Sooky Andrea Az Iraselemzes Titkai

Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

Megmutatja. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. vezetõi képességeket mutat. most is mûveltséget. hiányjel -szimbólum. V betû: Szintén a befogadás betûje. Ez az un. amiben szimbólum megjelent. Itt is. 5 . valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. vagy még nem ismert. Nyomtatott M betû használata gyakori. U betû: A befogadás betûje. amit elvárunk magunktól. hiú ember írásában jelenik meg. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. az anyagi javakat szimbolizálja. akaraterõt. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. itt a társat. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. X: Ritka betû a magyar nyelvben. Z betû: A harmónia. A betû magassága megmutatja. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. A munkatársat. dominanciaigényt. inkább csak átvett.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. Egyes írásokban szókimondást. S betû: A szerzés betûje. lényeglátó képességet mutat. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. A pénzt. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. kispohár szimbólum. gyengédség utáni vágyra utalnak. önértékelésünket. esetleg egész szóra vonatkozik. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. jó logikát. milyenek szeretnénk lenni. saját magunk elfogadását mutatja. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. nagyszájúságot is jelezhet. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. A kis y azonban páros betûk második tagja. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. a partnert szimbolizálja. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. a fõnököt szimbolizálja. tehát intelligenciát. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. R betû: A karrier betûje. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. hogy mennyi is az. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. Önálló jelentése nem ismert. idegen szavakban fordul elõ. A betû egyes változatai. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. az önkifejezés betûje.

Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. élménykészséget nem. f. Az élmény csak akkor tökéletes. ha létrejött a metszéspont. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. akkor nincs beteljesülés. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. 6 . Amennyiben létrejött a metszéspont. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. melyet a k. Ha hosszú a hurokszár. feldolgozásának képességére. l. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. mert nem jön létre elzárt terület. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. valamint az élmény kifejezésére. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye.Grafológia 3. g. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. a hurok nem záródik be. az élmény átélésének. tehát rendelkezik élményigénnyel. A hurok alsó. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. élményt. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. j és y betûkben képezünk. h. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. Ezeket hurokterületnek nevezzük. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. illetve a biológiai élményekre. illetve kötõvonalnak. b. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi.

Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó . nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. 7 . hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. a tanítás képességét is. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. azt magánügyként kezeli. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti.

biológiai élményeit. szívesen beszél róluk.szublimáló hurkot . Hangsúlyozzuk ki. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag.5 mm alatt marad.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. 8 . Jelenthet leplezést. csak egymásra vannak írva. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. hogy két vonal van.tapadó hurkot .sovány hurkot . hogy az egyén nem titkolja vágyait. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. titkolózást is. Felhozza azokat a mindennapokba. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van.

Mivel hurok nem jön létre. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. vagy balra tendálhatnak. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. a lehetõség hiánya. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. vagy belsõ ok miatt. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. akkor belsõ. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. 9 . Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. Külsõ ok lehet pl. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. a mindennapi életbe szublimálja. arra következtethetünk. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya.” a „j”. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. ha akár csak egy hurok is van. az élmény igényének nagyságát. a megfelelõ életkörülmények hiánya.

10 .többszörösen bezártak . melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.szögesek . A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . Anyagiasságot is jelent. hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus.csomósak . makacsságot jelez. én.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik.girlandosak . Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.hurkosan hurkoltak . aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.odaadását jelzik.árkádosak .

A bezártságon kívül jelzi azt is. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. kisebb hurok is keletkezik. 11 . Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. extrém gondolkodást jelöl. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. gyõzõdjünk meg arról. magas vérnyomásra. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. mely elvont.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. A csomók. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal.

Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . hogy írója sokat fantáziál. valamint a sport iránti vonzalmát is. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. felfokozott képzelõerõt jelez. légvárakat épít.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. Utalhat arra is. álomvilágban él. a fizikai erõ tiszteletét. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója.

Azt jelzi. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. azt a grafológia negatívan értékeli. lebecsül másokat. hogy szórakozott. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. szüksége van arra. ami ráadásul nem is betû. mint pl. hogy irányítsák. és gyenge. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke.Grafológia 4. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. nemhogy másokat. és ezek jelentését. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. határozatlan. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. a vezetõi képességek. az akarat. 1 tollvonásnyival. magát sem képes irányítani. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. Vegyük sorba a lehetõségeket. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Nagyon alacsony áthúzás 13 . Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken.

aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. magasnak minõsítünk. szinte repül fölötte. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. Írója már nem annyira önállótlan. Vegyük azt a példát. vagy elhagyják azt. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Önbizalomnak nincsen híján. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. aki mindig a maga feje után megy. nagy benne a felülkerekedni akarás.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Nem kifejezetten vezetõ típus. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. ha az nem metszi a törzsvonalat. hogy írója nagy on elégedett önmagával. hogy a felsõ zónában maradnak -e. büszke. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. idealista. elég akaratos is. Minden olyan áthúzást. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. aki hatalom után sóvárog. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. annyira. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. ha ellent mondanak neki. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. soha nem ad mások véleményére. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. de már jeleznek némi akaratot. Nem szereti. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. Uralkodni vágyó. annak átlagos az önértékelése és az akarata. 14 . vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. hanem lebeg. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. fölényes.

kis vezetési igényt jelez. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. hanem saját magát okolja. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. akkor írója kiegyensúlyozott. akkor az kiegyensúlyozottságra. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. helyesen ítéli meg saját magát. Rövid áthúzás 7. elodázó típus. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. Olyan ember. élénkséget. Sztenderd méretû áthúzás 2. Ez félénkséget.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. ambíciót jelez. lassú elhatározást jelent. nem mindig tettrekész. amely nem éri el a törzsvonalakat. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. határozatlanságot. határozottságot. akkor az gyenge akaratra utal. akinek ambíciója jóval nagyobb. aki tisztában van saját értékeivel. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. 15 . de jelzi azt is. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. hogy írója óvatos. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. bizonytalanságot. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. mint azt képességei indokolnák. erõs akaratot jelent. 1. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. bizonytalanságot. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. az akaratgyengeséget. néha agresszivitást is mutat. kicsit halogató. Túl hosszú áthúzás 4. Ha áthúzása nemcsak rövid. kontrollált akaratra utal. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. de vékony is. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. Ha gyenge a nyomatéka. tehát Én -értékelése megfelelõ. Hosszú áthúzás 3. még az elõtt befejezõdik.

Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. békés természetû. lendületes személy sajátja. felfelé tartó „t” áthúzást. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. Ha annyira siet az áthúzás. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. akkor a fentieken kívül még bátorságot. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. Magasan repülõ. Felfelé tartó áthúzás 4. Ha kihegyezi a gyenge. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. vállalkozó kedvû személy. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. gyors munkavégzést is jelent. Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. Ne gondoljuk azt. gyors gondolkozást. mely nem metszi a törzsvonalat 4. vagy lefelé tartó. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. ambiciózus. hogy nem is metszi a törzsvonalat. ha megjegyzéseket tesz másra. könyvébõl való 1. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. Ez akkor vonatkozik rá. felfelé. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. Jobbra csúszott áthúzás. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. erõtlen az áthúzás. aki nagylelkû. Ha sápadt. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. kiegyensúlyozott. Balra csúszott áthúzás 3. Vízszintes áthúzással az ír. Jobbra csúszott áthúzás 5. Vízszintes áthúzás 2. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. aki csodálja a nála különbeket. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Balra csúszott áthúzás. aki nyugodt. amely nem metszi a törzsvonalat 6. könyvébõl való 1. Lefelé tartó áthúzás 16 .

vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. mások lekezelését mutatja. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. de elõfordul.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. Ha a közép zónát harmadoljuk. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. elõvigyázatos. Azaz alul hurok. Alul hurkolt. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. pl. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. tulajdonosa óvatos. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. Ott egy hirtelen balra -. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. stb. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. körültekintõ. Rossz hangulatú. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. felül áthúzott t betû 17 . hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. lefelé tartó sorirány. feljebb áthúzás. gyenge nyomás. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. ha biztosan tudjuk. letört végvonalak. Ritkán.

hogy gazdája önfejû. kampós. A horog. kampó az áthúzás elején 5. könyvébõl való 1. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. 18 .Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. Horog. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. makacs. horgos. Homorú áthúzás 3. Hullámos áthúzás 4. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. kritikáját. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. míg a domborúé elutasítja azokat. domború. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. sõt még önmagán is képes nevetni. kampó az áthúzás elején azt jelzi. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. kritikus természetet takar. hullámos. hogy a vonalon homorú. Horog. Domború áthúzás 2. gúnyolódó.

valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. Írója elõbb cselekszik. annak részei.Grafológia 5. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek . Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. figyelmességet. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. precízséget. gyors gondolkodást. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. valamint méretüket. Jelent az is valamit. a kontroll késését jelentik. gondolkodásbeli realitást. alakjukat is meg kell figyelnünk. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. elõbb gondolkodik. elõresietõek és elmaradóak. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. utána gondolja végig azt. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. utána cselekszik. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. hanyag lusta. a folyamatos kontrollt jelzik. 19 . az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. A felsõ zónában. A gyors írástempó egyik jele.

eseményekre felülrõl való rálátás képessége. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. az annak a jele. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. tárgyilagosságot. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. illúziómentes életszemléletet mutat.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. Az önmagával elégedetlen ember 20 . A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. valamint a dolgokra. amely még nem éri el a középzónát. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. akkor írója lelkesedõ. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. ábrándozásra hajlamos. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van.

Vékony ékezetekkel a hûvös. jó kombinációs készségre. Rövid ékezet az „i” betûn. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. elõrelátó gondolkodásra utal. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. ötletességre. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . Eredeti észjárásra. tartózkodó. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak.

mértékletességet. önfejûséget takar. a kíváncsiság. de felnõtt írásokban . humorérzékre utal. bizalmatlanságot. vidámságra. titkolózást.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak .hazugságjelnek értékeljük. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. Ezen kívül találkozunk homorú. az ötletesség. Domború ékezet Szöges. horgos ékezet makacsságot. hullámos. Homorú ékezet az érdeklõdés. külön szellemi világot jelöl. 22 . A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. domború. gyakorlatiasságot. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. a szellemi befogadás jele. és függõleges irányúak. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. kampós és karika alakú ékezetekkel is. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. védekezést és elzárkózást is jelent. a nyitottság. szöges.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele.

Kis „h” betûre. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. mások szabályait nehezen. Az aszociális. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel.Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . Alulról felfelé kitett ékezetek. zsenialitást jelöl. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. Az öntörvényû. Jól látható az õ és á betû feletti pont. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. vagy egyáltalán nem elfogadó. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust.

vagy nem tud a másik keze után nyúlni. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. Füzéres. kapcsolattartási mód egyénenként változó. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. erõszakos ember sem. tehát természetes megnyilatkozása énjének. barátságosnak mutatnak valakit. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. Kígyó ductus 24 .Grafológia 6. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. Szöges ductus 4. meg tudják ölelni a másikat. akik csak kényszerbõl. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. Ha a kötõvonalak nyitottnak. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. jegyezzük meg. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Amire nem figyel. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. a magányosságot. nem befolyásolt. Nagyon fontos megnéznünk. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. a végvonalakban és az irányultságban is. ezek a következõk: 1. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Árkádos. Fonalas ductus 5. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. valamint két betû között is. vagy közösséghez. Hiába van mellette a másik ember. Meg tudják fogni a másik ember kezét. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. Õk a barátságos. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. befolyásolni próbálja. õ nem akar. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. amikor a kezek leengedve maradnak. a szûkebb – tágabb baráti. hogy azt irányítani. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. nyitott. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. vagy girlandos ductus 3. a szavak pedig a környezetét. ismerõsi kapcsolatait. mert ezek mutatják meg. érdekbõl. mert egy esetleges elutasítás. hogyan fogadja õt a közösség. vagy boltíves ductus 2. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. közvetlen emberek. az nem tudatos. Nem mindegy az egyén számára sem. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni.

fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. csak késõbb oldódik fel. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. amely arra is utal. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ.és záróárkáddal. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. vagy végén képzõdnek. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. ahová a normaírás egyébként nem. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. eleinte távolságtartó. hogy írója fékezi magát. amelyek a szavak elején. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. 25 . valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. hogy olyan helyre is boltívet tesz. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában.Grafológia 1. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás.. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. Az árkád Mi jut eszünkbe. hegyének lekerekítésében. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel.

lepleznek valamit. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. nehezebben barátkoznak. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. õszintétlenek. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. hogy árkád és árkád között különbség lehet. a fonatos. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. kötelességtudóak. megfigyelhetjük. hiúak. fegyelmezetlenek. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. mint a valós tartalom. a lapos. alkalmazkodóak. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. elzárkózóak. tartózkodóak. nagy bennük a szereplésvágy. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. egyfajta kétszínûséget. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. A szûk árkádot választók pontosak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. a szûk. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. többségüknek fontosabb a látszat. különcök. ezért elzárkózik elõle. és a szöges árkádot. Fonatos árkád 26 . szoronganak.

barátkozó természetûek. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. esetleg szöges. sok bennük a belsõ feszültség. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. Kevés szeretetet tudnak adni. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. bizalommal fordulnak az emberek felé. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. és a feszes füzérrel. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. sok többletenergiával rendelkeznek. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. gyors mozdulattal lehet létrehozni. Füzér és füzér között is van különbség. Többnyire félénkek és szerények. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. nyitottak a világ dolgai iránt. rosszindulatúak is lehetnek. ak ik támaszt keresnek. segítõkészek. fejlett az empátia érzékük. Mivel a girlandot könnyed. a mélynyergû. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. hogy az így írók könnyedek. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. sajnálatot nem éreznek senki iránt. de önállótlanok. vagy egy felfelé nyitott. már következtethetünk is arra. a széthúzódó lágy. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. engedékenyek. Támasztott árkád 2. néha kegyetlenek. 27 .Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. A füzér A füzért. zárkózottak. kedvesek. Rendkívül energikusak. részvétet.

szeretik a feltûnést. Lágy. mindent a lelkükre vesznek. a lágyság eltûnik girlandjaikból. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. Adnak. lusták. neurotikus. elveszti tartását. számítóak. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. hiszteroid alk atra is utalhat. érzékenyek. A lágy. határozottak. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. céltudatosság. önállótlanok. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. sok bennük a feszültség. önzõek. Az érzelmek. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. befolyásolhatók.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. Akaratgyengék. hiúak. tudják magukat fékezni és irányítani. megbocsátók. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. konfliktuskerülõk. de nem hajlamosak szélsõségekre. annyit vissza is igényelnek. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. békülékenyek. sebezhetõek. aránytalanul feszes füzér szorongó. a hangulatok uralják ezeket az embereket. Ellenben a nagyon szûk. de el is várnak. erõs akaratúak. alkalmazkodás. mindent magukra vonatkoztatnak. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. 28 .

Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. Mindkettõ a kedvességet. A folyamatos.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. akadálytalan. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. a "b" "v" betûk alsó íves részében. az alsó és felsõ hurkokban. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. hogy barátságos. és az ékezetekben is. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. irányt változtat. akkor ez egy mindenkor. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. 29 . Hol keressük a szögeket. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. csak ezután haladhat tovább. aki rájött arra. Füzér a szavakon belül 3. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. ezáltal könnyû. Ezzel ellentétben a szöges. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. pl. az oválokban. a "h" betû íves részében. alkalmazkodó. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. az elõrehaladást a papíron. gördülékeny haladást érnek el. a "k" masnijában.

Ha szöges írással találkozunk. jobban közelednek a társasághoz. Ezzel palástolja gyengeségét. a képlékenységet. szögletes írással. süllyedések egymás utáni váltakozása. az alaktalanságot. szabálytalan írás csökönyös. Támadóak. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. 4. kötelességtudóak. 30 . megbízhatóak. az emelkedések. inkább a jellegtelenség. szívósak. amely létrehozza. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. uralkodni vágynak. az erõtlenséget szimbolizálja. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. hogy puha lelkû. A fonal A fonal a puhaságot. ellentétben állnak környezetükkel. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. Minél hegyesebbek a szögek. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. A túlzott szögesedés egoizmusra. a szöget a sarkosságáról. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. vagy csak fekete lehet valami. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. érzelmes ember nem ír szöges. merevek. hogy a hegyes szúrós. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. Ezzel szemben a ritmus nélküli. akkor írója keménységet. Szabályos. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. A szavak. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. kevésbé "szúrósak". mindig meg kell néznünk. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. engedékenységétõl. erõszakos viselkedést jelezhetnek. igazságszeretõk. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. esetleg indulatos. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. konfliktusokat keresõ emberre vall. nem barátkozó típusúak. aki keménységet erõltet magára. a kompromisszumokat nem kedvelik. határozottságot szeretne mutatni. darabosságáról ismerhetjük fel. akkor ez olyan emberre vall. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. mert nincs határozott alakja. Feladataikat mindig ellátják. nem elnézõek. gyakran erõszakosak. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. nagyon önállóak. az elnagyoltság a feltûnõ. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. a világhoz. Számukra csak fehér. így védekezik az ellen. hajlíthatatlanok. akaratosak. mert felelõsségvállaló. hogy kihasználják õt. Biztosak lehetünk benne. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. nincs erõ a mozdulatban. könyörtelenségre.

A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. sietséget. elvei. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. Mindkettõnél úgy értelmezzük. nem készteti semmi megállásra. a formaságokat. A kígyó ductus. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. vagy alkoholista személyekre utal. mindig rohan. átérzik mások problémáit. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. inkább alkalmazkodást mutat. Mivel nincsenek határozott elképzelései. a nyugodtság és a higgadtság. Rendkívül türelmetlenek. valamint azt is jelzi. nyughatatlanok. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. Minden érdekli. irányváltoztatásra kényszerítjük. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. de semmi sem köti le igazán. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Intuitívak és alkalmazkodóak. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. hogy elmélyüljenek egy témában. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. segítõkészek. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. elfonalasodott. Ha csak teheti. ill. ideges. nem nyilvánít véleményt. ezért hiányzik belõlük a harmónia. vagy szembeszegül vele. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. nem határozottak. hisztérikus. csapong. azt vesszük észre. Rendkívül türelmetlen. Nem szeretik a szabályokat. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. Az egész írás bizonytalanságot. kapkodást tükröz. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. nem szilárd jellemûek. könnyen megsértõdik.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. együttérzõ képességrõl árulkodik. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. visszautasítja azt. Empátiáról. rossz az önismeretük. együttérzõek. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. 5. ezek többsége neurotikus. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. nem kitartó. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. hogy az egyes árkád. Nehezen viselik el a kritikát. esetenként egyenes vonalakat. nyugtalan. Ha kígyóvonalat 31 . Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. A toll akadálytalanul halad a papíron. olvashatatlan betûket. bizonytalanok. Határozatlanságuk. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. Túlérzékenyek. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. pszichológusok és színészek írásában. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez.

Sokoldalúak. az akadályok között ügyesen lavíroznak. Nehézkesek. Ez a fajta írás lassú. merev. Crepieux -Jamin adta. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. hogy a ravaszság. modoros. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. A formák mesterkéltek. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. mint mozdulataik. a képmutatás. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. színes egyéniségek.Grafológia rajzolunk. megjátszottak. képesek a dolgokat több oldalról. sokféle szemszögbõl átlátni. finomkodóak. füzér. természetellenes. rendkívül fegyelmezettek. megállásra. nem kényszerülünk megtorpanásra. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. jó formaérzékkel rendelkeznek. rafináltság szélhámosság jele az írásban. kerülik az összeütközéseket. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. vagy lefelé a törzsvonalon halad. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. El?fordulhat azonban. Egymással ellentétes. Mások szeretnének lenni. mint amilyenek valójában. Gyakran jellemzi õket a színlelés. melynek nevét egy francia grafológus. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. elkerülik azokat. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. 32 . sokoldalúak. Viselkedésük ugyanolyan irányított. Nem képesek a közvetlenségre. a lazaságra. Árkád.

Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. akkor olyan emberrel állunk szemben. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. Így már 33 . mint közönségre. Kapcsolatot nem létesít velük. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. magányos embert takar. õ az. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. Kezüket nem nyújtják a másik felé. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. szavait. mint az egyébként is így író emberek. aki nem tesz lépéseket a társaság. nem szeret emberek között lenni. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. és miután hozzászoktak. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. csak szerepel elõttük. megtorpanásait. mivel az egyes betûelemek után megállásra. építész. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. amelyek írójának élményeire utal. végvonalaiból. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. vagy nem mûszaki rajzoló -e. Az írás. Kövessük ezt a módszert. társaságkerülésre utaló jeleket. A hurok nélküli kötetlen írással. kanyarodásait a papíron. a világ felé. negatív kötésnek. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. akik csodálják õt. Fontos megtudnunk. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. mindig ezzel a formával írnak. lendületét.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. a levegõbe írták. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. A hurkok nélküli szkript írás sivár. Kötetlen írás Mit tegyünk. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. A magányosság.

Ilyenkor nem tehetünk mást. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. mint megszámoljuk. Mindkettõ ívelt mozgással. de elõfordulhat. 34 . Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. jelleme állandó. következetlen személlyel állunk szemben. irányuk ellentétes. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Különösen igaz ez olyankor. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. Az emberekhez. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. kiegyensúlyozatlanságra. hogy közel azonos értékeket kapunk. barátságos és közvetlen. Ezután megszámoljuk. kötõdése mindig egyforma. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. hogy nincs az írónak uralkodó. Mit tegyünk. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. a világhoz való kapcsolata. ha kevert. kiszámítható. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Ekkor instabil. Elõfordulhat. akinek jelleme nem túl szilárd. vagy csak pozitív tulajdonságai. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. ez azt jelenti. sokszínû. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. domináns kötési módja.

Jelentéstartalommal bírnak akkor is. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. szenvedélyes természetû emberek írásában. és akkor is. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. a szabályosság. rögtön a tárgyra tér. akár ösztöneredetû energiát. és végvonalak. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. ilyenek a kezdõ-. amelyek önmagukban nem értékelhetõek.Grafológia 7. 35 . a „t” betû áthúzásai. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. a sebesség fogalmával. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. ha hiányoznak belõle. Van. akár szellemi. bizonytalankodik. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. szinte fejest ugranak a feladatba. ha szerepelnek az írásban. nehéz helyzetfelismerésre utal. és végvonalak is. mozgássorozatnak. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. akik rögtön belefognak. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. Mindenki másként kezd a munkájához. árnyaltabbá tehetjük. amelyek az írás fõdominánsai. hozzálátnak. Van. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. és va nnak olyanok is. csak kiegészítik azt. vagy gyengítik. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. hogy írója nem körülményeskedik. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. Klages elvetette a jelgrafológiát. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. az arányosság. az ékezetek. aki hosszasan tépelõdik elõtte. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. Michon abbé francia grafológus. aki energiát gyûjt. Kezdő.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. vállalkozókedvû. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. Az írás. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével.

hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. melyik zónából meríti energiáit. 36 . Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. Ez arra utal. érzékenyek. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. Õk azok. egyenes vonalú. de elõfordulhat. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. ellenkezni szeretõ embert takar. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. Az alsó zónából induló. az energiát jelzik. hogy az író személy honnan. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik.

elefántormány -szerûen induló kezdõvonal. Balról induló.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. felülrõl várja a jót. és mindig a lustaság. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. az idõhúzás jele. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. .

Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. ösztönbeli megfontolásokat. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. fölösleges lendületet vezetik le azért. az a tudálékosság jele. kötött írásnál lényeglátó. 38 . levezetésre váró energia. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. energiáiból nem használ fel. addig a végvonalak megmutatják. egyszerû. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. fegyelmezett embert mutat. csak annyit. aki kíméli az erejét. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. szûk írásban zsugoriságot. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. szûkmarkúságot jelent. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. Normál. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. Apró. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. hogy nincs fölösleges. késztetéseket jelzi. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. feszült.

Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. kritizáló embert mutatnak. és olyan embert. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. kimerültséget. fáradtságot. akinek mindig maga felé hajlik a keze. akár árkádosak. durvaságot. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. 39 . Hegyes végvonalak gúnyolódó. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. brutalitást jelentenek. Egoizmust jelez. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól.

aki szeret küzdeni. Ferdén elrántott végvonal Horgos. támadó. õszintétlenséget jelölnek. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. 40 .Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. makacsságot takarnak. merész. kampós végvonalak önfejûséget. dicséret utáni vágyat jelölnek.

Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. amely lehet segélykérõ. ráérezhetünk dinamikájukra. taktikázást jelentenek.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. lehet elhárító. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. lehet barátságos.

úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. hogy nem más. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. többirányú mozgást végez. az egyén belső energiáit mutatja. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . átütő géppapírra írunk. Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. hogy a vonal. -Amennyiben a 2. illetve mérhetőek voltak. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. mint egy folyamatos vonal. s így alakul ki a leírt jel. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. 42 . miközben kanyarogva halad. Részben igazuk is lehet. akkor erős nyomásról beszélünk. és 5. hogy magunk kísérletezgessünk. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. hanem három dimenziós kiterjedésű. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. hanem az írás sebességét. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. és 3. mellyel az írás létrejött. szó. Arról már beszéltünk.Grafológia 8. példányon is olvasható . az életerőt. s kell is néznünk. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . amivel írójuk rendelkezik. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. a nyomással. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. példányon még jól látszik az írás. azt az is bizonyítja. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. s törvényszerűen. A fenti módszer arra jó. amikor ez a kérdés felmerül. szöveg. többen kétkedve gondolnak erre. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. példányon látható jól az írás. Az szinte elképzelhetetlen. mekkora az a nyomóerő. mi a helyzet a nyomatékkal. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. ugyanis írásunknak mélysége is van. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. s Románné ennek nyomán megállapította. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. lehetőleg ún. s erről kell véleményt mondanunk. Felmerül a kérdés. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. könnyen megállapítható. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni.

könnyen siklik az írófelületen. itt most csak pár szót erről. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. illetve. hanem attól is. de nem csak ettől. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. annál élesebb. hogy a nyomaték gyenge. mint a toll. Vegyük kezünkbe az írásmintát. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. biztosak lehetünk abban. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. átnyomódott -e a papír. 43 . minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. tartósan vizsgálhatjuk. mert puhább. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. Előnye viszont az. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. hogy milyen a papír minősége. Ezt persze úgy is elérhetjük. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Ha lehetséges . hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. vékonyabb vonalat kapunk. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. Nézzük meg. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. s fordítsuk meg a lapot. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. Ez talán a legegyszerűbb. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. Tapogassuk meg a lapot. hogy bármikor elővehetjük. hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget.

éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. A vonal festékszemcsékből áll. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. mintha vonalzóval húzták volna. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Természetesen nem lehet olyan egyenes. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . Mit látunk.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. Az alapvető különbség mégis látható 19. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes.

árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. hogy a vonalak minősége különböző.Grafológia váltakoznak. érdekes megfigyeléseket tehetünk. azt is megállapíthatjuk. s ez jól felismerhető. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . akkor élesnek tekinthetjük az írást. Ezek a következők: 45 . A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. Aszerint .

. mint a hagyományok tisztelete. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. aki számára a realitás a legfontosabb. illetve arra.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Szeret természetközelben lenni. kitartó. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Gondoljunk vissza a zónaelméletre.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. hogy igen egyoldalú. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. hogy az így író ember számára az ösztönök. A legritkább esetben fordul elő. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. az élvezeteket. nem ernyed le. ki nemigen uralkodik magán. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Igényli az erőteljes ingereket. Szívós a munkában és az élet más területein is. hogy meg is kapja ezeket. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. makacs és harcias. Áthelyezett nyomaték 46 . stabil ember. kevésbé érdeklődő. de ez egyáltalán nem harsány. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. Előfordulhat. akkor hirtelen haragú. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. kicsapongó típusú. Lobbanékony emberrel van dolgunk. Nem hagyja magát az árral sodortatni. akkor feltételezhetjük. Érzékeny. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. akinél az ösztönök erősebbek. . Ha így ír valaki. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. de át tudja adni magát a benyomásoknak. az anyagiak a legfontosabbak. hogy az őt ért élményeket befogadja. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. Jelen van nála az életigenlés. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. hogy önfejű. de megvan a képessége arra. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. passzivitás jellemzi az így író embert. de előfordulhat. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . s igyekszik életét úgy irányítani. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . passzív egyén. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik.

Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. hiszen az író ott fejt ki erőt. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. de sok más ok is. mint pl. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. Alakoskodik. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. Van benne némi erőmutogatás. jobban odafigyelünk rá. ami számunkra is információ értékű lehet. 47 . De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. színlel. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. hibás írás. Gondoljunk csak rá. méretváltozás…. abba több energiát fektetünk. változó dőlésszög. Érdemes megnézni. ellenállást. javítás. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. ahol nem kellene. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. Az így író ember viselkedése nem természetes. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. milyen jelentéseket hordoz. lelki zavar tünete lehet. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. Indokolatlanul. érzéseket és az erőkifejtést is. mint ahogy a vonal képzése sem az. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. ha valami nagyon fontos. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. amit az egyén el akar rejteni. ha az erős embert látnák mások benne. szeretné.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. s előfordulhat. ami indokolatlanul. inkább azt mondhatjuk. mely szavakban találkozunk vele.

Gyengeségeit nem vállalja fel. Határozott fellépésre törekszik. szívós emberről van szó. sokat is ad erre. mint amekkorával valójában rendelkezik. 48 . A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. kitart a munkában. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. vastagabbak Nagyon kemény. hogy elveszítse erejét. lelkiekben is erős . majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. akkor ez inkább nekibuzdulást. Energiáit összpontosítja. nem engedi. sugározni mások felé.

hogy a betűk szárai. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . valamely irányba eldől. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. ha tudjuk. azt mondjuk.Grafológia 9. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. kell. akkor mit is az a dőlés. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. azt is tudni. az író személy korát. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. ami azt jelenti. Az írás természetes lendülete és az a tény. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. következtetni tudunk arra is . Az elemzés előtt nem árt. hogy a betű valamilyen irányba eldől. s ez után következhet az értelmezés. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. az illető mi lyen módszerrel tanult írni. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. mit értünk dőlésen. Az tehát egyértelmű. eltér a tanulttól. mikor és milyen módszerrel tanult írni. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. hogy a dőlés azt jelenti. a mintától. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. Miért fontos ez? Ha tudjuk. Ha a szár nem így áll. Nézzük. ami napjainkig általánosan használt. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. hány éves az illető. milyen változatai vannak. amit az iskolában tanultunk. Az első lépés tehát annak megítélése.

amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. r. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. Ahhoz. f. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. j. Persze mindenki tudja. módosulnak. amely írás közben lefelé halad. d. t. mintha össze-vissza keresztezik egymást. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. s így nem bizt os. s akad olyan írás is. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. sem arra bíztatni. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. s így kapjuk meg a tengelyt. és kezdjen el dőlést. 50 . ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. hogy felismerhetők. s a norma szerint egyenes kell. Az írás során sok betű annyira módosul. m. szögeket méricskélni. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. y.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. hogy legyen. u. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. hogy a szabályostól sok írás eltér. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. hogy keressen szögmérőt. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. hogy a dőlést megállapíthassuk.

/ esetleg szinte orra esik a másik előtt. mely csoportba sorolható. határozott testtartásán nem változtat. visszariad. Jobbra dőlt 4. hogy a fenti vonal maga az ember. hogy tőle jobbra egy másik ember van. teljesen meghajol 5. aki 1. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. Képzeljük el. Erősen jobbra dőlt . könnyen meg tudjuk ítélni. Balra dőlt 7. hogy a vízszintes vonal a szó. Mit gondolunk arról az emberről. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. 2. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. egyre közelebb akar kerülni 4. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. még jobban kihúzza magát. Ha feltételezzük. biztosabb. hogy a dőlésszög az.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. illetve a betű alapvonalára kerüljön. s ráfektetjük az írásra. 18. mint közel kerülni hozzá 6. Álló 2.fekvő 5. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. / odafordul a másikhoz./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Mérsékelten jobbra dőlt 3. hangsúlyozza. hogy távolságot tart. közelednek hozzá.Grafológia Annak szemléltetésére. 51 . Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. Enyhén balra dőlt 6. tehát azt mondhatjuk./ odafordulása oly mértékű. hogy szinte odahajol.

ha nem neki van igaza. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. hogy fontos lesz megjegyezni. s sokkal inkább akarati elem. 52 . hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. megvan a képessége. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. de esetlegesen meggyőzhető arról. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. az az odafordulás. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. hogy úgy érzem. ellenőriz. az elfordulás. s azt is mondtam. előrehajlik. És tessék. nem árt az ismétlés. azt. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. figyelemmel. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. érzelemszegénységből. nem befolyásolható. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. Táplálkozhat ez belső gátlásból. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. Nehezen megközelíthető. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. értelmezések.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. Ha az írás az egyenestől elmozdul. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Eben az esetben meg kell keresni. hogy más álláspontját elfogadja. ami együtt jár a megfontoltsággal. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. Jobb és bal irányok.

Lehet kapkodó. akaratát a mások akaratának. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Fekvő írás 53 . érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. Az így író ember kiegyensúlyozott. Jellemző rá az önátadás.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. Gyakran lelkes közösségi ember. aki képes magát. ha kérik. lendületes. rögtön segít. nem ragadtatja el magát könnyen. érdekeinek alávetni. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. még ha ezer más dolga lenne is. nem fontolgat közben. Időnként előfordulhat. s meggondolatlan. nem mérlegel. Ő az. Vél és eredményorientált. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. aki.

Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. Viselkedésükben sok az elutasítás. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Másoktól elhatárolódni szeretne. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Erős bennük a múlthoz. a megszokotthoz ragaszkodnak. az anyához való kötődés. Az így író személy elfordul a világtól. sokszor magával szemben is. hogy minél inkább balra dől az írás. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Mérsékelten balra dőlt írás 22. Ha valaki így ír. másoktól. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. hogy van benne tartás. Balra dőlt írásra általában jellemző. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. ha őt irányítják. csak úgy tud létezni. a családhoz. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. hogy igazi közösségi emberek lennének. a hagyományokhoz. 54 . magának való személynek tartják társai 5. nem mondható rájuk. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. Erre az emberre mondják. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. kétkedés. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző.

bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. s a képmutatók. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. fennállhat az a helyzet. Okozhatják ezt az elfordulást . Ezek pedig a következők. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. pózoló emberek is. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. A múltba való visszatekintés. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. Amennyiben ez nem állandósul. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. Ezek a következők lehetnek. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. de ez náluk még gyakran változik. színészkedő. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. magába zárkózást pszichés sérülések is. a tervezés. mint a normál írásukban. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. a céltudatosság. állónak tekintjük a tanult mintát.Grafológia Így írnak az őszintétlen. nem kell semmi rosszra gondolni. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül.

Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. hogy az érzelmei elragadják. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. mérés nélkül is szembetűnő. megállapodatlanság jele. s ez fokozottan bal felé dől majd. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. könnyen és bátran kezd minden újba. Bizonytalan emberrel van dolgunk. meggondoltabb lesz. Tudja. hogy milyen mértékű az ingadozás. aki így ír. aki maga sem tudja néha. de érzelmei elragadják. hogy mit tegyen. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. olyan emberrel van dolgunk. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. Az odaadó. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. Aki így ír. stabil embernek látnák őt. inkább érzelmi alapon hozza. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. s ennek eredményeképp cselekedeteit . Enyhe eltérés még normálisnak mondható. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. ha mások megfontolt . amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. majd egyre visszafogottabb. szinte bántja a szemünket. 25 egyre jobbra Az az ember. Szeretné. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. amikor a szöveg. lendületes kezdés jellemzi őt.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. a stabilitás. szeretné. szeretne uralkodni magán. Amennyiben ez szemmel láthatóan. s nem hagyja. abból hiányzik az állandóság. ha jó benyomást kelthetne társaiban.

Grafológia 26. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. illetve azt is. a változás. 57 . hogy milyen mértékű az eltérés. egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni.

A férfiak írása általában jellemzően kisebb.3 mm-es írás. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. a szabályos betűformáláshoz. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. amikor még bizonytalanabbak va gyunk . hogy mekkorák. hogy .nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. Azt is tudjuk.nem is mindig fontos. Azt is tudjuk. Ez a z írás alapvonala. ezek megítélése nem okoz gondot. mint pl. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé.Grafológia 10. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége.5 . Vannak írások. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni.5 mm. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. de néha –főleg kezdetben. az hogy mihez hasonlítunk. 3. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. egyre gördülékenyebbé válik az írás. az alapvonal alakja. Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken. Azt is érdemes figyelembe venni.5mm-es írásra.vel ---alapvonal--9.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. 3 -3. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. tehát részenként már csak kb. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. mint a nőké. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. s egyéni módon alakítják írásukat. tehát. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. De mi a helyzet azokkal. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. ne mérjünk. Minden harmadik vonal vastagabb. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg.bár a tanító nénik megkövetelik.3 mm jut. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. Ha bizonytalanok vagyunk benne. illetve az ettől való eltérést megítélni. . töpörödöttek. hogy kerek betűink. A betűk ezen ülnek. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. iránya változhat. vagy egészen picik. Azt mondtuk.2 cm. mit mérünk. Ha egyértelműen látjuk. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC . Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. hát foghatunk egy vonalzót. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. Ez tehát amit tanulunk . A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. Hogyan mérhetünk? 58 . hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. fontos annak megítélése.

nincsenek kisebbrendűségi érzései. Sőt inkább az ellenkezőjét. hogy mit is jelent ez. illetve azok számára. annak értelmezése. közepén és a végén is. az elején. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. megállapítja. ha mindenki saját írását megméri. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. akik bizonytalanok. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. Tegyük ezt egy soron belül több helyen.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. A másolatok eredeti méretben készültek. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. nagy vagy éppen kisbetűs írás. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. majd a felső pontjait is. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. úgy mint ebben az esetben is. mindenki számára könnyen felismerhető példák. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. hogy emberünknek össze kell húznia magát. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. Nézzük. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. s az a normál méretűnél nagyobb. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. ha az írás megmutatja. akkor fontos. s valóban szélsőséges. akkor következik a dolog izgalmasabb része. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. határozott fellépéssel rendelkezik. Ez 59 . hogy ne csak egy helyen mérjünk. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. A későbbi megítélésben segíthet az. Ha a betű én vagyok. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. 11. aki nem fél másoktól. hogy ez normál. ez igazából kezdetben lehet fontos. azaz azonos vele. Ő az az ember. s segítséget szeretnének kapni.

minden áron azt akarja elérni. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. ha azonban ezt mások rovására teszi. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 . a középpontba kerüljön. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. akkor tudjuk megmondani. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. hogy szeretné magát kiemelni. elnyom maga körül. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. s mindenkit lehengerel. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. nagyon szemléletesen fejezik ki. Nem szeretne szürke kis egér lenni. bizony azt nem sokan kedvelik. lelkesedő. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. optimista. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. aki inkább visszahúzódó. az nem mondható rossz tulajdonságnak. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. kevésbé határozott fellépésű. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. hogy figyeljenek rá. Talán soknak is tűnik a felsorolás. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk.o. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. szerényebb és visszafogottabb. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. saját jelentőségét hangsúlyozza.

hogy írója alulértékeli magát. hogy az író a szöveg. s gyakran kevésbé megingathatóak. nagyobb betűkkel indul. mint a nagy betűvel írók. kiemelkedni. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. Azt hiszem m indenki tudja. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. hogy a legritkább esetben fordul elő. Ezek az egyének igen szerények. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. Előfordul. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. első betűjét nagyobb betűkkel írja. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. 12. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. milyen kicsi is valójában ő. hogy valaki mindig. érzékeny személy. / Sok “nagy emberünk” . hogy aki ezt írta. stabilabbak. nem akar kitűnni. 61 . mindenképp arra gondolhatunk. hogy az írás egy része kiemeltebb. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. tudósok is apró betűkkel írnak. sérülékeny. a mondat elejét. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. A legkönnyebb dolgunk lenne. valami okból figyelemfelkeltőbb. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. de kisebbekkel fejeződik be.Grafológia találkozni. gondolhatunk arra. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. hangsúlyosabb. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. s így mennyire segítségre szorul.

csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. Valószínűleg képtelen arra. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. 10. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. óvatos. hogy terveit. Kezdetben óvatos. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. Az így író ember először visszafogottabb. önbizalma csökken. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. A kezdeti óvatossággal. magabiztosabb lesz. de ez szép lassan oldódik nála. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. majd később egyre oldottabb. ami fékezőleg hat rá. hogy írójában megvan a határozott fellépés. néha még bizalmatlan is lehet. 14. reálisan felméri a lehetőségeit. 62 . megfontolt. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. önbizalmát elveszti . nem akar kapcsolatot teremteni. elképzeléseit megvalósítsa. néha bizalmatlan. sem arra. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . hogy saját képességeit reálisan értékelje. képtelen lesz az önfegyelemre. fél a jövőtől. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. hogy írójuk annyira felszabadul. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. nagy ambíciói vannak. hogy teljesen magába roskad. feltételezhetjük. Kiépíti maga körül a biztonságot. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. de ezeket nem tudja megvalósítani. hogy elvesztheti önkontrollját. biztonságra való törekvéssel. írójuk nagy lendülettel indul. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. Egyre visszafogottabb. elutasít másokat. lelkesedése. meggondoltabb lesz . kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Kudarcot vall. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk.

melynek formálásakor. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. hogy ki akar törni az egyhangúságból. Azt gyaníthatjuk.a magassága megegyezik a szélességével. hogy a betűk általában mekkorák. körülményeivel. Könnyen azt hihetné az ember. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. többnyire elégedetlen a sorsával. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. 63 . Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. de nem igazán sikerül neki.Grafológia Mi van azonban akkor. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. amit már a emlékeztetőül megmutattam. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. pedig ez egyáltalán nem így van. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni.

Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . elképzelhető. Nem fél a jövőtől. céltudatos.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. hogy a betű szélessége kisebb. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. amikor a betű magassága a kisebb. gátolja. 64 . Kevés a fékező erő benne ahhoz. tettre kész emberrel van dolgunk. Ekkor beszélünk szűk írásról. Valószínűleg egy lendületes. Az így író ember tudatosan fékezi magát. aki aktív. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. s az igénye erős is erre. nem akadálytalan ez a mozgás. fél a jövőtől. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. Igényli az emberi kapcsolatokat. Inkább magába zárkózik . Ellenkező esetben. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. mint a magassága. Előfordulhat. az emberektől. Széles írás esetén a gátló erő. hogy írójuk teljesen passzív egyén. a haladástól. mint a magassága. a változástól. A múltból a jövőbe. s az előrehaladást valami erő akadályozza. hogy önkontrollja igen kicsi. gondolhatunk arra. aki nem tud a múlttól elszakadni. mint a magassága. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. sőt inkább sürgeti azt. jellemzően nem társasági ember. széles az írás. körültekintő és érdeklődő is. szélessége jóval nagyobb. hogy a kerek betűk / a. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. Normál esetben – mint ezt már említettük . hogy kellően fegyelmezett legyen. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik.az írás iránya balról jobbra halad. az éntől a közösség felé. mint nagy tömegben. ha a betűképzést nézzük. o.

Most azt nézzük. ezt valami gátolja. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. Ha hiányoznak a kötővonalak. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. hogy nem igazán társas lény. és a betűk így állnak távol egymástól. nem is keresi a kapcsolatokat. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. Rövid kötővonalak. Beszéltünk a betűk nagyságáról. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. Arról. mit a betűé. fokozott távolságtartási igénye van. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. Ezen kívül. hogy mások elfogadják. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. Óvatos és elővigyázatos. de nagy távolságot tartanak a betűk között. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. A közeledés azonban problémás. inkább tartózkodó. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. hanem attól is. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. Nem annyira közlékeny. olyan emberrel. Vagy nem tud. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. indulatait igyekszik megfékezni. szintén széles írásról beszélünk. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. azt is nézhetjük. 65 . Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb.

hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. az előrehaladástól való félelem. 66 .Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. de gondolhatunk arra is. Jellemző lehet rá a tépelődés. önmarcangolás. magával törődik.

közérzetérõl. A megfelelõ magasságú. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat.Grafológia 11. Szélessége pedig azt árulja el. túlterheltségérõl. ami írójukkal a hétköznapokban történik. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. nagyfokú gátlásosságra. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Az oválok a középzónában. Az egyéniség kialakulásával. hogy az egyén mekkorának tartja magát. Ezért minden. azaz mekkorának érzi magát. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. Ezek megjelenése szorongást. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. önmagát helyesen értékelõ. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. visszahúzódást jelez. Ha igen. szûk oválnak nevezzük. Nézzük meg. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. kiolvasható belõlük. megjelenik bennük. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. melyik irányban? Szélességében. melyeknek magassága nagyobb. iskolásszerûeknek. mint a szélessége. ambiciózus embert mutat. akkor erõs zárkózottságra. esetleges szorongásairól. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. munkájához való viszonyáról. Szûk oválok Szûk oválok 67 . hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. általában csak a gyerekek. innen ered elnevezésük is. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl.

de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. ezért lázadozik az önérzete. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. hogy képtelen azt átugrani. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . kiszámíthatatlan személyiség. kívül pedig a külvilág. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. Az az ember. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. gyakran felületes. Azt jelzik. vagy zártságukat is. nézzük meg nyitottságukat. Ezt Õ is tudja magáról. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen.–azért ír valaki. hogy a grafológust bosszantsa . de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. azaz a megfelelõ magasságú. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. a képessége megvan hozzá. mert labilis az önértékelése. ha nem felpuffadtak. gátlástalan. megbízhatatlan. Az akaraterõ az. mindig nyitva hagyja oválját. aki rendkívül elégedett önmagával. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. esetleg tolakodó is lehet. hogy írójuk nem elégedett önmagával. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. Így az ír.

akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. mert szereti azokat kifecsegni. információkat befogadó embert mutatja. információit innen szeretné beáramoltatni. Ha azonban 69 . az jobbra nyitja meg oválját. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. miközben megtalálják a kibúvókat. az balra nyitja az énkép -betûit. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. õk azok. Aki erre kíváncsi. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. önmagát vállaló. Jobbra a jövõ. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. a külvilág van. A 3. úgy a baloldalon nyitottak az oválok.

Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. a tudás áramlik az oválokba. és alul nyitott oválokkal is. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken. hazugságjelnek minõsíti. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. a jobboldalon találjuk a nyílá st. visszahúzódó emberek. ez titkolózást. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. Felül nyitott oválok Alul. Zárt oválok 70 . õszintétlenséget jelent. az ösztönvilág. zárt oválokkal írnak. valaminek a takargatását. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -.Grafológia a közösségért teszik ezt. Õk a zárkózott. Így írnak a vallásos em berek is. Felülrõl mindig a szellemiség.

nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. asztma stb. vagy saját Egója. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. Bizonyos betegségekre. 71 . Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. szeretetigényt jelölnek. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. kritikus. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. allergiák. melyek légszomjjal járnak. ez védekezést. erõs bezárkózást jelez. egyes szívbetegségek. A fonalas oválok önbizalomhiányra. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. pl.

tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. mint otthon. õk azok. a munkahelyükön már ritkábban. Az alul foglalkoztatott. Az ovál magassága alatt maradó. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. sokat adnak mások véleményére. fontos számukra a róluk kialakított kép. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. a magánéletükben. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. 72 .Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. mint a munka betûjének. hogy azok.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. azaz a társ szimbóluma. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. értékeli a közösség. melyek akár még Õt magát is meglephetik. az tudja. Ez a társ lehet a házastárs. önmagát sokkal többre értékeli. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. Vizsgá latakor fej-. és mindkettõt értelmezzük. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. az éntudatunkat. hogy párjának vannak ugyan sikerei. Maradjunk még a középzónában. esetleg elmaradását. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. a legrejtettebb. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. akkor az író lenézi társát. annak készségét. aki mellett kicsinek. féltve õrzött. 74 . mint az ellentétes oldalon lévõ. hogy annak „g” felõli szára kisebb.Grafológia 12. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. Úgy érzi. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. és nézzük meg a fejrészeket. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. hogy a szexuális énképünket. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. a partner. akkor az író felnéz társára. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Fogalmazhatunk úgy is. valamint hurokrészre bontjuk. beteljesedését. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. feldolgozását. vagy a barát is. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét.

mint amennyire a külvilág teszi azt. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. A „g” úgy érzi. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. Õ is tisztában van vele. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. amilye van. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. A középzóna alsó pontja. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. ha a „g”.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. 75 .

Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. a prüdéria. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. 76 . A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. nem beszél róla. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. vagy a titkos viszony. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Írója elzár ja.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye. jelentésérõl. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni.

de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. azaz az írót . és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. melyben a társ bekebelezi a „g” -t. Ám ezt az „y” nem veszi észre. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. azaz maga az író. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. Õ jól érzi magát. teljesen ráfonódik társára: 77 . rossz a szexuális kapcsolat is köztük. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. ágytól elváltak szólással. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. aki távolra tolja ugyan magától párját. Nem kötõdik párjához.

Az ösztönszférába helyezi le párját. a másikban már a „g” helyén áll. egyáltalán nem biztos. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. Ez feltételezhetõen attól is függ. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. 78 . Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. állandó bûntudatban él. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. és békében él önmagával. önmaga elõtt is szégyenkezik. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. hogy a valóságos helyzetet látjuk. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. vagy teljes mértékben elfogadja azt. aki az egyik írásban a „y” volt. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. nem rajzol fejet az „y”-nak.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit.

még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. mert elõfordulhat az is. Ne felejtsük el. és azokat csak utánozza. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat.

Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. mint a nevüket. erõs kötõdését a közösséghez.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. egyetért vele. és szövegtömbtõl távoli aláírást. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul.ha szeretjük azt. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. Az aláírás Vannak emberek. ezzel hitelesítve azok tartalmát. ami megkülönböztet minket a többiektõl. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. Függõleges. de a napocska. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. ez azt jelenti. egyéni vonások. Ennek oka feltehetõen az. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. nem érzik annyira a sajátjuknak. azonosságtudatunkat adja. mint a személy egyetértésének. nyomtatott betûkkel. akik megmosolyogják azt. hogy nevünkhöz . ha nem . Az aláírást. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. . tiltakozásának. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. azt inkább folyóírásunk tükrözi. az óvodai jelek mellé. hogy a nevünk az. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. elfogadják mint tudományt és vannak.tanúk elõtt -az okmányokra. egyfajta védettség igényt is jelölhet. akik hisznek a grafológiában. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése.Grafológia 13. vagy labda képével mégsem azonosulnak. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . Kisgyermekkorunkban megtanultuk. Jelentheti még az egyén önállóságát. annak ellenére.vertikális . létra.különös kapcsolat fûz bennünket. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl.

amely a normák követését. a bezártságtól való ideges félelmet is. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. Megkülönböztetünk jobb oldalra.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. azzal nem ért egyet.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. Kapnánk egy baloldali. valamint bal oldalra helyezett aláírást. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. Pesszimizmust. mert telítve van negatív élménnyel. körülbelül a középsõ. egy középsõ. Középre helyezett aláírás 81 . az félelmet. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. Egy 21cm széles A/4-es lapot. depressziót. A normál. betartását. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. szorongást jelez. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. elszigetelõdést. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének. vagy a bal oldali oszlopban van. az emberek felé. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. Az író nem mer közeledni a külvilág. középre.

nyíltságát. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. önmaga vállalására utal. önállótlan. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. fáradt és letört ember. A felfelé tartó aláírás lendületes. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. az emberek elõl. Bezárkózik a külvilág. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. aki fél. passzív. energikus. jövõorientált személyre utal. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. 82 . becsületességet. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. a szabályok be nem tartását. kedvetlen. Krízishelyzetben van. teljesen a múlt felé fordul. ambiciózus.Grafológia A bal margónál. szorong. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. segítségre szorul. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. valamint udvariatlanságot jelent. természetes viselkedést. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást.

Azt is jelzi. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. Abban az esetben. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. bezártságot mutat. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. gyakran válást. hogy azok a nõk. akik büszkék arra. a férfiszereppel. hogy asszony státust értek el. nagyobb betûkbõl áll. amikor a vezetéknév a nagyobb. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. önmaga személyének fontosságát. de az is elõfordulhat. bizonytalanságot. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. esetleg özvegységet jelöl. hogy férjhez mentek. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Arra is utal. A bekarikázott név egy védõburkot. akkor az író személy az apával. mint férjük vezeték . hogy valaki a nevét aláhúzza. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. Lüke Az aláírás grafológiája c. bekarikázza. az a kapcsolatban szakadást. hiúságot. hogy a személyt a hivatalos szerep. akik asszonynevüket használják. büszkeséget jelent. elsõsorban terveinek. énértékelési problémákat jelez. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. Valamelyik jobban kiemelt. egy belsõ védett világot jelent. különállóvá válik a „né”. pontot tesz a végére. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. bekeretezi. 83 . Gyakori jelenség.és keresztnevét. a névadó családdal azonosul. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. Érdekes megfigyelés. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. A következõ három minta A. esetleg fölötte húz egy vonalat. nyomatékosítást. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia.

hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . melyben egyébként nem lenne. elkendõzését jelenti. akár cselekedeteirõl. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. Így ír alá az az ember. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását.Grafológia Pontot tesz a név után. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. Megfigyelései alapján. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. bizalmatlanságot is. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. mégis áthúzás jelenik meg. átélt tragikus esemény.Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével .Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . ha megtudnának bármit is akár szándékairól. Ez azt jelenti. nem szereti az ellenvetéseket. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. aki határozott. önhittséget mutat. aki nem szeretné. A vezeték . átélt tragikus eseményt jelent. A pont jelezhet még óvatosságot.Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal .Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével .vagy keresztnév kezdõbetûjében. valaminek a lezárására törekszik.

itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. a madár -jelek. automatikussá válik az írás. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. valamint a nyaki rész vonalai. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. Aláírásokban. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. melyek különleges. hogy a szebbik oldalát mutassa. becsvágyat jelent. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. megmutatkozik az író valódi énje. 85 . de nem ítéljük meg negatívan. olyat. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról.egy-egy ostor. amikor még odafigyel az írásra. alárendeltséget jelent. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. szilárd belsõ norma hiányára. szorongást. Ez mindig ingatagságra. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. elõrehulló haj. szignókban azonban . önmagát elrejteni vágyó személyt takar. vigyáz. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. Jól felismerhetõek az orr és a száj. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. magas önértékelést. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. valamint a számjegyekké módosult betûk. kontroll alatt tartja önmagát. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. mint amilyen valójában. félénkséget. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. A szöveg elején. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. kicsit változik az írás. . A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. vagy kardjeltõl eltekintve.

valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. Az ezzel járó csend. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. ez abból látszik. Külön érdekesség. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. esetleg vallásosságra is utalhat. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. Nem fontos számára a titulus. szellemiek iránti befogadóképességre.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. munkavégzésében lendületes. nyitott sávot. vezetõ beosztású férfi aláírása. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. 86 .és keresztnevét. az állandó koncentrációra utal. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. határozott. (Dr. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. hogy egybeírja vezeték . Tulajdonosa egyetlen. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt. célratörõ.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. Igazi grafológus-csemege. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles.

Grafológia 14. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. egyéni megoldásokban. optimizmust. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. büszke és önérzetes egyént jelöl. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. haladó gondolkodást. Utalhat határozatlanságra. rugalmasságra. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. Utalhat sokoldalúságra. hitet. titkolózásra. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. õ képvisel mindent. képzelõerõt. Néha csak 87 . vezetõ típusú. a magabiztosság és az energia száma. boldog érzelmi életet. erkölcs száma. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. ingadozásra. esetleg agresszivitás. magányra. Az elszántság. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. és a hatalom szimbóluma. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. alkalmazkodóképességet. erõs akarat. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. kiszámíthatatlanságra. Mûvészi hajlamot. kirekesztettségre. belsõ nyugtalanságra. sorsot és a végzetet jelöli. domináns személyiségre is. törvényes rend. felszínességre. kiközösítettségre is. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. nagyvonalúságra. bölcsesség. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. vonzó egyéniséget. lelkiséget. magasan áll. Jelenthet ésszerû gondolkodást. ami elsõ helyen. vallást. de utalhat egyedülmaradásra.

A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. 88 .Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. Utalhat a tervek megvalósulására is. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. a figyelem összpontosítását mutatja. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé. Cselekvés. vonzódást misztikumok felé. új gondolatok iránti nyitottságra is. bölcsességet jelöl. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Utalhat még az új eszmék. gyógyítás száma. mágikus befolyásoltságot. segítés. A 3. vezetõi készséget. intuitív felfogóképességet. tett és munka száma. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. alaposságot. erõt. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra.

A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. a szerelem. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. magányra. Utalhat családi. fejlett szépérzékre utal. titkolózásra. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. középszerûség megvetésére. a tökéletesség. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. csalással. felszínességét. A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. zárkózottságra utal. a vonzalom. visszahúzódásra. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. naivitásra. gyõzelmet. hûségre. optimizmusát. kiváló beszéd és íráskészséget. botránnyal és szélhámossággal. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. a gondoskodás. vagy ezek vágyára. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. befejezetlenség. de jelenthet nagy 89 . hagyománytiszteletre. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. de jelölhet önlegyõzést. megközelíthetetlenségre. káosz és okkult tudományok száma. szellemi frissességet. diplomáciai készségét. Jelezheti írója igazságszeretetét. temperamentumot. jó emlékezõtehetséget. segítõkészségre. a szépség száma. szerelmi életre. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. a harmónia. fejlett üzleti érzéket jelöl. színészi tehetséget. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze.

A 8 -as számnak nincs se eleje. ly betûkben és az l felsõ hurkában. merevséget. a végzetet szimbolizálja. f. de a kitörésre. A 8. türelem. iszonyú erõk mozgósítására képes. Túláradó indulatokra. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. Találkozhatunk 8-assal a b.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. együttérzést. megértés és megbocsátás hiányára utal. Fegyelmezettséget. függetlenséget és önállóságot. g. anyagiasságot. másrészrõl viszont erõs indulatok. tökéletességre. A fektetett 8 -as a végtelenséget. 90 . kegyetlenség. Jelenthet helyes megérzéseket. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. boldogságra. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. változtatásra való képtelenséget jelöli. Ilyenkor nagyszájúságot. szegénység. se vége.Grafológia képzelõerõt. erõszakosság. ez egy olyan pálya. akaraterõre. tetterõre. gátló hatások. gyakorlatiasságot. amin belül szabadon lehet mozogni. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. Egyfelõl utalhat nyugalomra. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. bánat. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. érzelemvezéreltséget. végzet száma. birtoklási vágyra. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. különleges élményeket. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. békességre. Nyomor. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. a legváltozatosabb formákban és betûkben. d. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. sikerorientáltságot mutat. önimádatra. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. bátorságra. s. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. de kikerülni belõle képtelenség. törekvések. katasztrófa. hatalomvágyat. aki elsöprõ energiák. fejlett hatodik érzéket . határozottságra.

ó. a saját személyiség megsemmisítésére utal. 91 .Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. Ez a jel is. válságokat. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. o. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. katasztrófák által végbemenõ változásokat. ellentétes erõk összetûzését. á. Az írásban viszont minden ovál ( a. ö. õ betû ) a nullára emlékeztet. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. önpusztításra.

kategóriát határozott meg Klages. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. Ne kedvetlenedjünk el. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. A 3-as a sablonos. sok gyakorlással. az értelem kontrollja viszont lerántja. melyek között -Klages szerint. ezáltal önmagát adni.Grafológia 15. életteli. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. 92 . rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. annál alacsonyabb besorolásba került. átlagos írások kategóriája. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. A szívós és az erőszakos. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. mint a mesterkélt. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Általában a természetes. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. amely rengeteg vitát váltott ki. gyors gondolkodást. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. Öt értékhatárt. a szerény és a gyáva. Előbb – utóbb. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet.nem sok a különbség. de jelenthet türelmetlenséget. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. ahol az 1 -es a legmagasabb. vagy ingatagságot is. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak.

2. besorolása nem egyszerű feladat. ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . Az írások megítélése.Grafológia Nézzük meg. fiatalkori írását láthatjuk. melyik csoportba helyezi azt. a grafológus szubjektív véleménye dönti el. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját.

ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4.

aki elítélte a grafológiában a megérzést. az intuíciókra való hagyatkozást. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. hogy rossz írás. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. Találkoztunk már olyannal is. a zónaarányok. ezáltal nem átélt. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója.Grafológia 5. vagy a hurokképzések. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Ez az egyediség. Ez alapján mondjuk azt. Nincs ugyanis két olyan grafológus. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. hová sorolná a mai. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. amelyik első látásra azt sugallta. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. egy másikra azt mondjuk. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. hogy ez egy nagyon jó. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. Klages kategóriái szerint értéktelen. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. Nem nehéz kitalálni. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. egyszerűsége Az írás olvashatósága. a kapcsolási módok. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. Ezek alapján minden olyan ember. A másik gyenge pont. sebessége Mit értünk az írás természetességén. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. alacsony formanívója miatt. vagy nagyon érdekes írás. egyszerűségén? 95 . betűalakzatok másképpen való írásával. aki keveset ír. az áthúzások. sem magasabb fokon álló szellemiségről. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. hogy ez egy jó írás.

az alacsonyabb szellemi színvonal. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. a feltűnni vágyás. akiknél nem nehéz feladat az írás. a fontoskodás. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. lassan. automatikus folyamattá vált nála az írás. 96 . amit papírra kíván vetni. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. A tartalomra koncentrál. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. az írás túlzott díszítgetése. mint a toll a papíron. vagy a sivár lelkivilág jele. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző.

eredeti betűformálást mutató.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. szépségre törekvő. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . egyszerű írást a dísztelen. változatos. Ne tévesszük össze a természetes. rideg.

A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. rendezettnek kell lennie az írásképnek. a soroknak nem szabad összeakadniuk. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. figyelembe kell vennie. a szavak között távolságnak kell lenniük. Margókat kell hagynia az írónak. Tagolatlan írás 98 . egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. el is kell tudni olvasni azt. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit.Grafológia Szépségre törekvő. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki.

vagy egy -egy 99 . bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. a dőlésszög ingadozása. amelyek nem ütemesek. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. a dőlésirány. nem idegesítő. Ha ránézünk egy írásra.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. élettelek. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. és szembetűnik pl. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. üresek. nem bántó. a betűszélesség. Azokban az írásokban.

ritmikus visszatérését jelenti. Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. vagy a fekete túlsúlyát) . Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza.a betűk magasságának és szélességének arányát . amit az írás ritmusának nevezünk. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . már nem beszélhetünk szabályos írásról.a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 .a zónák egymáshoz viszonyított arányát . A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó.a margók és az írástömb arányát .Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása.a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. elgondolkodóvá válik: 1. sor “szelvényt” szó sz betűjében. Szabályosság 50% 4. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. 4. A nyomás egyenletes. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. 100% 3. Túlnyomórészt girlandos. Az írás természetessége 80% 2.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában. Arányosság 90% 5. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. a sor és a szóközök normál méretűek. sor j betűje. 50%. gördülékeny. Az írás tagoltsága 100% 3. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. 3. sor “levélbélyeget” szó ly -ban. de szabályosnak sem mondható. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . Az írás jól olvasható és tagolt. útrövidítéseket találhatunk az 1. sor “sz” 2. ez fékezettséget jelöl. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. 4. 3. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. 90% 5.sor “t”. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. sor “k” 3. nem eltúlzottak. Nem szabálytalan. Sebesség: Gyors tempójú írás. 2. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. sor “m” 80% . sor csak – mellékelt . díszítéstől mentes.Grafológia Az első példa: 1. kivéve 4. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. egyszerűsítéseket. Összesítve: 1. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. nehézkes. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1.sor “m” betűje lassú.boríték. Ez az írás természetes. 80% -osnak minősíthetjük. erős nyomással. 2.

csomós. Nagyon jól tagolt. Nincs benne semmi túlzás. 2-es és 3-as közötti. szűk. hogy 1 -es és 2-es közötti. 105 . melyet később teljesen el lehet hagyni. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. 80% 5.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. de nem éri el a 2 -est. akkor az azt jelenti. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. 90% 3. A kilendülő vonalak hiányoznak. Az írás jobbra dől. 3. de egyszerűnek minősíthetjük. 60% 2.as és 4-es közötti. Ha 90. túlzott kilendülés. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. ezért ha nem is annyira természetes. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. világos. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. az ékezetek túl gondosan felrakottak. Teljesen szabályos. a szó . árkádos. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. de fedővonalas. Szögletes. Sok a csomósodás és a mázoltság. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. olvasható. nem folyamatos. de szűk. A második pél da: 1. díszítés.és sorközök egyformák. 70. a középbetűk egyenletesen magasak. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. 100% 4.

Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. Erre azért van szükségük. példaképül állíthat maga elé. Többnyire csendes. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. kirabol egy postahivatalt. mielõtt az rögzülne. Egoisták. mások az elvárások is. vagy gyilkosságra. Lehetõség van azonban arra. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. nem drogoztak. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. A többször elõforduló jegyekre 2. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. akik hajlamosak másokon élõsködni. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. másik lefelé halad / 106 . akit késõbb utánozhat. lelkiismeret furdalást. Szégyellik barátaik. Nem kell többé szégyenkezniük. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. Az antiszociális személyekre jellemzõ. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. Aláírás középre. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. Lövöldözik egy gyorsétteremben. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. hogy legyen legalább egy olyan személy. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. Fontos. Széles. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. Azok a grafológiai jegyek. Mindenkinek az életében. hogy egyre több az antiszociális fiatal.Grafológia 16. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. bûntudatot. lánya. vagy hiányzó baloldali margó 6. morális érzékük fejletlen. 1. nem törtek -zúztak. hogy a szomszédok. Nem éreznek sajnálatot. jómodorú fiatalokról van szó. nem verekedtek. Negatív sortávolság. melyek elvétve ugyan. ismerõsö k. vagy baloldalra helyezve 4. Hullámos baloldali margó 7. keresik az izgalmakat. sõt megértik õket. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. Szûk. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. tanárok. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. aki normális. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. Elgondolkodtató tény. jólnevelt. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. vagy hullámos jobboldali margó 8. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. melyben teljes biztonságban érzi magát. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. ahol befogadják. barátok. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. szabálytisztelõ életmódot folytat. empátiára képtelenek. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. Egy részük agresszivitásukkal. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. Hullámos sorok 3.

elkent. 107 . és elosztjuk 52 -vel. egyenetlen nyomaték. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. Oválba vágó. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. Pacásodások. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. sorvezetés nem egyenes. Betûhasonulások / a=o. pacás. vagy szöges girland a ductus 14. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. Fejletlen. tremorok. k=h. Javítgatások az aláírásban 18. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. végén. javítgatott írás / 20. satírozott e betûk megjelenése 15.Grafológia 10. ideges javítgatások. vagy 5-ös formanívójú / 24. n=sz. ékezeteknél. v=u. z=t. vagy balra dõlõ írás 12. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. Álló. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. / 26. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. vagy ellentétes azzal 17. Ingadozó nyomaték / szavak elején. túlzott kerekítések. r=v. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. hogy grafológus számára ír. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. aránytalan margók. ekkor egy százalékos értéket kapunk. Betûkihagyások. Kötetlen írás ragasztásokkal. lassú írás szögesedéssel. Hiányzó aláírás 19. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. aki tudja. e=i. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13.

Grafológia Forrás: http://www.hu/ 108 .grafonet.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful