Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

hiányjel -szimbólum. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. vezetõi képességeket mutat. önértékelésünket. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. Itt is. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. itt a társat. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. amit elvárunk magunktól. U betû: A befogadás betûje. dominanciaigényt. tehát intelligenciát. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. A pénzt. az anyagi javakat szimbolizálja. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. inkább csak átvett. Z betû: A harmónia. Egyes írásokban szókimondást. A betû magassága megmutatja. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. hiú ember írásában jelenik meg. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. S betû: A szerzés betûje. az önkifejezés betûje. Önálló jelentése nem ismert. vagy még nem ismert. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. jó logikát. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. saját magunk elfogadását mutatja. gyengédség utáni vágyra utalnak. Megmutatja. Ez az un. kispohár szimbólum. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. V betû: Szintén a befogadás betûje. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. hogy mennyi is az. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. X: Ritka betû a magyar nyelvben. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. amiben szimbólum megjelent. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. milyenek szeretnénk lenni. A kis y azonban páros betûk második tagja. idegen szavakban fordul elõ. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. lényeglátó képességet mutat. esetleg egész szóra vonatkozik. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. 5 . A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. akaraterõt. a fõnököt szimbolizálja. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. nagyszájúságot is jelezhet. A munkatársat. Nyomtatott M betû használata gyakori. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. a partnert szimbolizálja. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. R betû: A karrier betûje. A betû egyes változatai. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. most is mûveltséget.

Ezeket hurokterületnek nevezzük. élményt. h. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. l. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. f. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. b. Amennyiben létrejött a metszéspont. mert nem jön létre elzárt terület. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. élménykészséget nem. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. illetve a biológiai élményekre. 6 . melyet a k. A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. tehát rendelkezik élményigénnyel. illetve kötõvonalnak. az élmény átélésének. valamint az élmény kifejezésére. j és y betûkben képezünk. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. Az élmény csak akkor tökéletes. Ha hosszú a hurokszár. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. ha létrejött a metszéspont. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. A hurok alsó. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. feldolgozásának képességére. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. akkor nincs beteljesülés. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. g.Grafológia 3. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. a hurok nem záródik be.

Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó . azt magánügyként kezeli.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. 7 . hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. a tanítás képességét is.

ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1.tapadó hurkot . hogy két vonal van. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . Jelenthet leplezést.sovány hurkot . de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény. csak egymásra vannak írva.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi.szublimáló hurkot . ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. 8 . titkolózást is. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. Hangsúlyozzuk ki. biológiai élményeit.5 mm alatt marad. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. hogy az egyén nem titkolja vágyait.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk. Felhozza azokat a mindennapokba. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. szívesen beszél róluk.

Mivel hurok nem jön létre. az élmény igényének nagyságát. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). vagy belsõ ok miatt. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. arra következtethetünk. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. a megfelelõ életkörülmények hiánya. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. ha akár csak egy hurok is van.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. vagy balra tendálhatnak. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést. a mindennapi életbe szublimálja. hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja.” a „j”. 9 . Külsõ ok lehet pl. akkor belsõ. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. a lehetõség hiánya.

Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl.csomósak . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. makacsságot jelez. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére.árkádosak . Anyagiasságot is jelent.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik. én. 10 .Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek. aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik.hurkosan hurkoltak . A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot.többszörösen bezártak .szögesek .odaadását jelzik.girlandosak . Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.

11 . amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. kisebb hurok is keletkezik. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. A csomók.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet. extrém gondolkodást jelöl. magas vérnyomásra. A bezártságon kívül jelzi azt is. mely elvont. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. gyõzõdjünk meg arról. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges.

de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. Utalhat arra is. álomvilágban él. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. felfokozott képzelõerõt jelez. valamint a sport iránti vonzalmát is. légvárakat épít. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. a fizikai erõ tiszteletét. hogy írója sokat fantáziál. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 .

Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. határozatlan. és gyenge. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. hogy irányítsák. lebecsül másokat. magát sem képes irányítani. Vegyük sorba a lehetõségeket. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. az akarat. nemhogy másokat. szüksége van arra. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is.Grafológia 4. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. a vezetõi képességek. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. hogy szórakozott. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn. ami ráadásul nem is betû. Azt jelzi. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. és ezek jelentését. azt a grafológia negatívan értékeli. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. 1 tollvonásnyival. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. mint pl. Nagyon alacsony áthúzás 13 .

magasnak minõsítünk. aki mindig a maga feje után megy. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. soha nem ad mások véleményére. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. aki hatalom után sóvárog. de már jeleznek némi akaratot. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. büszke. nagy benne a felülkerekedni akarás. annak átlagos az önértékelése és az akarata. Uralkodni vágyó. Nem szereti. Nem kifejezetten vezetõ típus. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. ha ellent mondanak neki. fölényes. Önbizalomnak nincsen híján. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. Minden olyan áthúzást. hogy írója nagy on elégedett önmagával. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. 14 . mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. hanem lebeg. idealista. annyira. hogy a felsõ zónában maradnak -e. vagy elhagyják azt. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. szinte repül fölötte. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. Írója már nem annyira önállótlan. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. ha az nem metszi a törzsvonalat. elég akaratos is. Vegyük azt a példát. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk.

akkor írója kiegyensúlyozott. élénkséget. tehát Én -értékelése megfelelõ. lassú elhatározást jelent. Olyan ember. nem mindig tettrekész. de vékony is. 15 . határozatlanságot. 1. ambíciót jelez. bizonytalanságot. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. Túl hosszú áthúzás 4.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. Ha áthúzása nemcsak rövid. amely nem éri el a törzsvonalakat. Ez félénkséget. helyesen ítéli meg saját magát. még az elõtt befejezõdik. kicsit halogató. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. hogy írója óvatos. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. hanem saját magát okolja. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Hosszú áthúzás 3. mint azt képességei indokolnák. elodázó típus. Rövid áthúzás 7. de jelzi azt is. határozottságot. Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. néha agresszivitást is mutat. kontrollált akaratra utal. bizonytalanságot. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. erõs akaratot jelent. akkor az gyenge akaratra utal. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. kis vezetési igényt jelez. akkor az kiegyensúlyozottságra. Sztenderd méretû áthúzás 2. az akaratgyengeséget. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. Ha gyenge a nyomatéka. aki tisztában van saját értékeivel. akinek ambíciója jóval nagyobb. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is.

Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. Ne gondoljuk azt. Balra csúszott áthúzás 3. felfelé tartó „t” áthúzást. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Jobbra csúszott áthúzás. mely nem metszi a törzsvonalat 4. ambiciózus. Felfelé tartó áthúzás 4. aki nagylelkû. Ez akkor vonatkozik rá. Balra csúszott áthúzás. hogy nem is metszi a törzsvonalat. Magasan repülõ. Lefelé tartó áthúzás 16 . könyvébõl való 1. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. aki nyugodt. erõtlen az áthúzás. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. Jobbra csúszott áthúzás 5. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. ha megjegyzéseket tesz másra. vagy lefelé tartó.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. Vízszintes áthúzással az ír. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. Vízszintes áthúzás 2. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. könyvébõl való 1. Ha kihegyezi a gyenge. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. Ha sápadt. kiegyensúlyozott. amely nem metszi a törzsvonalat 6. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. aki csodálja a nála különbeket. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. felfelé. akkor a fentieken kívül még bátorságot. vállalkozó kedvû személy. gyors gondolkozást. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. lendületes személy sajátja. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. békés természetû. Ha annyira siet az áthúzás. gyors munkavégzést is jelent. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi.

körültekintõ. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. Ott egy hirtelen balra -. Azaz alul hurok. amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. lefelé tartó sorirány. Ritkán. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. Rossz hangulatú. Ha a közép zónát harmadoljuk. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. feljebb áthúzás. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. mások lekezelését mutatja. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. felül áthúzott t betû 17 . vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. Alul hurkolt. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. pl. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. elõvigyázatos. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. gyenge nyomás. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. stb. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye. ha biztosan tudjuk. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. de elõfordul. tulajdonosa óvatos. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. letört végvonalak.

Domború áthúzás 2. könyvébõl való 1. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. hogy a vonalon homorú. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. kampós. domború. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. Homorú áthúzás 3. akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. Horog. hullámos. kampó az áthúzás elején azt jelzi. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. sõt még önmagán is képes nevetni. kampó az áthúzás elején 5. horgos. kritikus természetet takar. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. Horog. hogy gazdája önfejû. míg a domborúé elutasítja azokat. makacs. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. Hullámos áthúzás 4. gúnyolódó. még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. 18 . kritikáját. A horog.

Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. figyelmességet. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is. A gyors írástempó egyik jele. 19 . precízséget. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. alakjukat is meg kell figyelnünk. valamint méretüket. gondolkodásbeli realitást. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. utána cselekszik. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. gyors gondolkodást. a folyamatos kontrollt jelzik. a kontroll késését jelentik. elõresietõek és elmaradóak. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. annak részei. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek .Grafológia 5. Jelent az is valamit. utána gondolja végig azt. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. A felsõ zónában. elõbb gondolkodik. Írója elõbb cselekszik. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. hanyag lusta. A pontosan kitett ékezetek pontosságot.

elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. akkor írója lelkesedõ. amely még nem éri el a középzónát. Az önmagával elégedetlen ember 20 . Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség. az annak a jele. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. tárgyilagosságot. illúziómentes életszemléletet mutat.Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. valamint a dolgokra. ábrándozásra hajlamos.

míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. elõrelátó gondolkodásra utal. A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. Eredeti észjárásra. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. Vékony ékezetekkel a hûvös. jó kombinációs készségre. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. Rövid ékezet az „i” betûn. ötletességre. tartózkodó. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . vastaggal a szenvedélyes emberek írnak.

domború. humorérzékre utal. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. hullámos. 22 . Homorú ékezet Domború ékezet józanságot. a szellemi befogadás jele. mértékletességet. külön szellemi világot jelöl. a nyitottság. Ezen kívül találkozunk homorú. a kíváncsiság. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. Domború ékezet Szöges. titkolózást. és függõleges irányúak.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. védekezést és elzárkózást is jelent. gyakorlatiasságot. horgos ékezet makacsságot. önfejûséget takar. kampós és karika alakú ékezetekkel is. bizalmatlanságot. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. az ötletesség.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. vidámságra. de felnõtt írásokban . Homorú ékezet az érdeklõdés. szöges.hazugságjelnek értékeljük.

Alulról felfelé kitett ékezetek. vagy egyáltalán nem elfogadó.Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. zsenialitást jelöl. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. Jól látható az õ és á betû feletti pont. Az aszociális. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. Az öntörvényû. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam. mások szabályait nehezen. Kis „h” betûre. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni.

akik csak kényszerbõl. hogy azt irányítani. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. befolyásolni próbálja. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. hogyan fogadja õt a közösség. érdekbõl. barátságosnak mutatnak valakit. nyitott. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. Árkádos. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. vagy girlandos ductus 3. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. Nagyon fontos megnéznünk. meg tudják ölelni a másikat. ismerõsi kapcsolatait. a végvonalakban és az irányultságban is. a szavak pedig a környezetét. valamint két betû között is. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. Õk a barátságos. Fonalas ductus 5. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. ezek a következõk: 1. kiközösítés elbizonytalaníthatja. Meg tudják fogni a másik ember kezét. közvetlen emberek. a szûkebb – tágabb baráti. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. jegyezzük meg. mert egy esetleges elutasítás. mert ezek mutatják meg. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. Amire nem figyel. Füzéres. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. Kígyó ductus 24 . hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. Szöges ductus 4. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. tehát természetes megnyilatkozása énjének. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. nem befolyásolt. vagy boltíves ductus 2. kapcsolattartási mód egyénenként változó. Nem mindegy az egyén számára sem. Ha a kötõvonalak nyitottnak. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez. erõszakos ember sem.Grafológia 6. õ nem akar. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. vagy közösséghez. az nem tudatos. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. amikor a kezek leengedve maradnak. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. a magányosságot. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. Hiába van mellette a másik ember.

Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. eleinte távolságtartó. csak késõbb oldódik fel. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. Az árkád Mi jut eszünkbe. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. hogy írója fékezi magát. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. amelyek a szavak elején. amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. hegyének lekerekítésében.Grafológia 1. hogy olyan helyre is boltívet tesz. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. ahová a normaírás egyébként nem. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal.és záróárkáddal. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. vagy végén képzõdnek. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. 25 . amely arra is utal. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív.. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt.

egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. kötelességtudóak. nehezebben barátkoznak. egyfajta kétszínûséget. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. mint a valós tartalom. alkalmazkodóak. õszintétlenek. lepleznek valamit. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. fegyelmezetlenek. különcök. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. elzárkózóak. a szûk. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. hiúak. hogy árkád és árkád között különbség lehet. a lapos. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. a fonatos. Fonatos árkád 26 . szoronganak. többségüknek fontosabb a látszat.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. tartózkodóak. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. megfigyelhetjük. és a szöges árkádot. ezért elzárkózik elõle. A szûk árkádot választók pontosak. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. nagy bennük a szereplésvágy. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti.

segítõkészek. sok többletenergiával rendelkeznek. a mélynyergû. néha kegyetlenek. nyitottak a világ dolgai iránt. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. zárkózottak. Kevés szeretetet tudnak adni. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. barátkozó természetûek. kedvesek. Rendkívül energikusak. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. részvétet. vagy egy felfelé nyitott. sok bennük a belsõ feszültség. és a feszes füzérrel. rosszindulatúak is lehetnek.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. fejlett az empátia érzékük. ak ik támaszt keresnek. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. Támasztott árkád 2. de önállótlanok. sajnálatot nem éreznek senki iránt. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. már következtethetünk is arra. Többnyire félénkek és szerények. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. gyors mozdulattal lehet létrehozni. esetleg szöges. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. hogy az így írók könnyedek. 27 . amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. A füzér A füzért. a széthúzódó lágy. engedékenyek. bizalommal fordulnak az emberek felé. Mivel a girlandot könnyed. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni. Füzér és füzér között is van különbség. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben.

megbocsátók. érzékenyek. mindent a lelkükre vesznek. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. hiúak. A lágy. sebezhetõek. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. de el is várnak. de nem hajlamosak szélsõségekre. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. a lágyság eltûnik girlandjaikból. határozottak. szeretik a feltûnést. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. konfliktuskerülõk. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. neurotikus. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. lusták. elveszti tartását. 28 . a hangulatok uralják ezeket az embereket. hiszteroid alk atra is utalhat. Adnak. önállótlanok. annyit vissza is igényelnek. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. mindent magukra vonatkoztatnak. sok bennük a feszültség. alkalmazkodás. befolyásolhatók. Az érzelmek. tudják magukat fékezni és irányítani. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. önzõek. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. számítóak. békülékenyek. Ellenben a nagyon szûk. Lágy. Akaratgyengék. aránytalanul feszes füzér szorongó.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. céltudatosság. erõs akaratúak. széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség.

minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. irányt változtat. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. és az ékezetekben is. akkor ez egy mindenkor. 29 . a "k" masnijában. hogy barátságos. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. az elõrehaladást a papíron. aki rájött arra. gördülékeny haladást érnek el. Mindkettõ a kedvességet. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. csak ezután haladhat tovább. alkalmazkodó. a "h" betû íves részében. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. Ezzel ellentétben a szöges. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást. a "b" "v" betûk alsó íves részében. Hol keressük a szögeket. Füzér a szavakon belül 3. ezáltal könnyû. az oválokban. pl. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. akadálytalan. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. az alsó és felsõ hurkokban. A folyamatos.

akaratosak. ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. hajlíthatatlanok. A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. nagyon önállóak.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. konfliktusokat keresõ emberre vall. a kompromisszumokat nem kedvelik. jobban közelednek a társasághoz. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. így védekezik az ellen. aki keménységet erõltet magára. Ha szöges írással találkozunk. erõszakos viselkedést jelezhetnek. Biztosak lehetünk benne. Szabályos. akkor ez olyan emberre vall. nincs erõ a mozdulatban. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. Számukra csak fehér. szabálytalan írás csökönyös. szögletes írással. Támadóak. a képlékenységet. darabosságáról ismerhetjük fel. inkább a jellegtelenség. nem barátkozó típusúak. a szöget a sarkosságáról. 4. könyörtelenségre. az alaktalanságot. gyakran erõszakosak. Ezzel szemben a ritmus nélküli. igazságszeretõk. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. hogy a hegyes szúrós. kevésbé "szúrósak". határozottságot szeretne mutatni. érzelmes ember nem ír szöges. esetleg indulatos. engedékenységétõl. merevek. 30 . vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. süllyedések egymás utáni váltakozása. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. a világhoz. A szavak. Ezzel palástolja gyengeségét. mindig meg kell néznünk. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. akkor írója keménységet. A fonal A fonal a puhaságot. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. mert felelõsségvállaló. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. uralkodni vágynak. amely létrehozza. hogy kihasználják õt. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. kötelességtudóak. hogy puha lelkû. az erõtlenséget szimbolizálja. ellentétben állnak környezetükkel. vagy csak fekete lehet valami. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. A túlzott szögesedés egoizmusra. nem elnézõek. az elnagyoltság a feltûnõ. megbízhatóak. szívósak. Minél hegyesebbek a szögek. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. az emelkedések. Feladataikat mindig ellátják. mert nincs határozott alakja.

