^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S. ül . "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk. "S. 5 Ei 5 S.A vármogj'e népe.

A déli részen. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. úr. részint sorsüldözött emberek.on változik. sváb s más egyéb. ma már azonban alig érzik meg ez. különö. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak. hanem tót. A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon.680 magj-ar. ráczkevei és szentendrei járásokban. homokbuczkás vidéken. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. napszámosokból kerül ki s folji. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani. hogy a békés idk beköszöntével. A mi népies szokásuk van. 96. : . 1000 él 54.364 német. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére.000 lélek 22 községben s 10. Néprajzi kép. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el. magyar. De a valóság az. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad. S ime. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. — . mert a nép zsellérekbl. részint kalandor. pomázi. 3000 lélek 44. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. St azt lehet mondani. monori. hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása. az alföldi síkon. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. a melynek megvan az önálló jellege. váczi és szentendrei járásokban. ráczkevei.A vármegye népe. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. bár nem eredetére. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be. tiszta magj-ar jelleg. hogy az éjszaki. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. 3—4000 lélek 35. hanem szellemére nézve az. Vegyük figyelembe azt is. Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. hanem uradalmak cselédnépe telepít be.325 tót s 3451 szerb. tót. a mely elüt még a környékbelitl is. nem is tiszta magj'ar eredet. 33. hatalmas községekben tömörült a nép. hogy a vármegye 825. ma azonban már egészen megmagyarosodva. jászfényszariiiaknak mondták magukat. az. Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. nem számítva közéjük Budapestet. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. Megfig3'elésre méltó. számtalan helyrl verdve össze ide. a XVIII.sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi.779 lakosából 681. Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. monori. a pásztorkodó. Kiskrös. 5—10. sváb. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon. jellegzetes vonást nem mutatnak. a paraszt. 7% tót és 05% szerb. 11% német. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. mert a nép vegyes származású. Akik betelepedtek. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. pomázi. Ezenfelül jsllemz. vagyis 60% magyar. a tótok a gödölli. 4—5000 lélek 18. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik. Duna . Pest vármegyének számos községe van. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. babonaköre támadjon. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. cselédekbl. míg az alföldi részen ritkán. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek.0000 leieknél nagj'obb városa van 8. tiszta magyar a lakosság. hogy ezekben a községekben a nép. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. így pl. század els felében telepedtek le a ma is kopár.

láda.bb 8 állandóbb aránj'ú. A . A telekre nyüó ajtaja ketts. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. verem ezt minden évben újat ásnak. A tanyákon vannak az apróbb. mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. Az udvaron a disznó. a ki felügyel a házra. hogy az ajtók délnek néznek. esinos. valam. vagy támlás kertész és cseléd. Házi ipar ahg van. Ffoglalkozásuk a földmívelés. kapu nincs. Abban. seprt. csak még egyszerbb. alma. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak.. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. letakarva fehér terítvel s rajta apró. csak épen nagj'o. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. dombos hel\Te építilc. st széparczú. fakanapé. a küls cseréíiy-ajtó. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék. alatta a korsó. vagy a putrik. így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. földszintes házakkal építve. czipt is csak nagj' ünnep?ken. asztal. úgy. tisztább. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. vagyis rácsos. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére. Kerítés. a kiknek . a ruházat. gémeskút. Gazdagabb az életmód. czifra edény. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. E fölött a tükör. Építmester egj^-egy tanyai barkács. Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. ezalatt üresek. . legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. a bels kilincsre és kulcsra jár. s katholikusoknál szent képek. a ház mmgati végén van egj'' szoba. mint kisgazda. Rendesen ez a beosztása. naponta kétszer esznek. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. Étel4k is nagyon egyszerek. szoba is olyan. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. Egészen intelligens. rendszerint vályogból építik. sok az ákácz és van eperfa is. kelet-nyugati irányban. cseréptálak és tányérok. A ház körül veteményes kert. mint bent a községekben. mint a nagj' községek és városok képe. néhány gA-ümölcsfával. ezen túl a konyha. ha lehet. már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. csöndesebb az udvar. mestergerendán a maguk fzte szappan. Van benne banyakemencze. A vármegye képe jellemz az Alföldre. A házat. konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . Az asszonyok pl. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. porczellánok. a búzát pedig tisztának. s körül ezen a patka. hogj' a békák össze ne fúrják. feles. Kevés konyhaeszköz van. Kecskemét körül pábnafának hívják. mángorlófa. néha szalma. e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. mert épen azok laknak bent. vályút.ivel nagj'obbak is a házak. a mellékút ezák egyenl nagyságú. tet nád.és tyúkól. mint az apró falvak s így üresebb. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. a falon gyúródeszka van. szita. Van fiókos szekrény. módosabbak a napi szokások. mint a városi kisebb házak berendezése. segít a munkában. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. — A ruházat ugyanaz. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. telik"'. földre. vagy a tanyás kertész. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. a gyufa. rendesebb a ház. hanem mindig papucsban vannak. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán. stb. kosarat. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. A : A A A A A . Van egy nagy ágy. kamra és az istálló következnek. m?g egy kicsi. Az utat nyárfákkal ültetik be. könyvek. néha vályogból. szobák. hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. üvegek. szánkót. fogas. legfeljebb egy kis árok keríti a telket. e mellett járják a csárdást. A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias. bérl. középtermet s inkább nyúlánk. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. vert falból. hogy rögtön látni róluk. nem hordanak csizmát.4 A vármegye népe. A házakat szilárdabb anyagból. villát. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet.

Zöld zsalut használnak. vályogalakba préselve a szalmás trágyát. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. Kémény ma már mindenütt van. mert hideg télen. befelé nyíló. Ebben csak a modern. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. fölmázoltak simára. de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. mint a felvidéki városoknál. követ egyáltalában nem. régiesebb a tulipános deszkaablak. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. hazafias képeket. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok. ixem lehet szert tenni. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt. . Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers.berendezése a következ. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. városias.A vávniegye nópe. pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . A lakás szokottabb . mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. letakarják színes karton-ágyterítvel. reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. vagy sár. a nagykapu és a Idskapu. kihordani a házból. Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. hogy ha a fels részét kimntják. tégla-tzfalat is. fala rendesen 2—4 méter magas. különösen az erdötlen vidékeken. a hol már többször bven leírtuk ket. ákáczfás utcza. A szoba padlója régebben mindig föld volt. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. kiüönösen a nagyobb községekben. a mit trágyából készítenek. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. mesteremberek lakásához. hajlított butor-székekkel. egészen modern. de vályog-. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. Kinek milyen módja van.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon.és sertés-ólak. Szinte eltéved az ember. A konyhán ketts ajtó van. nem úgy. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. hagyma van felfüggesztve. Jellemz a vármegye helységeire a széles. A kis lakás egy utczai szobából. a hol tzeget is használnak ftésre. Rendesen rács. hanem vas. mext arra ház vályog. olaj nyomat okát. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. végig az utczasoron veszik kiírül. az alsó akkor is zárva maradhasson. még a tanyai házakon is. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett. pléh takaréktzhelyen. mint a többi alföldi vármegyékben. hosszú. erre durva vászonlepedt terítenek. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. még pedig urasat. kancsók voltak felaggatva dísznek. a mely középen van ketté vágva. nagy üvegtáblás. szekrényekkel. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. fából vagy sárfallal készítve. száradni vagy megrizni. befúj rajta a szél. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb. A falakon régen cseréptányérok. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. szentképeket. sok ágj^nemt s ?z egészet . A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. A az udvar színénél. Képeket is vesznek. tartós anyagot. A kemenczét szalmával ftötték. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. Nincsenek zeg-zúgos utczák. a melyet szombatonként tapasztottak. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. Természetesen ezt is praktikusságból teszik. nem ritka az egészen új gördül redny sem. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. A házak berendezése olyan. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret. paprika. diványnyal. mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. amely hamar elkopik.

itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. vagy varratják. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. mind a divat szerint változik. Különben a boltok annyira terjednek. kendert termeszteni már nem igen szoktak.. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. jómódú. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. Nyáron ezeltt mezítláb jártak. takarékos. mely szinte elveszi az étel valódi ízét. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. vagy egyes vidékeken. vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába. — . k . mint a magyar földmívesnépé általában. . rozsból. alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. papucsot viselnek. még legtöbb aprómarhát. lájblit és kalapot adnak rá. így Kecskemét körül is. csak az egyszerbbeket. a mely azonban ránczos. még a házban is ritkán vannak kend nélkül. csak hevernek. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. divatlap szerint. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót. A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. különösen a szegényebb nép. a mi a mai'ha körül. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . a kinek új ruhára van szüksége. vagy kétszeresbl készített kenyér. A ruházkodás általában eg^'szerü. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. . s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. A borjúszájú inget. az alföldi magyarság rendes viselete. nehéz munka. — . Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. mezítláb. F- . hogy valóságos csoda. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet. a ki teheti. — — ITápiAikozás.. Nem is vénülnek hamar. St télen azt a kevés dolgot is. a pörge kalap. hogy a hol nem ritka a pénz. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van. alsószoknya. de ma már csak a tanyán járnak így. a ki nincs hozzászokva.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több. ritka a darázsderekú. csak szalonnát. czipvel. a fels szoknya. Viszont érdekes. répa a szokottabb fzelékek. egészséges szépség. Az efféle ers fszerezést. lustábban végzik. Az asszonyok. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. munkabíró. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. igazat is ád nekik. . ersek. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. A ruhát nem mindenki készíti otthon. minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna. egy ingben szaladgál. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. babot. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. nem is bírja megenni. mikor az otthontól távol dolgoznak. A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát. hogy az : nk . de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már. Az ingváU. A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre. vagy . Munkába. Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk.német" szabású ruha.pönd". Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet. leányok szépek. máskor harisnyát és czipt. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. ünnepen szoknyát. mert derék nép ez. és élesztül kovászt használnak. mely hajdan általános volt. öreg ember bottal jár. a ránczos csizma. borsot. paprikát sokat használnak. tök. mert minden keresetüket arra fordítják. Van falu. a czip. Szni. sem általános Egy-egy városnak. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. mezítláb jár. szorgalmas. fonni. ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. sem külsejével. mint a jómódúaknak. marha-. és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak. Az apró fiú nyáron hajadon fvel. Ilyenkor nappal sincs dolguk. Az ételt ersen fszerezik. A szr. szárnyast esznek. ház körül akad. Igen sokat esznek krumpUt. A nép táplálkozása olyan. a hosszú éjszakákon át. eledelük a búzából. Erteljes. de nem ritka a piros arczú. sokágú fonatokat.

én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. tojás-. hogy megtanulja az idegen szót. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. magasan felettük van egy hatalom. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. inkább mindent koczkára tesz. mást. a közérdeket meg nem értik. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. A A A Tiireas éiet. s evés közben beszélnek. Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. hogy nem kapnak tle semmit. már A — . fváros környékén lakóknál nem ritkaság. a mit megenne. a kivel egymásért azt tartják. a minek engedelmeskedni kell ez a kormány. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. . még ha évtizedek múlva kerülnek is össze. st theát is isznak. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó. mint a szokás ellen. Ettl várnak minden jót és úgy találják. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. a munkánál. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez.. baráti csoportot alkotnak. különösen az orvoslás terén. ha nincsen dolguk. pl. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. iddogálni.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. A A . mely baromfikereskedéssel. Ma már kávéznak is.A vármegye népe. esetleg erszakos úton elért föllendülésre. járnak ki a szlbe. . : — . A hol bort termelnek. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. de a mélyebb hatása nem elég nagy. egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. tej-. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. : ! . abból ahg tartanak meg egyebet. jó bven. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája. Az egykorú leányok is együvé tartanak. mit az iskolában tanultak. kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma. Legnagyobb részük kútvizet iszik. Ha valaki szellemileg kiváhk. nem tördnek a pohtikai változásokkal. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. gj'önge homoki bort isznak. A bosszú. különösen a fváros vidékén. csak ígérik azt és átkozódnak. A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. sajt-elánisítással foglalkozik. 7 olyan községek és az olyan nép. az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. csak az olvasni-irni tudást. hogy Az A iskoláztatás. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. mint a férfiak. s egyre jobban terjed a páUnkaivás. de nem is dolgoznak kevesebbet sem. A vendégtl megkívánják.az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája. Lassan esznek. azt megbámulják. árván marad. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. túró-. mert neki péiizértéket jelent. Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön. hogy egyék-igyék. de azért még sokat tudnak. különösen a tevszeren végrehajtott bosszú. Az iskolában. h. de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági.. kimondta az igazságot. A törvényeket. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. alig fogyaszt valamit ezekbl. A jogát egjnk se engedi. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával. Bort. Rendes étkezési mód az. szegény ember" sorsát. katonapajtások. 19 éves korában vén-nek mondják. A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. ritka. 18 éves korában már meg is házasodik. mintegy kóstolgatva. ott alig adnak el valamit belle. vaj-. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. s fleg a szokás az.. Kétségbeejtnek tartják a . délben és este egyféle ftt étel van. a leányok az érintkezést. A nk épen olyan bven esznek. Távol tlük. tzbe-vízbe készek menni. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket.

a mehnk nem veszi fel". Az a szép páros élet. a ki . susogóba" járt egy öreg asszony. Viszont. Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt. még pedig a legény pénzt. csúffá teheti. femitartván ezzel az si szokást. többet ér az ilyen. ezt felbokrétázott papírba takarják. a kit legjobban kedvel." Persze jól értik itt. A paptól hazamenve.. akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak. nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után. De a legény még ennél is elébb kitudta magának. mindoiiröl. mintha kikísérné. közös ismersük. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják.. hogy baj ne legyen." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . mikor találkoztak. hogy neki . . a hová nagyon is lekötötték magukat. séget. hanem az olyan leányt választja.sértés kerekedik. pohár borral. harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. ezért melléúlésnek nevezik ezt. hogy . almát adott neki. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek. kik lesznek azok a becsületes vagy . a ki kitudta. mert abból roppant nagj. mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt. tisztességes" vendégek. Ha azt a lány megette. a legény megpendíti a leány eltt. kifélét. olyan szekér után. azután a legény elköszön.. a mely még abban az idben kezddött. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál. a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt. Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. hog^' nincs kedvére a legény.. Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl. A legénj'.nem nekem vesz feleséget. suttogva. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket. A férj akkor tökéletes.ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck. ha más küldi vissza a pénzt. igen szívesen fogadják ket. hogy kiismerje a másikat. csak a viselkedésével mutathatja ki.. a m'kor elébb ehnemaek a paphoz. Mikor megjeleimek a becses vendégek. úgy hogy már borral is megkínálják ket. hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. csak arra vigyáznak. a leány pedig pántlikát. mifélét választ a gyereke. hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt. vacsorához iihiek. hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. a leány úgy tesz. s arra igyekszik mindenik. A leány egy légé mi: sem utasíthat el. akkor biztos. dolgos. Végre a legények fleg oda járnak. ha szegény is. a saját sorsához 'llen. MegbeszéUk a kézfogó napját is. mint a keztys gazdag. mit gondol a lány felöle. de ma» már nagj'on vigyáznak. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok. a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár. A papnál történik meg a jegyek kicserélése.8 A \-árinogye nópe. hog^' .. Ha pl. van aztán a többi helyen neiieztelés. hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. jelentkezn'. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. : t : — .. ha a leány hagj'ja cserben a legénji:. a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. mert az utolsó estén. mert már . vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét. A legény jegye annyi pénz. meg hogy jó választást tegyen a lány. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás. még pedig a legények. a gazdag után. ismersüket násznagynak s ez vagy magában. módos után. úgj'. de a leány megtartja a pénzt. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben. Persze ahhoz megy elször.szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. a Id nekik is legjobban tetszik. nem szalad . s jegyet adnak egymásnak. A konyhában aztán vagy a tornáezon. ha tisztességes. Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak. meggondolt szavú. kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése. ha nem iszik sokat.. Jövetelük napja nem titok a leányos háznál. vagy . „a nyomós".hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást. A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat.

Kalocsai iiéjniselet. .

10 :*i^i*i^ .

Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. Katholikusoknál az új asszonyka titokban. hétfn a süteményeket. A katliolikusoknál szokás. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának. mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek.. visszalopják a menyasszonyt. a mikor tánczba kezdenek. Az ünnepi lakoma vagy délben.. A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. úgy hogy nem könny bejutm. házról-házra járnak és enni A . koppasztják a baromfit. onnan a paphoz.. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. valamint a jegykendvel is. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. ott. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is. sr A . s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. meg akarják nézni. visszalopják a menyvlegény házához. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba. hogy déleltt kormos fazekakkal.Jcölest válogatni". a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel. mert a kendt. hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. ahol délben volt a lakoma. elébb végigvégig dalolva a falut. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt. ha csak tudják. ha pénzt dob az erre kitett tányérba. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van. pántUkás lovakkal. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. zokogása közben. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát. más felét az új asszony eszi meg. a talpuk alatt. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat.A vánuogyo népe. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba. a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást.áncz is. este van a Icárlátó. Halason ma is kap fizetést a vfér. mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i. Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. Reggelre kelve. ketté vágják s felét az új férj.nyenyer'\ vagy czimbalom mellett. nem repült -e ide. Rendesen szerdán van az esküv . A menyasszony fején koszorú van. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. hogy ülnek be a padba. Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. a miért ételt hord. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. vagy halasiasan mondva vfér-t. a nyoszolyóinak csak virágcsokor. a melyben vastag drót van belül. vasárnap csinálják a cs'gát. A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket. bádogfedn dobolva. felöltöztetik az új asszonyt. énekmondók utódja. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök. . kedden öhk le a marhát. — . A vlegénynek is bokrétás a kalapja. piszkafával. heged. A vacsora után táncz következik. Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek. 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. kalácsot. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal. s ez éjfélig is eltart. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. maskarás legényekkel. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket. pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. hogy nekik elveszett valami szép madaruk. a nyoszolyók megfésühk. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. . Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes. rendetlen házban.

ref. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. olyan hosszút. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. a kiket kominak akart. : . pap beszögezés eltt beszenteh a halottat. A komaasszonyok. Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak. mint ma. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív.. az iskolákból kündulva a gombozás. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. a ki a temetés idejét meghatározza . —— k . A kath. . Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii. a milyet csak tudnak sütni. st a bábát is.választás. eláldják a családot és haza mennek. és ev. a hogy a nevét m?ghallja. anyát.12 A vármegye népe. Leányhalottat legények. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen. kövecskékkel való kapós játék. s a szülk nem is ih-üluek neki. Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. de a többi koma is megjelenik a kereszteln. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának. hogy jön az ellenség Néha zene.na." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz. Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el. de a ref. Felköszöntik a keresztszülket." Ez abban áll. hogy újra meghívja a keresztszülket. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. Más tréfája hogy egy rossz a bábának. ha gyerm. A rokonok megvárják. a czínteremben leteszik. a kántor búcsúztatót készít. míg csak fel nem gyóg3Til. néhol a teke-játékok. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. a protestánsoknál délután van. néha prédikál is egyet a pap. köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. Vannak régi bábatréfák. sonkát a kéménybl. a metyben lakott. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. Ezért a bába ebéd után eláll.. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be. A gyermekek élete természetesen tele van játékkal. A halottat szent Mihály lován viszik ki. hogy. alkonyatkor. . kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót. halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban.bocskorpénzt. a ki. biga. míg a komaasszonyok a templomban vannak. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. .. Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. Ilyen a . — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett. Néhol meg is vendégelik ket. kivált ha els gyermek az újszülött. keresztanya. erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. a milyet kívánnak. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. A katholikusok egy párt. bent imádkozik. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre. ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. mely inkább az élknek intés. vallásúaknál itt is énekelnek máig. valamint a halál után is. duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak. . legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. A labda. A keresztelés a katholikusoknál reggel. kezébsn egy tányéron tégladarab van. hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. A gyermekágyas anyának.ságait. kérnek. berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a . A lakodalom migy költséggel jár. Ez a ti/úkver.'kágyashoz jömiek. ha a legény vagy leány elször van kereszteln. Rendes szokás. rétest hoznak neki. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. a miket nem lehet elhagyni. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi . mindennap más- — . halott sírjára. ják. az ág. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot. Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait. tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit.

iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" . farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. kendvéget tartva. Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. másféle szokások is divatosak. se ott maradni a kocsmában. ha nem nevet. Erre a lány vasárnap délután. Akár kettt. a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. toló. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. úgy.. danivalója mikor a mezrl szalad. hogy vasárnap délután mulatm akar. húsz lépésre mennek elre. a hogy az ottani gyerekek tudják . Szombaton este a legény megmondja a szeretjének. A szüret nagy vígsággal. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. húzó-vonó. Halason azt mesélik a gyerekek. : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz. a ki tánczohii vágyik. Hecz pecz kimehetcz. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán. ezt kiabálja . ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : . lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. Egy játékot. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. illetlenül így szól neki . A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak. Fordujj egyet. ! — : "Mokés^okf . Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem.. de ma már kevés külön szokással folyik le. nyáriak és téhek. így állanak. a mit a lány reggel ha meglát. ess Az a lepedje. szorító.Farkam alatt a garas. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. A fonók ma már nem igen cüvatosak. : . mert a lánynak nem illik magától se bemenni." Ha aztán beereszti a kanász. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek.. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába. Újévkor szokásos. Este a lányok hazamennek. templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé. (Az égre ez? Föd.Tahga is jól esik. elejtöttem. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet.Favíg Favíg beszélik. Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. . Némedi pap ide mén. 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét. Ki issza ki? Kis pohárka. sziek. felpántlikáz. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá . Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle. egj'-két szónyi változtatással. tuskó Pap ül a padon. Czérnára. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak. kocsit. a tánczszünetek alatt is. Ali Kis borocska. akkor ördög lesz. Csiga csomó. Kinek? ráfelel . A legény. pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak. angyalka. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. vagyis hétfn is mulatnak.Kocsit a kanásznak. göcs. tavasziak. : : '.: A a cziczázás v-ármegye népe. a legények ott maradnak. böge bankó. garast adok. Kilencz öles köles kazal. Régebben a legények is koledáltak ígj'. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. de naivel az ünnep kevés.szítenek a legtöbb vidéken. hogy a disznó mikor jön haza. de nem ád. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. Az április elseji tréfákat ismerik. :) Ég. hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza. A „májfa'' egy lombos fiatal fa." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán.) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ.. taliga is jól esik. Ha az angyalok többen vannak. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak. szellemi frisseségét. angyal. nyomó. Szél fújja pántlikámat. bütyök gamó. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal.. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint. Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet. Ezzel vége a játéknak. czinegére Holnap délbe begyühecz. cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. ezt kiáltja kocsit.Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve.

Ráczkevétl. A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát. Ezt a mulatságot Emmaus-nak. Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. Megesik ilyenkor. tarhonyás-rétest. a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. Ritka hely volt. bor volt. nagy daczezal. kurjongatás hallatszott. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához. Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek. Szabadszállás vidékéig a . vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. A — : . s az m. elre feszítette két els lábát. véres nyelve kilógott a szájából. ly szótag és szó végén elvész. hog}. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is. Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. Részletesebben Vácz . . s ott zene mellett mulattak. hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót. le.. fmn men . s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. a mit farsang alatt használt. túrós csuszát. Öcsán a múlt század végéig szokás volt. de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. roppant mennyiségben. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. az Emmaus. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt. hajszban. a vármegye határáig. kivált régebben. már a földet. abból nagy lakomát ! ! — . a hol az úri nép helyezkedett volt el.1 4 A \ánu('gye nópe.. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt. nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. a férfi pedig innivalót kért. mire ideért. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í.. Ezt a nyelvjárást a következ. « helyén az ó..az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. két nyelvjárást ismernek. Akárhányszor közé rohant a népnek is. csaptak . Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni. büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke. zöldleveles ágakkal befedve. Jellemz. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. A bika körülfordult. ettl lefelé. pörkölt húst. kiskunságit". szarvait elre ordítozták mindenfele. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. nem olyan gyakori s nem is olyan általános..vyeivjáríUn). mint másutt. s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. a mely mulatóhetye volt.. A legények közül kett maskarának öltözött. míg végre késével leszúrta. hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. Már jól megizzadtak a napon. hanem mindenféle sültet. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek. Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. nagyobb mértékben. sör. foszlós kalácsot. pestmegyeit". Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet. Régi kecskeméti húsvét. omlós pogácsát.ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. Magán a nagyobb alföldi síkságon. tánczolnak. mint a fiatalok. hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. majd a .a diphtongusok teljesen hiányoznak.-. Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött. . a gyepet túrta a szarvával. Sátorokat rögtönöztek. : . az egyik asszonjniak. Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor. Ha akadt egy vakmer mészároslegény. megállt. A zsivajra heg^•ezve jött. a hajdani remetelak mezejére. megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. Czeglédtl délre. a mely már szinte végkimerülésig volt. A mit gyjtöttek. úgy Czegléd tájáig a . a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. n-ikor messzirl bikabömbölés. az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. Farsangi szokás is divatozott. st betört a mázsaházba. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának. Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik. csupán Vácz tartozik teljesen.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. azt legázolta. júhczobákot. fülébe kapaszkodott. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez.

clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT. Beszédjük ilyenformán hangzik . hogy mert a . vaty pety. ü rendsz(>rint ú. melly órába. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm. így Félegyháza. ver bennünket az jó Isten. levél) de a közép é helyett i-t fehír. víz. étom-é még mondanyi. kíulús. oszt ojjan drága vót. mint felit ki nák má szépen zdeltek. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem. jacs- csirizes lefelé. Majsa. . típ." ." . hogy az ösziknek többet. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta.Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" . kii. Az ember a sunkáhol látott.. No de hajjá kee.. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú. ojjan kevés vót a piaczon. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra. — rósz ! — . A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. hogy mozdúnjd se tudott. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle. legalább fölszántom máma a kertekajját. a búzák aEg kétek ki. meg oszt olyan kínyesek. kik. el is mentem náÜyok.. mind a nímet tánez.Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. Hugy is vót no? Ugy-e. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. Máskó ijjenkó a luterúgy. kézhe. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja.Keserves esztendnk lesz nász uram. Örkény. Megy ahhajó — Sír a jány bújába. és a legí'fia együtt falatosztak. lírajczáré almot a piaczrú. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. fizetyik. — Jött az hajó farába. Ott állott az babikám gyászba borulva. így pl. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió. Az l már itt nem esik ki annyiszor..Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé." . : : . bor termésre se lehet nagyon számítanyi. a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl. fleg a magánhangzók ejtésére nézve. liini. é-t megkülönböztetik. a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle. jurát.Naddologvót a. tüzhö. tehén. hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk. hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg. üd. vei-ben a v mindig megmarad.A vármegye népe. Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — . Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. s máig megrizte palóczos nyelvét. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . Czegléd vonalától éjszakra. lejá'." . hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel.Nyóczvan krajczáré rfjit éde. — — . — : . most meg a fdbü is alig látnyi ki. fehír. legíny. süket. A hoz-t így házho. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek. de ojjan betegen tanátam. k szl szeme majdnem mind megvakút. A hói. mxilatnyi.. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. Palóczosan ejtik az a. — Fú be — Törög grányicza tálba. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t. No akkó egye még a fene a ké nyévit. A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'. rúzsa. No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is. b-nek mondják. kiivet. A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. Halason. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet. hogy alig mertem beliüe vennjn. A magánhangzók közül az ó. Méttróbálom. ügyekszik.Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele. No de olezáncz.. haszé mind éfaatta elülem a sunkát. a féreg kiette szántanyi. az Istent mivelnyi. — Jazt se tuggya. még ugyanazokban a nagyobb városokban is. á-t is... Laczháza. Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül. Nem tom." Boris néne megkéi-t. mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok. bl-t bú. eUensig. az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe. népadoma : . A val. hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. -vé változik fúrú. A kétféle e. : . lakossága jász telepítés." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. : : k ." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. Dorozsma. így nem mentünk sehova. Elég ahhozzá épparaszt ember. felé. harmagyik. Halas kath. hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. mint káromkonynyi. mondok . De mikó látta." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. felet az apja. piz.

Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun. mög a gatyámat is. én járok.. A mint ígj' kuczorogva röstéködök. Girizdes alma. hogy vetkzzek le. még pedig Nagykrös. Iszó. ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. tip). mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába. Nagykrösön. Mög osztán mögin csak kaj abál.ság a föfészke.ideje mán annak. hogy ez esött. néhol esak é-t mondanak. gombos úgj- No erre látom. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : . : : ! : ! : . Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. a hogj. osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. . még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le." Nyilván kikapta Nyilván es lösz. még hajdinába.. körösztü lüllek. aszongj'a. mög a nadrágot. mer oda ütök. Hanghasonulás palló. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. Magam is möghökkentem." . Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés. Szabadszállás. szélnek. hát ott áll ám két dézentor . az í. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^. Iszik. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am. . Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. hajjá kend? bemmarad. ! . csak nyibelözök. mikó a Bonaparte hadakozott. : A k ! ! — — — : . gellicze. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. tönnap. vín embör. nízök arra a mögveszött lönni. sz. Búsan danol. ?ííz. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. csak a szó belsejében. Keeskemét. — . ödd mög Osztón káromkodik ám. No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát . dma. hátha arrább nem lépk. marattam.Bérös asszon az ablakon nevettye. Kecskeméten. rendesen hosszú. . ódáiba lüklek. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj. Az hj-et a'gA'al. . szök. vögy. de mérgessen ám. úgy Örzséliöt tájon vót az id. . ví' itt is mindig ^'-nek ejtik. itt hallak. (Iszok. talló. Hát a mint ott ókumlálok. Vöfény.. Osztán két kézre kapi ám a puskáját . Si'lntn párját nem lelöm. ólba. mög a kölökcsizsmát. ü. Né nagj'on verögesd össze a papuládat.. A másik mög ú nem szót é szóccse. Az ikes igék külön ragozását nem ismerik. Möktróhálom. Igj' osztán föbuzakottam. oszt szöggj'e ám magára : Üm. de az egjik maj mögszúr ám. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran. mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. de csak aszondom. oszt íg^. A-/io2-t itt is-^ó.! 16 A vármegye népe. bárá'ka. : eltt délbe. a legémiek úgy adik. leütem a fdre. A név. . mint ez a könyér hogy nem szól. Nyjek mög csak. : fejbe kommint vele. mint afféle suttyó bujtárka szokott. de csúnyán. Kiinszentmiklós.. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok. csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját. Szépen mög\-ótak terüve a lovak. de sokszor meg is marad. mint a szájjaógött. ú. ravassdg.-nek ejtik. A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref. Erizd é.Ergye rózsám.) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. különösen Dömsödön El ló nacs csuda. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. Letagadok száz fiskárist az égrü. Ekkó aszongya. -^-nek mondják. kúcs. Az l elmarad s pótló nyújtást okoz. nasszrü. szik. mög káromkodik. Mit vót nait tönni.. Bukrétás kalapom. hát üsse mög gúnyára. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. fd. Fülöpszállás. ennek má fele se tréfa. végj^ fekete pántUkát. Aszonya rá Né léfettyöjj. magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. Etószöm flstökre. Igenyös. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. éhaniiád.és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó." . MkUinája. Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig. ehattam. -h. még csak láccz mer ha másuvá niz. Gyöplii.nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. hogj. de mög a bagnétra is. kik. mögszólít ám valaki a hátam mögü. Rámás csizsma. Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog . hogy a lányát Égy. mer a falhó váglak bérös legén szerettye. czifrán. A mássalliangzókat is úgy használják. A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. Kecskemét. de még az ingom is. mondok. nasszmü. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos.Keszkenbe takarik. fleg a tszóban. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat. Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai.a \-ilagra gjnittem. De szégytem magam nagj'on . Savanyún jó az uborka-sa/áto. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. A hosszú magánliangzók gyakoriak.aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. a rag : : . de az ényimet.

mondok. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. valami rósz.Kótyára vágja a fát. ekeló.u ror. nyári. Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa.. bonabéiü szíva körte. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. . a mely beszéd közben csakúgy szikrázik. másként kopolya. se hamva még ón nísztem a cserónt.. szrösbaraczk. sóváriáma. . borizáma. . völgyszerü szakadékban fekszik. bajor. hát nem látok . savanyóköite. Érdekes összeíi'ás. miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. Súdúl: magasra feljön. — — — Zatyatol: zöcsköl. Csétrés: mosatlan cserépedény. hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki. vörösmöggy. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. hederget: himbál. Böge: tóállás. . De ott mög a kutyák nem vöttek be. Czékláz: lebzsel." Gólya: kabola. hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére. Makutyi: Kótya: apró. feketemöggy ama. lánycsöcsáma. a dézentoroknak se híre. . még szaporodott. pipacsmöggy. „Benne van a bénga a kutya. m. A gyerekek gülüznek. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta . nyári kormosáma. Gyerünk át itt a juszélen. nem mint nyelvjárást ugyan. mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek.í^énkit. masánkeráma. kajszibaraczk. sima szr. mint a sikár. szercsikaáma. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. akkó jut eszömbe. tökszl.. pongorádi. meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött. Hajabéz: keringél. kökényszíva. gülilszömü: nagyszemü. : : — — — . egrösszl roposárgabaraczk. vörösszíva. Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. csongorádi cserösznye. hanem be a tanyába. muskolatkörte. de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét. — — . mákfejü körte.Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. - . jalováma. de émöntek ám a lovak is. Giilü: diónagj^ságú k. buszma: szótlan. téli pogácsaáma. szépasszonykörte. fehérszíva. lopja a napot. An-a a kérdésre. avvá mögzördül a nyakán a kolomp. hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt.Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. cserösznye.. Sándor bácsi. küszögön. Fagy: göngyölít. rozmaringáma. mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába.Hát az olyan berczelés. zúzni. ! ! . ótottmöggy. császárkörte. — • — . Siligó: sovány. Csempe: csorba. potyókaszíva. csöndes. brkörte. . Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt . a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk. Szent Anna-asszonymadlén. erre vesd é magad mind. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. . gyöngéden ráz. körösi cserösznye. Mútkor kírem bemegyek komrába. Ezeken kívül meg lehet említenünk. kis gyereket fáradásig denczölni. czitrc. tüköráma. látok." egyenes. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. Szada mély. ezök után nem mék. hajagszentiványí möggy. Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. orozvatermkörte lugas." Kurczina: tepert. fontosáma.. bivalyszemü. vaj ama. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. A nép humorára. szi aszalószíva. hogy Kecskeméten. mög is 17 kék niá fordúni. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. parachcsomáma. . csörgáma. doktorszíva. körte. mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó. hanem körü-körükabdostak. kecskecsöcsü. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. nagyot fúj. búzával ér körte. ojan egyenes a szre. fökapja ám a fajit. .. j\Ieglelietös sok a tájszó. ringlótszíva. mikor mén. pampergeráma. — . Izabella. „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya.m körte." Tábérnyás: szanaszét áUó. mézesfejérszl. Kálmán-körte. Dutyi: tömzsi. hát nom noszelök semmit mögfordulok. olasz.. aprómöggy.. még a pányvás is. nyakas körte. véráma. Pálmája: jegenyefa. nyakgatni. az eke része. serevényés helyet. elindulok szól ellen. . zenyim szomszéd ojan ember. nyári. azér ijjen hunczut" csalással. . öregmöggy. csak úgy fóré bancsalítottam. Veresegyháza lapályon. a mint belépek. kutya." Kajkó. Noliát fogom magamat. zdszíva. . No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg. borsoskörte. a mijét most én viselk No mondok. kajneszes: esztelen. Molopólyi: élhetetlen. Hederög. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. hazugsággal van tele. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak.int a temet is. Berczelés: bozótos. Czurholni: törni. gyámoltalan. franczia baraczk : .vármeg ye népe." Boszmók. . hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. felgöngyölget.Fsúdúlt mán a nap. Bénga van benne. furkólószömü szíva. . addig émöntek. Pellöget: lassan. Gölödinszömü. — — ^ : iiópi. Elsz Eoczö. árpával ér. pirosáma. püspökáma. bozontos.tt "ia?yar nyciv : Kérem." Jvszél: félre es hely. Nekem vót má dóga ügyvéggel. fövágja a farkát. mintha bamba volna.

úri szavamra !") Vak Pista.) H)U ha sár van.. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával. ha szentül kukorékul is. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék. Pipi Jóska. hány óra. . Hosszú Laczi. vagy ijedtében szólani se tud. élat. Tarka Pista (volt egy tarka tehene. Tóba-bicska. a kitül senki se fél. Bózsó. Barna Pálya. hogy virganczevö. mint az alpári (Hazug. nem Úí. akár egy ttött galamb. mondta a sza. minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én. Papaié. Vigyorog a nap. liogy ha esik. Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa). Br Terka. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. Liba Pálya.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled.. Simigagi mert kacska lábú volt. Púpos Misa (az apja volt púpos). Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét. Ritka az igazi páros két ökör. a mi rontja a fogakat. de a mutató.) Elég egy kútba egy ustorfa.. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik. Nagy sora van rósz a sorsa. . — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — .épült hejben !" . ólommá esnék msgijednék. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. galibát csinált. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják. Na de isten álgya. Készen a templom. azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon. . Tele bélü. Süket Jancsi. óralapot is szegeztek rá nagy fittyre. de ón vag. mint Szadán. . mint a katona a subadarabot. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi.) Üri szava (mindig azt mondta . ácstú.' a mit mi épitettünk. ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. Garikása ha beszeszelt. nem tagadom. — — — — • — — — — — A ! : . Mer egész életükben sose jártak a'. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. Rendesen megmosta az anyja a fejit.) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl. s a szentisváui emb?ré. mint szszel a mónár. hát liogy a más világon tudjanak. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot. ess lösz. . Csont Jakab. azután temetik el. még se tud esni. Krumpli nagyon szerette a krumplit. rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. ni. tötött menyecske. az máig is hibádzik.) Sajtalan az a harag. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. Sorjába mén.ólia ojan emberrl. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban.mint kelrastek. mint a harangot. oszt mit se talált. Mézes Pista. Szomszéd mán fenn kezdi. egész családját Dramnak hívták. ezt az órát is úgy húzzák. Süket Pista. arról nevezték el.a6Mafc. vágott vissza a veresegyházi. a kinek a templomába fel van írva. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk. Sánta Pista.•Vz ott van.'\ liii/. Nagy hallát csiná nagy zajt csap. ha rossz vagy. . Abonyban a következ gúnynevek vannak. Süket zsidó.iui uImik nu'sszi van a . Bakra Pista. (mert ha tz van. Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja.) Abonyba mégy. tornya is \an. így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai. mint a ki béngezni járt.\. nem úgy. Fejibe áll a bor. elébb megpatkolják a hóttat. egy háznál több le nem ég. tenselyon ! — egj-liiizinak. Római köcsög. Harsli (igazi neve Hirsch).yok a hibás.) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször.. nem tud keresztül sütm afölyhökön. száz gyün a temetésire. az is eláU. csak vagy lovon Icliot iltraenni. Mónár Kis úr kis harag. Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre.). Tagyéla Julcsa. a Csanádit kákabél nek. Szélai^yja mert sebesen járt.íö-utfzi'm" a kót lulzsor. (A békességes házasSok tarka macskája van. Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt. az ágj^ alá bújt. de legaUibb egyenesen van. Drumné (egy öreg asszony.IS A vármegye nópe. ha szél fú. Sietek. Abonyban csinálják a tarka borjút. — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban. AbAnnyi a bóhája. van. néz. egy tálba egy kalán. legalább m-^gépítettiik. Rezg biczczentve járt. hogy .) Nem adok én. hogy izé. Lettvót mindenbe belefogott. úgy sötétben beszélgetnek. hogy ha egyet megöl. minek állok s/.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni). Rissz.<g az asszonyok szoknyája. nád Éva.) hall. Kuczkó bácsi. úgy lesz. Az Isten rátekintött meghalt. Vödröt húzott a nap. de mondja csak azt legalább. Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest. Pipás Mari. (Szke. részögös takácstú. egyenes úton. Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se. hogy Édes apám. Iszon Vercso). a bogyiszlóiaké vastagnyakú. Nagyot gondja az rlés. puffan a hogy lesz. D. mög a rósz étel disznótú. Bezzeg ott nincs egyenes út.

-^j Versegvidt'ki ni'pviselet.19 . .

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

Ojnn emberek vótak azok. Vót is bcsületük a gazdák eltt. Kimék a piaczra. még csak meg se nyikkant a hegedbe. oly színes.) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele. ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. Kinek haja nincs. hogy mingyár a pitymangba esik. mettanúsz kúdúni. (Gyertya. Nem ez a \-ilág vöt akkor. akkor is aszouta a dikritus esküttjinek .) Ember Az van messzi. A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si.pusztát is. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le.) az örökhagN'ó halálát . még most is daloUk. — mesélte az ör*g pásztor. nyáron ten Xe rázd azt a fát. . Mind mögette — Xem — A '. a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. tátva a szája. bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska). Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. Haza gyüvök. De ük meg is tartották ám a pá.) Tejnek is a föle jó. szabadkai. mint bíróság. 11. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni. az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár. . hiba nélkül. négj-et akasztott-ak föl . gazdag. kezes ménes. (Kulacs. meg kurta ménese minden úmi'k vót. kitnbb kink — -A. De azért a mint föleresztötték a deresriil. de nem birta ám levetni. Ha kellett. Akkor higgv" az asszomiak. Él fának nehéz dóltét várni.sztori régvUát : rendesen. mellé lopakodott. Paska a sajtot. mint a ZsadánW lovai. Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák. hogy a legkül. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki.hrul azután még nótát is kezdtek. mérgesi. mint most. Kihaltak az öreg pásztorok. hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot). neki a \-ilágmik összenyaigelt négj. el kó amiak veszni.Ki\-an é szálig tekintetös uram '.termett az embür. zamatos. A Cs. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — . Ez az emlékezés oly pompás. ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt).) Fnyótt a fa ága nélkül. a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas.) összecsdül. fa csomó nélkül nincsen. a meh-ik magától is hullajt. egész világ hús nem vagA'ok. (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt. kis télbe (májusba). Minden ember magából indul ki. (^lagáról ítél. Vót azok közt ojjan lo\-as. Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény.\kkor termett az igazi pásztornak való. üres a sipkája.) Bika bdül. Mikor átesett a furbiczon. t Ixirom. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket. XégA' a lába.) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak . mire föleresztötték a deresrül. (a katHúsból nttem. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül. Ha hat kocza disznód van.. Mikor még négj. hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás. Hi\-atalosak vótak a szegedi. vásárba. a hátára ugrott. 21 Megvan mindennek a sorja. szánó.. (Lúdtoll.. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. kemény színét. hogy ojanok most nem tercnmek. nem fél a kopaszságtól. de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. Pap is az oltárral él. (Harang. ecczer csikómnrás vót fühegj-en. [vdig a javát ám.Régente nem iigj. akár a vakart ponty. kétfelül két liajdu úgy vágt-a. vált bellük betyár is ojjan. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája.) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . a mint az isten tudniok adta. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. mint a dereje evisnek. pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig.) Állott tóban lakik a béka. Amék Jobb száz irigy. urak eltt kedves vagj-ok. (Kitanult ember.szilaj ménes. . mint hajdan. lanba). A pompás közmondás is szaporán hallatszik. . wisd el magad. de még át is szörezögött a gatyaüllepen. hanem úgy kifogj-ott a szuílája. Edzi. (Tápíószele. De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem. a mit el nem lehet érni. ^Kimúlt a becsülete. vöszök rajta vöröskét (húst). úgy köszönte mög a szivességöt módossan. — — — szája nélkül.A vármegyo népe." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-. hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át. összeütötte a bokáját.^kkor vót a jó \-ilág. Szeretik egA-mást. . mint egy kutyának veszett hírit kótik. Ojan vót a jószág a kezük alatt. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. de még a jó^ág se. .

. akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. czókmókja külön-külön rakásba. a mire egy-egy ember ráült. . nem is tette többet lakosnak. csak úgy futtába lehajolt a lórul. . Úgy tudta. Ojan fényesek vótak a bogszekrény. No jól van. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . a kin csak kifoghatott. ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. . alul teszik a fejit. osztán a nyakát a bogrács oldalához. csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. szívét. maga kaszait magának télen-nj'áron. mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva. annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. meg iszákuak való br is. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút.bojtár. hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. maguknál van szobajány is. dézsa. de szemibe nem úgy hívták. Az akasztója kiteUk a két lábábúl. Xem csikóhús vót ám. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. akár a széna. hárem a farán kezdik a nj-úzást. . az egyik Siirokba betóták. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. hogy ha nem tudott hozzá az ember. úgy oda kormányozta a cseróuy elibe.ha beléjük sütött a nap. vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon. e körül a dzségert. akkor tiszta gyekén jTe. A hvm fejtek. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. Hanem ha húst kellett kacsmarri. négy garádicsra körül megnyírták. . akkor kezddött a tomja. csontjával kifelé forgatva az oldalast. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába. osztán úgy hámozzák le. már akkor a Dávid úgy elkotródott. a többi osztán a lakos dóga vót. a .s. : ! . hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. vagy vetett rá tarhonyát. az ojan nádkó? (gyenge. de igen rátsrti ember vót. rendesen a cserény közepén a tzhely. mirt akár a lebber cs. mire kitanálta a nyitját. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte. a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. sgyon^•erhették AÓna. Tudják i. A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. — .szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. njint a cserénbe vót. Úgy eláll abba a szalonna. ha fztek. kerek. : ! — .ne kapálózhasson. Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. a jobbik kézibe vette a hurkot. ! . ember szemefénye. Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. . •22 A \-isszBJött af járásába. piros ábrázatú. még . 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó. mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit. a nyakán lekötik a brt. akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. a fábul csinált csíptet mellette. meg a szalma.< ezek. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. rá a czopákot (inas lábcsontot). . azért. Ezt csak úgj. . hogy megnézhette akárki. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót. Ü neki a vót a lii\-atjilja. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág. mint egy fejöágast. zsírjára kisütve ojan szaga vót. úgy dütöttük el. Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. zsajtár. mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. . A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. üstökit tbül. De nem is vót abba nyavaja egjbe se. mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. osztán nagyon rásütötték. Kishasi vót a csúfneve. s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt. a fej meg feliíl. hog>. mint a szürújját szokták. de úgy ám. Mikor a hús felseje rezeg. a melyiket meg akarta fogni. tüdt. meg hátas ló. ott meg faedény. Alacsony. mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. hidegen is ehette. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. nagy fekete bajuszú. hanem bürgehú. árnyékba elállt a szépen. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. még pedig úgy ám. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. így osztán elébb a sörényit. a nyakát. Hát mikor ez a esikónyirás vót. már mint a májat. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk. akkorra megftt a bográcsos hús. káporka.szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. borsos. mintha kezes bárány vóna. "hogj. hanem az erösebbjének. isten tudja meddig. . Hát mondom. mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. ojan tagbaszakadt. hogy a hurka essen alul. hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. még asse tudna föináni. Hanem az evésnek is tempója van. hogy a porát se lehetett látni. hogy egy darab se essen . jó paprikásan. de belölrül. a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. hogy nem hasítják fel a hasán. hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. . hogj' meg se lágyul. mint ojik buti ember hiszi. hogj. hogy hozzá ne kapja. hogj' egj. Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. mint a lóra.. hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy. Tekintetes lutim. leásták az elemózsiás tajigát. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. ültek evéskor. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. a hogy átestünk a csikónj-íráson. Ha aztán megkívánta az ember. akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. mint nkár a patyolat. Mikor e megvan. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni. arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. .a cserénybe semmi czódaság ne legyen. ki farkára. ha egyszer megvetette a lábát . hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. Ojan a különbség. meg a borotvatok. Vót egj. . Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. a az ojan vót. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. gégéjét. In lehetett dombon. a farkát csíkja hosszára higyva. . akár egy koszorú. hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. vagy lakos. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. de ojan rendet. vámiegj'e népe. ki fülire. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. zömök. czon ee váltak ! . elveszett az rácsok. a mit úgy kell megtenni. vagy csröge. de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak.szöröszték. úgy is hívták tanyás. akkor.

Az els jégig ott is maradt. híd gyanánt. a mulatságból. a ki nem bízik magáhon. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. egj'et böffentett. A malom régen parasztmalom. de nem szólt. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . de úgy. Mikor már beteltünk. Nem srn . leginkább terhelte a Katlanszai vallása. Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára. hogj." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. bicskahegjTe szúr egy czopákot. Hanem a bojtároknak még csak tüd. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. . suta malomnak hívják. vármegye népe. a nevét onnan vette. ez a gerenda a szamárgerenda. képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. . ne essen a földre. Takaros egy fehércseléd vót. mert ez a nóta vót rcla . hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. Nem A — — ! . Az els kett be van deszkázva. Btira v-ót Pannát megcsókolja.Hisz jó tom én. : Búra Paru'a aranbárán.^^^^^^ malom. föl. iparosok éiote.szót se. akar a lóvá imátkozzak. s tavaszszal bekötötték a Dunára. ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját." Azt veti rá a számadó . Lett aztán nagy ivás.szoncseléd. . meg a kulacs is körüljárta. szétnézett. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. elre a földre teiíti a takaróbört. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. . birkózás. íg\' a molnáripar. Jó. mikor fogja magát.ha törtónetbül kipottyan egy-két darab. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. Más se szólt senki. vagy tán azt vélte. az ács megjavítsa. de úgy elhagyta ket. Én meg felugrók. vagyis a super. hogy ö szetudom no. te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. A vízen állandóan gondban van a hajó. hogy ez tartja a legtöbb terhet. annyi lett ott a vá. hogy a lábát se rázta meg. meg máskép is . nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték. a mirt jót húzott a kulacsból. Búra Panna vót a kocsmárosné. Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. magát a hajót pedig edény-nek. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger. hogy 7negsuperolják. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot. kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk. ott olajütésre. hogy rem tudtam. nagy munka ilyenkor. . vagy köves .. . s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. . felült. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. fölfelé a kopasz felivel. különösen a hol nemzetiségek vannak. Falkafogyasztc csáraa vót a czél. akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot. csak sejtem. veszi. . és a vgyhajóból. mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek. nem szól egj. csattant a bunkósbot a fejin. mint máskor. De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). mer istuccse. A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja. lekötve a bókonyokhoz. macskára vagj^ karój-a ersítve. hogy az csak hanyattosik . 23 Noiszen. és ha a kerék a part felöl van. s a malom leszáU. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben. a melybe be volt fogva egy-két ló. a házhajóból. meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek. akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. mert könnyen megeshetik. A Mikor osztán elég . még több a szárazmalom. bent a. híres is vót. Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. sokszor szükség van ilyenkor arra. A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. A keleti vármegyékben. mert még volt rezte a húst. A ki belle. megérdemlik azért. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. A malom két frészbl áll. 500 méter) . gyalöran kivonták a partra. hanem szánt vele. csak ette tovább a markába maradt czopákot.. szóbeszédbe is. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél. ki asztat elóvassa. máj jut a bográcsból. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. ére most EZ écczö nem vótam érdömös. a mik a hajót egy helyben tartják. nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. mint a szamár. meg. liát most több jussa van hozzá. Arán bötü van a vállán. Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. máshoz semminjTilni. ez a vízjáró. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. már akkor ki vót parancsolva a bor. osztán észt szóta neki No sógor. ha el nem viszi a víz'.

.. . . Mikor a malom megáll. ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. a melynek sok színessége ma már elveszett. amaz a vékony.. ! — : : — — ! . Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . — ! — — — — . . vagy tótk.grökömjödött fája. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. Molnár se vészen két vámot. ú. Ez épen úgj' be van rendezve. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. hogy ne legyen me.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. szt. a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. Vagy vastag. . vagjns kézi lámpásokkal. a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják.\áncz. süvegalakú tetejük van. mert az si szerszámokat rzi. a mely a molnárokat dicséri. melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. a szálába. A köves malom gazdája rendesen ezermester. majd köszöntket mondva. mondják az álomszuszékra. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. ma százra szer épületek.szítve virággal. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt. fölötte van a saráglya. de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához. ez aprószcmü. mint az új berendezés. pitle. legjobb a következ . a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. Egy méter átmérj lapos két kökerék. hadd lássa is. rövid fahenger. Számos adoma bizonyítja is.. ezüsttel. Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. népe. ritkán hat vitorlaszárnynyal." Ma bezzeg az a molnár neve. Van kis ladik. A molnár küls szerszámai a kötelek. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg. alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok. tolvaj mónár". a köveket a kü-pad tartja. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. Legfontosabb benne a A"!(. Ebbl a színes. G}"er az ölembe kis angyalom ! . Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. ez kis csónak. Az .. egj' évben. amiben csak két ember fér el. . s az öreg szál.. egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe. sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. csikh. visszavitték a kápolnába." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás. malom Ma már .. a min eltolják a követ. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. Á köveket hetenként meg kell vág-iú. s a molnároknak külön testülete volt. az alsó. A kötényesek vitték be a terembe. Almos. 24 A vármegye volt. Télen a ezéh nagy lakozást tartott. János eresztés. hanem középen állottak a kett között. Jánosnak. a siltet. Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer. ez a khinai találmány. Ez volt a Szt. de parasztok sem voltak.A Kiskunságban azért terjedtek el annyira. mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. s húszan kísérték a molnár koporsóját. : — Forog a -zéimaimok. ekkor Nep. . n. viegvetemedik. a czéh és molnármesterség jelképét. pedig ahg van szélmalom. az alattság. . franczia. gazdagon dí. ma már egy is sok. A kövek deszkatartója kéreg. Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre.. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. a . Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl. nagj" ladik. ez egy hoss'zú rúd. a mely a garaf-ot tartja. Erd . bellrl pedig még érdekesebb. Nóta is sok van. m-'gszitálni. négj-. Akkor még két legény kellett egy malomhoz. Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas. hogy az. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve. dwplérokkal. érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt. mint a hengeres. mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. ma ipart ársulatiik van. a felskövet leeresztik az alsóra. mint a molnár. a melylyel a lánczot összekapcsolják. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette. hogy . A víz erejét egy literes edénynyel. zúg a malom. . a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. A parasztmalom kívüli'l épen olyan. a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet. fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni.

hogy megtudja állapítani. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. jele a kisujjában van a sok tudomány. ha a seprt megfordítják. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét. ügyességre s érzékre van szüksége. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. Ha kopik a k. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. a fogóláncz és a fordítórúd. s a szeleskerék. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. A ki elször elmegy mellette. sárgaságba esik. a mi ehhez kell. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. a szél iránya szerint. a kiknek a szemöldöke összeér. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök. Ha nem . kány nem tud meghalni. hogy ki a boszorkány. kedves. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele. kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak. közben imádkozik. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. küldje a templomba. De azéit jut is. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet..alakban felkavart por közepén. egy helyrl más heljTe terelhetik. arra ragad a baj. ott marad és látható lesz. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. a kinek minden szerszáma egy-két darab. Az épület belseje néha egyszer. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával. a szelestengö. Az asszonynép gondoskodik róla. a szita. meglátja. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. Csak akkor mehet el. marad is. rnegnyilalja. hogy csak úgy változott kis gyerekké. A ki meg akar gazdagodni. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. hogy roppant nagy a feje. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. miközben azt mondja. boszorkányság át is adható. de (. amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. a mellyel mindent hozathat magának. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. meg a tarisznya s a pipa. Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. meg puskaporral. meg a tót a legjobb és pedig együtt. úgy lehet megszabadítani. de idejét múlt szokása. söprvé. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. Azt hiszik. alsájMÜás. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. kutyája. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. milyen szelet kap. hogy ki ne vesszen. de addig se éjjel. s csak rosszat csináhiak. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. leveszi a járódeszkákat. a szél ereje.A vármegye népe. . Hiszik. egérré. átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. a küllket. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle. Fznek egy fazék kását. Ma már föl- A A A A . mert elviszi a szél. s ekkor indul meg a vitorla. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. hogy a földbe menjen a fájás. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. szitává. Míg az rlés tart. azután a használt szereket elássa. hogy mindig be lehessen memii. . felspallás. a felsöpaUáson a dobkerék. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. állítás a malomkövekkel. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. molnárnak nagy gyakorlottságra. a fogó. tetben lev hogy használja fel. A váltott gyermektl azt tudják. ö öltött. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. Az alsópalláson van a garat. néha emeletekre van osztva. s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. és A A s a feje akkora lesz. ráolvas. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. A kelést körülkerítgeti. az es járását megfordíthatják. Ha megnyom valakit a boszorkány. megvizitálja a vitorlavásznakat.zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. rostává. besodorja a vásznakat. — : — — — . míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. megkeresztelgeti. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. Ki egy óra hogy a kezét megfogja. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül. a forgókerék és kisorsó.

Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. Ki a kigyóhagymát kitépi. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. Ki újságot eszik. hogy papirosra nyorokonságban. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A . zamankó lesz. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg. megvakiil. házba. kivált gyümölcsöt.) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra.) Kanek szemén árpa van. lépd vissza. annál jobb. aprójószágot és más egyebet szedett össze. vagy nem n. mondja el . nyilallásról mész. mert elszárad. ha nem segít. kapar rá a . hideglelés pokolba. Rándulást. mert rugós lesz a tehén. Ha átlépsz a más lábán. a kitl tanácsot kémek. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. míg a rendrség el nem fogta. legalább abból a vízbl adjanak neki. s meg is fogadják. Ha valakit összemar a szúnyog. a kitl retteg a közönséges halandó. kinek a füle folyik. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról. ha rózsaTiyiláskor kelnek. öregapjuktól tanult módon. kerüli a kutat. tejjel keU megitatni.26 A vármegj'e népe. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély. míg ki nem fújja." egész esztendbe friss lesz. általánosabb egészségügyi tanácsadó. sebek mosására használják a fehérmálvva. Sebre bodza hályogot.menj el árpa. annak nyén párolja meg. tyúkszemet és eret vágott. ha ez nincs.. életével különösen kedvez a kuruzslóknak. kit a hideg lel. csak tapasztalt. nem soká él. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. kathohkus vidékeken. halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön. kéménysepr epéje. vagy pedig taraczkból. Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad. Szt. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. nem árt". kisért etet úgy lehet a házbú kizni. osztán az ajtókat. attól addig prüszköl. de. ökörfarkkóró. vagj' ha babonás. az hárfázik. kinek a tyúkja ül. A mely asszonynak vizes a kötje. doktorhoz. sok betegség bokorba. de borogatáísra. fájós fogra a h»-rangozótól kért. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. Bejáratos minden parasztudvarba. petróleummal keni be a testét. de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. Befelé söpörd a házba a szemetet. meszet . valaki a másiknak a sarkába lép." külinüien kileli a hideg. módra veszik a javaslatait. A A A A falról. így múlik el szemérl az árpa. {Nagykáta. mikor iszik s a köhögés elmúhk. mert befi'ilnak a csirkék.papsajtmálvva.) Ki mikor elször lát gólyát.. Ha a fogad fáj. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák. jó. ezt mondva . Saját lakodalmunkat ájmodni. elmídik. ha segít. megvágja a kezét. (Halas. kását kenveret. tudós. újság hasamba. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. paprikát tesznek az ori-a alá.. beszórjuk sóval. különösen az ersen gyó^usban. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is. cziczfarkkóró fzeteit is. megbántja. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor. annak hátrafordítja a fejét. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc.vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. ez tánczol. Ha kisleány köhög. részögös ura van. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz. királydinvdobja. fadarabot tesz. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. mert szél lesz. vagj' jént. háromszor megsütött pogácsát egyék. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. (Halas. Ha a kapások kapája összecsörren. akkor eláU. ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. kapnak vacsorára. vélehál a kigyó. lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. megéri ennek a házasságát. hóttetem elmúlik. hosszáig néz a holdba. a mit a szamár visszacsurgat a szájából. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. csodadoktor újabb eredet alak. Ha sikerrel. meg paprikával. es lesz. a ki lefüggönyözött szobában. egyszer asszonynak. a mit mond. meg az ablakokat A ki közelre köp. Péntökön keU ütetni a tyúkot. hogy kevés lögyön a csirke a füle.

Vannak kipróbált. A kinek szömörcsü ni a kezin. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. de ez csak akkor használ igazán. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. vagy asszonytól. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. a melyik széndarab a vízben leszáll. fordulónak. a néphit az.) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. . ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket . kihúzogatja a csömört. annak egész esztendben nem fáj a feje. osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. gyógyszereinek. ha aztán megállapíthatják. megvan a maga ba. áztassa mög vizben. az azért van. vagy leánytól kapta a szemverést. néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. a semmi.. mönjön fel a piaczra. — . hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. A kit a hideg lel. hasmenést sok mák. hogy betegség ne fogjoii rajtuk. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. A sülyös (vérbajos. galambot kell fogni.megszuszogtatják. Ilyen a Balázs-nap. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. hámozatlan köles. csodadoktorok hókuszpókuszainak. osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. rákötve a sebes részre. A magyar betegség. melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. a kenés. hléseknél forró. .bonája az egészség megóvása. Ezt a köszvényes. ha kiveszi. balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. Sokan még meg is tapostatják magukat. : . menjen ki a keresztútra. Annak a szárnya alól vért keU venni. idszaknak. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. de radikális kúra van. A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. [Halas. a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. természetes háziszerek. jobb szemre a jobb Ha szárny alól. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob. s ráhúzzák a sebre. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. — — — — srn — — — — — : . Arra száll a kilís. fleg Félegyháza vidékén. valakinek kelése van. vigasztalanul járnak embertársaik között. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. azt vigyázza. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). a gyermek a szerint vagy férfitl. hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek. Hánytatónak jó. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak.. gyomorbetegségeknél melegített tégla. szarvasmarhatrágyát használnak." Ha nem gyógyult a test. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. használják. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. Hidegleléskor. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. mert a malacz nem szuszogott eléggé. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel. A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. az asszonyt és a leányt jelképezi. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . kérjön abbú a tésztábú. hogy a ki szabadulni akar tlük. Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel. mint az egész Alföldön is. betegség elzése szempontjából.A vármegye népe. kiütéses) betegségekrl azt tartják. s fleg a római semminek volt nagy híre. mely három széndarab a férfit. Ügyszólva minden nevezetesebb napnak. a ki felveszi. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. áUa alá Ez abból áU. Azt vesse be elször a kemenczébe.

— A vármegj'ében összesen 96. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén. felfogásban. .28 A vármegye nójie. azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. passaui püspök. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk. vér vérh. mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. hogy attól meggyógyul a jószág. Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. eléggé csoportosulva. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes. annak hasításárul. akkor anyja. vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. a hova én ezt az ujjomot ráteszem. buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy. hogy itt minden mondát.. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait.évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. Eltte két miatyánkot. hogy életmódban.Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba. a mibl az következik. század elején voltak a nagy svábtelepítések. a íijunak szerelme. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást . LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III. . majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is. a svábság. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban. monori. hanem csont csonthó. elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. kath. azért sok szokásáról ki lehetne mutatni. ö lovának." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani . annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. hanem átvételben is. Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. hogy akkor meggyógj^il. ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. kisebb részük a Duna balpartján. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. négj. in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme. hatja.Uram Jézus Krisztus. mikor méné a khídon. tzhelyszer jellemüket. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers . egy tömegben él a fváros közelében. Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak. A XVIII. az idtl máig megtartották azt a sajátságos. Már Pihgrin.. a gödölli. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt.765 német lakik. Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. . a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. s . nagyobb része róm. mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül. Ez a németség. hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik. — : — : din maere. mint a köröttük lakó magyarság. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. de csak napnyugat nak.. a mi az összes lakosságnak ir7%-a. Vannak csalhatatlan ráolvasások. Károly alatt. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié.) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. — — : : : .

.29 Acsavidéki népviselet.

30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek. .

de ezt is varrón varrja már soknak. fedk.3 A vármegye népe.st fekete. ebbl van a padlásra viv lépcs. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. néha ar évszám is. Budakesz. de ez már csak az öregeknek van. de ezt már újat nem igen szereznek. . s más képek. Az els tiszta szobában van két ágy. köpönyeget már ahg látni. család. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl.kapott német lakosokat. . nadrágtartót nem viselnek. egy dunnával és három párnával. 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. v falvak éicw. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. konyha. Deszkacsúcsfalat nem építenek. karos lócza. hurkaszerü csomóval van kitöltve. de az ing lehet színes. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. Fekete gubát is viselnek. . a vatta-szoknyát. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt. : . . . de dimbes-dombos helyen. két sifon. egj'-két asztal. a speiz. csak a felsruhát veszik készen. 2 dunyha. présház. . Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. A falon tám'érok. Két kamara is szokott lenni. téglából építik. magj-aros szabásút. Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. . kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk. Itt a tekenk. 31 Promoutoit. A kamra az élelmiszerek helye is. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból. gyümölcsöt. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. majd Budaörs. télen sapkát. . fogas fából. bögrék s kanalak. a mi a nép jólétére mutat. barna. A házakat kbl. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. vagy az újabbat a szobából. legtöbbször egy fedél alatt. istálló. 1827-ben Bia. 170(i-l)au a CsepeLszigetet. fahóra. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. zsámoly. barna. csészék. A kutak régen kerekesek voltak. függölámpa. Zsinóros ruhát viselnek. Kalapjuk fekete posztóból van. finom ág^. Fekete. szerszámok. az egyik. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. szürke. drótból. Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. A télre veszik a vatakitl-t. . míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. a fiatalok többet. Ruházkodás. A magyar helységek a síkságon feküsznek. A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. szentképek. kék is. Régebben janklt hordtak. Házak "^"^ s . hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny. A lakásbeosztás ez els szoba. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. füstölt hús. cserepet már ahg kaima. lisztet. valamint a kabáton. Asztal. Kötött alsó ujjasuk jellemz. de mégis úgy. tálas asztal. a másik a gazdasági kamra. pajta. kamra. lomok gvHilnek össze. ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. pincze. a ruhához ill gomb van rajta. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. Kistükör. fazéktartó polcz. Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. a konyhából ftik. 1724-ben Hartát a Ráday. sublód. A padláson tartják a búzenemüeket. fotelek és párnás székek. st legtöbb helyen semmilyent sem. mo. Cserépkályha van mind a két szobában. ma szivattyús kutat építenek szívesen. Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. kocsiszín. Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. hátsó szoba. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. szemtermény van itt. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. 1727-ben Kerepes. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. mint a magyaroké ez mindig fehér. A fedés sima. a hátulsó szobából nyíló. . nyáron szalmakalapot használnak. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna. vagy legalább téglaalapja van. . varrógép. . s fönt korczban. 1729-ben Békásmegyei. dézsa. — — . 1723-ban Piliscsabát. .és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. szakajtók helye.és asztalterít van. a mely igen vastag. A kamarában hambár ott öreg láda. a vályogfal nem gyakori. A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. szentképek. néha két épületben. A lábravalójuk nem olyan b. A mellény régen sárga gombbal volt. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt. zsajtár van egy padon. hogy rá lehet ismerni a németekre benne. fényképek faszékek.

Ez az ajándék. Egyszeren. különösen az esztergomi részen. a kinek szánták. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. de minden igyekezetükkel azon vannak. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. játék s más van. Életmód. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. vagy legén}^. A koma minchg ugyanaz. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna. igen takarékosan és szegényesen élnek. die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. a fiú is megkapja. csak ritkán tesznek ki magukért. vejeinek és menyeinek parancsol. Aratáskor néhol koszorút kötnek. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. testvérektl.és börfélezipt viselnek. jankerlt. Négy lány jár énekelni. Bundát nem viselnek. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. Ha nincsen lány. A lányok. rangyal. ha kell neki. Keményített kendöböl sopfot esinábiak. borral és rozmaringgal kínálnak meg. ezek a Krisztkindlsinger-ek. míg végre beengedik ket. wir habén Brautpaar wieder gebracht. Karácsonykor minden házban van karácsonyfa. Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik.: 32 az öregebbek kevesebbet. Ritkaság azonban. abroszt. fiúk-lányok. A blúz díszít ésc igen változik. Ámen. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. kapnak 3 6 törülközt. reklit. . lepedt. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. ha férjhez mennek. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. czukor. Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. vereked és más gazember kevés kerül ki közülök. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. a mit sipka módra tesznek fel és le. Négy lány viszi ezt angyal. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár). A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. A koma a mindenkori násznagy is. csak becstelenségre nem tolvaj. blúzt. ha ugyan a menyasszony nem megesett leány. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek. a nevét is ráírják annak. az angyalok. Majd krajczárokat dobálnak be. inkább vallásos beszéddel. de a czukortojás az igazi kitüntetés. a kinek legelször kell. minden sarkon van már kocsma. feldíszített karácsonyfát. Jupperl-t. másutt ösztövérek (Piliscsaba).és másféle kendje van mindenkinek.. Az asszonyok bársony. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. — : . zsivány. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál. Hús: vétkor nem szokás locsolódni. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. fehér fátyollal. ha azok a földön fetrengenek. fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. . Mária és József. akkor a fia vagy a veje. de ha elköltöznek. a min aranyospapírláncz. s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . A kereszteln esznek. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. karácsony estéjén fehér ruhában.itik. esipkék. Újévkor verselni járnak a gyerekek. posztó-. Pénzért mindenre készek. vagy a jégen bukfenczeznek. hogy mindenki sírjon. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben. régi A vármegye népe. ez egyszeren hátrakötött kend. fleg középtermetüek. s ki-ajczárt kapnak a versekért. Kívülrl kopognak. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. pedig alig viselik ket. Inni egjTe jobban szeretnek. Selyem-. ersen alantasai. isznak. Ich hoffe. A násznép elmegy a vlegényért. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. a gombok. Igen sok selyem. nevén pancsnrl-t vesznek föl. Némely faluban betlehemet visznek. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. mikor az esetleg elhalt szüliktl. Glück und Gottes Segen. Maguknak él emberek. wird ihr reichen seine rechte Hand. dió. ha pedig már nem él. Hímezik is a tojást. A búcsúztatás után imádkoznak. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. a hol mindenkit kalácscsal. kék-piros szalagosán. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. . Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van.

In unseren Garten (Tus. nachbar stb. ves. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar. und dés is allé Jahr a Klans. Van az diós.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. nem találta. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. hogy sok öreg féi-fi és van. mit zwá Zusl. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed. felkiáltott . pomázi. . SolvTnáron az öregek azt beszélik. hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani.. hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta. Fifát Másik Zum mir a weile zu. Betegségekre ráolvasnak. (koma. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának. fehér A — jól lakott). míg távol egj. beöntötte egj' tányérba. Csömör kb. stb. sírásó van jelen.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung.. A társaság vigad. monori. A halál évfordulóján nagy vacsora van. becsinált leves." Ha a nagyhéten magas a vízállás. Fogta tehát a tebéu tejét. Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg.325 lélek. Isaszeg ^/3-ad. láss uns froh die Gláser lehren. . tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi. Ezren felüli s száma a. Viharfelh elé harangoznak. He kés öszszel égzörgés van. de azért vannak helyek.— A vánnegye népe.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell. dinsztelt alma mákos. egész éven fenyeget az árvíz. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van. kürtös kalács. vagy inkább ráimádkoznak. ebbl lett a falu neve Szólmár. disznóhús. Érdekes.. kik a házból hihaltak. A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. Kistarcsa . . s délután 4 asztalon mindenféle étel. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. Domony ^/g-ad. 9ü56-an a gödölliben. A király többször szépen kérdezte tle. szódás bor. kuglóf. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. szomszéd) rokon. jég veri el a határt. de addig kerestette. Mikor megjött a király. Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal. so gibt ihre a Pusl. A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren. jöv szszel elhalnak a fiatalok. Kerepes Yo. indulókat jászsza. mazsolával. Halottitor. keményített. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. 33 vendégek haza mennek.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám. Hiszik. Czinkota ^/yaÁ. vagy szóda és bor.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. gét und godl. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. a hol sok a babonás ember. a menyasszonynyal senki sem tördik. Sári ^/g részben *4-cd. Általános crratulácziók következnek.cselédházban ráakadtak. dass ihr Glück mögé ewig wahren.) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk. : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. a banda trombitál. (Már elbb ül. miért ment el.elverte az asszomi:. Dél van. A leány nem felelt. dunavecsei. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette. a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. hogy az belehalt. a legbiztosabb jele az éhínségnek. Hisznek a boszorkányokban. kománé. keznek az ebédhez. hogy babonásak. vármegyében 33. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik. A tulajdonosa mindjárt kitalálta. Fifát wir i trinken tú. Következnek a köszöntk. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. gyerekeket stb.

Csornád */4-ad. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. egyéb gazdasági oka van annak. Középtermetek és ösztövérek. A nép egyre jobban megmagyarosodik. A nk Falvak. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll. inkább épen olyanok. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. egyre többet vásárolnak boltban a tótok is. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. £letmódjuk.ántcS"'. a hasonló anyagi viszonyok. . mint a magj-ar faluk. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl. : b . Ha adósságuk van. Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. a melyen túl már romlás következnék. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. Igj' jellemz. Életükbl. a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében.3-ad. zsinóros. Csinosak a házak. st legtöbbnyire cserép. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva. Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. Azonban itt is terjed már a fényzés. hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. a mit a külön nyelv állít közöttük. Korán házasodnak. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni. vagy újabban deszkafallal. másutt szk trityit. Azonban esak olyan lassan. Eredményeképen azután valami furcsa. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. hogy azt lehet mondani. vagy különös szokást. Rákoskeivsztúr y^. még a katonaság leszolgálása eltt. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. Magyaros. Bénye i^. Nem lehet ugyan azt sem mondani. az utczák s az udvarok is. a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. i-ó. a mit a magyarságról mondottunk el. Épít kezes. mint általában az alföldi falvak.34 és A \ármegyc nópe. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. Péteri ^^^. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek.. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. mint általában a magyar kisgazdáé. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak.Tápiósáp ^/a-ad. A falvak ugyanolyanok. Németes hatás.Ecscr . Nincsenek parasztnábobjaik. a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek. különösen gv'akorlott szemmel. közül. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. Vannak ugyan olyan községek. a guba és a szr a férfiaknál. romló. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék. hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat.fal is egyre jobban fogy.o-cd. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. Szorgalmasak. Pilis . Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág. Piliss/. vag}^ épített vályogfallal. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. ismételni kellene. másutt lutheránus a tótság. hitv. ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely. Az is magj-aros. ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. a mit otthon meg lehet csinálni. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva. módúak. Püisszentkereszt 3/^. bojtos díszítés. a mely elrontja az k . a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek. A közös foglalkozás. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. azért az életmódjuk olyan. egy helyen kath. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. legföljebb némi alig jellemezhet hel. inkább a nép ruházkodásában. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. ma a drága téglát és követ használják az építésnél.

ezek után következnek . Ezt eltanulták a tótok is. Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a). vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk. A nak alig fél százaléka. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba. mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal.kakas nyakazás". zsindclylyel vagy náddal. dalolni. mint régen. k . régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek. st messzebbrl is összejönnek az ismersök. A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. a hol leány van. Érdekes és a tótságra jellemz babonák. A keresztel is megvan. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. Kár. Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek. hogy Ráczkevén. Ezeknél a házaknál pénzt. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. Itt 604-en laknak. mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek.és kfal is elfordul. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. Lóréven. de a tor már kiment a divatból. régibb házak . s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek. legjobban megfigyelni. Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. Csobánkán (22%). gazdagabbaknál a tégla. vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén. még pedig rendesen világos kékkel. Váezon (1%). hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. de a fiatalok könyvet. mert a búcsúra a szomszéd falukból. A lakodalom ma is nagyban megy még. bár nem annyira. legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat. szaloiuiát.fekete vasárnap". A két szobát a konylia választja el. A A igen egyszerek. Az építkezésük ugyanolyan. tojást kajának. sem az okát. végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. különösen alapozásnak. Építkezés egyenes vonalban. A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. szüreti. Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. Szokatlanabb a Sári községben való . és az i. már a hol van szl. Meséim még mindig szoktak az öregek. Jellemz pl. s Egyes népszokáson ezt A A . Pomázon (20%). A szerbek görögkeletiek. Másutt elég gyakori a . sem a napját. erteljesek és kitartóak. a mely nevét is rácz lakosaitól vette. Még a tánczuk is csupán csárdás. . a kamra tenek. szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak.ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. sem a módját nem tudják. A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném. Csak egy község van. de már egészen megmagyarosodtak. Különben izmosak. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. Egészen új szokás azonban az. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen. csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. a hol tisztán szerb a lakosság. ersen díszítve papír.májfa"' állítása lányos házak ablaka elé. hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket.stállók. Szentendrén (12%). újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják. Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. . I'\iji jelloE. Az ümiepi szokásaik az aratási.és pántlika-czifrasággal. A nép faji jellegére nézve olyan.. a ki részt vesz a tánczban.A egyes szokások eredetiségét lehet . A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke.. s így a vallásuk is segít abban.

Ez azért van. a liol ezeket senki sem viseli. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. Azután templomba mennek. A sátor négy fels sarkába sót. A foghagjma arra való.lány. a mint átveszi a kalácsot. hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. Figyelemre méltó. imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad. . A beteg asszony feje fölött. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. mikor megkeresztelkedett. A komaságra bába kéri fel komának azt. Hímzést. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. Minden család megünnepU a pátrónusát. míg csak le nem bontják a sátort. Minden níliadarabot lehet 1(\í.a szagától. a ki ott van vagy közben oda jön.szülktl. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba. köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. ha feln s házasságra való. hogy az asszony ne féljen.36 A vármegye népe. minél kapósabb legyen. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába. A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. annál többen kapnak rajta. . legalább 20 vagy ötven korona . rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle. de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. drága kelmébl készítenek. hogy az újszülött. hogy az anyát. Viselik még az övet s a bocskort. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik. Sót. Féltik a gyermeket különösen az apjától. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. Akoma. s ez alkalommal a bába egj' jókora. arany és ezüst pénzdarabok. akkor ebbl lesz a szemfedje. A patrónus annak a napnak a szentje. a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. alependzsa. mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. különösen díszesebb ruhának. Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani. A mikor a g^-ermek megszületik. selyembl. A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja . ha megn. a kit a szülök akarnak. inget varrnak belle neki. A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül.ó divat szerint. Ha a gj'ermek életben marad. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. valamint a pruszhk. hanem kap a . Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad. A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben. megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. ha meghal. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. ezt a két ruhadarabot. kivéve természetesen a vászonajándékot. értéknek kell lenni. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. akár fiú. hogy feltegye eg\. Mindent boltban vesznek. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. akár leány. a hol a család eltt isteni tisztelet van. csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. Ezeken a virrasztásokou . azért mindenben felhasználják. Az ümiepség itt abból áll. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. mint ott. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. A keresztszült rendesen komának nevezik. A mikor a sátor elkészül. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs. bátor legj'en. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. a házvédszent megünneplése. A sátor azért készül. A csipke nagyon divatos. mert minél többen kapkodják a kalácsát. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. mert az a hit.

de azért azután nappal csúnya. mind felér egy-egy ünnepés nappal. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. de megharagudni nem szabad. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. A húsvétot. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza. még a durvábbakért Népszokások. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el. J. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái.. mint hajdan volt. Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. H. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. Kovács Antal A dunai molnárság. Thuri József Kiskunhalas néprajza. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. a tor. Szánta kecskeméti nyelvjárás. A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. . de jaj annak. — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal.. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. U. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. nem csúful meg. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata. a kukoriczafosztás. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. Valamint télen a disznótor is. sem. valamint a leányrablásnak is. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük.A vániiegyo népe. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. mint az éjt szaka. Eredeti gyjtött adatok. A szüret. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. még az udvarra sem. a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk. hanem ma is ersítik a hitét azzal. Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. mert azt beszéhk. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. S vannak boszorkányok. is eljárják a kólót. egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. Sok babonájuk van. a ki meghallja és megérti. hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. Vannak jó és rossz szellemek. Magánközlemények. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa.. Nincs meg már a leányvásár. az aratást befejez ünnepet. A szerbek igen babonások. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok. hogy elfogadják a megbízásukat. különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. a virrasztás. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének.

hold lévén. Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt. r. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának. Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12.941 k.103. Jlívelési áganként a 1895. Vácznak 11. A változó viszonyok közrehatása a köz. holdnál is nagyobb a határa.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 .670.186. Szentendrének 7230.134 D km. óriási változásokon ment át. Budapest székesfvárosé 27. ha nem is maradt el.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok.327 k. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep. vármegye területe 2. Kiskunhalasé 113. 214 Az egyes r. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k. összesen tehát 2. t. Eliskunfélegyházáé 70.758 k. holdnál. Czeglédé 48.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet . városok és községek határának nagysága igen változó. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta. nagv vidékeken.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k. a vármegye az egész birodalom területének több. területe tehát foglalja el.281. vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki. városé pedig 149. hold 1. t. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65.999 k.978 Kecskemét törvh.827.735 A magyar birodalom területe 56. 18 községnek azonban 20fi00 k. hold.. .. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r. míg Újpestnek 1115. t.704 k.787. A A A hold a határa. addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött. hold. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. k. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében. hold. hold. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg. hold.

A m. uradalomban. A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján. Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — . szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. Gödölln. kir.39 1. 3.

A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán. Szemere Huba ú. A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe.40 1. — 2.jrendszer dohánypajtája Gombán. 3. .

. 4802. hold) 94.. prépostságok. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza. -társaságok és vasutak birtokai.. 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt. . kath. egyházi és lelkészi birtokok 5948. tanítói és iskolai birtokok 487.. templomi és lelkészi birtokok 36ü. hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend. 83 %-a magyar. : = = = = = — = Taiaj- viszouyok. ev. Nem term terület 122. h. Róm. 3 . részv.. kath. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat. Ref. kath.-iK V. ev.. .és dunamenti rónák között. Zsidó hitközségi birtokok 4. cseléd ós pásztor 1493 0*7%. szerzetes-rendek birtokai 28. apátságok. . Róm. .-'zén terül el. hold. városi és törvényhatósági birtokok 84352. hold. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es. 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat.irorsz.4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve. 10 „ . Hitbizományi birtokok 60580. A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K. Összesen: 434159 kat. a községi 10022 kat.313 35 '9%. hold. érseki és püspöki bii'tokok 79920. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré. Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat.191 lélekbl áll. közterek. — Jlagy. Ref.54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak. Állami iskolai birtokok 37. iitczák. egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357. Egyesületek. hold) 17. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495. mezgazda.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába. Községi. kel.411 0-2%. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni. Községi iskolák birtokai 673. Róra. egyházi. . majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le. Ág. tanítói és iskolai birtokok 49.A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl. közliirtokossági 22-6%. sót már Vácztól le. Budapesttl. völgyes részét.. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. Gör. Róm. \\. gazdasági cseléd 23. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb.159 kat. kel.. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434. h. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. .^kath. A kertsk közül önálló birtokos. kath. 100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata. társulatok. káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. hold van. Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% . Gör. mely az 1900.222 k. templomi és lelkészi birtokok 8117. hold. hold. Ág. 20 50 100 „ „ . Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4.sági napszámos 75.891 . évi népszámlálás szerint 824. kántortanítói és iskolai birtokok 2400. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. halmos.835 kat. segít 30%.' Mezgazdaság és állattenyésztés. Róm. . bérl és részes földmíves 63. hold. Tekintettel azonban arra.922 k. eltartott 317151.

a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok. vagv humus-szegény agyag.sza. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. a Duna mentén elnyúló iszapos. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is. és ettl Dimapataj. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. A fenn. — — — : . mely utóbbi sovány homok.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak. ma . kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. A túlnyomó ré^z homok. A termföld minség szerint való változatairól. melv a kitn minség fekete homoktól. de sok helyen. Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat. a talajviszonyai változók. a Zag\'va irányában. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig.vidékbe megy át. st itt-ott kavicsos. A Csepel. . A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik. már vörös nyirok is található. Vannak itt egyes homokos részek is. st mocsaras-turjános területek voltak. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le. E vidéken is vannak homokos. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók. A völgyületek itt is jók.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés. A vármegyének éjszaki. st kavicsos részek is. — — . A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. különösen éjszaki fekvésben. min. Abony vidékén a vár. továbbá Czegléd. sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet.szén. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. a talaj viszonyai hasonlóképen változók. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek. egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. melyek Tinnyétl délnek. melyek általában jó minségek. Különösen jó minségek azok a földek. továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei. és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. márgás agvag és az egész szentendrei sziget. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. ban itt lesz szó. mely fekvés szerint. A Duna mentén. minden változatban fellelhet. A ti. de a dunamenti részeken. le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. ideértve a szentendrei szigetet is. melyek jó részben lecsapoltatván. — nyúlik .ségében is változó. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként.sziget talaja általában homok. mely a vármegj^e középrészén. A vármegye dunamenti alsó részén.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. különösen a sziget alsó ró. jó minség é. keleti és nyugati irányban pedig a tisza.ós a dunamenti lapály. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan. völgyi. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. Szigetesen. televényes. kivéve ott.

és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. Gyönge igás erejével. A A : — — : A A : — — — 3* . A T. Bámulatos az a szorgalom és kitartás. Hmérséklet Csapadékos napok C. E vármegye csapadék. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. — — Éghajlat. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. A kis embernek a homok az igazi földje. méhészkedés stb. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy. részint pedig a belvizektl borított mocsaras. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. jól neveli a gyümölcsfát. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. csepelszigeti ármentesít társulat. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható. le egészen Bajáig. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. mely kellen elkészítve. mely a szl. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók. ad tanyázott. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el. a mi különösen homokvidékeken észlelhet. ré. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet.szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat. melyeken azeltt csak a \-izi-.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. a sárközi ármentesít társulat által. A dab-tassi védgát társulat.és gyümölcs-termést sok esetben. lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. téres Alföldön azonban. szls- . ma már kell mívelós mellett hasznosítják. szlt és akáczot. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti.>ikesiti'-sti. A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek. Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp. A nagy mérvben megindult szl. 43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon. Öriási fáradsággal dönti.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés. A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx.Mezgazdaság és állattenyésztés.

hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. Alagcsövezést Nagykrösön 80. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét. Kispesten 100. a fel. ö. D}' módon mintegy 7000 kat. heg3'es vidékein. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. vidékenként. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. holdat rendeztek be öntözésre.-cz. A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is. csak 31 községben tartják fenn. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. Ha rét is van a tanyán. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. A közelebb es részeket. Gödölln 100. pl. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul. a birtokosság közös határozata alapján. : . hol az 1894 XII. a gazdák ennek sem látják hátrányát. hogy tartozik-e hozzá közös legel. A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be .44 Mezgazdaság és állattenyésztés. szlejét. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. Sok helyen viszont a búza elveteménye. A vármegye homok. harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. a harmadát kapásnövén^mvel állítják be.sszesen 261 kat. már kialakultnak mondható ezt az. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá. így fejldött ki a tagos tanya. erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. Nagykáta. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. és a közösben hagyott legelöt. vagy van-e alkalom az állatokat . szép fásítások vannak. Dukán 19. Paládicson 120. összesen 293 kat. Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. fbérre beváltani. Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén. takarmányos és veteményes földjét. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak. hol dlkben. így pl. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. Egyes vidékeken. de igen sok az olyan községek száma is. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. Az olyan községekben. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. fásítás útján a homokkötés. az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár . a hol a föld minsége jol)b. rendszer.vidékén. szlt. t. kevesebb takarmánj'félét vetnek. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik. melyet buzavetés követ. Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. terület van. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. — — . és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. Monor és Dános vidékén. a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. Ott azonban. birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént. alapján. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. De igen sok község volt és van. mint ez szülvséges lett volna. Gödön 60. Túrán 54.

vag}^ hogy tanyarendszer mellett. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. nem nevelnek. Az állattenyésztés. a kik erejökön felül vettek földet. parozellfVztis. a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. A szarvasmarhának csak tengeriszár. . mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. de féltrágyát is alkalmaznak. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni. így gazdálkodnak azok. a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. fbórre sem lehet beváltani. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. ha részben is.és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul. a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak.és cséplgép és tért nyert az aratógép. A szl. A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. — — . mert a szemtermesztésen kívül.st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák. hogy igen sok nagy. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. tanyarendszer mellett. tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet. A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul . A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. gazdasági rendszer mind a nagyobb. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. igen változó. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. UytMi a jobban kezelt . z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt. . Ennek következménye az. A szántónak a felét szivel. A ló. de a saját nevelést tették szükségessé. . hol 10 kat. a hol közös legel nincs. A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. e helyett A . A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb. mert ez jobban jövedelmez is. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte. a baromfi.Mezgazdaság és állattenyésztés. különösen ott. mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. juh. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. mind a közép. a tejtermelé. sertés. gvümölcs. piaczra vitelét nem korlátozzák. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. Borjút nem nevelnek. holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. zsarolómódra gazdálkodnak. forgó tökéjök nem maradt. és így az adósság terhét nagyon érzik. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. más gazdasági ágakat viszont üzem. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere. Takarmányfélét pedig csak épen annyit. st szi után szit. sajátságosan alakul ki. Sok helyen nem állattenyésztés. a meinijT az igás állatnak szken kell.szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. törek és szalma jut.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak. vagy szükségbl tartanak fenn. mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda. Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. Fiildár^ik é. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. Az azonban tény. Igen elterjedt a vet. jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. tengeri után tengerit is vetnek. — vagy 10 juh) esik. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell.

A parczellázás az a'sódabasi. legalább 90. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. 300 1000 koronára. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás. sajnos. Nincsenek pontos adatok arra. a cselédember. Az utóbbi idben. holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról. A számítás nélkül. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb.százai keletkeztek. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek.-t. a kis tanyák . mert azoknak a megélhetése költségesebb. így pl. A munkabérek megyeszerte. a hol tényleg több a keresete. A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km. vegyes szemi-s-életet is kereshetett. melyeket elparczelláztak. holdon felüli birtokok területe."öt ás jó f. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett. a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek.000 kat. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké.'kvósü homokot jól megfizetik.évcl. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével. emelkedett idáig. Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. tör\ényes rendelkezés hiányában. az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után. 000 kat. Földforgalmunk élénk. Pénzért is aratnak. Az is tény. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni. 10 -ll-ik ré. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen.000 100. 000 kat. hold oszlott így meg. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól. a 200'kat. a terményárakhoz viszonyítva is. A parczellázások kezdetén. hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — .szbl. múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak. mint ma. 1895-tl számítva. E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. Magában a dabasi járásban 20 25. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. de hozzávetleges számítás szermt.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. holdat parczelláztak fel. mert a székes- — . az lett az eredménye. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony. jobb forgalmú helyen lév . holdanként 7 10 K. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel.és cselédsztrájkok. különösen az ah-idéken. A szlnek alkalmas. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20. hogy a parczellázás. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. történik. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. homokföldek áremolkedé. A jó minség. mely megélhetésének biztos alapja. különösen nyáron igen magas. elég magasak. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá. Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak. Az aratás általában ré.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik. Igaz. hanem abban. Homokot vásárol a munkás. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. kat. holdra "tehet ama 200 kat.szért. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó.

Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt.-cz. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni. A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot. Támogatta azt a mozgalmat. munkaképtelenség. ott pedig. járultak hozzá így a vármegyéés s össze. Ezenkívül rendes és cseléd 18. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is. hogy minden cselédnek külön szobaija. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. évi XLV. A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. Kiskunfélegyházán 20. egy tehén.-cz. Ez id szerint Solton 12. só. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté. t.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette. a cselédtörvény életbeléptetése eltt. Bátyán 40. lakáson. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük.és mezgazdasági ügyeket. jóval az 1907.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500. birtokosaink.. a hol tehéntartás nincs. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. adott bizonyos irányi. 6. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. a törvény rendelkezé.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. : . A monori járásban pl. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa. — — : . A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik.munkásház áll. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. Ott. és állattenyésztés. Az országos gazdasági munkás. Kisebb gazdaságok a bent kosztos. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett. a vármegyei mezis dosított. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik.ság támogatásával.íóre törekszenek. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. kamrája legyen. 24 hl. Czegléden 16 20. holott kivándorlásra kényszerít szükséo.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. A konvha lehet közös is. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából. A törvényhatóság a köz. Apostagon 30. keretéhen munkaadók kötelezen. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint. tejilletményt ad. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg. t. keretében. rozs ós tengeri. mindenkor a közigaz. a nyolczadik részt. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet. XII. a törvénvható. egy idre ez szünetelt.-cz. vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. t. a mezgazdasági bizottság 100. aggkori biztosítva. búza. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett. minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. A cselédbérek vidékenként szintén változók. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve.szerb tövis. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények. /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát. a közcseléd általános tere.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát.— Mezgazdaság fizetnek. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld.

a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm. a.KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult. t. s így ez alapszabályokat. 48. ^•iticola" elleni — — 1896. és fásításokról. A pásztorolo-ól.. törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény. áUami támogatás mellett. föjegj'z látta el. A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. A szarvasmarha. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1.eTékenre^r. 1896. 1896. Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . 1899. Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt. A 9.859 taggal. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk. 5. (1898 II. 2921 üzletrészszel.) -. 68. melyeket Hajós József dr. A köz11. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított. a. t. Pest-Pilis. sz. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták. kártékony hernyók és rovarok 8. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet. a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23.-cz. 4. az erd 100 hold volt. melynek fent art á. gazdasági cselédek : — — lakásáról. — A 1896. (Jóváhagyás alatt áll. vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve. Az els hitelszövetkezet Tasson 1886. peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról.. A . A — — földbirtokosok. módosítás alatt áll. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. 1607 taggal. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt. §.) — 2. — A faiskolákról kötelez védekezésrl. — 3. a vármegye támogatása mellett a . Mint említettük. A .. az.) 1900. 1906.. A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. Ujabban a törvényhatóság. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére. szerb tövis irtásáról. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. vála. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött. 1900.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy.067 korona 72 fillér forgalommal. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését. a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik. r. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki.735. és Tahy Lajos dolgoztak ki.sztmánvokat pedig. tekintélyes nagyságú gazdasággal. melyet a törvényhatóság.970 üzletrészszel. 10.Solt. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl. teljesíti nemes hivatását. 1899. meg is ersítette.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895.szántó és rét 300 hold. noveml)er 15-én keletkezett. A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat. 7. mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését. irtásáról. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. melyeknek egy részét jól is kezelték. . és a törvényhatósági bizott. a titkári teendket Tahy István tb. — 1895. 6. juh A birtok határmegjelölósérl. melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot. 71. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel. 15.. 1898. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról. Förster Aurél dr..886 korona 68 fillér forgalommal.

. kii-. iskola (iödöllön.49 A m. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m. méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön. áll. kir.

Sárga Orpington törzs-ól. 4.!^ A 1 m.60 lífjil. Franczia paviUonos ól. Pekingi 6. — — 3.5. Emdeni ludak. egy törzs számára. kir. — — - 2. . kacsák. állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. Pekingi kacsatelep. Tórészlet. .

-cz. Benedicty Gyula. szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. Földváry Mihály ali-. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor. Tahy Lajos. Bakovszky István. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. Földváry Miklós.öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. Förster Aurél dr. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg. — : . Jászszent lászló. évi XII. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak.-cz. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József. ki e teendket . az eg^-esület alelnöke. alelnökök Rácz Sándor. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál. Szilágyi Virgil. gróf Keglevich Sliklós. Monor. Mezgazdaság és állattenyésztés. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. fjeg^-z. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre. ki a titkári teendket látta el választatván. hogy teljes tevékenységét az általa alapított . az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó. alelnök Angyal Dezs. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett. Kiskunfélegyháza. Dunavecse (járási és községi). Beniczky Gábor. A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. gróf Teleki József. báró Prónay Dezs. Liebner József. t.. t. Kiskunlialas. Az egyesület küls szervezetét a járási és r. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. 1894-ben elhalván. Dunapataj. Szivák Imre dr. 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma. Az áUattenyé-. Gróf Károh-i Sándor.Hangyának" szentelhesse. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg.. Beniczky Gábor. a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. : : — — : — : '' — : . Harta. Tahy 1890-ben alelnökké István tb... évi XII. ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület . gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. kit tevékeny mködésében Hajós József dr. Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn. gróf Szápáry István fkpán. Horák János.. Fáy Béla (vérségi).. alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját. Szemere Huba. Kalocsa. Gosztonyi János. A vármegye gazdaközönségének az 1894. erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894.Gazdaszövetség"-nek és . Darányi Béla. Kovácsy Gyula. L.i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila. Csvár. mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt.zté-. : : . Kársai Albert. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl. hogy e ketts teendket elláthassa. 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában. osztály elnöke Förster Xwrél dr. : : : — — : : : — . Madarassy István.pán. melyekben eddig sikerrel mködött közre. gróf Ráday Gedeonné. ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm. kiket ebl)en több buzgó várm. A m-zgazdasági. Taky István. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. t. Galgóczy Károly. Berzeviczy Zsigmond. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg. dr. Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. Kiskunmajsa. Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód. : : . kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok.. s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. Kovách Gáspár. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg. Gzegléd. Nick Edéné. id. gróf Dessewffy Emü. Gosztonyi Til or. : — : . végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. Gulner G_\iila.

súlyt a kis-gazdák. A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. fogják munkájokat értékesíteni.. Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével. a szlészeti íelügyelöség Budapesten.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja. — —A — — — faiskola Budaörsön. Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik. s részben a vármegye — — .vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. 1889-tl. jutalomÉvente 8 10 gazd. akadémiai tanár irányításával.<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve. falu. gabonaraktár szövetkezet van. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak.szikes földekl l sok olyant törtek fel. hogy fekvésénél fogva. Az utóblji háromnak a felszerelése. st sok vidéken oly területeket is feltörtek. kevés kivétellel már eke alá került. állami faiskola és vinczellér-iskola. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. melyet ismét parlagnak kellett hagyni. Van itt földmívesállami szltelep. t. fokon. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán. gazdasági egyesületének közremködésével. a . Különösen a . Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében. Solton. Solt. kultúrmérnöki hivatal. iskola. az erdfelügyelség. A vármegye területének az a része.Mezgazdaság és állattenyésztés. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja.^ hogy a vármegye törekv gazdái. Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség. legel. a törvényhatóság jelöli ki. a törvényhatósági állatorvos. néhai Cserháti Sándor gazd. A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . Péczt'l. Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. 29 községben mködik. minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik. mely szántónak alkalmas. Nagvkáta. (és a járási m. a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye.Hangya" kötelékében.épies i'ladást szokott rendezni. mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki. Törökbálint. A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt. Népkönyvtárakat.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré.' Orda>. szekrényekkel együtt. a . városban). mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán. A termelé. nket képez iskola Gödölln. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn. a ker. a rétek gondozására és a legelök. Fogyasztási szövetkezet. Vácz. Váczon. Gödölln. helven r. Kecske7néten. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. Pánd. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell . hol Galambos Ailolf jegw. öt évi mködés után.. kir. az illet gazda tulajdonába ment át. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. Szabadszálláson. ökóoske. m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit. állatorvos minden járásban és r. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van.

*) m?l_\niek termés-eredménye 1. de közvetetlen . dl . A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára. Különösen a szárított sertéstrágyát. a kálisókat.-ként 79 kg-ra tehet. chüisalétrommal trágyáz.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. különösen a Csepelszigeten. a . 1908-ban 118. sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. st uradalmak. A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m.• Mezgazdaság és állattenyésztés. 25 m. Gzmozdony.132. Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet. a repczét. fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják. A vármegye fels részén. A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. 05 m.696 m. a kései búza pedig több eséhmek (p.és többtest vasekék jóformán kiszorították. így a szalmatermést is fokozza. 53 búza. A vetgép nagyon el van terjedve. Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré. melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. Átlagban min. csontlisztrsuperphosphátot 60 k. A peslmegyei búza átlagsúlya lil. 070 m. A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. 6 helyen van. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m.szemes életnemek termesztése m?Ilett. Vannak gazdaságok. a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. árpa. Mindezt ott. Azokon a vidékeken. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg. A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon. mert ez késlelteti a beérést. Búza és rozs alá 2 m. zab. superphosphátot. földjeiket pedig ersen kiliasználják. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. használata terjed. a kaszárnyákban. de általában még igen sok a kivánni való. mely 20 holdanként. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl. hol a talaj megkívánja. chilisalétrom alkalmaztatik. rozs.és petroleum-motor váltja fel. — — — : — — — . é\TÖl. A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. — — . nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. A gzgépeket a kis-zemben a benzin. melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. superphosphát. 40%-os kálisóí é? 030 m. superphosphátot. chilisalótromot fejtrágyául. Thomas-salakot (19—20%). s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg. majdnem minden évben A . . a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. cliilisalétromot ád. Szl alá pedig szszel 2 m.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. rozsdának) jobban ki van téve. czirokot kisebb mennyiségben. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. tengeri. bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt.939 (206. *) Egy hektár = 1-7377 kat. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát. melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. csontliszt superphosphátot ád. a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. tett. pótlásképen. kálisóval ós 60 k. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban.sze a kis-gazdák kezében van. . mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. . K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb.

zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17. Elvetettek 38. Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben.9Í6 hektár (185. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek. lóhere 5508 (9572 k. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik.401 k. takarmány-tengeri 7019 (12. hold). Elvetett terület 106. a fogya. ezt a fajtát nagyban termesztik. a hol .566. a fzésre alkalmas. Takarmány-répa 16.424 k. rozs.és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra. után megy. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k.567 hektárt (67.829 (30. Borsó és lencse e vármegyében. A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak.845 katasztrális hold).948 >.357 (28. baltaczim 1468 (2551 k.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d. A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan. volt.982 k. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre. luczerna 7136 (12. Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket. az árpát leginkábli ö.066 hektár (278. Bab 1051 hektár (1827 k. hold). továbbá a bükköny és a borsóféleségek.151 k. rozsos. Lencse 259 hektár (451 k. Árpát e vármegye sokat termeszt. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. Termés-eredmény 1. luczerna. Elvetettek 37. czukorrépa már 2935 (5100 k. hold). Termett 1. Termés-eredmény 750. rendes átlagtermések mellett.54 ez Mezgazdaság következik. A hüvelyeseket.sztási piaczok közelében. hold).781 m. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. hold). Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják. egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett. Borsó 507 hektár (881 k. a hol az állattartás lendületet nyert. hold).alma. ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják. Köles 1122 hektár (1949 k.szk. takarmányfélék. de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. szi árpát nem sokat vetnek. A tengeri mívelése a tisza. mint a túzáé. biai.178 katasztrális hold). és állattenyésztés. hold) vettetett el. váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek.szükséglete. kereskedelmi czélra nem termeszthet. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye. Termett 318.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve. szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. hcld).341 mázsa. a baltaczim és a mohar. a pomázi.332. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák. Czegléd vidékén.0Í8 katasztrális hold). .542 hektárt (120. különösen Aszód vidékén terem. Termett 36. A burgonyának a homokvidék a hazája. összesen 2939 hektár (5108 k. négy. Babot inkábl) a fels vidéken. mohar 3201 hektáron (5562 k. hold) volt vetve. Az alsó részen. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén. mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok. hold) termesz- — — — Fbb tetik.szi kalászos után vetik. melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere. 1908-ban tava-szi árpából 69.'583 mázsa.605. mint a min a szentiván stb. . hold). hold) volt. a zsuzsok kártétele miatt. Ott.746 mázsa.'sörárpára dolgoznak. hold). Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek. Rozsvetá* 190S-ban 160. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt.947 m. de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén. Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok . A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén. Termett 1. a már említett zöld rozson kívül. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb .508 hektárt (65.198 k. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik . nagyobb s/. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. nagy súlyt helyez a gazdaközönség. liold). A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik. A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek. hold). de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-. inkább házi szükségletre vetnek.

szolnoki és jászberén. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek. a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. lóhere 15 20. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett.700. Termett 1908-ban 5. debreczeni. . a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve. : 55 az ácsiba. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre. A pócsmegyeriek. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye.700 m.000.800. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. baltaczim 10 15. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316. bükköny 20 25. Túlnyomólag szegedi. 10-79 m. 2 300 holdon. szintén találunk viruló gyümölcsösöket.500. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. csös.. A — — — — — — — .400. réti széna 15 20 m. Ez az intézmény 1850-ben megsznt. 744 hektáron (1293 kata. visegrádi szlhegyekben. 1909-l)en 115. E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék.. A dohány a budapesti. kiskunfélegyházi. bogdánjdak stb. melyeknek homokszigetein azonban. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. mely 4056 korona átlagár mellett. Az átlagtermések. de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. holdanként: — . de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel. változók. a szlvel együtt. Dohányt 65 községben 389 termel termeszt. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek. ós II. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek.051 k. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél. 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül. Az átvételi ár. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb.í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. .— Mezgazdaság és állattenyésztés. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. a szadai. melyért 2. — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30.100 mázsára rúgott.sztrális hold) tennesztenek. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott.vidék adja.si. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki. tótfiüusiak. Czegléd Bia 11-94 m. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. osztáhü. az átvételhez 225 f. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést. czeglédi szlskertekben. váczi. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. az ácsi gyár 1908-ban 19. közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest. nagykrö. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. 12-24 .078. a zöme I. Pest vármegyében termesztett répát vett át. 1909-ban 354. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt. 1909-ben 208. 12-06 . s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni. 19Ö9-ben 30.390 korona 57 fillért fizetett az állam. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti. de különösen a homok. a dunamenti lankás. Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el. a kisgazdák kevesebbet. (T. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet.000. A hatvani gyár 1908-ban 120. -Györgye). összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel. csömöri.121.

Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át. honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték. tahi gyümölcsészete és faiskolája. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr. hogj.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn.'ák Ferencz. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt. hanem azt tovább is fejlesztette. Darányi Ignácz dr. a mostam katonai ruharaktár környékén. több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-. irányította. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. szliskola czéljaira. Csengery Antal. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt. és Rudinai Mohmr István orsz.Mayerffy X. a társadalmi tevékenység támogatása mellett.szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge. habár az még nem volt annyira kifejlcidve. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja. a cseresznye. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse.és szliskolát alapított. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k. az alma és körte nj'er teret. hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. szakszeren kezelték.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés.részét fedezték. okleveles kertész vezetése alatt. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat. A változás azonban már is észlelhet. majd hatalmas faiskolák telepítése. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az. Ezenkívül bérelt terüfa. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált.szi-baraczk terem. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — . A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. fejlesztette. egy orsz. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is. a Gellérthegy déli lejtjén. gyümölcsé. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte. báró Eötvös József.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását. szl. a melyet Légrády László igazgatására bizott. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem. a meU'bl az ország e szükségletének nagj. A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr.iett át a Sashegy aljában. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek.

Espern aranyszilva. Wrllesi herczeg. a következk : Alma: Xyári kalvil. Nemes szercsika. Napóleon vajkörte. 57 — igen el van terjedve. Nyári bergamotte. Muskotály renet. Muskotály. Fahéjalma. Nemes Crassan. Csillagos piros renet. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály. Clapp kedvencze. Sárga bellefleur. Téli fehér kalvil. 1888-ban Nagykörösön. Armin-körte (St. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is. de igen keresett a baraczk. monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza. melyet 30 holdra fejlesztett. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. Magyar-török szilva. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. hold). Nemes masánszky.ü. Vilmos. Sándor czár. Ribbston peppin. cseresznyének és meggynek a hazája. Bosc Kobak (Sándor czár). évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon. Nemes Colmar. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. Esperen bergeraotte. Körösi vagy pándi üvegmeggy. mint pl. Vajalma. Kiskunhalas. Sárga stettini. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. Badacsonyi óriás. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye. a kecskeméti telepen kíviil. az abonyi. még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat. Clairgeau. Erdei vajkörte. Azok a gyümölcsnemek és fajták. — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. yodoigne disdala. mely a vármegye alsó részét uralja. szi bergamotte. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. 1889-ben Budapesten. Tükör-alma. szi Vilmos. apostagi. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. Nemes sóvári. Sikulai. Jonathán.aszalva.Mezgazdaság ós állattenyésztés. kalocsai. Júliusi es|>eres. " . Gaesdonki renet. A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. . Guyot Gyula.és cseresznyeszesz is. Blenheimi arany renet. Germ=in). így pl. dömsödi. nagyobb piaczokon összegyjtve. Alenconi füge-körte. Kálmán-körte. élénk kereskedelmi czikk. Római hájkörte. az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. Nyári parmén. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn. Áttetsz ringló. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. Coe aranycsepp. Glocker óriása. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. Malinesi Josefina. a hol azt a kereskedk. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. Piros szi kahnl. dunapataji. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt. Kanadai renet. Egri körte. Törökbálint. Ageni szilva. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. a sárga baraczknak. Városaink közül" Nagykrös. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. Az állam vármegyénk területén. Kongresszus emléke. meggy. Téli és társulati esperes. Angulomei herczegnö. s ezeknek egy része.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. dusnoki. Császár. Danczigi bordás. solti. Nagy ka szeli renet. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. a kecskeméti piaczról. A gjoi. Pirospogácsa. TéU Kálmán. Elszászi renet. Körte: Árpával ér. Meggy édes Királyi amarella. — — . Mária Lujza. Darn-alma (Darusóvári). szalkszentmártoni. London peppin. Téli Vilmos. Májusi korai. Kiskunfélegyháza. ráczkevei. Hédelöngeni óriás. különösen a hvilló gyümölcsben. sükösdi. A fejldésnek azonban még igen tág tere van. Parker peppin. mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. mely nyáron és szszel kárba vész. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. a törvényhatósági. : — : nagy korai. gödölli. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. . A vármegye a faiskolákról. Nagy herczegnö. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí.sát szolgálják. . Kóburgi korai szív. Hardy vajoncz. helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. Liegel vajkörte. Fekete szi\-. dunavecsei. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. Pisztráng. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. Spath Anna. Orieansi renet. Bauman renet. Kajszi: Magyar legjobb. de különösen a nyári gyümölcsnek. Isambert. társadalmi tevékenység is közremködött. de nagy a kivitelünk is. Diel vajkörtéje. vaggonszámra szállítják külföldre. Entz rozmarin. TóU arany pá"mén. Eper-alma. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. Csíkos kalvil. nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül.

