ebbl kert és beltelek 35. birtokai Összterület 1791 kat. Összterület 2560 m. erd 200. Marhaállomány 200 magyar fajú. kuszáló 40. tengerit 188 kat. Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. hold. Kertészetében. Gsümölcsészete 10 kat. 14 tenyészkossal és a növendékekkel. 23 tinó. mobilja. mind nemes fajú. a mit Budapesten értékesít. gyümölcsbl 1800 korona. kaszáló 2. n mézet Budapesten értékesítik. mind bonyl. kgm-ként 3 koronáért. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. erd 20. Ebbl igás 24. Dömsöd. Erdészetébon jelents fanom az akácz. Ebbl kert és beltelek Í60. uraségi 6 és csikó 14. ord 8. Ebbl 36 jármos. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete. cseresznye. gép. niméi 120—210 fillér. üsz 42. illetleg az akkomulátorral táplálja. Összterület 800 m. Borászatában a csemegefaj a chasselns. anyakancza 32. vörös tarka. hold. N> ps. egyébkor 208 nknél télen 90. hold. erd 2U hold 345 öl. igás és 3 urasági. motor a takarmánykószít-gépeket. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji. liintósló 128. melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. Ide tartozik az alcasztói rósz is. holdanként. erd 12 kat.onyok ugyi'nazok. Szenttamás és Tass határában terül el. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. A birtok részben bérbe van adva. üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. Ebbl kert és beltelek 14. anyakancza 10. f f . Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés. Lóállomány 30 darab angol félvér. Búzát 375. 70 anyakocza ós 4 kan. vetforgó négy-es. DÖmSÖd. illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. 140—300. nknél 1. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. kocsiló 8. Dohányt 73 kat. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. mázsa kerül eladásra. Ebbl kort ós boltolek 67. Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. Csengd. magyar fajta és keresztezés. rozsot 68. Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó.?(>. nknél 80 készlet. ebbl igás 12. tehén 54. amerikai telivórek.ádi fíjta. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. — Mag. hold.20 2 korona. Ebbl igás 10. hold. tinó 10. hold. petrezselymet. 30 anyakocza és 2 kan. . hold 1240 négyszögöl. i'O gulví béli és három tenyészbika. a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is.60—3 korona.50. simmenthali keresztezés. szl 50. Van méhészete. 4 kocsiló. ka. részben szabadgazdálkodás. 25 magyar tinó. Ebbl bel. hold. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. Szarvasmarha-állomány összesen 20. 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. 10 anyakoczával és egy kannal. Domony. ménesbeli 50. szántóföld 700. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata. lüntósló 12. . Gróf KegUvich Gábor birtoka. Pusztaszentimre. Marhaállomány 177. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. 11. Domony Ödön birtoka. 30 Zirzon-kaptárrnl . borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. A lóállomány 11. mén 1. f f . hold. és a sárgarépát. legel 72 hold 816 öl. baraezk. Blaskovich Sándor birtoka. részben 12 nyomásos. nagyben 8 24 korona kat. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok. ebbl 8 szántó 520. 350 hter Budapest számára. .ámárak férfiaknál 1. összterület lOo m. Napszámárak A . hold. Ebbl jármos ökör 4. Napi tejtermelés kb. : . 400 darab angol teUvér versenylova van. Bugyi. Szentivánpuszta. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. Domony. Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO. Ebbl 30 magyar jármos ökör. Szarvasmarhaállomány összesen 124. nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom. szántóföld 2U00. hold. karöolt. ebbl igá-s 8. ebbl igás 18. Ebbl 30 magyar igás. 30 tehén. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö. holdon termeszt. — : — . legel 26. csikó 13 és mén 2. 250 fillér. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye. Vetforgó hármas. szántó 719. tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. Szarvasmarha 132 darab. hold ós többféle nemes clma. A munkaert Akasztó községbl szerzi. hold. vetöforgó négyes. legel 340. 60 félvér bertü tehén. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. szántóföld 1229 hold 732 öl. 15 iLsz. Napszámárak férfiaknál télen 120. szántóföld 500. urasági kocsiló 5. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. a csemegefajok chasselas és muskotályok. 120 vöröstarka tehén. Dunakeszi. ebbl jármos ökör . 77 A forda 40 éves. 80 fehér. : ás állattenj-ósztós. ellátva. tehén 60. a mit helyben értékesítenek. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. kaszáló 200. Sertés : 60 kisjeni.és szerszámfa. Forster Kálmán birtoka. Lóállomány összesen 110. erd 20 és szl 12 m.3 kat. a mely 15 kat.. nevezetesebb mén Egreskáta II.száló 178 hold 109 öl. kaszáló 80. 60 montafoni és bonyhádi tehén. Összterület 1200 kat. szerémi-zöld. Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe.Mezgazdaság újrbb kultúra. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. kaszáló 36. hold 1403 négyszögöl. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko. termék tzifa. . félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2. Hajós József dr. 40 ugyanolyan üsz és két bika. szl 30 ós nádas . holdanként 32 korona. legel 30 ós erd 300 kat. hold. 10 Rambouillette tenyészkossal. Ebbl 4 igás. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. 40 berni félvér-üsz. A tejgazdaság napi termelése 200 liter. kulUaiid. salátát. Lóállomány összesen 24. egyébkor 130 fillér. zellert. a dinamóval egvütt. Lóállomány összesen 58.40 korona. Lóállomány összesen 29. A munkaert a vidékrl szerzi. legel 220. Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. tehén 16. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat. E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. szl 4 hold. 10 anyakoczával és egy kannal. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. 5 . — ."nnal. körte. Gazdasági és üzemrendszer részben 5. A napi tejtermelés 120 liter. Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. szl 10 hold 800 öl. Összterület 1200 kat. holdon termel. termeszt. 15 csikó. Ebbl kert 9. mint angol félvér. mely Dab. továbbá a vízvezeték szivattyúkat. árpát 12 zabot 128. kaszáló és legel 50. káposztát. Zöldségtermelés is van két holdon. csikó és mén 2 darab. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . három k. Segesváry Ödön birtoka. spenótot stb. szántó fiOO. Egreskáta. kicsiben 60 korona. Van gazdasági gzmalma. Magyar Lovar-Egylet birtoka. Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás.és kerttelok 37 hold (i59 öl.

Gyömrö.80—1. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. 600. nádas egj. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór. Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. B.'j a fehér és piros chasselas. 2 bika és 10 15 hízó. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. Gróf Károlyi László uradalma. 29 anyakoczával és 3 kannal. ezerjó. nknél 100—180 fillér. 600 liter. melyet Budipaston nyugati tehén. zöld szilvám.") 20 m. Abauj. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3. Lóállomáuy 16 angol félvér. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló. hold. szántó 2200. kaszáló 147. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. tehén 90 nyugati. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. 5 tenyészkossal. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). nknél 0. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. Nnpszámárak férfialinál 1.")0. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . Marhaállomány 167. A borszölfajok olasz rizling. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik. Termék : tzifa. n mit Bud'ijiesten értékesít. 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. Összterület 1600 m. 100 és adó alá nem es terület l.50 migy. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. kaszáló 90.20—3 korona. kaszáló 40. erdélyi jármos ökör. Vetforgó négyes. Napi tejter600 litor.ir tinó. erd 3500. nknél 1 1. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. Összterület 1060 m. a mézet Budapesten értékesíti. A fborszlfajok a mézesfehér. az akáczos pedig 35 évessel. . Ebbl 60 magyar jármos ökör. Pomázon cserüzem. ebbl igás 8. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m. szántó 2600. Mirhaállomány 230. Harta. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka. évenként 90 100 koronáért. munkaert helyben szerzi. Gróf Teleki Tibor uradalma. A napszámárak férfiaknál 120—300. Ebbl kert és beltelek 12. dinka. Összterület 5990 m. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1. erd 000. Vetforgó 5-ös. 3000 liter. nagyburgundi. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. Ibrányi Mihály birtoka. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. kaszáló votforgó 0-os. angol félvér. ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér. állcimány 43. 50 60 m. 500 liter. tinó 30. a többi szántó. szántó 1050. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör.in órtókesiti. Lóállomány összesen 25. szántó 759. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. ezerjó. legel 70. . Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval. A munkaert helyben szerzi. szl 33 és a többi adó alá nem es terület. 100 magyar mangaUcza."i000 korona évi forgalommal. Ebbl kert ós beltelek 8. lóers mészk-kbányája. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. tenyésibikii 4 simmonthnli. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m. Egy 6 gözcsépl-készlet. legel 200. hold. 22 anyakoczával és 3 kannal. szl 25.')0 kat. Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral. chasselas. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. kocsiló 2. Ebbl 200 magyar.iO. Doliány 50 holdon. Bauer Béla birtoka. mind angol félvér. Napszám ára férfiaknál 160 400. Gomba. hold. — A szl A és rizling. Amimkaert : — — : — f f — . A lóálloniánj' 37 darab. erd 154 és szl 12. eílankomenka és a fcsemegef. Ebbl jármos ökör 108 magjar. Juhállomány 300 fésüsgyapjas.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. Összterület 1270 m. A marhaállomány 302. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. a miket helyben és a körnvéken adnak el. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. Erdészetében uralkodó fanem az akácz.80 korona. hold. 8 urasági. Szab id gazdálkodás. Gomba.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. a mit Budapesten értékesít. hold. . süllt és keszeget. A c?emegetajok vegyesek. 5 és a többi legel. Vetforgó négaes. hold. hízómarha 24 és tenyészbika egy. 40 vegyes gulyabeü. muscat lunel ós olasz rizling. Ebbl kert és boltelek 32. hold. nknél 100 -250 fillér. hold. Van ogy helyben és a környéken szerzi. Iklad. köviés vörösdinka és kadar. ezerjó. marhaállomány 755. erd 14.za 10 és csikó 2.000 hold. k&száló 10. összterület 600 m. melyekben föfaj n )K)nty. Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal.> simmenthaU bika. ogy gözekóje és 3 nratógépe. Ebbl 44 migy ir jármos ökör. Dohányt 40 k. 3-as és 9-es. A napi tejtermelés 300 liter. holdanként.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. 60 ugyanolyan üsz. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. értékesít. . nagybin 40 korona. 50 borzderes tehén. Káposztásmegyer.és tó egy m. Patay Ferenczné. anyakanc. Van tóglaégetjo. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. A csemegeszlk chasselas és madlain. Ide tartozik még Csornád. Szatmár. Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet. hold. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is. Ebbl igás 30 muraközi. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. Felemlítend. Galgagyörk. 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. Kertészetében a dinnye termesztit 2. Ebbl kert és beltelek 2. szántó 530. 450 bonyhádi tehén. hold. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. legel 11. holdankint 20 korona. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. a moly szükség szerint fizi évente . mézet szintén a fvárosb. Van rendszeres üzemterv. Ezenkívül Csongrád. Pomázon tölgy a domináló fanem. ebbl 10 darab urasági kocsiló. — — — — f . Vetöforgó hetes és négyes. Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa. üsz 30. Ozv. csemegefélék a chasselas és madlaín. A termékek és kihasználás cserhántás. Zemplén és Post vármegyékben még kb. potykát.60 korona. mind simmenthali. 44 tehén ós egy bika. Összterület 1248 m. lóállomány 18.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. Gróf Ráday Gedeon birtoka. holdon lóheremagvat is termel. Lóállomány 22 angol félvér. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. 100. Napszámáruk férfiaknál 120 220. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. bakator. kicsiben 70. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel. Mirhiállomány 280. tzifa és szerszámfa. Az erdben Gyomron akácz. tehén 25."lO bonyhádi keresztozés üsz és . Rákospvlotn és Újpest.20 2 korona. holdanként 20 korona adóval. legel 400. Sertésállomány kb. napi tojtormolós Budapest számára kb.60 korona. Mirhaállomány 89. szke mangaliczn. F6t. Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra. Összterület 5100 kat. szül. 71 darab mangaUcza. nknél 100 160 fillér. 20 éves fordával. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. Szarvasmarha-állomány összesen 140. holdon. kb. holdon termel. holdanként 25 korona. erd 40. oporto és burgundi.

nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. Dohányt 45. 250. Kakucs és Ujhartyán határában. ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg. kaszáló 4665. 250 anyakoczáv. Dohány 20 kat. Egy-egy hízósertés a lüzl. kicsiben 30 korona. hold szántó 20.llattenyésztós az alapja. szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. Szarvasmarha-állomány összesen 176. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert. ebbl 58 migyar jármos ökör. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. uaelyet sp. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. bórbeadva. fi urasági kocsiló és 10 csikó. szántóföld 1500. 30%-ot kamatozik. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. Van gazdisági gzmilora. erdÖ 17064. 100 tehénnel 500 Uter. A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. szl 40. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. hold.il ós 40 kínnal. A lóállomány 326. A here helyére még az évben búza jön. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. mézesfehér és oporto. A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. hogy a hü. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. 100 150 között váltakozik. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. szil. borszölöfajok a kö\ddinka. de egy tagbm terül el. — . Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. a többi «rd. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti. hogy a vágásokat eladják.adlása legyen. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. A kö\-idinka. 70 kg. ol isz rizling. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér. Lóállomány 26. Az érseki uradalom. hold. burgonyát. '^ — — — . melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. Ebbl kert és beltelek 71 k. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. : F — — : — ^ m — . munkaert helyben szerzi. tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . A birtokoknak ^jj rósze bérbe van . külön otthona. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer. legel 10186. Az é\-i tejtermelés. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. tököt. A fbb kultúrnövényeken kívül.633 kat. hold ós 278 négyszögöl. 267 tehénnel. szóval külön lakása. hold. Van két ménes. kaszáló 200. nknél 70 150 fillér. A telepek úgy is vannak berendezve. szántó 1300. A rairhaállomány 2332 -darab. A kalocsai érsekség uradalmai. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. 54 simmenthnli tehén. E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb. horepolyvát és 1 kg. luczernát 50. . A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. hold. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is.és figyelmet fordít. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. Kalocsa. hold inként. Kakucsi Liebner József birtoka. egy félvér ós egy arabs.753 kat.ílj félvér igás. legel 700. Fiu-iózó kancza. szesztermelései .000 Uter. E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. ebbl 44 jármos ökör. znbosbükkönj'-t 50.dásra kerülnek. és piros velteUrii. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. napi 4 hl. kicsiben 28 korom. A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. kamrája. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. mákot és dinnyét 40 ín. ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. nyár. két hengerrel és két pár kvel szeszgyár. tengeri dirát. a kbányai szokvány szerint. holdon. "9 bor\-idék. a mikor a sertések tarlóra kerülnek. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. Van egy 10.— Mezgazdaság ós állattenyésztés. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. Jlirhaállomány 184 dvrab. hogy minden cselédnek külön szobája. Ina. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett.lási idény alatt elfogyaszt kb. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. 10 kannil. akácz ós kevés tölgy. a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot . uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró. hold. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. A lóállományból 20 igásló.rjerdöként kezelnek. kadirka Kihasználás olyképen. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak. mégis vannak itt kiváló minség szlk. Napszám-árak férfiaknál 100 240. Vetforgó négj'es. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. A lakások épitésénól föelv. árpát. 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. pinczóje ós elrekesztett p.593. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. ksót. Összterület 1900 m. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés.nöknél letes 6 aratógép. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. Irsay testvérek birtoka. 1910-ben a birtokosok 720 hl. napi 4 hl. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. Az erdkben a fmemek fz. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban. : . 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat. élsúlyban adják el Bécsbe. takarmánj-répát 30. Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró. már csak annak biztos tudatában is. Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. szl 100. fehér-bakar. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m. Összterület Pest és Bács vármegyében 85. E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. . A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. Van dunai halászat is. nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. KakuCS. A földhíszonbér itt ncgyban 20.il. naponta 100 tehén után kb. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. hold ós 855 négj-szögöl. heljT eladásra . A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra. a selejtese tzifa. évenként ketts turnusbm. 470 kg. erd 500. Van 60 éves-alkílmazotja. ebbl 10 Nonius 03 ar. holdon termel. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. f : — . legel 201). holdon tei-mel. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. Összterület 3707 m. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. konyhája.adva s 5 részét házilag kezelik. Erdészetében. a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. 800 800 darab hízósertéssel. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. kiknek napszáma GO 200 fiUér. E czélra két nem A — — — — . szl 25. 50 gulya béli. kaszáló 300. 7-ö kg. 30 kg. biu-gonyát 325.

40 korona. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik. A munkaert helyben 2 korona. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. Az átlagos fldh iszonbór szerzi. Lóállomány 43. nagyban 15 korona. Keczel. e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. 50 Zirzon-kaptárral. ezerjó. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta. van ezenkívül kevés nyár. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. E tipus elönyo a másikkal szemben. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. A fö borszlöfajok rizling. hogy jóval olcsóbb (kb.ós baromfiól. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. Akasztó. erd 1000 és szl 150 m. van hnsználatbaii. Miga a szoba 20 négyszögméter terület.20 2 korona. tehén 2. nknél 1 1. -y</. Ebbl igás 27. Az erd fanemei az akácz és nyár. a gyóni bérbe van adva. jó.30. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. moly egészséges. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. Farkas Zoltán dr. 7 koronáért értékesítik. nádas 1242 h.l 1' h. hold. ebb igás 4. Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling. vérségi és mindszenti rész is. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. kövidinka. PuSZtapOlgárdl. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem.000 koronába kerül). a Keczel. virasági kocsiló 0. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel. Halász Gytila birtoka. 18 csikó. Vetforgó részben hármas. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt. hold. szlankamenka. a többi urasági kocsiló. 46 üsz ós négy tenyészbika. otonel. kocsiló 4 és ménesbeli 15. legel 994. továbbá sertés. tinó 20. nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. szilárdtii épültek. Dnsnok. továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva.\>/. szl 29. 17. kaszáló 400 és legel 20 m. Káva. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. hold ebbl kert és beltelek 17. chasselas.60 korona. uyáron 2 korona. hold 97t> négyszögöl. Asi opyik az olynn (wolódlak. dohányt pedig 45 kat. Kerekegyháza. borszlöfaj olasz rizling. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben . ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. egy közös. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. csikó 4. Kalocsa. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. 28 anyakocza és 2 kan. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz. Van egy 8 lóers csóplkészlote. A telep szabályos uto/. Nagy része bérbe van advii. Lóállomány összesen 35. a fö csemegefaj a chasselas. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. A fát árverés útján lábán adják el. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. 80 anyakoczával és 6 kannal. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. az utóbbit 20 éves fordában kezelik. nagyban 10 20 korona. Báró Podmaniczky Qéza birtoka. ebbl 8 igás. Sertésállomány 200 darab mangalicza. Mirha. a csomegefaj passatuti. Lóállomány 37 lipiczai. legel 01 és erd 14 m. Van 2 holdas álló vize. 20 tarka üsz. évi forgalom 2500 korona. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. hold. Dohánytermelés 25 kat. nknél 80 szerzi. köröskörül körítéssel. Összterület 19. birtoka. Kalocsai káptalan uradalma. nknél 0. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m. Windisch József birtoka. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. Borászata 25 hold. erdei fehér.390 k«t.i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. három holdon. szántó 2765. szerszámfa. zabot és kukoriozát termel. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában. hold. f f : : : : — — : — — — — — . hold. Az egyes épületek téglából. nagy épületben.80 1. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó. hízómarha 80 tarka. Ebbl kort iVi li. Szarvasra trhi-állomány összesen 125. hold. A munkaert helyben szerzi. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva.k 11 hold 1430 négyszögöl. Összterület 5816% m. kaszáló 200. Káva. Juhállomány összesen li70 darab morinói.>u<'l. moly egy osalád részére van borondozve. 80 tinó.ltol. mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik. Van méhészete. szántóföld 300. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. A mimkaeröt helyben szerzi . nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. Lóállomány összesen 14. szlkaró és épületfa. erdei fehér és szerfa és szlkaró. rozsot 30 holdon. 40 tenyészkossal. Összterület 750 m. feny ós tölgy. Marhaállomány 270. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. melyben pontyot és kárászt tenyészt. CO anyakocza és 12 kan. hold.álcra van beosztva. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér. A másik tipus 8 családra van berendezve. : f f — — : . Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. kövidinka és ezerjó. A haszonbér e vidéken nagyban 300. A nagyobbik birtok Szabolcs. szl 70 k. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van.il. szántó 630. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér. hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. Xapszámárak 18-tól 10. madelaine. kaszáló 2tl. kövidinka és kadarka. erd 1660. kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér. Császártöltés. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. Összterület 453 hold. holdon termel. részben váltórendszer. Van egy 8 lóers gzoséplje. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik. 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. Lóállomány összesen 8. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. szlkaró és épületfa. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú. erd 4191 hold 182 négyszögöl. ebbl igás 4 arabs félvér. Búzát 200. Idetartozik még a nagykartali. lu-asági kocsiló 4 darab. Káva és Bénye községek határában fekszik. Kalocsa. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. Gyónón szántóföld 20. Csemegefajok muskotály. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. kaszáló 2341 hold 107t) nég. holdon. Termékek ölfa. 'u. I . Termék tzifa.család részére. melyen szabid gazdálkodás folyik. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés. Összterület 2040 m. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik. 10 tenyészkossal. Összterület 2200 m. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. A termék ölfa. a számárak férfiaknál 1. Nipmustos fehér. holdanként 20 korona és az adó. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. 40 tehén. a többin árpát. Ebbl 100 magyar jármos. közötte 25 anyakocza és 3 kan. kaszáló 140. hold. Szarvasmarhaállomány összesen 304.

k. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika. 1200. A napszámárak változók. erd 200. 4 kannal. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. 100 mnigati tehén. üsz 25. Vannak dolomit -mészkbányái is. hold. A termékek tzi. Összterület 1124 kat. napszámárak férfiiknál 2 3 korona. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika.60 2 korona. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. mintegy 700 darab. ebbl 32 magyar jármo3 ökör. Ebbl kert és beltelek 8. Gróf Tisza István uradalma. A lóállomány 49. és adó alá nem es terület 40 m. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas. Kóczán László birtoka. Az erd akáczos. Tejcsarnok számára. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. Vetforgó 3-as. nádas 1. 10 anyakocza és 2 kan. Pest vármegyében kert.\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. 53 borzderes és vöröstarka tehén. szl 40. Sertésállomány 30 mingalicza. hold. hizómarhi 20. legel 52'/4. hold. adóval együtt.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. Ebbl 52 vöröstarka járökör. A napszámárak férfiaknál 70 200. Nagykovácsi.szántó 9421/2. 3 kannal. szlkaró és bognárfa. cser-. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. hold. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. szl 20 és a többi legel. A vetforgó négyes. a mit Budipesten értékesítenek. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó. A napi tejtermelés Budipest számára kb. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. Összterület 2000 ra. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. Lóállomány 31. kaszáló 60. hintós ló 4. hlzómarha 600 tarka. 1200 kajszin és 690 szi biraczk fa. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. Összterület 3143 k. A gyümöloskortben \'an 600 alma. melyekbl részben. hold. nknél 1.és haszonf i. borszlfajok mézes-fehér. Lóállomány összesen 12. hold. Összterület 5300 m. szántó Kisnémedi. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is.20 2 kor. Napszámárak férfiaknál 160 300. 4 tenyészkossal. Monor. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet. több kvel. Maglód. Kégl János dr. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Zseny József és István birtoka. gulyabeli 30. 8 félvér angol kocsiló. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar.a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. Mezgazdaság ós állattenyésztés. zöld szilváni. 25 Zirzon-kassal. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m.és szerszámfa. A birtokon meteorológiai állomá. Lóállomány összesen 12. szántóföld 800. 5 csikó és egy mén. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma. Az erdben a tölg>'-. parasztérlésre továbbá négy á 12. erdei és mézesfehér. Wodiáner János birtoka.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata. ebbl igás 20 angol félvér. Az és 8 kévokötgép. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. a mézet Budapesten értókositik. nknél 60 150 fillér. szántóföld 4957. a csemegefélék muskotály és chasselas. kocsiló 2. holdon termel. kaszáló 200.'zesen 10.. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. hold. hold. A munkás. tenyészbika 3. bükk. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. Van egj. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. Ebbl 44 magjar jármos ökör. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete.ilkodó termék tzifa. erd 34. 2. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. lent 50 és czukorrépát 1200 m. vörös burgundi és kövidinka. kaszáló SO^/. nagybm 16 K. 74 pinzgaui tehén. nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. Ebbl kert és beltelek 10. kicsiben 40 K. 20 tenyészkossal.és szerszámfa és szlkaró. ilirhiállomány 200.80 korona. kaszáló 170.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. repczét 100. nagyban 30 K. szántó 1600. Nagykartal. a többi legel. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés.s van. Budipost számára. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés. üsz 10 és tenyészbika 3.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok. szl 15. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. . az évi forgalom 6000 korona. hold.. erd 10. épület. Ebbl kert és beltelek 25 m. Van gazdasági gzmalom. Szarvasmarha-állomány összesen 97. és adó alá nem es O'/i. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. a csemegefélék pedig chasselas. legel 350. 4-es és 5-Ö3. csikó 8 muraközi. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. hold ebból kert és beltelek 15.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . hold. Monor. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva. A munkaert helyben szerzi. fekete-kadar. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. Összterület €70 kat. Szabad gazdálkodás. fénjTnagot 20. 9 anyakkoczával és 4 kannvl. szl 62. erd 50. tinó 20. mézes fehér. hold birtoka. férfiiknál 1. szl 20 és nádas 10 kat.és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. A munkaert helyben és a környéken szerzi. ebbl igás 40 muraközi. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas. Gosztonyi Miklós birtoka. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló. Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata. anyakancza egy ós csikó 3. Ebbl kert és beltelek SVj. Van méhészet is. olasz-rizling. Napi tejtermelés 300 400 Uter. ebbl igás 8. Összterület 1615 m. birtoka. beltelek és park 150. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. f f . Juhállomány 700 merino. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. Nagykartal. IMaglód. szántóföld 400. A mirhaállomány 194. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. kaszáló 70. . Borászatában a az olasz rizling és köWdinka. holdon. Tejcsarnok szánaára. termékek tzi. hintósló 16 magyar és angol telivér. 5 urasági kocsiló. Koriandert 150. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. ebbl igás 6. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. . Szarvasmarha-állomány ös. Kczán-tanya. 81 állomány 00. Kiskunhalas. kaszáló 30. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. tehén 60. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. tehén 200 vegyes. Napi tejhozam 200 liter. 300 liter.\t. G. A lóállomány 25. mákot 100. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai . Marhaállomány 207. A munkaert helyben szerzi. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. A földhaszonbór kicíibgn 24. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. hold. Marha-állomány összesen 148. Van méhészete 20 anya kaptárral. F-borszölfajok kövidinka. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. 4 kannal. erd 20. Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. holdanként 24 korona. nád. legel 50. a mit Budapesten értékesítenek. holdanként 25 korona. Azonkívül van birtoka Bihar és S/. ezerjó. tehén 20. Lóállomány összesen 64.atmár vármegyékbon. 93 vöröstarka és borzderes tehén. nknél 1 Összterület 1720 m. A munkaert Eger vidékérl szerzi. ezerjó. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. nknél 100 160 fiUér.

Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. A borszlf jok B rizling és kadarka. Farkas László birtoka. Pinczéje 2800 hl. gzmalom. évben felépített mószhomoktégiagyár . Napszámárak 150 300. h. Kajszinbaraczkot is termel és kb. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. legel 446. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. Ebbl kert és beltelek 25. s így évente 250 300 holdat erdösítenek. nknél 100—180 fillér. kaszáló 1000. de B. Van gyümölcstermelés is. holdanként. és kir. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett. Ide tartozik a budakeszi rész is.és krisfa. Kert és beltelok 20. hold.kazán és egy gzgéptelep hajtja. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. Csemegefaja chasselas. Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris. a kisebb rész éger. Marhaállomány 102. de a szüretelésért külön nipszám jár. körte. Lóállomány 10 dnrnb. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. 60 tarka tehén.60 K. mézes. s/.sra. Várady László birtoka. A raimkaeröt helyben szerzik.80 K. czemeut. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. Je kiaknázatlanul. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. József cs. Összterülete 10. éger és akácz. hold. Termék : tzi. kicsiben 12 Páty. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. Vetöforgó: négj^es. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve. szántó 1000. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet. Ebbl a szántóföld bérbe van adva. Az erdben a nigyobb rész akáoz-. nyomtávú mezei vasút is épült. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van. nknél 100 180 fill. 12. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete. a .000 m. hold. holdanként 24 kor. szl 50. szántóföld tiliO. 50 anyakoczával és öt kaimal. 100 almi-.. A munkaert helyben szerzi. fehér bakator. borszölöfajok : rizling. Marhaállomány 200.és haszonfa. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. 1000 nlmi-. hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. A legfinomabb bort azonban a muskatel. A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. erd 1 60 m. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo. Lóállomány 8 vegj'es. Összterülete 3237 m. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek. Baráth Qyula és Kálmán bérlete. kaszáló 200. a csemegeszl chasselas és muskotály. m. 20 tenj'észkossal. szl F — A — — A — A 300 400 liter. nagyban 20 ni. Napszámárak : férfiaknál 140 240. hold. Termékek tzifa.és biraozkfn van. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik.és mütrágyapyártásri). a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással. hold. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika. Ez utóbbit 30.isználják föl. Ócsa.20—2. mind a három gyárüzemet egj. munkaert a szomszéd községekbl szerzi.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. PÍIUborosjen6. A birtokon sziib.ik férfiiknál 120-300 fill. kik ezért m. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi . melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve.i0 és adó alá nem esö terület 20 m. A köz. holdanként 100 koronát kapnak. Pálóczi Horváth István uradalma. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. Ócsa. Termék szerszám. Strassburger Antal birtoka. Összterület 1400 kat. ni. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. Ezenpátyiból beltelek és kert 8. a többi legel. és a többi szántó. hold. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. Bzeszgjár.és szerszámfa.ölö (Ócsán is) 30 m. 30. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % . 2 pedig irlandi hátas vadászié. : — — — : rizling és zöldszilváni adják. kb. nádas 2. Pusztafelsbabád. erd 480. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület. Ebbl kert és boltelek 4. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza .és szilvaférfiaknál fával. czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. A szöltelepen leginkább az olasz rizling. kadarka. körte. Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. 4 kocsiló és 46 ménesbeli.íd gazdálkodás folyik. ú. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. de kell tárgyázás mellett mind jól term . Napízámár. Páhi. Lóállomány összesen 8. Az erd fanemei tölgy és cser. A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. melyet helyben értékesít. míg a többi most van telepítés alatt. Örkény. a tulajdonos vezetése alatt áll. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör.és tzifa. hold. 50 métermázsát hoz eladá. napszámár férfiaknál 1. szerfzámfíi. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér. Az ócsai bérlet 4000 m. a csemegefaj a piros és fehér chasselas. szlkaró és hiszonta. legel 200. kat. üvegezett czementhordó. továbbá az 1901. Pusztatabdi. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez. rajnai : f í : — — : f f — K . A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom. erd 1000. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika.82 Mezögazdaség és állattenyésztés.sége naponta 100 120 métermázsa rlemény. szántó 600. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. Az erdben a kris dominál. A szlt telepes családok kezelik S'. Összterület 700 m. befogadóképesség és 1200 hl. A földe knünösége nagjTÓszt homok.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. nknél 1 1. A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt. Vetöforgó : hármas. hnldinként 20 kor. hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. meljTiek teljesít képes. 76 cm. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. Mírhaállomány összesen 112. A szlben kb. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta. két mozdonyú gzekét szereztek be. kaszáló 20. hold. Ebbl 10 igás. Lóállomány 60 angol félvér. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket. erd 50. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon. nknél 120 200 fill. kaszáló 1612. továbbá niük-. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli. a buczkástól a televénydús fekete homokig. melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi.ikmányszerüen.

Von gazd. nknél 0. mézosfehér. Dohányt 115 k. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. mézesfehér és kövidinka. Termék tzi. 300 kor. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. Halászat bérbeadva. 16 belsség és pnrk. 50 éves fordában kezelik. Szarvasmarha-állomány összesen 678 . Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. Összterület 400 m. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. szl 42. anyakancza 15. othello. Termék: tzifa. 30 kaptárral . rizling. rész is. melyet többi kerti termékeivel együtt. Pusztavacs. 40 éves fordában kezelnek.ós hoszonfa. LóáUomány 8 vegyes. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. Vetforgó hármas. Vetforgó ötös és hármas. hold. kontingenssel. Hont. Egy m. 300 húsjuh . olaszrizling. hold. Solt. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. Csemegefajok: chasselas és passatuti. 40 tinó. hold. Marhaállomány 60. Erdészetébon a mocsári tölgy. selas. nknél 140—180 fill. szilváni. Vetöforgó : négyes. nádas 6. szántó 750. nknél 80 és a vidéken szerzi. igás magyar hold. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. Összterület 3000 k. A munkaert helyben szerzi. üsz 30 ós tenyészbika 3. a mézet 1 ért értékesiti kg-ként. ötös és négyes forgó. ebbl 26 ökör. holdanként 16 17 kor. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. erd 3207 és szl 18 m. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. Schaeffner Károly birtoka. ebbl 40 magyar jármos ökör. kadarka. hold 1014 négyszögöl. Juhállomány 3. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30. Erd bükk. Ebbl kert és beltelek 50. legel 2495 hold 1111 öl. A lóállomány 7 vegyes. Összterület 1200 m. továbbá Gömör. szántó 400 és szl 13 hold. Az erd. szántó 1303.Termék: tzifa. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. holdon termel. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32.Mezgazdaság ós állattenyésztés. holdon. budakalászi a tartozik PomáZ. 20 tarka tehén. hold. Marhaállomány 135. F-borszölfajok oporto. a 20 éves fordáju okáczf.80 1. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. Fö-borszlöfajok ezerjó. szl 20. Ebbl kert 4. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : . Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. Van gyümölcsöse helyben szerzi.80 K. m. hold. Az erdség tölgy-. : — — : : : — — — : K f . Baross Endre birtolca. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik. Vetforgó négyes. adó alá nem es terület 361 kat. öntöz berendezéssel. Lóállomány összesen 50. Ebbl kert és beltelek 13.és tzifa. Pilisszántó.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. nknél 140 kb. Napszámárak ugj-anazok. Zöldségtermelés 2 holdon. 400 kor. A csemegefélékbl chasselas. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. PomáZ. 40 sünmenthali tehén. Nógrád.Í0 félmerino.és egy homokkbányája. delavare és muskotály. Lóállomány 22 vegyes. 4 nyugati tehén és 30 tinó. hizómarha 175 kevert. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár. nyárés füz az uralkodó fanem. 400 cseresznyefával. nagyban 16 K. nknél 80 140 fill.beu a a" cser és tölgy dominál. mézesfehér és muskotály. Hetényi József birtoka. mézesfehér. ezerjó és szlankfmenka. Mandica Milán dr. Termék haszon. csikó 77. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében. szl 20 ra. a többi csikó és ménosbeli. Lóállomány 13 vegyes. hold. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. Csemegfaj a chasselas.ötös ekével és egy aratógépe.3 m. kontingenssel. és Lagyevics Mária birtoka. 83 : kodó. hold 566 : : — — : A négyszögöl.000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. tinó 60. liba és jnilyka kiváló.80 K.912 k. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. mén 2 mind angol félvér. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. mén 2. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas. a többi legel. Ebbl kert ós beltelek 30. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. ebbl igás 10. szántóföld 7061 hold 1165 öl. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. melyek szintén bérbe vcnnak adva. Marhaállomány 142. szántó 900. lóállomány 21 vegyes. Gróf Teleki Gyula uradalma.000 darab évi termeléssel. szil-. Van kisebb üzem téglavetje. kris. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. Szállítási viszonyok kielégítk. kövidinka és rizhng. hintósló 16. Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. Csemegefajok chasforgalma. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal. erd 3175 hold 144 öl. nyárfa és akácz. 200. ebbl jármos ökör 78. 4 konyhakert és 20 m. kb. hold szl. kadarka. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. Dohány 40 kat. Napszámárak férfiaknál 1 2. hold. lapk. 6 tenyészkossal. szántóföldek parozellázva vannak. hold haszonbére 40 kor. tehén 100. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. Az uradalomban van gazd. erd 800. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. Pilisszentiván.és akáczfákból erd. Fö-borszölfajok kadarka. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy. Az átlagos földhaszonbér 260. szeszgyár 1405 hl. melyet PCSmegyer-LeányfalU. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal. Van egj' 12 lóerej gzgépe. Marhaállomány 80 tehén. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. A munkaert helyben 160 fiU. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik. Halászata van a Dunában. Szarvasmarha-állomány összesen 271. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta. Ide tartozik a hartai rész is. nknél 140—280 fillér. holdanként. Solt. is. hold. Rendszeres üzemterv szerint. A munkaert helyben és a környéken szorzi. 6 simmenthali tehén. Van méhészete is. Máramaros vármegyében az 59. Összterület 13. holdanként 28 kor. Van még az uradalomnak egy mészk. A gyümölcsös 41 hold. kaszáló 642 hold 1586 öl. Összterület 4540 m. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó. melybl az évi forgalom kb. Ebbl 360 szántó. Vetforgó : hármas. Fö-borszölöfajok kadarka. Összterület . Napi tejtermelés 800 liter. legel 345 és a többi 4000 ra. 400. Heves. Marhaállomány 127. 5000 darab gyümölcsfával.sn kívül áll. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200.">0. Termék tzifa. melyeket 20 éves fordában kezelnek. szeszgyár 482 hl. Összterület 3000 kat. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. szántó 600. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. ebbl 40 magyar jármos ökör. kaszáló 150. mézesfehér. kaszáló 56. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. . hatos. gyertyán-. legel-gazdaság. 3 holdon zöldségtermelés. hold.és cserfából áll. Ide Összterület 1800 m. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. Gróf Teleki Tibor uradalma. anyakancza 4o igában használva. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. Az évi forgalom 3000 K. két millió téglát tud gyártani.

A 30 közül 12 igás. borszl-fajok ezerjó. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való. atöbbi szántó. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. 20 lóers munkaert helyben szerzik. ugyanolyan tenyészkossal. Összterület 1280 k. Termékek tzi és szerszámfa. birodalmi lovag birtoka. Tápiógyörgye. 150 körte. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. 10 db. olasz rizling. tengerit 4O0.. czukorrépát 750 éi dohányt 354 k. Gajáry Otza birtoka. M. szántóföld 7223. ViUöforgó hérmis. Csemegetaj ch^ssel. A mézet helyben értékesítik. Sz6d. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. Szalachy Béla birtoka. Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. a többi szántó.p. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör. Napszámárak férfi iluiál 120—250. Tápiószele ós Farmos határában terül el. rendszeres üzemterv szerint. szlkaró ós gerendák. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös. Csemegeszl: chasselas. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb. kicíibon 30 K. Göd. mind angol félvér.5 75 pirostarka tehén. nknél 0. urasági kocsiló 44. ebbl jármos ökör 372 magyar. 3 tenyészbika é. 221 üsz és 33 tenyészbika.80 1. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. részben telivér.és 200 almafával. 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés. LóAUoraAny 20. 2. Van három kb. fillér. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. . magyar kondor fajta. pulykák tWikok és g\-öngytyúk.s 30 hízómarlia. öt kannal. 20 m. MnrhaAllomány 104. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. obb«>l 10 igiis nngol félvér. Sertésállomány összesen 27 . Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák. Gödpuszta. Tejcsarnok száraára ir-iO liter. Tejcsarnok értékesít. moly pályák Szfid. Burgonya 130. Három vasúti állomása van. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. Lóállomány 22. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. Napszámárak férfialaiál 1 2.'ijó. Kert ós boltelek 100. szántó 1500. f — — : : — : — — : 100— li. legel 30. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. nknél 80 180 fill. erd 30. Nap«7.20 K. 15 20 tinó. Dunnepyhá7. holdon.ámár'^férfiiknál 1. . aratógóp. hold. m. Tápigyörgye. hold. hold. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. kövidinka. hold. holdon. Zöldséget 3 holdon termel. Juhállomány 1000 darab hazai féss. oporto Újpesten értékesítenek. kaszáló 130. 12 kocsiló és 6 csikó. Ebbl 12. Györgyey Illés és László uradalma. kicsiben 00 K. 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. hold. összterület 720 m. két kannal. a többi fásítás. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. hold. van. fehér bakar. F-borszlfajok ezerjó. 30 ugyanolyan üsz. hold. 20 25 éves fordában kezeltetnek. — . hold. dohány 60 holdon. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. Fö-borszölfajok: rizUng. szl 35. TamáSkáta puszta. A munkaert helybon szerzi. Lóállomány összesen 1 1 . 35 nyugati tehén. Összterület 1170 m. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . 140 tinó. Van méhészet is saját használatra. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében. Dohány 00 k.in birtolii. ebVil 3t) magyar jármos ökör. Marhaállomány 82. a mit a Budapesti Közp. Gyümölcstermelés kb.. erd 142. kb. Összterület 0245 k. 6 kocsiló és 4 csikó. Ebbl kert 5.. a többi 800 tehén. a mit anyakocza. innthali. rozsot 600. holdon termelnek. holdon. szl 20. A hiilat a környék pi. Dohányt 60 holdon termel.l. A munkaert helyben szerzi.án''szerzi. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro. . . mézesfohér. legel 385. Lóállomány összesen 184. szl 10 és nádas 2 hold.60 K. 25 30 üsz. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. Napi tejtermelés 650 liter. kaszáló és legel 250. A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. Csemegeféle a chas. Ö^szterülot 000 m.ii. mind angol-magyar keverék. Akáozerd 20 éves fordával. a föld minsége szerint háromféle. Ebbl kert és beltelek 50. . Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika. A^'miinkweröt. Lóállomány 20 félvér amerikai.40 K. Összterület 2500 m. kaszáló 78. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. földhaszonbér nagyban 40. kert és beltelek 6. 50 kat. D)hány kert és boltolok 10. 05 siramonthiili tehén. Szentmártonkáta. Ifp'lö 20.„-| 100-140 fiU. kaszáló 122. kadarka és merlot. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata.00 K. A gödi birtokból kert és beltelek 125. nknól O. Nógrádban külön 2000 m. Fiatal gyümölcsös. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. ebbl 8 magyar igás. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. Búzát 2000.. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. simmenthali ós bonyhádi keverék. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas. Szd. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii. ezerjó. ebbl igás 0. és 12 db. körte. legel 20. ebbl 20 magyar jármos ökör. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. Napi tejtermelés 200 350 1. hold. szántó TápiÓSáp. A borászatban a f borszlfaj a : rizling. Vetforgó. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. árpát 400. nknél 80—100 Szentmártonkáta. Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. legel 103. hold. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet. hintós 4 és hátas 1 . olasz rizling. Vetforgó hármas. egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. A napi tejtermelés 4800 1. ebbl jármos ökör 12. 2rauiMközi mén. A mimkaeröt a környékrl szerzi.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi. kövidinka. tarka és magj'ar tehén 40. Erdészetükben az akácz az uralkodó. hold. Dohány 50 k. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. ovdö W. SzOd. Katona Qyula birtoka. Lóállomány 30 magas angol félvér. szántóföld 277. gzcséplö. Egy 6 lóer. ebbl 10 igás. 15 millió tégla évi termképességgel. Ifi növendék és 2 kan .llO — 1. hold. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. emdeni-. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. Ezenkívül Váozon 30 hold szl. kaszáló 631. csikó 45 és mén egy. melyet helyben és Budipesten értékesítenek.irhaállomány változó 3. Van egy 22 lóers gözcséplje. 1500 sárga. összterület 500 m.^s. kiis/. Heitsz Henrik birtoka. f — . melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. szl 20 k. zöldszilváni. anyakancza 24.icznin értékesíti.és szíbaraczk-. legel 342. szl 410. Termékek szerszámfa és szlkarók.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés. kuszáló 80.Aló :W.selas. olasz-keresztezósü ludak. 55 boxxal. ebbl igás 70.és meggyfával. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. szántó 517. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör. ú. Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . SzödrákOS. Kenessey Miklós birtoka. 50 350 450 liter. egy db. erd 120. mézesfehér. részben félvér. szlankamenka.

hold Ezenki\-ül Hevesben 2000. hold. 552 Q-öl. Vetöforgó hármas. Vetforgó négyes. A mézet Budapesten értékesíti. kaszáló 826. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. Juhállomány 350 gj'apjas. és állattenyé^'ztós. holdanként 20 24 korona. Mezgazdaság 4-es. Szabolcsban 9000 m. borszölöfajok: rizling. Az átlagos föld 3. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. melybl 8 igás. nknél 80 TápiÖSZecsS. hold. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. szl 10 hold. h. munkaert helyben szerzi. kö%idmka. Szabadgazdálkodás. hold. Napi tejhozam Kb. Tápiószecs. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. Ebbl 60 magyar jármos ökör. ezerjó. b.70 korona holdanként.80 1. Jlarhaállomány 93. Borászatában a az olasz rizling. hold. télen 80 fill. szántóföld 1350. : f . Pánd ós Uri h»ták. kaszáló 15. Tóalmás. Lóállomány összesen 27. a : — — : dálkodás. Ozv. Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén. meljTiek iránya t«nyész. Napi tejtermelés 380 1. 8 lóers gzcséplgépe. hasonlóképen a gjTimölcsös is. Jiihállomány 70 db.homokbánya. Tinnye. gözcsóplö. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. 10 nyugati tehén. hold birtoka. a többi urasági és tiszti kocsiló. 230 n-öl. 40 vegyes gulyabeli és egj. Jlarhaállomány 200-on felül. Ebbl kert ós beltelek 45. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. szántó 900. kaszáló 30. Lóállomány 28. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24. kicsiben 10 Tápiószentmárton. a szálUtási \-iszonyok rosszak. két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. tinó 26. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. Xapszámárak 240. 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. Van házinjiiltenyésztés. hold. felerészben magj-ar. borszölöfajok ezerjó. Tóalmás. hintósló 6 és csikó 2. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. holdanként 24 korona. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. ezerjó és pozsonvi kadirka. két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. 64 nj-ugati tehén.és lóheremagot termel. Szarvasmarha-állomány összesen 357. 20 tenyészkossal. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp. Dohánj-t 25 k. felerészben bonyhádi. Budapest számára. Napi tejhozam 500 liter. Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. napszámárak férfiaknál 1 2 K. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. nknél 0. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. F — : : — — : . szántó 270. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU. Marhaállomány 112.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. 202 H-öl. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló. X^ásárhelyi Géza birtoka. paraszt rlésre és egj. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Wahrmann René birtoka. 40 mTigati tehén. legel 849 hold 758 öl. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete. 607 Q-öl. Lóállomány 14 vegjes. A birtokon a jászfalusi pusztán. 60 nj-ugati tehén. holdon. 40 ugyanolyan gulyabeli. A f-borszölfajok olasz rizling. hold. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. erd 114 hold 1273 öl. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Tápióbicske. Lóállomány 8 angol félvér. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. nknél 0. 36 ugyanolyan gulyabeli. borszlfajok rizling és mézesfehér. Szabad gazdálkodás. legel 38. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k. nknél 80 150 íiUér. a Somlyóhegyen. szántó 682. szántóföld 5632 hold 366 öl. legel 423 h. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. Beretvás Endréné szül. kaszáló 30 és szl 100 m. 44 magyar és tarka jármos ökör. kocsiló 12 félvér. erdei ós kadirki. Ozv.20 1. Összterület 850 m. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. Katona Ferencz birtoka. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. kocsiló 6 és csikó is 6. Ebbl kert és beltelek 50.igati tenyészbika. Napszámárak férfiaknál 1. Marhaállomány 17 d?. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. Csemegefaj chasselas. Mírhaállomány 162. hold 1148 -öl. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. hold. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. Összterület 400 m.. nknél 80 200 fillér. Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. hold. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. ert helyben szerzi. csikó 4 és 1.20 K. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. Napszámárak: férfiaknál 160 240. nj'áron I 20 K. A földhiszonbér 20 kor. és adó.és húsállatok nevelése. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. Összterület 9251 k. Lóállomány 6 darab vegj"es. erd legelhaszonnal 500. Özv. merino. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. 26 tenyészkossal. szl 30. erd 120 h. hold 753 négyszögöl. 1.80 koi-ona. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. 4 tenyészkossal. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. szántó rában terül el. 631 D-öl. szl 6. Dohány 40 k. legel 55. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. Összterület 1200 m. nknél 80 180 fill.60 K.20 korona. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. Szarvasmarha-állomány összesen 156. erd 20. f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . holdon. Van egy db. Napszámárak férfiaknál 160 300. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . 85 luczeriia. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. AlsÓboldOgkáta pa. rizling. Tatárszentgyrgy. kaszáló 1559 hold 1269 öl. Tejcsarnok számára. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. Összterület 900 m. szl 10 m. üsz 25. szl 12. erd 20 és szl 30 m. Tiszaujfalu. Van eg>' 8 lóer. a többi erd és legel. és a többi legel. nknél 80 160 fillér. gj-ümölcsfá%'al. Összterület 4116 k. Xapszámárak fórfiiknál 100 300. télen 1 . ezerjó és kadar. legel 1053. Tápiószentmárton.mT. A munkaert helyben szerzi. részben migyar. A munkaert helyben szerzi. ebbl 32 magyar jármos ökör. — — . kaszáló 178 h. Összterület 1603 824 h. részben vöröstarka. Rozsot 700. ebbl igás 10 muraközi és félvér.rab vegyes. munkaert helyben szerzi. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. Összterület 1200 m. holdanként 30 40 kor. nádis 8 h. szerzi. gulj'abeU 100. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800. A birtok örök bérletbe van kiadva. Ebbl kert és beltelek 32 h. hold. 1800 db. Ebbl kert és beltelek 8. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. Vetforgó négyes. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. Szentkirályi Kálmán birtoka. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. Oróf Szirmay Sándor birtoka. hold és a többi szántó. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. Fö-borszölöfajok mézesfehér. olasz rizling.

F-borszlfajok ezerjó. Napi tejtermelés 180 liter. szl 85 hold 1178 öl. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. nknél 0. hold. Borászatában a bánya. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m. Összterület 612 m. 42 tenyészkossal. Vasid és Vecsós községek határában terül el. Borszlnek rizlinget termel. ebbl 32 magyar jármos ökör. Összterület 2738 k. birtoka. Van kb. és állattonyésztós. tehén 3. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata. Marhaállomány 75. nknél 1 1. Fenyfiharaszt puszta. . Szabad gazdálkodás. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. Csemegefaj a chasselas. vörös és feketetarka. holdanként. nknél 60 120 fiUér. kö\ndinka. Van kb. és adó alá nem es terület 94 k. hold haszonbére 18 kor. A földhaszonbér nagjban 20 24. 240 Uter. két tenyészbika (5 hizómarhí. ebbl 20 félvér igás. hollandi. LóáUomány 13 félvér. Az erd tölgy-. Egy k. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. Napszámárak férfiaknál 1. szerzi. Összterület 3000 m. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. kaszáló 60. 8 kocsiló és 5 csikó. Napszámárak férfiaknál 1. daráló. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. Termék: tzi. 00 simmonthnli tehén. kaszáló 332 hold 596 öl. 200. Bérl : Macourek Lajos. Ezenki\KU hold birtoka. Napi tejtermelés kb. hold 1223 négyszögöl. vallásalapítványi uradalom birtoka. legel 14 hold 1581 öl. árpát 855 holdon termelnek. Napszámárak férfiaknál 80 160. Marhaállomány 91. erd 295. hízómarha 22 és tenyészbika 1. szántóföld 1565 hold 400 öl. ebbl igás 10.')0 k. a genssel gzmalom két kvel. 8 kannal. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. hold.és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti. ebbl igás 20 nitu-aközi. 25 és 170. legel és erd 24. ohió szártépö. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi. egj' gzeke és három aratógóp. erd 68 hold 238 öl. Összterület 853 k. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. Juhállomány 420 merino-precosse. ordii 14. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92. liold és a többi szántó. A munkaert helyben 1. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. mint Szontmártonkátán. holdat bérel. erd 228 hold 900 öl. 18 muraközi). Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet. legel 50. hold. 4 -6 8 lóers gz: F : . f f . Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. Marhaállomány 100.90 Váczhartyán. Csemegefaj a chassels. 200 sárga biirnczkfii. Napszámárak férfiaknál 1. tenyészbika kett. üsz 22 berni. 300 liter. rozsot. ebbl magj'ar jármos ökör 28. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. a csemegefaj chasselas. ebbl 32 magj'ar jármos ökör. hintósló 4. Borászatában a rizling. innthali és berni. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. Dohány . 3 lóer. legel l. Napi tejtermelés 300 liter. LóáUomány 10 angol félvér. 2. 35 ugyanolyan üsz. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép.erszámfa. száUitási viszonyok jók. A bérlet Monor. Halomegyháza. Vetforgó hármM. a mit Budapesten értékesítenek. borzderes tehén 61. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka. szl 1 4 hold 230 öl. 5 kannal. LóáUomány 33. . Lóállrmány összesen 65. de kicsiben 60 70 korona m. szántóföld 770 hold 978 öl. Erdészetében uralkodó fanem az akácz.20 2. kaszáló 20. A földhaszonbér nagjban 20 K. Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas.60 K. Napi tejtermelés 3500 Uter. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb. szlankamenka. szántó 470. Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata. A munkás. KiO dió-. szántóföld 2379. szlankamenka és kövidinka. tiszti és cselédtehén 60. a dó alá nem es terület lik. Boldogkáta pa. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. szilváni. 1000 korona. mézes. Napi tejhozam kb. ami 5 hold kert kivételével. kaszáló 37 hold 1574 öl. 20 üsz. OoszUmyi Tibor birtoka. ebbl igás 31 muraközi. Ebbl kert ós beltelok 3. mind szántóföld. TAalmiS. simmenthali és innthaU. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30. Búzát. Ull6. lioldon. hold 55 négyszögöl. Összterület 978 k. Sertéstenyésztés felújítás alatt.40 csépl. 40 nyugati tehén. kicsiben 22 1.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként. Báró Podmaniczky Levente birtoka. LóáUomány 19. passatutti stb. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. Termék tzifa. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : .40 2. olasz rizling. melyet helyben és Budapesten értékesít. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m. Váczi káplalani uradalom.és almafa. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér.20 korona. Újpest számára. 28 bonyhádi tájfajta tehén.ániárak mint Tnmáskátán. 69 öl. hizómarha 10 magyar. hold. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak. legel 302 hold 778 öl. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. amerikai félvér. f f — — . Ebbl 40 magyar jármos ökör. lüntósló 6. nknél 60 szerzik.1 LóáUomány 20. Vau k. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka.— : fili Mezgazdaság k. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. hold. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka. G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó. VecséS. körte. kövidinka és blU'gmidi. Verség. hold. kaszáló 20. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. A munkaert 18 IC 24.40 korona. 5 tenyészkossal. kaszáló ós legel 50. 40 éves fordában kezeltetik. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. Termék: szerszám. Szarvf. Ebbl 12 angol félvér igás. hold és 385 négj'szögöl. hizómarha 100 kevert. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek.60 korona. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn. tehén 400 bonyhádi. melyet Újpesten értékesít. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. tehén 70 hollandi. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. nknél 0.'>0.ós s/. erd 400. nádas 5 m. holdon. tenyészbika egy hollandi.és tzifa . nádas 99 hold 781 öl. ÖsszteriUet 723 m.80 VáCZbOttyán. A munkaert a környéken szerzik. LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi . hintósló 10 vegj'es. tinó 21 vöröstarka. chasselas és muskotály. Vetforgó négyes. Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. tinó 85. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. csikó 24 (6 amerikai futó. Kalo»a Lajos dr.smarha-állomány összesen 156. a csemoposzolfajok passatuti. Ebbl kort és beltolok 13. Összterület 000 m. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. simmenthali. cser-. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. Ebbl kert és beltelek 16. Van méhészete 20 Zirzon-kassal . melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete.40 korona. hold. kir. — szerzi.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. juhar. Szabad gazdálkodás. szl 18. Marhaállomány 105. Rozsot 1200 holdon termel. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör. Gróf Serényi János birtoka.ós bérviszonyok ugj'anazok. 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. Nii|>s7. hold. A m. melybl pálinkát fznek.-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. A munkaert a vidéken szerzi.

Societé belgique belga banknak eladta. 90 nyugati tehén. kii*.300.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. A vételt az 1868 V. ez. n^-iregyházai. nyoloz anyakoczával és egy kannal. a ki. Valkó és Dány községek határában terül el. kaszáló 106-220. Azonban a XIV. Sertés60. Czukorrépatermelés 120 m. : koronajavak állományába fölvették. t.5. Napi tejhozam 12. Babát. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. Budapest számára. Kerepes. Napi tejhozam 800 Uter. KIR. Galgahéviz.353 forintért. a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta. \v. Isaszeg. század közepe táján különvált Besnytl. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. erd 191207. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly. A gödölli m. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k. alapján törvénybe iktatták és a birtokot. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott.isztorülot 1800 m. Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa. besnyi. lóei'ojü gözoséplökészlete. Zsámbok. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. kinek családja 1405-ig bírta. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt.Mezgazdaság óa állattenyésztés. majd grófi s végül — — : : berezegi méltó.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén.000 forintért báró Sina György vette meg. szl 139. szentgyörgyi. Bag. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. legel 101-1052. de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. hold. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni. Vetforgó: hármas.000 forintért. valamint fia Simon. babati. szántó Il)r. állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M.. nádas 28-. Bcniczk-y Addm birtoka. továbbá az egerszegi. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa. Az elbb bárói. Bórlök Schoinovitz ós Schwartz. h<il(l>nként 2fi korona. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta. a mely fleg erdkbl állott. A munkaert lielyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up. A munkaert helj'bon szerzi. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka. Váezszentlászló. Kerepes. Gödöll. nknél 80 ^220 fillér. illetleg a vele egj^esült . újból a királyra szállt vissza.xanennyi. holdon. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a . Az 1456. Budapest számára. Lóállomány 17 vegyes. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta. hold. KOBONAURADALOM. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt. században kezddik. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott. 38 vegyes gulyabeli.840. Ö. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól. A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488.8-814. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona. a nké is. Mirhaállomány 173. Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett. a mely a GödöU.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. ebbl 38 magyar jármos ökör. Galgamácsa.5 liter. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié. A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték.">!l8 k. 1868-ban az Esterházy-féle valkói. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev .ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7. Napszámárak férfiaknál 90 300. Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto. Domony. Az átlagos földhaszonbór m. csekély különbséggel. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek.

és mezgazdaságból áll. h. Különleges termelési ágként említhet a len. erdfásítás 167 k. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt. hold 528 D öl. zab 600. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. L-gnagyobb folvóvize a Rákos. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. öl. magbükköny 652.. h. rozs 773. takarmányrépa 10. mesterséges széna 11"67.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott. a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek. A talajnem-k fl?g kétfélék I. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. a mikor az szi munkák rendesen végezhetk. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. kir. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. h.és állatorvos és gyógykovács. terméketlen 226 k. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k.. st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o. kovonaunidnloni. k. A birtokon a termtalaj mintegy 33%. h. melyek szölkarózemre vannak berendezve. 350 D öl és bérbe van adva 79 k. . egy ellenr.. h. 1196 L öl. kil?ncz ga-'. burgonya 4438. az kerül eladásra. kertre és gyümölcsösre 0-62. h. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél. Ez id szerint a koronauradalom két. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4.. gyümölcsös és kert 155 k. a mikor Mezhegj'esröl kis . a babati 2536 k.dasági intéz. . h.: 88 v^tte at. beltelek 274 k. A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató. A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. h. 779 G öl. vá: A . de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen. szarvasmarha. "árpa 786. egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik. kétéves 23. ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. 1036 D öl. egy jószágfelügyelö.>nyok 1. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át. 1101 U öl. kis . 2. h. Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik. kapásokra 21-66. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak.588 k. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl. ember. h. 1580 D galgamácsai 1326 k.sztják ki. mocsár és tó 47 k. szl 88 k. kezelést jelenl. 1562 ü öl. h. h. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban. h. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. . öl. murok 6431.406. szlre 0-76. hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. a kerepesi 1297 k. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. h. az ilkamajori 1364 k. sertés és juhtenyésztést zi. 1228 n öl. 1494 D öl. A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek. de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. Homoktalaj. 560 D öl. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. erd.^g a Gödölln . Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló. 7083 1092 1353 D C öl. h. legel 1809 k. birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. A uödöUöi 111.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni. egyéves 23. az isaszegi 3174 k. Domonv határában az Egres. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel. tengeri 809. három segédtiszt és egy gyakornok. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%.székel jószágigazgat áság végzi. füvelkre 25-17. 955 öl. A mezgazdasági rész 10. egvmástól teljesen független részbl — — — : . hold 325 C öl. hold 1070 D öl. kötött talaj. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. füzes 4 k. 1005 D öl.

egyéves 45. silány futóhomokon telepítettek. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393. Pinzgaui: tenyészbika 5. hold nagyságban. választott 20. koronaurad lo:i. súlyú. : . 1 . toklyó ürü 111 összesen 1189. 55 kocsis. egy gulyás számadó. de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. — — : . választott 28 és szopós bika 16 tehén 163. egy szeszfz. . 42 tehenes. négy kovácssegéd. Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. kétéves 18. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. . kilencz göbölyös. 89 mén 17 tenyészkancza 85. süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. egyéves 4. összesen 871. összesen 355. melyet annak ide. választott 71. választott 1 és szopós bika 19 tehén 126. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. „ ^ hold immums homokon van. egy tanító kocsis. Bonyhádi: tenyészbika 3. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják. hároméves üsz 20. hét kmíves. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. Ujabban fölmerült a terv. S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja.szaporulat évenként 50 60 darab csikó.f öreg kos 3. a mi szintén jövedelmeznek bizonyult. négy kanász. tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. hároméves 53. kétéves 131. nem tcnyész kancza 34. nyiigati ökör 227. egy szíjgyártó.. . melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29. — . hároméves 12.. kétéves 64. hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. A precoce merino és hampsliii'e down keresz. kétéves 4. Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek. Az átlagos . egyéves 100 és választott tarka tinó 80. hold s ebbl mintegv 55 k. 84 szekeres. Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. hat tehenes gazda. gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából. kásviszonyok egy asztalos. 20 gulyás. : s. Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. hét udvaros. egyéves 15. . egj' molnár. 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. három magtáros. A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek.j. kétéves 23. harmadf 130. tenyészbika 6. három gépész. kilencz takarmányos. négy juhász. — — : . kilencz majoros gazda. harmadf 19. mig a tobbi ojtvany.és nmnmühelyvezet. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. . hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. egy fövinczeílér.rtés — . egyéves 5. tíz mez-r. kocza 109. A juh-állomány a következ — . és szopós üsz 30. mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától. . .A lasztott 27 és szopós gödölli ír. Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196. három bognár. süld 108 hízottan értékesítik.^. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik. . választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456. egyéves 23.^ jén 28 k. melyekbe minden év tavaszán fél kg. j^^^. Ivir. két juhászszámadó. . kétéves 8. Már föntebb ernlítettük. négy csikós. Az uradalomban telepített szl területe 82 k. nyolcz els béres. egy csikós-gazda. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor. három kovács. egyéves 65. toklyó 21 anj'a 632. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. kétéves üsz 63. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza. toklyó 151 harmadf ürü 122. A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik. : — . hároméves üsz 12. egj'éves 22. mert ennek a bora itten a legértékesebb. Az igás er és tinóállomány magyar 280. Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is..

addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál. Közlekedés. mert fekvése hegyes. a gödölli m. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. visegrádi. völgyes és számos patak szeh át. a melyek részint síksági. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült. galgamáesai. a melybl erdterület 29. galgamáesai. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át. Az isaszegi m. fekete feny 3%. kori>ninir.4601 k. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt.-cyorasá?. 37427 k. Az erdköz taitozó szántó 560'7. juhar és a fekete feny. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. korona 20 fillérig. illetleg koronauradalmi erdbirtok.sikihegy 366. Csapadékban nagyon szegény.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. kath. A galgamáesai m. kir. a mennyiben kegyura a gödöUöi. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. é. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. 345. részint pedig elhegységi erdjellegek. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. 4221 '4 k. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. é. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. öregpap-hegy 568. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. azután jön a bükk. hold kiterjedé. kir. 57783 k. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. 301. _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. Látó-hegy 283. 3 koronáig. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. és a kerepesit a budapest-kerepesi h. A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot. Uralkodó szelek iránya Ény.• 90 2 koronáig. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm. székhelye Megyerke. Urak-asztala 594. kir. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket. hanem újakat is készítenek.da\oii Gépüiom. ^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek. erdgondnokság. Szentlászló-hegy 506. — — . Ágas-hegy 480. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. isaszegi. egyház érdekében. K. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. a beltelek 100'2. és Dk. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m.. Juharostet 308.ssel és 12 erdrzési kerülettel. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. Nagysom-hegy 476. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. átlag 300 m. ákácz. é. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. Budakeszi széiihelylyel. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. kir. A nagymarosi m. bagi. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. 46 erdri kerülettel. Kis-Kopaszhegy 359. székhelye Fáczánkert. magassággal. Öreg-bükktet 570. hold. mivel a m. kir. C. erdögondnokság. A babati m. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. kir. erdgondnokság. Kiterjedése 31. Bolnoka 329. Bancsok 317. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. 58936 k. szigetmonostori. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. kris. kir. vasút szeli át. hold. Prédikáló-hegj' 641. nyár és lágy lombfa 5%. kir.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. cser. tengerszín feletti magasságban. : : — — — — . mely czélnak különösen megfelel. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy. fogatos és kézi eszközöket javítják. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel.6911 k. 1 A nyáron gi'dölli m. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. bükk és más kemény lombfa 19%. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik.

a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán. A szükséges munka. Székhelye Valkó. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt. Az erdsítések foganatosítására évente kb. felújítás részben természetes úton. a hol a viszonyok megengedik. hold erdsítési 100 kor. átlagos napszám mellett. Az uradalom évi fat érmése 33. melyeknek összes kiterjedése 25 k. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. Az évi vágásterület 350 k. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. költsége 20 20. Székhelye Visegrád. Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. koronaurai alom. Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át. a míg a csemete záródása azt megengedi. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. 500 k.500 koronába kerül. költséget fordítanak. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. bért már nem fizetnek. 1 )l k. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. hold. a mikor még a talaj kellen nedves. hold m. kukoriczát tenyésztenek. Az átlagos faárak a következk — — : Közi . hold. 6114-7 k. a mehTe átlag 28. évi bért fizetnek. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. részben mesterséges úton. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel. Ez a közöttes használat addig tart. feletti magasságban fekszik.000 kor. Ott. kir. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel. 1'20 300 kor. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni. 5079"4 k. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik.és fuvarert a környékbeli falvak adják. a mibl haszonfára 850 m* esik.A gödölli m. hold és évi megmívelésük 13.000 munkanapot használnak fel. kir. tengerszín feletti magasságban van. kir. makknak való alákapálásával történik. vagy pedig a hol a vad megengedi. fokozatos felújító vágások vezetésével.000 tömör m'. Erdsítésre kerül évente kb. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. Mind a mfa. között változik. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. Egj' k.

az Abies Cancolor. Populus Angulata. a Larix Leptolepis. olyannyira. Kaegészit része a 12 k. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások. Rigida. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. Területe 53 k. József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. hold. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep. továbbá a Prunus Serotina. kb. de minthogy olcsó faanj^ag.' 92 A gödölli 111. Populus canadensis. 1902-ben állították föl. Populus petrowskiana. Montone. k< roti iinidaloiu. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. néhai Erzsébet királjnié emlékére. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. Cembra. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. Erasébot-park. Quercus rubra. A magas felépített. Larix Liberica. A telep kiterjedése 326 k.v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. Pireneika. Nordmannia. kir. Pseudo Asuge Duglassii. Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. Balsamea. Populus trich'icarpa. : kbl m "''^ — . Acer Dasicorpun. fanemekkel. Chcmacciparis Lavsaniana. Fraxinus Amerikana. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. stb. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. Populus rosumowskiana. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. Picea Pungens.és cserje-csemetéket. Populus Balsamifera. — — . Quercus Boniste. Corsica. Quercus macrocarpa. hold nagyságú középponti csemetekert. Picea pungens Argentea. hogy a kisérl. Philodendron Amoreuse. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. lia el van kerítve. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. Banksiana. tetején a magyar koronával. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel.

93 CD © .

94 .

évi statisztikai adatok szerint 50. de nem a hegyen.080 hektár. a zentai hs. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. a hol szólötermeléssol foglalkoztak.) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. 1432-ben. dicsóren emlék. az itteni. A vármegye 221 községe közül. 3. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2. a homokteriüeteken is voltak szlk. (V.\lní. a buda-sashegjd borvidék. a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl. hanem az Alföldön. (BélMátyás. a Duna^ -Tisza közén. Kecskemét város története. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan. az alföldi borvidék. nemcsak az országban. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain.és bortermelésének tört..Vf. do Mátyás idejében annyira emelkedett. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország . a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert. Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. hanem sík területeken ültetett szlk. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. Magyarország szl.. ö. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is. borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel.szik meg. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el.'. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre. Kétségtelen. De kitvoltak a fehér borok is. A XVII. (Szentendrén stb. — — — — — nk . 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el.) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. mint maga a vármegye.iror?z. Bél Mátj'ás írja. (V. Ezek 1.'. U. ö. Ügy látszik.ig V. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban. a burgundi herczeg flovászmestere. valamint. Budán átutaztában kóstolva.) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott. a metyekrl Bertrand de la Broquiére. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból. a pest-nógrádi borvidék. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére. Hornyik János. _ .) Savoyai Jen. hanem külföldön is. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére. a kik az erdket kiirtva. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a. Herczeg M. mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek. beleszámítva a városokat is.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog.

s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását.000. kapálás. Komáromot.000. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400.^ ban. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. A karózást sok helyen. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó. Zsámbékon. Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt . Ürömben és Csobánkán 35. rossz területeken pedig 10 20 akó termett. metszés. . közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. a termésmennyiség után lehet következtetnünk. Valósízínü. Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta. a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le. Terület-egységül. keresik fel. válogatás vagy gyomlálás. 5 lí'*. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak. meredek állású. másrészt pedig azért. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma.000. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. A mi a termés-átlagokat illeti. .és Lengyelországlian. Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. Schams Ungarns Weinbau. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. A budavidéki szüret. a hol azt : Ferencz . s a ter. egyéb adatok hiányában. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési. Bogdányban 20. Tótfalun 10. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. . a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. Buda. a távolabb es helyeken azonban. még a hegyi szlkben is. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. : együttes akkori évi bortermelését. Váczon és vidékén 150. ö. Tökön. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól. s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés. Csömörön 8000. a karózást a tke nélkülözhette is. általános szokás szerint. tjzölóui ívelés és bonvszat.. A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban. említett munkájában. pl. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz. vagps összesen 585. mívelésében. Szentendrén csak 12 — 15 forintot. (irtás) s végül a fedés.000. hogj. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához. Nj-itás. Schams Ferencz. Perbálon 40. Kapálni sekélyen szoktak a régi. hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például. — — — — — szolgált . A szlvel beültetett terület akkori nagyságára. is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. karózás. (V. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek..000 akó (56 liter) volt az évi termés. Budakeszin. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára. Pozsom-t. A . Gyrt. kivált a sovány talajú helyeken. a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55. a melyeket akkor nem ismertek.000 akó volt a hegyi bor.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt. . 20 30 frt.000. természetesen a filloxera. Szadán 6000. megmunkálása. mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. ellen való védekezés munkáját kivéve. mint ma. vagy a 800 D-öles fertály. eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt.000. Pócsmegyeren 25. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott. a sovány.000. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett.) Szentendre. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik. hogy a borok minsége annál gyengébb. Csörögön 3000. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl. Visegrádon 3000.000 akó.96 oldalokat földi. A szl . Budarsön 20. Kis. jelentsége az ilyen kapálásnak. minél távolabb esik a termelhely a Dunától. * ' nem fogyasztották volna. lényegében. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás. köti')zés. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek. Szent-Endrén 70. Buda vidékén ma is szokás.000. rosszabb körülmém"ek között.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett. peronoszpóra stb.000 akó.és Xag%-tétényben 60.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80.

. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. Békásmegyeren ós Váczon. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. másrészt a védekezési módok . csömöri és szadai boroki'ól. apró-fehér. valami nemesebb bort adjon. azt tartották. a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult. s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben. hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. a kiknek pinczéjük is volt. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. voltak a vármegj-e si szlfajtái. hogy szólt je pusztul. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. : . finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak.000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra. különösen a vecsési. a szemendriai fehér. a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér. : . júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. csak kisebb része került ki^^telre. A kadarka mellett. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. fajtiszta ültetvények aUg fordultak el. a ki már évek óta látta. különösen a vecsési.szlterület volt filloxerás. A borok ára általában igen alacsony volt. csak azok tartották tovább. továbbá a vörös dinka s még néhány más. kivált a sík és homokos szlkben. — . szelíd. de nem ismervén a bajt. szlejében. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". Els helyen állt a kadarka. hol megfelel pinczék nem voltak. a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. úgy itt is. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén. a csóka szlt (Kleinschwarz). Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta. bár kisebb arám'ban. stb. ültették a kék fajták közül a kék góhéit.de a budavidékiek is. jelentéktelenebb. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. a maga nemében páratlanul áll. a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke. kellemes íze. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. a kölni kéket (Grobschwarz). a rácz feketét. hogy fajtisztán ültetve. mint a minségre való termelés czéljának felel meg. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta. rakszl. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi .dr. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti. de az az átalakulás. az eg\ák megadja a savát. szadai és csömöri borok. Málnaj. jobbára kadarka-szlbl készítettek. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. bécsi és 150 forintjával fizették akónként. vagy a Szentendreieknél j. inést csengs ként — — . mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken. a fekete muskotáhi. Az 1889.— : Szölöiuívelés és borászat. Leányfalu és Szentendre határában. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte. Ugyanez évl)en. a muskotály. vagj' ott. fehér kadarka hosszúnyelü. egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát. A borokról.

melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód. a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. de a tapasztalatlan.. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. különösen a buda-sashegyi borvidéken. míg az . mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. mentül jobban elmozdítsa. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. s az állam is. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. részint pedig azért. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek. ott. n. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén. sok helyütt a szénkéneg. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került. st sok helyen. hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül.olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. kell ismeretének kiiínya okozta. megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. míveléséhcz. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. st a vármegye területén lev farkasdi. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. Sajnos. évben 15 forinti'a szállította alá. hanem a esüggedést leküzdve. De a kipusztult szl. de az oltványok helj-telen készítése. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. t. hogy a gyérítés terjedését elkésett.9S Szölömívelés és borászat. s volt id. részint elsrend kereset-forrása lévén. a hol még vannak. Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket. mert az eljánís már eltelt. a kis gazdák szlejében a mai napig is. kezelése és ápolása miatt is. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. míg részint az állam. s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. irtási eljárással. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. ma több mint tízszer annyi. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt. hogy a jövben még emelkedik. a ctirekt term amerikai fajták ültetése. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. s az othelló-telepítvényeket is. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját. szabadjára engedvén a vészt. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén. mivel a vész miatt — — . s nem lehetetlen. míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. mint a menmú hegj'i volt. i. . a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás.

a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. . Ezenkívül az állam Budafokon. Pándon. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat. Mind a farkasdi. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. holdas homoki szltelepet ültet. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. Csömörön. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. Kiskunlaczházán. az ügynek valódi apostolai voltak. Budajenn. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse. kivette a és magántevékenység is. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza. az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. Makádon. Gyónón. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. Azok között a férfiak között.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel. részint egj'mással karöltve. Kistéténj'ben. — Állami tcvkenység-. Rákoscsabán. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek. budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. Perbálon. Az a csapás tehát. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. permetez és gépversenyeket rendez. a szónkénegezés. — — : — — >raeántevé kenység. Tökön. Váczon. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. Budakalászon. g. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit. a homoki szölmívelés kértelep. minta-szüreteket. bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. Nagytétényben. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel. hogy maguknak póklát vegyenek. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. Vármegyei tevékenység.Szlnaívelés és borászat. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. Galgagyörkön ós Zsámbókon. Halas város területén 13i^ kat. majd Szentendrén. Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. Váczdukán. Gödölln. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön. mind a társadalmi külön. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. Hartán. Solymáron. Meg kell még említenünk azt is. Szentendrén. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat. az egyesület titkári állásáná. Vácz. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában.

kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága. hold között 99. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. a mi a beültetett területek arányának is megfelel.668 és 1900-ban 36. és H. -BereírasEndrénétóalmási. évi bortermés 1. Roheim Samu veresegyházi. esztend sokkal bvebb volt. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált. 20—50 k. Deutsch Sándor vecsési. évben eladott csemegeszl 62. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága.061. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há. a meíyAz 1908. volt s bár az 1908.536 hektár*). s hogy a telepítés azóta is még mindig tart. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. hold között 31. B. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai.0 hektár volt az új. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat. 2. vagy viUa-telkeket találunk.-t meghaladja. egy-két elvénült gyümölcsfával. a melv a termelés nagyságának megfelelne. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. Az 1884. hold. 125 há. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el.420 hektár. Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak. Az 1908. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29. Nagy baj az. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól.010 hl. 50 100 k. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent. következ volt 1. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol. mint csemege-szl. Az 1908.hold között 197. a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább. Oppenheim E. Cscmeeeszöiö. oltványokkal összesen 50. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . 10—20 k. a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. még nem term telepítés. semhogy azt átlagnak venni lehetne. Immúnis homokszl. társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. évben 74:. 189G'ban 34. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet. része.092 iiektár. izsáki és nyársapáti. továbbá Jálics Géza szlsgyáli. 3. de Bécs. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt. Hegyi szl olt ványokkal telepítve. . másrészrl pedig. ha figyelembe vesszük. különösen a fehér és piros chasselast. 5. SíAiöterüict. évben a vármegye szlterülete: 33. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében. Tóth Ferencz kiskunhalasi. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés. — — — : *) Ee>- hektár = 1. Síkvidéki kötött talajú szl.• Szölömívelós ós borászat. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek.737. . mety ug\'an Kecskemét város határában van. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is.342 métermázsa volt. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van.080 hektár. 4. közel ezer van. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908. Györgyey Illés tápióg\'örgyei. nem értékesüliiet. 166há.!(»(. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44. vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak.726 kat.szük. hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át. s ma ott. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl. A 100 kat. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. Az állami.

. csömöri. zsámbéki. Szentendrén.: Szölöniívelés és borászat. anvas Homoki borok 1901. Aszód. a szlösg^'áU merlot borok. 1902. A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. 1904.. Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt. mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. Aszódon. 1903. 1905. 1904. mint pl. A hegyi fehér borok között a budaörsi. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának. 1904. . 1901. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. Budafok községekben egj'-egy. Váezon és Zsámbókon. 1901.Vonat- ban kösavb. Budafokon. Örszentmiklós. Budaörsön. Elmultak már azok az idk. A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. Ráczkevén. 1902. 1903. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek. . mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak. 1906. 1906. Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. 1903. csengdi rizling . 1903. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át. ezek között mint legnagj^obb borvidéké. J905. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam. . s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör. váczi. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi . a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket. 1903. 1906. vörös tiszangi burgundi vörös .keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak. Üj kecske.gav bor. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet. bátran állíthatjuk.. 1904.. 1904. 1905. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. mint az ugA'anilyen hegjiborok. 1903. 1906. 1906. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket. 1901. nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait. Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . 1903. A mi a fehér borokat illeti.. 1905. Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. hog^.

szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. vagyis a területnek 20%-a. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. a körülmények trágyázás.102 Szölömívelós és borászat. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl. mely Alsónémedi községhez tartozik.<z6i6sgT<ii- voltak. pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. Az egész birtok. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe. A 1889-ben k(v. lehetvé teszik. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . muskát-ottonell adják a fehér borokat. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében.dték meg. a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. 1907. Ennek építésénél nemszeme eltt.. mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. mint gyjt art ányok stb. fogatos eszközökkel történik. a vasúti mustelválasztó tartányok. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. Olasz-rizling. Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. évben épült sajtóháza pinczéje. és sínelcen dezése. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve. A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. A . mtrágya-félékkel történik. cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat. valamint és rakszlö. de vörös bort és csemege-szlt is termelnek. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik. A birtok leg magasabb pontja 119 m. t szl — is pincze föklfeletti épület. mint termelési fághoz alkalmazkodik. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál. i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között. A szlösgyáli telep. erdei mézes-fehér. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet.-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. a sortávolság 120 cm. bogdányidinka. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. mint a közvetetlen környéken. Az egész pincze alapterülete 640 m^. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. mely a homoki szlknél legfontosabb. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva.és pinozegazdaságáról. ezerjó. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. bornak l. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek. mai területe 113 hektár. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. a gördül sajtókosarak. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. rtartalmú czementhordó áll. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. a tenger színe fölött. kövidinka. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. tehát egy irányban. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. alsó és fels parafa-hszigeteléssel.. nyitás. a tke-távolság 80 cm. hanem az is. must telepítését szl szl A szl A j. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak. A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek.

103 .

1. „Szép juharfa" tisztása. . A ligeti erdSrész u. — — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. 2. Az egerszegi erdSri lak. 3. n. a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek. Vadetet.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl.

és 24 m. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet. A harmadik körülmény pedig az. részint kézzel törtóik. úgyszólván góczpontja Budafok. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak. válogatás. mellék.és tke-távolság 120 cm. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot. Els a fváros közelsége. A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke. permetezés. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve. A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. annak okát három körülményben találjuk. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik. A dunai hajózás.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. a Magyar Állam.. n. a hol a törkölyös must kierjed. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett. m- • — — .és Déli vasút. kézi laboratórium és iroda.és osztó-útaké 48 m. a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. lóvén.) mintaszeren hajtják végre. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek. Mind a kereskedelmi érintkezés. feltalaj és altalaj között különbség nincsen. A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor. kötözés. 105 mindenütt immúnis homok. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. országút. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk. Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. míg a mellék. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. stb. villamos vasút. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. Trágj^ázásra. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház.Szölöiiuxilrtí és buraszat. minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. az ú. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra.

Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. aránylat. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van. hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. se nem szárazak. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. a melyekbe lejts kocsiút vezet le. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. a melyek mim! a bor kezelése. kitn — — — — . ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. a kzet a Duna alá hajlik. s a kivitel majdnem ugyannanyi. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. A hol. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi. mely összefüggti területen. hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. máshol 15 20. másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján.és beszállítás. bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. van. s a szerint. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. a hordók ki. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. Ha még megemlítjük. de képviselve van abban az országnak többi. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. fejldése és iskolázása. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. de a vámkülföldre g\-enge. nem penészesednek és romlanak a hordók. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt.10(> Szlm ívelös ós borászat. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl. hanem még nj'ereség is mutatkozott. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. aránylag közelebb es borvidéke is. néhol csak egy-két méter. Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. — — — A — — C C . a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is. a drágább. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig. raktározás. leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. mint pl. E szikla-pinczék egyrésze régebben. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. st több méter vastag.gy millió hl. lépcskre nincs szkség. a Duna felé es szólen. tehát adómentesen raktározzák. iuii\cl a ki. Ausztria felé is számottev. — — — . hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik.éí. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen. Ez a körülmény okozza. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. a Dunától nyugat felé. de más belföldi piaczok felé is élénk. A Ezek a kedvez körülmények tették azt.

de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. 173918 „ 90000 „ hl. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik.r. 110. A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. 1909-ben pedig 920 vaggon. — Borsz'ivctke^^'ek. s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra.. hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz.000 hl. 170462 . A . de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. 110 000 „ 1909-ben 6145 hl.Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at. hanem a tagok jogos része. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol.és kiszállított borok mennjisóge 1908. hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak. A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak. nem hog^' keU haszomial nem já. vag^^s kb. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését.. 342S7 hl.. kir. E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat.000 hl.000 hl.000 hl.Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául. mint darabárú adatott fel. Valószín.. 2^76947 hl. a többi pecüg. másrészt pedig. a borok közös kezelését. — 15 történik. Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni. A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett. A vasúton 70. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor.. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. . be. A tagok kötelezettsége korlátolt. sokszor áron alul is. 105. a . kell felszerelés és berendezkedés hiányában. évben 831 vaggon vag\is kb." A szövetkezet 1909ben alakult. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését. az elbbié Budafokon. 75 78. mint egész kocsirakomány. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. vagyis 1908-ban kb. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása. Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt. hogy a szertelen telepítés. ez utóbbit különösen Bécsbe.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908. évben 12 vaggon. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik.. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal.és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl.. Hangya'. s mind a boroknak. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. Vasúton 287231 „ 242660 . — — . A . Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli. 1909-ben kb.

s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést. Ez intézmények egyike a budafoki m. tctte. Egész 7 méter. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák. . melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve. összesen 540 méter hosszú. mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák. A tanfolyam az 1901. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. — . Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak. a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható.és cognacgvártás. a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét. egyenes párhuzamosan haladó irányban.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének.lOS Szölmivelés és borászat. valamennyi. cs. továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs.és kis szl birs az egyéves tokosok. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. pinczemesteri tanjolyam. évben kezddött. liogv a ^ — — — . kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr.000 négyszögméter. Márton. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. A pezsg. A pinczék rakodó felülete 10. terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. Budafokon. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. egy pezsggj^ár kivételével. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze. — — — — . Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. Két. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. magassága 4 Z-m. V nczellérek. esetleg mint szölkezelk. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. és kir. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe. kir. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J. vagy azok végrehajtására ket beoktassák. a kiknek feladatuk. és kir. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek.szélessége átlag 6 ^6 méter. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban. alapterülete 3240 . fágú és 8 oldalágú. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye. nagj'. dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. . kir. a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté. udvari szállítók pezsggj'ára. hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai. valamint számos kisebb vállalat van. mely 1881-ben keletkezett. Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál.iiKvomcsteri taiitoiyam. nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják.

hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k. a gödöllire 20. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11.374-89. a váczira 16. egyéb közbirtokossági erd 4. 6.4569. hold.71107.779 lakos számát. biai.822-1 k. kir. a pomázi járásra 36. 7.373-44.424-9. a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi. erdfelügyelség és Pest vármegye közig. koronnuradalmi erdségeket. hold. ebbl erd 244. Az 1879.7360. mirl tartozó visegrádi. az alsódabasira 18. községi 1. A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29. összesen 225. a kiskrösire 36. a monorira 15. a kunszentmiklósira 17. 8. Az állami 29. 2. 11.696 k. hold. a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. hold terjedelmet túlhaladják.071-78. mindössze 225. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. a közalapítványi 48739 k. közalapít ván3'i 4. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1.13751. gödölli és váczi járásokban fekv m. : . Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15.8739. 13. hold erd 9sik. a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5.822-1 k. rendezett tanácsú városoké 7. a ráczkeveire 17. s a felügyeletet a budapesti kir. a kiskunfélegyházira 9. és XVII. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek . hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet. mely erdterület járá1.3803. — — — m : vácz ácsai erdségek 3.07882.328-85. században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések.241-9.ERDÉSZET. egyházi testületeké. Pestvármegye összes földterülete 2.822-1 k. melyek az 1500 k.4953. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. az abonyira 3. k. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825. 10. úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák.08348. volt úi-béresek tulajdona 10.9149. 3. . vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja. a várhold.855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225. a . kir. 2. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül. évi XXXI. 12.418-18. 4. erdhivatalhoz tartozó pomázi. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4. hold. hold. De a XVI. — . anagj^kátaira 6.58549. területét kir.088.491-2 és terméketlen terület 5. bizottsága gyakorolja.13200.281. hold erd magában foglalja a gödölli m.037-10. erdségek borították. különösen keleten és délen. 5. hitbizományi 6. hold.6367. 14. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi. 9. . a dunavecseire 1. a kalocsaira 16.429-9 k.735 k.32320: összesen 216. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. magánerd 131. kir.515-35.974-15. személyeké 19. egy lélekre 021 kat.

silányabb és homokk. egészséges állabokat nevelnek. a mi az egész hegység növényzetére káros. : . keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48. a legkisebb pedig 18" C. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. melyek altalaja mé. itt is a völgyieknek némi jelentségük van. Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. 3Iint minden dombvidéki erdségben. 30". valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász.\i:akarója van.11(1 Erdészet.541 k. . . kelet fell a hevesi erdségektl. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet. délés biai járásokban. Az éghajlat annj-ira mérsékelt. Az egész erdségben kevés a forrás és patak. Az altalaj bazalt és homokk. míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. a pomázi innigatról az esztergomi. A fent említett erdterületnek az a része. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek. az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. és kir.489 k. m m — — — m — — — m m — . meredek rétegek pedig kopasz sziklák. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. hold erdterületet foglalnak magukban. A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja. a . melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl.*?? k. Az altalaj törmelékes mész. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan. a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. Az éghajlat mérsékelt.!.328 k. Ehhez hozzájárul még az is. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók. meredek. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy. mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos. hold erdterületet foglalnak magukban. a feltalaj középmélységü homokos agyag. 12" C-ra tehet. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. A tavasz korán áll be. családi — — . délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16. Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy. szép növés. uradalom ráczkeve csepeli. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik. lif>ld kiterjedésben. ben kezflr í-rrlséwek IT. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. Az els csoport a vármegye nyugati részén. hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei. Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben. A völgyek. A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre. melyek jó bort teremnek. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez.helyenként lo 2 méter mély. Az altalaj trachit. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41. melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek. átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli. mel\. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység. melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt. Az árterüli'tekt-ii találliató .szk. Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. monori és nagykátai járásokban található erdségek. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik. gróf Tisza István nagykovácsi.

Kris. kocsányos. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el.387 k. Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. hohhiy. biai. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. holdra terjed. kunszent mi klósi. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott. Az 1879. évi erdtörvény 165. szikes rétegek és helyenként ka\icsos. holdnyi területre tehet. 15. növés tiszta szil ha az altalaj — — . A fenti terület altalaja az allu\áum. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók.Erdészet. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám. E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és . kocsámi:alan. kiskrösi. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. m.000 k.803 k. A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. gödölli s a monori járásban fordul el és 39. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. — .és tzifát. holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. közel 112. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban. leten.312 k. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei. . víz. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók.667 k.320 k. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. . területen. a pomázi. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis.és szélhordta sárga agyag képzdménye. cser és magyar tölgy-fajban található. jól tcnj'észik. holdnyi területet foglal magában. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb. váczi. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. ú. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik. mely buczkák körül zsombékos lápok. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. hol a talajviszonyok megengedik. melyek elég sikeresnek mondhatók. E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák. 20 éves. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el. E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. Hogy a szil a homokos terünémileg nedves. azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését.és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. mely négy fajban. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák). magnézium és sok kálium. holdnyi területen. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok. A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben. Az alföldi homok vegjT tartalma mész.

és 47. vadalma. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el. értelmében. kökény. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. akáez-csemetókkel ültették be. melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak. Er. hólyagfa. fagyai. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek.és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk. hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek. Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k.-cz. hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. E fenyültetések fczélja abban rejlik. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám. bárkinek a tulajdonához tartoznak is. : — .5322 kat. Az 1879. . vadcseresznye. évi XXXI. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. az erdtörvény 5. málna és szeder. sóska cserje. s ezt a budapesti kir. szil. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar. a cserjék közül a som. hold. galagonya. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk.800 k. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek. erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki. de különösen jó szlkarót szolgáltat. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. hold terjedelemben. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. A jüz. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris. nemkülönben a kiskrösi. barkócza. hold kiterjedésben. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . 112 Erdészet. §. Középerdüzemben . vörös és fekete bodza. melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. egyházi testületek és személyeké 19. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i. A nyár. hold.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. . §-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17. bangita. t. hullása gazdagabb.780 k. holdon a gödölli. kezelik. volt úrbéresek tulajdona 98069. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt.. Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak. m. de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. mogyoró. hold. vadkörte. középerd és sarjerd. hold.207*9 kat. a nevezett törvény 2. községi 1736. boróka. Ott. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. hold.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn.034 kat.i«?azdái- kod^. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. mint kincstári 29. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból. erdfelügjelség ellenrzi. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120.456-9. a hárs. és a vadászati sport közkedveltsége. Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90. A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete. monori és ráczkevei járásokban találhatók. helyez. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. 182 kat. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. kir. egyéb közbirtokossági erd 49149. . és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. a vörös gyr. ú. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. hold kiterjedésben. bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és . A legnagyobb véderd a visegrádi m.és nyárfa-állomány jelenleg 67.

és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. évente. kir. nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny. A m. hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek. hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg. gubacs. ezt az üzemmódot felhagyták. — . valamint az 1irbére« közbirtokosságok. E sarjerdket. a mezgazdasági el. Nincs olyan faanyag. t.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. értelmében a budapesti m. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris.088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1. kir. isaszegi. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. U. hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. 6. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-. József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága. szamócza. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. holdnyi tölgyerdt. továbbá hársfavirág. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel. értékesítés. 10. A f — .652 m^ épület-. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része. és kir. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. st még a hulíadékfát és a vágások M. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak). makk. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik. §-ában megkívánt minsítéssel birnak. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága. 4. erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban.nsyarorsi.823 kat. . A gödölli m. hold. kir. vallás. A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el. málna és gombák.és szerszámfa. kisebb ürméteres mennyiségben. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1.056 kor. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. viszik hajón . szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. járási erdgondnokság vette át. 3. azaz 61. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. vadkörte. azaz 146. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. Ezeknek az erdhatóságoknak. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. erdhivatal igazgatásában a babati. kir. 60%-a. 113 kezeltetnek a gödölli. budakeszi. A kisebb községek. 25%-a. Ott.ér el.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. melyet helyben el nem adhatnak. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik. haszon. de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106. galgamácsai. 5.Erdészet.014. kir. Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve. Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. melynek mintegy 15%-a. valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. A 37. — — . A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10. Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége. összesen 244. 7. A csász. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat.352 tömörköbméterrel van felvéve. nagymarosi. évi XIX. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre. számuk 45. 9. 8. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad.ldr. azaz 36. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot.-cz. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága. a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák. melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves.és közteshasználat szokásos.480 kat. vadalma.

orsz. A földmívelésügyi minisztérium 1908. Károk. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek. hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. kemény selejtes 25 3. cser és bükk 15 20.. a nélkül. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. éger dorong 105 . évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be.— 114 Erdészet. hold kiterjedésben. lágy dorongfa 1 2. nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben. — — .és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek.. javítóintézetben berendezett kocsigyár. 0. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik.és rajzszergj'ár. A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség.és köztes használat alkalmazható. a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos. topoly. Épület. — ISO.és égerfák jó árak mellett értékesíthetk. 12—15. szil. a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. ItíO méter hosszúságban. melyben a vadgyümölcsfák. Ott. kir. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól. hárs. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés. Ott. akácz. m- — . melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . feny. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig. melyben a és szerszámfa jó vevre talál. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. fegyintézetben berendezett kosárfonó. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. a ki 1903-ban az 1849. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. minthogy a nyugati részen lev dolomit. 1 drb erdei lócz 0-55— 100. mezgazdasági növényekkel vetik be. A másik vállalat a váezi kir. lágy hasábfa 2 3. : . melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet.872. József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2.20 korona. melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. 53 kat. hogy egyes birtokosok. gyertyán 25 30. szorgalmasan és szakszeren erdsít ének. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a . úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. dombos ültetés. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be. tölgy. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. nemkülihiben a szép fodros juliar.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor. kris. lágy selejtes 150 4. letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. kris. 40. holdat mesterséges úton erdsitettek be. kemény dorong tzifa 3 2. EgA'es lágy lombafajok (fz. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma.és juhar.

melyet 1720-ban Jen kir. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. — 10 km-re 2. melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. a mely esetet jelentettek be. . és kir. erdterületen kívül ültették és tartják fenn. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. — — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér. családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. Az ezeréves Magvarország emlékét . hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. nev . melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. de eddig oly kis mértékben.Erdészet. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól. gyermeké 1 korona. . mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett. 160.és fz-erdkben a czinczérek. Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. do: rongfáé 60 hasított korona. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. a nyár. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. Ezeket azonban városok és falvak közelében. agyagbíin 15 fillér. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. fillér. herczeg emlékére ültettek. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU. Erdben 1 lil. A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. Ott. i 3 korona. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor. kemény épületfáé 1 korona. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. tehát állandó erdei munkások sincsenek. hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. 115 kedések némileg korlátozták. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. A tölgyerdkben a cserebogár. Az 1909. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. de e lopások nem lénj-egesek. hol a munkás mindenkor elég munkát talál. Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. mhasábfáé 80 fillér.

a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. egyesülve. a mit ez a föld ont magából. világvárosnak induló gyöngj'ével. a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának. a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége. . és fiatal .. mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. a magyar föld szívetája Magyarország ékes. . A végtelen mezség. . : lev ertl . szeretetét egyszerre megnyerhették. Hontnak.D" bet Pest vármegj'ének az alakja. szép. . Jász-Nagj'kun-Szolnok. Bács-Bodrog. délnek. Egy roppant nagy . Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét. ennek a megösmerésébl is sejthetik. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel. s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. a ki utána jár. . milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken. a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai. a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig. a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. a vadászat szempontjából is. Nógrádnak emelked erds vidékei. a dombok is eltünedeznek. márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. Budapesttel. . mindenképen. . S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap.. vetésekkel. S lám.y'ónek. st fképen ezt. Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. . . hogy a kik ma élnek. . szszel távozó vándormadár üzengetése. A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság.és szókvárosától kezdve. hallik a tavaszszal érkez. Tolna. Ragyogóan szó szoros az szíve. Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé. : . széljárta rónái mezei virággal ékesek. vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. . ezek a kedves. a korán zsendül füvekkel. hömpölyög a magyarországi vizek királya. VADÁSZAT. aranyszínvé és aranyat érvé. a hol a természetnek sok. . a metynek napragyogásos. a Tiszának a vizét kóstolgatja. Gondolni lehet. a mi számunkra. magyar dombok. a melyek a pásztornépet neveHk. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon. MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. hogy az olyan. jóformán mindent megtalálunk. Csongrád. bár nem modernül értékes. s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke. Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. . a min a magyar. st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek.

Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál. hogy nincsenek más kisebb társaságok. ugyancsak messze . Csak persze. s a min nem változtathatnak. a mi nem alkalmazkodik sem : . mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. hogy Pest vármegye. 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. . Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. hogj' az eredmény még inkább. Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember. mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait. a nagynak. hog\' miigtalanítja a vadat. t. a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek. holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza.. az nem ronthat a lényegen azon. legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád. vasárnapiságot" még a vérbehekre.vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. . az is olyan kényszer igazolja.... a mi .Vadászat. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. : úgynevezett . Van nag}' vadja. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között. beleértve a legjobbakat is.. és nem is értik. . hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. a melyeket Budapest ont magából. Mert a . a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt. (természetesen a vidéken is bségesen vannak. mert jóval kevesebb tagot számlálnak. Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap. háremet keresve. De meg a . mégpedig aránylag a javából. Igaz. Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. sem igazi vadászokra. ha nem is mindenkinek. — — — — munkásban ne essék kár. a mehiiél hálásabbat a tréfás . a bgés évadjában. a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság. szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival. a mikor egy-egy ers bika. . hanem fképen azzal. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt. vadász-társaságok". Gyöngébb nálánál a gödölli. hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi . elvégre közös érdek.ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. Tessék kinézni a . hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki.szórakozásnak a színhelyévé tették. az igazságosnak. meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes . Azzal. (tehát kisebb az érdemök is). i.Mátyás' királynak. a vadászterület okszer kímélése.magaslatán" lenni. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem. hogj. Hozzátehetjük ugyan nyomban.mozik" számára keresve is alig találhatnánk. hivatalhoz. a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . nem állítom. mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik. . képet. a melyek elseje. másrészt pedig az. — földre. Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. ámbár érdekes adatok vannak arra.. . vagy legalább is puskást. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet. a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott... Visegrád . hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak.

— . a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. sehol sem érezte magát otthonosabban. Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: . a hová öt. Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. .stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. a mi és nagylelk védasszonyunk. : h . a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. hosszú idn át. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. hogy elmondhassuk . a hol évrl-évre. már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét. mint amazt.vidékit. Hisz' áldottszív felesége. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. a mikor mindenki. ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. bélyeit . a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete. sajnos. nemcsak üldözi a nemes vadat. Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. Hisz' GödöUt. . : ! .. s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei. Nem kell hozzá borongós . a gödölli is. néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek. hogy ezzel is idekösse. idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. — . mint volt régen látás. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes.S 1 1 Vadászat. Gödöll I. Hisz' a kultúra sok siségét megront. a mi az ember kapzsiságából ered. a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak. a meh'ek között az igazán számottev példány. sok kedves emléke fzi a múltnak. — — . ! . mindig huzamosan tartózkodott. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság. a húszas? A természetben ugrások nincsenek. a Id teheti. s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is. hont is talált benne. hanem még annak is a színe-javát. és minden szép. a királyi ka.Nem úgy van már. legszebb példányait igyekszik elejteni. férfias szórakozása területeképen másrészt. ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. a mi a magányos. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is. szn . Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. a nemzet adta az kirátyának. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . a tizenhatos. nemes. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony. férfias szenvedélyén kívül. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt. koronázási emléknek egwészt. GödöUt még melegebb. mint éppen Gödölln. . a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. ha Ott töltötte. — — : .

hanem a vaddisznó. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. harmadnap. ha királyunk. oly módon. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). a mikor már minden elcsöndesült. . a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. : : . a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. hogy a vadrök egyike. a ki lyunknak Gödölln. egyetlen kisérövel. de szinte másodpercznyi pontossággal. hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. melyek egy része eldorádója minden vadnak. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. ott találta a csalogató kukoriczát. a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. a kik nem a rangjukkal. mért néz le az a vadász minden más vadat. esetleg még a veszély tudatával is. a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért.Vadászat. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. kiválóságukkal szereztek erre érdemet. a golyó-halálba. hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. a hol tudta. : az ers kant. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. a besnyi. A hol annyi a szarvas. s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. hogyan fúj. s mindakett a király zsákmánya volt. Ekkor odavezették arra a pontra. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. : men : . Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni. Késbb azután. : . A rendkívül óvatos vadállat. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. : . mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti. Ilyen. a babathi erd egy olyan részén. a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. ha egyszersmind a vezetje. És ámbár a király. hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott. szimatol. hanem az egyéni vesén . 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira. és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. Legszebb. a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során. a míg végre rászánja magát. a király jöttét megelzleg. tizednap s a nagy kan már tudta.. sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. mégis kijött a maga váltóján s ime. valkói és kisbagi területeken. hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. sötét lény. sr . így volt másnap.a babathi vadkan" történetét azaz. babathi. a vadkan. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta. A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas. a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. . . szentkirálji. a mennyi néhanapján Gödölln volt. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. éppen öreg korára tekintettel. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh. a mikor a füttyszót hallotta. Csuda-e. Rég megírtam én már .

a mely nélkül azután a . azok zsákmánya ne legyen. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll. még pedig sikerrel. A fvadászmester erre jelentette. . hogy a gondozott. a ki vadászik. a hol az erdt iszalag és vadkomló. a félhegyek. a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. Ezért pechg ne érje meUözés. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. de azután éppen ezek következtében buja területen. nagyszer szarvasállomány tenyészik. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. hogy csak az a vadász.120 Vadászat. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. A gógai. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. . tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban. a kik azt hiszik. de még ennél is többet. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. már legalább délfelé. mint vadirtó-szövetkezet. Bogyiszló mellett. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. szép tájékkal szórakoztatják a vadászt. rezéti. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A .) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. mert az orvvadászt felmentették. nem is oly régen. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. addig a vármegye legdéhbb részén. valamint vadszeder indája veri föl. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált. a hová könnyen átmehetett. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. de annál szívesebben veszik. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. Eg. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. Hogy így van és így lehet. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. vagy nem akarják érteni.. a király egyenes i'endelkezésére. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. gemenczi. a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. A bikák agancsa kilencz. : . és nem értik. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. mint gödöUi lakost ért a szerencse. hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. A mikor egyszer. a kit. azt egy. (Okulására azoknak. a kalocsai érsekség erdségeiben. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd. Egyetlen szezon elég volt arra. az 6 pompás vadászterületén. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. Itt. hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. : Alföldi vadászat. ápolt. még pechg kizsigerelt állapotban. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. Ilyenkor szokott az történni. hogy az igazi vadász az.

a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták. Néhol óriás törzs. a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával. áldozattal. hogy repes az ember szíve. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. részesüljön. . mint neki. másfélméteres átmérj sfák. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. Amott a szálerd hatalmas sudarfái. mint kitn vadász úgyis. Az albiciUa is. . az égi mezség azúrjáig. már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. Itt egy sürü vágás. milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség. itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között. Fáczánt olyan helyeken is talábii már. Fónagy József. mint a Szeret a . Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. a mehmek olyan kiváló a liíre. Az úgj'ncvozett maiátok. csigavonalban száll fölfelé. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. ha megösmeri az értékét. . De ember legyen. minden értelemben úgyis. fz de az is lehet. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. minnek látszik. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. és nyár. Mindenütt. amilj'jók an"a. Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája.Vadászat. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak.hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. bármerre tekintünk. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. a fehérfarkú ölyv's. A telepít megérdemli. tudással. a ki fáradsággal. kisvadja bven van. a melv maga is egy kis ország. (Hacsak a szer. sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem. A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között. Pedig ezrével van betelepítve. a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel. a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak. . A tájék alföldi. . s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. . De ez félakkora. — — . szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. meg a szépségeit. a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. . (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. hanem a vaddisznó is. min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. elsrangú terület alakulás arra. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. a buteo ferox. A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. a magyar vadászok egják legjobbja ez. hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. a mely ki tudja. nem tollas. és mégis változatosan érdekes. . . Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld. hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben . a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. amag\'ar sasfélék legszebbje. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá. . . a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára. st tölgy is. Nagyvadja.ra. fölséges lendülésére. Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. föl a felhkig. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. ha oda kirándultak. hogy megneveztessék. a min az albiciUa. a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. a déli határ mentén.

. hogy megtanulja. . holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. a látnivalókban gazdag tájék. Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. a hová a mocsári sneffek csalogatnak.. magára van azalatt és akár el is téved. ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. a . min az éjjeli gém a nádlakók. Azután a gémek A telep>esek. még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. megtelik szre és még inkább tava. a mit más szem. : n . ebben otthonos ember megkülönböztetését. látja. a kis zsemlyeszín. .dafila acuta''. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja. Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. ezer más foglalja el. a szárcsát.. Kecskemét és Fülöp. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér.orvvadászüzlot" miatt ncin. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben. a köncsögi. még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. érten. meg a szabadszállási. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is. A fülöpszállási . Ott. mert hisz nem ér rá. a riska. a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut. a vörösfej kis czigánykacsát. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként. meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat. voltak hajdanta a nagy nádasok.Balázs". tocsogós laposok. szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. hóolvadás után. Mert ez itt a viszonylagos végtelenség. de még akad. ott lakó. Közben a laposok tocsogói felé haladok. . ha elég nedvessége van a talajnak. . Meglátom a nagy vetéstáblában április táján.'^znt. S ezek a nádasok és a vele összefügg erek. . 1'2'2 Vadii. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. meg a zúgó erd beszéde. de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó. ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon. a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. A kecske. ennek legjobb pajtását. De itt a magyar alföldi rónaságon. a kecskeméti végtelenségen. mint folyómenti ingovány is jelentkeznek. . hogy térdig se látszom ki belle..) Azután következik a nauy rónák végtelen világa. ! . a bugaezi pusztákon ha a f. arra Czegléd. . A vörös bíborgémek.szra. a mikor már homály borul az égre. a jakabszállási. arra ALsódabason túl. például a újra lebukjék Itt : . Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. A pusztai juhász minden bárányról tudja. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. mint vadász. min a bölömbika. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. a melyekbl ma már csak mutatónak akad. Báes-Bodrog vármegyéig. a matkói. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság. ha közéje kerülök. és megösmerem. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . hogy azután : : : . Apni siAr- felett virágzó . a szörnyetegalakú sziklatömbök. a nagy szürkegémek. az orgoványi. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. s mégsem tévesztem el azt a pontot. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát. . Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. a távoliján kékl hegyláncz. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. Némely esztendben. I . megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. a melyek néhol. Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble.

