^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

5 Ei 5 S. "S.A vármogj'e népe. ül . oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S. "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk.

St azt lehet mondani. 96. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. A mi népies szokásuk van. cselédekbl. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. mert a nép zsellérekbl. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. ráczkevei és szentendrei járásokban. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. 1000 él 54. Vegyük figyelembe azt is.on változik. Kiskrös. 3—4000 lélek 35. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód. 3000 lélek 44. ma azonban már egészen megmagyarosodva.680 magj-ar. számtalan helyrl verdve össze ide. monori. napszámosokból kerül ki s folji. nem is tiszta magj'ar eredet. 4—5000 lélek 18. hogy az éjszaki. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. Duna . Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. hogy ezekben a községekben a nép. 7% tót és 05% szerb. magyar. hogy a vármegye 825. a pásztorkodó. monori. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. nem számítva közéjük Budapestet. az alföldi síkon. század els felében telepedtek le a ma is kopár. De a valóság az. a melynek megvan az önálló jellege. babonaköre támadjon. pomázi. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. — . Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. az. A déli részen. vagyis 60% magyar. A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. míg az alföldi részen ritkán. jellegzetes vonást nem mutatnak. homokbuczkás vidéken. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére. Ezenfelül jsllemz. hanem tót. pomázi. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása. Néprajzi kép. : . a paraszt. Megfig3'elésre méltó. sváb. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. Akik betelepedtek. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani.000 lélek 22 községben s 10. S ime. Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak.364 német. a mely elüt még a környékbelitl is. így pl. a XVIII. hanem szellemére nézve az. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon.0000 leieknél nagj'obb városa van 8. Pest vármegyének számos községe van. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. hanem uradalmak cselédnépe telepít be. 5—10. tiszta magj-ar jelleg. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik. mert a nép vegyes származású. különö. 33. hatalmas községekben tömörült a nép.A vármegye népe. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. tiszta magyar a lakosság.sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. a tótok a gödölli. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. ráczkevei. tót. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre. 11% német.779 lakosából 681. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el.325 tót s 3451 szerb. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. ma már azonban alig érzik meg ez. hogy a békés idk beköszöntével. sváb s más egyéb. részint kalandor. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk. váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi. részint sorsüldözött emberek. jászfényszariiiaknak mondták magukat. bár nem eredetére. váczi és szentendrei járásokban. úr. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad.

újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. esinos. a ház mmgati végén van egj'' szoba. vagy támlás kertész és cseléd. czifra edény. — A ruházat ugyanaz. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. e mellett járják a csárdást. Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. vagyis rácsos. hanem mindig papucsban vannak. néhány gA-ümölcsfával. segít a munkában. hogj' a békák össze ne fúrják. földszintes házakkal építve. naponta kétszer esznek. csöndesebb az udvar. Házi ipar ahg van. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. hogy az ajtók délnek néznek. a bels kilincsre és kulcsra jár. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. czipt is csak nagj' ünnep?ken. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak. hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. rendszerint vályogból építik. szoba is olyan. mert épen azok laknak bent. verem ezt minden évben újat ásnak. st széparczú. asztal. telik"'. mestergerendán a maguk fzte szappan. ha lehet. Van benne banyakemencze. néha vályogból. A ház körül veteményes kert. fakanapé. néha szalma. s katholikusoknál szent képek. A tanyákon vannak az apróbb. már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére. stb. feles. a gyufa. szánkót. a mellékút ezák egyenl nagyságú.4 A vármegye népe. Építmester egj^-egy tanyai barkács. kelet-nyugati irányban. támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. láda. m?g egy kicsi. fogas. A házat. így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. Kevés konyhaeszköz van. valam. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. vert falból. ezalatt üresek. vályút. üvegek. mint az apró falvak s így üresebb. a ruházat. Az asszonyok pl. vagy a tanyás kertész. Egészen intelligens. letakarva fehér terítvel s rajta apró. Van fiókos szekrény.. könyvek. Abban. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. gémeskút. mángorlófa. sok az ákácz és van eperfa is. szita. konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . mint a nagj' községek és városok képe. vagy a putrik. középtermet s inkább nyúlánk. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék.ivel nagj'obbak is a házak. mint bent a községekben.bb 8 állandóbb aránj'ú. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. A házakat szilárdabb anyagból. Van egy nagy ágy. kapu nincs. Gazdagabb az életmód. módosabbak a napi szokások. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. A : A A A A A . mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. legfeljebb egy kis árok keríti a telket. A . seprt. A vármegye képe jellemz az Alföldre. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. tisztább. A telekre nyüó ajtaja ketts. porczellánok. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. mint a városi kisebb házak berendezése. bérl. kamra és az istálló következnek. a búzát pedig tisztának. cseréptálak és tányérok. úgy. csak épen nagj'o. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. . szobák.és tyúkól. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. Ffoglalkozásuk a földmívelés. Az utat nyárfákkal ültetik be. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias. ezen túl a konyha. a ki felügyel a házra. dombos hel\Te építilc. hogy rögtön látni róluk. Étel4k is nagyon egyszerek. nem hordanak csizmát. Kecskemét körül pábnafának hívják. s körül ezen a patka. a küls cseréíiy-ajtó. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. tet nád. csak még egyszerbb. rendesebb a ház. alatta a korsó. kosarat. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. Kerítés. a kiknek . földre. Az udvaron a disznó. Rendesen ez a beosztása. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet. a falon gyúródeszka van. villát. E fölött a tükör. alma. mint kisgazda.

reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. Nincsenek zeg-zúgos utczák. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. A konyhán ketts ajtó van. de vályog-. A falakon régen cseréptányérok. A kis lakás egy utczai szobából. Szinte eltéved az ember. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. . A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. végig az utczasoron veszik kiírül. pléh takaréktzhelyen. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. amely hamar elkopik. Természetesen ezt is praktikusságból teszik. Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. Zöld zsalut használnak. nem úgy. Rendesen rács. a melyet szombatonként tapasztottak. A házak berendezése olyan.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon. követ egyáltalában nem. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. a mely középen van ketté vágva. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. szentképeket. hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. Ebben csak a modern. letakarják színes karton-ágyterítvel. mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam. hosszú. hajlított butor-székekkel. kancsók voltak felaggatva dísznek. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt. befúj rajta a szél. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett. mert hideg télen. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. szekrényekkel. Kinek milyen módja van. hazafias képeket.berendezése a következ. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. az alsó akkor is zárva maradhasson. sok ágj^nemt s ?z egészet . A szoba padlója régebben mindig föld volt. a nagykapu és a Idskapu. Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. mint a felvidéki városoknál. olaj nyomat okát. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. tartós anyagot. Jellemz a vármegye helységeire a széles. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. a mit trágyából készítenek. a hol már többször bven leírtuk ket. fölmázoltak simára. vályogalakba préselve a szalmás trágyát. paprika. kihordani a házból. még a tanyai házakon is. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. hagyma van felfüggesztve. még pedig urasat. Kémény ma már mindenütt van.A vávniegye nópe. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. A az udvar színénél. Képeket is vesznek. vagy sár. fala rendesen 2—4 méter magas. kiüönösen a nagyobb községekben. ixem lehet szert tenni. A lakás szokottabb . mesteremberek lakásához. egészen modern. városias. A kemenczét szalmával ftötték. diványnyal. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb. hogy ha a fels részét kimntják. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. nem ritka az egészen új gördül redny sem. erre durva vászonlepedt terítenek. pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . fából vagy sárfallal készítve. de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok. mint a többi alföldi vármegyékben. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. száradni vagy megrizni. befelé nyíló. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. tégla-tzfalat is. mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. hanem vas. Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers. a hol tzeget is használnak ftésre. ákáczfás utcza. nagy üvegtáblás. régiesebb a tulipános deszkaablak.és sertés-ólak. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. mext arra ház vályog. különösen az erdötlen vidékeken. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret.

ersek. A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. vagy . A ruhát nem mindenki készíti otthon. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. papucsot viselnek. A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. még legtöbb aprómarhát. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. alsószoknya. Az ingváU. a ki teheti. hogy az : nk . vagy varratják. marha-. Munkába. — . a fels szoknya. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van. k . A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre. igazat is ád nekik. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet. mint a magyar földmívesnépé általában. csak hevernek. sem külsejével. A borjúszájú inget. még a házban is ritkán vannak kend nélkül. Erteljes. csak szalonnát. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. a mi a mai'ha körül. takarékos. a kinek új ruhára van szüksége. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. lájblit és kalapot adnak rá. vagy kétszeresbl készített kenyér. Különben a boltok annyira terjednek. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna. ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. nem is bírja megenni. . és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak. ritka a darázsderekú. leányok szépek. de ma már csak a tanyán járnak így.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. Nyáron ezeltt mezítláb jártak. tök.. A nép táplálkozása olyan. így Kecskemét körül is. a mely azonban ránczos. csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. szorgalmas. öreg ember bottal jár. — . Az ételt ersen fszerezik. egy ingben szaladgál. különösen a szegényebb nép. nehéz munka. Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk.pönd". szárnyast esznek. mezítláb jár. paprikát sokat használnak. a ránczos csizma. Ilyenkor nappal sincs dolguk. babot. sokágú fonatokat. jómódú.. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több. de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már.német" szabású ruha. hogy valóságos csoda. mert derék nép ez. mikor az otthontól távol dolgoznak. hogy a hol nem ritka a pénz. A ruházkodás általában eg^'szerü. munkabíró. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. czipvel. a hosszú éjszakákon át. mely hajdan általános volt. divatlap szerint. vagy egyes vidékeken. ház körül akad. csak az egyszerbbeket. Viszont érdekes. kendert termeszteni már nem igen szoktak. csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. répa a szokottabb fzelékek. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót. sem általános Egy-egy városnak. a ki nincs hozzászokva. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . az alföldi magyarság rendes viselete. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. — — ITápiAikozás. Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát. mezítláb. mind a divat szerint változik. alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. a czip. és élesztül kovászt használnak. St télen azt a kevés dolgot is. egészséges szépség. ünnepen szoknyát. rozsból. máskor harisnyát és czipt. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. F- . mint a jómódúaknak. fonni. a pörge kalap. de nem ritka a piros arczú. vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába. A szr. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. mert minden keresetüket arra fordítják. mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. Nem is vénülnek hamar. Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet. Az efféle ers fszerezést. A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. eledelük a búzából. lustábban végzik. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. Van falu. a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. . itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. . Szni. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. borsot. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. Az apró fiú nyáron hajadon fvel. Az asszonyok. mely szinte elveszi az étel valódi ízét. s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. Igen sokat esznek krumpUt.

csak ígérik azt és átkozódnak. . Az iskolában. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. a leányok az érintkezést. kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma. a kivel egymásért azt tartják. hogy megtanulja az idegen szót. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez. s egyre jobban terjed a páUnkaivás. mintegy kóstolgatva.. hogy egyék-igyék. hogy nem kapnak tle semmit. ha nincsen dolguk. mit az iskolában tanultak. tojás-. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. a közérdeket meg nem értik. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. s fleg a szokás az. inkább mindent koczkára tesz. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. Ma már kávéznak is. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. pl. különösen a tevszeren végrehajtott bosszú. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. magasan felettük van egy hatalom. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. már A — . mert neki péiizértéket jelent. : — . kimondta az igazságot. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. 18 éves korában már meg is házasodik. h. különösen a fváros vidékén. : ! . Bort. még ha évtizedek múlva kerülnek is össze. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. ott alig adnak el valamit belle. szegény ember" sorsát. jó bven.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz. a minek engedelmeskedni kell ez a kormány. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. vaj-. katonapajtások. alig fogyaszt valamit ezekbl. az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. Távol tlük. A jogát egjnk se engedi. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. a mit megenne. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek. Legnagyobb részük kútvizet iszik. járnak ki a szlbe. iddogálni. tzbe-vízbe készek menni." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. a munkánál. A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. A törvényeket. baráti csoportot alkotnak. Lassan esznek. esetleg erszakos úton elért föllendülésre. st theát is isznak. A A . 7 olyan községek és az olyan nép. Ha valaki szellemileg kiváhk. A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. azt megbámulják. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. A hol bort termelnek. Kétségbeejtnek tartják a . délben és este egyféle ftt étel van. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó. mint a szokás ellen. de a mélyebb hatása nem elég nagy. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. különösen az orvoslás terén. ritka. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. nem tördnek a pohtikai változásokkal. Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön. én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. de azért még sokat tudnak. Ettl várnak minden jót és úgy találják. de nem is dolgoznak kevesebbet sem. A A A Tiireas éiet. mely baromfikereskedéssel. de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági. Az egykorú leányok is együvé tartanak.. A vendégtl megkívánják. tej-. s evés közben beszélnek. hogy Az A iskoláztatás. .az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. csak az olvasni-irni tudást.. Rendes étkezési mód az. A bosszú. túró-. fváros környékén lakóknál nem ritkaság. abból ahg tartanak meg egyebet. sajt-elánisítással foglalkozik. 19 éves korában vén-nek mondják. gj'önge homoki bort isznak. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket. mást. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. A nk épen olyan bven esznek. mint a férfiak.A vármegye népe. árván marad. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával.

a leány úgy tesz. hogy kiismerje a másikat. a Id nekik is legjobban tetszik. akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak. a leány pedig pántlikát." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt. Ha azt a lány megette. ha nem iszik sokat. A paptól hazamenve. csúffá teheti. tisztességes" vendégek. Az a szép páros élet. A legény jegye annyi pénz. Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt. a legény megpendíti a leány eltt. kik lesznek azok a becsületes vagy . hogy neki . Jövetelük napja nem titok a leányos háznál. a ki kitudta. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár.. azután a legény elköszön.. hog^' . csak a viselkedésével mutathatja ki.nem nekem vesz feleséget. mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy. van aztán a többi helyen neiieztelés.. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew. úgy hogy már borral is megkínálják ket. „a nyomós". hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt.. Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás.. A legénj'..ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck. még pedig a legény pénzt. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket. úgj'.. hog^' nincs kedvére a legény. ha a leány hagj'ja cserben a legénji:. ismersüket násznagynak s ez vagy magában. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. mifélét választ a gyereke. a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. olyan szekér után. Mikor megjeleimek a becses vendégek. susogóba" járt egy öreg asszony. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják. mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt. meg hogy jó választást tegyen a lány. jelentkezn'. mintha kikísérné. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben. Végre a legények fleg oda járnak. mit gondol a lány felöle. ha tisztességes. hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. suttogva. Viszont. vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét. a hová nagyon is lekötötték magukat.szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. hogy baj ne legyen. s jegyet adnak egymásnak. hanem az olyan leányt választja. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat. mikor találkoztak. vacsorához iihiek. meggondolt szavú. kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. mert abból roppant nagj. hogy . ha szegény is. A konyhában aztán vagy a tornáezon. ha más küldi vissza a pénzt. de ma» már nagj'on vigyáznak. MegbeszéUk a kézfogó napját is. mert az utolsó estén. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. A papnál történik meg a jegyek kicserélése. Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl. magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. séget. De a legény még ennél is elébb kitudta magának." Persze jól értik itt. hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek. mint a keztys gazdag. a kit legjobban kedvel. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. a gazdag után. csak arra vigyáznak. mert már . A férj akkor tökéletes. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. nem szalad . módos után. femitartván ezzel az si szokást. A leány egy légé mi: sem utasíthat el. a ki . ezt felbokrétázott papírba takarják.sértés kerekedik. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. dolgos. még pedig a legények. kifélét. : t : — . a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol. igen szívesen fogadják ket. vagy .8 A \-árinogye nópe. többet ér az ilyen. Persze ahhoz megy elször. ezért melléúlésnek nevezik ezt. a mehnk nem veszi fel". Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. Ha pl. a m'kor elébb ehnemaek a paphoz. almát adott neki. a saját sorsához 'llen. A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye.hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást. pohár borral. közös ismersük.. de a leány megtartja a pénzt. Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak. a mely még abban az idben kezddött. nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után. s arra igyekszik mindenik. mindoiiröl. . akkor biztos. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok.

Kalocsai iiéjniselet. .

10 :*i^i*i^ .

este van a Icárlátó. bádogfedn dobolva. Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. úgy hogy nem könny bejutm. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni. visszalopják a menyvlegény házához. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. Reggelre kelve. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. — . ketté vágják s felét az új férj. Halason ma is kap fizetést a vfér. A vlegénynek is bokrétás a kalapja. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. zokogása közben. A vacsora után táncz következik. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. elébb végigvégig dalolva a falut. . hogy nekik elveszett valami szép madaruk. valamint a jegykendvel is. ott. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt. ha csak tudják. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. A menyasszony fején koszorú van. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport. mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek. mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. kalácsot. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés.. A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét. más felét az új asszony eszi meg. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. hogy déleltt kormos fazekakkal. a melyben vastag drót van belül. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal. hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. a talpuk alatt. Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek.A vánuogyo népe. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i. házról-házra járnak és enni A . a nyoszolyóinak csak virágcsokor. hogy ülnek be a padba. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba. a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel.. pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba. maskarás legényekkel.nyenyer'\ vagy czimbalom mellett. hétfn a süteményeket. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket. hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. vagy halasiasan mondva vfér-t.Jcölest válogatni". Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. ha pénzt dob az erre kitett tányérba. . Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. vasárnap csinálják a cs'gát. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat. kedden öhk le a marhát. 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . ahol délben volt a lakoma. mert a kendt. rendetlen házban. onnan a paphoz. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is. vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. A katliolikusoknál szokás. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának. a nyoszolyók megfésühk. piszkafával. pántUkás lovakkal. Rendesen szerdán van az esküv . Az ünnepi lakoma vagy délben. Katholikusoknál az új asszonyka titokban. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál. meg akarják nézni. s ez éjfélig is eltart. énekmondók utódja. Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes.áncz is. sr A . a mikor tánczba kezdenek. a miért ételt hord. heged. koppasztják a baromfit. visszalopják a menyasszonyt. felöltöztetik az új asszonyt.. A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket. a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást. nem repült -e ide.

st a bábát is. olyan hosszút. mindennap más- — . Néhol meg is vendégelik ket. Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. bent imádkozik. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. de a ref. a protestánsoknál délután van. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve. mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban. halott sírjára.. — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. az ág. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. hogy újra meghívja a keresztszülket. Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak. a hogy a nevét m?ghallja. valamint a halál után is. : . biga. Ez a ti/úkver. míg csak fel nem gyóg3Til. a czínteremben leteszik. mint ma. kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik. rétest hoznak neki. A komaasszonyok. a kiket kominak akart. mely inkább az élknek intés. míg a komaasszonyok a templomban vannak. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el. A rokonok megvárják. A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót. sonkát a kéménybl. a miket nem lehet elhagyni. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. A halottat szent Mihály lován viszik ki. Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait. hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. a kántor búcsúztatót készít.ságait. kövecskékkel való kapós játék. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen. ják. Más tréfája hogy egy rossz a bábának. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be.12 A vármegye népe. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre.na. a milyet csak tudnak sütni. Rendes szokás. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. hogy jön az ellenség Néha zene. . . tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit. Leányhalottat legények. A labda. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. vallásúaknál itt is énekelnek máig. néha prédikál is egyet a pap. Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. ha gyerm." Ez abban áll. Ilyen a . a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi . —— k . A gyermekek élete természetesen tele van játékkal. Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. kivált ha els gyermek az újszülött. A katholikusok egy párt. duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív. kezébsn egy tányéron tégladarab van. alkonyatkor. pap beszögezés eltt beszenteh a halottat. néhol a teke-játékok. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának. erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii. Vannak régi bábatréfák. a metyben lakott. az iskolákból kündulva a gombozás. köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani.. A lakodalom migy költséggel jár." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz. Felköszöntik a keresztszülket. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett.bocskorpénzt. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot. A keresztelés a katholikusoknál reggel. de a többi koma is megjelenik a kereszteln. . énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. A kath. s a szülk nem is ih-üluek neki. a ki a temetés idejét meghatározza . A gyermekágyas anyának. a ki. ha a legény vagy leány elször van kereszteln. anyát. kérnek. berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a . eláldják a családot és haza mennek. a milyet kívánnak.. keresztanya. . és ev.választás. Ezért a bába ebéd után eláll.'kágyashoz jömiek. hogy. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. ref.

templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak. ! — : "Mokés^okf . Ali Kis borocska. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. Kinek? ráfelel . lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád. Czérnára. hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza. akkor ördög lesz. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász. sziek. Újévkor szokásos. nyomó." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják. A szüret nagy vígsággal. Kilencz öles köles kazal. hogy a disznó mikor jön haza.Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve. Ezzel vége a játéknak. Akár kettt. Ki issza ki? Kis pohárka. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán. Régebben a legények is koledáltak ígj'.Farkam alatt a garas. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. ha nem nevet. Szél fújja pántlikámat. vagyis hétfn is mulatnak. ezt kiáltja kocsit.: A a cziczázás v-ármegye népe. így állanak. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. Este a lányok hazamennek. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. tuskó Pap ül a padon. danivalója mikor a mezrl szalad. angyal. illetlenül így szól neki . Hecz pecz kimehetcz. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ.. : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz. húsz lépésre mennek elre. hogy vasárnap délután mulatm akar. böge bankó. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. ezt kiabálja . egj'-két szónyi változtatással. nyáriak és téhek. elejtöttem. de naivel az ünnep kevés.Favíg Favíg beszélik. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán. Fordujj egyet. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. felpántlikáz. de nem ád. (Az égre ez? Föd. : : '. Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem. A legény. kocsit. se ott maradni a kocsmában. A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak. Az április elseji tréfákat ismerik. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet. A „májfa'' egy lombos fiatal fa.szítenek a legtöbb vidéken. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak. czinegére Holnap délbe begyühecz. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. de ma már kevés külön szokással folyik le. ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : . angyalka. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal. A fonók ma már nem igen cüvatosak. :) Ég. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. húzó-vonó. a legények ott maradnak. mert a lánynak nem illik magától se bemenni.) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá .. Ha az angyalok többen vannak. Csiga csomó. Egy játékot. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint.. farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. . Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. Némedi pap ide mén. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. Szombaton este a legény megmondja a szeretjének. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. a mit a lány reggel ha meglát. tavasziak. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. a ki tánczohii vágyik. a hogy az ottani gyerekek tudják .iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" . pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. másféle szokások is divatosak. úgy. garast adok.." Ha aztán beereszti a kanász. göcs. ess Az a lepedje. a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. taliga is jól esik. Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. kendvéget tartva. szellemi frisseségét..Kocsit a kanásznak. toló. a tánczszünetek alatt is. : . szorító.Tahga is jól esik. bütyök gamó. Halason azt mesélik a gyerekek. 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét. Erre a lány vasárnap délután. Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet. Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle.

a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. Ezt a mulatságot Emmaus-nak. míg végre késével leszúrta. a mely mulatóhetye volt. bor volt.-. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. Régi kecskeméti húsvét. « helyén az ó. A bika körülfordult. júhczobákot. a mely már szinte végkimerülésig volt. kiskunságit". st betört a mázsaházba.ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. A mit gyjtöttek. csaptak . Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek.. az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. Jellemz. fmn men .az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött. az egyik asszonjniak. A — : . Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni. Ritka hely volt. hanem mindenféle sültet. ly szótag és szó végén elvész. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í. kurjongatás hallatszott. véres nyelve kilógott a szájából. tarhonyás-rétest. büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát.. hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. a gyepet túrta a szarvával. omlós pogácsát. Farsangi szokás is divatozott. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. foszlós kalácsot. Magán a nagyobb alföldi síkságon. Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor.. Akárhányszor közé rohant a népnek is. le. elre feszítette két els lábát. nem olyan gyakori s nem is olyan általános. a vármegye határáig. mint a fiatalok. Ezt a nyelvjárást a következ. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. roppant mennyiségben. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. abból nagy lakomát ! ! — . : . szarvait elre ordítozták mindenfele.1 4 A \ánu('gye nópe. a mit farsang alatt használt. mire ideért.. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is. a hajdani remetelak mezejére. mint másutt. nagyobb mértékben. megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. Czeglédtl délre. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának. . Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke. Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához. zöldleveles ágakkal befedve. hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót. A zsivajra heg^•ezve jött. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. s ott zene mellett mulattak. Ha akadt egy vakmer mészároslegény. Szabadszállás vidékéig a . két nyelvjárást ismernek. Öcsán a múlt század végéig szokás volt. hog}.. n-ikor messzirl bikabömbölés. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik. nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. úgy Czegléd tájáig a . s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. a hol az úri nép helyezkedett volt el. Részletesebben Vácz . hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. az Emmaus. . sör. túrós csuszát. Már jól megizzadtak a napon. a férfi pedig innivalót kért. kivált régebben. A legények közül kett maskarának öltözött. nagy daczezal. Sátorokat rögtönöztek. hajszban. majd a . s az m. Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. tánczolnak. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt.vyeivjáríUn). Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. ettl lefelé. azt legázolta. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. fülébe kapaszkodott. megállt.. csupán Vácz tartozik teljesen. már a földet. pestmegyeit". s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt. de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez. Ráczkevétl. pörkölt húst. Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet.a diphtongusok teljesen hiányoznak. Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren. Megesik ilyenkor.

még ugyanazokban a nagyobb városokban is. harmagyik. Czegléd vonalától éjszakra. legalább fölszántom máma a kertekajját. hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. lakossága jász telepítés. mxilatnyi. a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl. b-nek mondják. mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok. — Jazt se tuggya. s máig megrizte palóczos nyelvét. kii. bl-t bú. lírajczáré almot a piaczrú." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem. Az l már itt nem esik ki annyiszor. el is mentem náÜyok. kik. fizetyik. — Jött az hajó farába.Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé. népadoma : .. legíny.. kiivet. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t. hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. liini. ojjan kevés vót a piaczon. így nem mentünk sehova. hogy az ösziknek többet." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . Halas kath. : : . Halason. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. ver bennünket az jó Isten.Nyóczvan krajczáré rfjit éde.A vármegye népe. No de hajjá kee. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet. Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — . mint felit ki nák má szépen zdeltek. étom-é még mondanyi. — : . Örkény. mint káromkonynyi. No de olezáncz.." . hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg.. — — . az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta. víz. Elég ahhozzá épparaszt ember. fleg a magánhangzók ejtésére nézve. üd." . No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú. rúzsa. clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT. oszt ojjan drága vót. tüzhö. melly órába. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió. De mikó látta. A hoz-t így házho. süket.Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" . így Félegyháza. Palóczosan ejtik az a. felé." . A val..Keserves esztendnk lesz nász uram. de ojjan betegen tanátam. : : k . levél) de a közép é helyett i-t fehír.. hogy alig mertem beliüe vennjn. Megy ahhajó — Sír a jány bújába. Nem tom." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. vei-ben a v mindig megmarad. és a legí'fia együtt falatosztak. A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. tehén. — Fú be — Törög grányicza tálba.Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. Az ember a sunkáhol látott.Naddologvót a. Hugy is vót no? Ugy-e. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra. kézhe. — rósz ! — ..Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele. mondok . Beszédjük ilyenformán hangzik . Majsa. A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. hogy mert a . k szl szeme majdnem mind megvakút. ü rendsz(>rint ú." Boris néne megkéi-t. A magánhangzók közül az ó. meg oszt olyan kínyesek. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra. hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja. A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek. Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'. A kétféle e. ügyekszik. jurát. hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel. Laczháza. mind a nímet tánez. Máskó ijjenkó a luterúgy. fehír. A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. most meg a fdbü is alig látnyi ki. Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. No akkó egye még a fene a ké nyévit. bor termésre se lehet nagyon számítanyi. vaty pety. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle. így pl. A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. haszé mind éfaatta elülem a sunkát. Méttróbálom. Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül. az Istent mivelnyi. felet az apja. jacs- csirizes lefelé. piz. Dorozsma. lejá'. A hói." . típ. -vé változik fúrú. a búzák aEg kétek ki. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. kíulús. : . é-t megkülönböztetik. a féreg kiette szántanyi. hogy mozdúnjd se tudott.. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm. Ott állott az babikám gyászba borulva. eUensig. . á-t is. a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle.

gellicze. úgy Örzséliöt tájon vót az id. Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés.ideje mán annak. (Iszok. hogy ez esött. . A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. talló. De szégytem magam nagj'on . hát üsse mög gúnyára. én járok.) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. A név. Az hj-et a'gA'al. A másik mög ú nem szót é szóccse. Bukrétás kalapom. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. éhaniiád. Keeskemét. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : . ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^. sz. Hanghasonulás palló. Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig. körösztü lüllek. mög káromkodik. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran. vögy. hátha arrább nem lépk.a \-ilagra gjnittem.Bérös asszon az ablakon nevettye. mint a szájjaógött. Savanyún jó az uborka-sa/áto. szélnek. de még az ingom is. kúcs. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos. Szépen mög\-ótak terüve a lovak. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am. Né nagj'on verögesd össze a papuládat. Kecskemét. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. A mássalliangzókat is úgy használják. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun.-nek ejtik. Vöfény. fleg a tszóban. Mit vót nait tönni. : : ! : ! : . mer oda ütök. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. Girizdes alma. tönnap." Nyilván kikapta Nyilván es lösz. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. mögszólít ám valaki a hátam mögü.nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. ödd mög Osztón káromkodik ám. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. hogj. Erizd é. szik. fd. Kiinszentmiklós.. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. mög a kölökcsizsmát. Búsan danol. Gyöplii. A-/io2-t itt is-^ó. hogy a lányát Égy. de csúnyán. csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt. czifrán. . a rag : : . különösen Dömsödön El ló nacs csuda. ú. Az l elmarad s pótló nyújtást okoz. Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. . Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog . Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj. de csak aszondom. magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. hát ott áll ám két dézentor . A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl. ólba...ság a föfészke. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. Etószöm flstökre. Iszó. : A k ! ! — — — : . . Iszik. de mérgessen ám.aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. ví' itt is mindig ^'-nek ejtik. nízök arra a mögveszött lönni. ehattam. mer a falhó váglak bérös legén szerettye. de az egjik maj mögszúr ám. No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát .. leütem a fdre. Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai. Az ikes igék külön ragozását nem ismerik. Aszonya rá Né léfettyöjj. mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. még pedig Nagykrös. Si'lntn párját nem lelöm. A mint ígj' kuczorogva röstéködök. Mög osztán mögin csak kaj abál. nasszmü." . mög a gatyámat is. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok. csak nyibelözök. mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. Hát a mint ott ókumlálok. hogy vetkzzek le. oszt íg^..és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó. — . a hogj. ?ííz. mög a nadrágot. Nyjek mög csak. Magam is möghökkentem. még hajdinába. : eltt délbe. de sokszor meg is marad. az í. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. gombos úgj- No erre látom. A hosszú magánliangzók gyakoriak. MkUinája. . ódáiba lüklek. ! . még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le. Szabadszállás. -h." . tip). ü. végj^ fekete pántUkát. mikó a Bonaparte hadakozott. néhol esak é-t mondanak.. mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába. : fejbe kommint vele. ennek má fele se tréfa. Kecskeméten. de mög a bagnétra is.Keszkenbe takarik.! 16 A vármegye népe. hajjá kend? bemmarad. Rámás csizsma. még csak láccz mer ha másuvá niz. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját. itt hallak. ravassdg. Igj' osztán föbuzakottam. csak a szó belsejében. dma. kik.Ergye rózsám. . rendesen hosszú. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött. a legémiek úgy adik. Ekkó aszongya. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. Osztán két kézre kapi ám a puskáját . bárá'ka. aszongj'a. Fülöpszállás. osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. -^-nek mondják. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat. vín embör. marattam. oszt szöggj'e ám magára : Üm. Letagadok száz fiskárist az égrü. nasszrü. Nagykrösön. Igenyös. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref. de az ényimet. szök. mondok. mint afféle suttyó bujtárka szokott. mint ez a könyér hogy nem szól. Möktróhálom.

. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. mondok. az eke része. hát nom noszelök semmit mögfordulok. Gyerünk át itt a juszélen. - . mikor mén. nyári. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. kutya. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak. De ott mög a kutyák nem vöttek be..Kótyára vágja a fát. „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya. szercsikaáma. . Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt . hogy Kecskeméten. Gölödinszömü. a mijét most én viselk No mondok. lopja a napot. Szada mély. franczia baraczk : . Pálmája: jegenyefa." egyenes. másként kopolya. . csongorádi cserösznye. muskolatkörte. szépasszonykörte. hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. a dézentoroknak se híre. mintha bamba volna. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. — — . a mint belépek. doktorszíva. mög is 17 kék niá fordúni. a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk. rozmaringáma. Berczelés: bozótos. Mútkor kírem bemegyek komrába. zúzni. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. nyári.í^énkit. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött. gülilszömü: nagyszemü. csak úgy fóré bancsalítottam. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. potyókaszíva. „Benne van a bénga a kutya. vörösmöggy. . . sóváriáma. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. ekeló. czitrc. mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek.Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. aprómöggy. A nép humorára. pipacsmöggy. fontosáma. nagyot fúj. serevényés helyet. hederget: himbál. hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt. buszma: szótlan. Veresegyháza lapályon. A gyerekek gülüznek. Szent Anna-asszonymadlén. Elsz Eoczö. mézesfejérszl. Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa. küszögön.Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése.tt "ia?yar nyciv : Kérem. tökszl. elindulok szól ellen. j\Ieglelietös sok a tájszó. Bénga van benne. brkörte. pirosáma. se hamva még ón nísztem a cserónt. . borizáma. ótottmöggy. egrösszl roposárgabaraczk. császárkörte. hajagszentiványí möggy. No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg." Jvszél: félre es hely. mint a sikár. fehérszíva.Hát az olyan berczelés. véráma. Siligó: sovány. jalováma. nem mint nyelvjárást ugyan. de émöntek ám a lovak is. erre vesd é magad mind. furkólószömü szíva. fövágja a farkát. ." Kurczina: tepert. hanem be a tanyába. Dutyi: tömzsi. felgöngyölget. szrösbaraczk. Czurholni: törni. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta . Ezeken kívül meg lehet említenünk. bozontos. Hederög. Sándor bácsi. orozvatermkörte lugas. addig émöntek. An-a a kérdésre. borsoskörte. Giilü: diónagj^ságú k.. mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó. Csétrés: mosatlan cserépedény. valami rósz.Fsúdúlt mán a nap. bajor.u ror. Fagy: göngyölít. körösi cserösznye." Tábérnyás: szanaszét áUó. — .vármeg ye népe. nyakgatni. kökényszíva... Makutyi: Kótya: apró. Érdekes összeíi'ás. búzával ér körte. bivalyszemü. Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. bonabéiü szíva körte. kajszibaraczk. kajneszes: esztelen. : : — — — ." Boszmók. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. Nekem vót má dóga ügyvéggel. ojan egyenes a szre. akkó jut eszömbe. . m. csörgáma. de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét. meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam. tüköráma. nyakas körte. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. zenyim szomszéd ojan ember. a mely beszéd közben csakúgy szikrázik. árpával ér.. Hajabéz: keringél. — • — . hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki. kecskecsöcsü. Noliát fogom magamat. Böge: tóállás.int a temet is. mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába. lánycsöcsáma. látok. parachcsomáma. sima szr. püspökáma. olasz. öregmöggy. . gyöngéden ráz. ! ! . vörösszíva. Súdúl: magasra feljön. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. szi aszalószíva. körte. pongorádi. avvá mögzördül a nyakán a kolomp. hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére. fökapja ám a fajit. csöndes. még a pányvás is. . miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. még szaporodott. savanyóköite. . Csempe: csorba. . ." Gólya: kabola. Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. kis gyereket fáradásig denczölni. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. nyári kormosáma. Czékláz: lebzsel. Izabella. téli pogácsaáma.m körte. azér ijjen hunczut" csalással.. zdszíva. — — ^ : iiópi. . hanem körü-körükabdostak. hazugsággal van tele. pampergeráma." Kajkó. ringlótszíva. — — — Zatyatol: zöcsköl. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. mákfejü körte. hát nem látok . Molopólyi: élhetetlen.. feketemöggy ama. masánkeráma. vaj ama. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. gyámoltalan. ezök után nem mék. cserösznye. Pellöget: lassan.. Kálmán-körte. völgyszerü szakadékban fekszik.

azután temetik el. hát liogy a más világon tudjanak. a bogyiszlóiaké vastagnyakú. Iszon Vercso). Szomszéd mán fenn kezdi. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék.) Üri szava (mindig azt mondta . így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai. Süket Jancsi.\. mint szszel a mónár. puffan a hogy lesz.yok a hibás. azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon. . Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre. Sorjába mén. nem úgy.íö-utfzi'm" a kót lulzsor. óralapot is szegeztek rá nagy fittyre. (mert ha tz van. Papaié. (A békességes házasSok tarka macskája van. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban. elébb megpatkolják a hóttat. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. . Mézes Pista. úgy lesz. néz. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják. ha szél fú. mint a ki béngezni járt. egyenes úton.mint kelrastek.iui uImik nu'sszi van a . . a Csanádit kákabél nek. Tagyéla Julcsa. ha rossz vagy.ólia ojan emberrl. Bózsó. hány óra. Sánta Pista. Szélai^yja mert sebesen járt. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot. a mi rontja a fogakat. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. hogy ha egyet megöl.. ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. Abonyban csinálják a tarka borjút. egy háznál több le nem ég. arról nevezték el. Br Terka. élat. — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — .IS A vármegye nópe. az is eláU. Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét. minek állok s/. Mer egész életükben sose jártak a'. a kitül senki se fél. részögös takácstú. galibát csinált. Krumpli nagyon szerette a krumplit. az ágj^ alá bújt. — — — — • — — — — — A ! : .. akár egy ttött galamb. nád Éva. D. Tóba-bicska. liogy ha esik. Ritka az igazi páros két ökör. hogy virganczevö. Nagyot gondja az rlés. Pipás Mari. (Szke. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk.. vágott vissza a veresegyházi.. Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se. a kinek a templomába fel van írva. úgy sötétben beszélgetnek.) Abonyba mégy. Csont Jakab. egy tálba egy kalán. Bakra Pista. Mónár Kis úr kis harag. Nagy hallát csiná nagy zajt csap. Az Isten rátekintött meghalt. oszt mit se talált. ha szentül kukorékul is. Süket zsidó.) Sajtalan az a harag. de mondja csak azt legalább. nem tud keresztül sütm afölyhökön.<g az asszonyok szoknyája. — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban.) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször. de ón vag.) Elég egy kútba egy ustorfa. Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest.) Nem adok én. Sietek. Rendesen megmosta az anyja a fejit.) hall. Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja. minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én.úri szavamra !") Vak Pista. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. mint Szadán. Süket Pista. ólommá esnék msgijednék. tornya is \an. Rezg biczczentve járt. . Készen a templom. mög a rósz étel disznótú. hogy izé. ni. az máig is hibádzik. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik. Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa). . Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt.) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl. száz gyün a temetésire. Nagy sora van rósz a sorsa. de legaUibb egyenesen van.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. ezt az órát is úgy húzzák. Tarka Pista (volt egy tarka tehene. Liba Pálya. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával. Púpos Misa (az apja volt púpos). Hosszú Laczi.'\ liii/. Vigyorog a nap. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni).) H)U ha sár van. Lettvót mindenbe belefogott.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled. Rissz. de a mutató. nem Úí. ácstú. Bezzeg ott nincs egyenes út. mint a katona a subadarabot. Harsli (igazi neve Hirsch).). Simigagi mert kacska lábú volt. Abonyban a következ gúnynevek vannak. Római köcsög. egész családját Dramnak hívták. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. . Garikása ha beszeszelt.' a mit mi épitettünk. Na de isten álgya. ess lösz. tenselyon ! — egj-liiizinak. Tele bélü. Drumné (egy öreg asszony. mondta a sza. legalább m-^gépítettiik. Fejibe áll a bor. vagy ijedtében szólani se tud. hogy Édes apám. mint az alpári (Hazug. van. Vödröt húzott a nap. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi. tötött menyecske.•Vz ott van. Kuczkó bácsi. mint a harangot. hogy .a6Mafc. s a szentisváui emb?ré. AbAnnyi a bóhája. még se tud esni. csak vagy lovon Icliot iltraenni. Pipi Jóska.épült hejben !" . Barna Pálya. nem tagadom.

-^j Versegvidt'ki ni'pviselet. .19 .

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas. nem fél a kopaszságtól. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le. de nem birta ám levetni. De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem. (a katHúsból nttem. de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele. Ha hat kocza disznód van. Amék Jobb száz irigy. kemény színét. a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. Szeretik egA-mást.. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény. urak eltt kedves vagj-ok. (^lagáról ítél.Ki\-an é szálig tekintetös uram '. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. — mesélte az ör*g pásztor. Akkor higgv" az asszomiak. neki a \-ilágmik összenyaigelt négj. négj-et akasztott-ak föl . Hi\-atalosak vótak a szegedi. hogy mingyár a pitymangba esik. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t. hogy a legkül. mint a ZsadánW lovai.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt). ." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-. Mind mögette — Xem — A '. mint bíróság. Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. Kimék a piaczra.) összecsdül. Paska a sajtot. meg kurta ménese minden úmi'k vót. (Harang.pusztát is. egész világ hús nem vagA'ok. összeütötte a bokáját. kétfelül két liajdu úgy vágt-a.) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak . lanba). hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át.hrul azután még nótát is kezdtek. Ojnn emberek vótak azok. (Kitanult ember. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket. még csak meg se nyikkant a hegedbe. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. szabadkai. t Ixirom. mint hajdan.szilaj ménes. hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál. Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. wisd el magad.) az örökhagN'ó halálát . nyáron ten Xe rázd azt a fát. XégA' a lába. hanem úgy kifogj-ott a szuílája.^kkor vót a jó \-ilág. (Kulacs. de még a jó^ág se. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot). A Cs.Régente nem iigj. De azért a mint föleresztötték a deresriil.) Tejnek is a föle jó. üres a sipkája. akkor is aszouta a dikritus esküttjinek . gazdag. zamatos. 11. ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. vöszök rajta vöröskét (húst). (Gyertya. Kinek haja nincs. mint egy kutyának veszett hírit kótik. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — . A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák.termett az embür. úgy köszönte mög a szivességöt módossan. mérgesi. kezes ménes. Edzi. hiba nélkül.A vármegyo népe. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni. Mikor még négj. ^Kimúlt a becsülete. hogy ojanok most nem tercnmek.) Fnyótt a fa ága nélkül. . bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska). de még át is szörezögött a gatyaüllepen. a hátára ugrott. Ha kellett.) Ember Az van messzi. Vót azok közt ojjan lo\-as. hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás.sztori régvUát : rendesen. (Tápíószele. Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár. Él fának nehéz dóltét várni. vált bellük betyár is ojjan. még most is daloUk. kitnbb kink — -A. [vdig a javát ám. Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. .. — — — szája nélkül. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. mellé lopakodott. . az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva. a mit el nem lehet érni. a meh-ik magától is hullajt. el kó amiak veszni. Haza gyüvök. mint a dereje evisnek. 21 Megvan mindennek a sorja. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája.) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. szánó.. oly színes. Vót is bcsületük a gazdák eltt. kis télbe (májusba). (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt. fa csomó nélkül nincsen.) Állott tóban lakik a béka. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig. Ojan vót a jószág a kezük alatt. ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc. Mikor átesett a furbiczon.) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. A pompás közmondás is szaporán hallatszik. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül.\kkor termett az igazi pásztornak való. . Pap is az oltárral él. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . vásárba. (Lúdtoll. ecczer csikómnrás vót fühegj-en. mettanúsz kúdúni.) Bika bdül. Nem ez a \-ilág vöt akkor. Minden ember magából indul ki. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki. mire föleresztötték a deresrül. Ez az emlékezés oly pompás. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. a mint az isten tudniok adta. De ük meg is tartották ám a pá. . pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. Kihaltak az öreg pásztorok. tátva a szája. mint most. akár a vakart ponty.

s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. így osztán elébb a sörényit. njint a cserénbe vót. az egyik Siirokba betóták. sgyon^•erhették AÓna. hogy ha nem tudott hozzá az ember. vagy csröge. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk.ha beléjük sütött a nap. de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak. Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. nem is tette többet lakosnak. de belölrül. a nyakán lekötik a brt. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. hogy hozzá ne kapja. mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája. káporka. A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. Ojan fényesek vótak a bogszekrény.. mirt akár a lebber cs. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. Ha aztán megkívánta az ember. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. Hát mondom. de úgy ám. zömök. még .szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. de szemibe nem úgy hívták. . a jobbik kézibe vette a hurkot. Az akasztója kiteUk a két lábábúl. csontjával kifelé forgatva az oldalast. piros ábrázatú. meg iszákuak való br is. akár egy koszorú. hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte.bojtár. Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. czókmókja külön-külön rakásba. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. üstökit tbül. árnyékba elállt a szépen. a többi osztán a lakos dóga vót. Tekintetes lutim. még pedig úgy ám. mint ojik buti ember hiszi. . hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy. a kin csak kifoghatott. a . akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. hogy nem hasítják fel a hasán. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. gégéjét. akár a széna. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni. a farkát csíkja hosszára higyva. hogj. akkor tiszta gyekén jTe. a hogy átestünk a csikónj-íráson. az ojan nádkó? (gyenge. . e körül a dzségert. a az ojan vót. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. ültek evéskor. . de ojan rendet. . ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. elveszett az rácsok. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. azért. vagy lakos. . jó paprikásan. maguknál van szobajány is. hanem bürgehú. hogy megnézhette akárki. már mint a májat. . Mikor a hús felseje rezeg. hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. vagy vetett rá tarhonyát. hanem az erösebbjének. isten tudja meddig. meg hátas ló. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. a nyakát. maga kaszait magának télen-nj'áron.ne kapálózhasson. hogy a porát se lehetett látni. mintha kezes bárány vóna. hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. rendesen a cserény közepén a tzhely. Úgy tudta. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó. hogj' egj. ott meg faedény. hárem a farán kezdik a nj-úzást. Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. ember szemefénye. Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. Ojan a különbség. Mikor e megvan. . a fábul csinált csíptet mellette. hogy egy darab se essen . nagy fekete bajuszú. mire kitanálta a nyitját. hogy a hurka essen alul.< ezek. Kishasi vót a csúfneve. a fej meg feliíl. ha fztek. a mit úgy kell megtenni. mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva.s. hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. zsírjára kisütve ojan szaga vót. : ! — . hogj' meg se lágyul. 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. Hanem ha húst kellett kacsmarri. meg a borotvatok. . Ü neki a vót a lii\-atjilja. leásták az elemózsiás tajigát. ki fülire. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . akkorra megftt a bográcsos hús. .szöröszték. meg a szalma. mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit. vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút. a mire egy-egy ember ráült. rá a czopákot (inas lábcsontot). osztán úgy hámozzák le. mint a szürújját szokták. hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. De nem is vót abba nyavaja egjbe se. Hanem az evésnek is tempója van. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág. akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. ki farkára. akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. már akkor a Dávid úgy elkotródott.szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. akkor kezddött a tomja. úgy oda kormányozta a cseróuy elibe. kerek. ! . arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. Alacsony. No jól van. Vót egj. •22 A \-isszBJött af járásába. mint nkár a patyolat. úgy dütöttük el. hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. Tudják i. csak úgy futtába lehajolt a lórul. úgy is hívták tanyás. : ! . tüdt. hidegen is ehette. mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. . Úgy eláll abba a szalonna. a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. Ezt csak úgj. négy garádicsra körül megnyírták. hog>. borsos. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. alul teszik a fejit. Hát mikor ez a esikónyirás vót. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót. In lehetett dombon. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. . czon ee váltak ! . osztán a nyakát a bogrács oldalához. mint egy fejöágast. mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). Xem csikóhús vót ám. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. A hvm fejtek. osztán nagyon rásütötték. Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. vámiegj'e népe. . csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. . ha egyszer megvetette a lábát . mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. de igen rátsrti ember vót. szívét. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt. a melyiket meg akarta fogni. akkor. — . .a cserénybe semmi czódaság ne legyen. zsajtár. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán. dézsa. "hogj. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába. ojan tagbaszakadt. még asse tudna föináni. mint a lóra.

máshoz semminjTilni. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük.szót se.. bent a. még több a szárazmalom. hogy 7negsuperolják. a mik a hajót egy helyben tartják.szoncseléd. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. szétnézett. meg a kulacs is körüljárta. a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben. te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt.^^^^^^ malom. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. leginkább terhelte a Katlanszai vallása. mer istuccse. ha el nem viszi a víz'. az ács megjavítsa. veszi. ki asztat elóvassa. . íg\' a molnáripar. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. 500 méter) . ez a gerenda a szamárgerenda. ére most EZ écczö nem vótam érdömös. Az els kett be van deszkázva. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. A ki belle. és ha a kerék a part felöl van. ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját. mert ez a nóta vót rcla . hanem szánt vele. : Búra Paru'a aranbárán. A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. Hanem a bojtároknak még csak tüd. Én meg felugrók. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. meg máskép is . meg. Falkafogyasztc csáraa vót a czél. akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. . hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek. csattant a bunkósbot a fejin. vármegye népe. vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. suta malomnak hívják.ha törtónetbül kipottyan egy-két darab. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot. Mikor már beteltünk. A Mikor osztán elég . Btira v-ót Pannát megcsókolja. híd gyanánt. annyi lett ott a vá. Nem srn . de nem szólt. elre a földre teiíti a takaróbört. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot. . macskára vagj^ karój-a ersítve. A vízen állandóan gondban van a hajó. hogy ez tartja a legtöbb terhet. hogj. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. a ki nem bízik magáhon. akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél. s tavaszszal bekötötték a Dunára. Arán bötü van a vállán. mint a szamár. Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. vagy köves . magát a hajót pedig edény-nek. kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. A malom két frészbl áll. birkózás. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. mikor fogja magát. 23 Noiszen. ott olajütésre." Azt veti rá a számadó . hogy rem tudtam. Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni. gyalöran kivonták a partra. Nem A — — ! . a melybe be volt fogva egy-két ló. . ez a vízjáró. ne essen a földre. de úgy. mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. Jó. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. már akkor ki vót parancsolva a bor. hogy a lábát se rázta meg. mert könnyen megeshetik. bicskahegjTe szúr egy czopákot. vagyis a super. fölfelé a kopasz felivel. egj'et böffentett. felült. megérdemlik azért. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. híres is vót. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. mert még volt rezte a húst. Más se szólt senki. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. nem szól egj. a nevét onnan vette. és a vgyhajóból. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. . A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek. Búra Panna vót a kocsmárosné. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. iparosok éiote. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. különösen a hol nemzetiségek vannak. szóbeszédbe is. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger. akar a lóvá imátkozzak. . vagy tán azt vélte. liát most több jussa van hozzá.. Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. nagy munka ilyenkor. meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. csak sejtem. lekötve a bókonyokhoz. A keleti vármegyékben. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. a mulatságból. Az els jégig ott is maradt. Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. A malom régen parasztmalom. máj jut a bográcsból. De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). de úgy elhagyta ket. . a mirt jót húzott a kulacsból. osztán észt szóta neki No sógor. mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára. a házhajóból. mint máskor. s a malom leszáU. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. Takaros egy fehércseléd vót. hogy ö szetudom no. hogy az csak hanyattosik . Lett aztán nagy ivás. föl. csak ette tovább a markába maradt czopákot. . A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja. sokszor szükség van ilyenkor arra.Hisz jó tom én.

amaz a vékony. . Egy méter átmérj lapos két kökerék. János eresztés.A Kiskunságban azért terjedtek el annyira.. Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre. ekkor Nep. Nóta is sok van. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. Molnár se vészen két vámot. Van kis ladik. bellrl pedig még érdekesebb. gazdagon dí.. . egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. ez aprószcmü. szt. a mely a molnárokat dicséri. a . ez kis csónak. mint a molnár. ritkán hat vitorlaszárnynyal.szítve virággal. . . 24 A vármegye volt. A molnár küls szerszámai a kötelek. a siltet.. de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához. mert az si szerszámokat rzi. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. ma már egy is sok. ez egy hoss'zú rúd. A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. . a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg. Az . ezüsttel. malom Ma már . a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. Vagy vastag. a szálába. is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. ! — : : — — ! . vagjns kézi lámpásokkal. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve. fölötte van a saráglya. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt. Akkor még két legény kellett egy malomhoz.grökömjödött fája..\áncz. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. az alsó.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. mondják az álomszuszékra. vagy tótk. visszavitték a kápolnába. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe. mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. s az öreg szál. a melylyel a lánczot összekapcsolják. a czéh és molnármesterség jelképét. . Jánosnak. a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. . mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad. Almos. Télen a ezéh nagy lakozást tartott. franczia. mint az új berendezés. s húszan kísérték a molnár koporsóját. ma ipart ársulatiik van. de parasztok sem voltak. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. hogy ne legyen me. a felskövet leeresztik az alsóra. a melynek sok színessége ma már elveszett. Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas. Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl. a köveket a kü-pad tartja. majd köszöntket mondva. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette. ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. hogy az. n.. népe. legjobb a következ . A köves malom gazdája rendesen ezermester. süvegalakú tetejük van. alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok. melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom. m-'gszitálni." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás. a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. G}"er az ölembe kis angyalom ! . Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. dwplérokkal.. hadd lássa is. Számos adoma bizonyítja is.. amiben csak két ember fér el. Ebbl a színes. Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer. rövid fahenger." Ma bezzeg az a molnár neve. négj-. A víz erejét egy literes edénynyel. A kötényesek vitték be a terembe. ez a khinai találmány. . — ! — — — — . érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt. ma százra szer épületek. zúg a malom. Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . csikh. . s a molnároknak külön testülete volt. fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni. a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet. A parasztmalom kívüli'l épen olyan. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. a min eltolják a követ. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. hogy . egj' évben. az alattság. tolvaj mónár". a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. Ez volt a Szt. nagj" ladik. Ez épen úgj' be van rendezve. hanem középen állottak a kett között. Legfontosabb benne a A"!(. viegvetemedik. pitle. A kövek deszkatartója kéreg. Á köveket hetenként meg kell vág-iú. ú. Mikor a malom megáll. pedig ahg van szélmalom. : — Forog a -zéimaimok. mint a hengeres. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. Erd . a mely a garaf-ot tartja.

. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle. rostává. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. milyen szelet kap. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét. kutyája. a szél ereje. rnegnyilalja. Az asszonynép gondoskodik róla. kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. felspallás. Azt hiszik. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. megvizitálja a vitorlavásznakat. úgy lehet megszabadítani. De azéit jut is. de (. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. meg a tarisznya s a pipa. de addig se éjjel. mert elviszi a szél. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. a fogó. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele.alakban felkavart por közepén. kedves. de idejét múlt szokása. Ki egy óra hogy a kezét megfogja. a felsöpaUáson a dobkerék. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet. Fznek egy fazék kását. . Ma már föl- A A A A . ügyességre s érzékre van szüksége. tetben lev hogy használja fel. hogy csak úgy változott kis gyerekké. a mellyel mindent hozathat magának. hogy ki a boszorkány. az es járását megfordíthatják. s ekkor indul meg a vitorla. ö öltött. ha a seprt megfordítják. és A A s a feje akkora lesz. leveszi a járódeszkákat. szitává. hogy roppant nagy a feje. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. a kiknek a szemöldöke összeér. a küllket. hogy a földbe menjen a fájás. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. Az épület belseje néha egyszer. hogy ki ne vesszen. egy helyrl más heljTe terelhetik. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. Csak akkor mehet el. néha emeletekre van osztva. A ki elször elmegy mellette. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. hogy megtudja állapítani. s a szeleskerék. hogy mindig be lehessen memii. küldje a templomba. molnárnak nagy gyakorlottságra. boszorkányság át is adható. arra ragad a baj. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. miközben azt mondja. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. a szelestengö. Ha kopik a k. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. besodorja a vásznakat. ráolvas. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. megkeresztelgeti. a kinek minden szerszáma egy-két darab. a szél iránya szerint. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. A kelést körülkerítgeti. Míg az rlés tart. Hiszik. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával. közben imádkozik. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak. jele a kisujjában van a sok tudomány. míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. meg a tót a legjobb és pedig együtt. egérré. kány nem tud meghalni. átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. Ha nem . marad is. sárgaságba esik. Az alsópalláson van a garat. — : — — — . amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. a mi ehhez kell. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök.A vármegye népe. s csak rosszat csináhiak. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. meg puskaporral. söprvé.zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. a fogóláncz és a fordítórúd. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. A ki meg akar gazdagodni. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. állítás a malomkövekkel. . Ha megnyom valakit a boszorkány. ott marad és látható lesz. meglátja. a szita. a forgókerék és kisorsó. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. A váltott gyermektl azt tudják. azután a használt szereket elássa. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül. alsájMÜás.

Befelé söpörd a házba a szemetet. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. életével különösen kedvez a kuruzslóknak.menj el árpa. legalább abból a vízbl adjanak neki. Bejáratos minden parasztudvarba. ha nem segít.. mondja el . így múlik el szemérl az árpa. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról.) Kanek szemén árpa van.vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. részögös ura van. kerüli a kutat. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg. ez tánczol. kit a hideg lel. a mit mond. (Halas. meg az ablakokat A ki közelre köp. Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. Rándulást. ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. Ha valakit összemar a szúnyog. Saját lakodalmunkat ájmodni. lépd vissza. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. s meg is fogadják. zamankó lesz.26 A vármegj'e népe. ezt mondva . osztán az ajtókat. Ha a kapások kapája összecsörren. tyúkszemet és eret vágott. megvakiil. Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák. kapar rá a . sok betegség bokorba. (Halas. mert elszárad. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. A mely asszonynak vizes a kötje. hogy papirosra nyorokonságban. kinek a tyúkja ül. kéménysepr epéje. a kitl tanácsot kémek. csodadoktor újabb eredet alak.) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra. megvágja a kezét. annál jobb. akkor eláU. mert szél lesz. hóttetem elmúlik. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz. megéri ennek a házasságát. {Nagykáta. ha rózsaTiyiláskor kelnek. megbántja. kását kenveret. Ki a kigyóhagymát kitépi. kivált gyümölcsöt. ha segít. vagy pedig taraczkból. meg paprikával. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. de borogatáísra. elmídik. mikor iszik s a köhögés elmúhk. halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön.. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. valaki a másiknak a sarkába lép. fadarabot tesz. vélehál a kigyó. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. petróleummal keni be a testét.. de. paprikát tesznek az ori-a alá. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A . kathohkus vidékeken. nyilallásról mész. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. egyszer asszonynak. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. hosszáig néz a holdba. házba. aprójószágot és más egyebet szedett össze. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. meszet . Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. mert rugós lesz a tehén. a kitl retteg a közönséges halandó." egész esztendbe friss lesz. kapnak vacsorára. Ha sikerrel. nem árt". tejjel keU megitatni. a ki lefüggönyözött szobában. Szt. de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. az hárfázik. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni. Ki újságot eszik. beszórjuk sóval. A A A A falról. annak hátrafordítja a fejét. a mit a szamár visszacsurgat a szájából. mert befi'ilnak a csirkék. fájós fogra a h»-rangozótól kért. háromszor megsütött pogácsát egyék. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). cziczfarkkóró fzeteit is. lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. ökörfarkkóró. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc. újság hasamba. vagj' jént. doktorhoz. tudós. öregapjuktól tanult módon. általánosabb egészségügyi tanácsadó. csak tapasztalt. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. kisért etet úgy lehet a házbú kizni.) Ki mikor elször lát gólyát. Péntökön keU ütetni a tyúkot.papsajtmálvva. Ha kisleány köhög. jó. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. Ha átlépsz a más lábán. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély. Ha a fogad fáj. annak nyén párolja meg. ha ez nincs. különösen az ersen gyó^usban. míg a rendrség el nem fogta. nem soká él. királydinvdobja. Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad. vagj' ha babonás. kinek a füle folyik. módra veszik a javaslatait. sebek mosására használják a fehérmálvva. míg ki nem fújja. hideglelés pokolba. hogy kevés lögyön a csirke a füle. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. attól addig prüszköl. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. vagy nem n. Sebre bodza hályogot. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is." külinüien kileli a hideg. es lesz. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak.

A sülyös (vérbajos. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. mely három széndarab a férfit. mönjön fel a piaczra. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob. Hidegleléskor. hléseknél forró. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. Azt vesse be elször a kemenczébe. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak. [Halas. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. s fleg a római semminek volt nagy híre. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. a melyik széndarab a vízben leszáll. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel.A vármegye népe. . Ügyszólva minden nevezetesebb napnak. A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. ha kiveszi. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. idszaknak. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön. — — — — srn — — — — — : .bonája az egészség megóvása. szarvasmarhatrágyát használnak. mert a malacz nem szuszogott eléggé. a néphit az. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj. hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. ha aztán megállapíthatják. áztassa mög vizben. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. menjen ki a keresztútra. fordulónak. s ráhúzzák a sebre. Ilyen a Balázs-nap. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával. a ki felveszi." Ha nem gyógyult a test. áUa alá Ez abból áU. Sokan még meg is tapostatják magukat. hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. A kinek szömörcsü ni a kezin. vigasztalanul járnak embertársaik között.. jobb szemre a jobb Ha szárny alól.. csodadoktorok hókuszpókuszainak. — . a kenés. Hánytatónak jó. hogy a ki szabadulni akar tlük. betegség elzése szempontjából. gyomorbetegségeknél melegített tégla. Vannak kipróbált. galambot kell fogni. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban. de ez csak akkor használ igazán. hámozatlan köles. fleg Félegyháza vidékén. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. a semmi. azt vigyázza. gyógyszereinek. hogy betegség ne fogjoii rajtuk. annak egész esztendben nem fáj a feje. osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. kérjön abbú a tésztábú. Annak a szárnya alól vért keU venni. vagy leánytól kapta a szemverést. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet. a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat. néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. . használják. megvan a maga ba. A kit a hideg lel. Ezt a köszvényes.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket .) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. kiütéses) betegségekrl azt tartják. az azért van. az asszonyt és a leányt jelképezi. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. természetes háziszerek. rákötve a sebes részre. a gyermek a szerint vagy férfitl. : . A magyar betegség. vagy asszonytól. Arra száll a kilís. kihúzogatja a csömört. mint az egész Alföldön is. hasmenést sok mák.megszuszogtatják. valakinek kelése van. de radikális kúra van.

annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. . Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. tzhelyszer jellemüket. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle. egy tömegben él a fváros közelében. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy. a mi az összes lakosságnak ir7%-a. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. .évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. azért sok szokásáról ki lehetne mutatni. Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik. vér vérh. Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. század elején voltak a nagy svábtelepítések. Eltte két miatyánkot. hogy attól meggyógyul a jószág.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait. Ez a németség. felfogásban. kisebb részük a Duna balpartján. Már Pihgrin. monori. ö lovának. annak hasításárul. nagyobb része róm. Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. — A vármegj'ében összesen 96. Károly alatt.. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van. mint a köröttük lakó magyarság. hatja. s . buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák.. Vannak csalhatatlan ráolvasások. hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes. A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. mikor méné a khídon. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. a mibl az következik. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. négj. vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk. s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén. elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak. LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III. hogy akkor meggyógj^il. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani . akkor anyja. hogy életmódban.) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. hanem átvételben is. hanem csont csonthó. in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme.. a svábság. — : — : din maere. hogy itt minden mondát. a íijunak szerelme.28 A vármegye nójie.Uram Jézus Krisztus. a gödölli. a hova én ezt az ujjomot ráteszem.765 német lakik. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást .Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre. Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik. eléggé csoportosulva. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. A XVIII. az idtl máig megtartották azt a sajátságos. . passaui püspök. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. — — : : : . de csak napnyugat nak. hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers . mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül. kath.

.29 Acsavidéki népviselet.

30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek. .

s fönt korczban. valamint a kabáton. bögrék s kanalak. A fedés sima. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. varrógép. az egyik. karos lócza. 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. a fiatalok többet. pajta. A télre veszik a vatakitl-t. Régebben janklt hordtak. de mégis úgy.kapott német lakosokat. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. télen sapkát. 2 dunyha. . hurkaszerü csomóval van kitöltve. . a másik a gazdasági kamra. fogas fából. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. fahóra. st legtöbb helyen semmilyent sem. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. köpönyeget már ahg látni. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt.st fekete. függölámpa. fotelek és párnás székek. két sifon. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna. A kamarában hambár ott öreg láda. s más képek. dézsa. szemtermény van itt. kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk. A kutak régen kerekesek voltak. nadrágtartót nem viselnek. a hátulsó szobából nyíló. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. : . cserepet már ahg kaima. kamra. szentképek. . legtöbbször egy fedél alatt. Két kamara is szokott lenni. tálas asztal. de dimbes-dombos helyen. kék is. mo. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. gyümölcsöt. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. Cserépkályha van mind a két szobában. Itt a tekenk. Kötött alsó ujjasuk jellemz. A falon tám'érok. füstölt hús. A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. a konyhából ftik. de ezt is varrón varrja már soknak. 1723-ban Piliscsabát. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. istálló. Az els tiszta szobában van két ágy. néha ar évszám is. konyha. 1827-ben Bia. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. fényképek faszékek. hogy rá lehet ismerni a németekre benne. A mellény régen sárga gombbal volt. Fekete gubát is viselnek. Asztal. a speiz. Kalapjuk fekete posztóból van. család. szakajtók helye. présház. sublód. de az ing lehet színes. vagy legalább téglaalapja van. . . Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. 1729-ben Békásmegyei. . zsámoly. szerszámok. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. csészék. egj'-két asztal. . szentképek. a vályogfal nem gyakori. A házakat kbl. 31 Promoutoit. 1724-ben Hartát a Ráday. . Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. fazéktartó polcz. Deszkacsúcsfalat nem építenek. ebbl van a padlásra viv lépcs. . Fekete. ma szivattyús kutat építenek szívesen. téglából építik. . barna. majd Budaörs. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. A lakásbeosztás ez els szoba. egy dunnával és három párnával. barna. Zsinóros ruhát viselnek. . hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny. Budakesz. zsajtár van egy padon. .3 A vármegye népe. finom ág^. szürke. magj-aros szabásút. Kistükör. de ez már csak az öregeknek van. A kamra az élelmiszerek helye is. . Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. néha két épületben. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt. fedk. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl. a mi a nép jólétére mutat. csak a felsruhát veszik készen. míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. — — . Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. drótból.és asztalterít van. Ruházkodás. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. kocsiszín. pincze. 1727-ben Kerepes. mint a magyaroké ez mindig fehér. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. nyáron szalmakalapot használnak. Házak "^"^ s . ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. lisztet. lomok gvHilnek össze. a mely igen vastag. a vatta-szoknyát. hátsó szoba. de ezt már újat nem igen szereznek. A padláson tartják a búzenemüeket. vagy az újabbat a szobából. A magyar helységek a síkságon feküsznek. 170(i-l)au a CsepeLszigetet. a ruhához ill gomb van rajta.és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. A lábravalójuk nem olyan b. v falvak éicw. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból.

s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár). A búcsúztatás után imádkoznak. fehér fátyollal. Ámen. különösen az esztergomi részen. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek. — : . blúzt.. Keményített kendöböl sopfot esinábiak. Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van. inkább vallásos beszéddel. Selyem-.itik. Maguknak él emberek.és börfélezipt viselnek. ha azok a földön fetrengenek. a kinek szánták. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna. minden sarkon van már kocsma. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. az angyalok. másutt ösztövérek (Piliscsaba). A koma a mindenkori násznagy is. feldíszített karácsonyfát. zsivány. Az asszonyok bársony. lepedt. fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. Ez az ajándék. ersen alantasai. a min aranyospapírláncz. de minden igyekezetükkel azon vannak. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. A násznép elmegy a vlegényért. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. A koma minchg ugyanaz. ezek a Krisztkindlsinger-ek. Ich hoffe. . Ritkaság azonban. a nevét is ráírják annak. míg végre beengedik ket. játék s más van. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. Glück und Gottes Segen. abroszt. kék-piros szalagosán. Majd krajczárokat dobálnak be. kapnak 3 6 törülközt. Négy lány jár énekelni. Pénzért mindenre készek. ez egyszeren hátrakötött kend. jankerlt. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. czukor. ha ugyan a menyasszony nem megesett leány. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. Inni egjTe jobban szeretnek. rangyal. A lányok. esipkék. wird ihr reichen seine rechte Hand. A blúz díszít ésc igen változik. wir habén Brautpaar wieder gebracht. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál. . Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. Négy lány viszi ezt angyal. vagy legén}^.: 32 az öregebbek kevesebbet. de ha elköltöznek. isznak. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. Aratáskor néhol koszorút kötnek. s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . testvérektl. Bundát nem viselnek. A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. vagy a jégen bukfenczeznek. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik. vejeinek és menyeinek parancsol. Életmód. Ha nincsen lány. dió. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. Hímezik is a tojást. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. igen takarékosan és szegényesen élnek. ha férjhez mennek. Igen sok selyem. de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. csak ritkán tesznek ki magukért. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. Jupperl-t. Kívülrl kopognak. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. Egyszeren. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. borral és rozmaringgal kínálnak meg. vereked és más gazember kevés kerül ki közülök. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. A kereszteln esznek. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. fiúk-lányok. Mária és József. s ki-ajczárt kapnak a versekért. a fiú is megkapja. ha kell neki. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. posztó-. Hús: vétkor nem szokás locsolódni. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. pedig alig viselik ket. régi A vármegye népe. ha pedig már nem él. Újévkor verselni járnak a gyerekek. karácsony estéjén fehér ruhában. nevén pancsnrl-t vesznek föl. de a czukortojás az igazi kitüntetés. reklit. csak becstelenségre nem tolvaj. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. akkor a fia vagy a veje. Némely faluban betlehemet visznek. a gombok. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. mikor az esetleg elhalt szüliktl. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. . a hol mindenkit kalácscsal. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. hogy mindenki sírjon. fleg középtermetüek. a kinek legelször kell. a mit sipka módra tesznek fel és le.és másféle kendje van mindenkinek. Karácsonykor minden házban van karácsonyfa.

Halottitor. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának.— A vánnegye népe. de azért vannak helyek. a hol sok a babonás ember. Van az diós. s délután 4 asztalon mindenféle étel. A társaság vigad. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. Következnek a köszöntk. 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. jöv szszel elhalnak a fiatalok. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. Sári ^/g részben *4-cd. Kerepes Yo. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar. míg távol egj. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg. kürtös kalács. vagy inkább ráimádkoznak. dass ihr Glück mögé ewig wahren. Czinkota ^/yaÁ. Domony ^/g-ad. mit zwá Zusl. a legbiztosabb jele az éhínségnek. Hiszik.. A leány nem felelt. szódás bor. de addig kerestette. dunavecsei. mazsolával.. Általános crratulácziók következnek. monori. disznóhús. hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani. indulókat jászsza. Érdekes. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják. Hisznek a boszorkányokban.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. He kés öszszel égzörgés van. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. . A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. vagy szóda és bor. a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. fehér A — jól lakott). hogy az belehalt. Fogta tehát a tebéu tejét.. (koma. a banda trombitál. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta. sírásó van jelen. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung. Ezren felüli s száma a. keményített. kik a házból hihaltak. nem találta. egész éven fenyeget az árvíz. A tulajdonosa mindjárt kitalálta. pomázi. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik.cselédházban ráakadtak. A halál évfordulóján nagy vacsora van. jég veri el a határt. Dél van. nachbar stb.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám. miért ment el.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. stb. dinsztelt alma mákos. Isaszeg ^/3-ad. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. hogy babonásak.) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk. 33 vendégek haza mennek. beöntötte egj' tányérba. hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. ebbl lett a falu neve Szólmár. SolvTnáron az öregek azt beszélik. gyerekeket stb. a menyasszonynyal senki sem tördik. A király többször szépen kérdezte tle. Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. . keznek az ebédhez. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. gét und godl. 9ü56-an a gödölliben. Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom. In unseren Garten (Tus. Csömör kb. und dés is allé Jahr a Klans. Betegségekre ráolvasnak. kománé.elverte az asszomi:. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette. . tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi.325 lélek.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben. Mikor megjött a király. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat. (Már elbb ül. Kistarcsa . : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. Fifát wir i trinken tú. felkiáltott . hogy sok öreg féi-fi és van. Viharfelh elé harangoznak. A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren. szomszéd) rokon. vármegyében 33. so gibt ihre a Pusl. ves. becsinált leves. Fifát Másik Zum mir a weile zu. kuglóf." Ha a nagyhéten magas a vízállás. láss uns froh die Gláser lehren. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed.

Bénye i^. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják. Ha adósságuk van. egyéb gazdasági oka van annak. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék. inkább épen olyanok. romló. Vannak ugyan olyan községek. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem. a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek. . Azonban itt is terjed már a fényzés. még a katonaság leszolgálása eltt. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt. ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek. a melyen túl már romlás következnék. a mit a magyarságról mondottunk el.ántcS"'. A közös foglalkozás. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll.Tápiósáp ^/a-ad. Rákoskeivsztúr y^. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. Csinosak a házak. másutt lutheránus a tótság. zsinóros. hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat.Ecscr . ma a drága téglát és követ használják az építésnél. az utczák s az udvarok is. Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág. Eredményeképen azután valami furcsa. a mit otthon meg lehet csinálni. A falvak ugyanolyanok. Pilis . Életükbl.. A nép egyre jobban megmagyarosodik. vagy különös szokást. különösen gv'akorlott szemmel. a guba és a szr a férfiaknál. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. azért az életmódjuk olyan. hogy azt lehet mondani. Csornád */4-ad.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni. a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek. Korán házasodnak. a mit a külön nyelv állít közöttük. Piliss/. Németes hatás. mint általában az alföldi falvak. a hasonló anyagi viszonyok. Nem lehet ugyan azt sem mondani. Szorgalmasak. de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. a mely elrontja az k . hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. Épít kezes. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. másutt szk trityit. £letmódjuk. Péteri ^^^. Középtermetek és ösztövérek. Nincsenek parasztnábobjaik. egyre többet vásárolnak boltban a tótok is.3-ad. inkább a nép ruházkodásában. a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl. módúak. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak. mint általában a magyar kisgazdáé. st legtöbbnyire cserép. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. legföljebb némi alig jellemezhet hel. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. Magyaros. Igj' jellemz. Azonban esak olyan lassan.o-cd. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. Az is magj-aros. vagy újabban deszkafallal. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek. közül. bojtos díszítés. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. A nk Falvak. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. Püisszentkereszt 3/^. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva.fal is egyre jobban fogy. egy helyen kath. hitv. Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd. vag}^ épített vályogfallal. i-ó. ismételni kellene. hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. mint a magj-ar faluk.34 és A \ármegyc nópe. : b . Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva.

vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk.és kfal is elfordul. a hol leány van. Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. a hol tisztán szerb a lakosság. Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. a kamra tenek. Különben izmosak. szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. mert a búcsúra a szomszéd falukból. Érdekes és a tótságra jellemz babonák. zsindclylyel vagy náddal. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. Szokatlanabb a Sári községben való . legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat. Meséim még mindig szoktak az öregek. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak. Ezeknél a házaknál pénzt. különösen alapozásnak. s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek. vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén. . A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. szaloiuiát. csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. ersen díszítve papír. Pomázon (20%)..fekete vasárnap".. sem az okát. . Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném.ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. k . st messzebbrl is összejönnek az ismersök. sem a módját nem tudják. sem a napját. legjobban megfigyelni. A A igen egyszerek. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. A nak alig fél százaléka. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba.stállók. A keresztel is megvan. s Egyes népszokáson ezt A A . bár nem annyira.májfa"' állítása lányos házak ablaka elé. erteljesek és kitartóak. A két szobát a konylia választja el. Váezon (1%). szüreti. újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják. Az építkezésük ugyanolyan. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. Az ümiepi szokásaik az aratási. s így a vallásuk is segít abban. ezek után következnek . Kár. Csak egy község van.és pántlika-czifrasággal. mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek. még pedig rendesen világos kékkel. Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. Szentendrén (12%). A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke. Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. és az i. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen. a mely nevét is rácz lakosaitól vette. A nép faji jellegére nézve olyan. Másutt elég gyakori a . mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. Lóréven. Építkezés egyenes vonalban. de már egészen megmagyarosodtak. a ki részt vesz a tánczban. Még a tánczuk is csupán csárdás. A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. hogy Ráczkevén. Egészen új szokás azonban az. Itt 604-en laknak. A szerbek görögkeletiek. Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek. dalolni. már a hol van szl. Csobánkán (22%). Jellemz pl. hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket. Ezt eltanulták a tótok is.A egyes szokások eredetiségét lehet . mint régen. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek.kakas nyakazás". Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a). I'\iji jelloE. de a fiatalok könyvet. A lakodalom ma is nagyban megy még. gazdagabbaknál a tégla. PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. de a tor már kiment a divatból. Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani. tojást kajának. A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. régibb házak .

szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. selyembl. hogy az asszony ne féljen. A beteg asszony feje fölött. a kit a szülök akarnak. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba. a liol ezeket senki sem viseli. azért mindenben felhasználják. kivéve természetesen a vászonajándékot. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik. mert minél többen kapkodják a kalácsát. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. bátor legj'en. imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. . Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. míg csak le nem bontják a sátort. hogy feltegye eg\. a hol a család eltt isteni tisztelet van. annál többen kapnak rajta. csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. akkor ebbl lesz a szemfedje. de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. ha megn. akár fiú. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket.36 A vármegye népe. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába. A mikor a sátor elkészül. A sátor azért készül. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. ezt a két ruhadarabot. alependzsa. mert az a hit. a ki ott van vagy közben oda jön. A keresztszült rendesen komának nevezik. Hímzést. Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad. inget varrnak belle neki. akár leány. mikor megkeresztelkedett.a szagától. Azután templomba mennek.lány. Féltik a gyermeket különösen az apjától. Minden níliadarabot lehet 1(\í. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. ha feln s házasságra való.ó divat szerint. Sót. értéknek kell lenni. arany és ezüst pénzdarabok. s ez alkalommal a bába egj' jókora. drága kelmébl készítenek. A foghagjma arra való. a mint átveszi a kalácsot. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. hogy az újszülött. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. Ez azért van. a házvédszent megünneplése. minél kapósabb legyen. ha meghal. legalább 20 vagy ötven korona . A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül. Minden család megünnepU a pátrónusát. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. hanem kap a . köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek. Ha a gj'ermek életben marad. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. Viselik még az övet s a bocskort.szülktl. Akoma. valamint a pruszhk. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. A patrónus annak a napnak a szentje. mint ott. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. A sátor négy fels sarkába sót. A csipke nagyon divatos. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet. A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben. A mikor a g^-ermek megszületik. . a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. hogy az anyát. Az ümiepség itt abból áll. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse. Ezeken a virrasztásokou . a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl. A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. különösen díszesebb ruhának. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. A komaságra bába kéri fel komának azt. Figyelemre méltó. hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle. Mindent boltban vesznek. A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja .

H. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük. hanem ma is ersítik a hitét azzal. Sok babonájuk van. de jaj annak. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. Kovács Antal A dunai molnárság. de megharagudni nem szabad. még az udvarra sem. még a durvábbakért Népszokások. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. mint hajdan volt. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. U. Eredeti gyjtött adatok. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog. különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. S vannak boszorkányok. A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. A szüret. Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. mind felér egy-egy ünnepés nappal. A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. nem csúful meg. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. . A húsvétot. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. Nincs meg már a leányvásár. az aratást befejez ünnepet. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. a kukoriczafosztás. a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa. Vannak jó és rossz szellemek. valamint a leányrablásnak is. a tor. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. a virrasztás. is eljárják a kólót. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . J. sem. hogy elfogadják a megbízásukat. Magánközlemények. A szerbek igen babonások.. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. mint az éjt szaka. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. de azért azután nappal csúnya. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. Thuri József Kiskunhalas néprajza. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel. Valamint télen a disznótor is. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. Szánta kecskeméti nyelvjárás. a ki meghallja és megérti.A vániiegyo népe. mert azt beszéhk. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait.. Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban..

Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok. a vármegye az egész birodalom területének több. városok és községek határának nagysága igen változó. területe tehát foglalja el. holdnál is nagyobb a határa.827. addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött.787. hold. Szentendrének 7230. óriási változásokon ment át. t. vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat. hold 1.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának. . Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt. hold.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet . hold lévén.281.978 Kecskemét törvh. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta. nagv vidékeken. ha nem is maradt el.758 k. hold.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 . Eliskunfélegyházáé 70.103.MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS.670. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében. városé pedig 149. vármegye területe 2.327 k. míg Újpestnek 1115.. A A A hold a határa. Vácznak 11. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k.704 k. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r. összesen tehát 2. t. Jlívelési áganként a 1895. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli.999 k.134 D km.735 A magyar birodalom területe 56.186.. hold. 18 községnek azonban 20fi00 k.941 k. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. A változó viszonyok közrehatása a köz. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg. Kiskunhalasé 113. hold. 214 Az egyes r. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak. t.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k. r. Budapest székesfvárosé 27. Czeglédé 48. holdnál. k. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány.

Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — . A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján. 3. A m. kir. uradalomban. szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. Gödölln.39 1.

40 1. . A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe. Szemere Huba ú. A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán.jrendszer dohánypajtája Gombán. 3. — 2.

— Jlagy. A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig. káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. hold. érseki és püspöki bii'tokok 79920. 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat.-'zén terül el. kel. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. Budapesttl. 100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat. .. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357. . Róm. prépostságok. iitczák.. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza. Tekintettel azonban arra. évi népszámlálás szerint 824. Egyesületek. . Ref. h.. közliirtokossági 22-6%.411 0-2%. Összesen: 434159 kat. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K. tanítói és iskolai birtokok 487. Nem term terület 122.922 k. Ág. 3 . majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb. hold. közterek. kántortanítói és iskolai birtokok 2400. hold.891 .és dunamenti rónák között. ev. sót már Vácztól le. társulatok. segít 30%. Ág.4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye..835 kat. tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . Gör. tanítói és iskolai birtokok 49. kath. 4802. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata. hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend. szerzetes-rendek birtokai 28. a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. .A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl. a községi 10022 kat. részv. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. 10 „ . Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába.-iK V. Községi iskolák birtokai 673. mezgazda. h.sági napszámos 75.222 k. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es. a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434.313 35 '9%. völgyes részét. Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. kath. hold. bérl és részes földmíves 63.. Róm. . .. hold) 17. gazdasági cseléd 23. mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. : = = = = = — = Taiaj- viszouyok. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495. apátságok. \\. Állami iskolai birtokok 37. hold van. városi és törvényhatósági birtokok 84352. kel. -társaságok és vasutak birtokai. Róra. egyházi. templomi és lelkészi birtokok 36ü. 83 %-a magyar. Községi. hold. cseléd ós pásztor 1493 0*7%. kath. Hitbizományi birtokok 60580. 20 50 100 „ „ . -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% .^kath. . Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat. A kertsk közül önálló birtokos. hold.' Mezgazdaság és állattenyésztés. Gör.191 lélekbl áll. Zsidó hitközségi birtokok 4. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré. mely az 1900. . kath. templomi és lelkészi birtokok 8117.54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak. Ref. ev.159 kat. hold) 94. Róm.. halmos. egyházi és lelkészi birtokok 5948. Róm. 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt.irorsz. Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4. eltartott 317151.

jó minség é. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik.ségében is változó. de sok helyen. már vörös nyirok is található. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le. Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. st itt-ott kavicsos. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is. A Duna mentén. egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. ban itt lesz szó. Vannak itt egyes homokos részek is. keleti és nyugati irányban pedig a tisza.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak. kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. mely utóbbi sovány homok. mely fekvés szerint. különösen a sziget alsó ró. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig. a Duna mentén elnyúló iszapos.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés. A vármegyének éjszaki. A termföld minség szerint való változatairól. A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. A Csepel. A ti. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze.sza. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek. — — — : . továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. továbbá Czegléd. és ettl Dimapataj. . márgás agvag és az egész szentendrei sziget. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként. és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. st kavicsos részek is. A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. melyek általában jó minségek. A vármegye dunamenti alsó részén. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys. ideértve a szentendrei szigetet is. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. vagv humus-szegény agyag.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. Szigetesen. mely a vármegj^e középrészén.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. különösen éjszaki fekvésben. A völgyületek itt is jók. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan.vidékbe megy át. st mocsaras-turjános területek voltak. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. minden változatban fellelhet. — — . E vidéken is vannak homokos. sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet.sziget talaja általában homok. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag. a Zag\'va irányában. A fenn. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. min. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas. Abony vidékén a vár. — nyúlik . a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok. Különösen jó minségek azok a földek. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti.ós a dunamenti lapály. kivéve ott. televényes. a talajviszonyai változók. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél. de a dunamenti részeken.szén. völgyi. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. melyek jó részben lecsapoltatván. A túlnyomó ré^z homok. melv a kitn minség fekete homoktól. ma . le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. a talaj viszonyai hasonlóképen változók. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. melyek Tinnyétl délnek.

Öriási fáradsággal dönti. melyeken azeltt csak a \-izi-. A dab-tassi védgát társulat. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. E vármegye csapadék. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet. — — Éghajlat. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta. A A : — — : A A : — — — 3* . Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp. ré. Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx. Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. Hmérséklet Csapadékos napok C. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon. csepelszigeti ármentesít társulat. lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. szlt és akáczot.szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. szls- . részint pedig a belvizektl borított mocsaras. téres Alföldön azonban. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. Gyönge igás erejével.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés. A nagy mérvben megindult szl. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. A T. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. mely kellen elkészítve. ma már kell mívelós mellett hasznosítják. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. méhészkedés stb. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy.>ikesiti'-sti. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. jól neveli a gyümölcsfát. Bámulatos az a szorgalom és kitartás. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti. A kis embernek a homok az igazi földje. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. a mi különösen homokvidékeken észlelhet.Mezgazdaság és állattenyésztés.és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. ad tanyázott.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható. a sárközi ármentesít társulat által. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl. vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat. le egészen Bajáig. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas.és gyümölcs-termést sok esetben. 43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása. mely a szl. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve.

A közelebb es részeket. D}' módon mintegy 7000 kat. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. — — . csak 31 községben tartják fenn. E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. már kialakultnak mondható ezt az. mint ez szülvséges lett volna. A vármegye homok. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. t. de igen sok az olyan községek száma is. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. heg3'es vidékein. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik. Túrán 54. A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is. Egyes vidékeken. Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén. alapján. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak. szlt. vagy van-e alkalom az állatokat . és a közösben hagyott legelöt. összesen 293 kat. pl. rendszer. A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra. vidékenként. fásítás útján a homokkötés. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. Gödön 60. De igen sok község volt és van. Ott azonban. erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. a gazdák ennek sem látják hátrányát. Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá. a harmadát kapásnövén^mvel állítják be. Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg. fbérre beváltani. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. Dukán 19. : . a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. hol az 1894 XII. hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. melyet buzavetés követ. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. Kispesten 100. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. takarmányos és veteményes földjét. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul. Paládicson 120. kevesebb takarmánj'félét vetnek. terület van. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. így pl.vidékén. Nagykáta. a fel. ö. Ha rét is van a tanyán. Gödölln 100. A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be . harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént.44 Mezgazdaság és állattenyésztés. Alagcsövezést Nagykrösön 80. és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár .sszesen 261 kat.-cz. hol dlkben. Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . hogy tartozik-e hozzá közös legel. szép fásítások vannak. így fejldött ki a tagos tanya. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét. Sok helyen viszont a búza elveteménye. a hol a föld minsége jol)b. a birtokosság közös határozata alapján. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. szlejét. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. Az olyan községekben. Monor és Dános vidékén. holdat rendeztek be öntözésre.

A szarvasmarhának csak tengeriszár. tengeri után tengerit is vetnek. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem. Sok helyen nem állattenyésztés. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet. de féltrágyát is alkalmaznak. mert a szemtermesztésen kívül. holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. a baromfi.és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb. gazdasági rendszer mind a nagyobb. és így az adósság terhét nagyon érzik. másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. hol 10 kat.st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák.Mezgazdaság és állattenyésztés. a meinijT az igás állatnak szken kell. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. más gazdasági ágakat viszont üzem. A szántónak a felét szivel. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt. tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet.szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. forgó tökéjök nem maradt. zsarolómódra gazdálkodnak. piaczra vitelét nem korlátozzák. tanyarendszer mellett. Fiildár^ik é. gvümölcs. a hol közös legel nincs.és cséplgép és tért nyert az aratógép. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. a kik erejökön felül vettek földet. sertés. e helyett A . — — . . Borjút nem nevelnek. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. . A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. fbórre sem lehet beváltani. A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. így gazdálkodnak azok. vag}^ hogy tanyarendszer mellett. mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. Ennek következménye az. juh. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. különösen ott. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. mind a közép. — vagy 10 juh) esik. igen változó. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak. parozellfVztis. A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul . A ló. Az azonban tény. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere. a tejtermelé. Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. st szi után szit. de a saját nevelést tették szükségessé.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. törek és szalma jut.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. hogy igen sok nagy. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. mert ez jobban jövedelmez is. Igen elterjedt a vet. Takarmányfélét pedig csak épen annyit. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. A szl. E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni. z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt. ha részben is. sajátságosan alakul ki. mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. . mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. nem nevelnek. UytMi a jobban kezelt . Az állattenyésztés. vagy szükségbl tartanak fenn.

szbl. Nincsenek pontos adatok arra. mert a székes- — . hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen. 1895-tl számítva. emelkedett idáig.és cselédsztrájkok. holdon felüli birtokok területe. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. Magában a dabasi járásban 20 25.000 kat. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. 10 -ll-ik ré. a terményárakhoz viszonyítva is. legalább 90. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. A szlnek alkalmas. 000 kat. homokföldek áremolkedé. jobb forgalmú helyen lév . különösen az ah-idéken.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés. A parczellázás az a'sódabasi. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. a cselédember. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni. Földforgalmunk élénk. A parczellázások kezdetén. hold oszlott így meg. Igaz."öt ás jó f. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. mert azoknak a megélhetése költségesebb. történik. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. különösen nyáron igen magas. hanem abban.százai keletkeztek. Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak. hogy a parczellázás. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás.'kvósü homokot jól megfizetik. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20. így pl. elég magasak. holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról. Az aratás általában ré. a hol tényleg több a keresete. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá. hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — . kat. a kis tanyák . vegyes szemi-s-életet is kereshetett. holdat parczelláztak fel. holdra "tehet ama 200 kat. A munkabérek megyeszerte.000 100. mely megélhetésének biztos alapja. A jó minség. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. a 200'kat. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. az lett az eredménye. Homokot vásárol a munkás.szért. sajnos. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké. holdanként 7 10 K. A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km. Az utóbbi idben.-t. Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. melyeket elparczelláztak. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel. Az is tény. az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után. tör\ényes rendelkezés hiányában. E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. 300 1000 koronára. múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével. 000 kat. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. A számítás nélkül.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett.évcl. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. mint ma. melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik. liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. Pénzért is aratnak. de hozzávetleges számítás szermt.

tejilletményt ad. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. évi XLV. holott kivándorlásra kényszerít szükséo. A törvényhatóság a köz. munkaképtelenség. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából.-cz. Ezenkívül rendes és cseléd 18. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté.munkásház áll. Az országos gazdasági munkás.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába. 6. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. a törvény rendelkezé. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20.íóre törekszenek. a hol tehéntartás nincs. egy tehén.. Apostagon 30. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért.-cz. a vármegyei mezis dosított.— Mezgazdaság fizetnek. a törvénvható. vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. járultak hozzá így a vármegyéés s össze. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé. Bátyán 40. ott pedig. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld. Ott. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. birtokosaink. lakáson.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények.szerb tövis. Támogatta azt a mozgalmat. mindenkor a közigaz. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. a mezgazdasági bizottság 100. és állattenyésztés. Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt.-cz. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. t.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500. A cselédbérek vidékenként szintén változók. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. adott bizonyos irányi. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük. Kiskunfélegyházán 20. a cselédtörvény életbeléptetése eltt.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett. 24 hl. hogy minden cselédnek külön szobaija. rozs ós tengeri. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett. t. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint. A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik. jóval az 1907. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el. kamrája legyen. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított. aggkori biztosítva. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni. A monori járásban pl. A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot. Ez id szerint Solton 12. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg. Czegléden 16 20. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni. só. a közcseléd általános tere. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is. — — : . keretéhen munkaadók kötelezen.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát. Kisebb gazdaságok a bent kosztos. keretében. A konvha lehet közös is. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. XII. egy idre ez szünetelt. : . A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. t. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta.ság támogatásával. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is. búza. /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát. a nyolczadik részt.és mezgazdasági ügyeket. hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa.

juh A birtok határmegjelölósérl. A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított. melyeknek egy részét jól is kezelték. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt. tekintélyes nagyságú gazdasággal. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba. A — — földbirtokosok. §.. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését.sztmánvokat pedig. A . a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik. hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. kártékony hernyók és rovarok 8. mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését. 5. Mint említettük.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki. melyeket Hajós József dr.. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1. és fásításokról. a vármegye támogatása mellett a . Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . Az els hitelszövetkezet Tasson 1886. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr.067 korona 72 fillér forgalommal. t. 6. 7. 1899.) 1900. 1896. (Jóváhagyás alatt áll.KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult. peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról. szerb tövis irtásáról. (1898 II. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23.Solt. 68. vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve. az. teljesíti nemes hivatását. — A faiskolákról kötelez védekezésrl. áUami támogatás mellett. föjegj'z látta el. a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt. 1906. melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére.970 üzletrészszel. 48. 10. s így ez alapszabályokat. Ujabban a törvényhatóság. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. — 1895.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy. Förster Aurél dr. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött.859 taggal. A köz11. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat. a. 4. Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt. Pest-Pilis. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról.735. A pásztorolo-ól. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895. A szarvasmarha.) -. melynek fent art á. — A 1896. 1896. melyet a törvényhatóság. gazdasági cselédek : — — lakásáról. és a törvényhatósági bizott.eTékenre^r..886 korona 68 fillér forgalommal. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. A . 1898.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal. a. 1900. módosítás alatt áll.) — 2. 15. és Tahy Lajos dolgoztak ki. meg is ersítette. 71. — 3. r.-cz.. az erd 100 hold volt. 1607 taggal. . t. törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény. a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. 1899. 2921 üzletrészszel. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot.szántó és rét 300 hold.. sz. A 9. A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. noveml)er 15-én keletkezett. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl. a titkári teendket Tahy István tb. irtásáról.. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. vála. ^•iticola" elleni — — 1896. a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja.

kii-. áll. kir. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m.49 A m. méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön. . iskola (iödöllön.

.60 lífjil. Franczia paviUonos ól. kacsák. Sárga Orpington törzs-ól. Pekingi kacsatelep. kir. Emdeni ludak. — — - 2. Tórészlet.5. Pekingi 6. 4.!^ A 1 m. állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. egy törzs számára. — — 3. .

A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg. Jászszent lászló. Harta. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl.pán. Liebner József. báró Prónay Dezs. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód. : : : — — : : : — . Kalocsa. Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó.. a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. t. Kiskunfélegyháza. Taky István. A vármegye gazdaközönségének az 1894.öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. Beniczky Gábor. Tahy 1890-ben alelnökké István tb. t. Monor. : : — — : — : '' — : . Kársai Albert.zté-. Kovách Gáspár. mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt. : : . Az egyesület küls szervezetét a járási és r. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. Nick Edéné. melyekben eddig sikerrel mködött közre. Förster Aurél dr. kiket ebl)en több buzgó várm. Gzegléd. Gosztonyi Til or. Mezgazdaság és állattenyésztés. ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület . 1894-ben elhalván. Földváry Miklós. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg.. szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. Gulner G_\iila. Beniczky Gábor. alelnökök Rácz Sándor. hogy e ketts teendket elláthassa.. Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett. alelnök Angyal Dezs. Kovácsy Gyula. Gosztonyi János. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. — : . Gróf Károh-i Sándor. Szemere Huba. Darányi Béla. fjeg^-z. az eg^-esület alelnöke. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé.. illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. Dunapataj. t. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. gróf Dessewffy Emü. évi XII. Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál.-cz. gróf Szápáry István fkpán. Fáy Béla (vérségi). gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre.i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila. Galgóczy Károly. 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában. : — : . Szilágyi Virgil.Gazdaszövetség"-nek és . az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek.Hangyának" szentelhesse.. kit tevékeny mködésében Hajós József dr. id. Benedicty Gyula. évi XII. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását. Csvár. ki a titkári teendket látta el választatván. Az áUattenyé-. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor. Földváry Mihály ali-. dr. A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. Bakovszky István. hogy teljes tevékenységét az általa alapított . A vármegye e kérdést úgy oldotta meg. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg. L.. Tahy Lajos. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. Kiskunmajsa. gróf Ráday Gedeonné. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894. 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma. ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm. Szivák Imre dr. osztály elnöke Förster Xwrél dr.. gróf Keglevich Sliklós. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. gróf Teleki József. kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok. A m-zgazdasági. Horák János. Kiskunlialas. Madarassy István. : : . Dunavecse (járási és községi). Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. ki e teendket .-cz. Berzeviczy Zsigmond. alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját. Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn.

néhai Cserháti Sándor gazd. A termelé. falu. melyet ismét parlagnak kellett hagyni. nket képez iskola Gödölln. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik. fogják munkájokat értékesíteni. Szabadszálláson. iskola. Vácz.Hangya" kötelékében. a . Váczon. A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . állami faiskola és vinczellér-iskola.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán. a törvényhatósági állatorvos. A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt. ökóoske. a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. kir. a törvényhatóság jelöli ki. mely szántónak alkalmas.^ hogy a vármegye törekv gazdái. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít. az illet gazda tulajdonába ment át. a . A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. szekrényekkel együtt.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja. a ker. Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. a rétek gondozására és a legelök. — —A — — — faiskola Budaörsön. melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. Az utóblji háromnak a felszerelése. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. st sok vidéken oly területeket is feltörtek. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn. minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. az erdfelügyelség. gabonaraktár szövetkezet van. Solton. jutalomÉvente 8 10 gazd. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. kevés kivétellel már eke alá került. s részben a vármegye — — . Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik. állatorvos minden járásban és r. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség.vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki.szikes földekl l sok olyant törtek fel. Pánd. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. fokon. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység. továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán.súlyt a kis-gazdák. öt évi mködés után.. Nagvkáta. A vármegye területének az a része. kultúrmérnöki hivatal. Péczt'l. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja.épies i'ladást szokott rendezni.' Orda>. t. Kecske7néten. Van itt földmívesállami szltelep.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré. gazdasági egyesületének közremködésével. Törökbálint. mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. Népkönyvtárakat. Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon.. hol Galambos Ailolf jegw. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. Fogyasztási szövetkezet. városban). Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében. akadémiai tanár irányításával. Solt.Mezgazdaság és állattenyésztés.<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve. m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit. Gödölln. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon. 29 községben mködik. a szlészeti íelügyelöség Budapesten. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell . 1889-tl. (és a járási m. Különösen a . hogy fekvésénél fogva. helven r. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve. legel. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van.

A vetgép nagyon el van terjedve. különösen a Csepelszigeten. A gzgépeket a kis-zemben a benzin. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon. Gzmozdony. czirokot kisebb mennyiségben. Mindezt ott. 53 búza. Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt. rozs. Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré. — — — : — — — . A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. é\TÖl. chüisalétrommal trágyáz. rozsdának) jobban ki van téve. de közvetetlen . fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják. chilisalótromot fejtrágyául. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban.és petroleum-motor váltja fel. K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. chilisalétrom alkalmaztatik. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. kálisóval ós 60 k. Különösen a szárított sertéstrágyát. a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. . *) Egy hektár = 1-7377 kat. mert ez késlelteti a beérést.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. 070 m. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. superphosphátot.szemes életnemek termesztése m?Ilett. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános.-ként 79 kg-ra tehet. a . nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. tett. 40%-os kálisóí é? 030 m. mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. . hol a talaj megkívánja. mely 20 holdanként. s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg.*) m?l_\niek termés-eredménye 1. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. de általában még igen sok a kivánni való. a kaszárnyákban. A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon. földjeiket pedig ersen kiliasználják. bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt. a repczét. Átlagban min. A vármegye fels részén. 6 helyen van. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. st uradalmak. pótlásképen. tengeri. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m. a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. majdnem minden évben A . . A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg. cliilisalétromot ád. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát. A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m. superphosphátot. — — . a kálisókat. a kései búza pedig több eséhmek (p. használata terjed. Búza és rozs alá 2 m. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl. csontlisztrsuperphosphátot 60 k.• Mezgazdaság és állattenyésztés. A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. superphosphát. a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. zab.sze a kis-gazdák kezében van. így a szalmatermést is fokozza. 05 m. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben. árpa. Vannak gazdaságok. 1908-ban 118. A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08.696 m. Thomas-salakot (19—20%).132. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. Azokon a vidékeken. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. csontliszt superphosphátot ád. A peslmegyei búza átlagsúlya lil. 25 m.939 (206. dl . melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára.és többtest vasekék jóformán kiszorították. Szl alá pedig szszel 2 m.

összesen 2939 hektár (5108 k. hold).341 mázsa. hold) vettetett el. A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek. a már említett zöld rozson kívül. után megy.566. Borsó 507 hektár (881 k. a hol . liold). de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén. 1908-ban tava-szi árpából 69.178 katasztrális hold). melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere. Czegléd vidékén. hold). Árpát e vármegye sokat termeszt. négy.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d. Termés-eredmény 1. Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek. hold). Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik. kereskedelmi czélra nem termeszthet. nagy súlyt helyez a gazdaközönség. Bab 1051 hektár (1827 k. hold). mint a túzáé. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják.alma. Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket. Ott. inkább házi szükségletre vetnek. hold). és állattenyésztés. Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is. a zsuzsok kártétele miatt.0Í8 katasztrális hold). Rozsvetá* 190S-ban 160. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. hold). Termett 1. Termett 318. A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan. Elvetett terület 106.982 k. czukorrépa már 2935 (5100 k. a fzésre alkalmas. Termés-eredmény 750. Borsó és lencse e vármegyében. különösen Aszód vidékén terem. nagyobb s/. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén. a baltaczim és a mohar. a fogya. A burgonyának a homokvidék a hazája. A tengeri mívelése a tisza.198 k. Takarmány-répa 16.sztási piaczok közelében.357 (28. szi árpát nem sokat vetnek. takarmány-tengeri 7019 (12.401 k. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény. Babot inkábl) a fels vidéken. Köles 1122 hektár (1949 k.424 k.845 katasztrális hold). a hol az állattartás lendületet nyert. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-. hold). luczerna 7136 (12. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k. de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik. Elvetettek 37. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt.066 hektár (278. egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb .781 m. A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak. Lencse 259 hektár (451 k. luczerna. továbbá a bükköny és a borsóféleségek.829 (30. hcld). de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. volt.746 mázsa. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre. mint a min a szentiván stb. lóhere 5508 (9572 k. Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben. zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17. hold) volt. Elvetettek 38. Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok . . ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják.9Í6 hektár (185. baltaczim 1468 (2551 k. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k.542 hektárt (120. szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. mohar 3201 hektáron (5562 k.948 >. A hüvelyeseket. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik . a pomázi. rozs. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye.szi kalászos után vetik. hold).151 k. hold).és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve.'sörárpára dolgoznak. Termett 36. biai.szk. hold) volt vetve. takarmányfélék.szükséglete. váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek. Az alsó részen.567 hektárt (67. A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén. rozsos.'583 mázsa. hold) termesz- — — — Fbb tetik. .605. az árpát leginkábli ö.332.947 m. ezt a fajtát nagyban termesztik. rendes átlagtermések mellett. Termett 1.508 hektárt (65.54 ez Mezgazdaság következik.

A hatvani gyár 1908-ban 120. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést. Ez az intézmény 1850-ben megsznt. bogdánjdak stb. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van.. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek. 10-79 m. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti. baltaczim 10 15. a szlvel együtt. nagykrö. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. 1909-l)en 115. kiskunfélegyházi. A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. A — — — — — — — . a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve. Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye. szintén találunk viruló gyümölcsösöket.400. a zöme I. 2 300 holdon. Pest vármegyében termesztett répát vett át.000. réti széna 15 20 m. Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el. 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül.000. debreczeni. E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék. s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni.121. 1909-ben 208. osztáhü.í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. 12-24 . melyért 2. de különösen a homok.390 korona 57 fillért fizetett az állam.si. visegrádi szlhegyekben. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. 744 hektáron (1293 kata. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított. tótfiüusiak. Az átlagtermések. Az átvételi ár. (T. — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki. a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. szolnoki és jászberén. a kisgazdák kevesebbet. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel. lóhere 15 20. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre. A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. . mely 4056 korona átlagár mellett.800. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek.100 mázsára rúgott. Túlnyomólag szegedi.700 m. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett. összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. ós II. csömöri.051 k. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb. -Györgye).— Mezgazdaság és állattenyésztés. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. : 55 az ácsiba. 12-06 . Dohányt 65 községben 389 termel termeszt. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt.078. bükköny 20 25.. Termett 1908-ban 5.sztrális hold) tennesztenek. a szadai. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte. holdanként: — . de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. czeglédi szlskertekben. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek. . 19Ö9-ben 30. váczi. változók.500. de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. csös. az ácsi gyár 1908-ban 19. a dunamenti lankás. Czegléd Bia 11-94 m. az átvételhez 225 f. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet. A pócsmegyeriek.vidék adja. A dohány a budapesti. melyeknek homokszigetein azonban.700. közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest. 1909-ban 354. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott.

'ák Ferencz. Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek. szliskola czéljaira. habár az még nem volt annyira kifejlcidve. hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt. a melyet Légrády László igazgatására bizott. A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr. tahi gyümölcsészete és faiskolája. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. Csengery Antal. a meU'bl az ország e szükségletének nagj. gyümölcsé. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. a társadalmi tevékenység támogatása mellett. okleveles kertész vezetése alatt. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse.Mayerffy X. irányította. fejlesztette. honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. hogj. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az. hanem azt tovább is fejlesztette. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. és Rudinai Mohmr István orsz. a cseresznye. egy orsz. majd hatalmas faiskolák telepítése. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. az alma és körte nj'er teret. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. a mostam katonai ruharaktár környékén. 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-.szi-baraczk terem. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — .részét fedezték. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja. írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja.iett át a Sashegy aljában. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is.szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték. több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr. szakszeren kezelték.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását. báró Eötvös József. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. szl. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át.és szliskolát alapított. A változás azonban már is észlelhet.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn. a Gellérthegy déli lejtjén. Darányi Ignácz dr. Ezenkívül bérelt terüfa.

az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. A vármegye a faiskolákról. Nemes szercsika. Hédelöngeni óriás. Germ=in). " . Magyar-török szilva. nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma. 1889-ben Budapesten. monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza. Entz rozmarin.aszalva. Badacsonyi óriás. társadalmi tevékenység is közremködött. Erdei vajkörte. Római hájkörte. Körte: Árpával ér. Császár. meggy. Egri körte. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. nagyobb piaczokon összegyjtve. Gaesdonki renet. a következk : Alma: Xyári kalvil. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. — — . Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. Városaink közül" Nagykrös. gödölli. Sárga stettini. London peppin. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály. A gjoi. Tükör-alma. Mária Lujza. Nemes Colmar. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. Sikulai. Angulomei herczegnö. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. . Kóburgi korai szív. . Csíkos kalvil. még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat. Blenheimi arany renet. különösen a hvilló gyümölcsben. Nemes sóvári. de igen keresett a baraczk. melyet 30 holdra fejlesztett. Clapp kedvencze. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. Esperen bergeraotte. Nyári bergamotte. vaggonszámra szállítják külföldre. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. Clairgeau. s ezeknek egy része. a törvényhatósági. ráczkevei. mint pl. Áttetsz ringló. Parker peppin. : — : nagy korai. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn. Bauman renet. Vajalma. Az állam vármegyénk területén. Armin-körte (St. 1888-ban Nagykörösön. hold). a kecskeméti telepen kíviil. Kiskunfélegyháza. mely a vármegye alsó részét uralja. Coe aranycsepp. Kajszi: Magyar legjobb. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül. Törökbálint. A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. Májusi korai. Pirospogácsa. Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. Nagy herczegnö. Isambert. Ageni szilva. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. . dömsödi. mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. a sárga baraczknak. Kanadai renet. Ribbston peppin. szalkszentmártoni. az abonyi. Guyot Gyula. Júliusi es|>eres. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. Sándor czár. élénk kereskedelmi czikk. Muskotály renet. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. Kongresszus emléke. mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. solti. Napóleon vajkörte. Fekete szi\-. Téli és társulati esperes. a kecskeméti piaczról. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt. Téli fehér kalvil. Darn-alma (Darusóvári). Malinesi Josefina. Nyári parmén. 57 — igen el van terjedve. Téli Vilmos. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. de nagy a kivitelünk is. Spath Anna.Mezgazdaság ós állattenyésztés. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is.és cseresznyeszesz is. A fejldésnek azonban még igen tág tere van. sükösdi. dunapataji. TéU Kálmán. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). Nemes Crassan. Sárga bellefleur. így pl. Hardy vajoncz. helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. TóU arany pá"mén. apostagi. Meggy édes Királyi amarella. Vilmos. Nemes masánszky. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. kalocsai. — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. dunavecsei. mely nyáron és szszel kárba vész. Danczigi bordás. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí. Csillagos piros renet. Orieansi renet. Azok a gyümölcsnemek és fajták. Glocker óriása. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. cseresznyének és meggynek a hazája. Eper-alma. Diel vajkörtéje. szi Vilmos. de különösen a nyári gyümölcsnek. dusnoki. Espern aranyszilva. szi bergamotte.ü. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. Fahéjalma. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. Körösi vagy pándi üvegmeggy. Jonathán. Bosc Kobak (Sándor czár). 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. Wrllesi herczeg. Elszászi renet. Nagy ka szeli renet. Piros szi kahnl. Liegel vajkörte. a hol azt a kereskedk. yodoigne disdala. Kiskunhalas.sát szolgálják. Alenconi füge-körte. Pisztráng. Muskotály. évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon. Kálmán-körte.

kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat. tönkre tette . fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. és mintegj' 80 km. Fót. A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. st szigetesen az Alföldön is. répát. Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. — — — — — . a hol az öntözéshez alkalmas víz van. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. káposztát. Dunapataj. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását. vitat ültették ki cseresznyefákkal. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. hogy a termesztk védekezése is gyenge. A csepelszigeti és a felsödunamenti. Géderlak.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. tassi. az kezdetleges. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. továbbá le egészen Czeglédig is. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály. ott. a mi azt eredményezte. paprikát termesztett. Mogyoród. A vármegye konyhakerti. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei. Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe. Gödöll vidékén. de ezek már nemcsak itt. mely ellen a védekezés fölötte nehéz. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. bolgár kertészek ütnek tanyát. mely czélra 1899-tl kezddleg. de az is tény. Tlük népünk sokat tanulhatna. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. de pótlásukról gondoskodva van. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. de még nagyobb baj ennél a vértct. Kóka és Rákoscsalja jó tormát. — — . uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. 6 km. Kirschner András Kalocsán. Darányi Ignáez (!r. ö. . a mi azután azt eredményezi. Veresegyháza. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. hanem a Rákos mentén. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. Páty pedig jó vörö. Taksony híres nagyfej káposztával. Hajós József dömsödi.i . Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. törvényhatósági és viczinális útvonal. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. találhatók. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. hagjTnát. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. Szód. Váczhartyán vidéke. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. Rákospalota. HeÍ7i János Dunavarsányban. 5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés. sokat keresnek. A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. de keresetüket küKöldre viszik. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . mintegy 60. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat. a hol a paradicsomot. Ordas. Petz Ármin Kerepesen. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. de 1908-bau 14 évi kezelés után. Dunaharaszti. állami. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek. a törvényhatósági utak befásítása is követi. A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget.shagjTnát termelt. hogy igen sok vidék.

A turai uradalom teróztelepi borhaza. 3. 2.59 J^. A Hiinirária szöltelep Xagrykátán. feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái. radalomban. — — .

&íerj£ í^ .' ..60 .A^f • -VJL.=.

báró Harkányi Frigyes abonyi. szibaraczkot és zöldségfélét. a kalocsai érsekség kalocsai. gróf Károlyi László fóti. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren. de kivitel is van. úgy hogy az egész község olyan. gróf Dessewffy Emil újszászi. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink. a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. szlt. Túra vidékén. nyáron. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. báró Orczy Andor újszászi. st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. a hol különféle gyümölcsöt. salátát.és Dunamalmokban megrölve értékesítik. II. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították. így a gödölli kir. hol az utczákat jóformán elárasztják. A paprikát hüvelvesen.vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre. nag. Bátyán is van ilyen gzmalom. Élénk kereskedést znek vele. özv. Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve. báró Schossberger Viktor turai. gróf Szápáry István alberti.. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát.°^^*'^'''^ érdemel még az is. feldolgozó telepet állítottak fel. Fokt. csobánkai A jegyz Frigj'es volt. Június 20-tól. gróf Teleki Tibor gyömri.Mezgazdaság és állattenyészté?. ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. Szentendre vidéke pedig sok málnát. Veesésen.. ?. hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is. Sajnos. egy belga társaság pedig . rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai. naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. Gyömröy Aurél gyömri. Érdekes jelenségként említjük fel. Beniczky Ádám zsámboki. a város által adott területen. a mi most már a szomszéd községekben is terjed. gróf Vigyázó abonyi és rátóti. báró Nyáry Gyula pihsi. Beniczky Gáborné czinkotai. július 31-ig. Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. a váczi püspökség váczi.irmcgye. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel. mint egy rózsakert . úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve.és sárgadimiyék elállításában. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik. Jálics Géza gyáli. úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. gróf Serényi János dukai. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. nemesebb rózsákat. báró Podmaniczky Géza kartali. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. Auattenyés: *** 4 . kastély kertészete. vagy e czélra szolgáló gz. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. nagy költséggel hajtató-házakat épített. Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb. kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti. Beretvás Endréné tóalmási. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát. Ülln. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. Úszód.

A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban.. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes.5 1 o mány a. A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak.Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. Az ökrök és tehenek a közönséges. A kihasznált föld trágyázást kíván. . a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva. hold esik egy számos-állatra. A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta .és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek. . Fényes szerint az idevaló tágas homok.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. Fényes Eleknek 1847.se következtél)en elállott szénahián\i. mint ma. réteket. város állatállománya is bent foglaltatik.. a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban. A XVIII. úgy az 1908.Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189. .62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/. hófehérség magyar fajtából valók. 1905. gyepek feltöré. A takarmány értékesebbé válik. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. A közlekedési vonalak kifejldése. Tekintettel arra. A midn gulyák tanyáztak. hogy a múlt a tenyész. Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának. vagy a lres fehérvári Budavásáron. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl. a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék. évi állatlétszám számosbe. és 1908 9. a magyar gulya. Abonj-t. Rákospalotát.. 5'40 kat. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal. Kalocsát.749 kat. nagyszarvú.507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — . fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. A rétek. tarlóra szorulnak számuk apad. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki. hold term területhez viszon\'ítjuk. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt . múlt század els felében. egy számos-állatnak tekintetik. évi összeírásban Kecskemét th. : Pest-Pilis-Solt.195-re rág. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1. — : *) Ae 1884.ti'- arányokat. . Voltak gazdák. jó nyereséggel eladták. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket. Igaz. a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág.04963 80943 138968 94l> 102. Ha ezt a 1. mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt. kizárólag a szikes gyepre. a húsnak az értékesítése.789. évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha." és öszvér Sertés Jiih . a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés. 331. Kiskunmajsát. ^. évi leírása szerint. 10 drb kisebb más állat.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — . Ló Szamár .és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett. években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) . — — állatra átszámítva. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a.

a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. biai) már csak svájczi bikát tart. vetett takarmánj. változó viszonyok azonban azt eredményezték. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt. a közlekedési viszonyok fejldése. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. . ha számban tért veszít is. Zseny István Kiskunhalason. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk. Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. a svájczi. .. hogy a kisebb tagos-birtokokon. A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. Ez id szerint. ós emiek következmónj^e. tinónak pedig nagy az ára. Az oly távoles községek azonban. A fejld közlekedési viszonyok. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. pinczgaui. hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. s némely község. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. Galgóczy az ö monográfiájában. tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. Bojáron. legel hiányában.és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. Császártöltés és Akasztó. 1870-ben svájczi tehén 7047. A magyar marha még tott. különösen a pilisi járásban (pomázi. A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is. Kársai Albert és Vümos Boldogon. Ez a gulya még ma is megvan. st még a múlt század vége felé is. az istállózásra uaílják a kisgazdát. a Halász-c-ia\kd Alsódabason. Köztudomás szerint azonban. meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. A Zsivora György rákosi.mellett. a köztenyésztésben. Hajós. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít. lapály) is tenyésztenek. — : A A . 1877-ben már azt jelzi. eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós). de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi. Dunapataj. 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre. mert itt a tej nehezebben értékesíthet.igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. kis. az igás-ökörnek. st fentebb Solt. A magyar fajta tenyésztésében. a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel. a következ gazdaságok tartottak jobb m. Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. — — A . Latinovics Albin dukai. Hauer Béla Hartán. borjú 4460 volt mindössze. hogy egyes vidékeken. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. kalocsai. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. báró Schossberger Zsigmond Túrán. báró Orczy örökösei Üj szászon. is elterjedt. fiatal.és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. a hol a tenyészirány kezd átalakulni. kiskrösi). tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . Kalocsa. még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. A jó fejs. . A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya. de a köztenyésztésben. A vármegye fels részén a tej. A julitenj'észtés hanyatlása.

melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos. vaj és tiu-óként kerül forgalomba. kir. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan. melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak. aránylag kedvez. de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban. Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. t. mégis oly vidékeken. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik. 1909-ben Püspökhatvan. de eddig kevés sikerrel. kis. vaj. távolság szerint. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog. vagy több községbl. ráczkevei. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére.i. Beusz Hemik tápiósápi. biaiváczi. 13 fillért fizetnek literenként. tejföl. javító intézet aszódi. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze. Az els község.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. 1903-ban Dömsöd. 1908-ban Czegléd.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés.sincs jó anyag. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé. a költséget nem számítva. magasabb árat érnek el. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. valamint azokon a vidékeken. la. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. alsódabasí. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. gödölli járásokban.000. monori. ott feldolgozott állapotban. városokban.vkáta. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi. Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson. de mégis megindult. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. Jálics Géza gyáli. abouyi. tej értékesítése a nagy gazdaságokban. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. házaló termelk. mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel. mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk. hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el. gróf Keglevich Gábor egreskátai. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy. Györgyey Illés tápiógyörgyei. csak 12. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. kalocsai járás és Kisku:.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik.súl\-t. Segesváry Ödön domonja. Czegléd és Nagykrös. pomázi. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. m. mert 17 18 fillért érnek el literenként.félegyháza tenyészt. tenek a nagykátai. Tass és Szent márt onkáta. Szentonclre és Vácz r. mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye. A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-. Darányi Béla pusztaanyácsai. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet . knnszentmiklósi. gróf Desseicjjy Emil újszászi. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. a korona-uradalom gödölli. mely tejszövetkezetet alakított. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag.ssan bár. a hol tanyás-gazdaságok vannak. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . holott annak tej. Elrelátható volt különben.szín.

Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához. 65 107. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952.-re 20'05 drb. egy tehénre 1671 kat. egy Dkm. hold. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség. hold e. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. fajjelleg apaállatokat. Termeltek 951. ökör.538 4. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364. Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület.040 Üzletrészszel. melyért koronát vettek be. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. évi állatösszeírás 224. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított. mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel. szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát. hold. évi állat összeírás szerint bár az 1900.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. 9150 kg. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. . üsz.139. tinó. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. borjú. tehát a tehénállomány aránya is csökkent.Mezgazdaság ós állattenyésztés. világos. vajat.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen . hold esik.436 lélekkel szaporodott! Az 1900. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. a tehén-állományból 127 darab.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett. luitárában mintegy 3500 tehén van. népünk vagyono. az 1908.918 liter tejet. holott Osegléd 1)1. még nagyon sok a temiivaló. term-területéhez és népességének számához aránjátva. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. egy tehénre 20'10 kat. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat. hogy Budapest ós vidékének tej. Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat. Fontos azonban.sik. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén.ss?nek ki. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság.

Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül.. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. néhány évi eredményes fennállás után. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja.ven. az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt. báró Lipthay czinkotai. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. Blaskovich László tápiószentmártoni.58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet. 30 40 darab üszt helyeztek el. — fordítják. Telepített Budakeszin. Az állam évenként tekintélyes összeget. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. hg. 1500 koronát jutalomdíjakra.5 1891 1894-ig bezárólag 7 I. gróf Károlyi István. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. t. mutatja. Fényes Elek 1847. Számos kisebb ménesrl is megemlékszik. Kóburg vacsi. Ez a telep azonban. Kégl István pakonyi. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel.-ez. évi szegedi és az 1909. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak. az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. de a rákospalotai. Magyar bika Simm. hol évenként a csikókon kívül. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. — : . . Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári. Kársai testvérek boldogi. 60 holdas bekerített területen egy csikó. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei. fóti. fóti. zagjnrarékasi. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. vérségi. Halász Béla gj-óni. de fokozatos fejldés indult meg e téren. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn.i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. kir.66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós. de reá is voltak erre utalva. a Halász-Konkoly család gyóni.és borju-kertet is. tóalmási. Az 1778. Az 1894 XII. Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 . az 1899. E czélhól több éven át Mácsán. állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt. mert a Pest bonyolították le.

Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé. Nagykrös r. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre. 67 Béla sarlósári.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert. felosztások. kalocsai. Rákospalota. . gróf Károlyi Sándor örök.Mezgazdaság és állattenyésztés. (Xónius. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. Tök. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. Telki. gróf Xemes Vincze örök. A hidegvér anyagot igen kis mértékben. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. a gróf Teíc/. ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére. igavonásra is alkalmas. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére. báró Orczy örök. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. Fót. a Lipcsey család tázlári. . . 384. Kakucsi Liebner József Kakucs. *) lílöhözben megszntek. könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul. Solt. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra. egyöntet jelleget nem nyerhet. Kiskunfélegyháza. Sziget szent miklós. Tápiószentmárton. kii-. gróf Szapáry István Alberti.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. Páty. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs. Ennek oka abban keresend. évi összeírás. solti. 1895-ben 106007. báró Prónay Dezs ácsai. így Czegléd. Csongi-ád.*) Beretvás Endre örök. a feíH apátság. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496. Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt.. Nagykrös. Zsámibck. különösen abonjá. népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. Geréby Imre örök. kalocsai érsekség Hajós. E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. Gosztomji Tibor Váczhartyán. Glancz Sándor Monor. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van. városoknak a monori.sztése indokolt. a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. város. Budajenö. míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén. gróf Teleki József Dunatetétlen. Tóalmás.'— 1904-ben 101137. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. Sefcsik István Jászkarajen. báró Prónay Elek tóalmási. t. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. báró Harkányi Frigyes Abony. Adacs. hol a tejtermelés a f. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : . Szappanos Elek Tázlár. ujszászi. gróf Ráday Gedeon Iklad. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. Hajós József Dömsöd. de viszont vannak vidékek. Hauer Béla Harta. báró Podmaniczky Géza Kartal. a nehezebb. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban. Kiskunhalas r. Györgyey lUés Tápiógvörgye. nevelt ról. Törökbálint. t. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. — eg3'es A dött. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb.*) Gróf Adolf Fülöpszállás.

^melyeket tenyésztésre átengednek. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el.68 Mezgazdaság és állatteuyésztós. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét. az ellenrzés. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt. Bár a hatóság szigorúan ellenrzi. Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére. Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. 1874-ben már 25. lev magán-méneknek is. Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti. A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel. 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. : 1892 évben 1893 . melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve. igen meg van nehezítve. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi. dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban. . a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte.

Monoron. 1908ban 236. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. 1904. bozótos. apró. elbb a rövidoiTÚ. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak. A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304.394 a kisgazdák tulajdonában volt. károkat okozó sertésvész.601. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül. Gulner GjTila örök.168 darab. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki. 69 den 1899. piaczok ellátása útján történt s így e téren.serkenti a gazdasági egyesület. A sertés-fajta. — — . 1900. Z)w«yés Lajos Alsódabas. 1904-ben 243. Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. Az értékesítés a pesti és egyéb . Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom. mely a miilt század elején virágzó volt. Abony. Ebbl 181. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva. években.. A vármegye gazdasági egyesülete.804 és 1909-ben 202. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres.. 1901. hogy az a 139.913 darab sertés. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép.202 darab sertést írtak össze. Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. az állam és a vármegye támogatásával. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. Úgy látszott. Gosztonyi Miklós Kisnémedi. a fentiek szerint. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad. hogy a sertéstenyésztés.731. a földmível nép kezén volt. A mi a fajtát illeti. kivált Kalocsa tájékán.szen átment sertésért magas árt fizetnek. szke nagj^ mangalicza váltott föl. .a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította.sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket. 1907-ben 231. mely összeíratott. de különösen Czegléden. hogy a községi kanok meUett. úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság. Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. Gyórgyey Illés Tápió: K- . igen virágzónak mondja e szerint . versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason. járási bizottságai útján.sakat a tenyésztésbl kizárja. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését. mert a sertésvész pusztítása közben. melyet a konya fül.056 darab sertést írtak össze. évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma. 1907. mint ma is. A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre.798. Egyik okául ennek azt veti. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult. tehát épen kétszer ann_\át. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér. Kiskunfélegyházán. hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb. hogj. Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa. évi leírásában. 1903. Váczon. mint a mennyit Galgóczy említ. hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. bizonyára a mangalicza volt.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik. Nagykrösön. A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész. jelölvén meg. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal . A Kaskunság is sok sertést tenyésztett. egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak. A sertéstenyésztés túlnyomólag. . A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . 1906-ban 216. 1884-ben azonban már 289. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847. visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi. mert megtörtént. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül. mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve.025. Forster KálmánBugyi.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének. 1905-ben 218.

A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre. nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták. szr : ^ . a korona uradalom gödölli. ií^orsíer Kálmán bugyi.899 juhot és birkát írtak össze. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás. A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek. Galgóczj. a durvagyapjas.Sándor Paulina herczegnö biai. több közép-birtokos birtokán tartottak.A tenyésztett fajtákat illetleg.655 darabot. Katóm Lajos. Windiich János keczeli. herczeg Kburg vacsi. Ferencz és Gyula Boldogkáta.159 (1884-ben 45. . A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten. melynek nagysága azonban vármegyénkben. gróf Teleki Tibor gyömrl. érthetetlen okokból. Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai. L. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt. Kóczáii László Maglód. hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze. a túró. 1884-ben még 451. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot. a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. kevésbé a hústermelés . az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. gi-óf Sándor biai. városok közül Kiskunhalason van a legtöbb. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. szikes legelk vannak. eres vidékek alkalmasak kiválóan. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. szerény helyet foglalt el. már csak 609 darabot találtak.tényezje. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van. 1895-ben már csak 21 2.. .037) és kunszentmiklósi 20. gróf TeíeH József Solt.már 1877-ben jelzi a hanyatlást. melj-nek azért van küiönös fontossága. de itt is csak 8792 darab. tiszta és félvérben. gróf Ráday Gedeon Iklad." . de ez nem mondható általánosnak. A juh-húst. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot. t. A'omc7í Gáspár Káva. Ez a szám 1908-ban 176.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. Baromfi. A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos. szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át .117 darab (1884-ben 52. A báránj'. Halomi Denfsch Sándor vecsési. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. Juh. kopolyás. 31 etterni eh. a gróf Károlyiak több birtokán. de egyébben is keresnünk kell. 1909-ben 143. is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett.337 darab juhot írtak össze. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették.és sajt-készítés is csökkent. hol téres. ha itt-ott eredményeket is értek el. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban. gróf (Seré«?/í János Duka. Halász Gyula Káva. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr. Syörgye. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés.959 darabra csökkent.677. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. de a közép. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája. Wiudisch József Keczel. herczeg Coburg vacsi. liáró Podmaniczky Géza Kartal.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon.084) járásokban. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet. Finom gyapjas juhtenyészeteket. 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt.. báró Prónay ácsai. de jelzi azt is. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít. st a tejel-fajták tenyésztésére. A r. 1870-ben még 897. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni. A pomázi járásban.

és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn. Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók. czeglédí nagykereskedk útján. az utóbbi Solt vidékén. hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön. a tojás nagysága sem elsrend.849 baromfit talált. homokos vidékein van nagyon elterjedve. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag. a Dunamentén van elterjedve. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. A pulyka a vármegye téres. hogy 77. szép.440 K. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható.678. hogy az összeírás november hó végén történt.Mezgazdaság és állattenyésztés. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. A szárny alatt és a czombon lév pihét . iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. A test nagyságának fejlesztésére újabban. — . Az elbbi. marabu" készítésére adják el. vagy ezeknek a parlagi. E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. különösen Angliába. mind a népies tenyésztésben. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. A magyar fajta ugyan kisebb test. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott.779. a fejldés tehát n^-ilvánvaló. szeptemberben. falkásan értékesítik a szabadkai. Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot. Az a gyakorlat van itt elterjedve. évi összeírás november hó végén összesen 1. maguk tépik a tollat. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett. 1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. Áz 1892-ben.\t. azóta nagyot fejldött.296. november végén. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl.850. Fajta tekintetében mind a nagyobb. a kik tanyáról-t anyára járva. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. ez a fajta mind a magán-. nagykrösi. A kacsa-tenyésztés. év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2. A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás. Ha azonban azt vesszük. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt. mert az anyag vegyes. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek. — — — . mely kezdetlegességébl kibontakozva. Az 1895. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. Az 1884. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. óriási menn\áségben szállítják külföldre. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. mert gyorsabb fejldésü. ftt burgonyával kevert darán tartják. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — . de tény. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon.966 daraliról tesz említést. kiskunfélegyházai.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. . melybl tenyészanyag 737. kik a levágott anyagot deczemberben. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el. feltehetjük. Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is. de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. kiskunhalasi. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl.. Az állam nagy áldozatot hoz or. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt.

. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel.000 csirkét.000 kacsát. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is. Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana.sztásával jutalmazzák. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg. hogy jó pénzen értékesíthesse. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul. Kiskunhalasról. 1 903-ban Czegléden. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével. 12. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — . Az 1899. Az 1907-ben Budapesten el. Sajnos. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon. volt. Ezek az egész vidéken. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét.000 pulykát. Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. gróf Teleki József né elnöklete alatt. 25.ság és áUatteuyésztós. 480.aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz. mikor a legkeresettebb. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. Kiskunfélegyházáról. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át. A tanyás állításra. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk. s ígj. melynek is lehetnek tagjai. Az egy éveseké 10 kg. hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett. úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú.000 libát. a ki felében. Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot. lakót tart. megtömik s Idhízlalva értékesítik. n. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne. tömk" eljárása. Czeglédrl. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött.vásárt. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj. 190-ben Monoron. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is. Érdekes pl. a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló. 50.3-V)an az egyesület.~2 Jlezögazda. szedik össze a kítollasodott fiatal libát. és a baromfitenyésztés terén haladás van. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést.-on felül. a szabadszállási . melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. 60. Az egj^esület állami segítség mellett.

Hariyáni Imre Czegléden. : : . . Kubinyi Endre Ujszászon. és állattenyésztés. Alagon. Dudás Józsefné Pa. 1908-ban 130. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi. A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. \:á. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak. Kovách Gáspár Káván. összesen 454 darabot osztott ki. Kovách Gáspárné Káván. NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. Gre^síií/aríX. A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít.volt. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. M. Horváth Istvánr. Porzsolt Ernné Szentendrén. A. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden. Kubinyi Béla Ujszászon. Hariyáni Imréné Czegléden. Parthay Géza Püisen. Fiedler Lajosné Monoron. Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen. kékóriás. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. Tahy István Galgagy örkön. Ducker Ödönné Aszódon. : elterjedettebbnek látszik lenni. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. L/udicigh Rezs dr. Soroksáron. t. Horváth Istvánné Örkénj'ben. Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. Xick Edéné Gödölln. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. Kossá Péter Tápiószentmártonban. dr.Aladár dr. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt.SzecsödiGy'ÓTgyné. gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. L. Csikay Imréné Kiskunhalason. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden. Piicher Ödönné Káván. míg végre 1906-ban L. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t. tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. Dunavecsén. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. Kubinyi Béla Ujszászon. normandi. L. Soroksáron. Xagy Ágost Szentendrén. P.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. Parthay Géza PiUs?n.é Örkényben.Mezgazdaság liasonló czélból. a minek az az eredménye. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen. 1909-ben 185. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták. Farkas Lászlóné ócsán. orosz. E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. Horváth István Ülln. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. Vargha Ferencz Béla Péczelen. Szalay Inyréné és többen. Jtisti KároljTié Törökbálinton. 73 területére. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII. meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon.-cz. A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. P. hogy ma már is találunk keltet-gépeket. Kovács Ödön PilLsesabán. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. Lajosné Monoron. A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. GyenizseJózseiné. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost. Halapi kisteny észtök többen. A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : . Kovács Ödön Piliscsalján. Kömpöezön.

és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága. 1900-ban már két vármegyei.126. 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg.781 méhcsaládot kezeltek.856 korona volt. 57 helyhatósági állatorvos látja el. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére. mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták. kir. A . kisajátitják. A lóvágás a vármegye területén 1905. Az állat egészségügvi szolgálat.781. A sertésvész. 440 juh.204. a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj. mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb. és még 63 magán állatorvos is mködik. A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. . E téren tehát a vármegye úttör volt — — .989 méhcsaládot vettek számba. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak. de általában L*. kir. .531 szarvasmarha.745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. összesen 29. évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. mozgó szerkezet kaptárokban 2141. kir. 18 községi. 4469 hullott el. 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg. t.. Ez id szerint az állategész. az»1908. 156.956juh. 1884-ben 23. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett.805. 85. elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12. ki akkor az állategészségügy eladója volt. Kispesten és Erzsébetfalván. 1889-ben megbetegedett 16. de ezzel még a bajon segítve nincs. mozgó szerkezet kaptárokban 19. mert az 1884. 184. mert a méh-. 1895-ben 23. Egj'-egy községet zár alá helyeznek. 18 járási és városi m. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni. — — . de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. állatorvos és az államiakon kiviil. A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen. Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette.-cz. — — 1890: XVII. bár vannak oly nagyobb méhészetek is. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. . Közvágóhíd a vármegye területén 120. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. évben Kbányáról terjedt el.936 korona értékben. elhullott 43. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is.égüg\-i szolgálatot a központban egy m. . ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot.385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve. a következ évben csökkenést mutat. mely az 1895. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m.208. állategészségügyei felügyel látta el.885 sertés 1895-ben 131. viaszt termeltek. 105. hét városi. mint az. elhullott 7889. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe. mely után 2054 m. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi. a körállatorvosi intézményt is szervezte. évi összeírás szerint. állami közbenjárás mellett. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg.887. évi szerint már 19. állami fállatorvos.583 drl). : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban. mézet és 62 m. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. magánvágólud 75 van. AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak. gazdasági mellékágak közül a méh. st a : . székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben. állandóan a gumókor réme kisért. állatorvos. két körállatorvost alkalmaztak. egy m. de egNÜttal mintájára. 1870-ben csak 15. közönséges köpükben 10. 74 Mezgazdaság és állattenyésztés.320szarvasmarha. össze.-. Az országos termelés értéke 4. a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel. kir. Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási.646sertés 1903-ban 11.

Temes. hold birtoka. L. szl és kert 15." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855.022. addig vármegj^énk csak 33. kocsíló 2 darab. Ezen kívül még Biharban van 550 m. melyek egjTÓsze külföldre is szállít. A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. kir. ÖssztfTÜlnt 745 m.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. hold és 415 négyszögöl. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. mert míg Bácsmegye 1.. továbVmPoAo?iA. Aosán javított 3-as. kaszáló 32().00 3 korona. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40. Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. 483. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed..475 korona. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal. A tóalmásiból szántó 1243. Somogy. erd 474 és adó alá nem esik 21 m. legel 44. Magyarország leírása ISi'. hol 1000 kaptár méh van. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan. Baranya. Somogymegye 52. erd 35 és szölö 12 hold. Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon.480 hl.60-— 2 korona. nagyban 30 korona holdanként. : . — — — . Beliczey Tiborné szül. erd 42. hold. /mreyFerencz péczeli. Van 14 muraközi ló ós egy mén. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. központi statisztikai hivatal kiadványai. hat közre . hold dohányt és 28 m. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. hold. Antos Mária birtoka. Acsa. nknél 0. gnlyabeli 10 darab. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is.660 korona értékt állított el. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett.és gyümölcstermelés. Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel. Lóállomány összesen 4. hold. Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony. nagj'számú malmok. Szarvasmarha-állomány összesen 44. Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. Pest váris. ebbl kert és beltelek 2. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m. Bács. Összterület 380 m. Kovách Gáspár kávai. Oaál Gyula birtoka. Tolna.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Tóalmáson|9 k. legel. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. 13. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti . Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877. Források: Fényes Elek . A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó. " GcUgóczy Károly . -\z ácsaiból szántó 532. nádas (i ós adó alá nem es 39 m. Abony és Tószeg határában terül el." A m. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. •"^^'^emterm^ Arad. hold mákot is termel. A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. Összterület 32(32 m." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. hold. Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. Abony és Tószeg liatárában terül el. Ebbl jármos ökör 42. kaszáló 100. ebbl jármos ökör 24. kaszáló 53. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki. hold. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. szántóföld 339. melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ . A szegszárdi m. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán. tehén 10.a Ödön csvári. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad. tehén 52 és tenyészbika 2. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. szántóföld 550. kaszáló 30. A gazdagközönségtöl nyert adatok.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. kir. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. Gosztonyi Tibor váczhartyáni. Abony. ebbl igás 2. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó. miáltal a szederfa nagyon terjed. pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30. erd 6. szeszkontingenssel. Idetartozik Tónlmás is. A munkaert helyben szerzi.

JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál . Ebbl Herczeghalmon kert. a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály. Sertés-állomány összesen 80 darab. zabot 100 ós tengerit 250 kat. hintósló 6 angol félvér. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej.iOO. erd 20. Szabolcs. Szilágj. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. 18 tenyészkossal. Pest vármegyében kert és beltelek 2. kaszáló 100. hold. 280 drb borzderes és tarka tehén. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. szl 9 kat. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó. Alsönémedi. ebbl igás 4 és csikó 3. tavaszi árpét 30.er szabad gaz.és Zemplén vármegj-ékben kb. 200 pilynboU vegyes fívjú. tinó 160 magyar.tiO 3 korona. borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. továbbá a juhar. Szarvasmarha-állomány összesen 556. 150 liter. hold 477 négyszögöl. nknél 0. Rozsot 200 holdon termel. 36 tehén. a borszlfaj a merlot. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. ebbl kert ós beltelek 10. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló. legel 463 kat. tehén 180 bonyhád-simmenthali. hold. Szatmár. kaszáló 416 kat. nknél 80 00 fiU. csikó 9 és egy nóri mén. a mit helyben értékesítenek. az aratókat a környékbl szerzi.\ tölgj. hold. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:. ti'rmék tiUifa. A melyek rendszeres üzemtervvel. Összterület 3236 kat. Összterület üOO k. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó. A mvinkaeröt helyben. oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. holdon. Jíarh. — 10—30 kor. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el. Napszámár férfiaknál 1 2. kövidinka.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály. szil és akácz már — 20 és — — korona. hold 285 négjszögöl. 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. erd 180 kat. A rendes munkásokat helybl. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. továbbá Abaúj. 150 diófa. Napi tejtermelés 550 liter. 00 éves fordában kezeltetnek. tinó 10. Rozsot. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör. A munkaert helyben szerzi. Lóállomány összesen 24 . Gróf Dégenfeld József uradalma. 1500 holdon termel. hold 487 négyszögöl. szántóföld 2020 kat. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. Torbágy — : . Akasztó. holdon termel. hold. hold.dálkodás. kicsiben 35 40 korona. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . de jelenleg üzemen kívül. nagyban Bia. de ez utóbbi. szántóföld 300. ebbl jármosökör 24.50 1. holdat is. nádas 20. A napi tejtermelés 1700 liter. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. Czukorrépát 100 kat. Van vaj. terméketlen 110. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. Borászatában . A juhállomány 770 Merino és Southdown. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. szl IT).50 K. a csemegefaj a chasselas. tinó 100 magyar. nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. tenyészbika 4 simmenthaU. szántóföld . Alsönémedi. hold és a többi adó alá nem es terület. A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai.3 korona. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre.^0 korona. holdon bükköny. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12. kbánya 16. Csongrád. Dinnyég Lajos birtoka. nknél ] 00-tól 200 fillérig.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. hold. A sertésállomány kipusztult. hold 137tl négyszögöl. 9 eg>. szl 15. ebbl jármos ökör 128 magyar. legel 125. rizling és fehér bakator. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m. Tenyészkos 16. erd 1250. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy . hízómarha 34 magyar.84 \. Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . muskotály és luzitáni.60 korona. fehér goliór. Lóállomány összesen 7 Xouius. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig.és beltelek 18. a mit szintén Budapesten értékesítenek. hold ebbl kert ós beltelek 30. Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. : . Dányon és Lajosmizsén szerzi.. melyet Budapesten értékesítenek. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör. Gözcséplkészlete S lóers. hold. tehén 22. Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. holdon termel. hold 213 négyszögöl.80 korona. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. Lóállomány összesen 30. hold. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. l. 100. Szarvasmarha-állomány összesen 81. Szatmár. Napi tejtermelés 1750 liter.j Herczeghalom. hintósló 4 magyar-angol félvér. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe. szántóföld 1800. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. kisjeni fajta. Napi tejtermelés kb. kaszáló 100.000 m. AlSdabaS.iállomány összesen 6G. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. Rozsot 900. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. erd 200.és sajtgyára is. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. 55 kat. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. szántó 1020. összterület 983 m. a többi pedig szántó.40 korona. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. hold 700 négyszögöl. tengerit és burgonyát kb. Összterület 3500 m. Szarvasmarhaállomány összesen 45. ezerjó és rizling Ácsán kb. közötte 20 anyakocza és 2 ken. A munkaert a környéken szerzi. hold 669 négj-szögöl. NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor. kaszáló 200. a mit Budapesten értékesítenek. napszámárak férfiaknál l. nknél 0. 3 K. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. ebbl igás 18 muraközi félvér.80 1. erd 80. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. hold. kaszáló 68 kat. rét 202. Gazdasági t'is zemrends7. 20 üsz és egy tenyészbika. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. változó. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi. nknél 1 Alsönémedi. Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás. Napsziimárak férfialuiál 1. kocsiló 7 darab. üsz 50 bonyhádsimmenthali. a mit Budapesten értékesítenek. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás. ebbl 16 nóri. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. tohén 10. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. btirgtindi. f — — Ft Lóállomány összesen 22. f — — — . hold biitoka van. és állattenyésztés. Gróf Károlyi László gyáli uradalma.ínnthnii tenyészbika. adó alá nem es terület 78 kat.000 kat.20 2. Ezenkí\-ül még Bihar.éa cser. A juhállomány 700 innthnli tehén. hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. ebbl 24 jármos ökör. Napszámárak férfiaknál 1. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. hold. ebbl járinos ökör 24 magyar. Erdészetében az akáczfa dominál. legel 100. ebbl igás 15. Vetforgó a norfolki négyes. Borászatában. Kizárom és Móriczmajor. legel 1213. hold 331 négjszögöl.) Összterület 1000 m. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van.

. körte. 5 .száló 178 hold 109 öl. Szentivánpuszta. . üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. szl 4 hold. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO. 30 Zirzon-kaptárrnl . tehén 54. ebbl igás 12. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. Ebbl igás 24. kuszáló 40. liintósló 128. vörös tarka. 250 fillér. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. kaszáló és legel 50. Forster Kálmán birtoka. Sertés : 60 kisjeni. termeszt. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. 350 hter Budapest számára. tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. ebbl 8 szántó 520. 60 montafoni és bonyhádi tehén. Dömsöd. üsz 42. A munkaert a vidékrl szerzi. Domony. Ebbl kert és beltelek Í60. Van méhészete. urasági kocsiló 5. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko. szántó fiOO. — . Napi tejtermelés kb. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . hold. kocsiló 8. 10 anyakrnczs. Ebbl bel. csikó 13 és mén 2. salátát. hold. Szarvasmarha 132 darab. 14 tenyészkossal és a növendékekkel. Domony Ödön birtoka. i'O gulví béli és három tenyészbika. Dohányt 73 kat. tehén 16. hold ós többféle nemes clma.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye.onyok ugyi'nazok. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji.50. n mézet Budapesten értékesítik. Marhaállomány 200 magyar fajú. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. Domony. anyakancza 10. vetöforgó négyes. Magyar Lovar-Egylet birtoka. tengerit 188 kat. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok. uraségi 6 és csikó 14. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. hold 1240 négyszögöl. Ebbl kort ós boltolek 67. kicsiben 60 korona. . nknél 1. hold. — : — . 4 kocsiló. tinó 10. termék tzifa. — Mag. A munkaert Foton szerzi. 77 A forda 40 éves. holdanként. mázsa kerül eladásra. Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. egyébkor 208 nknél télen 90. Borászatában a csemegefaj a chasselns. Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. Szenttamás és Tass határában terül el. A napi tejtermelés 120 liter. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. . ebbl igá-s 8. karöolt. a mit Budapesten értékesít. 10 anyakoczával és egy kannal. Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. ménesbeli 50.ámárak férfiaknál 1. Összterület 2560 m. erd 200. Lóállomány 30 darab angol félvér.?(>. hold ebbl kert és beltelek 35. 23 tinó. E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. a dinamóval egvütt. Ebbl 30 magyar igás. birtokai Összterület 1791 kat. továbbá a vízvezeték szivattyúkat. mobilja. szántóföld 2U00. összterület lOo m. mén 1. hold. Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó. legel 72 hold 816 öl. mind bonyl. ebbl jármos ökör . ebbl igás 18. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. erd 20 és szl 12 m. három k. Csengd. a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. rozsot 68. hold. Ebbl 30 magyar jármos ökör. csikó és mén 2 darab. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. legel 340. Pusztaszentimre. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata.40 korona. Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat. 10 Rambouillette tenyészkossal. 11. nknél 80 készlet. legel 220. 15 iLsz. borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. hold. A birtok részben bérbe van adva. 10 anyakoczával és egy kannal. Napszámárak A . a mely 15 kat. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. kgm-ként 3 koronáért. . Gazdasági és üzemrendszer részben 5. nevezetesebb mén Egreskáta II. Ebbl kert 9. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. lüntósló 12. Bugyi. hold. kaszáló 36.20 2 korona. 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. erd 12 kat. Gróf KegUvich Gábor birtoka. szl 30 ós nádas . Ebbl 36 jármos. holdon termel. legel 26.3 kat. cseresznye. illetleg az akkomulátorral táplálja. Gsümölcsészete 10 kat. Napszámárak férfiaknál télen 120. félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2. magyar fajta és keresztezés. spenótot stb. Kertészetében. f f . Dunakeszi. Ebbl jármos ökör 4. Zöldségtermelés is van két holdon. a mit helyben értékesítenek. Hajós József dr. Összterület 800 m. legel 30 ós erd 300 kat. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. niméi 120—210 fillér. Szarvasmarha-állomány összesen 20. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö. Szarvasmarhaállomány összesen 124. mind nemes fajú. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás. 140—300. illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. Marhaállomány 177. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés. 25 magyar tinó. hold. hold. ord 8. A napi tejtermelés 300 liter. 30 anyakocza és 2 kan. szerémi-zöld. kaszáló 200. holdon termeszt. DÖmSÖd. árpát 12 zabot 128.és szerszámfa. 400 darab angol teUvér versenylova van. Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. baraezk. melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. holdanként 32 korona. kaszáló 2. 60 félvér bertü tehén. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. szántóföld 500. Lóállomány összesen 29. nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom. motor a takarmánykószít-gépeket. szántóföld 700. hold 1403 négyszögöl. a csemegefajok chasselas és muskotályok. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. Blaskovich Sándor birtoka. 30 tehén. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete. kaszáló 80. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. Búzát 375. A lóállomány 11. Ebbl kert és beltelek 14. szl 10 hold 800 öl. és a sárgarépát. igás és 3 urasági. kulUaiid. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. 40 ugyanolyan üsz és két bika. amerikai telivórek. Ebbl igás 10.60—3 korona. káposztát. ka. : ás állattenj-ósztós. A tejgazdaság napi termelése 200 liter. mint angol félvér. szántó 719. Van gazdasági gzmalma. 40 berni félvér-üsz. Lóállomány összesen 24. zellert. anyakancza 32. Ide tartozik az alcasztói rósz is. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. szántóföld 1229 hold 732 öl. gép. hold. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe. f f . Szarvasmarha-állomány összesen 192.és kerttelok 37 hold (i59 öl. nagyben 8 24 korona kat. Egreskáta. N> ps. Lóállomány összesen 110.ádi fíjta."nnal. erd 2U hold 345 öl. gyümölcsbl 1800 korona. Összterület 1200 kat. 80 fehér. Lóállomány összesen 58. egyébkor 130 fillér. ellátva. simmenthali keresztezés. : . részben szabadgazdálkodás. 70 anyakocza ós 4 kan. vetforgó négy-es. Erdészetébon jelents fanom az akácz. Ebbl 4 igás. erd 20. hold. 120 vöröstarka tehén. 15 csikó. tehén 60.Mezgazdaság újrbb kultúra. részben 12 nyomásos. petrezselymet. szl 50. Vetforgó hármas. Segesváry Ödön birtoka. Összterület 1200 kat. A munkaert Akasztó községbl szerzi. Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. mely Dab.

szántó 530. hold. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. Gróf Károlyi László uradalma. lóállomány 18. Ibrányi Mihály birtoka. szántó 2600. A marhaállomány 302. holdon. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. eílankomenka és a fcsemegef. erd 154 és szl 12. ezerjó. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m.és tó egy m. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. Egy 6 gözcsépl-készlet. erd 000. legel 70. 100 magyar mangaUcza. k&száló 10. Dohányt 40 k. kaszáló votforgó 0-os. Ide tartozik még Csornád. holdanként 20 korona adóval. Harta.> simmenthaU bika. Ozv. Szab id gazdálkodás. . Összterület 5100 kat. a miket helyben és a körnvéken adnak el. a többi szántó. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. ebbl 10 darab urasági kocsiló. A c?emegetajok vegyesek.60 korona. hold. 3000 liter. Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór.')0 kat. hold.ir tinó. 22 anyakoczával és 3 kannal. Összterület 1248 m. erd 3500. Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. potykát. Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa.20 2 korona. Kertészetében a dinnye termesztit 2. 450 bonyhádi tehén. nknél 100 160 fillér. Ebbl igás 30 muraközi. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. Összterület 1060 m. 5 és a többi legel. Pomázon cserüzem. Ebbl kert ós beltelek 8.000 hold. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1.80 korona. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. tzifa és szerszámfa. A csemegeszlk chasselas és madlain. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). 600 liter. 5 tenyészkossal.80—1. nagybin 40 korona. 50 borzderes tehén. Gomba. Pomázon tölgy a domináló fanem. B.20—3 korona. erd 14. A lóálloniánj' 37 darab. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn. a mézet Budapesten értékesíti. Marhaállomány 167. zöld szilvám. Patay Ferenczné. 20 éves fordával. 100 és adó alá nem es terület l. hold.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. 8 urasági. 29 anyakoczával és 3 kannal. Ebbl kert és boltelek 32. 60 ugyanolyan üsz. Ebbl jármos ökör 108 magjar. mind simmenthali. Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval. kicsiben 70. szül. mind angol félvér. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. üsz 30. kaszáló 40. 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér. a moly szükség szerint fizi évente . Ebbl 44 migy ir jármos ökör. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Napszámáruk férfiaknál 120 220. Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet. tehén 25. A borszölfajok olasz rizling. Iklad. szántó 2200. nknél 100 -250 fillér. tenyésibikii 4 simmonthnli.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. hízómarha 24 és tenyészbika egy. Szatmár. lóers mészk-kbányája. szántó 759. kocsiló 2. 100. értékesít. — A szl A és rizling. Ebbl kert és beltelek 2. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka. Lóállomány 22 angol félvér. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel.'j a fehér és piros chasselas. marhaállomány 755. Bauer Béla birtoka. Összterület 1270 m. A termékek és kihasználás cserhántás.in órtókesiti. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. chasselas. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal. Felemlítend. ebbl igás 8. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. hold. az akáczos pedig 35 évessel. melyet Budipaston nyugati tehén. 40 vegyes gulyabeü. bakator. holdon termel. hold. tinó 30. 600. A napi tejtermelés 300 liter. hold. legel 400. A munkaert helyben szerzi. kaszáló 147.50 migy. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. 3-as és 9-es. szl 25."lO bonyhádi keresztozés üsz és . napi tojtormolós Budapest számára kb. holdon lóheremagvat is termel. . Lóállomáuy 16 angol félvér. 2 bika és 10 15 hízó. erdélyi jármos ökör.za 10 és csikó 2. — — — — f . ezerjó. Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral. Van rendszeres üzemterv. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is. Gróf Teleki Tibor uradalma. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. kaszáló 90. muscat lunel ós olasz rizling. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. Gyömrö. ezerjó. 50 60 m. Van tóglaégetjo. süllt és keszeget. Abauj. állcimány 43.") 20 m. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. angol félvér. Összterület 1600 m.")0. A napszámárak férfiaknál 120—300.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. Vetöforgó hetes és négyes. . legel 11. Mirhaállomány 230. . Lóállomány összesen 25. Gomba. holdanként 25 korona. Doliány 50 holdon. Galgagyörk. Van ogy helyben és a környéken szerzi. Amimkaert : — — : — f f — . 500 liter. nagyburgundi. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. köviés vörösdinka és kadar. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. évenként 90 100 koronáért. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra. Termék : tzifa. Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. mézet szintén a fvárosb."i000 korona évi forgalommal. Zemplén és Post vármegyékben még kb. nádas egj. összterület 600 m. Vetforgó négaes. n mit Bud'ijiesten értékesít. Napi tejter600 litor. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi. 44 tehén ós egy bika. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Mirhaállomány 89. Ebbl kert és beltelek 12. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. holdankint 20 korona. Szarvasmarha-állomány összesen 140. szántó 1050. Rákospvlotn és Újpest. erd 40. melyekben föfaj n )K)nty. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3. Mirhiállomány 280. Összterület 5990 m. Sertésállomány kb. nknél 1 1.iO. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. Vetforgó négyes. hold. holdanként. A fborszlfajok a mézesfehér. Nnpszámárak férfialinál 1. Vetforgó 5-ös. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. 71 darab mangaUcza. Ebbl 60 magyar jármos ökör. ogy gözekóje és 3 nratógépe. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m. a mit Budapesten értékesít. Az erdben Gyomron akácz. Káposztásmegyer. hold. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. csemegefélék a chasselas és madlaín.60 korona. F6t. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló. Juhállomány 300 fésüsgyapjas. 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. oporto és burgundi. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. nknél 100—180 fillér. kb. dinka. tehén 90 nyugati. Napszám ára férfiaknál 160 400. Gróf Ráday Gedeon birtoka. szl 33 és a többi adó alá nem es terület.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör. hold. Ezenkívül Csongrád. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . munkaert helyben szerzi. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. anyakanc. Ebbl 200 magyar. legel 200. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. szke mangaliczn. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik. nknél 0.

ksót. '^ — — — . Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. E czélra két nem A — — — — . A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. Összterület Pest és Bács vármegyében 85. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti.633 kat. Jlirhaállomány 184 dvrab. — . tengeri dirát. hold. Erdészetében. akácz ós kevés tölgy. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. kadirka Kihasználás olyképen. élsúlyban adják el Bécsbe. 470 kg. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. Vetforgó négj'es. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. munkaert helyben szerzi. szl 25. hold. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. a mikor a sertések tarlóra kerülnek. hold inként. 1910-ben a birtokosok 720 hl.llattenyésztós az alapja. 250.adva s 5 részét házilag kezelik. ebbl 58 migyar jármos ökör. Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. szántó 1300.il ós 40 kínnal. Ina. szil. szóval külön lakása. Van dunai halászat is. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés. ol isz rizling. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. KakuCS. Az érseki uradalom. évenként ketts turnusbm. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. hogy a vágásokat eladják. ebbl 44 jármos ökör. 50 gulya béli. szesztermelései . a többi «rd. burgonyát.nöknél letes 6 aratógép. kaszáló 300. a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot . biu-gonyát 325. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is. hogy minden cselédnek külön szobája. "9 bor\-idék. hold ós 278 négyszögöl. hold. hogy a hü. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. Szarvasmarha-állomány összesen 176.adlása legyen. 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. A lóállományból 20 igásló. : . fehér-bakar.rjerdöként kezelnek. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér. Van egy 10. Fiu-iózó kancza. 7-ö kg. f : — . takarmánj-répát 30. egy félvér ós egy arabs. A lakások épitésénól föelv. erdÖ 17064. kicsiben 28 korom. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. erd 500. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. Van gazdisági gzmilora. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. horepolyvát és 1 kg. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. szl 40. hold. borszölöfajok a kö\ddinka. Dohány 20 kat.dásra kerülnek. tököt. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. pinczóje ós elrekesztett p. kicsiben 30 korona. A rairhaállomány 2332 -darab.000 Uter. A telepek úgy is vannak berendezve. znbosbükkönj'-t 50.és figyelmet fordít. ebbl 10 Nonius 03 ar. legel 700. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. 100 150 között váltakozik. 10 kannil. hold ós 855 négj-szögöl. A fbb kultúrnövényeken kívül. bórbeadva. Kalocsa. napi 4 hl. A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. szl 100. A here helyére még az évben búza jön. Van 60 éves-alkílmazotja. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert. Összterület 3707 m. naponta 100 tehén után kb. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. uaelyet sp. Kakucs és Ujhartyán határában. szántóföld 1500. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer. konyhája. Az é\-i tejtermelés. A földhíszonbér itt ncgyban 20. uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró. Összterület 1900 m. .753 kat. 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat. A kö\-idinka. 54 simmenthnli tehén. már csak annak biztos tudatában is. Irsay testvérek birtoka. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. mákot és dinnyét 40 ín. Dohányt 45. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban. 30%-ot kamatozik. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. Egy-egy hízósertés a lüzl. kamrája. Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. . ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. A lóállomány 326. holdon. A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. 267 tehénnel. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. legel 10186. Lóállomány 26. mégis vannak itt kiváló minség szlk. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. A kalocsai érsekség uradalmai. Kakucsi Liebner József birtoka. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. a selejtese tzifa. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. kaszáló 200. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. a kbányai szokvány szerint. A birtokoknak ^jj rósze bérbe van .— Mezgazdaság ós állattenyésztés. 100 tehénnel 500 Uter.lási idény alatt elfogyaszt kb. Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró. Napszám-árak férfiaknál 100 240. Ebbl kert és beltelek 71 k. 800 800 darab hízósertéssel. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m. kaszáló 4665. külön otthona. Van két ménes.593. árpát. Az erdkben a fmemek fz. holdon termel. nyár. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. holdon tei-mel. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. heljT eladásra . szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. 70 kg. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. két hengerrel és két pár kvel szeszgyár.il. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb. de egy tagbm terül el. E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. luczernát 50. hold.ílj félvér igás. 250 anyakoczáv. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. hold szántó 20. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. nknél 70 150 fillér. napi 4 hl. és piros velteUrii. : F — — : — ^ m — . 30 kg. fi urasági kocsiló és 10 csikó. mézesfehér és oporto. legel 201). kiknek napszáma GO 200 fiUér. Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22.

i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat.60 korona. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. van ezenkívül kevés nyár. Lóállomány 37 lipiczai. Marhaállomány 270. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz. erdei fehér és szerfa és szlkaró. dohányt pedig 45 kat. A fát árverés útján lábán adják el. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem. a többin árpát. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. CO anyakocza és 12 kan. Az átlagos fldh iszonbór szerzi. A munkaert helyben szerzi.>u<'l. Akasztó. Nipmustos fehér. nagy épületben. uyáron 2 korona. Gyónón szántóföld 20. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. PuSZtapOlgárdl. Lóállomány összesen 14.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. nknél 0. Sertésállomány 200 darab mangalicza. erd 1000 és szl 150 m. szlkaró és épületfa. jó. Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling. három holdon. hogy jóval olcsóbb (kb. melyben pontyot és kárászt tenyészt. Lóállomány összesen 8. kaszáló 2tl. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. moly egészséges.ltol. Asi opyik az olynn (wolódlak. csikó 4. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér. legel 01 és erd 14 m. E tipus elönyo a másikkal szemben. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. virasági kocsiló 0. I . Idetartozik még a nagykartali. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér. Összterület 750 m. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. szl 70 k. Káva. holdon termel.\>/. 80 tinó. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. Az egyes épületek téglából. Termékek ölfa. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m. vérségi és mindszenti rész is. A nagyobbik birtok Szabolcs. Kalocsa. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . szlankamenka. Van egy 8 lóers gzoséplje. Káva és Bénye községek határában fekszik.ós baromfiól. hold 97t> négyszögöl. Xapszámárak 18-tól 10.álcra van beosztva. 80 anyakoczával és 6 kannal. nádas 1242 h. Az erd fanemei az akácz és nyár. -y</. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú. közötte 25 anyakocza és 3 kan. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. a csomegefaj passatuti. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. A termék ölfa. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva. A másik tipus 8 családra van berendezve.k 11 hold 1430 négyszögöl. szlkaró és épületfa. ebb igás 4. a többi urasági kocsiló. Miga a szoba 20 négyszögméter terület.80 1. A munkaert helyben 2 korona. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik. Ebbl kort iVi li. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. 20 tarka üsz. kaszáló 200. Lóállomány 43. Összterület 2040 m. holdanként 20 korona és az adó.l 1' h. Termék tzifa. Farkas Zoltán dr. szilárdtii épültek. Juhállomány összesen li70 darab morinói. 17. Lóállomány összesen 35. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér. e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. évi forgalom 2500 korona. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. ebbl igás 4 arabs félvér.30.40 korona. birtoka. A telep szabályos uto/. a gyóni bérbe van adva. A fö borszlöfajok rizling. hízómarha 80 tarka. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. szerszámfa. erd 4191 hold 182 négyszögöl.család részére. moly egy osalád részére van borondozve. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. Összterület 19.000 koronába kerül). kövidinka és kadarka. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. kaszáló 2341 hold 107t) nég. erdei fehér. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. tinó 20. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés.20 2 korona. részben váltórendszer. Kalocsa. Búzát 200. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. kaszáló 400 és legel 20 m. az utóbbit 20 éves fordában kezelik.il. Van egy 8 lóers csóplkészlote. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. Borászata 25 hold. szl 29. 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. nagyban 15 korona. Összterület 2200 m. ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. szántóföld 300. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben . nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. van hnsználatbaii. feny ós tölgy. hold. hold. Kerekegyháza. madelaine. A mimkaeröt helyben szerzi . 40 tenyészkossal. Van méhészete. 40 tehén. Mirha. rozsot 30 holdon. hold. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. nknél 1 1. kövidinka és ezerjó. Káva. Halász Gytila birtoka. erd 1660. kocsiló 4 és ménesbeli 15. Van 2 holdas álló vize. Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. tehén 2. hold. hold. szántó 630. lu-asági kocsiló 4 darab. kövidinka. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. a számárak férfiaknál 1. kaszáló 140. borszlöfaj olasz rizling. továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval.390 k«t. Nagy része bérbe van advii. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. : f f — — : . mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik. Ebbl 100 magyar jármos. 46 üsz ós négy tenyészbika. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta. zabot és kukoriozát termel. A haszonbér e vidéken nagyban 300. nagyban 10 20 korona. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van. Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. 18 csikó. 'u. Dohánytermelés 25 kat. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában. hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. hold ebbl kert és beltelek 17. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. holdon. Szarvasmarhaállomány összesen 304. köröskörül körítéssel. Ebbl igás 27. 10 tenyészkossal. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. nknél 80 szerzi. a fö csemegefaj a chasselas. egy közös. melyen szabid gazdálkodás folyik. otonel. szántó 2765. Vetforgó részben hármas. 50 Zirzon-kaptárral. ezerjó. nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. Összterület 5816% m. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. chasselas. Keczel. ebbl 8 igás. hold. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. 28 anyakocza és 2 kan. továbbá sertés. Csemegefajok muskotály. a Keczel. hold. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva. Császártöltés. Báró Podmaniczky Qéza birtoka. Szarvasra trhi-állomány összesen 125. hold. Dnsnok. Kalocsai káptalan uradalma. Windisch József birtoka. Összterület 453 hold. f f : : : : — — : — — — — — . legel 994. 7 koronáért értékesítik.

ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar. tenyészbika 3. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. szl 62. szántóföld 4957. nád. üsz 10 és tenyészbika 3. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. Napi tejtermelés 300 400 Uter. 9 anyakkoczával és 4 kannvl. A munkaert helyben szerzi. nádas 1. nknél 100 160 fiUér. f f . 5 csikó és egy mén. Monor. hold.k. ebbl igás 6. Ebbl kert és beltelek SVj.. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. Pest vármegyében kert. ebbl igás 40 muraközi. A napszámárak férfiaknál 70 200. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet. a mit Budipesten értékesítenek.és haszonf i. Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . hlzómarha 600 tarka. lent 50 és czukorrépát 1200 m. A munkaert helyben és a környéken szerzi. tehén 200 vegyes. Gróf Tisza István uradalma. nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas. holdanként 24 korona. napszámárak férfiiknál 2 3 korona. legel 350. Lóállomány összesen 64. birtoka. Van egj. hold birtoka. tehén 20. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. Kóczán László birtoka. nknél 1. hold. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó. a mit Budapesten értékesítenek.ilkodó termék tzifa. ezerjó. mintegy 700 darab. Összterület 5300 m. 4 tenyészkossal. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is. A vetforgó négyes. G. kicsiben 40 K. Marhaállomány 207. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén.60 2 korona. több kvel. hold. 2. borszlfajok mézes-fehér. 53 borzderes és vöröstarka tehén. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. Van gazdasági gzmalom. a mézet Budapesten értókositik. . termékek tzi. Szabad gazdálkodás. legel 50. anyakancza egy ós csikó 3. Van méhészet is. Koriandert 150. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas. . kaszáló SO^/. hold. A gyümöloskortben \'an 600 alma. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva. Kégl János dr. Nagykartal. Lóállomány összesen 12. 300 liter. repczét 100. kaszáló 170. fekete-kadar. a csemegefélék muskotály és chasselas. kocsiló 2. A munkaert Eger vidékérl szerzi. a csemegefélék pedig chasselas.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. A munkaert helyben szerzi. vörös burgundi és kövidinka. erd 34.és szerszámfa és szlkaró. hold. holdon termel. az évi forgalom 6000 korona. hold. Maglód. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. férfiiknál 1. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. 10 anyakocza és 2 kan. erd 50. Ebbl kert és beltelek 10. olasz-rizling. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. ebbl igás 8. Wodiáner János birtoka. szántó Kisnémedi. Tejcsarnok szánaára. 3 kannal. Kczán-tanya. kaszáló 70. ilirhiállomány 200. 93 vöröstarka és borzderes tehén. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . 20 tenyészkossal. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. A lóállomány 25. Nagykartal. hintósló 16 magyar és angol telivér. beltelek és park 150. a többi legel. hold. Összterület 1615 m. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. erd 200. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma. Ebbl kert és beltelek 25 m. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. Az és 8 kévokötgép. 8 félvér angol kocsiló. Sertésállomány 30 mingalicza.szántó 9421/2. Napszámárak férfiaknál 160 300. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai . és adó alá nem es O'/i. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. A napi tejtermelés Budipest számára kb. Vetforgó 3-as. nknél 1 Összterület 1720 m. hizómarhi 20. Vannak dolomit -mészkbányái is. üsz 25. erd 10. hold ebból kert és beltelek 15. Tejcsarnok számára. szlkaró és bognárfa.. ebbl igás 20 angol félvér.és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. tinó 20.s van. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. Marha-állomány összesen 148. Kiskunhalas. F-borszölfajok kövidinka. Monor. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés. Borászatában a az olasz rizling és köWdinka.atmár vármegyékbon. Ebbl kert és beltelek 8. szántóföld 800. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m. IMaglód. 5 urasági kocsiló. a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. 74 pinzgaui tehén. Ebbl 44 magjar jármos ökör. parasztérlésre továbbá négy á 12. Lóállomány összesen 12. A birtokon meteorológiai állomá. A munkás.20 2 kor. hold. erd 20. Az erd akáczos. Napi tejhozam 200 liter. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. 100 mnigati tehén. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. 4 kannal. kaszáló 30. szl 20 és a többi legel. legel 52'/4. Összterület 2000 ra. épület. .a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés. erdei és mézesfehér. nagyban 30 K. Szarvasmarha-állomány összesen 97. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. Nagykovácsi. 1200. Juhállomány 700 merino. szl 20 és nádas 10 kat. Budipost számára. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. Van méhészete 20 anya kaptárral. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. 1200 kajszin és 690 szi biraczk fa. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. szántóföld 400. Ebbl 52 vöröstarka járökör. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. Azonkívül van birtoka Bihar és S/. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. és adó alá nem es terület 40 m. szl 15. hold. melyekbl részben.és szerszámfa. 25 Zirzon-kassal. hold. hintós ló 4. hold.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. Az erdben a tölg>'-. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. Lóállomány 31. szl 40. Összterület 3143 k. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika. A mirhaállomány 194. adóval együtt. holdanként 25 korona. 4 kannal. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. csikó 8 muraközi. ezerjó. Zseny József és István birtoka. bükk. nknél 60 150 fillér.'zesen 10. nagybm 16 K.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik.\t. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás. A lóállomány 49. Ebbl 60 magyar jármos ökör. A termékek tzi.\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. Mezgazdaság ós állattenyésztés. Összterület 1124 kat. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. 4-es és 5-Ö3. holdon. Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. tehén 60. fénjTnagot 20. Összterület €70 kat. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el. 81 állomány 00. gulyabeli 30. kaszáló 200. zöld szilváni. Szarvasmarha-állomány ös. cser-.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok. A napszámárak változók. szántó 1600. ebbl 32 magyar jármo3 ökör. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika.80 korona. Gosztonyi Miklós birtoka. mákot 100. mézes fehér. A földhaszonbór kicíibgn 24. kaszáló 60.

kaszáló 1612. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. Az erdben a kris dominál. holdanként 100 koronát kapnak. kicsiben 12 Páty. PÍIUborosjen6. két mozdonyú gzekét szereztek be. szlkaró és hiszonta. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva. hold. szerfzámfíi. Lóállomány 10 dnrnb. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza . erd 480. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % . A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt. József cs. a csemegefaj a piros és fehér chasselas. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. Ezenpátyiból beltelek és kert 8.kazán és egy gzgéptelep hajtja. Termék szerszám.ik férfiiknál 120-300 fill.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. de kell tárgyázás mellett mind jól term . nagyban 20 ni. szántó 600. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli. munkaert a szomszéd községekbl szerzi. nknél 1 1. és a többi szántó. kaszáló 1000. czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek. a csemegeszl chasselas és muskotály. Napszámárak : férfiaknál 140 240. míg a többi most van telepítés alatt. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25.60 K. ni. Kert és beltelok 20. Baráth Qyula és Kálmán bérlete. A munkaert helyben szerzi. nádas 2. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom. 4 kocsiló és 46 ménesbeli. A köz.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. Az erd fanemei tölgy és cser.. melyet helyben értékesít. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo. A legfinomabb bort azonban a muskatel. kb. Van gyümölcstermelés is. czemeut. s így évente 250 300 holdat erdösítenek. szl 50. Ócsa. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. befogadóképesség és 1200 hl. Napízámár. h. Összterülete 3237 m. üvegezett czementhordó. rajnai : f í : — — : f f — K . 76 cm. Ócsa. Ebbl kert és beltelek 25.és tzifa.íd gazdálkodás folyik.és szilvaférfiaknál fával.sége naponta 100 120 métermázsa rlemény. Páhi. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona.ölö (Ócsán is) 30 m. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi . hold. hnldinként 20 kor. Lóállomány 60 angol félvér. fehér bakator. Lóállomány 8 vegj'es. a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással.20—2. m. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon. mézes. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet. kat. hold. mind a három gyárüzemet egj. melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi. körte. szl F — A — — A — A 300 400 liter. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. erd 50. erd 1 60 m.i0 és adó alá nem esö terület 20 m. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör. körte. éger és akácz.isználják föl. erd 1000. Kajszinbaraczkot is termel és kb. hold.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. Ebbl 40 magyar jármos ökör. a buczkástól a televénydús fekete homokig. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett. kaszáló 20. melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van. hold. Pinczéje 2800 hl. Az erdben a nigyobb rész akáoz-. Összterülete 10. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. kaszáló 200. 50 métermázsát hoz eladá. Ebbl 10 igás. Ide tartozik a budakeszi rész is. 20 tenj'észkossal. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva. 2 pedig irlandi hátas vadászié. nyomtávú mezei vasút is épült. továbbá niük-. Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete.és biraozkfn van. A raimkaeröt helyben szerzik. 30. a . A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. továbbá az 1901.és szerszámfa. 50 anyakoczával és öt kaimal. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület. A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör. A földe knünösége nagjTÓszt homok. holdanként 24 kor. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez. a kisebb rész éger. Lóállomány összesen 8. és kir. : — — — : rizling és zöldszilváni adják. Pusztafelsbabád. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. Csemegefaja chasselas. Bzeszgjár. 60 tarka tehén. Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. Összterület 700 m.és mütrágyapyártásri). Strassburger Antal birtoka. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. Mírhaállomány összesen 112. Pusztatabdi. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika. hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. Ebbl a szántóföld bérbe van adva. Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket. hold. legel 200. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér.sra. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. nknél 120 200 fill. 12. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. szántó 1000. de B. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. Marhaállomány 102.és krisfa. kik ezért m. borszölöfajok : rizling.80 K. Örkény.000 m. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve. Vetöforgó: négj^es. Termék : tzi.82 Mezögazdaség és állattenyésztés. Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris. s/. hold. napszámár férfiaknál 1. kadarka. legel 446. Farkas László birtoka. 100 almi-. de a szüretelésért külön nipszám jár. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. holdanként. Ez utóbbit 30. Pálóczi Horváth István uradalma. A birtokon sziib. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik. nknél 100—180 fillér. meljTiek teljesít képes. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. Vetöforgó : hármas. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. A szlben kb. Összterület 1400 kat. ú. Napszámárak 150 300. évben felépített mószhomoktégiagyár . nknél 100 180 fill. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. hold. a tulajdonos vezetése alatt áll.és haszonfa. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára. A szlt telepes családok kezelik S'. A szöltelepen leginkább az olasz rizling. 1000 nlmi-. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. szántóföld tiliO. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika. Várady László birtoka. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz. Ebbl kert és boltelek 4. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik. Je kiaknázatlanul.ikmányszerüen. a többi legel. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett. Marhaállomány 200. Az ócsai bérlet 4000 m. Termékek tzifa. A borszlf jok B rizling és kadarka. gzmalom.

nádas 6. nyárfa és akácz. 40 sünmenthali tehén. hizómarha 175 kevert. is. 300 húsjuh . Marhaállomány 127. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter. Összterület 4540 m. hold 566 : : — — : A négyszögöl. holdon. 200. olaszrizling. Lóállomány 22 vegyes. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal. Vetforgó négyes. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. Hetényi József birtoka.ötös ekével és egy aratógépe.">0. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika.3 m. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32. Solt. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. Ide tartozik a hartai rész is. Von gazd. legel 2495 hold 1111 öl. mézesfehér. 3 holdon zöldségtermelés.sn kívül áll. hold 1014 négyszögöl. Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. 16 belsség és pnrk.80 1. kontingenssel. Szállítási viszonyok kielégítk.Í0 félmerino. tinó 60. 4 nyugati tehén és 30 tinó.és akáczfákból erd. F-borszölfajok oporto. Fö-borszlöfajok ezerjó. hold. anyakancza 15. ebbl jármos ökör 78. és Lagyevics Mária birtoka. Az átlagos földhaszonbér 260. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében. mézosfehér. szeszgyár 482 hl. ezerjó és szlankfmenka. Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. tehén 100. Napszámárak ugj-anazok. nknél 140 kb. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. Hont. nknél 140—280 fillér. Összterület 13. Összterület 1200 m. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. nyárés füz az uralkodó fanem. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik. budakalászi a tartozik PomáZ. szl 42. mén 2. Gróf Teleki Gyula uradalma. kontingenssel. szántó 400 és szl 13 hold. mézesfehér. Vetforgó ötös és hármas. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik. kb. Gróf Teleki Tibor uradalma. Pilisszántó. A csemegefélékbl chasselas. Vetforgó : hármas.000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33.és tzifa. 300 kor. liba és jnilyka kiváló. 40 éves fordában kezelnek. melyet PCSmegyer-LeányfalU. Lóállomány összesen 50. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : . a mézet 1 ért értékesiti kg-ként. Napi tejtermelés 800 liter. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. LóáUomány 8 vegyes. szl 20. hold. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy. Csemegefajok: chasselas és passatuti.80 K. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. a többi legel. ebbl igás 10. a többi csikó és ménosbeli. hold. Marhaállomány 80 tehén.912 k. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. A munkaert helyben szerzi. Szarvasmarha-állomány összesen 678 . Az erd. szántóföldek parozellázva vannak. szil-. gyertyán-. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. öntöz berendezéssel. Fö-borszölöfajok kadarka. Heves. szántó 900. lóállomány 21 vegyes. legel 345 és a többi 4000 ra. ötös és négyes forgó. ebbl 40 magyar jármos ökör. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. Ebbl 360 szántó. Pilisszentiván. Baross Endre birtolca. Erdészetébon a mocsári tölgy. hold. melyeket 20 éves fordában kezelnek. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. kaszáló 150. igás magyar hold.ós hoszonfa. : — — : : : — — — : K f . mén 2 mind angol félvér. Juhállomány 3. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár. hatos. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. kadarka.és egy homokkbányája. Van méhészete is. lapk. Van egj' 12 lóerej gzgépe. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. A lóállomány 7 vegyes. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. 20 tarka tehén. 400 cseresznyefával. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. Zöldségtermelés 2 holdon. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. Az erdség tölgy-. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb. kadarka. kaszáló 642 hold 1586 öl. Solt. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. nknél 80 140 fill. szl 20 ra. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. Marhaállomány 135. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. anyakancza 4o igában használva. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Van még az uradalomnak egy mészk. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Ebbl kert és beltelek 50. szántó 600. Mandica Milán dr. mézesfehér és kövidinka. két millió téglát tud gyártani.80 K. Lóállomány 13 vegyes. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. Összterület 400 m. erd 3207 és szl 18 m. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó. 50 éves fordában kezelik. szántóföld 7061 hold 1165 öl.és cserfából áll. nknél 80 és a vidéken szerzi. A gyümölcsös 41 hold. 400. szilváni. Összterület 3000 kat. Marhaállomány 60. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. Halászat bérbeadva. Összterület . Csemegfaj a chasselas. 4 konyhakert és 20 m. 6 simmenthali tehén. PomáZ. Termék haszon. 40 tinó. Ide Összterület 1800 m. hold. Erd bükk. nknél 0. hold. szántó 750. Van kisebb üzem téglavetje. 6 tenyészkossal. továbbá Gömör. 30 kaptárral .000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. Schaeffner Károly birtoka. Vetöforgó : négyes. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. holdanként 16 17 kor. Van gyümölcsöse helyben szerzi. Fö-borszölfajok kadarka. holdanként 28 kor. m. ebbl 26 ökör. erd 3175 hold 144 öl. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. delavare és muskotály. Dohányt 115 k. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. kövidinka és rizhng. Pusztavacs. Ebbl kert 4. 400 kor. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas. selas. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200. Máramaros vármegyében az 59. Ebbl kert ós beltelek 30. legel-gazdaság. Az uradalomban van gazd. kris. Marhaállomány 142. hold haszonbére 40 kor. A munkaert helyben és a környéken szorzi. ebbl 40 magyar jármos ökör.beu a a" cser és tölgy dominál. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. Egy m. Rendszeres üzemterv szerint. melybl az évi forgalom kb. holdon termel.Mezgazdaság ós állattenyésztés. nknél 140—180 fill. adó alá nem es terület 361 kat. 5000 darab gyümölcsfával. Ebbl kert és beltelek 13. Dohány 40 kat. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. nagyban 16 K. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. üsz 30 ós tenyészbika 3. hintósló 16. Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. mézesfehér és muskotály. Termék: tzifa. A munkaert helyben 160 fiU. melyek szintén bérbe vcnnak adva. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. Termék tzi. . szántó 1303. Nógrád. erd 800. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. othello. szeszgyár 1405 hl. 83 : kodó. Termék tzifa.Termék: tzifa. rész is. Csemegefajok chasforgalma.000 darab évi termeléssel. Napszámárak férfiaknál 1 2. hold. hold szl. a 20 éves fordáju okáczf. rizling. Az évi forgalom 3000 K. hold. melyet többi kerti termékeivel együtt. Vetforgó hármas. kaszáló 56. Összterület 3000 k. csikó 77. holdanként. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal. hold. Halászata van a Dunában. Szarvasmarha-állomány összesen 271.

kiis/.. Napszámárak férfialaiál 1 2. kicsiben 00 K. A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi.80 1. 221 üsz és 33 tenyészbika. Zöldséget 3 holdon termel. Összterület 2500 m. 140 tinó.'ijó. kaszáló és legel 250. 15 millió tégla évi termképességgel. holdon. Dunnepyhá7. Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó. Búzát 2000. a mit a Budapesti Közp. egy db. . ebbl 10 igás. A hiilat a környék pi. hold. Termékek tzi és szerszámfa. 1500 sárga. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör. . innthali. szántó 517. Ebbl kert 5.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi. részben félvér. SzOd. fillér.llO — 1. tengerit 4O0. 50 350 450 liter. gzcséplö. körte. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. Györgyey Illés és László uradalma. ViUöforgó hérmis. van.icznin értékesíti. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. nknél 0. kadarka és merlot. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös. szl 20. Összterület 0245 k. két kannal. Szentmártonkáta. atöbbi szántó. nknél 80—100 Szentmártonkáta. 12 kocsiló és 6 csikó. földhaszonbér nagyban 40. szlankamenka. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. Göd. holdon. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. kb. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. A munkaert helybon szerzi. hold. urasági kocsiló 44. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében. hold. MnrhaAllomány 104. Egy 6 lóer. f — . Különösen a tojásra fektetik a súlyt. moly pályák Szfid. Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák. tarka és magj'ar tehén 40. Juhállomány 1000 darab hazai féss. 55 boxxal. szántó 1500. TamáSkáta puszta. Fiatal gyümölcsös. 20 lóers munkaert helyben szerzik. hold. kövidinka. Csemegeféle a chas. nknél 80 180 fill. Tejcsarnok száraára ir-iO liter. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. rendszeres üzemterv szerint..ii. Sertésállomány összesen 27 . A gödi birtokból kert és beltelek 125. hold. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb.és meggyfával. 20 25 éves fordában kezeltetnek. . legel 342. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. LóAUoraAny 20. fehér bakar. ebbl jármos ökör 372 magyar. D)hány kert és boltolok 10. holdon. Nap«7. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii. melyet helyben és Budipesten értékesítenek. kicíibon 30 K. Lóállomány 20 félvér amerikai. olasz rizling. szántóföld 7223. Szalachy Béla birtoka. hintós 4 és hátas 1 . A napi tejtermelés 4800 1. 30 ugyanolyan üsz. Sz6d.60 K. Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. olasz-keresztezósü ludak. Összterület 1170 m.00 K. ebbl jármos ökör 12. Van egy 22 lóers gözcséplje. zöldszilváni. Erdészetükben az akácz az uralkodó. olasz rizling.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés. Csemegetaj ch^ssel. egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. Nógrádban külön 2000 m. ebbl 8 magyar igás. 20 m. 2rauiMközi mén. 2. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet.20 K. részben telivér. szántóföld 277. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör. A^'miinkweröt. — . erd 30. 15 20 tinó. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. obb«>l 10 igiis nngol félvér. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. Tápigyörgye. erd 120. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. szl 20 k. legel 103.és szíbaraczk-. 50 kat. mind angol félvér. ezerjó. a mit anyakocza.. 35 nyugati tehén. szl 35. hold. Lóállomány 30 magas angol félvér. a föld minsége szerint háromféle. ebbl igás 70.án''szerzi. Három vasúti állomása van. ovdö W.^s. erd 142. Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . czukorrépát 750 éi dohányt 354 k. 150 körte. A borászatban a f borszlfaj a : rizling. 3 tenyészbika é. Lóállomány összesen 1 1 . a többi 800 tehén. 25 30 üsz. Kert ós boltelek 100.40 K. Termékek szerszámfa és szlkarók.és 200 almafával. magyar kondor fajta. a többi szántó. összterület 500 m. Tápiógyörgye. mézesfehér. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . Ebbl kert és beltelek 50. hold. a többi fásítás. Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. hold. Szd. . ugyanolyan tenyészkossal.p. A mézet helyben értékesítik.. 10 db. Ö^szterülot 000 m. Tejcsarnok értékesít. Fö-borszölfajok: rizUng. melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. oporto Újpesten értékesítenek. . hold. Gyümölcstermelés kb. hold. csikó 45 és mén egy. kaszáló 130. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. Lóállomány összesen 184. Lóállomány 22. Gödpuszta. SzödrákOS. kövidinka. Összterület 1280 k. Ezenkívül Váozon 30 hold szl. M. f — — : : — : — — : 100— li.in birtolii. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata. Napszámárak férfi iluiál 120—250. szl 10 és nádas 2 hold. 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. ebbl igás 0. hold. Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. kert és beltelek 6.Aló :W. Van három kb. ebVil 3t) magyar jármos ökör. Dohányt 60 holdon termel. szlkaró ós gerendák. árpát 400. kuszáló 80. A mimkaeröt a környékrl szerzi. holdon termelnek. Van méhészet is saját használatra. szántó TápiÓSáp. Kenessey Miklós birtoka. Gajáry Otza birtoka. pulykák tWikok és g\-öngytyúk.selas. Napi tejtermelés 650 liter.„-| 100-140 fiU. mind angol-magyar keverék. m. öt kannal. 05 siramonthiili tehén. kaszáló 631. Burgonya 130. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. Dohány 00 k. Napi tejtermelés 200 350 1. legel 30. legel 385. Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral.l. mézesfohér. szl 410. A munkaert helyben szerzi.irhaállomány változó 3. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. emdeni-.5 75 pirostarka tehén. Ifp'lö 20. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. Katona Qyula birtoka. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. Akáozerd 20 éves fordával. nknól O. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. rozsot 600. Vetforgó. ú. Csemegeszl: chasselas. borszl-fajok ezerjó. Heitsz Henrik birtoka. Ifi növendék és 2 kan . anyakancza 24. legel 20. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. Marhaállomány 82. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. Tápiószele ós Farmos határában terül el. Dohány 50 k. ebbl 20 magyar jármos ökör. kaszáló 78. összterület 720 m. Vetforgó hármas. A 30 közül 12 igás. birodalmi lovag birtoka. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . kaszáló 122. F-borszlfajok ezerjó. 6 kocsiló és 4 csikó. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. hold. simmenthali ós bonyhádi keverék. és 12 db. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva. Ebbl 12. dohány 60 holdon. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való.s 30 hízómarlia. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. aratógóp.ámár'^férfiiknál 1.

Az átlagos föld 3.80 1. szántó 270. 44 magyar és tarka jármos ökör. Vetöforgó hármas. Xapszámárak 240. Tápiószecs. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. Szarvasmarha-állomány összesen 357. szántó 682. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. Tóalmás. ezerjó és pozsonvi kadirka.80 koi-ona. a többi erd és legel. legel 38. A birtokon a jászfalusi pusztán. kaszáló 826. Ebbl kert és beltelek 32 h. Marhaállomány 17 d?. Lóállomány 14 vegjes. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. nknél 80 150 íiUér. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. Ebbl kert ós beltelek 45.. a Somlyóhegyen. legel 55. kocsiló 6 és csikó is 6. részben migyar. Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . holdon. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24. Van egy db. szl 30. Lóállomány 28. Juhállomány 350 gj'apjas. Ebbl kert és beltelek 8. hold.és húsállatok nevelése. hintósló 6 és csikó 2. erd 20. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. hold. részben vöröstarka. 64 nj-ugati tehén. kaszáló 30 és szl 100 m. — — . Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. Összterület 400 m. 1. a : — — : dálkodás. holdanként 24 korona. A földhiszonbér 20 kor. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. Szarvasmarha-állomány összesen 156. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló. télen 80 fill. paraszt rlésre és egj. tinó 26. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. hold és a többi szántó. Pánd ós Uri h»ták. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. Lóállomány 6 darab vegj"es. nknél 80 200 fillér. Összterület 850 m. F — : : — — : . Összterület 1200 m. Napszámárak férfiaknál 1. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. holdanként 20 24 korona. 36 ugyanolyan gulyabeli. szántóföld 1350. nknél 0. hasonlóképen a gjTimölcsös is. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. 8 lóers gzcséplgépe. Tinnye. gulj'abeU 100. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. hold birtoka. Dohány 40 k. télen 1 . Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. Katona Ferencz birtoka. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. hold. ebbl 32 magyar jármos ökör. Özv. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. hold. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU. és a többi legel. 40 vegyes gulyabeli és egj.20 K. hold 753 négyszögöl. Tóalmás. b.rab vegyes. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. Mezgazdaság 4-es. hold. Dohánj-t 25 k. és állattenyé^'ztós. ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha. A birtok örök bérletbe van kiadva. csikó 4 és 1. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. kicsiben 10 Tápiószentmárton. szl 6. 26 tenyészkossal. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert. Budapest számára. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. borszlfajok rizling és mézesfehér. f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . 202 H-öl. borszölöfajok: rizling. Oróf Szirmay Sándor birtoka. hold Ezenki\-ül Hevesben 2000. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. munkaert helyben szerzi. nj'áron I 20 K. Vetforgó négyes. Ebbl 60 magyar jármos ökör. két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. Jiihállomány 70 db. 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. Ozv. Összterület 4116 k. A mézet Budapesten értékesíti. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. erdei ós kadirki. holdanként 30 40 kor. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. üsz 25. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. szerzi. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. Marhaállomány 112. szl 10 hold. ezerjó és kadar. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. 85 luczeriia. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. nknél 80 TápiÖSZecsS. Vetforgó négyes. A f-borszölfajok olasz rizling. ezerjó. Tápiószentmárton. Összterület 900 m. 10 nyugati tehén. Fö-borszölöfajok mézesfehér. 631 D-öl. gözcsóplö.70 korona holdanként. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. Borászatában a az olasz rizling. Szentkirályi Kálmán birtoka. szl 10 m. kaszáló 1559 hold 1269 öl. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. kö%idmka. Szabad gazdálkodás. két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. erd legelhaszonnal 500. rizling. Ozv. legel 423 h. Összterület 1200 m. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k. kocsiló 12 félvér. ebbl igás 10 muraközi és félvér. gj-ümölcsfá%'al. szántó rában terül el. hold. Lóállomány összesen 27. olasz rizling. X^ásárhelyi Géza birtoka. Tatárszentgyrgy. Wahrmann René birtoka. Jlarhaállomány 93. erd 114 hold 1273 öl. borszölöfajok ezerjó.20 1. hold. 4 tenyészkossal. hold.60 K. és adó.mT. 552 Q-öl. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800.és lóheremagot termel. Összterület 9251 k. Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. Ebbl kert és beltelek 50. Napi tejtermelés 380 1. meljTiek iránya t«nyész. 40 mTigati tehén. merino. ert helyben szerzi. a többi urasági és tiszti kocsiló. nknél 0. Összterület 1603 824 h. A munkaert helyben szerzi. nknél 80 180 fill. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. 20 tenyészkossal.20 korona. Tiszaujfalu. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. 60 nj-ugati tehén. Napszámárak: férfiaknál 160 240. legel 1053. 607 Q-öl. Napi tejhozam 500 liter. erd 20 és szl 30 m. hold. hold 1148 -öl. Mírhaállomány 162. Szabolcsban 9000 m. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. Szabadgazdálkodás. h. kaszáló 178 h. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. felerészben magj-ar. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén.homokbánya. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp. Rozsot 700. 1800 db. nknél 80 160 fillér. AlsÓboldOgkáta pa. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Napi tejhozam Kb. melybl 8 igás. : f . szl 12.igati tenyészbika. a szálUtási \-iszonyok rosszak. nádis 8 h. legel 849 hold 758 öl. Beretvás Endréné szül. munkaert helyben szerzi. Van eg>' 8 lóer. 230 n-öl. holdon. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. Csemegefaj chasselas. napszámárak férfiaknál 1 2 K. Jlarhaállomány 200-on felül. felerészben bonyhádi. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. Xapszámárak fórfiiknál 100 300. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. A munkaert helyben szerzi. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. szántó 900. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. erd 120 h. Tejcsarnok számára. Lóállomány 8 angol félvér. Tápióbicske. 40 ugyanolyan gulyabeli.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19. kaszáló 15. kaszáló 30. Napszámárak férfiaknál 160 300. szántóföld 5632 hold 366 öl. Van házinjiiltenyésztés.

lüntósló 6. hold. simmenthali és innthaU. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. Az erd tölgy-. Marhaállomány 91. a dó alá nem es terület lik. szlankamenka. A földhaszonbér nagjban 20 24. ebbl igás 10. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. f f — — . Vau k. Halomegyháza. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete.és tzifa . passatutti stb.20 2. A földhaszonbér nagjban 20 K. 25 és 170. kaszáló 20.40 korona. juhar. 00 simmonthnli tehén. tiszti és cselédtehén 60. Ull6. A bérlet Monor. F-borszlfajok ezerjó. ÖsszteriUet 723 m. szerzi. nknél 60 120 fiUér. Búzát. csikó 24 (6 amerikai futó. borzderes tehén 61. Van kb. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. melyet Újpesten értékesít. a csemegefaj chasselas. Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet. ebbl magj'ar jármos ökör 28. Napi tejhozam kb. kövidinka és blU'gmidi. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. Szabad gazdálkodás. 200. szl 18. tenyészbika kett.és almafa. .smarha-állomány összesen 156. Vetforgó hármM. cser-. mind szántóföld. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. tenyészbika egy hollandi. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. kaszáló 37 hold 1574 öl. melybl pálinkát fznek. mint Szontmártonkátán. Csemegefaj a chassels. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti. Termék: tzi. A munkaert helyben 1. 1000 korona. Van kb. liold és a többi szántó. ebbl 32 magj'ar jármos ökör. A munkaert a környéken szerzik. Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata. 35 ugyanolyan üsz. kö\ndinka. a genssel gzmalom két kvel. daráló. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek. legel 302 hold 778 öl. két tenyészbika (5 hizómarhí. kaszáló 332 hold 596 öl. legel l.40 csépl. Marhaállomány 105. Egy k. hold. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi.1 LóáUomány 20.'>0. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : . száUitási viszonyok jók. nádas 99 hold 781 öl. holdanként. szlankamenka és kövidinka. szántóföld 770 hold 978 öl. 18 muraközi). Ebbl kort és beltolok 13. rozsot. hold. 200 sárga biirnczkfii. ebbl igás 20 nitu-aközi. Van méhészete 20 Zirzon-kassal . a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas. Napi tejtermelés kb. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér. Ebbl 40 magyar jármos ökör. Váczi káplalani uradalom. Összterület 2738 k.90 Váczhartyán. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. simmenthali. legel és erd 24. chasselas és muskotály. vallásalapítványi uradalom birtoka. f f . Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. Boldogkáta pa. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. Dohány . olasz rizling. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. hold 1223 négyszögöl. szl 85 hold 1178 öl. Termék tzifa. Kalo»a Lajos dr. tehén 70 hollandi. Bérl : Macourek Lajos. LóáUomány 33. Sertéstenyésztés felújítás alatt. körte. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka. 3 lóer. 300 liter. holdat bérel. 5 tenyészkossal. melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m. Összterület 853 k. 42 tenyészkossal.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. Borszlnek rizlinget termel. Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. Újpest számára. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. Fenyfiharaszt puszta. . Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka. LóáUomány 13 félvér. hold. nknél 1 1. Szabad gazdálkodás. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak. Napszámárak férfiaknál 1. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. OoszUmyi Tibor birtoka. ohió szártépö.60 K. Ebbl kert ós beltelok 3. Nii|>s7. Borászatában a rizling. egj' gzeke és három aratógóp. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. 28 bonyhádi tájfajta tehén. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata. hold és 385 négj'szögöl. ebbl 32 magyar jármos ökör. kaszáló 20.')0 k. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. Csemegefaj a chasselas. hintósló 4. Vasid és Vecsós községek határában terül el. hizómarha 100 kevert. Lóállrmány összesen 65. ordii 14. kir. 4 -6 8 lóers gz: F : . Napi tejtermelés 180 liter. szántó 470. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. tehén 3. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m.— : fili Mezgazdaság k. Összterület 978 k. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör.erszámfa. Ebbl 12 angol félvér igás. amerikai félvér. kaszáló 60. birtoka. Juhállomány 420 merino-precosse. Gróf Serényi János birtoka. Összterület 000 m. ebbl 20 félvér igás. tinó 21 vöröstarka. mézes. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. és adó alá nem es terület 94 k.ániárak mint Tnmáskátán.20 korona. 69 öl. lioldon. árpát 855 holdon termelnek.és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint. LóáUomány 10 angol félvér. Termék: szerszám. szl 1 4 hold 230 öl. 8 kocsiló és 5 csikó. hollandi. Napi tejtermelés 3500 Uter. hízómarha 22 és tenyészbika 1. 8 kannal. Szarvf. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. nknél 0. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. szántóföld 2379.80 VáCZbOttyán. nknél 0. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka. és állattonyésztós. Rozsot 1200 holdon termel. ebbl igás 31 muraközi. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. ami 5 hold kert kivételével. 2. legel 14 hold 1581 öl. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92. VecséS. A munkaert a vidéken szerzi. hold. erd 228 hold 900 öl. holdon.-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45. szántóföld 1565 hold 400 öl. hizómarha 10 magyar. nknél 60 szerzik. Báró Podmaniczky Levente birtoka. LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi . Vetforgó négyes. a csemoposzolfajok passatuti. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. nádas 5 m. A m.40 korona. — szerzi. erd 400. erd 68 hold 238 öl. Borászatában a bánya. hold.40 2. hold haszonbére 18 kor. hintósló 10 vegj'es. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. szilváni. Verség. kicsiben 22 1. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn. tinó 85. Ebbl kert és beltelek 16. Napszámárak férfiaknál 80 160. de kicsiben 60 70 korona m. hold 55 négyszögöl. Napi tejtermelés 300 liter. hold. KiO dió-. A munkaert 18 IC 24. Marhaállomány 75. 240 Uter. Napszámárak férfiaknál 1. üsz 22 berni.ós bérviszonyok ugj'anazok.ós s/. kaszáló ós legel 50. Összterület 612 m. a mit Budapesten értékesítenek.60 korona. TAalmiS.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként. 20 üsz. A munkás. 40 nyugati tehén. vörös és feketetarka. innthali és berni. legel 50. melyet helyben és Budapesten értékesít. Összterület 3000 m. 40 éves fordában kezeltetik. Marhaállomány 100. Ezenki\KU hold birtoka. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. 5 kannal. LóáUomány 19. erd 295. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. tehén 400 bonyhádi. Napszámárak férfiaknál 1. hold.

Mirhaállomány 173. lóei'ojü gözoséplökészlete.">!l8 k. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51. Vetforgó: hármas. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . kinek családja 1405-ig bírta. század közepe táján különvált Besnytl. holdon.Societé belgique belga banknak eladta.840. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa.isztorülot 1800 m. A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték. Váezszentlászló. KOBONAURADALOM. Galgamácsa. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. Valkó és Dány községek határában terül el. besnyi. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. szl 139. illetleg a vele egj^esült . a ki. h<il(l>nként 2fi korona.5 liter. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt.Mezgazdaság óa állattenyésztés. Bórlök Schoinovitz ós Schwartz.300. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. Galgahéviz. A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38. : koronajavak állományába fölvették. újból a királyra szállt vissza. a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta.353 forintért. hold. állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M. Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa. Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett. A munkaert lielyben szerzi. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k..000 forintért. 90 nyugati tehén. szántó Il)r. Kerepes.8-814. a nké is. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. Napi tejhozam 800 Uter. Ö. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott. a mely fleg erdkbl állott. Budapest számára. de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. Azonban a XIV. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. A munkaert helj'bon szerzi. továbbá az egerszegi. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a . Bcniczk-y Addm birtoka. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. valamint fia Simon. ez. 38 vegyes gulyabeli. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. Bag. ebbl 38 magyar jármos ökör. szentgyörgyi. Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta. Az elbb bárói. csekély különbséggel. erd 191207. majd grófi s végül — — : : berezegi méltó. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka. Napszámárak férfiaknál 90 300. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. A vételt az 1868 V. kaszáló 106-220. babati. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. Az 1456. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. a mely a GödöU. KIR. Budapest számára. Lóállomány 17 vegyes. Zsámbok. \v. t. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni.000 forintért báró Sina György vette meg. nknél 80 ^220 fillér. Isaszeg. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona. Sertés60. Czukorrépatermelés 120 m. alapján törvénybe iktatták és a birtokot. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott. az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev . hold. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. 1868-ban az Esterházy-féle valkói. Babát.ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. Kerepes.xanennyi. Gödöll. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. kii*. században kezddik. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta. nádas 28-. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek. A gödölli m. n^-iregyházai.5. nyoloz anyakoczával és egy kannal. Domony. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében. Az átlagos földhaszonbór m. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll. Napi tejhozam 12. legel 101-1052.

955 öl. 1036 D öl. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél. "árpa 786.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni. kötött talaj. füzes 4 k. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. öl. h. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. kis . kovonaunidnloni. Különleges termelési ágként említhet a len. hold 1070 D öl. L-gnagyobb folvóvize a Rákos. h. kétéves 23. de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen. 1580 D galgamácsai 1326 k. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. kezelést jelenl. erd.: 88 v^tte at. a mikor az szi munkák rendesen végezhetk.>nyok 1. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4. magbükköny 652. vá: A . terméketlen 226 k. tengeri 809. az ilkamajori 1364 k. a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek. Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. mocsár és tó 47 k. legel 1809 k. h. szl 88 k. 1562 ü öl.. melyek szölkarózemre vannak berendezve. szlre 0-76. a mikor Mezhegj'esröl kis .sztják ki. egvmástól teljesen független részbl — — — : . 779 G öl. Homoktalaj. h. 1101 U öl. beltelek 274 k. 1228 n öl. A talajnem-k fl?g kétfélék I. h. hold 325 C öl. az isaszegi 3174 k. k. h. zab 600. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. . rozs 773. h. h. kapásokra 21-66. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik. A birtokon a termtalaj mintegy 33%. az kerül eladásra. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt. h. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak. . A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató. ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át.406. a kerepesi 1297 k. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló. egy ellenr.. füvelkre 25-17. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. a babati 2536 k. 350 D öl és bérbe van adva 79 k. 1494 D öl.és mezgazdaságból áll.. A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. burgonya 4438. Ez id szerint a koronauradalom két. h.székel jószágigazgat áság végzi. kertre és gyümölcsösre 0-62. Domonv határában az Egres. A uödöUöi 111. hold 528 D öl. 1196 L öl. 2. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek. hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. h. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban.. erdfásítás 167 k. 1005 D öl. szarvasmarha. sertés és juhtenyésztést zi. egyéves 23.és állatorvos és gyógykovács. három segédtiszt és egy gyakornok. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. egy jószágfelügyelö. takarmányrépa 10. h. mesterséges széna 11"67. ember. kil?ncz ga-'. h. öl. 560 D öl. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. . h. murok 6431. A mezgazdasági rész 10.dasági intéz. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl. 7083 1092 1353 D C öl. st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o.588 k.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott. Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik.^g a Gödölln . de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. kir. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%. gyümölcsös és kert 155 k. h.

egy csikós-gazda. Az átlagos . egy tanító kocsis. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. hároméves 53. mig a tobbi ojtvany. A juh-állomány a következ — . egyéves 100 és választott tarka tinó 80. . választott 71. mert ennek a bora itten a legértékesebb.. egyéves 15. egyéves 65. — . Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra. : — . ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek. Az uradalomban telepített szl területe 82 k.rtés — . Az igás er és tinóállomány magyar 280. melyekbe minden év tavaszán fél kg. négy juhász. harmadf 130. j^^^. hét udvaros. három bognár. „ ^ hold immums homokon van. toklyó 21 anj'a 632. két juhászszámadó. . kétéves 131. hároméves üsz 20. süld 108 hízottan értékesítik. de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. . választott 20. melyet annak ide. kétéves 23. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. tíz mez-r. hároméves 12. A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. . Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. nem tcnyész kancza 34. három gépész. Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából. kilencz takarmányos. melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. : s. süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek. : . 1 . hároméves üsz 12. a mi szintén jövedelmeznek bizonyult. nyolcz els béres. hold s ebbl mintegv 55 k. Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. súlyú. kétéves 64. — — : .j.szaporulat évenként 50 60 darab csikó. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor.^. A precoce merino és hampsliii'e down keresz. koronaurad lo:i. Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét.és nmnmühelyvezet. egyéves 45. kásviszonyok egy asztalos.. Ujabban fölmerült a terv. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik. tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. választott 28 és szopós bika 16 tehén 163. harmadf 19. három magtáros. összesen 355. . négy csikós. kilencz majoros gazda. kocza 109. 55 kocsis. Már föntebb ernlítettük. négy kovácssegéd.f öreg kos 3. . hat tehenes gazda. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza. kétéves üsz 63. . egj'éves 22. négy kanász. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. nyiigati ökör 227. silány futóhomokon telepítettek. 89 mén 17 tenyészkancza 85.^ jén 28 k. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják. . és szopós üsz 30. A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. kétéves 8. egj' molnár. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. választott 1 és szopós bika 19 tehén 126. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393. kilencz göbölyös. S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja. egy fövinczeílér. egyéves 23. egy gulyás számadó. Bonyhádi: tenyészbika 3. egy szíjgyártó. — — : . tenyészbika 6. toklyó 151 harmadf ürü 122. . kétéves 4. három kovács. összesen 871. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196. Ivir.A lasztott 27 és szopós gödölli ír. 84 szekeres. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik. Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29. de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. egyéves 4.. mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától. Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is. hold nagyságban. egy szeszfz. toklyó ürü 111 összesen 1189. 42 tehenes. hét kmíves. hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. 20 gulyás. kétéves 18. Pinzgaui: tenyészbika 5. egyéves 5. választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456.

A babati m. juhar és a fekete feny.• 90 2 koronáig. kir. bükk és más kemény lombfa 19%. kir. mert fekvése hegyes. 46 erdri kerülettel. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket.6911 k. K. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. é.sikihegy 366.-cyorasá?. kris. — — . Az erdköz taitozó szántó 560'7. mely czélnak különösen megfelel. hold. addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik. kir. Prédikáló-hegj' 641. a beltelek 100'2. a gödölli m.4601 k. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m. : : — — — — . kir. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. Bolnoka 329. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. Bancsok 317. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. fekete feny 3%. fogatos és kézi eszközöket javítják. Kis-Kopaszhegy 359. Látó-hegy 283. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. hanem újakat is készítenek. é. cser.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. hold kiterjedé. székhelye Fáczánkert.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. hold. Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. vasút szeli át. Nagysom-hegy 476. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. és a kerepesit a budapest-kerepesi h. székhelye Megyerke. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. Uralkodó szelek iránya Ény. 301. Az isaszegi m. 57783 k. 4221 '4 k. galgamáesai. é. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. C. kir. Közlekedés. átlag 300 m. kir. magassággal. Budakeszi széiihelylyel. A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot. 345. Ágas-hegy 480. visegrádi. Szentlászló-hegy 506. nyár és lágy lombfa 5%. 1 A nyáron gi'dölli m. Kiterjedése 31. öregpap-hegy 568. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. A galgamáesai m. részint pedig elhegységi erdjellegek. 3 koronáig. a melyek részint síksági. Öreg-bükktet 570. 37427 k.. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. kori>ninir. Urak-asztala 594. völgyes és számos patak szeh át. szigetmonostori. ákácz. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. isaszegi. erdgondnokság. galgamáesai. a mennyiben kegyura a gödöUöi. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy. a melybl erdterület 29. és Dk. bagi. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. tengerszín feletti magasságban. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm.da\oii Gépüiom. erdögondnokság. kir. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. Juharostet 308. mivel a m. erdgondnokság. ^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek.ssel és 12 erdrzési kerülettel. azután jön a bükk. Csapadékban nagyon szegény. A nagymarosi m. államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. 58936 k. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. illetleg koronauradalmi erdbirtok. korona 20 fillérig. _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak. kir. egyház érdekében. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. kath. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is.

hold erdsítési 100 kor. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át. Székhelye Visegrád. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. 1 )l k. A szükséges munka. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni. a mibl haszonfára 850 m* esik. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik. hold. részben mesterséges úton. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. hold. bért már nem fizetnek. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. Székhelye Valkó. kir. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. Az uradalom évi fat érmése 33. koronaurai alom. 5079"4 k. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba.000 kor. makknak való alákapálásával történik. Az évi vágásterület 350 k. Az átlagos faárak a következk — — : Közi . a hol a viszonyok megengedik. között változik. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt. 6114-7 k. kir. 1'20 300 kor. hold m.500 koronába kerül. Mind a mfa. a mehTe átlag 28. költséget fordítanak. a mikor még a talaj kellen nedves.000 tömör m'. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. melyeknek összes kiterjedése 25 k. Ez a közöttes használat addig tart. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. hold és évi megmívelésük 13. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. kir. Az erdsítések foganatosítására évente kb. a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán. Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik.és fuvarert a környékbeli falvak adják. Ott. kukoriczát tenyésztenek. vagy pedig a hol a vad megengedi. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. Egj' k. Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. évi bért fizetnek. feletti magasságban fekszik.A gödölli m. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület. tengerszín feletti magasságban van. fokozatos felújító vágások vezetésével. átlagos napszám mellett. felújítás részben természetes úton.000 munkanapot használnak fel. a míg a csemete záródása azt megengedi. Erdsítésre kerül évente kb. költsége 20 20. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. 500 k. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel.

A telep kiterjedése 326 k. olyannyira. A magas felépített. hogy a kisérl. Populus Balsamifera. Quercus Boniste.és cserje-csemetéket. a Larix Leptolepis. Picea Pungens. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. Pseudo Asuge Duglassii. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. Populus petrowskiana. Rigida. Banksiana. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. Populus rosumowskiana. fanemekkel. — — . József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. 1902-ben állították föl. hold. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. Philodendron Amoreuse. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. kir. Montone. Populus Angulata. : kbl m "''^ — . Picea pungens Argentea. Chcmacciparis Lavsaniana. kb. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. stb. Populus canadensis.v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. Nordmannia. Corsica. hold nagyságú középponti csemetekert. Területe 53 k. Cembra. Pireneika. néhai Erzsébet királjnié emlékére. Larix Liberica. tetején a magyar koronával. lia el van kerítve. Acer Dasicorpun. Fraxinus Amerikana. továbbá a Prunus Serotina. Quercus macrocarpa. k< roti iinidaloiu. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa. Erasébot-park. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. Quercus rubra. de minthogy olcsó faanj^ag.' 92 A gödölli 111. Balsamea. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. Populus trich'icarpa. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. Kaegészit része a 12 k. az Abies Cancolor. Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad.

93 CD © .

94 .

Ügy látszik. 1432-ben. a hol szólötermeléssol foglalkoztak. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése.szik meg. hanem az Alföldön.iror?z. a Duna^ -Tisza közén..) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. De kitvoltak a fehér borok is. ö. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. beleszámítva a városokat is. Magyarország szl. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból. ö. (Szentendrén stb. dicsóren emlék. mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek. évi statisztikai adatok szerint 50. a metyekrl Bertrand de la Broquiére. a pest-nógrádi borvidék. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel. a homokteriüeteken is voltak szlk.'. a buda-sashegjd borvidék. (BélMátyás. de nem a hegyen. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan.és bortermelésének tört. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908.Vf. 3.\lní. Budán átutaztában kóstolva. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre.080 hektár. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2.) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére. nemcsak az országban. — — — — — nk . borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak. (V. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a. Herczeg M. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el. (V.) Savoyai Jen. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére. mint maga a vármegye. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült. valamint. Kétségtelen. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország . _ . Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit. 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el.ig V. a burgundi herczeg flovászmestere. U. az alföldi borvidék. A vármegye 221 községe közül.. Kecskemét város története. Bél Mátj'ás írja. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak.) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott. do Mátyás idejében annyira emelkedett. Hornyik János. hanem sík területeken ültetett szlk. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén.'. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. az itteni. A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog. a kik az erdket kiirtva. hanem külföldön is. Ezek 1. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain. a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert. a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl. A XVII. a zentai hs.

kapálás. Visegrádon 3000.) Szentendre. a melyeket akkor nem ismertek. s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását. metszés. válogatás vagy gyomlálás. hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például. Tökön.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80. Komáromot. Csömörön 8000. köti')zés. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett. * ' nem fogyasztották volna. A . Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta.000. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára. karózás. Buda. Kapálni sekélyen szoktak a régi. jelentsége az ilyen kapálásnak. a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. rossz területeken pedig 10 20 akó termett. minél távolabb esik a termelhely a Dunától. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. rosszabb körülmém"ek között. a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le. A szl .000. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. (irtás) s végül a fedés. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak. vagps összesen 585. a termésmennyiség után lehet következtetnünk. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. A budavidéki szüret.000. egyéb adatok hiányában.és Xag%-tétényben 60. ö. közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. . Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. A mi a termés-átlagokat illeti. is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat. említett munkájában.. Terület-egységül. Szentendrén csak 12 — 15 forintot. Zsámbékon. A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban. másrészt pedig azért. a hol azt : Ferencz . . a távolabb es helyeken azonban. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához. Bogdányban 20. a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55. Csörögön 3000. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl. mint ma. hogy a borok minsége annál gyengébb. Pócsmegyeren 25..000. (V. keresik fel. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési. Ürömben és Csobánkán 35.000. Budarsön 20. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz.^ ban.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt. mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. Tótfalun 10. Pozsom-t.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett. Szent-Endrén 70. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik. A karózást sok helyen. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. 5 lí'*. megmunkálása. A szlvel beültetett terület akkori nagyságára. Kis. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400. kivált a sovány talajú helyeken. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó. Schams Ungarns Weinbau. Nj-itás. a sovány. hogj. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma. : együttes akkori évi bortermelését. meredek állású. Gyrt. eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt. ellen való védekezés munkáját kivéve. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. még a hegyi szlkben is.000 akó (56 liter) volt az évi termés. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott. .000. Váczon és vidékén 150. a karózást a tke nélkülözhette is. Budakeszin.000. mívelésében. pl. — — — — — szolgált .000 akó. 20 30 frt. Perbálon 40. Szadán 6000. általános szokás szerint.000.96 oldalokat földi. Buda vidékén ma is szokás. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás. vagy a 800 D-öles fertály. Valósízínü.000 akó. s a ter. peronoszpóra stb. Schams Ferencz. s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek. Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt . tjzölóui ívelés és bonvszat.000 akó volt a hegyi bor.és Lengyelországlian. . természetesen a filloxera. lényegében.

mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken. különösen a vecsési. A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. a szemendriai fehér. kivált a sík és homokos szlkben. csak azok tartották tovább. a fekete muskotáhi. rakszl. Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. szlejében. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. a ki már évek óta látta. a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér. s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben. : .000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. kellemes íze. A borok ára általában igen alacsony volt.. a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". de az az átalakulás. A kadarka mellett. vagj' ott. hogy szólt je pusztul. hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. vagy a Szentendreieknél j. Békásmegyeren ós Váczon. : . a kölni kéket (Grobschwarz). Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. másrészt a védekezési módok . Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr. Els helyen állt a kadarka. szelíd. A borokról. 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. jelentéktelenebb.szlterület volt filloxerás. bécsi és 150 forintjával fizették akónként. de nem ismervén a bajt. Leányfalu és Szentendre határában. bár kisebb arám'ban. apró-fehér. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát. inést csengs ként — — . csömöri és szadai boroki'ól. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. stb. Málnaj. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke. mint a minségre való termelés czéljának felel meg. ültették a kék fajták közül a kék góhéit. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. szadai és csömöri borok. minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre. egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak. Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. a maga nemében páratlanul áll. — . Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. az eg\ák megadja a savát. voltak a vármegj-e si szlfajtái. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén. jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. a rácz feketét. fehér kadarka hosszúnyelü. a muskotály. azt tartották. Az 1889. Ugyanez évl)en. a csóka szlt (Kleinschwarz). Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. valami nemesebb bort adjon. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti. a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult.— : Szölöiuívelés és borászat. csak kisebb része került ki^^telre.de a budavidékiek is. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. továbbá a vörös dinka s még néhány más. fajtiszta ültetvények aUg fordultak el. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta.dr. hogy fajtisztán ültetve. a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte. hol megfelel pinczék nem voltak. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi . a kiknek pinczéjük is volt. jobbára kadarka-szlbl készítettek. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. különösen a vecsési. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. úgy itt is.

direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját. s volt id. hogy a gyérítés terjedését elkésett. i. Sajnos. az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén. de az oltványok helj-telen készítése. mivel a vész miatt — — . t. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. hogy a jövben még emelkedik. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. st a vármegye területén lev farkasdi. de a tapasztalatlan. s nem lehetetlen. míveléséhcz. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. irtási eljárással. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. st sok helyen. részint pedig azért. s az othelló-telepítvényeket is. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód. a ctirekt term amerikai fajták ültetése. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. . melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek. különösen a buda-sashegyi borvidéken. míg részint az állam. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is. a hol még vannak. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. sok helyütt a szénkéneg. megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. részint elsrend kereset-forrása lévén. hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket.9S Szölömívelés és borászat. mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. kezelése és ápolása miatt is. szabadjára engedvén a vészt. mert az eljánís már eltelt. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. ott. míg az . hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. a kis gazdák szlejében a mai napig is. mint a menmú hegj'i volt. hanem a esüggedést leküzdve. a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. évben 15 forinti'a szállította alá. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel. n. míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. s az állam is. mentül jobban elmozdítsa. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben. kell ismeretének kiiínya okozta. De a kipusztult szl. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját..olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt. ma több mint tízszer annyi.

budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. — — : — — >raeántevé kenység. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza. Galgagyörkön ós Zsámbókon. Makádon.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat. az ügynek valódi apostolai voltak. Hartán. . részint egj'mással karöltve. Az a csapás tehát. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. Rákoscsabán. holdas homoki szltelepet ültet. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. Halas város területén 13i^ kat. Solymáron. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. g. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. mind a társadalmi külön. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. Vármegyei tevékenység. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek. Tökön. Kistéténj'ben. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. Mind a farkasdi. Váczdukán. permetez és gépversenyeket rendez. Azok között a férfiak között. Kiskunlaczházán. a homoki szölmívelés kértelep. Csömörön. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. minta-szüreteket. kivette a és magántevékenység is. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat.Szlnaívelés és borászat. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. Ezenkívül az állam Budafokon. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. Perbálon. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén. Budakalászon. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. Budajenn. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. — Állami tcvkenység-. Gödölln.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. Gyónón. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. Szentendrén. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át. Pándon. Váczon. Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. Nagytétényben. majd Szentendrén. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. a szónkénegezés. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. Vácz. az egyesület titkári állásáná. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse. hogy maguknak póklát vegyenek. Meg kell még említenünk azt is. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében.

vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak. a meíyAz 1908. 2. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol. Az 1908. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há. Oppenheim E. évben 74:. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább. nem értékesüliiet.szük. A 100 kat. Az 1884. különösen a fehér és piros chasselast. Cscmeeeszöiö. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz. 4. és H. -BereírasEndrénétóalmási. a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. s ma ott. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton. Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak. közel ezer van. a mi a beültetett területek arányának is megfelel. s hogy a telepítés azóta is még mindig tart.-t meghaladja. izsáki és nyársapáti.061. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne. 10—20 k. egy-két elvénült gyümölcsfával. következ volt 1. továbbá Jálics Géza szlsgyáli. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. hold között 31. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették. Az állami. . Tóth Ferencz kiskunhalasi. ha figyelembe vesszük. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl. évben a vármegye szlterülete: 33. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át. Deutsch Sándor vecsési. a melv a termelés nagyságának megfelelne. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908. 189G'ban 34.342 métermázsa volt. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat. semhogy azt átlagnak venni lehetne. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van. 166há. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva. Roheim Samu veresegyházi.536 hektár*).010 hl. hold. része. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága.737. — — — : *) Ee>- hektár = 1. 5. esztend sokkal bvebb volt. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44. B. a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. vagy viUa-telkeket találunk.726 kat.!(»(. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is.• Szölömívelós ós borászat.hold között 197. de Bécs. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés. . Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . volt s bár az 1908.420 hektár. Nagy baj az. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29. SíAiöterüict. évben eladott csemegeszl 62.080 hektár. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek. Az 1908. Immúnis homokszl. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. 20—50 k. 50 100 k. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai. Györgyey Illés tápióg\'örgyei. évi bortermés 1. még nem term telepítés. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek.668 és 1900-ban 36. kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését.0 hektár volt az új. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága. 3.092 iiektár. 125 há. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent. másrészrl pedig. mety ug\'an Kecskemét város határában van. Síkvidéki kötött talajú szl. hold között 99. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt. oltványokkal összesen 50. mint csemege-szl. Hegyi szl olt ványokkal telepítve.

1904. Ráczkevén. Aszód.gav bor. J905. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni. 1902. hog^.. 1906. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet. 1906. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek. A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. 1905. 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át. Üj kecske. 1904. csengdi rizling . Budafokon. Elmultak már azok az idk. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam. 1903. nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait.keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. 1904. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi . 1901. . . els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is.. Szentendrén. A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat. 1903. váczi. 1906. . 1906. 1904. 1903. Örszentmiklós. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. 1903. mint pl. 1902. 1904. a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket. Budafok községekben egj'-egy.: Szölöniívelés és borászat. bátran állíthatjuk. A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak. A mi a fehér borokat illeti. 1901. anvas Homoki borok 1901. 1903. 1903. csömöri. A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. Váezon és Zsámbókon. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. Aszódon. mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak.Vonat- ban kösavb. 1903.. Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt. Budaörsön. 1905. vörös tiszangi burgundi vörös . ezek között mint legnagj^obb borvidéké. mint az ugA'anilyen hegjiborok. A hegyi fehér borok között a budaörsi. a szlösg^'áU merlot borok. . 1905. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. 1901. Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. 1906. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának. zsámbéki.. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör.

évben épült sajtóháza pinczéje. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez. muskát-ottonell adják a fehér borokat. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl.102 Szölömívelós és borászat. t szl — is pincze föklfeletti épület. fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. mely Alsónémedi községhez tartozik. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében. Ennek építésénél nemszeme eltt. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál.<z6i6sgT<ii- voltak. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. hanem az is. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is. mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. 1907. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. A . A birtok leg magasabb pontja 119 m. Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet. de vörös bort és csemege-szlt is termelnek.és pinozegazdaságáról. a sortávolság 120 cm.. rtartalmú czementhordó áll. a vasúti mustelválasztó tartányok. must telepítését szl szl A szl A j. Az egész birtok. A szlösgyáli telep. a körülmények trágyázás. a gördül sajtókosarak. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. nyitás. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. valamint és rakszlö. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik. i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között. hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. vagyis a területnek 20%-a. a tke-távolság 80 cm. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe.-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik. és sínelcen dezése. ezerjó. Olasz-rizling. A 1889-ben k(v. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek. mint a közvetetlen környéken. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. kövidinka. A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak. mtrágya-félékkel történik. Az egész pincze alapterülete 640 m^.dték meg. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. a tenger színe fölött. bogdányidinka. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva. mint termelési fághoz alkalmazkodik. tehát egy irányban. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat.. fogatos eszközökkel történik. szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. mai területe 113 hektár. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. mint gyjt art ányok stb. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. mely a homoki szlknél legfontosabb. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. lehetvé teszik. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve. bornak l. erdei mézes-fehér. alsó és fels parafa-hszigeteléssel.

103 .

A ligeti erdSrész u.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl. — — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. Vadetet. „Szép juharfa" tisztása. 2. 1. 3. a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek. . n. Az egerszegi erdSri lak.

A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak.és tke-távolság 120 cm. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. mellék. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása. Mind a kereskedelmi érintkezés. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. a Magyar Állam. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. villamos vasút. A dunai hajózás. m- • — — . Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve. és 24 m. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk. minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. míg a mellék. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. A harmadik körülmény pedig az. n. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. országút.és osztó-útaké 48 m. Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . az ú.és Déli vasút. kézi laboratórium és iroda. permetezés. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. Els a fváros közelsége. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. stb. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett. úgyszólván góczpontja Budafok. kötözés.. lóvén.Szölöiiuxilrtí és buraszat. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. a hol a törkölyös must kierjed. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. részint kézzel törtóik. Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. feltalaj és altalaj között különbség nincsen. a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház.) mintaszeren hajtják végre. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik. Trágj^ázásra. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. annak okát három körülményben találjuk. Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. válogatás. 105 mindenütt immúnis homok. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül.

— — — A — — C C . kitn — — — — . hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. aránylat.éí. raktározás. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át.és beszállítás. a melyekbe lejts kocsiút vezet le. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. lépcskre nincs szkség. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. a kzet a Duna alá hajlik. leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. se nem szárazak. a drágább. másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. nem penészesednek és romlanak a hordók. A hol. kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is. az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. mely összefüggti területen. az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján. hanem még nj'ereség is mutatkozott. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. aránylag közelebb es borvidéke is. de más belföldi piaczok felé is élénk. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. a Dunától nyugat felé. Ausztria felé is számottev. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is. st több méter vastag. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. s a szerint. Ha még megemlítjük. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. mint pl. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl.10(> Szlm ívelös ós borászat. a Duna felé es szólen. néhol csak egy-két méter. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl.gy millió hl. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. — — — . van. Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. A Ezek a kedvez körülmények tették azt. a hordók ki. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. máshol 15 20. de a vámkülföldre g\-enge. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van. iuii\cl a ki. s a kivitel majdnem ugyannanyi. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik. ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális. de képviselve van abban az országnak többi. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. E szikla-pinczék egyrésze régebben. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. Ez a körülmény okozza. hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. a melyek mim! a bor kezelése. tehát adómentesen raktározzák. a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. fejldése és iskolázása.

és kiszállított borok mennjisóge 1908. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat. A vasúton 70. az elbbié Budafokon. 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli. s mind a boroknak. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak. évben 12 vaggon.és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl. 1909-ben kb. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. évben 831 vaggon vag\is kb. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik. a . hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz. Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. 105. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal. kell felszerelés és berendezkedés hiányában. 1909-ben pedig 920 vaggon. A . ez utóbbit különösen Bécsbe. A .. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre. 110.000 hl." A szövetkezet 1909ben alakult. 75 78. 342S7 hl.r. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni. nem hog^' keU haszomial nem já. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak. sokszor áron alul is. A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. mint egész kocsirakomány. vag^^s kb. Vasúton 287231 „ 242660 . E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed.. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. be. — — . Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését.000 hl. A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett. 110 000 „ 1909-ben 6145 hl. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van. s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra. de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését.. hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. kir. — Borsz'ivctke^^'ek. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik.000 hl. A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. hanem a tagok jogos része. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása.Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. 2^76947 hl.. — 15 történik. A tagok kötelezettsége korlátolt. Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete. de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. mint darabárú adatott fel. Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m. vagyis 1908-ban kb. Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt. 170462 . a többi pecüg. Hangya'.Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at. másrészt pedig. Valószín.. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. a borok közös kezelését.000 hl. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908. . hogy a szertelen telepítés.. 173918 „ 90000 „ hl..

s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást. mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. . A tanfolyam az 1901. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek. tctte. liogv a ^ — — — . pinczemesteri tanjolyam. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe.lOS Szölmivelés és borászat. cs. fágú és 8 oldalágú. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban. magassága 4 Z-m. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. Két.és kis szl birs az egyéves tokosok. A pinczék rakodó felülete 10. nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. V nczellérek. összesen 540 méter hosszú. mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak. kir. terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások. és kir. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. udvari szállítók pezsggj'ára. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze. alapterülete 3240 . . akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének.000 négyszögméter. kir. vagy azok végrehajtására ket beoktassák. nagj'. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak. melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve.szélessége átlag 6 ^6 méter. Ez intézmények egyike a budafoki m. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. esetleg mint szölkezelk. A pezsg. évben kezddött. Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést. Budafokon. kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. mely 1881-ben keletkezett. a kiknek feladatuk. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár. — . a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. és kir. Egész 7 méter. Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. egyenes párhuzamosan haladó irányban. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs. továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll.és cognacgvártás. valamint számos kisebb vállalat van. valamennyi. a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté.iiKvomcsteri taiitoiyam. Márton. Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak. — — — — . egy pezsggj^ár kivételével.

4953. a közalapítványi 48739 k. különösen keleten és délen. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15. anagj^kátaira 6. Pestvármegye összes földterülete 2.418-18. 3. hold.241-9. k.71107. hold erd 9sik.4569.9149. — — — m : vácz ácsai erdségek 3. a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi. 4.088. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. 8. rendezett tanácsú városoké 7. hold terjedelmet túlhaladják. 7. 13. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi.08348.58549.8739.822-1 k. a várhold. .822-1 k.374-89. 2. a pomázi járásra 36. a gödöllire 20.424-9. úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák. a ráczkeveire 17. magánerd 131.13200. 5.855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek .515-35. a váczira 16. Az állami 29. évi XXXI. 10. a dunavecseire 1.735 k. kir.328-85. személyeké 19. a kalocsaira 16. mirl tartozó visegrádi. erdségek borították. 11.491-2 és terméketlen terület 5.696 k. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. hitbizományi 6. a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k.779 lakos számát. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11. a monorira 15. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825.32320: összesen 216.3803. De a XVI.281.037-10. területét kir. mindössze 225.071-78. gödölli és váczi járásokban fekv m. az abonyira 3. közalapít ván3'i 4. egy lélekre 021 kat. egyházi testületeké. kir. kir. hold erd magában foglalja a gödölli m. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1. a kiskunfélegyházira 9. mely erdterület járá1. az alsódabasira 18. melyek az 1500 k. — . a kunszentmiklósira 17. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja. 9.822-1 k. ebbl erd 244.373-44. 12. bizottsága gyakorolja. : . községi 1.13751. biai. összesen 225. hold. 2. a . és XVII. hold.7360. 6. században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések. a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m. hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül.974-15. A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29. erdfelügyelség és Pest vármegye közig. hold. s a felügyeletet a budapesti kir. hold. egyéb közbirtokossági erd 4. Az 1879. 14.07882. a kiskrösire 36. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket.429-9 k. hold. hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m. erdhivatalhoz tartozó pomázi. volt úi-béresek tulajdona 10. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4. koronnuradalmi erdségeket. .6367. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került.ERDÉSZET.

hold erdterületet foglalnak magukban.szk. Az éghajlat mérsékelt. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek. melyek jó bort teremnek. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. Ehhez hozzájárul még az is. Az els csoport a vármegye nyugati részén. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik.*?? k. Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben. a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei.489 k. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. . délés biai járásokban. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. lif>ld kiterjedésben. melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik. m m — — — m — — — m m — . Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt. valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász. Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. meredek rétegek pedig kopasz sziklák. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy. egészséges állabokat nevelnek.helyenként lo 2 méter mély. a pomázi innigatról az esztergomi. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez. a mi az egész hegység növényzetére káros. 3Iint minden dombvidéki erdségben. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. uradalom ráczkeve csepeli. a . az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át. Az éghajlat annj-ira mérsékelt. melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl. ben kezflr í-rrlséwek IT. Az altalaj törmelékes mész. hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. 12" C-ra tehet. hold erdterületet foglalnak magukban. átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli. A fent említett erdterületnek az a része. kelet fell a hevesi erdségektl.\i:akarója van. gróf Tisza István nagykovácsi. a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. A tavasz korán áll be. Az árterüli'tekt-ii találliató . Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. a feltalaj középmélységü homokos agyag.!. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. meredek. itt is a völgyieknek némi jelentségük van. családi — — . Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. szép növés. Az egész erdségben kevés a forrás és patak.silányabb és homokk.328 k. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan. keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48. mel\. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók. : . monori és nagykátai járásokban található erdségek. és kir. Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. 30". míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. . melyek altalaja mé.541 k. A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja. A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre. mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos. a legkisebb pedig 18" C. Az altalaj trachit. Az altalaj bazalt és homokk. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41.11(1 Erdészet. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. A völgyek.

320 k. hohhiy. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. holdra terjed. — . víz.312 k. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. Az 1879. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve.000 k.667 k. ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak. jól tcnj'észik. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. kiskrösi. A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben. évi erdtörvény 165. holdnyi területen. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok. cser és magyar tölgy-fajban található.és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. holdnyi területre tehet. ú. E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül.387 k. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik. Az alföldi homok vegjT tartalma mész. melyek elég sikeresnek mondhatók. mely buczkák körül zsombékos lápok. területen. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák). biai. magnézium és sok kálium. m. Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. kocsányos. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. Hogy a szil a homokos terünémileg nedves. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését. közel 112. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el. váczi.és tzifát. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók. . holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb. Kris. kunszent mi klósi.és szélhordta sárga agyag képzdménye. növés tiszta szil ha az altalaj — — . A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák.Erdészet. E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és . kocsámi:alan. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja. . a pomázi. gödölli s a monori járásban fordul el és 39. azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám. szikes rétegek és helyenként ka\icsos. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves. mely négy fajban. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban. 15. holdnyi területet foglal magában. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. 20 éves. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. hol a talajviszonyok megengedik.803 k. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott. A fenti terület altalaja az allu\áum. E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el. leten.

Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. hólyagfa.207*9 kat. m. Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k. az erdtörvény 5.és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. bangita. hold kiterjedésben. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt. egyházi testületek és személyeké 19. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. egyéb közbirtokossági erd 49149. Középerdüzemben .800 k. barkócza.5322 kat.780 k. . hullása gazdagabb. hold. vadalma. hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris. helyez. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. . A jüz. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök. és 47. hold. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. hold. Ott. középerd és sarjerd. A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak.i«?azdái- kod^. vörös és fekete bodza. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából.-cz.034 kat. E fenyültetések fczélja abban rejlik.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken. vadkörte. volt úrbéresek tulajdona 98069. erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. a hárs. §. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. évi XXXI. mogyoró. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk. monori és ráczkevei járásokban találhatók. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. a cserjék közül a som. hold. akáez-csemetókkel ültették be. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot. mint kincstári 29. értelmében. bárkinek a tulajdonához tartoznak is. s ezt a budapesti kir. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar. boróka.456-9. Az 1879. és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. erdfelügjelség ellenrzi. fagyai. . kökény. Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. hold terjedelemben. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el.. hold kiterjedésben. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek. §-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17. nemkülönben a kiskrösi. málna és szeder. ú. kir. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90. galagonya. szil. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból. 112 Erdészet. §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. kezelik. : — . melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. A legnagyobb véderd a visegrádi m. holdon a gödölli. Er. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120. melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak. de különösen jó szlkarót szolgáltat. és a vadászati sport közkedveltsége.és nyárfa-állomány jelenleg 67. t. 182 kat. bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és . a nevezett törvény 2. de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. sóska cserje. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja. vadcseresznye. községi 1736. hold. A nyár. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i. a vörös gyr. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám.

A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106. A f — . erdhivatal igazgatásában a babati. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal. Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. évente. 3. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. 4. hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek.652 m^ épület-. 113 kezeltetnek a gödölli. valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot.és közteshasználat szokásos. hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg. §-ában megkívánt minsítéssel birnak. 9. úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. 6. 7. nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny. melyet helyben el nem adhatnak.823 kat. kir. viszik hajón . vadalma. továbbá hársfavirág. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. valamint az 1irbére« közbirtokosságok. A m. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. — — . kir. a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák. — . budakeszi. A 37. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága. kir.ér el. a mezgazdasági el. értékesítés. kir. Ott. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. t.352 tömörköbméterrel van felvéve. makk. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak). Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban. A kisebb községek. a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10. melynek mintegy 15%-a. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. hold. A gödölli m. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége. évi XIX. A csász. számuk 45. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része.480 kat.Erdészet. nagymarosi.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo. galgamácsai. málna és gombák. József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága.-cz. vallás. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. összesen 244. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel.nsyarorsi. st még a hulíadékfát és a vágások M.ldr. gubacs. 5. kisebb ürméteres mennyiségben. azaz 36. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad. holdnyi tölgyerdt.056 kor. azaz 146. értelmében a budapesti m. haszon. 10. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot. 25%-a. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat. vadkörte. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik. ezt az üzemmódot felhagyták. 60%-a. azaz 61.014. járási erdgondnokság vette át. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága. erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban. A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik. Ezeknek az erdhatóságoknak. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve. isaszegi.088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1. és kir. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre. U. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-.és szerszámfa. szamócza.és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. 8.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. Nincs olyan faanyag. kir. E sarjerdket. .

topoly. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be. hold kiterjedésben. letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. 53 kat. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. kris. hogy egyes birtokosok. tölgy. ItíO méter hosszúságban. hárs. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be. József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep. orsz. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor. melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el. Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma. gyertyán 25 30. 1 drb erdei lócz 0-55— 100. nemkülihiben a szép fodros juliar.. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben.és juhar. lágy selejtes 150 4. melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik. : . mezgazdasági növényekkel vetik be. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. A földmívelésügyi minisztérium 1908. holdat mesterséges úton erdsitettek be. éger dorong 105 .. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. EgA'es lágy lombafajok (fz. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a .és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek. minthogy a nyugati részen lev dolomit. Károk. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. szorgalmasan és szakszeren erdsít ének. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként. hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. melyben a és szerszámfa jó vevre talál. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író. lágy hasábfa 2 3. kris. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség.és rajzszergj'ár. kemény selejtes 25 3. lágy dorongfa 1 2. szil. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. javítóintézetben berendezett kocsigyár. a nélkül. kir.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen.872. akácz. úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. cser és bükk 15 20. melyben a vadgyümölcsfák. A másik vállalat a váezi kir. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. a ki 1903-ban az 1849. — ISO. évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. kemény dorong tzifa 3 2. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól.és égerfák jó árak mellett értékesíthetk. m- — . 12—15. feny. 40.és köztes használat alkalmazható. Ott. dombos ültetés. fegyintézetben berendezett kosárfonó. Épület. 0.20 korona. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. — — . A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos.— 114 Erdészet. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . Ott. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés.

Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. Erdben 1 lil. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. erdterületen kívül ültették és tartják fenn. a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. Ott. herczeg emlékére ültettek. fillér. gyermeké 1 korona. mhasábfáé 80 fillér. . A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. tehát állandó erdei munkások sincsenek. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2. de eddig oly kis mértékben. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. melyet 1720-ban Jen kir. de e lopások nem lénj-egesek. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. — 10 km-re 2. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. agyagbíin 15 fillér. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. nev . hol a munkás mindenkor elég munkát talál. Ezeket azonban városok és falvak közelében. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett. 115 kedések némileg korlátozták. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. a mely esetet jelentettek be. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van. Az ezeréves Magvarország emlékét . a nyár. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér.Erdészet. . kemény épületfáé 1 korona. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. — — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. 160. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász.és fz-erdkben a czinczérek. hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. A tölgyerdkben a cserebogár. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. do: rongfáé 60 hasított korona. Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. Az 1909. i 3 korona. melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. és kir.

mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel.és szókvárosától kezdve. Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége. . Gondolni lehet. : lev ertl . . . és fiatal . . vetésekkel. Budapesttel. a vadászat szempontjából is. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon. . . Ragyogóan szó szoros az szíve. hogy a kik ma élnek. s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke. a mi számunkra. S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap. végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. . Csongrád. a mit ez a föld ont magából. . s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. Egy roppant nagy . milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken. bár nem modernül értékes. a magyar föld szívetája Magyarország ékes. mindenképen. a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig. a dombok is eltünedeznek. szép. Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé. vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye.. a melyek a pásztornépet neveHk. .y'ónek. st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. st fképen ezt. márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. ezek a kedves. egyesülve. Jász-Nagj'kun-Szolnok. hallik a tavaszszal érkez.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. szeretetét egyszerre megnyerhették. VADÁSZAT. jóformán mindent megtalálunk. . a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. szszel távozó vándormadár üzengetése. aranyszínvé és aranyat érvé. Hontnak. a hol a természetnek sok. A végtelen mezség. hogy az olyan. : . délnek.D" bet Pest vármegj'ének az alakja. a Tiszának a vizét kóstolgatja. . Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság. a ki utána jár. S lám.. a metynek napragyogásos. hömpölyög a magyarországi vizek királya. Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. világvárosnak induló gyöngj'ével. a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának. Nógrádnak emelked erds vidékei. a korán zsendül füvekkel. a min a magyar. ennek a megösmerésébl is sejthetik. Bács-Bodrog. MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. Tolna. . széljárta rónái mezei virággal ékesek. a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek. a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai. . magyar dombok. a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét.

az is olyan kényszer igazolja. sem igazi vadászokra. Hozzátehetjük ugyan nyomban.. a bgés évadjában. elvégre közös érdek. Van nag}' vadja. legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád.. Gyöngébb nálánál a gödölli. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak. a mikor egy-egy ers bika. a mehiiél hálásabbat a tréfás . vadász-társaságok".Vadászat. képet.vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. vagy legalább is puskást. . . az nem ronthat a lényegen azon. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem.. t. a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott. másrészt pedig az. szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. (tehát kisebb az érdemök is). . i. hogj. Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. Visegrád . a mi . a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat.. háremet keresve. holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza.magaslatán" lenni. vasárnapiságot" még a vérbehekre. a melyeket Budapest ont magából. meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes . a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. ugyancsak messze . Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet. a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt.. mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik.Mátyás' királynak. hanem fképen azzal. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi . nem állítom. : úgynevezett . De meg a . Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot. Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . — — — — munkásban ne essék kár. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. és nem is értik.. Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. . ha nem is mindenkinek. Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre. (természetesen a vidéken is bségesen vannak. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap. a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. hogy nincsenek más kisebb társaságok. hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival.mozik" számára keresve is alig találhatnánk. Igaz. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember. Mert a . ámbár érdekes adatok vannak arra. Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál.szórakozásnak a színhelyévé tették.. mert jóval kevesebb tagot számlálnak. a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt. — földre. mégpedig aránylag a javából. beleértve a legjobbakat is. hogj' az eredmény még inkább. hivatalhoz. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között. Tessék kinézni a . . a melyek elseje. .. a vadászterület okszer kímélése. hogy Pest vármegye. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek. a nagynak.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . az igazságosnak. a mi nem alkalmazkodik sem : . a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát. Csak persze.ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. hog\' miigtalanítja a vadat. s a min nem változtathatnak. mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. Azzal. mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását. de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait. hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki.

— . és minden szép." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete. hont is talált benne. férfias szórakozása területeképen másrészt. a mi és nagylelk védasszonyunk. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre. a mi a magányos. mindig huzamosan tartózkodott. hosszú idn át. . a mi az ember kapzsiságából ered. Nem kell hozzá borongós . s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. Hisz' GödöUt.stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. hanem még annak is a színe-javát. idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. Hisz' áldottszív felesége. a tizenhatos. nemcsak üldözi a nemes vadat. bélyeit . — — : . Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. a gödölli is. : h . a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. GödöUt még melegebb. — — . a királyi ka. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei.. a Id teheti.vidékit. sajnos. a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak. a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. . mint éppen Gödölln. sok kedves emléke fzi a múltnak. hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. Hisz' a kultúra sok siségét megront. koronázási emléknek egwészt. sehol sem érezte magát otthonosabban. a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. ha Ott töltötte. nemes. ! . ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . mint amazt. a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is. s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. férfias szenvedélyén kívül. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes. Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes. a mikor mindenki.S 1 1 Vadászat. Gödöll I. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: . hogy elmondhassuk . mint volt régen látás. ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. szn . Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. a nemzet adta az kirátyának. : ! . legszebb példányait igyekszik elejteni. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét. a húszas? A természetben ugrások nincsenek. ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony.Nem úgy van már. Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. a hová öt. a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság. — . a meh'ek között az igazán számottev példány. néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is. . a hol évrl-évre. a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt. hogy ezzel is idekösse.

: . és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak. s mindakett a király zsákmánya volt. mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. : az ers kant. hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban. sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. hogyan fúj. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott. a ki lyunknak Gödölln. mért néz le az a vadász minden más vadat. szentkirálji. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). Csuda-e. hanem az egyéni vesén . valkói és kisbagi területeken. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. ha királyunk. : . mégis kijött a maga váltóján s ime.. a mennyi néhanapján Gödölln volt. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. a míg végre rászánja magát. És ámbár a király. Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni. ha egyszersmind a vezetje. Ilyen. hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. . Ekkor odavezették arra a pontra. éppen öreg korára tekintettel. ott találta a csalogató kukoriczát. Késbb azután. hogy a vadrök egyike. a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért. de szinte másodpercznyi pontossággal. a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. harmadnap. : : . hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. . A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas. a király jöttét megelzleg. oly módon. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. a golyó-halálba. tizednap s a nagy kan már tudta. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh. hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. egyetlen kisérövel. a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. kiválóságukkal szereztek erre érdemet. melyek egy része eldorádója minden vadnak. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. a besnyi. 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira. a hol tudta. a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. babathi. a mikor a füttyszót hallotta. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. . a vadkan. A rendkívül óvatos vadállat. Legszebb. így volt másnap. sötét lény. a babathi erd egy olyan részén. a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során.Vadászat. hanem a vaddisznó. Rég megírtam én már . (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. a kik nem a rangjukkal. hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. szimatol. sr . a mikor már minden elcsöndesült.a babathi vadkan" történetét azaz. : men : . esetleg még a veszély tudatával is. A hol annyi a szarvas. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta.

vagy nem akarják érteni. a ki vadászik. hogy a gondozott. a hová könnyen átmehetett. hogy az igazi vadász az. : Alföldi vadászat. A bikák agancsa kilencz. ápolt. Ilyenkor szokott az történni. mert az orvvadászt felmentették. A fvadászmester erre jelentette. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. nagyszer szarvasállomány tenyészik. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. még pedig sikerrel. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban. még pechg kizsigerelt állapotban.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves.) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. mint gödöUi lakost ért a szerencse. ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott. (Okulására azoknak. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. azt egy. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. Egyetlen szezon elég volt arra. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. valamint vadszeder indája veri föl. . a félhegyek.. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. a király egyenes i'endelkezésére. és nem értik. hogy csak az a vadász. már legalább délfelé. mint vadirtó-szövetkezet. a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. rezéti. a hol az erdt iszalag és vadkomló. a kik azt hiszik. Ezért pechg ne érje meUözés.120 Vadászat. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani. a kalocsai érsekség erdségeiben. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. Hogy így van és így lehet. Itt. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. de annál szívesebben veszik. A mikor egyszer. st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. Eg. : . A gógai. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. . a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. nem is oly régen. szép tájékkal szórakoztatják a vadászt. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok. Bogyiszló mellett. de azután éppen ezek következtében buja területen. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A . de még ennél is többet. gemenczi. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. azok zsákmánya ne legyen. a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. az 6 pompás vadászterületén. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. a mely nélkül azután a . a kit. a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. addig a vármegye legdéhbb részén. tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban.

a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával. a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel. itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. Az úgj'ncvozett maiátok. hogy megneveztessék. a mely ki tudja. Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája. elsrangú terület alakulás arra. a fehérfarkú ölyv's. mint a Szeret a . . Fónagy József. csigavonalban száll fölfelé. a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. amilj'jók an"a. . A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. mint neki. a buteo ferox. . hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. másfélméteres átmérj sfák. a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. . a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. ha megösmeri az értékét. tudással. De ember legyen. Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. . A telepít megérdemli. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. st tölgy is. (Hacsak a szer. fz de az is lehet. a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. . hanem a vaddisznó is. Amott a szálerd hatalmas sudarfái. Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. az égi mezség azúrjáig. minnek látszik. . A tájék alföldi. hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben . a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára.ra. fölséges lendülésére. részesüljön. Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld. nem tollas. (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. meg a szépségeit. a déli határ mentén. ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. Mindenütt. áldozattal. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá.Vadászat. min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. Pedig ezrével van betelepítve. De ez félakkora. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. ha oda kirándultak. a mehmek olyan kiváló a liíre. Nagyvadja. sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem. . — — . milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. Az albiciUa is. a min az albiciUa. minden értelemben úgyis. a melv maga is egy kis ország. és nyár. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. kisvadja bven van. a magyar vadászok egják legjobbja ez. A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. Néhol óriás törzs. föl a felhkig. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között. Itt egy sürü vágás. bármerre tekintünk. . s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. és mégis változatosan érdekes. mint kitn vadász úgyis. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség. . Fáczánt olyan helyeken is talábii már. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak.hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. amag\'ar sasfélék legszebbje. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. . hogy repes az ember szíve. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között. a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. a ki fáradsággal. sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak.

. holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. a vörösfej kis czigánykacsát. . Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. Apni siAr- felett virágzó . ! . 1'2'2 Vadii.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. Némely esztendben. még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. arra ALsódabason túl. érten. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt. a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. a látnivalókban gazdag tájék. Báes-Bodrog vármegyéig. ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon. meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. . Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként. Kecskemét és Fülöp. . látja. ott lakó. A pusztai juhász minden bárányról tudja. . Meglátom a nagy vetéstáblában április táján. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér. A fülöpszállási . a matkói. hogy megtanulja. . mint folyómenti ingovány is jelentkeznek. . meg a zúgó erd beszéde. a hová a mocsári sneffek csalogatnak. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember. meg a szabadszállási. ezer más foglalja el. magára van azalatt és akár el is téved. Azután a gémek A telep>esek.. a szárcsát. s mégsem tévesztem el azt a pontot. a távoliján kékl hegyláncz. a köncsögi. S ezek a nádasok és a vele összefügg erek.'^znt. de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó.szra. a . de még akad. : n .) Azután következik a nauy rónák végtelen világa. min az éjjeli gém a nádlakók. a melyek néhol. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja.. mert hisz nem ér rá. ha elég nedvessége van a talajnak. például a újra lebukjék Itt : . min a bölömbika. a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut. Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát. hóolvadás után. a kecskeméti végtelenségen. hogy azután : : : . a mit más szem. szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. a kis zsemlyeszín. a riska. arra Czegléd. mint vadász. Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. megtelik szre és még inkább tava. I . ha közéje kerülök.. ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. az orgoványi. a melyekbl ma már csak mutatónak akad. A kecske. A vörös bíborgémek. Ott. De itt a magyar alföldi rónaságon. ebben otthonos ember megkülönböztetését. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. Mert ez itt a viszonylagos végtelenség.. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . a mikor már homály borul az égre. Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble. megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. voltak hajdanta a nagy nádasok. Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. hogy térdig se látszom ki belle.orvvadászüzlot" miatt ncin. .Balázs".dafila acuta''. a szörnyetegalakú sziklatömbök. a bugaezi pusztákon ha a f. és megösmerem. a jakabszállási. Közben a laposok tocsogói felé haladok. tocsogós laposok. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. ennek legjobb pajtását. Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. a nagy szürkegémek.

: . a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki. a mocsári szalonkát. Hallani tavaszszal. A túzok a nagy puszták madara. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. Nyúl. Legalább sokáig lehet . ügyes vadászok. Sokkalta szebben. meg a fekete gólya. a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el.. Végre is. Túzokja. Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is. . mindig virtus.szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. a kardcsrü madár. a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. Vadabb a darunál is.r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. legföljebb magasszáru. de legalább . Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. vadász szinte sajnálja lni. Hanem a másik kett: az a fmédium. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. Szép sötétbarna foltos. elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik. ez az embergylöl két ellentétes szépség. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének.sznak. A szépszavú polimadár máig is megmaradt..szkélkedik leereszti a szárnyát. Vagy megázik. akár egj' pár gj'erekkel is. szöcskézni járnak. a melyet igazán nincs miért lni. Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig. A kócsag vadmadár. óvatos madár ehát ingerel bennünket. mulatni" velk. Most többnyire száraz a szikestavak medre. sok helytt átgázolhat rajta az ember. (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. letarolt rónákon. a mely már nem ér rá. Veszi a puskáját. vagy elázik. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. . annál jobb. ha a patron megmarad a végén. meghajtatni. Minél vadabbak. mint a pulyka és nagj'okat dobbant.Vadászat. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. hogy tovább siessen. 123 Tápió vonalán. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá. : . bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. onnan pedig vissza.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. a hogj' a bibicz szokta. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. ilvenkor.st vármegyében seholsem. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. de még inkább tacskó-ebekkel. húsvét hetében. szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. Csuda-e. sok volt a kanalas gém az áradások után. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára. Csak kócsag nincsen már Pe. ellenijén gyönyör látvány tava. a mely t'zed-huszadmagával bü. és hallani szszel. de épp oly árulóan. a hova — . élvezett" és legjobban élvez akkor. hogy csak nagyszombatra. úgy dürrög. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. A szüzfehér kócsag elment. a böddi nádas mocsár környékén. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz. Verfényes április ragyogásában. ! : : A . alföldi vadá. a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. szétteríti a farkát. a smaragdos rónán. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. a síró bibiczczel eg\'ütt. s aztán megy. Az árvizek múltával eltntek. vadászni. Valamikor a tetétleni síkon. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni. a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. meg tücsköt falatozni. az egész nagyhetet végig vadászták.

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz. Rigler József Ede raj^. t. légszeszmérgyára Erzsébetfalva. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. 1. 120 munkás. 18 lóers gép. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. Budafokon és Újpesten két-két. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. liitelügy és forgalom. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. Máv. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas. kereskedelem.t. Kalocsán. 12 munkás. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát. Phoebus villamos vállalat r. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. Kiskunhalason. Laczkovics J. 3 munkás. 7 mimkás. udv. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. 850 lóers gép. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert. 3 munkás. 630 munkás. 770 lóers gép. t. Zaorál János borotva. 362 lóers gép. Gép. és Társa lópatkósarok gyára Vecsés. Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. 7 lóers gép.' Ipar. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. 2300 mimkás.ós tölténygyára Csepel. 20 lóers gép. Topics V. 210 lóers gép. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest. kir. 30 munkás. 1600 lóers gép.50 munkás. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. 50 lóers gép. 50 lóers gép. 4 munkás. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. Ui munkás. 6 lóers gép. 27 munkás. 30 mimkás. czement lapokat mészhomokkövet termelnek.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. mkövet. és Fiai ráspulykészítése Csepel. hat. 40 mimkás.és késmüárúgj^ára Újpest. 31 munkás. Nicholson gépgyár r. a mely kiválóan alkalmas építkezésre. és kir. 7 mimkás. 6 lóers gép 20 munkás. 3000 munkás. Budapest-\-idéki inllamos r. 198 lóers gép. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. Budapest-budafoki h. 30 mimkás. Magyar épit r. 6 lóers gép. Vácz r. Budapest-szenílörinczi h. Kistarcsa. Budaörsön. Kispest. 8 lóers gép. 18 lóers gép. 4 munkás. 200 lóers gép. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. gépek. 180 lóers gép. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Nagykrösön. t. Egyesült izzólámpa és villamossági r. 3 munkás. t. fedcserepet. 40 lóers gép.és vasulfelszerelési gyár r. és kir. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van. legnagyobb az egész országban. áramfejlesztje Bitdafok. Budapest-vidéki villamos r. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest. 24 munkás. 30 munkás. 16 munkás. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. 3 lóers gép. 1600 mimkás.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. t. 11 munkás. áramfejlesztje Soroksár. Kispesten és Kecskeméten. 120 munkás. Kalocsai villamos r. Kiskunhalas. Kecskeméti gazdasági gépgyár r. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. 34 munkás. t.Jt. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). Korányi Miksa szerszám. 3 mimkás. 10 munkás. Vadász és Schwarcz gép. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. 300 lóers gép. Elster S. 10 mvmkás. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz.-t. 16 lóers gép. kir.500 lóers gép. 3 lóers gép.és gépjavító mhelye Apostag. 50 lóers gép. M. 130 munkás. 2. Újpesten.és gépmhelye Erzsébeti alva. 200 lóers gép. 6 lóers gép. benzinmotor. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. Weisz Manfréd órczárú. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. t. 16 munkás. 12 lóers gép.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek.t. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz. Országh Sándor és Fia cs. 160 mimkás. áramfejlesztje Kalocsa. Kecskemét törv. lóers gép. áramfejlesztje Erzsébetfalva. 8 lóers gép. Újpest. Halasi villamos világitási r. Kispest. 70 munkás. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd. 135 gyára Soltvadkert. t. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- . é. 200 munkás. 1 10 munkás.Ton) Üll. 200 munkás. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat. kocsigyára Vácz. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró . 13 lóers gép. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. Els magyar kötgépgyár r. 10 lóers gép. áramfejlesztje Újpest. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. t. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz. 3 mvmkás. hajó. gázmoto-. 5 lóers gép. 41 mimkás. Kecskeméten. 4 lóers gép. k.és szerszámgyár r. Egyesült Villamossági és gépgyár r. Rözner J. t. 7 munkás. 7 munkás. nyugati részen gztéglagyárat is. 75 lóers gép. A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra. t.és írószergyára Gizcllatelep. Ifj. 28 munkás.és aczélöntvénygj'ára Újpest. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. Erzsébetfalva. Ezt a téglát. 3 munkás. Kispesten. Gödölln. Erzsébet falván. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll. Reszel. 180 mimkás. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. 2 lóers gép. 6 lóers gép. 70 lóers gép. 5 lóers gép. 7 munkás. 12 mimkás. 30 munkás. 3 lóers gép. hajógyára Újpest 30 lóers gép. 100 lóers gép. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest. 164 lóers gép. é. 350 lóers gép. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. 500 lóers gép. Budafoki villamossági r. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. Újpest. 15 munkás. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. M. Kecskemét. t. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. 15 mimkás.

Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk. János dr. t. 6 lóers gép. Visegrád. Ilyen mé. Pilis.és czementlapgj-ára Szódrákoa. 3500 munkás. t. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak. Újlaki tégla. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti. Els6 czeglédi téglagjár r. Czegléd. 83 munkás. kereskediéin. 29 munkás. 280 munkás. Iti munkás. 30 munkás. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. 45 lóers gép. 80 lóers gép. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K. 75 lóers gép. Huttera Márton téglagyára Páty. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. 40 munkás. \Kt m\\n\iás. 86 munkás. 13 munkás. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. Nagykörös. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. Kiskunhalas. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. 120 munkás. (a budapestivel együtt). a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. E tégla teljesen fagj'álló. Molenda. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r.Borosjenó. t. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. t.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. fia) Visegrád. t. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. Egenhofer. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. sz. téglag\ára Vácz. 20 inunkás. 49 munkás. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. Egyesült göztéqlagyár r. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. )50 mimkás. 100 munkás. 100 munkás. Budapest-vidéki köszénbánya r. Pálóczi Horváth István mészhomokk-. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz. A bognár.. Újpesten kefefát. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el. 22 munkás. 15 munkás. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. Flock-Reyhersberg H. téglagj-ára. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. Naxos csiszolóárúgyár r. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. 28 lóers gép. tégla. A vármegyében fa.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. Aszód. 1570 lóers gép.Borosjenó. 88 mimkás. 300 lóers gép. Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta. föld-. kaptafát. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi. 230 lóorös gép. 40 lóers gép. téglagyára Kecskemét. Visegrád ós Dunabogdány. t. lovag szdrákosi és gödi tégla. 27 mvmkás. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-. 26 munkás. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. 10 munkád. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. t. 38 raunkiis. 10 lóers gép.t t6g\a. 125 lóers gép. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. mint a legjobb ag5^agtégláé. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos. 300 munkás.^iiot ilállítani. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány.a. 54 munkás. parkéta.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. Schwartz Adolf téglagj-ára. Budafok. ban. a melyek a. fként Újpesten és Erzsébetfalván. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. és Társa vasbetongyára. sz. 43 munkás. 33 miinkás. 1 lóers gép. téglagyára Nagykoros. 4 lóers gép. Pestszentlrincz. 18 mimkás.és fedél cserópgyára Örkény. 50 munkás. tégla.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j. Halasi mészhomokk és téglagyár r. Özv. Téglagyár és keresk. 10 lóers gép. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. II munkás. Zsoldos János téglagjára Visegrád. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják. 80 lóers gép. 2 lóers gép. Különös elnye. A vármegyében k-. 80 munkás. Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. hitelügy ós forgalom. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás.és bútorgyártással. Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat. 150 munkás. 100 munkás. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. agyag. 80 lóers gép. kincstári kbányakozelség. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. 61 munkás. 14 lóers gép. és Társa téglagyára Sükösd. 48 lóers gép. 7 munkás. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. 45 munkás.136 Ipar. Egyesült gztéglagyár x. téglagyára Pestszentlrincz. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. Lipták dr. 105 lóers gép. t. 200 munkás. t. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. r. Pestszentlrincz. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl. M. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. Oberlander és Weisz I. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. 30 lóers gép. t. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel.sztalosárú. téglagyára Solymár. 33 munkás. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. 25 munkás. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. agyagkályha. 40 munkás. gztéglagyára Kecskemét.) Visegrád. 60 munkás.és mészéget r. t. 4 munkás. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. kir. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh. 30 munkái ós II. 18 munkás.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott.

50 mimkás. 15 lóers gép. 4 munkás. ö lóers gép. 12 lóers gép. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa. 4 lóers gép. gzüzem. 20 mimkás. Budaörs. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. Némedy Béla asztalossága Aszód. Hold András kaptafa. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. //eZ/e . Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. 4 lóers gép. 20 lóers gép. kereskedelem. 15 háziiparos. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. 1300 munkás. 20 munkás. 20 munkás. M. villamos és gzüzem.ós kötgyára Erzsébetfalva. Plesch H. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. 20 munkás. 10 munkás. 25 lóers gép.és . Pestszentíörincz. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa. 40 munkás. 7 munkás. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is. 25 lóers gép. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr.és hadfölszerelési gyár is van. 20 mimká-s. 50 munkás. 15 munkás. 40 munl-ás. 7 lóers ^ép. 15 munkás. fonáKestéssel. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. Erzsébetfalva. Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. Klikar Adolf els magyar faszerszám. 50 munkás. Wolfner kíus.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak.Ipar. Vukovics asztalosmunkák gyára r. 300 lóers gép. 1000 munkás. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske. 20 munkás. Juhász. 8 lóers gép. Laczkó Jlihály (iO mimkás. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály. 10 lóers gép. 8 lóers gép. 6 lóers gep. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. 30 munkás. fehérítéssel. 8 lóers gép. t. 10 mimkás. Zwick A. 1200 munkás. Princz Antal kefefagyára Újpest. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. 120 munkás. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. és Fia hordógyára Soroksár. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok. Szentlörinczi parkétagjár r. 150 munkás. Az egész vármegj'ében a br-. 380 lóers gép. 12 lóers gép. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok.és faártig\ilra Újpest. 800 munkis. 7 lóers gép. 25 munkiis. 320 munkás. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. 17 lóers gép. 3 munkás. 5 lóers gép. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít. 27 munkás. 14 lóers gép. 32 munkás. Egész sereg nagyobb Fonás. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. 350 munkás. 80 lóers gép. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. 16 lóers gép. fémtisztító szövetgyára Budafok. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. 5 munkás. 20 munkás. 8 munkás. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa. 150 lóerö. Ugyanitt hatalmas brárú-. Kispest. pamut szövgyára Pestszentíörincz. Wolfner GjTJla és Társa br. 17 munkás. kir. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest. 8 lóers gép. 9 munkás. 730 lóers gép. Van még jutagyár. 10 lóers gép.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény. Magyar pamut-tpar r.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. 40 munkás. Kruck József asztalossága. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. 6 munkás. 10 lóers gép. 10 lóers gép. Bripar. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár. 14 munkás. gépszíj. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok. 2 lóers gép. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. 20 munkás. Virág Apró Józ. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. 150 munkás. Ifj. 50 lóers gép. 24 munkás. 80 mimkás. 8 lóers gép. 14 mimká.s gép. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. 20 lóers gép. sörte-. 240 lóers gép 260 munkás. 150 lóers gép.és szövgyár Vúcz. 16 lóers gép. ipartelep foglalkozik kenderfonással.és butorárúgyára Vúcz. Juta. Kovács István müszövése Kecskemét. 15 munkás. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz. 4 munkás. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. t. PestszenÜörincz. kádártelepe Kispest. Löwinger József els magjar aranyozó. 8 munkás.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. 4 munkás. t. Weisz Adolf brgyára Újpest. Schreiber és Maurer szöv. 253 lóers gép. pesti textilgyár r. t/jpe«<.övöis\io\a Gödöll. selyemfonás el van maradva. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva. 7 lóers gép. 4 munkás. 10 munkás. Gödölli sz. t. 6 lóers gép. 80 mimkás.sef müszövése Kecskemét. 350 lóers gép. 4 lóers gép. 188 mimkás.*. 10 munkás. A : 700 lóers gép. 15 munkás. 1500 lóers gép. 25 lóers gép. Kis. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. Grosz és Ooldmann magyar fa. 4 munkás. 36 munkás. t. Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. 40 lóers gép. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. 15 lóers gép. t. 12 munkás. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. Müller József butorg\ára Újpest. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. 15 m_ : : A br. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. 60 munEls magyar fonó. 50 lóers gép. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. 44 munkás. 400 munka-^. pamut készítéssel és gyapjúmosással. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva.sámfakészítése Újpest. szr. 3 munkás.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu. t3 lóers gép. 24 mimkás. . 6 lóers gép. 100 munkás. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. jonó. lóers gép.és kenderipar r. 14 lóers gép.

A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. és kir. kereskedelem. és Társa . mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. Rigó István szódavízgjára Czegléd. 100 munkás. 3 lóers gép. 10 lóers gép. likr. Emmerling Adolf tzijáték. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. Kobrák czipnpyár Vúcz. Papir-ipar. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva.. 10 munkás. ti munkás. : A FarUu. udv. : Élelmezési ipar. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert.és konzervgyárat is. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. A szeszipar különféle ágai. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös. Az élelmezési és élvezeti ipar. és kir. 3 lóers gép. 6 munkás. finomítója. 65 mimkás.138 Ipar. 7 lóers gép. Orünherger M.\dria" czipöpyára Zsámbék. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. pálinkafzje és gzmalma Örkény. A könyvkötszáma csekély.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. Reisz D. 25 munkás. 24 munkás.é]i. 16 mimkás. és Fiai szikvízgj-ára Újpest.és szcsipartelep. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. fáklya. 8 munkás. Kecskeméti jéggyár r. '2 lóers gép. lampion. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs. rum. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest. 50 mimkás. Özv. Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. Els alföldi konyakgyár T. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. és gzmalma Taksony. Els kecskeméti konzervgyár r. Hölle J. Schmidl dr. Budafok. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. margaringyára Erzsébetfalva.szVicsipartelepe Kecskemét. 30 lóers gép. 10 háziiparos. 35 munkás. 3 lóers gép. melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. 20 lóers gép. 75 lóers gép. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . 8 munkás. . Váczon keztyügyárat találunk. Kecskemét. Ezek közül a malomiparra 1939. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. 9 munkás. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. 80 mimkás. 2 munkás. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. Braun és Davidovics és hentesipar megyében. Kecskemét. t. 9 munkás. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r.. t. konyak. szivarkahüvely. miuikás. 30 munkás. Lampionok.. 240 lóers gép. 36 lóers gép. udv. 8 munkás. udv. 6 lóers gép. és kir. konyak. 3 lóers gép. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. Frangois Lajos és Társa cs. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. Czuba-Durozier és Társa cs. 7 munkás. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. 300 munkás. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz. 3 lóers gép. 24 munkás.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást. Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik. 8 munkás. 3 mimkás. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. Rankov Józsof . a pálinka. Puchle András szikvízgjára Soroksár. 135 lóers gép. Vannak nagy ezipgyárak. Macourek Lajos szeszgjára Üll. 2 lóers gép. 11 munkás. Özv. 4 lóers f. t. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs.AJexin" zsírmüvek gjára Budafok. t. szállítók pezsgborgyára Budafok. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. 2 lóers gép. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. De valamennyinél nagyobb a malomipar. vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. Gschu-indt-{é\e gyár r. 12 muulcás. a statisztika adatai szerint. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. a czipész. 8 lóers gép. 10 lóers gép. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. 2 lóers gép. 6 mimkás. 60 munkás. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14.364 lakost foglalkoztatott. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. 15 munkás. Sonnenschein E. 100 munkás.'!ii miuikás. alföldi papirszopóka. 4 miuikás. Márton cs. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. szállítók franczia konyakgyára Budafok. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. 40 munkás. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar. 3 munkás. 12 lóers gép. Találunk szalámi. 30 lóers gép. Nemes L. Pálóczi Horváth István szeszgyára. 14 munkás. 3 lóers gép. Kiváló az egyenruiiakészítö. 24 lóers gép. Ocskó Ádám . 16 lóers gép. a hentes. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. munkás. 50 lóers gép. 10 munkás. 15 munkás. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó. 416 munkás. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. (linner Béla szikvízgyára Alpár. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. 8 munkás. t. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. 5 mimkás. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. 5 munkás. 3ü0 inunkiVs. 8 mimkás. 36 lóers gép. \-illamns üzem. 3 munkás. hitelügy ós forgalom. Kecskemét. 750 lóers gép. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén.

gyártelepe Újpesten.139 1. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten. r. A Wollner-féle vasgyár l'jpesten. 2.-t. — . A Magyar Pamutipar 3.

' ! " Jr 1.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. gyétr Újpesten. A Löw^-féle faipari gyár Újpesten. 3. aczélöntvény- .léO '**^. A A hazai kovácsolliató vas. — — ^2.

Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). 4 mimkás. 14 munkás. 25 lóers. 5 munkás. 39 lóers. 10 lóers. Tápiögyörgye B. 70 lóers. t. nt ers. 2 munkás. t. t. Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. 7 munkás.Andrásé (motoros) 20 lóers. Halasi gazdasági gzmalom. 9 munká. Holló Istváné. A A vármegyében. (KoUárszL. 30 lóers. 4 munkás.50 lóers. 8 lóers. 50 lóers. Imréé (villamos daráló). Krigovszky Jánosé. 30 lóers. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). 100 lóers. 8 munkás. 70 lóers. 3 munkás. 300 lóers. 90 lóers. 100 lóers. 50 lóers. 7 munkás. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. kereskedelem. 6 munkás.s. 30 lóers. 100 lóers. 16 lóers. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. Kmeth Bené (benzin). 16 lóers. Boldog : Bakorik Károlyé. 70 lóers. 30 lóers. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. 25 lóers. Özv. r. 3 mvinkás. 350 Györgyé. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. Hunyadi F. 6 mimkás. Czegléd : B. 10 munkás. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. Novak Júuosé. 3 mmikás. 6 mimkás. 18 munkás. Vjszász 80 lóers. Zsámbok : Varga Istváné. Ifj. Oregcsert : Gatter Jánosé. Molnár Imréé. 12 munkás. Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. Özv. Gubacsi István (motoros) 8 lóers. 7 munkás. 4 munkás. 4 munkás. /zsdí. 10 munkás. 95 munkás. 21 mimkás. 35 lóers. Kovács Gáboré. 9 munkás.Cornélia" gzmalma. a : — — — — — munkás. Hunnia gzmalom r. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. kereskedelmi. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. 6 munkás. 4 munkás. 50 lóers. 3 munkás. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. 2 mimkás. 4 mmikás. 60 lóers. 7 munkás. ipar r. 4 mimkás. Ifj. t. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. lóers. 4 mimkás. 3 munkás. t. 3 miuikás. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé. 141 dolgozó telep© Szeremle. Nagykáta : Filka Ferenezé. 8 munkás. 100 munkás. 40 lóers. 5 munkás. Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers. t. Körösi Antalé. 350 lóers. 8 munkás. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. S. 17 lóers. 120 lóers. és Társáé. 15 lóers. Kálmán Istváné. t. Vladár Károlyé. 20 lóers. 2 munkás. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). Ili munkás. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers. 25 lóers.) 80 lóers.. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. 40 lóers. 3 munkás. Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. Czeplédi gazdasági gzmalom r. 30 lóers. Vér Jánosé. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers. t. 9 munkás. malma. 6 munkás. Szüle Lajos két malma. Törtei )r -x wffy Emilé. — — : : . 50 lóers. 1 munkás. Nemesik Gusztávé. 24 lóers. 5 munkás. 6 lóers. 20 lóers. Walter Lörinczé. t. 1 munkás. 2 mimkás. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. 50 lóers. 40 lóers. 40 ló<<rs. 25 lóers. Gyömró : Gyönircy Aurélé. Bátya : Vojnits Gergelyé. 30 lóers. Diószegi Gáboré (daráló). 4 munkis. t. 3 munkás. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. 120 m\mkás. 102 lóers. Kiskörös : Guttmann M.. 7 mimkás. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. Solt : György Józsefé. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. 30 munkás. 7 mimkás. nem gzüzemiíek megjelölésével. 42 lóers. József" gzmalom r. 25 lóers. 150 lóers. Kakiics : K.-néé. Skultóti János és Istváné. 6 munkás. 4 munkás. Schwartz Samué. Vantulek Pálé. 8 lóers. 13 munkás. 40 lóers. Ócsa : Mercz Antalé. 3 munkás. Józsefé. 18 mmikás. 50 lóers. t. Miskolczi Testvéreké. Pilis : Özv. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers. 100 lóers. t. 40 lóers. 1 munkás. Szántba Pálé. Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. Vén Testvéreké. t. 30 lóers. 30 lóers. tí munkás. Keczel : Fischl Móré. 2 munkás. Farkas Mihályé. 3 munkás. (szívógázmotoros). B. Kook r. 4 munkás. 5 mimkás. Özv. 35 munkás. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. Túra : Dóra Istváné. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). 6 munkás. gzmalma. 90 lóers. t. Szakái Istváné (benzin). 240 lóers. 27 munkás. 2 mvmkás. 1 munkás. 10 mimkás. Tápiószele : Barta Kristófé. 80 lóers. i I • : — — : : — — : — : — — . 200 lóers. 5 munkás. 7 munkás. 13 munkás. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. t. Zagyvarékás : Glück Salamoné. Kocsér : Ifj. 85 lóers. 7 munkás. 5 nnmkás. Túrák J. Üll Geley József . 120 lóers. t. 100 lóers. Gomba : Szemére Hubáé (daráló). 12 lóers. 2 mimkás. A járásokban. Hirn Sámuelé. Sertóshízlaló 30 22 munkás. 50 lóers. 50 lóers. 1 munkás. 40 lóers. 3 lóers. 1 mimkás. 4 munkás. 50 lóers. Thorma Károly szikvírgyára Izsák. 25 lóers.. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). Váczszentlászló : Borbás József néé. 9 munkás. Sükösd : Siptór Jánosé. Gubányi Mnéé. 85 lóers. 6 munkás. 30 lóers. 40 lóers. Verség : Deutsch J. 2 miuikás. 7 munkás. 8 munkás. Rádapuszta : Forster Kálmáné. Kliirer Ferenezé (motoros). Hajós : Stareck Károly és Társáé. 8 lóers.Ipar. 111 lóers gép. (leégett). 64 lóers. Schwartz Móré. Kálmáné (benzin). Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). és Fiáé. Farkas Elek „Árpád" gzmalma. 10 munkás. Weszely Dezsé (daráló). KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé. 4 munkás. Szentkirályi Tóth Sámuelé. 14 munkás. a következ malmok állanak fönn városokban. 16 mimkás. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. Nagykátai járás Káka : Ifj. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. 65 munkás. 15 lóers. 10 lóers. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. t. 3 munkás. 9 munkás. 4 munkás. t. Iklad : Kuzma Ferenezé. 20 lóers. malma. 4 munkás. 4 munkás. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. 20 lóers. Duna\ddéki gzm. Kecskeméti . Kovács Gézáé. 7 mimkás. 6 munkás. 65 lóers. Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. hitelügy és forgalom. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. Szaitz Gáboré. 11 munkás. 7 munkás. 7 munkás. lóers. 30 lóers. Czeglédi gzmalom r. Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. t. 9 mimkás. 4 munkás. 60 lóers. 12 munkás. 60 lóers. Törteli Testvéreké. Ókécske : Ókécskei gzmalom r. 60 lóers. . Szakmar : Szabó Jánosé. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. Stehr Jánosnéé. 75 kás. 3 munkás.: Walter József és Társáé. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. 2 munkás. 46 lóers. Kiskunfélegyházi II. Sámuelé. Lajosmizse : Buday Péteré. Szilágyi S. 203 lóers. Gyalog Jánosé (daráló).. Gyón : Staudinger Lipóté. Kovács B. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané. malom és gzfürd r. t. 50 lóers. 3 munkás. 18 lóers. Tápiósüiy : Cseri .Mezgazdasági. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. 30 lóers. Kiskrösi járás Császártöltés. 8 lóers. Miske : Miskei gzmalom. Biai járáS (daráló) 10 lóers. Pintér Ferenezé. Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. 100 lóers. 4 munkás. 4 munkás. 20 lóers. : : : — : ( . 3 munkás. 3 munkás. 45 lóers. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. 3 mimkás. 2 munkás. Farkas Eleké. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. 20 lóers. egyesült gzmalom r. 4 munkás. 1 munkás. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. Báró Harkányi Frigjesé. 6 nninkás.

Iti muuki'us. Újpest. 58 munkás. a hol nyomda és fényképész ne volna. 138 munkás. 75 lóers gép. 14 munkás. 250 raimkás. 8 munkás.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. !í munkás. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. Magyar Itigkgyár Kispest. 12 lóers. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. Budafok. egyéb iparágak rovására. Keleti dr. illatszert.és pipereszappant. 40 mimkás. 30 lóers. 120 munkás. miinkiW. 16 lóers gép. vogj'i termékek. 8 munkás. fogkrémet. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. gyümölcszamatot. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. Ráczkevc : Gnczy Miliályó. 4 mimkás. liitolügy ós forgalom. kencze. 1 m\inkiís. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk . mtmkás. 18 lóorös.Bwcío/ofc. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. A városokban több is van mindegyikbl. 80 munliás. t. 80 lóers gép. 16 lóorös gép. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. 5 m. Tápiószccsó : Potárv F. 2 inunliMs. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. 40 munkás.. 70 lóers gzgép. Burján Pálé (benzin). Pánd : Baratiyi István ós nejóó. Lorilleux Ch.s vazelinmüvek r. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja."> »i — . ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl. 20 mimkás. Erzsébet falván. 14 lóers gép. 50 mimkás. 40 lóers. 120 munkás. 150 munkás. P/coí-f. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. 14 lóers. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. . 2 munkás. ii lóiTs. ós Jánosé. Rákospalota: Huszár Lajosé. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát. !l munkás. 20 munkás. Reiaz Frigj'es dr. 20 lóers gép. Özv. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest. Hoffmann Ignáczé. Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz. 8 mimkás. 35 munkás. Van egy szentképkészít ipartelep is. festék. ti miuikáí. 12 lóers gép. ós G. 35 lóers. kátrányt. Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné. Szódi Móré. 1 10 lóers gép. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n. 100 m>mkás. 450 munkás. Újpest. Winlemitz Gyula szappan. 15 mvmkás. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral. különféle fénymázakat. t. 6 lóers gép. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. 120 munkás.és szódagy. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. 7 lóers gép. 7 munkás. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé. Tóalmás : Piffkó Jánosé. Wolf Vilmosnó szappanfzje. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. Horváth Józsefé. 4 munkás. 7 lóers gép. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. 280 lóers gép. Krayer Ede és Társa festék-. Olajipar társaság Rákospalota.\midon" keményítgyár Taifcson!/. t. Gyufagyárakat Budafokon. 40 lóorös. 2(1 lóorös. 4 lóers gép. Tököl : Kudi Ger.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva. 6 lóers gép. Liva Józsefé. Nagy jelentség a festékgj^ártás is. 2. A vegyi gyárak aszfaltot. 120 lóers gép. (üzemen ki\Kil. 2 munkás. tetemes részét a A k- és m- . Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak. 3 lóers gép.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. 100 lóers gép. 4 munkás. 180 lóers gép. 15 munkás. . 45 lóers. 7 miinki'is. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. 20 lóers gép. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers. 4 munkás. 6 munkás. Biehn János aszfalt. 2 m\mkás. 100 lóers gép. Újpest. Els pesti íptídt'um.és mázgyára Újpest. kir. lóers.30 lóorös. 28 lóers gép. 12 lóers. 4 numkás. Ilits Kornél lakk-. Ifj. 32 lóers gép. Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. 45 Épltfl-ipar. Marljm L. szódát és lúgkövet termelnek. Sándori és Trencséni . és Murányi vegyészeti gyára Újpest. 3 lóers benzinmotor. Cséry-féle szemétfeldolgozó r. koreskodolom. 15 lóers. eszencziák. Pestszentlrincz. : lóers gép. Ezek közül .olé (twnzin) 20 lóers. Soroksár : Ledofszky Gézáé. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. . zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek. Móczár Gyula festékgyára Solymár. 250 lóers. 9 lóers gép. 48 miuikás. 100 munkás. M. A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik.ós kátránygj'ára Kispest. 260 munkás. Soroksár. Fát : Nagy Lajosé. 4 munktis."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. 30 lóers gép. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. 2 munkás. olaj. Tiirák Jánosó. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. építési kedv nagy. 25 munkás. 37 lóers. Halfer József festékgyára Budakeszi. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. Oalgamácsa : Schott Nándoré. 10 munkás. 100 munkás. Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers. Van számos keményít-.) I. szájvizet. 7 munkás. és Társa betéti társaság festékgyára . 55 lóers gép. Olaj. TápiöszenI marton : Itj. Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest. 500 mvmkás.') munkás. 60 munkás.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. Alig van jelentsebb helység. 12 lóers. 16 munkás. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100.. t.'elyé (daráló). mosóport. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. Schmiedl Márk szappangyára Vácz.142 Ipar. 10 munkás. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése. 40 lóers gép. vazelint. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. 3 munkás.. (lipiizin). Tápióbhsle : Bátori Voiio/. Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva.

164 tag. Kiskunlaczházán 2. mint az O. K. Xeményi Testvérek. Salgó és Társa. alakult 1909-ben. 4 munkás . pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. értékben. mint szövetkezet. Alakult ISíl'J-ben. meglehetsen el vannak terjedve. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. mint az O. Szilády László. Szabadszálláson 2.850 — — korona értékben. Budafok : Leopold és Frank. Visegrádon 1. \Wö üzletrész. Prager Ferenez. hanem azon túl is. mint a harisnyakötés. Bors Károlyné. 50 tag. mint az O. hitelügy és forgalom. börraktárszövetkezete Czegléden. Kunszentmiklóson 2. H< rváth Gyula. Foktn 1. széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA. kereskedelem. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. Ujkécskén 2. Szentendre : Schwartz J. Fischof Henrik. tehát a szaporodás 1157. Aszódon 1. 4 munkás. csipkeverés és kosárfonás. kávés. mint az O. kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. K. még pedig nemcsak az ország határain btlül. mint az O. : — — — : — — — meléssel. mint az O. Czegléd : Xa^ry Elek. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. A statisztika adatai szerint a vármeg. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2. 40. H. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében.400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet.és szállodás ipar. 60 üzletrész. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. 110 tag. 2362 üzletrész. . mint az O.s-e egész területén a vendégls. taaja. Izsákon 2. 60 munkás . H. Alakult 1903-ban. Szalkszent márt ónban 1. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett. Kiskunfélegyházán 2. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda. szállodás. Újpesten 3. Jászszentlászlón 1. K. tagja.-cz. £«n«sením»fc/<ís Özv. termel és áritcsarnok szövetkezete.'u. Solton 1. Újpest : Fuchs Antal József. Alakult 1907-ben. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. tehát azok fejldésnek indultak. Gichner Gábor Spitzer Vilmos . . H. Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. Igj' a . A vendégls-. árúterAlakult 1900-ban. a melyhez a fürdk is tartoznak.és nj'omdar.250 K. 4 munkás. Nagykörösön 2. 2 munkás. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van.480 korona órtéklien. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben. czipészek nyersanyagbeszerzö. Alakult 1807-ben. H. 462 tag.200 kor. iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. fegjintézet nyomdája. tagja. A . Xyersanyag-beszerzéssel. H. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. Apostagon 1. 97 tag. O. . 4 munkás Kir. ipartestületi hitelszövetkezet. Ujszászon 1. 1156 üzletrész. Irsán 1. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. 217 üzletrósz.Kiípcíí . Kiskörösön 1. beraktározással. Vúcz : Dercsánvi Dezs. Dunakeszin 1. Újpesti munkásotthonszövetkezet. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást. I . kezet. Kalocsán 4. Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . plal^uit H'OO-b. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. Kalocsa : Jurcsó Antal. Mayer Sándor. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú.• Ipar. tagja. t. Dusnokon 1. Ez a szám tíz év eltt 2062 volt. mint az O. 845 tag. 7500 értékben. mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. nemcsak a városokban. orsz. Budafokon 1. tagja. Kiskunhalas : . 57. Xagjkátán 2. Els nfgyalföldi hirlapkifdó. 2 munkás.^ében. értékben. í( miinkíls. 312 üzletrész. Dunavecsén 1. Ókécskén 1. 150 Újpesti üzletrész. 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. H. Alakult 1! 01-ben. Híres a halasi csipke is. 9 mvinkiis. bútorcsarnok és hitelszövetkezete.. Kecskeméten ö. 31. tagja. Ráczkeve : Róde Miliály. t. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete. Vesszösi József. 5 mimktis. értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. K. K. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . 104. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik. ellenben az iparhoz közelebb álló ágak. 3 munkás. H. K. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el.800 K értékben. 3488 üzletrész 174. K. Mvés. K. Kerekegyházán I. Fischl Dávid . Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. 6000 K. K. Váczon 3. Monoron 2. H. tagja. 10. értékben. 12 munkás Wemer Ferencz. tagja. tagja. 123 tag. . míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat. nuinkás Sel ök Béla. Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Foton 1. 73. Czegléden 5. kir.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t. . 155 üzletrész. Az 1898. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. Fekete Miliály . Szentendrén 1. Alakult ISOö-ben.200 K értékben. mint az értékben. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. kor. H. Alakult I8íl9-ben 798 tag. Kiskunhalason 3. Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O. K. Ráczkevén 1. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros. Erzsébet falva : ilártonfi L. javitointézot nyrniilája. évi XXIII. a mi 56 százaléknak felel meg. Fülöpszálláson 1. Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. Erzsébetfalván 1. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. értékben. 1903-ban árúcsamokot. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. Monor : Süveges József. H. Gödölln 2. Tasson 1. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. tagja. 44 tag. Gzfürd is sok van.

népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés.834 koronát. összesen 963 keres lakos foglalkozott.660 koronáért váltotta be. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt. Fehér. továbbá a pesti. . A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét. Fehér.723 koronát.990. . . . Esztergomot a gyri. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17. a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. Van 48 iparos és 48 keresked. Ekkor már a kültagok között. Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50. bóiös kiilacsokaf készítenek. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után. a székesfváros. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben.329 kat. Az irodában be volt iktatva 32. Wahrmann Mór 1891 1892. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk. Esztergom. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl. Appiano 1857. hold. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. kamara területe 17. budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30. koroskodoU'iii. Eberling Gusztáv dr. A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868.000 koronát meghaladja. . Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57.550 K-t. gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. kiknek száma 30 volt. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez. Kecskemét és Székesfehérvár szab. . Steinacker Ödön 1886—1892. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. átlagos kereset 60. ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába.'!.788 K-t. Antal 1850 51. 1890-ben pedig. liitelügy és forgalom. temesvári. Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét.895 K-t. kir. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. kassai. .980 K. átlagos kereset 68. K . kir. Heves és Küls-Szolnok. Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban. Esztergom.set 50. 1869 augusztus 2-án történt. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. eddig Icifizettek 6310 K-t. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. eddig kifizettek 35. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22. 239 drb öreg. Szvetenay Miklós dr. Ezek között A budapesti A vármegye A A A . 1869—1886. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis. 1 .761 ügj'darab. Lánczy Leo 1893-tól máig. liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség. legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30.144 Iimr. városokkal együtt. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel.211 kg.630 K-t. iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában. 1869-ben. Nógi-ádot a beszterczebányai. . községeknek. véleménj-i. 1850 szeptember 4-én. pilisi. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. összesen 3295 drb szederfa. legnagyobb 129 korona.899 drb 2—3 éves csemetét. Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék. Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A . legnagyobb 116 K. szederfát és 4. . : A községi faiskolákból kiültettek 12. Szolnok. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik. . adott 12 törvényjavaslatra. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. Eunek a sok selyemhernyónak 13. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor. összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt. a mely a pozsonyi.!. értékben.^ul)ót tennílt. A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest. Heves. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. városok területére terjed ki. Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. hanem még a tengeren ti'il is. Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182. . az itt lév szab. debreczeni.594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt. Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50.100 K-t. Az els megalakuláskor. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig. Nógrád. solyera'. . kamara vagyona a 200. Budapest székesfváros. . Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek.376 drbat. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. kamarai tagok sorába. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t. soproni. évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i.

föld-. lajosmizsei. szál Ó-. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör. rákospalotai yegyes. mikor Brooser Mórt li. t. kiskunmajsai. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt. ipartestületek. Erzsébet falvai iparosok köre. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt.052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát. majd hat. Rákospalota. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott. Monori iparos olvasókör. Erzsébet falva. kispesti általános.-cz. Epitiparos munkások egyesülete. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. Kispest. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete. albertfalvai. kalocsai. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé. czeglédi. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö. péczeli és rákoscsabai egyesült.I. kiskunhalasi. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. elintéztek 21. Budafoki kádárok egyesülete. . . szobafest-. kiskunfélegj'házai. általános ipartársulat Váczon. rákoskeresztúri általános. monori általános. szabadszállási általános. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . évi X\T. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. Monor. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely. váczi és a zsámbéki ipartestület. melyek a következk Szabók. évi XXVIII. Kókai iparos társaskör. Gödöll. : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- . alapján.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt.- Ipar.és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. Kunszent miklós. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. soltvadkerti. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. Czegléd.sok és szállodások ipartestülete. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893. alberti-irsai. gödölli. kunszentmiklósi.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel.-cz. soroksári általános. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. Szcsök. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. kocsmáro. Dunapataj. kecskeméti. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. épít-. nagykátai. az ács-. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott. aszódi. elbb négy. t. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. nagykrösi. még pedig úgy. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. újpesti vegyes. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. szentendrei.s^esülete stb. A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. az abonyi. A vármegye ipari élénkségét jellemzi. CsizmacUák. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir. erzsébet-kossuthfalvai általános. Kovácsok. Rákospalatai iparosifjak otthona. 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével. A Magyarországi munkások rokkant. kiskunlaczházai általános. Budafoki iparoskör. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. fa-. Kecskemét: Iparegj-esület. Iparosifjak önképz egylete. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. solti általános. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884. állanak fönn dunavecsei. kiskrösi. Iparosifjak önképz egyesülete. vas. czipész-. kereskedelem. Kalocsa. Pest szent lrincz. Haidekker Gyula és : : : .' ipari szakegyesületek. újkécskei. 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. liitelügy és forgalom. Üjpest. budafoki. Kiskunhalas. tápiószelei. Budakeszi iparoskör. Üjszász és Vácz. Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén. társulatok. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. . alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott.

Báleolvadt a czeglédi. : . Pilis 1 orvos. Tagj linak számi az év végén 7093. : .332 beteget kezelt Kispest 2 orvos.5 tag. 1434 bateg Bi i 1 orvos. m3ghilt 17. 1 183 beteg orvos. 10 nö. : : 1 : . Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. „Lechner" rákosi tégbgyár r. volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés. Tagok száma az 1908. Budakalász 1 orvos. Összesen 7 ip. 229 1 orvos.lnok. kalocsii. 7337 beteg Erzsóbetf dvj. Pomáz orvos. Kistrrcsa 1 orvos. 515 beteg Barosjenö. : . A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. 2175 liö. : . t betegsegélj'zö pénztára. : . : 1 . gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak). 660 beteg . 120 beteg. Dunibogdány 1 orvos. Ócsa 2 orvos. KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. hilolügy iw forgalom. Kecskemét. : : : : . Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot.: 14(> Ipiii". Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. Szigetszentmiklós: 1 orvos._34 nö. Aszód. 129 beteg. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. 425 férfi. Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. együtt 499 tag. t. Nagytétény: 1 orvos. Csobánka. 398 beteg. Péczol 100 beteg . 4534 beteg. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi.és irószergyár r. de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. : . együtt 4683 tag. Czeglédberczel. kecskeméti. Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára. Rigler József Ede pipir.195 volt a tig. 84 beteg Budakeszi 2 orvos. együtt 1336 tag. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba. monori. 372 beteg Alsónémedi. Hitásköre kiterjed Czegléd. t. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos.358. poraázi és ráczkovei járásukra. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. együtt 610 trg. : . gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. együtt 2818 tag. 2137 beteg Albertiirsa. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. koiv. 8735 férfi. betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik). Üröm 2 orvos. Magyar pirautipír r. (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. 1071 beteg Rákoskeresztúr. 238 n. 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. 5 orvos. kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. . Ezek közt 49. Pilisszántó 1 orvos. a kik 90. Sójkút Törökbálint 1 orvos. Csepel: 2 orvos. 396 beteg Visegrád : 1 orvos. hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer. Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára. : .224 beteg . együtt 592 tag. 312 n. Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. 76 beteg . Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. meghalt 54. a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. Kiskunlaczházi : 1 orvos. : : : . S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. 1097 beteg. Nagykovácsi. az alsódabasi.-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. : .-ikodflciu.ikeszi 1 orvos. együtt 733 tng.-cz. Dun. Budaörs 1 orvos. 1278 férfi 58 n. Péteri 1 orvos. 1008 beteg Czinkota. ÜSS no. együtt 10. t. — — — .segélyzö pénztára 3770 férfi. együtt 5 2 tag. dunivecsei. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. 3 nö. 219 beteg Kishnrta 1 orvos. B g. 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos. Ujl. hanem azok hozzátartozói is részesültek. 406 nö. : . 1122 gazdasági (gözcséplö. ngykát'i. 13. 375 férfi. Solymár. 4162 beteg. 694 beteg Piliscsab i. 651 beteg. : . együtt 514 tag. 115 nö.rtestület beteg. . 3024 beteg Soroksár 2 orvos. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár. Ráczkeve 1 orvos. 729 beteg.910 tagg'l. óv végén 168. együtt 641 tag. : .-toi. együtt 2342 tag. 1679 beteg Békásmegyer. Kartal 1 orvos. 099 férfi. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. 308 beteg. 504 férfi. a töbi padig csiládtig. tartott 374 gyárvizsgálatot. 116 beteg Zsámbék I orvos. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. évi taglétszáma a következ volt . Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. 472 n. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára. 204 férfi. 405 férfi tiig. Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását. gödölli. : . Rákosliget: 1 orvos. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. a biai. 125 beteg Vecsés I orvos. 1030 n.431 beteget kezeltek. — 1 — — Az 1907. t. 10 nö. 116 babsstvizsgálatot. : : : . !t. a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján. M : . Érd: 1 orvos. : . : .iki tégla és mészéget r. A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. 280 férfi. együtt 18fi. : . együtt 3885 tag. Gyömr I orvos. Szentendre: 1 orvos. 135 beteg 1 orvos. évi XIX. t. 367 beteg Budifok 1 orvos. együtt 385 tig. 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. 1030 nö. : : . Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik). 818 beteg ÜUö 1 orvos. 74 nö. 491 beteg M^nor. : . : . beteg . TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r. 403 férfi. volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . 1844 beteg. (Visegrád) betegsegélyzö pénztára.

kir. H. a mely szintén csinos dolgokat alkot. melyeknek 4476 tagja volt. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás. Fióktelepe van Budapesten.*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. eszencziákat és vegyi termékeket. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. Újlaki tégla. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. Kalocsán. Német-. A gyár áll mi kedvezményben részesül. 1884-ben alapíBudafok. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. kereskedelem. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. T. Termelésképesség 220 kw. Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. Csak konyakot gyárt. meghalt 14.és gj'ártelepeit. betegsegélyzö pénztára. ptára. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. volt 1794 könnj. Üjkécskén. Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. — — D — C . vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola. Budafok. Tagjainak száma 697. Területe 3200 m. Szentendrén. a hol oly nagy volt a részvétlenség. A vállalati . lüskrösön Kiskunhalason. Soroksáron. Munkások szám i 6. Czuba-Durozier és Társa cs. hajtóer gz. és Ulbrich Gyula. csak úgy tehetnek szert. Solton csipkever tanmiihely.ós 415 súlyos moghotegedés.266 munkással. Monoron. Nagykrösön és Újpesten. Munk. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe. villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. iparosiskolák az 1884. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. áUandó munkásanj^agra. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. Fürd. Területe 2200 m. Kunszent miklóson. iparmvészeti iskola tanmülielye). Piacza az egész monarchia. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. Brázay Kálmán vegyészeti gyára. Kecskeméten. A nagyobb ipartelepek belátták. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba. Évi termelési képesség 7500 hl. Tagjainak száma lO. meghalt 41. Budafokon. Szabadszálláson. a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára.'íS — : — — . Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára. és kir. fióktelepe van Bécsben Budafok. Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar.isköny\-tár \-olt 3 telepen.Alapította a tulajdonos. melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. kivéve Kecskemétet. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás. A hajtóer 300 HP gzgép. Albertfalván. Fr. Albertfalva.Ipar. t. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. Orosz. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. tott Czuba-Durozier W. ezek közül 2 n. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. és Münehonben. Budapest-budafoki h. Bécsben ós Párizsban. Mimkások száma 80.s két épületbl áll. . Mimkások száma 9.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak. megfelel pinczékkel. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára). Villamos ár. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak. Aszódon.mpgh ilt 19. h'amokat az iparosok továbbképzésére. ezek közül 64 n. sósborszeszt.és Törökországba. Spmyol-.ós villám. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. ipari számtan és mértan. évben már be k Uett szüntetni. Tagjainak súlyos mcgbotogedés. Gyárt aetherikus olajakat. s 3 épületlil áll. é. hiteUigy ós forgalom. Gyárt szappant. Gödölln. de inkább gyakorlati jelleg. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. Kórház.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. Munkások száma 30. — — tekinthet vissza nagy múltra. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. ErzsébetKjskunf elegy házán. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat. udvari szálUtúk cognac-gyára. Csepelen. m. van Ausztriába. Munkáskör fönnállott 3 telepen. A telep 3 épületbl áll. A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére. falván. Taglétszáma 900. Nagykrösön. t! bets. Czegléden. Olasz-. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. hogy helyes szocziálpolitikát követve. Rákospalotán. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll. Kecskeméten. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. Keletkezett 1899-ben. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi.inczia-.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. mind a gj^akorlati mülielymunkára.

egy km. korongokat. Munkások száma 8. 1900-ban Budakalász. Budafok. Extra. ki\'itele vf n Ausztriába. Munkások száma 10. 40i>. Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja.000 1. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. Hajtóer 80 HP gzgép. Évi termelés 230.-t. Évi termelési képesség 200. János. villamos áramot vesznek igénybe. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. és V.jdonosok.ii és ázsiai Törökországba. Budakeszi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe. ezek közül négj' n. els magyar pezsgbor-gyára. Czegléd. A híjtóeröt kézigépek adják.-t. ezek-közül 40 n. munkások szárai 35. ezek közül 26 n. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. árú. vagyis naponta 30 35. 1906-ban alapította Sch. Hazai piacza az egész ország. Naxos csiszolóáru-gyár r. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. Téglát és tetöcserepet gyárt. kivitele van Ausztriába. ezek közül 3 nö. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. hold és öt épületbl áll. 1885-ben rlapította Balogh József. Hazai piacza az egész ország. Évi termelési képesség 3 —400. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina. M. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József. fdapították a tuli'. Tervbe van véve.-t. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. Munkások száma 95. kik csak a palaczkokat mossák. O. Németországba. — — m . ingyenes szolgálati — HP gzgép. Budafok.Miklós Budafok. Termelési képesség évente kb. kiviteli piacza Bécs. nyugdíjintézete. kivitel e van Ausztriába. A gyár egy f. Fióktelepe van Kbányán. mázsás vattát. A gyár területe 12.T m. ton. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. ezek közül 60 n. A hajtóer 75 lóervel gz. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt. Alapította Gombó Arnold. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára. Munkások száma 2 férfi és 50 n. A gyár liárom épületbl áll.-t. Fabianek Vilmos. Budafok. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. mint a Badai laizCzegléd. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy.. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. Schinidl dr. 7200 m^ s hat épületbl áll.000 korona érték. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés. Fiókti'lope van Budapesten. S. A hajtóert 80 lóers gzgép adja.id. Nagykáta: Solt. Munkások száma 50. Bálint András és Antal Antal. Különlegessége a négycsillagos.és két melléképületbl áll. Kunszentmiklós. a ki a festéket és eljárást föltalálta. Szerbiába és Lengyelországba. Keletkezett 1904-ben.000. Különlegessége a Fmke. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint. Munkások száma 54. gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. és Sch. — HP Belgiiiitiba és . konyak. Különlegessége . KülönBudafok. Unió magyar általános gyufagyár r. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll. munkások számi 450. — — — Cliinába. É\n termelési képesség 3400 40000 mm. O. A hajtóer 1. hitelügy és fcrgaloui. ISliíl-ben építette Froliner Budafok. Hollandiába. Vasúti stb. József.-ban alapította a tulajdonos. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába.i-. Munkások száma 100. Törley József és Társa pezsgö-borgyára. Els czeglédi téglagyár r. gyújtó. Kecskemét. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos. kereskedelem. — Halász József szivarszipkagyára.000 és 20 épületbl áll. konyak. liosszú villamos motor.000 m*^ s 16 épületbláll. László. Sándor Rezs. Hac/^ay .ílkán-államok. Mimkások száma 30 40. növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. Ka\ateh piacza az egész \nlág. Halfer József festékgyára. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik. PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt. 188t. a mely álle. Hölle János MárBudaörs. közöttük 8 n. A gyár területe kb. Gyárt növényzsirt. muukáslakásai. 1887-b9n keletkezett. Tálassy Ari). I'ló-telep daráló dma. dr. 1852-ben alapította id. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok. Maltosm.mi segélyképen 25. Hajtóer 300 80. : ruházkodás stb. legessóp» a . Bíró Mihály és Czegléd. Kiskunfélegyháza. 5 k.50 lóers gzgép. Eke.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. s ezek közül 220 n. P.148 Ijiar. Angol és Oroszországba. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. hosszú pinczével. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. Sört és malátát gyárt. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. Haz ai piacza Czegléd és környéke.társasággá alakult.500. famegmunkáló s más specziális gépek. akkumulátor-telepek. A gyár területe kb. Jlvinkások száma 24. Munkások száma 41(1.000 db szivarszípka. A gyár területe 4'. 1873-ban ifj. a V. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb.000 1. 30." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint. 1908-ban részv. Hajtóer S ség 3000. Vannak munkásjóléti intézményei. Pannónia sec. Különlegessége Szalon-. Területe 42000 [j in. az osztrák tartományok és B.. 1887-ben alapították a tulajdonosok. S. Hat épületbl áll. benzin és villám. Gyárt foszforos és svéd gyufát. Éjszakaraerikába és . Hazai piacza az egész ország. Hiz i piacza az egész ország. Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok. A találmány 30 éves és eleinte kb.-t. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára.János. ezek közül 8 nö. Évi termelési képespinczével. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. Kiskimlaczháza. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába.000 palaczk pezsg. s 67 épületbl áll. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. Területe 32. de mih 'lyt a villamos telep elkészül. Hólle J.000 hl. s egy nagy gyárépületbl áll. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette. a késbbi híres bécsi szállodás. Mimkásiik száma — — — .Transylvania sec". É\i termelés kb. Kiskunhalas. -A. 2000 hl. A gyár adómentességben részesül.000 palauzk.\merikába. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. A és Szent Gellért-sör. Szegedi László. Évi termelési képesség 1. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. a kik közül 1 6 n. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon. ezek közül 43 nö. eiu-óp.-t.l.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

V.és szövgyár.IfiO V 1. mühelytelepérl Rákospalotán. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen. 2. a M. Részlet . A váczi köt. A. — — 3.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

Azokon a vadékeken. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. Kiskunhalas. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. disznózsír. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. az értékesítés kedveztlenebb. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl. mint fontos kiviteli ág. gyapjuüzleí. bár újabban ers versenynek van kitéve. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. Czegléden é. msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. de a termés-m''nnyi. Az értékesítési viszonyok kedvezek. — A van. jó áron. mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált.és szalonnakereskedés jelentékeny. igen élénk. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. Kecskeméten. melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. Czegléd. Éjszakamerikába. mind értékben örvendetesnek mondható. de állandóan magas. st sok esetben tlrágábban értékesíthet. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. a bárányokat felliízlalva. kesíthet. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye. A hüvelyes vetemények. Állati tcr kck. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek.és kender-kereskedés nem áll magas szín- . czikk. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul.< Kiskunhalason virágzik. Mind él. líitt-lüjiy és forgalom. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. A tejes-malacz is keresett czikk. Ez az oka.ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . a mi természetes is.st znek. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. ló. Il>nr. Mindamellett a kivitel szaporodott. A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik. hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. Azokon a vidékeken azonban. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken. A sertés ára ingadozó ngyan. mint Buda])esten. — A len. A készletet marha-. koroskodolt'in.szempontjából mind mennyiségben. — — — : — . hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. tojáskereskedés a külkereskedelem . a mikor Amerika mind megvásárolta. A gabonanemek közül a búza. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon. — — — — behozatallal is kell pótolni. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják.snek. középfinom 240 385. tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. 162 síigok.. Mind a budapesti. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem. a melyet megérdemelne. melyek kiviteli piacz (Nagykrös. A baromfi ára igen változó. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy. A lúdszárnjiroUnak.

"épre. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. a fonnyasztott luczerna. alakult 190. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják. dió és dinnye kiváló. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül. nvári és szi baraczk. Alnptöke 100. Alakult lUOli-ban. virágzó forgalmat mutathatnak föl. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason.i0 darab 200 koroniis részvény. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta.Ipar. mind iiz O. zöldbab.Al'. Hungária terménykiviteli r. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz.121. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. saláta. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet. Erzsébet: — — — dk — — : . H. A gyümölcsök közül a meggy.és fakereskedelmi r. KiskunfélegyV áza. A paprika-kereskedés és kivitel számottev. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. 12. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K. jól értékesíthet. Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete. körte. A kereskedelmi testületek. A fakereskedés nem nagy arányú.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba.-t. . a takarmány minden idben keresett czikk. mint föntebb láttuk.000 korona. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. vonalon. st a zöld takarmány is. Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is. paradicsom. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe.kult l!l(l2-ben. Czeglétli keresked ifjak kaszinója. spárga. Alaptke 250. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is. már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében. káposzta. elegend hordója. Nag^'körösön. alma.)-bpn. liitelügy és forgalom.-t. 142 tag. Kiskunfélegyházán. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. 4:ill0 konma értékben. Rákospalota. Czegléden. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület. kereskedelem. hagymák. osztályozzák. Ez utóbbiak kivitele óriási méret.'ízdasági értékesít szövetkezet. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. A vasútépítéshez szükséges bükk.051 kg-ot ként.-t. Dunnvecséii. csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. Alakúit 1905-ben. A zöldségfélék. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei. melybl kivitel is van. mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk. fleg a nyugati államokba. cseresznye. a termett 5. 1000 darab 100 koronás részvény. ti'gja. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú. Hatásköre kiterjed II köz. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. : . A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354.000 korona. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor. szilva. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. K. — — — — — K K — . A homokon ter12. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. föl. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. p. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. 215 üzletrész. átlagárban váltotta be. és osztályú A dohány a II.

000 korona. Nagykrösön és Váczon.000 korom. 25. Alaptöke 200. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. tag. H. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. 853 Alsónémedi. Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület. Keletkezett 1873-ban. Aszód. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III. K.000 Alberti.ib 200 koronás részvény. mint az O. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten. Apo/ilag községi hitelszövetkezet.700 korona. GödöUn és Szentendrén. 3600 darab 200 koronás részvény. Alakult 1909-ben.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. tegja. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\. hitelügy és forgalom. Alakult 1890-ben. 500 darab üzletrész. tagja. tagja. Keletkezett 1896-ban. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete. 28i. vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet. üzletrész. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy. 1730-ban ugyan találjuk annak. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. 20.000 korona.) Alsódabas. H. koreskodoloin. Alakult 1889-ben. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A . — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire.ib 100 koronás részvény. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. 42. 307 tag. A Abony. Alakult 1883-ban. kereskedelmi tanfolyam. 1000 d. K.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén. H. Váczi kereskedö-ifjak társiüata. 1600 dar. mint az O. Kagyabonyi önsegélyz egyesület. r. 247 Akasztó.). K.4. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva. — Czcglédi : népbank r. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására. Áporka.1)U ffilvni Ipar. Alakult 1893-bíin.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE. 488 tag.. mint az O. Alsónémedi hitelszövetkezet. Els dunavidéki takarékpénztár.000 korona. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . K. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi. Kecskeméti kereskedi kaszinó. 286. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette. tag. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó. Akasztó községi hitelszövetkezet. Félegyházán.000 korona. Al. fiókja. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja.-t. H. Alakult 1888-ban. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja. Alaptke 160. Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete. H. tagja. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r. korona. (Bötelep Ksztmiklós. helyiségben. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag. Alpári hitelszövetkezet. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. — — — — — — — — — . mint az O. kereskedk egyesület*. de ezekbl egj' sincs a vármegyében. Alakult 1870-ben. mint az O.T iizlftrész. Aporkai hitelszövetkezet. Pestmegyei abonyi takarékpénztár. 200 dorab 100 koronás ré-szvény.000 korona.-t. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r. K. tagja. Alakult 1902-ben. Keletkezett 1868-ban. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán. Kiskunfélegyházán. de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't.50 korona. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben. Aliptöke 160.ptöke 720. Aszódi takarékpénztár. t. 416 üzletrész. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek. 849 Alpár. 200 koronás részvény. HITELÜGY. Újkécskei kereskedk köre. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete. Monori kereskedk köre. SoltvadktTten és Dimavecsén. 1869-ben Czegléden. Alaptke 200. Alakult 1907-ben. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. Alaptöke 100.-t. 800 darab 200 koronás részvény. mint akkor.

524 üzletDab. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet. Budakalászi hitelszövetkezet. mint az O. mint az O. Alakult 1892-ben. tagja. Alakult 1890-ben. K. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. 765 üzletrész. K. mint az O. mint szövetkezet. K. mint az O. K. Alakult 1909-ben. H.250 koron<>. 1530 üzletrész. Alakult 1890-ben.000 kiirciuti. mint az O.szvóny. togja. — — Biai Bía. 1742 üzletrész. Czeglédi népbank r.440 korom.000 korom.-t. mint az O.500 korona. H. Alaptke 80. tagja. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. Budakeszi hitelszövetkezet. (Ftelep Kilocsán. Erzsébetfalva. mint ez O. H.200 korona.520 korona. H. — Czegléd. — Budarsi takarékpénztár. Fióktelepe van Abonyban. 1899-bi-n.000 korona. 104. 597 üzlotrész. Czeglédi ipar.-t. 104. 502 tag. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet.. 573 üzlitrc-i/. K. tagja.) FaJSZ. 17150 korona. Dunakeszi községi hitelszövetkezet.000 mm. K.) mint az O. Bajaszentistván.Mí!li 100 koronás ré. r.-.000 korona. 1335 üzletrész. — üzlftrész. Czeglédi takarékpénztár-egyesület. Alakult 1906-bar. Alakult 1894-ben.000 korona. Dömsöd. mint a O. 603 tag.")0 korona. H. mint az O. H. K. 21. Alakult 1899-ben.-t. 438 üzletrósz. Czeglédi hitelszövetkezet. 298 tag.300 koiora. H. tagja. fiókja. K. K. Dunapataji takarékpénztár r. 66. 14.-i. tagja. Császártöltés községi hitelszövetkezet. 1128 tag. 3. mint az O. — — — — — rész. H. H. mint szövetkezet. H. (Ftelep Apostag. befogadására. H. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r. t. Alakült 1890-ben. 19. 2. — 192 tag. Bénye községi hitelszövetkezet. Dunapataji hitelszövetkezet. 408 tag. Alakult 1885-ben. Alakult 1904-ben. Domonyi hiteltelszövetkezet. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. tagja. 11)11. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. K.750 korona. Bugyi községi hitelszövetkezet. fiókja. 427 üzletrés/. mint az O. Alakult 1904-ben. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. Dusnoki hitelszövetkezet. Békásmegyer. 1554 üzletrész.400 korona. mint az O. K. 31. — Csobánkai hitelszövetkezet. 362 üzletrész.700 — korom. 647 Budakalász. 1312 üzletrész.200 koroni.) Czinkota. mint az O. Budafoki önsegélyz-egyesület. tagja. liiú'. 165 tagja. 100 darab 100 koronás részvény. fiókja. K. K. Dunavecsei hitelszövetkezet. 285 üzletrész.000 korou3.-t. Császártöltés. K.1.500 korona. K. tagja. H. 480 üzli>tr('si'. Alakult 1890-ben. (Ftelep Soroksár.700 korors. H.250 koroni. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. Alaptöke 120. mint az O. mint az O. Alaptke 300. 347 tag. rész. 174. 435 tag .-t. Csobánka. Dömsöd községi hitelszövetkezet. K. Rákoscsabai takarékpénztár r. 216 tag. (Ftelep Rákoscsaba. H. keletkezett 1869-ben.000 koronix. mint az O. tagja. 600 darab 200 koronás részvény. tsgja. erzsébetfalvai fiókja. Dunakesz.Ácsa községi Csvár. 1000 dprab 200 koronás részvény. mint az O. Alaptöke 200. — — — — . rész. 345 tag.-t. 612 tag. GOO db 100 k. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r.750 korona. Alakult 1890-ben. 400 darab 200 koronás részvény. 153 tag. H. 1334 üzletrész. Fiókja van Ordason. Alakult 1895-ben. Dunavecse. 76. 3488 üzletrész. Alaptöke 300. 343 üzletre z. Dunaharaszti.000 Boldog községi hitelszövetkezet. K. Domony. mint szövetkezet. K. Alakult 1899-ben. 50. Van termény. K. Erzsébetfalvai takarékpénztár r. 290 tag. H. EUó dunavidéki takarékpénztár r. H. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet. Dunapataji önsegélyz-egyesület. Keletkezett 1882-bea. Dunavecsei takarékpénztár r. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. tagja. liitelügy és forgr.") Bátya. 3000 darab 100 koronás részvény.s. 406 üzletrész. Dunaharaszti hitelszövetkezet.lom. Alaptke 60. mint az O. K. 2000 darab tagja. Alakúit 1888-ban. Bátya községi hitelszövetkezet.) Dusnok.000 korona. Alaptöke 200. — Budakeszi takarékpénztár Budars. K. tagja.-ás részvény. tagja. Alakult 1902-beD.200 korona. Bénye. tagja. Keletkezett 1883-ban. mint az O. Dunapataj. 984 üzlet- 49. Alaptöke 100.-t. Alaptke 200. 1010 üzlet15.-t. 77.-t. • mint az O. 351 tag Boldog.000 korona. Alaptöke 200. 625 tiíg. 2095 üzletrész.és kereskedelmi bank r. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. tagja. — Keletkezett 1870-ben.Ipar. Dabi hitelszövetkezet.és árúraktára 70. Alakult 1897-ben. tagja. Btidaörsi segélyegyesület. Alakult 1899-ben. 38. 798 tag. Csepel.000 koiona. Alakult 1900-ban. K. Alakult 1895-ben. r. Alakult Dunaegyháza.750 K. Czeglédberczel. 66. tagja. 100 koronás részvény.-t. keroskedolem. H.".S20 — korona. Budafok és vidéke takarékpénztár r. — 263 tag. H. 401 tag. 180 tag. 36. Budafok.ii. 42. H.-t. 45.900 korons. Soroksárvidéki takarékpénztár r.'>. 20. Keletkezett 1884-ben.000 korona. — Alakult 1895-ber.-t. Alakult 1892-ben. H. tagja. Alakult 1901-ben. 2(11111 (l. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület. 607 tag. X\A\in\t 1900-ban. 3000 dirab 100 koronás részvény. Budakesz. Alakult 1892-b6n. Alakult 1887-ben. Alakult 1889-b3n. hitelszövetkezet. 1000 darnb 200 koronás részvény. r.700 korona. nünt szövetkezet. tagja. H. mint az O. . 1990 üzletrész. Bugyi. Csvár.

H. — 43. K. tag. t. 1345 üzletrész.A. Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r.-t. .150 korona.t:. Kecskeméti takarékpénztár egyesület.-t. 1019 üzletGyón. 53. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa.000 korona. Fiili''p.650 korona.000 K. 413 üzletrész.000 korona.letrész. Hajósi községi hitelszövetkezet. 1368 üzletrész.200. tagja. K.líkult 1905-ben. 4650 koroni. Izsáki népbank r. Alakult 1898-ban. Alakidt 1896-ban. K. 93 tag. Gyóni hitelszövetkezet. Alakült 1907-ben. 235 tag. 5720 korona. Hévizgyörk.000 korona.Makult IS9t!-ban. Keletkezett 1869-ben. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet. (Ft«lep Budapest). 2S0 ti'-. Fót községi mint nz O.laptöke G6dÖII6. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. H. koronás részvény. 18. tagja. K. F6t.000 K./entelki hitelszövetkezet. mint az O. tagja. tagja.140 korona. K. mint az O. mint az O. H. tap. ta.000 korom. Alakult 1889-ben. H. 20. Hajós. 211 tag. FQlÖpSzálliS.-t.-t. Fajszi . Alaptöke 1. 93 üzletrósz. H. 2S2 üzletrész. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet. mint az O. 2000 db 200 k-ás részvény. mint az O.in. Kalocsai takarékpénztár. mint az O. K.100 koroni. korcskedoloiu. Alaptke 80. tagja. H. . mint az O.'iOO. GödöUói polgári takarékpénztár r. Alaptöke 600. 18. Alaptöke 400. K<"letkezett 1866-bin. 405 tag. Alakult 1889-beu. H. Keletkezett 1871-ben.840 korona. mint az O. ö55 üzletrész.250 korona.. Kerekegyháza. K. . 600 darab 200 koronás részvény. H. 31. Alakult 1889-beD. K. Alaptke 100.-ben. H. tagj i. lakarckpé}iztár.-t. 13. Gomba községi hitelszövetkezet. Közgazdasági bank r. Káva. 13. (Ftelep Solt. Alakult 1890-ben. . Jászkarajen. Alakult 1907-ben.400 korona.'b 100 koronás részvény. K. Kereskedelmi és gazdasági bank r. Kecskeméti közgazdasági bank r. lOOtI dir. 50. AliUúlt 1890-ben. Hévizi hitelszövetkezet.i. 43 tag. Al-iptöke 300. Keletkezett 1872-ben. 639 ItinH üzletrész. . Alakult 1904 deczembci 15-6n. Soltjárási takarékpénztár fiókja. Galgagyörk községi hitelszövetkezet. Kalocsai hitelszövetkezet. 277 tag. Mezgazdasági. darab 200 koronás részvény. H. 770 tag.000 korona. Alakult 1899-ben.000 korom. 247 ta<:.700 korona. Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet.-t. tagja. K.000 korona. H. Alakvilt 1888-ban. hitelszövetkezet. Kecskeméti központi takarékpénztár. Alakult 1889-ben. im ü/letrész.000 korona. 2000 d -rab 500 koronás részvény. mint sz O. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete. 524 üiletrész. Kecskenv'ti hitelszövetkezet.A. :. Alakult 1906-ban. (Ftelep Kclocsa.\1 i)ti)ke 240.jft. 371 üzletrész. 600 darab 200 Izsák. tagja. 3000 darab 200 koronás részvény. Hartai 68. K. Sárkzi takarékpénztár-fiókja. Alakult 1891-ben. mint az O.000 koiona. Alaptke 500. (Ftelep Apostag. H. mint szövetkezet. Kecskemét. Alakult 1909-ben.000 korona. H. tagja.5UU korimí.440 korona. Homokm. Keletkezett 1873-b. Kávai hitelszövetkezet. — — . K. tagja. . mint az O. koron-i. tagji. 600 daiab 400 koronás lészvény. Alaptke 50. tagja.) 1(5(5 Ijiar. Alakult 1890-ben. Alakult 1889-bon.000. :!2s üzletrész. K.égy községi hitelszövetkezet. 55. Alaptöke 120. 4IÍ.Makult 1000-bcn. 28. mint az O.000 korona. 100. Kishartai takarékpénztár r. Alakult 1899-ben. mint az O. 110 üzletHévíz. tagja. 390 Gomba. rész. mint az O. K. Fokt6. 3000 darab 400 koronás részvény.950 korona. K. helye. 569 üzletrész. Kerekegyházi els takarékpénztár r. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank. 408 tag.100 korona. Alakidt 1893-ban.120 koroní. K. hitolügy (Ss forgalom. Homokmégy. Alaptke 120.iO hiteluzói-ctlcezel. tagja. 769 Jen. tagja. 662 tag. mint az O.-t. tagja. 1181 üzlotrósz. mint az O. H. 263 üzletrész. Fióktelepe van Fajszon. K. H. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet. Keletkezett 1878-bon. 2000 dareb 300 koronás részvény. üzleti'i-s/. Alaptke 400. Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. H. Izsáki polgári takarékpénztár r. Alakult 1893-ban. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r. H. 574 üzletrész. Alaptke 60. Alaptöke 600. 392 tag. Alikult 1890-ben.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet.. U'iii üzletrész.) Keczel. 67. 553 tacr. Alaptke 1. Gödölli néphitelszövetkezet. kereskedelmi és ipari r.000 korona. mint «z O. 400 Harta. K. — Fokt községi hilelszöveike zet. tagja.-t. Alakult lS87-bon. 78 tag. mint az O. t.000 Sárkzi takarékpénztár.400 korona. Alakult 1909. H. 2:!ii ii/. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. 11.450 korony. Galgagyörk. hitelszövetkezet. Keletkezett 1885-bea.000 korona. 523 tag. K. tagja. H.450 korona. Alikult 1900-ban. 2000 darab 200 koronás részvény.) KiSktrSs. 14. rész. 28. Alakult 1907-ben. K. tagja. Keczel községi hitelszövetkezet. mint az O. 182 t.-t. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. Fióktelepe van Keczelen.000 1500 db 200 k-ás részvény. Alakult 1906 augusztus 5-én. 446 tag. Galgamácsa. K.

308 tag. Alaptöke 80. Alakult 1892-ben.. 3(l.000 kor. Lajosmizse. Alakult 1905-ben. Kókai hitelszövetkezet.. mint ez O. 2. H. 541 üzletrész.300 korona. Alaptke 32(1. 525 tag. Alaptke 4(10. Alakult 1893-ban. Alaptke 160.000 K. H. l!K>5-boii."Í4.-t. K.000 korona. Halasi takarékpénztár r. 11.-t. K. mint az O. r.480 korona. mint az O. Alai)töke .-t.-t. 200 koronás részvény.000 koronás.0(10 lioniin. Kispesti takarékpénztár r.050 K. K. üzletrész.-t. Alakult 1904-ben. K. 326 tag. Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár.(1(1(1 K. 419 tag.-t. tagja. K. tagja. keveskodclciu. 738 üzletrész. Alaptke 750. H.000 K. 2362 üzletrész. H. H. 226 üzletrész.Y.-t. mint 8Z O. H. Alakult 1902-ben. 1000 darab Kispest. Aszódi takarékpénztár fiókja. 395 tag. Keletkezett 1873-ban.000 korona. 143 üzletrész. Alaptöke 200. Nagykáta. Alakult 1899-ben.Vlakiilt 1882-ben. Majosházai hitelszövetkezet. tagja.-t. 1270 üzletrész. 200 koromis részvény. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon. Aliiptökp 41)0. tagja.'>i' u/liiM-z. mint az O. tagja. Lajosmizsei takarékpénztár r. 1000 darali Ido koronás részvény. Monor. H. 36. Nagytarcsa.011(1 K. . 34. Alakult 1897-ben. Nagykrös. H. 463 üzletrész. 22. 2(10 Uoroná. Kocséri hitelszövetkezet.000 korona. Nagykörösi községi takarékpénztár. 540 — — — — — — — — — — — — — — . Halasi gazdasági bank r.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet.300 korona.:n:fár fióktelepe. K. tagja.-t. MajOSháza. . KiskiDiliafa. 1000 db.520 K. hitelügy és forgalom. rész. 129. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. K. 16(1(1 db 200 koronás részvény. t. Tulajdonosa Nagj-krös városa. Nagykörösi közgazdamgi bank r. Ala]>t('ikc 40i!. mint az O. HÚS rrs/Avuy. 63. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. K.000 koroin.ii önsegélyz szi'ifi Iki r. tagja. mint az O. Alakidt 1905-ben. fal.-t.500 korona. 3000 darab 200 koronás részvény. 564 Makád. Alaptöke 300.000 korona. mint az O. Alaptke 200. Alakult 1909-ben. Alíiptke 300.s részvény.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. K. Kiskimsági takarékpénztár r. hitelszövetkezet. t. Alakult 1904-ben. 627 üzletKóka. Kiskunmajsa. H. Alakult 1889-ben. Alaptöke 200. Miske.OOO koron>i.l>oii k. 605 ü'/letrés?.000 korona. AUptke 600.-t.li'ir r. Alaptke 50. Kisnémedi. mint az O. K. Monorkerületi takarékpénztár. Alikult 1888-ban. Alakult 1888-ban. tagja. mint az O. 11. tagja. Halasi kereskedelmi bank r. Alaptöke 300. siio . tagja. tagja. 30. Alakult 1899-ben. — : — . helye. 13.ar. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet.(iO() korouH. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank. 433 tag.000 korona.000 korona. 3750 db. mint az O.000 koroiia. Alaptke 100. :1IT üzletrész. Keletkezett 18(i9-ben. 2(10(1 db. 400 darab 200 koronás részvény. Makádi hitelszövetkezet. Filegi/házi lakitrrkiHir. 27.900 K. Alakult 1890-ben. üzletrész. mint az O. L/. Nyáregyháza. mint az O.Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. H. 1500 darai) 200 koronás részvény. Monori hitelszövetkezet." ba dszálláson. — Nagytarcaai hitelszövetkezet.1 i-'b 500 koronás részvény.Iliar. 200 koronás rész\-ény. Alaptöke 200.700 K. Alakult 1902-ben. Fiókja van Alsódabason és Sz. Fiókja van Pibsen. Lajozamizsei hitelszövetkezet. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja.300 K. Alakult 1898-t)iii. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet. mint az O. Alakult 1895-ben. tagja.250 korona. ipari és kereskedelmi bank r. 1000 darab Közgazdasági . 18. Monorkerületi hitelbank r. Kiskunfélegyháza.-t. Kisnémedi hitelszövetkezet. Alaptke 150. K. H.600 K. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye. Alakult 190G-ban.440 korona. K.(I0() K. 462 tag. Alakult 1908-ban. Fióktelepe van Úriban.'{Oll. (Ftelep Aszód. Alakult 1882-lM-n. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. 1000 db. 2fi6 üzletrész. Nagykáta községi hitelszövetkezet.-t. Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár. 133 tag. Keletkezett 1873-ban.v/ tdkíinkpcnztár r. — — — Önsegély zö-szöi^etkezet.560 K. tagja. (Ftelep Soroksár).000 K. H."iOO koronás részvény. Nagykrösi népbank. Miske községi hitelszövetkezet.\lapt6ke 300. Keletkezett 1874-ben. 180 tag. 1000 darab 400 koronás réwvóny. . mint az O. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. 2000 dareh 100 koronás részvény.-Vn. 1500 darab 200 koronás részvény. Keletkezett 1860-ban. tagja. 286 tr-. 200 koronás részvény. 1500 dsiMb A'/. K. H. Alakult 1904-ben.sA-. Alakult lü08-ban. H. Alakult 1891-ben. 117 tag. Alaptke 200. Alakult 1888-ban. Fclcgijhúzai mezgazdasági. 472 tag. 138 tag.-b . 12.000 korona. K. Alakult lS90-beu. 476 tag. Nagykovácsi. 50 koronás részvény. üzletrés/. 1500 darab 200 koronás részvény.. tagja. Keletkezett 1872-ben. H. liOO d r. Ráfzker. takarékpénztár r. K. 25. Pestkisoroszi Kisoroszi.000 korona. Alakult 1894-ben. Alakult I90(i-ban. KunszentmiklÓS. 104. tag. Alakult 1899-ben. 506 Kocsér.

Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja. mint az O. H. mint ez O. 200 koronás részvény. tagja. 41. 100 k-ás részvény. tagja. fiókja. 70. mint nz O.520 K. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület. Alakult 1900-ban. Pilisi hitelszövetkezet.-t. Pesihjdegkút. Pilisszántó. 349 tag. Alakult 1907-bcn. (Ftelep Monor. Alakult 189 l-ben. PQspökhatvan. H. K.640 K. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. 282 üzletrész. tagja. Alakult 1900-bcn. alakult 1909-b3n.!i)0 ü/. mint az O. mint az O. mint az O. tagja.-t.^Uii K. Al. tngja. tagja. üzlotrés. H. PÓCSmegyer. 600 db. (Ftelop Dunnpatnj.000 K. Alakult 1887-beu. Alaptöke 150. 1905. 234 üzletrész. 586 üzletrész.-t. rés?. K. Ráczkevei takarékpénztár. . K. 122 tog. 100 ÓkéCSke.400 K. — — — — — — — — — — — — . tagja. 2500 db. K. 539 tag.000 K. 400 db.-t. tagja. 2098 üzletrész. Alakult 1899-ben. mint nz O."!. 500 db. mint r. Ráczkeve járási takarékpénztár r. K. mint az O. tpgji. 7. 731 Péczel. Al. Alaptke 80.-t. 171 üzletrész. 378 trg. Rákoskeresztúri takarékpénztár r. 100 koronás részvény. Alakult 1902-ben. 200 koronás részvény. Piliscsabai hitelszövetkezet. K. K. 214 tag. Els dunavidéki takarékpénztár r. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. tagja.-Í. 1908. Fióktelepe van Czinkotán. H. K. :. H.100 K. Óc^sai hilelszveJhezet. Ráczkeve.l.) Solymár. mint szövetkezet.000 K. 93.-t. (Ftelep Duniföldvár. 1000 db. .sz. H.000 K. V. H. Soltvadkert. 216 trg. Rákospalota községi hitelszövetkezet. mint az O.-t. mint az O. Alaptöke 50. . K.ICS Ipar. Pándi hitelszövetkezet. 557 tag. Alakult 188f-b6n. H. H. 200 koronás részvény. Pomáz. Alaptke 250.iii.400 K. Alakult 1905-ben. mint az O. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. Alakult 1892-ben. tagja. tagja. kereskedelem. mint az O. 2000 db. hitelszövetkezet. tagja. 91. 394 tag.600 K.000 K. mint az O. Pálmonostor. H. 2216 üzletrész. Keletkezett 1891-ben. mint rész. mint az O. Alakult 1904-bcn. mint az O.ikult 1900-ban. Alaptöke 160. Alakult 1894-ben. 1614 üzletrész. Alaptöke 120. H.\lakult 18n4-bcn.700 K. . 80 koronás részvény.000 K. 100 koronás részvény. mint az O. Alakult 1890-b3u. Püspökszilágyi hitelszövetkezet. Alakult 1903-b.-t. 70 koronás részvény.000 K.) Orkinyi hitclszöretkczet. Rákoscsabai takarékpénztár r. 100 db.1(10 K. 27. mint az O. 512 K.!!i ü/.) Solt járási takarékpénztár.és hitelszövetkezete. mint szövetkezet. 144 üzletrész.-t. H. K. Szabadszállás. Alakult 1888-ban. fiókja. 607 tag. Pátyi hitelszövetkezet. 7200 K. Rákoscsaba. H.000 K. Alakult 1899-ben. Alaptke 50.. tagja. Keletkezett 1882-ben. 100 K. K. (Ftelep Apostag. 367 tag. 1000 db.860 K. Alakult 1896-bjn. 431 tag. H.-'. K. — — koronii* rt^szvíny. Rákosliget. 33.l. H. 556 üzletPáty. az O. K.-. mint rz O. Rákospalota községi takarékpénztár r. 822 üzlotrrsz. 28. üzletrész. 240 üzletPánd.000 K. tagja. Ráczkevei önsegélyz-egyesület. Alakult 1899-bea. Rákospalota községi korona-egyesület. 14. Solt községi hitelszövetkezet. H. H. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja.'ín. Alükult lS88-b. 199 tag. Pcczeli hitelszövetkezet.800 K.nv^z. Rákospalotai takarékpénztár r. mint az O.rcvíz.) Pilis. 100 k-ás részvény. K. 60.-t. tagja.800 K. Rákosszentmihály és vidéke els takarék. K. 100 db. Alakult 1900-bttn. Alakult 1889-ben. H. Alakult 1905-ben.-t.-t. mint szövetkezet. Alaptöke 200. Rákospalotai önsegélyz-egyesület. Virágpercgi hiteszövetkezet. K. 8550 K. Soroksári takarékpénztár r. 100 koronás részvény. 224 tag. Soroksárvidéki takarékpénztár r. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. 713 üzletrósz. tagja. tagja. K. lOÖ koronás részvény. Ócsa. mint az O. 1144 tag. Ponu'izi hitelszövetkezet. Alaptöke 20. Alakult 1907-ben. hitelügy és forgalom. 19. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet. 110. K. i.000 K. Solt. H. Solymár községi hitelszövetkezet. 490 tag.000 K. RákosUgcti takarékpénztár r. — — — — — 1909-ben. 1200 db. Alakult 1892-ben.000 K.- gazdák hHelszövelkezele. PUspökhatvani hitelszövetkezet. tagja.\j.Si 1.800 K. 93 tag. Rákospalota. Alakult 1890-beu. Al. mint az O. Rákoskeresztúr. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. — örszentmiklóai 30. . 217 t:ip. 365 tag. 2000 db. Alaptöke 70. Alaptöke 80. Aliptöke 10. Soroksári néphank és takarékpénzuír r. Töke 200000 K. 750 db. tagja. Diinapataji lakarékiHiiztúr r. Rákosszentmihály. K. K. tagja. Rákosfalva. fiókja. 263 tag. Keletkezett 1872-ben. 92 tag. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. Alakult 1909-ben. K.-t. Keletkezett 1872-ben. H.300 — — — — — — — . Alakult 1900-ban. Alakult Pöspökszilágy. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. 708 üzletrósz. H. Piliscsaba. Ókicskei Ordas. 12.és hitelbank. Soroksár. K. Rákosmezei takarékpénztár r-t. 336 üzletrész. Pereg. Alakult 1898-ban. Rákospalotai hitelszövetkezet. 004 üzlvtré. ISaii iizlflrész.000 K. 388 üzlelrOsz.i>iui örszentmikls. K. - Örkény. Dunaföldvári járási takarék. — PálmonoHori hitelszövetkezet. 329 tag. Tke 60000 K. H. tagja. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán.

169 .

.<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon.170 pif. Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten.

Alakult 1894-ben. 624 üzletrész. Alakult 1895-ben. 175 üzletSzód. hitelszövetkezet. 354 TahittfaiU. Alakult 1895-ben. 806 üzletrész. tagja. 552 tag. 170 tag. Szeremlei hitelszövetkezet. H. mint az O. Ujkécske. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész. Alakult 1907-ben. mint az O. 582 üzletrész. mint az O. tagja. — Szakmári hile/szöívll-ezet.. 8750 K. tagja. Tass. Ujkécskei takarék.650 K.700 K. 21. 151 tag. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet. H. H. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei. Tass községi hitelszövetkezet. 1005 üzletrész. Túrúkbálinti takarékpénztár r. mint az O. íizlotrész. Tinnye községi hitelszövetkezet. Tószeg.200 K.250 K. 234 Szigetújfalu. K. K. Csepelszigeti takarékpénztár r. 366 Ujhartyán. 182 tag.500 K. H. 100 koronás részvény. 264 tag. 613 db. K. kereskedelem. Alakult SzigetSzentmiklS. Tököli hitelszövetkezet. Alakult 1900-ban. tagja. Tököl. 436 üzletrész. tagja. 49. 151 tag.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?. H. K. 40. Taksonyi hitelszövetkezet. Túpióbicske községi hitelszövetkezet. K. Szigetmonostori hitelszövetkezet. 5750 K. H.400 K. 1000 darai) 50 koronás rész\ény. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. tagja. 500 db. Tápigyörgye. trg. K. K. mint az O. H. 27. O.240 K. l'^:^ t^'g. 268 üzletrész. 60S tag. H. mint az O. Törtei községi hitelszövetkezet. Töke 50. Tápiószele községi hitelszövetkezet. Ujhartyáni hitelszövetkezet. Alakult 1908-ban. tagja. 23. 980 üzletrész. — — — — — — . Alakult 1887-ben. K. Alakult 1895-ben. Alakult 1905-ben. tagja. 422 Szada. 16. 1000 db. K.000 korona. K. Tahitót/ahii hitelszövetkezet. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. H. tagja. Alakult Szentmártonkáta.280 K. Tápiósági hitelszövetkezet. K. M. 11. Szeremle. H. 56. 171 ISSO-ban.) Túra községi hitelszövetkezet. tagja. mint az O. Alakult 1896-ban. Alakult 1900-ban. Szigetcsép. H. mint az O. 5 üzletrész.és önsegélyz-szövetkezet. l-"Z. 83 tag. 12. 113 tag. 33. H. Aszódi takarékpénztár fiókja.730 K. 270 tag. 39. mint ez O. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. K. Szdi hitelszövetkezet. Alaptke 50. Tóalmás. tagja. H. Taksony. Alakult 1898-ban. K. 295 üzletrész. 463 üzletrész. Alakult 1899-ben. Alakult 1889-ben. 28. Alakult 1899-ben. 300 tag. Alakult 1895-ben. 31. 1888-ban. — — — — rész. tagja.700 K.760 K. 500 db. 414 üzletrész.400 K. K. H. 577 üzletrész.300 K. — f^:adai hitfhzöveíkezeí. Törökbálinti hitelszövetkezet. 336 üzletrósz. TápibiCSke. tagja. mint az O. K. I7. Alakult 1899-beu. Alakult 1899-ben. mint az O. tagja. Ujkécskei takarékpénztár r. II. 50 koronás részvény.200 korona.600 K.-t. 375 üzletrész. mint az O. H. K. 400 K. Törökbálint. H. mint az O.000 K. Alakult 1903-ban. H. tagja. Alakult 1890-ben. H. K.-t. 42. H.Ipar. Szentendrei hitelszövetkezet. Alaptke 23. Alakult 1903-ban. mint sz O. tagja. Alakult 1887-ben. Szentendrei takarékpénztár. Tápióság. 164 tag. 346 üzletrész. Alakult 1906-ban. 16. Szánk községi 30.-t.igyarorsz.850 K. H.101) K. H. 543 üzletrész.150 K.200 K. tagja.-t. ">!'" Szalkszentniárton. 305 ti'g.000 K. 27. mint az O. Alaptöke 100. Tura. Tápiószecs községi hitelszövetkezet.150 K. 4:iO Ki. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. H. Törtei. mint az O.600 K.850 K. Alakult 1887-ben. Alakult 1896-ban. 148 tag. mint az O. Alakult 1896-ban. hitelügy és forgalom. Keletkezett 1869-ben. 239 tag. 200 koronás részvény. H. 20. mint az O. Szigetmonostor. K. K. K. tagja. Alakult 1892-ben. H. Alakult 1890-ben.000 K. Szakmar. mint az O. 57.500 korona. 18. 165 üzletrész. 431 tag. 114 tag. Alakult 1907-ben. 17. mint az O.400 K. 202 tag. 202 ti'g. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet. H. K. Szánk. 231 tag. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet.250 K. 1904-lien. Alaptke 100. Tóalmási hitelszövetkezet. Tószeg községi hitelszövetkezet. trg. H. mint az O. Szigetszentmárton. 134 üzletrész. Alakult 29. tagja. 145 tag. mint i'z t«cja. mint az O. 32. 350 üzletrész. AlaSzentlörincz. 23.000 K. mint az O. tagja. Alakult 1905-ben. K. 13.800 K. K. 31. Alakult üzletrész. H. tagja. (Ftelep Aszód. tagja. 710 üzletrész. K. Szigetcsép községi hitelszövetkezet. 218 tag. mint az O. tagja. Szigetújfalui hitelszövetkezet. tagja. Alakult 1893-ban. K. mint az O. H. tagja. — üzletrész.„ . Tinnye. 50 tag. K. Tök. H. 225 üzletrész. 1132 üzletrész. tagja. Tök községi hitelszövetkezet. K. K. K. tagja. 678 tag. 455 tag. 245 tag. mint az O. 625 üzletrész. 30 k-ás részvény. 788 üzletrész. tagja. K. . kult ÜMiT-lj. mint az O. H. Tápiószenimárton. tagja. mint az O.600 K. mint az O. mint az O.000 K. 555 üzletrész. 257 üzletrész. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. Alakult 1890-bfn. 1000 Szentendre. H. 563 tag. 7IS» üzletrész. K. tagja.'u.750 K. tnint az O. 36. tápiszele. üzletrész. H. mint az O. H. K. Alakult 1903-ban. 28. tagja. 509 tag. 1888-liru. 480 tag. Tápiószecsö. tagja.

57. a melyet f. Kecskeméten pedig 19 százalék. K. Alakult 1889-ben. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek. mint szövetkezel.717.200 korona. 5200 korona. . összesen 11. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve. Keletkezett 1864-ben. 16. tagja. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. üzletrész. míiií szövetkezet. Zagyvarékás. mint az O. 516 tag.K. KÖZLEKEDÉSÜGY. Alakult 1900-ban. Veresegyháza. mint az O.990. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. 358 tpg. UjSZász. tagja. Alakult 1890-beu. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. 11. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. 1465 korona. Kecskeméten 905. Alakult 1901-ben. ÜII6.360 korona. 241 tag.\lakult lS98-ban. nemkülönben a hajózás.-t. 700 t^g. tagja. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet. 27. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le. Alakult 1891-beii. 200 k-ás részvény.400 korona. 245 Verség. Alakult 1888-brn. Monorkerületi takarékpénztár r. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel. K. ráczi takarékpénztár. ludak. Alakult 1892-ben.J. Vjszász községi hitelszövetkezet. kereskedelem. 458 ti g. Alaptke 200. nem sok eltérés. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. 151 üzletrész.080 koron. Alakult 1894-ben. összesen 30. 6950 korona. a melj'hez a közutak. Alakult Váczkisujfalu. tegja. mint az O. rész. — Újpesti önsegélyz-egyesület. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe. 324 üzletrész. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227. 600 db. mint tiz év\-el azeltt. K.800 korona. 845 tc. K. továbbá A közlekedésügy a göí.727. Vérségi hitelszövetkezet. Valk. — 1889-ben. K. Alakult 1900-b^n.000 koronn. Úszód. 558 üzletrész. Kecskeméten pedig 222 eltartott. mint az O.211 lakost foglalkoztatott. 100 t. tagja. 2126 üzletrész.172 Újpest. Alakult 1889-ben. Ujpestvidéki takarékpénztár r. posta. Zsámboki hitelszövetkezet. Alakult 1889-ben. tagja. üzletrész. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. 91. Töke 300. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa. — — Ülli 58. mint az O. 526 tag. Tke 120. Veresegyházai hitelszövetkezet.000 korona.i. 106. K. villemos. mint az O. 73. távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. K. 365 dtirt^.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület. 21. a mely szintén a közlekedésügy ága. Úszód községi hitelszövetkezet. tagja. K. 3000 db.b egész és 105 darab harmadrészvény. mint az O. K. tagja.000 K. — 580 üzletrész. tagja.000 K. Alakult 1895-ben. — Ipari — mint az O. Zsámbék községi hitelszövetkezet. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10. Alakult 1905-ben.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. 9800 korona. A tornája sincs. Uipesti polgári hitelszövetkezet. Ipar. fuvarosok. Alakult 1889-ben. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. hitelügy ós forgalom. Alaptöke 200. H. VáCZ. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9. 531 üzletrész. tagjí. K. H.823 eltartott. 100 kás részvény. mint az O. Alakult 1889-ben. A vármegjében 100 keresre esett 266. 109 tag. tagja. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. tagja. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28.600 korona. Zsámbék. tehát míjdnem háromszor annyi.895 lakos volt. összesen 18. Ujkesti takarékpénztár. 401 tag. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést. .866 az eltaitott. Alakult 1888-b.n. — — . H.900 korona. tagja. Vecsés. hitelszövetkezet. mint O. 1150 üzletrész. 2000 darab 100 korouiV-s részvény.-t. Keletkezett 1870-ben. Kecskeméten 1389. Vasad. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. H. H. K. 1083 tag.) Uri. összesen 8283 keres és 21. mint az O. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban.g. A bérkocsisipar és fuvarosság. H. fiókja.g. K. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20. Kecskeméten 484. 71.000 korona. H. H. H. 191 tag.106 lakos esett. 585 tcg. Ala|)tko 200. mint az O.és lóvasútak. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva. H. H. Újpesti kereskedelmi és iparbank r. államópitészeti hivatalok. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is. Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. Vecsés községi hitelszövetkezel. rész. Alakult 1907-ben. 144 tag. mintáz O. mint az O. H. 225 üzletrész.300 korona. Keletkezett 186S-b<in. K. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet. Zsámbok. Kecskeméten pedig 163 eltartott. Alakult 189r>-ban. H.-t. 12. tagja. — — — — H — — — IV. Az 1900. 104 üzletrész. 719 üzletrész. 1000 darab 200 koronás részvény. révek.200 korona. (Ftelep Monor.240 korona. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet. Valkó községi hitelszövetkezei.

-cz. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — .) átkelési szakaszok összesen 9 900 km. év végéig 170 km. melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. 173 1. Ebbl 153. A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. és a kecskémét szegedi th. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének.). Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV. új utat építettek ki. pest bányavárosok. a török hódoltság után. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain. falvai (0-800 km. század elején.-nyi kispesti (2432 km. t.. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358. hosszúságban keram. összesen 2971 km. a Dunán hajóhídakat építtetett.531 koronát megváhottak. ebbl 8429475 km. t. Ezek voltak a buda esztergom bécsi.) és csepeH (2-300 km. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen. Az 1904. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356.276 koronára rúgott.-cz. a mely pénzértékben 345. annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés.— Ipar. a többit természetben szolgálták le. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km. soroksári (2-800 km. Ebbl az 1908. a többi 452141 km. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921). közút. Az 1890. a melyek a fvárosból Nagykanizsa.it-burkolattal vannak ellátva. az 1825 1827. Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km. utat teljesen kiépítettek.-cz. az újpest fót gödölli th. igás napszám A A — — .000. de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. Mintegy 200 km. pedig kiépítetlen. közutakat. hajóállomásokat.941 korona 98 fillért képviseh.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. ki voh építve. Ujabban tervbe van véve.000. — — — — — — — — — : . a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át. út kiépítését pedig munkába vették.). hitelügy és forgalom. nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. a vasúti és. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095).000 korona költséggel. század végén jelents újvonalak voltak azok.000 korona költségbe került. közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm.557 korona. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették. Hogy a községek . liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th. buda fehérvári. törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el. 73424 km. évi adatai a következk kézi munka 337. Továbbá 40 km. Ebbl kalapra épiüt 42. kavicsos 27. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni. évi XIV. Késbb. kereskedelem. Késbb. jelent nagyobb haladást az útépítések terén. Az 1908. útadó 1908.). A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott. különösen a kiegyezés után. Közutak. körülbelül 9. de szándéka csak terv maradt. évi I. A XVIII. A XIX. bajai utak. ráczkevei (1-568 km. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. a mely mintegy 3. így haladtak az útépítések fokozatosan elre. erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt.). A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott. a többi feltöltött és kiépíttetlen.988 koronára rúgott. kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. Komárom. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. t..

kiépítetlen 1257418 km. Nagykrös— Uj kecske 26900. fmérnök.5. dunavecsei járás 117. Kiskrös. Kimszentmiklós Solt\T. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. jászszentlászlói 0118. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km.017 korona 02 fillér.vasútállomás 1-940. alsódabasi járás 173. Szentendre 4. Vecsés. Kiskunhalas 15. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat. Kiskimfélegyháza 9. A vármegyének van 3 gz. fmérnök.Farmo. összesen 80 út 1295-0885 km hos. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4.973 korona. Kívülük még három kir. Kiskrös-Solt 25600. Aszód— Vácz 29-367. szentmárton Tapiószele 40. Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km. Zsámbék-Szomor 1-244.179 kor. ürömi 250. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. Budai)est— Zimony 135-104.vasútállomás 2-172. Újpest— Fót—Gödöllö 19. Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933. kiépítetlen 452-141 km. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. Monor-vasútállomás 2-700.— — 174 Tpnr. Soltrévbér 3-400. Taksony. piroskai 0-050.587.vasútállomás 0-300. dunaegjházai 0-0141. kiskimmajsai 0-187. Gödöll-\-asútálloraás 0-834. pilisvörösvári 0-260.vasútállomás 1-726. Dömsöd-vasútállomás 7-465. koreskodeloin. összesen 867. piliscsabai 0-200. Iviskunfélegyháza Izsák 43349. kiskunfélegj'házai járás 88. pomázi járás 114. mköd Hajózás és vizszábályozás. Maglódvasútállomás 0-700.sámbék 20-656. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten. Baja— Mélykút 1-400. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. Kunszentmiklós— Tass 8000. váczi járás 112. összesen 1. Budapest Arad 61-868. Soltvadkert-vasútállomás 0-300. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400. Tapiószele. kiépítet«tlen 0-700. biai járás 60. köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz.30. kiskrösi járás 70.vasútállomás 1320. Tápiószecs-vasutállomás 2000. a kiépítettböl köalapú 3-1414. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. Sülysáp-vasútállomás 3-660. Czegléd 14. GödöllSzeda Vácz 18173.s 22-930. hartai 00496. útfönntartási és felügyeleti költség 805.hajóállomás 4-(. Kiskunlaczháza -vasút 2-920. nyolcz kir. Kalocsa Gerjen 5000. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. Baja— Csongrád— Erdölieg>. Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. 106 korona 98 fillér. Aszód— Verség 13136. hosszúságban. Nagykörös 28. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút. Csvár— Ácsa 9700.tiUO km. dimapataji 0248. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár . Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban.dkert 61-788. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. Gomba— Tápiósüly 12 000.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere.WIO km. ép. Azonban III. Budapest— Eszi^k IT.5.szúságban. Aszód-vasútállomás 0-400. dunakeszi 0396. kunszentmiklósi 0-500. Tura-\-asútállomás 1-460. Apostagi út 1278. Bia-Etyek 3108. nagykátai járás 07. Kecskemét Tapiószele . Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani. nyolcz kir. Tudjuk. Budapest Jászberény 47-270i). Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével. monori járás 142. 4148-176 km. Szolnok Heves 9771.IS. Abony.5170.'n. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. Kiskunhalas Mélykút 16-228. kimszentmiklósi járás 67. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30. A . Budapest Szolnok 61 095. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására. — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m. Ebbl kiépített 3-7474. Gj-ömr-vasútállomás 2-300. tiszaújfalusi 0-100. Hartn-hajóállomás 1-125. Ebbl ki van építve 110-525 km. dunavecsei 02865. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. mszaki tanácsos. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. Kiskrös-Kalocsa 27480. Ebbl kiépített 842-9475. Ujszász-vasútállomás 3-115. Dabas Jászberény 46-818. összesen 7 út 41(.096. Szalkszentmártoiii révút 1-660.')4I422 km. hol a csépel ráczkeve peregi th. Soroksár-vasútállomás 0'754. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000. Verség Kalló 2'236. Szabadszállás. Üll-vasútállomás 0-845. dunatetétleni 0606. ICiskörös Keczel 4-350. százalék szerinti kivetés 557. Kecskemét — Szeged 31053. alpári 0100. Kalocsa-vasútállomás 0-683. kir.00. A kiadások a következk személyi járandóság . államépitészeti hivatal ügyel föl. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km. Rákoskeresztúr Póczel 7040.^. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060.000 korona. Ordas. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. Nagj-káta-vasutállomás 1-512. .vasútállomás 1030. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. Iviskunhalas Dorozsma 22800. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34.942 korona. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128.OSö korona. Szalkszeutmárton-vasút 1-6. Kolocsa-Uszód 9480. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át. Poraáz Pilisvörösvár 123U7.675. Vácz-Rád 7137. kerekegjdiázai 0-700. Baja-Báta 13-102. szalkszentmártoni 0144. Buda])est— Bécs 31-7000 km. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. l't'1. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir. közút megy keresztül. gödölli járás 168. Csepel RárzPereg 41-8. köalap nélküli 436571 km. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. solti 0-1623. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van. dologi kiadás Ül. nemkülönben : — . Budapest— Z. a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik.474 korona.5. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. 2. Budajiest— Gyr 2188!). Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km. liitolüg\' ós forgalom. a mely személyforgalomra is be -van rendezve. apostagi 0-0159.2t)02 km.

Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között. Érsekcsanád.I. egyik Szolnoknál. hogy Mátyás az építést meí^kezdette. kir. bár nyomok vannak arról. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. k. de e terv nem valósult meg. Budafok. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat. Kákony. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására. A XVI. vette át. A török hódoltság után II. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam.és tengerhajózási részvénytársaság. Dght. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. de ezek annyi nehézséggel küzdöttek. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban.000 mázsa árut szállított. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest.. Tahi. De egyik leg- . Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat. a következ állomásokkal Budapest. Nagytétény. Pandúr és Varajt vármegyei községek. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. arra ösztönözte az igazgatóságot. Dunagözhajózási társulaf. . szab. Dunabogdány és Visegrád. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének. állomásai a vármegyében ponta egyszer. állomásai Budapest. liitelügy és forgalom.300. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I. 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. Éz a társulat 1874-ben megbukott. így a XVIII. A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. Cs.Elsö cs. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között.. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek.200.: i Ipar.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel.-t. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. szab. Postahajó közlekedik naBécs Budapest. Dimivecse. Budapest Zimony.000 mázsa árút. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor.kapott szabadalmat. Ekkor a dunai hajózásra az . Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját. 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1.520. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi. s összes hajóit (45 gz-. Mindkett Pestrl kiindulva.000 személyt és 2.000 mázsa árút szállítottak. Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre. mindkét irányban. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó.000 utast és 20. a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. kereskedelem.. Budapest Kalocsa Mohács. kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban.800.és fölfelé naponként. Hart . a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. nevet vette fel. Ordas és Kalocsa (Úszód). vasárnap. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591. az . A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1. Szentendre. Leányfalva. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara. Postahajó közlekedik le. Tahitótfalu. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek. Az elbbi részvétlenség.000 utast és 16. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is. állomásai ugyanazok.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat. ") Vármegyei Ltár 2075. megyék 1839 Pesten l«40. közoktatási akadályokról is. A város azonban fölmentését kéri a teher alól. évi 2682.az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni.^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta. — — 4u.. a hol grammatikális iskolák vannak. szám. évi országgylési követeinek ..Közoktatásügy. mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés. nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki. a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék". mert Csacskovits különben is nem mint tanító. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. a tárg^-alás alkalmával. alsóbb. úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása. kik férjökkel. csak egj^ esztendeig éltek is. elleges megfontolás végett" a rendeletet . s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is..) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését. a kik magyarul is tudnak. azután . szám. Trattncr és Károh-i betivel. jköny\-i szám." A vármegye . hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét.. Pihs és Solt lalását — ^eiv. i') — — : — vármegyék 1839-40. szám. ha másként nem lehetne. óv 3259. Pilis és Solt t. i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt. 1. szám. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek. (A törvényczikkehi. '•) Vármegyei Ltár 1829.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki. hogy a tanítók özvegyeinek. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620. általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest. ott. szám. mintsem.. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak. az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles. mint tanítókkal." : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék. különbség ne tétessék. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s . ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak. ') Vármegyei Ltár 5259. arra kötelezzék. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén. hogy azon közönségeket. e."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt . A tanács odautasíttatott. '•) Vármegyei Ltár 5G35. ") Vármegyei Ltár 4293. ") Vármegyei Ltár 1805. hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll. ") Jelentése Pest. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével..az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a . 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe.. a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak..JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód. 50 51. vallásuknál fogva. a melynek minket érdekl része a következ .^*) megye arról is. jkönyvi szám. hogy a mennj-iben . "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre.^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést. nemcsak a városi pénztárból.

Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. egy tanítóra esett 213 frt 97 kr. 16 alelemi fiú. összesen 10. összesen 12. öszszesen 40. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány. összesen 3404. német 1. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. nagykátai.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület. részijén a kiskunsági. 9 mag\-a-némct-illir.()4ti. 'A 9584 fiú és 10. — : Nem — : : : : : . . iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii . összesen 1739. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk. Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület. 231 alelemi közös és 229. Volt ös. rossz 4. (Iskola mind alelemi közös.962 tóra 108 tanuló. alelemi szükségbeli. minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve. 65 rossz.1S8 Közokttitásügy.l niiyaés 18 loányepjluiz. 1 alelemi leány. tót 2. a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi.52 kr. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli. Tehát az 1864 63. ezek közül 38 f. vegj'es 34.34. Állandó iskolaépület 39. 1 alelemi fiú. 105. 2 szerb-magj'ar.721. szerb-magyar-német 7. Tanítók száma 21.) Az iskolák száma 39 jókarban 22. Xem járt 668 fiú és 1071 leány. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány.) . Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. járt 186 fiú és 203 leány.285 fiú ós 41. szerb-magj'ar 2. nélküli telepek száma 33. 90 alelemi közös.tanítóra 29 tanuló esett. ^issi'^h^ '^^ 1S64 5. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. 263 jó.282 frt egy tanítóra esett 246 frt.") '.szesen 144 anya. összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : . 183 magyar-német. Gyümölcsfa-iskola 173. iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya.883 frt 77 kr. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. 80 ideiglenes. 8 föelemi közös. összesen 15. 15 alelemi leány. ezek közül 153 f. Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. 38 n.sszesen 16. továbbá a budai alsó-. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. Xem járt 22 fiú és 29 leány.iskolára 34. Anyaegyház 94. összesen 3966. TannyehTe nézve magyar 2. 1 rossz. Gyrben 1. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány. ezek közül . 44 al és 2 segéd. ezek 67 tanuló. 46 német. 29 alelemi szükségbeli. Komáromban 1. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr.-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-. jó 55.5467 frt 83 kr.és 15 leányegyház mellett volt. Tanítók összes jövedelme . összesen 172. 21) segéd. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány.288 frt 12 kr. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak. összesen 495. egj. Nem járt 6938 fiú és 1051 leány. összesen 7973. összesen 257. összesen 234. rossz 4. fels.5 leány. járt iskolába: összesen: 86. 4665 leány. iskolaévben 323 anya. 24 al.829.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20. Tantermek számi 128. Egj. 2 alelemi szükségbeli. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett. összesen 61. Tantermek száma 783. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr. összesen 358. összesen 1998. . 4 tót. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány. német-magyar 119. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30. Az iskolai épületek közül 1/ állandó.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. összesen 4561 . Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még. Gyümölcsfaiskola 34.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. tannyelvTe nézve 477 magyar.544 leány.199 írt . Eg>. Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány. 3 föelemi közös.182.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú. leányegj'ház 12. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. 10 felemi leány. (Iskola nélküli telepek száma 46. Az iskolák közül 2 felemi fiú.301 fiú és 28.5. Iskola nélküli telepek száma 2S7. ezek közül 69 f. gödölli.077. összesen 18. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr. 1 tót. 101 leány. . Tanítók összes jövedelme 99. 1 12 segéd.\ tanítók jövedelme 17. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5. összesen 58. görög-magyar 1. Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány. 12 jó. Tantermek száma 203. hatvaui.és 1 1 4 leányegyház. tót 1. fels. trhet 82. Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt. Gyümölcsfa-iskola 121.'> : anya-. 3 rossz. ös-szesen 4200. összesen 51. (Iskola 15 felemi fiú. német 7. 172 trhet. a székesegyházi és Vácz városi. alsónéinedi. ismétlbe járt 95 fiú.\ dunamelléki ref. Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány.445 frt. Tanítók száma 175. 24 magyar-tót. nag\-abonyi. Az iskolai épületek közül állandó leány. 4 föelemi leány. 36 ideiglenes. 39 jó. rossz 12. összesen 670. trhet 13. 15 segéd és 4 n. : : . összesen 135. czeglédi. 8 magj-ar-német-tót. . 413 alelemi közös. 1 felemi leány. ecscgi.004. 17 trhet. kecskeméti. a kalocsai órsekst'iglx'n l'. összesen 282. német 5. összesen 60. ezek mind altanítók. Nem járt 35 fiú és 26 leány. : — — . soroksári. 175 al. Gyümölcsfa-iskola 4. összesen: 113. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya. l ideiglenes. 28 alelemi leány.920.Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. jó 13.<k 17 leány-. 12 alelemi . összesen : 196. 3 trhet.) felemi leány. Tanítók összes jövedelme 37. közül taniüók egj. 41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány. Iskola nélküli telep 85. összesen 18394. m. 9 alelemi fiú. összesen: 66. Tanítók jövedelme 54. Tantermek száma 382.545 fiú és 7677 leány. összesen 18.787 fiú és 19.655. 13 felemi közös. . Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. Xem járt 1242 fiú és 756 leány. Nem járt 57 fiú és 177 leány. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány. 9 magj^ar-német-ilíir.) .. járt 92 fiú és 23 — leány.108. ev. összesen 22. ú.5. h. 36 alelemi közös. Az iskolai épületek közül 420 állandó.51 f. Gi|-ümölcsfaiskola 14. összesen 389. 69 segéd és 13 n. ö. Tanítók száma 51. 9 szerb. egj. ideiglenes 17.133 leány. 8 magyar-német-tót. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk.297 fiú. Tanítók összes jövedelme 214. nélküli telepek száma 456. 23 német. 2 föelemi közös.i. 17 alelemi szükségbeli. 8 szerb-mag\-arnémet. összesen 37. pesti. fóti. Tanítók száma 418.524 leány. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar. szolnoki és zsámboki tankerületik. összesen 4919.és 141 leány-egyház mellett volt iskola. 584 al. 320 al. ezek közül 5 f. Az iskolai épületek közül 26 állandó. Tannyelvre nézve magyar 197. Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány. ideiglenes 29.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. 47 magyar-német. nem járt 8237 fiú és 1868 leány. : : magj-ar-tót. Ezek közül iskolába járt 21.1 : : — — . egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9. ezek közül járt 3. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. Ag. Tanítók száma 897.és Kalocsa város tankerület.801 fiú és 30920 leány.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. 21 n. összesen 7989. Tanítók száma 232. — — . Az iskola-épületek közül állandó 109. összesen 619. trhet 60.

189 .

A czeglédi m. fgimnázium. .190 A kiskunhalasi ref. kir. állami fgimnázium.

t. t. a másikat köza fels népiskolák számára. ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. Várady József. ev.vi. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is.. Boskovits Alajos eh-. Dalmadj' Gyz. elzárkózm igyekeztek. mint intézménynek. minden idegen befolyás. ú. A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. .. tanfelügyeli állások szervezésére. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref. gróf Ráday Gedeon. hitv. Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. egyház lelkipásztorát. Jordá^n István. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. Kecskeméthy Lajos dr. i. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad. Kiss Miklós. Madarassy István. Tahy Lajos. . iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. egyházi fgondnokot küldötte. izr. különösen a 5. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. még a felületes bepillantás ell is. a melyek fölötte érdekesek. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl. Tomory Anasztáz. Jankovics Miklós. — ^'"'^^. a késbbi dunamc-lléki rcf. kir. és 126. Fáy Béla. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. mindent. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. Ivánka Imre. báró Podmaniczky Frigyes. rendezésére.és közoktatásügyi min. Beöthy Lajos. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás.k hatályát. Szilassy János. tanfílügycl Szász Károly. Volt a vá. gróf Szápáry István. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek. Nagy Ignácz. maga egész szerkezetét. megfordult a vármegye éjszaki részében. Vargha János. Végh János. : : . az 1868. Kubinyi Géza. A tanács teendi két körre oszlottak. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125. a szorgalomid csak 4 egész vé. legifj. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban. esperes.rton. kath. Sajnos. tanfelügvelö totta üléseit. st csak betekintés elöl is. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén. II. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. Beniczky Má. Az 1809. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. esperes. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. báró Podmaniczky Ármin.s a mink általában a közig. m. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét. Fejtegeti azután. Csikay Imre rtf. bizottságok illetékességi körébe esnek. im<j. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át. Hunyady Artúr. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének. : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir. a j( bs író és költ.rraegvében. nemcsak érthet. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. holott még 213-re lett volna szükség. Nikohcs Sándor.'^3^'"''' iscoiatanácí. Mert országa erkölcsi ország lévén. Fölveti a kérdést. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. Reviczky István. évi XXXVIII. csaknem az egész terjedelmes soíti járást. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást. egyes pontokon.rmegyében ekkor 513 tanító..Közoktatásügy. év két szempontból nevezetes dátum. Hartától. Drágffy Sándor. tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. báró L-pthay Béla. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. elnöke a kir. 1 !) 1 Az 1869. a mit kezébe vett s magáénak tart. rendelkezik. Szalay Samu. Tafflsr Adolf. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt. mint tudjuk. a mikor Kecskemét sz. . Mészáros Zsigmond. melyhez idegen kéznek nyúlni.-cz. az egész testületnek is. Földváry jVIihály. sí az ellenliatás. Sárkány Sámuel ág. évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir. püspök. vallású községi tagot és Kovács József r. Azután az egyháznak. tanfelügyel. egész lényét elzárja. Gózon István. a hol és a liog}^ lehetett. hogy a tartózkodás.

ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. hogy a növények köziU melyik a mérges. a mit nagy önhittség volna követelnie. csak háború által levén elfoglalva. A leend papok tanultak. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. minden. hogy többen összeállva. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. midn az államnak. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. ha történelmi események arról letereltek is. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. A — — . Heh'csh azt. magyar ember azt nem teheti. mind az elbbi közösségben megmaradt. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. De mi dolga az egyháznak azzal. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. i. S míg a közoktatás jóformán csak erre. egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. t. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. hogj^ a föld forog. mert nem események teremtik a korszakot. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. egy tárgyban.192 Közoktatiisügy. minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal. st örült. a leend férfira nézve és még inkább. mely bármi fontos. Igaz. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát.ssége. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. mind a kathohkus felekezet. más nem. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. az egyháznak. . illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. és végelemzésben az egész polgári társaságra. ápolták. bár másodsorban. csoda-e. A reformáczió. úgy hozzászokva. kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. a vallástanításra terjedt ki. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. De el kell ismernünk. az igazi népoktatás története. Vád nélkül legyen mondva. az egyház^az egyes családok közö. azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. de mégsem az ember egész lényét alkotó. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. úgy szeretve. de végre is csak egják részét teszi. Ma már. mi természetesebb. holott az egyház is az egyes családok közössége. hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk. mint örökbe fogadott leánvi. még az exakt tudományok is. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. stb. népvándorlás. kik nevöket ahg tudták leírni. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani. És mert a reformáczió. hogj. az anya. A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt. Hangsúlyozza csak történelmi jog. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el. mehnk a hasznos. kérdezik a felekezetek. S miért nem. a községre. szóval mind a protestáns. hogy akad valaki.

niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. hiszi.. az iskolák eddigi. a felekezetek. hogy a föladat sem lehet más. . kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. mint ezt bányakerületi ágost. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít. ama szakaszai. de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. nnt tanácsjegyz. A jegyz: — — : . -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. mint oly tény emlékét. Lehet végczélja zölni is fogja. Podmaniczky Frigyes is. . melyek a felekezeti iskolákról szólnak. vallja. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. S a mi közoktatási törvényünk. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. talán többre is. valódi vagy vélt jogaik védelmére. liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. nem pohtikai pártkérdés. évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek. i.-cz. §. hogy hosztalálunk foMatólag is. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat. a hol ez nem történik. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy. ez új intézmény gépezetébe. is az. mint hogy felekezeti vagy községi. s íme itt van. kik bölcsejénél bábáskodtunk. a közoktatás felvirágoztatásának. 1869. melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt. talán egy félszázach-a. miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. mert a vármegyének csak iráiívzó. ím összeszedik minden erejöket. Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. csak törvénynek e mindegy. készült. a t. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. azt. mi. vagjns nemzeti kérdés." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte. másfell ott is.Közoktatásügy. hanem hosszas idre. legközelebbi . Akkor az 1868. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni. mint erre hatni. XXXVIII. mely emberi tökéletes. kir. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi. Illesszük be azért úgymond magunkat uraim." Rámutat a törvénynek önkormányzati. liiszi. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. mely az 1868. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11. a verseny. majd tapasztalásból fognak meggyzdni. feltételeit. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. nem igen fogjuk megérni. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. csak a közoktatás fölvirágoztatására.. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség.s az iskolatanácstagjait. az isk. bár javítni való lehet és van is rajta sok. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét. t. kormányt é. liitv. továbbá mint oly álláspont jelzjét. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi. csaknem kizárólagos birtokosai. iskolák legyenek. valódi demokratikus irányzatára. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. a miben egyik érdemes báró testületünk tagja.

mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek. Váczot. A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. Révbér. 46. Ráczkevét éi Újpestet említi meg.ós Nagy-Bócsa. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte. tanító vett részt. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan). kitn eredménynyel végzdött. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. Rátér itt egyben arra. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében. Ismétl-iskola pedig. melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna. Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását. Nyársapát.) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. st aggasztó jelenség. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. Vacs. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. melyben végül ezt mondja . mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. §-ok értelmében és szellemében állania. Nagj'krösön. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét. Mátéháza. helyett csak november 1-én kezddhetett. és 4. — — — — : — — — .sügy. fölszerelés és taneszközök : — mköd — ." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok. Harka. Csengöd-Kaskantyú. hogy Czegléd polgári iskoláját. Vasad. s kellene is a 44. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl. Pótharaszt. hanem a másik végletnél. Sarlósár. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van. S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. de csak oly csoportokban is. mely nem ugyan egész nagy területén. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek. Kiskrö. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg. Abon^i:. de sincsenek egészen a törvény színvonalán. Monort. oly puszta. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak.és Fels-Nyáregyháza.Felkérjük a t. Pöszér. 1. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. tehát tizenegy népes mezvárost. Czegléden és Óbudán kívül. megyei bizottmán}^. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. Oly puszta. (alsó és felsrész). S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat. Soltot. mint igen számos kisebb községek. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását. melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten.4 194 Közoktat ú. mely külön iskola állítására kötelezhet volna. alkalmatlan helyen. az iskolák legkiáltóbb hiánya.számos betegségei közül. még Kalocsát. mely a közigazgatási közegeket utasította. van Pest vármegye területén legalább 40. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. Ezek Tetétlen.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. Baracs.. Szent-Tamás. Dunapatajt. Adacs. nem is tartatik.sztákon van a legnagj-obb baj. igen kevés h<lyet kivéve. a többékevésbé népes pu. Alsó. képzetlen tanítóval.. . Csabony. De nemcsak a legnagv'obb községekben..st.Vadas. s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. Bojár-Mikla-Tetétlen. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1. Nagykátát. Dunavecsét. 47. §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. Tázlár. tegyen oly intézkedéseket. kérdi s a többi még Kis. Páhi. Homok. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében. stb. és 2. Dánszent miklós.. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. E súlyos bajon segítend. Apaj. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt.

t. midn az iskolatanácsot kéri. iskolában 200. a solti ref. iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték.-cz.gú — t : . A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels. A tanárral és egy tanítónvel. a terjedelmes vármegye öt járásához képest. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. 38. A tantermek száma 35-el.! Közoktatásügj'. melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna. Vasadon. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás.. Nyáregyházán. Az akasztói róm. melyek a törvény 37. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. Váczon. a tanítóké il-el. a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett.és leányiskola két évfolyammal. hogy a mi lányokon maga nem segíthet. Bojáron. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten. városi) képviseltestülethez intézzen. : . azokról jelentést. §. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. második tanítói állásra 3000. indítványozza. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák. úgy hiszi. egy karnak. 39. a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv.sára irányzott törekvéseiben. tisztelt iskolatanács.. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók. A mi a pusztákat illeti.szesülnek. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat. hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról. ki a szadai községi iskola építésére 3000. de e részben még fölötte sok a teend. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz. A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat. valamennyi helyen felekezeti. hogy Kistétényben. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. a legjobb. Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola. hanem a várm3gyéket is fölhívta. S mivel másfelöl a törvény 130. mely ne érdekldjék.kon a birtokosok összes egyenes adóját é. melyeknél az államsegély. iskolában 900 és a váczi ágost. Zöldhalmon." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868. A czélszertlen tantermek át alakít attak. XXXVII. . a kecskeméti ref. hogy. 4. . kath. Érsikhalmon. iskolában 80. kir. s jelöljék ki ama pusztákat. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek.. 20 pedig egészen újonnan épült. És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. egy ór'ási horderej elvet proklamált. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének. : . hogy egy nagyfontossá. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. . összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — . Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák.oszsza magát a teljes iskolatanács. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami. hitv. Jelenti. bizottságilag történend összeírást rendelt el. A többiben volt mindenütt. támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal. Czegléden polgári fiú. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. (illetleg tanítón) mködött.tá.

A tanítók kicserélése már kezdetét vette. Ezeket leszámítva. annak kötelességét a községi'e hárította. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek.825. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs.649 leány.. mindössze 98. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben.iskolázatlanu maradottak" közé. kivált egyes vidékeken. Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban. legalább a részben. Ezek Gj^ón. hogy a törvényszabta nyolcz. magánintézet a 27 közül van 14. egyelre azokban a községekben.728. mely utóbbiban a magyar nyelvet. állá-íva 30 hold földet. A felnttek oktatásának üdvös eszméjét. Ezek túlnyomó száma izraelita. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. Az iskolaszékeket pedig utasították. lelkész tanítja. s alig akadt közöttük olyan.19tí Közoktatásügy. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek. báró Eötvös József rendelkezései nyomán. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. a mely a törvénynek megfelelt volna. összesen 62. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : .700 fiú és 30. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma. Váczon herczeg Koburg. melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. A vármegyében.973 13 15 éves 13. még nem állapítható meg javulás. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid. amott húsz.176 fiú és 12. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. Monor. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. De a részben. honnan még nem érkeztek be a jelentések. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. Vadkert és Szada. tetemesen javult az iskoláztatás. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli. valamint az összes fszolgabíi'ák. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg. hogy az eredmény kevés. és a nagykrösi ref. Ezekbl iskolába csak 51. Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el. §. iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott. illetleg az 53. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. tanítóképzben tartottak. szerint arra kötelezend. Pest vá. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm. összesen 25. §. gyorsan halad. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak. Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik.rmeg\'e közönsége. a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni.273 leány. melyeknek számát a törvény húszra határozta. tehát a 44. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására. a hol az épületek rosszak. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. továbbá ama községekrl.168 járt. — : — — — — — — — — : . Péczel. Mindamellett. hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. Az állami képzk felállítása is. földrajzot és történelmet a gödölli ref. Ily izr. a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna. kath. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni. A siker a várakozáson alul maradt. hogy a szorosan vett téli hónapokban. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a. Valóságos zugiskolák voltak. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. ezek azonban nem sorozhatok az .

hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. Jelenti. napidíjban is részesültek. hatásköre nincsen kellleg megszabva. a melyben eddig a hitoktatón. : . a kezdet kezdetén. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így. Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. a tanfelügyeli intézményben fekszik. A nagykrösi ref tanítóképz. de a végroliajtást nem vette számba senki. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. melyek elintézé. hogy iktatókönyvében már az 1067. . Az intézmények. rajzot. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. Jordán István. melyeknek. §. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott. hogy bár a rendeletek megvoltak. legyenek jók . kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása.t. Írást. Az iskolatanács szervezete nem czélszer. illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett. Papiroson marad a közigazgatás. Egyik az összes iskolák meglátogatása. a törvény és a kor színvonalán állott. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. 56 faU olvasó-tábla. az átalakulás korszakában volna szükség s irae. jelen alakjában vinni. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. még nem tudja. melyen jó czélzatai nagy része megtörik. A kalocsai tanítóképzt. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. pl. A 35. hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. jók s tökéletesek voltak. 1869 júniustól az óv végéig 483. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek. Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. S azzal végzi elterjesztését. —— . de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni.sére egymaga. de azok oly kitn minségek voltak. 1870-ben 924 s az 1871. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. A gazdaság. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb.tnézhetésót addig czél nem érhet. a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette. 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. a mely akkor már három tanfolyami! volt. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk. Megemlíti. a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. a mi a tanfelügyelre vár. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak. hol két tanfolyammal bírt. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. számot írja.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. A törvénynek sok hiánya van.Közoktatásügy. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva. az mer lehetetlenség. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. bár vannak egyes számok. Míg a törvény 14. körleveleknek. habár sok helyen még kezdetlegesen. tanévben államsorsjátékot rendeztek. — . A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. Európa 176 fali térképe. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt. arra éppen most. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. 197 emitt hatvan résztvevvel.

néhol faültetményes helyül. sem annak való üres tér. Aszód. hogy mind . A legtöbb helyt. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre. pl. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. 72 községben van faiskola. E . a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. de sokkal több helyen a felekezet. . Fót. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele. folytatták.. de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért. meglehets biztos talajon mozognak. így Nagykrösön. mely az elz évben szép sikerrel indult meg. Jelenti. gazdasági és fatenyésztési szempontból. Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása. Azonban a faiskolák. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. használja is néhol a község. többnyire azonban szántás-vetésre. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl. vagy rosszak. ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre. 36 községben van ugyan hely faiskolának. Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról. Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. hogy az elüljárók hanyagok. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. Látnivaló e számokból. mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. Panaszolja. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt. kik az intézmények ezélzatait megvaló. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. A tanfelügyeli levéltár. Kb. 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. mert a tagosítás még nem történt meg. Ügy látszik. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra.és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. vagy inkább emberek. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. különösen két fontos dologra fordították figyelmöket. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. de vagy merben alkalmatlan. A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla. Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. 198 Köziiktntásügy.. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. E § ugyanis azt mondja . helyekre Újpesten ós Kecskeméten. Ezt a község két úton eszközölheti. magukban nem elegendk.rni. minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. A vizek nem engedték. a másik az ismétl-iskola. Továbbá 25 községben nincs faiskola." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén. Emberek kellenek.sítsák. részint. Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér. vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. a törvény 50.sek já. hogy e részben is mennyi a teend. a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van. Az egyes községek különleges teendin kívül. 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. Már a felnttek oktatását. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen. nem intézmények. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat.

— 2. — 3. Az újpesti m. áll. fjíimnázium.199- 1. A váczi kegyesrendi fö^jimnázium. kir. Az- .

állami polg. iskola. kir. áll.200 A budafoki m. . kir. fiu- és leányiskola. mm Az isaszegi m.

a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. midn az elterjesztés szerint mind községi." Jelenti továbbá. az eddiginél még n". e kérésre csak az az érzés bátorít fel. ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be.: Közoktatásügy. Bocsán^-t mind liivctali. kitnik. ha azok ama néposztláy szükségeinek. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem. hogy mondom.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem. : : . oly kegyes elnézést. melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15. hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat. melyben a tanfelügyel úr. akadémiák. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet. mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni. hogy a miniszter bölcsesége. uraim. hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. oly buzdító elismerést találtam. az nem a túlszigorú. három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik.. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. mind a felekezeti iskolák körében. kivált most. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet. Jelentésében hangsuh'ozta.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része.st. a megintések következtében. azokat tehetségem korlátoltsága. . három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése.a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket. a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok. . Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat. mind egyéni gyöngeségeimnek . elmémben örökre megtartom. § fegy\eréhez.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt. nevezetes lendületet adtak a vármegyében. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. : í^a^. hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben. Ugyanis addig. míg e hivatal végleg betöltetnék.^eiügy|^ö* s^ge- . hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák. megfelelnek. mely a kor igényeinek mcgfclelleg.** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. Köszönetem. s ersen remélem. mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti. hogy 1869 óta. Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak. hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések. Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta . melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést. Buzgón óhajtom. elnémul minden beszéd.gyobb mér\'ü mozgalom várható.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna. melyek számára rendoltetvék. hogy . melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok. nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül. . A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. ajándékozás. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. mel\Tiél oly szíves támogatást. 39 tetemes átalakítást nj-ert. 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. hogj.. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. . melyek ellen a felsházban egy n<. kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek. hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. melyek a megelz két évrl szólnak. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok. teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. nuntha általok a kormány alárendelt közegei. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni. Azt liiszi az iskolatanács. emezeket túlbuzgóságom okozhatta. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek . Hol a tettek szólanak. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára.. helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson. legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében.

kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. miket tapasztalt. Ismerve a viszonyokat.széröl. é'. melynek történelmét. néhány szék. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult.r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva.202 Közoktatásügy. a tanítókkal az osztályok berendezése. tanítói eljárá. elintézés végett jegv'zésbe vegye.sok.niu'. melyeknek fenntartói. hogy neki hazája is^van. t. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. Javaslatai közül fontosabb az. hogj' szerethesse. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt. valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : . hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. azokat a törvény betöltésére sürgesse. Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. Xagy László D nem alkalmazza. Testgyakorlatot sehol. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. az iskolai rendtartás. De örvendetes mozzanatként jelzi. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. nem használják Idtzött czéljokra. megköveteli apo gári jogokat. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. ha ugyan ilyenek is vannak. . tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái.ése.. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat. . az alkalmazott tanrendszer. hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak. 11.-ez. szölszetit a budai vinczellér-képzben. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat. számoláson kívül. akár a községek. méhének egész felszerelése egy asztal. olvasás. A növendék nem tudja. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. milvánt art ásat. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. de kétségtelen. vagy épen nincsenek. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon. haszontalanságnak nyilvánították. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van. Talált községet. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré. Ha nekik tetszik. §-a értelmében. miként járjanak el e tekintetben közösen. akár egv'ház és község egj'esült ervel. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak.vezi. azokat a hián\'okat. de polgári kötelesség eltte nincs. földrajzát. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. A faiskohikat. a'^melyek szabályszeren megalakultak. alkotmányáét. kevés kivétellel. hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. gátló akadályok. Az állam védelmét igényli. íi"ás. nem áltatja magát hiú ábrándokkal. a vallás. s ennek ellenrzését. . A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be. az iskolalátogatás í. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében. természeti viszonyait neki meg kell ismernie. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs.

Mindkett ellan lehet kifogást tenni. c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. születési éveik szerint. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek. a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá.rnak egy-két évig. A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést. hogy . . városait. alapvagyont. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt. anélkül. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora. Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés. országos törvény alapján.. Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. követelné tlük. a tanköteleseket pontosan. §-át végrehajtani.. hogy a törvénynek eleget tengyenek. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit..az iskolának nincs semmi jövedelme". Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. Pedig a . hogy így biztosítókot nyerjünk afell. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül. sem szerzdés formájában. a kik a . Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges. az összes lakosság gyermekei számára fenntartott. . hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl. A népiskolai törvény 133.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. St általábnn mindenütt kívánatos. vt'gy akármin. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. 203 is intézkedni fog. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. E kérdésben az iskolatanács dönté. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között. egy szabályszeren vezetett felvételi. c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. esupán az egyházhatóságnak magyarázni. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. elmozdittatás terhe alatt. melyek az emiitett fkönyv. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet. liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. Hogyan lehet tehá. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. hogy az úrbéri rendezések alkalmával.llapítani? Ugyanis nyomára jött. 4 a kántorságért. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. tanítójával együtt. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot. s bizonyos záros idn belül. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák. a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva. sem díjlevél. sem jegyzkönyvi határozat.canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : . hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. De som az egyház. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag.sét fogja kérni. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. melyek szabályszer díj be\ét levélben.ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4. hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül.Közoktatásügy. ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. Hisz így az is el fog következni. hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. azt a felekezetek v. melyeknek hitelessége tehát kimutatható.. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el. ha erejét elfecsérelni nem akarja. mert egyik sem egészen jogos. mert cs.t az iskolának kiadása. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés. Az uradalom uradalmi. holott ugyanakkor a.

áll. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. segéd 87. 2 községi Kiskörös. Az iskolák évi jövedelme 385. a kezeti. hogy ha fölfedezte a bajokat. kath. 1. — : — : : . Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. 585 gör. kath. 1 román. ezekbl kép?sített 13 német..iiskoli 159. 1 1 fiú. polgári iskolába 100. 5702 ág.) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904.v. A vármegye lakosainak száma 027.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t.970 ref. és Józsa D. összesen 13. 6204 tót. hitv. 1884-ben tanköteles összesen 104. .913.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok.. róm..418. Az iskolába járók vallásra nézve 43.836 ref. a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte.401 ref. -kötelosok 25. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. Kisdedóvó volt 2 községi. nyelvre nézve 48. fels nép.445 frt. keleti. 4015 izr. kath. segéd 111.897 fiú. . középtanodábi 589. Tanítók száma 774. meghagyta — — . magán Budafok. 18 gör. 2708 izr. összesen 68. összesen 185 középtanodába 1160. 402 szerb. ezekbl 190 vegyes. 7 gör. leány 14 községi 79 elemi. hitv. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett. 7 román. 465 gör. 783 gör. 437 szerb. kath. 411 gör. 26 román. Az iskolák összes jövedelme 346. leány és Nfigy-Abonyban migán p. . .()80. róm. Az iskolába járók fösszege 70. 528 horvát.939.035 ref..893 frt .ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban.rt .923. összesen 368. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve. sem a templomokban. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a. faiskola 108. h.. — .177 fiú és 23.432.495 leány. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába. fiú 8. 310 horvát. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány. 1 tót. (Czegléd. A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37. Szerkesztette Grézló J.. ezek közül képasített 590.057 frt. kath.558 fiú és 26. : — .222. likos^iník a száma 4!t3. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28.021 magyfr. 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-.204 Közoktatásügy. 60 vegyes. községi NagyAbony. 1 polgári. összesen 20. összesen 337 középtanodában 699. egyesületi Ncgykrös. kath.753 ág. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. Tanítók száma 677. Tenterm?k száma 693. Gödöll. 3 polgári.. ..>lgári fiúiskoli. A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20.445 német. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. ismétlbe 7445 fiú 6408. . Azonban a miniszter. összesen 13. 10. összesen 21.018 róm.697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a. 11. A pusztákon még szomorúbb jelenségek. 658. összesen 50.020 leány.. kath.007.Kisdedóvó 12. 17. leány.203. társulati Kecskemét. magán és községi Újpest. ev. tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60. kath. F. kath. 014 horvát. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. 553 szerb. ezekbl 0—12 éves 39. tanácsos és kir.. ev. 2 szerb. — .621 fiú és 10.-cz.456 róm. . 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú.280 r. .025 német. összesen 17. összesen 16. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány. ev. 11. 10 leány . összesen 88. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti. kir. ebbl a tanítók fizetése 300. ebbl a tanítók fizetése 332.239 néraet.796. 5628 ág. . 241 zugiskola mködik a vármegye területén. Xyel\-re nézve 07.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir. Fröbel-egyesületi . Tantermek száma 765 tanítólak 489.022. nem képssített 87 rendes 590. és 2523 izr. ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket.4%. : : Az 1876 XXXVIII.121 magyar. 105 leány.771. keleti. azzal a megokolással. fels. 5369 tót. nem képesített 116 rendes 660.310 róm. Nyelvre nézve 81. egy tanítóra esett 420 frt. . 1 róm. a hol ilyen még nincs.507.213 leány. Fölemlíti mé=c. 15. 330 feleösszesen 91. 10. 6 unitárius. wllású. vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a. összesen 316. 3772 izr.2. 8. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel. egj'esületi Kalocsa. kath. 4077 tét. fels népiskolába 34 fiú.) Óvónk szám^. Az iskolák közül 244 magyar. összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel.055. Tanlíöteles 6 65. .427 fiú és 12. Az iskolába járók közül 52. : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. Az iskolába járók vallásra nézve 40. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles. vagvis 15-66%. 8710 ág. A fv?. . 282 leány. iskolába 210 fiú. egy tanítóra esett 443 frt. Az iskolák száma Ó04.. is. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt. a hol sikerrel végezheti munkáját. Vallásra nézve 63.619 német. 35 ruthén.i 05. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. 14.. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány. . 3 egj'leti és 4 magán..037 migyar.037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány. 26. Xem járt 5002 fiú és 10. : ") Emlékkönyv Tóth J.640 fiú és 38.001 vagyis 76. kertek száma 51. 3 miitáriu.. 23. kel.800 leány. pjlg. Xem járt 10. Az iskolák közül 249 mxgyar.379 frt. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. összesen 85. kath.. tanfelügv'eljévé.s. a ki a közig. nyelvre nézve 52. 47. Iskola 38 községi. össz"seii 353. 2 fels népiskolába..425. t.958 és 13 15 éves 25. 62 ruthén.. 100 két és 8 három tannyehaü. . ismétlbe 9.377 leány 13—15 éves 14.028 leány. összesen 54. testgj-akorló helj-iség 70. keleti. ezekbl állami elemi 24.594. : : :" — . . hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök.790 megyf r. 31. 12 német. Greizinger J. hitv. 1.971. ev. — : : — — . vegyes 3. 13—15 éves isni.54 fiú. : .830 leány. . összesen 405.542 leány. hogy helyezze át más vármegyébe. 5938 tót. : — : . 455 szerb és 599 horvát. 37 gör. Összesen járt iskoláb.. 7 gör. lakosa 574. polg.973 leány . 15 unitárius. 230 elemi. Fröbel-féle községi Vácz. 16. mórt itt alig 20 30% já. rmesterek vagy mestoremberfélék. könyvtár 71. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén..

ö. önálló szaktenitós 3. iskoláké 97. elemi iskolákban 5401. gazdasági ismétlben 744. 99-9°o- . magyar. gör.ros inas-iskola 1.7"o. 34. egyleti 12. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. 5290 izraelita. lakbére 1360. 3 tanítóval. 177. ezek közül 65 állf mi. felszerelve 727 tanterem. róm. tanítóké 28 rendes 16. községi 171. kath." gondozásban részesült 93 fiú. 1900-ban 53-9%. tanítók száma 11. közs.5. — . 9 magán. 99 községi.-rnémet községi 82 mrgyar.431 . fels népiskolába 67 fiú és 125 leány . gimnázium 9. 4751 tót. . ág.369. izr. 7 képesített. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba. leány Kecskeméten. 16. ev. 1 községi és 1 ref.Közoktatásügy. 12. segéd 154. óraadó 6. azaz 66. kath. 10138 ágost. -iskola 3. összesen 5700 frt. összesen 29. kel. 55. keresked inas-iskoláké 83.690. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. 501 gör. keresked inas 3. jelleggel. vármegyében volt óvókötelos fiú 32. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000. 61 tanulóval. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú. polgári iskoláké 2298. ezekbl áll. lakbére 550. magán 6. azaz 82. 2 kath. kath. polgári iskola 1. 184 m^^gyar. 2 horvát -me gyár gör. — . ism.sszesen 100. száma 9. . 31 gör. mindennapi el. általános ism. 3 egyesületi 557 magyar. 433 gör. ö. ev.. közs. A trntermek száma 9. Az 1900. iUsze^en — : mm A .398 leány. fönntartásban volt államsegélj' 1200. magán fiú Rákospalotán. kath. rendes 1157. iskolák tóval. 561. egyéb jövedelem 8455. iparos inas-iskoláké 20778. Bejáró gyermekek száma 691 fiú. keresked in'siskola 1.. Tanítók száma 55. A lakosság száma 732. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve.199. . azaz iT^Ö. 28.sszes száma 621. Állandó menedékház 3.561 ref. Kiskiuihalason ref.. 44. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú. keleti 7.362. 2 német-megyer róm. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986. 2 fiú és 1 leány. ref. hit.9%.. óraadó 6. ebbl 1 álUmi. — : — : — laoi . községi 179. nyári menedékház 4. ip-ros-inasiskolába 2607. 23..659 róm. grzd. leány 31. 57. közs. áltclános ismétlben 796. 791 rendes. 4 állf mi.310 leány. ezekbl öl vegyes. gimnázium 2. 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány..707 fiú.864. Faiskolák számi 291. tcnitóképzö 3.884. : : . í községi. tiszteletdíja 650.-'skola 9. . Vallásra nézve 106. : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi. . összesen 1197. Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. hitv.418. polg. liitv. Ali. seg. . Polg. liitv. 84. Fels népiskola 3. 1 ref.568. leány 25. keleti 8 szerb-magj-er ref.. 60 tanuló\-fl. 9087 ágost. nyári 10. a polgáriba 592 fiú. Fels népiskola Kecskeméten áll. . 4328 tót. leány Kalocsán ós Váczon. segéd 6. Az 1904—905.. róm. 1 ág. nem képesített 41. iskoláké 265. 17. nö\-endékek száma 45. fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. 16. leán\' Czegléden és Újpesten. ism. 1900-ban 64-2%. leány. Az iskolák közül állt mi 18 magyar.Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. Az iskolába járók közül elemibe járt 55. nj^ári menedékházé 280. 213 állandó és 407 nyári menedékházba. általános ismétl -iskola 307.. 1 róm. : : 87 ref. összesen 17.342 ref. szüli gondozásban részesült 5002 fiú.591 róm. kath. tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132. ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59. 38 gör.6''o. reáliskola 1. 17 román. 29 német-magyar. gazd. 3 5 éves gyermekek száma 58. 275 róm. kath. tanítónképz 2. Tanítók évi fizetése 4950. . 362 szerb. kereskedöinas-iskoláb. kath. Iskolakertje összesen 183. . gazd. gimnáziumban 555. 8. kath. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. seg.020.568.476. 4777 leány msgyar 53. 42 ágost. fiú.538. Az iskolába járók uyeh-re nézve 111. kath. 12 tót-m»gyar izr. összesen 9455 frt.749.. liitv. összesen 133. kép3sített 1240. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. 12. . 1869 óta épült 231. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. kevésbé jól 6 birta. összesen 18. leány.. Volt 2 felügyel n. magán 21. 844 képesített és 68 nem képesített . ev. róm. leány. 4 tanítóval. mindennapi el. . A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„. összesen 1444. kath. és 1 magán. — 1304 : iskoláké 12.492 leány. összesen 64. Ivisded-óvók száma 87. keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép. felsnépiskola 2. a tanköteleseknek 15-3%-a. ismétlbe 13. ezekbl 1 fiú. tanítóképzké 326.684. gör.íz» ea 3911 . Kecskeméten kisdedó\'ó 4. 78 m-gyar. 62. ev.'. más jövedelem 5430 frt. 6 tanulóval és 2 ttnítóval. 4 nem képesített. segéd 13. összesen 24. leány 57. közs. keleti. kath. ism. izr. 14 fiú és lö leány ágost. ág. ebbl a tanítók fizetésére 400. egy rendes tanítóra 463.. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906..n 106. Növendékek számi Kisdedóvókban 326. hitv. hiliK ev. ezek közül 6 leány és 3 fiú. A fenntartásban volt államsegély 17. hittani iskoláké 86. Nagykörösön közs. A . a tanulók száma 83. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912. ref. leány 4 tanulók száma 360. kath. kath. 183. ICisdedóvók közül 7 községi.. állandó menedékház 11.-iskola 24. nem képesített 12. összesen más jövedelem 5917 frt. A tanítók száma 1281. 3 magán.. 121 148. 9 szerb-mí'gyar tannyelv.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%. Az iskolák ö. — .869 német. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14.-iskola 123. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23. vallásra' nézve 90.939 magyar. 618 tf nitó számára volt lakás természetben. 2 német-magyar ág. általános ism.114. fenntartója ez érsekség.385 frt. iparos inas-iskola 23. fiú 1. -iskoláké 10. 26 tót-magyrr. és 1 róm. 4 egyleti.786. sziktrnítós gazd. 7 m'gy. 7 gör.217. kel. 53 segéd férfi 828. iskob 5. 29 német-magyar.510. 16 tótmagyar. jogakadémia 1. ezek közül 1 áll. leány Aszódon. községi 34. fiú 20. mindenn'-pi elemi iskoLa 556.. férfi 1007. polgár és katona 498. 15.. fels népiskoláké 98. 205 17 fiú és 18 leány gör. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. Törvényszer 593. ezekbl áll. polgári iskola 20. A t. egyleti 2. 34 izraelita.679. seg. 851 horvát . i]). hitv.060. . ágost. kath. . mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották. 2 német-mpgyar.413. róm. tiszteletdija 200. ezek közül rendes 36. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30.638. hitv.265 fiú és 13.rosinrs-iskolában 463. jogakedénüábrn 119. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó. 4453 izraelita.. . 3 áll. 853 leány. ezek közül áll. képesített 16. leány 1923. Az iskolák jövedelme 482. leány 19. egyes. 32 magyar. : — . terniek szám<» 891. 57 tanulóval és 3 tanítóval. nem okleveles 5. 1869 óta 134 éjmlt. 1098 horvát.119.Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11. 3 óraadó. tfnitónökéiJZké 170. Árvaház volt Keioesán róm. . iskolának. Az 1894 95. 60 tanulóval. testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. 2 taníPolg. állandó menedékházé 960.627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13. polgári iskoláb: n 264.030 frt. ezek közül 6 rendes. mrgán 5.574. 408. 460 szerb. gimnáziumoké 2527. 13 15 éves fiú 20. 17 román.nnirgycr. 2 segéd..578 msgyfr. nö 274.854 német. .319. egyleti 1 24 m"gyar. keleti. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. . Kalocsán róm.005.. 98 leány. ip. Óvónk száma 12. Xyel\Te nézve 132. ev. azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú.5 vagyis 81. reáliskolábcn 203.

magyar tannyelv 515. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm. fiú 3. nazarénus 2. jelleg 70. iskolába járó 8692. gör. ref. 430. tót 766. protestáns 1. fiú 49. 3 gör. izr. h. 14 községi segél\t élvez. áll. 4. ág. ism. leány 21 .Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. leány 4. részben osztott 267. német 1914. valamenn\-ien magj'arok . Óvónk számi : iskolák száma 582. községi jeUegiiek. fiú 5%. miit. illir 108. vend 5. négj' é\"folyamú 19... h. ág. szerb 131. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. urad. unit. leány 58. h. napi iskola 5. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411. ev.563. osztuthui 267. izr.806. tanulók száma 26. 12 14 éves fiú '22. 536. — — : A : : — — — — : — : : — — : — — . 153. olasz 2. községi 34. 24. czigány 80. 70. segélyt élvez. egyéb anyanyeh'ü 74 volt. községi 71. ref. szerb 51. 31. 238. ref. 191. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86. csak közs. német 732. gör. vagy járulókot 58 róm. 6. vallásra nézve róm. ked — —U : . tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. 24 szerb. szerb nyehnii 5. 20*530. 2 izr. horvát 8. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556. czigány 26. 2512. baptista 10. izr. 174. 11 izr. állami 1. beszélnek. mindennapi iskola. 5. 1009. kel. 6. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm. kath. ötnél kevesebb évfolyamú 4. a gazd. illir 246. baptista 2. tanítók számi 1450. ref.ll9. ruthén 3. és községi segélyt 95 róm. teljesen osztott 22. kath. gör.600 . 3. az általános ismétlbe 615. kath. oláh 1. tót 782. 2. gör. ruthén 1. róm. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824.sek 2456. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. izr. 185. gör. kath. vallásra nézve róm.834. 3899. 20. ev. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1. róm.206 194. tanuló 238. iskola 35. ált. némst 1. 7. 2359. ev. gazdasági ismétl-iskola 28. 14. azaz 79-8%. prot. Anj'anjelvre magyar 3694. Ueány 45. ref. Az 1907 908. 940. azaz 83-2"ó iskolába járók 105. társulati 1. összesen t 3697. 7. községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28.296. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve. ág. 9544. el. társulati 9. 169. rövidebb ideig 134. még pedig közs. 1. Vallásra nézve róm. községi 65. tanító 4. h. h. h. ref. h. egyéb 5. baptista 1. 1. 48 róm. Anyanveh-re 17.495 . 8. német 9. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. tót 3. 1 egjes.920. 643. h. magyar 34. 86. kath. a két utóbbi közs. 4. 12 14 évesek 1241. ref. 432. illir 719. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20. a m?lyek közül kett állami (1900 kor. Hat évfolyamú minden79) taner mködik. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143. kel. izr. segéhi. cseh 1. kath. kel. 96. csak általános 304.. h. 620. 4. ev. 21. ref. magánjelleg 2. magán 18.549. vegyes 28. A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll. egyéb 5. tanítók számi 77. ág. ev. 12. AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. gör. A tankötelesek közül járt 131. 74. társulati 10.515. °u-ban 67-7. ötnél kevesebb é\-folyamu 99. kath. és 35 közs. a gazdasági ismétlbe 10. ev. kath. Államsegélyt 41 községi. ág. 3 ág. kel. gör. ev. 4223. 10. 2733. vegyes 51.169 15 évnél idsebb iparos. tót 200. három évfolyamú 1. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek. ev. gör. áll. Iskolába járt 8706. 1 magán. czigány 2. 7791. 1. ref.580 K. német 2. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406. 23 ref. 136. 12. 792. a melyekbe 339 gyermek járt. ev. ev. ös. 1. kel. unit. 3. 358. 730. nyári menedékházaknál a személyzet száma 6.20. magán 5 . német 14. 102. kath. ebbl migyar 236. horvát 2. ismétl-iskolában valamennjd magyar. olasz 3. mindennapi 22.875 gyermeket gondoztak. gör. izr. 9 . h. szerb 15. izr. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. h. német 70. kel. izr. Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G.422. kath. 36. azaz Közoktatásügy. unit. egyéb 1. !31. öt vagy hat évfolyamú 31. német 2605. 1363. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11. 240. kel. egy évfolyamú 3. 1118. 32 ref. izr. 84. Áll. gör. kath. fiú 14. összesen: 26. négy évfolyamú 97. osztatlan 28. összesen 164. szerb 335. katli. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59. 1850. h. ruthén 1. a kik közül 337 migyar. 16 ág. h. közs. ág. 2. ref. gör. kel. 14 izr..544. unit. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm.730 gyermek.). melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. vallásra nézve róm.856. teljesen osztott 4. 48. cseh 6. öt évfolyamú 54. kath. 16.856. 14. azaz 99-8%. gör. vegyes 4U2. olasz 11. kath. kath. ág. kath.. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. angol 1.. . egyes prot. 49. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. 7. 12 14 évesek: 11. azaz 998%. baptista 50. kath. ág. rövidebb ideig 28.682. gör. Kecskeméten el. horvát 4. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. magán 1 . izr. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött. oláh 6. magyarral vegyes szerb 2. két évfolyamú 5. községi : 49. tanítók számi 400. Összesen 1610. ev. magyar nyel\-ü 35. nyári menedékházak száma 5. 117. a kik közül magyar 743. Az államsegélyek összege : 338. 369. iskolai tanulók közül magj-ar 7877. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU. cseh 2. 812 tót. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. 55. az általános ismétlbe 13. 20.3t)2. tót 4732. unit. 2936. Kocscméten inagyar tanköteles 12. ág.419. kath. ev. 5. katli. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. 19 7. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. öt évfolyamú 11. horvát 3. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. Kecskeméten van 1 áll. 7161. kel. ismétl: 1902. kath. katK 13. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. társ. gör. Általános ismétl-iskola 4.838. kath.. baptista 3. 49. ág. kath. h. a gazdasági ismétl-iskolába róm. német 4611. róm. oláh 2. Állandó menedékház 9. 226. 72. .. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv . ev. kath. szerb 1 .575. kath. leány 56. ref. : — . tót 10 .271 magyar. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612.401. gör. 1 tót és 4. gör. 125.. gazd. ev. Vallásra nézve róm. ág. 1 társulati. leány 16. oláh 1. a melyekben 85 (áll. unit. : — ref. társulati iskola. egyes. 366. h. ref. 19 ág.. baptista 37. Gazdasági ismétl 9709. róm. Óvónk számi 152. kath. vend 19.. 7.. 40. 2. ev. : : . 82. azaz 67-7"^. 6 horvát. ág. 39. 3 oláh.088. kel. h.789 korona. öt vagy íiat évfolyamú 457. három éWolyamú 12. magán 14. leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. Az általános ismétlben róm. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . 367 egyéb . 8 ref. tót 779. izr. gör.\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3. 7669 német. 685. kath. leány 22.. csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan.és keresinas: fiú 1. lengyel 2. ág. ev. 31.í. ref. gör. 6. Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989. 444. 112. Í2sr. kath. 4. izr.szesen 12. ág. részben osztott 3. 16. kel. a gazdasági ismétlbe 881. kisdedóvók közül áll. mindennapi iskolába járt 107. AnyanyelvTe nézve magyar 25. azaz SO-OÚ. 1. kath. h. gör. 1 ruthén. Kecskeméten mindennapi 1 leány. Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. a kik közül magyar 8353. ruthén 4. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. ev. ref. ág. ezekben a gyermekek száma 197. róm. ev.

Községiek : Abony. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. gyermek. 1892-ben. mimkástelepi 1909. j<^llegü sznik meg 1865-ben. Kalocsa. megyék 1839—40. Újpest (8). Kimszentmiklós. 33 Újpest.. s 1907-ben itt a II. iskolai év elején szervezték. 1 4-ben Aszód. III.) Pilisszántón (1897. sz. csuj^án a közig. sz. kath. Solymáron 1891-tl 1900-ig. 1894. évi országgylési követeinek.) Dimabogdány- ban 2. Dömsöd.) Csömörön (1895. Alberti. IvisUúnmajsa. t. A város az els óvodát 1869-ben állította föl. sz. 2 Iviskunhalas. és II. Szabadszállás. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. : : . 101 gyermekkel.. II. 1903-ban. 2 magán. II. IrsaKiskimlaczháza. Gödöll. TörökbáUnt. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118. II— IV. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni. Budaörs (2). közs. II. magán. 1 óvón Vácz. a IV— VI. óvón.) Soroksáron 5. magán. 1908. 1909. 1903.) Újpesten (1890. . Vácz. . . IV. — Kiskrös. közs. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját. 79 .) Törökbálinton (1903. (I. a VII. 1893-ban a szigetbecsei. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. Czegléd (6 kisdedóvó).) Aszódon (1902. 1899.497 K. 1890. (1902. megemlítlietö. 1902-ben. egyleti. 120 Kimszentmiklós. 1888. a III. (I. 60 gj-ermek.) Albertfalván (1900. és Soltvadkert (magán). 280 mek. 1 óvón .) líispesten 7.. egyleti 136 gyermek. A kecskeméti kir. (540. 1908. Halason. 4 1 óvón 1883 . (I. kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. mét. Promontóron (Budafok). Sükösd. Kecske. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. 260 gyermek. Kiskrös Kiskunhalas. 90 gyer.) Pilisvörösváron 3. II. r.) Pomázon 1886. 1906. . A mi az 1907 XXVII.) Szigetcsépen (1893. Budajen. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések. 1902. Dusnok községiek. végrehajtását illeti.) Taksony 2. 62 gyermek. Torbágyon : Magán : Gödöll. 43 gyermek. 45 Kecskemét. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel.-cz. . hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10. Pilis.) Békás megyeren 2. 3 közs.magában támadt kisdediskolákról" beszél. 243 Solt.) Budakeszin 2. 1902. sz. lüskunfélegyháza (4).^dedóvók. közs. 1901-ben a szentendre-izbégi. Gyömr.) Solymáron 2. egyház 1807. meghaladja a vármegyében a fél milliót. 01 gyermek. 1900-ban. Fót. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is. Zsámbók (3). (I. 1886. . 1900. 1909. .) (1887. hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege. (I. : Kalocsa (ep\leti).) Rákosligeten 2. 137 óvón . 2 óvón. egyleti. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. kath. Nagykrös (4). 108 . 101 gyeimek. Ordas. Fokt. magán. (I. IT. V. egyl. 2 óvón óvón Monor. 1885. Izsák. 1902.) Rákosszentmihályon (1907. sz.) ICistétényben (1907. III— IV. kath.) egy-egy óvoda. Hajós.. 1907. 1903. körös.. 1900.) Pilisszentivánon (1908. Kiskunmajsa ref. kath. Fülöpszállás. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir. a melyekot azután államivá tettek. tanfelügyelnek.000 idegen ajkú (német. Bóm. 1891-ben a pesthidegkíiti. A ") Jelentése Pest-Pilis. : . (I. 205 . . Áll. Bogyiszló. lijabban kir. Fájsz.^11. Szigetszentmiklós.) Dunavecsén 2. II. Üll és Úszód. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki. 78. Nemesnádudvar.) Budakalászon 2. 132 gyermek. 1900. 1889 deczember havában a dunaharaszti. 1892-ben a szdi. (1904. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. 1903-ban a pilisborosjeni I. sz. II. Tahitótfalu. Apostag. 1901. 1908.) Nagytétényben (1885. köss.430 K). Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak.) Szigetújfaluban (1903. s a gyermekektl havi 30 kr. Vácz (2). III. 1885.) Czinkotán (1890. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden. Czegléd. 1885. 1902. Iviskrös. Dimapataj. Nagytarcaa. II. 2 közs. niagán.. A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van.) Rákospalotán 4. 1892. Üröm. Töklön 2. Kalocsán. Újpest.)"Budafokon 5. ref. II.) Nagykovácsiban (1894. az áll. (I. (I. — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki. Gödöll.) Rákoskeresztúron 4.. Menedékházak Alsónémcdi.— VI. Kecskemét. közs. róm. 1904.) 2. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. Nagykrösön. Solt. 77 Nagykrös. évi jegyzkönyve az új városban . Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. Az I. Szalkszentmárton. Keczel. . 1908-ban nj-ilt meg. sz. 1905. (I. 75 Kalocsa. (I— II. (I. 1 óvón Kalocsa. egyl. (1903. évi országgylési követei 1840 Pest. egykecskeméti . . még pedig olyképen.) Csepelen 2. Nagykáta. II.és Solt t. a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek. 1908. Szentendre. 1903. kiskrösi. 1908. II. I óvón Nagymagán.) Pilisszentkereszten (1903. (I. sz. 1902. Szentmártonkáta. egyleti. intézet Ez óvoda mint róm. e. a VIII. kisdedóvó van Bián (1885. Tass.) Hartán (1894.) PiHscsabán 2. 40. sz. (I. Kiskunhalas.Közoktatásügy.. Ráczkeve (3).. Perbál. Nagykrösön a ref.) Csobánkán (1902. (I.

t is államosították. el. nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola. Ez utóbbi számból a gazd. kith. 52 n) mködik. mint egyesületi. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. izr.i 1360. sz. A törökbálinti róni. (fiú 17. 1902-ben a róm. gör.5. liánra nézve pedig ekként róm. 1878-ban egy taners községi iskola volt. h. (1902-ben épült). hogy itt ma már 98 taner (46 férfi. . két osztálylyal. Kispestre nézve az iskolataná. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. ev. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános. Irsán ugj-anekkor községi épül. Uji)?st 31 tantermü.513. . a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik. egy újabb 18 tantermü épület. 1875-bcn pedig a város egy másikat. .sy-telspen nyíltak m?g új iskolák. a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. szerb 266. . ref. egyéb 1. 1 tantermü. A tanerk száma 21. 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú. iskola Domonyvölgyön 1 tan. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány. Az áll. az ismétlre 352.tEntermü 91. oly rohamosan fejldött. íiüiskolé. Dunapataj. ruthén 3. Solt ugyanekkor.és 3 leány.és Kiskunfélegyháza 1 tantermü.173. hol eddig semminem iskola nincs. .20S Közoktatásügy. . Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-. 3. ág. mely 1889-ben községivé lett. Az iskolák a bels területen ma má. : A iskolák 12 körzetre oszlanak. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban). 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll. német 10. a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. 112. 190. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30. .új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. gör.t 1879-ben szervezték. Dunavecsén. tót 1230.316 tanuló járt. a Gyár. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban. — : : . Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák. most községi. kath. el. hogy .r 6 körzetre oszlanak. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti. 2442.402. itt 1874-ben egy taners magán-. Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I.raszti 2 tantermü leány. fiú és .cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen. hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van. Biztosította már a tanítói javadalmat is. Az termü. években épültek. el. 1885-ben 5. 116 Dunih'. 275 Pestszentlrincz p. tanítónk száma 497. iskolár. kath. Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel. Erz.. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. kel. Ferencz József-téren. kith. isk. 50 Kispist 1 fiú.643). baptista 41. 14." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda. 1909-ben a Rende. Ali.n új körzet alakult.. — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. leány 17. 1948. horvát 8. Az 1909 tanévben az áll.) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda. 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. 42 1 .5-ben 45 taner mködik. 357 Kistétény 1 tontermtí leány. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. 3 fiú és 3 leány. egyéb 45 v. mely 1858— ö9-ig mködött.522. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát. 1053.gyar 22. 40 Taksony 2 tantermü leány. Vörösvár 2 tantermü leány. 484. 13 n).sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel. (Itt most négy van. 1907-ben az Erzsébet-. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. .és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült. A kispesti állami elemi iskolá.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak. Abony. Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában. a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n). 161 l. lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. 150 tenulóvAl. a mely 1880 óta. iskolákbi összesen 34. Erzsébet-utczában. Budafok 4 tantermü leány. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. új építkezések folyamatban.791. 4175. ism. (8 férfi. a tanítók. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. Növendékeinek száma 5482. 74. 1900-ban 32. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. 1876-ban rendes óvoda). 26. Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát. : ko'ák. tanterme 10. Lrincz. 1907-ben a Rózsautczé. •Fülöpszállás. unit. Az Attila-utczában.

áll. a pomázi. .209 1. — 3. — 2. iskulák. A clunavet-sei. a postszciiilörinczi m kir.

. iskolák. kir.210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m. áll.

még két új épület emelése most van folyamatban. az igazgatói kar és a két jegyz. budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. Mag. iskola. illetleg 1 tantermü. Májusban a tankönyvek. az illetket állásaikban a kir.llan elemi iskola a pomázi járásban van. továbbá a hozzátartozó Balázsi.nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület. Kispesten.tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. Leá. ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak. — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). a mely 8. tanfelügyel ersíti meg. A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). illetleg 1 tantermü. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10). Budafokon. Szalkszentmártonban (2). Nyáregyházán 1885-ben (3). Újpesten. 1884-ben (10). II. A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. Csurgay-majorban 1886-ban. a solymárit 1902-ben. Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü). az utóbbi 5. . a hol 1907-ben épült iskola. mködik. sz. Az elbbi 7. 5 taners. pilisszántói (1885). 10 tantermü. pilisszentiváni (1894). járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. pilisborosjeni (1909). hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen. Négy-négy tanersek n . . Majosházán 1896-ban (2). Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7). a Czinkotához A monori tartozó Má. : — .v kucndcit3 3 tantermü. Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. és4ií'''ei^ isko!ák" JászII. . Rákosligeten 1900-ban (7). Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. : pesthidegkúti (1880). 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. Bodoglár. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1). Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány . továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. Szeptemberben a tanév. A monori iskolákat 1885-ben szervezték. . Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben. A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1). óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak. illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát. piliscsabai (1902). a Fülöpkerekegyháza p. mely 7 taners. Három tanersek a csobánkai (1901). Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é. a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek. A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. Ez értekezleteknciv az a czólja. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. Isaszegen 1905-ben (7). I. Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2).csi (szervezési ideje 1885). Soroksáron és Monoron. 1901-ben (7 tantermü). Az iskolák 3 körzetre oszlanak. a Szabadságtéren. az iskolák tanítói.k tanulmányi állapotát beszélik meg. Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el.varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Erzsébetfalván. Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették.Uami a nagyková. A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü). és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3).„ . Tökölön 1889-ben (6). tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n). A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja. iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek. pilisszentkereszti (1902). Felsdabason két taners iskolát 1881-ben. illetleg 2 tantermü). Nagytétényben 1884-ben (4).Közoktatásügy. ül 1 iskola. 1902-ben. Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise.megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9).

Az elbbi kett 16. Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon. Tápiószentgj-örgye (2). Rákosjnlota (14). liatározottan kedvez. . ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. hol 6 tanteremben 6 tanító lesz. . : . Budakeszi. igen örvendetes képet találunk. Dab. 212 Közoktatásügy. Gödöll. Rác/keve (G). 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. közel 490. é^ ") 97.^") Közs. tanévben állami elemi iskolát.187 K. 1. Verség. a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. Nagykáta. ú.'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. Peszéradacs. Szalkszentmárton. ") I. Azokban a községekben.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. 73. Nyáregyháza. a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. Szigetbecse. a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. Váczszentlászló (3). Nagykörös (12). Alsómóriczgát. 1. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. Szód. az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. Czegléd (9). Dány. Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben.. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben. Ujszász. Ujkócske (13). népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. m. Izsák. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén.000 korona köhséggel. ö. illetleg 127. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . líisnémedi. ") 97—98. Tószeg. — «') L m. Lijosmizse. . mind a növendékek általános tudása. évben négy új állami iskola épült. «) V. elsrangú kultúrpolitikai feladat. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. Ókécske.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. 1. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. Taksony. az erzsébetfalvaié 77. Solt (4). Törtei. . Alberti. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. Pánd. -^) Újpesten egvébiránt az 1901. melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. lap.000. iskolák. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is. 158 159. népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását. I. a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben.490. :i. . Tápiószele. — — . fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. Bocsa. Szabadszállás. azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. Orgovány. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz. el. 1. Ma már nagyrészben segítve van e bajon. Pálmonostora ( 1 ). 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász. Koháryszeutlörincz.-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. . \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. PusztavaC5 (5). 71—72. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. Soltvadkert. az izsáki. Pereg. m. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. m. 175-^176. Dömsöd. Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). hogy ezek küls és bels életének színvonala.

Császártóllés. Váczhirtyán (1). 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. jelenleg a városban 48. Püspökszilágy (2). Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez. Róni. helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). Dusnok (. Szeremje (1) és Úszód (1). a melybl a kollégium fejldött ki. M3nde (2). iskola. Valkó (4). Alberti (1). a pusztákon 30. Keczel (9). ker. Váczbattyán (1). Galgjhéviz (3). Tápiósáp (3). PiUsborosjenö (2). Torbágy (3). a pusztákon 1 1 tanító volt. Gyón (2). kath. kath. melyeket a communitas épített. Bocsa (1). 1838-ban Mondok István volt a tanító. Czegléd. Bijaszentistván (4).) iskolamestert. Alpár (5). Vecsés (4). a leányoknak egy tantermük volt. az egyház levéltárában lev írott könyvben . Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola). Csepsl (3). Piliscsaba (2). Szigetmonostor (1). a jegyzö-kántortanító . 1746-tól". iskolxnénék vezeté. Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4). Mostani épületei 1881. Iviskörös (2). Gomba (1). Ráczkeve (5).se alatt (5 leány). Kunszeutmiklós (4). Örszentmiklós (1). Bátya (5). Kecskemét (1). Üll (7). a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek. A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. Apastag (1). psstm. Boldog. A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. újvárosi (1). Ft (4). egy-egy iskoli a Kálmán tanyán. Kistarcsa (2). vallás. Szabadszállás (1). Kispáhi (1). e))erföldi (5 vegyes). Szadu (1). egy kántortanitói Ukássil. tanítás anyjaga : írás. hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani. A tannyeh 1899 : : A eltt német volt. 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. A jelenlegi tattá át. A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. .) Kóka (8 és 1 nradilmi). Kéve A A A el. A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). Ecsed (2). a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. A leányiskolát a község építette 1899-ben. Rákospalota (9). Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). Póczel (3). Monor (3 és a Brenda-majorban egy). évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli. a mikor a községben plébánia volt. mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. Érsekcsanád (1). Veresegyháza (2). búza s egyéb terményekbl állt. Ujhirtyán (3). a mikor tanítója Urhegyi József. Pétermonostora (1). Alsónémedi (3). Budakeszi (3). Szentendi-e (8). Az els biztos adat 1673-ból való. Pálmonostora (2). Hévizgyörk (2). Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2).5). Nem^snádudvar (4). 1802-ben a község új iskolaépületet emel. Budaörs (12). Telki (1) és Visegrád (4). Bugyi (2). Galgamácsa (3). Gyömr (7). Vácz (20). KiskunhaUs (4). legtöbb községi jskola. halósága a A váczi püspök i-^kolák.4«óí7. Gödöll (. Váczkisújf. jobbágyokat telepítettek le. Rákoskeresztúr (3). Császártöltés (4). elemi iskolák története a következ : : Abony.tették községiekké. Kecskeméten van. Törökbálint (4). Irsa (2). Kirtjl (2).Közoktatásügy. és ref. Sükösd (5). Szakmar (8). Páty (2). de lelkes község becsvágyát. 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). Tatárszentgyörgy (2). Kalocsx belvárosi (5 fiú). : : : Az egyes róm. a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs. 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. Tóalmás (. 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. Váczduka (2). Szigetcsép (I). intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók.István. Püspökhitvan (3). A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2). •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. Az 1838. PiUs (1).és leánygyermekeket együtt oktatta._ Tószeg (4). Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k. Jászkarajenö (8). Az 1700-as években szervezték. a ki theologiát végzett. 1762-ben Szánovszky György. Perbál (3). a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Tápiószecsö (5). Nagykáta (8).A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani. Fokt^ (3). Soroksár (4). Nagykörös (. Kocsér (7. 1888 és 1892/1893. Takács és Faluhegj-i tanyákon. Páhi (5). Szánk (1). Csömör (3).5). Hijós (8). Kiskunfélegyháza (45). Diimharaszti (2).ulkert (3). Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. Váczrátót (2). Szentlörinczkáta (2). ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott. Pihsszántó (1). Aszód (2). Sári (4). Czinkota (2). Soltv. Taksony (1). épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. Törtei (4^. Óc3i (3). amikor a város bels területén pusztai 34. iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. midn a Claris »apáczák kath. Túra (7). Prónayfalva (í). Az iskolát gróf Szápárj. Verség (2). 1780-ban Méreg János a kántortanító. Tápiósüly (5). Tápióság (2). Domony (1). 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. fispán alapította 1888-b3n. Miglód (1). 1 840. TJri (5).-ílu (1). Ivisoroszi (1). Géderlak (3).5). Boldog (4). Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. Szd (4). Kiskunmajsa (18). Alberti. Rákoscsaba (4). . Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. Alsódabas (2). Fájsz (5). mint láttuk. Tahitótfilu (1). 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. Bia. Tirmye (1). Homokmégy (9). Tass(l). 29 pesti m. végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak. Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). búzája volt. Szentmártonkáta (2). híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. a kántor a fiú.5). jslenleg 6025. Izsák (4). Miske (4). Máriabasnyö (2). Kerekegyháza (5). m. Tápiószentmárton (4). fizetése 37 frt. Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. 1S4 l-ben szervezték. Szigetszentmárton (1). Váczszentlászló (4). Áipádúti. mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi." Apostag. Pereg (3). Bag. Vöro^sszállás (1 vegyes)... A ref. Akasztó (5 tanterm). Nagytétény (3). Mogyoród (3). Czegléd (19). Bogyiszló (1). Az iskolai zászlóaljak indult ki. 1762-ben Nóvák József. Tápiógyörgye (4). Big (4). olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei. Üröm (3) és Zsámbék (8). Dumszentbenedek (1). Kerepss (3). mér búzi. Szigetújfalu (2). után is — — A val.l«jn szervezték. Farmos (2). (1).

írásjavítás l óra. Galgamácsa. . Dunaharaszti. 1887-ben már négy iskola volt. az új 1907-ben épült. Farmos. Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. Kiskunfélegyháza. koledából. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. mint rendes tantárgy szerepelnek. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). 1 868 eltt már fönnállott. latin nyelvtan 12 ^^ óra. 25^d. . kath. meg nem állapitható. diktandó 1 óra. a mikor még ötosztályú volt az iskola. 44. Kiskörös. Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. nyelvre volt fektetve. számtan 2 óra. \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. A mostarü épületek 1895-ból valók. A Fájsz. i. . . ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d. . . 1857-ben Jászapáti város. vallás és erkölcstan 2'/i óra. Homokmégy. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. a mikor nemzeti iskolává lett. migyar olvasás l óra. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. 1868-ban Szalabérj. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d.) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról.-val. bibUa 'i óra. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni. 1793-b3n Kelemen Gábor. 1798-ban építették a hívek.vtól kezdve. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda. . hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath.. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet. nemzeti cziniet nyeJ. 1805-ben kir. mely mi is fennáll a templom mellett. frt a fizetése s a stóla. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. 1860 eltt keletkezett. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. . Kraupner András és Henpi István. Kerepes. .) detési czédula után 46'/. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte. A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók. már volt egy osztályú elemi iskolája. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!. 1871-ben építette a hitközség. taxist végzett fizeté. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. — — Hévizgyörk. A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. összesen 24 óra. visít. szerint a kántortanítónak 10 Rh. 4 kocsi széna (4 frt) . a ki synmostam épület 1886-ból való. Kocsér. népiskola új épületéhez. hogy mikor ós legi ki építette. kath. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. tanterem. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. a melyben a latin s német nyelv. Kakucs. de az. magyar helyesírás 1 óra. 1867-ben keletkezett. A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni.5 volt a növendékek száma. Errl azonban már másutt van szó. 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. : : — . éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. 1909 40 tanteremben 2809. 60 d. nemzeti fiskola K'r.se csekély terménybeU járandóság.) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . Gálgahéviz. Els tanítója Stolár Gj'örgy. lett. a város harmadik plébánosának buzgólkodására. 1903-ban épült a 3. Kalocsa. A fsúly a lati-. osztál. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3. Oomba. k. magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek. 1909-beD új modem épületet rendeltek. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. a vallás-alap hozzájárulásával. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. 1868-ban nyilt meg. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek. . . lO-ben 1855-ben. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. . 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. különösen akkor. 1762-ben Király István a tanítója. . . I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. Clarissák építették 177fi-ban. kath. 1845-ben. tanító 1762-ben jött a községbe. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. Az els meglev s 1738-ról szóló can. Új iskolák özv. mikor önálló plébániát nyer. egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról. Fót. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. 1886-ban a róm. 1770-ben róm. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. építette az iskolát. midn ez a felhk ellen herangozott. Keczel. Jászkarajenó. Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé. Gyón. egy kalap (1 frt 50 d. Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl.21-4 Kozoktdtásügy. A régi iskola 1838 eltt. — Kistarcsa. d. abból a gyjtésbl t. 1869-ben három tanítói állást szerveznek. Folctö. Két tanterem 1857-ben épült. a ki egy segédet is tartott. mint az akkori puszta tulajdonosa.Horváth Imre volt a tanítója. német olvasás 1 óra. Az els r. I. osztályban a következ magyarázata '^i óra. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó.*') : . Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. már az I. Az iskola megnyitása 1778-ban tortént. .

a jelenlegi 1859-ben épült. Pereg. Telki. Nemesnádudvar. kincstár költségén. A legels önálló tanító Samu János. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. . a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. mostani épülete 1902-bl való. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. Páty. Szentendre. mostani épületét a föld. 1859-ben. 1818-ban szervezték. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. minisztérium. 1840-ben szervezték. A Ratio Educitionis után a kir. innen a garasos taniték elnevezés. búza. Jáuosy tanító fizetése. 18ö6-ig egy tantermü. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. 1857-ben. mint a tanítás. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. 1840-ben keletkezett. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. azóta megint felekezeti jelleg. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. a ki egyben jegyz is. Tass. 1869-ben és 1907-bfn épültek. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. 1856-tól két tanterm az iskola. Szigetújfalu. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. Pilisborosjcnó. 1776-ban keletkezett. Tápióság. 1801-ben. Soroksár. mslyek épité.dók. Mende. másik a tanító részére. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. Sári. a tanvilók után Solt. 1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben. Szentmártonkáta. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. Tahitótfalu. 1841-ben keletkezett. 1860 eltt német a tamiyelv. Tantermei 1710-ben. Püspökhatvan. Az els tanterem 1738 körül. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. Pilisszántó. 1805-ben már megvolt az iskola. 1809-ben új épületet emeltek. 1823-b3n keletkezett. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. 1794-ben keletkezett. 1905 és 1909-böl v. a leányiskola lS84-ben keletkezett. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. 1700 körül keletkezett. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. épült a mostani épület. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. Nagytétény. Rákoscsaba. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. Taksony. egyik a tanulók. A fiúiskola 1773-ban. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. magyar-tót és illír volt. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. Szigetszentmárton. Horti Kovács István. 1742-ben keletkezett. Alapítója báró Laffert Antal. a mely ez idben kegyúr. a mikor a telki apátság emalte az épületet. 1907-ben bvítették. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. bvítették 1886-ban. illetleg szülök gondoskodtak. 1900-ban építette. Mostani épülete 1846-ból való. a harmidik 1899-ben épült. tanítók élelmezésérl a gazdák. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. bö\-itve 1904-ben. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. a bels területiek 1895-ben épültek. 18G9 1878-ig községi. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. Milecz Lrincz. Mostani épületei 1779 körül épültek. Piliscsaba. Nagykörös. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. Tóalmás. Ráczkeve. Szód. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. 1779-ben épült a kir. 1810 körül szervezték. Mostani épülete 1876-ban épült. 1819-ben keletkezett. mostani épületei 1872. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. Tápiószcle. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. 1893-ban emeltek új épületet. Torbágy. A tannye'v 1873 eltt részben tót. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd.— Közoktatásügy. Perbál. 177ö-ben már fönnállt. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. Nagykáta. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. most 360. 1727-ben a birtokosság állított iskolát. Épült 1850 körül. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. 1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. mint kegyúr. Az iskola tannyelve régebben német volt. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. Mostani — épiUete 1896-ból való. Pilis. Mostani épülete 1873-ból való. Szentíörinczkáta. Tanulóinak száma 1845-ben 75. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. az építést pedig a község teljesítette. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. Tatárszentgyörgy. 1860-ban állították a 3-ikat. Rákoskeresztúr. 1742-ben keletkezett. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. 215 Kuka. mint kegyúr. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. kamarai uradalom. Monor. A XVIII. A A mér A egy-egy garast kaptak. Tannyelve német.

*») Fináczy dr. 6 tanervel. tínterem. a dunapataji. 1721-ben Szöllsi Mihály. a budaörsi. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. pócsmegyeri. 4 polg. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek. érsekcsanádi. az abonj'i. 1908-ban építettek. kisoroszi. állottak. péczeli. 1712 körül szervezték. Sári. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. pfttyi. XIX. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. 1908-ben öt tantermü az iskola. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. törteli.iskoiák. rákospalotai 4. egyházkerülethez tartoznak. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-tl van meg. ülli. rszent mi klósi.rt. török hódoltság idejében keletkezett. a solti 9. 1700-ban Földvári Bíró Mihály stb. gyömröi. 3. Vácz. mostani épületei 1820. I. Fót. tudjvik. 1873-ban lett községivé az iskol?. gyóni. Az állami iskola. 1861-ben emeltek új épületet. 1908-ból való. Megyaszai. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. Bia. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. kiskunlaczházai 6. hévizgj-örki. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. alsódabasi. 1829-ben 2 tantermü az iskola. Ezek a dunamelléki ref. tahit ót falui. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. Újszász. Peitler Antal püspök idejében. 1893-bMn 3 tantermü. A czeglédi 20. bugyii. A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. elején keletkezett. gödöUöi. Zsámbok. apostagi. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója.'^) A ref. 1744-ben keletkezett. A növendékek száma 1868/9-ben 1073. Bugyi. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. mint 1906-ban nyílt meg. szentmártonkátai. Gödöll. A jelenlegi épület 1 905-bl való. váczi 2. az alsónémedi. m. makádi. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. tantermes éjiülete 1907-böl való. 1820 körül. ide. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt. Zsidó. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. szeremloi és uszódi 2. ordasi. jászkarajeni. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak. í. elemi iskolák közül becses történeti adataink vannak az alábbiakról ref. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200. jelenleg egy osztály van benne. Üröm. Törtei. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. lajosmizsei. XVIII. „lóháton. dömsödi.si. kihez 15 növendék já." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. a dunaszentbenedeki. kath. Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette. 1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német[tannyelv iskola mellett) eg\' re/. Ref. van 4 el. Dunaveese. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. biai. mogyoródi. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. Zagyimrékás. Zsámbék. kik fejenként 50 dénárt fizettek. 189(> és 1903-ból valók. 1826-ban 5 tanító mködik itt. tinnyei. de az iskola állitólig már 1783-ban keletkezett. sziget monostori. isk. ócsai. fóti 3. Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. Körülbelül 1712 óta áll fenn. Az izsáki 4. . A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. Úikéeske. hartai. Utána Szilvási. mostani épülete 1904-böl való. prónayfalvai és szanki egy tantermü. Ez az épület azonban már a második volt. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". mostani 4 Verség. a kocséri. a kit késbb jegyzvé választottak. 1777 eltt. Úri. mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült. melynek 22 tanterjár. 1819-ben említik els tanítóját. Váczkisújlaht. Tanítója Pataky Benjámin. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. sz. 244.sztott iskolatanács vezetése alatt Ez idtl fogva a városi róm. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. 1800-ban. gombai. magyar iskolát találunk. eklézsia anyakön\Tének czimlapját Marosi Jlihály tanító rajzolta. tanítója ekkor Mérei Márton. tószegi. a bogyoszlói és ókécskei 3. mostani é])ülete 1909-ben épült. hanem az iskolában is tanított. Az egyház már 1646-ban föimállt. Visegrád. hitközség kebelébl választott iskolaszék vezeti. mvi épülete a régi templom köveibl 1871/72-b9n épült. 1693-b3n Debreczeni Kiss Mózes. Váczbottyán. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült. Váczhartyán. Mostani iskolája 1791-ben épült. k. ei. Törökbálint. toki.216 Közoktatásügy. Újkartyán. 9 tanteremmel. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. Az 1788. mi körülbelül 1600. tápiószelei. Czegléd. Valkó. fegyveresen jött a magyar táborból. 1739-ben szervezték. rákoscsabai. ugyanis a gödölli ref. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. 1874-ben 13 tanítója van. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. A mébe 1490 tanuló : Apostag. 1. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett. az akasztói. 1785 körül. 1745-ben keletkezett. adományából lOOö-bsn épült. mostani épülete 1909-böl való. vasadi. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. 18fi4-ben nyolcz. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés.. szigetszent mikló. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. soltvadkerti. kerekegyházi. váczharcyáni.000 kor. 1775-ben alipította herczeg Grassalko^-ich.

jelenlegi hel>-iség 1877 körül épült. 1858 körül keletkezett. zsidói és váczi egy tantermü a kecskeméti kirendeltség területén Kiskörös és Soltvadkert 4 tantermü. püspökséghez tartoznak. 1721-ben szervezték. 1756-ban Torma Ferencz a tanítója. 1600 körül szervezték. Tahitótfalu. alapítója a Prónay család. 1763-ban van említés Keresztesi Sámuel iskolamesterrl. ezinkotai. 1649-ben keletkezett. h. Páty. 186. minden különbség nélkül a gyermekek Cellariusra. Az els. 1744-ben keletkezett. váczkisújfalui. azóta lelkész tanít. Az iskola mai épülete 1885-bl való. 1822-ben alakult meg a leányegyház s ekkor szervezték a tanítói állást is 200 frt fizetéssel. Ülló. Tápiószele. 1626 óta egy tantermü az iskola. Nagykörös. Az iskolsház 1797-bl való újraépült 1880-ban. teljesen megtanítók 1830-ig jegyzk is voltak. most összesen 463. 1811-ig a tanítók többnyire theologusok és jurátusok. 1867-ben 4 tanítója volt. a leánySolt. Péczel. Legrégibb tanítója. években keletkezett. Tinnye. minden igyekezet mellett is inpracticabile. Szentmártonkáta. Hévizgyörk. a meljTe kiváltképen taníttatnak a gyermekek. Tanítója 1786-ban Virág Mihály. 1753-ban említik rektorát. irsai 3.. ev. e^ ei. Tanítóit csak a „kurucz világvégetáján" ismerjük. 1868-ig voltak. iUojí/orórf. 1636-ban alapították. Tokos \-isitatio : . a „kurucz \-ilág után". Veresegyháza. nyáron pedig csak 4 vagy 5 hétköznapokon hanem vasárnapokon a nagyobbak is feljönnek. Ezek valamennyien a hányakerületi ág. 1826-ban Tóth András a tanító. Tanulóinak száma 1786-bin 492 fiú és 384 leány. a czeglédi. 1786-ban épült. iskolák közül legnépesebb a pilisi 7 tanteremmel s 545 tanulóval. kávai. Domonkos. — . 1784-ben Ivi'eknit György a tanító. században. tanítója. A tanítók neve 1720-tól megvan.viskola már 1740-ben három volt (alszegi.5-ben a kántorral 13 tanítója van. Szentendre. kinek nevét ismerjük. a ki még jegyzi teendket is végzett. 1868-ig tót a tannyelve. . albertii 4. számvetés. való. : Ordas. kisebb és nagj'obb Katekizmus. deák rudimentára szoríttatnak. v. 217 és Haraszti neveit találjuk a XVIII. Losonczy István nagykrösi professor még 1770-ben is így panaszkodik „a mi iskoláinknak nagy fogyatkozása. A mostani fiúiskola helyiségét 1879-ben átalakították iskola 1860-ban épült. felel iskola 1874-ben. el. Annakutána a kis Histori?. Els tanítója Eperjesi István 1783-ban. a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány. Itt a jó olvasás a legfbb punctvmi. nóták ós a könyörgések. csomádi. Mostani épületei 1859 és 1899-ben épültek. mendei. aszódi. Tanítója 1797-ben Nagy István.