5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. mely czélra 1899-tl kezddleg. a törvényhatósági utak befásítása is követi. találhatók. Ordas. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. de 1908-bau 14 évi kezelés után. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. de még nagyobb baj ennél a vértct. Kirschner András Kalocsán. hanem a Rákos mentén. Gödöll vidékén. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . tönkre tette . állami. mely ellen a védekezés fölötte nehéz. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. Hajós József dömsödi. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. 6 km. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. — — . A vármegye konyhakerti. vitat ültették ki cseresznyefákkal. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. Tlük népünk sokat tanulhatna. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. de keresetüket küKöldre viszik. de pótlásukról gondoskodva van. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek. de az is tény. A csepelszigeti és a felsödunamenti. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály. Szód. Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. de ezek már nemcsak itt. a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. Mogyoród. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. répát. Fót. Géderlak. a hol az öntözéshez alkalmas víz van. káposztát. A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. a mi azután azt eredményezi. Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe. Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. . és mintegj' 80 km. Dunapataj. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. — — — — — . uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. Rákospalota. tassi.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. ott.shagjTnát termelt. a mi azt eredményezte. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. ö. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi. Váczhartyán vidéke. továbbá le egészen Czeglédig is. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. hogy a termesztk védekezése is gyenge. Petz Ármin Kerepesen. Darányi Ignáez (!r. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. mintegy 60. Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. Taksony híres nagyfej káposztával. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek. Veresegyháza. fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. hagjTnát.i . paprikát termesztett. Kóka és Rákoscsalja jó tormát. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. st szigetesen az Alföldön is. bolgár kertészek ütnek tanyát. a hol a paradicsomot. kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat. HeÍ7i János Dunavarsányban. törvényhatósági és viczinális útvonal. hogy igen sok vidék. sokat keresnek. az kezdetleges. Dunaharaszti. Páty pedig jó vörö.

3. — — . 2. A Hiinirária szöltelep Xagrykátán. radalomban.59 J^. feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái. A turai uradalom teróztelepi borhaza.

.' .A^f • -VJL.&íerj£ í^ .=.60 .

a váczi püspökség váczi. hol az utczákat jóformán elárasztják. kastély kertészete. nyáron. gróf Szápáry István alberti. de kivitel is van. gróf Vigyázó abonyi és rátóti.és sárgadimiyék elállításában. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . Beniczky Ádám zsámboki. Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. Jálics Géza gyáli. Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. Élénk kereskedést znek vele. nag. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. báró Podmaniczky Géza kartali. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. vagy e czélra szolgáló gz. Úszód. II. Túra vidékén. kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. feldolgozó telepet állítottak fel. nemesebb rózsákat. szlt. Június 20-tól. hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát.. nagy költséggel hajtató-házakat épített. a mi most már a szomszéd községekben is terjed. a kalocsai érsekség kalocsai. gróf Dessewffy Emil újszászi. a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik.irmcgye. szibaraczkot és zöldségfélét. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is. báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. mint egy rózsakert .vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre. úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve. Sajnos. a város által adott területen. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek. Beretvás Endréné tóalmási. báró Orczy Andor újszászi. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. Auattenyés: *** 4 . Veesésen. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova. A paprikát hüvelvesen. Bátyán is van ilyen gzmalom. így a gödölli kir. Szentendre vidéke pedig sok málnát. Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve. egy belga társaság pedig . mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel. Érdekes jelenségként említjük fel. gróf Teleki Tibor gyömri. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. báró Schossberger Viktor turai. csobánkai A jegyz Frigj'es volt. Beniczky Gáborné czinkotai.Mezgazdaság és állattenyészté?. Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. özv. Ülln. Fokt. báró Harkányi Frigyes abonyi. rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén. a hol különféle gyümölcsöt. báró Nyáry Gyula pihsi. gróf Serényi János dukai. úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak. július 31-ig. st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink.. salátát.°^^*'^'''^ érdemel még az is. naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. úgy hogy az egész község olyan. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. gróf Károlyi László fóti. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították.és Dunamalmokban megrölve értékesítik. Gyömröy Aurél gyömri. ?.

a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék. Fényes Eleknek 1847.. hófehérség magyar fajtából valók. múlt század els felében.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította. kizárólag a szikes gyepre.507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. . tarlóra szorulnak számuk apad. Abonj-t. Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl.62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/. a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág. 1905. egy számos-állatnak tekintetik. A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a. 331. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket. A XVIII. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta .04963 80943 138968 94l> 102. . években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) . évi állatlétszám számosbe. Fényes szerint az idevaló tágas homok. évi összeírásban Kecskemét th. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1. vagy a lres fehérvári Budavásáron. mint ma. a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva.se következtél)en elállott szénahián\i. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt. Tekintettel arra. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. Kiskunmajsát. 5'40 kat. .és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett. gyepek feltöré. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt .Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189.749 kat. A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak. : Pest-Pilis-Solt.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés. réteket. Ha ezt a 1.. nagyszarvú. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni. A közlekedési vonalak kifejldése. a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha. Ló Szamár . Rákospalotát.. hold term területhez viszon\'ítjuk. Voltak gazdák. a magyar gulya. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — .789. A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban.és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek.195-re rág. hold esik egy számos-állatra.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek. .Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. A midn gulyák tanyáztak. — : *) Ae 1884. — — állatra átszámítva. 10 drb kisebb más állat.ti'- arányokat. A rétek. és 1908 9. hogy a múlt a tenyész. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — .5 1 o mány a. ^. Igaz. jó nyereséggel eladták. a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban. Kalocsát. Az ökrök és tehenek a közönséges. fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. a húsnak az értékesítése. évi leírása szerint. állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki. úgy az 1908. A takarmány értékesebbé válik. A kihasznált föld trágyázást kíván. város állatállománya is bent foglaltatik. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal." és öszvér Sertés Jiih .

. ós emiek következmónj^e. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. Zseny István Kiskunhalason. különösen a pilisi járásban (pomázi. A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is. A julitenj'észtés hanyatlása. borjú 4460 volt mindössze. Bojáron. pinczgaui. Kársai Albert és Vümos Boldogon. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. Hauer Béla Hartán. az igás-ökörnek. változó viszonyok azonban azt eredményezték. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt. a Halász-c-ia\kd Alsódabason.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. mert itt a tej nehezebben értékesíthet. a hol a tenyészirány kezd átalakulni. hogy egyes vidékeken. hogy a kisebb tagos-birtokokon. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. Köztudomás szerint azonban. tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. kis. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel. A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. a következ gazdaságok tartottak jobb m. lapály) is tenyésztenek. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. A magyar fajta tenyésztésében. kalocsai. az istállózásra uaílják a kisgazdát. A jó fejs. fiatal. még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít. A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. 1877-ben már azt jelzi. . Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. Dunapataj. kiskrösi). eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós).és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. is elterjedt. st fentebb Solt. a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk. — — A . 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. báró Orczy örökösei Üj szászon. Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre. Hajós. Császártöltés és Akasztó. a köztenyésztésben. hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. Galgóczy az ö monográfiájában. de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". de a köztenyésztésben. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. a svájczi. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi.mellett. Ez id szerint. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. Kalocsa. . 1870-ben svájczi tehén 7047. legel hiányában. s némely község. A magyar marha még tott. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. A vármegye fels részén a tej.. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. biai) már csak svájczi bikát tart. Latinovics Albin dukai. tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. ha számban tért veszít is. A fejld közlekedési viszonyok. vetett takarmánj. — : A A . Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. A Zsivora György rákosi.igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. a közlekedési viszonyok fejldése. st még a múlt század vége felé is. tinónak pedig nagy az ára. Az oly távoles községek azonban. Ez a gulya még ma is megvan. a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel.és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. báró Schossberger Zsigmond Túrán.

de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban. a költséget nem számítva. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. javító intézet aszódi. gróf Keglevich Gábor egreskátai. távolság szerint. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog. ott feldolgozott állapotban. holott annak tej. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. mégis oly vidékeken. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. vaj. a korona-uradalom gödölli. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet .i. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze. mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés. A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy. Györgyey Illés tápiógyörgyei. tenek a nagykátai. a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. 1908-ban Czegléd. monori. Tass és Szent márt onkáta. sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. de eddig kevés sikerrel. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. tej értékesítése a nagy gazdaságokban. túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn. de mégis megindult.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. 1909-ben Püspökhatvan. t.000.félegyháza tenyészt. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére. házaló termelk. vaj és tiu-óként kerül forgalomba. melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi. pomázi. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé. 1903-ban Dömsöd. knnszentmiklósi. abouyi. melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak. Jálics Géza gyáli. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten. mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye.sincs jó anyag.vkáta. aránylag kedvez. kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . kalocsai járás és Kisku:.ssan bár. 13 fillért fizetnek literenként. kis. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás. Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti. Darányi Béla pusztaanyácsai. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. valamint azokon a vidékeken. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos. la. alsódabasí. magasabb árat érnek el. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson. Elrelátható volt különben. tejföl.súl\-t. a hol tanyás-gazdaságok vannak. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . városokban. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel. biaiváczi. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik. Szentonclre és Vácz r. m. ráczkevei. csak 12. hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el. gödölli járásokban. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik. vagy több községbl. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . mely tejszövetkezetet alakított. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan. Segesváry Ödön domonja. gróf Desseicjjy Emil újszászi. Czegléd és Nagykrös. Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. Beusz Hemik tápiósápi. Az els község. mert 17 18 fillért érnek el literenként. mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk.szín. kir.

040 Üzletrészszel. évi állatösszeírás 224. fajjelleg apaállatokat. Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát. term-területéhez és népességének számához aránjátva. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított.436 lélekkel szaporodott! Az 1900. hold esik. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett. népünk vagyono. 65 107. ökör.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen .139. Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület. a tehén-állományból 127 darab. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség. hold. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság. Fontos azonban.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. melyért koronát vettek be. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. tehát a tehénállomány aránya is csökkent. még nagyon sok a temiivaló. évi állat összeírás szerint bár az 1900.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Termeltek 951. tinó. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén. luitárában mintegy 3500 tehén van. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat. hold e.sik.ss?nek ki.538 4. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról.918 liter tejet. hold. üsz. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364. egy tehénre 20'10 kat. hogy Budapest ós vidékének tej. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba. szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát. borjú. . mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. egy Dkm. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna. egy tehénre 1671 kat. az 1908. 9150 kg. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika. holott Osegléd 1)1.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében. vajat. Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat. világos.-re 20'05 drb. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik.

az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt.i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. néhány évi eredményes fennállás után. évi szegedi és az 1909. . Ez a telep azonban. Magyar bika Simm. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. vérségi.5 1891 1894-ig bezárólag 7 I. kir. Kégl István pakonyi. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni. báró Lipthay czinkotai. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. Kóburg vacsi. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak. az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. fóti. Halász Béla gj-óni. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. 60 holdas bekerített területen egy csikó. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8. tóalmási.58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel.-ez. de fokozatos fejldés indult meg e téren. Blaskovich László tápiószentmártoni. gróf Károlyi István. E czélhól több éven át Mácsán. — : . Az állam évenként tekintélyes összeget. 1500 koronát jutalomdíjakra. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn..ven. Az 1778. mutatja. t. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei. Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt. Fényes Elek 1847. zagjnrarékasi. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. Kársai testvérek boldogi. Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. de reá is voltak erre utalva. hg. Az 1894 XII. Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 .66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül.és borju-kertet is. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel. Telepített Budakeszin. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja. Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. az 1899. mert a Pest bonyolították le. — fordítják. fóti. hol évenként a csikókon kívül. a Halász-Konkoly család gyóni. de a rákospalotai. 30 40 darab üszt helyeztek el. állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. Számos kisebb ménesrl is megemlékszik.

Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. Budajenö. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. 67 Béla sarlósári. ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. Páty. báró Harkányi Frigyes Abony. míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén. Tóalmás. Törökbálint. a gróf Teíc/. 1895-ben 106007. ujszászi. Solt. Nagykrös r. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. báró Prónay Dezs ácsai. báró Prónay Elek tóalmási. Nagykrös. igavonásra is alkalmas. egyöntet jelleget nem nyerhet. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. Györgyey lUés Tápiógvörgye. báró Orczy örök. Tápiószentmárton. Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van. különösen abonjá. Geréby Imre örök.. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496. (Xónius. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : . Kiskunfélegyháza. t. a Lipcsey család tázlári. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé. így Czegléd. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. nevelt ról. a nehezebb. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre.sztése indokolt. 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb. városoknak a monori.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. de viszont vannak vidékek.*) Beretvás Endre örök. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. Ennek oka abban keresend. . kalocsai. Sefcsik István Jászkarajen. Adacs. Fót.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. *) lílöhözben megszntek. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet. solti. gróf Teleki József Dunatetétlen.'— 1904-ben 101137. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed.*) Gróf Adolf Fülöpszállás. gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. kalocsai érsekség Hajós. E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. Sziget szent miklós. Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. A hidegvér anyagot igen kis mértékben. Rákospalota. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban. gróf Xemes Vincze örök. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. Hajós József Dömsöd. népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra. 384. gróf Szapáry István Alberti. Szappanos Elek Tázlár. a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján. — eg3'es A dött. kii-. Zsámibck. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. Hauer Béla Harta. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab. . hol a tejtermelés a f. Kiskunhalas r. . t. Tök. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . Gosztomji Tibor Váczhartyán. évi összeírás. Glancz Sándor Monor. Telki. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. felosztások. gróf Károlyi Sándor örök.Mezgazdaság és állattenyésztés. város. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. báró Podmaniczky Géza Kartal. könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul. a feíH apátság. Kakucsi Liebner József Kakucs. Csongi-ád. gróf Ráday Gedeon Iklad.

A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel. Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére. lev magán-méneknek is. az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve.^melyeket tenyésztésre átengednek. igen meg van nehezítve. Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi. 1874-ben már 25. a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt. liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el. : 1892 évben 1893 .68 Mezgazdaság és állatteuyésztós. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. . Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban. a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte. Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét. az ellenrzés. Bár a hatóság szigorúan ellenrzi.

mint a mennyit Galgóczy említ. a fentiek szerint. Nagykrösön.913 darab sertés. Forster KálmánBugyi. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason. hogy a községi kanok meUett.056 darab sertést írtak össze. Ebbl 181. években. Gyórgyey Illés Tápió: K- . A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak. 1906-ban 216. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé. A vármegye gazdasági egyesülete. 1908ban 236. Gosztonyi Miklós Kisnémedi. Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa. Gulner GjTila örök. Az értékesítés a pesti és egyéb . hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér.. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. A sertéstenyésztés túlnyomólag.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének. mint ma is. 69 den 1899. úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság. bizonyára a mangalicza volt. Egyik okául ennek azt veti. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres. 1884-ben azonban már 289. Váczon. . jelölvén meg. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép. Monoron.798. igen virágzónak mondja e szerint . melyet a konya fül. 1900. hogj. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva. — — . mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. 1904. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész. 1907-ben 231. szke nagj^ mangalicza váltott föl. Abony. A Kaskunság is sok sertést tenyésztett. apró. A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. évi leírásában. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad.168 darab. Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom. 1907. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak. Úgy látszott. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn.601. A mi a fajtát illeti.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik.a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította. károkat okozó sertésvész.sakat a tenyésztésbl kizárja. hogy a sertéstenyésztés. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül. 1901. 1903. hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. de különösen Czegléden. kivált Kalocsa tájékán. mely összeíratott. évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma. A sertés-fajta. az állam és a vármegye támogatásával." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést.. egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen. Kiskunfélegyházán.szen átment sertésért magas árt fizetnek.025. Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. piaczok ellátása útján történt s így e téren. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal . visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi. mert a sertésvész pusztítása közben. Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. a földmível nép kezén volt. A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre. elbb a rövidoiTÚ. . mely a miilt század elején virágzó volt. mert megtörtént. járási bizottságai útján. bozótos.804 és 1909-ben 202. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. Z)w«yés Lajos Alsódabas.731. tehát épen kétszer ann_\át. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül.202 darab sertést írtak össze. 1905-ben 218.sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket.394 a kisgazdák tulajdonában volt. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki. Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K. versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek. 1904-ben 243. hogy az a 139.serkenti a gazdasági egyesület.

1909-ben 143. A'omc7í Gáspár Káva. A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája. melj-nek azért van küiönös fontossága. már csak 609 darabot találtak. A juh-húst. . a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. 1895-ben már csak 21 2. herczeg Coburg vacsi. kevésbé a hústermelés . a durvagyapjas. hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze.677. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít. A pomázi járásban. Ferencz és Gyula Boldogkáta. ií^orsíer Kálmán bugyi.159 (1884-ben 45. szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át . Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai. Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek.899 juhot és birkát írtak össze. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés. Katóm Lajos. L. st a tejel-fajták tenyésztésére. érthetetlen okokból. Halomi Denfsch Sándor vecsési. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos. gróf Ráday Gedeon Iklad. Juh. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. de ez nem mondható általánosnak. Kóczáii László Maglód. tiszta és félvérben. de a közép. a túró.Sándor Paulina herczegnö biai. Ez a szám 1908-ban 176.337 darab juhot írtak össze. 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt. gróf Teleki Tibor gyömrl. eres vidékek alkalmasak kiválóan. Syörgye." . Windiich János keczeli.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. a korona uradalom gödölli. több közép-birtokos birtokán tartottak. Galgóczj. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt.. Halász Gyula Káva. Wiudisch József Keczel. is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett.084) járásokban. melynek nagysága azonban vármegyénkben. A báránj'. gróf (Seré«?/í János Duka. kopolyás. szikes legelk vannak. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben.037) és kunszentmiklósi 20. Finom gyapjas juhtenyészeteket.már 1877-ben jelzi a hanyatlást. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot. de itt is csak 8792 darab. herczeg Kburg vacsi. .959 darabra csökkent. az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi. nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták. de jelzi azt is. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van. A r. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található. A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett.117 darab (1884-ben 52..és sajt-készítés is csökkent.A tenyésztett fajtákat illetleg. gi-óf Sándor biai. 1870-ben még 897. gróf TeíeH József Solt. de egyébben is keresnünk kell. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás. 1884-ben még 451. hol téres. A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet. a gróf Károlyiak több birtokán. báró Prónay ácsai. szr : ^ . t. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre. városok közül Kiskunhalason van a legtöbb. liáró Podmaniczky Géza Kartal. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain. 31 etterni eh. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele.655 darabot. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr.tényezje. Baromfi. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. szerény helyet foglalt el. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni. ha itt-ott eredményeket is értek el. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban.

Ha azonban azt vesszük. melybl tenyészanyag 737. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. kiskunfélegyházai. A magyar fajta ugyan kisebb test. — . Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot. Az 1884. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. homokos vidékein van nagyon elterjedve. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk. ftt burgonyával kevert darán tartják. de tény. évi összeírás november hó végén összesen 1. 1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek. A test nagyságának fejlesztésére újabban. A szárny alatt és a czombon lév pihét . de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. . hogy 77. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás.966 daraliról tesz említést. év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2. hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön. kik a levágott anyagot deczemberben. maguk tépik a tollat. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. november végén. 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott. czeglédí nagykereskedk útján. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt.\t. óriási menn\áségben szállítják külföldre. falkásan értékesítik a szabadkai. vagy ezeknek a parlagi. mert az anyag vegyes.296.779. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag.850. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. Az a gyakorlat van itt elterjedve. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. kiskunhalasi. az utóbbi Solt vidékén. Az 1895. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. Az állam nagy áldozatot hoz or. ez a fajta mind a magán-. a tojás nagysága sem elsrend. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon.Mezgazdaság és állattenyésztés. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt. A kacsa-tenyésztés. a Dunamentén van elterjedve. szeptemberben. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. mind a népies tenyésztésben. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. a kik tanyáról-t anyára járva. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — . mert gyorsabb fejldésü. szép. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. — — — . feltehetjük. marabu" készítésére adják el. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is. különösen Angliába. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl. a fejldés tehát n^-ilvánvaló. Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek..678.440 K.és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn. E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. mely kezdetlegességébl kibontakozva. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek. hogy az összeírás november hó végén történt. azóta nagyot fejldött. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. Az elbbi. Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll. Áz 1892-ben. iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. Fajta tekintetében mind a nagyobb. A pulyka a vármegye téres. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható. nagykrösi.849 baromfit talált. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el. Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók.

úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta. 190-ben Monoron. 25. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — . 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon. melynek is lehetnek tagjai.000 kacsát. Érdekes pl. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki. gróf Teleki József né elnöklete alatt. Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. 12. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. mikor a legkeresettebb. n. 1 903-ban Czegléden. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják. Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten.vásárt.3-V)an az egyesület. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött. Kiskunfélegyházáról.ság és áUatteuyésztós. Ezek az egész vidéken.. A tanyás állításra.sztásával jutalmazzák. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana. a ki felében. Az 1899. Kiskunhalasról. tömk" eljárása.~2 Jlezögazda. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk. Az egj^esület állami segítség mellett. lakót tart. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne. 60. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be. a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot. és a baromfitenyésztés terén haladás van. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre. hogy jó pénzen értékesíthesse. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. volt. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést.000 pulykát. Az 1907-ben Budapesten el. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló. s ígj. Az egy éveseké 10 kg. megtömik s Idhízlalva értékesítik.-on felül. Sajnos. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. szedik össze a kítollasodott fiatal libát.000 libát. 50. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével.000 csirkét. A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj. 480. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett.aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú. a szabadszállási . Czeglédrl. hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa.

L/udicigh Rezs dr. GyenizseJózseiné. P. Csikay Imréné Kiskunhalason. Porzsolt Ernné Szentendrén. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. hogy ma már is találunk keltet-gépeket.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt. A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel. Xagy Ágost Szentendrén. és állattenyésztés. gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. Alagon. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel. t. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi.Mezgazdaság liasonló czélból. Soroksáron. P. Horváth Istvánné Örkénj'ben. L. Horváth István Ülln. míg végre 1906-ban L.é Örkényben. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. M.-cz. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve. Ducker Ödönné Aszódon. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. normandi. A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít. tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani. gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. Halapi kisteny észtök többen. Szalay Inyréné és többen. Dudás Józsefné Pa. Dunavecsén. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. Kubinyi Béla Ujszászon. . törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : . 1909-ben 185. Gre^síií/aríX. Horváth Istvánr. összesen 454 darabot osztott ki. 1908-ban 130.volt. meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. Kovács Ödön PilLsesabán. Fiedler Lajosné Monoron.Aladár dr. Soroksáron. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. Kubinyi Béla Ujszászon. Piicher Ödönné Káván. NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. Parthay Géza Püisen. Lajosné Monoron. A. : : . A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. dr. kékóriás. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. Kömpöezön. Vargha Ferencz Béla Péczelen. Kovách Gáspár Káván. orosz. Tahy István Galgagy örkön. Kovács Ödön Piliscsalján. E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden. Kovách Gáspárné Káván. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. Kossá Péter Tápiószentmártonban.SzecsödiGy'ÓTgyné. Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. L. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett. a minek az az eredménye. Kubinyi Endre Ujszászon. Hariyáni Imréné Czegléden. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon. : elterjedettebbnek látszik lenni. Parthay Géza PiUs?n. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. Xick Edéné Gödölln. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. Jtisti KároljTié Törökbálinton. Farkas Lászlóné ócsán. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t. \:á. Hariyáni Imre Czegléden. 73 területére.

781. évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. — — . de ezzel még a bajon segítve nincs. a körállatorvosi intézményt is szervezte. a következ évben csökkenést mutat. mint az. mézet és 62 m. Közvágóhíd a vármegye területén 120. de egNÜttal mintájára. .856 korona volt.-cz. t. mozgó szerkezet kaptárokban 2141. Kispesten és Erzsébetfalván. Egj'-egy községet zár alá helyeznek.781 méhcsaládot kezeltek. kisajátitják. st a : . 105.989 méhcsaládot vettek számba. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett. az»1908.956juh. 18 községi.531 szarvasmarha. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. 74 Mezgazdaság és állattenyésztés. egy m.745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. mozgó szerkezet kaptárokban 19.208. — — 1890: XVII. kir. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak. 4469 hullott el. hét városi.és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel. ki akkor az állategészségügy eladója volt. 85. 440 juh. székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben.646sertés 1903-ban 11. .. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi. évben Kbányáról terjedt el. Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette. viaszt termeltek. évi szerint már 19.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága. A . AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak. állandóan a gumókor réme kisért. 1889-ben megbetegedett 16. mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb.320szarvasmarha. közönséges köpükben 10.égüg\-i szolgálatot a központban egy m. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának. és még 63 magán állatorvos is mködik. két körállatorvost alkalmaztak. 1870-ben csak 15. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. mely után 2054 m. a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj. évi összeírás szerint. 156.805. 1895-ben 23. állami közbenjárás mellett. össze. kir.204.887. magánvágólud 75 van. A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. összesen 29. állatorvos és az államiakon kiviil. mely az 1895. 57 helyhatósági állatorvos látja el. állategészségügyei felügyel látta el. 18 járási és városi m. 1884-ben 23. . ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak.583 drl). bár vannak oly nagyobb méhészetek is. 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg. elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12. Az országos termelés értéke 4. A lóvágás a vármegye területén 1905. kir. a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel. 184. kir. mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták. 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg. Ez id szerint az állategész. de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére. A sertésvész. . A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. elhullott 7889.885 sertés 1895-ben 131. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. elhullott 43. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. állatorvos. mert az 1884. E téren tehát a vármegye úttör volt — — . 1900-ban már két vármegyei.126.385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve. : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban.-. gazdasági mellékágak közül a méh. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni. de általában L*. Az állat egészségügvi szolgálat. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. állami fállatorvos. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is.936 korona értékben. mert a méh-. Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen.

Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon. Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. hold. ebbl jármos ökör 24. L. A gazdagközönségtöl nyert adatok. továbVmPoAo?iA. Összterület 32(32 m. Magyarország leírása ISi'. hold. Gosztonyi Tibor váczhartyáni. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó. Beliczey Tiborné szül. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. kocsíló 2 darab. ebbl kert és beltelek 2. Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. hat közre . erd 42.475 korona. hold birtoka. A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár.480 hl. Tóalmáson|9 k. A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. szántóföld 339. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel. Pest váris.. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán. szl és kert 15. •"^^'^emterm^ Arad. legel 44.. kaszáló 32(). Bács. hold. kaszáló 100. kir. : . gnlyabeli 10 darab. Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877.660 korona értékt állított el. -\z ácsaiból szántó 532. erd 6. melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ . kaszáló 53. pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30. Baranya. /mreyFerencz péczeli. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal. A tóalmásiból szántó 1243." A m. tehén 10. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is. A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására.00 3 korona. A munkaert helyben szerzi.és gyümölcstermelés. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. erd 35 és szölö 12 hold.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. Szarvasmarha-állomány összesen 44. kir. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. ebbl igás 2. Ebbl jármos ökör 42. hold és 415 négyszögöl.022. — — — . hold. Antos Mária birtoka.a Ödön csvári. hol 1000 kaptár méh van. nádas (i ós adó alá nem es 39 m. Abony. nagj'számú malmok. Ezen kívül még Biharban van 550 m. A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó. központi statisztikai hivatal kiadványai. miáltal a szederfa nagyon terjed. Idetartozik Tónlmás is. Oaál Gyula birtoka.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Források: Fényes Elek . Somogy. mert míg Bácsmegye 1. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett. szeszkontingenssel. 483. kaszáló 30. Kovách Gáspár kávai. Van 14 muraközi ló ós egy mén. tehén 52 és tenyészbika 2. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony. addig vármegj^énk csak 33. melyek egjTÓsze külföldre is szállít. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. hold dohányt és 28 m." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. Acsa. hold mákot is termel. Abony és Tószeg liatárában terül el. " GcUgóczy Károly ." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. Tolna. ÖssztfTÜlnt 745 m. Temes. Lóállomány összesen 4. legel. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. nknél 0. Abony és Tószeg határában terül el.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. 13. Aosán javított 3-as. Összterület 380 m. nagyban 30 korona holdanként. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. hold. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m. Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. Somogymegye 52. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad. erd 474 és adó alá nem esik 21 m. Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét. szántóföld 550.60-— 2 korona. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti . Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan. A szegszárdi m.

Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló. kocsiló 7 darab. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. A mvinkaeröt helyben. — 10—30 kor. tehén 180 bonyhád-simmenthali. ebbl igás 18 muraközi félvér. hold. a mit Budapesten értékesítenek. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. hold. melyet Budapesten értékesítenek. Lóállomány összesen 24 .20 2. Van vaj. kövidinka. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . Napi tejtermelés kb. f — — Ft Lóállomány összesen 22. kaszáló 416 kat. tinó 160 magyar. kbánya 16. Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. hold 700 négyszögöl. A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi.tiO 3 korona. Ezenkí\-ül még Bihar. l. oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. a többi pedig szántó. A juhállomány 700 innthnli tehén.80 1. 20 üsz és egy tenyészbika. hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. Összterület üOO k. szil és akácz már — 20 és — — korona. Torbágy — : .50 K. de ez utóbbi. tinó 100 magyar. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó.j Herczeghalom. hold és a többi adó alá nem es terület. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. nknél 80 00 fiU. és állattenyésztés. Napszámár férfiaknál 1 2. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. hold 331 négjszögöl. ebbl kert ós beltelek 10. kicsiben 35 40 korona. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor. 200 pilynboU vegyes fívjú. hintósló 6 angol félvér. szl 9 kat. Lóállomány összesen 7 Xouius. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör.40 korona. hold. tavaszi árpét 30. Gróf Dégenfeld József uradalma. hold 477 négyszögöl. szántóföld 2020 kat. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos. hold. Borászatában. a csemegefaj a chasselas. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:. holdon termel. f — — — . Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás.. kaszáló 68 kat.^0 korona. de jelenleg üzemen kívül. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. hold. tenyészbika 4 simmenthaU. hold. Alsönémedi. Tenyészkos 16. Szatmár. legel 125. legel 100.iOO.3 korona. hold. az aratókat a környékbl szerzi. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe.60 korona. Rozsot 900. kaszáló 100. üsz 50 bonyhádsimmenthali. ebbl jármos ökör 128 magyar. 150 diófa. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. A juhállomány 770 Merino és Southdown. hold. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . rizling és fehér bakator. Napi tejtermelés 550 liter. A munkaert a környéken szerzi. kaszáló 200. szl 15. Ebbl Herczeghalmon kert. 280 drb borzderes és tarka tehén. hold ebbl kert ós beltelek 30. kisjeni fajta. továbbá a juhar. Lóállomány összesen 30.000 kat. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. hintósló 4 magyar-angol félvér. szántó 1020. hold 285 négjszögöl.iállomány összesen 6G. hold 669 négj-szögöl. A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. 1500 holdon termel. közötte 20 anyakocza és 2 ken. erd 20. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12. szántóföld . Szarvasmarha-állomány összesen 81. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy .er szabad gaz. fehér goliór. hold. Alsönémedi. Gözcséplkészlete S lóers. szl IT). ebbl 16 nóri. 3 K. holdat is. Csongrád. : . erd 180 kat. A munkaert helyben szerzi. 36 tehén.éa cser. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. holdon termel. ebbl igás 15. összterület 983 m. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. Napszámárak férfiaknál 1. ebbl jármosökör 24. zabot 100 ós tengerit 250 kat. Szarvasmarhaállomány összesen 45. muskotály és luzitáni. nknél 0. Erdészetében az akáczfa dominál. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el.és sajtgyára is. szántóföld 300. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). Gazdasági t'is zemrends7.és Zemplén vármegj-ékben kb. ebbl járinos ökör 24 magyar.és beltelek 18. 55 kat. Vetforgó a norfolki négyes. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. Sertés-állomány összesen 80 darab. A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében. 150 liter. Borászatában . 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika.) Összterület 1000 m. továbbá Abaúj.\ tölgj. legel 1213. ebbl 24 jármos ökör. ti'rmék tiUifa. a mit szintén Budapesten értékesítenek. erd 80. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. Szabolcs. hold biitoka van. Rozsot 200 holdon termel. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. terméketlen 110. A rendes munkásokat helybl. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. nádas 20. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál . 100. Összterület 3236 kat. hízómarha 34 magyar. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik. Rozsot. Czukorrépát 100 kat. borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. holdon. csikó 9 és egy nóri mén. Szilágj. ezerjó és rizling Ácsán kb. nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. erd 200. tehén 22. Kizárom és Móriczmajor.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. nknél 1 Alsönémedi. 9 eg>. 00 éves fordában kezeltetnek. tohén 10.84 \. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m.ínnthnii tenyészbika. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. hold. rét 202. Akasztó. Pest vármegyében kert és beltelek 2. Jíarh. napszámárak férfiaknál l. Napi tejtermelés 1750 liter. ebbl igás 4 és csikó 3. A melyek rendszeres üzemtervvel. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. AlSdabaS. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. változó. A napi tejtermelés 1700 liter. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó. a mit Budapesten értékesítenek. nknél 0. Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. a borszlfaj a merlot. Összterület 3500 m. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály. tinó 10. Dinnyég Lajos birtoka.80 korona. Dányon és Lajosmizsén szerzi. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai. Szatmár.000 m. Napsziimárak férfialuiál 1. Szarvasmarha-állomány összesen 556. szántóföld 1800. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör. a mit helyben értékesítenek. nknél ] 00-tól 200 fillérig. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. adó alá nem es terület 78 kat. holdon bükköny.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály. hold 137tl négyszögöl. 18 tenyészkossal. hold 213 négyszögöl. erd 1250. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre. tengerit és burgonyát kb. hold 487 négyszögöl. kaszáló 100. a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. legel 463 kat. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. nagyban Bia. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. A sertésállomány kipusztult. btirgtindi. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van.50 1.dálkodás.

E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. részben szabadgazdálkodás. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok. ka. 140—300. illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. kicsiben 60 korona. hold 1403 négyszögöl. holdanként 32 korona. ellátva. A napi tejtermelés 300 liter. A munkaert Foton szerzi. 10 anyakoczával és egy kannal. 350 hter Budapest számára. erd 20. . Dohányt 73 kat. karöolt. részben 12 nyomásos. a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. Magyar Lovar-Egylet birtoka. Ebbl kort ós boltolek 67. Ebbl bel. a mit Budapesten értékesít. Ebbl igás 24. A munkaert a vidékrl szerzi. Lóállomány összesen 24. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. hold. Lóállomány összesen 58. . árpát 12 zabot 128. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. Szarvasmarha-állomány összesen 192. 70 anyakocza ós 4 kan. szl 30 ós nádas . Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. Marhaállomány 177. Összterület 800 m. vetforgó négy-es. termék tzifa. üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. Blaskovich Sándor birtoka. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. DÖmSÖd. Ebbl kert 9. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó. N> ps. kaszáló 200. Ebbl kert és beltelek Í60. termeszt. Gazdasági és üzemrendszer részben 5."nnal. Dunakeszi. a mely 15 kat. Dömsöd. Ebbl jármos ökör 4. Zöldségtermelés is van két holdon.onyok ugyi'nazok. nagyben 8 24 korona kat. ebbl jármos ökör . Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. három k. Lóállomány összesen 110. mobilja. : ás állattenj-ósztós. 250 fillér. 15 csikó. mén 1. tehén 16.. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. petrezselymet.ádi fíjta. hold. A munkaert Akasztó községbl szerzi. legel 26. tengerit 188 kat. összterület lOo m. hold 1240 négyszögöl.és szerszámfa. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji. 4 kocsiló. 80 fehér. Kertészetében. erd 20 és szl 12 m. Szentivánpuszta. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. Búzát 375. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. 25 magyar tinó. Összterület 1200 kat. Hajós József dr. cseresznye. hold. A lóállomány 11. hold ós többféle nemes clma. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. hold. mint angol félvér. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. 120 vöröstarka tehén. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. 60 félvér bertü tehén. legel 72 hold 816 öl.60—3 korona. Gsümölcsészete 10 kat. — : — . szl 10 hold 800 öl. legel 220.50. simmenthali keresztezés. Erdészetébon jelents fanom az akácz. Lóállomány összesen 29. Pusztaszentimre. kocsiló 8.3 kat. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. szl 4 hold. A tejgazdaság napi termelése 200 liter. Szenttamás és Tass határában terül el. mind bonyl. magyar fajta és keresztezés. Domony. ebbl igá-s 8. csikó 13 és mén 2. Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás. Szarvasmarha 132 darab. kgm-ként 3 koronáért. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. Csengd. egyébkor 208 nknél télen 90. Ebbl igás 10. Sertés : 60 kisjeni. ebbl 8 szántó 520. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat. mind nemes fajú. hold. szerémi-zöld. 30 Zirzon-kaptárrnl . spenótot stb. 5 . szl 50. Napszámárak A . — . nknél 80 készlet. f f . Szarvasmarhaállomány összesen 124. melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. uraségi 6 és csikó 14. kaszáló és legel 50. üsz 42. ménesbeli 50. niméi 120—210 fillér. Ebbl 30 magyar igás. káposztát. tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. gép. Ebbl kert és beltelek 14. 10 Rambouillette tenyészkossal. hold. Van gazdasági gzmalma. tehén 54. holdon termeszt. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. körte.40 korona. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés. — Mag. 14 tenyészkossal és a növendékekkel. Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. ebbl igás 18. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata. : . erd 2U hold 345 öl. 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. hold. csikó és mén 2 darab. 60 montafoni és bonyhádi tehén. holdon termel. liintósló 128.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye. kulUaiid. tehén 60. a csemegefajok chasselas és muskotályok. . i'O gulví béli és három tenyészbika. igás és 3 urasági. továbbá a vízvezeték szivattyúkat.Mezgazdaság újrbb kultúra. Összterület 1200 kat. holdanként. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. ebbl igás 12. vörös tarka. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO. félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2. amerikai telivórek. 23 tinó. Segesváry Ödön birtoka. kaszáló 36. rozsot 68.és kerttelok 37 hold (i59 öl. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete. és a sárgarépát. szántóföld 700. 40 ugyanolyan üsz és két bika. tinó 10. Bugyi. n mézet Budapesten értékesítik. lüntósló 12. . Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe. Ebbl 36 jármos. salátát. mely Dab. zellert. A birtok részben bérbe van adva. A napi tejtermelés 120 liter. Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. birtokai Összterület 1791 kat. hold. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. kaszáló 80. nknél 1. szántóföld 2U00. baraezk. Domony. Napi tejtermelés kb. gyümölcsbl 1800 korona. Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. illetleg az akkomulátorral táplálja. 30 anyakocza és 2 kan. szántóföld 1229 hold 732 öl. hold ebbl kert és beltelek 35. nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom.20 2 korona. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek. legel 340. Forster Kálmán birtoka. erd 200. nevezetesebb mén Egreskáta II. Napszámárak férfiaknál télen 120. Egreskáta. Ebbl 30 magyar jármos ökör. kuszáló 40. szántóföld 500. hold. legel 30 ós erd 300 kat. ord 8. Van méhészete. Lóállomány 30 darab angol félvér. borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. szántó fiOO. hold. szántó 719. Borászatában a csemegefaj a chasselns.?(>. erd 12 kat. 10 anyakoczával és egy kannal. hold. Szarvasmarha-állomány összesen 20. vetöforgó négyes. Ide tartozik az alcasztói rósz is. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko.ámárak férfiaknál 1. 77 A forda 40 éves. 30 tehén. a mit helyben értékesítenek. urasági kocsiló 5. 40 berni félvér-üsz. 15 iLsz. a dinamóval egvütt. f f . anyakancza 32. Ebbl 4 igás. motor a takarmánykószít-gépeket. Vetforgó hármas. Gróf KegUvich Gábor birtoka. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. 11. Marhaállomány 200 magyar fajú. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. egyébkor 130 fillér. 400 darab angol teUvér versenylova van. hold. 10 anyakrnczs. Domony Ödön birtoka. Összterület 2560 m. kaszáló 2.száló 178 hold 109 öl. mázsa kerül eladásra. anyakancza 10.

értékesít. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. A borszölfajok olasz rizling. 71 darab mangaUcza. állcimány 43. . holdanként 25 korona. Lóállomáuy 16 angol félvér. szül. 5 és a többi legel. potykát. Ide tartozik még Csornád. Ebbl kert és beltelek 12. ezerjó. 8 urasági. Összterület 1600 m. Bauer Béla birtoka. holdon. erd 14. — A szl A és rizling. nknél 100—180 fillér. mind simmenthali. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. Dohányt 40 k. Amimkaert : — — : — f f — . melyet Budipaston nyugati tehén. tehén 25. nagyburgundi. Gróf Teleki Tibor uradalma. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. nknél 0. Pomázon cserüzem.iO. Mirhiállomány 280. hízómarha 24 és tenyészbika egy. — — — — f . 40 vegyes gulyabeü. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. ogy gözekóje és 3 nratógépe. Zemplén és Post vármegyékben még kb. kaszáló 40. 600 liter. marhaállomány 755. süllt és keszeget. .80 korona. Káposztásmegyer. B. Ebbl kert és beltelek 2. A csemegeszlk chasselas és madlain. szántó 1050. F6t. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. 44 tehén ós egy bika. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi. Mirhaállomány 89. Gomba. évenként 90 100 koronáért. szántó 759. hold. n mit Bud'ijiesten értékesít. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. Napi tejter600 litor. Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet. tenyésibikii 4 simmonthnli. Marhaállomány 167. holdanként 20 korona adóval. Vetforgó 5-ös. napi tojtormolós Budapest számára kb. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. legel 70. A napi tejtermelés 300 liter.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. Ebbl kert és boltelek 32. 29 anyakoczával és 3 kannal. Gróf Károlyi László uradalma. hold. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. 100. Az erdben Gyomron akácz. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. Van ogy helyben és a környéken szerzi. Termék : tzifa. szke mangaliczn. Gyömrö. Szab id gazdálkodás. hold. A c?emegetajok vegyesek.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. 22 anyakoczával és 3 kannal. az akáczos pedig 35 évessel. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m. Szarvasmarha-állomány összesen 140. a miket helyben és a körnvéken adnak el.ir tinó. legel 11. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn. hold. Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 120—300. tehén 90 nyugati.50 migy.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. lóers mészk-kbányája.és tó egy m.60 korona. összterület 600 m. Pomázon tölgy a domináló fanem. a mit Budapesten értékesít. a mézet Budapesten értékesíti. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. k&száló 10. chasselas. Vetforgó négaes. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m. legel 200. Ozv.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa. zöld szilvám. 3-as és 9-es. hold. 60 ugyanolyan üsz. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör. Juhállomány 300 fésüsgyapjas. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik. Van rendszeres üzemterv. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). mind angol félvér. kicsiben 70.20 2 korona. Abauj. Sertésállomány kb. Ebbl kert ós beltelek 8. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha."lO bonyhádi keresztozés üsz és . A munkaert helyben szerzi. Kertészetében a dinnye termesztit 2. ezerjó. erd 40. A fborszlfajok a mézesfehér. Galgagyörk. ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér.')0 kat. Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral. erdélyi jármos ökör.20—3 korona. oporto és burgundi. hold. holdon lóheremagvat is termel. kaszáló votforgó 0-os. 100 magyar mangaUcza. Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. 100 és adó alá nem es terület l. 20 éves fordával. . Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal. holdon termel. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . Összterület 1248 m. hold. Nnpszámárak férfialinál 1.")0. Ebbl igás 30 muraközi. ezerjó. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. szl 33 és a többi adó alá nem es terület. kaszáló 147. Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. lóállomány 18. bakator. Iklad. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. erd 154 és szl 12.60 korona."i000 korona évi forgalommal. Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka. üsz 30. 450 bonyhádi tehén. Ebbl 44 migy ir jármos ökör. Mirhaállomány 230. 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. Patay Ferenczné. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. tzifa és szerszámfa. 5 tenyészkossal. 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. Ibrányi Mihály birtoka. 2 bika és 10 15 hízó. muscat lunel ós olasz rizling. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. Szatmár. nknél 100 160 fillér. Harta. szántó 530.000 hold. . Napszámáruk férfiaknál 120 220. a moly szükség szerint fizi évente . Lóállomány összesen 25. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Doliány 50 holdon. Lóállomány 22 angol félvér. melyekben föfaj n )K)nty. Összterület 1060 m. a többi szántó. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. holdankint 20 korona. hold. Ezenkívül Csongrád. Összterület 5100 kat. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is. anyakanc. Van tóglaégetjo. 50 60 m. Vetforgó négyes. A marhaállomány 302. kocsiló 2. Gomba. A termékek és kihasználás cserhántás. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. Gróf Ráday Gedeon birtoka. Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval. nknél 1 1. ebbl igás 8. Vetöforgó hetes és négyes. 3000 liter. nknél 100 -250 fillér. erd 000. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Egy 6 gözcsépl-készlet.'j a fehér és piros chasselas. 500 liter.80—1. 600. Felemlítend. Összterület 5990 m. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. hold.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. ebbl 10 darab urasági kocsiló. legel 400. dinka. Napszám ára férfiaknál 160 400. munkaert helyben szerzi. eílankomenka és a fcsemegef. szl 25. holdanként. kaszáló 90. nádas egj. szántó 2600. szántó 2200. Rákospvlotn és Újpest. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1. nagybin 40 korona. Ebbl 200 magyar. 50 borzderes tehén. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra. hold. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. angol félvér.> simmenthaU bika. köviés vörösdinka és kadar.in órtókesiti. erd 3500. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. kb. Összterület 1270 m. mézet szintén a fvárosb. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. A lóálloniánj' 37 darab. Ebbl jármos ökör 108 magjar.") 20 m. tinó 30. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3.za 10 és csikó 2. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. csemegefélék a chasselas és madlaín.

a kbányai szokvány szerint. Szarvasmarha-állomány összesen 176. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. ebbl 10 Nonius 03 ar. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. kicsiben 30 korona. Az érseki uradalom. Összterület 3707 m. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22. hogy a vágásokat eladják. kicsiben 28 korom. Van dunai halászat is. ol isz rizling. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti. hold. Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. 50 gulya béli. szl 40.llattenyésztós az alapja. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. kaszáló 4665. egy félvér ós egy arabs. holdon. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. Lóállomány 26. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. luczernát 50. 30%-ot kamatozik. burgonyát. Az é\-i tejtermelés. 7-ö kg. a mikor a sertések tarlóra kerülnek. Ebbl kert és beltelek 71 k. hold szántó 20. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg. kadirka Kihasználás olyképen. A földhíszonbér itt ncgyban 20. 250 anyakoczáv. : F — — : — ^ m — . 267 tehénnel. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. szántó 1300. szóval külön lakása. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. munkaert helyben szerzi. árpát. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. hold inként. Van gazdisági gzmilora. fehér-bakar.nöknél letes 6 aratógép. Kalocsa. A birtokoknak ^jj rósze bérbe van . uaelyet sp. Az erdkben a fmemek fz. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot . ebbl 44 jármos ökör. ebbl 58 migyar jármos ökör. borszölöfajok a kö\ddinka.ílj félvér igás. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás. a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. napi 4 hl. Fiu-iózó kancza. szántóföld 1500. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. A telepek úgy is vannak berendezve.lási idény alatt elfogyaszt kb. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. szil. naponta 100 tehén után kb. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. Van két ménes. 470 kg. szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. Napszám-árak férfiaknál 100 240. szl 25. erdÖ 17064. 54 simmenthnli tehén. legel 201). Irsay testvérek birtoka. takarmánj-répát 30. Dohány 20 kat.— Mezgazdaság ós állattenyésztés. élsúlyban adják el Bécsbe. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. már csak annak biztos tudatában is. erd 500. hogy a hü. A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva. a selejtese tzifa. kiknek napszáma GO 200 fiUér. nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. kaszáló 300. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. kaszáló 200. hold.rjerdöként kezelnek. E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. Kakucs és Ujhartyán határában.593. fi urasági kocsiló és 10 csikó. Erdészetében. A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett. kamrája.il. mézesfehér és oporto. holdon tei-mel. E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb.és figyelmet fordít. nyár. legel 10186. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. bórbeadva. Összterület Pest és Bács vármegyében 85. tököt. 10 kannil. 30 kg. Vetforgó négj'es. — . A lakások épitésénól föelv. konyhája. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. holdon termel. évenként ketts turnusbm. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. A rairhaállomány 2332 -darab. 100 150 között váltakozik. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. 250. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. Kakucsi Liebner József birtoka. biu-gonyát 325. A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. Egy-egy hízósertés a lüzl. Összterület 1900 m. legel 700. A lóállomány 326. . "9 bor\-idék. Van egy 10. Jlirhaállomány 184 dvrab. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró. pinczóje ós elrekesztett p. 1910-ben a birtokosok 720 hl. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. mákot és dinnyét 40 ín. : .633 kat. horepolyvát és 1 kg. 100 tehénnel 500 Uter. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. hold. Dohányt 45. ksót. hold ós 278 négyszögöl. és piros velteUrii. akácz ós kevés tölgy. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. hold. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert. szl 100. a többi «rd. A kalocsai érsekség uradalmai. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér. 800 800 darab hízósertéssel. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m.753 kat. tengeri dirát. szesztermelései . A lóállományból 20 igásló. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. A fbb kultúrnövényeken kívül. ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. KakuCS. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban.il ós 40 kínnal. znbosbükkönj'-t 50. Ina. Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró. E czélra két nem A — — — — . két hengerrel és két pár kvel szeszgyár. A kö\-idinka. 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat. hogy minden cselédnek külön szobája. f : — . 70 kg. . külön otthona.adva s 5 részét házilag kezelik. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. '^ — — — . de egy tagbm terül el. mégis vannak itt kiváló minség szlk.000 Uter. napi 4 hl. A here helyére még az évben búza jön. heljT eladásra . hold ós 855 négj-szögöl. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. Van 60 éves-alkílmazotja. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. hold. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak.dásra kerülnek.adlása legyen. nknél 70 150 fillér. A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra.

Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . a többi urasági kocsiló. jó. köröskörül körítéssel. továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval. kaszáló 2tl. hold ebbl kert és beltelek 17. kaszáló 140. Asi opyik az olynn (wolódlak. Káva és Bénye községek határában fekszik. Borászata 25 hold. hold. 7 koronáért értékesítik. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. szlkaró és épületfa. Ebbl igás 27. nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. a számárak férfiaknál 1. Akasztó. hogy jóval olcsóbb (kb. Káva. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van. a csomegefaj passatuti. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. Összterület 453 hold. az utóbbit 20 éves fordában kezelik. Összterület 750 m. 40 tenyészkossal. Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. Lóállomány összesen 35. madelaine. Összterület 5816% m. a gyóni bérbe van adva. Van méhészete. Juhállomány összesen li70 darab morinói. szántóföld 300. A munkaert helyben szerzi. Az egyes épületek téglából. Dnsnok. Lóállomány összesen 14. Halász Gytila birtoka. Termékek ölfa.\>/. Dohánytermelés 25 kat.álcra van beosztva. mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik.család részére. Nagy része bérbe van advii. vérségi és mindszenti rész is. hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. közötte 25 anyakocza és 3 kan. Xapszámárak 18-tól 10. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva. Az erd fanemei az akácz és nyár. virasági kocsiló 0. hold.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. Összterület 2040 m. három holdon. Termék tzifa. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. legel 994.i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. hold. CO anyakocza és 12 kan. holdanként 20 korona és az adó. ebb igás 4. Farkas Zoltán dr. 'u. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. szilárdtii épültek. kaszáló 200.l 1' h. Windisch József birtoka. részben váltórendszer. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. szlankamenka. évi forgalom 2500 korona. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben . A nagyobbik birtok Szabolcs. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta. Kalocsai káptalan uradalma. otonel. Búzát 200. erd 1000 és szl 150 m. A haszonbér e vidéken nagyban 300. Császártöltés. moly egy osalád részére van borondozve. Lóállomány 43. birtoka. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. Csemegefajok muskotály. hold 97t> négyszögöl. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. Marhaállomány 270. A fát árverés útján lábán adják el. nagy épületben. holdon. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. moly egészséges. nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. csikó 4. erd 1660. E tipus elönyo a másikkal szemben. -y</. erdei fehér. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. Idetartozik még a nagykartali. nádas 1242 h. erd 4191 hold 182 négyszögöl. nknél 80 szerzi. Van egy 8 lóers csóplkészlote. uyáron 2 korona. zabot és kukoriozát termel. 28 anyakocza és 2 kan. erdei fehér és szerfa és szlkaró. hold. Lóállomány 37 lipiczai. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. Van 2 holdas álló vize. kaszáló 2341 hold 107t) nég. szántó 2765. a fö csemegefaj a chasselas. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. a többin árpát. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. PuSZtapOlgárdl. 50 Zirzon-kaptárral. kövidinka és kadarka. A telep szabályos uto/. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér. hold. Ebbl 100 magyar jármos. ezerjó. Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. Van egy 8 lóers gzoséplje. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. Káva. borszlöfaj olasz rizling. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés. 20 tarka üsz. szerszámfa. dohányt pedig 45 kat. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. szl 70 k. nknél 1 1. Mirha. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik.k 11 hold 1430 négyszögöl. Gyónón szántóföld 20. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. 40 tehén. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. rozsot 30 holdon. nagyban 10 20 korona.20 2 korona. továbbá sertés. ebbl 8 igás. kaszáló 400 és legel 20 m. ebbl igás 4 arabs félvér. hold. melyen szabid gazdálkodás folyik. 80 tinó. A másik tipus 8 családra van berendezve.il. kövidinka és ezerjó.000 koronába kerül). feny ós tölgy. szántó 630. kocsiló 4 és ménesbeli 15. tehén 2. szlkaró és épületfa. melyben pontyot és kárászt tenyészt. Keczel. nagyban 15 korona. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik. f f : : : : — — : — — — — — . Nipmustos fehér. kövidinka. e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. I . 10 tenyészkossal. van hnsználatbaii. van ezenkívül kevés nyár. Báró Podmaniczky Qéza birtoka. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz.60 korona. Miga a szoba 20 négyszögméter terület. Kalocsa. Összterület 2200 m.30. chasselas. 18 csikó. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. hold. hold. A munkaert helyben 2 korona. Szarvasra trhi-állomány összesen 125.ós baromfiól. 17. Szarvasmarhaállomány összesen 304. hízómarha 80 tarka. legel 01 és erd 14 m. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. a Keczel. Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling.>u<'l. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú.40 korona.390 k«t. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. lu-asági kocsiló 4 darab. 80 anyakoczával és 6 kannal. A mimkaeröt helyben szerzi . Lóállomány összesen 8. Összterület 19. A fö borszlöfajok rizling. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. 46 üsz ós négy tenyészbika. Ebbl kort iVi li. A termék ölfa. tinó 20. holdon termel. Kalocsa. nknél 0. kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt.ltol. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. Az átlagos fldh iszonbór szerzi.80 1. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel. : f f — — : . Kerekegyháza. egy közös. Sertésállomány 200 darab mangalicza. Vetforgó részben hármas. szl 29.

anyakancza egy ós csikó 3. cser-. a csemegefélék pedig chasselas. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. legel 350. borszlfajok mézes-fehér. holdon termel. Tejcsarnok számára. tinó 20. a mit Budipesten értékesítenek. szántóföld 400. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika. szl 20 és a többi legel. szl 62. Sertésállomány 30 mingalicza. legel 52'/4. Budipost számára. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas. hold. Szabad gazdálkodás. Van egj. hold. hold. 20 tenyészkossal. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva. üsz 10 és tenyészbika 3. . a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. Vetforgó 3-as. kaszáló 70.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . csikó 8 muraközi. nádas 1. Összterület 3143 k.k. szl 15. birtoka. Monor. Nagykovácsi. Ebbl 44 magjar jármos ökör. Gosztonyi Miklós birtoka. vörös burgundi és kövidinka. napszámárak férfiiknál 2 3 korona. kocsiló 2. Koriandert 150. Összterület €70 kat. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. holdanként 24 korona. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is. Lóállomány 31. nagyban 30 K. A napszámárak változók.és haszonf i. Összterület 1124 kat. Van méhészet is. Az erd akáczos. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok. ebbl igás 6. hlzómarha 600 tarka.atmár vármegyékbon. 3 kannal. A termékek tzi. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. Szarvasmarha-állomány ös. 100 mnigati tehén. erd 20. ezerjó. Kczán-tanya. hintós ló 4. 4-es és 5-Ö3. Mezgazdaság ós állattenyésztés. Ebbl 52 vöröstarka járökör. 10 anyakocza és 2 kan. 1200. hintósló 16 magyar és angol telivér. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete.'zesen 10. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. A munkaert helyben és a környéken szerzi. zöld szilváni. és adó alá nem es terület 40 m. kaszáló SO^/. 81 állomány 00. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén. hold. repczét 100. szlkaró és bognárfa. Ebbl 60 magyar jármos ökör. mézes fehér. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. A napszámárak férfiaknál 70 200. . ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló.. Napszámárak férfiaknál 160 300. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . mintegy 700 darab. tehén 20. nknél 1 Összterület 1720 m. beltelek és park 150. A napi tejtermelés Budipest számára kb. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. mákot 100. olasz-rizling. Vannak dolomit -mészkbányái is. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. szl 20 és nádas 10 kat. nád. 74 pinzgaui tehén. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. Összterület 5300 m. termékek tzi. hold. szántó 1600. hold. Összterület 2000 ra. A mirhaállomány 194. erd 34. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai . Kóczán László birtoka. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. 300 liter. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. hold. erd 200. legel 50. 4 kannal.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. gulyabeli 30. hold. Wodiáner János birtoka. f f .60 2 korona. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. Ebbl kert és beltelek SVj. Nagykartal. Ebbl kert és beltelek 10. fénjTnagot 20. szántó Kisnémedi. kaszáló 170. ebbl igás 8.\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. 1200 kajszin és 690 szi biraczk fa. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m. A munkaert helyben szerzi. nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. Van gazdasági gzmalom. Borászatában a az olasz rizling és köWdinka. Napi tejhozam 200 liter. holdon. Monor.\t. kaszáló 30. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik. holdanként 25 korona. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. tehén 60. Marhaállomány 207. Van méhészete 20 anya kaptárral. szántóföld 4957. nknél 100 160 fiUér. Lóállomány összesen 12. adóval együtt.20 2 kor. ebbl igás 20 angol félvér.és szerszámfa és szlkaró. Zseny József és István birtoka. IMaglód. A gyümöloskortben \'an 600 alma. Juhállomány 700 merino. hold. A földhaszonbór kicíibgn 24. és adó alá nem es O'/i.a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. Kégl János dr. ezerjó. Maglód. Az erdben a tölg>'-. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. Az és 8 kévokötgép. Ebbl kert és beltelek 8. épület.ilkodó termék tzifa. Szarvasmarha-állomány összesen 97. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas. kicsiben 40 K. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. A vetforgó négyes. a csemegefélék muskotály és chasselas. erd 50. hold.szántó 9421/2. parasztérlésre továbbá négy á 12. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. A lóállomány 49. F-borszölfajok kövidinka. hold birtoka. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete.. szántóföld 800. Lóállomány összesen 12. Ebbl kert és beltelek 25 m. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata. Lóállomány összesen 64. szl 40.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. A munkaert helyben szerzi. hold. üsz 25. bükk. 9 anyakkoczával és 4 kannvl. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. nagybm 16 K. hizómarhi 20. Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar. Gróf Tisza István uradalma. 2. kaszáló 60. férfiiknál 1. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. 25 Zirzon-kassal. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. tehén 200 vegyes. 8 félvér angol kocsiló. 53 borzderes és vöröstarka tehén. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet. . több kvel. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó. a mézet Budapesten értókositik. 5 urasági kocsiló. az évi forgalom 6000 korona. Nagykartal. ebbl igás 40 muraközi. A munkaert Eger vidékérl szerzi. hold ebból kert és beltelek 15. nknél 1. A birtokon meteorológiai állomá. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. 93 vöröstarka és borzderes tehén. tenyészbika 3. a többi legel. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés. Összterület 1615 m. erdei és mézesfehér. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. G. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika. 4 tenyészkossal. 4 kannal. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. Kiskunhalas. A munkás. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. Azonkívül van birtoka Bihar és S/. a mit Budapesten értékesítenek. ilirhiállomány 200. A lóállomány 25. kaszáló 200. Napi tejtermelés 300 400 Uter. ebbl 32 magyar jármo3 ökör. erd 10. nknél 60 150 fillér. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el.és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. melyekbl részben. Pest vármegyében kert. Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata. Tejcsarnok szánaára. Marha-állomány összesen 148.és szerszámfa. 5 csikó és egy mén. lent 50 és czukorrépát 1200 m.80 korona.s van. fekete-kadar.

de B. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. A szlben kb. szl F — A — — A — A 300 400 liter. A földe knünösége nagjTÓszt homok. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. József cs. A köz. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva. 20 tenj'észkossal. Ócsa. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van. szerfzámfíi. 4 kocsiló és 46 ménesbeli. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel. Ezenpátyiból beltelek és kert 8. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. Termékek tzifa. a .és krisfa. legel 200. nknél 100 180 fill. Összterülete 10. A legfinomabb bort azonban a muskatel. Az erdben a kris dominál. Ebbl a szántóföld bérbe van adva. Ez utóbbit 30. czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik. Bzeszgjár. Ebbl kert és beltelek 25. két mozdonyú gzekét szereztek be. 50 anyakoczával és öt kaimal. nagyban 20 ni. Ebbl 40 magyar jármos ökör. kb. A birtokon sziib. Összterület 700 m. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi .60 K. szl 50. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez.ölö (Ócsán is) 30 m.és szerszámfa.és tzifa. nádas 2. 12. Pálóczi Horváth István uradalma. a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással. A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. míg a többi most van telepítés alatt. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket. Termék : tzi. hold. czemeut. 30. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. hold. üvegezett czementhordó. Az ócsai bérlet 4000 m. melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve. A munkaert helyben szerzi. hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz. kaszáló 1612. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt.. de kell tárgyázás mellett mind jól term . Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris. Pusztafelsbabád. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. és a többi szántó. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. kaszáló 200. Ócsa. a csemegeszl chasselas és muskotály. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú. erd 1 60 m. Összterülete 3237 m. Napszámárak 150 300. Kajszinbaraczkot is termel és kb. Ebbl 10 igás. hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. legel 446. 50 métermázsát hoz eladá. Várady László birtoka. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % . továbbá niük-. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett. továbbá az 1901.000 m.ikmányszerüen. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. meljTiek teljesít képes. A szöltelepen leginkább az olasz rizling. a tulajdonos vezetése alatt áll. erd 1000.és mütrágyapyártásri). A borszlf jok B rizling és kadarka. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve.íd gazdálkodás folyik. hold. Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete. szántó 1000. évben felépített mószhomoktégiagyár . hold. Lóállomány 8 vegj'es. Pinczéje 2800 hl. erd 50. m. körte.80 K. 100 almi-. mézes. hnldinként 20 kor. erd 480. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika.82 Mezögazdaség és állattenyésztés. kaszáló 20.20—2. gzmalom. Lóállomány összesen 8. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör. melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi. Vetöforgó: négj^es. Csemegefaja chasselas. mind a három gyárüzemet egj. a többi legel. a csemegefaj a piros és fehér chasselas. Az erdben a nigyobb rész akáoz-. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér. s így évente 250 300 holdat erdösítenek. kik ezért m. Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva. körte. Je kiaknázatlanul. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. h. szlkaró és hiszonta.sra.ik férfiiknál 120-300 fill.kazán és egy gzgéptelep hajtja. Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. szántó 600. ni. kat. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. Örkény. nyomtávú mezei vasút is épült.sége naponta 100 120 métermázsa rlemény. nknél 1 1. Összterület 1400 kat. 76 cm. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon.és haszonfa. 2 pedig irlandi hátas vadászié. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik. PÍIUborosjen6. napszámár férfiaknál 1. Páhi. Kert és beltelok 20. nknél 100—180 fillér. hold. A raimkaeröt helyben szerzik. Lóállomány 60 angol félvér.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. holdanként 100 koronát kapnak. hold. kadarka.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. kicsiben 12 Páty. Mírhaállomány összesen 112. holdanként 24 kor. szántóföld tiliO. 1000 nlmi-. borszölöfajok : rizling. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. hold.isználják föl. Van gyümölcstermelés is. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. és kir. a kisebb rész éger. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára. rajnai : f í : — — : f f — K . A szlt telepes családok kezelik S'. Ide tartozik a budakeszi rész is.és biraozkfn van. befogadóképesség és 1200 hl. Ebbl kert és boltelek 4. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. 60 tarka tehén. s/. Lóállomány 10 dnrnb. melyet helyben értékesít. ú. Termék szerszám. fehér bakator. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. a buczkástól a televénydús fekete homokig. munkaert a szomszéd községekbl szerzi. Napízámár. Farkas László birtoka.i0 és adó alá nem esö terület 20 m. Marhaállomány 200. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza . Baráth Qyula és Kálmán bérlete. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25. Marhaállomány 102. Strassburger Antal birtoka. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. nknél 120 200 fill. éger és akácz. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika.és szilvaférfiaknál fával. de a szüretelésért külön nipszám jár. kaszáló 1000. Az erd fanemei tölgy és cser. Vetöforgó : hármas. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. : — — — : rizling és zöldszilváni adják. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. holdanként. hold. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör. Pusztatabdi. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. Napszámárak : férfiaknál 140 240.

erd 3175 hold 144 öl. Nógrád. Hont. Hetényi József birtoka. Összterület 1200 m.Í0 félmerino. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár.912 k. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. holdon. kadarka. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. Baross Endre birtolca. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. Dohány 40 kat. hintósló 16. holdon termel. hold szl. Ebbl kert és beltelek 13. hold. két millió téglát tud gyártani. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. Ide tartozik a hartai rész is. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30. ötös és négyes forgó. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. . nádas 6. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. anyakancza 4o igában használva. nknél 140 kb. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. igás magyar hold. Halászata van a Dunában. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy. nknél 140—280 fillér. anyakancza 15. kövidinka és rizhng. erd 800. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. Mandica Milán dr. nyárés füz az uralkodó fanem. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal. kaszáló 642 hold 1586 öl. Termék: tzifa. rizling. Fö-borszölfajok kadarka.000 darab évi termeléssel. 400. 6 simmenthali tehén. Dohányt 115 k. A csemegefélékbl chasselas. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. 400 cseresznyefával. mézosfehér. és Lagyevics Mária birtoka. 83 : kodó. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik. m. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. a többi csikó és ménosbeli. Egy m. melybl az évi forgalom kb.és akáczfákból erd. Termék tzi. Zöldségtermelés 2 holdon. legel 2495 hold 1111 öl. A gyümölcsös 41 hold. kontingenssel. nknél 80 és a vidéken szerzi.ötös ekével és egy aratógépe. Összterület 13. hold. Vetforgó : hármas. a mézet 1 ért értékesiti kg-ként. ezerjó és szlankfmenka. 4 konyhakert és 20 m. mézesfehér. Van gyümölcsöse helyben szerzi. mén 2 mind angol félvér. Vetforgó ötös és hármas. holdanként 28 kor. Összterület 3000 k. szántó 400 és szl 13 hold. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. selas. Ebbl 360 szántó. ebbl 40 magyar jármos ökör.80 K. 16 belsség és pnrk. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. kris. nagyban 16 K. Szarvasmarha-állomány összesen 271. Erd bükk. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. nknél 0. Von gazd. erd 3207 és szl 18 m. 50 éves fordában kezelik. Termék tzifa. Van még az uradalomnak egy mészk. Pilisszántó. A lóállomány 7 vegyes. Napszámárak ugj-anazok. szántóföld 7061 hold 1165 öl. öntöz berendezéssel. szántó 600. Vetöforgó : négyes.és tzifa. Schaeffner Károly birtoka. Napszámárak férfiaknál 1 2. 200. Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. szántóföldek parozellázva vannak. melyeket 20 éves fordában kezelnek. Az évi forgalom 3000 K. szántó 1303. Heves.ós hoszonfa. hizómarha 175 kevert. Ebbl kert ós beltelek 30.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. LóáUomány 8 vegyes. nknél 140—180 fill. Lóállomány 13 vegyes. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32. mézesfehér és kövidinka. hatos. lóállomány 21 vegyes. Összterület 400 m. Van egj' 12 lóerej gzgépe.beu a a" cser és tölgy dominál. legel-gazdaság. Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. 300 kor. hold. kadarka. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. szeszgyár 1405 hl. szeszgyár 482 hl.Termék: tzifa. Vetforgó hármas. delavare és muskotály. tinó 60. hold. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. kontingenssel. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik. Az erd. a 20 éves fordáju okáczf. szl 42. gyertyán-. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. hold. Ebbl kert és beltelek 50. 400 kor. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. Solt. Pusztavacs. nyárfa és akácz.3 m. rész is. 3 holdon zöldségtermelés.">0. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika. csikó 77. Lóállomány 22 vegyes. Marhaállomány 80 tehén.és egy homokkbányája. Fö-borszlöfajok ezerjó. Juhállomány 3. budakalászi a tartozik PomáZ. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter. Rendszeres üzemterv szerint. 40 éves fordában kezelnek. A munkaert helyben 160 fiU. szilváni. holdanként 16 17 kor. Ebbl 40 magyar jármos ökör. : — — : : : — — — : K f . Halászat bérbeadva. 300 húsjuh . melyet többi kerti termékeivel együtt. Ide Összterület 1800 m. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. F-borszölfajok oporto. A munkaert helyben szerzi. a többi legel. üsz 30 ós tenyészbika 3. mézesfehér és muskotály. Vetforgó négyes. adó alá nem es terület 361 kat. ebbl igás 10. legel 345 és a többi 4000 ra. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. 30 kaptárral . Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. lapk. Az uradalomban van gazd. nknél 80 140 fill. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. hold. szántó 900. Az erdség tölgy-. melyek szintén bérbe vcnnak adva.80 K. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. szántó 750. A munkaert helyben és a környéken szorzi. Ebbl kert 4. kaszáló 150. Csemegfaj a chasselas. Solt. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. kb. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta. mén 2. 20 tarka tehén. holdanként. is. 40 tinó. Marhaállomány 127. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal. 4 nyugati tehén és 30 tinó. Fö-borszölöfajok kadarka. Marhaállomány 60.000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33. ebbl 26 ökör. Csemegefajok: chasselas és passatuti. kaszáló 56. Van méhészete is. Összterület 3000 kat. hold. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. Összterület 4540 m. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó. PomáZ. Marhaállomány 142. szl 20 ra. hold. szil-. othello. liba és jnilyka kiváló. hold 566 : : — — : A négyszögöl. szl 20. Gróf Teleki Gyula uradalma. mézesfehér. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. Szarvasmarha-állomány összesen 678 .80 1. hold. Pilisszentiván. Termék haszon.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Csemegefajok chasforgalma. 40 sünmenthali tehén. Marhaállomány 135. Erdészetébon a mocsári tölgy. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas. Van kisebb üzem téglavetje. továbbá Gömör. melyet PCSmegyer-LeányfalU. Összterület . Szállítási viszonyok kielégítk. hold haszonbére 40 kor.sn kívül áll. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb.és cserfából áll. olaszrizling. Lóállomány összesen 50. ebbl jármos ökör 78. 6 tenyészkossal. ebbl 40 magyar jármos ökör. Az átlagos földhaszonbér 260. Máramaros vármegyében az 59. hold 1014 négyszögöl. tehén 100. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. Gróf Teleki Tibor uradalma. Napi tejtermelés 800 liter. 5000 darab gyümölcsfával. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : .

a többi fásítás. 25 30 üsz. Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. hold. egy db. 2.5 75 pirostarka tehén. ViUöforgó hérmis. 10 db. Búzát 2000. f — — : : — : — — : 100— li. 55 boxxal. a többi szántó. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. tarka és magj'ar tehén 40. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb. Sz6d. legel 20.'ijó. Heitsz Henrik birtoka. 221 üsz és 33 tenyészbika. A 30 közül 12 igás. szl 35. 2rauiMközi mén. 20 lóers munkaert helyben szerzik. obb«>l 10 igiis nngol félvér. . kaszáló 122. D)hány kert és boltolok 10..00 K. Kenessey Miklós birtoka. pulykák tWikok és g\-öngytyúk. Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. A mézet helyben értékesítik. . szlankamenka. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. erd 142.irhaállomány változó 3. aratógóp. Napszámárak férfialaiál 1 2. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. öt kannal. kaszáló 631.és meggyfával. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . részben félvér.l. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. Tejcsarnok száraára ir-iO liter. Marhaállomány 82.^s. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas. SzödrákOS. szl 20 k. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata. Sertésállomány összesen 27 . Dohányt 60 holdon termel. legel 30. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. ebbl jármos ökör 372 magyar. Tápiógyörgye.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés. erd 120. kuszáló 80. szlkaró ós gerendák. anyakancza 24. hold. A mimkaeröt a környékrl szerzi. 12 kocsiló és 6 csikó. Katona Qyula birtoka. zöldszilváni. nknól O. Napszámárak férfi iluiál 120—250. Nógrádban külön 2000 m. Tejcsarnok értékesít. Ebbl kert 5. kiis/. szántó 517. összterület 720 m.60 K. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. kaszáló és legel 250. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. hold. kövidinka. mind angol-magyar keverék. hold. Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . ebbl igás 70. melyet helyben és Budipesten értékesítenek. kaszáló 130. a többi 800 tehén. 6 kocsiló és 4 csikó. Csemegetaj ch^ssel. birodalmi lovag birtoka. szl 10 és nádas 2 hold.40 K. A hiilat a környék pi. . Nemeskéri Kiss Pál birtoka. Ebbl kert és beltelek 50. Göd. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében.Aló :W. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika. A napi tejtermelés 4800 1. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való.„-| 100-140 fiU. Ebbl 12. kert és beltelek 6. hold. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. Összterület 2500 m. melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. gzcséplö. Fö-borszölfajok: rizUng. hold. 20 m. Ezenkívül Váozon 30 hold szl. Összterület 1280 k. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. . 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés.in birtolii. Ifp'lö 20. van. részben telivér. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is.ii. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. 150 körte. 05 siramonthiili tehén.icznin értékesíti. szántóföld 277. mézesfohér. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös. szl 20. A munkaert helybon szerzi. ovdö W. emdeni-. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. két kannal. 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. LóAUoraAny 20. hold. simmenthali ós bonyhádi keverék. Dohány 50 k.80 1. nknél 80—100 Szentmártonkáta. rendszeres üzemterv szerint. . m. Lóállomány összesen 184. Gyümölcstermelés kb. Juhállomány 1000 darab hazai féss. hold.selas. Van egy 22 lóers gözcséplje. Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó.llO — 1. földhaszonbér nagyban 40. olasz rizling. és 12 db. ú. csikó 45 és mén egy. — . moly pályák Szfid.és szíbaraczk-. 15 20 tinó. 20 25 éves fordában kezeltetnek. Napi tejtermelés 200 350 1. nknél 80 180 fill. fillér. kadarka és merlot. olasz-keresztezósü ludak. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör. A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi. kaszáló 78. Összterület 1170 m. szl 410. legel 385. SzOd. kicsiben 00 K. Fiatal gyümölcsös. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro.án''szerzi. Lóállomány 30 magas angol félvér. Nap«7. árpát 400. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. szántó TápiÓSáp. oporto Újpesten értékesítenek. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. A gödi birtokból kert és beltelek 125. holdon. Burgonya 130. 1500 sárga. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. legel 342. fehér bakar. Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. a mit anyakocza. egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. Györgyey Illés és László uradalma. Vetforgó. hold. szántóföld 7223. czukorrépát 750 éi dohányt 354 k. atöbbi szántó. Van három kb. Dohány 00 k. Egy 6 lóer. Gödpuszta. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . A borászatban a f borszlfaj a : rizling. Van méhészet is saját használatra.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi. nknél 0. 35 nyugati tehén. ebbl jármos ökör 12. Lóállomány összesen 1 1 . Ifi növendék és 2 kan . 140 tinó. A^'miinkweröt. holdon. ugyanolyan tenyészkossal. körte.ámár'^férfiiknál 1. F-borszlfajok ezerjó. TamáSkáta puszta. ebbl 8 magyar igás. összterület 500 m. ebbl igás 0. hold. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. mézesfehér. Csemegeszl: chasselas. 30 ugyanolyan üsz. 3 tenyészbika é. Akáozerd 20 éves fordával. f — . Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. Ö^szterülot 000 m. urasági kocsiló 44. Gajáry Otza birtoka. Napi tejtermelés 650 liter. magyar kondor fajta. Szalachy Béla birtoka. Tápiószele ós Farmos határában terül el. Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. Három vasúti állomása van. kövidinka.. 50 350 450 liter. Termékek tzi és szerszámfa. holdon. rozsot 600..és 200 almafával. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii. A munkaert helyben szerzi.. Tápigyörgye. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. 50 kat. Kert ós boltelek 100. Lóállomány 22. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. holdon termelnek. ebbl 10 igás. 15 millió tégla évi termképességgel. hold. ebVil 3t) magyar jármos ökör. kicíibon 30 K. Lóállomány 20 félvér amerikai. Összterület 0245 k. szántó 1500. Erdészetükben az akácz az uralkodó. Zöldséget 3 holdon termel. Termékek szerszámfa és szlkarók. Dunnepyhá7. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör. erd 30. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. a mit a Budapesti Közp. M. ebbl 20 magyar jármos ökör. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. kb. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. dohány 60 holdon. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. hintós 4 és hátas 1 . Csemegeféle a chas. hold. tengerit 4O0. Szentmártonkáta. borszl-fajok ezerjó. MnrhaAllomány 104. a föld minsége szerint háromféle. Szd.20 K. ezerjó. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva. Vetforgó hármas. innthali. olasz rizling.p. legel 103.s 30 hízómarlia. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák. mind angol félvér.

Összterület 1603 824 h. Összterület 900 m. Wahrmann René birtoka. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. Szentkirályi Kálmán birtoka. A birtok örök bérletbe van kiadva. a szálUtási \-iszonyok rosszak. Ebbl kert és beltelek 50. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800. holdanként 20 24 korona. nj'áron I 20 K. gözcsóplö. Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. erd 20 és szl 30 m. Lóállomány összesen 27. Napszámárak férfiaknál 1. kicsiben 10 Tápiószentmárton. szántóföld 5632 hold 366 öl. hold. kocsiló 6 és csikó is 6. részben vöröstarka. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. szl 12. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha. Pánd ós Uri h»ták. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. a : — — : dálkodás. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. szl 6. Tóalmás. legel 38. X^ásárhelyi Géza birtoka. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. kaszáló 30 és szl 100 m. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp. holdon. nknél 80 160 fillér. Összterület 850 m. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k. Vetforgó négyes. 36 ugyanolyan gulyabeli. kaszáló 1559 hold 1269 öl. Tejcsarnok számára. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. rizling.60 K. Juhállomány 350 gj'apjas. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. hold. Van házinjiiltenyésztés. télen 1 . Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . munkaert helyben szerzi. Ozv. Katona Ferencz birtoka. Özv.és lóheremagot termel. részben migyar. 60 nj-ugati tehén. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. Napi tejhozam 500 liter. holdon. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. hold 753 négyszögöl. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. hold. tinó 26. Mezgazdaság 4-es. Budapest számára. : f . kaszáló 30. Jiihállomány 70 db. Ebbl 60 magyar jármos ökör. legel 55. Összterület 400 m. Ebbl kert ós beltelek 45. ezerjó és kadar. 1. a Somlyóhegyen. Összterület 9251 k. hold 1148 -öl. borszölöfajok ezerjó. Összterület 1200 m. Napszámárak férfiaknál 160 300. csikó 4 és 1. F — : : — — : . nknél 0. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. Jlarhaállomány 200-on felül. Napi tejtermelés 380 1. Tiszaujfalu.80 koi-ona. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. Jlarhaállomány 93. 85 luczeriia. nádis 8 h. f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . Vetöforgó hármas. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. 1800 db. Xapszámárak fórfiiknál 100 300. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. felerészben bonyhádi. Lóállomány 14 vegjes. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. nknél 80 150 íiUér. 20 tenyészkossal. hasonlóképen a gjTimölcsös is. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. borszölöfajok: rizling. Xapszámárak 240. Lóállomány 6 darab vegj"es. A munkaert helyben szerzi. ebbl 32 magyar jármos ökör. kaszáló 178 h.homokbánya. Szabad gazdálkodás. 202 H-öl. és állattenyé^'ztós.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19.mT. 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. Vetforgó négyes. és a többi legel. szl 10 m. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. 230 n-öl. Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. Van eg>' 8 lóer. kaszáló 15. szl 30. erd 114 hold 1273 öl. napszámárak férfiaknál 1 2 K. Ozv. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali.rab vegyes. erdei ós kadirki. Tápiószecs. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . télen 80 fill. legel 849 hold 758 öl. meljTiek iránya t«nyész. 607 Q-öl. Szarvasmarha-állomány összesen 357. üsz 25. nknél 0. Tatárszentgyrgy. Lóállomány 28. 44 magyar és tarka jármos ökör. melybl 8 igás. holdanként 30 40 kor. hold Ezenki\-ül Hevesben 2000. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. paraszt rlésre és egj. 631 D-öl. Fö-borszölöfajok mézesfehér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. 8 lóers gzcséplgépe. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. h. erd legelhaszonnal 500. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. szántó 900. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. erd 120 h. Lóállomány 8 angol félvér. Marhaállomány 112. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló.80 1. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. Dohánj-t 25 k. gulj'abeU 100. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. Tóalmás. munkaert helyben szerzi. hold. b. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. 64 nj-ugati tehén. Tápiószentmárton. Szabolcsban 9000 m. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete.igati tenyészbika. hold. szerzi. borszlfajok rizling és mézesfehér. hold birtoka. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Oróf Szirmay Sándor birtoka. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. Rozsot 700. Napszámárak: férfiaknál 160 240. legel 423 h. Tápióbicske. Az átlagos föld 3. Szarvasmarha-állomány összesen 156. Napi tejhozam Kb. ezerjó. szántó 682. Szabadgazdálkodás. Borászatában a az olasz rizling. kaszáló 826. nknél 80 TápiÖSZecsS.és húsállatok nevelése. hold. — — . Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. Ebbl kert és beltelek 8.70 korona holdanként. Összterület 1200 m. hold.20 1. A f-borszölfajok olasz rizling. 40 ugyanolyan gulyabeli. holdanként 24 korona. kocsiló 12 félvér. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. nknél 80 200 fillér. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. Tinnye.. 40 vegyes gulyabeli és egj. merino. A mézet Budapesten értékesíti. legel 1053. gj-ümölcsfá%'al. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. hold.20 korona. Összterület 4116 k. Van egy db. hold és a többi szántó. nknél 80 180 fill. Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. szl 10 hold. Ebbl kert és beltelek 32 h. Csemegefaj chasselas. két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. erd 20. Beretvás Endréné szül. szántó 270. szántó rában terül el.20 K. A birtokon a jászfalusi pusztán. 552 Q-öl. hintósló 6 és csikó 2. szántóföld 1350. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. 26 tenyészkossal. ezerjó és pozsonvi kadirka. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU. 40 mTigati tehén. felerészben magj-ar. Mírhaállomány 162. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. kö%idmka. hold. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. és adó. a többi urasági és tiszti kocsiló. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24. ert helyben szerzi. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. Marhaállomány 17 d?. 10 nyugati tehén. Dohány 40 k. A munkaert helyben szerzi. két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. A földhiszonbér 20 kor. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. 4 tenyészkossal. olasz rizling. AlsÓboldOgkáta pa. ebbl igás 10 muraközi és félvér. a többi erd és legel.

ebbl 32 magyar jármos ökör. Marhaállomány 100. hintósló 10 vegj'es. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. szlankamenka és kövidinka. kövidinka és blU'gmidi. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. szilváni. kaszáló 60. legel 14 hold 1581 öl. 200 sárga biirnczkfii. tehén 3. ÖsszteriUet 723 m. Báró Podmaniczky Levente birtoka. nádas 5 m. Napszámárak férfiaknál 1. kaszáló ós legel 50. Napszámárak férfiaknál 1. 4 -6 8 lóers gz: F : .')0 k.40 2. Dohány . Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. a genssel gzmalom két kvel. kaszáló 37 hold 1574 öl. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb. Összterület 612 m. 8 kannal. nádas 99 hold 781 öl. LóáUomány 13 félvér. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. 35 ugyanolyan üsz. tinó 85. szántóföld 1565 hold 400 öl. Összterület 853 k. f f . Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet.1 LóáUomány 20. hollandi. Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. innthali és berni. Ull6. Váczi káplalani uradalom. ebbl igás 10.90 Váczhartyán. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m. . Ebbl 40 magyar jármos ökör.80 VáCZbOttyán.ániárak mint Tnmáskátán. kicsiben 22 1. Összterület 000 m. Csemegefaj a chasselas. Napi tejtermelés 3500 Uter. 200. nknél 0. Kalo»a Lajos dr. Fenyfiharaszt puszta. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér. F-borszlfajok ezerjó.és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint. nknél 60 120 fiUér. mind szántóföld. A földhaszonbér nagjban 20 K. a mit Budapesten értékesítenek. juhar. melybl pálinkát fznek. legel 302 hold 778 öl. 1000 korona. 2. hold 55 négyszögöl. 42 tenyészkossal. és adó alá nem es terület 94 k. G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó. hold. de kicsiben 60 70 korona m.-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. kaszáló 332 hold 596 öl. Napszámárak férfiaknál 1. Ebbl kert és beltelek 16. Marhaállomány 91. nknél 60 szerzik. melyet Újpesten értékesít. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete. Verség. Ezenki\KU hold birtoka. a csemoposzolfajok passatuti. 00 simmonthnli tehén.smarha-állomány összesen 156.— : fili Mezgazdaság k. nknél 1 1. 40 nyugati tehén. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. ebbl magj'ar jármos ökör 28. száUitási viszonyok jók. amerikai félvér. holdanként. hold 1223 négyszögöl. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. Az erd tölgy-. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. Vetforgó négyes. 69 öl. LóáUomány 19. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. Vetforgó hármM. A munkaert helyben 1. tiszti és cselédtehén 60. erd 68 hold 238 öl. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör. Összterület 2738 k. Napi tejtermelés kb. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka.60 K. szl 85 hold 1178 öl. erd 228 hold 900 öl.40 csépl. Halomegyháza. lioldon. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. csikó 24 (6 amerikai futó. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m. 20 üsz. két tenyészbika (5 hizómarhí. Lóállrmány összesen 65. hold.és almafa.20 korona. szlankamenka. kir. hold. 25 és 170. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. A munkaert a vidéken szerzi. Egy k. hintósló 4. Juhállomány 420 merino-precosse.40 korona. Napi tejtermelés 180 liter. Napi tejhozam kb. olasz rizling. hizómarha 100 kevert. tehén 70 hollandi. Termék: tzi. Újpest számára. LóáUomány 33. ordii 14. tenyészbika egy hollandi. Vasid és Vecsós községek határában terül el. simmenthali és innthaU. 240 Uter. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : . Ebbl kert ós beltelok 3. A munkaert 18 IC 24. melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként. vörös és feketetarka. Borászatában a rizling. ebbl 32 magj'ar jármos ökör. melyet helyben és Budapesten értékesít. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. liold és a többi szántó. rozsot. árpát 855 holdon termelnek. holdat bérel. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak. Ebbl 12 angol félvér igás. Csemegefaj a chassels. KiO dió-. Van kb. cser-. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka. hízómarha 22 és tenyészbika 1. vallásalapítványi uradalom birtoka. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. és állattonyésztós. 40 éves fordában kezeltetik. Szabad gazdálkodás. Búzát. A munkás. Ebbl kort és beltolok 13. hold. lüntósló 6. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. tinó 21 vöröstarka. mint Szontmártonkátán. hold haszonbére 18 kor. 300 liter. a dó alá nem es terület lik. — szerzi. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn. Termék: szerszám. Vau k. legel és erd 24. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. erd 295. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti. 3 lóer. kaszáló 20. hold. kaszáló 20. A bérlet Monor.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. chasselas és muskotály. szerzi. Szabad gazdálkodás. Összterület 3000 m.ós s/.60 korona. Napszámárak férfiaknál 80 160. Marhaállomány 105. szántó 470. tehén 400 bonyhádi. legel 50. legel l. 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. Napi tejtermelés 300 liter. Gróf Serényi János birtoka. Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata.erszámfa. Összterület 978 k. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. birtoka. Van méhészete 20 Zirzon-kassal .'>0. daráló. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. egj' gzeke és három aratógóp. Bérl : Macourek Lajos. A munkaert a környéken szerzik. simmenthali. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30. Marhaállomány 75. passatutti stb. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. Borászatában a bánya. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. erd 400. ami 5 hold kert kivételével. Van kb. hold. Termék tzifa. hold.és tzifa . körte. LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi . 5 tenyészkossal. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. ebbl igás 31 muraközi. . Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata. TAalmiS. ebbl igás 20 nitu-aközi. Szarvf. hold és 385 négj'szögöl. szl 1 4 hold 230 öl. szl 18. 28 bonyhádi tájfajta tehén. ebbl 20 félvér igás. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. nknél 0. VecséS.20 2. Rozsot 1200 holdon termel. A m. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. 8 kocsiló és 5 csikó. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép. OoszUmyi Tibor birtoka. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka.40 korona. hizómarha 10 magyar. kö\ndinka.ós bérviszonyok ugj'anazok. holdon. a csemegefaj chasselas. hold. ohió szártépö. Boldogkáta pa. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek. tenyészbika kett. mézes. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. LóáUomány 10 angol félvér. borzderes tehén 61. szántóföld 2379. szántóföld 770 hold 978 öl. Borszlnek rizlinget termel. Nii|>s7. Sertéstenyésztés felújítás alatt. üsz 22 berni. a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. A földhaszonbér nagjban 20 24. 5 kannal. f f — — . 18 muraközi).

Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto.353 forintért. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . A munkaert helj'bon szerzi. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. A gödölli m. században kezddik. besnyi. kinek családja 1405-ig bírta. Zsámbok. erd 191207. Napi tejhozam 12. Lóállomány 17 vegyes. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt. holdon. Bcniczk-y Addm birtoka. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7. Váezszentlászló. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén. nyoloz anyakoczával és egy kannal. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51.5. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. Budapest számára. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. lóei'ojü gözoséplökészlete. továbbá az egerszegi. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. 90 nyugati tehén. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. Napi tejhozam 800 Uter. csekély különbséggel. Babát.xanennyi. a mely a GödöU. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. legel 101-1052. a ki. Ö. A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38. hold. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona. Az átlagos földhaszonbór m. kii*. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. század közepe táján különvált Besnytl. szl 139. Sertés60.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. Isaszeg. majd grófi s végül — — : : berezegi méltó. KIR. \v. t. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek. Vetforgó: hármas. 1868-ban az Esterházy-féle valkói.ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. nknél 80 ^220 fillér. nádas 28-. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa. Bórlök Schoinovitz ós Schwartz. alapján törvénybe iktatták és a birtokot. Az 1456. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488. ebbl 38 magyar jármos ökör. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka. szentgyörgyi. A vételt az 1868 V.Societé belgique belga banknak eladta.5 liter.isztorülot 1800 m. A munkaert lielyben szerzi. Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa. a mely fleg erdkbl állott. de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié. Az elbb bárói. A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték. Napszámárak férfiaknál 90 300. Galgahéviz. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból. 38 vegyes gulyabeli. Budapest számára. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt. ez. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól. Kerepes. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni. illetleg a vele egj^esült .. Czukorrépatermelés 120 m. Gödöll. Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett.Mezgazdaság óa állattenyésztés.">!l8 k.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. szántó Il)r. Azonban a XIV.8-814. Mirhaállomány 173. Galgamácsa. : koronajavak állományába fölvették. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott. a nké is. h<il(l>nként 2fi korona. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta. KOBONAURADALOM.000 forintért báró Sina György vette meg. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly. kaszáló 106-220.300. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében. az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev . a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta.000 forintért. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a . hold. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. valamint fia Simon. állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M.840. Kerepes. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k. n^-iregyházai. újból a királyra szállt vissza. Bag. Domony. Valkó és Dány községek határában terül el. babati.

a mikor az szi munkák rendesen végezhetk. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. A talajnem-k fl?g kétfélék I. de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. sertés és juhtenyésztést zi.^g a Gödölln . A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. kertre és gyümölcsösre 0-62. Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik.és állatorvos és gyógykovács. h. h. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel. burgonya 4438.. a babati 2536 k. 955 öl. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. magbükköny 652. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. k. terméketlen 226 k.588 k. takarmányrépa 10. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k. tengeri 809. 7083 1092 1353 D C öl. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. . hold 325 C öl. az isaszegi 3174 k. egy ellenr. h. mocsár és tó 47 k. 779 G öl. egvmástól teljesen független részbl — — — : . A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek. h.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott.406. ember. egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. 2. h. erdfásítás 167 k. 350 D öl és bérbe van adva 79 k.sztják ki. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban. öl.székel jószágigazgat áság végzi.dasági intéz. gyümölcsös és kert 155 k. A birtokon a termtalaj mintegy 33%. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak. melyek szölkarózemre vannak berendezve. h. öl. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél. . kezelést jelenl. szl 88 k. az kerül eladásra. A uödöUöi 111. a mikor Mezhegj'esröl kis .. h. az ilkamajori 1364 k. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt. beltelek 274 k.>nyok 1. h. Ez id szerint a koronauradalom két.és mezgazdaságból áll. a kerepesi 1297 k. három segédtiszt és egy gyakornok. murok 6431. h. de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen. 1228 n öl. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek. szlre 0-76.: 88 v^tte at. Domonv határában az Egres. h. egy jószágfelügyelö. vá: A . hold 1070 D öl. . 1196 L öl. st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló. h. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át. A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. h. 1580 D galgamácsai 1326 k. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%. L-gnagyobb folvóvize a Rákos. Különleges termelési ágként említhet a len. h. hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. "árpa 786. 1101 U öl. A mezgazdasági rész 10. kil?ncz ga-'. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4. füzes 4 k. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl. 1036 D öl. mesterséges széna 11"67. birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. egyéves 23. hold 528 D öl. kapásokra 21-66. erd. kötött talaj. h. Homoktalaj. 1494 D öl.. ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. 1005 D öl. 560 D öl. kovonaunidnloni.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni. szarvasmarha. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. kir. Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. 1562 ü öl. füvelkre 25-17. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik.. kétéves 23. h. zab 600. Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. legel 1809 k. rozs 773. kis .

választott 1 és szopós bika 19 tehén 126. Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják. . Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. — — : . . súlyú. — . egyéves 45. három kovács. kétéves üsz 63. kilencz göbölyös. . egy szeszfz. gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából. 20 gulyás. Ivir. süld 108 hízottan értékesítik. egyéves 65. kétéves 8. hold nagyságban. . .f öreg kos 3. egy szíjgyártó. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek. hat tehenes gazda. választott 28 és szopós bika 16 tehén 163. kétéves 64. tíz mez-r. „ ^ hold immums homokon van. kétéves 4. : s. négy juhász. kilencz takarmányos.A lasztott 27 és szopós gödölli ír. a mi szintén jövedelmeznek bizonyult.. egj'éves 22. Az átlagos . 89 mén 17 tenyészkancza 85. kétéves 131. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. A precoce merino és hampsliii'e down keresz. A juh-állomány a következ — . 84 szekeres. . nyolcz els béres. Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is. egyéves 4. három gépész. 1 .szaporulat évenként 50 60 darab csikó. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra. mert ennek a bora itten a legértékesebb. de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. egy fövinczeílér. négy kovácssegéd. 55 kocsis. melyet annak ide. kétéves 18. 42 tehenes. egy gulyás számadó. összesen 871. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196. hároméves 12. j^^^. három magtáros. hároméves üsz 20. egyéves 23. Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét. hároméves 53. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. — — : . egyéves 5. . A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. harmadf 19. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. egy tanító kocsis. mig a tobbi ojtvany. melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. melyekbe minden év tavaszán fél kg. Bonyhádi: tenyészbika 3. koronaurad lo:i.. tenyészbika 6. Az uradalomban telepített szl területe 82 k. választott 71. és szopós üsz 30. Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. hároméves üsz 12. kilencz majoros gazda. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. hét udvaros. egj' molnár. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. . egy csikós-gazda. két juhászszámadó. S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja. hét kmíves. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik.^ jén 28 k. nem tcnyész kancza 34. ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek.rtés — . . választott 20. Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29. : . harmadf 130. nyiigati ökör 227. kocza 109. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. Már föntebb ernlítettük.^. négy csikós. 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393. süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza. Az igás er és tinóállomány magyar 280. három bognár. hold s ebbl mintegv 55 k. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. egyéves 15. összesen 355. toklyó ürü 111 összesen 1189.és nmnmühelyvezet.j. silány futóhomokon telepítettek. négy kanász. : — . A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik. de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. toklyó 21 anj'a 632. mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától. hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor. kásviszonyok egy asztalos. kétéves 23. toklyó 151 harmadf ürü 122. tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. Pinzgaui: tenyészbika 5. egyéves 100 és választott tarka tinó 80. választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456. Ujabban fölmerült a terv..

ákácz. 46 erdri kerülettel. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is.sikihegy 366. a melyek részint síksági. : : — — — — . 37427 k.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. fekete feny 3%. erdgondnokság. átlag 300 m. 3 koronáig. kir. galgamáesai. Kis-Kopaszhegy 359. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. a beltelek 100'2. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. völgyes és számos patak szeh át. és a kerepesit a budapest-kerepesi h. erdögondnokság. öregpap-hegy 568. Kiterjedése 31. _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak. Bancsok 317. a mennyiben kegyura a gödöUöi. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. é. Látó-hegy 283. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. hold. é. kir. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. a gödölli m. 1 A nyáron gi'dölli m. kir. hold kiterjedé. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. Öreg-bükktet 570. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült. és Dk. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. székhelye Megyerke. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. 345. Prédikáló-hegj' 641. kir. mert fekvése hegyes.da\oii Gépüiom. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt. mely czélnak különösen megfelel. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. vasút szeli át.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. tengerszín feletti magasságban. cser. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. Ágas-hegy 480. A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot. galgamáesai. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm. székhelye Fáczánkert.. kir.• 90 2 koronáig. Az isaszegi m. 301. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. Bolnoka 329. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. bagi.-cyorasá?. hanem újakat is készítenek. hold. Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. a melybl erdterület 29. juhar és a fekete feny. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. Uralkodó szelek iránya Ény. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel.ssel és 12 erdrzési kerülettel. A nagymarosi m. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. kir. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. Budakeszi széiihelylyel. 58936 k. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. Nagysom-hegy 476. nyár és lágy lombfa 5%. — — . Csapadékban nagyon szegény. bükk és más kemény lombfa 19%. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. Közlekedés. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. magassággal. korona 20 fillérig. fogatos és kézi eszközöket javítják. azután jön a bükk.4601 k. kori>ninir. isaszegi. illetleg koronauradalmi erdbirtok. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. visegrádi. szigetmonostori. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. Juharostet 308. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. é. egyház érdekében. mivel a m. Urak-asztala 594. K. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át. kir. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. kath. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. kris. 57783 k. Szentlászló-hegy 506. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket. A galgamáesai m. 4221 '4 k. ^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. C. A babati m. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. részint pedig elhegységi erdjellegek. kir. Az erdköz taitozó szántó 560'7. addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál.6911 k. erdgondnokság.

1 )l k.és fuvarert a környékbeli falvak adják. hold. hold. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni. koronaurai alom. fokozatos felújító vágások vezetésével. vagy pedig a hol a vad megengedi. a mibl haszonfára 850 m* esik. A szükséges munka. makknak való alákapálásával történik. bért már nem fizetnek.000 kor. Erdsítésre kerül évente kb. Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. a hol a viszonyok megengedik. Az uradalom évi fat érmése 33. Ez a közöttes használat addig tart. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. felújítás részben természetes úton. a míg a csemete záródása azt megengedi.500 koronába kerül. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. kir. átlagos napszám mellett. 1'20 300 kor. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. 6114-7 k. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba. hold erdsítési 100 kor. a mehTe átlag 28.000 munkanapot használnak fel. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel. Mind a mfa. Ott. részben mesterséges úton. Székhelye Visegrád.000 tömör m'. tengerszín feletti magasságban van. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik. 500 k. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. költséget fordítanak. hold és évi megmívelésük 13. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba. a mikor még a talaj kellen nedves. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. melyeknek összes kiterjedése 25 k. feletti magasságban fekszik. Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik. Az évi vágásterület 350 k.A gödölli m. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. Az átlagos faárak a következk — — : Közi . évi bért fizetnek. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. Székhelye Valkó. Az erdsítések foganatosítására évente kb. 5079"4 k. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel. költsége 20 20. hold m. között változik. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. kir. Egj' k. kir. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. kukoriczát tenyésztenek.

' 92 A gödölli 111. Banksiana. stb. 1902-ben állították föl. hold nagyságú középponti csemetekert. — — . k< roti iinidaloiu. Chcmacciparis Lavsaniana. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa. a Larix Leptolepis. Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad. hogy a kisérl. Kaegészit része a 12 k. Picea pungens Argentea. A telep kiterjedése 326 k. Területe 53 k. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. Populus petrowskiana. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. Cembra. tetején a magyar koronával.v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. lia el van kerítve. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások. Quercus rubra. Erasébot-park. Acer Dasicorpun. a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. Quercus Boniste. hold. Populus rosumowskiana. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. Rigida. az Abies Cancolor. József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel. Populus Angulata. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. olyannyira. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep. Populus trich'icarpa. Quercus macrocarpa. kb. Corsica. Pseudo Asuge Duglassii. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. Populus canadensis. : kbl m "''^ — . Montone. Fraxinus Amerikana. Larix Liberica. Balsamea. de minthogy olcsó faanj^ag. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. Picea Pungens. fanemekkel. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. néhai Erzsébet királjnié emlékére. Philodendron Amoreuse. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. továbbá a Prunus Serotina. Populus Balsamifera.és cserje-csemetéket. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. Pireneika. Nordmannia. A magas felépített. kir.

93 CD © .

94 .

valamint. De kitvoltak a fehér borok is. hanem az Alföldön.és bortermelésének tört. ö. a buda-sashegjd borvidék. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain. a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog. a zentai hs. ö. hanem külföldön is. — — — — — nk . Kecskemét város története..) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország . a homokteriüeteken is voltak szlk.. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére.) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. 3. az alföldi borvidék. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült.) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak. (V. mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén. Bél Mátj'ás írja. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl. A vármegye 221 községe közül. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2. a kik az erdket kiirtva. Herczeg M. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is.Vf.szik meg.'. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908. (Szentendrén stb. (V. hanem sík területeken ültetett szlk. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel. de nem a hegyen. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése. Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit. (BélMátyás.'. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el. a hol szólötermeléssol foglalkoztak. Magyarország szl. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. Ezek 1. a pest-nógrádi borvidék. borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban. _ . mint maga a vármegye.) Savoyai Jen. Ügy látszik. évi statisztikai adatok szerint 50. nemcsak az országban. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból. a metyekrl Bertrand de la Broquiére. Hornyik János.\lní. a burgundi herczeg flovászmestere.iror?z. az itteni. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a. Budán átutaztában kóstolva. do Mátyás idejében annyira emelkedett. 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el. a Duna^ -Tisza közén. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. A XVII.080 hektár. beleszámítva a városokat is. 1432-ben. dicsóren emlék. U.ig V. Kétségtelen.

Schams Ungarns Weinbau. Kis. hogy a borok minsége annál gyengébb. Kapálni sekélyen szoktak a régi. a sovány..000 akó. Csörögön 3000.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. mívelésében. 20 30 frt. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. Schams Ferencz. tjzölóui ívelés és bonvszat. még a hegyi szlkben is. köti')zés. Visegrádon 3000. Szentendrén csak 12 — 15 forintot. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott.000. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára.) Szentendre. Buda. általános szokás szerint. 5 lí'*. Perbálon 40. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás. * ' nem fogyasztották volna.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett.000.. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt. Pócsmegyeren 25. a melyeket akkor nem ismertek. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési. meredek állású. Budarsön 20.000 akó (56 liter) volt az évi termés.000. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl. Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt . Szadán 6000. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma. lényegében. Tökön. s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés. kapálás. peronoszpóra stb.és Lengyelországlian. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett. Váczon és vidékén 150. .000. vagps összesen 585. — — — — — szolgált . A budavidéki szüret. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik. Szent-Endrén 70.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt.96 oldalokat földi. vagy a 800 D-öles fertály. A szl . a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55. . A mi a termés-átlagokat illeti. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. Buda vidékén ma is szokás. kivált a sovány talajú helyeken. minél távolabb esik a termelhely a Dunától. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól.000 akó. mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. Pozsom-t. eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek. metszés. Bogdányban 20. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. a hol azt : Ferencz . egyéb adatok hiányában. (V. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz. válogatás vagy gyomlálás. a karózást a tke nélkülözhette is. Budakeszin. s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását. (irtás) s végül a fedés. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek. : együttes akkori évi bortermelését. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400. közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. természetesen a filloxera. A szlvel beültetett terület akkori nagyságára.000. hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például. említett munkájában. Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. rosszabb körülmém"ek között. karózás. Valósízínü. ellen való védekezés munkáját kivéve. Gyrt.000 akó volt a hegyi bor. Zsámbékon. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le. ö. A .000. a termésmennyiség után lehet következtetnünk.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80.000.és Xag%-tétényben 60. Komáromot. Csömörön 8000. hogj. másrészt pedig azért. keresik fel. is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat. Nj-itás. A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban. Tótfalun 10. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. mint ma. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. Ürömben és Csobánkán 35.000. a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta.^ ban. s a ter. . a távolabb es helyeken azonban. pl. rossz területeken pedig 10 20 akó termett. jelentsége az ilyen kapálásnak. megmunkálása. . Terület-egységül. A karózást sok helyen. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához.

Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. másrészt a védekezési módok . Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. a maga nemében páratlanul áll. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". a muskotály. vagj' ott. kellemes íze. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. kivált a sík és homokos szlkben. hol megfelel pinczék nem voltak. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. szadai és csömöri borok. A borok ára általában igen alacsony volt. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. Leányfalu és Szentendre határában. A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta. bár kisebb arám'ban. vagy a Szentendreieknél j. úgy itt is. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén.— : Szölöiuívelés és borászat. mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken. Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke. Az 1889. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. mint a minségre való termelés czéljának felel meg. a csóka szlt (Kleinschwarz). a szemendriai fehér. fajtiszta ültetvények aUg fordultak el. de nem ismervén a bajt. különösen a vecsési. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi . csak kisebb része került ki^^telre. a rácz feketét. Békásmegyeren ós Váczon.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". Els helyen állt a kadarka.de a budavidékiek is. minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre. A borokról. rakszl. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. a kiknek pinczéjük is volt. ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti. a kölni kéket (Grobschwarz). a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. bécsi és 150 forintjával fizették akónként. stb. — . fehér kadarka hosszúnyelü. a fekete muskotáhi. finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak. Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr. júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. apró-fehér. de az az átalakulás..dr. A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. különösen a vecsési. A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. szlejében. inést csengs ként — — . Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. jobbára kadarka-szlbl készítettek. a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult. továbbá a vörös dinka s még néhány más. : . hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. csak azok tartották tovább. szelíd. az eg\ák megadja a savát. csömöri és szadai boroki'ól. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát. a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta. azt tartották. jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. ültették a kék fajták közül a kék góhéit. hogy fajtisztán ültetve. valami nemesebb bort adjon. A kadarka mellett. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. Ugyanez évl)en. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. a ki már évek óta látta. jelentéktelenebb.000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra. hogy szólt je pusztul.szlterület volt filloxerás. : . voltak a vármegj-e si szlfajtái. Málnaj.

Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. míveléséhcz. st a vármegye területén lev farkasdi. míg az . mivel a vész miatt — — . hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül. s az állam is. s az othelló-telepítvényeket is. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. n. irtási eljárással. mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. részint pedig azért. melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt. szabadjára engedvén a vészt. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját. a hol még vannak. s nem lehetetlen. i. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. kell ismeretének kiiínya okozta. mert az eljánís már eltelt. Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód. míg részint az állam. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is. s volt id. évben 15 forinti'a szállította alá. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. sok helyütt a szénkéneg. hogy a jövben még emelkedik. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. mint a menmú hegj'i volt. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került. különösen a buda-sashegyi borvidéken.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket. direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. mentül jobban elmozdítsa.. kezelése és ápolása miatt is.olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. hogy a gyérítés terjedését elkésett. a ctirekt term amerikai fajták ültetése. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. ma több mint tízszer annyi. míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt. . az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. hanem a esüggedést leküzdve. st sok helyen. ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. részint elsrend kereset-forrása lévén. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek.9S Szölömívelés és borászat. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. t. de a tapasztalatlan. a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . De a kipusztult szl. a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel. ott. Sajnos. de az oltványok helj-telen készítése. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. a kis gazdák szlejében a mai napig is. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját.