123 Tápió vonalán. a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. A szépszavú polimadár máig is megmaradt. élvezett" és legjobban élvez akkor. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. Csuda-e. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. : . bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . Csak kócsag nincsen már Pe. sok helytt átgázolhat rajta az ember. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. Most többnyire száraz a szikestavak medre. annál jobb. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. onnan pedig vissza. legföljebb magasszáru. a mocsári szalonkát. de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. Végre is. Vadabb a darunál is. Verfényes április ragyogásában. A szüzfehér kócsag elment. hogy tovább siessen. meghajtatni. mindig virtus. szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a. vadászni. mulatni" velk. a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. a kardcsrü madár. s aztán megy. Túzokja. Sokkalta szebben. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki.st vármegyében seholsem. hogy csak nagyszombatra. ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. meg tücsköt falatozni. a hogj' a bibicz szokta. ez az embergylöl két ellentétes szépség. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. a mely már nem ér rá. a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. . a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. a mely t'zed-huszadmagával bü. A túzok a nagy puszták madara. akár egj' pár gj'erekkel is. de legalább . és hallani szszel.Vadászat. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének. a smaragdos rónán. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. óvatos madár ehát ingerel bennünket. Hanem a másik kett: az a fmédium. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára. Szép sötétbarna foltos. A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért. Minél vadabbak. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. ! : : A . Vagy megázik. a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. úgy dürrög. Valamikor a tetétleni síkon.szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is. sok volt a kanalas gém az áradások után. az egész nagyhetet végig vadászták. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá. letarolt rónákon. a síró bibiczczel eg\'ütt. húsvét hetében. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. Hallani tavaszszal. a böddi nádas mocsár környékén. ellenijén gyönyör látvány tava. (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. de épp oly árulóan. szöcskézni járnak.sznak. Az árvizek múltával eltntek. de még inkább tacskó-ebekkel. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. vagy elázik. Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz. meg a fekete gólya. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. .r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. ügyes vadászok. a hova — . vadász szinte sajnálja lni.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. ilvenkor. mint a pulyka és nagj'okat dobbant. alföldi vadá. : . egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni.. Nyúl. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. Veszi a puskáját. ha a patron megmarad a végén.. Legalább sokáig lehet .szkélkedik leereszti a szárnyát. a melyet igazán nincs miért lni. elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik. szétteríti a farkát. A kócsag vadmadár.

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

Kistarcsa. Weisz Manfréd órczárú. 50 lóers gép. é. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. és kir. t. t. 12 munkás.t. 18 lóers gép. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. Ifj.és késmüárúgj^ára Újpest. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. 40 mimkás. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert.Jt. 6 lóers gép. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van. és Fiai ráspulykészítése Csepel. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. 30 munkás. kir. 130 munkás. Phoebus villamos vállalat r. 7 lóers gép. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. 2. 30 munkás. 3 lóers gép. t. Egyesült izzólámpa és villamossági r. 2 lóers gép.ós tölténygyára Csepel.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. Máv. 1600 mimkás. t. legnagyobb az egész országban. Rözner J. 6 lóers gép. Budaörsön.és gépjavító mhelye Apostag. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. áramfejlesztje Kalocsa. 31 munkás. 10 lóers gép. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát. 1 10 munkás. M. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. liitelügy és forgalom. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. 3 munkás.t. Nagykrösön. 4 munkás. Kispesten.és aczélöntvénygj'ára Újpest. Kispest. 18 lóers gép. Ui munkás. áramfejlesztje Erzsébetfalva. benzinmotor. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll. Ezt a téglát. Budafoki villamossági r. t. 770 lóers gép. 6 lóers gép. k. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz. 28 munkás. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest. 3 munkás. 3 mvmkás. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. Vadász és Schwarcz gép. 300 lóers gép. 4 munkás. gázmoto-. Nicholson gépgyár r. 3 munkás. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. 3 munkás. és kir. Kiskunhalas. Kecskemét törv. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat. Kecskeméten. 100 lóers gép. 3 lóers gép. 3000 munkás. Topics V. 11 munkás. Els magyar kötgépgyár r. 3 lóers gép. fedcserepet. Kalocsai villamos r. 500 lóers gép. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. Erzsébetfalva. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. 27 munkás. 50 lóers gép. Budapest-budafoki h.és írószergyára Gizcllatelep. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. gépek. Budafokon és Újpesten két-két. 850 lóers gép. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. áramfejlesztje Bitdafok. 70 munkás. 1. 135 gyára Soltvadkert. légszeszmérgyára Erzsébetfalva.-t. 200 munkás. 198 lóers gép. Újpesten. nyugati részen gztéglagyárat is. 630 munkás. áramfejlesztje Soroksár. Gép. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. 180 mimkás.50 munkás. lóers gép. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- .és vasulfelszerelési gyár r. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. é. 13 lóers gép. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. 4 lóers gép. Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. 180 lóers gép. 24 munkás. Egyesült Villamossági és gépgyár r. kir. Országh Sándor és Fia cs. 7 mimkás. 2300 mimkás. 6 lóers gép. 40 lóers gép. 6 lóers gép 20 munkás. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. 12 mimkás. 15 munkás. 20 lóers gép. 350 lóers gép. 12 lóers gép. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró .és gépmhelye Erzsébeti alva.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. Újpest. 7 munkás. Magyar épit r.és szerszámgyár r. 15 mimkás. t. kereskedelem. 30 munkás. A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra. 200 munkás. 30 mimkás. 75 lóers gép. 8 lóers gép. 16 munkás.Ton) Üll. Korányi Miksa szerszám. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz. M. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. Gödölln. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. 30 mimkás. Kispest. 16 munkás. Budapest-vidéki villamos r. Vácz r. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest. Halasi villamos világitási r. 34 munkás. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. 41 mimkás. 7 munkás. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. 7 mimkás. 50 lóers gép. Erzsébet falván. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok. udv. czement lapokat mészhomokkövet termelnek. t. Zaorál János borotva. Reszel. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. 16 lóers gép. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. hat. Kispesten és Kecskeméten. 10 munkás. 362 lóers gép. Újpest. áramfejlesztje Újpest. 7 munkás. 3 mimkás. 5 lóers gép. t. 1600 lóers gép.500 lóers gép. Budapest-\-idéki inllamos r.' Ipar. Kiskunhalason. t. hajógyára Újpest 30 lóers gép. 5 lóers gép. Kalocsán. 210 lóers gép. a mely kiválóan alkalmas építkezésre. 70 lóers gép. Rigler József Ede raj^. 200 lóers gép. 120 munkás. 8 lóers gép. Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. 164 lóers gép.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. t. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). Kecskeméti gazdasági gépgyár r. Elster S. 10 mvmkás. Budapest-szenílörinczi h. t. 200 lóers gép. 120 munkás. mkövet. Laczkovics J. hajó. 160 mimkás. Kecskemét. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. kocsigyára Vácz. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. t.

Egyesült göztéqlagyár r. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. 80 lóers gép. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz.Borosjenó.t t6g\a. Huttera Márton téglagyára Páty. 48 lóers gép. fia) Visegrád. 45 lóers gép. Els6 czeglédi téglagjár r.136 Ipar. A vármegyében fa. 40 munkás. 1 lóers gép.és czementlapgj-ára Szódrákoa. 50 munkás. 61 munkás. 54 munkás. tégla. 30 lóers gép. a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. 75 lóers gép. Schwartz Adolf téglagj-ára. parkéta. Czegléd. 28 lóers gép.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. 25 munkás. 38 raunkiis. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak. 15 munkás. A vármegyében k-. kereskediéin. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. t. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. 100 munkás. 13 munkás. gztéglagyára Kecskemét.) Visegrád.sztalosárú. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. Visegrád ós Dunabogdány. Egyesült gztéglagyár x. 200 munkás. 100 munkás.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. 80 lóers gép. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora. A bognár. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva. 60 munkás. sz. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász. agyag. János dr. Nagykörös. \Kt m\\n\iás. Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. Naxos csiszolóárúgyár r. 88 mimkás. 49 munkás. Különös elnye. 30 munkái ós II. kir. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. 100 munkás. 27 mvmkás. Aszód. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás. t. 22 munkás. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-. Egenhofer. kincstári kbányakozelség. 33 miinkás.^iiot ilállítani. Lipták dr. t. Budapest-vidéki köszénbánya r. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. Pilis. t. Újpesten kefefát. 4 munkás. 80 munkás. 150 munkás. 10 munkád. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh. 6 lóers gép. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. Flock-Reyhersberg H. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. 10 lóers gép. téglagj-ára. 83 munkás. Özv. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. t. Zsoldos János téglagjára Visegrád.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. Téglagyár és keresk. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl. agyagkályha. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. 7 munkás. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . mint a legjobb ag5^agtégláé. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. 300 munkás. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi. 230 lóorös gép. Iti munkás. kaptafát. )50 mimkás. t. hitelügy ós forgalom. Budafok. 280 munkás. Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r. Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer. r. t. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. t. 40 lóers gép. Halasi mészhomokk és téglagyár r. lovag szdrákosi és gödi tégla. 125 lóers gép.a.és bútorgyártással. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány. 105 lóers gép. 80 lóers gép.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. téglagyára Pestszentlrincz. 2 lóers gép. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r. téglagyára Solymár. 26 munkás. Pálóczi Horváth István mészhomokk-.. ban. 43 munkás. 29 munkás. 1570 lóers gép. II munkás.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott. Molenda. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. (a budapestivel együtt). 3500 munkás. 30 munkás. E tégla teljesen fagj'álló. föld-. és Társa téglagyára Sükösd. 10 lóers gép. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K. 120 munkás. 300 lóers gép.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j. Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta. a melyek a. 18 mimkás. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. Pestszentlrincz. téglagyára Nagykoros. 14 lóers gép. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. t. Újlaki tégla. 18 munkás. sz. Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat. Kiskunhalas. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár. 40 munkás. 20 inunkás. Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. 86 munkás.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. M. Pestszentlrincz. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. tégla. fként Újpesten és Erzsébetfalván.és fedél cserópgyára Örkény. t. és Társa vasbetongyára. 4 lóers gép. téglag\ára Vácz. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. Ilyen mé.és mészéget r. 33 munkás. Visegrád.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. 45 munkás.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos.Borosjenó. t. Oberlander és Weisz I. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. téglagyára Kecskemét.

15 lóers gép. 10 lóers gép. pamut készítéssel és gyapjúmosással. A : 700 lóers gép. Juhász. 20 mimkás. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. Ifj. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok. kir. 10 lóers gép. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. 12 lóers gép. t. kádártelepe Kispest. 14 mimká. Klikar Adolf els magyar faszerszám. Kispest. 5 munkás. 4 munkás. 44 munkás. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. 4 lóers gép.és kenderipar r. 6 munkás. 25 munkiis. 4 munkás. 14 lóers gép. 1200 munkás. Vukovics asztalosmunkák gyára r. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. 4 lóers gép. Pestszentíörincz. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. 16 lóers gép. Egész sereg nagyobb Fonás. t. Grosz és Ooldmann magyar fa. gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. t. 1000 munkás. 15 munkás. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. 80 lóers gép. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. villamos és gzüzem. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. 50 munkás. 3 munkás. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva. 50 lóers gép. 40 lóers gép. 40 munkás.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. 30 munkás. 7 lóers gép. t/jpe«<. Kis. PestszenÜörincz. 8 lóers gép. 25 lóers gép. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. 80 mimkás. Hold András kaptafa. Budaörs. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok. 80 mimkás. 15 munkás. 15 munkás. 188 mimkás. t. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz. M. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. 20 lóers gép. 2 lóers gép. Szentlörinczi parkétagjár r. 7 lóers ^ép. Erzsébetfalva. ipartelep foglalkozik kenderfonással.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu. 8 lóers gép.sámfakészítése Újpest. 25 lóers gép.és . Meckl Frigyes dongafagyára Budafok. 15 háziiparos. 7 munkás.övöis\io\a Gödöll. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. 350 lóers gép. ö lóers gép. 6 lóers gep. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. 14 munkás. 253 lóers gép. 300 lóers gép. 4 munkás. 6 lóers gép. gzüzem. 8 lóers gép. Gödölli sz. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. 24 mimkás. 9 munkás. Müller József butorg\ára Újpest. 4 lóers gép. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. 24 munkás. Kovács István müszövése Kecskemét. 350 munkás. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. 8 munkás. Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. Némedy Béla asztalossága Aszód. fonáKestéssel. . Wolfner kíus. Kruck József asztalossága. Ugyanitt hatalmas brárú-. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. 12 munkás. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. Bripar. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. Weisz Adolf brgyára Újpest. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály.*. 150 lóers gép. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. 20 munkás.és faártig\ilra Újpest. 40 munkás. 150 munkás. Laczkó Jlihály (iO mimkás. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. Wolfner GjTJla és Társa br. 32 munkás. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest. 4 munkás. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr. 17 munkás. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa. t. t3 lóers gép. 20 lóers gép. 120 munkás. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa. 150 munkás. 20 munkás. 20 mimká-s. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. 320 munkás.s gép. szr. Princz Antal kefefagyára Újpest. 400 munka-^. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota. fehérítéssel. pamut szövgyára Pestszentíörincz.és szövgyár Vúcz. Plesch H. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. fémtisztító szövetgyára Budafok. 1500 lóers gép. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. 800 munkis. Zwick A. lóers gép. 3 munkás. 15 lóers gép. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva.Ipar. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. 5 lóers gép. sörte-. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. 17 lóers gép. 380 lóers gép. 40 munl-ás. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. 16 lóers gép. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. 20 munkás. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. 36 munkás. Juta. 7 lóers gép. 10 munkás. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. 8 lóers gép. //eZ/e . 50 lóers gép. pesti textilgyár r. és Fia hordógyára Soroksár. 14 lóers gép. 50 mimkás. Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. Magyar pamut-tpar r. 50 munkás. Van még jutagyár. t. gépszíj. 8 lóers gép.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. 10 munkás. 20 munkás. 240 lóers gép 260 munkás. 730 lóers gép. 1300 munkás. 20 munkás. jonó. 150 lóerö. 25 lóers gép. kereskedelem. 10 lóers gép. 10 mimkás. Löwinger József els magjar aranyozó. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. 60 munEls magyar fonó. Virág Apró Józ. 15 m_ : : A br. 100 munkás. 8 munkás.sef müszövése Kecskemét. 4 munkás. 6 lóers gép. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva. Schreiber és Maurer szöv. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa.és butorárúgyára Vúcz. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. 10 lóers gép. 15 munkás. 10 munkás.és hadfölszerelési gyár is van. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. 12 lóers gép.ós kötgyára Erzsébetfalva. selyemfonás el van maradva. Az egész vármegj'ében a br-. 27 munkás. 20 munkás. Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz.

Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. miuikás. Váczon keztyügyárat találunk.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. 6 mimkás. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. A könyvkötszáma csekély. 2 munkás. alföldi papirszopóka. '2 lóers gép. munkás. 9 munkás. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs. Vannak nagy ezipgyárak. Braun és Davidovics és hentesipar megyében. 100 munkás. 35 munkás. Czuba-Durozier és Társa cs. és gzmalma Taksony. 135 lóers gép. finomítója. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. konyak. udv. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. Gschu-indt-{é\e gyár r. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. a czipész. ti munkás. 2 lóers gép. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. Pálóczi Horváth István szeszgyára. kereskedelem. 10 lóers gép. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14.szVicsipartelepe Kecskemét. 8 munkás.AJexin" zsírmüvek gjára Budafok. 3ü0 inunkiVs. 50 lóers gép. 300 munkás. konyak. 10 lóers gép. Emmerling Adolf tzijáték. 8 munkás. 100 munkás. Papir-ipar.és szcsipartelep. 12 lóers gép. . Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. 3 lóers gép. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. Rigó István szódavízgjára Czegléd. : A FarUu. Nemes L.. Sonnenschein E.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék. Ezek közül a malomiparra 1939. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén. Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. 36 lóers gép. 40 munkás. 8 lóers gép. 3 mimkás. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva.és konzervgyárat is. Els alföldi konyakgyár T. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. (linner Béla szikvízgyára Alpár. t. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. és kir. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. Frangois Lajos és Társa cs.'!ii miuikás. 12 muulcás. Kecskemét. udv. 16 mimkás. 416 munkás. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. 10 munkás. udv.. 3 lóers gép. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. 15 munkás. 7 lóers gép. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. 14 munkás. Találunk szalámi. és kir. Márton cs. 5 mimkás. Orünherger M. A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. Kecskeméti jéggyár r. margaringyára Erzsébetfalva. 3 lóers gép. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar. 3 munkás. 8 munkás.é]i. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. likr. 60 munkás. 5 munkás. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. szivarkahüvely. 16 lóers gép. Rankov Józsof . Ocskó Ádám . szállítók pezsgborgyára Budafok. A szeszipar különféle ágai. 24 munkás. t. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. 10 munkás. 25 munkás. Hölle J. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. t. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. a statisztika adatai szerint. 8 munkás. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. 240 lóers gép. 3 lóers gép. lampion. pálinkafzje és gzmalma Örkény. t.364 lakost foglalkoztatott. rum. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva. 9 munkás. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. 2 lóers gép. t. 30 lóers gép. Puchle András szikvízgjára Soroksár. Özv. 65 mimkás. 36 lóers gép. a pálinka. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. Kiváló az egyenruiiakészítö. 6 munkás. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. Reisz D. Özv. 8 mimkás. Budafok. 50 mimkás. Az élelmezési és élvezeti ipar.\dria" czipöpyára Zsámbék.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. 2 lóers gép. : Élelmezési ipar. és Társa . 10 háziiparos. \-illamns üzem. 80 mimkás. 20 lóers gép. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . 3 lóers gép.138 Ipar. 4 miuikás. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. és Fiai szikvízgj-ára Újpest. mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. 15 munkás. De valamennyinél nagyobb a malomipar. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. 24 munkás. és kir. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. Lampionok. Macourek Lajos szeszgjára Üll. 24 lóers gép. 3 munkás. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs. szállítók franczia konyakgyára Budafok. 750 lóers gép. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is. fáklya. 4 lóers f. a hentes. 75 lóers gép. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös. Kecskemét. 6 lóers gép. 7 munkás. Kecskemét. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest. vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. hitelügy ós forgalom. 30 munkás. Kobrák czipnpyár Vúcz.. 8 munkás. 11 munkás. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. 3 lóers gép. 30 lóers gép. Schmidl dr. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa. Els kecskeméti konzervgyár r.

A Magyar Pamutipar 3. — .139 1. gyártelepe Újpesten. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten. A Wollner-féle vasgyár l'jpesten.-t. r. 2.

léO '**^. ' ! " Jr 1.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. gyétr Újpesten. aczélöntvény- . — — ^2. A Löw^-féle faipari gyár Újpesten. 3. A A hazai kovácsolliató vas.

Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). Miskolczi Testvéreké. 24 lóers. 4 munkás. 25 lóers. : : : — : ( . lóers. 90 lóers. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé. A járásokban. 20 lóers. Stehr Jánosnéé. 8 lóers. 150 lóers. 50 lóers. és Társáé. 39 lóers. Weszely Dezsé (daráló). Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. 4 munkás. 40 lóers. 60 lóers. Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. Farkas Eleké. Ókécske : Ókécskei gzmalom r. 6 munkás. Sámuelé. 30 lóers. 35 lóers. 6 mimkás. Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). 13 munkás. 6 nninkás. 2 munkás. t. 4 munkás. Czeglédi gzmalom r. 30 munkás. 50 lóers. (leégett). 8 munkás. 16 lóers. Novak Júuosé. Józsefé. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers. 50 lóers. 15 lóers. 7 munkás. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. 3 mmikás. 27 munkás. Ifj. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). 7 mimkás. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. nem gzüzemiíek megjelölésével. 4 mimkás. 14 munkás. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané. Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). 2 miuikás. 85 lóers. (KoUárszL. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. Báró Harkányi Frigjesé. 3 munkás. 3 munkás. 4 munkás. 20 lóers. r. 4 munkás. Tápiögyörgye B. Kiskunfélegyházi II. 350 lóers. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. 3 mimkás. Biai járáS (daráló) 10 lóers. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. Gubacsi István (motoros) 8 lóers. Kakiics : K. 7 munkás. nt ers. /zsdí. 70 lóers. Czeplédi gazdasági gzmalom r. tí munkás. 3 munkás. Vantulek Pálé. 40 lóers. 6 munkás. Gyón : Staudinger Lipóté. 25 lóers. lóers. 65 munkás. 80 lóers. 4 munkás. Kálmáné (benzin). Szaitz Gáboré. Vjszász 80 lóers. 25 lóers. Ifj. Gomba : Szemére Hubáé (daráló). 2 munkás. 8 lóers. és Fiáé. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. Gubányi Mnéé. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. i I • : — — : : — — : — : — — . 5 nnmkás. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. 350 Györgyé. t. 6 munkás. 100 lóers. Keczel : Fischl Móré. 1 munkás. t. t.. 5 munkás. 102 lóers. Diószegi Gáboré (daráló). 25 lóers. 8 munkás. t. Pilis : Özv. t.) 80 lóers. t. (szívógázmotoros). 10 lóers. 4 mmikás. 2 mimkás. Özv. 4 munkás. 5 munkás. 50 lóers. 120 lóers. Imréé (villamos daráló). 40 lóers. 300 lóers. . 1 munkás. 17 lóers. 9 munkás. Kiskrösi járás Császártöltés. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. Iklad : Kuzma Ferenezé. 12 lóers. 40 lóers. Özv. 10 lóers. József" gzmalom r. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. 100 lóers. 6 munkás. 85 lóers. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. Tápiószele : Barta Kristófé. 3 munkás. 1 munkás. Szakái Istváné (benzin). 9 munkás. Kovács Gáboré. a következ malmok állanak fönn városokban. 11 munkás. 20 lóers. Holló Istváné. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. 25 lóers. Üll Geley József . 75 kás. Pintér Ferenezé. 30 lóers. 4 munkás. 3 munkás. 9 mimkás. Schwartz Samué. 20 lóers. 50 lóers. 30 lóers. Duna\ddéki gzm. 100 lóers. Sükösd : Siptór Jánosé. Nagykáta : Filka Ferenezé. 4 mimkás. 10 munkás. Ócsa : Mercz Antalé. Túrák J. 46 lóers. 90 lóers. 65 lóers. 64 lóers.Mezgazdasági. egyesült gzmalom r. Hajós : Stareck Károly és Társáé. t. Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). 2 munkás. 30 lóers. 8 lóers.Cornélia" gzmalma. Solt : György Józsefé. 9 munká. ipar r. Oregcsert : Gatter Jánosé. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. Molnár Imréé. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. 8 lóers. hitelügy és forgalom. Váczszentlászló : Borbás József néé. 7 munkás. Körösi Antalé. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. 25 lóers. t. 100 munkás. Kocsér : Ifj. Gyömró : Gyönircy Aurélé. 60 lóers. Kálmán Istváné. 42 lóers. 240 lóers. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. 120 lóers. Szilágyi S. 30 lóers. Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. 2 munkás. 3 munkás. 7 munkás. Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. gzmalma. Kecskeméti . 5 mimkás. 18 lóers.s. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. 2 mimkás. 7 mimkás. Hirn Sámuelé. 50 lóers. 30 lóers. 4 mimkás. Gyalog Jánosé (daráló). 30 lóers. 30 lóers. Rádapuszta : Forster Kálmáné. t. 1 munkás. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). Kovács B. 40 lóers. S. 7 mimkás. Verség : Deutsch J. 16 mimkás. 12 munkás. 4 munkás. Tápiósüiy : Cseri .. t. A A vármegyében. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. 100 lóers. 3 mvinkás. 40 ló<<rs. 50 lóers. 4 munkás. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. t. 203 lóers. 10 munkás. Schwartz Móré. malma. Kovács Gézáé. Sertóshízlaló 30 22 munkás. 6 munkás. Farkas Mihályé. t. 2 mimkás. 4 munkás. 200 lóers. 20 lóers. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. 15 lóers. 6 munkás. 13 munkás. 7 munkás. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. 100 lóers. 5 munkás. 35 munkás. Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. t. Krigovszky Jánosé. 20 lóers. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. 8 munkás. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers.50 lóers. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. t. Farkas Elek „Árpád" gzmalma. 8 munkás. 3 munkás. Nemesik Gusztávé. Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. 3 munkás. 14 munkás.. Hunnia gzmalom r. — — : : . 40 lóers. 4 munkás. 40 lóers. 10 mimkás. Szentkirályi Tóth Sámuelé. t. Walter Lörinczé. 7 munkás. 30 lóers. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. 50 lóers. Miske : Miskei gzmalom. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. 9 munkás. 70 lóers. Vén Testvéreké. 1 mimkás. 3 lóers. 7 munkás. Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. 50 lóers. malom és gzfürd r. Szakmar : Szabó Jánosé. 45 lóers.. 3 munkás. 1 munkás. 120 m\mkás. Zagyvarékás : Glück Salamoné. 60 lóers. 30 lóers. 60 lóers. 4 munkás.-néé. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. Skultóti János és Istváné. Vér Jánosé. kereskedelem. B. t. t. Zsámbok : Varga Istváné. Czegléd : B. Szüle Lajos két malma. 9 munkás. 141 dolgozó telep© Szeremle. 30 lóers. Hunyadi F. 3 munkás. 2 munkás.: Walter József és Társáé. Kook r. 18 mmikás. Ili munkás. 4 munkás. Vladár Károlyé. KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers. 21 mimkás.Ipar. 4 munkás. Kliirer Ferenezé (motoros). Boldog : Bakorik Károlyé. Bátya : Vojnits Gergelyé. 70 lóers. 7 munkás. 7 munkás. 6 munkás. kereskedelmi. 6 lóers. 1 munkás. 3 munkás. 95 munkás. Törtei )r -x wffy Emilé. 6 mimkás. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. Özv. Kiskörös : Guttmann M.Andrásé (motoros) 20 lóers. 100 lóers. 18 munkás. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). 2 mvmkás. t. 111 lóers gép. Lajosmizse : Buday Péteré. Thorma Károly szikvírgyára Izsák. 50 lóers. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). Túra : Dóra Istváné. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. malma. 5 munkás. Nagykátai járás Káka : Ifj. Szántba Pálé. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. t. Kmeth Bené (benzin). a : — — — — — munkás. 12 munkás. Halasi gazdasági gzmalom. 3 miuikás. 16 lóers. 4 munkis. 10 munkás. Törteli Testvéreké. 3 munkás.

10 munkás. (üzemen ki\Kil. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. Fát : Nagy Lajosé. 28 lóers gép. Újpest. 2 munkás. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. 6 lóers gép. 50 mimkás. Van egy szentképkészít ipartelep is. 250 lóers. 4 munkás. 20 lóers gép.olé (twnzin) 20 lóers.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. 75 lóers gép. 2. Winlemitz Gyula szappan. Schmiedl Márk szappangyára Vácz. kir. 14 lóers. ós G. 16 munkás. fogkrémet. Lorilleux Ch. liitolügy ós forgalom. olaj. 8 munkás. 80 lóers gép. Van számos keményít-. és Társa betéti társaság festékgyára . 20 lóers gép. Ilits Kornél lakk-. szájvizet. Iti muuki'us. vazelint. lóers. 37 lóers. ti miuikáí. 500 mvmkás. különféle fénymázakat. Liva Józsefé. Sándori és Trencséni .) I. ós Jánosé. 70 lóers gzgép. Pestszentlrincz. Krayer Ede és Társa festék-. 32 lóers gép. 20 mimkás.ós kátránygj'ára Kispest. 25 munkás. 2 munkás. 7 munkás. 2 m\mkás. 7 lóers gép. : lóers gép. 100 lóers gép. 450 munkás. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. Olajipar társaság Rákospalota. kátrányt. TápiöszenI marton : Itj. Tápiószccsó : Potárv F. 12 lóers. a hol nyomda és fényképész ne volna. Móczár Gyula festékgyára Solymár. Soroksár. Oalgamácsa : Schott Nándoré. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. 15 mvmkás. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. 9 lóers gép. Alig van jelentsebb helység. és Murányi vegyészeti gyára Újpest. Rákospalota: Huszár Lajosé. 8 mimkás. 30 lóers gép. t. zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest. ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl. t. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. 58 munkás. 35 lóers.\midon" keményítgyár Taifcson!/. 100 munkás. Halfer József festékgyára Budakeszi. 12 lóers.Bwcío/ofc. mosóport. 2 munkás. . Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva.. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. Újpest. 14 munkás. A városokban több is van mindegyikbl. 4 lóers gép. vogj'i termékek. 18 lóorös. 3 lóers gép."> »i — . Ráczkevc : Gnczy Miliályó. 100 m>mkás. A vegyi gyárak aszfaltot. 40 lóers gép. Pánd : Baratiyi István ós nejóó. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. gyümölcszamatot. Nagy jelentség a festékgj^ártás is. !í munkás. Tóalmás : Piffkó Jánosé. 16 lóorös gép.'elyé (daráló). A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral. 5 m. P/coí-f. 15 munkás. 20 munkás. 45 lóers. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. Budafok. 100 lóers gép. 4 munktis. építési kedv nagy. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. Magyar Itigkgyár Kispest. 40 mimkás.s vazelinmüvek r. 80 munliás. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. egyéb iparágak rovására. A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik. 4 munkás. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers. Els pesti íptídt'um. Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó. 100 munkás. Ezek közül . Cséry-féle szemétfeldolgozó r. 1 10 lóers gép. 3 lóers benzinmotor.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. Soroksár : Ledofszky Gézáé. !l munkás. 48 miuikás. 7 miinki'is.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. 3 munkás. miinkiW. 7 lóers gép. 16 lóers gép. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. 138 munkás. festék. 7 munkás. eszencziák. 120 munkás. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva.30 lóorös. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers. Hoffmann Ignáczé. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé. Ifj. 2 inunliMs.. t.és pipereszappant. illatszert. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers.') munkás. Olaj. 120 lóers gép. 180 lóers gép. Burján Pálé (benzin). 35 munkás. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. 250 raimkás. 8 munkás. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. Újpest. 40 lóers. (lipiizin). Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk . Biehn János aszfalt. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése. Tápióbhsle : Bátori Voiio/. 280 lóers gép. 30 lóers. 6 lóers gép.és szódagy. 40 lóorös. ii lóiTs. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. t. 260 munkás. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok. 1 m\inkiís. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100. Keleti dr.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja. 120 munkás. Özv. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. 150 munkás. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát. 15 lóers. 45 Épltfl-ipar. Erzsébet falván. 6 munkás. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva. koreskodolom. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. 2(1 lóorös. 40 munkás. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest. 4 munkás. Wolf Vilmosnó szappanfzje. ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. 4 mimkás. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz. Tököl : Kudi Ger. 4 numkás. Gyufagyárakat Budafokon. 10 munkás.. 60 munkás. 12 lóers gép. Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják. szódát és lúgkövet termelnek. 120 munkás. Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. 12 lóers. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n. tetemes részét a A k- és m- . Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. Tiirák Jánosó. kencze. Marljm L.142 Ipar. 55 lóers gép. Szódi Móré. Horváth Józsefé. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. 14 lóers gép. M. . .és mázgyára Újpest. mtmkás. Reiaz Frigj'es dr.

Els nfgyalföldi hirlapkifdó. Foton 1. H. K. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda. £«n«sením»fc/<ís Özv. í( miinkíls. 10. . 97 tag.480 korona órtéklien. míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. Újpesti munkásotthonszövetkezet. t. Ráczkevén 1. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. hitelügy és forgalom. Irsán 1. 50 tag. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú. még pedig nemcsak az ország határain btlül. 73. értékben. Az 1898. Alakult I8íl9-ben 798 tag. 60 üzletrész. H< rváth Gyula. K. értékben. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. tagja. 104. kir. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. értékben. Izsákon 2. Czegléden 5. mint az O. tagja. Erzsébet falva : ilártonfi L. Ókécskén 1. 31. Kunszentmiklóson 2. 5 mimktis. Kerekegyházán I. nemcsak a városokban. A vendégls-. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete. plal^uit H'OO-b. hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett. 9 mvinkiis. Váczon 3. Bors Károlyné. tagja. 4 munkás. K. nuinkás Sel ök Béla. 44 tag. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében. Ráczkeve : Róde Miliály. mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. H.200 K értékben. 164 tag. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. mint az értékben. 155 üzletrész. meglehetsen el vannak terjedve. Alakult 1907-ben. K. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. Dunavecsén 1. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2. alakult 1909-ben. Szalkszent márt ónban 1. árúterAlakult 1900-ban. Kalocsán 4. Xyersanyag-beszerzéssel. H. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. Mvés.s-e egész területén a vendégls. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. a mi 56 százaléknak felel meg. Budafokon 1. Fischl Dávid . Aszódon 1.Kiípcíí . Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. Ujkécskén 2. tagja. mint az O. K. H. . széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA. 150 Újpesti üzletrész. Alakult ISíl'J-ben. Újpest : Fuchs Antal József. O. H.200 kor. mint a harisnyakötés.• Ipar. 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. Kiskunlaczházán 2. szállodás.850 — — korona értékben.^ében. mint az O. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. Budafok : Leopold és Frank. Apostagon 1. Czegléd : Xa^ry Elek. H. kereskedelem. Vesszösi József. Szilády László. K. tagja. Kiskunhalas : . Kiskunfélegyházán 2. tagja. . Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O. 462 tag. Újpesten 3. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete.. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Alakult 1807-ben. 4 munkás Kir. beraktározással. Alakult 1903-ban. mint az O. kor. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. 7500 értékben. 3 munkás.és szállodás ipar. kávés. mint az O. Szentendrén 1. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. tagja. orsz. K. 110 tag. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben. 3488 üzletrész 174. Xeményi Testvérek. Tasson 1. 2 munkás. H. Dusnokon 1. Nagykörösön 2. 4 munkás . Kecskeméten ö. Prager Ferenez. ipartestületi hitelszövetkezet. mint az O. Fülöpszálláson 1. K. Szentendre : Schwartz J. Szabadszálláson 2. A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik.és nj'omdar. Jászszentlászlón 1. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. 2 munkás. K. fegjintézet nyomdája. \Wö üzletrész. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. tagja. Fischof Henrik. Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. taaja. Ujszászon 1. Híres a halasi csipke is. A . 12 munkás Wemer Ferencz. Visegrádon 1. kezet. Kiskunhalason 3. 6000 K. Igj' a . Vúcz : Dercsánvi Dezs. Gichner Gábor Spitzer Vilmos . Alakult 1! 01-ben. t. : — — — : — — — meléssel. javitointézot nyrniilája. börraktárszövetkezete Czegléden. 4 munkás. pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. Dunakeszin 1. termel és áritcsarnok szövetkezete. Alakult ISOö-ben.-cz. csipkeverés és kosárfonás. 217 üzletrósz.400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet. Kiskörösön 1. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros. értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. Ez a szám tíz év eltt 2062 volt. Gödölln 2. H. Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. . Kalocsa : Jurcsó Antal. Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. értékben. évi XXIII. 123 tag. K. Mayer Sándor. mint az O. H. ellenben az iparhoz közelebb álló ágak.800 K értékben. 40. 2362 üzletrész. Xagjkátán 2. Gzfürd is sok van. tagja. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást. . mint az O. Erzsébetfalván 1. Monoron 2. 312 üzletrész. Monor : Süveges József.'u. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. tehát a szaporodás 1157. bútorcsarnok és hitelszövetkezete. czipészek nyersanyagbeszerzö. H. tehát azok fejldésnek indultak. 60 munkás . iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. 1903-ban árúcsamokot. Solton 1. Foktn 1. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van. 845 tag. mint szövetkezet. I . 1156 üzletrész. Salgó és Társa. a melyhez a fürdk is tartoznak. hanem azon túl is. A statisztika adatai szerint a vármeg.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t.250 K. 57. Fekete Miliály .

kamara vagyona a 200. Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik. gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50. . népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. kir.^ul)ót tennílt. Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57. Steinacker Ödön 1886—1892. összesen 3295 drb szederfa. átlagos kereset 68. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. . Heves és Küls-Szolnok. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. Szvetenay Miklós dr. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után.990. átlagos kereset 60. 1869 augusztus 2-án történt. Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék. K . adott 12 törvényjavaslatra. Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. Wahrmann Mór 1891 1892.895 K-t. solyera'. soproni. A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis. Az els megalakuláskor. Ezek között A budapesti A vármegye A A A . . ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába. községeknek. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét. Eberling Gusztáv dr. migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A .594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot.144 Iimr. kir. a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. összesen 963 keres lakos foglalkozott. liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség. 1890-ben pedig. Esztergom. . Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. . 1869-ben. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl. összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt. temesvári. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. hold. pilisi.329 kat. A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét. . . kiknek száma 30 volt. bóiös kiilacsokaf készítenek.'!. A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868. . Appiano 1857. értékben. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. Van 48 iparos és 48 keresked. Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182.376 drbat. kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt.!. debreczeni. Nógrád. hanem még a tengeren ti'il is. : A községi faiskolákból kiültettek 12. Fehér. 1869—1886.788 K-t. városokkal együtt. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. szederfát és 4. legnagyobb 129 korona. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban. a mely a pozsonyi. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22. liitelügy és forgalom.761 ügj'darab. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. kamarai tagok sorába. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. városok területére terjed ki.set 50. Esztergom.980 K. eddig Icifizettek 6310 K-t. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk.630 K-t. . eddig kifizettek 35. . budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben.723 koronát. Eunek a sok selyemhernyónak 13. Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. kamara területe 17. Az irodában be volt iktatva 32. a székesfváros. Lánczy Leo 1893-tól máig. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig.000 koronát meghaladja. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez.100 K-t. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6. kassai. Nógi-ádot a beszterczebányai. koroskodoU'iii. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. . Esztergomot a gyri. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60. évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i. Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37.211 kg. . legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30. .899 drb 2—3 éves csemetét. 1 . Antal 1850 51. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. Kecskemét és Székesfehérvár szab. véleménj-i. Fehér. Budapest székesfváros. Szolnok. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt. iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában. legnagyobb 116 K. 239 drb öreg. továbbá a pesti.550 K-t. Ekkor már a kültagok között. az itt lév szab. Heves. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest.660 koronáért váltotta be. Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50.834 koronát. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891. 1850 szeptember 4-én.

kalocsai. majd hat. lajosmizsei. alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott. Budakeszi iparoskör.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel. CsizmacUák. Üjszász és Vácz. Budafoki kádárok egyesülete. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt. melyek a következk Szabók. szál Ó-. Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete.I. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé. állanak fönn dunavecsei. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata. mikor Brooser Mórt li. czipész-. szobafest-. kunszentmiklósi. kereskedelem. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. rákospalotai yegyes. . A vármegye ipari élénkségét jellemzi. fa-. : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- . újpesti vegyes.- Ipar. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . Monori iparos olvasókör. kocsmáro. Czegléd. Epitiparos munkások egyesülete. . Rákospalatai iparosifjak otthona. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. ipartestületek. péczeli és rákoscsabai egyesült. Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén. Erzsébet falvai iparosok köre. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. kiskunfélegj'házai. czeglédi. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. kiskunmajsai. Kecskemét: Iparegj-esület. szentendrei. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. Erzsébet falva. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. épít-. alapján. liitelügy és forgalom. Dunapataj. szabadszállási általános. solti általános. Kispest. elintéztek 21. az abonyi. A Magyarországi munkások rokkant. vas. Haidekker Gyula és : : : . 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. évi XXVIII. Szcsök. még pedig úgy. elbb négy. Kovácsok. Budafoki iparoskör. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. budafoki. Kókai iparos társaskör. . 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. soroksári általános. gödölli. nagykátai. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. kiskrösi. kiskunlaczházai általános. albertfalvai. váczi és a zsámbéki ipartestület. nagykrösi. Pest szent lrincz. kiskunhalasi. évi X\T. kecskeméti. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. föld-.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt. A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. újkécskei.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát. tápiószelei.' ipari szakegyesületek. Gödöll. aszódi. t.s^esülete stb. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör.és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. monori általános. Iparosifjak önképz egylete. társulatok. Kalocsa. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. általános ipartársulat Váczon. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott.sok és szállodások ipartestülete. alberti-irsai. t. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884.-cz. Rákospalota. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. Iparosifjak önképz egyesülete. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott.-cz. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893. Kunszent miklós. erzsébet-kossuthfalvai általános. Kiskunhalas. az ács-. Üjpest. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. rákoskeresztúri általános. Monor. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. kispesti általános. soltvadkerti.

-ikodflciu. 135 beteg 1 orvos. 204 férfi. betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik). tartott 374 gyárvizsgálatot.-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. 1030 n. Csobánka. Kistrrcsa 1 orvos. Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. Szigetszentmiklós: 1 orvos. 398 beteg. 1434 bateg Bi i 1 orvos. 472 n. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. 5 orvos. együtt 2342 tag. együtt 499 tag. évi taglétszáma a következ volt . Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. Üröm 2 orvos. 229 1 orvos. Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását. : : : : . 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. 504 férfi. ÜSS no.-toi. Pilis 1 orvos. Aszód. : . : . Kecskemét. kalocsii. 120 beteg. TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. Rigler József Ede pipir. Péczol 100 beteg . 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. együtt 2818 tag. 425 férfi. dunivecsei. 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. 1030 nö. t. gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak). meghalt 54. : . Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba. : .224 beteg . 4162 beteg. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. 219 beteg Kishnrta 1 orvos. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. : . — 1 — — Az 1907. 1071 beteg Rákoskeresztúr. 1122 gazdasági (gözcséplö. S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok. (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. Nagytétény: 1 orvos. Budaörs 1 orvos. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . monori. t. a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján.lnok.195 volt a tig. 8735 férfi. t. 4534 beteg. együtt 385 tig. KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. 1008 beteg Czinkota. hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer. ngykát'i. 515 beteg Barosjenö. 74 nö. volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi. 099 férfi. Pilisszántó 1 orvos. : . Kartal 1 orvos.358. ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra. Dun. Budakalász 1 orvos. 129 beteg. t. 818 beteg ÜUö 1 orvos. Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. Kiskunlaczházi : 1 orvos. Pomáz orvos. . együtt 10. 406 nö. 1844 beteg. A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. : : . 1679 beteg Békásmegyer. 375 férfi. óv végén 168.-cz. 3024 beteg Soroksár 2 orvos. Ócsa 2 orvos. 280 férfi. 2137 beteg Albertiirsa. Czeglédberczel. 13. 2175 liö. 115 nö. B g. Tagj linak számi az év végén 7093. volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. 125 beteg Vecsés I orvos. Ezek közt 49. évi XIX.431 beteget kezeltek. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár.és irószergyár r. 10 nö. együtt 514 tag. : 1 . : . !t. hilolügy iw forgalom. m3ghilt 17. Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik).332 beteget kezelt Kispest 2 orvos. koiv. : . 651 beteg. Sójkút Törökbálint 1 orvos. Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára. 7337 beteg Erzsóbetf dvj. beteg . : . 1278 férfi 58 n. 729 beteg._34 nö. Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. együtt 592 tag. : . hanem azok hozzátartozói is részesültek. : .: 14(> Ipiii". t betegsegélj'zö pénztára. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos. Hitásköre kiterjed Czegléd. kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r. 403 férfi. Összesen 7 ip. kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra. Tagok száma az 1908. együtt 610 trg. Csepel: 2 orvos. t. Ráczkeve 1 orvos. Dunibogdány 1 orvos. Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. 491 beteg M^nor. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi. gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot. együtt 641 tag. együtt 3885 tag. a töbi padig csiládtig. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. : . (Visegrád) betegsegélyzö pénztára. : . de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. M : . A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. 396 beteg Visegrád : 1 orvos.5 tag. 238 n. együtt 5 2 tag. 312 n. 116 beteg Zsámbék I orvos. . poraázi és ráczkovei járásukra. Érd: 1 orvos. a biai. : . Péteri 1 orvos. 1 183 beteg orvos. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. : . 694 beteg Piliscsab i. Ujl. együtt 4683 tag. 3 nö. kecskeméti. 372 beteg Alsónémedi.rtestület beteg. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára. 1097 beteg. 660 beteg . Báleolvadt a czeglédi. — — — . 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. együtt 733 tng. Rákosliget: 1 orvos. : . Gyömr I orvos. „Lechner" rákosi tégbgyár r. : : 1 : . : . Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906. 76 beteg . együtt 18fi. Solymár.ikeszi 1 orvos. 116 babsstvizsgálatot.iki tégla és mészéget r. gödölli.segélyzö pénztára 3770 férfi. Magyar pirautipír r. a kik 90. : : : . 308 beteg. Nagykovácsi. Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. 405 férfi tiig. 84 beteg Budakeszi 2 orvos. Szentendre: 1 orvos. az alsódabasi. 10 nö. 367 beteg Budifok 1 orvos.910 tagg'l. : . a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. együtt 1336 tag. : : : .

Keletkezett 1899-ben.ós villám.*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. h'amokat az iparosok továbbképzésére. Gödölln. ErzsébetKjskunf elegy házán. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. Spmyol-. melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten.isköny\-tár \-olt 3 telepen. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten.Alapította a tulajdonos. és kir. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi. megfelel pinczékkel. é. hajtóer gz. Szabadszálláson. lüskrösön Kiskunhalason. Mimkások száma 80. ptára.'íS — : — — . Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. Czegléden. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. udvari szálUtúk cognac-gyára. ipari számtan és mértan. áUandó munkásanj^agra. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára). Gyárt aetherikus olajakat. Német-. melyeknek 4476 tagja volt. kereskedelem. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola.mpgh ilt 19. Fr. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. A hajtóer 300 HP gzgép. Albertfalván. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. Gyárt szappant. Villamos ár. meghalt 14.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. Munkások száma 30. Aszódon. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat.Ipar. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. Bécsben ós Párizsban. Albertfalva. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. eszencziákat és vegyi termékeket. Munkáskör fönnállott 3 telepen. évben már be k Uett szüntetni. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. sósborszeszt. Budapest-budafoki h. Kórház. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. Solton csipkever tanmiihely. Olasz-. Budafok.és gj'ártelepeit. — — tekinthet vissza nagy múltra. Kecskeméten. Nagykrösön. csak úgy tehetnek szert. Piacza az egész monarchia.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára.s két épületbl áll. Mimkások száma 9. T. Munk. Czuba-Durozier és Társa cs. ezek közül 64 n.inczia-. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. és Münehonben. Taglétszáma 900. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. van Ausztriába. m. Területe 2200 m. A gyár áll mi kedvezményben részesül. Orosz. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. Szentendrén. mind a gj^akorlati mülielymunkára. Soroksáron. 1884-ben alapíBudafok. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. Tagjainak száma lO. Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára. A vállalati . fióktelepe van Bécsben Budafok. Kunszent miklóson. Újlaki tégla. Csak konyakot gyárt. t.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. ezek közül 2 n. betegsegélyzö pénztára. A nagyobb ipartelepek belátták. s 3 épületlil áll. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. Fióktelepe van Budapesten. Kalocsán. Területe 3200 m. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. hiteUigy ós forgalom. A telep 3 épületbl áll. Üjkécskén. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. a mely szintén csinos dolgokat alkot. Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás. volt 1794 könnj. Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára. Munkások szám i 6. a hol oly nagy volt a részvétlenség. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás. de inkább gyakorlati jelleg. Termelésképesség 220 kw. iparosiskolák az 1884. Kecskeméten. t! bets. Tagjainak súlyos mcgbotogedés. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. kir. a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád. iparmvészeti iskola tanmülielye). Nagykrösön és Újpesten. kivéve Kecskemétet. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál.ós 415 súlyos moghotegedés. melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. Budafokon. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe. Évi termelési képesség 7500 hl. Brázay Kálmán vegyészeti gyára.és Törökországba. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak. Monoron. A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs. Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola. Rákospalotán. H. . villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. Tagjainak száma 697. falván. meghalt 41. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. Csepelen. tott Czuba-Durozier W. hogy helyes szocziálpolitikát követve. Fürd. és Ulbrich Gyula. — — D — C .266 munkással.

. Hazai piacza az egész ország. Éjszakaraerikába és . Vannak munkásjóléti intézményei. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. Mimkásiik száma — — — . gyújtó. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. Különlegessége a négycsillagos. Évi termelés 230. Bíró Mihály és Czegléd. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. A hajtóert 80 lóers gzgép adja. Maltosm. Hólle J.-t. árú. egy km. 188t. ezek közül 3 nö. famegmunkáló s más specziális gépek. s 67 épületbl áll. Hazai piacza az egész ország. Fiókti'lope van Budapesten. Halfer József festékgyára. Kunszentmiklós. mázsás vattát.-t. Területe 42000 [j in. villamos áramot vesznek igénybe.50 lóers gzgép. Gyárt növényzsirt. 2000 hl. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába. — HP Belgiiiitiba és . mint a Badai laizCzegléd. 30. KülönBudafok. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. legessóp» a . József. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Hajtóer 300 80. Schinidl dr. Alapította Gombó Arnold. Évi termelési képesség 3 —400. kiviteli piacza Bécs. s ezek közül 220 n. — Halász József szivarszipkagyára.ii és ázsiai Törökországba. A híjtóeröt kézigépek adják. kivitele van Ausztriába. Budafok. Bálint András és Antal Antal. Évi termelési képespinczével. Czegléd. 1887-ben alapították a tulajdonosok. Munkások száma 2 férfi és 50 n. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. a ki a festéket és eljárást föltalálta. PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt.Miklós Budafok. gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. 25 évig Budapesten gyártották e festéket.János. 40i>. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. Angol és Oroszországba. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. Eke. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. Tervbe van véve. — — — Cliinába. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. akkumulátor-telepek. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. hold és öt épületbl áll. Nagykáta: Solt. S. 1908-ban részv. Gyárt foszforos és svéd gyufát. 1900-ban Budakalász. Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. nyugdíjintézete.mi segélyképen 25. 1887-b9n keletkezett. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong.-ban alapította a tulajdonos. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára. Els czeglédi téglagyár r. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. a kik közül 1 6 n. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. a mely álle. vagyis naponta 30 35. A gyár területe 12. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik. É\n termelési képesség 3400 40000 mm. Területe 32. ISliíl-ben építette Froliner Budafok. dr. ki\'itele vf n Ausztriába. Extra. A gyár területe 4'. Hazai piacza az egész ország. János. O. Pannónia sec. László. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. -A. : ruházkodás stb. Különlegessége Szalon-. Különlegessége . Törley József és Társa pezsgö-borgyára. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. Sándor Rezs. Munkások száma 95. Fabianek Vilmos. Vasúti stb. A gyár liárom épületbl áll.\merikába. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd.000 m*^ s 16 épületbláll.000 hl. Keletkezett 1904-ben.i-. ezek-közül 40 n. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. A gyár adómentességben részesül.000 palaczk pezsg. növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. ton. ezek közül 26 n.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. korongokat. Fióktelepe van Kbányán. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok. Munkások száma 8. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint. Kiskunhalas. Unió magyar általános gyufagyár r. P. A gyár egy f. M. Téglát és tetöcserepet gyárt. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy. É\i termelés kb.000 és 20 épületbl áll. Hiz i piacza az egész ország. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. Hat épületbl áll. Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll. I'ló-telep daráló dma. Munkások száma 100. Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok.500.-t." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll. de mih 'lyt a villamos telep elkészül. Kiskimlaczháza. konyak. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába.Transylvania sec". S. Hajtóer S ség 3000. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe. liosszú villamos motor. kereskedelem. Termelési képesség évente kb.000.-t.-t.000 1. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. 1885-ben rlapította Balogh József.148 Ijiar. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok. hosszú pinczével. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. Sört és malátát gyárt.ílkán-államok.és két melléképületbl áll. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb.000 1. Hajtóer 80 HP gzgép. Naxos csiszolóáru-gyár r. ezek közül négj' n. Ka\ateh piacza az egész \nlág. konyak.. O. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina.-t. Szerbiába és Lengyelországba.T m. els magyar pezsgbor-gyára. kivitel e van Ausztriába. Évi termelési képesség 1. 5 k. Kiskunfélegyháza. Budafok. Munkások száma 54. ezek közül 60 n. Hollandiába. A gyár területe kb. A gyár területe kb. hitelügy és fcrgaloui. kik csak a palaczkokat mossák. ezek közül 8 nö. Jlvinkások száma 24.000 db szivarszípka. 1873-ban ifj.id. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon. és V. munkások számi 450. s egy nagy gyárépületbl áll. — — m .000 korona érték. és Sch. Szegedi László. A és Szent Gellért-sör. 1906-ban alapította Sch. a V. Tálassy Ari). Munkások száma 10.l. eiu-óp. Németországba.jdonosok. A találmány 30 éves és eleinte kb. benzin és villám. Kecskemét. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint. Hac/^ay . Évi termelési képesség 200. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. Munkások száma 50. A hajtóer 75 lóervel gz. közöttük 8 n. Hölle János MárBudaörs. Budakeszi. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés. 1852-ben alapította id. fdapították a tuli'. A hajtóer 1.társasággá alakult. Haz ai piacza Czegléd és környéke. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. munkások szárai 35. muukáslakásai. ingyenes szolgálati — HP gzgép. Különlegessége a Fmke. Budafok. Munkások száma 41(1.000 palauzk. a késbbi híres bécsi szállodás. Mimkások száma 30 40. az osztrák tartományok és B. 7200 m^ s hat épületbl áll. ezek közül 43 nö. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

Részlet . 2. mühelytelepérl Rákospalotán. A. — — 3. A váczi köt. V. a M.és szövgyár. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen.IfiO V 1.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. melyek kiviteli piacz (Nagykrös. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. st sok esetben tlrágábban értékesíthet. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. A hüvelyes vetemények. Czegléden é. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. de állandóan magas. bár újabban ers versenynek van kitéve. Állati tcr kck. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. Azokon a vidékeken azonban. disznózsír. Il>nr. igen élénk. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. mint Buda])esten. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem. — A van.st znek. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. A tejes-malacz is keresett czikk. tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. A gabonanemek közül a búza. koroskodolt'in. Ez az oka. a mikor Amerika mind megvásárolta. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye.< Kiskunhalason virágzik. bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon. A készletet marha-. — — — — behozatallal is kell pótolni. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. mint fontos kiviteli ág. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet. líitt-lüjiy és forgalom. a melyet megérdemelne. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. ló. az értékesítés kedveztlenebb. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól. Mind él. Az értékesítési viszonyok kedvezek.snek. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik. — — — : — . mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. jó áron. hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. Mindamellett a kivitel szaporodott. gyapjuüzleí. czikk. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. Mind a budapesti. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl.szempontjából mind mennyiségben. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. középfinom 240 385. tojáskereskedés a külkereskedelem . a bárányokat felliízlalva. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken.és szalonnakereskedés jelentékeny. — A len. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy. A lúdszárnjiroUnak. Czegléd. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. 162 síigok. a mi természetes is. mind értékben örvendetesnek mondható. Kiskunhalas. Éjszakamerikába. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre.. hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. de a termés-m''nnyi. Azokon a vadékeken. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre. A sertés ára ingadozó ngyan. A baromfi ára igen változó. Kecskeméten.és kender-kereskedés nem áll magas szín- . A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. kesíthet. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek.

Czeglétli keresked ifjak kaszinója. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. Kiskunfélegyházán. KiskunfélegyV áza.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. 4:ill0 konma értékben. Alnptöke 100. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is.121. és osztályú A dohány a II. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van. zöldbab. Alaptke 250. liitelügy és forgalom. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. H. saláta. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei. szilva. Rákospalota. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta. káposzta. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim. osztályozzák.Al'. spárga. — — — — — K K — . vonalon. Erzsébet: — — — dk — — : . Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is.i0 darab 200 koroniis részvény. mind iiz O. de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet. Hungária terménykiviteli r.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye. A paprika-kereskedés és kivitel számottev. nvári és szi baraczk. Hatásköre kiterjed II köz. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is.-t. Alakúit 1905-ben.-t. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír.000 korona. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják."épre. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül. A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk. csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. melybl kivitel is van. .Ipar.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel. p.kult l!l(l2-ben. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot.051 kg-ot ként. cseresznye. dió és dinnye kiváló. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. alma. Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. A homokon ter12. Dunnvecséii. a fonnyasztott luczerna. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. átlagárban váltotta be. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. A kereskedelmi testületek. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. hagymák. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. A fakereskedés nem nagy arányú.)-bpn. alakult 190.'ízdasági értékesít szövetkezet. 215 üzletrész. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason. a termett 5. Ez utóbbiak kivitele óriási méret. Czegléden. Alakult lUOli-ban. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba. A vasútépítéshez szükséges bükk. mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik. Nag^'körösön. körte.-t. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz. virágzó forgalmat mutathatnak föl. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. kereskedelem. 1000 darab 100 koronás részvény.000 korona. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. K. ti'gja. A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. 142 tag. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. st a zöld takarmány is. fleg a nyugati államokba. elegend hordója. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként. 12. mint föntebb láttuk. : . már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében. jól értékesíthet.és fakereskedelmi r. a takarmány minden idben keresett czikk. A gyümölcsök közül a meggy. paradicsom. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. föl. A zöldségfélék.

1000 d. Aszód. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r. A Abony.000 korona. — — — — — — — — — . mint az O. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi. K. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete. tag. kereskedk egyesület*. kereskedelmi tanfolyam. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A .000 korom.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE. 200 dorab 100 koronás ré-szvény. vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek.000 korona. K. Monori kereskedk köre. (Bötelep Ksztmiklós. Kiskunfélegyházán. Alaptöke 200. Els dunavidéki takarékpénztár. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag. 3600 darab 200 koronás részvény.-t. tagja. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon.-t. GödöUn és Szentendrén. 1600 dar. SoltvadktTten és Dimavecsén.). Al. Alakult 1888-ban. Apo/ilag községi hitelszövetkezet. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten.000 Alberti. Aszódi takarékpénztár. K. fiókja. Alaptke 160. mint az O. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. Félegyházán. mint az O. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. tagja. de ezekbl egj' sincs a vármegyében. üzletrész. Alakult 1907-ben. Alakult 1889-ben. Kagyabonyi önsegélyz egyesület. Alakult 1893-bíin. de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't. tegja. Alakult 1883-ban. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III. 286. 488 tag. Keletkezett 1873-ban. Alakult 1870-ben. K. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. H. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. Aporkai hitelszövetkezet. mint az O. 20. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete. Akasztó községi hitelszövetkezet. Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület. Újkécskei kereskedk köre. helyiségben. Pestmegyei abonyi takarékpénztár. H.000 korona. 1869-ben Czegléden.50 korona. tagja. koreskodoloin. Alsónémedi hitelszövetkezet.ib 100 koronás részvény.700 korona. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. 853 Alsónémedi.. Alakult 1902-ben. K. 849 Alpár. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán. tagja. 28i. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. Alpári hitelszövetkezet. 500 darab üzletrész. 42. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r. korona. mint akkor. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben. 200 koronás részvény.1)U ffilvni Ipar. t. Alaptöke 100. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette.000 korona. 25. HITELÜGY. 416 üzletrész. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire. 1730-ban ugyan találjuk annak. Alaptke 200. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy.-t. Kecskeméti kereskedi kaszinó. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja.4. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. Alakult 1890-ben.ptöke 720. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó. H. Áporka. r. hitelügy és forgalom.T iizlftrész. 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén. H.) Alsódabas.000 korona. 247 Akasztó. — Czcglédi : népbank r. Alakult 1909-ben. mint az O.ib 200 koronás részvény. tag. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\. 800 darab 200 koronás részvény. Keletkezett 1868-ban. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. H. Aliptöke 160. Váczi kereskedö-ifjak társiüata. Keletkezett 1896-ban. Nagykrösön és Váczon. 307 tag.

— — Biai Bía. Czeglédi takarékpénztár-egyesület. mint szövetkezet.-i. Alaptöke 200. Keletkezett 1882-bea. — — — — . 38. Bugyi. Alaptöke 200. mint szövetkezet. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. mint az O. mint az O. Dunavecsei takarékpénztár r. 290 tag. 1010 üzlet15. 2000 darab tagja. erzsébetfalvai fiókja. mint az O. 600 darab 200 koronás részvény. — 192 tag. H.ii. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet. 2.-t.000 korona.S20 — korona. fiókja. Alakult 1899-ben. Alakult 1890-ben. tagja.000 kiirciuti. 625 tiíg.200 korona. tagja.000 Boldog községi hitelszövetkezet. mint a O. Soroksárvidéki takarékpénztár r. H. Alakult 1890-ben. Domonyi hiteltelszövetkezet. Alaptke 60. hitelszövetkezet. 435 tag .". Czeglédi hitelszövetkezet. Dunaharaszti. Csepel. K. Dunapataji önsegélyz-egyesület. (Ftelep Apostag. 1742 üzletrész. 798 tag. fiókja. Dunaharaszti hitelszövetkezet. H. — Budarsi takarékpénztár. 401 tag. H. H. 362 üzletrész. Budakalászi hitelszövetkezet. Alaptke 200. 19. Budafok és vidéke takarékpénztár r. H. mint az O. H.750 K. Domony. 607 tag. 174.. 406 üzletrész. 1899-bi-n. — — — — — rész. . Bajaszentistván. Erzsébetfalvai takarékpénztár r. Alakult 1900-ban. t. K. togja. K. 31.-. mint az O. K. 104. 165 tagja. 77. 153 tag. 298 tag. Bátya községi hitelszövetkezet. Alaptöke 100. K. 984 üzlet- 49.300 koiora. 408 tag. nünt szövetkezet. mint az O. 343 üzletre z. K. H.-t. Budakeszi hitelszövetkezet. Alakult 1887-ben. 2095 üzletrész.) FaJSZ. 42. Bugyi községi hitelszövetkezet. — Keletkezett 1870-ben. Alakult 1895-ben. Alaptöke 300.'>. mint az O. H. 480 üzli>tr('si'. tagja. K. Budafoki önsegélyz-egyesület. 1990 üzletrész. Keletkezett 1884-ben.000 mm. Alakult 1890-ben. Alakult 1892-b6n. mint az O. 66. mint az O. 76.700 korors. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r.s.) Czinkota. rész.lom. mint az O.250 koron<>. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r. Alakult 1904-ben. (Ftelep Rákoscsaba.Ácsa községi Csvár.-t. 647 Budakalász. Alaptke 80. 345 tag. liitelügy és forgr. Alakult 1894-ben. r. K. Keletkezett 1883-ban. H. 100 darab 100 koronás részvény. K. mint az O.750 korona. — üzlftrész. EUó dunavidéki takarékpénztár r. 1530 üzletrész.-t. K. — Czegléd. 347 tag. H.000 korona. — Csobánkai hitelszövetkezet. 400 darab 200 koronás részvény.-t. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. H. 597 üzlotrész. Alakult 1885-ben. 427 üzletrés/.000 koiona. keroskedolem. • mint az O. Czeglédberczel. fiókja.520 korona. Budafok. 21. (Ftelep Soroksár. Rákoscsabai takarékpénztár r. mint az O. tagja.900 korons. Dunavecse. tagja. 3000 darab 100 koronás részvény. Alakült 1890-ben. tagja. Békásmegyer.750 korona. H.000 korom. Alakult 1889-b3n. H. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. 438 üzletrósz. 20. Czeglédi ipar.500 korona. Dunakeszi községi hitelszövetkezet. mint az O. Dunavecsei hitelszövetkezet.-t.szvóny. Erzsébetfalva. befogadására. Alakult 1892-ben.000 koronix. mint az O. Btidaörsi segélyegyesület. 1335 üzletrész. 1000 dprab 200 koronás részvény. Alakult 1892-ben. H. 1000 darnb 200 koronás részvény.-ás részvény.-t. H. Csvár. K. Alaptöke 200.-t. tagja. Alakult 1895-ben. H. 2(11111 (l. K. mint az O. r. — Budakeszi takarékpénztár Budars. K. Budakesz. (Ftelep Kilocsán. tsgja. K. Dömsöd községi hitelszövetkezet. 17150 korona. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. K. 502 tag. Alakult 1904-ben. tagja. Alakult 1899-ben. tagja. H. tagja. 285 üzletrész. Császártöltés községi hitelszövetkezet. Császártöltés. 573 üzlitrc-i/. liiú'.Ipar. Alaptöke 120.200 korona. Fióktelepe van Abonyban. mint szövetkezet. 3488 üzletrész. keletkezett 1869-ben. K. Dunakesz.250 koroni. Dunapataj. Bénye.")0 korona. 1312 üzletrész. Alakult 1909-ben. tagja. 14.-t. 603 tag. 11)11. K. Dusnoki hitelszövetkezet. 765 üzletrész. H. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület. Alakult 1901-ben. Bénye községi hitelszövetkezet. 351 tag Boldog. 216 tag. GOO db 100 k. tagja. tagja. 524 üzletDab. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. 1128 tag. 36. H. Dabi hitelszövetkezet.1. 104.-t.000 korona.000 korou3. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet. 3. tagja. 100 koronás részvény. K. K.) mint az O.-t. 3000 dirab 100 koronás részvény. Alakult 1890-ben. Dömsöd. X\A\in\t 1900-ban. Alakult Dunaegyháza. 1334 üzletrész.és árúraktára 70. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. tagja. Alakúit 1888-ban. Alakult 1902-beD.-t. K.200 koroni. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet. Dunapataji hitelszövetkezet. Dunapataji takarékpénztár r. 50. — Alakult 1895-ber. K. Alakult 1897-ben. Czeglédi népbank r.000 korona. Van termény. mint az O. 45.700 — korom. H. mint az O.500 korona. Alakult 1899-ben.Mí!li 100 koronás ré. tagja. tagja.000 korona. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja.és kereskedelmi bank r. 66. H.440 korom.700 korona. Fiókja van Ordason. 180 tag.000 korona. Alakult 1906-bar. mint az O. tagja. — 263 tag. mint ez O.) Dusnok.400 korona. Alaptke 300.") Bátya. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. 1554 üzletrész. r. K. Csobánka. rész. 612 tag.

Alakult 1889-ben. tagja. lakarckpé}iztár.-t.-t.440 korona.950 korona. . mint az O. Alakult 1909-ben. Kecskenv'ti hitelszövetkezet. K. 43 tag. (Ftelep Solt.jft. mint az O.450 korona.égy községi hitelszövetkezet. mint az O. 263 üzletrész. Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r. Alaptke 100. Keletkezett 1871-ben. . FQlÖpSzálliS. K. Alaptke 50. K. Alakult 1889-beu. 5720 korona.000 korona. 93 tag. 11. H. Alakult 1889-ben. 3000 darab 200 koronás részvény. Homokm. Alikult 1890-ben. tag. Alakult 1890-ben.Makult 1000-bcn. Alaptke 500.Makult IS9t!-ban. koron-i. H. 50.000 korona. tagja. Keletkezett 1878-bon.120 koroní. 574 üzletrész. H. H. 2000 d -rab 500 koronás részvény. K.) Keczel. 211 tag.000 korom. Alakult 1893-ban. (Ftelep Apostag.-t.400 korona.000 korona. Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet.100 korona. Mezgazdasági. K. K.650 korona. K.-t. H.-ben. 408 tag. Hévizgyörk./entelki hitelszövetkezet. mint az O. :!2s üzletrész. im ü/letrész.000 Sárkzi takarékpénztár.A. Alaptke 120.-t. 413 üzletrész. mint az O. mint az O. Kereskedelmi és gazdasági bank r. Kerekegyháza. K. Alakult 1891-ben. darab 200 koronás részvény. mint szövetkezet. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. Kávai hitelszövetkezet. rész. Soltjárási takarékpénztár fiókja.líkult 1905-ben.000 koiona. mint az O. tagja. — 43. Jászkarajen. . K. H. 769 Jen.'b 100 koronás részvény. . Alaptöke 1. mint az O. 28. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. 55. Fióktelepe van Fajszon.letrész. Kecskeméti közgazdasági bank r. Galgagyörk községi hitelszövetkezet. Alakult 1909.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet.) KiSktrSs. 600 darab 200 koronás részvény. t. Fót községi mint nz O. 523 tag.140 korona.000 korona. 18.400 korona. 2S0 ti'-. mint az O. 770 tag.000 korona. 600 daiab 400 koronás lészvény. Galgamácsa.000 korona. 400 Harta. H. H. 2000 darab 200 koronás részvény. 13. mint az O. Alaptke 60. 1019 üzletGyón. Alakult 1899-ben. Alakult 1906-ban. Kecskeméti központi takarékpénztár. Alakidt 1893-ban.000 korona. 405 tag.A. 53. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. U'iii üzletrész. H. K. mint az O. Gyóni hitelszövetkezet. Fióktelepe van Keczelen. t. mint az O.laptöke G6dÖII6. K. Keletkezett 1873-b. 78 tag. hitolügy (Ss forgalom. 67. K. (Ft«lep Budapest). mint sz O. (Ftelep Kclocsa. Alakult 1889-beD. 277 tag. H. 1345 üzletrész.000 korona.. Kecskeméti takarékpénztár egyesület. Hévizi hitelszövetkezet. Alaptöke 120. tagja. Alaptöke 400. Kalocsai hitelszövetkezet. 93 üzletrósz. H.150 korona. Alakidt 1896-ban. Kalocsai takarékpénztár. 13. hitelszövetkezet. Gomba községi hitelszövetkezet.i. K. tagja.000 K. tagja.100 koroni. Keczel községi hitelszövetkezet. korcskedoloiu. mint az O. K. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r. 392 tag. 2000 db 200 k-ás részvény.840 korona. tagja. 600 darab 200 Izsák. tagj i. 553 tacr. 31. ö55 üzletrész. Homokmégy. Alakult 1907-ben. Keletkezett 1885-bea. Alakült 1907-ben.) 1(5(5 Ijiar.000 korona. tap. . — Fokt községi hilelszöveike zet. 1181 üzlotrósz.000 1500 db 200 k-ás részvény. Izsáki népbank r. K. 4650 koroni. — — . Alakult lS87-bon. K. 2S2 üzletrész. 569 üzletrész. 4IÍ. Gödölli néphitelszövetkezet. tagja. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank. Alakult 1898-ban. tagji. 1368 üzletrész. Kecskemét. H. Keletkezett 1869-ben. koronás részvény. rész.-t. tagja. lOOtI dir. K.250 korona. helye. Hajósi községi hitelszövetkezet. Hajós. Izsáki polgári takarékpénztár r. tagja.450 korony. AliUúlt 1890-ben.-t. 524 üiletrész. 247 ta<:. Alaptöke 600. hitelszövetkezet. K. 2000 dareb 300 koronás részvény. Fokt6. Keletkezett 1872-ben. tagja. 390 Gomba. tagja. Alaptke 80. Alakult 1906 augusztus 5-én. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. Al-iptöke 300. K. Alakvilt 1888-ban.000 K. Hartai 68. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet. Alaptöke 600. 100. Közgazdasági bank r. 3000 darab 400 koronás részvény. F6t. tagja. H.000 korona. K. Alakult 1899-ben. Alakult 1890-ben. üzleti'i-s/. mint az O. Kerekegyházi els takarékpénztár r. :. 371 üzletrész. tagja. Káva. kereskedelmi és ipari r.000. mint «z O. Galgagyörk. K<"letkezett 1866-bin. 110 üzletHévíz.-t. 28.'iOO.in. mint az O. tagja. Alaptke 400. tagja. 20. Alaptke 1.-t. Fajszi . 639 ItinH üzletrész.\1 i)ti)ke 240. Alakult 1907-ben. 182 t. K. mint az O. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet.t:. Sárkzi takarékpénztár-fiókja. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa. tagja. Fiili''p. GödöUói polgári takarékpénztár r. H. H. 2:!ii ii/. Kishartai takarékpénztár r. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete. Alakult 1889-bon. . 18. H. H. 446 tag. mint az O. Alikult 1900-ban.200. H.iO hiteluzói-ctlcezel.700 korona. ta.000 korom.. Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet. 235 tag. 14.5UU korimí. H. 662 tag. Alakult 1904 deczembci 15-6n.

133 tag. 326 tag. Alakidt 1905-ben. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. Nagytarcsa.000 koroiia. Monor. K. 472 tag. Alakult 1898-t)iii. tagja. (Ftelep Soroksár). H. H. Nagykrös. H.s részvény. H.700 K. KunszentmiklÓS.-b . 1000 darab Közgazdasági . 525 tag. tagja. hitelügy és forgalom. mint 8Z O. 605 ü'/letrés?.-t. mint az O.-t. 462 tag. Alaptke 200.-Vn.(I0() K.1 i-'b 500 koronás részvény.-t. 50 koronás részvény.. Alakult 1890-ben. tag. tagja. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon. Keletkezett 18(i9-ben. 16(1(1 db 200 koronás részvény. Alaptke 150. Fiókja van Pibsen. 564 Makád. mint az O.250 korona. Keletkezett 1874-ben. H. Alakult 1882-lM-n. K. K. 25.300 korona. Alakult I90(i-ban. 476 tag. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. K. 1500 darab 200 koronás részvény. L/.Vlakiilt 1882-ben.500 korona. Alakult 1889-ben. K. Alaptke 50. H. Filegi/házi lakitrrkiHir. K. K.011(1 K. tagja. HÚS rrs/Avuy. Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet. tagja.(1(1(1 K.sA-.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. tagja. helye. K. hitelszövetkezet. r. K.600 K. H.-t. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. . Alakult 190G-ban. Alakult 1904-ben. K. K. 506 Kocsér.:n:fár fióktelepe. Alakult 1905-ben.(iO() korouH. (Ftelep Aszód. H. Alikult 1888-ban. 2362 üzletrész. 400 darab 200 koronás részvény. Keletkezett 1873-ban. Alakult lS90-beu. — Nagytarcaai hitelszövetkezet.000 korona.Iliar. 1500 darab 200 koronás részvény. ." ba dszálláson.-t.050 K.000 korona.OOO koron>i. 200 koromis részvény. :1IT üzletrész. 286 tr-.300 K. Ráfzker. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye. 11. Alaptke 4(10. mint az O. 3000 darab 200 koronás részvény. Lajozamizsei hitelszövetkezet. 541 üzletrész. 226 üzletrész. KiskiDiliafa. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet. Alaptke 100. H.-t. Nyáregyháza.-t. — : — . 18. Alakult 1892-ben. Makádi hitelszövetkezet. 540 — — — — — — — — — — — — — — . Nagykáta községi hitelszövetkezet.li'ir r. Kiskimsági takarékpénztár r. liOO d r. 1000 db.Y. Alaptöke 300. Alakult 1899-ben. Pestkisoroszi Kisoroszi. H. Ala]>t('ikc 40i!.480 korona. Alaptöke 80. üzletrész. 2fi6 üzletrész. Alakult 1888-ban. Keletkezett 1860-ban. K. Aliiptökp 41)0.900 K. Nagykörösi közgazdamgi bank r.000 koronás. Alakult 1895-ben. mint az O. Keletkezett 1872-ben. Kókai hitelszövetkezet. 104. tagja. Fclcgijhúzai mezgazdasági.300 korona. mint az O. 13.Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. Alakult 1904-ben. 63. 3750 db.0(10 lioniin.-t.-t.440 korona. Alakult 1888-ban. üzletrész. 1000 darali Ido koronás részvény. mint az O. Alakult 1899-ben.'{Oll. tagja. MajOSháza. Alakult 1902-ben. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja. K. Alíiptke 300. 11. 117 tag. 200 koronás részvény. mint az O. Kispesti takarékpénztár r. Alai)töke .560 K. 395 tag. 200 koronás rész\-ény. Alakult 1899-ben. H.\lapt6ke 300.000 korona. Fiókja van Alsódabason és Sz. Alakult 1904-ben.000 korona. 738 üzletrész. 308 tag. Alakult lü08-ban. Alaptke 32(1. tagja. Kisnémedi hitelszövetkezet.l>oii k. 1500 dsiMb A'/.000 korona. H. Alakult 1909-ben. 36.'>i' u/liiM-z. Alaptke 200. tagja. Kiskunfélegyháza. Alakult 1894-ben. 129. 12. takarékpénztár r. mint az O. 1000 db. Halasi takarékpénztár r. 433 tag. Aszódi takarékpénztár fiókja. mint az O.-t.. 627 üzletKóka. Monorkerületi takarékpénztár. Nagykovácsi. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. ipari és kereskedelmi bank r. Lajosmizse.ii önsegélyz szi'ifi Iki r. Miske. 30. Kocséri hitelszövetkezet. 143 üzletrész. Alaptke 160. H.000 korona. l!K>5-boii. siio . . 1500 darai) 200 koronás részvény.v/ tdkíinkpcnztár r. t. mint az O. tagja. Alakult 1893-ban. mint az O. Alaptöke 200. AUptke 600. 1000 darab Kispest. Majosházai hitelszövetkezet. Alakult 1891-ben. 34.000 korona. 463 üzletrész. mint az O. 2000 dareh 100 koronás részvény. üzletrés/. 180 tag. 2. mint ez O.520 K. H. 2(10(1 db. 1270 üzletrész.000 K. Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár. fal.000 korona.-t. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank. 3(l. K.-t. Alaptöke 200. t. Alakult 1897-ben. Nagykörösi községi takarékpénztár. H.000 korona.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet. Nagykrösi népbank. Lajosmizsei takarékpénztár r. Alaptöke 200. Miske községi hitelszövetkezet.-t. 27. Alakult 1902-ben. 2(10 Uoroná. Alakult 1908-ban."iOO koronás részvény. rész. K. Nagykáta. Keletkezett 1873-ban. tagja. tagja..000 koroin. keveskodclciu. 138 tag. Kisnémedi. 200 koronás részvény. 419 tag."Í4. Alaptöke 300.000 kor. Kiskunmajsa. Tulajdonosa Nagj-krös városa. tagja. — — — Önsegély zö-szöi^etkezet.000 K. 1000 darab 400 koronás réwvóny. Alaptke 750. mint az O. Fióktelepe van Úriban. Halasi kereskedelmi bank r. tagja. Monori hitelszövetkezet. Halasi gazdasági bank r. 22. Monorkerületi hitelbank r.ar.000 K.

K. Alaptöke 200. 394 tag.Si 1. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. mint az O. 216 trg. Pálmonostor. Ráczkevei takarékpénztár. 41. Pilisi hitelszövetkezet. ISaii iizlflrész. mint az O. 713 üzletrósz.-'. K.ikult 1900-ban. Alakult 1902-ben. 1000 db. 1200 db. Alakult 1890-beu. Soroksári takarékpénztár r. Töke 200000 K. mint szövetkezet. (Ftelep Monor. Alakult 1887-beu. 1614 üzletrész. 110. tagja. Rákospalotai hitelszövetkezet. Rákosmezei takarékpénztár r-t.800 K. tagja. tagja. K.000 K.800 K. — örszentmiklóai 30. tagja. 240 üzletPánd. 171 üzletrész. PQspökhatvan. Ráczkeve. tagja. tagja. 100 ÓkéCSke. K. Rákospalota községi hitelszövetkezet. :. i. (Ftelep Duniföldvár. 1000 db.-t.000 K. 200 koronás részvény. H. Alakult 1904-bcn. Ponu'izi hitelszövetkezet. 2216 üzletrész. 100 db. 14.400 K. kereskedelem. K. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület. 708 üzletrósz. Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja. Alakult 1890-b3u.-t. H. Alükult lS88-b. Alakult 1899-bea.600 K. Ráczkeve járási takarékpénztár r. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. üzletrész. Rákospalota.-t. rés?. Alaptöke 50.800 K. 199 tag. mint az O. Fióktelepe van Czinkotán. 600 db. Dunaföldvári járási takarék.400 K. .sz. 100 k-ás részvény. 92 tag. Solymár községi hitelszövetkezet. Rákospalotai takarékpénztár r. Alaptke 250. hitelügy és forgalom. Pcczeli hitelszövetkezet. fiókja.'ín. (Ftelep Apostag. Al. Püspökszilágyi hitelszövetkezet. 2000 db. 234 üzletrész. 2500 db.és hitelszövetkezete. Rákosszentmihály és vidéke els takarék. 388 üzlelrOsz. üzlotrés. K. tagja.000 K.000 K. Alakult 1892-ben.520 K. H. 1905. mint az O.000 K. lOÖ koronás részvény. 431 tag. 400 db. 200 koronás részvény."!. Alakult 189 l-ben. tagja. 557 tag. 12. Ókicskei Ordas.i>iui örszentmikls.- gazdák hHelszövelkezele. tagja.860 K. Alaptöke 150.1(10 K. Pilisszántó. 263 tag. mint nz O. 004 üzlvtré. Alakult 1909-ben. 214 tag. Ráczkevei önsegélyz-egyesület. — — — — — 1909-ben. Solt. - Örkény. 1144 tag. H. 60. H. 93 tag. 329 tag.) Solymár. K. Alakult 1905-ben. — — — — — — — — — — — — .^Uii K. H. Rákoskeresztúr. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet. 122 tog. mint rész.-. Alakult 1894-ben. H. tagja.-t. K.100 K. 80 koronás részvény. mint az O. 2000 db. mint az O. mint nz O. K.640 K. H. . Szabadszállás. Els dunavidéki takarékpénztár r. H. mint az O. (Ftelop Dunnpatnj. Solt községi hitelszövetkezet. Alakult 1898-ban. 539 tag. H. K. Alaptke 80.rcvíz. tagja. H. Alakult 1899-ben. mint az O.ICS Ipar. 93.000 K.000 K. 336 üzletrész. tagja. tagja. H. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. Diinapataji lakarékiHiiztúr r. 70 koronás részvény.-Í.700 K.l. Alakult 1900-bcn. 556 üzletPáty. Rákoskeresztúri takarékpénztár r. Alaptöke 70. H. Rákosliget.000 K. Piliscsabai hitelszövetkezet. Al. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. Alakult 188f-b6n. Pátyi hitelszövetkezet. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán. mint az O. Rákospalota községi takarékpénztár r. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja. Alaptöke 20. Rákosszentmihály. Keletkezett 1872-ben. H. Alaptke 50. K. mint ez O. 512 K. 7. 2098 üzletrész. Alakult 1900-ban. Soroksári néphank és takarékpénzuír r.-t. PUspökhatvani hitelszövetkezet. H. Alakult 1907-ben.) Orkinyi hitclszöretkczet. K. Aliptöke 10. 27.-t. tagja. H. 349 tag. H. 28. fiókja. . Pándi hitelszövetkezet. Rákospalotai önsegélyz-egyesület. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. Alakult Pöspökszilágy. — PálmonoHori hitelszövetkezet. Piliscsaba. Soroksár.-t. H. Alaptöke 80. tagja. Alakult 1900-bttn. K. Soltvadkert. Al. K. 91. Keletkezett 1891-ben. 607 tag. PÓCSmegyer.-t. Tke 60000 K. mint az O. K. H. 70. mint rz O.300 — — — — — — — .) Pilis. K.000 K.000 K. 100 koronás részvény.és hitelbank. tpgji. 200 koronás részvény. 100 K. 144 üzletrész. tagja. Rákoscsaba. 282 üzletrész. Ócsa. Alakult 1900-ban. Alakult 1907-bcn. tagja. tagja. 100 db. K. mint szövetkezet.-t. mint az O. Pomáz. mint az O. Pereg. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. H. K. Rákosfalva. 224 tag. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. 586 üzletrész. mint az O. 367 tag. 217 t:ip. 500 db.-t. 7200 K. Pesihjdegkút. Keletkezett 1872-ben. tagja.000 K.\j. Óc^sai hilelszveJhezet. tngja. 33. Alakult 1899-ben. mint r. K. mint az O. mint az O.!!i ü/. K.\lakult 18n4-bcn. 100 k-ás részvény. 100 koronás részvény. K.nv^z.iii. 490 tag. 731 Péczel. mint az O. mint szövetkezet. az O. Alakult 1889-ben. 365 tag. 8550 K. K. 1908.000 K. mint az O. Alakult 1903-b.l. Virágpercgi hiteszövetkezet. hitelszövetkezet.000 K. alakult 1909-b3n. 750 db. — — koronii* rt^szvíny. 378 trg. fiókja.!i)0 ü/.-t. . 100 koronás részvény. Alaptöke 120. RákosUgcti takarékpénztár r. Alakult 1888-ban..-t. Alakult 1892-ben. . Soroksárvidéki takarékpénztár r. Alakult 1905-ben. V. Alakult 1896-bjn. Alaptöke 160. Rákospalota községi korona-egyesület. 19.) Solt járási takarékpénztár. Keletkezett 1882-ben.-t. H. K. 822 üzlotrrsz. Rákoscsabai takarékpénztár r. tagja. H.

169 .

. Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon.170 pif.

600 K. mint az O. tagja. 11. Alakult 1890-bfn. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. Alakult 1896-ban. 100 koronás részvény. tagja. Aszódi takarékpénztár fiókja. Tök községi hitelszövetkezet. Taksony. mint az O. 21. Szentendrei takarékpénztár. — — — — rész. K. Tápiószecs községi hitelszövetkezet. Szdi hitelszövetkezet. Alakult 1892-ben. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Tápiószenimárton. 23. 145 tag. Tass községi hitelszövetkezet. Alakult 1900-ban. 13. Alakult 1906-ban. 1904-lien. Alakult 1895-ben. Alakult 1896-ban.500 korona. Alakult 1905-ben. tagja. tagja. K. 336 üzletrósz. Csepelszigeti takarékpénztár r. Alakult 1905-ben. Törtei. Szánk. Szakmar. 375 üzletrész. 30 k-ás részvény. tagja. tagja. H. H. mint az O. 346 üzletrész.760 K. H. H. Alakult 1899-ben. mint az O. 980 üzletrész. tagja. 400 K. 577 üzletrész. Alaptöke 100. 50 tag. 50 koronás részvény. Szigetcsép. Alakult 1890-ben. Alakult 1894-ben. 20. K. tagja. Ujkécske. K. H. 56. 354 TahittfaiU. 552 tag.850 K.250 K. Alakult 1887-ben. Alakult 1887-ben. 218 tag. Alakult 1899-beu. Tápiószecsö.Ipar. 164 tag. 134 üzletrész. Tóalmási hitelszövetkezet. Tinnye. H. Túpióbicske községi hitelszövetkezet. 28. mint az O. 31. H. tagja. 624 üzletrész. tagja. 234 Szigetújfalu. 182 tag. mint az O. 18. tagja.000 K. — — — — — — . Szigetcsép községi hitelszövetkezet.800 K. íizlotrész. 5750 K. K. 555 üzletrész. tagja. 5 üzletrész.-t. 49. 28. tagja. 366 Ujhartyán. 60S tag. Keletkezett 1869-ben. 422 Szada. l'^:^ t^'g. tagja. 148 tag. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei. H. Szentendrei hitelszövetkezet.200 korona. H. 200 koronás részvény. Alakult 29. tnint az O. 509 tag. 4:iO Ki. 350 üzletrész. 33. 114 tag. tápiszele.400 K. 305 ti'g. K. tagja. Szánk községi 30. K. Alakult 1895-ben. 239 tag. 268 üzletrész.200 K. Alakult 1889-ben. 27. 1000 Szentendre. mint az O. Szigetújfalui hitelszövetkezet. tagja. 151 tag. mint az O. 563 tag. tagja. Ujkécskei takarék. H. 245 tag. Szigetmonostor. 1132 üzletrész. — üzletrész.300 K. Alakult 1903-ban. K. H. 39. H. Alakult 1890-ben. Tószeg. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet. 1000 db.-t. 16. 264 tag. 500 db. Alakult 1896-ban.280 K.) Túra községi hitelszövetkezet. 414 üzletrész. — f^:adai hitfhzöveíkezeí.240 K. Alakult 1907-ben. H. H. Alakult üzletrész. mint az O.200 K. hitelügy és forgalom. Alaptke 50.101) K. H. 806 üzletrész.000 K.. 12. 300 tag. 17. 1005 üzletrész. üzletrész. 32. 678 tag. mint az O. K. 40. mint az O. Tinnye községi hitelszövetkezet. Tápigyörgye. mint az O. K. K.730 K. Törökbálinti hitelszövetkezet. tagja. 436 üzletrész. (Ftelep Aszód. Szigetmonostori hitelszövetkezet. H. Tápiószele községi hitelszövetkezet. 16. H. 582 üzletrész. mint sz O. H. tagja. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. I7. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. H. tagja. tagja. K. Alakult 1903-ban. mint az O. K.-t. 480 tag. 1888-liru.000 K. Tószeg községi hitelszövetkezet. K. H.400 K. Alakult 1899-ben. Töke 50. K. 175 üzletSzód.850 K. Alakult 1898-ban.750 K. II. 7IS» üzletrész. tagja. Törtei községi hitelszövetkezet. O. H. AlaSzentlörincz.700 K. tagja. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész. mint az O. tagja.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?. Alaptke 100. K. mint az O. K. K. . K. 295 üzletrész. 165 üzletrész. 710 üzletrész. Alakult 1899-ben. K. Alakult Szentmártonkáta.700 K. K. H. K.000 K. H. H. 170 tag.-t. mint i'z t«cja.250 K. Túrúkbálinti takarékpénztár r. Tura.600 K. mint az O. Alakult 1887-ben. H. 625 üzletrész. K. mint ez O. K. kult ÜMiT-lj.000 K. 202 tag. mint az O. 57. 231 tag. tagja.000 korona. 257 üzletrész. 171 ISSO-ban. K. H.400 K. Ujhartyáni hitelszövetkezet. Törökbálint. mint az O.'u. 42. Alakult 1908-ban. 543 üzletrész. H. H. tagja. l-"Z.650 K. hitelszövetkezet. K. ">!'" Szalkszentniárton. tagja. Tápióság. tagja. H. tagja. mint az O. mint az O. K. 151 tag. Szeremlei hitelszövetkezet. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. 270 tag. K. 431 tag. K. Tass. 83 tag. 1888-ban. 1000 darai) 50 koronás rész\ény.150 K. H. tagja. 27. 31. Tahitót/ahii hitelszövetkezet. mint az O. mint az O. 23. tagja. trg. 463 üzletrész. tagja. mint az O. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet. mint az O. 613 db. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet. Taksonyi hitelszövetkezet. H. 455 tag. kereskedelem. — Szakmári hile/szöívll-ezet. mint az O. mint az O. Alakult SzigetSzentmiklS. 225 üzletrész. Alakult 1903-ban. 788 üzletrész.és önsegélyz-szövetkezet. 113 tag. M. K. Tököl. mint az O.150 K.600 K. Alakult 1893-ban. trg. Ujkécskei takarékpénztár r. K. Alakult 1895-ben. Alaptke 23. 500 db.„ . Tököli hitelszövetkezet.igyarorsz. Alakult 1907-ben. Tóalmás. H. Tök. mint az O. K. H. mint az O. Szeremle. Tápiósági hitelszövetkezet. Szigetszentmárton. Alakult 1895-ben. 36. 202 ti'g. 8750 K. Alakult 1900-ban.500 K. TápibiCSke.

000 korona.717. 144 tag. 73.) Uri. H. H. Kecskeméten pedig 222 eltartott. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban. tagja. hitelszövetkezet. Keletkezett 1870-ben. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe. Alaptöke 200. fiókja. Alakult 1889-ben. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek.823 eltartott.300 korona. összesen 18. 225 üzletrész. K. 1150 üzletrész. Alakult 1900-b^n. üzletrész. rész. A tornája sincs.200 korona. 401 tag. Valkó községi hitelszövetkezei. mint az O. Alakult 1888-brn. Alakult 1889-ben. 458 ti g. Úszód. 516 tag. K. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet. Ipar. ÜII6. tagja. tagja. 6950 korona. K. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel. 9800 korona. Zsámbék. 526 tag. Uipesti polgári hitelszövetkezet. tagja. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. Tke 120. ráczi takarékpénztár. mint az O.211 lakost foglalkoztatott. Vasad. míiií szövetkezet. ludak. 324 üzletrész. kereskedelem. K. mint az O. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. Zsámbok. 2000 darab 100 korouiV-s részvény. 700 t^g.\lakult lS98-ban. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. — — . távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. Ala|)tko 200.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület. Alakult 1892-ben. összesen 30. Alakult 1891-beii. K. 1000 darab 200 koronás részvény. Alaptke 200. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. 1465 korona. 719 üzletrész. Alakult Váczkisujfalu. Kecskeméten pedig 19 százalék. tagja. államópitészeti hivatalok. nem sok eltérés. . Alakult 1901-ben. posta. K. Alakult 1889-ben. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet. H. tagjí.i.és lóvasútak. mint az O. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva. mintáz O. Veresegyháza. Keletkezett 186S-b<in. K. — Újpesti önsegélyz-egyesület. Vecsés. 245 Verség. KÖZLEKEDÉSÜGY.K. — Ipari — mint az O. 109 tag. Zagyvarékás. mint az O. 365 dtirt^. A bérkocsisipar és fuvarosság.172 Újpest.000 korona. mint O. összesen 8283 keres és 21. mint az O. Ujkesti takarékpénztár.000 K. H. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227. Kecskeméten pedig 163 eltartott. Monorkerületi takarékpénztár r.J.895 lakos volt. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést. Zsámboki hitelszövetkezet.n. összesen 11. üzletrész. UjSZász. K. K. Alakult 1888-b. Alakult 1895-ben. VáCZ. 585 tcg. tegja. Kecskeméten 905. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10. tagja. 21. 100 t. Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. Alakult 1905-ben. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet. nemkülönben a hajózás. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. H. 241 tag. 91. Alakult 1889-ben.240 korona. K. H. K. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28.b egész és 105 darab harmadrészvény.-t.400 korona. A vármegjében 100 keresre esett 266.g. tagja. Úszód községi hitelszövetkezet. 104 üzletrész. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. 600 db. továbbá A közlekedésügy a göí. tagja. Ujpestvidéki takarékpénztár r. H. K. .990. 27. 106.000 koronn. rész. 3000 db. 100 kás részvény. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza. mint az O. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is. H. 1083 tag. mint az O. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17. 358 tpg. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le. 558 üzletrész. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt. Alakult 1894-ben. mint szövetkezel. mint az O. 200 k-ás részvény. 71.866 az eltaitott. Keletkezett 1864-ben. 191 tag. — 580 üzletrész. Vecsés községi hitelszövetkezel. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. Vjszász községi hitelszövetkezet. Vérségi hitelszövetkezet.800 korona. Alakult 1890-beu. H. H.g. 11. 5200 korona. Újpesti kereskedelmi és iparbank r. Valk. — — — — H — — — IV. Az 1900. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20. (Ftelep Monor. Alakult 189r>-ban. villemos. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa. Kecskeméten 1389.000 K. H. mint tiz év\-el azeltt. Alakult 1907-ben. 151 üzletrész. mint az O. 531 üzletrész. a melyet f. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. 12.106 lakos esett. tagja. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott. Alakult 1889-ben. — — Ülli 58. Alakult 1900-ban. Töke 300. révek. 16.200 korona. Veresegyházai hitelszövetkezet. 57. mint az O.080 koron. tehát míjdnem háromszor annyi. tagja. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9. — 1889-ben.600 korona. K.900 korona. 2126 üzletrész.-t. a mely szintén a közlekedésügy ága. fuvarosok. tagja. Kecskeméten 484.360 korona.-t.727. 845 tc. a melj'hez a közutak. Zsámbék községi hitelszövetkezet. H.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. H. hitelügy ós forgalom. tagja.

t.000. közút. az újpest fót gödölli th. Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV.). a mely mintegy 3.). így haladtak az útépítések fokozatosan elre. a többi 452141 km.000. falvai (0-800 km.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41. A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott. ráczkevei (1-568 km. évi I. út kiépítését pedig munkába vették.557 korona.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — . A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni. hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095). törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el.276 koronára rúgott.-cz. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. buda fehérvári. de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358. század elején. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén. Ebbl az 1908. összesen 2971 km. közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. az 1825 1827. Mintegy 200 km. és a kecskémét szegedi th. Komárom.941 korona 98 fillért képviseh. körülbelül 9. Ujabban tervbe van véve.000 korona költséggel. Az 1908. Közutak. közutakat. Az 1904. A XIX. A XVIII.) és csepeH (2-300 km.000 korona költségbe került. t. a Dunán hajóhídakat építtetett. a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át. kavicsos 27. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá. kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. különösen a kiegyezés után. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. Hogy a községek .-cz. Késbb. Ebbl kalapra épiüt 42. kereskedelem. útadó 1908. a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875. melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. a vasúti és. — — — — — — — — — : . ebbl 8429475 km.— Ipar..it-burkolattal vannak ellátva.531 koronát megváhottak. utat teljesen kiépítettek. jelent nagyobb haladást az útépítések terén. évi adatai a következk kézi munka 337. Ebbl 153.). bajai utak. a többi feltöltött és kiépíttetlen.988 koronára rúgott. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. Ezek voltak a buda esztergom bécsi. A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km.. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th. a melyek a fvárosból Nagykanizsa. pest bányavárosok. Késbb.). annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. de szándéka csak terv maradt. század végén jelents újvonalak voltak azok.) átkelési szakaszok összesen 9 900 km. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. a török hódoltság után. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356.-cz. soroksári (2-800 km. 173 1. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld.-nyi kispesti (2432 km. t. évi XIV. a többit természetben szolgálták le. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921). erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. pedig kiépítetlen. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt. liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th. 73424 km. Továbbá 40 km. új utat építettek ki. hitelügy és forgalom. hajóállomásokat. Az 1890. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. ki voh építve. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen. nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. igás napszám A A — — . hosszúságban keram. év végéig 170 km. a mely pénzértékben 345. Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km.

köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz.5. Tura-\-asútállomás 1-460. dunavecsei járás 117. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. Kecskemét — Szeged 31053. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével.vasútállomás 1-940. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30.IS. Gj-ömr-vasútállomás 2-300. ürömi 250. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34. Kiskrös-Kalocsa 27480. dunakeszi 0396.00. alsódabasi járás 173. Tudjuk. Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. 2.096. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. Kecskemét Tapiószele . Gödöll-\-asútálloraás 0-834. Baja-Báta 13-102. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó.30. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át. nyolcz kir. Budapest Jászberény 47-270i). Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani. Budapest Szolnok 61 095. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060. kiépítetlen 1257418 km. ICiskörös Keczel 4-350. szentmárton Tapiószele 40. apostagi 0-0159. Buda])est— Bécs 31-7000 km. váczi járás 112.973 korona. Iviskunfélegyháza Izsák 43349. nagykátai járás 07. piliscsabai 0-200. Abony. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van. Soltrévbér 3-400. kerekegjdiázai 0-700. Szentendre 4. Kívülük még három kir. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. Tapiószele. Czegléd 14. Budajiest— Gyr 2188!).^. GödöllSzeda Vácz 18173. kimszentmiklósi járás 67.')4I422 km. Gomba— Tápiósüly 12 000. összesen 80 út 1295-0885 km hos. kiépítetlen 452-141 km. Kolocsa-Uszód 9480. Poraáz Pilisvörösvár 123U7.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere. Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. Szalkszentmártoiii révút 1-660. Hartn-hajóállomás 1-125. Rákoskeresztúr Póczel 7040. Kalocsa-vasútállomás 0-683.hajóállomás 4-(.474 korona. a mely személyforgalomra is be -van rendezve. Dömsöd-vasútállomás 7-465.179 kor. szalkszentmártoni 0144.— — 174 Tpnr. Nagykörös 28. Újpest— Fót—Gödöllö 19. fmérnök. A vármegyének van 3 gz. solti 0-1623. Budapest— Z. Baja— Csongrád— Erdölieg>. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400. Ebbl kiépített 842-9475. Csepel RárzPereg 41-8.vasútállomás 1-726. monori járás 142. Verség Kalló 2'236. mszaki tanácsos.Farmo. Kiskrös.587. dunavecsei 02865. Kiskrös-Solt 25600. pomázi járás 114. Apostagi út 1278. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. Bia-Etyek 3108. Szalkszeutmárton-vasút 1-6. Budai)est— Zimony 135-104. Kimszentmiklós Solt\T. Maglódvasútállomás 0-700. kiskrösi járás 70. A kiadások a következk személyi járandóság . A . dimapataji 0248. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. nemkülönben : — .vasútállomás 2-172. Tápiószecs-vasutállomás 2000. koreskodeloin. . mköd Hajózás és vizszábályozás. kiskimmajsai 0-187. — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m.szúságban.675. tiszaújfalusi 0-100. gödölli járás 168. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására.5170. összesen 1. Aszód-vasútállomás 0-400. Monor-vasútállomás 2-700. kiskunfélegj'házai járás 88. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. Kalocsa Gerjen 5000. Baja— Mélykút 1-400. közút megy keresztül. Budapest Arad 61-868. kir. nyolcz kir. Szolnok Heves 9771. 4148-176 km. Kiskunhalas Mélykút 16-228. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km. Aszód— Verség 13136. kiépítet«tlen 0-700.5. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. Nagykrös— Uj kecske 26900.OSö korona. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. dologi kiadás Ül. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. hartai 00496. dunatetétleni 0606. ép. Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. Szabadszállás. Nagj-káta-vasutállomás 1-512. Kiskimfélegyháza 9. Kiskunhalas 15. Üll-vasútállomás 0-845. Taksony. útfönntartási és felügyeleti költség 805. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000.vasútállomás 0-300. Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút.vasútállomás 1030.tiUO km.sámbék 20-656. Ebbl kiépített 3-7474. fmérnök. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. Ordas. köalap nélküli 436571 km. Soroksár-vasútállomás 0'754. Aszód— Vácz 29-367. Kiskunlaczháza -vasút 2-920. Zsámbék-Szomor 1-244. biai járás 60. Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km. hosszúságban. a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik. piroskai 0-050.s 22-930. Ebbl ki van építve 110-525 km. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban.5. jászszentlászlói 0118. összesen 7 út 41(. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir.2t)02 km.017 korona 02 fillér.vasútállomás 1320. pilisvörösvári 0-260. dunaegjházai 0-0141. százalék szerinti kivetés 557. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. hol a csépel ráczkeve peregi th. Csvár— Ácsa 9700. Ujszász-vasútállomás 3-115. Kunszentmiklós— Tass 8000.'n. Vecsés. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten. Budapest— Eszi^k IT. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. Azonban III. Sülysáp-vasútállomás 3-660.WIO km. l't'1. a kiépítettböl köalapú 3-1414. kunszentmiklósi 0-500.000 korona. 106 korona 98 fillér. Vácz-Rád 7137. államépitészeti hivatal ügyel föl. összesen 867.942 korona. Dabas Jászberény 46-818. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár .dkert 61-788. Soltvadkert-vasútállomás 0-300. Iviskunhalas Dorozsma 22800. alpári 0100. liitolüg\' ós forgalom.

Tahi. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját.. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek. kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban. a következ állomásokkal Budapest.520. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. s összes hajóit (45 gz-. mindkét irányban. egyik Szolnoknál. Pandúr és Varajt vármegyei községek. vasárnap. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. k.I.000 mázsa árut szállított. Szentendre. kir. a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. Dunagözhajózási társulaf. Postahajó közlekedik naBécs Budapest. . Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás. Dght. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara.és fölfelé naponként.Elsö cs. Hart . szab. Cs.300. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó.000 utast és 16. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította.és tengerhajózási részvénytársaság. Nagytétény. július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor. A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. vette át. bár nyomok vannak arról. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. Dimivecse. Érsekcsanád. szab. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására.200. Postahajó közlekedik le. Tahitótfalu. Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat. Ekkor a dunai hajózásra az . Dunabogdány és Visegrád. liitelügy és forgalom. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között. Mindkett Pestrl kiindulva. Kákony. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. Leányfalva. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra.000 személyt és 2. állomásai Budapest. nevet vette fel. Budapest Zimony. De egyik leg- .000 mázsa árút szállítottak. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest. így a XVIII.-t. állomásai ugyanazok. 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r. kereskedelem.000 mázsa árút. állomásai a vármegyében ponta egyszer. 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi.: i Ipar. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is.000 utast és 20. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. de ezek annyi nehézséggel küzdöttek. A XVI. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban. A török hódoltság után II. Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre... hogy Mátyás az építést meí^kezdette.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel. az . Budafok. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat. Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl. Ordas és Kalocsa (Úszód). Éz a társulat 1874-ben megbukott. Budapest Kalocsa Mohács. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán. Az elbbi részvétlenség. arra ösztönözte az igazgatóságot. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra.kapott szabadalmat. a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. de e terv nem valósult meg. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591.800.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén. hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét. '•) Vármegyei Ltár 1829. ott. szám.. 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe. mintsem. hogy a tanítók özvegyeinek. kik férjökkel. 1. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével. szám. Trattncr és Károh-i betivel. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles. úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása.. ") Vármegyei Ltár 2075. mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés. szám. jkönyvi szám. különbség ne tétessék.. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám. (A törvényczikkehi. a kik magyarul is tudnak. hogy a mennj-iben . elleges megfontolás végett" a rendeletet . e. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. alsóbb. arra kötelezzék. hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a ." : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék. úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. csak egj^ esztendeig éltek is. 50 51.) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620. óv 3259. A tanács odautasíttatott. s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is." A vármegye ..az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni..^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s . jköny\-i szám. nemcsak a városi pénztárból. — — 4u.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki. évi 2682. mert Csacskovits különben is nem mint tanító.^*) megye arról is. a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék".JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód. hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll. azután . i') — — : — vármegyék 1839-40.a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. ") Vármegyei Ltár 1805. ") Vármegyei Ltár 4293. ha másként nem lehetne.. nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki. "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre. mint tanítókkal. a tárg^-alás alkalmával. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek. általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. vallásuknál fogva. a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak.^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést. a melynek minket érdekl része a következ . szám.az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között.."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt . ') Vármegyei Ltár 5259. közoktatási akadályokról is. ") Jelentése Pest. hogy azon közönségeket. Pihs és Solt lalását — ^eiv. megyék 1839 Pesten l«40. szám. ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak. Pilis és Solt t.Közoktatásügy. a hol grammatikális iskolák vannak. '•) Vármegyei Ltár 5G35. A város azonban fölmentését kéri a teher alól. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak. i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt.. évi országgylési követeinek .

8 szerb-mag\-arnémet. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli.<k 17 leány-. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. : : magj-ar-tót. Tantermek száma 203. .199 írt .1S8 Közokttitásügy. 'A 9584 fiú és 10. 3 föelemi közös.iskolára 34. egj. összesen 22. 39 jó. német 5. összesen 10.655. Nem járt 35 fiú és 26 leány. összesen 172. Az iskola-épületek közül állandó 109. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya. hatvaui. h. — : Nem — : : : : : . Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány. közül taniüók egj. összesen: 66. Az iskolák közül 2 felemi fiú. összesen 18.077. Az iskolai épületek közül 26 állandó. összesen 257. 13 felemi közös. Tanítók összes jövedelme 99. ö. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett. alelemi szükségbeli.5. Gyümölcsfa-iskola 4.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. 24 al. járt 92 fiú és 23 — leány. Ezek közül iskolába járt 21. 1 tót.tanítóra 29 tanuló esett. trhet 13. görög-magyar 1. szerb-magyar-német 7. ezek mind altanítók. ezek közül . Gyümölcsfa-iskola 121.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr. Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt. nag\-abonyi. Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. . Nem járt 6938 fiú és 1051 leány. 12 jó. összesen 135. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány. 44 al és 2 segéd. összesen 282. 69 segéd és 13 n. 4665 leány.és Kalocsa város tankerület. 47 magyar-német. Tanítók összes jövedelme . Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. járt iskolába: összesen: 86. iskolaévben 323 anya. ismétlbe járt 95 fiú. . 4 tót. Állandó iskolaépület 39. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. a kalocsai órsekst'iglx'n l'. ezek közül 5 f. összesen 4561 . m. Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány. Tanítók száma 21. rossz 4. továbbá a budai alsó-. Xem járt 1242 fiú és 756 leány.l niiyaés 18 loányepjluiz. Xem járt 22 fiú és 29 leány. tót 1. nélküli telepek száma 33.288 frt 12 kr. 183 magyar-német. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány. 175 al. ezek 67 tanuló. 3 rossz. 1 felemi leány. Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány. alsónéinedi. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. 12 alelemi . Volt ös. 172 trhet. 15 segéd és 4 n. 90 alelemi közös. 1 12 segéd. 1 rossz. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30. összesen 7989. fels. rossz 4. 17 trhet.133 leány. 15 alelemi leány. jó 55. egj. 10 felemi leány. járt 186 fiú és 203 leány. : — — . a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi. ^issi'^h^ '^^ 1S64 5. 9 magj^ar-német-ilíir.és 141 leány-egyház mellett volt iskola. összesen 51.'> : anya-. Komáromban 1.) Az iskolák száma 39 jókarban 22.-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-. tannyelvTe nézve 477 magyar.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. német 1.. fóti. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány.szesen 144 anya. összesen 15. részijén a kiskunsági. összesen 12. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5.5 leány. Gyümölcsfa-iskola 173. 413 alelemi közös. összesen 358.544 leány. összesen 7973. Tanítók jövedelme 54.) . ev. Xem járt 668 fiú és 1071 leány. vegj'es 34. 263 jó.182.34. ideiglenes 17. 2 alelemi szükségbeli.962 tóra 108 tanuló.és 1 1 4 leányegyház. jó 13. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. (Iskola mind alelemi közös. (Iskola 15 felemi fiú. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak. (Iskola nélküli telepek száma 46. — — . összesen 495. trhet 60. 8 magyar-német-tót. 24 magyar-tót. 23 német. Tanítók összes jövedelme 214.545 fiú és 7677 leány.és 15 leányegyház mellett volt. Anyaegyház 94. Tannyelvre nézve magyar 197. Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. Ag. összesen 1998. Tantermek száma 382. 9 alelemi fiú. 17 alelemi szükségbeli. 80 ideiglenes. 1 alelemi leány. ezek közül 38 f. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. Gi|-ümölcsfaiskola 14. összesen 4919. 3 trhet. 46 német.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20. 16 alelemi fiú. összesen 60. 36 alelemi közös. Iskola nélküli telepek száma 2S7. rossz 12. tót 2.()4ti.524 leány. 1 alelemi fiú. iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii .sszesen 16. Eg>. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk. iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya. 584 al. 36 ideiglenes. nem járt 8237 fiú és 1868 leány. Nem járt 57 fiú és 177 leány. 8 föelemi közös. . 2 szerb-magj'ar. Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány. l ideiglenes. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. 105. 21) segéd. : : . czeglédi.\ dunamelléki ref. nélküli telepek száma 456.801 fiú és 30920 leány. összesen 37. összesen 58.Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk. összesen 1739. Tanítók száma 175.004. Az iskolai épületek közül állandó leány.51 f. ú.1 : : — — . 9 mag\-a-némct-illir. Tanítók száma 51. összesen 619.) felemi leány. TannyehTe nézve magyar 2. 2 föelemi közös. nagykátai. 8 magj-ar-német-tót. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány. Egj. 38 n. Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. 320 al. Iskola nélküli telep 85. 41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány.5.297 fiú. . Tantermek száma 783.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület.721. trhet 82. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar.920. Tanítók összes jövedelme 37.285 fiú ós 41. 29 alelemi szükségbeli. 65 rossz. pesti. fels. öszszesen 40. 101 leány. összesen 389. Tanítók száma 232. német-magyar 119. német 7. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. összesen: 113. ecscgi. 28 alelemi leány. ezek közül járt 3. Az iskolai épületek közül 420 állandó. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány. Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület.829. összesen 18394. Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. összesen : 196.108.i. ös-szesen 4200.5467 frt 83 kr. összesen 61. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9. leányegj'ház 12. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány. összesen 670. gödölli. 21 n. kecskeméti. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr. összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : . egy tanítóra esett 213 frt 97 kr. ezek közül 153 f. összesen 234.) . Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még. Tanítók száma 418. minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve. összesen 3966. 9 szerb.\ tanítók jövedelme 17.282 frt egy tanítóra esett 246 frt.") '. Tantermek számi 128.301 fiú és 28.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú. összesen 18. ideiglenes 29. 4 föelemi leány. Az iskolai épületek közül 1/ állandó. a székesegyházi és Vácz városi. Tanítók száma 897. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány.445 frt.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. ezek közül 69 f. szerb-magj'ar 2.787 fiú és 19. Tehát az 1864 63.883 frt 77 kr. Gyrben 1. soroksári. 231 alelemi közös és 229. összesen 3404. szolnoki és zsámboki tankerületik. Gyümölcsfaiskola 34.52 kr.

189 .

állami fgimnázium. A czeglédi m. . kir. fgimnázium.190 A kiskunhalasi ref.

Hunyady Artúr. minden idegen befolyás. tanfelügyeli állások szervezésére. báró Podmaniczky Frigyes. mindent. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref.és közoktatásügyi min. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén.Közoktatásügy. hitv.k hatályát. Hartától. tanfelügvelö totta üléseit. Kubinyi Géza. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. a késbbi dunamc-lléki rcf. püspök. esperes. a melyek fölötte érdekesek. Gózon István. évi XXXVIII. Földváry jVIihály. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad.s a mink általában a közig. Az 1809. egyház lelkipásztorát. az egész testületnek is. Fölveti a kérdést. Végh János. a mit kezébe vett s magáénak tart. kath. Beniczky Má. Nikohcs Sándor. izr. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. és 126. A tanács teendi két körre oszlottak. Várady József. Szalay Samu. Fejtegeti azután. Csikay Imre rtf. t. Boskovits Alajos eh-. Sárkány Sámuel ág. sí az ellenliatás. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást.. rendezésére. Ivánka Imre. II. Reviczky István. tanfelügyel. tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. Madarassy István. báró L-pthay Béla. hogy a tartózkodás. legifj. rendelkezik. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át. Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. Jankovics Miklós. . mint intézménynek. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. egész lényét elzárja. báró Podmaniczky Ármin. Drágffy Sándor. a mikor Kecskemét sz. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. nemcsak érthet. Vargha János. Tomory Anasztáz. a szorgalomid csak 4 egész vé. különösen a 5. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir. . melyhez idegen kéznek nyúlni. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt.. iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. a j( bs író és költ.rton. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. m. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125.rraegvében. i. Tahy Lajos. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. elzárkózm igyekeztek. a hol és a liog}^ lehetett. 1 !) 1 Az 1869. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. Volt a vá. az 1868. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. Dalmadj' Gyz. a másikat köza fels népiskolák számára. év két szempontból nevezetes dátum. kir. Tafflsr Adolf.vi. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban. . vallású községi tagot és Kovács József r. t. egyházi fgondnokot küldötte. Kecskeméthy Lajos dr. tanfílügycl Szász Károly. Fáy Béla. holott még 213-re lett volna szükség. — ^'"'^^. bizottságok illetékességi körébe esnek. Jordá^n István. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének. Nagy Ignácz. megfordult a vármegye éjszaki részében. Kiss Miklós. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást. : : . ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. Mert országa erkölcsi ország lévén. ev. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. mint tudjuk. : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR.'^3^'"''' iscoiatanácí.. Beöthy Lajos. gróf Ráday Gedeon. im<j. Azután az egyháznak. Szilassy János.rmegyében ekkor 513 tanító. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is. elnöke a kir. Mészáros Zsigmond. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás. ú. st csak betekintés elöl is. Sajnos. csaknem az egész terjedelmes soíti járást. A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más. maga egész szerkezetét. esperes. még a felületes bepillantás ell is. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. gróf Szápáry István. mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek. egyes pontokon.-cz.

Ma már.192 Közoktatiisügy. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. . hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát. Hangsúlyozza csak történelmi jog. ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. még az exakt tudományok is. csak háború által levén elfoglalva. azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. Igaz. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. És mert a reformáczió. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. de mégsem az ember egész lényét alkotó. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. t. úgy hozzászokva. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. stb. mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot. úgy szeretve. kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el. hogy akad valaki. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. mint örökbe fogadott leánvi. és végelemzésben az egész polgári társaságra. midn az államnak. mely bármi fontos. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. A reformáczió. Vád nélkül legyen mondva. az igazi népoktatás története. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt. De el kell ismernünk. népvándorlás. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. minden. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. holott az egyház is az egyes családok közössége. Heh'csh azt. hogy többen összeállva. mert nem események teremtik a korszakot. az anya. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. hogj. hogy a növények köziU melyik a mérges. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. A leend papok tanultak. st örült.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. magyar ember azt nem teheti. mi természetesebb. mehnk a hasznos. szóval mind a protestáns. illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. A — — . A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. i. S míg a közoktatás jóformán csak erre. egy tárgyban. de végre is csak egják részét teszi. ápolták. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. S miért nem.ssége. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. az egyháznak. ha történelmi események arról letereltek is. egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. a leend férfira nézve és még inkább. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. kik nevöket ahg tudták leírni. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal. csoda-e. más nem. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. a mit nagy önhittség volna követelnie. a községre. De mi dolga az egyháznak azzal. számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. bár másodsorban. mind a kathohkus felekezet. hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk. az egyház^az egyes családok közö. hogj^ a föld forog. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani. kérdezik a felekezetek. mind az elbbi közösségben megmaradt. a vallástanításra terjedt ki.

Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. liiszi. i. mint hogy felekezeti vagy községi. valódi vagy vélt jogaik védelmére. is az. mint oly tény emlékét. hogy a föladat sem lehet más. ez új intézmény gépezetébe. Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren. t. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi. mi. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. bár javítni való lehet és van is rajta sok. nem pohtikai pártkérdés. talán egy félszázach-a. hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. készült. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. §. nnt tanácsjegyz. liitv. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy. Illesszük be azért úgymond magunkat uraim. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. az isk.-cz. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. az iskolák eddigi. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik. feltételeit. iskolák legyenek. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11. liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. mely emberi tökéletes. melyek a felekezeti iskolákról szólnak. kormányt é. s íme itt van. miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. vagjns nemzeti kérdés." Rámutat a törvénynek önkormányzati. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. ím összeszedik minden erejöket. mint erre hatni. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. hanem hosszas idre.Közoktatásügy. másfell ott is. hogy hosztalálunk foMatólag is. a felekezetek. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek. 1869. mely az 1868. csaknem kizárólagos birtokosai. de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. a miben egyik érdemes báró testületünk tagja.s az iskolatanácstagjait. melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított. legközelebbi . hiszi. Lehet végczélja zölni is fogja. csak a közoktatás fölvirágoztatására. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét.. -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. a verseny. majd tapasztalásból fognak meggyzdni. azt. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít. nem igen fogjuk megérni. kir. csak törvénynek e mindegy. továbbá mint oly álláspont jelzjét. vallja. talán többre is. ama szakaszai. kik bölcsejénél bábáskodtunk. XXXVIII. a t. niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. mert a vármegyének csak iráiívzó. valódi demokratikus irányzatára. A jegyz: — — : . . évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek. Akkor az 1868. Podmaniczky Frigyes is." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. . a hol ez nem történik. mint ezt bányakerületi ágost. a közoktatás felvirágoztatásának.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott.. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. S a mi közoktatási törvényünk. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt.

s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg. Nyársapát. Baracs.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1.. mely külön iskola állítására kötelezhet volna. E súlyos bajon segítend. Rátér itt egyben arra.számos betegségei közül. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. 46. Adacs. de csak oly csoportokban is. Révbér. (alsó és felsrész). S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. Váczot. melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. és 2. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását.sztákon van a legnagj-obb baj. Soltot.. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak. De nemcsak a legnagv'obb községekben. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte. mint igen számos kisebb községek. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. Dunapatajt. mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. Monort. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van. Kiskrö. Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok. melyben végül ezt mondja . tanító vett részt. mely a közigazgatási közegeket utasította. Dunavecsét. Ezek Tetétlen. nem is tartatik. mely nem ugyan egész nagy területén.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat. Vasad. Bojár-Mikla-Tetétlen. Csengöd-Kaskantyú. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. Mátéháza. §-ok értelmében és szellemében állania. hanem a másik végletnél. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében. 1. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. az iskolák legkiáltóbb hiánya. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek.és Fels-Nyáregyháza. tehát tizenegy népes mezvárost. A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. helyett csak november 1-én kezddhetett." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. Nagykátát. Harka.Vadas.ós Nagy-Bócsa. Alsó. képzetlen tanítóval. 47. Csabony. oly puszta. stb. Tázlár. igen kevés h<lyet kivéve. de sincsenek egészen a törvény színvonalán. §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg. st aggasztó jelenség. (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet.. Páhi. mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. Pöszér. — — — — : — — — . kitn eredménynyel végzdött. Sarlósár. Czegléden és Óbudán kívül. hogy Czegléd polgári iskoláját. . kérdi s a többi még Kis.) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. Vacs.Felkérjük a t. melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna. még Kalocsát. Apaj. fölszerelés és taneszközök : — mköd — . tegyen oly intézkedéseket. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl. Szent-Tamás. Dánszent miklós. Abon^i:. Ismétl-iskola pedig. van Pest vármegye területén legalább 40. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt. Homok. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek. a többékevésbé népes pu.st. Oly puszta.sügy.. Nagj'krösön. Ráczkevét éi Újpestet említi meg.4 194 Közoktat ú. és 4. S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása. Pótharaszt. s kellene is a 44. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. alkalmatlan helyen. megyei bizottmán}^. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan).

a tanítóké il-el. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák. . valamennyi helyen felekezeti. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. városi) képviseltestülethez intézzen. hogy. tisztelt iskolatanács.. A tanárral és egy tanítónvel. t. iskolában 200.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek. Jelenti. §.-cz. a legjobb. ki a szadai községi iskola építésére 3000. Bojáron. hogy Kistétényben. egy ór'ási horderej elvet proklamált. : . s jelöljék ki ama pusztákat. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv. Váczon. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp. S mivel másfelöl a törvény 130. a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. A czélszertlen tantermek át alakít attak. hanem a várm3gyéket is fölhívta. a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten. iskolában 900 és a váczi ágost. mely ne érdekldjék.! Közoktatásügj'. a terjedelmes vármegye öt járásához képest. 39.és leányiskola két évfolyammal. A mi a pusztákat illeti. A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels. hogy a mi lányokon maga nem segíthet. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás. bizottságilag történend összeírást rendelt el. Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35. iskolában 80.. (illetleg tanítón) mködött.. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya. . . azokról jelentést. 38. 4. : . Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák. kath. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító. A többiben volt mindenütt. hogy egy nagyfontossá. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók. pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz. Zöldhalmon. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. hitv.kon a birtokosok összes egyenes adóját é. melyeknél az államsegély. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá. úgy hiszi.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. a kecskeméti ref. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre.gú — t : .oszsza magát a teljes iskolatanács. összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — . Nyáregyházán. második tanítói állásra 3000.szesülnek. midn az iskolatanácsot kéri. indítványozza. melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna. Az akasztói róm. hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról. a solti ref. iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték. de e részben még fölötte sok a teend. egy karnak. XXXVII. Czegléden polgári fiú. kir." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868. 20 pedig egészen újonnan épült. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett. Érsikhalmon. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének. A tantermek száma 35-el.tá. Vasadon. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl.sára irányzott törekvéseiben. melyek a törvény 37. És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami. támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal.

Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban. tetemesen javult az iskoláztatás. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm. Péczel. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. Valóságos zugiskolák voltak. Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak. továbbá ama községekrl. Ezekbl iskolába csak 51. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. tehát a 44. szerint arra kötelezend. a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni. illetleg az 53. mely utóbbiban a magyar nyelvet. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek.273 leány. Mindamellett. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására. Az állami képzk felállítása is.649 leány. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli. Ily izr. s alig akadt közöttük olyan. valamint az összes fszolgabíi'ák. A tanítók kicserélése már kezdetét vette. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott. A vármegyében. Monor. Ezek Gj^ón.728. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl.168 járt. A siker a várakozáson alul maradt. kath. De a részben. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el. földrajzot és történelmet a gödölli ref. a hol az épületek rosszak. gyorsan halad. §. lelkész tanítja. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. összesen 25. hogy az eredmény kevés. báró Eötvös József rendelkezései nyomán. Ezeket leszámítva. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. Ezek túlnyomó száma izraelita. — : — — — — — — — — : .rmeg\'e közönsége. annak kötelességét a községi'e hárította. ezek azonban nem sorozhatok az . kivált egyes vidékeken. mindössze 98. a mely a törvénynek megfelelt volna. Pest vá. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra.. Az iskolaszékeket pedig utasították. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a.iskolázatlanu maradottak" közé. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : . A felnttek oktatásának üdvös eszméjét. melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna.973 13 15 éves 13.176 fiú és 12. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. hogy a törvényszabta nyolcz. melyeknek számát a törvény húszra határozta. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik.19tí Közoktatásügy. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek. §. tanítóképzben tartottak. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni. a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba. magánintézet a 27 közül van 14. Vadkert és Szada. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak. honnan még nem érkeztek be a jelentések.825. egyelre azokban a községekben. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. legalább a részben. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. amott húsz. Váczon herczeg Koburg.700 fiú és 30. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. összesen 62. iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott. állá-íva 30 hold földet. és a nagykrösi ref. hogy a szorosan vett téli hónapokban. még nem állapítható meg javulás. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg.

rajzot. —— . Egyik az összes iskolák meglátogatása. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. : . hogy iktatókönyvében már az 1067. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel. Európa 176 fali térképe. számot írja. — . körleveleknek. habár sok helyen még kezdetlegesen. kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. tanévben államsorsjátékot rendeztek. jelen alakjában vinni. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette.sére egymaga. bár vannak egyes számok. A nagykrösi ref tanítóképz. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. Papiroson marad a közigazgatás. de a végroliajtást nem vette számba senki. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. hogy bár a rendeletek megvoltak. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk.tnézhetésót addig czél nem érhet. Megemlíti. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. de azok oly kitn minségek voltak. a mi a tanfelügyelre vár. A kalocsai tanítóképzt. Az iskolatanács szervezete nem czélszer. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. a kezdet kezdetén. melyeknek. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. A 35. a tanfelügyeli intézményben fekszik. napidíjban is részesültek. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb. még nem tudja. A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. Az intézmények. Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. legyenek jók . A törvénynek sok hiánya van. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. . az mer lehetetlenség. a mely akkor már három tanfolyami! volt. 1869 júniustól az óv végéig 483. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így.t. a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. 197 emitt hatvan résztvevvel. Míg a törvény 14. hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek. a melyben eddig a hitoktatón. hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. Írást. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett. §. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak.Közoktatásügy. A gazdaság. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. 1870-ben 924 s az 1871. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. pl. Jordán István. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva. Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. hatásköre nincsen kellleg megszabva. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. a törvény és a kor színvonalán állott. az átalakulás korszakában volna szükség s irae. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott. S azzal végzi elterjesztését. 56 faU olvasó-tábla. hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. arra éppen most. hol két tanfolyammal bírt. jók s tökéletesek voltak. melyen jó czélzatai nagy része megtörik. Jelenti. de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni. melyek elintézé.

minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. pl. folytatták.és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. vagy rosszak. 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. hogy mind . azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele. Az egyes községek különleges teendin kívül. használja is néhol a község. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. kik az intézmények ezélzatait megvaló. magukban nem elegendk. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen. a törvény 50. hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa. Látnivaló e számokból. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat. így Nagykrösön. Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról.. néhol faültetményes helyül. 72 községben van faiskola. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre. többnyire azonban szántás-vetésre. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt. Jelenti. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. Már a felnttek oktatását. Aszód. Emberek kellenek. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. Fót. a másik az ismétl-iskola. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. de sokkal több helyen a felekezet. Ügy látszik. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra. különösen két fontos dologra fordították figyelmöket. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. A vizek nem engedték. de vagy merben alkalmatlan. 198 Köziiktntásügy. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. hogy e részben is mennyi a teend. Kb. 36 községben van ugyan hely faiskolának.rni. A tanfelügyeli levéltár. vagy inkább emberek. Azonban a faiskolák. mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. A legtöbb helyt. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. gazdasági és fatenyésztési szempontból. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. . de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért. Továbbá 25 községben nincs faiskola. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával. Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak. nem intézmények. meglehets biztos talajon mozognak. a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. E . mely az elz évben szép sikerrel indult meg. részint. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl.sek já.. Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér. Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. Ezt a község két úton eszközölheti. 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. mert a tagosítás még nem történt meg. helyekre Újpesten ós Kecskeméten. hogy az elüljárók hanyagok. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket. a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. E § ugyanis azt mondja . Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. sem annak való üres tér.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van.sítsák. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. Panaszolja. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak.

fjíimnázium. Az- . — 3. A váczi kegyesrendi fö^jimnázium. Az újpesti m. — 2. áll. kir.199- 1.

fiu- és leányiskola. iskola.200 A budafoki m. kir. mm Az isaszegi m. kir. áll. . állami polg.

mind egyéni gyöngeségeimnek . § fegy\eréhez. a megintések következtében. : í^a^. teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem. Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat. 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. hogy . oly buzdító elismerést találtam. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti. az eddiginél még n". hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben.. mind a felekezeti iskolák körében. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. e kérésre csak az az érzés bátorít fel. mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet. Azt liiszi az iskolatanács. míg e hivatal végleg betöltetnék.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része. az nem a túlszigorú. . . Bocsán^-t mind liivctali. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. hogy 1869 óta. helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson. mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét. Ugyanis addig. Hol a tettek szólanak. nevezetes lendületet adtak a vármegyében. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek . az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. kitnik.gyobb mér\'ü mozgalom várható. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve. . hogj.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei. midn az elterjesztés szerint mind községi. hogy mondom. a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. Jelentésében hangsuh'ozta." Jelenti továbbá.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. Köszönetem. melyben a tanfelügyel úr. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése. hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. s ersen remélem. mel\Tiél oly szíves támogatást. ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be. ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt. A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak. melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15. nuntha általok a kormány alárendelt közegei.st. melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta .: Közoktatásügy.. akadémiák. 39 tetemes átalakítást nj-ert. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli. mely a kor igényeinek mcgfclelleg. hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat. kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést. hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák. hogy a miniszter bölcsesége. Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal. elnémul minden beszéd. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is. azokat tehetségem korlátoltsága. uraim. Buzgón óhajtom. a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. oly kegyes elnézést. emezeket túlbuzgóságom okozhatta. ha azok ama néposztláy szükségeinek. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására. melyek ellen a felsházban egy n<. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem..^eiügy|^ö* s^ge- . a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok. legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. megfelelnek. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet. hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység.** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. melyek számára rendoltetvék. . melyek a megelz két évrl szólnak. kivált most. ajándékozás. : : . hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések.a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket. három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik. elmémben örökre megtartom.

mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat. Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. Talált községet.vezi. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon. hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak. alkotmányáét. hogy neki hazája is^van. Javaslatai közül fontosabb az. §-a értelmében. az alkalmazott tanrendszer. számoláson kívül. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult. milvánt art ásat. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. vagy épen nincsenek. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní. s ennek ellenrzését.r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. nem áltatja magát hiú ábrándokkal. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat. Az állam védelmét igényli. melyeknek fenntartói. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják.202 Közoktatásügy. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet. a vallás. a tanítókkal az osztályok berendezése. A faiskohikat. akár a községek. A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek. de kétségtelen. miket tapasztalt. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré. valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : . . az iskolai rendtartás. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. Ha nekik tetszik. Testgyakorlatot sehol. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat. miként járjanak el e tekintetben közösen.ése. méhének egész felszerelése egy asztal. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái. Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs. szölszetit a budai vinczellér-képzben. gátló akadályok.sok. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. az iskolalátogatás í.-ez. akár egv'ház és község egj'esült ervel. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére. De örvendetes mozzanatként jelzi. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében.niu'. természeti viszonyait neki meg kell ismernie. . Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra. a'^melyek szabályszeren megalakultak. hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. elintézés végett jegv'zésbe vegye. hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat. hogj' szerethesse. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. megköveteli apo gári jogokat. haszontalanságnak nyilvánították. olvasás. Ismerve a viszonyokat. kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék.. Xagy László D nem alkalmazza. A növendék nem tudja. azokat a törvény betöltésére sürgesse. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt. . t. tanítói eljárá.széröl. nem használják Idtzött czéljokra. kevés kivétellel. de polgári kötelesség eltte nincs. íi"ás. 11. néhány szék. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. ha ugyan ilyenek is vannak. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. melynek történelmét. é'. azokat a hián\'okat. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. földrajzát. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van.

. hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. hogy a törvénynek eleget tengyenek. vt'gy akármin. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. elmozdittatás terhe alatt. .rnak egy-két évig. hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni.ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. De som az egyház. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek. Hogyan lehet tehá. melyek szabályszer díj be\ét levélben. alapvagyont. E kérdésben az iskolatanács dönté. holott ugyanakkor a. a kik a . tanítójával együtt. mert cs. Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak.. Az uradalom uradalmi. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl. a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül.llapítani? Ugyanis nyomára jött. melyeknek hitelessége tehát kimutatható. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés.t az iskolának kiadása. 4 a kántorságért. hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül. követelné tlük. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. sem díjlevél. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá. anélkül. a tanköteleseket pontosan. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. hogy . országos törvény alapján. hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit. ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. Hisz így az is el fog következni. Mindkett ellan lehet kifogást tenni. 203 is intézkedni fog. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés. s bizonyos záros idn belül. §-át végrehajtani. sem szerzdés formájában. Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák. születési éveik szerint.sét fogja kérni. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el. az összes lakosság gyermekei számára fenntartott. Pedig a . Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. hogy így biztosítókot nyerjünk afell. mert egyik sem egészen jogos. St általábnn mindenütt kívánatos.. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora.. egy szabályszeren vezetett felvételi. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. városait. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot.. hogy az úrbéri rendezések alkalmával. ha erejét elfecsérelni nem akarja. liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. sem jegyzkönyvi határozat. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt.az iskolának nincs semmi jövedelme". A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést.Közoktatásügy. azt a felekezetek v. melyek az emiitett fkönyv. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl. esupán az egyházhatóságnak magyarázni. A népiskolai törvény 133.canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : .

iiskoli 159. .697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a. 15. . 1. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a. . Az iskolák évi jövedelme 385.771. 10.425. Tanlíöteles 6 65. 35 ruthén. 465 gör. kath. 6204 tót. kath. — : — : : . 12 német. leány 14 községi 79 elemi.796. : : Az 1876 XXXVIII.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles.121 magyar. kath. Xem járt 10. . összesen 54. 310 horvát. leány és Nfigy-Abonyban migán p. .i 05.401 ref.018 róm. 330 feleösszesen 91. összesen 68. Az iskolába járók fösszege 70.427 fiú és 12. Greizinger J. Xem járt 5002 fiú és 10. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába. ebbl a tanítók fizetése 332. tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60.4%.507.204 Közoktatásügy. Gödöll. hogy helyezze át más vármegyébe.594. összesen 88.222. 14. ismétlbe 7445 fiú 6408. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány. Kisdedóvó volt 2 községi. 3 polgári. 105 leány. . 241 zugiskola mködik a vármegye területén. 553 szerb. vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a.542 leány. A pusztákon még szomorúbb jelenségek.035 ref.. hitv. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. F. 11.971.379 frt. róm. fiú 8. lakosa 574. kir. 658. kel. 13—15 éves isni.621 fiú és 10. 402 szerb. A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20. wllású. a hol ilyen még nincs..) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904. összesen 50. . összesen 17. 528 horvát.028 leány. vegyes 3.007.973 leány . Az iskolába járók vallásra nézve 40.753 ág. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28. -kötelosok 25. 11. 100 két és 8 három tannyehaü.037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány. Az iskolák száma Ó04. nyelvre nézve 52. faiskola 108. 4015 izr. és Józsa D. a ki a közig. mórt itt alig 20 30% já. és 2523 izr. 18 gör.203. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt. — : : — — .025 német. (Czegléd. összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú. ev. Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett. nem képssített 87 rendes 590.558 fiú és 26.836 ref. Fröbel-féle községi Vácz. 230 elemi. a kezeti. 1 polgári. 8710 ág. nem képesített 116 rendes 660. községi NagyAbony. 014 horvát.-cz.. 1 tót. 437 szerb.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t. Vallásra nézve 63. Fröbel-egyesületi .. : . 455 szerb és 599 horvát.. iskolába 210 fiú. vagvis 15-66%. összesen 368. 10 leány . kath. kath. hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök. — . ezekbl 190 vegyes. 26.923. kath.800 leány. összesen 13. Összesen járt iskoláb. . könyvtár 71. 2708 izr. egy tanítóra esett 420 frt. 4077 tét. .377 leány 13—15 éves 14. Az iskolába járók közül 52. 2 községi Kiskörös. ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket. 23.022. ev. 411 gör. 1 román.. társulati Kecskemét. 6 unitárius. 3 miitáriu. . A vármegye lakosainak száma 027.>lgári fiúiskoli.495 leány.Kisdedóvó 12.177 fiú és 23. 37 gör. kath. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára.. 5702 ág. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. . Tantermek száma 765 tanítólak 489.897 fiú. Nyelvre nézve 81. : — : . 15 unitárius. polg. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel. kath. 60 vegyes. keleti. 17.445 frt. Az iskolák közül 249 mxgyar. t. Az iskolák összes jövedelme 346.310 róm..280 r.. .445 német.213 leány. 1 róm.830 leány. 10. kath.939. a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. 26 román. 5369 tót. polgári iskolába 100.021 magyfr. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti. rmesterek vagy mestoremberfélék. fels.432.rt . 2 szerb.001 vagyis 76. 282 leány.. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. . 1 1 fiú. ezekbl állami elemi 24. 585 gör. : — .54 fiú. 5628 ág. összesen 316. 1.970 ref.790 megyf r. 3 egj'leti és 4 magán. összesen 20. 5938 tót.913.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve.. likos^iník a száma 4!t3. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány. . hitv.v. Tanítók száma 677.958 és 13 15 éves 25. ev. 62 ruthén. azzal a megokolással.. segéd 111. magán és községi Újpest. is. ebbl a tanítók fizetése 300.. egj'esületi Kalocsa. keleti. 3772 izr. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. nyelvre nézve 48. ezekbl kép?sített 13 német.()80.418. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel.) Óvónk szám^. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222. kertek száma 51. A fv?. áll. összesen 405. 1884-ben tanköteles összesen 104. Tanítók száma 774. 16.640 fiú és 38.. 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú.2. fels nép. 7 román. róm. Xyel\-re nézve 07.. 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-. A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37.s. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át. összesen 337 középtanodában 699. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén. 47. Azonban a miniszter.020 leány. segéd 87.057 frt. Az iskolába járók vallásra nézve 43.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir. 7 gör. hogy ha fölfedezte a bajokat. összesen 13. — . bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. tanácsos és kir. egyesületi Ncgykrös.. Szerkesztette Grézló J. összesen 21. hitv. összesen 85.. ezekbl 0—12 éves 39. .055.. : : :" — . leány. magán Budafok. : ") Emlékkönyv Tóth J. a hol sikerrel végezheti munkáját. kath.619 német. tanfelügv'eljévé. h. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. össz"seii 353. 2 fels népiskolába. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. középtanodábi 589. 7 gör..037 migyar.456 róm. meghagyta — — . Iskola 38 községi. ev. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány. összesen 185 középtanodába 1160.239 néraet.ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban. Az iskolák közül 244 magyar. 31. keleti. ismétlbe 9. Tenterm?k száma 693. összesen 16. pjlg. Fölemlíti mé=c. kath. 8. testgj-akorló helj-iség 70. ezek közül képasített 590.893 frt . 783 gör. sem a templomokban. fels népiskolába 34 fiú. . egy tanítóra esett 443 frt.

kath. összesen 9455 frt. egy rendes tanítóra 463. 4 nem képesített. 17. felszerelve 727 tanterem. 61 tanulóval.Közoktatásügy. 2 kath.Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11.578 msgyfr. 213 állandó és 407 nyári menedékházba. hit. ip. Az iskolák ö. Kecskeméten kisdedó\'ó 4. 99-9°o- .786. keleti 8 szerb-magj-er ref.319. leán\' Czegléden és Újpesten. terniek szám<» 891. vallásra' nézve 90. leány. 183.684. 1 községi és 1 ref. magyar.659 róm. ág.-iskola 123. — . mrgán 5. ezekbl áll.864. gimnázium 9. 28. ism. keleti. Xyel\Te nézve 132. 275 róm. mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották..030 frt. közs. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30. 9087 ágost. 618 tf nitó számára volt lakás természetben. Ali. reáliskola 1.431 . tiszteletdíja 650. Óvónk száma 12. 184 m^^gyar. kevésbé jól 6 birta. . iskolák tóval. kel. hitv. 16. izr. A fenntartásban volt államsegély 17. mindennapi el. iskob 5. róm. 1869 óta épült 231.413. 12 tót-m»gyar izr. iskoláké 265. kath. keresked in'siskola 1. í községi.. 17 román. lakbére 1360. 1 róm. ezek közül rendes 36.510. hiliK ev.568. leány 25. róm. nyári menedékház 4. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23. — . 42 ágost. ebbl 1 álUmi. róm. segéd 6.561 ref. községi 34. ev. 844 képesített és 68 nem képesített . leány 31. Bejáró gyermekek száma 691 fiú. nem okleveles 5. iskoláké 97. 31 gör. ev. 9 szerb-mí'gyar tannyelv. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. 8.5.. gazdasági ismétlben 744..398 leány. száma 9. kath. ezek közül 6 rendes. ágost. keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép. ág..591 róm. mindenn'-pi elemi iskoLa 556. — 1304 : iskoláké 12. 2 segéd.. elemi iskolákban 5401. 1098 horvát. kath. 460 szerb. Állandó menedékház 3. : : . . összesen 133. 2 horvát -me gyár gör. keresked inas-iskoláké 83.310 leány..679. 34 izraelita. fiú.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%. Tanítók száma 55. 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány. tanítók száma 11. fiú 1. leány Kecskeméten. áltclános ismétlben 796. 4 egyleti. a tanulók száma 83. összesen 5700 frt. — : — : — laoi . 7 képesített. 3 óraadó. közs. ism. fenntartója ez érsekség. azaz iT^Ö. . 17 román. nö 274. 60 tanulóval. 362 szerb. általános ism. 99 községi. kath. Ivisded-óvók száma 87. egyes. Faiskolák számi 291. és 1 magán. 4453 izraelita. A tanítók száma 1281. összesen 64. állandó menedékházé 960. 408.. 7 gör. közs.199. kel. kath. A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„. fönntartásban volt államsegélj' 1200. 84. rendes 1157. kath. . -iskoláké 10. 3 egyesületi 557 magyar. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. . azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú. összesen 17. liitv. 3 tanítóval. általános ism. gimnáziumban 555. . 10138 ágost. képesített 16.020. 9 magán.369.. 4751 tót. 1869 óta 134 éjmlt. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. leány Aszódon. Volt 2 felügyel n. 791 rendes. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14. iskolának. általános ismétl -iskola 307. : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi. 3 5 éves gyermekek száma 58. . reáliskolábcn 203. 60 tanuló\-fl. . ebbl a tanítók fizetésére 400. gör. hittani iskoláké 86. Árvaház volt Keioesán róm. polgári iskoláké 2298. Kiskiuihalason ref. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba. 4328 tót. leány 57.. fels népiskolába 67 fiú és 125 leány .sszes száma 621.005.690. keleti. gimnáziumoké 2527.-'skola 9.ros inas-iskola 1. községi 179. önálló szaktenitós 3. -iskola 3. segéd 13." gondozásban részesült 93 fiú. Tanítók évi fizetése 4950. kath. 7 m'gy.Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. kath. fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. iparos inas-iskoláké 20778. leány Kalocsán ós Váczon. egyleti 2. hitv. Az iskolák jövedelme 482.íz» ea 3911 .749. Az 1900. jogakedénüábrn 119. 14 fiú és lö leány ágost. állandó menedékház 11.-rnémet községi 82 mrgyar. Az iskolába járók uyeh-re nézve 111.362. 851 horvát . óraadó 6. tanítónképz 2. 55. ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59. a tanköteleseknek 15-3%-a. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912. 62. seg. jelleggel. 34. izr. magán fiú Rákospalotán.869 német. iUsze^en — : mm A . 44. összesen 18. mindennapi el.538. testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. keleti 7.568. 16. 433 gör. 57 tanulóval és 3 tanítóval. tanítóké 28 rendes 16.. : : 87 ref. gazd. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó. szüli gondozásban részesült 5002 fiú. 3 áll. róm.nnirgycr. 561. . 38 gör. 1900-ban 53-9%. ip-ros-inasiskolába 2607. 2 német-magyar ág. 2 taníPolg. A . községi 171. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. fels népiskoláké 98. hitv. Fels népiskola 3. . 2 német-megyer róm. Az iskolák közül állt mi 18 magyar. 13 15 éves fiú 20. nem képesített 12. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. keresked inas 3.7"o. Iskolakertje összesen 183. kath. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13. tiszteletdija 200. ezek közül 65 állf mi. Polg. segéd 154. 12.884. nem képesített 41. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve.. gazd.265 fiú és 13. ismétlbe 13. tfnitónökéiJZké 170.638.5 vagyis 81.217. Nagykörösön közs. ev.492 leány. ezekbl 1 fiú. nö\-endékek száma 45.385 frt. 29 német-magyar. 1 ág. kath. 98 leány. hitv. leány. 501 gör. . Növendékek számi Kisdedóvókban 326. ref. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. összesen 24. Az 1904—905. grzd. jogakadémia 1. Az 1894 95.. .. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú. nj^ári menedékházé 280. polgár és katona 498.342 ref. iparos inas-iskola 23. 1900-ban 64-2%. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. ICisdedóvók közül 7 községi. . kath.476. liitv.574. polgári iskola 20.'. . magán 21. kereskedöinas-iskoláb. azaz 82. 29 német-magyar. leány. 853 leány.-iskola 24. tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132. 5290 izraelita. kath. seg. 4 állf mi. kath. összesen 1444. A t. közs. Törvényszer 593. i]).418. 2 fiú és 1 leány. 4 tanítóval.707 fiú.060. 4777 leány msgyar 53. polg. azaz 66. A lakosság száma 732. .rosinrs-iskolában 463.6''o.. óraadó 6. ezek közül 6 leány és 3 fiú. és 1 róm.627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31. kép3sített 1240. ev. 177. leány 19. ö. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú.n 106... lakbére 550. Az iskolába járók közül elemibe járt 55. 26 tót-magyrr. liitv. egyéb jövedelem 8455. 6 tanulóval és 2 ttnítóval. magán 6. polgári iskola 1. 205 17 fiú és 18 leány gör. — .. 1 ref. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986. gimnázium 2. Fels népiskola Kecskeméten áll. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906. ref. polgári iskoláb: n 264. ezek közül 1 áll. Kalocsán róm. leány 4 tanulók száma 360. ezek közül áll. összesen 29. férfi 1007. .. 23. nyári 10. 15. A trntermek száma 9. 2 német-mpgyar. vármegyében volt óvókötelos fiú 32. ö. Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. : — . 121 148. seg. ezekbl áll. összesen más jövedelem 5917 frt.119. ism. 16 tótmagyar. ev. . sziktrnítós gazd. 78 m-gyar. egyleti 12. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000. tanítóképzké 326. 3 magán. felsnépiskola 2. 53 segéd férfi 828. tcnitóképzö 3. a polgáriba 592 fiú. Vallásra nézve 106.854 német. gör. egyleti 1 24 m"gyar.114. ezekbl öl vegyes. fiú 20.9%.939 magyar. 12. 57. leány 1923. 32 magyar.sszesen 100. összesen 1197. más jövedelem 5430 frt..

czigány 26.600 . gazdasági ismétl-iskola 28. h. 19 ág. 8.495 . ruthén 1. katli. izr. a kik közül 337 migyar. ref. illir 108. izr.. magán 5 .Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. osztatlan 28. ötnél kevesebb é\-folyamu 99. czigány 2. kel. kath. a gazdasági ismétlbe 10. ág. kath. összesen 164. 185. ev. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv . kath. 36. Vallásra nézve róm.838. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86. magyar nyel\-ü 35. ismétl-iskolában valamennjd magyar. 1363. katli. magán 1 . kath. 174. 70. Kocscméten inagyar tanköteles 12. h. miit. : — ref. a melyekben 85 (áll.169 15 évnél idsebb iparos. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . német 2605. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. tót 766. azaz 67-7"^. A tankötelesek közül járt 131. tót 779. egyes prot. 3899. horvát 3. kath. 1009. kel. csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan. községi : 49.\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3. horvát 2. 153.. h. kath.422. angol 1. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. 82.. és 35 közs. Iskolába járt 8706. német 4611. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek. 136. kel. 48 róm. !31. vegyes 28. AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. valamenn\-ien magj'arok . ev. ref. ref. 2359. 1118. gör.296. négy évfolyamú 97. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. 4. községi 65. tanítók számi 1450.401. kath. gör. a melyekbe 339 gyermek járt. kath. leány 4. ebbl migyar 236. AnyanyelvTe nézve magyar 25. oláh 2. 7. nyári menedékházak száma 5. 1 magán. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. 2 izr. kath. Vallásra nézve róm. állami 1.. . izr. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612.. ev. 7791. nazarénus 2. közs. kath. szerb nyehnii 5. ev. 940. azaz 998%. 14. 96. róm. 367 egyéb . társulati iskola. Állandó menedékház 9. 2733. ág. 6. gör. ref.515. Hat évfolyamú minden79) taner mködik.. h. teljesen osztott 4. el. 20. 48. gör. unit. 9544. Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. kath.).. 6. ág. baptista 50. szerb 15. ös. 685. 1850. róm. segélyt élvez. kel. 1. Államsegélyt 41 községi. rövidebb ideig 28. 40. kath. ref. ált. 20*530. mindennapi 22. Általános ismétl-iskola 4.834. öt vagy hat évfolyamú 31. azaz 79-8%. kath. tanító 4. Az 1907 908. iskola 35. 12 14 évesek: 11. 84. 812 tót. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. vallásra nézve róm. horvát 4. 730. 3 ág.549. Az általános ismétlben róm. áll. magyar tannyelv 515. egyéb anyanyeh'ü 74 volt. lengyel 2. 31. 3. 3 oláh. 358. 55.563. h.. tót 4732. h.580 K. 2. ág. 16. tanuló 238. részben osztott 267. napi iskola 5. olasz 3. társulati 1. ev. 1 ruthén. ev. ág. társ. 432.206 194. 620. czigány 80. 24 szerb. 240. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411. iskolai tanulók közül magj-ar 7877. némst 1. magyar 34. horvát 8. ev.575. unit. kath. 4223. Ueány 45. róm. katK 13. 238. oláh 1. ked — —U : . egy évfolyamú 3. kel. 5. 7161. fiú 49. róm. 444. 191. kath. leány 16. 1. 6. gör. tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. ág. Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989.3t)2.088. ev. és községi segélyt 95 róm. izr. h. : : . 49.271 magyar. német 14. magán 18. ág. baptista 3. h. társulati 10. Kecskeméten el. 169. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1. az általános ismétlbe 615.682. ág. ismétl: 1902. °u-ban 67-7. ev. 49. unit. 1. azaz SO-OÚ. 12 14 éves fiú '22. h. 536. kath. gör. gör. 4. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. gör. 20. izr. községi jeUegiiek. a két utóbbi közs. öt évfolyamú 54. rövidebb ideig 134. 14. 7. ruthén 1. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. 2936. német 1914. izr. összesen: 26. egyes. 14 községi segél\t élvez. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824. 16 ág. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm. gör.szesen 12. 24. róm. kath. kath. beszélnek. 16. kel. a kik közül magyar 8353. 2512. baptista 1. 74. tanulók száma 26. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11. gör. ism. Kecskeméten van 1 áll. fiú 3. ev. ág. leány 56. unit. három évfolyamú 1. kath. magyarral vegyes szerb 2. öt évfolyamú 11. 1 társulati. cseh 1. 86. vegyes 51. illir 719. tanítók számi 77. ág. ref. ev. urad. gör. Anyanveh-re 17. ev. öt vagy íiat évfolyamú 457. kel. négj' é\"folyamú 19. csak közs. unit. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556. ruthén 4. izr.és keresinas: fiú 1. Összesen 1610. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. ág. 1. 32 ref. h. gör. áll. 12. szerb 1 . ev. szerb 335. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59. ötnél kevesebb évfolyamú 4. azaz Közoktatásügy. h. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm.920.sek 2456. ref. azaz 99-8%. 31. cseh 2. unit. 8 ref. Áll. gör. ref. vend 19. 4. ev.419. német 70. 21. izr. leány 21 . leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. oláh 6. egyéb 5. 23 ref. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143. 226. h. a gazd. ref. ág. vallásra nézve róm. tót 10 . Í2sr. vagy járulókot 58 róm.789 korona. vallásra nézve róm. melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. mindennapi iskola. ev. segéhi.544. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött. a m?lyek közül kett állami (1900 kor. ruthén 3. 102. teljesen osztott 22. 112. 430. 4. ref. ref. leány 58. az általános ismétlbe 13. kath. baptista 37. protestáns 1. gazd. leány 22. 11 izr. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. 369. 12. ev. német 732. részben osztott 3.ll9. 366. társulati 9. 2. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. tanítók számi 400. prot. kath.875 gyermeket gondoztak. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU.. német 2. olasz 11. h. h. ezekben a gyermekek száma 197. 1 egjes. Az államsegélyek összege : 338. kel. a kik közül magyar 743. községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28. egyéb 1. oláh 1.856. gör. . ev. : — . h. 7669 német. 125. 39. 3. 9 . mindennapi iskolába járt 107. kath. azaz 83-2"ó iskolába járók 105. 14 izr. cseh 6. szerb 131. olasz 2. kath. izr. 1. Gazdasági ismétl 9709. vend 5. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20. baptista 2. fiú 14.. a gazdasági ismétlbe 881. három éWolyamú 12. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve. ref.806. illir 246. h. 12 14 évesek 1241. Anj'anjelvre magyar 3694..730 gyermek. Óvónk számi 152.856. német 9. Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G. izr. 3 gör. magánjelleg 2. kel. fiú 5%. A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll. szerb 51. 19 7. gör. kel. izr. gör. kath.í. vegyes 4U2. nyári menedékházaknál a személyzet száma 6. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406. 7. 10. községi 34. osztuthui 267. magán 14. 6 horvát. ág. Óvónk számi : iskolák száma 582. 5. tót 200. izr. tót 782. községi 71. összesen t 3697. 792. — — : A : : — — — — : — : : — — : — — .20. Kecskeméten mindennapi 1 leány. tót 3. kath. baptista 10. ág. egyéb 5. gör. ref. iskolába járó 8692. jelleg 70. gör.. gör. kel. 72. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. 117. kath. 643. még pedig közs.. ág. h. 7. ev. csak általános 304. kisdedóvók közül áll. két évfolyamú 5. ref. 2. 1 tót és 4. a gazdasági ismétl-iskolába róm.

. Kalocsa. iskolai év elején szervezték. magán. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden. II. A város az els óvodát 1869-ben állította föl. 1885. 101 gyermekkel. Sükösd. megemlítlietö.) Pilisszentkereszten (1903. mét. 1900. Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. IrsaKiskimlaczháza. Kiskunhalas. 2 óvón. Czegléd (6 kisdedóvó). közs. Fokt. 1902. Perbál.) Soroksáron 5. sz. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. IV. (I. évi országgylési követei 1840 Pest. 1909. I óvón Nagymagán. az áll. 1902. magán. III. kisdedóvó van Bián (1885. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. 108 . és Soltvadkert (magán). 1903-ban.) Rákosligeten 2. Kiskrös Kiskunhalas. 45 Kecskemét. 2 magán. Üröm. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is. Budajen. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. egykecskeméti . Torbágyon : Magán : Gödöll. 1905. 1903. egyház 1807. 1904. 132 gyermek. 137 óvón . (I. Bogyiszló. Az I. 77 Nagykrös.) Rákospalotán 4.— VI. intézet Ez óvoda mint róm. még pedig olyképen. Ráczkeve (3). . 1902.) Albertfalván (1900. Szabadszállás. 1889 deczember havában a dunaharaszti. Szalkszentmárton. (I. Üll és Úszód. a melyekot azután államivá tettek. Tass. róm. Ordas. II. sz. 1903. 2 közs. — Kiskrös. III. II. sz.. II. Solt. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10. Menedékházak Alsónémcdi. 1901-ben a szentendre-izbégi. Szigetszentmiklós. Kalocsán. kath. 1903-ban a pilisborosjeni I. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. 1891-ben a pesthidegkíiti. 1886. Iviskrös. csuj^án a közig. kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. A mi az 1907 XXVII.) Rákosszentmihályon (1907. hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. (I.) Pilisszentivánon (1908. (I— II. 1 óvón Vácz. magán.) Szigetcsépen (1893.) Czinkotán (1890.-cz. 1902-ben. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. körös. kath. lüskunfélegyháza (4). 1894. meghaladja a vármegyében a fél milliót.) Dimabogdány- ban 2. . évi jegyzkönyve az új városban .) Pomázon 1886.)"Budafokon 5. gyermek.) Taksony 2. egyleti 136 gyermek. . 101 gyeimek. .magában támadt kisdediskolákról" beszél.. Vácz (2). 2 óvón óvón Monor.. 1902. Nagykrösön. : Kalocsa (ep\leti). Nagykrösön a ref. Pilis. (1902. kath. 1890. 1885. A kecskeméti kir. A ") Jelentése Pest-Pilis.. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir. IvisUúnmajsa. közs. 1892-ben a szdi. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját. 1 óvón . e. . 1 óvón Kalocsa. Vácz. a VII. egyleti.497 K. megyék 1839—40. II. sz. 1908. a IV— VI. Újpest.) Dunavecsén 2. s a gyermekektl havi 30 kr. mimkástelepi 1909. t. lijabban kir. : : . (540. 75 Kalocsa. 1893-ban a szigetbecsei. (I. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118. és II. (I. 1885. 1901. : . 2 Iviskunhalas. 78. a III. (I. Promontóron (Budafok). (I. Kimszentmiklós. 40. (I. Keczel. . Nagytarcaa.) Csobánkán (1902. köss. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések.) Hartán (1894. Halason.) Solymáron 2.Közoktatásügy. sz. 1900. Nagykáta. 1909. II.) PiHscsabán 2. 4 1 óvón 1883 ..) Pilisvörösváron 3. — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki.) Nagykovácsiban (1894. (I. kiskrösi. Fájsz. Gyömr. 260 gyermek. A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. Hajós. . . Budaörs (2).) Budakalászon 2.) Nagytétényben (1885. 33 Újpest. egyl. (1904. 1888. Fülöpszállás. 79 .^dedóvók. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki. ref. közs. sz. 1908.) líispesten 7. . II. 1902. Gödöll. közs.) 2..) Aszódon (1902.) Csömörön (1895. sz.) Pilisszántón (1897. kath.) egy-egy óvoda. hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege. Nagykrös (4). végrehajtását illeti. Szentmártonkáta. 1908. a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek.) Újpesten (1890.) Csepelen 2.) Szigetújfaluban (1903. Izsák. Dimapataj. 1907. Solymáron 1891-tl 1900-ig. Bóm. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett. 3 közs. 1900-ban. 1908. 62 gyermek. 1 4-ben Aszód. évi országgylési követeinek.) Törökbálinton (1903. Nemesnádudvar. II— IV. Kiskunmajsa ref.) Békás megyeren 2. (I. Szentendre. egyl. 1892-ben.) ICistétényben (1907. 43 gyermek. Községiek : Abony. a VIII. Zsámbók (3).^11. egyleti. 1899. II. 1908-ban nj-ilt meg. (I. Kecskemét.. s 1907-ben itt a II. Fót.000 idegen ajkú (német. Töklön 2. Dömsöd.) Budakeszin 2. V. II. 1903. .) (1887. j<^llegü sznik meg 1865-ben. 120 Kimszentmiklós. 90 gyer. 1900.és Solt t. tanfelügyelnek. 01 gyermek. Alberti. (1903. Czegléd. 1892. II. 1908. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. Apostag. (I. (I. Tahitótfalu.430 K). r. IT. Áll. sz.. niagán. sz.) Rákoskeresztúron 4. 60 gj-ermek. TörökbáUnt. egyleti. Újpest (8). III— IV. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. óvón. Dusnok községiek. Kecske. 243 Solt. 205 . 1906. Gödöll. 280 mek.

tEntermü 91.402. . Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda. hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el. kath. kel. 26. ref. Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel. . el. az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. Az 1909 tanévben az áll. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. 1902-ben a róm. íiüiskolé. Dunapataj. iskolár. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. 1900-ban 32.n új körzet alakult. új építkezések folyamatban. (fiú 17. 484. fiú és . tanterme 10. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban).r 6 körzetre oszlanak. horvát 8. 1875-bcn pedig a város egy másikat. mint egyesületi. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti. el. ism.új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák. lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány.5-ben 45 taner mködik. leány 17.5. német 10. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány. 14. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. Dunavecsén. 40 Taksony 2 tantermü leány. . itt 1874-ben egy taners magán-. Növendékeinek száma 5482. 2442. unit. kath. Ali. (1902-ben épült). 1 tantermü. h.sy-telspen nyíltak m?g új iskolák. Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I. 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. kith. években épültek. kith.522. gör. még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola.173. a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. 190. A kispesti állami elemi iskolá. 4175. a tanítók. mely 1889-ben községivé lett. Erzsébet-utczában. egyéb 45 v. 1878-ban egy taners községi iskola volt. . 3 fiú és 3 leány.. 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú. 1909-ben a Rende. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. ág. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. sz. tanítónk száma 497. Az termü. oly rohamosan fejldött. 1876-ban rendes óvoda).és 3 leány. a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. Kispestre nézve az iskolataná. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. a Gyár. 50 Kispist 1 fiú. (Itt most négy van. Vörösvár 2 tantermü leány. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. hogy .és Kiskunfélegyháza 1 tantermü. ev. szerb 266.t is államosították. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. Irsán ugj-anekkor községi épül. Solt ugyanekkor. iskolákbi összesen 34. a mely 1880 óta. 112.sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. ruthén 3..791. 52 n) mködik.és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült. Erz. izr. 13 n). mely 1858— ö9-ig mködött. 275 Pestszentlrincz p. Ez utóbbi számból a gazd. 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll. Abony. A törökbálinti róni. isk. Az áll.raszti 2 tantermü leány. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek.20S Közoktatásügy. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van. : ko'ák. Ferencz József-téren.316 tanuló járt. . 1948. a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n). a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. Uji)?st 31 tantermü. egyéb 1. . most községi. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában.513. A tanerk száma 21. . liánra nézve pedig ekként róm. el. 3. — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30. az ismétlre 352. 116 Dunih'. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik.cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen. Lrincz. (8 férfi. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát. 74.643).) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda. tót 1230.i 1360. baptista 41. Budafok 4 tantermü leány. hol eddig semminem iskola nincs. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban. •Fülöpszállás. Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-. hogy itt ma már 98 taner (46 férfi. 1053. : A iskolák 12 körzetre oszlanak. 42 1 . 1885-ben 5. 357 Kistétény 1 tontermtí leány. Az iskolák a bels területen ma má. nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. Biztosította már a tanítói javadalmat is. — : : . 161 l.gyar 22. két osztálylyal.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános. . Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát. gör. 150 tenulóvAl. 1907-ben az Erzsébet-. 1907-ben a Rózsautczé.t 1879-ben szervezték. iskola Domonyvölgyön 1 tan. Az Attila-utczában. egy újabb 18 tantermü épület.

— 3. a pomázi. . áll.209 1. a postszciiilörinczi m kir. A clunavet-sei. iskulák. — 2.

. áll. kir.210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m. iskolák.

tanfelügyel ersíti meg. Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. Majosházán 1896-ban (2). sz. 1884-ben (10). az utóbbi 5. Szeptemberben a tanév. Soroksáron és Monoron. az iskolák tanítói.nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10). Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek. Májusban a tankönyvek. : — . mely 7 taners. a Fülöpkerekegyháza p. Ez értekezleteknciv az a czólja. Nyáregyházán 1885-ben (3). Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el.csi (szervezési ideje 1885). 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. Erzsébetfalván. : pesthidegkúti (1880). A monori iskolákat 1885-ben szervezték. Rákosligeten 1900-ban (7). budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é. illetleg 2 tantermü). Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n). Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. iskola. járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. piliscsabai (1902). Négy-négy tanersek n . A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). Budafokon. a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek. Szalkszentmártonban (2). Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2). pilisborosjeni (1909). A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9).Közoktatásügy. és4ií'''ei^ isko!ák" JászII. Újpesten. Bodoglár. illetleg 1 tantermü. . Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben. 5 taners. még két új épület emelése most van folyamatban. I. 1901-ben (7 tantermü).v kucndcit3 3 tantermü. Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. Tökölön 1889-ben (6). pilisszentkereszti (1902). továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. a Czinkotához A monori tartozó Má.varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Isaszegen 1905-ben (7). óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak. Mag. A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1). Leá. pilisszentiváni (1894). A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. Három tanersek a csobánkai (1901). ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak.„ . Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7). Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3). . és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. II. A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület. 10 tantermü. illetleg 1 tantermü. a mely 8. a Szabadságtéren. Nagytétényben 1884-ben (4).k tanulmányi állapotát beszélik meg. hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen.Uami a nagyková. — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). Az iskolák 3 körzetre oszlanak. Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. 1902-ben. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1). ül 1 iskola. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. mködik. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise. az igazgatói kar és a két jegyz. Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü). A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja.llan elemi iskola a pomázi járásban van. az illetket állásaikban a kir. Felsdabason két taners iskolát 1881-ben.megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü). A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány .tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). . a hol 1907-ben épült iskola. Csurgay-majorban 1886-ban. . pilisszántói (1885). Az elbbi 7. illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát. továbbá a hozzátartozó Balázsi. Kispesten. a solymárit 1902-ben.

Az elbbi kett 16. Dány. Pálmonostora ( 1 ). a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. közel 490. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben. Ujszász.490. Soltvadkert. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. mind a növendékek általános tudása. 71—72.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. Izsák. :i. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot.^") Közs. melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. Pereg. Dab. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. Nyáregyháza. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. Ókécske. azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat. m. Szabadszállás. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is.. Pánd. Lijosmizse. kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász. Szód. \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz. Gödöll. Orgovány.000. PusztavaC5 (5). az erzsébetfalvaié 77. a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. Azokban a községekben. . Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben. . Szalkszentmárton. I. 212 Közoktatásügy. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. tanévben állami elemi iskolát. Czegléd (9). a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz.000 korona köhséggel. — «') L m. 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. évben négy új állami iskola épült. Budakeszi.'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. . Szigetbecse. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. Taksony. Alsómóriczgát. fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. m. 158 159. Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon. ö. Ma már nagyrészben segítve van e bajon. . Rákosjnlota (14). a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. : . Dömsöd. Tápiószentgj-örgye (2). Váczszentlászló (3). a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. ") 97—98. Ujkócske (13). Tószeg. Alberti.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. iskolák. — — . -^) Újpesten egvébiránt az 1901. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén. a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben. Bocsa. m. 1. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. . Nagykörös (12). Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). líisnémedi. Verség. 1. el. «) V. 73.187 K. az izsáki. igen örvendetes képet találunk. Törtei. mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. 1. népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. illetleg 127. Solt (4). Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. Tápiószele. ú. hogy ezek küls és bels életének színvonala. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. elsrangú kultúrpolitikai feladat. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. hol 6 tanteremben 6 tanító lesz.-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. ") I. Koháryszeutlörincz. Peszéradacs. 1. 175-^176. lap. Nagykáta. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását. Rác/keve (G). népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. . é^ ") 97. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . liatározottan kedvez.

Bijaszentistván (4). egy-egy iskoli a Kálmán tanyán.) Kóka (8 és 1 nradilmi). Váczkisújf. Homokmégy (9). Túra (7). Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. Csömör (3).5). Csepsl (3). Alsónémedi (3). Szentendi-e (8). 1838-ban Mondok István volt a tanító. Pihsszántó (1). Kistarcsa (2). 1746-tól". olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei. 1762-ben Szánovszky György. Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. Apastag (1). Fokt^ (3). a mikor tanítója Urhegyi József. Tápiósáp (3). az egyház levéltárában lev írott könyvben . Perbál (3). Budakeszi (3).Közoktatásügy. a leányoknak egy tantermük volt. Farmos (2).4«óí7. psstm. Szentlörinczkáta (2). Üll (7). A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. Czinkota (2). Aszód (2).5).5). Soltv. Ráczkeve (5). Hévizgyörk (2). jobbágyokat telepítettek le. Szigetszentmárton (1). hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. Czegléd. Verség (2). A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. Áipádúti. Taksony (1). Püspökszilágy (2). Soroksár (4). Alberti. Boldog (4). épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. Érsekcsanád (1). iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. Az iskolát gróf Szápárj. Irsa (2). Galgjhéviz (3). Tass(l). 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. kath. Galgamácsa (3). Prónayfalva (í). Tápiószecsö (5). a ki theologiát végzett. A jelenlegi tattá át. 29 pesti m. Váczhirtyán (1). Dumszentbenedek (1).. intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók. egy kántortanitói Ukássil. a kántor a fiú. Torbágy (3).és leánygyermekeket együtt oktatta. Nagytétény (3). Miglód (1). . Kerepss (3). m. PiUsborosjenö (2). Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). de lelkes község becsvágyát. Rákoskeresztúr (3). PiUs (1). 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. Szakmar (8). Szigetcsép (I). Tatárszentgyörgy (2).István. a melybl a kollégium fejldött ki. Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. Pálmonostora (2). Kunszeutmiklós (4). Vöro^sszállás (1 vegyes). Püspökhitvan (3). Ujhirtyán (3). fispán alapította 1888-b3n. után is — — A val. Törökbálint (4). Gyömr (7). Kocsér (7. Bag. TJri (5). A leányiskolát a község építette 1899-ben.5). Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k. Kalocsx belvárosi (5 fiú). búza s egyéb terményekbl állt.A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani. Bátya (5). Ecsed (2). 1S4 l-ben szervezték. Nagykáta (8). Tirmye (1). a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. Kiskunmajsa (18). jslenleg 6025. Vecsés (4). Váczrátót (2). Mostani épületei 1881. Alberti (1). 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. Bogyiszló (1). a pusztákon 1 1 tanító volt. Kecskeméten van. Vácz (20). a jegyzö-kántortanító . Kecskemét (1). e))erföldi (5 vegyes). KiskunhaUs (4). 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2). halósága a A váczi püspök i-^kolák. Nagykörös (. Pétermonostora (1). Bugyi (2). mint láttuk. : : : Az egyes róm. Kirtjl (2). melyeket a communitas épített. elemi iskolák története a következ : : Abony. végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak. 1888 és 1892/1893. A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2). Jászkarajenö (8). Rákospalota (9). Gödöll (. A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4). Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola). Szigetújfalu (2). vallás. 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. Szadu (1). Rákoscsaba (4). Telki (1) és Visegrád (4). Sükösd (5). Valkó (4). Géderlak (3). Az iskolai zászlóaljak indult ki.l«jn szervezték.) iskolamestert. Diimharaszti (2). híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. Iviskörös (2). Big (4). a pusztákon 30. Páty (2). Tápiógyörgye (4). Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. Monor (3 és a Brenda-majorban egy). Ivisoroszi (1). Szentmártonkáta (2). •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. iskola. Piliscsaba (2). A tannyeh 1899 : : A eltt német volt.ulkert (3). 1780-ban Méreg János a kántortanító. Kéve A A A el. mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. Tóalmás (. Pereg (3). melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. Akasztó (5 tanterm). Kispáhi (1). amikor a város bels területén pusztai 34. évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli. Örszentmiklós (1). Váczbattyán (1). Alpár (5). Budaörs (12). Sári (4). Boldog. Gomba (1). Császártöltés (4). 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott. Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez. Váczszentlászló (4).-ílu (1). tanítás anyjaga : írás. Czegléd (19). 1802-ben a község új iskolaépületet emel. Domony (1). Szd (4). Dusnok (. és ref. a mikor a községben plébánia volt." Apostag. Szabadszállás (1). Máriabasnyö (2). mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi. Ft (4). Tápiószentmárton (4). Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. Császártóllés. fizetése 37 frt. Az els biztos adat 1673-ból való. kath. a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Szeremje (1) és Úszód (1).se alatt (5 leány). (1). Veresegyháza (2). Mogyoród (3). Váczduka (2). mér búzi. Óc3i (3). újvárosi (1). helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). Tápiósüly (5). Izsák (4). 1 840._ Tószeg (4). Nem^snádudvar (4). a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs. Bocsa (1). Keczel (9). legtöbb községi jskola. Páhi (5). A ref. Bia. 1762-ben Nóvák József. ker. Fájsz (5). Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). Gyón (2). Tápióság (2). . Az 1700-as években szervezték. Miske (4). midn a Claris »apáczák kath. a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek. Róni. Tahitótfilu (1). Hijós (8). Üröm (3) és Zsámbék (8). Szánk (1). M3nde (2).tették községiekké. búzája volt. Kiskunfélegyháza (45).. Törtei (4^. Kerekegyháza (5). Alsódabas (2). Takács és Faluhegj-i tanyákon. Az 1838. Póczel (3). jelenleg a városban 48. Szigetmonostor (1). iskolxnénék vezeté.

egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). 25^d. nemzeti cziniet nyeJ. koledából. kath. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó. Az els r. 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d. . : : — . lett. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról. mint rendes tantárgy szerepelnek. . A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók.21-4 Kozoktdtásügy. — — Hévizgyörk. osztályban a következ magyarázata '^i óra.) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. 4 kocsi széna (4 frt) . magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt.vtól kezdve. 1805-ben kir. . . éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. Kiskörös. Kerepes. A fsúly a lati-. a mikor nemzeti iskolává lett. abból a gyjtésbl t. bibUa 'i óra. már volt egy osztályú elemi iskolája. A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek. frt a fizetése s a stóla. Gálgahéviz. Dunaharaszti. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. a mikor még ötosztályú volt az iskola. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!. Folctö. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). 1869-ben három tanítói állást szerveznek. . Kiskunfélegyháza. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. 1909-beD új modem épületet rendeltek. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. Farmos.. kath. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. írásjavítás l óra. meg nem állapitható. de az. . ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d. 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni. 60 d. . a ki egy segédet is tartott. 1 868 eltt már fönnállott. Kocsér. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda. d. szerint a kántortanítónak 10 Rh. Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. lO-ben 1855-ben. visít. Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. A Fájsz. összesen 24 óra. a melyben a latin s német nyelv. i. mely mi is fennáll a templom mellett. . k. 1857-ben Jászapáti város. vallás és erkölcstan 2'/i óra. egy kalap (1 frt 50 d. 44. már az I.) detési czédula után 46'/. Oomba. 1886-ban a róm. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. Homokmégy. . mint az akkori puszta tulajdonosa.5 volt a növendékek száma. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek.se csekély terménybeU járandóság. 1903-ban épült a 3. 1887-ben már négy iskola volt. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról.*') : . magyar helyesírás 1 óra. 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3. 1845-ben. a vallás-alap hozzájárulásával. hogy mikor ós legi ki építette. taxist végzett fizeté.-val. diktandó 1 óra. Kalocsa. Kraupner András és Henpi István. A régi iskola 1838 eltt. Keczel. . építette az iskolát. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. a város harmadik plébánosának buzgólkodására. Két tanterem 1857-ben épült. . \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. Kakucs. 1867-ben keletkezett. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át. tanterem. 1868-ban Szalabérj. német olvasás 1 óra. 1868-ban nyilt meg. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. osztál. népiskola új épületéhez.) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . nemzeti fiskola K'r. 1860 eltt keletkezett. Az els meglev s 1738-ról szóló can. hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. kath. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. 1770-ben róm. tanító 1762-ben jött a községbe. különösen akkor. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. Galgamácsa. Clarissák építették 177fi-ban.Horváth Imre volt a tanítója. számtan 2 óra. a ki synmostam épület 1886-ból való. temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. 1798-ban építették a hívek. 1762-ben Király István a tanítója. A mostarü épületek 1895-ból valók. migyar olvasás l óra. I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. latin nyelvtan 12 ^^ óra. Jászkarajenó. Els tanítója Stolár Gj'örgy. 1871-ben építette a hitközség. az új 1907-ben épült. — Kistarcsa. 1909 40 tanteremben 2809. Errl azonban már másutt van szó. Új iskolák özv. nyelvre volt fektetve. mikor önálló plébániát nyer. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. Fót. . Az iskola megnyitása 1778-ban tortént. . 1793-b3n Kelemen Gábor. A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni. . . I. midn ez a felhk ellen herangozott. de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. Gyón. 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet.

1727-ben a birtokosság állított iskolát. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. Taksony. kamarai uradalom. Szentíörinczkáta. Ráczkeve. Mostani — épiUete 1896-ból való. 215 Kuka. 1742-ben keletkezett. Mostani épülete 1876-ban épült. 1907-ben bvítették. 1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben. Pilis. Mostani épületei 1779 körül épültek. 1810 körül szervezték. egyik a tanulók. bvítették 1886-ban. Szigetszentmárton. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. 177ö-ben már fönnállt. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. 1818-ban szervezték. épült a mostani épület. Sári. Tatárszentgyörgy. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. Szód.— Közoktatásügy. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. azóta megint felekezeti jelleg. minisztérium. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. 1776-ban keletkezett. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. a mikor a telki apátság emalte az épületet. 1794-ben keletkezett. Horti Kovács István. 1742-ben keletkezett. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. a jelenlegi 1859-ben épült. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. magyar-tót és illír volt. az építést pedig a község teljesítette. a ki egyben jegyz is. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. Pilisszántó. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. 1840-ben keletkezett. a bels területiek 1895-ben épültek. 1859-ben. Tass. kincstár költségén. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. Jáuosy tanító fizetése. Mostani épülete 1873-ból való. 1801-ben. Pilisborosjcnó. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. 1841-ben keletkezett. Rákoskeresztúr. Alapítója báró Laffert Antal. Az els tanterem 1738 körül. A fiúiskola 1773-ban. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd. Az iskola tannyelve régebben német volt. 1860 eltt német a tamiyelv. Pereg. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. Tóalmás. A A mér A egy-egy garast kaptak. A Ratio Educitionis után a kir. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. Páty. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. 1893-ban emeltek új épületet. Tantermei 1710-ben. a tanvilók után Solt. A legels önálló tanító Samu János. mostani épülete 1902-bl való. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. 1700 körül keletkezett. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. Nemesnádudvar. a leányiskola lS84-ben keletkezett. Soroksár. innen a garasos taniték elnevezés. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. Szigetújfalu. Szentmártonkáta. Monor. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. 1779-ben épült a kir. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. A XVIII. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. Torbágy. 1857-ben. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. 1840-ben szervezték. tanítók élelmezésérl a gazdák. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. 1805-ben már megvolt az iskola. 1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. 1823-b3n keletkezett. 1856-tól két tanterm az iskola. bö\-itve 1904-ben. 18G9 1878-ig községi. Épült 1850 körül. mint kegyúr. 1900-ban építette. Telki. a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. búza. Piliscsaba. mint kegyúr. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra. Nagytétény. Tannyelve német. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. másik a tanító részére. 1869-ben és 1907-bfn épültek. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. mint a tanítás. Tápióság.dók. Püspökhatvan. 1809-ben új épületet emeltek. mslyek épité. . 1905 és 1909-böl v. Tápiószcle. Mende. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. Nagykáta. 1860-ban állították a 3-ikat. illetleg szülök gondoskodtak. mostani épületei 1872. mostani épületét a föld. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. a harmidik 1899-ben épült. A tannye'v 1873 eltt részben tót. 1819-ben keletkezett. Nagykörös. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. Tanulóinak száma 1845-ben 75. Rákoscsaba. Tahitótfalu. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. a mely ez idben kegyúr. Perbál. Mostani épülete 1846-ból való. most 360. Milecz Lrincz. Szentendre. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. 18ö6-ig egy tantermü.

elején keletkezett.'^) A ref. 1744-ben keletkezett.iskoiák. 9 tanteremmel. a solti 9. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. Megyaszai. dömsödi. egyházkerülethez tartoznak. kath.000 kor. 1745-ben keletkezett. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók. Törökbálint. isk. 6 tanervel. A jelenlegi épület 1 905-bl való. *») Fináczy dr. váczi 2. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. gombai. fegyveresen jött a magyar táborból. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. gödöUöi. török hódoltság idejében keletkezett. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. XIX. 1893-bMn 3 tantermü. a budaörsi. Ez az épület azonban már a második volt. lajosmizsei. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés. Sári. bugyii. gyóni. szeremloi és uszódi 2. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt. „lóháton. Utána Szilvási. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. 3. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. 1874-ben 13 tanítója van. prónayfalvai és szanki egy tantermü. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. í. apostagi." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. Körülbelül 1712 óta áll fenn. Úikéeske. tahit ót falui. Váczhartyán. jászkarajeni. toki. 1908-ben öt tantermü az iskola. az abonj'i. A czeglédi 20. mostani épülete 1909-böl való. . A növendékek száma 1868/9-ben 1073. I. Váczbottyán. Ref. ordasi. a bogyoszlói és ókécskei 3. hévizgj-örki. Törtei. Újszász. tantermes éjiülete 1907-böl való. az alsónémedi. van 4 el. tápiószelei. sziget monostori. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. 1861-ben emeltek új épületet. A mébe 1490 tanuló : Apostag. 1721-ben Szöllsi Mihály. Visegrád. 1908-ban építettek. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. Vácz. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". péczeli. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. Gödöll. szigetszent mikló. mint 1906-ban nyílt meg. Újkartyán. Fót. kihez 15 növendék já. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. makádi. 1. A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. mostani 4 Verség. pócsmegyeri. soltvadkerti. Mostani iskolája 1791-ben épült. Úri.rt. 1800-ban. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. sz. 18fi4-ben nyolcz. állottak. Zsámbék. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. fóti 3. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette. Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. Bia. Az 1788. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. rákoscsabai. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült. 244. Zagyimrékás. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. a kocséri. Valkó. kiskunlaczházai 6. kisoroszi. mostani é])ülete 1909-ben épült. melynek 22 tanterjár. ülli. a dunapataji. adományából lOOö-bsn épült. hanem az iskolában is tanított. a kit késbb jegyzvé választottak. ei. Zsámbok. Ezek a dunamelléki ref. kerekegyházi. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. Bugyi. tanítója ekkor Mérei Márton. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. alsódabasi. 1908-ból való. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. ide. mostani épülete 1904-böl való. XVIII. 1820 körül. hartai. vasadi. rákospalotai 4. m. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. váczharcyáni.. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. gyömröi. Peitler Antal püspök idejében. ócsai. Üröm. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek. ugyanis a gödölli ref. 1700