P. 1
Sooky Andrea Az Iraselemzes Titkai

Sooky Andrea Az Iraselemzes Titkai

|Views: 2|Likes:
Published by Lisa Kócza

More info:

Published by: Lisa Kócza on Dec 04, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/23/2015

pdf

text

original

Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. amiben szimbólum megjelent. Z betû: A harmónia. itt a társat. dominanciaigényt. A munkatársat. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. tehát intelligenciát. 5 . Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. hiányjel -szimbólum. akaraterõt. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. amit elvárunk magunktól. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. U betû: A befogadás betûje. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. Egyes írásokban szókimondást. önértékelésünket. jó logikát. idegen szavakban fordul elõ. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. az anyagi javakat szimbolizálja. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. vagy még nem ismert. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. S betû: A szerzés betûje. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. Nyomtatott M betû használata gyakori. az önkifejezés betûje. Ez az un. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. X: Ritka betû a magyar nyelvben. A pénzt. inkább csak átvett. hiú ember írásában jelenik meg. nagyszájúságot is jelezhet. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. vezetõi képességeket mutat. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. A betû egyes változatai. gyengédség utáni vágyra utalnak. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. lényeglátó képességet mutat. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. saját magunk elfogadását mutatja. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. hogy mennyi is az. A betû magassága megmutatja. Önálló jelentése nem ismert. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. Megmutatja. milyenek szeretnénk lenni. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. a fõnököt szimbolizálja. V betû: Szintén a befogadás betûje. A kis y azonban páros betûk második tagja. kispohár szimbólum. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. esetleg egész szóra vonatkozik. R betû: A karrier betûje. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. a partnert szimbolizálja. Itt is. most is mûveltséget. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé.

A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. akkor nincs beteljesülés. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. h. l. valamint az élmény kifejezésére. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. Az élmény csak akkor tökéletes. az élmény átélésének. melyet a k. b. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. feldolgozásának képességére.Grafológia 3. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. mert nem jön létre elzárt terület. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. g. a hurok nem záródik be. tehát rendelkezik élményigénnyel. ha létrejött a metszéspont. j és y betûkben képezünk. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. illetve kötõvonalnak. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. 6 . f. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. illetve a biológiai élményekre. Amennyiben létrejött a metszéspont. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. élményt. Ha hosszú a hurokszár. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. A hurok alsó. élménykészséget nem. Ezeket hurokterületnek nevezzük.

a tanítás képességét is.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. 7 . Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó . azt magánügyként kezeli. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl.

Hangsúlyozzuk ki. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. hogy két vonal van.tapadó hurkot . Felhozza azokat a mindennapokba. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. csak egymásra vannak írva. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. hogy az egyén nem titkolja vágyait. titkolózást is. de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi.5 mm alatt marad. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. biológiai élményeit.sovány hurkot . 8 .szublimáló hurkot . szívesen beszél róluk. Jelenthet leplezést.

az élmény igényének nagyságát. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. a lehetõség hiánya.” a „j”. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. akkor belsõ. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. vagy balra tendálhatnak. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. ha akár csak egy hurok is van. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. Mivel hurok nem jön létre. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. a mindennapi életbe szublimálja. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. a megfelelõ életkörülmények hiánya. arra következtethetünk. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. Külsõ ok lehet pl. vagy belsõ ok miatt. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. 9 .

hurkosan hurkoltak . aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.csomósak . amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.szögesek . míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: .felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. én.árkádosak .többszörösen bezártak . 10 . Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. makacsságot jelez. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét.odaadását jelzik. Anyagiasságot is jelent. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.girlandosak . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni.

Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. A csomók. 11 . kisebb hurok is keletkezik. magas vérnyomásra. extrém gondolkodást jelöl. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. A bezártságon kívül jelzi azt is. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. gyõzõdjünk meg arról. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. mely elvont. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk.

légvárakat épít. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . a fizikai erõ tiszteletét. álomvilágban él. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. felfokozott képzelõerõt jelez. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. Utalhat arra is. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. valamint a sport iránti vonzalmát is. hogy írója sokat fantáziál.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt.

ami ráadásul nem is betû. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. Azt jelzi. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. és ezek jelentését. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. szüksége van arra. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. lebecsül másokat. mint pl. magát sem képes irányítani. nemhogy másokat. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. és gyenge. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat.Grafológia 4. azt a grafológia negatívan értékeli. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. az akarat. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. hogy szórakozott. Vegyük sorba a lehetõségeket. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. a vezetõi képességek. Nagyon alacsony áthúzás 13 . csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. 1 tollvonásnyival. hogy irányítsák. határozatlan. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket.

ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. szinte repül fölötte. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. annak átlagos az önértékelése és az akarata. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. Minden olyan áthúzást. Uralkodni vágyó. fölényes. idealista. hanem lebeg. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. aki mindig a maga feje után megy. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. hogy a felsõ zónában maradnak -e. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. Önbizalomnak nincsen híján. aki hatalom után sóvárog. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. hogy írója nagy on elégedett önmagával. magasnak minõsítünk. vagy elhagyják azt. de már jeleznek némi akaratot. Írója már nem annyira önállótlan. Vegyük azt a példát. elég akaratos is. nagy benne a felülkerekedni akarás. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. büszke. Nem szereti. ha ellent mondanak neki. soha nem ad mások véleményére.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. annyira. Nem kifejezetten vezetõ típus. 14 . Az ennyire magas áthúzás jelentése az. ha az nem metszi a törzsvonalat. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét.

élénkséget. Túl hosszú áthúzás 4. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. akkor az gyenge akaratra utal. 1. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. kicsit halogató. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. nem mindig tettrekész. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. Hosszú áthúzás 3. amely nem éri el a törzsvonalakat. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. hogy írója óvatos. helyesen ítéli meg saját magát. akkor írója kiegyensúlyozott. ambíciót jelez. tehát Én -értékelése megfelelõ. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. akkor az kiegyensúlyozottságra. bizonytalanságot. néha agresszivitást is mutat. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. 15 . lassú elhatározást jelent. Rövid áthúzás 7. aki tisztában van saját értékeivel. Ha áthúzása nemcsak rövid. bizonytalanságot. határozatlanságot. elodázó típus. mint azt képességei indokolnák. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. Ez félénkséget. kis vezetési igényt jelez. de vékony is. még az elõtt befejezõdik. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. hanem saját magát okolja. akinek ambíciója jóval nagyobb. de jelzi azt is.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. kontrollált akaratra utal. Ha gyenge a nyomatéka. Sztenderd méretû áthúzás 2. határozottságot. erõs akaratot jelent. Olyan ember. az akaratgyengeséget. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar.

Ha kihegyezi a gyenge. Jobbra csúszott áthúzás 5. könyvébõl való 1. aki csodálja a nála különbeket. felfelé. Balra csúszott áthúzás 3. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. mely nem metszi a törzsvonalat 4. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. felfelé tartó „t” áthúzást. aki nyugodt. ambiciózus. Magasan repülõ. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. erõtlen az áthúzás. ha megjegyzéseket tesz másra. Ha annyira siet az áthúzás. amely nem metszi a törzsvonalat 6. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. könyvébõl való 1. lendületes személy sajátja. akkor a fentieken kívül még bátorságot. Ez akkor vonatkozik rá. hogy nem is metszi a törzsvonalat. gyors munkavégzést is jelent. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. Jobbra csúszott áthúzás. Lefelé tartó áthúzás 16 . akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. Ha sápadt. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. gyors gondolkozást. békés természetû. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. vállalkozó kedvû személy. Felfelé tartó áthúzás 4. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. Vízszintes áthúzás 2. kiegyensúlyozott. Balra csúszott áthúzás. Ne gondoljuk azt. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. aki nagylelkû. vagy lefelé tartó. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. Vízszintes áthúzással az ír.

Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. Rossz hangulatú. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. Ott egy hirtelen balra -.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. Ha a közép zónát harmadoljuk. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. lefelé tartó sorirány. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. de elõfordul. körültekintõ. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. felül áthúzott t betû 17 . az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. letört végvonalak. stb. elõvigyázatos. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. tulajdonosa óvatos. pl. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. mások lekezelését mutatja. gyenge nyomás. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. Ritkán. ha biztosan tudjuk. feljebb áthúzás. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. Alul hurkolt. Azaz alul hurok.

kampó az áthúzás elején 5. hullámos.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. Homorú áthúzás 3. kritikus természetet takar. Hullámos áthúzás 4. Horog. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. kampó az áthúzás elején azt jelzi. kampós. hogy a vonalon homorú. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. A horog. domború. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. könyvébõl való 1. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. míg a domborúé elutasítja azokat. makacs. gúnyolódó. kritikáját. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. horgos. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. hogy gazdája önfejû. Horog. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. sõt még önmagán is képes nevetni. 18 . Domború áthúzás 2.

az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. gondolkodásbeli realitást. elõbb gondolkodik. valamint méretüket. hanyag lusta. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. a folyamatos kontrollt jelzik. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. 19 . Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. utána cselekszik.Grafológia 5. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. annak részei. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. utána gondolja végig azt. A felsõ zónában. elõresietõek és elmaradóak. gyors gondolkodást. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. Írója elõbb cselekszik. a kontroll késését jelentik. A gyors írástempó egyik jele. precízséget. Jelent az is valamit. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek . Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. figyelmességet. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. alakjukat is meg kell figyelnünk.

amely még nem éri el a középzónát. tárgyilagosságot. az annak a jele. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. Az önmagával elégedetlen ember 20 . Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. illúziómentes életszemléletet mutat. valamint a dolgokra. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. ábrándozásra hajlamos. akkor írója lelkesedõ. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak.

Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . Rövid ékezet az „i” betûn. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. ötletességre. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. elõrelátó gondolkodásra utal. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. jó kombinációs készségre. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Vékony ékezetekkel a hûvös. Eredeti észjárásra. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. tartózkodó.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket.

domború. kampós és karika alakú ékezetekkel is. horgos ékezet makacsságot. 22 . titkolózást. humorérzékre utal. önfejûséget takar. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. az ötletesség. a nyitottság. gyakorlatiasságot. bizalmatlanságot. de felnõtt írásokban .hazugságjelnek értékeljük. Homorú ékezet az érdeklõdés. szöges. és függõleges irányúak.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. külön szellemi világot jelöl. vidámságra. a szellemi befogadás jele. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. hullámos. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. védekezést és elzárkózást is jelent. Ezen kívül találkozunk homorú.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . Domború ékezet Szöges. a kíváncsiság. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. mértékletességet.

Az öntörvényû. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Alulról felfelé kitett ékezetek. vagy egyáltalán nem elfogadó. Kis „h” betûre. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. zsenialitást jelöl.Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. Jól látható az õ és á betû feletti pont. mások szabályait nehezen. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . amennyiben ezt más jel is megerõsíti. Az aszociális.

Õk a barátságos. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. nem befolyásolt. jegyezzük meg. a végvonalakban és az irányultságban is. valamint két betû között is. mert ezek mutatják meg. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. mert egy esetleges elutasítás. Fonalas ductus 5. õ nem akar. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. Nem mindegy az egyén számára sem. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. barátságosnak mutatnak valakit. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. Hiába van mellette a másik ember. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. kapcsolattartási mód egyénenként változó. Szöges ductus 4. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. érdekbõl. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. az nem tudatos. a szavak pedig a környezetét. Füzéres. ezek a következõk: 1. vagy girlandos ductus 3.Grafológia 6. meg tudják ölelni a másikat. amikor a kezek leengedve maradnak. tehát természetes megnyilatkozása énjének. Amire nem figyel. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. akik csak kényszerbõl. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Meg tudják fogni a másik ember kezét. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. vagy közösséghez. közvetlen emberek. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. hogyan fogadja õt a közösség. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. vagy boltíves ductus 2. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. nyitott. hogy azt irányítani. Nagyon fontos megnéznünk. Árkádos. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. erõszakos ember sem. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. kiközösítés elbizonytalaníthatja. a szûkebb – tágabb baráti. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. a magányosságot. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. befolyásolni próbálja. ismerõsi kapcsolatait. Kígyó ductus 24 .

és záróárkáddal. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. hegyének lekerekítésében. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. ahová a normaírás egyébként nem. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. amelyek a szavak elején. amely arra is utal. eleinte távolságtartó. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. hogy olyan helyre is boltívet tesz. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen.. hogy írója fékezi magát. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. csak késõbb oldódik fel. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. Az árkád Mi jut eszünkbe. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. vagy végén képzõdnek. 25 . Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában.Grafológia 1.

kötelességtudóak. nagy bennük a szereplésvágy. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. hogy árkád és árkád között különbség lehet. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. megfigyelhetjük. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. a fonatos.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. a lapos. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. A szûk árkádot választók pontosak. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. nehezebben barátkoznak. fegyelmezetlenek. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. tartózkodóak. és a szöges árkádot. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. többségüknek fontosabb a látszat. hiúak. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. mint a valós tartalom. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. elzárkózóak. alkalmazkodóak. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. ezért elzárkózik elõle. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. különcök. egyfajta kétszínûséget. a szûk. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. lepleznek valamit. Fonatos árkád 26 . A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. õszintétlenek. szoronganak.

de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. Füzér és füzér között is van különbség. esetleg szöges.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. gyors mozdulattal lehet létrehozni. nyitottak a világ dolgai iránt. Kevés szeretetet tudnak adni. vagy egy felfelé nyitott. de önállótlanok. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. már következtethetünk is arra. bizalommal fordulnak az emberek felé. zárkózottak. hogy az így írók könnyedek. Többnyire félénkek és szerények. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. a mélynyergû. fejlett az empátia érzékük. rosszindulatúak is lehetnek. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. néha kegyetlenek. részvétet. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. a széthúzódó lágy. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. engedékenyek. és a feszes füzérrel. 27 . Mivel a girlandot könnyed. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. sok többletenergiával rendelkeznek. segítõkészek. kedvesek. A füzér A füzért. sajnálatot nem éreznek senki iránt. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. sok bennük a belsõ feszültség. ak ik támaszt keresnek. Támasztott árkád 2. Rendkívül energikusak. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. barátkozó természetûek. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával.

A lágy. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. céltudatosság. a hangulatok uralják ezeket az embereket. Akaratgyengék. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. mindent a lelkükre vesznek. hiúak. Ellenben a nagyon szûk. 28 .Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. mindent magukra vonatkoztatnak. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. szeretik a feltûnést. érzékenyek. Az érzelmek. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. annyit vissza is igényelnek. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. neurotikus. számítóak. elveszti tartását. de nem hajlamosak szélsõségekre. önállótlanok. sebezhetõek. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. önzõek. a lágyság eltûnik girlandjaikból. lusták. sok bennük a feszültség. konfliktuskerülõk. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. határozottak. Lágy. aránytalanul feszes füzér szorongó. megbocsátók. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. békülékenyek. befolyásolhatók. hiszteroid alk atra is utalhat. tudják magukat fékezni és irányítani. erõs akaratúak. alkalmazkodás. de el is várnak. Adnak.

29 . a "k" masnijában. Hol keressük a szögeket. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. a "h" betû íves részében. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. ezáltal könnyû. aki rájött arra. és az ékezetekben is. pl. akadálytalan. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. Mindkettõ a kedvességet. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. az elõrehaladást a papíron. gördülékeny haladást érnek el. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. A folyamatos. alkalmazkodó. az oválokban. irányt változtat. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. Füzér a szavakon belül 3. csak ezután haladhat tovább. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. hogy barátságos. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. akkor ez egy mindenkor. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. a "b" "v" betûk alsó íves részében. az alsó és felsõ hurkokban. Ezzel ellentétben a szöges. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben.

szívósak. a kompromisszumokat nem kedvelik. Ha szöges írással találkozunk. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. mindig meg kell néznünk. Szabályos. határozottságot szeretne mutatni. Minél hegyesebbek a szögek. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. vagy csak fekete lehet valami. kevésbé "szúrósak". merevek. az erõtlenséget szimbolizálja. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. a világhoz. az alaktalanságot. hajlíthatatlanok. igazságszeretõk. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. nem barátkozó típusúak. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. érzelmes ember nem ír szöges. aki keménységet erõltet magára. Ezzel palástolja gyengeségét. erõszakos viselkedést jelezhetnek. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. A túlzott szögesedés egoizmusra. szabálytalan írás csökönyös. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. így védekezik az ellen. amely létrehozza. Feladataikat mindig ellátják. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. szögletes írással. jobban közelednek a társasághoz. mert felelõsségvállaló.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. darabosságáról ismerhetjük fel. könyörtelenségre. akaratosak. A szavak. kötelességtudóak. konfliktusokat keresõ emberre vall. inkább a jellegtelenség. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. engedékenységétõl. hogy kihasználják õt. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta. mert nincs határozott alakja. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. süllyedések egymás utáni váltakozása. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. a szöget a sarkosságáról. az emelkedések. a képlékenységet. Támadóak. hogy a hegyes szúrós. Ezzel szemben a ritmus nélküli. nem elnézõek. nincs erõ a mozdulatban. 4. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. Számukra csak fehér. gyakran erõszakosak. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. uralkodni vágynak. Biztosak lehetünk benne. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. ellentétben állnak környezetükkel. akkor írója keménységet. esetleg indulatos. akkor ez olyan emberre vall. 30 . A fonal A fonal a puhaságot. hogy puha lelkû. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. nagyon önállóak. megbízhatóak. az elnagyoltság a feltûnõ.

Intuitívak és alkalmazkodóak. nem szilárd jellemûek. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. csapong. nyughatatlanok. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. Ha csak teheti. Nehezen viselik el a kritikát. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. mindig rohan. Minden érdekli. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. Rendkívül türelmetlen. Határozatlanságuk. együttérzõ képességrõl árulkodik. nem nyilvánít véleményt. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. hisztérikus. 5. Ha kígyóvonalat 31 . olvashatatlan betûket. Mivel nincsenek határozott elképzelései. ill. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. valamint azt is jelzi. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. ezért hiányzik belõlük a harmónia. együttérzõek. Túlérzékenyek. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. nyugtalan. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. irányváltoztatásra kényszerítjük. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. a nyugodtság és a higgadtság. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. átérzik mások problémáit. Rendkívül türelmetlenek. A kígyó ductus. könnyen megsértõdik. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. bizonytalanok. a formaságokat. vagy szembeszegül vele. Az egész írás bizonytalanságot. nem kitartó. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. elfonalasodott. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. azt vesszük észre. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. ideges. hogy elmélyüljenek egy témában. ezek többsége neurotikus. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. elvei. de semmi sem köti le igazán. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. visszautasítja azt. pszichológusok és színészek írásában. esetenként egyenes vonalakat. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. nem készteti semmi megállásra. Empátiáról. rossz az önismeretük. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. vagy alkoholista személyekre utal. kapkodást tükröz.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. nem határozottak. inkább alkalmazkodást mutat. hogy az egyes árkád. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. Nem szeretik a szabályokat. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. segítõkészek. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. Mindkettõnél úgy értelmezzük. sietséget. A toll akadálytalanul halad a papíron.

vagy lefelé a törzsvonalon halad. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. melynek nevét egy francia grafológus. nem kényszerülünk megtorpanásra. az akadályok között ügyesen lavíroznak. képesek a dolgokat több oldalról. sokféle szemszögbõl átlátni. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. Viselkedésük ugyanolyan irányított. természetellenes. mint amilyenek valójában. a lazaságra. Árkád. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. Crepieux -Jamin adta. a képmutatás. jó formaérzékkel rendelkeznek. 32 . Sokoldalúak. El?fordulhat azonban.Grafológia rajzolunk. Egymással ellentétes. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. sokoldalúak. Nem képesek a közvetlenségre. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. rendkívül fegyelmezettek. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. modoros. színes egyéniségek. elkerülik azokat. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Gyakran jellemzi õket a színlelés. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. megállásra. Ez a fajta írás lassú. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. megjátszottak. A formák mesterkéltek. merev. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. hogy a ravaszság. rafináltság szélhámosság jele az írásban. Nehézkesek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. füzér. finomkodóak. Mások szeretnének lenni. mint mozdulataik. kerülik az összeütközéseket. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is.

kanyarodásait a papíron. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. Fontos megtudnunk. megtorpanásait. a levegõbe írták. mivel az egyes betûelemek után megállásra. Kötetlen írás Mit tegyünk. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. a világ felé. aki nem tesz lépéseket a társaság. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. akik csodálják õt. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. végvonalaiból. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. magányos embert takar. mint közönségre. mint az egyébként is így író emberek. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. nem szeret emberek között lenni. amelyek írójának élményeire utal. mindig ezzel a formával írnak. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. építész. Így már 33 . lendületét. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. A magányosság. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. társaságkerülésre utaló jeleket. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. akkor olyan emberrel állunk szemben. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. szavait. õ az. Kezüket nem nyújtják a másik felé. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. vagy nem mûszaki rajzoló -e. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. Kapcsolatot nem létesít velük. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. A hurok nélküli kötetlen írással. negatív kötésnek. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. Kövessük ezt a módszert. A hurkok nélküli szkript írás sivár. csak szerepel elõttük. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. és miután hozzászoktak. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. Az írás. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni.

kiszámítható. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. de elõfordulhat. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. barátságos és közvetlen. Mindkettõ ívelt mozgással. irányuk ellentétes. hogy közel azonos értékeket kapunk. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. kiegyensúlyozatlanságra. Mit tegyünk. hogy nincs az írónak uralkodó. ha kevert. 34 . Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. jelleme állandó. Elõfordulhat. Különösen igaz ez olyankor. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. mint megszámoljuk. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. következetlen személlyel állunk szemben. Ezután megszámoljuk. kötõdése mindig egyforma. domináns kötési módja. Ekkor instabil. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. akinek jelleme nem túl szilárd. sokszínû. a világhoz való kapcsolata. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. vagy csak pozitív tulajdonságai. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. Ilyenkor nem tehetünk mást. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. Az emberekhez. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. ez azt jelenti. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van.

rögtön a tárgyra tér. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. vállalkozókedvû. szenvedélyes természetû emberek írásában. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. és végvonalak. akár ösztöneredetû energiát. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. Klages elvetette a jelgrafológiát. bizonytalankodik. aki hosszasan tépelõdik elõtte. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. a sebesség fogalmával. a „t” betû áthúzásai. az arányosság. Michon abbé francia grafológus. a szabályosság. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. amelyek az írás fõdominánsai. aki energiát gyûjt. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. akik rögtön belefognak. ha hiányoznak belõle. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. Kezdő. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. árnyaltabbá tehetjük. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. Van. akár szellemi. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. vagy gyengítik. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. nehéz helyzetfelismerésre utal. és va nnak olyanok is. szinte fejest ugranak a feladatba. Mindenki másként kezd a munkájához.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. csak kiegészítik azt. Van. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. és akkor is. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. és végvonalak is.Grafológia 7. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. ha szerepelnek az írásban. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. mozgássorozatnak. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. Az írás. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. ilyenek a kezdõ-. hogy írója nem körülményeskedik. az ékezetek. hozzálátnak. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. 35 . Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban.

Ez arra utal. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. 36 . akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat. egyenes vonalú. érzékenyek. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. ellenkezni szeretõ embert takar. melyik zónából meríti energiáit. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. Az alsó zónából induló.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. az energiát jelzik. hogy az író személy honnan. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. de elõfordulhat. Õk azok.

a múlthoz való visszanyúlást jelöli. felülrõl várja a jót. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . elefántormány -szerûen induló kezdõvonal.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. Balról induló. az idõhúzás jele. . Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. és mindig a lustaság.amely hasonlít a kezdõárkádhoz.

lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. energiáiból nem használ fel. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. hogy nincs fölösleges. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. Normál. csak annyit. késztetéseket jelzi. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. feszült. az a tudálékosság jele. 38 . Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. szûk írásban zsugoriságot. amennyi szükséges az adott tevékenységhez.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. kötött írásnál lényeglátó. fegyelmezett embert mutat. aki kíméli az erejét. egyszerû. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. szûkmarkúságot jelent. fölösleges lendületet vezetik le azért. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. addig a végvonalak megmutatják. Apró. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. ösztönbeli megfontolásokat. levezetésre váró energia.

Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. Egoizmust jelez. fáradtságot. és olyan embert. akinek mindig maga felé hajlik a keze. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. Hegyes végvonalak gúnyolódó. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. akár árkádosak. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. 39 .Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. kimerültséget. kritizáló embert mutatnak. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. durvaságot. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. brutalitást jelentenek. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet.

aki szeret küzdeni. õszintétlenséget jelölnek. merész. makacsságot takarnak. támadó. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. kampós végvonalak önfejûséget. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. 40 . Ferdén elrántott végvonal Horgos.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. dicséret utáni vágyat jelölnek.

Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. lehet elhárító. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. lehet barátságos. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . taktikázást jelentenek. amely lehet segélykérõ. ráérezhetünk dinamikájukra.

példányon is olvasható . mi a helyzet a nyomatékkal. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. amikor ez a kérdés felmerül. s Románné ennek nyomán megállapította. Az szinte elképzelhetetlen. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. s kell is néznünk. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. Felmerül a kérdés. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. többirányú mozgást végez. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . a nyomás közepes erősségű -ha még a 6.Grafológia 8. A fenti módszer arra jó. az egyén belső energiáit mutatja. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. mint egy folyamatos vonal. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. hogy nem más. és 5. hanem három dimenziós kiterjedésű. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. s így alakul ki a leírt jel. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. példányon még jól látszik az írás. s erről kell véleményt mondanunk. s törvényszerűen. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. hanem az írás sebességét. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. az életerőt. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . lehetőleg ún. azt az is bizonyítja. illetve mérhetőek voltak. 42 . ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. hogy magunk kísérletezgessünk. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. mellyel az írás létrejött. amivel írójuk rendelkezik. Arról már beszéltünk. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. akkor erős nyomásról beszélünk. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. ugyanis írásunknak mélysége is van. példányon látható jól az írás. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. miközben kanyarogva halad. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. a nyomással. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. -Amennyiben a 2. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. és 3. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . hogy a vonal. többen kétkedve gondolnak erre. mekkora az a nyomóerő. szó. szöveg. Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. átütő géppapírra írunk. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. könnyen megállapítható. Részben igazuk is lehet.

A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. vékonyabb vonalat kapunk. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. hanem attól is.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. 43 . hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. hogy a nyomaték gyenge. mert puhább. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. tartósan vizsgálhatjuk. Ez talán a legegyszerűbb. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. hogy milyen a papír minősége. annál élesebb. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. átnyomódott -e a papír. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. s fordítsuk meg a lapot. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. Nézzük meg. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. könnyen siklik az írófelületen. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. de nem csak ettől. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. Tapogassuk meg a lapot. mint a toll. illetve. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. hogy bármikor elővehetjük. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. Előnye viszont az. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Vegyük kezünkbe az írásmintát. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. Ha lehetséges . itt most csak pár szót erről. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. biztosak lehetünk abban. Ezt persze úgy is elérhetjük. hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget.

Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. A vonal festékszemcsékből áll. Mit látunk. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Természetesen nem lehet olyan egyenes. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . Az alapvető különbség mégis látható 19. mintha vonalzóval húzták volna.

Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük. érdekes megfigyeléseket tehetünk. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. akkor élesnek tekinthetjük az írást. Aszerint . A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. hogy a vonalak minősége különböző. Ezek a következők: 45 . s ez jól felismerhető. azt is megállapíthatjuk. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget.Grafológia váltakoznak.

kitartó. passzivitás jellemzi az így író embert. kicsapongó típusú. az anyagiak a legfontosabbak. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. akinél az ösztönök erősebbek. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. ki nemigen uralkodik magán. nem ernyed le. akkor feltételezhetjük. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. kevésbé érdeklődő. makacs és harcias. Érzékeny. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. Lobbanékony emberrel van dolgunk. hogy az őt ért élményeket befogadja. de ez egyáltalán nem harsány. A legritkább esetben fordul elő. mint a hagyományok tisztelete. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. passzív egyén. hogy igen egyoldalú. akkor hirtelen haragú.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. Áthelyezett nyomaték 46 . az élvezeteket. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. de át tudja adni magát a benyomásoknak. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. hogy az így író ember számára az ösztönök. Jelen van nála az életigenlés. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. Nem hagyja magát az árral sodortatni. de megvan a képessége arra. aki számára a realitás a legfontosabb. Előfordulhat. hogy önfejű. Igényli az erőteljes ingereket. de előfordulhat. Szívós a munkában és az élet más területein is. illetve arra. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. . Szeret természetközelben lenni. hogy meg is kapja ezeket. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. s igyekszik életét úgy irányítani. hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. Ha így ír valaki. . stabil ember.

hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. érzéseket és az erőkifejtést is. szeretné. változó dőlésszög. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. Alakoskodik. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. inkább azt mondhatjuk. amit az egyén el akar rejteni. ha az erős embert látnák mások benne. mint ahogy a vonal képzése sem az. ellenállást. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. ami indokolatlanul. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. ahol nem kellene. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. ha valami nagyon fontos. 47 ./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. Van benne némi erőmutogatás. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. színlel. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. s előfordulhat. jobban odafigyelünk rá. méretváltozás….Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. hibás írás. Érdemes megnézni. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. lelki zavar tünete lehet. mint pl. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. Az így író ember viselkedése nem természetes. hiszen az író ott fejt ki erőt. abba több energiát fektetünk. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. mely szavakban találkozunk vele. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. Indokolatlanul. Gondoljunk csak rá. javítás. milyen jelentéseket hordoz. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. ami számunkra is információ értékű lehet. de sok más ok is. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő.

Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. Energiáit összpontosítja. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. Gyengeségeit nem vállalja fel. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. 48 . hogy elveszítse erejét. vastagabbak Nagyon kemény.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. kitart a munkában. akkor ez inkább nekibuzdulást. szívós emberről van szó. lelkiekben is erős . sugározni mások felé. Határozott fellépésre törekszik. nem engedi. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. mint amekkorával valójában rendelkezik. sokat is ad erre.

s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . milyen változatai vannak. az illető mi lyen módszerrel tanult írni. hogy a dőlés azt jelenti. s ez után következhet az értelmezés. valamely irányba eldől. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. eltér a tanulttól. Az írás természetes lendülete és az a tény. ha tudjuk. ami napjainkig általánosan használt. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. Ha a szár nem így áll. azt mondjuk. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. hány éves az illető. Miért fontos ez? Ha tudjuk. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. Az tehát egyértelmű. hogy a betűk szárai. mikor és milyen módszerrel tanult írni. a mintától. Az elemzés előtt nem árt. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. kell. hogy a betű valamilyen irányba eldől. ami azt jelenti. Nézzük. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. az író személy korát. Az első lépés tehát annak megítélése. következtetni tudunk arra is . akkor mit is az a dőlés. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. mit értünk dőlésen. azt is tudni. amit az iskolában tanultunk. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni.Grafológia 9. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni.

A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. s így nem bizt os. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. Az írás során sok betű annyira módosul. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. t. és kezdjen el dőlést. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. d. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. s akad olyan írás is. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. amely írás közben lefelé halad. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. szögeket méricskélni. j. s a norma szerint egyenes kell. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. hogy a szabályostól sok írás eltér. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. 50 . módosulnak. mintha össze-vissza keresztezik egymást.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. Persze mindenki tudja. r. f. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. y. Ahhoz. u. hogy keressen szögmérőt. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. hogy legyen. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. hogy felismerhetők. m. sem arra bíztatni. hogy a dőlést megállapíthassuk. s így kapjuk meg a tengelyt.

hogy szinte odahajol. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. Mit gondolunk arról az emberről. 18./vagy talán a másiktól picit hátrahajol.fekvő 5. hogy távolságot tart. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. Ha feltételezzük. 2. hangsúlyozza. aki 1. illetve a betű alapvonalára kerüljön. könnyen meg tudjuk ítélni.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. teljesen meghajol 5. Álló 2. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. Enyhén balra dőlt 6. visszariad. s ráfektetjük az írásra. Képzeljük el. határozott testtartásán nem változtat. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. tehát azt mondhatjuk. egyre közelebb akar kerülni 4. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. hogy a vízszintes vonal a szó. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. / odafordul a másikhoz. hogy a fenti vonal maga az ember. hogy tőle jobbra egy másik ember van./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. Jobbra dőlt 4. Balra dőlt 7.Grafológia Annak szemléltetésére. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. Erősen jobbra dőlt . hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra./ odafordulása oly mértékű. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. még jobban kihúzza magát. közelednek hozzá. 51 . mely csoportba sorolható. biztosabb. mint közel kerülni hozzá 6. hogy a dőlésszög az. Mérsékelten jobbra dőlt 3./ esetleg szinte orra esik a másik előtt.

érzelemszegénységből. figyelemmel. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. az elfordulás. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. hogy fontos lesz megjegyezni. Jobb és bal irányok. de esetlegesen meggyőzhető arról. Táplálkozhat ez belső gátlásból. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. 52 . ellenőriz. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. nem befolyásolható. Ha az írás az egyenestől elmozdul. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. s sokkal inkább akarati elem. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. értelmezések. nem árt az ismétlés. Eben az esetben meg kell keresni. az az odafordulás. Nehezen megközelíthető. És tessék. s azt is mondtam. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. előrehajlik. megvan a képessége. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. ami együtt jár a megfontoltsággal. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. hogy más álláspontját elfogadja. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. azt. hogy úgy érzem. ha nem neki van igaza. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk.

Az így író ember kiegyensúlyozott. érdekeinek alávetni. nem ragadtatja el magát könnyen. Ő az.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. Gyakran lelkes közösségi ember. Vél és eredményorientált. s meggondolatlan. Jellemző rá az önátadás. Időnként előfordulhat. aki. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. rögtön segít. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. akaratát a mások akaratának. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Fekvő írás 53 . akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. Lehet kapkodó. aki képes magát. ha kérik. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. még ha ezer más dolga lenne is. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. nem fontolgat közben. nem mérlegel. lendületes.

nem mondható rájuk. Az így író személy elfordul a világtól. csak úgy tud létezni. a hagyományokhoz. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. Erre az emberre mondják. ha őt irányítják. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Ha valaki így ír. másoktól. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. sokszor magával szemben is. Mérsékelten balra dőlt írás 22. az anyához való kötődés. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. Erős bennük a múlthoz. hogy van benne tartás. hogy igazi közösségi emberek lennének. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. Balra dőlt írásra általában jellemző. Viselkedésükben sok az elutasítás. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. hogy minél inkább balra dől az írás. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. kétkedés. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. magának való személynek tartják társai 5. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. a megszokotthoz ragaszkodnak. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. 54 . Másoktól elhatárolódni szeretne. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. a családhoz. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre.

pózoló emberek is. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Ezek a következők lehetnek. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. állónak tekintjük a tanult mintát. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. a tervezés. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. Okozhatják ezt az elfordulást . Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. de ez náluk még gyakran változik. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. mint a normál írásukban. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. a céltudatosság. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. magába zárkózást pszichés sérülések is. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. s a képmutatók. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések.Grafológia Így írnak az őszintétlen. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. színészkedő. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. fennállhat az a helyzet. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. nem kell semmi rosszra gondolni. A múltba való visszatekintés. Amennyiben ez nem állandósul. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . Ezek pedig a következők.

stabil embernek látnák őt. 25 egyre jobbra Az az ember. amikor a szöveg. szeretne uralkodni magán. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. hogy az érzelmei elragadják. Tudja. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. Aki így ír. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. s ez fokozottan bal felé dől majd. de érzelmei elragadják. s ennek eredményeképp cselekedeteit . abból hiányzik az állandóság. megállapodatlanság jele. Az odaadó. aki maga sem tudja néha. lendületes kezdés jellemzi őt. a stabilitás. mérés nélkül is szembetűnő. inkább érzelmi alapon hozza. meggondoltabb lesz. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. szinte bántja a szemünket. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. szeretné. Szeretné. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. Amennyiben ez szemmel láthatóan. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. aki így ír. ha jó benyomást kelthetne társaiban. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. Bizonytalan emberrel van dolgunk.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. s nem hagyja. hogy mit tegyen. ha mások megfontolt . Enyhe eltérés még normálisnak mondható. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. olyan emberrel van dolgunk. könnyen és bátran kezd minden újba. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. hogy milyen mértékű az ingadozás. majd egyre visszafogottabb.

hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. hogy milyen mértékű az eltérés. illetve azt is. 57 . egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni.Grafológia 26. a változás.

Vannak írások. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. Azt is tudjuk. Azt is tudjuk. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . . hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. mint a nőké. a szabályos betűformáláshoz. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. Minden harmadik vonal vastagabb.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. az alapvonal alakja. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. fontos annak megítélése.3 mm jut. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. ne mérjünk. Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken.nem is mindig fontos. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. amikor még bizonytalanabbak va gyunk .vel ---alapvonal--9. Ez a z írás alapvonala. Ha egyértelműen látjuk. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. Ez tehát amit tanulunk . töpörödöttek. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le.5 mm.bár a tanító nénik megkövetelik.5mm-es írásra. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Ha bizonytalanok vagyunk benne.2 cm. A betűk ezen ülnek. mit mérünk. hogy mekkorák. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. illetve az ettől való eltérést megítélni. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. vagy egészen picik. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. ezek megítélése nem okoz gondot. Hogyan mérhetünk? 58 . hát foghatunk egy vonalzót.Grafológia 10. Azt is érdemes figyelembe venni. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. az hogy mihez hasonlítunk. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. tehát.3 mm-es írás. egyre gördülékenyebbé válik az írás. 3 -3.5 . Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. hogy . De mi a helyzet azokkal. tehát részenként már csak kb. Azt mondtuk.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. s egyéni módon alakítják írásukat. mint pl. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC . hogy kerek betűink. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. 3. de néha –főleg kezdetben. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. iránya változhat. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg.

Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. úgy mint ebben az esetben is.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. hogy ez normál. határozott fellépéssel rendelkezik. ha az írás megmutatja. ha mindenki saját írását megméri. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. ez igazából kezdetben lehet fontos. hogy emberünknek össze kell húznia magát. A másolatok eredeti méretben készültek. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. 11. akkor következik a dolog izgalmasabb része. akkor fontos. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. mindenki számára könnyen felismerhető példák. az elején. majd a felső pontjait is. Sőt inkább az ellenkezőjét. hogy ne csak egy helyen mérjünk. s segítséget szeretnének kapni. A későbbi megítélésben segíthet az. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. Ha a betű én vagyok. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. s valóban szélsőséges. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. Ő az az ember. akik bizonytalanok. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. hogy mit is jelent ez. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. nagy vagy éppen kisbetűs írás. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. annak értelmezése. nincsenek kisebbrendűségi érzései. s az a normál méretűnél nagyobb. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Nézzük. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. Ez 59 . Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. közepén és a végén is. azaz azonos vele. aki nem fél másoktól. megállapítja. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. illetve azok számára.

Nem szeretne szürke kis egér lenni.o. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. az nem mondható rossz tulajdonságnak.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. saját jelentőségét hangsúlyozza. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. nagyon szemléletesen fejezik ki. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. elnyom maga körül. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. szerényebb és visszafogottabb. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. bizony azt nem sokan kedvelik. Talán soknak is tűnik a felsorolás. aki inkább visszahúzódó. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. hogy figyeljenek rá. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. hogy szeretné magát kiemelni. a középpontba kerüljön. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. minden áron azt akarja elérni. ha azonban ezt mások rovására teszi. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. s mindenkit lehengerel. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. lelkesedő. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 . optimista. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. kevésbé határozott fellépésű. akkor tudjuk megmondani. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi.

Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. hogy valaki mindig. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. Előfordul. sérülékeny. tudósok is apró betűkkel írnak. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. A legkönnyebb dolgunk lenne. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. gondolhatunk arra. hangsúlyosabb. hogy az írás egy része kiemeltebb. milyen kicsi is valójában ő. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. Azt hiszem m indenki tudja. nem akar kitűnni. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. hogy az író a szöveg. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. kiemelkedni. hogy a legritkább esetben fordul elő. hogy aki ezt írta. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. a mondat elejét. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. s gyakran kevésbé megingathatóak.Grafológia találkozni. nagyobb betűkkel indul. s így mennyire segítségre szorul. érzékeny személy. / Sok “nagy emberünk” . mint a nagy betűvel írók. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. 12. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. Ezek az egyének igen szerények. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . első betűjét nagyobb betűkkel írja. hogy írója alulértékeli magát. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. valami okból figyelemfelkeltőbb. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. de kisebbekkel fejeződik be. stabilabbak. mindenképp arra gondolhatunk. 61 .

ami fékezőleg hat rá. feltételezhetjük. 10. Az így író ember először visszafogottabb. elutasít másokat. A kezdeti óvatossággal. hogy terveit. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. sem arra. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. lelkesedése. magabiztosabb lesz. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. hogy elvesztheti önkontrollját. nem akar kapcsolatot teremteni. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. megfontolt. néha még bizalmatlan is lehet. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. önbizalmát elveszti . hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. Kezdetben óvatos. elképzeléseit megvalósítsa. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. néha bizalmatlan. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. meggondoltabb lesz . hogy írójában megvan a határozott fellépés. fél a jövőtől. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. hogy írójuk annyira felszabadul. Egyre visszafogottabb. 62 . Valószínűleg képtelen arra. hogy saját képességeit reálisan értékelje. írójuk nagy lendülettel indul. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . önbizalma csökken. óvatos. reálisan felméri a lehetőségeit. biztonságra való törekvéssel. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. képtelen lesz az önfegyelemre. hogy teljesen magába roskad. majd később egyre oldottabb. Kudarcot vall. de ez szép lassan oldódik nála. de ezeket nem tudja megvalósítani. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. nagy ambíciói vannak. 14. Kiépíti maga körül a biztonságot. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk.

-amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. hogy a betűk általában mekkorák. körülményeivel. pedig ez egyáltalán nem így van. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. hogy ki akar törni az egyhangúságból. Könnyen azt hihetné az ember. Azt gyaníthatjuk. de nem igazán sikerül neki.Grafológia Mi van azonban akkor. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. többnyire elégedetlen a sorsával. melynek formálásakor.a magassága megegyezik a szélességével. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. amit már a emlékeztetőül megmutattam. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. 63 .

mint a magassága. amikor a betű magassága a kisebb. hogy kellően fegyelmezett legyen. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. tettre kész emberrel van dolgunk. hogy önkontrollja igen kicsi. s az igénye erős is erre. Igényli az emberi kapcsolatokat. Széles írás esetén a gátló erő. jellemzően nem társasági ember. Normál esetben – mint ezt már említettük . körültekintő és érdeklődő is. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. nem akadálytalan ez a mozgás. hogy a betű szélessége kisebb. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra.az írás iránya balról jobbra halad. fél a jövőtől. szélessége jóval nagyobb. mint a magassága. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . ha a betűképzést nézzük. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. Ekkor beszélünk szűk írásról. az éntől a közösség felé.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. a változástól. az emberektől. elképzelhető. céltudatos. széles az írás. aki nem tud a múlttól elszakadni. hogy írójuk teljesen passzív egyén. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. Nem fél a jövőtől. 64 . hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. Valószínűleg egy lendületes. aki aktív. o. Kevés a fékező erő benne ahhoz. Ellenkező esetben. Előfordulhat. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. s az előrehaladást valami erő akadályozza. A múltból a jövőbe. a haladástól. gondolhatunk arra. mint nagy tömegben. mint a magassága. sőt inkább sürgeti azt. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. gátolja. Az így író ember tudatosan fékezi magát. hogy a kerek betűk / a. Inkább magába zárkózik .

aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. 65 . olyan emberrel. de nagy távolságot tartanak a betűk között. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. Rövid kötővonalak. hogy nem igazán társas lény. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. Beszéltünk a betűk nagyságáról. szintén széles írásról beszélünk. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. Vagy nem tud. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. Most azt nézzük. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. azt is nézhetjük. indulatait igyekszik megfékezni. nem is keresi a kapcsolatokat. hanem attól is. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. Ezen kívül. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. Arról. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. inkább tartózkodó. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. ezt valami gátolja. Óvatos és elővigyázatos. Ha hiányoznak a kötővonalak. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. és a betűk így állnak távol egymástól. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. Nem annyira közlékeny. sokszor bizalmatlan az ilyen ember.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. A közeledés azonban problémás. fokozott távolságtartási igénye van. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. mit a betűé. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. hogy mások elfogadják. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb.

magával törődik. de gondolhatunk arra is. 66 . önmarcangolás. az előrehaladástól való félelem. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. Jellemző lehet rá a tépelődés.

Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. ami írójukkal a hétköznapokban történik. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat.Grafológia 11. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. hogy az egyén mekkorának tartja magát. azaz mekkorának érzi magát. kiolvasható belõlük. Az egyéniség kialakulásával. melyeknek magassága nagyobb. mint a szélessége. Ezért minden. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. szûk oválnak nevezzük. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. önmagát helyesen értékelõ. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. általában csak a gyerekek. Az oválok a középzónában. Nézzük meg. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. melyik irányban? Szélességében. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. esetleges szorongásairól. Ezek megjelenése szorongást. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. visszahúzódást jelez. innen ered elnevezésük is. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. nagyfokú gátlásosságra. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Szélessége pedig azt árulja el. közérzetérõl. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Szûk oválok Szûk oválok 67 . munkájához való viszonyáról. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. túlterheltségérõl. iskolásszerûeknek. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. megjelenik bennük. ambiciózus embert mutat. A megfelelõ magasságú. Ha igen. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. akkor erõs zárkózottságra. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett.

Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . mindig nyitva hagyja oválját.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. mert labilis az önértékelése. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. Az az ember. gátlástalan. hogy a grafológust bosszantsa . kívül pedig a külvilág. megbízhatatlan. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. ha nem felpuffadtak. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. vagy zártságukat is. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Így az ír. hogy írójuk nem elégedett önmagával. Az akaraterõ az. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. hogy képtelen azt átugrani.–azért ír valaki. esetleg tolakodó is lehet. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. azaz a megfelelõ magasságú. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. gyakran felületes. a képessége megvan hozzá. nézzük meg nyitottságukat. Ezt Õ is tudja magáról. kiszámíthatatlan személyiség. ezért lázadozik az önérzete. Azt jelzik. aki rendkívül elégedett önmagával.

vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. a külvilág van. az jobbra nyitja meg oválját. információkat befogadó embert mutatja. mert szereti azokat kifecsegni. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. A 3. Aki erre kíváncsi. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. Ha azonban 69 . miközben megtalálják a kibúvókat. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. információit innen szeretné beáramoltatni. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. az balra nyitja az énkép -betûit. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. önmagát vállaló. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. Jobbra a jövõ. õk azok.

Így írnak a vallásos em berek is. a jobboldalon találjuk a nyílá st. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken.Grafológia a közösségért teszik ezt. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. Zárt oválok 70 . Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. az ösztönvilág. zárt oválokkal írnak. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. és alul nyitott oválokkal is. õszintétlenséget jelent. Felül nyitott oválok Alul. Felülrõl mindig a szellemiség. valaminek a takargatását. Õk a zárkózott. a tudás áramlik az oválokba. ez titkolózást. visszahúzódó emberek. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -. hazugságjelnek minõsíti.

Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. Bizonyos betegségekre. erõs bezárkózást jelez. egyes szívbetegségek. szeretetigényt jelölnek. 71 . asztma stb. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. A fonalas oválok önbizalomhiányra. melyek légszomjjal járnak. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. kritikus. ez védekezést.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. pl. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. allergiák. vagy saját Egója.

mint otthon. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. Az alul foglalkoztatott. a magánéletükben. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. a munkahelyükön már ritkábban. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. õk azok. mint a munka betûjének. Az ovál magassága alatt maradó. fontos számukra a róluk kialakított kép. hogy azok. sokat adnak mások véleményére. 72 . tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. hogy párjának vannak ugyan sikerei. az éntudatunkat. a legrejtettebb. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. valamint hurokrészre bontjuk. Úgy érzi. és mindkettõt értelmezzük. annak készségét. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. és nézzük meg a fejrészeket. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. akkor az író lenézi társát. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. 74 . az tudja. Vizsgá latakor fej-. értékeli a közösség. azaz a társ szimbóluma. melyek akár még Õt magát is meglephetik. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. aki mellett kicsinek. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. féltve õrzött. a partner.Grafológia 12. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. Fogalmazhatunk úgy is. mint az ellentétes oldalon lévõ. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. feldolgozását. beteljesedését. akkor az író felnéz társára. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. önmagát sokkal többre értékeli. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. vagy a barát is. Maradjunk még a középzónában. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. hogy annak „g” felõli szára kisebb. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. Ez a társ lehet a házastárs. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. hogy a szexuális énképünket. esetleg elmaradását.

azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. 75 . Õ is tisztában van vele. A középzóna alsó pontja. amilye van. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. mint amennyire a külvilág teszi azt.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. ha a „g”. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. A „g” úgy érzi.

a prüdéria. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. jelentésérõl. nem beszél róla. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. 76 . vagy a titkos viszony. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. Írója elzár ja. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel.

Õ jól érzi magát. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Ám ezt az „y” nem veszi észre. teljesen ráfonódik társára: 77 . harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. Nem kötõdik párjához. azaz maga az író. azaz az írót . akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. aki távolra tolja ugyan magától párját. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. ágytól elváltak szólással. melyben a társ bekebelezi a „g” -t. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”.

egyáltalán nem biztos. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. a másikban már a „g” helyén áll. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. önmaga elõtt is szégyenkezik.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. és békében él önmagával. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. Az ösztönszférába helyezi le párját. Ez feltételezhetõen attól is függ. vagy teljes mértékben elfogadja azt. nem rajzol fejet az „y”-nak. hogy a valóságos helyzetet látjuk. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. állandó bûntudatban él. aki az egyik írásban a „y” volt. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. 78 . de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani.

hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. mert elõfordulhat az is. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . Ne felejtsük el.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. és azokat csak utánozza.

egyéni vonások. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. erõs kötõdését a közösséghez. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. létra. ezzel hitelesítve azok tartalmát. de a napocska. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. Az aláírás Vannak emberek. Függõleges. mint a személy egyetértésének.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. azt inkább folyóírásunk tükrözi. ami megkülönböztet minket a többiektõl. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. mint a nevüket. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. egyetért vele. ez azt jelenti. Ennek oka feltehetõen az. nem érzik annyira a sajátjuknak. hogy a nevünk az. Jelentheti még az egyén önállóságát. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. tiltakozásának. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat.ha szeretjük azt.vertikális .különös kapcsolat fûz bennünket. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek .Grafológia 13. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. Az aláírást. egyfajta védettség igényt is jelölhet. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. vagy labda képével mégsem azonosulnak. annak ellenére. . hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. nyomtatott betûkkel. elfogadják mint tudományt és vannak. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. az óvodai jelek mellé. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. azonosságtudatunkat adja. akik megmosolyogják azt. akik hisznek a grafológiában.tanúk elõtt -az okmányokra. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. hogy nevünkhöz . Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. és szövegtömbtõl távoli aláírást. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. ha nem .

Jelenthet még függetlenségre való törekvést.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. az félelmet. amely a normák követését. azzal nem ért egyet. Kapnánk egy baloldali. elszigetelõdést. A normál. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. Az író nem mer közeledni a külvilág. az emberek felé. Középre helyezett aláírás 81 . egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Megkülönböztetünk jobb oldalra. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. egy középsõ. depressziót. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. a bezártságtól való ideges félelmet is. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. körülbelül a középsõ. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. mert telítve van negatív élménnyel. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. középre. Pesszimizmust. valamint bal oldalra helyezett aláírást. betartását. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . szorongást jelez. vagy a bal oldali oszlopban van.

A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. fáradt és letört ember. kedvetlen. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. jövõorientált személyre utal. energikus. önmaga vállalására utal. Krízishelyzetben van. valamint udvariatlanságot jelent. ambiciózus. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. 82 . aki fél. segítségre szorul. szorong. becsületességet. passzív. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát.Grafológia A bal margónál. nyíltságát. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. természetes viselkedést. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. önállótlan. A felfelé tartó aláírás lendületes. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. teljesen a múlt felé fordul. a szabályok be nem tartását. az emberek elõl. Bezárkózik a külvilág. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is.

Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. Gyakori jelenség. Valamelyik jobban kiemelt. nagyobb betûkbõl áll. hogy valaki a nevét aláhúzza. Arra is utal. különállóvá válik a „né”. Lüke Az aláírás grafológiája c. nyomatékosítást. bekarikázza. a férfiszereppel. esetleg özvegységet jelöl. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. pontot tesz a végére. Azt is jelzi. akkor az író személy az apával. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. elsõsorban terveinek. a névadó családdal azonosul. mint férjük vezeték . hogy férjhez mentek. bizonytalanságot. büszkeséget jelent. Abban az esetben. A bekarikázott név egy védõburkot. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. hogy azok a nõk. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják.és keresztnevét. önmaga személyének fontosságát. Érdekes megfigyelés. hiúságot. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. 83 . gyakran válást. amikor a vezetéknév a nagyobb. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. bekeretezi. de az is elõfordulhat. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. hogy asszony státust értek el. énértékelési problémákat jelez. hogy a személyt a hivatalos szerep. az a kapcsolatban szakadást. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. akik büszkék arra. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. bezártságot mutat. akik asszonynevüket használják. egy belsõ védett világot jelent. esetleg fölötte húz egy vonalat. A következõ három minta A.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul.

Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével . Megfigyelései alapján. A vezeték . mégis áthúzás jelenik meg. nem szereti az ellenvetéseket. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. valaminek a lezárására törekszik.vagy keresztnév kezdõbetûjében. elkendõzését jelenti. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . bizalmatlanságot is. A pont jelezhet még óvatosságot.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . ha megtudnának bármit is akár szándékairól. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. Így ír alá az az ember. önhittséget mutat. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban.Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével . átélt tragikus esemény. átélt tragikus eseményt jelent. aki határozott. melyben egyébként nem lenne. akár cselekedeteirõl.Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal . Ez azt jelenti.Grafológia Pontot tesz a név után. aki nem szeretné. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent.

aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. valamint a számjegyekké módosult betûk. valamint a nyaki rész vonalai. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. 85 . hogy a szebbik oldalát mutassa. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. vagy kardjeltõl eltekintve. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. melyek különleges. megmutatkozik az író valódi énje. magas önértékelést. de nem ítéljük meg negatívan. automatikussá válik az írás. kicsit változik az írás. félénkséget. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. szignókban azonban . elõrehulló haj. szilárd belsõ norma hiányára. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. becsvágyat jelent.egy-egy ostor.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. szorongást. A szöveg elején. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. alárendeltséget jelent. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. Aláírásokban. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. vigyáz. mint amilyen valójában. a madár -jelek. amikor még odafigyel az írásra. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. Ez mindig ingatagságra. Jól felismerhetõek az orr és a száj. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. olyat. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. kontroll alatt tartja önmagát. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. . Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét.

A vezetéknév elsõ "E" betûjében. vezetõ beosztású férfi aláírása. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. (Dr. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. Igazi grafológus-csemege. határozott. Az ezzel járó csend. esetleg vallásosságra is utalhat. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. nyitott sávot. Külön érdekesség. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. 86 . nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. szellemiek iránti befogadóképességre. Tulajdonosa egyetlen. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. munkavégzésében lendületes. Nem fontos számára a titulus. hogy egybeírja vezeték . Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. célratörõ. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található.és keresztnevét. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. ez abból látszik. az állandó koncentrációra utal.

erõs akarat. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. õ képvisel mindent. belsõ nyugtalanságra. optimizmust. erkölcs száma. kiközösítettségre is. magasan áll. nagyvonalúságra. kirekesztettségre. képzelõerõt. Jelenthet ésszerû gondolkodást. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. titkolózásra. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. bölcsesség. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. sorsot és a végzetet jelöli. lelkiséget. magányra. büszke és önérzetes egyént jelöl. vezetõ típusú. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. és a hatalom szimbóluma. Utalhat határozatlanságra. de utalhat egyedülmaradásra. egyéni megoldásokban. vallást. Mûvészi hajlamot. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. Utalhat sokoldalúságra. Néha csak 87 . hitet. haladó gondolkodást. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. törvényes rend. Az elszántság. kiszámíthatatlanságra. a magabiztosság és az energia száma. domináns személyiségre is.Grafológia 14. ami elsõ helyen. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. felszínességre. boldog érzelmi életet. esetleg agresszivitás. vonzó egyéniséget. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. rugalmasságra. ingadozásra. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. alkalmazkodóképességet. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ.

ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. 88 . vonzódást misztikumok felé. bölcsességet jelöl. Utalhat a tervek megvalósulására is.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. új gondolatok iránti nyitottságra is. intuitív felfogóképességet. erõt. segítés. vezetõi készséget. gyógyítás száma. tett és munka száma. a figyelem összpontosítását mutatja. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. mágikus befolyásoltságot. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. A 3. alaposságot. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Utalhat még az új eszmék.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. Cselekvés. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot.

középszerûség megvetésére. magányra. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. hûségre. Utalhat családi. visszahúzódásra. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. szellemi frissességet. megközelíthetetlenségre. diplomáciai készségét. kiváló beszéd és íráskészséget. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. jó emlékezõtehetséget. színészi tehetséget. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. csalással. a szépség száma. A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. de jelenthet nagy 89 . befejezetlenség. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. a tökéletesség. temperamentumot. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. vagy ezek vágyára. a harmónia. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. de jelölhet önlegyõzést. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. optimizmusát. káosz és okkult tudományok száma. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. hagyománytiszteletre. zárkózottságra utal. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. botránnyal és szélhámossággal. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. naivitásra. szerelmi életre. titkolózásra. a vonzalom. segítõkészségre. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. a gondoskodás. felszínességét. fejlett üzleti érzéket jelöl. Jelezheti írója igazságszeretetét. a szerelem. fejlett szépérzékre utal. gyõzelmet.

végzet száma. d. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. birtoklási vágyra. türelem. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. érzelemvezéreltséget. békességre. Ilyenkor nagyszájúságot. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. f. s. különleges élményeket. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. erõszakosság. hatalomvágyat. a legváltozatosabb formákban és betûkben. Találkozhatunk 8-assal a b. megértés és megbocsátás hiányára utal. gyakorlatiasságot. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. de kikerülni belõle képtelenség. tökéletességre. 90 . de a kitörésre. együttérzést. g. törekvések. másrészrõl viszont erõs indulatok. se vége. anyagiasságot. határozottságra. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. gátló hatások. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. ly betûkben és az l felsõ hurkában. akaraterõre. aki elsöprõ energiák. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. önimádatra. katasztrófa.Grafológia képzelõerõt. ez egy olyan pálya. boldogságra. bátorságra. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. változtatásra való képtelenséget jelöli. függetlenséget és önállóságot. sikerorientáltságot mutat. Nyomor. Egyfelõl utalhat nyugalomra. merevséget. a végzetet szimbolizálja. fejlett hatodik érzéket . A 8. tetterõre. szegénység. amin belül szabadon lehet mozogni. iszonyú erõk mozgósítására képes. bánat. kegyetlenség. Jelenthet helyes megérzéseket.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. A fektetett 8 -as a végtelenséget. A 8 -as számnak nincs se eleje. Túláradó indulatokra. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. Fegyelmezettséget.

A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. õ betû ) a nullára emlékeztet. a saját személyiség megsemmisítésére utal. á. ö. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. Ez a jel is. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. önpusztításra. katasztrófák által végbemenõ változásokat.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. Az írásban viszont minden ovál ( a. o. ellentétes erõk összetûzését. 91 . ó. válságokat. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek.

Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. ahol az 1 -es a legmagasabb. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. vagy ingatagságot is. annál alacsonyabb besorolásba került. Ne kedvetlenedjünk el. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. az értelem kontrollja viszont lerántja. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Előbb – utóbb.nem sok a különbség. gyors gondolkodást. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. Öt értékhatárt. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. Általában a természetes. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. ezáltal önmagát adni. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. 92 . amely rengeteg vitát váltott ki. a szerény és a gyáva. kategóriát határozott meg Klages.Grafológia 15. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. mint a mesterkélt. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. átlagos írások kategóriája. A szívós és az erőszakos. de jelenthet türelmetlenséget. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. életteli. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. sok gyakorlással. melyek között -Klages szerint. A 3-as a sablonos.

ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . a grafológus szubjektív véleménye dönti el. fiatalkori írását láthatjuk. 2. melyik csoportba helyezi azt. Az írások megítélése. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját.Grafológia Nézzük meg. besorolása nem egyszerű feladat.

ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.

Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. Ez alapján mondjuk azt. Találkoztunk már olyannal is. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. Klages kategóriái szerint értéktelen. az áthúzások. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. egyszerűségén? 95 . sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az.Grafológia 5. amelyik első látásra azt sugallta. betűalakzatok másképpen való írásával. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. egyszerűsége Az írás olvashatósága. Ez az egyediség. az intuíciókra való hagyatkozást. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. sem magasabb fokon álló szellemiségről. alacsony formanívója miatt. ezáltal nem átélt. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. vagy nagyon érdekes írás. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. vagy a hurokképzések. aki keveset ír. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. a zónaarányok. hogy rossz írás. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. a kapcsolási módok. A másik gyenge pont. Nem nehéz kitalálni. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. hogy ez egy nagyon jó. aki elítélte a grafológiában a megérzést. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. egy másikra azt mondjuk. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. Ezek alapján minden olyan ember. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. hová sorolná a mai. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. sebessége Mit értünk az írás természetességén. hogy ez egy jó írás. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Nincs ugyanis két olyan grafológus.

nehézkesen formálják meg az egyes betűket. mint a toll a papíron. az írás túlzott díszítgetése. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. lassan. akiknél nem nehéz feladat az írás. a feltűnni vágyás. automatikus folyamattá vált nála az írás. az alacsonyabb szellemi színvonal. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. A tartalomra koncentrál. vagy a sivár lelkivilág jele. a fontoskodás. 96 . és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. amit papírra kíván vetni. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni.

eredeti betűformálást mutató. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . szépségre törekvő. változatos. rideg. Ne tévesszük össze a természetes. egyszerű írást a dísztelen.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes.

egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán.Grafológia Szépségre törekvő. rendezettnek kell lennie az írásképnek. a soroknak nem szabad összeakadniuk. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. a szavak között távolságnak kell lenniük. el is kell tudni olvasni azt. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. Margókat kell hagynia az írónak. Tagolatlan írás 98 . figyelembe kell vennie.

bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. nem idegesítő. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. a dőlésszög ingadozása. és szembetűnik pl. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. élettelek. Ha ránézünk egy írásra. üresek. a dőlésirány. a betűszélesség. amelyek nem ütemesek. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. vagy egy -egy 99 . Azokban az írásokban. nem bántó.

vagy a fekete túlsúlyát) .a betűk magasságának és szélességének arányát . amit az írás ritmusának nevezünk.a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. már nem beszélhetünk szabályos írásról.a zónák egymáshoz viszonyított arányát . A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó.Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. ritmikus visszatérését jelenti. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza.a margók és az írástömb arányát .

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

de szabályosnak sem mondható. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. 3. sor “szelvényt” szó sz betűjében. Ez az írás természetes. sor “k” 3. 3.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. Arányosság 90% 5. sor csak – mellékelt . a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes.sor “m” betűje lassú. Az írás jól olvasható és tagolt. gördülékeny. A nyomás egyenletes. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. sor j betűje. sor “levélbélyeget” szó ly -ban.boríték. 4. Összesítve: 1. 100% 3. 2. 90% 5.Grafológia Az első példa: 1. Az írás tagoltsága 100% 3. sor “sz” 2. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. Sebesség: Gyors tempójú írás. nem eltúlzottak. kivéve 4. erős nyomással. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. ez fékezettséget jelöl. Szabályosság 50% 4. díszítéstől mentes. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. sor “m” 80% . sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában. útrövidítéseket találhatunk az 1. Nem szabálytalan. egyszerűsítéseket. elgondolkodóvá válik: 1. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. Túlnyomórészt girlandos. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . 4. 2. nehézkes. 80% -osnak minősíthetjük. a sor és a szóközök normál méretűek. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. 50%. Az írás természetessége 80% 2.sor “t”.

50 vagy 30%-os eredményt kapunk. Sok a csomósodás és a mázoltság. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. 100% 4. világos. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. hogy 1 -es és 2-es közötti. nem folyamatos. melyet később teljesen el lehet hagyni. a középbetűk egyenletesen magasak. 80% 5. 90% 3. Az írás jobbra dől. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. 60% 2. a szó . Nagyon jól tagolt. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. 2-es és 3-as közötti. csomós. de szűk.és sorközök egyformák. 3. díszítés. 70. A második pél da: 1. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. szűk.as és 4-es közötti. Ha 90. A kilendülő vonalak hiányoznak. 105 . Nincs benne semmi túlzás. túlzott kilendülés. de fedővonalas. ezért ha nem is annyira természetes. akkor az azt jelenti. olvasható. az ékezetek túl gondosan felrakottak. de nem éri el a 2 -est. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. de egyszerűnek minősíthetjük. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Szögletes. Teljesen szabályos. árkádos.

Hullámos sorok 3. jólnevelt. nem törtek -zúztak. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. ahol befogadják. hogy legyen legalább egy olyan személy. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. barátok. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. hogy egyre több az antiszociális fiatal. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. mások az elvárások is. vagy baloldalra helyezve 4. 1. Negatív sortávolság. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. Hullámos baloldali margó 7. vagy hiányzó baloldali margó 6. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. akit késõbb utánozhat. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. hogy a szomszédok. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. Egoisták. empátiára képtelenek. keresik az izgalmakat. Az antiszociális személyekre jellemzõ. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. vagy gyilkosságra. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. példaképül állíthat maga elé. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. vagy hullámos jobboldali margó 8. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. Nem éreznek sajnálatot. nem verekedtek. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. Lehetõség van azonban arra. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. Lövöldözik egy gyorsétteremben. A többször elõforduló jegyekre 2. nem drogoztak. Szégyellik barátaik. Nem kell többé szégyenkezniük. Fontos. Szûk. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. jómodorú fiatalokról van szó. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. melyek elvétve ugyan. Széles. szabálytisztelõ életmódot folytat. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. Többnyire csendes. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. mielõtt az rögzülne. Aláírás középre. morális érzékük fejletlen. Erre azért van szükségük. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. bûntudatot. Elgondolkodtató tény. másik lefelé halad / 106 . lelkiismeret furdalást. sõt megértik õket. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. lánya. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. ismerõsö k. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. Mindenkinek az életében. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. akik hajlamosak másokon élõsködni.Grafológia 16. kirabol egy postahivatalt. tanárok. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. Azok a grafológiai jegyek. Egy részük agresszivitásukkal. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. melyben teljes biztonságban érzi magát. aki normális.

javítgatott írás / 20. / 26. z=t. hogy grafológus számára ír. Pacásodások. Oválba vágó. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. Fejletlen. tremorok. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25.Grafológia 10. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. k=h. Javítgatások az aláírásban 18. vagy 5-ös formanívójú / 24. és elosztjuk 52 -vel. r=v. lassú írás szögesedéssel. Kötetlen írás ragasztásokkal. vagy szöges girland a ductus 14. ideges javítgatások. satírozott e betûk megjelenése 15. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. 107 . Betûkihagyások. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. sorvezetés nem egyenes. egyenetlen nyomaték. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. ékezeteknél. végén. v=u. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. pacás. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. Ingadozó nyomaték / szavak elején. Hiányzó aláírás 19. aki tudja. Betûhasonulások / a=o. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. e=i. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. túlzott kerekítések. aránytalan margók. vagy ellentétes azzal 17. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. elkent. Álló. ekkor egy százalékos értéket kapunk. n=sz. vagy balra dõlõ írás 12. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan.

hu/ 108 .grafonet.Grafológia Forrás: http://www.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->