Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

milyenek szeretnénk lenni. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. saját magunk elfogadását mutatja. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. Önálló jelentése nem ismert. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. A kis y azonban páros betûk második tagja. a partnert szimbolizálja. vezetõi képességeket mutat. S betû: A szerzés betûje. dominanciaigényt. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. V betû: Szintén a befogadás betûje. A betû magassága megmutatja. itt a társat. gyengédség utáni vágyra utalnak. esetleg egész szóra vonatkozik. vagy még nem ismert. jó logikát. A betû egyes változatai. Egyes írásokban szókimondást. Megmutatja. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. A munkatársat. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. tehát intelligenciát. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. hiú ember írásában jelenik meg. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. a fõnököt szimbolizálja. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. az önkifejezés betûje. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. 5 . Ez az un. A pénzt. inkább csak átvett. most is mûveltséget. az anyagi javakat szimbolizálja. amiben szimbólum megjelent.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. Itt is. amit elvárunk magunktól. akaraterõt. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. hogy mennyi is az. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. nagyszájúságot is jelezhet. X: Ritka betû a magyar nyelvben. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. önértékelésünket. kispohár szimbólum. Z betû: A harmónia. Nyomtatott M betû használata gyakori. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. R betû: A karrier betûje. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. hiányjel -szimbólum. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. U betû: A befogadás betûje. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. lényeglátó képességet mutat. idegen szavakban fordul elõ.

Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg.Grafológia 3. valamint az élmény kifejezésére. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. ha létrejött a metszéspont. g. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. f. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. Ezeket hurokterületnek nevezzük. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. b. j és y betûkben képezünk. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. A hurok alsó. tehát rendelkezik élményigénnyel. melyet a k. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. élményt. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. élménykészséget nem. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. Ha hosszú a hurokszár. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. 6 . h. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. a hurok nem záródik be. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. akkor nincs beteljesülés. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. illetve a biológiai élményekre. az élmény átélésének. Amennyiben létrejött a metszéspont. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. illetve kötõvonalnak. l. feldolgozásának képességére. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Az élmény csak akkor tökéletes. mert nem jön létre elzárt terület.

és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó . 7 . azt magánügyként kezeli. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti. a tanítás képességét is. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás.

Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk.tapadó hurkot . de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1.5 mm alatt marad. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. biológiai élményeit. csak egymásra vannak írva. hogy az egyén nem titkolja vágyait. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. 8 . Hangsúlyozzuk ki.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi. szívesen beszél róluk. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. titkolózást is. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen.sovány hurkot . hogy két vonal van. Jelenthet leplezést. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: .hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. Felhozza azokat a mindennapokba.szublimáló hurkot .

szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. Külsõ ok lehet pl. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. vagy balra tendálhatnak. a lehetõség hiánya. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. ha akár csak egy hurok is van. a megfelelõ életkörülmények hiánya. Mivel hurok nem jön létre. az élmény igényének nagyságát. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. akkor belsõ. 9 . és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja.” a „j”. vagy belsõ ok miatt. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. a mindennapi életbe szublimálja. arra következtethetünk.

szögesek .többszörösen bezártak .csomósak . Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek.árkádosak .girlandosak . A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. én.hurkosan hurkoltak . makacsságot jelez.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. Anyagiasságot is jelent. 10 . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk.odaadását jelzik. Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.

Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. magas vérnyomásra. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. A csomók. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. 11 . hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. gyõzõdjünk meg arról. kisebb hurok is keletkezik. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. mely elvont.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. extrém gondolkodást jelöl. A bezártságon kívül jelzi azt is. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát.

álomvilágban él. a fizikai erõ tiszteletét. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 . Utalhat arra is. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. felfokozott képzelõerõt jelez. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. légvárakat épít. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. valamint a sport iránti vonzalmát is. hogy írója sokat fantáziál.

Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. Vegyük sorba a lehetõségeket. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. azt a grafológia negatívan értékeli. csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. 1 tollvonásnyival. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. Nagyon alacsony áthúzás 13 . ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. a vezetõi képességek. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. szüksége van arra. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. az akarat. Azt jelzi. hogy szórakozott. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. ami ráadásul nem is betû. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. nemhogy másokat. és gyenge. lebecsül másokat. magát sem képes irányítani. határozatlan. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. hogy irányítsák. és ezek jelentését.Grafológia 4. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. mint pl.

mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. Írója már nem annyira önállótlan. 14 . szinte repül fölötte. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. nagy benne a felülkerekedni akarás. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. hanem lebeg. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. ha ellent mondanak neki. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. elég akaratos is. Vegyük azt a példát. idealista. annak átlagos az önértékelése és az akarata. aki hatalom után sóvárog. hogy a felsõ zónában maradnak -e. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. magasnak minõsítünk. Önbizalomnak nincsen híján. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. fölényes. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. ha az nem metszi a törzsvonalat. aki mindig a maga feje után megy. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. annyira. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. vagy elhagyják azt. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Nem szereti. hogy írója nagy on elégedett önmagával. Uralkodni vágyó. soha nem ad mások véleményére. Minden olyan áthúzást. Nem kifejezetten vezetõ típus. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. büszke.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. de már jeleznek némi akaratot. Repülõ áthúzás Mit tegyünk.

aki tisztában van saját értékeivel. nem mindig tettrekész.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. Ez félénkséget. akkor az gyenge akaratra utal. akkor írója kiegyensúlyozott. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. határozatlanságot. helyesen ítéli meg saját magát. Ha gyenge a nyomatéka. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. Hosszú áthúzás 3. akkor az kiegyensúlyozottságra. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. néha agresszivitást is mutat. elodázó típus. de jelzi azt is. Olyan ember. mint azt képességei indokolnák. erõs akaratot jelent. tehát Én -értékelése megfelelõ. ambíciót jelez. Ha áthúzása nemcsak rövid. de vékony is. kicsit halogató. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. kontrollált akaratra utal. amely nem éri el a törzsvonalakat. akinek ambíciója jóval nagyobb. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. még az elõtt befejezõdik. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. lassú elhatározást jelent. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. Rövid áthúzás 7. hanem saját magát okolja. az akaratgyengeséget. Túl hosszú áthúzás 4. bizonytalanságot. bizonytalanságot. 1. élénkséget. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. hogy írója óvatos. határozottságot. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. kis vezetési igényt jelez. 15 . Sztenderd méretû áthúzás 2.

akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. Ne gondoljuk azt. Ez akkor vonatkozik rá. gyors gondolkozást. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. aki nyugodt. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. aki csodálja a nála különbeket. Jobbra csúszott áthúzás. ha megjegyzéseket tesz másra. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. Magasan repülõ. Balra csúszott áthúzás. felfelé. gyors munkavégzést is jelent. Ha sápadt. Vízszintes áthúzással az ír.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. hogy nem is metszi a törzsvonalat. kiegyensúlyozott. amely nem metszi a törzsvonalat 6. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. könyvébõl való 1. Lefelé tartó áthúzás 16 . Szimmetrikus elhelyezkedés 2. felfelé tartó „t” áthúzást. Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. erõtlen az áthúzás. Vízszintes áthúzás 2. mely nem metszi a törzsvonalat 4. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. békés természetû. Balra csúszott áthúzás 3. Jobbra csúszott áthúzás 5. aki nagylelkû. könyvébõl való 1. Felfelé tartó áthúzás 4. lendületes személy sajátja. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. ambiciózus. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. Ha kihegyezi a gyenge. vagy lefelé tartó. vállalkozó kedvû személy. akkor a fentieken kívül még bátorságot. Ha annyira siet az áthúzás.

Ritkán. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. felül áthúzott t betû 17 . lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. letört végvonalak. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. lefelé tartó sorirány. Rossz hangulatú. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. de elõfordul. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. Ha a közép zónát harmadoljuk. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. ha biztosan tudjuk. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. Ott egy hirtelen balra -. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. körültekintõ. stb. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. Alul hurkolt.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. pl. tulajdonosa óvatos. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. gyenge nyomás. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. elõvigyázatos. Azaz alul hurok. feljebb áthúzás. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. mások lekezelését mutatja.

könyvébõl való 1. A horog. kritikus természetet takar. domború. kampó az áthúzás elején 5. Horog. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. míg a domborúé elutasítja azokat. kampós. hogy gazdája önfejû. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. makacs. hogy a vonalon homorú. kampó az áthúzás elején azt jelzi. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. Domború áthúzás 2. horgos. gúnyolódó. Hullámos áthúzás 4. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. 18 . vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. Horog. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. sõt még önmagán is képes nevetni. hullámos. Homorú áthúzás 3. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. kritikáját.

valamint méretüket. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. elõbb gondolkodik. A felsõ zónában. figyelmességet. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. hanyag lusta. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek . 19 . nemtörõdöm ember írásában találkozunk. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. utána gondolja végig azt. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. elõresietõek és elmaradóak. alakjukat is meg kell figyelnünk. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. A gyors írástempó egyik jele. Jelent az is valamit. Írója elõbb cselekszik. a folyamatos kontrollt jelzik. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot.Grafológia 5. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. a kontroll késését jelentik. precízséget. annak részei. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. utána cselekszik. gyors gondolkodást. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. gondolkodásbeli realitást.

akkor írója lelkesedõ. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. az annak a jele. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. ábrándozásra hajlamos. valamint a dolgokra. illúziómentes életszemléletet mutat. amely még nem éri el a középzónát. tárgyilagosságot. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Az önmagával elégedetlen ember 20 .