Mintha menekülne írója a mozgás elõl. inkább alkalmazkodást mutat. kapkodást tükröz. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. mindig rohan. Empátiáról. hogy az egyes árkád. nem határozottak.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. együttérzõ képességrõl árulkodik. nem kitartó. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. 5. nem szilárd jellemûek. rossz az önismeretük. ill. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. Nem szeretik a szabályokat. könnyen megsértõdik. ezek többsége neurotikus. Minden érdekli. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. pszichológusok és színészek írásában. hisztérikus. a nyugodtság és a higgadtság. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. vagy alkoholista személyekre utal. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. Rendkívül türelmetlenek. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Mindkettõnél úgy értelmezzük. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Ha csak teheti. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. esetenként egyenes vonalakat. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. visszautasítja azt. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. hogy elmélyüljenek egy témában. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. de semmi sem köti le igazán. bizonytalanok. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. csapong. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. Rendkívül türelmetlen. Túlérzékenyek. Mivel nincsenek határozott elképzelései. átérzik mások problémáit. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. olvashatatlan betûket. nyugtalan. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. Határozatlanságuk. sietséget. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. együttérzõek. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. A kígyó ductus. azt vesszük észre. elvei. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. Ha kígyóvonalat 31 . Intuitívak és alkalmazkodóak. a formaságokat. nem készteti semmi megállásra. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. A toll akadálytalanul halad a papíron. irányváltoztatásra kényszerítjük. vagy szembeszegül vele. Az egész írás bizonytalanságot. nem nyilvánít véleményt. ideges. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. segítõkészek. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. ezért hiányzik belõlük a harmónia. Nehezen viselik el a kritikát. nyughatatlanok. valamint azt is jelzi. elfonalasodott.

Ez a fajta írás lassú. merev. elkerülik azokat. nem kényszerülünk megtorpanásra. rafináltság szélhámosság jele az írásban. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. jó formaérzékkel rendelkeznek. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. képesek a dolgokat több oldalról. az akadályok között ügyesen lavíroznak. Nem képesek a közvetlenségre. A formák mesterkéltek. Viselkedésük ugyanolyan irányított. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. Egymással ellentétes. Nehézkesek. kerülik az összeütközéseket. megállásra. Crepieux -Jamin adta. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. a képmutatás. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. 32 . Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. finomkodóak. Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. rendkívül fegyelmezettek. El?fordulhat azonban. sokoldalúak. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. mint amilyenek valójában. Mások szeretnének lenni. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja.Grafológia rajzolunk. színes egyéniségek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. füzér. modoros. Árkád. Gyakran jellemzi õket a színlelés. a lazaságra. Sokoldalúak. sokféle szemszögbõl átlátni. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. vagy lefelé a törzsvonalon halad. hogy a ravaszság. természetellenes. megjátszottak. melynek nevét egy francia grafológus. mint mozdulataik.

ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. és miután hozzászoktak. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. Kapcsolatot nem létesít velük. Így már 33 . Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. a világ felé. amelyek írójának élményeire utal. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. megtorpanásait. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. végvonalaiból. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. õ az. magányos embert takar. vagy nem mûszaki rajzoló -e. lendületét. negatív kötésnek. társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. mindig ezzel a formával írnak. Fontos megtudnunk. nem szeret emberek között lenni. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. aki nem tesz lépéseket a társaság. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. A magányosság. csak szerepel elõttük. a levegõbe írták. Kötetlen írás Mit tegyünk. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. mint közönségre. akik csodálják õt. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után. mint az egyébként is így író emberek. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. kanyarodásait a papíron. Az írás. A hurok nélküli kötetlen írással. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. társaságkerülésre utaló jeleket. A hurkok nélküli szkript írás sivár. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. építész. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. Kövessük ezt a módszert. akkor olyan emberrel állunk szemben. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. szavait. mivel az egyes betûelemek után megállásra. Kezüket nem nyújtják a másik felé.

vagy csak pozitív tulajdonságai. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. kötõdése mindig egyforma. hogy nincs az írónak uralkodó. kiszámítható. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. kiegyensúlyozatlanságra. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. ha kevert. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. barátságos és közvetlen. ez azt jelenti. akinek jelleme nem túl szilárd. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. Ezután megszámoljuk. domináns kötési módja. a világhoz való kapcsolata. hogy közel azonos értékeket kapunk. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. de elõfordulhat. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán. Ilyenkor nem tehetünk mást. 34 . ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. Ekkor instabil. jelleme állandó. Az emberekhez. Elõfordulhat. Mit tegyünk. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. vagy mindig csak füzéres ductussal sem. irányuk ellentétes. következetlen személlyel állunk szemben. mint megszámoljuk. sokszínû. Különösen igaz ez olyankor. Mindkettõ ívelt mozgással.

akár ösztöneredetû energiát. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. amelyek az írás fõdominánsai. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. akár szellemi.Grafológia 7. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. nehéz helyzetfelismerésre utal. hozzálátnak. akik rögtön belefognak. vagy gyengítik. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. ilyenek a kezdõ-. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. 35 . és végvonalak is. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. aki hosszasan tépelõdik elõtte. a sebesség fogalmával. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. rögtön a tárgyra tér. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. Van. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják. ha szerepelnek az írásban. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. vállalkozókedvû. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. mozgássorozatnak. árnyaltabbá tehetjük. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. Kezdő. aki energiát gyûjt. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. hogy írója nem körülményeskedik. Michon abbé francia grafológus. az arányosság. Klages elvetette a jelgrafológiát. Mindenki másként kezd a munkájához. szenvedélyes természetû emberek írásában. a szabályosság. és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. Van. Az írás. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. az ékezetek. és végvonalak. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. és akkor is. a „t” betû áthúzásai. és va nnak olyanok is. bizonytalankodik. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. szinte fejest ugranak a feladatba. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. ha hiányoznak belõle.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. csak kiegészítik azt.

fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. ellenkezni szeretõ embert takar. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. hogy az író személy honnan. akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat. Ez arra utal. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. Az alsó zónából induló. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. melyik zónából meríti energiáit. érzékenyek. de elõfordulhat. 36 . Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. az energiát jelzik. egyenes vonalú. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. Õk azok. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered.

Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. felülrõl várja a jót. a múlthoz való visszanyúlást jelöli. feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. . Balról induló. de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. az idõhúzás jele.amely hasonlít a kezdõárkádhoz. elefántormány -szerûen induló kezdõvonal. és mindig a lustaság. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 .

A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. késztetéseket jelzi. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. Normál. szûk írásban zsugoriságot. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. fölösleges lendületet vezetik le azért. levezetésre váró energia. szûkmarkúságot jelent. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. feszült. amennyi szükséges az adott tevékenységhez. addig a végvonalak megmutatják. 38 . Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. az a tudálékosság jele. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. fegyelmezett embert mutat. energiáiból nem használ fel. kötött írásnál lényeglátó. csak annyit. ösztönbeli megfontolásokat. aki kíméli az erejét. hogy nincs fölösleges. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. Apró. egyszerû.

Hegyes végvonalak gúnyolódó. kritizáló embert mutatnak.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. brutalitást jelentenek. fáradtságot. és olyan embert. kimerültséget. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. Egoizmust jelez. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. akinek mindig maga felé hajlik a keze. akár árkádosak. durvaságot. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. 39 . aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak.

makacsságot takarnak. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. õszintétlenséget jelölnek. 40 . dicséret utáni vágyat jelölnek. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést. Ferdén elrántott végvonal Horgos. merész. támadó. aki szeret küzdeni. kampós végvonalak önfejûséget.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót.

Vízszintesen elrántott végvonal 41 . Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek.Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. amely lehet segélykérõ. ráérezhetünk dinamikájukra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. lehet barátságos. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. lehet elhárító. taktikázást jelentenek.

hogy magunk kísérletezgessünk. s erről kell véleményt mondanunk. Arról már beszéltünk. miközben kanyarogva halad. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. többen kétkedve gondolnak erre. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni. az életerőt. A fenti módszer arra jó. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. átütő géppapírra írunk. s kell is néznünk. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. lehetőleg ún. példányon is olvasható . mint egy folyamatos vonal. s Románné ennek nyomán megállapította. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. és 3. Felmerül a kérdés. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. mekkora az a nyomóerő. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. könnyen megállapítható. azt az is bizonyítja. s törvényszerűen. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. amikor ez a kérdés felmerül. hogy a vonal. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . és 5. Az szinte elképzelhetetlen. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. akkor erős nyomásról beszélünk. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. az egyén belső energiáit mutatja. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. többirányú mozgást végez. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . hanem három dimenziós kiterjedésű. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. a nyomással. példányon látható jól az írás. példányon még jól látszik az írás. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. illetve mérhetőek voltak. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. -Amennyiben a 2. s így alakul ki a leírt jel. Részben igazuk is lehet. amivel írójuk rendelkezik. hogy nem más. mi a helyzet a nyomatékkal. mellyel az írás létrejött. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . szöveg. hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt.Grafológia 8. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. szó. 42 . melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. ugyanis írásunknak mélysége is van. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. hanem az írás sebességét.

könnyen siklik az írófelületen. mint a toll. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. átnyomódott -e a papír. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. hanem attól is. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. Előnye viszont az. annál élesebb. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. itt most csak pár szót erről. de nem csak ettől. vékonyabb vonalat kapunk. s fordítsuk meg a lapot. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. illetve. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. hogy bármikor elővehetjük. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. mert puhább. Ez talán a legegyszerűbb. Ezt persze úgy is elérhetjük. Tapogassuk meg a lapot. hogy a nyomaték gyenge.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. Nézzük meg. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. 43 . hogy milyen a papír minősége. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. Ha lehetséges . biztosak lehetünk abban. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. Vegyük kezünkbe az írásmintát. azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. tartósan vizsgálhatjuk. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük.

ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. mintha vonalzóval húzták volna. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. Mit látunk. A vonal festékszemcsékből áll. Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. Az alapvető különbség mégis látható 19. Természetesen nem lehet olyan egyenes. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása .Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható.

Aszerint . hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük.Grafológia váltakoznak. egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. érdekes megfigyeléseket tehetünk. hogy a vonalak minősége különböző. akkor élesnek tekinthetjük az írást. Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . s ez jól felismerhető. azt is megállapíthatjuk. Ezek a következők: 45 . e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük.

Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. Igényli az erőteljes ingereket. az anyagiak a legfontosabbak. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. passzív egyén. de át tudja adni magát a benyomásoknak. stabil ember.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. Előfordulhat. ki nemigen uralkodik magán. Nem hagyja magát az árral sodortatni. de ez egyáltalán nem harsány. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. hogy igen egyoldalú. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. nem ernyed le. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. s igyekszik életét úgy irányítani. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. de megvan a képessége arra. mint a hagyományok tisztelete. Ha így ír valaki. passzivitás jellemzi az így író embert. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. hogy meg is kapja ezeket. hogy az így író ember számára az ösztönök. kevésbé érdeklődő. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. Jelen van nála az életigenlés. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . makacs és harcias. Érzékeny. kitartó.Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó. kicsapongó típusú. Szeret természetközelben lenni. illetve arra. Áthelyezett nyomaték 46 . hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. . Gondoljunk vissza a zónaelméletre. de előfordulhat. Lobbanékony emberrel van dolgunk. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. . aki számára a realitás a legfontosabb. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. hogy az őt ért élményeket befogadja.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Szívós a munkában és az élet más területein is. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. hogy önfejű. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. akkor hirtelen haragú. az élvezeteket. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . akkor feltételezhetjük. A legritkább esetben fordul elő. akinél az ösztönök erősebbek. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet.

De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. hibás írás. inkább azt mondhatjuk. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. Gondoljunk csak rá. de sok más ok is. változó dőlésszög. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. érzéseket és az erőkifejtést is. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. abba több energiát fektetünk. s előfordulhat. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. Alakoskodik. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. ha valami nagyon fontos. színlel. mint ahogy a vonal képzése sem az. szeretné. Van benne némi erőmutogatás. ami számunkra is információ értékű lehet. mint pl./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. Érdemes megnézni. ha az erős embert látnák mások benne. Indokolatlanul. méretváltozás….Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. ahol nem kellene. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. mely szavakban találkozunk vele. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. javítás. hiszen az író ott fejt ki erőt. 47 . kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. lelki zavar tünete lehet. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. Az így író ember viselkedése nem természetes. jobban odafigyelünk rá. amit az egyén el akar rejteni. ami indokolatlanul. milyen jelentéseket hordoz. ellenállást.

48 . hogy elveszítse erejét. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. Energiáit összpontosítja. akkor ez inkább nekibuzdulást.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. vastagabbak Nagyon kemény. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. mint amekkorával valójában rendelkezik. kitart a munkában. lelkiekben is erős . s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. Gyengeségeit nem vállalja fel. sokat is ad erre. sugározni mások felé. nem engedi. Határozott fellépésre törekszik. szívós emberről van szó.

Az elemzés előtt nem árt. akkor mit is az a dőlés. hogy a betű valamilyen irányba eldől. ami napjainkig általánosan használt. hogy a betűk szárai. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. Miért fontos ez? Ha tudjuk. Nézzük. Az írás természetes lendülete és az a tény. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. ha tudjuk. mit értünk dőlésen.Grafológia 9. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. Az első lépés tehát annak megítélése. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. az illető mi lyen módszerrel tanult írni. következtetni tudunk arra is . hogy a dőlés azt jelenti. amit az iskolában tanultunk. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. kell. a mintától. s ez után következhet az értelmezés. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . mikor és milyen módszerrel tanult írni. hány éves az illető. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. az író személy korát. ami azt jelenti. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. valamely irányba eldől. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. azt is tudni. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. milyen változatai vannak. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. azt mondjuk. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. Az tehát egyértelmű. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. eltér a tanulttól. Ha a szár nem így áll. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak.

d. j. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. szögeket méricskélni. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. f. és kezdjen el dőlést. hogy felismerhetők. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. 50 . Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. hogy a dőlést megállapíthassuk.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. amely írás közben lefelé halad. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. r. hogy legyen. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. mintha össze-vissza keresztezik egymást. sem arra bíztatni. módosulnak. hogy a szabályostól sok írás eltér. m. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. hogy keressen szögmérőt. y. Persze mindenki tudja. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. s a norma szerint egyenes kell. s akad olyan írás is. u. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. t. Az írás során sok betű annyira módosul. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. Ahhoz. s így kapjuk meg a tengelyt. s így nem bizt os. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is.

hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. Balra dőlt 7. 51 . teljesen meghajol 5. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. biztosabb. Álló 2. közelednek hozzá. tehát azt mondhatjuk. illetve a betű alapvonalára kerüljön.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. / odafordul a másikhoz.fekvő 5. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. Mérsékelten jobbra dőlt 3. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk. 18. hogy a dőlésszög az./ teljesen hátrahőköl ha szólnak./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat. hogy szinte odahajol.Grafológia Annak szemléltetésére. mint közel kerülni hozzá 6. hangsúlyozza. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. könnyen meg tudjuk ítélni. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. egyre közelebb akar kerülni 4. hogy a fenti vonal maga az ember. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. hogy távolságot tart. hogy a vízszintes vonal a szó. 2./ odafordulása oly mértékű. aki 1. Ha feltételezzük. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3. visszariad. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. Mit gondolunk arról az emberről. hogy tőle jobbra egy másik ember van. Erősen jobbra dőlt . Enyhén balra dőlt 6. még jobban kihúzza magát. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. Képzeljük el. határozott testtartásán nem változtat. mely csoportba sorolható./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. Jobbra dőlt 4. s ráfektetjük az írásra.

amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. az az odafordulás. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. És tessék. ha nem neki van igaza. figyelemmel. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. értelmezések. s azt is mondtam. hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. nem árt az ismétlés. előrehajlik. Táplálkozhat ez belső gátlásból. hogy más álláspontját elfogadja. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. ami együtt jár a megfontoltsággal. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. ellenőriz. hogy fontos lesz megjegyezni. érzelemszegénységből. azt. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. Nehezen megközelíthető. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. az elfordulás. de esetlegesen meggyőzhető arról. de ez annyira fontos eleme a grafológiának. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. s sokkal inkább akarati elem. Jobb és bal irányok. nem befolyásolható. 52 . Ha az írás az egyenestől elmozdul. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. hogy úgy érzem. Eben az esetben meg kell keresni. megvan a képessége.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul.

nem fontolgat közben. Időnként előfordulhat. Lehet kapkodó. s meggondolatlan. lendületes. nem mérlegel. ha kérik. Ő az. rögtön segít. Jellemző rá az önátadás.Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. még ha ezer más dolga lenne is. aki. Fekvő írás 53 . tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. Az így író ember kiegyensúlyozott. érdekeinek alávetni. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. akaratát a mások akaratának. nem ragadtatja el magát könnyen. Gyakran lelkes közösségi ember. Vél és eredményorientált. aki képes magát.

bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat. mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. a családhoz. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. Erős bennük a múlthoz. hogy igazi közösségi emberek lennének. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. csak úgy tud létezni. Balra dőlt írásra általában jellemző. Viselkedésükben sok az elutasítás. ha őt irányítják. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. Erre az emberre mondják. hogy minél inkább balra dől az írás. a hagyományokhoz. másoktól. hogy van benne tartás. Másoktól elhatárolódni szeretne. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. nem mondható rájuk. az anyához való kötődés. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző. Mérsékelten balra dőlt írás 22. kétkedés. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. sokszor magával szemben is. magának való személynek tartják társai 5. Ha valaki így ír. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. 54 .Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Az így író személy elfordul a világtól. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. a megszokotthoz ragaszkodnak. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett.

amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. a tervezés.Grafológia Így írnak az őszintétlen. Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. de ez náluk még gyakran változik. a céltudatosság. pózoló emberek is. Amennyiben ez nem állandósul. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. nem kell semmi rosszra gondolni. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. Ezek pedig a következők. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. Okozhatják ezt az elfordulást . fennállhat az a helyzet. magába zárkózást pszichés sérülések is. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. s a képmutatók. A múltba való visszatekintés. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. színészkedő. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. Ezek a következők lehetnek. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. mint a normál írásukban. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. állónak tekintjük a tanult mintát.

megállapodatlanság jele. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. szeretné. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. Bizonytalan emberrel van dolgunk. majd egyre visszafogottabb. Tudja. Az odaadó. mérés nélkül is szembetűnő. szeretne uralkodni magán. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. könnyen és bátran kezd minden újba. stabil embernek látnák őt. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. abból hiányzik az állandóság. Aki így ír. hogy mit tegyen. inkább érzelmi alapon hozza. szinte bántja a szemünket. Amennyiben ez szemmel láthatóan. aki maga sem tudja néha. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. s ez fokozottan bal felé dől majd. lendületes kezdés jellemzi őt. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. s ennek eredményeképp cselekedeteit . s nem hagyja. olyan emberrel van dolgunk. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. amikor a szöveg. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. hogy milyen mértékű az ingadozás. Szeretné. 25 egyre jobbra Az az ember.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. de érzelmei elragadják. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. aki így ír. a stabilitás. hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. ha mások megfontolt . hogy az érzelmei elragadják. meggondoltabb lesz. ha jó benyomást kelthetne társaiban.

egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni.Grafológia 26. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. 57 . hogy milyen mértékű az eltérés. a változás. illetve azt is.

illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Azt is érdemes figyelembe venni. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. hogy mekkorák. iránya változhat. hát foghatunk egy vonalzót. az alapvonal alakja. hogy kerek betűink.bár a tanító nénik megkövetelik. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. De mi a helyzet azokkal. 3 -3. az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le. 3. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC .5 . mint a nőké. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. s egyéni módon alakítják írásukat. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. Ha bizonytalanok vagyunk benne. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. Ez tehát amit tanulunk . Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. mint pl. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. fontos annak megítélése. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. amikor még bizonytalanabbak va gyunk . töpörödöttek. Ha egyértelműen látjuk. Azt mondtuk. vagy egészen picik. Minden harmadik vonal vastagabb. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb.2 cm.Grafológia 10. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk. . Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken. Hogyan mérhetünk? 58 . A betűk ezen ülnek. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. a szabályos betűformáláshoz. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. Ez a z írás alapvonala.nem is mindig fontos.nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. tehát részenként már csak kb. amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. Azt is tudjuk. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. mit mérünk.3 mm jut. ezek megítélése nem okoz gondot. hogy . míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez.5 mm. tehát. de néha –főleg kezdetben. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit. Azt is tudjuk.vel ---alapvonal--9. az hogy mihez hasonlítunk. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . illetve az ettől való eltérést megítélni. ne mérjünk. Vannak írások. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni.3 mm-es írás. egyre gördülékenyebbé válik az írás.5mm-es írásra. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek.

A másolatok eredeti méretben készültek. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. közepén és a végén is. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. akik bizonytalanok. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. hogy ez normál. annak értelmezése. nincsenek kisebbrendűségi érzései. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. ez igazából kezdetben lehet fontos. s segítséget szeretnének kapni. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. s valóban szélsőséges. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek. A későbbi megítélésben segíthet az. hogy emberünknek össze kell húznia magát. ha az írás megmutatja. ha mindenki saját írását megméri. aki nem fél másoktól. 11. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. nagy vagy éppen kisbetűs írás. azaz azonos vele. határozott fellépéssel rendelkezik.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. megállapítja. úgy mint ebben az esetben is. akkor fontos. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. hogy ne csak egy helyen mérjünk. hogy mit is jelent ez. az elején. Nézzük. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. Ez 59 . a mért eredményeket pedig átlagoljuk. Sőt inkább az ellenkezőjét. majd a felső pontjait is. akkor következik a dolog izgalmasabb része. mindenki számára könnyen felismerhető példák. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. Ha a betű én vagyok. s az a normál méretűnél nagyobb. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. Ő az az ember. illetve azok számára. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét.

nagyon szemléletesen fejezik ki. hogy figyeljenek rá. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. aki inkább visszahúzódó. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. saját jelentőségét hangsúlyozza. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. kevésbé határozott fellépésű. szerényebb és visszafogottabb. bizony azt nem sokan kedvelik. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 . Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. ha azonban ezt mások rovására teszi. Nem szeretne szürke kis egér lenni. a középpontba kerüljön. Talán soknak is tűnik a felsorolás. az nem mondható rossz tulajdonságnak. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. hogy szeretné magát kiemelni. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. akkor tudjuk megmondani. elnyom maga körül. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. lelkesedő.o. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. optimista. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. minden áron azt akarja elérni. s mindenkit lehengerel.

hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. Ezek az egyének igen szerények. hogy írója alulértékeli magát. nem akar kitűnni. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. s gyakran kevésbé megingathatóak. Azt hiszem m indenki tudja. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. tudósok is apró betűkkel írnak. milyen kicsi is valójában ő.Grafológia találkozni. nagyobb betűkkel indul. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. hogy az író a szöveg. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. s így mennyire segítségre szorul. hangsúlyosabb. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. gondolhatunk arra. de kisebbekkel fejeződik be. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. 61 . de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. mint a nagy betűvel írók. stabilabbak. mindenképp arra gondolhatunk. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. hogy aki ezt írta. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . / Az ilyen emberek általában meggondoltak. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. 12. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. sérülékeny. valami okból figyelemfelkeltőbb. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. Előfordul. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. kiemelkedni. érzékeny személy. hogy valaki mindig. a mondat elejét. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. első betűjét nagyobb betűkkel írja. hogy a legritkább esetben fordul elő. / Sok “nagy emberünk” . A legkönnyebb dolgunk lenne. hogy az írás egy része kiemeltebb.

hogy saját képességeit reálisan értékelje. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. 10. A kezdeti óvatossággal. elképzeléseit megvalósítsa. hogy elvesztheti önkontrollját. óvatos. önbizalma csökken. néha még bizalmatlan is lehet. Valószínűleg képtelen arra. írójuk nagy lendülettel indul. elutasít másokat. 62 . hogy írójában megvan a határozott fellépés. nagy ambíciói vannak. Kudarcot vall. Kezdetben óvatos. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . ami fékezőleg hat rá. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. de ezeket nem tudja megvalósítani. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. Az így író ember először visszafogottabb. néha bizalmatlan. feltételezhetjük. 14. meggondoltabb lesz .Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. hogy írójuk annyira felszabadul. majd később egyre oldottabb. sem arra. magabiztosabb lesz. Kiépíti maga körül a biztonságot. de ez szép lassan oldódik nála. s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. lelkesedése. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. hogy terveit. fél a jövőtől. nem akar kapcsolatot teremteni. képtelen lesz az önfegyelemre. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. Egyre visszafogottabb. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. megfontolt. biztonságra való törekvéssel. reálisan felméri a lehetőségeit. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. önbizalmát elveszti . hogy teljesen magába roskad. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle.

15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja.a magassága megegyezik a szélességével. körülményeivel. melynek formálásakor. illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. Könnyen azt hihetné az ember. pedig ez egyáltalán nem így van. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. de nem igazán sikerül neki. Azt gyaníthatjuk. amit már a emlékeztetőül megmutattam. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. hogy ki akar törni az egyhangúságból. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. hogy a betűk általában mekkorák. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. többnyire elégedetlen a sorsával.Grafológia Mi van azonban akkor. 63 . hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni .

szélessége jóval nagyobb. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. Előfordulhat. Ellenkező esetben. s az igénye erős is erre. gátolja. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. s az előrehaladást valami erő akadályozza. tettre kész emberrel van dolgunk. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. o. céltudatos. Valószínűleg egy lendületes. gondolhatunk arra. fél a jövőtől. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. széles az írás. a változástól. hogy kellően fegyelmezett legyen. körültekintő és érdeklődő is. aki aktív. mint a magassága. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. Ekkor beszélünk szűk írásról. Széles írás esetén a gátló erő. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak. a haladástól. mint a magassága. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. mint nagy tömegben. Inkább magába zárkózik . az emberektől. Az így író ember tudatosan fékezi magát.az írás iránya balról jobbra halad. sőt inkább sürgeti azt. elképzelhető. hogy írójuk teljesen passzív egyén. Igényli az emberi kapcsolatokat. jellemzően nem társasági ember.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. aki nem tud a múlttól elszakadni. A múltból a jövőbe. Normál esetben – mint ezt már említettük . mint a magassága. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. az éntől a közösség felé. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra. 64 . hogy a betű szélessége kisebb. Kevés a fékező erő benne ahhoz. nem akadálytalan ez a mozgás. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . amikor a betű magassága a kisebb. hogy önkontrollja igen kicsi. ha a betűképzést nézzük. Nem fél a jövőtől. hogy a kerek betűk / a.

s eközben másokra sincs igazán tekintettel. A közeledés azonban problémás. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. olyan emberrel. mit a betűé. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. ezt valami gátolja. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. Nem annyira közlékeny. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. fokozott távolságtartási igénye van. Óvatos és elővigyázatos. nem is keresi a kapcsolatokat. indulatait igyekszik megfékezni. Beszéltünk a betűk nagyságáról. de nagy távolságot tartanak a betűk között. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. Vagy nem tud. Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. hogy mások elfogadják. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. hogy nem igazán társas lény. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. azt is nézhetjük. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. hanem attól is. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. szintén széles írásról beszélünk.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. és a betűk így állnak távol egymástól. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. Ezen kívül. 65 . Arról. Ha hiányoznak a kötővonalak. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. inkább tartózkodó. Most azt nézzük. Rövid kötővonalak.

hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. Jellemző lehet rá a tépelődés. 66 . az előrehaladástól való félelem. de gondolhatunk arra is. magával törődik.Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. önmarcangolás.

Az oválok a középzónában. kiolvasható belõlük. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. melyik irányban? Szélességében. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. túlterheltségérõl. melyeknek magassága nagyobb. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. iskolásszerûeknek. Ha igen. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. ambiciózus embert mutat. vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. akkor erõs zárkózottságra. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. ami írójukkal a hétköznapokban történik. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett.Grafológia 11. önmagát helyesen értékelõ. munkájához való viszonyáról. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. Ezért minden. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. általában csak a gyerekek. esetleges szorongásairól. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. Szûk oválok Szûk oválok 67 . Nézzük meg. innen ered elnevezésük is. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. szûk oválnak nevezzük. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. közérzetérõl. megjelenik bennük. nagyfokú gátlásosságra. visszahúzódást jelez. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. Ezek megjelenése szorongást. azaz mekkorának érzi magát. Az egyéniség kialakulásával. mint a szélessége. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. A megfelelõ magasságú. Szélessége pedig azt árulja el. hogy az egyén mekkorának tartja magát.

de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. Ezt Õ is tudja magáról. Az az ember. mindig nyitva hagyja oválját. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. ha nem felpuffadtak. kívül pedig a külvilág. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. hogy a grafológust bosszantsa . gátlástalan. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. aki rendkívül elégedett önmagával. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. mert labilis az önértékelése. gyakran felületes. megbízhatatlan. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. hogy írójuk nem elégedett önmagával. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik. a képessége megvan hozzá. esetleg tolakodó is lehet. nézzük meg nyitottságukat.–azért ír valaki. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. Az akaraterõ az. ezért lázadozik az önérzete. hogy képtelen azt átugrani. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan. Azt jelzik. azaz a megfelelõ magasságú. vagy zártságukat is. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. kiszámíthatatlan személyiség. Így az ír.

önmagát vállaló. õk azok. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. mert szereti azokat kifecsegni. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. az balra nyitja az énkép -betûit. miközben megtalálják a kibúvókat. Ha azonban 69 . akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket. 10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. Ha az ovál nyitottsága nagyobb. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. A 3. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. Aki erre kíváncsi. információkat befogadó embert mutatja. a külvilág van. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. az jobbra nyitja meg oválját. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. Jobbra a jövõ. információit innen szeretné beáramoltatni. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az.

Felül nyitott oválok Alul. Felülrõl mindig a szellemiség. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. visszahúzódó emberek. az ösztönvilág. õszintétlenséget jelent. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken. valaminek a takargatását. Õk a zárkózott. a jobboldalon találjuk a nyílá st. Így írnak a vallásos em berek is. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. és alul nyitott oválokkal is. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -. zárt oválokkal írnak. ez titkolózást. a tudás áramlik az oválokba. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak.Grafológia a közösségért teszik ezt. hazugságjelnek minõsíti. Zárt oválok 70 .

A fonalas oválok önbizalomhiányra.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. pl. allergiák. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. 71 . szeretetigényt jelölnek. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. ez védekezést. Bizonyos betegségekre. erõs bezárkózást jelez. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. vagy saját Egója. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. melyek légszomjjal járnak. egyes szívbetegségek. Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. kritikus. asztma stb.

tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés. õk azok. a magánéletükben. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. sokat adnak mások véleményére. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. a munkahelyükön már ritkábban. mint otthon. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. Az ovál magassága alatt maradó. vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. mint a munka betûjének. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. hogy azok. Az alul foglalkoztatott. 72 . fontos számukra a róluk kialakított kép. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

aki mellett kicsinek. feldolgozását. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. az tudja. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. beteljesedését. Maradjunk még a középzónában. melyek akár még Õt magát is meglephetik. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. önmagát sokkal többre értékeli. esetleg elmaradását. értékeli a közösség. a legrejtettebb. hogy a szexuális énképünket. Vizsgá latakor fej-. és nézzük meg a fejrészeket. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. Ez a társ lehet a házastárs. hogy annak „g” felõli szára kisebb. és mindkettõt értelmezzük. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi. hogy párjának vannak ugyan sikerei. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. Fogalmazhatunk úgy is. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában. sõt jelentéktelennek is érezheti magát.Grafológia 12. valamint hurokrészre bontjuk. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. mint az ellentétes oldalon lévõ. Úgy érzi. akkor az író felnéz társára. a partner. annak készségét. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. féltve õrzött. vagy a barát is. akkor az író lenézi társát. azaz a társ szimbóluma. az éntudatunkat. 74 . Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el.

Ha csak hurokrésszel rendelkezik. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet. 75 .Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. A középzóna alsó pontja. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. Õ is tisztában van vele. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. mint amennyire a külvilág teszi azt. ha a „g”. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. A „g” úgy érzi. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. amilye van.

Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. vagy a titkos viszony. Írója elzár ja. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. Ennek általában két jellemzõ oka lehet. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. 76 . vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. nem beszél róla. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. jelentésérõl. a prüdéria. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni.

Õ jól érzi magát. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. Nem kötõdik párjához. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz. teljesen ráfonódik társára: 77 . Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. aki távolra tolja ugyan magától párját. azaz maga az író. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. azaz az írót . harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. melyben a társ bekebelezi a „g” -t. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. ágytól elváltak szólással. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. Ám ezt az „y” nem veszi észre. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott.

aki az egyik írásban a „y” volt. 78 . A „gy” betûben mindig az író által gondolt. Ez feltételezhetõen attól is függ.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. önmaga elõtt is szégyenkezik. és békében él önmagával. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. állandó bûntudatban él. nem rajzol fejet az „y”-nak. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. egyáltalán nem biztos. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. vagy teljes mértékben elfogadja azt. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását. Az ösztönszférába helyezi le párját. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. a másikban már a „g” helyén áll. hogy a valóságos helyzetet látjuk.

Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. mert elõfordulhat az is. és azokat csak utánozza. Ne felejtsük el. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 .

mint a személy egyetértésének. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról.vertikális .irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy. annak ellenére.különös kapcsolat fûz bennünket. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . akik hisznek a grafológiában. Az aláírást. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. ez azt jelenti. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. ami megkülönböztet minket a többiektõl. tiltakozásának. hogy nevünkhöz . nyomtatott betûkkel. egyfajta védettség igényt is jelölhet. ezzel hitelesítve azok tartalmát. és szövegtömbtõl távoli aláírást.tanúk elõtt -az okmányokra. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. hogy a nevünk az. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal. vagy labda képével mégsem azonosulnak. ha nem . mint a nevüket. erõs kötõdését a közösséghez. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. azonosságtudatunkat adja. nem érzik annyira a sajátjuknak. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával.Grafológia 13. A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek . Ennek oka feltehetõen az. Függõleges. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. létra. egyéni vonások. akik megmosolyogják azt. egyetért vele. Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. azt inkább folyóírásunk tükrözi.ha szeretjük azt. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. az óvodai jelek mellé. de a napocska. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. Az aláírás Vannak emberek. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. Jelentheti még az egyén önállóságát. . hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. elfogadják mint tudományt és vannak.

Az író nem mer közeledni a külvilág. Jelenthet még függetlenségre való törekvést.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. mert telítve van negatív élménnyel. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. szorongást jelez. az félelmet. Középre helyezett aláírás 81 . valamint bal oldalra helyezett aláírást. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. körülbelül a középsõ. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk. Megkülönböztetünk jobb oldalra. betartását. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének. Egy 21cm széles A/4-es lapot. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . azzal nem ért egyet. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. A normál. a bezártságtól való ideges félelmet is.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. az emberek felé. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. depressziót. amely a normák követését. elszigetelõdést. egy középsõ. középre. Pesszimizmust. Kapnánk egy baloldali. vagy a bal oldali oszlopban van.

Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. aki fél. A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. A felfelé tartó aláírás lendületes.Grafológia A bal margónál. természetes viselkedést. valamint udvariatlanságot jelent. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. kedvetlen. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. önmaga vállalására utal. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását. teljesen a múlt felé fordul. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. Krízishelyzetben van. becsületességet. szorong. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. energikus. önállótlan. fáradt és letört ember. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. jövõorientált személyre utal. a szabályok be nem tartását. az emberek elõl. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. passzív. 82 . nyíltságát. segítségre szorul. Bezárkózik a külvilág. ambiciózus.

A bekarikázott név egy védõburkot.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. Abban az esetben. de az is elõfordulhat. elsõsorban terveinek. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. bekarikázza. 83 . Arra is utal. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. büszkeséget jelent. Valamelyik jobban kiemelt. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. az a kapcsolatban szakadást. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. hogy a személyt a hivatalos szerep. akkor az író személy az apával. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. hiúságot.és keresztnevét. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. akik asszonynevüket használják. Lüke Az aláírás grafológiája c. amikor a vezetéknév a nagyobb. hogy asszony státust értek el. egy belsõ védett világot jelent. a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. mint férjük vezeték . gyakran válást. esetleg fölötte húz egy vonalat. énértékelési problémákat jelez. A következõ három minta A. nyomatékosítást. Azt is jelzi. bizonytalanságot. nagyobb betûkbõl áll. pontot tesz a végére. hogy azok a nõk. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. hogy férjhez mentek. bekeretezi. akik büszkék arra. hogy valaki a nevét aláhúzza. esetleg özvegységet jelöl. a névadó családdal azonosul. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. bezártságot mutat. különállóvá válik a „né”. Érdekes megfigyelés. önmaga személyének fontosságát. a férfiszereppel. Gyakori jelenség.

a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét.Grafológia Pontot tesz a név után. A vezeték . elkendõzését jelenti. ha megtudnának bármit is akár szándékairól. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. akár cselekedeteirõl. valaminek a lezárására törekszik. Ez azt jelenti. nem szereti az ellenvetéseket. Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. mégis áthúzás jelenik meg. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. A pont jelezhet még óvatosságot. melyben egyébként nem lenne. hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: .vagy keresztnév kezdõbetûjében. önhittséget mutat.Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével .Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével . aki határozott. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. aki nem szeretné.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . Így ír alá az az ember. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. átélt tragikus eseményt jelent.Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal . Megfigyelései alapján. bizalmatlanságot is.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . átélt tragikus esemény.

Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. alárendeltséget jelent. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. elõrehulló haj. kontroll alatt tartja önmagát. Ez mindig ingatagságra. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. vagy kardjeltõl eltekintve. megmutatkozik az író valódi énje. Aláírásokban. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. szorongást. A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. szignókban azonban . mint amilyen valójában. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. A szöveg elején. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll.egy-egy ostor. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. olyat. automatikussá válik az írás. becsvágyat jelent. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. valamint a számjegyekké módosult betûk. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. de nem ítéljük meg negatívan. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. szilárd belsõ norma hiányára. . valamint a nyaki rész vonalai. vigyáz. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. a madár -jelek. magas önértékelést. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. félénkséget. kicsit változik az írás. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. melyek különleges. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. Jól felismerhetõek az orr és a száj. 85 . itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. hogy a szebbik oldalát mutassa.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. amikor még odafigyel az írásra.

az állandó koncentrációra utal.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. esetleg vallásosságra is utalhat. vezetõ beosztású férfi aláírása. (Dr. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. Külön érdekesség. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. Nem fontos számára a titulus. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. 86 . Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. Tulajdonosa egyetlen. határozott. munkavégzésében lendületes.és keresztnevét. Igazi grafológus-csemege. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. szellemiek iránti befogadóképességre. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. hogy egybeírja vezeték . nyitott sávot. ez abból látszik. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. Az ezzel járó csend. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. célratörõ.) ezt nem is találjuk meg aláírásában.

Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. domináns személyiségre is. optimizmust. alkalmazkodóképességet. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. Jelenthet ésszerû gondolkodást. kiközösítettségre is. rugalmasságra. vezetõ típusú.Grafológia 14. hitet. belsõ nyugtalanságra. haladó gondolkodást. büszke és önérzetes egyént jelöl. a magabiztosság és az energia száma. bölcsesség. törvényes rend. erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. kirekesztettségre. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó. képzelõerõt. Az elszántság. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. erkölcs száma. magasan áll. de utalhat egyedülmaradásra. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. kiszámíthatatlanságra. Mûvészi hajlamot. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. õ képvisel mindent. sorsot és a végzetet jelöli. esetleg agresszivitás. boldog érzelmi életet. Néha csak 87 . Utalhat határozatlanságra. titkolózásra. vonzó egyéniséget. Utalhat sokoldalúságra. felszínességre. ami elsõ helyen. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. lelkiséget. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. egyéni megoldásokban. ingadozásra. erõs akarat. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. nagyvonalúságra. és a hatalom szimbóluma. magányra. vallást.

ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. alaposságot. intuitív felfogóképességet.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. erõt. A 3. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. mágikus befolyásoltságot. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. Utalhat még az új eszmék. 88 . ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. vonzódást misztikumok felé. tett és munka száma. segítés. vezetõi készséget. Utalhat a tervek megvalósulására is. bölcsességet jelöl. a figyelem összpontosítását mutatja. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. új gondolatok iránti nyitottságra is. gyógyítás száma. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. Cselekvés. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé.

A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. a szerelem. de jelenthet nagy 89 . jó emlékezõtehetséget. visszahúzódásra. diplomáciai készségét. Jelezheti írója igazságszeretetét. a vonzalom. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. befejezetlenség. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. naivitásra. a tökéletesség. felszínességét. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. zárkózottságra utal. botránnyal és szélhámossággal. de jelölhet önlegyõzést. a harmónia. gyõzelmet. megközelíthetetlenségre. káosz és okkult tudományok száma. fejlett szépérzékre utal. optimizmusát. a szépség száma. a gondoskodás. szerelmi életre. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. színészi tehetséget. fejlett üzleti érzéket jelöl. magányra. hagyománytiszteletre. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. kiváló beszéd és íráskészséget. vagy ezek vágyára. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. hûségre. titkolózásra. segítõkészségre. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. temperamentumot. középszerûség megvetésére.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. Utalhat családi. szellemi frissességet. csalással.

önimádatra. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. gyakorlatiasságot. függetlenséget és önállóságot. törekvések. tetterõre. békességre. aki elsöprõ energiák. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. fejlett hatodik érzéket . d. másrészrõl viszont erõs indulatok. Túláradó indulatokra. Nyomor. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. ez egy olyan pálya. Egyfelõl utalhat nyugalomra.Grafológia képzelõerõt. határozottságra. A 8 -as számnak nincs se eleje. f. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. a legváltozatosabb formákban és betûkben. boldogságra. akaraterõre. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. amin belül szabadon lehet mozogni. gátló hatások. ly betûkben és az l felsõ hurkában. türelem. A 8. tökéletességre. merevséget. Találkozhatunk 8-assal a b.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. bánat. hatalomvágyat. s. birtoklási vágyra. erõszakosság. bátorságra. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. de kikerülni belõle képtelenség. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl. kegyetlenség. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. változtatásra való képtelenséget jelöli. Ilyenkor nagyszájúságot. érzelemvezéreltséget. szegénység. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. anyagiasságot. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. Jelenthet helyes megérzéseket. sikerorientáltságot mutat. végzet száma. megértés és megbocsátás hiányára utal. se vége. a végzetet szimbolizálja. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban. 90 . iszonyú erõk mozgósítására képes. A fektetett 8 -as a végtelenséget. g. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. Fegyelmezettséget. különleges élményeket. de a kitörésre. katasztrófa. együttérzést.

A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. ö. Ez a jel is.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. ó. õ betû ) a nullára emlékeztet. o. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. 91 . önpusztításra. válságokat. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. Az írásban viszont minden ovál ( a. ellentétes erõk összetûzését. á. katasztrófák által végbemenõ változásokat. a saját személyiség megsemmisítésére utal.

Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. mint a mesterkélt. életteli. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. kategóriát határozott meg Klages. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. amely rengeteg vitát váltott ki. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. gyors gondolkodást. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. annál alacsonyabb besorolásba került. ezáltal önmagát adni. sok gyakorlással. Öt értékhatárt. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. Általában a természetes.Grafológia 15. A 3-as a sablonos. Ne kedvetlenedjünk el. az értelem kontrollja viszont lerántja. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. melyek között -Klages szerint. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak.nem sok a különbség. ahol az 1 -es a legmagasabb. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. Előbb – utóbb. vagy ingatagságot is. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. de jelenthet türelmetlenséget. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. átlagos írások kategóriája. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. 92 . Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. A szívós és az erőszakos. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. a szerény és a gyáva. A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb.

a grafológus szubjektív véleménye dönti el. ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . Az írások megítélése. melyik csoportba helyezi azt. 2.Grafológia Nézzük meg. fiatalkori írását láthatjuk. besorolása nem egyszerű feladat. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját.

ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .Grafológia 3.

a kapcsolási módok. vagy nagyon érdekes írás. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. az intuíciókra való hagyatkozást. a zónaarányok. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. az áthúzások. A másik gyenge pont. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. Nincs ugyanis két olyan grafológus. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. hová sorolná a mai. Ez az egyediség. egyszerűsége Az írás olvashatósága. egy másikra azt mondjuk. hogy ez egy nagyon jó. Klages kategóriái szerint értéktelen. Találkoztunk már olyannal is. hogy rossz írás. aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. alacsony formanívója miatt. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. Ezek alapján minden olyan ember. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. sebessége Mit értünk az írás természetességén. ezáltal nem átélt. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. hogy ez egy jó írás. vagy a hurokképzések. Nem nehéz kitalálni. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. egyszerűségén? 95 . saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. aki elítélte a grafológiában a megérzést. Ez alapján mondjuk azt. sem magasabb fokon álló szellemiségről. amelyik első látásra azt sugallta. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos.Grafológia 5. aki keveset ír. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. betűalakzatok másképpen való írásával. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal.

Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. automatikus folyamattá vált nála az írás. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. akiknél nem nehéz feladat az írás. 96 . a fontoskodás. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. az írás túlzott díszítgetése. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért. és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. az alacsonyabb szellemi színvonal. lassan. A tartalomra koncentrál. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. vagy a sivár lelkivilág jele. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. a feltűnni vágyás. amit papírra kíván vetni.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. mint a toll a papíron.

változatos. Ne tévesszük össze a természetes. egyszerű írást a dísztelen. szépségre törekvő. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . rideg. eredeti betűformálást mutató.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes.

egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán.Grafológia Szépségre törekvő. figyelembe kell vennie. a szavak között távolságnak kell lenniük. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. Tagolatlan írás 98 . rendezettnek kell lennie az írásképnek. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. el is kell tudni olvasni azt. Margókat kell hagynia az írónak. a soroknak nem szabad összeakadniuk. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit.

bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. nem bántó. a dőlésirány. amelyek nem ütemesek. üresek. nem idegesítő. élettelek. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. Ha ránézünk egy írásra. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. és szembetűnik pl.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. a betűszélesség. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. Azokban az írásokban. vagy egy -egy 99 . a dőlésszög ingadozása.

Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. amit az írás ritmusának nevezünk. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó.a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.a zónák egymáshoz viszonyított arányát . méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza. ritmikus visszatérését jelenti.a margók és az írástömb arányát . vagy a fekete túlsúlyát) . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal.a betűk magasságának és szélességének arányát .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . már nem beszélhetünk szabályos írásról.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

Arányosság 90% 5.sor “m” betűje lassú. Sebesség: Gyors tempójú írás. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. ez fékezettséget jelöl. Ez az írás természetes. sor “m” 80% . Nem szabálytalan. nehézkes. sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. sor j betűje. Az írás természetessége 80% 2. 3. a sor és a szóközök normál méretűek. útrövidítéseket találhatunk az 1. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. 100% 3. sor “levélbélyeget” szó ly -ban.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . 2. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. díszítéstől mentes. sor “k” 3. Összesítve: 1. A nyomás egyenletes. 4. elgondolkodóvá válik: 1. 2. de szabályosnak sem mondható. nem eltúlzottak. sor “szelvényt” szó sz betűjében. túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. kivéve 4. 50%. egyszerűsítéseket.boríték. 3. Az írás tagoltsága 100% 3. gördülékeny. sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában. sor “sz” 2. a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél.sor “t”.Grafológia Az első példa: 1. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. 90% 5. erős nyomással. sor csak – mellékelt . 4. Túlnyomórészt girlandos. Az írás jól olvasható és tagolt. Szabályosság 50% 4. 80% -osnak minősíthetjük.

hogy 1 -es és 2-es közötti. díszítés. 2-es és 3-as közötti. 105 . árkádos. világos. akkor az azt jelenti. de szűk. a középbetűk egyenletesen magasak. Ha 90. 100% 4. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. nem folyamatos. de nem éri el a 2 -est.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. de egyszerűnek minősíthetjük. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. Szögletes. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. Az írás jobbra dől. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb.as és 4-es közötti. szűk. 3. 60% 2. Teljesen szabályos. Nagyon jól tagolt. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. csomós. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. A második pél da: 1. Nincs benne semmi túlzás. 70. Sok a csomósodás és a mázoltság. melyet később teljesen el lehet hagyni. 90% 3. túlzott kilendülés. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. az ékezetek túl gondosan felrakottak. olvasható. de fedővonalas. 80% 5. Bendetz Móric többször hangsúlyozta.és sorközök egyformák. a szó . A kilendülő vonalak hiányoznak. ezért ha nem is annyira természetes.

hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. Szégyellik barátaik. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. Negatív sortávolság. Aláírás középre. mielõtt az rögzülne. empátiára képtelenek. barátok. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. Lehetõség van azonban arra. másik lefelé halad / 106 . Egoisták. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. hogy egyre több az antiszociális fiatal. Erre azért van szükségük. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. nem törtek -zúztak. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. ahol befogadják. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. mások az elvárások is. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. Mindenkinek az életében. Nem kell többé szégyenkezniük. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. A többször elõforduló jegyekre 2. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. Fontos. Hullámos sorok 3. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. aki normális. megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. kirabol egy postahivatalt. nem drogoztak. jólnevelt. Lövöldözik egy gyorsétteremben. melyek elvétve ugyan. vagy hullámos jobboldali margó 8. lánya. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. akik hajlamosak másokon élõsködni. Többnyire csendes. vagy baloldalra helyezve 4. hogy a szomszédok. szabálytisztelõ életmódot folytat. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. morális érzékük fejletlen. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. 1. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. Egy részük agresszivitásukkal. melyben teljes biztonságban érzi magát. példaképül állíthat maga elé. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. Elgondolkodtató tény. Azok a grafológiai jegyek. nem verekedtek.Grafológia 16. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. Szûk. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. jómodorú fiatalokról van szó. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. hogy legyen legalább egy olyan személy. lelkiismeret furdalást. vagy hiányzó baloldali margó 6. tanárok. ismerõsö k. Széles. Hullámos baloldali margó 7. vagy gyilkosságra. keresik az izgalmakat. Nem éreznek sajnálatot. bûntudatot. akit késõbb utánozhat. Az antiszociális személyekre jellemzõ. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. sõt megértik õket.

e=i. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. Fejletlen. hogy grafológus számára ír. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. ekkor egy százalékos értéket kapunk. k=h. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. pacás. Középzónás betûk szélességváltakozása 22. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. elkent. és elosztjuk 52 -vel. aránytalan margók. ideges javítgatások. Javítgatások az aláírásban 18. r=v. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. sorvezetés nem egyenes. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. / 26. ékezeteknél. Betûkihagyások. lassú írás szögesedéssel. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. Pacásodások. végén. Álló. Hiányzó aláírás 19. 107 . n=sz. Betûhasonulások / a=o. v=u. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. vagy szöges girland a ductus 14. egyenetlen nyomaték. z=t. Oválba vágó. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. vagy 5-ös formanívójú / 24.Grafológia 10. javítgatott írás / 20. Kötetlen írás ragasztásokkal. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. vagy ellentétes azzal 17. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. Ingadozó nyomaték / szavak elején. aki tudja. tremorok. vagy balra dõlõ írás 12. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. satírozott e betûk megjelenése 15. túlzott kerekítések.

Grafológia Forrás: http://www.hu/ 108 .grafonet.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful