Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. vagy még nem ismert. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. U betû: A befogadás betûje. akaraterõt. A betû magassága megmutatja. nagyszájúságot is jelezhet. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. Önálló jelentése nem ismert. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. Nyomtatott M betû használata gyakori. S betû: A szerzés betûje. A kis y azonban páros betûk második tagja. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. inkább csak átvett. dominanciaigényt. Ez az un. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. jó logikát. Egyes írásokban szókimondást. kispohár szimbólum. A betû egyes változatai. X: Ritka betû a magyar nyelvben. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. V betû: Szintén a befogadás betûje. lényeglátó képességet mutat. 5 . hogy mennyi is az.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. milyenek szeretnénk lenni. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. A munkatársat. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. idegen szavakban fordul elõ. Megmutatja. hiányjel -szimbólum. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. hiú ember írásában jelenik meg. az anyagi javakat szimbolizálja. a partnert szimbolizálja. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. R betû: A karrier betûje. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. Z betû: A harmónia. Itt is. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. amiben szimbólum megjelent. önértékelésünket. vezetõi képességeket mutat. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. esetleg egész szóra vonatkozik. gyengédség utáni vágyra utalnak. saját magunk elfogadását mutatja. most is mûveltséget. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. A pénzt. tehát intelligenciát. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. itt a társat. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. amit elvárunk magunktól. a fõnököt szimbolizálja. az önkifejezés betûje. de utalhat túlzott ellenõrzésre is.

Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. j és y betûkben képezünk. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. ha létrejött a metszéspont. élményt. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. az élmény átélésének. melyet a k. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. illetve a biológiai élményekre. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. b. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. feldolgozásának képességére. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. h. 6 . élménykészséget nem. Az élmény csak akkor tökéletes. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. Amennyiben létrejött a metszéspont. illetve kötõvonalnak. tehát rendelkezik élményigénnyel. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. mert nem jön létre elzárt terület. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. Ezeket hurokterületnek nevezzük. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. akkor nincs beteljesülés. A hurok alsó. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi.Grafológia 3. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. l. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. a hurok nem záródik be. g. valamint az élmény kifejezésére. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. Ha hosszú a hurokszár. f. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük.

hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. azt magánügyként kezeli. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. a tanítás képességét is. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó . 7 . Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban.

hogy két vonal van. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. Jelenthet leplezést. szívesen beszél róluk. csak egymásra vannak írva. hogy az egyén nem titkolja vágyait. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta.5 mm alatt marad.szublimáló hurkot . Hangsúlyozzuk ki. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. 8 .tapadó hurkot . ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1. titkolózást is. biológiai élményeit.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. Felhozza azokat a mindennapokba. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag.sovány hurkot . Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: .

Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. Mivel hurok nem jön létre. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. 9 . szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. akkor belsõ. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. a lehetõség hiánya. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. Külsõ ok lehet pl. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. vagy balra tendálhatnak. ha akár csak egy hurok is van. arra következtethetünk. vagy belsõ ok miatt. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába.” a „j”. az élmény igényének nagyságát. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. a megfelelõ életkörülmények hiánya. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. a mindennapi életbe szublimálja.

odaadását jelzik.csomósak . ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. Anyagiasságot is jelent. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére.girlandosak .árkádosak .Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét. hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. 10 . melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. én.hurkosan hurkoltak . Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket. aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.szögesek . makacsságot jelez.többszörösen bezártak .

kisebb hurok is keletkezik. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. mely elvont. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. A bezártságon kívül jelzi azt is. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. gyõzõdjünk meg arról. A csomók. 11 . Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. extrém gondolkodást jelöl. magas vérnyomásra. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre.

hogy írója sokat fantáziál. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. légvárakat épít. felfokozott képzelõerõt jelez. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. a fizikai erõ tiszteletét. valamint a sport iránti vonzalmát is. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . Utalhat arra is. álomvilágban él.

a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk.Grafológia 4. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Azt jelzi. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. szüksége van arra. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. magát sem képes irányítani. mint pl. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. lebecsül másokat. csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. hogy szórakozott. azt a grafológia negatívan értékeli. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. 1 tollvonásnyival. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. ami ráadásul nem is betû. nemhogy másokat. Vegyük sorba a lehetõségeket. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. a vezetõi képességek. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. az akarat. határozatlan. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. és gyenge. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Nagyon alacsony áthúzás 13 . akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. hogy irányítsák. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. és ezek jelentését.

de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. hanem lebeg. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. soha nem ad mások véleményére. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. annak átlagos az önértékelése és az akarata. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. magasnak minõsítünk. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. nagy benne a felülkerekedni akarás. büszke. idealista. vagy elhagyják azt. szinte repül fölötte. fölényes. hogy a felsõ zónában maradnak -e. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. Önbizalomnak nincsen híján. Uralkodni vágyó. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. aki hatalom után sóvárog. elég akaratos is. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. Nem szereti. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Minden olyan áthúzást. 14 . ha ellent mondanak neki. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. de már jeleznek némi akaratot. ha az nem metszi a törzsvonalat. Nem kifejezetten vezetõ típus. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. annyira. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. Írója már nem annyira önállótlan. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. hogy írója nagy on elégedett önmagával. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. aki mindig a maga feje után megy.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Vegyük azt a példát. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn.

Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. tehát Én -értékelése megfelelõ. még az elõtt befejezõdik. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. 15 . akinek ambíciója jóval nagyobb. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. aki tisztában van saját értékeivel. bizonytalanságot. nem mindig tettrekész. akkor az gyenge akaratra utal. élénkséget. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. amely nem éri el a törzsvonalakat. Rövid áthúzás 7. Sztenderd méretû áthúzás 2. Ha gyenge a nyomatéka. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. helyesen ítéli meg saját magát. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. bizonytalanságot. 1. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. de jelzi azt is. Túl hosszú áthúzás 4. kis vezetési igényt jelez. akkor az kiegyensúlyozottságra. határozottságot. hogy írója óvatos. Ez félénkséget. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. néha agresszivitást is mutat. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. Olyan ember. mint azt képességei indokolnák. Ha áthúzása nemcsak rövid. akkor írója kiegyensúlyozott. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. de vékony is. erõs akaratot jelent. hanem saját magát okolja. Hosszú áthúzás 3. lassú elhatározást jelent. ambíciót jelez. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. elodázó típus. határozatlanságot. kontrollált akaratra utal. kicsit halogató. az akaratgyengeséget.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi.

ha meghatározzuk irányát és alakiságát. lendületes személy sajátja. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. aki nagylelkû. ambiciózus. Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. kiegyensúlyozott. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. vállalkozó kedvû személy. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. vagy lefelé tartó. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. aki csodálja a nála különbeket. hogy nem is metszi a törzsvonalat. aki nyugodt. Ne gondoljuk azt. Jobbra csúszott áthúzás 5. Ha annyira siet az áthúzás. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. felfelé tartó „t” áthúzást. gyors munkavégzést is jelent. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. Vízszintes áthúzás 2. erõtlen az áthúzás. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. Ha kihegyezi a gyenge. Lefelé tartó áthúzás 16 . mely nem metszi a törzsvonalat 4. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. könyvébõl való 1. békés természetû. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. amely nem metszi a törzsvonalat 6. könyvébõl való 1. ha megjegyzéseket tesz másra. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. Ha sápadt. Felfelé tartó áthúzás 4. Magasan repülõ. Jobbra csúszott áthúzás. gyors gondolkozást. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. Balra csúszott áthúzás. akkor a fentieken kívül még bátorságot. felfelé. Ez akkor vonatkozik rá. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Vízszintes áthúzással az ír. Balra csúszott áthúzás 3.

Azaz alul hurok. Ritkán. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. gyenge nyomás. de elõfordul. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. elõvigyázatos. Alul hurkolt. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. ha biztosan tudjuk. Ott egy hirtelen balra -. feljebb áthúzás. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. körültekintõ. letört végvonalak. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. pl. mások lekezelését mutatja. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. Rossz hangulatú. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. felül áthúzott t betû 17 . tulajdonosa óvatos. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. Ha a közép zónát harmadoljuk.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. stb. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. lefelé tartó sorirány. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak.

Horog. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. A horog. kampó az áthúzás elején azt jelzi. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. domború. hullámos. horgos. kampós. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. hogy gazdája önfejû. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. hogy a vonalon homorú. Homorú áthúzás 3. 18 . kampó az áthúzás elején 5. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. sõt még önmagán is képes nevetni. kritikus természetet takar. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Horog. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. Domború áthúzás 2. könyvébõl való 1. makacs. kritikáját. míg a domborúé elutasítja azokat.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. Hullámos áthúzás 4. gúnyolódó. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul.

valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. precízséget. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. utána cselekszik. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. gondolkodásbeli realitást. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. 19 . Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. elõbb gondolkodik. A felsõ zónában. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. annak részei.Grafológia 5. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. A gyors írástempó egyik jele. valamint méretüket. elõresietõek és elmaradóak. a kontroll késését jelentik. gyors gondolkodást. a folyamatos kontrollt jelzik. alakjukat is meg kell figyelnünk. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. utána gondolja végig azt. Írója elõbb cselekszik. figyelmességet. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. hanyag lusta. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek . A pontosan kitett ékezetek pontosságot. Jelent az is valamit.

azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. amely még nem éri el a középzónát. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. tárgyilagosságot. illúziómentes életszemléletet mutat. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. Az önmagával elégedetlen ember 20 . ábrándozásra hajlamos. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. az annak a jele. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. akkor írója lelkesedõ. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. valamint a dolgokra.

elõrelátó gondolkodásra utal. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. tartózkodó.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . Eredeti észjárásra. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. Vékony ékezetekkel a hûvös. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. jó kombinációs készségre. Rövid ékezet az „i” betûn. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. ötletességre. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k.

titkolózást. Ezen kívül találkozunk homorú. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. hullámos. Homorú ékezet az érdeklõdés.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . a nyitottság. vidámságra. bizalmatlanságot. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. domború. mértékletességet. horgos ékezet makacsságot. védekezést és elzárkózást is jelent. kampós és karika alakú ékezetekkel is. és függõleges irányúak. de felnõtt írásokban . 22 . szöges. a kíváncsiság. az ötletesség.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. Domború ékezet Szöges. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. humorérzékre utal. gyakorlatiasságot. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra.hazugságjelnek értékeljük. külön szellemi világot jelöl. önfejûséget takar. a szellemi befogadás jele. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot.

de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. Alulról felfelé kitett ékezetek. Jól látható az õ és á betû feletti pont. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. mások szabályait nehezen. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. Kis „h” betûre. Az aszociális. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. zsenialitást jelöl. vagy egyáltalán nem elfogadó. Az öntörvényû. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 .Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. attól távolodva halad a felsõ zóna felé.

hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. közvetlen emberek. vagy közösséghez. Fonalas ductus 5. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. Hiába van mellette a másik ember. befolyásolni próbálja. a szûkebb – tágabb baráti. valamint két betû között is. vagy girlandos ductus 3. a végvonalakban és az irányultságban is. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. Amire nem figyel. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. akik csak kényszerbõl. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. mert ezek mutatják meg. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. érdekbõl. Ha a kötõvonalak nyitottnak. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. õ nem akar. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. Nem mindegy az egyén számára sem. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. nem befolyásolt. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. hogyan fogadja õt a közösség. a magányosságot. Nagyon fontos megnéznünk. vagy boltíves ductus 2. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. ezek a következõk: 1. hogy azt irányítani. erõszakos ember sem. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. az nem tudatos. Füzéres. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Õk a barátságos.Grafológia 6. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. tehát természetes megnyilatkozása énjének. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. nyitott. Meg tudják fogni a másik ember kezét. barátságosnak mutatnak valakit. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. Szöges ductus 4. Kígyó ductus 24 . jegyezzük meg. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. a szavak pedig a környezetét. kapcsolattartási mód egyénenként változó. mert egy esetleges elutasítás. Árkádos. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. meg tudják ölelni a másikat. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. amikor a kezek leengedve maradnak. ismerõsi kapcsolatait.

amelyek a szavak elején. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. 25 . csak késõbb oldódik fel. ahová a normaírás egyébként nem. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. hogy írója fékezi magát. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt.és záróárkáddal. amely arra is utal. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. hogy olyan helyre is boltívet tesz.. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. Az árkád Mi jut eszünkbe. vagy végén képzõdnek. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. hegyének lekerekítésében. eleinte távolságtartó. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni.Grafológia 1. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett.

Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. mint a valós tartalom.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. nehezebben barátkoznak. lepleznek valamit. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. ezért elzárkózik elõle. õszintétlenek. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. a fonatos. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. kötelességtudóak. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. Fonatos árkád 26 . többségüknek fontosabb a látszat. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. a szûk. hogy árkád és árkád között különbség lehet. nagy bennük a szereplésvágy. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. szoronganak. fegyelmezetlenek. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. és a szöges árkádot. A szûk árkádot választók pontosak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. elzárkózóak. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. a lapos. megfigyelhetjük. különcök. tartózkodóak. egyfajta kétszínûséget. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. hiúak. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. alkalmazkodóak.

ak ik támaszt keresnek. engedékenyek. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. Támasztott árkád 2. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. sok többletenergiával rendelkeznek. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. bizalommal fordulnak az emberek felé. rosszindulatúak is lehetnek. néha kegyetlenek. de önállótlanok. barátkozó természetûek. sajnálatot nem éreznek senki iránt. fejlett az empátia érzékük. részvétet. A füzér A füzért.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. esetleg szöges. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. Füzér és füzér között is van különbség. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. nyitottak a világ dolgai iránt. a mélynyergû. a széthúzódó lágy. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. Rendkívül energikusak. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. Kevés szeretetet tudnak adni. Többnyire félénkek és szerények. vagy egy felfelé nyitott. zárkózottak. már következtethetünk is arra. 27 . mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. kedvesek. hogy az így írók könnyedek. gyors mozdulattal lehet létrehozni. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. segítõkészek. Mivel a girlandot könnyed. és a feszes füzérrel. sok bennük a belsõ feszültség.

céltudatosság. Ellenben a nagyon szûk. békülékenyek. a hangulatok uralják ezeket az embereket. de el is várnak. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. A lágy. hiúak. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. de nem hajlamosak szélsõségekre. Lágy. lusták. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. mindent a lelkükre vesznek. önállótlanok. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. hiszteroid alk atra is utalhat. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. erõs akaratúak. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. elveszti tartását. alkalmazkodás. önzõek. szeretik a feltûnést. konfliktuskerülõk. annyit vissza is igényelnek. neurotikus. Adnak. Akaratgyengék. érzékenyek. mindent magukra vonatkoztatnak. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. a lágyság eltûnik girlandjaikból. számítóak. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. megbocsátók. sok bennük a feszültség. 28 . határozottak. sebezhetõek. befolyásolhatók. tudják magukat fékezni és irányítani. Az érzelmek.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. aránytalanul feszes füzér szorongó. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben.

valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. akadálytalan. hogy barátságos. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. pl. Hol keressük a szögeket. alkalmazkodó. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. gördülékeny haladást érnek el. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. Füzér a szavakon belül 3. akkor ez egy mindenkor. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. csak ezután haladhat tovább.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. az elõrehaladást a papíron. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. a "k" masnijában. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. a "h" betû íves részében. Mindkettõ a kedvességet. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. a "b" "v" betûk alsó íves részében. az oválokban. Ezzel ellentétben a szöges. ezáltal könnyû. aki rájött arra. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. 29 . ahová egyébként ívet kellene rajzolni. az alsó és felsõ hurkokban. és az ékezetekben is. A folyamatos. irányt változtat.

nagyon önállóak. hogy a hegyes szúrós. Számukra csak fehér. konfliktusokat keresõ emberre vall. az erõtlenséget szimbolizálja. igazságszeretõk. 30 . az emelkedések. süllyedések egymás utáni váltakozása. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. hogy puha lelkû. uralkodni vágynak. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. mert nincs határozott alakja. merevek. gyakran erõszakosak. szabálytalan írás csökönyös. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. amely létrehozza. Ezzel palástolja gyengeségét. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. vagy csak fekete lehet valami. nem barátkozó típusúak. Feladataikat mindig ellátják. A túlzott szögesedés egoizmusra. határozottságot szeretne mutatni. akkor ez olyan emberre vall. kevésbé "szúrósak". mindig meg kell néznünk. az alaktalanságot. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. a képlékenységet. inkább a jellegtelenség. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. megbízhatóak. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. 4. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. Biztosak lehetünk benne. akaratosak. Minél hegyesebbek a szögek. esetleg indulatos. nincs erõ a mozdulatban. jobban közelednek a társasághoz. darabosságáról ismerhetjük fel. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. a szöget a sarkosságáról. Ezzel szemben a ritmus nélküli. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. A szavak. hogy kihasználják õt. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. engedékenységétõl. nem elnézõek. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. aki keménységet erõltet magára. a kompromisszumokat nem kedvelik. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta. így védekezik az ellen. Ha szöges írással találkozunk. Szabályos. szívósak. az elnagyoltság a feltûnõ. könyörtelenségre. szögletes írással. hajlíthatatlanok.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. érzelmes ember nem ír szöges. akkor írója keménységet. ellentétben állnak környezetükkel. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. Támadóak. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. mert felelõsségvállaló. A fonal A fonal a puhaságot. a világhoz. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. kötelességtudóak. erõszakos viselkedést jelezhetnek.

de többnyire az egész íráskép alaktalansága. Ha csak teheti. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. inkább alkalmazkodást mutat. elfonalasodott. hisztérikus. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. de semmi sem köti le igazán. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. segítõkészek. visszautasítja azt. hogy az egyes árkád. hogy elmélyüljenek egy témában. azt vesszük észre. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. elvei. nem határozottak. Mindkettõnél úgy értelmezzük. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. irányváltoztatásra kényszerítjük. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. Intuitívak és alkalmazkodóak. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. ezek többsége neurotikus. ill. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. Mivel nincsenek határozott elképzelései. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. könnyen megsértõdik. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. ideges. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. kapkodást tükröz. együttérzõ képességrõl árulkodik. 5. mindig rohan. Határozatlanságuk. vagy szembeszegül vele. pszichológusok és színészek írásában. csapong. nem nyilvánít véleményt. Rendkívül türelmetlenek. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. Rendkívül türelmetlen. sietséget. Nehezen viselik el a kritikát. a formaságokat. Túlérzékenyek. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. Empátiáról.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. a nyugodtság és a higgadtság. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Nem szeretik a szabályokat. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. A kígyó ductus. ezért hiányzik belõlük a harmónia. bizonytalanok. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. nem készteti semmi megállásra. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. esetenként egyenes vonalakat. Ha kígyóvonalat 31 . ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Minden érdekli. átérzik mások problémáit. rossz az önismeretük. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. nyugtalan. olvashatatlan betûket. nem kitartó. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. vagy alkoholista személyekre utal. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. Az egész írás bizonytalanságot. valamint azt is jelzi. A toll akadálytalanul halad a papíron. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. nyughatatlanok. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. együttérzõek. nem szilárd jellemûek.

vagy lefelé a törzsvonalon halad. megállásra. a képmutatás. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. az akadályok között ügyesen lavíroznak. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. elkerülik azokat. hogy a ravaszság. megjátszottak. merev. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. modoros. nem kényszerülünk megtorpanásra. A formák mesterkéltek. Nem képesek a közvetlenségre. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. Crepieux -Jamin adta. a lazaságra. Egymással ellentétes. képesek a dolgokat több oldalról. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. Árkád. mint mozdulataik. Viselkedésük ugyanolyan irányított. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. melynek nevét egy francia grafológus. színes egyéniségek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. sokféle szemszögbõl átlátni. természetellenes. rendkívül fegyelmezettek. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. rafináltság szélhámosság jele az írásban. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Nehézkesek. Mások szeretnének lenni. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. kerülik az összeütközéseket. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. Gyakran jellemzi õket a színlelés. El?fordulhat azonban. Ez a fajta írás lassú. finomkodóak. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. füzér. jó formaérzékkel rendelkeznek. 32 . mint amilyenek valójában. sokoldalúak. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek.Grafológia rajzolunk. Sokoldalúak.

ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. akkor olyan emberrel állunk szemben. és miután hozzászoktak. Kövessük ezt a módszert. A magányosság. mint közönségre. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. A hurok nélküli kötetlen írással. magányos embert takar. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. végvonalaiból. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. Kapcsolatot nem létesít velük. társaságkerülésre utaló jeleket. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. amelyek írójának élményeire utal. a levegõbe írták. Az írás. negatív kötésnek. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. õ az. Így már 33 . mivel az egyes betûelemek után megállásra. kanyarodásait a papíron. mindig ezzel a formával írnak. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. szavait. lendületét. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. nem szeret emberek között lenni. aki nem tesz lépéseket a társaság. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. építész. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. Kötetlen írás Mit tegyünk. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. a világ felé. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. Fontos megtudnunk. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. megtorpanásait. vagy nem mûszaki rajzoló -e. akik csodálják õt. Kezüket nem nyújtják a másik felé. A hurkok nélküli szkript írás sivár. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. csak szerepel elõttük. mint az egyébként is így író emberek.

hogy közel azonos értékeket kapunk. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. Ekkor instabil. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. sokszínû. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. kiegyensúlyozatlanságra. Ezután megszámoljuk. jelleme állandó. vagy csak pozitív tulajdonságai. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. Ilyenkor nem tehetünk mást. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. 34 . kötõdése mindig egyforma. irányuk ellentétes. hogy nincs az írónak uralkodó. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. ha kevert. Különösen igaz ez olyankor. Az emberekhez. akinek jelleme nem túl szilárd. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. a világhoz való kapcsolata. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. következetlen személlyel állunk szemben. kiszámítható. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. mint megszámoljuk. barátságos és közvetlen. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. Elõfordulhat. ez azt jelenti.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. Mit tegyünk. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. domináns kötési módja. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. Mindkettõ ívelt mozgással. de elõfordulhat. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak.

akár ösztöneredetû energiát. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. a „t” betû áthúzásai. a szabályosság. az arányosság. ilyenek a kezdõ-. mozgássorozatnak. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. hozzálátnak. vagy gyengítik. hogy írója nem körülményeskedik. és végvonalak. az ékezetek. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. és akkor is. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. amelyek az írás fõdominánsai. a sebesség fogalmával. Az írás. rögtön a tárgyra tér. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. aki energiát gyûjt. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. aki hosszasan tépelõdik elõtte. Mindenki másként kezd a munkájához. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. ha szerepelnek az írásban.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. 35 . nehéz helyzetfelismerésre utal.Grafológia 7. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. Michon abbé francia grafológus. és végvonalak is. szinte fejest ugranak a feladatba. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. Klages elvetette a jelgrafológiát. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. akik rögtön belefognak. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. bizonytalankodik. szenvedélyes természetû emberek írásában. ha hiányoznak belõle. akár szellemi. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. vállalkozókedvû. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. és va nnak olyanok is. árnyaltabbá tehetjük. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. csak kiegészítik azt. Van. Van. Kezdő.

Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat. ellenkezni szeretõ embert takar. 36 . akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. Ez arra utal. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. Õk azok. Az alsó zónából induló. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. érzékenyek. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. melyik zónából meríti energiáit.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. egyenes vonalú. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. hogy az író személy honnan. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. de elõfordulhat. az energiát jelzik.

és mindig a lustaság. . az idõhúzás jele. Balról induló. felülrõl várja a jót.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. elefántormány -szerûen induló kezdõvonal. a múlthoz való visszanyúlást jelöli.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl.

csak annyit. szûkmarkúságot jelent. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. késztetéseket jelzi. aki kíméli az erejét. addig a végvonalak megmutatják. energiáiból nem használ fel. Normál. szûk írásban zsugoriságot. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. Apró. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. fegyelmezett embert mutat. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. egyszerû. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. kötött írásnál lényeglátó. hogy nincs fölösleges. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. ösztönbeli megfontolásokat. feszült. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. az a tudálékosság jele. fölösleges lendületet vezetik le azért. 38 . levezetésre váró energia.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van.

Egoizmust jelez. akinek mindig maga felé hajlik a keze. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. Hegyes végvonalak gúnyolódó. brutalitást jelentenek. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. durvaságot. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. kimerültséget. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. 39 . és olyan embert. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. akár árkádosak. kritizáló embert mutatnak. fáradtságot.

kampós végvonalak önfejûséget. aki szeret küzdeni.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. 40 . õszintétlenséget jelölnek. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. merész. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. dicséret utáni vágyat jelölnek. makacsságot takarnak. támadó. Ferdén elrántott végvonal Horgos.

ráérezhetünk dinamikájukra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. amely lehet segélykérõ. lehet elhárító.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. taktikázást jelentenek. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. lehet barátságos. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek.

Arról már beszéltünk. lehetőleg ún. példányon látható jól az írás. többirányú mozgást végez. többen kétkedve gondolnak erre. szó. -Amennyiben a 2. hanem az írás sebességét. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. Felmerül a kérdés. mekkora az a nyomóerő. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. miközben kanyarogva halad. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. átütő géppapírra írunk. A fenti módszer arra jó. hogy a vonal. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. és 5. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. s erről kell véleményt mondanunk. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. s kell is néznünk. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. akkor erős nyomásról beszélünk. azt az is bizonyítja. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. és 3. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. s törvényszerűen. 42 . Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. az életerőt. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. hogy nem más. példányon még jól látszik az írás. illetve mérhetőek voltak. mellyel az írás létrejött. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. Részben igazuk is lehet. hogy magunk kísérletezgessünk. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. példányon is olvasható . amivel írójuk rendelkezik. a nyomással. az egyén belső energiáit mutatja. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . s így alakul ki a leírt jel. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. Az szinte elképzelhetetlen. szöveg. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. könnyen megállapítható. s Románné ennek nyomán megállapította. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre.Grafológia 8. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. ugyanis írásunknak mélysége is van. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. amikor ez a kérdés felmerül. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. hanem három dimenziós kiterjedésű. mint egy folyamatos vonal. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . mi a helyzet a nyomatékkal. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4.

tartósan vizsgálhatjuk. illetve. itt most csak pár szót erről. mert puhább. hanem attól is. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. biztosak lehetünk abban. Nézzük meg. annál élesebb. s fordítsuk meg a lapot. vékonyabb vonalat kapunk. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. átnyomódott -e a papír. mint a toll. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Ez talán a legegyszerűbb. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. hogy milyen a papír minősége. Ha lehetséges . s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. Ezt persze úgy is elérhetjük. hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. hogy bármikor elővehetjük. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. 43 . Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Vegyük kezünkbe az írásmintát. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. Előnye viszont az. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. de nem csak ettől. Tapogassuk meg a lapot. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. könnyen siklik az írófelületen. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. hogy a nyomaték gyenge. Figyelembe kell vennünk azonban azt is.

s ezeknek a szemcséknek az eloszlása .Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. A vonal festékszemcsékből áll. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. Mit látunk. Természetesen nem lehet olyan egyenes. Az alapvető különbség mégis látható 19. mintha vonalzóval húzták volna. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások.

A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. érdekes megfigyeléseket tehetünk.Grafológia váltakoznak. s ez jól felismerhető. azt is megállapíthatjuk. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. Ezek a következők: 45 . Aszerint . akkor élesnek tekinthetjük az írást. hogy a vonalak minősége különböző. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen.

Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. makacs és harcias. Érzékeny. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. hogy igen egyoldalú. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. stabil ember. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Előfordulhat. hogy meg is kapja ezeket.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. akinél az ösztönök erősebbek. Áthelyezett nyomaték 46 . akkor feltételezhetjük. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. Szeret természetközelben lenni. Lobbanékony emberrel van dolgunk. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. de ez egyáltalán nem harsány. hogy önfejű. hogy az így író ember számára az ösztönök. . Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. akkor hirtelen haragú. az élvezeteket. passzivitás jellemzi az így író embert. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . kevésbé érdeklődő. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. s igyekszik életét úgy irányítani. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. de át tudja adni magát a benyomásoknak. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. Igényli az erőteljes ingereket. kitartó. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. de előfordulhat. kicsapongó típusú. passzív egyén. Ha így ír valaki.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. nem ernyed le. aki számára a realitás a legfontosabb. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. de megvan a képessége arra. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. . ki nemigen uralkodik magán. mint a hagyományok tisztelete. Szívós a munkában és az élet más területein is. A legritkább esetben fordul elő. Nem hagyja magát az árral sodortatni. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. az anyagiak a legfontosabbak. Jelen van nála az életigenlés. hogy az őt ért élményeket befogadja. illetve arra.

ellenállást. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. abba több energiát fektetünk. de sok más ok is. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. javítás. amit az egyén el akar rejteni. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. ha valami nagyon fontos. s előfordulhat. lelki zavar tünete lehet. változó dőlésszög. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. milyen jelentéseket hordoz. Indokolatlanul. Az így író ember viselkedése nem természetes. 47 . ha az erős embert látnák mások benne. hiszen az író ott fejt ki erőt./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. hibás írás. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. érzéseket és az erőkifejtést is. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. Alakoskodik. szeretné. inkább azt mondhatjuk. mint ahogy a vonal képzése sem az. mint pl. ami indokolatlanul. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. színlel. Érdemes megnézni. mely szavakban találkozunk vele. méretváltozás…. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. Gondoljunk csak rá. ami számunkra is információ értékű lehet. jobban odafigyelünk rá. Van benne némi erőmutogatás. ahol nem kellene. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük.

majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. sokat is ad erre. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. kitart a munkában. 48 . Energiáit összpontosítja. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. Gyengeségeit nem vállalja fel. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. mint amekkorával valójában rendelkezik. sugározni mások felé. nem engedi. szívós emberről van szó. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. lelkiekben is erős . akkor ez inkább nekibuzdulást. Határozott fellépésre törekszik.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. vastagabbak Nagyon kemény. hogy elveszítse erejét.

Az elemzés előtt nem árt. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. azt mondjuk. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. amit az iskolában tanultunk. Miért fontos ez? Ha tudjuk. a mintától. az író személy korát. mikor és milyen módszerrel tanult írni. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. hány éves az illető. következtetni tudunk arra is . Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. az illető mi lyen módszerrel tanult írni. Az tehát egyértelmű. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. hogy a dőlés azt jelenti. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . Nézzük. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. Az írás természetes lendülete és az a tény. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. s ez után következhet az értelmezés. hogy a betű valamilyen irányba eldől. kell. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. valamely irányba eldől. ami napjainkig általánosan használt. milyen változatai vannak. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. eltér a tanulttól. azt is tudni. ha tudjuk. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni.Grafológia 9. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. mit értünk dőlésen. akkor mit is az a dőlés. hogy a betűk szárai. Az első lépés tehát annak megítélése. ami azt jelenti. Ha a szár nem így áll. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják.

hogy keressen szögmérőt. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. 50 . Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. Az írás során sok betű annyira módosul. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. j. és kezdjen el dőlést. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. s a norma szerint egyenes kell. s akad olyan írás is. sem arra bíztatni. hogy a dőlést megállapíthassuk. r. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. u. s így nem bizt os. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. f. hogy a szabályostól sok írás eltér. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. amely írás közben lefelé halad. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. m. t. Persze mindenki tudja. módosulnak. szögeket méricskélni. d. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. hogy felismerhetők. Ahhoz. mintha össze-vissza keresztezik egymást. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. hogy legyen.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. s így kapjuk meg a tengelyt. y.

egyre közelebb akar kerülni 4. Balra dőlt 7. teljesen meghajol 5. hogy a fenti vonal maga az ember. Mit gondolunk arról az emberről. hangsúlyozza. 51 . 18. Jobbra dőlt 4. visszariad. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. még jobban kihúzza magát. Képzeljük el.Grafológia Annak szemléltetésére./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. illetve a betű alapvonalára kerüljön. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. s ráfektetjük az írásra. határozott testtartásán nem változtat. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. hogy szinte odahajol. hogy a dőlésszög az./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. / odafordul a másikhoz. hogy tőle jobbra egy másik ember van.fekvő 5. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. hogy távolságot tart. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. hogy a vízszintes vonal a szó. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. aki 1. mely csoportba sorolható. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát./ odafordulása oly mértékű. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. Ha feltételezzük. Mérsékelten jobbra dőlt 3. Erősen jobbra dőlt . Enyhén balra dőlt 6. 2. Álló 2.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. tehát azt mondhatjuk. könnyen meg tudjuk ítélni. közelednek hozzá. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. mint közel kerülni hozzá 6. biztosabb. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle.

de ez annyira fontos eleme a grafológiának. És tessék. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. 52 . érzelemszegénységből. Jobb és bal irányok. Táplálkozhat ez belső gátlásból. figyelemmel. megvan a képessége. Nehezen megközelíthető. ellenőriz. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. Eben az esetben meg kell keresni. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. az az odafordulás. s azt is mondtam. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. nem befolyásolható. hogy úgy érzem. de esetlegesen meggyőzhető arról. azt. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. az elfordulás. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. ami együtt jár a megfontoltsággal. nem árt az ismétlés. s sokkal inkább akarati elem. értelmezések. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. ha nem neki van igaza. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. előrehajlik. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. Ha az írás az egyenestől elmozdul. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. hogy más álláspontját elfogadja. hogy fontos lesz megjegyezni.

aki képes magát. nem mérlegel. Vél és eredményorientált. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. lendületes. Lehet kapkodó. Gyakran lelkes közösségi ember. Jellemző rá az önátadás. s meggondolatlan. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. még ha ezer más dolga lenne is. aki.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. Fekvő írás 53 . tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. érdekeinek alávetni. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. Ő az. rögtön segít. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Időnként előfordulhat. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Az így író ember kiegyensúlyozott. nem ragadtatja el magát könnyen. akaratát a mások akaratának. ha kérik. nem fontolgat közben.

Ha valaki így ír. Mérsékelten balra dőlt írás 22. kétkedés. hogy van benne tartás. magának való személynek tartják társai 5. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. Viselkedésükben sok az elutasítás. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. hogy igazi közösségi emberek lennének. nem mondható rájuk. hogy minél inkább balra dől az írás. Másoktól elhatárolódni szeretne. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. a családhoz. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. másoktól. Erre az emberre mondják. az anyához való kötődés. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. Balra dőlt írásra általában jellemző.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. a megszokotthoz ragaszkodnak. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. a hagyományokhoz. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. ha őt irányítják. 54 . Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Az így író személy elfordul a világtól. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. csak úgy tud létezni. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. Erős bennük a múlthoz. sokszor magával szemben is.

mint a normál írásukban. Amennyiben ez nem állandósul. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. de ez náluk még gyakran változik. A múltba való visszatekintés. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. ha az illető dőlt írással tanult meg írni.Grafológia Így írnak az őszintétlen. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. Ezek pedig a következők. magába zárkózást pszichés sérülések is. Ezek a következők lehetnek. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. színészkedő. a tervezés. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. Okozhatják ezt az elfordulást . A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. a céltudatosság. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. nem kell semmi rosszra gondolni. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. s a képmutatók. pózoló emberek is. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. fennállhat az a helyzet. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. állónak tekintjük a tanult mintát.

aki maga sem tudja néha. s ennek eredményeképp cselekedeteit . ha jó benyomást kelthetne társaiban. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . s ez fokozottan bal felé dől majd. szinte bántja a szemünket. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. de érzelmei elragadják. a stabilitás. stabil embernek látnák őt. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. szeretné. megállapodatlanság jele. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. lendületes kezdés jellemzi őt. s nem hagyja. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. 25 egyre jobbra Az az ember. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. aki így ír. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. hogy milyen mértékű az ingadozás. mérés nélkül is szembetűnő. szeretne uralkodni magán. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. hogy mit tegyen. inkább érzelmi alapon hozza. Az odaadó. Szeretné. abból hiányzik az állandóság. olyan emberrel van dolgunk. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. hogy az érzelmei elragadják. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. Amennyiben ez szemmel láthatóan. ha mások megfontolt . amikor a szöveg. majd egyre visszafogottabb. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. könnyen és bátran kezd minden újba. Tudja. meggondoltabb lesz.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. Aki így ír. Bizonytalan emberrel van dolgunk. Enyhe eltérés még normálisnak mondható.

57 . egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. hogy milyen mértékű az eltérés. illetve azt is. a változás.Grafológia 26.

Azt is tudjuk. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok.2 cm. Azt mondtuk.bár a tanító nénik megkövetelik.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek.5 .3 mm-es írás. illetve az ettől való eltérést megítélni. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . hogy . . a szabályos betűformáláshoz. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. s egyéni módon alakítják írásukat. az alapvonal alakja. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken. Ez a z írás alapvonala. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk.3 mm jut. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. De mi a helyzet azokkal. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. mit mérünk. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. 3. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. ne mérjünk. Ha bizonytalanok vagyunk benne. vagy egészen picik. mint pl. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni.nem is mindig fontos. 3 -3. ezek megítélése nem okoz gondot. Azt is tudjuk. egyre gördülékenyebbé válik az írás. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. hogy kerek betűink. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. Vannak írások. az hogy mihez hasonlítunk. Azt is érdemes figyelembe venni. mint a nőké. tehát.Grafológia 10.vel ---alapvonal--9. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. iránya változhat. amikor még bizonytalanabbak va gyunk . Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához.5 mm. fontos annak megítélése. Minden harmadik vonal vastagabb. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg.5mm-es írásra. hát foghatunk egy vonalzót. A betűk ezen ülnek. de néha –főleg kezdetben. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC . hogy a betűk nagy teret foglalnak el. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. Ha egyértelműen látjuk. Ez tehát amit tanulunk . A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. töpörödöttek. tehát részenként már csak kb.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. Hogyan mérhetünk? 58 . hogy mekkorák. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja.

A másolatok eredeti méretben készültek. hogy emberünknek össze kell húznia magát. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. határozott fellépéssel rendelkezik. ha mindenki saját írását megméri. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. Ő az az ember. Tegyük ezt egy soron belül több helyen.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. Sőt inkább az ellenkezőjét. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. hogy ez normál. Nézzük. mindenki számára könnyen felismerhető példák. s valóban szélsőséges. közepén és a végén is. hogy mit is jelent ez. s segítséget szeretnének kapni. Ez 59 . nagy vagy éppen kisbetűs írás. A későbbi megítélésben segíthet az. majd a felső pontjait is. illetve azok számára. aki nem fél másoktól. ez igazából kezdetben lehet fontos. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. annak értelmezése. hogy ne csak egy helyen mérjünk. 11. azaz azonos vele. akik bizonytalanok. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. ha az írás megmutatja. Ha a betű én vagyok. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. megállapítja. akkor fontos. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. s az a normál méretűnél nagyobb. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. nincsenek kisebbrendűségi érzései. úgy mint ebben az esetben is. az elején. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. akkor következik a dolog izgalmasabb része.

o. optimista. akkor tudjuk megmondani. nagyon szemléletesen fejezik ki. a középpontba kerüljön. kevésbé határozott fellépésű. minden áron azt akarja elérni. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 . elnyom maga körül. az nem mondható rossz tulajdonságnak. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. bizony azt nem sokan kedvelik. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. hogy szeretné magát kiemelni. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. Nem szeretne szürke kis egér lenni. hogy figyeljenek rá. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. ha azonban ezt mások rovására teszi. Talán soknak is tűnik a felsorolás. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. lelkesedő. saját jelentőségét hangsúlyozza. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. aki inkább visszahúzódó. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. s mindenkit lehengerel. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. szerényebb és visszafogottabb.

hangsúlyosabb. a mondat elejét. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. Azt hiszem m indenki tudja. hogy aki ezt írta. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. hogy az író a szöveg. Ezek az egyének igen szerények. s így mennyire segítségre szorul. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. de kisebbekkel fejeződik be. 12. milyen kicsi is valójában ő. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. mindenképp arra gondolhatunk. kiemelkedni. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. nem akar kitűnni. tudósok is apró betűkkel írnak. érzékeny személy. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. 61 . gondolhatunk arra. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . nagyobb betűkkel indul.Grafológia találkozni. hogy a legritkább esetben fordul elő. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. hogy írója alulértékeli magát. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. stabilabbak. első betűjét nagyobb betűkkel írja. mint a nagy betűvel írók. valami okból figyelemfelkeltőbb. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. Előfordul. s gyakran kevésbé megingathatóak. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. A legkönnyebb dolgunk lenne. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. / Sok “nagy emberünk” . sérülékeny. hogy valaki mindig. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. hogy az írás egy része kiemeltebb.

önbizalma csökken. elképzeléseit megvalósítsa. A kezdeti óvatossággal. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. feltételezhetjük. de ez szép lassan oldódik nála. meggondoltabb lesz . Kiépíti maga körül a biztonságot. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. Az így író ember először visszafogottabb. reálisan felméri a lehetőségeit. magabiztosabb lesz. ami fékezőleg hat rá. hogy teljesen magába roskad. 10. 62 . hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. Kezdetben óvatos. hogy elvesztheti önkontrollját. nagy ambíciói vannak. hogy saját képességeit reálisan értékelje. képtelen lesz az önfegyelemre. fél a jövőtől. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . írójuk nagy lendülettel indul. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. önbizalmát elveszti .Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. hogy írójuk annyira felszabadul. megfontolt. óvatos. hogy írójában megvan a határozott fellépés. Valószínűleg képtelen arra. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. 14. néha bizalmatlan. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. hogy terveit. Kudarcot vall. de ezeket nem tudja megvalósítani. néha még bizalmatlan is lehet. Egyre visszafogottabb. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. biztonságra való törekvéssel. nem akar kapcsolatot teremteni. elutasít másokat. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. lelkesedése. majd később egyre oldottabb. sem arra.

hogy az írójuk önérzete néha fellobban. körülményeivel. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. 63 . amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. de nem igazán sikerül neki. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. hogy a betűk általában mekkorák. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. hogy ki akar törni az egyhangúságból.a magassága megegyezik a szélességével. melynek formálásakor. Könnyen azt hihetné az ember. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. Azt gyaníthatjuk. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. pedig ez egyáltalán nem így van. többnyire elégedetlen a sorsával.Grafológia Mi van azonban akkor. amit már a emlékeztetőül megmutattam. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni.

Ellenkező esetben. Ekkor beszélünk szűk írásról. sőt inkább sürgeti azt.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. körültekintő és érdeklődő is. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. mint a magassága. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. Igényli az emberi kapcsolatokat. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. A múltból a jövőbe. az emberektől. hogy a betű szélessége kisebb. mint a magassága. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. amikor a betű magassága a kisebb. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. szélessége jóval nagyobb. a haladástól. ha a betűképzést nézzük. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. Széles írás esetén a gátló erő. aki aktív. hogy kellően fegyelmezett legyen. Az így író ember tudatosan fékezi magát. fél a jövőtől. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. elképzelhető. o. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. az éntől a közösség felé. jellemzően nem társasági ember. 64 . gondolhatunk arra. nem akadálytalan ez a mozgás. hogy önkontrollja igen kicsi. hogy a kerek betűk / a. s az előrehaladást valami erő akadályozza. mint a magassága. a változástól. tettre kész emberrel van dolgunk. céltudatos. s az igénye erős is erre. Valószínűleg egy lendületes. aki nem tud a múlttól elszakadni. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. Normál esetben – mint ezt már említettük . Inkább magába zárkózik . széles az írás. Előfordulhat.az írás iránya balról jobbra halad. mint nagy tömegben. hogy írójuk teljesen passzív egyén. Kevés a fékező erő benne ahhoz. gátolja. Nem fél a jövőtől. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk.

sokszor bizalmatlan az ilyen ember. inkább tartózkodó. Most azt nézzük. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. hanem attól is. hogy nem igazán társas lény. Arról. Vagy nem tud. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. 65 . ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. Ezen kívül. fokozott távolságtartási igénye van. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. ezt valami gátolja. szintén széles írásról beszélünk. A közeledés azonban problémás. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. azt is nézhetjük. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. olyan emberrel. indulatait igyekszik megfékezni. hogy mások elfogadják. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. mit a betűé. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. Óvatos és elővigyázatos. Rövid kötővonalak. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. nem is keresi a kapcsolatokat. Beszéltünk a betűk nagyságáról. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. de nagy távolságot tartanak a betűk között.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. és a betűk így állnak távol egymástól. Ha hiányoznak a kötővonalak. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. Nem annyira közlékeny.

66 . az előrehaladástól való félelem. Jellemző lehet rá a tépelődés.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. önmarcangolás. magával törődik. de gondolhatunk arra is. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos.

melyik irányban? Szélességében. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. nagyfokú gátlásosságra. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. megjelenik bennük. Szélessége pedig azt árulja el. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. Az oválok a középzónában. szûk oválnak nevezzük. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. azaz mekkorának érzi magát. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. kiolvasható belõlük. ami írójukkal a hétköznapokban történik. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. akkor erõs zárkózottságra. hogy az egyén mekkorának tartja magát. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. ambiciózus embert mutat. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. Ezek megjelenése szorongást. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. Az egyéniség kialakulásával.Grafológia 11. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. innen ered elnevezésük is. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. közérzetérõl. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. munkájához való viszonyáról. Nézzük meg. melyeknek magassága nagyobb. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. mint a szélessége. Szûk oválok Szûk oválok 67 . Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. A megfelelõ magasságú. visszahúzódást jelez. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. Ha igen. iskolásszerûeknek. általában csak a gyerekek. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. önmagát helyesen értékelõ. túlterheltségérõl. esetleges szorongásairól. Ezért minden.

Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik.–azért ír valaki. mert labilis az önértékelése. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. hogy képtelen azt átugrani. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. aki rendkívül elégedett önmagával. megbízhatatlan. ha nem felpuffadtak. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. hogy írójuk nem elégedett önmagával. hogy a grafológust bosszantsa . szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. esetleg tolakodó is lehet. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. vagy zártságukat is. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. Ezt Õ is tudja magáról. gátlástalan. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. Az az ember. Így az ír. azaz a megfelelõ magasságú. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. Azt jelzik. ezért lázadozik az önérzete. gyakran felületes. kiszámíthatatlan személyiség. Az akaraterõ az. nézzük meg nyitottságukat. mindig nyitva hagyja oválját. kívül pedig a külvilág. a képessége megvan hozzá.

Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. a külvilág van. miközben megtalálják a kibúvókat. mert szereti azokat kifecsegni. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. önmagát vállaló. információit innen szeretné beáramoltatni. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. Ha azonban 69 . Jobbra a jövõ. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. Aki erre kíváncsi. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. õk azok. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. A 3. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. az jobbra nyitja meg oválját. információkat befogadó embert mutatja. az balra nyitja az énkép -betûit.

Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. és alul nyitott oválokkal is. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. Felülrõl mindig a szellemiség. zárt oválokkal írnak. õszintétlenséget jelent. Így írnak a vallásos em berek is.Grafológia a közösségért teszik ezt. Zárt oválok 70 . a tudás áramlik az oválokba. visszahúzódó emberek. a jobboldalon találjuk a nyílá st. valaminek a takargatását. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken. hazugságjelnek minõsíti. Felül nyitott oválok Alul. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -. ez titkolózást. az ösztönvilág. Õk a zárkózott.

Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. erõs bezárkózást jelez. asztma stb. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. allergiák. kritikus. Bizonyos betegségekre. melyek légszomjjal járnak. vagy saját Egója. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. 71 . hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. pl. A fonalas oválok önbizalomhiányra. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. egyes szívbetegségek. szeretetigényt jelölnek. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. ez védekezést.

Az ovál magassága alatt maradó. Az alul foglalkoztatott.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. õk azok. a magánéletükben. 72 . feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. a munkahelyükön már ritkábban. mint otthon. fontos számukra a róluk kialakított kép. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. mint a munka betûjének. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. sokat adnak mások véleményére. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. hogy azok.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

értékeli a közösség. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. feldolgozását.Grafológia 12. hogy párjának vannak ugyan sikerei. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. beteljesedését. mint az ellentétes oldalon lévõ. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. melyek akár még Õt magát is meglephetik. Maradjunk még a középzónában. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. az tudja. aki mellett kicsinek. a partner. esetleg elmaradását. Úgy érzi. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. akkor az író lenézi társát. vagy a barát is. annak készségét. és nézzük meg a fejrészeket. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. Ez a társ lehet a házastárs. hogy annak „g” felõli szára kisebb. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Fogalmazhatunk úgy is. Vizsgá latakor fej-. 74 . Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. önmagát sokkal többre értékeli. a legrejtettebb. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. valamint hurokrészre bontjuk. féltve õrzött. és mindkettõt értelmezzük. az éntudatunkat. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. hogy a szexuális énképünket. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. akkor az író felnéz társára. azaz a társ szimbóluma.

csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. mint amennyire a külvilág teszi azt. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. A „g” úgy érzi. amilye van. Õ is tisztában van vele. ha a „g”. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. A középzóna alsó pontja.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. 75 .

vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. a prüdéria. Írója elzár ja. vagy a titkos viszony. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. jelentésérõl. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. 76 . aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. nem beszél róla. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára.

akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. Õ jól érzi magát. azaz az írót . de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. ágytól elváltak szólással. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. melyben a társ bekebelezi a „g” -t.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. Ám ezt az „y” nem veszi észre. azaz maga az író. teljesen ráfonódik társára: 77 . Nem kötõdik párjához. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. aki távolra tolja ugyan magától párját. rossz a szexuális kapcsolat is köztük.

aki az egyik írásban a „y” volt. Ez feltételezhetõen attól is függ. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. nem rajzol fejet az „y”-nak. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. és békében él önmagával. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. 78 . a másikban már a „g” helyén áll. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. állandó bûntudatban él. egyáltalán nem biztos. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. önmaga elõtt is szégyenkezik. hogy a valóságos helyzetet látjuk. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. vagy teljes mértékben elfogadja azt. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. Az ösztönszférába helyezi le párját. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását.

Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. mert elõfordulhat az is. Ne felejtsük el. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . és azokat csak utánozza.

Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. akik megmosolyogják azt. ha nem . hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. létra. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. erõs kötõdését a közösséghez. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. de a napocska. azonosságtudatunkat adja.vertikális . hogy nevünkhöz . vagy labda képével mégsem azonosulnak. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. Ennek oka feltehetõen az.tanúk elõtt -az okmányokra. Jelentheti még az egyén önállóságát.Grafológia 13. az óvodai jelek mellé.különös kapcsolat fûz bennünket. azt inkább folyóírásunk tükrözi. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. nyomtatott betûkkel. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . elfogadják mint tudományt és vannak. tiltakozásának. ezzel hitelesítve azok tartalmát. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra.ha szeretjük azt. és szövegtömbtõl távoli aláírást. mint a személy egyetértésének. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. annak ellenére. egyetért vele. nem érzik annyira a sajátjuknak. Függõleges. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. mint a nevüket. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. egyéni vonások. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. Az aláírás Vannak emberek. hogy a nevünk az. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. akik hisznek a grafológiában. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. ez azt jelenti. ami megkülönböztet minket a többiektõl. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . egyfajta védettség igényt is jelölhet. . Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. Az aláírást.

depressziót. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. az félelmet. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. A normál. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. amely a normák követését. Egy 21cm széles A/4-es lapot.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . Megkülönböztetünk jobb oldalra. vagy a bal oldali oszlopban van. körülbelül a középsõ. azzal nem ért egyet. a bezártságtól való ideges félelmet is. Középre helyezett aláírás 81 .Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. mert telítve van negatív élménnyel. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. szorongást jelez. valamint bal oldalra helyezett aláírást. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. Kapnánk egy baloldali. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. egy középsõ. betartását. középre. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének. Az író nem mer közeledni a külvilág. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. elszigetelõdést. az emberek felé. Pesszimizmust.

Krízishelyzetben van. fáradt és letört ember. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. az emberek elõl. ambiciózus. passzív. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes.Grafológia A bal margónál. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. teljesen a múlt felé fordul. becsületességet. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. nyíltságát. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. jövõorientált személyre utal. természetes viselkedést. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. a szabályok be nem tartását. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. valamint udvariatlanságot jelent. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. 82 . A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. aki fél. kedvetlen. szorong. önállótlan. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. segítségre szorul. energikus. önmaga vállalására utal. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. Bezárkózik a külvilág. A felfelé tartó aláírás lendületes.

hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. akik asszonynevüket használják. A bekarikázott név egy védõburkot. nyomatékosítást. 83 . Azt is jelzi. nagyobb betûkbõl áll. A következõ három minta A. Abban az esetben. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. gyakran válást. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. hogy azok a nõk. hogy férjhez mentek. egy belsõ védett világot jelent. de az is elõfordulhat. amikor a vezetéknév a nagyobb. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. akkor az író személy az apával. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. bizonytalanságot.és keresztnevét. esetleg fölötte húz egy vonalat. hogy a személyt a hivatalos szerep. Érdekes megfigyelés. a férfiszereppel. esetleg özvegységet jelöl. Arra is utal. különállóvá válik a „né”. Gyakori jelenség. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. akik büszkék arra. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. Lüke Az aláírás grafológiája c. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. bekarikázza. mint férjük vezeték . hogy asszony státust értek el. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. a névadó családdal azonosul. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. büszkeséget jelent. pontot tesz a végére. hiúságot. hogy valaki a nevét aláhúzza. önmaga személyének fontosságát. az a kapcsolatban szakadást. Valamelyik jobban kiemelt.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. bekeretezi. bezártságot mutat. énértékelési problémákat jelez. elsõsorban terveinek.

Megfigyelései alapján.Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével . aki nem szeretné. átélt tragikus esemény.Grafológia Pontot tesz a név után.Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal . a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . valaminek a lezárására törekszik. akár cselekedeteirõl. mégis áthúzás jelenik meg. aki határozott. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . Így ír alá az az ember. Ez azt jelenti. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . önhittséget mutat. nem szereti az ellenvetéseket. melyben egyébként nem lenne.vagy keresztnév kezdõbetûjében. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. elkendõzését jelenti. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. átélt tragikus eseményt jelent. A vezeték .Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével . Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. A pont jelezhet még óvatosságot. bizalmatlanságot is.

magas önértékelést. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. vagy kardjeltõl eltekintve. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. becsvágyat jelent. hogy a szebbik oldalát mutassa. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. a madár -jelek. megmutatkozik az író valódi énje. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. szilárd belsõ norma hiányára. Ez mindig ingatagságra. vigyáz. mint amilyen valójában. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. valamint a nyaki rész vonalai. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. Jól felismerhetõek az orr és a száj. valamint a számjegyekké módosult betûk. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. kicsit változik az írás. de nem ítéljük meg negatívan. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. elõrehulló haj. . Aláírásokban. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. alárendeltséget jelent. szignókban azonban . olyat. kontroll alatt tartja önmagát. amikor még odafigyel az írásra. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. szorongást.egy-egy ostor. melyek különleges. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. félénkséget. A szöveg elején. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. automatikussá válik az írás. 85 .

vezetõ beosztású férfi aláírása. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. az állandó koncentrációra utal. esetleg vallásosságra is utalhat. (Dr. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. Tulajdonosa egyetlen. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. munkavégzésében lendületes. Az ezzel járó csend.és keresztnevét. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. 86 . A vezetéknév elsõ "E" betûjében. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. ez abból látszik. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. célratörõ. szellemiek iránti befogadóképességre. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. Nem fontos számára a titulus. nyitott sávot. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt. hogy egybeírja vezeték . amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. Külön érdekesség. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. Igazi grafológus-csemege. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. határozott.

magányra. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. nagyvonalúságra. rugalmasságra. képzelõerõt. Utalhat sokoldalúságra. alkalmazkodóképességet.Grafológia 14. domináns személyiségre is. optimizmust. vallást. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. ingadozásra. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. boldog érzelmi életet. felszínességre. sorsot és a végzetet jelöli. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. de utalhat egyedülmaradásra. és a hatalom szimbóluma. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. Az elszántság. Jelenthet ésszerû gondolkodást. belsõ nyugtalanságra. erkölcs száma. õ képvisel mindent. kiszámíthatatlanságra. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. Néha csak 87 . vezetõ típusú. törvényes rend. kirekesztettségre. kiközösítettségre is. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. titkolózásra. Utalhat határozatlanságra. esetleg agresszivitás. vonzó egyéniséget. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. magasan áll. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. egyéni megoldásokban. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. bölcsesség. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. lelkiséget. ami elsõ helyen. erõs akarat. hitet. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. büszke és önérzetes egyént jelöl. a magabiztosság és az energia száma. haladó gondolkodást. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. Mûvészi hajlamot.

Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. Cselekvés. segítés. a figyelem összpontosítását mutatja. vezetõi készséget. intuitív felfogóképességet. 88 . Utalhat még az új eszmék. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. bölcsességet jelöl. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. A 3. mágikus befolyásoltságot. új gondolatok iránti nyitottságra is. alaposságot. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot. tett és munka száma. vonzódást misztikumok felé. A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. Utalhat a tervek megvalósulására is. erõt. gyógyítás száma. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás.

a harmónia. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. felszínességét. vagy ezek vágyára. visszahúzódásra. botránnyal és szélhámossággal. színészi tehetséget. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. naivitásra. fejlett üzleti érzéket jelöl. szerelmi életre. kiváló beszéd és íráskészséget. káosz és okkult tudományok száma. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. diplomáciai készségét.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. középszerûség megvetésére. A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. jó emlékezõtehetséget. temperamentumot. megközelíthetetlenségre. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. Jelezheti írója igazságszeretetét. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. magányra. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. a szépség száma. de jelenthet nagy 89 . ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. de jelölhet önlegyõzést. a szerelem. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. zárkózottságra utal. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. hûségre. optimizmusát. a gondoskodás. gyõzelmet. hagyománytiszteletre. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. Utalhat családi. a tökéletesség. fejlett szépérzékre utal. csalással. befejezetlenség. segítõkészségre. titkolózásra. a vonzalom. szellemi frissességet. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg.

együttérzést. boldogságra. bátorságra. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. Jelenthet helyes megérzéseket.Grafológia képzelõerõt. A 8 -as számnak nincs se eleje. kegyetlenség. g. változtatásra való képtelenséget jelöli. önimádatra. szegénység. Nyomor. 90 . békességre. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. ly betûkben és az l felsõ hurkában. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. f. d. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. sikerorientáltságot mutat. amin belül szabadon lehet mozogni. a végzetet szimbolizálja. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. ez egy olyan pálya. s. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. Egyfelõl utalhat nyugalomra. Ilyenkor nagyszájúságot. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. tökéletességre.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. a legváltozatosabb formákban és betûkben. függetlenséget és önállóságot. birtoklási vágyra. gyakorlatiasságot. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. akaraterõre. merevséget. fejlett hatodik érzéket . se vége. bánat. hatalomvágyat. határozottságra. erõszakosság. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. végzet száma. Fegyelmezettséget. tetterõre. A 8. katasztrófa. törekvések. A fektetett 8 -as a végtelenséget. türelem. de a kitörésre. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. anyagiasságot. de kikerülni belõle képtelenség. különleges élményeket. aki elsöprõ energiák. gátló hatások. Találkozhatunk 8-assal a b. másrészrõl viszont erõs indulatok. Túláradó indulatokra. megértés és megbocsátás hiányára utal. iszonyú erõk mozgósítására képes. érzelemvezéreltséget.

válságokat. Az írásban viszont minden ovál ( a. katasztrófák által végbemenõ változásokat. o. önpusztításra. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. á. ö. 91 . amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. õ betû ) a nullára emlékeztet.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. Ez a jel is. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. ellentétes erõk összetûzését. a saját személyiség megsemmisítésére utal. ó. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra.

Előbb – utóbb. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. ezáltal önmagát adni. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. melyek között -Klages szerint. Ne kedvetlenedjünk el. mint a mesterkélt. Öt értékhatárt. az értelem kontrollja viszont lerántja. ahol az 1 -es a legmagasabb. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. átlagos írások kategóriája. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. A 3-as a sablonos. annál alacsonyabb besorolásba került.Grafológia 15. vagy ingatagságot is. életteli. de jelenthet türelmetlenséget. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. gyors gondolkodást. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. amely rengeteg vitát váltott ki. A szívós és az erőszakos. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. 92 . Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. a szerény és a gyáva. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik.nem sok a különbség. sok gyakorlással. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. kategóriát határozott meg Klages. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. Általában a természetes.

fiatalkori írását láthatjuk. melyik csoportba helyezi azt.Grafológia Nézzük meg. 2. a grafológus szubjektív véleménye dönti el. besorolása nem egyszerű feladat. ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. Az írások megítélése.

ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.

egy másikra azt mondjuk. ezáltal nem átélt. A másik gyenge pont. egyszerűsége Az írás olvashatósága. Klages kategóriái szerint értéktelen. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. sem magasabb fokon álló szellemiségről. vagy a hurokképzések. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. Ezek alapján minden olyan ember. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. hogy ez egy jó írás. hová sorolná a mai. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. egyszerűségén? 95 . Ez alapján mondjuk azt. Találkoztunk már olyannal is. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. aki keveset ír. a kapcsolási módok. Ez az egyediség. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni.Grafológia 5. sebessége Mit értünk az írás természetességén. hogy ez egy nagyon jó. az áthúzások. vagy nagyon érdekes írás. Nincs ugyanis két olyan grafológus. hogy rossz írás. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. aki elítélte a grafológiában a megérzést. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. amelyik első látásra azt sugallta. az intuíciókra való hagyatkozást. Nem nehéz kitalálni. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. alacsony formanívója miatt. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. a zónaarányok. betűalakzatok másképpen való írásával. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az.

hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. mint a toll a papíron. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. a fontoskodás. az alacsonyabb szellemi színvonal. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. a feltűnni vágyás. automatikus folyamattá vált nála az írás. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. vagy a sivár lelkivilág jele. az írás túlzott díszítgetése. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. A tartalomra koncentrál. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. 96 .Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. amit papírra kíván vetni. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. lassan. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. akiknél nem nehéz feladat az írás. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban.

változatos. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . Ne tévesszük össze a természetes. rideg.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. szépségre törekvő. egyszerű írást a dísztelen. eredeti betűformálást mutató.

a szavak között távolságnak kell lenniük. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. Tagolatlan írás 98 . el is kell tudni olvasni azt. figyelembe kell vennie. Margókat kell hagynia az írónak. a soroknak nem szabad összeakadniuk. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek.Grafológia Szépségre törekvő. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. rendezettnek kell lennie az írásképnek. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán.

a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. a dőlésszög ingadozása. Azokban az írásokban. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. amelyek nem ütemesek. a dőlésirány. a betűszélesség. nem bántó. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. élettelek. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. vagy egy -egy 99 . és szembetűnik pl.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. üresek. nem idegesítő. Ha ránézünk egy írásra.

vagy a fekete túlsúlyát) .a margók és az írástömb arányát .Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása.a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 .a betűk magasságának és szélességének arányát . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. amit az írás ritmusának nevezünk. ritmikus visszatérését jelenti. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. már nem beszélhetünk szabályos írásról. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza.a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.a zónák egymáshoz viszonyított arányát .

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

erős nyomással. sor “m” 80% . de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. Az írás természetessége 80% 2.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. sor “levélbélyeget” szó ly -ban. sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában. 80% -osnak minősíthetjük. A nyomás egyenletes. Ez az írás természetes. 3. 2. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . 100% 3. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. 90% 5. Szabályosság 50% 4.sor “t”. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. de szabályosnak sem mondható. gördülékeny. egyszerűsítéseket. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott.boríték. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. ez fékezettséget jelöl. nehézkes. 50%. sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3.Grafológia Az első példa: 1. Túlnyomórészt girlandos. Nem szabálytalan. sor j betűje. Az írás jól olvasható és tagolt. nem eltúlzottak.sor “m” betűje lassú. sor “szelvényt” szó sz betűjében. elgondolkodóvá válik: 1. díszítéstől mentes. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. útrövidítéseket találhatunk az 1. Arányosság 90% 5. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. sor “sz” 2. 3. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. Sebesség: Gyors tempójú írás. a sor és a szóközök normál méretűek. Az írás tagoltsága 100% 3. sor “k” 3. Összesítve: 1. sor csak – mellékelt . kivéve 4. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. 4. 2. 4.

Az írás jobbra dől. akkor az azt jelenti. Ha 90. 70. 105 . hogy 1 -es és 2-es közötti. 90% 3. az ékezetek túl gondosan felrakottak. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett.as és 4-es közötti. díszítés. szűk. 100% 4. de fedővonalas. világos. Szögletes. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. 3. árkádos. 2-es és 3-as közötti. a középbetűk egyenletesen magasak. A kilendülő vonalak hiányoznak.és sorközök egyformák. ezért ha nem is annyira természetes. olvasható. 80% 5. de nem éri el a 2 -est. Teljesen szabályos. túlzott kilendülés. csomós. de egyszerűnek minősíthetjük. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. Sok a csomósodás és a mázoltság. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. melyet később teljesen el lehet hagyni. nem folyamatos. A második pél da: 1.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. Nagyon jól tagolt. 60% 2. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. a szó . de szűk. Nincs benne semmi túlzás. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó.

anyagyilkosságra bujtogatja barátait. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. kirabol egy postahivatalt. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. melyek elvétve ugyan. vagy hullámos jobboldali margó 8. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. Széles. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. hogy a szomszédok. Egoisták. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. 1. jólnevelt. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. bûntudatot. hogy legyen legalább egy olyan személy. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. mások az elvárások is. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. barátok. Nem kell többé szégyenkezniük. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. vagy gyilkosságra. hogy egyre több az antiszociális fiatal. ahol befogadják. Erre azért van szükségük. Lehetõség van azonban arra. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Az antiszociális személyekre jellemzõ. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. Hullámos sorok 3. vagy hiányzó baloldali margó 6. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. A többször elõforduló jegyekre 2. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. tanárok. Mindenkinek az életében. másik lefelé halad / 106 . aki normális. akik hajlamosak másokon élõsködni. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. jómodorú fiatalokról van szó. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. nem törtek -zúztak. Szûk. példaképül állíthat maga elé. Hullámos baloldali margó 7. Nem éreznek sajnálatot. Szégyellik barátaik. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Lövöldözik egy gyorsétteremben. lánya. vagy baloldalra helyezve 4. morális érzékük fejletlen. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. sõt megértik õket. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. szabálytisztelõ életmódot folytat. nem verekedtek. Többnyire csendes. empátiára képtelenek. akit késõbb utánozhat. lelkiismeret furdalást. Fontos. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. Egy részük agresszivitásukkal. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. nem drogoztak. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. mielõtt az rögzülne. keresik az izgalmakat.Grafológia 16. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. Elgondolkodtató tény. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. Negatív sortávolság. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. Aláírás középre. Azok a grafológiai jegyek. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. melyben teljes biztonságban érzi magát. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. ismerõsö k.

Középzónás betûk szélességváltakozása 22. z=t. aki tudja. Javítgatások az aláírásban 18. Betûkihagyások. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. 107 . vagy balra dõlõ írás 12. végén. hogy grafológus számára ír. túlzott kerekítések. tremorok. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. r=v. Hiányzó aláírás 19. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. sorvezetés nem egyenes. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád.Grafológia 10. n=sz. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. vagy szöges girland a ductus 14. Pacásodások. ékezeteknél. k=h. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. vagy 5-ös formanívójú / 24. satírozott e betûk megjelenése 15. egyenetlen nyomaték. ekkor egy százalékos értéket kapunk. / 26. vagy ellentétes azzal 17. és elosztjuk 52 -vel. lassú írás szögesedéssel. elkent. Betûhasonulások / a=o. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. e=i. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. Oválba vágó. v=u. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. Álló. Fejletlen. Ingadozó nyomaték / szavak elején. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. aránytalan margók. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. ideges javítgatások. Kötetlen írás ragasztásokkal. javítgatott írás / 20. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. pacás.

hu/ 108 .grafonet.Grafológia Forrás: http://www.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful