^^^^B

MAGYARORSZÁG
VÁRMEGYÉI ÉS AÁROSAI
MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TÖRTÉNETÉNEK. FÖLDRAJZI. KÉPZMVÉSZETI, NÉPRAJZI, HADÜGYI ÉS TERMÉSZETI VISZONYAINAK, KÖZMVELDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÁLLAPOTÁNAK

ENCZIKLOPÉDIÁJA
A MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI KÖZPONTI SZERKESZT-

BIZOTTSÁGÁNAK KÖZREMKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTI

D^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

SZÁMOS MMELLÉKLETTEL, TÉRKÉPPEL, TERV- ÉS HELYZETRAJZZAL

S

SZÖVEGKÉPPEL

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN
II.

VÁEMEGYE

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye
11.

AZ ORSZÁGOS MONOGRÁFIA SZERKESZT-BIZOTTSÁGÁNAK FELÜGYELETE ALATT ÉS

A PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYEI HELYI MUNKATÁRSAK

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTETTE

D^^

BOROVSZKY SAMU

A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA, A M. TÖRTÉNELJU TÁRSULAT TITKÁRA, S E TÁRSULAT, VALAMINT A M. HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI ÉS A M. NÉPRAJZI TÁRSASÁGOK VÁLASZTMÁNYI TAGJA

287
41

KÉPPEL,

EZEK KÖZÖTT

EGÉSZ OLDALAS AUTOTIPIA

BUDAPEST
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA TÁRSASÁG
V.,

Arany János-utcza

1.

A

Magyar Tudományos Akadémia épületében.

LÉUKADY testvérek könyvnyomdája, BUDAPEST

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
ORSZÁGOS MONOGRÁFIA KÖZPONTI SZERKESZTBIZOTTSÁGA:
MÁSODELNÖK

RÁKOSI

JEN

FSZERKESZT
a Magy. Tud.

:

LÓCZY LAJOS
Dr.
tagja.

Dr.

fBrendiházi tag, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

BOROVSZKY SAMU
Akadémia

a Földtani Intézet igazgatója, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

A M.

Türténelmi Társaság tiikára.

VIRTER FERENCZ
az Országos Monografla-Társasáf igasgatója.

VENDÉ ALADÁR
az Országos Monográfia szerkeBztüje.

TAGOK:
Áldássy
egyet,
a

Antal
tanár, a

dr.

Nemzeti Múzeum öre,

m

Magy.
tagja.

Orsz.

Császár Imre Szinmüv. Akad.

Kammerer Ern
tanár.
nin. tanácsos, szeti

Porzsolt
a
Pesti
Ilirlap

Kálmán
fmunkatársa.

Múzeum

a Szépmvéigazgatója.

Magy. Tud. Akadémia
tanár.

Balassa József dr.

Csorna Józ&ef a M. Tud. Akadémia tagja,
a

Radisich

Jen

Herald.

Geneal.
V.

Kenedi Géza dr.
a

társ.

ig.

tagja.

szerkeszt, Petfi-társaság

tagja.

min. tanácsos, az Orsz. Magy. Iparmvészeti Múzeum igazgatója.

Frigyes ág. ev. püspök.
Baltik

Dárday Sándor
a m.
kir.

dr.

állami

legfelsbb
alelnöke.

Kenessey Kálmán
min.
józási

számvevszék
Balogh
Pál

tanácsos, vasúti és fütelüfcyel.

ha-

Dedek Crescens Lajos
József dr. tanár, a M. Tud. Akadémia
tagja.

a Memlékek

Reiszig Ede dr. a M. Herald, és Geneal. és a M. Trt. társaság ig. vál. és
Orsz. tagja.
Biz.
lev.

Bánczi

tudom. -egyetemi könyvtárör, tb. udvari káplán.

Konkoly Thege Miklós
a

Központi
tézet

Meteorológiai Inigazgatója, a Magy.

Sándor József
az E. M. K. E.

Demény Károly
dr.
pol-

Tud.

Akadémia

tagja.

alelnök-f-

titkára.

Bárczy István

Budapest székesfváros gármestere.

Lánczy Leó

Dobokay Lajos

a frendiház tagja, a Pesti Magy. Keresk. Bank elnöke.

Id. Szinnyei József a n. múzeumi hirlapkönvviár re, a M. T. Akadémia tagja.
Ifj.

a
a

Bársony István Kisfaludy-társaság tagja, Budapesti Küzlüuy szerkesztje.

Lípcsey

Ádám

dr.

Entz Géza

dr.

szerkeszt.

Szinnyei József dr. egyetemi ny. r. tanár,

Bátky Zsigmond
könyvtárának

dr.

tanár, a M. Tud. Akadémia tagja.
r.

megyetemi

a M. Tud.

Akadémia

tagja.

Madarász Gyula
nemzeti múzeumi

dr.
ör.

a Neiiizcli.Múzeum 8zéclienyiüie.

az

(anár,

Bayer József a M. Tud. Akadémia
tagja.

Erdélyi Pál dr. Erdélyi Múzeum könyvtárának igazgatója.

ref.

Szöts Farkas theol. akadémiai

tanár.

Molnár Viktor
közoktatásügyi
államtitkár.

Strausz Adolf dr.
a
Iveleti

a

Fejérpataky László dr. Nemzeti Múzeum künyvigazgató-ure,

Akadémia

tanára.
dr.

Móricz Zsigmond
Thallóczy Lajos

Bedó Albert
ny. államtitkár,

t;i.rának

a

M.

Tud.

Akadémia
Gelléri

tagja.

a M. Tud.
tagja.
kir.

Akadémia

Mór
a

Nagy Géza
nemzeti

dr.

udv.

tanácsos,

a közös pénztagja.

Benedek Elek
a

tanácsos, az Orsz. Iparegyesület igazgatója.

Magy.

Tud.

múzeumi ör, Akadémia

gymin. osztályfnöke, a
Magy. Tud. Akadémia

tagja.
tagja.

Kisfaludy-Társaság

Gonda
keresk.

Béla
tanácsos.
dr.

Telegdy Roth Lajos
dr.

orsz.

Bernát István képvisel, a M. Tud.

miniszteri

Némethy Károly
h.'lii^vmiiiiszteri

filányatanácsos, királyi íugeologus.

Havass

Rezs

állanilitkár.

Akadémia

tagja.

a Küldrajzi Társaság alelnöke.

Berzeviczy Albert
V.

Hock János
plébános,

Nyáry Sándor dr. megyetemi m. -tanár.
Ortvay Tivadar dr. ny. jogakadémiai tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.

Váradi

Antal

dr.
iró.

udv. tanácsos,

b.

okt.

ny. vall.- és k8zminiszter, a Magy. Tud. Akadémia elnöke.
t.

t.,

országgylési képvisel.

Vécsey Tamás
udv. tanácsos,

dr.

Rónai Horváth
Bezerédj Viktor dr.
államtitkár.

Jen
dr.

altábornagy, a M. Tud. Akadémia tagja.

egyetemi ny. r, tanár, a liagy. Tud. Akadémia
tagja.

Borbély Lajos a Rimamurány-salgötarjáni vasmUrészvénytársaság vetérigazgatdja.

Hutyra
az

Ferencz

udv. tanácsos. állatorvosi fiskola igazgatója.

Óváry Lipót min. tanácsos, flevéltárnok, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
ny.
orsz.

Visontai
udv.
orsz.

Soma

dr.

tanácsos,

ügyvéd,

képriselti.

Ctapodi István dr. egyetemi ny. r. k. tanár.

Kada Elek
a

Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Magy. Tud. Akadémia
tagja.

Zilahi Kiss Béla (Június)
törtónetirú.

:

:

A

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
PESTMEGYEI KÉT KÖTETÉNEK MUNKATÁRSAI
Bársony István
11.
II

Köszeghi Sándor
t'r>t

Ifj.

Reiszig Ede dr.
a

Itud.'iposti

Küzlüny sier-

v.íiinoffve

föIcvéltárdFa

I.'.vt.'iii'tiró,

Ezerkosztübiziitt-

kcsziöje.

Budapest.

sáR
dr. rtuda-

tani:.,

Bn.lapost.

Dedek-Crescens Lajos
l>,iri
iri

Márton Lajos
'trt'dör

k:ii>Iá",

a

Tud. Ej;veliiiilaiicst.

Schwalm Amadé
í.vi-tcmi

dr.

kolivvtáröro,

a M.

Npmz. Muzniin

•^'isíKi

osztlllviilinii.

taiuirsOKÍ-d, pest.

Buda-

Domböváry Géza
ívvéd
i'S

dr.

pest.

6zakirú, Bnilajtoí-t.

Serfz
Nasy József
dr.
lUii.Mi.

Géza

Haraszthy Lajos
ú.

tan.lr.

Kiskiiiiliala'^.

a pestmeKvpi RazdasiÍKi egy titkára. Budapest. .íiilel

a

M<in..ffrafia

scstí-ilszc-r-

koztítje.

Nyilas
irú.

István

Szalay Gyula

Horváth
tai.ar.

Cyrill dr.
Huilapi-sl.

Rudapesl.

Petri

Mór

dr.

Hübner Emit
iiíc.vvúd

dr.

if.

és

lapszerkeszt,

t;ui.. Pest v.'irmcff'^T kir. Iniil'flií-vfliijo. Biidapi-st.

Tragor Ignácz
Muzoum-EKvesiilct Váez.

dr.
titk;íra,

CíCKliid.

Kada Mihály
I.

Pettenkoffer Sándor
kir.
szöli^fizfiti
(^s

tiorji-

szati

fi>lii«yi>lii,

liudaposl.

Ugró Gyula
,H,l-;lnnosli'r,

dr.
Iljpcst.

Kallina Károly

Pirkner

Ern
Winkler Pál
i'ki

Uüiiwt.nMS.

Kalocsa.

E KÉT KÖTET FEJEZETEIT FELÜLVIZSGÁLTÁK
Bed Albert, ny. államtitkár. Benkó Imre, n uykríisi fügimn. tanár. Bernát István, or.sz. Ufci)v.. n !Map;y. T)id. Akadémia tagja. Berzeviczy Albert, v. b. t. t.. ny. vall. ós közukt. miniszter, a Mi'.gy. 'l"ud. .'akadémia elnöke. Borovszky Samu dr. trjrt(''nctii'ó. a Magy. Tuil. .\kailóini.i tagja. Demény Károly, m. kir. posta és távinl) ÍL''/L.Mtii. - Dezsényi Béla, a gödölli m. kir. kcirdnimradalr)m jó.szágfclügyelje. Dimslts Lázár, lMHli|)cst,i m. kir. kiiltiirfmérnök. Fazekas ÁgOSton, Pest vármegye alispánja. Gelléri Mór, kir. tan., az Orsz. Ip.irogye.sület igazgatója. Gonda Béla, kerosk. min. tanácsos. Jalsoviczky Sándor, beliigymin. tanácsos. Kada Elek, Kecskemét város jiolgármestere. f Katona LajOS dr., volt ugyot. ny. r. tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Kenessey Kálmán, min. tan., vasúti és hajózási ffoliigyel. Lánczy Leó, frend, a Pesti Magy. Koresk. Bank elnöke. MaximovitS istváh, Szentendre polgármestere. Nagy Géza dr. a Nemz. Múzeum öre, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Némethy Károly dr. belügymin. államtitkár. Póka Károly, N.-^gykörös polgármestere. Silling Sándor István, Kecskemét város fjegyzje. Ede dr. Kiskunhídas polgármestere. Szalay Gyula, nagykörösi fögimn. igazgató. Id. Szinnyey József, muz.enmi hirl apkönyvtárr, a Magy. Tud. Akadémia tagja. Városy GyUla dí. kalocsai érsek. Vécsey Tamás dr. udv. tanácsos, egyet. ny. r. tanár, a Magy. Tud. .\kadémia tagja.

— —

— —

— — —

A VÁRMEGYE NÉPE.
lakossága, mint maga a vármegye két frészre oszCk. Az ország települési viszonyainak megfelelen, a vármegye hatalmas, alföldi síkját tiszta magj'arság lakja, éjszaki hegyes-völgyes, alacsony hegylánczokkal borított részét viszont német, tót, szerb, iUir stb. nemzetiségek. Az egész vármegye jellege azért mégis teljesen magj'ar, mert hisz a vármegye 883,591 fnyi lakosságából 809,079 beszél magyarul s így csupán nem beszél. Anyanyelv szerint pedig 82%-a magyar, a mi olyan domináló arány, hogy a vármegye a legtisztább magyar lakosságnak közé tartozik. A lakosság azonban, sem a mags^ar, sem a nemzetiségi, nem öslakó a vármegyében. Hajdan, fleg a török korban, a vármegye valóságos országútja volt mindenféle török-tat ár-német -magj-ar hadaknak s a nép szakadatlan zaklatásnak kitéve tengdött, ha ugyan el nem hui'czolkodott e vidékrl, vagy épen rabszolgaságra nem hurczolták el ket. A török kor után a XVIII. század els felébeii telepítették be részint a kormány intézkedései, részint a népség szabad mozgalma a vármegyét. Ekkor hozták a németeket, tótokat s a többi nemzetiségeket, s ekkor alakultak a más vármegyékbl szabadon beköltöz magyarsággal vegyesen a vármegye nagy községei. Tehát ahg élt két évszázadot itt a vármegye népének fötömege, de azért már annyira kialakult népélete, észjárása, hagyományai s ethnográfiai bels jelleme, hogy egységessé lett e területen s más vármegyék, más vidékek népétl különböz. A magyarság uralkodó szelleme hatotta át az egész népet, s az alföldi idegen telepítések egészen beolvadtak, felszívódtak, elveszítették régi, magukkal hozott lelki világukat s ma csupán anthropologiai jelekbl, nevük és vallásuk után ismerünk rá eredetükre. Ez alól az ers, átformáló hatás alól csupán a fváros környékén lev sváb falvak vonták ki eddig magukat, a minek föoka, hogy ezek aránylag nagy tömegben élnek együtt s húsz-harmincz község népe élvén egymás szomszédságában, meglehetsen jó alkalmuk volt rá, hogy régi nyelvükön m.egéljenek s így régi szokásaikat is megrizhessék. Az 1900-iki népszámlálás alapján a túloldali táblázat mutatja a népesség eloszlását, az uralkodó nemzetiségi és vallási viszonj^okat. Nem kis fontosságú a magyarul beszélni tudók és az írás-olvasáshoz értk rovata. A népszaporodás az utolsó tíz esztendben 1890— 1900-ig igen kedvez volt els helyen áU e tekintetben e vármegye, mert 20-4%-nyi szaporodását egyetlen más vármegye sem érte el s csak néhány város múlta fölül. Épen így igen egészséges viszonyszámokat adnak a küKöldön élk, a férfiak és aránya, s az életkor és családi állapot szempontjából végzett statisztikai összegezések is. Anj^anyelv szerint is örvendetes a fejldés, 1890-ben volt (Budapestet és Kecskemétet leszámítva) 808% a magyar anyanyelv, 1900-ban 825%; magyarul beszélt 1890-ben a nép 88-1%-a, í"900-ban 91%, vagyis a nem magyar ajkúak közül 1890-ben 37-9%, 1900-ban 484% beszéU magj-arul. Vallás tekintetében az egész népnek 68%-a róm. kath. izr. ág. ev. ; 207% ref. vallásfelekezeteknek cgj'máshoz való aránya nem igen változott s ersebb hanyatlás a ref. vaUásúaknál van, a kik 22-7%-ról 20-7%-ra estek. A nép mveltsége is ersen fejldött. 1890-ben írni-olvasni tudott 4-6%, 1900-ban 732%. Ez olyan magas %, hogy kevés vármegye versenyezhet vele.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
természetrajzi

Általános
jellemzés.

képe,

85%

Népesség
eloszlása,
;t:iti3ztikája.

;

nk

;

A

69%

;

37%

ilagy.irorszáR

Vármegyíi

ós Városai: Pcst-PiIis-Solt-Kisk:in T.'irmegyo.

II.

oo-aoaoitf^cot9H:$ ac —1 o Cl w tfl í-5 — & W ^ 2- < w ? ? s w w W O ö 0= II S.A vármogj'e népe. 5 Ei 5 S. ül . "S. "- to^cobsoscot-icdcncoco ül CO K-I rfk.

a XVIII. Pest vármegyének számos községe van. hegyes és nemzetiségi vidéken srbbek és apróbbak a községek. S ime. Kiskrös. st nagyszer útvonalakba és vasúti irányokba esik. azért tudták megrizni nemzetiségüket is emijire a németek a biai. az úrink tlivat ját majmolják s a férfiakat is vasalt inggel látják el. az alföldi síkon. pomázi. vagyis 60% magyar. De a valóság az. ráczkevei és szentendrei járásokban. Kiskunfélegyháza 33 ezer fnyi lakosságának sei a török hódoltság után. Akik betelepedtek.0000 leieknél nagj'obb városa van 8. sváb. Az asszonyok kivétel nélkül az uraságoknál kiszolgált cselédekbl kerülnek ki. jellegzetes vonást nem mutatnak. Megfig3'elésre méltó.364 német. A távoli városokból igyekszik csaknem minden kisgazda ki a földjére. cselédekbl. hogy az egjTe növekv drágaság nyomása alól sok tekintetben az si primitívség viszonyaival szabadítsa ki magát. hanem uradalmak cselédnépe telepít be. az mind zrzavaros keveréke más vidékek szokásainak. bár nem eredetére. a tótok a gödölli. nincsen együvé szokott törzsökös lakosság. Magyar pipa helyett hölgyczigarettát szív az aratólegénj'^ is. váczi és szentendrei járásokban. az éjszaki alacsony hegyekkel borított terület nagyban különbözik az alatta fekv nagy síkságtól. mert a nép zsellérekbl. a melyet nem tisztán kisbirtokos földmível nép lakik. 3—4000 lélek 35. különö. Ezen a nemzetiségekkel ersen telített hat járáson kívül lev többi nyolcz járás és pedig területileg a nagyobbak. sváb s más egyéb. mert a nép vegyes származású. nincsenek állandó népszokások s rendes életmód. magyar. részint sorsüldözött emberek. 5—10. Az utolsó évtizedben még egy rendkívül fontos népmozgalom figyelhet meg a tanyák kirajzása.680 magj-ar. hogy ezekben a községekben a nép. : . Jellemz az egész vármegye lakosságának bels faji viszonyaira egy-egy város népességének eredete. 4—5000 lélek 18.on változik. nem is tiszta magj'ar eredet. ma azonban már egészen megmagyarosodva. a pásztorkodó. A vármegyét különben két nagy tagba lehet osztani. Néprajzi kép. részint kalandor.779 lakosából 681.325 tót s 3451 szerb. az. hogy a békés idk beköszöntével. 3000 lélek 44. s családi tzhelyükhöz az úri házaknál tanult szokásokat viszik be.sen a túlsó oldalán es megyerészt a hol tíünyomó részben német a lakosság. tót. ma már azonban alig érzik meg ez. számtalan helyrl verdve össze ide. Ezek a települési viszonyok rendkívül ers befolyással vannak a néprajzi élet képének kialakulására. a mely elüt még a környékbelitl is. 7% tót és 05% szerb. Ezenfelül jsllemz. Sutba került a szr s ma már parupUval jár a paraszt legény is.A vármegye népe. tiszta magj-ar jelleg. a paraszt. St azt lehet mondani. babonaköre támadjon. a tudományos kutatás a nép törzsökös részét palóczoknak jelzi. A vármegye a nagyközségek legtipikusabb területe Magyarországon. a melynek megvan az önálló jellege. tiszta magyar a lakosság. század els felében telepedtek le a ma is kopár. s máig megrzött palóczos vonásaik miatt valóban pajáhoknak csúfolják ket a szomszéd községbeliek. Németeken kívül még tótok laknak jelentékeny srséggel az éjszaki hegyes tájakon. Nagy oka eiuiek hogy a vármegye sidk óta mintegy a népek országútja volt s ma is minden része könnyen hozzáférhet. A déli részen. csupán a vallási viszonyok és a nevek emlékeztetnek a vegyes eredetre. baromtenyészt és földmíves népnek elég volt másfélszázad. Duna .000 lélek 22 községben s 10. Ezt az éjszaki részt nagyobbrészt idegen nemzetiségek lepik el. napszámosokból kerül ki s folji. 96. ily tipikus község Alsódabas és ilyenek a fvároshoz közeles falvak nagjTrészt. — . homokbuczkás vidéken. Néprajzi tekintetben ezek semmi különös. Félegyháza vidékén igen sok volt a tót telepítés. hogy egy törzsökös tömegbe olvadjon és olyan saját monda-mesevilága. minden határozott rendszer nélkül telepedtek itt le a vagyonszerz. 2000 lélek :209 községe közül ezer leieknél kevesebb csak 28 helyen van. hanem szellemére nézve az. hogy a nemzetiségek meglehetsen egy tömegben élnek. 33. A városi élet azonban teljesen megrizte itt a földmível nép életmódját s bels lelki világát és nem alakította át iparos és gyári néppé a parasztságot. jászfényszariiiaknak mondták magukat. pomázi. váczi s a szerbek velük és a németekkel vegyesen laknak fleg a pomázi. 11% német. monori. hogy az éjszaki. hanem tót. hatalmas községekben tömörült a nép. A mi népies szokásuk van. ráczkevei. hogy a vármegye 825. Vegyük figyelembe azt is. 1000 él 54. 3 A magyarság néprajzi képe egyre veszíti régi színét. nem számítva közéjük Budapestet. monori. így a ruházat is a modern tlivathoz alkalmazkocUk. míg az alföldi részen ritkán. így pl. úr.

a küls cseréíiy-ajtó. s körül ezen a patka. Ffoglalkozásuk a földmívelés.ivel nagj'obbak is a házak. hanem mindig papucsban vannak. kamra és az istálló következnek. kapu nincs. mint bent a községekben. hogy gazdálkodó földniíves-nép lakja ket. legfeljebb egy kis árok keríti a telket. a bels kilincsre és kulcsra jár. Étel4k is nagyon egyszerek. konyhát a gazdasszony kékre vagy sárgára meszeh s szabad kézzel czifrázza ki kékkel és pirossal . így magának Kecskemét félszázezernyi lakosságának legalább fele kint él a tizenhat négy szögmért föl inyi terület pusztákon. A telekre nyüó ajtaja ketts. Az asszonyok pl. kelet-nyugati irányban. . szita. de a kapálást és aratást rendes fizetésért végzi. Gazdagabb az életmód. cseréptálak és tányérok. ha lehet. A ház körül veteményes kert. st széparczú. A terjedelmes községek és városok mindannyian hasoiítanak egymáslioz. Rendesen ez a beosztása. Egészen intelligens. mintha egy típus szerint nttek volna nagyra. mángorlófa. láda. vagy a putrik. csak tavaszszal mennek ki s szig odakint vannak. egy kis és egy nagy bográcsban fzik minden ételüket. A . legtöbbet rozsot termelnek s ezt hívják búzának. naponta kétszer esznek. tet nád. villát. a mellékút ezák egyenl nagyságú. ezen túl a konyha. seprt. czifra edény. hogj' a békák össze ne fúrják. Építmester egj^-egy tanyai barkács. — A ruházat ugyanaz. Ha csak három-négy holdnji földje van valakinek. mint zömök vagy erstermetü a mai nemzedék. hogy az ajtók délnek néznek. vályút. csak még egyszerbb. Van egy nagy ágy. a meljTiek a lippenös vagy mártogaiós formáját szeretik. e mellett járják a csárdást. A vármegye képe jellemz az Alföldre. csak épen nagj'o. s az oldalára szögezett kis léczbe szúrják a kést. Az utat nyárfákkal ültetik be. rendesebb a ház. alatta a korsó.és tyúkól. könyvek.. E fölött a tükör. csöndesebb az udvar. földre. szerszámnyelet maguk készítenek maguknak. már tanyát épít rá s vagy maga lakik benne. dombos hel\Te építilc. vagy a tanyás kertész. fakanapé. vagy támlás kertész és cseléd. Házi ipar ahg van. vagyis rácsos. Az udvaron a disznó. középtermet s inkább nyúlánk. nem hordanak csizmát. verem ezt minden évben újat ásnak. a ki felügyel a házra. zajtalanok néha egész utczasorok bent a városban. Kerítés. Még a nagyobb városoknak is csak a ftere vagy futezája városias. s katholikusoknál szent képek. néha vályogból. segít a munkában. a falon gyúródeszka van. a búzát pedig tisztának. a kiknek . letakarva fehér terítvel s rajta apró. Kevés konyhaeszköz van. mint a nagj' községek és városok képe. e mtllett töltik a téh estéket s ha összejönnek. a ruházat. mert épen azok laknak bent. hogy általában nincsenek olyan közvetetlen összeköttetésben magával a földmívelés munkájával. a gyufa. A valóságos pusztai élet ersen megfogyott a pusztákat feltörték s kivéve Kecskemét határában s másutt egy-két jelentékenyebb nagj'ságú pusztát. újabban már boltban is veszik a kész kivágott czifrát. mint az apró falvak s így üresebb. szánkót. sok az ákácz és van eperfa is. földszintes házakkal építve. Van benne banyakemencze. a ház mmgati végén van egj'' szoba. kosarat. ma helyett egy egészen új fajtája már alig lehet megtalálni az si pásztor-életet. úgy. A : A A A A A . esinos. mestergerendán a maguk fzte szappan. Van fiókos szekrény. Bent a községekben sem más az építkezés és az életmód. konyhában njitott tzhely van s mindig a kemencze szája eltt fznek. lomosabb gazdasági eszközök gazdagabbak s a szegényebb nép maga is kint lakik állandóan a tanyán. stb. Az udvaron 1 2 katlan van s ebben fznek nyáron. zsidó fajokból összoveiixiott s nagyjából egységessé lett keverék. néhány gA-ümölcsfával. támadt a pusztai életnek a tanyai mezgazdálkodás. vert falból. üvegek. mint a városi kisebb házak berendezése. módosabbak a napi szokások. néha szalma. asztal. telik"'. rendszerint vályogból építik. mint kisgazda. czipt is csak nagj' ünnep?ken. Ezért is elször a tanyai életet mutatjuk be. Abban. szoba is olyan.bb 8 állandóbb aránj'ú. A tanyákon vannak az apróbb. szobák. hogy rögtön látni róluk. a mely a nagj' síkságon szinte jellemzbb ma a nép életére. alma. nagyon ritkán s újabban zsindelyt is használnak. Kecskemét körül pábnafának hívják. porczellánok. fogas. gémeskút. m?g egy kicsi. valam. Slaguk csinálják hangszemek a tamburát is. A házat. ezalatt üresek. bérl. tisztább. úgy nyúlnak cl rendetlenül s mégis egyenes vonalban. feles.4 A vármegye népe. A kisebb faluk utczáitól és házaitól valam' fontos tulajdonságban különböznek ezek a városi parasztházak. A házakat szilárdabb anyagból.

erre durva vászonlepedt terítenek. kihordani a házból. A falakon régen cseréptányérok. Rendesen rács. A szoba padlója régebben mindig föld volt. nagy üvegtáblás. régiesebb a tulipános deszkaablak. a mely középen van ketté vágva. a melyet szombatonként tapasztottak. szekrényekkel. egyforma készletet vesznek az asztalterítvel. ma már ezek is egyre fogjmak s a földmíves nép berendezése mindjobban hasonlít a városi kisiparosok. hosszú.és sertés-ólak. különösen a falusi olcsó asztalos-munka mellett. de felhasználnak tüzelésre minden éghet anyagot. vagy sár. az alsó akkor is zárva maradhasson. kiüönösen a nagyobb községekben. a hol tzrendészeti szempontból nem is engecUk már a szalmafedést. mint a többi alföldi vármegyékben. a melynek két oldalán egyenl távolságban sorakoznak az apró kis házak s az út közepén három ló vonja a tanyáról hazafelé a szekeret. Az építkezéshez! ritkán használnak igazi ers. Ma már erre is vásári ágytakarót használnak. végig az utczasoron veszik kiírül.A vávniegye nópe. mert békeidben s az Alföldön telepedtek meg a községek. fölmázoltak simára. befelé nyíló. Kinek milyen módja van. diványnyal. A házat jó rendben tartják s az utczák és a községek mind tiszták és gondozott külsejek. tartós anyagot. mert kömiycbb eladni nagj'obb áron. Ezt a földszínt nem szokták fölbontam. ákáczfás utcza. Képeket is vesznek. Kémény ma már mindenütt van. a kis kapu a tornáczra nyíhk a legtöbb vidéken s a tornácz gerendáin kulvoricza. nem ritka az egészen új gördül redny sem. A nyoszolyát a színéig megtöltik szalmával. A konyhában sem fznek ma már szabad tzhelynél. 5 községbeli telekviszonyok szerint építik. hogy ha a fels részét kimntják. vagy egy nagyajtó van s azonkívül rácsajtó a baromfiak kizárására. s naponként gyakran sepertek és locsoltak. fából vagy sárfallal készítve. Az új házasok már teljesen úrias berendezést kapnak festett vagy furnírozott bútorokból. A tornácz sok helyen nagyereszü s oszlopos. hazafias képeket. egészen modern. a mit trágyából készítenek. Az utczáról két kapu n3alik az udvarra. újabban a fazsindely és cserépzsindely a leggyakoribb. Nincsenek zeg-zúgos utczák. A szobában eddig mindenütt volt boglyakemencze. . nem úgy. Jellemz a vármegye helységeire a széles. a mibl a város vagy^falu képét megalkossa magának. tégla-tzfalat is. Az udvaron szabadon állanak a baromfi. paprika. de vályog-. A kis lakás egy utczai szobából. A lakás szokottabb . a nagykapu és a Idskapu. kancsók voltak felaggatva dísznek. szentképeket. bár az ablak nagj^ságát azért nem igen növelik. száradni vagy megrizni.berendezése a következ. a hol már többször bven leírtuk ket. letakarják színes karton-ágyterítvel.vagy deszkakerítéssel vályogfal s feIxérre meszelt téglafal szokott lenni az utczai oldalon. ha több helységben járt s nem könnyen tud ráismerni valami jellemzre. fala rendesen 2—4 méter magas. A kemenczét szalmával ftötték. pléh takaréktzhelyen. A házak berendezése olyan. reneszánsz-törmelékekkel díszített házak a kivételek. A szobának üvegablaka ma már kivált új épületeknél. Csiicsfalat majdnem mindenütt építenek. még pedig az utcza fell s gyakran emelnek nemcsak deszka-. hanem vas. Ebben csak a modern. még a tanyai házakon is. még pedig urasat. pincze ritka ház alatt van és a szoba padlója nem szokott magasabban feküdni A házat már a s kerítéssel . mert ezt egjTc szívesebben építenek különösen a városi parasztok. pedig minden szennyet magába szedett és számtalan betegség melegágya lett. hajlított butor-székekkel. követ egyáltalában nem. különösen az erdötlen vidékeken. hogy ne legyen elüt a ház a község szokásától. A lakást még ma sem sokat szellztetik s e miatt nem is egészséges az. Szinte eltéved az ember. A az udvar színénél. Zöld zsalut használnak. mert hideg télen. sok ágj^nemt s ?z egészet . Szoktak vaskos vályogoszlopú tornáczokat is építeni a jobbmódúak. Természetesen ezt is praktikusságból teszik. vályogalakba préselve a szalmás trágyát. befúj rajta a szél. Különben az építkezésnél mindig a czélszerség irányadó elssorban s nagyon gondosan ügyelnek rá. A konyhán ketts ajtó van. amely hamar elkopik. Az egész berendezésben egyre-másra vész el a régi népiparnak minden emléke. olaj nyomat okát. a melyeik az si állapotokat rizték meg máig. ixem lehet szert tenni. hagyma van felfüggesztve. A tetzet eddig csaknem mindenfelé nád és szalma volt. konyhából s kamrából áU gazdagabbaknál a kamrát tovább építik s így két szoba van. mext arra ház vályog. mesteremberek lakásához. a hol tzeget is használnak ftésre. de újabban ezt kiszorítja a vaskályha. városias. mint a felvidéki városoknál.

A férfi öltözete nehéz munkánál fehér vászongatya s rövid vászoning. Erteljes. A ruházkodása még ersebben mutatja a nagy átmenetet a régi magyaros viseletrl a modern divatos öltözködésre. Húsételhez a szegényebb nép ritkán jut. Az efféle ers fszerezést. Viszont érdekes. Nyáron ezeltt mezítláb jártak. ma már alig látni s épen így fogy az igazi magyar ruha is a zsinóros mándli. így Kecskemét körül is. vagy borjúhúst csak ha megbetegszik az áUat birkahúst sokat kapnak és disznót. csak az egyszerbbeket.3 6 ^ ^Jltaéiet'""' A '^ '"^"P vármegye nópe. .. a hol 15 20 szoknyát is felvesznek még az asszonyok is és van. A borjúszájú inget. Az alföldi munkás gyakran heteken át nem eszik a kenyérhez egj^ebet. a pörge kalap. hogy a hol nem ritka a pénz. Ujabban itt is eg^Te jobban terjed a . a melyet olcsón h-het venni vásárokon és ruhás boltokban. Hajukból kontyot csinálnak s nem igen van czifrább változata a hajviseletnek. répa a szokottabb fzelékek. Az apró fiú nyáron hajadon fvel. papucsot viselnek. hogy az : nk . mint nyáron a nagy dologid minden föladatát. mikor az otthontól távol dolgoznak. vagy kétszeresbl készített kenyér. mint a magyar földmívesnépé általában. máskor harisnyát és czipt. ott a kereskedelem gazdag segítségére jön a népnek a táplálkozásában is. F- . de ott is báránybr-béléses posztókabátot vesz már. borsot. mezítláb jár. ház körül akad. rozsból. levesnek vagy fzeléknek ezenkívül káposzta. a hol csak 2 szoknya a divatos viselet. a fels szoknya. Német nadrágot húznak ma a borjúbör-csizma szárába. Különben a boltok annyira terjednek.. községnek ersen ki van fejldve a helyi önérzete s ha hosszabb ideig köztük van az idegen. paprikát sokat használnak. csak hevernek. de ma már csak a tanyán járnak így. St télen azt a kevés dolgot is. hogy valóságos csoda. Van falu. Ma már blúzt viselnek és hosszú a szoknj'ájuk. s^^Qi '^<1 ^t)k ismertet jelet. divatlap szerint. sem általános Egy-egy városnak. Az ingváU. különösen a szegényebb nép. csak egy s más vonás ád heh-i színezetet. egészséges szépség. vagy . Munkába. egy ingben szaladgál. szorgalmas. takarékos. igazat is ád nekik. a bunda csak egyes vidékeken van még meg. egészséges szervezetük sokat megbír és kivált nyáron annyit dolgoznak. még a házban is ritkán vannak kend nélkül. — . alanyokat látogatva és reggel 2 3 órakor ismét talpon vannak. ersek. czipvel. kendert termeszteni már nem igen szoktak. a kinek új ruhára van szüksége. mert derék nép ez. vagy egyes vidékeken. . a hosszú éjszakákon át. Szeretik az uborkát és a nyers zöld paprikát. mezítláb. még legtöbb aprómarhát. A kenyeret szalmával ftött kemenczében sütik. Az asszonyok.pönd". A férfiak fehérnemjét is vagj^ otthon készítik. Gyakran egész héten át a kenyér minden tápláléka a szegényebb népnek. Nem is vénülnek hamar. Az asszonyok lekötik a fejüket e nélkül utczára sose megy ki asszony. itt legtöbbször csak hátrakötve viselik. ritka a darázsderekú. a ránczos csizma. Fülbevalót a legtöbb asszony s leány visel. de nem ritka a piros arczú. nehéz munka. mind a divat szerint változik. Ilyenkor nappal sincs dolguk. szárnyast esznek. A nép táplálkozása olyan. leányok szépek. alsószoknya. csak szalonnát. a ki nincs hozzászokva. a ki teheti. a czip. A mai öltözködés eltörülte a hajdan itt is ismert szép és nehezen készített. babot. Szni. eledelük a búzából. sem külsejével. mert minden keresetüket arra fordítják. A lányok ünnepen több szoknyát vesznek magukra e tekintetben a legnagyobb szélsségeket meg lehet találni. sokágú fonatokat. vagy varratják. a mely azonban ránczos. fonni. a mi a mai'ha körül. és a zsíros ételeket tartják jó magyarosnak.német" szabású ruha. marha-. mely hajdan általános volt. Télen kárpótolják aztán magukat ui'^n*! testi alakjával. A ruhát nem mindenki készíti otthon. tök. nem is bírja megenni. öreg ember bottal jár. Varrónk vannak mindenütt s azok varrják az összes díszesebb ruhát. csak egyszersítve és csupán a fehérnem készül rendszerint otthon. az alföldi magyarság rendes viselete. lájblit és kalapot adnak rá. ünnepen szoknyát. Igen sokat esznek krumpUt. A szr. minden télen öl és a füstölt hús a legbecsesebb része a táplálkozásnak egész nyáron át különösen a szalonna. jómódú. k . mely szinte elveszi az étel valódi ízét. Az ételt ersen fszerezik. A legények ilyenkor este 11 12 óráig ébren vannak. A ruházkodás általában eg^'szerü. Ruhája minden nnek sok van és bven a legszegényebb leánynak is igen sok a szoknyája és selyemkendöje néha több. lustábban végzik. munkabíró. mint a jómódúaknak. és élesztül kovászt használnak. asszonykorukban még szebbek s csak az egészen szegény népet viseh meg az örökös. . — — ITápiAikozás. — . vagy felöltöztetik készen vett úrias ruhába.

A mezgazdasági munkásnak a munkaadó ád kosztot. a minek engedelmeskedni kell ez a kormány. Majdnem minden legénynek van egy legjobb komája. a hogy némely vidéken mondják „egy bandába" tartoznak. Rendes étkezési mód az. Ha valaki szellemileg kiváhk. szüleit írígyhk és a rokonság is eldicsekszik vele. az egy utczában vagy városrészben lakók és a katonaságnál ers lelki kötelékekkel fzdnek egymáshoz. Ma már kávéznak is. a mit megenne. hogy egyék-igyék.. mint a férfiak. hogy nem kapnak tle semmit. 7 olyan községek és az olyan nép. pl. árván marad. A bosszú. mely baromfikereskedéssel. különösen az orvoslás terén. jó bven.A vármegye népe. én is úgy Ezért azután gyakoriak a perlekedések. h. mit az iskolában tanultak. a mi káros szenvedélyeiket fékezi. szegény ember" sorsát. Szellemi életük tartalma a régi babonáknak és a modern újságolvasás hatásának zagyva vegyüléke lesz lassan. de azért még sokat tudnak. boldogan paroláznak és emlegetik az elmúltat s hogy mi minden történt azóta. már A — . . A A . különösen a fváros vidékén. gj'önge homoki bort isznak. A vendégtl megkívánják. Ismeretük nagyobbrészt a tapasztalatból és az öregek beszédébl ered és nem terjeszkednek túl a saját körükön. de azért nem törekednek iskoláztatásra és csupán a szocziáhs eszmék hatása alatt igyekeznek gyorsabb gazdasági. a közérdeket meg nem értik. A hol bort termelnek. Könnyebben vétenek a törvény és a vallás parancsai ellen. különösen a kocsmai verekedéseknél tesznek ki magukért a koma mellett. 19 éves korában vén-nek mondják. csak ígérik azt és átkozódnak. mert neki péiizértéket jelent. délben és este egyféle ftt étel van. Erkölcsi életükben a szokás az irányító hatalom. abból ahg tartanak meg egyebet. Szinte erkölcsi elvük ez ha te így. Kétségbeejtnek tartják a . a munkánál. túró-. iddogálni. : — . katonapajtások. Ma már nem hisznek jóformán semmi babonában. Legnagyobb részük kútvizet iszik. . A szeretet és gylölet könnyen átmegy egymásba. Elég korán kezdik a fiúk és viszik férjhez.. alig fogyaszt valamit ezekbl. legények komának szólítják egj^mást és ez már a kötelességekkel is járó barátságnak a kifejezése az ilyen komaságot bor mellett fzik még szorosabbra. Mégis leginkább a katonaság után nsülnek. kimondta az igazságot. sajt-elánisítással foglalkozik. tojás-. ha nincsen dolguk. Távol tlük. magasan felettük van egy hatalom. az alföldi nagy városok artézi kutakat fúrtak és a városi népéletnek egyik legérdekesebb. : ! . A törvényeket. Ha a törvény ehtéh demagógjukat. baráti csoportot alkotnak. nem tördnek a pohtikai változásokkal. tej-. mint a szokás ellen. A jogát egjnk se engedi. Az iskolabeh és a játszótársak késbb is összetartanak. Az iskolában. fváros környékén lakóknál nem ritkaság. legények is korán nsülnek és a 16 18 éves legénynek már rendesen van választottja ha pedig a maga gazdája. ott alig adnak el valamit belle. A káromkodás borzasztóan el van terjedve és még egyre terjed fiatal legények és gyerekek beszéde is tele van a legocsmányabb szók és kifejezések oktalan használatával. Életüket a föld irányítja és a vagyonosodási vágy sarkalja ket. mást. de a nagyobbakban is egész faliu^a való ismeretsége van mindenkinek. hogy megtanulja az idegen szót. hogy Az A iskoláztatás. hogy reggelire szalonnát esznek kenyérrel. A nk épen olyan bven esznek. s egyre jobban terjed a páUnkaivás.az nekik úgyis mindegy" és szívesen bolondulnak a népvezetk után. s fleg a szokás az. esetleg erszakos úton elért föllendülésre. vértanút látnak benne s egyetlen bnének nem srn Erkölcsi élet. csak az olvasni-irni tudást. még ha évtizedek múlva kerülnek is össze. a leányok az érintkezést. mintegy kóstolgatva.. 18 éves korában már meg is házasodik. tzbe-vízbe készek menni. A A A Tiireas éiet. st theát is isznak. akármilyen képtelen ígéretekkel kecsegtetik ket. azt megbámulják. Bort. kisebb községekben mindenki ismeri egynép társasélete egyforma. Ettl várnak minden jót és úgy találják. színes képét itt a kutak körül találjuk meg. de nem is dolgoznak kevesebbet sem. A múlatás rendesen borivást jelent s a barátságot csak poharak között lehet megkötni. egyegj^ gazda 50 akót is elfogyaszt a komáival. különösen a tevszeren végrehajtott bosszú. vaj-. a kivel egymásért azt tartják. ritka. Az egykorú leányok is együvé tartanak. járnak ki a szlbe. de a mélyebb hatása nem elég nagy. PoUtikai dolgokban nagy az ítélethiány és a hiszékenység. bár ott aztán igen jól megállják a helyüket." iskoláztatás arányszáma igen kedvez. inkább mindent koczkára tesz. Lassan esznek. A leányokat hamar 16 éves korában kész eladó.ogy a gyereket kicseréHk német vagy tót gyerekkel. s evés közben beszélnek.

úgj'. a leány úgy tesz. ha tisztességes. A papnál történik meg a jegyek kicserélése. Az a szép páros élet. a saját sorsához 'llen. még pedig a legények. s jegyet adnak egymásnak.. A legénj'. „a nyomós".sértés kerekedik. aztán egy kis vacsorára gylnek este a leányos háznál. hogy . A leányra a férjhezmenés az élet legfbb eseménye. pohár borral.ez s ez napon becsületes vendégeket várjanak kigyelmetck. Egy ideig a szobában beszélget a legény meg a leány. mintha kikísérné. . Vjesározzák s így hajtanak el a htlen leány háza eltt. mert az utolsó estén. almát adott neki. mert abból roppant nagj. mit gondol a lány felöle. a lányuk kikísér egy legényt s másik is van bent a házban látogatóban. vagy az apával elmegy megkérni a leány kezét. Ha a jegyesek még nem ismerik egj-mást eléggé. susogóba" járt egy öreg asszony. csak a viselkedésével mutathatja ki. de ma» már nagj'on vigyáznak.. közös ismersük. MegbeszéUk a kézfogó napját is. ezt felbokrétázott papírba takarják. a mire is a szülk megadják beleegyezésüket. vacsorához iihiek. kinek a násznagyok egy-egy üveg bort visznek. Ha már a legény meg a leány jól összebarátkoztak. De a legény még ennél is elébb kitudta magának. a mikor vacsora végével kezet fognak egj-mással a leend ifjú pár.. még pedig a legény pénzt. a mi elég a menj'asszonyruhára 8 30 frt.hun vót idáig?" A lány szülei egy szó nélkül hagyják ezt a kint val6 suttyogást. a legény megpendíti a leány eltt." A szegény szül nem igen avatkozik a fia válaíiztásába . Ha pl. femitartván ezzel az si szokást.. harapnivalóval megkínálják s a násznagy eladja jövetelük czélját. Mikor megjeleimek a becses vendégek. magának !" A gazdag szüle annál jobban megnézi. Ha azt a lány megette. még Ázsiából hozták eleink s a török népeknél is szokásban van máig s azt tartják. hogy hajlandók-e odaadni a leám"t s ez elárulja. hogy szereti és hozzámeg5^ Ösi szokás ez. igen szívesen fogadják ket. a hol megvan az egj'etértés és otthon eg_\Tnásban gj^önyörködnek a házasok. a ki . mikor rabolta vagy vette magának a legény a felevisszaküldi a kendt. dolgos. A konyhában aztán vagy a tornáezon. Már az aprólogéuykék eljárnak ostónként a lányos házhoz a napi munka után. suttogva. mint a keztys gazdag. azután a legény elköszön. meg hogy jó választást tegyen a lány. többet ér az ilyen. : t : — . mikor is gyertyagyújtáskor a menyasszony és a vlegény a két násznagy és a két nyoszolyóleány kíséretében a paphoz megy. mert már . ismersüket násznagynak s ez vagy magában. hog^' nincs kedvére a legény.. s arra igyekszik mindenik. módos után.. ha nem iszik sokat. séget. Néha a legény három-négy házhoz is eljár s egj'-egy este sorra látogatja mindeniket.. a leány pedig pántlikát.szándékja vóna !" Azután megbeszéli a dolgot a szüleivel s ha nincs semmi baj. hogy az alma megtermékenyíti az asszonyt. Ha a jegyváltás után lemond a legény a leámTÓl.8 A \-árinogye nópe. a Id nekik is legjobban tetszik. tisztességes" vendégek. mikor találkoztak. a kit legjobban kedvel. jöjjön mán b? természetesen azzal hagyják egj'ütt legszívesebben. a házasságban van reá nézve a mennyország vagy a pokol. a ki kitudta. A jegj^esek egymás mellett vannak s egy tányérból esznek. hogy neki . a m'kor elébb ehnemaek a paphoz. csak arra vigyáznak. ezért melléúlésnek nevezik ezt. A legény jegye annyi pénz. A jegyváltáskor érdekes szokás a CsepeZ szigreíew. a gazdag után. hogy kiismerje a másikat. A férj akkor tökéletes. Persze ahhoz megy elször. Jövetelük napja nem titok a leányos háznál. Viszont. s a legény a nála maradt kendvel leányt vesz el. Ezeknek az esti diskurálásoknak régente gyakran volt rósz következése. a kiskapuban megáll a legény és elkezd diskurálni a lánynyal. a mely még abban az idben kezddött. vagy . jelentkezn'. hog^' . a mehnk nem veszi fel". hanem az olyan leányt választja. de a leány megtartja a pénzt. A paptól hazamenve. a hová nagyon is lekötötték magukat. kik lesznek azok a becsületes vagy . nem kártyázik és nem bolondul a szoknya után. hogy a megkérésre következ szombaton este van a jegyváltás. vag\^ szülei fölkérik valamelyik rokonukat.nem nekem vesz feleséget. mindoiiröl. hog>' piszkafára köti a kendt s az utczán meghordozzák. olyan szekér után. van aztán a többi helyen neiieztelés. nem szalad . ha más küldi vissza a pénzt. akkor a szülök ki-kiszólauak a lányuknak. A leány egy légé mi: sem utasíthat el." Persze jól értik itt. úgy hogy már borral is megkínálják ket. kifélét. ha szegény is. mifélét választ a gyereke. csúffá teheti.. meggondolt szavú. Végre a legények fleg oda járnak. akkor biztos. ha a leány hagj'ja cserben a legénji:. hogy baj ne legyen.

Kalocsai iiéjniselet. .

10 :*i^i*i^ .

A menyasszony fején koszorú van. énekmondók utódja. ahol délben volt a lakoma. A nyoszolyók és a menyasszony leteszik koszorúikat és nyoszolyóasszonyok kontyba teszik a fiatal menyecske haját s be is kötik a fejét. úgy hogy nem könny bejutm. Katholikusoknál az új asszonyka titokban. A templomban is rendje van rigmusok és az asszonynép annak. . a talpuk alatt. A vlegény szülei nagy teketóriával fogadják a menyüket. mikor mindenki fordulhat egyet a menj'asszonynyal. — . hogy az alma termékenyüa menyasszonyt s elviszik a lést hoz. vagy este 7 8 órakor kezddik és estig vagy éjféhg is eltart. a mely tele van ajándékokkal és tésztafélékkel. meg akarják nézni. A vlegény a jókomái közül választja ki a vfény-t. hogy jól meg tudjon felelni a feladatának. kedden öhk le a marhát. hogy nekik elveszett valami szép madaruk. verset mond és nótát kezd és részt kap a kásapénzbl. A vacsora után táncz következik. Az ünnepi lakoma vagy délben. Esküv után a templom eltt kérik ki kathohkusoknál. hogy ülnek be a padba. Reggelre kelve. jegybenjárás alatt a legény csaknem mindennap meglátogatja menyasszonj^át és ajándékokat visz neki. Más vidéken külön megy haza mind a két csoport. hogy déleltt kormos fazekakkal. elébb végigvégig dalolva a falut. a kinek ugyancsak ügyes legénynek kcU lenni. fejére fkött tesznek s elvezetik a templomba. hogj' a jegyesek ezalatt ezüstpénzt hordanak a csizmában vagy czipben. A menyasszonyos ház vendégei fölkerekednek és eljönnek a vlegényekhez azzal. a kik a régi nagyúri lakomákon pénzért végezték a mulattatást. hétfn a süteményeket. a mikor tánczba kezdenek. hogy meg ne ronthassák az irigyek a szerelmüket. mert a kendt. Bekötött fejjel vezetik be az ifjú menyecskét a mulatók közé és ekkor jön a menyasszon}i.nyenyer'\ vagy czimbalom mellett.A vánuogyo népe. Á vfélyek hivogatják a vendégeket verses mondókáikkal. Ezzel a babonával szintén si hitet tartanak femi. ott. A menyasszony kapujában szalmabáb áll s szalmakötél van. a nyoszolyók megfésühk. Kocsira rakják az ágyat s elviszik a vlegényes házhoz ekkorra öreg este van s vacsorára várják a küldötteket. asszonyt hát itt ugyancsak ügyelni kell a vfélyeknek. hogy ez a csúfság meg ne történjék rajtuk.Jcölest válogatni". ha pénzt dob az erre kitett tányérba. ketté vágják s felét az új férj. A menyasszonyt a vfélyek kérik ki s vezetik a templomba.. rágázol a vlegény kalapjáról elcsent bokrétára s ezzel úgy megbabonázta azt hogj' sohase fogja észrevemii a csalfaságát.. zokogása közben. a melyet rúdon visznek s mikor hazaérnek. vagy halasiasan mondva vfér-t. visszalopják a menyasszonyt. a nyoszolyóinak csak virágcsokor. A vlegénynek is bokrétás a kalapja. Ezután a kárlátosok haza mennek s ha lehet. Éjféhg virrasztanak itt és tánczolnak a duvertes. s ilyenkor mártogatják sárba esetleg a régi menyasszony itt hagj^ott kendjét. a kiket rögtön ellátnak enni-imiivalóval. visszalopják a menyvlegény házához. a melyben vastag drót van belül. Ez is annak az si pogány liitnek az emléke. vasárnap csinálják a cs'gát. a honnan azután a leányos házhoz mennek reggelizni. Tizenegy óra tájban eündulnak az anyakönyvi hivatalba. mert nyolcz-kilencz órakor gylnek a vendégek. itt a legény egy-két forinttal megajándékozza a leányt.. Sok tréfa után beeresztik ket s közös lesz a mulatság. A vfély a hajdani regsök vagy hegedsök. pánthkát hajdan bvös szernek tartották a gonosz szellem eUen. Lakodalom elestéjén elmennek a menyasszony ágyáért csengs kocsin. 11 akkor a násznagj^ beküldi ket a másik szobába . ha csak tudják. valamint a jegykendvel is. Rendesen szerdán van az esküv . nem repült -e ide. pántUkás lovakkal. bádogfedn dobolva. A katholikusoknál egj' aranyporos alma szerepel. a menyasszon^'táncz árából és a muzsikások bérébl is. maskarás legényekkel. A legények azzal végzik a hosszú lakodalmat. Ezalatt a lakodalmas házaknál folynak az elkészületek. más felét az új asszony eszi meg. kalácsot. koppasztják a baromfit. rendetlen házban. A vfély verssel kéri ki az ágyat és hosszú alkudozás útján pénzért váltják azt ki. Halason ma is kap fizetést a vfér. onnan a paphoz. sr A . . s ez éjfélig is eltart. a miért ételt hord. felöltöztetik az új asszonyt.áncz is. s ekkor sok tréfás akadályt görditenek a leány elvitele elé. A katliolikusoknál szokás. heged. este van a Icárlátó. csak ebéd után mennek el a vlegény és kísérete a menyasszonyért itt most történik meg a hatásos leánykikérés. A vlegénjrt és a menyasszonyt vfély vezeti külön a pap elé. házról-házra járnak és enni A . A lakoma végén van az új asszony felkontyolása. piszkafával. Az esküv napján jókor kelnek mind a két háznál.

A protestánsoknál a háztól elébb mündig a templomba viszik a koporsót. Ez rövid étkezésbl és borozásból áU s ilyenkor elemlegetik a meghalt jótulaj don. kövecskékkel való kapós játék. biga." Ez abban áll.. hogy mindenki akkor jajdúl föl leghangosabban. olyan hosszút. Néhol meg is vendégelik ket. míg csak fel nem gyóg3Til. Az ország többi részében ismert gyermekjátékok szokásosak e vármegyében is. berohan és mindenféle bábatréfák mellett követeh a hivogatásért a . anyát. a miket nem lehet elhagyni. rétest hoznak neki. A katholikusok egy párt. de a többi koma is megjelenik a kereszteln. mindennap más- — .12 A vármegye népe.'kágyashoz jömiek. a protestánsoknál délután van. Ez a ti/úkver. Ez a szokás eddig minden felekezetnél megvolt A katholikusok a beteget. A gyermek sziiletésekor a bába m^gy el. Ezeknél itt tartják a búcsúztatót. A komaasszonyok.na. Félóra múlva már mindnyájan ott vannak újra a halottas háznál a tort megühii.. : . de a ref. erre eladja a szokásos ének és imák után a búcsúztatót. Ilyen a . st a bábát is. még p?cüg két-háromfélével töltve és olyan nagyot. Rendes szokás. a milyet kívánnak. akkor az lij gyermeket az újabb komaasszony tart ja keresztvízre. ha a legény vagy leány elször van kereszteln.bocskorpénzt. míg a komaasszonyok a templomban vannak. Más tréfája hogy egy rossz a bábának. A gyermekágyas anyának. . mikor az nevét enalítik a búcsúztatóban. hogy.ságait. vallásúaknál itt is énekelnek máig. köteles a jelenlevk közül keresztanyát választani. mely inkább az élknek intés. Ha a katliolikus család összeköttetései miatt a késbbi gyermekeihez új komákat hív. A keresztelés a katholikusoknál reggel. a kántor búcsúztatót készít. a czínteremben leteszik. Azután halottkémet hívnak és bejelentik a papnak. Az anj^a néhány hónappal a szülés eltt fölkérte azokat. — — ! más komaasszonya küld nagyobb mennyiség jóféle ételt. ják. a kik szegény öregasszonyok s egész éjjel virrasztanak a halott m?llett. Kinn a temetkertben a szertartási énekek és imák után ismét beszédet tartanak a halott felett a mulandóságról. Ezért a bába ebéd után eláll. a hogy a nevét m?ghallja. a melyet egy rósz bicskával köszörülget és nagy hangon kérdi ." A bába feladata a társaságot mulattatm s ennek eleget is tesz. énekszó mellett a temetbe a városokban halottas kocsin. A keresztel-lakomát este tartják ekkorra a komák is ott vannak és hozzáülnek a terített asztalhoz van nagy eszemiszom és bor mellett éltetik az apát. pap beszögezés eltt beszenteh a halottat. Végre egy pint mézes msleg borocskát elbögrézve. alkonyatkor. és ev. a bába mindkettjüktl pénzt hajt be. halott sírjára. hogy jön az ellenség Néha zene. eláldják a családot és haza mennek. Éltesnél viiTasztókat A A Gycrniekéletl hívnak. Felköszöntik a keresztszülket. a metyben lakott. kérnek. néha prédikál is egyet a pap. hamvas fazekat vág az ajtóhoz s azt kiabálja. Néha a kés éjbe behúzódik a tor és ekkor a protestánsoknál szokás. vallásúak 7 8 párt is lií\'tak komának. A kath. —— k . kinek kell keresztanya?" A kérdés nagy nevetést okoz s ha a választás megtörténik. néha még a liáztól is elbúcsúztatják. Ma már egjTe jobban elliagyják a lakodalmaskodás túlzó vonásait. ha gyerm. mint ma. A lakodalom migy költséggel jár. hogy újra meghívja a keresztszülket. Ezekben aztán a bába gazdálkodik. Kapnak enni-inni és a meghalt ruháiból egy-egy darabot. tisztába öltöztetik és ráadják legszebb fels ruháit. A halottat szent Mihály lován viszik ki. a kiket kominak akart. A sír lehúzása eltt mindenki vet egy-két marok földet a szeretett is szétszélednek. Vannak régi bábatréfák. bent imádkozik. míg másutt maguk l(ipi\ak ennivalót. az iskolákból kündulva a gombozás. sonkát a kéménybl. hogy még egy halotti éneket elénekelnek a boldogult emlékére és ennek az utolsó versénél megkezdik az oszlást. halottat mindenekeltt megtisztogattemetési szokások a következk. néhol a teke-játékok. az ág. ref. kivált ha els gyermek az újszülött. a ki. A labda. kezébsn egy tányéron tégladarab van. s a szülk nem is ih-üluek neki. A rokonok megvárják. legényt leánj'ok visznek ki 4 6 8-an. a milyet csak tudnak sütni. A keresztelési szokások is gazdagabbak voltak régen. . duda vagy táncz is van s reggelig mulatnak.választás. a ki a temetés idejét meghatározza . ha lehet a haldoklók szentségével elláttatják s a halálos perczében csendíttetnek neki. Leányhalottat legények. . A gyermekek élete természetesen tele van játékkal. .. a mihez azonban az anyát jól hozzákészítik. míg fölhantolják a sírt és Ilyenkor az egész temet megnépesül és mindenki megnézi a magáéinak sírját. keresztanya. valamint a halál után is.

czinegére Holnap délbe begyühecz.Papupucsocsocso-csot A többi szokások ünnepekhez is vannak kötve.Farkam alatt a garas. toló. pedje Két zsákot összevarrt Siccz ki madár az erdre. Pünkösd másodnapján kiment a nép a temetbe s ott a halmokra és gátakra fölállva. egj'-két szónyi változtatással. illetlenül így szól neki . Czérnára. Kinek? ráfelel . Harmat (Ekkor mindnyájan lehajolnak Túrús tésztát Mit ötté ma? éri a szoknyámat. elejtöttem. ezt kiabálja . húsz lépésre mennek elre. a hogy az ottani gyerekek tudják . : — — : — — (Ez visszafelé is ugyanaz." A halasi békák ezt Ha a kutyát oldalba vágják. Karácsonykor fleg a kathohkusok hordanak bethlehemet. Most megforgatja kétszer-háromszor s ha nevet. hogy szinte belebicsaklik a gyerek nyelve. de másutt is ismerik ezeket Gyorsan kell mondani. Mi van benne? Mi van rajta? Kis Angyal. . ezt kiáltja kocsit. a ki tánczohii vágyik. Hecz pecz kimehetcz.) Áporkán ilyen kiolvasó verssel sorsolják ki. Ekkor hirtelen megfordulnak és énekelni kezdik ezt : Túrót öttem. ess Az a lepedje. kéregetnek s mondókáért rétest vagy ki'ajczárt kapnak. farkam alatt a garas !" A malacznak is van mon. Ezzel vége a játéknak. Erre a lány vasárnap délután.Kocsit a kanásznak. így kérezkedik be az ólba „Eressz be kanász. taliga is jól esik. a mit angyal és ördög néven leányok szoktak játszani. kocsit !" Az öreg disznó ezt röfögi rá . másféle szokások is divatosak. : . a hol valameljak szomszéd kapujában megáll a többi lányokkal. Az április elseji tréfákat ismerik. Ali Kis borocska. A gyerekek az állatokról sok furcsa beszélgetést tudnak. felpántlikáz. nyáriak és téhek. ! — : "Mokés^okf . vagyis hétfn is mulatnak. :) Ég.iMit vaaarrsz? Mit varrrsz?"A másik !" kinek?" „Bíró lányányányának !" . lakik egy barát Pirítja a szalomiát Még azt Pofon bizony az anyád. a tánczszünetek alatt is. danivalója mikor a mezrl szalad.. Ha az angyalok többen vannak. ki legyen elször a búvócskában Amoda van egy kis ház Szent György nap. Kilencz öles köles kazal.Favíg Favíg beszélik.. A Csepel szigeten érdekes szokás a legények s a leányok együtt-mulatásánál a következ. A „májfa'' egy lombos fiatal fa.Tahga is jól esik. akkor ördög lesz. böge bankó. ákáczfákra felpaszkodva gyönyörködött a bika- — — - — — — — — — — — — — — — - — — : : . így állanak. — — — — — — és ! — • • — — — — — — — — — — — Halason ilyen mondókákat tudnak a gyerekek. egy leány kilép közülök s megkérdi ogy másiktól :) Mit itta rá? Hideg vizet. hogy megfogja a leány kiskendje végét s azzal híizza. 13 és számtalan más játék gyakorolja a gyermekek testi ügyességét. nyomó. Hat-hét leány összefogózik és tizennyolcz. szorító. A legény. A szüret nagy vígsággal. s búzakoszorút is kötöttek ilyenkor. de nem ád. Abba a búvó Süss föl nap Kérek tle. hogy a disznó mikor jön haza.. A régi népszokások közül érdekes volt Kecskeméten a múlt század közepéig a bikahajsz. Csiga csomó.szítenek a legtöbb vidéken. Este a lányok hazamennek. de ma már kevés külön szokással folyik le. : : '. cserépbü csinált csöngettjKí csöng a csatnai csikós csikaja nyakán. a mit a lány reggel ha meglát.. Régebben a legények is koledáltak ígj'. megcsipkedik az ördögöket s elszaladnak. garast adok. Aratási mulatságot régebben mindenütt tartottak. Egy játékot. kocsit. Szombaton este a legény megmondja a szeretjének. Újévkor szokásos. kendvéget tartva. Húsvétkor piros tojást csak a házbeh gyermekeknek ké. angyalka. Akár kettt. sziek. Fordujj egyet. húzó-vonó. isznak s nem egyszer „kis vasárnupot" is csinálnak. mert a lánynak nem illik magától se bemenni. Májusfát néhanéha állítanak a legények egy-egy szép lány udvarán. Halason azt mesélik a gyerekek. és akkor jóízen kaczagnak Csatnai csikós csikaja iszik a csatornán." Ha aztán beereszti a kanász. angyal. szellemi frisseségét. (A földre néz s kérdi :) Mi van anyád kis pallásán? néz Mi az? Kis asztalka. Ki issza ki? Kis pohárka. ki jön s szinte ervel beviszi a kocsmába. tuskó Pap ül a padon. hogy vasárnap délután mulatm akar. leírunk itt kecskeméti beszéd szerint. (Az égre ez? Föd. Némedi pap ide mén. bütyök gamó. se ott maradni a kocsmában. úgy.: A a cziczázás v-ármegye népe. A fonók ma már nem igen cüvatosak. a legények ott maradnak. de naivel az ünnep kevés. hogy a gj^ermekek szerencsét kívánva járnak házrólházra. göcs. Szél fújja pántlikámat. ha nem nevet. Még ilyen kiolvasó versek mondja pofon vág De nincs leA mi kenderünkre Férjhez menne a mi lányunk Ess es. tavasziak. templom után egyszerbb ruhába öltözködik s elmegy a kocsma felé..

Jellemz. vármegj'e hatalmas területén több nyelvjárás osztozik. s az m. Ez utóbbihoz számítják az egész fels pestmegyei nyelvet. A legények közül kett maskarának öltözött. Öcsán a múlt század végéig szokás volt. mint a fiatalok. A bika körülfordult. sör. hogy még a korosabb komámasszonynak is félrebillen a kontyuk s vígan dalolnak. a mit farsang alatt használt. szarvait elre ordítozták mindenfele. Aztán egymásután hánx'ta levegbe a bsz kutyákat s a melyik orrába. túrós csuszát. ly szótag és szó végén elvész. a gyepet túrta a szarvával. A mit gyjtöttek. a hajdani remetelak mezejére. Az a hangot a köznyelvtl eltéren nyílt.az ipolyvidéki nyelvjárást" beszéU. a másik férfinak ezeket a többiek körülvették s úgy zeneszóval mentek a leányos házakhoz. az a nj^akába ugrott s körülhordoztatta magát a bikával a téren. a mely mulatóhetye volt. már a földet. Farsangi szokás is divatozott. Általánosabban az alföldi nyelvjárásterülethez tartozik. le. a hol legalább egy pár tojást ne adtak volna nekik s az ilyen adakozó háznál egy-két nótát elhúztak. s ezzel reggehg búcsúztatták a farsangot. pörkölt húst. hog}.-. kurjongatás hallatszott.. tánczolnak.vyeivjáríUn). hol az asszonjTiak öltözött legény ennivalót. s kocsmárosok telepedtek ki ellátni e napon a tömérdek népet. Régi kecskeméti húsvét. büszkén körülnézett s haragosan elbdült A temet-árok mögül elordították . Az ifjúság czikázott s mindenféle játékot rögtönzött. míg végre késével leszúrta. fmn men . Sátorokat rögtönöztek. majd a . két nyelvjárást ismernek. nagy daczezal.ereszszctek rá a kutyákat !" Erre a mázsaház mögül elrt^hant Iiat izmos szelindek. úgy Czegléd tájáig a . mint másutt. de a njnlt és közép é vagy í hangok használata változékony. Az ipolyvidéki nyelvjárásJioz. n-ikor messzirl bikabömbölés. kiskunságit". Régi jó szokás az egész vármegyében a disznótor. a mely már szinte végkimerülésig volt.1 4 A \ánu('gye nópe. hangtanilag tisztán leírt beszéddel illusztráljuk. : . Tetejébe jóféle borocskát öntögetnek. megrázta kormos fejét s még míg odaértek vón a kutyák. elre feszítette két els lábát. Ez a nyelv már vesztett eredeti sajátosságaiból s egy-két vonása az érintkez dunántúh nyelvjárásból került ide. a hol az úri nép helyezkedett volt el. Püiikösd másodnapján éppen ilyen népmulatságot tartottak a város éjszaknyugati részén. az ó-t pechg ugyancsak a köznj-elvvel ellentétben zárt hangon ejtik ki az í. hanem mindenféle sültet. roppant mennyiségben. midn a Megváltó megjelent az Emmausba két tanítványának. azt legázolta. Ezt a mulatságot Emmaus-nak. csaptak . Magán a nagyobb alföldi síkságon. megállt. véres nyelve kilógott a szájából. foszlós kalácsot. Ritka hely volt. . A — : . mire ideért. a mely a palóczos beszédmódnak egyik vidéke. júhczobákot. az egyik asszonjniak. fels pestmegyeit" ettl délre Kecskemét. csupán Vácz tartozik teljesen. kivált régebben. Részletesebben Vácz . Általánosan megkülönböztetik a kétféle é-t. tarhót és több más ízletes magj^ar ételt. Igj^ nagj'on nehéz volna ennek a változatos nyelvnek teljes leírását adni. Ha akadt egy vakmer mészároslegény. abból nagy lakomát ! ! — . Czeglédtl délre. Ezt a nyelvjárást a következ. s ott zene mellett mulattak. Már jól megizzadtak a napon. fülébe kapaszkodott... zöldleveles ágakkal befedve.a diphtongusok teljesen hiányoznak. omlós pogácsát. Ei're még jobban nekibszült s elkezdett nyargalászni a téren. st betört a mázsaházba. A torban nemcsak sertéshúst tálalnak föl. « helyén az ó. Akárhányszor közé rohant a népnek is. az asszonyt vagy a lányát megforgatták s tovább mentek. de hét-nyolcz községe a duna tiszai s kett-három az éjszaknj^ugati nyelvjárásterülethez.. hogy farsang utolsó vasárnapján a legénység a zenét. nagyobb mértékben. bor volt... s csak fbb jellemvonásait mutatjuk itt be. Megesik ilyenkor. az Emmaus. a szlkön kívül fekv Talfája nevú szép tölgj'es erdben is.Hahó halió itt a bika !" megtoi'padt a bika. Lóversenyét is tartottak s ez déltl alkonyatig mulattatta a több ezer népet. Szabadszállás vidékéig a . pestmegyeit". a férfi pedig innivalót kért. A pusztáról lovasok tereltek ide egy bikát. a mikor jobbmódúaknái nem ritkán reggelig mulatnak cs tánczolnak zene mellett. . hajszban. Húsvét másodnapján a kecskeméti lakosság minden osztályának legnagyobb része összegylt a Mária-kápolnához. nevezték a húsvét másodnapi evangchomban foglalt szent történet helynevérl. ettl lefelé. Ráczkevétl. A zsivajra heg^•ezve jött. nem olyan gyakori s nem is olyan általános. tarhonyás-rétest. a vármegye határáig. kora reggel felállítja az eltt a ház eltt.

clíg apátoknak ruhára meg czifraságra keresnjT.Oszt hogy vetted Özsénlí az a póntlyikát?" . : : k . — — . . A terület népéiiek nyelvében a hangzórendszer csak kevéssé tér el a köznyelvétl. fleg a magánhangzók ejtésére nézve. jurát. a legí' peszszémérmetessígbü a kx'umpht erötette magába mer az gondóta. az Istent mivelnyi. Ez a terület a déh palóczos nyelvjárásnak egyik frésze. Dorozsma. legalább fölszántom máma a kertekajját.A vármegye népe.. bl-t bú. mórt két külön nyelvjárásba tartoznak a katholikusok és a reformátusok. hogy éppár darapka sunka vót fötálalva jó sok krumplyikarikába szihdítte mánn éfelejtettem. el is mentem náÜyok. hogy apja a krumpUt csak uppiszkágattya és mán az utósó sunkadarapkát is észegyi elüle. b-nek mondják. A kétféle é-t nem tudják következetesen megkülönböztetm. Valamint is az i helyett mindig M-t mondanak füzet. Majsa. rúzsa. A val. No akkó egye még a fene a ké nyévit. Máskó ijjenkó a luterúgy. levél) de a közép é helyett i-t fehír. most meg a fdbü is alig látnyi ki. No de hajjá kee. így Félegyháza. Az ly-et hozzak neki a lagzira 50 — . — Fú be — Törög grányicza tálba. Az eredeti közép é legnagyobbrészt í-re változott. mán tovább nem áhatta és íszszó apjáhó Apám mi az a verés a ké szájába? Hát a nyévem.. — Jött az hajó farába. legíny." Gazsi Pálya hit tennap szína-fuharba Pestre. No de olezáncz. ügyekszik. Az ember a sunkáhol látott. Halason. Érdekes adalék szintén a váczi emberre ez a ! . a hol már nagyon megszokták s eltanulták az ö-z beszédüektl. ü rendsz(>rint ú.. Örrhangzókat Czegléden ejtenek Ifgí'. Laczháza. — : . mint felit ki nák má szépen zdeltek." .. melly órába.Keserves esztendnk lesz nász uram. kii. ! — : A felsöpestmegyei nyelvjárásterülethez tartozik a vármegye minden községe. így pl. A magánhangzók közül az ó. hogy apja majcsak hanneki is a sunkábú..Naddologvót a. a min még nincs a faluba senkinek se majd iriUyik a többi lyányok tüle. Egyáltalán gyalvi'an ejtenek í-t.Jaj éde (nagyanya) vettem Julisnak a Ficserné még a Boris néne ki ver vele.Hát bizony nász uram keserves idt élüi\k. fizetyik. Örkény. A hajdam telepedési viszonyok okozták ezt. De mikó látta. még ugyanazokban a nagyobb városokban is. A hói. No de megérdemejjük sok ember van csak egy faluba is. jacs- csirizes lefelé. típ.. Czegléd vonalától éjszakra. az tavaszi vetések se mennek semmire az ijjen száraz hideg idbe." A pestmegyei nyelvjáráshoz tartozik a vármegye kathohkussága Örkény s Czeglédtl (léke. lírajczáré almot a piaczrú. üd. — Jazt se tuggya. hogy az ösziknek többet." . Az l már itt nem esik ki annyiszor. mint káromkonynyi. kik. népadoma : . kíulús. mondok . liini. : : . A hosszú magánliangzókat igenkedvehk. Megy ahhajó — Sír a jány bújába. hogy mozdúnjd se tudott. lejá'. így nem mentünk sehova. hogy majd déltájban megraktyuk az kocsikat és estefelé elindulunk. hát még az egész világon? A mostanjd fiatalság nem tud mást. felet az apja. a búzák aEg kétek ki. bor termésre se lehet nagyon számítanyi. -vé változik fúrú. haszé mind éfaatta elülem a sunkát." . lakossága jász telepítés. Az ly-t mindig ^-nek ejtik s ezt is mondják gyió. hogy az öregeknek a kalapjukat se emelyik meg. Palóczosan ejtik az a. 15 az kis Szerencsétlen az — Kinek csizmagjnja. — rósz ! — . Ott állott az babikám gyászba borulva. víz. ösmcred-é pajtás a Péskó Jakld rám verette jattizenhármat? — Tizenhármat váktak gyenge faromra. Beszédjük ilyenformán hangzik . vaty pety. k szl szeme majdnem mind megvakút.. mind a nímet tánez. mxilatnyi. Elég ahhozzá épparaszt ember. hokkrumptyisalátát ettek pandzurka (piczike) sunkadarabkákvan keverrel. A hova kérdésre használják a-nálragot: Kovácsoknál megyek. kiivet. : A váczi Idejtés szerint van leírva ez a fija három nóta anya. Hugy is vót no? Ugy-e. hogy alig mertem beliüe vennjn. Nem tom. á-t is." . A hoz-t így házho. : . meg oszt olyan kínyesek. Halas kath. é-t megkülönböztetik. a féreg kiette szántanyi. eUensig. A kétféle e." (Fischernél) ojjan szép pont lyikát. Az e hangot használja és e hel^'ctt d-t csak ott mondanak. ojjan kevés vót a piaczon. tüzhö. kézhe. oszt ojjan drága vót. A közép é helyett gyakran e-t mondanak (szekér. piz. és a legí'fia együtt falatosztak. fehír. hogy reggelre beíi'gyüiilí az piaczra. tehén. de ojjan betegen tanátam. Ez is megrzött még egyet-mást a palóczos sajátságok közül. süket.Nyóczvan krajczáré rfjit éde.Hát valamikó ennyi pízt nem attuiik ijen húmmijé." Boris néne megkéi-t. étom-é még mondanyi. ver bennünket az jó Isten. felé. s máig megrizte palóczos nyelvét. harmagyik. Méttróbálom. hogy mert a . vei-ben a v mindig megmarad..

vögy. de mérgessen ám. nasszmü. Osztán két kézre kapi ám a puskáját . ödd mög Osztón káromkodik ám. . Mit vót nait tönni. Erizd é. : fejbe kommint vele. mer a\Tá mög szurkát felém Ha má mög az istennj-ila Rám vöszöm no a másik mög nevetött.." Nyilván kikapta Nyilván es lösz. levetöttem az ujjatlan mer kis mándlit. hajjá kend? bemmarad. Búsan danol. . A mássalliangzókat is úgy használják. Né nagj'on verögesd össze a papuládat. ehattam. Kecskemét. én járok. rendesen hosszú. mer tarti ám a bagnétot igyenösen a hátamnak. A mint ígj' kuczorogva röstéködök. kik. Dömsödön í-t az egyik é helyett {fin. Az érintkez mássalhangzók gyakran illeszkednek. Izsák és a Duna balpait jáu Laczházától Dunapatajig terjed vidék ref..a \-ilagra gjnittem. talló. de szép szóvá mögfázok én ugy katona lU'am. Kiinszentmiklós. Si'lntn párját nem lelöm. Iszó. gombos úgj- No erre látom. Hanghasonulás palló. az í. Kecskeméten. Kiskunlialasi ember mesélte 1879-ben ezt az érdekes esetet: Kagj. úgy Örzséliöt tájon vót az id. vín embör. A név. a legémiek úgy adik.aggyá föl a szót Ilit bámúsz az apád istenit? A mint erre mögfordulok. a him a sörku szaporodik hanem nízd azt a cserént de mögnizd ám addig nizd. Igj' osztán föbuzakottam. hátha arrább nem lépk. ü. az egyik dézentor hányi ám le magárú a maga gúnyáját. dma." . de sokszor meg is marad. Az hj-et a'gA'al. mondok.Ergye rózsám. -h. mer beléd sutyántom ezt a darab vasat. A nyelvjárás hangzórendszere csak az ö-ben különbözik lényegesen a köznyelvitl. ?ííz. Hát a mint ott ókumlálok. hog\' a szömöm zd karikát hánt a nagy nízísbe. Hát : : : — : : ! — : - ! — ! én akkó a tejesuram boldogút édös apjáná szógátam. Bukrétás kalapom. sz. kúcs. csak nyibelözök.Bérös asszon az ablakon nevettye.! 16 A vármegye népe. mer a falhó váglak bérös legén szerettye. mög a gatyámat is. néhol esak é-t mondanak. ú. A kiskunsági 7iyelv}drásl€rükt)icJc a Kiskun. községei s a Csepel-sziget magyar lakossága. Nagykrösön. még hajdinába. : : ! : ! : .ideje mán annak. mikor is helyette a magánliangzó megnyúlik nyi've. hogy vetkzzek le. nasszrü.ság a föfészke. még csak láccz mer ha másuvá niz. hogj. Igeragozás Ögyé kicsikém biztatja az asszony a gyerekét s mikor türelmét veszti rákiált : . de az egjik maj mögszúr ám. tönnap. marattam. hogy ez esött. : eltt délbe. Etószöm flstökre. tip). nízök arra a mögveszött lönni. Az alaktanban sincs semmi feltn eltérés. Ekkó aszongya. de az ényimet. czifrán. osztán átmutatott eresztnek Látod-é amoda azt a cserént í Látom a barom cserénye. mikó a Bonaparte hadakozott.Keszkenbe takarik. mögszólít ám valaki a hátam mögü. MkUinája. Girizdes alma. itt hallak. hogy a lányát Égy.) A magánhangzók váltakozására példák Nem gyüttem vóna én ide. De szégytem magam nagj'on .. mög a nadrágot. Magam is möghökkentem. Mög osztán mögin csak kaj abál. Iszik. Nyjek mög csak. Vöfény. ú röggelösbe Balotán a Sasliever kör. A kétféle é megkülönböztetése nem következetes. csak a szó belsejében. mög a kölökcsizsmát. szik. Rámás csizsma. : A k ! ! — — — : . különösen Dömsödön El ló nacs csuda. Mássalliangzók egymás helyett Valahun Szépsig.. Szépen mög\-ótak terüve a lovak. fleg a tszóban. hát üsse mög gúnyára. oszt szöggj'e ám magára : Üm.-nek ejtik. No ón écczöribe nem tudom mire vílni a szándékát . Az l elmarad s pótló nyújtást okoz. mer oda ütök. a hogj. Möktróhálom. A másik mög ú nem szót é szóccse. szélnek. aszongj'a. . . még nagy káromkodva aszongya Vetkzz le. Szabadszállás. fd. szök. de mög a bagnétra is. Savanyún jó az uborka-sa/áto. gellicze. (Iszok.nem is nyekkensz Én oRztán nisztem is. Csikós bujtár vótam az isztronga-lik-lábu Éccz. éhaniiád. de csak aszondom. végj^ fekete pántUkát. — . csak úgy magamba ! : e fura dolog mint lehánta magárú a föcskefarkos angyalbrt. a niénöst é szijjhátu fakó kancza vót a harangos. ódáiba lüklek. magam mög botra támaszkodva ácsorogtam. de csúnyán." . bárá'ka. Letagadok száz fiskárist az égrü. mint ez a könyér hogy nem szól. még pedig Nagykrös.. Igenyös. de még az ingom is. mög káromkodik. legétott«m Csülkös Váczi Matyi vót a számadóm. Mer biz akkó má nem igen danót a szúnyog . körösztü lüllek. . -^-nek mondják.. Aszondom neki böcsületté Ne izójjön katona uram ! Aggj'on isten jó rögget Ászt veti rá Ha jó. ennek má fele se tréfa. Gyöplii. Az ikes igék külön ragozását nem ismerik.és igeragozás" alakjai esak kevéssé térnek el a köznyeh-tl a -hoz ragot így használják: -hó. A hosszú és ketts mássalhangzók nem gyakoriak. a rag : : . ví' itt is mindig ^'-nek ejtik. oszt íg^. Aszonya rá Né léfettyöjj. Keeskemét. mint a szájjaógött. A-/io2-t itt is-^ó. ravassdg. A hosszú magánliangzók gyakoriak. Fülöpszállás. hát ott áll ám két dézentor . Ezt a nyelvjárást beszélik Pestmegye középs részének református lakosai. ólba. ! . mer bele tanálod ütni a tudomán tkédet a puííkám agyába. Nagykrös és Dömsöd népe orrhangzót is ejt va'. . leütem a fdre. de magánliangzó eltt m(>gmarad az ?^. mint a köznyelvben és az l sem marad el gyakran. veti ám oda neköm Vödd rád Én mög csak vakarózzok. mint afféle suttyó bujtárka szokott.

. . mög boszorkánszúrást kapott a horpaszába. kecskecsöcsü. No ltt osztán ón rajtam óan neveccsóg. borizáma. ojan egyenes a szre. árpával ér. ótottmöggy. Tehát már a fekvésében is van gáncsolni való. Egymással vetélked két falu Pestmegyében Veresegyháza és Szada. . parachcsomáma. körte. nyári.. mint a sikár. Dutyi: tömzsi. fehérszíva. — • — . szrösbaraczk. kajneszes: esztelen. bajor. Hajabéz: keringél. — — .Hát az olyan berczelés. bozontos. fökapja ám a fajit. Giilü: diónagj^ságú k. pampergeráma. . m. búzával ér körte. Ezeken kívül meg lehet említenünk. kökényszíva. Nekem vót má dóga ügyvéggel. püspökáma. körösi cserösznye. „Benne van a bénga a kutya. kutya. fövágja a farkát. jalováma. - . hát nom noszelök semmit mögfordulok. An-a a kérdésre. azér ijjen hunczut" csalással. az eke része. hogy Kecskeméten. Veresegyháza lapályon. völgyszerü szakadékban fekszik. gyöngéden ráz. csöndes. hogy a számadónak a gatyamadzagja is északadt. mézesfejérszl.tt "ia?yar nyciv : Kérem." Jvszél: félre es hely. mer ezúta a lovíik isten tiiggya mére lttek. ilyenek Halason a következk elháinol ellep. hogy ezök móg ijjpn maskara mondért sósé láttak. hát nem látok . a mely beszéd közben csakúgy szikrázik.Ni csak az a pötyke menyöcske hogy hedergeti magát. de mint a magyar nyelv rósz használatát és egész községeknek új és rósz magyar nyelvét. fontosáma. Fagy: göngyölít. Gyerünk át itt a juszélen. nyári. lánycsöcsáma. rozmaringáma. buszma: szótlan. Pellöget: lassan. bivalyszemü. a lii mindenkinek csak nem jót akarja. . mintha ón lttem vóna a porezellánképü zsidó. császárkörte. gyámoltalan. Hederög. nem mint nyelvjárást ugyan. hazugsággal van tele. . felgöngyölget. véráma. noki a kühatárnak XJcczú a ki terömti. pipacsmöggy. szercsikaáma." Kajkó.. másként kopolya.Fsúdúlt mán a nap. meg csak a szavamrú rám nem ösmert de bíz azok má akkorra az angj-alliört kiszapták rajtam." Boszmók." egyenes. Sándor bácsi. ekeló. látok. zenyim szomszéd ojan ember. nyári kormosáma.m körte. . Csempe: csorba. pongorádi. feketemöggy ama. borsoskörte. mákfejü körte. nagyot fúj. zdszíva. Úgy möntünk osztán a ménösér a szögedi fdön találtuk mög de é hia se vöt . .. Kálmán-körte. akkó jut eszömbe. Ilyen beszédtöredék Nagji:arcsa magyarosodó tót népének ajkáról a következ gós uomii. egrösszl roposárgabaraczk. . kajszibaraczk. küszögön. : : — — — . sóváriáma. bonabéiü szíva körte.int a temet is. avvá mögzördül a nyakán a kolomp. Czurholni: törni. addig émöntek." Gólya: kabola. furkólószömü szíva. — — — Zatyatol: zöcsköl.u ror. Nem fogok perényi azzal zi mbeiTel. se hamva még ón nísztem a cserónt. s különösen baraczk-kereskedelme európai hhü. j\Ieglelietös sok a tájszó.Elbámolja a kacsa a vizet" bénga ördög. Pálmája: jegenyefa. zúzni. . . Mútkor kírem bemegyek komrába. sima szr. hanem körü-körükabdostak. Örjeg: a Duna-kiöntés maradványa. szépasszonykörte." Kurczina: tepert. olasz. kis gyereket fáradásig denczölni. serevényés helyet. — : : — : — : — — • — — — — — — — — — — — — — — — — — • Vígályos: ritka. miféle gyümölcsöket ismer a nép Van nagymöggy. „A korsó köteht a kezeszárára fölfággya. ! ! . Izabella. De ott mög a kutyák nem vöttek be. mög is 17 kék niá fordúni. franczia baraczk : .. Elsz Eoczö. mer a jószág ára szokott legéni mgis talátam kot a vögj-be. . — . hanem megyek fészolgabiróhó Gedellére.. Czékláz: lebzsel. pirosáma. vörösmöggy. mer a Gozonyéknak é lövik közé keverdzött.vármeg ye népe. . Érdekes összeíi'ás. aprómöggy. orozvatermkörte lugas. de émöntek ám a lovak is. a dézentoroknak se híre. masánkeráma. Kigj-ün a ná zsinatra a számadó. Gölödinszömü. még szaporodott. a hol olyan híres és nagyszabású gyümölcstermelés foljnk. hanem be a tanyába. czitrc. lopja a napot.í^énkit. Szent Anna-asszonymadlén. Ennek a kecskének ojan bonta sikari szre van. tüköráma. hát a még akkó verto le rúlam ükét huszitt\ a ükét. csörgáma. Böge: tóállás. vaj ama. mintha bamba volna. Súdúl: magasra feljön. mondok. tökszl.." Tábérnyás: szanaszét áUó. Berczelés: bozótos. vörösszíva. öregmöggy. csak úgy fóré bancsalítottam. hederget: himbál. Bénga van benne. Szada mély.Kótyára vágja a fát. csongorádi cserösznye. Makutyi: Kótya: apró. hogy babona mind ki van szórva zsákbú. gülilszömü: nagyszemü. . — — ^ : iiópi. szi aszalószíva. Hanem a mint a harangos kancza engöm észro vösz. hajagszentiványí möggy. . elindulok szól ellen. hogy hány éves a gyereke így felel: kilencz éves van neki. potyókaszíva. cserösznye. Noliát fogom magamat. még a pányvás is. mit neveznek itt 5wg'e/-nek? Bonta . Idtün m^gfigyelés az Agai Adolf következ följegyzése. Idegen nemzetiségek gyorsan tanulják a magyar nyelvet s maguk között is azt használják és e miatt beletanulnak valami rósz beszédmódba. Csétrés: mosatlan cserépedény. A nép humorára. ringlótszíva. nyakgatni. muskolatkörte. téli pogácsaáma. ezök után nem mék. valami rósz. A gyerekek gülüznek. Siligó: sovány. savanyóköite. a mint belépek. mikor mén. erre vesd é magad mind. brkörte. nyakas körte. a mijét most én viselk No mondok. Molopólyi: élhetetlen.. doktorszíva.

nád Éva. minek van Szadán Hát s temet mellett a kovácsmhely? Hm? No megmondom én. Bakra Pista. Rissz. nem Úí. Barna Pálya. nem úgy. ólommá esnék msgijednék. rincsot ütni a kantára vizet hozni bele. de ón vag. Sorjába mén. nem tud keresztül sütm afölyhökön.yok a hibás.\. hány óra. a kinek a templomába fel van írva. vagy ijedtében szólani se tud. ^laguk a községek sem kerülik el a gúnynevet. Hosszú Laczi. Vödröt húzott a nap. hogy virganczevö.) Csúnyán Félegj-házán ilyeneket mondanak Angyal szólt ki belüled. . mondta a sza.•Vz ott van.'\ liii/. így a dusnokiakat hazugérócsi/A-érd-nak csúfolják a szeremleit Jai. Halasi szólások Az isten ménese meg az embört kmívest. azután temetik el. 1889-ben egyik községben a következ gúnynevek voltak Bíbrikó Jancsi. Púpos Misa (az apja volt púpos).). Ejnye be nyagda viUa (rósz viUa).) Abonyba mégy.. AbAnnyi a bóhája. Készen a templom. . Sietek. ezt az órát is úgy húzzák. Rezg biczczentve járt. Iszon Vercso). élat. hát liogy a más világon tudjanak.) (Az itteni uradalomból vittek vásárokra svájczi fajta borjúkat elször. mint az alpári (Hazug.) Üri szava (mindig azt mondta .ólia ojan emberrl. úgy sötétben beszélgetnek. puffan a hogy lesz.<g az asszonyok szoknyája. az máig is hibádzik. Sürrnek-forrnak ezek a fölyhk. tötött menyecske. Krumpli nagyon szerette a krumplit.) Sajtalan az a harag. Liba Pálya. Ne m?rj Soha se bántottuk az életben még egy kereszt szalmaszáUá se. — — — : : — : : — — — — : — : - — — — ! — ! srn — : • : — — : — — : : : : : — — : — — : — — — — — • — — . Nagyot gondja az rlés. Abonyban csinálják a tarka borjút.' a mit mi épitettünk. Süket Jancsi. Csont Jakab.a6Mafc. hogy barkácsol (szaladgál) ez a Ids macska Kecskeméten hallani ilyen szólásokat Hát csak darvadozunk A hogy esik. (mert ha tz van.. Kuczkó bácsi. mint szszel a mónár. a miskeieknek szemükre hányják a miskei maJaczot. Bózsó. D. csak vagy lovon Icliot iltraenni. nem tagadom. a raAy világgá szálait a sükösdiek neve muszka. Fejibe áll a bor. Mónár Kis úr kis harag. galibát csinált. mint a ki béngezni járt. Vigyorog a nap. Ki lánya vót apád? (így kiáltanak az elbámészkodó gyerekekre. oszt mit se talált. s a szentisváui emb?ré. az ágj^ alá bújt. Mer egész életükben sose jártak a'. a mi rontja a fogakat. minek állok s/.IS A vármegye nópe. azér lépegetnek olyan „tapogatózva" a szadaiak a lapályon. Búsmiska mert lehorgasztott fvel járt. ha szentül kukorékul is. mint a katona a subadarabot. de mondja csak azt legalább. Tagyéla Julcsa. tornya is \an. de a mutató. Süket Pista. ha szél fú. arról nevezték el. ácstú. Mézes Pista. Abonyban mondják Ha tz üt ki Abonyban. . Római köcsög. akár egy ttött galamb. ni.mint kelrastek. Pipi Jóska. mint Szadán. Lettvót mindenbe belefogott.úri szavamra !") Vak Pista. Tele bélü. Na de isten álgya. Ez aztán rendesen megmondja a nagyapja nevét.) No mán azér nem kérdezzük meg kegyelmedtl.) hall. Nagy sora van rósz a sorsa. a kitül senki se fél. ess lösz. egyenes úton. hogy Édes apám. 5Ii? Hát az árát hová tették? megették? magitták? lám ki is hullott a foguk tle (Vasas \"iz van a faluban. néz. Süket zsidó. óralapot is szegeztek rá nagy fittyre. Bezzeg ott nincs egyenes út. Simigagi mert kacska lábú volt. az is eláU. liogy ha esik. Br Terka. úgy lesz.íö-utfzi'm" a kót lulzsor. még se tud esni. hogy be ne sározzAk (Csakugyan riivid szoknyát visuhiek. a bogyiszlóiaké vastagnyakú. van. Szomszéd mán fenn kezdi. Papaié. Garikása ha beszeszelt. hogy ha egyet megöl. (Mert itt^az elbocsájtott cselédet is felfogadják.) Nem adok én. mint a harangot. egész családját Dramnak hívták. ha rossz vagy. Tarka Pista (volt egy tarka tehene. — : : Zd : : : — : — — : — : - kor a legények meg ne verjék.iai ember besziMgetós közben a voroaAzért is ojan kurta a jauyok m. Agyalá hogy a kocsmai veszekedés. elébb megpatkolják a hóttat. . Pipás Mari. rossz reszel mert reszeln veszett össze szomszédjával.. Rendesen megmosta az anyja a fejit. száz gyün a temetésire. Nagy hallát csiná nagy zajt csap. részögös takácstú. a Csanádit kákabél nek.iui uImik nu'sszi van a . Tóba-bicska. hogy . vágott vissza a veresegyházi. (A békességes házasSok tarka macskája van. Az Isten rátekintött meghalt. Harsli (igazi neve Hirsch). . egy háznál több le nem ég. Kecskeméten meg azt mondják Meg se látja. tenselyon ! — egj-liiizinak. Szélai^yja mert sebesen járt. . de legaUibb egyenesen van. (Szke. — nép humora megnyilvánul a gúnynevekben s közmondásokban.) H)U ha sár van.épült hejben !" .. hogy izé. legalább m-^gépítettiik. egy tálba egy kalán. Ni neköm péntyögetni (visszafeleselni). Hát nem a maga jánya kiáltotta el magát az szi vásáron a gödölli órástorony alatt. Abonyban a következ gúnynevek vannak. mög a rósz étel disznótú. — — — — • — — — — — A ! : . Drumné (egy öreg asszony.) Elég egy kútba egy ustorfa. Ritka az igazi páros két ökör. Sánta Pista.

.-^j Versegvidt'ki ni'pviselet.19 .

'I'iiriivirli'ki n<'|ivi>«'l«l .

hányat hanná mög bellük kannak? (Mind I) Him kó a disznót hajtani? (A hátuljánál. mettanúsz kúdúni. szánó. Ojnn emberek vótak azok. Beszéd közben sokszor tréfálnak találós kérdésekkel. urak eltt kedves vagj-ok. bet szöm a füstöskébe (fazékba) oda gAÜn a szrös döme brunducz kdráj (macska).) Tejnek is a föle jó. KiskuniélegA'házaiak Ha nem tudsz spóróni.sztori régvUát : rendesen. Mikor átesett a furbiczon. . a ki késbb a zsa ndár\ilágba szóbelivé tette a jóra\-alóbbját is. (^lagáról ítél.A vármegyo népe. (Gyertya.) az örökhagN'ó halálát . a mit el nem lehet érni. de még a jó^ág se.szilaj ménes. mikor még azok a hírs pásztor-embörök éllek. (Lúdtoll. 21 Megvan mindennek a sorja. mellé lopakodott. kemény színét. mint hajdan. Vót is bcsületük a gazdák eltt. (Tápíószele. lanba). ha füllent s ez rendesen így felel rá :)Xinosen. (Az örökös nehezen várja el a fejünk alatt.Vöszök a kezembe fényöskét (pénzt). egész világ hús nem vagA'ok. — mesélte az ör*g pásztor. kezes ménes. A pusztai élet is sok modern szokást vett be s elveszítette si.) összecsdül. . még csak meg se nyikkant a hegedbe. akkor is aszouta a dikritus esküttjinek . Hi\-atalosak vótak a szegedi. Ez az emlékezés oly pompás. Akkor higgv" az asszomiak. . Ilyeneket irtak fel Kecskemé- — — — Télen kenyered. I ! I — — — is ahg versenyezhetnek vele." Bion pedig megrakták ám két ódalrul úg>-. összeütötte a bokáját. fa csomó nélkül nincsen. Szeretik egA-mást. mint bíróság. hogy mingyár a pitymangba esik. Mind mögette — Xem — A '. wisd el magad. (a katHúsból nttem.Régente nem iigj. Minden ember magából indul ki. mint egy kutyának veszett hírit kótik. Él fának nehéz dóltét várni. Ilyenek Van-e hazugság nék? (így kérdik a gyereket. A Cs. de még át is szörezögött a gatyaüllepen. mérgesi. az újak meg már újságot olvasnak s nincs olyan nagy föladat a kezükre bízva. kitnbb kink — -A.) Ember Az van messzi.^kkor vót a jó \-ilág. Volt az már egv* pénzzel a Kivitte a kutya a kanalát. Milyen volt a régi pusztai élet? Xem is tudja azt ma már senki. [vdig a javát ám. Zsinán vót a csikóménes a rugottúl a negjedfüig. vált bellük betyár is ojjan. kis télbe (májusba). Csak a jócselekedetet visszük gazdádat el ne hagyd. 11. (Kitanult ember. De ük meg is tartották ám a pá. szabadkai. vöszök rajta vöröskét (húst). ^Kimúlt a becsülete. Pap is az oltárral él. ! JlngvarorMütR Virmeg^él H 2 Virosai: rost-Pilis-Soll-KiíkuD virmcgyc. üres a sipkája. a ki mikor a ménes közt aludt az erdéji monyas.) És most a régi pusztai élet jellemzését mutatjuk be egy öreg kiskunhalasi pásztornak az elbeszélésében. meg kurta ménese minden úmi'k vót.. Ha kellett. el kó amiak veszni. Nem ez a \-ilág vöt akkor. Mikor a Csehó Pistii Félegyházán kikapta a íertájesztendei áagáriáját (ötven botot). De azért a mint föleresztötték a deresriil. vásárba.termett az embür.) nép humorát jellemzi a következ párbeszéd Szervusz pajtás szervusz biz a pajtás Mé pajtás? Mer megházasottam pajtás A jó pajtás Mé pajtás? Mer vén dögöt vettem jó biz a pajtás Az baj pajtás el pajtás baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer Az jó pajtás háza van pajtás Mé pajtás? Mer jó bíz a pajtás leégett a háza pajtás Az baj pajtás Xem baj biz a pajtás Mé pajtás? Mer a vén dög is beleégett pajtás Az mán jó pajtás. oly színes. nem fél a kopaszságtól. Mikor még négj. a hátára ugrott. ha mán nem bírja átlípiii a kerékvágást. Akkor még nem ntt fel az a sok kapczabetyár.) Állott tóban lakik a béka. ecczer csikómnrás vót fühegj-en.. .. Ojan vót a jószág a kezük alatt. mg a fejs tehéncsorda csak a város körül.hrul azután még nótát is kezdtek. gazdag. .\kkor termett az igazi pásztornak való. De hogj* egj-ik szót a másikba ne óccsem. hogy ojanok most nem tercnmek. hiba nélkül. neki a \-ilágmik összenyaigelt négj. — — — szája nélkül. t Ixirom. a kikbül mikor kigjütt a rögtön-trvény. Edzi. mint most. négj-et akasztott-ak föl . úgy köszönte mög a szivességöt módossan. Vót azok közt ojjan lo\-as. Ha hat kocza disznód van. a mint az isten tudniok adta. Haza gyüvök. legíejjebb a Fejetékig csatangolt kurta gulyája.) Kecskeméti öregasszonyok ilyen mesét mondanak a kis unokáiknak . tátva a szája. hogy a mog>-orófapálcza leve pirosan facsarodott át. zamatos. nyáron ten Xe rázd azt a fát. ! — — Xem — — — ! 1 1 — ! I — Xem — Xem — — ! I I — — : — ! — — — . mire föleresztötték a deresrül. mint a ZsadánW lovai.) Bika bdül. Kinek haja nincs. hogy a legkül. de nem birta ám levetni.) Fnyótt a fa ága nélkül. hun a másik vármegj-ekatona esizmáját köpte le. hogjszáz \-allatonak oda se nézett. a meh-ik magától is hullajt. Fókapom a kótyamunyát (kanalat) úgy mögütöm vele. pont az ötvenedik csapásnál szól«lt meg elször. öttömösi |>ásztorok is mind meg a mi határunkból a jóravaló czimlwrák. kétfelül két liajdu úgy vágt-a. hogy szinte tökéletesen bemutatja a régi pásztoréletet s mint leírás. mint a dereje evisnek. akár a vakart ponty. A pompás közmondás is szaporán hallatszik. Kimék a piaczra. meg eg>' krcsorda járt a halasi határb^t. (Kulacs. Paska a sajtot. még most is daloUk. de ü minden tizedik ütésnél hun az egj-ik. Vót pedig akkor a határba sok liir»-s pásztor. Amék Jobb száz irigy. XégA' a lába. Kihaltak az öreg pásztorok.pusztát is. hanem úgy kifogj-ott a szuílája. (Harang. Rászállt madár szárnya nél: — — — — — — — — — — — — : — — — : — — : . .Ki\-an é szálig tekintetös uram '.

vagy akár a subák kopasz felire kiterítették mikor úgy megszáradt a napon.ne kapálózhasson. hogy a lovasa a t«nyeri\'el hun cs&rul. még . Mikor a hús felseje rezeg. az egyik Siirokba betóták.< ezek. hogy hozzá ne kapja. Hát mikor ez a esikónyirás vót. árnyékba elállt a szépen. nagy fekete bajuszú. meg a szalma. osztán ha még úgy meg vót is keveredve a jószág. mire a poezogó (a juhászt így csiifolja a csikós) juhászkoma felkapott a Bertalaru-a (ez a szamár csúfpeve). de a Csehó elcsúfolta Katlanszainak. De nem is vót ám A mint a számadó kinézte a cserény liejét. — . Télen a hófúvás alatt kaparta a gjepet ha mán a birka után egy kis izéket kapott. ültek evéskor. leállították a rekottye-vesszöbül font sövényfalat. akkor tiszta vászorzacskóba felakasztották a cserénj-be. A bojtárjait mind elbérmálta csúfnévre. mint a lóra. hogy miro lett liuu hiíjszárul ütötte meg akkorra úgy meghat tn magát. üstökit tbül. akkor má az ajja megftt ekkor meg kell fordítani. hogj' meg se lágyul. a melyiket meg akarta fogni. ott meg faedény. . In lehetett dombon. mirt akár a lebber cs. Alacsony. még asse tudna föináni. borsos. vagj' a fordított kásának közibe kevert* olyan Ize vót annak. a lenyírt szrt meg takarosan csimbókokbi kötöttük. csontjával kifelé forgatva az oldalast. osztán a nyakát a bogrács oldalához. így osztán elébb a sörényit. Latették a bográcsot a földre az alávaló kutyagerinczre (így hívják az apró fadarabokból ügyesen összerótt koszorút. hogy a porát se lehetett látni. mint nkár a patyolat. akkor kettt-hármat maga felé vet rajta. már mint a májat. akár egy koszorú. hanem az erösebbjének. rá a czopákot (inas lábcsontot). a fej meg feliíl. . akkor. alul teszik a fejit. maguknál van szobajány is. . : ! . de szemibe nem úgy hívták. meg hátas ló. szívét. úgy dütöttük el.szöröszték. hogy nem hasítják fel a hasán. osztán nagyon rásütötték. czókmókja külön-külön rakásba. Kishasi vót a csúfneve.. a hogy átestünk a csikónj-íráson. kerek. ojan tagbaszakadt. 3Iikor mán átestünk a csikónyírásou. meg iszákuak való br is. De nem is vót abba nyavaja egjbe se. Tekintetes lutim. hidegen is ehette. Vót egj. zsajtár. dézsa. czon ee váltak ! . : ! — . hogj-hi egj' birkafalka mellett sebesen elnyargalt. Úgy eláll abba a szalonna. hogy liüvösen tartsa a vizet a szalonnás iszák meg az árnyékos részen szögre akasztva a cserényfal mellett minden ember gúnyája. Hanem az evésnek is tempója van. hogj. négy garádicsra körül megnyírták. Ha aztán megkívánta az ember. hitvány) csikót meg egjTnaga leteperte. a farkát csíkja hosszára higyva. Azér nyú-ták meg még a harmadfü-csikc't is. jó paprikásan. Némejik borotvatok ojan fortéjosan csukódott. elveszett az rácsok. a többi osztán a lakos dóga vót. felkapta a legjobb czangát (pöstén y birke) keresztül \ etette maga eltt a nyeregkápán. de igen rátsrti ember vót. . osztán úgy hámozzák le. njint a cserénbe vót. . hogj' egj.bojtár. ember szemefénye. a mire egy-egy ember ráült. hogy megnézhette akárki. mintha kezes bárány vóna. a az ojan vót. még pedig úgy ám. arra a Dá\'id nagj'or kantáros (ügyes) vót. a . Mikor e megvan. Xem csikóhús vót ám. akkor tiszta gyekén jTe.s. azért. annál a ménösnél a Csehó Pista vót a számidó. vagy lakos. a fábul csinált csíptet mellette. akár a széna. úgy oda kormányozta a cseróuy elibe. Ojan fényesek vótak a bogszekrény. hanem a lószrkötelet a balkarjára karikába sztte. Ezt csak úgj. mert akkor kozmás lenne a közepibe gjün a többi hús. Ezek a mostani kurta számudócskák kisbojtárnvik vóna be. Vót még a tüzhelj' körül egynéhány szépen kivágott zsombó. Az akasztója kiteUk a két lábábúl. Hanem a húsforditásnak -s fogása van. •22 A \-isszBJött af járásába. arra akasztották a bogtelietett pipára rácsot füünél fogva. a jobbik kézibe vette a hurkot. hogy a gazdája szégyellje befogni mer nagy. ki farkára. hogj' az éhnyála is kicsordult rá az embernek vót hozzávaló kula^sbor is elegend. vagy csröge. de belölrül. No jól van. ha a srségbe egymás hátára mászott is a csikó. mintegy hajitásnyira a cserénj-tül. s a paprikás kenj'erbéllel ttött hurka. Iszáknak meg úgy njnizik meg a brgét. Úgy tudta. hogy ha nem tudott hozzá az ember. hogy a Herkópáter is megnyalhatta utána a száját. hogy a mint a bográcsot fühnól fogva megrázjntja az ember. már akkor a Dávid úgy elkotródott. "hogj. mi a pásztortempó T Vetett ágyon beim hálnak a tanyába mondhatni fekve ugatnak. az els meg a hátulsó lábára subát vetettünk. ! Hát bográcsra hánjták az egész birkát. a nyakát. Mer egy bojtár mindig a cserénynél vót. a nyakán lekötik a brt. n osztán azokon hóttig rajtuk száradt. . az ojan nádkó? (gyenge. ha fztek.ha beléjük sütött a nap. Bizony azok emberek vótflk a talpukon. mint egy fejöágast. akkor mar megersödött de vót is ám közülök olyan kocsis. hogy a hurka essen alul. mint a szürújját szokták. Lehcz Dá\ádnak hittak az igazi nevin. ha egyszer megvetette a lábát . a kin csak kifoghatott. Hát mondom. vámiegj'e népe. Pedig akkor ha elrúgta az anyja. a mit úgy kell megtenni. gégéjét. A cserénykorczba vót tzve a czifra fzökalány. A csobojó le vót takarva az egg\-ik sarokba a takaró brrel. . vagy vetett rá tarhonyát. de ojan rendet. . tüdt. csak úgy futtába lehajolt a lórul. hárem a farán kezdik a nj-úzást. nem is tette többet lakosnak. Ojan a különbség. hogy tizeröt esztendeig se lehetett elsznkgatni. leásták az elemózsiás tajigát. meg a borotvatok. mint ojik buti ember hiszi.szigj-en nj-irott csikó kocsiba Mii-e jöv tavaszra kintt a farka. . hanem bürgehú. Ü neki a vót a lii\-atjilja. Tudják i. zömök. Vót is nxindig elegerd szí'razhús rezolvába.szemhunjoritás alatt a nyakán vót a hurok osztán fura csikó lett vóna az. . Nem vártuk senki kináját mindenkinek vót magához való esze. hogy egy darab se essen . piros ábrázatú. a mejik a Csehót egy tapottat húzta vóna is. zsírjára kisütve ojan szaga vót. . a mibe épen beleillik a bogrács feneke) a zsombókon meg körülültük. dakuködmörnek való is maradt Hogy mi vót a szárazhüs elég. Hanem ha húst kellett kacsmarri. maga kaszait magának télen-nj'áron. isten tudja meddig. . akkorra megftt a bográcsos hús. de mind két falatnjóra darabolva a legt«t«jibe osztán a sós. mert haragudott érte p?dig ü mag mingván csúffá tett mindenkit. . káporka. mire kitanálta a nyitját. rendesen a cserény közepén a tzhely. . akkor mán kivetette a drágát a puczorbul. de úgy ám. sgyon^•erhették AÓna. mert tanyásságba nagjon piszokba tartotta a cserónj-t . mint most ezekbe az árnyékon ntt gángolokba. mint a vén kutya Még cserént se látott egy se. Ö nem rudas pán\-V'ával fogta ám a csikót. akkor kezddött a tomja. mit mind m«guk fiirugtak bicsakkal még pedig úgy ki vótak azok mindenféle fiiragással hányva. a mivel az ember parazsat meg a czifrán faragott szolgafa is jól le vót verve a földbe. Mer a mint a birkát bográcsra hánjják. ki fülire.a cserénybe semmi czódaság ne legyen. csak eltrafálta ü öt lépésrl áztat. A hvm fejtek. e körül a dzségert. ! . hog>. úgy is hívták tanyás. .

Az els jégig ott is maradt. Alacsony oszlopokon roppant nagy kerek tet alatt járt ezekben a nagy vízszintes fekvés lendítökerék. . íg\' a molnáripar. a kettt három gerenda köti össze két orrgerenda és eg\' fargerenda. Búra Panna vót a kocsmárosné. és ha a kerék a part felöl van.Hisz jó tom én. mert evés után egy akó borba fogadás vót lópróbára. hogy a nagy jégzajlás el ne vigy^e. lekötve a bókonyokhoz. nagy munka ilyenkor. a mely a malom szerkezetét tartotta mködésben. bent a. a ki nem bízik magáhon. leginkább terhelte a Katlanszai vallása. . meg a kulacs is körüljárta. megérdemlik azért. vagy tán azt vélte. A szárazmalmok a legegyszerbbek közöttük s ma már aMg is van bellük mutatónak egy-egy. de nem szólt. ki asztat elóvassa. a melybe be volt fogva egy-két ló. meg máskép is . Nem A — — ! . Más se szólt senki. mint ezt a Csehó Pista észreelég dzsinger.szoncseléd. A malom régen parasztmalom. mint máskor. az ács megjavítsa. hogy rem tudtam. Btira v-ót Pannát megcsókolja. A vízen állandóan gondban van a hajó. míg a kiszakadt malmot felbugarázzák a helyére a parti fákról eresztett kötelekkel tekerik fel. csattant a bunkósbot a fejin. kukoriczahszt rlésre használják itt azonban már elmúlt a koruk. a nevét onnan vette. vagy épen kiszakad s kiveri a helyébl a többit is. ez a gerenda a szamárgerenda. . annyi lett ott a vá. osztán észt szóta neki No sógor. Én meg felugrók. . fölfelé a kopasz felivel. A Duna partján vízimalmokban rölték meg a szemesterményt. szétoszlottunk de a Csehó még harmadnap is ott ívott a vendégeivel aztán a kisteleki földön megszalajtották erszakkal a barmot. A házhajó fenekén egy széles gerenda van. mert még volt rezte a húst. gyalöran kivonták a partra. hogy ez tartja a legtöbb terhet." Azt veti rá a számadó . híres is vót. vagyis a super. szétnézett. de úgy elhagyta ket. suta malomnak hívják. hog>' a néprajz keretében alaposabban is megemlékezzünk róluk. akar a lóvá imátkozzak. Arán bötü van a vállán. bicskahegjTe szúr egy czopákot. ho ki va te !" Ezt osztán el is felejtettük. a mik a hajót egy helyben tartják. Sok csövest (szarvasmarhát) elhajtottak. a házhajóból. mikor fogja magát. ü leköpte neki a fényösre subikszolt csízmáját. egj'et böffentett. nemsokára föl is akasztották mer a mint beszélték. a számadó is becsattantotta a rezes nyel bicsakot. Lett aztán nagy ivás. iparosok éiote. Jó. A vízi kereket minden felszerelésével együtt kétség-nek nevezik. A Mikor osztán elég . vajon fölneszel-e meg egyszer ? Mert abba nyomba úgy elszédült. A dunai malmok rendkívül '"'* "" fontos szerepet játszottak rakva volt velük a Duna partja." földmívesnéphez közelálló az iparosság élete különösen némely ipar. Az els kett be van deszkázva. A malom két frészbl áll. képen sem szabad A Dávid olyan elöcsahos vót. Hanem azér ember vót a Kishasí az akasztófa alatt is ott se hagyta el a mersz mert mikor a zsineget a nyakába tötte a szögedi mestör. a mikor nagy gonddal és fáradsággal ismét kikötötték. szóbeszédbe is. de úgy. vármegye népe. veszi. birkózás. akar neköd beszéjjek Hanem azé vödd eszödbe. és a vgyhajóból. mert evés közbe okos ember szájának külömb dóga van a beszédnél. — A : teremnek már mostanság ilyen kemény fajú embörök. D\mai A másik két malomról bvebben adunk képet. Hanem a bojtároknak még csak tüd. Vót az a cserépyhez jó öt düllöföldre (egy dülö hossza kb. csak sejtem. Takaros egy fehércseléd vót. Télen át ki voltak kötve a hajók a telelbe. A malmok sidk óta valáságos kaszinói a népnek. ére most EZ écczö nem vótam érdömös. s körbe-körbe járva forgatták a nagy fogaskereket. mer még több is lösz !" Ezzel v-áltja fel a Dávid : „Lösz még oau id. hanem csak úgy ültibe felkapja a keze ügyibe es vendégmarasztót. te is tanúhattá vóna ám külömb mestörségöt. elre a földre teiíti a takaróbört. mint a szamár. sokszor szükség van ilyenkor arra. liát most több jussa van hozzá. hanem szánt vele. hogy mire azok velünk együtt a udvarába értek.. akkorát a bográcson át köszönti ám vele fejbe a Dávidot.^^^^^^ malom. mert könnyen megeshetik. 23 Noiszen.szót se. föl. Nem srn . nyakon lottyantom vízzel a csobolyóbul erre megrázkódott. . . máshoz semminjTilni. 500 méter) .ha törtónetbül kipottyan egy-két darab. mer istuccse. a mirt jót húzott a kulacsból. szárazföldi községekben pedig szárazmalomban vagy szélmalomban. a mulatságból. macskára vagj^ karój-a ersítve. csak ette tovább a markába maradt czopákot. felült. ho tauujj é kis mórest hanem vigyázz magadra. . A ki belle. Falkafogyasztc csáraa vót a czél. s tavaszszal bekötötték a Dunára. a mely belekapcsolódott egy kisebb fogaskerékbe. híd gyanánt. magát a hajót pedig edény-nek. : Búra Paru'a aranbárán. s a malom leszáU. ha el nem viszi a víz'. hogy 7negsuperolják. nem szól egj. hogy az csak hanyattosik . Mikor így osztán még egy darab ideig akkor már lehet enni. mert ez a nóta vót rcla . már akkor ki vót parancsolva a bor. . máj jut a bográcsból. : ! a císárda táncz A Csehó a vidéki pásztorokkal vetekedett. Mikor már beteltünk. De már akkor kijött a statárimn és el is fogták Csehet a zsarók (csendbiztosok). ott olajütésre. meg. különösen a hol nemzetiségek vannak. ne essen a földre. hogj. aszongya : „Dávid szógám most csak mögintöttelek. A keleti vármegyékben. meg mer vót köztünk jó tgmburás meg mintha a földbl ntt vóna. hogy a lábát se rázta meg. hogy a macska nem bírja sebes vízkor lekötni a malmot. mikó visszaszógáhatom a ké jóakarattj'át . még több a szárazmalom. ez a vízjáró. hogy ö szetudom no. vagy köves ..

is Hajdanában a szélmalmok csaknem ilyen A egynek malom Akkor még háromszáz vékát is keresett egy sem megy fel a kereset. mint a molnár. egészen megotthonosodott az alföldi síkságon. Van kis ladik. A parasztmalom kívüli'l épen olyan. a mely csak durván rölte mt^g a lisztet. visszavitték a kápolnába. Molnár visz a víz mondják a gondatlan emberre. . a mi lapos fatuskó esákánynyal vágják. s a molnároknak külön testülete volt. Minden jómódú gazdának megvolt a maga malma. A köves malom gazdája rendesen ezermester. négj-.. s húszan kísérték a molnár koporsóját. János eresztés. melyre a kötényesek hívogattak a kötényt a legény mátkája készítette.\áncz.. mint a hengeres. pitle. érdemes molnárczéh" egész önálló társadalmi életet élt. hogy az. gazdagon dí. Ez épen úgj' be van rendezve. pedig ahg van szélmalom. Ki nem ismeri a pompás molnár találós kérdést . Nóta is sok van. . hadd lássa is.vizenjárók patrónusának" szobrát feldíszített csónakra tették és este fényes kivilágítás és bandaszó mellett végig vitték a sózen. ma ipart ársulatiik van. . ez a khinai találmány. bellrl pedig még érdekesebb. ez egy hoss'zú rúd." Ma bezzeg az a molnár neve. ilyenkor kecske-láh-hi emelik fel\a követ s a disznó-va\ támasztják meg. . : — Forog a -zéimaimok. Kiskunság valóságos hazája volt a szélmalmoknak. Rászól a mónárlegény az inasra Kivetted a vámot? Ki felel az inas.grökömjödött fája." Számtalan a molnár életbl vett érdekes adoma és közmondás. ! — : : — — ! .. ez kis csónak. A víz erejét egy literes edénynyel. . csikh. gazdag testületi életbl számtalan molnár-vonatkozás ment át a köznyelvbe. a siltet. a vastagabb áll s a fels forog és gyengén érinti az alsót. ritkán hat vitorlaszárnynyal. legjobb a következ . az alattság. a hogy a lénia mutatja kell ilyenkor három jMp (rövid faék) s a görg. maga dolgozza meg a fát s nagyon vigyáz. A kövek deszkatartója kéreg. m-'gszitálni. vagjns kézi lámpásokkal. a szálába. Számos adoma bizonyítja is. A víz alá alá esett tárgj-akat a /entó'-vel keresik meg. a min eltolják a követ. ez a vastag vontató kötél a tsfí^o#/?//í. azt ottlion kellett azután a hengeres malom kiszorítja amazt.. vagy tótk. Télen a ezéh nagy lakozást tartott. viegvetemedik..A Kiskunságban azért terjedtek el annyira. a melylyel a lánczot összekapcsolják. A molnár küls szerszámai a kötelek. — ! — — — — . hogy ne legyen me. Egy méter átmérj lapos két kökerék. Ezek a szélmalmok mind egyforma alakúak. malom Ma már . . a melynek sok színessége ma már elveszett. Á köveket hetenként meg kell vág-iú. Ebbl a színes. Félegyházán 1855-ben hatvankét szélmalom mködött. népe. mert ez hamar korhad és a vízben gyorsan rothad.. . fölfelé keskenyed toronyis van elég ideje aludni. ez aprószcmü. melyen sokfogú vasjószág van A dunai molnároknak régen nagy czéheik voltak. Látta a paraszt? Nem No hát vedd ki még egyszer. Az . a köveket a kü-pad tartja. nagj" ladik. alaptkével és szervezettel s ha nem voltak is czéhbeli iparosok. 24 A vármegye volt. amaz a vékony. Almos. Erd . szt. mint az új berendezés. mert az si szerszámokat rzi. ekkor Nep. Akkor még két legény kellett egy malomhoz. Mikor a malom megáll. mondják az álomszuszékra. Vagy vastag. fölötte van a saráglya. sem aka-szt ja meg sehol a szelek járását s a szélmalom. süvegalakú tetejük van. amiben csak két ember fér el. de már jobban megmagyarosodott minden részecskéjének a neve. Jánosnak. Legfontosabb benne a A"!(. de parasztok sem voltak. a czéh és molnármesterség jelképét. Hajdan a temetéseken testületileg jelentek meg. mint a gzmalmok s többféle lisztet röl. a finakkal mérik s a víámerkanál a szapoly. öntött aczélból kovácsolt láncz s vakszem. n.Mi az? Ha vize van bort iszik ha nincs vize vizet iszik?" Hajdan azt mondták. a .. hogy . ezüsttel. . ma már egy is sok. a mely a garaf-ot tartja. ma százra szer épületek. ú. Május 16-án volt a legnagyobb ünnepük. G}"er az ölembe kis angyalom ! . Ez volt a Szt. kormányzó csigás kötél pa7aínárkötelek a tekeréshez balogkötél. s az öreg szál. franczia. mert sok kedvez hely volt nekik a homokbuczkákon. egj' évben. de mindenesetre ért a malom minden ácsmunkájához. a felskövet leeresztik az alsóra. ennek a szálai bakói vannak fonva van páte^itás. ott állottak sorjában a dombokon s bástyaként övezték a várost. majd köszöntket mondva. _ nagj' tekintélyüek és nagy szerepüek voltak. Molnár se vészen két vámot. rövid fahenger. hanem középen állottak a kett között. a melyek ha nem készítettek is olyan finom hsztet. tolvaj mónár".szítve virággal. az alsó. A kötényesek vitték be a terembe. dwplérokkal. a mely a molnárokat dicséri. . zúg a malom.

s ennek az alakjában kóborol a boszorkány. a kiknek a szemöldöke összeér. Az alsópalláson van a garat. ott marad és látható lesz. szeleskereket Idkapcsolja a forgókerékbl. amiak a levében megmossák a beteg testrészt s a rontást keresztútra teszik.A vármegye népe. küldje a templomba. hogy ki ne vesszen. s csak rosszat csináhiak. Fznek egy fazék kását. sárgaságba esik. Ha aztán ettl meg akar szabadulni. rnegnyilalja. alsájMÜás. a küllket. babonás szokások és babonák ma már Idveszben vannak. mint á' Idskunsági nép életének számtalan becses. A Id vasárnap vagy ünnepen varr. de (. A ki pedig éjféli misén luczaszékre ül. Ha kopik a k. ugyanis a szélmalom vitorláit körül lehet forgatni az egész tetvel. arra ragad a baj. Addig csak kínlódik és kék-tarjagos. ügyességre s érzékre van szüksége. csak visszakézzel foghatja meg s ez a kezében fekete macskává. kány nem tud meghalni. Kívül vannak vitorlaszárnyak által felfogott er. hogy megtudja állapítani. — : — — — . Ha kis gyermek fürdetés közben elalszik hamar meghal. közben imádkozik. Az asszonynép gondoskodik róla.alakban felkavart por közepén. ha csak balkézzel keresztet nem vetnek rá. ha az ajtó mögé kalászszal fölfelé állítják a czirokseprt és sót hintenek bele. A javasasszony a pokolvarat elhúzza fokhagymával. Követ is nagy gonddal kell választani a muzslai k. . és A A s a feje akkora lesz. leveszi a járódeszkákat. mint egy szita akarja senki átvenni a boszorkányságát. a forgókerék és kisorsó. a mi ehhez kell. A boszorkányok állatokat és embereket megrontanak. felspallás.zt csak igen gyakorlott kez ember csinálhatja meg. kutyája. a felsöpaUáson a dobkerék. az három hétig hordja a hóna alatt a fekete tyúk tojását. ha a seprt megfordítják. ö öltött. kedves. Nem kis munka a vitorlák beállítása sem. kamrában van a kpadEz utóbbiban van kamara. míg valaki tle a boszorkáiryságát át nem veszi azzal. 25 Az épület belsejébe egymással szemben két ajtó vezet. a hol kinyúUk a szélvitorla tengelye. ráolvas. Ma már föl- A A A A . hogy csak úgy változott kis gyerekké. de addig se éjjel. Kuktórénak nevezik a tet lecsapolt részét. A felstéi-ti száz forintot is megadnak. a kinek minden szerszáma egy-két darab. átvitel útján forgatja az egész szerkezetet. úgy lehet megszabadítani. Ha nem . egy helyrl más heljTe terelhetik. Míg az rlés tart. rostává. hogy az újszülöttet a boszorkány kicserélheti ilyennel 60 80 éves öregnek tartják ezt s azt mondják. a szita. megkeresztelgeti. boszorkányság át is adható. amiyi öltést tesznek holta után a lelkén az ördögök. Az újságolvasás és az azzal járó felvilágosodottság zi el ket. hogy a boszorkány nem tud Idmenni a házból. meglátja. a molnárnak szakadatlanul éber figyelemmel keU vigyáznia malmának minden részére és ha vége az rlésnek. megvizitálja a vitorlavásznakat. hogy a földbe menjen a fájás. miközben azt mondja. hogy seprt adnak a kezébe ekkor abba száll s megsemmisül a boszorkányság. s ekkor indul meg a vitorla. de idejét múlt szokása. szitává. állítás a malomkövekkel. k szerelték itt-ott hengejmalrngkriák a^ szélmalmokat is. a szél iránya szerint. Ki egy óra hogy a kezét megfogja. besodorja a vásznakat. söprvé. azután a használt szereket elássa. A garahoncziás diák is szerepel a megyebeh babonák között. oda nem mehet be és nem tér vissza többet. hogy ki a boszorkány. meg a tarisznya s a pipa. hogy mindig be lehessen memii.. . molnárnak nagy gyakorlottságra. a fogóláncz és a fordítórúd. néha emeletekre van osztva. hogy roppant nagy a feje. a fogó. A kuruzsló asszonyok itt is értenek a rontáskészítéshez. A ki meg akar gazdagodni. Azt hiszik. se nappal ki ne vegye s akkorra lidércz kél ki belle. mert elviszi a szél. Két-három évben egyszer elkerül a szélmalomcsinálóráester. s a szeleskerék. jele a kisujjában van a sok tudomány. a mellyel mindent hozathat magának. A forgószélben is boszorkányt sejtenek ott ül egy széken a tölcsér. a szelestengö. Csak akkor mehet el. Az épület belseje néha egyszer. Rendesen minden boszorkánynak tartott személynek van valami csúnya macskája. Ha megnyom valakit a boszorkány. bakra állítja s a lajszna segítségével rónára vágja a követ. tetben lev hogy használja fel. A váltott gyermektl azt tudják. milyen szelet kap. mégis egjrre fogy a számuk maholnap kivész ez is. meg puskaporral. egérré. A ki elször elmegy mellette. marad is. az es járását megfordíthatják. st a boszorbolhává vagy szalmaszállá változik. a szél ereje. meg a tót a legjobb és pedig együtt. Hiszik. Itt is boszorkánj^osaknak tartják azokat. De azéit jut is. a hányat A ki halotthoz mosdatlanul megy. Ha ilyenkor valaki kést dob bele s találja. A kelést körülkerítgeti.

Ha kisleány köhög. A vöröshagymát friss sebre tisztítónak. részögös ura van. így múlik el szemérl az árpa.vagj^ szzdohánykötés beléndekmagot pipál. söprüjébl ellopott kóró szerencsét hoz. Az orvostól szertelenül irtóznak s az egészségi állapotok javítására ma is az si javasasszony a legképzeldés és vallásos hit eszközeit veszi igénybe a nép. mikor iszik s a köhögés elmúhk. de a régi babonás orvoslási módokat használják nép messze vidékrl sereghk az ilyen csodaaz itt megismert betegségekre. általánosabb egészségügyi tanácsadó. — — A — : — — — — — —A A — — — — — — A — — — : —A — — A A —A A — —A — — A A . de. Ki a kigyóhagymát kitépi. Sebre bodza hályogot. A mely asszonynak vizes a kötje. ficzamodást eczetes korpával gyógyítanak. Péntökön keU ütetni a tyúkot. szamárfriss ökölnyi kis czipót azon melegen rányomjuk. hogy kevés lögyön a csirke a füle. öregapjuktól tanult módon. es lesz.menj el árpa. annál jobb. Ha valakit összemar a szúnyog. és mindamiyiszor végighúz a szemén egy árpaszemet. egyszer asszonynak. fadarabot tesz. csodadoktor újabb eredet alak. halált jelent a hog^• sok szöröncséd lögyön.) Ki mikor elször lát gólyát. hideglelés pokolba. s meg is fogadják. Ha a kapások kapája összecsörren. tudós. sok betegség bokorba. kinek a tyúkja ül. ezt mondva . nem árt". nyilallásról mész. ha nem segít. házba. vagj' ha babonás. jó. megvakiil. paprikát tesznek az ori-a alá. kivált gyümölcsöt. kinek a füle folyik. nem soká él. mert szél lesz. tyúkszemet és eret vágott. Félmüveit emberek orvosi könyveket bújnak s eltanulnak belle egyetmást. legalább abból a vízbl adjanak neki. megéri ennek a házasságát. (Halas. Ha az embernek viszket Édöglenek a kacsák.. hogy papirosra nyorokonságban. Bejáratos minden parasztudvarba. míg a rendrség el nem fogta. ökörfarkkóró. kelést lenmaghszt és viaszpép gyüleszti meg. Ki újságot eszik. mert rugós lesz a tehén. vnozsárágyúból kiltt Derékfájásról. kathohkus vidékeken. vagy pedig taraczkból. kéménysepr epéje. Kiskunfélegyházán mködött 1902-ben egy híres csodadoktor. kövirózsa húsos levelének a nedvét a füstjét szívni. sót az nép nagy tiszteletben tartja s a javából adnak neki enni a ki úri portákra is. beszórjuk sóval.26 A vármegj'e népe.. módra veszik a javaslatait. ha ez nincs. vélehál a kigyó. megbántja. cziczfarkkóró fzeteit is." külinüien kileli a hideg. gj-ertyavilág és egj^ üveg jó bor mellett gyógyított és temérdek pénzt. fájós fogra a h»-rangozótól kért. Ha a fogad fáj. melvnek legjellemzbb része Kiskunfélegyháza és környéke. vagy nem n. annak hátrafordítja a fejét. vagj' jént. Ha Ha össze-vissza álmodik az ember. nagj' tanyavilág elzárt a ki sebész volt s köpölyözött. a mit a szamár visszacsurgat a szájából. míg ki nem fújja. attól addig prüszköl. {Nagykáta. elmídik. életével különösen kedvez a kuruzslóknak. de meg nem köszönt tömcsepegtesse bele. sötét kamarából szed rá pókhálót Ha a gyermek az orrába gombot dug. a kik egy-egy esetet gyógyítanak tanyai nép maga a saját orvosa. háromszor megsütött pogácsát egyék. akkor eláU. meg paprikával." egész esztendbe friss lesz. mondja el . Rándulást. zamankó lesz. Szt. kit a hideg lel. meg az ablakokat A ki közelre köp. Népszer gyógj-ító a bába és még nemrégen is az volt a borbély. osztán az ajtókat. petróleummal keni be a testét. kerüli a kutat. ha segít. sebek mosására használják a fehérmálvva. mert a Dávid hárfájáról egy húr lepattan és az kicsapja a szemét. de borogatáísra. meszet . A A A A falról. ha rózsaTiyiláskor kelnek. hosszáig néz a holdba. ez tánczol. Befelé söpörd a házba a szemetet. Ha átlépsz a más lábán. kapar rá a . lekaszállak" s a használt árpaszemet a kútba kinek a feje fáj. lépd vissza. annak nyén párolja meg. Tejbe nem jó késsel hányni a ha akkor szalad. megvágja a kezét. márcziusi hóval lehejj az újságba (újhold). Györgynap eltt semmiféle zöldséget be ne vigyen a A földet verni nem szabad.) mott Miatvánkokat kötünk derekunkra. a mit mond. mert elszárad. De azért ma már nem a régi titokzatos boszorkánynak ismerik. tejjel keU megitatni. doktorhoz. ha kenyérsütéskor kivett vagy káposztalevél jó kötésnek. csak tapasztalt. kapnak vacsorára.papsajtmálvva.. A holdban van ugyanis Dávid és Cziczellc. hóttetem elmúlik. mert befi'ilnak a csirkék. a kitl tanácsot kémek. Süly eUen foghagymát keU parázsra tenni. a kitl retteg a közönséges halandó. aprójószágot és más egyebet szedett össze. kisért etet úgy lehet a házbú kizni. Ha sikerrel. valaki a másiknak a sarkába lép. kását kenveret. az hárfázik. újság hasamba. (Halas. gj^ógykczelés általában teljesen babonás alapon áU. királydinvdobja.) Kanek szemén árpa van. különösen az ersen gyó^usban. a ki lefüggönyözött szobában. Saját lakodalmunkat ájmodni.

de radikális kúra van.) szedi áldozatát Azok a szerencsétlenek." Ha nem gyógyult a test.. De meg is kell ket köpdösni és kérdezni . hogy betegség ne fogjoii rajtuk. Ezt a köszvényes. ha pálinkába öt eleven tett tesznek. rákötve a sebes részre. Vannak azonban a nép eltt gyógyíthatatlan betegségek. gyógyszereinek. áztassa mög vizben. osztán hajíjja oda a kutyának a szömörcsü bizonyosan elvesz. vöröshagyma s víz keverékével gyógyítanak. ha kiveszi. azt vigyázza. használják. vágja ketté és azon melegön nyomkodja rá a szömörcsüre. hogy a pap a szentélyben térdepl híveknek egyenként tart két keresztbe tett ég gyertyát és kéri az Istent. vegyen a kezébe egy piros almát (régebben egy 4 ki'ajczárost). szarvasmarhatrágyát használnak. az sündisznóHajhuUás húst egyék és a sünddisznó zsírjával kenegesse a sülyös részeket. Hánytatónak jó. mint az egész Alföldön is. hogy ugyanaz a szemével meg is gyógyít- — A pokolvar egyike a legnyügösebb sebeknek. Annak a szárnya alól vért keU venni. mert a malacz nem szuszogott eléggé. ha a beteg a kígyónak a húsát is megette és ha a Ha az ember szeme fáj. — — — — srn — — — — — : . jobb szemre a jobb Ha szárny alól. annak egész esztendben nem fáj a feje. vagy asszonytól. hléseknél forró. áUa alá Ez abból áU. vigasztalanul járnak embertársaik között. Azt vesse be elször a kemenczébe. kiütéses) betegségekrl azt tartják. Arra száll a kilís. A gyógyítás a következ Az anya este a gyermeknek langyos fürdt készít a fürdbe pedig 3 drb megtüzesített faszenet dob. a két leghatalmasabb az egyiptomi szembetegség (trachoma) és a szárazbetegség (tüdvész. A kénsavas zinket ismerik ezen a néven. a kik ebbe beleestek és mindenik az alföldi porban.bonája az egészség megóvása. vadkígyót az év Szent-György napja eltt fogták. kérjön abbú a tésztábú. hurutus meghlésnél kukoriczatea járja. ellen és bajusznövesztnek az útibogáncs jól kifzött levét s a kamillafü teáját Gyomorgörcsöt fodormenta levél forrázatával. hogy ki verte meg szemmel a gyermeket. [Halas. balra a bal alól és azzal megkenni háromszor a fájós szemet.A vármegye népe. hasmenést sok mák. de ezek szinte elvesznek a babonás találékonyság özönében. a kenés. A kenasszony bedörzsöli a kezét háziszappannal s alaposan kidögönyözi. a mikor mindenki megbalázsoltatja magát. 27 hogy gyorsabban gyógyuljon. . . néha alávetik magukat javasasszonyok kuruzslók. könyérsütéskor elször szakajjon egy kis czipót. a semmi. melyik asszonynak maratt a dagasztástú tészta a kezén. A kit a hideg lel. Szorgalmasan részt vesznek azokon az egyházi szertartásokon. betegség elzése szempontjából. Ilyen a Balázs-nap. Furcsa a tengerimalaczczal való gyógyítás. A kinek szömörcsü ni a kezin. : . gyomorbetegségeknél melegített tégla. menjen ki a keresztútra. megvan a maga ba. az azért van. mönjön fel a piaczra. a gyermek a szerint vagy férfitl. ízületi csúzos részekre szokták kötni és vele a fájós részeket . A magyar betegség. valakinek kelése van. hámozatlan köles. de ez csak akkor használ igazán. kihúzogatja a csömört. háromszor kerítse körül a kelést és dobja az almát a liáta mögé. — . osztán igya mög nem leli ki többet a hideg. Különösen a szembetegségeket gyógyították vele sikerrel.megszuszogtatják. Vallásos szertartásokkal is védekeznek elre a betegség ellen. A kígyószívvel köszvényes daganatokat gyógyítanak. az asszonyt és a leányt jelképezi.. hogy mentse meg az illett mindennem torokbajtól. mely három széndarab a férfit. idszaknak. s ráhúzzák a sebre. Hidegleléskor. Orvossal azonban nem kezeltetik magukat. a hol az egészség megtartásáért könyörögnek. s fleg a római semminek volt nagy híre. fleg Félegyháza vidékén. hogy a ki szabadulni akar tlük. de többnyire igen pesszimisztikusan fogják fel sorsukat. Sokan még meg is tapostatják magukat. a csÖ7nör ellen egyetlenegy. a melyik széndarab a vízben leszáll. A sülyös (vérbajos. ha aztán megállapíthatják. Ügyszólva minden nevezetesebb napnak. csodadoktorok hókuszpókuszainak. Nagyon elterjedt gyógyítószer volt eddig. a ki felveszi. A tengerimalacz egy délamei-ikai rágcsálónak (Cavia cobaya) népies elnevezése. annak egész esztendben nem fáj a háta a ki ugyanakkor falba veri a fejét. természetes háziszerek. Vannak kipróbált.) Túrán és vidékén az egész országban elterjedt szemmel való verést nagyon körülményesen gyógyítják. galambot kell fogni. vagy leánytól kapta a szemverést. a néphit az. Aprószentek napján megverik a gyereket seprvel. fordulónak. Rúgott sebek eUen rögtön friss széthasítanak egy békát. hányan vannak az aprószentek?" A ki az els mennydörgéskor meghempergzik a földön.

Karácsonykor az éjféli misérl hazatérve vacsoráznak. Ha pedig a beteg gyermek 9 nap elmultával sem gyógyul meg. Vannak csalhatatlan ráolvasások. kath. annak sokszámú ezer angyalaival ha a Krisztus Jézus engenné és a boldogságos szz Marija kikünné ebbül a bnös testbül (gyermeknél: ebbül az ártatlan lélekbül) a nyilamlást. kisebb részük a Duna balpartján. E hasonlóságnak bizonyára nemcsak az életmód közösségében van az eredete. A mai németek már nem ezeknek törzsökös egj'enes maradékai ugyan. a mi az összes lakosságnak ir7%-a.évre késbb Dunaharasztit a század kezd éveiben Pest környékét. a 3 drb szén lielyett 9 tlrh term gyümölcsfa-ágat tesz a fürdvízbe. század elején voltak a nagy svábtelepítések. Már 1690-ben telepítették be Isaszeget. — — : : : .765 német lakik. A németséget nem lehet Buda és Óbuda si lakosainak tekintetbe vétele nélkül tanulmányozni. A XVIII. Kiskunmajsán a beteg kólikás lovat elnytt subán vezetik át s azt hiszik. hogy szakadatlanul új meg új telepeseket vontak magukhoz. buja talaja a hun hagyományokkal kapcsolatba hozott Ezek a gepidák. vér vérh. hogy akkor meggyógj^il. Már Pihgrin. de örökösei a több generátión át folyton változó németségnek. egy tömegben él a fváros közelében. monori. a íijunak szerelme. Lent a Duna mellékén a dunavecsei és kissvábság legkrösi járásokban is van még néhány német telepített község. s ráczkevei járásoknak a fváros felé es részén. azért küldi Magj-arországra és épen Buda tájára az embereit. szerdán vagy szombaton reggel kell szedni úgy. Eltte két miatyánkot. mégemlíkézék a Krisztus Jézusnak keserves kínszenvedésirül. tzhelyszer jellemüket.Alikor elindula Urunk Jézus Jeruzsálembül Érikóba. mert a babonás találékonyságnak megszámlálhatatlan sok szere van. nag\'obb részük a Duna jobb partján a biaí és szentendrei járásban.. akkor anyja. Károly alatt.. (E végbl most mindjárt útnak indítom követeimet Hunországba : ott bizton rátalálok az emlékekre. Az étkezés után maradt morzsákat zaoskóV>a gyjtik. hogy itt minden mondát. szokásokban igen sok hasonlóság van köztük és a magyarok között. in ínlió forrjon össze az atyának kegyelme.) A magyar Dunántúl volt Xagy Theodorik bölcsje s ez a vidék volt valóban germán mondáknak. de csak napnyugat nak. Félegyházán ezeltt 25 évvel ezzel a mondókával gyógyították a nvilallást . Ez a németség. a gödölli. elindulok a Krisztus Jézussal és a boldogságos Szz Marijával. az idtl máig megtartották azt a sajátságos. ki a Nibelung mondáit legelször összeíratta. Ilyenformán Buda^Etzelburg Atilla korától máig németségnek is volt lakóhelye s vele az egész környéke is. nagyobb része róm. hogy életmódban. ö lovának. hogy attól meggyógyul a jószág. . hanem átvételben is. szamárkájának lábacskája kiíiczemédétt úgy ezen szolgádnak is lába mégíiczemédétt. utámia hármat a Krisztus Jézus kinszenvedésié. passaui püspök. hogy szedés közben egy szót iwm szabad szólni naplemente eltt aztán ebben a fürdben kell a beteg gyermeket megfürdetni és a fürdvizet naplemente után kell Iciönteni. Ezen a helyen sidk óta telepe van a germán fajnak. annak hasításárul.28 A vármegye nójie. E faágakat azonban napfelkelte eltt kedden. mikor méné a khídon. eléggé csoportosulva. hanem csont csonthó. s . felfogásban.Dar Da vinde ich wol umbe sende ich nu zehant !Mine botén in Hiunen lant A Töiténelml mait. majd Mária Terézia és József császár alatt történtek. hog^' semmi íziben fájdalom ne marathasson. Baromfi vagy jószág megbetegedése esetén morzsákból az étel közé szórnak s azt hiszik. . mert bár a svábság elég zártkör életet él és maga közül házasodik. LegutóbÍ3 nagyobb telepítések III." A íiezamodást p^'dig ezzel tudták gyógj-itani . vallású és épen úgy földmívelésbl élnek. a hova én ezt az ujjomot ráteszem. a mibl az következik. a svábság. — : — : din maere.Uram Jézus Krisztus. négj. hogy az a magj^ar falvakból került be hozzájuk.. a kik akkor tanyát vertek Budán és Buda köriU. hagyományt írjanak össze s ezt mondta az errl szóló vers . azért sok szokásáról ki lehetne mutatni. mint a köröttük lakó magyarság. Hanem azon Isten szájából jött szent Ige szájjon reá. hatja. . — A vármegj'ében összesen 96. a mit gyakran hajmereszt módon kotyvasztanak mindenféle képtelen anyagból. a szén léleknek ereje vegye ki ezt a fájdalmat belle. (És nyilván jól hel\Te kell masszírozni a ficzamodást a beteg egészségié !) Ez a gj'üjtemény azonban egyáltalában nem teljes.

.29 Acsavidéki népviselet.

30 9 © "^ Wm Pomázi szerbek. .

egj'-két asztal. Az asszonyok fehérnemje rendesen otthon készül. téglából építik. Négy-nyolcz szoknyát vesznek föl. A nadrág szíjjal van átkötve magyarosan. . de az ing lehet színes. . tálas asztal.3 A vármegye népe. s más képek.kapott német lakosokat. Fekete gubát is viselnek. de mivel kenderti nem termelnek és a szövés-fonás egy emberölt óta kiment divatból. szakajtók helye. A mellény régen sárga gombbal volt. szentképek. A konyhában téglából rakott takaréktzhely van. 1727-ben Kerepes. Szokás egészen leterítet lenül is hagjTii az ágyat. csészék. míg ezek legnagyobbrészt apró hegj'lánczok völgyeiben. Kistükör. vagy az újabbat a szobából.és színes kazsmíi'kendöt hordtak nyakban. fahóra.st fekete. drótból. . A télre veszik a vatakitl-t. néha ar évszám is. piros terítvel az els szobában elegáns bolti. barna. v falvak éicw. dézsa. A magyar helységek a síkságon feküsznek. A hátulsó szobában eg\'szerbb ágyak. A pestmegyei német falvak nem különböznek valami feltnen a magyar községektl. úri tükröt sárga rámával használnak fényképek az ágyban 6 9 párna. néha két épületben. kék is. lisztet. Deszkacsúcsfalat nem építenek. 2 dunyha. kék szín posztóból és szövetbl készül a ruhájuk. . . Vasárnap keményített ingük van és nyakkendt nem \'iselnek azeltt fekete selyem. de ez már csak az öregeknek van. A padláson tartják a búzenemüeket. mint a magyaroké ez mindig fehér. cserepet már ahg kaima. s egész a padlásig ér az öregházakban a berendezés egész úrias díván. a vályogfal nem gyakori. ma már ez is igen elegant nagy úi"i függlámpát. Itt a tekenk. az egyik. boltban vásárolt fehér vászonból készítik a fehérnemt. zsajtár van egy padon. Kötött alsó ujjasuk jellemz. Nyáron a féi'fiak munkában gatyában járnak. Gróf Zichy Péter 1750-ben Örkénji:. . Házak "^"^ s . . a mi a nép jólétére mutat. Atornáczos házaknál atornácz mindig fedett. de ezt is varrón varrja már soknak. Solymár és ezeket 1718 ban íijabb telepesekkel népesítették a gróf Hidegkút falvakat Zichy és a Szunyogh család. de a kisebb községekben gémes kutak vannak. Két kamara is szokott lenni. A falon tám'érok. présház. köpönyeget már ahg látni. A fedés sima. fényképek faszékek. a speiz. a vatta-szoknyát. konyha. szürke. legtöbbször egy fedél alatt. a fiatalok többet. Kalapjuk fekete posztóból van. de dimbes-dombos helyen. sublód. s gróf Grassalkovich Soroksáit telepítette be németekkel. 5linden házban van egy varrógép s az eg_yszerbb ruhákat maguknak s a gyerekeknek otthon készítik. Budakesz. a másik a gazdasági kamra. A lakásbeosztás ez els szoba. Cserépkályha van mind a két szobában. füstölt hús. Az els tiszta szobában van két ágy. majd Budaörs. A férfiak szabóval készíttetik a ruhájukat. a konyhából ftik. istálló. s fönt korczban. hátsó szoba. Régebben janklt hordtak. lomok gvHilnek össze. Téli felsruhának báránj'br-bélés kabátot vesznek. ma szivattyús kutat építenek szívesen. pajta. csak a felsruhát veszik készen. . hogy rá lehet ismerni a németekre benne. Bogdán\'t a Ziclivek telepítették be. valamint a kabáton. de ezt már újat nem igen szereznek. ebbl van a padlásra viv lépcs. . magj-aros szabásút. a mi a telekbeosztást s az egész falu képét sajátságossá teszi a helykihasználás különös viszonyai miatt. hajlított bútor az ablakon fehér csipke-függöny. Fekete. karos lócza. szemtermény van itt. egy dunnával és három párnával. . finom ág^. s cseréppel vagy czement lapokkal fedik a tett. fazéktartó polcz. barna. zsámoly. fedk. . vagy legalább téglaalapja van. nadrágtartót nem viselnek. A kutak régen kerekesek voltak. mo. szerszámok. A házakat kbl. 170(i-l)au a CsepeLszigetet. 31 Promoutoit. a ruhához ill gomb van rajta. 1724-ben Hartát a Ráday. Ruházkodás. fogas fából. a melyhez a faji tvüajdonságnak semmi köze. Díszül koszorúalakú czifraság van a ház homlokán s a tulajdonos nevének els beti vannak benne. nyáron szalmakalapot használnak. varrógép. függölámpa. a hátulsó szobából nyíló. A kamra az élelmiszerek helye is. 1827-ben Bia. 1723-ban Piliscsabát. Csizmát és czipöt viselnek mindenfélét. család. Asztal. vasból s ócska díván egészítik ki a bútorzatot. hurkaszerü csomóval van kitöltve.és asztalterít van. — — . kocsiszín. A kisebb községekben s a nagyobbak mellékút czáiban kiskertek is vannak a ház eltt. pincze. gyümölcsöt. Legjellemzbb különbség épen olyan okból ered. télen sapkát. de mégis úgy. konyhaki-edencz porczellán-edénji^ használnak. szentképek. . bögrék s kanalak. két sifon. A lábravalójuk nem olyan b. A kamarában hambár ott öreg láda. : . kamra. 1729-ben Békásmegyei. st legtöbb helyen semmilyent sem. Zsinóros ruhát viselnek. . a mely igen vastag. fotelek és párnás székek.

másutt ösztövérek (Piliscsaba). vereked és más gazember kevés kerül ki közülök. a hol mindenkit kalácscsal. Életmód.és börfélezipt viselnek. kék-piros szalagosán. Az asszonyok bársony. a hol zeneszó mellett mulatnak és zeneért is gyakran kerül közöttük. ersen alantasai. Kívülrl kopognak. blúzt. wird ihr reichen seine rechte Hand. a háznak régi lakóitól is búcsúztatják ket. különösen az esztergomi részen. hogy az ilyen leányt szeretje ott hagyja. Ha a gyerekek a gazdaságába kerülnek be. A gyereket 1 3 napos korában megkeresztelik. isznak. Inni egjTe jobban szeretnek. de ha elköltöznek. A násznagyok alkudoznak s mindenféle élczeket mondanak a bentlevknek. ha azok a földön fetrengenek. a kinek legelször kell. die er ihr hat gégében zu Liebes Pfand. csak becstelenségre nem tolvaj. nevén pancsnrl-t vesznek föl. mikor az esetleg elhalt szüliktl. Szemük színe legnagyobb részben kék és hajuk barna. lepedt. Ich hoffe. Ritkaság azonban. reklit. Jupperl-t. kapnak 3 6 törülközt. Mária és József. s egyes községekben feltn sok a köpczös termet (Soroksár). inkább vallásos beszéddel. karácsony estéjén fehér ruhában. játék s más van. A koma minchg ugyanaz. — : . posztó-. A koma a mindenkori násznagy is. Egyáltalán roppant munkásak és nagyon tudnak spórolni. Hús: vétkor nem szokás locsolódni. s ki-ajczárt kapnak a versekért. ha férjhez mennek. legfölebb koczczintásra mond a koma egy rigmust pl. esipkék. vagy a jégen bukfenczeznek. Ez az ajándék. der junge Herr Brautigamwird seine Braut entgegen gehn. de a czukortojás az igazi kitüntetés. hogy mindenki sírjon. Glück und Gottes Segen. Gesimdheit und ein ehrenvolles Lében. Ma már itt is kocsit vesznek inkább bölcs helyett. Ünnepi és más vidám szokásuk elég sok van. A búcsúztatás után imádkoznak. Ámen. Némely faluban betlehemet visznek. Maguknak él emberek. Újévkor verselni járnak a gyerekek. wir habén Brautpaar wieder gebracht. fiúk-lányok. Templomból jövet krajczárokat dobál a násznép az utczagyerekeknek 8 legjobban mulat. Igen sok selyem. onnan az egész társaság a menyasszonyhoz. ez egyszeren hátrakötött kend. pedig alig viselik ket. Bundát nem viselnek. Egyszeren. régi A vármegye népe. A lányok.itik. Majd krajczárokat dobálnak be. akkor a fia vagy a veje. vejeinek és menyeinek parancsol. igen takarékosan és szegényesen élnek. de minden igyekezetükkel azon vannak. A lakodalmat rendszerint rezes bandával ülik meg. a mit sipka módra tesznek fel és le. A lakodalmas ház ajtaja zárva van. s akkor halomra gyl a régebbi ruha a szekrényekben. Négy lány viszi ezt angyal. wir allé sammtlicha eingeladene Hochzeitgaste. damit der lieilige Schutzengel einmal führe zur ewigen Froud und Glück- seligkeit. ha pedig már nem él. A násznagy beszél — — — : díis Glück heréin und Unglück hinaus. fehér fátyollal. a kinek szánták. bársonyszövet és mosó-kelmékbl kés/. A násznép elmegy a vlegényért. ein voUes Glas zu lehren wird mir niemand wehren. abroszt. fodrok igen gyorsan kimennek a divatból ilyenkor restellik már viselni. feldíszített karácsonyfát. minden sarkon van már kocsma. a gombok. esak testhezálló poszt ókabátot jankl-t. a nevét is ráírják annak. . ha ugyan a menyasszony nem megesett leány.. míg végre beengedik ket. . s ezek viszik be a szobába a gyerekek közé a . a min aranyospapírláncz. dió. ezek a Krisztkindlsinger-ek. Templomba menet a koma vagy kománé a gyerek pólyájába 5 10 koronát köt be. Hímezik is a tojást. Pénzért mindenre készek. Selyem-. fleg középtermetüek. Ha nincsen lány. . A kereszteln esznek.: 32 az öregebbek kevesebbet. Négy lány jár énekelni.és másféle kendje van mindenkinek. Aratáskor néhol koszorút kötnek. A keresztelés (Kindlmal) a következleg folyik le. Ezért azután nagy passzióval színezik a dolgot. borral és rozmaringgal kínálnak meg. Keményített kendöböl sopfot esinábiak. Karácsonykor minden házban van karácsonyfa. jankerlt. testvérektl. természetesen kiesnek az apa hatalma alól. párnahajat és teljes bölcsfelszerelést az otthoni bölcst kapja az els lány. czukor. Den neuen Prinzen dieser Welt zu ehren. de piros tojást sokat készítenek a lányos háznál. ha kell neki. másutt csak a vízkereszti csillaghordás szokásos. A családapa igen nagy tekintélyben él s gyermekeinek. a fiú is megkapja. zsivány. csak ritkán tesznek ki magukért. A násznagyok kikérik egyszer prózában a leánji. Az életmódban ma is sok vonása van meg a régebb patriarcliiális jelleg életnek. de nem eredetiek s nem elég Mokások"'** színesek. A szoknya bokáig ér a gyerekeké is. Alsó wünschen wir allé einon glückseligen Ehestand. A blúz díszít ésc igen változik. az angyalok. rangyal. vagy legén}^. Farsangkor maskarázás is van és a kakasnyakazást is ismerik.

hogy legényt vagy leányt zenével temetnek és temetés után a zenekar a legvígabb nótákat. Van az diós. nem találta. ebbl lett a falu neve Szólmár. dunavecsei. míg távol egj..) Egyáltalán nem lehet azt mondani rájuk. hogy az belehalt.. A menyasszony eg^ák leányszomszédja ezeket mondja Brautigam und Braut zu ehren. A halál évfordulóján nagy vacsora van. 33 vendégek haza mennek. beöntötte egj' tányérba. fehér A — jól lakott). vármegyében 33. und dés is allé Jahr a Klans." Ha a nagyhéten magas a vízállás. hogy annak meg is kell jelennie s valamit kérni kell. láss uns froh die Gláser lehren. Hiszik.. Ha nagypénteken keresztelés vagy temetés van.cselédházban ráakadtak. kuglóf.' : váczi járásban vetkez községeknek van legtöbben. a hol sok a babonás ember. Dél van. Mikor megjött a király. ves. késsel keresztül-kasul metélte s egy-éb hókusz-pókuszszal a boszorkányt másnap reggelre beidézte s biztosnak vette. hogy babonásak. sírásó van jelen. und wann der Preitigám die Braut gern Másik Stet still und habét Ruh und herét hat.Der frühe Dunner bringt sicher Hunger. Érdekes. Általános crratulácziók következnek. A korai égzörgés Az elmaradt tavaszi köd kárt tesz. (A büntet bíróság persze azután nem respektálta a boszorkányidéz tudományát. Fifát Másik Zum mir a weile zu. hogy az ottani Schlossbergben lakott a Mátyás király kedvese. hogy sok öreg féi-fi és van. miért ment el. kománé. He kés öszszel égzörgés van. a banda trombitál. und schautz mir zu Schluss wiinsch i den Brautpoár noch áns. hideg id lévén A mint a tehén gazdája megpillantotta.In der Osterwoche eine Donau-Überschwemmung Selben Jahre davon los zu kommen keine Hoffnung. szódás bor. Czinkota ^/yaÁ. A szemtl való verésben nagyon hisznek s szintén szenes vízzel gyógyítják. Erre a király megharagudott s a lábával dobbantva rákiáltott Szólj már Az öreg németek azt mondják. Domony ^/g-ad. mit zwá Zusl. In unseren Garten (Tus. stb. Sári ^/g részben *4-cd. Hisznek a boszorkányokban. (koma. A tulajdonosa mindjárt kitalálta. de addig kerestette. tehát bellük áll a lakosság számban élnek az aLsódabasi. monori. indulókat jászsza. Csömör kb. Fogta tehát a tebéu tejét. Kistarcsa . gét und godl. : ! — : ! — — : ! — : : 1 — — — : ! n — — — — — — : ! : — — A tótok 5%-a. Viharfelh elé harangoznak. so gibt ihre a Pusl. mazsolával. szomszéd) rokon. (Már elbb ül. Ezren felüli s száma a. pomázi. Ebédnél a menyasszony egy sarokban (do az asztalnál) rejtzködik zsebkend alatt és nem is eszik. 9ü56-an a gödölliben.— A vánnegye népe. A király többször szépen kérdezte tle. nachbar stb. SolvTnáron az öregek azt beszélik. jöv szszel elhalnak a fiatalok. dinsztelt alma mákos. A társaság vigad. kárpótlásiil az elmaradt lakodalomért. egész éven fenyeget az árvíz.) Másik példa (kiejtés szerinti átirásban) Fifát is a Zwetsken Pám.325 lélek. Fifát Ujabban már igen ritka a nagy lakodalom. disznóhús. A leány nem felelt. Következnek a köszöntk. 5 órakor gyüleellátják otthon a házi állatokat. Ez az adoma nem szokatlan példája a paraszt névét imologiának. de azért vannak helyek. Mintegy két éve a következ eset történt Solymáron. Fifát wir i trinken tú. felkiáltott . Kerepes Yo. Betegségekre ráolvasnak. Halottitor. Hosszasan imádkoznak az elhun^^ért s mindazokért. vagy szóda és bor. kürtös kalács. Egyik lakos tehene nem akart tejet adni s napközben ersen izzadt. Nagyobb tót lakossága a köDunaegyháza '/iQ-ed. dass ihr Glück mögé ewig wahren. vagy inkább ráimádkoznak. . hogy Tinnye Csaba Nag\'kovácsi között a hegyekben idnként éjféltájt lovak szágxildozását s harczi trombitákat lehet hallani. A király soká nem látogatta meg s a leány bíijában elbujdosott. . s délután 4 asztalon mindenféle étel.Ahá itt van már a boszorkány" s azzal egy elkerített husánggal úg^. PiUscsabán pedig valami régi csata emlékét rzik azzal. becsinált leves. ^Másnap mint mondta nedmár korán reggel bement hozzá egy helybeli öreg asszony melegedni. keményített. a menyasszonynyal senki sem tördik. hogy biztosan valami boszorkány rontotta meg. a legbiztosabb jele az éhínségnek. gyerekeket stb. und nachad nocha mannigsjahr á schéns und starkes Zwüllingspaar.elverte az asszomi:. kik a házból hihaltak. Isaszeg ^/3-ad. . a kik az istállóban látatlanul megjeleiuiek és kifejik a tehén tejét. jég veri el a határt. keznek az ebédhez.

34 és A \ármegyc nópe. mint a magj-ar faluk. és nem igen ragaszkodnak az egyke gyermekrendszerhez. Piliss/. zsinóros. még a katonaság leszolgálása eltt. Itt is tulajdonképen annyi a jellemz. maguk szövik a maguk termelte kenderbl az összes fehérnemt.Tápiósáp ^/a-ad. Azonban esak olyan lassan. hogy a bársonj't szeretik ruhára és hogy bársonyczipt szívesen viselnek. rövid szoknyát hordanak és sokat vesznek fel egyszerre. Ruhadarabjaik a magyar népével egészen azonosak. azért az életmódjuk olyan. hogy a bocskort újabban már egészen lerúgták és csizmát viselnek. bomlasztó hatást lehet megfig\-elm. Kis kertek virítanak végig a házak eltt az utcza során s a vármegyei tót falvak egyáltalában nem emlékeztetnek a felvidék" tótok szegény falvaira. A falvak ugyanolyanok. hitv.Ecscr . de azért a népszaporodás nem ersebb itt sem a vármegye átlagánál. egy helyen kath. másutt lutheránus a tótság. Középtermetek és ösztövérek. Pilisszentlászló i-^ ••'s-öd. vagy újabban deszkafallal. inkább épen olyanok. A házak berendezésében sem találunk sok új és eredeti. a kik némely falvakban egészen magyar gatyát viselnek. ma a tzrendészeti szabáh'ok miatt már zsindely. A tótság magj-arosodott szláv típusnak látszik hajuk színe nagy általánosságban barna s a szemük kék. eldolgozzák magukat és az asszonj'ok korán is vénülnek. Vannak ugyan olyan községek. Messze meglehet ismerni közöttük a magyarok fehér házait s a zsidókét. Épít kezes. hogy jóformán semmi eg\-ébre nem költenek egész éven át. : b . Pilis . Szorgalmasak. Mezgazdaságuk ug\-auolyan színvonalon áll. A mészbe kék festéket kevernek s az ablak és homlokzati czifraságokat legszívesebben kékkel csinálják. a férfiak maguk készítik a gazdasági szerszámaik gazdálkodnak a legkezdct legesebben a vármegyében. Magyaros. Korán házasodnak. Csak itt-ott kezdenek a nagyobb uradalmaktól eltanulni egyet-mást a modern gazdálkodásból. E tekintetben még talán a tótok a legszerényebbek s így a legrendezettebb viszonyúak az egész vármegyében. hogy általában igen szeretik kék színnel díszíteni a házakat. az utczák s az udvarok is. közül. st legtöbbnyire cserép. de kevés a teljesen tönkrement ember is közöttük s nincsenek általánosan eladósodva. de azért valahogy megérzik azt az okos határt. a hol jobb mód van és a köpezös termet épen nem citkaság. Az egész tótság a magwar földmívesével egyez életet él.o-cd. másutt szk trityit. hogy a tótok Hogy mégis elég jóazt jellembeli tulajdonságaiknak köszönhetik. a guba és a szr a férfiaknál. a mit a külön nyelv állít közöttük. ismételni kellene. A közös foglalkozás. Igj' jellemz. a mit otthon meg lehet csinálni. evangélikusok a telepítés szerint vannak így megoszolva. hogy jobban ragaszkodnak a régi-módi ruházkodáshoz az asszonyok a világos és rikító kelméket szeretik. Xa^ytarcsa '/jQ-ed. Vallásra nézve nagyobb részt katholikusok és ág.ántcS"'. Azonban itt is terjed már a fényzés. A homlokzat mindenütt csúcsfalas. Dunakeszi ^i' Galgasiyörk ^'^-ad és Püspöldiatvan részben tót lakosságú s Üjpesten is ezerén felül laknak tótok. egyre többet vásárolnak boltban a tótok is. igen takarékt>sak és fleg szerfölött kisigényüek. A tetzet is edcüg nád és zsupszalma volt. a hasonló anyagi viszonyok. És ha díszes és drága ruhát vásárolnak is. . Az építési anyag régen sokkal olcsóbb volt. A nép egyre jobban megmagyarosodik. a mely elrontja az k . Péteri ^^^. Az is magj-aros. módúak. a kik ugj^anih'en szívesen sárgára meszelik a házat. Németes hatás. Nincsenek parasztnábobjaik. Ha adósságuk van. hogy nagyon gazdag volna ez a népelem. az a legritkább esetben eredt a fényzésbl vagy más életmódbeh mértéktelenségböl. egyéb gazdasági oka van annak. £letmódjuk. A nk Falvak. Ha teljesen meg akarnánk rajzolni életük lefolyását. vag}^ épített vályogfallal. romló. Rákoskeivsztúr y^. szokásaikból sem tudunk sok újat felhozni. Bénye i^. Csornád */4-ad..fal is egyre jobban fogy. inkább a nép ruházkodásában. Csinosak a házak. ha már egy kissé is jobbmódú a gazda. mint ma adcüg vert falat és legfeljebb vályogfalat építettek. ma a drága téglát és követ használják az építésnél. i-ó.3-ad. mint általában a magyar kisgazdáé. az egymás szomszédságában való lakás egészen egj-f ormára nivellálta a két népfajt s az a válas/. Életükbl. legföljebb némi alig jellemezhet hel. Püisszentkereszt 3/^. bojtos díszítés. Nem lehet ugyan azt sem mondani.yi sajátszer szokásokat lehet rögtön meglátni. vagy különös szokást. a mit a magyarságról mondottunk el. vagy a deszkát czifra léczdiszszel teszik tetszetsebbé. a mibe czifrán metszik bele a szelel ablakot. különösen gv'akorlott szemmel. a melyen túl már romlás következnék. mint általában az alföldi falvak. Eredményeképen azután valami furcsa. hogy azt lehet mondani.

Az asszonyok hasonlóan barna brek s barna szemek. Igj? a szomszéd német falvakban szokásos még a . különösen alapozásnak.és pántlika-czifrasággal. csak épen alkalom hatalmas eszem-iszomra. tojást kajának.A egyes szokások eredetiségét lehet . Kis kertjük mncsen az utcza fell s tornáczot sem épífalakat fehérre meszehk s díszítést nem látni rajtuk. Jellemz pl. végighurczolják a faluban s minden háznál megáUanak inni. Csak egy község van. szegényesek s kerítéssel és kapuval sincsenek körülvéve újabban módosabb házat építenek s rácsos kerítést és rácsos kaput állítanak ezt olaj festékkel be is vonják. Ezeknél a házaknál pénzt. szaloiuiát.fekete vasárnap". A ház homlokzatán épített csúcsfalat alkalmaznak és a tett simán fedik cseréppel. mondák nincsenek közösek a magyarsággal és a svábsággal. PüspökPilishegy hatvanban példáid egészen meghonosodott így a betlehemezés. . mint a lentebb délre lakó szerbség mégis általában középtermetüek és ösztövérek. I'\iji jelloE. zsindclylyel vagy náddal. ersen díszítve papír. A keresztel is megvan.. sem a módját nem tudják. szüreti. A A igen egyszerek. a kik így kovászai lesznek ezzel a magyarosodásnak. a hol tisztán szerb a lakosság. Az egész lakosságDe ezek meglehetsen egy-egy tömegben élnek s így ném. tánczra és általában nagy családi és baráti össze jöveteké. mert a búcsúra a szomszéd falukból.májfa"' állítása lányos házak ablaka elé. k . Pomázon (20%). legjobban megfigyelni. Szentendrén (12%). a hol leány van. mert konyhakertészettel foglalkoznak nagyban s ez egészen különös intenzívebb gazdálkodásban csoportosítja ket. hogy ennek nincsen semmi éi'dekes szokása. bár nem annyira. A nak alig fél százaléka.kakas nyakazás".és kfal is elfordul. Régebben sokkal több szerb volt a vármegyében. de a fiatalok könyvet. Az ümiepi szokásaik az aratási. vánnogye népe 35 zagj-vaságot teremt a tiszta faji vonás helyén. hegy bizonyos ersebb középponti vonzódás egybefzze ket. de náluk már teljesen értelme veszett heczcz az egész. Lóréven. de a tor már kiment a divatból. Meséim még mindig szoktak az öregek.ileg megrizték ethnogi'áfiai képüket. Vályogfal és fecskerakás a leggyakoribl>. Egészen új szokás azonban az. Érdekes és a tótságra jellemz babonák. a kamra tenek. Legnagyobb népmulatság azonban a búcsú. de már egészen megmagyarosodtak. a mikor egy nagy kóczbabát végighurczolnak a faluban s a végén beledobják a patakba. Az építkezésük ugyanolyan. sem a napját. mint régen. Életmódjuk is megjehetsen különbözik a többi magyar földmívesekét öl. dalolni. Váezon (1%). Itt 604-en laknak. A^czinkotai magyaros-tót lakosság Mátyás nagy iczezéjére ma is büszke.. vidéki falvakban meg van a húsvéti virgácsolás. Új és eredeti vonást nem tudunlv róla mondani.stállók. az 1900-iki népszámláláskor csak 10 szerb anj^anyelv lakos volt. . a ki részt vesz a tánczban. Építkezés egyenes vonalban. újságot olvasnak s a vfély-mondókákat vásári füzetbl tanulják. Szokatlanabb a Sári községben való . s a gazdasági élet egyes más szolvásai mind a magyar földrl ismersek. mint a vármegj^e többi községeiben és semmi eredeti vagy különös szokásuk nincsen. ezek után következnek . a mibl még egy utolsó korhely-mulatságot csapnak. st messzebbrl is összejönnek az ismersök. gesztenyebarna a hajuk és szemük színe túlnyomóan barna vagy fekete. Ezt eltanulták a tótok is. Isaszegen a farsang utolsó három napját áttánczolják s hamvazószerdán a tánczos legénj'ek összejönnek és egy tuskót kötélre kötve. s így a vallásuk is segít abban. Csobánkán (22%). gazdagabbaknál a tégla. A lakodalom ma is nagyban megy még. Jelent ékenj^ebb a számuk Budakalászon (a lakosság 25%-a). A lakószobák és mellékhelyiségek egy fedél alatt vannak. A két szobát a konylia választja el. már a hol van szl. A nép faji jellegére nézve olyan. vármegyében összesen 3451 szei-b anyanyelv laldk. Különben izmosak. A szerbek görögkeletiek. és az i. sem az okát. régi tót tánezokra már az öregek sem igen emlékeznek. régibb házak . még pedig rendesen világos kékkel. s Egyes népszokáson ezt A A . Kár. hogy Ráczkevén. erteljesek és kitartóak. Másutt elég gyakori a . a mely nevét is rácz lakosaitól vette. Még a tánczuk is csupán csárdás. hogy egyes buzgó és lelkes tanítók magyar bethlehemi pásztorjátékra tanítják meg a gyermekeket. A népszokások különben mindenben a magj-arság után igazodnak. legfeljebb ha tánczmestertl tanulnak valami újat.

csak a nyakravaló ez bársonyszalagra fzött pénzekbl áU. A szentelt vizet pedig a gyermek fürdjébe öntik. hogy az újszülött. A gyermeket rendesen harmadnap keresztelik. Hímzést. s a mennyezetes ágy mintájára van elkészítve és teljesen csukott. A sátor azért készül. A sátor közepére bazsahkomból keresztet tznek fel. a ki ott van vagy közben oda jön. Ennek az értéke összesen egj'-két korona. A ezipjük is rendesen lakk és félezip csak az idsebbek viselnek ünnepnapon is egAszerü fekete brbl készült félczipt. mert minél többen kapkodják a kalácsát. A foghagjma arra való. Ezeken a virrasztásokou .ó divat szerint. Ezután ünnepi ebédet és vacsorát esznek otthon a mehTe az összes rokonok és jóbarátok hivatalosak. A mikor a g^-ermek megszületik.szülktl. hogy az anyát. A komaságra bába kéri fel komának azt. legalább 20 vagy ötven korona . hanem kap a . akár fiú. kenyeret azért tesznek a sátor sarkába. mert azt itt sokkal nagj^obb czeremóniával ühk meg. Minden níliadarabot lehet 1(\í. ha megn. hogy az apa leginkább megverheti szemmel a gj'ermeket. A sátor négy fels sarkába sót. a kilenczedik nap reggelén napfelkelte eltt lebontják. azért mindenben felhasználják. Az ümiepség itt abból áll. megjelenik a háznál a lelkész és beszenteh az újszülöttet. valamint a pruszhk. a beteg anya ágya fölé sátrat állítanak. de az egész csomó egy jókora dió nagyságú. A komának a keresztelés napján nem szabad ennie a keresztelés megtörténte eltt. A konyhakést azért szúrják le az ágv'ba. kivéve természetesen a vászonajándékot. alependzsa. Sót. hogy só és kenyér mindig legyen a háznál s miután a bazsaUkom a legkedvesebb viráguk. Akoma. minél kapósabb legyen. A férfiak ruházata a déli szerbek ruhaszabásanak s a magyaros divatnak erós vegj'ülését mutatja . a hol a család eltt isteni tisztelet van. . Ugyanakkor megszenteh a vizet egy jókora fazékban s azt a fazék vizet a beteg-ágyba teszik és az ott is marad. a kit a szülök akarnak. Kereszt éléskor a keresztszül szerbvászonnal ajándékozza meg a kereszt g\'ermekét annak az emlékére. s ez alkalommal a bába egj' jókora. a melyen a család sei a keresztény hitre áttértek a pogány vallásból. mert a nép hite szerint a Jézus keresztfáját bazsalikom között találták meg. bársonyból készüh\ek a legújabb s gyorsan válto/. a liol ezeket senki sem viseli. mert az a hit. ha feln s házasságra való. A mikor a sátor elkészül. A keresztszült rendesen komának nevezik. arany és ezüst pénzdarabok. Ha a gj'ermek életben marad.a szagától.lány. míg csak le nem bontják a sátort. Csupán a kereszt élésrl kell bvebben szólani. A beteg asszony feje fölött. Viselik még az övet s a bocskort. Féltik a gyermeket különösen az apjától. hogy Jézus szintén vásznat kapott Szent Jánostól. a házvédszent megünneplése. Régi népszokások már teljes tisztaságban itt sem találhatók. Azután templomba mennek. értéknek kell lenni. imát mond és a g>'ermeknck ideiglenes nevet ad. annál többen kapnak rajta. hogy az asszony ne féljen. mint ott. bátor legj'en. Ez azért van. inget varrnak belle neki. ezt a két ruhadarabot. A többi szokásaikat bven leírtuk a bácsbodrog-vármegyei kötetben. ruhadaiabjaikat a rendes néven nevezik. Az asszonynép rendkívül fényz hajlamú és a szoknyák. de különösen az újszülöttet senki meg ne nézhesse és szemmel meg ne verhesse. kenyeret és bazsahkomot kötnek csomóba. mikor megkeresztelkedett. A sátor rendesen nyolcz napig van felállítva. Minden család megünnepU a pátrónusát. rögtön meg is szegi és mindenkinek ad belle. különösen díszesebb ruhának. drága kelmébl készítenek. hogy a gyermeket a boszorkányoktól megmentse. A csipke nagyon divatos. ha meghal. különösen maguk készítette hímzést alig használnak. akár leány. hogy feltegye eg\. hogy nem a keresztszül ad ajándékot. A sátor különböz czifra szövés és hímzés szerb vászonból készül. A régi díszes szerb ruhából már egyéb nem igen maradt meg. hogy az ümiep napjának reggelén a plébános és a kántortanító megjelemk a család házánál ünnepi omátusban és ©tt beszenteh a házat és a vizet. A születéstl számított hét nap éjjelén virrasztanak. Legfontosabb a jxítrÓ7ivs. . Figyelemre méltó. akkor ebbl lesz a szemfedje. Mindent boltban vesznek. a mint átveszi a kalácsot. A patrónus annak a napnak a szentje. köz vetet lenül az ágy fala mellett egy konj'hakést szúrnak le a szalmazsákba és melléje foghagj'mát tesznek.36 A vármegye népe. mert ezeken az éjjeleken szokták a boszorkányok kicserélni a gyermeket. selyembl. szerintük ugyanis a boszorkányok irtóznak a foghagym. körülbelül öt kilogramm súlyú kalácsot is visz a komának. a mely legjobban megkülönbözteti ókét a tiszta magyar vidékektl.

mind felér egy-egy ünnepés nappal. mint az éjt szaka. Az ünnepek közül nekik is a karácsony a legmelegebb családi ünnepük. Vannak jó és rossz szellemek. az: Népies gyógyászat a Kiskunságban. Virágvasárnapon a leányok Lázár feltámadásáról énekelnek. A temetés szokásai közül ma is megvan a sirató. de azért azután nappal csúnya. vagy kicseréldik a magyarosodás következményeképen a magyar népköltésbl és irodalmi forrásokból merített ismeretekkel és egyéb tudásokkal. Thuri József Kiskunhalas néprajza. a mikor igen sok csodát sejtenek a természetben is. a ruhájából kiszakít egy darabkát vagy egy szálacskát s azt a gyermekre teszi. ad neki egykét ki'ajczár ajándékot s hogy a gyermek álmát el ne vigye. Szánta kecskeméti nyelvjárás. Sebestyén A magyar honfoglalás mondái. s különösen nagyon hisznek a bbájosságban és mindenféle természetfölötti dologban. egyre jobban veszíti gazdagságát s romMk. A gyermek születésétl számított hat héten belül semmit sem szabad kivinni a házból. Tóth István Kiskunfélegyháza vidéki néphiedelmek. hanem ma is ersítik a hitét azzal. Tehát az olyan öreg asszony a ki tisztességes életet él és nem czimborál az ördöggel. A szerbek igen babonások.A vániiegyo népe. Imre: Kiskunlialas nyelvjárása. Valamint télen a disznótor is. Risöi-Ensel Sándor Magyar népszokások. A boszorkány eUen paphoz fordulnak még ma is és szomorú dolog.. Aratáskor megtartják legalább kicsinyben a zsetvát. de jaj annak. Magánközlemények. de megharagudni nem szabad. J. a melyek jó vagy rossz befolyással tudnak lenni ránk. is eljárják a kólót. U. még az udvarra sem. A lakodalom ma már itt sem olyan teljes. A ki a gyermeket ez alatt az id alatt meglátogatja. Négyesi László Hangtani adatok a szentesi nyelvjárásból. 37 a jelenlevk sok tréfát visznek végbe egymással. hogy elfogadják a megbízásukat. Kovács Antal A dunai molnárság. hogy az ördög éjszaka széppé teszi magának a boszorkányt és szerelmeskedik vele. a tor. s másnap reggel a szabadban eljárják a kólót s ezzel ünnephk a természet megújulását. Pápai Károly A Csepel sziget és lakói. de ma már távol esvén az eredeti forrástól. Madarassy László A kiskunsági szélmalom. Népköltészetük a szerb népköltés ismert anyagából merít. a mely azonban nem túlságos nagy és mindig inkább csöndben végzik el. A szüret. Nincs meg már a leányvásár. H.. A nép rendcsen igen korán házasítja meg íiait s adja férjhez leányait. még a durvábbakért Népszokások. Az Ethnografiának s a Magyar Nyelvrnek igen sok népnyelvi s néprajzi adaléka. az aratást befejez ünnepet. valamint a leányrablásnak is. Sok babonájuk van. nem csúful meg. de azért még mindig nagy ünnepséggel s elég nagy áldozatkészséggel folyik le. Schwicker: Die Deutschen in Ungarn \md Siebenbürgen. A többi ismert szerb népszokások közül esak a legismertebbek fordulnak el s azokban sem igen akad olyan változata. S vannak boszorkányok. a virrasztás. mint hajdan volt. a mikor koszorút visznek a gazdának s ilyenkor táncz is van. a mely egész nyilvánvalóan a régi pogányság maradványa. A húsvétot. a nagyhetet s a pünkösdöt a legnagyobb áhítattal ühk meg. . — — k Források: Balassa József A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. Péter Dénes közlései a Magyar Nyelvrben. a melylyel új színben tüntethetnénk fel a szerb népélctet. Kéler Gyula Kecskemét pusztáinak néprajza. Eredeti gyjtött adatok. a ki meghallja és megérti. mert azt beszéhk.. hogy mentsék meg a boszorkány rontásától. a kukoriczafosztás. Ez alatt az id alatt még pénzt sem adnak ki. de a lakodalmi szokások között van némi nyoma ennek a régi szokás emlékének. Emberi hangon szólalnak meg ilyenkor a fák és az állatok. : Kálmán Gyula : : : : A — — — — — : — : : : — — — — : — — : — — — — — . különösen a csúnya vén asszonyokat mind boszorkánynak tartják. hogy a papok ma sem világosítják fel a népet. sem.

míg Újpestnek 1115.704 k.5984 összes terület Kert Rét Beültetett Parlag szl szl 216505 45215 6854 .941 k. városok és községek határának nagysága igen változó.735 A magyar birodalom területe 56. A változó viszonyok közrehatása a köz. A közgazdasági tényezk egymást követ és folyton változó közrehatása azonban a mezgazdasági téren az utóbbi é\'tizedben oly változásokat és különböz állapotokat idézett el a Tisza Duna között elterül nagy kiterjedés vármegyében.327 k. a vármegye az egész birodalom területének több. k. hold.és mezgazdasági élet kialaku- — — — — — lásának. t.134 D km. hold. ezek közül azonban négy község az újabb idkben alakult telep. holdnál is nagyobb a határa. városok határának kiterjedése is ép ilyen változó. Vácznak 11. fejldésének és egyes helyeken visszaesésének több oly érdekes tünetét okozta. városé pedig 149. község közül csak hat községnek kisebb a határa 1000 k. Eliskunfélegyházáé 70.787. óriási változásokon ment át. holdnál.999 k. hogy míg egyes vidékeken a legkülönbözbb irányú belterjes gazdálkodási rendszerek fejldhettek ki. vármegye területe 2.281.670. 214 Az egyes r. A régibb leírásokban vázolt mezgazdasági viszonyok. nagv vidékeken. Szentendrének 7230.186. t. Budapest székesfvárosé 27.*) Legel 3769U 191787 32040 122222 Erd Nádas Xem term teriilet . hold lévén.978 Kecskemét törvh.758 k. összesen tehát 2. évi összeírás szerint : Nagykrösé 65.103. hold.. t. hold 1. egyes bizonj'os egyöntet és állandó jelleget mutattak. hold. vármegye területe a következképen oszhk meg az Az Szántóföld 10!«)240 kat. hold. r. addig más vidékek mezgazdasága de a fenti arányban nem fejldött. Czeglédé 48. ..MEZGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS.827. Kiskunhalasé 113. Az ország összes vármegyéi között Pest-PUis-Solt -Kiskun vármegyének legnagyobb a területe] (12. A A A hold a határa. 18 községnek azonban 20fi00 k. területe tehát foglalja el. Jlívelési áganként a 1895. ha nem is maradt el. város és 1 4 közigazgatási járásba osztott 214 község között oszlik meg.) és ezenkívül még Budapest székes- fváros és A k. melyeknek igen sok mozzanata egy-egy érdekes tanulmány. Pcst-Pilis-Solt-Kiskiui vármegye mezgazdasága az utóLsó három évtized alatt. Kecskemét törvényhatósági város területét is felöleli. mint huszonötödrészét vármegye területe ez idszerint hét r.

Sveiczi bika szállítása a herczeghalmi — — . szeszkisérleti állomás mezgazdasági szeszgyára a gödölli koronalaka 2. uradalomban. A m. 3. Gödölln.39 1. kir. A gödölli koronauradalom intézi uradalom isaszegi pusztáján.

Szemere Huba ú.jrendszer dohánypajtája Gombán. — 2. A kalocsai érseki uradalom cselédházai — Kalocsán.40 1. 3. A kalocsai érseki uradalom bodbakodi sertéstelepe. .

^kath. kántortanítói és iskolai birtokok 2400. Az stermeléssel foglalkozók száma 528556 kik közül keres 211405. majdnem Czeglédig (Czeglédberczcl) ny^ilv le.313 35 '9%. Az mi : Törpebirtok Kisbirtok Középbirtok Nagybirtok összes Szántó Kert Rét Beültetett szölö Parlag szölö Legel Erd Nádas Nem t«rm 61-71 4-93 4-79 17-06 3-02 2-62 1-32 0-77 3-78 72-17 0-97 12-12 3-13 0-41 6-43 1-54 1-24 1-99 54-28 0-51 12-. Összesen: 434159 kat. kath. . ev. 41 Ez id Óta azonban a mívelési ágakban sok változás történt. a Tisza és a Duna között jóformán vízválasztót alkotva. míg éjszaki része a nógrádi hegycsoport alsó ré. érseki és püspöki bii'tokok 79920. 10 „ .835 kat. iitczák. szerzetes-rendek birtokai 28. egyházi. 3 . .159 kat.' Mezgazdaság és állattenyésztés. Ág. bérl és részes földmíves 63.. Róm. a korlátolt közös legelké (ebi forgalmú birtoké 434. hold..191 lélekbl áll. h. kath..és dunamenti rónák között. Egyesületek.922 k.-iK V.54 0-70 0-15 19-92 7-04 1-47 3-39 41-17 0-29 9-43 0-23 0-02 20-80 20-51 2-02 5-53 58-34 0-87 11-04 2-46 38 13-60 8-36 1-50 3-45 Az Összes lakosságnak. . tanítói és iskolai birtokok 49. Községi. Községi iskolák birtokai 673. 0-19% 32-29% Az összes birtok száma 108949 1812891 kat. \\.irorsz. . káptalanok és papnevel-intézetek birtokai 39274. 4802. A közös erdk területe (ebbl községi 6138 kat. mely a következképen oszlik meg l : Kincstári birtok 53946 kat. -társaságok és vasutak birtokai. Gör.4rmeB>-éi és Virosai: Pest-Pllis-Solt-Klskun vármegye. Róm. gazdasági cseléd 23. . Nem term terület 122. Különféle alapit vánj-i birtokok 412. mindenféle litak és folyam-medrek nem term területnek vannak felvéve.. városi és törvényhatósági birtokok 84352. Ág. tanítói és iskolai birtokok 487. kel. Állami iskolai birtokok 37. Tekintettel azonban arra. kath. egyházi templomi és lelkészi birtokok 1495. hold) 94. A vármegj'e Tisza-Duna között elterül részének középvonalán a homokhalmok lánczolata. Közbirtokosság és volt úrbéresek közös birtokai 70942 kat. Ref. hold. hold. vízválasztót alkotva a zagyva-tisza. 100—200 200—500 500 1000 1000 holdon „ „ „ 32911 ITörpegazd. Ref. segít 30%. Gör. hold) 17. 20 50 100 „ „ . . Budapesttl. A 1 birtok megoszlása jelleg és nagyság szerint 1895-ben a következ volt : Országos átlag Esik a Esik a gazdaságra területre gazdaságra területre holdon 1— 5— 10 20— 50— — aluli birtok 5 holdig. eltartott 317151. részv. közliirtokossági 22-6%. apátságok. 83 %-a magyar. hold összes területbl még hiányzó rész közös és nem önálló birtokokra az alább közlött arányszámoknál is figyelembe veend.A vármegvp nagv része a Tisza Duna közötti rónasáeon terül cl..222 k. 832(Közópgazdaság 1566 224 Na<í\'gazdaság ""205 205 510( — 427585 529413 1-44% 0-83% 0-16% „ fel ül . évi népszámlálás szerint 824. hold. egészen Kliskunhalasig a vármegj^e déli . hold van.411 0-2%.891 . sót már Vácztól le. : = = = = = — = Taiaj- viszouyok.. prépostságok. Róra. 67010 340991 14860) 12902 (Kisgazdaság 99161 40168 2490 K. hold. kel. — Jlagy. templomi és lelkészi birtokok 36ü. cseléd ós pásztor 1493 0*7%. A kertsk közül önálló birtokos. Ennek egy része Cserhát néven kisebb hegy. -holddal 97679 61-50% 5-39% 41-82% 23-59% 29-20% 53-57% 45-44% 5-84% 46-50% 15-37% 758214 36-87% . h. tisztvisel és alkalmazott 474 családtag 47823 10-6%. Mvelési ág szerint a gazdaságok között következképen oszlik meg százalékokban a terület esik. hogy a városokban és községekben lév házhelyek. mezgazda.sági napszámos 75.és domlisorokat alkot és beékeldve a nagv-alföldi rónába. völgyes részét. ev. társulatok. Fels részének nyugati fele atn\niuk a Dunán és feloleh a buda-pilis-visegradi hegycsoport hegj-es. közterek. . egyházi és lelkészi birtokok 5948. Hitbizományi birtokok 60580. Zsidó hitközségi birtokok 4. Róm. Róm. Vallásés tanulmányi alap birtokai 189(i4.. a községi 10022 kat. a nem term területnek a term területhez való aránya a feltüntetettnél kedvezbb.-'zén terül el. kath. templomi és lelkészi birtokok 8117. amit a most folyó katasztori munkálatok a mainak megfelelen fognak feltüntetni. . mely az 1900. halmos. hold. egyházi tanítói fe iskolai birtokok 1357.

sza. E vidéken is vannak homokos. melv a kitn minség fekete homoktól. de a dunamenti részeken. A szelídel)b lejtk jó minség legelt adnak meredekebb és löszös hegyoldalokon azonban már sovány szántók és legelk vannak. minden kultúrnövény termelésére alkalmas agyag a doml oldalaknak fekvés és minség szerint már gyengébb minség a talaja a völgyületekben elterül réti földek azonban igen jó minségek. ma .vidékbe megy át. Kivétel a Pilis vörösvár tói keleti h'ányban nyúló löszös homokos domblánezolat. a talajviszonyai változók. és ettl Dimapataj. a nógrádi hegyek nyúlványain elterül részének (váczi és gödölli járás) talaja szintén meszes jelleg agyag.s biztos tirnms szántók a völgyekben pedig igen jó minség réti-földek vannak. Kalocsa és Baja irányában óriási kiterjedés vizenys. de sok helyen. a pomázi ás 1 iai (ezeltt pilisi) járásokhoz tartozó részeknek. de egyes vidékeken szkebb körben is igen változók. ban itt lesz szó. A termföld minség szerint való változatairól.szén. mely utóbbi sovány homok. — — — és megye alsó részét alkotó nagy síksággal olvad össze. márgás agvag és az egész szentendrei sziget. A Duna folyó áltaJ a buda-pilis-visegrádi hegycsoporthoz osztott. vagy dombos-hegyes fekvéséhez képest. igen jó minség agyagos és iszapos földek vannak. továbbá Szentendrétl Budapestig és innen Xag\-tétény irányában. a hol még a fennálló erdk az éghajlati viszonyokat mérsékelik. kivéve ott. A vármegye e hegyvidéki részének a talajviszonyai azonban igen jók. Szigetesen. A vármegye dunamenti alsó részén.síkok talaja általában jó minség márgás és lösz végy ület. és a mezgaztlaságra fontosabb vízrajzi állapotokról azontalajviszonyokról. A nógrádi hegyek dombos n^TÍlványát alkotó és Cserhátnak nevezett résznek. Vácztól Budapest irányában elterül völgy. st kavicsos részek is. általában igen jó minség minden kulturnövéiy termelésére alkalmas. továbbá a Gödölltl éjszaki irányban terjed. a nehéz mívelés vagy mívelésre általában alkalmatlan.és dunamenti lapályokon igen jó minség és minden kultúrnövény termelésére alkalmas feketeagyag és iszapos változatú földek vannak. Az Aszódnál kezdd rónának a talaja. A túlnyomó ré^z homok.ségében is változó. televényes. Fülöpszállás és Kiskrös vidékét felölelve. A fenn.sziget talaja általában homok. mert egyes fennsíkok és szelídebb lejtés dombok agyagos-márgás földjei. Különösen jó minségek azok a földek.ós a dunamenti lapály. — — . mely fekvés szerint. A ti. mely a vármegj^e középrészén. A vármegye alsó középs részét alkotó Tisza Duna közötti rónaságon a magyar Alföldnek jóformán minden talajminsége feltalálható. A vármegye földtani és vízrajzi viszonyait e munkáa nak miis része ismerteti. melyek jó részben lecsapoltatván. a hegylábaktól határolt fenns-ík talaja homok. de a talaj minsége általában gyengébb a fentinél. A Csepel. vagv humus-szegény agyag. A vármegyének talajviszonyai nemesak vidékenként. továbbá Czegléd. Czegléd irányába nyúlik be az alföldi síkságba. minden változatban fellelhet. melyeknek a talajminsége fekvés szerint változik. egész a szélhordta és a terméketlen szikes szürke homokig. A vármegyének tekintélyes része a 10 községet magába foglaló Csepelsziget is. jó minség é. már vörös nyirok is található. st itt-ott kavicsos. sipákásnak nevezett szik és a búzát kitnen term porhanyószík föllelhet. le egészen a törökbálinti hegyekig terülnek el. a Zag\'va irányában. — — — — E vidék talaja általában különböz meszes változatú és változó term réteg hnmus-dús. különösen éjszaki fekvésben. de nagy kiterjedésben is különösen Jászkarajen vidékén és Kunszenlmiklóstól le. kivéve a tápiómenti homokbuczkákat és a kisebb terület szikes földeket. mely a Cserhát nyúlványain és fennsíkjain át. . A vármegyének éjszaki.42 zs-éléig Mezgazdaság és állattenyésztés. keleti és nyugati irányban pedig a tisza. Vannak itt egyes homokos részek is. melyek Tinnyétl délnek. a talaj viszonyai hasonlóképen változók. melyek általában jó minségek. — — — : . egészen jóformán Kiskrösig a szikes talajnak minden változata a teljesen sivár és terméketlen fehér szik. ideértve a szentendrei szigetet is. st mocsaras-turjános területek voltak. völgyi. A Duna mentén. A völgyületek itt is jók. a Duna mentén elnyúló iszapos. különösen a sziget alsó ró. az ottani hegyeket alkotó képletek réizei szerint és a vidék sík. — nyúlik . Abony vidékén a vár. min.

43 mint mentesített területek vannak a gazdasági kultúra szolgálatába bevonva. Gyönge igás erejével. Az éghajlati és csapadék-viszonyok tekintetében e vármeg_ye idjárása a szélsségekre hajló és az utóbbi évtizedek alatt száraz jellegnek mondható. Ilyen társulatok a dunai részen szentendre-szigeti ármentesít társulat. téres Alföldön azonban.Mezgazdaság és állattenyésztés. Az utóbbi két évtizedben a homoktalajok hasznosítása terén óriási eredményeket értek el a vármegyében. Soroksár tájékától az ócsa Alsódabas. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat. Budapest átlag Zivataros Csapadék napok 19 19 18 m/m 540 4Ö5 578 575 616 537 Csapadék msx. vármegyének fels hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. a törpe-nyár helyén pedig az apró tanj^ák százai épülnek. A A : — — : A A : — — — 3* . lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá. részint pedig a belvizektl borított mocsaras. ad tanyázott. vontatja a buczkás részeket a lapályokba és forgatja mélyen a földet. a sárközi ármentesít társulat által. A vármegyei terület tekintélyes részének talaja a homok. minden idszakban hasznosíthatja és értékesítheti idejét. le egészen Bajáig. szls- .szállásig Akasztóig terjed területen összegyl belvizektl alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása.szmt a Duna ós Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet. hogy a sivár homokból paradicsomot varázsoljon. Ujabban tervbe van véve a vármegye középs részén. Öriási fáradsággal dönti. mely kellen elkészítve. innen pedig a Hatvan-felé terül téres síkságot ment-ette meg a vízkároktól. nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termterületét. A tiszai részen a kócske-kecskeméti tiszai ármentesít társulat. ré. fels részen nagyobb üyen munkálatok voltak a Galga-szabályozás.>ikesiti'-sti. Hmérséklet Csapadékos napok C. Az áprilisi szárító szelek pedig a gazdasági növényzet fejldésére válnak károssá. ma már kell mívelós mellett hasznosítják. Az azeltt terméketlennek vélt homokot. A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterül Sárvíz lecsapolása. Bámulatos az a szorgalom és kitartás.és gyümölcs-termelésen kívül a baromfi-nevelés. Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá. Alsónémedi Bugyi községektl határolt és innen Fülöp. A kis ember a homokon a kisebb gazdasági ágak felkarolásával min a szl. de inkább vidékenként észlelhet az szi korai és a tavaszi kései fagy. Szegeden és Kalocsán történt észleletek átlaga tekinthet irányadónak. jól neveli a gyümölcsfát. melyeken azeltt csak a \-izi-. a gazdaságra nem alkalmas részeket pedig fásítják. csepelszigeti ármentesít társulat. Alkalmas kerti mívelésre is a baromfinak pedig a homok az igazi hazája. és a homokos rónákon ma már viruló és boróka-cserjések és gyümölcsös-kertek terülnek el.és hmérsékleti viszonyaira nézve a Budapesten. mely a szl. 39 43 ti2 1901—1905 1908 II 10-5 10-8 10-3 133 108 110 96 114 101 Szeged átlag 1901—1905 1908 24 11 43 96 25 Kalocsa átlag 1901—1905 1908 11-2 10-5 24 Gyakorta. különösen a lapályos részeken veszélyezteti. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétl Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektl. melylyel népünk a homokterületeket telkesíti. E vármegye csapadék. A dab-tassi védgát társulat. mely Kiskrös Császártöltés Dunapatajtól kezdve. — — Éghajlat.és gyümölcs-termést sok esetben. A csapadék-eloszlás nem egyenletes és a hmérsék-viszonyok is ingadozók. Érdemes megfigyelni a homokvidéki kis ember munkáját. A nagy mérvben megindult szl. a mi különösen homokvidékeken észlelhet. szlt és akáczot. A kis embernek a homok az igazi földje.és gyümölcstermelés következtében nagj^ kiterjedés homokterületek kerültek mezgazdasági hasznosítás alá. A T. keze munkájával mívelheti annak laza földjét. méhészkedés stb. mely az Ácsától Aszódig terjed termékeny völgyet.

Ott azonban. mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár . Kiselil> vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján melyek a kult urmérnökség sikeres munkájának az eredményei szintén sok teriiletet tettek hasznot hozóvá. a fel. összesen 293 kat. Monor és Dános vidékén. töljb darabban vették ki a volt úrbéresek illetményeiket. heg3'es vidékein. kevesebb takarmánj'félét vetnek. terület van. a hol a föld minsége jol)b. hol dlkben. alapján. Takarmányosnak (lóher és luczerna) sok helyen külön helyet is adnak. : . holdat rendeztek be öntözésre. Alagcsövezést Nagykrösön 80. és gyümölcsös kertjét azonftan ki-ki szabadon használta a határ egy részét pedig. a szabad gazdálkodási rendszerre való áttérést mondották ki és hallgatagon mégis nyomásos gazdasági rendszer szerint gazdálkodnak. a mi állattenyésztési szempontból hátrányos. Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. E czélra alakiüt a Pcst-vármeg\-ei Dunavölgyi lecsapoló és öntöz társulat 1909-l)en. Ha rét is van a tanyán. hogy tartozik-e hozzá közös legel. Az olyan községekben. már kialakultnak mondható ezt az. a mint jónak látja de viszont a tarlók és szabadulás után a kaszálók közös legeltetésének elnyétl elesnek. ö. E tekintetben azonban a kul- — — A turmérnökség közremködésével már eddig is bizonj-os eredményeket értek el. vidékenként. holdon végzett eddig a kult urmérnökség. Paládicson 120. A régibb tanyásgazdaságok gazdasági rendszere. és a közösben hagyott legelöt.vidékén. a harmadát kapásnövén^mvel állítják be. szlejét. fásítás útján a homokkötés. erdt összes illet ménj-eiket egy tagban vetették ki vették ki külön. mely rendszer szerint mindenki úgv használhatja minden darab földjét. melyet buzavetés követ. szlt.sszesen 261 kat. Nagykáta. t. A jobban kezelt tanyásgazdaságok a szántó területének harmadát rendszerint szi kalászossal vetik be . harmada pedig tavaszi kalászos és takarmány alá marad. nyomásos egy vag\-is dlbe es és pedig a háromnyomásos gazdasági rendszert karolták földjeiket közös megállapodás szerint használták. mint ez szülvséges lett volna. D}' módon mintegy 7000 kat. és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedben van. E társulatokat részletesen a monogiafia más része ismerteti. a helyi de igen befolyásolta viszonj-oknak megfelelen. Kiskunsághoz tartozó községek általában redempczió arányában oszbirtokaikat és a közösben hagyott téres legelk is fokozatosan osztálv alá kerülvén. Dukán 19. A vármegye homok. hol az 1894 XII. N-ármegyében kisebb fol3Óvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértéklien. a hol a gazdák legfeljebb a rétet. Túrán 54. Rendszerint a tengeri vagy a bükköny alá trágyáznak. így fejldött ki a tagos tanya. Gödölln 100. — — . birtokrendezés és tagosítás a vármegyében általában megtörtént. hol a nj-omásos rendszert kell gazdasági tudással kezelték és kezelik. rendszer. holdat hódítottak el a mezgazdasági termelésnek. A tagos tanyás rendszernek kétségtelenül megvan az elnye a nyomásos rendszer mellett kezelt birtokok fölött. A közelebb es részeket. Közös legelnek gyengébb részét hagj'ták meg. a birtokosság közös határozata alapján. Ez id szerint a nyomásos gazdálkodási rendszert. mel\aiek beerdsítése meg is iiidult. A változó viszonyok következtében azonban igen sok oly községben is. Kispesten 100. a legtöbb esetben a határ leghasznosították. de igen sok az olyan községek száma is. pl. De igen sok község volt és van. Egyes vidékeken. fbérre beváltani.44 Mezgazdaság és állattenyésztés.-cz. a tanyák sokasága népesítette be a téres határokat. a gazdák ennek sem látják hátrányát. Az ilyen gazdaságok rendárpa a tavaszi kalászos — — . vagy van-e alkalom az állatokat . takarmányos és veteményes földjét. így pl. mert az ilyen kisbirtok állattartása élihez alakul. szép fásítások vannak. hol a volt úrbéresek nyomásokba osztva rendezték illet- A ségeiket. mert a birtokos gazdasági tották A meg — — rendszerének megállapításában semmi irányiján sincs korlátozva. Sok helyen viszont a búza elveteménye. megszüntették a nyomásos rendszer szerint való gazdálkodást és áttértek a szabad gazdálkodásra. az erdt és legelt közösben hagyták és bizonyos arány szerint közösben sajnos. Gödön 60. E téren azonban még sok a tenni való különösen a kiskunsági rónákon és a vármegj-e fels. csak 31 községben tartják fenn.

a gazdák zöme a gazdaság jövedelmezségét tekinti czélnak. tehén szerint hatévonként jól áttrágyázzák a földet. A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte. st szi után szit. A gazdaság képe és jövedelmezsége is természetesen ehhez alaktil. 45 közben a szükséghez képest tanyagazdaságok rendszere de sajnos. zsarolómódra gazdálkodnak. gazdasági rendszer mind a nagyobb. Ennek következménye az. illetleg gazdasági rendszerére tájékozást n-^Tijt eg^ik nagyobb gazdaság (a biai) rendszere. A tanyás gazdaságokból nem hiányzik a szlskert és gyümölcsös sem. jóformán minden gazdasági termény és termék értékesíthet. e helyett A . Az azonban tény. szerzdéses arató és csépl) 14 holdra egy igavonó állat. a tejtermelé. A nagyobb gazdaságok rendszere a talaj minsége és az értékesítési piaczokkal való összeköttetés szerint. így gazdálkodnak azok. hanem csak tartás van két igást s a házi szükségletre egy-két tehenet és sertést tartanak. mind a kisebb gazdaságokban fejldik. fbórre sem lehet beváltani. . holdra egy családfenntartó állandó cseléd és munkás (cseléd. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs A mezgazdasági és Értékesliési tényez viszonyuk. Fiildár^ik é. sertés. tanyarendszer mellett. a baromfi. — vagy 10 juh) esik. ha részben is.st és állattenyésztést gazdaságok pedig a takarmány-elkészít gépek mindenféleségét alkalmazzák. . másik felét tavaszival és kapással vetik l)e. úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. sajátságosan alakul ki. juh. E rendszertl azonban a nagyobb gazdaságok kezdenek lassan eltérni. forgó tökéjök nem maradt.szeriileg kezelnek ós fejlesztenek. és így az adósság terhét nagyon érzik. Igen elterjedt a vet. különösen ott. a kik erejökön felül vettek földet. . — — . mert vetett takarmányon és részben istállón csak gyorsabb fejlödés állatot tart szívesen a gazda. más gazdasági ágakat viszont üzem. st részben a hús-juh tenyésztése is igen sok gazdasági üzemnek az alapja. UytMi a jobban kezelt . A tejtermelést igen sok gazdaságban üzlet szerleg. A talaj term-erejének fenntartására is gondot fordítanak és a gazdaságban elállított trágyán kívül vásárolnak is és a mtrágyát is alkalmazzák. mert az állati betegségek ós a fejs tehén drágasága. Jól kezelt nagyobb gazdaságok üzemére. vag}^ hogy tanyarendszer mellett. A szántónak a felét szivel. A vármegye mezgazdasági rendszere mindenütt az értékesítési viszonyokhoz alakul . a magyar fajta szarvasmarha tért veszít. a földmivelési viszonyok is ehhez képest alakulnak takarmány-félék és kalászosok termesztésére helyezik a f-sulyt. A takarmánytermesztésre a nagyobb gazdaságok nagy sulj-t helyeznek a szántónak 10 30%-a ezzel van bevetve. A szl. 3 hold szántóföldre egy számos marha (ökör. A helyes gazdasági rendszer iránt való érzék azonban mind a nagyobb. de féltrágyát is alkalmaznak. nem nevelnek. Sok helyen nem állattenyésztés. A nag^^obb gazdaságok tekintélyes részében belterjesen gazdálkodnak. mert a szemtermesztésen kívül. Az állattenyésztés. törek és szalma jut. piaczra vitelét nem korlátozzák. hol a közlekedési és forgalmi viszonyok a termények elszállítását. a hol közös legel nincs. parozellfVztis. mert ez jobban jövedelmez is.és kis-gazdaságokban egyes termelési ágakat elhanj^agolnak. hogy igen sok nagy. A kis és nagyobb gazdaságok általában Sack-rendszerü vasékekkel vannak felszerelve. gvümölcs. mind a közép. mert a felneveléshez szükséges tej és a takarmán\'fóle drága. Borjút nem nevelnek. igen változó.és cséplgép és tért nyert az aratógép. Más tanyagazdaságok viszont a nevelésre is sul^-t helyeznek s jól tartják és ápolják állataikat.Mezgazdaság és állattenyésztés. Takarmányfélét pedig csak épen annyit. Méhes sok heh'en van baromfi-nevelés pedig jóformán mindenütt. de a saját nevelést tették szükségessé. vagy szükségbl tartanak fenn.ás méh-tenyésztést szintén bevonják a gazdaságok üzemébe. hol 10 kat. A szarvasmarhának csak tengeriszár. A ló. nagyon sok tanyán minden rendszer nélkül. z termények kedvez értékesítésére a váimegyóben minden alkalom megvan és mindenütt. tengeri után tengerit is vetnek. a tenyésztés és nevelés kizárásával zik. kereskedelmi és konyhakerti növények termesztését. A mély mívelés és a gzeke is örvendetesen terjed. a meinijT az igás állatnak szken kell. A nagyobb értékesítési és fogyasztó középponttal jobb összeköttetésben lév vidékek mezgazdasági üzemének alapját a tejtermelés és hizlalás alkotván. A mezgazdasági gépek nagyon el vannak terjedve. itt a szalma-szükségletet is biztosítani kell.és kisbirtokon a változó hehá viszonyokhoz alakul.

Nagyobb gazdaságokban egy kaszára szi és tavaszi kalászosból 10 13 kat. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150. mert a székes- — . liúzát és egyéb tertermo földek ára minség. szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek. hold oszlott így meg. történik. a kis tanyák . Pénzért is aratnak. hogy 1 2 hold szlt és g\-ümölcsöst telepítsen. mint ma. A székesfvárostól távolabb es vidékeken a munkásviszonyok már jobbak. de viszont a mezgazdasági munkás hel_\'yete ós élelmezése még ezen a vidéken is jobb. Földforgalmunk élénk. hogy a teljesített A — — — — — — — — —— — — — — . a vásárló nép még nem számolt ann^^ra az anyagi erejével. Magában a dabasi járásban 20 25. Az is tény. holdat számítottak s így eg^' arató egy idényben (mintegy 3 hét) kettzjével együtt 7 lOm. Az aratás általában ré.százai keletkeztek. A férfi napszám vidék és idszak szerint 1 140 160 •2-^ 2-20. A szlnek alkalmas. fvárosban és az ipartelepeken fizetett és meg. az lett az eredménye. hogy az utóbbi három évtized alatt müy nagy területek kerültek parczellázás alá. holdat parczelláztak fel. Az utóbbi 3 4 évben azonban a helyzet némileg javult és a felizgatott kedélyek csillapodóban vannak. nem rendes ipari foglalkozású munkásoké. fekvés ós vidék szerint átlagban 500 1600 korona között ingadozik kat. 000 kat. mely megélhetésének biztos alapja. így pl. mert legnagyobb részüket üzérked szempontok irányították. A parczellázás az a'sódabasi. — — — — — munkabéreket a mezgazdaság nem bírja ipartelepeken többet keres a munkás.000 100. kat. hogy a gazda és a mezgazdasági munkás között meglazult az az egyetért jó viszony. hogv Budapesten az munka nem áll arányban a munkaLéiTel és a jövedelemmel. különösen az ah-idéken. jobb forgalmú helyen lév . de hozzávetleges számítás szermt. a cselédember. Nincsenek pontos adatok arra. sajnos. hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két óvtizedlien igen nagyméreteket öltött tölib nagy. vegyes szemi-s-életet is kereshetett. Az alvidóki földraível nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. 1897-ben a dunavecsei járásban felidézett aratósztrájk és az 1903 -1907-ig szórvánj-osan több helyen észlelt arató. az aratógópek elterjedését meh'et újabban a kisebb gazdák is felkarolnak vonták maguk után. Ezenkívül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. A jó minség.évcl. emelkedett idáig. 300 1000 koronára. Az utóbbi idben. A környékbeli falvakból mintegy 50 60 km.— 46 Mezgazdaság a ós állattenyésztés. olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel. a terményárakhoz viszonyítva is. A munkabérek megyeszerte. A parczellázások kezdetén. körzetbl a legtöbb munkás oda siet. a 200'kat. A számítás nélkül."öt ás jó f.szbl. az új telepítés szlk és gyümölcsösök értékévelés a homokterületek mlvelósbe vételével elért közgazdasági haszonnal. 000 kat. 1895-tl számítva. hogy a munkabérek természetszerleg emelkedtek. Igaz. holdanként 7 10 K.és cselédsztrájkok. Homokot vásárol a munkás. melylyel magukat a munkásoktól lehetleg függetleníthetik. mint a Budapestre ós az ipartelepekre járó. múlt század utolsó évtizedében tapasztalt nagymérv izgatásnak. holdra "tehet ama 200 kat. mely a sikeres termelésnek és a kölcsönös érdekek méltánylásának is eg\nk feltétele. A homok ára azonban 40 ezenfelül is emelkedett. a hol tényleg több a keresete. a mérleg bizonyára az ntóbbi felé hajlanék vármegyénkben. 10 -ll-ik ré. A munkásviszonyok kedveztlenségét a gazdaközönség nem ablian keresi és találja. holdanként és ez az ár 300 600 koronáról 100 koronáról. homokföldek áremolkedé. Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben tei'hel termelési költségek azt eredményezték. legalább 90. tör\ényes rendelkezés hiányában. elég magasak. különösen nyáron igen magas. melyeket elparczelláztak. mert azoknak a megélhetése költségesebb. mert ipartelepei igen sok munkást vonnak el a mezgazdaságtól.és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén. holdon felüli birtokok területe. sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül törtónt és sok rendezetlen állapotot teremtett. E vármegye teriiletén a munkásviszonyokra igen nagy és kedveztlen befolyással van Budapest közelsége. kiskrösi és monori járásoklian a legnagyobb. hanem abban. E mozgalommal szemben azután a munkaadók kénytelenek voltak minden eszközt megragadni.szért.3 4 korona között váltakozik és az óv kétharmaclrészében. arányban ményeket jól — — — Ha számitásba vennk a fiUoxerától okozott károsodást és összehasonlitanók a homok értéknövekedésével. hogy a parczellázás.'kvósü homokot jól megfizetik.000 kat.-t.

évi XLV. az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával megbízta.000 korona alapítvány gylt E vármegye területérl ez intézmény tottak a — 200 koronát.nincs mert a munkások nemcsak elég állandó foglalkozást találnak. rozs ós tengeri. szabályrendelet i vagy más úton intézkedett.987 cselédet biztosíés rendkívüli tagként 2211 munkás ellátás és halál esetére munkaadó.íóre törekszenek. keretében. lakáson. A cselédség a készpénzben való fizetésnél többre tartja a terménybeli bért.és cselédsegélypénztár áldásos intézményéhez a vármegye 500. a hol a munkások az aratással együtt a cséplést is vállalják. mely ettl kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetéslien mködik. holott kivándorlásra kényszerít szükséo. hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási A úton is biztosítsa. 6. Az országos gazdasági munkás. a közcseléd általános tere. kamrája legyen. vagv harmados tengeri földet is gazdaság egyéb munkára is szerzdteti ket. mindenkor a közigaz. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. — — Nagyobb mérv kivándorlás a földmívesek és mezgazdasági munkások körébl nincsen. 47 kapnak és a Az aratók rendszerint 1 2 hold feles. A cselédbérek vidékenként szintén változók.— Mezgazdaság fizetnek. A vitás cselédüíyekböl — kifolyó panaszok gyors elintézése czéljából.ós s?rté3-tartás és egvób a törvénv által — biztosított kedvezmények. Apostagon 30. egy idre ez szünetelt. A^ törvényhatóság azonban ezt megelzleg is.ság támogatásával. mely szerint tíz éven belül minden gazdaság úgy tartozik a cselédlakás ügyeit rendezni. adott bizonyos irányi. tüzel-anyagon felül 80 korona készpénz. búza. A részes cséplésórt 3 4%-ot szoktak fizetni. — — : . járultak hozzá így a vármegyéés s össze. Ezenkívül rendes és cseléd 18.munkásház áll. a cselédtörvény életbeléptetése eltt. a törvény rendelkezé. egyes mezgazdasági ügyek ellátására nézve. de több vidéken még munkáslüány is észlelhet. A mezgazdasági "ügyek adminisztrácziójának"'^*' ^ség^''^^' a mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 XII. a hol tehéntartás nincs.se alapján pedig 343 369 c -éplgép mellett. Kiskunfélegyházán 20. (vagy az utóbbi helyett árpa) 24 kg. 24 hl.-cz. t. : . A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgalatot. t. a mezgazdasági bizottság 100.-cz.8 évvel ezeltt a váczi éi kalocsai járásból kezdtek naf^y számban kivándorolni Amerikába. A konvha lehet közös is. A változó viszonyok következtében azonban újabban az aratási idény magrövidíté. ott pedig. jóval az 1907. minden nagyobb község megbízást nyert a cselédütryben való elsfokú bíráskodásra. A monori járásban pl. hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-lien rendeli el. a törvénvható. mely az állattenyésztés elmozdítása érdekében 1883-])an egyesületet alakított. munkaképtelenség. 8406 munkást biztosított balesetre a pénztár van a külöiiféle osztályok szerint. Támogatta azt a mozgalmat. Kalocsán 18 — munkásház áll tervezés és építés alatt. Czegléden 16 20. mindenes cselédnek 200 -300 korona évi lért adnak és minthogy az ilyen cseléd rendszerint arat is. hogy minden cselédnek külön szobaija. só. Az apaállatok megvizsgálásáról" 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik. keretéhen munkaadók kötelezen..-cz. de újabban ismét többen kérnek e vidékrl útlevelet. Ott. XII. egy tehén. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük. melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban móAz állattenyésztési egyesület azután 1886-ban. a vármegyei mezis dosított. Kisebb gazdaságok a bent kosztos.önkomiánj-gatás fontos ágának tekintette. vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. A cselédlakások építésérl szabályi'endelffpt alkotott. t. birtokosaink. a nyolczadik részt.és mezgazdasági ügyeket. községeink nagyobb része 50 számban 50 bl mintegy 20. vai^y ennek egyenértékét téi'íti meg a gazdaság. A munkásházaknak állami segély mellett való építésénél a törvényhatóság szintén közremködik. Bátyán 40. tejilletményt ad. A törvényhatóság a munkásnép éi'dekében hozott üdvös törvénvek és rendeletek végrehajtása körül nagy buzgalommal jár el. A törvényhatóság a köz. ezért 1200 négyszögöl vetés termése az övé. /P^"^!^"' * mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894 eletl)eleptetése után az egyesület igazgat ó-választmányát. Ez id szerint Solton 12. iparvállalataink intézeteink pedig tekintélyes — 2000 korona alapítványt jegyezve. 1600 négyszögöl veteményes és kerti föld. aggkori biztosítva. és állattenyésztés.szerb tövis.

A pest -vármegyei közpoTit kezdeményezásére. melyeknek egy részét jól is kezelték.sztmánvokat pedig. mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete" czimen foh'tatta mködését. és Tahy Lajos dolgoztak ki. alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. (Ez id szerint ós sertéstenyésztésrl.970 üzletrészszel. vezettisztviselk közremködésével alapított s mely ma országos intézmónynyé fejldve. A . a mezgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik. tekintélyes nagyságú gazdasággal. (Jóváhagyás alatt áll. más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek. ki a vár- gazdasági bizottsági teendk. 10. Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint . a. §. a. módosítás alatt áll. vála. sz.067 korona 72 fillér forgalommal.eTékenre^r.-cz. r. A régibb idben a városok és községek is közrehatottak a mezgazdasági viszonyok fejlesztésére. Mint említettük. (1898 II. A — — földbirtokosok. hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával. t. 2921 üzletrészszel. 1899. irtásáról. A köz11. 4. A 9. Ez a tanszék 1850-ben a fgimnázium keletkezésével megsznt.) — 2. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szkehalmi földmíves-iskolát. föjegj'z látta el. t. A vármegyei mezgazdasági luzottság szervezésérl 1895. kártékony hernyók és rovarok 8. 68. 1906. állami felügyelet alatt áUó mének megvizsgálásáról. és a törvényhatósági bizott. 7.735. 1899.) 1900. A törvényhatóság és az egj^esület vezeti már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czéll ól alakított vármegyei központtal.. melynek fent art á. teljesíti nemes hivatását. — 1895.) -. 71. az erd 100 hold volt.48 Mezgazdaság és állattenyésztés. Ezekrl a gyümölcsészeti résznél lesz szó. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és üy iránylian is mködött.. Pest-Pilis. gazdasági cselédek : — — lakásáról. a titkári teendket Tahy István tb. melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták. — A faiskolákról kötelez védekezésrl.886 korona 68 fillér forgalommal. 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet. a vármegye támogatása mellett a . a járási és városi mozgazdi\sági bizottsági teendk ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabál\Tendelet jellegével ruházta fel. s így ez alapszabályokat.859 taggal. a vármegyei gazdasági egyesület vezetsége és a várm. törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fén%'j)ontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljálíól alakított hitelszövetkezeti intézmény. A szarvasmarha. . Els elnöke V)áró Podmaniczky Gróza volt. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megsznt.szántó és rét 300 hold. a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közg\-ulésében 124/886 kgA*. Ujabban a törvényhatóság. és fásításokról. 6. Az els hitelszövetkezet Tasson 1886. szerb tövis irtásáról. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba. és mezgazdasági ügyeket elkészíti ós el- Ez id óta a vármegye közönsége a következ szabál\Tendeleteket alkotta meg: 1. 1896. az.sára 200 hold föld használatát engedte át ós ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki.. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület" öltött új alakot. 5. A pásztorolo-ól. 48.. A megyei központban pedig vármegyei mezgazdasági eladói állást szervezett és ez állást csak mezgazdasági szakképzettség tisztviselvel tölti be. 1900. — 3. melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. A községek már a régibb idben telepítettek faiskolákat..KiaKunmegyei állattenyésztést elmozdító egyesület" 1 883-1 )an alakult. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését. Förster Aurél dr. 1607 taggal.. 1894-ben 80 községben mködött hitelszövetkezet 23. 15.ság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy. noveml)er 15-én keletkezett. melyet a törvényhatóság. a járási és megyeiközponti ügykörben a közadja.Solt. melyeket Hajós József dr. meg is ersítette. a községi hitelszövetkezetek megalakítását. A . 1898. peronospora A nem állami tulajdonban lev — A és nem ségi segélyalapokról. ^•iticola" elleni — — 1896. 1896. juh A birtok határmegjelölósérl. — A 1896. áUami támogatás mellett. Így Nagykrös város 1840-ben az ottani tanítóképz intézetnél gazdasági tanszéket alapított.

áll. iskola (iödöllön. kii-. . kir. méhészeti uazilasiiü' Ci(idüllön. WIWI"*" ll M<J - A baromfitenyósztt'i m.49 A m.

— — - 2. . kacsák.!^ A 1 m. Pekingi 6. Pekingi kacsatelep. egy törzs számára. Tórészlet. . Franczia paviUonos ól. állami baromfitenyésztó'-tolep Gödölln. — — 3. kir.60 lífjil. Emdeni ludak. 4.5. Sárga Orpington törzs-ól.

hogy teljes tevékenységét az általa alapított . : : . Titkár Serfz Géza vármegyei mezgazdasági eladó.-cz. dr. kevesebl> sikerrel és pedig a következ városokban és községekl)en Budafok. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. Kiskunmajsa. mind a vonatkozó szabáhTendeletnek módosítását tették szükségessé. ki a titkári teendket látta el választatván. t. A vármegye gazdaközönségének az 1894. : — : .. hogy a járási és városi mezgazdasági liizottságok ügyeinek ellátását szabál\Tendeleti úton az egyesületre. ki e teendket . Kovácsy Gyula. Beniczky Gábor. Jászszent lászló.öke gróf Dessewffy Emü Darányi Béla. melyekben eddig sikerrel mködött közre. ügyeit Az egyesület ügyeit ez id szerint a következ gazdák és várm. osztály elnöke Förster Xwrél dr. illetleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta. a titkári tisztre Serfz Gézát választották meg. Horák János. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez idszerint 24 gazdakör mködik töbhAszód.. vezetAlelnökök Hajós József tisztviselk vezetik Elnök gróf Keglevich Gábor. Darányi Béla. Beniczky Gábor. A baromfitenyé-:zté-i szakosztály elnöke gróf alelnökök Teleki Józsefné Hauer Béláné. A felügyel-bizottság elnöke: Fazekas A Ágoston aüspán. gróf Szápáry István fkpán. : : .Gazdaszövetség"-nek és .i szakosztály elnöke Darányi Béla alelA lótenyésznökök Geréby G\iila. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg. Az egyesület küls szervezetét a járási és r.zté-.-cz. Galgóczy Károly. Szilágyi Virgil. A lefol^-t 15 óv alatt elállott változások azonban mind az alapszabál3-oknak. mely az egész orszáora kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt. gróf Dessewffy Emü. Harta. id. t. 1894-ben elhalván. Monor. alelnökök közgazdasági ós hitelügyi szakosztály elp. A m-zgazdasági. 51 A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában. Csvár. Kiskunfélegyháza. Gosztonyi Til or. Szemere Huba.pán. Kiskunlialas. Kovách Gáspár. : : — — : — : '' — : . Hauer l)izottmán\-i szakosztály elnöke Ráthon_\i Reusz Henrik alelnökök Béla. : : : — — : : : — . Liebner József. az eg^-esület alelnöke. alelnök vezették az alapítás ós kiépítés nagy munkáját.. fjeg^-z. Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben mködött hitelszövetkezet az országos kötelék keretéljcn. Az egyesület els elnöke gróf Károlyi Sándor volt. erdészeti és gépészeti szakA kertészeti és Haáder György. báró Prónay Dezs. Földváry Miklós. A méhészeti szakosztály elnöke Hauer Béla alelnökök K. : — — és a vármegyei mezgazdasági eladói tisztet ez id szerint is ellátja. A mezgazdaságról és mezrendrségrl szóló 1894. gróf Ráday Gedeonné. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljálól és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezgazdasági ügyekben megfelel legyen. s az egyesület 1895 február havától mködik új alapszabályai alapján. Földváry Mihály ali-. L.. ismét szükségessé tette az egv^esület átalakulását. t. Berzeviczy Zsigmond.. Nick Edéné.. Szivák Imre dr. Gzegléd.. Förster Aurél dr. gróf Keglevich Sliklós. Taky István. utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg. alelnökök Rácz Sándor. vezettis-ítviselö és gazda támogatott így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki Baross Pál. a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem mködhettek ós több oly közigazgatási teendk vonattak volna el az egyesülettl. Kalocsa. gróf Teleki József. gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József. gróf Károlyi Sándor elnök ós Hajós József dr. Gulner G_\iila.Hangyának" szentelhesse. évi XII. Gosztonyi János. Benedicty Gyula. Tahy 1890-ben alelnökké István tb. szlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István. Kársai Albert. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg. hogy e ketts teendket elláthassa. mert igazgató-választmánya s járási ós városi választmánya eddigi szervezetük mellett. Fáy Béla (vérségi). ki ez id szerint is fáradliatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület . Bakovszky István. — : . kit tevékeny mködésében Hajós József dr. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. Madarassy István. az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg. alelnök Angyal Dezs. Mezgazdaság és állattenyésztés. Dunapataj. Gróf Károh-i Sándor. Dunavecse (járási és községi). évi XII. Az áUattenyé-. Ebben az ügyben most fölírnak a tárgyalások. az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. Tahy Lajos. 1896-ban az elnöki tisztrl lemondott örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma. kiket ebl)en több buzgó várm.

st sok vidéken oly területeket is feltörtek. t. Törökbálint. gazdasági egyesületének közremködésével. a törvényhatósági állatorvos.^ hogy a vármegye törekv gazdái. Solton. s részben a vármegye — — . Népies mintagazdaságot az egyesület ajánlatára eddig ötöt állí'^ott fel a Aszódon. Népkönyvtárakat. a rétek gondozására és a legelök. hogy fekvésénél fogva. a budapesti állami intézményeket is hasznára fordíthatja. mely azt kéri és a köny\'tár használásáról szabályzatot készít. a . továhhá a gazdasái^i vándortanár Kiskuyifélegyházán. Pánd.vagy erdként kihasználás mellett állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is mködik. legel. A baromfitenyészt munkásAz állami méhészeti gazdaság Gödölln. szekrényekkel együtt. Péczt'l.<i háziipar szépen fejldött és a kosárfonók a közel jövben szövetkezetté tömörülve. melyek kell mívelés és szántónak nem alkalmasak és rét-. mely nagv kiterjedésével és változó talajviszonyával a mezgazdaságnak jóformán pinczemesteri tanfolyam 5?t(Zaminden ágát felölel tevékenységet fejt ki. Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében. nket képez iskola Gödölln. kir. az egyesület évenként 6 háziipari tanfolyamot é^ a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20—-30 — Állami intéi menyek. a város gyümölcst érmeié ?ének fejlesztésén. de különösen a közös legelk ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kell . A háziipari téren legtöbb eredményt eddig Solt.Hangya" kötelékében. Ezeket a gazdatársadalom együttmködésével. cseléd és 8 10 munkás részesül 100 100 ban. az itteni állami intézmények a vármegye mezgazdaságára is kihatnak. A vármegye területén a mezgazdaság érdekében több állami intézmény keletkezett és ezenfelül a vármegye még abban a kedvez helyzetben is van. ért el — — — K : A vármegye mezgazdasága érdekében az áUam több intézetet és hivatalt alkotott é? tart fenn. néhai Cserháti Sándor gazd. Nagvkáta. állami faiskola és vinczellér-iskola. Solt. fogják munkájokat értékesíteni. Szabadszálláson. kultúrmérnöki hivatal. kevés kivétellel már eke alá került. Így Nagykrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik. a szlészeti íelügyelöség Budapesten. 29 községben mködik. falu. Vácz.épies i'ladást szokott rendezni. jutalomÉvente 8 10 gazd. a törvényhatóság jelöli ki. Tökön földmívelÓ5Üg>n miniszter és pedig és Czegléden. Gödölln.. m'-lyek többkevesebb sikerrel mozdítják el tagjaik érdekeit.ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeveré.s fokozására és fejleszlésére való törekvést igazolja. A termelé. állatorvos minden járásban és r. a méhészeti vándortanár Rákoscsabán. az illet gazda tulajdonába ment át. Fogyasztási szövetkezet.szikes földekl l sok olyant törtek fel. (és a járási m. A szánt ófíildek megmívelése általában kell gonddal történik . gabonaraktár szövetkezet van. ökóoske. Ezek között els helyen a gödölli korona-uradalom áll. minden oly község és gazdakör kap a földmívelésügyi minisztertl. Váczkisúj- gazdakörökkel karöltve. hogy évenként több érdemes gazdasági munkást é^ cselédet elismerésben és jutalomban részesít. A mezgazdaság érdekében a vármegye területén a következ hivatalok mködnek a gazdasági felügyelség. mely szántónak alkalmas. Ilyen a vármegye területén 133 helyen van. a ker. Igen üdvös hatással járt az államnak az az intézkedése. az erdfelügyelség.selyemtenyósztési felügyelség Kalocsán éi Nagykátán és ezeken kívül az — — : állandó gazdasági tudósítók intézménye. A vármegye területének az a része. öt évi mködés után. Kecskemét a vármegye területébe lévén befoglalva. városban). Az utóblji háromnak a felszerelése. hol Galambos Ailolf jegw. fokon. melyet ismét parlagnak kellett hagyni.' Orda>. Kecske7néten. iskola. — —A — — — faiskola Budaörsön. Különösen a . helven r.súlyt a kis-gazdák. Nagykátán egy uagyobl) körzetre kiterjed fogyasztási és értékesítési szövetkezet. A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezgazdasági társadalmi tevékenység. akadémiai tanár irányításával. Az állami Az állami szltelep Zsámbékon.Mezgazdaság és állattenyésztés. részint más törekv községekben Részint 8 helyen a földmivelésiigyi miniszter támogatásával. a . 1889-tl. Van itt földmívesállami szltelep. Ezek a kön^-^'tárak a gazdasági és általában a hasznos ismeretek terjesztésének hatalmas eszközei.. Váczon.

. a . Vannak gazdaságok. majdnem minden évben A . mert ez késlelteti a beérést. 05 m. tengeri. de általában még igen sok a kivánni való. Átlagban min. használata terjed. Egyes helyeken ugyan e téren A mtrágya is haladás észlelhet. superphosphát.696 m. bár még az alföldi kisebb gazdák a vetmag kell megválasztására és elkészítésére nem mindenütt helyeznek kell súlvt. mely 20 holdanként. mely a kisebb gazdaságokban is terjed. melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. . földjeiket pedig ersen kiliasználják. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is. a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon. chilisalétrom alkalmaztatik. A vármegye fels részén. rozsdának) jobban ki van téve. A fagerendelyes ekét a különféle rendszer egy. A nagyobb és répatermel gazdaságok fokozatosan térnek át a mtrágya használatára. A vármegyének alsó részén azonban tanyás gazdák még sem a trágyatermelésre. Azokon a vidékeken.szemes életnemek termesztése m?Ilett. csontliszt superphosphátot ád. btirgonya s takarmányfélékkel és mtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek. zab. 1908-ban 118. Szl alá pedig szszel 2 m. superphosphátot. pótlásképen. különösen a Csepelszigeten. Gzeke 12 garnitúra és magánjáró. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket a gzgépek kivételével újabljan nem írták össze. a kaszárnyákban. sem a kezelésre nem helyeznek kell súl^^. Gzmozdony. Thomas-salakot (19—20%). A belterjesebb gazdaságok a kbányai sertés-szállásokon. é\TÖl. a fvárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát. hold = és a termésmennyiséget tájékozásvil a statisztikai 2-317 magyar hold á 1200 D-öl. melyet vasúton távolabbi különösen a kisvidékre is elszállítanak. . hol a talaj megkívánja.-ként 79 kg-ra tehet. K'=-reskedelmi növényekbl a dóhánj-t termesztik nagyobb. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. A bevetett területet évkönyvbl jegyeztük ki az l'J08. A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban. A peslmegyei búza átlagsúlya lil. A fkaszáló és arató-gépek használata is terjed. Különösen a szárított sertéstrágyát. a kálisókat. *) Egy hektár = 1-7377 kat. Általában a tiszavidéki szi búzát vetik egyéb fajtákat kevesebbet a tavaszi búzát pedig csak kivételesen. chilisalétromot alkalmaz szszel tavaszszal pedig 0'50 m. mely túlnyomó részben cséplgéppel is fel van szerelve 1076 van a vármegj'e területén. 40%-os kálisóí é? 030 m. 6 helyen van. a gyenge vetésekre fejtrágyául 05 m. s így csak hozzávetlegesen állapíthatók meg. superphosphátot. a lége ny-t ragyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. Mindezt ott. Búzánál lehetleg kerülik a chüisalétrom fejtrágyát. st uradalmak. A cséplgépek minden rendszere elterjedt. árpa. rozs.683 katasztrális hold) szi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi Lúzavetés volt. A gzgépeket a kis-zemben a benzin. fekete ugar már csak elvétve található a haladó gazdák ezt takarmánynövény-nyél és trágyával pótolják. — — — : — — — .és többtest vasekék jóformán kiszorították.• Mezgazdaság és állattenyésztés. chilisalótromot fejtrágyául. A liai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvés agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. dl . A gvörgvei gazdaság búza alá szintén 2 m. A vetgép nagyon el van terjedve. a hol az állattenyésztés és tartás fejlödöttebb. tett. Búza és rozs alá 2 m.132. — — . így a szalmatermést is fokozza. cliilisalétromot ád.és petroleum-motor váltja fel. czirokot kisebb mennyiségben. a repczét. chüisalétrommal trágyáz. de közvetetlen . nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmán\^élék és a czukorrépa termesztésére is az alsó részen inkább a szemtermesztés lép eltérbe. 53 búza.*) m?l_\niek termés-eredménye 1.ségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ug\'an. kálisóval ós 60 k. a kései búza pedig több eséhmek (p. csontlisztrsuperphosphátot 60 k.939 (206. melynek gzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik. a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helj-eznek. A búzát a kötöttebb és szikes jelleg földeken a Tiszára és a dunamenti lapálj-földeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobi) mértékben. A mezgazdasági term^lvények mívelése vidékenként talajminség szerint oszlik meg.sze a kis-gazdák kezében van. 25 m. Rozs alá (honiokos talaj) 2-70 m. 070 m. Ez id szerint az arató-gépek számát már ISO •200-ra lehet tenni és ennek egy ré.

hold) volt vetve. összesen 2939 hektár (5108 k. A burgonyának a homokvidék a hazája.'sörárpára dolgoznak. mert a vármegye talajának nagy része erre mert az állattartó és a Budapest vidékén lév gazdaságok.341 mázsa. Borsó 507 hektár (881 k. a hol . de kiváló minség sörárpa csak a vármegye fels részén. Termett 36. hold). A tengeri mívelése a tisza. hold). Budapest székesfváros és általában a fogyasztási középpontok . Elvetett terület 106. Termett 1. rozsos. A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is mködik .szk. egyéb czélra az utóbbiakat inkább a különféle két-. Tavaszi rozsot elenyészen csekélyét vetnek.ségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják. hold). hold).178 katasztrális hold). a már említett zöld rozson kívül. Rozsvetá* 190S-ban 160. az árpát leginkábli ö.151 k. Takarmány-répa 16.424 k. mohar 3201 hektáron (5562 k. Borsó és lencse e vármegyében. szi árpát nem sokat vetnek. czukorrépa már 2935 (5100 k. A takarmány-kezelésre általában kell gondot fordítanak.845 katasztrális hold). luczerna 7136 (12. hcld). inkább házi szükségletre vetnek. rendes átlagtermések mellett. Árpát e vármegye sokat termeszt. Bár vetnek egyéb rozsfóleségeket is. Termett 318. váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek. a hol az állattartás lendületet nyert.és hatsoros árpákat termesztik takarmányozási czélra. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik. A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564-k.54 ez Mezgazdaság következik. szi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. a zsuzsok kártétele miatt. hold). hold) volt. nagy súlyt helyez a gazdaközönség. hold). lóhere 5508 (9572 k. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek. ezt a fajtát nagyban termesztik. nagyobb s/. liold). A vármegye alsó részén általában és a szikes vegyület jobb minség földeken is jó árpa terem ugyan. továbbá a bükköny és a borsóféleségek.605. Bab 1051 hektár (1827 k.és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minség homokon van nagyban elterjedve. általában a száraz fzelékféléket kis mértékben termesztik Rozsot már többet és alkalmasabb . Sörárpának a Hanna -árpaféleségeket. Babot inkábl) a fels vidéken. 1908-ban tava-szi árpából 69.947 m. . Termett 1. a fzésre alkalmas. Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. zabos szi és tavaszibükköny és borsó 17.567 hektárt (67. az üyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisel)b-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák. hold). Ott. a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik.9Í6 hektár (185. négy. hold).198 k. mint a túzáé. takarmányfélék. Termés-eredmény 750. de általálian a homokvidéken beváló fajtákat termosztik.0Í8 katasztrális hold). ésinkál)b pótlóvetésekre ós házi szükséítletre használják. Az alsó részen. .948 >. mely különben igen sok helyen a búzának az elveteménye. és állattenyésztés. különösen Aszód vidékén terem. után megy. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. a pomázi.szükséglete.sztási piaczok közelében.alma. az elövetemény rendszerint jól elkészített kapásnövény.790 katasztrális hold) tehát :J' majdnem ann^d. melyet jóformán minden gazdaságban használnak a lóhere.357 (28.982 k.401 k. A pestmeiiyei búza egy része tiszavidéki számba vetnek. rozs. A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén.508 hektárt (65.829 (30.746 mázsa. de bár vásárolnak söritt az árpa liszt ességéhez a sörfzk szempontjából szó fór gyártás czéljaira ilyent is. volt. baltaczim 1468 (2551 k. a fogya.332. mint a min a szentiván stb.781 m. Elvetettek 38. hold) termesz- — — — Fbb tetik. Köles 1122 hektár (1949 k.'583 mázsa.066 hektár (278. takarmány-tengeri 7019 (12. Termés-eredmény 1. Az állattartó és a tejgazdasáiíokban a zöld rozs takarmánvozása elterjedt. biai. a baltaczim és a mohar.542 hektárt (120. A hüvelyeseket. Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mórtékben. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik. luczerna. de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén. hold) vettetett el. Lencse 259 hektár (451 k. kereskedelmi czélra nem termeszthet.566. hold). Elvetettek 37. egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett.szi kalászos után vetik. Czegléd vidékén.

a hatvanil)a és a selypibe cztikorrépát három czukorgyárba száDítja a gazdaközönség. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett. 12-24 . 19Ö9-ben 30. a föld minsége ós a gazdaság kezeléséhez képest.vidék adja. a kisgazdák kevesebbet. megjelent müve írja a nemes gyümölcsöt termeszt vidékek közé tartozott. az átvételhez 225 f. ós II.078. visegrádi szlhegyekben. de eddig eredmén\?telenül pedig a Dunamentén ennek nagy jövje volna. katasztrális holdanként 27546 korona bruttobevételt eredményezett. tótfiüusiak.000. valamint másutt is temérdek gyümölcsfa. debreczeni. Dohányt 65 községben 389 termel termeszt.051 k. . Ez az intézmény 1850-ben megsznt.000. melyért 2. szolnoki és jászberén. 744 hektáron (1293 kata.800. 10 9 10 9 Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Czukorrépa fej nélkül. Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre. 9-27 „ 12 38 „ • Györgye.sztrális hold) tennesztenek. a zöme I.si. 1909-ban 354. A kendernek nagj^ban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított. összehasonlításkópen közöljüli itt hét czeglédi gazdának ós a biai_és_tápióg}'örgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. 9-50 „ 11-56 „ „ 56 hl. Vármegyénk a gyümölcstermeszt vármegj'ék között tekintélyes helyet foglal el. mert a negyvenes évek elején tanítóképzjét gazdasági tanszókkel egészítette ki. czeglédi szlskertekben. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nvujtanak biztos támpontot. nevezetes gyümölcskereskedést ztek Pesttel.390 korona 57 fillért fizetett az állam. Az átvételi ár. Termett 1908-ban 5. 1909-ben 208. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak. csös.700 m. Pest vármegyében termesztett répát vett át. A török luralom alatt ez is pusztulásnak indult de a felszabadtilás után a hatóság elrendelte. mint Bél Mátyás 1737-ben Vármegyénk már a török pusztítás eltt. (T. osztáhü. Túlnyomólag szegedi.100 mázsára rúgott. de már 1856-l)an egy 13 holdas városi mükertet telepítettek. mely kibvítve és fejlesztve ez id szerint is a nagykrösi kertészeti egyesület kezelésében van. 12-06 . Viszont Fényes 1847-iki leírása szerint. az ácsi gyár 1908-ban 19. lóhere 15 20. a sel\-pi gyár 1908-l)an 176. holdanként: — . melyeknek homokszigetein azonban.400. közölt váltakötött egyéb feltótelekhez képest. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316.500. kiskunfélegyházi.121. bükköny 20 25.. A — — — — — — — . 10-79 m.í-i bevált óliivat álba szállítva adatik át. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek. de mégis fleg Ausztria tartotta Pestet gjnimölcscsel. a szadai. . a szlvel együtt. E vármegj'e gyümölcstermésének zömét azonban a hegj^dék. A gjnimölcstermesztés a vármegye minden részében el van terjedve. Czegléd Bia 11-94 m. csömöri. hogy a ki valamely földet mívelés alá fog. baltaczim 10 15. a dunamenti lankás. szintén találunk viruló gyümölcsösöket. : 55 az ácsiba.. — — 130 fennsíki száraz talajon — „ 134 „ takarmány-félék átlagos termése jobb gazdaságokban a következ luczerna 25 30. Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák. tiszai ós kevés kerti dohám^ajtákat termesztenek. réti széna 15 20 m. nagykrö. melyeknek csak elönyósz kis része szivar-levél. Az átlagtermések. a feladó-állomáson 190 : A — kozik mázsánként. -Györgye).— Mezgazdaság és állattenyésztés. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégít termést. bogdánjdak stb. A pócsmegyeriek. mely 4056 korona átlagár mellett. A dohány a budapesti.700. de különösen a homok. de ezek mind nagyon közönséges fajtából valók voltak. 1909-l)en 115. váczi. s különösen a nemesebb fajt csaknem kizárólag ettl kellett megszerezni. 2 300 holdon. a tiszamenti és a középrészen elterül szikes vidékeket kivéve. változók. viszont azonban a gj^engóbben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb. A gyümölcstermesztés fejlesztése körül úgylátszik Nagykrös város volt az úttör. bizonyos számú gyümölcsfát is tartozik ületni. gyümölcsben nincs Ijsége e vármeg\-ének volt ugj-an a kecskeméti. Ez az átlagtermés a jobb talajú és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthet. A hatvani gyár 1908-ban 120.

honvéd-forvos Pesten a kerejiesi sorompón kívül. Csengery Antal. Nagykáta vidékén Mindez a gjümölcsfa elterjedésének eszköze volt és az állami — . 1860-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felhívására Entz Ferencz áttette kert-. Enie területen Schams sok fáradsággal összegyjtötte nemcsak hazánk szl-fajtáit és megj-énként csoportosította azokat. A változás azonban már is észlelhet. gyümölcsé. A Kiskunságban Halasnak volt a legtöbb és legszebb gyümölcsöse. A fejldés azonban csak az utóbbi évtizedben ersbödött. Darányi Ignácz dr. A hegyvidéken a csontárok vannak terjedben. bár a magvaváló szilva e vidéken is pl. okleveles kertész vezetése alatt. de az egyes vidékeken termesztett anyagnak nincs egyöntet jellege. Nemcsak a városnak volt faiskolája és gyümölcsöse. a meU'bl az ország e szükségletének nagj. magvát alkotván a gróf Bethlen András földmívelésgyi minisztersége és ugyancsak Rudinai Molnár István igazgatása alatt átszervezett mai kertészeti tanintézetnek. Ferencz a Kelenföld egy részének áliiozatkész és a múlt század 30-as éveinek a haladás iránt lelkesül birtokosa. a társadalmi tevékenység támogatása mellett. a ki nemcsak fenntartotta Schams örökét. hanem azt tovább is fejlesztette.s terjedelmes faiskolákat tartott fenn.iett át a Sashegy aljában. E vármegyében minden mérsékelt égövi gyümölcsnem és ezeknek minden fajtája megterem. A szabadságharcz letörése után Entz Ferencz dr.és pinczekezelket képz tamntézetét a Sashegy aljába és átvette nemcsak Schams örökének igazgatását. és Rudinai Mohmr István orsz. Ezenkívül bérelt terüfa. az alma és körte nj'er teret. hogj. A legnagyobb lökést azonban az állam hathatós támogatása adta meg. több barátja támogatásával haszonkertészetet alapított. a melyben 63 kiváló borfajtát külön szakaszokban az itt termelt bort külön szrve. egy orsz. Hajós József dömsödi nagy terjedelm és kitn gyümölcsészete és Lukácsi — bár Galgóozynak lS77-l)en a — Sándor rákospalotai faiskolája. szl. Lónyaj' Menyhért és tbb más jelesünk rendes találkozó helyévé is vált. a mi az értékesítést és a kivitelt hátráltatja.'ák Ferencz. hanem a kertészet tanulásának iüügye alatt D. Ezen a téren az alapvet munkát gróf Bethlen András földmívelésügj-í miniszter kezdeménj'ezte.szeti miiüszteri biztos leten nagy terjedelm nem . meggy és mag^^aváló szüva termesztése itt túlnyomó. és a termesztés irányításának hatalmas telepek ma már nem gyznek eleget termelni. 1894-ig mkö:!ött Rudinai Molnár István igazgatása alatt.Mayerffy X. hold terjedelm mintaszlöt fajtisztán míveltek és is.részét fedezték. de a lakosság is elszeretettel mívelte azt. mert a fajták száma csökken s a vidék jól beváló fajtákkal kezd tömegtermelésre áttérni. a cseresznye. hanem a külföld uevezeteseblj szlfajtáit is meghonosította. ennek nemcsak számos ren les tanulója volt.56 Mezgazdaság ós állattenyésztés. habár az még nem volt annyira kifejlcidve. A jelesebb magántelepok voltak ekkor Málnay Ignácz dr. irányította. fejlesztette. A folyammenti részeken és a lazább kötöttség jobb talajon. A vármegye gyümölcsternusztésónek fejl lésére nagy befolyással volt az. a mostani keleti pályaudvar körnj^ékén. A budai szelíd lejtj hegyeken elsrend . honnan ezerszámra kerültek ki a csemeték. írt monográfiája már a vármegye gyümölcsészetét budai oldalon a gyümölcstermesztés csökkent fejlettnek mondja. Minthogy a gyümölcstermesztést elssorban a háziszükséglet érdekében karolták fel és csak temérdek g\TÍmölcsfajta terjedt el a feleslegest adták el. Czegléd és Nagykrös már akkor is sok gyümölcsöt termesztett é. szakszeren kezelték. Az els feladat volt az oltásra alkalmas alanyok százezreinek nevelése. mint a hogy azt a helyi körülmények engedték volna és a mint azt különösen a fváros közelsége igényelte. Schams végrendeletileg eme területet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek hagyományozta. báró Eötvös József. a melyet Légrády László igazgatására bizott.és szliskolát alapított. hanem a Gellérthegy déU lejtjén telepített 6 k. majd hatalmas faiskolák telepítése. szliskola czéljaira. az egyes vidékek viszonyainak megfelelen. a melyet 1853-ban kertészképzövó alakított át. Schams Ferencz felkérésére 5 holdnN'i területet enge.szi-baraczk terem. tahi gyümölcsészete és faiskolája. a Gellérthegy déli lejtjén. 1870-ben ugyancsak Entz Ferencz igazgatása alatt a kertészképz átalakult vinczellér-iskolává és mint ilyen. a mostam katonai ruharaktár környékén.

így pl. Hédelöngeni óriás. mely nyáron és szszel kárba vész. . mint pl. dusnoki. ráczkevei. Darn-alma (Darusóvári). szi Vilmos. Espern aranyszilva. Bauman renet. honnan az egvesület tagjai és a vármegyei lakosok sok ezer nemes gyümölcsfát szereztek be. Nyári parmén. az idényben naponként 70 80 vaggont — szállítanak el. Sikulai. Napóleon vajkörte. 1891-i)en Váczon egy-egy nagyobbszabású vármegyei kiállítás keretében mutatta be a vármeg3"e gyümölcsészetét ugyanezt tette az 1896. A gjoi. melyeket nagyobb mértékben termelnek és melyeknek a termelése értékesítés szempontjából elnyös is. nagyobb piaczokon összegyjtve. Májusi korai. — — . A fejldésnek azonban még igen tág tere van. Erdei vajkörte. Gyümölcsészetiink fejlesztése körül az állami tevékenységen kívül. Kongresszus emléke. szalkszentmártoni. Isambert. A vármegye gazdasági egyesülete is tevékeny részt vesz a gyümölcstermesztés f elj észt ésé ben. Kiskunhalas. élénk kereskedelmi czikk. Armin-körte (St. Nagy ka szeli renet. Magyar-török szilva. Nagy herczegnö. gödölli. a sárga baraczknak. Pisztráng. Mézeli ropogóí vagy Csudacseresnye. vaggonszámra szállítják külföldre.ik s így igen nagy az a gyümölcs-mennjáség. mely a vármegye alsó részét uralja. Szilva: Ringlók és hosszú szilvák. melyet nagyobb termések idején nagy mértékben fznek. az abonyi. nagy kiviteli czikk és jól is terem Virginiai rózsaalma.aszalva. a törvényhatósági. a kecskeméti telepen kíviil. Germ=in).ü. Angulomei herczegnö. Malinesi Josefina. Ageni szilva. Körösi vagy pándi üvegmeggy. Sándor czár. Vajalma. feldolgozva mölcstermékek elállításában is még hátra vagyunk aránylag kevés gyümölcsöt értékesí. Nyári bergamotte. a következk : Alma: Xyári kalvil. Parker peppin. Faiskola jóformán majdnem minden községünkl)en van. 1896-ban azonban a mely a vármegye vármegye alsó részén dúló jégesvel párosult óriási orkán. Muskotály renet. Ribbston peppin. solti. Ezzel szemben szilvapálinka a gyümölcs-szeszfzés terén már eredményekre mutathatunk nagyol b mennyiségben készül. 1889-ben Budapesten. melyet 30 holdra fejlesztett. Csillagos piros renet. A vármegye a faiskolákról. Beszterczei ós BeszterCseresnye: czei muskotály.Mezgazdaság ós állattenyésztés. Sárga bellefleur. különösen a hvilló gyümölcsben. . Hardy vajoncz.sát szolgálják. Glocker óriása. Jonathán. Fekete szi\-. Városaink közül" Nagykrös. Áttetsz ringló. Az állam vármegyénk területén. de igen keresett a baraczk. Körte: Árpával ér. . a kecskeméti piaczról. Mária Lujza. Azok a gyümölcsnemek és fajták. tekintélyes faiskolát tartanak fenn. Elszászi renet. Sárga stettini. évi millenáris kiálíltáson és az 1899-ben Szegeden tartott országos kiállításon. ezt alsó részének gyümölcsöseiben és szlskertjeiben óriási károkat okozott. dunavecsei. társadalmi tevékenység is közremködött. apostagi. Hardenpont téli Viijkörte (Ferdinánd). Római hájkörte. Császár. kalocsai. szi bergamotte. Kevéssé becses szilvák Boldog-Asszony. Téli Vilmos. dunapataji. Csíkos kalvil. Nemes Colmar. E faiskolák a tanuló ifjúságnak a gyümölcsészetben való oktatá. Kóburgi korai szív. Nemes Crassan. Blenheimi arany renet. Váczon és Gödölln is hatalmas csemetenevel telepeket tart fenn. London peppin. sükösdi. Tükör-alma. Nemes szercsika. Júliusi es|>eres. Kálmán-körte. Kajszi: Magyar legjobb. Fahéjalma. : — : nagy korai. Téli fehér kalvil. Entz rozmarin. Gaesdonki renet. de nagy a kivitelünk is. Nemes masánszky. Bosc Kobak (Sándor czár). Liegel vajkörte. 1893-ban az állam támogatásával kezelésbe vette Kiskunhalas város faiskoláját. mely a pilisi (szentendrei) hegyes vidéken nagy mérvben termesztetvén. Kiskunfélegyháza. mely utóbbi kési nyári konyhai tartós alma. Danczigi bordás. Egri körte. helyi jelleg kiállításokat pedig több helyen rendezett. Diel vajkörtéje. Pirospogácsa. A tizenkét és fél millió korona értéket képvisel g^ümölcskivitelben (1908) a vármegye tekintélyes összeggel vesz részt. Esperen bergeraotte. nemkülönben a hernyók és kártékony rovarok irtásáról szabál>Tendeletet alkotott. mert friss gyümölcsbl hazánk még közel nyolcz millió korona értékt importál. Coe aranycsepp. TóU arany pá"mén. cseresznyének és meggynek a hazája. Orieansi renet. yodoigne disdala. 1888-ban Nagykörösön. hold). de különösen a nyári gyümölcsnek. TéU Kálmán. Piros szi kahnl. dömsödi.és cseresznyeszesz is. E fbb gyümölcsök mellett még nagyban termesztik a diót és birsalmát is. Muskotály. Eper-alma. — — — : szi baraczk minden fajtája el van terjedve. Badacsonyi óriás. Említést érdemel a köszméte (egres) és kerti szamócza termelése is. Alenconi füge-körte. Spath Anna. s ezeknek egy része. de vármegyénk gyümölcsészetére kihatással van a budapesti gellérthegyi kertészeti tanitézet telepe is. Clapp kedvencze. Vilmos. Clairgeau. " . Törökbálint. 57 — igen el van terjedve. a hol azt a kereskedk. meggy. még Budaörsön (Erzsébet-telep 64 kat. Téli és társulati esperes. Guyot Gyula. A gyümölcs e vármegyének nagy jövedelmi forrása és értékesítése nemcsak Budapest ellátására ü-án_nil. Nemes sóvári. Magyar savanyú Füredi fekete spanyol. monori és a nagykátai eredményes múltra tekinthet vissza. Meggy édes Királyi amarella. Wrllesi herczeg. Angyal Dezs jeles szakférfiú vezetése alatt. Kanadai renet.

Nagykrös uborka-termesztésérl volt híres már akkor is. Darán^T miniszter és a vármegye támogatásával azonban ezt a telepet ismét liel^Teállitották. állami. hogy a termesztk védekezése is gyenge. mely maga is megtermeszthetné a szükséges anyagot. káposztát. Nagyobb igyekezetet fejtenek ki a konj^hakertészeti termények elállításában Dunakeszi. Taksony híres nagyfej káposztával.000 nemes esemete ós 1000 anyafa pusztult el. de keresetüket küKöldre viszik. találhatók. répát. A vármegye konyhakerti. hogy igen sok vidék. A pomázi (pilisi fels) járásban a nyolczvanas évek végén a pomáz-csobánkai kb. de ezek már nemcsak itt. hanem a Rákos mentén. Jálics Géza szölsgyáli gyümölcsészete. vitat ültették ki cseresznyefákkal.shagjTnát termelt. Nagy veszedelme alföldi gyümölcseinknek egyéb kártékony rovarok között az almamoly . mintegy 60. a törvényhatósági utak befásítása is követi. kési )b már termelktl is szállítottak gyümölcsfákat. hogy nemcsak Budapesten és vidékén. A csepelszigeti és a felsödunamenti. mely czélra 1899-tl kezddleg. örszentmiklós és Püspökszilágy majorannát. Kirschner András Kalocsán. de az is tény. Fót. és mintegj' 80 km. a hol a paradicsomot. hisz Budapest vidékén és a jobl) közlekedési helyeken ezt a gazdasági ágat is felkarolja de a legtöl)ij helyen csak mellékfoglalkozás s így a kell szakértelem és az értékesítéshez szükséges tudás és kitartás nem fejldhetett ki mindenütt. bolgár kertészek ütnek tanyát. Pálóczi Horváth István örkén>T faiskolája és terjedelmes gyümölcstelepe. hagjTnát. fejlettnek mondható a távolabbi vidékeken azonban a hol a zöldségtermesztés a népélelmezés szempontjából is fontcssággal bírna. de 1908-bau 14 évi kezelés után.i . de pótlásukról gondoskodva van. Petz Ármin Kerepesen. Váczhartyán vidéke. továbbá le egészen Czeglédig is. Páty pedig jó vörö. eleintén a vármegyei gazdasági egj'esület halasi telepérl. meh-ek egész vidék gyümölcsfáinak a lombját latarolják. Veresegyháza. tönkre tette . A fenti Idállitásokat az egyesület keretében fennálló gyümölcsészet és borászati szakosztály rendezte. de egyéb fogj^asztó középpontok közelében is. Hajós József dömsödi. — — — — — . Az utaknak gyümölcsfáklíal való fásítása els ízben valószínleg Püspökhatvanban történt. Dunapataj. Nagy károkat okoz a gyakori kései fagy és a homokos vidékeken a nyári aszály. Magyar György Csoliánkán szintén jol)b faiskolákat tartanak fenn. A bolgár kertészek Is el voltak már terjedve Budapest vidékén és a Duna mindkét partján. 6 km. Géderlak. a város kezelésébe bocsájtotlák vissza. Dunaharaszti. de még nagyobb baj ennél a vértct. Az állami utaknak gyümölcsfákkal való l^efásítását. Népünkben a konyhakertészetre való hajlam megvan. a miben különben a jel<'sel)b magántelepek is közrehatottak. — — . A hetvenes években az alsó Dunamente sok zöldséget. tassi. A hegyvidékek gyümölcsöseinek állandó veszedelme az erdk vándorhernyója és a cserebogár. helyesebben zöldség-termesztése azokon a vidékeken melyek a fváros élelmezését látják el. a mi azután azt eredményezi. Tlük népünk sokat tanulhatna. mely ellen a védekezés fölötte nehéz. Szód. az kezdetleges. Aszód fokhagymá^•al és vereshagj^mával kereskedtek.sszes termesztésünk és kereskedelmünk uborka és fejes sajáta kivételével jóformán csak Budapest és vidékének ellátására irányul. Unghváry László és József nagy kiterjedés czeglédi faiskolái. a hol az öntözéshez alkalmas víz van. Ezek közül kiválóbl)ak az Mraífcodó csaíóá rácz ke vei. Kóka és Rákoscsalja jó tormát. Darányi Ignáez (!r. A csepelszigeti helységek sok kerti veteményt és zöldséget hordtak Budapestre. K — A konyhakertészetnek is van múltja vármegyénkben. de inkább a külterjesebb zöldségtermesztést. A rovarkárokkal való örökös küzdelem is bénítólag hat. zöldségszükségletét Budapestrl szerzi. ott. st szigetesen az Alföldön is. ö. mely népies eladások útján is közremködik gyiimölcsészetüiik fejlesztésében. a mi azt eredményezte. . Ordas. a kik alkalmas földekért 80 200 haszonbért fizetnek. Ez id szerint g%'ümölcsfákkal ki van ültetve 82 km. uborkát és egyéb zöldségfélét nagyban termesztik. mint a ijolgárkertészkedést karolja fel. törvényhatósági és viczinális útvonal. A vái'megye gyümölcstermesztésének azonban nagyol)b akadálya a szélsségekre hajló éghajlat. HeÍ7i János Dunavarsányban. hol az országút a váczi püspökség galambosi pusztáján cseresznyefákkal volt kiültetve. Rákospalota. Gödöll vidékén. 5S a tflopet Mezgazdaság és állattenyésztés. Mogyoród. melyek ugyan gyakori rongálásnak vannak kitéve. paprikát termesztett. továtibá a Budapest közelében fekv és a galgamenti községek akkor is jó kertivet emény-mí velk voltak. sokat keresnek.

radalomban.59 J^. A turai uradalom teróztelepi borhaza. 3. 2. — — . A Hiinirária szöltelep Xagrykátán. feft-^ l 1 Grassalkovicli-féle borház a gödölli koronái.

&íerj£ í^ ..=.A^f • -VJL.' .60 .

Feldolgozására az iitóbbi idben a nagykrösi gazdák szövetkezve. melyet hajón szállítanak Budapestre és máshova. Gyömröy Aurél gyömri. Ujabban egyes nagyobb gazdais felkarolták a konyhakertészetet. kisgazdák udvara tele van ültetve a legnemesebb A rózsatövekkel. Beretvás Endréné tóalmási.és Dunamalmokban megrölve értékesítik.vkrösi uborka-vásárnak nagy a híre. A konyhakerti és fszernövények közül különösen sok paprikát termeszt ez a vidék. Jálics Géza gyáli.-írmeg>éi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun T. báró Podmaniczky Levente fenyharaszti parkja és díszkertje és több kisebb díszkert nyújtanak e téren szép példát.Magyar-Belga kertgazdaság" czimmel 1905-ben Váczon. nyárutóján pedig az uborkát vonatszámi'a szállítják innen. úgy hogy a szántóföldnek egy része is ezzel van beültetve. gróf Serényi János dukai. Élénk kereskedést znek vele. kastély kertészete. Díszfa-neveléssel és virágkertészettel különösen a fváros körzetében foglalkozik sikerrel több kertészet a Berjwlák-ié\e soroksári kereskedelmi . st már a szántóföldeken is hold számra nevelik a rózsát. Termés idején a piaezon kazalszámra halmozzák fel az uborkát. szibaraczkot és zöldségfélét. a váczi püspökség váczi. Nagykrösön igen sok téli fejes-salátát és uborkát termesztenek. Qyörgyey Illés tápiógyörgyei. A dinnyetermesztéssel is nagy mértékben foglalkoznak gazdáink. A paprikát hüvelvesen. hogy Csobánkán és vidékén a lakosság nagj'ban termeszti és szállítja Budapestre a szebbnélszebb. Beniczky Gáborné czinkotai. Sajnos. csobánkai A jegyz Frigj'es volt. Spárga-termesztéssel inkább a nagyobb gazdasági kertészetek foglalkoznak és a behozatalt e téren jóformán Idszorították. mely azonban az itt termett anyagnak még csak igen kis részét dolgozza fel. de kivitel is van. szlt. úgy hogy az egész község olyan. hogy Leányfalúról és vidékérl nagy mennyiség liliomot szállítanak Budapeiítre. Leányfalu különösen sokat hoz : — — — — A A piaczra. a város által adott területen. báró Orczy Andor újszászi. a mi most már a szomszéd községekben is terjed. július 31-ig. 61 A vármegye alsó részén fekv községek Géderlak. báró Harkányi Frigyes abonyi. ságok A díszkertészetet leginkább a nagyobb urasági birtokok karolják fel. Fokt. özv. a hol különféle gyümölcsöt. Bátya szintén sok zöldséget termesztenek és sárgadinnyét is. Hajtatással kisebb mértékben a budai kertészeti tanintézet foglalkozik. gróf Károlyi László fóti. feldolgozó telepet állítottak fel. kerti szamócza termesztése különben is elterjedt. báró Schossberger Viktor turai. Beniczky Ádám zsámboki. hogy ez uborkának jó része Ausztriából feldolgozva kerül ismét vissza hozzánk. gróf Vigyázó abonyi és rátóti.irmcgye. nemesebb rózsákat. II. nagy költséggel hajtató-házakat épített. Különösen a Dány és a Kóka-vidékiek tnnek ki e téren.és sárgadimiyék elállításában. vagy e czélra szolgáló gz. Szentendre vidéke pedig sok málnát.. kertészet pedig a gyöngyvirág-hajtatást és termelést karolta fel és versenyre kel Budapesten a behozatallal. Június 20-tól. mint egy rózsakert . salátát. rózsatenyésztés meghonosítója itt Vukai. nag. Pest-Pilís-Solt-Kiskun vármegye állattenyésztése a közelmúltban szintén nagy átalakuláson ment át. Bátyán is van ilyen gzmalom. Kora tavaszszal a salátát naponként vaggon-számra (10 20 vaggon). úgy hogy nyárban és nyárutóján a budapesti piaczot jóformán elhalmozzák.°^^*'^'''^ érdemel még az is. hol az utczákat jóformán elárasztják. gróf Szápáry István alberti. gróf Teleki Tibor gyömri. Ülln. egy belga társaság pedig . báró Nyáry Gyula pihsi. Úszód. ?.. iiborkát és sok kerti szamóczát termeszt és a belföldi s külföldi piaczokon értékesíti. Auattenyés: *** 4 . báró Prónay Dezs és Gábor ácsai. Veesésen. Czeglédberczelen és Kiskunfélegyháza vidékén. Érdekes jelenségként említjük fel.Mezgazdaság és állattenyészté?. gróf Dessewffy Emil újszászi. naponként 20 25 vaggon uborkát szállítanak el. a kalocsai érsekség kalocsai. gróf Keglevich Gábor egreskátai és abonja. Kisebbnagyobb gazdaságok vetélkednek a jelesebb görög. nyáron. " Konyhakerti és virágmagvak nagyban való termesztésével báró Harkányi abonyi gazdasága foglalkozik. Túra vidékén. a korai elállításra helyezvén a fsúlyt. Míg Budapest székesfvárosnak és az egyes vidéki nagyobb középpontoknak élelmezési szükséglete és kivitelünk nem "öltött oly MagyarorszAp V. báró Podmaniczky Géza kartali. Káposztát a fent említett vidékeken kívül nagyban termesztenek a gazdák a Galga mentén. így a gödölli kir.

Tekintettel arra. években darab 154171 71202 522 106007 1132 1904 1908 1909 Magyar Bivaiv fajta szarvasmarha Xyugati (tarka és borzderes szarvasmarha) . a termelési iránynak a viszonyoktól követelt megváltozása azonban. tarlóra szorulnak számuk apad. Kiskunmajsát. .5 1 o mány a. réteket. hogy nagy átlagban a szarvasmarha-állomány 40%-a. A XVIII. a fejldésnek és hanyatlásnak a következ táblázatban — — .és juh-állomány 1908-ról 1909-re nagyot esett.. tömegesebb mesterséges takarmánj-félékkel kell pótolni. azokat a nyári legelkön megliízlalták és vagy helyben. A vármegye fels vidékén az értékesítési viszonyok kedvezbb fejldése következtében azonban.és hasznosítási irány megváltozásával század els felében a juhtem^észtés a szarvasmarha-tenyésztést némüeg visszaszorította.Kiskun vármegye álla t-á 1 1884*) 189. hogy a múlt a tenyész. Fényes szerint az idevaló tágas homok. Igaz.szarvasmarha tenyésztése és termékeinek a tejnek. a szarvasmarhaépen úgy fel volt karolva. Kalocsát. évi leírása szerint. A rétek. A múlt század els feléljen általában magyar fajta szarvasmarhát tenyésztettek és tartottak. A múlt század második felében az Alföld téres legelin és dús kaszálóin még mindig a ménes. állattenyésztésünk is a mindenkori mezgazdasági és értékesítési viszonyokhoz képest alakult ki.04963 80943 138968 94l> 102. kizárólag a szikes gyepre. a kik tavaszszal 2 300 darab ökröt a közelfekv helyek vásáraiban összeszedtek. Abonj-t. . mert kitn igás anyagot nevelt és a dús mezkön hízott állat messze vidéken keresett volt. 331. A takarmány értékesebbé válik. Az állattenyésztés itt is más irányt vesz a szilaj gulyák a cserényekbl istállókba kerülnek és a juhnyájak a zsíros gyapjút term mezkrl. A kihasznált föld trágyázást kíván.749 kat. ^. Marhavásárairól nevetéres mezin — és vizenys legelin a szilaj — — — — — .Tarrasmarha E vármegye mezgazdaságának a múltban is és jelenleg is a szarvasmarhaaz Alföld tenyésztés a leghasznosabb ága. évi állatlétszám számosbe. 10 drb kisebb más állat. Voltak gazdák. mint tenyésztés az akkori viszonyokhoz képest ma is. nagyszarvú. Ló Szamár . Fényes Eleknek 1847. fokozatosan teret nyer az intenzivebb gazdálkodási rendszer. a juhászat és különösen a Sárköz (Kalocsa) vidékén a falkás sertéstartás a hasznot hozó termelési ág. hófehérség magyar fajtából valók. mint ma. Érdekes képét látjuk ennek az átalakulásnak és a tenyésztési irány megváltozásának.195-re rág. itt is eke alá vonja a téres legelöket és a szénát term gyepeket. évi összeírásban Kecskemét th." és öszvér Sertés Jiih . A Kiskunság is nagyban tenyésztette a szarvasmarhát.789. 5'40 kat. Rákospalotát.század elején pedig már svájezi és hollandi tenyésztésrl is történik említés. Kecske 185432 31820 427 108496 2062 289056 451899 970 304168 212655 2515 103100 110882 775 101137 665 243798 171299 1923 90244 151990 1024 1.. Ha ezt a 1. a vármegye közép és déli tágas pusztáit gyönyör gulyák lepik el. úgy az 1908. a húsnak az értékesítése. — — állatra átszámítva. — : *) Ae 1884. hold term területhez viszon\'ítjuk.507 670 236804 176677 2888 660 202202 143959 3269 Az 1904. múlt század els felében.ti'- arányokat. de a vármegye szarvasmarha-tenyésztése elég virágzó volt. Az átalakulás itt is fokozatosan megindult a belterjesebb gazdálkodásra. a magyar gulya. A midn gulyák tanyáztak. jó nyereséggel eladták. Az ökrök és tehenek a közönséges. gyepek feltöré.se következtél)en elállott szénahián\i.és szikes-pusztákon ezrenként legeltek a legszebb fajú magyar ökrök és tehenek. Jobb állattenyészt községnek jelzi fokot. vagy a lres fehérvári Budavásáron. : Pest-Pilis-Solt.62 Mezgazdaság és úllatti'uyi>/. 1905. . egy számos-állatnak tekintetik. és 1908 9. . hold esik egy számos-állatra.. a lóállomány 20%-a növendékállat -számba megy és ha 2 drb növendék. A közlekedési vonalak kifejldése. a vármeg3"e fels részén ez is lassan tért nyert a múlt tej már régebben is könnyen értékesíthet volt . város állatállománya is bent foglaltatik. A halmos fennsíkokon elterül legelk eke alá kerülnek és a juhtenyésztéssel szemben tért nyer a nyugati fajta . évben uralkodó aszályos idjárásnak tudható hogy a szarvasmarha. században betelepített svábok hol a azonban nj'ugati marhát hozván magukkal.

meghízlalva értékesítik a borjú pedig vágóhídra kerül. hogy Budapest és Vácz körül több község a tehenészetre fordít dicséretes figyelmet és a magj'-ar fajta mellett. vetett takarmánj. A magyar fajta tenyésztésében. 1877-ben már azt jelzi. A fejld közlekedési viszonyok. fiatal. a Halász-c-ia\kd Alsódabason. Zseny István Kiskunhalason. Hajós. tehát itt már akkor is lefejó tehenészetet ztek. A julitenj'észtés hanyatlása.. a simmenthali jelleg pirostarka fajta marha tenyésztésére térnek át. a birtokok eldarabolása ésezzel kapcsolatosan a legel-területek csökkenése. Kalocsa. Soroksár már akkor sok borjút Pestre. a svájczi. az istállózásra uaílják a kisgazdát. — : A A . lapály) is tenyésztenek. A magyar fajta tenyésztése azonban még akkor túlnyomó volt 48748 darab tehenet és 52100 drb borjút íi-tak össze. tisztán simmenthali jelleg pirostarka fajta szarvasmarhát a következ járásokl)an ós városokban tenyász: . hogy a kisebb tagos-birtokokon. . . tinónak pedig nagy az ára. Budapest és egyéb fogyasztási középpontok kialakiilása és kivitelünk fejldése hatott erre közre. A szarvasmarha-tenyésztés kánya azonban az utóbbi két évtized alatt igen megváltozott. A Kiskunság is sok szarvasmarhát tar2 éves korban vásárolta is. a hol a kisgazdák birtoka több dlbe esik ós alkalmas közlegel van. Szabadszállás vidékén a kisgazdák kezén is még igen jó anyag van. Ez a gulya még ma is megvan. Bojáron. mint legjobban bevált és több irányban is jól hasznosító fajtát. a közlekedési viszonyok fejldése. Legjobb nevelö-hely volt a solti járás (dunavecsei. st még a múlt század vége felé is. Törökbálint és Budajenö községek hollandi fajtát tenyésztettek más községeknek lefejö tehenészet már akkor a magyar mellett svájczi és hollandi bikája is volt. Hauer Béla Hartán. borjú 4460 volt mindössze. eléggé Jelesebb és srégi gulyaként említi fel Galgóczy a kalocsai érsekség hildkáli gulyáját (Hajós). 1870-ben svájczi tehén 7047. báró Schossberger Zsigmond Túrán. különösen a pilisi járásban (pomázi. báró Orczy örökösei Üj szászon. A vármegye fels részén a tej. Az oly távoles községek azonban. A fels járásokban ez a jelleg a köztenyésztésben kezd is kialakulni. mely a gróf Csáky-féle körmösdi-fajból származik és 126 anyatehén után nevel. Kársai Albert és Vilmos boldogi tehenészete. minség tekintetében határozott fejldós é-zlelhetö. az igás-ökörnek. de a fiatal marhákat 1 megvan jeles fajjeUegében". hogy egyes vidékeken. kalocsai. A Zsivora György rákosi. a köztenyésztésben. de a köztenyésztésben. A jó fejs. borjas teheneket magas áron vásárolják össze és azt lefejve. Ez id szerint. Latinovics Albin dukai. Dunapataj.igyar gulyákat A gödöUi korona-uradalotn GödöUn. s némely község. magyar fajta szarvasmarha a gyors fejlödés és több irányban hasznosítható nyugati fajtával szemben tért veszít. 63 Ls Xag_vkáta és Kiskunfélegyháza. még mindig a magyar fajta tenyésztése zhet siken-el. az utóbbi helyen svájczi és hoUandi fajtákkal. A czélirányos tenyésztés kialakulásának azonban igen nagy hátránya.mellett. is elterjedt. változó viszonyok azonban azt eredményezték. fajjelleg tekintetében az anyag vegyes. kiskrösi).és hústermelésre alkalmasabb és gyorsabban fejld n^-ugati fajták tenyésztését tették a viszonyok indokolttá. Köztudomás szerint azonban. a hol a tenyészirány kezd átalakulni. A magyar marha még tott. Kársai Albert és Vümos Boldogon. — — A . hollandi és ezekkel kevert fajták szaporodnak. biai) már csak svájczi bikát tart. ós emiek következmónj^e. ha számban tért veszít is. legel hiányában. A vármegye alsó részén köztenyésztésben még túlnyomólag a magyar fajta van meg de itt is tért veszít. a „simmenthali jelleg pirostarka fajtát" karolták fel. gróf Teleki József Duna-Tetétlenen. . pinczgaui. Ez a hasznothozó üzem a legjobb tenyészanyagot vonja ki a tenyésztésbl és ez a Budapest közvetetlen körzetében lév községek tenyésztésén meg is látszik. hogy Budapest vidékén a nagyobb gazdaságok zöme és a kisgazdák tekintélyes része lefej tehenészetet z. Galgóczy az ö monográfiájában. Az akkori nagyobb tehenészetek voltak Cséry Lajos szentlörinczi. a következ gazdaságok tartottak jobb m. st fentebb Solt. mert itt a tej nehezebben értékesíthet. tulajdonképeni tenyésztést csak Budapesttl távolabb találunk.és nagybirtokosok egyaránt fokozatosan erre tértek át. A székesfváros közelében lév nagj^obb tejgazdaságok a köztenyésztésre megállapított fajtán kivúl ugyan egyéb n^-ugati fajtákat (borzderes. Császártöltés és Akasztó. kis. bár a tenyésztés több helyen elhanyagolt.Mezgazdaság zetes volt szállított : és állattenyésztés.

mert kisebb mennjiségben a kiskereskedk.félegyháza tenyészt. A vármegye más részén azonban a mozgalom a tejnek szövetkezeti úton való értékesítésére. pomázi. melyek tejtermékeiket Budapesten a központi tejcsarnokszövetkezet és kereskedk útján értékesítik. vaj. mintegy 4500 tehén fejesének az eredménye. melyeket a vasúti közlekedés a fvárossal közvetetlen összeköttetésbe hoz.64 Mezgazdaság : és állattenyésztés. biaiváczi. A mi az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát illeti. vagy több községbl. monori. városokban. Túlnyoniólag simmenthali pirostarkát a dunaveosoi járás. 1899-ben Harta volt és pedig magvar fajta tehenekkel. A fváros körzetében óriási sok helyen több 100 darabból áUó nészetek vannak. Kizárólag tnagyar fajtát pedig a kiskrösi járás és Kiskunhalas tenyészt. Jelesebb magyar fajta gulyát tartanak fenn ez id szerint a kalocsai érseki uradalom Hajóson. ott feldolgozott állapotban. gróf Desseicjjy Emil újszászi. gróf Keglevich Gábor egreskátai. Czegléd és Nagykrös. aránylag kedvez. valamint azokon a vidékeken. Beusz Hemik tápiósápi. Simmenthali jelleg pirostarka marhát tartanak és tenyésztenek ugyan számosan. ez a vármegye túlnyomó részében a helyi viszonyoknak megfeleléig kielégítnek mondható. de eddig kevés sikerrel. Maga a központi tejcsarnok az utolsó üzletévben körülbelül 9. kisgazdák azonban már olcsóbban értékesítik a tejet. Kisebb gulyája még több gazdaságnak van. a községekben termelt tejmennyiséget pedig kiskereskedk vásárolják össze. A mérföldekre terjed határokon nagy számban elszórt törpe-. mert itt a gazdák egy róöze házalva értékesíti a tejet . házaló termelk.ssan bár. tej értékesítése a nagy gazdaságokban. a gazdák a tejtermelésre súlj-t nem helyeznek. javító intézet aszódi. 1909-ben Püspökhatvan.000 liter Pest megyében termelt tejet értékesített. hogy e felhívásnak a fváros közelében nem lesz eredménye. 13 fillért fizetnek literenként. kalocsai járás és Kisku:. tenyésztés fejlesztésével azonban ez a helyzet is javulni fog.i. gödölli járásokban.és középbirtokok a községi középpontoktól oly távol esnek. de a kistermelk egy része önmaga is házal vele a fvárosban. a korona-uradalom gödölli. Szentonclre és Vácz r. E miatt a kisebb helyeken a helyi piacz szükségletére . mely tejszövetkezetet alakított. sajt alakjában való értékesítése haszonnal járna. Blaskovich Ern tápiószentmártoni. Elrelátható volt különben. m. a hol a tej a hehi piaczon nagyobb mértékben nem értékesíthet. A hol pedig a friss tejet a kisgazdák nem értékesíthetik. 1908-ban Czegléd. tenek a nagykátai. 1903-ban Dömsöd. de mégis megindult. magasabb árat érnek el. a kik majdnem minden községben kisebbszerii tejgj-üjt-helyiséget tartanak fenn. knnszentmiklósi. Jálics Géza gyáli. kisebb-nagyobb kereskedk szedik össze és értékesítik Budapesten. Wolfinger Alajos a kalocsai érsekségi hartai bérleten. kir. ráczkevei. Az els község. távolság szerint. Tahy István galgagyörki gazdasága és a kalocsai érseki uradalom tenyésztéssel is foglalkozik. csak 12. vármegye gazdasági egyesülete több éven át népies eladásokon hívta fel a gazdák figyelmét a tejszövetkezetekre és ez úton a tejtermelés fokozására A — — A — A A A és értékesítésére. holott annak tej. Bár a tejtermelés igen haszonhajtó és takarmány-értékesítés és trágyatermelés szempontjából is fontos. Tass és Szent márt onkáta. mert a tejtermelést tekintik föczélnak. a tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésnek fbb jövedelmi forteherása. a hol tanyás-gazdaságok vannak.sincs jó anyag.vkáta. abouyi. a költséget nem számítva. hogy kell számú apaállatokról gondoskodni aUg lehet és e tanyák nagy részén az apaáUat-szükségletet egyes birtokosok tenyészállataival látják el. Segesváry Ödön domonja. melyek jól kezelt tejet nag_v mermjTségben szállítanak. A vármegye fels és a fváros közelébe es vidékein. Györgyey Illés tápiógyörgyei. t. la. Ezt követte 1902-ben Szeremle és Nag. alsódabasí. túlnyoniólag magyar fajtát a kiskunfélegyházai. tejföl. mert 17 18 fillért érnek el literenként. mégis oly vidékeken.súl\-t. kis. vaj és tiu-óként kerül forgalomba. 1908 végén tehát hét tejszövetkezet mködött 848 taggal ós 1246 . mi egy tehénre 2000 liter termelést véve fel. A kisebb gazdaságok tejtermékeit egy.szín. Floch-Beyhersberg Alfréd gödi. Igen nagy nehézséggel jár azonban a szükséges apaállatoknak a köztenyésztésben kell számban való biztosítása a vármegyének azon a rÓ5zé.000. de jobb tenyószanyag ilöállítására és értékesítésére kevés gazdaság lielyez . Darányi Béla pusztaanyácsai.

egy tehénre 20'10 kat. világos. tehát a tehénállomány aránya is csökkent. . szabál^Tcndeletei keretében megállapította az egyes vidékek tenyésztési irányát.436 lélekkel szaporodott! Az 1900. Termeltek 951. ökör. hogy Budapest ós vidékének tej. egy Dkm. hold esik. A vármegye állattenyésztésének elmozdításában az állam és a törvényhatóság. évi népszámlálás adataival történt az összeírás 1000 lélekre már csak 2952 darab jut. hold e. Az 1883-ban megalakult vármegj-ei állattenyésztést elmozdító egyesület.) Magyar fajta tehén egyéb Pirostarka tehén egyéb Borzderes tehén egyéb Másfajta tarka tehén egjéb Bivaly-tehén 63550 59260 3851 2619 11215 U556 63 961 egyéb Összesen .ss?nek ki. üsz. holott Osegléd 1)1. A lélekszármnal való összehasonlítás csak a mezgazdasági termelés szempontjából fontos. mely minségre való fejlesztés és rendszeres takarmányozás meUett népünknek a mainál sokkal nagyobb jövedelmet biztosíthatna. A földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával az egyesület állattenyésztési alapot alkotott és a hozzáforduló községek részére jó minség. A következ táblázat nyújt érdekes képet a vármegye szarvasmarhaállományáról. Budapest és vidéke szaporodó népességének tejszükségletét elssorban = — — — vármegye mezgazdaságának kellene ellátni.918 liter tejet. term-területéhez és népességének számához aránjátva. évi állatösszeírás 224. Ez az intézmény természetesen még ers fejldésben van. 1909 23597 57346 61793 49466 3983 2467 11225 10034 38 908 243319 26001 63550 3851 11215 63 : 220857 23597 61793 3983 11225 38 100636 Magyar tehén Pirostarka tehén Borzderes tehén Másfajta tarka tehén Bivaly Összes tehén-létszám 104680 Az 1908-ban összeírt szarvasmarha-állomány a vármegye nagyságához. az 1908. A járásonként szervezett egyesületi bizottságok a községek apaállományát évrl-évre megvizsgálják ós közremködnek. melyért koronát vettek be. mely 1886-ban vármegyei gazdasági egyesületté alakult át. 9150 kg.040 Üzletrészszel. Czegléden 1908-ban csak 267 tehén tejét szállították a szövetkezetbe. ha a szarvasmarha-állomán^'t a népesség szaporodásával állítjuk aránvba.-re 20'05 drb. népünk vagyono. szarvasmarha és 8' 6 darab tehén esik. fajjelleg apaállatokat.538 4.Mezgazdaság ós állattenyésztés. hold. Ezer 'élekre esik a szarvasmarha-létszámból 2952. A term területbl egy darab szarvasmarhára 7" 19 kat.898 szerint a vármegye népességébl 1000 lélekre 330 darab szarvasmarha esett. vajat. hogy a tenyésztésre nem alkalmas apaállatok fokozatosan megfelelklvel cserélte. Ezenkívül Harta és Szeremle a szabadkai központba tejszínt is szállított. A vármegye állattenyésztése azonban nem fejldvén a népesség számának szaporodásával egyenl arányban. tinó.sodása ós mezgazdasági kultúránk fejlesztése érdekében.139. Megállapította az apaállatoknak az anyaállatokhoz való arányát. e Állattenyésztésünk fejlesztése terén. Köztenyésztésre a simmenthali jelleg pirostarkát és a magyar fajtát fogadta el. a tehén-állományból 127 darab. borjú. évi állat összeírás szerint bár az 1900. valamint a vármeg3'e gazdasági egyesülete tevékenyen közrehat. luitárában mintegy 3500 tehén van. P»st -Pilis-Solt-Kisbun vármegye szarvasiuarha-álloiuánya fajtánként feltüntetve 1908 26001 64243 : (Egj'éb = bika. Budapest és a vármegve népessége 1890^ 1900-ig 364. Az egész területbl egy darab szarvasmarhára 8'65 kat.és tejtermékbeli szükségletét távolabbi vidékrl kell beszerezni ás be is szerzi. 65 107. még nagyon sok a temiivaló. sót kivételesen teheneket is szerzett be s árengedmónj' mellett. mert a tehenektl nj'ert tej jó részét Budapest és környéke veszi fel. hold. Fontos azonban.sik. egy tehénre 1671 kat.

Számos kisebb ménesrl is megemlékszik. Hartának nagycsontu Mindez azt lovairól tesz említést. évi budapesti országos kiállításokon szép g\-üjteményben mutatta be a vármegye népies tenyésztését. hol állandóan 15^ 30 tenyészbika volt. néhány évi eredményes fennállás után. 30 40 darab üszt helyeztek el. Abonyt is jó lótartó vidéknek jelzi. az 1899. 60 holdas bekerített területen egy csikó. hg. A társadalmi tevékenységet az állam és törvényhatóság szintén hathatósan támogatja. Az állam évenként tekintélyes összeget. a Halász-Konkoly család gyóni. jelleg pirostarka bika 16 17 1890-ig bezárólag 8.-ez. hol évenként a csikókon kívül. Az egyesület az évenként rendezni szokott áUatdíjazásokon kívül. az ottani gazdakör feloszlásakor megsznt. mert a Pest bonyolították le. t. Az 1894 XII. A törvényhatóság az ebadóból évente mintegy 5000 koronával segélyezi az állattenyésztés elmozdítására irányuló törekvést. . gróf Károlyi István. — A Egyesületi kiosztás: 1890 clött és 1894-ig 207 darab tehenet és 18 darab bikát is szerzett be az egyesület egyes gazdaságok részére. kir. az utóbbi idben már 2000 2500 koronát folyósít szarvasmarha-tenvésztési jutalomdíjakra. fóti. de reá is voltak erre utalva. Fényes Elek 1847. — fordítják. állattenyésztési felügyelség az egyesülett(>l egyetértöleg teljesítette így lassan bár. tóalmási. Galgóczy Károly Í877-ben közrebocsájtott monográfiájában a BeniczkylApcsey család tázlári. életbeléptetése után e téren már eredményesebb mködés volt kifejthet. a központi tejcsarnok bérletén bikatelepet tartott fenn. vérségi. Beniczky Ödönné E k — Blaskovich Ern tápiószentmártoni. a többit pedig községek apaállatbeszerzési segélyére és egyéb tenyésztési ezélokra részletfizetésre osztotta azt ki. Telepített Budakeszin. fóti. Kóburg vacsi.ven. évi szegedi és az 1909. Blaskovich László tápiószentmártoni. Ebbl 700 koronát évenként a községi apaállatgondozók jutalmazására. báró Lipthay czinkotai. Magyar bika Simm. mert ez az összeírás e járások nagyobb fajta lovairól tesz említést. Gyórgyey Adolf tápiógyörgyei. Az apaállat -kioszt ásókat lS98-tól már a m. és más magyar községek lakosainak Debreczen között való élénk fuvarozást is is igen jó lovai voltak. Ez a telep azonban. de a rákospalotai. Az 1778. : 14 30 17 59 108 111 15 16 17 76 93 120 • 26 20 28 21 .i 1895-ben 31 1896-ban 58 17 1897-ben 13 39 1898-ban 1899-ben (részben az állattenyésztési felügyelséggel együtt besze50 6 rezve) — — — Összesen : 60 294 Állami kiosztás: 1890-ben 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905-ben 1906-ban 1907-ben 1908-ban 1909-ben Összesen tótenrészté. — : . Kársai testvérek boldogi. Kégl István pakonyi. "következ táblázat tünteti fel az egyesület és az állam által a községeknek és a birtokossági testületeknek kiosztott bikák létszámát.58 204 93 82 66^ 866 vármegye lakosai régtl fogva mindig elszeretettel foglalkoztak a lótenyésztéssel. Halász Béla gj-óni. évi összeírás szerint a pilisi és soiti járások alhattak a lótenyésztés terén els hel.és borju-kertet is. 1500 koronát jutalomdíjakra.66 Mezgazdaság 6s állattenyésztós. E czélhól több éven át Mácsán. évi leírása szerint a csepelszigéti németek és még inkább a ráczok lo\ai állottak jó lrben. mutatja. hogy e vármegye lótenyésztése már a múlt század elején is fejlett volt. de fokozatos fejldés indult meg e téren. zagjnrarékasi..5 1891 1894-ig bezárólag 7 I.

népies lótenyésztésünk egvöntetség és minség tekintetében a szomszédos Heves. 67 Béla sarlósári. t. báró Podmaniczhj János pcszéradacsi. Úszód és Tóalmás községek népies tenyésztését pedig elismeréssel említi fel. kifutókra szorul a vármegye fels részén pedig. Kakucsi Liebner József Kakucs. Szász-Kóburg-Gótai Fülöp berezeg Pusztavacs. Igen tekintéh-es azonban a száma a tenjész-igazolványt A vármegye lóállománva — — : . 1895-ben 106007. A lótenyésztés fejlesztésének megalapozása a lótenj'észtésnek állami kezelés utján való ellátásával történt és a magán. a szarvasmarha-tartás a lótenyésztés rovására terjed.' család révbéri méneseirl emlékszik meg. 1908-ban 104963 és 1909-ben 102507 drb. Fót. a feíH apátság. városoknak a monori. mert a kanczáknak nagy számát nem használják tenyésztésre. könnyebb hintós és gazdasági szükségletek ellátására irányul. Gosztomji Tibor Váczhartyán. A tenyészkancza-állománj-t statisztikailag megállapítani nem lehet. nevelt ról. kiskrösi (alsórész) járások több községének kiváló jó anyaga van. vármegj'e lóáUománja mint jeleztük minség tekintetében fejlde a létszám nem emelkedett. Furiosó) de nem hidegvér anyag tenj-észtése válik be. Sefcsik István Jászkarajen. nagyobb gazdaságok szükségletére tenyésztik. ménteleposztály bocsátja a tenyészt közönség rendelkezésére. Bács és Komárom vármegyék fejlett népies tenyésztését még nem érhette el. Ez utóbbi azonban e vármegye területének nagysága és talajviszonyok változó volta miatt. Hauer Béla Harta. Tóalmás.'— 1904-ben 101137. hogy a kanczáknak legfeljebb negyedrészét használták tenyésztésre. évi összeírás. Törökbálint. báró Prónay Dezs ácsai. — eg3'es A dött. Tápiószentmárton. Budajenö. melyeknek népies tenyészanyaga e vármegyék népies tenyésztésével szemben már nincsenek hátrányban. gróf Szapáry István Alberti. Adacs. hol a tejtermelés a f. ujszászi. különösen abonjá. míg a vármegye fels és pedig a pilisi hegyvidéki részén.*) Gróf Adolf Fülöpszállás. de különösen a népies tenj'észt esnek ez vetette meg az alapját. mely ez id szerint katonai szolgálatra alkalmas lovak nevelésére.Mezgazdaság és állattenyésztés. Solt. Kiskunhalas r. gróf Xemes Vincze örök. kalocsai érsekség Hajós. E méneseknek egy — — : része a telivér-tenyésztés terén is kiválik. Minthogy a változó vidékek tenyésztése között határvonalat vonni nem lehet. . t. gróf Teleki Gyula Solt-Révbér. Szappanos Elek Tázlár. . a nehezebb. gróf Ráday Gedeon Iklad.815 korona pénzdíjat s ezenkívül számos tiszteletdíjat nyert. hogy a legel- — — a múltban és ez id szerint a következ 1884-ben 108496. birtokmegoszlások és parczeUázások következtében a lónevelés a téres legelkrl az udvarokra. egyöntet jelleget nem nyerhet. arabs jelleg lovak tenyésztése válik be. (Xónius. a községekben elhelyezett fcdeztetési állomások útján. És tényleg ez a tenyésztési irány terjedt el. de viszont vannak vidékek. . gróf Károlyi Sándor örök. Az alföldi homokos rónákon a könnyebb. így Czegléd. *) lílöhözben megszntek. E méneseknek kihatásuk van a népies tenyésztésre is. felosztások. Nagykrös. Kiskunfélegyháza. gróf Teleki József Dunatetétlen. katonai szolgálatra Báró Podmaniczky Gjaila összeírása szerint e vármegyében a következ Beniczky Ádám liirtokosok tulajdonában vannak számbavehet ménesek Zsámbok. solti. Hajós József Dömsöd. Rákospalota. Némi támpontot azonban mégis nyújt az 1895. kalocsai. Zsámibck. báró Orczy örök. 384. Tök. Páty. igavonásra is alkalmas. A tenyészmének túlnyomó részét a nagykrösi magy. város.. Csongi-ád. Strassburger Antal Páhi-Tabdi. Sziget szent miklós. kii-. a Lipcsey család tázlári. a gróf Teíc/. báró Podmaniczky Géza Kartal. Blaskovich Ern Tápiószentmárton. az 1 éven alóli csikók száma pedig 7656 volt ebi l tehát az következtethet.*) Beretvás Endre örök.sztése indokolt.ScAo5s6frgífr Zsigmond tiirai. Glancz Sándor Monor. Ern tápiószentmártoni ménesében Kincsem nev (Cambuscan-Waternymph) minden idk legjobb kanczájámely Európa minden nevezetes pályáján 54 versenyben futott és gyzött Meg kell itt emlékezni a Blaskovich . A hidegvér anyagot igen kis mértékben. A dunaés tiszamenti kötöttebb földeken inkább a csontosabb angol félvér tenyé. Györgyey lUés Tápiógvörgye. báró Harkányi Frigyes Abony. Geréby Imre örök. Ennek oka abban keresend. mely szerint a négy éven felüli kanczák száma 43541 darab. Nagykrös r. Telki. báró Prónay Elek tóalmási.

dorozsmai és bajai ménteleposztályokon voltak szétosztva Beniczky Ádám lótenyészbizott mányi elnök indítványára azonban.68 Mezgazdaság és állatteuyésztós. a fedez mének száma pedig 80 volt 1877-ben 28 állomás keletkezett 83 ménnel. . Ezt a teleposztáhi: 1868-ban szervezték és a várostól átengedett és átalakított kaszárnya-épületben helyezték el. lev magán-méneknek is. melyek 1910-ben 50 fedeztetési állomáson vannak elhelyezve. az ellenrzés. A fedeztetési állomásokat 1873-ban állítottak fel. liogy tenyészigazolván_\'t nem nyert méneket köztenyésztésre ne használjanak és az ilyeneknek a tulajdonosait érzékenyen bünteti. a törvényhatóság 1903-ban kieszközölte. az Alföldön kifejldött tanyarendszer mellett. hogy a vármegyében szükséges összes méneket csak Nagykörösön helyezzék el. A nagykörösi méntelepnek a teleposztálya látja el ez id szerint a vármegye ménszükségletét. Bár a hatóság szigorúan ellenrzi. 1874-ben már 25. Ez id óta a következ táblázat tünteti fel a fedeztetési állomások terjedését és a tenyésztési eredmén'V't nyert és községi 'tulajdonban másoknak is — . Ez id szerint mintegy 150 (144) darab mén áll ott a pestmegyei tenyésztk rendelkezésére.^melyeket tenyésztésre átengednek. E tekintetben azonban a helyzet évi'lévxe javul s a zugmének száma csökken. : 1892 évben 1893 . Ezeltt a vármegyei fedeztetési állomásokra kiosztott mének a nagykörösi. 1873-ban még csak 18 fedeztetési állomás volt. 4(5 állomás 107 ménnel 1901 évben 52 állomás 152 ménnel . igen meg van nehezítve.

1907-ben 231. években. de különösen Czegléden. Egyik okául ennek azt veti. a pásztorok vegyes fejletlen kanokat is tartanak.sakat a tenyésztésbl kizárja. Nagyban hizlalnak Kiskunhalason. Ebbl 181. különféle kocza-anyagot szedett össze a nép.a sertéstartásban is fögazdasága fekszik Pest vármegyének. mely összeíratott.sékelt áron való kiosztásával támogatja a községeket. E vármegye sertésten3'észtését a múlt század elején Fényes Elek 1847. hogj. a fentiek szerint. apró. versenydíjat fizettek ki a nyerteseknek. piaczok ellátása útján történt s így e téren. Gosztonyi Miklós Kisnémedi. mely a miilt század elején virágzó volt. A Kaskunság is sok sertést tenyésztett. A népies tenyésztés azonban még alacsony fokon áll. Váczon. károkat okozó sertésvész.913 darab sertés. Monoron. mert a sertésvész pusztítása közben. melyet a konya fül. 1906-ban 216.202 darab sertést írtak össze. Dará/iyt Béla Pusztaanyácsa..798. a földmível nép kezén volt. a népesség háziszükségletére is aHg elég és a kereskedelmi nagyhízlalásra aránylag igen kevés anyagot ad. járási bizottságai útján.szen átment sertésért magas árt fizetnek. A sertéstartás ez id óta fejldött de megakasztotta fejldésében az óriási . egyes nagyobb tenyésztk angol sertés-fajtákkal is kísérleteznek és több helyen eredményesen. A községi apaáUat-gondozókat a vizsgálat alkalmával kiosztott jutalomdijakkal . bozótos. hogy a sertéstenyésztés. A sertéstenyésztés túlnyomólag. 1901. hegyes fiil kis mangalicza volt elterjedtebb. hogy az elhíresedett bajai sertésvásárt fképen e vidék virágzó sertéstenj'észtése tartja fenn. mely e vármegyében 1895-ben lépett fel. néhány év alatt óriási pusztításokat okozott és még ma is gátolja sertéstenyésztésünk fejlesztését." Kalocsa után Nagykrös tartott legtöbb sertést. A mi a fajtát illeti. az állam és a vármegye támogatásával.a köztenyésztésre használható fajtát szabályrendeletileg megállapította. míg az állam jófajta tenyészkanoknak mér. Sokan Ijányán hizlalják fel az összevásárolt vagy tenyésztett anyagot. mert megtörtént. Az értékesítés a pesti és egyéb . A sertéstenyésztés ii'ányítására a törvényhatóság annyiban hat közre. Mezgazdaság ós állat teuy észt é-*. A vármegye gazdasági egyesülete. bár Galgóczy megemlékszik egyes birtokosokról is. évi leírásában. 1884-ben azonban már 289. bizonyára a mangalicza volt. Forster KálmánBugyi. hogy a községi kanok meUett. szke nagj^ mangalicza váltott föl. Az ilyen versenyeket népies versenyek követték. Nagykrösön. Abony. évrl-évre a tenyészkanokat is megvizsgáltatja s a nem alkalma. hogy az a 139. Gulner GjTila örök. 69 den 1899.394 a kisgazdák tulajdonában volt. az úrlovasok szövetkezetének közremködésével. 1903. . — — . 1907. tehát épen kétszer ann_\át. erre a kondorszrü fehér mangaliczát mely népies tenyésztésre legalkalmasabbnak bizonyult. úgy hogy csak némileg is kiegyenlített egyforma községi sertésnyájat látni ritkaság. visszaesett mert Galgóczy 1877-ben írott monográfiájában jelzi.. Ez id szerint jelesebi) tenyésztést znek a kalocsai érseki és káptalan i uradalom. A létszám a régibb összekásokhoz képest apadt: 1895-ben 304.601. 1904-ben 243. A vész az utóbbi idben szelídebb lefolyást nyert és hathatós állategész. különösen a szalona és zsiradék értékesítésében élénk kereskedelem fejlett ki. 1904. posványos helyek s a kukoriczatermesztés hatalmasan elmozdítják lehet mondani. jelölvén meg.804 és 1909-ben 202.025. A sertés-fajta. Megkülönböztet jele a kalocsai sertésnek a nyiilánk test s a hosszú fül. A népies tenyésztésben tényleg állandóan és még ma i-i a mangalicza a túlnyomó és köztenyésztésre csakis ez a fajta van megállapítva. hogy a kipusztultak helyébe beszerzett új kanok rövid id alatt szintén elpusztultak. igen virágzónak mondja e szerint . A scrtéshízlalás a vármegye területén igen el van terjedve. hol ezt a nagj^ kiterjedés gvökeres. Újabban azonban a hússertéssel PoUand Cliina-Yorkshir és Berkshirrel való keresztezésnek is nyomát látjuk. Ezt a tevékenységet azonban éveken át megbénította a sertésvész. A köztenyésztésben megállapított fajtán kí\'ül. Úgy látszott.ségügyi ellenrzés következtét)en némileg lokalizáltatik. mint a mennyit Galgóczy említ. . 1900.serkenti a gazdasági egyesület. rendes versenyeket tartottak és egy-egy versenyen mintegy GOOO K. Gyórgyey Illés Tápió: K- .056 darab sertést írtak össze. mint ma is.168 darab. Kiskunfélegyházán.731. 1905-ben 218. 1908ban 236. kik a faj -egj'f ormaságra és kiegyenlítettségre gondot fordítanak. Kisebb-nagyobb mérv értékesítésre való hizlalás több községben történik és a vé. elbb a rövidoiTÚ. kivált Kalocsa tájékán. Z)w«yés Lajos Alsódabas.

érthetetlen okokból. A baromfi-tenyésztés vármegyénknek egyik legtöbb hasznot hajtó gazdasági ága. szikes legelk vannak. herczeg Kburg vacsi. hol 1884-ben 5590 darabot írtak össze. Galgóczj.. de jelzi azt is." .már 1877-ben jelzi a hanyatlást. Ludak és kacsák körül még semmi keresztezés sem észlelhet. Galgóczy 1877-ben már a baromfi-tenyésztés fejldésérl tesz ugyan tanúságot. kopolyás. A tenyésztés föczélja még mindig a gyapjú. st a tejel-fajták tenyésztésére. Wodiáner János maglódi gazdaságaiban. A juh nálunk fképen gyapjával hasznosít. városok közül Kiskunhalason van a legtöbb. de ez nem mondható általánosnak.és sajt-készítés is csökkent. ií^orsíer Kálmán bugyi.337 darab juhot írtak össze. Gyrgyey Illés tápiógyörgyei Hajós József dr. A tyúkfélének és pulj'kának a homok a hazája. de a közép. a durvagyapjas. de egyébben is keresnünk kell. A juh-húst. eres vidékek alkalmasak kiválóan. Nagyobb jubászatokat ez id szerint a következ gazdaságokban tartanak fenn Darányi Béla pusztaanyácsai. dömsdi (magyar féss alapon Improved Kent és Rambouillet keresztezésbl kitenyésztve)"^ a kalocsai érsek és káptalan birtokain. A baromfi és baromfi-termékek nemcsak a budapesti és a vidéki nagj-obb középpontokon találnak jó piaczot. A'omc7í Gáspár Káva.655 darabot. Kóczáii László Maglód. gi-óf Sándor biai. . a gödölli koronabirtokon és kalocsai érsekségi birtokon. több közép-birtokos birtokán tartottak. gróf (Seré«?/í János Duka.és gyengébb niinségíi juh-húsnak csak inkább a vidéki piaczokon. a dunamenti lapályos helyeken és a kiskunsági vizenysebb pusztákon tenyésztették. gróf Teleki Tibor gyömrl. mert a baromfitenyésztés jóformán a kisbirtokosság kezén van s így ennek jövedelmezsége népünk vagyonosodásának igen nagj. I Egyes gazdaságok a hanyatlás következtében tenyészirán^i. A víziszárnyasok tenyésztésére pedig a lapályos. nálunk nem fogyasztják kell mennyiségben. A báránj'. herczeg Coburg vacsi. A múlt század elején a baromfitenyésztés egyéb gazdasági ágak mellett. a gróf Károlyiak több birtokán. de itt is csak 8792 darab. 1909-ben 143. az egri káptalan Zí<igm és kömpöczi.. A hosszúszr magyar juliot ebben az idben a Csepelszigeten. L. gróf TeíeH József Solt. nagj-testü s jobb húsú angol és fi'anczia fajták. Ferencz és Gyula Boldogkáta. szóval több üán^•ú hasznosításra tértek át . Halomi Denfsch Sándor vecsési. Legtöbb juh van a dunavecsei 20. Katóm Lajos. a túró. A múlt század elején e vármegyében is nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztésre. mindenféle Ijaromfinál még mindig a régi magyar-fajta a túlnyomó. hogv a vármegye termelése a fváros roppant szükségletét nem tudja kielégíteni. A juhok nagy része már nemesített gyapjas-fajta hosszú magyar juh már ekkor is csak a déli rész pusztáin volt található.037) és kunszentmiklósi 20. hol téres.899 juhot és birkát írtak össze. 31 etterni eh. t. Pest vármegye alsó részét Fénves 1847-ben mint baromfitenyészt vidéket említi meg. A juhtenyésztés terén a múlt század utolsó harmadában vármegyénkben is megindult a hanyatlás.677. Baromfi. szembeötl és okát nemcsak az országiis hanyatlást elidéz okokban. 1884-ben még 451. Ez a szám 1908-ban 176. szr : ^ . Windiich János keczeli. is változtattak a kisebb test finom-gyapjas merinó helyett. Halász Gyula Káva. már csak 609 darabot találtak.159 (1884-ben 45. 1895-ben már csak 21 2.117 darab (1884-ben 52. de baromfiból és baromfi-termékekbl a külföldre is nagy a vármegye kivitele.Sándor Paulina herczegnö biai. gróf Ráday Gedeon Iklad. a korona uradalom gödölli. szerény helyet foglalt el. kevésbé a hústermelés . 1909-ben a Szentencb-én összeírttal egjütt. A r.tényezje. Tyúkoknál azonban már a Cochinnal és egyéb fajtákkal kereszteznek. A terjedelmes pusztás határu községekben a köztenyésztésben is kiterjedt juhászat volt. Finom gyapjas juhtenyészeteket. melynek nagysága azonban vármegyénkben. Syörgye.084) járásokban.959 darabra csökkent.ós hizlalt ürü-húsnak van keleté. 1870-ben még 897. hol annyi kizárólag juhlegelöuek alkalmas terület van. melj-nek azért van küiönös fontossága. "0 Mezgazdaság ós lillattouyésztés. . ha itt-ott eredményeket is értek el. báró Prónay ácsai. liáró Podmaniczky Géza Kartal. A pomázi járásban. E vármeg\'e teriUeti és talajviszonyai a baromfitenyésztésre és tartásra rendkívül alkalmasak. Wiudisch József Keczel. Juh.A tenyésztett fajtákat illetleg. tiszta és félvérben.

Egy pulyka tolláért az ennek gj^jtésével foglalkozók. Pozsonj-ban tartott országos ki: — — — — X — .296. A tyúkféléknél a nagyobb testre való nevelés érdekében els ízben a Plymouth Rochs és Langshannal tettek kísérleteket. Az 1895. kiskunfélegyházai. az állam hathatós Az utóbbi két évtized alatt a társadalmi tevékenység országszerte s így e vármegyében is sokat tett a tenyésztés támogatása mellett jól bevált fajták tenj^észfejlesztése és irám-ítása érdekében. A pulyka a vármegye téres. kiskunhalasi. feltehetjük. Áz 1892-ben. A jobb tenyésztk a test nevelésére már ezeltt is gondot fordítottak. a tojás nagysága sem elsrend. mind a népies tenyésztésben. vagy ezeknek a parlagi. Az Orpington mellett több vidéken eredetiségében a magyar sárga és magyar fehér. azóta nagyot fejldött.849 baromfit talált. Az a gyakorlat van itt elterjedve. szeptemberben.678. mind a népies tenyésztésben a pekingi jelleg terjedt el. A gazdaságilag tésének a felkarolása volt az irányadó. a mikor már jóformán csak a tenvészanyag van meg. 71 Ez az állapot az utóbbi évtizedek alatt kedvezen megváltozott. a Dunamentén van elterjedve. a mi keresztezésben kihatott a népies tenyésztésre is. A test nagyságának fejlesztésére újabban. hogy az összeírás november hó végén történt. Fajta tekintetében mind a nagyobb. Az emdeni és emdeni olasz Indákkal való keresztezés kihatása ma már a népies tenyésztésben is szembeötl. a fiatal csirke húsa pedig ha minségre a nagyobb fajtáké mögött is áll bizonyos czélokra használhatóbb. Az elbbi. hogy az összeírt anyag 60%-a tenyészanyag. marabu" készítésére adják el. nagykrösi. 1890-ben azonban az orpington és ennek különösen sárgaszínüfélesége kezd elterjedni és minthogy az áUami kiosztás jóformán erre a fajtára szorítkozik. különösen a Halas vidékén fekv pusztákon. év szeptember hóban történt összeírás e vármegyében 2. falkásan értékesítik a szabadkai.és egyéb t_\Tákfélékkel való keresztezését tartják fenn.779. deczember elején pedig tengerivel felliízlalva. úgy hogy ennek nyoma már majdnem minden községben feltalálható. Egyes birtokosok igen nagy mérvben több száz-számra nevelték ezeket a fajtákat. Az 1884. Az állam nagy áldozatot hoz or. A magyar fajta ugyan kisebb test. Baromfitenyésztésünk óriási lendületet vett. A fajjeUeg a népies tenyésztésben nem alakult ki. november végén. A szárny alatt és a czombon lév pihét . hogy tarló szabadulás után a nagyobb gazdák a kisebb tenyésztktl a növendékptüykákat összevásárolják szszel szltörkölyön. óriási menn\áségben szállítják külföldre. értéket képvisel kivitelünkben és nagyobb belföldi piaczok ellátásában nagy arányban vesz részt. mely kezdetlegességébl kibontakozva. Nevelése csak a kitoUasodásig okoz gondot. az utóbbi Solt vidékén. a fejldés tehát n^-ilvánvaló. Ez id óta a fejldés feltétlenül megáUapíthato. mely a magyarnál nagyobb test és hizékonyabb. kik a levágott anyagot deczemberben. czeglédí nagykereskedk útján. — — — . A kacsa-tenyésztés. — . de tény.Mezgazdaság és állattenyésztés.\t. különösen Angliába. A vármegye termelését és a kivitelben való részesedését kiszámítani alig lehet. E mellett azonban egyes vidékeken a kisebb test fehér magyar ludat is fenntartották. mert az anyag vegyes. a kik tanyáról-t anyára járva. A viziszárnj'asok nemesítése terén nagyot haladtunk. a nagyobb testre való nevelés és a tojás-termelés terén észlelhet. tiszta vérben tenyésztve és keresztezés útján igen elterjedt. mely 20 25 évvel ezeltt még kezdetleges volt. A baromfitenyésztés fejldése három irányban a szám szerint való szaporítás. hol jóformán falkásan tartják a 300 500 darabból álló falkák nem is ritkák. melybl tenyészanyag 737.850. szép. mert gyorsabb fejldésü. iiol a Schneider-czég által Francziaországból hozott mexikói fehér pulykák után. de igénj'telenebb és gyorsabb fejldésü amannál. A vármegj'ében általában a magyar fehér pulyka van elterjedve a bronzpulyka kevésbé. maguk tépik a tollat. különösen Kiskunhalason heh'eznek nagy súl. hogy 77.966 daraliról tesz említést. egyikévé válik legkeresettebb kiviteli czikkünknek. . Ez a pulyka ma jóformán az els helyen áll.szágszerte a baromfitenyé-sztés fejlesztése érdekében és a társadalmi tevékenységgel karöltve fejleszti és iránvitja ezt a gazdasági ágat. ez a fajta mind a magán-. darabonként 0-80 1 koronát is fizetnek.. ftt burgonyával kevert darán tartják. évi összeírás november hó végén összesen 1. Ha azonban azt vesszük. homokos vidékein van nagyon elterjedve. A fehér pulykának egyik haszonvétele a kopasztás is. nagy test és finom tollazatú állatokat nevelnek.440 K.

ság és áUatteuyésztós. 1 903-ban Czegléden.000 libát.000 pulykát. Kiskunhalasról.-on felül. A baromfi-ár ingadozásának egyik oka a fentieken kívül az is. évben Szegeden tartott országos kiállításon mutatták be tenyésztink elször nagjobb mértékben tenyészetüket. Az állam a baromfitenyésztk országos egye- sülete közvetítésével beszerzett nemes anyagból évenként nagy mennyiséget oszt ki a községekben. Maga a halasi Schneiderczég évenként kb.aránylag drágán kerül a fogyasztóhoz. népies eladások tartásával és díjazással egybekötött tenyészállatvásárok rendezésével. 480. Az alföldi tanyákon a baromfi százait találjuk. súlya 6 — — 7 liii-tokos ú. hogy a tenyésztk anyagának értékesítését és a baromfit enyésztési ismereteket elmozdítsa. A tanyás állításra. Az 1907-ben Budapesten el. A nép között is sokan zik a baromfikereskedést. Sajnos.. szedik össze a kítollasodott fiatal libát. 60. hogy a tefelés költségétl megszabaduljon és mert üyenkor szokott fellépni a baromfivész is. Az 1899. Ilyen vásárt tartottak 1900-ban Kecskeméten. mikor a legkeresettebb. hol a jó ten3'észan_yagot kicserélik s a kiadott mennyi- ségnek megfelel korcs anyagot bevonják. a baromfitenj'észtés elmozdítására külön szakosztáh-t alakított. 50. Az egj^esület állami segítség mellett.~2 Jlezögazda. A vármegye gazdasági egyesülete szintén hathatósan mködik közre. A vármegye gazdasági egyesületének baromfitenyésztési szakosztálya majdnem minden második évben rendez a vármegye különféle helj^én vármegyei jelleg. különösen Kiskörös és Akasztó vidékén. Az egy éveseké 10 kg. 12. kivel minden nyári munka teljesítésére megegyez vagy harmadaiban neveli a liaromfit is.sztásával jutalmazzák. A vármegye népe elszeretettel foglalkozik a baromfitenyésztéssel. Ujabban a mesterséges keltetés elmozdítása czéljából is mozgalom indult meg. a ki felében. Ha népünk a kell védekezésre nagyobb gondot fordítana. Résztvettek tenyésztink ez id óta jóformán minden nagyobb országos nk kiállításon. Budapest és a magyarországi piaczok ellátásának szervezése még nern^ alakult ki.vásárt. Fokozattabb tevékenység kifejtése czéljából pedig 190. tömk" eljárása. díjazással egybekötött tenyészbaromfi. 1907-benXagykrösönés 1909-ben Váczon. nagyobb kereskedknél hordják össze s íg}' a fogyasztásra kerül anyag már több kézen át. hat keltet-gépet és mesterséges anyát szerzett be. 25. A tenyésztés mellett baromfi-kereskedelmünk is fejldött. megtömik s Idhízlalva értékesítik. Ezek az egész vidéken. lakót tart. 190-ben Monoron. tartott nemzetközi kiállításon számos els Külföldi kiállításokra is többször küldöttek anyagot. Az állami és a társadalmi tevékenység a baromfitenyészétés fejlesztése Bár terén még sok terén e vármegyében sokat tett. és a baromfitenyésztés terén haladás van. Kell ápolás és gondozás mellett lényegesen több állat és tojás volna épen abban az idben termelhet. A székesfvárosi piacz ellátásának szervezése pedig vármegj'énk baromfitenyésztését még inkább fokozná. melveket évrl-évre más-más tenyésztknek ad ki használatra. Összeépült községeknek sokszor majdnem az egész állománya kipusztul.3-V)an az egyesület. Kiskunhalasról és vidékérl szállított 6 7 hónapos pulyka-kakasok kfj. gróf Teleki József né elnöklete alatt. s ígj.000 kacsát. hogy jó pénzen értékesíthesse. Czeglédrl. mely különösen szszel óriási áldozatot szed. de azért a népies tenj'észtés a tennivaló.000 kaj)pant és nagy mennyiség tojást és toUat szállít el e vidékrl. Xagy veszedelme baromfitenyésztésünknek a baromfi-vész. A szegényel>l> sorsú ember lakószobájában kelteti és neveli a korai baromfit. tenyésztojások és fajbaromfitörzsek kiosztásával. Kisebb kofák szedik össze vidéken az anyagot. hogy a tenyésztk zöme összes anyagát szszel egyszerre veti a piaczra. volt. Ezeken a vásárokon a jobb tenyésztket áUami és eg3'esületi díjak és oklevelek és állami érmek kio. Nagykrösrl nagy czégek szállítják a baromfit él és leölt állapotban Ausztriába és a vámkülföldre. Érdekes pl. A Baromfitenyésztk Országos Egyesülete pedig 11 Uyen gépet engedett át díjat vittek — . n. a nagj^obb tenyésztk pedig külön udvarokban és rekeszekben mutatták be tenyésztésök eredményét. a szabadszállási . Az 1902-ben tartott pozsonja országos kiállításon már az egyesület 6 udvarban és számos rekeszben csoportosítva állította ki a vármegye népies tenyésztésének anyagát. Kiskunfélegyházáról.000 csirkét. Sok család él ebbl és egy-egy helyen 100 200 db fiatal lil^át tömnek. a baromfitenyésztésbl az eddiginél kétszer nagyobb bevétele lehetne. úgy hogy a kiállítás zömét pestmegyei és kecskeméti anj^ag alkotta. melynek is lehetnek tagjai.

L. Tahy István Galgagy örkön. Alagon. : : — : — — — — — : k — Házi nyúi. NjTiltenyészt-tclep Auffenberg János CsiUagheg\-en. : : . törvény végrehajtása és a fejld állattenyésztési érdekek A : . E vármegj'ében nagyobb tenyészetet tartanak fenn Hajós Emil Szentmártonkátán. meljoiek okszer tenyésztésére irán^mló törekvések e vármegyébl indultak ki. P. Kovács Ödön Piliscsalján. A törvényhatóság a járási orvosok közül kettt bízott meg a vármegyei állatorvosi teendkkel.TÓWimmersperg Manó Dunakeszin. Csikay Imréné Kiskunhalason. Plymonthot: Baross Endre Pilisszántón. Halapi kisteny észtök többen. toykhhá Hartyáni Imréné Czegléden. gróf Teleki Józsefné Tetétlenen. tenyésztörzsek kiosztásával segíti e termelési ág elterjedését de egyes jeles tenyésztk telepei is eszközei a helj'es iránjü tenyésztésnek. dr. Vargha Ferencz Béla Péczelen. és állattenyésztés. Az tenyésztése volt talán az országban az els az els njigazdaság pedig a 70-es évek végén. Kubinyi Béla Ujszászon. Leginkább az ezüst -szürke nyúl van elterjedve. összesen 454 darabot osztott ki. Kossá Péter Tápiószentmártonban. Dunavecsén. Ptdykát : els helyen a kiskunhalasi tenyésztk Borbán Imréné. Vargha Fehér orpingtont Ducker Ödönné Aszódon. Gre^síií/aríX. Emdeni ludat : Dobos László Czegléden.é Örkényben.Mezgazdaság liasonló czélból. Az állam és az állam támogatásával a gazdasági egyesület. kékóriás. hathatósan közremködtek azok a tenyészemelésében A bai'omfitenyésztés tk is. Koperniczky Jánosné Tiszaújfalun. Els izben 1850-ben báró Nyáry Gyula pilisi földbirtokos foglalkozott ezzel. 1908-ban 130. Horváth István Ülln. Az állam e vármegyében tenyésztési czélra ezüst. gazdasági egyesület az általa rendezett tenyészbaromfi-kiállítások keretébe ezt a kisebb gazdasági ágat is bevonta. de kívüle még a kék és a belga óriás van terjedben. L/udicigh Rezs dr. Kovách Gáspár Káván. Parthay Géza Püisen. Kovách Gáspár kávai birtokos buzgó munkásságával úttörje volt e kisebb gazdasági ág elterjedésének. Soroksáron. Kubinyi Béla Ujszászon. A járásokban már 1877-ben járási állatorvosok mködtek és több nagyobb város és község tartott állatorvost. mely helyes mederbe a kis emberek körébe tereltetett. Nemeskéri Pekkingi kacsát : Fiedler Kiss Pálné Gödön. a kik a fajtiszta tenyésztést karolták fel sikeresen. normandi. míg végre 1906-ban L. Nemeskéri Kiss Pálné Gödön. M. Kömpöezön. : elterjedettebbnek látszik lenni. Több fajta tyúkfé'ét Parthay Gézáné Pilisen. Horváth Istvánr. Soroksáron. orosz. a rákospalotai istvántelki földmíves-iskolában volt. GyenizseJózseiné. Kecskemét tenyészti is hozzájárultak ehhez. Lajosné Monoron. Horváth Istvánné Örkénj'ben. Szalay Inyréné és többen. 1909-ben 185. Hariyáni Imréné Czegléden. hogy ma már is találunk keltet-gépeket. gróf Keglevich ^liklós Nagj'kátán. Az állategészségügjTÖl szóló 1888 VII. Fehér magyart tenyészt Hauer Béláné Hartán sárga ma^gyart Borhás Imréné Sárga orpingtont Balog Péter Szent euth-éii. Langshánt : gróf Keglevich Gáborné Nagykátán. Xick Edéné Gödölln. t. Hariyáni Imre Czegléden. A házinyúl-tenyésztés terjedben van és Nagj-körösön a leg- vármegyénk több kisgazda birtokában — : . Xagy Ágost Szentendrén. Piicher Ödönné Káván. A vármegyében töiiben foglalkoznak sikerrel a faj baromfitenyésztéssel.volt. de a helyes alap meg van vetve s az értéktelen anyagot lassan kiszorítják a becses szrméj és hústermelésre alkalmasabb fajták. mert tenyészetük kihatott a vármegyére is. Ducker Ödönné Aszódon. az egyesület pedig eg\'es helyeken a hehd viszonyoknak megfelel nemes faj kiosztásával mozditja el az ott beváló tenyészirán^-t.Aladár dr. Farkas Lászlóné ócsán. Parthay Géza PiUs?n. de azután nagyobb figyelmet a házinyúl tenyésztésére hosszabb idn át nem fordítottak. Dudás Józsefné Pa. Kubinyi Endre Ujszászon. a minek az az eredménye. Kovács Ödön PilLsesabán.SzecsödiGy'ÓTgyné. s így Nagykörösön és Váczon a kiállításnak ez a része is már nagyon figyelemreméltó volt. Fiedler Lajosné Monoron. belga-óriás és franczia kosorrú fajtákból 1907-ben 139. \:á. Jtisti KároljTié Törökbálinton. L. Porzsolt Ernné Szentendrén. 73 területére. . A vármegye állategészségügyi szolgálatának ellátása a múltban is szervezve -^uatefészsít. A kisebb gazdasági haszonvételeknek igen figyelemreméltó ága a házinyul-tenyésztés is. A. A községi kistenyészt között az állam évenként 500 800 drb nemes baromfit szokott kiosztani.-cz. Kovách Gáspárné Káván. P. Bár még a kezdet nehézségeivel küzdünk. Gresznyarik Ferencz Béla Péczelen.

mert a sertésvész miatt az ojtásokat abbahagyták.-. Az utóbbi idben a méhészet termelési eljárás tekintetében nagyot ííjlódött. állandóan a gumókor réme kisért. t. állami közbenjárás mellett. A szervezet tervét Fldváry Mihály alispán kezdeményezésére. 18 községi. kir.887. egy m. állami fállatorvos. st a : . mozgó szerkezet kaptárokban 2141. . a melyet a mi éghajlatunk és viszonyaink között neveltek fel. A sertésvész. A baromfitenyésztésünket gyakorta pusztitó vész ellen állat egészségüg\-i szolgálatunk jóformán tehetetleniil áU. székesfváros körzetében fekv nagy tehenészetekben. Kispesten és Erzsébetfalván. — — 1890: XVII.208. mert az 1884. A húsvizsgálat is mindenütt a vonatkozó rendelet értelmében történik. gazdasági mellékágak közül a méh. 1909-ben a betegség enyhül 7460 betegedett meg. . össze. 1895 végén 12 járásban 51792 drb sertés betegedett meg.204. elhullott 5202 1905-ben a járvány újólag terjed megbetegedett 12. Az országos termelés értéke 4. — — . hét városi. elhullott 43. 105. Az állategészségügyi szolgálat ellátására már 1890-beu három járási. A sertésvész mellett terjedt a sertés-orbáncz is.885 sertés 1895-ben 131. Egj'-egy községet zár alá helyeznek. de egNÜttal mintájára. Fazekas Ágost a viirmegyei gazaljegvzó. de általában L*. kir. két körállatorvost alkalmaztak. közönséges köpükben 10. mert a lokalizálásra vonatkozó intézkedések betartásának ellenrzése majdnem lehetetlen. dasági egyesület közremködésével dolgozta ki a felügyeletet és a gyakorlati irányítást pedig Kurcz Ferencz m. évi összeírás szerint. a következ évben csökkenést mutat. kir. mert a méh-. és még 63 magán állatorvos is mködik. évben Kbányáról terjedt el. 156. mint az. mézet és 62 m. E téren tehát a vármegye úttör volt — — . .320szarvasmarha. végrehajtói és ellenrzi lesznek az intézkedések betartásának. 1884-ben 23. mozgó szerkezet kaptárokban 19. magánvágólud 75 van. A méhészetei népünk mellékfoglalkozásként zi. állatorvos és az államiakon kiviil. 1900-ben már csak 7580 drb betegedett meg..385 drb 1905-ben 1880 drb szarvasmarha 1908-ban csak egy major volt fertzve.égüg\-i szolgálatot a központban egy m. állategészségügn szolgálatunkat szintén teljes mértékben vette igénybe. 1870-ben csak 15. Ez id szerint az állategész. a körállatorvosi intézményt is szervezte. ö5 járási községi és körállatorvos látja el az állategészségügyi szolgálatot városi. 57 helyhatósági állatorvos látja el. ha a baromfitenyésztk maguk is a vész nagyságának tudatára jutnak. de különösen a selyemtenyésztéssel túlnyomóan csak a kisember foglalkozik és kevés munkával jut jövedelemhez. mely után 2054 m. a kilenczvenes évek elején már járványos jelleg ragadós száj. 1900-ban már két vármegyei.126. 1889-ben megbetegedett 16. elhullott 7889. az importált anyag pedig eiTe nagyobb hajlamot mutat. Az állat egészségügvi szolgálat. de ezzel még a bajon segítve nincs. AUatorvosokiil csakis kell képzettség állatorvosokat alkalmaztak.936 korona értékben. mely az 1895. mert a bevásárolt anyag ellenrzése nehezebb. évi szerint már 19. Közvágóhíd a vármegye területén 120.és selyemtenyésztésnek van vármegyénkre fontossága.745 méhcsaládot írtak és az államositiisról szóló talált. évben kezddött és ez id szerint 3 helyen van lóvágóhíd Újpesten. állategészségügyei felügyel látta el. összesen 29. bár vannak oly nagyobb méhészetek is. viaszt termeltek. 74 Mezgazdaság és állattenyésztés. 4469 hullott el. Nemcsak a járási a körorvosi intézmény is rendezte az állategészségállatorvosi intézméim fejlesztette.781 méhcsaládot kezeltek.531 szarvasmarha.989 méhcsaládot vettek számba.646sertés 1903-ban 11.-cz. 1895-ben 23. kir. követelményeinek megfelelen a törvényhatóság üg\-i szolgálatot. 440 juh.856 korona volt. ki akkor az állategészségügy eladója volt. 184. 18 járási és városi m. A lóvágás a vármegye területén 1905. : A 1908-ban azonban már 219 községben és városban. 85.583 drl). kisajátitják. E baj kiküszöbölésére már maguk az állattartó gazdák is minden lehett elkövetnek és több nagyobb gazdaság a tehénszükségletnek legalább egy részét maga iparkodik nevelni. A .és körömfájás lokalizálásában érvényesült és ma már ez a ragály vármegyénkben is csak elvétve lép fel. melyeket kizárólag e termelési ág hasznosítására alapítottak.781. Több nagyobb gazdaság a gümkór ellen tuberculinozással védekezik a tgj"-gümkóros teheneket pedig.956juh.805. E tekintetben majd csak akkor lehet eredményeket várni. itt már rendezett állapotokat jelesebb állatorvosok közül az állam többet át is vett. állatorvos. az»1908. .

Gosztonyi Tibor váczhartyáni. : . szántóföld 339. Ebbl jármos ökör 42. erd 42. Tóalmáson|9 k.60-— 2 korona. A vármegye gazdasági egyesületének méhészeti . Torontál vármegyék termelése lényegesen nagyobb. A fejldésnek azonban meg van vetve az alapja. Lóállomány összesen 4. Ezenkívül Zemplénben 2040 és Nógrádban 4(i07 m. A gazdasági iparágai: közül a vármegye területén legfontosabbak a szemes életet feldolgozó. kir.660 korona értékt állított el. melyek egjTÓsze külföldre is szállít. A termelés fejldését korlátozza vármegyénkben a nagymérv szl. -\z ácsaiból szántó 532. hold. tehén 10. erd 474 és adó alá nem esik 21 m. mehniél a kisgazda családtagjai jobban értékesíthetik munkájukat. Magyarország leírása ISi'. a községek pedig a faiskolában termesztett szederfát közterekre és községi utakra ültetik ki.szakosztálya is közremködik a méhészeti ismeretek terjesztésében. kaszáló 100. erd 6. Ezen kívül még Biharban van 550 m. A V)urgonya-feldolgozásra szánt gazdasági szeszgyárak száma örvendetesen terjed. Pest-Pilis-SoltKiskun megj-e monográfiája 1877. " GcUgóczy Károly .Mezgazdaság ós állattenyésztés. nagykiterjedés gödölli méhészeti tanintézet és telep is. nknél 0. Tóalmáson 12-es és 6-os és a fehér homokban S-as vetöforgóban gazdálkodik. A gj'ümölcs és zöldség feldolgozása terén a vármegye területén ez id szerint számot tev telep a kecskeméti konzervgyár. A gazdagközönségtöl nyert adatok. hold dohányt és 28 m. szl 1 és adó alá nem es terület 2 hold. Aosán javított 3-as. Ez id szerint a selyemtem'észtést a kalocsai és a kiskrösi járásban zik a legtöbb sikeiTel. Abony és Tószeg határában terül el. Ma már 13 üyen szeszgyárunk van. Kubijiyi Ferencz ülli és több Péczel vidéki méhészek méhészetét. kir. selyemtenyésztési felügj-elség is a hozzáforduló községeket szederfa-maggal és csemetékkel bségesen ellátja s minden útba1908-ban a közutakra és a közteigazítást megad. Az egyes vidékek nagyobb birtokainak a következkben közölt gazdasági üzemét a szerkesztség állította össze: Abony. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként 30 korona. ÖssztfTÜlnt 745 m.683 korona érték selyemgubót termelt I90S-ban. legel 44. hold birtoka. szeszkontingenssel. kaszáló 53. Pest váris. Abony és Tószeg liatárában terül el. L. hat közre . Napszámárak férfiaknál 1 3 korona. Kovách Gáspár kávai. hold. Báró Prónay Szilveszter Gábor gazdaságai. A kiültetés évrl-évre több rekre 14437 darab szederfát ültettek ki." Borovszky Károly „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye mezgazdasági statisztikájára vonatkozó adatok 1888. szl és kert 15. hol 1000 kaptár méh van. nagj'számú malmok. Szarvasmarha-állomány összesen 44. Nagyobb ipari szeszgyár is csak egy van a Gschwindt-féle Budafokon.és gyümölcstermelés. A b A selyemtermelés terén nagyobb eredményt még nem mutathatunk fel. Ezen kívül sok jeles méhészetünk közül felemlítjük Kakucsi Z^'einer József kakucsi és pilisi méhészetét. Termelnek dohányt A Marha-állomány összesen 96 darab. hold. •"^^'^emterm^ Arad. népies eladásokkal és idszakonként rendezni szokott kiállításokkal. miáltal a szederfa nagyon terjed. nagyban 30 korona holdanként. pestvármegyei bírtokb<>l kert és boltelek 30. 483. Antos Mária birtoka. Acsa. /mreyFerencz péczeli. Összterület 32(32 m. A munkaert helyben szerzi. mert míg Bácsmegye 1. Somogymegye 52. Sertésállomány 8 anyakocza és szaporulata ós egy kan. hold mákot is termel." A m. A szegszárdi m.022. Beliczey Tiborné szül.. Összterület 380 m. Bács. hold. erd 35 és szölö 12 hold. tehén 52 és tenyészbika 2.480 hl. kaszáló 30. Abony. addig vármegj^énk csak 33. A tóalmásiból szántó 1243. ebbl igás 2. hold és 415 négyszögöl. Baranya. A tejgazdaság napi 200 220 liter termelését Budapesten értékesitik. Nagvobb sörgyár csak egy van a Haggenmacher-féle Budafokon és egy kisebb Kalocsán. kaszáló 32(). melj' az e vármegye területén termelt anyag jó részét dolgozza fel i^ . központi statisztikai hivatal kiadványai.475 korona. Van 14 muraközi ló ós egy mén. szántóföld 550. 13. ebbl kert és beltelek 2. Temes. mert a törvényhatóság szabáljTendeletileg biztosította az utak egy részének szederfával való beültetését. Oaál Gyula birtoka.. ebbl jármos ökör 24. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. 75 méhészeti ismeretek terjesztésére az állam vándortanítók kiküldéséve de vármegyénk területén van a mintaszeren és szakszeren berendezett. — — — . kocsíló 2 darab. Idetartozik Tónlmás is. nádas (i ós adó alá nem es 39 m. továbVmPoAo?iA. Tolna.a Ödön csvári. s így méhészeinknek alkalmuk nyílik a gyakorlati ismeretek elsajátítására." Korizmics-Benk-Morócz „Mezei gazdaságkönyve 1855. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetfogó. legel. hold.00 3 korona. : : : "-'l-^'J^*'''-' ipar. Az átlagos földhaszonbór e vidéken kiasiben 40. Somogy. gnlyabeli 10 darab. Források: Fényes Elek .

szl 15.\ tölgj. hold 285 négjszögöl. Dányon és Lajosmizsén szerzi. tavaszi árpét 30. Napi tejtermelés kb. a többi pedig szántó. szántóföld . Szilágj' és Trencsén vérmegjében mintegy 15. Szatmár. Zöldséget négy holdon termel és gjiimölcííösében 2000 baraczk és 1000 egyéb gj'üraölcsfa van.ínnthnii tenyészbika.j Herczeghalom. NapszAmárak férfiaknál 1 2 kor. Alsönémedi. Szabolcs. hintósló 4 magyar-angol félvér. Van 24 Percheron-fajú igás és 8 angol félvér tiszti-ló.20 2. a mely a vármegj'e elsrend szlbirtoka. Napsziimárak férfialuiál 1. Rozsot 900. hold. Összterület üOO k. Akasztó. borsó és baltaczim-magi-akat termel és czukorrópát 90 kat. kaszáló 100. Alsódabas és Jlajosháza (Pusztabahád és Délegyháza) határábiin terül el. kövidinka. f — — Ft Lóállomány összesen 22. Gróf Károlyi László gyáli uradalma. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete és gözekót bérel. holdon termel. 100. l. Az átlagos földhaszonbér e vidéken változó. hold. A rendes munkásokat helybl. 36 tehén.és sajtgyára is. ebbl járinos ökör 24 magyar. a mit szintén Budapesten értékesítenek. A bia-torbágj-i részbl kert és belsség 20 kat. Csongrád. Gróf Dégenfeld József uradalma. A juhállomány 700 innthnli tehén. kocsiló 7 darab. Van baromfitenyésztés házi szükségletre és méhészet 15 kaptárral. szl 220 és adó alá nem es terület 70 m. hold. 150 liter. nádas 20 és adó alá nem es terület 50 m. Lóállomány 14 Percheron-keresztezés. a fö c^eniogi'fiij chasselas és muskotály. továbbá Abaúj. hold. 3 K. hold. Rozsot. Napszámárak férfiaknál 1. szl 9 kat. Borászatában . hold 487 négyszögöl. Lóállomány összesen 7 Xouius. A horczoghalmi intézség kezeli a fehérmegyei 1100 kat. Metternich Sándor Paula herczegné uradalmai. nagyban Bia. kaszáló 416 kat. holdon bükköny. hold 700 négyszögöl. muskotály és luzitáni. hold 477 négyszögöl.éa cser. Juhállomány 600 Merino-Electoral-Negretti. Gazdasági és üzemrendszer váltógazdaság. erd 180 kat. : . hold. Szarvasmarha-állomány összesen 304 ebbl jármosökör 70 magyar. és állattenyésztés. Három holdra esik egy nagy marha és 9 hold termföldre egy állandó gazdasági munkás.iállomány összesen 6G. Összterület Pest vármegyében 43G5 kat. Szarvasmarha-állomány összesen 556. mopyében 84 imirlirt t-s mopynr és tnrkn. hintósló 6 angol félvér. A melyek rendszeres üzemtervvel. btirgtindi. nknél 80 00 fiU. szántóföld 2020 kat. Gözcséplkészlete S lóers. A munkaert helyben szerzi. A munkaert a környéken szerzi. Sertés-állomány összesen 80 darab. ebbl 24 jármos ökör. hold és a többi adó alá nem es terület. A tejgazdaság napi termelése 700 1000 liter tej. nknél ] 00-tól 200 fillérig. szántó 1020. rizling és fehér bakator. továbbá a juhar.^0 korona. Kizárom és Móriczmajor. hold. legel 1213. Borászatában a fö borszlfaj a rizling és ezerjó.80 1. 120 vegyes gulyabeli és 7 borzderes és simmenthaU bika. szántóföld 1800. Alsönémedi. Van egy darab 8 lóers gzcsépl-készlete. Borászatában a borszlöfaj ezerjó. hízómarha 34 magyar.000 kat. tehén 22. A juhállomány 770 Merino és Southdown. szl IT). erd 80. változó. Az erdöpazdaságbnii Aosáu n fanemek . Ezenki\-ül birtoka van még a vármegyében környékén. Van két gzcsépl-készlete 6 ée 8 lóerre. Vetforgó a norfolki négyes. Borászatában. Napi tejtermelés 550 liter. a mit helyben értékesítenek. kaszáló 200. tinó 160 magyar.60 korona. Napszámárak férfiaknál 120-t61 250 fillérig. Az erdben a fö-fanera a cser és a tölgy .50 1. Lóállomány összesen 30. 55 kat. Torbágy — : . A földhaszonbér a nagyon eltér talajviszonyok következtében. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10 12. ebbl 16 nóri. Napi tejtermelés 1750 liter. legel 100. legel 125. csikó 9 és egy nóri mén.és Zemplén vármegj-ékben kb. hold 669 négj-szögöl. nádas 15 és adó alá nem es terület 40 k. kisjeni fajta. ebbl jármosökör 24.) Összterület 1000 m. hold 213 négyszögöl. ebbl igás 18 muraközi félvér. Szilágj. a mit Budapesten értékesítenek. rét 202. hold. tinó 10. szántóföld 300. nknél 1 Alsönémedi. Marha-állomány 100 drb magyar jármos ökör.er szabad gaz. adó alá nem es terület 78 kat. üsz 50 bonyhádsimmenthali. Szarvasmarhaállomány összesen 45. Pest vármegyében kert és beltelek 2. erd 1250. Rozsot 200 holdon termel. holdon termel. közötte 20 anyakocza és 2 ken.és beltelek 18. Baromfitenyésztésében a jiulyka és liba kiváló. 1500 holdon termel.84 \. oirbonet és a fö csemegefaj a chasselas. hold.. A mimkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1. az aratókat a környékbl szerzi. Lóállomány összesen 24 . f — — — . ebbl jármos ökör 128 magyar. 280 drb borzderes és tarka tehén. Négyes és hármas vetforgóban dolgozik. de ez utóbbi. Ezenkí\-ül még Bihar. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. 20 üsz és egy tenyészbika. legel 463 kat.> fö borszlöfaj az ezerjó és olasz rizling és a csomegefaj a muskotály.tiO 3 korona. hold ebbl kert ós beltelek 30. tengerit és burgonyát kb. melyet Budapesten értékesítenek. kaszáló 68 kat. A sertésállomány kipusztult. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30 40 — f — korona. a csemegefaj a chasselas. Birtoka van még neje Lónyay Ilona ne\én Beregben 3000 m. tohén 10. hízómarha 10 és tenyészbika 1 darab. 40 hízó(liirnb Mei-inn Precos. a borszlfaj a merlot. Szarvasmarha-állomány összesen 81. Erdészetében az akáczfa dominál. 250 borzderes tehén és 4 ugyanilyen bika. kbánya 16. Jíarh. 150 diófa. tinó 100 magyar. Ebbl Herczeghalmon kert. holdat is. üsz 40 vegyes és tenyészbika 4 simmenthali. holdon.80 korona. — 10—30 kor. Van egy S lóerejü gözcséplkészlet és két kéveköt aratógép. szil és akácz már — 20 és — — korona. ebbl igás 15. kicsiben 35 40 korona. tehén 150 vegves (simmenthali és bonyhádi). napszámárak férfiaknál l. Marhaállomány 60 magyar jármos ökör. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. A mvinkaeröt helyben. Összterület 3500 m. terméketlen 110. hold 331 négjszögöl. hold. ezerjó és rizling Ácsán kb. A bárányokat 1 és 1 Vi éves korukban hizlalva eladják. nádas 20. de jelenleg üzemen kívül. Báró Kacui Jvor g<Kdafága:. AlSdabaS. Borászatában a fö borszölfajok a rizling és kövidinka. A napi tejtermelés 1700 liter. erd 20. A herczeghalmi részhez tartoznak Csonka-Tebe. Összterület 3236 kat.50 K. tóalmási szlben a fö borszölöfajok kövidinka. Napszámár férfiaknál 1 2. Van vaj. erd 200.40 korona. hold biitoka van. ti'rmék tiUifa. 18 tenyészkossal.iOO. ebbl igás 4 és csikó 3. tehén 180 bonyhád-simmenthali. 00 éves fordában kezeltetnek. kaszáló 100. Az átlagos földhaszonbér e \'idéken es — — : f — : . Dinnyég Lajos birtoka. 9 eg>. Czukorrépát 100 kat. JáUrs Géza birtoka (Szólsgyál . A munkaert helyben és Lengj-elországból szerzi. fehér goliór. összterület 983 m. 200 pilynboU vegyes fívjú. tenyészbika 4 simmenthaU. A munkaert Akasztón és Pusztaszentiinrén szerzi. A gyáli lu-adalomban kert és boltelek 68 kat. hold 137tl négyszögöl. Gazdasági t'is zemrends7. Szatmár.dálkodás.— 7(í Mezgazdaság jiirmos ökör. nknél 0.000 m. Gazdasági és üzemrendszer : szabadgazdálkodás. nknél 0. ebbl kert ós beltelek 10. üsz 8 és 2 gróf Wenckheim-féle tenyészbika. zabot 100 ós tengerit 250 kat. a mit Budapesten értékesítenek.3 korona. Tenyészkos 16.

A lóállomány 11. 15 iLsz. motor a takarmánykószít-gépeket. Ebbl 30 magyar igás.Mezgazdaság újrbb kultúra. Domony Ödön birtoka. és a sárgarépát. Van eg^' 8 lóerejü gzcséplökészlete. anyakancza 32. gyümölcsbl 1800 korona. Szarvasmarha-állomány összesen 408 ebbl jármos uko. Gróf KegUvich Gábor birtoka. nagyben 8 24 korona kat. a mit helyben ós Budapesten értékesítenek. 25 magyar tinó. : . összterület lOo m. szl 50. árpát 12 zabot 128. illetleg 262 ebbl jármos ökör 86. Napszámárak férfiaknál 80 gazdaság nagy súlji. hold 1240 négyszögöl. — — 1 : : férfiaknál bért ós beltelek 6 kat. DÖmSÖd. Marhaállomány 177. n mézet Budapesten értékesítik. Ebbl bel. szl 30 ós nádas . részben 12 nyomásos. kocsiló 8. Juhállomány összesen 400 dnrnb Cigája-Rnmbouillotte. 4 kocsiló. nevezetesebb mén Egreskáta II. erd 12 kat. 30 tehén. Az átlagos földliaszoubér o vidéken na^j 1)1 n ÖO. 15 csikó. karöolt. kuszáló 40. szántó fiOO.száló 178 hold 109 öl. f f . mobilja. borszlfaj az olasz rizling nyár ós feny az erdket 20 éves fordábun kezelik. a mit Budapesten értékesít. Ide tartozik az alcasztói rósz is. egyébkor 208 nknél télen 90. Napszámárak A . tehén 16. Gazdasági és üzemrendszer részben négyes és nyolczas vetforgó. holdon termeszt. illetleg az akkomulátorral táplálja. termék tzifa. f f . egyébkor 130 fillér. simmenthali keresztezés. A zöldségbl körülbelül 30 métermázsát Aszódon és a környéken értékesítenek. 140—300. szántóföld 500. Borászatában a csemegefaj a chasselns. holdon termel. Ebbl 36 jármos. mint angol félvér. Csengd. 11. Gazdasági és üzemrendszer szabidgti-dálküdás. holdanként 32 korona. Napi tejtermelés f-borszölöfajok ezerjó és Budepest számára 300 liter. legel 220. szántóföld 2U00. 10 anyakrnczs. Pusztaszentimre. Lóállomány 33 félvér Saghya-ivadók. A munkaert Foton szerzi. Napi tejtermelés kb. káposztát. körte. Szarvasmarha 132 darab. szántóföld 1229 hold 732 öl. 60 montafoni és bonyhádi tehén. mind bonyl. 40 berni félvér-üsz.onyok ugyi'nazok. kaszáló és legel 50. Erdészetébon jelents fanom az akácz. Dömsöd. Marhaállomány 200 magyar fajú. baraezk és szilva fajok benne az uralkodók. nknél 80 készlet. Ebbl igás 24. kaszáló 36. erd 2U hold 345 öl. Összterület 800 m. melyeket rendszeres üzemterv szerint 30 borszölfaj az olasz rizling éves fordában kezelnek termék tüzel. 30 Zirzon-kaptárrnl . salátát. üsz 20 ós tenyészbika 4 darab. tehén 54. a dinamóval egvütt. Szarvasmarhaállomány összesen 124. tenyészbika 4 ós a cselédeké 70. 2 berni bika és bikanevelés (berni félvér) 20 darab. 350 hter Budapest számára. Búzát 375. Ebbl 30 magyar jármos ökör. A birtokon lev tréningtelepen többeknek kb. kgm-ként 3 koronáért. tengerit 188 kat. csikó és mén 2 darab. 400 darab angol teUvér versenylova van. A munkaert a vidékrl szerzi. Összterület 1200 kat. Összterület 600 Ebbl A A A : — — A A m A jának elektromotorát egjadejiUeg hajtja. Borászatában a csemegefajok a chasselas változatai. gazdaság és az úrilak villamos világítással v és biknnevelésre és ígj' bikái és tehenei keresettek. Gazdasági és üzemrondszer hármas é-s ötös forgó. mén 1. 120 vöröstarka tehén.és kerttelok 37 hold (i59 öl. Vnn két 8 lóerojü gzcsóplö. mely Dab. . A munkaert Akasztó községbl szerzi. ebbl jármos ökör . A tejgazdaság napi termelése 200 liter. Domony. tehén 60. Gazdasági és üzemrendszer részben 5. Sertésállomány 18 magyar anyakocza és szaporulata. Vetforgó hármas. uraségi 6 és csikó 14.?(>. hold. N> ps. Lóállomány összesen 110.varur!-záK Vármegyói bs Varosai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun var'nogye. a csemegefajok chasselas és muskotályok. niméi 120—210 fillér. Van 2 darab 14 lóers gözcsóplkészleto ós egy aratógópe. Ebbl kort ós boltolek 67. erd 20. 10 anyakoczával és egy kannal. Összterület 1200 kat. továbbá a vízvezeték szivattyúkat. spenótot stb. A napi tejtermelés 300 liter. nknél 1. .ámárak férfiaknál 1. Összterület 2560 m. nknél 1 Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korom. Erdészetében uralkodó fanemek a populusok.50. Napszámárak férfiaknál télen 120. Szentivánpuszta. nádas 60 és adó alá nem es terület 15 m. Bugyi. Nevezetesebb anyakanczák Wirthin és Missis C. Zöldségtermelés is van két holdon. szántó 719. — Mag. magyar fajta és keresztezés. — . 14 tenyészkossal és a növendékekkel. 5 . legel 26.40 korona. 80 fehér.3 kat. holdanként. A munkaert helyben szerzi napszámárak férfiaknál 1 3 korona. Sertésállomány 50 darab westfáliai hússertés. gép. hold. vörös tarka. Lóállomány 30 darab angol félvér. Gsümölcsészete 10 kat. Az évi forgalom zöldségfélékbl 3000. üsz 42. Vrn egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. Lóállomány összesen 29. hold ebbl kert és beltelek 35. kaszáló 200. vetöforgó négyes.20 2 korona. legel 340.60—3 korona. szerémi-zöld. anyakancza 10. a mely 15 kat. Dunakeszi. Hajós József dr. A birtok részben bérbe van adva. hold. mázsa kerül eladásra. ellátva. Egreskáta. kaszáló 2. baraezk. 250 fillér. a dió évente 150 200 méterhasználatra van 3000 darab gyümölcsfa alma. hold.ádi fíjta. ebbl 8 szántó 520. szl 4 hold. szl 10 hold 800 öl. Magyar Lovar-Egylet birtoka. A kertészet 24 hold zöldségtermelés házi és kövidinka. hold 1403 négyszögöl. Ebbl kert és beltelek 14. i'O gulví béli és három tenyészbika. erd 200. tinó 10. termeszt. legel 30 ós erd 300 kat. Domony.és szerszámfa. ebbl igás 18. Lóállomány összesen 58. Kertészetében. ménesbeli 50. hold. Segesváry Ödön birtoka. 10 Rambouillette tenyészkossal. amerikai telivórek. Sertésállomány összesen 350 fehér mnngalicza és szalontai keresztezés. ord 8. Szarvasmarha-állomány összesen 20. Dohányt 73 kat. zellert. ebbl igá-s 8. ka."nnal. Lóállomány összesen 24. Ebbl jármos ökör 4. legel 72 hold 816 öl. : ás állattenj-ósztós. A munkaert a környékbl szerzi és 32—40 tartalékmunkást Gaücziából. hold. lüntósló 12. hold. erd 20 és szl 12 m. Juhállomány összesen 1200 magjTr féss. három k. 30 anyakocza és 2 kan. E vidéken az átlagos földliaszoubér kicsiben 40. Van méhészete. kaszáló 80. Blaskovich Sándor birtoka. Van orpington fajbaromfi-tenyésztés is. birtokai Összterület 1791 kat. szántóföld 700. ebbl igás 12. kulUaiid. hold. Szarvasmarha-állomány összesen 192. . Ebbl 4 igás. igás és 3 urasági. mind nemes fajú. rozsot 68. vetforgó négy-es. 40 ugyanolyan üsz és két bika. 77 A forda 40 éves. hold. Forster Kálmán birtoka. liintósló 128. petrezselymet. hold ós többféle nemes clma. hold. Ebbl kert és beltelek Í60. nádas 47 hold 1502 öl ós adó alá nem es terület 195 kat.. Ebbl kert 9. — : — . 23 tinó. csikó 13 és mén 2. Sertés : 60 kisjeni. . Van egy 6 lóerejü gözcsópl180 fillér. A napi tejtermelés 120 liter. kicsiben 60 korona. Ebbl igás 10. hold. 60 félvér bertü tehén. félmagos rlésre és egy darab 8 lóers loko2. hold. helyez a tehónAz átlsgos földhaszonbér e vidéken m. Szenttamás és Tass határában terül el. részben szabadgazdálkodás. bérolt gzeke és 4 kaszálónrpszómos-vis/. 70 anyakocza ós 4 kan. Van gazdasági gzmalma. 10 anyakoczával és egy kannal. 40 tinó ós 36 üsz gulyabeli 78 ós hízómarha 30 50 vegyesfajtar . Sertésállomány összesen 60 darab mnngalicza és Yorkshirei. a mit helyben értékesítenek. urasági kocsiló 5. cseresznye.

a moly szükség szerint fizi évente . Borá-szatában a borszlöfaj a mézesfehér. erd 154 és szl 12. erd 14. mind simmenthali. Abauj. Doliány 50 holdon.'j a fehér és piros chasselas. Gomba.80 korona. Van egy 8 lóers gözcséplkészlete. — A szl A és rizling. hold. köviés vörösdinka és kadar. a többi szántó. kicsiben 70. 600 liter. Vau egy '"/o lóerejü gzcsóplkészlet. oporto és burgundi. Összterület 1248 m."i000 korona évi forgalommal. nagyburgundi. hold. Gróf Károlyi László uradalma. A c?emegetajok vegyesek. B. munkaert helyhjn és a környéken szerzi napszám-árak férfiiknál 1. 4 muraközi csikó és egy ardeni mén. Van rendszeres üzemterv."lO bonyhádi keresztozés üsz és . holdon lóheremagvat is termel. fóti lu-adalomban kert és beltelek 3.OOO téglát tvid elállítani s van 2 darab 8 ós 10 lóers gözcséplkószlote. n mit Bud'ijiesten értékesít. 600. szl 33 és a többi adó alá nem es terület. erd 3500. eílankomenka és a fcsemegef. Ebbl kert és beltelek 2. legel 70. A munkaert helyben szerzi napszámár férfiaknál 1. Az átlagos Van földhaszonbér e \-idéken m. Pomázon cserüzem. Összterület 1600 m. tzifa és szerszámfa. szül.60 korona. angol félvér. Ebbl 56 magyar ós nyugati jármos ökör. Ebbl 200 magyar. Juhállomány 300 fésüsgyapjas. erd 40. Van egy darab 8 lóers gözcséplje és két darab aratógópe. munkaert helyben szerzi. ezerjó. süllt és keszeget. az akáczos pedig 35 évessel. Zemplén és Post vármegyékben még kb. A napszámárak férfiaknál 120—300. 71 darab mangaUcza. A napi tejtermelés 300 liter. lóállomány 18.iO. A termékek és kihasználás cserhántás. chasselas. .')0 kat. Iklad. hold. A pestvármegyei birtokból kert és boltelek 04. Nnpszámárak férfialinál 1. anyakanc. Gróf Ráday Gedeon birtoka. Az erd akáczosból áll és 25 éves fordábau kezelik. lóers mészk-kbányája. Gazdasági ós üzemrendszer hármas vetforgó. Lóállomány összesen 25. csemegefélék a chasselas és madlaín. 5 tenyészkossal. Most kísérletezik czukorróp-iterraoléssel. Harta. nknél 0. nagybin 40 korona. Ebbl 22 vegyes igás és 15 urasági ós tiszti kocsiló. módosított Vásárhelyi-féle szerkezet dohánypajtákkal (dupla tetvel. Ide tartozik Túzberek és Pomáz is.»romfitenyésztésében a fehér fajtN-úkok ós pekingi ki'. kaszáló 40. Mirhaállomány 89. 5 és a többi legel. Napszámáruk férfiaknál 120 220. Kertészetében a dinnye termesztit 2. mézet szintén a fvárosb.in órtókesiti. évenként 90 100 koronáért. összterület 600 m. Amimkaert : — — : — f f — . Sertésállomány kb. — — — — f . Juliállomány 890 darab Merino 30 tenyészkossal.\z átlagos földhaszonbér e vidéken m. ogy gözekóje és 3 nratógépe. holdon. Szemere Huba és neje Baji Patay Anna birtoka. Borászatában a borszlöfaj az olasz rizling. hízómarha 24 és tenyészbika egy. Lóállomány 22 angol félvér. mind angol félvér. szl 25. erd 000.60 korona. melyekben föfaj n )K)nty. szántó 2600. Szab id gazdálkodás. 20 éves fordával. A munkaert helyben szerzi. Lóállomáuy 14 darab vegyes faj. . 135 telivér simmenthaU és bonyhádi fehén. Szatmár. kaszáló 147. munkaert NagykAtán és a környékén szerzi. 100. de borjúnovelésseL Az erd cser és akácz. Gomba. ebbl 14 vegyes igás és 4 angol félvér. szántó 759. 22 anyakoczával és 3 kannal. Rákospvlotn és Újpest. Mirhiállomány 280. kb. Vetöforgó hetes és négyes. tinó 30. Összterület 5100 kat. Baromfit enjésztésében 200 darab magyar fehér fajú tjükot nevel évente eladásra.csák vitán nz évi forgalom 2000 korona. holdon termel. k&száló 10. Napszám ára férfiaknál 160 400. 3000 liter. holdankint 20 korona. Ebbl 60 magyar jármos ökör. hold. hold. 100 és adó alá nem es terület l. holdanként 20 korona adóval. a miket helyben és a körnvéken adnak el. Van méhészete 100 darab mozgó kassal. Az átlagos földliaszonbér e \-idéken 40 korona. 100 borzdsres éi napi tejtermelés kb. a mézet Budapesten értékesíti. Ezenkívül Csongrád. . Van méhészete Ifi kaptárral és hiltenyéaztése hárem tóval.20 2 korona. 2 bika és 10 15 hízó. 50 borzderes tehén. Sertésállomány borszlöfajok a kövidinka és mézesfeliór. Van méhészete is 52 Göndöcs-fóle kaptárral. Marhaállomány 167. Egy 6 gözcsépl-készlet.20—3 korona. gulyabeli 100 vegyes ós tenyészbika 4 nyugati. állcimány 43. 450 bonyhádi tehén.")0. napi tojtormolós Budapest számára kb. A borszölfajok olasz rizling. Ebbl 44 pinzgiiui keverék jármos ökör. ezerjó. Van ogy helyben és a környéken szerzi. szántó 1050. 14 méter széles és ugj'anolyan magas). Ebbl kert és beltelek 12. Patay Ferenczné. tehén 90 nyugati. A csemegeszlk chasselas és madlain. földhiszonbér e vidéken a vidéken szerzi. tehén 25. Napi tejtermelés a Budipesti Központi Tejcsarnok melés 300 — f — A — A szl A L- A A — — A A A A A Af . ebbl jármos ökör 30 darab m'gj-ar fehér. értékesít. nknél 100—180 fillér. Ibrányi Mihály birtoka. Az erdben Gyomron akácz.> simmenthaU bika. Vetforgó négaes. szke mangaliczn. 40 vegyes gulyabeü. Van két 8 lóerejü gzcnóplkészlete. zöld szilvám. nknél 1 1. Fszlfajok munkaert a mézes-fehér. Ozv. erdélyi jármos ökör. dinka. a mit Budapesten értékesít. Termék : tzifa.50 migy.és tó egy m. 44 tehén ós egy bika. A Harta melletti halastóban rendszeresen tenyészti a harcsát. Vetforgó négyes.000 hold. Dohányt 40 k. Felemlítend. hold.80—1. Szarvasmarha-állomány összesen 140. Galgagyörk. Napi tejtermelés a Központi Tejcsarnok és a helyi piacz számára kb. . nádas egj. melyet Budipaston nyugati tehén. hold. legel 200. Ebbl 44 migy ir jármos ökör. Ezonki\^il Nógrádban még 2400 m. Van tóglaégetjo. Az átlagos földhaszonbór e vidéken 20 korona m. A lóálloniánj' 37 darab. kocsiló 2. nknél 100 -250 fillér. potykát. Ebbl kert ós beltelek 8. 29 anyakoczával és 3 kannal. 5 ugyanolyan bika és 20 vegyes hízómarha. 70 gulyabeli és 4 montafoni bika. ebbl 10 darab urasági kocsiló. hold.ir tinó. Lóállomáuy 16 angol félvér. 500 liter. Összterület 5990 m. Mirhaállomány 230. marhaállomány 755. ebbl igás 8. 100 magyar mangaUcza. báró Podmaniczl-y Oizella birtoka.") 20 m. Összterület 1060 m.3 78 Mezögazdn^tvg ^s állattcnyésztóa. a csemegofaj u piros és fehér chasselas. Ide tartozik még Csornád. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Vetforgó 5-ös. Az 500 dorab gyümölcsfából álló gyümölcsös évi forgalma 300 400 korona. kaszáló 90. Az átlagos íöldhaszonbér e üdéken 20 30 korona. Összterület 1270 m. 8 urasági. legel 11. tenyésibikii 4 simmonthnli. F6t. 50 60 m. A fborszlfajok a mézesfehér. Ebbl igás 30 muraközi. ezerjó. Káposztásmegyer. holdanként. hogy habár e \-idék tulajdonkópen számára 600 — 700 liter. 3-as és 9-es. Sertésállomány 60 auynkoczn és fi knn. Af borszlfajok kövidinka 8 lóerejü gözcséplkészlete. Napi tejter600 litor. Gróf Teleki Tibor uradalma. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. Ebbl kert és boltelek 32. Pomázon tölgy a domináló fanem. legel 400. A marhaállomány 302. hold.za 10 és csikó 2. nknél 100 160 fillér. szántó 530. muscat lunel ós olasz rizling. Ebbl jármos ökör 108 magjar. 60 ugyanolyan üsz. bakator. holdanként 25 korona. Gyömrö. szántó 2200. üsz 30. kaszáló votforgó 0-os. n mit gazdasjigi czélokra használnak fel. Bauer Béla birtoka. hold.

50 gulya béli.000 Uter. Az érseki uradalom.— Mezgazdaság ós állattenyésztés. Az irsai birtokból kert és boltelek 20 m. kadirka Kihasználás olyképen. míg a drágszéU ós a böddbakódi telepeken eg>Té3zt a továbbtenyésztés folyik. a kanászok semmiféle állatot nem tarthatnak. a kbányai szokvány szerint. munkaert helyben szerzi. mégis vannak itt kiváló minség szlk.ílj félvér igás. Dohány 20 kat. legel 201).il ós 40 kínnal. Összterület 1900 m. A házi kezelésben lev bii-tokok a kalocsai és hajósi kerületekre vannak osztva. A birtokoknak ^jj rósze bérbe van . A n-ipi tojtorniolós a Budx350 liter. A sertéstenyésztés ozólj i a lüzl ilás. mindkét kerületben 4 4 gazdaság van. A lóállományból 20 igásló. tehát állategószsógüg>i tekintetben eléggé kritikus idben . Sertésállomány 80 anyakocza és szaporulata. A hajósi kerületben magyar marhát tenyésztenek. Csemegéi jok chasselas blanc és rouge. hold. 7-ö kg. kicsiben 28 korom. legel 10186. a telepeken a legnagyobb tisztaságúik kell uralkodni a ferttlenítéseket gyakran megismótUk. holdon termel. '^ — — — . hogy minden cselédnek külön szobája. Van két ménes. : F — — : — ^ m — . heljT eladásra . Kakucsi Liebner József birtoka. öt 8 ós egy 6 lóers gzcséplkó íz240. A napszámárak férfiiknál 140 100 160 fillér. a kalocsaiban simmonthali félvér tehenészet van 100 tehénnel. Szarvasmarha-állomány összesen 176. A lóhere az els ós második évben kaszálóul. napi 4 hl. Egy unyasertésre évi szaporulatával ^4 ''**• Iwld horevetós számíttatik. Van egy hold fiítal gyüraöU •csös is. A here helyére még az évben búza jön. Egy-egy hízósertés a lüzl. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 ós 40 éves fordákbin kezeltetnek. mákot és dinnyét 40 ín. szil. Ezenkívül Xógrádbin 1200 hold. hogy a vágásokat eladják. A munkaert helyen és a vidéken szerzik. A konyhikertószetben n vgs'mgnnyiségü zöldíégfélét és a g\-ümölcsösben almát és körtét termelnek elidásra. ólsúlybm ós hit hónipi hizi dás után zsír130 sertésekként átlt>g 320 kg.633 kat. E liizlalási mód mellett a befektetett töke kb. Jlirhaállomány 184 dvrab. Fiu-iózó kancza. A lakások épitésénól föelv. Ebbl kert és beltelek 71 k.dásra kerülnek. hold ós 855 négj-szögöl. a selejtese tzifa. hold ós 278 négyszögöl. Ilyon olsörendü szl ez is és bora a bordenuxi. szesztermelései . nem tekintve egyéb fontos morális ós humánus «zempontokat. kamrája. Az é\-i tejtermelés. Az átlagos földlwszonbér e %ádéken 18 korona m. KakuCS. A gazdálkodásnak naindenütt a növénytermesztés és 4. Van egy hit lóerejü gzcséplökészlet. külön otthona. erd 500. Kalocsa. ksót. 38 Ramboiüllette tenyészkossal. Van méhészete 1000 saját rendszer mozgó törzskaptárr. uralkodó f mem oz akácz termék hiszonfa és szlk iró.adva s 5 részét házilag kezelik. 60 70 holdon lóheremigot és dohánj-t 100 kat. Irsay testvérek birtoka. erdÖ 17064. : . — . burgonyát. a többi «rd. Van rendszeres pulykatenyósztés ós az állomány pesti Központi Tejcsarnok számára 300 borszli íjok rizling. Ebbl Pest vármegye területére esik 63. Erdészetében. nádas 20 és terméketlen mocsár 50 m. A lóállomány 326. amsterdiimi és a trieszti kiállításokon díszoklevelet nyert. lelkiismeretes ós állandó cselédség a gazdaságnak elsrend érdeke. A telepek mellett 8-as forgób lóhere is van kombinálva. A telepek úgy is vannak berendezve. konyhája. bórbeadva. Van egy 10. . két hengerrel és két pár kvel szeszgyár.lási idény alatt elfogyaszt kb. 2 sinunonthali és berni bika és 20 vegj'es hízó. 100 tehénnel 500 Uter. A földhíszonbér itt ncgyban 20. 70 kg.és figyelmet fordít. míg az artáshoz és csépléshez helyben szerzi a munkaert. Az erd akácz termékei tzifa és szlkaró. ennek eUeuére e telepeken 10 óv alatt sertósvósz még sporadikusan sem pusztított. Az nagyarányú szökeszrü mangaUcza sertéstenyésztés van. Összterület 3707 m. szóval külön lakása. nknél 70 150 fillér.nöknél letes 6 aratógép. pinczóje ós elrekesztett p. A forgók legnagyobb része vetésváltó rendszer. holdon tei-mel. kicsiben 30 korona. mézesfehér és oporto. nádiis 2931 és adó alá nem es terület 8174 kat. A bort egy mennyiségben Budipesten értékesitik. legel 700. szl 40. "9 bor\-idék. luczernát 50. Lóállomány 26. A sertéseket éves korukban állítják hízóba páronként 90 kg. kisjeni ós Sulykovszky keresztezés. 54 simmenthnli tehén. fehér-bakar. szeszkontingenst kaptak és a szeszgj'ár az sz folyamán megkezdi üzemét. Kakucs és Ujhartyán határában. A mimkaert helyben szerzik és ezek nagyobbára szerzdéses munkások. Van eg>' 8 lóerejü gzcséplökószlete ós egy 3Vi lóers benzinmotora a munkagépeknek. 10 kannil. A kö\-idinka. hold. szl 100. 250 anyakoczáv.llattenyésztós az alapja. f : — . 130 bonyhádi tehén és 2 tenyészbika a kiselejtezett fejs tehenek hizlalva «U-. 800 800 darab hízósertéssel. E sertéstenyésztést az m-adilom 1899-ben állította be. hold szántó 20. hogy a hü. ebbl 10 Nonius 03 ar. évenként ketts turnusbm. hold. Xapi tejtermelés a kalocsai gazdaságban. és piros velteUrii. Juhállomány 3500 egjTiyíretüRambouillotte-kerosztezés. akácz ós kevés tölgy. Ina. a harmadikban egész aratásig sertóslegelül szolgál. holdon. Van 60 éves-alkílmazotja.il. Csemegeszlk chasselas ós i>issituti. Napszám-árak férfiaknál 100 240. ol isz rizling. Az átlagos fötdh/szonbér e vidéken nagyban 22. Nevezetesebb mének Apolló és Liudon. Dohányt 45. naponta 100 tehén után kb. tököt. 100 150 között váltakozik. kiknek napszáma GO 200 fiUér. 30 kg. 267 tehénnel. de egy tagbm terül el. ebbl 44 jármos ökör. Ebbl kert és beltelek (nég\' majorral) 12. de ebbín a borjut ej nem foglaltatik. már csak annak biztos tudatában is. borszölöfajok a kö\ddinka. Az erdkben a fmemek fz. Van gazdisági gzmilora. E czélra két nem A — — — — . ebbl 58 migyar jármos ökör.adlása legyen. biu-gonyát 325. hogy azok az áUithigiéniii szempontoknak mindenben megfelelnek. uaelyet sp. Összterület Pest és Bács vármegyében 85. 250. a cselédUikások építésére ós azok berendozósóro nigy áldoz itot .593. napi 4 hl. tengeri dirát. a mikor a sertések tarlóra kerülnek. kaszáló 300. ugyancsak 72 72 darab anyagöbével és sertéshizlalás. Különös figyulkerületében uraddom kalocsii érseki met érdemel az érsekség mintaszer sertéstenyésztése. angol fehér és arabs tenyésztéssel és öt ménnel a mének közül három angol telivér.rjerdöként kezelnek.753 kat. hold. 120 fillér kilogri:mmonkénti egj'ségár mellett. horepolyvát és 1 kg. 470 kg. szántó 1300. A fbb kultúrnövényeken kívül. ezzel kapcsolatban a fejs teh?nek számát 120-ra emalik. a mit legnagyobbrészt a fvárosba szállítanak. hold. szl 25. E czélra három gazdiságbaa három sertéstelep vín berendezve a csornai telep (pestmegj'ei) a törzstenyészet folytatását czélozza és a süldnevelést 100 darab anyagöbével. egy félvér ós egy arabs. árpát. A rairhaállomány 2332 -darab. znbosbükkönj'-t 50. 1910-ben a birtokosok 720 hl. élsúlyban adják el Bécsbe. Sertésállomány 2000 szke mangaíicza. szántóföld 1500. fi urasági kocsiló és 10 csikó. Van dunai halászat is. . Vetforgó négj'es. nyár. A telepek és sertéslegelk a forgalomtól lehetleg el van zárva. kaszáló 200. hold inként. takarmánj-répát 30. 30%-ot kamatozik. A bérletek között van nagyobb-kisebb (200 700 kh) ós parczellás bérlet. A bécsi vásáron fiitalságuk és zsírosságuk mi itt kedveltek. szesztermelésre és 1 darab 8 lóers gzcséplökószlete. A kalocsai érsekség uradalmai. kaszáló 4665.

hold. f f : : : : — — : — — — — — . hízómarha 3 és egy simmenthali tenyészbika. melyen szabid gazdálkodás folyik. továbbá zssilukkal ós szmiyogháióval. A nagyobbik birtok Szabolcs. holdon. nknél 1 1. Összterület 5816% m. hold. A kerekogyházi birtokot házilag kezelik. ezerjó. moly egészséges. I . 12 vegyes hízóm \rhi és egy tarka tenyészbika. 40 tehén. Sertésállomány 200 darab mangalicza.ltol. 50 Zirzon-kaptárral. Nipmustos fehér. nknél 80 szerzi. Összterület 2200 m. Hármas votforgó szerint rozsot és tengerit 2400. Ilyen pizdasági osolódliik-telop a kalocsai gazdaságban (okv úgynovozett 48 ház. nagyban 10 20 korona. szántóföld 300. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben .család részére. E tipus elönyo a másikkal szemben. Nagy része bérbe van advii. Erdészetében a tölgy és akácz a jelents fanem.ós baromfiól.30. kaszáló 140. szántó 630. 28 anyakocza és 2 kan. Gazdasági és üzemrendszer szabad forgó. Az erd fanemei az akácz és nyár. 7 koronáért értékesítik. Itt a gazdasági és üzemrendszer négyes votforgó. Sertésállomány 164 darab magyar kondor fehér. kicsinyben 30-tól 90 koronáig. A saját kezelés pestvármegyei 650 holdas birtokból kert ós beltelek 100 és szántó 450 hold. Halász Gytila birtoka. A munkaert helyben 2 korona. Vetforgó részben hármas. erd 1660. kövidinka és kadarka. Káva és Bénye községek határában fekszik. Van méhészete. az utóbbit 20 éves fordában kezelik. melyek rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezeltetnek. van hnsználatbaii. Szarvasmarha-állomány összesen 90 ebbl jármos ökör 24 vegyes fajú. Asi opyik az olynn (wolódlak. Marhaállomány 270. Idetartozik még a nagykartali. kövidinka és ezerjó. évi forgalom 2500 korona.60 korona. : f f — — : . Ezenkívül még Hevesben van 150 hold. hold 97t> négyszögöl. melyben pontyot és kárászt tenyészt. Összterület 453 hold. Ebbl Kerekegyházán kert és beltelek 10. hogy jóval olcsóbb (kb. Van egy 8 lóers csóplkészlote. iható vizet szolgáltat minden házhoz tartozik egy-ogy 200' négyszögöl terület konyhakert is. erdei fehér. nádas 2 és a többi adó alá nem esö terület. ebbl 72 jármos ökör és 125 gulyabeli tinó magyar. Gazdasági és üzemrendszer hatos vetforgó és egyhitodrész ugar. 80 tinó. Kalocsai káptalan uradalma. továbbá sertés. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. A gazdaságban kisebb üzem tóglaégotö van. kaszáló 200. szl 29. Keczel. Juhállomány összesen 50 darab 2 tenyészkossal. Farkas Zoltán dr. Szarvasra trhi-állomány összesen 125. Báró Podmaniczky Qéza birtoka. nkáczfa-sorral és vízlovozoíö árokkal szogélyozve. lOfi üsz és ogy tenyészbika bonyhádi fajta. Összterület 2040 m. legel 994. hold. 46 üsz ós négy tenyészbika. Borászatában a csemegefaj a muscat lunel és m. szántó 4498 hold 1270 négyszögöl. Az egyes épületek téglából. részben váltórendszer. hold. Káva. a gyóni bérbe van adva. ebbl 28 jármos ökör és 64 tinó vegyes fajú. 80 anyakoczával és 6 kannal. A telep szabályos uto/. 40 tenyészkossal. ugyanis vau 70 darab pepinéria anyanyúl s 5500 korona az évi forgalom. ebbl igás 22 angol félvér és muraközi. Borászatában a kizárólagos borszlfaj az olasz rizling. Erdészetében uralkodó fanem a nyár ós akácz az elbbit rendszeres üzemterv szerint 40. szilárdtii épültek. Miga a szoba 20 négyszögméter terület. a többin árpát. hízómarha 80 tarka. Van 2 holdas álló vize. kocsiló 4 és ménesbeli 15. Kalocsa. szlkaró és épületfa. A haszonbér e vidéken nagyban 300.álcra van beosztva. Windisch József birtoka. Termék tzifa. Xapszámárak 18-tól 10. Dohánytermelés 25 kat. kaszáló 2341 hold 107t) nég. erd 4191 hold 182 négyszögöl. Ebbl igás 27. Egy-egy ilyen cselódlak 4000 koronába kerül. A gazdaság különlegességo a házi nyúltenyésztés. A munkaert helyben ós a vidéken férfiaknál 120 180 fillér. Mirha. ebbl igás 4 arabs félvér. szl 70 k. három holdon. A mimkaeröt helyben szerzi . hold. erd 1000 és szl 150 m. egy közös. otonel. virasági kocsiló 0. ebb igás 4. vérségi és mindszenti rész is. melybl azonban 1550 hold bérbe van adva. holdanként 20 korona és az adó. 18 csikó. a csomegefaj passatuti. Összterület 19. lu-asági kocsiló 4 darab. Császártöltés. dohányt pedig 45 kat. Az akáczot 20 24 éves fordában kezelik. Borászata 25 hold. A lóállomány csak luxus kocsi és hátas lovalíra szorítkozik. Dnsnok. Kerekegyháza és Gyón községek határában terül el. A fö borszlöfajok rizling. kaszáló 400 és legel 20 m. 20 tarka üsz. a többi urasági kocsiló. moly egy osalád részére van borondozve. madelaine. Kerekegyháza. közötte 25 anyakocza és 3 kan. Ebbl ker> és beltelek 11 Yz. Csemegefajok muskotály.>u<'l. 10 tenyészkossal. Napszámárak férfiaknál 1 40 korona. a számárak férfiaknál 1. Lóállomány 43. Van egy 8 lóers gzoséplje. chasselas. modern ketts nagy ablakokkal van ellátva. Kalocsa. a Keczel.l 1' h. kocsiló 2 és méuosboli csikó 1 1 angol félvér. nádas 1242 h. A másik tipus 8 családra van berendezve. A termék ölfa. Mákot 5 és dohánj't 15 holdon termel. rozsot 30 holdon. szlkaró és épületfa. Lóállomány összesen 35. hold. holdon termel. Ilyen cselódlakok vannak az uradilom drágszéli gazdaságában.il. Ebbl kort iVi li. kövidinka.80 1.20 2 korona. Gyónón szántóföld 20. jó. tinó 20. uyáron 2 korona. 'u. Lóállomány 37 lipiczai. szántó 2765. van ezenkívül kevés nyár.80 tipiis Mezgazdaság ás' állat tény észt ós. napszámár férfiaknál november elejétl február végéig 1 korom. borszlöfaj olasz rizling. Ebbl jármos ökör 30 magyar fajta. Zöldséget és gyümölcsöt csak saját szükségletre termel. Minden udNivniak van egy Northon-ktitja. t«rmészetosön szintén külön-külön lakószobával ós a hozzávaló moUóldielyiségokkel egj--<ig>. Termékek ölfa. tehén 20 és üsz 36 simmenthaU és bonyhádi. ebbl 8 igás. köröskörül körítéssel. CO anyakocza és 12 kan. nagyban 15 korona. csi ik a Császártöltés és Keczel határában fok\ö 7000 holdas Csnlapuszta áll házi kezelés alatt.390 k«t. Káva. Lóállomány összesen 14.000 koronába kerül).k 11 hold 1430 négyszögöl. feny ós tölgy. A munkaert helyben szerzi.40 korona. Bereg és Nógrád vármegyében ós Debreozen város határában van. Juhállomány 2600 Electoral-Negretti. Lóállomány összesen 8. nagy épületben. Van egy 8 lóers gözcséplökészlete. a mézet 5 kilós csomagonként borszlöfajok olasz rizling. legel 01 és erd 14 m. hold. nknél 0. csikó 4. Erdészetében uralkodó fanem az akácz . e vidéken kicsiben 30 Kiskartalpuszta. A baromfitenyésztés 90 darab Plymouth-Bock fajtyúkkal történik. szerszámfa. PuSZtapOlgárdl. mely a gazdasági udwr tszomszédságában fekszik. hold ebbl kert és beltelek 17. Akasztó. Ebbl 100 magyar jármos.\>/. kaszáló 2tl.i)göl és adó alá nem es terület 2r>81 kat. Sertéstenyésztés 400 mangalicza. tehén 2. Leleszi Kovách Gáspár birtoka. Géderlak és Szentbenedek határában t<>rülel. Juhállomány összesen li70 darab morinói. Összterület 750 m. A fát árverés útján lábán adják el. hold. -y</. szlankamenka. 17. birtoka. Szarvasmarha-állomány összesen 132 darab. Szarvasmarhaállomány összesen 304. Sertésállomány összesen 120 szke kondor. Ki 4457 hold 27 négj'szögöl. Búzát 200. erdei fehér és szerfa és szlkaró. a fö csemegefaj a chasselas. zabot és kukoriozát termel. Az átlagos fldh iszonbór szerzi. iroly osetlxm mindon család külön épülotben lakik s küliin köriUkorított udvara s moUókhelyisÓRe van.

Lóállomány összesen 12. Borászatában a az olasz rizling és köWdinka. szántóföld 800. ezerjó. hold. erd 34. Összterület 1124 kat. Ebbl kert és beltelek 25 m. 20 tenyészkossal. Sertésállomány összesen 50 darab kisjeni keresztezés. átlagos földhaszonbér o vidéken kicsibon 40. Nyáregyháza és Vasad határában fekszik. a csemegefélék pedig chasselas. Összterület €70 kat. ezerjó. nknél 1 Összterület 1720 m.és bérleti \-iszonyok ugj-anazok.k. hold.atmár vármegyékbon. Innen az országúthoz is sok követ szállítottak. nknél 60 150 fillér. nád. Gróf Tisza István uradalma. A munkaert helyben szerzi.s van. anyakancza egy ós csikó 3.és haszonf i. a csemegefaj a muscat lunel és ottonel és chasselas.60 2 korona.izdasági és üzemrendszer: szabid gazdálkodás. Napi tejtermelés 580 liter a Budapesti Közp. A lóállomány 49.és szerszámfa és szlkaró. Napi tejtermelés 2200 2400 liter. 5 csikó és egy mén. hold birtoka. Heves vármegyében Tornáméra községben van még 4000 m. Monor. adóval együtt. és adó alá nem es O'/i. Azonkívül van birtoka Bihar és S/. napszámárak férfiiknál 2 3 korona.80 korona. ebbl jármos ökör 24 fehér hazai . 9 anyakkoczával és 4 kannvl. hold. ilirhiállomány 200. 25 Zirzon-kassal. erd 10. Az erdbl Geist Gáspár 500 holdat bérel és ezt vadaskertnek keríttette körül és tartja fenn. Kégl János dr.a0 ebbl jármos ökör 250 tarka. olasz-rizling. szl 62.dirab munkaert Jánoshalmáról szerzik. egj-ütt 48 lóers gzcséplökészlet. a csemegefélék muskotály és chasselas. nknél 1. Koriandert 150. üsz 10 és tenyészbika 3. Lóállomány összesen 12. kaszáló 60. Kiskunhalas. 2 tenyészbika és 12 gulyabeli. 8 félvér angol kocsiló. fénjTnagot 20. szántóföld 4957. hintós ló 4. egy ketts rendszer gzeke-kószlet mos : — : — — : — . A munkaert helyben és a környéken szerzi. ebbl jármos ökör 30 alföldi magj'ar. A vetforgó négyes. holdanként 25 korona. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete.ilkodó termék tzifa. legel 52'/4.\t. szántó 1600. 58 gulyabeli és 3 berni és egy naontafoni bika. : f f — — A F : : : : — — Af : : — — szl 5'/. hold. A gyümöloskortben \'an 600 alma. A földhaszonbór kicíibgn 24. kocsiló 2. kaszáló 200. Nj-úlszapukát 30 holdon term->lnek. Vannak dolomit -mészkbányái is. hold. Sertésállomány 70 fekete mingalicza. Gosztonyi Miklós birtoka.is 20 és adó alá nom es terület 15 m. nagykovácsi birtokból csak a 2555 k. A munkaert helyben szerzi. Összterület 1615 m. A napi tejtermelés Budipest számára kb. Mezgazdaság ós állattenyésztés. Pest vármegyében kert. bükk. Gazdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás. lehetleg a négyes forgóhoz alkalmazva. fekete-kadar. Ebbl 44 magjar jármos ökör. Ebbl 60 magyar jármos ökör. min d angolarabs ós angol-nonius keresztezés. 100 gulyabeli borzderes ós 3 ugj^anolyan tenyészbika. Ebbl 52 vöröstarka járökör. kaszáló SO^/. gulyabeli 30. Napszámárak 8 lóers gzcséplökészlet és két marokrakó gép. Baromfitenyésztésében a föfajok a fehér orpington-tyúk és a fehér pulyka. Kczán-tanya. hold.csak a nyers mészkövet termelik ki ós ipari czélokra : . . holdanként 24 korona. mely építkezési czélokra rendkívül alkilmis. Van méhészete 20 anya kaptárral. épület. férfiiknál 1. Van egy darab 6 lóers gzcséplökészlete és egy aratógépe. holdnyi 10 marokrakó A : Julianna-major van egy tagban bérbeadva. üsz 25. 50 holdon lóheremagot is termel és dohánj't 40 kat. Tejcsarnok szánaára. hold. szl 20 és nádas 10 kat. 5 urasági kocsiló. Ebbl kert és beltelek SVj. A lóállomány 25. Nagykartal. nagybm 16 K. holdnyi erdt tartja házi kezelésben a többi kis parczellákban bérbe van adva helybeli lakosoknak és csak a 348 m. Az erdben a tölg>'-.és gyertyánfa uralkodik és az erdt rendszeres üzemterv szerint 40 és 60 éves fordában kezelik. a többi legel. hold. Sertésállomány 30 mingalicza.20 2 kor. 4 kannal. F-borszölfajok kövidinka. 30 gvilyabeU nyugati ós 4 borzderes és n^nigati bika. erd 20..'zesen 10. erdei és mézesfehér. Vetforgó 3-as. nknél 100 160 fiUér. hizómarhi 20. Ebbl kert és beltelek 10. kaszáló 170. Ide tartozik a gyömrl és péczeli rész is.\ hitár éjszjiknj-ugati részén olygocén homokkbánya van. nádas 1. legel 50. Nagykovácsi. Borászatábin a borszlöfaj az olasz rizling. szántó Kisnémedi. Van gazdasági gzmalom. 10 anyakocza és 2 kan. f f . tehén 60. ebbl 20 veg}-es igás és 5 urasági kocsiló. hold. holdon termel. ebbl igás 6. Báró Tornyai Schoasberger Lajos iiradalma. 53 borzderes és vöröstarka tehén. Összterület 5300 m. mind sinmaenthali és bonyhádi keresztezés. Ebbl kert és beltelek 8. 1200 kajszin és 690 szi biraczk fa. erd 200. Monor. zöld szilváni. a mézet Budapesten értókositik. szántóföld 400. Napi tejhozam 200 liter. beltelek és park 150. A napszámárak változók. a csemegefsj a piros chasselas és muskotály. vörös burgundi és kövidinka. 4 tenyészkossal. holdon. Wodiáner János birtoka. Marha-állomány összesen 148. mézes fehér. cser-. . Sertésállomány 25 fehér mangaUcza anyakocza ós szaporulata. Ebbl 20 magj'ar és muraközi igás. 1200. parasztérlésre továbbá négy á 12.szántó 9421/2. Sertésállomány 16 magyar kondor anyakocza ós szaporulata. Napi tejtermelés 600 liter a Budapesti Közp. Az erd akáczos. Szarvasmarha-állomány ös. tehén 200 vegyes. birtoka. 93 vöröstarka és borzderes tehén. tehén 20. tenyészbika 3. ebbl 32 magyar jármo3 ökör. G.és szerszámfa. Van egy 6 lóerejü gzcséplökészlete. borszlfajok mézes-fehér. csikó 8 muraközi. kaszáló 70. Bag és Hé\-izgyörk község határában terül el. Zseny József és István birtoka. 300 liter. 3 kannal. 74 pinzgaui tehén. de jelenleg csak a gazdaság ozéljaira szolgál. ebbl igás 40 muraközi. A napszámárak férfiaknál 70 200. Van méhészet is. Szarvasmarha-állomány összesen 97. IMaglód. Tejcsarnok számára. A birtokon meteorológiai állomá. A termékek tzi. Az átlagos földhaszonbér o \'idóken m. 4-es és 5-Ö3. mintegy 700 darab. hold. Marhaállomány 207. nagyban 30 K. melyekbl részben. az évi forgalom 6000 korona. Erdészetében uralkodó fanena az akácz. tinó 20. kicsiben 40 K. Nagykartal. termékek tzi.. szl 40. Összterület 3143 k. a mit Budapesten értékesítenek. szl 15. szl 20 és a többi legel. Lóállomány 31. kaszáló 30. A munkás. 2. Az és 8 kévokötgép. mákot 100. Napi tejtermelés 300 400 Uter. lent 50 és czukorrépát 1200 m. borszlfajok olaszrizling és ezerjó. a mit Budipesten értékesítenek. Juhállomány 700 merino. hold ebból kert és beltelek 15. . Lóállomány összesen 64. A munkaert Eger vidékérl szerzi. Összterület 2000 ra. Maglód. Az átlagos földlaaszonbér e vádéken nagyban 20. Erdészetében borszlöfij az akácz és nyárfa az ur. Napszámárak férfiaknál 160 300. hintósló 16 magyar és angol telivér. Van egy 8 lóerejü gzcséplökészlete. 20 vegj-es ménesbeli és egy ardeni mén. A mirhaállomány 194. ebbl igás 8. repczét 100. 4 kannal. Gazdasági és üzemrendszer norfolki négyes vetforgó. több kvel. a mit 30 éves fordában kezelnek termékek: tzifa. hold. ebbl igás 20 angol félvér. Juhállomány összesen 400 fésüsgyapjas. és adó alá nem es terület 40 m. 81 állomány 00. Van egj. Kóczán László birtoka. Budipost számára. Szabad gazdálkodás. szlkaró és bognárfa. erd 50. hlzómarha 600 tarka. Az átlagos íöldhaszonbér e \-idéken m. legel 350. 100 mnigati tehén.

A szlben kb. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. A nagj-obb forgalom lebonyolítására tíz kilométer hosszú. kadarka. de a szüretelésért külön nipszám jár. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagj-ban 8 16 kor. 50 métermázsát hoz eladá. Ebbl 10 igás. Qj-\ilán:ik Csengdön 160 holdas snját szolötelepo. A szeszgyárnak 1400 hektoliter törzskontingense van és tíz hónapi üzemid alatt 25. kövidinka és a chasselas-fajok váltak be nagybani termelésre. erd 1 60 m. Marhaállomány 102. rajnai : f í : — — : f f — K . Napszámárak : férfiaknál 140 240. gzmalom. PÍIUborosjen6. üvegezett czementhordó. Eijy részét az itteni mészéget dolgozzn fel. 20 ugyanolyan üsz és 2 simmenthali tenyészbika. körte. legel 200. 4 kocsiló és 46 ménesbeli. h. Ezenpátyiból beltelek és kert 8. továbbá az 1901. Dohánytermelés Tiszai fajdohány 250 holdon. míg a többi most van telepítés alatt. 60 tarka tehén. A köz. szl F — A — — A — A 300 400 liter. 30. borszölöfajok : rizling.82 Mezögazdaség és állattenyésztés.kazán és egy gzgéptelep hajtja. Je kiaknázatlanul. m. Termék : tzi. holdanként 100 koronát kapnak. ú.ik férfiiknál 120-300 fill.és mütrágyapyártásri). erd 1000. fherczeg piliscsabai uradalmának pilisboroajeni gazdasága. mely a gazdasági szántások elvégzése után erdsítés alá forgatja a könny homokterületeket.Pestvármegyei Dimavölgy-lecsapoló és öntöz társulat" megalakulásával azonban remélhet. 1906-ban egy Fowler-féle 16 lóerej. Marhaállomány 200.snyasertés és lehetleg kétszeri elletés mellett nyerhet 600 800 szaporulata évente. meljTiek értéke az utóbbi években csaknem kétszeresére emelkedett.000 m. fehér bakator. hold. Páhi.és krisfa. Pusztatabdi. Borászatában a borszlfaj olasz rizling. Ez utóbbit 30. Vetöforgó: négj^es. éger és akácz. A présház hidraulikus és Röck-féle présekkel van fölszerelve. 12. Van egy 6 lóerejü cséplkészlet.és szerszámfa. legel 446. a tulajdonos vezetése alatt áll. hold. Lóállomány összesen 8. a csemegeszl chasselas és muskotály. Van gyümölcstermelés is. Sertésállomány 200 magyar mangaUcza. Bzeszgjár. de kell tárgyázás mellett mind jól term . melyet helyben értékesít. szántó 600. czélul tzetvén ki legalább 3000 hold beerdösítése ákáczfával. A munkaert a szomszéd községekbl szerzi . hogy a t rágja termelés lehetleg fedezhesse a szükségletet. szl 50. Sertésállomány 85 darab fehér raangalicza . napszámár férfiaknál 1. Csemegefaja chasselas. Összterülete 3237 m. Az ócsai bérlet 4000 m. Lóállomány 60 angol félvér. évben felépített mószhomoktégiagyár . A földe knünösége nagjTÓszt homok. a melyeket 20 és 30 éves fordában kezelnek. nádas 10 és a többi adó alá nem es terület.és biraozkfn van. Strassburger Antal birtoka. melybl 100 hold be van ültetve és Bócson 06 hold legelje van.és haszonfa. 20 tenj'észkossal. hold. mind a három gyárüzemet egj. A szöltelepen leginkább az olasz rizling. Xapi tejtermelés 200 litor Budapest számára. holdanként 24 kor. az elbbit 20 éves fordábsn kezelik. moly az örkénj-i vasútállomásról kiindtilva.000 hektoliter moslék-takarmányt juttat a gazdaságnak. hold kívül még Barsmegyében is van birtoka. Vetöforgó : hármas. Pinczéje 2800 hl. Örkény. kaszáló 1000. Várady László birtoka. Ebbl kert és beltelek 25. szlkaró és hiszonta.és szilvaférfiaknál fával. hnldinként 20 kor.80 K. kaszáló 1612. Ebbl a szántóföld bérbe van adva. a gyengébb hom^kbuczká-s és távolabbi fekvés területek kis parezellánkénti eladásával az addigi 1800 lelket számlálólakosság fokozatosan 6000 lélekre emelkedett. erd 480.sra. : — — — : rizling és zöldszilváni adják. A szlt telepes családok kezelik S'. Ócsa. Ócsa. melyeket 33 éves fordában kezel Termékek tzi. kicsiben 12 Páty. melybl 1905-ig 200 hold volt szlvel és gyümölcscsel beültetve. melybl 8000 hold házi kezelésben van s két kerületre és egy szlgazdaságra beosztva.és tzifa. Az erd fanemei tölgy és cser. 50 nyugati tehén és 110 gulyabeli. két mozdonyú gzekét szereztek be. Lóállomány 10 dnrnb. obböl 40 mRg>'ar jármos ökör. kat. Összterülete 10. hold. Mirhnállomány 40 migyar igás-ökör. A borszlf jok B rizling és kadarka. Termék szerszám. szerfzámfíi. 360 hold területet szlgazdaságként kezelnek.isználják föl. a kisebb rész éger.60 K. 50 anyakoczával és öt kaimal. 100 almi-. nknél 100—180 fillér. kaszáló 200. Baráth Qyula és Kálmán bérlete. Az átlagos földhiszonbér e %ádéken kicsiben 40. Ide tartozik a budakeszi rész is. A munkaert helyben szerzi. 120 simment hal-bonyliádi tehén és növendékei és 3 simmenthaU bika.ölö (Ócsán is) 30 m. Összterület 700 m. Pusztafelsbabád. czemeut. nknél 100 180 fill. B iromfitenyésztésében az emdoni libákból és orpington-tyúkokból 1000 120(1 dirab az évi forgalom. kaszáló 20. ebbl 2 igás és 4 lu-asági kocsiló félvér. kik ezért m. Napszámárak 150 300. a . Lóállomány 8 vegj'es. 2 pedig irlandi hátas vadászié.ikmányszerüen. A birtokon 18!)7-ig t«ljesen külterjes gazdálkodás folyt. s így évente 250 300 holdat erdösítenek. nknél 1 1. nagyban 20 ni. Kajszinbaraczkot is termel és kb. Gazdasági és üzenu'endszer: szabid gazdálkodás. nknél 120 200 fill. 1000 nlmi-. körte. befogadóképesség és 1200 hl. a csemegefaj a piros és fehér chasselas.sége naponta 100 120 métermázsa rlemény. munkaert a szomszéd községekbl szerzi. Az egész birtok még ma is nagyobbrészt vadxTzes terület. nádas 2. Tulajdonosok Pálóczi Horváth István és nej» Katona Ilona. a többi legel. Ebbl 40 magyar jármos ökör. és kir. szántó 1000. a buczkástól a televénydús fekete homokig.20—2. hold. A tehenészetet további 300 darab fejstehénnel a közel jövben fejlesztik. erd 50. Az erdben a nigyobb rész akáoz-. Napízámár. A napi tejtermelés 300 500 liter között váltakozik ós a tojót Budajiesten érté- — kesítik. a szlötalepet és a majorokat köti össze aa állomással. Az erdben a kris dominál. A tehenészetben jeleiileg 230 darab fejs tehén van. ni. A midn azonban a vasút megépítése után a földek értéke emelkedett. 2 tehén és 70 hizómirha nyugati fajta. hogy az egész terület mind elsosztáljTÍ szántóföld lesz. Van egy 6 lóerejü gözcséplökészlete. Juhtenyésztés 80O magyar rövidszörü. meljTiek teljesít képes. Pálóczi Horváth István uradalma.. mézes. Kert és beltelok 20. hold. és a többi szántó. A legfinomabb bort azonban a muskatel. A raimkaeröt helyben szerzik. Mírhaállomány összesen 112.i0 és adó alá nem esö terület 20 m. Farkas László birtoka.íd gazdálkodás folyik. A birtokon sziib. Összterület 1400 kat.ség hntárábin nagy széntelepek » vannak. holdanként 800 1000 K-t jövedelmez. A csengdi szlgazdaság mintaszeren van fölszerelve. Az erdn a tölgy és cser az uralÖsszterület 2681 : : — — — % . Tulajdonos gróf Haller Györgj-né. nyomtávú mezei vasút is épült. Az átligos földhaszonbér o vidéken m. Termékek tzifa. Ebbl 20 magyar napi tejtermelés jármos ökör. mészhomoktéglag^ár és tehenészet fölállításával áttért a belterjesebb gazdálkodásra. s így napszámoskóz bven állott rendelkezésre. holdanként. Erdészetében lu-alkodó fsnem a kris. A szeszgyárral kapcsolatosan van a gzmalom. József cs. nszfalt -leniozok és nszfalt behintésére. 76 cm. hold. Ebbl kert és boltelek 4. s/. de B. hold. szántóföld tiliO. továbbá niük-. kb.

Napszámárak: férfiaknál IfiO— 320. rizling. A munkaert helyben szerzi. Navszámárak férfialmái 120 : : : : — — e vidéken 1(5 kor. Ebbl 360 szántó. 5000 darab gyümölcsfával. nknél 140—280 fillér. Borászatában a fö-borszölöfaj olasz rizling. Van négy darab egyenként 8 lóers gzcséplkészlet. Ezenkívül még két nagj-obb birtok van Pest vármeg\'ében. is. tenyészbika 12 simmenthah és magj-ar fajta.Í0 félmerino. hintósló 16. Marhaállomány 60. 6 simmenthali tehén. ötös és négyes forgó. Összterület 1200 m.">0.sn kívül áll. hold szl. erd 800. Gróf Teleki Tibor uradalma. Hont. csikó 77. 40 sünmenthali tehén. 300 húsjuh . Solt. Van kisebb üzem téglavetje.912 k. ebbl 100 anya és 4 tenyészkos. öntöz berendezéssel. hold. szántó 1303. Napszámárak : férfiaknál 200 Az átlagos földhaszonbér e \-idéken k. Gróf Teleki Gyula uradalma. Szállítási viszonyok kielégítk. Ide tartozik a vörösvári és solymári rész is. Ebbl kert ós beltelek 30. 30 kaptárral . olaszrizling. mézesfehér és muskotály. Pusztavacs.beu a a" cser és tölgy dominál. 400 cseresznyefával. holdanként 28 kor. Ide Összterület 1800 m. 400 kor. Baromfitenyésztés most van berendezés alatt. hold haszonbére 40 kor. nknél 140 kb. kris. kontingenssel. Az uradalomban van gazd. Összterület 13. kövidinka és rizhng. holdanként. A szálerdket rendszeres üzemterv szerint 90 éves. A A — — : A a saját budapesti árúcsamo kában értékesít. melyet PCSmegyer-LeányfalU. lóállomány 21 vegyes. melyek szintén bérbe vcnnak adva. ebbl igás 10. anyakancza 15. a mézet 1 ért értékesiti kg-ként. Dohányt 115 k. hold. hold. szántó 400 és szl 13 hold. igás magyar hold. kontingenssel. Csemegefajok: chasselas és passatuti. Borsod és Szepes vármegjékben és Alsóausztriában. Von gazd.80 K. 300 kor. adó alá nem es terület 361 kat. egy ugyanolyan tenyészbika és 80 hízómarha. 40 éves fordában kezelnek. Szarvasmarha-állomány összesen 271. kaszáló 642 hold 1586 öl. erd 3207 és szl 18 m. musoat és a csemegefaj chasselas és otonel. 3 holdon zöldségtermelés. Fülöp Szász-Coburg-Gothai herczeg uradalma. gzmalom két kre és két hengerre es czemenltéglagyár. Fö-borszölöfajok kadarka. nknél 0. a többi legel.000 holdnyi dolhai uradalomnak résztulajdonosa. szántó 600. Hetényi József birtoka. Ezenkívül van Torontál vármegyében 32. A Solthoz tartozó révbéri uradalomban a gazdasági és üzemrendszer hármas vetforgó.80 1. Az erdség tölgy-. 50 éves fordában kezelik. Baross Endre birtolca. A munkaert helyben 160 fiU. Ebbl kert 4. mézosfehér. Fö-borszlöfajok mimkaert helyben szerzi. hatos. nádas 6. Gróf Karácsonyi Jen uradalma. Juhállomány összesen 6248 rambouillet. Az erd. Erd bükk. szántóföldek parozellázva vannak. üsz 30 ós tenyészbika 3. Lóállomány összesen 50. a többi csikó és ménosbeli. budakalászi a tartozik PomáZ. legel-gazdaság. Egy m. ebbl jármos ökör 366 és gulyabeli 124 magyar fajú. hold. szeszgyár 1405 hl. Az évi forgalom 3000 K. mézesfehér. Napi tejtermelés 800 liter. Fö-borszlöfajok ezerjó. egy gzcséplkészloto és 3 aratógépo : . mén 2. selas. a sarjerdket 35 éves fordában kezelik. melybl az évi forgalom kb. Az átlagos földhaszonbér o vidéken m. nyárés füz az uralkodó fanem. kb. szeszgyár 482 hl. mézesfehér. mézesfehér és kövidinka. Ebbl kert és beltelek 50. Ebbl kert és beltelek 13.000 és Szerem vármegyében pestmepyei birtokból kert és beltelek 33. Van még az uradalomnak egy mészk. 200. ebbl 40 magyar jármos ökör. Ebbl 40 magyar jármos ökör. LóáUomány 8 vegyes. Szarvasmarha-állomány összesen 678 . Összterület . melyet többi kerti termékeivel együtt. két millió téglát tud gyártani. Termék tzi. hold. melyeket 20 éves fordában kezelnek. Napi tejtermelés Budapest számára 300 Hter. legel 2495 hold 1111 öl. Vetforgó ötös és hármas. hold. Vetforgó hármas. hold. 20 tarka tehén. Pilisszentiván. szl 20 ra. szil-.és cserfából áll. Egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. Napi tejtermelés 500 liter s ezt Budaj^sten értékesítik. szl 20. Napszámárak férfiaknál 1 2.és akáczfákból erd. A mimkaert Akasztó községbl szerzi. Összterület 3000 k. Ide tartozik a hartai rész is. 80 vegyes gulyabeli és két tarka tenyészbika. 14 üsz és egj' simmenthali tenyészbika. Marhaállomány 135. Vetforgó : hármas. Fö-borszölfajok kadarka. Összterület 400 m. Van gyümölcsöse helyben szerzi. A gtízd'isághoz nagy körkemencze tartozik. Marhaállomány 127. mely egyszersmind mrgánjáró szántógép egj. holdon. A csemegefélékbl chasselas. Máramaros vármegyében az 59. A pusztavacsi uradilomban kert és beltelek 127 hold 1242 öl. lapk. nknél 80 140 fill. A lóállomány 7 vegyes. Pilisszántó. mén 2 mind angol félvér. Van méhészet is 48 Zirzonkaptárral ós kassal. A munkaert Napszámárak férfiaknál 200—300. Zöldségtermelés 2 holdon. Lóállomány 13 vegyes. szántó 900. Lóállomány összesen 160 ebbl igás 20 herélt. Vetöforgó : négyes. Összterület 3000 kat. nagyban 16 K. A gazdasági munkaert helyben és a környéken szerzik. 4 nyugati tehén és 30 tinó. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Solt. Lóállomány 22 vegyes. Csemegfaj a chasselas. hold. Rendszeres üzemterv szerint. simmonthaU és bonyhádi keresztezés és egy telivér simmenthali tenyészbika. legel 345 és a többi 4000 ra. liba és jnilyka kiváló.ötös ekével és egy aratógépe. Termék: tzifa. szántóföld 7061 hold 1165 öl.és egy homokkbányája. erd 3175 hold 144 öl. Erdészetében az uralkodó fanem kocsányos tölgy.Mezgazdaság ós állattenyésztés. A munkaert helyben és a környéken szorzi. Halászata van a Dunában. E kezd termelés jelenlegi havi 200 fill. 200 darab ugyanolyan tenyészkossal. hold.3 m. Nógrád. Juliállomány 250 darab féss gj-apjas.ós hoszonfa. 400. Termék tzifa. Dohány 40 kat. Mandica Milán dr. Vetforgó négyes. szántó 750. hizómarha 175 kevert. 40 tinó. Napszámárak ugj-anazok. tinó 60. delavare és muskotály. PomáZ. A gyümölcsös 41 hold. holdon termel. 6 tenyészkossal. rész is. Marhaállomány 142. kaszáló 56. Az átlagos földhaszonbér 260.és tzifa. Termék haszon. kaszáló 150. gyertyán-. Van egj' 12 lóerej gzgépe. ebbl jármos ökör 78. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 30. kadarka. A szerzdött munkások napszámárai férfiaknál 100 200. ebbl 40 magyar jármos ökör. hold 566 : : — — : A négyszögöl.000 darab évi termeléssel. Marhaállomány 80 tehén. nknél 80 és a vidéken szerzi. melyeknek gyümölcsét helyben értékesiti. 4 konyhakert és 20 m. továbbá Gömör.Termék: tzifa. m. szl 42. Erdészetébon a mocsári tölgy. szilváni. F-borszölfajok oporto. Heves. holdanként 16 17 kor. kadarka. és Lagyevics Mária birtoka. 83 : kodó. Ide tartozik a csobánkai és budakalászi rész is. Van méhészete is. Schaeffner Károly birtoka.80 K. a 20 éves fordáju okáczf. ezerjó és szlankfmenka. Baromfitenyésztésében a magj'ar fehér tyiik. Halászat bérbeadva. : — — : : : — — — : K f . 16 belsség és pnrk. anyakancza 4o igában használva. nknél 140—180 fill. othello. nyárfa és akácz. tehén 100. ebbl 26 ökör. Juhállomány 3. Csemegefajok chasforgalma. mely bérbe van Rd\'a és évenként kb. . hold 1014 négyszögöl. Összterület 4540 m.

hold. 15 20 tinó. A munkaert helybon szerzi. 6 kocsiló és 4 csikó. Vnn három lioldnjT gj-ümölcsös. ^Vetöforgó a föld minsége szerint fi-os é~> 870. 30 ugyanolyan üsz. kaszáló 122. SzödrákOS. 1500 sárga. egy db. mind angol-magyar keverék. Szarvasmarha-állomány összesen 1506. Ebbl 12. Katona Qyula birtoka. szl 10 és nádas 2 hold. a föld minsége szerint háromféle.l. Zöldségkertészet : 4 hold a saját kezelése alatt és kb.p. Nap«7. Dohány 00 k. 20 25 éves fordában kezeltetnek. birodalmi lovag birtoka. — . hold. kiis/. A mimkaeröt a környékrl szerzi. Gizdisági és üzemrendszer : hármas forgó. egyharmadrészben borzderes és kétharmadrészben simmenthal-bonyhádi. Burgonya 130. Az uradalom csikóneveléssel is foglalkozik. f — — : : — : — — : 100— li. Csemegetaj ch^ssel.ámár'^férfiiknál 1. szlkaró ós gerendák. összterület 720 m. részben félvér. kicsiben 00 K. TamáSkáta puszta. 20 lóers munkaert helyben szerzik. szántó 517. Tápiógyörgye. . Kenessey Miklós birtoka. melyet Budapesten és a saját gödi nyaralótelepén értékesít. ebbl 8 magyar igás. Különösen a tojásra fektetik a súlyt. Marhaállomány 82. körte. A hiilat a környék pi. kaszáló 78. innthali.és meggyfával. oporto Újpesten értékesítenek. szántóföld 7223. rozsot 600. 2. csikó 45 és mén egy. hold. 25 ugyanolyan gulyabeli és két montafoni tenyészbika. Búzát 2000. nknél 80 180 fill. Fö-borszölfajok: rizUng.. szl 35. Ifp'lö 20.icznin értékesíti. Vetforgó. Az uradalomban gzeke saját szükségletre. Szd. hintós 4 és hátas 1 . szl 20 k. kaszáló és legel 250. a többi 800 tehén. Szalachy Béla birtoka. czukorrépát 750 éi dohányt 354 k.20 K. F-borszölöf íjok rizling és kövidinka. szántó TápiÓSáp. 100 tehén borzderes és sinamenthili-bonyhádi keresztezés. A gödi birtokból kert és beltelek 125. hold.s 30 hízómarlia. Szentmártonkáta. A Ivátai birtok liiszonbérbo van advi. Dohányt 60 holdon termel. Juhállomány 1000 darab hazai féss. A gödi pusztát nyaralótelep és családi házak czéljaira p irczelláz a. Borászatában a csemegefaj madelaine angerine és chasselas.60 K. nádas 118 és adó alá nem es terület 320 k. moly pályák Szfid. Napi tejtermelés 10 magyar jármos ökör. 05 siramonthiili tehén. montafoni és bonyhád-simmonthali 8 üsz az elbbiek keveréke egy tenj'észbika.. . Napszámárak férfi ik- nál 120—'220. ebbl igás 0. kert és beltelek 6. erd 120. tarka és magj'ar tehén 40. Vetforgó hármas. erd 142.irhaállomány változó 3.. Van 6 darab 10 lóers gzcsópíkészlet. tengerit 4O0.80 1. A birtokon két trainig-telep szakemberek véleménye szerint idomító munkára elsrendüek. LóAUoraAny 20. 35 nyugati tehén. és 12 db. kadarka és merlot.40 K. Ifi növendék és 2 kan . mézesfehér. erd 30. Egy 6 lóer. A^'miinkweröt. szántóföld 277. A mézet helyben értékesítik.án''szerzi. legel 30. Tápiószele ós Farmos határában terül el. 15 millió tégla évi termképességgel. ugyanolyan tenyészkossal. m.5 75 pirostarka tehén. Szd és Kisgöd megállóhelj'ek. legel 342. 50 kat. 8 koosiló angol félvér éí nmorikii. 140 tinó. Összterület 1170 m. gzcséplö. ebbl 20 magyar jármos ökör. olasz rizling. Dohány 50 k. 10 db. szilváni és a f osemegofaj a chasselas ós passatuti. három holdas h'ilastnva pontytenyésztésro. ebbl jármos ökör 12. két kannal. fehér bakar.20 Az átlntros földhnsznnhér o vidéken niRybnn Ifi.^s. hold. . Zöldséget 3 holdon termel. Gajáry Otza birtoka. Három vasúti állomása van.és 200 almafával. obb«>l 10 igiis nngol félvér. 6 félvér kocsiló és 8 muraközi igásló. Sertésállomány 40 mingalicza anyakooza és szaporuUta. Marhaállomány 80 magyar jármos ökör. hold. ebbl jármos ökör 372 magyar. dohány 60 holdon. Van téglagj-ár Szdrákoson és Gödön. hold.selas. Napi tejtermelés 650 liter. Összterület 0245 k. holdon. mézesfohér. a mit a Budapesti Közp. Nemeskéri Kiss Pál birtoka. Összterület 424 hold ebbl kort és beltelek 5. 221 üsz és 33 tenyészbika. A sertés-állomány 260 anyakocza és 40 kan. Szarvasmarhaállomány összesen 61 . Tejcsarnok száraára ir-iO liter.Aló :W. Nógrádban külön 2000 m. Sertésállomány összesen 27 . A munkaés kö\'idinka a ert helyben szerzi. legel 20. ebbl 10 igás. Ezenlúvül Veszprém vármegyében is v. Összterület 1280 k. Napi tejtermelés a Budiipesti Közp. Dunnepyhá7.ii. Göd. 50 350 450 liter. kövidinka. Napszám ára férfiaknál — — — — — : : : . árpát 400. Ebbl kert és beltelek 50. MnrhaAllomány 104.„-| 100-140 fiU. szl 410. kb. hold. szélmotoros \ázvezetékkel a gjóimölosöt a gödi nyarvlótelepan értékesítik. pulykák tWikok és g\-öngytyúk. a többi szántó. Napi tejtermelés Újpest számára 200 liter. Az átlagos földhaszonbér 20 kor. Floch-Reyhersberg Alfréd dr. A napi tejtermelés 4800 1. hold.'ijó. Gödpuszta. összterület 500 m. Csemegeszl: chasselas. Sz6d.in birtolii. ezerjó. Van méhészet is saját használatra. borszl-fajok ezerjó. nknél 0. Sertésállomány 10 anyakoczií és szaporulata.84 Mezgazdaság é'! állattenyésztés. nádis 4 és adó alá nem es terület 12 k. egy 10 HP nyersolajmotora és két marokrakó aratógépe. 30 hold bolgár kertészeknek bárb? adva. 20 m. Termékek tzi és szerszámfa. Napszámárak férfialaiál 1 2. M.és szíbaraczk-. nknól O. a többi fásítás. F-borszölöf aj ok az olasz rizlinc' i-^ i/. ebbl igás 70. Ide tartozik a csöröghi és kisgödi rész is. Van dunai halászat is a budapestvidéki halászati társulat kötelékében. SzOd. van. 3 tenyészbika é. simmenthali ós bonyhádi keverék. Baromfitenyésztés nagy pekingi kacsák. 25 30 üsz. szl 20. ú. urasági kocsiló 44. aratógóp. holdon. Lóállomány 22.llO — 1. A 30 közül 12 igás. . olasz-keresztezósü ludak. . szántó 1500. anyakancza 24. Van egy 22 lóers gözcséplje. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. emdeni-. hold. holdon termelnek. Heitsz Henrik birtoka. kaszáló 130. nknél 80—100 Szentmártonkáta. D)hány kert és boltolok 10. kövidinka. Ezenkívül Váozon 30 hold szl. Lóállomány összesen 184. Ebbl kert 5. öt kannal. 55 boxxal. f — . Csemegeféle a chas. ViUöforgó hérmis. fillér. Ö^szterülot 000 m. Van egy 8 lóarejü gzoióplkéíz- — szl : lete és egv hét-ekés magánjáró gzekéje. Lóállomány 20 félvér amerikai. mind angol félvér. Györgyey Illés és László uradalma. rendszeres üzemterv szerint. ebVil 3t) magyar jármos ökör. Lóállomány összesen 1 1 . 50 vegyes gvilyabeli és három ultoni és innthali tenyészbika. magyar kondor fajta. Kert ós boltelek 100. 12 kocsiló és 6 csikó. Tápigyörgye. Az erdben f-fanemek akácz és feketefeuy. 150 körte. hold. Termékek szerszámfa és szlkarók. F-borszlfajok ezerjó. olasz rizling. Lóállomány 30 magas angol félvér. Tejcsarnok értékesít.. Gazdasági ós üzemrendszer hatos vetöforgó. kicíibon 30 K. legel 103. zöldszilváni. Van három kb. Akáozerd 20 éves fordával. A borászatban a f borszlfaj a : rizling. A kancza-anyag a véghlosi családi uradalomból való. szlankamenka. 2rauiMközi mén. Erdészetükben az akácz az uralkodó. atöbbi szántó. legel 385. hold.00 K. Napi tejtermelés 200 350 1. kaszáló 631. holdon. Összterület 2500 m. ovdö W. melyet helyben és Budipesten értékesítenek. kuszáló 80. Napszámárak férfi iluiál 120—250. A munkaert helyben szerzi. részben telivér. Gyümölcstermelés kb. erd 50 és van egy daráló-malom A A Ebbl szl . Fiatal gyümölcsös. földhaszonbér nagyban 40. a mit anyakocza.

Szabolcsban 9000 m. Összterület 1200 m. AlsÓboldOgkáta pa. hold. Gazdasági és üzemrendszer: szabadgazdálkodás. Rozsot 700. és a többi legel. Lóállomány 6 darab vegj"es. 202 H-öl. Van fiatal gyümölcsös 5 holdon alma. Lóállomány összesen 32 angol félvér ebbl igás 24. D 'hány mén : f f — A — — : : : A — — — A — . Lóállomány 14 vegjes. Juhállomány 2000 fésüs-gyapjas. Napszámárak férfiaknál 160 300. Lóállomány 22 angol félvér és pedig igás 10. Ezenkí\-ül még Esztergom vármegj-ében is. hasonlóképen a gjTimölcsös is. : f . ebbl 48 jármosökör és 25 hizómirha. gulj'abeU 100. Szentkirályi Kálmán birtoka. Juhállomány 350 gj'apjas. mézesfehér és a csemegefaj a fehér és piros chasselas. nádis 8 h. A birtok örök bérletbe van kiadva. Marhaállomány 112. Baromfitenyésztésében a bronzpulyka és a sárgv orpington kiváló. Lóállomány 8 angol félvér. Van házinjiiltenyésztés. Van két pár kvel és egj' hengerszékkel. hold Ezenki\-ül Hevesben 2000. Mírhaállomány 162. Ebbl kert és beltelek 32 h.80 haszonbér e Wdéken bruttó 19. Magyary-Kossa Sámuel birtoka. hold és a többi szántó. 607 Q-öl. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlet. Oróf Szirmay Sándor birtoka. legel 38. Összterület 900 m. két marokrakó és egy kéveköt aratógóp. Napi tejhozam Kb. Borászatában a borszlfaj kö\-idinka. hold. Napszámárak férfiaknál 1. 80 tehén és 3 tenyészbika pedig simmenthali. hold. 36 ugyanolyan gulyabeli. szántó 682.és lóheremagot termel. Vetforgó négyes. Najj-jzámárak férfi iknál 100 300. Dohány 40 k. Vetforgó négyes. szántó 270. 4 holdon körte és 3 holdon szilva. Szabad gazdálkodás. napszámárak férfiaknál 1 2 K. gróf Bissingen Ottóné és báró Lipthay Frigyesné uradalma. rizling. szl 10 m. F — : : — — : . holdanként 20 24 korona. Az átlagos földia -szonbér e vidéken nagyban 5 -6. a többi urasági és tiszti kocsiló. Ebbl 42 nng^ar jármosökör. ebbl igás 10 muraközi és félvér. Van egy db. A tinnyei birtokból kert és beltelek 10. Ebbl kert és beltelek 8. Marhaállomány 17 d?. nádas 60 és adó alá nem es mocsaras terület 247 k. Erdészetében az akácz és a nyárfa az uralkodó. szl 30. A mimkaert helyben férfiiknál 100 160 fiU. kaszáló 30 és szl 100 m. Összterület 1603 824 h.80 1. erd 20. 631 D-öl. A földhiszonbér 20 kor. kaszáló 30. szántó rában terül el. nádas 91 hold 1530 öl és adó alá nem es terület 1000 k.20 K. f gzm A — — — K — F : : — — A : F — : — — . felerészben bonyhádi. és adó. télen 80 fill. ezerjó és kadar. hold. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. a : — — : dálkodás. A tóalmási birtokból kert és beltelek 70szántó 900. hintósló 6 és csikó 2. 10 nyugati tehén. Tápióbicske. Tinnye. ebbl jármos ökör 80 tehén 63. hold. A f-borszölfajok olasz rizling. X^ásárhelyi Géza birtoka. kaszáló 1559 hold 1269 öl. olasz rizling. holdanként (szóló nélkül) 16 korona. Napi tejtermelés 380 1. Jlarhaállomány 93. tatárszentgj-örgjT uradalomban kert és beltelek 50. 85 luczeriia. merino. kicsiben 10 Tápiószentmárton. Ozv. 1.. Sertés-állomány 100 db mangaUcza kocza. Összterület 9251 k. szl 12. gróf Bissingennének Besztercze-Naszódb 3n van 2500 és Miros-Tordában 1800. tengerit 200 és czirokot 30 tO holdon termelnek. Mezgazdaság 4-es. 3 tenyészbika és 15 hizómirha. Ebbl kert ós beltelek 45. Jlarhaállomány 200-on felül. Dohánj-t 25 k. Borászatában a az olasz rizling. Van egj' 8 lóerejü gzcséplkészlete. Halászatát a Szol nokvidéki alsótiszai halászati társulat bérU. két tenyészbika és 30 50 hízóm irhi. legel 423 h. nknél 0. Napszámárak férfiaknál nyáron 1 2 K. Összterület 400 m. 26 tenyészkossal. Az átlagos földia aszonbér e \-idéken m. erdei ós kadirki.20 1. nknél 80 TápiÖSZecsS. Méhészet 60 Zirzon-kaptárral. b. Fö-borszölöfajok mézesfehér. üsz 25. munkaert helyben szerzi. szl 6. nknél 80 150 íiUér. Szarvasmarha-állomány összesen 357. 230 n-öl. 20 tenyészkossal.és húsállatok nevelése. A birtokon a jászfalusi pusztán. Erdészetébon uralkodó fanem az akácz ós nyár ós van kevés tölgj-. Ebbl kert és beltelek 50. h. 50 holdon Ebbl : Budapesti Közp. ezerjó. gróf Pálffy Pálné szül gróf Károlyi Geraldine uradalma. legel 849 hold 758 öl. Napszámárak: férfiaknál 160 240.70 korona holdanként. Ebbl 60 magyar jármos ökör. Özv. Az átlagos földhaszonbér e \-idékeu 24 32 K. Pánd ós Uri h»ták. Van eg>' 8 lóer. ert helyben szerzi. 40 vegyes gulyabeli és egj. Tóalmás. Xapszámárak fórfiiknál 100 300. Vetöforgó hármas. hold. erd 120 h. nknél 80 160 fillér. Lipthaynak pedig Torontálban 1500 s Biharban 7000 k. A mézet Budapesten értékesíti. meljTiek iránya t«nyész. melybl 8 igás. szántóföld 5632 hold 366 öl. 60 nj-ugati tehén. kö%idmka. Napi tejhozam 500 liter. 1800 db. kaszáló 826. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. Összterület 4116 k.60 K. holdon.igati tenyészbika. holdanként 30 40 kor. holdanként 24 korona. Csemegefaj chasselas. nknél 80 200 fillér. Szarvasmarha-állomány összesen 156. Összterület 1200 m. 64 nj-ugati tehén. paraszt rlésre és egj. Szabadgazdálkodás. Tápiószentmárton. A munkaert helyben szerzi. legel 55. Lóállomány 28. részben vöröstarka. kaszáló 15. hold 1148 -öl. Tatárszentgyrgy. legel 1053. borszölöfajok ezerjó. a többi erd és legel. Erdészetében az laralkodó fanem az akácz termék szerszámfa. hold.20 korona. borszölöfajok: rizling. felerészben magj-ar. 8 lóers gzcséplgépe. Összterület 850 m. 526 C-öl és adó alá nem es terület 7 k. hízómarhi 57 és 6 bemi-simmenthali tenyészbika. Ozv. 4 tenyészkossal. Tápiószecs. hold. 40 ugyanolyan gulyabeli. Báró Bors Frigyes örökösei : özv. Termék borszlfaj szlkaró és tzifa . erd legelhaszonnal 500. Beretvás Endréné szül. A ^•lzimalom egy hengerrel és 2 kvel dolgozik. 50 gulyabeli ós 20 munkahízómarha. a szálUtási \-iszonyok rosszak. erd 114 hold 1273 öl.rab vegyes. kocsiló 12 félvér. a vasút mentén 99%-os mészkbánya és épít kbánj'a van. Van ogj' 6 lóers gzcséplö nknél munkaert a környéken szerzik. tinó 26. Tiszaujfalu.homokbánya. hold 56 négyszögöl ebbl kert és beltelek 2 hold 507 öl. csikó 4 és 1. kaszáló 178 h. Gízdisági és üzemrendszer szabidgaz- 4U0 liter. Jiihállomány 70 db. hold. hold birtoka. télen 1 . részben migyar. nj'áron I 20 K. ezerjó és pozsonvi kadirka. szl 10 hold. nknél 80 180 fill. Van egy 8 lóerejü gzcséplkészlete. a Somlyóhegyen. nknél 0.mT. hold 753 négyszögöl. Lóállomány összesen 27. A konyhakertészet 3 holdon most van a telepítés kezdetén. Az átlagos föld 3. holdon. gözcsóplö. Katona Ferencz birtoka. 552 Q-öl. kö\-idinka és mózesfehér a alom csemegef a j fehér és piros chassel is. Budapest számára. szántó 900.80 koi-ona. Termék tzi ós haszonfa házi szükségletre. 40 mTigati tehén. munkaert helyben szerzi. Tejcsarnok számára. ebbl 32 magyar jármos ökör. borszlfajok rizling és mézesfehér. Wahrmann René birtoka. Az átlagos földhaszoiibér e \-idéken m. Tóalmás. gj-ümölcsfá%'al. A munkaert helyben szerzi. Az 50 darabból állott ménest az örökösök föloszlatták. 44 magyar és tarka jármos ökör. szerzi. erd 20 és szl 30 m. kocsiló 6 és csikó is 6. Xapszámárak 240. szántóföld 1350. — — . és állattenyé^'ztós. A rizling és az ezerjó borával már több kiállításon díjat nyert.

35 ugyanolyan üsz. Szarvf. egj' gzeke és három aratógóp. Borászatában a csemegefaj a chísselas és passatuti.60 K. 8 kocsiló és 5 csikó. 20 üsz. 300 liter. birtoka. Van méhészete 20 Zirzon-kassal . vallásalapítványi uradalom birtoka. 42 tenyészkossal. kaszáló 332 hold 596 öl. a csemoposzolfajok passatuti. — ÜUn — — — : : : — — f f — — — — — — : . KiO dió-. cser-.20 2. Csemegefaj a chassels. legel és erd 24. Vetforgó hármM. hold 55 négyszögöl. 28 bonyhádi tájfajta tehén. nknél 0. legel l. A m. kö\ndinka. szl 1 4 hold 230 öl.ós s/. tehén 400 bonyhádi. 2. 50 lioldon vörösboré és luczernamagot is termel. és állattonyésztós. hízómarha 22 és tenyészbika 1. Napszámárak férfiaknál 80 160. Báró Podmaniczky Levente birtoka. A munkaert helyben ós a ^adéken 100 fillér. simmenthali és innthaU. Ebbl 12 angol félvér igás. erd 400. erd 68 hold 238 öl. 4 ugyanolyan kocsiló és 3 csikó. Újpest számára. 200 sárga biirnczkfii. 40 nyugati tehén. ebbl 20 félvér igás. Napszámárak férfiaknál 1. 24 üsz ós 4 borzderes nyugati tenyészbika. 8 kannal. tinó 85. Méhészet 150 Zirzon-kaptárral. Bérlk Gosztonyi Tibor ós Viczián Antal. mint Szontmártonkátán. Sertésállomány TiÖ fehérszr mangalicza anyakocza és szaporulata. hizómarha 100 kevert. szerzi. A munkaert a környéken szerzik. Pest vármegyében kert és beltelek 56 hold még Temes vámiegj'ében van 4350 k. A munkaert helyben 1. Van kb. chasselas és muskotály. holdat bérel. Sertéstenyésztés felújítás alatt. holdanként. juhar. erd 295.ániárak mint Tnmáskátán. LóáUomány összesen ebbl jármos ökör 30. — szerzi. szl 85 hold 1178 öl. Termék: szerszám.20 korona. Halomegyháza. kaszáló 37 hold 1574 öl. Szarvasmarha-állomány összesen 53(> 36 magyar. Juhállomány 1000 darab posztógyapjas. nádas 99 hold 781 öl. ami 5 hold kert kivételével. a mit Budapesten értékesítenek. de nyári munkásokat távoli vidékrl is hozatnak. Vau k. Lóállrmány összesen 65. szlankamenka. kir. kaszáló 20. ebbl igás 20 nitu-aközi. 25 és 170. hold. mézes. Szarvasmarha-állomány összesen 263 ebbl jármos ökör 92. két telivér simmenthali tenyészlnka ós 15 hizómarhn. Termék tzifa. A földhaszonbér nagjban 20 24. tenyészbika kett. Gróf Serényi János birtoka. hold. fehér orpini:ton-tj-úk és pulykafélékbl kb.80 VáCZbOttyán. a mit rendszeres üzemterv szerint 4. Van gazdasági szeszgyár 1400 hektoliter kontindarka. mind szántóföld. de kicsiben 60 70 korona m. Egy 8 lóerejü gözcséplkészlet. szántóföld 770 hold 978 öl. szl 28 és adó alá nem es terület 7 k. a mézet Budapesten adják el 1 korona 40 fillérért kilogrammoncsemegefaj a chasselas. OoszUmyi Tibor birtoka. tehén 70 hollandi.-V pestvármegyei bérleten kert és beltelek 45. tehén 3. G izdasági és üzemrendszer: szabad gazdálkodás és hánns votöforgó. melyet rendszeres üzemterv szerint 20 éves fordában kezelborszlöfaj az olasz nek. Ebbl 40 magyar jármos ökör. VecséS. tiszti és cselédtehén 60. melyek termékeit értékesítik s van két 8 és 10 lóers gözcséplkészlete. hold 1223 négyszögöl. 5 tenyészkossal. legel 50. A munkaert helyben és a %'idéken szerzi. szántóföld 1565 hold 400 öl. hollandi. Nii|>s7. Szabad gazdálkodás. hintósló 10 vegj'es. Kalo»a Lajos dr.')0 k. Juhállomány 420 merino-precosse. Napszámárak férfiaknál 1. A munkaert a vidéken szerzi. F-borszlfajok ezerjó. 18 muraközi). Boldogkáta pa. Marhaállomány ebbl 48 mnpjnir jármos ökör. Napi tejtermelés 300 liter. szlankamenka és kövidinka. nknél 0. szántó 470. Marhaállomány 91. szl 18. ordii 14. Összterület 2738 k. Az erd tölgy-.1 LóáUomány 20. Csemegefaj a chasselas. A földhaszonbér nagjban 20 K. Napi tejtermelés kb. hold. daráló. passatutti stb. Összterület 612 m. ohió szártépö. a Budapesti Központi Tejcsarnok számára. amerikai félvér.40 2. Összterület 853 k. Napi tejtermelés 180 liter. Borszlnek rizlinget termel. Van kb. Egy 8 lóorojii gözcséplkészlet. melyet helyben és Budapesten értékesít. hold 1000 négjszögöl ebbl kert és beltelek 30. Búzát. Gazdasági és üzemrendszer szebcdgí zdálkodás. 1000 korona. 4 -6 8 lóers gz: F : . Marhaállomány 100. Bérl : Macourek Lajos. Napszámárak férfiaknál 1. rozsot. nknél 1 1. két tenyészbika (5 hizómarhí. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. nknél 60 szerzik. daráló és finom rlésre továbbá három készlet. a genssel gzmalom két kvel. Szabad gazdálkodás. LóáUomány 33. Napi tejtermelés 400 liter és Budapesten értékesítik.és homokborszlfaj a mézesfehér és a ként. Összterület 000 m. tinó 21 vöröstarka. szilváni. Ebbl kort és beltolok 13. Ebbl jármos ökör 32 magyar és vöröstarka. liold és a többi szántó. erd 228 hold 900 öl. Az uradalom kavicsbányájából a gazdasági utakat ja\átják. Sertésállomány 00 mnngaliczn anynkoczn ós szaporulata. Marhaállomány 75.és tzifa . LóáUomány 19. 240 Uter. nknél 60 120 fiUér. Napi tejhozam kb. f f — — . kicsiben 22 1. Napi tejtermelés 3500 Uter. Dohány . ÖsszteriUet 723 m. hold és 385 négj'szögöl.40 korona.40 csépl. Borászatában a rizling. hintósló 4. 3 lóer. Van egy 8 lóerejü gözcséplkészlete.erszámfa. Erdészetében uralkodó fanem az akácz. szl 36 és adó alá nem es terület 8 m.5 borszlöfaj a rizling ós kaéves fordában kezelnek. Ebbl kert ós beltelok 3. lüntósló 6. legel 14 hold 1581 öl.smarha-állomány összesen 156. obbl 14 igás angol fólvór és kocsiló. . LóáUomány összesen 16 magyar erdélyi . legel 302 hold 778 öl. Az átlagos földhaszonbér nagyban 12 2. hold. innthali és berni. kövidinka és blU'gmidi. hizómarha 10 magyar. A somogyvármegyi Gálosfán gróf Festetioh Páltól 3800 m. SertésáUomány összesen 478 mangalicza. Verség. ebbl magj'ar jármos ökör 28. ebbl igás 10. A bérlet Monor. ebbl 32 magj'ar jármos ökör. Összterület 978 k.ós bérviszonyok ugj'anazok. Van baromfitenyésztés is és az évi forborszlöfajok a rizling és galom hid-. 5 kannal. Ebbl kert és beltelek 16. árpát 855 holdon termelnek. Váczi káplalani uradalom. és adó alá nem es terület 94 k. Egy k. a dó alá nem es terület lik. . hold haszonbére 18 kor. Fö-borszölöfajok ezerjó és olasz rizling. borzderes tehén 61. ebbl igás 31 muraközi. Vasid és Vecsós községek határában terül el. Ezenki\KU hold birtoka. üsz 22 berni. Fenyfiharaszt puszta. olasz rizling. Van egy kéveköt és két marokrakó aratógépjök. 00 simmonthnli tehén. Vetforgó négyes. csikó 24 (6 amerikai futó. a csemegefaj chasselas. Van egy darab 8 lóers gzcsépl és két kéveköt aratógép. nádas 8 ós adó alá nem es terület 40 m. hold. holdon.90 Váczhartyán. Borászatában a bánya. Ull6. lioldon. hold. körte. Rozsot 1200 holdon termel. A munkaert 18 IC 24.és almafa. melyet Újpesten értékesít. Termék: tzi. kaszáló 20.40 korona. tenyészbika egy hollandi. hold. LóáUomány 10 angol félvér. Marhaállomány 105. f f . vörös és feketetarka. LóáUomány 13 félvér. A munkás. kaszáló 60. TAalmiS. A mézet helyben és Budapesten értékesíti. szántóföld 2379. melybl pálinkát fznek. nádas 5 m. hold.'>0. simmenthali. Napszámráak férfiaknál 80 VáCZdUka. száUitási viszonyok jók.és krisfából áll és rendszeres üzemterv szerint.— : fili Mezgazdaság k. Gazdasági és üzemrendszer: négyes vetöforgó. ebbl 32 magyar jármos ökör. 40 éves fordában kezeltetik. kaszáló ós legel 50. Összterület 3000 m. Halmi Deutsch Sándor örökösei birtoka. 69 öl.60 korona. 200.

Kerepes. Nagy Lajos király Pohárnok Péternek adományozta. Isaszeg. De már 1851-ben az adósságok miatt el kellett árverezni.000 forintért és Í891-ben a nagjTáradi káptalantól a szadai és vcresegj^házi erdket 51. mert addig állítólag Gödöll több kisebb földbirtokos tulajdonában az akkor még nagy Besny (ma Máriabesnyö puszta) községhez tartozott. ez. illetleg a vele egj^esült . 90 nyugati tehén. A munkaert lielyben szerzi. Azonban ettl is elkobozták Ulászló kiráh' idejében. hold. átlagos földhaszonbér o \-idéken 34 korona.xanennyi. csekély különbséggel. hoÍd 450 D öles parkkal együtt az egyesült budai-gödöUi várkapitányság kezelésébe bocsátották. a birtokot rendbe hozta s azt 1864-ben a . hold. kii*. A koronauradalom mezgazdasági része 1867-t öl 1890-ig a pénzügyminisztérium fömüiatósága alá tartozott. században kezddik. Ez idtl kezdve Gödöll tulajdonosai örökösen változtak. a mely a GödöU. 14 vegyes gulyabeli és egy montafoni tenyészbika. a mikor is a gödölli és hatvani uradalmakat 7. majd grófi s végül — — : : berezegi méltó. Galgahéviz.840. kaszáló 106-220.Societé belgique belga banknak eladta. Zsámbok. 5 nyugati tenyészbika ós két bivaly. Budapest számára. a mely a legrégibb adatok szerint 1387 eltt a horvátországi Iván nemzetségé volt. Ezenkívül Borsodbin is van birtoka.General Company for the promotion of Landkredit" czégtl a magyar kormány 1867 márczius 22-én kelt szerzdéssel 1. Mirhaállomány 173. erd 191207. valamint fia Simon. Domony. kinek családja 1405-ig bírta. Czukorrépatermelés 120 m. lóei'ojü gözoséplökészlete.000 forintért. Ö. t. Vetforgó: hármas. Míg az erdk és az erdtisztások viszont az erdkincstár kezelésébe kerültek. ekkor a földmívelésügyi minisztérium . állomány Van ogy 8 : — : : — — A GÖDÖLLI M.. 1640-ben Kürthi Vámosy István volt Gödöll.5. a ki részletekben az egész Gödöllt megvásárolta. újból a királyra szállt vissza. Sertés60. n^-iregyházai. szentgyörgyi. besnyi. Az átlagos földhaszonbór m. Kerepes. szl 139. Napi tejhozam 12. Története Gödöllével együtt tulajdonképen csak a XIV. Bcniczk-y Addm birtoka. a mely fleg erdkbl állott. ebbl 38 magyar jármos ökör.isztorülot 1800 m.353 forintért. Valkó és Dány községek határában terül el. Besny és Egerszeg puszták tulajdonosa. Van egy 8 Jóorejü gözcsóplokószleto.000 forintért báró Sina György vette meg. E család kihaltával Zsigmond király a birtokot nejének Borbálának adta. a nké is. holdon. legel 101-1052. Szada pedig Macsafalvi Reichel Sebidé lett.Mezgazdaság óa állattenyésztés. Galgamácsa. század közepe táján különvált Besnytl.5 liter. 38 vegyes gulyabeli. 1868-ban az Esterházy-féle valkói. KOBONAURADALOM. az elidegeníthetetlen magyar királyi : nev . Gödöll. KIR. szentkirályi és kisbagi pusztákból állt. Még 1867-ben hozzávásárolták a galgamáesai birtokot 488. nknél 80 ^220 fillér. Bag. szántó Il)r. a vadászati ügyek vezetését pedig 1874-ben az udvari vadászati hivatalra bízták. \v. Babát. s7 28 moutafoni-üuithali korosztezósü tehén. váczszentlászlói és galgahévizi uradalmakat 250. Az 1456. Ezektl htlenség miatt elkoboztatván. nyoloz anyakoczával és egy kannal. A koronauradalmat a megvétel után minden tekintetben egy igazgatóság alá helyezték. Lóállomány 17 vegyes. Napi tejhozam 800 Uter. Dány és Isaszeg községek határában fekv majorságokból.">!l8 k. évben a birtokért pör fohi: s az ítélet szerint GödöU a vajdáé és öcscseié. nádas 28-. A pestvármegyei részbon kert és bi'ltolek 38. Azonban a XIV. Napszámárak férfiaknál 90 300. Napszámárak férfiaknál 100 170 és up. továbbá az egerszegi.300. Bórlök Schoinovitz ós Schwartz. h<il(l>nként 2fi korona. a ki.000 forintért vette meg a gödöll-hatvani uradalmat. koronauradalom Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye gödölli és váczi járásában. Az elbb bárói. Azonban 1869-ben a királyi várkast éhi: a 120 k. A gödölli m. alapján törvénybe iktatták és a birtokot. 1744-ben megkezdette gödölli kastélyának építését s Gödöllt székhelyévé s hatalmas birtokainak középpontjává tette. melynek Grassalkovich Antal volt az elnöke. Végre 1722-ben a pozsonyi országgylés a török m'alom alatt megzavart birtokviszonyok rendezésére kiküldte a neo-aquistica comissiót. babati. : koronajavak állományába fölvették.8-814. de 1665-ben már felerészben a Mocsáry nemzetségre szállott. a ki viszont Rozgonyi János vajda Rajnold és Oszvald nev öcscseinek juttatta.ságra emelkedett Grassalkovich család 1841-ben fiágon kihalt s az uradalmakat 1850-ben leányágon gróf Hédervári Viczay Károly örökölte. du Credit foncier ej industrielle de BruxeUes" Ettl a banktól. de már 1439-ben az addigi bérl Tamásij Hem-ik a birtok tulajdonosa. A munkaert helj'bon szerzi. A vételt az 1868 V. Budapest számára. Váezszentlászló.

hold 528 D öl. A tenyésztésbe be nem osztott kanczákat és herélteket átlag 800 korona áron adták el a hadseregnek. h. mely terület a következ hat gazdasági kerületre oszlik a gödöll-haraszti az : 888 k. 1228 n öl. egyéves 23. zab 600. 1196 L öl. füzes 4 k. magbükköny 652.és állatorvos és gyógykovács. 1494 D öl. h. vá: A . a zabot — — : köztenvésztés czéljára is megfelelnek. Ivisebb vizek még az Aranyos és Fáczános. legnagyobb részét a nagyszámú cselédség illetmi ezek után fönnmarad. 1101 U öl. A mívelésre nem alkalmas területeken akáczosokat telepítettek. Az egliajlat a mezgazdaságra szintén nem kedvez. egy ellenr. szlre 0-76. . kil?ncz ga-'. hogy nemcsak nehezebb gazdasági munkára alkalmas. de könny kocsiban és katonai szolgálatra is használható anj^agot neveljen. öl. ember. h. 955 öl. kisebb része a váczi járáshoz tartozik. Az összterületbl vetett takarmányokra A : 1083 és réti széna 1260 kg. a mikor az szi munkák rendesen végezhetk. tengeri 809. h. erd. h. 1005 D öl. melylyel a galgamácsai gazdasági kerületben végeztek kísérleteket és pedig kedvez eredménynyel.588 k. Isaszegnél a Tápió és Galgamácsa határában a Galga patak. kis .. 396 D öl és a oszlik A birtok mívelési ágak szerint a következképen meg : szántóföld 650 k. A mezgazdasági rész 10.^g a Gödölln . kertre és gyümölcsösre 0-62. burgonya 4438.székel jószágigazgat áság végzi. murok 6431. erdfásítás 167 k. Az uradalom igazgatása az átvétel óta szintén több változáson m^nt átKezdetben külön igazgatósága volt.406. A mezgazdasági nvj-Iyet : Tcrmésrot ' visi. de egyelre csak az uradalom szlkarószükségletét fedezik. A koronauradalom az állattenyésztésnek négyféle ágát a ló.. ez táplálja az uradalom halastavait és több malmot is" hajt. 1580 D galgamácsai 1326 k. Domonv határában az Egres. sertés és juhtenyésztést zi. mesterséges széna 11"67. három segédtiszt és egy gyakornok. az ilkamajori 1364 k.: 88 v^tte at. h. öl. -Politikai tekintetben a birtok nagvobb része a gödölli. h. h. h. A talajnem-k fl?g kétfélék I. de éjjel ersen lehl csak az sz kedvez. legel 1809 k. kapásokra 21-66. Ez id szerint a koronauradalom két. h. A lóállomány jelenleg a következ tenyészmén 4. az kerül eladásra. 7083 1092 1353 D C öl. 2. h. A nagyobbarányú lótenyésztésre az uradalom 1897-ben tért át. rozs 773. A tél rendszerint késn áU be és hosszú a tavasz "ellenben rövid a nyár forró es hosszú. hold 1070 D öl. A tiszti létszám a következ egy jószágigazgató. a jobb minség homok 26 és a silány kvarczliomok 41%. a mikor Mezhegj'esröl kis . hold 325 C öl.sztják ki. csekély humuszréteggel s a magasabb fekvés hel veken többnvire kötött agyag-altalajjal. Van ezeken kívül állandó siiggal egyesítették. és az árpát etetésre fordítják és csak a A lluT tenyésztél.dasági intéz. kir. . Az egész terül-t a föntebb említett községek határában a rakosi síkságból kiemelked dombcso]iortozatot foglalja el s tengerszin fölötti magassága 143—345 méter között váltakozik. Különleges termelési ágként említhet a len. "árpa 786. melyek szölkarózemre vannak berendezve. A uödöUöi 111. egyes kerületek fömajorjaival távbeszélliálózat kapcsol össze. A birtokon a termtalaj mintegy 33%. egy jószágfelügyelö. az isaszegi 3174 k. kovonaunidnloni. füvelkre 25-17. a völgyekben több h-lyen futóhömokkal és homokk-altalajjal. k. kötött talaj. h. rét D mívelési ágak szerint a kalászosokra 32-86%. 560 D öl. . h. fásítá"sra 233 és a mívelésen kívül álló területre 4-35% esik. a babati 2536 k. szarvasmarha. majd az óbiidai kincstári jószágigazgató- lS8:{-ban pedig ismét küKin igazgatósággal ruházták föl.. h.. 1036 D öl. birtok fontosabb kultúrnövényeinek tíz évi átlagos terméseredményei a következk búza 876. 1562 ü öl. gyümölcsös és kert 155 k. st a m°lynek szebben fejlett egyedei A '^^l^szosok termésének ményéül o. beltelek 274 k. egvmástól teljesen független részbl — — — : . h. kétéves 23.Nonius" mindé czélokra kitnen bevált s így az utóbbi években már a hároméves méncsikók 80%-át lehetett 1400 korona árban köztenyésztési czélokra értékesíteni. terméketlen 226 k. Homoktalaj. kezelést jelenl. L-gnagyobb folvóvize a Rákos.Nonius"-fajta tenyészkanczákat és méneket hozatott. szl 88 k. mocsár és tó 47 k. a kerepesi 1297 k. 350 D öl és bérbe van adva 79 k. 779 G öl.>nyok 1. takarmányrépa 10.és mezgazdaságból áll. m?rt többnyire szélsségekben mozog és a csekély csapadék elosztása aránytalan az egyes évszakokban.

Ujabban fölmerült a terv. 28 Az uradalom a szarvasmarha-tenvésztéssel részben a teitermelést. . egyéves 45. tezésbl ered bárányokat elválasztás után hizlalják és darabanként átlag 50 kg súlyban árusítják. Halászásuk egy évi növekedés után történik és akkor. egyéves 15. mig a tobbi ojtvany. Az uradalomban telepített szl területe 82 k. Ez utóbbiak fedezik részben az uradalom igáserö-szükségletét. részben a köztenyésztésre szükséges tenyészbikák neveleset es a tragyatermeles fokozását czéiozza. egy gulyás számadó. A szarvasmarha-állomány teljes száma 1878 darab. egyéves 5. hold s ebbl mintegv 55 k. egj' molnár. kétéves 18. Ivir. hároméves 12. összesen 355. 55 kocsis. : s. toklyó ürü 111 összesen 1189. : . 84 szekeres. Az átlagos . és szopós üsz 30. hold nagyságban. : — .^. toklyó 21 anj'a 632. 42 tehenes. A juh-állomány a következ — . S ha a koronauradalom az idszaki munkákhoz szükséges napszámosokat és szakmányosokat biztosítai akarja. 1 . . melyekbe minden év tavaszán fél kg. választott miskárolt kocza lasztott ártány 54 194 összesen 924. mert a közeli fváros rengeteg sok vidéki munkást von el a gazdasági munkától. választott 71. süld 3 és választott kocza 180 süld és váés választott kan 144 54 süld miskárolt kocza 49. a mi szintén jövedelmeznek bizonyult. három kovács. kétéves 23. kétéves üsz 63. hogj^ a galgamácsai gazdasági kerületben hasonló konyhakertészetet fognak berendezni. egy tanító kocsis. nyolcz els béres. egy csikós-gazda. 89 mén 17 tenyészkancza 85. ha már egy kilogi-ammnál nehezebbek. A tejet részben az alkalmazottak illetményére fordítják.és nmnmühelyvezet.rtés — . de a tekintélyes évi jövedelmen kivül azóta az ers trágyázás és öntözés következtében a talaj értéke is megháromszorozódott. Azonban a munkásviszonyok nern kedvezek. 20 gulyás. hároméves üsz 12. kétéves 131. Pinzgaui: tenyészbika 5. egyéves 4. . Bonyhádi: tenyészbika 3. — — : . egy szeszfz. egy fövinczeílér. súlyú. egy szíjgyártó. A precoce-merino juhokat törzsállományként tenyésztik. . választott 49 és szopós üsz 15 összesen 456. Czélja ennek is a tenyésztésre alkalmas kanok és koczák nevelése s évente kb. „ ^ hold immums homokon van. harmadf 19. kétéves 64. j^^^. nem tcnyész kancza 34. A kert öntözésére a Rákos mellett ásott kút szolgál. kásviszonyok egy asztalos. . silány futóhomokon telepítettek. 80 kan és 50 kocza kerül eladásra.. A precoce merino és hampsliii'e down keresz. de néhány év eltt áttértek a bonyhádi tájfajtára is a bonyhádi tehenekre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. négy csikós. Ujabban a húsbárányok szopós korban is piaczra kerülnek. két juhászszámadó. toklyó 151 harmadf ürü 122. hogy a Rákos patak az uradalomban két halas^''*' " tavat táplál. hat tehenes gazda. választott 1 és szopós bika 19 tehén 126. Ennek következtében a napszámárak férfiaknál tavaszszal és szs/. és szopós kancza 19 és öreg herélt összesen 330 darab. három gépész. — — : . négy kovácssegéd.^ jén 28 k. kétéves 4. Az illtetett fajták között az olasz rizling az uralkodó. kétnyaras cseh pontyokat eresztenek.szaporulat évenként 50 60 darab csikó. harmadf 130. választott 29 és szopós üsz 10 összesen 196. Az igás er és tinóállomány magyar 280. nyiigati ökör 227. tetemes anyagi áldozatokat kell hoznia. kocza 109. egyéves 100 és választott tarka tinó 80. választott 9 és szopós bika 9 tehén 74. Van az uradalomnak feles bolgár konyhakertészete is. tíz mez-r. egyéves 65. négy kanász. melj'bl a vizet gzervel emelik föl és juttatják el az öntöz csatornákba. három magtáros. .j. hét udvaros. A sertéstenyésztés kondor magyar mangalicza-fajtával s 100 anyakoczával történik. hároméves 53. összesen 871. . egyéves 23. de a nagyobb részét helyben hterenként A szarvasmarha-állomány a következ Innthali: 20 22 fillérért értékesítik. hároméves üsz 20. ISszölömunkás és 70 ostoros összesen 393. süld 108 hízottan értékesítik.A lasztott 27 és szopós gödölli ír. A koronaui'adalomban az áUandó cselédség létszáma a következ egj^ cseiéd. kilencz majoros gazda. Már föntebb ernlítettük.. három bognár. . gyapjutermelés és tenyészkosok nevelése czéljából. mert ennek a bora itten a legértékesebb. Az ártányokat és miskároltakat A sertésállomány a következ öreg kan 29. A termények legnagyobb részét a környék piaczain értékesítik. — . kétéves 8. kilencz göbölyös.f öreg kos 3. tenyészbika 6. kilencz takarmányos. négy juhász.. . Eredetileg csak tisztavérü borzderes (innthali) és pinzgaui fajtákat tenyésztettek. koronaurad lo:i. választott 20. melyet annak ide. egj'éves 22. hét kmíves. választott 28 és szopós bika 16 tehén 163.

hanem újakat is készítenek. Az erdköz taitozó szántó 560'7. Az isaszegi m. Kálvária-hegy b — — — ^»"<^'°- iKazgratAs. Személyzete egy erdtiszt és 5 altiszt. szigetmonostori. Személyzete egy erdgondnok és 8 erdvéd. kir. A szeszgyártásnál származó moslékot a szarvasmarliák fiUjavítására használják. Urak-asztala 594. mely az alkalmazottak gabonáját rli és a szükséges darálásokat végzi. és Dk. Margita-hegy Ecskend 321 és Szoma-hegy 307 m. magassággal. Személyzete egy erdtiszt és 6 erdaltiszt. öregpap-hegy 568. A galgamáesai m. bagi. juhar és a fekete feny. 1 A nyáron gi'dölli m. Számottev patak vagy folyó az egész uradalomban nincs megemlítésre méltók a Kahcsa völgy és Lepencz-völgy.>ti hosszúság 36" 30'— 37" 10' alatt. galgamáesai. hold kiterjedéssel és 7 erdrzési kerülettel. addig az erdk srjében alkalmas menedékhelyet talál.4601 k. Személyzete egy erdögondnok és 12 erdr. hold kiterjedé. Nagysom-hegy 476.ssel és 12 erdrzési kerülettel. és a babát valkó isaszegi erdkbl áll. ^ korouauradalum közlekedési viszonyai nagyon kedvezek. A babati m. melynek Gödölln állomása lesz és a kerepcsi h. A gépmühelylyel kapcsolatosan gazdasági violom van üzemben. kir. fekete feny 3%. egyház érdekében. Közlekedés. Juharostet 308. Helyrajzi tekintetben a budakeszi. Prédikáló-hegj' 641. Fontosabb csúcsai a Feketehegy 493. mert fekvése hegyes. Csapadékban nagyon szegény. Ezekenkívül a galgamáesai gazdasági VeTvleteX &z aszód-balassagyarmati h. kir. _^\ fönti-bl) elsorolt iparosok a koronauradalom gépmhelyében foglalat i)skodnak.-cyorasá?. vasút szeli át. erdgondnokság. 57783 k. székhelye Fáczánkert.. 4221 '4 k. átlag 25 m tengerszín feletti magasságban. 46 erdri kerülettel. a gödölli m. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. hol nemcsak az összes gazdasági gépeket. 345. a melybl erdterület 29. '"^ Pest vármegyében fekv erdkincstári. erdgondnokság kezelése alatt álló állami erdkbl Pest vármegyébe a Szigetmonostor község határában lev erd esik. valamint a besnyi kapuczinus-zárdának. A nagymarosi m. kath. Az elforduló fanemek között a tölgy az els helyet foglalja el. Az uradalom igazgatóságának székhelye Gödölln van. kori>ninir. kir. 200 668 tengerszin feletti magasságban fekszik. illetleg koronauradalmi erdbirtok. é. é. 301. Szentlászló-hegy 506. államvasutak budapesf-hatvani vonala és a budapest-kassai állami út rajta vezet át. kir. galgamáesai. C. erdögondnokság. hold. vasútnak Gödöllig leend meghosszabbítása és villamos üzemre való átalakítása. Látó-hegy 283. ákácz. kir. hold kiterjedéssel és 6 erdrzési kerülettel. rét és legel 13468 és a terméketlen terület 2233 hold. K. völgyes és számos patak szeh át. 37427 k. kris. átlag 250 m tengerszín feletti magasságban. isaszegi. Uralkodó szelek iránya Ény. a melyek részint síksági. 3 koronáig. A hegyoldalak lejtje a lankás 5 10"-tl a 20 40" meredekig változik. — — . Az erdgondnokságok a következk A budakeszi m. Kis-Kopaszhegy 359.• 90 2 koronáig. kir. a mennyiben kegyura a gödöUöi. Kiterjedése 31. a melyhez mellérendelt hivatalokként az erdrendezség és erdszámvevség tartoznak. tengerszín feletti magasságban. erdgondnokság. nyár és lágy lombfa 5%. Fek^^" A koronauradalom tetemes áldozatot hoz a róm. Terület szerint a fanemek a következkép oszlanak meg Tölgy 73%. átlag 300 m. é. Bancsok 317. : : — — — — . mivel a m. fogatos és kézi eszközöket javítják. Ide tartozik még a budapesti farakt árgondnokság is.szaki szélesség 47" 25'— 47° 50' és kel. A burgonyatermés kedvezbb értékesítésére pedig 1906-ban nagyszabású és mintaszer berendezéssel bíró szeszgyár' épült. azután jön a bükk. Bolnoka 329. részint pedig elhegységi erdjellegek. Ujabban pedig építés alatt van a budapest-váczi villamos vasút. A birtok els sorban az uralkodónak szolgál vadászterületül. cser. székhelye Megyerke. A mezgazdasági területek az erdtestekkel fölváltva fekszenek és míg a nagy vadállomány a gazdaság nyílt területein táplálékot. visegrádi. kir. kerepesi és dányi templomoknak és plébániáknak. erdhivatal kezelése alatt áll és megszakításokkal az éj. bükk és más kemény lombfa 19%. a beltelek 100'2.6911 k. korona 20 fillérig. hold. Ágas-hegy 480. Az uradalom hét erdgondnokságra van beosztva. Öreg-bükktet 570. erdgondnokság székhelye Szentgyörgy-puszta. nknél és gyermokoknél tavaszszal és szszel nyáron 2 koronáig emelktHlnek. és a kerepesit a budapest-kerepesi h.da\oii Gépüiom.sikihegy 366. mely czélnak különösen megfelel. hold kiterjedéssel és 5 erdrzési kerülettel. Budakeszi széiihelylyel. mely egyúttal az országos szcszkísérleti állomás czéljaira is szolgál. 58936 k.

bért már nem fizetnek. Az uradalom évi fat érmése 33. a felújítás mezgazdasági el-és közöttes használattal történik oly formán. liold kiterjedésben tengerszín feletti magasságban és 861 a mely 100 tengerszíii A valkói m. hogy a tarolt területet kissebb parczellánként a körülfekv falvak lakosai vállalják el és mindaddig. a mibl haszonfára 850 m* esik.000 kor. Egj' k. hold m. koronaurai alom. A szükséges munka. erdögondnokság 450 kiterjedéssel és 11 erdörzési kerülettel. felújítás részben természetes úton. Hj'en eljárással sikerül szép A — — és keU srség állományokat nevelni. melyeknek összes kiterjedése 25 k. hold és évi megmívelésük 13. költsége 20 20. hogj' a vadászati érdekek m?Uett az erdöáUomámi. A kiültetend csemetét saját csemetekertekben nevelik. 6114-7 k. átlagos napszám mellett. részben mesterséges úton.000 tömör m'. vagy pedig a hol a vad megengedi. a hol a viszonyok megengedik. is fenntartsák és így a felújításra nagy gondot fordítanak. Személyzete egy erdötiszt és 4 erdaltiszt. fokozatos felújító vágások vezetésével. között változik. Az évi vágásterület 350 k. az elkészítre vágott állomám-ok csemetével való telepítésével. Székhelye Valkó. kukoriczát tenyésztenek. A kihasznált fát még télen ki is fuvarozzák a faraktárakba. költséget fordítanak. Személyzete egy er- m — m m — dötiszt és 12erdöaltiszt. a mehTe átlag 28. Az átlagos faárak a következk — — : Közi .000 munkanapot használnak fel.A gödölli m. hold. Az erdsítés rendszerint tavaszszal történik. erdögondnokság 200 egy erdörzési kerület. A fakihasználás télen történik és a haszonfát a tzifával egyszerre vágják. 1'20 300 kor.és fuvarert a környékbeli falvak adják. hold erdsítési 100 kor.500 koronába kerül. Mind a mfa. a mikor még a talaj kellen nedves. évi bért fizetnek. feletti magasságban fekszik. a mikor pedig már nem kerül bele a makkot elvetik vagy a csemetét elültetik. Az erdsítések foganatosítására évente kb. a míg a csemete záródása azt megengedi. Székhelye Visegrád. Ez a közöttes használat addig tart. de azért a csemete-sorok között bxirgonj'át. hold. kir. makknak való alákapálásával történik. 5079"4 k. mind a tzifa legnagyobb részét a gondnokságok székhelyén lev faraktárakból kis memi\nségekben a kis fogyasztóknak értékesítik és csak a fennmaradó részt szállíiják a bpesti kincstári faraktárba. tengerszín feletti magasságban van. hold kiterjedésben és 4 erdörzési kerületA visegrádi tel. 1 )l k. 500 k. Ott. míg tölgymakk vagy csemete rendesen egy-két év. Erdsítésre kerül évente kb. Hogy az udvarnak alkalmas vadászterülete legyen. kir. Az erdsítéshez és a csemete-kertekhez szükséges magvakat más kincstári erdhatóságtól szerzik be és csak kivételes esetben magkereskedktl. ennek megfelelöleg a gazdasági tervek is úgy vannak összeállítva. kir.

stb. ez sikeresen gátat vet a nagyobb fatolvajlásoknak. k< roti iinidaloiu. Montone. Acer Dasicorpun. Populus rosumowskiana. Quercus rubra. Philodendron Amoreuse. Területe 53 k. hold nagyságú középponti csemetekert. hogy a kisérl. Banksiana. a Larix Leptolepis. 15 park közepén Erzsébet kiráhmé emlékéül egy halmot emeltek. földmíve lésügyi miniszter rendeletére 1898-ban keletkezett. Ez eltt áll közvetetlenül a közadakozásból emelt Erzsébec-szobor. de a gyorsan megtett óvóintézkodések a bajt még csírájában elfojtják. Populus petrowskiana. Balsamea. Picea pungens Argentea. néhai Erzsébet királjnié emlékére. '^^'"'letep'*''" (Liparis Jlonaoha) tömogcsobben lép fel. száraz galyfa és hulladékfa áll a nép rendelkezésére. Chcmacciparis Lavsaniana. Rigida. Populus Angulata. olyannyira. : kbl m "''^ — . Cembra. a magyar nagy homokpusztákon az ákáczon kívül más fafajokat is sikeresen lehessen erdösíteni. Populus Balsamifera. tetején a magyar koronával. a melyek a kiilföldi homokon jól fejldnek és így ezután. hold. hol 2 3 éves korukig nevelik a különböz fanemek csemetéit és innen ültetik ki a telepre. kb. Populus canadensis. Végül megemlítend a gödölli erdhivatal két nagyobb szabású alkotása a gödölli Ei-?sébet-park és József királyi berezeg fenykisérleti telep.és cserje-csemetéket. továbbá a Prunus Serotina. A telep kiterjedése 326 k. 1902-ben állították föl. Kaegészit része a 12 k. Quercus macrocarpa. hogy több heh-t fiatalost csak úgy lehet nevelni. Pseudo Asuge Duglassii. — — . A magas felépített. Érzékeny károsítást okoz a fiatalosokban a vad. Az Erzsébetpark Darányi Ignácz dr. Nordmannia. az Abies Cancolor. kir. A telepen kísérleteket tesznek a Pinus Ponderosa. Larix Liberica.' 92 A gödölli 111. de minthogy olcsó faanj^ag. lia el van kerítve. hold és a parkhoz az ország valameniiyi kincstári erdóhatósága küldött fa.v tekkel a magyar homokon kipróbálják azokat a külföldi feny és lombféléket. Populus trich'icarpa. Corsica. Pireneika. Erasébot-park. Quercus Boniste. József királyi herczeg fenykisérleti telepet szintén Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére. fanemekkel. Fraxinus Amerikana. Picea Pungens. Az emberek okozta károsítások bár az uradalom köröskörül falvakkal van körülvéve nom gyakoriak elfordulnak ugvan szigorú telek alkalmával a falopások.

93 CD © .

94 .

hanem külföldön is. A vármegye 221 községe közül. csupán 7 községben nem foglalkoznak szlmíveléssel. Bél Mátj'ás írja. a budavidéki vörös borok az Árpádházi királyok idejében már híresek voltak s késbb az Anjouk és Mátyás kjrály idejében még nagj^obb hírre tett(>k szert. Ügy látszik. (V.) Savoyai Jen. a kik az erdket kiirtva. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szlterülete az 1908. (Szentendrén stb. század vége felé telepednek meg a szerbek is a dunamellélci falvakban. majdnem az egész határt szlvel ültetik be s csak a szölmívelésre alkalmatlan. de nem a hegyen.) s miután a települk nagy része oly vidékrl szárma zott. 1432-ben.'lrinogyéi is VArosai: Pc3t-PilÍ9-Solt-Ki3kun vArmog. évi statisztikai adatok szerint 50. 3. a ráczkevci birtok uraként 1739-ben Badenbl.és bortermelésének tört. A XVII. a buda-sashegjd borvidék. do Mátyás idejében annyira emelkedett. nemcsak az országban. dicsóren emlék. az elbbi két borvidékbe nem tartozó járásokban. Jóllehet a vármegyének ilyképen vezet helyen álló szölmívelése csak a filloxera-vész után emelkedett a mai helyére. De kitvoltak a fehér borok is. beleszámítva a városokat is.080 hektár.'. Budán átutaztában kóstolva. a zentai hs. a burgundi herczeg flovászmestere. Bár azeltt is jó hú-e volt a budavidéki vörös bornak. hogy már a bort kedvel rómaiak alatt voltak itt szltelepek és a kereszt felvétele után a korábbi szlmívelés különösen szerzeáltalában fellendült. a bár ezeknek fölcü'ajzi területén. _ . a metyekrl Bertrand de la Broquiére.szik meg. borvidékeinek beosztása szerint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegN'e szlvel beültetett területei három borvidékbe tartoznak. ö.iror?z. (V.\lní. már a korábbi idkben is ismeretes volt jó híre. — — — — — nk .'. az itteni. Ezek 1. Breisgauból svábokat telepít a mai Budafok területére. a mennyiben magának az egyháznak tes rendjei utján kiváló gondja volt a szlmívelés terjesztése. a homokteriüeteken is voltak szlk. hogy azt akkor a magyar borok között legjobbnak tartott szirmiai borokkal állították egy sorba. Kétségtelen. 4'08%-al Tolna vármegye 4* 18%-a után a második helyet foglalja el. Kecskemét város története. a vármegye Duna-jobbparti részén fekv hegyi szlk 2. valamint a duna-balparti fels dombvidékén. a vármegyének váczi és gödölli járásaiban lev hegja szlk. mint maga a vármegye. a Duna^ -Tisza közén.) Buda vidékén a szlmivelés úgyszólván virágzott... Herczeg M. (Notitia Hungáriáé novae historico-geograplca) hogy Mátyás király Francziaországból. hanem sík területeken ültetett szlk. a hol szólötermeléssol foglalkoztak.) SZÖLÖMlVELÉS ÉS BORÁSZAT. A vármegye szlmívelése és bortermelése nagyobb múltra tekinthet vissza.ig V. (BélMátyás. Magyarország szl. U. A Xl-ik században már nemcsak a vármegye dunajobbparti hegyoldalain. a pest-nógrádi borvidék. az alföldi borvidék. hogy a vörös bor termelése a mai buda-sashegyi borvidéken azóta nyert nagyobb tért. valamint. szölmívelésre alkalmas hegy" Magyarország .Vf. hanem az Alföldön. Ezzel a szl-területtel nemcsak messze túlhaladja a többi vármegj'ék szlterületeit. a mi az egész ország szlvel beültetett területének 17-29%-a. mély fekvés part menti területeket hagyják meg legelnek. Hornyik János. ö. Champagneból és Bourgoundból hozatott szlövesszket s azokat a budavidéki hegyeken ültette el. hanem a szlvel beültetett területet az összes term területhez viszonyítva is.

általános szokás szerint.000.000. ö. Schams Ungarns Weinbau. metszés.000. pl. válogatás vagy gyomlálás.000. hogj^ a homoki gyalog-szlknek ezek a szlk szolgáltak például. 20 30 frt. meredek állású. a legtöbb helyen valóságos ünnepnap volt víg zene és ének mellett folyt le. s csak azután hanyatlott a vörös bortermelés.és Xag%-tétényben 60.) Szentendre. Buda vidékén ma is szokás. hogy a borok minsége annál gyengébb. Budarsön 20. ug3'ancsak a fönt idézett forrás után a gazdagabb talajokon s egyéb tekintetekben is jobb körülmények között lev szlkben 1200 öles holdanként 60 80 akó. A múlt század elején némi hanyatlás állott be a vármegye hegyi szl.szentendrei vörös bor annyira ismert és kedvelt lett. (V. Visegrádon 3000. karózás. Kis. A vármegye többi részén a fehér bor termelése volt túlsúlyban. keresik fel. rossz területeken pedig 10 20 akó termett.. köti')zés. peronoszpóra stb. tjzölóui ívelés és bonvszat. kapálás. Buda. Zsámbékon. Pócsmegyeren 25. A budavidéki szüret. Schams szerint a múlt század harminczas éveiben e vármegyében körülbelül ugyanannja sík vidóld ós homoki bor termett. A szlvel beültetett terület akkori nagyságára. mint az egész évi munkálkodásnak jutalma. s a ter. megmunkálása.000 akó. hogj. a távolabb es helyeken azonban. Váczon és vidékén 150. . mint heg_\n s azok a heg_\á borokat a helyi fogyasztásból kiszorították. eg^Tészt a kivitel csökkenése miatt. Tótfalun 10. mert a síkvidéki és homoki szlk telepítése is megindult. ellen való védekezés munkáját kivéve. természetesen a filloxera.000 akó (56 liter) volt az évi termés. hanem Bécsig s azon túl is eljutnak s ólónk kereskedelmet znek.000 és a többi heg\-i szlkben együtt 80. vagy a 800 D-öles fertály. mint ma. közvetetlen a fváros környékén holdanként a szl egész nyári megmunkálásáért 36 frtot fizettek a vinczeUéreknek vagy kapá- — — soknak. a karózást a tke nélkülözhette is. : együttes akkori évi bortermelését. Budafok (akkor Proniontorium) és Tétén}^ voltak a leghíresebb vörös borterm-helyek s ott még a múlt század els felében is. Komáromot.{ A szlterületek értéke a helyi körülmények szerint változó volt. igen jó körülmények között 200 250 frtra is rúgott. hogy válogatáskor a hajtások alsó leveleit leszedik. a termésmennyiség után lehet következtetnünk. st a budavidóki szlmunkások ma is sekélyen kapálnak. Szentendrén csak 12 — 15 forintot.000 akó. Schams (1832) különösen kiemeli a vecsési.és Lengyelországlian.000 akó volt a hegyi bor. Budafok ós Tótény vidékén 800 C-öles fertályonként 150Ó— 1800 frtig is fizettek. lényegében. Kapálni sekélyen szoktak a régi. Ezt az eljárást már Schams Ferencz is heh-tclennek mondotta. a termelés háromnegyedrésze vörös bor volt. a hol azt : Ferencz . . Csörögön 3000. Sl^íf A mívelési költségek a szerint változtak. Schams Ferencz. Nj-itás. említett munkájában.000. elhag\i:ák az igen sovány talajon a szl vegatácziója gyenge lévén. s ritkábban a trágyázás alkották a szl egész évi megmunkálását. (irtás) s végül a fedés. a sovány. Terület-egységül. másrészt pedig azért. a vármegye bortermelésérl a következ statisztikát adja: Promontoron 55. a melyeket akkor nem ismertek.000. vagps összesen 585. Pozsom-t. Gyrt. .000. is csakhamar beültették s jelentékeny bortermésükkel nemcsak a beldunamenti városokat. — — — — — szolgált . A .000. Budakeszin. különösen a Duna jobbparti részén a múlt században is úgy történt. E számítás szerint a vármegye bortermelése felülmúlta a Lombard-Velenczei királyság ós Tirol Orosz. mert a földet így kevésbé hordta le a víz. a mint közelebb vagy távolabb feküdt az illet szl a fvárostól. rosszabb körülmém"ek között. Bogdányban 20. Különösen sík vagy kevésbé lejts területeken ezzel a kapával a munka nagyon tökéletlen volt legfeljcbl) meredek fekvés helyeken volt .96 oldalokat földi.. a sík vidéknek mintegy 100 községében pedig 400. . * ' nem fogyasztották volna. még a hegyi szlkben is. mívelésében. egyéb adatok hiányában.ahg volt említésre méltó hclv Ausztriában. Szadán 6000. Csömörön 8000. szadai és csömöri borokat s egyébként azt mondja. A mi a termés-átlagokat illeti. Szent-Endrén 70. Perbálon 40. A szl . kivált a sovány talajú helyeken. Szentendre határában a 150 D-öles kapás szlterületek ára. vagyis egy nap bekapálható terület vagy a 150 200 D-öles kapás. Tökön. de a karónak való fa hiánj^a is hozzájárulhatott a gyalogmívelés kialakulásához. jelentsége az ilyen kapálásnak. a hogy a felemelt vámok következtében a kivitel és kereslet csökkent. Valósízínü. rövidnyelü budavidéki kapával mélyen kapálni nem is lehetett. 5 lí'*. Ürömben és Csobánkán 35. A karózást sok helyen. minél távolabb esik a termelhely a Dunától.^ ban.

ó-borral való felöntés emllett ezeket a borokat a budapesti. s a vármegye területén 1880 június 13-án talákák meg elször Taliitótfalu községben.Svaku fajtu cliwali A Skadarka sadi". egyrészt magában a filloxera-pusztításban való kételkedés. finom iUata s szegfszegre emlékeztet zamatja kedveltté tette s nagy hírnevet szerzett a buda-sasheg^á boroknak. Tahitótfalu községben ekkor már 180—200 holdnyi . jelentéktelenebb.. bécsi és 150 forintjával fizették akónként. A boroknak túlnyomó része a hehn fogyasztást fedezte. a szemendriai fehér. fajtiszta ültetvények aUg fordultak el. 3 frtért de egyes jobb borok és jobb évjáratok is adták a budavidéki silányabb borokat 15 20 forintig is emelkedtek. kellemes íze. vagj' ott. mely nemcsak a Ijuda-sashegj-i borvidéken. hogy csak 3 í éves koruki-a fejlödnek jól ki. A filloxera megjelenése és elterjedése egész Magyarország szölmívelését fordulóponthoz juttatta. mint a minségre való termelés czéljának felel meg. jelentést nem tett róla vessz-kereskedéssel foglalkozott és szlvesszit tovább is árulta. mely infekciók a tahit ót faluival összefüggésben voltak. Általában véve a szlfajtákat vegyesen ültették. — . a melyet a jól megérett s ezenkívül a padláson egj' ideig szikkasztott. : . A kadarka mellett. Tényleg a buda-sashegyi borvidék borainak jellegét a kadarka adta s talán szm tekintetében a kadarka vörös bor sokszor nem állta ki a kritikát.dr. azt tartották. Békásmegyeren ós Váczon.— : Szölöiuívelés és borászat. a csóka szlt (Kleinschwarz). de nem ismervén a bajt. különösen a vecsési. Az ilyen helyeken a bort lehetleg újbor-korában adták el. de az az átalakulás. a kiknek pinczéjük is volt. A borok ára általában igen alacsony volt. bár kisebb arám'ban. Els helyen állt a kadarka. ültették a kék fajták közül a kék góhéit. melyek a filloxera eltti idkben a vármegye területén szerepeltek. Külön említést érdemel a szentendi'ei aszú. esténa fiatalság tánezra perdülve fejezte be a napot s azzal kezdte a másikat. vagy a Szentendreieknél j. fehér kadarka hosszúnyelü. a kölni kéket (Grobschwarz). : . Málnaj. csömöri és szadai boroki'ól. hogy fajtisztán ültetve. különösen a vecsési. Meg kell emlékeznünk még a szlfajtákról. a fekete muskotáhi. szlejében. voltak a vármegj-e si szlfajtái. Szerette is a régi budavidéki szlsgazda a kadarkát s nem ok nélkül lett a közmondás a németek ajkán Allén Samen lob' ím Ganzén. jobbára kadarka-szlbl készítettek. másrészt a védekezési módok . A borkezelés kezdetleges és liiányos volt. a muskotály. csak azok tartották tovább. inést csengs ként — — . 97 és lobogós fogatok beszállítván a borházba vagy a falukba. a minthogy az idevaló fajták egyike sem lett volna alkalmas arra. évben már a vármegye 92 községe voU fiUoxera-lepett! Mint mindenütt. júhuslAés november 1 között megállapították még Dunabogdány. a maga nemében páratlanul áll. rakszl. Leányfalu és Szentendre határában.000 akónál is több bor került egy-egy vásáron eladásra. A rácz feketérl azt tartották a régi kapások. a mely a vármegye szlmívelésében a filloxera-pusztítás következményeként beállott. valami nemesebb bort adjon. hanem a Duna-balparti szlkben is legjobban el volt terjedve. Doch Ksdarken sollst du pflanzen". Ugyanekkor megtaláhák még Gomba község határában is s 1882-ben Visegrádon. csak kisebb része került ki^^telre. lS75-ben állapították meg hazánkban elször a filloxerát Pancsován. Az 1889. minthogy e fajták valamennjaje inkább a mennyiségre. A borokról. a rácz feketét. hogy szólt je pusztul. az eg\ák megadja a savát. stb. hogy a kaiai'kával vegj'csen adja a legjobb vörös bort. szelíd. Andi'ée Károly osztrák gazdasági íi'ó meg is bírálta a fajták megválasztását. szadai és csömöri borok. továbbá a vörös dinka s még néhány más. kivált a sík és homokos szlkben. lengyel vevk nem ritkán 60 A borkereskedelem majdnem teljesen a budapesti borkereskedk kezében volt s a budapesti borvásárok igen nagy hírné\niek örvendtek s bvebb szüretek után 100. Schams szerint a múlt század közepén akónként 2 fit 24 kr. Ugyanez évl)en. teljes kész illetlenségben találta szlsgazdáinkat a filloxera. hol megfelel pinczék nem voltak. apró-fehér. A buda-sashegji bor a külföldön ma is keresett boraink eg^áke.szlterület volt filloxerás. a másik pedig a borsát A fehér fajták közül a mézes-fehér.de a budavidékiek is. jóllehet a ]juda-sasheg\a borvidéknek igen lényeges része ma már a múlté. a melyekhez késbb a szlankamenka és kövidinka járult. úgy itt is. a ki már évek óta látta.

t. részint pedig azért. részint a vármegyei gazdasági egyesület támogatásával a vármegj'ei hegjT szlsgazdák reátörhettek a mai helyes szlmívelésre. cgj'-két évi tengdés után az egy othelló kivételével a fiUoxerának áldozatául estek. kezelése és ápolása miatt is. Sok baj volt az amerikai alanyú oltványok ültetésével is a felújítás els éveiben. mert az eljánís már eltelt. hogy ily módon jobban értékesíthessék azokat. s a szlsgazdák egy része abba is hagyta. mentül jobban elmozdítsa. i. ezek azonban eredmén\Te nem vezettek részint azért. kell ismeretének kiiínya okozta. addig a íilloxera-mentes homoktalajok beültetése egyre fokozódó arányban indult meg a vármegj^e területén.) Schams Ferencz területre körülbeliil ugyanannyinak jelezte a vármegyében a homoki szlket. sem a talajok iránt támasztott igényeit s így sok vállalkozást ért balsiker ebbl a tekintetbl is. s az állam is. vagy nem a maga idején végezvén a szénkénegezést. jóllehet a vármegj'e területén fönnállott farkasdi kísérleti szltelepen végzett kisérletek megmutatták a heh'es szénkénegezés útját. különösen a buda-sashegyi borvidéken. Abba hagyták tehát a filloxerás szlterületek irtását. az azt mívelö népességnek részint egyedüli. a szénkéneggel való gyérítésre hazai fajták ültetését. a kis gazdák szlejében a mai napig is. A legkönnyebbnek s a kisemberek részére legalkalmasabbnak ígérkez felújítási mód. hogj' a míg a múlt század közepe táján (1833. Sajnos. sok helyütt a szénkéneg. homoki szl-kultúra felvirágzása nemzetgazdasági term — — A A Nem Uomoki u-1l- pltás. míveléséhcz. a melyek a filloxera eltti idkben holdanként 20 — — . ma már többnyire szénkéneggel való gyérítéssel tartják ferui. direkt term fajtákkal való szl-kultúra azóta teljesen letnt a színtérrl a vármegyében is. st sok helyen. szlk A szl szl A szempontból nagy horderej jelenség. vagy birka-nyájak legeljéül szolgált. A íilloxera ellen való védekezéssel kapcsolatos felújításnak három módját. st a vármegye területén lev farkasdi. melyek azonban csekély ellentálló képességük miatt. évben 15 forinti'a szállította alá. a hol még vannak.olajcseppek" Planchon hasonlatát idézve összefolytak s az ezeréves szlö-kultura korszaka a vármegyében is bezárult. irtási eljárással. de a tapasztalatlan. Majdnem egy évtized kellett ahhoz. máshol pedig a filloxera tette tönkre a szlt s a kipusztult területen annak gazdája más felújítási módhoz kezdett. ma több mint tízszer annyi. hozzá nem ért szlsgazdák és munkások helytelenül. a gazda nem nézhette sokáig tétlenül üres parlagját. A szénkéneggel való gyérítés kezdetben sok helyütt nem vezetett sikerre. hogy bár a pancsovai els eset óta egy évtized szlsgazdáink könnyez szemekkel.9S Szölömívelés és borászat. a felújítás els éveiben nagyon népszer lett. de az oltványok helj-telen készítése. míg részint az állam. ott. ismerték az alany-fajtáknak sem ellentálló képességét. mikor borát mesés árakon fizették s más gyengébb szín veres borok festésére használták. A Duna Tisza között elterül homoksivatagok nagyrészét korábban itt-ott silány erd fedte. hogy a gyérítés terjedését elkésett. részint elsrend kereset-forrása lévén. Azok az értéktelen 60 korona liomokterületek. mint a menmú hegj'i volt. de tétlenségre kárhoztatott kezekkel vártak. a budafoki szénkénegraktárban a szénkénegnek korábbi 24 forint métermázsánkinti árát az 1889. Történtek ugyan kisérletek a filloxera-lepett területeken az ú. az 1890-es évek eleje óta egjTe több vállalkozó fogott a homoki úgy. De a kipusztult szl. amúgy is lehangolt szlsgazdák elkeseredettsége majdnem lázadásszer ellentállást idézett el. s az othelló-telepítvényeket is. hanem a esüggedést leküzdve. s volt id. a felújítás kezdete újabb csalódásokkal és újabb csapásokkal járt sok pénz s verejtéii-áldozatba került. s nem lehetetlen.. a iu(>ly feltartóztatás nélkül terjedt. míg az . míg a felújítás a helyes mederbe terclJött. a ctirekt term amerikai fajták ültetése. n. Mialatt a hegyi felújítása körül évekig tartott a kísérletezés és a felújítási módok megválasztásában való ingadozás. hogy a jövben még emelkedik. . megkezdte a romokon az újjáépítés munkáját. mivel a vész miatt — — . mint a homoknak filloxera-mentessége tapasztalatok útján is igazolást nyert. direkt term fajták közül egyedül az otheUó maradt meg hosszabb ideig. szabadjára engedvén a vészt. Ma ezek helyén a virágzó szlterületeken a számban is ersen gyarapodott nép egész éven át foglalkozást és kenyeret talál. istvántelki és budafoki telepekrl maga az állam terjesztette a különféle direkt fajták vesszit. míg rövid egy-két év alatt parlag terület lett azeltt zöldel szlhegyükbl. az amerikai direkt term fajták ültetését és amerikai alanyú oltvám^ok ültetését próbálták meg a vármegye szlterületén.

Nagytétényben. majd Szentendrén. Szentendrén. Mind a farkasdi. Tökön. Azok között a férfiak között. Pándon. Meg kell még említenünk azt is. továbbá európai szlvel immúnis homok-talajon: Dümsödön. Budakalászon.s'akorolt a vármegye szólmívelésére. Solymáron. minta-szüreteket.sokon buzdító példáid állítja az érdekldknek. évenkint több százezer sima és gyökeres amerikai alanyrikai szlótelepek oltványokat termeltek. kipróbálása és a homoki szlk terjesztése körül a várméltó tevékenységet fejtett ki. Veresegyháza és Örszentmiklós községek határában immmiis homokterületeket parczelláztat. az újabb és helyes szölmívelés meghonosításában nyilatkozott meg. Az a csapás tehát. a helyes felújítás és mívelés s a peronoszpóra ellen való védekezésre vonatkozó ismereteket. években a vármegye szölmívelési szempontból fontosabb községeiben 22 kisebb. hogy az a telepít homoki szlsgazdák Mekkája lett s a homoki szlk telepítésének moginduhía után a látni és tanuliü akaró gazdák ezrei keresték fel. a vármegA'ei gazdasági egj-esület titkárának nevét. Galgagyörkön ós Zsámbókon. az egyesület titkári állásáná. Gyónón. 600 3200 C-öles kísérleti szltelepet alapított. fel kell jegj^eznünk Rácz Sándor akkori kerületi szlészeti ós borászati felügyel ós Serfz Géza. Halas város területén 13i^ kat. budai de a helyes szölmívelés terjesztésének. . Az állami szakmegj'c részérl is elismerésre közegek idleges és állandó tanfoh'amokon tanították a fás és zöld oltás. holdas homoki szltelepet ültet. Kiskunlaczházán. hogy maguknak póklát vegyenek. útmutatással és példával szolgál a közönségnek Az 1891 93. Gödölln. sikerült telepítésekre és helyes kezelésre díjakat tz ki s a helyenkint korábban megkezdett felújítás sikerét kirándulá. a ki gyáh szlgazdaságát a franczia s áUalábaii újabb Tapasztalatokon nyugvó szakértelemmel úgy rendezte be. mind a társadalmi külön. Csömörön. hogy mentül hozzáférhetbbé tegye a szlsgazdáknak az újabb szölmívelési ismereteket és tapasztalatokat. Váczdukán. Perbálon. Vácz. s azokat elnyös feltételek mellett kis emberek kezére juttatja. Váczon. kivette a és magántevékenység is. a mely a hegjd azután is küzdelmes jövt hozott. az ügynek valódi apostolai voltak. szlk felújításának hegyi s a helyes alapokra fektetett homoki Az elpusztult szóló-kultúrának a nagy munkájában. ma 800 szor még ennél magasabb árt is adnak érettük. Kiilönös elismerés iUeti Jálic^ Géza szölsgyáli nagyszlö birtokos érdemeit. Az állami intézmények között meg kell említenünk a nem volt vinczellériskolát. hol a felvett egyének egy éven át alapos gyakorlati oktatást nyertek. — — : — — >raeántevé kenység. bár szintén kívül déseinek tanulmányozása. Aszódon és Maglódon szénkéneg-rakt árakat állított fel. Az egyesület az állammal karöltve tanfolyamokat. — Állami tcvkenység-. Ezenkívül az állam Budafokon. a kiknek buzgalma és fáradozása meghozta gj'ümölcsét. Ilyen kisebb telepek voltak és pedig amerikai szlvel Budakeszin. a szónkénegezés. mely jókor átérezve a szlmívelésnek fontos szerepét a vármegyében. A magántevékenység egyes nagyobb szlbirtokosok például szolgáló telepítésében. Hogy a homoki szölmívelés terjedését elsegítse. permetez és gépversenyeket rendez. Zsámbókon s végül eitrópai szlvel kötött talajban Káván. részint egj'mással karöltve. Rákoscsabán. mely ugA-an szorosan véve a vármegye területén. A 200 holdas kecskeméti állami MJklósesett a vármegj-e területén. a homoki vidékekre szlkre végpusztulást s valóban áldás lett s a szölmívelés súl\-pont ját a homokteriUetre helyezte át. 99 1000 koronáért kelendók ós sokellenében kerültek új gazda kezébe. Kistéténj'ben.1 kötelezvé tette a szlészeti és borászati szakképzettséget. Budajenn.Szlnaívelés és borászat. hogy a gy&h telepen a birtokos saját költségén szölmunkás-tanfolyamot tartott fenn. Makádon. mind az istvántelki ós budafold állami valamint késbb fölállított a szentendrei és zsámbóki állami ameszólótelepek. a felújítási munkák tanításának és ismermégis befolyást révén. a kik a vármegye mai nag^-arányú szlómívelósének megalapításánál az állami és vármegyei tevékenységnek rendezi ós végrehajtói. Az állami tevékenység mellett méltó elismerés illeti a vármegyei gazdasági egyesületet. hol a vármegye viszonyainak megfelel szlmívelést és szlfajtákat gyakorlatilag kipróbálja. Vármegyei tevékenység. részint különrészét mind az állami maga és törvényhatósági. g. A fartetésének a kasdi állami kísérleti szltelep a filloxera-ügj'gyel kapcsolatos kérdések megkipróbálása eljárások útján közvetve szintén támogatta a várfejtése ós egyes megye szlmívelésót. vesszket és kész hogy azokat önköltségi áron alul a telepíteni szándékozó gazdáknak kiadják. Hartán. a homoki szölmívelés kértelep.

másrészrl pedig. még nem term telepítés. Oppenheim E. 3. évben eladott csemegeszl 62. Ugyanaz hazai fajtákkal 2090 há. a legújabb telepítésekkel együtt 1120 há. kerekszámban bátran vehetjük a közel jövben 1 millió hektoliternek a vármegye átlagos bortermését. közel ezer van. 4. B. Az 1908. Síkvidéki kötött talajú szl. Ig^n jelentékeny ága a vármegye szölmívelésnek a csemegeszl-termelés is. A 100 kat. hogy a felújított hegyiszlk területe a íilloxera elbbi Iviterjedéséhez képest ersen csökkent. Roheim Samu veresegyházi. Berlin s Galiczia felé is sokat szállítanak. 10—20 k. Deutsch Sándor vecsési. és H. A szlbirtokok tájékozódhatunk az alább. a mi a beültetett területek arányának is megfelel. Immúnis homokszl.420 hektár. .0 hektár volt az új. oltványokkal összesen 50. következ volt 1. de Bécs. 125 há. a meíyAz 1908. . különösen a fehér és piros chasselast. a legújabb telepítéseket is beleszámítva 44.080 hektár. a változott viszonyok között a megdrágult munkásalig remélhetjük a re konstrukczió lényeges emelkedését kéz. évben a vármegye szlterülete a böl immúnis homok 29.342 métermázsa volt. volt s bár az 1908. Az 1884. 5. báró Schossberger Zsigmondné galgahársi. A vármegye évi bortermése az egész ország termésének körülbelül ^ 7-ed A bortermelés. társadalmi és magántevékenységnek a szlk felújítása körül a vármegye területén elért sikerét semmi sem bizonyítja jobban. Cscmeeeszöiö. a melv a termelés nagyságának megfelelne. egy-két elvénült gyümölcsfával.• Szölömívelós ós borászat. Bár az elpusztult szlk felújítása még mindig folyamatban van. esztend sokkal bvebb volt. vagy viUa-telkeket találunk. Összehasonlítás kedvéért lássuk a vármegye szlmívelésót a filloxera-pusztítás kezdetén és az újabb statisztikai adatok szerint. de hatása és mködési köre a vármegyére is kiterjed. 20—50 k. — — — : *) Ee>- hektár = 1. ^4Zístocfe Féhx nagykát ai.-t meghaladja.010 hl. a f\"áros és közlekedési eszközeinek rohamos fellendülése s az ennek kapcsán értékükben ersen emelkedett szöltelkek. a hol azeltt a buda-sashegyi borok legjobbjai termettek. ha figyelembe vesszük. SíAiöterüict. Szénkéneggel való gyérítésre telepített szl. kivált ha a közlekedési eszközöktl nem fekszik távol.668 és 1900-ban 36. 50 100 k.737. 166há.szük. izsáki és nyársapáti. a legújabb teiepítésekkel együtt 2579 há. Györgyey Illés tápióg\'örgyei. -BereírasEndrénétóalmási. mety ug\'an Kecskemét város határában van. Azeltt a nagymarosi szl a külföldi nagyvárosok piaczán számottev fogyasztásra talált. 2. területnagyságok szerint megoszlására nézve adatokból: 100 kat. nem értékesüliiet. Az állami. Ennek nagy része a budapesti piaczot látja el. Állami intézMa a vármegj'e újból virágzó szlömívelésének szolgálatában áUó állami intéz™ ""^^ menyek között felsorolhatjuk a szölmunkás-tanfolyammal egybekötött zsámbéki állami szltelepet. azóta a nagymarosi mézes-fehér leszorult a kiviteli piaczoki'ól. s ma ott. Alig van nagyobb homoki szl a vármegyében.hold között 197. Tóth Ferencz kiskunhalasi.061. semhogy azt átlagnak venni lehetne. hogy a szlvel beültetett területbl az 1908. mint csemege-szl. holdnál nagyobb szlbirtok van 13. továbbá a "budapesti és kecskeméti — : . a mely a borszl mellett csemegeszlt is ne termelne. s olyan termeli a kinek évi átlagos bortermése a 100 hl. s hogy a telepítés azóta is még mindig tart. mint a szlvel beültetett területnek óriási emelkedése a filloxera eltti idiiöz viszonyítva.!(»(.726 kat. Pálóczi Horváth István örkén_\n és Bátor i Antal Örkényi szlgazdasága. a kecskeméti egyéves tanfolyamú vinczellér-iskolát és állami Miklós-telepet. vagy a nehezebben hozzáfériaet részeken ma is kopár területek vannak. évben a vármegye szlterülete: 33. Nagy baj az.092 iiektár. Hegyi szl olt ványokkal telepítve.536 hektár*). 189G'ban 34. továbbá Jálics Géza szlsgyáli. hold között 31. hold. Az 1908. Ezek a számok eléggé mutatják egyrészt azt. hogy a homoki szl telepítése a fiUoxera-vész után rendkívül fellendült s a vármegye szlmívelésének súlj-pontja ide helyezdött át. a jövedelemmel járó szlmívelést úg^'szólván lehetetlenné tették. bár a kivitel körül még mindig vannak nehézségek s az koránt sincs azon a magaslaton. évi bortermés 1. holdnál nagyobb szölbirtokok névszerint megemlítve a következk Az uralkodó család ráczkeveí alapítványi uradalmának sziget csépi szlgazdasága. hogy a tömeges termelés és az egyidben ér fajták következtében a piaczok a rövid ideig tartó éréskor t úlzsuf ólodnak s nagyré. a mióta azonban e vármegye homok-teriUete nagy tömegekben termeh a csemegeszl többféle fajtáját. része. hold között 99. évben 74:.

ezek között mint legnagj^obb borvidéké. mert az újabb homoki kultúra megválogatott fajtáiból gondos kezelés mellett szrt borok komoly versenytársai a hegyi boroknak. szadai borok legtöbbje jó asztah bor s egyes fajták után igen jó pecsenye-bor is. holdas homoki minta-szöltelepe korábbi czéljának és feladatának megfelelvén. Szentendrén. A vörösbor-termelés általában véve a heg^iszlkben gyenge. a mikor a homoki borokról általában a lekicsinylés hangján lehetett beszélni. 1903. . bátran állíthatjuk.. A mi a fehér borokat illeti. váczi. mint pl. Budafokon. 1901. A korábban állami kezelés alatt állott budafoki és szentendrei szölötelepek idközben az illet községek kezelése alá jutottak. 1906. A hegyi fehér borok között a budaörsi. nagykörösi czeglédi csengdi vörös szabadszállási kadarka pxisztaszentimrei rizling soltvadkerti tápiógyörgyei vörös Hegyi borok 1902. anvas Homoki borok 1901. Elmultak már azok az idk. 1906.. A vármegye területén van a budafoki pinczemesteri tanfolyam. 1903. A vármegyei gazdasági egyesületnek Halas város határában lev IS^i kat. 1904. Ráczkevén. 1906. melyek Francziaország világliírü vörösboraival is vetekednek.Vonat- ban kösavb. a borok összetételében sem találunk különös szélsségeket. rizling mézes muskotály burgundi rizling mézes . .gav bor. Budaörsön. csengdi rizling . J905. Örszentmiklós. 1903. 101 szlészeti és borászati felügyelségeket. hanem a termelés zömét alkotó úgynevezett asztali borokat értve. vörös tiszangi burgundi vörös . Kramszky Lajos fvegyész elemzése után kerületi : Szesz- 100 om3-ben grani tartalom A biir termolielye faja ii térfogat összes százalék. zsámbéki. hog^. 13-86 kiskunfélegyháziH szabadszállási rizl ing szabadszállási kadarica dunaharaszti cabernet. a szlösg^'áU merlot borok. azonban ezeknek egy része nem felel meg feladatának.. . A szlömivelés érdekében 23 hegyközség is alakult a vármegye területén. s jóformán csak a buda-sashegyi borvidékre szorítkozik. 1903. mely utóbbinak teendit a kecskeméti vinczellér-iskola igazgatósága látja el. nem a jobb fekvés hegviszölk kiváló borait. 1903. 1901.: Szölöniívelés és borászat. csömöri. Budafok községekben egj'-egy. Van a vármeg\-e területén 7 bizománj'i szénkéneg-raktár. 1904. els hehT:e kerül az alföldi homoki szlk bora.keresettebbek és könnyebben értékesíthetk a homoki borok. Aszódon. s ha az alább található elemzési adatokat szemléljük. Üj kecske. mint az ugA'anilyen hegjiborok. 1902. 1906. 1903. 1903. Az alábbi táblázatban láthatjuk néhány hegyi és homoki bornak elemzési adatait. 14 évi kezelés után Halas község tulajdonába és kezelésébe ment át. 1906. Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye borait a három borvidék szerint csoportosíthatjuk. 1905. Váezon és Zsámbókon. 1905. s ez id szerint csak hét községben áU fenn összesen 1 5 hegj'község és pedig Csömör. 1904. Aszód. 1904. Ráczkevén és Váezon pedig öt-öt. 1904. : budaörsi budaörsi zsámbéki veresegyházai veresegyházai rizling budaörsi zsámbéki rizling zsámbéki muskotály burgimdi . 1902. . 1901.. A homoki vörös borok pedig a szlfajták helyes megválasztása mellett akárhány heg\T vörösborral méltán versenyeznek. 1905.

mely a pinczének két (Uagonalis sarkában könny kezeléssel és szabályozással kitnen teljesíti feladatát. fogatos eszközökkel történik. 1907. fedés és a terület nyári mívelése a tke-sorok irányában. mely az országnak elsrend vörösbor-termel helye. A szlösgyáli telep. muskát-ottonell adják a fehér borokat.. a melyet azonban kedvez körülmények kö/. A pincze hmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha ftésével emeUk. A pincze falai és mennyezete a hszigetel tulajdonságáról ismeretes parafakö-lemezekkel van bm'kolva. és az országnak Az m'adalomnak az ezidszerint legújabb és legmodernebb ilynem épülete. valamint és rakszlö. A 1889-ben k(v. a mivel egyrészt a kiils hmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg. hogy sürgs esetekben minél gyorsabban nagyobb termés legyen itt kóziervel minél feldolgozható és minél kevesebb és elhelyezhet. pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektohteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 lü. nyitás.-jére az építési költségekbl csak 10 korona esik. a mely a maga nemében els és mintául szolgáló modern bomold szlt elepe volt az országnak. Jálics Géza szölösgyáli szltelepe. bornak l.dték meg. erdei mézes-fehér. lehetvé teszik. melyet padlásnélküh faczement-tet takar. tehát egy irányban.. Az építési költségek ennek következtében ann^ara mérsékel- leszrhet. mai tervezic hogy az a igénj^eknek minden csak az a czél lebegett a tekintetben megfeleljen. fejldése és terjedelme a szlömíveléshez. mint fajták közül a chasselas-félóket ós a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek. Olasz-rizling. i>iuoíoga«d2^sr ^ nagyobb szlöbirtokok között.és pinozegazdaságáról. A sajtóház fölötti padlástér raktárul ós csemegeszl-csomagolási helj^l szolgál. hanem az is. rtartalmú czementhordó áll. A terület felszíni alakulása szelíd huUámos dombokból áll s így a szomszédos területeknél átlag 8 12 méterrel magasabb. vagyis a területnek 20%-a. A mennyezet vasgerendákon nyug^^ó borított gerenda-mennyezet. de legnagyobb részét 1902-bon ülteitek. A másik nagyobb szlgazdaság a vármegyében. bvebben kell megemlélcoznünk a felséges uralkodó esaUid ráczkevoi alapítványi uradalmának szigetcsépi szl. hogy a pinczében elhelyezhet 6000 hl. Csemegeszlpassatuttit választották ki telepítésre. mely Alsónémedi községhez tartozik. Ennek építésénél nemszeme eltt. must telepítését szl szl A szl A j. A sajtóliáznak czélszerü és a legkisebb részletekig gondos berenkézi víznyomású sajtók. Az egész pincze alapterülete 640 m^. hogy a nagy termése gj^orsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson. a melyek tapasztalatok szerint legjobban beváltak. ezerjó. Az egész terület olyan szlfajtákkal az adott viszonyok és körülmények között az eddigi van beültetve. mtrágya-félékkel történik. A . A Csepel-sziget nagyldterjedésü homokbuczkáinak egy részén elterül szlbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. mint a legújabb és logmodernobbl berendezés szlgazdaságok egyikérl. miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette. mely a homoki szlknél legfontosabb.102 Szölömívelós és borászat.<z6i6sgT<ii- voltak.()tt A a jövben tervszeren nagyobbítani fognak. mai területe 113 hektár. szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. mint gyjt art ányok stb. 1000 magyar hold s ebbl a szl 200 hold. a tke-távolság 80 cm. másrészt pechg lehetvé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építem. a gördül sajtókosarak. évben épült sajtóháza pinczéje. A termelés fsúlya a feiiér asztali boron nyugszik. Az egész birtok. jó ideig páratlanul állott hazai viszonyaink között abból a szempontból is. tehát a kési fagyok nem tesznek annyira kárt a szlben. Az egész fogatos mívclésre van berendezve. a must rövid id alatt hordóíja kerül s a teljes felszereléssel naponldnt 350 400 hl. de vörös bort és csemege-szlt is termelnek. bogdányidinka. Említésre méltó a pinczének két önmköd ízellöztetje. a sortávolság 120 cm. a körülmények trágyázás. kövidinka. a tenger színe fölött. a vasúti mustelválasztó tartányok. alsó és fels parafa-hszigeteléssel. mint a közvetetlen környéken. és sínelcen dezése. t szl — is pincze föklfeletti épület. mint termelési fághoz alkalmazkodik. hogy a vele összefüggésben lev gazdaság összes mívelési ágai a szlmívelésnek alá vannak rendelve s azoknak alakulása. A szlvel beültetett terület talaj hetk — . cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat. A birtok leg magasabb pontja 119 m. bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik.

103 .

a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek. 1. Vadetet. 3. — — a hol 5 felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott. „Szép juharfa" tisztása. 2. . A ligeti erdSrész u. n.104 Részletek a gödölli koronauradalom erdségeibl. Az egerszegi erdSri lak.

lóvén. hogy abba a geológiai harmadkori üledékes mészk-rétegbe. hanem jóformán Borkereskee'"'" az egész országnak legfontosabb helye. a mely a sajtóház és erjeszt vízvezetékét táplálja. hogy az aránylag igen nagj' termés feldolgozása ós elhelyezése a lehet legkevesebb költséggel. A szltáblák között a szabályosan kitzött f-. Az épület kiegészít része a munkások ruhatára. A puttonyokban behordott szlt felhúzógéppel az épület padlásrészébe emehk s a padlás hossztengelyében fektetett síneken tovább gördiil tartányokba zúzzák és bogyózzák le. minden teljes táblában 2500 tke foglal helyet. s Magyarország bortermésének igen lényeges hányadrésze a budafoki pinczék útján kerül a fogyasztó piaczokra. hogy a helyiség a küls hmérséklet ingadozásai ellen szigetelve legyen. országút. hogy az vörösbor-termelésre lévén a súly fektetve minden tekintetben megfeleljen a vörös bor készítésénél mutatkozó igényeknek. a jól megválasztott homoki vörös borok ellenben a hegyi vörös borokkal bátran egy sorba állíthatók. A szlgazdaságnak egyik nevezetessége a sziketel és erjeszt-ház. miután a kedvez közlekedési viszonyok s a budapesti piacz közelsége a csemegeszl-fajták felkarolását is indokolttá teszik. A sajtóház több nagyobb kézi és hidrauhkus sajtóval akként van felszerelve. válogatás.és tke-távolság 120 cm. n. míg a mellék. a hol a törkölyös must kierjed. kötözés. a helyes szüretelés szabályainak megfelelen s igen rövid id alatt történhetik meg. m- • — — . Ezeken kívül 2%-a az ültetett fajtáknak amerikai anyatke. részint kézzel törtóik. A padlás alatti földszinten van az erjeszt-ház. Az erjeszt helyiség fthet s oldalai üregesen falazottak. A sajtóház és erjeszt hossztengelyében lefektetett síneken ós Idtérkön a törkölynek kiszállítása kényelmesen s nagy munkamegtakarítással megy végbe. A hordók aknanyilásuknál is ajtókkal vannak ellátva s minden hordó-pár fölött a mennyezetben egy nyílást hagytak. A dunai hajózás. Mivel a homoki fehér borok a hegyi fehér borokkal nem versenyezhetnek. annak okát három körülményben találjuk. A szl ültetését 1892-ben kezdték meg s 1895-ben érte el a betelepített terület a 200 holdat. Trágj^ázásra. a fsúly a finom vörös borok termelésére helyeztetett.. istálló -trágyát ós trágya-féléket kombinálva használnak. a Magyar Állam. A második körülmény a közlekedési eszközök révén elállt kedvez helyzet. 23%-a fehér borfajta és 11%-a csemegeszlfajta. a melyen át a padlástérben megzúzott és lebogyózott vörös törkölyös mustot a síneken tovagördül tartányból a hordókba eresztik. az ú. és 24 m. Borkereskedelmi szempontból nemcsak a vármegyének. A táblák kapálása részint fogatos eszközökkel. a meljaiél a birtokost az a szempont vezérelte. továbbá egy kis kézi raktár a gyalcrabban szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére s végül a gépház. mainzi központfutó zúzó éa bogyozókkal. kézi laboratórium és iroda. Czélszerü berendezésénél és felszerelésénél az a szempont volt irányadó.Szölöiiuxilrtí és buraszat. Els a fváros közelsége. Mind a kereskedelmi érintkezés. Az összezúzott fehér törkölyös must pedig facsatornán az ugyancsak a földszinten elhelyezett sajtókba kerül. mind a városi fogyasztó nagyközönség szükségletének könny és gyors kielégítése szempontjából a kbányai hasonló pinczék mellett közelebb és jobban megfelel helyet nem is képzelhetnénk. Nagyon tanulságos a telepített fajtáknak megválasztása. a bor-szivattyúkat s vizet szállít a padláson elhelyezett víztartányba.és osztó-útak teszik könnyvé és kényelmessé a közlekedést a futak szélességi" 7'2 m. permetezés. Az egész terület 252 táblára van osztva s az egyes egész táblák tcrüUi*' 1000 D-öl s a sor. stb.) mintaszeren hajtják végre. igen nagy forgalom lebonyolítását teszik lehetvé. hogy elég jó termés mellett a bor minsége is kiállja a bírálatot.és Déli vasút. a mely utóbbiban elhelyezett motor hajtja az emelgépet. Az erjeszt helyiség eltt vele ugyanegy tet alatt van a sajtóház. a melyben két sorban mintegy 40 darab 100 hektohteres hordó van elhelyezve. Hogy Budafok az ország legnagyobb borforgalmi helyévé fejldött. A törkölyös must kierjesztése után ugyanezekbe a hordókba helyezik el a borokat is. s a szl rendes nyári munkáit (karózás. A harmadik körülmény pedig az. Az összes szltkék száma a lugasokkal együtt a fél milliót meghaladja. A tkéken alacsony czombmívelést gyakorolnak. úgyszólván góczpontja Budafok. Az illtetett fajtáknak 64%-a vörös bor. 105 mindenütt immúnis homok. a mely Budafok és a vele szomszédos községek határának nagy részében majdnem a felszínen . mellék.és osztó-útaké 48 m. feltalaj és altalaj között különbség nincsen. villamos vasút.

és beszállítás. finomabb borok s a vörös borok forgalma nagyon korlátolt. hogy mily mélységijén van a pincze síkja. bor s elhelyezhet s az összes budafoki pinezók befogadó képessége körülbelül e. hanem még nj'ereség is mutatkozott. a Dunától nyugat felé. a drágább. E szikla-pinczék egyrésze régebben. még a szlk telepítése utáni idkbeii készült. — — — A — — C C . az alig egynehány deciméter vastag termréteg alatt mindenütt megtalálható. A tétény-budafokí fennsíkot ez a mészk alkotja. s a szerint. Ausztria felé is számottev. a kzet a Duna alá hajlik. hogy borkészleteiket a fogyasztási adóvonalon kívül. A Ezek a kedvez körülmények tették azt. se nem szárazak. a felette lev kzet-réteg vastagsága változik. a melyek mim! a bor kezelése. aránylat. nem penészesednek és romlanak a hordók. raktározás. hogy mérsékelten nyirkosak vagvás se nem nedvesek. a melyekbe lejts kocsiút vezet le. — — — . az azok fölött lev sziklarétegbe vájt szellztet aknák útján. a párolgás okozta veszteség tehát a borokban mérsékelt. de a vámkülföldre g\-enge. A hol. a küls hideg vagy meleg a pinczében csak hónapok múlva jelentkezik. A fennsíkon pedig a pínczék eltt aknaszer udvarokat ástak. másrészt a fváros építkezésének a közelnuiltban történt emelkedésével. hogy a pincze alja az eltte lev térrel egy síkban fekszik. a cerithiumniészkrétegekbe vannak vájva. Elsegítette a pinezók szaporodását az a körülmény is. mert a pínczék kivájása alkalmával kibányászott követ fként hajó a fváros építkezéseinél rétegre akadtak addig.gy millió hl. a Duna felé es szólen.10(> Szlm ívelös ós borászat. de más belföldi piaczok felé is élénk. míg a tégla ki nem szorította igen jól értékesítették st volt reá eset. Ha még megemlítjük. sok helyütt magába a pinczébe is bejárhat a kocsi. néhol csak egy-két méter. az egész évi ingadozás a legtöbb pinczében nem haladja meg az 1 fokot s miután a küls hmérséklet évszakok szerinti emelkedése vagj' sülyedése csak a vastag szikla-rétegeken át juthat hosszabb id alatt a pinczék síkjáig. tehát adómentesen raktározzák. melyek közül a nagyobbakba 50 SO 100 ezer hl. mely összefüggti területen. hogy az évi borbehozatal átlag 250 300 ezer hl. egyszóval a nagy forgalom elnyös lebonyolításának lehetsége tekintetébi-n párjukat ritkítják. fejldése és iskolázása. de képviselve van abban az országnak többi. Ez a körülmény okozza. Van ugyan lösz-rétegbe ásott pincze is Budafokon. st sok helyen a rétegek fejei a felszínen vannak. akkor Budafoknak borkereskedelmi szempontból való jelentségét el kell ismemnk. s így a borok raktározására és kezelésére úgyszólván ideális. kitn — — — — . leghidegebbek a pinczék ápriUs s legmelegebbek deczember hónapokban. mint pl. a hordók ki. mintegy 8 kilométer hosszúságban és 2 :í kilométer szélességben. aránylag közelebb es borvidéke is. Általában véve a forgalom tárgya inkább az olcsóbb és tömegbor. kedvez hmérsékleti viszonyok mellett nagy elnyük a pinczéknek az is.éí. A pinczék hmérséklete általában 12 13 körül van. kovcs költsóggel és fáradsággal oly és nagylviterjedéft pinczóket lohotott építeni. ott a bejárat kedvéért a sziklát függélyesen kell mélységig lefaragták s az így képzdött falhomlokzatba vájták a bejáratot. A fogyasztási adólc emelkedése ugyams nagyon megnehezítette a fvárosi borkereskedk helyzetét s arra kényszerítette ket. úgy hogy a pincze bejáratát kocsival is a lehet legjobban meg lehet közelíteni. cerithium-rétegek vastagsága Szabó József megállapítása szerint több mint 100 láb. Ezekbe a rétegekbe a pínczék vízszintesen úgy vannak vájva. hogy a pínczék hmérséklete a küls hmérséklet ingadozásától majdnem teljesen független. iuii\cl a ki. A behozott borok egy része a vármegA-ei szlterületek termése. A kivitel részint a fváros fogyasztását látja el. körmyen és a szkség szerint eszközölhet. st több méter vastag. viszont fölösleges nedvesség nem lévén jelen. Egyébként a pinezók szellztetése és tiszta levegvel való ellátása. van. hogy Budafokon ma 302 kereskedelmi borpincze van. hogy a kitermelt kanyag értékesítése után a pincze nemcsak ingyenbe maradt. máshol 15 20. nagyrésze azonban v'ijabb kelet s építésüknek ideje összeesik egyrészt a fváros régi híres borvásílrjainak hanyatlásával. de a híres szikla-pinczék a fiatalabb harmadkor szarmata emeletébe. lépcskre nincs szkség. st miután a pincze méreteivel nem takarékoskodtak. s a kivitel majdnem ugyannanyi. hogy azok építése aránylag igen kevés költségbe került. beszállítása tehát semmi nehézséggel nem jár. így jutott azután egvre több kereskedelmi pincze Budafokra és Kbányára s a fvárosi borkereskedelem súlypontja lassankint Budafokra helyezdött át.

— — . A kisebb homoki termelknek szüi'etel háza és pinczéje sok helyütt ma sincsen. Valószín. vagyis 1908-ban kb. kir. E végre feladatául tzte a tagok szltermésének egj'üttes feldolgozását. évben 12 vaggon. 342S7 hl. áUamvasúti alkalmazottak fogyasztási szövetkezetének is nagyobb pinczegazdasága. . 1909-ben pedig 920 vaggon. A kistermelk egy részének még okuhiiok kell azon.Czeglédi bortermelök els pinczeszövet kezete. gépekós eszközöknek a tagok részére való elnyös közös beszerzését. s bort és ki nem erjedt mustot is szállítanak. Kiszállíttatott 1909-ben 9 vaggon volt. s az 1200 öles holdanként megállapított 50 korona üzletrész ötszöröséig terjed. — Borsz'ivctke^^'ek. vag^^s kb. a darabáruként — behozott bor mennyisége az 1908. de a boroknak is igen lényeges része kerül Alsó-Ausztriába. Ezenkívül borok értékesítésével és forgalomba hozásával a vármegye területén még több nagj-obb szövetkezet foglalkozik. ez utóbbit különösen Bécsbe. hogy a nagyban és kicsinyben való eladás milyen arányban állanak egymáshoz. aMagyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesít szövetkezete budafoki pinczéje az egész ország területén lev fogyasztási szövetkezeteket látja el borral. s mind a boroknak. melynek savanyú boraihoz házasításra igen jól használhatják az aránylag lágyabb homoki borokat. 75 78. fekv községekbl tengelyen is hoztak be borokat. mint darabárú adatott fel. be. A tagok kötelezettsége korlátolt.. Ezek az adatok némi tájékozást nyújtanak az iránt egjTÓszt. s czélja a Czegléd város területén lev szlk jövedelmezségének biztosítása és fokozása. A . s a jutalék és költségek levonása után a tagok között a termés becsértékének arányában kerül felosztásra.000 hl. Budafokon kívül nag^-obb borkereskedelmi góczpont a vármegyében nincsen. A vasúton 70. Az eladás és közvetítés csupán Ausztria ésa vámkiilföld felé irányul. mind a csemegeszlnek és a mellékterményeknek közös értékesítését. az elbbié Budafokon. kell felszerelés és berendezkedés hiányában. Hangya'. 173918 „ 90000 „ hl. évben 831 vaggon vag\is kb. 110. Hajón Vasúton Tengelven történt hozzávetleg Összesen szállítás 190S-ban 11410 hl. sokszor áron alul is. mint egész kocsirakomány. meh' körülmény az általános borárakra természetesen kedveztlen befolyást gj-akorol. A . másrészt pedig..és 1909-ben ígv oszlik meg: Behozatott 1908-ban 1909-ben Hajón 9091 hl. a többi pecüg. továbbá a szlmíveléshez és a szölbetegségek ellen való védekezésekhez szükséges anyagoknak.és kiszállított borok mennjisóge 1908.. EgA^es nagyobb telepek közvetetlen eladással is foglalkoznak..000 hl. hogy 1 2 ezer hektohteniél nem több az ily módon beszállított bor. 110 000 „ 1909-ben 6145 hl.Szölöniívelc> t-s ljiiiii>/at... 2^76947 hl. palaczkborok Összesen Ezenlíívül a közelebb 29632¥^hl. mivel az idevaló szállítás jóformán kizárólag tengelyen történik. a borok közös kezelését. hogy a kivitelbl mennyi esik Budapestre. Termeli pinczeszövet kezet a vármegye területén ez id szerint csak egy van. — 15 történik.r. az utóbbié Xag\-tétényben ezek mindegjnke a szövetkezeti tagok szükségletét látja el palaczkozott borokkal. Van azután a köztisztviselk fogA-asztási szövetkezetének és a m. a . hanem a vállalkozást is a tönk szólére juttatja. hanem a tagok jogos része. 1909-ben kb." A szövetkezet 1909ben alakult. A tagok által beszállított termésnek elre megállapított becsértéke ós az eladási ár közötti kiönbözet nem a szövetkezet nyeresége. nem hog^' keU haszomial nem já. 1(»7 Az eladás túlnyomó részben nagyban és hordókban árusítását számottev forgalommal csak mintegy 10 A pincze eszközli. 105. de azok mennyiségére nézve pontos adatok nem állanak rendelkezésre. T9T872 hí 270063 elszállított borokból az 1908. hogy a szertelen telepítés. A behozott bor majdnem kizárólag egész vaggonrakományonként érkezett.. s így ezek legtöbbje kém'telen termését szüret után mielbb eladni. Vasúton 287231 „ 242660 . 170462 .000 hl.000 hl.Magjar Mezgazdák Szövetkezete" melpiek piiuzegazdasága Budafokon van fleg a nagybani vételt és eladást s a nagyobb készletek adásvételének közvetítését tzte feladatául.

valamint számos kisebb vállalat van. nekik boraik kezelésére a szükséges útbaigazításokat megadják. magassága 4 Z-m. A másik pezsggyár Budafokon a Francois Lajos és Tsa czég cs. A pinczék rakodó felülete 10. . Ugyané czélból vándor-pinczemesterek is vannak alkalmazva a tanfolj^amnál. Egész 7 méter. melynek oktatás 16 nagyobb része palaczk-érettségig kezelve. udvari szállítók pezsggj'ára. a varmegye területen igen tejiett es virágzónak mondható. Az ötnegyed éves tanfolyamon kívül kéthetes idleges borkezelési tanfolyamok is tartatnak. szlészeti és borászati ffelügyel az igazgatója nemcsak az országban. liogv a ^ — — — . és kir. hogy a technika fejldése m'llett egjTe szaporodó újabb borkészítési és pinczegazdasági gépeket és eszközöket tanulmányozás tárgyává tegye. kir. a mL^lyekben képviselve van az ország valam?mm borvidéke. cs. mint a termelt borok feldolgozás útján való értékesítésének módjai. továbbá lelkészek és néptanítók részére vinczel' ér-iskolát végzett egyéneknek is módjukban áll. udvari szállító els magyar pezsgöborgyára Budaörsön.és kis szl birs az egyéves tokosok. kir. a mslyeknek czélja és feladata a helyes borkezelésre vonatkozó ism -reteknek és gyakorlati mnnkáknak minél szélesebb körben való terjesztése és irányítása. mely 1881-ben keletkezett. alapterülete 3240 . fágú és 8 oldalágú. tctte. vagy azok végrehajtására ket beoktassák. akkori földmivelésügyi miniszter több oly intézméiixt alapitott.lOS Szölmivelés és borászat. a hol a kétéves vinczellériskolai elképzettséggel biró egyének az ötnegyedévig tartó tanid alatt a borkezelésben elméleti és gyakorlati kiképeztetést n^-ernek. s ez okhól kiindulva Darányi Ignácz dr. A budafoki pinczemssteri tanfolyam mel\Tiek kezdettl fogva Rácz Sándor m. az egyes munkákat a helyszínén végrehajtsák. Márton. pinczemesteri tanjolyam. óriási pinczéi két emelet magasságában vannak építve s az egyes emeleteket felvonó-gép köti össze.iiKvomcsteri taiitoiyam.000 hektoliter bor kényelmesen elhelyezhet. A térnek czélszerü kihasználása mellett benne 40 50. a borkezelés fogásait és ismereteit elsajátíthassák. mindegyik a maga összetételének és jellegének m?gfelel kezelésben részesülvén. A budafoki öt nagyobb cognacgyáron kivül a vármegj^e teriiletén több termel is foglalkozik cognacfzéssel. Agyakorlati 12 anyagául szolgáló borkészlet ezer hektoliter. hogy annak elvégzése ntán a gj^akorlati életben mint pinczem?sterek.sével tesznek szolgálatot a vármegye szlmívelésének. Pezsg- fo szólmívelés és bortermelés országszerte való fellendülése szükségessé fölhalmozódó borkészletek helyes kezelésére az eddiginél nagyobb gond fordittassék. hogy a szlsgazdák kívánságára az illetkhöz kiszálljanak.szélessége átlag 6 ^6 méter. nagj'. Budafokon. A harmadik pezsggyár a vármegye területén Höl'e J.000 négyszögméter. A pinczemesteri tanfolyam mködési körébe tartozik az is. V nczellérek. valamennyi. és kir. s évenként 20 25 tanuló m^er benne kiképeztetést. Ez id szerint egy mllió palaczk évi termelésre van berendezve. összesen 540 méter hosszú. egyenes párhuzamosan haladó irányban. hanem kiállja a versenyt a külföldi nagyobb és híresebb Ujmem vállalatokkal is. A gyár mszaki berendezése és méretei tekintetében is nemcsak a hazai gyárak között tart számot az els heljTe. Gyakorlati anyagán' az állami szltelepeken termjlt és ide beszállított borok szolgálnak. — .és cognacgvártás. mint palaczkbor kerül eladásra a többit perendes forgalomban árverésen adják el. — — — — . A tanfolyam az 1901. terjesszék a helyes borkezelés ismeretét. évben kezddött. s 1888 89-ben nyert nagyobbszabású átalakítást. egy pezsggj^ár kivételével. a mely a lehet legintenzívebb alapon szolgálja a helyes borkezelés ügyét. dig hordóban vagy A tanfolyam pinczéje egyike a legnagyobbaknak Budafokon. kipróbálja a hozzá forduló bortermelknek szakkérdésekben tanácscsal és útba'gazítással szolgáljon. Van a vármegye területén három nagyobb pezsgg5rár és öt nagyobb cognac-gj'ár. A pezsggyárak köziíl legnagyobb a Törley József és Társa czég budafoki pezsggyára. A pezsg. a kiknek feladatuk. Két. esetleg mint szölkezelk. . Ez intézmények egyike a budafoki m. a melyek a szl és borgazdaság mellékterményeinek feldolgozásával és értékesíté. hanem az egész világon egyedüli ol3'an intézmény. hogy mint gj'akorlati pinczemunkások.

696 k. Törvényhatóságok szerint elosztva esik az erdbl Budapest székesfvárosra 3019-3 k.424-9. 2.6367. különösen keleten és délen. 9. Az állami 29. úgyszintén a váczpüspöki erdségekben elforduló terebélyes tölgy és bükk hagyásfák.07882.328-85.13751.429-9 k. 13. rendezett tanácsú városoké 7. úgyszintén a múlt században befejezett tagosítások és úrbéri birtok-rendezések miatt számottev erdség esett a fejsze áldozatául. a ráczkeveire 17. 14.3803. személyeké 19.974-15. évi XXXI. 5.08348. biai. A vármegyei erdségek az éjszaki szélesség 47" 25' 47" 30' s a keleti tengerszínfölötti magasságban hosszúság 36" 30' 37" 10' alatt 120 750 1. Figyelembe véve a vármegye területén lev 825. a kiskrösire 36. Pestvármegye összes földterülete 2.58549. . mindössze 225.4953. összesen 225. az abonyira 3. bizottsága gyakorolja. erdhivatalhoz tartozó pomázi.088.037-10. mirl tartozó visegrádi. kir. kir. hitbizományi 6.241-9. erdtörvény rendelkezései alapján a vármegye összes erdterülete az állam felügyelete alá került. felemlíthet József fherczeg pihscsabai. erdfelügyelség és Pest vármegye közig.ERDÉSZET. — — — m : vácz ácsai erdségek 3.822-1 k. a biaira sonként a következképen oszhk fel 11. 6. mely erdterület járá1.7360. k. a Duna jobb partján a terülnek el és öt jelleges csoportba oszthatók pihsi és vértesi középhegységek lánczolatához tartozó visegrádi.071-78. hold. és XVII. kir. hold. egy lélekre 021 kat.822-1 k. 2.515-35. De a XVI. hold. melyek az 1500 k. : .9149. egyházi testületeké. mely a helyi fasz ükségletet nem fedezi.822-1 k. hold terjedelmet túlhaladják. a pomázi járásra 36. 4. területét kir.71107. községi 1. erdgondnokságokhoz tartozó erdségeket. a kalocsaira 16. a kunszentmiklósira 17. nemkülönt>en a Duna alsó részén lev futóhomokon álló erdben található hatalmas fatuskók tanúskodnak. anagj^kátaira 6. a Duna balpartján kelet felé terjed szigetek 5. a gödöUi és monori járásban beerdsült domborulatok és huUámos területek 4. 12. a monorira 15. Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott városra 15. hold. 10. ebbl erd 244.418-18.374-89.32320: összesen 216.779 lakos számát. a váczira 16. hold. . században a német tartományokból történt bevándorlások és telepítések. volt úi-béresek tulajdona 10. az alsódabasira 18. Az 1879.13200. hold erd pedig a pilisszentkei'eszti és telki m.373-44. hold erd 9sik. a dunavecseire 1. hold. koronnuradalmi erdségeket. 7. hold erd magában foglalja a gödölli m.4569. szentendrei és pihsszentlászlói erdségek . gödölli és váczi járásokban fekv m. A birtokhoz tartozó egyéb termékeny terület 4. 3.491-2 és terméketlen terület 5. közalapít ván3'i 4. egyéb közbirtokossági erd 4. s a felügyeletet a budapesti kir. a várhold. a gödöllire 20. a Duna balpartjától a Tisza jobb partjáig terjed nagy kiterés árterületek jedés alföldi rónaságon ós futóhomokos területen áUó erdk. vagjis a vármegj-e összes területének 10-7%-át erd borítja. — . a közalapítványi 48739 k. hogj^ szántóföldeknek és szlknek adjon helyet.8739. a Duna balpartján a cserháti hegj^séghez tartozó hajdan hatalmas vármegye Pest korona-uradalomhoz a m. magánerd 131. A magántulajdonban lev nagyobb erdbirtokok közül. 11. a . erdségek borították. 8.855-3 megye többi 14 közigazgatási járására 225.281. a kiskunfélegyházira 9.735 k. A vármegye területén fekv összes erdterületbl az állami erd 29.

A völgyek. lif>ld kiterjedésben. a kalocsai járásban a kalocsai érsekség és káptalan. a feltalaj kötött agyag és homokos agyag. ben kezflr í-rrlséwek IT. a feltalaj középmélységü homokos agyag. míg a völgyeknek állandó mezgazdasági mívelésre nem alkalmas részét homok és részint kavicsos homok fedi. családi — — . 3Iint minden dombvidéki erdségben.szk. Fekvés és termóhehi viszonyok tekintetében a vármegye erdsegei szintén öt csoportba oszthatók. délfell a gödölli járástól határoltatnak és 16. Az uralkodó szél nj'ugati és délnyugati a tavaszi fagyok nagy károkat okoznak a fiatal erdsítésekben. melyeket állandó 20 táplált szelnek patakok át. Ezeknek az erdségeknek a Duna felé hajló éjszaki és keleti része a pihsi hegylánczolathoz tartozik. hold erdterületet foglalnak magukban. uradalom ráczkeve csepeli. meredek rétegek pedig kopasz sziklák. Ezek az erdségek elhegység és dombvidék jellegével magas bírnak s legmagasabb pontjaik a Babatvölgy miigati végén lev 340 Margittal és Máriabesny határában a 280 magas Látó-heg^. m m — — — m — — — m m — . Az altalaj bazalt és homokk.11(1 Erdészet. A negA-edik csoporthoz tartoznak a Duna balpartján elterül ártéri erdk és a Szentendre.silányabb és homokk. A dombokat agjag vagy homokos agyag borítja. Az altalaj törmelékes mész. a mennyiljen a mérsékelt lejtj éjszaki oldalak kevésbé levén a nap szárító hevének kitéve. A hegyoldalak lejtése 20 25" s legmagasabb pontja Vácz határában a 650 magas XagA^szál hegy. itt is a völgyieknek némi jelentségük van. egészséges állabokat nevelnek.541 k. Az els csoport erdinek vált a bükkösökben budai hegyek és a Vértes-hegység legmagasabb n^iilványán terül el s déli része a pontja az 520 méter magas Jánoshegy. A tavasz korán áll be. Ez inkább elhegA-ség jelleg s legmagasabb pontja a 320 méteres Ácsai hegy. melyek a váczi járásban a Duna balpartján teriUnek el és nyugatról a nógrádi hegységtl. meredek. valamint a Csepel-ráczkevei szigeteken rendes gazdasági üzemcsász. gróf Tisza István nagykovácsi. Ezek az erdségek szintén két részre oszolnak és pedig a Duna balpartjának déh oldalán elterül Cserhát-hegylánczolathoz tartozó erdségek. . a váczi járásban a váczi püspöki és káptalan. kelet fell a hevesi erdségektl. tehát az egész erdcsoport a középhegység övébe esik. Az éghajlat annj-ira mérsékelt. monori és nagykátai járásokban található erdségek. a .helyenként lo 2 méter mély. melyeket déh és keleti irányban a Rákosmez. Második a Galga völgyével elkülönített rész s a váczi járás keleti oldalán terjed. míg a nap szárító sugarainak kitett déh és keleti oldalak szenved. az erdönyilvántartási törzskönyvben a futóhomokon álló erdk rovatába van felvéve és alföldi jelleg. a pomázi innigatról az esztergomi. azonban rövid a nyár átlagosan meleg és száraz az sz hosszú és igen szép a tél változékony s ezért az állandó hótakaró rövid ideig tart. keleti irányban a székesfvárosi erdségek határolják és 48. Az egész erdségben kevés a forrás és patak. st helyenként 35" forrásokból lejtés hegyoldalak közé vannak ékelve. hogy a régen gyakorolt legeltetés a termréteg javarészét tönki'etette. melynek legmagasabb pontja PiUsszentkeresztnél a 750 magas Pihsi hegy és a visegrádi határban a 640 magas PrécUkáló-szék. átlagos hmérséklete 10 A harmadik csoporthoz tartoznak a gödölli. feltalaja pedig sárga és homokos agyag. : . és kir. Fülöp Szász -Coburg-Got ha' berezeg vacsi. hold összefügg beerdsült területet foglal magál)an. az évi átlagos hmérsék 10" C a legmagasabb hómérsék 25 30" C. Az átlagos hmérséklet 10« C-ra tehet. a legkisebb pedig 18" C. Az éghajlat mérsékelt. A második csoporthoz tartoznak azok az erdségek. . mel\. Az egész hegységben a források és patakok igen gyéren találliatók. mely a monori járásban a kunsági alfölddel határos. a mi az egész hegység növényzetére káros.\i:akarója van. hold erdterületet foglalnak magukban. dolomit a feltalaj homokos agyag és helyenként fehér homok. csúcsszáraz s igen alacsony növés faegyedeket nevelnek. hogy az erd közvetetlen szomszédságában terjedelmes szlk vannak. melyek jó bort teremnek. melyek altalaja mé. A fent említett erdterületnek az a része. m-ugat és éjszak fell a jászkunsági rónaság határol és közel 41. Ehhez hozzájárul még az is. a Duna jobb partján terül el felol a fehérmeg^•ei Vértes liegység. gróf Vigyázó Sándor vecsési és báró Prónay Dezs ácsa csvári erdségei. 12" C-ra tehet. délés biai járásokban. Az egész erdségek éghajlata átlagosan mérsékelt. Az altalaj trachit.489 k. Az árterüli'tekt-ii találliató .328 k. 30". melvnek a jobb zárlatú erdrészekben kimély televén. Az els csoport a vármegye nyugati részén. szép növés.!.*?? k.

Kris. részint fasorokban és alföldi delelkön fordult el. holdnyi Vacs pusztát ötsoros akáczszélfogokkal tagokra osztva. szikes rétegek és helyenként ka\icsos. kiskunfélegyházai és kalocsai járásokban terülnek el. E járásokban sok helyütt a fzeseket kris és .000 k. mivel ez a fanem bükkel sokkal értékesebb.és tzifát. kiskrösi. kocsámi:alan. nemkülönben a váczi járásban a nógrácU hegységben található és 14. a Cserhát -hegységhez tartozó Galgavölgy éjszaki és keleti oldalán található ós 10. E szigetek fels része a vízhordalék lerakódása következtében egyre épül.667 k. melyet futóhomok borít a futóhomokos talaj a keleti és déli szárító szelek hatása alatt kifúvásokat s befúvásokat alkot (buczkák). hohhiy.803 k. Mivel azonban e szigeteken a homoktalaj mindig bizonyos mértékben nedves. közel 112.320 k. E téren Cohurg Ferdináiad herczeg már a múlt század 40-es éveiben a dabasi járásban lev 14. a silánvabb részeket beerdsíttette s a megvédett területeken majorok telepítésével a volt futóhomokot igen jövedelmez mezgazdasági birtokká változtatta. Az ötödik és legnagyobb csoport azokat az erdrészeket foglalja magában. évi erdtörvény 165. . hol a talajviszonyok megengedik. Hogy a szil a homokos terünémileg nedves. — — — szilcsemete-ültetésekkel pótolják. Csak a múlt század 40-es éveiben kezdte meg Coburg herczeg pusztavacsi erdgondnoksága ezzel a fanemmel a nagyobb s addig haszna veiietet len homok. melyek az áUabok növekvésére igen kedveztlen liatásúak. szil és juhar elegyes és elegyetlen állabokban a Duna balpartján lev árterületeken a Csepel-szigeten s a kalocsai és kiskrösi járásokban található. holott az alsó részek elmosódásnak vannak kitéve s a lakosok partbiztosítással látják el. területen. Az 1879. melv ültetéseknek sikerét a Coburg berezegi birtokhoz tartozó dömsödi Dunaparton 320 hold kiterjedés.és szélhordta sárga agyag képzdménye. mely buczkák körül zsombékos lápok. A hiikk nagyobi) összefügg állabokban a pilis. Az alföldi homok vegjT tartalma mész. holdnyi területre tehet. Elszórtan a Vértes hegység déü oldalán a magj^ar tölgy is elfordul. holdnyi területen. melyek most is nagy részben egészségeseknek mondhatók. azonban a kifú vasokon tele vényes fekete homok is található. kunszent mi klósi.Erdészet. 111 erdtalaj általában véve igen jó minség. A fenti terület altalaja az allu\áum. melyeket nagy áldozatokkal erdösítettek be. E jó példa után ma már nagj^kiterjedés volt futóhomok-területek találhatók. melyek a Duna és Tisza folyam között az alsódabasi. kocsányos. ennélfogva a terméketlenek közé nem sorozható s így az összes benépesített szigetek teljes mívelés alatt állanak. s úgynevezett rétegk-leraküdások találhatók. melyek elég sikeresnek mondhatók.387 k. §-ának intézkedése a futóhomok további terjedésének meggátlása czéljából és közgazdasági szempontból elrendeU a talaj megkötését. . a pomázi. bizonyítják a Máriabesnyi kolostorhoz vezet fasoron álló 120 140 éves 80 100 cm átmérj szilfák. iíisebb-nagyobb csoportban és a futóhomokon álló erdk közé vannak felvéve. mesterséges ültetésekkel vagy vetvágások aláépítésével tölgyesekké változtatni igyekszik. mely négy fajban. m. holdra terjed. — . holdnyi területet foglal magában. cser és magyar tölgy-fajban található. 15. jól tcnj'észik. A csertölgy tiszta állományban a váczi járásban. gyertyánnal vegyítve hegységhez tartozó visegi'ád szentendrei. hogy az akácz már rövid fordulóban és silány talajon kezelve is kitn szerszám. váczi. A kocsányos és kocsám'talan tölgy tiszta állabokban Pest vármegj'e nyugati és éjszaki hegységeiben. mert vizhordta fekete homok és ag\-agtalaj alkotja a vízjáratok közelében azonban kavicsos. magnézium és sok kálium. E fanemmel üde homokos erdtalajon csemeték ültetésével kísérletet tettek. gödölli s a monori járásban fordul el és 39. biai. víz. leten. E sikertl buzdítva és tekintetbe véve.312 k. A pestmegyei erdségekben uralkodó fanem a tölgy. A szigeteken lev talaj a Duna medrének régebbi idben történt átalakulása miatt igen változékony lielyenkónt kavics-lerakodások és homoksíkságból homokbuczkákra alakul át fordulnak el.és futóhomok-területeket beültetni és azt mint erdt kezebii. ú. Az akácz a múlt század elején részint szópítési szempontból parkokban. mely már 15 20 cm mélységben elegend nedvességet tart s így a kerti immúnis tulajdonsága miatt a szlés mezgazdasági mívelésre igen alkalmas kultúrának is megfelel s ezért a futóhomokot szélfogókkal és faültetésekkel igyekeznek megkötni. szép (ulmuscampestris) erd bizonyítja. növés tiszta szil ha az altalaj — — . 20 éves. Az erdgazdaság az utolsó idben a bükkösöket ott.

málna és szeder. vadcseresznye. boróka. hogy a homokos és silányabb talajú erdségekben a tlevelek gazdag lehullásával a talajt javítsák és a szomszédságban lev mezgazdasági berendezéseket a hófúvásoktól megóvják. s ezt a budapesti kir. hullása gazdagabb. . hólyagfa. részint a mezgazdaságban nél- külözhetetlen szerszám.456-9. bangita. Fontos ez különösen Pest vármegyében a szélsséges idjárás hirtelen változásainak kiegyenlítése szempontjából. hol a birtokos a vadtenyésztésre különös súl\i.és nyárfa-állomány jelenleg 67. holdon a gödölli. hold. sóska cserje. : — . Az erdei és fekete /e?i?/-i'llományok ültetése Pest vármegyében a múlt század 50-es éveiben vette kezdetét és azok kisebb-nagyobb kiterjedésben 620 k. Ott.780 k. míg a kisebb magántulajdonú erdk részint mint parkok és hgetek.-cz. E fenyültetések fczélja abban rejlik. és 47. Az újabb feny-ültetéseknél a fekete fen3' azért részesül elnyben. értelmében. mely erdterületbl egyszer gazdasági terv szerint csakis a nagyobb : . Középerdüzemben . és ezekben az erdkben a használat csakis a száraz ós széttört fák kiszedésére szorítkozik. A vármegye területén fekv többi magántulajdonú erd 120. vörös és fekete bodza. hold terjedelemben. a káros rovarok pusztításának kevésbé van kitéve és a tlevelek. §. évi XXXI. a nevezett törvény 2. 112 Erdészet. mogyoró. bükk és kisebb kiterjedésben található feny-szálerdket 97. . §-a értelmében a kihasználás után újból beerdsítendk. A fokozatos felújító vágásban és tarvágásban 80 100 éves fordulóban kezehk a vármegye heg}-es és dombos vidékein ten3'ész tölgy. monori és ráczkevei járásokban találhatók. §-a alá tartozó véderdk 1406'7 hold a 17. A legnagyobb véderd a visegrádi m. az erdtörvény 5. melyek az erdüzemet az akkori viszonyoknak megfelelleg szabályozták. a szomszédos Visegrád községi véderdvel együtt. volt úrbéresek tulajdona 98069. kir. hold. t. erdfelügjelség ellenrzi. akáez-csemetókkel ültették be.429-9 mint közalapítványi 48739 rendezett tanácsú városoké 73803. a vörös gyr.800 k. mert az erdei fenynél a szárazságot jobban kibírja.i«?azdái- kod^. A fent elsorolt fanemeken kívül elszórtan találhatók még a vármegye területén a korai és mezei juhar. hold kiterjedésben. hold kiterjedésben. A múltban dívott mértéktelen legeltetést nagy mértékben korlátozta a meglev dús vadállomány kímélete. és a vadászati sport közkedveltsége. a hárs. hold. vadalma.5322 kat.207*9 kat. Idskunfélegyházi és kalocsai járásokban lev mocsaras és vizenys területeken nagy kiterjedésben fordultak el.és 7?í/ár/a-erdk még a múlt század közepén a dunai árterületeken a Szentendrei és Csepel-szigeteken. Az 1879. . Pcst vármegyében a nagyobb uradalmakban és városi erdségekben már az erdtörvény eltti idben is tétettek oly intézkedések. Jelenleg a pestmegyei akáczerdk Idt erjedése 36. Er. szállaló módban kezeltetnek azonban a feltétlen erdötalajon álló erdk. hold. helyez. ezek szerint rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetik összesen 90. a többi is alföldi birtokosok és városok futóhomokos területeikot. A jüz. mint kincstári 29. magánuradalmak erdeit szépítési szempontból. vadkörte. m. hitbizomámá erdk 6070-5 az erdtörvény 16. községi 1736. ú. egyházi testületek és személyeké 19. 182 kat. Jelenleg e fzeseket a sokkal nemesebb kris. értelmében a hatóságilag már jóváhagyott rendszeres használati terv szerint az alábbi erdállományok kezeltetnek. szil. a fenyerdk téli idben a vadnak kedves menedékhelyet szolgáltatnak. nemkülönben a kiskrösi. Az alkalmazott gazdasági módok a szálerd. de különösen a kanadai nyárnak dugványokkal történ erdsítését sikerrel alkalmazzák az üdébb homoktalajon a fz. kezelik. bálvánj"fa és gleditschia és az újabbi telepít vényeken a fekete dió homokos és . középerd és sarjerd. kökény.és tzifa-szükséglet fedezésére szolgáló erdk. egyéb közbirtokossági erd 49149. erdgondnokság kezelése alatt áll s a -visegrádi várromok és a Mátyás király-forrás környékére terjed ki.és égerfa-ültetésekkel pótolják és csak azokon a területeken tartják fenn. a cserjék közül a som. fagyai. A szálerd gazdasági mód pedig eloszhk a szállaló és fokozatos felújító vágásokra. hold. A nyár. de különösen jó szlkarót szolgáltat. melyek mezgazdasági és szölömívelési ezélokra alkalmasak nem voltak. §-ában megjelölt adó kedvezményiben részesült magánbirtok 4958 kat. Szállaló gazdasági módban kezeltetnek a vármegye egész területén elszórtan lev hatóságilag kijelölt véderdk 14067 kat. galagonya. melyek a Duna áradása és jégzajlása miatt más fanemekkel be nem ültethetök.. bárkinek a tulajdonához tartoznak is. barkócza.034 kat.

— . hol a tulajdonos a vadászati jog gyakorlását a maga részére fent nem tartja ez a haszonbér holdanként és évenként átlagban 50 fillért. gubacs. illetleg erdgondnokságoknak erdtiszti személyzete az erdtörvény 36. járási erdgondnokság vette át. állami erdhivatal vezetése alatt a kecskeméti és váczi m. Coburg herczeg vacsi erdhivatala. azaz 61. a nagj'obb birtokosok pedig azt a faanyagot. hol a szlkarók termelése tekintetébl a fordulót 10 20 évben állapították meg. E sarjerdket. a fvárosba vagy az alföldi erdszegény vidékekre.ér el. A sarjerd-gazdasági módban kezelt erdk területe 106.652 m^ épület-. nagymarosi. §-ában megkívánt minsítéssel birnak. kir. melynek mintegy 15%-a.612 m^ tüzi-hasáb és dorongfa. 30 40 éves fordulóban kezelik kivétel csupán az akáczerdknek az a része. málna és gombák. A csász. 60%-a. József föherczeg piliscsabai erdögondnoksága. vadgesztenye (szarvas vad etetésére). budakeszi.-iff m- Vármegyéi és Viirosai: Pest-Pilis-Solt-Iviskun viinncgyo. makk. A gödölli m. a váczi erdhivatalhoz tartozó mészk ós a fváros határszélén feltárt dolomit-kbám^ák. valamint a nagyobb rendezett uradalmi erdhivataloknál beszerzett becslési adatok szerint az egész vármegye erdterületén az évi fatermés átlagosan holdanként 1'13. vadalma.-cz. . melyekben a fáczántenyésztós tekintetébl az aljfa 30 40 éves. Csak a vármegye éjszaki és nyugati dunaparti erdségeiben termelt faanyagot. mely használatért a haszonbér holdanként és évenként 20 30 korona összegre emelkedik.014. hold e csoporthoz tartoznak az árterületeken található nyár és füzesek. erdgondnoksághoz tartozó tahitótfalusi m. úgyszintén a kisebb egyházi személyek tulajdonában lev erdk kezelését az 1898. holdnyi tölgyerdt.480 kat. melyet helyben el nem adhatnak. a hol a talaj jósága megengedi és a vágásokat mesterséges úton újítják. 9. A 37. Els sorban felemlítendk a vadászati haszonbérek oly erdbirtokokban. 25%-a. összesen 244. szabályozott árak mellett és határozott napokon értékesítik. számuk 45. mely a saját és a helyi szükséglet fedezése után fennmarad. ezt az üzemmódot felhagyták. vadkörte. korona-uradalmi erdbirtokban lev 400 kat. st még a hulíadékfát és a vágások M. szil és égererdk s a homokon és futóhomokon lev akáczerdk. Cserhántó-zemben kezehk a visegi'ádi m. Elfordul a fiatal vágásokban a sarlózása és a sikárfü-gyökér kiásása is. továbbá hársfavirág. Ezeknek az erdhatóságoknak.056 kor. viszik hajón . szamócza. 8. kir. A f — . valamint az 1irbére« közbirtokosságok. hold.és szerszámfa. §-ban kívánt felesketett erdrök száma 128. de miután ez a gazdasági mód a tölgy -szálerdk fenntartása érdekében károsnak bizonyult. úgyszintén az ibolya és gyöngyvirág végül igen lénj'eges jövedelmet biztosítanak a visegrádi erdgondnoksághoz tartozó trachji:. 5. azaz 146. évente. Báró Prónay Dezs ácsai erdögondnoksága. 4. A kisebb községek. a lapályos és vizenys helyeken elforduló kris. 3. ráczkevei és váczi uradalomhoz tartozó erdk közül azok. A magvak és vad gyümölcsök közül felemlítendk a tölgy-. kir. s közigazgatási esküt kezelik : A tettek . Nincs olyan faanyag.nsyarorsi. 113 kezeltetnek a gödölli. vallás. belladona-g\ ökór (cyógysze:táraknak).ldr. — — vármegyei erdségeket a következ erdhatóságok és erdgondnokságok 1. A m. valkói és visegrádi erdgondnokságok 2. galgamácsai. a füzesekben alkalmazott botoló és nyesési gazdálkodást kivéve. kir.823 kat. kir. 6. A és szerszámfát többnyire a kijelölt évi vágásokban tövön éi-tékesítik. és kir. Gróf Breuner leánj'falusi erdgondnoksága. — — . A vármegyében külkereskedelemre alkalmas faanyag aUg fordul el.és közoktatásügyi minisztérium közvetetlen felügyelete alatt a pilisszentkereszti és telki közalapítványi erdgondnokságok. t. A kalocsai érseki és váczi püspöki erdhivatal.352 tömörköbméterrel van felvéve. értelmében a budapesti m. A hatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett. 10. isaszegi. azaz 36. évi XIX. 7. haszon. a mezgazdasági el.Erdészet. Gróf Tisza István nagykovácsi erdgondnoksága.088 m^ mint galy és rzsefa értékesíttetik és ennek pénzértéke a vármegyei átlag szerint 1. a ffa 60 80 éves fordulóban használtatik ki s e középerd kiterjedése közel 10. Meiiék'>»''"'°'*''a*- székesfváros közelsége.és közteshasználat szokásos. nemkülönben a vármegye területén évr-évre szaporodó lakosság száma következtében mindennem erdei meUéktermények és mellékhaszonforrásnak a kihasználása és értékesítése könny. erdhivatal igazgatásában a babati. Ott. család ráczkevei uradalmának erdhivatala. U. értékesítés. mely a vármegye területén értékesíthet nem volna. kisebb ürméteres mennyiségben. erdei rakhelyeken vagy berendezett faraktárakban. A kisebb birtokosok és községek az erdeikben termelt fát saját szükségletükre használják fel.

letárolása után visszamaradó forgácsot is nagy bocsbon tartja a szegényebb néj^ és sok lielyen luiUadókfa-szedhetés ellenében erdsítési munkákat is végeznek. javítóintézetben berendezett kocsigyár. E mostoha erdsítési viszonyok között igen örvendetes jelenség. részben az elállítási költségek megtérítése mellett. feny. a nélkül. tölgy. hogy arra az erdtörvény kötelezné ket. kris. A vármeg^-e területén lev faipari vállalatok közül megemlítendk a visegrádi határban lev Riegler-féle író. Károk.és rajzszergj'ár. évi erdsítési jutalmából az els pályadíjat báró Schossberger Viktor nyerte. 40. 080 és egy hátteher fekvífa O'IO— székéi" tuskóf a 1—2. kir. s a másochk évben a csemetekertben nevelt és a talajnak meg2 éven át felel csemetékkel úgy ültetik be.és mészk-szikláktól kezdve egész a déh részen lev futóhomok-buczkákig a silány talajnak csaknem minden faja képviselve van és vannak évek.000 darab különféle fajta csemetét szolgáltatott ki részben ingyen. Fekete Sándor uradalmi tiszttartó és Hajdú István uradalmi intéz pedig érdemeik ehsmeréséül egyenként 250 250 korona jutalomban részesültek. a vágásterületet az els évben megtisztítják és felszántják. szorgalmasan és szakszeren erdsít ének. egy taliga fekfa tövön köbméterenként tölgy ós akácz 20 25 kor. Említést érdemel a budapest -hatvam vasútvonal meUett Isaszeg és Gödöll állomások között a . m- — . — — . orsz. a hol mezgazdasági köztes használat nem alkalmazható. gyertyán 25 30. árkos ültetés szokásos meztelen gyökérzettel vagy földgomolylyal. — — — — : — OSO— mfa — : — — ErJ6mivc:és. EgA'es lágy lombafajok (fz. szil. Ezzel a köztes használattal nemcsak a kiültetett facsemetéket kapálják és tisztogatják meg a gyomtól. vármegye területén a fa tárai átlagosan a következk egy köbméter kemény hasáb tzifa 4 5 koronáig. évi honvédsírok körül lev silány homokos területet. 12—15.és juhar. melyben a vadgyümölcsfák. ItíO méter hosszúságban. lágy dorongfa 1 2. hogy egyes birtokosok. hold kiterjedésben. A másik vállalat a váezi kir. hogy a sorok közötti területen 1 kapás növények tenyészthetk legyenek. a hol a talaj más mezgazdasági mívelésre nem alkalmas. — ISO. Épület. Ott.— 114 Erdészet. minthogy a nyugati részen lev dolomit. kemény dorong tzifa 3 2. az erdsítés a fokozatos felújító vágások útján vagy erdei magvak és csemeték alaptelepítésével történik a hol pedig a mezgazdasági el. A jutalom ]Mesterházy nemrég elliúnyt magyar fest olajfestménye volt.. 1 drb erdei lócz 0-55— 100.. melyben a és szerszámfa jó vevre talál. faiskolákat tartanak fenn ós mezgazdaságra kevésbé alkalmas területeket fásítanak be. holdat mesterséges úton erdsitettek be. : . Legnagyobb kárt okozott azonban az utolsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma. fegyintézetben berendezett kosárfonó. kris. topoly. a ki 1903-ban az 1849. akácz. melyet a gödölli koronauradalomnál ismertetünk. kemény selejtes 25 3. Ritkás akáczosok srítését sokhclyt igen czélszeren egymással párhuzamos srít árkok ásásával végzik. 0. melyek terjedését a hatósági gyors oltási intéz- — . dombos ültetés. lágy selejtes 150 4. melyekben a korai fagyoktól megkímélt kiültetett csemeték a júliusi és augusztusi szárazságok és a tropikus szelek hatása alatt pusztulnak el. úgy hog_y az állami erdfelügyelség kimutatása szerint 1908-ban Pest vármegyében 1457 kat. az erdsítési módok közül a gödrös ültetés. ISO méter hosszúságban 50 és 2 méter hosszúságban 60 korona. hárs. mezgazdasági növényekkel vetik be. Az elemi csapások közül a korai és kési fagyok említendk. éger dorong 105 . cser és bükk 15 20. Ott. a liol a dunai árterületeken termelt sárga és uráli fzet dolgozzák fel a harmadik vállalat az aszódi m. Az állam 1908-ban a Váczott keletkezett állami csemetekertbl 1. Hat birtokos pedig összesen 1250 korona erdsítési pénzsegélyben részesült. 1 két'fogatú szekér fonó-fzvessz (i S korona gömböly akácz szlkarók vasúti kocsiba berakással: 1000 drbként. juhar és erdei feny-csemetékkel ültette be és azt szorgalmas ápolással díszes hgetté változtatta. 1 drb távírda-oszlop 2—2-50. vármegye akáczosaiban termelt Az crdmívelés feladata Pest vármegye erdgazdaságára nézve különösen fontos. hanem még számottev mellékjövedelmet is biztosít a birtokosnak. vékony A — 120 koronáig köbméterenként rözsefa 100 egy kétfog. nemkülihiben a szép fodros juliar. József fherczeg-hget" nev fenykísérleti telep.20 korona. A földmívelésügyi minisztérium 1908. nyár) megtelepítése dugványozással történik a legsikeresebben.és égerfák jó árak mellett értékesíthetk.872. 53 kat. lágy hasábfa 2 3.és köztes használat alkalmazható.

Pest vármegye területén sem a fatermés feldolgozására nagyobb ipartelepek. a fenyerdkben a a hylesinus piniperda szokott fellépni. de az akácz a fiatalosnak tre való vágánagy sarjadzási képessége következtében ellene sikerrel lehet védekezni. de e lopások nem lénj-egesek. Ott. i 3 korona. hol a munkás mindenkor elég munkát talál. a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatok meg a vaclrágástól. hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. melyeket a hagyomány a Róbert Károly királji^óí telepített ilyfajú fák utódainak vaU. 1 négyszögmóter földforgatásért homokban 12 fillér. melyet szintén a korona- Egy köbméter tzifa — — — né uradalomnál ismertetünk. Az ezeréves Magvarország emlékét . 160. közönséges gyasával poncz és búcsos pohók. Az átlagos fatermelési bérek a következk Egy köbméter hasábfa termelése 70 fiUér. 1000 darab szlkaróé 15 17 korona. E bizon3i:alan munkásviszonyoknak. gyermeké 1 korona. melyet mintegy 150 évvel ezeltt Grassalkovich herczeg jobbágyai ültettek. .és fz-erdkben a czinczérek. Egyes fiatal tölgj' ültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. A Visegrád várhegjn véderdben ma is áll ama négy darab szelíd gesztenyefa. Erdmívelési munkálatnál szi és tavaszi idben egy férfi-napszám 2. A vármegyében ezen felül még számos ezredévi emlékfa-ültetés van. Az évi vágások feldolgozására és a kitermelt faanyagnak tengelyen való kiszállítására a földmíves-osztáh'nak azt a részét alkalmazzák. agyagbíin 15 fillér. (ráczkeveí) Csepel-szigeten a csász. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter rendeletére 1898-ban a gödölli határban Erzsébet királyné emlékére parkot ültettek. A tölgyerdkben a cserebogár. mhasábfáé 80 fillér. herczeg emlékére ültettek. nev . Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeh tilos legeltetések. családi birtoklioz tartozó Dunaparton van egy szilfa csoport. Az 1909. 10 km-en felül szállítása 4 km távolságig 1. Máriabesnyn a zárda melletti erdrészben látható még ama 95 cm átmérj tölgyfaóriás. 1000 darab gömböly szlkaróé 9 10 Egy köbméter kemény épületfa szállítása az erdei rakodóra 4 5 korona. Állandó bámulat tárgya a Gödöllrl a besnyi zárdát emplomlioz vezet hatalmas szilfasor. hol a nagyvad tenyésztése az erdbirtok kiterjedésével kell arányban nem áU. a nyár. melyet 1720-ban Jen kir. és kir. Említésre méltó Szigetmonostoron a Horámd csárda melletti koronauradalmi erdrészben lev erdei feny-csoport. A rovar-károsítások között az akácz paizstetü említend els hetyen. magukban az erdállományokban nagyobb kárt nem okoztak. — 10 km-re 2. Erdrendószeti áthágás miatt az emúlt tíz évben nem indítottak eljárást. — — ^^5"^^'^ mezgazdasági munkájával tél idején elfoglalva nincsen. tehát állandó erdei munkások sincsenek. E csoportban egyes fák kerülete Emiékfák és ""etések. mely alatt 1888 deczember 19-én néhai Rudolf trónörökösünk ottani vadászata alkalmával Magyarországon töltött utolsó napján reggelizett. : hirdeti a valkói határban a Csákó korona uradalmi erdrészben egy 20 k. tölgymakk szedéseért 3 koronát fizetnek. Erdben 1 lil. melynek lombozata alatt Feszler Ignácz kapuczinus barát Magyarország történetét megú-ta. do: rongfáé 60 hasított korona. Cserebogárpajor szedéseért 100 darabonként 30 fillér. sem a fa kiszállítására nagyobb berendezések. a mely esetet jelentettek be. s a munkabérek cbágaságának foka a kivándorláson kívül a fváros közelsége. fillér. A mell-magasságban 4 — 4'2 méter. kemény épületfáé 1 korona. . hold Idterjedés kocsányos tölgyültetés az isaszegi határban a Martonberek nev korona-uradalmi erdségben egy 4 holdas hárs. Ezeket azonban városok és falvak közelében. 115 kedések némileg korlátozták.és szilfa-ültetés a váczszentlászlói határban a báró Schossberger-féle Pusztahgeti erdrészben egy 10 holdas nyárfa-csoport Pusztavacson Cobirrg herczeg birtokán egy 3 holdas Celtis-facsoport. de eddig oly kis mértékben.Erdészet. évben a vármegye területén hét erdégési melyek azonban mint földön futó tüzek. erdterületen kívül ültették és tartják fenn.

a mikor a kultúra nem tr egy talpalatnyi térséget sem. széljárta rónái mezei virággal ékesek. a mi emiek a mi édi^s hazánknak tipikus külssége. magyar dombok. világvárosnak induló gyöngj'ével. . a mit a róna világa nevel a fiaiba mindaddig az anyagi erig. hogy a kik ma élnek. márcziustól kezdve dúsgazdag Ígéretek reménységét zöldelteti s aztán a nagy nyár teljességében aranynyá érik rajta minden. Egy roppant nagy . a mi számunkra. ennek a megösmerésébl is sejthetik. . jóformán mindent megtalálunk. a magyar föld szívetája Magyarország ékes. a melynek függélyes szárát a Duna hulláma mossa domború vonalának középrésze pedig a magyar folyók szeszélyes királynéjának. a dombok is eltünedeznek. s a róna csendjében régi daloknak új csendülésekén. a melyek a pásztornépet neveHk. a mit ez a föld ont magából. a min a magyar. : lev ertl . a Tiszának a vizét kóstolgatja. Ragyogóan szó szoros az szíve. Tolna. ám költ szemével nézve annál remekebb képei tárulhattak elénk hajdanában. szszel távozó vándormadár üzengetése. és fiatal . hömpölyög a magyarországi vizek királya. szép. a korán zsendül füvekkel. : . minden sfoglalkozásért mindig rajongó nemzet. S a rónák régi arczulatának minden szépségébl kap. Nógrádnak emelked erds vidékei. . Bács-Bodrog. mennyire kiaknázza ezt a vármegyét. milyen lehetett a régi világ itt és általában a nádaslepte lápvidékeken.. Csongrád. . Éppen csak a havasok hiányzanak róla de a remek hegyvidék már itt van éjszakon s éjszaknyngaton. bár nem modernül értékes. a minek az ember érdeke szerint való nagyobb kihasználása más formában jobban lehetséges még nádasa is annyi van JPest vármeg. a Duna s a hogyan mind lejebb-lejebb jutunk az Alföld irányába: a Cserhát nyíüványai.és szókvárosától kezdve.y'ónek. Túl rajtok az igazi Alföld következik a nagy magyar síkság. . . VADÁSZAT. végig egész tizenharmadfélezer Dkilométernyi területén. . a melyek az egykoron nomád magyar nép szívét. Hontnak. Budapesttel. . A magyarság legnagyobb értékei ezek s a nemzeti er alapjai kezdve a megalkuvást nem ösmer szabadságszereteten. . a melyek a liegységnek s a rónának a szeretkezésébl születtek. a ki utána jár. Jász-Nagj'kun-Szolnok. a messze környékre kinyúló nagy legel-területekkel. s ebbeh multjokkal a népvándorlásig visszaröpül történelmük is van Pest vármegj'éé a híres kecskeméti róna. egyesülve. hogy az olyan.. szeretetét egyszerre megnyerhették. Kilencz vármegye ölelgeti körül a tizediket magát Pest vármegyét fönt Esztergomnak. Nagy Magyarremek fejldésben diizzadó f. Itt vanntak ezen a pestvármegyei nag\' síkságon.és Fehér vármegj'e állja a testri szolgálatot közöttük pedig terül a szemünk fénye. . . st hegységei koronázzák azután a rónák nagyszer magyar vármegyéi fonnak köréje koszorút entestökbl Heves. ezek a kedves. S lám. A végtelen mezség. MagA^arországnak legigazibb olyan pusztái. Gondolni lehet. hallik a tavaszszal érkez. aranyszínvé és aranyat érvé. .D" bet Pest vármegj'ének az alakja. Pilis és Visegrád környékén a honnan lefelé. s a melyeknek a hangulatos szelid változatosságában benne van apjoknak-anyjóknak a lelke. vármegye a értelmében ország Pest országnak gyöngye. st fképen ezt. a metynek napragyogásos. . a hol a természetnek sok. mindenképen. vetésekkel. délnek. a vadászat szempontjából is.

De meg a . (tehát kisebb az érdemök is).. a mikor éppen ráér is lehet nagyon válogatós idejét szeszélyesen ronthatja meg a változó idjárás. hogj. Mert mindenesetre ez a fdolog a vadászat a legtöbb ilyen kirándulóra nézve talán mellékes lehet. 117 Hogy ez a kiaknázás sok apró furcsaságot és elfajulást mutat. a vadászterület okszer kímélése. i. Hozzátehetjük ugyan nyomban. holott a tükörbl otyan teszetös képmás nézett vissza rájuk odahaza. a melyek elseje.Mátyás' királynak.Vadászat.magaslatán" lenni. Igaz. hogy ezek jobbára magántulajdonban levk vag^' a mi még többet mond koronauradalmiak. Azzal. Tessék kinézni a . Ez a kényszer a vidék munkás a mikor tudniiUik nem mehet népének hétköznapi más elfoglaltsága egj-részt. a mikor egy-egy ers bika. a melyeket Budapest ont magából. másrészt pedig az.. hogy a területet lehetleg minél hamarabb siváran szegénjniyé. . Az úgynevezett vasárnapi vadász nem is s a ráér h^'sz' akkor mehet ki. beleértve a legjobbakat is. hog\' miigtalanítja a vadat. a mi nem alkalmazkodik sem : . háremet keresve. legkedvesebb vadászterülete volt Visegrád.szórakozásnak a színhelyévé tették. a mehiiél hálásabbat a tréfás .ug^t^ancsak ügyelni kell ilyeiikor. hogy Pest vármegye. az igazságosnak. . : úgynevezett . a ki nemcsak azzal zavarja a vadászt. hivatalhoz. a nagynak. Az ember lelkében a történelmi emlékezésekre. Pest vármegye a vadászat terén minden változatosságot kínál. a Dunát kereszt ülússza s úgj' teszi meg asszon\Tiéz kirándulásait. hogj' az eredmény még inkább.mozik" számára keresve is alig találhatnánk. a valósággal ahlioz értkre a mirl nem tehetnek. . (természetesen a vidéken is bségesen vannak. az nem ronthat a lényegen azon.. ugyancsak messze . mint vadakban való bvelkedést jelent de azért még ebben a tekintetben is vannak nag^-obb igényeket kielégít környékei. a kik azután valahogj'an mégis csak összeférnek és barátságos megegyezéssel vannak egymás érdekei iránt. t. ha nem is mindenkinek. a melyek I min csodálatos érzések rezdülnek meg ezt a mi gyönyörségünket egykoron királyi . — földre. ámbár érdekes adatok vannak arra. a kik maguk sem veszik valami komolyan az ilyen kirándulásaikat. Az örök elmúlásba tnt százatíokból felénk száll máig is a régi mag\-ar vadászok kürtjének zengése . hogy ez a szinte már alföldinek mondható szarvas hogyan közlekedik a visegrádival. — — — — munkásban ne essék kár. mert például a pilisi és a visegrádi szarvas általában a legjobb magyar szarvas-klasszisok közé tartozik.. és nem is értik. a mi .vegj-esünk" alatt jobbára vadászt kell érteni. az is olyan kényszer igazolja. Dicséretes kivétel ebben az imimár régi. mert jóval kevesebb tagot számlálnak. sem igazi vadászokra. a ki a szabadnapját kint akarja tölteni az isten ege alatt. hogy elhirtelenkedett lövéssel ilyen békésen foglalkozó üzlethez. vadász-társaságok". Gyöngébb nálánál a gödölli. Visegrád . . szezonban" a budapesti pályaudvarokról reggel induló : vonatokhoz vasárnap és ünnepnap s az ember olyformán érzi magát. Csak persze. képet. Van nag}' vadja.) csak ritka kivételképen szoktak a helyzetüknek . . Pest vármeg^-e gazdagságának a vadászat terén is nagy a híre. elvégre közös érdek. Marad tehát a budapesti vadászok legtöbbje számára a vasárnap. s a min nem változtathatnak. jóformán vadnélkühvé és üressé tegyék. hanem fképen azzal. hogy az ünnepi pihennapokon kívül a mezei hajtónak vadászterületeken rendszerint sok a munkásember. hogy ez a gazdagság tulajdonképen inkább változatosságot. mit mosolyog meg rajtuk sok nevet szem. mégpedig aránylag a javából.. mintha a konstantinápolyi nagy hídon figyehié a tarkán vegyes nép hullámzását. hogj' a budai vadásztársaságot emelem ki.. . nem állítom. Budapest középponttal a magyarországi vadászoknak egész légióját egs'csíti. vagy legalább is puskást.. de talán túlságosan is nagyszámú budai vadásztársaság.. Hisz' a vadászok külsségeinek még a tapasztalt praktikusok között sincsenek általános érvény szabályai hát még azok között. hogy nincsenek más kisebb társaságok. a bgés évadjában. Mert a . meg az ümiepnapok és ilyenkor mutatják a mi pályaudvaraink azt a fm-csán vegyes . a melynek hajdanta még így nevezhet serdeibl a bölény sem hiányzott. vasárnapiságot" még a vérbehekre. a melyek korrektül vadásznak de ezeknek annyiban kevesebb erre a nehézségük. a melynek az alapszabályai jelentsen korlátozzák a a mohó vadászoknak abbeli hajlandóságát.

Még a legutóbbi években is gyakran ellátogatott királyunk Gödöllre. mert közvetetlenebb emlékek fzik a mai magyar vadászok szívéhez. sok kedves emléke fzi a múltnak. A régi Grassalkovich-palota százszobás hatalmas épülete méltán válhatott megfelel kiráhn otthonná és a mi drága emlék királynénk igazi ottérte rajongó magyarjai közé vágyott. a hol évrl-évre. hogy ezzel is idekösse. a mikor ekevas ottliont biztosíthatott a szarvas alá kerülnek vagy az ember szelíd nyájainak kínálják fütermésöket pedig onnan kiszorul s zaklatottsága folytonos érzetében nem fejldhetik a régi módon nem is szólva a legnagyobb veszedelemrl. — . bár hajh — ! s közöttük a nagy vadnak való hegyi erdket nem hogy megtizedeli. legszebb példányait igyekszik elejteni. . idevonzza hozzánk és közénk az koronás m-át. a kopjás leventék vadját — többé-kevésbé elkorcsosulva. mint amazt. GödöUt még melegebb. néma erdk mélyén a nemes vadnak feltétlenül megfelel A pompás erdei rétek vagy eltnnek. a kinek a vadászszenvedélye közismeretes volt. Nem kell hozzá borongós . mindig huzamosan tartózkodott.stéh' gazdag és változatos növényzet parkjában élete legédesebb pihen-óráit. a visegrácü szarvas az értékesebb merítik is. hogy elmondhassuk . a mi az ember kapzsiságából ered. : h . a hozzá tartozó tizemwolczezer hektárn\a koronauradalommal eg\'ütt. szn . ha Ott töltötte. a gödölli is. Hisz' GödöUt. S a nemzetnek ez a forró vágj^a hosszú idn át számottev mértékben teljesült is. az oly megrendíten tragikus sorsot ért Erzsébet magyar királyasszony. sajnos. — — . sehol sem érezte magát otthonosabban. és csak ksébbi éveiben vált mind ritkább vendégévé ennek az elhagj'ottságba kerül otthonnak. a hová öt. ! ! De ennekanenies vadnak kés hogy zhették az azóta oly mélyen elcsöndesült erdk nemes utódai máig is megvannak. mint éppen Gödölln. hogy most már kímélje magát s a vadászat szép sportját csak igen mérsékelten gyakorolja. : ! . a mi a magányos. Gödöll I. a mikor mindenki.vidékit. Hisz' áldottszív felesége. a mikor lelkének mély és soha nem gyászát az Achilleion-tündérkastély méla falai közé vitte inkább. és a sötéten nem az egykori érdekességük maradványait. az immár rég történelmivé vált vadászterületet. és minden szép. már A a királyi család tagjai s a magyar király vendégei. s a szinte már degenerált hontit és nógrádit. mint volt régen látás. — . a mi és nagylelk védasszonyunk. s rendes körülmények között bizony a szarvas fejldése is csak normáhs ámbár a szükség s a nyomorúság éppúgy visszavetheti. a mint viszont a bség és a jó élet gyorsabbá teheti ersödését. hanem szinte csak tizedrészökben hagyja meg. a nemzet adta az kirátyának. Ferencz Józsefnek é\^:izedeken át igen kedvelt szórakozó helye volt st bízvást hihetjük az volna ma is. hajdanában híres-nevezetes visegrádi erdk mindjobban csak az emlékezetbl : Ámbár ritkaság. a húszas? A természetben ugrások nincsenek.. a tizenhatos. Már pedig ha leljjük a mai tizes vagy tizenkettes szarvast mibl legyen a tizennégyes. de messze túlhaladja a jóval satnyább Vértes. Hisz' a kultúra sok siségét megront.Nem úgy van már. a királyi ka. bélyeit . — — : . már régóta egyáltalában nem keresik föl Visegrád környékét.S 1 1 Vadászat. A múló idvel elmúlt dicsségük legmagasabb körökben való kedveltségük. a hol némelykor a legmagasabb rangú küKöldi vendégeket látta szí: . koronázási emléknek egwészt. Hol van mai napság az a nyugalom és békesség. nemes. a meh'ek között az igazán számottev példány. ! . nemcsak üldözi a nemes vadat. férfias szórakozása területeképen másrészt. ." a nap süt az égen Visegrádnak tulajdonképen csak múltja van a jelene elszíntelenedett követi Visegrádot az újabb minden mag^'ar ember fájdalmára s ebben korszak egyetlen magyar kiráhi vadászterülete. hosszú idn át. ezt bátran mondhatjuk a mi java-szarvasaMindamellett a visegrádi szarvas ink közül való nem éri el a máramarosi klasszist sem a maga nemében kiváló . hanem még annak is a színe-javát. ha a kiráhi: öreg kora nem kényszerítené rá. a Id teheti. a mit az emberi önzés hovatovább lehetetlenné tesz. . Hanem ebben a kivételes esetben is a legszebb példányok válnának még szebbekké. férfias szenvedélyén kívül. De a király még azután is majd minden vadászszezonban ellátogatott Gödöllre. hont is talált benne.

sr . A mint a legtöbb igazi kemény vadászember. a golyó-halálba. s mindakett a király zsákmánya volt. hogyan lövessenek a királylyal bizonyosan vadkant holott ez a komor állat sem egy bizonyos területhez nem ragaszkodik va1 ami állandóan. mind ritkábban veszi ki immár az részét a legszebb férfias vadászmulatságból mégis törvény maradt. harmadnap. sötét lény. hogy a vadrök egyike. a míg végre rászánja magát. : : . a mikor már minden elcsöndesült. a király jöttét megelzleg. hogy nemsokára mehet csemegézni a terített asztaUioz. a besnyi. 119 rendszerint pedig meghívatta eg^yszerbb vadászszórakozásaira. esetleg még a veszély tudatával is. : . mégis kijött a maga váltóján s ime. . a babathi erd egy olyan részén. A rendkívül óvatos vadállat. hosszú idn át napról-napra végigment az alkonyat óráiban. valkói és kisbagi területeken. s a maga számára az slények utolsó maradványát választotta a külsejére oly imponáló és mogorva vadkant. hogy ily szörnyszámba erdlakókat teríthessen le. szimatol. És ámbár a király. sem pedig valamely kijelölt pont felé terelt etni magát nem engedi. Ilyen. királyi golyóra méltó vadkan nem is ritkaság a szentgyörgjT. a mi a férfiú hevét és kellemes izgalmát mindenesetre csak növeh. a kis vadra rendezett hajtóvadászatokra. hogyan dugja ki bozontos fejét a bokrok közül ez a gyanakvó. : . Legszebb. A király megkülönböztetett nagyvadja pedig nem a szarvas. : men : . A hol annyi a szarvas. Ers vadkant lni a gödölli uradalmi vadászatokon állandóan tilalmas máig is. Késbb azután. hogy kímélni tartozik minden vadász a király számára fenntartott vadat. de szinte másodpercznyi pontossággal. a ki lyunknak Gödölln. a melyek a gödölli királyi vadászterületekrl valók. a kinek szerencsés sorsa azt a lehetséget adta. a Id Tirol inkább az bérczein szokott volt vadászni meg nem szelídül vad zergére kitüntetett vendégeinek kezdte átengedni lassanként az etetkhöz szoktatott szarvasokat. st a mennyirl ma is bátran beszélhetünk ott semmi különös vadászélvezettel sem jár. A mezgazdasági múzeum vadászati osztályában állandóan láthatunk két egymással \naskodó hatalmas agyarast (kitömve). a magyar úri vadászok egyikét -másikát is közöttük nem egyszer olyanokat. a mit azután gyanútlanul fölszedegetett. éppen öreg korára tekintettel. (mert folyvást szaporított) szarvasállományt minden nehézség nélkül dézsmálgassa. hogy vadkannak van járása s azután halk fütyülgetés között hullatgatott el maga mögött kukoriczaszemeket. szentkirálji. A ki ezeket az igazi bestiákat teljes erejök ellenállhat atlanságában csak sejti is megérti. így volt másnap. ott találta a csalogató kukoriczát. a vadkan. a mikor a füttyszót hallotta. hanem az egyéni vesén . Csuda-e. a kit a vadállomány degenerálódása lehangol és az átlagos kvalitások iránt közönj'össé tesz úgy a király sem tudott nagyon lelkesedni azért. Gyönyörség lehetett azt kivárni s látni.a babathi vadkan" történetét azaz. kiválóságukkal szereztek erre érdemet.. babathi. hogy egész testével kilépjen s azután a kukoricza-vonalon egyenest odabotorkáljon az ö végzete elé. Végre a király ellátogatott Gödöllre és vadászni óhajtott. hanem a vaddisznó. a mely valahol bent a srségben hallgatta a közeled s azután fütyölgetve távozó ember halk neszét jó késn. tizednap s a nagy kan már tudta. hogy a gödölli koronauradalom nagy erdeiben fölöttébb elszaporodott. a hogy a király az egyik legszebb vadkanját a babathi erdségben puskavégre kapta. és a szórakozását megkönnyítse érdekes és azóta már ösmeretessé vált módját eszelték ki a gödölli udvari vadászok annak.Vadászat. Ekkor odavezették arra a pontra. a hol tudta. ha egyszersmind a vezetje. Rég megírtam én már . a mennyi néhanapján Gödölln volt. ha királyunk. oly módon. hogj' ezer komoly gondja és feladata között kímélje magát. legigazibb vadászörömei mégis akkor voltak és vannak kiráegymaga vadászik nagy vadra. a kik nem a rangjukkal. a hol az ozsonnához szokott vadkan egy bizonyos órában pontosan megjelent. a mely egyszersmind megtartotta régi veszedelmességét. hogyan fúj. . melyek egy része eldorádója minden vadnak. mért néz le az a vadász minden más vadat. : az ers kant. . egyetlen kisérövel. hogy szarvast kapjon a vadász maga elé kiváit ha az erdész és a vadászszemélyzet is mindenképen közremunkálkodik a siker érdekében. a mikor királyunknak is emberi jogává vált az é\i:izedek során.

hogy a gondozott. Gödöll környéke Pest vármegyének kétségkívül legvaddúsabb területe s változatosság tekintetében is els helyen áll.s'szer ezt az lu-at a király nem látta a vendégek között s megkérdezte a fvadászmestert hogy hol van a kis ügyvéd. addig a vármegye legdéhbb részén. st néha tíz kilogrammos súlyt is elér. a hol az erdt iszalag és vadkomló. nagyszer szarvasállomány tenyészik. Nemcsak magán az uradalmi területen van nagyszámú gondozó személyzet. és nem értik. mert csak liivatásbeU kötelességét teljesítette. de annál szívesebben veszik. gemenczi. a melyeknek a lefoglalására azért volt szükség. s az iszalag meg a komló sátoros labirintok tömegével árasztja el a srségeket rendkívül : A . ezen az egykoron kiöntésektl szorongatott. várszegi erdk mindmegannyi otthonai a nemes nagy vadnak. eUiczitálták a koronauradalom ell meg is volt mindjárt a szomorú következménye annyiban. a kik a vadtenyésztés és óvás érdekében ugyan semmit sem tesznek.120 Vadászat. az 6 pompás vadászterületén. a ki okosan vadászik azaz a vad á^llományához képest. a maga nemében igen érdekes eset is bizonyítja. mert valami orwadászt védett a koronauradalom ellenében a bíróság eltt. a mi már ersen verseny-súly és éppen duplája az aránylag jónak tartott vértesbeh szarvasagancs súlyának. a félhegyek. Itt. a kik színrl-színre látliatták ilyon alkalommal. meghívottak között annak idején rendszerint ott volt egy fiatal ügyvéd. mert éjszak-éjszakkeletnek vannak az erds dombok. (Okulására azoknak. S hogy ebbí^i mily páratlanul elkel gondolkodású a mi királyunk. azt egy. a kik azt hiszik. a kalocsai érsekség erdségeiben. hogy meghíváshoz jutott a fvadászmester részérl. nagyszernek" hirdetett terület természetesen értéktelenné vált. azt természetesen els sorban a nagy gondozásnak és szakszer kezelésnek keU tulajdonítani. a mely tulajdonképen nem volt egyéb. a miben ez a terület a koronauradalomtól részesül. a király egyenes i'endelkezésére. S az ügyvéd azután is gyakori vendég volt a koronauradalmi vadászatokon. hogy az igazi vadász az. A gödölli urak közül nem csak egy dicsekedhetik azzal a kitünt<!téssel. már legalább délfelé. a kit. vagy nem akarják érteni. de még ennél is többet. de azután éppen ezek következtében buja területen. a melynek a számát nagj'ítás nélkül tehetjük több ezerre. tenyésztett és védett vad az idegen szomszédos határban. még pechg kizsigerelt állapotban. szép tájékkal szórakoztatják a vadászt.. a ki vadászik. hogy az ügyvédet ezentúl is mindig meg kell hívni. mert az orvvadászt felmentették. : Alföldi vadászat. Hogy így van és így lehet. ha az idegen területrl hozzájok átváltó vad sült galambként kerül a szájokba. hanem a vadászterület kiegészítése czéljaira bérelt területeken is. nem is oly régen. A bikák agancsa kilencz. Ilyenkor szokott az történni. rezéti. liogy együtt vadászott a magyar királylyal. hogy csak az a vadász. hogy egy aránylag nagyszámú társaság alakult. hogy a folyvást zaklatott s egykor oly híres vadászterületen még magva is ahg máradjon a vadnak. De mint kisvad-vadász is híres volt a király valaha. még pedig sikerrel. mint vadirtó-szövetkezet. a ki ezen a környéken kivált a szalonkázás gyönyörségeibl veheti ki busásan a részét. Egyetlen szezon elég volt arra. . a ki természetesen a király jóváhagyásával ós engedelmével válogatta össze a vadásztársaságot. a mink például Püspökliatvan táján is oly kedves. hogy még a szarvast ehenek között sem ritkaság a százhúsz-százharmincz kilogrammos. mint gödöUi lakost ért a szerencse. a hová könnyen átmehetett. Míg Nagykrös környékén a váczi uradalomból elszármazott dámvad sem ritkaság. A mikor egyszer. valamint vadszeder indája veri föl. Ezért pechg ne érje meUözés. : . hogy az ügyvédnek azért nem küldött meghívót. a mikor a hozzáforduló ügyesbajos embert védelmezte. hogy a vadásztársaság legtöbbje az egyszer polgári társadalomból kerül ki. A fvadászmester erre jelentette. a gödölli községi határt valami félreértéssel kapcsolatban. Bogyiszló mellett. azok zsákmánya ne legyen. S mit tett a király? Rögtön elrendelte. a mely ezen a környéken eszményi táplálkozás mellett oly hatalmassá fejldik. Eg. ápolt.) Pest vármegye áldott és változatos területének többi legnagyobb része síkság. A gógai. s mint igou kiváló fáczánlövöt ismerik azok. . a mely nélkül azután a .

A telepít megérdemli. . A vadász elragadtatással járhatja végig sok kilométer hosszúságban az ármentesít töltéseket. és mégis változatosan érdekes. Fölötte a szentendrei sziget ad egy kis kóstolót. a mely ezt a nevét a vadságáról s kegyetlen mivoltáról kapta. a Sárvízcsatorna mellékágai s a holt Dunaágak gödrei épp oly jó vadászterületek a vidra számára. a ki fáradsággal. Fáczánt olyan helyeken is talábii már. csigavonalban száll fölfelé. . a hol néhány évvel ezeltt azt sem tudták. sem olyan csudásan világító toU-legyezje nincs egyetlen más hazai nemes ragadozó madárnak sem. a kit vadlelövnek hív meg a terület erdésze s egvben fvadásza. a mikor egyetlen szárnycsapás nélkiU. . a vállalkozó és vakmer foxterrierekkel.hibája némileg megbélyegzi pedig sem olyan óriási teste. mint az igazi arisztokrata-sasoké és ez az egjszépség. leghatalmasabbja is ottlionos ez az albicilla a fehérfarkú nagy halászsas. Amott a szálerd hatalmas sudarfái. De ember legyen. a melv maga is egy kis ország. megközelíthetetlen tanyát biztosítanak minden közéjük menekül vadnak. a déli határ mentén. a fehérfarkú ölyv's. a hol rendes közlekedés nincsen s így a közvetet lenül oldalvást terül erdk és síkságok minden vadja békességet élvez. A fehérfarkú ölyv próbál hasonló lenm hozzá. . Pedig ezrével van betelepítve. nem tollas. . amilj'jók an"a. fölséges lendülésére. . a mely ki tudja. (Hacsak a szer. részesüljön. tudással. Az albicilla csüdje tudniillik meztelen. a melynek épp oly kék a hulláma tiszta nyári napon. Valamikor híres fáczánozó terület volt még boldogult Rudolf trónörökös idejében de már sok esztend óta hallgat róla a hír s csak néhány budapesti vadász tud róla. Ámbár a vármeg^-e éjszaki részét borító erdségek s az onnan lefelé húzódó lomberds dombok volnának tulajdonképen a nagy ragadozó szárnyasok legigaziljb hazája. (Gödöll környékén például évrl-évre remek sas-példányokat ejt el a vadász-személyzet) itt. a beiszaposodott alj területek buja füzesei. áldozattal. szorgalommal és kitartással tette Pest vármegyének ezt a részét olyan vadászterületté. Budapest alatt már kezddik az igazi Alföld. aránylag IVIindenütt buja élete van a növényzetnek. a magyar vadászok egják legjobbja ez.Vadászat. de a raczkeVei s a tököh határok vadászai sohasem bánták meg. mint neki. kisvadja bven van. föl a felhkig. amag\'ar sasfélék legszebbje. hogy vidrát foghasson a korhadó nagy vízparti fatörzsek gyökérszövedéke alatt az ebben jártas vadász. sereje a talajnak ritkán tapasztalható nyugalma az erre vágyó vadnak. . hogy a vadnak szinte paradicsoma lehessen hogy tehát a vadász a legszebb élvezetben . elsrangú terület alakulás arra. st tölgy is. fz de az is lehet. a mely hatalmas erejével és termetének imponáló méreteivel küzdi ki amolyan korcssas létére is szinte az elsséget többi rokonsága között. mint széleslátókör szakért vadtenyészt. a melyek lombosán hajlanak össze nyáron s szövedékes ágaikkal ölelkeznek a levelet hullató sz beálltával. ha oda kirándultak. milyen ez a behonosított exotikus vadmadár. De ez félakkora. Az éjszaki és a déh határ között nvúlik végig az egész nagy vármegye elrónásodó hosszúsága. bármerre tekintünk. s ha vadászat szempontjából nincs is kiválósága. ámbár a röpülése viszont minden más ragadozó között egyedül emlékeztet a sasok merész. Fónagy József. . Nagyvadja. itthon van ezekben a pestmegyei határerdkben. meg a szépségeit. a buteo ferox. és nyár. a mely szótterjeszkedik a vármegye medrében. Az úgj'ncvozett maiátok. mint a Szeret a . s így annál jobb búvó a fáczán és a szalonka számá. a min az albiciUa. A szigetségek folvtatása lentebb a nagy CsepeLsziget. 121 nagy vad nemcsak a szai'vas. Néhol óriás törzs. a mely magában foglalja a monostorszigeti koronauradalmi vadászterületet. már a mikor az utóbbi éppen itt van nálunk. hanem a vaddisznó is. minnek látszik. a ki ezekben a nehezen járható erdkben puskavégi'e kap belle egy párt. Az albiciUa is. A tájék alföldi. a melynek bozótosa a szó szoros értelmében járhatatlan. min nsigy idt ért meg hog\' rohanvást fejldött ezen a televénji:alajon és sokkal fiatalabb. . a melyek a Dunára hajlanak a kameleon-keblü vén Dunára. . . másfélméteres átmérj sfák. minden értelemben úgyis. mint kitn vadász úgyis. hogy megneveztessék. — — . Itt egy sürü vágás.ra. hogy repes az ember szíve. ha megösmeri az értékét. a mehmek olyan kiváló a liíre. a milyen szürkévé váLk a téh és a tavaszi áradások szélpaskoh a víztömegei között. az égi mezség azúrjáig. Mindenütt.

a kinek mindig csak a jószágán a szeme és látja. . Mert ez itt a viszonylagos végtelenség. még azt is külön érdemes meghallania a pásztornak. a melynek siseg szárnyalását hallani esténként -hajnalonként. a nagy szürkegémek. a hol egy másodperezre felnyújtotta zöldzománczos fejét a tkés gácsér. a távoliján kékl hegyláncz. Meglátom a nagy vetéstáblában április táján. az alig arasznyi magas zsombik lassanként úgy megpúposodik a foh-tatásaiban. a jakabszállási. A vörös bíborgémek. a mi ennek a kedves vidéknek különös átka szokott lenni. tocsogós laposok. mert hisz nem ér rá. a honnan a nyílt róna Kiskunhalas felé fut. a szemem százszor nyitva s a kicsinyen a piczim't is keresem. szikes tavak mind remek élvezetek forrásaivá váltak és válhatnak még ma is a vadásznak. arra Czegléd. Mert itt a nap egyenesen az ég ölébl kél fel és oda fekszik vissza és a míg ragyogó nagj'^ útját megfutja minden pusztai fszálnak egyformán adja fényét s melegségét. a mit más szem. megjegyzi annak minden legkisebb tulajdonságát. a bugaezi pusztákon ha a f. a látnivalókban gazdag tájék. de a mit az észrevev szem megtalálhat rajta s a figyel értelem kibetzhet nyitott könyvébl az éppen a maga kévésével fejleszti rendkívül a ])usztát járó. s mégsem tévesztem el azt a pontot. . Így és ennyire aligha tudja ezt a hegyi pásztor. ennek legjobb pajtását. voltak hajdanta a nagy nádasok. De itt a magyar alföldi rónaságon.. meg az izsáki Kolontó környéke inkább a tisztán lápkedvelö szárnyast csalogatja a sok csörg és kercze-réczét a barát réczét: s a mocsár czigányát. vízi szár- s úgy próbáljon megcsalni.<izállás felé végig Kiskunfélegyházáig. de még akad. magára van azalatt és akár el is téved. például a újra lebukjék Itt : . Vadászembernek a rónaság ez egyforma világa nem kínál sokfélét. melyik juii az anyja minden kondás ösmeri valahány koczája minden malaczát a gulyás messzirl rámutat antiak a kajlaszarvú tehénnek a borjára s amannak a téglavörös boczinak az édes anyjára. ezer más foglalja el. a fejét felüt fogolykakast kétszáz lépésrl is. 1'2'2 Vadii. a riska. . ha elég nedvessége van a talajnak. Tatárszentgyörgy felé világa a Kiskunságnak immár eltanyásodott területeire. s ha a legtöbbje teljesen kiszárad is nyáron. . hogy azután : : : . ezeken a pestmegyei kisebb és nagyobb mocsarakon. a . még megtelnek a zsombikosok vízzel s csalogatják a vadruczaf éleket. . ott lakó. min a bölömbika.Balázs". Kecskemét és Fülöp. meg a szabadszállási.orvvadászüzlot" miatt ncin. Olyankor mutat rónatavakat az adacs-peszéri síkság onnan szalad le a puszták öble. ebben otthonos ember megkülönböztetését. mint vadász.szra. meg nem pillanthatna Ha járom az alföldi rónákat. meg a zúgó erd beszéde. a melyekbl ma már csak mutatónak akad. A fülöpszállási . ! .) Azután következik a nauy rónák végtelen világa.. A kecske. : n . a matkói. . a vörösfej kis czigánykacsát. a hol a fülöpszállási és szabadszállási meg az akasztói déhbáb ízelítt mutat a kecskeméti homokvidéken szület képzelt tengerekrl. holott a rónák szülöttének még a lelke is megremeg. hogy megtanulja. a mi az ember térdét az istenség fogalma eltt meghajlítja. az orgoványi. Itt lakik az a csudálatosan beszédes egyhangúság. ilormol a patak és mesél a félénken babonás pásztornak. S ezek a nádasok és a vele összefügg erek. Apni siAr- felett virágzó . Ott. hóolvadás után. Némely esztendben. és megösmerem. A pusztai juhász minden bárányról tudja. Egész Pest vármegye tele van ilyen emlékeivel a régi vizgazdagságnak. látja. a szörnyetegalakú sziklatömbök. min az éjjeli gém a nádlakók. sokadmagával költ ilyenkor a peszérkörnyéki apró erdei náderekben.. a kis zsemlyeszín.. . Báes-Bodrog vármegyéig. a melyek legszebbje a nyílfarkú récze. Közben a laposok tocsogói felé haladok. megtelik szre és még inkább tava. a ni(lyni>k a szépségeit olyan nehezen érti meg a liegyvidéki ember. Azután a gémek A telep>esek. a mikor a határtalanságnak ezeket az elveszó térségeit . ha közéje kerülök. fehérvillogással röpül selyemgémek Mind itthon vannak itt.dafila acuta''. hogy térdig se látszom ki belle. mint folyómenti ingovány is jelentkeznek. I . érten. a köncsögi. Itt lakik még ma is a hovatovább mind jobban fogyó vízimadár. a melyek néhol. a kecskeméti végtelenségen. a mikor már homály borul az égre. a szárcsát. . a hová a mocsári sneffek csalogatnak.'^znt. arra ALsódabason túl.

Szép sötétbarna foltos. úgy dürrög. a mely t'zed-huszadmagával bü. kivált ha még el is hibázza az ember az öklömnyi tyúkocskát. A szépszavú polimadár máig is megmaradt. Pár hohlnvá nádasból öt-hat rókát is kilnek így a gyakorlott. Veszi a puskáját.szok számára a véghetetlenül kellemes tavaszi mórsneffezések. a mikor a vadász a sárgavirágos gól3'ahíres laposok nedves sznyegén tocsogva lövi a mi leggyorsabb madarunkat. alföldi vadá. vagy elázik. a hogj' a bibicz szokta. A fürjet sokan a kicsinysége miatt nem lövik azt tartják kár a patronért. óvatos madár ehát ingerel bennünket. ha a patron megmarad a végén. Vadabb a darunál is. Csuda-e. Minél vadabbak. de még inkább tacskó-ebekkel. onnan pedig vissza. Hanem a másik kett: az a fmédium. szöcskézni járnak. a tarisznyáját ellenben megtölti enni-innivalóval. Valamikor a tetétleni síkon. a smaragdos rónán. akár egj' pár gj'erekkel is. Szélkiáltót (póbmadarat) lni. : .. A kócsag vadmadár. legföljebb magasszáru. Sok változatosságot egjMk sem kínál de a konyhára mindegyik elsrangú zsákmány. minthogj^ csak a fiatalja élvezhet. mulatni" velk. fképen a budapesti vadásztársaságbeli tagnak" ez a föröme és vágj'a. meg a fekete gólya. A rónák nádasaiban nagyon otthonos a pusztai róka. ügyes vadászok. Túzokja. Vagy megázik. ha a fészke tájékára vetfh'itt valaki s közben dallamos fütyül jajongással panaszkodott. élvezett" és legjobban élvez akkor. bronzcsillogással ékes a túzokkakas ködmöne és háta . meg tücsköt falatozni. ! : : A . a melyek a rókát érzik és úgy hajtják ki. Legalább sokáig lehet . A túzok a nagy puszták madara. a mikor elkezdték a Tápiót és mellékét járni nagyhét hétfjén s eljutottak Üjszászig. A szüzfehér kócsag elment. : . sok volt a kanalas gém az áradások után. elköltözött nyugodtabb hazába s onnan is mind tovább húzódik. a mocsári szalonkát. de legalább . a mikor a ravaszdinak máshol nincs buvója. egyegy ilyen nádf(jltot megbfjlygatni.szkélkedik leereszti a szárnyát. ellenijén gyönyör látvány tava. de épp oly árulóan.szszal a seregbegyült sátorozó túzokkakas. ez az embergylöl két ellentétes szépség. a mikor pedig máskor járhatatlan volt a Tápó közvetetlen környéke. (persze tok nélkül) a zsebébe csúsztat öt patront. meghajtatni. a kik már tudják a módját s jó helyen állanak el. (derékignyúló) gumicsizma kell hozzá. hogy csak nagyszombatra. a mely csak átvonul itt kikeleti vándorlása közben. az egész nagyhetet végig vadászták. és hallani szszel. Sokkalta szebben. olyan kedvesen élénkíti a pusztai magányt ez a bús hang ez a gyönyör hang De minthogy a póli ravasz. s aztán megy. mindig virtus.Vadászat. Csak kócsag nincsen már Pe. fogoly és fürj ezek a tulajdonképen való vadászati áldozatai a síksági. feltámadásra bírtak hazakerülni Nagykátára.r talaj ökölnyi hepehupáin költött a gulipán-sneff. . Mostanában évrl-évre fogynak a vizek s még tavaszszal is. úgj' várják a vörösbundás csirkefogót. Eg\' pár csapat fogoly s néhány nyúl elvégre minden határban akad. de a tarisznya végképí'n megkönnyebbül? Csak a szegény vadász nehezedik el kis-sé. vadász szinte sajnálja lni. vadhbája szintén van Pest vármegj'ének. a hova — . 123 Tápió vonalán. szinte feketébe játszó tarkázatú fehér testét hogy himbálta a magasban. húsvét hetében. letarolt rónákon. vadászni.st vármegyében seholsem. a hol valaha csudálatosan gazrlag élete volt a vizi faunának s a pestmegyei úri vadászok. annál jobb. Különben itt s az ily helyeken vannak még a hosszú vadászszünet után szinte kiéhezett vadá. Az árvizek múltával eltntek. ilvenkor. ha valahára otthon elnyújtózik az ágyán. a hol az aszúgj'eppel gyéren borított sivá. sok helytt átgázolhat rajta az ember. a melyet igazán nincs miért lni. mint a pulyka és nagj'okat dobbant. a mikor a hímek külön csoportban elre érkeznek. Most többnyire száraz a szikestavak medre. mert a tojócska sürgsen kot lik s így fészkelni kénytelen. Hallani tavaszszal. hogy tovább siessen. a síró bibiczczel eg\'ütt. a ki egyszersmind minden cgj'éb gyilkoló gonosztettre isgondolkodás nélkül vetemedik. szétteríti a farkát. a mikor mélabúsan csendül a szavok a kihalt. ámbár mindig elmarad belle néhány megkésett pár. Nyúl. Verfényes április ragyogásában. Embert nem tür fehérvitorlás légi csónakon szökik az ember közelébl. a mely már nem ér rá. Xéhol a legel vezetesebb mulatság télidben. a böddi nádas mocsár környékén. Végre is. . a kardcsrü madár.sznak..

124

Vadászat.

pestmegyei Alföld tipikus madara a vadlúd, a melyre vigan vadásznak Kiskunság tájékán. Többnyire gödrökbl, a mit elre mog kell ásni, hogy a rendkívül szemes vadlúd lassanként hozzászokjék. Akkor azulán ki ül a vadlúdvadász és oda várja a vonuló falkákat, a melyeknek rendszerint megvan a járásuk, ki a vetésekre s vissza a vetésekrl a szikes tavakra. De a vadászat fképen akkor eredményes, ha a messzenyuló határban minden szikes tónál van vadász, mert akkor nem bír a vadlúd megnyugodni jön-megy s aközben hol egyik, hol másik puskás kapja lövésre. A nagy szürke lúd, ez az egyetlen hazainak mondható hidunk, itt költ nálunk s csak a fagyok viszik el. A többi, a vetési, az örvös meg a hlik. csak vendégünk. Rendszeres vadászatuk a vonukivált a
; ;

A

Fuikavadász!

t

mind tavaszszal. mind szszel. vármegye vadászati viszonyainak dióhéjba szorított körvonalozása is hiányos lenne, ha nem említenk a híres-nevezetes falka-vadászatokat, a melyekben valamikor az udvar is részt vett, de most már nincs a magyar királyi udvarban senki sem. a kinek ez a ..parforce" gyönyörsége volna.
lásuk idejére esik.
p^g^^

Mindamellett a budapesti falka-vadászatok élénk részvéttel folynak a szezonban, a mely öszut ólját ól kezdve mindaddig tart, a míg az idjá^rás a hajszát
lehetetleinié

nem

teszi.

káposztásmegyeri határ, a régi Pascal-malom környéke, s általában Budapestnek alföldi oldala az a színtér, a hol a kopófalka a vörösfrakkos vadásztársaságot maga után rántja, hogyha jó ,,cent"-je van. Ilyenkor aztán megindul a vágtató hajsza, a mely nem ösmer akadályt s próbára tesz lovat és lovast egyaránt, a mig csak el nem vész a szimat és így nincs tovább miért koczkára tennie a brét az okos és meggondolt lovasnak. De a míg a falka csaholásának idegizgató zenéje tart, addig lovasbecsület dolga a végsig kitartani és küzdeni a ,,halaHért", sót az elsségért a halalinál, a mikor a diadalmas kürtszó felhangzik az agyonhajszolt, s ebek harminczadjára
került
alatt

A

vad

mellett.

Ámbár
elejtésében),

a ,,parforce"

nem

a szó szoros értelmében vett

,,

vadászat", (a mi

aomagyar gondolkodás a vadásznak közvetetlen

szereplését érti a

vad

mindamellett annyira hozzátartozik Pest vármegye specziáhs érdekességéhez a falka-vadászok elkel úri társaságának ez a mulatsága, hogy a vadászatról szóló tájékoztatásba be kellett iktatnunk erre vonatkozó megemlékezésünket
.

IPAR,

KERESKEDELEM, HITELÜGY ÉS FORGALOM.
I.

AZ IPAE.

az Árpádok kívül, kik a honfoglalókkal jártak a Duna Tisza közén, kétségkívül már voltak épít-munkások is, mert Árpád, / a ki a Csepel-szigetet választotta magának lakóhelyül, ott díszes feje-^ delmi hajlékot építtetett családja számára. Példáját követték a törzs többi elkeli is. kiknek lakásai az övé körül emelkedtek. Állandóan vándorló honfoglaló eldeink ugyanis, a kik szilárdabb anyagból, rendszeresen alkotott épületekben nem igeujakhattak, ily nag^'obb és díszesebb telep építésére bizonyára nem rendelkeztek megfelel munkaervel, hanem igénybe vették az e területen található építiparosokat is. mert habár ez idben a házak még csak fából és vályogból épültek, ily nagy telep mégis nagy munkaert igém^elt. Az els Árpádkori oklevelek tele vannak a magyar iparélet jelenségeivel Ez idben indultak virágzásnak a városok is, mint Visegrád, Vácz, Pest, Buda a Duna mellett feküdvén, és Kalocsa, a melyek a hatalmas közlekedési vonal melegágyai voltak a kézmívességnek és majd mindegj-iknek jelents réve volt. A fejldést azonban teljesen tönkre tette a tatároknak 1241-ben történt Tatánárás betörése, úgy hog\- IV. Béla királynak újra kellett kezdenie a honalapítást. Az elpusztult és kihalt városokat telepítések útján újra benépesítette és a városoknak szabadalmakat adott. Ig^- 124:4:-ben megújította a pesti és budai polgárok régi jogait is, kik hamar kiheverték a tatárok dúlását. Ug^-anekkor az ipar elmozdítását czélozza amaz intézkedése, hogy Kéve úr földjét jövedelmi fon'ásul Pest városának adományozta, mert a város lakosai kézi ügyességbl élvén, elegend élelmezést nem nyerhetnének. Az Anjouk alatt nagy fénvt és pompát fejtett ki az udvar és a fúri osztály, vegycsházi miáltal a XIV. és XV. században az építipar, ötvösség és a zománczmvészet '^"^bMi.'^° európai hírnévre emelkedtek. Róbert Károly Visegrádon 350 szobából álló palotát építtetett. Körülötte a furak díszes épületei csoportosultak. S midn 1335-ben itt számos európai uralkodó fölkereste, azokat gazdagon megajándékozta, hazai mesterektl készített ötvösmvekkel, melyek között volt 50 drága ezüst edény, tegez, kardöv, fegj^er, értékes sakktábla és g^'öng\kagj lóból készített díszes tál. A magyar zománczmüvek és kardok ekkor külföldön nagy keresletnek örvendettek. Zsigmond király, a ki a városoknak és kézmíves polgárainak számos kiváltságot adott. 200 építiparost hozatott Francziaországból és a visegrádi várat roppant költséggel kijavíttatta. S mind , mind Róbert Károly Budán is pompás palotákat építtettek. Hasonlóképen Mátyás király is elmozdította ez iparágat nagyarányú építkezéseivel. Visegrádot valóságos tündérkertté varázsolta s oly fényvel és mvészettel rendezte be, hogy még a külföldi követek is földi paradicsomnak nevezték hazájukba küldött jelentéseikben. A király budai, de fként visegrádi várpalotája gazdagon volt Jíszítve márványoszlopokkal, aranyozással, széles lépcskkel és tágas csarnokokkal, a kert pedig medcnczékkel, szökkutakkal és szobrokkal. Ugj^ancsak Mátyás alatt Báthory Miklós váczi püspök az ottani székesegyházat és palotát, költséget nem kímélve, megújíttatta. Ez idben kezdtek építeni városi székházakat is. Más iparágak is jelentékeny fejl lésre emclkeiltek. Nevezetesen ugyanekkor Budáii a gyolcskészítés virágzott.

A zokon a kézmüi párosokon

/\

%

J^

:

126

Ipnr, koreskodolein, liitelügy és forgalom.

kaptak privilégiumot Héderváry László egri püspökegyütt. A csopelszigeti esztergályos-munkák kiilföUlön is nagy kelendségnek örvendtek. Az áes ipar haladásának hi/.onyságaképen a vízimalmok és hajók megszaporodtak. A magyar eredet kocsi révén a budaij kocsigyártás és lószerszámkészítés termékei is Európaszerte keresettek voltak. Az a liintó, melyen Erzsébet anyakirályné 1343-ban Olaszországba utazott, ott nagy föltnést keltett. Beatrix nyolcz aranyozott díszkocsit kapott ajándékba s azon vonult be Budára. Férjével pedig az els télen aranyozott szánon járta be Budát. Azonban az iparnak ekkori fejlettségét egyszerre elsöpörte a mohácsi vész. Pe.st-Pdis-.Solt vármegye nehezeii lieverte ki a török uralom pusztításait és a kurucz mozgalmak szenvedéseit, azonban a XVII. század végén s a XVIII. század elején lassan fejldésnek indult közgazdasági tekintetben is, a mi fként a népesség betelepülésének volt a következménye. Az ipari élet ugyan a két szabad királyi városra Budára és P(>stre szorítkozott, de a vármegye mezvárosaiban és községeiben is megtaláljuk már némi nyomát. így 1715-ben Csanádon hajósok és halászok, Ráczkevén pedig halászok laktak nagyobb számban. 1720-ban Szántón 3 mészéget, Váczon 1 hajós volt. Ugyanekkor Solymáron Pest -Pilis-Solt vármegyében még a következ iparosok laktak 1 kovács, 1 kovács. Váczon 1 ács. 1 borbély és sebész, 1 fazekas, 1 kádár, iparos ezek közül az egyik 1 kmíves. 1 lakatos. 4 szabó, 5 varga és 2 más serfz, a másik kelmefest. Noha az akkori összeírások elég hézagosak voltak. a föntebbi adatokat mégis majdnem teljesen hiteleseknek fogadhatjuk el. Ez összeírás alapján a Kiskunkerület ben ipari élet egyáltalában nem volt, a
czeglédi szabók 1455-ben

A

tl. Egerrel cs

más városokkal

:

:

;

lakosság csak földmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de azzal sem a megkívánható mértékben. EUenben a malomipar meglehetsen virágzott. 1715-ben Pest-Pihs-Solt vármegyében 105, a Kiskun kerületben 6, 1720-ban pedig a vármegyében 180, a Kiskun kerületben 8 malmot írtak össze, melyeknek tekintélyes százaléka vízimalom volt. A Kiskun kerület 1720. évi 8 malma közül 4 Halason állott fönn. Az iparnak, mint mindenütt, úgy e vármegyében is hathatós szervei voltak a czéhek, a melyek itt is, fként Budán, Óbudán és Pesten már a XV. században, Zsigmond királj- idejében szépen virágzottak. A vármegye többi városaiban és községeiben azonban leginkább az újjászervezés után, a XVII. és XVIII. században terjedtek el. Eleinte a czéhek maguk alkották meg czéhszabálvzatukat, a más városoktól kölcsönvett minták után, de azt azután a felsbb hatóságokkal megersíttették. így a czeglédi csizmadiák 1699-ben, a a szcsök 1727-ben szabók pedig 1727-ben Pesttl kértek czéhszabályokat a pestiek német czéhszabálj^zatát vették át a lakatos-, órás- és puskamívesa kovácsok czéhnek 1774-ben Pest vármegye adta a pestiek czéhle veiét és kerékgyártók 1782-ben az 1766. évi, a szíjgyártok pedig 1805-ben az 1779. évi czéhszabályokat szintén Pesttl kapták. Dunaföldváron a szaljók 1703ban a budaiak 1695-iki czéliszabályait veszik át, A 'kecskeméti szappanosok 1642-bcn Debreczentl s az asztalosok 1742-ben Pesttl kapnak czéhszabályzatot. Nagykörös szappanosai 1642-ben szintén Debreczen, a vargák 1667-ben Esztergom, Komárom, Buda és Vácz városok XVI. századbeli, a lakatos-, órás-, ágyúönt-ezéh 1744-ben Pest 1701. évi, a kovácsok 1750-ben Buda 1695. évi és a kerékgyártók 1803-ban Pest 1776. évi hasonló czéhszabályait veszik át. A ráczkevei szcsök 1711-ben az óbudaiaktól, a csizmacüák pedig 1721-ben a budaiaktól kölcsönöznek czéhszabályokat, A váczi csizmadiák 1624-ben a komáromiaktól m^erik czéhszabályzatukat. Az óbudai csizmadiák pedig 1624-ben kölcsönveszik ezt a vácziaktól s átadják 1662-ben a nagykrösieknek. Viszont az óbudai aranj^mveseket, a mit azok 1696-ban kaptak, a vácziak vették át 1828-ban. Az óbudai takácsokét 1725-ben ismét a vácziak és 1755-ben a patajiak kölcsönzik át. Váczon ezenkívül még a vargák 1607-ben Esztergom, Komárom és Buda XVI. századbeli, a kádárok 1696-ban, a csizmadiák (újból) 1714-ben, a gombkötk 1718-ban, a kovácsok és kerékgj'ártók 1725-ben a pestiekét, a szíjgj'ártók 1714-ben a komáromiak 1692. évi s az asztalosok 1770-ben a budaiak czéhszabályait veszik át. Királyi megersítésre eleinte csak akkor volt szkség, ha a czéh valami különös kiváltságot akart magának biztosítani. De késbb szokássá vált, hogy
;
;

;

Ipar, kereskodoleiii, hitelügy és forgaloni.

127

czéliszabadalmakat az uralkodó adományozza. Azonban ilyeneket acUiattak helységek földesurai, a hatóságok és püspökök is. A vármegye legtöbb czéhének czélevelét az uralkodók adták. Többek között Mária Terézia adta 1768-ban dunaföldvári kötélgyártókét, a pesti remek betoldásával. A czeglédi lakatos-, órás- és puskamíves-czéhnek 1774-ben a vármegye adta a pestiekét. A dunaföldvári szcsök a kalocsai érsektl nyertek czéhszabadalmat 1753-ban. A váczi fazekasokat 1698-ban az akkori váczi püspök a gyriek 1633. évi, illetleg a pozsomnak 1596. évi czéhszabályaival ruházta föl. Gróf Esterházy Károly váczi püspök az ottani kovácsok és kerékgyártók 1725-ben Pesttl és a takácsok 1762-ben Budától átvett czéhszabályait 1762-ben még a maga külön megersítésével is ellátta. Az ilyen fpapi megersítéseknek volt azután a következménye, hogy a czéhek legtöbbje bizonyos vallásos színezettel bírt. St Esterházy püspök egyenesen hangsúlyozza a váczi czéh kathohkus jellegét, a mint azt a Lipót czéhleveléhez illesztett pótlóartikulusokban olvashatjuk. A vármegj'e városaiban és községeiben fönnáUott iparosczéhek czéhszabadalmai a következ években keltek Abony a csizmadiák 1773-ban és 1817-ben szabók, szcsök és szürszabók egj-ütt 1818-ban

a a a a

:

:

;

takácsok lS22-ben kovács, lakatos, kerékgyártó és asztalos együttes czéh 1824-ben. Alberti : Apostag : szabók 1817-ben kovácsizmadiák 1817-ben szabók és szcsök 1831-ben és 1832-ben. csok, lakatosok és mások 1817-ben molnárok 1817-ben takácsok 1824-ben. Aszód: kömívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és rézmívesek 1841-ben, szabók és szcsök 1842-ben. Bogdány : az itteni molnárok a bényi és börzsönyiekkel egjTÍtt 1844-ben. Budán és Óbudán a XV. században, Zsigmond király idejében már a következ czéhek álltak fönn ötvösök, patikáriiisok, kalmárok (kiskereskedk), mészárosok, halászok, kovácsok, kötélverk, talpbr-szabók, molnárok, pékek, pénzváltók (münzer), aranyverk (goltslaher), sebészek, vadhúsárulók. halárusok; az egyesült, harangönt, lakatos, sarkantj-ús, vasönt és tcsináló czéh az egyesült ácsok, kfaragók, kömívesek. téglavetk és utezakövezk czéhe ; kocsigjártók, bodnárok, nyil- és Ijjkészítök, esztergályosok és asztalosok, nyereggjártók, tímárok, vargák, irha-készítk (irher) az egj'esült keztj'üs, tarsolyos (tasclmer). erszény- és övkészít-mesterek posztósok (wolslaher), takácsok posztónj-írók. szabók, ócska-ruhakereskedk (gewántler), mantlerek (szintén ócskások, de ruliát fordíthattak is), ruhafestk, vászonfehérít k. kerékgyátók (wagner), takarmányárusok (fuetrer), olaj- és heringárusok stb. A késbbi budai és óbudai czéhszabadalmak a következk vargák 1.500 körül, 1560 táján, 16G7-ben, 1754-ben és 1824-ben ; magjar és horvát vargák 1827-ben csizmadiák 1624-ben, lG97-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben kömivesek és kfaragók 1644-ben, 1662-ben és 1695-ben ; esztergályosok 1692-ben kovácsok 169ö-ben ; aranymívesek 1696-ban rácz kalaposok 1696-ban, 1767-ben és 1837-ben ; kötélverk 1697-ben ; nyereggyéirtók 1697-ben ; szíjgyártók 1697-ben pékek 1701-ben szcsök 1700-ban, 1702-ben és 1711-ben asztalosok 1712-ben, 1765-ben ós 1770-ben harisnj'akötk 1715-ben és 1744-ben ,.vegj'es czéh" 1718-ban ;gombkötk 1718-ban és 1744-ben szabók 1723-ban szabók és szrszabók 1763-ban ; német szabók 1765-ben és 1825-ben ; gör. nem egj'esült szabók 1765-ben; gör. kel. mészárosok 1724-ben és 1827-ben; takácsok 1725-ben, 1755-ben és 1759-ben; rézmívesek 1746-ban ; gör. nem egj-. szappanosok 1752-ben róm. kath szappanosok 1754-ben ; kalmárok, gör. nem egj'. fszerárusok 175tí-ban ; fazekasok 1758-ban ; féssök 1758-ban szekeresek 1760-ban és 1826-ban; kádárok 1763-ban; ácsok 1705-ben; puskamívesek, sarkautj-úcsinálók és órások 1765-ben; halászok 1765-ben; cserepesek és utcza kövezk a pestiekkel egj-ütt 1767-ben és 1839-ben szitakötk 1782-ben és 1821-ben kéményseprk 1819-ben kefekötk 1820-ban tímárok 1821-ben bádogosok 1824-beu hentesek 183Ü-ban xddéki kocsisok 1830-ban órások 1833-ban ; ónöntk 1833-ban festk 1835-ben ; viaszöntök és mézeskalácsosok 1838-ban szegkovácsok 1838-ban; eczet- és pálinkafzk 1838-ban; molnárok 1749-ben és 1839-ben; vargák 1817-ben pékek 1824-ben magyar ós német szabók 1824-ben asztalosok 1825-ben molnárok 1825-ben szcsök, tímárok 1833-ban ; csizmadiák 1841-b6n. kádárok 1831-ben Budafok: molnárok 1817-ben; lakatos, szabó, kerékgyártó, varga, pék, takács, asztalos, kádár, esztergályos, nyerges, kötélgyártó, kovács együttes czéh 1739-bon. Czegléd : szabók 1455-ben és 1727-ben csizmadiák 1 699-ben szcsök 1727-ben; takácsok 1773-ban; lakatos, órás és puskaniives czéh 1774-ben kerékgyártók együtt 1782-ben 1777-ben kovácsok asztalosok és szíjgyártók 1805-ben molnárok, ácsok 1825-ben takácsok 1830-ban"; szíjgyártók és kötélverk 1841-ben. Dömsöd : kovácsok, lakatosok és mások 1821-ben. Dunaegyháza : takácsok 1830-bnn. Duna/öldvúr : szabók 1703-ban; csizmadiák pecsétje 1711-bl, a kir. adománylevél 1847-böl ; takácsok pecsétje és czéhládája 1725-bl, czélüevelük 1768-ból ; szcsök 1753-ban asztalosok pecsétje 1751-böl és 1775-böl, levelük 1828-ból kötélgyártók 1768-ban ; német varga vagy czipész czéh 1768-ban, megersítve 1777-ben ; fazeksisok 1768-ban bognár és kovács czéh 1774-ben ; molnárok egjik czéhládája 1739-bl; másik 1779-böl, czéhlevelük 1828-ból; szíjgj-ártók 1821-ben váltak el a ráczkevei czéhtöl, pecsétjük 1822-böl, czéhlevelük 1828-ból ós 1851-böl "ácsok 1837-ben ácsok és kömivesek 1837-ben; a kalapos czéh 1845-ben alakult czéhlevól nélkül. Bunapataj : takácsok 1725-ben, 1755-ben, 1778-ban, 1828-ban ós 1836-ban csizmadiák 1779-ben és I817-I.en. Dunavecse : szabók, szcsök 1817-ben ; kovácsok, lakatosok ós mások 1817-ben molnárok 1817-ben ; csizmadiák 1822-ben takácsok 1725-ben és 1824-ben. FélegyMza : kovácsok, lakatosok, asztalosok és kerékgyártók 1804-bpn szabók, szíjgjártók 1817-ben; takácsok 1817-bon; kovácsok és lakatosok 18I7-l)en csizmadiák 1817-ben; szcsök 1817-bi'n ácsok, molnárok és kömivesek 1841-bon. Fokt: molnárok 1828-ban. Fülöpszallág : takácsok, szabók, szcsök 1817-ben; csizmadiák 1823-ban Gödöll: takácsok 1824-ben; szabók, csizmadiák lS39-bon. Hajós: ácsok, kiidárok, k.ovácsok. lakatosok, kerékgyártók 1841-bon. Halas : takácsok 1817-ben szabók szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, gombkötk 1817-ben; ácsok, lakatosok 1817-bon kovácsok.
; ;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

:

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


; ;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

1

2S

Ipur, keroskedolom, hitelügy és forgalom.

bodniirok 1817-ben. Haraszti : molnárok, sütk, kerékgyártók és kovíVcsok 1847-ben. Irsa szabók, szüo«ik 1832-ben. Kalocsa : csizmadiák 1737-ben, 1773-l>an és 1822-l)en szabók 1 741 -ben; szabók és szürszftViók együtt 17tH>-ban é.s 1822-ben ; takácsok 1744-bcn és 1822-ben irluusok ós szcsük 17.">4-l>en fazekasok ós korsósok 1817-ben kovácsok, lakatosok, asztalosok, kádárok, kerékpjártók 181!»-ben szíjgyártók 1822-ben kéményseprk 181!)-ben szcsök 1822-ben. Kec-skemft : szappanosok lG42-ben ós l(>(i5-ben borbélyok 1649-ben lakatosok 1701-ben ; szcsök 172ti-banés 1817-I)en szíjgjártók 1724-ben. 173.->-ben ós 1837-ben asztalosok 1742-b6nós 182fl-ban ; csizmadiák 1744-ben és 1817-ben; szabók UiliO-ban, 1744-ben és 1824-ben; takácsok 1725-ben, 17(i7-ben és lS29-ben kovácsok l()33-ban. 1773-ban és 1815-ben gombkötk 1724-ben kmívesek 177S!-ben tímárok 1817-ben molnárok 1817-ben lakatosok, órások, sarkantjnisok, puskamivesek ISlS-ban kéményseprk 1819-ben szürszabók 1824-ben kmívesek és ácsok 1827-ben. Kisharta : asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, kádárok lS36-ban Kiskrös : csizmadiák, tímárok, szijgj-ártók, vargák 1817-ben szabók, szcsök, takácsok 1817-ben lakatosok, kerékgyártók, asztalosok és kádárok 1841-ben. Kbánya: kmívesek 1714-ben. KutiszentmiMós : lakatosok, asztalosok stb. 181S-ban. Laczháza : kovácsok, lakatosok, szíjgyártók, kerékgyártók, asztalosok 1823-ban. Monor : kerékgyártók, kovácsok, takácsok 1841-ben. Nagykáta : fest, asztalos, kalapos, kovács, kötélgyártó, lakatos, kerékgyártó, csizmadia, szabó, szcs, molnár, takács együttes 183!>-ben. Xagifkórös csizmadiák czéh : szappanosok l()42-ben lü(>2-ben, l()98-ban. 1714-ben és 1780-ban; vargák ll>07-ben és 17.")0-ben; szcsök 1724-ben; lakato.sok, órások és ágjTJÖntök 1744-ben; kovácsok 1750-ben; asztalosok 1777-ben; kerékgyártók 1803-ban; ácsok, molnárok, kmívesek 1817-ben; lakatosok 1742-bon és 1822-ben; tímárok 1828-ban; szabók lf)94-ben és 1828-ban; takácsok 1725-ben és 1831-ben. Örkény: csizmadiák 171l)-ban. Pest: szabók lf)94-ben magyar és német szabók 1725-ben és 1727-ben magyar szabók 1775-ben, német szabók 1778-ban és 1824-ben; kádárok 1696-ban és 1776-ban; szcsök 1696-ban, 1778-ban és 1824-ben; csizmadiák 1699-ben, 1714-ben, 1724-ben, 1731-ben, 1759-ben és 1763-ban kmívesek 1700-ban és 1777-ben kovácsok 1701-ben és 1832-ben lakatosok, órások, puskamívesek 1701-ben és 1742-ben; gombkötk 1718-ban és 1760-ban kovácsok ós kerékgyártók 1725-bon ós 1766-ban asztalosok 1742-ben, 1795-ben ós 1824-ben szappanosoké megersítve 1744-ben ; magyar borbélyék 1745-ben ; molnárok 1753-lian és 1831-ben takác..iok 1763-ban és 1768-ban üvegesok 1756-ban és 1826-ban ötvösök 1760-ban; tímárok 1766-ban. lS28-banés 1830-ban; cserepesekéi utcakövezök a budaiakkal egjütt 1767-ben és 1817-ben; magyar lakatosok és sarkantj-úsok 1768-ban; halászok 1775-ben és 1820-ban; kalaposok 1775-ben és 1815-ben; pékek 1776-ban; pokróczcsinálók 1777-ben; német vargák 1777-ben és 1824-ben magyar vargák 1779-ben nyereggyártók 1778-ban esztergályosok 1779-ben és 1839-ben ; kötélverk Í779-ben szíjgyártók 1779-ben rézmívesek 1780-ban szattyán1780-ban; szitakötk 1782-ben ós 1821-ben; féssök 1815-ben; paszomántés kordovánkészít keztyüsök 1810-ben kéményseprk 1819-ben készítök 181.5-ben ; sárgarézmívesek 1815-ben sárgarézöntök 1820-ban ; paplanosok 1823-ban ; kefekötk 1824-ben bádogosok 1824-ben ; hentesek 182.j-ben ; mészárosok 1825-ben; kocsisok 1827-ben; mázolok 1827-ben; festk 1828-ban; \-idéki fuvarosok 1828-ban hari.snyakötk 1829-ben ; körzkészítök 1829-ben politúrozok 1830-ban; hajósok 1830-ban és 1833-ban ; tcsinálók 1831-ben és 1845-ben kordovánosok 1831-ben ; czinnöntök 1833-ban \'iaszöntk 1834-ben pálinka és eczetfzk 1835-ben ; órások 1835-ben hangszerkészítk 1836-ban kosárfonók 1837-ben szegkovácsok 1838-ban kertészek 1843-ban rézmívesek lS43-ban fazekasok 1845-ben; kereskedk ós kalmárok 1845-ben; serfözk 1845-ben; posztónyírók 1847-ben; molnárok 1800 elején. Pilis: csizmadiák 1817-ben: piliskerületi mészárosok 1817-ben mészárosok czéhe 1812-ben keletkezett, czéhszabálya 1826-ból szabók, szcsök 1831-ben. Ráczkeve : .szabók 1708-ban szcsök 1711-ben és 1817-ben szappanosok 1716-ban csizmadiák 1697-ben. 1721-ben. 1817-ben és 1818-ban; molnárok 1728-ban, 1729-ben és 1817-ben; csizmadiák és szíjgyártók 1764-b?n takácsok 1725-ben és 1817-ben; kovácsok és kádárok 1817-ben; szíjgyártók 1817-ben. Solt : szabók, szcsök, csizmadiák, szíjgyártók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok 1822-ben; takácsok 1830-ban. Soroksár: kovácsok, korékgjartók 1817-ben; molnárok, pékek 1818-ban csizmadiák, vargák 1840-ben. Szabadszállás : takácsok 1817-ben asztalosok, lakatosok, kalaposok 1817-ben; asztalo.sok, lakatosok, 1823-ban; csizmadiák 1823-ban, szabók, szcsök 1835-ben. Szalkszentmárton : szabó, kovács és lakatos molnár czéh külön-külön 1817-ben; takácsok 1725-ben és 1824-ben. Szentendre: tímárok 1698-ban; paplanosinálók 169.5-ben és 1702-ben; szcsök 1700-ban; görög szappanfzök 1715-ben; vargák az óbudaiakkal együtt 1754-ben és 1817-ben kovácsok, lakatosok és szíjgyártók 1759-ben csizmadiák 1695-ben és 1817-l)en; kádárok 1817-ben és 1821-ben, molnárok 1817-ben; szabók 1708-ban és 1821-ben; asztalosok 1836-ban lakatosok, kovácsok és kerékgyártók 1758-ban és 1822-ben kalmárok 1825-ben molnárok, pékek 1833-ban. Ú hártyán : kovácsok, bodnárok, csizmadiák, takácsok 1845-ben. Vácz : magj-ar vargák 1607-ben, 169.'>-ben, megersítve 1728-ban ; 1767-ben, 1795-ben és 1829-ben, német vargák 1728-ban ; csizmadiák 1624-ben, 1714-ben és 1847-ben kádárok 1696-ban ; fazekasok 1698-ban; szcsök 1699-bcn magj-ar szabók 1699-bon, 1761-ben, 1781-ben és 1844-ben; német szállók 1722-ben; szabók és szürszabók 1755-ben; kmívesek és kfaragók 1731-ben; szíjgyártó, nyerges- és sarkantj-lis czéh 1714-ben; szobafestk 1711-ben; gombkötk 1718-ban kovácsok és kerékgjártók 1725-ben asztalos, lakatos, puskamives és órás czéh 1728-ban borbélyok 1739-ben; takácsok 1730-ban és 1762-ben ; asztalosok 1770-b6n ; kéményseprk 1819-ben hentesek 1828-ban ; molnárok 1838-ban. Zsámbék : vargák 1725-ben; csizmadiák 1725-ben; szabók 1726-ban^ kovácsok ós kerékgj'ártók 1839-ben.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

— —
;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

k

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;


;

;

)'

;

;

;

;

;

Az Újjászervezés idején telepítésekkel igyekeztek elmozdítani a vármegye ipari fejlesztését. így az 1723. évi 117. t.-cz. elrendeli külföldi kézmvesek betelepítését, de egj'ben eltiltja ket a földvásárlástól, hogy el ne ha-, nyagolják kézmiparukat. A posztógyártáson, a mel^^et Pesten és Budán ztek nagj'obb mértékben, nagj'ot lendített az, hogy a katonai egyenruhák szállítását Magj^arországnak juttatták. A helytartótanács 1761 márczius 16-án eh'endelte

129

l.

Az Egyesült izzólámpa
Lysoform-gyár.

és

2. villamossági r.-t. gyártelepe Újpesten. 3. A Bernauer-féle növényolaj-gyár Újpesten.

Az

újpesti

130

1.

A

B. V. R. vasút villamostelcpe Újpesten. 3. Leiner Fülöp és Fiai

2. Leiner Testvérek enyvgyára Újpesten. enyvgyára Újpesten.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalora.

131

a vármegyében a czéhek összeírását és a kiküldött bizottság ez évi deczember 1-ére lett készen munkájával. Pest -Pilis-Solt vármegyében Buda és Pest ekkor már 59 czéhet írtak össze. Ezek között volt 8 csizmadia, kivételével kovács, szcs, 4 varga, 3 1 kovács és kerékgyártó, 2 gomb8 szabó. 7 takács, 6 köt, 2 molnár, 2 lakatos, 2 borbély, 2 szappanos, 1 szíjgyártó, 1 m^erges és sarruhafest, 1 asztalos, 1 asztalos, lakatos, puskamíves kantyús, 1 fazekas, 1 és órás, 1 kmíves és kfaragó. 1 szrszabó, 1 kádár, 1 paplanos és 1 tabakos

17. Kecskemétre 11, Szentendrére 9, NagyRáczkevére 5, Kalocsára 4, öbudára 2. Zsámbékra 2, Dunapatajra 1, Dunavecsére és Szalkszentmártoiu"a szintén 1 1 czéh esett. Ezenkívül voltak még iparos-mesterek az itt föl nem sorolt városokban és községekben is, azonban

czéh és körösre

1

keresked-testület. Váczra

7,

ezek a többi városok, nemkülönben Buda és Pest czéheinek voltak vidéki tagjai. Az országban nemrég meghonosított selyemtenyésztéssel is ez idtájt, a XVIII. század második felében tettek kísérletet a vármegyében. Legjobban bevált ez Kecskeméten, a hol 1774-ben 423, 1775-ben 606, 1776-ban 874, 1780-ban 960, 1781-ben 995, 1782-beíi 1255 és 1783-ban 1266 font sclyemgubót termeltek.

A

pálinkakészítés ekkor

letkezett. Elterjedt volt

nemkülönben a

már iparszerüleg folyt és Pihscsabán rozsolisgyár kemár a vármegye területén a sziksó és salétromfzés, lporgj'ártás. Pesten dohánygyárat állítottak, Budán pedig a

hajógyártás lendült föl, a kard, kés és sodronykészítéssel egyetemben. II. József roppant sokat tett az ipar elmozdítása érdekében. Nagyarányú telepítéseket eszközöltetett. 1781-ben Öbudán selyemgyárat áhított, a melyben egy kerék 4240 orsót hozott mozgásba. 1783-ban pedig új selyemgombolyítót alapított, a hol 40 gép dolgozott. Aszódon báró Podmaniczky brgyárat építtetett, a mely juhbr-bundákat is készített. Ez idtájt keletkezett és lendült föl a budai hintógyár és a két majohka-edénygyár. A II. József utáni idkben a fejldés bár lassan de egjTe tart, egészen a szabadságharcz koráig. így nagyforgalmú lporgyár volt Budán és a pestvármegyei Monostor községben. A vármegye törvényhatósága 1799-ben határozatilag állapította meg az ácsok és kmívesek napibérét 20 27 krajczárban. Ugj'anekkor összeírták az árvákat is és ajánlatot tettek az iparos mestereknek, hogy közülök szaporítsák a szükséges iparosok számát. Farkas János házak fedésére alkalmazható követ talált föl és arról 1799-ben jelentést tett a vármegyének. 1801-ben a vármeg^'e b'mitálta a hús árát, 1805-ben pechg a mestermvek árát a következképen szabta meg 3Iészáro.?okiiál nagy ökörbr 2tí frt, középszer 22, kisebb és teliénbör 18 frt, két esztends marhabr 12, esztends borjúbör 6, kis borjúbör 3 hónaposig 2 3 frt párja. — Cserz magyar tímároknál nagj- ökörbr párja 30, középszeré 26, kisebb 22 frt, feketére cserzett br kikészítése 2 frt, legjobb pár bocskor 51, középszer 40, kisebb 30 kr. Német tímároknál: nagy br kikészítése feketére 4 frt 30 kr, ökörbr kikészítése talpnak 8 frt, hámhoz való brnek 6 frt, fischledernek 2 frt, szopós borjúbr kikészíté.se 51 kr.. lóbré 3 frt. Csizmadiáknál kordován v. halzsíros brljl készült csizma párja 4 frt 30 kr., fejelés 2 frt, asszonycsizma 3 frt. Xémet vargáknál egy pár

:

:

:

:

30 ki', rámás fejelés 2 frt 42 kr. Magyar- és német szabóknál férfi mente varrás 1 frt >,0 kr, bélés nélkül 1 frt 10 kr. kaput varrás 2 frt, stb. Kovácsoknál egy parasztszekér egész vasalása 16 frt, lópatkó fölverése 5 kr. Szürszabóknál legjobb öreg szr 7 frt, legjobb szmadrág 2 frt, stb. Megállapították még a kerékgyártók, kádárok, szíjgyártók, kalaposok, kmivesek, ácsok, szcsök és lakatosok munkabéreit is. Molnároknál és liszteseknél legszebb lisztláng mázsája 7 frt, középszeré 6 frt 30 kr, zsemlyeliszté 5 frt. bélliszté 3 frt 30 kr, cselédliszté 3 frt. Mesteremberek mellett dolgozó napszámosok napibére Szent-Müiálj'tól Szent-György napig férfinél 17 kr. nyári hónapokban 20 kr, mindig étel nélkül nknél 15 és 18 kr. szintén étel nélkül.
stibli 6 frt

:

:

:

:

:

;

Pest vármegye 1812 deczember 2-án tartott közgylésében újból megállapította az ipari készítmények és mesteremberek bérét. E határozatban a csizmadiák, kordoványosok, magyar vargák, czipészek, magyar szíjgyártók, német szíjgyártók, nj^ergesek, irhások, keztysök, bröndösök, magyar és német szabók,

nöszabók, posztónyírók, szcsök, szrszabók, gombkötk, kalaposok, sapkások, paplanosok, takácsok, festk, kapczások, asztalosok, kádárok, kerékgj-ártók, kovácsok, lakatosok, sarkantyúsok, puskások, mézeskalácsosok, czímöntk, üvegesek, kályhások, stb. munkabére és iparczikkeik ára, nemkülönben a nyers és kikészített bröké is, egyenként és részletesen van fölsorolva. 1816-ban Fóthon posztógyár fölállításának a munkálatai foh-nak s ennek nyoma van a vármegyei jegyzökönyvekben is, de a gyár nem valósult meg. 1848-ban a vármegye lemondott Pestet és Budát illetleg hús-árszabási jogáról. Az 1848 eltt gróf Széchenyi István föllépésével megindult iparfejlesztési mozgalom és Kossuth Lajos Védegyletének a honi ipart pártoló törekvése
Magyarország Vármegyéi és Városai: Pcst-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
II.

8

:

a

fi -

-zos

kiatf-'
Ishf-:

:

ében

m'^rjsz^om

kj-e-.z~-

::•

-laiásrcJ

eí cs;ii bfszöLni- Hc'ítt

&

&

Ti

tair-

•'^

d

T
ti:
-

V
g'

--^
\

-

-:

.

-

--:_ -7^

.

ciil

szíszrrai
Lii7:'r7'ír

iSi'

-'rfs.r^T

innxi£aasaL ^i'r'z:; van-a-

t-

é^

.

.-a.
.

I'
el'

'

T
£
si

r;.-:^^.. .777

de

E f

A
.

cziéittiet

a kií^Ttaés IpartirBQ-.

lü--

.

.-

_^

.-.í-i-i

-

molaárváts- és

eí^

i^

^jBq. s

scitá t.

f»éTMtyigKa<íai- itloeeáa Talaa^ecL^^

;pan.áasiüst~

,

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

133
Ttázonyoi

Az 1880-as évektl kezdve a vármegye ipari fejldése szemm-^l látható Mai 8 a legújabb idk iparpolitikája az ország egyik els iparos vármegyéjévé tette. Pest vármegyének mind kis-, mind nagvipara fejlett, talán az utóbbi még jobban, az elbbinek a rovására és nemcsak a városokban, hanem a kisebb helységekben is. Azonban a megoszlást illetleg már nem mondhatjuk a viszonyokat kieléa városokon kívül csak a fvároshoz közel gítknek, mivel a gyáripar a fváros tes községekben virágzik. Ennek az eredménye az, hogy Újpest várm-^gye legnagyobb gyáripari a városa. Van itt több szomszédságában faáru-, br-, fonó-, szesz-, festék-, vegyi stb. gyár. Xagy vas-, gép-, tégla-, gomb-, a gyáripara Kecskemét törvényhatósági városnak, de már kisebb az Alföldön Nagykdfrös, Kiskunhalas rendezett lev Czegléd. Kiskunfélegyháza és tanácsú városoké, ilíg a dunamenti városok, Vácz és Szentendre ismét nagyobb haladásról fváros közelében még nagyobb gyáriparral dicsekedhetik tanúskodnak. Erzsébetfalva. Kispest, Pestszentlrincz. Rákospalota. Rákosszent m.ihály, Albertfalva. Czinkota. Üll, Békásmegyer. Budafok és Budakalász, távolabb pedig Visegrád, Dunabogdány, Aszód. Gödöll, Soroksár és Kalocsa községek. nt új és hézagpótló iparfejleszt intézményt, föl keU említenünk az erzsébetfalvai elhelyezést. közmühelytelepet, melyben számos kisebb gyári-üzem nyer czélszerü mai ipari állapotokról azonban lehetleg megközelít képet az alább közölt statisztikai adatok és a részletes földolgozások nyújtanak.

A

M

A

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vánneg\-ébeii, Kecskemét törv. hat. jogú várossal együtt az 1890. évi népszámláláskor 735.18.5 volt az összes népesség száma. Ezek között 308..3Ö3 a keres és 42o.822 az eltartott. Az összes lakosságból •Í85.53.5 lélek jutott a vármegyére, 286.6.55 keresvel és 398.130 eltartottal ; míg Kecskemétre 49.600 lélek, 21.708 keresvel és 27.892 eltartottaL Az iparra eset a vármegyében 87.991 (12.8%), Kecskeméten 6785 (13.7%), összesen 94.776 lélek. Ezek közül a vármegyében 36,119 volt a keres és 51.872 az eltartott, Kecskeméten pedig 3229 a keres és 35.56 az eltartott ; összesen 39.348 keres és 55.428 eltartott. Az 1900. évben volt a vármegyének 825.779, Kecskemétnek 57-812 lakosa, összesen 883.591 lélek. Ezek között a vármegyében 334.803 volt 9 keres és 490.976 az eltartott, Kecskeméten 23.965 a keres és 33.847 az eltartott ; együtt 358.78 keres és 524.823 eltartott. Az ipari foglalkozásra a vármegyében ekkor már 140.552, (17%). Kecskeméten 8895 (15.4%). esj-ütt 149.447 lakos esett. A vármegyében tiz esztend alatt 4.2% volt az iparos népesség százalékának a szaporodása, a mi ugyan nem sok. de mégis több. mint Kecskeméten, a hol csak 1"8% volt a százalékemelkedés. Azonban ez a szaporodás sem annyira az egész vármegyére, mint inkább a székesfváros közvetetten környékére esik. Az ipari foglalkozástiak közül a vármegyében 55.556 volt a keres és 84.996 az eltartott. Kecskeméten 4088 a keres és 4807 az eltartott ; összesen 59.644 keres és 89.803 eltartott. Az adatok további földolsozásánál már c sak a keres iparosokat vesszük figyelembe. vármegyében tulajdonképeni iparral foglalkozott 46.431 férfi, 79S4 n, együtt .54.415 lakos ; Kecskeméten 3186 férfi. 848 n. együtt 4034 ; összesen 49.617 férfi, 8832 n. együtt 58.449 lakos. Házi és népiparral foglalkoott a vármegyében 599 férfi. 335 nö, eg>-ütt 934 ; Kecskeméten 16 férfi. 13 n. együtt 29 ; összesen 615 férfi. 348 n. egviitt 963 lakos. Vándoripanal foglalkozott a vármegyében 203 férfi. 4 n. együtt 207 Kecskeméten 24 férfi. 1 n, együtt 2-5 ; összesen 227 férfi, 5 n, együtt 232 lakos. A tulajdonképeni iparral foglalkozók közül ónálló volt a vármegyében 1-5.336 férfi, 3410 n, egj-ütt 18.746; Kecskeméten 1153 férfi, 460 n, egj-ütt 1613 ; összesen 16-489 férfi. 3870 n. együtt 20.359 lakos. Segédszemély volt a vármegyében 31.095 férfi, 4574 n, együtt 35,669 ; Kecskeméten 2033 férfi, 388 nó. együtt 2421 ; összesen 33.128 férfi, 4962 n. együtt 38.01)0 lakos. A segédszemélyek közül a vármegyében volt 617 tisztvisel. 1529 segít családtag. 703 mvezet és elmunkás. 25.678 segédmunkás, 5328 inas. 1809 szolga, 100 önállóra esett ISO segédszemély ; Kecskeméten 28 tisztvisel. 172 segít családtag, 62 mvezet és elmunkás, 1350 segédmunkás. 614 inas. 190 szolga, 100 önállóra esett 150 segédszemély ; összesen volt 645 tisztvisel, 1701 segít családtag. 770 mvezet és elmunkás. 27.028 segédmunkás, 5942 inas, 1999 szolga. Iparral csak mellékesen foglalkozott a vármegyében 3705 férfi, 6738 nó, együtt 10.443 lakos ; Kecskeméten 258 férfi, 190 n, egjütt 448 ; összesen 3963 férfi, 6928 nó, együtt Í4.S91 lakos. A tulajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok száma az 1900. évi népszámláláskor a vármegyében 21.780, Kecskeméten 1849, összesen 23.629 volt. Ezek közül a vármegyében segéd nélkül dolgozott 14.041, egy segéddel 4185. két segéddel 1803, 3 5 segéddel 1312, 6^10 segéddel 292, 10 20 segéddel 76, 20-nál több segéddel 69 vállalat ; Kecskeméten segéd nélkül dolgozott 1095, eg>- segéddel 371, két segéddel 198, 3 5 segéddel 135, 6 10 segéddel 34. 11 20 segéddel 9, 20-nál több segéddel 7 vállalat ; eg\-üttvéve segéd nélkül dolgozott 15,136, egy segéddel 455<>. két segéddel 2001, 3 5 segéddel 1447. 6-^10 segéddel 326, 10 20 segéddel 85, 20-nál több segéddel 76 \-áJlalat. A 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok személyzetök nagysága szerint ií\- oszlottak meg : 21 50 segéddel dolgozott 39, 51—100 secé.idel 18. 101—200 segéddel 3, 201— 30Ó"segéddel 6, 301 500 segéddel 2, 501 700 segéddel 1. Ezek között volt Budaf.jkon egy parafadugó gyár 21. eg\- sörfz 210, egj- konyakgyár 23, egj- pezsgögjár 39. egy gyufaej-ár 96. Gyomron es\- téglagyár 65. Kisp«>sten mezei és ipar%-a-ititi felszert>lések gj-ára 87. egy téglagyár 29 ós két másik té;lagj-ár 134. szemétfuvarozási vállalat 212. Békásmogjeren egy téglagyár 46. Csobánkán kfaragó telep 38, Pesthidegkúton mószégetés 23, Ürömön köfaragó-telep 43. Visejrádon rajz- ós írószer-gyár 27, Cs.'pelen egy érczárúgjár 316. egy tölténygyár 270, Erzsébetfalván villamostelep 25, tégUg\-ár 42, pipagyár 36, keménjitógyár 23, gjuf agyár 119, aszfaltgj-ár 52, St)roksáron eg\- kötélgj-ár 23. gzmalom 45. mütrágjagyár 40, Szigetújfaluban építési Viiílalat 27. Dunakesziben vízvezeték építési vállalat 63, Rákospalotán aranyozó 24, olajgjár 39. Újpesten hajógjár 63. fürészgj-ár 99, parkettá-

^P^^
^tati^=ztika.

A

;

Vállalatok,

sa

134

Ipar, kereskedelem, hitelügy ös forgalom.

gyái 39, két asztalosárúpyár 42. egy brgyár 30, egy másik 78, egy liarmadik 230 és egy negyedik 392. egj" pamutfonógyár 521. honvódliadfelszerelési gyár .54, kétszersült és csokoládógyár 77, szeszti3, Kiskunfélegyházán egy gzgj-ér 157. egy enyvgyár 27 és egy másik 54, Czegléden egy malom 36. épít^^si vállalat 25, Nagykrösön építési \állalat 23. Szentendrén vasszerárúgyár 2(>,

gzmalom

Váczon horganylemezgyár 26, kocsigj-ár 46. .szalmahüvelygyár 28, köt- és szövgyár 278 ós egy,, hengermalom 64 segéddel összesen 69 vállalat 5788 segótldel. Kecskeméten volt két téglagyár 70. egy fiirészgyár 30. két gzmalom 52, egy könj-vnyomda 22 és egy szálloda 33, összesen hót iparvállalat 207 segéddel. A vármegA-ében és Kecskeméten egj-üttvéve volt 76 olyan iparvállalat, a mely
;

20-nál több segéddel dolgozott és ezek összesen 5995 segédet foglalkoztattak.

A bányászat a vármegyében nem áll épen valami nagy fejlettségi fokon, a minek oka abban rejlik, hogy a vármegye legnagyobb része síkság. A bányászat legnagyobbrészt k-, kavics- és homokbányák kiaknázására van utalva, noha egy nagyobb köszénbám^ája is van a vármegyének. Szénréteget már a múlt század 30-as éveiben fedeztek föl a Buda és Visegrád között elterül tarki hegyekben, de az els tárnát csak 1846-ban tárták föl Pomázon. Bár néhány hónap alatt 6000 mázsát fejtettek ki, a kiaknázás a szén gyenge minsége miatt abbamaradt. Késbb Nagj-kovácsi és Pihsszentiván köriilitártak föl barnaszén-telepeket és az utóbbi helyen most is nagyméret szénbánya van; majd Szentendre környékén kutattak szén után, de nem sok eredménynyel. Ujabban Pilisvörösváron borosjeni, kovácsi, csabai, is bánvászszák a szenet. 1830 körül a hidegkúti, budakalászi és csobánkai bányákból került keménj' homokkbl malomköveket és mvészi faragásokat készítettek. Az 1870-es években már üzemben voltak a Budafok. Tétény, Bia, Torbágy, Tinnye, Perbál, Páty és Zsámbék határában lev kbányák, melyekbl épület- és kútkövek elállítására szolgáló követ vágtak. Biáii homokbánj'ák, Rákoskeresztúron és Szent lrinczen pedig kavicsbányák áUtak mívelés alatt. Az 1890. évi népszámláláskor 32 egyén fogezek közül 15 volt a kelalkozott a vármegyében bányászattal és kohászattal res és 17 az eltartott. 1900-ban már a bán3'ászat 959 lakost foglalkoztatott, a kik közül 301 volt a keres és 658 az eltartott. Ez adatok azonban nem adnak képet a vármegye bányászatáról, mivel a homok-, kavics-, agyag- és teljesen kbánvászattal foglalkozókat újabban a népszámláláskor a k- és agyagiparosokhoz számították s mi is ott fogjuk részletesen fölsorolni. Mégis módunkban van, hogj' az 1900. évi nagyobb üzem ilyen bányák számadatait föltüntessük, így Kispesten volt kavicsbánya 48 munkással, Békásmegj-eren kbánya
;

h

52.

Budakalászon három

kbánya

109.

Dunabogdányban három kbánya

99,

104 és 201, összesen 404, Nagykovácsiban kbánya 21, PiUsszántón kbánya A pihsszenti23. Ürömön kbánya 32 és Visegrádon kbánya 23 munkással. váni kszénbányában 291 munkás dolgozik. Összesen 13 bánya 1003 munkás-ál. Ez id szerint még nagj^obb kbányák és kfaragó-telepek vamiak Budakalászon, Csobánkán, Dunabogdám^ban, Nagykovácsiban, Pesthidegkúton és Visegrádon. A vármegj'e vas- és fémipari telepei nagyjelentségek, nemcsak a kis(kovács, lakatos, bádogos stb.). hanem a nagyipar terén is. A fémek közül fleg vasat, aczélt, rezet és horganyt használnak föl a gyárak különféle fémárúk készítésére. A legnagj-obb gj'árak Üjpesten, Váczon és Erzsébetfalván találhatók nag5' számban, azonkívül a fvároshoz közelebb es községekben. A jelentékem'ebb gyárak és fémönttelepek fémárúkat, szerszámokat, reszelt, lószerszámvéreteket, kovácsmunkákat, lópatkókat, lakatosárúkat, sodrom-szövetet, vasbútorokat, permetezket, méreszközöket, zárpecsétet, bádogárúkat, fémjátékokat, beretva és késféléket, tzzománczgombokat és jelvényeket, zománczoslámpa-árúkat, kocsi-lámpákat é világítási berendezéseket, töltéedénj-eket nyeket stb. készítenek. A statisztika szerint vas- és fémiparral foglalkozott az egész vármegj-ében 5994 lakos ezek között volt 2680 kovács és 1251 lakatos. Ez ágban a nagyobb ipar- és gyártelepek, az üzemerö és munkáslétszám m3gjelölésével a következk
; :

Arányi Adolf rézmüvességo Újpest, 10 munkás. Bendel Gu.sztáv zárpecsét és fémárútelepe lóers gép, 20 miuikás. Caoknyay Jen els magjar szerszámgj'ára Izbég, 52 lóers gép, 70 munkás. Els magjar tüzzománczkézelögomb és jel vénygyár Erzsébetfalva, villamoserö, 10 munkás. Farkas és Broock lakat osárúgj-ára Erzsébel/alva. 5 lóers gép, 4 mimkás. Fémárúgyár r. t. Erzsébetfalva, 34 lóers gép, 2(KI ravmkás. Oer Zsigmond bádogos és dobozgj'ára Újpest. Györffy Kornél érez-, fém- és vasárú-gj'ára Újpest, 70 lóers gép, 200 munkás. Hegen János fémöntje Kispest, 25 munkás. Herz Adolf budafoki zománczozott edénysajtoló ós fémárúgyára Budafok, 100 lóers gép, 300 munkás. Heuffel Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgj'ára Czinkota, 28 lóers gép, 25 munkás. Hirmann István méreszköz- és szerszámgjára Vácz, 18 lóers gép, 40 munkás. Horganyhengermüvek T. t. Vácz, 250 lóers gép, 40 munkás. Kis Molnár János gépja\átója és sodronyszövetErzsébel/alva. 16

áramfejlesztje Soroksár.és írószergyára Gizcllatelep. 15 mimkás. 40 lóers gép.és bádogosárúgyára Erzsébetfalva. 180 mimkás. Kiskunhalason.és közlekedési eszközök gyártása magas fokon áll. é. 7 munkás. kocsigyártás Aszódon és Váczon virágzik. 50 lóers gép.Ton) Üll. 770 lóers gép. fedcserepet. 100 lóers gép. 300 lóers gép. mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. 362 lóers gép.és késmüárúgj^ára Újpest. Ezt a téglát. 850 lóers gép. Vácz r. Minden nagyobb községben találunk téglaégett és nem egy helyen Pest vármegye és agyasipar. Starecfc Károly gépmühelj-e Kalocsa. Szigeti Sándor szlgazdasági gépgyára Kecskemét. 210 lóers gép. 1600 mimkás. 3 lóers gép. 70 lóers gép. 30 mimkás. 1600 lóers gép. Kecskeméten. 120 munkás. Gödölln. 7 munkás. 20 lóers gép. t. Budafokon és Újpesten két-két. kereskedelem. Elster S. t. 164 lóers gép. Budapest-budafoki h. Gép. Budafoki villamossági r. Lugoai Ferencz pormetezkészítö Czegléd. 12 mimkás. áramfejlesztje Bitdafok. Az éjszaklev kbányák és kfejt telepek kitn anyagot adnak a nag\'számú kömegmunkáló telepeknek. 24 munkás. míg a vidéken az cLs mészhomoktégla-gyárat Palóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. áramfejlesztje Újpest. 5 lóers gép. Ott Frigyes butorvasalásgyára Újpest. Újpest. közúti vasutak hajtására és ipari czélokra is használják. 7 lóers gép. nyugati részen gztéglagyárat is. 120 munkás.és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. gázmoto-. Újpest. 1. és fontosabb adataik a következk A A : Bittmann Pál gépgyára Kispest. 200 munkás. és Fiai ráspulykészítése Csepel. Máv. áramfejlesztje Kalocsa. jogú város villamos áramfejlesztje Kecskemét. De készítenek kötgépeket és légszesz -mérket is. Budapest-\-idéki inllamos r. benzinmotor. Kecskemét törv. 4 munkás. 8 lóers gép. Halasi villamos világitási r. 4 lóers gép. udvari orgonagyára Rákospalota-Ujfalu. a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. 3 munkás. áramfejlesztje Erzsébetfalva. 18 lóers gép. Reszel. legnagyobb az egész országban. Újpesten. Budapest-újpest-rakospalotai villamos köziiti vasút áramfejlesztje Újpest. 30 mimkás. Els magyar kötgépgyár r. 198 lóers gép. 13 lóers gép. 12 munkás. fegyintézet vasbutorgyára (bérl BuchwaUI és Társa) Vácz.ós tölténygyára Csepel. 12 lóers gép. 50 lóers gép. 10 lóers gép. 3 munkás. 630 munkás. kir. 16 munkás. 15 munkás. Settmacher Antal fémárúkészítése Újpest. hajógyára Újpest 30 lóers gép. 3 munkás. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla. Marnics és Deák lakatnsárúgj'ára Erzsébetfalva. Lám és Korlát raagj'ar lószerszámvereték gyára Szentendre. Martinovics József lószerszámvereték gyára Újpest. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas. A hangszeripart a rákospalotai orgonagyár kép\nseU és van egy irószergyár is. kir. Lenkei és Társa fémárúgyára Kispest. t. 16 lóers gép. Kalocsán. 34 munkás. t. Phoebus villamos vállalat r. Magyar épit r. A nagyobb ipartelepek vármegyében gépgyártással 6566 lakos foglalkozott. 31 munkás. Országh Sándor és Fia cs. 3 lóers gép. t. Jelentékeny hajógyárat találunk Újpesten és csónakgyárat Váczon. 27 munkás. kocsigyára Vácz. Kiskunhalas. és Társa kazánjavító mhelye Újpest. k.500 lóers gép. 350 lóers gép. 40 mimkás. t.és gépjavító mhelye Apostag. Gyulay Márton gépjavítója Soltvadkert. 11 munkás. t. 50 lóers gép. Periek Károly lakatosárúgyára Újpest. 3 mvmkás. Soroksáron és Váczon egy-egy áramfejleszt van.-t. 30 munkás. Kalocsai villamos r. 16 munkás. 3 lóers gép. gépjavító-mhelye Istvántelek (Rákospalota). t. 3 mimkás. 200 munkás. 5 lóers gép. 4 munkás. 2. M. Ganz ós Társa városi villamos áramfejlesztje Gödöll. t. 8 lóers gép.Jt. 6 lóers gép. A mészkbányák viszont a mészégetket látják el. Kecskeméti gazdasági gépgyár r. Erzsébet falván. Kispest. Budaörsön. 28 munkás. Follner József villamos áramfejlesztje Budaörs. 10 munkás. Egyesült Villamossági és gépgyár r. Orenstein és Koppéi keskenyi'ágánjni vasutak gyára Pestszentlrincz. 2 lóers gép.50 munkás. 70 munkás. Topics V. Luczenbacher Jen gépmhelye Vácz.és gépmhelye Erzsébeti alva. Kispesten és Kecskeméten. Nagyobb mezgazdasági gépgyárak és gépja%átó-mvÍLÍielyek vamiak Erzsébetfalván. é. 1 10 munkás. város villamos áramfejlesztje (Ganz ós Társa) Vácz. 7 mimkás. 130 munkás. és kir. 3 munkás. Zaorál János borotva. gépek. Kispest. Budapest-szenílörinczi h. Reitter István utóda Reitter Ödön cs. Magnézia világítási berendez társaság (Bíró . és Társa lópatkósarok gyára Vecsés. M. Vadász és Schwarcz gép. 2300 mimkás.és szerszámgyár r. 200 lóers gép. A villamosáramfejlesztö telepek száma a vármegyében szintén nagv s az áramot világításra.' Ipar. lóers gép. Ujabban vaslemezbl készült hengeralakú kazánok- . Ifj. Kispesten. villamos vasút áramfejlesztje ós kocsigyára Budafok.és vasulfelszerelési gyár r. liitelügy és forgalom. Spitzer Samu fémjátékgyára Erzsébetfalva. 30 munkás. Nagykrösön. 6 lóers gép. 6 lóers gép 20 munkás. hajó. Budapest-vidéki villamos r. Ui munkás. 6 lóers gép. és kir. Egyesült izzólámpa és villamossági r. Herczeg László els magyar regatta-csónakópit vállalata Vácz. Korányi Miksa szerszám. udv. Weisz Manfréd órczárú. melyek —a helyi és vármegyei szükségleten és fölül — épít- téglát. légszeszmérgyára Erzsébetfalva. Kistarcsa. Kecskemét. 180 lóers gép. 10 mvmkás. 200 lóers gép. Laczkovics J. 41 mimkás.t. hat. t. 500 lóers gép. Fehér Ferencz gépmülielye Erzsébetfalva. 18 lóers gép. t. Hofherr-Schrantz magyar gépgyári mvek r. villamos vasút áramfejlesztje Kispest. javítóintézet kocsigyártóipariskülája Aszód. : A Hatalmas gyárak állítanak el vasúti fölszereléseket és keskenyvágányú vasutakat. Rözner J. 6 lóers gép. 160 mimkás. Krautschneider József kocsilámpagyára Peatszentlörincz. t. Az ország els ilyen gj^ára Budapesten nyílt meg. Erzsébetfalva. czement lapokat mészhomokkövet termelnek. 30 munkás.t. 135 gyára Soltvadkert. 75 lóers gép. 7 mimkás. 3000 munkás. Rigler József Ede raj^. a mely kiválóan alkalmas építkezésre. mkövet. Nicholson gépgyár r. Lukics Miklós és Társa kovácsmmikák gyára Monor. Oguliczky és Társa reszelögyára Újpest. 7 munkás.és aczélöntvénygj'ára Újpest.

sz. téglag\ára Vácz. 25 munkás. Úrbéresek köljányája (bérl VerÚ) A. 43 munkás. Flock-Reyhersberg H. 88 mimkás. A szalmaárú és szalmatok-gj'ártás. Egyesült gztéglagyár x. Zucker Henrik porczellán és üvegfest: : : telope. 100 munkás. t.ós CKerépgj'ára Békásmegyer. vármegye faipara nagy kiterjedtségnek örvend. Fáy Halász Béla ós Gida gztéglagyáxa Péczel. 33 miinkás.^iiot ilállítani. A nagyobb ipartelepek ez ágban a következk nagyobb hordó- : . fia) Visegrád. tégla. 50 munkás. 40 lóers gép. st mvészi kivitel bútorok készítésével is foglalkoznak. Czegléd. \Kt m\\n\iás. t. Beké Gyula i^s Társa téglagyára. Pestszentlrincz. 15 munkás. 80 lóers gép. Halasi mészhomokk és téglagyár r. 230 lóorös gép. Özv. 300 lóers gép. míg a csontipart csak az újpesti fésgyár képviseh. 18 mimkás. 10 munkád. Visegrád ós Dunabogdány. 30 munkás. Kovácsics Lajos czementkútcsgjára Erzsébetfalva. Téglagyár és keresk. 100 munkás. t. t. A bognár. 7 munkás. t. Oyömrey Aurél gztóglagyára öyömró. Ez a találmány fként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az épít-ijjarnak. Újlaki tégla.és szobrászárúgyár Nagykrösön és agyagpipagyár Erzsébet falván. hitelügy ós forgalom. téglagyára Kecskemét.és bútorgyártással. 1570 lóers gép. Budafok. 45 munkás. 80 lóers gép. Naxos csiszolóárúgyár r. Pestszentlrincz. 7 S légkörnyomású pózi'ivol sajtolják.szhom()ktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Biró és Lesergerber kbányája Tinnye. agyagkályha. 30 lóers gép.és kerékkiillgyártás A körébe tartozó árúkat állítanak el. kereskediéin. Molenda. A nagyobb faföldolgozó ipartelepek még a lécz-. 22 munkás. Dunakeszin és Erzsébet falván pedig fajátékárúkat. Fabró Ferencz kbányája és kömegmunkálótelepe Budakalász. 40 munkás. Iti munkás. parkéta.és mészéget r. Egenhofer. Weresmarlhy Bertalanné Dunabogdány. kaptafát. a melyek a. Ilyen mé. Zsoldos János téglagjára Visegrád. 2 lóers gép. téglagyára Solymár. Van még egy gyöngjdiázgombgyár Megyeren és porczellán. kincstári kbányakozelség. 86 munkás. és Társa vasbetongyára. Van ezeken kívül ag\-agárúgyár Újpesten. kosárkötés és a menyezetnádszövés hasonlóképen mutathat néhány ipartelepet. t. Aszód. 60 munkás. Molnár Dániel agjagkályagyára és szobrászati mterme Nagykörös. )50 mimkás. ban.és üvcgfestö-telep Pestszentlörinczen. mint a legjobb ag5^agtégláé. Csiszár Oszkár czem^nttéglagjára Bákospalola. Visegrád. 6 lóers gép. Kszénbánya és téglagyár iáTs\i\a. és Társa téglagyára Sükösd.Borosjenó. gztéglagyára Kecskemét. Kiskunhalas. föld-.sztalosárú. téglagyára Pestszentlrincz.) Visegrád.Borosjenó. 45 lóers gép. 27 mvmkás. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Steinberger Mórné téglagjára Hévizgyörk. A vármegyében fa. 54 munkás. kir.136 Ipar. Goldberger Sim^n kbányája Nagykováén. t. 3500 munkás. hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10 12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. a kik közül a frészárúgyártásra 171 és az asztalosiparra 3938 személy jutott. Polacsek Lipót mészégetje Nagykovácsi. E tégla teljesen fagj'álló. Beck Síimuol kbányája és küinogitmnkálótolepi^ Budakalász. Budapest-vidéki köszénbánya r. Peruit Testvérek agyagárúgjári Újpest. a hol a téglaégetéshez nines alkalmas anvag. 105 lóers gép. tégla. Els6 czeglédi téglagjár r. Nagykrösi mószhomok-mkgj-ár r. A vármegyében k-. János dr.. II munkás. Újpesten kefefát. a mvly eljárással a mcszliomok mogkövesedik s 8 10 óra alatt tökéletes köveket l. Eeller Ferencz agyagpipagyára Erzsébelfalva. 40 munkás. 100 munkás. 10 lóers gép. miket Budafokon és Erzsébetfalváii állítanak el. sz. 20 inunkás. 150 munkás. t. 300 munkás. 280 munkás.és czementlapgj-ára Szódrákoa. 4 munkás. Ide tartoznak még a csiszolóárúk is. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd. 4 lóers gép. 80 lóers gép. Czemenlgyár és építési vállalat czementgj'ára Dunaharaszti. lovag szdrákosi és gödi tégla.a. 29 munkás. 120 munkás. Kovács és Reisz kbányája Pomáz. A nyersanyag els földolgozását számos nagyméret gzfrésztelep végzi. 75 lóers gép. M. agyag. 14 lóers gép. Schwartz Adolf téglagj-ára. 26 munkás. (a budapestivel együtt). Herinann Ferencz téglagyára Nagykáta. t. 18 munkás. Lipták dr.és csontiparral 5363 lakos foglalkozott. Úrbéresek fels kljányája (Ijérlö ugyanaz^ Vasút építkezési r. r. 80 munkás. fként Újpesten és Erzsébetfalván. Stágel és Spál kbánya-vállalata Dunabogdány. Oberlander és Weisz I.és fedél cserópgyára Örkény. 38 raunkiis. Huttera Márton téglagyára Páty.és kádáripar szintén fejlett és és dongafagj'árakkal rendelkezik. Különös elnye. Készítenek még itt gyárilag szerszámfát. 200 munkás. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva. Souheill Ferencz utódai gztéglagyára Pestszentlrincz.ós cserépgyára £r2«é6e(/a/j. Biídapest-azentlórinczi téglagyár r. téglagj-ára. a mely csak faszékállványokat készit és Budafokon koporsógyár. 13 munkás. t. 49 munkás. Müller Ern márványköipar gyártelepei és köbányatelepei Csobánka és Btuiakalász. Szende Frigj'es els magyar gjöngyházgombgj'ára Ujpest-Megyer. Egyesült göztéqlagyár r. Rácsky János mészkbányája és mészégetje Nagykovácsi. Pálóczi Horváth István mészhomokk-.és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos. 83 munkás. a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Pilis. 1 lóers gép. 30 munkái ós II. Sicher és Ligeti mészgyára és köfejtötelepe Pesthidegkút. Úrbéresek aXsá kbányája (bérl Roheim K. doboshogj-zebegónyi trachit-kbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány. Qrefl Mihály mészkbányája Nagykovácsi. 48 lóers gép. t. t^ierbuása pedig majdnem kétszer akkora. 33 munkás. 61 munkás. 28 lóers gép.t t6g\a. Ezek mellett van még Rákosszentmihályon egy nagyarányú székgj'ár. Ez iparágban a nagyobb telepek a következk — — — : Áprity KAroly kfejttolppo Pilis. 10 lóers gép. 125 lóers gép. Nagykörös. téglagyára Nagykoros. Az asztalosipar tekintélyes nagjnpartelepeket mutathat föl.

Stemthal Miksa famegmunkáló telepe Újpest. Hirschler Samu selyemcsévelje Erzsébet/alva4 lóers gép. Grú/ György íajátékárúgjára Dunakeszi. Magyar szalagszóvógyár Pestszentíörincz. t. 16 lóers gép. Meckl Frigyes dongafagyára Budafok. Pestszentíörincz. Hold András kaptafa. 253 lóers gép. 30 munkás. 300 lóers gép. 14 munkás. ipartelep foglalkozik kenderfonással.és szövgyár Vúcz. Az egész vármegj'ében a br-. 27 munkás. 8 lóers gép. 40 lóers gép. 10 lóers gép. 120 munkás. 20 munkás. SchoUola Ern Bruns-vattagyára Budakalász. Egész sereg nagyobb Fonás. 5 lóers gép. t. 17 munkás. 380 lóers gép. 25 munkiis.ós kötgyára Erzsébetfalva. 32 munkás. Unger József ostomyólkészítóse Kispest. yémethy Gyula asztalosárúsjára Kispest. t. Kuchenbauer József cservágótelepo Pomáz. //eZ/e .és hadfölszerelési gyár is van. Kruck József asztalossága. 10 lóers gép. pamut készítéssel és gyapjúmosással. 40 munkás. 15 munkás. 10 lóers gép. 350 lóers gép. 20 munkás. 15 m_ : : A br.s gép. Némedy Béla asztalossága Aszód. Heinrich és Hauer mechanikai szál agszövgj ára Erzsébetfalva. 25 lóers gép. M. Fabcr Frigyes hordógyára Budafok.és . 15 munkás. 15 munkás. szalagés vattag}'ár s velük egj'ütt fölemlítend a csipkeverés és paszományké- A A is. 7 lóers gép. pamut szövgyára Pestszentíörincz. Löivy Dávád és Fia parkétagyára Újpest. Fejes János szalmaárúgyára Soroksár. 1200 munkás. Neumann Zsigmond és Társa szalmatokkészítése Vúcz. Herzmann Zsigmond és Társa ponyvatelítö gjára Erzsébetfalva. Löwinger József els magjar aranyozó. Flamm János léczgyára Erzsébetfalva. Schöffer Árpád paszománykészítése Rákospalota. Erzsébetfalva. 3 munkás. Juta. 2 lóers gép.*. 40 munkás. 44 munkás. Váczi Ferencz g\apjúkártolója Kalocsa.övöis\io\a Gödöll. 4 lóers gép. Schuster Vilmos székállványgjára Rákosszentmihály. szr. 188 mimkás. Ifj. 16 lóers gép. fonáKestéssel. Van még jutagyár. 50 lóers gép. 80 lóers gép. Plesch H. 10 lóers gép. Nagyobb ipartelepek ezek Fuchs Henrik börfestte'epe Újpest. fali és ágy- A szövós A A A mszöv- sznyegeket szöv szítés készít. Kovács István müszövése Kecskemét. Neubauer és Súrkany „Mungo" textilipari hulladéktép és vatlagyára Budakalász. Ehrenuald László famegmunkáló telepe Újpest. villamos és gzüzem. Kispest.\ntal kötélgyára Rúkospalota-Ujfalu.és gjermekjátékárúgyára Erzsébetfalva. 24 munkás. 15 lóers gép. 20 lóers gép.és kenderipar r. 730 lóers gép. . 5 munkás. 8 lóers gép. 4 munkás. Klikar Adolf els magyar faszerszám. 100 munkás. Princz Antal kefefagyára Újpest. 20 munkás. 4 lóers gép. Spitzer Testvérek famegmunkáló telepe Kalocsa. Vukovics asztalosmunkák gyára r. 50 munkás. Wolfner kíus. Az iparmvészeti iskola gödöUi szöviskolája mvészi kivitel függönyöket. Magyar pamut-tpar r. t. kereskedelem. 40 munl-ás.és sörteipar a váimegyében fként a dunamenti helyeken jelentékény. gzüzem.«ö ós öntvény kefegyára Újpest. 50 mimkás. Virág Apró Józ. 10 munkás. Peremi Vilmos és Pollák Ignácz szalmaárú ós mennyezetnádszöv gyára iSorofcsúr. Körtvélyesi Antal kötélgyára Budafok. 20 mimká-s. 9 munkás.sámfakészítése Újpest. fémtisztító szövetgyára Budafok. selyemfonás el van maradva. 14 lóers gép. 10 munkás. 4 lóers gép.és szövipar a vármegyében nagyjelentség. Nád és Társa fésüárügjára Újpest. 12 lóers gép. kir. 150 munkás. hitelügy és forgalomt 137 Antal ós Fodor frésztelepe Ujkécske. Gödölli sz. 50 munkás. 20 munkás. a melyek a munkások százait foglalkoztatják. Segesvári Imre asztalossága Nagykörös. 4 munkás. 25 lóers gép. 24 mimkás. 7 munkás. 7 lóers ^ép. 400 munka-^. kötélgyártást a fejlett iparágak közé számíthatjuk s emellett ponyvakészítést és telítést is találunk. 4 munkás.és tollipar 1273 lakost foglalkoztatott. Grünbaum Ede els m'igyar forrc. JV/t>2/oi>ite Ern mübutorasztalossága Újpest. fehérítéssel. kefegyártás és ostornyélkészítés szintén virágzónak mondható és a szitaszövés terén is nagyobb ipartelep mködik. 20 munkás. kádártelepe Kispest. fegyintézet asztalosárúgyára (bérl Gmehling Hugó) és famegmunkáló telepe (bérl Neu Samu) Vácz. 8 lóers gép. ö lóers gép. 36 munkás. Mauthner Testvérekéi Társai brgyára Újpest. Szentlörinczi parkétagjár r. t.és butorárúgyára Vúcz. 10 munkás. a hol a tímárok a szükséges víznek bvében vannak. 15 háziiparos. 800 munkis. Zwick A. 350 munkás. 6 munkás. Cherven János modeUasztalossága Újpest 3ti lóers gép. Kovács Géza fürésztelepe Kisalpár. 240 lóers gép 260 munkás. 80 mimkás. 20 lóers gép. 15 lóers gép. gépszíj. 150 lóerö. Eberhardt Vilmos gözfüré'ize Budafok. PestszenÜörincz. 10 mimkás. Modor Kálmán villamos frésze Kalocsa. Wolfner GjTJla és Társa br. 1000 munkás. Laczkó Jlihály (iO mimkás. 7 lóers gép. pesti textilgyár r.és faártig\ilra Újpest. Gedeon Ferencz kádársága S'orot«ár. 8 lóers gép. 6 lóers gép. Marton Ern faárúgj'ára Erzsébetfalva. Kirschner Lipót asztalosárúg>ára Újpest. Abeles és Perlesz mechanikai amerikai szövkötgyára Erzsébetfalva. 4 munkás. Müller József butorg\ára Újpest. 20 mimkás. Ugyanitt hatalmas brárú-. és Fia hordógyára Soroksár. 12 lóers gép. Kis.sef müszövése Kecskemét. 6 lóers gép. 80 mimkás. takács-és ipar magas színvonalon áU és jelents telepei vannak Kecskeméten. Gyula és Társa gyapjúmosó gyáira Újpest. t. 150 munkás. 8 munkás. Zsuffa Béla szitaszövéso Újpest. Számos és nagyméret brgyárat és brfesttelepet találunk Újpesten. 1500 lóers gép. gép zíj és hadfölszerelósi gyára Újpest. Prokop József és Társa koporsógjára Budafok. lóers gép. 8 munkás. 15 munkás. t/jpe«<.Ipar. Saxlehner András szalmahüvelygyára Vácz. 4 munkás. Juhász. Bripar. A vármegye területén fonónagyobb ipartelepek a következk és : szöviparral 2574 lakos foglalkozott. Magyar-amerikai Northrop szövszék és tejttilgyár r. Weisz Adolf brgyára Újpest. 25 lóers gép. Mazaray Elemér asztalosárúgyára Erzsébetfalva. Budaörs. 320 munkás. 6 lóers gep. 14 mimká. 60 munEls magyar fonó. 14 lóers gép. kötszöv ipar a harisnyák és kötött árúk gyártása terén kitnt és nagymennyiségt termel. Strasser és Schön/eld börfrj'ára Újpest. Grosz és Ooldmann magyar fa. 12 munkás. A : 700 lóers gép. 1300 munkás. Prepeliczay Árpád fonálfest és fehérít gyára Czinkota. 8 lóers gép. 50 lóers gép. Fried és Benedek parkóta és kerék küllgj-ára -Sorotídr. t3 lóers gép. sörte-. Weisz Ármin és Fia brgyára Újpest. 17 lóers gép. Schreiber és Maurer szöv. 3 munkás. Kovács Ferencz motoros l>ognárniülielye Kecskemét. 150 lóers gép. jonó. 20 munkás.

AJexin" zsírmüvek gjára Budafok. Reisz D. és kir. 9 munkás. 24 munkás. 100 munkás. 16 lóers gép. Lampionok. De valamennyinél nagyobb a malomipar. Schmidl dr. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. 2 lóers gép. és gzmalma Taksony. vánnoiiye ruházati ipara termolésiv nózve igen fejlett. kalapgyárak és kötött czip-gyárak. Fként a budafoki konyak és pezsggyárak híresek és külföldi kivitelük is számottev. Rigó István szódavízgjára Czegléd. Schloesser Germain és Társa konyakkészít telepe Budafok. 300 munkás. iskolai ós piaczi táskagjára Kiskunfélegyháza. 4 miuikás. Kecskemét.138 Ipar. A ruházati ipar a vármegyében a legnépesebb és 14. Kiváló az egyenruiiakészítö. 3 lóers gép. t.. Oaer Jakab magyar vegykészítményü papírgyára Erzsébetfalva. Politzer Izabella hónaljizzasztó-készítése Kiskunfélegyháza. 7 munkás. 7 lóers gép. Reiner Adolf szikvízgyára Kispest. t. pezsgöbor és sörgyártás rendkívül fejlettek és országos hír gj-ártelepeket mutathatnak föl. Vannak nagy ezipgyárak. 30 munkás. 14 munkás. F<ic2t Ferencz kalaptompkészítéso Kalocsa. Puchle András szikvízgjára Soroksár. 750 lóers gép. lampion. Baruch Jen gazdasági szeszgjára és finomítója Bugyi. és kir. 3ü0 inunkiVs. ellenben a szikvizgyártás gyorsan fejldik. Dozzi Józsof szalámigyára Rákospalota. 2 lóers gép. Frangois Lajos és Társa cs. a hentes. Ezek közül legtöbb a szabó és czipész és pedig a szabóiparnál 3394. 30 lóers gép. a süt-iparra (pék és czukrász) 1040.'!ii miuikás. 8 munkás. finomítója. Schlarp Gusztáv és Társa dragéokiilönlegessógek és bonbon-gyára Újpest. 10 háziiparos. 35 munkás.\dria" czipöpyára Zsámbék. Szalády Antal Hungária kávégyára Rákospalota. Hölle J. 30 lóers gép. és Fiai szikvízgj-ára Újpest. törköly és szilvóriumfözö tplepe Nagykrös. a pálinka. zászló és farsangi czikkek gyára Erzsébetfalva. 11 munkás. : Élelmezési ipar. margaringyára Erzsébetfalva. Nemes L. 3 lóers gép. 8 lóers gép. Ellenben van néhány papiros-szivarszipka és táskagyár Czeglédeu és Kiskunfélegyházán. Braun és Davidovics és hentesipar megyében. Az élelmezési és élvezeti ipar. : A FarUu. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk kisipar. 12 muulcás. 75 lóers gép. Ers Ármin gazdasági szeszgyára. A szeszipar különféle ágai. Özv. konyak. Budafok. udv. Váczon keztyügyárat találunk. Czuba-Durozier és Társa cs. 5 munkás. 16 mimkás. Rankov Józsof . Schreiber Heiu-ik eczetgj'ára Újpest. szállítók franczia konyakgyára Budafok.és szcsipartelep. 15 munkás. Sonnenschein E. Ezek közül a malomiparra 1939. a czipész. Els kecskeméti konzervgyár r. Orünherger M. udv.és konzervgyárat is. báró Schossbergerné szeszgyára Vatkó. 3 lóers gép. 10 lóers gép.. Kobrák czipnpyár Vúcz. Schwartz Károly és Albert szeszgyára Baracspuszta. pálinkafzje és gzmalma Örkény. mely a legszámosabb ipartelepekkel dicsekedhetik. t. likr. Kincstári szeszgyár Szentgyörgypuszta. 6 mimkás.szVicsipartelepe Kecskemét. udv. 5 mimkás. Szeremlei tejszövetkezet tejföl- . melyek a helyi szükségleten fölül termelnek. Hasonlóképen találkozunk a dobozés jegvzkönyvgyártással is. szállító els magyar pezsgborgjára Budaörs. alföldi papirszopóka. 36 lóers gép. Márton cs. míg Félegyházán hónajlizzasztólapok elállításával foglalkí)zó gyár van. 10 lóers gép. ti munkás. 3 lóers gép. 6 lóers gép. kereskedelem.é]i. 3 munkás. Dékány Péter ós Társa konyakgyára Dudafok. Emmerling Adolf tzijáték. 100 munkás. 416 munkás. A könyvkötszáma csekély. az egész vármegj'e területén 6970 lakost foglalkoztatott. és kir. 40 munkás. \-illamns üzem. Els alföldi konyakgyár T. Doslal Antal hentesárúgjára Bíaspest.364 lakost foglalkoztatott. vármegye papiros-ipara nem áll valami magas fokon. 50 mimkás. November Ignácz papírosszivarszipkagyára Czegléd. 3 mimkás. t. '2 lóers gép. fáklya. 4 lóers f. A szesziparral kapcsolatos élesztgyártás nem nag^'jelentöségü. 10 munkás. 135 lóers gép. 25 munkás. Bár nagyobbrészt do vannak ez ágban jelents nagyi part elepek is. 3 lóers gép. rum. Kecskemét. 12 lóers gép. 240 lóers gép. . és Társa . 8 munkás. miuikás. 2 lóers gép. a statisztika adatai szerint. Papir-ipar.s Adolf kötött ozijn>készítotclepe Zsámbék. Szende Géza kötött czip-gyára Dunaharaszti. Gróf Keglevich István utódai konyakgyára Budafok. 20 lóers gép. Kecskemét. és Társa egyenruliakészit telepe Erzsébet/alva. (linner Béla szikvízgyára Alpár. A mészáros- zött szarvasmarha- és sertéshízlalás : tí pálinkagyára Erzsébetfalva. Széisz-GoburgOothai Fülöp herczeg szeszgjára Pusztavacs. 50 lóers gép. 8 munkás. hitelügy ós forgalom. Macourek Lajos szeszgjára Üll. konyak. Pálóczi Horváth István szeszgyára. 3 lóers gép. 2 munkás. Jegyzkönyvgyártás és könyvköt-vállalat Ujpeit. A papirosipar a statisztika szerint 145 lakost foglalkoztatott az egész vármegye ipartelepek A — — Az emelkedés a tíz év eltti viszonyokhoz képest a 100 százalékot meghaladja. 10 munkás. farsangi czikkek és vegykészítménjaí másolópapirosok elállításával is két nagyobb ipartelep foglalkozik. munkás. Gschu-indt-{é\e gyár r. Özv.. Kecskeméti jéggyár r. 8 munkás. 15 munkás. t. 24 lóers gép. Egyedi Lajos szeszgyára és finomítója Újpest. 3 munkás. szivarkahüvely. 80 mimkás. 24 munkás.és mészáros-iparra 1918 és a szeszgyártásra 213 személy esett. Találunk szalámi. Raichl Testvérek sörgyára Kalocsa. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk területén. Halász József szivarszipkagyára Czegléd. 9 munkás. 65 mimkás. Ocskó Ádám . 8 munkás. Neményi Testvérek nyomtiai müintézeto ós dobozgyára Erzsébetfalva. szállítók pezsgborgyára Budafok. A nagyobb ipartelepek a következk Ábrahámtelep mezgazdasági szeszgj'árszövetkezet Budakalász. Tölgyszéky Ferenoz kalapgyára Soltvadkert.és csizmadiaiparnál 5890 személy nyert alkamJazást. 60 munkás. 8 mimkás. 36 lóers gép. Az élelmezési ipar és az élvezeti czikkek gyártása hatalmas arányú a vár- virágzó és ennek megfelelleg az iparszerüleg nagy mértékben van elterjedve vármegj'eszertc. 6 munkás. Bazsó Lajos könyköttelepe Nagykörös. Meinhardt Jánosnó keztyügyára Vácz.

139 1. — .-t. A Wollner-féle vasgyár l'jpesten. gyártelepe Újpesten. A Magyar Pamutipar 3. 2. Részlet az Egyedy-féle szeszfinomitóból Újpesten. r.

gyétr Újpesten. aczélöntvény- . A Löw^-féle faipari gyár Újpesten.léO '**^.és Mauthner-féle börgjár Újpesten. A A hazai kovácsolliató vas. ' ! " Jr 1. 3. — — ^2.

: Walter József és Társáé. Imréé (villamos daráló). Farkas Elek „Árpád" gzmalma. 46 lóers. 6 munkás. Kisitunfélegyházai járás : Alpár : Alpári gzmalom r. 10 munkás. 12 lóers. 4 munkás. Magyar Nagykörös : Els gzmalom r. Sarlóspuszta : Báró HerczegJialom : Metternich Sándornó herczegnéé Bors Frigyesé. 141 dolgozó telep© Szeremle. Zagyvarékás : Glück Salamoné. 3 munkás. 2 mvmkás. 120 m\mkás. Kiuiszt Istváné (benzin) 6 lóers. IMonori járáS : Alberti-Irsa : Pet Fülöpé. Keeskomóti gazdasági gzgázmotor). Oregcsert : Gatter Jánosé. Kiskunmajsa : Horváth Jánosé (benzin). Ujkécske: Gzmalom és gzfürd r. 8 lóers. Walter Lörinczé. A járásokban. t. A A vármegyében. 9 munkás. Túrák J. 2 munkás. 16 mimkás.Andrásé (motoros) 20 lóers. 7 munkás. Gyalog Jánosé (daráló). Szakmar : Szabó Jánosé. t. 40 ló<<rs. 50 lóers. 40 lóers. 40 lóers. Czeplédi gazdasági gzmalom r. (leégett). 9 mimkás. Kiskörös : Guttmann M. 240 lóers. 9 munkás. 30 lóers. 4 munkás. 3 munkás. Dunavecsei járáS Dab : Dabi Imréé. 8 munkás. Farkas Eleké. Monor : Gazdasági gzmalom és gztéglagyár r. Vantulek Pálé. 30 lóers. 3 munkás. 4 munkás. Pordán Lajosé (benzin) 8 lóers. 45 lóers. 65 munkás. 300 lóers. 5 munkás. 2 mimkás. 14 munkás.Mezgazdasági. Fülöpszállás: Gazdasági gzmalom r. t. Weszely Dezsé (daráló). 8 munkás. 1 mimkás. KunszentiniklAsi járás: Csengd: Patyi Vinczéé. t. Dömsöd : Várkonyi Bálinté. Liebner Józsefé (bérli Kirtyán Sámuel) 25 lóers. és Társáé. ipar r. 9 munkás. 7 munkás. AlSÓdabasi járás Alsónémedi : Kovács Józsefé (benzin) 12 lóers. 6 munkás. Szüle Lajos két malma. 3 lóers. 4 munkás. Boldog : Bakorik Károlyé. Halasi gazdasági gzmalom. Vén Testvéreké. 10 mimkás. 3 mimkás. 5 munkás. Kálmán Istváné. 13 munVácz : Váczi hengermalom r. 100 lóers. t. 18 munkás. Abonyi járás Abony : Flegner János és Társáé. 95 munkás. 20 lóers. Szántba Pálé. 7 munkás. Tószeg : Tószegi gzmalom F'hér Pálé. 40 lóers. Ókécske : Ókécskei gzmalom r. Nagykáta : Filka Ferenezé. 50 lóers. 7 munkás. 80 lóers. Szegedy Lászlóé (motoros) 35 lór. kereskedelmi. Mikebuda : Bleyer Gjiiláé. . 20 lóers. 1 munkás. 20 lóers. 6 mimkás. Ili munkás. 18 mmikás. Ócsa : Mercz Antalé. a következ malmok állanak fönn városokban. t. 4 mimkás. 50 lóers. 4 munkás. Tápiószele : Barta Kristófé. 24 lóers. 6 mimkás. 21 mimkás. Biai járáS (daráló) 10 lóers. Kocsér : Ifj. 7 munkás. Weisz és Witz szeszgyára Máriaházapuszta. 30 munkás. t. 200 lóers. 70 lóers.Ipar. 4 munkás. és Fiáé. 16 lóers.) 80 lóers. Kovács Gézáé. 6 lóers. 25 lóers. t. 2 munkás. Kmeth Bené (benzin). 70 lóers. Hunnia gzmalom r. 12 munkás. 3 munkás. 4 munkás. Duna\ddéki gzm. : : : — : ( . 8 munkás. Özv. Sollvadkert : Lehóczky Frigyesé (benzin) 4 lóers. Verség : Deutsch J. Dunavecse : Döniök Lajosé (daráló). t. t. GÖdÖlISí Tass : Berényi Jánosé (motoros) 14 lóers.Cornélia" gzmalma. Lukácsy Péteré (Benzin) 8 lóers. 50 lóers. nem gzüzemiíek megjelölésével. 3 munkás. 40 lóers. 2 mimkás.50 lóers. 35 munkás. 100 munkás. /zsdí. Pilis : Özv. t. Skultóti János és Istváné. t. 13 munkás. Körösi Antalé. Báró Harkányi Frigjesé. PusztavacS : Szász-Coburg-Gotliai Fülöp herczegé. Stehr Jánosnéé. 6 munkás. 203 lóers. Krigovszky Jánosé. Kovács B. Czeglédi gzmalom r. 100 lóers. t. 50 lóers. 3 munkás. Solt : György Józsefé. 4 mimkás. Üll Geley József . t. Pintér Ferenezé. malom és gzfürd r. 85 lóers. Szilágyi S. 5 munkás. 4 munkás. 75 kás. 10 munkás. Tiiiii>ei mezgazdasági szeszgyár szövetkezet Tinnye. 120 lóers. 13 munkás. lóers. Kook r. 30 lóers. Czeglédberczel : Blutzer Lénárdé. 60 lóers. és Társa likörgj-ára Erzsébetfalva. 10 lóers. Kalocsa : Bagó Soós Gergelyé. 2 miuikás. 3 mvinkás. Törtei )r -x wffy Emilé. t. Rrausz Kiskunhalas : Gazdasági bank r. 4 munkás. Kálmáné (benzin). 7 munkás. Jászazentlászló : Petróczy Gáboré. 27 munkás.s. t. tí munkás. Thorma Károly szikvírgyára Izsák. Wolfinger Alajosé (daráló) 10 lóers. 7 munkás. 20 lóers. a : — — — — — munkás.-néé. hitelügy és forgalom. Gubányi Mnéé. 90 lóers. 7 mimkás. 4 mimkás. Nagy Imréé (motoros) 8 lóers. Takács Pálé (motoros) 8 lóers. Péczel : Jeszenszky és Urbáné (motoros). Nemesik Gusztávé. 10 lóers. Váczszentlászló : Borbás József néé. 15 lóers. 8 lóers. Özv. 30 lóers. 6 munkás. Orgovány : Szele János és Társáé (motoros). 100 lóers. 65 lóers. t. 50 lóers. Molnár Imréé. Schwartz Samué. 3 mmikás. Keczel : Fischl Móré. Özv. Zsámbok : Varga Istváné. 70 lóers. 6 munkás. 350 lóers. 5 nnmkás. 9 munká. Kunszentmiklós: Deutsch Sámuelé. Hirn Sámuelé. t. 3 munkás. 9 munkás. Schwartz Móré. Kliirer Ferenezé (motoros). Vujovich Kiskunfélegyháza : Kiskunfélegyliázi egyesült gzmalom r. 3 munkás. Bátya : Vojnits Gergelyé. i I • : — — : : — — : — : — — . 3 munkás. Kerekegyháza: Kaunitzer Andoré. 18 lóers. 12 munkás. 35 lóers. Sükösd : Siptór Jánosé. 60 lóers. 42 lóers. 5 munkás. 111 lóers gép. Gyömró : Gyönircy Aurélé. Szabadszállás : Bodai Sándoré (benzin). Nagykátai járás Káka : Ifj. 4 munkás. 4 munkás. Törley József és Társa pezsgöborgyára Budafok. 50 lóers.. 5 mimkás. 100 lóers. Ifj. 150 lóers. (szívógázmotoros). 6 munkás. 30 lóers. Szentkirályi Tóth Sámuelé. 4 mmikás. 50 lóers. 3 munkás. 30 lóers. Rádapuszta : Forster Kálmáné. 4 munkás. Iklad : Kuzma Ferenezé. gzmalma. — — : : . Kartal : Tornyai Schossberger Lajosé (daráló) 20 lóers. r. Szaitz Gáboré. malma. Gubacsi István (motoros) 8 lóers. egyesült gzmalom r. 8 lóers. Rákoskeresztúr : Rónai Istváné (benzin) 30 lóers. 2 mimkás.. 1 munkás. 15 lóers. 60 lóers. Hajós : Stareck Károly és Társáé. 30 lóers. Novak Júuosé. 10 munkás. 3 munkás. Tápiósüiy : Cseri . 25 lóers. 1 munkás. Tápiögyörgye B. Francsek KalOCSai járáS Pálnéé. 60 lóers. Kecskeméti . Kovács Gáboré. 30 lóers. 20 lóers. 40 lóers. 6 nninkás. 25 lóers. Takács Jánosé (benzin) 6 lóers. t. Körösi Antalé (szél és gz) 6 lóers. 40 lóers. 7 munkás. kereskedelem. 4 munkis. Miske : Miskei gzmalom. 25 lóers. 2 munkás. Kiskunfélegyházi II. malma. 7 mimkás. 1 munkás. Túra : Dóra Istváné. 4 munkás. 7 mimkás.. 6 munkás.. 4 munkás. 100 lóers. (KoUárszL. 90 lóers. 1 munkás. 4 munkás. 50 lóers. 30 lóers. Farkas Mihályé. Vjszász 80 lóers. József" gzmalom r. Harta : Ludwig Jánosé (benzin). 2 munkás. t. Rákoscsaba : Pintér Endréé (motoros) 26 lóers. 50 lóers. Ifj. Szakái Istváné (benzin). Bugyi : Mészöly Károly és Lászlóé. Józsefé. S. Dunapataj : Öry Jnzsuf ós Társaié. 30 lóers. Miskolczi Testvéreké. 25 lóers. lóers. Kakiics : K. 85 lóers. Pálmonostora : Langer Béláé (benzin). Holló Istváné. 30 lóers. Jászkarajen : Bamberger Lajosé. 100 lóers. 350 Györgyé. Sertóshízlaló 30 22 munkás. Törteli Testvéreké. Gomba : Szemére Hubáé (daráló). Gyón : Staudinger Lipóté. 25 lóers. 8 munkás. 17 lóers. B. nt ers. 102 lóers. Vladár Károlyé. Kartal Istváné (szívóKecskemét : Balázs Rezs malma. Czegléd : B. Vér Jánosé. Kiskrösi járás Császártöltés. 20 lóers. járás : Aszód : Kálmán István és Bertalané. 40 lóers. Sámuelé. Sári : Kovács Bálinté (benzin) 16 lóers. 14 munkás. 3 munkás. Szalkszentmárton : Dimavidéki gzmalom r. 16 lóers. 2 munkás. 11 munkás. 39 lóers. Diószegi Gáboré (daráló). 64 lóers. 1 munkás. 7 munkás. 120 lóers. 8 lóers. Hunyadi F. 3 miuikás. Lajosmizse : Buday Péteré.

Tápióbhsle : Bátori Voiio/. : lóers gép. Gyufagyárakat Budafokon. Újpest. eszencziák. egyéb iparágak rovására. A sokszorosító és müipart a vármegyében a nyomdák és fényképez termek képviselik. Leiner Fülöp és Fia enyvgyára Újpest. Olaj. gyümölcszamatot.. Schmiedl Márk szappangyára Vácz. 14 lóers.és mázgyára Újpest. Rákospalota: Huszár Lajosé. Szentmárlonkáta : Bickt arszky Enióó.és pipereszappant. 4 lóers gép. Soroksár : Ledofszky Gézáé. 450 munkás. 14 lóers gép.3100 volt a kmíves és 1756 az ács. Galgagyörk : özw Szalay Júnosnéé.és vazelingyára Pe«<«zeraítórííic2. 150 munkás. 75 lóers gép. 10 munkás. 16 lóorös gép. Stein és Roaenstrausz olajés kenöcsgyára Erzsébetfalva. 100 lóers gép. (lipiizin). mosóport. 120 munkás. Nagyszabású középítkezés ez id szerint a kispesti munkásházak építése. ii lóiTs. Van egy szentképkészít ipartelep is. és Murányi vegyészeti gyára Újpest. ennélagyagipar gyáitelepsi részérl elállívármegye építipara dolgozza föl. Váczi járáS : Ácsa : Dóra Istváné. Kovács Ferencz gyufagyára Kiskunfélegyháza. Mellinger Mór keményítgyára Erzsébetfalva. 1 m\inkiís. Hoffmann Ignáczé. 45 lóers. 2. Reiaz Frigj'es dr. Fantusz János és Társai Hungária lúgkgyára Erzsébetfalva. építési kedv nagy. Özv. 2 m\mkás. 3 lóers benzinmotor. olaj. Újpest. kencze. 16 munkás. 2 munkás. 280 lóers gép.) I. 7 munkás.Ue Lessive Phenix mosóporgyiir Vácz.Bwcío/ofc. Püspökliatvan : Babjak Jánosé. a melyek többé-kevésbé szép és tiszta munkákat produkálnak.142 Ipar. A vármegye közönsége körében megnyilatkozó is fogva az építipar elég fejlett. 20 lóers gép. Wolf Vilmosnó szappanfzje. 40 lóers gép.és szódagy. 260 munkás. Horváth Józsefé. . mtmkás.s vazelinmüvek r. 18 lóorös. 40 lóorös. !í munkás. Tápiószccsó : Potárv F. 28 lóers gép. A mtrágyagyártást a spódiumgyár képviseli. 40 munkás. Kohn és Fried vegyészeti gj-ára Újpest. ós Jánosé. 4 mimkás. 70 lóers gzgép. 12 lóers.olé (twnzin) 20 lóers. 2 munkás. mely szintén a megyebeh téglagyáraknak juttat munkát. vogj'i termékek. Sándori és Trencséni . Nagy jelentség a festékgj^ártás is. Halfer József festékgyára Budakeszi. 12 lóers. 40 lóers. Van számos keményít-. 4 munkás. TápiöszenI marton : Itj. 12 lóers gép. Tíz év alatt a szaporodás az elbbinél a 100. 15 munkás. A vegyi ipar a vármegyében 1223 lakost foglalkoztatott. 250 lóers. Hasonlóképen jelentékeny az enyvgyártás is. 7 miinki'is. ós G. Eiaer és Weiss els budapesti atherikus olajok. 2 inunliMs. Ezek közül . Iti muuki'us. . 16 lóers gép. 15 mvmkás. Oalgamácsa : Schott Nándoré. 60 munkás. 30 lóers gép. Krayer Ede és Társa festék-. Schloiniger és PoUakovicsó (daráló) 25 lóers. !l munkás. liitolügy ós forgalom. 80 lóers gép. Burján Pálé (benzin).30 lóorös. 40 mimkás. 100 munkás. Magyar Itigkgyár Kispest.\midon" keményítgyár Taifcson!/. Schmiedek és Grünstein festókárúgyára Kispest. 100 munkás. A statisztika adatai szerint 7413 lakos foglalkozott építiparral.') munkás. Els kecskeméti gyufagyár részvénytársaság Kecskemét. Boros Sumuiié szappangyái-a Erzséhetfalva. t. 4 munkás. Stein és Rosenstrausz gyufagyára Erzsébetfalva. 120 lóers gép. Szódi Móré. Móczár Gyula festékgyára Solymár. A városokban több is van mindegyikbl. 37 lóers. 500 mvmkás. Budafok."> — — A vármegye vegyi ipara aráiiylag nagy fejlettségnek örvend. Újpest. szódát és lúgkövet termelnek. Légszeszt vagy világítógázt csak Üjpesten és Czinkotán gyártanak Üjpesten közvilágításra használják. 48 miuikás.. Erzsébet falván. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találunk. Pánd : Baratiyi István ós nejóó. 35 munkás. 4 numkás. 3 munkás. Pomázl járás : Pomáz : Freissleder Árpádé (rl) 10 lóers. P/coí-f. t. Alig van jelentsebb helység. 20 lóers gép.'elyé (daráló). 14 munkás. 6 lóers gép. 6 munkás. 2(1 lóorös. 35 lóers. kátrányt. 1 10 lóers gép. Brázay Kálmán vegyészeti gyára Bitdafok. Cséry-féle szemétfeldolgozó r. festék. 120 munkás. 138 munkás. Lorilleux Ch. 32 lóers gép. Kuzmányi Gyula gyógyszerész pipere-szappangyára Erzsébetfalva. Fát : Nagy Lajosé. 7 munkás. különféle fénymázakat. Kovács Gyuláé (motoros) 50 Kkts. kir. Liva Józsefé. a mely több gyárban a legkülönfélébb festékeket állítja el. Czinkotán pedig folyékony alakban gyáiiják és árusítják. Olajipar társaság Rákospalota. 80 munliás. Gerö Kálmán keményítgyára Erzsébetfalva. Posnanaky ós S<re?ií2 aszfalt. 30 lóers. miinkiW. olaj és szappangyára ez utóbbiak mosó. Elsner Rezs ós Társa vogja ipar r. Tóalmás : Piffkó Jánosé. 120 munkás. 3 lóers gép. 4 munktis. Ilits Kornél lakk-. ersen töményített gyümöleszamatok ós festanyagok gzüzem gyára Albertfalva. Bemauer Lajos növényolajgyára Sokszorosítóipar. az utóbbinál a 30 százalékot meghaladja.és kátrány vegjH tormókok gyára Erzsébetfalva. A gyártott építanyagok ipari vállalatok folytonos szaporodásával a nagyobb arányú építkezések száma is eg}T:e n. 10 munkás. 100 lóers gép. államvasutak olajgázgyára Qödöllö. Tiirák Jánosó. Keleti dr. 8 mimkás. vazelint. Reiss Dá\-idé (örlö) 17 lóers.. 25 munkás. 8 munkás. Soroksár."> »i — . koreskodolom. M. Ez ágban a nagyobb ipartelepek a következk . 2 munkás. . Marljm L. 250 raimkás. illatszert. t. a mely több száz építmunkást foglalkoztat és a Budapesten a város részérl megindított nagyarányú építési akczió. 8 munkás. 55 lóers gép. „Unió" raagj-ar általános gyufagyár r. 7 lóers gép. Ráczkevel járás : Kiskunlaczháza : Faragó és Tóthé. 12 lóers. lóers. 4 munkás. vegyipari termékek gyára Erzsébetfalva. 58 munkás.és vegjá termékek gyára Erzsébetfalva. A vegyi gyárak aszfaltot.és enj/ujyár mtrágyagyára Soroksár. 20 munkás. t. Ifj. Gertler Jen czipökrémgyára Erzsébetfalva. ti miuikáí. a hol nyomda és fényképész ne volna. 50 mimkás. Els pesti íptídt'um. Biehn János aszfalt. Leiner Testvérek enyvgyára Újpest. 100 m>mkás. 15 lóers. 9 lóers gép. Winlemitz Gyula szappan. (üzemen ki\Kil. 180 lóers gép. 45 Épltfl-ipar. 5 m. fogkrémet.ós kátránygj'ára Kispest. tetemes részét a A k- és m- . zsiradékokat és tisztító kencsöket készítenek. Osztrák-magyar légszesztársaság légszeszgyára Újpest. Pestszentlrincz. Ráczkevc : Gnczy Miliályó. Tököl : Kudi Ger. 7 lóers gép. szájvizet. 6 lóers gép. és Társa betéti társaság festékgyára . 20 mimkás.

mint a harisnyakötés. Újpesten 3. H. Dunakeszin 1. mint az O. Dunavecsén 1. kávés. Kiskunhalason 3. Gödölln 2. 4 munkás. a mi 56 százaléknak felel meg. 31. Foton 1. A jelentsebb iparszövetkezetek a következk : A : Csak tagjaik hiteligényeinek a kielégítésével és vállalataikban való támogatásával foglalErzsébet-Kossuth/alva koznak Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. 50 tag. \Wö üzletrész. Erzsébet falva : ilártonfi L. Kerekegyházán I. Nagykáta : Jíag>kátai és monori köny\Tiyomda. Fischl Dávid .^ében. 3 munkás. pálnkamér és fürds-ipar 3219 lakost foglalkoztatott. . 44 tag.250 K. Bors Károlyné. Újpesti szabómunhisok termel-szövetkezete. mint az O. Szentendre : Schwartz J. tagja. Ráczkeve : Róde Miliály. Most 526 tagja és 1465 üzletrésze van. Fischof Henrik.. K. fegjintézet nyomdája. Butorkészitéssel és beraktározással foglalkozik. 1156 üzletrész. 155 üzletrész. míg kosárfonó telepe 150 háziiparost foglalkoztat.480 korona órtéklien. I . Dusnokon 1. Budafok : Leopold és Frank. Szabadszálláson 2. ipartestületi hitelszövetkezet. Galambos és Kovács itteni csipkeverö tanmühcl\-ében 40 bels és 20 házi munkás talál foglalkozást. 462 tag. . tagja. tagja. 5 mimktis. a melyhez a fürdk is tartoznak. Solton 1. A sokszorosító és mipar 726 lakost koztatott az egész vármegyében. értékben. 57. Monoron 2.800 K értékben. Pest vármegve nyomdái a következk 7 • Aszód : II. 12 munkás Wemer Ferencz. tagja. termel és áritcsarnok szövetkezete. K. tagja. Ráczkevén 1. Kalocsavidéki jóldmivelk és iharosok egyesületének'' harisnyakóttelepe 25 bels munkást. kezet. Erzsébetfalva és környéke faiparosai Alakult lÖ07-ben. Czegléden 5. alakult 1909-ben.850 — — korona értékben. Mvés.'u. Kecskemét : Els kecskeméti hírlapkiadó és nyomda nyomdája. Foktn 1. nuinkás Sel ök Béla. . 4 munkás. Alakult 1900-ban tagjai hiteligényeinek a kielégítésére. Czegléd : Xa^ry Elek. 60 üzletrész. Az iparmvészeti iskolának a vármegyében több helyen van háziiparttlepe. K. Pilisszántón és Visegrádon szintén a csipkeverést zi a lakosság háziipar-szcrüleg. Els naptárkiadó és hirdetési vállalat vállalat . kor. 1907-beu pedig famegmunkáló trvárat is állított. Alakult ISíl'J-ben. 104. Gzfürd is sok van. Alakult ISOö-ben. K.• Ipar. az Országos Középponti Hitelszövetkezet pedig lütelnyujtással és tanácsadással támogatta. Jelentékenyebb szállodák a következ helyeken vannak Abonyfcan 2. melyekkel leginkább hímzést és csipkét készíttet. értékben. Monor : Süveges József. Ez a szám tíz év eltt 2062 volt.Kiípcíí . £«n«sením»fc/<ís Özv. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. Alakult 1! 01-ben. börraktárszövetkezete Czegléden. nemcsak a városokban. 110 tag. 10.g^J^''/^^jg^ kortérium kezdeményezésére a vármegyében több ipari szövetkezet alakú t. 6000 K. kir. hanem azon túl is.400 Kecskeméti ipari hitelszövetkezet. szállodás. t. . A statisztika adatai szerint a vármeg. értékesítéssel és közszáUitással foglalkoznak : Czeglédi csizmadia-iparosok Czeglédi faiparosok termelszövetkezete. Váczon 3. Mayer Sándor. A háziipar többféle ága fként Kalocsán és környékén virágzik. tagja. beraktározással. hanem a nagyközségekben is és majdnem kivétel nélkül mindenütt a gzmalmok mellett. tehát a szaporodás 1157. Híres a halasi csipke is. Újpest : Fuchs Antal József. tagja. H. Szalkszent márt ónban 1. 2 munkás. Vesszösi József. Tantos Ferencz rózsafzérkészítö kalocsai háziipar-telepe 12 bels munkással és 140 háziiparossal dolgozik. Jászszentlászlón 1. 2 munkás. tagja. H. mint az értékben. 7750 Újpesti ipartestületi hitelszövetkezet. 73. 150 Újpesti üzletrész. Xagjkátán 2. í( miinkíls. 123 tag. A vendégls-. K. Alakult 1807-ben. bútorcsarnok és hitelszövetkezete. Szentendrén 1. Kiskörös: Si kiilesz és Majoros. mint az O. H. K. mint az O. Szilády László. 1903-ban árúcsamokot. Tasson 1.és nj'omdar. mint az O. Alakult 1903-ban. Budafokon 1. még pedig nemcsak az ország határain btlül. Kiskunfélegyházán 2. Ujkécskén 2. Ujszászon 1. Ókécskén 1. Nagykörösön 2. A . 7500 értékben. Prager Ferenez. kedvez hatása alatt és a kereskedelmi niin'sz-gj. tehát azok fejldésnek indultak. Kalocsán 4. Monoron csinosan hímzett csikó- A Házi-ipar. Kiskunhalas : . Az 1898. H. értékben. kereskedelem. Szentlórinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Kecskeméten ö. Újpesti munkásotthonszövetkezet. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. K. H. Nagykörös : Elf ö nf gykörösi köny\-nyc mdii 5 munkás Ottinger Ede. Vúcz : Dercsánvi Dezs. Kecskeméti építmunkások közös termelszövetkezete. Salgó és Társa. — — K — — K — — — vármegye népének nagyjelentség keresetforrása a házi és népijxir. 4 munkás . H. csipkeverés és kosárfonás. mint szövetkezet. Irsán 1.és szállodás ipar. Alakult 1907-ben. Gichner Gábor Spitzer Vilmos . mány az ipari szövetkezeteket pénzsegéWyel és gépekkel. 217 üzletrósz. javitointézot nyrniilája. széles '^"'^^'^^^'^^-'p'"" kiterjedtségnek örvend az egész vármegA. : — — — : — — — meléssel. mint az O. mint az O. Kalocsa : Jurcsó Antal. 40. K. H. czipészek nyersanyagbeszerzö. H. taaja. Fülöpszálláson 1. 97 tag. A Tápió mellékén gyékényfonással foglalkozik egy-két háziipari szövetkezet. Xeményi Testvérek. Aszódon 1. 3488 üzletrész 174. plal^uit H'OO-b. 9 mvinkiis. értékben. Kunszentmiklóson 2. Alakult I8íl9-ben 798 tag. O. Fekete Miliály . iparosok nyersanyagbeszerzö szövetkezete. K. Kecskeméti brKecskeméti butoriparosok árúraktárra. . Igj' a . 60 munkás . Erzsébetfalván 1.200 kor. Kiskunlaczházán 2. 2362 üzletrész. melyek szatyorokat és lábgyékényeket állítanak el. H< rváth Gyula.s-e egész területén a vendégls. Izsákon 2. 164 tag. 143 foglal: Neuburg Balduiné Erzsébet falván. évi XXIII. H. mint az O. Apostagon 1. 4 munkás Kir. kendertörés és kikészítés ma már nem nagyarányú.-cz. ellenben az iparhoz közelebb álló ágak.200 K értékben. K. árúterAlakult 1900-ban. 312 üzletrész. 845 tag. tagja. Kiskörösön 1. Solton a reczecsipkekészítés jelentékeny. hitelügy és forgalom. Xyersanyag-beszerzéssel. Els nfgyalföldi hirlapkifdó. Kiskunfélegyháza : Feuer Illés . t. Visegrádon 1. orsz. meglehetsen el vannak terjedve. Kispesti ipartestületi hitelszövet mint az O.

legnagyobb 129 korona. Érsekcsatiádon 32 tenyészt 557 kg gubót termelt 199 K értékben átlagos kereset 37. 1850 szeptember 4-én. . A gubókat a solyemtenyésztési feliigyelösóg 33. . A kamarai titkárok a következk Rósa Lajos 1850 1868. A kamara alkotmányos megalakulása a kiegyezés után. melynek élén gróf Apponyi Albert né és Szt erényi József államtitkár áll. legnagyobb 106 K eddig "kifizettek 22. solyera'.376 drbat. . Szeremlén 45 tenyészt 1053 kg gubót termelt 2277 korona értékben átlagos kereset 50. hold. átlagos kereset 60. adott 12 törvényjavaslatra. Fritz Péter 1892-tl 1909-ben bekövetkezett haláláig. kiknek száma 30 volt. . évben a vármegye 99 községében 827 tenyészt l(i. Eunek a sok selyemhernyónak 13. Heves és Küls-Szolnok. legnagyobb 73 K ediiig kifizettek 30. koroskodoU'iii. . . ahol 2 mint láttuk 2 iparost és 2 2 kereskedt választottak kültagul a kamarába. kolozsvári és brassói kamarákkal együtt 1850-ben alakult meg. négy kecskeméti és négy váczi lakost találunk.211 kg. legnagyobb 113 K eddig kifizettek 5822 K-t. 1869-ben.899 drb 2—3 éves csemetét. kamarai tagok sorába. Steinacker Ödön 1886—1892. újpesti és váczi járás Váczfhelylyel. . kassai. községeknek. 1869—1886. összesen 3295 drb szederfa. gazdasági szakmunkákkal és folyóiratokkal. legmgyobb 149 K eddig kifizettek 17. városok területére terjed ki. Kerekegyházán 12 tenyészt 357 kg gubót termelt 827 K értékben átlagos kereset 68.'!. Géderlakon 14 tenyészt 470 gubót termelt 984 K értékben átlagos kereset 70. A tenyóíztés legjobban sikerült a következ községekben Kalocsán 43 tenyészt 1292 kg gubót termelt 2615 kor. Esztergom. A tenyésztk átlagos keresete 40 s a lognan!!gyol)b kereset 200 korona volt.990. Heves.000 koronát meghaladja. pilisi. Esztergom. . liáziijiari termelést az Országos Háziipari Szövetség. a mely évrl-évre szélesebb körben terjed el. budai és óbudai iparosokból és kereskedkbl kerültek ki. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét városa a budapesti kereskedelmi és iparkamarához tartozik. a kamara rendes és póttagjai valamennyien pesti. Házi és népiparral a vármegyében 615 férti 348 nö. Dusnokon 27 tenyészt 694 kg gubót termelt 13(i6 K értékben átlagos kereset 50.329 kat. debreczeni. kir. értékben. a mely a pozsonyi. bóiös kiilacsokaf készítenek. kir. legmgyobb 80 K eddig kifizettek 66. Ez idszerint tehát a budapesti kamara hatáskörs csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék. . Az els megalakuláskor. másodtitkár buzgólkodnak a kamara vezetésében. Jelenleg Thék Endre alelnök és Krejcsi Rezs dr. Budapest székesfváros. Appiano József 1854 Fuchs Rudolf 1858-ban. Ezek között A budapesti A vármegye A A A .895 K-t. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyét a szegedi kereskedelmi és iparkamarához csatolták. Az irodában be volt iktatva 32. 1880-ban a miskolczi kamara szervezésével kihasították a kamarai kerületbl Heves vármegj'ét. átlagos kereset 68. eddig kifizettek 35. Pilis-Solt : — — — — : — — — : — tegja. migánllil ih-h kiüUotésre alkilmis feleknek s álhimi és törvényhatóíági utak befásitására kiosztott A A .100 K-t. A : vármegye a törvényhatósági várossal együtt. kamara vagyona a 200. liitelügy és forgalom. legnagyobb 186 K eddig kifizettek 30.550 K-t. A vármegyében két alkerület volt a solti és kecskeméti járás Kecskemét.630 K-t. Szvetenay Miklós dr. legnagyobb 116 K. összesen 96 17 iparost és 14 kereskedt. Fehér. a székesfváros. Van 48 iparos és 48 keresked. József 1851—1852 Valero Antal 1852—1853. Dömsödön 15 tenyészt 502 kg gubót termelt 1025 értékben. Wahrmann Mór 1891 1892. Nógi-ádot a beszterczebányai.set 50. iránj'ítja és értékesíti a magyar háziiparnak piaczot szerez nemcsak Európában. 239 drb öreg. eddig Icifizettek 6310 K-t. Jász-Nagykun-Szol aokot a debreczeni. Fehér. soproni. véleménj-i. . Apostagon 20 tenyészt 554 kg gubót termelt 1141 K értékben átlagos kereset 57. Appiano 1857. a mikor a fvároson kívül Pest-Pilis-Solt. Az el- múlt évben elpusztult 5056 drb fiatal. A megalakulástól kezdve a kamara elnökei a következk voltak Valero J. mikor Baross Gábor öt új kamarát állított föl.761 ügj'darab. . Esztergomot a gyri. legnagyobb 103 K eddig kifizettek 8127 K-t. Lánczy Leo 1893-tól máig. népipart újabban nagy mértékben képviseli a selyemtenyésztés. Antal 1850 51. Vadkerten 15 tenyészt 443 kg gubót termelt 903 K értékben átlagos kereset 60.594 köztéren álló szoderfáról szedtek lombot. kamara az elmúlt évben Van tekintélyes könyvtára. hanem még a tengeren ti'il is. Csongrád és Bács vármegyék és a Jász-Kun kerületek tartoztak a területéhez. továbbá a pesti. K . Kecskemét pedig 4 iparost és 4 kereskedt küld a nyugdíjalap 182. Nógrád. . Ez id szerint a vármegj-e sclyemtcuyésztéscnck állapotát az alábbi adatok tüntetik föl: Az 1908. 1 . összesen 963 keres lakos foglalkozott. Kecskemét és Székesfehérvár szab.834 koronát.^ul)ót tennílt. 1890-ben pedig. kamarai kerület akkor 9 alkerületböl állott s ilyen alkerületei voltak Pest. A selyemtenvósztós újabb megkezdése (1S80) óta a vármegyében gubókért kifizettek 5S6.660 koronáért váltotta be. Borsod és Csongrád vármegyék és a Jász-Kun kerületek. Kochmeister Frigyes (késbb báró) 1859—1891.788 K-t.!. legnagyobb 97 K eddig kifizettek 3860 K-t. az itt lév szab.144 Iimr. Eberling Gusztáv dr. városokkal együtt. temesvári. A selyemtenyésztési felügyolü^Jétr odilis. . Dunapalajon 41 tenyészt 1002 kg gubót termált 2067 K értékben átkigos kere. Szolnok. Ekkor már a kültagok között. 1869 augusztus 2-án történt. szederfát és 4. : A községi faiskolákból kiültettek 12.723 koronát. kamara területe 17.980 K.

az ács-. Ezt a törvényhatósági rendszert fként az tette szükségessé.sok és szállodások ipartestülete. tápiószelei. Üjpest. péczeli és rákoscsabai egyesült. évi X\T. .és fémmunkásoké és könv^^lyomdászoké Kiskunfélegyháza : Iparosifjak egyesülete Kiskunhalas: Iparegyesület. t. Iparosifjak önképz egylete Nagykrös: Iparoskör. kiskrösi. újkécskei. Kókai iparos társaskör. Sziget újfalusi kmívesek önsegélyz-eg. Haidekker Gyula és : : : .052 czégbejegyzést és változást és belajstromoztnk 1511 árúvédjegyet és 14G2 mintát.-cz. Izsáki iparosok és kereskedk egyesülete. lajosmizsei. 1905-ben különválasztották a felügyelséget a ffelügj-elségtl s ezzel az iparfelüg^-elségi kerület nagysága is megváltozott. kocsmáro. iparfilügyel vezette ideiglenesen a iiivatalt. soltvadkerti. fa-. szobafest-. Erzsébet falvai iparosok köre. Kunszent miklós. hog\' az ipartestületek és társulatok mellett az egyesületi élet is meglehets mértékben ki van fejldve. kiskunmajsai. Tímárok és a Vendéglsök és kocsmárosok ipartársulata. alapján a vármegyében is megalakultak az ipa^'e^tttietek melyeknek a száma negyedszázad alatt a múlt év végéig 3-re szaporodott. rákospalotai yegyes. Mellette még Hoor Géza iparfelügyelö. czeglédi. Májustól november l-ig Szahó Lajos kir. váczi és a zsámbéki ipartestület. Az ipartest ületekliez hasonló szervezetek az iparKecskeméten hat. épít-. ipartestületek. évi XXVIII. Kispest. . A városokban a következ heU^eken vannak iparos-körök és egyesületek 1. társulatok. ipa" *^''®'" ^t*^*^- . Budafoki iparoskör. A Magyarországi munkások rokkant. kalocsai. Epitiparos munkások egyesülete. Kovácsok. czipész-. Szentendre : Keresztény munkásegylet Üjpest : Brmunkások országos szövetsége és az országos munkásegyesületeknek 10 szakszervezeti fiókja Fácz. Épitiparosok szövetsége és az országos munkás szakszervezeteknek 9 fiókja. közötte a budapesti kerületi iparfelügyelóség is. melyek a következk Szabók. vas. Monori iparos olvasókör. kiskunlaczházai általános. Kiskrösi iparos olvasóegyesület. aszódi.I. állanak fönn dunavecsei. solti általános. kecskeméti. Üjszász és Vácz. Iparosifjak önképz egylete. A járásokban pedig Abonyi iparosifjúsági önképzkör. szentendrei. A ffelügyelség hatáskörébe utalták a fvárost. rákoskeresztúri általános. Dunapataj. : — — : ipar'«'"-5'«^i<"'- . Budakeszi iparoskör. kereskedelem.' ipari szakegyesületek. albertfalvai. Kalocsa. erzsébet-kossuthfalvai általános. kiskunhalasi. Pest szent lrincz. még pedig úgy. mikor Brooser Mórt li. míg a kerületi iparfelügyelséghez Pest vármegye és Kecskemét városa tartozik mind a mai napig. kispesti általános. 1904 augusztus 1-én egyesítették a kerületi iparfelügyelséget a vtle egyidben fölállított föfelüg\'elséggel s ez az állapot 1905 novtmber l-ig taitott. kiskunfélegj'házai.s^esülete stb.lyezték át ide Kassáról ipari ffelügyelül és még ma is tölti be ezt a terhes hivatalt. A részletes dcczentrahzáczió 1901 április 1-én következett be. Kecskemét: Iparegj-esület. 1905 november 1-tl Hlaváts Kornél voh a budapesti kerületi iparfelügyelö 1907 május l-ig. Iparosifjak önképz egyesülete. Szcsök. budafoki. föld-. t. Budafoki kádárok egyesülete. mikor az országban 17 iparfelügyelség kezdte meg mködését. Az iparfelügyelség vezetje a szervezéstl kezdve 1904-ig Lódé Rezs volt. A vármegye ipari élénkségét jellemzi. szabadszállási általános. Erzsébet falva. Fehér vármegye és Székesfehérvár tartozott. Ugyanekkor egyesitették a kazánvizsgálók mködési körét az iparfelügyclkével.- Ipar. Monor. az abonyi. Gödöll. késbb pedig nyolcz középponti felügyel útján. nagykátai. Ezalatt Magyarits Ágost mszaki ftanácsos állott a hivatal élén. Számos tagja és néhány fiókja van a vármegj-ében a Magyar gyáriparosok országos szövetségének. Kiskunhalas. alberti-irsai. . Rákospalota. monori általános. elintéztek 21. kunszentmiklósi. Ez id szerint a vármegye területén a következ ipartestületek Az 1884. a Kiskunfélegyházai ipartársulat és az I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét. elbb négy. általános ipartársulat Váczon. majd hat. hogy átlag két kamarára esett egy iparfelügyeli székhely. Ezeken kivül Újpesten van a Vendéglsök. Czegléd. gödölli.-cz. szál Ó-. liitelügy és forgalom. soroksári általános. alapján. Rákospalatai iparosifjak otthona. CsizmacUák. hogy a vármegyében a nagyobb üzem ipartelepek és kazánok száma rendkívül elszaporodott. 1898-ban szervezték a kerületi iparfelügj'elségeket az 1893.és nyugcüjegyesületének a következ hetyeken van fiókja Csepel. melyhez a szervezéskor Budapest fváros. Czegléd : Iparosifjak önképz egylete. újpesti vegyes. nagykrösi. 145 véleményt adtak 1363 és bizom-itványt kiállítottak 1323 esetben. 1882-tl a múlt század utolsó évéig az iparfeliigyeletet maga a kereskedelemügyi minisztérium gyakorolta.

együtt 641 tag. 515 beteg Barosjenö. 135 beteg 1 orvos. Ezeknek azonban mintegy hároranegyedrésze a fvárosra esik ós csak a többi a vidékre. 280 férfi. 660 beteg . 375 férfi. 74 nö. Érd: 1 orvos. 1030 nö. óv végén 168. 229 1 orvos. volt 2101 könny és 1021 súlyos megbetegedés. Wolfner Gyula ós Társv brgyára (Ujpjst) betegsegélyzö pénztára. 787 beteg Szentlrincz 1 orvos. : . Báleolvadt a czeglédi. 818 beteg ÜUö 1 orvos.224 beteg . 1278 férfi 58 n. Ipartestületi betegsegélyzö pénztárak : Czeglédi ip-irtestület betegsegélyzö pénztára 509 férfi. együtt 733 tng. 403 férfi. : . 5689 beteg Rákosszentmihály 1 orvos. ngykát'i. Azóta ez teljesíti a vármegyéiben emberbaráti hivatását. 5 orvos.: 14(> Ipiii". t. Az ipartestületi pénztár mind és a vállalati betegsegélyezö pénztárak legtöbbje föloszlott és bsolvadt az országos munkásbetegsegélyz és babsetbiztosító pénztárba. : . 1122 gazdasági (gözcséplö. Pilisszántó 1 orvos. Üröm 2 orvos. együtt 5 2 tag.195 volt a tig. A vármegyében ez id szerint a következ kerül3ti munkásbiztosító pénztárak mködnek az Országos Pénztár felügyebte alatt — — — — : Budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár. Kecskemét. 694 beteg Piliscsab i. 1097 beteg. monori. S ebben a kedvezményben néhol nemcsak a l)etegpénztári tagok. : . együtt 18fi. 1434 bateg Bi i 1 orvos. 406 nö.ikeszi 1 orvos. beteg .segélyzö pénztára 3770 férfi.431 beteget kezeltek. . : . A kerülsti betegsegélyzö pénztárak átalakultak munkásbiztosító pénztárakká. gödölli. A kerübtben van 1740 kazán: 539 ipari. a mely még az év július 1-én ébtba is lépstt gyökeresen megváltoztatta a betegsegélyezés addigi rendszerét. kecskeméti. 4534 beteg. 115 nö. kiskrösi és kunszentmiklósi járásokra. együtt 610 trg. 312 n. Hitásköre kiterjed Czegléd. 651 beteg. 4162 beteg. 1071 beteg Rákoskeresztúr. 491 beteg M^nor. együtt 2342 tag.332 beteget kezelt Kispest 2 orvos. Az egész vármegyében összesen volt 15 betegsegélyzö pénztár. együtt 3885 tag. : : . B g. Kecsk(5méti kerületi betegsegélyzö pénztár 2346 férfi. Rákosliget: 1 orvos. Ráczkeve 1 orvos. együtt 592 tag. : . m3ghilt 17. 1906-ig a vármegyében az alábbi betegsegélyez pénztárak tek s azoknak 1906. 204 férfi. (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. poraázi és ráczkovei járásukra. Budaörs 1 orvos. : : 1 : . TigVáczi jétszáma az óv végén 3357. t betegsegélj'zö pénztára. Összesen 6 válldati betegsegélyzö pénztár 1312 férfi. Magyar pirautipír r. : . 468 beteg Rákospnlota-Ujf hi 4 orvos.-cz. kiskunfélegyház li éí ngykörösi ip rtestületi betegsegélyzö és a czeglédi gözm lom r. Solymár. évi XIX. Rigler József Ede pipir. 425 férfi. 238 n. betegsegélyzö pénztára (adatok hiányz'nik). koiv. KeoskemUi kerületi munkásbiztosító pénztár. 3024 beteg Soroksár 2 orvos._34 nö. 7337 beteg Erzsóbetf dvj. Az orvosok létszámi és a megbetegedések forg dm i a következ volt Újpesten 9 orvos 27. : . : . tartott 374 gyárvizsgálatot. Ócsa 2 orvos. 129 beteg. 4023 beteg Dunaharaszti 1 orvos. 504 férfi. : . : . Hitásköre kiterjed Kiskunhilas városra. — 1 — — Az 1907. 8735 férfi. Hitásköre kiterjed a fvároson kívül Szentendre és Újpest városokra. — — — . Sójkút Törökbálint 1 orvos.rtestület beteg. Váczi ipartestület betegsegélyzö pénztára. 1 183 beteg orvos. Vúczi kerületi betegsogélyzö pénztár 1307 férfi. 116 babsstvizsgálatot. ^ legutóbbi idkig bdegscgclyz pénztárak gyakorolták a vármsgyében azt a nemes hivatást. együtt 4683 tag. 13. : . 64 aczetilénké-^zülék-azonosítást és 130 kazánvizsgálatot. Ezek közt 49.és irószergyár r. 367 beteg Budifok 1 orvos. Kistrrcsa 1 orvos. Aszód. 405 férfi tiig. meghalt 54. Tagj linak számi az év végén 7093. a kerülsti munkásbiztosító és a megmaradt vállalati betegsegélyzö pénztárak útján. Budakalász 1 orvos. 289 beteg glód Nagykáta 1 orvos. 131 beteg összesen mködött 64 orvos. 372 beteg Alsónémedi. 76 beteg . Kiskunlaczházi : 1 orvos. t. ÜSS no. 1030 n. 1679 beteg Békásmegyer. . Újpesti ipartestület betegsegélyzö pénztári (adatok Iiiányoznik). 472 n. együtt 2818 tag. Kecskeméti ipirtestület bet«gsególyzö pénztára. Összesen 7 ip. Vállalati betegsegélyzö pénztárak: Köszénbánya ós téglagyár-társulat (Erzsébetfalva) betegsegélyzö pénztára. : . 1844 beteg. 729 beteg. Ujl. 120 beteg. Pomáz orvos. 10 nö. volt 5710 könnyebb és 1952 súlyos megbetegedés. 125 beteg Vecsés I orvos. Soroksári ipirtestület betegsegélyzö pénztára. Kiskunfólogyházni ipirtcstület betegsegélyzö pénztára. együtt 10. 2175 liö. M : . hanem azok hozzátartozói is részesültek. Kartal 1 orvos. : .-ikodflciu. a midyek külön vagj'onjogi önállóság nélkül az Országos Pénztár hílyi közvetít szervei és annak számlájára és febdsségére ellátják a betegsegélyek kiszolgáltatását. 219 beteg Kishnrta 1 orvos. 1008 beteg Czinkota. 2137 beteg Albertiirsa. Csepel: 2 orvos. Péczol 100 beteg . az alsódabasi. hilolügy iw forgalom. a töbi padig csiládtig. együtt 385 tig.-toi. Kiskunfélegyházi ós Nagykörös városokra éi az abonyi és kiskunfélegyházi járásra. 84 beteg Budakeszi 2 orvos. 396 beteg Visegrád : 1 orvos. 249 bet«g Torbágy : 1 orvos. (Visegrád) betegsegélyzö pénztára. Dunibogdány 1 orvos. de' móg igy is alig'gyzik a rengeteg sok kiutazással és helyszíni vizsgálattal járó munkát. Gyömr I orvos. : . Szigetszentmiklós: 1 orvos. : . évi taglétszáma a következ volt . t. Az elmúlt évbiMi az iparfelügyelség elintézett 3104 üiiyira'ot. Szentendre: 1 orvos. együtt 499 tag. 099 férfi. Ö-szosen két kerületi betegsegélyzö pénztár 365 férfi. gyári betegsegélyzö pénztára (adatok hiányzanak). a biai. !t.iki tégla és mészéget r.358. Nagykrösi ipirtestület betegsegélyzö pénztári. gzeke) és 79 egyéb czélú ezek közül 485 helyhez kötött és 1160 helyhez nem kötött kazán. dunivecsei. Nagykovácsi. Csobánka. 10 nö. kalocsii. mki- : ' Kerületi betegscgélyz pénztárak . : . Dun. Tagok száma az 1908. dijtalan orvosi kezelés és pénzbeli segélyben részesítették. együtt 1336 tag.910 tagg'l. „Lechner" rákosi tégbgyár r. Péteri 1 orvos. Nagytétény: 1 orvos. 308 beteg. : . együtt 514 tag. t.5 tag. a kik 90. 398 beteg. Bileolvadt a Dunabogdányi Szent József -egyesület és Wolfner Gj-uU brgyár (Ujpast) betegsegélyzö pénztára. t. 116 beteg Zsámbék I orvos. : 1 . : : : . Pilis 1 orvos.lnok.-«géiyc- Dai/mos Illés ipari scgédf('lügyelkmkö. : : : . : : : : . hogy a munka közben megbetegedett munkást ingyen gyógyszer. Kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár. Czeglédberczel. 3 nö.

Kantin ós étkezhelyiség volt 9 telepen 5125 munkás számára. Fr. h'amokat az iparosok továbbképzésére. kozmetikai czikkeket s az ezekhez szükséges lá<lákat és szalmatokokat. m. Területe 3200 m. Évi termelési képesség több millió koron \ érték árú. A hajtóert villamos és hölég-motorok szolgáltatják. Gyárt aetherikus olajakat. Bécsben ós Párizsban. A telep 3 épületbl áll. Ezenkívül ruházati ipari szaktanfolyam volt a szabók és lábbeli-készítk részére Czegléden. Tagjainak száma lO. Piacza az egész monarchia. kivéve Kecskemétet. és Ulbrich Gyula. és kir. lüskrösön Kiskunhalason. s 3 épületlil áll. Kunszent miklóson. évben már be k Uett szüntetni.és gj'ártelepeit.'íS — : — — . Fürd.isköny\-tár \-olt 3 telepen. A hajtóer 300 HP gzgép. hajtóer gz. Gyárt szappant. Földhaszonélvezetben részesült 1 telepen 17 mvinkás. hogy helyes szocziálpolitikát követve. Czegléden. Különlegessége mesterséges illatos virágolajok készítése. Rákospalotán. Ilyen ipari továbbképz szaktanfolyam volt a vármegye területén Czegléden és Kecskeméten.Alapította a tulajdonos. — — D — C . udvari szálUtúk cognac-gyára. Albertfalva. Brázay Kálmán vegyészeti gyára. A nagyobb ipartelepek belátták. az ábrázoló mértan ipari alkalmazása és a szabadkézi rajz ipari alkalmazása. tott Czuba-Durozier W.és mosdóhehnsége volt 10 telepen 5886 munkásnak. T. Aszódon.:mut fejleszt ós spját kocsijanik a fönntartásáról gondoskodik. to%'ábbá A j^arfe^ek" — A A Egj-iptomba.és Törökországba. Tzifát ós i-ilágltást kapott 51 telepen 2376 munkás. ipari számtan és mértan. de inkább gyakorlati jelleg. volt 1430 könnj-ü és 990 súlyos mpgbetegedés. még pedig általános szaktanfolyam a következ tárgyakkal üzleti fogalmazás. Taglétszáma 900. vármegye munkásjóléti intézményei már jelentckenv fokon állanak és számuk egyre szaporodik. Területe 2200 m. betegsegélyzö pénztára. hiteUigy ós forgalom. és Münehonben. ha azokat kedvezményekben részesítik és lekötik. sósborszeszt. gyár területe 4000 m' ós négy épületbl áll. t! bets. Kórház. ezek közül 2 n. meghalt 14. Tagjainak száma 697. ErzsébetKjskunf elegy házán. Évi termelési képesség 7500 hl. Iskola volt 6 telepen 224 munkásgyermek részére. A vállalati . Solton csipkever tanmiihely. Hálóteremben alvóhelyet kapott 20 telepen 330 munkás. Ennélfogva a vármegyében évrl-évre több lesz a munkáslakások száma és a munkástelepeken az iskolák is gj'arapodaz iparfelügyelöség szerint nak. a mely kiváló és értékes müipari termékeket produkál. 147 keriiJeti száma az óv végén 3480 pénztárak munkásbiztosit ási pónztár. H. Termelésképesség 220 kw.ós 415 súlyos moghotegedés. A tanfolyamoknak általában számos hallgatójuk volt. Nagykrösön és Újpesten. volt 6356 könny és 1433 Köazénbúnya és téglagyár társulat betegsegélyzö köziil tovább mködnek a következk pénztára. Hatásköre Iciterjod Vácü városra ós a váczi járásra. Gödölln Körösföi-Krisch Aladár festmvész vezetése alatt szöviskola (az orsz. Munkások szám i 6. Gödölln. Budapest-budafoki h. Különlegessége a sósborszesz és Montolszesz. Orvos volt 9 telepen 2844 munkás részére.és méazégetgyár Magyar pamutipar r. Soroksáron. Újpesten (fiú és leányMagasabb tanulók számára).*Dyl!k' — — 412 ipirtelep 21. Kalocsán. A tanfolyamok november 1-tl márczius 31-ig tartanak. hogy az általános szaktanfolyamot az 1909 10. Budafok. Keletkezett 1899-ben. melyeknek adatait az iUet vállalatoktól megszereznünk sikerült. iparosiskolák az 1884.ós villám. Piacza az ország s kivitele van mind az öt világrészbe.inczia-. a mely szintén csinos dolgokat alkot. ptára. évi ipartörvény alapján alakultak meg a vármegyében. mind a gj^akorlati mülielymunkára.mpgh ilt 19. Munk. Albertfalván. 1884-ben alapíBudafok. falván. Mintaasztalossági szaktanfolyam volt Újpesten. t. eszencziákat és vegyi termékeket. Csepelen. Fióktelepe van Budapesten. villamos vasút áramfejlesztje és kocsigyára. Monoron. Egyébként a munkásjóléti intézmények az 1908. Üjkécskén. Kecskeméten. meghalt 41. A gyár áll mi kedvezményben részesül. Mimkások száma 80. Munkások száma 30. Olasz-.és ambulatórium volt 4 telejjen 4361 munkás számára. Szentendrén. volt 1794 könnj. 1906-ban alapította Eisor Sándor ós Nándor és Weisz Izidor. Váczon és Vecsésen van alsófohu ipariskola Újpesten állami faipari szakipari szakiskolák vannak a következ helyeken iskola.266 munkással. a hol jelenleg a következ városokban és községekben állanak fömi Abonyban. fióktelepe van Bécsben Budafok. csak úgy tehetnek szert. é. Szabadszálláson. Fogj-asztási szövetkezet volt 2 telepen 2751 mimkás számára. Újlaki tégla. a törvényhatósági várossal egj'ütt Volt összesen Lakást kíipott 132 telepen 1112 munkáscsalád. év végén a következképen oszlottak meg a vái megyében: A jíít""i5. Munkáskör fönnállott 3 telepen. — — tekinthet vissza nagy múltra. Budafokon. Újabban a kereskedelmi minisztérium rendeztet szaktanfosemmint iskola. Tagjainak súlyos mcgbotogedés. Az alsófokú : — : — : — * következkben ismertetjük Pest vármegyének ama nagyobb ipar. Spmyol-. Eiser és Weisz aetherikus olajok és vegyi termékek gyára. . ezek közül 64 n. van Ausztriába. Nagykrösön. Kecskeméten. Hazai vevi az ország pálinkagyárosai és droguisKivitele téi. kir. melynek négj^ évfolyama van s nagy súl\i: helyez mind a szakrajzolásra. Német-.s két épületbl áll. Csak konyakot gyárt. Mimkások száma 9. iparmvészeti iskola tanmülielye). megfelel pinczékkel. a hol oly nagy volt a részvétlenség. kereskedelem. melyeknek 4476 tagja volt. Orosz. Villamos ár. Czuba-Durozier és Társa cs. áUandó munkásanj^agra.Ipar. A vármegye ipari szakoktatása még n m iparoktatAs.

A gyár egy f. A hajtóert 3 lóers benzinmotor szolgáltatja. ezek közül négj' n.000. Hölle János MárBudaörs. Területe 42000 [j in. Budakeszi. 5 k. : ruházkodás stb.. ezek közül n nö ScMoesser-Germain és Társa konyakgyára. Kiskimlaczháza. S. fdapították a tuli'. Gyárt növényzsirt. famegmunkáló s más specziális gépek. 7200 m^ s hat épületbl áll. A gyár liárom épületbl áll. és Sch. 1895-ben alspitotta a Budapesti hizai b xnk r. Neubauer és Sárkány „Mungó" textilipari hulladéktép és vattagyára. Pannónia sec.-t.." A gyár területe 3000 m' s két épületbl áll. 1900-ban Budakalász. Munkások száma 8. legessóp» a . 1885-ben rlapította Balogh József. kivitel e van Ausztriába. Jlvinkások száma 24. A budakeszi gyárat 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt foszforos és svéd gyufát. É\i termelés kb. A gyár területe kb. Tervbe van véve. s egy nagy gyárépületbl áll. kik csak a palaczkokat mossák. Terület 6000 [H-öl s öt épületbl áll. kereskedelem. Évi termelési képesség másfél millió palaczk. — — — — hogy a gyárat könyvkötknek szükséges színes papiros készítésére is berendezik. Az üzem nem kíván nagy munkaert és ígj' a muukáiok száma csak 7. A gyár területe 12. A híjtóeröt 280 lóers gzgép adja. Halfer József festékgyára. 1887-b9n keletkezett. A találmány 30 éves és eleinte kb. Kiskunhalas. 300 Viggon dara és 150 vaggon sima rlés.T m. Hazai piacza az egész ország s állandó raktára van a vármegyében a következ helyeken Czegléd. és V. Gyárt pezsgbort franczia módszer szerint. ezek közül 60 n.Miklós Budafok.id. konyak. Kunszentmiklós. 2000 hl. 1887-ben alapították a tulajdonosok. — : — öl 1899-b3n alapította a tulajdonos. Különlegessége a Fmke. de mih 'lyt a villamos telep elkészül. Hazai piacza az egész ország. Hat épületbl áll.i-. — — — Cliinába.-ban alapította a tulajdonos. 40i>. ezek közül 26 n. 1873-ban ifj. Évi termelési képesség 200. közöttük 8 n. Haggenmacher kbányai és budafoki sörgyárak r. Keletkezett 1904-ben. Tálassy Ari). benzin és villám.000 m*^ s 16 épületbláll. Különlegessége a Brunsz-vatta gyógyászati czélolcra. 1908-ban részv. 1906-ban alapította Sch. de a nigy sertósvész következétben kénytelenségbl átalakították árpagyöngy-gyártásra s újabban részvénytársasági alapon újjáalakította Bohus József. mint a Badai laizCzegléd. O. Munkások száma 54. A gyár adómentességben részesül. Kiviteli piacza Galiczia és Herczegovina. A gyár területe 4'. Újkécske és ezeken kívül az ország minden nagyoljb városában és közsógéhon.l. Törley József és Társa pezsgö-borgyára. ingyenes szolgálati — HP gzgép. Területe 15 hold s 14 épületbl áll. árú. a mely álle. 7 db 20 HP villamos és 3 db 11 HP benzinmotor. Budafok.000 korona érték. A gyár területe kb. liosszú villamos motor. Évi termelés 230. Hazai piacza Budapjst és a többi nagyforgiilmú város. Területe 2000 C-öl s négy épületbl áll. ton. s ezek közül 220 n.-t. Évi termelési képesség 1. Bálint András és Antal Antal. Hajtóer 80 HP gzgép. muukáslakásai. Hazai piacza az egész ország. Munkások száma 50.Transylvania sec". gyár területe 800 [Z\-ö\ és egy épületbl áll. konyak. Munkások száma 41(1. villamos áramot vesznek igénybe. A darálás és vámrlés mellett különlegességként árpagyöngyöt gyárt. — HP Belgiiiitiba és . mázsás vattát. Hiz i piacza az egész ország. A hajtóert 80 lóers gzgép adja. A és Szent Gellért-sör.:l4r) hajtóert 750 lóers gzgép szolgiiltatja. Csak konyak-gyártássi'l foglalkozik. Különlegessége a négycsillagos. É\-i termelési képesség egj' milhó korona érték árú. munkások szárai 35. növényvajat és zsírsavakat különlegessége a Kalács-Alexin. Angol és Oroszországba. eiu-óp. dr. ISliíl-ben építette Froliner Budafok. M. János. akkumulátor-telepek. Czegléd. Budafok. Frangoix Lajos én Társa pezsg-gyára. I'ló-telep daráló dma. ezek közül 3 nö. de nem fejezte be és üzombe sem hozta. Németországba. 1852-ben alapította id. Hólle J. ki\'itele vf n Ausztriába. Hazai piacza az egész ország.ii és ázsiai Törökországba. Munkások száma 2 férfi és 50 n. P.-t. Extra. Évi termelési képespinczével. Területe 32.\merikába. Eke. vagyis naponta 30 35. Kivitele van Bosznia-Herczegovinába. Hollandiába.000 1. a V. Gyárt konfekeziós és paplanvattát. s 67 épületbl áll. Évi termelési képesség 400 vaggon árpagyöngy.és két melléképületbl áll. Sándor Rezs. munkások számi 450. korongokat. a ki az építkezést befejezte és a gyárat üzembe vette. a késbbi híres bécsi szállodás. A híjtóeröt kézigépek adják. Hunnia gzmalom és árpagyöngy-gyár r. Fabianek Vilmos. kiviteli piacza Bécs. Budafok. Különlegessége a magas hfokúlag égetett korong. hosszú pinczével. Ka\ateh piacza az egész \nlág. jutakóczot kárpitosoknak és tisztítócsepüt.000 és 20 épületbl áll. Kiskunfélegyháza. József. hold és öt épületbl áll. Hajtóer 300 80. Téglát és tetöcserepet gyárt. gyújtó. — Halász József szivarszipkagyára.János. Vasúti stb. Kecskemét. Szegedi László. É\n termelési képesség 3400 40000 mm. 1882-ben alapította Csantavéri Törley Budafok. O. Különlegessége .társasággá alakult. Hac/^ay . Munkások száma 95. Mimkásiik száma — — — . kivitele van Ausztriába.000 hl. ezek közül 43 nö. 25 évig Budapesten gyártották e festéket. a ki a festéket és eljárást föltalálta. Bíró Mihály és Czegléd. Munkások száma 10. Hazai piacza Pest vármegye és Éjszak-Magyarország. Oróf Keglemch István utódai cognac-gyára. Fiókti'lope van Budapesten. Éjszakaraerikába és . Maltosm. A hajtóer 1.148 Ijiar.500. Munkások száma 100. Gyárt csiszolóárukat és csiszolóBudafok. Évi termelési képesség 40O vaggon növényzsír stb. nyugdíjintézete.000 palaczk pezsg. KülönBudafok. A hajtóer 75 lóervel gz. ezek közül 8 nö. hitelügy és fcrgaloui. egy km. Fióktelepe van Kbányán. Piacza ez egész ország és kivitele van Ausztriába. Termelési képesség évente kb. ezek-közül 40 n. és Társa „AleTin" zsirmvek gyára. Különlegessége Szalon-. Schinidl dr.ílkán-államok. É\-i termelés 7 railUó tégla és cserép. Sört és malátát gyárt. -A.jdonosok. Mimkások száma 30 40.000 db szivarszípka. Hazai piarza az egész ország s kivitele van Ausztriába. Alapította Gombó Arnold. Hazai piacza az egész ország és kivátele van Ausztriába és Oroszországba. Vannak munkásjóléti intézményei.mi segélyképen 25.-t. Hajtóer S ség 3000.000 1. — — m . PaíJÍroasziv irszipkákat gyárt. Szerbiába és Lengyelországba.-t. Nagykáta: Solt. a kik közül 1 6 n.-t. Évi termelési képesség 3 —400. Els czeglédi téglagyár r. S.000 palauzk. Haz ai piacza Czegléd és környéke. Unió magyar általános gyufagyár r.50 lóers gzgép. els magyar pezsgbor-gyára. László. Naxos csiszolóáru-gyár r. 188t. Csak pezsgt gyárt franczia módszer szerint. Haggönmacher Henrik a tulajdonosa. 30. kiviteli piacza Bécs és az osztrák városok. Különlegessége a könyvkötöknek szükséges márványozó festék elállítása. Hazai piacza az egész ország s kivitele van a világ minden részébe. az osztrák tartományok és B.

149: ® s> 3S C(5 - t=-á I'm> 1 gC§ a o .

Részlet . V. mühelytelepérl Rákospalotán. A. A váczi köt.és szövgyár.IfiO V 1. A szalagszövögyár Pestszentlrinezen. — — 3. a M. 2.

.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

151

Lugosi Ferenc permetez gyára. 1898-ban alapította a tulujtlonos. (iyárt szubitdiilCzegléd. szl- és gyümölcsfa- permetez gépeket. Külöalegesaégkópen készít még kisebb gazdasági gépeket, répivágót és niorzsolót. A gyár területe 3.54 m' s három épületbl áll. A h íjtóer benzinmotor, munkások számi 2(1 30. H-izsii piacza nz egész ország. November Ignácz papirosszivarszipkagyára. 1893-ban alapította a tulajdonos. Czegléd. Papirosból és ludtollból szivarszopókákat gyárt. A gyár területe 250 n-öl és két épületbl áll. A hitjtóert kézi gépek szolgált -tják. Munkások számi 80. n. Évi termelés 5.200.000 darab szipka. Henffei Sándor lámpaárú és cseppfolyós gázgyára. 1906-b>n alapította a tulajCzinkOta. donos. Gyárt lámpiárúkat, légfüté^i berendezéseket és csejjpíolyós gázt, a mely olcsósága ós könnjni kezelhetsége miatt kiválóan alk.ilnus közintézmények, fürdhelyek és községek világítására. A gyárnak, a moly els az országban és második a \ilágon. 2300 Q-öl a területe és négy épületbl áll. A hajtóert 28 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások számi 25. Termelési képesség naponta 600 kg. gáz, a mivel 360.000 lángórát lehet ellátni. Haz>i piacza ez egész ország. Prepeliczay Árpád fonálfestö és fehérít gyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. CzinkOta. Fonálfestéssel és fehérítéssel, míg különlegességképen Bruns-féle gyógyvatta-fehéritésóvel fogU kzik. Agyárterülete 1970 Q-öl és három épületbl áll gyárépület, lakóház és munkáslakás. A híjtóÉvi term3lé5Í képesség 3,000.000 angol erö 25 lóers gzgép, munkások szám i 32 s ezek közül 20 font fonálfehérítés, 200.000 angol font festés. 100.000 kg. Bruns-féle vatta-fehérítés. Hazii pir.cz:: az egész ország és kivitele van Ausztriába. A gyár állami segélyt élvez. Szende Géza kötött czipgyára. 1908 november 1-én alapította a tulajdonos. Dunaharaszti. Gyárt valkolt kötött rnsmuszokat. A gyár területe 30 m' s egy épületben három helyiségbl áll. A hajtóer 4 lóers benzinmotor. Munkások számí 36, ezek közül 30 n, a kik odahaza dolgoznak. Évi termelési képesség 12.000 pár kötött czip. Hazíi pircza az egész ország. Boros Samitné szappangyára. 1892-ben alapított?. Boros Samu. SzipErzsébetfalva. pant és zsiradékfélét gyárt. Különlegessége a kutyaeledel, tepertbl rölve, mint húsdara. A gj'ár területe 602 ;j-öl és öt épületbl áll. A hajtóert egy 24 és egy 12 lóers gzgép és egy 30 m' tüzfelületü gzkazán szolgáltatja. Munkások száma 8. Évi termelési képesség 70 vaggon árú. Hazii piacza az egész ország és ki\-itele van Ausztriába. Államsegély megszerzése most van folyamatban. BerUn. Fióktelepe van HamElster S. légszesz- és viztnér-gyára. Ftelepe Erzsébetfalva. burgban. Drezdában. Bécsben és Erzsébetfalván. A magyarországi telepnek, a melyet 1848-ban alapított Elster Sigmar, ez id szerint Gamauf Jen a vezetje. Gyárt légszesz- és vízmérket, légszeszkészülókeket és légszeszgyárakat épít. Munkások száma 28. Piacza az ország minden városa Emmerling Adolf tzijáték és papirárúgyára. 1890-ben alapította a tulajdoErzsébetfalva. nos. Gyárt zászlót, tzijáték, papir- és fáklyaárút. Különlegessége a karácsonyi csodagyertya és a füstnélküli bengáli tüz. Területe 8000 m. s ö k- és faépületbl áll. Munkások száma 25. kiknek fele n. Évi termelési képesség 100.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. Erzsébetfalva. Fémárugyár r.-t. 1900-ban alapította Wolf Sándor mérnök. Fióktelepe van Budapesten. Területe 1800 C-öl s négy épületbl áll. Hajtóer 20 szívógáz és 14 vÜlamos motor. Mimkások száma 200, ezek közül 10 n. Évi termelési képesség 500.000 érték árú. Hazai piacza a fváros és környéke s ki\'itele van Ausztriába. Olaszországba és a Balkánra. Flamm János faárúgyára. 1902-ben keletkezett. Gyárt különféle faárukat Erzsébetfalva. és fa^on-léczeket. Különlegessége a kévekötzár.ak készítése. A gyár területe 300 m^ s két épületbl áll. A hajtóert 20 lóers gép szolgáltatja. Munkások száma 20, ezek közül 3 n. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország ós kivitele van Ausztriába. Hfinrich és Hatier mechanikai azalagszövö-gyára. 1902-ben alapították a Erzsébetfalva. tulajdonosok. Gyárt aljzsinórt gyapjúból, selyem beszegöt, köper-szalagot, köténydiszt, sújtást és borítást. Területe 1200 m. Hajtóer villám. Munkások száma 120, ezek közül 70 n. Évi termelési képesség 5 600.000 érték árú. Hazai piacza az egész ország s ki\'atele van Ausztriába és Törökországba. A gjárnak állami kedvezménye van. Erzsébetfalva. Ilits Kornél festék- és vegyi termékek gyára. 1896-ban alapította Hollós Oszkár. Gyárt különféle festéket, minden iparágra és kereskedelemre szükséges lakkokat, szigetel-auy.'.got és kábehaaszt. Különlegessége a porczeUán-zománcz-lakk. A gj-ár területe 1300 m^ és négy épületbl áll. A hajtóert egy 6 lóers gzgép és több rlgép szolgáltatja munkások száma 16. Évi termelés egy millió kor. érték árú. Hazai piacza az egész ország. Kiviteü piacza Ausztria és Szerbia. Erzsébetfalva. Juta és kender-ipar r.-t. 1905-ben alapította báró Radvánszky Béla, báró Tornyai Schossberger Rezs, F\irhs Leó és Beocsini Ohrenstein Henrik. Gyárt fonalat, szövetet és zsákot. Területe 9000 m., 20 épületbl és 3 mimkásházból. Hajtóer 730 HP gzgép. Munkások száma kb. 800. ezek közül 250 n. Évi termelési képesség 6,000.000 m. szövet és 30.000 mázsa fonal. Piacza az ei;i''sz monarchia. Tíz évi adómentességet élvez. Erzsébetfalva. Marton Ern faárúgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Fióktelepe van Lüdenscheidli :n (Westfália) 6 munkással. Gyárt mindenféle faárut, letörhet fogvájót és esztergályozott tömegárúkat. Különlegessége manikr-készülékek, polisoarok stb. A gyár területe 328 ' és eg>' épületbl áll. A hajtóert 17 lóers villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 20, a kik közül 5 n. -A. termelt czikkek 80%-át külföldre : Ausztriába, Német- és Olaszországba, Svájczba ós sz Amerikai Egyesült- Áll; mokba szállítják.

mazott „Kuruez"

:

n

:


:


K

HP

HP

K

K

;

Q

:

m

Erzsébetfalva. Neményi Testvérek nyomdai múintézete és dobozgyára. 1908 januárjában alapította Neményi Rezs és József. Készít papírosdobozokat mindenféle iparág részére és nyomtatványokat. Különlege.ssége a háromszín és dombornyomás. g>-ár területe 300 m» és egy éiiületböl áll. hajtóer \nllnm. Munkások száma 40, közüle"29 n. Évi" termelés 2-5—3 millió Yloboz. Erzsébetfalva. Posnansky és Strelitz aszfalt-gyára. 189:i-ban alapították a czégtulajdonosok.

A

A

Fióktelepe van Budapesten, Bécs és Witkovitz városokban. G.várt aszfaltot, fedéllemozt. karbolineumot. szurokfáklyát, kroozotinumot éskarbolsavat. Különlegességei a mütuffkö, ólombetétes elszigetel lemez, hövédanyag, Hütl-féle védanyag, és hideg eíleni elszigetelk, Permanit és Glória czem, aszf. fedéllemoz. Területe 4254 n-öl s 23 épületbl áll. Hajtóer 16 HI-> gzgép s két

h

M.ag>arorszáR Yármcsyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

II.

9

152
pózk«7.i»n
!>4

Ipar. keroskodoloin, liitt-lügy ós forgalom.

ni.

ftt^si foliilettol. Sliinkii.'^ok .i/.ánia 138.

Évi

torniolósi ké|)i's.*ég (>00

kocsirakomány
:

árú. Hazai )>iao/a az i'gi^sz ország s kivitol i piatza .\usztria, SzcrUia. líulgária. Románia óa Törökország. Reszd ís szerszám/innr r.-t. l!X)7-l)i>n alapitotta Mozoy l^ajos. Gyártmányai Erzsébetfalva. mindenfóle roszi'lö és ráspoly öntött aczélból, kalapács, buzogány, csákány, fejsze, balta, kaszaverö, hideg ós mclegvas is aozélvágó, kfaragó, malom, lakatos, kovács, vízvozetók, villám ós légszeszgzgép Mun'"• * 3 épületbl áll Hajtóer 200 világitási szerel szerszámok. Területo 13.000 kások száma HiO. ezek közül 5 nö. Évi termelési képesség egj' millió új reszel, 400.000 reszelövágáérték szerszám. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria. Szerbia. Romn. óa 400.000 államsegélyt élvez, 10 évi egyenl részletboás nia. Bulgária. Olasz-. Török- és Görögország. löO.OOO

Q

HP

K

Sonnenschein E. nutrgarinffyára. 1900-ban alapította a tulajdonos. GyárErzsébetfalva. ág oleomargarin. margarinzsír, premierjus. technikai és présfaggyú. A gyár területe 1000 Q-öl s 8 épületbl áll. Munkások száma 30, ezek közül 7 nö. Évi termelési képesség 10.000 mm. árú. Hazai piacza az egész ország, kiWteli piccza Németország. Hollandia és Amerikai Egyesült-.4llaniok. Kalocsa-vidéki földmireJök c« iparosok egyesidete. 1904 június 24-én alakította Kalocsa. Terajossy Sándor dr., Greguss Gyula, Szántó Lijos dr. és Deák Imre. a háziip.ir különféle ágainuk mivelósére. Tagsági díj 2 korona. Ingyenes méhészeti, harisnyaköt (géppel) és kosárfonó tanfolyamot tart. Készít agyagiparban agyagedényeket és kályliákat asztalos-közmühelyben bútort ós minden e szakmába vágó árút ; kötöiparbín férfi- és ni h-irisnyákat és javítást ; háziip írbaii kosarat, kaptárt, méhészeti és kisebb fajta gazdasági eszközöket. A telepek egyike 420. másika 1707 \Z\-ö\ terület s négy épületbl áll. A hajtóert villamosmotor adja s van 26 kötgép. Bels munkások és 30 nö. házi iparosok száma 100 200 között váltakozik, st télen 300-ra is emelkedik, a kik közül 25 A termelt árúkat helyben, Kalocsa \ndókén és Kecskeméten értékesítik. Az egyesület idnkónt csekély államsegélyben részesül. Spitzer Testvérek faárúgyúra. 190ö-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt asztalos Kalocsa. és g.-'zdasági fj' árúkat, mosóteknöt, talicskát, jármot stb. Különlegessége a kubikos taUcska, a kapaés kaszanyél. A gjár területe kb. 500 m= s három épületbl áll. A hajtóer egj' 10 lóers Vohanka20. Az éxi termelési képesség féle nyersolaj-motor, azeltt v-illamos motor volt. Munkások száma 15 a kereslettl függ. Hezai piccza Budapest, Szeged. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Czeglód stb. Ki\nteli jiii'cza Stájerország. Mürzthal, Wartberg. Kecskemét. Els kecskeméti gyufagyár r.-t. Keletkezett 1909-ben. Gyárt: kénes. Rózsaszálon, Mikádó, svéd. Amazon, Horgany. Merkúr, TJj Idk, Délibáb, Szent -Gellért, Kurucz, Hirös város, Kossuth-szobor és Magyar gyufát. Területe öt és fél k. hold. A nagy gyárépületen kívül van igazgatói lakás, egy épületben portás ós gépész lakás és öltöz, mosdó és étkez helyiségek, egy épületben kocsisok lakása és istálló, raktár és külön robbanóanyagok raktára és saját vízvezeték. .4 hajtóer 70 HP gzgép. Mimkások száma 250, kiknek nagyobb része n. A népi termelési képesség 100.000 hüvely kénes, 30.000 hüvely szalon pattogó és 200.000 dobo". különféle svéd gyufa. Piacza az egész ország. Kecskeméti egyesült góztéglagyár r.-t. Keletkezett 1901-ben. Fali téglát és fedél, Kecskemét. cserepet gyárt. Három gyártelepe van I. 40, II. 50. III. 28 hold terület. Van rajtuk három kör kemencze, három tiszti lakás hat esslád. öt munkáslakás 120 család részére és 18 szárító szín. Mun kasok száma nyáron 120 férfi, 40 n, télen 15 férfi. É\-i termelési képesség 10 millió faU tégla és eg'* niillió fedélcserép. Hazai fogyasztói a környékbeli városok. Kecskeméti gazdasági gépgyár r.-t. 1907-ben alapította Wéber Ede, Révés' Kecskemét. Vilmos, Révész Sándor és Közgazdasági Bank. r.-t. Gyárt kisebb mezgazdaságigépeket, borsajtó" kat, szölzúzókat. textilipari gépeket, ..Kecske" védjegj-ü metszö-oUókat és szürke vasöntvényeketA gj-ár területe 5800 öl és nyolcz épületbl áll. .-V hajtóer 50 lóers gzgép munkások száma 180; a kik közül 15 nö. É\-i termelési képesség kb. 600 vvggon nyersÖDtvény és kb. 10.000 db. gép. Hazai
tási
:

K

;

:

;

piacza az egész ország. A gj'ár állenai kedvezményt élvez. Grünherger Mimi brárú és papirszopóka gyára. 1896-ban alapitotta a Kiskunfélegyháza. tulajdono?. I\. -/h |. pirosból szivar.szopókát, és dobozt, brbl és börutánzatból piaczi ós iskolatáskát és ut, zú buröudöket stb. KülöiUegessége a „Kiskun"- és ,, Ilona"- táskák. A gyár területe 1200 m' és három épületbl áll. A gépek kézi- és lábhajtásra és nyersolejmotorra vannak berendezve. Munkások száma most 45 65, a kik közül 20 25 nö, de egy éven belül 100 fre emelik a munkások számát. É\n termelési képesség háromnegyed millió brárú és hat millió papirszopóka, de ez a menynyiség a szükséghez képest háromszorosra fokozható. Hazai piacza az ország nainden része s kivitele van Ausztriába. Boszniába és Romániába. Kiskunfélegyházi egyesült gzmalom r.-t. Keletkezett 1 861 -ben. Csak KiSkunféle^háza. gabonaörléssel foglalkozik. Területe két hold és két épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munká.sok számi 65. ezek közül 6 nö. Évi termelési képesség 200.000 mm. rlemény. Eddig csak a helyi pÍBRZu'k d. .Iirozott. de 1910 óta kivitelre is röl. Kovács Ferencz gyufagyára. 1877-ben alapította a tulajdonos. Gyárt Kiskunfélegyháza. kénes és sz l.riü'x ulat. A gyár területe 1600 m'. A gyár és a raktárak folytatólrg egybe vannak építve. A híjtóer kézi. Munkások száma 40, ezek közül 15 n. Évi termelési képesség 150.000 korona érték árú- Hazai piacza az egész ország. Orosz és Goldmann magyar fa- és gyermekjátékárú-gyára. 1 906-ban alapította Ormos Kispest. és Grosz. Gyárt gj-erm-ikjátókokat, mankót, orvosi vizsgáló-készlet és mszer-kazettát, házi gyógj'm. s egy épületbl áll. Hajtóer tár- és mentszekrényt, mindenféle üzem számára. Területe 1200 érték árú. Piacza az ország és Bécs. szívógázmotor. Munkása 40 férfi. Évi termelés 200.000 16 Hofherr-Schrantz magyar gépgyári miivek r.-t. 1900-ban alapította Hofherr és Kispest. Schrantz bécsi czég. Gyárt mindenfóle gépet ós eszközt, különlegessége a gzcsépi kószlet és gzeke Területe kb. 50.000 Q-öl s 32 épületbl áll. Hajtóer 1600 lóervel 3 gzgép. Munkások száma 1600. ezek közül 40 n. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, a Balkánra, Franczia-,

HP

K

H

Olasz- és Oroszországba. Állami kedvezményben részesül. Kispesti Textil-gyár r.-t. Keletkezett IS98-ban. Gyárt színes pamutszövetet. TerüKispest. gzgép. Munkások száma 320, ezek közül 240 15000 m. s 10 épületbl áll. Hajtóer 3.50 piacza az egész ország s kivitele van Boszniába. Allanai kedvezményt élvez. n. Hazai

lete

r

HP

Ipar, kereskedelem, hitelügy ós forgalom.

153

tolt

Lenkei és Társa érczönije és fémárágyára. Készít mindenféle fénmyomást, saj^ Kispest. tömcgczikkeket, díszmárukat, petróleumlámpát szoszgázfözöt vaskereskodelmi, villanyossági
,

;

légszeszfelszerelési, vízvezetéki és fürdöberendezési czikkeket ; templomi, temetkezési és fodrúszati fémtárgyakat ; függöny- és sznyegrudakat, kirakatállványokat stb. Foglalkozik azonkívül csiszogyár területe 240 Q-öl lással és galvanizálással. Különlegessége a kézi tészta és konyórdagasztó gép.

A

három épületbl áll. A hajtóer 18 lóers motor, munkások számi kb. 40, a kik közül 1 2 n. Évi termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és a vidék. Kiviteli piacza a Balkán-államok és Egyii)tom. A gyár állami kedvezményben részesül. Pálóczi Horváth István mészhomok-téglagyára. 1909-ben alapította a tulajdonos. Kispest. Gvárt falazótéglát, formitéglát, és járdalapokat. Különlegessége a futóhomokból raószhozzá idással A gyár területe 24.000 G-öl s több egymáshoz illesztett épületrészbl áll van egy készített kétemeletes fépület, több földszintes részszel és egy földszintes melléképület lakásokkal. A hajtóer egy 400 lóers kondenzációs gzgép és villamos eröáti-itel. Munkások száma 200 s ezek közül 20 30 nö. Évi termelési képesség 40 millió tégla. A termelést több éven át teljesen elfogyasztják a Wekeiletelei)en készül 1200 munkásházn-ik az építkezésénél. Gép- és vasútjelszerelési gyár r.-t. 1907-ben alapította a Budapesti heljnérdokü Kístarcsa. ^•asutak r.-t. Gyártási ágak jármüvek készítése, fogaskerékmarás, vas- és aczélöntós. A gyár területe 22.954 m- s 14 épületbl áll. A hajtóer 350 lóers gzgép. Munkások száma 650, a kik közül 30 nö. A gyárteleppel szemben munkástelep van, melyen öt földszintes és hat emeletes lakóház áll. A telep nyilvános elemi iskolájáti'n 42 gyermeket tanítanak. Pálóczi Horváth István szeszgyára, gözmahna és mészhomoktéglagyára. A szeszÖrkény. gyárral kapcsolatos gzmalmot 18!l8-ban alapította a tulajdonos. Gyárt nyers szeszt, búza- és rozslisztet. Területe KiOO G-ö' és egy többemeletes épületbl áll. A hajtóert egy 125 lóers kompaund kondenzácziós gzgép szolgáltatja. Munkások száma 15. Évi termelési képesség 1400 hektoliter szesz és naponta 120 mm. rlés. Fogj-asztója a környék. A mészhoraoktéglagyárat 1901-ben alapította a tulajdonos. Gyárt falazótéglát. formatéglát díszítéshez, fedélcserepet és átereszmindenféle alakban. Terücsöveket. Különlegessége a futóhomokból oltott mészszel készített lete 2400 |~-öl és több egj'máshoz épített földszintes épületbl áll. A hajtóer 125 lóers gzgép. Munkások száma 40. Évi termelés 3,000.000 tégla és 625.000 fedélcserép. Fogjasztója a környék. Budapest-szentlörinczi téglagyár r.-t. A gyárat 1889-ben alapította PestSZentlrincz. Gedfi. Hegeds és Wagner. Gyárt mindenféle fajú agjagtéglát. Területe 488.284 m* és 32 épületbl áll. Hajtóer 230 lóers gzgép. Munkások száma kb. 300, ezek közül kb. 50 n. Évi termelési képesség 20 millió tégla. Hazai piacza Budapest, Kispest és Pestszentlrincz. PestSZentlrincz. Cséry-féle szemétfeldolgozó gyár r.-t. 1893-ban alapította Csóry Lajos, 1900-ban rész\-énytársasággá alakult. Gyártási ág a szemét feldolgozása és értékesítése. Különlegessége a Cséry-féle komposztált szeraéttrágya. A telep területe 43 hold. 8 épületbl és több faraktárból áll. Hajtóer 120 lóers gzgép. Munkások száma 200 260. ezek közül 70 n. Pestszentlrincz. Krautschneider József kocsilámpagyára. 188(i-bau alapította a tulajdonos. Készít kocsi- és automobil-lámpákat és lemezeit kocsivasalást. A gyár területe 900 r^-öl és három épületbl áll. A hajtóert egy darab négy és egy darab hat lóers benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 24. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Cseh-, Morva- és Törökországba, Bulgáriába és Romániába. Pestszentlrincz. Szentlórinczi parkétagyár r.-t. 1906-ban alapította Lichtig Samu. Gj'árt parkétát, kerékküllöt és egjéb faárut. Különlegessége a franczia szalagpadló keményfából. A gyár területe 20.520 m- és hét épületbl áll. .\ hajtóert 253 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma 150 és ezek közül 00 nö. Évi termelési képesség 300.000 m- parkéta és 5000 m* egyéb faáru földolgozása. Piacza az egész ország, Ausztria. .Angol. Olasz- és Törökország, Egyiptom és Argentinia. Rákospalota. Helle Antal kötélgyára. Fióktelepe van Budapesten. G-yárt kötelet, spárgát, hevedert stb. .\ gyár területe 2500 m^ ói öt épületbl áll. A hijtÓ3rö kézi. Munkások száma 20. Hazai piicza az egész ország. Komáromy László lUöda templomberendezési vállalata. 1870-ben alapította Rákospalota. K. László. Készít templomberendezéseket oltárt, szószéket, padokat, keresztelö-kutat stb. A gj'ár területe 400 C-öl és egy épületbl áll. A hajtóer kézi, mimkások száma 15. termelési képesség 80.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország. A legutóbbi 3 -4 év alatt a következ nagj'obb munkákat végezte a rákospalotai új plébániatemplom, a kúnszentmiklósi, zagj'varékási. czeglédi, czeglédberczeli, erzsébetfalvai. a Kecskeméthez tartozó helvécziapusztai templom. a márianosztrai fegyház, rákospalotai leányjavitó és kassai közkórház kápolnájának, a lapujti róm. kath. templom, újpesti plébánia-templom, pálmonostori, nagykrösi, rákosszentmihályi, kiskumnajsai, csongrád-csányi, divényi, szentesi, cseszneki stb. templom berendezése. Rákospalota. Olajipar-Társaság gyára. 1871-ben alapította a bécsi Olaj ipar -Társaság, melynek Bécsben és Triesztben is nagy telepei vannak. Gyárt repczeolajat, gópolajat. gépkenöcsöket, belföldi és aetherikus olajak finomitásával is foglalkozik. A gyár területe 3 hold 012 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóert egy 100 lóers gzgép adja, munkások száma 90 100. Évi termelési képesség magvakban 00.0(10 mm. különféle nyersterményekben 16.000 mm. Piacza fleg Magyarország és Ausztria és ré.szben a Kelet. HllO-ben a gyárat átalakítják és kibvítik. Rákospalota- Újfalu. Országh Sáridor és Fia orgonagyára. 1861-ben alapította Országh Sándor. Gyárt orgonákat és harmóniumokat. A gyár területe 760 G-öl és három épületbl áll. A hajtóert egj- 8 lóers gzgép szolgáltatja, munkások száma kb. 30. Évi termelési képesség 120.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Bulgáriába. 1885-ben a Forencz József rend lovagkeresztjét kapta, ugjanakkor kitüntetést nyert az országos kiállításon, 1904-ben pedig Veszprémben és in06-ban Kassán. Rákospalota. Szalády Antal „Hungária" kávégyára. 1882-ben alapította a tulajdonos A telep azeltt Budapesten volt. Gyárt táp-, pót- és gyógykávét. Különlegessége a Hungária-kávó. A hajtóert három lóers %'illamos motor adja. Munkiisok "száma 6. Rákosszentmihály. Schuster Vilmos székállványgyára. 1906-ban alapította a tulajdonos. Gyárt székek, l. I.uti.mkat és építkezó,shez szükséges asztalo.sárúkat. Különlegessége a börszékés

mk.

;

:

mk

:

:

ÉW

:

154
gyártás.

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

-öl és két épületbl áll. A hajtóer 14 lóers gzgép, miinká-sok száma .50.000 érték árú. Piacza a/, orezág. A gyár államsegélyt knp. Fried Zsigmond gözUgla- és agyagárú gyára. 188Ö-Iian alapította a tulajdonos. Gyárt tömör fali téglát. Különlegessége a biirkiilattégla és fedélcseróp. A gyár területe 320.000 ra* és 67 épületbl áll. A hajtóert egy gzgép és több villamos motor szolgáltatja. Munkások száma 250 620 között váltakozik és ezek közül 120 n. Évi termelési képesség 15 millió tégla és cserép. Hazai piatza a fváros és környéke. .\ g\ár a mimkástelepen saját iskolát tart fönn. Móczár Gyula dr. f&sickgyára. 189G-bnu alnpítottii a tulíjdouos. Gyárt mindenféle Solymár. \-eg>-i, szépített és földfestékeket. A gyár területe 2300 rj-öl. 12 épületbl áll és 250 hold a kiaknázhiMó terület. A hajtóer 180 lóers gzgép. Munkások' száma 100 120, a kik közül 25 30 n. É\-i termelési képesség 3,600.000 kg. festék. Hrtzii pir.cza Budapest és az ország, ki\-iteli piacza Ausztrii', Cseh és Morvaország, Galiczin. Buko\-ina, Szerbia, Bulgária, Románia, Török- és Görögország. Állami ked%-ezmény gyanánt adómentességet ép készpénzszubvencziót élvez. Soroksár. Fejes János szalmaárú-gyára. 1898-bnn alapította a tulajdonos. Készít palaczktokokat szalmából üvegek csomagolására, szalmakötelet vascsööntéshez, csomagolási és gazdasági czélokra, raffia- és sodronyhálót üvegek díszítésére és mennyezetnádat. Különlegessége a szabadalmazott fagyvéd lapok, szl- és más alacsony növényeknek a tavaszi fagyok elleni megvédésére. A gj'ár területe 1700 lJ-öI és négy épületbl és három fedett szinböl áll. A tokvarrógópeket lábbal hajtják, a többi gépet pedig három két lóers villpmos motor liozza mozgásba. Munkások száma 5ti 80, a kik közül 35 60 n. É\-i termelési képesség 15 miUió szalmatok, 2,400.000 m. szalmakötél és a többi czikkbl szükség szerint. Hazai vevi szalmatokra Budapest környékén és vidéken a sörgyárak, bor- és sörkereskedók és \-izforrások, szalmakötélre a vas- és czenaentgyárak. Kiviteli piacza Ausztria, Szerbia és Bulgária és legújabban Anglia és Amerika. Soroksár. Ledofszky Géza gzmalma. 1875-ben alapították a soroksári kenyérsütök. Majdnem csak rozsörléssel foglalkozik. A gyár területe 4000 m- ós négy épületbl áll. A hajtóer 250 lóers gzgép, mvmkások száma 50. Évi termelési képesség 150.000 mm. (1500 vaggon) rlemény. Hazai piacza Felsmagj-arország és Dunántúl ; ki\-iteli piacza Avisztria, Német-, Franczia- és Angolország, Hollandia és Egyiptom. Soroksár. Fried és Benedek parkétagyára. 1893-ban alapította Fried Ármin és Benedek Sándor Beszterczén, 1903 óta van Soroksáron. Fióktelepe van Bécsben. Gyárt mindenfele parkétát és kerekküllt. A g>'ár területe 2400 Q-öl és hat épületbl áll. A hajtóer 150 lóers gzgép. Munkások száma 150, a kik közül 35 n. É\a termelési képesség 280.000 m' parkéta. Hazai piacza az egész ország és ki\itele van Ausztriába, Olaszországba és Svájczba. Szentendre. Csoknyay Jen els magyar szerszámgyára. 1865-ben alapította Zinner János. Gyárt ács, bognár-, kádár-, bádogos-, lakatos-, és kovács-szerszámokat és tzoltó-feiSzereléseket. Különlegessége asztalos-gyaluvasak, posta- és tzoltó-zárkapcsok készítése. A g\'ár területe 12.000 m' és öt épületbl áll. Munkások száma 50 70. É\-i termelési képesség 200.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és ki\-itele van AiLsztriába. A gj-ár állami kedvezményt élvez. Lám és Korlát lószerszámveretek gyára. 1902-ben alapította Lám J. A. és Korlát Szentendre. Artúr. Gyárt mindenféle fémárút és lószerszámveretéket. A g>"ár területe 5000 m^ és hat épületbl áll. A hajtóert egj' benzinmotor, egj- Diesel-motor (egjütt 13 lóers) és vizier szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 2 n. Évi termelési képesség 500.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, ki^nteU piacza Ausztria, Szerbia, Bulgária, Törökország és Egj'iptom. Lovag Flock-Eeyhersherg Henrik János dr. szódrákosi és gödi tégla- és czementSzdrákOS. lapgyárai. A szdrákosit 1869-ben alapította a ,,Szödrákosi téglagyár-társulat" és midn ez megsznt, 1873-ban meg\-ette a mai tulajdonos atyja. A gödi gj'árteíep lyOO-ban keletkezett. Gyárt kézi- és géptéglát, tetcserepet, burkolattéglát és kúpcserepet. Különlegessége a kút- és csatorna-tésgla. A gjár területe Szödrákoson kb. 100, Gödön 50 kat. hold. Az épületek: két körkemencze, téglaprépház gépházzal, irodaépület, modem lakóházak és szárítók. Hajtóer 35 lóers szívógázmotor tréshajtáshoz, 4 lóers benzinmotor \-iz- és ^-illámhoz. 2 lóers szivattj-ú ég 7 lóers bányaszivatjni.. Munkások száma átlag 100, a kik közül 40 60 n. É\-i termelési képesség Szödrákoson 4 5 millió
g>ár torüloto 1726
20. É%-i torniplés 40.000

A

Solymár.

K

:

Gödön

7^ 10 mi Újpest.

— Arányi Adolf rézmivessége.
A

l

l

ió tégla. Föfogj-asztói

Budapest

és Újpest. 1897-ben alapította a tulajdonos. Szeszgyárberendezé-

seket, mosó-üstöket, rézcsöveket és fazondarabokat, de kiÜönösen pálinkafzüstöket készít. gyár területe 900 Q-öl és öt épületbl áll. hajtóer : gáz. Munkások száma 10. É\-i termelési képesség 100.000 korona érték árú. Piacza az ország és kivitele van Ausztriába, Bulgáriába és Szerbiába.

A

Zsigmond

olajat, repczepogácsát

Bemauer Lajos növényolajgyára. A ftelep Budapesten. 1872-ben alapította Lukács Újpest. és Müller Adolf. Fióktelepe van még Lang-Enzersdorfban Bécs mellett. Gyárt repczeásványkenolajat, gépzslrt stb. Különlegessége a degras és soUn. Területe 3000 L-öl és 8 épületbl áll. Hajtóer 45 gzgép. Munkások száma 100. Évi termelési képesség 1000 kocsirakomány árú. Hazai piacza az egész ország s kiviteli piacza Ausztria, Bosznia, Szerbia,

HP

Kománia. Olasz-

és Törökország. Állami kedvezménye van. Cherven Járu>8 mintaasztalosárú-gyára és famegmunkáló telepe. 1908 május 2-án Újpest. alapította a mai tulajdonos. Gyártási ág: bútorasztalos-kellékek megmunkálása, gépek és gépalkotórészekhez szükséges modellek készítése. Különlegesség fogas- és csigakerekek marása géppel. gyár területe 350 m' és egy f- és két melléképületbl áll. hajtóert 36 lóers motor szolgáltatja. Munkások száma 24. Évi termelési képesség 100.000 korona érték árú. Hazai piacza Budapest és környéke és az ország gépipari városai. gyárnak áUami kedvezményképen 3 munkagépe van. Egyedi Lajos szesz- és szeszfinomitógyára. 1862-ben alapította Stem Ignácz, a mai Újpest. tulajdonos atyja. Gyárt nyers, finomított és denaturált szeszt és szárított moslékot. g>ár területe 50.000 m* és 25 épületbl áll. A hajtóert két, egyenként 120 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 160. Évi termelés 30.000 hl. szesz és 25.000 mázsa moslék. Piacza az ország és Bosznia. Egyesült izzólámpa és villamossági r. t. Az 1875-ben keletkezett Egger B. ós Társa Újpest. és az 1888-ban keletkezett Villamos izzólámpa-gyár r. t. czég 1896-ban egjesült e név alatt. kél társa,Jig és a Pesti Magjar Kereskedelmi Bank alapította. Gyárt villamos izzólámpát, telefon- és távíróczikkeket s vasúti biztosító berendezéseket. Területe 40.000 D""!- s 8 nagyol>b épületbl áll.

:

A

A

A

A

A

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

155

Hajtóer 1000 HP-vel 3 gzgép. Munkások száma 2.300, ezok közül 1500 n. Évi termelési képesség iui\licj K érték árú. Piacza Magyarország és az egész világ. AUami kedvezményben részesül. Egyesült villamossági és gépgyár r. t. Az elbbibl kiválván, li)07-ben külön czéggé Újpest. alakult. Gyárt dinamogépeket, motorokat, kapcsolótáblákat stb. Területe 3000 n'"*- s egy nagy épületbl áll. Hajtóer 100 HP gzgép munkások száma 150. Évi termelési képesség 500.000 K érték áni. Piacza az egész monarchia.

;

fém- és vasárugyára. 1903-ban alapította atulajdonos. Különa a rézvédörudak. díszek és díszes butorvasalások. Területe 3700 n-l s 2 épületbl áll. és egy 20 HP Diesel-motor. Munkások száma 200, ezek közül 20 n. Évi termelésképesség 8Ó0 900.000 K érték árú. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Ausztriába, Bulgáriába, Szerbiába és Romániába. Keleti dr. és Murányi vegyészeti gyára. 1903-ban alapította K. Kornél dr. és M. Újpest. Iván. Gyárt föid- és vegyfestóket. Különlegessége a Lysoform és ólomfohór. Területe 22.000 D"'"áll. Hajtóer 100 HP gz- és szívógázmotor. Munkások száma 100, ezek közül 20 n. épületbl és 10 érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Évi termelési képesség kb. egy millió Ausztria, a Balkán-félsziget. Oroszország ós Kisázsia. Adómentességet élvez. Kohn és Fried vegyészeti gyára. 1884-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt kocsiÚjpest. kencsöt, vegyi és kátránytormékeket. Területe 3000 D-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 4 HP gzgép és 10 HP motor. Munkások száma 60. Évi termelési képesség 600 vaggon árú. Az országon kívüli piacza Ausztria, Bosznia. Herczegovina és SzerVjia. Krayer E. és Társa festékgyára. 1880-ban alapították a tulajdonosok. Gyártási ág Újpest. festék, kenéze, lakk ós ablaktapasz. A gyár területe kb. 700 Q-öl és öt épületbl áll. A hajtóer 20 lóers gázmotor. Munkások száma 10 20. Évi termelés 160 kocsirakomány. Leiner Fülöp és Fiai enyvgyára. 1864-ben alapította Leiner Fülöp. Enyvet és Újpest. zselatint gyárt. Területe 14.000 n-öl s 9 épületbl áll. Hajtóer 80 HP gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 40 n. Évi termelési képesség 6S vaggon árú, melybl 62 vaggon külföldre, a többi Magyarországra és Ausztriára jut. Adómentességet élvez. Leiner Testvérek enyvgyára. 1860-ban alapította L. Simon, József és Sam\i. BrÚjpest. enyvet gyárt. Területe 2000 D-öl s 8 épületbl áll. Hajtóer 110 HP-vel 2 gzgép. Munkások száma 120, ezek közül 35 40 n. Évi termelés 100 vaggon enyv, melybl csak 15% marad idebent. Löwy Dávid és Fiai parkétagyára. 1838-ban alapította Löwy Dávid. Gyártási ág Újpest. amerikai parkéta, fournér. fürészelt keményfa^anyagok és lemezek. A gyár területe 25.000 m^ és 14 épületbl áll. A hajtóert 240 lóers gzgép szolgáltatja. Mimkások száma 260, ezok közül 40 n. Évi termelési képesség fournér 18,000.000, parkéta 160.000 és lemez 1,000.000 m-, frészelt anyag 10.000 m'. Hazai piacza az egész ország, kivitele van Ausztriába és Németországba. Magyar Pamutipar r. t. 1882-ben alapította Szurdai Weisz Leó. Gyártási ágak Újpest. pamutfonás, szövés, festés, fehérítés, nemesítés, vatta, tisztítógj'apot és munkásruha. Különlegességei ..Újpest Gyöngye" sifon, „Palotai Gyolcs". ,, Havas-Gyolcs" és ,,Emke-vászon". Területe fiO.OOO n-m., 8 épülettel. Hajtóer 1500 HP gép. Munkások száma 1200, ezek közül 570 n. Évi termelési képesség 6 millió érték árú. Hazai piacza az egész ország._ kiviteli piacza Ausztria, Bosznia. Szerbia, Románia. Bulgária. Törökország. Smyrna és a Kelet. Állami kedvezmén>e van. Martinovics József lószerszámvereték gyára. 1875-ben alapította a tiüajdonos. LóÚjpest. szerszámveretékeket készít. A gyár területe 300 m^ és két épületbl áll. A hajtóert 8 lóers nyersolajmotor szolgáltatja. Mimkások száma 16. Évi termelési képesség 50.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria és Szerbia. A gyárnak állami kedvezménye van. Mauthner Testvérek és Társai brgyára. 1889-ben alapította M. Mihály. Gyárt talp-, Újpest. fels- és blankbrt és gépszíjjat. Területe 11.000 D-öl s 22 épületbl áll. Hajtóer 700 lóervel két azai gzgép. Munkások száma 350, ezek közül 5 n. Évi termelési képesség kb. 100.000 db. br. piacza az egész ország s Idvitele van Ausztriába és a Balkán-államokba. hajógyár, újpesti Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára. A czég ftelepe Budapest. Az Újpest. a melyet 1895-ben alapítottak Nicholson Fülöp és társai, hajókat, uszályokat, gzösöket és kotrókat készít, különlegesség gyanánt pedig ponton elevátorokat gyárt gabonakirakáshoz. A gyár területe 2155 méter ós három épületbl áll. A hajtóert egy 30 lóers gzgép és két dinamó szolg.áltatja. Mvmkások száma 150 200. Az évi mimkaképesség 10 15 hajótest. Hazai vevi a magyar hajózási vállalatok és azonkívül szállít Bulgáriába, Romániába és Oroszországba kerekes és csavaros gzösöket, Viisuszályokat, dereglyéket, gabonaszállító gzösöket és egyéb vízi jármüveket. ..Phöbits" villamos vállalatok r. t. Keletkezett 1905-ben. Fióktelepe van SzékesÚjpest. fehérvárott. Munkácson, Zilahon, Zomborban, Fehértemplomban, Veszprémben és Poprádfelkán. Villamos áramot fejleszt világítási ós erátviteli czéloltra, villamos vasutakat épít és tart üzemben. Területe 8000 Q-öl. 3 épülettel. Hajtóer 6500 HP. Munkások száma 50. Évi termelés a fióktelepekÚjpest.
érez-,

— Gyrffty Kornél

leges.ségei

Hajtóer egy öO

— —

K

:


— —


:

:

:

K

H

10 millió kw. Újpest. Weisz Ármin és Fia brgyára. 1856-ban alapította Weisz Ármin. Juhbörkikészitéssel hajtóert és kristályszóda-gyártáísal foglakozik. gyár területe 5150 m- ós több épületbl áll. 50 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma kb. 100 ós ezek közül kb. 40 n. Évi termelési képesség 300.000 darab kikészített juhbör. Hazai piacza Budape-st, Pozsony ós kivitele van Bécsbe. Werkner Artúr hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény-gyára. 1906-ban alapította a Újpest. tulajdonos. Különlegessége az ökörpatkó lágyöntvénybl. Területe 1,500 Q-öl, négy épülettol.
kel egj'ütt

A

A

gzgép. Munkások száma 1 10. Évi termelési képesség 50 vaggon lágyöntés és ugyaninnyi szürkeöntés. Piacza az egész ország. Adómentességet élvez. Zaorál János késgyára: 1891-ben alapította a tulajdonos. Két fióktelepe van BudaÚjpest. pesten. Készít mindenféle késmüárút és külöidegessógképen borotvát. A gyár területe 371 D-öl ós négy épületbl áll. \ hajtóert 12 lóers benzin-motor szolgáltatja. Munkások száma 8 12. Évi termelési képesség 20.000 korona értókü árú, a melynek 80 %-át az ország, 20 %-át pedig a külföld fogyasztja el. Állami kedvezmény gj'anánt a gyár adómentes benzint kap. Els magyar szöv- és kötgyár r. t. Keletkezett 1885-ben. Fióktelepe van SelmeczVácz. bányán, Hodrusbányán ós Rohonczon. Gyárt szövött és kötött árút, harisnyát, trikót, alsóruháka

Hajtóer 40

HP

';

156

Ipar, kereskedelem, liitelügy és forgalom.

sportczikkeket, mellényeket ós katonai ke/.tyüket. Különlegessége a berlini kend, gallérvéd és vathalin. Terület* 11.000 [J-m. s 10 épületlnil áll. Hajtóer 150 HP. Munkások száma 1300. leiknek 00%-a nö. Évi termelési képesség 3 millió érték árú. Hazai piac7.a az egész ország. Kiviteli piacza Anglia, a Balkán. Törökország és Egyiptom. Gmehling Hermann börbutor</i/ára. Ftelep Budapesten 30 mimkással. A váczi fiókVáCZ. telepet 18!t2-l>en alapította a tulajdonos, n ki egyben az ottani ni. kir. fegyintézet asztalos-árú-gyárának a bérlje. Gyárt mindenféle brbutort. Különlegessége a vasúti kocsik berendezéséhoz szükséges brök, angol készletek ós faragott és préselt brszékek stb. elállítása. A gyár területe 610 Q-öl és két épületbl áll. A hajtóert AÍllanios- és légszeszmotorok szolgáltatják. Mimkások száma t').5. Évi termelési képesség kb. 30.000 darab brszók és különféle börkellókek. Hazai piacza az egész ország, kivitele van az osztrák tartományokba Balkán-államokba és Egj'iptomba. Herczeg László regatta-csónak gyára. 1904-ben alapította a tulajdonos. Gyárt regattaVáCZ. csónakokat és evezket. A g\ár területe 228 m* és egy épületbl áll. A hajtóert r> lóers villamos motor szolgáltatja. Jlunkások száma 6 7. Évi termelési képesség 40 50 darab regatta. Hazai gyár állami kedvezményt élvez. vevói az ország evezs-egyesületei. Hirmann István méreszköz és szerszámgyára. 1008-ban alapította a tidajdonos. IroVáCZ. dája és raktára van Budapesten. Gyárt méreszközöket és szerszámokat a gépgyártáshoz, ú. m. csiga

K

A

és esavarmenetfúrókat. csavarmetszket, dörzsárakat és mindenféle marót fa, vas, aczél megmimkálásához. A g.\ár Területe 800 Q-öl és négy épületbl áll. A hajtóert 18 lóers motor adja. Munkások száma 35 40. É\-i termelési képesség kb. 250.000 korona érték árú. Hazai piacza az egész ország és kivitele \an Ausztriába és a Balkán-államokba. A gyár állami kedvezményben részesül. Kobrák czipögyár. I!l01-ben alapította Kobrák Mór. Gyárt mindenféle férfi-, ni VáCZ. villamos motor. Munkások és gyermekczipöt. Területe 20.000 Q"™- ^^^ épülettel. Hajtóer 135 száma 3t;0. ezek közül 130 n. Évi termelési képesség 3 millió czip. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Ausztria. Svájcz, Német, Olasz- és Oroszország, a Balkán államok és Egyiptom.

— —

HP

Állami kedvezményben részesül. Löii'inger József aranyozott áru éabutorgyára. 1867-ben alapult. Gyárt bútort, lakVáCZ. berendezéseket, kép- és tükörkeretet, üvegképeket és kápolna-fölszerelést Különlegessége a hazafias tárgjii zenélkép. Területe 4000 Qr". öt épülettel. Hajtóer 20 HP benzinmotor. Munkások száma érték árú. Hazai piacza az ország minden 80, ezek közül 30 nö. Évi termelési képesség 350.0011 nagyobb városa s kivitele van az osztrák tengerpartra, a Balkán-államokba és ázsiai Törökországba. Osztrák-magyar horganyhengermvek r. t. váczi horganyhengermüve. Központi igazVáCZ. gatóság Oderfurt (Morvaország). Fióktelepe van még Oswiecimlien (Galiczia) és Dzieditzben (Szilézia). Keletkezett 18'J5-ben. Gyárt horganylemezeket és lapokat. Különlegessége a simító, fürdkád és koporsó-lemezek, nikkelezési, czinkografiai és kazánkibólelési czélokra és az elemeknek való lemezek. Területe 1500 O-m- s egy épületbl áll. Hajtóer 250 HP gzgép. Munkások száma 40. Évi termelési képesség 28.000 mázsa árú. Hazai piacza Budapest. Reitter Ödön cs.éskir. udvari kocsigyára. 1853-ban alapította. R. István. Raktárak Vácz. és mülielyek Budapesten, Fecske-u. 15. Gyárt mindenféle kocsit és azok alkotórészeit. Különlegessége a hintó, betegápoíókocsi és hintótengely-gyártás. Területe 1300 C-öl s 11 ér)ületböl áll. Hajtóer 50 HP gzgép, saját \-illamos \'ilágítással. Munkások száma 130. Évi termelési képesség 350 kocsi. Hazai piacza az egész ország s kivitele van Szerbiába és Törökországba. Saxlehner András szalmahüvelygyára. A Hunyadi János-keserüvíz forrástelep BudaVácz. pesten 1863-ban keletkezett, a váczi szalmahüvelygyárat lS78-ban alapította a tulajdonos. A gyár csak szalraahüvelyeket készít, melyek csupán a Hiuiyadi János-keserüvizes palaczkok védbiu'kolata gj'anánt kerülnek forgalomba. A gyár területe 8283 m^ s a következ épületekbl áll gyárépület, melléképület, lakóház, istáUó, tzoltó-szertár és három nagy szalmapajta. Van több lábbal hajtott varrógép, mimkások száma 44, ezek legnagj-obbrészt nk. Váczi hengermalom r.-t. Í891-ben alapította Rudnyánszky László, Tarcsay Pál, Vácz. Gajárj- Géza és Löwy Sándor. Búza- és rozslisztet röl nagybani eladásra. A gyár területe 12.762 m* és tíz épületbl áll. A hajtóert 300 lóers gzgép szolgáltatja. Munkások száma 75. Évi termelési képesség 19,500.000 kg. rlés. Piacza az ország, kivitele van Ausztjriába, Cseh- és Morvaországba. Fánttts Adolf els magyar kötött czipgyára. 1899-ben keletkezett és mostani alakZsámbék. jában 1909 óta áll fömi. A hajtóert egy 10 lóers benzinmotor szolgáltatja, mely egy ványoló gépet és az összes fonó. talpvágó stb. munkagépeket hajtja. A gyár területe kb. egy hold. A munkások száma a gyárban 35. házon kí\-ül kb. 100, mivel a kötött czipk felsrészét háziiparilag dolgozzák föl. A bels munkások férfiak, a külsk leginkább nk. A gyártmány kiszorította a morvaországi készítményekot, piacza az ország; Stájerország és Felsóausztria. A gyár öt évi adómentességet élvez. Zsámbék. —Ocskó Ádám „Adria" czipgyára. Itt 1909 óta mködik. Alapította a tulajdonos. Gyárt gjermek-, ni- és férficzipöket. A liajtóert több munkagép szolgáltatja. 3Iunkások száma 10. Termelési képesség hetenként 40 tuczat lábbeli. Piacza az egész ország és Horvátország. Az üzem kibvítése most van folvamatban.

K

:

II.

KERESKEDELEM.

Már az Árpád-házból származó els királyok alatt fontos kereskedelmi góczpontok voltak a vármegye területén. Visegrád, Vácz, Pest, Buda és Kalocsa dunai kiköthelyek, a hol régi okirati adatok szerint vaj, bor, gyapjú, viasz, méz, méhse"-, sajt, zsír és más hasonló terményekkel nagyban folyt a kereskedés. Ez idben már a kereskedelem könnyebb lebonyolításának a segítségére pénzver mhelyt is állítottak Budán. Azonban a virágzásnak indult kereskedést legna-

"

Ipar, kereskedelem, hitelügj- és forgalom.

157

gyobb részben egy csapással tönkre tette a tatárdúlás. IV. Béla újjászervez munkájának a nyomában csakhamar föléledt a kereskedelmi tevékenység és adataink vannak arról, hogy a budai borkereskedés a külfölddel még az életében tekintélyes forgalmat ért el. Budának, mely már azeltt is vámos hely szabályozta 1255-ben. E vámszabavolt, kiköti és piaczi vámját ugyancsak dalom fontosabb intézkedései a következk
:

,.Mindei\ po.sztóval terhelt szekér szállítmányától, mely öt márkányi érték, fizettetik egy nehezék ; egy gabonávsl terhelt szekértl két dénár ; száz sóktl egj' sókö, tíztl egy dénár s így följebb negyvenig ; egj' szekér komlótól három dénár ; egy szekér vastól szinte három ; egy edény bortól, mely a piaczon eladatik, két nehezék ; egy- szekér ólomtól három nehezék ; egy szekér i-adállat-brtöl, mely öt márkányi becs, egy nehezék ; szinte így a \iasztól ; egj' ökörbörrel terhelt nogj- szekértl fél ferting ; xigyanEnnyi egj' edény méztl ; egy vég posztótól két dénár ; egj' lótól mind a vev, mind ez eladó részérl kiUön két dénár ; egy mázsa faggyútól két dénár ; ezüsttl, minden öt márka érték után, egj' nehezék ; egj' hajó gabonától fél ferting ; egj- deregljétl egj- nehezék ; ugjauannyi egj' hajó haltól ; egj' \'izi talptól, melyet két evezvel kormánjoznak. két nehezék ; egj' szekér szénától két dénár stb.

a kereskedés a vegyesházi királyok, fként az noha a különféle vámok terhe és a közlekedési utak rosszasága és bizon_\i:alansága nagy kárára volt mind az iparnak, mind a kereskedelemnek. Már Róbert Károly szabályozta a pénzügyet. Nagy Lajos pedig 1367-ben Budának árúmegállítási jogot adott, a mely akkor az egyetlen volt az egész országban. Üdvösek voltak Zsigmond kiráty pénzügAT intézkedései is, a ki a városokba kir. pénzváltókat rendelt, hogy az eladó és vev közönséget a zsarolás és uzsora ellen megvédelmezze. Számottev volt a külfölddel való kereskedés is erre vaU Zsigmond amaz intézkedése, hogy eltiltotta azoknak a nyersteménveknek a kivitelét, melyek az iparhoz szükségesek voltak. Az uralkodása alatt tör-tént, a mint az oklevelek bizonyítják, hogy boroszlói kalmárok 623 vég posztót szállítottak Budára, hol 86 strigaui és 102 görliczi posztódarabot 43 mázsa rézért cseréltek be, 588 véget készpénzen adtak el, 452 görliczi posztón pedig 60 mázsa

Még inkább emelkedett
alatt,

Anjouk

;

borsot vettek.

A mohácsi vész szomorú korszaka e vármegye kereskedését, különösen els években, nem igen sújtotta. Tanúsítja az, hogy Szapolyay János király alatt még élénk volt a kereskedés a vármegye lakosai és a török között. Az utóbaz

biak kel^ti sznyegeket, selyem-, szr- és gyapjúszöveteket és g\'armatárúkat hoztak a budai és kecskeméti vásárokra. Buclán ez idötájt olasz, német és lengj^el kalmároknak voltak üzleteik. Pest pedig 1541-ben fpontja volt a ló és marhakereskedésnek, a melyet osztrákok és morvák látogattak, míg a borért lengyel és sziléziai kereskedk jöttek el távoh hazájukból. De ez az áUapot Szapolyay halála után megváltozott és a viszonj' ellenségessé vált a török és a magyar nép között. Azonban már 1605-ben az egjik felvidéki város követe Budán újra magyar kalmár-boltokat talált, a melyekben selyemszöveteket és festett kanalakat árultak s mint eltte egy török hivatalnok dicsekedett, a magyarok ott szabadon kereskedhettek. Mindamellett a magyar kereskedk biztonsága nem volt valami rózsás. A törökök megtámadták az utazó kereskedket s kii'abolták ket. Ezért a török ftisztektl a legtöbb város menedék levelet kért a kereskedk számára, a kiket még kísérettel is elláttak. Igj' Vácz városa, hol akkor vám- és harminczad-liivatal volt, 1576 október 22-én a budai basától kért ilyen menedéklevelet, melynek teljes szövege a következ
:

„Mi \áezi bírák és polgárok köszönetünket és teljes szí^-ünk szerint való jó akaratunknak szándékimkuak ajánlását írjuk minden rendbeli igaz keresked személjeknek, Erdély és Magyarországban, kik volnának, nekünk jó barátinknak, atyánkfiíinak Minthogy látjuk és tudjuk, ez mostani idnek dolga erre intett, hogj' sok emberek meg nj'omorodnak, néha tulajdon ós Istentl reájok bocsátott terhek miatt, néha más idegen és gonosz pörp.itvart akarók miatt, sok kárvallásra és különkülön féle sanj'arüságban esnek Melj' esetekben gyakorta látjuk, hogy az keresked rend háborog, ki idegen és halhatlan adósságnak tartóztatása miatt, igen és sírva kesereg, meg azok és ezek mellett, kik az fejedelmeknek és országimk bíróinak igaz vámján és harminezadján igaz szívvel, lélekkel járnak Kényszeritette erre az N. kegj'elmes budai fejedelmet, az dolognak nagy volta, hogj- kegyelmes hit levelet adna, egész Erdély országba és ennek kí\-üle birodalmi alatt való keresked rendnek, szabad és szokott kereskedknek igaz járására, melyet meg Íratott levelével meg is bizonyított. Mi is azért mind fejenként, ez kegjelmes X. budai fejedelemnek fogadását
és
: :
:

látván. ígérjük mrigimkat tehetségünk és erink szerint emberségünkre, tisztségünkre szólván, oltalommal és segítséggel lenni, ha valamikor, valaha ós valahol más idegen és gondolt adósság miatt, valamely jámbor utón járó kereskednek bolj-gatása lenne, hírünkkel levén igyekezünk mindenkor szabadulására lenni Melj' dolognak ersb voltáért, hogj- minden rendbeliek járjanak, jöjjenek országunk és városunk igaz harminezadján és vámján járván, tulajdon városunknak pocsótit és levelünket adtuk. Isten tartson meg minden rendbeh igaz keresked atyánkfiait, barátinkat.
:

158

Tpftr.

kcroskodi'lcm, hitolügy ós forgalom.

A zöKI viaszbiv nyomott pocsót Szont Mihályt ábrázolja, Költ Vno/.on ir>7r>-l)an octob. 22-kén." Sii;illiun Civitntis Vicionsis. jobbjAbi n kcrc^nttol. o mint n sátánt üldözi. Körirntii

:

A föi^abaduláskor,

Vásárok.

keiTskcdés a török uralom megsznése utáni idben nagyoii kezdetleges volt és leginkább az állatok és nyerstermények értékesítésére marlia, bor és gabona eladására szorítkozott. Ez id tájban 1 forint volt 1 köböl gabona ára. Tulaj donképeni hivatásos keresked alig lakott a vármegyében. Budán és Pesten kivül esak a mezvárosokban találkozunk némi ivereskecíelmi élénkséggel. így 1715-l)en Czegléd mezvárosban 3 keresked lakott, kik a boltért 30 frt bért fizettek a városnak. Nagykrös mezvárosban a lakosság maga nem foglalkozott kereskedelemmel, hanem a város idegen kereskedktl élvezett 20 frt bérjövedelmet. Ráczkeve mezvárosban volt néhány marhakeresked, míg Szentendre mezvárosban a ráczok egy része kereskedett és faboltokban árusították apróságaikat, st vásárolvi'a is jártak. A szentendrei görög kereskedk és kalmárok 1698 július 13-án ezéhszabadalmat nyertek. 1720-ban Kecskemét mezvárosban néliány gör(">g és örmény boltos lakott, a kik 80 frt bért fizettek a városnak. Nagykrösön az idegen kereskedk ekkor 28 frt bért fizettek. Dunapataj mezvárosban 1 gí'u'ög keresked 30 frt bért fizetett a városi bolt helyiségért. Ráczkevén 2 marhakeresked és néhány szatócs lakott. Szentendre mezvárosban ez utóbbiakból 170 frt bérjövedelme volt a volt 3 marhakeresked és 4 bolt városnak. Az 1720. évben Pest-Pihs-Solt vármegyében (a Kiskunság kivételével) összeírtak összesen 7 kereskedt. A Kiskun kerületben alig van ekkor a kereskedelemnek némi nyoma. Csak Halason élt 1 görög boltos és ez fizetett némi haszonbért a városnak. A kereskedelemnek jelentékeny tényezi voltak a vásárok. Fként az országos vásárok, mert a hetivásárok csak késbb kezdtek kifejldni és jelentségre emelkedni. Már az Anjouk idejében volt a vármegye területén lev városoknak vásártartási joguk. A németországi kereskedk e korban a pesti, fként a kecskeméti vásárokon szerezték be marhaszükségletüket. St egész Ausztria csak az Alföldön vásárolt magyar marhákból élt. De ezeknek a forgalma a török korban megsznt. A török kizetése után legelször Kecskemét 1696-ban és Nagykrös 1697-ben kapott vásártartási jogot. Az újjászervezés után egészen a XIX. század els feléig az alábbi helységek kaptak a vármegye területén vásárszabadalmat Abony orsz. vásárra 1748 jfnuár 8-án, Alberti or.sz. vásárra 1784 február 13-án. Aszód orsz.
: ; :

A

és heti vásárra 1761 április 21-én, Czegléd orsz. vásárra 1731 márczius 21-én, Dorozsma (mely akkor a vármegjéhez tartozott) orsz. vásárra 1838 október 5-én, Dunapataj orsz. vásárra 1725 október 2-án, 1780 deczember 9-ón, 1793 július 15-ón, 1795 jtmuár 22-én és heti vásárra 1847 február 25-én, Dunavecse orsz. vásárra 1761 július 7-én és heti vásárra 1832 április 26-án, Félegyháza (a m;ií Kiskunfélegj-háza) orsz. vásárra 1774 február 4-én, Fülöpszállás orsz. vásárra 1825 július 22-én, Gödöll orsz. vásárra 1763 július Il-ón, Hajós orsz. vásárra 175(i február 2-án. Halas (Kiskunhalas) orsz. vásárra 1721 szeptember 21-én, orsz. és heti vásárra 1804 november 30-án, Izsák orsz. vásárra 1816 június 14-én, Kalocsa orsz. vásárra 1720 márczius 17-én és 1731 márczius 27-én, Kecskemét orsz. vásárra, 1696 július 19-én, 1744 szeptember 24-én, 1746 július 4-én, orsz. és heti vásárra 1793 augusztus 24-én, Kiskrös orsz. vásárra 1784 június 18-án, orsz. és heti vásárra 1803 deczember

30-án, Kunszentmiklós orsz. vásárra 1794 júUus 10-én, Laczháza (Kiskunlaczháza) orsz. vásárra 1839 február 21-én, Majsa (Kiskunmajsa) orsz. és heti vásárra 1830 deczember 9-én, Monor orsz. 1848 február 10-én, Nagykáta orsz. vásárra 1743 május 25-én, Nagykrös orsz. vásárra 1697 január 25-én, orsz. és heti vásárra 1759 deczember 11-én, Nagymaros orsz. vásárra május 1804 U-én, és 1804 szeptember 21-én, Óbuda orsz. vásárra 1823 május 30-án, Pilis orsz. vásárra 1805 június 28-án, Solt orsz. vásárra 1733 július 12-én és 1794 május 26-án, Soroksár orsz. vá-sárra 1759 szeptember 1 1 -én. Szabadszállás orsz. vásárra 1819 november 12-én, Szalkszentmárton orsz. vósárra 1793 márczius 26-án, Szentendre orsz. és heti vásárra 1777 január 20-án, Vácz heti
és heti vásárra

vásárra 1761 július 7-én, Zsámbék orsz. vásárra 1725 január 6-án.

zltöiwtV-ig.

Az Újjászervezés után következ idben, a XVIII. században Pest négy vásárja volt a kereskedelem középpontja, hol a bel- és külföldi kereskedk találkoztak. Ide hajtották a törökök is marháikat. Kecskemét három vásárja: a melyet Szent-György, Szent-Lrincz és Szent-Katahn napján szoktak tartani, szintén óriási forgalmú volt és azokra rengeteg sok marhát hajtottak föl. E vásárokon összecsdültek a kereskedk, fként a ráczok és itt találkoztak az ország minden városának a srészei ; de jöttek törökök is, keleti árúikkal. Hasonlóképen híressk voltak a pesti és váczi gabonavásárok is. 1770 táján a vármegyében egy pozsonjd mér búza ára 1 frt 30 kr., a kétszeresé 1 frt 12 kr., rozsé 50 kr., árpáé 45 és a zabé 36 kr. volt. II. József alatt a kereskedelmi növények közül kísérletet tettek Félegyházán a virginiai dohány termesztésével, a mi szépen bevált. 1799-ben a vármegye elrendelte, hogy a gyolcsos tótok és vászonkereskedk hiteles rföket váltsanak és tartsanak, de a váltásért ne fizessenek taksát. Hogy Pest-Pihs-Solt vármegye hatóságának ipari és kereskedelmi ügyekben

159-

Pálóczi Horváth István kispesti mészhomoktéglagyára.

A

kispesti

áll.

munkástelep mészhomoktéglából épült háztípusai.

i60

>-•

*-'*''*'*--J^|||SAgtíA2AVA'^*J'//^«

t.

és

2.

Pálczi Horváth István Örkényi gyárai.

3.

Az

erzsébetfalvai

kzmhely-telep.

Ipar, keroskodeleni, liiti'lügy és forgalom.

161

két szabad királyi fváros területén is volt befolyása, mutatja 1810 Szent-András havának (november) 15-én Buda, 1811 Szent-Mihály havának (szeptember) 24-én Pest város száraz vámjait az akkori viszonyokhoz képest szabályozta és a vámdíjakat megállapította. Gróf Széchenyi Istvánnak a föllépésével vetdtek föl nagyszabású tervek a kereskedelem fejlesztését illetleg, de ezeket a szabadságharcz elsöpörte. Az elnyomatás korában a vármegye kereskedelmi élete is csak alig tengett ^ és a tulajdonképeni fejldés a kiegyezés utáni idben indult m^g. A kiskereskedelemnek jelents helyei voltak akkoriban Abony, Nagj-káta, Monor, Irsa, Ráczkeve, Nagykrös, Kalocsa, Aszód, GödöUö, Újpest, Kecskemét, Czegléd és Soroksár. Gabona-, marha- és lóvásárjairól Nagykrös, Czegléd, Félegyháza, Abony, Dömsöd, Dunavecse, Szabadszállás, Halas, Kunszentmiklós, Apostag és Monor volt híres. A sertéskereskedés fként a Kiskunságban virágzott, honnan a Bácskába, Szerémségbe és Bánságba jártak el az élelmes sertéskereskedök. A borkereskedés ftelepei Budafok, Szentendre és Vácz voltak. Az utóbbi helyen gyapjúval is nagyban kereskedtek. A fváros iparosai az egész vármegyébe lerándultak a vásárokra. Különben a városok vásárait messze vidékek lakosai látogatták s Kalocsára még túl a Dunáról is átjöttek. A kereskedelem mai jelentékeny forgalma mellett az elbbiekben fölsorolt nagy ipartelepek száma és nagysága bizonyít legélénkebben. Mind a kis-, mind a nagykereskedelem leginkább a városokban virágzik, azonban a legkisebb községnek is megvannak a maga forgalmas boltjai és üzletei. A vármegye leginkább nyersterményekkel, állatokkal és állati termékekkel kereskedik, a melyek legnagv'obb részben kiviteli fél és egész gyártbár elég fejlett a gyáripar árúczikkek is és ezek ellenében
1848-ig

még a

az. ho<^v

kiegyezés

mányokat

és

gyarmatárúkat hoznak

be.

A

kereskedelemnek

ma

is

fontos szervei

a heti és az országos vásárok, a hol a közvetetlen körn3'ék szerzi be szükségleteit.

A kereskedelem és hitel íz 1890. é\-i népszámláláskor a vármegj-ében 10.827, Kecskeméten Kereskedelmi statisztika. 1930, összesen 18.757 lakost foglalkoztatott. Ez a szám a vármegyében az összes népességnek 2-5, Kecskeméten pedig 39, tehát mfjdnem 4 százaléka volt. Ezek közül a vármegj-óbeu 6559 volt a keres és 10.26 tz eltartott, Kecskeméten 847 a keres és 1083 az eltartott, összesen 7406 keres és 11.351 eltfrtott. A kereskedelemmel és hitellel foglalkozóknál 100 keresre esett a vármegyében 157, Kecskeméten pedig 128 eltartott. Az 1900. ó\-i népszámlálás idején már a kereskedelemre ós liiteh-e a vármegyében 25.522, Kecskeméten 2750, összesen 28.272 lakost esett. Ez a vármegyében a teljes népességnek 3-1, Kecskeméten pedig 4 8 százalékára rúgott. A százalékbeli emelkedés tíz év alatt nem npgyon ncgy a vármegyében 06, Kecskeméten pedig 09 százalék volt. Ellenben a tényleges emelkedés mégis számottev. Ugj-a nis a vármegjében 8695, Kecskeméten 820, ös.szesen 9515 egyénnel szaporodott a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók száma. Ezek közül a vár-^ megyében 9664 volt a keres és 15.858 az eltartott. Kecskeméten 1323 a keres és 1427 az eltartott," összesen 10.987 keres és 17.285 eltartott. A vármegyében 100 keresre esett 164, Kecskeméten pedig 108 eltartott az utóbbi számadat azt bizonyítja, hogy a városban a családtagok is többnyire alkalmazva voltak vigyanabban a foglalkozásban. Ez idtl kezdve azonban e számírányok megnagyobbodtak és a s'iszonyok kedvezbbre változtak. A m'i állapotoknak megfelelöeg a keres; ;

kedelem egyes ágait külön-külön ismertetjük.

egyik legjelentsebb ága a vármegye kereskedelmének. a mi a lótenyésztés fejlett fokának az eredménye. A kitüno lóanyag mind igás és katonalónak, mind versenylónak egyaránt használható. Hintós'.ovakat a vármegyében nem igen nevelnek. A katonai lovak ára fiöO Król 800-ra emelkedett s a többi árak ehhez igazodnak. A jó és nagj'testü igásló keresett és jó áron értékesíthet. Lovat nagy mennjnséget szállítanak Németes Olaszországba, nemkülönben a balkáni államokba és ezek átlagos ára 750 -1000 korona. A szarvasmarhal, eresked és elsrend. A fváros hússzükségletét nagyrészben a vármegye látja el, de az elsrend hízott marha nagy részét a budapesti piacz elkerülésével külföldre, Bécsbe, Német- és Olaszországba viszik. A levágni való borjú is jó áron értékesíthet, mert Budapest sokat fogyaszt. A fejs-tehén ára változó ugyan, de a jó fejs-tehénnek állandóan magas az ára, mert a tejgazdaságok sok és csakis jó minség tehenet szereznek be. Az igás ökör-szükségletnek nagyrészét a vármegyei gazdaságok az Alföldrl és Erdélybl, a tarka ökröket pedig nagy részben Nógrádiól, a Dunántúlról és a tenyésztéssel jobban foglalkozó más vidékekrl szerzik be. Az igás-ökör ára állandóan magas. A növendék-marha árát a takarmány termési

Az

állat forgalom

Auai.k|re3ke-

A lókereskedés viTágzó,

viszonj'ok inkább befolyásolják, de jó takarmány term években ennek is jó az ára. A juhkeresked's ma már nem nagyon jelentékeny, mert a juhhús ez id szerint nem keresett és egyéb húsfélékhez viszonyítva, aránylag kevés fogy belle. pecsenye-báránynak azonban Budapest jó piacza. Egyes gazda-

A

koroskodolt'in. Kiskunhalas. gyapjuüzleí.és kender-kereskedés nem áll magas szín- . mind értékben örvendetesnek mondható. míg a zab és tengeri árát a helyi piaczok is befolyásolják. — — — — behozatallal is kell pótolni. A gabonanemek közül a búza. A iollkereskedés szintén jelentékenynek mondható. a mikor Amerika mind megvásárolta. tejnek ]3udapest és a vármegye vidéki nagyobb városai állandó és biztos piacza. Állati tcr kck. Éjszakamerikába.ség nagyon kevés és így a vármegye szükségletét még vetkezk voltak — — : — — — . Czegléden é. Kecskeméten. az értékesítés kedveztlenebb. Az átlagos árak akkor a kö- —A disznózsír' a tej- és A — A A — — A —A : — mosott gyapjú legfinomabb és finom minség 412 780. a mit a vármegyében lev szivarszopókagyárak dolgoznak föl. Mind a budapesti. Az értékesítés ily vidékeken a gj'alog és szekeres kofák útján történik. A hüvelyes vetemények. mert a közlekedési és forgalmi eszközök a termények elszállítását és piaczravitelét megkönnyítik. melyek kiviteli piacz (Nagykrös.és szalonnakereskedés jelentékeny. Azokon a vidékeken azonban. Az állati termékekkel való kereskedés is nagy szelepet játszik. középfinom 240 385. mivel a A burgonya jó áron értézsuzsok miatt kereskedelmi czélra nem alkalmas. A finromfikereskedés szintén jelents és újabban nagy siilyt helyeznek a fajbaromtiak ten\észté- — a melyek keresettebbek. Czegléd. mert Pest vármegye az ország egyik els gabonatermel helye. mint fontos kiviteli ág. st sok esetben tlrágábban értékesíthet.st znek. de a termés-m''nnyi. Nagyobb gazdaságok 15 17 fillérrel értékesítik átlagban a tejet.. Azokon a vadékeken. a hol nagy hizlaló-telepek vannak. igen élénk. az Egyesült Államokba és Angolországba szállítják. hogy az árak a legutóbbi évben 5 15%-ot csökkentek. durva 140 232 mosatlanul nyírott legfinomabb és finom 140 200. — A van. melyekben a sertéstenyésztéssel iparszerüleg foglalkoznak. bár újabban ers versenynek van kitéve. czikk. tojáskivitel leginkább Bécs és Berlin felé nagy. ló. Ezek nagy mennyiségben szállítanak külföldre. hogy a termelk alig tudják a növekv szükségletet kielégíteni. Az értékesítési viszonyok kedvezek. mint Buda])esten. A serléskereskedés — fként az alföldi részeken. de állandóan magas. Mindamellett a kivitel szaporodott. melyek távolabb esnek ilyen piaczoktól. A baromfi ára igen változó. tejtermékeket elállító tejszövetkezetek száma a vármegyében egyelre még igen csekély. a mi természetes is. mind a külföldi piaczon a sertés jól értékesíthet. A tejes-malacz is keresett czikk. tojáskereskedés a külkereskedelem . melyek félvér angol húsjuh-tenyészté. Az évi termés nagyobb fele eladásra és kivitelre kerül. Il>nr. Mind él. rozs és árjm ára a külföldi piaczokéhoz alakul. a melyet megérdemelne. líitt-lüjiy és forgalom. birka és kecskebrökben nehezen lehet értékesítem. A köles elég A feLsö járásokban termesztett babot a helyi fogyasztáson kívül jelentékeny. Noha Budapest nagy tejszükségletét e vármegye mezgazdasága csak részben tudja ellátni. mert a másfél millió mázsa termés tekintélyes hányadát a vármegyében A mák fontos kereskedelmi lev szeszgyárak veszik m"g és dolgozzák föl. A pest megyei borsó és lencse már nem emelkedik olyan jelentségre. disznózsír. középfinom 120 140 és a durva 80 120 korona között váltakozott métermázsánként. A kivitel Ausztria és Németország felé irányul. tojást jóáron szintén faluzó kofák szedik össze és viszik az eladási középpontokba a városokba és Budapestre. Kiskunfélegyháza) vagy Budapest közesére. — — — : — . A legutóbbi években a liba és a kacsakivitel is em>^lkedett. jó áron.szempontjából mind mennyiségben. A búza és rozs mellett fként az árpa keresett ezt a magyarországiakon kivül az ausztriai és bajorországi sörgyárak veszik. A dísztollak közül a kakastoll és a fehér pulykatoll örvend keresletnek. Ez az oka.snek. Csak a sózott és szárított borjúbörnek volt keletje a legutóbbi évben. magfélék és kereskedelmi növények fontos szerepet játszanak a kereskedelemben. a liaromii állandóan A emelked mennyisége nagy hátrányára mert az amerikai vált. A nyersbörkereskedés nem áll azon a fokon. mind vágott csirke és tyúk-félében és pulykában tetemes a kivitel. — A len. a bárányokat felliízlalva.< Kiskunhalason virágzik. bár a külföldrl behozott növényi zsírok lébe e. kesíthet. msglshjtsen magas az ára 350 korona métermázsánként A vármegye gabonakereskedelme virágzó. magyar mellett Ausztriában vei'senyképtelenné vajkereskedés terén a kereslet oly nagy. A sertés ára ingadozó ngyan. A lúdszárnjiroUnak. 162 síigok. Bécsben és egyéb helyeken is elég jó áron értékesítik. Az ágytollkereskedésnek ma már nagy a forgalma. A készletet marha-.

A takarmányfélék állandóan az állam mm-ként 4056 értékesíthetk. Hátrányosan befolyásolja a bor árának kialakulását az a körülmény. már a czéhek idejében kezdtek fejldi a varmegyében. KiskunfélegyV áza. hogy a szlsgazdák egy részének nincs kell szi-etelési eszköze. káposzta. hagymák. A fakereskedés nem nagy arányú. rendes erjeszt kamrája vagy pinczéje és így kém'telen szüret után a mustot azonnal piaczra vinni és így olcsón értékesíteni. mások viszont a társasélet és közmveldés fejldését vaunak hivatva szolgáim. melyek Ausztria és Németország felé kerülnek kivitelre. Rákospalota. A vármegye borkereskedése nagy forgalmú. kik a gyümölcstermés idején állandóan ott tartózkodnak raktárakat bérelnek. A homokon ter12. A zöldségfélék. Erzsébet: — — — dk — — : . mivel Budapest vidékén a tejtermelést igen nagy mértékben zik.Ipar. melybl kivitel is van. jól értékesíthet. kereskedelem.kult l!l(l2-ben.)-bpn.és fakereskedelmi r. osztályozzák. Az erdtermelés még a helyi szükségleteket sem tudja kielégíteni. kiforrottan pedig 14 mett fajborok ára 22 24 K. bár a spanyol pajjrika ers czukorrépa fontos fejt ki. dió és dinnye kiváló. melyeknek a dunamenti járások és dunai szigetek községei a ftelep-helyei. körte. Alakúit 1905-ben. spárga. ti'gja.051 kg-ot ként.121. Kec kemóti kiviteli kereskedelmi r. Jó termés idején a nagyobb termelési vidékek központjait a bel. Munor és \ndéke gabonaraktári és g. és osztályú A dohány a II. Dunnvecséii. E közösségek némelyike tisztán üzleti jelleg. bár az utóbbi idben a kereskedelmi kormány elhatározta. Kiskunfélegyházán. mint föntebb láttuk. átlagárban váltotta be. zöldbab. Czegléden. — — — — — K Gyakorlati czéloktit szolgálók Rátkay-szölötelepek bor.000 korona. némelyek a kereskedk érdekeinek megvédésére törekednek. A gyümölcsök közül a meggy. Hasonlóképen jó áron értékesíthet a csemegeszl is. Nag^'körösön. mind iiz O. ilaga Budapest is jó fogj'asztási piacz. Alnptöke 100. Idetartozik még a t ölgy kéregkereskedés is. saláta. a takarmány minden idben keresett czikk. st a zöld takarmány is. csomagolják és vaggonszámra szállítják szét a zömét külföldre. A kereskedelmi kamara mellett ma is számos egyesületbe tömörültek a vármeg^'e kereskedi. 163 A termés tekintélyes hányadát a vármegyében lev gyárak dolgozzák A gyógynövények közül a székfü\nrág (kamilla) de azért jut kivitelre is. Ez utóbbiak kivitele óriási méret. K. fként Nagykrös ugorkakereskedelm? országos hír. elegend hordója. szilva. : . vonalon. a termett 5. A gyümölcskereskedés a vármegyében egyike a legfontosabbaknak. A drágább keményfa-anyagot bútorok és hordódongák készítésére a közvetít kereskedelem szolgáltatja. paradicsom.-t. A kereskedelmi testületek. p. virágzó forgalmat mutathatnak föl.és tölgj-talpfát Szerbiából hozzák a vármegj-ébe. alakult 190. 1000 darab 100 koronás részvény. A paprika-kereskedés és kivitel számottev. A vasútépítéshez szükséges bükk. de a borértékesítési viszonyok a vármegye területén sem kedveztlenek.-t. föl. nvári és szi baraczk.000 korona. Az utóbbit legnagj-obbrészt Oroszországból és Amerikából szállítják a vármegye horlógyárainak. H. de tekintélyes része a bortermésnek mégis elég jól értékesíthet.'ízdasági értékesít szövetkezet. 215 üzletrész. Puhafában hatalmas tutajok érkeznek a Dunán a Felvidékrl és ezeknek Újpesten Kalocsán és egyéb dunamenti helyeken vannak a fértékesítési telep?i. — — — — — K K — . A kereskedelmi konkiirrencziát czikk s az 1909-ben áron vették meg mázsántermett 354. hol a piaczra hozott kitn anyagot jó áron beváltják. fleg a nyugati államokba. Legutóbb a homoki borok ára szüi-etkor 9 16 volt hl-ként. Hatásköre kiterjed II köz. Alaptke 250. cseresznye. a fonnyasztott luczerna.-t."épre. liitelügy és forgalom. hogy a talpfát ezentúl túlnyomó részben Magyarországon szerzi be. és bodzavirág jelentékeny és mindkettbl kivitel is van. 12. alma. Bár sok bort termel e vármeg^^e és annak egy részét alacsony áron is értékesíti. Társadalmi ji'llogü egyesületek vannak még a következ helyeken Aszódi kereskedelmi egyesület. kivitel minden idben jól mert is van és a budapesti piacz is és sokat felvesz és végül. 4:ill0 konma értékben.100 mázsát a czukorgyárak 190 225 vármegyében I. de a vármegye alsó része termelésének tekintetes részét mégis Kecskemét európaszert e ismert nagyhír gyümölcs-piacza veszi föl és a Kecskeméten fizetett ár szerint alakul ki vidéki piaczokon is a gyümölcs ára. Nag^' gj'ümölcs-piacz van Kiskunhalason. a mely a briparnak szállít kikészít anyagot. Hungária terménykiviteli r.Al'. Czeglétli keresked ifjak kaszinója.és külföldi kereskedk nagy számban keresik fel. 142 tag. Az els földolgozást a nagj-arányú gzfrészek végzik és így kerülnek az ipari czélokra szolgáló puhafa-anyagok a forgalomba. Alakult lUOli-ban. a minek a vármegye csekély erdmenym-isége az oka. . Újpesti kereskeés szatócsok árúbeszerzési szövetkezete.i0 darab 200 koroniis részvény. a mi az utóbbi évek kedvez Borkereskcdés termésének az eredménye.

000 korona. — A — Szakoktjiiá- kereskedelmi szakoktatás nagyon szegényes a vármegyében és története vissza messzire. hogy a vármegye a nemzeti bank fölállítását sürgeti. Alakult 1888-ban. 500 dírab Alberti-irsai takarékpénztár r. Al. Alaptke 160.-t. mint az O. szintén egy sincsi-n az egész várme A sem nyúlik : A A Ni III.-t. ]Magántiszt\'iselk és kereskedelmi alkalmazottak országi>s szövetségének egy-két nngj-obb községbon van heljú cso)>ortj:\. Kalocsán pedig 1866-ban alakult egy-egy. Alakult 1889-ben. tag. tagja. GödöUn és Szentendrén.4. 28i. 3600 darab 200 koronás részvény. HITELÜGY. 853 Alsónémedi. Aporkai hitelszövetkezet. 200 koronás részvény. H. Nagykrösön és Váczon. mint az O. K. Keletkezett 1868-ban. 849 Alpár.ib 100 koronás részvény. Kiskunfélegyházi kereskedelmi egj'esület.1)U ffilvni Ipar. 1839 deczember 30-án alakította meg a vármegye az ország legels pénzintézetét s ez a . de eddig csak Kecskemét kapott engedélj't. mint akkor. a melyre hasonlóképpen nagy szükség volna. tegja. 307 tag. mint az O. Kalocsai kereskedelmi ifjak egyesülete. Alsónémedi hitelszövetkezet.) Alsódabas. Alaptke 200.Pestmegye pártfogása alatt álló hazai els takarékpénztár" volt. koreskodoloin. 200 dorab 100 koronás ré-szvény. kereskedk egyesület*. a mely 1840 január 11-én kezdte meg mködését a vármegyétl ingyen átengedett A már nyomát Pénzintézetek. melynek Kecskeméten ée Újpesten vfn helyi fiókja. Kecskeméti kereskedi kaszinó. kiegyezés eltti nyomott viszonyok között csak néhány pénzintézet keletkezett a vármegyében. mint az O. 25. tagja.ib 200 koronás részvény. Kiskunfélegyházán. 416 üzletrész. Els dunavidéki takarékpénztár. K. korona. Legtekintélyesebb keresked-testület rz Országos Magi. K. 488 tag. 286. Alakult 1909-ben. 800 darab 200 koronás részvény. 247 Akasztó.). t. Félegyházán. (Bötelep Ksztmiklós. Váczi kereskedö-ifjak társiüata.000 korona. tag. de ezekbl egj' sincs a vármegyében. Akasztó községi hitelszövetkezet. H. Alapszabályait 1845-ben a hehi:artó-tanács is megersítette. Már több városban indult meg mozgalom kereskedelmi iskolák fölállítására. A Abony. üzletrész. alatt hat pénzintézetet alakítottak és pecbg 1868-ban Aszódon és Üjpesten. kereskedelmi tanfolyam. H.T iizlftrész. Újkécskei kereskedk köre.000 korona. H. fiókja.000 korom. 1000 d. — — — — — — — — — . r. Kecskeméti keresked-ifjnk egyesülete. Kagyabonyi önsegélyz egyesület. Alaptöke 200. Alakult 1883-ban. Kúnszentmiklós-dabas-szabadszállási takptár fiókja. Apo/ilag községi hitelszövetkezet. így Xagj-krös városa 1859-ben alakított takarékpénztárt Váczon kiegyezés után két év 1864-ben.-t. Sziilkszentmártoni kereskedk ós iparosok egyesülete. Alakult 1907-ben. magasabb kereskedelmi mveltség terjeszti volnának a felskereskedelmi iskolák. Alakult 1890-ben. Alakult 1893-bíin. Aszódvidéki gazdák és iparosok hitelszövetkezete. Monori kereskedk köre. 42. Pest -Pihs-Solt -Kiskun vármegyében ez id szerint a következ pénzintézetek állanak fönn A . vármegye hitelügyi fejldése még nem régi kelet. 1869-ben Czegléden. 'Alsófokú kereskedelmi iskola négy van a vármegyében Kecskeméten. Fióktelepe van Nagykátán és Túrán. Aliptöke 160. mint az O. hol 1910 szeptember 10-én fog megnyílni a felskereskedelmi iskola. — Czcglédi : népbank r. Kiskunfélegyházi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete.-ar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE. Keletkezett 1896-ban. Aszód. Áporka. tagja. 20.000 korona. Alakult 1902-ben. 1600 dar. Keletkezett 1873-ban. Alpári hitelszövetkezet.. Kiskunhalasi kereskedelmi kaszinó. H.ptöke 720. Alakult 1870-ben. A szabadságharez után következett idben kikerült az intézet a vármegye befolyása alól s a 70-es években még a pártfogást is elhagyták a czímbl. Az alsófokú kereskedelmi oktatás a múlt század 80-as éveinek a közepén kezddött s ma sem áll fejlettebb fokon. Pestmegyei abonyi takarékpénztár. tagja. helyiségben.700 korona. Alaptöke 100. SoltvadktTten és Dimavecsén. Aszódi takarékpénztár.50 korona. hitelügy és forgalom. tanuló ifjúság e tekintetben a fvárosra van utalva. Aszódi hitelbank és takarékpénztár r. Czegléden pedig az alsófokú ipariskolával kapcsolatban van egy.800 korona Alherti-Irsai czeglét&erczeli népbank r. 500 darab üzletrész. K. K. 1870-tl kezdve azután a hitelügy fejldése rohamosan megindult és a pénzintézetek gyorsan elszaporodtak a vármegye területén.000 korona. 1730-ban ugyan találjuk annak.000 Alberti. Fióktelepe van Kiskrösön Apostag.

H. tagja. 100 darab 100 koronás részvény. tagja. K. Alakúit 1888-ban. Alakult 1887-ben. mint az O. Bugyi. 1899-bi-n. K. Keletkezett 1884-ben. Alakult 1899-ben. 597 üzlotrész. Alakült 1890-ben. fiókja. Alakult 1899-ben.-t.S20 — korona. 2000 darab tagja. K. mint az O. Békásmegyeri önsegélyz-egyesület. H.750 korona. Dunaharaszti. 406 üzletrész. tagja. Alaptöke 200. Bajaszentistván. Alakult 1892-ben. 600 darab 200 koronás részvény. Budafoki önsegélyz-egyesület. H.-t. Csvár. Dunaharaszti hitelszövetkezet. togja. Alaptöke 100.900 korons. 180 tag. liiú'. 798 tag. K. tagja. Alakult 1894-ben. 1335 üzletrész. 50. — 192 tag. Van termény. 165 tagja. Alakult 1892-b6n. — Czeglédi hitelbank hitelszövetkezet. 765 üzletrész. 3. Alakult 1899-ben. 290 tag. mint az O. 435 tag .) FaJSZ.000 korona. Czeglédi népbank r. fiókja. Erzsébetfalvai takarékpénztár r. mint az O. hitelszövetkezet. H. 77. 612 tag.-ás részvény. Keletkezett 1882-bea. mint ez O. Alakult 1889-b3n. tagja.) mint az O. 174. H. Alaptke 200. Rákoscsabai takarékpénztár r. H. 17150 korona. Czeglédberczel. K. K. Császártöltés. Alakult 1906-bar. mint az O. Dunavecsei hitelszövetkezet.000 korona. rész. 104. mint az O. — Czegléd.200 koroni. fiókja. Bénye községi hitelszövetkezet. H. Dusnoki hitelszövetkezet. 1334 üzletrész.500 korona. Békásmegyer. Dunapataji hitelszövetkezet. Alaptke 80. — — Biai Bía. 480 üzli>tr('si'. H. Alakult Dunaegyháza. H. Dömsöd községi hitelszövetkezet. tagja.440 korom. 1010 üzlet15. 1000 dprab 200 koronás részvény.) Dusnok. 524 üzletDab. 21. 607 tag. — Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár fiókja. Alakult 1885-ben.000 korona. 345 tag. EUöhiai takarékpénztár — — K tpg. H.250 koron<>. Kereskedelmi éa gazdasági boTik r.-t. tagja.500 korona. H. 351 tag Boldog. Alakult 1905-ben Alaptöke DunabOgdány. — Csobánkai hitelszövetkezet. 984 üzlet- 49. tagja.-t. Alaptöke 120. (Ftelep Apostag. Dabi hitelszövetkezet. K. mint az O. Dunapataji önsegélyz-egyesület. Alakult 1895-ben. 1530 üzletrész. mint az O. — — — — 300 darab 50 koronás részvény. Domony. Dunavecsei takarékpénztár r.. 1990 üzletrész. Dunapataj. — üzlftrész. Az Osztrák-magj'ar bank mellólclielye Alaptöke 400. H. 343 üzletre z. Alakult 1900-ban. 31. mint az O. erzsébetfalvai fiókja. mint az O.750 K. mint a O.Ipar. 427 üzletrés/. 573 üzlitrc-i/. K. Erzséhei-kossuthfalvai ipartestületi hitelszövetkezet.lom. mint az O.1. r.200 korona. 104. Dunahogdány és kisoroszi takarékpénztár r. tagja. X\A\in\t 1900-ban. 42. 408 tag. mint az O. K.".-t.000 koiona. Bátya községi hitelszövetkezet.és kereskedelmi bank r. H.-t. tagja. 1742 üzletrész. Alakult 1892-ben. 66. H. liitelügy és forgr. (Ftelep Rákoscsaba. K. Budakalászi hitelszövetkezet. Alaptke 60. tagja. (Ftelep Soroksár. mint az O. H.000 korou3. Alaptöke 300. • mint az O. Alakult 1890-ben. Császártöltés községi hitelszövetkezet. K. 2.750 korona. 2095 üzletrész.000 korona. EUó dunavidéki takarékpénztár r.000 kiirciuti. 3488 üzletrész. mint az O. Czeglédi takarékpénztár-egyesület.250 koroni. Alakult 1890-ben. tagja. 66. 298 tag. K. — Budarsi takarékpénztár. 1000 darnb 200 koronás részvény. 625 tiíg. Dömsöd.-t. 647 Budakalász. mint szövetkezet.és árúraktára 70. Alakult 1904-ben. K.700 korors. Alakult 1895-ben.000 korom. — Alakult 1895-ber. mint szövetkezet. K. 14. 1312 üzletrész. Dunaegyháza községi hitelszövetkezet. Dunapataji takarékpénztár r. — Budakeszi takarékpénztár Budars. mint az O.-. keletkezett 1869-ben. H. Btidaörsi segélyegyesület. tagja. keroskedolem.ii. K. 100 koronás részvény.000 Boldog községi hitelszövetkezet. tagja.") Bátya.200 korona. Domonyi hiteltelszövetkezet. mint az O. mint szövetkezet. — 263 tag. H.-t. Soroksárvidéki takarékpénztár r. K. 11)11. — Bajaszentistváni hitelszövetkezet. Alakult 1890-ben.s. 20. H. — — — — . Budakeszi hitelszövetkezet.) Czinkota. tsgja. Alakult 1909-ben. 362 üzletrész. — Keletkezett 1870-ben. Alaptöke 200. H. 2(11111 (l. 19.-t.Ácsa községi Csvár.000 mm. 36. . K. r. (Ftelep Kilocsán. 502 tag.'>. 76. rész. Csepel. Bénye. Alaptöke 200. Erzsébetfalva. 603 tag. Czeglédi ipar. 438 üzletrósz. K. 1128 tag.700 korona. 3000 dirab 100 koronás részvény. Alakult 1897-ben.000 koronix. K. Dunavecse. Bugyi községi hitelszövetkezet. mint az O.-i. 347 tag. 401 tag. 216 tag. Alakult 1901-ben. Alakult 1890-ben.-t. K.")0 korona. tagja. t.400 korona. Keletkezett 1883-ban. r. H.520 korona.szvóny. 153 tag. Budafok és vidéke takarékpénztár r. mint az O. 1000 darab 320 és 1000 darab 80 koronás részvény. 400 darab 200 koronás részvény. — — — — — rész.Mí!li 100 koronás ré. nünt szövetkezet. befogadására. Alaptke 300.000 korona. Fiókja van Ordason. H. Cze<tlédberczeli hitelszövetkezet. 1554 üzletrész. 285 üzletrész. Alakult 1904-ben. 38. Dunakeszi községi hitelszövetkezet. Alakult 1902-beD. tagja. tagja. 45.700 — korom. tagja. Czeglédi hitelszövetkezet. Budakesz. K. 3000 darab 100 koronás részvény. H. Dunakesz.-t.300 koiora.000 korona. Fióktelepe van Abonyban.-t. Budafok. K. GOO db 100 k. Csobánka.

tap. 2000 darab 200 koronás részvény. ö55 üzletrész. 43 tag. Gödölli néphitelszövetkezet. 263 üzletrész. hitelszövetkezet.000 Sárkzi takarékpénztár.-t. Alakult 1889-bon. mint az O. (Ftelep Kclocsa. 13. tagja. . korcskedoloiu. 405 tag. hitolügy (Ss forgalom.000 korona.-t. K. 211 tag.400 korona. 53. Kávai hitelszövetkezet. 1345 üzletrész. Keletkezett 1873-b. 3000 darab 200 koronás részvény. H. Keletkezett 1871-ben. . Kerekegyházi els takarékpénztár r. Kecskenv'ti hitelszövetkezet. rész. Keczel községi hitelszövetkezet.iO hiteluzói-ctlcezel. Alakult 1889-beD. mint az O. Sárkzi takarékpénztár-fiókja.000. Osztrák-magyar bank kecskeméti fiókintézete.jft. 277 tag. H. Alakult 1906-ban. Fajszi . Kecskeméti takarékpénztár egyesület. Fokt6. Izsáki polgári takarékpénztár r. koronás részvény. H. 662 tag. Alakult 1889-beu.000 korona. Galgamácsa. 4IÍ. Kerekegyháza. Alaptke 500.000 korom. 2000 db 200 k-ás részvény. 446 tag. AliUúlt 1890-ben.. Gomba községi hitelszövetkezet. Al-iptöke 300. rész.-t.-t.A.000 K. GödöUói polgári takarékpénztár r. Alaptöke 120. 413 üzletrész. 600 daiab 400 koronás lészvény. :!2s üzletrész. t. mint az O. K. 2:!ii ii/. lOOtI dir. tagja. mint az O. 18. K.'b 100 koronás részvény. koron-i. 600 darab 200 Izsák. Fiilöpszállási hitelszóvelkezet.-t. K. Alakult 1891-ben. tagja. Fióktelepe van Fajszon. tagja. 569 üzletrész. 235 tag. 100.i. 769 Jen. F6t. Alaptke 1.120 koroní. K.líkult 1905-ben. Keletkezett 1869-ben. Galgagyörk. 5720 korona. K.440 korona. U'iii üzletrész. tagja. Keletkezett 1885-bea. mint az O. kereskedelmi és ipari r. Keletkezett 1872-ben. 93 üzletrósz. hitelszövetkezet. üzleti'i-s/. H. Keletkezett 1878-bon. 392 tag. 1181 üzlotrósz. 1368 üzletrész. Alakult 1906 augusztus 5-én. Alakult 1907-ben. Alaptke 50. Alakult 1909. — 43.000 korona.150 korona. Mezgazdasági. Kecskeméti kereskedelmi ipar-hitelintézet és népbank. lakarckpé}iztár. (Ft«lep Budapest). Galgagyörk községi hitelszövetkezet. Alaptke 80.. Alakult 1907-ben. Alakult 1909-ben. H. FQlÖpSzálliS. . 3000 darab 400 koronás részvény. K. Soltjárási takarékpénztár fiókja.700 korona. Hajós. tagja.-'Z(iU(iíii önsegélyz népbatik mint szöt-etkezet. Hartai 68. tagja.Makult IS9t!-ban. Kalocsai takarékpénztár. K. 18. t.'iOO. K<"letkezett 1866-bin. 400 Harta. 78 tag. 408 tag. Kereskedelmi és gazdasági bank r. Alaptöke 1. Jászkarajeni és vidéke takarékpénztár r.000 korona. mint sz O.000 korom. . mint az O. Alakult 1889-ben. Gödölli — I — — — — K Gödölli hitelszövetkezet. H. K. mint az O. Jászkarajen. H. 55.-t. darab 200 koronás részvény. Kecskeméti központi takarékpénztár. H. Magyar általános hitelbank kecskeméti fiókintézete. (Ftelep Apostag.100 korona.000 K. K.égy községi hitelszövetkezet. Fót községi mint nz O. Izsáki népbank r. Alaptöke 600. H. H. tagja.A.000 korona. 371 üzletrész. mint az O. Káva. Alakült 1907-ben.in. 553 tacr. helye. Alakult 1890-ben. 182 t. Gazdák és iparosok kecskeméti hitelszövetkezete. mint az O. K. Fiili''p./entelki hitelszövetkezet. H. Alakidt 1896-ban. K. Alakult 1898-ban. — — .000 koiona.letrész. H. Az Osztrák-magyar bank mellékKalocsa. Alakult 1899-ben. Homokmégy. H. 4650 koroni. ta. tagja. tagja.-ben. mint az O. tagja. Alakult 1899-ben.-t.950 korona.250 korona. K. mint az O. tagj i. 639 ItinH üzletrész. — — — — — — — — — — K — — — Kcczeli kölcsönös népsegélyz-egyesiUet. 11. 31. mint szövetkezet. 67. 13. 50. im ü/letrész. 1019 üzletGyón. mint az O. mint az O. tagja. 2000 dareb 300 koronás részvény. K. mint az O.t:. Jászkerekegyházai hitelszövetkezet. 770 tag. Hévizgyörk községi hitelszövetkezet. Közgazdasági bank r. Hajósi községi hitelszövetkezet. 93 tag.200.) Keczel. H. Alakult lS87-bon. Alikult 1900-ban.650 korona. Alaptöke 400. K. 14. 109 Galgamácsai hileJszövetkezet. tagja. . Alakult 1889-ben. Hévizi hitelszövetkezet. 2S2 üzletrész.\1 i)ti)ke 240.5UU korimí. (Ftelep Solt.000 korona. . H.) 1(5(5 Ijiar. :. tag. tagja. Alaptöke 600. Alakult 1904 deczembci 15-6n. Homokm. Alaptke 400. K. K. Alakvilt 1888-ban.) KiSktrSs. 2S0 ti'-. Hévizgyörk.450 korony.000 korona. K. Fióktelepe van Keczelen. H. Kecskeméti közgazdasági bank r. Alaptke 120. tagja. K.Makult 1000-bcn. K. Alikult 1890-ben. mint az O. 28. Gyóni hitelszövetkezet. Kecskeméti leszámítoló és pénzváltó bank r. — Fokt községi hilelszöveike zet. 28. 574 üzletrész. Alaptke 100.000 1500 db 200 k-ás részvény.000 korona. 523 tag. 390 Gomba.-t.laptöke G6dÖII6. mint «z O. 524 üiletrész. Kishartai takarékpénztár r.450 korona. Alakult 1890-ben.100 koroni. mint az O.400 korona. Kecskemét. Alakidt 1893-ban. 2000 d -rab 500 koronás részvény. Kalocsai hitelszövetkezet. K. tagja. H. tagji.000 korona. 247 ta<:.840 korona. mint az O.-t. tagja. Alaptke 60. 110 üzletHévíz.000 korona. H. H. 600 darab 200 koronás részvény. Els dunavidéki takarékpénztár fiókja. Alakult 1893-ban.140 korona. 20.

Alai)töke .li'ir r. K. 133 tag. tagja. Nagykovácsi. 138 tag. Nagytarcsa. tagja.(I0() K. 2000 dareh 100 koronás részvény. Kunszentmiklós dabas szabadszállási takarékpénztár. H. Soroksár-haraszii-taksonyi takarékpénztár fiókja. 1500 darai) 200 koronás részvény. Kisnémedi. 1000 darab Kispest. Alakult 1892-ben. mint az O. Halasi takarékpénztár r.-t.'{Oll. 11. Az Osztrák-m?gyar bank inellókhelye.-t. Alaptke 750.000 korona. 200 koronás részvény. Alakult 1891-ben. K.. 400 darab 200 koronás részvény.ar. mint az O. mint az O. mint ez O. 627 üzletKóka.sA-. Keletkezett 1873-ban. Alakult 1904-ben.011(1 K. 30.-t.000 korona. Fiókja van Alsódabason és Sz. tagja.Nagykovácsi községi hitelszövetkezet. Nagykáta községi hitelszövetkezet. 286 tr-. Makádi hitelszövetkezet. Alaptöke 300.560 K.. 27. 1500 darab 200 koronás részvény. 463 üzletrész. Majosházai hitelszövetkezet. Monori hitelszövetkezet. Fclcgijhúzai mezgazdasági."iOO koronás részvény.ii önsegélyz szi'ifi Iki r. K.000 korona. 226 üzletrész. (Ftelep Soroksár). Alaptke 150. H. Alaptke 50. Alakult 1888-ban. KiskiDiliafa. H. AUptke 600.050 K. Halasi gazdasági bank r.000 kor. Monorkerületi takarékpénztár.250 korona. Monorkerületi hitelbank r.300 K. Alaptke 200. Nyáregyháza községi hitelszövetkezet. 180 tag. — Nagytarcaai hitelszövetkezet. mint az O. 3750 db. Kiskunmajsa. rész.000 koroin. — Félegyházai kereskedelmi iparhitelintézet és népbank. 506 Kocsér. 472 tag. mint az O. 326 tag. Alakult lü08-ban. Aszódi takarékpénztár fiókja. mint az O. tag. K. Kocséri hitelszövetkezet.-t.000 K. 200 koronás rész\-ény. tagja. tagja. Fiókja van Pibsen. 308 tag. Alakidt 1905-ben. mint az O. MajOSháza. Nagykörösi közgazdamgi bank r. Kispesti takarékpénztár r. Halasi kereskedelmi bank r. mint az O. t.300 korona. mint 8Z O. H.OOO koron>i. Alakult 1905-ben. 129. Kiskunfélegyháza. 1000 darali Ido koronás részvény. 564 Makád. Alakult 167 Kiskrösi lcö:gaz(las(ir/i bank 200 kon. 22. Nagykáta. K. siio . Keletkezett 1860-ban.Vlakiilt 1882-ben.000 korona.700 K. Lajosmizsei takarékpénztár r. 540 — — — — — — — — — — — — — — .-t. Alaptke 200. Kókai hitelszövetkezet. Alíiptke 300. 541 üzletrész. H.0(10 lioniin. H. liOO d r. 1500 dsiMb A'/. K. Alakult 1897-ben. Alakult 1899-ben. Nagykörösi községi takarékpénztár.520 K. Alakult 1909-ben. K. Keletkezett 1872-ben. Monor. K. hitelszövetkezet. . H. 1000 db. ipari és kereskedelmi bank r."Í4. 1000 darab 400 koronás réwvóny.:n:fár fióktelepe. tagja. K. Az Osztrák-magyar bank mellékhelye. üzletrész. tagja. Pestkisoroszi Kisoroszi.480 korona. 433 tag. Alakult 1902-ben. (Ftelep Aszód. Fióktelepe van Úriban. 476 tag. Alakult 1894-ben. Alaptöke 200.s részvény. K.900 K. .(iO() korouH. tagja. 36. 462 tag. mint az O. 1270 üzletrész.440 korona. 3000 darab 200 koronás részvény.iMii Kiskunfétegi/hiizi lukarék és hiielegylet. 605 ü'/letrés?. K. takarékpénztár r. :1IT üzletrész.500 korona. Alakult 1904-ben. H. K. 12. H. Kiskunlaczházai Kiskunmtii-'tii tukiinkpénztár.(1(1(1 K. — — — Önsegély zö-szöi^etkezet. tagja. K.-t. mint az O. Alakult 1898-t)iii. Lajozamizsei hitelszövetkezet.) Nagykáta és vidéki takarékpénztár r. 738 üzletrész. 419 tag. Alakult 1899-ben. H. t. Aliiptökp 41)0. Kiskimsági takarékpénztár r.-t. H. L/. mint az O. 50 koronás részvény. Nagykrösi népbank. 2. r. Ala]>t('ikc 40i!. Alaptöke 80. 2362 üzletrész.000 korona. tagja.v/ tdkíinkpcnztár r. H. tagja. Alakult 1908-ban. fal. Alakult 190G-ban. 16(1(1 db 200 koronás részvény.-t.000 koronás. Keletkezett 1873-ban.-t. Alakult 1904-ben. Alaptke 100.\lapt6ke 300.000 K. 200 koronás részvény..l>oii k. Lajosmizse.-b .-t. Alaptke 4(10. Alaptke 160. helye.000 koroiia. 34.600 K. Ráfzker. l!K>5-boii. Miske.-t. 2(10 Uoroná. Tulajdonosa Nagj-krös városa. 25. üzletrész. 1000 darab Közgazdasági . 1000 db.-t. K. 3(l. Nyáregyháza." ba dszálláson. Alaptke 32(1. Keletkezett 1874-ben. 525 tag. — : — . Alakult 1902-ben. Alakult 1890-ben. Kispesti ipartestületi hitelszövetkezet. 13. 2fi6 üzletrész. Alakult 1889-ben.-Vn. Nagykrös.300 korona.'>i' u/liiM-z. Alakult 1888-ban.000 korona. Kispest-szentlörinczi hitelbank r. Kunszentmiklósi hitelszövetkezet. 63. H.Iliar. 395 tag. 117 tag. 2(10(1 db. Alakult I90(i-ban. 1500 darab 200 koronás részvény. . mint az O. Alaptöke 200. Alakult 1895-ben. Alaptöke 200. Az Osztrák-magyar bank mellékKiskunhalas. K. tagja. keveskodclciu. KunszentmiklÓS. 18.1 i-'b 500 koronás részvény. mint az O. H. Keletkezett 18(i9-ben. Miske községi hitelszövetkezet. Alakult lS90-beu.000 korona.000 K. 143 üzletrész. Alakult 1893-ban. Alakult 1882-lM-n. üzletrés/. hitelügy és forgalom.Y. Alaptöke 300. Alakult 1899-ben. H. 200 koromis részvény. Kisnémedi hitelszövetkezet.000 korona. HÚS rrs/Avuy. tagja.-t. 11. Filegi/házi lakitrrkiHir.000 korona. tagja. tagja. 104. Alikult 1888-ban.

Alakult 1898-ban.-. mint az O. 2216 üzletrész. tagja.-t. Soroksár. H. Rákoskeresztúr. Alakult 1887-beu. 1614 üzletrész.640 K. 607 tag. mint az O. Alakult 1896-bjn.-t. H.000 K. 2000 db.000 K. Alükult lS88-b. 388 üzlelrOsz. rés?. Rákoskeresztúri kölcsönös segélyz-egyesület. Alakult 1905-ben. K. (Ftelep Duniföldvár. Rákospalotai takarékpénztár r. tagja. PUspökhatvani hitelszövetkezet. 7200 K.!i)0 ü/. Alaptke 250. K. fiókja.^Uii K. mint az O.) Solymár. 8550 K. kereskedelem. 731 Péczel.000 K. mint az O. Piliscsabai hitelszövetkezet.. . H. 349 tag. Rákosliget.000 K.800 K. K. Alakult 1905-ben. tagja. Pcczeli hitelszövetkezet. Al. Rákospalota községi takarékpénztár r. 100 koronás részvény. tagja.000 K. K. mint az O. Alakult Pöspökszilágy.-t. mint az O. Alakult 1899-bea. K. Keletkezett 1891-ben.-t. tagja. mint az O. 367 tag.860 K. — PálmonoHori hitelszövetkezet.sz. K. Soroksárvidéki takarékpénztár r. Pesihjdegkút. H. K. 100 k-ás részvény. H. 200 koronás részvény. 556 üzletPáty.000 K. K. 70 koronás részvény. Pálmonostor. az O. Soroksári takarékpénztár r.-t.700 K.Si 1. i.és hitelszövetkezete. Alakult 1900-ban. Fióktelepe van Czinkotán.-t. Alaptke 80. 539 tag. mint az O. . mint r. H. V. mint szövetkezet. üzlotrés.iii.300 — — — — — — — . Alakult 1892-ben. Szabadszállás. Alakult 188f-b6n. Rákospalota. .000 K. K. mint nz O.-t. lOÖ koronás részvény. Solt községi hitelszövetkezet. 27. H.és hitelbank. Pilisszántó. tagja. H. H. Fióktelepe van Hartán és Bölcskén. mint szövetkezet. Alakult 1907-bcn.-t. 378 trg. 14. — örszentmiklóai 30. 1908. MotlorkeriUeti hitelbank fiókja. tagja. K. Ráczkeve. Solymár községi hitelszövetkezet. 500 db. K. PQspökhatvan. Pilisi hitelszövetkezet.-t. alakult 1909-b3n.l. 329 tag.nv^z. 122 tog. Rákospalotai hitelszövetkezet. 19.000 K. Rákospalota községi hitelszövetkezet. 216 trg. tagja. tagja. Alakult 1899-ben. tagja. Rákoskeresztúri takarékpénztár r. H. Solt. 92 tag. Alaptöke 50. Rákosszentmihály és vidéke els takarék. hitelügy és forgalom. K. K. 365 tag. Virágpercgi hiteszövetkezet. K. 400 db.- gazdák hHelszövelkezele.i>iui örszentmikls. tpgji. mint az O. mint nz O. 33. tagja.000 K. 80 koronás részvény. K. Ócsa. mint az O. mint az O. 199 tag. Rákospalota községi korona-egyesület. (Ftelep Monor. fiókja. (Ftelop Dunnpatnj. 557 tag. Dunaföldvári járási takarék. Alakult 1900-bttn.100 K. Rákoscsabai takarékpénztár r. Fióktelepe van Dabon és Kiskunlaczházán. Pesthidegkúti gazdasági hitelszövetkezet. 110. mint az O. mint ez O. 1905.'ín. Piliscsaba. H. Alaptöke 200. 004 üzlvtré.-Í. Alakult 1900-bcn. 822 üzlotrrsz. Aliptöke 10. 100 K.520 K.000 K.000 K. tagja. 1000 db. Püspökszilágyi hitelszövetkezet. Diinapataji lakarékiHiiztúr r. 144 üzletrész. Alakult 1894-ben. H. Alakult 1890-b3u. H. Alaptöke 80. Pilisszántóvidéki gazdák hitelszövetkezete. 28. 100 k-ás részvény. 60. Ponu'izi hitelszövetkezet. mint az O. 750 db. Keletkezett 1872-ben. mint rz O. Rákosmezei takarékpénztár r-t. tagja. tagja. 394 tag. K. K. H. 234 üzletrész. Fióktelepe van Csepeii-n és Kispesten. 93.) Pilis. RákosUgcti takarékpénztár r. Ókicskei Ordas. Alaptöke 70. Pereg. 93 tag. K. K.-t.600 K.!!i ü/. ISaii iizlflrész.ICS Ipar. Alakult 1890-beu. 217 t:ip. Alakult 1900-ban.400 K.400 K. Alaptke 50. 100 db. Alakult 1902-ben. — — — — — — — — — — — — .000 K. K. Ráczkevei önsegélyz-egyesület. Rákoscsaba. 600 db. . Rákospalotai önsegélyz-egyesület. Pátyi hitelszövetkezet.-t. — — koronii* rt^szvíny. Pócsmegyer-Leányfalm hitelszövetkezet. Alaptöke 150. 708 üzletrósz. Alaptöke 20. mint az O. Rákosfalva. Rákosszentmihály. fiókja. 431 tag.rcvíz. Al. - Örkény.ikult 1900-ban. 91. (Ftelep Apostag. Alakult 1899-ben. mint szövetkezet.) Solt járási takarékpénztár. mint az O.-t.l. H. 12.000 K. Tke 60000 K.) Orkinyi hitclszöretkczet. 1000 db. üzletrész. Pándi hitelszövetkezet. hitelszövetkezet. Ókécskci lak-arfkpén:tár r. 2500 db. H.1(10 K. mint az O. Töke 200000 K. 100 ÓkéCSke. PÓCSmegyer. Alakult 1892-ben."!. 1200 db. K. Keletkezett 1882-ben. tagja. 224 tag. — — — — — 1909-ben. Soltvadkert. 282 üzletrész. 2000 db. K. H. 586 üzletrész. H. tngja. Kunszenlmiklós-dabas-szabadszállási takarékpénztár fiókja. Keletkezett 1872-ben. 200 koronás részvény. :. 70. mint az O. 41. 240 üzletPánd. 263 tag. 100 db. Alakult 1889-ben. Alakult 1907-ben. 200 koronás részvény. 490 tag. 214 tag. Ráczkeve községi hitelszövetkezet. . Soroksári néphank és takarékpénzuír r.\j.\lakult 18n4-bcn. Ráczkeve járási takarékpénztár r.800 K. Alakult 1903-b. mint rész. 171 üzletrész. Ráczkevei takarékpénztár. K. tagja. Al. 1144 tag. H. 100 koronás részvény.-'. 713 üzletrósz. 512 K. Alaptöke 120. Óc^sai hilelszveJhezet. H.-t. Alakult 1904-bcn. 336 üzletrész. 100 koronás részvény. Alakult 189 l-ben. Alaptöke 160. Pomáz. tagja. H. Alakult 1909-ben. 7. Els dunavidéki takarékpénztár r. Soroksár-haraszti-taksonyi takarékpénztár. H.800 K. 2098 üzletrész. Alakult 1888-ban. tagja. tagja. tagja.

169 .

<^ A Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon.170 pif. Ü^i^Ort^ A Hofherr és Schrantz-féle gépgyár Kispesten. .

mint az O. 350 üzletrész. Alakult 1899-ben. Szigetújfalui hitelszövetkezet. 11. 7IS» üzletrész. 12. Alakult 1890-ben. Alakult 1900-ban. tagja. 270 tag. 480 tag. K.600 K. tagja. 354 TahittfaiU. 151 tag. H. mint az O. Szigetszentmiklósi hitelszövetkezet. K. 164 tag. mint az O. 27. 31. mint az O. mint az O. 563 tag. Alakult 1894-ben. K. H. 16. K. Törökbálint.500 korona. 23. 582 üzletrész. 400 K. mint az O. Tököl.101) K. tagja. 678 tag. 264 tag.850 K. 28. Töke 50. Szentendrei takarékpénztár. 32. mint az O. 375 üzletrész. Szeremlei hitelszövetkezet. K. mint sz O. Tápigyörgye.. Alakult 1900-ban. 182 tag. Törtei községi hitelszövetkezet. mint az O. (Ftelep Aszód. Tóalmási hitelszövetkezet.600 K. — — — — — — . 17. K.240 K. Túrúkbálinti takarékpénztár r.000 K. 414 üzletrész.150 K. 500 db. O. 21. 295 üzletrész. H. H. Alakult 1905-ben. Szdi hitelszövetkezet. K. tnint az O. 28. Tök. Tápióság. Taksony. tagja. Ujkécskei takarék. Tinnye. Keletkezett 1869-ben. tagja.200 korona.800 K. 39. 543 üzletrész. K. 625 üzletrész. H.i!? — — Vármegyei és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vániiegyi?. 624 üzletrész. Szentendrei hitelszövetkezet. K. K. tagja. Alakult 1899-ben. Tök községi hitelszövetkezet. tagja. 8750 K.és önsegélyz-szövetkezet. 300 tag. H. H. 980 üzletrész. mint az O. H. K. mint az O. 170 tag. 50 tag. 509 tag. 16. Alakult 1898-ban. H. Ujkécske. H. 613 db.„ . 23. 13. K.000 korona. tagja. 806 üzletrész. 171 ISSO-ban. 231 tag. Alakult Szentmártonkáta. H. Alakult 1903-ban. Tápiószecsö.500 K. Alakult 1896-ban. 422 Szada. Aszódi takarékpénztár fiókja. tagja. Alakult SzigetSzentmiklS. mint az O. mint az O. tápiszele.150 K. 234 Szigetújfalu.000 K.igyarorsz. Alakult 1895-ben. tagja. K. 245 tag. K. tagja. Szánk. 134 üzletrész. Alakult 1893-ban. K. 225 üzletrész. — üzletrész.250 K. Alakult 1899-beu. 31. Alakult 1905-ben. Taksonyi hitelszövetkezet. K. Budaörs és törökbálinti takarékpénztár r. 148 tag. Törtei. 1132 üzletrész. 50 koronás részvény.280 K. Szentmártonkáta községi hitelszövetkezet. K.730 K. mint az O. K. íizlotrész. — f^:adai hitfhzöveíkezeí. H. 577 üzletrész. hitelügy és forgalom.750 K. Szánk községi 30. H. Tura. 18. H. Tápiószentmárton községi hitelszövetkezei.'u. Tóalmás. K. Alakult üzletrész. H. 1000 Szentendre. Csepelszigeti takarékpénztár r. tagja. TápibiCSke. 83 tag. Tápiószenimárton. 30 k-ás részvény. Alakult 1895-ben. 1000 darai) 50 koronás rész\ény. tagja. 455 tag. mint az O. K. Alakult 1899-ben. hitelszövetkezet. 36. üzletrész. K. tagja. Túpióbicske községi hitelszövetkezet.200 K.760 K. Törökbálinti hitelszövetkezet. Alakult 1907-ben. tagja. tagja. H. K.850 K. Alakult 1903-ban. H. 60S tag. 239 tag. H. H. Alakult 1895-ben.-t. - Szalkazentmártoni hiteiszövetkezet. H. Alaptke 50. 20. H. K. tagja. Alakult 1907-ben. Ujhartyáni hitelszövetkezet.000 K. Ujkécskei gazdasági hitelszövetkezet. l-"Z. H. mint az O. 257 üzletrész. Szigetszentmártoni hitelszövetkezet. mint az O. tagja. tagja. Tököli hitelszövetkezet. 463 üzletrész. Alakult 1908-ban. 200 koronás részvény.700 K. 268 üzletrész.-t. 145 tag. Alakult 1889-ben. 113 tag. K. Alakult 1896-ban. 175 üzletSzód. tagja. Alakult 1890-bfn. tagja. Alakult 1887-ben. Alakult 1895-ben. Alakult 1903-ban.700 K. tagja. 56. 346 üzletrész. Szigetmonostor.250 K. kereskedelem. 555 üzletrész. 27. mint az O. H. 4:iO Ki. 710 üzletrész. Szigetmonostori hitelszövetkezet. 436 üzletrész. 57.000 K. H. H. tagja. Szentlrinczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. 552 tag. I7. Alakult 1892-ben. Alaptke 100. Tahitót/ahii hitelszövetkezet. tagja. 5750 K. Tápiógyörgye községi hitelszövetkezet. K. H. 202 tag. K. Alakult 1890-ben. . mint az O. tagja. 33. K. H.600 K.200 K. 161 üzlet- — — — — — — — — — — — — — — K — I 1 — — rész.300 K. Tinnye községi hitelszövetkezet. tagja. 100 koronás részvény. Alakult 1906-ban. 218 tag. mint az O. mint az O. 49. tagja.Ipar. 500 db. mint az O. mint az O. mint az O. Tápiószecs községi hitelszövetkezet. Alakult 29.000 K. Tass. Tószeg községi hitelszövetkezet. 1904-lien.400 K. 151 tag. 165 üzletrész. — Szakmári hile/szöívll-ezet. 305 ti'g. H. tagja.) Túra községi hitelszövetkezet.400 K. Szigetcsép. H. Szigetcsép községi hitelszövetkezet. Alaptöke 100. tagja. Szeremle. 1888-liru. 1000 db. M. mint az O. Szakmar. l'^:^ t^'g. tagja. AlaSzentlörincz. Tápiószele községi hitelszövetkezet. 366 Ujhartyán. H. Tass községi hitelszövetkezet. ">!'" Szalkszentniárton. — — — — rész.-t. H. 1888-ban. mint az O. mint ez O. Alaptke 23. Alakult 1887-ben. K. Ujkécskei takarékpénztár r. mint az O. 5 üzletrész. K. K. 1005 üzletrész. 114 tag.650 K. 42. Tápiósági hitelszövetkezet. mint i'z t«cja. II. 431 tag. H. tagja. Alakult 1887-ben. mint az O. 202 ti'g. Tószeg. mint az O. H. tagja. K. mint az O. trg.400 K. 788 üzletrész. Alakult 1896-ban.-t. 40. 336 üzletrósz. trg. Szigetszentmárton. K. kult ÜMiT-lj.

mint az O. Ipar. Vecsés községi hitelszövetkezel. ÜII6. H. 1465 korona. a mi a tiz év eltti arányhoz viszonyítva.200 korona. melyeken különféle vállalatok hajói közlekednek. EgA'ébként a vizi utak száma csekély és a vármegj'ének egyetlen mesterséges vízi útja vagy csa. Alakult 1895-ben. mint az O. rész.és lóvasútak. Alakult 1889-ben. Alakult 1890-beu. 365 dtirt^. rész. H. kereskedelem. Alaptke 200. K.360 korona. 241 tag. A közutak jókarban vannak és kiépítésük fokozatosan halad elre. Úszód. távíró és távbeszél személyzetei az 1890 évi és végül a bérkocsisok. Úszód községi hitelszövetkezet.866 az eltaitott. K. míiií szövetkezet. K. Alakult Váczkisujfalu. K. Alaptöke 200. mint az O. tagja. Kecskeméten pedig 184 a keres és 300 a eltartott. összesen 11. l'ipesti ipartestiUeti hitelszövetkezet. tagja.^I> Újpesti áJtalánoa önaegélyzó egyesület. K. 200 k-ás részvény.vagy helvi érdek vasúttélyes vonal ne érintene s e mellett a vasutak évrl évre még mindig szaporodnak. Zsámbék községi hitelszövetkezet. A közlekedésbl élknél 100 keresre esett a vármegj'ében 227. Ezek közül a vármegjében 7851 volt a keres és 20. a mely szintén a közlekedésügy ága. 9800 korona.211 lakost foglalkoztatott. A százalékbeli emelkedés a vármegj-ében 2 9.J.K. Kecskeméten pedig 19 százalék. tagjí. H. Alakult 1892-ben. míg a tényleges emelkedés a vármegyében tíz év alatt 17. vármegye közlekedésügyi viszonyai igen fejlettek és olyan színvonalon állanak. mint az O. 719 üzletrész. 324 üzletrész. Alakult 1891-beii. tagja. ráczi takarékpénztár. K. Ujpestvidéki takarékpénztár r.) Uri. Alakult 1888-brn. 700 t^g. tagja. — — — — H — — — IV. hitelszövetkezet. Váczi ipari és gazdasági hitelszövetkezet. Alakult 1889-ben. — — . 21. 516 tag. Uipesti polgári hitelszövetkezet. tagja.000 korona. A posták és távíróhivatalok nagy mennyiségben vannak elterjedve és közülök már számosat bekapcsoltak a távbeszél hálózatba is. Ezek közül a vármegyében 3277 volt a keres és 7450 az eltartott. . Alakult 1894-ben. nem sok eltérés.172 Újpest. 1083 tag. Tke 120. Zsámboki hitelszövetkezet.i.000 korona. tagja. Vjszász községi hitelszövetkezet. évben már a közlekedésügjTe a vármegjében 28. Monorkerületi takarékpénztár r.g. H. összesen 30. mint tiz év\-el azeltt. — 1889-ben. tehát míjdnem háromszor annyi. K. mint az O. hordárok és temetkezési vállalatok tartoznak népszámlálái^kor a vármegyében 10. Kecskeméten 432 a keres és 957 az eltartott. K. összesen 8283 keres és 21. révek. 109 tag. H. mint az O. 600 db. fuvarosok. K. mintáz O. Kecskeméten 484. 104 üzletrész. posta. Kecskeméten pedig 222 eltartott.895 lakos volt. mint az O.106 lakos esett.717. A vízi útnak két hatalmas ere a Duna és Tisza. Újpesti kereskedelmi és iparbank r.400 korona. H. Alakult 1889-ben. hitelügy ós forgalom. 11G4 üzlet- és kereskedelmi hitelintézet. — Ipari — mint az O. Veresegyházai hitelszövetkezet. 526 tag. Alakult 189r>-ban. 57. Töke 300. 100 kás részvény. 6950 korona. Zagyvarékás.800 korona. a melyet f. Alakult 1900-ban.900 korona. Valk. államópitészeti hivatalok. 245 Verség. KÖZLEKEDÉSÜGY. 531 üzletrész. 106. Keletkezett 1870-ben. összesen 3461 keres és 7750 eltartott. Az 1900. mint az O. Vérségi hitelszövetkezet. villemos. 193 üzletVasadi hitelszövetkezet. 225 üzletrész.\lakult lS98-ban. bár ilyennek építése már többször volt tervbe véve.300 korona. üzletrész. VáCZ. 558 üzletrész. H. Magyar kereskedelmi hitelszövetkezel. (Ftelep Monor. A tornája sincs. Alakult 1907-ben. mint az O.000 K. Veresegyháza. Kecskeméten 1389. üzletrész. Kecskeméten pedig 163 eltartott. hogy majdnem minden tekintetben elsk az egész országban. Kecskeméten 905. 1150 üzletrész. 16. Váczkisujfalu-Zsidó községi hitelszövetkezet. tegja. tagja. Alakult 1888-b. H. 3000 db. 27. mint szövetkezel.-t. H. A bérkocsisipar és fuvarosság.g. nemkülönben a hajózás.200 korona. Ez a vármegyében az összes népesség 35 és Kecskeméten 24 százalékának felelt meg. — — Ülli 58. Keletkezett 1864-ben. — Újpesti önsegélyz-egyesület. 91. 585 tcg. 191 tag.000 K. 1000 darab 200 koronás részvény.-t. továbbá A közlekedésügy a göí. 73. Alakult 1901-ben.727. 144 tag. összesen 18. 358 tpg.240 korona. 5200 korona. tagja. A vármegjében 100 keresre esett 266.080 koron.823 eltartott. 151 üzletrész. K. 845 tc. a lakosság nagy részének nj'ujt megélhetést. Zsámbok. mint O. mint az O. Alakult 1889-ben. Alakult 1889-ben. Keletkezett 186S-b<in. H. Vecsés. Zagyvarékás községi hitelszövetkezet. Vasad. — 580 üzletrész. H. 71. mint az O. 2126 üzletrész. tagja. K. H. H.n. Alakult 1900-b^n. Ujkesti takarékpénztár. ludak.990. 11.000 koronn. 12.b egész és 105 darab harmadrészvény. 401 tag. E szám a vármegyében az összes népességnek 16 és Kecskeméten 1 százaléka volt. fiókja. tagja. melyek a fváros líözelében lev községek forgalmát bonyolítják le. K.600 korona. Valkó községi hitelszövetkezei. Ala|)tko 200. Ujpestvidéki önsegélyz szövetkezet. a melj'hez a közutak. 100 t. K. tagja. Vannak villamos üzem közlekedési eszközök is. A vasutak száma tekinalig van a vármegyének községe. Alakult 1905-ben. UjSZász.-t. 2000 darab 100 korouiV-s részvény. 458 ti g. . tagja. Zsámbék.

az újpest fót gödölli th. jelent nagyobb haladást az útépítések terén. Debreczen és Szeged felé ágaztak ki. közút kalocsai átkelési szakasza és a kalocsai vasúti th. 12025 mérföld hosszúságban ebbl kalapú 14-875. Története szükségét már századok eltt belátták a vármegyeben és fként az Anjouk és az utánuk következ királyok idejében már gondot is fordítottak rá. A helyi érdek vasutak szaporodásával a vármegye közíxti hálózata is jelentékenyen megváltozott. 1875-ben már több vármegyei utat átvett az állam s ekkor az áUami utak hossza 41. annál fokozottabb mértékben indult meg az útépítés. Az állami utak fönntartási költsége árlejtés útján 358. hajóállomásokat. pest bányavárosok. útadó 1908.) átkelési szakaszok összesen 9 900 km. Az 1870-es évek elején már öt állami útja volt a vármegyének. melyek kalapon makadámmal voltak burkassai és pest pest kolva. ki voh építve. Ezek voltak a buda esztergom bécsi. de szándéka csak terv maradt.. a mely mintegy 3. Komárom. a török hódoltság után. Közutak.) és csepeH (2-300 km. kavicsos 27. Késbb. erzsébetút gödörkavicscsal van kiépítve és fönntartva. Zsigmond Budát és Pestet állandó híddal akarta összekötni.— Ipar.it-burkolattal vannak ellátva. Ebbl 153. Az 1890. közút kiskunfélegyházai átkelési szakasza 1-550 km. Ugyanekkor volt 34 vármegyei út. század elején. kavicsalapra makadámmal 365 és csak feltöltött vármegyei út volt 815 mérföld. a többi feltöltött és kiépíttetlen. budapest zimonyi és kalocsa uszódi th. melyek hossza a vármegj'ébcn 176889 km. t. A XIX.988 koronára rúgott. 73424 km.000. év végén a törvényhatósági közutak hossza 12950885' km. soroksári (2-800 km.-cz. század végén jelents újvonalak voltak azok. körülbelül 9.000.000 korona költségbe került. törvényhatósági közút kiépítését iránj'ozták el.25 Jó szárazföldi út — : — — — — — — . a vármegye nagy gondot fordított az ilyen hozzájáró utak építésére és elssorban azok készítését foganatosították. ráczkevei (1-568 km.-njá utat pedig állandó burkolattal vagy hengerelt kpályával átépítettek. A XVIII. a melyek legtöbbje a vármegj'én vonult át. évi adatai a következk kézi munka 337. a mely pénzértékben 345. A kiépített utak nagy része terméskalapon hengerelt s zúzott kavicsréteggel van fedve és hengereléssel tartják fönn. kezdtek újból a kereskedelmi fejldésre fontos közlekedési utak építésével foglalkozni. és a kecskémét szegedi th. Ekkor a vármegyei úlak javítási és fönntartási költsége 356. Hogy a községek . új utat építettek ki. a melyek a fvárosból Nagykanizsa.-nyi kispesti (2432 km. Az 1904.-cz. A vármegyei utakat közmunkával és közmunkaváltsággal tartották fönn. év végéig 170 km. közút újpesti átkelési szakasza 2500 km. hosszúságban félkoczka (fejk) burkolattal van fedve. liosszúságban kiskbiu-kolattal a budapest zimonyi th. a vasúti és. utat teljesen kiépítettek. Ez utakat egyben vasútépítési czélokra is szánták (1836 XXV. Mátyás király a vármegyén átvonuló utak hel3TeáUítását elrendelte és hogy azok folytonossága meglegyen. kereskedelem.000 korona költséggel. hitelügy és forgalom. A községi közlekedési utak hossza 89 mérföld ebbl csak 5 mérföld kavicsozott.557 korona. t. pedig kiépítetlen. melyek a vármegyében fként 1901 óta vettek hatahnas lendiiletet. közutakat. különösen a kiegyezés után. a vármegyei utaké pedig 119 mérföld volt. összesen 2971 km. évi I. Továbbá 40 km. és fe'ltöltött 77-125 mérföld s volt rajtuk 172 híd és áteresz. budapest kecskémét kiskunfélegyháza szegedi (92-921).). buda fehérvári. ebbl 8429475 km.-cz. Ujabban tervbe van véve. alapján a beruházási hitel terhére mintegy 520 km. a Dunán hajóhídakat építtetett. — — — — — — — — — : .. Ma már egész sereg hozzájáró út van a vármegye területén. évi XIV. út kiépítését pedig munkába vették. Az 1908.941 korona 98 fillért képviseh. t. a többit természetben szolgálták le. Ez évtl kezdve a közúti alap terhére 98-718 km. Ezeken kívül 43 nagyobb híd és 70 beton átereszt készült a vármegye útain.). nemkülönben a réveket könnyen megközelíthessék.531 koronát megváhottak.276 koronára rúgott. Mintegy 200 km.). bajai utak. évi országgylés az országban 13 kiépítend útvonalat jelölt ki. hosszúságban keram. közút. így haladtak az útépítések fokozatosan elre. 173 1. igás napszám A A — — . Ebbl kalapra épiüt 42. 1874-ben az áUami utak hossza 28-5 mértföld. Késbb. közút erzsébet falvai átkelési szakaszából 600 fm. a többi 452141 km. de még mindig nem a szülvséges arányokban és megkívántató gyorsasággal. heves szolnoki (9771) és baja— Az bátai (13-102) th. hogy az állam átveszi a budapest szolnoki (61095).). Ebbl az 1908. az 1825 1827. falvai (0-800 km. de e terveket az 1848-as évek zavarai megsemmisítették.

hosszúságban. apostagi 0-0159. Csepel RárzPereg 41-8.5. Lajosmizse-vasútállomás 0-800. Maglódvasútállomás 0-700. Abony. Kívülük még három kir. hogy fként hadi czélokra használták és már a keresztes hadak Í8 itt vonultak át.000 korona. ürömi 250. JMonor— Tápió- — — — — — — — — — — — Ali. Pestszentlrincz-vasútállomás 1400. Czinkota Isaszeg— Gödöll 22874. Törvényhatösáffi közutak: Budapest Esztergom 41613. köalap nélküU 0606 km s van 3 áteresz. A vármegyében az alább következ utak vannak Állami közutak: Biuliipost Knssu — Zboró országhatár . Iviskunhalas Dorozsma 22800. Kiskunlaczháza -vasút 2-920. Budapest— Eszi^k IT. Budai)est— Zimony 135-104. Üll-vasútállomás 0-845. vármegyében a dunai hajózás majdnem egyids hazánk történetével. összesen 867. Budapest Szolnok 61 095. kunszentmiklósi 0-500. Gomba— Tápiósüly 12 000.5. Nagykörös— Törtei— Abony 3 877. kiépítetlen 452-141 km. Tudjuk. nyolcz kir.OSö korona. Dunaföldvár— Debreczen— Máramarossziget 1I85210 km. Kiskunhalas Mélykút 16-228. Galgamáosa— Ácsa— Guta 14-30. Endre alatt olyan hajóstársaság is volt Pesten. összesen 1.IS. — — — A a magasépítési ügyekre a budapesti m. . Tápiógyörgye-vasútállomás 1-350. államépitészeti hivatal ügyel föl. Kiskvuifélegyháza — Alpár Szolnak 497 18. A küls személyzethez tartozik 19 útmester és 245 útkaparó. Tápiószecs-vasutállomás 2000. Buda])est— Bécs 31-7000 km. fmérnök. Baja-Báta 13-102. Iviskunmajsa Dorozsma 16-530. kiépítet«tlen 0-700. Hartn-hajóállomás 1-125. dologi kiadás Ül. piroskai 0-050. Szalkszeutmárton-vasút 1-6. gödölli járás 168. közút megy keresztül. a kiépítettböl köalapú 3-1414. kiskimmajsai 0-187. Aszód— Vácz 29-367. Kimszentmiklós Solt\T. ép.00. mszaki ftanácsos a fnöke hetyettese Bauer Bódog kir. 106 korona 98 fillér. Szabadszállás.és 4 lóvontatásra berendezett közúti hengere. dunavecsei járás 117. dimapataji 0248. Újpest— Fót—Gödöllö 19. Kiskrös-Solt 25600. Gödöll— Valkó—Váczszentlászló— Zsámbok 20933. a kiépitettböl kalappal ellátott 406-3765. hol a csépel ráczkeve peregi th. tiszaújfalusi 0-100. Aszód-vasútállomás 0-400.096.5170. Kolocsa-Uszód 9480. Rákoskeresztúr Póczel 7040. Azonban III. Kalocsa Gerjen 5000. Iviskunfélegyháza Izsák 43349. Czegléd 14.s 22-930. Az útmesterek szertárbért kapnak és ezért kötelesek közúti szertárt tartani. solti 0-1623. nyolcz kir. dunakeszi 0396. Albert-Irsa-vasútállomás 1-000. ke\-e Kalocsa Dusnok 18-000. A .973 korona. Kecskemét — Szeged 31053. kir. Apostagi út 1278.'n. Szentendre 4. 2. természetbeni lerovásból várt fedezet 57. l't'1.vasútállomás 1030. Sülysáp-vasútállomás 3-660. a fváros kivételével csak egy van A közutak folj^tonosságát fönntartó közúti hid a Duna i>est vármegyei szakaszán. Aszód— Verség 13136. ICiskörös Keczel 4-350. monori járás 142. Kiskrös. Ujszász-vasútállomás 3-115. összesen 80 út 1295-0885 km hos. Biulapest Vácz Kassa 42 -TOtiO km. a mely személyforgalomra is be -van rendezve. Tura-\-asútállomás 1-460. A kiadások a következk személyi járandóság .tiUO km. piliscsabai 0-200. Ebbl ki van építve 110-525 km. Dvinaharaszti-vasútállomás 0940. Kecskemét— : : — — — — — — — — — — — — — — 1 Kiskiuilialas 4. Gödöll-\-asútálloraás 0-834. hiTatal vármegye közútainak építésére és jókarban tartására. még pedig a soroksári Duna-ágon Ráczke vénél.szúságban. A községi közdl közutak száma járások és városok szerint a következ Abouyi járás 34. jászszentlászlói 0118. Soltrévbér 3-400. Tapiószele. koreskodeloin.675.017 korona 02 fillér. Baja— Csongrád— Erdölieg>. Fölemlíthetjük még részben az újpesti vasúti hidat. nagykátai járás 07. biai járás 60.474 korona. alsódabasi járás 173. Kecskemét Tapiószele . szalkszentmártoni 0144. Gj-ömr-vasútállomás 2-300. Kiskunhalas 15. Budapest Arad 61-868. Ebbl kiépített 842-9475.WIO km. Bia-Etyek 3108. Vecsés. liitolüg\' ós forgalom.Farmo. mérnök és a hivatah tiszt vezetése alatt segédszemélyzet végzi a hivatali teendket. Ebbl kiépített 3-7474.vasútállomás 1-726. pomázi járás 114. összesen 20 vasúti hozzájáró út 44474 km hosszúságban.587. A törvényhatósági közutakon van 568 áteresz és 212 lúd. fmérnök.— — 174 Tpnr. Szolnok Heves 9771. pilisvörösvári 0-260.dkert 61-788. Kalocsa-vasútállomás 0-683. Van rajtuk 210 híd és 173 áteresz. szentmárton Tapiószele 40.vasútállomás 2-172.sámbék 20-656. GödöllSzeda Vácz 18173. Verség Kalló 2'236. kerekegjdiázai 0-700. Soltvadkert-vasútállomás 0-300. alpári 0100.2t)02 km. Budajiest— Gyr 2188!). Vácz-Rád 7137. kiskunfélegj'házai járás 88. mköd Hajózás és vizszábályozás.942 korona. Baja— Mélykút 1-400.vasútállomás 0-300. Ordas. kiskrösi járás 70.^. Poraáz Pilisvörösvár 123U7.')4I422 km. Nagykrös— Uj kecske 26900.30. 4148-176 km.5. Dömsöd-vasútállomás 7-465. Taksony. Budapest— Z. Monor-vasútállomás 2-700. nemkülönben : — . dunavecsei 02865. Szalkszentmártoiii révút 1-660. Kiskimfélegyháza 9.vasútállomás 1320. kiépítetlen 1257418 km. váczi járás 112. a hol az útfönntartáshoz szükséges eszközöket ellielyezik. Kiskrös-Kalocsa 27480. Ipolyság— Esztergom— Székesfeliér\-ár ISOSO km. A törvényhatósági közutakon 11 útkaparó ház van. Soroksár-vasútállomás 0'754. útfönntartási és felügyeleti költség 805. Vasúti hozzájáró közutak: Iklad-domonj-i 0-060.hajóállomás 4-(. hartai 00496. Zsámbék-Szomor 1-244. A községi közlekedési közutak száma 123 és hosszúsága 1367 -943 km. Az államépítészeti hivatalnak Kuklay Béla kir. mszaki tanácsos. százalék szerinti kivetés 557. Aszód— Zsámbok— Tápiósüly 33128.179 kor. Kunszentmiklós— Tass 8000. Csvár— Ácsa 9700. kimszentmiklósi járás 67. dunaegjházai 0-0141. Nagj-káta-vasutállomás 1-512. Dabas Jászberény 46-818. Budapest Jászberény 47-270i).vasútállomás 1-940. dunatetétleni 0606. A vármegyének van 3 gz. összesen 7 út 41(. köalap nélküli 436571 km. Az útszemélyzet a rendes útiszerekkel és szerszámokkal van fölszerelve. Vácz 7 összesen 1289 községi közdl közút. Nagykörös 28.

Budapest Újpest között a nyári hónapokban reggel hét órától este tíz óráig óránként köz: — — — — — : lekedik a helji hejójárat. Az utána következ idkben két csatorna-terv is merült fel a Duna és a Tisza között. De egyik leg- . Ekkor a dunai hajózásra az .-t.520. fedélzetén gróf Széchenyi Istvánnal. A XVI. A vármegyét érint vonala a Dunán a bndapest Visegrád dómösi. egyik Szolnoknál.200. Budafok. szab. Az elbbi részvétlenség. s összes hajóit (45 gz-.kapott szabadalmat. Tahi.. kereskedelem. Ilyen volt 1860-ban Luczenbaclier 1866-ban a Középdunai gzhajózási Pál és János vállalata pesti székhelylyel társulat. vette át. bár nyomok vannak arról. József a Willeshove'n kalmárháznak adott szabadalmat a dunai hajózásra. 1907-ben a Magyar Királyi Folyamés Tengerhajózási r.000 mázsa árút. A személyszállító teherhajók hetenként háromszor.000 mázsa árút szállítottak. az . A hajózás csak a gzhajók feltalálásával nyert nagy lendületet. Ordas és Kalocsa (Úszód). a mely 1894-ben alakult meg ezzel a névvel. de ezek annyi nehézséggel küzdöttek. hogy szerezzen be több javított rendszer gzhajót is. A következ év áprihs 22-én Budapestrl a vármegye hosszában egész Moldváig ment le a nevezett hajó. a melynek alacsony ágya miatt a jég gyakran összetorlódott benne és a vizet visszaszorította. mely utóbb Els magyar gzhajó-társulattá alakult. Személyhajó közlekedik naponta mindkét irányban.300. a melyek ágyúkkal voltak fölszerelve. az utóbbi pedig mszaki akadályok következtében nem valósult meg. Ferencz" még az év szeptember •i-én tette meg útját Bécsbl Budapestre.000 utast és 16. Budapest Kalocsa Mohács. Dunabogdány és Visegrád.I. állomásai ugyanazok.és fölfelé naponként. Mátyás király pedig hajózható csatornát akart építeni a Duna és a Tisza között. . július 1 és augusztus 31 között háromszor közlekedik mindkét irányban. Dunagözhajózási társulaf. de e terv nem valósult meg. a másik Szegednél torkolt volna a Tiszába. szab. vasárnap. arra ösztönözte az igazgatóságot. mindkét irányban. idvel több hajóstársaság keletkezett a dunai hajózásra.800. Éz a társulat 1874-ben megbukott. a ki a hajózás fejlesztése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki s mint a társaság eg3ák frészvényese. 1848-ban már 46 gzöse és 128 uszályhajója volt a társaságnak s ezek 634. nevet vette fel. Budapest Zimony. században már az eddigieknél sokkal nagyobb hajók közlekedtek a Dunán. A társulat 1830-ban alakult meg s els hajója. Cs. 125 uszálj'hajó) 4-4 millió átalányösszegért az I. A török hódoltság után II.000 személyt és 2. kedden és csütörtökön közlekednek mindkét irányban. Jelentékenyebb volt még a Magyar Lloyd és a Hajóteher-kölcsönz társulat. Pandúr és Varajt vármegyei községek.: i Ipar. Postahajó közlekedik le. Ma a társulat 22 milhó korona forgalommal dolgozik évente s ebbl mintegy körülbelül 20 1-5— 2-0 milhó esik a hajók építésére és tatarozására. st a tengeri hachhajókhoz hasonló hadihajókat is építettek. Ez id szerint a vármegyére fontos hajóvállalat még a Magyar folyam.000 mázsa árut szállított. hogy 1871-ben Egyesült magyar gzhajózási társulat czún alatt egyesülni voltak kénvi: elének.000 utast és 20. századvégi árvíz-pusztítások alkalmával semmisültek meg Kara. Kákony.. Személyhajó tavasztól szig naponként kétszer. hogy Mátyás az építést meí^kezdette. Körülbelül 1700-ig visszamenleg vannak adataink a vármegyében pusztított árvizekrl. állomásai Budapest. Leányfalva. Nagytétény. állomásai a vármegyében ponta egyszer. Dght. 1909-ben a szállítási teljesítménye Magyarország területén 1. k.Elsö cs. Dimivecse. 1860-ban 119 gzös és 469 uszályhajó 591. liitelügy és forgalom. Mindkett Pestrl kiindulva. Géderlak és Sükösd pedig magasabb fekvés helyekre költöztek. 1833-ban már a második gzhajó is elkészült. A Dunagözhajózási társulatnak a vármegyében a következ járatai vamiak — Vácz és Budapest. a mely szeptember 1-én szintén Budapesttl lefelé tette meg els útját. Szentendre. Mikor 1856-ban a Dunát szabad folyamnak nyilvánították. Érsekcsanád. a következ állomásokkal Budapest. 175 a mely a Dunán a személyszállítási forgalom lebonyolításával foglalkozott. így a XVIII. Postahajó közlekedik naBécs Budapest. kir. — — : — — A vármegyét tekintélyes hosszúságban érinti a Duna folyam. 1870-ben pedig 155 gzös és 547 uszályhajó 1. Tahitótfalu. Hart .és tengerhajózási részvénytársaság.. A Tiszán a szolnok csongrádi vonal érinti a vármegyét s e vonalon Üjkécske az egyetlen állomás.426 ezer utas 47 millió személj^kilométerrel és 19 millió métermázsa árú 813 milhó tonnakilométerrel.

:

176

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

nagyobb árvíz volt az 1838. évi, a mely alkalommal az akkori soüi járás 25 községében összedlt 2371 lakóház. 796 kamra. 1162 istálló megrepedt 1339 lakóház, 244 kamra. 384 istálló; a kár épületben, eszközökben, vetésben, gabonában, takarmányban, marhában és készpénzben 829.370 korona 62 fillér volt. Az akkori pilisi járás 23 községében összedlt 1830 lakóház, 975 istálló és megrongálódott 1134 épület a kár épületben, marhában, bútorban és árúban 2,207.840 korona 54 fillérre rúgott. Legkevésbé szenvedett a váczi járás, de ott is 91.816 korona volt a kár. Az árvizek megakadályozása czéljából szükségessé váltak a folyamszabályozási munkálatok, a melyek töltésemelések és mederátmjtszések útján hivatva voltak a jég szabad lefolyását és egyben az akadál^-lalan hajózást is biztosítani. Els ilyen szabályozási munka volt a Dunának Ordas alatt. Imsós és Zádor között való átmetszése, a mit 1841-ben hajtottak végre. Az 1850-es években készült a bogyiszlói átvágás. 1856-ban készítették Apostag és Solt között az úgynevezett lombéri védgátat. Ebbe az idbe esik a soltvejtei védgát zimomi állami útnak a töltése is arra volt hiépítése is. Hasonlóképen a pest vatva, hog^" védgátul szolgáljon. í-' Az 1875 76. év telén újból nagy árvíz pusztított a vármegyében, a mel3i;l fként a Szentendre és Csepel-sziget községei szenvedtek sokat. A Budapest alatt lev balparti szakaszon a föntebb emiitett védmunkálatokat m'nd tönlire tette és az ott elterül községekben óriási károkat okozott. A kormány Jankovich Miklós képviselt küldte ki kormánybiztosul a vármegye alsórészébe. Ekkor indult meg a védmunkálatok nagyobb arányú teljesítése. Az átszakított töltéseket és gátakat megersítették. Dunavecse és Apostag között 365 öl hosszú, háromszakaszos új védgátat készítettek. Apostag és Solt között a lombéri töltést 240 öl hosszúságban karózással ersítették meg. Solt és Kisharta között a vejtei töltést 3500 öl hossziiságban építették ki és koronáját egész szélességben egj' méterrel emelték föl. a tassi és dabi töltést pedig, a mely egyben állami út is, 350 ölnyire ersítették meg. Ekkor tervezték és valósították meg a Dunán az újpesti kiköttl a csepeh szlkig terjed folyamrész szabályozását, jégtorlódás ellen való megvédését és kényelmes kirakodó helyek építését. Budapesten fölül az újpesti kiköttl a Neuschloss-féle gyárig terjed szakaszt 1800 öl hosszú töltéssel látták el. Budapest és a csepeli szlk közötti folyammedret pedig kimélyítették. Az úgjmevezett Kopasz-zátonj'nál 62.000, lejjebb pedig 98.600 köböl kavicsot kotortak ki és a meder szélességét 200 ölre szorították össze. Hasonlóképen kotrással szabályozták a további Dunaszakaszt is és az egész vármegye területén a folyam fágának mindkét partját, a hol annak szüksége fönnforgott. párhuzam-müvekkel látták cl. Az 1890-tl 1906-ig terjed idközben végezték a Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván között lev három költséget fordímillió átmetszést. Dunaszabályozási munkákra kb. 20
;
;

K

tottak.

De nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán is voltak nagy árvizek. E folyamnak, a mely néhány mérföld hossziiságban érinti a vármegye keleti részét, nagy víz alkalmával 110, kis víznél 88 öl a közép mederszélessége. Középmélysége a víz sodrában legkisebb víznél 36 m, legnagyobb víznél 83 m. Mikor 1847-ben a tiszaszabályozási munkákat nyolcz osztálvra osztották, a vármegyét érint szakasz a negj'edik osztályba jutott. A folyó közvetetlen partja is elég magas, de azért mindenik község magasabban fekszik az ártérnél, a mely sehol sem nagy. Az árterekbl Tószeg, ó-ésÜjkécske, Bög és Alpár községek határainak jut egypontjait és a közvetlen egy ré.sz. 1859-ben újból megállapították a vízállás pont5 méterrel magasabban van a part még a legalacsonyabb helyeken is 4 nál. Szabályozási töltés van Tószeg és Kecske alatt 12.000 öl hosszú.ságban. Révet találunk Bögrl Xagyrévre, ökécskérl Inokára és Kürtre és Alpárról a túLsó oldalra. 1876-ban itt is összetorlódott a jég és az árvíz átcsapott a töltésen, anélkül azonban, hogj' a gátat átszakította volna. A Duna pestvármegyei szakaszának jelentsebb szabályozási mvei Az újpesti téli kiköt 1858-tól 1863-ig készült és Újpest és a Népsziget mély. vízállásnál 2 között teriil el. Kiterjedése 32 hektár s a bejáratnál mélv. A partszéles és víznél 15 hosszú, 30 17 A medencze 400 hosszúság balról 2470, jobbról 2166 m. Jégzajlás eUen védgát, jégtör és a sziget erdsége védi. A kikötben 600 hajó fér el. Az éjszaki végén zsilip van, vas záró-

m

m

m

m

készülékkel.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

177

Dunaágat 1872-ben elzárták és a hajózást megszüntették gubacsi zárógát hossza a két part között 230 öl. E gáton zsiLp van, hogj' az elzárt ágba friss vizet bocsássanak, a mely az ott rekedt vizet a poshadás eUen megvédje. A csepelszigeti oldalon lev tápzsilip és a pesti part széles és másodperczenként közötti szélesség 245 öl, míg a zsilip nyílása 20 63 köbméter vizet ereszt át. A zárógáton fölül lev kiköt 2800 hosszú, 280 széles és a bejárata 30 öl. Az elzárás óta több terv merült föl a soroksári ág további kiképzése iránt. Akarták hajózható csatornának, mesterséges halastónak és téli kikötnek. St iimen akarták a Dunát egy Szolnokig vezetend csatorna útján a Tiszával összekötni. Végre elhatározta a kormány, hogy a soroksári Dunaágat újból megnyitja a hajózásnak és e czélból az egész Dunaágat hajózmely munkálatok már is folyamatban ható csegós csatornává alakítja, vannak. Egyben megvalósítják a téli kiköt eszméjét is és a munkálatokat már az 1909. év folyamán megkezdték. A tassi téli menedékhely a soroksári Dunaágnak alsó torkolatában van és a medencze bejárata fölött 14 hektár kiterjedés. A menedékhely 290 hajó
soroksári
rajta.

A

Az

alsó, u. n.

m

m

m

elhelyezésére szolgál.

,,Pestmegyei sárközi ármentesítö-társulaf 1872-ben alakult meg ..Pest-viztársniatot. megyei sárközi Dunavédgát- és csatorna-társulat" czímmel, hogy a Dunapatajtól Bajáig terjed Dunaszakasz balparti ártereit vízmentesítse. A társulat 1885-ben a mai czímmel újjáalakult a belvizek levezetése czéljából. Szélchelye Kalocsa tár.sulat kiterjedése 117.111 k. hold, és elnöke Városy Gyula dr. kalocsai érsek. belvízlevezet csatornáinak a hossza 300, töltéseinek a hossza 61 km. A töltébelvizek kiszivattyúzására 1897-ben szivattyúsekbe 8 cszsihp van beépítve. telepet építettek Pusztacsanádon, mely 3 darab egyméteres nyílású körszivattyúból áll, a melyek másodperczenként 5 köbméter vizet tudnak kiemelni. Normális emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 250 vízlóer. Az összes muiLkálatok eddig 4,388.000 koronába kerültek. A ,.Oerje és Perje vizszabályozó-társulat" a Tisza folyamvidékébe tartozik és 1873-ban alakult, hogy a Gcrje és Perje patakok szabad lefolyását a Tiszába biztosítsa. Székhelye Abony a társulatnak 1879-ig önkormányzati joga volt, de ez id szerint miniszteri biztos vezetése alatt áll miniszteri biztosa Létay Lajos kir. fmérnök. A társulat hatásköre 20.261 k. holdra terjed ki. belvízlevezet csatornák hossza 68543 km, a töltéseké, a melyekben 3 zsilip van, 39.343 km. Az edchgi költség 774.269 korona. ,,Dömsöd-pataji Duna-védgát-társidat" 1881-ben alakult, hogj' a Duna balpartján, Kaskunlaczháza és Ordas községek között elterül árteriíletet vízzimonyi állami út töltésén kívül mentesítse, hol az 1870-es évekig a budapest védelmi munkálatok egyáltalában nem voltak. A társulat székhelye Tass, elnöke Hajós József és kiterjedése 122.630 k. hold. A töltések hossza 68 km és ezekbe a belvizek levezetésére 11 zsilip van beépítve. Az eddigi befektetés 1,857.894 kor. A .,Galgavölgyi viztársulat" a Galga patak szabályozása, illetleg mocsarainak lecsapolására alakult 1885-ben, Aszód székhelyivel. A társulat hatáskörébe az a terül?t tartozott, a mely a Galga patak mentén Püspökhatvan fels határától Jászfényszarú határáig, a Galgának a Zagyvába szakadásáig terjedt s ez 4530 k. holdon terült cl. A munkálatok 180.000 korona költségbe kerültek s mindennel elkészülvén, a társulat 1903-ban föloszlott. Azóta az általa épített véd-

A A

vármegyében lev víztársulatok a következk

:

A

A

;

;

A

A

további karbantartásáról a hatóság gondoskochk. ..Kecske-kecskeméti tiszai ármentesít-társulat" 1895-ben alakult meg, mint a ..Szolnok-csongi'ádi jobbpart tiszai ármentesít-társulat" jogutódja. Hatásköre kiterjed Kecskemét törv. -hatósági város határán kívül Pest-PilisSolt-Kiskún vármegyében ö- és Üjkécske, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében pedig Tiszainoka község határrészeire. A társulat székhelye Üjkécske, autonómiája föl van függesztve és ez id szerinti miniszteri biztosa Tahy Jakab clr min. oszt. -tanácsos. Kiterjedése 5130 k. hold, védtöltéseinek hossza 17 km.

mvek

A

melyekbe 2 zsilip van beépítve. belvizeket kiszivattyúzással távolítják el és e czélból 1898-ban a laki fok mellett szivattyú-telepet építettek, a hol egy darab 40 cm.-cs körszivattyú van, a mely másodperczenként 240 liter vizet tud kiemelni. Rendes emelési magasságnál a gépek teljesít képessége 11 vízlóer. Az eddigi befektetés 1,094.594 korona.

A

1

78

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

A ..Csepelszigeti árfiientesiltí-társtilaV' ISttS-ban alakult, hogy a Csep?lszigetuek a Duna árvize alatt fekv területeit vízmentesítse. A társulat székhelye Ráezkeve, elnöke Budtn/ánszky László fszolgabíró és hatásköre 20.í)00 k. holdra terjed ki. A védtöltések hossza 70 km és 3 csözsilip van beléjük építve. A munkálatok eddig 1,427.801 koronába kerültek. A ..Dab-tassi nyári védgát-társulat''' 1903-ban alakult, hogy Dab és Tass községek határait, melyek a dömsöd pataji védgát társulat töltésén kívül a Duna árterébe esnek, a nyári árvizektl nií'ntcsitse. A társulat székhelye Ta^js, kiterjedése 2348 k. hold és elnöke Hajós József, a minthogy mérnöke pataji védgát -társulaté. Védtöltéés tisztikara is ugyanaz, mint a dömsöd seinek hossza 13 km. melyekbe 4 zsilip van beépítve. Költsége 35.138 K.

A
megyer

„Szentendre szigeti ármentesít-társulaV' 1905-ben alakult, hogj' Pócsés Szigetmonostor községek határrészeit a nyári árvizektl mentesítse.

társulat székhelye Pócsmegyer, elnöke Almásy Sándor pomázi fszolgabíró és kiterjedése 2220 k. hold. A^édtöltéseinek hossza 25 km, melyekben 3 zsilip befektetett tke 244.344 korona. van. ..Pestvármegyei dunavlgyi lecsapoló és öntöz-társulat"' 1909-ben alakult meg. hogy Dunaharaszti és Alsónémedi éjszaki határától a sárközi ármentesítö-

A

A A

társulat éjszaki határvonaláig terjed, 16 négyzet mértföldnyi mocsaras területrl, a mely eddig keveset jövedelmezett, vagy a müvelésre teljesen használha-

vízügyi

tatlan volt. a belvizeket levezesse és öntöz müveket építsen. A társulat székhelye Budapest és elnöke Wagner Géza di\ Hatásköre kiterjed 123.070 k. holdra és a munkálatok költsége 6,475.300 koronára van elirányozva, a budapeMi folyammérnöki hivatni, Vízügyekben felügyeletet gyakorol a melyhez a Dunának Esztergom vármegye határától Bajáig terjed szakaszán a folyamszabályozás és ármentesítés tartozik. A hivatal fnöke Wirthl József kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még három fmérnök, két mérnök és két szolnoki folyammérnöki hivatalhoz tartozik a Tiszásegédmémök mködik. nak Pest vármegj'ét érint szakasza. hivatal vezetje Pósa Károly kir. fmérnök. budapesti kultúrmérnöki hivatalhoz tartoznak a belvízlevezetési, patakszabályozási, öntözési és alagcsövezési ügyek. A hivatal fnöke Zlinszky Elek kir. mszaki tanácsos, a ki mellett még két fmérnök, egy mérnök és egy segéd:

—A

A

A

mémök

végzi a hivatalos teendket.
3.

Vasutak.

Pe.st-Pih.s-Solt-Kiskun vármegyéének vasútügyi története egyids az ország vasútügyének a történetével. Ugyanis a vármegye területén épiíltek az ország vármegj^e vasúthálózata kiterjedt és még korántsem jutott els vasútjai'. el teljes srségéhez. Bár eddig is keresztül-kasul szelik az állami és helyi érdek vasutak a vármegye területét, azért még mindig egész sereg vasutterv van napivármegye állami és help érdek vasútjait megnyitásuk idrendrenden.

A

A

AllamTasntak.

meg. mint a Magjar Közi«)nti Vasút vonala. A vácz párkány-nánai szakasz 1850 deczember 16-án nyilt meg, mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútat 1891-ben államosították. Hossza a vármegyében 41 km. E vasút mentén a következ állomások varrnak Budapest njnigati Rákospjlota-Ujpest, Dunake.szi-Alag, Göd, Felsögöd, Szöd p. u.. Rákos-rendez, Palotnújfalu. és Vácz. E vonalon Uji)estig 25 személy, Alagig 17 (nyáron 21) személy, Váezig 13 személy ós egy irányban. Az express vonat Párizsból ós Ostendéböl, nemmindkét naponta gyorsvone.t közlekedik
:

jében fogjuk tárgyalni. A budapesi púrkánynána—bécsi vasút

budajjest

—váczi

szakasza 1846 július

1.5-én

nyílt

különben

vissza, najKjnta közlekedik.

A budapest szegedi orsovai vasút budapest czeglédi szakasza 1847 szeptember 1-ón nyílt meg, mint a Mugjar Központi Vasút vonala a czegléd kiskunfélegyházai szakasz 1853 szeptember 3-án, a kiskunfélegjházai szakasz pedig 1854 márczius 4-én nyilt meg, mindkett mint a Délkeleti Államvasút vonala. Az egész vasútvonalat IS'Jl-ben államosították. Hossza a vármegye területén 147 km; E vasút mentén a következ állomások vannak Budajiest nyugati ]). u., Kbánya, Kertekalja, Üll. Mouor, Pestszentlörinczi nyaralók, Pestszentlörinczi kavicsbánya, Vecsés, Nyáregjháza, Pilis, Alberti-Irsa, Czeglédberczel, Czeglédljerczol-Cser, Budai út, Czegléd. Czeglédi szállások. Nyársapát, Xagykörös, Fekete, Katonatele]), Kecskemét, Kecskeméti földmíves-iskola. Kiskunfélegyházai út. Páka, Kiskunfélegyháza-Jakabszállás, Kiskunfélegyháza, Szentkút és Pálmonostora. A keleti expressz Budapestrl hetenként kétszer szerdán és szombaton indul és Budahétfn és csütörtökön érkezik. E vonilon Czeglédig 7 személy ós 6 gyorsvonat, pestre kétszer Kiskunfélegyházáig 7 személy- ós 3 gyorsvonat közlekedik ós még tovább 6 személy- és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét iramban. A czegléd szolnoki vasút a budapest czeglédi vasút foljiiatásaként szintén 1847 szeptember Hossza a vár1-én nvilt meg, mint a Magyar Központi Va.sút vonala és 18!) I-ben államosították.
;

:

:

:

179

2.

1.

A

pestszentlörinczi textikjár.

2.

és

3.

Készletek a gép- és vasutfelszerelési gyárból

Kistarcsán.

ISO

A

pilisvörösvári bányatelep.

A

pilisszentiváni bányatelep.

Ipar, kereskedelem, hitelügy és forgalom.

181

Czegléd. Kecskéscsárda. Abony és Paládicspuszta, E a következk tzemély-. egy vegyes és 3 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. va-.ut. A déli vasút budapest nagykanizsai szakasza IStil ái)rilis 1-én nyílt meg. Hossza a várraegyében 17 km s állomásai a kö\-etkezök Budapest, Kelenföld, Budafok, Budafok-megálló és Nagytétény-. E vonalon 5 személy és 2 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest hatvani vasút 18(57 április 2-án nyilt meg. mint a Magyar Éjszaki Vasút vonala. Államvasutak. 18G8-ban államosították. Hossza a vármegyében 68 km. E vasút mentén a következ állomások vannak Bud«i)est keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákos-

megyében 23 km, állomásul
(1

:

vonalon

:

:

csaba, Péezel, Isaszeg. Gödölli méhészgazdaság, Gödöll, Máriabesny, Máriabesnyi kolostor, Bag, Aszód, Hévizgyörk, Galgahé^-iz és Túra. E vonalon Gödöllig 16 személy- és az egész vonalon 10 szentély-, 2 vegyes és 6 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szolnoki vasút újszász szolnoki szakasza 1873 márczius 10-én nyílt meg, mint szolnoki vasút vonala, rákos- újszászí szakasza pedig 1882 márczius 12-éu nyilt meg, a hatvan mint áUf.mvasút. Hossza a vármegyében 95 km és állomásai a következk Budapest keleti p. u.. Kbánya fels p. u.. Rákos, Rákoskeresztúri nyaralók, Ecser, Maglód, Gyönu-, Mende. Puszta-

:

szentistván. Tápiósüly-Tápiósáp. Táj)ióság. Tápiószecs, Szentmártonkáta, Xagykáta, Farmos, Tápiószele. Tápiógyörgye, Pokoltanya, Ujszász, Zagyvarékás és Abonyi út. E vonalon 9 személy-, egy vegyes ós egy gyors- és azonkí\-ül a nyugati pályaudvarról még 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irány bfn. -A, budapest pécsi vasút kelenföld baranyaszentlörinczí szakasza 1882 november 16-án Budan>-ilt meg. Hossza a vármegyében 33 km. E vasút mentén a következ állomások vannak pest keleti p. u., Budajjest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld, Budafok megálló, Budafok, Kistétény és Xagytétény-Diósd. E vonalon 4 személy, egy vegj-es és 4 gyorsvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest szabadkai vasút 1882 deczember 3-én nyílt meg. Hossza a vármegye területén 145 km. E vasút menten a következ állomások vannak Budapest keleti p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest kitér. Erzsébet fah-a. Soroksál', Dunaharaszti, Taksony, Kisvarsány, Aporka Kiskuuleczháza, Dömsöd. Kunszentmiklós-Tass. Homokszentlörincz, Szabadszállás, Fülöpszállás, Pusztaszentinu-e. Csengd. Iviskrös, Soltvadkert-Tázlár, Pirtó, Kiskunhalas és Göböljárás. E vonalon a keleti exjíressz-vonat hetenként háromszor közlekedik, mindkét irányban. Továbbá négygyors.- 8 személy- s ezeken kívül Budepest és Kiskrös között még egy személy- és egy vegyesvonat közlekedik naponta. kalocsai vasút az elbbivel egyidben, 1882 deczember 5-éa nyílt meg. Hossza -A kiskörös 31 km, állomáséi a következk Kiskörös. Keczel, Órjeg, Öregcsert, Szakmar és Kalocsa. E vonalon 3 személy- és 2 vegyesvonat közlekedik mindkét irányban. A budapest komarom bécsi vasút kelenföld újsznyi szakasza 1884 július 15-én nyílt meg. Hossza a vármegyében 46 km és állomásai a következk Budapest-Kelenföld, Kérberek, Budaörs, Törökbálint, Torbágy és Herczeghalom. E vonalon S személy- és 5 gyorsvonat közlekechk mindkét irányban. A félegyháza csongrádi vasút 1888 szeptember 16-án nyilt meg. Hossza a vármegyében 14 km és állomásai Kiskunfélegyháza és Gátér. E vonalon 3 motoros és egy vegyes vonat közlekedik mindkét irányban. A budapest tiszai helyi érdek vasút bárom szakaszból áll és mindenik különböz idben H. épült ki. Els \-olt a budapest lajosmizsei helyi érdek vasút, a mely 1889 júUus 8-án nyilt meg. Második volt a kecskémét tiszaugi h. é. vasút s ezt 1896 október 3-án nyitották meg. Végül ezt a két vonalat a lajosmizse kecskeméti h. é. vasút szakaszával kötötték össze s ez 1905 január 15-én nyílt meg, a három helyi érdek vasúttársaság l)edig a fönti czim alatt egyesült. Az egész vonil hossza 129 km. Mellette feküsznek a következ állomások Bud?pest nyugati p. u., VárosUget, Ferencz József-laktanya. Kbánya alsó p. u., Kispest-Pestszentlrinez, Soroksárpéteri, Gyálpuszta, Óesa, Óesai szlk, Inárcsi szltelep, Inárcs-Kakucs, -41sódabas, Gyón, Alsóhernád, Örkény, Csurgay major, Felsölajos, Lajosmizse, Szent-Lajos, Klabertelep, Felsöméntelek. Méntelek, Alsóméntelek, Nagynyír, Kisnyír, Kúti erd, Kunszeutmiklósi út. Miklóstelep, Máriakápolna. Széktó, KecskemétMária város, Kecskemét alsó )). u., Kecskemét, Mkert, Alsóúrrét, Kisfái, Koháryszentlrincz, Világoshegy, Sziki-a és Lakytelek. Budapest és Lsjosmizse között 8 személy-, Lajosmizse ós Kisnyír között 2 vegyes, Kisnyir ós Kecskemét között 6 személy- és 10 vegyes, Kecskemét és (i személy- és Ugyancsak a tiszai helyi érdek vasútTiszaiig között jjedig 6 vegyes vonat közlekedik naponta. társaságé a kisnyir kerekegyházi voníl, a mely 1905 január 16-án nyílt meg. Hossza 9 km, állomásai Kisniiir. Hetényegyháza, Szarkás, Móczártelep és Kerekegyháza. E vonalon 10 motoros vonat közlekedik na))onta. A kecskémét /iilöpszállási helyi érdek vasút 1895 október 10-én nyilt meg. Hossz i 43 km. Vasüli állomásri a következk Kecskemét, Kecskemét alsó p. u.. Kórhánköz, Beretvástelep, HelvéeziK, Bnllószeg, Köncsög, Agtísegyháza, Agasegyházi tanyák, Agárdytelep, Izsák, Uzovicstelej), Fülöpszállás-kitérö, és Flöpszállás. Naponta 6 vegyes vonat közlekedik. A budapest esztergomi h. é. vasút 1895 november 17-én nyilt meg. Hossza a vármegyében 43 km. E \on! Újpestnél a vasúti hídon megy át a Dunán és a következ állomások fekszenek mellette Budapest-nyugati p. u.. Rákos-rendez, Budajwst-Angyalföld, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsabai tábor. Klotildtelep, Piliscsaba és Tinnye. Naponta 12 személy- és a téU hónapok liivételével vf.sájntponként Piliscsebáig még két személyvonat közlekedik. Az aszód balassagyarmati helyi érdek vasút, a mely a Nógrádvármegyei helj'í érdek vasúttársaságé, 1896 augusztus 13-án nyílt meg. Hossza a vármegyében 25 km ós állomásai a következk Aszód, Iklad-Domony, Galgamácsa, Galgagyörk, Püspökhatvan és Acsa-Erdökövesd. E vonalon 2 vegyes és egy személyvonat közlekedik naponta mindkét irányban. A Szolnok kiskunfélegyházai helyi érdek vasút 1897 deczember 9-én nyilt meg. Vonilhossza 66 km. E x-.,sút mentén a következ állomások vannak Szolnok, Piroska, Tószeg, Tisz.ivárkouy, Tserd, .\lpár, Tisziújfalu, Borsihalom és Vezseny. Pusztejen, Újbg, Újkécske, Lakytelek, Kiskunfélegyháza. Naponta 6 vegyesvonat közlekedik.

:

:

:

:

— —

é.

vasutak

:

:

:

I

:

:

:

182

Ipar. koresk- dolem. hitelügy és forgalom.

\-asút megnyílt 1899 augusztus 3-án. Hosszi 26 km. Visútállomásai a következk Kiskunfílegj-liáza, Halesz. G^ilambos, Ilon^szállás, Jászszentlászló, ötfa és Kiskuiunsjsjí. E vonalon 4 wgyesvonnt közlekedik niponta. A kunazentmiklós dunapataji helyi érdek \-asút 1902 október 2I-én nyílt mag. Hossza 50 km. Allomiisai a kö\-etkezk Kunszentraiklós-Tass, Szalkszeutmárton, Csabony, Dunivecse, Apostflg, Dimneg_\háza, Solt. Dunitotétlen. Állampuszta, Harta é; Dunapitaj. E vonalon 6 vegyes\T>nat közlekedik niponta. A hal<u regSczei helj-i órdek visút megnyílt 1903 október 31-én. Hossz \ a vármig vében I«< km. Allomásni a vármegye területén Kiskunhil.is, Kopolya ós Fehértó. E vonilon ntpoufca t> vegyes\-onat közlekedik. A czeglédvidék-i helyi érdek vasút megnj-ílt 1909 november 25-én. Hossza 15 km. Vasútállomásai a következk Czepléd. Czegléd megálló. Széchenyi-tér. Kossuth-tór, Újváros. Garje, Zöldhalom. Véghtelep. Csemö. Mikebuda ós Kupai Kovácsraijor. Czegléd ós Gerje között niponta 28 és Pz egész vondon 6 motoros vonít közlekedik naponta. Kisebb mértékben érdekli még a vármegyét az ú)sz<Uz jászapáti vámoagyörhi helyi érdek vasút, a mely Ujszásznál és a vácz ipolysági hel>-i érdek vasút, a mely Váoznál ágazik ki az állam\-asutakból. Az itt fölsorolt helji érdek vasutak, mind az államvasút kezelése alatt állanak. Az aláb b következ magán\'8SÚtak egyúttal magánkezelésben is vannak:
:

A lilegyháza — majsai helyi érdek

:

:

H.

é.

TiHamos

Ta>nlak.

•^ BudapeM-vidéki h. é. v.isuttársaság von-ilai a következk : Budapest Szentendre, megnyilt 1888 augusztus 17-én. Hossza 16530 kilométer. Vasútállomás li : Budapsst-Pálfv-tór, Lukacsos Császárfrd. Hiijógyár, Óbuda-Filatorigát. Aquincum, Rómii fürd. Ciillughogy-Arpádfürdö, Békásmegjer. Budakalász. Pomáz és Szentendre. Mindkét végállomásról nxponta 14 személy- ós vegyesvonat indul. Budapest-Kerepes, megnyílt 1888 július 20-án. hossza 20030 kilométer.

Budapest. Ruggyantagyár. Ferencz-József-laktanya, Fehérút. Rákosfilv.i megRákosfalva, Sárgacsikó, Rákosszentmihály. Almássy Pál-telep, Mátyásföld felsömegálló. Mátyásföld. Mátyásföld alsó megáUó. Czinkota. Ciprera fürd, Árpádtelep. Csömör, Kistarcsi és Kerepes. Mátyiisföldig niponta 47. Czinkotáig 30. Csömörig 20 és az egész vonilon 14 személy- és vegyesvonc.t közlekedik oda és \-issza. Budapest-Erzsébetfaíva, megnyílt 1887 augusztus 7-én. Hossza 4 kilométer. Vasútállomásai Budapest-Vágóhíd, Sertésközvágólúd, HonvédmenházPetroleumgyár, Fegyvergjár és Erzsébetfalva. Reggel 4 óra .55 percztöl este 9 óra 5 jwrczig részint gzüzem, részint x-illamos vonatok 15 perczenként közlekednek mindkét iránybin. Budapest Soroksár Dunaharaszti, megnyílt Soroksárig 1887 augusztus 7-én. Dunaharasztiig 1887 november 24-én, hossza 15150 kilométer. Vasútállomásai : Buda])est-Vágóld. Sertésközvágóhid, Houvódmenliáz-Petroleumgj-ár, Feg>-\-ergyár, Erzsébetfalva, Erzsébetfalva alsó megálló. Jutagyár. Soroksár felsömegálló, Soroksár középs megálló, Soroksár templomtér, Soroksár, Soroksár vásártér, Milleniumtelep és Dunaharaszti. Soroksárig naponta 39. Dunaborasztiig pedig 18 személy- és vegyes%-onat közlekedik oda és %'issza. Dunaharaszti Ráczkeve. megnyüt 1892 november 7-én, hossza 27540 kilométer. Vesútállomásai Dunaharaszti, Szigetszent mi klós, Szilágvitelep, Tököl, Szigetcsép, Uradalmi szltelep. Szigetszentmárton Szigetújfolu és Ráczke\^. Naponta 6 6 személyes vegj-esvonat közlekedik mindkét irányban. Az összes vonalak villamos üzemre való átalakífolyamat tási b in van. A budapest budafoki h. ó. %'illamos vasút 1899 szeptember 19-én nyílt meg és Budapestrl Budafokon át Xagytétényig jár. Budapest és Budafok között reggel 5 órától este 10-ig 20 perczeuként, BudajK-st és Xagj-tétény között pedig 40 perczenként közlekedik a villamos. A budapest szentlrinczi h. é. \-illamos vasút 1900 október 12-én nyilt meg \-iIlamos üzemben. Addig pedig 1887 áprihs 12-töl kezdve gzüzemben kezelték. A fvonal mentén a következ állomások vannak Budapest-Orczy-út, Vágóhíd-utcza, Hungária-út, Ipirvasút, Dimjanich-utcza, Kispesti kitér. Villamostelep, Tiszii h. é. visút, Pástszentlrincz ós Szirvascsárdi. E vonalon reggel 5 órától este Il-ig 15 perczenként közlekedik a villamos. A szárnyvonal Budapest-Orczyútról Kispest-Erzsébet-térig vezet és itt 8 perczenként közlekednek naponta a villamosok. A budapest újpest rákospalotai \nllamo3 vasút 1894-ben nyílt meg. Pályahossza 17"208 kilométer. Fvonsl.i Budapest-Xyugoti p. u. Újpest Rákospalota, szárnyvonalai Megver- ós istvántelki fömühel\-telep felé ág.iznak ki. A fvonalon 10 perczenként, a szárnyvonalakon pedig 15 perczenként közlekednek a \-illamosok. E vasút t^eherforga lomra is be van rendezve, %'illdmos mozdon\-nyal. Csatlakozása van az újpest-rákospalotai és angyalföldi állomásokkal és mintegy 22 ipirvágányon bonyolítja le a. körzetébe tartozó nagj-obb vállalatok forgilmát. Már építés alatt van ós még az 1910. év folyamán megn.\-itni tervezik a vácz budapest gödöUii h. é. \nllamo8 %-asútat, mely a rákospalota váczi fvonalból és a Veresegyház gödölli szárnyvonalból áll. A fvonal állomásai a következk lesznek Rákospalota. Alag. Kundlaázatelep megálló. Fót, Csomád, Vereítgjház, Vicziántclop, rszcntmiklÓE Váezbottyán, Rudneykert megálló, Váczhartyán, Váczrátót, Csörög és Vácz. A szárnj^'onal Veresegyháznál ágazik majd ki a következ állomásokkal Vereseg>-ház. Szada, Öreghegy megálló és Gödöll.
:

Vf.sútállomásai

álló.

:


:

:

:

:

Vaíut-terrek.

vármegye törvényhatósága tetemes áldozatokat hoz a vasútügy fejbszvasúthálózat tése érdekében, a mi mellett bizomát az. hog\' a már meglev mellett egész sereg új hel^n érdek vasútvonal van engedélyezés alatt és ezek tervbe legtöbbjét részvényjegyzéssel, anyagilag is támogatja a vármegye. vett vasútvonalak legnagj'obbrésze rendes nyomtávú és gzüzem, de van köis. Ez id szerint a következ hel}^ érdek vasútzöttük néhánj" villamos vonalakra adott engedélyt a kereskedelemügyi miniszter BajiS Hajós, Kalocsa és Dunapataj között. Baja, Bajaszentistván, Xemesnádudvar, Hajós és Kiskörös között.

A

sr

A

üzem

:

Heves, Jászapáti, Jászmihálytelek, Jászberény és Xagj'káta, esetleg szentgyörgy, Szentlrinczkáta, Tóalmás, Kóka és Sülysáp között. Czegléd, Tápiószent marton, Tápióbicske és Xagykáta között.

:

Jászberény, Jászfels-


Ipar, kereskedelem, hitelügy
i's

for^'alom.

183

Monor, Gomba, Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske, Tápiószentmárton ós Nagykáta között. Kecskemét, Orgovány. Szabadjakabszállás, Bugacz, Móriczgát, Szánk, líiskunmajsn. Mérges, ötömös, Átokliáza, Tompa és Szabadka között.
czeglédi törvényhatósági út mentén Vecsósig. Szar\-ascsárdától a budapest A czeglód\'idéki h. ó. vasút mentén lev Kupai Kovácsmajortól Lajosmizséig. Monor, Vasad. Csév, Pótharaszti puszta ós TJj hártyán között. Budapest, Soroksár, Alsónémedi, Bugyi, Felsöpeszórpuszta. Középpeszérpuszta, Közópadacspuszta, Dinnyóshalom, Felsvári major, Vágójárás, Kisnyír és Kecskemét között. A Tiszaparton lev inokai komptól Ókécske, Ujkócske ós Kocsór érintésével Nagykrösig. Torbágy, Páty, Telki. Jen. Zsámbék. Tök, Szomor, Gyermely, Bnjna. Nagysáp és Tokod. Dimahiiraszti, Alsónémedi, Ócsa, Gombosmajor. Pótharaszti pviszta. Lengyelfalva, Lujzamajor, Viktóriamajor. Kisnándormajor. Amáliamajor, Klotildmajor ós Nagj-krös között. Kiskunhalas. Harlvapuszta ós Kiskimmajsa között. Budapest Ferencz-József-liíd, Gellérthegy, Sashegy, Farkasvölgy, Svábhegy, Jánoshegj% Nagj-kovácsi, Pestliidegkút. Solj-már és Üröm között. Ebbl négy mellékvonal ágaznék ki A Rupphegytöl Budaörs, Máriamakk mellett Buda készig Budaörstl Törökbáhnton át Budafokig a Szép juliásznótól Máriaremetén át Pest hidegkút ig és Solj-mártól Pilisszentivánig. A vasút a lehetséghez képest motoros, villamos vagy gzüzem lenne. Budapest, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba és Péczel között h. ó. \'illamos. Budapest, Kispest, Szentlrincz, Halomegyház, Vecsés, Üll és Monor között h. ó. villamos. Monor, Pilis, Alberti. Irsa, Czeglódberczel ós Czeglód között h. ó. villamos. Óbuda, Üröm, Pilisborosjen, Csobánka és Pilisszentkereszt között h. ". villamos.
:
;

;

4.

Posta, távira és távbeszél.

postaintézmény Magyaror-szágban és így a vármegyében is, a török hódoltság megsznése után kezdett kialakuhü. Már II. Rákóczi Ferencz fejedelem alatt két jelentékeny postavonal áUott fönn. melyek mindegyike keresztezte a vármegyét egjik a határszél györ komarom pesti, a másik a pest hatvani vonal. A fejedelem bukása után ezek is a gróf Paar-családnak, mint a postaszabadalom tulajdonosának birtokába kerültek. Az 1715 XXII. t.-cz. azt is elrendeli, hogy Magyarországon magyar postamestereket alkalmazzon az engedményes. 1749-ben Budapestrl kiindulva, öt postavonal szeli át a vármegyét a pest komáromi 12 állomással, pest hatvan kassai 23, pest debreczen kolozsvári 29, pest nagykörös kecskémét szeged ^temesvári 11 eszek belgrádi 22 állomással. E vonalak mentén a várés a Székesfehérvár megye minden jelentsebb helységében volt postaállomás. A diligence (személyTemesvár száUitó postakocsi) közlekedés 1750-ben indult meg Bécs -Budapest között. 1783-ban II. József elrendelte, hogy a magyar postaigazgatási teendk a Budán székel helji:artótanács hatáskörébe tartozzanak, azonban a fpostamester továbbra is a gróf Paar-család feje maradt. 1788-ban Budapest Pétervárad között a Bácskán át új postavonalat nyitottak. 1780 körül kezdett a posta pénzküldeményeket szállítani, nemkülönben hírlapokat is. Ekkor a postajárat Bécs Budapest Temesvár között már hetenként kétszer közlekedett. A XIX. század elején a postaforgalom hatalmas arányokban kezdett növekedni. 1803-ban a következ irányokba történtek postaindítások Bécsbe naponta; Kassa kedd, péntek Gács, Ipolyság stb. kedd, szombat Léva, Nyitra szerda, Székesfehérvár, Veszprém, szombat Tolna, Pécs, Eszék vasárnap, csütörtök Grácz továbbá Szabadka, Zimony Kecskemét, Temesvár és végül Czegléd, Abony, Debreczen felé szintén vasárnap és csütörtökön. A budai prefektura alá ez idben 67 postaállomás tartozott. 1804-ben a chligence már hetenként közlekedett minden irányban. 1813-ban Paar berezeg lemondott kiváltságairól s ekkor kezdett a posta állami intézmény lenni, a mi még inkább elmozdította fejldését. Azonban a forgalom emelkedése maga után vonta a postatolvajok veszedelmes szaporodását. így 1820-ban megtörtént, hogy Buda és Vörösvár között két gonosztev két értékes postacsomagot lelopott a kocsiról. Az ilyen tolvajlások meggátlására elrendelték, hogy a postakocsikat fegyveres rök kí-sérjék. 1825-ben szervezték a gyorskocsi járatot, a mely Bécs és Budapest között hetenként háromszor közlekedett. Midn a Dunán a gzhajózás és nemsokára az els vasút megnyílt, a posta nyomban föUiasználta e közlekedési eszközöket a maga czéljaira. 1848-ban a posta a magyar kereskedelemügyi miniszter fönnhatósága alá került, de 1849-ben újra közös intézménvnyé vált. Az abszolutizmus szomorú korszakára esik a távíró meghonosítása. Az ország els távíró- vonalát Bécs Budapest között 1850-ben állították föl. 1853-ban pedig meghosszabbították Pesttl Szegedig. A következ idkben a vármegyén át még több távíró-vonalat is nyitottak s a távíró akkor még, egészen a század

A

;

:

:

— —

:

;

;

;

;

;

;

184

Ipar, koroskiM.lelem, liitclíigy ^s forjíalom.

Utolsó negyedéig, független volt a postaintÓKmén^'töl. A kiegyezés megkötésekor a posta újból és immár véglegesen a magyar kormány liatáskörébe került. 1868ban ismét olyan veszedelem merült föl. hogy Szeged Kecskemét Kalocsa között be kellett szüntetni a postaszállitást. mivel e vonalon rövid id alatt 9 po.starablást követtek el. 8 nem egyszer megtörtént, liogy a rablók gerendákkal a vonatot is kisiklatták, csakliogy az értékes postaszállítmánylioz hozzájussanak. A távírót 78-ban egyesitették. Az 1890-es évek elején pedig a távbeszélt a postával 1877 kezdték fölállítani a vármegyében. Kecskeméten 1894-ben nyílt meg a telefon, a vármegye többi városában pedig 1900-tól kezdve. Ma már a járási széklielyek és a nagyobb községek is be vannak kapcsolva a távbeszélhálózatba.

Post -Pilis-Solt-Kiskun
t'zegléd,

Viicz

;

ös.<zeseu
]>.>sta.

mind

vii miegyében e.z alábbi kincstári hivatalok vanirvk Gödöll-udvar. Kalocsa. Kecskemét. Iviskunlelegj'háza, Xngykörös, Újpest és Ezek közül Gödöll-udvar csak táviró-liivatal és idlegesen mködik, míg a többiek távíró és távbeszél állomások.
:

8.

Budafok, BudaDunabogdány. Dunakeszi, Dunavecse, Erzsébetfalva. Göd. Gödöll, Gyömrö, Hartn. Kiskrös. Kiskunhalas. Kispest, Kunszentmiklós, Monor, Nagykáta, Örkény, Péczel, Pilis, Pestszentlörincz, Ráczkeve. Rákospalota, Solt, Póc.smegyer-Leányfalu, Pomáz, PiUscsabp,
keszi.

A ricm kincstári hivatalok a következk Posta-, tárirá- és távbeszél- hivatalok : Abony, Alberti-Irsa, Apostag, Aszód,
:

Czegléd

2,

Soroksár. Szabadszállás, Szentendre, Taliitótfalu, Tápiógyörgye, Tápiósáp, Tass, Túra, Ujkécske,

Forgalom.

Dömsöd, Dunapataj, FülöpszáUás, Hajós, Izsák, Jászkarajen. Keczel. Kiskuni?. ezháza, Iviskumnajsa, Lajosmizse, Pusztavacs, Soltvadkert, Sükösd, Szada. Tápióbieske, Tápiószele. Tá))iószentmárton, Újpest 2. Újpest 4, Ül és Zsámbók összesen 23. Posta- és távbeszéló-hivate,\ok Békásmegyer. Bia, Budars, Csei>el, Csömör, Czinkota, Dunaharaszti, Fót. Isaszeg, Kóka. Mátyásföld. Nagykovácsi, Xagytétény, Nyáregyháza, Pestliidegkút, Pilisszántó. Pilisvörösvár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, SoljTnár, Szalkszent marton, Taksony, Tóalmás, Tököl. Törökbálint és Vecsés ö.sszesen 28. Csak posta-hivatalok : Ácsa. Akasztó, ÁlU'mjjuszta. Alpár, Alsónémedi, Bag. B'jaszentistván. Bátya, Bocsa, Bogjaszló, Boldog, Budakalász, Bugyi. Császártöltés, Csengd p. u., Csillagheg>% Csobánka. Czeglédberczel, Domony, Dimaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Érsekcsanád Fájsz, Felsödabas, Fokt, Galgagyörk, Gplgahéviz, Galgamácsa, Géderlak, Gomba, Gyálpuszta p. u. Helvéczia p. u.. Homokmégy, Homokszentlöincz p. u., Inárcs-Kakucs p. u.. Jászszentlászló p. u. Katonatelep. Káva, Kerekegyháza, Kerepes, Kisalpár p. u., Kisvarsány p. u., Kocsér, Maglód, Makád. Máriabesny p. u., Mende p. u., Miske. Nemesnádudvar, Ócsa, Ókécske, Ordas, Öregcsert p. u.. Örkény-tábor, Pálmonostora, Palotaüjfalu, Pánd, Páty, Perbál, Püspökhatvan, Szentmártonkáta, Szeremle, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szöd, Tápióság. Tápiósüly, Tápiószecsö, Tatárszeutgyörgy. Tinnye, Tiszaújfalu p. u., Torbágy, Tószeg, Törtei, l'jhart\áii. Újpest 3, Újpest 5, Uri, Úszód. Üröm, Váczliartyán, Váczszentlászló, Valkó, Veresegyliáz. Verség és Zagyvarékás összesen 89. Az egész vármegye területe a törvényhatósági várossal együtt 13.007 km és itt a hivatalok kézbesítési kerületéhez tartozó helyek lélekszáma 883.591. A legutóbbi évi hivatalos kimutatás szerint ven összesen 190 posta-, tá\Tró- és távbeszél-hivatal, 32 postaügynökség és 1 postagyüjthely. A levélgyüjtöszekrények száma 56.5, a postai értékczikkárusítóké 340. Van 214 távíróhivatal hiva( a vasútiakkal együtt) és 1033 távbeszél-állomás. A hivatali személyzet nagysága a kincstári taloknál 95 tiszt és 117 cltiszt és szolga, a nem kincstári hivataloknál 699; összesen 911 és 12 faluzó levélhordó. A vármegye területén lév valamennjá posta-, távíró- és távbeszél-hivatal legutóbbi évi forgalmi adatai a következk Levélpostai kiildemény érkezett 20,185.000 darab, csomag és pénzküldemény- érkezett 860.000 darab, postautalvány érkezett 687.000 darab, postai után\éte\ \olt 290.000 darab, postai megbizás történt 14.200 esetben, távirat érkezett 299.000 darab és távbeszélgetés volt 2,414.000. A forgalom nagj'sága a népességhez viszonj'ítva a következképen aranylott a vármegyében egy-egy lakosra esett 25 levélpostai küldemény, 11 csomag- és pénzküldemény, 0'9 postautalvány, 0-45 távirat és 7'7 távbeszélgetés.
:

t'jszász. Visegrád és Zsámbok összesen 42. Alsódabas, Posta- és táviró- hivatalok
;

;

:

;

;

:

:

:

Források : Horváth Mihály Az ipar- és kereskedelem története Magyarországon a középIparKörömy Árpád korban. Koseovics Károly Az ipar története Magyarországon 1526-ig. Szúdeczky Lajos A czéhek történetérl \iszony8Ínk a czéhek szabályozásától a mohácsi vészig. Magjarországon. Acsády Ignácz Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar statisztikai közlemények, 1900. Galgóczy Károly Pest vármegye monográfiája. A magyar kereskedelmi és ip?rkamarák A buda])esti kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. mködésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi keletkezésének, fejldésének és és iparkamara.) Iparfelügjelk tevékenysége 1908-ban. (Kiadta a kereskedelemügyi minisztérium.) Bezerédj Pál selyemtenyésztési felügj'cl évi jelentése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye selyemHazai ipari beszerzési források. (Szerkesztette a kerestenyésztésének állapotáról az 1908. évben. Vásárkedelmi múzeum.) Illésy János dr. Matlekovics Sándor dr. A kereskedelem története. szabadalmak jegyzéke. Vargha GjTila dr. Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelügyi \'iszonyaink fejldésére. Tominac József A Magyar szent Kormos Alfréd Pénzügyi C'ompass. korona országainak vasúthálózata. Hubtr Károly: A posta története Magyarországon. 1881. Az Országos Központi Hitelszövetkezet A magyar posta, táviró és távbeszél statisztikája 1908. A Budaévi kimutatása 1908. Kimutatás az iparoktatá.si intézetek 1907 -1908. é\-i állapotáról. Az Országos raunkásbetegsegélyz és I)esti kerületi munkábiztosító pénztár évi jelentése. 1908. A helyszínen gyjtött és magánfelektl nyert adatok. balesetbiztosító pénztár évi jelentése 1908.

:

:

:

:

:

:

— —

:

:

:

:

:

— —

KÖZOKTATÁSÜGY.

Ulászló királynál énekeltek (recordantes). Két forinkaptak, a mint II. Ulászló számadáskönvveiböl kitnik.^) Azoknak a fiúknak ugyanis, a kik a mise alatti éneklésben szorgalmatoskodtak, egy-egy forint járt egyenként egj^ évre.-) Kétségtelen, hogy a XVI. században minden róm. kath. és protestáns egyház mellett elemi iskola is mködött. Egy, a XWI. század elején készült a legszegényebb protestáns egyházkimutatás szerint a protestánsoknál mindenütt volt külön iskolamester.^) községek kivételével Az els összeírás a XVIII. század második felébl való. 1770-ben a kiráhn ^'''^ osszeirfc. kormány körrendeletet intézett a vármegyékhez, hogy tudakolják ki az iskolamesterek nevét, növendékeik számát, jövedelmüket, a tanítás módját és anyagát. Az országos összeírás adatai csonkán maradtak ránlí. A conscriptio adataiból Pest-Pilis-Solt vármegye területén 186 népiskola létele állapítható meg. A vármegye iskoláinak rendszeres történetét a nemzeti iskolák korsza- xemzeti iakoi^''kával nyithatjuk meg, a melyre becses alapot találunk a vármegye közgyléseinek jegyzökönyveiben, 1780-ból. A budai megyeház egv részét Erdélvi Józsefnek, a budakeriileti nemzeti iskolák felügyeljének adják bérbe. A márczius 7-én Pestent ártott vármegyegylésjegj'zkönj^ve errl ígv szól
szó, a kik II.

A

mohácsi vész eltti idbl mindössze a visegrádi városi iskoláról maradt femi némi adat. 1495 június 5-ike eltt a visegi'ádi tanulókról esik
tot

a

legrégibb

°yo""''f-

:

Elterjeszti els alispán úr, hogy újabb emlékezet szerint, midöu a megyének budii curiális háza, nem közönséges költséggel kija\-íttatott, a megye közönsége azt határozta, hogy annak fels emelete, a házi pénztár némi segítése tekintetébl, bérbe adassék ; ezt most a földszinten a lépcs mellett lev egy szobával, a kisebbik pinczével, istállóval, félszerrel. udvari és padlás heljáségekkel egvütt. ftisztelend Erdélyi Jósef apát és kecskeméti plébános, miután a buda-keriiieti nemzeti iskolák felügyeli tisztsége van reá bízva, szándékozik kivenni, a mint az iránt administrator iir ö nagyságánál már nyilatkozott is csak az van tehát hátra, hogy a ftisztelend úrral, a ki jelen van, a bér iránt njalvánosan megkössék az egyezséget. A megye örömét fejezvén ki azon, hogy oly tisztességes és mondott hivatalánál fogva, lakosaira nézve is kétségtelenül igen hasznos tagtársát fogadhatja házába, az évi bérösszeget 150 forintra határozzi, azzal a közbevetett feltétellel, hogy bírt palotában, ha a szükség és körülmények kivánandják, szabad legyen és jogában álljon a megj-e közönségének összejöveteleket és nyilvános gyléseket tartani. Meghagyatik föpónztárnok úrnak, hogy a fennebbi 150 forintot, mint évi illetséget, a házi pénztár részére vegye be. A földszinti résznek többi alkalmatosságai pedig továbbra is átengedtetnek alszolgabíró Setéth Farkas, és Gyurcsányi István biztos uraknak, kik azon házat eddig Í8 lakták. Kiadta Tahy György esküdt aljegyz, (aláírva) Erdélyi Jósef a budai kerület nemzeti iskolájának felügyelje.*)
;

A budai tunkerületben, a melybe Pest, Esztergom, Komárom, Nógrád, Fehér éspleves vármegyék, a Kis-Kunság ós a Jászság tartoztak. 1780-ig a nemzeti iskolák alapítása tekintetében vármegyénket órdeklleg csak Pesten, Váczott. Czegléden ós Félegyházán történtek lépések. Pesten négy osztályt, Váczott. Félegyházán ós Czegléden három-három osztályt állítottak, ugyanannyi tanítóval. Czegléden a budai klarisszák szerzete, mint földesúr szerepel a szervezésnél.^)
')

*) ')
•) •)

Bókefi Rémig dr. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. 170. lap. V. ö. i. m. un. 1. V. ö. Franki Vilmos A hazai ós külföldi iskolázás a XVI. században. 17. és 18. 1. Eredetije latin nyelven. Galgóczy Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye monográfiája.
:
:

:

\'.

ö.

Fináczy

:

A

magyarországi közoktatás története llária Terézia korában.

1S6
inté^l^-l*'

Közoktat á.sügy.

Iskolai törvényok, szabályok a XVIII. íszázad végótöl gyalíran korülnek tárgyalás alá a vármegye gylésein. 179S-ban az iskolai ifjúság ,, fegyver- és puskaviselés, tiltott helyeki-e való járás, veszekedések indítása és azokba való keveredése, st az illet jurisdiotió rendeléseinek m<'gvetése miatt vádoltatván", a rossz következmények meggátlására a helji:artótanács kötelezi a locaLs direktorokat, hogy tartsák meg az iskolai törvényeket, ügyeljenek az ifjúság magaviseletére. A rendtartást áthágok az 1771 deczember 1. napján 15. jegyzkönyvi szám alatt közzétett iskolai törvények 241. czikkelyo sz(TÍnt büntetendk. Kemény fenyíték alatt meghagyatik, ha valaid az iskolai ifjúság közül aCivilis Jurisdiotió által fogságba vitetnék, összeesoportosulni ne bátorkoiljanak, hanem ha magát az iskola-ifjúság sértve érzi, vagy valaki köz ülök fölsségóhez tegyen panaszt orvoslás végett. Azok pedig, „a kik párt ütésben tapasztaltatnának, kemény büntetés alá húzattassanak és az iskolákból Idüzettessenek" és büntevizsgálat vezetése a localis direktorokra tésöket országszerte tegyék közhírré. bízatott, azzal az utasítással, hogy azokat, ,,a kik testbon való csonkítást okoznak, oly sobekt^t ejtenek, melyekbl halál kövotkezhetik, vagy nagyobb tolvajságba s olya* vétkekbe keverednek, melyek magok után crimináHs büntetést húznának" az ilyeneket az illet jurisdictióknak adják át.^) 1802 júhus 8-án Post-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék kisebb ülése a heh-tartó tanács rendelete alapján intézkedett az iránt, hogy a mely szülék g3'ermekeiknek az iskolai törvények áthágására segítséget nyújtanak ,,ezek fiscahs actioval conveniáltatni fognak." A mi pechg a nationalis helybeli oskolákat illeti ezek iránt ö királyi fölségének az az akaratja, hogy mindenütt, a hol 50 tanulásra alkalmatos gj^ermek találtatik, ottan iskolák nyittassanak, st, a hol kevesebb számú gyermekek vannak is, ha fundus praezistál ott is iskolák n3nttatni rendeltetnek. Hogy pechg az iskolákba több gyermekek összejöjjenek a lelkipásztorok által az iskolai tanulásnak haszna a szülknek eladatni rendeltetik. Ama nem nemes szülkre, a kik gyermekeiket a vallási tanításra el nem küldik, testi fenyítéket (az uraságnak vagy jurisdictio tisztjeinek assistontiája mellett) szabtak. ,,Ha peclig az nem használ magistratualis büntetés alá" vetendk. ') 1802-bon kávé-, balos- ós kocsmaházakba és theatrumokba való járástól" tiltják az ifjúságot büntetés terhe alatt. 8) A helytartótanács 1811-ben az iránt intézkedik a vármegyénél, hogy miután a falukon az ifjúságot a pásztorkodás vonja el az iskolától ,, minden helységben közönséges pásztorok fogadtassanak." Azután tapasztalták, hogy némely helyen az ifjúságot csak az iskolamesternek tulajdon szobájában oktatják s ,, különös iskolák nincsenek", tehát külön iskolaházakat kell építeni, továbbá az iskolák patrónusai szorgalmazandók, hogy a téh hónapokban a ftéshez tüzel-fáról gondoskodjanak.'). 1813-ban Miskey Ferencz fszolgabíró arról tesz jelentést, hogj' a budai kerületben a görög nem egyesült vaUásbeíiek nemzeti s praeparendáhs iskolájok felállítására és tartására min önkéntes adományokkal járúltak.^0). Ugyanez évben a helytartótanács megküldi ama rendszabályokat, Felsége, hogy a görög nem egyesült vallást követ melyek szerint megengech magyarországi lakosok maguknak iskolákat építhessenek és tanítókat fogadhassanak. A vármegye kis gylése a ,, kegyes intéz levelet" annak módja szerint felolvastatván, kiadta a kecskeméti, solti és pilisi járásbeh fszolgabíráknak azzal a meghagyással, hogy azt a görög nem ogytfsült valláson lev eklézsiák elüljáróival közöljék a végett, hogj- az iskolák felállítására, elrendelésére és a tanítók fogadására nézve a rendszabályokhoz alkalmazkodjanak, ^i) Egyik 1817. évi ki.sgj^ülésen a hidegkúti oskolaház került szóba, a mely a tanítványok számához (120) képest szk s különben is romladozó állapotban vanhogy a föklesuraságnál ilajthényi Károly fszolgabírónak meghagyják, megfelelleg járjon el.^^) Az 1820 november 9-iki közgylés foglalkozik a
:

A

:

:

:

:

:

:

:

Vánnegyei Ltár 1798. Vármegvei Ltár 1802. Vármegyei Ltár 1802. •- Vármegyei Ltár 2425. '") Vármegjei Ltár 2159. ") Vármegyei Líár 1813. ") Vármegyei Ltár 3182.
•)

') »)

év 238. jkönyvi szám. évi 1475. jköny\a szám. év 1108, 1475 sz.
szám.
sz.

év 7006. szám.
szám.

évi 2682.. hogy a tanítók özvegyei részére penziót rendel 1807-beli rendszabályok az országgylés megállapítáAz 1829 november 19-iki közgj^ülés Csacskovits sától vamiak függvé téve. szám. ha a növendék ifjúság els zsengéjével abban gyakoroltatik annálfogva a járásbeli szolgabírák oda utasíttatnak. különbség ne tétessék. i') — — : — vármegyék 1839-40. s teend tudósításában kiterjeszkedjék azon körülményre is. ") Vármegyei Ltár 1805. '•) Vármegyei Ltár 5G35. mintsem. évi országgylési követeinek .az iskolák újabb rendezése a törvényes út mellzésével kormányilag szándékoltatnék foganatba \étetni. a melynek minket érdekl része a következ . az adózó lakosokra való kivetés útján is fizetni köteles. 187 üehtartótanács amaz intézkedésével. — — 4u.) i*) Az 1845 szeptember 2-iki közgj'lés tárgyalta a helvtartótanács amaz intézkedését.. 50 51. hogy megengedtessék a katholikus gj-ermekeknek az evangéhkus iskolák látogatása. azután . a váczi A tanítói jövedelmek egyébiránt adózó lakosokra nagy teher háramlanék". mi tekintet alá esik az az utón való intézkedés.az országgylési tárg^-akkal foglalkozó küldöttségnek" azzal az utasítással adja ki. alsóbb.. hogy a vármegye tegyen jelentést az iskolák állapotáról s egj^ben a . szám.Közoktatásügy. nyugdíjul férjeik fizetésének egj^harmad része szolgáltatandó ki." A vármegye . hogy a mennj-iben . A tanács odautasíttatott. a kik magyarul is tudnak." : : rendszerint való tudomiliijTiak" tegyék. arra kötelezzék. normális tanító özvegye nyomban hasonló kedvezéseket követelvén. hogy pusztákon és népesebb helyeken Ugj-anez évben intézkedik a várkápolnákat és iskolákat kell állítani. '•) Vármegyei Ltár 1829.. ") Vármegyei Ltár 4293. szám. általuk az ifjúságot magyar nyelvre is oktassák és a magj-ar nyelv tanítását Pest. Trattncr és Károh-i betivel. évi követei törvényczikkeh'be fogszorgalmazták annak. ott. 1. a tárg^-alás alkalmával.JIivel pedig a nyelv tökélelesítésére és gyarapodásának elmozdítására nem volna amiál hathatósabb mód. ") Vármegyei Ltár 2075. Pihs és Solt lalását — ^eiv. hogy a tanítók özvegyeinek. mint tanítókkal. elleges megfontolás végett" a rendeletet . közoktatási akadályokról is.. ") Jelentése Pest. ') Vármegyei Ltár 5259.. jköny\-i szám. mert Csacskovits különben is nem mint tanító. jkönyvi szám. hogy innentúl oly iskolamestereket feUogadván. megyék 1839 Pesten l«40.az evangéUkusoknak elemi és grammatikáHs oskolák feláUításában való biztosítás" adassék s végül a tanítók fizetése s egj-ebek tekintetében a kathohkus és evangélikus vallásúak között. i^) 1828-ban intézkedés történik az iránt. ha másként nem lehetne. kik férjökkel.^*) Már 1829-ben arról olvasunk följegj-zést.. szám. vallásuknál fogva. nemcsak a városi pénztárból. hogy az özveg\aiek mmgdíj fejében férje tanítói fizetésének egyharmad részét. ') Vármegyei Ltár 2619 és 2620."^') miután a köze1805-ben a fispáni heh-tartó elterjesztésére a rendek lebbi országgylésen hozott törvény elegend módot nyújt . "20) A százafl közoktatás állapotáról az els rendszeres statisztikai adatok a múlt hatvanas éveinek közepétl állanak rendelkezésünkre. hogy azon közönségeket. Pilis és Solt t. hanem mint tanácsbeh halt el s fundus sincs a nyugdíjra s . óv 3259..^*) Miháhoió Sticker Borbála váczi tanító özvegye nyugdíj iránti kérelmét tárgyalta. (A törvényczikkehi. úgyszintén a katholikus szülknek evangélikus nevelk tarthatása. a hol grammatikális iskolák vannak. a melyeknek közelében magyar iskolamesterek eddig nem tartattak. A város azonban fölmentését kéri a teher alól. hanem a püspöki uradalom pénztárából (innen évenként 200 frt átalány jár) fedeztetnek. szám. mivel teljesíttetvén a rendelés özvegj^ Csacskovitsnóra nézve hivatalában megvakult tanító Stintzl Ferenez és Botsámn Ádám. csak egj^ esztendeig éltek is. hogy „minekutána a községeknek kötelességében áll. e. úgjnievezett elementális iskolákat is feláUitani s ebbeli kötelességének teljesítésére Kalocsa városát szorítsa rá a vármegye. 1840 május 7-én terjesztették felsége elébe.a magyar nyelvnek tökéletesítésére és a nemzet azzal összekapcsolt boldogít ásának hathatós elmozdítására" a mag^•a^ nyelv ügyében hoztak nagy jelentség határozatokat.^*) megye arról is.

Tanítók száma 897. öszszesen 40. m. tót 1.i. 3 föelemi közös. Ezek közül iskolába járt 21. 10 felemi leány. összesen 7989. nag\-abonyi. ös-szesen 4200.\z iskolák közül 26 alelemi fiú. összesen 15.<k 17 leány-.és 141 leány-egyház mellett volt iskola. trhet 60. . 584 al. összesen 60.301 fiú és 28. minthogy ezek a rendelkezésre álló kim\iti>tásban nincsenek elkülönítve. TannyehTe nézve magyar 2. iskolaévben az elemi tanügy állása a következ nz eszterjíoini órsolcs('>glH>ii .. soroksári. Tanköteles 6 12 éves gj-ermek volt 2572 fiú és 2347 leány. összesen 495. Gyümölcsfa-iskola 4. 101 leány. 9 alelemi fiú. egy tanítóra esett 282 frt 79 kr.iskolára 34. járt 186 fiú és 203 leány. Az esztergomi érseksóíjhez líiidappst városi része és Budapest megj-ei része tartozott mint tankerület.\ dunamelléki ref. ezek közül járt 3. 8 föelemi közös. német-magyar 119. összesen 22. 17 alelemi szükségbeli. 413 alelemi közös. összesen 3966. részijén a kiskunsági. 21 n. Az iskolai épületek közül 1/ állandó.()4ti. Az iskolai épületek közül állandó leány. .297 fiú. 9 szerb. 9 mag\-a-némct-illir. összesen 18. nem járt 8237 fiú és 1868 leány. 80 ideiglenes. Az iskolák közül 2 felemi fiú. Tantermek száma 783. 65 rossz.829. Tanköteles 6 12 éves gyermek 43. Tanköteles 6 12éve3g\ermek 2645 fiú és 1555 leány.920. tót 2. Nem járt 6938 fiú és 1051 leány. Xem járt 1242 fiú és 756 leány.) . Iskola nélküli telepek száma 2S7. — — .51 f. 23 német. összesen 282. összesen 1739. iskola a bányai egyházJcerületben 24 anya. összesen: 113. iskolaévben 323 anya. 320 al. 17 trhet. Nógrádban 1 iskolás anyaegyház volt még.és szigeti tankerületek tartoztak a váczi püspökséghez 14 tankerület. — : Nem — : : : : : . összesen 58.5. Tanítók összes jövedelme . összesen 3404. : — — . 2 föelemi közös. solti és részben a vértesaljai tankerületek tartoztak. Gyümölcsfaiskola 34. 38 n. egy tanítóra esett 213 frt 97 kr. (Iskola mind alelemi közös. egyházkerületben Pest-Pilis-Solthoz és a Kis-Kunsághoz a kecskeméti. összesen 12. a váczi püspökségben S4 anya70 leányopyház niellrtt volt iskolájuk. rossz 4. Tantermek száma 203. hatvaui. : : magj-ar-tót.\ tanítók jövedelme 17. 21) segéd. nélküli telepek száma 33.-V kalocsai érsekséghez Í?est-Pilis-Solt területérl a kalocsai közép-.'> : anya-. ideiglenes 29. 28 alelemi leány. összesen : 196. Tanítók száma 232.199 írt . ideiglenes 17. összesen 670. 69 segéd és 13 n. 4 tót.iskolára esett 117 és egj' tanítóra 89 tanuló. 15 alelemi leány. Tanítók száma 175. ^issi'^h^ '^^ 1S64 5. 172 trhet. 1 12 segéd. jó 55. Xem járt 22 fiú és 29 leány. szerb-magyar-német 7. egj' tanítóra esik 221 frt 81 kr. h. Téiayleg járt 312 fiú és 307 leány. Tanítók összes jövedelme 37. 36 alelemi közös. 4665 leány. rossz 4. ezek mind altanítók. egj. czeglédi. Gyrben 1. Állandó iskolaépület 39. Tanköteles 6 12 éves gyermek volt 30. . 36 ideiglenes. 9 magj^ar-német-ilíir. Tantermek száma 21 tannyeh-re nézve szerb 9.iskolára esett 105 és egy tanítóra 20.133 leány. Nem járt 35 fiú és 26 leány. alsónéinedi.5. Gyümölcsfa-iskola 121.962 tóra 108 tanuló.\z iskolák közül volt 5 felemi fiú. Ezek közül tényleg járt 2349 fiú és 2212 leány. ezek közül 69 f. Ismétl 12 15 éves tanköteles 2818 fiú és 2584 leány.545 fiú és 7677 leány. összesen 257. 44 al és 2 segéd. összesen 18. német 7.és 15 leányegyház mellett volt.és Kalocsa város tankerület. (E leányegyházak számában bentfoglaltatik az érdi tankerület fehérmegj-ei részében lev leányegyházak száma is. pesti. ú.5 leány. (Iskola 15 felemi fiú. Ismétl 12—15 éves tanköteles Í30 fiú és 127 leány. Komáromban 1.5467 frt 83 kr.524 leány. továbbá a budai alsó-. gödölli. 175 al. a kalocsai órsekst'iglx'n l'. ev. összesen 619.34. a székesfehérvári püspökséghez a bicskei részben az érdi.") '. nagykátai.655. trhet 13. 1 tót. ezek közül 38 f. nélküli telepek száma 456.-Vz egész budai tankerületben 18 anyaegyház mellett volt iskola. Izraelita iskola a budai felügyelség alatt Pest -Pilis és Solt egj'esült vármegyékben 44 anyaegj'ház mellett volt.544 leány.tanítóra 29 tanuló esett. alelemi szükségbeli.iskolára 60 és egy tanítóra 22 tanuló esett. Ismétl köteles 12 ezek közül járt 4359 fiú és 3614 leány.801 fiú és 30920 leány. Nem járt 8G14 fiú és 9390 leány. Nem járt 57 fiú és 177 leány. Az iskolai épületek közül 420 állandó. járt 92 fiú és 23 — leány. Iskola nélküli telep 85. összesen 10. német 1. 1 alelemi fiú. 8 magj-ar-német-tót. összesen 37. Tanítók száma 21. ezek közül 5 f. (Iskola nélküli telep 3)^ Az iskolák közül 17 alelemi közös és 1 alelemi szükségbeli. A görög keletiel-nek a budai püspökségbl Pestben 13 anyaegyház mellett volt iskolájuk. 15 segéd és 4 n. .l niiyaés 18 loányepjluiz. ecscgi.721. 46 német.52 kr. .285 fiú ós 41. fels. 16 alelemi fiú. szerb-magj'ar 2. 29 alelemi szükségbeli. 13 felemi közös. 105. összesen közül járt 6308 fiú és 5769 leány. vegj'es 34. egy tanítóra esik 256 frt 14 kr. összesen 389. Gi|-ümölcsfaiskola 14. összesen 135.182. 4 föelemi leány. ismétlbe járt 95 fiú.1 : : — — . Ismétl 12 15 éves tanköteles 186 fiú és 203 leány. Az iskolai épületek közül 26 állandó. 8 magyar-német-tót. (Iskola nélküli telepek száma 46.és 1 1 4 leányegyház. Anyaegyház 94. 47 magyar-német. összesen 51. összesen 172. Tanítók összes jövedelme 214.szesen 144 anya. ö. ezek közül 153 f. szolnoki és zsámboki tankerületik. : : . összesen 234. 1 felemi leány. 263 jó. l ideiglenes. Tantermek száma 49 taruiyelvre nézve magyar 12. 90 alelemi közös. 3 trhet. fels. Tehát az 1864 63. 'A 9584 fiú és 10. összesen 7973. Tanítók összes jövedelme 99. ezek 67 tanuló. összesen 1998. összesen 61. 2 szerb-magj'ar. Mindennapi iskolába nem járt 223 fiú és 135 leány. Tanköteles 6 12 éves gj'ermek 9433 fiú és 8961 leány. a székesegyházi és Vácz városi. összesen 389 ezek közül nem r<ím<ií katholikiisolcnak A ^ : : . 24 magyar-tót. ezek közül . összesen 18394.Vz iskolák közül S fot-lemi fiú. leányegj'ház 12.1S8 Közokttitásügy. jó 13. összesen 4561 . kecskeméti. a szókosMiórvári püspöksóglxni 33 anya. 12 jó. Tantermek számi 128.004. 183 magyar-német.sszesen 16.787 fiú és 19. 3 rossz. 24 al. egy tanítóra esett 260 frt 37 kr. trhet 82.) Az iskolák száma 39 jókarban 22.288 frt 12 kr. Gyümölcsfa-iskola 173. 8 szerb-mag\-arnémet. összesen 4919. 12 alelemi . Egy iskolára esett 192 és egy taní15 éves gyermek volt 11. Tanköteles 6—12 éves g>-ermek 334 fiú és 336 leány. Xem járt 668 fiú és 1071 leány. egj. járt iskolába: összesen: 86. közül taniüók egj. görög-magyar 1.077. Tannyelvre nézve magyar 197. Ismétl-kötiles 12 15 éves gj-ermek 14. Ismétl-iskolába 12 15 éves tanköteles] volt 114 fiú és 58 leány.) felemi leány.883 frt 77 kr. összesen 358. 2 alelemi szükségbeli. összesen: 66. Egj' iskolára 124 és egy tanítóra 87 tanuló esett.) .108. Tanítók jövedelme 54.282 frt egy tanítóra esett 246 frt.445 frt. Ag. Volt ös. összesen 5402 ezek közül járt 1576 fiú és 1826 leány. -A budai tankerülethez itt Fehérben 5. Tanítók száma 418. Egj. 39 jó. ezek közül járt 8765 fiú és 7890 leány. Az iskola-épületek közül állandó 109. Eg>. 231 alelemi közös és 229. német 5. 1 rossz. 1 alelemi leány. Tantermek száma 382. rossz 12. 41 : — Nem — járt 22 fiú és 35 leány. fóti. Tanítók száma 51. Tannyel\Te nézve: 2t>ii magjar. tényleg járt 2588 fiú és 1378 leány. tannyelvTe nézve 477 magyar.

189 .

A czeglédi m.190 A kiskunhalasi ref. állami fgimnázium. fgimnázium. . kir.

rton. Szász Károly az iskolatanács 1869 szeptember 2-iki g3ailésén mutatott az a tankerületek. a késbbi dunamc-lléki rcf. egyház lelkipásztorát. A mit legfelsbb felügyeleti jog néven biztosítottak törvényeink és a fejedelmek az nem volt más. Földváry jVIihály. Volt a vá. elnöke a kir. a ni'^ly szerint tagjai (1 a törvény 125. hanem az egész világon mindenütt a közoktatás eredetileg az egjdiáz kezébe. kath. Vargha János. város közönsége az iskolatanácsba Fördös Lajos esperest és a kecskeméti ref. . Szilassy János. egész lényét elzárja. maguk kizárólagos jogának tartva a közoktatást. Az 1809. Tahy Lajos. Csikay Imre rtf. tanfelügyeli állások szervezésére. — ^'"'^^. egyes pontokon. Hartától. Jordá^n István. tulajdona a hit s remény birodalmaiban fekvén. az egész testületnek is.k hatályát. : : . ú. hogy nálunk az állam nem gondolt a közoktatássíl századokon át. gróf Szápáry István. mindent. mint tudjuk. tagjai a vármegyei bizottmány részérl a következk voltak Beniczky Ödön. Várady József. : : : : : tr llngyarorszáR Viirmegvíi i<-9 Vjirosai: Pcst-Pilis-Soll-Kiskiin v:iimoR. ev. sí az ellenliatás. báró L-pthay Béla. Horvátit Döme igazságügyi miniszteri tanácsost és országgylési képviselt. Azután az egyháznak. ki három évig volt tanfelügyelje a vármegyének. Jankovics Miklós. hitv. báró Podmaniczky Ármin. m. Ekkor az iskolatanács Battha Andor. kir. izr. a mit kezébe vett s magáénak tart. a hol és a liog}^ lehetett.'^3^'"''' iscoiatanácí.. különösen a 5. Az állam jogának örve alatt anynyiszor a legnemzetellenesebb befolyá^sok érvényesültek. évi november 17-iki iskolatanácsi ülésen azt mondja a kir. esperes. kivált a felekezeti egyháznak természetében fekszik a féltékeny kizárólagosság. a szorgalomid csak 4 egész vé. elzárkózm igyekeztek.vi. Kubinyi Géza.rraegvében. báró Podmaniczky Frigyes. Hunyady Artúr. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt. osztálytanácsos és ideiglenes megyei tanfelügyel elnöklrto alatt. i. Beöthy Lajos. az 1868. püspök. mink a felekezeti egyházak? Mikép jutott nemcsak hazánkban. annak birtoklása oly kizárólagos jogot ad az egyes egyénnek is. nemcsak érthet. II. a mikor Kecskemét sz. Mészáros Zsigmond. vallású községi tagot és Kovács József r. Boskovits Alajos eh-. szóval mindig ehsmert ék annak jogosultságát és tényleg megliiúsítottá.s a mink általában a közig. a másikat köza fels népiskolák számára. ellátására és az egész népiskolai tanügy igazgatására vonatkozó intézkedések. a melyek fölötte érdekesek. Nagy Ignácz.. Szász Károly mködésérl évnegyedenként re vármegyei iskolatanácsnak tett jelentéseket. holott még 213-re lett volna szükség. a másikhoz a peres ügyekben való bíráskodá. Sárkány Sámuel ág. még a felületes bepillantás ell is. A tanács teendi két körre oszlottak. de szinte kötelesség gyanánt tnt föl. Mert országa erkölcsi ország lévén. Fölveti a kérdést. Nikohcs Sándor. Ekkor indult meg a népoktatási törvény végrehajtása és az ehö kir. egyházi fgondnokot küldötte.Közoktatásügy. . megfordult a vármegye éjszaki részében. melyhez idegen kéznek nyúlni. Reviczky István. és 126. §§-ait) a tanács negyedévenként taröt évre választattak. bizottságok illetékességi körébe esnek. Ivánka Imre. Tomory Anasztáz. t.rmegyében ekkor 513 tanító. maga egész szerkezetét. tanfelügyel. minden idegen befolyás. Kecskeméthy Lajos dr. mint csupán forma szerint való bepillantás a statisztika legftlületesebb adataiba és a felekezetek. iskolaúj intézmén>Te tanácsok állítására. 1869 szeptember 2-án tartotta alakuló ülését Pest-Pilis és Solt vármegyék tankerületi iskolatanácsa Szász Károly vallás. Fejtegeti azután. Gózon István. Végh János. A tanácsok számára báró Eötvös József Budán 1869 május 21-én adott ki utasítást. esperes. legfölebb 6 hónapra tehot az p'lisi járásban. évi XXXVIII. Madarassy István. 1 !) 1 Az 1869. A megj'ebeli vallásfelekezetek részérl Xeszverda István kanonok. Beniczky Má. igazgatási ós bíráskodási eljárásra. rendezésére. A tagok az 1869 november 17-iki ülésen jelentek meg teljes számmal. Kiss Miklós. Rendcsen két szakbizottságot alakított egeiket az elemi. . tanfelügvelö totta üléseit.és közoktatásügyi min.. Dalmadj' Gyz. hogy a tartózkodás. tanfílügycl Szász Károly. gróf Ráday Gedeon. Fáy Béla. A szorgaloniid még a téli hónapokban is szakadozott. mol^^et idegen szemnek bírálni nem szabad. Tafflsr Adolf. st csak betekintés elöl is. mint intézménynek. Sajnos. hogy beutazta a vármegye délnyugati részét. rendelkezik.-cz. Szalay Samu. legifj. Izsáktól és Akasztótól 1? Szeremléig és Császártöltésig. t. év két szempontból nevezetes dátum. vájjon czélszer-e a közoktatás ügyét oly kizárólagos természet és bírálatot nem testületek kezében mintegy egyedárükép hagyai. csaknem az egész terjedelmes soíti járást. im<j. Az elshöz tartoztak a népiskolák állítására. Drágffy Sándor. a j( bs író és költ.

i. hogy a nép nagy tihnege még annyit sem tudott? A nép egész értelmi élete a vallást anitásban határozódott és még ezt sem k'lietvén könyvbl vagy a bibhaolvasás által tanítani. melyek hazánkban is három századon át oly buzgalommal.bizony az egyháznak mindezekre vajmi kevés gondja van. ma már a kor igényei szerint a közoktatásnak a vallásos oktatás és az erkölcsi képzés bár igen fontos. t. a Józsué könyvének bírálata alá oly korban. de végre is csak egják részét teszi. mind az elbbi közösségben megmaradt. A középkorban tulajdonképi közoktatás nem volt. az egyháznak. mind a kathohkus felekezet. hogj^ a föld forog. keresztes hadak és örökös bels és küls háborúk ^^harai ell a tudomány a zárdák falai közé menekült. képek által kellé Jézus és a szentek élstének fmozzanatait érzékíteni. a községre. kérdezik a felekezetek. a mit nagy önhittség volna követelnie. egy tárgyban. ha történelmi események arról letereltek is. viselték maguk vállán az állam kötelességének terhét. az igazi népoktatás története. mely bármi fontos. hogy többen összeállva. az egyház^az egyes családok közö. midn az államnak. és végelemzésben az egész polgári társaságra. A leend papok tanultak. szóval mind a protestáns. jó is volt az iskolának a templom árnyékában lenni. a vallással hozattak összeköttetésbe és Galilei tana. S míg a közoktatás jóformán csak erre. hogj. hogy a növények köziU melyik a mérges. Mikor királyok és államférfiak voltak és pedig többségök. csak háború által levén elfoglalva. számos hátrányai mellett a közoktatás elnyei kétségkívül felülmúlják. És mert a reformáczió. kivált az élet küzdelmei közé kilépend fiúra. a leend férfira nézve és még inkább. hogy a törvényhozás a bár nem természeti. magyar ember azt nem teheti. mehnk a hasznos. illetleg a felekezeteknek pedig érdekükben állt. Igaz. mert nem események teremtik a korszakot. Vád nélkül legyen mondva. oly mélj-en hatott az állami és társadalmi intézményekre is. A minthogy egy tekintet a felekezeti iskolák túlnj-omólag nagj'obb részére meggyz. minden. a szellemi lét e hatalmas emeltyjét a közoktatást. Nem mintha a történelmi jogot csekélylené. korszakot jelöl a közoktatás történetében is. A reformáczió.ssége. hogy Amerika mindenki oltt ismeretes. csoda-e. bár másodsorban. de mégsem az ember egész lényét alkotó. az államra ruházzák át a kötelességet és jogot. ápolták. st elfogyhatlan és szinte hálával elismerve az egyházak érdeme. Hangsúlyozza csak történelmi jog. a vallástanításra terjedt ki. mint az embereket) lígymond melyet az öntudatra ébredt emberi szellem idézett el. úgy szeretve. : : — — — — : mnigatra esik-e vagy keletre. . más nem. De mi dolga az egyháznak azzal. De el kell ismernünk. még az exakt tudományok is. bár a haladás elvét és a reform szükségét szintén ehsmerö egyház. úgy hozzászokva. Már pedig kérdi kire ruházta a természet a fejgyermekek nevelését és oktatásának kötelességét s tehát jogát is? Nemde tegeti tovább a szülkre és a családra? Minthogy pechg a házi. midn a felvilágosodás és a tudomány mindinkább közvagyon lesz és kell még sokkal nagv-obb mértékben azzá válnia. S miért nem. hanem csak történelmi jogot respektálta és meghagyta a felekezetek kezében az iskolatartás szabadságát.192 Közoktatiisügy. mi természetesebb. vettetett eszébe sem juthatott az erkölcsi képzéssel oly szorosan összefügg értelmi képzést irányozni vag\^ épen közvetetlenül kezelni akarni. Ma már. mert a szülk és a családok túlnyomólag legnagj'obb része e kötelességet kellleg teljesíteni és tehát e joggal helyesen élni nem tud annálfogva természetes és czélszer. mint örökbe fogadott leánvi. miért nem az egyházi és miért épen a polgári községre. kebelökre szeretettel ölelve az iskolákat. a ki annak gondját és terhét helyette viselni kész. hanem a megérleldött korszellem hozza el az eseményeket úgy. midn az emberek összes elmevilága a vallásban központosult. hogy akad valaki. bár sokszor meg nem felel anyagi ervel. minthogy az egyház és pedig mind a Idszakadt. Azt tartsa kezében az egj'ház továbbra is. stb. a bit s a jöv élet üdvének reménysége és eszközlése tárgyában. holott az egyház is az egyes családok közössége. a magánnevelés némely tagadhatatlan elnyeit. Heh'csh azt. hogy szellemi téren a természeti jog alapjára kell visszatörekednünk. az anya. egymás ellenében is kezükbe ragadni a szellemek ez els irányzóját. mindnyájok összesített erejével teljesítendt és gyakorlandót. st örült. népvándorlás. (mely egyébiránt nem elidézje volt az új kor hajnalának. A — — . azaz tulajdonképen nála kezddik a keresztyén közoktatás. maga kezébe vette a közoktatás ügyét oly korban. els sorban mégis az egyház kebelében lev tudós iskolák reformján és a közoktatás Idt erjesztésén kezdette meg. kik nevöket ahg tudták leírni.

mint oly tény emlékét. annyi ingadozás és esélyek után megszilárdvltnak érzendik.-cz. melyek a felekezeti iskolákról szólnak. a közoktatás felvirágoztatásának. m — — — : könyvet Dalmady Gyz jegyezte. ha majd államéletünket ann\a megtámadás. vagjns nemzeti kérdés. vallja. -törvény egyik kiváló figyelmet érdeml és elmaradhatlan feredményét reméli. t. készült. Illesszük be azért úgymond magunkat uraim. talán egy félszázach-a. csakhogy iskoláik felekezeti jellegét megtarthassák. ím összeszedik minden erejöket. . nem pohtikai pártkérdés. hogy hosztalálunk foMatólag is. A jegyz: — — : . is az. kir.Hogy ez irányban a törvény már eddig is s még úgyszólván a megkezdett végrehajtás eltt jótékoaz Mert hatott. Akkor az 1868. azt. a felekezetek. mely emberi tökéletes." Rámutat a törvénynek önkormányzati. mint hogy felekezeti vagy községi. melyet e törvény kétségtelenül elidézend és részben már is megHa pedig a felekezetek indított. az iskolák községieknek nyilváníttatnak és a polgári község azok felvirágoztatására tetemss áldozatokat hoz vagy készít. s íme itt van. Nagyon értékes gondolatokat nincs kétsége. másfell ott is. bár javítni való lehet és van is rajta sok. mAy elvek ós' eszmék lelkesítették a közmveldés és általános szellemi jóllét kérdésében ez id szerint a m. jó felekezetességi úgy szempontból elleiizöi sem fogják tagadliatni és meg van gj-özödve. hogy a föladat sem lehet más. i. csak a közoktatás fölvirágoztatására. 1869. liog>' az id által túlszárnyalt assék és egészen új intézményeknek kényszerüljön helyet adni. Podmaniczky Frigyes is. a t. elévüllek a törvény többi része akkor lesz igazán teljes mértékben végrehajtva. annak erszakos hatású szerekkel siettetése nem eshetik az organizmus kára nélkül. XXXVIII. A tavaly hozott törvény az utat egyengeti L?galább és megkönnyíti arra. mely a vármegye fiaival a kés utókorban is alkalmas lesz megértetni. a közoktatási törvény foganatosításának terén nemcsak megférhetnek.. hogy jó iskolákat mutathassanak föl az ellenrköd államnak. a verseny. Legyen bár a tanfelügyel a kormány közege és politikájának híve és legyen bár Pest vármegye túlnyomóan ellenzéki e téren. az iskolák eddigi. évben hozott népoktatási törvény végi-ehajtásának s a megyei tanrendszer korszer átalakításának els mozzanatát ós így a megyére nézve történelmi érdek." Az iskolatanács jegyzkönyvbe vétette a beszédet. mit századokon át féltett kincsként riztek a közoktatás ügyét. De hogy legközelebbi czélja nem egyéb. mi. . csaknem kizárólagos birtokosai. Az átmenet természetes lefolyását erszakosan siettetni nem szükség. a felekezeti autonómia és a lelkiismeret örök jogai ellen. Azután elkészíttették a pecsétet is a következ körirattal A pestmegyei tankerületi iskolatanács pecsétje. Egészséges testben az assimdatió a maga ideje alatt biztosan végbemegy. hanem tisztán a kultúra és szabadság kérdése. nem igen fogjuk megérni. mint ezt bányakerületi ágost. hogy a felekezeti érdek önként visszalépvén a közmveldési érdek elöl. Pest vármegye tisztelt iskolatanácsa. ez új intézmény gépezetébe. mint erre hatni. hanem hosszas idre.. kik bölcsejénél bábáskodtunk. feltételeit. S a mi közoktatási törvényünk. az isk. niidn kifejezést ad annak szabb id múltával rendre-rendre az összes iskolatartás és az egész közoktatáskerülend közvetetlenül és vagy községileg az ö terhe ügy az állam kezeib? úgymond e föltevésre mutat és azt eszköleend. valódi vagy vélt jogaik védelmére. hiszi. hogy az állam fölvigyázati jogát és ellenrködési tevékenységét nem fordítja a szabad vaUásgyakorlat. de a legjobb lélekkel és a legnagyobb buzgósággal is fogják egymást támogatni. legközelebbi . ama szakaszai. midn az iskolaügyben az els tényezvé a községet teszi.s az iskolatanácstagjait.Közoktatásügy. a miben egyik érdemes báró testületünk tagja. iskolák legyenek. valódi demokratikus irányzatára. liiszi. hihetleg félelem és féltékenység nélkül bízandják mindenütt az állam kezére azt. Lehet végczélja zölni is fogja. kormányt é. 193 hogy végre igazán saját leányának érzi. az államkormán^aiak csak felügj'eló szerepet hagyott femi és hogy ennélfogva annak végrehajtása nem felekezeti. a hol ez nem történik. továbbá mint oly álláspont jelzjét. tém^ míg naponként szaporodnak az esetek és pedig e nyan kerület legnépesebb és legnagyobb értelmiségü községeiben. mely az 1868. majd tapasztalásból fognak meggyzdni. §. talán többre is. csak törvénynek e mindegy. liitv. nnt tanácsjegyz. kivált els öntvényében? e törvény nem egy pillanatnyi szükségre. mert a vármegyének csak iráiívzó. kétszerestevékenységre ébredtek és számbavéve a 11. miután az átmenet talán hosszas processusának megfeleltek. kerületi elnöki székébl csak nemrég kimondotta.

melyeknek középpontján egy-egy kisebljszer s 20 30 50 gyermeknek hozzájárulható iskola állhatna. tegyen oly intézkedéseket. Czegléden és Óbudán kívül. Ott a jelen tanév is csak egy osztálylyal s egj' rendes tanárral maradt. fölszerelés és taneszközök : — mköd — . melyeknek a törvém^ 59 §-a értelmében polgári vagy legalább felsbb népiskolákat kellene állítani és fenntartani Kecskeméten. Vasad. hanem a másik végletnél. melyen 80 már Elismeréssel szól a vármegye közgylésérl. mint igen számos kisebb községek. melyek e kötelezettségnek részben legalább eleget tenni már megkezdettek. megyei bizottmán}^.és Fels-Nyáregyháza. Nagj'krösön.. S ez intézkedés következménye lesz majd az iskolaheljiségek és tanítói állások szaporítása. nem is tartatik. a rendetlen iskoláztatást jelöli meg. Csengöd-Kaskantyú..sügy.számos betegségei közül.st. melyet a múlt tanévben egy osztálylyal (fiúk és leányok számára párhuzamosan). — — — — : — — — . §-ainak szigorúan érvénN^t szerezzenek. Pöszér.. liog^' a vármegj-ében sok olyan város van. Csabony. Apaj. az iskolatanács a tanfelügyel indítványához képest az épen együtt ül megj'ci bizottmányhoz felterjesztést intéz. E súlyos bajon segítend. Dunavecsét. Adacs.Vadas..Felkérjük a t. Váczot. mint a melyek e kötelezettség alá tartoznak. Szász Károly az iskolatanácsnak 1869 november 17-ón tartott ülésében a többi között az iskolaügy. Révbér. Majd sürgeti az ismétl iskolák rendezését és szaporítását. még Kalocsát. mivel a kedveztlen idjárás miatt a gazdasági muiikákat késbb lehetett végezni és így a tanítás október 1. kérdi s a többi még Kis.ós Nagy-Bócsa.sztákon van a legnagj-obb baj. Xagyobb községeink aránylag hátrább állanak iskoláik szervezetében. Rátér itt egyben arra. Nagykátát. A törvény által kiszabott 8 havi a legtöbb heh-t amiatt nem tartatik meg. Ismétl-iskola pedig. Mátéháza. a mi (bár mentséget találni lehet) mindenesetre szomorú. Soltot. Alsó. §-ok értelmében és szellemében állania. Harka.sai alkalmával az iskolákban elvétve vagy alig talált tanulókat. tanító vett részt. hogy a vármeg_vc területén és pedig mind a hitfelekezeti. (Az óbudai polgári iskoláról hasonló gj^arapodást nem jelenthet.mint a törvény végrehajtásának saját kebt lében illetékes közegét. s két rendes és egy segédtanárral nyitott vala meg. Tázlár. Indítványozta végül kérjék föl a vármegjét. Homok. (alsó és felsrész). mely külön iskola állítására kötelezhet volna. Bojár-Mikla-Tetétlen. hogj^ a tankötelesek iskoláztatása érdekében szigorúan járjanak g. stb. Baracs. tehát tizenegy népes mezvárost. st aggasztó jelenség. igen kevés h<lyet kivéve. §-aiban megjelölt módon elengedhetetlen kötelességüknek ismerjék s arra feleletteher alatt köteleztessenek. Pótharaszt. s kellene is a 44.4 194 Közoktat ú. Dunapatajt. Vacs. és 4." : : — tamd : Az iskolatanácsnak 1870 november 16-iki évnegyedes közgylésén tett elterjesztésébl a következ részek a fontosabbak A tanfelügyel október elején megkezdett iskolalát ogatá. Sarlósár. Abon^i:." Az iskolatanács sajnos tudomásul veszi azt a szomorú tapasztalatot. Nyársapát. mely nem ugyan egész nagy területén. a többékevésbé népes pu. melyben végül ezt mondja . és 2. de csak oly csoportokban is. 47. méltóztassék még jelen eg\-ütt ülésébl oly hatályos intézkedéseket tenni. alkalmatlan helyen. Dánszent miklós. Oly puszta. van Pest vármegye területén legalább 40. S ezek közül el nem is számláltak közül alig négj'-ötben van iskola s ott is évenként alig 3 hónapig. mind a községi iskoláknál a gyermekek iskolalátogatása a lehet leghanyagabb. Ezek Tetétlen. . mert a gyermekek csak a 3 4 téli hónap alatt látogatják az iskolát s akkor is rendetlenül. Ráczkevét éi Újpestet említi meg. 46. Kiskrö. De nemcsak a legnagv'obb községekben. oly puszta. mely a közigazgatási közegeket utasította. az iskolák legkiáltóbb hiánya. hogy a községi elüljárók a népoktatási törvény illet szakaszainak szoros végrehajtását. 1. hogy Czegléd polgári iskoláját. A Kalocsán és Nagv'krösön tartott tanítóképzi póttanfolyam. Páhi. de sincsenek egészen a törvény színvonalán. Monort. melyeknek felsbb mint monda még alsóbb vag^^ elemi iskoláik népiskolával kellene birniok. erre a tanévre már fokozatosan két osztályra emelte.) A nagykrösi fels leányiskola ügyeirl is külön jelentés szól. Legújabb örvendetes mozzanatvl jelzem. kitn eredménynyel végzdött. a népoktatási törvény végrehajtása tárgyában a községek számára kiadott miniszteri utasítás ide vonatkozó 1. hog_v alárendelt közegei a községi elüljáróságok a népoktatási törvény I. Szent-Tamás. helyett csak november 1-én kezddhetett. mint legnagyobbat s legelterjedtebbet. képzetlen tanítóval. hogy tekintélye egész súlyát latba vetve a szent ügy érdekében.

: . . a terjedelmes vármegye öt járásához képest.! Közoktatásügj'. E hat új intézetben 14 tanteremben 17 tanító. §. azokról jelentést. melynek termékeny méhében nemzetünk mveltségének s azzal együtt rgész jövjének. st léte é? nem létének kérdés:> szendereg s ez elv. 4. 1 95 S azért panaszolja föl ezeket épen most az iskolatanács eltt. nagyobb községek felsbb népoktatási intézetei közül Óbudán polgári fiskola egy tanárral. egy ór'ási horderej elvet proklamált. hogy.jok s ajánlhassa azt az iskolatanács meggondolásába. kir. melynek els eredménye a szükséglet kell felismerése lett. : . mely ne érdekldjék. de e részben még fölötte sok a teend. Pest vármegye iskolatanácsa járásonként teljes liijjával. egy karnak. A magánáldozatok közül megemlítend gróf Pejacsevicli János adománya. XXXVII. Nagykrösön felsbb leányiskola egy igazgatónvel és egy rendes tanítóval keletkezett s ide sorozható a Tatay Karolina háromosztályú leánynöveldéje Kecskeméten. 39. illetleg javaslatot a m?gyei (illetleg sz. Dánoson államsegélylyel épülnek iskolák. A többiben volt mindenütt. bizottságilag történend összeírást rendelt el. második tanítói állásra 3000. ki a szadai községi iskola építésére 3000. A puszták elemi és az ötezer lakosnál népesebb városoknak tekintetében alig törfels.és leányiskola két évfolyammal. valamennyi helyen felekezeti. hogy Kistétényben. pontja szerint az iskolatanács is arra van utalva. (illetleg tanítón) mködött. a legjobb. Vasadon. t. Érsikhalmon. a felsbb népiskolák felállítása szempontjából és b) a körükbe es oly népesség pusztákat. A mi a pusztákat illeti.5 azoknak iskolai pótadó czímén kivetend 5% mennyiségét jelöljék meg ama pontokat. A czélszertlen tantermek át alakít attak. 1869 óta ezeken kívül már új iskola 6 alakult. Czegléden polgári fiú. s elmélkedésre igen is méltó cszmeszálát köthessem hozzp. Az akasztói róm. mely ne mázdúljon 's egy talpalatnyi földnek. hanem a várm3gyéket is fölhívta..szesülnek. úgy hiszi. a kecskeméti ref. indítványozza. A már fönnállott iskolák közül 56-ban történt gyarapodás. s jelöljék ki ama pusztákat. a tanítóké il-el. Zöldhalmon. Tetétlenen a tanítók államsegélyben ré. §-ok értelmében községi tanintézetekre fordítható anyagi erejét. támogassa leieknél többet számláló városolcnak felsbb népiskolákkal. a kalocsai 18 szálláson felekezeti és községi. midn az iskolatanácsot kéri. iskolában 80. Nyáregyházán.gú — t : . Ekkor Pest vármegye 189 rendezett községe közül csak Telkin nem volt iskola.-cz. hitv. Tatárszentgyörgyön új iskola építésére már 950 frtot tkésítettek. melyeknél az államsegély. . hogy a mi lányokon maga nem segíthet. városi) képviseltestülethez intézzen. kath. iskolában 200. mely ne adózzé'c a közoktatás szent ügyéért Az iskolatanács 1S71 márczius 22-iki ülésén számol be Szász Károly másfél évi tanfelügyeli mködésérl.. öt bizottságra és a bizottságok még a tél folyamán vegyék számba a) a körükbe cs s 5000-nél nagyobb népesség mezvárosokat s azoknak a 35.kon a birtokosok összes egyenes adóját é. És hogy egyesített igyekezetüknek minél terjedtebb sikere legyen és pedig már e tanév" folyamán. S mivel másfelöl a törvény 130.. hogy Magyarországon innentúl nem szabad lenni egy szívnek. melyek a törvény 37. összesen 6000 frtos alapítváiyt tett a váczi püspök Alpáron har- három rendes — . iskolában 100 frtot fordítottak taneszközökre és felszerelésekre Kalocsán a pusztai tanítók fizetését 180— 190 200 frt helyett 300 frtra emelték. a solti ref. fleg az iskolaépületek elállítására igénybe volna veend és végre ama pusztákat.oszsza magát a teljes iskolatanács. Bojáron. Váczon. iskolában 900 és a váczi ágost.sára irányzott törekvéseiben. melyek számára szintén felekezetiség nélküli községi jellem iskola volna felállítandó és ezeken a pusztá. A közoktatási muiiszter nemcsak a tanfelügyelket utasította a pusztai iskolák felállítására s szervezése körüli teendkre. Máriaházán és még néhány pusztán magánurasági költségen vagy segélylyel vannak pusztai iskolák. melyeken a pusztai iskola legczélszerbben felállítandó volna. mini a 30-nál több tankötelest számláló pusztáknak elemi iskolákkal való ellá. 38. . 20 pedig egészen újonnan épült.tá. tisztelt iskolatanács. hogy a tanfelügyelket e részben támogassák s részükrl is intézkedjenek a pusztai tanköteleseknek iskoláztatásáról. Jelenti. hogy egy nagyfontossá. A tanárral és egy tanítónvel. A tantermek száma 35-el. illetleg polgári népiskolákkal való ellátása téit valami." E jelentése a következ szép szavakkal zárul Az 1868. legillemini az 5000 tékesebb helyen zörget. §-a szerint valamely szomszéd községhez volnának gyermekeik iskoláztatása tekintetében csatolandók.

kivált egyes vidékeken. Pest vá. melyek közül kiválnak a pomázi és a gödölli. Az állami képzk felállítása is. Ebbl azonban tévedés volna azt következtetni. 1870 nyarán országszerte tanítói póttanfolyamokat rendeztek liivatalban lev. §.273 leány. A vármegyében. tehát a 44. novembertl február végéig az iskolák tele vannak és ha mind feljárnának az iskolakötelesek. amott húsz. Az iskolába nem járók roppant számának egy részét a 13 15 évesek teszik. Ezeket leszámítva. melyekben egyik vagy másik felekezet nyilvánította. Ezek Gj^ón. tanítóképzben tartottak. A felnttek oktatásának üdvös eszméjét.. 22 község ígéretet tett s m^olcz község jelentett csupán pozitív tényeket. összesen 25. Az 1869 november 17-én tartott ülésben bemutatott jelentésben a tanköteles és a tényleg iskolába járó gyermekek kimutatását hiányosan terjesztette el.649 leány. melyet báró Eötvös József terjesztett az országgylés elébe. állá-íva 30 hold földet. mely azonban kötelezettségének még eddig nem tett eleget. Máriahá^án pedig a Vécsej'^ grófok tartottak fenn magániskolát.19tí Közoktatásügy. kedvezményével a tízéven felül' ékre nézve ne csak négy öt hónap legyen a szorgalomid. Az iskolaszékeket pedig utasították. hogy a szorosan vett téli hónapokban. a mely a törvénynek megfelelt volna. A többiek közül kiválik a Tatay Karolináé Kecskeméten és Krenedics Matildé Vá?zon. kath. szerint arra kötelezend. Ily izr. Tápióbicskén iskolacpítésro 200 frtot adoalapítványt tett szegény gyermekeknek könyvekkel és ruhával való ellátására gróf Kcgkrkh Béla a nagykátai közs.700 fiú és 30. Monor. Ezekbl iskolába csak 51. Vadkert és Szada. valamint az összes fszolgabíi'ák. mert ez adatok abból a jelentésbl valók voltak. 1871-ben 23 községben 27 magániskola volt. hogy nem akar (vagy nem tud) a törvénynek megfelel iskolát tartani és ezért az iskolatartás jogáról lem )ndván. földrajzot és történelmet a gödölli ref. s alig akadt közöttük olyan. Váczon herczeg Koburg. lelkész tanítja.825. inadik tanítói mányozott és 2000 frt : — : . a hol az elülj árok buzgalmától és a nép értelmességétl sikert lehet remélni. a kísérlet megtörtént és eddig nyolcz községben 400 felntt és hozzávetölag a többiekben. A siker a várakozáson alul maradt. a legtöbb helyen nem fémének az iskolákba. melyeknek számát a törvény húszra határozta. mert nagyobbrészt 6 12 éves korukban iskoláztattak. hogy az eredmény kevés. hogy az iskolamulasztók névsorát esetrlesetre adják át végrehajtás végett a községi elüljáróságoknak. E szerint Pest vármegyében 1869-ben volt 6 12 éves tanköteles 32. A felekezeti képzkbl az utóbbi évek alatt mind jobb és jobb tanítók kerültek ki. tetemesen javult az iskoláztatás. a most bevégzdött téU idszak alatt kísérelte megvalósítam. a 6 12 éves iskolaköteleseknek körülbelül csak 20 %-a nem járt iskolába. Jegyzéket mutatott be 102 olyan községrl. illetleg az 53. a községek elüljáróihoz intézett szigorú rendeleteikkel mindent elkövettek a közoktatási törvény végrehajtására. a kik 1869-ben mivel a legtöbb helyen nem volt szervezve az ismétl-iskola nem iskoláztattak. még nem állapítható meg javulás. mindössze 98. iskola alapjához 5000 frttal és a faiskolálioz liét hold földdel járult ós azonkívül taneszközök beszerzésére 300 frtot ajándékozott.168 járt. ezek azonban nem sorozhatok az . Ilyen tanfolyamot Pest vármegyében a kalocsai róm. magánintézet a 27 közül van 14. báró Eötvös József rendelkezései nyomán. Valóságos zugiskolák voltak. a hol az épületek rosszak. mintha a népnek fele iskolázatlanul maradna.728. — : — — — — — — — — : . De a részben. továbbá ama községekrl. kik Pest vármegys területén a tél folyamán néhány hónapi iskoláztatásban részesültek.176 fiú és 12. legalább a részben. A tanítók kicserélése már kezdetét vette. 500 600 és ígj"^ összesen 1000 körül van ama felnttek száma. A felszólított 50 község közül a nagyobb rész még csak nem is válaszolt a felhívásra.iskolázatlanu maradottak" közé. gyorsan halad. Ezek túlnyomó száma izraelita. hanem hat és a rendesen október közepén megkezdd tanév ne márcziusban záródjék. és a nagykrösi ref. Csupán felekezeti tekintetbl tiirettek meg. összesen 62. honnan még nem érkeztek be a jelentések. Péczel. Mindamellett.rmeg\'e közönsége. annak kötelességét a községi'e hárította. tanrendszerben és módszerben való jártasság liiányzott. Pest vármegyében az iskolák szellemi szükségleteinek gyarapítására 1869 óta a következk történtek A tanítók egy részénél a törvény igényelte számos tantárgyakban.973 13 15 éves 13. §. vagyis az összes tanköteleseknek 48 %-a. mely utóbbiban a magyar nyelvet. hogy a törvényszabta nyolcz. de kell képzettséggel nem bíró tanítók számára. egyelre azokban a községekben.

Ebbl az adományból pestvármegyei iskoláknak 131 földgömb. —— . S azzal végzi elterjesztését. hogy a tanfelügyeli hivatal ügyvitele a jelen évben oly mérvben szaporodott.Közoktatásügy. Hogyan ós meddig lehet a tanfelügyeli hivatalt így. hogy iktatókönyvében már az 1067. A tanítók fizetésének minimuma elijeszti a jó erket a tanítói pályától. 1870-ben 924 s az 1871. A községi iskolában a hitoktatás sincs határozattal szabályozva. Az iskolatanács szervezete nem czélszer. kevés kivétellel be van fejezve az iskolák látogatása. legyenek jók . pl. melynek tiszta jövedelmébl körülbelül 5000 iskolát láttak el a legszükségesebb szerekkel.sére egymaga. zenét és festögyakorlatot tanító segédtanárokon kívül csak egy rendes tanár volt s hol egy. tanévben államsorsjátékot rendeztek. Jelenti. — . Írást. A törvénynek sok hiánya van. bár vannak egyes számok. Szász Károly 1871 június 15-iki elterjesztése sok keser panaszt is tarta"maz. A gazdaság. hogy eddigi tanfelügyeli mködése alatt. de azok oly kitn minségek voltak. §-át egyszer módosítással oda nem javítják. : . a fennmaradó 31 község 53 iskolájában pedig a külön miniszteri rendelettel megbízott Fáy Béla. Hogy a tanfelügyeli intézmény egész súlyát kifejthesse. 197 emitt hatvan résztvevvel. de tisz8 tességes napidíjak és utazási költségek mellett 6 10 ügy buzgó férfiút meg nem nyer az iskolák évenkénti gyakori meglátogatására míg a tanfelügyelöt a folytonos utazás kötelessége alól fel nem oldja és csak ott kötelezze megjelenni. A tanrendszer tekintetében is óriási a haladás. melyen jó czélzatai nagy része megtörik. Jordán István. . 1869 júniustól az óv végéig 483. óv els negyedében pedig már 529 darabot iktattak. Magyarország 120 fali és 268 kézi térképe. még nem tudja. rajzot. Várady József és Wargha János iskolatanácsi tagok végezték az iskolalátogatást. Tanfelügyeli mködésének egész idejébl az a tapasztalata a legersebb.t. hogy bár a rendeletek megvoltak.és alkotmánj-tanon kívül már az összes tárgyakat tanították. Papiroson marad a közigazgatás. hogy a tanfelügyelknek semmi dolguk és semmit sem tesznek. Egyik az összes iskolák meglátogatása. habár sok helyen még kezdetlegesen. a melyben eddig a hitoktatón. A 35. Az iskoláknak taneszközökktl való ellátása tekintetében óriási haladás történt 1869 óta. a mi a tanfelügyelre vár. a segédtanfelügyel 42 községben 66 iskolá. hogy az 1868-iki népiskolai törvénynek Achilles-sarka. A miniszter gondoskodott nemcsak elegend taneszközökrl. jelen alakjában vinni. 8 természettani eszközgyüjtemény és 175 számológép jutott. számot írja. a tanfelügyeli intézményben fekszik. §. a 200 községhez vagy a 360 iskolaszékhez csak egyszer szétküldése is napokat vesz igénybe míg ismét egyes számok pl. hatásköre nincsen kellleg megszabva. Azután vázolta azt a sok teendt és feladatot. A szegény iskolák részére szükséges taneszközök beszerzése czéljából az 1869 70. jók s tökéletesek voltak. hol jelenléte mulhatlanul szükséges s lehetvé nem teszi neki a folytonos intézkedést és az egésznek tiszta á. arra éppen most. kezelszemélyzetül egyetlen egy Írnokkal mködik. de a végroliajtást nem vette számba senki.tnézhetésót addig czél nem érhet. Európa 176 fali térképe. a mely akkor már három tanfolyami! volt. hanem az iskolatanács tagjai utján is gyakorolhatja míg ehhez képest a kormány minden tankerületben mérsékelt. melyeknek. 5%-a sehol sem elég az iskolaköltségek viselésére. a kalocsai érsek a törvény követelményeinek megfelelleg szervezte s három évfolyamúvá fejlesztette. Az iskolák feletti ffelügyeletrl. Megemlíti. Az intézmények. az mer lehetetlenség. Míg a törvény 14. 7 községben leginkább a hozzáférhet és akadálya miatt meg nem fordulhatott. hogy az áUam ffelügyeletét a kormány nemcsak saját közegei. A tanfelügyeli hivatás két részre oszhk. A kalocsai tanítóképzt. az idszaki vagy szakszer jelentések a kormányhoz ismét a fogalmazásra s összeállításra kívánják több nap megfeszített munkáját. A nagykörösi póttaiifolyamon a hallgatók 50 kr. az átalakulás korszakában volna szükség s irae. hogy a külföld legjobb termékeivel diadalmasan is versenyezhettek. 195 természetrajzi ós 49 természettani ábra. körleveleknek. melyek elintézé. 56 faU olvasó-tábla. illetleg a tulaj donképeni tanfelügyeli mködésrl ma is sok tekintetben aktuális megjegyzést tett. A nagykrösi ref tanítóképz. második a tapasztalt hiányok pótlására szükséges intézkedések megtétele. a kezdet kezdetén. Ö maga meglátogatott 109 községben 232 iskolát. napidíjban is részesültek. hol két tanfolyammal bírt. de szükségesnek tartja felemlíteni ezeket a napilapokban hétrl-hétre felmerül s egész általánosságban elmondott ama vádak ellen. a törvény és a kor színvonalán állott.

Az iskolalátogatások most már nem a tájékozást keres els ismerkedés jellegével bírnak. Már a felnttek oktatását. vagy inkább emberek. vagy még parlagon hever és semminem használatba véve nincs. De ezt a legtöi)b helyen nem teszik. a kezelés pedig majdnem mindenütt a felekezetek kezében van.sítsák. Emberek kellenek. í]rre vonatkozólag 24 községtl nem érkezett jelentés. Ezt a község két úton eszközölheti. vagy külön önálló ismétl-iskola felállításával mindenik felekezet számára közösen. kik az intézmények ezélzatait megvaló. Kb. Látnivaló e számokból.ha a felekezeti iskolában csak a rendes hat évi tanfolyam van. 198 Köziiktntásügy. mely az elz évben szép sikerrel indult meg. Jelenti. E . magukban nem elegendk. gazdasági és fatenyésztési szempontból. szorgalmasan folytatták iskolalátogatásaikat. Természetesen a faiskola czéljaira a fatenyésztés és népiskolai gazdaságtanítás gyarapítására kellene azt kezelniök. részint. mind Dallos Gyula másodtanfelügyel. A pusztai iskolák ügye se haladt elre. használja is néhol a község. A faiskolákkal együtt a testgyakorló helyekre is ki kell terjeszteni a figyelmet. 75 közül hét hely szerepel községi iskolával. A vizek nem engedték. mi^lyeknek mindenütt községi tulajdonban kellene lenniük. Aszód. néhol faültetményes helyül. különösen két fontos dologra fordították figyelmöket. de a gyermekeket a gazdaságban s fa. ez az ügy is a jövnek marad föl elintézésre. Panaszolja. itt-ott igen szép sikerrel a fatenyésztésre és nemesítésre. vagy a községben lev egy vagy több felekezeti iskolánál alkalmazásban lev tanítóknak valamely mérsékelt. Még nagyobb a gyarapodás a 19-et részint felekezsti iskolákban. 189 község közül 75-ben volt gyarapodás. sem annak való üres tér.rni. igen sok helyen ki vannak adva felekezeteknek. hol a tantermek száma 40-nel szaporodott czélszerüen átalakítottak. A tanfelügyeli levéltár. de méltányos különdíjat ad az ismétl iskolások állították föl tanításáért. vagy rosszak.. E § ugyanis azt mondja . Az egyes községek különleges teendin kívül. részint a régi rossz hetyett egészen újjal cseréltek föl. Egyik az iskolaköteles gyermekeknek rendes iskolábajárása. 36 községben van ugyan hely faiskolának. a másik az ismétl-iskola. Fót. Gödöll községileg intézkedik közös ismétl iskola ad a község állításáról.. hogy mind . 32 községben a faiskola kell használatba van véve e részben is és a gyermekeket a fatenyésztésben többé-kevésbé rendesen oktatják. a törvény 50. mikor egy külön tanítói állomást állíthat. Szász Kái'oly a tankerületi iskolatanács 1872 márczius 20-án tartott rendes évnegyedes közgylésén szerepelt utoljára. mint a 6 12 évesek rendes iskolázását. 40 községben az ismétl-iskolát ily módon néhány község. vagy kapa alá a község vagy felekezet jövedelmének szaporítására. hogy e részben is mennyi a teend. hogy a kecskeméti járás tiszai szögében elmaradt három vagy négy községet meglátogathassa. Majd áttér az iskoláknál az utóbbi évben történt gyarapodásokra. mert a tagosítás még nem történt meg. minden község képét meglehets iskolai tekintetében hséggel és részletességgel tükrözi vissza. A legtöbb helyen még a jelen tanév elején sem indult meg az ismétl iskolázás. A legtöbb helyt. hog}^ ha a felekezet nem tart ismétl-iskolát. de sokkal több helyen a felekezet. A föLlmívelésügyi miniszter a várme^gyék útján rendelkezett a községi faiskolák rendezése és kezelése iránt. akkor a község kötelessége arról gondoskodni. mert a 12 15 évesek ismétl iskolázását a törvény ép oly feltétlenül szigorúan követeli. azon iskolákból kikerült gyermekek is községi ismétl-iskolába kötele. Az iskolák legnagyobb része felekezeti lévén. 1871 augusztus 30-iki évnogNcilcs elterjesztése a faiskolákra és test gyakorló is kiterjeszkedik. — — : — — A rendes tankötelesek iskolázásáról kevés örvendetest jelent. 72 községben van faiskola. mely harmadfél év alatt 3800 ügydarabra szaporodott. Azonban a faiskolák. §-a jó támpontot nyújtott megkerülni a kérdést. . Alig néhány helyen van rendszeres testgyakorlótér.és gyümölcstonyésztésben nem oktatják és így a faiskola egyik legfbb czélja elérve nincs. de a legtöbb helyen a felekezeti iskolák tanítóinak külön díjat az ismétlk tanításáért. pl. meglehets biztos talajon mozognak." A tanfelügyel tehát értesítette a községeket.sek já. Ügy látszik. többnyire azonban szántás-vetésre. nem intézmények. hogy az elüljárók hanyagok. Továbbá 25 községben nincs faiskola. a tavalyi tapasztalatok s minden viszonyokra nézve bevett értesítések alapján. így Nagykrösön. részint mert megtörténtekor nem gondoskodtak róla. folytatták. helyekre Újpesten ós Kecskeméten. de vagy merben alkalmatlan.

A váczi kegyesrendi fö^jimnázium. — 3. áll. kir. — 2.199- 1. fjíimnázium. Az- . Az újpesti m.

. kir. mm Az isaszegi m. állami polg. fiu- és leányiskola. áll.200 A budafoki m. kir. iskola.

hogy a tanfelügyel úrnak szebb emléket nem állíthat. . ideiglenes másodtanfel ügyel elnökölt.g}'ne\'ii föpip oly élesen csak a felekezeti kelt ki. akadémiák.** 1872 június 12-én az iskolatanács ülésén már DaUos Gyula. mel\Tiél oly szíves támogatást. Ugyanis addig. 201 dc számbeli szaporodás nélkül a tanítók száma 39-el szaporodott 23 isko20 iskolában egyéb gyarapodás. hogj. elmémben örökre megtartom. legfökéj) a tanfelügyeli tevékenység következtében.három é^ hivataloskodásom ezer nehézségei. . míg e hivatal végleg betöltetnék. tanítói fizetések jebntékenyebb fö^melése. melyben a tanfelügyel úr. Ezenkívül a néptanítók számára államsegélylyel egybekötött 'gazda. önöket egyenként s öszszesen az egész iskolatanácsot illeti. megfelelnek. nuntha általok a kormány alárendelt közegei.. s ersen remélem. \agj' ennek megfelel szaporodását a községi iskoláknak így múltra és jövre tekintve. Veszteségnek tartja ezt az iskolatanács nemcsak m=^gára. jöv állására és polgári hivatására is tüzetes tekintettel lett volna.^eiügy|^ö* s^ge- . hanem a törvény alkalmízásában túlságos engedékenység. ^agy László az 1872 augusztus 29-iki iskolatanácsi ülésen mutatkozott be. 39 tetemes átalakítást nj-ert. melyek fleg az egyházak czéljainak álltak szolgálatában olyanok. kivált most. az alakulóban lev s újonnan felállítandó iskolák ügyeinek intézésére irányult. három é\-i ideiglenességem után e napokban kinevezend utódom kezébe. hanem a népiskolai közoktatás ügyére is. A szellem"ekke-l foglalkozó magasabb osztályokról gondoskodtak gimnáziumok. hogy a tornászat tanítására az idén különös súlj-t fektettek.a nép'skolák csak úgy tölthetik be rendeltetésket. hogy 1869 óta. e kérésre csak az az érzés bátorít fel. mégis ideiktatjuk e becses jelentés befejez részét." Jelenti továbbá. Azt liiszi az iskolatanács. theologiai intézetek és egyetem az anyagi dolgokkal foglalkozók felsbb osztályáról reál. Köszönetem. az eddiginél még nagyobb mér™ mozgalmit várhatunk a felekezeti iskolák körében. : í^a^. melyek a megelz két évrl szólnak. hogy a jelen év tavaszán ismét számos új építkezés elhatározott szándéka van bejelentve s hogy e részben a már eddig történt törvényes megintések. § fegy\eréhez.st. oly kegyes elnézést. hogy mondom. ha azok a népiskolák eszméjének legújabb fejldési állásjDontjára emeltetnek. ajándékozás. kinek sikerei az én kezdeményeimet mielbb feledtessék s ha az óhajtás és remén}' mellett önöket mégis arra kérem tartsanak engem becses jó emiékezetökben. az nem a túlszigorú. elnémul minden beszéd. azokat tehetségem korlátoltsága. melyek a népiskolai közoktatás ügyének a kezdet nehézségei ellenére rövid id alatt is. a mely id alatt egész mködése leginkább a póttanfolyamok. S midn ez clkalommal van utolszor szerencsém e nemes testület körében elnökölni. úgj' hogy nincs az iskolatanácsnak ülése. 43 iskolában tetemesebb fölszerelés történt s 40 iskola nyert másnem jelentékenyebb gyarapodá. az eddiginél még n". nem válhatok meg e széktl a legszintébb köszönet s egyszersmind egy biz^lmjs bocsánatkérés nélkül. Ha e számokhoz hozzáadjuk a múlt évi jelentésben felsoroltakat." : — — : : Az iskolatanács erre a következ határozatot hozta . teljes megnyugvással teszem le trnfelügyeli hivatalomat. uraim. mind egyéni gyöngeségeimnek . Jelentésében hangsuh'ozta.. Buzgón óhajtom. Hol a tettek szólanak.: Közoktatásügy. melyek számára rendoltetvék. Most már a nemzet törvényhozása útján követeli. nevezetes lendületet adtak a vármegyében. melyek ellen a felsházban egy n<. : : . a megintések következtében. Ezek számárra ál alában csak elemi iskoláink voltak olyanok. midn az elterjesztés szerint mind községi. mert a testgyakorlatok tanítását a népiskolákban tovább mellzni nem lehet. midn engem az ermet túlhílsdó feladattól saját kérelmemre fölment. mink lában tetemesebb felszerelés történt alapítvány. kitnik. Az iskolatanács csak elismerését és köszönetét fejezheti ki e tettek láttára. melyben a tanfelügyeli jelentések az ügy elremenetelét ne jelezték volna. mintha ezúttal is egyszeren csak eUsmerésének és köszönetének kifejezésére szorítkozik és azt jegyzkönyvbe ^'éteti. mind a felekezeti iskolák körében. melylyel a törvény hatályba lépte után évekkel nyúlt a 15. mi szegény tcnfelügyelök holott ha e részben a kormányn-ík valsmit lehet szemére iskolák rossz lúrbe hozását czéloznók! vetni. a tankerület ügyeinek vezetését reá bízták. három é\-i buzgó és fáradhstlan tevékenység után elnöki székétl megválik. melyekben az alsó néposztály nélkülözte azt a kiképzést. hogy én Pest vármegye iskolctanáesának emlékét szívemben. hogy . kereskedelmi és gazdászati tanintézetek útján de nem gondoskodtak kellleg a közföldmível és alsó iparos-osztályról. Bocsán^-t mind liivctali. olykor ti'üterhelt munkája a lázas tevékenysége között igazi ünnepekül csak e testület körében töltött óráimat éreztem. emezeket túlbuzgóságom okozhatta. mely a kor igényeinek mcgfclelleg. csak úgy gv'akorolhatnak dönt befolvást a közmveldés és jóllét elmozdítására. oly buzdító elismerést találtam. . Ily népiskoláink nekünk a legújabb idkig nem voltak.gyobb mér\'ü mozgalom várható. ha azok ama néposztláy szükségeinek. Bár máris hosszasan foglalkoztunk oz idszakkal. a tanerkben a gyarapodás 97 új tanítói állomást mutat fel. hogy a népnevelési ügy minden hivatottai a közoktatás magasztos czélját gyámolítsák.. a mely egyben búcsúja is a kiváló tanfelügyelnek . hogy a miniszter bölcsesége.Ha a múlt e szemlélésérl a \árhntó jö\-öre fordítom szemeimet s említem. Dallos harmadfél hónapig vezette a tankerületet.Fájdalmasan érinti az iskolatanácsot az elnöki elterjesztés fma része. tehát nem egészen három év ala*t a tantermek száma 89-el szaporodott. . helyembe tehetségesebb és szerencsésebb férfiút állítson.

.ése. olvasás. Iskolalátogatásai alkalmával a tanfelügyel Aggtelemmel volt arra. mikre irányozta fkép teendit s mely nevezetesebb tanügyi mozzanatok jöttek tudomására. november 13-iki közgylésén arról számol hogy állásának elfoglalása óta mik történtek a legközelebb lefol_\i: harmadfél hónap alatt a tanfelügyelség ré. melynek bírája és elüljárói a törvón3"tl elírt tantárgj'ak tanítását. hogj' szerethesse. tankötelezettségi törvények érvényesítése czéljából utasították a tanítókat. akár a községek. Azután szól a nagj'krösi pót tan folyamról s az alakulóban lev pestvármegyei tanítóegyesületrl. mely után a tanulók évenként valamely megfelel njnlvános intézet tanítói eltt kötelesek vizsgát teniní. de kétségtelen. A faiskohikat. méhének egész felszerelése egy asztal. miket tapasztalt. hogy Magyarországon közoktatási törvény is van.202 Közoktatásügy. Az ily hitközségek iskoláit az 1868 XXXVIII. Beszédében rámutat a népoktatás bajaira a községek szegénységére. tornászatit a pesti tornatanodában oly néptanítók számára. Ismétliskolai oktatás ezekben soha sincs. Talált községet. sági tanfolyamot nyitottak meg a magyarországi gazdasági tanitézetokhon. alkotmányáét. hog}' az oktatás és a népiskolák szellemi élete fejldésnek indult. valamint a magániskolák kerületi elnökséget : : . Ezek mindegyikében vettek részt pestmegyei néptanítók. s ennek ellenrzését. a vallás. s róla a tanfelügyelségnél és a megyei iskolatanácsnál való jelentés évenkénti beszolgáltatását tegyék a községi elüljáróság kötelességévé. íi"ás. de polgári kötelesség eltte nincs. megköveteli apo gári jogokat. vagy épen nincsenek. tanítói eljárá. néhány szék. Jelentése szerint az ismétl-iskolák általában vagy el vannak hanyagolva. földrajzát. az iskolai rendtartás. §-a értelmében. egy vásáron fogadott tanító s e tanítónak egy vonalzója és irásmintái. elhanyagolására s az egyház és község gyakori ellentéteire a népnevelés tekintetében. a'^melyek szabályszeren megalakultak. hogy az iskolai hatóságoknak a tapasztalt hiányokat részletesen eléjök terjeszsze. Az állam védelmét igényli. elintézés végett jegv'zésbe vegye. hogy az ismétl-iskolák megnj'ílásáról az szi iskolai idre gondoskodjanak akár a felekezetek tegyék ezt. A növendék nem tudja. azokat a törvény betöltésére sürgesse. é'. azokat a hián\'okat. 11. nem áltatja magát hiú ábrándokkal.vezi. tekintí5ék hitfelekezeti nyilvános tanintézeteknek a diasporában élk iskoláit pedig tekintsék magánháznál való tanításnak. Testgyakorlatot sehol. a tanítókkal az osztályok berendezése. . A tankötelezettségi törvény rendeleteit a község' elüljáróság gyéren vagy épen az iskolatanács 1872 be. akár egv'ház és község egj'esült ervel. hanem buzgalmához az iskolatanács tagjainak támogatását kéri. nem használják Idtzött czéljokra. Az iskolák nagyobb része hat évi tanfolyamra van beosztva és bár a törvénytl megszabott tantárgyakat teljesen még sehol fel nem ölelték s az oktatás eredménye a különféle kedveztlen befol3-ások alatt általában korlátolt. kézikönyvek s általában az iskola beléletébe tartozó dolgokról értekezzék. kik e szakmában tanítói oklevelet akarnak nyerni. Ismerve a viszonyokat. hogy néhány helyen új iskolák épülnek ós új tanítói állásokat szerveztek. miként járjanak el e tekintetben közösen. ha nem kizárólag egyesek tartatják fenn. Ezzel akarta kiirtani a mindenképen veszedelmes és hazaíiatlan zugiskolákat.-ez. Kiváló gondja volt az ismétl-iskolák felállítása községi alapon. kevés kivétellel. milvánt art ásat. De örvendetes mozzanatként jelzi. A fels népiskolák és polgári iskolák felállítása ügyében egj-elre maga tesz kísérletet. Ha nekik tetszik. Javaslatai közül fontosabb az. Az oktatást illetleg haladásról tehet jelentést. . Xagy László D nem alkalmazza. melyeknek fenntartói.széröl.niu'. melyek felsbb iskolai hatóság közvetítésével elháríthatok. a törvényszerinti többi tantárgyakat a legtöbb helyen csak részben és felületesen tanítják. hol a felekezetek ilyeneket nem tartanak.sok. ha ugyan ilyenek is vannak. a hiányok elhárításának módja és eszközei fell velük tanácskozzék. t. tanítói és növendékei sejtelemmel sem bírnak arról. az iskolalátogatás í. Utasítsa továbbá az iskolatanács a községeket és városokat. az alkalmazott tanrendszer. minden héten megnAntják és minden héten megszüntetik iskolájokat. . hogy neki hazája is^van. természeti viszonyait neki meg kell ismernie.r jauoí Dömötör J&uos &z 1 875 szeptc mber 1-itanácsiilésen mutatkozott be. hehi iskolai hatóságokat és községi bírákat. haszontalanságnak nyilvánították. szölszetit a budai vinczellér-képzben. hogj' keresse meg az iskolatanács a vármegye területén lév izraelita mer A ' : küldje át azoknak az izraehta ltközségeknek a névsorát. melynek történelmét. gátló akadályok. számoláson kívül.

s bizonyos záros idn belül. holott ugyanakkor a. melyeknek hitelessége tehát kimutatható. Mindkett ellan lehet kifogást tenni.. hogy a tanítói fizetések változtatása ne történjók rz állpm vagy a törvényhatóság tudta nélkül. A népiskolai törvény 133. az egyházi hatóság felekezeti iskoláknak nevezik ezeket. St általábnn mindenütt kívánatos. ha a járandóságaikat megfizetk és meg nem fizetk rendes könyvbe jegyeztetnek s onnét hitelre méltóan jegyeztetnek ki. hogy a hol csak befolyásával állapíttatott meg a kántor-tanítói fizetés.lóbrn rz ö fizetésökre fordítsák. alapvagyont. mert cs. azt a felekezetek v. . E kérdésben az iskolatanács dönté.. c) A kántori és tanítói teendk különválasztásakor keresse meg az iskolatanács a megyei bizottságot. követelné tlük. De som az egyház. 4 a kántorságért. sem jegyzkönyvi határozat. vt'gy akármin. másik oldalon 500 600 fit kiadás van kimutatva. Az iskolai mulasztások rendes vezetése szintén múlhatatlanul szükséges. hanem annak magyarázásába be kell folyni mindazoknak. egy anyakönyv és egy másik mulasztási nai)ló ala])ján készültek. mert a községi elüljáróságot s a vármegye szolgabíráját nem lehet arra kényszeríteni. Az iskolai jövedelmek Id mutatásánál különben is igen sokszor elfordul az a kifejezés. A tanítók fizetésére nézve még arra is fölveti a kérdést. hogy a mit államt örvények adtak a felekezeti tanítóknak. a kik a .az iskolának nincs semmi jövedelme". Hogyan lehet tehá. ha jövedelme nincs? A felelet igen egyszer egyházi vagy községi segélybl. hogy minden kimutatások pontosak lehessenek Ügyében : községnek és minden városnak legyen egy fkönyve. Majd szól az uradalmaktól pátronusi kötelezettség nélkül. Pedig a . 203 is intézkedni fog. hogy . elmozdittatás terhe alatt. városait. Egész sereg azoknak a rendes tanítóknak a névsora.rnak egy-két évig. hogy ki van feljogosítva a kántortanítói díjak szétválasztását megá.canonica visita" nem egyoldalúlag s nem csupán egy- — — : . az összes lakosság gyermekei számára fenntartott.llapítani? Ugyanis nyomára jött. liogy a tankötelesek fkönyvét az egyházi h) Szerezzen minden község a kebelében lév iskolák részére mulasztási naplót. Ezek alapján kéri tehát a tanfelügyel az iskolatanácsot. Hisz így az is el fog következni. ott mindenütt érvényesítse befolyását a szétválasztásnál is. . a tanítónak adott legeli illetménybeli fizetés is megsznik az egyháznak iskolai vagyona lenni. hogy esetleg a tanító emlékezete szerint hajtsa be a mulasztási büntetéspénzeket. Hogy a népiskolai múlhatatlanul szükséges. országos törvény alapján. sem a község nem igen mutat hajlandóságot az iskolának valami határozott jövedelmet. hogy az évi kimutatás szerint iskolába nem járó tankötelesek nagy seregébl hányan nem járnak egyáltalában iskolába hányan nem járnak egy-két évig s végro hányan já. hogy a népiskolai állapotok pontos kimutatásának elérhetése czéljából következleg intézkedjék : a) Utasítsa a megye összes községeit. a tanköteleseket pontosan.sét fogja kérni. hanem az évi segélylyel akarja függésben tartani magától az egész iskolát. esupán az egyházhatóságnak magyarázni. Nagyfontosságú ügynek jelzi az iskolai statisztikát is. melyek az emiitett fkönyv. ha erejét elfecsérelni nem akarja. sem szerzdés formájában. anélkül. §-át végrehajtani.canonica visita'" megalkotásában tényez részt vettek. többnyire pusztai iskolákról s azok jellegérl. mert egyik sem egészen jogos. hogy a statisztikai adatok bejegyzésénél vagy bediktálásánál a felekezetektl esuiján oly adatokat fogadjanak el liitelesek gyanánt.Közoktatásügy. c) Utasítsa a községeket az iskolatanács. a kik tanképesítési vizsgálat tétele nélkül már több év óta vannak rendes tanítói állomásra megválasztva. egy szabályszeren vezetett felvételi. hogy a törvénynek eleget tengyenek. hogy az úrbéri rendezések alkalmával. — — Mzhatóspjgilag megállapított közokirat s azért nem is lehet azt egyoldalúlag.. tanítójával együtt. 6 Míg ezt a község ós egyház együttesen cl nem készíti addig nincs ellenrzés addig nem tudjuk. mely évrl-évre kimutatja 12 és 12 15 év között. eliiljáróság segélyé\'el készítsék el. sem díjlevél. Iskolai vagy ta nitófizetósi hátralékokat is csak az esetben híjtson be a község. rf) A községek es\ipán olyan tanítói fizetések behajtására vállalkozzanak. születési éveik szerint. melyek szabályszer díj be\ét levélben. §-a ellen is fordulnak el vétségek a felekezeteknél. de mindenesetre irott ügyirat formájábsn mutathatók be az elüljáróságnál. S mily gondatlanság az adminisztráczióban. hogy a tanítóknak gyakran még csak egy írott sorban sincs a fizetésök megállapítva.ik annak pontos vezetése s hiteles kiírása alapján lehet a népiskolai töivény 4. Ezek szükségesek a tanfelügyelnek. Az uradalom uradalmi.. hogy egyházi hatóságuk ket az oklevél megszerzéséig ideigleneseknek tekintené. hogy a kántortanítói fizetésekbl 8 500 frtot és a stólát 9 fitot számítanak a tanításért. tkét vagy bármi — : jövedelmi forrást határozottan kijelölni. hogy így biztosítókot nyerjünk afell.t az iskolának kiadása.

összesen 21. 17. a kezeti. 4015 izr. A tankötelesek közül járt elemi iskolába 37.445 frt. . egj'esületi Kalocsa. össz"seii 353.121 magyar. Tenterm?k száma 693. 411 gör. 8710 ág..) Óvónk szám^. 12 német. összesen 13. tanfelügyel 25 éves tanfelügyeli jubileuma alkalmára. mikor a vármegye épp utoljára szerepel e névvel. 1 román. Tanlíöteles 6 65. áll. nem képssített 87 rendes 590.594. hogy a népiskolai köteles tantárgyak közül a m^zeí gazdászatra és kertészetre s ezekkel kapcsolatban az iskolai kertekre és faiskolákra vonatkozó régebbi határozatok felfrissítendök. segéd 111. — . 7 román. . ezekbl állami elemi 24. 10.028 leány.. Fröbel-egyesületi . egyesületi Ncgykrös. vegyes 3. mórt itt alig 20 30% já.()80. illetleg polgári iskolába 294 fiú és 148 leány. : : Az 1876 XXXVIII.971. fels nép. róm. keleti. pjlg. a következ volt — A — : A vániiojrje községeinek a szániu 222.54 fiú. 15 unitárius. ebbl a tanítók fizetése 332. 7 gör. ev.507. 402 szerb.427 fiú és 12. összesen 443 magán-intézetbe 20 fiú. likos^iník a száma 4!t3. lakosa 574.2. 585 gör. 282 leány.836 ref. Gödöll.. Xem járt 10.4%. Összesen járt iskoláb. kath. Kisdedóvó volt 2 községi.. leány 14 községi 79 elemi.893 frt . tanköteles (1 12 éws gyormakek számi 60. 131 leányösszesen 341 magánintézetbe 55 fiú. ezekbl kép?sített 13 német. iskolába 210 fiú.018 róm. összesen 20. Szerkesztette Grézló J. : i : t 1877-ben a várraegye községeinek száma 244. 6204 tót.. : ") Emlékkönyv Tóth J. és Józsa D. is. 4077 tét. könyvtár 71.640 fiú és 38.-cz. ismétlbe 7445 fiú 6408. összesen 316.973 leány . 11. kath. Nyelvre nézve 81.057 frt. kath. A vármegye lakosainak száma 027. kath.619 német. polg. — : — : : . összesen 85.. községi NagyAbony. 62 ruthén. 14. Az lS77-böl való alábbi a:Iatok tehát már erre a jelenlegi területre vonatkoznak. 5702 ág.401 ref. összesen 185 középtanodába 1160. kel.379 frt. 2 szerb.úgy a hogy" iskolába tanítóik kiszolgált káplárok.021 magyfr. akkor orvosolja továbbra is a pestmegyei tanfelügyelség élén.>lgári fiúiskoli. 658. 11. 23. Azonban a miniszter. A tankötelesek közül elemi iskolába járt 28. -kötelosok 25.310 róm. leány.001 vagyis 76. Az iskolába járók közül 52.222. vagyis a tanköteleseknek 76"„-a. A pusztákon még szomorúbb jelenségek. . fiú 8.542 leány.495 leány. 3 miitáriu. kath. összesen 16. nem képesített 116 rendes 660.958 és 13 15 éves 25. — : : — — .697 12 éves lakosságnak l5-9*>o-a.-^) Mint ö maga írja egy kis kézírat visszaemlékezéséV)en m'nderrl 1877 áprilisában jelentést tett miniszterének és kérve-kérte t. Az iskolák összes jövedelme 346.280 r. : — : . vígyis a tanköteleseknek 84-34<'n-a. magán és községi Újpest. Iskola 38 községi. magán Budafok. 18 gör.. összesen 13. 330 feleösszesen 91.. összesen 88. Fröbel-féle községi Vácz. F.923. t. 8. . nyelvre nézve 48. 241 zugiskola mködik a vármegye területén. 6 unitárius.. Az iskolába járók vallásra nézve 43. 465 gör.s.. 10 leány .v. 105 leány. 16. 1 róm. Tantermek száma 765 tanítólak 489. összesen 68. ev. h. rmesterek vagy mestoremberfélék. bizottság február 10-iki ülésén tartotta beköszöntjét. 26.. társulati Kecskemét.830 leány. Xyel\-re nézve 07. összesen 50. Egy tanítóra 70 és egy tanterenare 71 tanuló esett. és 2523 izr. kath. 783 gör..239 néraet.) Kisded-óvóba járó gyermekek számi 1904. alapján a Kiskunság s a Jászság egy része is idecsatoltatvái. ev.204 Közoktatásügy. róm. 1 polgári. 35 ruthén. ismétlbe 9. kertek száma 51. 1082 gyermekkel és 16 óvónövel. ebbl a tanítók fizetése 300. 528 horvát. faiskola 108.456 róm. 1884-ben tanköteles összesen 104.i 05. középtanodábi 589. kir. 100 két és 8 három tannyehaü. ezek is mindössze csak 3 4 hónapon át. kath. 230 elemi. a hol sikerrel végezheti munkáját. összesen 337 középtanodában 699. tanácsos és kir. egy tanítóra esett 443 frt.177 fiú és 23. 10. összesen 443 migánintézetb3 119 fiú és 197 leány. wllású. hitv. . Tanítók száma 774. 15. kath.rt .897 fiú. polgári iskolába 100.és közoktatásügyi miniszter 1877 január 9-én nevezte ki Pest-Pihs-Solt-Kiskun vármegye kir. : . egy tanítóra esett 420 frt.. . . segéd 87.ros környékén akkor nem hangzott magj'ar szó sem az iskolákban. a hol ilyen még nincs. 1. Az iskolák közül 3(> községi és 317 felekezeti. polgári leányiskolába 200 és fels népiskolába 49 leány.790 megyf r. A fv?. Fölemlíti mé=c. keleti. fels népiskolába 34 fiú. 2 községi Kiskörös.020 leány.055. : Tóth Józsefet Trefort Agoíston vallás. Az iskolák közül 249 mxgyar. ugyancsak a tornahelyok elállítására is kötel?ztetni kéri a községieket. ezekbl 0—12 éves 39.445 német. . 5628 ág.753 ág.621 fiú és 10. hitv. (Czegléd.037 ismétlbe 7178 fiú és ti444 leány. a ki a közig. 455 szerb és 599 horvát.800 leány.98! és ebbl 16-71"o volt a tanköteles.Kisdedóvó 12.796. 60 vegyes. 5369 tót.037 migyar. . a vármegye a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegye nevet nyerte. 26 román. összesen 17. összesen 368. Vallásra nézve 63. 5938 tót.418. Eleken kívül Czegléden és Kecskeméten közséji p>lg. 3 polgári. 1 1 fiú. sem a templomokban..913. Greizinger J. 2 szerbe 79 kétnyehü és II hároni termyel\-. Az iskolák közül 244 magyar. — .425.558 fiú és 26. nyelvre nézve 52. tanfelügv'eljévé. 553 szerb. 47. . Iskolába nam járt 9393 fiú és 11. . . hogy helyezze át más vármegyébe. 31. összesen 405. Xem járt 5002 fiú és 10.. Pest-Pilis-Solt vármegye tanügyi állapota Dömötör János idejében lS76-ban. : — . 2708 izr. (A krlocsriba járók száma ninc^ kitüntetve. fels.iiskoli 159.. Tanítók száma 677. : : :" — . 3 egj'leti és 4 magán. Iskolaépület 304 tulajdon és 41 bérelt.213 leány. Az iskolák száma Ó04. hogy ha fölfedezte a bajokat. 37 gör. meghagyta — — . testgj-akorló helj-iség 70.970 ref.203. ev. A tinkötelesak úözül járt mindennipi iskolába 20. A magyar vidékeken túlzsúfolt tantermek az iskolaköteleseknek aFg 60°o-a járt iskolába. összesen 54. ezek közül képasített 590. kath.. . Az iskolába járók vallásra nézve 40. Az iskolák évi jövedelme 385.377 leány 13—15 éves 14. 1 tót.432. kath. kath.007. 3772 izr. . 1. ezekbl 190 vegyes. 2 fels népiskolába. vagvis 15-66%..035 ref.771. . hitv. azzal a megokolással. 13—15 éves isni. . 014 horvát. Az iskolába járók fösszege 70.025 német. 310 horvát. keleti. 7 gör.022. leány és Nfigy-Abonyban migán p.. 437 szerb. Egy iskolára 93 és egy tanítóra 69 tanuló esett.939.

ismétlbe 13. 8. 23.. Kalocsán róm.172 az összes polgári népességbl 1890-ben 54 6%. leány 4 tanulók száma 360. 121 148. önálló szaktenitós 3. leány.568. kereskedöinas-iskoláb. Faiskolák számi 291. kath. iskoláké 97.5. 3 egyesületi 557 magyar.. reáliskola 1. Tanulóinak száma 592 fiú és 605 leány. kel. keresked in'siskola 1. -iskoláké 10. hitv. ev. ezekbl áll. kath. 3 tanítóval. általános ism. közs. Volt 2 felügyel n. gör. segédre 316 és dologi szükségletekre 154 frt esett. nem képesített 41. magyar. 2 taníPolg.-iskola 123. összesen 29. 17 román. 1098 horvát.568. kevésbé jól 6 birta. vallásra' nézve 90.319. 98 leány.627 polgári egyén tudott irni és olvasni 1900-ban polgár és katona 31. . ip-ros-inasiskolába 2607. 12. 6 tanulóval és 2 ttnítóval. 791 rendes. egyleti 1 24 m"gyar. mosón a 3 éves korral fölvett növendékeket 12 éves korukig tartották.476. keleti 8 elemi vegyes református : 79 elemi és I fels nép. kath. 2 német-mpgyar. Rákosp?lotán (Istvántelek pusztán) egyleti fiú. polgári iskola 1. mindenn'-pi elemi iskoLa 556. nö 274. 275 róm.561 ref. 605 leány összesen 1389 középiskolába 1986. segéd 13. kath.-rnémet községi 82 mrgyar. ezek közül 1 áll.418. 177. fels népiskolába 67 fiú és 125 leány . összesen 5700 frt..rosinrs-iskolában 463. 61 tanulóval. 38 gör. 1869 óta 134 éjmlt. Az iskolák ö. 17 román. Az 1904—905. — — : : a tankötelesek 21-6°„-a a népességnek. ezek közül áll. Kecskeméten kisdedó\'ó 4. 4751 tót.638. terniek szám<» 891. magán 6. Nagykörösön közs. ezekbl 1 fiú. gimnáziumban 555. ö.265 fiú és 13. — . vármegyében volt óvókötelos fiú 32. ezek közül 6 rendes. Törvényszer 593. mindennapi el. 29 német-magyar. 34 izraelita. ezek közül rendes 36. elemi iskolákban 5401. fiú 20. fiú 1. 1900-ban 64-2%. A lakosság száma 732. ág. liitv. gazd. 5290 izraelita. Növendékek számi Kisdedóvókban 326. 31 gör. gör. Fels népiskola Kecskeméten áll. iUsze^en — : mm A . összesen 1444. ezekbl öl vegyes. ebbl a tanítók fizetésére 400. 99-9°o- . száma 9. jogakedénüábrn 119.. leány. általános ism. Ivisded-óvók száma 87.. más jövedelem 5430 frt. 205 17 fiú és 18 leány gör. ebbl 1 álUmi. 15. 26 tót-magyrr. képesített 16. 3 magán. 7 m'gy. ezek közül otthon gondozásban nem részesült 14.. ism. 1 ref. ev. 32 magyar. leány 25. összesen 9455 frt. nem képesített 12. — . Xyel\Te nézve 132. 12 tót-m»gyar izr..sszes száma 621. kath. 14 fiú és lö leány ágost. iparos inas-iskoláké 20778. fels népiskoláké 98. . 62. 4 tanítóval.342 ref.030 frt. ICisdedóvók közül 7 községi. leány Aszódon. keleti. Kiskiuihalason ref. egyéb jövedelem 8455. ágost. 4 ieány egyesületi: 1 elemi leány. vagyis a tanköteleseknek 84-7°o ^• Iskolába nem járt 5801 fiú és 18. 1900-ban 53-9%. összesen 24. közs.362. Ali.385 frt. 844 képesített és 68 nem képesített . 2 fiú és 1 leány. a tanulók száma 83. leány. 16. felsnépiskola 2. hiliK ev. Fels népiskola 3. polgári iskola 20. leány Kalocsán ós Váczon. közs. iskoláké 265. tcnitóképzö 3. 1800-ban 60-3°oA hat évnél idsebb polgári népességbl írni és olvasm tudott 1890-ben 66-2°o' 1900-ban 73-2"oKecskeméten 30. a tanköteleseknek 15-3%-a. : : . Bejáró gyermekek száma 691 fiú. rendes 1157.574. 99 községi. : 38 elemi vegyes izraelita : 32 elemi vegyes magán : 5 elemi.. sziktrnítós gazd. 4 állf mi. hittani inézet 2 rendes kisdedóvó növendék 13.786.. keleti 8 szerb-magj-er ref. polg. — 1304 : iskoláké 12. ev. — . 55. Iskolakertje összesen 183. a polgáriba 592 fiú. egyes. A trntermek száma 9. 460 szerb.659 róm. összesen 17. . róm. és 1 magán. hittani iskoláké 86. Állandó menedékház 3. . testgyakorló helyisége 81 iskolának volt. kath. fiú. 2 német-magyar ág. nem okleveles 5. Óvókötelesek közül járt 9145 ovodóba. azaz 66-8% és iz összes magyar anyanyelv óvóköteleseknek 22-2%-a. A t. állandó menedékház 11. 853 leány. Terutói és iskolai konyx^ára volt 459 Tanítók száma 912. 501 gör. 13 15 éves fiú 20. gimnázium 2. kath. leány Kecskeméten. 213 állandó és 407 nyári menedékházba. ezek közül 6 12 éves: isci fiú 59. iskob 5. mindennapi el. férfi 1007. tfnitónökéiJZké 170.nnirgycr.. áltclános ismétlben 796. nö 84 a magycr nyelvet tökéletesen 906.510. kath. 4328 tót.398 leány. 34. hitv. kath. hitv. 1 községi és 1 ref.884. tiszteletdija 200. 53 segéd férfi 828." gondozásban részesült 93 fiú. reáliskolábcn 203. polgár és katona 498.9%. seg. ezek közül 6 leány és 3 fiú. alsófokú keieskedelmibe 161 fiú. azaz 82.492 leány. .684. összesen 133. közs. 7 képesített. izr. kath. ip. iparos inas-iskola 23. keresked inas-iskoláké 83. 60 tanulóval. polgári iskoláké 2298. kath. fenntartója ez érsekség. 92 leány óvóLtelfífk közül magyar rnyanyelvü 3909. jogakadémia 1. óraadó 6.6''o. Polg. összesen 18. összesen 64. polgári iskoláb: n 264.578 msgyfr.020. 851 horvát . felszerelve 727 tanterem. leány 31. községi 179. -iskola 3. tiszteletdíja 650. lakbére 1360. fiúiskola volt Czegléden és Újpesten. 3 5 éves gyermekek száma 58. 78 m-gyar. Az 1900. : : 87 ref. általános ismétl -iskola 307. 4777 leány msgyar 53. liitv. ág. : — . ref. egy rendes tanítóra 463.-iskola 24. 1 ág. 12. .7"o. kath. segéd 6. róm. községi 34. tanítók száma 11. 3 óraadó.869 német. kath. . 3 áll. A hat é\^lél idsebb polgári népességbl irm és olvasni tudott 1890-ben öS-ö°„.749. róm.005. 57 tanulóval és 3 tanítóval. A fenntartásban volt államsegély 17. ism..119. egyleti 12. 60 tanuló\-fl. és 1 róm. Tanítók évi fizetése 4950. liitv.Kisdedóvóba járt gyermekek közül magyar 11. 10138 ágost.-'skola 9.. gimnáziumoké 2527. 183. 618 tf nitó számára volt lakás természetben. 362 szerb. . 4 egyleti. nyári menedékház 4..'. 84.114. keleti 7.ros inas-iskola 1. Óvónk száma 12.690. keleti. Vallásra nézve 106. róm. tantermek szám' Tanítók é\-i fizetése 23.. . . 433 gör. ev. i]). 28. .310 leány.591 róm. leán\' Czegléden és Újpesten. magán fiú Rákospalotán. iskolák tóval. 408.679. kel. ism. ö.. fönntartásban volt államsegélj' 1200. iskola-évben a tankötelesek összes száma: 157. Árvaház volt Keioesán róm. Az iskolák közül állt mi 18 magyar. azaz iT^Ö. 9 magán. 17. hitv. grzd. községi 171. nj^ári menedékházé 280.íz» ea 3911 .864. keresked inas 3. 29 német-magyar. évi népszámlálás szerint írni és olvasni tudott Pest vármegyében polgári egyén 496. 44. leány 1923. Tanítók száma 55. összesen 1197..413. 2 segéd.854 német. seg. leány 57.Közoktatásügy. 4 nem képesített.n 106.sszesen 100. 16.217. 4453 izraelita. tanítónképz 2.431 .. kath. 57.538. 1869 óta épült 231. Az iskolák jövedelme 482. leány 19. 2 német-megyer róm. segéd 154. ev. 42 ágost. Az iskolába járók közül elemibe járt 55. 1 róm. . .5 vagyis 81. — : Fenntf rtására fordíttatott álK msegély 1000. lakbére 550.Ezek közül járt 8904 fiú és 8845 leány. mígánjelleg Az iskolák közül 4ö3 spját és 51 bérelt házbnn volt elhelyezve. A ... ezekbl áll. hit. í községi. . magán 21. óraadó 6. 9087 ágost. ref. gazd. mrgán 5. 561. azaz Kisdedóvódába járé 96 fiú. . — : — : — laoi . seg. tanítóképzké 326. Az 1894 95. 184 m^^gyar. nyári 10.. Az iskolába járók uyeh-re nézve 111.199. szüli gondozásban részesült 5002 fiú. tanítóké 28 rendes 16. 2 horvát -me gyár gör. összesen más jövedelem 5917 frt. .939 magyar.369. jelleggel. 7 gör. 16 tótmagyar. egyleti 2. 2 kath. A tanítók száma 1281. gazdasági ismétlben 744. állandó menedékházé 960. nö\-endékek száma 45. azaz 66. gimnázium 9. Kecskeméten óvóköteles fiú 1988. izr.060. 9 szerb-mí'gyar tannyelv. .707 fiú. Az összes polgári népességbl irni és olvasm tudott 1890-ben 48-8''ó. iskolának. ezek közül 65 állf mi. tanévben Pest vármegyében volt kisdedóvó 132. kép3sített 1240.

h. a gazdasági ismétl-iskolába róm. Az államsegélyek összege : 338. Óvónk számi 152. csak általános 304. 117. AnyanyelvTe nézve magyar 25. 70. gör. áll. baptista 3. unit. ruthén 1. Vallásra nézve a mindemiapi iskolában : Róm. ág. cseh 6. társulati 1. egy évfolyamú 3. 226. ruthén 4. egyéb 5. 1. gör. 2. 444. azaz 83-2"ó iskolába járók 105.3t)2. kel. társulati 9. baptista 10. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 406. 112. vegyes 4U2. kath. 3. leány 4416 12—14 éves fiú 1955. Az összes tankötelesek közül magyar anyanyelv 13G. ev. szerb nyehnii 5. 4. segélyt élvez. német 2. A — — — : : : : A — : : A — : : : 1. gör. ismétl-iskolában valamennjd magyar. gör. olasz 3. Az ötnél kevesebb évfolyamú isk. 1850. magán 5 .szesen 12. Anyanyelvre nézve a mindennapi iskolában magj'ar 87. 4. 7. és 35 közs. czigány 80. teljesen osztott 22. állami 1. izr.és keresinas: fiú 1. 536. izr. a kik közül magyar 8353. öt évfolyamú 11. Kocscméten inagyar tanköteles 12. kisdedóvók közül áll. ev.682. unit. 4. izr.206 194. gör. öt évfolyamú 54. 366. kath. vegyes 51. 12 14 évesek 1241. öt vagy íiat évfolyamú 457. Általános és gazdasági ismétl tanfolyam volt szervezve 11. leány 21 . 36. gör.834. 643. Állandó menedékház 9. az általános ismétlbe 13. Az 1907 908. magán 14. Ezekben a kisdedóvó-intézetekben 13. ev. h. 1009. 3 gör. ág. gör. magánjelleg 2. magyar tannyelv 515. 5. ev. 7. 49. 21. 82. kath. kel. 48. róm. iskola 35. ref. h. ág.. tót 779.296. horvát 8. urad. illir 246. közs. ev.549. kel. 136. 6. azaz 67-7"^. ös. ebbl migyar 236. azaz Közoktatásügy. napi iskola 5. ruthén 3.. vend 5. 1. gör. társ. német 70. 16 ág. tanuló 238. leány 4. leány 22.\-apyis a inigj-ar anyanyel\-ü tankötelesek %-ban 77 3.515. ref. tanítók számi 1450. unit. ev. tót 782. osztuthui 267. azaz 998%.í. Vallásra nézve róm. nyári menedékházaknál a személyzet száma 6. 430. iskolába járó 8692. 940. ev. fiú 5%. 20. 14. miit. magán 1 . vagy járulókot 58 róm. °u-ban 67-7. gör. 31. ev. 2 izr. két évfolyamú 5. Óvónk számi : iskolák száma 582. ev. izr. ág. Összesen 1610. A mindennajii iskolába járt 5567 gj-ermek.856. 1363. 8. egyéb 1.600 . az általános ismétlbe 615. vegyes 28. ref. 1. gör. Gazdasági ismétl 9709. h. czigány 2. . a m?lyek közül kett állami (1900 kor. összesen 164. 730. vallásra nézve róm. h. ezekben a gyermekek száma 197. gazd. 1 ruthén. egyes prot. valamenn\-ien magj'arok . tót 10 . Í2sr. kath. Pest vármegyében az iskolába be nem írt tankötelesek összes száma 6 11 évesek: l. el. ötnél kevesebb évfolyamú 4. gazdasági ismétl-iskola 28. gör. 792. azaz SO-OÚ. a melyekbe 339 gyermek járt. 32 ref. tót 4732. 24. Általános ismétl-iskola 4. 49. baptista 1. 169.. 812 tót. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 422. 2936. izr. szerb 51.). olasz 11. protestáns 1. kath. h. összesen t 3697. 6. unit.575. gör. illir 719. Kecskeméten van 1 áll. kel. német 2605. róm. 1. 8 ref. négj' é\"folyamú 19. 367 egyéb . .580 K. ev.. községi 34. csak gazdasági 110 mindennapi iskolával kapcsolatosan. Kecskeméten 6-11 éves tanköteles fiú 4282. ált. magyar 34. 9 . izr. 31. kel. 240. izr. 12 14 éves fiú '22. Kecskeméten el. 5. Iskolába járt 8706. lengyel 2. nazarénus 2. a gazd.806.875 gyermeket gondoztak. szerb 1 . ötnél kevesebb é\-folyamu 99. ^•allásra nézve pedig ekként oszlottak meg: róm. 1. A tanerk összes száma a hitoktatók nélkül áll. A tankötelesek közül járt 131. Kecskeméten az iskolába be nem írt tanulók száma 6 11 éve. kath. kath. horvát 2. ág. ref. ev. izr. Az ötnél kevesebb évfolyamú mindennapi iskolák száma 20.Álbudó menedékházaknál alkalmizott személyzet száma : 14. Ezekben a menedékliázakban 823 gyermeket gondoztak. tanítók számi 400. részben osztott 3. áll. kel. : : — Az elemi mindennapi — 1 oláh anyanyelv . Anj'anjelvre magyar 3694. Az általános ismétl-iskolai tanulók közül anyanyelvTe nézve magyar 8989. ref.789 korona. gör. kath. kath. horvát 3. ág. ág. h. német 1914. 6. ág. községi 65.169 15 évnél idsebb iparos. \T«lameimyien magj'ar anyanyelvüaU. ref. Hat é\folyamú mindennapi iskola 411.401. Számos község pusztai iskolázási ügyének is Ezek a számok magukban A . 7791. a kik közül magyar 743. kath. Az általános ismétlben róm. 84. h. ev.544. kath. 4223. ág. leány 56.856. leány 16. ág. 1 egjes. községi jeUegiiek. baptista 50. h. 40. 7669 német. 19 7. 174.422. 1 társulati és 1 magániskola élvezett. h. fiú 14. A be nem írottak (mindennapi és ismétl egj-ütt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm.495 .920. 14 községi segél\t élvez. négy évfolyamú 97. 2733. ág. 238.563. 8 hónapnál hosszabb ideig mködött 7. ruthén 1. kath. a melyekben 85 (áll. izr. német 9. tanító 4. 153. tanulók száma 26. 12. Hat évfolyamú minden79) taner mködik. kath. 1118. 74. iskolai tanulók közül magj-ar 7877. beszélnek. Tanköteles Pest vármegyében 6 éves: 59.. 1 társulati. Kecskeméten 4 rendes kisded- — : — A — : —A —A : — óvó mködött.419. ref. Kecskeméten mindennapi 1 leány. 24 szerb. magán 18.838. 48 róm. h. részben osztott 267. gör. 2512. kel. azaz 79-8%.. kel. 191. kath. a gazdasági ismétlbe 10. 185. iskolaév adatai szerint a kisdedóvó-intézetek száma 143. 12 14 évesek: 11. h. gör. oláh 3 az általános ismétl tanulók közül magjar 612. ev. olasz 2. Vallásra nézve a mindennapi iskolában róm. magyarral vegyes szerb 2. szerb 131. ev. vend 19. oláh 1. róm. ismétl: 1902. h. kath. — — : A : : — — — — : — : : — — : — — . egyes. kath. 96.. melyek jelleg szerint ekként oszlanak meg állami 112. német 4611. kath. 39. Ueány 45. oláh 6. mindennapi iskola. leány 1774 15 évnél idsebb iinros és keroskedöinas fiú 413. kath. ág. némst 1. rövidebb ideig 28. izr. ág. a gazdasági ismétlbe 881. osztatlan 28. kath. kath.. 2359.ll9. szerb 15. baptista 37. 16. 3. 2. : — . fiú 3. izr. 125. kath. fiú 49. a kik közül 337 migyar. német 732. községi 71. 3 oláh. katli.. összesen: 26. kel. tót 766. ism. angol 1. 72. és községi segélyt 95 róm. ked — —U : . tót 3. kel. még pedig közs. katK 13. !31. 55. 4. gör. 3 ág. leány 58. h.. izr. 20. öt vagy hat évfolyamú 31. községi Államsegélye van 33 községi iskolának 28. csak közs. teljesen osztott 4. ev. kath. segéhi. munka nagy ervel indult meg vármegyeszerte új intézetek szervezése és új iskolák építése iránt. h. ref. h. 7.. ev. ref. cseh 1.. prot. 11 izr. 1 magán. gör. 20*530. magyar nyel\-ü 35. 23 ref.. gör. unit. kath. ref. 12.271 magyar. gör. 10. kath. 7. 14 izr. illir 108.20. 2. ref. egyéb anyanyeh'ü 74 volt. : : . 3899. cseh 2. rövidebb ideig 134. 16. ág. 9544. iskola Pestvármegjében 42 községben mindennapi 86. : — ref. társulati 10. AnyanyelvTe nézve a mindennapiak közül magj-ar 5552. nyári menedékházak száma 5. ev. a két utóbbi közs. 620. ref. mindennapi 22. 369. Rendezés alatt van a tanyai iskolák ügye is. mindennapi iskolába járt 107. vallásra nézve róm. egyéb 5.sek 2456. tanítók számi 77. róm. 432. 358. 19 ág. tannyelv kisegít nyelv használatával társulati 2. katli. kath.730 gyermek. német 14. Anyanveh-re 17. 685. vallásra nézve róm. baptista 2. czigány 26.088. Államsegélyt 41 községi. 86. kel. be nem írottak (mindennapi és ismétl együtt) vallásra nézve ekként oszlanak meg róm. horvát 4. 6 horvát. 1 tót és 4. tót 200. 102. ág. oláh 2. Áll. szerb 335. tankötelesek közül a tankötelezettség alól fölmentetett 4824. oláh 1. községi : 49. 7161. Vallásra nézve róm. azaz 99-8%. három évfolyamú 1. ref. 14. h. jelleg 70. a magyar anyanyelv tauUütclesck Pest vármegyében elemi iskola 556. három éWolyamú 12. ev. róm. unit. kath. ref. társulati iskola.

137 óvón . (I. Nagykáta. (I.) Pomázon 1886. kath. 1900.. magán. (I. 243 Solt. Iviskrös. Újpest. évi jegyzkönyve az új városban . Kalocsán. Fülöpszállás.-cz. Az I. a IV— VI.) Rákosszentmihályon (1907. Vácz.) Rákospalotán 4. Kecske. : : .) líispesten 7. 2 Iviskunhalas. Ezekben a kisdedóvókban fennállásuk óta több mint 10. 1909. Promontóron (Budafok). évi országgylési követeinek.) Rákosligeten 2. 2 magán. 40.) Dimabogdány- ban 2. A kisdedóvás 'terén az állam mellett még az Országos Magyar Iskolaegyesület buzgólkodása emelend ki. 1 óvón Kalocsa. II. 62 gyermek.) Dunavecsén 2. (I. magán. az áll. sz. sz. közs. még pedig olyképen. közs. 90 gyer. 1902.) Csobánkán (1902.) Soroksáron 5. 1906. kiskunfélegyházi és kunszentmártoni) ügyekben. 207 : rendezésére történtek közelebbrl kezdeményez intézkedések. Ráczkeve (3).) Újpesten (1890.. 1908.) Nagykovácsiban (1894. hogy a kirendeltség vezetje (eleinte segédtanfelügyel. 1862-ben nyílt meg egy állandó kisdedóvóaz óvó illetménye lakáson kívül 120 frt. 1893-ban a szigetbecsei. 1902.. sz. 205 . a III.) Csömörön (1895. (1903. TörökbáUnt. Kiskunmajsa ref. egyleti 136 gyermek. — Kiskrös. tanfelügyel) teljesen önállóan járt el a kecskea város méti s a négy alsó járásbeli (kalocsai. ref. 108 . I óvón Nagymagán. s 1907-ben itt a II. . . 75 Kalocsa. : . IrsaKiskimlaczháza. egykecskeméti . — Tauteiügyeiöi '"'" ''''^' ^ — — — Ki. III. kath.) Szigetújfaluban (1903. mimkástelepi 1909. Halason. . (1902. Üll és Úszód. sz. 45 Kecskemét. Kisdedóvók 1873-ban csupán Czegléden.) Pilisvörösváron 3. 1891-ben a pesthidegkíiti. 78. e. a VII. Fájsz. Nagytarcaa.. egyház 1807. II. . II. (I. (I. Vácz (2). kisdedóvó van Bián (1885. II. Kecskemét.) Szigetcsépen (1893. 1885. . 1905. köss. 1877-ben a következ helyeken találunk kisdedóvóintézeteket Czegléd. Szabadszállás. és II. A negyesület Váczott 1868 óta tart kisdedóvót. 1894. Kalocsa.) Csepelen 2. Dimapataj. 43 gyermek. V. . : Kalocsa (ep\leti). 1892. lijabban kir. Budajen. 280 mek. 1900. . A ") Jelentése Pest-Pilis. megyék 1839—40. Pilis.^dedóvók. .) Solymáron 2.) Hartán (1894.497 K. hogy a kisdedóvó ügyében országos választmány tegyen elmunkálatokat. IvisUúnmajsa. Keczel. sz. 1908. (I. Töklön 2. Bóm. Nagykrösön. (I. a melyekot azután államivá tettek. IT. intézet Ez óvoda mint róm. 1885. . a melyet a nem állami népiskolák taneri jelenleg fizetéskiögészítés vagy korpótlék czímón élveznek. közs. sz.Közoktatásügy. 1892-ben. II. 120 Kimszentmiklós. Tass. 260 gyermek..)"Budafokon 5. 1900.) Budakalászon 2. (I. 1909.) Rákoskeresztúron 4. (I— II. Újpest (8). 2 óvón óvón Monor. Az Országos Magyar Iskolaegye sídet 1888 szeptember 15-én Visegrádon nyitotta meg els egyesületi kisdedóvóját.) Taksony 2. Nagykrös (4). A város az els óvodát 1869-ben állította föl. 1904.. 1907. csuj^án a közig. (I. egyl. Izsák. 1902-ben. 1901. 1 óvón Vácz. A mi az 1907 XXVII. 1902. 77 Nagykrös. sz. óvón. Gödöll. 1902. mét. PiUs és Solt vármegyék 1839 június 8-án a Karok és Rendekhez intézett jelentése szerint kívánták egyebek mellett.. Szigetszentmiklós.) Aszódon (1902.és Solt t. II— IV. 2 óvón.) Pilisszántón (1897. (I. egyl. 1903-ban. (I. Ordas. Szentendre. II. Ugyancsak ez év november havában kezdte meg mködését a szigetszentmártoni. Sükösd. Czegléd. Ilyen kisdedóvó van 1862 óta Kiskunhalason is. egyleti.) 2. Kiskunhalas. hogy a rendezési munkálatok mindjárt a törvény életbelépte után megindultak s azoknak az államsegélyeknek a fösszege. 1903.) ICistétényben (1907. egyleti. 3 közs. kiskrösi. bizottság elé tarkivételével tozó ügydarabjait küldi revizióra a pest megyei kir.) Békás megyeren 2. II.) Pilisszentkereszten (1903. 1900-ban. 1908.430 K). s a gyermekektl havi 30 kr. végrehajtását illeti. tanfelügyeli kirendeltséget az 1899 1900. 60 gj-ermek. Torbágyon : Magán : Gödöll. 1901-ben a szentendre-izbégi.. Áll. sz. III. A kecskeméti kir. Szentmártonkáta. egyleti. 1908.magában támadt kisdediskolákról" beszél. 1899. 1902.) Törökbálinton (1903. II. j<^llegü sznik meg 1865-ben. 1 4-ben Aszód. közs. Bogyiszló. 1903. Zsámbók (3). Menedékházak Alsónémcdi.000 idegen ajkú (német. Kimszentmiklós. 2 közs. (540. Nemesnádudvar. II.— VI. Alberti. (1904. 1890. 01 gyermek. 1903. niagán. III— IV. gyermek.) egy-egy óvoda. ebbl a kecskeméti kirendehségre esik 118. .) Budakeszin 2. Solt.) PiHscsabán 2. t. 1908-ban nj-ilt meg. Szalkszentmárton. és Soltvadkert (magán). Budaörs (2). IV. Kiskrös Kiskunhalas. Izbégen szerb és tót is) gyermek tanult meg magyarul beszélni. 1889 deczember havában a dunaharaszti. magán. r. 1892-ben a szdi. Itt jelenleg négy kisdedóvó van. (I. 1908. lüskunfélegyháza (4). megemlítlietö.) Pilisszentivánon (1908. II. Dusnok községiek. Fokt. Czegléd (6 kisdedóvó). (I. 1886. 1888.) Albertfalván (1900.^11. Tahitótfalu. iskolai év elején szervezték. 4 1 óvón 1883 . tanfelügyelnek. róm. 79 . Hajós. évi országgylési követei 1840 Pest.) Nagytétényben (1885.) Czinkotán (1890. meghaladja a vármegyében a fél milliót. 1903-ban a pilisborosjeni I. Községiek : Abony. Üröm.. Fót. Apostag. 1 óvón . A A kisdedóvók a következk : legtöbb állami kisdedóvó (8) Erzsébetfalván van. kath. 101 gyermekkel. körös. Dömsöd. Gyömr. 1885. sz. kath. Nagykrösön a ref.) (1887. a VIII. Perbál. 132 gyermek. 101 gyeimek. Békásmegyeren 1897-tl 1907-ig tartott fenn az egyesület óvodákat. Gödöll. Újpesten és Váczon (Fröbelkert) vannak. 33 Újpest. Solymáron 1891-tl 1900-ig.

mely 1889-ben községivé lett. 3. kel. Budafok 4 tantermü leány. 1 tantermü. években épültek. A Petöfi-utczában van egy 16 tantermü modern épület. mint egyesületi. 1875-bcn pedig a város egy másikat. a tanerk száma 56 (22 férfi és 34 n). iskola Domonyvölgyön 1 tan. a szentendreit ugyanekkor Simor herczegprimás alapította. Növendékeinek száma 5482. a mikor a 13 tantermü községi iskolát államosították. Az iskolatanács 1869-iki jegyzkönyvben szerepel. : A iskolák 12 körzetre oszlanak.522. A kispesti állami elemi iskolá. német 10. Az Attila-utczában. Az áll. Itt az iskolák nagyobbrészt bérházban vannak. Lrincz. most községi. ev. 26. ref. 40 Taksony 2 tantermü leány. Ez utóbbi számból a gazd. Monoron 1878-ban magánjelleg kisdedóvó-intézet keletkezik. Kalocsán az iskolanénók vezetése meílett 18118 május 1-én nyí t meg az óvoda.és Tolii-utczában 16 tantermü épületek vannak. 357 Kistétény 1 tontermtí leány. liánra nézve pedig ekként róm. Az Erzsébet-telepen két tantermü angol minta iskola-épület állíttatott fel 1909-ben. Jelenlegi tanerinek száma 56 (20 férfi és 36 n. ág.. (1902-ben épült).) Gödölln szintén 1882-ben keletkezik egy magánóvoda. gör. új építkezések folyamatban. hol eddig semminem iskola nincs. 2442. a tanítók. 13 n). az Arpái-úti és a Virág-utczai bérhelyiségekben elhelyezett iskolák számára. Most itt négy községi óvoda s egy menedékház van. 1883 — 4-ben Pest-PiUs-Solt-Iviskuii megyében volt áll.402. 1885-ben 5. Irsa község 1893-ban szervez óvodát. Kishinfélegykázán lS82-ben nyílik meg az I. Az Erzsébet-utcai iskola 1900-ban.új községi elemi iskola felállításéi jelentették be Kispest: A rl. Alsónémedi és Örkény község 1892-ben nyári menedékházat állít. elemi i ház 1840— 41-ben iMlított kisdedóvódát.és 3 leány.és Kálmán-utczai pedig 1903-ban épült.. Kelenvölgyön két tantermü angol minta-iskolát állítottak föl 1909-ben. isk. Az 1909 tanévben az áll. oly rohamosan fejldött. íiüiskolé.) Az iskolák 6 körzetre oszlanak. 1053. el.316 tanuló járt. kith. Vörösvár 2 tantermü leány. óvodát 1890-ben Zimándy Ignácz pl bános.t 1879-ben szervezték. 161 l. Biztosította már a tanítói javadalmat is. Az iskolák a bels területen ma má.173. Váczott 1888-ban Schuszter Konstantin építtett óvodát (a felsvárosban). Uji)?st 31 tantermü. 74.i 1360. (Itt most négy van. 484. sz.513. 275 Pestszentlrincz p. . Ferencz József-téren. . 1900-ban 32. Foton ugyanekkor gróf Károlyi Sándor s neje alapítanak óvodát is a Szent Vinczórl nevezett irgalmas testvérek házában. 1878-ban egy taners községi iskola volt. Erzsébet-utczában. A többi kisdedóvó-intézetek újabb eredetek. Az termü. szerb 266. (8 férfi. . Xagykátán 1896-ban keletkeznek megyei óvodák. gör.5-ben 45 taner mködik. el. Kunszent miklóson 1880-ban a negylet alapít óvodát.r 6 körzetre oszlanak. ism. Abony. . a Gyár.5. ruthén 3. Ali. 1902-ben a róm. . fiú és . 42 1 . Erz. iskolákbi összesen 34. kath. 1907-ben az Erzsébet-. kath. Kispestre nézve az iskolataná. 1909-ben a Rende.raszti 2 tantermü leány. egyéb 45 v.tEntermü 91. Dunavecsén. tanterme 10.sébet falván 1880-ban nyílt meg az állami elemi iskola 2 tanervel. az ismétlre 352. 50 Kispist 1 fiú. — A választás vezetésére báró Podmaniczky Ármin tanácstagot küldték ki. (fiú 17.20S Közoktatásügy. Erzsébetfalván 1891-ben magánjelleggel nvilik mog az els óvoda. nem számítva bele a különvált pestszentlörinczit. A tanerk száma 21. el. Ez a szám anyanyelvre nézve ekként oszlik meg m-. Ebbl a számból esik a m'ndenmpi iskolára 30. Dunapataj. még 1907-ben Kelenvölgyön nyílt meg egytantermü állami iskola. 1948. Erzsébet-Kossuthfalván I tantermü fiú és 1 tantermü leány.643). •Fülöpszállás. . 1876-ban rendes óvoda). itt 1874-ben egy taners magán-. 112. egyéb 1. 4175. a mely 1880 óta. : ko'ák. 116 Dunih'. 3 fiú és 3 leány. leány 17. hogy itt ma már 98 taner (46 férfi. — : : . mely 1858— ö9-ig mködött. 1871-ben az itteni nöegyesület szervezett kisdedóvó-intézetet (ekkor még csak menedékhely. iskolár. unit. horvát 8.791.gyar 22." Budafokon 1882-ben szervezték az állami iskolát. . a melylyel kapcsolatos egy árvaház (tizenkét gj-ermek számára) az alsóvárosi 18y2-ben nyílt meg. A törökbálinti róni. tanítónk száma 497.sy-telspen nyíltak m?g új iskolák.n új körzet alakult. baptista 41. Erzsébetfalván 1895-ben nyílik meg az els magán jelleg óvoda. lí>7 Felsödabas 1 tantermü tantermü leány. 106 Pesthidegkút 1 tantermü fiú.cs jegyzkönyvei szerint Dallos Gyula másodtanfel ügyel azt mondja az 1872 június 12-iki tanácsülésen.és Kiskunfélegyháza 1 tantermü. két osztálylyal. h. a mikor Gyomron is keletkezik óvoda községi jell(>ggel. kith. egy újabb 18 tantermü épület. legnépesebb állami elemi iskola az újpesti.t is államosították. 190. tót 1230. Irsán ugj-anekkor községi épül. 14. 1907-ben a Rózsautczé. hogy Újpest községe a felekezeti iskolák helyébe közös elemi népiskola felállítását határozta el. hogy . Solt ugyanekkor. a melyek Tavasz-utczában épen most van építés alatt az 1900 1902. 52 n) mködik. 150 tenulóvAl. . izr.

. a postszciiilörinczi m kir. áll. A clunavet-sei. a pomázi. iskulák.209 1. — 3. — 2.

áll. . kir.210 iaaaSS?^**^ Az erzsébetfalvi m. iskolák.

illetleg 1891-ben szerveztek állami elemi iskolát. A közös értekezletek tisztikarát alkotja társelnök. Az itteni állami elemi iskolák között a legmagyarabb a pilisvörösvári. Májusban a tankönyvek. Erzsébetfalván. Taksonyban 1883-ban Szigetújfalun 1885-ben — — (2). A határozatokat a tanfelügyel hagyja jóvá. Czeglédberczelen A nagykátai járásban Tápióbicskén 1895-ben (7).„ . az igazgatói kar és a két jegyz. iskola.v kucndcit3 3 tantermü. mködik. A monori iskolákat 1885-ben szervezték. illetleg 2 tantermü). . a Fülöpkerekegyháza p. Vörösmartyutcza és Zerge-utczában és a városhoz tartozó Balota. Leá. a Szabadságtéren. budafoki iskolán kívül még a következ községekben szerveztek áUami elemi Budakeszin 1902-ben (5 tantermü). mely 7 taners. az utóbbi 5. Az iskolák 3 körzetre oszlanak. Kiskunlialason a központban 7 tantermü fiú és 7 tantermü leány. A Szentendréhez tartozó Izbégen 1902-ben (2 tantermü). Pilisszentlászlón 2 tanerös iskolát 1904-ben.k tanulmányi állapotát beszélik meg. a hol 1907-ben épült iskola. Soroksáron 1885-ben nyílt meg egy két-tanterm állami elemi leányEzt az iskolát 1897-ben és azután 1907-ben fejlesztették. ^kra'ietek!'^ mint a mely helyeken az állami elemi iskolák körzetekre oszlanak. pilisszántói (1885). A kecskeméti kirendeltség területén a fülöpszállási központi fiú ós leány . ül 1 iskola. A váczi járásban Galgagyörkön 1894-ben (2) és Szdxákoson 1904-ben (1). A két jegyzt a tantestületbl kijelölt egy-egy tagból az együttes értekezlet választja. Kispesten.varorszáfí Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. az illetket állásaikban a kir. Szigetcsépen 1884-ben (1) és Szigetszent márt ónban 1885-ben (1 tantermü).llan elemi iskola a pomázi járásban van. A ráczkevei járásban a már említett erzsébet falvi és soroksári iskolákon kivül Csepelen 1884-ben (9). járásban a már említett kispesti és monori iskolákon kivül Vecsésen 1905-ben és a hozzátartozó telepen 1899-ben (12. Tökölön 1889-ben (6). piliscsabai (1902). Három tanersek a csobánkai (1901). Kecskeméten 4 tantermü leány 1904-ben. II. a Czinkotához A monori tartozó Má. Szeptemberben a tanév. és4ií'''ei^ isko!ák" JászII. iskolákat TörökbáUnton 1885-ben (4). A gödölli járásban Rákosszentmihályon 1904-ben (6) és Tasson 1904-ben (4). I. továbbá a hozzátartozó Balázsi. Felsdabason két taners iskolát 1881-ben. 1901-ben (7 tantermü). Budafokon. Budakalászon 1902-ben nyílt meg az é. Mag. illetleg 1 tantermü. 1902-ben.nyfalván egy tantermüt Az alsódabasi járásban Örkényen s a hozzátartozó 1907-ben szerveztek. Egy középponti 7 tanterm iskola építéise. 5 taners. Ez értekezleteknciv az a czólja. AlsóA biai járásban a már említett dabason egy tantermüt 1907-ben szerveztek. és Kurjantó pusztán egy-egy tantermü vegyes iskolákat 1900-ban szentlászlón 3 ós a hozzátartozó Lantos és Fels tanyákon egy-egy tantermü vegyest 1907-ben. a melyet 1883-ban szerveztek s 1904-ben fejlesztettek. Nagytétényben 1884-ben (4). 8 taners a békásmegyerit és a hozzátartozó csillaghegyit 1901-ben szervezték. Itt ma 7 férfi és 10 A legtöbb á. Novemberben a tanulmányi eredményeket egyeztetik és a szegény gyermekek segítésének módozatait állapítják meg januárban és márcziusban az iskolá. A pomázit 1901-ben szervezték a dunabogdányit. Bodoglár. Albertfalván 1885-ben (2) és Kistétényben 1882-ben A dunavecsei járásban Dunavecsón 1905-ben (10).tyásföldön 1903-ban (2) és Ehmann-telepen 1898-ban (4). Soroksáron és Monoron. hogy a szétszórt körzetek munkája bizonyos egyöntetséget nyerjen. Júniusban a tanév eredményeit összegezik és azutá^n a következ évi együttmködés az elnök és tervezetét készítik el.megnyitó intézkedéseket beszéhk meg. — — : — — — — — : Áporkán 1905-ben (2). Majosházán 1896-ban (2). . Isaszegen 1905-ben (7). Szalkszentmártonban (2). a mely 8. a solymárit 1902-ben. tanfelügyel ersíti meg. tanszerek jegyzékét állapítják meg és megvitatják a tantervben mutatkozó szükséges változásokat is. 10 tantermü. Csurgay-majorban 1886-ban. . 1884-ben (10). illetleg 1 tantermü.csi (szervezési ideje 1885). A közös értekezletek elnökét' és társelnökét az igazgatók közül titkos szavazás mellett választja az együttes tanítótestület.Uami a nagyková. Dunaharasztin 1883-ban (4) és a hozzátartozó Rákóczi-hgeten 1909-ben (1). óvóni közös (együttes) értekezleteket is tartanak. A tanítók száma 21 (8 férfi és 13 n). sz. pilisborosjeni (1909).Közoktatásügy. Füzes ós Tajó Kunszent miklóson pusztákon eg}--egy tantermü vegyes iskolát 1907-ben (3). Négy-négy tanersek n . pilisszentiváni (1894). Nyáregyházán 1885-ben (3). Újpesten. . A tisztikar megbízatása 3 évre terjed. továbbá a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. : — . még két új épület emelése most van folyamatban. : pesthidegkúti (1880). Az elbbi 7. pilisszentkereszti (1902). Rákosligeten 1900-ban (7). az iskolák tanítói.

Verség. iskolák. Ma már nagyrészben segítve van e bajon. . 212 Közoktatásügy. -^) Újpesten egvébiránt az 1901. Pálmonostora ( 1 ). népok- kerekegyháza pusztán 1 tantermü vegyes iskolát 1907-ben és Szánk. lap. a ki a volt tanítónak élethosszig 300 forint évi nyugdíjt biztosított s még az iskolának taneszközökkel való felszerelésére is 100 forintot ajándékozott. ") Halász Ferencz emiitett munkájában Pestvárraegyéröl is közöl az 1890-iki és az 1900. Dömsöd. 3 rendes és 1 segédtanítóval Ujkécskén 3 tanteremben 3 tanítóval Szadán 2 tanteremben 2 tanítóval FeLsdabason 1 tanteremben 1 tanítóval Gyomron 2 tanteremben 2 tanítóval ^ Tétét len-pusztán 1 tanteremben 1 tanítóval. ö. Gödöll. Felsömóriczgát pusztákon 1901 és lOOi'-ben. a belterületen 4 tantermü fiú és 4 tantermü leány és a városhoz tartozó Kun- Ai áu. Tápiószele. az állami iskolák mköd hatása azonban mind ersebb lesz. a mezekben az áUami népiskolák hosszabb id óta vannak mködésben. hogy ezek küls és bels életének színvonala. a hol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret. Szalkszentmárton. Ujszász. ú.187 K. Tápiószentgj-örgye (2). :i. 73.^") Közs. Szigetbecse. 1. el. Szász Károly az iskolatanács 1872 márczius 20-iki ülésén beterjesztette a tankerületben lev összes községi iskolák kimutatását.'-*) A székesfváros köz vetet len közelében lev ama községekben. . elsrangú kultúrpolitikai feladat. Ujkócske (13). PusztavaC5 (5). Solt (4). é^ ") 97. mind a rendes iskoláztatás tekintetében is. fél(>gyházi és tázlári viton 190tVban és 1901-ben egy-egy tantermü vegyes iskolákat szerveztek. az izsáki.490. Bocsa. Szód. az elbbi felekezeti egy osztály helyett két osztály áll. Alsómóriczgát. a közbirtokosság iskolául és tanítólakul alkalmas épülettel ajándékozta meg. . m. az erzsébetfalvaié 77.. a Czebe-pusztán és Feketehalmon egy-egy tanteremmel szerveztek az 19t)9 10. liatározottan kedvez. S így a községi jelleg intézetek létszáma 52: tanteremben ugyanannvn tanító lesz vagj'is jelenljg már 44 tanteremben 44 tanítót mutat föl. ") 97—98. mind a növendékek általános tudása. Lijosmizse.000. 1. Alberti. líisnémedi. évben négy új állami iskola épült. 175-^176. . 71—72. Rác/keve (G). Nagykáta. Szadán az iskolaépítés befejeztetvén. Dány. hogj' a népoktatás ügye rendeztessék. Tószeg. 3 tanítóval Szalkszent márt ónban 4 tanteremben 4 tanítóval Xagykátán 3 tanteremben. 1. felekezeti iskolának községivé való átalakulása a megvalósulás stádiumába jutott Dunavecsén. Nyáregyháza. népszámlálás alapján ily összehasonlító táblázatot. Nagykörös (12). Soltvadkert. 1. .'--) Rámutat a nemzetiségi helyeken állami iskolákra. ") I. Törtei. — — . m. : . Ókécske. mely szerint elemi iskolák voltak Óbudán 12 tanteremben 12 tanítóval. igen örvendetes képet találunk. . melyben a második osztályt a szükséges átalakítások után felállították s a második rendes tanítói állomást szervezték. Izsák. Újpesten 4 tanteremben 4 tanítóval Miskén 3 tanteremben. Rákosjnlota (14). Szabadszállás. 158 159. «) V. azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat.'-^) A nagyobb építkezések közül az újpesti. Váczszentlászló (3). Orgovány. m.-^) A székesfváros környékén lev idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik. Szalkszent márt ónban a községi iskola két szk és rozzant tanterem helyett két díszes és czélszerü . tanévben állami elemi iskolát. két rendes tanítóval az építkezés az elirányzatnál (melyhez az állam 2000 forinttal járult) 1500 forinttal többe került és e jelentékeny összeget gróf Pejacsevich János fedezte. Peszéradacs. illetleg 127. — «') L m. Kistétényben és Nyáregyházán 1 1 tanteremben 1 1 tanítóval. Kiskrösön a bels területen 2 tanteremmel. I. Koháryszeutlörincz. Pánd. mint a melyek liatása a magyarságra nyilvánvaló. Budakeszi. Az elbbi kett 16. Halász Ferencz Állami népoktatás ezímü munkájában az állami népoktatás hatásáról Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozólag azt írja 1902-bon. Az újpesti és kispesti épületek költsége 124. \'iszonvítva a más jelleg iskoláké- — : hoz. Taksony. közel 490. Községi elemi iskolák: Kecskemét (73). hol 6 tanteremben 6 tanító lesz. Már kinyert államsegélylyel biztosítva van két pusztai iskolának a felállítása. Miskén a község csekély összeggel g\'arapította az iskola -alapot. Ekkor az alábbi községekben történt gyarapodást a községi elemi iskoláknál Gyomron az elbb egy osztályú felekezeti iskola községivé válván. Czegléd (9). Mivel a kormány a feltételeket helyben hagj'ta s az államsegély ügj-ét már tárgyalás alá vette. az erzsébetfalvi 12 tantermes épület. Dab. Pereg. Azokban a községekben.000 korona köhséggel. kispesti és erzsébet falvi iskolákat emeh ki Halász.

épületet a hitközség 1895-ben vásárolta és alakit a melyet 1865-ben alakítottak át. Nagykörös (. Szakmar (8). Tiszaújfilu (2) és Újkécske (2). Szabadszállás (1). Gyón (2). Verség (2). Boldog. Bogyiszló (1). Miske (4). Prónayfalva (í). Fokt^ (3). ker. a mikor a váczí püspök Botka Istvánt neveztJ ki ]>lebánosnak. Jászkarajenö (8). búza s egyéb terményekbl állt. Kunszeutmiklós (4). Pálmonostora (2). Szadu (1). Miglód (1). Bátya plébániáját (a legrégibb az egjházmegyében) ir)98-ban szervezték. Iviskörös (2). Áipádúti. hogy a kántortanító köteles egy segédet tartani._ Tószeg (4). •_ 1 3 osztálylyal liirdeti e szegény. Rákoscsaba (4). Váczhirtyán (1). Valkó (4). 1 8ö2-ben épült egy kántortanítói lakás s két tanterembl álló iskolaépület. Bag. a kinek fizetése 25 frt s 25 pozs. Kalocsx belvárosi (5 fiú). Az 1838. halósága a A váczi püspök i-^kolák. Páhi (5). Kispáhi (1). Bugyi (2). Soroksár (4). Váczrátót (2). Sári (4).5). Váczszentlászló (4). Ft (4). búzája volt. A kalocsai érsekség területén Dunapataj (2). Bijaszentistván (4). Kecskemét (1).ulkert (3). Dumszentbenedek (1). végre Tetétlenen gróf Teleki Sándor majorjában s az ö költségén jól ellátott pusztai iskolát állítottak. Ujhirtyán (3). Torbágy (3). Kecskeméten van. a kántor a fiú. elemi iskolák története a következ : : Abony. Üll (7). 1599-ben fogadott mindkét felekezetnek (kath. Szigetmonostor (1). Az 1700-as években szervezték. Keczel (9). Tóalmás (. a pusztákon 1 1 tanító volt. Érsekcsanád (1). és ref. Császártöltés (4). 1908-ban négy tantermes új épületet emeltek. Kerekegyháza (5). Tápiógyörgye (4). fispán alapította 1888-b3n. Alberti. Kiskunmajsa (18). Vecsés (4). Gödöll (. 1888 és 1892/1893. Császártóllés. olvasás szánioltus és a bibliai történet elemei.. tanítás anyjaga : írás. A ref. iskolxnénék vezeté. Irsa (2). Big (4). Budaörs (12). Boldog (4). e))erföldi (5 vegyes). mostani iskola ós kántori lak 1870-ben és 71-ben épült! Budajen. amikor a város bels területén pusztai 34. Püspökszilágy (2). Az irsairól 1745-böl ezek olvashatók a História domus ez. Szentlörinczkáta (2). Czinkota (2). KiskunhaUs (4). midn a Claris »apáczák kath. Mogyoród (3). Az esztergomi érsekség területén Bndajen (3). : : : Az egyes róm. Szentendi-e (8). Törtei (4^. Az iskolai zászlóaljak indult ki.és leánygyermekeket együtt oktatta. Örszentmiklós (1). Ecsed (2). Szigetszentmárton (1).5). Aszód (2). Bocsa (1). 1 840. 1S4 l-ben szervezték.A kántortrnitói lakásban lev iskolában a kántor köteles a fiatalságot tanítani. Az iskolát gróf Szápárj. a mikor a fiúk részére 3 osztályt szerveztek." Apostag. Mostani épületei 1881. Tápiószentmárton (4). Ivisoroszi (1). A székesfeliérvári püspökség területén Bia (3). egy kántortanitói Ukássil. Tápiósüly (5). 1838-ban Mondok István volt a tanító. a mikor tanítója Urhegyi József. után is — — A val. 1762-ben Nóvák József. híveknek város itt már l67-ben volt iskolájuk. Kakucs (4) egy iskola Csikóspasztán. Veresegyháza (2). Domony (1). Tápiószele (4 és a Halász-pusztán egy iskola). Törökbálint (4). Géderlak (3). A leányiskolát a község építette 1899-ben. Pétermonostora (1). Páty (2). 29 pesti m. 1762-ben Szánovszky György. ezenkívül minden gyermek egy garassal adózott. Szentmártonkáta (2). Kocsér (7. Az els biztos adat 1673-ból való. melyeket a communitas épített. Czegléd. kath.se alatt (5 leány). A jelenlegi tattá át. fizetése 37 frt. Hévizgyörk (2). (1).) Kóka (8 és 1 nradilmi). Czegléd (19). . Telki (1) és Visegrád (4). Farmos (2). Máriabasnyö (2). Váczkisújf. a mikor a községben plébánia volt. A külvárosi iskolák közül a legrégibb a II. Gyömr (7). Dusnok (. a melybl a kollégium fejldött ki. Galgjhéviz (3). Hirta Érsekharta-Szantkirály (1). Kirtjl (2).) iskolamestert. 1780-ban Méreg János a kántortanító. TJri (5). intézménye 1903-ban innen 1904 és 190(5-ból valók. Szigetcsép (I). kath. de lelkes község becsvágyát. Fájsz (5). Váczduka (2). Sükösd (5).tették községiekké. Csepsl (3). Tatárszentgyörgy (2). Alapította a béci?i skót szentbenedekrendi apátság 1703-ban. Szánk (1). jobbágyokat telepítettek le. a jegyzö-kántortanító . Budakeszi (3). Akasztón 1738-ban jegyzkántortanitó %Mn. A tannyeh 1899 : : A eltt német volt. Ráczkeve (5). PiUs (1). iskolák közül tíz 1885-ben keletkezett. egy-egy iskoli a Kálmán tanyán. Takács és Faluhegj-i tanyákon. az egyház levéltárában lev írott könyvben . Tápióság (2). Els tanítója 1762-ben Schille Ádám. Piliscsaba (2). Akasztó (5 tanterm). Üröm (3) és Zsámbék (8).4«óí7. Taksony (1). Homokmégy (9). Szeremje (1) és Úszód (1).5). a ki theologiát végzett. Kéve A A A el.István. . Óc3i (3). Perbál (3). Pereg (3). Csömör (3).5). Rákoskeresztúr (3). Tápiószecsö (5).. Izsák (4). A tanulók számi ekkor 100 fiú és leány. Kiskunfélegyháza (45). Szd (4). Gomba (1). Alberti (1). A lútközség az 1700-as évek végén épített két tantermet. M3nde (2). Alsódabas (2). Kerepss (3). Újszász (7 és a Göbölyjárási pusztán 1 uradalmi). jslenleg 6025. mint láttuk. Rákospalota (9). Elemi iskolába járt 1878-ban 2760 gyerm?k.-ílu (1). Apastag (1). 1802-ben a község új iskolaépületet emel. Soltv. PiUsborosjenö (2). Alpár (5). 1777-ben nemzeti iskola nevet nyert. Nagytétény (3). Monor (3 és a Brenda-majorban egy). legtöbb községi jskola. mindegyik osztályt külön tanítóBudakeszi. Vöro^sszállás (1 vegyes). melyet törekvésében 2300 forintnyi államsegélylj'el a kormány is támogatott. Tápiósáp (3). Róni. 1743 körül a reformáczió után vert gyökeret itt újra a kath. Vácz (20). Túra (7). Bia. Tahitótfilu (1). Váczbattyán (1). Póczel (3). Nagykáta (8). újvárosi (1). mér búzi. Galgamácsa (3). Tass(l). jelenleg a városban 48.l«jn szervezték. Alsónémedi (3). vallás. helyeken alá tartoznak következ lavö iskolák: Aboiiy (11). Pihsszántó (1). m. Szigetújfalu (2). 1774-ben a fiúkat és leányokat külön oktatják. Püspökhitvan (3). iskola. Nem^snádudvar (4). psstm. a kinek egyben sekrestyésí hivatala 10 pozs.Közoktatásügy. Bátya (5). 1" 68-ban a tanítónak és az ifjúságnak egy-egy szobát engedtek át. a pusztákon 30. Zagyvarékás (8) és Zsámbok (4). Hijós (8). Diimharaszti (2). Kistarcsa (2). Az addig felekezeti iskolákat 1877-be. évi egyházlátogatási jegyzkönyv azt rendeli. a leányoknak egy tantermük volt. 1746-tól". Tirmye (1).

. 1778-ból 3 tnnitó novo ismoretes Déts György. .) 10 (2 frt 50 dinár) meszely vaj (3 frt) . Homokmégy. kath. .-val. nemzeti cziniet nyeJ. a város harmadik plébánosának buzgólkodására.Horváth Imre volt a tanítója. nyolcz hirlás (4 frt): nyolcz házasság után (á 25 d. osztályban a következ magyarázata '^i óra. Els tanítója Stolár Gj'örgy. evangélium a tai'tárgyak és órák száma a 3.se csekély terménybeU járandóság. frt a fizetése s a stóla. a ki synmostam épület 1886-ból való. A mDstani épületek 1882-bl és 1907-böl valók. 1829-ben az érsek támogatása mellett a város emeletes új isko Icépületet építtet. 1739-ben a jegyz-kántortanítóról van szó. egyház építette a bels iskolát két tanteremm?!. — — Hévizgyörk. Új iskolák özv. magyar helyesírás 1 óra. Kiskunfélegyháza. 25 font zsír egy prémes bekecs (6 frt) . mely mi is fennáll a templom mellett. 1761-ben Kovács Ferencz a város iskolamastere s orgonása. kath. . Az iskolák a szakmáriakéhoz hasonló módon keletkeztek. egy kalap (1 frt 50 d. a ki azonban harangozó s csizmadiamest«r is volt egyben. számtan 2 óra. 1867-ben keletkezett. lO-ben 1855-ben. \-allasalapitvnny nógy tanító fizetósi^lioz jánil hozzú. Jászkarajenó. 1 868 eltt már fönnállott. kath. hogy mikor ós legi ki építette. abból a gyjtésbl t. . A fsúly a lati-. meg nem állapitható. német olvasás 1 óra. 1762-ben Kovács Ferenc végzett theologus nevével találkozunk itt. éjjült Peitler Antal váczi püspök adományából. 1828-bftn a leányiskolát külön épületbe helyezik át. temstéskor búcsúztató énekért 2 frt 25 d. Folctö. különösen akkor. 1789-ben három tanítóval bíró elemi iskolát szerveztek. már az I. midn ez a felhk ellen herangozott.21-4 Kozoktdtásügy. 1909 40 tanteremben 2809. kün a tanyákon 13 iskola keletkezett és 15 új tanyai iskola felállítási most folyik. mint rendes tantárgy szerepelnek. 1793-b3n Kelemen Gábor. Farmos. a mikor még ötosztályú volt az iskola. ötvenkét keresztelés után 8 frt 55 dinár 13 nagyobb temetés után 3 frt ostyapénz 1 frt 10 d. Az els meglev s 1738-ról szóló can. A rendszeres iskoláztatás akkor vette kezdetét. már volt egy osztályú elemi iskolája. k. diktandó 1 óra. migyar olvasás l óra. i. Az 1779-iki canonica visitatio említést tesz egy iskoláról. még jwdig liáromólioz egyenkint Kidli K !)() egynek a fizetéséhez jiedig 1200 K. de az. Keczel. Kakucs. írásjavítás l óra. összesen 24 óra. 1770-ben róm. éjjeli virrasztásért holtak mellett 3 frt 50 dinár. 1784-ben Kakucs község építette Grassalkovich herczeg támogatásával. Iskolát 1768-bin állítottak ErdéljT Józsefnek. Kerepes. Galgamácsa. 4 kocsi széna (4 frt) . a mikor nemzeti iskolává lett. . osztál. míg aztán 1856 táján Kalocsa város kezelésébe kerültek. 1805-ben kir.. a mikor a fóti leáuyegjiiáz a mogyoródi anyaegyháztól elvált. 1798-ban építették a hívek. de két év múlva újból felekezetivó 18 dinár é\'i jövedelem. nemzeti fiskola K'r. 1868-ban Szalabérj. 1805-bon Már András kiskunkerületi kapitány kérelmére Bodonyi Sándor püspöki \-ikárius megengedte. I. Oomba. 1857-ben Jászapáti város. . . a vallás-alap hozzájárulásával. tanító 1762-ben jött a községbe. 1869-ben három tanítói állást szerveznek. a mi a házaknak évenként eg\szer szokásban volt beszentelése allcalmából került. Kraupner András és Henpi István. : : — . 1845-ben. Az iskola els tanítója Béres József segédlelkész. Errl azonban már másutt van szó. bibUa 'i óra. 1886-ban a róm. Kalocsa. . Gyón. 25^d. Gálgahéviz. )738-ban \'«n szó jegyz-tanítójáról. a ki egy segédet is tartott. 1909-beD új modem épületet rendeltek. építette az iskolát. Utódja végzett jegyzi teendket a harangozónak tartozott segédkezni. A mostarü épületek 1895-ból valók. 1845-ben czíme Egy 1832-böl fennmaradt tanterv szerint föclemi tanoda. tanterem. . Dunapatajon 1 738-ban van szó iskola építésérl. egy hordó bor (2 frt) 50 font só (1 frt 77V4 d. A canonica visitatio 1702-ben tesz említést iskolamesterrl. . vallás és erkölcstan 2'/i óra. a mely helyett 1828 29-b?n Hiynild építtet másikit 1860-ban a bslvárosi elemi kolisai leányok tanítását a Miasszonyunkról nevezett iskolanónék vették át. magyar és német írás l írás a grammatikai órákon mindennap. — Kistarcsa.5 volt a növendékek száma. Clarissák építették 177fi-ban. 1860 eltt keletkezett. Kalmár Józsefnó nagy alapitványaiból fognak épülni. mert tanítói fizetésébl nem tudott megélni. szerint a kántortanítónak 10 Rh. I>iisnok-on az iskolák nyomára 1762-ben találunk. Az els r.*') : .) egy pár új csizmx és egy talpa4 frt nyolcz avatásért (introductio) 40 d. *') Fináczy Ern dr : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában.) detési czédula után 46'/. Az iskola megnyitása 1778-ban tortént.vtól kezdve. Fót. az új 1907-ben épült. 1775-ben alapította Grassalkovich herczeg. Az els ilyen iskola befogadására szolgáló épületet a jelenlegi parocliia m>llett a A fillérrel. hogy a török dúlás óta romokban hever ferenczszállási pusztatemp- — ' lom köveit s még fennálló falait fölhasználhassák a kath. a ki egyébiránt már nem Hajóson 1738-ban a taintó a jegyzi teendket is végezte. A Fájsz. mint az akkori puszta tulajdonosa. mikor önálló plébániát nyer. 18 kisebb temetés után 2 frt 10 d. 60 d. Kocsér. 1762-ben Király István a tanítója. a melyben a latin s német nyelv. Két tanterem 1857-ben épült. latin nyelvtan 12 ^^ óra. 1 842-ben Klobusiczky Péter kalocsai érsek új iskolaépületet emeltet. 15 öl tzifa (7 frt 50 dinár). . A jelenépületeket Haynald alapítványából 1894-ben emelték. . koledából. Az iskolai óv rendesen október elején kezddött 6s két félévre oszlott s mindkét félévben \-izsgákat tartottak. Az utolsó negyedszázad alatt az iskolák száma a város bels területén m3gháromszorozódott. Összesen 110 frt 1868-ban az iskola községivé. népiskola új épületéhez. 1903-ban épült a 3. . lett. visít. d. Dunaharaszti. Kiskörös. nyelvre volt fektetve. tanítójának a következ illetményei voltak 30 frt készpénz 45 jwzsonj'i mér búza (22 frt 50 dinár értékben). 1871-ben építette a hitközség. 1868-ban nyilt meg. 44. A régi iskola 1838 eltt. 1887-ben már négy iskola volt. taxist végzett fizeté. A \-áros els lakossága 1743-ban kezdett telepedni. a mikor Mandich Jlátyás jegyzö-kántortanítójáról van szó. .

1886-ben és 1902-ben épültek új iskolák. Ráczkeve. 1859-ben. Az iskola tannyelve régebben német volt. 18ö6-ig egy tantermü. Soroksár. 1700 körül keletkezett. Mostani épülete 1873-ból való. Mende. Tannyelve német. mint kegyúr. Az els tanterem 1738 körül. Püspökhatvan. 177ö-ben már fönnállt. mostani épületei 1872. A telki apátság törzsvagyonából 188S-ban újra építették. 1711-ben a canonica visitatió alkalmával már szó van kántortanítóról. Tápiószcle. mostani épülete 1902-bl való. mikor a kegyúri jogot gróf KároljT István ^ette át. A gróf Kegle\'ich család építési anyagot adott. A legels iskolát (nemzeti iskola) voltakép 1790-ben vagy 1792-ben állították föl. kincstár költségén. Tóalmás. innen a garasos taniték elnevezés. A tannye'v 1873 eltt részben tót. 18G9 1878-ig községi. épült a mostani épület. a ki egyben jegyz is. a bels területiek 1895-ben épültek. Tahitótfalu. 1790ben alapították A halmi iskola 1891-ben.«*ére Schuster Konstantin püspök közel 33 ezer koronát adott. 1850-ben két tanterme és két tanítója volt.— Közoktatásügy. A kántori laknál 1884-ben épült az új iskola. Szód. Mostani épületét 1779-ben emeltette a Zichy család. a mikor a telki apátság emalte az épületet. Szentíörinczkáta. 1897-ben épült 4 tanterem és egy tanítói lakás. Tass. Nagykáta. 1777-ig az iskola ügye kizárólag az egyházi joghatóság alá tartozott. Prónay falván (Tázlár) 1890-ben a Beniczky-íéle kastélyt vásárolják meg iskolai czélra. Szigetújfalu. a leányiskola lS84-ben keletkezett. 215 Kuka. 1784-ben iskolát és tanítói lakást építenek téglából. 1776-ban keletkezett. Gróf Pálffy Pálné pusztai iskolát tart fönn. 1860-ban állították a 3-ikat. 1742-ben keletkezett. Mostani épülete 1876-ban épült. 1723-ban alapította a gróf Zichy-család. Mostani épületei 1779 körül épültek. 1794-ben keletkezett. magyar-tót és illír volt. Miskén a tanítóról (egyben jegyz) 1728-ban esik szó. 1905 és 1909-böl v. Pilisszántó. 1823-b3n keletkezett. 1738-b3n az iskolába járó gyermekek havonként 3 krt fizettek a tanítónak és az iskola ftésére egy darab fát vittek. 1882-ben Liebner József nagybirtokos építtette az iskolát. Nagytétény. minisztérium. 1840-ben szervezték. Sári. egjdk tanítójának fizetéséhez 80 frttal járul. században a községházában volt egy tanterem az összes tanulók számára. a visitatió szerint nagy költséggel új épületet emel számára. Pereg. 1808-ban építette Kármánházi László váczi püspök. 1818-ban szervezték. mslyek épité. 1856-ban vette kezébe Kalocsa városa a szállási iskolák ügj'ének kulcsát. mostani épületét a föld. Tantermei 1710-ben. a jelenlegi 1859-ben épült. Soltvadkert els kántortanítója 1769-ben Molnár Ignácz. 1858-ban Pásztory András 53 évi szolgálat után vonul nj-ugalomba. Jáuosy tanító fizetése. . 1856-tól két tanterm az iskola. 1819-ben keletkezett. 18G8-ban gróf Vécsey Karolina alapította. búza. A Ratio Educitionis után a kir. Nagykörös. illetleg szülök gondoskodtak. Xagyhartún 1877-ben szervez az érseki uradalom tanítói álláít. 1795-ben Trezner Nándor földbirtokos építtetett iskolát. 1779-ben épült a kir. másik a tanító részére. 1841-ben keletkezett. egyik a tanulók.dók. azóta megint felekezeti jelleg. 1801-ben. Taksony. Alapítója báró Laffert Antal. Szentmártonkáta. a második 1873-ban és a harmadik 1891-ben épült. Monor. A fiúiskola 1773-ban. 1860 eltt német a tamiyelv. Rákoskeresztúr. Tanulóinak száma 1845-ben 75. A legels önálló tanító Samu János. 1745-ben 30 frt és 24 pesti Sükösd. Perbál. bvítették 1886-ban. 1840-ben keletkezett. Tatárszentgyörgy. 1742-ben keletkezett. 1898-ban Vaszary Kolozs herczegprimás nagyobb összegeket áldozott iskolai czélra. Mostani — épiUete 1896-ból való. Telki. Mostani épületei 1859 1896— 1898 és 1907-bl valók. a harmidik 1899-ben épült. a melyet 1908-bin 2000 korona költséggel újjáalakított. Rákoscsaba. a mely ez idben kegyúr. 1845-ben Scholtz Károly volt a tanító. 1857-ben. mint a tanítás. 1869-ben és 1907-bfn épültek. Páty. A XVIII. Pálnak 1794-ben már nincs más kötelessége. Sváb lakosainak már 1755-ben \olt eg> házuk és iskolájuk. most 360. Pilisborosjcnó. 1900-ban építette. 1805-ben már megvolt az iskola. bö\-itve 1904-ben. 1810 körül szervezték. 1809-ben új épületet emeltek. Piliscsaba. 1843-ban az érsek építtet új iskolát. Milecz Lrincz. a tanvilók után Solt. az építést pedig a község teljesítette. kiküldöttei eltt a magyar nyelvben való elhaladásukról. 1890-ben Simor János esztergomi érsek. 1781-ben Jlária Terézia küályné 8000 váltóforintot utalt ki a templom és iskolára. 1763-ban épült berezeg Grassalko\-ich Antal bkezségébl. Horti Kovács István. A A mér A egy-egy garast kaptak. 1845-ben a Telki apátság majorjában van két szoba. 1909-töl a Szent keresztrl nevezett apáczák is tanítanak. Mostani épülete 1846-ból való. mint kegyúr. Tanítói 1829 és 1859 között Mészáros Jlihály. Átalakítása 1848-ban letelepített frankok és würtembergiek már 1840-ben tanúságot tettek Pest vármegye történt. Tápióság. épült 2 tantermes és 3 szobás tanítólakásból áUó épület. Pilis. Szakmaron a szállások keletkezésekor az egyes nagyobb szálláscsoportokon állítottak a lakosok iskolákat. kamarai uradalom. A vármegye sürgette 1789-ben az iskola felállítását. A hatvEnas években kapott az iskola külön épületet és 1880 körül. 1907-ben bvítették. Szigetszentmárton. 1893-ban emeltek új épületet. Túpiószecsö két tanterme a hatvanas években. Nemesnádudvar. tanítók élelmezésérl a gazdák. Szentendre. Épült 1850 körül. mostani épületei 1857 és 1876-ból valók. 1727-ben a birtokosság állított iskolát. a mikor az apátsági birtok a közalapítvány birtokába ment át. Torbágy.

Az alsóvárosi iskolát a múlt században a \-áros építette. biai. XVIII. 1693-b3n Debreczeni Kiss Mózes. Visegrád. kihez 15 növendék já. tószegi. 1745-ben keletkezett. a kocséri. A felsvárosi 8 tantermü iskola 1892-ben épült. elemi iskolák közül legnépesebb a nagykrösi. Az 1788. váczi 2. melynek 22 tanterjár. 1820 körül. 1739-ben szervezték. A czeglédi 20. a reformáció elterjedésének idejéi'e esik. 9 tanteremmel. a solti 9. elemi iskolák közül becses történeti adataink vannak az alábbiakról ref. a ki a kecskeméti kollégiumbsn tanult. szentmártonkátai. Az iskola legrégibb tanítójáról 1722-böl van följegyzés. prónayfalvai és szanki egy tantermü. Úszódon 1806-ban a szentbenedekrendi tanító segédje tanított. vasadi. 1868 tájt kántortanitója Xiedermüller József. A székesepyliáztéri fiúiskola 1770-ben épült. tínterem. Utána Szilvási. 1781-ben Nagy Ferencz a kántortanító. péczeli. 4 polg. egyházkerülethez tartoznak. makádi. I. Úikéeske. XIX. Dunaveese. tanterení A A A A 1828 eltt már megvolt. Az iskolák 1876-ig c^ak négyosztáljniik voltak. ordasi. 3. kisoroszi. Az egyház 1840-ben nem Dí>breczenbe. Zsidó. a bogyoszlói és ókécskei 3. gyömröi. mostani é])ülete 1909-ben épült. Ez épületet a régi hcl_\ére Schiister Konstantin püsjjök emeltette. érsekcsanádi. 1785 körül. Fót. A templom melletti iskola 1744-ben a templommal egyidejleg épült. 1861-ben emeltek új épületet. mi körülbelül 1600. az abonj'i. Üröm. A mébe 1490 tanuló : Apostag. Zagyimrékás. tudjvik. kath. Váczbottyán. isk. gyóni. ide. kerekegyházi. ei. mogyoródi. 1908-ben öt tantermü az iskola. 1874-ben 13 tanítója van. Az els iskolaszéki gylés 1869-ben volt. Körülbelül 1712 óta áll fenn. 1. Két tantermü épületet 1908-ban emeltek. mostani épülete 1909-böl való. adományából lOOö-bsn épült. A rektorok és tanító káplánok névjegyzéke 1690-tl van meg. mostani 4 Verség. Ez az épület azonban már a második volt. fegyveresen jött a magyar táborból. a kit késbb jegyzvé választottak. a dunaszentbenedeki. állottak. jászkarajeni.rt. hogy a régi iskolaház helyett 16 Q-öles új tantermet építtet. tanítója ekkor Mérei Márton.. kiskunlaczházai 6. A jelenlegi épület 1 905-bl való. Valkó. a budaörsi. szeremloi és uszódi 2.000 kor. Vácz. ócsai. Zsámbok. sz. pfttyi. *») Fináczy dr. hartai. 1908-ban építettek. alsódabasi. van 4 el. fóti 3. 1800-ban. apostagi. 1712 körül szervezték. tahit ót falui.'^) A ref. Bugyi. A kecskeméti kirendeltség területén legnépesebb a szabadszállási. ugyanis a gödölli ref. rákoscsabai. pócsmegyeri. sziget monostori. Megyaszai. de az iskola állitólig már 1783-ban keletkezett. eklézsia anyakön\Tének czimlapját Marosi Jlihály tanító rajzolta. magyar iskolát találunk. Az izsáki 4. mellékhelyiségek többek között : Ez iskolák 1880-ig a városi kéi)viselö-testiiletböl váU'. A szentmiklós-téri fiúiskola 7 tanteremmel 1885-ben épült. szigetszent mikló. 1694-ban Mimkácsi Kerekes Ferencz. mikor a közsíg elüljiírósági mestert liívott Mosteui épülete 1850-böl való. Dömsödi János 1753-tól 18 évig szolgált. .si. Lecrégibli adatai 1709-re vezetnek. század elején a Klarissza-apáczák kegyiirasága alatt keletkezett. Tanítója Pataky Benjámin. Újkartyán. Eleinte Debreczenbl kerültek ide a tanítók. 1779-ben a község építette herczeg Grassalkovich anyagi támogatásával. Gödöll.sztott iskolatanács vezetése alatt Ez idtl fogva a városi róm. 244. kik fejenként 50 dénárt fizettek. Mostani iskolája 1791-ben épült. 1829-ben 2 tantermü az iskola. 1700-ban Földvári Bíró Mihály stb. ülli. k. í. 18fi4-ben nyolcz. tápiószelei. Törtei. A tanítók névjegyzékét egyébiránt 1753-tóI följegyezte 1847-ben Erdei Ferencz lelkész. gödöUöi. Törökbálint. az akasztói. A Karolina-leányiskolát gróf Csáky Károly Emánuel püspök 200. «\-i alapító-oklevél szerint a község kötelezte magát. Az egyház és iskola 1600 táján keletkezett. Sári. török hódoltság idejében keletkezett. 1721-ben Szöllsi Mihály. hévizgj-örki. mostani épülete 1904-böl való. 6 tanervel. Váczkisújlaht. 1775 körül herczeg Grassalko\-ich alapította. Az egyház már 1646-ban föimállt. 1819-ben említik els tanítóját. „lóháton. toki. dömsödi. llostani épületei 1833 és 1902-böl valók. 1893-bMn 3 tantermü. 1777 eltt. 1826-ban 5 tanító mködik itt. hanem az iskolában is tanított. Bia. lajosmizsei. törteli. rszent mi klósi. m. mint 1906-ban nyílt meg.216 Közoktatásügy. Czegléd. mostani épületei 1820. 1690-ben Szijjártó Kocsi János a tanítója. Zsámbék." A leánytanítók közül elsül Haraszti Mátyás van följegj'ezve 1744-ben. 1849 május 27-én Bernolák Sámuel. 1770-ben a Pest vármegye hatósága alá tartozó Óbudán (egy katholikus német[tannyelv iskola mellett) eg\' re/. hanem Kecskemétre „küldött be rektorért". A felekezeti jelleg népiskola keletkezése. elején keletkezett. bugyii. 1744-ben keletkezett. váczharcyáni. 1873-ban lett községivé az iskol?. 1908-ból való. az alsónémedi. gombai. Peitler Antal püspök idejében. Úri. Váczhartyán. veresegyházi és szentendrei egy tantermü. 189(> és 1903-ból valók. Ezek a dunamelléki ref. Újszász. rákospalotai 4. hitközség kebelébl választott iskolaszék vezeti. 1775-ben alipította herczeg Grassalko^-ich. Szegedi Kiss István itt lö4C)/7-ben nemcsak a templomban. Az állami iskola.iskoiák. a melyet az iskola bevonásával szerveztek. a dunapataji. Az épületben tornaterem s igazgitói lakás. tinnyei. Ref. 1890-ig 2 tantermü volt az iskola. jelenleg egy osztály van benne. A növendékek száma 1868/9-ben 1073. mvi épülete a régi templom köveibl 1871/72-b9n épült. tantermes éjiülete 1907-böl való. soltvadkerti.

ikladi. Tanulóinak száma 1786-bin 492 fiú és 384 leány. 1756-ban épült az iskola." Gyón. rektor dijlevele 1761-ben kelt. 1867-ben 4 tanítója volt. a „kurucz \-ilág után". A mostani fiúiskola helyiségét 1879-ben átalakították iskola 1860-ban épült. 1600 körül szervezték. Mostani épületei 1859 és 1899-ben épültek. Tinnye. A tanítók neve 1720-tól megvan. a másik 1890-ben épült. Veresegyháza. énekek. Az iskola a reformáció korában keletkezett. Szentmártonkáta. Tanítói 1798 Jászkarajenó.: Közoktatásügy.5-ben a kántorral 13 tanítója van. hogy mindenütt. ág. Makád. az újabb 1889-ben épült. 1866 táján 120 tanulója A volt. -A. való. Az ág. évi canonica pontjai közül különösen becsesek a következk . . Pócsmegyer. Mai épülete 1853-ból való. kávai. 1867-ben építettek. a meljTe kiváltképen taníttatnak a gyermekek. Annakutána a kis Histori?. els Kecskés Albert. : Ordas. Azonban a Hármas Kis Tükör írója. Hübner Históriája." Leán. Szentendre. hitv. Ócsa. 1811-ig a tanítók többnyire theologusok és jurátusok. 217 és Haraszti neveit találjuk a XVIII. Az iskolsház 1797-bl való újraépült 1880-ban. v. Az egyház 1570-ben keletkezett. 186. Az épületek 1804-bl valók. a tápiószelei. 1636-ban alapították. eltte és Kerepesi tanítók mködnek. mogyoródi. 1631-ben. azóta lelkész tanít. Ezek valamennyien a hányakerületi ág. Vasad. 1626 óta egy tantermü az iskola. minden különbség nélkül a gyermekek Cellariusra. I. 1753-ban említik rektorát. 1822-ben alakult meg a leányegyház s ekkor szervezték a tanítói állást is 200 frt fizetéssel. dunaegyházai. években keletkezett. 1649-ben keletkezett. 1744-ben keletkezett. Törtei. A mostani iskola 1890-ben épült.A gyermekek csak télen járnak teljes számmal az iskolába. j^. csömöri. minden igyekezet mellett is inpracticabile. a czeglédi. 1878-ban keletkezett. apostagi. Kisoroszi. Az enj^akönyvek szerint már 1720 körül volt iskola mostani épülete 1902-böl — azonban már Szke István . rszentmiklós. 1819-ben keletkezett. középs és felszegi). 1756-ban Torma Ferencz a tanítója.. ev. 1783-ban keletkezett. a ki még jegyzi teendket is végzett. nagji:aresai és ácsai 2. 1721-ben szervezték. kinek nevét ismerjük. növendékek ösztöndíjára 10 és tankönyvek beszerzésére szegény gyermekeknek 10 frtot adományozott. felel iskola 1874-ben. Hévizgyörk. most összesen 463. tanítója Vitallus Ferencz. Lajosmizse. a tanulók száma 1756/7-ben 162 fiú és 116 leány. 1868-ig voltak. Az 1800-as Vácz. aszódi.viskola már 1740-ben három volt (alszegi. Az els. 1721-ben Benodikti Izrael a . 1758-ban keletkezett. fóti. Szigetmonostor. mendei. 1857-ben báró Sina kisszentmiklósi iskola tanítója részére 13. mostani épülete 1858-bl való. 1763-ban van említés Keresztesi Sámuel iskolamesterrl. Az iskola mai épülete 1885-bl való. Tanítója 1786-ban Virág Mihály. Az Jakab. Az alkalmatosak az úr asztalához is készíttetnek. Most összesen 1772. 1868-ig tót a tannyelve. Páty. A rákoskeresztúri. Tószeg. e^ ei. ev.\ mostani iskola a Prónay c