Vácz. budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. Kiskunlaczházán. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. g. mind a társadalmi külön. Budakalászon. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. Váczdukán. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. Pándon. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. Az a csapás tehát. Csömörön. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. Gödölln. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. Vármegyei tevékenység. majd Szentendrén. a homoki szölmívelés kértelep. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén. . az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. Halas város területén 13i^ kat.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse.Szlnaívelés és borászat. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. minta-szüreteket. Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. az ügynek valódi apostolai voltak. Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. Rákoscsabán. — Állami tcvkenység-. Perbálon. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. Nagytétényben. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. az egyesület titkári állásáná. részint egj'mással karöltve. Ezenkívül az állam Budafokon. hogy maguknak póklát vegyenek. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében. Makádon. Hartán. Azok között a férfiak között.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek. holdas homoki szltelepet ültet. Budajenn. Galgagyörkön ós Zsámbókon. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. Szentendrén. Solymáron. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. Váczon. — — : — — >raeántevé kenység. Tökön. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. permetez és gépversenyeket rendez. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat. a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át. a szónkénegezés. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában. Gyónón. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. Kistéténj'ben. Meg kell még említenünk azt is. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. Mind a farkasdi. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek. kivette a és magántevékenység is. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel.

semhogy azt átlagnak venni lehetne. 4. Az 1908. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább.!(»(. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is. s hogy a telepítés azóta is még mindig tart.061. hold között 31. évben eladott csemegeszl 62.010 hl. 166há. évi bortermés 1. Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl. hold között 99. hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át. a melv a termelés nagyságának megfelelne. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol.536 hektár*). Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt.092 iiektár. ha figyelembe vesszük. továbbá Jálics Géza szlsgyáli. Az 1908. Nagy baj az.• Szölömívelós ós borászat. 3. Hegyi szl olt ványokkal telepítve. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált.420 hektár. része. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44. nem értékesüliiet. egy-két elvénült gyümölcsfával. másrészrl pedig. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. 2.0 hektár volt az új. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz. Cscmeeeszöiö. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29. Tóth Ferencz kiskunhalasi. évben a vármegye szlterülete: 33. társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. B. de Bécs. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. Deutsch Sándor vecsési. oltványokkal összesen 50. 10—20 k. a meíyAz 1908. a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. 5. mety ug\'an Kecskemét város határában van.080 hektár.668 és 1900-ban 36. mint csemege-szl. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el. vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak. Síkvidéki kötött talajú szl. különösen a fehér és piros chasselast. Immúnis homokszl. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. SíAiöterüict. A 100 kat. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton. . hold.342 métermázsa volt. s ma ott. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat.737. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908. 189G'ban 34. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés.-t meghaladja. Az állami. volt s bár az 1908. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva. 125 há. . a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága. 20—50 k. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . -BereírasEndrénétóalmási. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. Az 1884. esztend sokkal bvebb volt. még nem term telepítés. a mi a beültetett területek arányának is megfelel. Oppenheim E.szük. és H.726 kat. izsáki és nyársapáti. közel ezer van. vagy viUa-telkeket találunk. Roheim Samu veresegyházi.hold között 197. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. — — — : *) Ee>- hektár = 1. Györgyey Illés tápióg\'örgyei. kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. 50 100 k. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága. évben 74:. a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek. következ volt 1.

Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora. vörös tiszangi burgundi vörös . A hegyi fehér borok között a budaörsi.gav bor. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat.: Szölöniívelés és borászat. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam. 1903. bátran állíthatjuk.. a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket.keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. Budaörsön. hog^. Aszód. mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet. csengdi rizling . 1904. 1903. váczi. A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . mint az ugA'anilyen hegjiborok. 1903. A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. 1903. Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt. mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. . 1906.. mint pl. 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át. Váezon és Zsámbókon.. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi . 1906. 1904.Vonat- ban kösavb. Örszentmiklós. Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. 1901. J905. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. 1905. 1905. Szentendrén. Aszódon. 1906. 1902. anvas Homoki borok 1901. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. 1904. 1901. 1904. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni.. 1905. zsámbéki. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. ezek között mint legnagj^obb borvidéké. a szlösg^'áU merlot borok. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának. 1904. Budafokon. A mi a fehér borokat illeti. 1902. s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör. Ráczkevén. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek. 1903. 1901. . A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. . A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak. Budafok községekben egj'-egy. Üj kecske. Elmultak már azok az idk. nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait. 1906. csömöri. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. 1906. 1903. 1903. .

a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál. i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között.. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet. t szl — is pincze föklfeletti épület. mint termelési fághoz alkalmazkodik. hanem az is. bornak l. mely a homoki szlknél legfontosabb. A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. erdei mézes-fehér. kövidinka. Olasz-rizling. tehát egy irányban. vagyis a területnek 20%-a. mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. 1907. a tenger színe fölött. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. a sortávolság 120 cm. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. mely Alsónémedi községhez tartozik. A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve. must telepítését szl szl A szl A j. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl. valamint és rakszlö. ezerjó. szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. A . és sínelcen dezése. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek.. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók. A 1889-ben k(v. muskát-ottonell adják a fehér borokat.dték meg. Az egész pincze alapterülete 640 m^. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson. a tke-távolság 80 cm. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. Az egész birtok. rtartalmú czementhordó áll. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe. hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. A birtok leg magasabb pontja 119 m.és pinozegazdaságáról. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. lehetvé teszik.-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében. nyitás. fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. a vasúti mustelválasztó tartányok. a gördül sajtókosarak. mai területe 113 hektár. alsó és fels parafa-hszigeteléssel. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. bogdányidinka. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. évben épült sajtóháza pinczéje. mint a közvetetlen környéken. de vörös bort és csemege-szlt is termelnek. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez.102 Szölömívelós és borászat. Ennek építésénél nemszeme eltt. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. mint gyjt art ányok stb. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette.<z6i6sgT<ii- voltak. a körülmények trágyázás. fogatos eszközökkel történik. mtrágya-félékkel történik. A szlösgyáli telep. cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat.

103 .

3. A ligeti erdSrész u. . „Szép juharfa" tisztása. 2. Vadetet. n. — — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. 1. Az egerszegi erdSri lak. a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl.

a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve.. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. stb. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. villamos vasút. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak. permetezés. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor. minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. lóvén. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek. mellék. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. Mind a kereskedelmi érintkezés. országút. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet. feltalaj és altalaj között különbség nincsen. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. kötözés. a Magyar Állam. és 24 m. m- • — — . A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. válogatás. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. részint kézzel törtóik. A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak. 105 mindenütt immúnis homok. annak okát három körülményben találjuk.és Déli vasút. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. Els a fváros közelsége. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor. úgyszólván góczpontja Budafok. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. kézi laboratórium és iroda. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. A dunai hajózás. a hol a törkölyös must kierjed.és osztó-útaké 48 m.) mintaszeren hajtják végre. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik. míg a mellék. Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke.Szölöiiuxilrtí és buraszat. Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra.és tke-távolság 120 cm.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. n. az ú. Trágj^ázásra. A harmadik körülmény pedig az. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk.

bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. néhol csak egy-két méter. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. a Dunától nyugat felé. Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. raktározás. másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi. a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. s a kivitel majdnem ugyannanyi. hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. se nem szárazak. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik. — — — A — — C C . hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. de képviselve van abban az országnak többi. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. Ez a körülmény okozza. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. tehát adómentesen raktározzák. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. lépcskre nincs szkség. hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. mint pl. — — — . A hol. Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van. A Ezek a kedvez körülmények tették azt. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak. Ha még megemlítjük. a melyek mim! a bor kezelése. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. iuii\cl a ki.és beszállítás. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át. de más belföldi piaczok felé is élénk. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. E szikla-pinczék egyrésze régebben.éí.gy millió hl. leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. máshol 15 20. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is. s a szerint. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt. mely összefüggti területen. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor.10(> Szlm ívelös ós borászat. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen. Ausztria felé is számottev. van. az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. aránylat. de a vámkülföldre g\-enge. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. a melyekbe lejts kocsiút vezet le. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. a kzet a Duna alá hajlik. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is. fejldése és iskolázása. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl. a Duna felé es szólen. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. aránylag közelebb es borvidéke is. hanem még nj'ereség is mutatkozott. a drágább. a hordók ki. st több méter vastag. nem penészesednek és romlanak a hordók. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. kitn — — — — .

— Borsz'ivctke^^'ek.. 173918 „ 90000 „ hl.és kiszállított borok mennjisóge 1908. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol. — 15 történik. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak. 2^76947 hl. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása. 75 78. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor. hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. másrészt pedig. de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra.000 hl. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik. s mind a boroknak. kir. 1909-ben pedig 920 vaggon. Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen. — — .Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául. . A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. vag^^s kb. 170462 . A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését. ez utóbbit különösen Bécsbe.r. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. mint darabárú adatott fel. Vasúton 287231 „ 242660 . az elbbié Budafokon.és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl. 110. be. Valószín... Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt.. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni. A .000 hl. a . hanem a tagok jogos része.. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. évben 12 vaggon. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. 1909-ben kb. de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik. sokszor áron alul is. kell felszerelés és berendezkedés hiányában. évben 831 vaggon vag\is kb. 110 000 „ 1909-ben 6145 hl. mint egész kocsirakomány. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága. hogy a szertelen telepítés.000 hl. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre. A tagok kötelezettsége korlátolt. Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m.000 hl.Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at. Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak. 105.. A vasúton 70. a borok közös kezelését.. A . vagyis 1908-ban kb. 342S7 hl. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak. a többi pecüg. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal. Hangya'. nem hog^' keU haszomial nem já. E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van. A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését." A szövetkezet 1909ben alakult. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat.

mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el.000 négyszögméter. A pezsg. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr. összesen 540 méter hosszú. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön. és kir. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs. melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve. Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai. a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható. Ez intézmények egyike a budafoki m.lOS Szölmivelés és borászat. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák. dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. évben kezddött. liogv a ^ — — — . s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást. udvari szállítók pezsggj'ára. Márton. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. valamint számos kisebb vállalat van. egy pezsggj^ár kivételével. vagy azok végrehajtására ket beoktassák.és cognacgvártás.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének. — . terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. fágú és 8 oldalágú. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások. cs. a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J. s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést. a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté. valamennyi. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak. magassága 4 Z-m.szélessége átlag 6 ^6 méter. Budafokon. hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott. V nczellérek. A pinczék rakodó felülete 10. Egész 7 méter. nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak. kir. és kir. kir. mely 1881-ben keletkezett.és kis szl birs az egyéves tokosok. — — — — . esetleg mint szölkezelk. továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll. alapterülete 3240 . nagj'. . egyenes párhuzamosan haladó irányban. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. Két.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. pinczemesteri tanjolyam. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. a kiknek feladatuk. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek. tctte. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye. Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál. .iiKvomcsteri taiitoiyam. A tanfolyam az 1901. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár.

a kiskrösire 36. — . a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. erdségek borították.855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225. mindössze 225. hold. bizottsága gyakorolja. közalapít ván3'i 4. különösen keleten és délen. 2. egyházi testületeké.037-10. 10.07882. kir.8739.515-35. a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi.4569.735 k. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. gödölli és váczi járásokban fekv m. a kalocsaira 16.429-9 k.13200.779 lakos számát. mely erdterület járá1. 6.ERDÉSZET. a kiskunfélegyházira 9. A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket. hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m. a dunavecseire 1. a gödöllire 20.491-2 és terméketlen terület 5. 2. ebbl erd 244. vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja.424-9.9149. mirl tartozó visegrádi. a pomázi járásra 36. hold. hold.3803. : . a váczira 16. kir.088. anagj^kátaira 6. hold erd 9sik. Az állami 29. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. erdhivatalhoz tartozó pomázi. hold. rendezett tanácsú városoké 7. és XVII. volt úi-béresek tulajdona 10. hold. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. 9. Pestvármegye összes földterülete 2. biai. területét kir. hold.281. a várhold.7360. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi.4953. De a XVI. 11. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825.974-15.58549.374-89. 4.822-1 k.822-1 k.328-85. 8. egy lélekre 021 kat. 13. hitbizományi 6. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek .241-9. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1. — — — m : vácz ácsai erdségek 3. .6367. . a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5. 7.696 k. melyek az 1500 k. az abonyira 3. k.32320: összesen 216. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k. a . úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák. Az 1879. hold terjedelmet túlhaladják. hold erd magában foglalja a gödölli m. a kunszentmiklósira 17. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül.822-1 k. hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet. a közalapítványi 48739 k.071-78. személyeké 19.373-44.71107. erdfelügyelség és Pest vármegye közig. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m. 12. községi 1. s a felügyeletet a budapesti kir. kir. 3. évi XXXI. koronnuradalmi erdségeket. a ráczkeveire 17. 14. században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések. összesen 225. magánerd 131. az alsódabasira 18. egyéb közbirtokossági erd 4. a monorira 15. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11.13751. 5.08348. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15.418-18.

uradalom ráczkeve csepeli. és kir. Az altalaj bazalt és homokk. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48.328 k. hold erdterületet foglalnak magukban. Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt. délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16. A tavasz korán áll be. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. A fent említett erdterületnek az a része. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan.*?? k. monori és nagykátai járásokban található erdségek.489 k. Az altalaj trachit.!. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. családi — — . meredek rétegek pedig kopasz sziklák. a feltalaj középmélységü homokos agyag. az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. kelet fell a hevesi erdségektl. meredek. szép növés. : . hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. Ehhez hozzájárul még az is. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek. a mi az egész hegység növényzetére káros. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei. m m — — — m — — — m m — . melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. mel\. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. lif>ld kiterjedésben.szk. 3Iint minden dombvidéki erdségben. . a . a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység.helyenként lo 2 méter mély. Az els csoport a vármegye nyugati részén. gróf Tisza István nagykovácsi. a legkisebb pedig 18" C. melyek altalaja mé. Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy.541 k. itt is a völgyieknek némi jelentségük van. Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. . míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. melyek jó bort teremnek. 12" C-ra tehet. A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja. Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben. Az egész erdségben kevés a forrás és patak. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy. a pomázi innigatról az esztergomi. egészséges állabokat nevelnek. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41. ben kezflr í-rrlséwek IT. A völgyek. Az árterüli'tekt-ii találliató . Az éghajlat mérsékelt.11(1 Erdészet.\i:akarója van. 30". Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos. délés biai járásokban. Az éghajlat annj-ira mérsékelt. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek.silányabb és homokk. hold erdterületet foglalnak magukban. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók. valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik. Az altalaj törmelékes mész. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik. melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet.

312 k. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. 15. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. holdnyi területet foglal magában. — . E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és . cser és magyar tölgy-fajban található. E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. kocsámi:alan. szikes rétegek és helyenként ka\icsos. gödölli s a monori járásban fordul el és 39. holdnyi területre tehet. holdnyi területen. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve.000 k. a pomázi. holdra terjed. növés tiszta szil ha az altalaj — — . Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. közel 112. területen. melyek elég sikeresnek mondhatók. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák. víz. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. kocsányos. hohhiy. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja.803 k. ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak. évi erdtörvény 165. A fenti terület altalaja az allu\áum.667 k. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei. 20 éves.387 k. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok. Hogy a szil a homokos terünémileg nedves.Erdészet. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. jól tcnj'észik. A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el. Kris. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban.320 k. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves.és tzifát. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb. Az 1879. azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. . E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül. mely buczkák körül zsombékos lápok. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák).és szélhordta sárga agyag képzdménye. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el. Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be. .és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók. hol a talajviszonyok megengedik. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám. biai. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. mely négy fajban. váczi. ú. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis. kunszent mi klósi. kiskrösi. Az alföldi homok vegjT tartalma mész. magnézium és sok kálium. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés. leten. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését. m. A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy.

§-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek. hold terjedelemben.5322 kat. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek. hold. kökény. vadcseresznye. de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek. monori és ráczkevei járásokban találhatók. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot. Középerdüzemben . hold kiterjedésben. bangita. hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. a vörös gyr. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . : — . hold. Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. és a vadászati sport közkedveltsége. egyházi testületek és személyeké 19. és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. kezelik. ú.. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. akáez-csemetókkel ültették be. E fenyültetések fczélja abban rejlik. vörös és fekete bodza. és 47. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar.034 kat. §.i«?azdái- kod^.780 k. barkócza.456-9. értelmében. volt úrbéresek tulajdona 98069. de különösen jó szlkarót szolgáltat. galagonya. hold. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. 182 kat. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak.-cz. hold. nemkülönben a kiskrösi. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk. erdfelügjelség ellenrzi. s ezt a budapesti kir. hold kiterjedésben. sóska cserje.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el. A legnagyobb véderd a visegrádi m. helyez. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120. holdon a gödölli. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris. A nyár. bárkinek a tulajdonához tartoznak is. hold. erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki. vadalma. 112 Erdészet. Az 1879. Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k. kir. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i. . a cserjék közül a som. málna és szeder. hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. az erdtörvény 5. a nevezett törvény 2.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete. fagyai. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök. .és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90. hólyagfa. vadkörte. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. szil. Er. középerd és sarjerd. melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. a hárs. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. mint kincstári 29. mogyoró. egyéb közbirtokossági erd 49149. bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és .800 k. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból.és nyárfa-állomány jelenleg 67. hullása gazdagabb. boróka. A jüz.207*9 kat. t. Ott. m. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. . évi XXXI. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt. községi 1736.

és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. összesen 244. A gödölli m. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat. — . hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek. A f — . A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban. ezt az üzemmódot felhagyták. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. 10. kir. szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. 60%-a. Ott. úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége.ldr. kir. évente. viszik hajón . melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal. vallás. Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. értékesítés. melynek mintegy 15%-a. vadkörte. A csász. nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel.352 tömörköbméterrel van felvéve. U. Ezeknek az erdhatóságoknak. E sarjerdket. és kir.088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo. 7. A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el. 9. . számuk 45. gubacs. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris.Erdészet. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik.652 m^ épület-. értelmében a budapesti m. Nincs olyan faanyag. 25%-a.és közteshasználat szokásos. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot. isaszegi. erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban. hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg.nsyarorsi. a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak). valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. kisebb ürméteres mennyiségben. azaz 146. 113 kezeltetnek a gödölli.-cz. melyet helyben el nem adhatnak.és szerszámfa. t. a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre. továbbá hársfavirág.823 kat. erdhivatal igazgatásában a babati. haszon. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. járási erdgondnokság vette át. Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága. — — . azaz 36.056 kor. kir. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1. szamócza.ér el. azaz 61. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága.480 kat. 5. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik. 4. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. 6. málna és gombák. hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága. de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . vadalma. A 37. 8. A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106. budakeszi. hold. a mezgazdasági el. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. 3. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. holdnyi tölgyerdt. kir. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. kir. §-ában megkívánt minsítéssel birnak. évi XIX. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-. A m.014. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. makk. st még a hulíadékfát és a vágások M. valamint az 1irbére« közbirtokosságok. A kisebb községek. galgamácsai. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot. nagymarosi. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része.

melyben a vadgyümölcsfák. Épület. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. akácz. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. holdat mesterséges úton erdsitettek be. feny. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet. a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. szorgalmasan és szakszeren erdsít ének. nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. minthogy a nyugati részen lev dolomit. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a . a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként.. mezgazdasági növényekkel vetik be. kris. Ott.és juhar. — — . szil. gyertyán 25 30. letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be. lágy hasábfa 2 3. a nélkül. orsz. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2. melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . 1 drb erdei lócz 0-55— 100.872. lágy dorongfa 1 2. A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek. javítóintézetben berendezett kocsigyár. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés. Ott. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik. melyben a és szerszámfa jó vevre talál. m- — . 0. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. tölgy. hárs. 53 kat. hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el.és égerfák jó árak mellett értékesíthetk. hold kiterjedésben. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. — ISO. ItíO méter hosszúságban. EgA'es lágy lombafajok (fz. kris. Károk. topoly.. dombos ültetés. éger dorong 105 . Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól. úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat.és rajzszergj'ár. kir. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be.és köztes használat alkalmazható. melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. 40.20 korona. cser és bükk 15 20. : .— 114 Erdészet. A másik vállalat a váezi kir. kemény selejtes 25 3.és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. a ki 1903-ban az 1849. az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség. A földmívelésügyi minisztérium 1908. hogy egyes birtokosok. nemkülihiben a szép fodros juliar. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma. fegyintézetben berendezett kosárfonó. 12—15. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író. lágy selejtes 150 4. kemény dorong tzifa 3 2.

családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. nev . sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. és kir. Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. . a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. erdterületen kívül ültették és tartják fenn. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. de e lopások nem lénj-egesek. kemény épületfáé 1 korona. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. Ezeket azonban városok és falvak közelében. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. melyet 1720-ban Jen kir. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. a nyár. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. gyermeké 1 korona. . melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. Ott. melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. Az 1909. 160. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. agyagbíin 15 fillér. — — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak.és fz-erdkben a czinczérek. mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett. i 3 korona. hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér. a mely esetet jelentettek be. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. Az ezeréves Magvarország emlékét . do: rongfáé 60 hasított korona. hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. tehát állandó erdei munkások sincsenek. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. mhasábfáé 80 fillér. — 10 km-re 2. Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász. hol a munkás mindenkor elég munkát talál. fillér.Erdészet. herczeg emlékére ültettek. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. 115 kedések némileg korlátozták. de eddig oly kis mértékben. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. A tölgyerdkben a cserebogár. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. Erdben 1 lil. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor.

y'ónek. . Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság. st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap. hallik a tavaszszal érkez.. . a hol a természetnek sok. a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. . . végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel. : . a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek. . Csongrád. st fképen ezt. Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. és fiatal . a ki utána jár. Ragyogóan szó szoros az szíve.és szókvárosától kezdve. hogy az olyan. szszel távozó vándormadár üzengetése. . vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye. Gondolni lehet. a melyek a pásztornépet neveHk. . a Tiszának a vizét kóstolgatja. Egy roppant nagy . MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. Jász-Nagj'kun-Szolnok. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. . VADÁSZAT. szeretetét egyszerre megnyerhették. a vadászat szempontjából is. Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. . a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége. s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. jóformán mindent megtalálunk. A végtelen mezség. világvárosnak induló gyöngj'ével. magyar dombok. hogy a kik ma élnek. Nógrádnak emelked erds vidékei. ezek a kedves.D" bet Pest vármegj'ének az alakja. egyesülve. a metynek napragyogásos. a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon. a dombok is eltünedeznek. milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken. szép. A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. hömpölyög a magyarországi vizek királya. a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig. Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke. bár nem modernül értékes. márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. . a korán zsendül füvekkel. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. a min a magyar. mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. . S lám. mindenképen. ennek a megösmerésébl is sejthetik. a magyar föld szívetája Magyarország ékes.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai. Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé.. minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. délnek. aranyszínvé és aranyat érvé. Hontnak. a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának. a mi számunkra. . vetésekkel. Tolna. a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. széljárta rónái mezei virággal ékesek. Budapesttel. . a mit ez a föld ont magából. : lev ertl . Bács-Bodrog.

Hozzátehetjük ugyan nyomban. Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. Igaz.szórakozásnak a színhelyévé tették. Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap. De meg a . és nem is értik. hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival... másrészt pedig az. legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád. háremet keresve. beleértve a legjobbakat is.. mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. a melyek elseje. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem..magaslatán" lenni.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . a nagynak. elvégre közös érdek. Csak persze. hanem fképen azzal. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember.vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. Visegrád . az is olyan kényszer igazolja. Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását. — földre.mozik" számára keresve is alig találhatnánk.Vadászat. Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet. Gyöngébb nálánál a gödölli. a vadászterület okszer kímélése. a mikor egy-egy ers bika. vasárnapiságot" még a vérbehekre. hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot. az nem ronthat a lényegen azon. . a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt. nem állítom. az igazságosnak.. vadász-társaságok". hivatalhoz. . mégpedig aránylag a javából. a bgés évadjában. s a min nem változtathatnak.. a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat. ha nem is mindenkinek.. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak. . a mi . i. Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál. hogj. Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. . Azzal. hog\' miigtalanítja a vadat. Mert a . a mi nem alkalmazkodik sem : . . hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. . (természetesen a vidéken is bségesen vannak. Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. ugyancsak messze . Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. : úgynevezett . hogy Pest vármegye. mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik. de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság. szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. ámbár érdekes adatok vannak arra. hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. a mehiiél hálásabbat a tréfás . képet. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait. a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát. a melyeket Budapest ont magából. a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. — — — — munkásban ne essék kár. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi . a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt. hogy nincsenek más kisebb társaságok. a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek. a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre.ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. sem igazi vadászokra. mert jóval kevesebb tagot számlálnak. hogj' az eredmény még inkább. Van nag}' vadja. vagy legalább is puskást. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között.. (tehát kisebb az érdemök is). t. hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki. holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza. meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes .Mátyás' királynak. Tessék kinézni a .

hont is talált benne. ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. mint éppen Gödölln. Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. szn . s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. sajnos. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. bélyeit . a nemzet adta az kirátyának. . Hisz' áldottszív felesége. legszebb példányait igyekszik elejteni. hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek.vidékit. koronázási emléknek egwészt. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. a tizenhatos. ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. a mi a magányos.stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. hogy ezzel is idekösse. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre. Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. : ! . a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. a húszas? A természetben ugrások nincsenek. a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. — — . a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is. férfias szenvedélyén kívül. ha Ott töltötte. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: . nemes. férfias szórakozása területeképen másrészt. nemcsak üldözi a nemes vadat. a meh'ek között az igazán számottev példány. Nem kell hozzá borongós . mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony. mint volt régen látás. Hisz' a kultúra sok siségét megront. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes. a mi és nagylelk védasszonyunk. a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. hanem még annak is a színe-javát. mindig huzamosan tartózkodott. hosszú idn át. : h . — . Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes. sok kedves emléke fzi a múltnak. Gödöll I. a hová öt. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt. Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. mint amazt. idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is. . a hol évrl-évre. a mi az ember kapzsiságából ered. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei. bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. ! ." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete. — — : . Hisz' GödöUt. .. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság.Nem úgy van már. GödöUt még melegebb. és minden szép. a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. a Id teheti. — . A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. hogy elmondhassuk . már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét. a mikor mindenki.S 1 1 Vadászat. a gödölli is. ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. a királyi ka. sehol sem érezte magát otthonosabban.

: men : . a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. : : . a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. : .Vadászat. A rendkívül óvatos vadállat. és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak. : . hogyan fúj. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban. szimatol. hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. a mikor már minden elcsöndesült. sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh. a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. ha királyunk.. hanem a vaddisznó. . s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. Ekkor odavezették arra a pontra. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. a míg végre rászánja magát. Ilyen. hanem az egyéni vesén . a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért.a babathi vadkan" történetét azaz. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta. a kik nem a rangjukkal. oly módon. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott. (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. : az ers kant. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. esetleg még a veszély tudatával is. a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. mért néz le az a vadász minden más vadat. És ámbár a király. sr . A hol annyi a szarvas. babathi. hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. valkói és kisbagi területeken. hogy a vadrök egyike. 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira. harmadnap. Rég megírtam én már . a hol tudta. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. de szinte másodpercznyi pontossággal. kiválóságukkal szereztek erre érdemet. . hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). éppen öreg korára tekintettel. így volt másnap. a vadkan. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. a besnyi. s mindakett a király zsákmánya volt. ott találta a csalogató kukoriczát. tizednap s a nagy kan már tudta. . Késbb azután. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni. egyetlen kisérövel. a mikor a füttyszót hallotta. ha egyszersmind a vezetje. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. a ki lyunknak Gödölln. a babathi erd egy olyan részén. legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti. a mennyi néhanapján Gödölln volt. Csuda-e. hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. sötét lény. a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során. mégis kijött a maga váltóján s ime. a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. a golyó-halálba. szentkirálji. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. Legszebb. mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. a király jöttét megelzleg. melyek egy része eldorádója minden vadnak.

azt egy. valamint vadszeder indája veri föl. nagyszer szarvasállomány tenyészik. a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. gemenczi. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. a király egyenes i'endelkezésére. a kik azt hiszik. az 6 pompás vadászterületén. Bogyiszló mellett. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. a hová könnyen átmehetett.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. de azután éppen ezek következtében buja területen. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves. vagy nem akarják érteni. ápolt. még pedig sikerrel. a ki vadászik. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll. de annál szívesebben veszik. addig a vármegye legdéhbb részén. szép tájékkal szórakoztatják a vadászt. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd. A bikák agancsa kilencz. a kit. Hogy így van és így lehet. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. a félhegyek. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. rezéti. hogy a gondozott. hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult.. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. a hol az erdt iszalag és vadkomló. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. Eg. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. mert az orvvadászt felmentették. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek. mint vadirtó-szövetkezet. már legalább délfelé. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A . . hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. A mikor egyszer. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. . hogy csak az a vadász. Ezért pechg ne érje meUözés. nem is oly régen. : Alföldi vadászat. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. a mely nélkül azután a . a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. : . a kalocsai érsekség erdségeiben. Ilyenkor szokott az történni.120 Vadászat. Itt. (Okulására azoknak. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. mint gödöUi lakost ért a szerencse. tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban. azok zsákmánya ne legyen. st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. A fvadászmester erre jelentette. még pechg kizsigerelt állapotban. és nem értik. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok. hogy az igazi vadász az. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. A gógai.) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. Egyetlen szezon elég volt arra. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. de még ennél is többet. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott.

a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. . hogy megneveztessék. elsrangú terület alakulás arra. min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között. a mehmek olyan kiváló a liíre. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. fölséges lendülésére. a fehérfarkú ölyv's. az égi mezség azúrjáig. Fónagy József. Amott a szálerd hatalmas sudarfái. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. és nyár. ha megösmeri az értékét. hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben . mint kitn vadász úgyis. milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak. ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. .Vadászat. Mindenütt. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. amilj'jók an"a. Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája. Néhol óriás törzs. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. (Hacsak a szer. a magyar vadászok egják legjobbja ez. sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között.ra. De ez félakkora. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. . s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. De ember legyen. másfélméteres átmérj sfák. . itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták.hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. kisvadja bven van. Fáczánt olyan helyeken is talábii már. Itt egy sürü vágás. bármerre tekintünk. csigavonalban száll fölfelé. Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld. . minden értelemben úgyis. A tájék alföldi. . fz de az is lehet. a déli határ mentén. . nem tollas. minnek látszik. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. ha oda kirándultak. a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel. mint a Szeret a . a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. . a ki fáradsággal. Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség. Nagyvadja. Az albiciUa is. amag\'ar sasfélék legszebbje. meg a szépségeit. szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. hanem a vaddisznó is. már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. st tölgy is. . Pedig ezrével van betelepítve. . és mégis változatosan érdekes. részesüljön. a mely ki tudja. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. — — . Az úgj'ncvozett maiátok. áldozattal. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá. tudással. . a min az albiciUa. A telepít megérdemli. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. a melv maga is egy kis ország. a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára. föl a felhkig. a buteo ferox. a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával. mint neki. hogy repes az ember szíve. s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem.

A vörös bíborgémek. . és megösmerem.szra. hogy megtanulja. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember. : n . min a bölömbika. a szörnyetegalakú sziklatömbök. a jakabszállási. tocsogós laposok. meg a szabadszállási. a mikor már homály borul az égre. meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat. Közben a laposok tocsogói felé haladok.. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . ! . A pusztai juhász minden bárányról tudja. a nagy szürkegémek. . magára van azalatt és akár el is téved. a melyekbl ma már csak mutatónak akad. Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. mint folyómenti ingovány is jelentkeznek. a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. 1'2'2 Vadii. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt. arra ALsódabason túl. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is. a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. Meglátom a nagy vetéstáblában április táján. . hogy térdig se látszom ki belle. Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben. A fülöpszállási . de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát. .dafila acuta''. ha közéje kerülök. Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. hóolvadás után. a kis zsemlyeszín. ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. a köncsögi.'^znt. a látnivalókban gazdag tájék. meg a zúgó erd beszéde. megtelik szre és még inkább tava. a matkói.orvvadászüzlot" miatt ncin. ezer más foglalja el. Némely esztendben. Báes-Bodrog vármegyéig. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. de még akad. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja. holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. ha elég nedvessége van a talajnak. még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. . ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon.) Azután következik a nauy rónák végtelen világa. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér. arra Czegléd. Azután a gémek A telep>esek. a távoliján kékl hegyláncz. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. min az éjjeli gém a nádlakók. Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. . az orgoványi. a . Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble. .Balázs". . mert hisz nem ér rá. De itt a magyar alföldi rónaságon. Mert ez itt a viszonylagos végtelenség. a szárcsát. a riska.. a kecskeméti végtelenségen. a hová a mocsári sneffek csalogatnak. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. mint vadász. Apni siAr- felett virágzó . S ezek a nádasok és a vele összefügg erek. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni. érten. A kecske.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. a vörösfej kis czigánykacsát. ott lakó. látja. még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. hogy azután : : : . voltak hajdanta a nagy nádasok. ennek legjobb pajtását. a mit más szem. megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként.. ebben otthonos ember megkülönböztetését. s mégsem tévesztem el azt a pontot.. Kecskemét és Fülöp. a melyek néhol. szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. Ott. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. a bugaezi pusztákon ha a f. Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. I . például a újra lebukjék Itt : .

a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. vagy elázik. Minél vadabbak. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. sok volt a kanalas gém az áradások után. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. : .szkélkedik leereszti a szárnyát. A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. Vadabb a darunál is. Nyúl. ha a patron megmarad a végén. a mely t'zed-huszadmagával bü.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. Az árvizek múltával eltntek. Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is. A szépszavú polimadár máig is megmaradt. szöcskézni járnak. ellenijén gyönyör látvány tava.r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. Csak kócsag nincsen már Pe. Szép sötétbarna foltos. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. . a melyet igazán nincs miért lni. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének. szétteríti a farkát. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. legföljebb magasszáru. a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. : . onnan pedig vissza. Hanem a másik kett: az a fmédium. Veszi a puskáját. alföldi vadá. de még inkább tacskó-ebekkel. ez az embergylöl két ellentétes szépség. meg tücsköt falatozni. mint a pulyka és nagj'okat dobbant. ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. Végre is. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz. A szüzfehér kócsag elment. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. de legalább . s aztán megy..st vármegyében seholsem. úgy dürrög. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. meghajtatni. . Csuda-e. óvatos madár ehát ingerel bennünket. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. élvezett" és legjobban élvez akkor. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá. a síró bibiczczel eg\'ütt. sok helytt átgázolhat rajta az ember.szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a. Most többnyire száraz a szikestavak medre. a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. Verfényes április ragyogásában. a smaragdos rónán. a böddi nádas mocsár környékén. meg a fekete gólya. A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért.sznak. és hallani szszel. Vagy megázik. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. Túzokja. húsvét hetében. ügyes vadászok. letarolt rónákon. az egész nagyhetet végig vadászták. a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára. hogy tovább siessen.Vadászat. Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. vadászni. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. ilvenkor. a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. Sokkalta szebben. mulatni" velk. de épp oly árulóan.. hogy csak nagyszombatra. vadász szinte sajnálja lni. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. a hogj' a bibicz szokta. egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni. a kardcsrü madár. A kócsag vadmadár. szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. mindig virtus. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. 123 Tápió vonalán. a mely már nem ér rá. a mocsári szalonkát. a hova — . annál jobb. akár egj' pár gj'erekkel is. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el. Hallani tavaszszal. Valamikor a tetétleni síkon. A túzok a nagy puszták madara. Legalább sokáig lehet . ! : : A . elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik.

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

fedcserepet. és Fiai ráspulykészítése Csepel. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest.és gépjavító mhelye Apostag. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. Gép. 30 munkás.és írószergyára Gizcllatelep. 6 lóers gép 20 munkás. Rigler József Ede raj^. 12 mimkás. czement lapokat mészhomokkövet termelnek. 3 lóers gép. Kecskeméti gazdasági gépgyár r. nyugati részen gztéglagyárat is. Kiskunhalason. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. 16 munkás.Jt. Kispesten és Kecskeméten. és kir. Kalocsai villamos r. Kispest. 13 lóers gép. Ifj. Kecskeméten. 3000 munkás. áramfejlesztje Bitdafok. kir. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. 24 munkás. kereskedelem. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. Laczkovics J. Újpesten. 70 lóers gép. t. 120 munkás. Újpest. Ezt a téglát. 50 lóers gép.és aczélöntvénygj'ára Újpest. Egyesült Villamossági és gépgyár r. 18 lóers gép. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd.és vasulfelszerelési gyár r. 2. 10 munkás.' Ipar.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. áramfejlesztje Soroksár. 300 lóers gép.t. kir. legnagyobb az egész országban. 20 lóers gép. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- . 3 munkás. 3 lóers gép. Kalocsán. 1. 7 mimkás. 2 lóers gép. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz. 70 munkás. Egyesült izzólámpa és villamossági r. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). Gödölln. 8 lóers gép. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Budapest-\-idéki inllamos r. 6 lóers gép. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. 7 munkás. 630 munkás.és gépmhelye Erzsébeti alva. Zaorál János borotva. hat. benzinmotor. 75 lóers gép. 7 munkás. Kecskemét törv. 30 munkás. áramfejlesztje Erzsébetfalva. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. Budapest-budafoki h. 15 mimkás. 120 munkás. 10 mvmkás. Kispesten. 7 lóers gép. M. 200 munkás. A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra. 3 munkás. 4 munkás. kocsigyára Vácz. 180 lóers gép. 6 lóers gép. 50 lóers gép. Budapest-vidéki villamos r. Nagykrösön. 1600 mimkás. 27 munkás. hajó. t.-t. t. é. 11 munkás. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. 135 gyára Soltvadkert. t. 210 lóers gép. 30 mimkás. 2300 mimkás. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. é. 3 munkás.500 lóers gép. 6 lóers gép. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés. 10 lóers gép. t. 12 munkás. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. áramfejlesztje Kalocsa. Budafokon és Újpesten két-két. légszeszmérgyára Erzsébetfalva. 4 lóers gép. 30 munkás. 130 munkás. Reszel. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. 5 lóers gép. 15 munkás. Kistarcsa. 6 lóers gép.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. 41 mimkás. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. Kiskunhalas. Ui munkás. Nicholson gépgyár r. 3 mvmkás. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas. k. 7 mimkás. t. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. 850 lóers gép. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. Budaörsön. Topics V. 34 munkás. 40 mimkás. t. Budafoki villamossági r. 30 mimkás. Rözner J. t.50 munkás. gépek. Vadász és Schwarcz gép. 770 lóers gép. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. Weisz Manfréd órczárú. 18 lóers gép. 31 munkás. liitelügy és forgalom. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. t. Elster S. 4 munkás. Országh Sándor és Fia cs. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. Kispest. a mely kiválóan alkalmas építkezésre. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz.t. 362 lóers gép. 28 munkás. 164 lóers gép. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg. 3 lóers gép. t. 16 lóers gép. 40 lóers gép. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát. 16 munkás. lóers gép. 160 mimkás. Phoebus villamos vállalat r. 180 mimkás. Els magyar kötgépgyár r. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró . Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz. 3 munkás. és kir. mkövet. t. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest.Ton) Üll. hajógyára Újpest 30 lóers gép. Korányi Miksa szerszám. Újpest. 200 lóers gép. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. Kecskemét. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. Halasi villamos világitási r. 50 lóers gép.és késmüárúgj^ára Újpest. áramfejlesztje Újpest. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. 198 lóers gép. 200 munkás.ós tölténygyára Csepel. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat.és szerszámgyár r. 8 lóers gép. Erzsébetfalva.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. 1600 lóers gép. 350 lóers gép. Magyar épit r. Erzsébet falván. 3 mimkás. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz. udv. 7 munkás. Budapest-szenílörinczi h. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. 500 lóers gép. 200 lóers gép. 5 lóers gép. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll. gázmoto-. Máv. Vácz r. M. t. 100 lóers gép. 12 lóers gép. 1 10 munkás.

Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. 280 munkás. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. 86 munkás. Iti munkás. Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r.Borosjenó.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. 30 munkás. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi. M.sztalosárú. t. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár. 4 munkás. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász. Téglagyár és keresk. 54 munkás. 100 munkás. 33 munkás. 3500 munkás. Budafok. Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk. t. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. 75 lóers gép.és bútorgyártással. 40 munkás. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. és Társa téglagyára Sükösd. 80 lóers gép. r. 30 munkái ós II. 230 lóorös gép. Flock-Reyhersberg H. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. Halasi mészhomokk és téglagyár r. téglagyára Nagykoros. \Kt m\\n\iás. Különös elnye. 45 lóers gép. Els6 czeglédi téglagjár r.Borosjenó. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. )50 mimkás. 27 mvmkás. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r. sz. Aszód.és mészéget r. tégla. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. Pálóczi Horváth István mészhomokk-. ban. Schwartz Adolf téglagj-ára. fként Újpesten és Erzsébetfalván. agyagkályha. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel. parkéta.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. 10 munkád. 83 munkás. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. 4 lóers gép. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás. 45 munkás. 10 lóers gép. 80 lóers gép. kincstári kbányakozelség. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. 60 munkás. 100 munkás. 80 munkás. 61 munkás. t. A bognár. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet. téglagyára Kecskemét. gztéglagyára Kecskemét.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos. 40 lóers gép. Oberlander és Weisz I. Egenhofer.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. 6 lóers gép.^iiot ilállítani. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. 40 munkás.és czementlapgj-ára Szódrákoa. Nagykörös. 125 lóers gép. Pestszentlrincz. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva. agyag.136 Ipar.t t6g\a. sz. 100 munkás. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak. 43 munkás. 120 munkás.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. 18 mimkás. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. 80 lóers gép. Zsoldos János téglagjára Visegrád. fia) Visegrád. 18 munkás. föld-. 29 munkás. Pestszentlrincz. t. 300 munkás. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. mint a legjobb ag5^agtégláé. Huttera Márton téglagyára Páty. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. Ilyen mé. téglagyára Solymár.és fedél cserópgyára Örkény. téglagj-ára. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl.. Egyesült gztéglagyár x. Naxos csiszolóárúgyár r. 50 munkás. kereskediéin. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. Molenda.a. 49 munkás. 150 munkás. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi. 13 munkás. 33 miinkás. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. Lipták dr. 200 munkás. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el. téglagyára Pestszentlrincz.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. 2 lóers gép. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j. 20 inunkás. 30 lóers gép. kir. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. Özv. a melyek a. 88 mimkás. Újpesten kefefát. 1 lóers gép. Újlaki tégla. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . t. 105 lóers gép. 28 lóers gép. t. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány. t. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják. Kiskunhalas. 25 munkás. 7 munkás. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. kaptafát. 38 raunkiis. II munkás. 10 lóers gép. lovag szdrákosi és gödi tégla. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. Visegrád ós Dunabogdány. Egyesült göztéqlagyár r. Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta. a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. téglag\ára Vácz. Visegrád. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. t. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. A vármegyében fa. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti. tégla. E tégla teljesen fagj'álló. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-. Czegléd. 48 lóers gép. (a budapestivel együtt). Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. 26 munkás. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. A vármegyében k-. 14 lóers gép. hitelügy ós forgalom. 15 munkás.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. 300 lóers gép. 1570 lóers gép. t. János dr.) Visegrád. t. 22 munkás. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. t. Budapest-vidéki köszénbánya r. és Társa vasbetongyára. Pilis.

1200 munkás. 50 munkás. 20 munkás. 20 munkás. 25 munkiis.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. 4 munkás. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota. 20 mimkás. pesti textilgyár r. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. és Fia hordógyára Soroksár. Pestszentíörincz. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. Juta. t. 8 lóers gép.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. 300 lóers gép. fehérítéssel. 7 lóers gép. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. 4 munkás. 50 lóers gép. Budaörs. 14 munkás. 24 munkás. Müller József butorg\ára Újpest. 14 lóers gép. Magyar pamut-tpar r. Ugyanitt hatalmas brárú-. 9 munkás. 10 lóers gép. 10 munkás. pamut készítéssel és gyapjúmosással. Némedy Béla asztalossága Aszód. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. 5 munkás. 40 munkás. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz. 8 lóers gép. 80 lóers gép. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. 20 munkás. 730 lóers gép. 15 lóers gép. 17 munkás. .és butorárúgyára Vúcz. Wolfner kíus.Ipar. 253 lóers gép. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak. 2 lóers gép. Az egész vármegj'ében a br-.ós kötgyára Erzsébetfalva. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok. 50 lóers gép. Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa. 15 munkás. 8 munkás. Wolfner GjTJla és Társa br. 32 munkás. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr. Van még jutagyár. Juhász. Kovács István müszövése Kecskemét. t. 20 lóers gép. 12 lóers gép. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. 4 lóers gép. Ifj.és szövgyár Vúcz. 20 munkás. 30 munkás.és kenderipar r. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva. ipartelep foglalkozik kenderfonással. Princz Antal kefefagyára Újpest. 16 lóers gép. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. 1300 munkás. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít. Klikar Adolf els magyar faszerszám. 10 lóers gép. 4 munkás. gzüzem. Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. 380 lóers gép. Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok.és . 10 munkás.*. 25 lóers gép. Löwinger József els magjar aranyozó. selyemfonás el van maradva. 40 munkás. 12 lóers gép. 24 mimkás. PestszenÜörincz. 14 mimká. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa. 20 munkás. Schreiber és Maurer szöv. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. 50 mimkás.sef müszövése Kecskemét. 4 lóers gép.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu. kir. 150 lóers gép. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. 15 munkás. 350 lóers gép. 5 lóers gép. 240 lóers gép 260 munkás. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. kereskedelem. villamos és gzüzem. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. 16 lóers gép.sámfakészítése Újpest. 4 munkás. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. Kispest. 80 mimkás. Grosz és Ooldmann magyar fa. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. sörte-. 10 lóers gép. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár. Kruck József asztalossága. t/jpe«<. 10 mimkás. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. t. t. kádártelepe Kispest. 6 munkás. 20 lóers gép. gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. 1500 lóers gép. 120 munkás. 7 munkás. 150 munkás. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. 15 m_ : : A br. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is. jonó. 7 lóers gép. 3 munkás. Kis. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok. ö lóers gép. 12 munkás. 10 lóers gép. Weisz Adolf brgyára Újpest. 44 munkás. 8 lóers gép. Szentlörinczi parkétagjár r. szr. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa. 20 munkás. 8 munkás. fonáKestéssel. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok. gépszíj. 7 lóers ^ép. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. 15 lóers gép. 4 lóers gép. 8 lóers gép. t. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. 3 munkás. Virág Apró Józ.és hadfölszerelési gyár is van. 800 munkis. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. 40 lóers gép.övöis\io\a Gödöll. 20 mimká-s. Plesch H. 60 munEls magyar fonó. 27 munkás. //eZ/e . 150 munkás. 80 mimkás. Vukovics asztalosmunkák gyára r. 15 munkás. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. 25 lóers gép. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. 150 lóerö. 40 munl-ás. 1000 munkás. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. 17 lóers gép. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. 6 lóers gep. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. 25 lóers gép. 350 munkás. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. 15 munkás.s gép. Egész sereg nagyobb Fonás.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. Erzsébetfalva. 6 lóers gép. 188 mimkás. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest. 400 munka-^. 15 háziiparos. 4 munkás. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. 100 munkás. 14 lóers gép. 6 lóers gép. t. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. 8 lóers gép.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest. pamut szövgyára Pestszentíörincz. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. Zwick A. fémtisztító szövetgyára Budafok. 320 munkás. Gödölli sz. M. 36 munkás. A : 700 lóers gép.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. Laczkó Jlihály (iO mimkás.és faártig\ilra Újpest. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva. 50 munkás. 10 munkás. Hold András kaptafa. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. t3 lóers gép. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. Bripar. lóers gép.

8 munkás. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. Orünherger M.. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös. 16 lóers gép. Czuba-Durozier és Társa cs. 10 munkás. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. 6 munkás. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14. a pálinka. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. Özv. 10 lóers gép. 15 munkás. udv. szállítók franczia konyakgyára Budafok. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. alföldi papirszopóka. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. 8 munkás. és gzmalma Taksony. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. margaringyára Erzsébetfalva. Emmerling Adolf tzijáték. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. Lampionok. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. 416 munkás. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . 3ü0 inunkiVs. : Élelmezési ipar. lampion.és konzervgyárat is. Els alföldi konyakgyár T. 8 mimkás. 4 miuikás. Kobrák czipnpyár Vúcz. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. 80 mimkás.138 Ipar. Kecskemét. 24 lóers gép. 100 munkás. Vannak nagy ezipgyárak. 7 lóers gép. rum. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. kereskedelem. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. Nemes L. 20 lóers gép. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. 30 munkás. 8 lóers gép.364 lakost foglalkoztatott. ti munkás. Budafok. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. 300 munkás. 35 munkás. 24 munkás. pálinkafzje és gzmalma Örkény. \-illamns üzem. 750 lóers gép. 6 mimkás. 14 munkás. 3 lóers gép. 15 munkás. 9 munkás. . Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. 12 lóers gép. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. és kir. 5 munkás.. szivarkahüvely. és kir. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar. 2 lóers gép. Rigó István szódavízgjára Czegléd. De valamennyinél nagyobb a malomipar. 240 lóers gép. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. 2 lóers gép. és kir. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa. 3 lóers gép. 7 munkás. Kecskemét. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. 2 lóers gép. A szeszipar különféle ágai.AJexin" zsírmüvek gjára Budafok. A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. 30 lóers gép. és Fiai szikvízgj-ára Újpest. 3 lóers gép. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik.szVicsipartelepe Kecskemét. a statisztika adatai szerint. melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. 50 lóers gép. Kecskemét. 30 lóers gép. Braun és Davidovics és hentesipar megyében.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék. munkás. 9 munkás. 12 muulcás. (linner Béla szikvízgyára Alpár. szállítók pezsgborgyára Budafok. és Társa . t. Schmidl dr. 3 lóers gép. 3 lóers gép. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik.\dria" czipöpyára Zsámbék. '2 lóers gép. konyak. Kecskeméti jéggyár r. 8 munkás. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. Váczon keztyügyárat találunk. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. konyak. 135 lóers gép. Ezek közül a malomiparra 1939. 75 lóers gép. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. 8 munkás. : A FarUu. 65 mimkás. 8 munkás. 3 munkás. 60 munkás. 3 munkás. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is. Kiváló az egyenruiiakészítö.. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. 4 lóers f. 36 lóers gép. Ocskó Ádám . 100 munkás. Találunk szalámi. likr. Reisz D. 5 mimkás. udv. t. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. a czipész. 6 lóers gép. 11 munkás.é]i. Pálóczi Horváth István szeszgyára. Özv. t. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs. 10 lóers gép. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. 36 lóers gép. Hölle J. udv. Rankov Józsof . Márton cs. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040. 10 háziiparos. Macourek Lajos szeszgjára Üll. Papir-ipar. t. miuikás. 24 munkás.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást. 16 mimkás. 2 munkás. Frangois Lajos és Társa cs. a hentes. finomítója. Sonnenschein E. 3 lóers gép.és szcsipartelep. fáklya. 40 munkás. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. t.'!ii miuikás. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. Az élelmezési és élvezeti ipar. Gschu-indt-{é\e gyár r. Els kecskeméti konzervgyár r. hitelügy ós forgalom. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz. 10 munkás. 3 mimkás. Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. A könyvkötszáma csekély. Puchle András szikvízgjára Soroksár. 25 munkás. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. 50 mimkás.

r. gyártelepe Újpesten. — . Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten. A Wollner-féle vasgyár l'jpesten. A Magyar Pamutipar 3.139 1.-t. 2.

léO '**^. — — ^2. gyétr Újpesten. A Löw^-féle faipari gyár Újpesten.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. aczélöntvény- . A A hazai kovácsolliató vas. ' ! " Jr 1. 3.

2 munkás. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. 3 munkás. 20 lóers. Kocsér : Ifj. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). 11 munkás. 35 munkás. Józsefé. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé. t. t. Gubacsi István (motoros) 8 lóers. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. 50 lóers.-néé. 100 lóers. 6 nninkás. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. 50 lóers. t. 50 lóers. 4 mimkás. 60 lóers. 8 munkás. 10 mimkás. t. 13 munkás. 15 lóers. Vén Testvéreké. Kook r. t. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. 30 lóers.: Walter József és Társáé. 9 munkás. 50 lóers. Kecskeméti . Molnár Imréé. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). 4 munkás. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. 45 lóers. 85 lóers. Gyömró : Gyönircy Aurélé. 300 lóers. 1 munkás. 12 munkás. Törteli Testvéreké. 6 munkás. t. 60 lóers. Skultóti János és Istváné. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. 1 munkás. 150 lóers. Diószegi Gáboré (daráló). 4 munkás. 6 munkás. Körösi Antalé. Sámuelé. 100 munkás. t. 10 lóers. 4 munkás. 3 munkás. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. 4 munkás. 12 munkás.. Ifj. 3 mvinkás. 6 munkás. tí munkás. t. 5 munkás. Krigovszky Jánosé. 4 munkás. 40 lóers. lóers. A járásokban. 1 munkás. Imréé (villamos daráló). 8 munkás. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. 200 lóers. 21 mimkás. 3 lóers. (szívógázmotoros). Tápiögyörgye B. t. Vér Jánosé. 100 lóers. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. 6 munkás. 30 lóers. . 7 munkás. 40 ló<<rs. 35 lóers. és Társáé. t. Kálmán Istváné. Özv. 40 lóers. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. 9 munká. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. Váczszentlászló : Borbás József néé.. Miskolczi Testvéreké. Kiskörös : Guttmann M. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. 7 munkás. 14 munkás. 30 lóers.Andrásé (motoros) 20 lóers. Tápiószele : Barta Kristófé. 3 munkás. Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. (KoUárszL. — — : : . Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. 4 munkás. i I • : — — : : — — : — : — — . Gyalog Jánosé (daráló). Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). 4 munkás. 7 munkás. Farkas Eleké. 7 munkás. 30 lóers. 27 munkás. Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. Vjszász 80 lóers. 60 lóers. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. 6 munkás. 4 munkás. Solt : György Józsefé. 10 munkás. 4 munkás. 10 munkás. 7 munkás. 12 lóers. Ifj. Duna\ddéki gzm. Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. Szentkirályi Tóth Sámuelé. 20 lóers. 350 lóers. 6 mimkás. 8 lóers. Zagyvarékás : Glück Salamoné. t. 64 lóers. 7 mimkás. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. Farkas Mihályé. Gubányi Mnéé. Túra : Dóra Istváné. Lajosmizse : Buday Péteré. 70 lóers. 25 lóers. Boldog : Bakorik Károlyé. Sükösd : Siptór Jánosé. Túrák J. Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. 20 lóers. malom és gzfürd r. Rádapuszta : Forster Kálmáné. 4 munkás. 3 munkás. 17 lóers. egyesült gzmalom r. József" gzmalom r. 5 mimkás. Kakiics : K. 40 lóers. t. 2 munkás. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané. Szilágyi S. /zsdí. Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. 100 lóers. Zsámbok : Varga Istváné. 40 lóers. Tápiósüiy : Cseri . 240 lóers. 70 lóers. Szakái Istváné (benzin). Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). Nagykátai járás Káka : Ifj. 7 munkás. 100 lóers. Schwartz Samué. 10 munkás. Törtei )r -x wffy Emilé. KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé.Cornélia" gzmalma. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. Szüle Lajos két malma. 95 munkás. hitelügy és forgalom. 25 lóers. 2 munkás. Bátya : Vojnits Gergelyé. 25 lóers. 50 lóers. Szántba Pálé. 3 munkás. 6 lóers. 141 dolgozó telep© Szeremle. 2 munkás. Kliirer Ferenezé (motoros). 4 munkás. Kovács B. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. 18 mmikás. Kiskrösi járás Császártöltés. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. 16 lóers. 90 lóers. 2 mvmkás. 3 munkás. 40 lóers. Vladár Károlyé. Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers.Mezgazdasági. 120 lóers. 4 munkás. Ili munkás. 7 munkás. Czeplédi gazdasági gzmalom r. Schwartz Móré. 80 lóers. 24 lóers. Biai járáS (daráló) 10 lóers. malma. 6 mimkás.. 30 lóers. 9 munkás. 1 munkás. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers. 8 lóers. 5 munkás. 13 munkás. Hirn Sámuelé. 90 lóers. Pilis : Özv. 203 lóers. t. 14 munkás. 20 lóers.Ipar.s. S. 120 lóers. t. 16 mimkás. Czegléd : B. Keczel : Fischl Móré. Hunyadi F. Nagykáta : Filka Ferenezé. 30 lóers. Oregcsert : Gatter Jánosé. Miske : Miskei gzmalom. 46 lóers. Hajós : Stareck Károly és Társáé. kereskedelem. 30 lóers. és Fiáé. 4 munkás. 50 lóers. 85 lóers. t. Ócsa : Mercz Antalé. 60 lóers. 16 lóers. 6 munkás. 3 munkás. 65 munkás. gzmalma. Szakmar : Szabó Jánosé. 25 lóers. Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. Kiskunfélegyházi II. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. 65 lóers. 40 lóers. Novak Júuosé. r. 10 lóers. lóers. Weszely Dezsé (daráló). 25 lóers. 7 mimkás. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. 20 lóers. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. 3 munkás. 6 munkás. 7 mimkás. 1 mimkás. Thorma Károly szikvírgyára Izsák.. (leégett). t. 350 Györgyé. Kovács Gáboré. 50 lóers. 2 mimkás. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers.) 80 lóers. Pintér Ferenezé. Kmeth Bené (benzin). 4 mimkás. : : : — : ( . Czeglédi gzmalom r. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. 3 munkás. Kálmáné (benzin). 3 munkás. 5 munkás. 100 lóers. 40 lóers.50 lóers. 8 munkás. 3 mimkás. 102 lóers. 4 munkás. t. 9 mimkás. 3 mmikás. 18 munkás. 8 lóers. 30 lóers. Halasi gazdasági gzmalom. 9 munkás. Báró Harkányi Frigjesé. a : — — — — — munkás. Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). 5 nnmkás. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. Gomba : Szemére Hubáé (daráló). 25 lóers. Nemesik Gusztávé. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). malma. 7 munkás. Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). t. 20 lóers. Özv. 2 mimkás. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. 2 munkás. 18 lóers. Verség : Deutsch J. 120 m\mkás. kereskedelmi. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers. 2 miuikás. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. 9 munkás. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. Üll Geley József . 4 mimkás. 42 lóers. Holló Istváné. 50 lóers. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. Sertóshízlaló 30 22 munkás. Özv. Farkas Elek „Árpád" gzmalma. 30 lóers. Iklad : Kuzma Ferenezé. 30 lóers. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. Vantulek Pálé. Ókécske : Ókécskei gzmalom r. 2 mimkás. Walter Lörinczé. Gyón : Staudinger Lipóté. 70 lóers. 1 munkás. 4 munkás. 8 lóers. A A vármegyében. 8 munkás. t. 39 lóers. 50 lóers. 3 munkás. 5 munkás. Stehr Jánosnéé. 4 mmikás. t. 30 munkás. 3 miuikás. 75 kás. nt ers. Kovács Gézáé. 15 lóers. a következ malmok állanak fönn városokban. 4 munkis. 7 munkás. 111 lóers gép. 100 lóers. 30 lóers. Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). nem gzüzemiíek megjelölésével. ipar r. Hunnia gzmalom r. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. Szaitz Gáboré. 3 munkás. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. B. 1 munkás. 50 lóers.

\midon" keményítgyár Taifcson!/. 2 munkás. Móczár Gyula festékgyára Solymár. Gyufagyárakat Budafokon. 14 lóers gép. Winlemitz Gyula szappan.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. 25 munkás. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné. . A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik. kencze.142 Ipar. 500 mvmkás.30 lóorös. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. Reiaz Frigj'es dr.és szódagy. 180 lóers gép.ós kátránygj'ára Kispest. Újpest. 40 munkás. 80 munliás. A városokban több is van mindegyikbl. szódát és lúgkövet termelnek. 16 munkás.. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése. 10 munkás. Olajipar társaság Rákospalota. Schmiedl Márk szappangyára Vácz. Újpest. 2(1 lóorös. 7 lóers gép. gyümölcszamatot. 20 mimkás. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk . 30 lóers. 100 munkás. t. 12 lóers. Lorilleux Ch. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest. Van számos keményít-. 6 lóers gép. 50 mimkás. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers. 20 lóers gép. 2 munkás. Olaj. 100 munkás. 260 munkás. 18 lóorös.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. A vegyi gyárak aszfaltot. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. Keleti dr. 14 munkás. 40 lóorös.s vazelinmüvek r. 4 munkás. 6 munkás.') munkás. 20 munkás. 280 lóers gép. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. 3 lóers gép. Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva. Tápióbhsle : Bátori Voiio/. Soroksár. szájvizet.Bwcío/ofc. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. 58 munkás. 3 lóers benzinmotor. 7 munkás. Burján Pálé (benzin). kir. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. 35 munkás. olaj. 70 lóers gzgép. 138 munkás. !í munkás. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. fogkrémet. 2.) I. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers. Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják.. !l munkás. 7 munkás.és pipereszappant. 14 lóers. 48 miuikás. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100. Els pesti íptídt'um. mtmkás. 12 lóers gép. 12 lóers.olé (twnzin) 20 lóers. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak. 4 munkás. TápiöszenI marton : Itj. 100 lóers gép. P/coí-f. 60 munkás. Horváth Józsefé. liitolügy ós forgalom. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. Pestszentlrincz. t. 40 lóers gép. Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva."> »i — . 2 munkás."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. Ifj. 40 mimkás. Tiirák Jánosó. 15 mvmkás. 150 munkás. Oalgamácsa : Schott Nándoré. ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. t. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz. 16 lóorös gép. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé. Soroksár : Ledofszky Gézáé. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok. eszencziák. Pánd : Baratiyi István ós nejóó. 1 m\inkiís. Cséry-féle szemétfeldolgozó r.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. 15 munkás. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. 45 Épltfl-ipar. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. . mosóport. 75 lóers gép. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. 100 lóers gép. 4 mimkás. 6 lóers gép. 120 munkás. illatszert. 100 m>mkás. Biehn János aszfalt. 8 mimkás. vogj'i termékek. festék. 3 munkás. 30 lóers gép. 450 munkás. 45 lóers. lóers. Tápiószccsó : Potárv F. : lóers gép.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. 1 10 lóers gép. ós Jánosé. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. és Murányi vegyészeti gyára Újpest. Nagy jelentség a festékgj^ártás is. Marljm L. 35 lóers. 4 munkás. 40 lóers. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. 32 lóers gép. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. tetemes részét a A k- és m- . 37 lóers. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja. 15 lóers. ii lóiTs. ós G. Liva Józsefé.és mázgyára Újpest. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. miinkiW. Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar. 28 lóers gép. (lipiizin). kátrányt. Rákospalota: Huszár Lajosé. 120 lóers gép. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. 7 miinki'is. vazelint. a hol nyomda és fényképész ne volna. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral. Magyar Itigkgyár Kispest. Tóalmás : Piffkó Jánosé. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n. 4 munktis. 16 lóers gép. Fát : Nagy Lajosé. 250 raimkás. 2 m\mkás. t. 8 munkás. ti miuikáí. Halfer József festékgyára Budakeszi. 7 lóers gép. Hoffmann Ignáczé. . Krayer Ede és Társa festék-. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. 20 lóers gép. 10 munkás. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. Erzsébet falván. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát. 4 lóers gép. 5 m. Wolf Vilmosnó szappanfzje. M. Iti muuki'us. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest. Szódi Móré. Özv. 9 lóers gép. 80 lóers gép. Sándori és Trencséni . Ilits Kornél lakk-. 120 munkás. 2 inunliMs. és Társa betéti társaság festékgyára . ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. Ráczkevc : Gnczy Miliályó. (üzemen ki\Kil. koreskodolom.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva. Újpest. 250 lóers. zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek. Ezek közül .'elyé (daráló). építési kedv nagy. 8 munkás. 120 munkás. különféle fénymázakat.. 12 lóers. Van egy szentképkészít ipartelep is. Budafok. Alig van jelentsebb helység. egyéb iparágak rovására. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. 55 lóers gép. Tököl : Kudi Ger. 4 numkás.

K. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. értékben. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. 60 munkás . Kecskeméten ö. értékben. K. O. Alakult 1807-ben. Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. H. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. Monoron 2. Dunavecsén 1. . 312 üzletrész. tagja.200 K értékben. Újpesten 3. H. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. 164 tag. 155 üzletrész. Dunakeszin 1. Bors Károlyné. Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett. mint az O. Erzsébet falva : ilártonfi L. Budafokon 1. börraktárszövetkezete Czegléden. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. 4 munkás Kir. Váczon 3. Monor : Süveges József. Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. nuinkás Sel ök Béla.és nj'omdar. 4 munkás. Alakult 1903-ban. ellenben az iparhoz közelebb álló ágak. Gichner Gábor Spitzer Vilmos . t. H< rváth Gyula. mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. H. Prager Ferenez. mint az O. Szentendrén 1. Solton 1. A statisztika adatai szerint a vármeg.800 K értékben. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. kir. Ujkécskén 2. A . Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Apostagon 1. . Izsákon 2. Ez a szám tíz év eltt 2062 volt. H. tagja. Dusnokon 1. árúterAlakult 1900-ban. 9 mvinkiis. még pedig nemcsak az ország határain btlül. K. Kunszentmiklóson 2. Szentendre : Schwartz J. Gödölln 2.'u. mint az O. Alakult 1! 01-ben. míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. beraktározással.400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet. 2 munkás. H. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást. . A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik. 3 munkás. kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. 2362 üzletrész. . Alakult I8íl9-ben 798 tag. 31. Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. 97 tag. Mvés. Híres a halasi csipke is. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. értékben. tehát a szaporodás 1157. iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. A vendégls-. széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA. . K. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el. Xeményi Testvérek.250 K. 150 Újpesti üzletrész. czipészek nyersanyagbeszerzö.. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú. mint az O. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. csipkeverés és kosárfonás. 6000 K. Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O. 57. Jászszentlászlón 1. mint a harisnyakötés. hitelügy és forgalom. 1903-ban árúcsamokot. szállodás. Ujszászon 1. nemcsak a városokban. 50 tag. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. Szilády László.480 korona órtéklien. tehát azok fejldésnek indultak. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében. mint szövetkezet. 2 munkás. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros.850 — — korona értékben. plal^uit H'OO-b. alakult 1909-ben. Xagjkátán 2. 73. termel és áritcsarnok szövetkezete. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. tagja. Xyersanyag-beszerzéssel. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van. fegjintézet nyomdája. a mi 56 százaléknak felel meg. H. 12 munkás Wemer Ferencz. Foton 1. Ókécskén 1. 104. 845 tag. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. H. évi XXIII. Visegrádon 1. Nagykörösön 2. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. 123 tag. Kiskunhalas : . mint az O. 110 tag. 1156 üzletrész. Kiskunlaczházán 2. K. K. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2.-cz. Szalkszent márt ónban 1.Kiípcíí . tagja. H. Alakult ISOö-ben. Alakult ISíl'J-ben. orsz. kereskedelem. 4 munkás . Igj' a . Erzsébetfalván 1. 4 munkás. tagja. Újpest : Fuchs Antal József. 217 üzletrósz. kezet. Az 1898. Ráczkevén 1. taaja. pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. kávés. javitointézot nyrniilája. 7500 értékben. tagja. Kalocsán 4. Foktn 1. Alakult 1907-ben. Irsán 1. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. I . Gzfürd is sok van. í( miinkíls.200 kor. \Wö üzletrész. 462 tag. mint az O. 3488 üzletrész 174. 40. ipartestületi hitelszövetkezet.és szállodás ipar. 44 tag. tagja. K. mint az O. t. Tasson 1. kor. Salgó és Társa. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. Aszódon 1. : — — — : — — — meléssel.• Ipar. Vesszösi József. mint az O. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. 10. £«n«sením»fc/<ís Özv. Fischl Dávid . a melyhez a fürdk is tartoznak. Budafok : Leopold és Frank. Kalocsa : Jurcsó Antal. Mayer Sándor. tagja. K. Fischof Henrik. meglehetsen el vannak terjedve. Újpesti munkásotthonszövetkezet. 60 üzletrész. K. értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. Kiskörösön 1. bútorcsarnok és hitelszövetkezete. Fülöpszálláson 1. K. mint az értékben. Kiskunhalason 3. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. 5 mimktis. Czegléden 5. értékben.^ében. Fekete Miliály . Szabadszálláson 2. H. Els nfgyalföldi hirlapkifdó. Kerekegyházán I. Kiskunfélegyházán 2. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. hanem azon túl is. H. tagja. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda.s-e egész területén a vendégls. Czegléd : Xa^ry Elek. Vúcz : Dercsánvi Dezs. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t. Ráczkeve : Róde Miliály.

átlagos kereset 60. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30.594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot. 1 .set 50. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk. Nógrád. 1850 szeptember 4-én. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. kir. . soproni. Esztergom. Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t. városok területére terjed ki. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig. a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. Esztergom. hold. kamara területe 17. kamarai tagok sorába. kir. legnagyobb 116 K. debreczeni. Steinacker Ödön 1886—1892.980 K. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban.^ul)ót tennílt. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt. Ekkor már a kültagok között. Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék. községeknek. Eberling Gusztáv dr. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt. legnagyobb 129 korona. migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A . kamara vagyona a 200. solyera'. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. 1869—1886. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22.723 koronát.990. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis. . gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. 1890-ben pedig. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57. kiknek száma 30 volt. eddig kifizettek 35. . bóiös kiilacsokaf készítenek.788 K-t. Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891. Az irodában be volt iktatva 32. Ezek között A budapesti A vármegye A A A . összesen 3295 drb szederfa.899 drb 2—3 éves csemetét. Fehér. évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i. . temesvári. Szolnok. . átlagos kereset 68. adott 12 törvényjavaslatra. Lánczy Leo 1893-tól máig. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. Szvetenay Miklós dr. Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50. szederfát és 4. koroskodoU'iii. összesen 963 keres lakos foglalkozott. értékben. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg.550 K-t.834 koronát. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez. Az els megalakuláskor.!. Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182. K . továbbá a pesti. Antal 1850 51. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. . . Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50. . Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. eddig Icifizettek 6310 K-t. Budapest székesfváros. a székesfváros.895 K-t. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor.660 koronáért váltotta be.'!. pilisi. iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában. Wahrmann Mór 1891 1892. a mely a pozsonyi. Eunek a sok selyemhernyónak 13. .000 koronát meghaladja. Fehér. Heves és Küls-Szolnok. . az itt lév szab. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. 1869-ben. kassai. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel. Van 48 iparos és 48 keresked. népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68. legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30. Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét. Kecskemét és Székesfehérvár szab. Esztergomot a gyri. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába.211 kg. liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség.376 drbat.329 kat. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben. összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt.144 Iimr. hanem még a tengeren ti'il is. véleménj-i. : A községi faiskolákból kiültettek 12. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét. Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik. Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37. 1869 augusztus 2-án történt. kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. Nógi-ádot a beszterczebányai. . A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. . liitelügy és forgalom.761 ügj'darab. A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868.630 K-t. városokkal együtt. Heves. Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt.100 K-t. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17. Appiano 1857. . 239 drb öreg.

Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén. épít-. Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete. Budakeszi iparoskör. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884. soroksári általános. 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta. kiskunfélegj'házai. aszódi. szabadszállási általános.és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. lajosmizsei. Kókai iparos társaskör. Kovácsok. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. az ács-. solti általános. czeglédi.sok és szállodások ipartestülete. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt.I. Üjszász és Vácz. monori általános. . Pest szent lrincz. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott. Gödöll. szobafest-. kalocsai. fa-. nagykátai. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata. Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. általános ipartársulat Váczon. gödölli. évi X\T. Iparosifjak önképz egylete. albertfalvai. péczeli és rákoscsabai egyesült. Dunapataj. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. újpesti vegyes. váczi és a zsámbéki ipartestület. elintéztek 21. elbb négy. kecskeméti. nagykrösi. Monor.-cz. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. kiskrösi. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . Rákospalatai iparosifjak otthona. CsizmacUák. alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát. rákoskeresztúri általános. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. A vármegye ipari élénkségét jellemzi. Budafoki iparoskör. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893. erzsébet-kossuthfalvai általános. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. még pedig úgy. Epitiparos munkások egyesülete. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. Haidekker Gyula és : : : . : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- . soltvadkerti. Kiskunhalas. kereskedelem. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé. mikor Brooser Mórt li. újkécskei.' ipari szakegyesületek. alberti-irsai. kiskunlaczházai általános. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. . budafoki. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. vas. Czegléd. liitelügy és forgalom. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. kunszentmiklósi.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt. kiskunmajsai. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely. Monori iparos olvasókör. Szcsök. évi XXVIII. szentendrei.s^esülete stb. alapján. ipartestületek. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. Erzsébet falva. czipész-. az abonyi. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel.- Ipar. kocsmáro. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. Erzsébet falvai iparosok köre. kiskunhalasi. Kalocsa. t. A Magyarországi munkások rokkant. Kecskemét: Iparegj-esület. rákospalotai yegyes. Rákospalota. melyek a következk Szabók. Iparosifjak önképz egyesülete.-cz. társulatok. föld-. Budafoki kádárok egyesülete. kispesti általános. Üjpest. . t. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. Kunszent miklós. A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. szál Ó-. állanak fönn dunavecsei. 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. Kispest. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. majd hat. tápiószelei. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö.

1030 nö. Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. gödölli.358. : . együtt 514 tag. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra.-ikodflciu. A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. ÜSS no. Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára.332 beteget kezelt Kispest 2 orvos. hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer. poraázi és ráczkovei járásukra. : : . : . KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. : . : . 1679 beteg Békásmegyer. 4534 beteg. 3024 beteg Soroksár 2 orvos. : . Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi. együtt 499 tag. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . Kistrrcsa 1 orvos. 13. együtt 5 2 tag. (Visegrád) betegsegélyzö pénztára. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. Tagok száma az 1908. Magyar pirautipír r. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos. : . 8735 férfi. együtt 641 tag. ngykát'i. tartott 374 gyárvizsgálatot. 1278 férfi 58 n. : . A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. együtt 10. 515 beteg Barosjenö. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. 238 n. 125 beteg Vecsés I orvos. m3ghilt 17. a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján. Ócsa 2 orvos. 1844 beteg. Czeglédberczel. t. t. Budaörs 1 orvos. 403 férfi. 372 beteg Alsónémedi. 472 n. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906. 660 beteg . együtt 2342 tag. TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. 491 beteg M^nor. 76 beteg .és irószergyár r. a kik 90. : . : . S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok. Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását.-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. 396 beteg Visegrád : 1 orvos. t betegsegélj'zö pénztára. Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. : .5 tag. koiv. hanem azok hozzátartozói is részesültek. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. !t. az alsódabasi. együtt 1336 tag. — 1 — — Az 1907. együtt 385 tig. : . 204 férfi. Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik). : : : : .-cz. : . Nagytétény: 1 orvos. 312 n. Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba.-toi. Péczol 100 beteg . Péteri 1 orvos.431 beteget kezeltek. hilolügy iw forgalom. Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. Ráczkeve 1 orvos. volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. 1071 beteg Rákoskeresztúr. Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. 651 beteg. 405 férfi tiig. dunivecsei. beteg . volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. 729 beteg. : 1 . ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára. 129 beteg. 504 férfi. együtt 3885 tag. 120 beteg. 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos. Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. Rigler József Ede pipir. a biai. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. Báleolvadt a czeglédi.rtestület beteg. 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. Ujl. : . 1122 gazdasági (gözcséplö. Érd: 1 orvos. 406 nö. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. Üröm 2 orvos. 2137 beteg Albertiirsa. Gyömr I orvos. 280 férfi. Rákosliget: 1 orvos. 099 férfi. (Ujpast) betegsegélyzö pénztára._34 nö. : : 1 : . 4162 beteg. — — — . B g. 425 férfi. Pilisszántó 1 orvos. 135 beteg 1 orvos. Pilis 1 orvos. . : : : . Csepel: 2 orvos. 375 férfi. 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. 1008 beteg Czinkota. : : : . 2175 liö. 818 beteg ÜUö 1 orvos. : . Kiskunlaczházi : 1 orvos. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. Szentendre: 1 orvos. 229 1 orvos. Kartal 1 orvos. Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik). óv végén 168. gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak). 7337 beteg Erzsóbetf dvj. Hitásköre kiterjed Czegléd. 5 orvos. t. 694 beteg Piliscsab i.224 beteg . Dunibogdány 1 orvos. 10 nö. Szigetszentmiklós: 1 orvos. de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. : . 1097 beteg. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár. „Lechner" rákosi tégbgyár r. 3 nö.910 tagg'l.lnok. Dun. Nagykovácsi. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi. Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot. Összesen 7 ip. együtt 18fi.195 volt a tig. : . Sójkút Törökbálint 1 orvos. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. Ezek közt 49. együtt 2818 tag. gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. 1 183 beteg orvos. Solymár. Aszód. együtt 610 trg. : . meghalt 54. 219 beteg Kishnrta 1 orvos. 308 beteg. Tagj linak számi az év végén 7093. együtt 733 tng. 398 beteg. 116 beteg Zsámbék I orvos. Budakalász 1 orvos. évi taglétszáma a következ volt . 84 beteg Budakeszi 2 orvos. 10 nö. monori. 1030 n. Pomáz orvos.ikeszi 1 orvos. Kecskemét. . kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r. kecskeméti. együtt 4683 tag. kalocsii.segélyzö pénztára 3770 férfi. : . évi XIX. t. 116 babsstvizsgálatot. M : . kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra.: 14(> Ipiii". 74 nö. 1434 bateg Bi i 1 orvos. a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. 115 nö.iki tégla és mészéget r. 367 beteg Budifok 1 orvos. a töbi padig csiládtig. t. Csobánka. együtt 592 tag.

s 3 épületlil áll. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat. melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. iparmvészeti iskola tanmülielye). Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola. kivéve Kecskemétet. . hiteUigy ós forgalom. Nagykrösön.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére.isköny\-tár \-olt 3 telepen.inczia-. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás.Ipar. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi. Olasz-.s két épületbl áll.*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. falván. A vállalati . Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára. Keletkezett 1899-ben. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. lüskrösön Kiskunhalason. Területe 3200 m. ErzsébetKjskunf elegy házán. kir. H. udvari szálUtúk cognac-gyára. Budafokon. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál. t! bets. Gödölln. Csak konyakot gyárt.és gj'ártelepeit. Aszódon. A nagyobb ipartelepek belátták. csak úgy tehetnek szert. ptára. Budapest-budafoki h. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. Solton csipkever tanmiihely. Fióktelepe van Budapesten. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. mind a gj^akorlati mülielymunkára. van Ausztriába. évben már be k Uett szüntetni. Budafok. áUandó munkásanj^agra. ipari számtan és mértan. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe.ós villám. de inkább gyakorlati jelleg. Taglétszáma 900. Monoron.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak. Albertfalván. Kórház. é. Rákospalotán. A gyár áll mi kedvezményben részesül. meghalt 14. Mimkások száma 80.'íS — : — — . melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra. Termelésképesség 220 kw. Mimkások száma 9. Munkáskör fönnállott 3 telepen. tott Czuba-Durozier W. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás. Német-.ós 415 súlyos moghotegedés. betegsegélyzö pénztára. vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. Kecskeméten. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. A hajtóer 300 HP gzgép.Alapította a tulajdonos. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. Bécsben ós Párizsban. eszencziákat és vegyi termékeket. iparosiskolák az 1884. Szabadszálláson. — — tekinthet vissza nagy múltra. sósborszeszt. Orosz. h'amokat az iparosok továbbképzésére. t. Kecskeméten. ezek közül 2 n. kereskedelem. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. volt 1794 könnj. Fr. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. Munk. Villamos ár. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. Kalocsán.mpgh ilt 19. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. megfelel pinczékkel. Munkások száma 30. Fürd. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára). a hol oly nagy volt a részvétlenség. Munkások szám i 6. Tagjainak súlyos mcgbotogedés. ezek közül 64 n. Soroksáron. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. Csepelen. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. Gyárt aetherikus olajakat.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. és Münehonben. Tagjainak száma 697. Szentendrén. a mely szintén csinos dolgokat alkot. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak. Czuba-Durozier és Társa cs. Czegléden. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba. Nagykrösön és Újpesten. Kunszent miklóson. Üjkécskén. m. és Ulbrich Gyula. A telep 3 épületbl áll. fióktelepe van Bécsben Budafok.és Törökországba. hogy helyes szocziálpolitikát követve. Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. Spmyol-. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar. hajtóer gz. Gyárt szappant. A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. — — D — C . a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. melyeknek 4476 tagja volt. Tagjainak száma lO. Területe 2200 m. Brázay Kálmán vegyészeti gyára. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. T. Újlaki tégla.266 munkással. Évi termelési képesség 7500 hl. és kir. Albertfalva. meghalt 41. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten. 1884-ben alapíBudafok. Piacza az egész monarchia.

Hajtóer 80 HP gzgép. Budafok.000 db szivarszípka. gyújtó. dr. Különlegessége Szalon-. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. s 67 épületbl áll. munkások szárai 35. ISliíl-ben építette Froliner Budafok. Különlegessége a négycsillagos. Hazai piacza az egész ország.T m. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára. Keletkezett 1904-ben. Budakeszi. mázsás vattát.000 1. Hollandiába. Bálint András és Antal Antal. kereskedelem. A és Szent Gellért-sör. Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. A hajtóer 1. kivitele van Ausztriába.-t. Pannónia sec.50 lóers gzgép. Különlegessége . Munkások száma 10.Transylvania sec". növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. Maltosm. Hajtóer S ség 3000. 188t. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint. — HP Belgiiiitiba és . árú. Hiz i piacza az egész ország. kivitel e van Ausztriába. konyak. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon. Évi termelési képesség 1. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. Schinidl dr. s egy nagy gyárépületbl áll. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong.jdonosok. Gyárt növényzsirt. hitelügy és fcrgaloui. Vasúti stb.-t. Munkások száma 8. Halfer József festékgyára. 2000 hl. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába. Bíró Mihály és Czegléd. mint a Badai laizCzegléd. Mimkások száma 30 40. közöttük 8 n. I'ló-telep daráló dma. 1887-b9n keletkezett. A híjtóeröt kézigépek adják. ezek közül 8 nö. Területe 32. S. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. Területe 42000 [j in. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. Munkások száma 100. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja. M. Hajtóer 300 80. a mely álle. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. Kunszentmiklós. Hölle János MárBudaörs. O. kiviteli piacza Bécs. Munkások száma 54. Tervbe van véve. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. Alapította Gombó Arnold. 1873-ban ifj. P. Sört és malátát gyárt. : ruházkodás stb. a V. Eke. hosszú pinczével.-t. akkumulátor-telepek. Fióktelepe van Kbányán. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. és V. 1885-ben rlapította Balogh József. Fabianek Vilmos. a késbbi híres bécsi szállodás. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. Németországba. vagyis naponta 30 35. Els czeglédi téglagyár r. A gyár adómentességben részesül.000 m*^ s 16 épületbláll.\merikába. Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll.ii és ázsiai Törökországba. Kiskunhalas.000. É\n termelési képesség 3400 40000 mm.János. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok. Évi termelés 230. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik. Naxos csiszolóáru-gyár r. O. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy. 1900-ban Budakalász. ton. László.500. 1908-ban részv. Fiókti'lope van Budapesten.-t.000 1. Ka\ateh piacza az egész \nlág. Hac/^ay . 30. kik csak a palaczkokat mossák. a kik közül 1 6 n. famegmunkáló s más specziális gépek.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába. A gyár területe 12." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll. ezek közül 43 nö.000 palaczk pezsg. Munkások száma 2 férfi és 50 n. A gyár egy f. de mih 'lyt a villamos telep elkészül. Extra. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint.társasággá alakult.id. nyugdíjintézete. Budafok. — — m . egy km.i-.000 korona érték. S. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok.. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. Kiskunfélegyháza.000 és 20 épületbl áll. Szegedi László. 7200 m^ s hat épületbl áll.000 hl. — Halász József szivarszipkagyára. ezek-közül 40 n. Munkások száma 95. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. hold és öt épületbl áll. Tálassy Ari). Munkások száma 50. Törley József és Társa pezsgö-borgyára. A gyár területe kb. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. ezek közül 26 n. 5 k. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina. gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. 1906-ban alapította Sch. ki\'itele vf n Ausztriába. Évi termelési képesség 200. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára. Kecskemét. Hólle J. A hajtóert 80 lóers gzgép adja. ezek közül 60 n.. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe.l.-t. s ezek közül 220 n. villamos áramot vesznek igénybe. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés. -A. Szerbiába és Lengyelországba.-t. korongokat. Gyárt foszforos és svéd gyufát. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Évi termelési képesség 3 —400. ezek közül 3 nö. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. Sándor Rezs. fdapították a tuli'. 40i>. — — — Cliinába. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. Munkások száma 41(1. Czegléd. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. munkások számi 450. Termelési képesség évente kb. Kiskimlaczháza. a ki a festéket és eljárást föltalálta. Téglát és tetöcserepet gyárt. benzin és villám.és két melléképületbl áll. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt. Unió magyar általános gyufagyár r. Mimkásiik száma — — — . A találmány 30 éves és eleinte kb. Hazai piacza az egész ország. PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt. 1887-ben alapították a tulajdonosok.mi segélyképen 25.-ban alapította a tulajdonos. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos. Hazai piacza az egész ország. A gyár területe kb. eiu-óp. legessóp» a . Hat épületbl áll. és Sch. Különlegessége a Fmke. Nagykáta: Solt. konyak. Évi termelési képespinczével. KülönBudafok. liosszú villamos motor. ezek közül négj' n. A gyár területe 4'. É\i termelés kb.Miklós Budafok. 1852-ben alapította id. Budafok. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. János. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd. muukáslakásai. ingyenes szolgálati — HP gzgép. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. Haz ai piacza Czegléd és környéke. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. els magyar pezsgbor-gyára. A hajtóer 75 lóervel gz. A gyár liárom épületbl áll. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. Éjszakaraerikába és . Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. Jlvinkások száma 24. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. József. Vannak munkásjóléti intézményei.000 palauzk. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette.148 Ijiar. az osztrák tartományok és B.ílkán-államok. Angol és Oroszországba.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

A váczi köt. a M. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen. mühelytelepérl Rákospalotán. A.IfiO V 1.és szövgyár. V. Részlet . 2. — — 3.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

líitt-lüjiy és forgalom. Mindamellett a kivitel szaporodott. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól.és kender-kereskedés nem áll magas szín- . az értékesítés kedveztlenebb.ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. igen élénk. koroskodolt'in. A sertés ára ingadozó ngyan. Mind a budapesti. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. mind értékben örvendetesnek mondható. czikk. A tejes-malacz is keresett czikk. tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. mint Buda])esten. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik.< Kiskunhalason virágzik. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. Czegléd. mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. tojáskereskedés a külkereskedelem . A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. 162 síigok. — — — : — . a melyet megérdemelne. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. ló. Az értékesítési viszonyok kedvezek. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. a bárányokat felliízlalva. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. bár újabban ers versenynek van kitéve. gyapjuüzleí. Azokon a vadékeken. A gabonanemek közül a búza. — — — — behozatallal is kell pótolni. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. kesíthet. Il>nr. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. Kiskunhalas. Czegléden é. a mi természetes is. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. de állandóan magas. melyek kiviteli piacz (Nagykrös. de a termés-m''nnyi. A hüvelyes vetemények. bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. jó áron. Állati tcr kck. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre. — A van. hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. Ez az oka. a mikor Amerika mind megvásárolta. A baromfi ára igen változó.snek. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek. — A len.st znek. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye. A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. st sok esetben tlrágábban értékesíthet.. A lúdszárnjiroUnak. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy. hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem.szempontjából mind mennyiségben. Kecskeméten. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. Mind él. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. középfinom 240 385. A készletet marha-. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet.és szalonnakereskedés jelentékeny. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. mint fontos kiviteli ág. disznózsír. Éjszakamerikába. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. Azokon a vidékeken azonban.

körte. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K. 215 üzletrész. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. K. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van. alma. Ez utóbbiak kivitele óriási méret. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. Kiskunfélegyházán. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz. káposzta.000 korona. kereskedelem. mind iiz O.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú. A fakereskedés nem nagy arányú. p. Alaptke 250. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként. Dunnvecséii. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is. Rákospalota.Ipar. Hatásköre kiterjed II köz. A homokon ter12. cseresznye. spárga. szilva. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I.-t. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is. dió és dinnye kiváló. nvári és szi baraczk. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason. liitelügy és forgalom. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára.000 korona. csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. mint föntebb láttuk. alakult 190. vonalon.és fakereskedelmi r. Czegléden.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel. KiskunfélegyV áza. 4:ill0 konma értékben. A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354. elegend hordója. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül. A paprika-kereskedés és kivitel számottev."épre. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. — — — — — K K — . Alnptöke 100. a fonnyasztott luczerna. fleg a nyugati államokba. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. 12. Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete. föl. Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik. A kereskedelmi testületek.-t. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. hagymák. jól értékesíthet.-t. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye. . Alakúit 1905-ben. paradicsom. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír. de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet.'ízdasági értékesít szövetkezet. Erzsébet: — — — dk — — : . Alakult lUOli-ban. A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk. A zöldségfélék. ti'gja. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. 1000 darab 100 koronás részvény. zöldbab. a takarmány minden idben keresett czikk. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. saláta.051 kg-ot ként. H. A gyümölcsök közül a meggy. : . virágzó forgalmat mutathatnak föl. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei.121. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület.)-bpn. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják. Czeglétli keresked ifjak kaszinója. osztályozzák. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. st a zöld takarmány is. és osztályú A dohány a II. 142 tag. A vasútépítéshez szükséges bükk. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. Nag^'körösön. átlagárban váltotta be.i0 darab 200 koroniis részvény. Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot. a termett 5. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim. Hungária terménykiviteli r. melybl kivitel is van.Al'.kult l!l(l2-ben. már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében.

Alaptke 160.). fiókja. vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet.50 korona. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten.000 korona. 800 darab 200 koronás részvény. Monori kereskedk köre. A Abony. Al.000 korona. hitelügy és forgalom. tagja.700 korona. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette. Alakult 1909-ben. 849 Alpár. Alakult 1902-ben. tag.ptöke 720. 1000 d. Keletkezett 1873-ban. — — — — — — — — — . Kiskunfélegyházán. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . Áporka. 307 tag. Aszódi takarékpénztár. Alakult 1907-ben. mint az O. Alaptke 200. Alaptöke 100. Pestmegyei abonyi takarékpénztár. tag. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. Aliptöke 160.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE. mint akkor. tagja. Alakult 1888-ban. koreskodoloin.000 korona. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására. Keletkezett 1896-ban. GödöUn és Szentendrén.ib 200 koronás részvény. H. 1730-ban ugyan találjuk annak. Újkécskei kereskedk köre.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. H. 1600 dar. 853 Alsónémedi. mint az O. Alakult 1890-ben. Alpári hitelszövetkezet. Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete. Kagyabonyi önsegélyz egyesület. de ezekbl egj' sincs a vármegyében. tagja. 500 darab üzletrész. H. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\.ib 100 koronás részvény. mint az O. Aszód. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva. mint az O. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r. (Bötelep Ksztmiklós. Alsónémedi hitelszövetkezet. kereskedk egyesület*.-t. Nagykrösön és Váczon. 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén. Félegyházán. mint az O. Kecskeméti kereskedi kaszinó. — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire. Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület. K. 247 Akasztó.000 korona. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. 488 tag. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. 20. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. — Czcglédi : népbank r. H. 1869-ben Czegléden. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon.4. K. 200 koronás részvény. 416 üzletrész. 3600 darab 200 koronás részvény. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. SoltvadktTten és Dimavecsén. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó. 286. HITELÜGY. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. üzletrész. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben.000 korom. Alakult 1870-ben.-t. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. Apo/ilag községi hitelszövetkezet.T iizlftrész. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. Aporkai hitelszövetkezet. Alaptöke 200. 200 dorab 100 koronás ré-szvény. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete. kereskedelmi tanfolyam. K. korona. tagja. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete. de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't. Alakult 1883-ban. H. 28i. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A . t. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi.1)U ffilvni Ipar. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. Alakult 1889-ben. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy.000 Alberti. Keletkezett 1868-ban.000 korona. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III. K. tegja. r. 25. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. 42.. Els dunavidéki takarékpénztár. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r.) Alsódabas. K. Váczi kereskedö-ifjak társiüata. helyiségben. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag. Akasztó községi hitelszövetkezet.-t. Alakult 1893-bíin.

Alakult 1901-ben. mint az O. tagja. 408 tag. Czeglédi hitelszövetkezet. liiú'. mint ez O. — Budakeszi takarékpénztár Budars. H. H. mint az O. H. K. 438 üzletrósz. K. 104. mint szövetkezet. Alakult 1897-ben. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. Alakult 1892-ben. 165 tagja. K.")0 korona. Czeglédberczel. K. Keletkezett 1884-ben. Dunaharaszti hitelszövetkezet. — Csobánkai hitelszövetkezet. 19. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. — — — — — rész. H. mint a O. 612 tag. 573 üzlitrc-i/. togja. K. Császártöltés. Alakult 1892-ben. mint szövetkezet.000 korona. Budafok. Van termény. Alakult 1899-ben. tagja. Alakult 1895-ben. — Alakult 1895-ber.000 koiona.000 korona.-t.440 korom. K. tagja.-t. 351 tag Boldog. X\A\in\t 1900-ban. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. 798 tag. t. — Czegléd. tagja. 427 üzletrés/. (Ftelep Apostag.1.-t.Ácsa községi Csvár. K. mint az O. 345 tag. Bugyi községi hitelszövetkezet. H. Dunapataji önsegélyz-egyesület. Dunaharaszti. 31. Alakult 1890-ben. 76. 647 Budakalász. Budakeszi hitelszövetkezet.500 korona.900 korons. — 263 tag. 3488 üzletrész. H. 21.Ipar. Alaptke 60. 298 tag. mint az O. 343 üzletre z. 2(11111 (l.-t. K.700 korona.000 Boldog községi hitelszövetkezet. 1000 darnb 200 koronás részvény. Alakult 1902-beD. Dunakeszi községi hitelszövetkezet.S20 — korona. Keletkezett 1882-bea. 42. Dunavecse. Erzsébetfalva.") Bátya. EUó dunavidéki takarékpénztár r. befogadására. 285 üzletrész. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. (Ftelep Kilocsán. — — — — . K. Dusnoki hitelszövetkezet. r. fiókja. tagja. Csobánka. Dunavecsei takarékpénztár r.000 korou3. Alakult 1892-b6n. 1000 dprab 200 koronás részvény. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja.és kereskedelmi bank r. 524 üzletDab. tagja.-t. Alaptöke 200. 66. Alakult 1904-ben.) mint az O.400 korona. 180 tag. liitelügy és forgr. Csvár. 984 üzlet- 49. tagja. Fiókja van Ordason.700 korors. H. 625 tiíg. 36. 607 tag.Mí!li 100 koronás ré. keroskedolem. Alakult 1899-ben. 1128 tag. tagja. Alaptke 200. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. Alaptöke 100. 100 koronás részvény. Domonyi hiteltelszövetkezet.-t. mint az O. Alakult 1890-ben. Alakult 1899-ben. K. GOO db 100 k.000 korona. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület. Budakalászi hitelszövetkezet. r. 2095 üzletrész. Dunapataji hitelszövetkezet.250 koron<>.000 mm. H.és árúraktára 70. Csepel. fiókja. H. mint szövetkezet. 174. Domony. — 192 tag. 1530 üzletrész. mint az O.000 korom.lom. rész. Bénye. 2. K. Dunavecsei hitelszövetkezet. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r. Erzsébetfalvai takarékpénztár r. 1312 üzletrész. Btidaörsi segélyegyesület. — Budarsi takarékpénztár.750 K. 100 darab 100 koronás részvény. 603 tag.) Dusnok.500 korona. Dunapataji takarékpénztár r.300 koiora.000 kiirciuti. 406 üzletrész. Bajaszentistván. 3000 darab 100 koronás részvény. — üzlftrész. 153 tag. Alaptke 80. Alaptöke 300. 597 üzlotrész. (Ftelep Soroksár. 45. K.000 koronix. Czeglédi takarékpénztár-egyesület. H. Alakult 1890-ben. Alakult 1895-ben. 1554 üzletrész. 1334 üzletrész.szvóny.-t. Alakúit 1888-ban. 435 tag . H. 2000 darab tagja. Császártöltés községi hitelszövetkezet.000 korona. mint az O. tsgja. K.-ás részvény. Alaptöke 200. mint az O. H.200 korona. 765 üzletrész. Alaptöke 200. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet. Békásmegyer. 77. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet. (Ftelep Rákoscsaba. mint az O. tagja. Budafoki önsegélyz-egyesület. K.. 17150 korona. Budafok és vidéke takarékpénztár r. 1742 üzletrész.520 korona. Dunakesz. H. erzsébetfalvai fiókja. Alakült 1890-ben.-t. H. Fióktelepe van Abonyban. K. keletkezett 1869-ben. H. Alakult 1909-ben. mint az O. K. 66. hitelszövetkezet. mint az O. H. 1990 üzletrész. mint az O. tagja. K. 502 tag. 362 üzletrész. mint az O. H. mint az O. Dömsöd. 290 tag. Soroksárvidéki takarékpénztár r. tagja.200 koroni. 401 tag. Bénye községi hitelszövetkezet.-t. tagja. H. 3000 dirab 100 koronás részvény.750 korona. Czeglédi népbank r.000 korona. Alakult 1887-ben. Alakult 1889-b3n. K. 600 darab 200 koronás részvény. 1335 üzletrész. mint az O. tagja. Alaptöke 120. 50. 216 tag.s. 11)11. tagja. tagja. 347 tag. mint az O.-. Alakult Dunaegyháza. mint az O.250 koroni.200 korona. Alakult 1894-ben. Bátya községi hitelszövetkezet.'>. — — Biai Bía.-t. H. H.ii. tagja. — Keletkezett 1870-ben. 400 darab 200 koronás részvény. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. Dabi hitelszövetkezet. Alakult 1900-ban. nünt szövetkezet. rész.-t. Rákoscsabai takarékpénztár r. tagja. Czeglédi ipar. 3. Budakesz. Alakult 1885-ben. 480 üzli>tr('si'. K. 1899-bi-n. mint az O. 38. tagja. K. Dunapataj. . Dömsöd községi hitelszövetkezet. H. 20. Bugyi. 1010 üzlet15. Alakult 1904-ben. • mint az O.000 korona. r. Alakult 1906-bar.750 korona. H. Alaptke 300.) FaJSZ.-i. Keletkezett 1883-ban. Alakult 1890-ben. 104. 14.".-t.700 — korom. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r. K. K. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. fiókja.) Czinkota.

. K.700 korona. Keletkezett 1878-bon. K.200. 770 tag. K. mint az O. (Ft«lep Budapest). FQlÖpSzálliS. H. Fokt6. Alikult 1890-ben. H. 13. korcskedoloiu. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet. K. hitelszövetkezet./entelki hitelszövetkezet. Alaptöke 600. mint szövetkezet.000 K. kereskedelmi és ipari r. K. 390 Gomba. H. GödöUói polgári takarékpénztár r. 3000 darab 400 koronás részvény. Alakult 1889-beD. tagja.000 korona. helye. H. hitolügy (Ss forgalom. 2:!ii ii/. Fióktelepe van Keczelen. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete.400 korona.000 korona. 20. 263 üzletrész. Alakult 1899-ben. H. 392 tag.150 korona. Keletkezett 1885-bea. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. F6t. t.. Fióktelepe van Fajszon.650 korona.-t.250 korona. K. — — . 235 tag. 277 tag.000 korona. . H. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa. 2000 db 200 k-ás részvény. tagja. mint az O. Alakult 1906-ban. tagja. Alakult 1890-ben. . K<"letkezett 1866-bin. 1345 üzletrész. Hartai 68. mint az O.000 korona. 1368 üzletrész. Káva. Fajszi . Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r. U'iii üzletrész.-t. :. Alaptke 120. H.t:. tagja. Izsáki polgári takarékpénztár r. 405 tag. 18. 1019 üzletGyón. Alakult 1907-ben.-t. tagja.-t. Gyóni hitelszövetkezet. tagja. Alakult 1889-ben. Alakult 1890-ben. Alakult 1889-ben. Kecskeméti közgazdasági bank r. Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. üzleti'i-s/. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. 2S0 ti'-.000 korona. Közgazdasági bank r. Galgamácsa. mint az O. rész. tagj i. Alaptke 100. Alaptke 50. Alakult 1889-bon.-t.égy községi hitelszövetkezet. mint az O.120 koroní.440 korona. tagja. K. K. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. H. Alakült 1907-ben. 211 tag. AliUúlt 1890-ben.'iOO.000 korona. Alakult 1893-ban. 408 tag. mint az O. H. Keletkezett 1869-ben. 769 Jen.950 korona. mint sz O. t. K. Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet. Soltjárási takarékpénztár fiókja. K. H. H. Kecskenv'ti hitelszövetkezet. H. lOOtI dir. Izsáki népbank r. Kecskemét. mint az O.A. 553 tacr.000 korona. H. Kishartai takarékpénztár r. Alakult 1898-ban. darab 200 koronás részvény. K. Alaptke 1. . Kerekegyházi els takarékpénztár r.laptöke G6dÖII6. im ü/letrész. mint az O. H. Fiili''p. Alakult 1907-ben.450 korona. — 43. Galgagyörk. Keletkezett 1872-ben. 43 tag. mint az O. 28. (Ftelep Solt.in. H. K. K. tagja. 5720 korona. tagja. tagja. 110 üzletHévíz. 93 üzletrósz. 600 darab 200 koronás részvény.000 Sárkzi takarékpénztár. K. Kecskeméti takarékpénztár egyesület. koronás részvény. Kecskeméti központi takarékpénztár. 446 tag. . Mezgazdasági. H. 67. 2000 darab 200 koronás részvény. Al-iptöke 300. Alakult 1906 augusztus 5-én.\1 i)ti)ke 240. 14. 2000 d -rab 500 koronás részvény.5UU korimí.400 korona. tagja. 4IÍ.i. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r. tagja. 28. 574 üzletrész. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet. Keletkezett 1873-b. 371 üzletrész.100 korona. 78 tag. H. Alaptke 400.-t. mint az O. mint az O.000 koiona. Kalocsai takarékpénztár.) KiSktrSs. 100. Jászkarajen. Gomba községi hitelszövetkezet. hitelszövetkezet. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet. K. Alakult 1899-ben. 53. mint az O. Alakult 1909. 11. Alaptöke 400. K. Alaptke 60.840 korona. Alaptöke 120. Keletkezett 1871-ben.'b 100 koronás részvény.000 1500 db 200 k-ás részvény. Galgagyörk községi hitelszövetkezet. Alakult 1891-ben. tagja.-t. Kalocsai hitelszövetkezet. 93 tag. Gödölli néphitelszövetkezet.000 korona. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank.A. 2S2 üzletrész. 413 üzletrész. 2000 dareb 300 koronás részvény. Kávai hitelszövetkezet. tagja. . 50. Keczel községi hitelszövetkezet. Alikult 1900-ban. Alaptke 80.140 korona. mint «z O. Kerekegyháza. (Ftelep Apostag. tagja. Kereskedelmi és gazdasági bank r. Hévizi hitelszövetkezet. Alakidt 1896-ban. 18. — Fokt községi hilelszöveike zet. mint az O.-t.100 koroni. 1181 üzlotrósz. tagja. Fót községi mint nz O. H.) Keczel. 600 daiab 400 koronás lészvény.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet.-t.. Alakult lS87-bon. 523 tag. mint az O. koron-i. Hévizgyörk. 182 t.) 1(5(5 Ijiar.iO hiteluzói-ctlcezel.000 K.000 korom. ö55 üzletrész.letrész. Alakidt 1893-ban. Alakult 1909-ben. Sárkzi takarékpénztár-fiókja. Hajós. lakarckpé}iztár. tagja.Makult 1000-bcn. tag. Homokm. mint az O. H. 639 ItinH üzletrész.000 korom.000 korona.-ben. rész.000. 3000 darab 200 koronás részvény. tap. K. 569 üzletrész. (Ftelep Kclocsa.Makult IS9t!-ban. 4650 koroni. Homokmégy. 247 ta<:. 400 Harta. K. Alaptöke 600. Alaptke 500. Alakvilt 1888-ban. 55. 662 tag.450 korony. 524 üiletrész. Hajósi községi hitelszövetkezet.000 korona. mint az O. Alaptöke 1. :!2s üzletrész. mint az O. 13.líkult 1905-ben. K. Alakult 1889-beu.jft. K. 31. Alakult 1904 deczembci 15-6n. K. 600 darab 200 Izsák. tagji. ta.

Nagykovácsi.-t..000 korona. mint az O.ar. K. Alaptöke 80. 1000 db. Alakult 1909-ben. Alakult 1899-ben. 605 ü'/letrés?. mint az O. 180 tag. 12. tagja. tagja. mint az O. 18. siio .000 korona. mint az O. Alaptke 100. Aliiptökp 41)0.-b . 476 tag. Ala]>t('ikc 40i!. Alaptöke 200. 3750 db. Kisnémedi. Alai)töke . 400 darab 200 koronás részvény.000 kor. tagja. . tagja. tagja. Kiskunmajsa. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank.-t.(1(1(1 K.sA-. 2(10(1 db. 525 tag.-t. rész. Alakult 1894-ben. Alaptke 150. Keletkezett 18(i9-ben. 200 koronás részvény.480 korona. Fiókja van Alsódabason és Sz. tagja. — : — . Tulajdonosa Nagj-krös városa. K. Nagykrös.s részvény.(iO() korouH. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet. 3000 darab 200 koronás részvény.'{Oll.-t. Alakult 1899-ben. 1000 darali Ido koronás részvény. 1500 dsiMb A'/. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon.050 K.-t.-t.-t. Keletkezett 1874-ben. Kiskimsági takarékpénztár r.000 koronás. Lajosmizse. Alakult 1902-ben. Halasi kereskedelmi bank r.700 K.000 koroiia. 1500 darab 200 koronás részvény. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye. Alakult lS90-beu.000 K. Alakidt 1905-ben. l!K>5-boii.. 104. 308 tag. KiskiDiliafa. Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár. 395 tag. — — — Önsegély zö-szöi^etkezet. Alaptöke 300. mint az O. Kisnémedi hitelszövetkezet.440 korona. H. K. Alaptöke 300. . Kókai hitelszövetkezet. Alaptke 50. Fiókja van Pibsen. 25. mint az O. Alaptke 160.-t. Alaptöke 200. (Ftelep Aszód. 63. üzletrés/. mint az O. Aszódi takarékpénztár fiókja. 506 Kocsér. Monorkerületi takarékpénztár. Nagykörösi községi takarékpénztár. Pestkisoroszi Kisoroszi. Alakult 1898-t)iii. Miske.Iliar. H.000 K. H. 1000 db. Kispesti takarékpénztár r.-t. H. 540 — — — — — — — — — — — — — — . Keletkezett 1873-ban. Alaptke 750. 117 tag. Alakult 190G-ban. HÚS rrs/Avuy. H.900 K. 419 tag. Alakult 1904-ben. Alaptke 200. 138 tag. 627 üzletKóka. 3(l. r. L/. Alaptke 200. tagja.-Vn. Alakult 1895-ben. Keletkezett 1872-ben. Nagykáta községi hitelszövetkezet. K. Alakult 1899-ben. H." ba dszálláson. 11.Vlakiilt 1882-ben. 2(10 Uoroná. mint az O. 16(1(1 db 200 koronás részvény.-t. Nagykáta. tagja. Alakult 1888-ban. 129. Alakult 1902-ben. H. K. 143 üzletrész. 541 üzletrész. Alakult 1882-lM-n. K.li'ir r.l>oii k. K. Alakult 1904-ben. Monor. MajOSháza. tagja. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja. 462 tag. 22. 1500 darai) 200 koronás részvény. Fclcgijhúzai mezgazdasági. Majosházai hitelszövetkezet. Alakult 1905-ben. Alikult 1888-ban. (Ftelep Soroksár).600 K.000 korona. Alakult 1891-ben. keveskodclciu. tagja. Monori hitelszövetkezet. Keletkezett 1873-ban. tagja. K. Alakult 1892-ben.300 korona.-t.1 i-'b 500 koronás részvény. Fióktelepe van Úriban.Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. H.300 K.500 korona. 326 tag. Alakult lü08-ban. :1IT üzletrész. t.300 korona. helye.000 korona. Alakult 1904-ben. 200 koromis részvény. 1000 darab 400 koronás réwvóny. 286 tr-. 1500 darab 200 koronás részvény.OOO koron>i. Filegi/házi lakitrrkiHir. 34. Kiskunfélegyháza.000 korona. Alaptke 32(1. tagja.000 koroin. K. takarékpénztár r. Alakult 1888-ban. tag. K. ipari és kereskedelmi bank r. 2362 üzletrész. fal. 30. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. 50 koronás részvény."iOO koronás részvény. K. hitelszövetkezet.Y. Monorkerületi hitelbank r. Kocséri hitelszövetkezet.\lapt6ke 300. K. Alíiptke 300.0(10 lioniin.v/ tdkíinkpcnztár r. Nagytarcsa.(I0() K. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye.011(1 K. Nyáregyháza.250 korona. Alakult 1897-ben. hitelügy és forgalom. H. 200 koronás rész\-ény.ii önsegélyz szi'ifi Iki r. Ráfzker.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r.000 korona. Makádi hitelszövetkezet. 13. Alaptöke 200. 2000 dareh 100 koronás részvény. mint az O. K. tagja. H.-t. H. 463 üzletrész."Í4. mint az O. Keletkezett 1860-ban. AUptke 600. 226 üzletrész. mint 8Z O. 27. 133 tag.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. H. Lajozamizsei hitelszövetkezet. . K.-t. üzletrész. mint az O. H. 564 Makád.'>i' u/liiM-z. 472 tag. 1000 darab Kispest. — Nagytarcaai hitelszövetkezet. Alakult 1908-ban. Halasi takarékpénztár r.000 K. üzletrész. Lajosmizsei takarékpénztár r. liOO d r. H.000 korona. KunszentmiklÓS. t. 2fi6 üzletrész. H. 433 tag.520 K.560 K. Alakult 1889-ben. Miske községi hitelszövetkezet. Nagykrösi népbank. mint az O. Halasi gazdasági bank r. 200 koronás részvény.:n:fár fióktelepe. 1000 darab Közgazdasági . 1270 üzletrész. 36. 11. Alakult 1893-ban. mint az O. K. Nagykörösi közgazdamgi bank r. Alakult I90(i-ban. 738 üzletrész. Alakult 1890-ben.000 korona. tagja. mint ez O.. Alaptke 4(10. tagja. 2. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár.000 korona. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet.

tagja.000 K. 41. Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja. Alakult 1899-ben. Solymár községi hitelszövetkezet. Ókicskei Ordas. Alakult 1907-ben. Rákospalotai önsegélyz-egyesület. 93 tag. Alakult 1894-ben. Alakult 1892-ben. Soltvadkert. Piliscsaba.100 K. PUspökhatvani hitelszövetkezet. 1200 db. Alakult 1905-ben. 490 tag.l. i. Alakult 1905-ben. 100 koronás részvény. Els dunavidéki takarékpénztár r. 100 db. K. Pilisszántó. tagja. Pátyi hitelszövetkezet. K. Keletkezett 1872-ben.- gazdák hHelszövelkezele. 122 tog. Tke 60000 K. tagja. 100 k-ás részvény.-t. :. Alakult 188f-b6n.860 K.000 K.-t. Soroksárvidéki takarékpénztár r. K. mint az O. Alükult lS88-b. 214 tag. K."!. Alakult Pöspökszilágy. RákosUgcti takarékpénztár r. Piliscsabai hitelszövetkezet. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. 8550 K. 216 trg. tpgji. H. Pilisi hitelszövetkezet. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. tagja.nv^z. 713 üzletrósz. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja. Alakult 1909-ben. Rákospalota. K.-. 7.Si 1. 586 üzletrész.'ín. 60. 70 koronás részvény. Rákoskeresztúri takarékpénztár r.és hitelszövetkezete.000 K. K. Alakult 1900-ban. 110. K. Alaptöke 80. Alaptke 250. mint szövetkezet.400 K.-t.-'. (Ftelep Duniföldvár. 100 ÓkéCSke. mint az O. H. Ócsa. 80 koronás részvény. H. H.000 K. K.) Solymár.) Orkinyi hitclszöretkczet.000 K. — — koronii* rt^szvíny. — PálmonoHori hitelszövetkezet.-t. mint az O. tngja. K. Alaptke 50. Soroksári néphank és takarékpénzuír r. mint rész. PQspökhatvan. Ráczkeve járási takarékpénztár r. tagja. K. mint az O. Fióktelepe van Czinkotán. mint az O. mint az O. 708 üzletrósz. K. lOÖ koronás részvény.!!i ü/. Aliptöke 10. Pomáz.-t. Alaptöke 20. 388 üzlelrOsz. Alaptöke 160. tagja. . — örszentmiklóai 30. tagja. K. Rákoskeresztúr. H. Rákospalota községi takarékpénztár r. fiókja. . mint az O. mint az O. tagja. tagja. Rákospalota községi hitelszövetkezet.-Í. Alakult 1890-beu. — — — — — 1909-ben. tagja. Alakult 1899-bea. Solt. H. H.000 K. 100 db.000 K. Al. Rákoscsabai takarékpénztár r. Alaptke 80. 349 tag. 7200 K.) Pilis. 394 tag. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet.600 K. 1000 db.400 K. tagja. Dunaföldvári járási takarék. - Örkény. Pesihjdegkút. 336 üzletrész. Alaptöke 70. Rákosliget. 367 tag. Alakult 1900-bcn. . hitelügy és forgalom. V. tagja.800 K. Rákosszentmihály és vidéke els takarék. 200 koronás részvény. Alaptöke 200. 1905. 100 koronás részvény. 500 db. K. Alakult 1907-bcn. Soroksári takarékpénztár r. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. mint az O.rcvíz. 28. Soroksár. H. mint az O. 1908. . 33. 224 tag. 607 tag. H.-t. Rákoscsaba. Al. mint az O. 144 üzletrész.000 K. 14. Alakult 1898-ban. 12. Alakult 1896-bjn. K. 556 üzletPáty. tagja. mint az O.-t. Alaptöke 150. rés?. K. Pcczeli hitelszövetkezet. Alakult 1889-ben.000 K. kereskedelem. H. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár.-t. 263 tag. K. Pándi hitelszövetkezet. Keletkezett 1882-ben. H. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. Solt községi hitelszövetkezet. Alakult 1887-beu.-t.300 — — — — — — — . K.^Uii K. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán. — — — — — — — — — — — — . Keletkezett 1891-ben.\j. tagja. 100 K. Rákospalota községi korona-egyesület. (Ftelep Apostag. mint az O. 004 üzlvtré. 2000 db. fiókja. 329 tag.-t. tagja. Alakult 1904-bcn. fiókja. 199 tag.1(10 K.800 K. Pereg. 750 db. K. H. 378 trg. 93. 217 t:ip. Alakult 1899-ben.sz. H. H. Alakult 1900-bttn.800 K.) Solt járási takarékpénztár. Rákosszentmihály. tagja. Szabadszállás. Al. 91. 27. Püspökszilágyi hitelszövetkezet.!i)0 ü/. Rákospalotai hitelszövetkezet. 282 üzletrész. H. PÓCSmegyer. mint az O. H. Pálmonostor. 200 koronás részvény.i>iui örszentmikls.iii.-t. H. mint az O. (Ftelep Monor. K. tagja. 200 koronás részvény. 557 tag. Ponu'izi hitelszövetkezet. K.520 K. Alakult 1902-ben. 512 K. 1144 tag. tagja. mint nz O. K. Töke 200000 K.700 K. 2098 üzletrész. H. alakult 1909-b3n.l. H. mint rz O. mint nz O. üzlotrés. hitelszövetkezet. mint szövetkezet. H. 2000 db. 365 tag. 19.000 K. 822 üzlotrrsz. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. Rákosmezei takarékpénztár r-t. H. 171 üzletrész. K. 400 db. Rákospalotai takarékpénztár r.ikult 1900-ban. 2500 db. 1614 üzletrész.-t. Alakult 1888-ban. mint az O.és hitelbank. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. Alaptöke 50.-t. Keletkezett 1872-ben. Rákosfalva. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület. Ráczkeve. Alakult 1892-ben. tagja. 240 üzletPánd.\lakult 18n4-bcn. 70. 2216 üzletrész. ISaii iizlflrész. tagja. Alaptöke 120. 1000 db. 600 db.000 K. mint r. 731 Péczel. Virágpercgi hiteszövetkezet. az O. Ráczkevei önsegélyz-egyesület. Óc^sai hilelszveJhezet.. üzletrész. Alakult 1890-b3u. mint az O. K. mint ez O. Alakult 189 l-ben. Ráczkevei takarékpénztár. Diinapataji lakarékiHiiztúr r. 92 tag. . 100 koronás részvény.000 K. 539 tag.640 K. 234 üzletrész. 431 tag.ICS Ipar. Alakult 1903-b. 100 k-ás részvény.000 K. H. mint szövetkezet. Alakult 1900-ban. (Ftelop Dunnpatnj.

169 .

Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.170 pif. .<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon.

18. mint az O. 23. Szigetmonostor. 234 Szigetújfalu. 23. M. — — — — rész. 225 üzletrész. Tápiósági hitelszövetkezet. tagja. 270 tag. tagja. AlaSzentlörincz. tagja. 21. 151 tag. H. 49. H. mint az O. H. Alakult 1903-ban. Alakult 1907-ben. H. ">!'" Szalkszentniárton. Tószeg. K. Szigetmonostori hitelszövetkezet. Alakult 1900-ban. 239 tag. Tököli hitelszövetkezet. Tököl. K. K. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. 366 Ujhartyán. Tóalmás. Alakult 1906-ban.igyarorsz. trg. 50 tag. Alakult 1895-ben. hitelszövetkezet. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Alaptöke 100. Alakult 1887-ben. K.000 K.700 K. Törökbálinti hitelszövetkezet.) Túra községi hitelszövetkezet.000 K. 50 koronás részvény. tagja. K. mint az O. 134 üzletrész. Alakult 1895-ben. Alakult Szentmártonkáta. 17. H. K. K. 30 k-ás részvény. H. 400 K.150 K. 83 tag. 509 tag. Alakult 1895-ben. Alakult 1894-ben. 264 tag.200 K.101) K. H. Alakult 1892-ben. Törökbálint. TápibiCSke. Taksony.-t.. Alakult 1895-ben. Tápiószele községi hitelszövetkezet. Tápiószecsö. 39. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. mint az O. K. Szentendrei hitelszövetkezet. Szeremle. 202 tag. 1000 darai) 50 koronás rész\ény. 480 tag. H. mint az O. Törtei. 27. kereskedelem.600 K. l-"Z. 113 tag. 5 üzletrész. kult ÜMiT-lj. tnint az O.Ipar.400 K. Tápiószenimárton. mint az O. Tóalmási hitelszövetkezet. H. 555 üzletrész. tagja. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet. H. Túpióbicske községi hitelszövetkezet. K. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész. 11. íizlotrész. 13. mint az O. tagja.250 K. Tápigyörgye. tagja. 552 tag. 42. 257 üzletrész.'u. K.250 K. H. 218 tag. Szigetszentmárton. 20. mint az O. tagja. tagja. mint az O. mint i'z t«cja.200 K. H. 8750 K.850 K. 56. H. II. Alakult SzigetSzentmiklS. 151 tag. 1888-liru. Tass. 422 Szada. K. 31. Tinnye. Töke 50. K. Szakmar. 543 üzletrész. 625 üzletrész. üzletrész.400 K. Szánk községi 30. K. 57. K. H.240 K. K. tápiszele. 36. mint az O. 375 üzletrész. H. tagja. tagja. tagja. Ujhartyáni hitelszövetkezet. Szigetcsép községi hitelszövetkezet. mint ez O. 678 tag. H. K.000 korona. mint az O. Tura. Alakult 1896-ban. Ujkécskei takarékpénztár r. 305 ti'g. 182 tag.000 K. tagja. Alakult 1903-ban.500 K. 346 üzletrész. 231 tag. tagja. mint az O. Alakult 1905-ben. 165 üzletrész. 455 tag. 710 üzletrész. 114 tag. K. Alakult 1896-ban. Szdi hitelszövetkezet. Alakult 1890-ben. Taksonyi hitelszövetkezet.-t. mint az O.300 K. H. 354 TahittfaiU. 100 koronás részvény. Tök községi hitelszövetkezet. tagja. — üzletrész. H. 582 üzletrész. 624 üzletrész. H. H. tagja. 12. (Ftelep Aszód.200 korona. K. Ujkécske. tagja. tagja. tagja. 295 üzletrész. tagja. tagja. 170 tag. 268 üzletrész. Alakult 1900-ban. 300 tag. H. H. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet. trg. 577 üzletrész. H. tagja. Alakult 1896-ban.000 K. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. Alakult 1898-ban.760 K. K.600 K. 27. 563 tag. 200 koronás részvény. Tass községi hitelszövetkezet. mint az O. H. 806 üzletrész. 148 tag. 16. 31. mint az O. 7IS» üzletrész. tagja. — f^:adai hitfhzöveíkezeí. Alakult 1887-ben. tagja. mint az O. H. Alakult 1899-ben. 336 üzletrósz. Szentendrei takarékpénztár. 500 db. 500 db. Alaptke 50. mint az O. 28. tagja. H. K. K. Alakult 1899-ben. 1000 db. 980 üzletrész. 463 üzletrész. Aszódi takarékpénztár fiókja. 613 db. Alakult 1905-ben. H. mint az O. Alakult 1899-ben. H. mint az O. mint az O. 1000 Szentendre.400 K.-t. 175 üzletSzód. 1888-ban. Alakult 1890-bfn. tagja. 4:iO Ki. Alakult 1899-beu. K. tagja. tagja.730 K. 1005 üzletrész. tagja. Alaptke 100. Ujkécskei takarék. 164 tag. . 202 ti'g. Alakult 1908-ban. 431 tag. Szeremlei hitelszövetkezet.600 K. K. 245 tag. H. Alakult 29. 414 üzletrész. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet.700 K. Alakult 1889-ben. Alakult üzletrész. K. 350 üzletrész. Alakult 1893-ban.800 K. tagja. 1904-lien.650 K.850 K. H. K. K. 16. Csepelszigeti takarékpénztár r. Szigetcsép. Túrúkbálinti takarékpénztár r.-t. K. mint az O. K. Szigetújfalui hitelszövetkezet.és önsegélyz-szövetkezet. Alakult 1907-ben. mint az O. H. tagja. I7. 171 ISSO-ban.150 K. — Szakmári hile/szöívll-ezet. K. Alakult 1903-ban. 788 üzletrész. mint az O. mint sz O. Alaptke 23. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. — — — — — — . K. mint az O. Törtei községi hitelszövetkezet. mint az O. 1132 üzletrész. mint az O. Tök. mint az O. Alakult 1887-ben. K. Alakult 1890-ben. H. 436 üzletrész. 28. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei. 33. 145 tag. Keletkezett 1869-ben. 5750 K. tagja. H. Tápióság. hitelügy és forgalom. mint az O.750 K.500 korona.„ .000 K. O. K. l'^:^ t^'g. Tápiószecs községi hitelszövetkezet. 32. 40.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?. Tószeg községi hitelszövetkezet. Tinnye községi hitelszövetkezet. 60S tag. Szánk. Tahitót/ahii hitelszövetkezet.280 K. mint az O.

Kecskeméten 905. mint az O. Alakult 1888-b. posta. Keletkezett 1864-ben. 225 üzletrész. Keletkezett 186S-b<in. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa. K. 365 dtirt^. Alakult 1889-ben. . K. mint az O.J.\lakult lS98-ban. fuvarosok. 358 tpg. 245 Verség. 73. 151 üzletrész. mint az O. Alakult 1901-ben. révek. tagja. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9. 458 ti g. Vjszász községi hitelszövetkezet. összesen 11. tagja. Keletkezett 1870-ben.866 az eltaitott. 2126 üzletrész.b egész és 105 darab harmadrészvény. tagja. tehát míjdnem háromszor annyi. Alakult 1888-brn. tagja. 5200 korona. 1465 korona. Alakult 1907-ben. 200 k-ás részvény. Újpesti kereskedelmi és iparbank r. — — . — — — — H — — — IV.990. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. Ipar. 144 tag. ludak. — 1889-ben.) Uri.-t.200 korona. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. 1083 tag.400 korona. Kecskeméten pedig 222 eltartott. H. 27. 558 üzletrész. Alaptke 200. Zagyvarékás. Alakult 189r>-ban. üzletrész. összesen 8283 keres és 21. Alakult 1891-beii. K. mint az O. 1150 üzletrész. K. K. UjSZász. Alakult 1900-b^n. 845 tc. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. 600 db. hitelügy ós forgalom.g. mint az O.300 korona.360 korona.211 lakost foglalkoztatott. Kecskeméten pedig 163 eltartott.200 korona. H. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. KÖZLEKEDÉSÜGY. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza.i. 57. nem sok eltérés. 9800 korona. tagjí.895 lakos volt. Kecskeméten 1389. 719 üzletrész. 16. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést. továbbá A közlekedésügy a göí. A bérkocsisipar és fuvarosság. H. összesen 30. Uipesti polgári hitelszövetkezet. tagja. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is.-t. Alaptöke 200. a melj'hez a közutak. Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. 191 tag. Alakult 1894-ben. H. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott. Zsámbok. H.106 lakos esett.000 K. 324 üzletrész.823 eltartott. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet. ÜII6. Alakult 1889-ben. 100 kás részvény. 11. K. K. 100 t. K.800 korona. — Ipari — mint az O. összesen 18. 21. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek. 2000 darab 100 korouiV-s részvény. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. Alakult 1889-ben. 106. Vasad. 526 tag. mint az O. üzletrész. K. — Újpesti önsegélyz-egyesület. H. 109 tag.-t. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban. Úszód. Alakult 1889-ben. mintáz O.000 korona. Veresegyháza. Alakult 1895-ben. tagja. A vármegjében 100 keresre esett 266.717. Vecsés községi hitelszövetkezel. — 580 üzletrész. Ujpestvidéki takarékpénztár r. tagja. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10. Alakult 1889-ben.727. mint szövetkezel. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227. Alakult 1905-ben.900 korona. 516 tag.240 korona. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. Zsámbék. Alakult 1890-beu. a melyet f. 12. H. Alakult 1892-ben. . K.000 korona. Vecsés. mint az O. H. 700 t^g. H. kereskedelem. K. tegja. — — Ülli 58. 6950 korona. Ujkesti takarékpénztár. K.080 koron. fiókja. 104 üzletrész. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. A tornája sincs. mint az O. villemos. mint az O. tagja.és lóvasútak. Veresegyházai hitelszövetkezet. Úszód községi hitelszövetkezet. államópitészeti hivatalok.000 koronn. Zsámboki hitelszövetkezet. (Ftelep Monor. tagja.000 K. Alakult Váczkisujfalu. Valkó községi hitelszövetkezei. mint az O. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet. Ala|)tko 200. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. mint az O. Töke 300. Kecskeméten pedig 19 százalék. rész. Az 1900. ráczi takarékpénztár. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt. Kecskeméten 484. Alakult 1900-ban. 91. távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. 401 tag.g. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. 241 tag. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20. Valk. hitelszövetkezet. H. tagja. Zsámbék községi hitelszövetkezet. 71.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. Monorkerületi takarékpénztár r.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület.n. H. tagja. míiií szövetkezet. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28. mint tiz év\-el azeltt. VáCZ. 3000 db.K. Tke 120. a mely szintén a közlekedésügy ága.172 Újpest. H. mint O. K. H. rész. 1000 darab 200 koronás részvény. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe.600 korona. 585 tcg. nemkülönben a hajózás. Vérségi hitelszövetkezet. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17. tagja. 531 üzletrész. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva.

összesen 2971 km. t. ebbl 8429475 km. — — — — — — — — — : .000 korona költségbe került. kereskedelem. annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Az 1890. Mintegy 200 km. Késbb. erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva.it-burkolattal vannak ellátva. év végéig 170 km.-cz. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. Közutak. a melyek a fvárosból Nagykanizsa. század elején. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358.557 korona.-nyi kispesti (2432 km. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. hosszúságban keram. és a kecskémét szegedi th. körülbelül 9. Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km. hitelügy és forgalom. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld. közút. pedig kiépítetlen. A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. bajai utak. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921). törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni.-cz. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. A XIX. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41. a mely mintegy 3. a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították.531 koronát megváhottak. 73424 km.000. század végén jelents újvonalak voltak azok. különösen a kiegyezés után. soroksári (2-800 km. nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék. az 1825 1827. évi I. pest bányavárosok. a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV.). de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal.) átkelési szakaszok összesen 9 900 km. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. buda fehérvári. Késbb.). falvai (0-800 km. évi adatai a következk kézi munka 337. a többi feltöltött és kiépíttetlen. új utat építettek ki. igás napszám A A — — . hajóállomásokat. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. Ujabban tervbe van véve. a többit természetben szolgálták le.276 koronára rúgott.000 korona költséggel. a többi 452141 km.. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. így haladtak az útépítések fokozatosan elre. a mely pénzértékben 345. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni. a török hódoltság után.988 koronára rúgott. 173 1. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén. utat teljesen kiépítettek. ki voh építve.) és csepeH (2-300 km.). melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. a vasúti és. út kiépítését pedig munkába vették. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen.000. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki.— Ipar. Ezek voltak a buda esztergom bécsi. liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th.-cz. A XVIII. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt. évi XIV. jelent nagyobb haladást az útépítések terén.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — . A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá.. t. Továbbá 40 km. ráczkevei (1-568 km. Hogy a községek . hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095). közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th.941 korona 98 fillért képviseh. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th. Az 1904. Az 1908. útadó 1908. Ebbl kalapra épiüt 42. Komárom.). Ebbl 153. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain. a Dunán hajóhídakat építtetett. közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm. kavicsos 27. közutakat. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. Ebbl az 1908.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott. az újpest fót gödölli th. t. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. de szándéka csak terv maradt.

apostagi 0-0159.hajóállomás 4-(. Csvár— Ácsa 9700. kerekegjdiázai 0-700.s 22-930. Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. kiskunfélegj'házai járás 88. Rákoskeresztúr Póczel 7040. Kiskunlaczháza -vasút 2-920.tiUO km. A . Kolocsa-Uszód 9480. ICiskörös Keczel 4-350.587. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128. Hartn-hajóállomás 1-125. Iviskunhalas Dorozsma 22800. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. mszaki tanácsos. Verség Kalló 2'236. mköd Hajózás és vizszábályozás. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. Kívülük még három kir. Kiskrös-Solt 25600. koreskodeloin. nyolcz kir. kimszentmiklósi járás 67. Czegléd 14. közút megy keresztül. Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. ürömi 250.5. alsódabasi járás 173. Kiskunhalas 15. Maglódvasútállomás 0-700. Iviskunfélegyháza Izsák 43349. Soltrévbér 3-400. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. monori járás 142. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van. Kalocsa-vasútállomás 0-683. ép.IS.vasútállomás 0-300. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000. Szalkszeutmárton-vasút 1-6. dunatetétleni 0606.474 korona. Szabadszállás. Kecskemét Tapiószele . Baja-Báta 13-102. solti 0-1623. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km. tiszaújfalusi 0-100.vasútállomás 1-940. szalkszentmártoni 0144. Apostagi út 1278.')4I422 km.30. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30. Abony. Dabas Jászberény 46-818. összesen 867. Szentendre 4. dimapataji 0248. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat. fmérnök. nyolcz kir. Tudjuk. . Ebbl kiépített 3-7474. Kunszentmiklós— Tass 8000. dunavecsei járás 117. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. Soroksár-vasútállomás 0'754.vasútállomás 1-726. dologi kiadás Ül. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m. Vecsés. Szolnok Heves 9771.5170. GödöllSzeda Vácz 18173. kir. Vácz-Rád 7137. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár . Ebbl ki van építve 110-525 km. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. Zsámbék-Szomor 1-244. biai járás 60.sámbék 20-656. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. Budai)est— Zimony 135-104.5. Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km. kiépítetlen 452-141 km. alpári 0100. összesen 80 út 1295-0885 km hos. Tura-\-asútállomás 1-460. Poraáz Pilisvörösvár 123U7. dunaegjházai 0-0141. Ujszász-vasútállomás 3-115.973 korona.vasútállomás 2-172. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. Kiskrös-Kalocsa 27480. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. Budapest Jászberény 47-270i). kiépítet«tlen 0-700. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. Ordas. Kalocsa Gerjen 5000. hosszúságban. Budajiest— Gyr 2188!). pilisvörösvári 0-260. összesen 7 út 41(. Taksony. 106 korona 98 fillér. Budapest Szolnok 61 095.WIO km. Monor-vasútállomás 2-700. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir. útfönntartási és felügyeleti költség 805. százalék szerinti kivetés 557.Farmo. 4148-176 km. Nagj-káta-vasutállomás 1-512. Dömsöd-vasútállomás 7-465.^. Szalkszentmártoiii révút 1-660.942 korona. Kiskimfélegyháza 9. l't'1. váczi járás 112.OSö korona. Aszód-vasútállomás 0-400. kunszentmiklósi 0-500. Tapiószele. kiskimmajsai 0-187. szentmárton Tapiószele 40. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút. Kimszentmiklós Solt\T. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34. Budapest— Z. Budapest Arad 61-868. nagykátai járás 07.'n. hartai 00496. Kecskemét — Szeged 31053. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. Aszód— Vácz 29-367.017 korona 02 fillér. Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani. gödölli járás 168. A kiadások a következk személyi járandóság . 2. kiépítetlen 1257418 km. Bia-Etyek 3108. Baja— Mélykút 1-400.000 korona. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km.00. dunakeszi 0396. a kiépítettböl köalapú 3-1414. Soltvadkert-vasútállomás 0-300. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. Kiskrös. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4.vasútállomás 1030. Azonban III.— — 174 Tpnr. A vármegyének van 3 gz. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten. jászszentlászlói 0118. a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik. piliscsabai 0-200. Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060. fmérnök. Buda])est— Bécs 31-7000 km. Nagykörös 28. összesen 1. Nagykrös— Uj kecske 26900. Baja— Csongrád— Erdölieg>. hol a csépel ráczkeve peregi th. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél. nemkülönben : — . Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933.675.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere. Újpest— Fót—Gödöllö 19. Csepel RárzPereg 41-8. köalap nélküli 436571 km. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban. Budapest— Eszi^k IT.szúságban.179 kor. Gomba— Tápiósüly 12 000. dunavecsei 02865. liitolüg\' ós forgalom. a mely személyforgalomra is be -van rendezve.vasútállomás 1320. Kiskunhalas Mélykút 16-228. Gj-ömr-vasútállomás 2-300. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével. államépitészeti hivatal ügyel föl. Üll-vasútállomás 0-845.2t)02 km. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. piroskai 0-050. köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz. Sülysáp-vasútállomás 3-660. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. Gödöll-\-asútálloraás 0-834. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. pomázi járás 114. kiskrösi járás 70. Ebbl kiépített 842-9475. Tápiószecs-vasutállomás 2000.5. Aszód— Verség 13136.096.dkert 61-788. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására.

.000 személyt és 2. Hart ... Tahitótfalu.800. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi. liitelügy és forgalom. állomásai a vármegyében ponta egyszer.300. Dunabogdány és Visegrád. Postahajó közlekedik naBécs Budapest.: i Ipar. Dght. nevet vette fel. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest. Budapest Zimony. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra. egyik Szolnoknál. A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara. De egyik leg- . 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591. A XVI. szab. állomásai ugyanazok. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó.200. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban. arra ösztönözte az igazgatóságot. Tahi. hogy Mátyás az építést meí^kezdette. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. Kákony. az . k. Nagytétény. Budapest Kalocsa Mohács. állomásai Budapest. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat. Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására. a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán.-t. bár nyomok vannak arról. Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. kir. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I.000 mázsa árút. szab. vette át. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor.és fölfelé naponként. Dunagözhajózási társulaf. Érsekcsanád.000 utast és 20. Mindkett Pestrl kiindulva. a következ állomásokkal Budapest. így a XVIII. A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját.000 utast és 16. 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek.kapott szabadalmat. Cs. Postahajó közlekedik le. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam. s összes hajóit (45 gz-.és tengerhajózási részvénytársaság. Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között. kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. Szentendre. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között.520. Ekkor a dunai hajózásra az .000 mázsa árút szállítottak. A török hódoltság után II. . Éz a társulat 1874-ben megbukott. mindkét irányban.Elsö cs.I. kereskedelem. Ordas és Kalocsa (Úszód). de ezek annyi nehézséggel küzdöttek.000 mázsa árut szállított. Dimivecse. Leányfalva. július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. de e terv nem valósult meg. Az elbbi részvétlenség. Budafok. Pandúr és Varajt vármegyei községek. a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült. vasárnap.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

szám. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. megyék 1839 Pesten l«40. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével. ") Vármegyei Ltár 2075.^*) megye arról is. szám.az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között. szám. hogy a tanítók özvegyeinek. azután . jköny\-i szám. arra kötelezzék. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s . Pilis és Solt t. a hol grammatikális iskolák vannak. — — 4u. különbség ne tétessék. ha másként nem lehetne. 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe. hogy a mennj-iben . Pihs és Solt lalását — ^eiv. ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak.. a kik magyarul is tudnak. s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is.a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat. a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék".az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni." : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék. kik férjökkel. csak egj^ esztendeig éltek is." A vármegye ..JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód. hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a . nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki. elleges megfontolás végett" a rendeletet . mert Csacskovits különben is nem mint tanító. mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés. (A törvényczikkehi. úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. ") Vármegyei Ltár 1805. i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt. "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre. A város azonban fölmentését kéri a teher alól. ") Vármegyei Ltár 4293. '•) Vármegyei Ltár 5G35. nemcsak a városi pénztárból.. az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles. a melynek minket érdekl része a következ . mint tanítókkal. alsóbb. hogy azon közönségeket. 1. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek. A tanács odautasíttatott. Trattncr és Károh-i betivel. ") Jelentése Pest.. óv 3259. hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll. vallásuknál fogva. e. évi országgylési követeinek . a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620. normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén. úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása. i') — — : — vármegyék 1839-40. évi 2682.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki.) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését.. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. ') Vármegyei Ltár 5259. szám.Közoktatásügy.. a tárg^-alás alkalmával. szám.. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám. jkönyvi szám. 50 51. mintsem..^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést. '•) Vármegyei Ltár 1829. közoktatási akadályokról is. ott. általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest.^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt .

44 al és 2 segéd. 41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány.5 leány. összesen 257. Tantermek száma 203. (Iskola mind alelemi közös.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. Ezek közül iskolába járt 21. Az iskolai épületek közül 1/ állandó.51 f. összesen 1998.) . egj. alsónéinedi. nagykátai. Tantermek számi 128. összesen 3966. Tanítók száma 232. a székesegyházi és Vácz városi. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány.545 fiú és 7677 leány. . Gyümölcsfa-iskola 4. összesen 37. összesen 358.829. egy tanítóra esett 213 frt 97 kr. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr. összesen 15. 9 szerb. Egj. összesen 12. Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt. 15 alelemi leány.l niiyaés 18 loányepjluiz. 36 ideiglenes. 69 segéd és 13 n. Az iskolai épületek közül állandó leány.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. Iskola nélküli telep 85. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. Nem járt 57 fiú és 177 leány. ezek közül 153 f.655. 39 jó. ezek közül . minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve. Tanítók száma 175. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. Ag. 36 alelemi közös. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány. trhet 82. rossz 4. 584 al. összesen 234. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány.sszesen 16. — — . 28 alelemi leány. 8 föelemi közös. m.szesen 144 anya.5. 'A 9584 fiú és 10. összesen 4561 . rossz 4. 65 rossz.) Az iskolák száma 39 jókarban 22. Állandó iskolaépület 39.) . Iskola nélküli telepek száma 2S7. Komáromban 1. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9.és Kalocsa város tankerület. iskolaévben 323 anya.\ tanítók jövedelme 17. Xem járt 22 fiú és 29 leány. Tanítók összes jövedelme 37.962 tóra 108 tanuló. Xem járt 668 fiú és 1071 leány. német-magyar 119. szerb-magyar-német 7. ideiglenes 29. 16 alelemi fiú. h. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30. ezek mind altanítók. ezek közül 69 f. 9 alelemi fiú.801 fiú és 30920 leány. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5. leányegj'ház 12. 1 12 segéd.és 1 1 4 leányegyház. Tanítók összes jövedelme . 101 leány. 12 jó. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. ú. Gi|-ümölcsfaiskola 14. görög-magyar 1. Tanítók száma 418. Tanítók száma 897. 80 ideiglenes. Tanítók száma 51. öszszesen 40. közül taniüók egj. német 1. trhet 13.\ dunamelléki ref.721. 2 szerb-magj'ar. iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii . . Tanítók összes jövedelme 99.tanítóra 29 tanuló esett. 1 alelemi fiú. 17 trhet. (Iskola 15 felemi fiú. Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. járt 92 fiú és 23 — leány. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya.. : : . összesen 389. 47 magyar-német. Nem járt 6938 fiú és 1051 leány. TannyehTe nézve magyar 2.108. összesen 135. 38 n. 2 föelemi közös. Az iskolai épületek közül 420 állandó. összesen 18.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. ^issi'^h^ '^^ 1S64 5. hatvaui. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli. 9 mag\-a-némct-illir. 3 föelemi közös. 263 jó. nem járt 8237 fiú és 1868 leány. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk. 12 alelemi . iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya. összesen: 66. 8 szerb-mag\-arnémet. 1 tót. Tantermek száma 382. Tanítók száma 21. ös-szesen 4200.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület. 90 alelemi közös.787 fiú és 19. ideiglenes 17. Eg>. 4 tót. 1 rossz.'> : anya-. . Gyümölcsfa-iskola 173. 1 alelemi leány. tannyelvTe nézve 477 magyar. továbbá a budai alsó-.) felemi leány.445 frt.920. összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : .883 frt 77 kr. Gyrben 1. összesen 1739. egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. — : Nem — : : : : : . 23 német. tót 1. Tannyelvre nézve magyar 197. ecscgi. összesen 495. ö. 413 alelemi közös. 8 magyar-német-tót. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. összesen 7989.Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület.34. Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány. Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még. összesen 172. összesen: 113. . Tehát az 1864 63.52 kr. soroksári. német 7. gödölli. összesen 18394. rossz 12. 231 alelemi közös és 229. 29 alelemi szükségbeli. Tantermek száma 783.<k 17 leány-. . Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. összesen 60. Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. összesen 10. vegj'es 34. részijén a kiskunsági.és 15 leányegyház mellett volt. nélküli telepek száma 456. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány. kecskeméti. 9 magj^ar-német-ilíir. tót 2. Az iskola-épületek közül állandó 109.004. 15 segéd és 4 n. 8 magj-ar-német-tót. 21) segéd. 3 rossz. czeglédi. Anyaegyház 94.133 leány. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk.285 fiú ós 41. ezek közül 5 f. 1 felemi leány. szolnoki és zsámboki tankerületik. Volt ös. német 5. összesen : 196.077. ezek közül járt 3. Xem járt 1242 fiú és 756 leány.5467 frt 83 kr. összesen 51. 17 alelemi szükségbeli. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány.524 leány. Az iskolák közül 2 felemi fiú. Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. összesen 7973. a kalocsai órsekst'iglx'n l'. 10 felemi leány. Nem járt 35 fiú és 26 leány. összesen 61. Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány. 46 német.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. összesen 282. ev.5.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú.301 fiú és 28.199 írt . 320 al. ezek közül 38 f. fels. 4665 leány. szerb-magj'ar 2.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20. fóti.297 fiú. trhet 60. alelemi szükségbeli. Tanítók összes jövedelme 214. 21 n. összesen 58. járt iskolába: összesen: 86.1 : : — — . Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány. Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány.és 141 leány-egyház mellett volt iskola. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány. 13 felemi közös. 24 magyar-tót.182. ismétlbe járt 95 fiú.288 frt 12 kr.i. 105. : — — .-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-.()4ti. összesen 18. jó 55. : : magj-ar-tót. 183 magyar-német. 3 trhet. nag\-abonyi. ezek 67 tanuló. 4 föelemi leány. 175 al. nélküli telepek száma 33. összesen 619. 172 trhet. Gyümölcsfaiskola 34. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett. egj.282 frt egy tanítóra esett 246 frt. jó 13. összesen 670.") '.iskolára 34. összesen 4919.1S8 Közokttitásügy. járt 186 fiú és 203 leány. fels. 2 alelemi szükségbeli. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak. összesen 3404. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar. pesti. Gyümölcsfa-iskola 121. l ideiglenes.544 leány. a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány. (Iskola nélküli telepek száma 46. Tanítók jövedelme 54. összesen 22. Az iskolai épületek közül 26 állandó. 24 al.

189 .

190 A kiskunhalasi ref. kir. fgimnázium. . A czeglédi m. állami fgimnázium.

II. Sárkány Sámuel ág. melyhez idegen kéznek nyúlni. hogy a tartózkodás. ev. Sajnos. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. mindent. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. Boskovits Alajos eh-. és 126. mint intézménynek. m. Ivánka Imre. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref. egyes pontokon. egész lényét elzárja. sí az ellenliatás.-cz. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. Végh János.rton. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. báró Podmaniczky Ármin. ú. bizottságok illetékességi körébe esnek. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén. a j( bs író és költ. tanfelügyeli állások szervezésére. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást. Dalmadj' Gyz. mint tudjuk. különösen a 5. Tomory Anasztáz.és közoktatásügyi min.. gróf Ráday Gedeon. t. . mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek. — ^'"'^^. rendezésére. Szilassy János. év két szempontból nevezetes dátum. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. Hunyady Artúr. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir. Az 1809. elnöke a kir. Drágffy Sándor. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át.. rendelkezik. . báró L-pthay Béla.k hatályát. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. Csikay Imre rtf. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is. Jankovics Miklós.. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét.rmegyében ekkor 513 tanító. évi XXXVIII. ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. st csak betekintés elöl is. a késbbi dunamc-lléki rcf. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás. i. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást. Fölveti a kérdést. Vargha János. egyházi fgondnokot küldötte. Várady József. Kiss Miklós. a hol és a liog}^ lehetett.s a mink általában a közig. az egész testületnek is. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. csaknem az egész terjedelmes soíti járást. még a felületes bepillantás ell is. a mikor Kecskemét sz. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. vallású községi tagot és Kovács József r. kir. tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. egyház lelkipásztorát. Reviczky István. Beniczky Má. Kubinyi Géza. esperes.rraegvében. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. Mészáros Zsigmond. Fáy Béla. báró Podmaniczky Frigyes. gróf Szápáry István. püspök. megfordult a vármegye éjszaki részében. : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR. Földváry jVIihály. izr. hitv. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság. 1 !) 1 Az 1869. tanfelügyel. Beöthy Lajos. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. minden idegen befolyás. Szalay Samu. A tanács teendi két körre oszlottak. az 1868. Tahy Lajos. Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. maga egész szerkezetét. Kecskeméthy Lajos dr. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. esperes. Hartától. A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más.vi. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. Tafflsr Adolf. Mert országa erkölcsi ország lévén. Gózon István. a szorgalomid csak 4 egész vé. a mit kezébe vett s magáénak tart. Azután az egyháznak. nemcsak érthet.Közoktatásügy. Nagy Ignácz. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125. Jordá^n István. im<j. a melyek fölötte érdekesek. t. Madarassy István. a másikat köza fels népiskolák számára. iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. : : . Fejtegeti azután. tanfelügvelö totta üléseit. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá. Volt a vá. holott még 213-re lett volna szükség. tanfílügycl Szász Károly.'^3^'"''' iscoiatanácí. Nikohcs Sándor. legifj. kath. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. . évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének. elzárkózm igyekeztek. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt.

számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot. a vallástanításra terjedt ki. ápolták. st örült. mint örökbe fogadott leánvi. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. mert nem események teremtik a korszakot. S miért nem. mind a kathohkus felekezet. minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. hogy a növények köziU melyik a mérges. Hangsúlyozza csak történelmi jog. A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt.192 Közoktatiisügy. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. mi természetesebb. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. népvándorlás. és végelemzésben az egész polgári társaságra. jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. az igazi népoktatás története. S míg a közoktatás jóformán csak erre. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. A leend papok tanultak. . kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. kérdezik a felekezetek. stb. Ma már. t. de mégsem az ember egész lényét alkotó. hogy akad valaki. úgy szeretve. minden. azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. az egyház^az egyes családok közö. hogj. a községre. De el kell ismernünk. a leend férfira nézve és még inkább. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. egy tárgyban. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. Heh'csh azt. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. magyar ember azt nem teheti. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. az egyháznak. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el. ha történelmi események arról letereltek is. az anya. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. csoda-e. szóval mind a protestáns. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. mely bármi fontos. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani. hogy többen összeállva. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. csak háború által levén elfoglalva. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. a mit nagy önhittség volna követelnie. midn az államnak. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. Igaz. A — — . kik nevöket ahg tudták leírni. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész. illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. És mert a reformáczió. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. még az exakt tudományok is. mind az elbbi közösségben megmaradt. mehnk a hasznos. hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. bár másodsorban. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. hogj^ a föld forog. mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk.ssége. úgy hozzászokva. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. A reformáczió. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. más nem. A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. Vád nélkül legyen mondva. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. de végre is csak egják részét teszi. De mi dolga az egyháznak azzal. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. holott az egyház is az egyes családok közössége. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. i.

készült. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. mint ezt bányakerületi ágost. nem igen fogjuk megérni. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét. mert a vármegyének csak iráiívzó. a miben egyik érdemes báró testületünk tagja. valódi vagy vélt jogaik védelmére. kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. liiszi. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti.-cz.." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren. a felekezetek. valódi demokratikus irányzatára. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy. vallja. Illesszük be azért úgymond magunkat uraim. évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. §. liitv. az iskolák eddigi. melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított. A jegyz: — — : . miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. hiszi. csak törvénynek e mindegy. is az. de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. ama szakaszai. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi. az isk. mely emberi tökéletes. .. -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. Akkor az 1868. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. kormányt é. niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. t. kik bölcsejénél bábáskodtunk. a hol ez nem történik. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. feltételeit. mint hogy felekezeti vagy községi. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. talán többre is. a t. mi. hogy hosztalálunk foMatólag is. a közoktatás felvirágoztatásának. mint oly tény emlékét. S a mi közoktatási törvényünk. s íme itt van." Rámutat a törvénynek önkormányzati.s az iskolatanácstagjait. melyek a felekezeti iskolákról szólnak. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek. Podmaniczky Frigyes is. csak a közoktatás fölvirágoztatására. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. Lehet végczélja zölni is fogja. hanem hosszas idre. . hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. csaknem kizárólagos birtokosai. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik. kir.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott. XXXVIII.Közoktatásügy. azt. hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. mint erre hatni. nem pohtikai pártkérdés. vagjns nemzeti kérdés. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. legközelebbi . bár javítni való lehet és van is rajta sok. i. 1869. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte. Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. továbbá mint oly álláspont jelzjét. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. iskolák legyenek. a verseny. ez új intézmény gépezetébe. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség. másfell ott is. nnt tanácsjegyz. talán egy félszázach-a. majd tapasztalásból fognak meggyzdni. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít. ím összeszedik minden erejöket. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi. mely az 1868. hogy a föladat sem lehet más. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt.

S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok. mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. Pöszér." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. mely nem ugyan egész nagy területén. melyben végül ezt mondja . Páhi. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl. megyei bizottmán}^. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. alkalmatlan helyen. (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet. nem is tartatik. Monort. Révbér. hanem a másik végletnél. Ezek Tetétlen. Bojár-Mikla-Tetétlen.Vadas. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat.. mint igen számos kisebb községek. Csengöd-Kaskantyú. Tázlár. képzetlen tanítóval. mely a közigazgatási közegeket utasította.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét. stb. Harka.) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan). 47.sztákon van a legnagj-obb baj. Sarlósár. mely külön iskola állítására kötelezhet volna. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1. Váczot. kitn eredménynyel végzdött. Dánszent miklós. Dunapatajt. helyett csak november 1-én kezddhetett. Csabony. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. tehát tizenegy népes mezvárost.st. Oly puszta. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását. Czegléden és Óbudán kívül. st aggasztó jelenség. melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten. igen kevés h<lyet kivéve. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. §-ok értelmében és szellemében állania. Baracs.ós Nagy-Bócsa. tanító vett részt. Abon^i:. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. s kellene is a 44. hogy Czegléd polgári iskoláját.. Vacs. Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét.Felkérjük a t. De nemcsak a legnagv'obb községekben. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását.. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg.és Fels-Nyáregyháza. Nagj'krösön. 1. de csak oly csoportokban is. és 4. Rátér itt egyben arra. Nyársapát. Ráczkevét éi Újpestet említi meg. Mátéháza. tegyen oly intézkedéseket. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van. . Vasad. Alsó. Apaj. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. még Kalocsát. Szent-Tamás. oly puszta. — — — — : — — — .számos betegségei közül. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak. mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. Ismétl-iskola pedig. Pótharaszt. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. kérdi s a többi még Kis. Nagykátát. (alsó és felsrész). a többékevésbé népes pu. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. de sincsenek egészen a törvény színvonalán. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte.4 194 Közoktat ú. Kiskrö. s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében. 46. fölszerelés és taneszközök : — mköd — . és 2. Homok. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében. Dunavecsét. az iskolák legkiáltóbb hiánya.. van Pest vármegye területén legalább 40. Soltot. E súlyos bajon segítend. §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek.sügy. Adacs.

a kecskeméti ref. kir. Bojáron. a terjedelmes vármegye öt járásához képest. 38. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek. úgy hiszi. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp. 39. §. Jelenti.tá. Czegléden polgári fiú.. mely ne érdekldjék. kath. hogy egy nagyfontossá. . hogy Kistétényben. A mi a pusztákat illeti. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat. . XXXVII. iskolában 200. A czélszertlen tantermek át alakít attak. a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv. valamennyi helyen felekezeti. Nyáregyházán. A tantermek száma 35-el. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. azokról jelentést. . a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami. Az akasztói róm. 20 pedig egészen újonnan épült. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá.sára irányzott törekvéseiben.gú — t : . támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal. hanem a várm3gyéket is fölhívta. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének.. Vasadon.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat. hogy. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás. : . városi) képviseltestülethez intézzen.és leányiskola két évfolyammal. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz. indítványozza. Érsikhalmon. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek. összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — . (illetleg tanítón) mködött. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák. a legjobb. A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók.kon a birtokosok összes egyenes adóját é. És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett. melyek a törvény 37. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35. melyeknél az államsegély. A többiben volt mindenütt.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. t. hitv. iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték.oszsza magát a teljes iskolatanács. Váczon.. Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. egy ór'ási horderej elvet proklamált. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá. a tanítóké il-el. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. bizottságilag történend összeírást rendelt el. pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. : . Zöldhalmon.szesülnek. iskolában 900 és a váczi ágost. A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels. de e részben még fölötte sok a teend. 4. S mivel másfelöl a törvény 130. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító. hogy a mi lányokon maga nem segíthet. Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola. ki a szadai községi iskola építésére 3000. a solti ref. s jelöljék ki ama pusztákat. A tanárral és egy tanítónvel. második tanítói állásra 3000. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. egy karnak." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868. tisztelt iskolatanács.! Közoktatásügj'. midn az iskolatanácsot kéri. iskolában 80. hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról.-cz. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre. melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl.

iskolázatlanu maradottak" közé. ezek azonban nem sorozhatok az . tanítóképzben tartottak. mely utóbbiban a magyar nyelvet. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs.168 járt. gyorsan halad. kath. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. tetemesen javult az iskoláztatás. Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát. Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el. A felnttek oktatásának üdvös eszméjét.649 leány. egyelre azokban a községekben.700 fiú és 30. a mely a törvénynek megfelelt volna. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak. Monor. Váczon herczeg Koburg. Pest vá. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. Vadkert és Szada. honnan még nem érkeztek be a jelentések. melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba.728. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. De a részben. Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm. tehát a 44. §. összesen 25. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. szerint arra kötelezend. valamint az összes fszolgabíi'ák. magánintézet a 27 közül van 14. lelkész tanítja. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. hogy a szorosan vett téli hónapokban. Ezek Gj^ón. Az állami képzk felállítása is. — : — — — — — — — — : . még nem állapítható meg javulás. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik. báró Eötvös József rendelkezései nyomán. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. Ezekbl iskolába csak 51.19tí Közoktatásügy. Az iskolaszékeket pedig utasították. a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra. hogy a törvényszabta nyolcz. annak kötelességét a községi'e hárította. hogy az eredmény kevés.rmeg\'e közönsége. kivált egyes vidékeken. legalább a részben. §. továbbá ama községekrl. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. a hol az épületek rosszak. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl. A siker a várakozáson alul maradt. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni.176 fiú és 12. iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott. Ily izr. Ezek túlnyomó száma izraelita. A tanítók kicserélése már kezdetét vette. Valóságos zugiskolák voltak. földrajzot és történelmet a gödölli ref. illetleg az 53. Mindamellett.973 13 15 éves 13. s alig akadt közöttük olyan.825. Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. mindössze 98. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : . Péczel. Ezeket leszámítva. összesen 62.273 leány. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. és a nagykrösi ref. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma. A vármegyében. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására. állá-íva 30 hold földet. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a.. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg. amott húsz. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek. melyeknek számát a törvény húszra határozta.

Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott. napidíjban is részesültek. bár vannak egyes számok. Egyik az összes iskolák meglátogatása. . Megemlíti. pl. A gazdaság. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk. —— . hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. Az intézmények.sére egymaga. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. A nagykrösi ref tanítóképz. jók s tökéletesek voltak. kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása. Európa 176 fali térképe. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva.Közoktatásügy. melyen jó czélzatai nagy része megtörik. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. A törvénynek sok hiánya van. hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel. melyeknek. A kalocsai tanítóképzt. a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. számot írja. az mer lehetetlenség. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. a törvény és a kor színvonalán állott.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. hogy iktatókönyvében már az 1067. : . hogy bár a rendeletek megvoltak. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. a kezdet kezdetén. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. 1870-ben 924 s az 1871. Az iskolatanács szervezete nem czélszer.tnézhetésót addig czél nem érhet. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot. arra éppen most. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. Jelenti. — . Jordán István. még nem tudja. A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. tanévben államsorsjátékot rendeztek. 1869 júniustól az óv végéig 483. körleveleknek. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. a tanfelügyeli intézményben fekszik. a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette. melyek elintézé. A 35. 197 emitt hatvan résztvevvel. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. hatásköre nincsen kellleg megszabva. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. 56 faU olvasó-tábla. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. a mi a tanfelügyelre vár. de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni. az átalakulás korszakában volna szükség s irae. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. a melyben eddig a hitoktatón.t. rajzot. Míg a törvény 14. habár sok helyen még kezdetlegesen. jelen alakjában vinni. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak. de azok oly kitn minségek voltak. Írást. §. illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett. S azzal végzi elterjesztését. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. Papiroson marad a közigazgatás. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így. de a végroliajtást nem vette számba senki. Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. legyenek jók . hol két tanfolyammal bírt. a mely akkor már három tanfolyami! volt.

A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. de vagy merben alkalmatlan. Panaszolja. mely az elz évben szép sikerrel indult meg. néhol faültetményes helyül. így Nagykrösön. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra. Aszód. E . Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. különösen két fontos dologra fordították figyelmöket. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. mert a tagosítás még nem történt meg. vagy rosszak. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. pl.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. 72 községben van faiskola. vagy inkább emberek. Továbbá 25 községben nincs faiskola. a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak. Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér. azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele. vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. sem annak való üres tér. 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla. Már a felnttek oktatását. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. a másik az ismétl-iskola. hogy az elüljárók hanyagok. A vizek nem engedték. Látnivaló e számokból. nem intézmények. Kb. 36 községben van ugyan hely faiskolának.sítsák. Ezt a község két úton eszközölheti. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén. gazdasági és fatenyésztési szempontból. folytatták. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük. a törvény 50.rni. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak. meglehets biztos talajon mozognak. A legtöbb helyt. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása. hogy mind . ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre. mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. E § ugyanis azt mondja . Azonban a faiskolák. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával. de sokkal több helyen a felekezet. de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért.sek já. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. . a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van.és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre. használja is néhol a község. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. helyekre Újpesten ós Kecskeméten. hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa. Emberek kellenek. részint. A tanfelügyeli levéltár. kik az intézmények ezélzatait megvaló. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. Fót. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. Ügy látszik.. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. magukban nem elegendk.. Az egyes községek különleges teendin kívül. többnyire azonban szántás-vetésre. hogy e részben is mennyi a teend. 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. Jelenti. 198 Köziiktntásügy.

fjíimnázium. A váczi kegyesrendi fö^jimnázium.199- 1. kir. Az újpesti m. — 2. — 3. Az- . áll.

200 A budafoki m. állami polg. áll. kir. fiu- és leányiskola. . kir. iskola. mm Az isaszegi m.

oly buzdító elismerést találtam. a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. .a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket. melyben a tanfelügyel úr. az eddiginél még n". : í^a^. Jelentésében hangsuh'ozta. 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult." Jelenti továbbá. hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység. Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat. teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat. akadémiák. mel\Tiél oly szíves támogatást. e kérésre csak az az érzés bátorít fel. három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése. § fegy\eréhez.^eiügy|^ö* s^ge- . mind a felekezeti iskolák körében. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. melyek ellen a felsházban egy n<. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. mely a kor igényeinek mcgfclelleg. . hogy 1869 óta. Ugyanis addig. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében.st.. hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét. nevezetes lendületet adtak a vármegyében. azokat tehetségem korlátoltsága. míg e hivatal végleg betöltetnék. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok. hogy mondom. Hol a tettek szólanak. az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti. kitnik. mind egyéni gyöngeségeimnek . csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei. hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat. emezeket túlbuzgóságom okozhatta. Köszönetem. a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része. Azt liiszi az iskolatanács. . ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. elnémul minden beszéd. helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson.. Bocsán^-t mind liivctali. elmémben örökre megtartom. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. hogy a miniszter bölcsesége. A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek. Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak.gyobb mér\'ü mozgalom várható. melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést. midn az elterjesztés szerint mind községi. Buzgón óhajtom. a megintések következtében. nuntha általok a kormány alárendelt közegei.** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. oly kegyes elnézést. az nem a túlszigorú. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is. Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. 39 tetemes átalakítást nj-ert. melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek . hogy . melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok. ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt. melyek a megelz két évrl szólnak." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta . uraim. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet. melyek számára rendoltetvék. megfelelnek. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára. hogj. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet.. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli. s ersen remélem.: Közoktatásügy. hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák. . kivált most. ha azok ama néposztláy szükségeinek. : : . nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül. ajándékozás. mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem.

Testgyakorlatot sehol. természeti viszonyait neki meg kell ismernie. íi"ás. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré. tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. Ismerve a viszonyokat. Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs. A faiskohikat. alkotmányáét. De örvendetes mozzanatként jelzi. Xagy László D nem alkalmazza. nem áltatja magát hiú ábrándokkal. azokat a hián\'okat. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : .. Talált községet. vagy épen nincsenek. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat. az alkalmazott tanrendszer.niu'. A növendék nem tudja. haszontalanságnak nyilvánították. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat. t. Ha nekik tetszik. tanítói eljárá. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. az iskolalátogatás í. §-a értelmében. elintézés végett jegv'zésbe vegye. . akár a községek. megköveteli apo gári jogokat. s ennek ellenrzését. az iskolai rendtartás. akár egv'ház és község egj'esült ervel. de kétségtelen. é'. kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní.202 Közoktatásügy. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében. kevés kivétellel. Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra.sok. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult. számoláson kívül. néhány szék. földrajzát. melyeknek fenntartói. de polgári kötelesség eltte nincs. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái. . hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. nem használják Idtzött czéljokra. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. 11. Javaslatai közül fontosabb az.-ez. A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet. gátló akadályok. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. miket tapasztalt. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. Az állam védelmét igényli. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek.vezi. a vallás. Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat.r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. méhének egész felszerelése egy asztal. hogy neki hazája is^van. hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak.ése. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. miként járjanak el e tekintetben közösen. hogj' szerethesse. ha ugyan ilyenek is vannak. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére. olvasás. milvánt art ásat. . melynek történelmét. azokat a törvény betöltésére sürgesse. a'^melyek szabályszeren megalakultak. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon. a tanítókkal az osztályok berendezése.széröl. szölszetit a budai vinczellér-képzben.

az összes lakosság gyermekei számára fenntartott. E kérdésben az iskolatanács dönté. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl... hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit. A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést. anélkül. melyek szabályszer díj be\ét levélben. .canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : . a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. Az uradalom uradalmi. sem szerzdés formájában. St általábnn mindenütt kívánatos. alapvagyont. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. 203 is intézkedni fog. melyek az emiitett fkönyv. . hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül. melyeknek hitelessége tehát kimutatható. §-át végrehajtani. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között. városait. mert cs. a kik a . c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. hogy . A népiskolai törvény 133. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet. Pedig a . Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges. De som az egyház. Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. holott ugyanakkor a. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés. hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá. ha erejét elfecsérelni nem akarja. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek.rnak egy-két évig. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. hogy az úrbéri rendezések alkalmával. a tanköteleseket pontosan. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora. ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül.ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4. egy szabályszeren vezetett felvételi. országos törvény alapján. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak.az iskolának nincs semmi jövedelme". Hisz így az is el fog következni. Hogyan lehet tehá. 4 a kántorságért. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni.. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el.sét fogja kérni.t az iskolának kiadása. sem jegyzkönyvi határozat. Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. hogy a törvénynek eleget tengyenek.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák. Mindkett ellan lehet kifogást tenni. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag. liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. esupán az egyházhatóságnak magyarázni. hogy így biztosítókot nyerjünk afell. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni. elmozdittatás terhe alatt. mert egyik sem egészen jogos. hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés. hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva. vt'gy akármin.. követelné tlük. c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. azt a felekezetek v. tanítójával együtt.llapítani? Ugyanis nyomára jött. sem díjlevél. születési éveik szerint. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. s bizonyos záros idn belül.Közoktatásügy.

Összesen járt iskoláb. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány.021 magyfr.. Azonban a miniszter. nyelvre nézve 48.001 vagyis 76. rmesterek vagy mestoremberfélék.037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány. Xyel\-re nézve 07.54 fiú.007. 4077 tét. ismétlbe 7445 fiú 6408.ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban. ev. A vármegye lakosainak száma 027. 15 unitárius.222. tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60. kel. 2 községi Kiskörös. hitv. segéd 111. : : :" — . .. 17. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak.445 német. Fröbel-egyesületi . 6204 tót. nem képesített 116 rendes 660. Iskola 38 községi.177 fiú és 23. — : — : : . . a hol sikerrel végezheti munkáját.. keleti. 5702 ág.790 megyf r. összesen 21.923. 6 unitárius.121 magyar... összesen 13.893 frt . : — . : ") Emlékkönyv Tóth J. leány és Nfigy-Abonyban migán p.213 leány. összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú. hogy helyezze át más vármegyébe. áll. ev. 100 két és 8 három tannyehaü. Az iskolák összes jövedelme 346.495 leány.280 r.958 és 13 15 éves 25. Tenterm?k száma 693. 15.418. 26 román.020 leány.913. vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a. 230 elemi.836 ref. róm. 465 gör.. is.. 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-. hogy ha fölfedezte a bajokat. . .203. 2 fels népiskolába. 411 gör. . összesen 316. 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú. Az iskolák száma Ó04. : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. összesen 50. 8. 60 vegyes. Tanlíöteles 6 65. a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. Gödöll. összesen 337 középtanodában 699.401 ref. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába. 1 tót. 3772 izr.057 frt.830 leány. kath. Az iskolába járók fösszege 70. — . . 5628 ág.939.. kath. 10.971. . összesen 16. a ki a közig.. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át. 18 gör.2. 47.619 német. fels. leány. . 1 polgári. középtanodábi 589.-cz. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti. Kisdedóvó volt 2 községi. kath. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt. polgári iskolába 100. — . sem a templomokban. 5369 tót.037 migyar. és Józsa D. ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket.. fels népiskolába 34 fiú. . ebbl a tanítók fizetése 300. Az iskolák évi jövedelme 385. Xem járt 5002 fiú és 10.) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a. 455 szerb és 599 horvát.025 német. 553 szerb. 8710 ág. 1 román. keleti. likos^iník a száma 4!t3. iskolába 210 fiú. 10. Tanítók száma 774.028 leány.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles. azzal a megokolással. faiskola 108.753 ág.s. 13—15 éves isni. 16. Az iskolák közül 244 magyar.. hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök. ev. 5938 tót. . kath. Szerkesztette Grézló J. . 4015 izr. 26. . Tanítók száma 677. községi NagyAbony.425. 11.>lgári fiúiskoli. a kezeti. a hol ilyen még nincs. ezekbl 190 vegyes. A fv?. 437 szerb. 37 gör. Nyelvre nézve 81. 528 horvát. Az iskolába járók vallásra nézve 43. testgj-akorló helj-iség 70. 2 szerb. 12 német. 330 feleösszesen 91.204 Közoktatásügy.. : . és 2523 izr.. Greizinger J. 31. tanácsos és kir. kertek száma 51. Az iskolák közül 249 mxgyar.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir.v. összesen 88.456 róm. egy tanítóra esett 443 frt. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett. hitv.rt . kath. polg. vegyes 3.. kath. 1. t. Az iskolába járók vallásra nézve 40. mórt itt alig 20 30% já. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222. 3 egj'leti és 4 magán.800 leány. 11. Fröbel-féle községi Vácz.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t. 783 gör.796. ezek közül képasített 590. ezekbl állami elemi 24. egyesületi Ncgykrös.897 fiú.i 05. 1884-ben tanköteles összesen 104. kath. vagvis 15-66%. magán és községi Újpest. A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20. -kötelosok 25. pjlg. egy tanítóra esett 420 frt. kath.621 fiú és 10.379 frt. kath.771. 585 gör.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok. ebbl a tanítók fizetése 332. segéd 87. F. összesen 13. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve. társulati Kecskemét.970 ref. : : Az 1876 XXXVIII. összesen 68. 14. kath. (Czegléd. Fölemlíti mé=c.4%.377 leány 13—15 éves 14.. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. 3 miitáriu. 658.. összesen 54. ev.055. róm. magán Budafok. 23.022.507. 7 román. összesen 85. ismétlbe 9.558 fiú és 26.445 frt. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén. — : : — — . fiú 8. keleti.427 fiú és 12. összesen 405. össz"seii 353.018 róm. A pusztákon még szomorúbb jelenségek. nem képssített 87 rendes 590. 014 horvát. wllású. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28. 310 horvát. leány 14 községi 79 elemi. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára.640 fiú és 38. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. Xem járt 10. összesen 185 középtanodába 1160.iiskoli 159.697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a.) Óvónk szám^. 1 róm. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. 105 leány. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány. . 7 gör. meghagyta — — . ezekbl kép?sített 13 német.432. nyelvre nézve 52. .542 leány. kath. Tantermek száma 765 tanítólak 489. A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37. 2708 izr. 7 gör.Kisdedóvó 12. fels nép. összesen 20.310 róm. 1. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel.035 ref. . 3 polgári. összesen 17. összesen 368. 241 zugiskola mködik a vármegye területén. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. lakosa 574. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány. 282 leány.. könyvtár 71. 1 1 fiú.239 néraet. Vallásra nézve 63. ezekbl 0—12 éves 39. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. tanfelügv'eljévé. : — : . 62 ruthén.. kir.973 leány ..()80. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel. 402 szerb. h. 10 leány . . egj'esületi Kalocsa.594. Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. Az iskolába járók közül 52. 35 ruthén. hitv.

Volt 2 felügyel n. kath.. róm.. . szüli gondozásban részesült 5002 fiú.5.431 . Fels népiskola 3. grzd. liitv. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó. közs. leán\' Czegléden és Újpesten.578 msgyfr. A t.119.. ICisdedóvók közül 7 községi. Az iskolák jövedelme 482. 7 gör. 99 községi. gör. 78 m-gyar. 84. 62. leány 4 tanulók száma 360. 57. ev. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. Az 1900. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. azaz 66. seg.638.492 leány. összesen 24.. í községi. gör. 3 5 éves gyermekek száma 58. . A fenntartásban volt államsegély 17. ezekbl öl vegyes. testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. . 213 állandó és 407 nyári menedékházba. 6 tanulóval és 2 ttnítóval. A lakosság száma 732. jogakedénüábrn 119. 29 német-magyar..310 leány. 844 képesített és 68 nem képesített . róm. 12. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30. Árvaház volt Keioesán róm..418. . ism.-iskola 24.-'skola 9. magyar. ism. : : . Az iskolák ö. 17 román. 2 fiú és 1 leány. fenntartója ez érsekség. terniek szám<» 891.869 német. fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. kevésbé jól 6 birta. a tanulók száma 83.'.854 német. kath. 32 magyar. Xyel\Te nézve 132.684. polgári iskoláb: n 264. Az iskolába járók közül elemibe járt 55.Közoktatásügy. általános ism. 2 horvát -me gyár gör. állandó menedékházé 960. — . 53 segéd férfi 828. 1900-ban 53-9%.749. 10138 ágost.Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11. 15. ref. 184 m^^gyar. lakbére 550. összesen 64. leány. általános ismétl -iskola 307. tiszteletdija 200. Nagykörösön közs. ezekbl áll. Faiskolák számi 291. nyári 10. községi 34. és 1 magán. segéd 13. 38 gör.342 ref. seg. ebbl 1 álUmi. községi 179.rosinrs-iskolában 463. 9087 ágost. fels népiskoláké 98...659 róm. 4453 izraelita. ö. Tanítók száma 55. — . iskolák tóval. tiszteletdíja 650. 57 tanulóval és 3 tanítóval. 3 magán. mindennapi el. 2 segéd. ebbl a tanítók fizetésére 400. 433 gör.690. 362 szerb.030 frt. A tanítók száma 1281. 408. önálló szaktenitós 3. polgári iskola 20. 177. hiliK ev. Állandó menedékház 3. gazd. Törvényszer 593. — 1304 : iskoláké 12. keleti 7. iparos inas-iskoláké 20778. . polgári iskola 1.476. ezek közül 65 állf mi. hittani iskoláké 86. ág..538. egyes. 4751 tót. ágost. tanítóképzké 326. ezek közül 6 leány és 3 fiú. nem okleveles 5. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve. keresked in'siskola 1. Fels népiskola Kecskeméten áll. 205 17 fiú és 18 leány gör. kath. vallásra' nézve 90. kereskedöinas-iskoláb.362. iUsze^en — : mm A .sszesen 100. Tanítók évi fizetése 4950. 2 taníPolg. képesített 16. . Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. jogakadémia 1. kath. leány 25. Kalocsán róm. fiú. A trntermek száma 9. magán 6. 501 gör. leány. segéd 154.627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31.. állandó menedékház 11.561 ref. 12 tót-m»gyar izr. ezekbl áll. a polgáriba 592 fiú.568. . a tanköteleseknek 15-3%-a. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986. Kecskeméten kisdedó\'ó 4. 4 nem képesített.íz» ea 3911 . ev.217.679. áltclános ismétlben 796. liitv. fönntartásban volt államsegélj' 1200. egyleti 1 24 m"gyar. 14 fiú és lö leány ágost. Vallásra nézve 106. 5290 izraelita. 4777 leány msgyar 53. 60 tanulóval. 17. Az iskolák közül állt mi 18 magyar. 1 községi és 1 ref.. hitv. 1869 óta 134 éjmlt. segéd 6. iskoláké 265. jelleggel. iskob 5.884. 17 román. elemi iskolákban 5401.nnirgycr. tcnitóképzö 3. kath.707 fiú. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú. kép3sített 1240. . keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép. kath. . 55. összesen 1197. 16.9%. nj^ári menedékházé 280. 3 tanítóval. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba.n 106. általános ism. — : — : — laoi . ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59.864. mrgán 5. 121 148.. mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották. kath. ism.510. 1098 horvát.. 44.574. ... i]). 2 német-mpgyar. Az 1904—905. seg. . Növendékek számi Kisdedóvókban 326. 3 áll. 23.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%. izr. 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány. összesen 17. mindenn'-pi elemi iskoLa 556. 1 róm. kel. — . nem képesített 12. liitv. 275 róm. fiú 1.786.5 vagyis 81. leány Aszódon.591 róm. 4 tanítóval. 2 német-megyer róm.020. 99-9°o- . tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132.ros inas-iskola 1. -iskola 3. összesen 1444. nö 274. polg.413. közs. . leány. izr. 183. ezekbl 1 fiú.. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912. óraadó 6. Kiskiuihalason ref. 791 rendes. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. ismétlbe 13. Iskolakertje összesen 183. ip-ros-inasiskolába 2607. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. ezek közül áll. tfnitónökéiJZké 170. hit. 4328 tót. Az iskolába járók uyeh-re nézve 111. Bejáró gyermekek száma 691 fiú. : — . összesen más jövedelem 5917 frt. 13 15 éves fiú 20. egyéb jövedelem 8455. kath.398 leány. leány 57.369. hitv. magán fiú Rákospalotán. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000.. 460 szerb. egy rendes tanítóra 463.060. 2 kath. keresked inas 3. tanítónképz 2. gimnázium 2. .568. mindennapi el. Ivisded-óvók száma 87. nö\-endékek száma 45. rendes 1157. száma 9. 8. 7 képesített.319.sszes száma 621. keresked inas-iskoláké 83. fiú 20. más jövedelem 5430 frt. azaz 82. .265 fiú és 13. gimnázium 9. ezek közül rendes 36. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906. 3 egyesületi 557 magyar. azaz iT^Ö. ev. 851 horvát .-iskola 123. ev. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. keleti 8 szerb-magj-er ref. vármegyében volt óvókötelos fiú 32. gazdasági ismétlben 744. ezek közül 6 rendes. 618 tf nitó számára volt lakás természetben. leány 31. 12. 29 német-magyar. Az 1894 95. 1 ág. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13. községi 171. róm. keleti. kath. felsnépiskola 2. 42 ágost.199. ip. kath. nyári menedékház 4.005. összesen 133. ref. összesen 18. A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„. keleti. tanítóké 28 rendes 16. : : 87 ref. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. kath. hitv. polgár és katona 498. 4 egyleti. . 3 óraadó. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú. 28. 2 német-magyar ág. 34. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14. leány Kecskeméten. 4 állf mi. kath. ezek közül 1 áll.-rnémet községi 82 mrgyar. 1 ref. kath. egyleti 12. reáliskola 1. A . ág. ö. sziktrnítós gazd. Polg. 1900-ban 64-2%. 26 tót-magyrr. iskolának.. 16 tótmagyar.114. összesen 29. -iskoláké 10.7"o. kath. 61 tanulóval. Ali. férfi 1007. kel. ev. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. összesen 5700 frt. 98 leány. hitv. 7 m'gy. tanítók száma 11. leány 1923. magán 21. 9 magán. leány Kalocsán ós Váczon. gimnáziumoké 2527.385 frt. felszerelve 727 tanterem.6''o. gazd. összesen 9455 frt. Óvónk száma 12. iskoláké 97. és 1 róm. ." gondozásban részesült 93 fiú. 853 leány. közs. egyleti 2.939 magyar. leány 19. fels népiskolába 67 fiú és 125 leány . 16. óraadó 6. reáliskolábcn 203. 60 tanuló\-fl. róm. : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi. 34 izraelita.. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23. iparos inas-iskola 23. nem képesített 41. 561.. gimnáziumban 555. lakbére 1360.Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. közs. 9 szerb-mí'gyar tannyelv. 1869 óta épült 231. . 31 gör. polgári iskoláké 2298.

iskolai tanulók közül magj-ar 7877.Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. napi iskola 5. Hat évfolyamú minden79) taner mködik. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824. iskola 35. Általános ismétl-iskola 4. kisdedóvók közül áll.. ev. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. 8. két évfolyamú 5. 31.. 16..422. h. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1. magyar 34. ebbl migyar 236. gör. ruthén 1. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556.í. cseh 1. katK 13. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. mindennapi iskola. 1 társulati.. 536. 174.575. összesen: 26. : — . ref. 1. szerb 1 . Iskolába járt 8706. 1 egjes. Anyanveh-re 17. tót 10 .495 . társulati iskola. vallásra nézve róm. róm. izr. 49. kath. teljesen osztott 22. mindennapi 22. h. 7. német 2605. német 14. Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989. ág. községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28. Anj'anjelvre magyar 3694.. a m?lyek közül kett állami (1900 kor. szerb 131. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. mindennapi iskolába járt 107. ev. 12 14 éves fiú '22. 9 . 96. 2. 444. 1 tót és 4. Kecskeméten el. négj' é\"folyamú 19. községi jeUegiiek. kel.600 . 2359. unit. a kik közül magyar 743. 40. ág.088. 5. h. még pedig közs. : : . róm. melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. tót 782. ref. h. leány 4. kath. czigány 26. azaz 99-8%.419. gör. 19 ág. négy évfolyamú 97. tanítók számi 400. A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll. azaz 998%. ág. gör. h. három éWolyamú 12. községi : 49. izr. Í2sr. 49. urad. 3. 3 gör. a melyekben 85 (áll. kath. 1 magán. 191. kath. ág. azaz SO-OÚ. horvát 8.szesen 12. egyéb 1. vegyes 51. kath. Vallásra nézve róm.875 gyermeket gondoztak. leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. izr. ev. ismétl-iskolában valamennjd magyar. tót 3. 1. h. 8 ref. közs. 72. a gazd.834. magán 18. ált. gör.. ág. tót 200. ág. 1118. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143.806. 1850. 5. 812 tót. ref. tanító 4. 4. öt évfolyamú 54.730 gyermek. olasz 2. 9544. ev. egyéb 5. társulati 10. 12 14 évesek 1241. 23 ref. 2 izr. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm.. gör. csak általános 304. 7. ref. nazarénus 2.856. magán 5 . csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan. ref.sek 2456. cseh 2. tót 779. Állandó menedékház 9. az általános ismétlbe 13. német 9. 21. 39. azaz Közoktatásügy. h... a gazdasági ismétlbe 10. oláh 6. 7. német 70. unit. teljesen osztott 4. 620. 1. 1009.. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20. fiú 5%. kath. 2.. 82. Összesen 1610. ötnél kevesebb évfolyamú 4. három évfolyamú 1. gör. német 1914. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . ref. Az általános ismétlben róm. czigány 80. h. ref. izr. 12.920. a gazdasági ismétl-iskolába róm. 14. ref. 86. községi 34. kel. izr. ev. kath. ev. izr. 36. kath. szerb 51. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek.401. gör. kel. ism. 16. olasz 11. a kik közül 337 migyar. 369.563. vagy járulókot 58 róm. 14. kel. izr. 643. katli. kath. fiú 14. ág. csak közs. °u-ban 67-7. beszélnek. kath. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm. ev. 14 községi segél\t élvez. 226. ág. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. 685. 125.271 magyar. állami 1. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11. összesen 164. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86.). öt vagy íiat évfolyamú 457. — — : A : : — — — — : — : : — — : — — . kath. ev.3t)2.ll9. kath. Kecskeméten mindennapi 1 leány. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. gör. kel. unit. angol 1. izr. oláh 1. 74. baptista 3. h. Áll. leány 58. 7791. gör. társulati 1. 20. gör. tót 4732. : — ref. 55. oláh 2. unit. kath. illir 719. 1 ruthén. egy évfolyamú 3. jelleg 70. 4. 20*530. baptista 50.838. némst 1. összesen t 3697. 730. tanulók száma 26. róm. 12. egyéb anyanyeh'ü 74 volt. 7161. kath. 240. 940. 16 ág. részben osztott 3. kel. ág. rövidebb ideig 28. horvát 2. 367 egyéb . ezekben a gyermekek száma 197. és 35 közs. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. 4. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. miit. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. ev. . 70. kath. vegyes 28. h. társ. 2512. 432. 238. Kecskeméten van 1 áll. ref. 430. kel. h. unit. gör. kath. horvát 3. ág. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59. ev. 3899. kath. h. lengyel 2. német 732. Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. azaz 83-2"ó iskolába járók 105.296. 24. h. vallásra nézve róm. 31. öt vagy hat évfolyamú 31. ev. ruthén 1.682. kath. tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. gör. illir 246. német 2. ref. gör. 6. 136. magán 14. 2733. és községi segélyt 95 róm. prot. 84. kath. kel. ág. községi 71. azaz 67-7"^. baptista 1. ág. baptista 10.544.\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3.549. h. leány 16. egyes.20. oláh 1. tanítók számi 1450. társulati 9. 185. Gazdasági ismétl 9709. A tankötelesek közül járt 131. izr. 6 horvát. 4. kath. . ös. ev. gör. magán 1 . 12 14 évesek: 11. 4223. ismétl: 1902. 1363. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411. 7669 német.. 3 oláh. ruthén 4. szerb nyehnii 5. ev. czigány 2. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612. kel. 169. fiú 3. baptista 2. szerb 335. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU. kath. ref. öt évfolyamú 11. kath. olasz 3. 14 izr. illir 108. 1. 3 ág.515. gör. h. Kocscméten inagyar tanköteles 12. izr. 48 róm. 117. unit.580 K. ötnél kevesebb é\-folyamu 99. az általános ismétlbe 615. osztuthui 267. h. községi 65. német 4611. vend 19. nyári menedékházak száma 5. 7. el. segélyt élvez. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. ev. osztatlan 28. 2. 366. 10. ág. fiú 49. kel. tanuló 238.789 korona. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve. Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G. izr. róm. azaz 79-8%. 32 ref.169 15 évnél idsebb iparos. tanítók számi 77. 1. magánjelleg 2. horvát 4. egyes prot. Óvónk számi : iskolák száma 582. 358. Vallásra nézve róm. a gazdasági ismétlbe 881. katli.856.és keresinas: fiú 1. a kik közül magyar 8353. segéhi. Az 1907 908. !31. 24 szerb. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. h. kel. ref. AnyanyelvTe nézve magyar 25. ref. gör. ág. leány 21 . a két utóbbi közs. leány 22. valamenn\-ien magj'arok . Az államsegélyek összege : 338. protestáns 1. kath. 6. 102. 6. ev. magyarral vegyes szerb 2. 48.. Államsegélyt 41 községi. 20. gör. ev. magyar nyel\-ü 35. róm. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. Óvónk számi 152. ev. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. a melyekbe 339 gyermek járt. Ueány 45. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. kath. 792. egyéb 5.206 194. 3. kath. baptista 37. áll. 112. 19 7. vend 5. szerb 15. ev. gör. ked — —U : . nyári menedékházaknál a személyzet száma 6. ref. ruthén 3. leány 56. izr. vegyes 4U2. kath. gazd. részben osztott 267. gazdasági ismétl-iskola 28. 11 izr. magyar tannyelv 515. rövidebb ideig 134. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv . iskolába járó 8692. 153. ág. 2936. vallásra nézve róm. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. tót 766. cseh 6. áll. gör.

tanfelügyelnek. 137 óvón . IvisUúnmajsa. Kiskunmajsa ref. 1902. sz. Ráczkeve (3). mimkástelepi 1909. III— IV. Fájsz. Iviskrös. Községiek : Abony. csuj^án a közig.) Szigetcsépen (1893. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. 1892-ben. 1900. kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. Az I. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. 1908-ban nj-ilt meg. közs. Áll. egykecskeméti .) (1887. j<^llegü sznik meg 1865-ben. 1908. . Solymáron 1891-tl 1900-ig. 1900. (I. Vácz. 62 gyermek. Kiskunhalas. s 1907-ben itt a II. 1909. 01 gyermek. intézet Ez óvoda mint róm. Halason. niagán. . Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10. II. Pilis. közs. 1894. (I.. közs. Sükösd. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel. Gödöll.) Nagykovácsiban (1894. (I. Szentendre.) Dunavecsén 2. magán. Kecskemét. 1905. Kalocsán. 1903. köss. Nagykrös (4). Nemesnádudvar.) Rákosszentmihályon (1907. Kiskrös Kiskunhalas. (I.) Czinkotán (1890..) Rákoskeresztúron 4. Bogyiszló. : . — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki. A kecskeméti kir. 1909. mét. 60 gj-ermek. A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. sz. Üröm. kisdedóvó van Bián (1885. a melyekot azután államivá tettek. sz.Közoktatásügy. sz. (I.. IT. . IrsaKiskimlaczháza. 1890.) Albertfalván (1900. (I. végrehajtását illeti.. (I. 1899. Újpest (8).) egy-egy óvoda. Tahitótfalu. közs. (I. egyleti 136 gyermek. kath. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. (540.. 1901-ben a szentendre-izbégi. egyleti. sz. Fót. Czegléd (6 kisdedóvó).) Soroksáron 5. sz. róm.magában támadt kisdediskolákról" beszél. kiskrösi. . 1903-ban a pilisborosjeni I. . Szigetszentmiklós.^dedóvók. 1 óvón Kalocsa. 243 Solt. 1886. hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege. a VIII. a VII. II. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. IV. Kalocsa. (I. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett. 1908. ref. (1902. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. 1888. 101 gyeimek. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir.) Dimabogdány- ban 2. A ") Jelentése Pest-Pilis.) Pilisszántón (1897. a IV— VI. 1907.) Szigetújfaluban (1903.) líispesten 7. Szabadszállás. egyl. 40.^11. 1891-ben a pesthidegkíiti. (1904.. II. Gödöll.) 2. 1885. sz. . 1908.— VI. III. évi országgylési követei 1840 Pest. 3 közs. 1908. TörökbáUnt. Ordas. (I. 1901. 2 magán. meghaladja a vármegyében a fél milliót. .) Békás megyeren 2. 1885. Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. Üll és Úszód. 2 Iviskunhalas. Nagykrösön. kath. 1904. II. Újpest. gyermek. II.) Nagytétényben (1885. körös. 1903. Szalkszentmárton.000 idegen ajkú (német. Promontóron (Budafok). e. 79 . Hajós. Izsák. A város az els óvodát 1869-ben állította föl.. hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. . még pedig olyképen. 1 óvón Vácz. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118. Gyömr. 1892. Bóm. .. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját. egyleti. Solt.-cz. Torbágyon : Magán : Gödöll. Fülöpszállás. s a gyermekektl havi 30 kr.) Hartán (1894. 1893-ban a szigetbecsei. 260 gyermek. II. (1903. óvón. 90 gyer. Nagykáta. Menedékházak Alsónémcdi. évi jegyzkönyve az új városban .) Rákosligeten 2. kath. lüskunfélegyháza (4). iskolai év elején szervezték. A mi az 1907 XXVII. 77 Nagykrös. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni. Apostag. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. Nagykrösön a ref. Budajen. a III. III. (I. 1903-ban. 45 Kecskemét. 1 óvón .) Pilisvörösváron 3. 33 Újpest.) Pilisszentivánon (1908. egyl.)"Budafokon 5. és II. (I— II. a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek. 1902.) Csobánkán (1902. 1906. Töklön 2. megyék 1839—40. Szentmártonkáta. Kimszentmiklós. 75 Kalocsa. 2 közs. 132 gyermek. az áll. 101 gyermekkel. — Kiskrös. 1902. Zsámbók (3). 1902-ben. 1908. t. 280 mek. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. (I. 205 . 1 4-ben Aszód. megemlítlietö. 108 .. magán. 78. .) Csepelen 2. Perbál. Dimapataj. egyház 1807. Alberti. 2 óvón óvón Monor. : : . 1900-ban. : Kalocsa (ep\leti). 1902. (I. magán. kath. 4 1 óvón 1883 .) Törökbálinton (1903. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden. 1902. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is.) Aszódon (1902. Nagytarcaa. 1889 deczember havában a dunaharaszti. 1900.430 K). és Soltvadkert (magán).) Taksony 2. sz.) Budakeszin 2.) Csömörön (1895. lijabban kir. Kecske. Budaörs (2). V. sz. 43 gyermek. I óvón Nagymagán. egyleti. Dusnok községiek.) Rákospalotán 4. II. Fokt.és Solt t. Dömsöd. Vácz (2).) Pomázon 1886. II.) Újpesten (1890. r. 120 Kimszentmiklós. II— IV. Tass. II.497 K. 1903.) Solymáron 2. 2 óvón. 1892-ben a szdi.) Budakalászon 2.) Pilisszentkereszten (1903. (I. II. Czegléd.) ICistétényben (1907.) PiHscsabán 2. évi országgylési követeinek. Keczel. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki. 1885.

el. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti. a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n). Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában. 1909-ben a Rende. a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. 357 Kistétény 1 tontermtí leány. 275 Pestszentlrincz p.cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen.és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát. ref. — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. mely 1858— ö9-ig mködött. 1878-ban egy taners községi iskola volt. ism. egy újabb 18 tantermü épület. Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I. az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. 116 Dunih'. kith. A kispesti állami elemi iskolá.. 26. lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. íiüiskolé. .sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel.tEntermü 91.és 3 leány. Kispestre nézve az iskolataná. Vörösvár 2 tantermü leány. 50 Kispist 1 fiú. gör.522. Ez utóbbi számból a gazd. 1948. hol eddig semminem iskola nincs. 74. 1 tantermü. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány. . 1902-ben a róm. német 10. években épültek. ev. 3. 40 Taksony 2 tantermü leány. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van.és Kiskunfélegyháza 1 tantermü. (Itt most négy van. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30. . a mely 1880 óta. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban. izr. a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban).raszti 2 tantermü leány. egyéb 45 v. 1875-bcn pedig a város egy másikat.. Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-. a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. 112. •Fülöpszállás.t is államosították.173. Abony. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. Erz. iskolár. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. Uji)?st 31 tantermü. 1885-ben 5. 1900-ban 32. Az termü. 1053.i 1360. új építkezések folyamatban.sy-telspen nyíltak m?g új iskolák. liánra nézve pedig ekként róm. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. Növendékeinek száma 5482. itt 1874-ben egy taners magán-. Az iskolák a bels területen ma má. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. a Gyár.r 6 körzetre oszlanak. Ferencz József-téren. 52 n) mködik. Az 1909 tanévben az áll. Dunavecsén. 1907-ben a Rózsautczé. (fiú 17. . még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. Az áll. ruthén 3. egyéb 1. tanterme 10. 2442. hogy . Solt ugyanekkor. szerb 266. kath. . : A iskolák 12 körzetre oszlanak. 4175. A tanerk száma 21. ág. Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák. az ismétlre 352. . Erzsébet-utczában.t 1879-ben szervezték.791. Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel. gör. 3 fiú és 3 leány. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános. 161 l. 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. mint egyesületi. kith. (8 férfi. : ko'ák. Biztosította már a tanítói javadalmat is. 1907-ben az Erzsébet-. leány 17. . iskola Domonyvölgyön 1 tan. el. nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. a tanítók. 13 n). horvát 8.n új körzet alakult.402. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. Dunapataj. Az Attila-utczában. hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el. Irsán ugj-anekkor községi épül. 1876-ban rendes óvoda). 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll. — : : . 190. tanítónk száma 497.316 tanuló járt.) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda.új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú. (1902-ben épült). most községi. . isk. kath.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. Lrincz." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. 484. mely 1889-ben községivé lett.513. 150 tenulóvAl.20S Közoktatásügy. Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda. 42 1 . baptista 41.5-ben 45 taner mködik. Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát.gyar 22. iskolákbi összesen 34.5. tót 1230. oly rohamosan fejldött. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek. kel. 14. Budafok 4 tantermü leány. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. Ali. hogy itt ma már 98 taner (46 férfi. el. fiú és . két osztálylyal. unit. h. A törökbálinti róni.643). sz.

— 2. áll.209 1. a postszciiilörinczi m kir. A clunavet-sei. a pomázi. iskulák. — 3. .

210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m. iskolák. kir. . áll.

Az elbbi 7.Közoktatásügy. tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. a hol 1907-ben épült iskola. 1902-ben. és4ií'''ei^ isko!ák" JászII.varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2). hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. a solymárit 1902-ben. Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. illetleg 2 tantermü). A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n). Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. : — . az utóbbi 5. illetleg 1 tantermü. Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. illetleg 1 tantermü. piliscsabai (1902). II. Kispesten. A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben. mely 7 taners. Újpesten. továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. Bodoglár. Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é. az igazgatói kar és a két jegyz. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1).nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. Isaszegen 1905-ben (7). Mag. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise. 5 taners. pilisborosjeni (1909). . 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. 1901-ben (7 tantermü). 1884-ben (10). A monori iskolákat 1885-ben szervezték. budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). . a Czinkotához A monori tartozó Má. ül 1 iskola.Uami a nagyková.v kucndcit3 3 tantermü. A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9). A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. 10 tantermü. AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek. Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. Erzsébetfalván. Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3). . Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. a mely 8. mködik. Leá.„ . továbbá a hozzátartozó Balázsi. A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány . a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek. Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. iskola. pilisszentkereszti (1902). Négy-négy tanersek n . Nyáregyházán 1885-ben (3). iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). Tökölön 1889-ben (6). még két új épület emelése most van folyamatban. tanfelügyel ersíti meg. — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). I. óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak.tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). Nagytétényben 1884-ben (4). Májusban a tankönyvek. sz. Rákosligeten 1900-ban (7). A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. . illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát. az illetket állásaikban a kir. A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1). járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. Szalkszentmártonban (2). ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak. Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7).llan elemi iskola a pomázi járásban van. Majosházán 1896-ban (2). pilisszentiváni (1894). : pesthidegkúti (1880). A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja. Három tanersek a csobánkai (1901). az iskolák tanítói. Felsdabason két taners iskolát 1881-ben. A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. Budafokon.k tanulmányi állapotát beszélik meg. Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el. Az iskolák 3 körzetre oszlanak. a Fülöpkerekegyháza p.csi (szervezési ideje 1885). Csurgay-majorban 1886-ban. Ez értekezleteknciv az a czólja. A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü).megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. Soroksáron és Monoron. a Szabadságtéren. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10). Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü). A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület. Szeptemberben a tanév. pilisszántói (1885).

mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. . : . közel 490. Soltvadkert.000 korona köhséggel. Szalkszentmárton. I. illetleg 127. Ujszász. Nagykáta. liatározottan kedvez. kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász. népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. Dány. Az elbbi kett 16. Szód. m. Gödöll. hol 6 tanteremben 6 tanító lesz. Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz. tanévben állami elemi iskolát. a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott.187 K. 175-^176. Azokban a községekben. 158 159. ") 97—98. Tápiószele. melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. . iskolák. a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben. Pálmonostora ( 1 ). Ujkócske (13). ö. Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz. Alsómóriczgát. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület.'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. Tószeg. Ma már nagyrészben segítve van e bajon.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. mind a növendékek általános tudása. 71—72. 1. — «') L m. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. — — . azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat. Peszéradacs. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. ") I. «) V. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását. Alberti.^") Közs. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . Nyáregyháza. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben. népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. Rác/keve (G). Nagykörös (12). ú. ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. Lijosmizse. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is. a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. Törtei. Szabadszállás. -^) Újpesten egvébiránt az 1901. PusztavaC5 (5). az erzsébetfalvaié 77. Tápiószentgj-örgye (2). Dömsöd. 212 Közoktatásügy. Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). elsrangú kultúrpolitikai feladat. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. . el. Koháryszeutlörincz.000. Szigetbecse. Ókécske. Solt (4). Pánd. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. igen örvendetes képet találunk. Rákosjnlota (14). hogy ezek küls és bels életének színvonala. :i. 1. Czegléd (9). az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. é^ ") 97. Budakeszi.. az izsáki. 1. Verség. Taksony. m. 73. Pereg. 1. .490. Dab. fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. líisnémedi. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén. lap.-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. m. Váczszentlászló (3). Izsák. Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben. Orgovány. évben négy új állami iskola épült.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. . Bocsa. 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot. .

Piliscsaba (2). Császártöltés (4). Takács és Faluhegj-i tanyákon. 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. Irsa (2). a kántor a fiú. híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. Dumszentbenedek (1). a jegyzö-kántortanító . Bia. Domony (1). 1762-ben Szánovszky György. Alpár (5). Máriabasnyö (2). Pétermonostora (1)." Apostag. Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. Mogyoród (3). Kerekegyháza (5). Bugyi (2). Szigetújfalu (2). Váczhirtyán (1). Az 1838. az egyház levéltárában lev írott könyvben . Gomba (1). 1746-tól". Diimharaszti (2). Big (4). évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli. jobbágyokat telepítettek le. fizetése 37 frt. M3nde (2).tették községiekké. Tápiósáp (3). melyeket a communitas épített. Alsónémedi (3). Czinkota (2). Verség (2). Miske (4). iskola. Túra (7). Póczel (3). Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k. Szigetmonostor (1). A leányiskolát a község építette 1899-ben. de lelkes község becsvágyát. Bocsa (1). Aszód (2). a leányoknak egy tantermük volt. Szentendi-e (8). helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). a melybl a kollégium fejldött ki. Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola). Pereg (3). 29 pesti m. mint láttuk. Kecskemét (1). Tápiógyörgye (4). ker. Boldog (4).) Kóka (8 és 1 nradilmi). a mikor tanítója Urhegyi József. Tass(l). A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. a ki theologiát végzett. vallás. mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi. Az iskolai zászlóaljak indult ki. melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. Szánk (1)._ Tószeg (4). újvárosi (1). Páty (2). intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók. fispán alapította 1888-b3n. Váczduka (2). Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. egy kántortanitói Ukássil.5). Akasztó (5 tanterm). Nagytétény (3). Bogyiszló (1). Homokmégy (9). Soroksár (4).. Czegléd (19). 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. kath. után is — — A val. Bijaszentistván (4). KiskunhaUs (4). Ft (4). Vöro^sszállás (1 vegyes). 1802-ben a község új iskolaépületet emel. : : : Az egyes róm. Galgamácsa (3). Törtei (4^. olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei. Galgjhéviz (3). psstm. Szabadszállás (1). 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. Püspökszilágy (2).5).és leánygyermekeket együtt oktatta. PiUsborosjenö (2). mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. Valkó (4). Géderlak (3). Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. Szakmar (8). Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. Torbágy (3). Kunszeutmiklós (4). A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. Váczbattyán (1). Ráczkeve (5). 1S4 l-ben szervezték. Boldog. Alberti (1). Szadu (1). Jászkarajenö (8). Fokt^ (3). Ivisoroszi (1). Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez. Kispáhi (1). Hévizgyörk (2). Sári (4). hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. PiUs (1). Tápiószentmárton (4). legtöbb községi jskola.ulkert (3). kath. 1888 és 1892/1893. A ref. Nagykörös (. 1 840. Tápiószecsö (5).Közoktatásügy. mér búzi. és ref. midn a Claris »apáczák kath. Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4).l«jn szervezték. Telki (1) és Visegrád (4). jelenleg a városban 48. Törökbálint (4). Mostani épületei 1881. Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. Ecsed (2). Szentlörinczkáta (2). Kocsér (7. Bátya (5). A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. halósága a A váczi püspök i-^kolák. Taksony (1). Soltv. Örszentmiklós (1). Nagykáta (8). 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. Szigetszentmárton (1). Tirmye (1). Dusnok (. Kerepss (3). Váczrátót (2). Szigetcsép (I). •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. Császártóllés. Prónayfalva (í).4«óí7. Rákoscsaba (4). (1). Tóalmás (. iskolxnénék vezeté. Miglód (1). a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Kiskunfélegyháza (45). Rákoskeresztúr (3). iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. Budaörs (12). Kirtjl (2). Sükösd (5).se alatt (5 leány). egy-egy iskoli a Kálmán tanyán. Szeremje (1) és Úszód (1).István. 1762-ben Nóvák József.A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani. Az els biztos adat 1673-ból való. Hijós (8). Veresegyháza (2). Iviskörös (2). Püspökhitvan (3).) iskolamestert. Rákospalota (9). Szd (4). Csepsl (3). Váczszentlászló (4). Perbál (3). Nem^snádudvar (4). Kecskeméten van. Pihsszántó (1). Kalocsx belvárosi (5 fiú). 1780-ban Méreg János a kántortanító. 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. Alberti. a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs. tanítás anyjaga : írás. Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2).. TJri (5). e))erföldi (5 vegyes). Budakeszi (3). búza s egyéb terményekbl állt. a pusztákon 30. Gyömr (7). Tahitótfilu (1). . A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2). Czegléd. Monor (3 és a Brenda-majorban egy). A tannyeh 1899 : : A eltt német volt. Üröm (3) és Zsámbék (8). végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak. Vácz (20). Tápióság (2). Bag. Érsekcsanád (1). búzája volt. 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. A jelenlegi tattá át. . Fájsz (5). Pálmonostora (2). Apastag (1).-ílu (1). elemi iskolák története a következ : : Abony. Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. Vecsés (4). Keczel (9). Kéve A A A el. Az 1700-as években szervezték. Csömör (3). Kistarcsa (2). Váczkisújf. Áipádúti. Szentmártonkáta (2). a pusztákon 1 1 tanító volt. ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott. Izsák (4). amikor a város bels területén pusztai 34. Üll (7). Óc3i (3). a mikor a községben plébánia volt. Gyón (2). jslenleg 6025. Tatárszentgyörgy (2).5). Páhi (5). a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek. Kiskunmajsa (18). Gödöll (. 1838-ban Mondok István volt a tanító. Ujhirtyán (3). Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). Alsódabas (2).5). m. Farmos (2). Róni. Tápiósüly (5). épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. Az iskolát gróf Szápárj.

1909-beD új modem épületet rendeltek. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!.21-4 Kozoktdtásügy. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. A régi iskola 1838 eltt. építette az iskolát. A mostarü épületek 1895-ból valók. nemzeti fiskola K'r. Els tanítója Stolár Gj'örgy. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. írásjavítás l óra. Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. d. 1868-ban Szalabérj. A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók. 1903-ban épült a 3. . egy kalap (1 frt 50 d. Kiskörös. . frt a fizetése s a stóla. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. Dunaharaszti. Az els meglev s 1738-ról szóló can. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. különösen akkor. kath. kath. 44. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. A Fájsz. — — Hévizgyörk. osztál. 1886-ban a róm. koledából. . a ki synmostam épület 1886-ból való. latin nyelvtan 12 ^^ óra. 1762-ben Király István a tanítója. 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). Gyón. Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. 1 868 eltt már fönnállott. Az iskola megnyitása 1778-ban tortént. A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. 1867-ben keletkezett. . 1869-ben három tanítói állást szerveznek. meg nem állapitható. Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. tanterem. diktandó 1 óra. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. . . taxist végzett fizeté. szerint a kántortanítónak 10 Rh. i. lO-ben 1855-ben.*') : .-val. osztályban a következ magyarázata '^i óra. k. 1770-ben róm. . Kraupner András és Henpi István. migyar olvasás l óra. Keczel. a vallás-alap hozzájárulásával. 1909 40 tanteremben 2809. lett.5 volt a növendékek száma. 1887-ben már négy iskola volt. I. . a város harmadik plébánosának buzgólkodására. : : — . 1793-b3n Kelemen Gábor. a ki egy segédet is tartott. 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. 25^d. Két tanterem 1857-ben épült. 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . Oomba. német olvasás 1 óra. A fsúly a lati-. számtan 2 óra. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda. . . összesen 24 óra. Kiskunfélegyháza.) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . midn ez a felhk ellen herangozott. Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek. Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. mint az akkori puszta tulajdonosa. kath.Horváth Imre volt a tanítója. éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. Az els r. Jászkarajenó. 1871-ben építette a hitközség. hogy mikor ós legi ki építette. de az. már volt egy osztályú elemi iskolája. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. Fót. . 60 d. a mikor még ötosztályú volt az iskola. Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé. bibUa 'i óra. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. . visít. nyelvre volt fektetve. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni.vtól kezdve. a mikor nemzeti iskolává lett. tanító 1762-ben jött a községbe. 1868-ban nyilt meg. Galgamácsa.se csekély terménybeU járandóság. 1798-ban építették a hívek. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. Kakucs. a melyben a latin s német nyelv. Folctö. mikor önálló plébániát nyer. Kocsér. 1860 eltt keletkezett. az új 1907-ben épült. Kalocsa. már az I. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával.. 1857-ben Jászapáti város. magyar helyesírás 1 óra. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó.) detési czédula után 46'/. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. Gálgahéviz. Errl azonban már másutt van szó. abból a gyjtésbl t. de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. vallás és erkölcstan 2'/i óra. Homokmégy. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek. mint rendes tantárgy szerepelnek. . ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d. 1805-ben kir. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. népiskola új épületéhez. nemzeti cziniet nyeJ. — Kistarcsa. 4 kocsi széna (4 frt) . I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. Clarissák építették 177fi-ban. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában.) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. Új iskolák özv. mely mi is fennáll a templom mellett. . . Kerepes. hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d. Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. 1845-ben. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. Farmos.

magyar-tót és illír volt. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. Telki. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. egyik a tanulók. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. illetleg szülök gondoskodtak. Az iskola tannyelve régebben német volt. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. azóta megint felekezeti jelleg. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. innen a garasos taniték elnevezés. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. másik a tanító részére. Nemesnádudvar. a ki egyben jegyz is. Monor. 1860 eltt német a tamiyelv. 18ö6-ig egy tantermü. Tantermei 1710-ben. 1809-ben új épületet emeltek. búza. 1794-ben keletkezett. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. mostani épülete 1902-bl való. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. Tatárszentgyörgy. 1801-ben. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. Ráczkeve. a harmidik 1899-ben épült. 177ö-ben már fönnállt. Soroksár. 1840-ben szervezték. Szigetszentmárton. 1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben. Pereg. Püspökhatvan. Pilis. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. 1840-ben keletkezett. Szentendre. 1819-ben keletkezett. a bels területiek 1895-ben épültek. 1818-ban szervezték. Rákoskeresztúr. épült a mostani épület. a mely ez idben kegyúr. bö\-itve 1904-ben. 1905 és 1909-böl v. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. Piliscsaba. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. Tanulóinak száma 1845-ben 75. . Rákoscsaba. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. 1776-ban keletkezett. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. a mikor a telki apátság emalte az épületet. bvítették 1886-ban. Tápióság. 1907-ben bvítették. A tannye'v 1873 eltt részben tót. Tápiószcle. Tahitótfalu.dók. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. a jelenlegi 1859-ben épült. A fiúiskola 1773-ban. 1810 körül szervezték. 1856-tól két tanterm az iskola. a leányiskola lS84-ben keletkezett. kincstár költségén. Pilisborosjcnó. mostani épületét a föld. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. Pilisszántó.— Közoktatásügy. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra. 1779-ben épült a kir. 1859-ben. Szigetújfalu. minisztérium. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. Nagytétény. A A mér A egy-egy garast kaptak. Mostani épülete 1873-ból való. 1893-ban emeltek új épületet. A legels önálló tanító Samu János. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. mint kegyúr. 215 Kuka. Taksony. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. Torbágy. 1742-ben keletkezett. Jáuosy tanító fizetése. Épült 1850 körül. mint kegyúr. 1857-ben. A Ratio Educitionis után a kir. az építést pedig a község teljesítette. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. 1869-ben és 1907-bfn épültek. 1727-ben a birtokosság állított iskolát. 1805-ben már megvolt az iskola. kamarai uradalom. Mende. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. 1742-ben keletkezett. 1860-ban állították a 3-ikat. Alapítója báró Laffert Antal. Mostani épülete 1846-ból való. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. Horti Kovács István. 1823-b3n keletkezett. Nagykörös. Mostani épületei 1779 körül épültek. Mostani épülete 1876-ban épült. Az els tanterem 1738 körül. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. Milecz Lrincz. 18G9 1878-ig községi. 1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák. Nagykáta. Tóalmás. tanítók élelmezésérl a gazdák. Tass. Szentíörinczkáta. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. Szentmártonkáta. most 360. 1700 körül keletkezett. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. Tannyelve német. Perbál. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. A XVIII. Szód. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. Páty. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. Sári. mslyek épité. mostani épületei 1872. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. a tanvilók után Solt. 1841-ben keletkezett. 1900-ban építette. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. mint a tanítás. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. Mostani — épiUete 1896-ból való.

Megyaszai. Zsámbok. Újkartyán. 1908-ban építettek. adományából lOOö-bsn épült. Gödöll. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. sz. A czeglédi 20. Tanítója Pataky Benjámin. isk. Vácz. mostani 4 Verség. mostani é])ülete 1909-ben épült. ugyanis a gödölli ref. az abonj'i. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". „lóháton. a kocséri." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. prónayfalvai és szanki egy tantermü. kerekegyházi. Az izsáki 4. magyar iskolát találunk. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók. mvi épülete a régi templom köveibl 1871/72-b9n épült.216 Közoktatásügy. Bugyi. tahit ót falui. Ezek a dunamelléki ref. 1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német[tannyelv iskola mellett) eg\' re/. Fót.iskoiák. rákospalotai 4. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek. hévizgj-örki. gyömröi. makádi. sziget monostori. vasadi. gombai. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés. a bogyoszlói és ókécskei 3. kik fejenként 50 dénárt fizettek. hanem az iskolában is tanított.'^) A ref. török hódoltság idejében keletkezett. mint 1906-ban nyílt meg. Utána Szilvási. kath. pfttyi. mogyoródi. Az állami iskola. melynek 22 tanterjár. Törökbálint. toki. jelenleg egy osztály van benne. kisoroszi. az akasztói. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. tudjvik. tápiószelei. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. tínterem. Újszász. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. Váczhartyán. ócsai. szeremloi és uszódi 2. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. hartai. A növendékek száma 1868/9-ben 1073. Bia. Üröm. fóti 3. Mostani iskolája 1791-ben épült. mostani épülete 1904-böl való. hitközség kebelébl választott iskolaszék vezeti. 1693-b3n Debreczeni Kiss Mózes. Ref. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. eklézsia anyakön\Tének czimlapját Marosi Jlihály tanító rajzolta. 1873-ban lett községivé az iskol?. Zsidó. 1874-ben 13 tanítója van. a solti 9. A jelenlegi épület 1 905-bl való. Váczkisújlaht. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. XVIII. Váczbottyán. 1700-ban Földvári Bíró Mihály stb. Ez az épület azonban már a második volt. tinnyei. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült. A mébe 1490 tanuló : Apostag. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt. a kit késbb jegyzvé választottak. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. ei. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. jászkarajeni. gyóni. Úri. í. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. váczharcyáni. kiskunlaczházai 6. Visegrád. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. 1777 eltt. Az egyház már 1646-ban föimállt. egyházkerülethez tartoznak. törteli. Törtei. 1721-ben Szöllsi Mihály. ordasi. mostani épületei 1820. tantermes éjiülete 1907-böl való. 1826-ban 5 tanító mködik itt. 1820 körül. 6 tanervel. rszent mi klósi. A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. Zsámbék. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak.rt. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. váczi 2. tószegi. Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. 1. 1829-ben 2 tantermü az iskola. kihez 15 növendék já. lajosmizsei. szigetszent mikló. Peitler Antal püspök idejében. Zagyimrékás. 3. XIX. Dunaveese. az alsónémedi. szentmártonkátai. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette. 1739-ben szervezték.sztott iskolatanács vezetése alatt Ez idtl fogva a városi róm. érsekcsanádi. Az 1788. 1861-ben emeltek új épületet. mi körülbelül 1600. 9 tanteremmel. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. Úikéeske.000 kor. de az iskola állitólig már 1783-ban keletkezett. rákoscsabai. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200. Sári. bugyii. ide. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. 1745-ben keletkezett. k. 1893-bMn 3 tantermü. Körülbelül 1712 óta áll fenn. pócsmegyeri. alsódabasi. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. Valkó. 189(> és 1903-ból valók. 4 polg.. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. ülli. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. soltvadkerti. 1908-ból való. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-tl van meg. gödöUöi. a dunapataji. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. elején keletkezett. Czegléd. biai. van 4 el. 1908-ben öt tantermü az iskola. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. a budaörsi. 1819-ben említik els tanítóját. 244. a dunaszentbenedeki. 1800-ban. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. 1744-ben keletkezett. elemi iskolák közül becses történeti adataink vannak az alábbiakról ref. 1712 körül szervezték. apostagi. 1775-ben alipította herczeg Grassalko^-ich. *») Fináczy dr.si. I. m. péczeli. fegyveresen jött a magyar táborból. A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. 1785 körül. . mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. 18fi4-ben nyolcz. tanítója ekkor Mérei Márton. dömsödi. állottak. mostani épülete 1909-böl való.

1744-ben keletkezett. a tanítója 1856-ig egyszersmind a község jegyzje is. kinek nevét ismerjük. iskolák közül legnépesebb a pilisi 7 tanteremmel s 545 tanulóval. aszódi. nyáron pedig csak 4 vagy 5 hétköznapokon hanem vasárnapokon a nagyobbak is feljönnek. elemi iskolák érdekesebb adatait az alábbiakban soroljuk föl Ácsa. ev. A. Tanítói 1798 Jászkarajenó. 1649-ben keletkezett. a czeglédi. 1753-ban említik rektorát. Páty. m. számvetés. mogyoródi. az épület 1882-böl való. kávai. Xz iskola épülete 1808-ból való. hartai. 1721-ben Benodikti Izrael a . 1756-ban épült az iskola. hogy mindenütt. Vasad. . Szabadszállás. bém^ei.\ mostani iskola a Prónay család áldozatkészségébl 1804-ben épült. fóti. a „kurucz \-ilág után". nóták ós a könyörgések. évi canonica pontjai közül különösen becsesek a következk . A mostani fiúiskola helyiségét 1879-ben átalakították iskola 1860-ban épült. 1721-ben szervezték. Itt a jó olvasás a legfbb punctvmi. mendei. váczbottyáni. 1756-ban Torma Ferencz a tanítója. j^. 1890-ben. növendékek ösztöndíjára 10 és tankönyvek beszerzésére szegény gyermekeknek 10 frtot adományozott. Tantermei 1892-ben és 1908-ban épültek. 1784-ben Ivi'eknit György a tanító. 1866 táján 120 tanulója A volt. felel iskola 1874-ben. Az egyház 1570-ben keletkezett. években keletkezett. Az 1800-as Vácz. Az iskola a reformáció korában keletkezett.A gyermekek csak télen járnak teljes számmal az iskolába. csomádi. 1783-ban keletkezett. Az épület 1906-ból való. Az alkalmatosak az úr asztalához is készíttetnek. a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány. 1626 óta egy tantermü az iskola. a kik közül a legtöbb visszament a kollégiumba s folytatta tanulmánj-ait. A mostani iskolaépület 1870 táján épült. : Ordas. Annakutána a kis Histori?. Tanítóit csak a „kurucz világvégetáján" ismerjük. Tahitótfalu. ev. Els tanítója Eperjesi István 1783-ban. Mai épülete 1853-ból való. a leánySolt. ikladi. el. ezinkotai. Hübner Históriája. Az Jakab. jelenlegi hel>-iség 1877 körül épült. h. váczkisújfalui. Ócsa. most összesen 463. kisebb és nagj'obb Katekizmus. püspökséghez tartoznak. a másik 1890-ben épült. Az enj^akönyvek szerint már 1720 körül volt iskola mostani épülete 1902-böl — azonban már Szke István . petérii. 1858 körül keletkezett. eltte és Kerepesi tanítók mködnek. A tanítók neve 1720-tól megvan. Veresegyháza. Lajosmizse. 186. ág. 217 és Haraszti neveit találjuk a XVIII. régibb épület 1865-ben. azonban eltte Simon a A már többen mködtek. hévizg3^örki. hogy az iskolában járattathassanak. 1763-ban van említés Keresztesi Sámuel iskolamesterrl. Az iskolaépület 1835-böl való. v. Most összesen 1772. Rákoscsaba." Leán. 1826-ban Tóth András a tanító. Szentmártonkáta. nagji:aresai és