Vékony ékezetekkel a hûvös. tartózkodó. elõrelátó gondolkodásra utal. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. Eredeti észjárásra. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. ötletességre. Rövid ékezet az „i” betûn. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. jó kombinációs készségre. míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket.

gyakorlatiasságot. bizalmatlanságot. domború. Homorú ékezet az érdeklõdés. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. védekezést és elzárkózást is jelent. hullámos. de felnõtt írásokban . Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. mértékletességet. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. szöges. 22 . A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. és függõleges irányúak. vidámságra. a kíváncsiság. titkolózást. külön szellemi világot jelöl.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . Domború ékezet Szöges. a nyitottság. kampós és karika alakú ékezetekkel is. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele.hazugságjelnek értékeljük. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. az ötletesség. Ezen kívül találkozunk homorú. humorérzékre utal. horgos ékezet makacsságot. a szellemi befogadás jele. önfejûséget takar.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak.

vagy egyáltalán nem elfogadó. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. Jól látható az õ és á betû feletti pont. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. Az öntörvényû. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. Az aszociális. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel.Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. Alulról felfelé kitett ékezetek. mások szabályait nehezen. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. zsenialitást jelöl. Kis „h” betûre.

Füzéres. Szöges ductus 4. Nem mindegy az egyén számára sem. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. a szûkebb – tágabb baráti. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. vagy közösséghez. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. hogyan fogadja õt a közösség. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. mert ezek mutatják meg. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. tehát természetes megnyilatkozása énjének. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Meg tudják fogni a másik ember kezét. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. a végvonalakban és az irányultságban is. Kígyó ductus 24 . valamint két betû között is. nyitott. Nagyon fontos megnéznünk. ismerõsi kapcsolatait. mert egy esetleges elutasítás. meg tudják ölelni a másikat. barátságosnak mutatnak valakit. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. jegyezzük meg. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. az nem tudatos. ezek a következõk: 1. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. Árkádos. Hiába van mellette a másik ember. nem befolyásolt. akik csak kényszerbõl. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. Õk a barátságos. Fonalas ductus 5. kapcsolattartási mód egyénenként változó. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. a magányosságot. erõszakos ember sem. a szavak pedig a környezetét. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. vagy girlandos ductus 3. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. Amire nem figyel.Grafológia 6. hogy azt irányítani. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. amikor a kezek leengedve maradnak. közvetlen emberek. befolyásolni próbálja. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. érdekbõl. vagy boltíves ductus 2. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. õ nem akar.

Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. hogy olyan helyre is boltívet tesz.. ahová a normaírás egyébként nem. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. eleinte távolságtartó. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt.Grafológia 1. amely arra is utal. Az árkád Mi jut eszünkbe. amelyek a szavak elején. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád.és záróárkáddal. csak késõbb oldódik fel. hegyének lekerekítésében. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. vagy végén képzõdnek. 25 . hogy írója fékezi magát.

kötelességtudóak. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. mint a valós tartalom. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. különcök. hogy árkád és árkád között különbség lehet. lepleznek valamit. tartózkodóak. többségüknek fontosabb a látszat. A szûk árkádot választók pontosak. és a szöges árkádot. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. nehezebben barátkoznak. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. alkalmazkodóak. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. ezért elzárkózik elõle. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. õszintétlenek. szoronganak. fegyelmezetlenek.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. hiúak. elzárkózóak. Fonatos árkád 26 . egyfajta kétszínûséget. a szûk. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. a lapos. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. a fonatos. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. nagy bennük a szereplésvágy. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. megfigyelhetjük. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok.

a mélynyergû. vagy egy felfelé nyitott. a széthúzódó lágy. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. engedékenyek. barátkozó természetûek. hogy az így írók könnyedek. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. de önállótlanok. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. Rendkívül energikusak. gyors mozdulattal lehet létrehozni. 27 . Füzér és füzér között is van különbség. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. bizalommal fordulnak az emberek felé. kedvesek. A füzér A füzért. és a feszes füzérrel. rosszindulatúak is lehetnek. néha kegyetlenek. segítõkészek. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. sajnálatot nem éreznek senki iránt. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. részvétet. Mivel a girlandot könnyed. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. fejlett az empátia érzékük. már következtethetünk is arra. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. Többnyire félénkek és szerények. Kevés szeretetet tudnak adni. nyitottak a világ dolgai iránt. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. ak ik támaszt keresnek. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. Támasztott árkád 2. zárkózottak. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. sok többletenergiával rendelkeznek.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. sok bennük a belsõ feszültség. esetleg szöges.

széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. érzékenyek. annyit vissza is igényelnek. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. de el is várnak. sok bennük a feszültség. konfliktuskerülõk. mindent a lelkükre vesznek. számítóak. önállótlanok. Akaratgyengék. 28 . A lágy. határozottak. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. Az érzelmek. befolyásolhatók. de nem hajlamosak szélsõségekre. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. Ellenben a nagyon szûk. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. a hangulatok uralják ezeket az embereket. neurotikus. aránytalanul feszes füzér szorongó. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. önzõek. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. lusták. Adnak. szeretik a feltûnést. hiszteroid alk atra is utalhat. Lágy. hiúak. céltudatosság. tudják magukat fékezni és irányítani. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. erõs akaratúak. elveszti tartását. sebezhetõek. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. megbocsátók. békülékenyek. mindent magukra vonatkoztatnak. alkalmazkodás. a lágyság eltûnik girlandjaikból.

akkor ez egy mindenkor. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. Ezzel ellentétben a szöges. alkalmazkodó. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. ezáltal könnyû. Füzér a szavakon belül 3. a "h" betû íves részében. aki rájött arra. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. akadálytalan. csak ezután haladhat tovább. a "k" masnijában. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. A folyamatos. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. Mindkettõ a kedvességet. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. és az ékezetekben is. pl. irányt változtat. az elõrehaladást a papíron. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. hogy barátságos. 29 . Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. az oválokban. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. Hol keressük a szögeket. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. az alsó és felsõ hurkokban. a "b" "v" betûk alsó íves részében. gördülékeny haladást érnek el.

esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. akkor ez olyan emberre vall. szögletes írással. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. hogy a hegyes szúrós. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. hajlíthatatlanok. kötelességtudóak. Szabályos. a kompromisszumokat nem kedvelik. megbízhatóak. uralkodni vágynak. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. nem elnézõek. Minél hegyesebbek a szögek. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. hogy puha lelkû. merevek. a világhoz. A fonal A fonal a puhaságot. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. mert felelõsségvállaló. esetleg indulatos. 4. kevésbé "szúrósak". addig a fonalasságnál nincs határozott forma. a szöget a sarkosságáról. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. Számukra csak fehér. igazságszeretõk. Ezzel szemben a ritmus nélküli. nagyon önállóak. így védekezik az ellen. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. ellentétben állnak környezetükkel. engedékenységétõl. jobban közelednek a társasághoz. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta. szívósak. az erõtlenséget szimbolizálja. gyakran erõszakosak. akkor írója keménységet. az emelkedések. Biztosak lehetünk benne. vagy csak fekete lehet valami. A szavak. erõszakos viselkedést jelezhetnek. hogy kihasználják õt. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. akaratosak. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. az elnagyoltság a feltûnõ. mert nincs határozott alakja. könyörtelenségre. szabálytalan írás csökönyös. nem barátkozó típusúak. inkább a jellegtelenség. konfliktusokat keresõ emberre vall. A túlzott szögesedés egoizmusra. Támadóak. mindig meg kell néznünk. 30 . határozottságot szeretne mutatni. süllyedések egymás utáni váltakozása. érzelmes ember nem ír szöges. az alaktalanságot. Ha szöges írással találkozunk. amely létrehozza. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. nincs erõ a mozdulatban. a képlékenységet. Ezzel palástolja gyengeségét. Feladataikat mindig ellátják. darabosságáról ismerhetjük fel.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. aki keménységet erõltet magára.

Határozatlanságuk. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. Rendkívül türelmetlen. azt vesszük észre. ezért hiányzik belõlük a harmónia. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. Intuitívak és alkalmazkodóak. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. sietséget. Nehezen viselik el a kritikát. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. Ha kígyóvonalat 31 . nyughatatlanok. valamint azt is jelzi. ideges. elfonalasodott. nem készteti semmi megállásra. rossz az önismeretük. nem szilárd jellemûek. irányváltoztatásra kényszerítjük. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. A toll akadálytalanul halad a papíron. nem kitartó. nem határozottak. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. Túlérzékenyek. inkább alkalmazkodást mutat. esetenként egyenes vonalakat. olvashatatlan betûket. vagy alkoholista személyekre utal. csapong. elvei. Rendkívül türelmetlenek. együttérzõek. hogy elmélyüljenek egy témában. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. Mivel nincsenek határozott elképzelései. pszichológusok és színészek írásában. átérzik mások problémáit. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. visszautasítja azt. könnyen megsértõdik. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. hogy az egyes árkád. vagy szembeszegül vele. együttérzõ képességrõl árulkodik. ezek többsége neurotikus. segítõkészek. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. Empátiáról. nem nyilvánít véleményt. nyugtalan. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. kapkodást tükröz. hisztérikus. bizonytalanok. de semmi sem köti le igazán. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. Minden érdekli. Nem szeretik a szabályokat. Ha csak teheti. Az egész írás bizonytalanságot. a formaságokat. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. a nyugodtság és a higgadtság. ill. A kígyó ductus. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. mindig rohan. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. Mindkettõnél úgy értelmezzük. 5.

ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. füzér. Nehézkesek. finomkodóak. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. melynek nevét egy francia grafológus. az akadályok között ügyesen lavíroznak. sokféle szemszögbõl átlátni. modoros. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. kerülik az összeütközéseket. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. elkerülik azokat. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. mint mozdulataik. a képmutatás. a lazaságra. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. megállásra. Sokoldalúak. Gyakran jellemzi õket a színlelés. nem kényszerülünk megtorpanásra. Mások szeretnének lenni. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. 32 . Viselkedésük ugyanolyan irányított. Egymással ellentétes. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek.Grafológia rajzolunk. rendkívül fegyelmezettek. Nem képesek a közvetlenségre. sokoldalúak. merev. megjátszottak. Árkád. Crepieux -Jamin adta. természetellenes. El?fordulhat azonban. színes egyéniségek. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. vagy lefelé a törzsvonalon halad. Ez a fajta írás lassú. jó formaérzékkel rendelkeznek. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. képesek a dolgokat több oldalról. rafináltság szélhámosság jele az írásban. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. A formák mesterkéltek. hogy a ravaszság. mint amilyenek valójában.

margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. mindig ezzel a formával írnak. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. Kötetlen írás Mit tegyünk. a levegõbe írták. csak szerepel elõttük. A magányosság. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. társaságkerülésre utaló jeleket. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. mint közönségre. Kezüket nem nyújtják a másik felé. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. vagy nem mûszaki rajzoló -e. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. végvonalaiból. akik csodálják õt. mivel az egyes betûelemek után megállásra. amelyek írójának élményeire utal. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. nem szeret emberek között lenni. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. mint az egyébként is így író emberek. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. építész. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. akkor olyan emberrel állunk szemben. A hurkok nélküli szkript írás sivár. kanyarodásait a papíron. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. Fontos megtudnunk. a világ felé. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. A hurok nélküli kötetlen írással. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. õ az. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. negatív kötésnek. lendületét. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. Az írás. Kövessük ezt a módszert. Így már 33 . hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. és miután hozzászoktak. Kapcsolatot nem létesít velük. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. aki nem tesz lépéseket a társaság. magányos embert takar. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. szavait. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. megtorpanásait.

ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. de elõfordulhat. akinek jelleme nem túl szilárd.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. kiegyensúlyozatlanságra. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. Az emberekhez. következetlen személlyel állunk szemben. ez azt jelenti. a világhoz való kapcsolata. Elõfordulhat. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. irányuk ellentétes. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. kötõdése mindig egyforma. hogy közel azonos értékeket kapunk. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. jelleme állandó. barátságos és közvetlen. 34 . Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. Ezután megszámoljuk. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. Mit tegyünk. Ekkor instabil. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. Ilyenkor nem tehetünk mást. mint megszámoljuk. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. Különösen igaz ez olyankor. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. hogy nincs az írónak uralkodó. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. ha kevert. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. kiszámítható. sokszínû. Mindkettõ ívelt mozgással. domináns kötési módja. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. vagy csak pozitív tulajdonságai.

akár szellemi. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. és végvonalak is. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. a „t” betû áthúzásai. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. az ékezetek. Klages elvetette a jelgrafológiát. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. aki energiát gyûjt. bizonytalankodik. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. az arányosság. csak kiegészítik azt. a szabályosság. vállalkozókedvû. aki hosszasan tépelõdik elõtte. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. vagy gyengítik. akár ösztöneredetû energiát.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. szenvedélyes természetû emberek írásában. Michon abbé francia grafológus. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. Van. szinte fejest ugranak a feladatba. és akkor is. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. nehéz helyzetfelismerésre utal. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. hogy írója nem körülményeskedik. és va nnak olyanok is. amelyek az írás fõdominánsai. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. 35 . melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. ha hiányoznak belõle. hozzálátnak. Mindenki másként kezd a munkájához. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. akik rögtön belefognak.Grafológia 7. Az írás. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. ilyenek a kezdõ-. Van. rögtön a tárgyra tér. és végvonalak. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. ha szerepelnek az írásban. a sebesség fogalmával. árnyaltabbá tehetjük. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. Kezdő. mozgássorozatnak. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai.

az energiát jelzik. érzékenyek. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. 36 .Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. de elõfordulhat. Õk azok. hogy az író személy honnan. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. ellenkezni szeretõ embert takar. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. Ez arra utal. melyik zónából meríti energiáit. egyenes vonalú. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. Az alsó zónából induló. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat.

és mindig a lustaság. a múlthoz való visszanyúlást jelöli.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. felülrõl várja a jót. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . az idõhúzás jele. elefántormány -szerûen induló kezdõvonal. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. . Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. Balról induló.

Normál. kötött írásnál lényeglátó. energiáiból nem használ fel. hogy nincs fölösleges. aki kíméli az erejét. addig a végvonalak megmutatják. ösztönbeli megfontolásokat. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. csak annyit. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. szûk írásban zsugoriságot. 38 . késztetéseket jelzi. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. fegyelmezett embert mutat. egyszerû. levezetésre váró energia. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. feszült. szûkmarkúságot jelent. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. Apró. fölösleges lendületet vezetik le azért. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. az a tudálékosság jele. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író.

akinek mindig maga felé hajlik a keze. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. Hegyes végvonalak gúnyolódó. és olyan embert. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. kimerültséget. akár árkádosak. durvaságot. brutalitást jelentenek. kritizáló embert mutatnak.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. Egoizmust jelez. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. 39 . Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. fáradtságot. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot.

merész. dicséret utáni vágyat jelölnek. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. támadó. 40 . makacsságot takarnak. Ferdén elrántott végvonal Horgos.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. aki szeret küzdeni. kampós végvonalak önfejûséget. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. õszintétlenséget jelölnek.

lehet barátságos. taktikázást jelentenek. ráérezhetünk dinamikájukra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. Vízszintesen elrántott végvonal 41 . Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. amely lehet segélykérõ.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. lehet elhárító.

ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. Részben igazuk is lehet. mint egy folyamatos vonal. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. s így alakul ki a leírt jel. 42 . A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. s erről kell véleményt mondanunk. hanem az írás sebességét. szöveg. lehetőleg ún. s Románné ennek nyomán megállapította. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. mi a helyzet a nyomatékkal. akkor erős nyomásról beszélünk. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. többen kétkedve gondolnak erre. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . hogy a vonal. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. példányon is olvasható . példányon látható jól az írás. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. hanem három dimenziós kiterjedésű. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. hogy magunk kísérletezgessünk. és 5. többirányú mozgást végez. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. mekkora az a nyomóerő. A fenti módszer arra jó. példányon még jól látszik az írás. az életerőt. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. az egyén belső energiáit mutatja. miközben kanyarogva halad. -Amennyiben a 2. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. és 3. s törvényszerűen. amivel írójuk rendelkezik. hogy nem más. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. illetve mérhetőek voltak. könnyen megállapítható. s kell is néznünk. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. amikor ez a kérdés felmerül. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. ugyanis írásunknak mélysége is van. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. Felmerül a kérdés. Arról már beszéltünk.Grafológia 8. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. Az szinte elképzelhetetlen. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . mellyel az írás létrejött. a nyomással. azt az is bizonyítja. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. szó. átütő géppapírra írunk. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb.

Nézzük meg. mert puhább. tartósan vizsgálhatjuk. mint a toll.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. itt most csak pár szót erről. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. könnyen siklik az írófelületen. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Előnye viszont az. átnyomódott -e a papír. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. vékonyabb vonalat kapunk. Ezt persze úgy is elérhetjük. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. biztosak lehetünk abban. s fordítsuk meg a lapot. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. annál élesebb. Tapogassuk meg a lapot. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. hogy a nyomaték gyenge. hanem attól is. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. 43 . amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. Ha lehetséges . illetve. hogy milyen a papír minősége. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. Ez talán a legegyszerűbb. Vegyük kezünkbe az írásmintát. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. de nem csak ettől. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. hogy bármikor elővehetjük. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája.

hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. mintha vonalzóval húzták volna. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. Természetesen nem lehet olyan egyenes. A vonal festékszemcsékből áll. Mit látunk. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. Az alapvető különbség mégis látható 19. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között.

hogy a vonalak minősége különböző. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. Aszerint .Grafológia váltakoznak. azt is megállapíthatjuk. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. érdekes megfigyeléseket tehetünk. Ezek a következők: 45 . egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. akkor élesnek tekinthetjük az írást. s ez jól felismerhető. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük.

akinél az ösztönök erősebbek. passzivitás jellemzi az így író embert. mint a hagyományok tisztelete. Előfordulhat. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. A legritkább esetben fordul elő. nem ernyed le.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. de át tudja adni magát a benyomásoknak. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. s igyekszik életét úgy irányítani. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. akkor feltételezhetjük. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. illetve arra. . Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. hogy az így író ember számára az ösztönök. hogy önfejű. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. hogy az őt ért élményeket befogadja. Szívós a munkában és az élet más területein is. az anyagiak a legfontosabbak. az élvezeteket. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. kicsapongó típusú. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. Érzékeny. ki nemigen uralkodik magán. hogy meg is kapja ezeket. aki számára a realitás a legfontosabb. akkor hirtelen haragú. de ez egyáltalán nem harsány. de előfordulhat. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. hogy igen egyoldalú. kitartó. Szeret természetközelben lenni. passzív egyén. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. Lobbanékony emberrel van dolgunk. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Nem hagyja magát az árral sodortatni. . A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. makacs és harcias. Ha így ír valaki. stabil ember. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. Igényli az erőteljes ingereket.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. Jelen van nála az életigenlés. Áthelyezett nyomaték 46 . Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. kevésbé érdeklődő. de megvan a képessége arra. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik.

hiszen az író ott fejt ki erőt. érzéseket és az erőkifejtést is. ami számunkra is információ értékű lehet. mint pl. Van benne némi erőmutogatás. mely szavakban találkozunk vele. Az így író ember viselkedése nem természetes. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. ha valami nagyon fontos. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. 47 . Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. mint ahogy a vonal képzése sem az. amit az egyén el akar rejteni. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. hibás írás. Alakoskodik. ahol nem kellene. változó dőlésszög. jobban odafigyelünk rá. méretváltozás…. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. ami indokolatlanul. lelki zavar tünete lehet. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. ha az erős embert látnák mások benne. Gondoljunk csak rá. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. de sok más ok is. ellenállást. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. abba több energiát fektetünk. milyen jelentéseket hordoz. s előfordulhat.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. Érdemes megnézni. színlel. Indokolatlanul. inkább azt mondhatjuk. javítás. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. szeretné. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal.

Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. sugározni mások felé. hogy elveszítse erejét. sokat is ad erre. 48 . Gyengeségeit nem vállalja fel. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. lelkiekben is erős . Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. akkor ez inkább nekibuzdulást. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. szívós emberről van szó. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. vastagabbak Nagyon kemény. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. nem engedi. Energiáit összpontosítja. mint amekkorával valójában rendelkezik. kitart a munkában. Határozott fellépésre törekszik.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni.

Az első lépés tehát annak megítélése. hogy a betűk szárai. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. hogy a betű valamilyen irányba eldől. s ez után következhet az értelmezés. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. hány éves az illető. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. azt is tudni. akkor mit is az a dőlés. a mintától. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. kell. Az írás természetes lendülete és az a tény. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. ami azt jelenti. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. mikor és milyen módszerrel tanult írni. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják.Grafológia 9. valamely irányba eldől. Az tehát egyértelmű. az illető mi lyen módszerrel tanult írni. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. Miért fontos ez? Ha tudjuk. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. ha tudjuk. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. ami napjainkig általánosan használt. következtetni tudunk arra is . Az elemzés előtt nem árt. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. eltér a tanulttól. milyen változatai vannak. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. az író személy korát. amit az iskolában tanultunk. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. Nézzük. hogy a dőlés azt jelenti. Ha a szár nem így áll. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. mit értünk dőlésen. azt mondjuk. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 .

17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. t. s akad olyan írás is. s így nem bizt os. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. Persze mindenki tudja. hogy felismerhetők. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. f. s a norma szerint egyenes kell. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. r. amely írás közben lefelé halad. s így kapjuk meg a tengelyt. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. 50 . d. j. szögeket méricskélni. u. mintha össze-vissza keresztezik egymást. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. és kezdjen el dőlést. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. sem arra bíztatni. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. hogy keressen szögmérőt. hogy a dőlést megállapíthassuk. hogy a szabályostól sok írás eltér. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. m. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. módosulnak. y. Az írás során sok betű annyira módosul. hogy legyen. Ahhoz.

biztosabb. Enyhén balra dőlt 6. mely csoportba sorolható. 2. mint közel kerülni hozzá 6. hogy szinte odahajol.fekvő 5. hogy a fenti vonal maga az ember. s ráfektetjük az írásra. Mit gondolunk arról az emberről. Álló 2. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. Erősen jobbra dőlt . hogy távolságot tart. Képzeljük el.Grafológia Annak szemléltetésére. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. 18. Mérsékelten jobbra dőlt 3. hogy a vízszintes vonal a szó. egyre közelebb akar kerülni 4. Ha feltételezzük. tehát azt mondhatjuk./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. hogy a dőlésszög az. 51 ./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Balra dőlt 7. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. aki 1. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. Jobbra dőlt 4. még jobban kihúzza magát. / odafordul a másikhoz. illetve a betű alapvonalára kerüljön. hogy tőle jobbra egy másik ember van. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. könnyen meg tudjuk ítélni. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet./ odafordulása oly mértékű. visszariad. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. határozott testtartásán nem változtat. hangsúlyozza. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. teljesen meghajol 5./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. közelednek hozzá. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk.

Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. az az odafordulás. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. azt. Nehezen megközelíthető. Jobb és bal irányok. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. az elfordulás. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. hogy úgy érzem. de esetlegesen meggyőzhető arról. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. Táplálkozhat ez belső gátlásból. nem árt az ismétlés. ami együtt jár a megfontoltsággal. Eben az esetben meg kell keresni. hogy fontos lesz megjegyezni. figyelemmel. És tessék. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. ha nem neki van igaza. megvan a képessége. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. előrehajlik. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. érzelemszegénységből. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. s azt is mondtam. hogy más álláspontját elfogadja. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. értelmezések. 52 . fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. ellenőriz. s sokkal inkább akarati elem. Ha az írás az egyenestől elmozdul. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. nem befolyásolható.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul.

akaratát a mások akaratának. Gyakran lelkes közösségi ember. s meggondolatlan. aki. Lehet kapkodó. Az így író ember kiegyensúlyozott. érdekeinek alávetni. Jellemző rá az önátadás. nem mérlegel. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. Vél és eredményorientált. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. lendületes. nem fontolgat közben. Ő az. nem ragadtatja el magát könnyen.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. ha kérik. még ha ezer más dolga lenne is. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. rögtön segít. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. Fekvő írás 53 . Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Időnként előfordulhat. aki képes magát. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge.

a megszokotthoz ragaszkodnak. sokszor magával szemben is. csak úgy tud létezni. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. másoktól. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. a családhoz. a hagyományokhoz. ha őt irányítják. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. 54 . magának való személynek tartják társai 5. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Erre az emberre mondják. Erős bennük a múlthoz. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. nem mondható rájuk. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. Mérsékelten balra dőlt írás 22. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. Másoktól elhatárolódni szeretne. Ha valaki így ír. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. hogy van benne tartás. Balra dőlt írásra általában jellemző. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. hogy minél inkább balra dől az írás. Viselkedésükben sok az elutasítás. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. hogy igazi közösségi emberek lennének. az anyához való kötődés. Az így író személy elfordul a világtól. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző. kétkedés.

Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. mint a normál írásukban. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. színészkedő. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . magába zárkózást pszichés sérülések is. A múltba való visszatekintés. nem kell semmi rosszra gondolni. a céltudatosság. a tervezés. s a képmutatók. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. pózoló emberek is. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. Amennyiben ez nem állandósul. Okozhatják ezt az elfordulást . Ezek a következők lehetnek. Ezek pedig a következők. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. de ez náluk még gyakran változik. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. állónak tekintjük a tanult mintát. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. fennállhat az a helyzet.Grafológia Így írnak az őszintétlen. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni.

szeretné. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. Bizonytalan emberrel van dolgunk. hogy milyen mértékű az ingadozás. olyan emberrel van dolgunk. inkább érzelmi alapon hozza. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. abból hiányzik az állandóság. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. aki így ír. hogy az érzelmei elragadják.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. aki maga sem tudja néha. stabil embernek látnák őt. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. de érzelmei elragadják. s ennek eredményeképp cselekedeteit . Tudja. ha jó benyomást kelthetne társaiban. könnyen és bátran kezd minden újba. s ez fokozottan bal felé dől majd. a stabilitás. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. Aki így ír. Az odaadó. 25 egyre jobbra Az az ember. megállapodatlanság jele. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . hogy mit tegyen. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. meggondoltabb lesz. Amennyiben ez szemmel láthatóan. mérés nélkül is szembetűnő. szeretne uralkodni magán. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. ha mások megfontolt . Szeretné. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. amikor a szöveg. lendületes kezdés jellemzi őt. majd egyre visszafogottabb. s nem hagyja. szinte bántja a szemünket.

egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. illetve azt is. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. a változás. hogy milyen mértékű az eltérés. 57 .Grafológia 26.

Ha bizonytalanok vagyunk benne. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. töpörödöttek. fontos annak megítélése. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit.5 . Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk.5 mm. Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken. Azt is tudjuk. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. Azt is érdemes figyelembe venni.3 mm jut. 3. illetve az ettől való eltérést megítélni. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. iránya változhat. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. amikor még bizonytalanabbak va gyunk . hát foghatunk egy vonalzót. Ha egyértelműen látjuk.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. 3 -3.Grafológia 10. Azt mondtuk. hogy kerek betűink. hogy mekkorák. tehát részenként már csak kb. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Vannak írások. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. az alapvonal alakja. Hogyan mérhetünk? 58 . ezek megítélése nem okoz gondot. De mi a helyzet azokkal. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát.3 mm-es írás. hogy a betűk nagy teret foglalnak el.vel ---alapvonal--9.2 cm. . amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. az hogy mihez hasonlítunk. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. de néha –főleg kezdetben.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. Ez tehát amit tanulunk . Ez a z írás alapvonala. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . mit mérünk. vagy egészen picik. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb.nem is mindig fontos. mint pl. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. s egyéni módon alakítják írásukat. hogy .5mm-es írásra. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. tehát. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC . A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. Azt is tudjuk. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. egyre gördülékenyebbé válik az írás. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb. A betűk ezen ülnek.bár a tanító nénik megkövetelik. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. mint a nőké. ne mérjünk. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. Minden harmadik vonal vastagabb. a szabályos betűformáláshoz.

akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. s segítséget szeretnének kapni. ez igazából kezdetben lehet fontos. hogy mit is jelent ez. akkor fontos. nincsenek kisebbrendűségi érzései. illetve azok számára. ha mindenki saját írását megméri. A későbbi megítélésben segíthet az. annak értelmezése. közepén és a végén is. nagy vagy éppen kisbetűs írás. hogy ne csak egy helyen mérjünk. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. Nézzük. hogy emberünknek össze kell húznia magát.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. majd a felső pontjait is. Ha a betű én vagyok. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. azaz azonos vele. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. Sőt inkább az ellenkezőjét. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. úgy mint ebben az esetben is. akkor következik a dolog izgalmasabb része. A másolatok eredeti méretben készültek. aki nem fél másoktól. s az a normál méretűnél nagyobb. Ő az az ember. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. akik bizonytalanok. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. 11. s valóban szélsőséges. határozott fellépéssel rendelkezik. az elején. megállapítja. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. mindenki számára könnyen felismerhető példák. Ez 59 . Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. hogy ez normál. ha az írás megmutatja. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. nagybetűs írás Ha megállapítottunk.

Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. nagyon szemléletesen fejezik ki. saját jelentőségét hangsúlyozza. ha azonban ezt mások rovására teszi. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. aki inkább visszahúzódó. elnyom maga körül. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. Talán soknak is tűnik a felsorolás. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 . Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. akkor tudjuk megmondani.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. optimista.o. hogy figyeljenek rá. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. bizony azt nem sokan kedvelik. kevésbé határozott fellépésű. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. a középpontba kerüljön. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. minden áron azt akarja elérni. Nem szeretne szürke kis egér lenni. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. hogy szeretné magát kiemelni. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. az nem mondható rossz tulajdonságnak. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. szerényebb és visszafogottabb. s mindenkit lehengerel. lelkesedő.

sérülékeny. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. A legkönnyebb dolgunk lenne. Ezek az egyének igen szerények. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. tudósok is apró betűkkel írnak. első betűjét nagyobb betűkkel írja. s gyakran kevésbé megingathatóak. hogy valaki mindig. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. milyen kicsi is valójában ő. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. a mondat elejét. 61 . Előfordul. hogy írója alulértékeli magát. / Sok “nagy emberünk” . kiemelkedni. hangsúlyosabb. hogy aki ezt írta. gondolhatunk arra. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. érzékeny személy. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. hogy a legritkább esetben fordul elő. 12. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. valami okból figyelemfelkeltőbb. hogy az írás egy része kiemeltebb. hogy az író a szöveg. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . nem akar kitűnni. mindenképp arra gondolhatunk. stabilabbak. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. de kisebbekkel fejeződik be. mint a nagy betűvel írók. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. Nagy benne az alkalmazkodóképesség.Grafológia találkozni. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. Azt hiszem m indenki tudja. nagyobb betűkkel indul. s így mennyire segítségre szorul. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni.

sem arra. önbizalma csökken. Az így író ember először visszafogottabb. fél a jövőtől. hogy saját képességeit reálisan értékelje. meggondoltabb lesz . Kiépíti maga körül a biztonságot. reálisan felméri a lehetőségeit. Egyre visszafogottabb. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. hogy írójuk annyira felszabadul. óvatos. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. önbizalmát elveszti . Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. 14. írójuk nagy lendülettel indul. de ezeket nem tudja megvalósítani. elutasít másokat. elképzeléseit megvalósítsa. képtelen lesz az önfegyelemre. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . hogy elvesztheti önkontrollját. feltételezhetjük. A kezdeti óvatossággal. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. Kudarcot vall. majd később egyre oldottabb. biztonságra való törekvéssel. 10. lelkesedése. Valószínűleg képtelen arra. néha még bizalmatlan is lehet. Kezdetben óvatos. de ez szép lassan oldódik nála. nagy ambíciói vannak. néha bizalmatlan. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. ami fékezőleg hat rá. 62 . Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. hogy terveit. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. nem akar kapcsolatot teremteni. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. megfontolt. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. hogy írójában megvan a határozott fellépés. magabiztosabb lesz. hogy teljesen magába roskad. Az ilyen ember gyakran képtelen arra.

de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. hogy a betűk általában mekkorák. illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg.a magassága megegyezik a szélességével. melynek formálásakor.Grafológia Mi van azonban akkor. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. többnyire elégedetlen a sorsával. de nem igazán sikerül neki. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. amit már a emlékeztetőül megmutattam. körülményeivel. Azt gyaníthatjuk. hogy ki akar törni az egyhangúságból. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. 63 . pedig ez egyáltalán nem így van. Könnyen azt hihetné az ember.

a haladástól. hogy önkontrollja igen kicsi. s az igénye erős is erre. Előfordulhat. amikor a betű magassága a kisebb. elképzelhető. tettre kész emberrel van dolgunk. sőt inkább sürgeti azt. aki nem tud a múlttól elszakadni. Ekkor beszélünk szűk írásról. Inkább magába zárkózik . hogy írójuk teljesen passzív egyén. ha a betűképzést nézzük. mint a magassága. céltudatos. szélessége jóval nagyobb. gondolhatunk arra. hogy kellően fegyelmezett legyen. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. Normál esetben – mint ezt már említettük . az éntől a közösség felé. Igényli az emberi kapcsolatokat. o. széles az írás. Ellenkező esetben. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. a változástól. s az előrehaladást valami erő akadályozza. aki aktív. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik.az írás iránya balról jobbra halad. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. nem akadálytalan ez a mozgás. mint a magassága. körültekintő és érdeklődő is.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. hogy a kerek betűk / a. mint a magassága. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. Nem fél a jövőtől. jellemzően nem társasági ember. fél a jövőtől. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. hogy a betű szélessége kisebb. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. az emberektől. Kevés a fékező erő benne ahhoz. 64 . A múltból a jövőbe. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. Az így író ember tudatosan fékezi magát. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . Valószínűleg egy lendületes. mint nagy tömegben. Széles írás esetén a gátló erő. gátolja.

Vagy nem tud. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. nem is keresi a kapcsolatokat. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. Arról. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. A közeledés azonban problémás. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. ezt valami gátolja. azt is nézhetjük. Ezen kívül. olyan emberrel. Óvatos és elővigyázatos. hanem attól is. indulatait igyekszik megfékezni. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. mit a betűé. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. de nagy távolságot tartanak a betűk között. hogy mások elfogadják. szintén széles írásról beszélünk. fokozott távolságtartási igénye van. és a betűk így állnak távol egymástól. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. Most azt nézzük. Beszéltünk a betűk nagyságáról. hogy nem igazán társas lény. Nem annyira közlékeny. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. 65 . hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. inkább tartózkodó. Rövid kötővonalak. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. Ha hiányoznak a kötővonalak. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását.

66 . az előrehaladástól való félelem. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. magával törődik.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. de gondolhatunk arra is. önmarcangolás. Jellemző lehet rá a tépelődés.

Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. megjelenik bennük. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. Ha igen. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. munkájához való viszonyáról. általában csak a gyerekek. Ezért minden. ambiciózus embert mutat. hogy az egyén mekkorának tartja magát. Az oválok a középzónában. ami írójukkal a hétköznapokban történik. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. Nézzük meg. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. közérzetérõl. melyik irányban? Szélességében. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. mint a szélessége. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. Az egyéniség kialakulásával. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. akkor erõs zárkózottságra. nagyfokú gátlásosságra. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. melyeknek magassága nagyobb. Szûk oválok Szûk oválok 67 . Ezek megjelenése szorongást. szûk oválnak nevezzük. A megfelelõ magasságú. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. önmagát helyesen értékelõ. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Szélessége pedig azt árulja el.Grafológia 11. iskolásszerûeknek. azaz mekkorának érzi magát. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. visszahúzódást jelez. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. kiolvasható belõlük. túlterheltségérõl. innen ered elnevezésük is. esetleges szorongásairól.

Így az ír. ha nem felpuffadtak.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. azaz a megfelelõ magasságú. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. Az akaraterõ az. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. a képessége megvan hozzá. mindig nyitva hagyja oválját. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . hogy képtelen azt átugrani. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. vagy zártságukat is. esetleg tolakodó is lehet. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik. Ezt Õ is tudja magáról. kiszámíthatatlan személyiség. megbízhatatlan. mert labilis az önértékelése. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. aki rendkívül elégedett önmagával.–azért ír valaki. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. gyakran felületes. kívül pedig a külvilág. ezért lázadozik az önérzete. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. nézzük meg nyitottságukat. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. gátlástalan. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. Az az ember. Azt jelzik. hogy írójuk nem elégedett önmagával. hogy a grafológust bosszantsa .

Jobbra a jövõ. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. az balra nyitja az énkép -betûit. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. az jobbra nyitja meg oválját. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. a külvilág van. akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. Ha azonban 69 . Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. információit innen szeretné beáramoltatni. miközben megtalálják a kibúvókat. Aki erre kíváncsi. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. önmagát vállaló. mert szereti azokat kifecsegni.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. A 3. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. információkat befogadó embert mutatja. õk azok.

zárt oválokkal írnak. Így írnak a vallásos em berek is. a jobboldalon találjuk a nyílá st. Felül nyitott oválok Alul. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. a tudás áramlik az oválokba. valaminek a takargatását.Grafológia a közösségért teszik ezt. ez titkolózást. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. Zárt oválok 70 . Felülrõl mindig a szellemiség. õszintétlenséget jelent. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -. visszahúzódó emberek. és alul nyitott oválokkal is. az ösztönvilág. Õk a zárkózott. hazugságjelnek minõsíti.

A fonalas oválok önbizalomhiányra. pl. allergiák. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. vagy saját Egója. szeretetigényt jelölnek. kritikus. 71 . Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. erõs bezárkózást jelez. Bizonyos betegségekre. egyes szívbetegségek. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. melyek légszomjjal járnak. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. ez védekezést.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. asztma stb.

hogy azok. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. sokat adnak mások véleményére. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. a magánéletükben. õk azok. mint a munka betûjének. a munkahelyükön már ritkábban. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. mint otthon. Az alul foglalkoztatott. 72 . Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. Az ovál magassága alatt maradó. fontos számukra a róluk kialakított kép. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

az tudja. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. melyek akár még Õt magát is meglephetik. az éntudatunkat. vagy a barát is. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. Fogalmazhatunk úgy is. feldolgozását. Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. akkor az író lenézi társát. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. hogy a szexuális énképünket. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. sõt jelentéktelennek is érezheti magát.Grafológia 12. 74 . hogy párjának vannak ugyan sikerei. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. esetleg elmaradását. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. Ez a társ lehet a házastárs. értékeli a közösség. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. és mindkettõt értelmezzük. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. akkor az író felnéz társára. beteljesedését. azaz a társ szimbóluma. aki mellett kicsinek. annak készségét. valamint hurokrészre bontjuk. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. mint az ellentétes oldalon lévõ. féltve õrzött. Maradjunk még a középzónában. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. és nézzük meg a fejrészeket. Vizsgá latakor fej-. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. a partner. hogy annak „g” felõli szára kisebb. a legrejtettebb. Úgy érzi. önmagát sokkal többre értékeli. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi.

Õ is tisztában van vele. mint amennyire a külvilág teszi azt.Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. amilye van. A „g” úgy érzi. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. A középzóna alsó pontja. 75 . akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. ha a „g”. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt.

aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. jelentésérõl. Írója elzár ja. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. vagy a titkos viszony. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. a prüdéria. 76 . megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. nem beszél róla. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya.

ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. ágytól elváltak szólással. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. aki távolra tolja ugyan magától párját. Ám ezt az „y” nem veszi észre. melyben a társ bekebelezi a „g” -t. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. Nem kötõdik párjához. teljesen ráfonódik társára: 77 . vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Õ jól érzi magát.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. azaz maga az író. harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. azaz az írót . de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le.

akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. Ez feltételezhetõen attól is függ. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. A „gy” betûben mindig az író által gondolt. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. a másikban már a „g” helyén áll.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. Az ösztönszférába helyezi le párját. önmaga elõtt is szégyenkezik. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. aki az egyik írásban a „y” volt. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. 78 . Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását. egyáltalán nem biztos. és békében él önmagával. nem rajzol fejet az „y”-nak. állandó bûntudatban él. vagy teljes mértékben elfogadja azt. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. hogy a valóságos helyzetet látjuk.

hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. Ne felejtsük el. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. és azokat csak utánozza. mert elõfordulhat az is. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 .

hogy nevünkhöz . Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. létra. akik megmosolyogják azt. Az aláírás Vannak emberek. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával. és szövegtömbtõl távoli aláírást.különös kapcsolat fûz bennünket.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. ez azt jelenti. Ennek oka feltehetõen az. hogy a nevünk az. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. tiltakozásának. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. Függõleges. elfogadják mint tudományt és vannak. mint a személy egyetértésének. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. de a napocska. egyfajta védettség igényt is jelölhet. ami megkülönböztet minket a többiektõl.ha szeretjük azt. egyéni vonások. nem érzik annyira a sajátjuknak. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. mint a nevüket. vagy labda képével mégsem azonosulnak. nyomtatott betûkkel. ezzel hitelesítve azok tartalmát.Grafológia 13.vertikális .tanúk elõtt -az okmányokra. az óvodai jelek mellé. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. annak ellenére. azonosságtudatunkat adja. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. . Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. azt inkább folyóírásunk tükrözi. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. akik hisznek a grafológiában. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. erõs kötõdését a közösséghez. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. ha nem . Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. egyetért vele. Az aláírást. Jelentheti még az egyén önállóságát.

egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. Megkülönböztetünk jobb oldalra. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. mert telítve van negatív élménnyel. vagy a bal oldali oszlopban van. valamint bal oldalra helyezett aláírást. elszigetelõdést. A normál. egy középsõ. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. Egy 21cm széles A/4-es lapot. az félelmet. depressziót. amely a normák követését. Kapnánk egy baloldali. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének. Az író nem mer közeledni a külvilág. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. szorongást jelez. betartását. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. középre. azzal nem ért egyet. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. a bezártságtól való ideges félelmet is. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. egyben kiegyensúlyozottságot jelent.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. az emberek felé. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . körülbelül a középsõ. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. Középre helyezett aláírás 81 . Pesszimizmust.

saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. szorong. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. segítségre szorul. az emberek elõl. a szabályok be nem tartását. ambiciózus. önállótlan. A felfelé tartó aláírás lendületes. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. passzív. valamint udvariatlanságot jelent. Krízishelyzetben van. energikus. teljesen a múlt felé fordul. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. Bezárkózik a külvilág. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. 82 . egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. kedvetlen. természetes viselkedést. becsületességet. nyíltságát. fáradt és letört ember. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást.Grafológia A bal margónál. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. aki fél. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. önmaga vállalására utal. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. jövõorientált személyre utal.

nyomatékosítást. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. egy belsõ védett világot jelent.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. különállóvá válik a „né”. nagyobb betûkbõl áll. a férfiszereppel. önmaga személyének fontosságát. elsõsorban terveinek. hiúságot. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. Gyakori jelenség. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. hogy a személyt a hivatalos szerep. esetleg fölötte húz egy vonalat. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést.és keresztnevét. hogy asszony státust értek el. amikor a vezetéknév a nagyobb. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. Azt is jelzi. hogy férjhez mentek. az a kapcsolatban szakadást. Lüke Az aláírás grafológiája c. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. Érdekes megfigyelés. Abban az esetben. mint férjük vezeték . hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. Arra is utal. bekeretezi. énértékelési problémákat jelez. Valamelyik jobban kiemelt. bezártságot mutat. akik büszkék arra. hogy valaki a nevét aláhúzza. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. de az is elõfordulhat. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. A következõ három minta A. gyakran válást. akik asszonynevüket használják. pontot tesz a végére. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. a névadó családdal azonosul. esetleg özvegységet jelöl. 83 . büszkeséget jelent. akkor az író személy az apával. bizonytalanságot. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. hogy azok a nõk. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. A bekarikázott név egy védõburkot. bekarikázza.

Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal . Így ír alá az az ember. átélt tragikus eseményt jelent. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. akár cselekedeteirõl. a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét. aki határozott. átélt tragikus esemény. elkendõzését jelenti.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: .Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével . vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. bizalmatlanságot is. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. A pont jelezhet még óvatosságot. Megfigyelései alapján. melyben egyébként nem lenne.vagy keresztnév kezdõbetûjében. valaminek a lezárására törekszik. A vezeték .Grafológia Pontot tesz a név után.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . Ez azt jelenti. aki nem szeretné. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. mégis áthúzás jelenik meg.Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével . Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. nem szereti az ellenvetéseket. önhittséget mutat.

itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. kontroll alatt tartja önmagát. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. 85 . olyat. megmutatkozik az író valódi énje. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. kicsit változik az írás. . de nem ítéljük meg negatívan. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. Ez mindig ingatagságra. alárendeltséget jelent. automatikussá válik az írás. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg. melyek különleges. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. Jól felismerhetõek az orr és a száj. a madár -jelek. vigyáz. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát.egy-egy ostor. amikor még odafigyel az írásra. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. vagy kardjeltõl eltekintve. valamint a számjegyekké módosult betûk. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. félénkséget. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. Aláírásokban. szignókban azonban . A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. szilárd belsõ norma hiányára.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. hogy a szebbik oldalát mutassa. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. szorongást. becsvágyat jelent. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. A szöveg elején. elõrehulló haj. magas önértékelést. valamint a nyaki rész vonalai. mint amilyen valójában. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. Ebben a kézjegyben egy balra forduló.

A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. hogy egybeírja vezeték .és keresztnevét. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. határozott. Külön érdekesség. (Dr. 86 . szellemiek iránti befogadóképességre.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. Igazi grafológus-csemege. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. célratörõ. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. nyitott sávot. vezetõ beosztású férfi aláírása. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. Nem fontos számára a titulus. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. ez abból látszik. Az ezzel járó csend. Tulajdonosa egyetlen. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. esetleg vallásosságra is utalhat. az állandó koncentrációra utal. munkavégzésében lendületes.

képzelõerõt. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. büszke és önérzetes egyént jelöl. Az elszántság. bölcsesség. vallást. egyéni megoldásokban. törvényes rend. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. sorsot és a végzetet jelöli. vonzó egyéniséget. vezetõ típusú. domináns személyiségre is. titkolózásra. kiközösítettségre is. Utalhat sokoldalúságra. erõs akarat. lelkiséget. kirekesztettségre. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. erkölcs száma. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. ami elsõ helyen. Néha csak 87 . Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. Utalhat határozatlanságra. haladó gondolkodást. magasan áll. nagyvonalúságra. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. de utalhat egyedülmaradásra. hitet. boldog érzelmi életet. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. alkalmazkodóképességet. esetleg agresszivitás. kiszámíthatatlanságra. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. Mûvészi hajlamot. a magabiztosság és az energia száma.Grafológia 14. ingadozásra. belsõ nyugtalanságra. õ képvisel mindent. magányra. Jelenthet ésszerû gondolkodást. optimizmust. felszínességre. rugalmasságra. és a hatalom szimbóluma. A szám gyakori megjelenése rokonszenves.

Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot. bölcsességet jelöl. vezetõi készséget. Cselekvés. A 3. 88 . A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. gyógyítás száma. Utalhat még az új eszmék. Utalhat a tervek megvalósulására is. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. mágikus befolyásoltságot. intuitív felfogóképességet. segítés.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. vonzódást misztikumok felé.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé. tett és munka száma. alaposságot. új gondolatok iránti nyitottságra is. erõt. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. a figyelem összpontosítását mutatja.

magányra. középszerûség megvetésére. a harmónia. segítõkészségre. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. jó emlékezõtehetséget. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. hagyománytiszteletre. de jelenthet nagy 89 . a gondoskodás. a szépség száma. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. fejlett üzleti érzéket jelöl. befejezetlenség. A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. szerelmi életre. gyõzelmet. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. fejlett szépérzékre utal. zárkózottságra utal. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. diplomáciai készségét. a tökéletesség. optimizmusát. szellemi frissességet. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. vagy ezek vágyára. de jelölhet önlegyõzést. naivitásra. titkolózásra. megközelíthetetlenségre.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. Utalhat családi. felszínességét. temperamentumot. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. a szerelem. hûségre. kiváló beszéd és íráskészséget. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. csalással. Jelezheti írója igazságszeretetét. színészi tehetséget. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. káosz és okkult tudományok száma. visszahúzódásra. botránnyal és szélhámossággal. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. a vonzalom.

Fegyelmezettséget. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. függetlenséget és önállóságot. iszonyú erõk mozgósítására képes. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. aki elsöprõ energiák. bánat. tökéletességre. változtatásra való képtelenséget jelöli. megértés és megbocsátás hiányára utal. se vége. Egyfelõl utalhat nyugalomra. Jelenthet helyes megérzéseket.Grafológia képzelõerõt. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. Találkozhatunk 8-assal a b. végzet száma. határozottságra. boldogságra. amin belül szabadon lehet mozogni. sikerorientáltságot mutat. különleges élményeket. érzelemvezéreltséget. fejlett hatodik érzéket . Nyomor. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. anyagiasságot. de kikerülni belõle képtelenség. Ilyenkor nagyszájúságot. 90 . békességre. s.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. törekvések. gyakorlatiasságot. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. türelem. hatalomvágyat. A fektetett 8 -as a végtelenséget. másrészrõl viszont erõs indulatok. szegénység. erõszakosság. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. katasztrófa. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. önimádatra. birtoklási vágyra. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. a végzetet szimbolizálja. d. A 8 -as számnak nincs se eleje. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. g. ez egy olyan pálya. akaraterõre. Túláradó indulatokra. merevséget. ly betûkben és az l felsõ hurkában. A 8. a legváltozatosabb formákban és betûkben. bátorságra. kegyetlenség. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. tetterõre. együttérzést. gátló hatások. de a kitörésre. f.

ö. válságokat. Ez a jel is. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. ellentétes erõk összetûzését.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. õ betû ) a nullára emlékeztet. á. a saját személyiség megsemmisítésére utal. önpusztításra. A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. 91 . katasztrófák által végbemenõ változásokat. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. Az írásban viszont minden ovál ( a. o. ó.

A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. az értelem kontrollja viszont lerántja. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. ahol az 1 -es a legmagasabb. életteli. átlagos írások kategóriája. amely rengeteg vitát váltott ki. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. sok gyakorlással. vagy ingatagságot is. melyek között -Klages szerint. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai.Grafológia 15. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. Öt értékhatárt. 92 . Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. Előbb – utóbb.nem sok a különbség. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. kategóriát határozott meg Klages. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. A szívós és az erőszakos. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. a szerény és a gyáva. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. mint a mesterkélt. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. A 3-as a sablonos. de jelenthet türelmetlenséget. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. ezáltal önmagát adni. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. Ne kedvetlenedjünk el. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. gyors gondolkodást. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. Általában a természetes. annál alacsonyabb besorolásba került. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget.

melyik csoportba helyezi azt. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. besorolása nem egyszerű feladat. 2. ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . a grafológus szubjektív véleménye dönti el. fiatalkori írását láthatjuk.Grafológia Nézzük meg. Az írások megítélése.

ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4.Grafológia 3. ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .

A másik gyenge pont. Ezek alapján minden olyan ember. egy másikra azt mondjuk. amelyik első látásra azt sugallta. hogy ez egy jó írás. a zónaarányok. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. hová sorolná a mai. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Találkoztunk már olyannal is. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. az intuíciókra való hagyatkozást. sebessége Mit értünk az írás természetességén. aki keveset ír. Ez alapján mondjuk azt. hogy rossz írás. Klages kategóriái szerint értéktelen. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. alacsony formanívója miatt. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. vagy nagyon érdekes írás. egyszerűsége Az írás olvashatósága. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. Ez az egyediség. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. Nem nehéz kitalálni. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. betűalakzatok másképpen való írásával.Grafológia 5. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. ezáltal nem átélt. a kapcsolási módok. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. sem magasabb fokon álló szellemiségről. vagy a hurokképzések. az áthúzások. egyszerűségén? 95 . hogy ez egy nagyon jó. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. aki elítélte a grafológiában a megérzést. Nincs ugyanis két olyan grafológus.

nehézkesen formálják meg az egyes betűket. mint a toll a papíron. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. 96 . ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. a feltűnni vágyás. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. amit papírra kíván vetni. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. A tartalomra koncentrál. automatikus folyamattá vált nála az írás. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. a fontoskodás. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. akiknél nem nehéz feladat az írás. az alacsonyabb szellemi színvonal. az írás túlzott díszítgetése. vagy a sivár lelkivilág jele. lassan.

Ne tévesszük össze a természetes. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 .Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes. változatos. rideg. szépségre törekvő. eredeti betűformálást mutató. egyszerű írást a dísztelen.

el is kell tudni olvasni azt. a soroknak nem szabad összeakadniuk. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. rendezettnek kell lennie az írásképnek. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. a szavak között távolságnak kell lenniük. figyelembe kell vennie. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. Margókat kell hagynia az írónak.Grafológia Szépségre törekvő. Tagolatlan írás 98 . A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek.

a dőlésszög ingadozása. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. a betűszélesség. nem bántó. Ha ránézünk egy írásra. üresek. amelyek nem ütemesek. nem idegesítő. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. vagy egy -egy 99 . a dőlésirány. és szembetűnik pl. élettelek. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. Azokban az írásokban.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak.

Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal.a betűk magasságának és szélességének arányát .a zónák egymáshoz viszonyított arányát .a margók és az írástömb arányát . vagy a fekete túlsúlyát) . méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: .a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér. amit az írás ritmusának nevezünk. ritmikus visszatérését jelenti. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza.Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. már nem beszélhetünk szabályos írásról.a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 .

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

Az írás jól olvasható és tagolt. sor csak – mellékelt . De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. 2. Túlnyomórészt girlandos. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. ez fékezettséget jelöl. 3. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. 4. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat.Grafológia Az első példa: 1. nem eltúlzottak. Összesítve: 1. sor “m” 80% . kivéve 4.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. sor “sz” 2. 4. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. elgondolkodóvá válik: 1. 2. Arányosság 90% 5. erős nyomással.sor “t”. 100% 3. a sor és a szóközök normál méretűek. egyszerűsítéseket. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. de szabályosnak sem mondható. útrövidítéseket találhatunk az 1. Szabályosság 50% 4. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 .sor “m” betűje lassú. Az írás tagoltsága 100% 3. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. 3. sor j betűje. 80% -osnak minősíthetjük. Nem szabálytalan.boríték. sor “levélbélyeget” szó ly -ban. gördülékeny. díszítéstől mentes. nehézkes. sor “szelvényt” szó sz betűjében. sor “k” 3. 50%. A nyomás egyenletes. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. 90% 5. Ez az írás természetes. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. Sebesség: Gyors tempójú írás. Az írás természetessége 80% 2.

hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. díszítés. akkor az azt jelenti. Szögletes. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. árkádos. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. 90% 3. 70. a középbetűk egyenletesen magasak.és sorközök egyformák. Sok a csomósodás és a mázoltság. de nem éri el a 2 -est. világos. A második pél da: 1. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. 60% 2. csomós. 105 . az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. olvasható. hogy 1 -es és 2-es közötti. 80% 5.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. Nincs benne semmi túlzás. Az írás jobbra dől. túlzott kilendülés. de egyszerűnek minősíthetjük. a szó . 3. Teljesen szabályos. 100% 4. szűk. de fedővonalas. Nagyon jól tagolt. az ékezetek túl gondosan felrakottak. 2-es és 3-as közötti. ezért ha nem is annyira természetes. melyet később teljesen el lehet hagyni. A kilendülő vonalak hiányoznak. de szűk.as és 4-es közötti. Ha 90. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. nem folyamatos. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb.

Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. nem drogoztak. Aláírás középre. nem törtek -zúztak. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. Szégyellik barátaik. lelkiismeret furdalást. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. sõt megértik õket. vagy hullámos jobboldali margó 8. Mindenkinek az életében. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. Nem éreznek sajnálatot. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. hogy egyre több az antiszociális fiatal. Lehetõség van azonban arra. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. Hullámos baloldali margó 7. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. Elgondolkodtató tény. ahol befogadják. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. vagy hiányzó baloldali margó 6. Egy részük agresszivitásukkal. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. Azok a grafológiai jegyek. A többször elõforduló jegyekre 2. Erre azért van szükségük. vagy baloldalra helyezve 4. Nem kell többé szégyenkezniük. jómodorú fiatalokról van szó. lánya. empátiára képtelenek. Lövöldözik egy gyorsétteremben. ismerõsö k. Fontos.Grafológia 16. hogy legyen legalább egy olyan személy. kirabol egy postahivatalt. nem verekedtek. Hullámos sorok 3. tanárok. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. Többnyire csendes. 1. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. példaképül állíthat maga elé. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. hogy a szomszédok. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. barátok. mások az elvárások is. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. Az antiszociális személyekre jellemzõ. morális érzékük fejletlen. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Negatív sortávolság. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. aki normális. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. másik lefelé halad / 106 . nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. szabálytisztelõ életmódot folytat. Szûk. melyben teljes biztonságban érzi magát. mielõtt az rögzülne. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. jólnevelt. melyek elvétve ugyan. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. bûntudatot. akik hajlamosak másokon élõsködni. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. keresik az izgalmakat. Széles. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. Egoisták. akit késõbb utánozhat. vagy gyilkosságra.

végén. e=i. aki tudja. Fejletlen. Kötetlen írás ragasztásokkal. satírozott e betûk megjelenése 15. aránytalan margók. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. túlzott kerekítések. Betûhasonulások / a=o. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. vagy 5-ös formanívójú / 24. ekkor egy százalékos értéket kapunk. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. 107 . lassú írás szögesedéssel. Oválba vágó. Javítgatások az aláírásban 18. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. javítgatott írás / 20. Álló. elkent. ideges javítgatások. vagy szöges girland a ductus 14. Ingadozó nyomaték / szavak elején. pacás. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. egyenetlen nyomaték. r=v. tremorok. vagy balra dõlõ írás 12. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. n=sz. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk.Grafológia 10. sorvezetés nem egyenes. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. Hiányzó aláírás 19. ékezeteknél. és elosztjuk 52 -vel. hogy grafológus számára ír. Pacásodások. Betûkihagyások. z=t. vagy ellentétes azzal 17. v=u. / 26. k=h.

hu/ 108 .Grafológia Forrás: http://www.grafonet.