Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. amit elvárunk magunktól. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. X: Ritka betû a magyar nyelvben. hiú ember írásában jelenik meg. Ez az un. tehát intelligenciát. gyengédség utáni vágyra utalnak. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. az önkifejezés betûje. vagy még nem ismert. inkább csak átvett. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. hogy mennyi is az. Önálló jelentése nem ismert. idegen szavakban fordul elõ. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. az anyagi javakat szimbolizálja. a fõnököt szimbolizálja. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. önértékelésünket. a partnert szimbolizálja. V betû: Szintén a befogadás betûje. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. saját magunk elfogadását mutatja. milyenek szeretnénk lenni. Itt is. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. 5 . Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. akaraterõt. U betû: A befogadás betûje. kispohár szimbólum. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. Z betû: A harmónia. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. esetleg egész szóra vonatkozik. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. hiányjel -szimbólum. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. Nyomtatott M betû használata gyakori. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. amiben szimbólum megjelent. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. A kis y azonban páros betûk második tagja. itt a társat.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. dominanciaigényt. nagyszájúságot is jelezhet. R betû: A karrier betûje. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. most is mûveltséget. A betû egyes változatai. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. vezetõi képességeket mutat. jó logikát. A betû magassága megmutatja. A pénzt. lényeglátó képességet mutat. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. Egyes írásokban szókimondást. A munkatársat. S betû: A szerzés betûje. Megmutatja.

6 . feldolgozásának képességére. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. Amennyiben létrejött a metszéspont. A hurok alsó. b. ha létrejött a metszéspont. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. élménykészséget nem.Grafológia 3. h. illetve kötõvonalnak. Ha hosszú a hurokszár. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. l. f. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. illetve a biológiai élményekre. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. melyet a k. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. az élmény átélésének. mert nem jön létre elzárt terület. a hurok nem záródik be. valamint az élmény kifejezésére. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. Az élmény csak akkor tökéletes. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. Ezeket hurokterületnek nevezzük. akkor nincs beteljesülés. tehát rendelkezik élményigénnyel. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. j és y betûkben képezünk. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. élményt. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. g.

a tanítás képességét is. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. azt magánügyként kezeli. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó .Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. 7 .

Jelenthet leplezést.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. 8 .sovány hurkot . hogy két vonal van. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. csak egymásra vannak írva.tapadó hurkot . hogy az egyén nem titkolja vágyait.5 mm alatt marad. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk.szublimáló hurkot . Hangsúlyozzuk ki. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. Felhozza azokat a mindennapokba. titkolózást is. szívesen beszél róluk.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1. biológiai élményeit.

” a „j”. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. az élmény igényének nagyságát. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. arra következtethetünk. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. 9 . a lehetõség hiánya. a megfelelõ életkörülmények hiánya. Mivel hurok nem jön létre. Külsõ ok lehet pl. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. vagy belsõ ok miatt. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. akkor belsõ. vagy balra tendálhatnak. ha akár csak egy hurok is van. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. a mindennapi életbe szublimálja.

csomósak . ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.szögesek . A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. 10 . Anyagiasságot is jelent. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. makacsságot jelez. hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni.többszörösen bezártak .felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.odaadását jelzik.hurkosan hurkoltak . míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik. Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.girlandosak . Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl.árkádosak . én. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: .

mely elvont. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. A csomók. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. kisebb hurok is keletkezik.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. extrém gondolkodást jelöl. magas vérnyomásra. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. 11 . azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. gyõzõdjünk meg arról. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. A bezártságon kívül jelzi azt is. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi.

valamint a sport iránti vonzalmát is. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. légvárakat épít. Utalhat arra is. felfokozott képzelõerõt jelez. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. a fizikai erõ tiszteletét. álomvilágban él. hogy írója sokat fantáziál.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 .

a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. ami ráadásul nem is betû. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. magát sem képes irányítani. 1 tollvonásnyival. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. a vezetõi képességek. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. hogy szórakozott. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. határozatlan. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. az akarat. és gyenge. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Azt jelzi. Vegyük sorba a lehetõségeket. azt a grafológia negatívan értékeli. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. hogy az illetõ rendkívül önállótlan.Grafológia 4. lebecsül másokat. mint pl. Nagyon alacsony áthúzás 13 . akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. szüksége van arra. nemhogy másokat. és ezek jelentését. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. hogy irányítsák.

Nem szereti. hogy a felsõ zónában maradnak -e. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. Önbizalomnak nincsen híján. Vegyük azt a példát. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. idealista. szinte repül fölötte. Uralkodni vágyó. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. büszke. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. fölényes. hogy írója nagy on elégedett önmagával. aki hatalom után sóvárog. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Írója már nem annyira önállótlan. 14 . aki mindig a maga feje után megy. ha az nem metszi a törzsvonalat. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. Nem kifejezetten vezetõ típus. vagy elhagyják azt. elég akaratos is. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. nagy benne a felülkerekedni akarás. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. Minden olyan áthúzást. de már jeleznek némi akaratot. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. annyira. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. hanem lebeg. ha ellent mondanak neki. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. magasnak minõsítünk. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. annak átlagos az önértékelése és az akarata.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. soha nem ad mások véleményére. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk.

ambíciót jelez. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. határozatlanságot. nem mindig tettrekész. Ha gyenge a nyomatéka. helyesen ítéli meg saját magát. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. lassú elhatározást jelent. akkor az gyenge akaratra utal. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. bizonytalanságot. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Ha áthúzása nemcsak rövid. kontrollált akaratra utal. elodázó típus. tehát Én -értékelése megfelelõ. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. akkor az kiegyensúlyozottságra. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. 1. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. élénkséget.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. Olyan ember. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. erõs akaratot jelent. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. aki tisztában van saját értékeivel. amely nem éri el a törzsvonalakat. kicsit halogató. még az elõtt befejezõdik. bizonytalanságot. 15 . az akaratgyengeséget. de jelzi azt is. kis vezetési igényt jelez. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. de vékony is. Rövid áthúzás 7. Sztenderd méretû áthúzás 2. Túl hosszú áthúzás 4. határozottságot. akkor írója kiegyensúlyozott. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. mint azt képességei indokolnák. Hosszú áthúzás 3. hanem saját magát okolja. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. akinek ambíciója jóval nagyobb. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. Ez félénkséget. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. hogy írója óvatos. néha agresszivitást is mutat. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg.

Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Vízszintes áthúzás 2. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. Felfelé tartó áthúzás 4.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. békés természetû. Vízszintes áthúzással az ír. Lefelé tartó áthúzás 16 . Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. könyvébõl való 1. gyors gondolkozást. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. Ne gondoljuk azt. Jobbra csúszott áthúzás. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. aki nyugodt. vállalkozó kedvû személy. Jobbra csúszott áthúzás 5. erõtlen az áthúzás. Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. Ha sápadt. felfelé tartó „t” áthúzást. hogy nem is metszi a törzsvonalat. aki nagylelkû. akkor a fentieken kívül még bátorságot. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. lendületes személy sajátja. kiegyensúlyozott. gyors munkavégzést is jelent. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. Ha annyira siet az áthúzás. ha megjegyzéseket tesz másra. vagy lefelé tartó. Ha kihegyezi a gyenge. ambiciózus. Magasan repülõ. felfelé. Ez akkor vonatkozik rá. Balra csúszott áthúzás 3. mely nem metszi a törzsvonalat 4. aki csodálja a nála különbeket. amely nem metszi a törzsvonalat 6. Balra csúszott áthúzás. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. könyvébõl való 1.

Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. Alul hurkolt. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. pl. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. letört végvonalak. Rossz hangulatú. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. ha biztosan tudjuk. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. elõvigyázatos. gyenge nyomás. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. Ritkán. stb. lefelé tartó sorirány. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. mások lekezelését mutatja.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. körültekintõ. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. Ha a közép zónát harmadoljuk. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. feljebb áthúzás. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. felül áthúzott t betû 17 . de elõfordul. tulajdonosa óvatos. Ott egy hirtelen balra -. Azaz alul hurok.

A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. hogy gazdája önfejû. Horog. kampó az áthúzás elején 5. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. makacs. sõt még önmagán is képes nevetni. hogy a vonalon homorú. kritikáját. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. kampó az áthúzás elején azt jelzi. könyvébõl való 1. kritikus természetet takar. kampós. 18 . kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. Homorú áthúzás 3. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. A horog. gúnyolódó. míg a domborúé elutasítja azokat. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. domború. horgos. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. Horog. Hullámos áthúzás 4.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. Domború áthúzás 2. hullámos.

az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. Írója elõbb cselekszik. utána gondolja végig azt. hanyag lusta. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. alakjukat is meg kell figyelnünk. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. figyelmességet. gondolkodásbeli realitást. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. gyors gondolkodást. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. elõbb gondolkodik. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. utána cselekszik. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. a kontroll késését jelentik. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. valamint méretüket. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. elõresietõek és elmaradóak. A gyors írástempó egyik jele. precízséget. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek . Jelent az is valamit. A felsõ zónában. annak részei. 19 . ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. a folyamatos kontrollt jelzik.Grafológia 5.

A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. Az önmagával elégedetlen ember 20 . elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. amely még nem éri el a középzónát. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. akkor írója lelkesedõ. valamint a dolgokra.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. ábrándozásra hajlamos. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. tárgyilagosságot. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. illúziómentes életszemléletet mutat. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. az annak a jele. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van.

Eredeti észjárásra. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. Vékony ékezetekkel a hûvös. jó kombinációs készségre. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . ötletességre. tartózkodó. elõrelátó gondolkodásra utal. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. Rövid ékezet az „i” betûn.

ha az írás más jellemzõi is erre utalnak .hazugságjelnek értékeljük. Ezen kívül találkozunk homorú. bizalmatlanságot.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. és függõleges irányúak. vidámságra. hullámos. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. kampós és karika alakú ékezetekkel is. az ötletesség. Homorú ékezet az érdeklõdés. domború. külön szellemi világot jelöl. titkolózást. humorérzékre utal. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. Domború ékezet Szöges. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. horgos ékezet makacsságot. a nyitottság. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. önfejûséget takar. mértékletességet. védekezést és elzárkózást is jelent. szöges. a szellemi befogadás jele. 22 . A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. a kíváncsiság. gyakorlatiasságot. de felnõtt írásokban .

Az öntörvényû. mások szabályait nehezen.Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. Jól látható az õ és á betû feletti pont. Alulról felfelé kitett ékezetek. vagy egyáltalán nem elfogadó. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. Az aszociális. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . amennyiben ezt más jel is megerõsíti. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. zsenialitást jelöl. Kis „h” betûre. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel.

valamint két betû között is. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. a magányosságot. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. közvetlen emberek. az nem tudatos. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. a végvonalakban és az irányultságban is. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. nyitott. mert ezek mutatják meg. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. Árkádos. jegyezzük meg. kapcsolattartási mód egyénenként változó. ismerõsi kapcsolatait. Füzéres. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. erõszakos ember sem. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. Kígyó ductus 24 . jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. vagy boltíves ductus 2. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. Nem mindegy az egyén számára sem. meg tudják ölelni a másikat. tehát természetes megnyilatkozása énjének. a szûkebb – tágabb baráti. barátságosnak mutatnak valakit. ezek a következõk: 1. Meg tudják fogni a másik ember kezét. a szavak pedig a környezetét. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata.Grafológia 6. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. Ha a kötõvonalak nyitottnak. amikor a kezek leengedve maradnak. vagy közösséghez. Nagyon fontos megnéznünk. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. befolyásolni próbálja. érdekbõl. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. vagy girlandos ductus 3. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. kiközösítés elbizonytalaníthatja. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. hogy azt irányítani. hogyan fogadja õt a közösség. nem befolyásolt. Hiába van mellette a másik ember. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. õ nem akar. Amire nem figyel. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. Õk a barátságos. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. mert egy esetleges elutasítás. akik csak kényszerbõl. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. Szöges ductus 4. Fonalas ductus 5.

Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. Az árkád Mi jut eszünkbe. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. csak késõbb oldódik fel. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. vagy végén képzõdnek. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. amely arra is utal. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal.. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. ahová a normaírás egyébként nem. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. amelyek a szavak elején.Grafológia 1. 25 . hogy olyan helyre is boltívet tesz. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. hegyének lekerekítésében. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. eleinte távolságtartó. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés.és záróárkáddal. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. hogy írója fékezi magát. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk.

Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. hiúak. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. tartózkodóak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. õszintétlenek. nagy bennük a szereplésvágy. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. és a szöges árkádot. hogy árkád és árkád között különbség lehet. a fonatos. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. elzárkózóak. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. többségüknek fontosabb a látszat. mint a valós tartalom. kötelességtudóak. lepleznek valamit. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. szoronganak. nehezebben barátkoznak. megfigyelhetjük. ezért elzárkózik elõle. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. egyfajta kétszínûséget. A szûk árkádot választók pontosak. Fonatos árkád 26 . Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. a lapos. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. a szûk. fegyelmezetlenek. különcök. alkalmazkodóak.

és a feszes füzérrel. bizalommal fordulnak az emberek felé. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. sajnálatot nem éreznek senki iránt. Többnyire félénkek és szerények. sok többletenergiával rendelkeznek. de önállótlanok. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. fejlett az empátia érzékük. Rendkívül energikusak. sok bennük a belsõ feszültség. Támasztott árkád 2. segítõkészek. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. 27 . rosszindulatúak is lehetnek. zárkózottak. ak ik támaszt keresnek. néha kegyetlenek. engedékenyek. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. részvétet. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. kedvesek. Kevés szeretetet tudnak adni. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. Füzér és füzér között is van különbség. a mélynyergû. már következtethetünk is arra.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. hogy az így írók könnyedek. a széthúzódó lágy. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. barátkozó természetûek. A füzér A füzért. gyors mozdulattal lehet létrehozni. nyitottak a világ dolgai iránt. Mivel a girlandot könnyed. esetleg szöges. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. vagy egy felfelé nyitott.

befolyásolhatók. annyit vissza is igényelnek. céltudatosság. elveszti tartását. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. önzõek. A lágy. határozottak.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. Akaratgyengék. aránytalanul feszes füzér szorongó. a lágyság eltûnik girlandjaikból. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. tudják magukat fékezni és irányítani. Ellenben a nagyon szûk. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. megbocsátók. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. számítóak. Az érzelmek. hiúak. konfliktuskerülõk. a hangulatok uralják ezeket az embereket. önállótlanok. mindent a lelkükre vesznek. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. sebezhetõek. 28 . de nem hajlamosak szélsõségekre. alkalmazkodás. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. szeretik a feltûnést. neurotikus. Lágy. sok bennük a feszültség. békülékenyek. erõs akaratúak. Adnak. de el is várnak. érzékenyek. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. hiszteroid alk atra is utalhat. mindent magukra vonatkoztatnak. lusták.

minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. a "k" masnijában. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. alkalmazkodó. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. irányt változtat. Füzér a szavakon belül 3. és az ékezetekben is. a "h" betû íves részében. gördülékeny haladást érnek el. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. akadálytalan. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. Mindkettõ a kedvességet. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. a "b" "v" betûk alsó íves részében. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. ezáltal könnyû. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. az oválokban. hogy barátságos. akkor ez egy mindenkor. aki rájött arra. Hol keressük a szögeket. 29 . Ezzel ellentétben a szöges. A folyamatos. az elõrehaladást a papíron. pl. csak ezután haladhat tovább. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. az alsó és felsõ hurkokban.

nem elnézõek. az elnagyoltság a feltûnõ. az alaktalanságot. Feladataikat mindig ellátják. mindig meg kell néznünk. Ezzel szemben a ritmus nélküli. engedékenységétõl. ellentétben állnak környezetükkel. jobban közelednek a társasághoz. Biztosak lehetünk benne. akkor ez olyan emberre vall. konfliktusokat keresõ emberre vall. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. kevésbé "szúrósak". hajlíthatatlanok. hogy puha lelkû. Ezzel palástolja gyengeségét. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. mert felelõsségvállaló. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. így védekezik az ellen. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. akaratosak. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. a szöget a sarkosságáról. szögletes írással. aki keménységet erõltet magára. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. uralkodni vágynak. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. a kompromisszumokat nem kedvelik. határozottságot szeretne mutatni. szabálytalan írás csökönyös. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. darabosságáról ismerhetjük fel. Ha szöges írással találkozunk. A túlzott szögesedés egoizmusra. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. mert nincs határozott alakja. hogy kihasználják õt. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. könyörtelenségre. inkább a jellegtelenség. igazságszeretõk. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. érzelmes ember nem ír szöges. Minél hegyesebbek a szögek. kötelességtudóak. merevek. a képlékenységet. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta. hogy a hegyes szúrós. erõszakos viselkedést jelezhetnek. 4. Támadóak. süllyedések egymás utáni váltakozása. az emelkedések. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. megbízhatóak. amely létrehozza. Számukra csak fehér. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. az erõtlenséget szimbolizálja. 30 . esetleg indulatos. A szavak. a világhoz. Szabályos. szívósak. nagyon önállóak. gyakran erõszakosak. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. A fonal A fonal a puhaságot. akkor írója keménységet. nincs erõ a mozdulatban. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. vagy csak fekete lehet valami. nem barátkozó típusúak. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni.

hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. Az egész írás bizonytalanságot. átérzik mások problémáit. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. hogy az egyes árkád. hisztérikus. rossz az önismeretük. 5. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. vagy alkoholista személyekre utal. kapkodást tükröz. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. pszichológusok és színészek írásában. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. ezért hiányzik belõlük a harmónia. Mindkettõnél úgy értelmezzük. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. Rendkívül türelmetlen. bizonytalanok. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. elvei. Minden érdekli. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. ideges. nem kitartó. valamint azt is jelzi. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. nem nyilvánít véleményt. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. nyugtalan. könnyen megsértõdik. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. ill. ezek többsége neurotikus. Nem szeretik a szabályokat. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. nem szilárd jellemûek. azt vesszük észre. nem készteti semmi megállásra. A kígyó ductus. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. Intuitívak és alkalmazkodóak. irányváltoztatásra kényszerítjük. de semmi sem köti le igazán. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. Ha kígyóvonalat 31 . Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. Empátiáról. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. csapong. A toll akadálytalanul halad a papíron. sietséget. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. hogy elmélyüljenek egy témában. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. együttérzõ képességrõl árulkodik. segítõkészek. olvashatatlan betûket. Túlérzékenyek. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. a nyugodtság és a higgadtság. elfonalasodott. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. vagy szembeszegül vele. Határozatlanságuk. esetenként egyenes vonalakat. visszautasítja azt. együttérzõek. inkább alkalmazkodást mutat. nem határozottak. Ha csak teheti. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. nyughatatlanok. mindig rohan. Rendkívül türelmetlenek. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. a formaságokat. Mivel nincsenek határozott elképzelései. Nehezen viselik el a kritikát.

Nehézkesek. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. Mások szeretnének lenni. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. merev. Nem képesek a közvetlenségre. színes egyéniségek. mint mozdulataik. Egymással ellentétes. elkerülik azokat. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. Árkád. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. Crepieux -Jamin adta. Sokoldalúak. füzér. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. sokoldalúak. melynek nevét egy francia grafológus. 32 . kerülik az összeütközéseket. a lazaságra. az akadályok között ügyesen lavíroznak. megállásra. képesek a dolgokat több oldalról. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. A formák mesterkéltek. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. megjátszottak. modoros. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Gyakran jellemzi õket a színlelés. természetellenes. rendkívül fegyelmezettek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. finomkodóak.Grafológia rajzolunk. Viselkedésük ugyanolyan irányított. a képmutatás. hogy a ravaszság. jó formaérzékkel rendelkeznek. Ez a fajta írás lassú. sokféle szemszögbõl átlátni. rafináltság szélhámosság jele az írásban. El?fordulhat azonban. nem kényszerülünk megtorpanásra. vagy lefelé a törzsvonalon halad. mint amilyenek valójában. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek.

akkor olyan emberrel állunk szemben. és miután hozzászoktak. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. csak szerepel elõttük. A magányosság. megtorpanásait. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. kanyarodásait a papíron. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. amelyek írójának élményeire utal. nem szeret emberek között lenni. Kötetlen írás Mit tegyünk. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. szavait. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. mint közönségre. a világ felé. õ az. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. Így már 33 . a levegõbe írták. vagy nem mûszaki rajzoló -e. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. mivel az egyes betûelemek után megállásra. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. magányos embert takar.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. aki nem tesz lépéseket a társaság. társaságkerülésre utaló jeleket. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. építész. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. negatív kötésnek. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. lendületét. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. A hurkok nélküli szkript írás sivár. Kezüket nem nyújtják a másik felé. Kapcsolatot nem létesít velük. Az írás. mindig ezzel a formával írnak. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. mint az egyébként is így író emberek. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. Kövessük ezt a módszert. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését. A hurok nélküli kötetlen írással. Fontos megtudnunk. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. akik csodálják õt. végvonalaiból. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra.

de elõfordulhat. ez azt jelenti. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. barátságos és közvetlen. Különösen igaz ez olyankor. vagy csak pozitív tulajdonságai.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. Ezután megszámoljuk. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. Elõfordulhat. Ekkor instabil. következetlen személlyel állunk szemben. jelleme állandó. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. hogy nincs az írónak uralkodó. kiegyensúlyozatlanságra. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. Mit tegyünk. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. mint megszámoljuk. Mindkettõ ívelt mozgással. Ilyenkor nem tehetünk mást. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. sokszínû. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. hogy közel azonos értékeket kapunk. kiszámítható. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. domináns kötési módja. Az emberekhez. kötõdése mindig egyforma. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. akinek jelleme nem túl szilárd. irányuk ellentétes. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. 34 . ha kevert. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. a világhoz való kapcsolata.

Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. aki energiát gyûjt. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. Michon abbé francia grafológus. 35 . A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. vállalkozókedvû. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. vagy gyengítik. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. és va nnak olyanok is. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. Mindenki másként kezd a munkájához. csak kiegészítik azt. akár szellemi. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. nehéz helyzetfelismerésre utal. Klages elvetette a jelgrafológiát. árnyaltabbá tehetjük. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. Van. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. Jó formanívójú írásban lényeglátónak.Grafológia 7. ha szerepelnek az írásban. és akkor is. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. az ékezetek. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. mozgássorozatnak. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. és végvonalak. rögtön a tárgyra tér. aki hosszasan tépelõdik elõtte. az arányosság. amelyek az írás fõdominánsai. Van. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. hozzálátnak.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. hogy írója nem körülményeskedik. Kezdő. a sebesség fogalmával. szenvedélyes természetû emberek írásában. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. ilyenek a kezdõ-. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. ha hiányoznak belõle. a „t” betû áthúzásai. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. akár ösztöneredetû energiát. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. szinte fejest ugranak a feladatba. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. és végvonalak is. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. Az írás. a szabályosság. akik rögtön belefognak. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. bizonytalankodik. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki.

Az alsó zónából induló. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. de elõfordulhat. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. melyik zónából meríti energiáit. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. ellenkezni szeretõ embert takar. Ez arra utal. egyenes vonalú. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. Õk azok. akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. érzékenyek. az energiát jelzik. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. 36 . hogy az író személy honnan.

a múlthoz való visszanyúlást jelöli. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. az idõhúzás jele.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. elefántormány -szerûen induló kezdõvonal. Balról induló. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. . feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 .Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. felülrõl várja a jót. és mindig a lustaság.

ösztönbeli megfontolásokat. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. feszült. fegyelmezett embert mutat. Normál. Apró. szûk írásban zsugoriságot.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. 38 . Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. csak annyit. szûkmarkúságot jelent. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. késztetéseket jelzi. aki kíméli az erejét. addig a végvonalak megmutatják. az a tudálékosság jele. egyszerû. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. kötött írásnál lényeglátó. fölösleges lendületet vezetik le azért. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. levezetésre váró energia. hogy nincs fölösleges. energiáiból nem használ fel. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya.

Egoizmust jelez. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. kritizáló embert mutatnak. kimerültséget. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. fáradtságot. 39 . Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. akinek mindig maga felé hajlik a keze. Hegyes végvonalak gúnyolódó. akár árkádosak. durvaságot. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. és olyan embert. brutalitást jelentenek. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet.

támadó. Ferdén elrántott végvonal Horgos. makacsságot takarnak. aki szeret küzdeni. dicséret utáni vágyat jelölnek. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. 40 . merész. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. kampós végvonalak önfejûséget. õszintétlenséget jelölnek.

taktikázást jelentenek. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. lehet barátságos. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. ráérezhetünk dinamikájukra. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . lehet elhárító. amely lehet segélykérõ. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük.

Arról már beszéltünk. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. többen kétkedve gondolnak erre. hanem három dimenziós kiterjedésű. hogy magunk kísérletezgessünk. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. és 5. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. 42 . példányon még jól látszik az írás. példányon látható jól az írás. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. s kell is néznünk. miközben kanyarogva halad. illetve mérhetőek voltak. -Amennyiben a 2. mint egy folyamatos vonal. mi a helyzet a nyomatékkal. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. azt az is bizonyítja. többirányú mozgást végez. az életerőt. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog.Grafológia 8. s Románné ennek nyomán megállapította. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. a nyomással. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. Részben igazuk is lehet. mekkora az a nyomóerő. Az szinte elképzelhetetlen. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. lehetőleg ún. s erről kell véleményt mondanunk. példányon is olvasható . sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. akkor erős nyomásról beszélünk. és 3. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. szó. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. A fenti módszer arra jó. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . hogy a vonal. Felmerül a kérdés. amivel írójuk rendelkezik. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. átütő géppapírra írunk. Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. amikor ez a kérdés felmerül. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. s így alakul ki a leírt jel. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. mellyel az írás létrejött. hogy nem más. hanem az írás sebességét. könnyen megállapítható. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. s törvényszerűen. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. szöveg. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. ugyanis írásunknak mélysége is van. az egyén belső energiáit mutatja.

Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. 43 . Figyelembe kell vennünk azonban azt is. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. hogy milyen a papír minősége. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. itt most csak pár szót erről. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. hogy a nyomaték gyenge. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. Tapogassuk meg a lapot. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. biztosak lehetünk abban. könnyen siklik az írófelületen.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. mint a toll. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. s fordítsuk meg a lapot. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. tartósan vizsgálhatjuk. hanem attól is. Vegyük kezünkbe az írásmintát. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. vékonyabb vonalat kapunk. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Előnye viszont az. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. hogy bármikor elővehetjük. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. Ezt persze úgy is elérhetjük. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. Ez talán a legegyszerűbb. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. de nem csak ettől. átnyomódott -e a papír. annál élesebb. mert puhább. illetve. Ha lehetséges . hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. Nézzük meg. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne.

ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . A vonal festékszemcsékből áll. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Az alapvető különbség mégis látható 19. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Mit látunk. mintha vonalzóval húzták volna. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Természetesen nem lehet olyan egyenes.

Aszerint . Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. Ezek a következők: 45 . árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. azt is megállapíthatjuk. s ez jól felismerhető. hogy a vonalak minősége különböző. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. akkor élesnek tekinthetjük az írást. érdekes megfigyeléseket tehetünk.Grafológia váltakoznak. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget.

Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . A legritkább esetben fordul elő. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. aki számára a realitás a legfontosabb. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. Szeret természetközelben lenni. kitartó. akkor hirtelen haragú. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Áthelyezett nyomaték 46 . Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . Nem hagyja magát az árral sodortatni. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. kevésbé érdeklődő. passzivitás jellemzi az így író embert.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. . akkor feltételezhetjük. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. akinél az ösztönök erősebbek. makacs és harcias. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. Előfordulhat. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. illetve arra. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. kicsapongó típusú. de ez egyáltalán nem harsány. Lobbanékony emberrel van dolgunk. Szívós a munkában és az élet más területein is. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. stabil ember. de megvan a képessége arra. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. de át tudja adni magát a benyomásoknak. ki nemigen uralkodik magán. nem ernyed le. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. s igyekszik életét úgy irányítani. hogy igen egyoldalú.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Jelen van nála az életigenlés. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. Ha így ír valaki. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. hogy az így író ember számára az ösztönök. . hogy önfejű.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. mint a hagyományok tisztelete. passzív egyén. hogy az őt ért élményeket befogadja. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. az élvezeteket. hogy meg is kapja ezeket. Igényli az erőteljes ingereket. az anyagiak a legfontosabbak. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. de előfordulhat. Érzékeny.

ellenállást. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. Érdemes megnézni. amit az egyén el akar rejteni. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. mely szavakban találkozunk vele. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. színlel. inkább azt mondhatjuk. Az így író ember viselkedése nem természetes. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. ami számunkra is információ értékű lehet. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. Van benne némi erőmutogatás.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. Alakoskodik. milyen jelentéseket hordoz. ha valami nagyon fontos. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. 47 . jobban odafigyelünk rá. mint ahogy a vonal képzése sem az. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. lelki zavar tünete lehet. hiszen az író ott fejt ki erőt. szeretné. Gondoljunk csak rá. javítás. hibás írás. Indokolatlanul./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. s előfordulhat. mint pl. változó dőlésszög. ahol nem kellene. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. érzéseket és az erőkifejtést is. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. abba több energiát fektetünk. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. méretváltozás…. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. de sok más ok is. ha az erős embert látnák mások benne. ami indokolatlanul. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is.

Gyengeségeit nem vállalja fel. nem engedi. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. 48 . sokat is ad erre. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. vastagabbak Nagyon kemény. Energiáit összpontosítja. mint amekkorával valójában rendelkezik. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. akkor ez inkább nekibuzdulást. szívós emberről van szó. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. kitart a munkában. sugározni mások felé. lelkiekben is erős . Határozott fellépésre törekszik. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. hogy elveszítse erejét.

az illető mi lyen módszerrel tanult írni. Az tehát egyértelmű. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. Az írás természetes lendülete és az a tény. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. ami azt jelenti. hogy a betűk szárai. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. mikor és milyen módszerrel tanult írni. hány éves az illető. valamely irányba eldől. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. Az elemzés előtt nem árt. a mintától. azt is tudni. Miért fontos ez? Ha tudjuk. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. Az első lépés tehát annak megítélése. ami napjainkig általánosan használt. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. mit értünk dőlésen. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. hogy a dőlés azt jelenti. kell. következtetni tudunk arra is . Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. milyen változatai vannak. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. azt mondjuk.Grafológia 9. az író személy korát. Nézzük. s ez után következhet az értelmezés. ha tudjuk. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. eltér a tanulttól. hogy a betű valamilyen irányba eldől. amit az iskolában tanultunk. Ha a szár nem így áll. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. akkor mit is az a dőlés. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 .

meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. Az írás során sok betű annyira módosul. s így kapjuk meg a tengelyt. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. s így nem bizt os. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. hogy a dőlést megállapíthassuk. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. s akad olyan írás is. u. hogy legyen. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. y. m. sem arra bíztatni. amely írás közben lefelé halad. f. és kezdjen el dőlést. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. s a norma szerint egyenes kell. j. hogy keressen szögmérőt. módosulnak. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. 50 . hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. hogy felismerhetők. Ahhoz. hogy a szabályostól sok írás eltér. Persze mindenki tudja. t. szögeket méricskélni. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. d. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. mintha össze-vissza keresztezik egymást.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. r.

elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. s ráfektetjük az írásra. visszariad. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. teljesen meghajol 5. Enyhén balra dőlt 6. aki 1. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. tehát azt mondhatjuk. egyre közelebb akar kerülni 4. Mérsékelten jobbra dőlt 3. hogy szinte odahajol.fekvő 5. mint közel kerülni hozzá 6. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. hangsúlyozza. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. hogy a fenti vonal maga az ember. Erősen jobbra dőlt . hogy a vízszintes vonal a szó.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. könnyen meg tudjuk ítélni. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. közelednek hozzá. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. Képzeljük el. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. hogy távolságot tart./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. biztosabb. 18. hogy tőle jobbra egy másik ember van./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Mit gondolunk arról az emberről. Jobbra dőlt 4. még jobban kihúzza magát. Ha feltételezzük. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. 2. hogy a dőlésszög az. 51 . Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. / odafordul a másikhoz. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk.Grafológia Annak szemléltetésére. Balra dőlt 7. mely csoportba sorolható. Álló 2. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását./ odafordulása oly mértékű. illetve a betű alapvonalára kerüljön. határozott testtartásán nem változtat.

s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. ellenőriz. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. hogy fontos lesz megjegyezni. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. nem árt az ismétlés. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. Nehezen megközelíthető. azt. az elfordulás. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. 52 . de esetlegesen meggyőzhető arról. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. értelmezések. Eben az esetben meg kell keresni. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Táplálkozhat ez belső gátlásból. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. ami együtt jár a megfontoltsággal. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. s azt is mondtam. Ha az írás az egyenestől elmozdul. s sokkal inkább akarati elem. hogy más álláspontját elfogadja. ha nem neki van igaza.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. És tessék. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. az az odafordulás. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. hogy úgy érzem. figyelemmel. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. megvan a képessége. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. előrehajlik. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. nem befolyásolható. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. érzelemszegénységből. Jobb és bal irányok.

érdekeinek alávetni. s meggondolatlan. nem ragadtatja el magát könnyen. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. rögtön segít. akaratát a mások akaratának. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. aki. Vél és eredményorientált. Jellemző rá az önátadás. nem fontolgat közben. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. ha kérik. Az így író ember kiegyensúlyozott. aki képes magát. Ő az. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. Lehet kapkodó. lendületes. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. nem mérlegel. Gyakran lelkes közösségi ember. Fekvő írás 53 . Időnként előfordulhat. még ha ezer más dolga lenne is. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre.

önállótlanságát nem mutatja mások előtt. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. nem mondható rájuk. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. Másoktól elhatárolódni szeretne. Balra dőlt írásra általában jellemző. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. Erre az emberre mondják. a családhoz.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. csak úgy tud létezni. magának való személynek tartják társai 5. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző. Az így író személy elfordul a világtól. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. a megszokotthoz ragaszkodnak. kétkedés. sokszor magával szemben is. Mérsékelten balra dőlt írás 22. Viselkedésükben sok az elutasítás. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. hogy van benne tartás. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. az anyához való kötődés. hogy igazi közösségi emberek lennének. Erős bennük a múlthoz. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. hogy minél inkább balra dől az írás. ha őt irányítják. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. a hagyományokhoz. 54 . mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. Ha valaki így ír. másoktól.

az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. Okozhatják ezt az elfordulást . magába zárkózást pszichés sérülések is. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. Ezek a következők lehetnek. Amennyiben ez nem állandósul. nem kell semmi rosszra gondolni. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. állónak tekintjük a tanult mintát. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. színészkedő. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. Ezek pedig a következők. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. a tervezés. s a képmutatók. A múltba való visszatekintés. a céltudatosság. de ez náluk még gyakran változik. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik.Grafológia Így írnak az őszintétlen. pózoló emberek is. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. mint a normál írásukban. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. fennállhat az a helyzet. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik.

könnyen és bátran kezd minden újba. aki maga sem tudja néha. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. Szeretné. ha jó benyomást kelthetne társaiban. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. Tudja. megállapodatlanság jele. a stabilitás. szeretne uralkodni magán. ha mások megfontolt . hogy az érzelmei elragadják. szinte bántja a szemünket. aki így ír. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. s ennek eredményeképp cselekedeteit . Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. Az odaadó. hogy mit tegyen. majd egyre visszafogottabb. Amennyiben ez szemmel láthatóan. lendületes kezdés jellemzi őt. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. s nem hagyja. szeretné. inkább érzelmi alapon hozza. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. Aki így ír. hogy milyen mértékű az ingadozás. amikor a szöveg. s ez fokozottan bal felé dől majd. Bizonytalan emberrel van dolgunk. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. olyan emberrel van dolgunk. mérés nélkül is szembetűnő. stabil embernek látnák őt. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. abból hiányzik az állandóság.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. 25 egyre jobbra Az az ember. de érzelmei elragadják. meggondoltabb lesz. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző.

egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni.Grafológia 26. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. hogy milyen mértékű az eltérés. a változás. illetve azt is. 57 .

mit mérünk. amikor még bizonytalanabbak va gyunk . a szabályos betűformáláshoz. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. iránya változhat. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog .5mm-es írásra.2 cm. hogy kerek betűink. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. Azt is érdemes figyelembe venni. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Ha egyértelműen látjuk.bár a tanító nénik megkövetelik. 3 -3. De mi a helyzet azokkal. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. ezek megítélése nem okoz gondot. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. Azt is tudjuk. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. A betűk ezen ülnek. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. Ha bizonytalanok vagyunk benne. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét.nem is mindig fontos. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken.5 . Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. tehát. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont.3 mm jut.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. töpörödöttek. egyre gördülékenyebbé válik az írás. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC . illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Hogyan mérhetünk? 58 . vagy egészen picik. tehát részenként már csak kb. Minden harmadik vonal vastagabb. mint a nőké. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni.3 mm-es írás. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. de néha –főleg kezdetben. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. mint pl. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. Azt is tudjuk. Ez tehát amit tanulunk . hogy . majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. ne mérjünk. fontos annak megítélése. Ez a z írás alapvonala.Grafológia 10. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. Vannak írások. hogy mekkorák. hát foghatunk egy vonalzót. az hogy mihez hasonlítunk.vel ---alapvonal--9. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. illetve az ettől való eltérést megítélni.5 mm. az alapvonal alakja. . A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. 3. s egyéni módon alakítják írásukat. Azt mondtuk. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg.

akkor fontos. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. közepén és a végén is. megállapítja. hogy ne csak egy helyen mérjünk. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. 11. a mért eredményeket pedig átlagoljuk.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. s segítséget szeretnének kapni. az elején. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. nincsenek kisebbrendűségi érzései. Ha a betű én vagyok. Sőt inkább az ellenkezőjét. hogy ez normál. s valóban szélsőséges. hogy mit is jelent ez. azaz azonos vele. Ő az az ember. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. ez igazából kezdetben lehet fontos. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. határozott fellépéssel rendelkezik. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. majd a felső pontjait is. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. A másolatok eredeti méretben készültek. hogy emberünknek össze kell húznia magát. úgy mint ebben az esetben is. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. ha mindenki saját írását megméri. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. annak értelmezése. akkor következik a dolog izgalmasabb része. s az a normál méretűnél nagyobb. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. illetve azok számára. A későbbi megítélésben segíthet az. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. Nézzük. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. Ez 59 . aki nem fél másoktól. mindenki számára könnyen felismerhető példák. nagy vagy éppen kisbetűs írás. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. akik bizonytalanok. ha az írás megmutatja. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt.

lelkesedő. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. az nem mondható rossz tulajdonságnak. saját jelentőségét hangsúlyozza. aki inkább visszahúzódó. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. szerényebb és visszafogottabb. hogy szeretné magát kiemelni. Nem szeretne szürke kis egér lenni. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. optimista. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. minden áron azt akarja elérni. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 . Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű.o. a középpontba kerüljön. elnyom maga körül. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. Talán soknak is tűnik a felsorolás. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. hogy figyeljenek rá. kevésbé határozott fellépésű. ha azonban ezt mások rovására teszi. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. bizony azt nem sokan kedvelik. akkor tudjuk megmondani.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. nagyon szemléletesen fejezik ki. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. s mindenkit lehengerel.

első betűjét nagyobb betűkkel írja. nagyobb betűkkel indul. s így mennyire segítségre szorul. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. nem akar kitűnni. A legkönnyebb dolgunk lenne. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. milyen kicsi is valójában ő. 61 . stabilabbak. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. a mondat elejét. mindenképp arra gondolhatunk. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. Előfordul. valami okból figyelemfelkeltőbb. hogy valaki mindig. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. de kisebbekkel fejeződik be. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani.Grafológia találkozni. / Sok “nagy emberünk” . 12. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. hangsúlyosabb. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. mint a nagy betűvel írók. hogy írója alulértékeli magát. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. tudósok is apró betűkkel írnak. hogy az író a szöveg. kiemelkedni. Azt hiszem m indenki tudja. hogy az írás egy része kiemeltebb. hogy a legritkább esetben fordul elő. Ezek az egyének igen szerények. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. hogy aki ezt írta. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . gondolhatunk arra. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. érzékeny személy. sérülékeny. s gyakran kevésbé megingathatóak.

óvatos. elképzeléseit megvalósítsa. Valószínűleg képtelen arra. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. magabiztosabb lesz. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Egyre visszafogottabb. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. Az így író ember először visszafogottabb. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. hogy teljesen magába roskad. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. önbizalma csökken. reálisan felméri a lehetőségeit. önbizalmát elveszti . írójuk nagy lendülettel indul. biztonságra való törekvéssel. majd később egyre oldottabb. képtelen lesz az önfegyelemre. Kezdetben óvatos. 62 . megfontolt. hogy elvesztheti önkontrollját. lelkesedése. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. A kezdeti óvatossággal. hogy írójában megvan a határozott fellépés. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . feltételezhetjük. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. 10. hogy terveit. 14. Kiépíti maga körül a biztonságot. nem akar kapcsolatot teremteni. nagy ambíciói vannak. hogy írójuk annyira felszabadul. Kudarcot vall. de ez szép lassan oldódik nála. hogy saját képességeit reálisan értékelje. fél a jövőtől. néha még bizalmatlan is lehet. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. de ezeket nem tudja megvalósítani. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. meggondoltabb lesz . Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. elutasít másokat. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. ami fékezőleg hat rá. néha bizalmatlan. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. sem arra. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni.

hogy ki akar törni az egyhangúságból. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. 63 . illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. amit már a emlékeztetőül megmutattam. de nem igazán sikerül neki. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk.Grafológia Mi van azonban akkor. pedig ez egyáltalán nem így van. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. Könnyen azt hihetné az ember. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. hogy a betűk általában mekkorák. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg.a magassága megegyezik a szélességével. melynek formálásakor. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. körülményeivel. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. többnyire elégedetlen a sorsával. Azt gyaníthatjuk.

Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. Kevés a fékező erő benne ahhoz. elképzelhető. mint a magassága. Ellenkező esetben. A múltból a jövőbe. Előfordulhat. Igényli az emberi kapcsolatokat. Széles írás esetén a gátló erő. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. s az igénye erős is erre. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. szélessége jóval nagyobb. Normál esetben – mint ezt már említettük . hogy írójuk teljesen passzív egyén. Ekkor beszélünk szűk írásról. gátolja. hogy kellően fegyelmezett legyen. aki aktív. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. Inkább magába zárkózik . mint a magassága. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. hogy a betű szélessége kisebb. mint nagy tömegben. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. ha a betűképzést nézzük. Valószínűleg egy lendületes. s az előrehaladást valami erő akadályozza. hogy a kerek betűk / a. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. széles az írás. tettre kész emberrel van dolgunk. jellemzően nem társasági ember. aki nem tud a múlttól elszakadni. Nem fél a jövőtől. nem akadálytalan ez a mozgás. amikor a betű magassága a kisebb. hogy önkontrollja igen kicsi. céltudatos. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. a változástól. o. 64 . mely az előrehaladást visszafogná nem működik. az éntől a közösség felé. Az így író ember tudatosan fékezi magát. a haladástól. fél a jövőtől. sőt inkább sürgeti azt. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . gondolhatunk arra.az írás iránya balról jobbra halad. körültekintő és érdeklődő is. az emberektől. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. mint a magassága.

sokszor bizalmatlan az ilyen ember. indulatait igyekszik megfékezni. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. Vagy nem tud. Arról. hanem attól is. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. Ezen kívül. inkább tartózkodó. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. A közeledés azonban problémás. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. Most azt nézzük. Ha hiányoznak a kötővonalak. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. Nem annyira közlékeny. ezt valami gátolja. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. hogy nem igazán társas lény. és a betűk így állnak távol egymástól. fokozott távolságtartási igénye van. olyan emberrel. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. szintén széles írásról beszélünk. nem is keresi a kapcsolatokat.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. Beszéltünk a betűk nagyságáról. hogy mások elfogadják. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. Óvatos és elővigyázatos. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. 65 . azt is nézhetjük. mit a betűé. Rövid kötővonalak. de nagy távolságot tartanak a betűk között. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye.

önmarcangolás. de gondolhatunk arra is. Jellemző lehet rá a tépelődés. magával törődik. az előrehaladástól való félelem. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. 66 .Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője.

azaz mekkorának érzi magát. melyeknek magassága nagyobb. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. Ezek megjelenése szorongást. általában csak a gyerekek. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. Ezért minden. innen ered elnevezésük is. Az egyéniség kialakulásával. Az oválok a középzónában. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. munkájához való viszonyáról. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. akkor erõs zárkózottságra. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. közérzetérõl. A megfelelõ magasságú. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. Szûk oválok Szûk oválok 67 . ambiciózus embert mutat.Grafológia 11. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. esetleges szorongásairól. Nézzük meg. Ha igen. iskolásszerûeknek. Szélessége pedig azt árulja el. önmagát helyesen értékelõ. túlterheltségérõl. hogy az egyén mekkorának tartja magát. nagyfokú gátlásosságra. kiolvasható belõlük. szûk oválnak nevezzük. megjelenik bennük. melyik irányban? Szélességében. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. visszahúzódást jelez. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. ami írójukkal a hétköznapokban történik. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. mint a szélessége. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania.

hogy képtelen azt átugrani. ha nem felpuffadtak. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . gyakran felületes. Azt jelzik. gátlástalan. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. ezért lázadozik az önérzete. kívül pedig a külvilág. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. vagy zártságukat is. azaz a megfelelõ magasságú. aki rendkívül elégedett önmagával. kiszámíthatatlan személyiség. Így az ír. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. Ezt Õ is tudja magáról. esetleg tolakodó is lehet. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. Az akaraterõ az. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. mindig nyitva hagyja oválját. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni.–azért ír valaki. mert labilis az önértékelése.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. a képessége megvan hozzá. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Az az ember. hogy a grafológust bosszantsa . nézzük meg nyitottságukat. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik. megbízhatatlan. hogy írójuk nem elégedett önmagával.

információit innen szeretné beáramoltatni. A 3. Jobbra a jövõ. az balra nyitja az énkép -betûit. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. a külvilág van. Ha azonban 69 . akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket. miközben megtalálják a kibúvókat. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. Aki erre kíváncsi. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. önmagát vállaló. információkat befogadó embert mutatja. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. õk azok. mert szereti azokat kifecsegni.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. az jobbra nyitja meg oválját. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni.

Felül nyitott oválok Alul. Zárt oválok 70 . a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. a jobboldalon találjuk a nyílá st. visszahúzódó emberek. és alul nyitott oválokkal is. hazugságjelnek minõsíti. az ösztönvilág.Grafológia a közösségért teszik ezt. ez titkolózást. zárt oválokkal írnak. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -. valaminek a takargatását. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. õszintétlenséget jelent. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken. Õk a zárkózott. Felülrõl mindig a szellemiség. Így írnak a vallásos em berek is. a tudás áramlik az oválokba.

esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. Bizonyos betegségekre. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. asztma stb. allergiák. pl. kritikus. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. A fonalas oválok önbizalomhiányra. 71 . vagy saját Egója. szeretetigényt jelölnek. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. erõs bezárkózást jelez. melyek légszomjjal járnak. egyes szívbetegségek. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. ez védekezést.

õk azok. mint a munka betûjének. a munkahelyükön már ritkábban. Az ovál magassága alatt maradó.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. sokat adnak mások véleményére. fontos számukra a róluk kialakított kép. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. Az alul foglalkoztatott. hogy azok. 72 . a magánéletükben. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. mint otthon.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. valamint hurokrészre bontjuk. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. annak készségét. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. feldolgozását. a partner. esetleg elmaradását. és nézzük meg a fejrészeket. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. hogy annak „g” felõli szára kisebb. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. az tudja. Ez a társ lehet a házastárs. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. beteljesedését. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. Maradjunk még a középzónában. Vizsgá latakor fej-. melyek akár még Õt magát is meglephetik. 74 . a legrejtettebb. az éntudatunkat. vagy a barát is. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. hogy párjának vannak ugyan sikerei. akkor az író felnéz társára. és mindkettõt értelmezzük. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. aki mellett kicsinek. akkor az író lenézi társát. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. féltve õrzött. azaz a társ szimbóluma. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. értékeli a közösség. Úgy érzi. önmagát sokkal többre értékeli. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. hogy a szexuális énképünket. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. mint az ellentétes oldalon lévõ.Grafológia 12. Fogalmazhatunk úgy is.

akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. A „g” úgy érzi. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. Õ is tisztában van vele. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. amilye van. A középzóna alsó pontja. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. mint amennyire a külvilág teszi azt. 75 . ha a „g”.

vagy a titkos viszony. jelentésérõl. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. nem beszél róla. 76 . de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. a prüdéria. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. Írója elzár ja. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye.

akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. teljesen ráfonódik társára: 77 . melyben a társ bekebelezi a „g” -t. azaz maga az író. ágytól elváltak szólással. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. Õ jól érzi magát. azaz az írót . harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. aki távolra tolja ugyan magától párját. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. Ám ezt az „y” nem veszi észre. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. Nem kötõdik párjához.

és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. nem rajzol fejet az „y”-nak. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. Ez feltételezhetõen attól is függ. állandó bûntudatban él. és békében él önmagával. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. aki az egyik írásban a „y” volt.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. a másikban már a „g” helyén áll. egyáltalán nem biztos. Az ösztönszférába helyezi le párját. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. hogy a valóságos helyzetet látjuk. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. önmaga elõtt is szégyenkezik. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. 78 . ahol mindkettõjük számára megfelelõ. vagy teljes mértékben elfogadja azt.

és azokat csak utánozza. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. Ne felejtsük el. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . mert elõfordulhat az is.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget.

és szövegtömbtõl távoli aláírást. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. Függõleges. Az aláírást. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”.ha szeretjük azt. létra. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. Ennek oka feltehetõen az. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. vagy labda képével mégsem azonosulnak. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. mint a nevüket. . hogy nevünkhöz . Jelentheti még az egyén önállóságát. ami megkülönböztet minket a többiektõl. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. erõs kötõdését a közösséghez. Az aláírás Vannak emberek. egyetért vele.Grafológia 13. de a napocska.vertikális . Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. ez azt jelenti. egyéni vonások. hogy a nevünk az. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk.tanúk elõtt -az okmányokra. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. azt inkább folyóírásunk tükrözi. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. akik megmosolyogják azt. egyfajta védettség igényt is jelölhet. ezzel hitelesítve azok tartalmát. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. tiltakozásának. akik hisznek a grafológiában. elfogadják mint tudományt és vannak. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. ha nem . annak ellenére. nem érzik annyira a sajátjuknak. mint a személy egyetértésének. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. azonosságtudatunkat adja. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. az óvodai jelek mellé. nyomtatott betûkkel. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 .különös kapcsolat fûz bennünket. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli.

Jelenthet még függetlenségre való törekvést. vagy a bal oldali oszlopban van. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. Pesszimizmust.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. Megkülönböztetünk jobb oldalra. azzal nem ért egyet. valamint bal oldalra helyezett aláírást. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. depressziót. betartását. amely a normák követését. Az író nem mer közeledni a külvilág. egy középsõ. az emberek felé. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. Középre helyezett aláírás 81 . amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. A normál. mert telítve van negatív élménnyel.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. középre. az félelmet. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . Kapnánk egy baloldali. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. körülbelül a középsõ. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. elszigetelõdést. a bezártságtól való ideges félelmet is. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. szorongást jelez.

fáradt és letört ember.Grafológia A bal margónál. Krízishelyzetben van. a szabályok be nem tartását. 82 . az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. kedvetlen. jövõorientált személyre utal. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. Bezárkózik a külvilág. energikus. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. az emberek elõl. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. aki fél. ambiciózus. önmaga vállalására utal. szorong. becsületességet. segítségre szorul. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. teljesen a múlt felé fordul. nyíltságát. önállótlan. passzív. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. természetes viselkedést. valamint udvariatlanságot jelent. A felfelé tartó aláírás lendületes.

a névadó családdal azonosul. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. amikor a vezetéknév a nagyobb. egy belsõ védett világot jelent. nagyobb betûkbõl áll. A következõ három minta A. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. elsõsorban terveinek. Érdekes megfigyelés. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. Azt is jelzi. hogy valaki a nevét aláhúzza. 83 . hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. különállóvá válik a „né”. hiúságot. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. Gyakori jelenség.és keresztnevét. akik büszkék arra. bekarikázza. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. pontot tesz a végére. hogy a személyt a hivatalos szerep. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. akik asszonynevüket használják. az a kapcsolatban szakadást. esetleg fölötte húz egy vonalat. de az is elõfordulhat. Abban az esetben. bekeretezi. A bekarikázott név egy védõburkot. hogy asszony státust értek el. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. bezártságot mutat. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. Arra is utal.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. büszkeséget jelent. akkor az író személy az apával. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. hogy férjhez mentek. énértékelési problémákat jelez. Lüke Az aláírás grafológiája c. Valamelyik jobban kiemelt. bizonytalanságot. önmaga személyének fontosságát. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. mint férjük vezeték . nyomatékosítást. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. a férfiszereppel. esetleg özvegységet jelöl. gyakran válást. hogy azok a nõk.

Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével .Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . valaminek a lezárására törekszik.Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével . nem szereti az ellenvetéseket. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. önhittséget mutat. átélt tragikus esemény. Így ír alá az az ember.Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal . bizalmatlanságot is. A pont jelezhet még óvatosságot. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet.Grafológia Pontot tesz a név után. Megfigyelései alapján. aki határozott. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . A vezeték . melyben egyébként nem lenne. Ez azt jelenti.vagy keresztnév kezdõbetûjében. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. akár cselekedeteirõl. mégis áthúzás jelenik meg.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. átélt tragikus eseményt jelent. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. aki nem szeretné. elkendõzését jelenti.

Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. 85 . Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. Aláírásokban. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. automatikussá válik az írás.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. magas önértékelést. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. kontroll alatt tartja önmagát. szignókban azonban . szilárd belsõ norma hiányára. megmutatkozik az író valódi énje.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. de nem ítéljük meg negatívan. félénkséget. olyat. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. melyek különleges. hogy a szebbik oldalát mutassa. A szöveg elején. Ez mindig ingatagságra. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. amikor még odafigyel az írásra. szorongást. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. valamint a számjegyekké módosult betûk. alárendeltséget jelent. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. Jól felismerhetõek az orr és a száj. elõrehulló haj. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. mint amilyen valójában. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. becsvágyat jelent. valamint a nyaki rész vonalai. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét.egy-egy ostor. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. vagy kardjeltõl eltekintve. vigyáz. a madár -jelek. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. . Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. kicsit változik az írás.

hogy egybeírja vezeték . nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. célratörõ. határozott. nyitott sávot. Külön érdekesség.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. Az ezzel járó csend.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. Igazi grafológus-csemege. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. munkavégzésében lendületes. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. 86 . Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. az állandó koncentrációra utal. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. (Dr. szellemiek iránti befogadóképességre. Tulajdonosa egyetlen. vezetõ beosztású férfi aláírása. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. ez abból látszik.és keresztnevét. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. esetleg vallásosságra is utalhat. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. Nem fontos számára a titulus.

A szám gyakori megjelenése rokonszenves. Jelenthet ésszerû gondolkodást. büszke és önérzetes egyént jelöl. vallást. erõs akarat. de utalhat egyedülmaradásra. egyéni megoldásokban.Grafológia 14. felszínességre. magasan áll. belsõ nyugtalanságra. sorsot és a végzetet jelöli. és a hatalom szimbóluma. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. optimizmust. bölcsesség. Mûvészi hajlamot. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. magányra. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. a magabiztosság és az energia száma. Utalhat sokoldalúságra. törvényes rend. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. alkalmazkodóképességet. rugalmasságra. képzelõerõt. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. Utalhat határozatlanságra. domináns személyiségre is. vezetõ típusú. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. kiszámíthatatlanságra. haladó gondolkodást. kiközösítettségre is. Az elszántság. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. lelkiséget. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. erkölcs száma. nagyvonalúságra. ingadozásra. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. boldog érzelmi életet. kirekesztettségre. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. titkolózásra. ami elsõ helyen. hitet. õ képvisel mindent. vonzó egyéniséget. Néha csak 87 . esetleg agresszivitás.

intuitív felfogóképességet. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot. segítés.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. 88 . alaposságot. bölcsességet jelöl. vezetõi készséget. mágikus befolyásoltságot. A 3. új gondolatok iránti nyitottságra is. Cselekvés. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. vonzódást misztikumok felé. erõt. gyógyítás száma. A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. a figyelem összpontosítását mutatja. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. Utalhat a tervek megvalósulására is. Utalhat még az új eszmék. tett és munka száma. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé.

A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. kiváló beszéd és íráskészséget. a szépség száma. Ugyanakkor viszont az alsózónában található.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. színészi tehetséget. de jelenthet nagy 89 . naivitásra. temperamentumot. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. középszerûség megvetésére. a gondoskodás. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. visszahúzódásra. de jelölhet önlegyõzést. befejezetlenség. diplomáciai készségét. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. csalással. káosz és okkult tudományok száma. titkolózásra. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. vagy ezek vágyára. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. Utalhat családi. szellemi frissességet. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. Jelezheti írója igazságszeretetét. felszínességét. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. zárkózottságra utal. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. fejlett szépérzékre utal. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. fejlett üzleti érzéket jelöl. a harmónia. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. magányra. a vonzalom. szerelmi életre. hagyománytiszteletre. botránnyal és szélhámossággal. hûségre. a tökéletesség. gyõzelmet. a szerelem. segítõkészségre. optimizmusát. jó emlékezõtehetséget. megközelíthetetlenségre. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással.

Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. Ilyenkor nagyszájúságot. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. g. szegénység. iszonyú erõk mozgósítására képes. bánat. másrészrõl viszont erõs indulatok. békességre. Találkozhatunk 8-assal a b. A 8. kegyetlenség. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. hatalomvágyat. fejlett hatodik érzéket . Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. A 8 -as számnak nincs se eleje. de a kitörésre. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. a legváltozatosabb formákban és betûkben. ly betûkben és az l felsõ hurkában. se vége. Túláradó indulatokra. önimádatra. akaraterõre. gyakorlatiasságot. Fegyelmezettséget. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. A fektetett 8 -as a végtelenséget. határozottságra. sikerorientáltságot mutat. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. változtatásra való képtelenséget jelöli. 90 . különleges élményeket. tökéletességre.Grafológia képzelõerõt. boldogságra. türelem. ez egy olyan pálya. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. amin belül szabadon lehet mozogni. végzet száma. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. de kikerülni belõle képtelenség. aki elsöprõ energiák. f. függetlenséget és önállóságot. gátló hatások. tetterõre. birtoklási vágyra.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. s. érzelemvezéreltséget. erõszakosság. megértés és megbocsátás hiányára utal. Egyfelõl utalhat nyugalomra. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. törekvések. anyagiasságot. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. bátorságra. együttérzést. d. Jelenthet helyes megérzéseket. katasztrófa. merevséget. a végzetet szimbolizálja. Nyomor.

Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. önpusztításra. á. 91 . o. Az írásban viszont minden ovál ( a. válságokat. a saját személyiség megsemmisítésére utal. katasztrófák által végbemenõ változásokat. ö. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. ellentétes erõk összetûzését. õ betû ) a nullára emlékeztet. Ez a jel is. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. ó.

melyek között -Klages szerint. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. az értelem kontrollja viszont lerántja. vagy ingatagságot is. amely rengeteg vitát váltott ki. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. annál alacsonyabb besorolásba került. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. mint a mesterkélt. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. A 3-as a sablonos. gyors gondolkodást. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. Ne kedvetlenedjünk el. Általában a természetes. 92 . Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. de jelenthet türelmetlenséget.nem sok a különbség. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó.Grafológia 15. sok gyakorlással. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. ezáltal önmagát adni. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. életteli. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. kategóriát határozott meg Klages. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. ahol az 1 -es a legmagasabb. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. A szívós és az erőszakos. Előbb – utóbb. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. a szerény és a gyáva. átlagos írások kategóriája. Öt értékhatárt.

a grafológus szubjektív véleménye dönti el. Az írások megítélése.Grafológia Nézzük meg. ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . melyik csoportba helyezi azt. 2. besorolása nem egyszerű feladat. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. fiatalkori írását láthatjuk.

Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .

Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. a kapcsolási módok. Nem nehéz kitalálni. betűalakzatok másképpen való írásával. a zónaarányok. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. az áthúzások. hogy rossz írás. hogy ez egy nagyon jó. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. egyszerűsége Az írás olvashatósága. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. alacsony formanívója miatt. A másik gyenge pont. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. Ez alapján mondjuk azt. Nincs ugyanis két olyan grafológus. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. amelyik első látásra azt sugallta. vagy a hurokképzések. ezáltal nem átélt. Ez az egyediség. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. sem magasabb fokon álló szellemiségről. hogy ez egy jó írás. Klages kategóriái szerint értéktelen. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. aki elítélte a grafológiában a megérzést. egyszerűségén? 95 . hová sorolná a mai. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével.Grafológia 5. vagy nagyon érdekes írás. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Ezek alapján minden olyan ember. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. az intuíciókra való hagyatkozást. aki keveset ír. sebessége Mit értünk az írás természetességén. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. egy másikra azt mondjuk. Találkoztunk már olyannal is. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján.

az írás túlzott díszítgetése.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. vagy a sivár lelkivilág jele. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. automatikus folyamattá vált nála az írás. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. akiknél nem nehéz feladat az írás. mint a toll a papíron. az alacsonyabb szellemi színvonal. a feltűnni vágyás. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. 96 . és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. lassan. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. amit papírra kíván vetni. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. a fontoskodás. A tartalomra koncentrál. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők.

Ne tévesszük össze a természetes.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. rideg. szépségre törekvő. eredeti betűformálást mutató. változatos. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . egyszerű írást a dísztelen.

Grafológia Szépségre törekvő. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. a soroknak nem szabad összeakadniuk. Tagolatlan írás 98 . figyelembe kell vennie. Margókat kell hagynia az írónak. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. rendezettnek kell lennie az írásképnek. a szavak között távolságnak kell lenniük. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. el is kell tudni olvasni azt.

a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. amelyek nem ütemesek. Azokban az írásokban. és szembetűnik pl. Ha ránézünk egy írásra. a dőlésszög ingadozása. a betűszélesség.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. nem bántó. vagy egy -egy 99 . élettelek. a dőlésirány. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. nem idegesítő. üresek. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő.

a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 .a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.a betűk magasságának és szélességének arányát . amit az írás ritmusának nevezünk. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. vagy a fekete túlsúlyát) .a margók és az írástömb arányát .Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása.a zónák egymáshoz viszonyított arányát . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. már nem beszélhetünk szabályos írásról. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . ritmikus visszatérését jelenti.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

2. Túlnyomórészt girlandos. Arányosság 90% 5. de szabályosnak sem mondható. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. Szabályosság 50% 4. sor “sz” 2. egyszerűsítéseket. Nem szabálytalan. Az írás természetessége 80% 2. 3. erős nyomással. útrövidítéseket találhatunk az 1. Sebesség: Gyors tempójú írás. 4. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. 80% -osnak minősíthetjük. sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. ez fékezettséget jelöl. Összesítve: 1. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat.Grafológia Az első példa: 1. 3. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. díszítéstől mentes. elgondolkodóvá válik: 1. 100% 3. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. nem eltúlzottak. nehézkes. Ez az írás természetes.sor “t”. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . sor j betűje. sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában. A nyomás egyenletes. sor “k” 3. a sor és a szóközök normál méretűek.sor “m” betűje lassú. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. Az írás jól olvasható és tagolt. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. sor “m” 80% . 50%. gördülékeny. sor “szelvényt” szó sz betűjében. 4. sor csak – mellékelt . az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. 2. 90% 5. kivéve 4. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is.boríték. Az írás tagoltsága 100% 3. sor “levélbélyeget” szó ly -ban.

A kilendülő vonalak hiányoznak. de egyszerűnek minősíthetjük. Sok a csomósodás és a mázoltság. a szó . túlzott kilendülés. de fedővonalas. csomós. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. A második pél da: 1. 60% 2.as és 4-es közötti. melyet később teljesen el lehet hagyni. díszítés. 105 . 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. ezért ha nem is annyira természetes. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. Nincs benne semmi túlzás. Ha 90. akkor az azt jelenti. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. 80% 5. Teljesen szabályos. 3. olvasható. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. árkádos. szűk. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. a középbetűk egyenletesen magasak. Szögletes. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. Nagyon jól tagolt. hogy 1 -es és 2-es közötti. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. 100% 4. 2-es és 3-as közötti. de nem éri el a 2 -est. 90% 3. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. Az írás jobbra dől. világos. 70.és sorközök egyformák.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. nem folyamatos. de szűk. az ékezetek túl gondosan felrakottak.

példaképül állíthat maga elé. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. tanárok. melyben teljes biztonságban érzi magát. Nem éreznek sajnálatot. lánya. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. mások az elvárások is. Hullámos baloldali margó 7. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. jólnevelt. nem verekedtek. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. Fontos. A többször elõforduló jegyekre 2. Mindenkinek az életében. Negatív sortávolság. Erre azért van szükségük. sõt megértik õket. kirabol egy postahivatalt. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. Az antiszociális személyekre jellemzõ. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. aki normális. empátiára képtelenek. Azok a grafológiai jegyek. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. hogy a szomszédok. Többnyire csendes. mielõtt az rögzülne. Lövöldözik egy gyorsétteremben. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. hogy legyen legalább egy olyan személy. Hullámos sorok 3. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. akik hajlamosak másokon élõsködni. vagy gyilkosságra. Szégyellik barátaik. lelkiismeret furdalást. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. Elgondolkodtató tény. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. jómodorú fiatalokról van szó. Nem kell többé szégyenkezniük. Szûk. vagy baloldalra helyezve 4. szabálytisztelõ életmódot folytat. ahol befogadják. nem törtek -zúztak.Grafológia 16. másik lefelé halad / 106 . hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. Lehetõség van azonban arra. vagy hiányzó baloldali margó 6. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. barátok. ismerõsö k. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Egoisták. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. Széles. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. melyek elvétve ugyan. 1. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. morális érzékük fejletlen. hogy egyre több az antiszociális fiatal. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. keresik az izgalmakat. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. akit késõbb utánozhat. Egy részük agresszivitásukkal. nem drogoztak. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. vagy hullámos jobboldali margó 8. bûntudatot. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. Aláírás középre.

n=sz. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. végén. ekkor egy százalékos értéket kapunk. e=i. Kötetlen írás ragasztásokkal. és elosztjuk 52 -vel. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16.Grafológia 10. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. 107 . tremorok. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. javítgatott írás / 20. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. vagy szöges girland a ductus 14. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. Oválba vágó. k=h. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. r=v. egyenetlen nyomaték. Pacásodások. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. v=u. túlzott kerekítések. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. / 26. aki tudja. Álló. Javítgatások az aláírásban 18. aránytalan margók. Betûkihagyások. vagy balra dõlõ írás 12. pacás. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. ékezeteknél. hogy grafológus számára ír. sorvezetés nem egyenes. Betûhasonulások / a=o. satírozott e betûk megjelenése 15. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. z=t. Hiányzó aláírás 19. elkent. Ingadozó nyomaték / szavak elején. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. ideges javítgatások. lassú írás szögesedéssel. vagy ellentétes azzal 17. vagy 5-ös formanívójú / 24. Fejletlen. ingadozó betûnagyság és betûszélesség.

Grafológia Forrás: http://www.grafonet.hu/ 108 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful