Grafológia - íráselemzés

?

Tartalom TARTALOM ...................................................................................................................................... 0 GRAFOLÓGIA – ÍRÁSELEMZÉS ................................................................................................... 1 1. A KISBETŰK .............................................................................................................................. 1 2. A NAGYBETŰK .................................................................................................................... 3 3. A HUROK .................................................................................................................................. 6 4. AZ ÁTHÚZÁSOK ...................................................................................................................... 13 5. AZ ÉKEZETEK ......................................................................................................................... 19 6. BETŰKAPCSOLÁSOK ............................................................................................................... 24 7. KEZDŐ - ÉS VÉGVONALAK ...................................................................................................... 35 8. NYOMÁS ÉS NYOMATÉK ......................................................................................................... 42 9. DŐLÉS..................................................................................................................................... 49 10. AZ ÍRÁS NAGYSÁGA ............................................................................................................. 58 11. AZ OVÁLOK .......................................................................................................................... 67 12. A „ GY” BETŰ ........................................................................................................................ 74 13. AZ ALÁÍRÁS .......................................................................................................................... 80 14. SZÁMMISZTIKA .................................................................................................................... 87 15. FORMANÍVÓ ......................................................................................................................... 92 16. ANTISZOCIÁLIS VISELKEDÉS.............................................................................................. 106

Tartalom

Grafológia

Grafológia – íráselemzés 1. A kisbetűk Mielõtt részletesen megismerkedünk a kisbetûk jelentéstartalmával tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A kisbetû a sztenderd szerint vagy csak a középzónában foglal helyet, mint pl. az a, e, i, o, u, c, n, m, r, s, z x, v, betûk, vagy két, esetleg három zónát is elfoglalhat. Középzónás kisbetûink közül -grafológiai szempontból - kiemelkedõ jelentõségûek az a, o, és m betûk. Kétzónás kisbetûinket ha megfigyeljük észrevehetjük, hogy lehetnek közép -, és felsõzónásak, mint pl. a b, d, h, k, l, t betûk; vagy közép -, és alsózónásak, mint pl. a g, j, p, q és az y betûk. Egyetlen olyan kisbetûnk van, amelyik mindhárom zónát elfoglalja, ez az f betû. Milyen jelentéstartalommal bírnak a kisbetûk? Az „a” a legteljesebb Én -kép betûnk. Megtudhatjuk belõle, hogy írója milyennek, és mekkorának érzi magát. Bezárkózik -e a külvilág elõl, vagy nyit egy kis rést, amelyen keresztül a világ történései eljuthatnak hozzá. Megmutatja az írót, mint gyakorlati embert, elárulja a munkához való viszonyát. Egészséges személyiségû, jó közérzetû ember általában kerek, horpadásmentes "a" betûket ír. A szûk, összenyomott "a" betû a szorongatottság, a szorongás jele. A „b” a szerzés, a bekebelezés, a birtoklás betûje. Következtethetünk belõle írójának az anyagi javakhoz való viszonyára, a megszerzés módjára, néha még táplálkozással kapcsolatos szokásaira is. A „c” a család betûje, egyben félovál is, tehát az Én -kép fele. Humorérzékre utaló jelet is találhatunk benne, amennyiben írója megduplázza a betû ívének felsõ részét. A „d” a család, valamint a szellemi kihívások betûje. A családon belül az apa -anya viszonyába nyújt bepillantást. Megmutatja, hogy írója kedveli -e a szellemi kihívásokat, rendelkezik-e ezen a területen az átlagosnál több szellemi élménnyel. Az „e” szellemi önértékelésünk betûje. Azt mutatja meg, hogy írója tisztában van -e szellemi értékeivel, nem becsüli -e túl, vagy éppen alul önmagát ezen a területen. A nárcizmusra utaló jeleket is ebben a betûben találhatjuk meg. Az „f” az érzelmek betûje, amely mindkét nemnél a férfiszerepet jelzi. A férfiaknál a férfiasságot, a nõknél az ehhez való viszonyt mutatja. A „g” a szexualitás betûje. Megmutatja írójának vágyait, törekvéseit, élménykészségét. Minél kisebb hurkot rajzolunk ebben a betûben, annál kisebb az igényünk ezen a területen. A „gy” a párkapcsolat vizsgálati helye, ahol a "g" az író személy maga; az "y" pedig a párja, partnere. E két betû egymáshoz viszonyított nagysága, távolsága, valamint kötöttségük, vagy éppen kötetlenségük árulja el a kapcsolat minõségét. A „h” betû a házat, az otthont, a családi tûzhelyet, a tûzhely körül ülõket szimbolizálja. Az „i” a legteljesebb Én, az író személy "érték mértéke", azaz a személy önértékelését mutatja meg. A „j” az író anyagi javakhoz való hozzáállását jelzi, valamint megmutatja, hogy az illetõ mennyire tudja megvalósítani vágyait. A „k” a munka, a kreativitás, és a kivitelezés betûje. Megmutatja, hogy írója a munkavégzés terén a tervezõ, vagy inkább a kivitelezõ típushoz tartozik -e. Az „l” az ismeretek, a tudás betûje, amely szellemiségünket, ismereteinket jelöli. Megmutatja, hogy van-e igényünk az ismeretek megszerzésére, és van-e élményünk a szellemi szféra területén. Jelzi ismereteink szélességét, mélységét, biztonságát.

1

Grafológia

Pedagógus betûnek is nevezik, mert jelzéseket ad arról, hogy írója képes -e tudását másoknak átadni. Utal arra is, hogy a megszerzett tudást a személy hogyan tudja a hétköznapokban alkalmazni, kamatoztatni. Az „ly” a szellemi harmónia betûje. A gy–hez hasonlóan az ly is társas kapcsolatra utaló kettõs betû. Ez utóbbi azonban a partnerek szellemi kapcsolatát jelzi. Az „l” mindig az író személyt, az „y” a partnert szimbolizálja. Az „m” és az „n” a társasági kapcsolatok, a szociabilitás betûi. Abból, hogy írója árkádosan, vagy füzéresen írja, következtethetünk a közösség felé való nyitottságára, vagy az ettõl való elzárkózására. A három törzsvonal az én-te-õk viszony szimbóluma. A törzsvonalak egymástól való távolsága egyenesen arányos azzal a távolsággal, - vagy közelséggel -melyet partnerünk, illetve a közösség iránt érzünk. Az „o” az „a” mellett a második Én -kép betûnk. A teljességet, a mások számára érzékelhetõ Én-t jelképezi. Az önértékelés betûje, melyben a jó közérzet is tükrözõdik. Harmónia -érzés esetén telt, pszichés sérülések elõfordulásakor viszont formátlan, törött, horpadt vagy szöges lehet. A „p” a nõiesség betûje. Férfiaknál az ehhez való viszonyt, nõknél saját nemük elfogadását jelzi. Az „r” a karrier, az egyensúly, a siker betûje. Megmutatja írójának karrier utáni vágyát, esetleg ennek hiányát. Az „s” a szerzés betûje, mely az anyagi javak megszerzése terén kialakított szokásait árulja el író személynek. Az „sz” a munkatársi kapcsolat betûje. Az író (s) munkatársához (z) fûzõdõ munkakapcsolatára enged következtetni. Megmutatja, hogy hatékonyan tudnak -e egymással dolgozni, vagy mindketten a saját útjukat járják. Utal arra is, hogy kapcsolatukban melyikük a domináns fél. A „t” betû áthúzása a vezetést, a vezetettséget, a dominanciaigényt, az akaraterõt szimbolizálja. A „z” a harmónia betûje. Megmutatja írójának harmónia utáni igényét, valamint azt, hogy képes-e ezt megteremteni önmaga és a külvilág között. A felsorolásból kimaradt betûket a grafológiai vizsgálat során külön nem vizsgáljuk.

2

Grafológia

2. A NAGYBETŰK Mielõtt elkezdenénk részletesen elemezni a nagybetûket tudnunk kell, hogy minden különleges betûmegoldást, egyedi betûmódosulatot az általános iskolában tanult sztenderd formákhoz viszonyítunk, ezekhez az alapbetûkhöz vezetjük vissza õket. A nagybetû a sztenderd szerint a felsõ és a középzónában foglal helyet, nem lépi túl a kétzónás nagyságot. Három kivételünk van ez alól, a G, az Y , és a J betû. Ha a nagybetû mérete meghaladja a normálisnak elfogadott két zónát, akkor írója büszke, bátor, túlzott önbizalommal rendelkezõ személy. Alacsony formanívójú, negatív írásban viszont beképzeltséget, túlzott önértékelést jelent. A középsõ zónánál alig nagyobb, a kétzónás nagyságot meg sem közelítõ, középzónába süppedõ nagybetû önbizalomhiányra, kisebbrendûségi érzésre, a saját személyiség lealacsonyítására, lenézésére enged következtetni. Ha a betûméret után a betûformát is vizsgáljuk, találkozhatunk nyomtatott nagybetûk használatával - a tanult írott nagybetûk használata helyett. Ez a jel olvasottságra, mûveltségre utal. Érdekes és egyedi betûkialakítás, amikor az író a kisbetût felnagyítja nagybetûvé. Ez a megoldás intelligenciáról, jó logikáról árulkodik, mint minden más leegyszerûsítés; ezen kívül tükrözheti írójának mûvészi hajlamát, mûvészetek iránti fogékonyságát. Mesterkélt írásokban mûvészieskedést jelez. Ha az egyébként kötött írásban a nagy kezdõbetû külön, leszakadva áll, ez elszigeteltségre, távolságtartásra, magányra, zárkózottságra utal; de jelölheti a saját személyiség kiemelését is. Némely írásban a nagy kezdõbetûk szétszakadásával is találkozhatunk. Ez a betûkialakítás színészkedésre, képmutatásra, gyakori, esetenként szélsõséges hangulatváltozásokra utal. Ha az írásban fellelhetõ egyéb jelek alátámasztják, akkor akár hisztériás hajlamú személyiségre is utalhat a szétszakadó kezdõbetû. A továbbiakban vizsgáljuk meg az egyes nagybetûk és azok különféle módosulatainak jelentését. A betû: Az otthont, a családot szimbolizálja. A betû két szára jelentheti az apát és az anyát, a köztük lévõ vízszintes vonal pedig kettejük viszonyát, a család összetartását mutatja meg. Ha az áthúzás nem metszi mind a két szárat, akkor írója valószínûleg csonka családból származik. Régimódi családra utal Bodroghy Funkcionális grafológiája szerint a lekerekített, boltívben végzõdõ A betû, a hegyesen végzõdõ, sátorra emlékeztetõ betû pedig vidámságra, felszabadult családi légkörre enged következtetni. A felül nyitott, egymást el nem érõ szárakkal írt betû erõs kötõdést mutat a gyerekkori család felé. Az A betû áthúzása magassága - ugyan úgy, mint a kis t betû áthúzásának magassága - a vezetõszerep és az uralkodás fontosságára, hatalmi igényekre vonatkozik. Alacsonyra rajzolt középvonal alárendeltséget, kisebbségi érzést, alázatot; magasra rajzolt középvonal hatalomvágyat, büszkeséget, fölényességet jelent. A nagy A betû két szára – az intuitív grafológusok szerint - a lábakat is szimbolizálja, minden betegség, ami a lábakkal kapcsolatos megjelenik ebben a nagybetûben. Itt ismerhetjük fel a boka és térdsérülésre, sántításra, izom és izületi megbetegedésekre utaló jeleket. B betû: Ez a betû a birtoklás betûje. Magasan a betû felett induló függõleges kezdõvonal kezdeményezõkészségre, vállalkozó szellemre utal. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint ez a betû szimbolizálja az epét és a veséket, ezeknek a szerveknek a megbetegedéseit, mûködési zavarait õk a nagy B betû erre utaló írásmódosulataiból veszik észre. Epe vagy vesebetegségre utaló jel a B betû alsó hasában képzett plusz hurok.

3

Grafológia

C betû: A család betûje, az ölelõ kart szimbolizálja. Ez a kar lehet nagy, kerek ilyenkor védelmet nyújtó, kényelmes, nyugodt családot mutat; de lehet szöges, összepréselt, deformált is. Fölülrõl induló, határozott függõleges kezdõvonallal képzett C betû leleményességet mutat. D betû: A hosszú kezdõvonallal induló betû szintén vállalkozó szellemre enged következtetni. Nyomtatott nagybetû használata írott nagybetû helyett ebben az esetben is olvasottságot, mûveltséget, mûvészi és tudományos érzéket jelöl. A betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a nagy D betû szintén a veséket és az epét szimbolizálja. A betû hasának alsó részén megjelenõ plusz hurok - szerintük - e szervek megbetegedéseit jelezhetik. E betû: A szeretet betûje. A nagy E betû mutathatja meg, hogy mennyire érezzük a minket körülvevõ szeretetet, mennyire igényeljük azt, vagy mennyire igényelnénk többet. F betû: Az érzelem betûje. Írott nagy F betû helyett a nyomtatott forma használata kultúráltságot, mûveltséget, mûvészi beállítottságot jelent. Ha a két vízszintes áthúzás nem egyenes, hanem hullámvonalra emlékeztet, akkor ez a jel fejlett humorérzékkel rendelkezõ íróra utal. G betû: A szexualitás, az ösztönök betûje, de az ezekre vonatkozó információkat a kis g betû vizsgálatából nyerjük. H betû: Ez a betû az otthont, a családot, a családi tûzhelyet szimbolizálja. A nagy H betûben megjelenõ plusz hurkok szeretethiányra, érzelemszegénységre utaló jelek. A nyomtatott forma használata mûveltséget, olvasottságot jelez. I betû: Angol nyelvterületen van nagy jelentõsége, itt a legteljesebb énkép betû, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ebben a betûben nyilvánul meg leginkább az önmagunkról alkotott kép. A nagy I betûbõl következtethetünk az önmagunkkal szembeni elégedettségre vagy elégedetlenségre. Ehhez azonban nem elég egyedül erre a betûre figyelni; meg kell vizsgálni a nagy I betû viszonyát a szöveg többi részével. Harmóniára, önmagunk elfogadására, elégedettségre utal, ha a nagy kezdõbetû sem a dõlésszöge, sem a mérete, sem a nyomatéka esetleg díszített vagy díszítetlensége miatt nem lóg ki a környezetébõl. Ha a nagy I betû mérete meghaladja a többi nagy kezdõbetû méretét, akkor írója önzõ, hiú, csak saját magára képes igazán figyelni, elhanyagolható mértékben, vagy egyáltalán nem érdekli Õt a többi ember. Akik az I betût a többi nagy kezdõbetû átlagos méreténél kisebbre írják alacsony önbecsüléssel rendelkeznek; kevesebbnek, alsóbbrendûnek érzik magukat a többiekkel szemben. A nagy I betûben megjelenõ hurok figyelmet követelõ, bonyolult egyéniséget mutat. Az ilyen ember rengeteget beszél saját magáról, és azt szereti, ha mások is beszélnek róla. J betû: Amíg a kis j betû az élet jó dolgainak megélését mutatja, addig a nagy J a panasz betûje. Ennek a nagybetûnek a grafológiában nincs különösebb szerepe, ritkán vizsgáljuk meg külön. K betû: A munka betûje, de jelentheti a szexuális élet társadalmi visszatükrözõdését is . A kivitelezés és kreativitás arányát inkább a ki s k betûben vizsgálhatjuk. Gyakran figyelhetünk meg hurkosan írt K betût. Középzónás plusz hurokkal írt nagy kezdõbetû az elért eredményeire, sikereire büszke embert mutat. L betû: A nagy L betû a pénzt, az anyagi javakat szimbolizálja. Az intuitív grafológusok szerint nagy L betû felsõ hurka a fejet, az alatta lévõ szár pedig a nyakat, a gerincoszlopot szimbolizálja. Ezeken a területeken bekövetkezõ sérülések, törések az L betû megfelelõ részében pöttyök, megszakadások vagy megbicsaklások alakjában jelennek meg. M betû: Úgy, mint a kisbetûben itt is az én -te-õk kapcsolatot jelenti. Az elsõ függõleges vonal az írót jelképezi, a második a hozzá nagyon közel álló személyeket, a harmadik függõleges

4

akaraterõt. jó logikát. valamint az ékezetek U betûvé módosulása alkoholizmusra utaló jel lehet. Nyomtatott nagybetû használata egyben a leegyszerûsítés jele is. A nagy R betûben megjelenõ plusz hurkok szeretetigényre. idegen szavakban fordul elõ. a nagy Y -t tehát nem tudjuk értelmezni. amit elvárunk magunktól. A kis y azonban páros betûk második tagja. de utalhat túlzott ellenõrzésre is. saját magunk elfogadását mutatja. nagyszájúságot is jelezhet. Nyomtatott M betû használata gyakori. dominanciaigényt. önértékelésünket. T betû: Jelentése megegyezik a kisbetû jelentésével. Y: Önálló betûként a magyar nyelvben nem fordul elõ. a hiányérzet ugyanis arra a betûre. vezetõi képességeket mutat. Ebben az esetben meg kell vizsgálni a módosult betû eredeti jelentését. A betû magassága megmutatja. Ennél a betûnél is inkább a kisbetûs alakot vizsgáljuk. inkább csak átvett.Grafológia pedig a vele kapcsolatban álló nagyobb közösséget. vagy még nem ismert. Grafológiai elemzéskor azonban a kis s betût vizsgáljuk elsõsorban. Ez az un. éppen ezért a váratlan helyzeteket szimbolizálja. Önálló jelentése nem ismert. U betû: A befogadás betûje. gyengédség utáni vágyra utalnak. V betû: Szintén a befogadás betûje. S betû: A szerzés betûje. Egyes írásokban szókimondást. Akkor vagyunk teljesen elégedettek. Az áthúzott Z betû a pontosság és a precizitás jele. P betû: A nõi nemet szimbolizálja. az ilyen embert szeretik a munkahelyén. a partnert szimbolizálja. most is mûveltséget. az önkifejezés betûje. esetleg egész szóra vonatkozik. N betû: Szintén a szociális kapcsolatokat mutatja. az anyagi javakat szimbolizálja. A túldíszített R sokkal inkább a külsûségekre figyelõ. hogy hogyan viszonyulunk az életünkben hirtelen fellépõ váratlan fordulatokhoz. A szépen megformált Z betû jó kapcsolatot mutat a munkatársakkal. R betû: A karrier betûje. Q betû: Nagyon ritka betû a magyar nyelvben. X: Ritka betû a magyar nyelvben. a második egyenes pedig a saját személyhez közel állók „te” szimbóluma. hiányjel -szimbólum. A munkatársat. ha az O betû magassága megegyezik a szélességével. ha ezt az írás reszketegsége vagy más gyakran elõforduló jelek is alátámasztják. szélessége pedig az eddig ezekbõl a célokból megvalósítottakat jelzi. Itt is. hiú ember írásában jelenik meg. itt a társat. amiben szimbólum megjelent. irodalmi és tudományos érdeklõdést jelent. Z betû: A harmónia. A pénzt. kispohár szimbólum. Az elsõ függõleges szár itt is az „én” jelképe. a fõnököt szimbolizálja. O betû: A magyar nyelvben az I helyett inkább az O betû számít énkép betûnek. hogy mennyi is az. Megmutatja. lényeglátó képességet mutat. A grafológiában a nagy P betûnek különleges jelentése nincsen. más betûk azonban gyakran módosulhatnak V betûvé. tehát intelligenciát. mint a Q betûnél a váratlan helyzetekre adott reakciót vizsgálhatjuk. A betû egyes változatai. milyenek szeretnénk lenni. 5 .

Egyes betegségekre is következtethetünk belõlük. l. A hurok alsó. A hurokterületet létrehozó vonalakat törzs. feldolgozatlan negatív élményeket jelentenek. b. Mit mutat meg a hurokterület? A hurokterület nagysága mutatja az élmény nagyságát. hogy írója képes-e a megszerzett élményt a mindennapi életben hasznosítani. Az egyén élménykészsége egyenesen arányos a bezárt hurokterület nagyságával.Grafológia 3. A felsõ zónában elhelyezkedõ hurkok fejezik ki azt. Az alsó zónában található hurkok az egyén tudattalanja által befolyásolt élményeket tükrözi. g. hogy legyen bekötési pontja a huroknak. Mit nevezünk alulkötött és felülkötött huroknak? Bekötöttség szempontjából megkülönböztetünk alulkötött és felülkötött hurkokat. tehát rendelkezik élményigénnyel. annak a közép zónához viszonyított elhelyezkedése megmutatja. ha létrejött a metszéspont. vagy felsõ zónában való elhelyezkedése utal a szellemi. Ha hosszú a hurokszár. Amennyiben létrejött a metszéspont. Az élmény csak akkor tökéletes. j és y betûkben képezünk. h. Mi a szerepe a hurokszárnak? Az élmény utáni igényt a hurokszár mutatja meg. Mi olvasható ki a hurkokból? A hurok jelentése a grafológiában: az egyén élménykészségének megmutatkozási helye. A sztenderd írás a felsõ hurokszárak bekötési pontjának a felsõ zóna és közép zóna határát. a hurok nem záródik be. élményt. hogy az egyén számára mennyire fontosak a szellemi értékek. 6 . A hurok Huroknak nevezzük azt a többnyire csepp formájú területet. illetve a biológiai élményekre. akkor az egyén törekszik az élmények megszerzésére. feldolgozásának képességére. A közép zónában megjelenõ többlethurkok elzárt. Ha a vonalak nem keresztezik egymást. f. illetve kötõvonalnak. metszéspontjukat bekötési pontnak nevezzük. A szár egyenesen arányos az élmény utáni törekvés nagyságával. Tulajdonképpen bekötési pont nélkül nem is beszélhetünk hurokról. Mi az a bekötési pont? Nagyon fontos. A hurok elemzésébõl következtetni tudunk az író élmény utáni igényére. valamint az élmény kifejezésére. az élmény átélésének. Ezeket hurokterületnek nevezzük. Bekötési pont nélkül csak élményigényt állapíthatunk meg. mert nem jön létre elzárt terület. akkor nincs beteljesülés. élménykészséget nem. míg az alsó hurokszárak bekötési pontjának az alsó zóna és közép zóna határát jelölte meg. megmutatja-e a külvilágnak annak tartalmát. melyet a k.

Más megerõsítõ jellel együtt jelentheti az átadni tudás. Felülkötött felsõ hurokszárak Felsõ hurokszárak alulkötöttsége (közép zónába csúszó metszéspont) azt jelzi.Grafológia A sztenderd írás Felsõ hurokszárak felülkötöttsége (a felsõ zóna és közép zóna határa fölö tt) azt jelenti.és közép zóna határától lejjebb történõ bekötés) azt jelzi. azt magánügyként kezeli. hogy az egyén a megszerzett tudását elzárja. hogy az egyén nem kíván beszélni biológiai élményeirõl. Alulkötött felsõ hurokszárak Alsó hurokszárak alulkötöttsége (alsó . nem tudja a mindennapi életben hasznosítani. hogy az egyén a megszerzett tudást alkalmazni is tudja a hétköznapokban. 7 . a tanítás képességét is.

Hangsúlyozzuk ki. Jelenthet leplezést. hogy az egyén nem titkolja vágyait. mert írója a törzsvonalat és a kötõvonalat egymásra írta. ha a hurokterület nem jön létre abból az okból kifolyólag. Felhozza azokat a mindennapokba.szublimáló hurkot . ha a hurok szélessége a sztenderd szerinti 1 -1. Ez mindig élményszegénységet jelent az aktuális területen. Sovány hurkok Tapadó hurokról akkor beszélünk.Grafológia Alsó hurokszárak alulkötöttsége Az alsó hurokszárak felülkötése (közép zónába való felkerülése) azt jelzi.5 mm alatt marad. Alsó hurokszárak felülkötöttsége A hurokterület nagysága alapján megkülönböztetünk: . de valamilyen oknál fogva nem tudatosodik benne az élmény.tapadó hurkot . biológiai élményeit.sovány hurkot . hogy két vonal van. Ennek jelentése: az egyénnek élményigénye van. 8 . szívesen beszél róluk. titkolózást is. csak egymásra vannak írva.hiányzó hurkot Sovány hurokról akkor beszélünk.

9 . akkor belsõ. a mindennapi életbe szublimálja. a lehetõség hiánya. az élmény igényének nagyságát. A vonal hossza jelzi az élményre törekvést. Fels? zónában jobbra irányult hurokszárak a megszerzett szellemi élmények továbbadásának képességét jelzik. sõt örömet jelent számára ezek átadása (bekötési pontot is vizsgálni kell!). hogy az élmény nem következik be valamilyen külsõ. hanem „v” betût formálva jobbra kötõdnek a középzónába. A tapadó hurkokkal ellentétben itt a hurokszárak nem egymáson haladnak. és a „g” betûkben Szublimáló hurok esetében sem jön létre hurokterület. Jelentése: az így író ember az alsó zóna energiáit a munkára fordítja. Mivel hurok nem jön létre.Grafológia Tapadó hurokszárak az „f. vagy balra tendálhatnak.” a „j”. Külsõ ok lehet pl. Ha egyetlen hurok sincs az egész írásban. a megfelelõ életkörülmények hiánya. arra következtethetünk. írójuk nem zárja el tudását mások elõl. Irányultságuk alapján a hurokszárak jobbra. vagy belsõ ok miatt. szublimáló alsó hurokszár a g betûben Hiányzó hurok: egyetlen pálcikaszerû vonal jelzi a hurok helyét. hiányzó hurkok A térszimbolika segítségével értelmezhetjük a hurokszárak irányultságát. Belsõ ok lehet az egyén élménykészségének a hiánya. ha akár csak egy hurok is van. akkor külsõ ok akadályozza az élményszerzést.

makacsságot jelez.Grafológia Jobbra irányuló hurkok a felsõ zónában Alsó zónában megjelenõ jobbra irányult hurkok írójuk egocentrikusságától való mentességét. valamint a biológiai élmények saját akarata szerinti történésére következtethetünk. míg az alsó hurkok szögesedésébõl az anyagi javak erõszakos megszerzésére. aki csak a saját élményének megszerzésére törekszik. ösztönéletében önzõ egyént sejtetnek. 10 . Balra irányuló hurkok a felsõzónában Alsó zónában balra irányult hurkok egocentrikus.felpuffadtak (luftballon-szerûek) A szöges hurokszárak az adott zónában az akaratot jelzik.többszörösen bezártak .odaadását jelzik. Anyagiasságot is jelent. én. Balra irányuló alsózónás hurkok A hurokterületek alakjuk szerint lehetnek: . Jobbra irányuló alsózónás hurkok Felsõ zónában balra irányult hurkok írója elzárja szellemi tudását mások elõl.szögesek .girlandosak . hajlamos mások szellemi eredményeit sajátjaként feltüntetni.árkádosak .csomósak . A felsõ hurokszárak szögesedése kritikusságot. melyet az élményszerzésre való törekvés közben másokkal szemben érvényesít. amennyiben az írás többi részén is találunk erre utaló jeleket.hurkosan hurkoltak .

Többszörösen bezárt hurok Csomós hurok: a hurokszárakon nagyítóval felfedezhetõ pontok. Csomók az alsó hurkokban Mielõtt betegségjegyeknek minõsítjük a hurokszárakon lévõ csomókat. kisebb hurok is keletkezik. mely elvont. 11 . Girlandos hurkok Többszörösen bezárt hurok erõs elzárkózásra utal. ez a biológiai élményektõl való elzárkózást jelzi. esetleg apró vérömleny meglétére utalnak. gyõzõdjünk meg arról. amely az adott területen negatív élmények következményeként jön létre. A csomók. hogy nem a golyóstoll hibájából keletkeztek -e a pöttyök! Hurkos hurok: a hurok képzése közben egy fölösleges.Grafológia Szögek az alsózónás Árkádok az alsózónás Kétféle irányultságú hurok egy hurokban hurkokban szóban Árkádos hurokkal az alsó zónában találkozhatunk. A bezártságon kívül jelzi azt is. magas vérnyomásra. Betegségjegyeket kutató grafológusok szerint a felsõ hurokszárakon megjelenõ csomósodások – helyüktõl függõen – fejfájásra. melyeket korábbi negatív élmények okoznak. Ezt a grafológia az élmény túlzott átéléseként értékeli mindkét zónában. azaz a gátlások akadályozzák az élmény zavartalanságát. hogy írója valamit eltitkol a világ elõl. Girlandos hurok a felsõ zónában jelenhet meg. extrém gondolkodást jelöl. Csomók megjelenése a felsõzónában Az alsó hurokszárakon található csomósodások az alsó végtagok keringési betegségére hívják fel a figyelmet.

Utalhat arra is. felfokozott képzelõerõt jelez. Luftballon -szerû hurok Az alsó zónában megjelenõ extra nagyságú hurkok általában az erõs nemi ösztön jelei. Idõsebbek írásában a személyiség fejlõdésének egy korábbi idõpontban való megrekedését jelzi. hogy írója sokat fantáziál. a fizikai erõ tiszteletét. légvárakat épít. valamint a sport iránti vonzalmát is.Grafológia Hurkos hurok Felpuffadt. álomvilágban él. de ezen kívül jelenthetik írójuk természet iránti szeretetét. luftballon-szerû hurkok megjelenése a felsõzónában: a kamaszkor természetes velejárója. Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése Extrahurkok megjelenése 12 .

az akarat. hogy szórakozott. akkor megkülönböztethetünk alul áthúzott és felül áthúzott „t” betût. magát sem képes irányítani. Nagyon alacsony áthúzás 13 . ha a sztenderd által megadott hely alatt húzza át valaki ezeket a betûket. azt a grafológia negatívan értékeli.Grafológia 4. akkor megállapíthatjuk az illetõrõl. ha egyáltalán áthúzzuk a törzsvonalat. hogy a közép zónát képzeletben harmadoljuk. határozatlan. Így tanultuk az iskolában Hol szoktuk áthúzni? A legváltozatosabb helyeken. Az alacsony áthúzást tovább pontosíthatjuk a könnyebb felismerhetõség végett úgy. hogy irányítsák. Az akarati gyengeség mellett ez jelenthet fizikai gyengeséget is. mint pl. Hol kellene áthúzni a „t” betût? Az iskolai sztenderd szerint a közép zóna és a felsõ zóna határa fölött kb. Alacsony áthúzásról akkor beszélünk. Azt jelzi. nemhogy másokat. Hiányzó áthúzás az „élet” szóban Ha van egyáltalán áthúzás. Vegyük sorba a lehetõségeket. Kimerült emberek írásában gyakran megfigyelhetõ a hiányzó áthúzás. csak betûré sz? Az ember olyan jelentõs jellemvonásáról közöl híreket. ami ráadásul nem is betû. a vezetõi képességek. szüksége van arra. és ezek jelentését. lebecsül másokat. Mit tudhatunk meg egy ilyen semmiségbõl. hogy az illetõ rendkívül önállótlan. mert ez a betû adja a legnagyobb lehetõséget az áthúzások számtalan variációjára. Ha az áthúzás az alsó harmadban van. a másokon való felülkerekedési vágy mértéke. és gyenge. Nagymértékben alulbecsüli saját képességeit. Az áthúzások Áthúzások alatt a latin betûs írásokban elsõsorban a „t” betû áthúzását értjük. 1 tollvonásnyival. Hiányzó „t” áthúzás: Ha következetesen nincs áthúzás a „t” betûn.

A felsõ zóna közepénél kitett áthúzás Van. elég akaratos is. ha ellent mondanak neki. 14 . de már jeleznek némi akaratot. Ha meghatároztuk a „t” betûk áthúzásának magasságát. Uralkodni vágyó. Ezért repülõ áthúzásnak is szokták nevezni. Az ilyen repülõ áthúzásokat alkalmazó ember elszakad a realitástól. mely szerint az áthúzás hosszának a középzóna nagyságával kell megegyezni. idealista. ha írásmintánkon különféle magasságú „t” áthúzást találunk? Akkor nincs mit tenni. vagy elhagyják azt. meg kell számolni a szövegben található „t” betûket és ez alapján kell meghatároznunk. Önbizalomnak nincsen híján. A felsõ zóna tetejénél áthúzott t betû Ennél magasabbra már csak akkor teheti valaki az áthúzást. aki hatalom után sóvárog. büszke. magasnak minõsítünk. emiatt gyakran konfliktushelyzetbe kerül. szinte repül fölötte. annyira. Nem kifejezetten vezetõ típus. amely a sztenderd által meghatározott hely fölött kerül a törzsvonalra. hanem lebeg. nagy benne a felülkerekedni akarás. Az ennyire magas áthúzás jelentése az. melyik fajta áthúzás a leginkább jellemzõ az írásra.Grafológia Még mindig a közép zónában maradva. Repülõ áthúzás Mit tegyünk. fölényes. hogy az a felsõ zóna tetején metszi a törzsvonalat. mint aki az alsó harmadba csúsztatja le áthúzását. annak képzeletbeli felezõvonala és a zóna felsõ határa közé esõ áthúzások még mindig a sztenderd alatt maradnak. de kisebb vezetõi feladatokat rá lehet bízni. hogy írója nagy on elégedett önmagával. annak átlagos az önértékelése és az akarata. Minden olyan áthúzást. Természetesen a középzóna nagysága alatt most a saját írásban használt középzóna magasságot értjük. Vegyük azt a példát. Nem szereti. amikor az író a felsõ zóna közepe táján húzza át „t” betût. soha nem ad mások véleményére. ha az nem metszi a törzsvonalat. aki ennél is magasabbra helyezi áthúzását a „t” betûn. hogy a felsõ zónában maradnak -e. vizsgáljuk meg azok hosszát is! Megint az iskolában tanultakat kell felidéznünk. A magas áthúzások jelentése között is teszünk különbséget attól függõen. Írója már nem annyira önállótlan. aki mindig a maga feje után megy. Aki az iskolában tanultak szerint húzza át „t” betûjét.

Az ilyen ember az átélt kudarcokért nem másban keresi a hibát. akkor írója kiegyensúlyozott. Túl hosszú áthúzás 4. elodázó típus. lassú elhatározást jelent. Találkozhatunk olyan balra csúszott áthúzással is. Ez félénkséget. hogy írója szeretne vezetõi posztot betölteni. rövid áthúzás gyenge nyomatékkal 8. Olyan ember. Hosszú áthúzás gyenge nyomatékkal 6. néha agresszivitást is mutat. A törzsvonaltól balra csúszott áthúzás azt jelzi. határozottságot. hogy írója óvatos. Ugyanez a rövid áthúzás erõs nyomatékkal már koncentrált figyelmet. ambíciót jelez. mint azt képességei indokolnák. akkor az kiegyensúlyozottságra. kontrollált akaratra utal. Hosszú áthúzás 3. Ezen kívül jelzi még a lassúbb írástempót is. bizonytalanságot. amely nem éri el a törzsvonalakat. hanem saját magát okolja. Ha gyenge a nyomatéka. Rövid áthúzás 7. bizonytalanságot. Mit jelent a t áthúzás vízszintes helyzete? Figyeljük meg. Hosszú áthúzás erõs nyomatékkal 5. kis vezetési igényt jelez. hogy a törzsvonalhoz viszonyítva vízszintes irányban hol helyezkedik el az áthúzás. nem mindig tettrekész. még az elõtt befejezõdik. Sztenderd méretû áthúzás 2. határozatlanságot. Rövid áthúzás erõs nyomatékkal Mit jelent a hosszú áthúzás? A hosszú „t” áthúzás mindig energiát. Az így író embert ritkán ragadják el érzelmei. Mire utal a rövid áthúzás? A rövid áthúzás önuralmat takar. A túl hosszú áthúzás olyan embert takar. aki tisztában van saját értékeivel. Ha szimmetrikusan találjuk a „t” betû szárán. de vékony is. Ha áthúzása nemcsak rövid. akkor az gyenge akaratra utal. kicsit halogató. az akaratgyengeséget. akinek ambíciója jóval nagyobb.Grafológia Mit jelent a megfelelõ méretû áthúzás? Ha az áthúzás hossza középzónányi. erõs akaratot jelent. tehát Én -értékelése megfelelõ. 1. helyesen ítéli meg saját magát. élénkséget. Az erõs nyomatékú hosszú áthúzás erõs akaratot. 15 . de jelzi azt is.

ha felfelé tartó áthúzása erõs nyomatékú vonallal készült. Vízszintes áthúzás 2. elõresietõ áthúzás az elõrelátó. Felfelé tartó áthúzást választ a törekvõ. Balra csúszott áthúzás 3. Lefelé tartó áthúzás 16 . Milyen iránya lehet az áthúzásnak ? Az áthúzás iránya szerint lehet vízszintes. Balra csúszott áthúzás. Szimmetrikus elhelyezkedés 2. hogy már mindent elárult nekünk ez a kis vonal! Ennél is több információt rejt magában. aki csodálja a nála különbeket. Jobbra csúszott áthúzás. Felfelé tartó áthúzás erõsebb nyomatékkal 5. Vízszintes áthúzás a szár tetején 3. amely nem metszi a törzsvonalat 6. akkor szolgalelkû emberrel állunk szemben. gyors gondolkozást.Grafológia Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. aki nyugodt. mely nem metszi a törzsvonalat 4. lendületes személy sajátja. Ha annyira siet az áthúzás. Ha kihegyezi a gyenge. ha meghatározzuk irányát és alakiságát. kiegyensúlyozott. akkor a fentieken kívül még bátorságot. vállalkozó kedvû személy. Felfelé tartó áthúzás 4. békés természetû. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafoló gia (1995)c. vagy lefelé tartó. ha megjegyzéseket tesz másra. jobbra kitett áthúzás Jobbra csúszott. könyvébõl való 1. akkor kisebbségi érzését csak úgy tudja elviselni. akkor másokon nagyon szeretne uralkodni. hogy nem is metszi a törzsvonalat. gyors munkavégzést is jelent. ambiciózus. akkor írójának irreális vezetési késztetése van. könyvébõl való 1. felfelé. Ez akkor vonatkozik rá. Ha sápadt. Ne gondoljuk azt. Ha a repülõ áthúzás csúszik jobbra. Magasan repülõ. Ha vízszintes áthúzását a törzsvonal tetejére helyezi. Jobbra csúszott áthúzás 5. erõtlen az áthúzás. felfelé tartó „t” áthúzást. Vízszintes áthúzással az ír. aki nagylelkû.

amely kijelöli a kötelezõ metszéspontot. Hogyan értékeljük az alul hurkolt áthúzásokat? Íráselemzés elõtt mindig meg kell kérdeznünk az író korát azért. hiszen itt is van egy iskolai sztenderd. Rossz hangulatú. Alulhurkolt t áthúzások Beszélhetünk -e alacsony. letört végvonalak. hogy írója számára nem ezt írta elõ a szabványírás? Akkor egy gyorsasági jelnek is vehetjük azt. Ritkán. az alsó harmad határán van az optimális áthúzás helye.Grafológia Lefelé haladó áthúzás az elemzõ. Magas helyzetû alulhurkolt t áthúzás Hogyan értékeljük az alulhurkolt áthúzásokat. melynek törzsvonala jobbrakanyarodás nélkül egyenesen halad a közép zóna alsó határáig. majd a vonal átmetszi a törzsvonalat és továbbhalad. Azaz alul hurok. elõvigyázatos. Az ettõl lejjebb lévõ hurkos áthúzásokat alacsonyaknak. Ezt túlbiztosítási jelként értékeljük. lefelé tartó sorirány. ha biztosan tudjuk. Az ilyen „t” betû egy 1 -es számhoz hasonlít. Ha a közép zónát harmadoljuk. amely az írás tempóját nem akadályozza a toll felemelésével. felül áthúzott t betû 17 . gyenge nyomás. vagy magas áthúzásról alul hurkolt „t” esetében? Természetesen igen. feljebb áthúzás. hogy könnyebben meghatározhassuk az Õ iskolai sztenderdjét. az ettõl feljebb lévõket magas áthúzásnak értékeljük. pl. Ott egy hirtelen balra -. hogy valaki mindkét formát felsorakoztatja egy „t” betû egyetlen törzsvonalára. Pesszimizmusra csak akkor gyanakodjunk. boncolgató hajlammal bíró ember sajátja. tulajdonosa óvatos. Gyengébb minõségû írásban gõgösséget. Az ilyen ember mindig megerõsítésre vár a többektõl. Alul hurkolt. ha egyéb grafológiai jelek is megerõsítik azt. de elõfordul. majd ismét jobbraforduló mozdulattal elõbb egy hurok képzõdik. Idõsebb emberek alulhurkolt „t” áthúzást tanultak. lehangolt embernél is elõfordulhat a lefelé tartó áthúzás. stb. körültekintõ. mások lekezelését mutatja.

akkor jövõbeli elképzeléseihez ragaszkodik makacsul. Hullámos áthúzás 4. A horog. Domború áthúzás 2. kampós. horgos. A homorú áthúzás tulajdonosa elfogadja mások érveit. kritikus természetet takar. Homorú áthúzás 3. makacs. kampó az áthúzás végén A hegyben végzõdõ áthúzás többnyire csipkelõdõ. kritikáját. gúnyolódó. Az ábra Gulyás: Mai Magyar Grafológia (1995)c. kampó az áthúzás elején 5. sõt ezek megvalósítása érdekében egy kis agressziótól sem riad vissza. míg a domborúé elutasítja azokat. hullámos. kampó az áthúzás elején azt jelzi. Horog. Ha a horog vagy kampó az áthúzás végén van. A hullámos „t” áthúzás írója nem panaszkodhat humorérzékére. hogy gazdája önfejû. vagy hegyes alakzat megfigyelhetõ -e. könyvébõl való 1. 18 . még elképzeléseit is titokban tartja mások elõtt. Horog. sõt még önmagán is képes nevetni.Grafológia Milyen alakú lehet az áthúzás? Az áthúzás alakiságának vizsgálatakor azt kell figyelnünk. hogy a vonalon homorú. görcsösen kapaszkodik múltbéli tapasztalataiba. domború.

precízséget. az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra. Ezen kívül segítenek az írástempó megítélésénél. gyors gondolkodást. jó önkontrollt és alaposságot jeleznek .Grafológia 5. utána cselekszik. a kontroll késését jelentik. Hiányzó ékezetek a „j” és „á” betûrõl Horizontális helyzetük szerint hányfélék lehetnek az ékezetek? Lehetnek pontosan kitettek. Mit kell vizsgálnunk az ékezeteknél? Az ékezetek vizsgálatánál a betûhöz viszonyított vertikális /függõleges/ és horizontális /vízszintes/ helyzetüket. ha hiányzik az ékezet? Hiányzó ékezetekkel a feledékeny. 19 . elõresietõek és elmaradóak. Pontosan kitett ékezetek Az elmaradó ékezetek gondolkodásbeli lassúságot. elõbb gondolkodik. annak részei. Jelent az is valamit. Elmaradó ékezet Az elõresietõ ékezetek az elõrelátó. nemtörõdöm ember írásában találkozunk. A felsõ zónában. utána gondolja végig azt. figyelmességet. hanyag lusta. Az ékezetek Az ékezetek a betûhöz tartoznak. Az így író ember gondolatai a cselekedetei elõtt járnak. A pontosan kitett ékezetek pontosságot. a folyamatos kontrollt jelzik. Írója elõbb cselekszik. az elmaradóak a betûtengelytõl balra helyezkednek el. alakjukat is meg kell figyelnünk. ezért elsõsorban az író gondolkodására és önkontrolljára következtethetünk elhelyezkedésükbõl. a szellemi szférában helyezkednek el a sztenderd szerint. gondolkodásbeli realitást. A gyors írástempó egyik jele. A pontosan kitett ékezetek a betûtengely vonalában. aki nem kontrollálja a cselekedeteit. valamint méretüket. valamint megmutatják írójuk precizitásának mértékét is.

tárgyilagosságot. Erõs nyomással párosulva jelentõs akaraterõt jelez. akkor írója lelkesedõ. illúziómentes életszemléletet mutat. amely még nem éri el a középzónát. hogy az illetõ nem tud összhangot teremteni az elmélet és a gyakorlat között. A magasan kitett ékezetek széles látókörre és jó áttekintõképességre is utalnak. valamint a dolgokra. Alacsonyan kitett ékezet Ha az ékezet belevág a hozzá tartozó betûbe. és lefelé a felsõ zóna közepéig kell tartania. Az ékezet sztenderd szerinti hosszúsága tehát félzónányi. Az önmagával elégedetlen ember 20 .Grafológia Elõresietõ ékezetek Vertikális helyzetük alapján milyenek lehetnek az ékezetek? Az ékezeteket vertikális. Magasan kitett ékezetek Alacsonyan kitett ékezet. az annak a jele. Ha az ékezet elhagyja a felsõ zónát. azaz függõleges elhelyezkedésük szerint is vizsgáljuk. eseményekre felülrõl való rálátás képessége. A sztenderd írás szerint az ékezetek kezdõpontjának helye a felsõ zóna felsõ határán van. ábrándozásra hajlamos. elérhetetlen vágyakat dédelgetõ ember. Írójukból hiányzik az áttekintõképesség.

A hosszú ékezet hosszú ideig tartó kontrollt. Bekötött ékezet a „lényeg „szóban Bekötött ékezet a „jól” és az „együtt” szóban Milyen alakúak lehetnek az ékezetek? 21 . míg a rövid ékezet rövid kontrollt jelez. Vékony ékezetekkel a hûvös.Grafológia írásában is gyakran megtaláljuk az oválba vágó ékezeteket. Oválba vágó ékezetek Milyen szempont szerint vizsgáljuk még az ékezeteket? Az ékezeteket vonalszélességük alapján két csoportba oszthatjuk: vékony és vastag vonalszélességû ékezetekre. ötletességre. Eredeti észjárásra. Vastag vonalszélességû ékezet Mire utal az ékezetek hossza? Az ékezetek hosszúságuk alapján is jelentéssel bírnak. tartózkodó. sõt az antiszociális személyiségproblémával küszködõk is így írna k. elõrelátó gondolkodásra utal. vastaggal a szenvedélyes emberek írnak. jó kombinációs készségre. hiányzó hosszú ékezet ékezetek a „j” és „á” betûkön Mi az a bekötött ékezet? Bekötött ékezetek: a grafológia mindig pozitívan értékeli a gyors írásnál gyakran elõforduló kapcsolódásokat az ékezet és az utána álló betû között. Rövid ékezet az „i” betûn.

bizalmatlanságot. 22 . domború. Domború ékezet Szöges. hullámos. kampós és karika alakú ékezetekkel is. humorérzékre utal. védekezést és elzárkózást is jelent. a nyitottság. mértékletességet. titkolózást. A kamaszírásokban ne ítéljük meg negatívan. vidámságra. és függõleges irányúak. horgos ékezet makacsságot. gyakorlatiasságot. az ötletesség. Az így író embereknek többnyire fejlett a verbális képességük. A két pont helyett vízszintes vonallá alakult ékezet a gyors írás jele. külön szellemi világot jelöl. Homorú ékezet Domború ékezet józanságot.ha az írás más jellemzõi is erre utalnak . szöges.Grafológia Az ékezetek alakisága: A sztenderd szerint az ékezetek egyenes vonalúak. Homorú ékezet az érdeklõdés. Pontok helyett vízszintes vonallá módosult ékezetek A karika alakú ékezet titoktartást. a szellemi befogadás jele. a kíváncsiság. önfejûséget takar. de felnõtt írásokban .hazugságjelnek értékeljük. Szöges ékezet Hullámos ékezet rugalmas gondolkodásra. Ezen kívül találkozunk homorú.

Kis „h” betûre. amely a toll kezdõpontját jelzi 23 . vagy egyáltalán nem elfogadó. vagy 4 -es számra emlékeztetõ ékezetek Nagyon nehéz észrevenni. vagy „h” -betûre emlékezetõ vonal: ötletességet. antiszociális személyiségû emberek írásvizsgálatánál tapasztaltam.Grafológia Az ékezet néha a 4 -es számra. de nagyítóval felismerhetjük az alulról felfelé kitett ékezeteket. amennyiben ezt más jel is megerõsíti. gyakran agresszív ember írásában találkozhatunk ezekkel a fordított irányú ékezetekkel. attól távolodva halad a felsõ zóna felé. mások szabályait nehezen. Alulról felfelé kitett ékezetek. Az öntörvényû. Jól látható az õ és á betû feletti pont. Az aszociális. zsenialitást jelöl. hogy szívesen használják ezt az ékezettípust. Ilyenkor az író a betû felõl kezdi húzni a vonalat.

jegyezzük meg. befolyásolni próbálja. ismerõsi kapcsolatait. hogy azt irányítani. közvetlen emberek. valamint két betû között is. hogyan tud maga az ember is beilleszkedni a környezetébe. hogy érzelmeik nem szívbõl fakadnak. Mit jelent maga a betû a grafológiában? A betû mindig magát az író embert jelenti. vagy nem tud a másik keze után nyúlni. jelképes értelemben õk a „kezek” Mit olvashatunk még ki ezekbõl a kötõvonalakból? Az egyedüllétet. Nem marad elõttünk rejtve az akaratos. vagy girlandos ductus 3. Ha a kötõvonalak nyitottnak. Õk a barátságos. mert ezek mutatják meg. A grafológia azért tulajdonít nagy jelentõséget ennek. mert egy esetleges elutasítás. a szavak pedig a környezetét. Miel?tt részletesebben megismerkedünk a kötési módokkal. Ugyanezzel a két kézzel ugyanilyen mozdulatokat képesek azok is létrehozni. erõszakos ember sem. A másik emberrel való kapcsolatteremtési. Kígyó ductus 24 . a végvonalakban és az irányultságban is. Ahogy megérezzük a velük való találkozáskor azt. mert az írást készítõ ember a legkevésbé figyel betûkötési módjára. Mik azok a kötõvonalak? A kötõvonalak biztosítják a kapcsolatot a betûk törzsvonalai. Amire nem figyel. ezek a következõk: 1. Füzéres. gátolhatja a következõ kapcsolatépítési kísérleténél. Fonalas ductus 5. mindenki a saját igénye és belsõ késztetése alapján próbál beilleszkedni a társadalomba. hog yan illeszkednek be az egyes betûk a szavakba. meg tudják ölelni a másikat. Nem mindegy az egyén számára sem. aki darabos mozdulatokkal ragadja meg a másikat. nyitott. amikor a kezek leengedve maradnak. Betűkapcsolások Az írásvizsgálat egyik legfontosabb eleme a betûk kapcsolódási módjának vizsgálata. ki tudják nyújtani a kezüket a másik felé. Keressünk bizonyítékot az írás más részeiben is a feltételezett tulajdonságra. nem befolyásolt. Meg tudják fogni a másik ember kezét. Árkádos. barátságosnak mutatnak valakit. a magányosságot. Tehát az egyes betûket tekintjük magának az író embernek. mindig más jelekkel együtt szabad csak értelmeznünk. hogy bármennyire fontos információt is tartalmaznak ezek a vonalak az írójukra nézve. Általában az emberek a két kezükkel is ki tudják fejezni érzelmeik egy részét. vagy közösséghez. Hiába van mellette a másik ember. Szöges ductus 4. az nem tudatos.Grafológia 6. vagy boltíves ductus 2. a szûkebb – tágabb baráti. A grafológusok öt fõ vonalkapcsolási módot különböztetnek meg. ugyanúgy meglátjuk ezt írásukon is. akik csak kényszerbõl. õ nem akar. érdekbõl. kiközösítés elbizonytalaníthatja. kapcsolattartási mód egyénenként változó. akkor az erre utaló jeleket meg fogjuk találni még például az oválokban. hogyan fogadja õt a közösség. tehát természetes megnyilatkozása énjének. Nagyon fontos megnéznünk. képmutatásból csatlakoznak a másik emberhez.

Árkád az „i” betûben Árkád az elsõ „k” betûben A kezdõárkád írójának célja mindig a hatáskeltés. valamint a "t" áthúzásoknál is keletkezhet boltív.. ahová a normaírás egyébként nem. eleinte távolságtartó. Amikor a két pontot kis kupola helyettesíti. hegyének lekerekítésében. Az ilyen ember a környezetére megjelenésével. hogy olyan helyre is boltívet tesz. Könnyen felismerhetjük az árkádot még a szó elején. vagy a szó közben lévõ ”i" és "j" betûk kezdõvonalában. mert amikor már nem kötelezõ a tanult sztenderd szerinti írás. A kezdõárkád egyfajta fékezõ vonal. fellépésével szeretne kedvezõ hatást tenni. amelyek a szavak elején. A tanult formával ellentétben az árkádosan író ember ide szög helyett boltívet rajzol. Gyakran elõforduló jel még az ékezetekben kialakított árkád. vagy végén képzõdnek. Hol keressük az árkádokat? A legkönnyebben az „m” és „n” betûkben találhatjuk meg: Árkádok az „m” és „n” betûkben Az így író személyre jellemzõ. Ezen kívül találkozhatunk még kezdõ. Írástanuláskor az árkádos kötési módot tanítják az iskolában. amely arra is utal. hogy írója fékezi magát. 25 . amikor az árkád szót halljuk? A legtöbben az építészetben használt boltívekre gondolunk. Az "l" és "k" betûk felsõ hurokrésze helyett. mindenki a saját belsõ énjének megfelelõ módon változtatja meg azt. Ezek a boltívek hatalmas terhelést képesek elviselni. Az árkád Mi jut eszünkbe. Általában az "m" és "n" esetenként az "u" betû kezdõvonalában fedezhetjük fel.és záróárkáddal. Mégsem rögzül az írni tanuló gyerekekben olyan mélyen. csak késõbb oldódik fel.Grafológia 1.

Ezek írójáról a fentieken kívül még több tulajdonságot is megállapíthatunk. többségüknek fontosabb a látszat. ezért elzárkózik elõle. alkalmazkodóak. nagy bennük a szereplésvágy. és a szöges árkádot. esetleg "i" betûknél figyelhetõ meg. hiúak. ha árkádmódosulásait is figyelembe vesszük. kötelességtudóak. megfigyelhetjük. egy bizonyos határnál nem engednek senkit közelebb magukhoz. különcök. A szûk árkádot választók pontosak. Szûk árkád A lapos árkáddal írók makacsok. hogy árkád és árkád között különbség lehet. Nem akarja véleményét nyíltan vállalni. a valós én elrejtését és ellenkezõ formában való feltüntetését jelenti. Rendkívül jó teherbíró képességgel rendelkeznek. amely egyaránt jelenthet fizikai és lelki teherbírást is. a lapos. szoronganak. elzárkózóak. mindenkivel szemben óvatosak és gyanakvóak. szeretik az önmutogatást Lapos árkád A fonatos árkáddal íróknak jó a logikájuk. Fonatos árkád 26 . fegyelmezetlenek. mint a valós tartalom. Záróárkád az „a” betûben Mi jellemzõ az árkádosan írókra? Zárkózottak. lepleznek valamit.Grafológia Kezdõárkád A záróárkád többnyire a füzéresen írt szóvégi "m" és "n”. a szûk. A normál árkádon kívül megkülönböztetjük a támasztott. Ha több árkádos írást összehasonlítunk. egyfajta kétszínûséget. a fonatos. tartózkodóak. nehezebben barátkoznak. ahol a füzér utolsó íve boltívbe fordul át. õszintétlenek. Ezt a formát a grafológia negatívan ítéli meg.

már következtethetünk is arra. és a feszes füzérrel. bizalommal fordulnak az emberek felé. néha kegyetlenek. nyitottak a világ dolgai iránt. a széthúzódó lágy. Füzéres írás Mi jellemzi a füzéresen írókat? Elsõsorban érzelmi beállítottságúak. vagy egy felfelé nyitott. Mivel a girlandot könnyed. de önállótlanok. Támasztott árkád 2. A füzéresen író ember a „h” betûjébe hullámvonal helyett „u” szerû girlandot rajzol. vagy más néven girlandot egy kehelyhez. ak ik támaszt keresnek. Kevés szeretetet tudnak adni. Írójára általában mindannak az ellentéte igaz. engedékenyek. amit az árkáddal író emberrõl állapítottunk meg. részvétet. zárkózottak. kedvesek. fejlett az empátia érzékük. A füzéresen írókra általánosságban jellemzõ tulajdonságokon kívül még több információt kaphatunk a füzérfajták meghatározásával. mások helyzetébe nem tudják magukat beleélni.Grafológia A szöges árkáddal írók általában kérlelhetetlenek. rosszindulatúak is lehetnek. kissé behajlított tenyérhez hasonlíthatjuk. Többnyire félénkek és szerények. sajnálatot nem éreznek senki iránt. gyors mozdulattal lehet létrehozni. Szöges árkád A támasztott árkáddal írók betartják a társadalom által elõírt normákat. esetleg szöges. 27 . sok bennük a belsõ feszültség. A normál füzéren kívül találkozhatunk még a szûk. a mélynyergû. de nézzük meg a „h” és az „A” betûkben is. sok többletenergiával rendelkeznek. hogy az így írók könnyedek. Hol keressük a füzért? Els?sorban az „m” és „n” betûkben. A füzér A füzért. Az árkáddal pontosan ellentétes mozdulatsorral rajzolható meg. Rendkívül energikusak. barátkozó természetûek. segítõkészek. Füzér és füzér között is van különbség.

széthúzódó füzér A feszes füzérrel írókat a jó felfogóképesség. megbocsátók. konfliktuskerülõk. Szûk füzér Szûk füzér A fonatos füzérrel írók csak színlelik a nyíltságot. határozottak. érzékenyek. Amennyit érzelmileg nyújtanak valakinek. tudják magukat fékezni és irányítani. a közeledés és a jó szociabilitás jellemzi. önzõek. annyit vissza is igényelnek. Az érzelmek. a hangulatok uralják ezeket az embereket. Hajlamosak érzelmeik elfojtására. aránytalanul feszes füzér szorongó. szeretik a feltûnést. Akaratgyengék. hiúak. de el is várnak. Fonatos füzér Fonatos füzér A mélynyergû füzérrel írók általában túlérzékenyek. befolyásolhatók. mindent a lelkükre vesznek. sok bennük a feszültség. Ellenben a nagyon szûk. erõs akaratúak. elveszti tartását. sebezhetõek.Grafológia A szûk füzérrel írók fékezik írás közben mozdulatukat. céltudatosság. de lehetnek szeszélyesek és kiszámíthatatlanok is. mindent magukra vonatkoztatnak. de nem hajlamosak szélsõségekre. széthúzódó füzérrel íróknál a girland íve ellágyul. hiszteroid alk atra is utalhat. 28 . A lágy. neurotikus. a lágyság eltûnik girlandjaikból. számítóak. önállótlanok. Ennek megállapításához természetesen más írásjegyeket is meg kell vizsgálni. Adnak. alkalmazkodás. békülékenyek. Lágy. Ez gátoltságot jelent a másik emberhez való közeledésben. lusták.

de megtalálhatóak szinte mindenütt az írásban. Mindkettõ a kedvességet. és az ékezetekben is. Szóvégi füzér Füzér a szavakon belül: ha egy szóban két betû közötti távolság sokkal nagyobb az írásra egyébként jellemzõ betûtávolságnál. Füzér a szavakon belül 3. akadálytalan. ezáltal könnyû. a "b" "v" betûk alsó íves részében. akkor ez egy mindenkor. sarkokat? Elsõsorban itt is az "m" és "n" betûkben. irányt változtat. Ezzel ellentétben a szöges. 29 . gördülékeny haladás helyett a lökésszerû elõrejutás a jellemzõ. a "k" masnijában. az elõrehaladást a papíron. A toll egy -egy szög képzésekor mindig megtorpan. gördülékeny haladást érnek el. hogy barátságos. alkalmazkodó. Az ilyen ember semmiképpen sem lehet simulékony. a szeretetet csak színlelõ ember sajátja. aki rájött arra. minden körülmények között megfelelni vágyó emberre utaló jel. a saját maga állította akadályok leküzdése miatt. Hol keressük a szögeket. pl. ahová egyébként ívet kellene rajzolni. az oválokban. az alsó és felsõ hurkokban. Írójának jóval több energiájába kerül az írás létrehozása. a "h" betû íves részében. A folyamatos. csak ezután haladhat tovább. sarkos írás nem jelent akadálytalan elõrejutást. közvetlen viselkedéssel jobban el tudja érni célját. valamint ezek a betûk egy széles füzérrel kapcsolódnak egymáshoz.Grafológia Feszes füzér A szavak elején és végén megjelenõ füzéreket a grafológia negatívan ítéli meg. A szög Az árkádos és füzéres kötési módot választók ívekkel oldják meg a mozgást.

engedékenységétõl. a világhoz. könyörtelenségre. Támadóak. szögletes írással. vagy a tompább szögek jellemzõbbek -e az írásra. szívósak. nincs erõ a mozdulatban. kötelességtudóak. Minden eddig ismertetett formával ellentétes. hajlíthatatlanok. így védekezik az ellen. esetenként nem áll távol tõle a brutalitás sem. nem elnézõek. az erõtlenséget szimbolizálja. az emelkedések. igazságszeretõk. aki képes akaratával szabályozni érzelmeit. aki keménységet erõltet magára. esetleg indulatos. mindig meg kell néznünk. Ezzel szemben a ritmus nélküli. nem barátkozó típusúak. A szavak. a képlékenységet. merevek. addig a fonalasságnál nincs határozott forma. gyakran erõszakosak. 30 . A tompább szögekkel íróknál csökken a negatív tendencia. Számukra csak fehér. hogy kihasználják õt. mert nincs határozott alakja. akkor írója keménységet. hogy puha lelkû. Mások hibáit viszont mindig észreveszik. az elnagyoltság a feltûnõ. Nehezen engednek közel magukhoz bárkit is. Minél hegyesebbek a szögek. vagy csak fekete lehet valami. Míg az árkádot és a füzért az ívelésérõl. annál erõsebben jelentkeznek írójukban a negatív tulajdonságok. érzelmes ember nem ír szöges. Szöges írás Szögek a szó elején: ha csak a szavak vagy mondatok elején találunk szögeket. konfliktusokat keresõ emberre vall. Biztosak lehetünk benne. a szöget a sarkosságáról. erõszakos viselkedést jelezhetnek. hogy a hegyes szúrós. aki megijed saját érzelmi túlfûtöttségétõl. Szabályos. Ha szöges írással találkozunk. A fonal A fonal a puhaságot. darabosságáról ismerhetjük fel. vagy mondatok végén jelentkezõ zárószögek elutasító magatartást. mert felelõsségvállaló. Leggyakrabban aszociális személyiségek írásában találkozhatunk ezzel a formával. bizonyos esetekben brutalitásra is utalhat. akkor ez olyan emberre vall. akkor azt minden valószínûség szerin t olyan ember írta. szabálytalan írás csökönyös. nagyon önállóak. ritmusos írásban pozitívan ítéljük meg a szöges kötésmóddal író embert. a kompromisszumokat nem kedvelik. határozottságot szeretne mutatni. uralkodni vágynak.Grafológia Szögesedés a „b” betûkben Mi jellemzi a szögesen írókat? Energikusak. az alaktalanságot. Hiányzik az eddigi kötésmódokban megszokott ritmus. amely létrehozza. süllyedések egymás utáni váltakozása. Ezzel palástolja gyengeségét. ellentétben állnak környezetükkel. inkább a jellegtelenség. kevésbé "szúrósak". ezért próbál a külvilág felé egy kis akaraterõt mutatni. A túlzott szögesedés egoizmusra. akaratosak. Ha füzéres írásban találkozunk zárószögekkel. Ha árkádos írásban látjuk a zárószögeket. 4. jobban közelednek a társasághoz. Feladataikat mindig ellátják. megbízhatóak.

de semmi sem köti le igazán. füzérelemek után tollunkat mindig megállítjuk. A kígyó ductus. akadályok között ügyesen elsikló mozgását idézi fel. Ha kígyóvonalat 31 . visszautasítja azt. pszichológusok és színészek írásában. vagy alkoholista személyekre utal. hogy az egyes árkád. megformálatlansága és nem utolsósorban nehezen olvashatósága tükrözi a fonalas írásmódot. nem kitartó. sietséget. együttérzõek. nem nyilvánít véleményt. Érzékenysége miatt nehezen viseli el a kritikát. Ha le akarunk rajzolni egy sort árkádot vagy egy sor füzért. Empátiáról. hogy elmélyüljenek egy témában. mert mindig a pillanatnyi lelkiállapotuk alapján cselekszenek. rossz az önismeretük. A hullámhegyek és hullámvölgyek szabályosak. Intuitívak és alkalmazkodóak. 5. hisztérikus. A szóvégi fonalasság megjelenhet árkádos és füzéres írásban is. Jó diplomáciai érzéket is jelöl. nyughatatlanok. de többnyire az egész íráskép alaktalansága. könnyen megsértõdik. kapkodást tükröz. a nyugodtság és a higgadtság. Türelmetlenségük azonban meggátolja õket abban. ezért hiányzik belõlük a harmónia. Mindkettõnél úgy értelmezzük. Az egész írás bizonytalanságot. mindig rohan. bizonytalanok. Hol keressük a fonalasodást? Legkönnyebben itt is az „m” és „n” betûkben érhetõ tetten az így író ember. A fonalasan írók jellemzõ tulajdonságai: Az így író emberek nem állhatatosak. ezeket többnyire figyelmen kívül hagyják. ideges. vagy kettõsívelés Korábban a grafológia nem különítette el a fonalas kötési módtól. nyugtalan. A tiszta fonalas írást olvashatatlanságukról könnyen felismerhetjük. Mivel nincsenek határozott elképzelései. csapong. nem készteti semmi megállásra. nem határozottak. Minden érdekli.Grafológia Mit találunk helyette? Nyugtalan remegéseket. hogy írója képes más helyzetébe beleélni magát. irányváltoztatásra kényszerítjük. nagyjából azonos kilengést mutatnak felfelé és lefelé is. minél elõbb be akarja fejezni az elkezdett mozdulatot. elfonalasodott. olvashatatlan betûket. segítõkészek. inkább alkalmazkodást mutat. Túlérzékenységük és empátiájuk miatt könnyen rá tudnak hangolódni másokra. Nehezen viselik el a kritikát. Legtöbbször kiszámíthatatlanok. Túlérzékenyek. a formaságokat. Fonalas írás Szó eleji és szóközti fonalasság: írója rapszodikus. Rendkívül türelmetlen. gyakran más és más szemszögbõl képes nézni a dolgokat. mindig a pillanat dönti el alkalmazkodik-e a helyzethez. azt vesszük észre. ezek többsége neurotikus. Gyakrabban figyelhetjük meg pedagógusok. Leginkább a sinus görbére emlékeztetõ vonal a kígyó hullámzó. hogy írója szorult helyzetekbõl mindig talál kiutat. Ha csak teheti. ill. Nem szeretik a szabályokat. képesek több dologgal is foglalkozni egyszerre. vagy szembeszegül vele. átérzik mások problémáit. érzékenységük miatt könnyen kihasználhatóvá válhatnak. A kettõs ívelés az árkád és a füzér összeolvadása egy hullámvonalba. Nem tartja a maga számára kötelezõnek a társadalom szabályait. Mintha menekülne írója a mozgás elõl. A toll akadálytalanul halad a papíron. elvei. együttérzõ képességrõl árulkodik. nem szilárd jellemûek. Tiszta fonalas írással ritkán találkozhatunk. valamint azt is jelzi. esetenként egyenes vonalakat. Határozatlanságuk. Rendkívül türelmetlenek.

Az így író emberek számára többféle igazság is létezik. nem kényszerülünk megtorpanásra. rendkívül fejlett diplomáciai érzékkel rendelkeznek. a lazaságra. merev. Nem képesek a közvetlenségre. Az összeolvadó szárú ductussal írók jellemzõ tulajdonságai: kapcsolódásuk a világhoz mesterkélt. rendkívül fegyelmezettek. Mit jelent az összeolvadó szárú ductus /Sacre -coeur/? Rendkívül ritka kötési mód. A formák mesterkéltek. színes egyéniségek. a képmutatás. és a kötetlen betûkapcsolási módokkal is. Mások szeretnének lenni. megállásra.Grafológia rajzolunk. El?fordulhat azonban. Kettõs ívelés Az öt fõ kötési mód és ezek kevert változatai mellett találkozhatunk még a Sacre -coeur. Könnyen összetéveszthetõ a szöges ductussal. vagy lefelé a törzsvonalon halad. az akadályok között ügyesen lavíroznak. hogy a ravaszság. elkerülik azokat. többnyire csak mesterkélt írásokban fordul elõ. rafináltság szélhámosság jele az írásban. Gyakran jellemzi õket a színlelés. modoros. ellentmondó tulajdonságokkal rendelkeznek. folyamatos vonallal haladhatunk tovább. képesek a dolgokat több oldalról. Crepieux -Jamin adta. mint amilyenek valójában. kerülik az összeütközéseket. Egymással ellentétes. füzér. hogy a toll elõbb egy darabig felfelé. Ez a vonalkapcsolás természetellenes. 32 . sokféle szemszögbõl átlátni. és csak ezután kapcsolódik a következõ betûhöz. Az így író ember a köt?vonalakat úgy rajzolja. jó formaérzékkel rendelkeznek. Nehézkesek. kettõs ívelés A kettõs íveléssel írók jellemzõ tulajdonságai: minden helyzethez és körülményhez könnyedén alkalmazkodnak. Viselkedésük ugyanolyan irányított. finomkodóak. sokoldalúak. Ez a fajta írás lassú. mint mozdulataik. Sokoldalúak. Árkád. megjátszottak. természetellenes. melynek nevét egy francia grafológus.

aki nem tesz lépéseket a társaság. könyvében jelent meg A kötetlenség A kötetlenséget is felfoghatjuk egyfajta kötési módnak. margóinak vizsgálatából deríthetjük ki. akkor olyan emberrel állunk szemben. Kötetlen írás Mit tegyünk. végvonalaiból. Kezüket nem nyújtják a másik felé. A hurkok nélküli szkript írás sivár. mindig ezzel a formával írnak. akik csodálják õt. semmilyen kapcsolatba sem lépnek egymással. kanyarodásait a papíron. negatív kötésnek. aki önmaga társaságával tökéletesen megelégszik. A magányosság. A kötés nélküli írást lassan lehet csak létrehozni. megtorpanásait. Ezt az írást a grafológia szkript írásnak is nevezi. és felemelésre kell kényszeríteni a tollat. mivel az egyes betûelemek után megállásra. ha nem tudjuk megállapítani a kötési módot? Bizonyos korosztályokat még úgy tanítottak meg írni. Kapcsolatot nem létesít velük. Ezeken a szakterületeken dolgozók a mûszaki rajzok elõírási követelményei miatt használják a szkript írást. mint az egyébként is így író emberek. amelyek írójának élményeire utal. Ennek megállapításánál figyelembe kell vennünk még a sortávolságokat és a margók szélességét is. Õk sokkal gyorsabban írnak szkript írással. aki jó mûszaki érzékkel rendelkezik. Hogy elfogadja -e a külvilág közeledését. Mire következtethetünk ebbõl? Az így író ember hasonlóképpen viselkedik kapcsolataiban. vagy nem mûszaki rajzoló -e. ezt „m” és „n” betûinek képzésébõl. mint közönségre. és miután hozzászoktak. Ekkor a betûk listaszerûen sorakoznak egymás után.Grafológia Összeolvadó szárú ductus Ez a két minta Románné: Ki vagy? C. Amennyiben a szkript írásban máshol nem találunk magányosságra. a következõ betût ismét kezdeti energiával kell indítani. a mozgás lendülete ilyenkor megszakad. de sûrû sortávolsággal írónak szüksége van az emberekre. lendületét. Az írás. magányos embert takar. próbáljuk mutatóujjunkkal követve a levegõbe írni az elõttünk fekvõ írás betûit. leengedett karokkal kapcsolódás nélkül sorakoznak. Kövessük ezt a módszert. Hamarosan érezni fogjuk az író mozdulatait. õ az. a levegõbe írták. szavait. építész. nem szeret emberek között lenni. társaságkerülésre utaló jeleket. a világ felé. hogy a táblára felrajzolt betû vonalát a tanulók az ujjukkal követve. hogy írója nem mûszaki végzettségû gépész. A hurok nélküli kötetlen írással. Így már 33 . társtalanság érzését sugalló kötetlen írás negatív megítélését enyhíti. csak szerepel elõttük. Fontos megtudnunk. ha az alsó és felsõ zónákban bõven találunk hurkokat.

kiszámítható. Ezután megszámoljuk. jelleme állandó. Az emberekhez. /bár a girland könnyebben létrehozható/ addig a fonal szög ellentétpárnál inkább a mozgásirány azonossága. Mindkettõ ívelt mozgással. irányuk ellentétes. mint megszámoljuk. Ez a ductus alakjától lehet mindig hûvös és elzárkózó. hogy az írásban hány „m” és „n” betû van. de a létrehozó mozgás energiájában nagy különbség nincs. Elõfordulhat. következetlen személlyel állunk szemben. a világhoz való kapcsolata. de a befektetett energia hatalmas különbsége a jellemzõ. ha kevert. mert ahogy egy embernek nem lehetnek csak negatív. vagy csak pozitív tulajdonságai. Ekkor instabil. hogy nincs az írónak uralkodó. kötõdése mindig egyforma. akinek jelleme nem túl szilárd. vagy kíméletlen érvényesülni akarás által vezérelt. sokszínû. barátságos és közvetlen. 34 . Ilyenkor nem tehetünk mást. domináns kötési módja. de a mozgás iránya és a jelentéstartalom is ellentétes egymással. Az így író ember viselkedése mindig egyforma. Különösen igaz ez olyankor. kiegyensúlyozatlanságra. belsõ feszültségekre következtethetünk ebbõl. ugyanúgy nem írhat mindig csak árkádos. Valószínûleg ezért nem találkozhatunk olyan vegyes ductus sal. ez azt jelenti. amikor valaki egyenlõ arányban használja a boltíves és füzéres kötési módot. hogy közel azonos értékeket kapunk. hogy ezekbõl hányat milyen kötési móddal írtak. Míg az árkád-girland tükörképe egymásnak. Az ösztönökbeli ellentmondásokra. de elõfordulhat. vegyes ductust találu nk? Általában ezzel fogunk találkozni. nagyjából azonos energiamennyiséggel hozható létre. Mit tegyünk. amelyben a szögesség és a fonalasság keveredik egymással. Vegyes ductust alkothatnak: árkád és szög girland és szög árkád és girland Találkozhatunk-e tiszta ductussal? Nagyon ritkán.Grafológia könnyebben megállapíthatjuk a ductus milyenségét is. vagy mindig csak füzéres ductussal sem.

és ezáltal a személyiség lényege nem ismerhetõ fel csupán a mellékdominánsok értelmezésével. és akkor is. és végvonalak is. míg alacsonyabb formanívónál a lendület hiányát. ilyenek a kezdõ-. és mire a hosszú kezdõvonalból? A rövid kezdõvonal a határozottság. A jelgrafológia azonban csak a kevésbé fontos tulajdonságok felfedezésére alkalmas. Jelentéstartalommal bírnak akkor is. 35 . szenvedélyes természetû emberek írásában. Van. Mindenki másként kezd a munkájához. a tenniakarási vágy hiányát állapíthatjuk meg. akit a grafológia atyjaként is emlegetnek. hogy írója nem körülményeskedik. Már többször neveztük az írást egy mozdulatsornak. Ahogyan a fõmozgásoknak vannak kísérõ mozdulatai. csak kiegészítik azt. a „t” betû áthúzásai. A mellékdominánsok segítségével íráselemzésünket gazdagabbá. Michon abbé francia grafológus. ha szerepelnek az írásban. hozzálátnak. nehéz helyzetfelismerésre utal. amelyek önmagukban nem értékelhetõek. akár szellemi. Mire utal a hiányzó kezdõvonal? A kezdõvonalak hiánya arra utal. az arányosság. Hiányzó kezdõvonalak Mire következtethetünk a rövid. Sok kezdõvonalat találunk az élénk. bizonytalankodik. Az ezekre utaló jelzéseket mind megtaláljuk a szavak elején lévõ kezdõvonalakban. aki hosszasan tépelõdik elõtte. akár ösztöneredetû energiát. Nagyon fontos jelentéstartalmat hordoznak. Többszáz jelbõl álló jelrendszert dolgozott ki. Van. a hosszú kezdõvonal az impulzivitás jele. amelyek az írás fõdominánsai. Klages elvetette a jelgrafológiát. a sebesség fogalmával. vállalkozókedvû. ha hiányoznak belõle. árnyaltabbá tehetjük. a szabályosság.és végvonalak Az eddigiekben megismerkedhettünk a ductus. vagy gyengítik.Grafológia 7. fegyelmezettnek minõsítjük az illetõt. és va nnak olyanok is. Jó formanívójú írásban lényeglátónak. az írás mellékdominánsaiból próbálta összeállítani a személyiségképet. aki energiát gyûjt. Az alacsonyabb formanívójú írásban tétovaságra. amelyek magát a fõmozgás lényegét nem befolyásolják. melynek létrejöttében a kéz hajlító és feszít?izmai egyaránt részt vesznek. szinte fejest ugranak a feladatba. Ilyen mellékdominánsok az írásban a kezdõ -. akik rögtön belefognak. Mit mutatnak meg a kezdõv onalak? A kezdõvonalak a munkához. Az írás. Õ az összkép vizsgálatával az íráselemzés lényegét ismerte fel. Kezdő. és végvonalak. mozgássorozatnak. rögtön a tárgyra tér. Vannak az írásnak olyan rendszerelemei. ugyanúgy az írás fõdominánsait is kísérik a mellékdominánsok. Ezeket mellékdominánsoknak nevezzük. az ékezetek. amellyel a fõdominánsokban található jelzéseket erõsítik. a feladatokhoz látó ember kezdeti lendületét mutatják.

Mit jelez az alsó zónából induló kezdõvonal? Az iskolai sztenderd szerint az alsó zónában nincs kezdõvonal. Alsó zónából induló kezdõvonalak Ritkán ugyan. Ez arra utal. Ezek az emberek többnyire ingerlékenyek. melyik zónából meríti energiáit. Õk azok. de elõfordulhat. érzékenyek. hogy a szavak közben is találunk az alsó zónába lenyúló kezdõvonalakat. akinek intuitív képessége az átlagosnál fejlettebb. ellenkezni szeretõ embert takar. fontos a térszimbolika segítségével megvizsgálnunk. hogy írója gyenge ítélõképességgel rendelkezik. Az alsó zónából induló. egyenes vonalú. az energiát jelzik. Közép zónából induló girlandos kezdõvonal Alsó zónából induló girlandos kezdõvonal Az alsó zónából induló egyenes kezdõvonal ellentmondó. Alsó zónából induló egyenes vonalú kezdõvonal Az alsó zónából induló girlandos kezdõvonal olyan emberre utal. mégis gyakran találkozunk ilyen írásokkal. hogy az író személy honnan.Grafológia Rövid kezdõvonalak Mivel a kezdõvonalak a lendületet. kissé ferde hajlásszögû kezdõvonal írójának belsõ feszültségét jelzi. amely a tudatalatti tartalomban rejlõ indulatokból ered. 36 . akik gyakran elõre megéreznek bi zonyos dolgokat.

a múlthoz való visszanyúlást jelöli. feltûnõen hosszú kezdõvonal 37 . de eredési pontjuk más zónában van – kihangsúlyozott elszigetelõdést jelöl. Elefántormány a kezdõvonalban Fels? zónából induló girlandos kezdõvonallal író embernek jóindulatúak az elõítéletei. az idõhúzás jele. és mindig a lustaság.Grafológia Szóközben elõforduló kezdõvonal Az árkádosan. . feltûnõen hosszú kezdõvonal mindig az énhez. Balról induló. Felsõ zónából induló girlandos kezdõvonal A balról induló. felülrõl várja a jót. elefántormány -szerûen induló kezdõvonal.amely hasonlít a kezdõárkádhoz.

szûk írásban zsugoriságot. addig a végvonalak megmutatják. nem teljesen kiélt cselekvõösztön. Normál. hogy helyreálljon a mozgás egyensúlya. 38 . szûkmarkúságot jelent. aki kíméli az erejét. az a tudálékosság jele. fölösleges lendületet vezetik le azért. csak annyit. hogy nincs fölösleges. Hosszú kezdõvonalakkal együtt gesztikulációt jelent. ösztönbeli megfontolásokat. Az alsó zónában a hosszú kezdõvonal az anyagi. Lendületes végvonalak Rövid végvonalakat ír az. késztetéseket jelzi. fegyelmezett embert mutat. lendületes végvonalakat író ember állandóan tettre kész. egyszerû. valamint alulfoglalkoztatottság jellemzi. kötött írásnál lényeglátó. energiáiból nem használ fel. Apró. A közép zónában elhelyezkedve a saját érdekeit fontolgató személyiséget mutatja meg. Ezek a többnyire elrántásokból keletkezõ vonalak a fel nem használt. levezetésre váró energia. hogy a munkafolyamat végén megmaradó többletenergiát miképpen vezeti le az író. Hiányzó végvonalak És mire utal a meglévõ végvonal? A hosszú. Mire utal a hiányzó végvonal? A végvonal hiánya azt jelenti. feszült.Grafológia Ha a feltûnõen hosszú kezdõvonal a felsõ zónában van. A végvonalak Míg a kezdõvonalak a cselekvéshez szükséges lendületet jelzik. amennyi szükséges az adott tevékenységhez.

kimerültséget. akinek mindig maga felé hajlik a keze. kritizáló embert mutatnak. lefelé tartó soriránnyal pesszimizmust is jelölhet. Hegyes végvonal Pontban végzõdõ végvonallal az óvatos és gyáva ember ír. durvaságot. akár árkádosak. Visszakanyarodó végvonal A megvastagított végvonalak határozottságot. 39 . de a bunkószerûen vastagok gorombaságot. Hegyes végvonalak gúnyolódó. brutalitást jelentenek. és olyan embert. Egoizmust jelez. Alapvonal alá hajló végvonal A balsodrású visszakanyarodó végvonalat önzésgörbének is nevezi a grafológia. aki fél az õszinte megnyilatkozásoktól.Grafológia Rövid végvonalak Az alapvonal alá hajló végvonalak akár girlandosak. aki csipkelõdõ szavaival árt a másiknak. fáradtságot.

aki szeret küzdeni. Magasra felrántott végvonalak A ferdén elrántott végvonal olyan emberre jellemzõ. õszintétlenséget jelölnek. kampós végvonalak önfejûséget.Grafológia Pontban végzõdõ végvonal A magasra felrántott végvonalak ambíciót. 40 . támadó. dicséret utáni vágyat jelölnek. merész. Ferdén elrántott végvonal Horgos. makacsságot takarnak. Horgos végvonal Spirálisan becsavarodó végvonalak öntetszelgést.

amely lehet segélykérõ. ráérezhetünk dinamikájukra. taktikázást jelentenek. Írója feltehetõen jó üzleti érzékkel is rendelkezik. Ebbõl következtetni tudunk a kifejezõ mozdulatra. de ha útjukat ujjunkkal a levegõben követjük. Vízszintesen elrántott végvonal 41 .Grafológia Becsavarodó végvonal Fonalas végvonalak ravaszságot. lehet barátságos. de lehet támadó mozdulat is a külvilág felé. Elfonalasodó végvonal A vízszintesen elrántott végvonalak külsõ megjelenésükben azonosnak tûnnek. lehet elhárító.

s így alakul ki a leírt jel. melyet valamilyen íróeszközzel egy bizonyos felületre hozunk létre. Van viszont az írá s-nyomás mérésének egy másik egyszerűbb módja is. Ha belegondolunk azonban ez a mozgás sem kettő. A fenti módszer arra jó. A nyomás mérésére egy szerkezetet is alkottak. A fenti számok a másolatokra vonatkoznak. hogy magunk kísérletezgessünk. azt az is bizonyítja. hanem három dimenziós kiterjedésű. Az írás közben az íróeszköz a térben mozog. hogy nem más. Az írás mélységét valamilyen erő hozza létre . s nem vesszük figyelembe legfölső eredeti példányt. Felmerül a kérdés. amikor ez a kérdés felmerül. ugyanis írásunknak mélysége is van. mellyel az írás létrejött. példányon még jól látszik az írás. vagy vannak ingadozások? A nyomóerő illetve a nyomás megítélésének nehézségei és lehetséges mókszerei: Az írásról már megállapítottuk. úgy a nyomás erőssége gyenge -ha a 4. s erről kell véleményt mondanunk. és 5. s kell is néznünk. sokkal inkább a kéz izomfeszültségétől. Arról már beszéltünk. Az így kapott minták mind tapasztalatokhoz juttatnak bennünket . Ezzel a szerkezettel igen sok kísérletet végeztek. de eközben le és felfelé tartó vonalakat hoz létre íróeszközünk. Ezt is meg lehet ítélni? Gondolom. A ceruzában lévő grafit belső vége egy légkamrával érintkezik. ahogy az író nyomja a papírra a ceruzát. Ha meg tudjuk ítélni a nyomást. illetve mérhetőek voltak. s törvényszerűen. s Románné ennek nyomán megállapította. Az eddig vizsgált írásjegyek viszonylag könnyen megítélhetőek. átütő géppapírra írunk. szöveg. az életerőt. kisebb mértékben visszafelé is kanyarodik . Részben igazuk is lehet. hiszen gyakran már egy kész írás kerül a kezünkbe. mégpedig a következő: Ha előre beindigózott finomabb. hogy normál körülmények között ilyen méréseket végezzünk. többen kétkedve gondolnak erre. hogy a vonal.Grafológia 8. amivel írójuk rendelkezik. hogy korábban többen is foglalkoztak azzal. a nyomással. Természetesen ezt a módszert sem mindig tudjuk alkalmazni. az egyén belső energiáit mutatja. Az szinte elképzelhetetlen. mint egy folyamatos vonal. Egy óraszerkezetet is tartalmaz a mérőeszköz. Nyomás és nyomaték A nyomaték vizsgálatánál három fő dolgot vizsgálhatunk. melyből legalább hét réteget helyezünk egymás fölé. ami mögött pedig az indulatok és az érzelmek húzódnak meg. A Román – Bálint féle “grafodin” viszonylag egyszerű szerkezet. Hogy ez milyen fontos lehet az író személy megítélésével kapcsolatban. 42 . mekkora az a nyomóerő. Az előbb említett szerkezetet csak mint tényt és érdekességet említettem . illetve a ceruza felemelkedésének helyét és idejét is. hanem az írás sebességét. szó. mi a helyzet a nyomatékkal. amelyre aszerint gyakorol kisebb vagy na gyobb nyomást. könnyen megállapítható. Az így kifejtett erő tulajdonképpen az akarat jelzője. -Amennyiben a 2. A vonal alapvető haladási iránya balról jobbra történik. Ezek pedig a következők: -Mekkora nyomóerőt fejtet ki a személy írás közben ? -Milyen a vonal minősége? -Egyenletes-e a nyomaték az egész szövegen belül. akkor erős nyomásról beszélünk. Az írás befejezése után a papírokat szétszedve megnézzük hány példányon látszik még olvashatóan az írás. a nyomás közepes erősségű -ha még a 6. példányon látható jól az írás. többirányú mozgást végez. példányon is olvasható . hogy a nyomás nem annyira az izomerő nagyágától függ. hogyan is mérhetnénk a nyomóerőt. lehetőleg ún. és 3. miközben kanyarogva halad. s egy papírhengerre egy rögzíti nem csak a nyomás erősségét. akkor tehát ezekre is tudunk következtetni.

azt azonban könnyen kipróbálhatjuk. 43 . Bár íróeszközeink jellegzetes vonalat képesek létrehozni. Tapogassuk meg a lapot. könnyen siklik az írófelületen. érezzük –e kezünkkel a nyomatékot. annál élesebb. Ezt persze úgy is elérhetjük. hasonlóan kevés ellenállást vált ki a filctoll is. Minél merőlegesebben helyezkedik az íróeszköz a felületre. s fordítsuk meg a lapot. hanem esetlegesen olyan jelenségeket is észrevehetünk. A 4-15-szörös nagyítástól várhatunk jó eredményt. hogy a nyomaték gyenge. s nem csak a vonal minőségét szemlélhetjük. sok ember szívesen választ magának íróeszközt. Ha lehetséges . tartósan vizsgálhatjuk. Vegyük kezünkbe az írásmintát. vékonyabb vonalat kapunk. hogy hogyan tartjuk az íróeszközt. Ez talán a legegyszerűbb. És itt már az írás egy másfajta tulajdonságát vizsgálhatjuk. Előnye viszont az. illetve. amik szabad szemmel elkerülnék figyelmünket. Ebben az esetben ügyelnünk kell arra. mint a toll. itt most csak pár szót erről. de nem csak ettől. Mitől függ ez? Egyrészt a nyomóerőtől. A vonal minősége A vonal minőségét leginkább nagyítóval esetleg kis teljesítményű mikroszkóppal vizsgálhatjuk. s ne módosíthassa az eredményt annak az esetleges hibája. hogy fénymásolóval többszörös nagyítást készítünk. Vannak akik előnyben részesítik a ceruzát. hogy milyen íróeszközzel hozták létre az írást. Figyelembe kell vennünk azonban azt is. hogy ugyanaz az íróeszköz különböző emberek kezében különböző minőségű vonalat hozhat létre. Az íróeszköz és papírválasztás és emögött rejlő jelentéstartalmak vizsgálata is említésre érdemes téma lehetne. hogy hozzávetőleges pontossággal meg t udjuk ítélni a nyomáserősséget. mert puhább. biztosak lehetünk abban. hogy j ó minőségű legyen a fénymásolat. minden körülmények között végrehajtható vizsgálati módszer. Van egy harmadik módszer is a nyomás megítélésére. hogy látható e a másik oldalon kidomborodás. Ha szemmel is kitapintható az írásnyom és látható is erősebb nyomatékról van szó. Amennyiben semmit nem tapasztalunk. átnyomódott -e a papír. hanem attól is.Grafológia s bizonyos fokú rutint szerezhetünk abban. hogy milyen a papír minősége. Nézzük meg. hogy bármikor elővehetjük.

Természetes ritmusú írásnál a nyomatéka egy betűn belül is váltakozik bizonyos határok között. Mit látunk. mit jelentenek a fenti kifejezések! Mázolt az írás. Mit is jelent a vonal minősége? Írás közben a vonalat íróeszközzel hozzuk létre. hogy a vonal széle nagyító alatt nézve egyenetlen Az éles írásnál vonal széle egyenletes.Grafológia A fenti képek egyazon írás különböző mértékben való felnagyítását szemlélhetjük. Természetesen nem lehet olyan egyenes. A vonal festékszemcsékből áll. éles írás A nyomaték helye A nyomaték íráson belüli változása az írásképből a nagyítás szemrevételezésével is megállapítható. Ha a hajszálvonalak és árnyékvonalak egyenletesen 44 . ha a nagyítást szemlélve azt tapasztaljuk. mintha vonalzóval húzták volna. s ezeknek a szemcséknek az eloszlása . s az így létrehozott vonal minősége alapján az írás lehet: -mázolt és éles Nézzük. Általában a lefelé haladó törzsvonalakon árnyékolások. láthatunk a nagyított írást szemlélve? A vonal minőségét tanulmányozhatjuk így. Az alapvető különbség mégis látható 19. a felfelé haladókon hajszálvonalak keletkeznek.

egyes esetekben pedig egyenetlenül helyezkednek el benne. hogy az íróeszköz által létrehozott vonalban a festékszemcsék eloszlása milyen. A festékszemcsék kitöltik a vonalat A festékszemcsék egyenetlen elhelyezkedése A nyomaték és mázoltság vizsgálatát együtt értékeljük. e két tulajdonság együttes vizsgálata adhat valamiféle értelmezési lehetőséget. azt is megállapíthatjuk.Grafológia váltakoznak. Ezek a következők: 45 . hogy a vonalak minősége különböző. érdekes megfigyeléseket tehetünk. akkor élesnek tekinthetjük az írást. Aszerint . Bizonyos esetekben a festékszemcsék teljesen kitöltik a vonalat . s ez jól felismerhető. árnyékolások Árnyékolások és hajszálvonalak Ha az írás nagyításban nézzük.

Grafológia Nagy nyomatékú éles írás Az így író ember kitartó.Amennyiben a nyomaték erősödése főleg az alsó zónára esik. Az átlagosnál nagyobb energiákkal rendelkezik. Kis nyomatékú éles írás Érzékenység. Ezek a következők: Ha a nyomaték az írásnak valamelyik részén jellemzően valamelyik zónában jelenik meg erőteljesebben. hogy szabályos írásnál a nagyobb nyomaték a lefelé menő vonalakra esik. akkor ez az illető szell emi irányulásaira hívja fel a figyelmet. aki számára a realitás a legfontosabb. milyen jelentések kapcsolhatók a zónákhoz! . Érzékeny. Jelen van nála az életigenlés. Igényli az erőteljes ingereket. Ha szabálytalan írásban találkozunk ilyen írással. az élvezeteket. de át tudja adni magát a benyomásoknak. Kis nyomatékú mázolt írás Nincs nagy dinamika az így író emberben. a konkrét ténykedések igen fontosak a számára. A legritkább esetben fordul elő. nem ernyed le. Az ész és az akarat nagyon fontos a számára. de megvan a képessége arra. Lobbanékony emberrel van dolgunk. s igyekszik életét úgy irányítani. az anyagiak a legfontosabbak. ki nemigen uralkodik magán. Nagy nyomatékú mázolt írás Az ilyen ember szereti a kényelmet. . kevésbé érdeklődő. . hogy egy írás teljesen egyenletes nyomatékkal íródik. Az ilyen ember nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatra. stabil ember. Nem hagyja magát az árral sodortatni. Gondoljunk vissza a zónaelméletre. de előfordulhat. passzív egyén. Ha így ír valaki. Lehet nagyfokú önfegyelemmel rendelkező személy. hogy meg is kapja ezeket. -A középső zónában megjelenő erőteljes nyomatékkal író ember szívós. Az ettől való eltérésnek szintén sok variációs lehetősége van. kicsapongó típusú. Előfordulhat. Ettől azonban nagyon sokféleképp eltérhetünk . passzivitás jellemzi az így író embert. míg a felfelé menő vonalak vékonyabbak. kitartó. Szívós a munkában és az élet más területein is. hogy igen egyoldalú. s ezt igen gyakran vitákban vezeti le. akinél az ösztönök erősebbek. hogy önfejű. hogy az így író ember számára az ösztönök. mindig megtalálja a számára örömet okozó magatartást. Erős önfegyelme egészen az aszketizmusig elmehet. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg.Amennyiben a nyomaték a felső zónában erőteljesebb. Szeret természetközelben lenni. makacs és harcias. Ha ez szabálytalan írásban jelenik meg. akkor ő egy kiegyenlített energiájú ember. akkor hirtelen haragú. de ez egyáltalán nem harsány. Áthelyezett nyomaték 46 . mint a hagyományok tisztelete. nincsenek benne igazán nagy hajtóerők. illetve arra. akkor feltételezhetjük. hogy az őt ért élményeket befogadja. A nyomaték vizsgálatának egy harmadik fontos területe annak megfigyelése Hogyan oszlik el a nyomaték egy íráson belül? A nyomaték eloszlása Azt már említettük. Őt igazából leginkább a kézzel fogható valóság érdekli.

Alakoskodik. Van benne némi erőmutogatás./ Amennyiben ilyen szavakat látunk oda kell rá figyelni. egyes helyeken váratlanul jelenhet meg. Ez lehet pozitív vagy negatív hatás eredménye is. lelki zavar tünete lehet. javítás. rendszertelenül fellépő nyomatékváltozás / pulzáló nyomaték / A belső kiegyensúlyozatlanság. mely szavakban találkozunk vele. milyen jelentéseket hordoz. Gondoljunk csak rá. hibás írás. de sok más ok is.Grafológia Akkor beszélünk áthelyezett nyomatékról. A nyomaték alkalomszerű megnagyobbodása Az a fajta nyomatéknövekedés. A nagyobb nyomatékkal írt szavak hátterében valószínűleg érzelmi indulati okot találunk. változó dőlésszög. hiszen az író ott fejt ki erőt. méretváltozás…. 47 . ha valami nagyon fontos. amikor a lefelé haladó vonalak helyett a kötővonalak íródnak erőteljesebb nyomatékkal. Az ilyen ember megjátssza az érzelmeket. jobban odafigyelünk rá. Az így író ember viselkedése nem természetes. ha az erős embert látnák mások benne. De Freud szerint a megnövekedett nyomaték épp arra irányítja a figyelmet. hogy írás közben nagyobb nyomóerővel írjuk le azt a szót. Nem elsősorban nagyságuknál fogva. abba több energiát fektetünk. mint ahogy a vonal képzése sem az. Ezek a szavak kiemelkednek a szövegből. milyen összefüggésbe hozható ez az író személlyel. s előfordulhat. ellenállást. ami indokolatlanul. A szövegből valamilyen okból kiemelkedő. Érdemes megnézni. ami számunkra is információ értékű lehet. kitűnő szavakat tabuszavaknak nevezzük. hogy valami miatt odavonzzák a szemünket. szeretné. inkább azt mondhatjuk. ahol nem kellene. A feltűnés okai között szerepelhet a nyomaték változása. amit az egyén el akar rejteni. érzéseket és az erőkifejtést is. színlel. mint pl. Indokolatlanul.

Energiáit összpontosítja. mint amekkorával valójában rendelkezik. Határozott fellépésre törekszik. akkor ez inkább nekibuzdulást. 48 . Kifelé nagyobb erőt szeretne mutatni az így író ember. lelkiekben is erős . A lefelé menő vonalak a szokásosnál is erőteljesebbek. Amennyiben ez a fokozott nyomaték nem tart ki az egész törzsvonal hosszában. sokat is ad erre. Gyengeségeit nem vállalja fel. sugározni mások felé. s úgy gondolja az első benyomás nagyon fontos. Végvonalban Ez is egyfajta erőmutogatást jelent. nem engedi. minden körülmények között meg akarja tartani a látszatot. majd az erő idő előtti elfogyását jelenti. szívós emberről van szó. vastagabbak Nagyon kemény.Grafológia A nyomaték változása egy –egy apróbb elemben: Kezdővonalban Az ilyen ember fellépésével erőt akar mutatni. kitart a munkában. hogy elveszítse erejét.

hány éves az illető. Az írás természetes lendülete és az a tény. A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel. A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el. hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz. s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét! 49 . Miért fontos ez? Ha tudjuk.Grafológia 9. hogy a betűk szárai. Ezt a fajta írást lehet látni Talán többen is tudják. Dőlés Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek? Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak. Nézzük. hogy a dőlés azt jelenti. s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. akkor mit is az a dőlés. a mintától. Ha a szár nem így áll. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. a dőlés mértéke 50-68 fokos volt. milyen változatai vannak. eltér a tanulttól. hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni. az író személy korát. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni. hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között. illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. következtetni tudunk arra is . mikor és milyen módszerrel tanult írni. valamely irányba eldől. ha tudjuk. azt is tudni. ami azt jelenti. hogy jól lássuk mit írunk le indokolják. Az elemzés előtt nem árt. azt mondjuk. hogy a betű valamilyen irányba eldől. Az első lépés tehát annak megítélése. más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. ami napjainkig általánosan használt. az illető mi lyen módszerrel tanult írni. s ez után következhet az értelmezés. mit értünk dőlésen. kell. Az tehát egyértelmű. 1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c” -s kötésű egyszerűsített álló írást. hogy írás közben balról jobb felé haladunk. amit az iskolában tanultunk.

Ahhoz. a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. szögeket méricskélni. hogy a szabályostól sok írás eltér. meg kell hosszabbítanunk a betűknek a törzsvonalát. mintha össze-vissza keresztezik egymást. melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak. u.Grafológia Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge. d. amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat. f. Ilyen elemek vannak a k övetkező betűkben: p b. Persze mindenki tudja. Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni. hogy keressen szögmérőt. mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk. s így kapjuk meg a tengelyt. j. Mi ilyenkor a teendő? Ilyenkor tengelyt keresünk. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk. hogy felismerhetők. s a norma szerint egyenes kell. ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat. 17 tengely Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban. Az írás során sok betű annyira módosul. sem arra bíztatni. m. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is. / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni. Mi az a törzsvonal ? Az a betűrész. hogy legyen. s így nem bizt os. t. 17 törzsvonal Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek. és kezdjen el dőlést. s akad olyan írás is. hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze. ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak. hogy a dőlést megállapíthassuk. 50 . y. amely írás közben lefelé halad. r. módosulnak.

s ráfektetjük az írásra. / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását. közelednek hozzá. még jobban kihúzza magát.Grafológia Annak szemléltetésére. valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt 3./ odafordulása oly mértékű. illetve a betű alapvonalára kerüljön. hogy a dőlésszög az. hogy szinte odahajol. Erősen jobbra dőlt . mely csoportba sorolható. / odafordul a másikhoz. hogy a fenti vonal maga az ember. melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait. 2. Mérsékelten jobbra dőlt 3./vagy talán a másiktól picit hátrahajol. Ha feltételezzük. könnyen meg tudjuk ítélni. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! / Az írás fajtái a dőlésszög alapján: 1. teljesen meghajol 5. 18. Balra dőlt 7.fekvő 5.dőlésszög minta / Ügyeljünk arra. hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle. Álló 2. amibő l az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni. 51 . /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat./ esetleg szinte orra esik a másik előtt. hogy az adott írás milyen dőlésszögű. Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk./ teljesen hátrahőköl ha szólnak. Képzeljük el. hangsúlyozza. biztosabb. egyre közelebb akar kerülni 4. Enyhén balra dőlt 6. határozott testtartásán nem változtat. aki 1. visszariad. hogy távolságot tart. hogy a vízszintes vonal a szó. tehát azt mondhatjuk. mint közel kerülni hozzá 6. hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra. elfordul Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják. Mit gondolunk arról az emberről. Erősen balra dőlt A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet. hogy tőle jobbra egy másik ember van. Jobbra dőlt 4.

hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket. előrehajlik. fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. álló írás 19 álló írás Az értelem uralkodik az érzelmek felett. ha nem neki van igaza. ellenőriz. s azt is mondtam. a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk. megvan a képessége. s sokkal inkább akarati elem. Az ilyen embert leginkább az akarata irányítja. figyelemmel. hogy úgy érzem. hogy más álláspontját elfogadja. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok! Bal oldal Jobb oldal én – ego közösség – mások zárkózottság nyitottság anya apa múlt jövő a régi minden új Tételezzük fel. érzelemszegénységből. 52 . nem árt az ismétlés. Eben az esetben meg kell keresni. hogy fontos lesz megjegyezni. nem befolyásolható. Jobb és bal irányok. hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat. azt. az elfordulás. tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall. akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi. Nehezen megközelíthető. értelmezések. de hűséges típus Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni. de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében. már megint találkozunk vele! Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében Biztosan mindenki emlékszik rá. az az odafordulás. És tessék. Táplálkozhat ez belső gátlásból. de esetlegesen meggyőzhető arról. Mi jut erről az Ön eszébe? Hát persze. ami együtt jár a megfontoltsággal. hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk. értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések.Grafológia Amitől valaki a másik felé fordul. amit az érzelmeink irányítanak Az ellenkező reakció. hogy a fent megjelölt irányok melyikébe tartozik írásunk. Ha az írás az egyenestől elmozdul. Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik. de ez annyira fontos eleme a grafológiának.

Lehet kapkodó. Gyakran lelkes közösségi ember. s meggondolatlan. Időnként előfordulhat. lendületes. nem fontolgat közben. nem mérlegel. Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre. Fekvő írás 53 .Grafológia mérsékelten jobbra dőlő írás A gyors. Jellemző rá az önátadás. akaratát a mások akaratának. akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve. tempós írás egyik jellemzője Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása. érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge. ha kérik. hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb Erősen jobbra dőlt írás 21 erősen jobbra Az érzelmek uralják az így író embert. a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Vél és eredményorientált. rögtön segít. nem ragadtatja el magát könnyen. Az így író ember kiegyensúlyozott. aki képes magát. aki. érdekeinek alávetni. még ha ezer más dolga lenne is. Ő az.

hogy van benne tartás. s magát a mások akaratának teljesen alávetve él. hogy minél inkább balra dől az írás. Viselkedésükben sok az elutasítás. ha őt irányítják. az anyához való kötődés. nem mondható rájuk. Nem szívesen kezdenek új dolgokba. ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. másoktól. Az így író személy elfordul a világtól. önállótlanságát nem mutatja mások előtt. Erre az emberre mondják. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes. arra az önkontroll teljes hiánya jel lemző. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára. magának való személynek tartják társai 5. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre. kétkedés. a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. Másoktól elhatárolódni szeretne. Ha valaki így ír. Belső gyengeségét nem akarja felvállalni. hogy igazi közösségi emberek lennének. sokszor magával szemben is. annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Erős bennük a múlthoz. a hagyományokhoz. csak úgy tud létezni. Balra dőlt írásra általában jellemző. a családhoz.Grafológia Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással. Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság. s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. Mérsékelten balra dőlt írás 22. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző. 54 . mérsékelten balra Bizonyos fokú távolságtartás. a megszokotthoz ragaszkodnak. bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat.

állónak tekintjük a tanult mintát. Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket. de ez náluk még gyakran változik. A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. a tervezés. Hazugság esetén szintén balra dől az írás. Okozhatják ezt az elfordulást . Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor amennyiben az író személy balkezes. akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak. ha az illető dőlt írással tanult meg írni. Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség. s a dőlést ellentétesen kell értelmezni. amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik. ingadozó dőlés a dőlésszög szabályos változása: -az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik -az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik 55 . Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. mint a normál írásukban. illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával. a haladás igénye Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat. Amennyiben ez nem állandósul.Grafológia Így írnak az őszintétlen. Ezek pedig a következők. hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz. Ezek a következők lehetnek. nem kell semmi rosszra gondolni. az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet. A múltba való visszatekintés. csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze. színészkedő. A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is. Erősen balra dőlt írás 23 erősen balra Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. a céltudatosság. magába zárkózást pszichés sérülések is. pózoló emberek is. az irányok / jobb és bal / megfordulnak. Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés. bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben. fennállhat az a helyzet. s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik. s a képmutatók.

ingadozó dőlés Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni. könnyen és bátran kezd minden újba. a stabilitás. inkább érzelmi alapon hozza. s ez fokozottan bal felé dől majd. Amennyiben ez szemmel láthatóan. szeretne uralkodni magán. aki maga sem tudja néha. ha jó benyomást kelthetne társaiban. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki. hogy az érzelmei elragadják. Az odaadó. aki így ír. meggondoltabb lesz. Szeretné. gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli 56 . hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják. stabil embernek látnák őt.Grafológia Vegyük sorra ezeket! Az ingadozó dőlés 24. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik. amikor a szöveg. már oda kell figyelni rá feltűnő Az ingadozó dőlés a kiforratlanság. s ennek eredményeképp cselekedeteit . de érzelmei elragadják. aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe. abból hiányzik az állandóság. mérés nélkül is szembetűnő. szinte bántja a szemünket. megállapodatlanság jele. szeretné. A dőlésszög szabályos változása: -Ennek egyik fajtája. hogyan reagáljon különböző helyzetekben. amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző. Tudja. lendületes kezdés jellemzi őt. Tudatosan fékezi magát az ilyen ember. majd egyre visszafogottabb. Bizonytalan emberrel van dolgunk. hogy mit tegyen. olyan emberrel van dolgunk. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan. hogy milyen mértékű az ingadozás. s nem hagyja. ha mások megfontolt . 25 egyre jobbra Az az ember. a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni. Aki így ír.

egyre inkább balra dőlő írás Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni. 57 . a változás.Grafológia 26. hogy milyen mértékű az eltérés. hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge. illetve azt is.

majd egyre kisebb betűvel tanulnak írni. az hogy mihez hasonlítunk.vel ---alapvonal--9. tehát részenként már csak kb. A betűk ezen ülnek. hogy kerek betűink. amikor még bizonytalanabbak va gyunk . Azt mondtuk. Az iskolában kezdetben a gyerekek nagyobb. hogy a betűk nagy teret foglalnak el. illetve innen lendülnek felfelé vagy lefelé. Felmerül a kérdés: Mennyire kell vagy lehet ezt pontosan mérni. ne mérjünk. míg a nőknél ugyanezt mondhatjuk a 3-3.mégis ettől egyre hamarabb eltérnek a gyerekek. Minden harmadik vonal vastagabb. amik különösen nagy vagy esetleg ellenkezőleg nagyon apró betűkkel íródnak. mit mérünk. Ha egyértelműen látjuk. hogy ettől az átlagtól több okból is eltérhet valaki. az alapvonal alakja. Vannak írások. Az írás egyéniesedése ma már egyre hamarabb elkezdődik. ezek megítélése nem okoz gondot. . illetve az ettől való eltérést megítélni. 3. Milliméterben mérni persze nem könnyű dolog . az a és o betűk képzésekor szabályos kört írunk le.2 cm. A gyakorlás során finomodnak a mozdulatok. Ezek még normál méretűeknek tekinthetők. Az első osztályos füzet még sok segítséget ad az írás tanulásához. Hogyan mérhetünk? 58 . töpörödöttek. hogy a szemünk hozzászokjon ennek megítéléséhez. Ezt ilyenkor úgy kapjuk meg. hogy a grafológia mindig a tanulttól való eltérést vizsgálja. a szabályos betűformáláshoz. s egyéni módon alakítják írásukat. hogy mindenki a tanultak szerint formálja betűit.5 . vagy egészen picik.5 mm. mint a nőké. de néha –főleg kezdetben. Második osztályban ez a távolság 1 cm -re csökken. Ez a z írás alapvonala. Azt is tudjuk. A férfiak írása általában jellemzően kisebb. Amennyiben nem ilyen vonalazású papírra írunk.bár a tanító nénik megkövetelik. Ez tehát amit tanulunk . amik nem ennyire egyértelműen szembetűnők? Az írás nagyságának megítélésénél / mint sok más jegy felismerésénél / nagyon fontos szempont. tehát. Egy -egy betűrész tehát 4 mm magas lehet. Azt is érdemes figyelembe venni. Ezek a méretek a betű magasságát adják meg. iránya változhat. hogy mekkorák.Grafológia 10. hogy az átlagos betűméret a középzónás betűk magasságát mérve kb.3 mm jut. s mérjük meg a középzónás betűk magasságát. Az előző fejezetben már találkoztunk a hármas vonalközbe írt ABC .nem árt néhányszor megmérnünk a betűk méretét. ezeknek a betűknek a magassága megegyezik a szélességével. Ha bizonytalanok vagyunk benne. mint pl. hogy . A felnőtt írások vizsgálatakor azt állapították meg. A többi betű képzésekor is a magassághoz arányítható a betű szélessége. A férfiírásnál normál értéknek számít a 2. Az írás nagysága Amikor egy írásra ránézünk. hogy nagy vagy kisbetűs írással van dolgunk. 3 -3. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. fontos annak megítélése. Azt is tudjuk.3 mm-es írás.5mm-es írásra. egyre gördülékenyebbé válik az írás. Mit tartunk normál írásméretnek? Az elsős füzetben a három vonal távolsága 1. De mi a helyzet azokkal.nem is mindig fontos. Tehát a milliméteres pontosságot nem kell minden esetben szentírásnak venni. hát foghatunk egy vonalzót.

illetve azok számára. hogy mit is jelent ez. megállapítja. hogy az írás általában véve nagy vagy kisbetűs. majd a felső pontjait is. Senki kedvét nem szeretném szegni a méricskéléssel. A későbbi megítélésben segíthet az. aki nem fél másoktól. mindenki számára könnyen felismerhető példák. 11. hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik írójuk. ismételjük ezt meg a szövegben több helyen. ha az írás megmutatja. s az a normál méretűnél nagyobb. Hol mérjünk? Ha már mindenképp a mérésre adtuk a fejünket. ez igazából kezdetben lehet fontos. s segítséget szeretnének kapni. hogy ez normál. Így megkapjuk az adott zóna átlagos méretét. Ezzel ellentétben az apró betűvel író emberre inkább az én-beszűkítés jellemző. közepén és a végén is. és az írásra fektetett vonalzóval két vonal közti függőleges távolság ot megmérjük. akkor fontos. Tegyük ezt egy soron belül több helyen. nincsenek kisebbrendűségi érzései. hogy ne csak egy helyen mérjünk. s sokszor józan ésszel is kikövetkeztethetőek a jelentések. Az átlagosnál nagyobb betűvel író emberre jellemző az én -kitágítás. nagybetűs írás Ha megállapítottunk. hogy a középzónás betűk alsó pontjait összekötjük. akkor következik a dolog izgalmasabb része. Ha a betű én vagyok. Az alábbi minták nagy és kisbetűs írásokat mutatnak. ha mindenki saját írását megméri. Ez 59 . Ő az az ember. Nézzük. annak értelmezése. A másolatok eredeti méretben készültek. Sőt inkább az ellenkezőjét. úgy mint ebben az esetben is. a mért eredményeket pedig átlagoljuk. vajon milyen következtetést tudunk levonni ebből? Semmiképpen sem azt. hogy emberünknek össze kell húznia magát. s valóban szélsőséges. nagy vagy éppen kisbetűs írás. A grafológia szimbólumai igen egyszerűek.Grafológia A mérés legegyszerűbben úgy történhet. határozott fellépéssel rendelkezik. s a későbbiekben ehhez viszonyít egyéb írásokat. akkor azt is mondhatnám az írásban benne van alkotója. az elején. azaz azonos vele. milyen alapvető értelmezési lehetőségei vannak a betűméretnek! Igazából. akik bizonytalanok.

optimista. Nem szeretne szürke kis egér lenni. A felsorolt tulajdonságok persze előfordulhatnak pozitív vagy negatív értelemben is. s mindenkit lehengerel.Grafológia alatt az előzővel ellentétes vonásokat érthetünk. kevésbé határozott fellépésű. Én – kitágítás /Nagybetűs írásnál/ Önérzet Büszkeség Érvényesülni akarás Uralmi. saját jelentőségét hangsúlyozza. aki inkább visszahúzódó. az itt fellelhető tulajdonságok árnyaltságát. akkor tudjuk megmondani. az nem mondható rossz tulajdonságnak. kicsinyesség Statikusság Kis körök kedvelés Óvatosság Szűk látókör Félénkség Tárgyilagosság Az én háttérbe szorítása Aprólékosság Magánykedvelés Elővigyázatosság Bizonytalankodás Tétovázás Magamutogatási ösztön hiánya Önlekicsinylés Mai magyar… 147. ha azonban ezt mások rovására teszi. jól tűri a külső nyomást nem roppan össze a terhek alatt. a középpontba kerüljön. mindenképp valami összbenyomás alakul ki bennünk. minden áron azt akarja elérni. hogy figyeljenek rá. aki általában véve nagy betűkkel ír? Mindenképp jellemző rá. Az alábbi táblázat az említett két csoport jellemző tulajdonságait tartalmazzák. Hogy melyik értelmezés lesz itt a helytálló. Az ilyen ember gyakran vállalkozó szellemű. Összefoglalva tehát Mi jellemzi azt az embert. bizony azt nem sokan kedvelik. Talán soknak is tűnik a felsorolás. hatalmi törekvés Nagy gesztusok. térigény Lelkesedni tudás Vállalkozó kedv Magabiztosság Nagyvonalúság Dinamika Szereplési vágy Könnyelműségre való hajlam Távlatok belátása Despotizmus Elfogultság Az én központosítása Elnagyolás Reprezentáció Elvakultság Fokozott cselekvőképesség Nagy tettek Tetszeni vágyás Öntúlértékelés Én – beszűkítés /Apró betűs írásnál/ Szerénység Önleértékelés Visszahúzódás Kisigényűség Mértékletesség Megfontoltság Kishitűség Önbizalomvesztés Precizitás. lelkesedő. nagyon szemléletesen fejezik ki. ha megvizsgáljuk például a nyomatékot illetve kötésmódot. Ha csak valaki meg akarja mutatni önmagát. elnyom maga körül. de ha alaposan megvizsgáljuk a két oszlopban egymás mellé állított tulajdonságjegyeket. Igen gazdag és árnyalatos tárházát kaptuk a nagy és kis betűs írás értelmezésének. hogy szeretné magát kiemelni.o. szerényebb és visszafogottabb. Ezekkel majd a későbbi fejezetekben fo gunk 60 .

hogy írója alulértékeli magát. DE! A méret megítélése nem ilyen egyszerű. Kezdeti hangsúlyozás Ebben az esetben arra lehet következtetni. ami szintén a kezdeti kiemelést erősítheti. ehhez társulhat még nagyobb nyomaték is. mindenképp arra gondolhatunk. A kezdeti hangsúlyozás azt jelenti. hogy aki ezt írta.Grafológia találkozni. a mondat elejét. hogy az írás egy része kiemeltebb. s gyakran kevésbé megingathatóak. 12. Előfordul. Méret tekintetében tehát igen változatos képet tudunk produkálni. Ezek az egyének igen szerények. nagyobb betűkkel indul. Nagy benne az alkalmazkodóképesség. hogy erős önfegyelemmel rendelkező emberrel van dolgunk. mindenképpen határozott fellépésre törekszik. gondolhatunk arra. Azt hiszem m indenki tudja. de ezt hosszú távon nem tudja megvalósítani. Ilyenkor beszélünk az írás méretében megjelenő hangsúlyozásáról . hogy az író a szöveg. s így mennyire segítségre szorul. hogy a legritkább esetben fordul elő. sérülékeny. minden körülmények között stabilan egyformán tudna írni. aki írásával is hangsúlyozni szeretné. A legkönnyebb dolgunk lenne. első betűjét nagyobb betűkkel írja. Ha az írás egyenletes nagyságot mutat. hogy valaki mindig. esetleg az olvashatatlanságig csökken a mérete. milyen kicsi is valójában ő. A szóvégek felé csökkenő írásról akkor beszélünk. nem akar kitűnni. / Sok “nagy emberünk” . kiemelkedni. hogy az írás általában véve nagybetűs vagy kisbetűs Az írás lehet még kezdeti hangsúlyozású szóvégek felé csökkenő szóvégek felé növekvő szó közben változó méretű A fent felsorolt eseteket vizsgáljuk most meg kicsit részletesebben. ha a szavak eleje valamivel hangsúlyosabb. stabilabbak. de kisebbekkel fejeződik be. / Az ilyen emberek általában meggondoltak. szeretné saját jelentőségét hangsúlyozni. érzékeny személy. 61 . mint a nagy betűvel írók. tudósok is apró betűkkel írnak. Az írás hangsúlyozása Mi az amit hangsúlyozhatunk? Azon kívül. s akaratát alá tudja vetni a másokéna k. ha az írások végig változatlanul nagy vagy kisbetűs írások lennének. Amennyiben az apró betűs írás teljesen beszűkül. Milyen jelentéstartalmakat társíthatunk a kisbetűs íráshoz? Az így író ember az előzővel ellentétben inkább meghúzódik csendesen. valami okból figyelemfelkeltőbb. hangsúlyosabb.

Az így író ember először visszafogottabb. hogy teljesen magába roskad. csökkenő alakiság A szóvégek felé növekvő írásban viszont pont ennek ellenkezőjét figyelhetjük meg. Kiépíti maga körül a biztonságot. erős benne a kapcsolatteremtési vágy. Kezdetben óvatos. hogy saját képességeit reálisan értékelje. hogy írójuk annyira felszabadul. ha az írás méretében kis mértékű ingadozást találunk. Valószínűleg képtelen arra. Amennyiben az utolsó betűk egészen aprók. hogy elvesztheti önkontrollját. növekvő alakiság Azt mindenképp természetesnek kell tartanunk. Amennyiben ez a növekedés az egész sorra jellemző.Grafológia Az ilyen írásról azt mondhatjuk. reálisan felméri a lehetőségeit. kezdetben a lendület nem hiányzik belőle. 62 . hogy terveit. de ez szép lassan oldódik nála. Kudarcot vall. hogy írójában megvan a határozott fellépés. Ha túl nagy a méretkülönbség az első és utolsó betűk között előfordulhat. néha még bizalmatlan is lehet. ami fékezőleg hat rá. majd később egyre oldottabb. magabiztosabb lesz. 14. hogy mekkora a méretváltozás a kezdetektől a sor végéig. fegyelmezett magatartással megteremti önmagában a stabilitást. hogy a problémákat kellően át tudja tekinteni. meggondoltabb lesz . s megteremti a kibontakozás biztos alapjait. de ezeket nem tudja megvalósítani. Egyre visszafogottabb. Amennyiben ez a csökkenő tendencia az egész sorra vagy szövegre vonatkozik . önbizalma csökken. Az ilyen ember gyakran képtelen arra. néha bizalmatlan. írójuk nagy lendülettel indul. óvatos. sem arra. lelkesedése. Kellő önkontrollal rendelkezik azonban. nagy ambíciói vannak. képtelen lesz az önfegyelemre. megfontolt. Mindezt persze annak viszonylatában kell értelmezni. hogy az így író ember egyre stabilabb életvezetésre lesz képes. biztonságra való törekvéssel. nem akar kapcsolatot teremteni. elképzeléseit megvalósítsa. fél a jövőtől. A kezdeti óvatossággal. 10. szinte olvashatatlanok lesznek arra is gondolhatunk. feltételezhetjük. elutasít másokat. önbizalmát elveszti .

többnyire elégedetlen a sorsával. de nem igazán tud ezen tartósan változtatni. Semmiképp nem lehet kiegyensúlyozott ember. hogy a nagyság vizsgálatánál szinte minden variációs lehetőséget kimerítettünk. hogy ki akar törni az egyhangúságból.Grafológia Mi van azonban akkor. de nem igazán sikerül neki. amit már a emlékeztetőül megmutattam. Könnyen azt hihetné az ember. amikor szembetűnően nagy méretingadozásokka l találkozunk egy íráson belül? Az ilyen írás általában nem kelt bennünk jó benyomást. Azt gyaníthatjuk. Egy– egy indokolatlanul megnövekedett betű megjelenése azt mutatja. melynek formálásakor. A nagyság mérésénél eddig azt néztük meg. 15 időnkénti betűnagyobbodás A középzónás betűk alap és fedővonalát meghúzva egészen feltűnővé válik a középzónás betűk időnkénti megnagyobbodása. 63 . pedig ez egyáltalán nem így van.a magassága megegyezik a szélességével. körülményeivel. hogy a betűk általában mekkorák. hogy az írójuk önérzete néha fellobban. -amennyiben ezt szabályosan akarjuk leírni . illetve azo k egymáshoz viszonyított méretében milyen variációk fordulhatnak elő. A betű formálásának tanulásakor pontos mintát kapunk. Gondoljunk például a csaknem kerek “ o” betűre.

Széles írás esetén a gátló erő. mint nagy tömegben. gátolja. Inkább magába zárkózik . Valószínűleg egy lendületes. Szűk írás esetében az előrehaladást valami gátolja. hogy írójuk teljesen passzív egyén. Előfordulhat. hogy a kerek betűk / a. hogy a betű szélessége kisebb. Ezek értelmezésénél szintén a térszimbolikára kell gondolnunk. Normál esetben – mint ezt már említettük . 64 . hogy önkontrollja igen kicsi. mint a magassága. körültekintő és érdeklődő is. Ha a betűk belső mérete zavaróan szűk. aki aktív. Kevés a fékező erő benne ahhoz. Általában nehéz a bizalmába férkőzni. a haladástól. hogy kellően fegyelmezett legyen. fél a jövőtől. Az így író ember tudatosan fékezi magát. Ekkor beszélünk szűk írásról. Az így író ember cselekedeteire fokozottan jellemző az önkontroll. s az előrehaladást valami erő akadályozza. ha a betűképzést nézzük. 16 b széles írás A fenti írásnál jól látszik. tettre kész emberrel van dolgunk. a változástól. elképzelhető. s az igénye erős is erre. céltudatos. mint a magassága. amikor a betű magassága a kisebb. jellemzően nem társasági ember. Amennyiben a betű szélessége jóval nagyobb. az éntől a közösség felé. széles az írás. gondolhatunk arra. Igényli az emberi kapcsolatokat. hogy az írás egyéniesedésével ez már ritkán sikerül ilyen szabályosra. mint a magassága. kisebb társaságban inkább képes a feloldódásra.az írás iránya balról jobbra halad. Nem fél a jövőtől. A múltból a jövőbe. o. aki nem tud a múlttól elszakadni. Két féle alapvető eltérést tapasztalhatunk . Ellenkező esetben. az emberektől. sőt inkább sürgeti azt. mely az előrehaladást visszafogná nem működik. szélessége jóval nagyobb.Grafológia Csakhogy azt is tudjuk. nem akadálytalan ez a mozgás. felfelé és lefelé lendülő vonalak hangsúlyosabbak.

ezt valami gátolja. hogy az írás szélessége nem csak a betűk szélességétől függ.Grafológia Meggondolatlan cselekedetei lehetnek. Arról. Amennyiben ezek a kötővonalak megvannak. akkor ez az ember igyekszik úgy viselkedni. indulatait igyekszik megfékezni. hogy mások elfogadják. Nem annyira közlékeny. mit a betűé. ami nem csak az abszolút nagyságát jelenti. A betűk méretétől függetlenül a kötővonalak lehetnek egészen rövidek. sokszor bizalmatlan az ilyen ember. aki képes mindent megtenni céljai elérése érdekében. olyan emberrel. /ezt a grafológiakönyvek a másodlagos szélesség fogalommal jelölik/ Másodlagos szélesség – hosszú kötővonalak Az így író emberről feltételezzük. Érzelmeit véleményét nem akarja kinyilvánítani. másodlagosan szűk írás Ez az önuralomra törekvés jellemző jegye. azt is nézhetjük. hanem a magaság és szélesség összehasonlítását. Beszéltünk a betűk nagyságáról. hogy a betűk milyen távol állnak egymástól. Igazán túlzott esetben gátlástalansággal találkozhatunk. Vagy nem tud. 65 . Az ilyen írás a másodlagosan szűk írás. hanem attól is. A közeledés azonban problémás. hogy milyen távol kerülnek a betűk egymástól. ezáltal a betűk egészen közel kerülnek egymáshoz. Ezen kívül. de nagy távolságot tartanak a betűk között. hogy a betűk hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz a ˇ”Betűkapcsolások. inkább tartózkodó. De ezzel még mindig nem merítettük ki a nagyság fogalmát. Óvatos és elővigyázatos. fokozott távolságtartási igénye van. Most azt nézzük. és a betűk így állnak távol egymástól. Amennyiben a kötővonalak mérete nagyobb. szintén széles írásról beszélünk. vagy nem akar közel kerülni másokhoz. s eközben másokra sincs igazán tekintettel. hogy nem igazán társas lény. nem is keresi a kapcsolatokat. Rövid kötővonalak. Ha hiányoznak a kötővonalak. azaz a ductus” című fejezetben olvashatnak részletesebben.

de gondolhatunk arra is. 66 .Grafológia Ez lehet a fegyelmezés és önmérséklés jellemzője. hogy az ilyen embernek csak önmaga fontos. magával törődik. önmarcangolás. Jellemző lehet rá a tépelődés. az előrehaladástól való félelem.

nagyfokú gátlásosságra. eltér -e az iskolában tanított 3 mm-es nagyságtól. aki könnyen teremt kapcsolatot embertársaival. Ha igen. vagy a magasságában változik meg? Kisebb lett. hogy az egyén mekkorának tartja magát. valamint a befelé kanyarodó „b” betû hasa is. ami írójukkal a hétköznapokban történik. akkor erõs zárkózottságra. hogy ebbõl mennyit sikerült megvalósítania. Ezért minden. Szûk oválok Szûk oválok 67 . vagy éppen alulfoglalkoztatottságáról. mint a szélessége. önmagát helyesen értékelõ. Ezek megjelenése szorongást. Ezen kívül az oválok magukon hordozzák számtalan betegség jeleit is. visszahúzódást jelez. Jelzéseket kapunk a személy önértékelésérõl. kiolvasható belõlük. munkájához való viszonyáról. Ha túl szûknek tartjuk az oválokat. Az egyéniség kialakulásával. esetleges szorongásairól. megjelenik bennük. a mindennapok zónájában foglalnak helyet. melyeknek magassága nagyobb. Az így író embereket feszélyezettségük gátolja a könnyed kapcsolatteremtésben. Hogyan vizsgáljuk az oválokat? Kezdjük elõször is a méretükkel. ambiciózus embert mutat.Grafológia 11. Nézzük meg. általában csak a gyerekek. bõbeszédûségérõl vagy éppen zárkózottságáról. azaz mekkorának érzi magát. Miért pont így nevezik a betûk kerek részét? Ha megfigyeljük ezeket a betûrészeket. Szélessége pedig azt árulja el. Ide tartoznak az „a” és „o” betûn kívül a „d” és „g” betûk kerek részei. a fejlettebb személyiség megjelenésével ovális alakzatok keletkeznek az írásban. szûk oválnak nevezzük. A megfelelõ magasságú. közérzetérõl. örökös aggodalmaskodásra következtethetünk. túlterheltségérõl. vagy nagyobb a sztenderdnél? Az oválok magassága azt mutatja meg. és a kevésbé fejlett személyiségû felnõttek írásában találjuk õket kerek. melyik irányban? Szélességében. iskolásszerûeknek. Az oválok A középzónában elhelyezkedõ kerek betûket a grafológiában ováloknak nevezzük. és ezzel arányosan széles ovál kiegyensúlyozott. Az oválok a középzónában. Mit tartunk szûk oválnak? Azokat az oválokat. innen ered elnevezésük is.

aki kapcsolatot akar tartani a külvilággal. Így az ír. Felpuffadt oválok Felpuffadt oválok Mi van olyankor. nézzük meg nyitottságukat. esetleg tolakodó is lehet. inkább fekvõ ellipszisre emlékeztetõ oválokat. gátlástalan. jelentõsen megnagyobbodott oválokat nevezzük így. a képessége megvan hozzá. Az akaraterõ az. ezért lázadozik az önérzete. gyakran felületes. hogy az információk ezen a nyitott kapun 68 . hogy írójuk nem elégedett önmagával. kívül pedig a külvilág. hogy képtelen azt átugrani. kiszámíthatatlan személyiség. Mikor nevezünk egy ovált nyitottnak? Az „a” és „o” betûket énkép -betûknek is nevezik. ami hiányzik írójából a cél eléréséhez. megbízhatatlan. de szélességét tekintve aránytalanra sikeredett. szeretne környezetére nagy hatást gyakorolni. Azt jelzik. mindig nyitva hagyja oválját. mert labilis az önértékelése. hogy a grafológust bosszantsa .–azért ír valaki. aki rendkívül elégedett önmagával. Az az ember. vagy zártságukat is. Széles oválok Széles oválok Mit nevezünk felpuffadt oválnak? Az írásban itt -ott elõforduló. Szimbolikus értelemben a körön belül helyezkedik el az Én. ha nem felpuffadtak. azaz a megfelelõ magasságú. Ezt Õ is tudja magáról. Kritikai érzéke –fõleg önmaga irányában – fejletlen. de nem is egyenletesek az oválok? Változó méretû oválokkal –azon kívül. Változó oválok Változó oválok Ha megállapítottuk az oválok nagyságát.Grafológia Mit tartunk széles oválnak? A szûk ovál ellentétét. Saját maga számára olyan magasra helyezte a lécet. érzelmi világa kiegyensúlyozatlan.

10 és 11 óra között nyitott oválok Vannak. akkor írójára ne bízzuk titkainkat. információit innen szeretné beáramoltatni.Grafológia zavartalanul áramolhassanak oda -vissza. az jobbra nyitja meg oválját. A 3. a külvilág van. hogy melyik oldalon nyitott az ovál? A térszimbolika segítségével megfejthetjük a jobbra nyitott és a balra nyitott oválok jelentését. önmagát vállaló. Amennyiben a saját ügyeik megoldására keresik a vészkijáratot. azt szintén az oválon kihagyott rész – a rés – nagysága jelzi. Ha azonban 69 . Ha egy óra számlapja segítségével határozzuk meg az oválok nyitottságát. miközben megtalálják a kibúvókat. Jobbra a jövõ. információkat befogadó embert mutatja. úgy a baloldalon nyitottak az oválok. Hogy errõl a témáról mennyit árulnak el a másiknak. Nyitott oválok Nyitott oválok Lényeges az. akkor az 1 és 2 óra között kissé nyitott ovál a nyílt. mert szereti azokat kifecsegni. 1 és 2 óra között nyitott ovál A 10 és 11 óra között nyitott oválok tulajdonosai leginkább önmagukról szeretnek beszélni. Aki erre kíváncsi. Aki a múltnak és saját Egójának szentel nagyobb figyelmet. az balra nyitja az énkép -betûit. vagy a 9 óránál található nyílások a kiskapuk keresõit leplezik le. akik az oldalán hagyják nyitva énkép -betûiket. akik leleményesen próbálják a szabálykövetõ embert mímelni. õk azok. Ha az ovál nyitottsága nagyobb.

Grafológia a közösségért teszik ezt. Felül nyitott oválok Alul. akik nem nyitnak rést énkép -betûiken. ez titkolózást. Zárt oválok 70 . Felülrõl mindig a szellemiség. zárt oválokkal írnak. az ösztönvilág. Õk a zárkózott. a jobboldalon találjuk a nyílá st. 9 óránál nyitott oválok Találkozhatunk még felül -. és alul nyitott oválokkal is. Így írnak a vallásos em berek is. õszintétlenséget jelent. hazugságjelnek minõsíti. valaminek a takargatását. visszahúzódó emberek. Ha girlandos írásban látunk gondosan bezárt oválokat. a tudattalan felé nyitott oválokat negatívan ítéli meg a grafológia. Alul nyitott oválok Mit tartunk a zárt oválokról? Vannak. a tudás áramlik az oválokba.

Az oválokban megjelenõ többlethurkok fokozott érzékenységet. következtethetünk az oválokban található többlethurkokból. pl. esetleg hadaró beszédre engednek következtetni. ez védekezést. A fonalas oválok önbizalomhiányra. allergiák. Többszörösen becsavart oválok A szöges ovál az akaratos. erõs bezárkózást jelez. nagy önfegyelemmel rendelkezõ ember sajátja. kritikus. vagy saját Egója. szeretetigényt jelölnek. melyek légszomjjal járnak. Bizonyos betegségekre. egyes szívbetegségek.Grafológia Találkozunk becsavart oválokkal is. hogy írója számára melyik irány a kedvesebb: a közösség. Szögesedés az oválokban Többlethurkok az oválokban Elfonalasodott ovál Elfonalasodott oválok az aláírásban Nézzük meg az oválok dõlését is! A térszimbolika alapján könnyen megállapíthatjuk. 71 . asztma stb.

mint otthon. nem törõdnek annyira a külvilág róluk alkotott véleményével. fontos számukra a róluk kialakított kép. feladatokkal még bõven terhelhetõ ember „a” betûje: A teherbíróképessége határán lévõ. a munkahelyükön már ritkábban. hogy azok. 72 . vagy az ovál magassága fölé kerülõ betûszár mutatja írójának terhelhetõségét. Az alul foglalkoztatott. Az ovál magassága alatt maradó. õk azok. „o”-nál nagyobb „a” betû Mit jelentenek az „a” -nál nagyobb „o” betûk? Akik viszont az „o” betûjüket kerekítik nagyobbra. mint a munka betûjének. Õk általában a munkahelyükön tekintélyesebb emberek. tovább már nem terhelhetõ ember „a” betûje: Mit jelentenek az „o” -nál nagyobb „a” betûk? Érdekes megfigyelés.Grafológia Balra dõlõ oválok Jobbra dõlõ oválok Mit fejez ki a munka betûje? Az oválok közül kiemelt szerepe van az „a” betûnek. a magánéletükben. akik inkább otthon vívnak ki maguknak tekintélyt. akik írásukban a két énkép betû közül rendszeresen és következetesen nagyobbra rajzolják az „a” betût. sokat adnak mások véleményére.

Grafológia „a”-nál nagyobb „o” betû 73 .

Mit mutat meg a „g” fejrésze? A fejrész a középzónában helyezkedik el. és szexuális komfortérzetünket tükrözi. azaz a társ szimbóluma. A „gy” jellegzetesen magyar kettõs betû. esetleg elmaradását. Ha viszont az „y” feje sikeredett nagyobbra. melyek akár még Õt magát is meglephetik. Mit tudunk meg az „y” vizsgálatából? Az „y” az Én -– Te viszonyban a Te. Ez a társ lehet a házastárs. annak készségét. akkor az író felnéz társára. Vizsgá latakor fej-. az énérzetünket mutatja a szexualitásban. önmagát sokkal többre értékeli. de Õ ezzel szemben nem sokra tartja. hogy a szexuális énképünket. vagy a maga számára is ismeretlen hajlamait hozza felszínre. beteljesedését. Melyik a nagyobb? Ha a „g” feje a nagyobb. és mindkettõt értelmezzük. hogy Õ kevesebbet ér partnerénél. sõt jelentéktelennek is érezheti magát. az tudja. mint a pszichológiában a mélypszichológiai vizsgálatok. valamint hurokrészre bontjuk. A „gy” betű A grafológiában a „gy” betû majdnem annyi információval szolgál az illetõ ösztönvilágáról. hogy párjának vannak ugyan sikerei. Úgy érzi. féltve õrzött. 74 . Fogalmazhatunk úgy is. Maradjunk még a középzónában. hogy annak „g” felõli szára kisebb. akkor az író lenézi társát. mert az „y” -nak további mondanivalója is lehet. A „gy” betû értelmezésével is kaphatunk olyan információkat az egyénrõl. feldolgozását. értékeli a közösség. És mit mutat a hurokrész? Mint általában a hurkok: az élmény igényét. aki mellett kicsinek. Ezekkel a vizsgálatokkal a pszichológus a vizsgált személy ösztönvilágát. az éntudatunkat. mint az ellentétes oldalon lévõ. a partner. a legrejtettebb. és nézzük meg a fejrészeket. vagy a barát is. melynek elsõ tagját a grafológia a szexualitás betûjének nevezi.Grafológia 12. amennyiben jelentõs ez a méretbeli különbség. Aki úgy írja „g” -je mellé az „y” -t. Hogyan kezdjünk a „gy” betû vizsgálatához? El?ször maradjunk a középzónában.

Grafológia És ha ez fordítva van? Az „y” bal szára akkor hosszabb. akkor kettejük között szellemi kapcsolatról nem beszélhetünk. A középzóna alsó pontja. amilye van. Mit tudhatunk meg a hurokból? Elõször nézzük meg a hurokszár nagyságát. csak az „y” által nyújtott biológiai szükségletekre korlátozódik kapcsolatuk. Ha csak hurokrésszel rendelkezik. mint amennyire a külvilág teszi azt. és a hurok legmélyebb pontja közötti távolságban fejezõdik ki az egyén szexuális törekvésének nagysága. 75 . ha a „g”. Õ is tisztában van vele. amikor az „y” -nak hiányzik a feje? Nézzük meg akkor azt. Hogyan értékeljük kapcsolatukat akkor. A „g” úgy érzi. azaz maga az író sokkal többre értékeli párját. hogy társával kapcsolatos véleményével a környezete nem ért egyet.

Ennek általában két jellemzõ oka lehet.Grafológia Könnyedén megállapíthatjuk a két „g” betû szárának összehasonlításából. hogy melyikük írójának nagyobb a szexuális vágya. Ez utóbbi folytatóinál találhatunk még egyéb titkolódzásra. de ez nem párosul megfelelõ mértékû élménykészséggel. õszintétlenségre utaló jeleket is az írásban. 76 . Alulkötött hurok A középzónába magasan bekötött „g” hurok tulajdonosainak viszont állandó témája a ké pzelt. aki megfelelõ módon képes az élményt befogadni. Mit jelent ez? Ez a téma tabu a számára. vagy a titkos viszony. nem beszél róla. melyikük törekszik jobban az élmény megszerzésére: Természetesen a „b” a helyes válasz. Írója elzár ja. Akinek igényeihez mérten arányos élménye is van az „a”. Most nézzük meg a bekötési pont jelentõségét a „g” betû esetében is! Alulkötött „g” esetében a metszéspont az alsózónában marad. És ezen az ábrán melyiküknek nagyobb az élmény utáni igénye? Kettejük közül melyik az. nem hozza fel a az élményt és az ezzel kapcsolatos eseményt a hétköznapok világába. a prüdéria. jelentésérõl. vagy valós szerelmi élmények megtárgyalása. A hurkosságról szóló fejezetben beszéltünk a bekötési pont fontosságáról. megélni? Ugyan „b” -nek nagyobb az igénye.

harmonikus kapcsolatban élõ párokra jellemzõ. Nézzük röviden a legjellegzetesebbeket: Ez egy olyan kapcsolat. ágytól elváltak szólással. és nézzük meg összekapcsolási variációit! A „g” -vel összekapcsolt közeli. azaz az írót . Ám ezt az „y” nem veszi észre. azaz maga az író. vagy normál betûtávolságra írt „y” a kiegyensúlyozott. ahányféle kapcsolat létezhet két ember között. melyet a magyar nyelv rendkívül árnyaltan fejez ki az asztaltól. E két betûrész elszakadása egymástól viszont már olyan kapcsolatra utal. Õ jól érzi magát. Nem kötõdik párjához. de mindkettõjük számára elviselhetõ még a kapcsolat: Itt már kedvezõtlenebb helyzetben van a „g”. de a normál betûtávolságnál távolabbra helyezett „y” már problémát mutat a párkapcsolatban. A „g-y” betûk legalább annyiféle variációban írhatóak le. teljesen ráfonódik társára: 77 . aki távolra tolja ugyan magától párját. rossz a szexuális kapcsolat is köztük. akik kölcsönösen odafigyelnek a másikra: A „g” -vel ugyan összekapcsolt. melyben a társ bekebelezi a „g” -t.Grafológia Felülkötött hurok De térjünk vissza a „gy” betûhöz.

önmaga elõtt is szégyenkezik. Mit értünk zavaró hatású alsózóna alatt? Az ott elhelyezkedõ hurokképzések deformációit. egyáltalán nem biztos. Az ösztönszférába helyezi le párját. ahol mindkettõjük számára megfelelõ. hogy a valóságos helyzetet látjuk. hogy az illetõ bûnnek éli -e meg saját homoszexualitását. Bizonyos esetekben találhatunk homoszexualitásra utaló jelzéseket a középzónás betûkben is. vagy teljes mértékben elfogadja azt. hogy ugyanarról a kapcsolatról hogyan vélekedik a másik fél. aki az egyik írásban a „y” volt.Grafológia Mirõl szólhat ez a kapcsolat? A „g” nem tekinti szellemi partnernek társát. a másikban már a „g” helyén áll. Partnere írásában tudjuk csak megfigyelni. kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek –„g” szerint: Ne felejtsük el. úgy nem fogjuk írásából egyértelmûen látni másságát. akkor ezek a jegyek megjelennek írásában is. Ez feltételezhetõen attól is függ. de a sokéves tapasztalattal rendelkezõ grafológusok szerint sem lehet a homoszexualitást egyértelmûen megállapítani. és békében él önmagával. nem rajzol fejet az „y”-nak. Amennyiben teljes értékû embernek érzi magát. Ezek többnyire képi szimbólumok formájában jelennek ott meg. és egy zavaró hatású alsózónával együtt már utalhatnak a homoszexualitásra. érzékelt helyzetet ismerhetjük meg. túlméretezettségét és a „g” betû hurokrészének a többi alsózónás hurokhoz viszonyított eltéréseit. állandó bûntudatban él. Kimutatható-e a homoszexualitás az írásból? Vannak bizonyos jelek az írásban melyek utalhatnak erre. Ha viszont rejtegeti különbözõségét. 78 . A „gy” betûben mindig az író által gondolt.

hogy nincs jogunk senkire sem rásütni ezt a bélyeget. még ha találunk is az írásában erre utaló jeleket! 79 . és azokat csak utánozza.Grafológia Képi szimbólumok az „m” és „D” betûkben Mindig nagyon vigyázzunk a homoszexualitás feltételezésével. Ne felejtsük el. hogy az illetõ látta valakinél az erre utaló betûalakzatokat. mert elõfordulhat az is.

Monogramjuk után hamarosan a teljes nevüket is le tudják írni nagy.ha szeretjük azt.irányban kétféle elhelyezést különböztethetünk meg: szövegtömbhöz közeli. Elõször az aláírás térbeli elhelyezését nézzük meg függõleges és vízszintes irányban egyaránt. Egész jogéletünk a sajátkezû aláírás fogalmán alapul. ez azt jelenti. Az aláírást mindig a szövegtömbhöz hasonlítjuk. nem érzik annyira a sajátjuknak. hogy mutassák meg nekik a „Szilvi betût” vagy az „Andris betût”. ha nem . melyet szívesen vésnek rá rajzaikra. tiltakozásának. vagy labda képével mégsem azonosulnak. egyetért vele. akik hisznek a grafológiában. Ennek oka feltehetõen az. Vezeték és keresztnevünk saját énünk kivetülése. az óvodai jelek mellé. vagy kötelezettségvállalásának teljes jogú képviselõjét azonban mindenki elfogadja. hogy nevünkhöz . hogy a nevünk az. egyfajta védettség igényt is jelölhet. Függõleges. melyben annak tudatos és tudattalan része egyaránt nyomot hagy. egyéni vonások. ami megkülönböztet minket a többiektõl. Kisgyermekkorunkban megtanultuk. Az aláírás Vannak emberek.vertikális . Aláírásunk kevésbé változékony mint írásunk. Az óvodába járó gyerekek hamar megtanulják ugyan az ott használatos jeleket. erõs kötõdését a közösséghez. és szövegtömbtõl távoli aláírást. hogy a leírtakkal teljes mértékben azonosul. Aláírásunkban viszont korábban jelentkeznek az iskolai sablontól eltérõ. . A régebbi idõkben aláírásuk helyett az írástudatlan emberek három keresztet tettek .Grafológia 13. mégsem szokták a grafológusok csak az aláírás alapján felállítani a személyiségképet. Jelentheti még az egyén önállóságát. ezzel hitelesítve azok tartalmát.különös kapcsolat fûz bennünket. elfogadják mint tudományt és vannak. Ha az írás készítõje alig hagy távolságot a szövegtömb és az aláírás között. mint a nevüket. de a napocska. azonosságtudatunkat adja. hogy az aláírásában áll az ember a legközvetlenebb kapcsolatban önmagával.tanúk elõtt -az okmányokra. nyomtatott betûkkel. azt inkább folyóírásunk tükrözi. Az aláírás rengeteg információt hordoz tulajdonosáról. Írástömbhöz közeli aláírás Írástömbtõl távolra helyezett aláírás 80 . Ebben az életkorban már kérik a szülõktõl. akik megmosolyogják azt. mint a személy egyetértésének. Az aláírást. annak ellenére. létra. A saját névtõl jobban magukénak érzik munkájukat. A bennünk végbement változások mégsem itt jelentkeznek azonnal.

Pesszimizmust. amely a normák követését. Kapnánk egy baloldali. egészséges személyiségû emberek a jobboldali oszlopba helyezik aláírásukat. ha három egyenl?õ szélességû sávra osztanánk.Grafológia Ha távolra helyezi az aláírását a szövegtömbtõl. egyben kiegyensúlyozottságot jelent. depressziót. Ha az aláírás elhelyezése ettõl balra tér el. egy középsõ. krízishelyzetet is jelezhet a balra tolódott aláírás. vagy a bal oldali oszlopban van. az egyes sávok 7 -7cm szélesség?ek lennének. betartását. A normál. a bezártságtól való ideges félelmet is. körülbelül a középsõ. középre. elszigetelõdést. Egy 21cm széles A/4-es lapot.elhelyezése is sok mindent elárul írójáról. valamint bal oldalra helyezett aláírást. Jelenthet még függetlenségre való törekvést. mert telítve van negatív élménnyel. Az iskolában tanult sablon szerint az utolsó sor és az alsó lapszél megfelezett távolsága az aláírás ideális helye. Megkülönböztetünk jobb oldalra. és egy jobb oldali 7cm-es oszlopot. Szabályos helyen lévõ aláírás Az aláírás vízszintes –horizontális . Az író nem mer közeledni a külvilág. azzal nem ért egyet. az emberek felé. Középre helyezett aláírás 81 . az félelmet. szorongást jelez. akkor elhatárolja magát a fent leírtaktól. amely a térszimbolika alapján orientációt jelez a külvilág és a jövõ felé. Feltûnõen nagy távolság esetén jelezhet klausztrofóbiát.

A lefelé tartó aláírás írójában kevés az energia. A felfelé tartó aláírás lendületes. ambiciózus. 82 . az emberek elõl. aki fél. lefelé tartó aláírás Az aláírás olvashatósága. mert akár önmaga ellen irányuló cselekedetre is képes. mert a számítógépes levelezés elterjedésével az üzleti levelezésben a bal oldalra helyezett aláírást egyre többen alkalmazzák. segítségre szorul. Az olvasható aláírás felelõsségvállalást. illetve függõleges elhelyezése után vizsgáljuk meg azok sorirányát. Ennek megítélésénél azonban vegyük figyelembe az írásban jelenlévõ más hasonló jelentésû utalásokat is. valamint udvariatlanságot jelent. fáradt és letört ember. nyíltságát. természetes viselkedést. egyértelmû kommunikációra való törekvést jelöl. Krízishelyzetben van. önmaga vállalására utal. passzív. Az olvashatatlan aláírás egyfajta rejtõzködést. szorong. jövõorientált személyre utal. energikus. Bezárkózik a külvilág. a szabályok be nem tartását. balra helyezett aláírás balra helyezett aláírás Az aláírások vízszintes. becsületességet. önállótlan. kedvetlen.Grafológia A bal margónál. teljesen a múlt felé fordul. nem egyértelmû kommunikációra való törekvést. illetve olvashatatlansága megmutatja írójának felel?sségvállalását. az elsõ 7cm-es oszlopban elhelyezett aláírás neurotikus személyre utal. saját egyéniségének túlzott hangsúlyozását.

az a kapcsolatban szakadást. Abban az esetben. Lüke Az aláírás grafológiája c. bizonytalanságot. A kiemeltebb keresztnév egocentrikusságot. különállóvá válik a „né”. büszkeséget jelent. könyvébõl való aláhúzás az aláírásban A bekeretezett név elszigetelõdést. bezártságot mutat. hogy a két név között feltûnõen nagy a távolság. elsõsorban terveinek.Grafológia olvashatatlan aláírás Gyakran elõfordul. hogy férjhez mentek. Valamelyik jobban kiemelt. a „né” végzõdésben jelzik férjükhöz való kötõdésüket. a férfiszereppel. hogy azok a nõk. egy belsõ védett világot jelent. akik asszonynevüket használják. de az is elõfordulhat. Érdekes megfigyelés. hogy valaki a nevét aláhúzza. esetleg fölötte húz egy vonalat.és keresztnevét. 83 . a „né” szócskát jóval nagyobb bet?vel írják. önmaga személyének fontosságát. hogy a vezeték és keresztnév írása között különbség van. hogy a személyt a hivatalos szerep. hogy asszony státust értek el. gyakran válást. bekeretezi. énértékelési problémákat jelez. Minden paráf egyfajta önkiemelést jelent. Gyakori jelenség. nyomatékosítást. hogy az illetõ a magánéletben tud inkább kibontakozni. bekarikázza. amikor a vezetéknév a nagyobb. esetleg özvegységet jelöl. leszakadó „né” leszakadó „né” Azoknál a n?knél. akik büszkék arra. A bekarikázott név egy védõburkot. Az aláhúzott név mindig énkiemelést. Ezeket a jeleket paráfnak nevezi a grafológia. hiúságot. feladatainak megvalósítása foglalkoztatja. a névadó családdal azonosul. Amikor a férj keresztnevérõl leválik. mint férjük vezeték . pontot tesz a végére. akkor az író személy az apával. Azt is jelzi. Az így aláíró védelmet keres a külvilág elõl. Arra is utal. nagyobb betûkbõl áll. A következõ három minta A.

nem szereti az ellenvetéseket.Az aláírás kötöttsége azonos-e a szövegtömb kötöttségével Miért fontos ezeket megvizsgálnunk? 84 . önhittséget mutat. pont az aláírás után A név fölött húzott vízszintes vonal mindig valaminek az eltakarását. melyben egyébként nem lenne. Ez azt jelenti. aki határozott. akár cselekedeteirõl. név fölött húzott vonal A díszített kezdõbetû az aláírásban önszeretetet. mégis áthúzás jelenik meg. bizalmatlanságot is. átélt tragikus eseményt jelent. Az aláírást mindig a szövegtömbbel együtt értelmezzük. elkendõzését jelenti.Az aláírás kötési módja azonos-e a szövegtömb domináns kötési módjával . hogy egy írás elemzésekor az aláírást összehasonlítjuk a szövegtömbbel az alábbi szempontok alapján: . a nagyobb mûtéteken átesett emberek húzzák át nevük kezdõbetûjét.Az aláírás dõlésszöge megegyezik -e a szövegtömb dõlésszögével . A pont jelezhet még óvatosságot. valaminek a lezárására törekszik.vagy keresztnév kezdõbetûjében. Így ír alá az az ember.Az aláírás betûformái megegyeznek -e a szövegtömbben használt betûformákkal . Õ a név kezdõ nagybetûjében található áthúzást mûtéti jelnek értelmezte. aki nem szeretné. átélt tragikus esemény. Megfigyelései alapján. A vezeték . vagy mûtétre utaló áthúzás a kezdõbetûben Végvári Valéria 1970 -óta a betegségjegyeket kutatta az írásban. Túldíszítés esetén nárcizmust jelent. ha megtudnának bármit is akár szándékairól.Grafológia Pontot tesz a név után.Az aláírás betûi azonosak -e a szövegtömb betûinek méretével .

mint amilyen valójában. Az aláírás és a szövegtömb eltérése általában alakoskodó. megmutatkozik az író valódi énje. Ebben a kézjegyben egy balra forduló. becsvágyat jelent. olyat. Jól felismerhetõek az orr és a száj. elõrehajló fejû profilrajzot láthatunk. melyek különleges. kontroll alatt tartja önmagát. A szembeötlõen nagyobb aláírás érvényesülési vágyat. A gyakorlatlan szemû íráselemzõ ezeket nehezen ismeri fel. A szövegtömb közepe felé gyengül a kontroll. Azonos a dõlésszög és a betû kötöttsége. itt mutatja meg leginkább legbensõbb énjét. A kisebb aláírás mindig kisebbrendûségi érzést. félénkséget. vigyáz. ritkán látható jelképeket tartalmaznak. szilárd belsõ norma hiányára. hogy a szebbik oldalát mutassa. kiegyensúlyozatlanságra utaló jel. valamint a nyaki rész vonalai. Szövegtömb a hozzá tartozó a szövegtömbnél jóval nagyobb eltérõ kötöttség aláírással: aláírás Az aláírás és a szövegtömb betûinek dõlésszögbeli eltérését negatívan értékeli a grafológia. Az aláírásában mutatja meg valódi énjét. Ez mindig ingatagságra.egy-egy ostor. automatikussá válik az írás. szignókban azonban . A bet?nagyság is többnyire megegyezõ. alárendeltséget jelent. valamint a számjegyekké módosult betûk. Folyóírásunkban viszonylag gyakran találhatóak képi szimbólumok.Grafológia Az ember az aláírásában áll a legközelebb önmagához. kicsit változik az írás. önmagát elrejteni vágyó személyt takar. magas önértékelést. A szemet eltakarja a homloknál kezdõdõ. A képi szimbólumok leggyakoribb megjelenési formái a szívvé alakult oválok. A szövegtömb vége felé ismét mûködésbe lép a kontroll. vagy kardjeltõl eltekintve. . Aláírásokban. szorongást. A szöveg elején. de nem ítéljük meg negatívan. ha az aláírás betûi kicsit nagyobbak. Az aláírás és a szövegtömb közepén alkalmazott írás normál esetben azonos. A grafológusok ezért szívesebben választják vizsgálatra az írásminta középen elhelyezkedõ részét. A szövegtömbben is mutat egyfajta képet önmagáról. aki a nyilvánosság elõtt másnak mutatja magát. amikor még odafigyel az írásra. Az alábbiakban olyan aláírásokkal ismerkedhetünk meg.ritkán találkozhatunk képi szimbólumokkal. elõrehulló haj. 85 . a madár -jelek.

Nem tudja különválasztani magánéletét a munkájától. nyitott sávot. Nem fontos számára a titulus. Tulajdonosa egyetlen. munkavégzésében lendületes.Grafológia Ez a szimbólum a nagyfokú figyelemre. melyben a vezeték és utónév is egy -egy képi szimbólumot rejt. A keresztnév nyomtatott "A" betûje egy vízen sikló vitorláshajót ábrázol. valamint a múltból érkezõ tapasztalatok szükségességérõl árulkodik. hogy mindkét jelkép a nevek kezdõ nagybetûiben található. Az ezzel járó csend. amely a felismerhetetlenségig szimbólummá vált. (Dr. hogy egybeírja vezeték . folyamatos vonallal rajzolja meg profilját. amely nagyfokú szellemi érdeklõdésre. Igazi grafológus-csemege. ez abból látszik. nyugalom és természetközelség utáni vágy jelenik meg aláírásának képi szimbólumaiban. vezetõ beosztású férfi aláírása. esetleg vallásosságra is utalhat. Figyeljük meg az arc erõs felsõ nyitottságát! Írója nem zárja el vonallal a fejtetõnél látható széles. A név tulajdonosának kedvenc idõtöltése a vitorlázás. az állandó koncentrációra utal. A vezetéknév elsõ "E" betûjében. egy alig hullámzó víztükör felszínét fedezhetjük fel. A következõ aláírás egy mûszaki pályán dolgozó. 86 .és keresztnevét. határozott. szellemiek iránti befogadóképességre.) ezt nem is találjuk meg aláírásában. Külön érdekesség. célratörõ.

erõs akaratra és cselekvési energiára utaló jel. felszínességre. erkölcs száma. boldog érzelmi életet. Az 1-es szám megjelenése a j betûkben 2-es szám: Az élet anyagi oldalát jelzi. büszke és önérzetes egyént jelöl. nagyvonalúságra. Számmisztika 1-es szám: Az akarat. optimizmust. A szám gyakori megjelenése rokonszenves. sorsot és a végzetet jelöli. ingadozásra. lelkiséget. hitet. erõs akarat. de utalhat egyedülmaradásra. belsõ nyugtalanságra.Grafológia 14. A z betû 2-es számmá válása az anyagiasságon kívül szókimondásra. vezetõ típusú. különleges betûmódosulatokban találkozhatunk vele. alkalmazkodóképességet. ami elsõ helyen. törvényes rend. kiszámíthatatlanságra. Az elõzõekkel ellentétben ennek a számnak nincs jellemzõ elõfordulási helye egyik betûben sem. haladó gondolkodást. domináns személyiségre is. Az elszántság. befolyásolhatóság gyakori hangulatváltozásokra és megbízhatatlanságra. magányra. Néha csak 87 . és a hatalom szimbóluma. egyéni megoldásokban. Gyakori megjelenése az írásban kezdeményezõ. Mûvészi hajlamot. Utalhat határozatlanságra. esetleg agresszivitás. Utalhat sokoldalúságra. kirekesztettségre. õ képvisel mindent. A 2-es szám megjelenése a „z” betûkben 3-as szám: Belátás. Az 1-es szám legtöbbször az m és j betûkben jelenik meg. vallást. képzelõerõt. vonzó egyéniséget. magasan áll. optimista természetet és személyes vonzerõt jelez. kiközösítettségre is. titkolózásra. Jelenthet ésszerû gondolkodást. bölcsesség. a magabiztosság és az energia száma. rugalmasságra. de jelentheti a vezetõ szerep vágyát és utalhat uralkodó.

gyógyítás száma. A 4 -es szám a jellemerõ szimbóluma. erõt. vezetõi készséget. a figyelem összpontosítását mutatja. intuitív felfogóképességet. vonzódást misztikumok felé. Utalhat a tervek megvalósulására is. Ebben az írásban minden „h” és „n” betûben felfedezhetjük a 4 -es számot. A 3. tett és munka száma. alaposságot.Grafológia az írott szöveg 90 vagy 180 fokos elforgatásával találjuk meg ezt a számot. mágikus befolyásoltságot.as szám megjelenése az „s” betûkben 4-es szám: Megbízhatóságot. Utalhat még az új eszmék. ez a szimbólum magasabb fokú értelmet. 88 . bölcsességet jelöl. Az írásban általában ékezetek módosulnak 4 -essé. átlagon felüli akaraterõre és cselekvési energiára utaló jel. segítés. új gondolatok iránti nyitottságra is. ha 180 fokkal elfordítjuk a lapot A 4-es szám megjelenése az ékezetekben 5-ös szám: Vallás. A szám gyakori ismétlõdése elszántságra. Jelölhet okkult tudományok iránti érdeklõdést. Cselekvés.

Az 5-ös szám megjelenése az „r” betûkben 6-os szám: A szeretet. Utalhat családi. jó emlékezõtehetséget. visszahúzódásra. segítõkészségre. Ezt a számot hozzák összefüggésbe a hamisítással.Grafológia Az 5-ös szám az érintkezéssel. gyõzelmet. Kifinomult mûvészi érzéket és kulturális igényeket jelenthet. megközelíthetetlenségre. a szépség száma. diplomáciai készségét. szerelmi életre. optimizmusát. a szerelem. befejezetlenség. hagyománytiszteletre. szellemi frissességet. A 7 -es szám kapcsolatban áll az érzékfeletti világgal. botránnyal és szélhámossággal. hûségre. csalással. A szám gyakori megjelenése mozgékonyságot. magányra. Leggyakrabban a b betûben jelenik meg. a tökéletesség. fejlett szépérzékre utal. Ugyanakkor viszont az alsózónában található. a harmónia. naivitásra. a gondoskodás. de jelenthet nagy 89 . káosz és okkult tudományok száma. Ez a szám leggyakrabban a b vagy az r betûkben jelenik meg. vagy ezek vágyára. felszínességét. ekkor mértéktelen táplálkozást is jelent. középszerûség megvetésére. a vonzalom. A 6 -os szám gyakori ismétlõdése otthonszeretetre. spiritualitás és misztikumok iránti vonzalmat és érzékfeletti fogékonyságot is. kiváló beszéd és íráskészséget. 6 -os számra emlékeztetõ hurok inkább ínyenc típusú embert jelöl. fejlett üzleti érzéket jelöl. de utalhat a változatosság vagy a változás vágyára is. színészi tehetséget. titkolózásra. Jelezheti írója igazságszeretetét. A szám gyakori megjelenése az írásban pesszimizmusra. összeköttetéssel és a kapcsolatokkal függ össze. temperamentumot. de jelölhet önlegyõzést. zárkózottságra utal. A 6-os szám megjelenése a „b” és „E” betûkben 7-es szám: Határtalanság.

békességre. függetlenséget és önállóságot. g. hatalomvágyat. A 9 -es szám utalhat erõs személyiségre. különleges élményeket. s. Nyomor. Ez a szám jelenik meg a legtöbbször. határozottságra. A 7-es szám megjelenése a „z” betûkben 8-as szám: Az akadályok. szegénység. kegyetlenség. A 9-es szám a g betûben jelenik meg legtöbbször. Jelenthet helyes megérzéseket. de kikerülni belõle képtelenség. változtatásra való képtelenséget jelöli.as szám megjelenése az alsózónás hurkokkal 9-es szám: Ez a szám kettõs jelentéstartalommal bír. a legváltozatosabb formákban és betûkben. Leggyakrabban a 7-es szám az áthúzott z betûben jelenik meg. aki elsöprõ energiák. végzet száma. természetfeletti erõkkel bíró egyént mutat. sikerorientáltságot mutat. birtoklási vágyra. elszántság és küzdõképesség számának is szokták nevezni. d. A 8. bátorságra. Fegyelmezettséget. se vége. bánat. A 8 -as szimbólum minden esetben a jelenlegi közegbõl vagy élethelyzetbõl való kitörési vágyat. másrészrõl viszont erõs indulatok. Egyfelõl utalhat nyugalomra. fejlett hatodik érzéket . iszonyú erõk mozgósítására képes. De felfedezhetünk fektetett 8-asokat is az írásban.Grafológia képzelõerõt. A 8 -as egy önmagából kiszabadulni képtelen vonal. anyagiasságot. tetterõre. A 8 -as számnak nincs se eleje. gátló hatások. tökéletességre. ly betûkben és az l felsõ hurkában. törekvések. Találkozhatunk 8-assal a b. amely rombolásra és építésre egyaránt felhasználható. f. de a kitörésre. a végzetet szimbolizálja. együttérzést. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával. katasztrófa. akaraterõre. 90 . érzelemvezéreltséget. merevséget. önimádatra. amin belül szabadon lehet mozogni. megértés és megbocsátás hiányára utal. A fektetett 8 -as a végtelenséget. Ilyenkor nagyszájúságot. szókimondást és másokat könnyen befolyásoló képességet jelent. gyakorlatiasságot. ez egy olyan pálya. türelem. boldogságra. erõszakosság. Túláradó indulatokra. Mértéktelen cselekvési energiát jelöl.

Az írásban viszont minden ovál ( a. Ez a jel is. ö. á. ellentétes erõk összetûzését.Grafológia A 9-es szám megjelenése a „g” betûkben 0 : Ez a szám képviseli a gyökeres átalakulásokat. pontosan ezért nem tekintjük ezt a számot szimbólumnak. ó. o. önpusztításra. katasztrófák által végbemenõ változásokat. a saját személyiség megsemmisítésére utal. amelyek áthúzott nullára emlékeztetnek. válságokat. mint minden más áthúzott betû vagy szó (esetleg egész aláírás) önsanyargatásra. 91 . A nagy O betûk vizsgálatakor találkozhatunk olyanokkal. õ betû ) a nullára emlékeztet.

Öt értékhatárt. 92 . Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját. A szívós és az erőszakos. így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget. mint a mesterkélt. amely rengeteg vitát váltott ki. annál alacsonyabb besorolásba került. ezáltal önmagát adni. életteli. A 3-as a sablonos. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót.Grafológia 15. és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. sok gyakorlással. Egy -egy írásjelnek is többféle jelentése lehet. és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat. Formanívó A grafológia talán legkényesebb pontja. nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. Előbb – utóbb.nem sok a különbség. eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta. Általában a természetes. az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai. Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik. ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. A 2 -es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb. vagy ingatagságot is. ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. kategóriát határozott meg Klages. a szerény és a gyáva. rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk. akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Ne kedvetlenedjünk el. gyors gondolkodást. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint? Természetes Átélt Ritmusos Eredeti Leegyszerűsített Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző. illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között. az önérzetes és a büszke rokon fogalmak. azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni. átlagos írások kategóriája. melyek között -Klages szerint. de jelenthet türelmetlenséget. alacsonyabb kategóriába helyezi azt. az értelem kontrollja viszont lerántja. ahol az 1 -es a legmagasabb.

a grafológus szubjektív véleménye dönti el. 2.Grafológia Nézzük meg. Az írások megítélése. hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat! 1/A ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás 1/B ábra Klages besorolása alapján 1 -es formanívójú írás Az 1/B ábrán Klages saját. ábra Klages besorolása alapján 2 -es formanívójú írás 93 . melyik csoportba helyezi azt. fiatalkori írását láthatjuk. besorolása nem egyszerű feladat.

Grafológia 3.ábra Klages besorolása alapján 3 -as formanívójúírás 4. ábra Klages besorolása alapján 4 -es formanívójú írás 94 .

egyszerűségén? 95 . aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg. hová sorolná a mai. és tagoltsága Az írás szabályossága Az írás arányossága Az írás tempója. alacsony formanívója miatt. Nem nehéz kitalálni. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg: Az írás természetessége. az áthúzások. a zónaarányok. hogy ez egy jó írás. sebessége Mit értünk az írás természetességén. az ékezetek formájának és helyének változtatásával. hogy ez egy nagyon jó. amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. aki keveset ír.Grafológia 5. Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. az intuíciókra való hagyatkozást. Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel. vagy a hurokképzések. Ez az egyediség. nem leegyszerűsített és nem is ritmusos. A másik gyenge pont. hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt. az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. sem magasabb fokon álló szellemiségről. betűalakzatok másképpen való írásával. ezáltal nem átélt. amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. Nincs ugyanis két olyan grafológus. Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját? A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket. aki elítélte a grafológiában a megérzést. Mit nézzünk meg először? Először is a tanult mintától való eltérést. Ezek alapján minden olyan ember. akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről. egy másikra azt mondjuk. amelyik első látásra azt sugallta. saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. negatív érzéseket váltva ki belőlünk. sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az. számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján. Ez alapján mondjuk azt. Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög. Találkoztunk már olyannal is. vagy nagyon érdekes írás. ábra Klages besorolása alapján 5 -ös formanívójú írás Klages. míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus. amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal. Klages kategóriái szerint értéktelen. egyszerűsége Az írás olvashatósága. a kapcsolási módok. hogy rossz írás.

és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. a fontoskodás. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás.Grafológia A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira. a feltűnni vágyás. az írás túlzott díszítgetése. akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni. nehézkesen formálják meg az egyes betűket. vagy a sivár lelkivilág jele. A tartalomra koncentrál. Gyors írás Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak. mint a toll a papíron. amit papírra kíván vetni. lassan. automatikus folyamattá vált nála az írás. akiknél nem nehéz feladat az írás. Gyakorlatlan kéz írása Sokaknál azonban. hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett. az alacsonyabb szellemi színvonal. 96 . ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért.

eredeti betűformálást mutató. rideg. Ne tévesszük össze a természetes. egyszerű írást a dísztelen. változatos. kopár írással! Természetes és egyszerű írás 97 . szépségre törekvő.Grafológia Díszített írás A természetes és egyszerű írás is lehet színes.

Grafológia Szépségre törekvő. hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit. figyelembe kell vennie. el is kell tudni olvasni azt. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek. a szavak között távolságnak kell lenniük. a soroknak nem szabad összeakadniuk. a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie. rendezettnek kell lennie az írásképnek. és tagoltságán? Bármilyen gyorsan is ír valaki. Tagolatlan írás 98 . Margókat kell hagynia az írónak. egyszerű természetes írás Mit értünk az írás olvashatóságán.

és szembetűnik pl. bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. amelyek nem ütemesek.Grafológia Tagolt írás Mit értünk az írás szabályosságán? Akkor nevezünk egy írást szabályosnak. nem bántó. üresek. élettelek. ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság. a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. nem idegesítő. vagy egy -egy 99 . Azokban az írásokban. Ha ránézünk egy írásra. a dőlésirány. a betűszélesség. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő. a dőlésszög ingadozása.

a betűk magasságának és szélességének arányát . A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó. méretei mindhárom zónában Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük: . vagy a fekete túlsúlyát) .a nyomaték egyenletes eloszlását Aránytalan írás 100 . Szabálytalan írás Mit értünk az írás arányosságán? Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal. Az írás ritmusának alapelemei: A sorok távolsága Az egymást követő sorok szavainak száma A szavak közötti távolságok méretei A törzsvonalak hossza.Grafológia betű a többihez képest óriásira való rajzolása. már nem beszélhetünk szabályos írásról. amit az írás ritmusának nevezünk.a zónák egymáshoz viszonyított arányát .a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér.a margók és az írástömb arányát . ritmikus visszatérését jelenti.

Grafológia

Aránytalan és szabálytalan írás Mit értünk az írás tempóján, sebességén? Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött -e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit. Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb -e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele. Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást? Mi utalhat még egy írás gyorsaságára? Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat. Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből. Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betűegyszerűrítésekből láthatjuk. Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

101

Grafológia

Gyors írás

Gyors írás A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszé lhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

102

Grafológia

Lassú írás A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást. Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével? Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta. Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben. Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1 -es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2 -esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3 -asnál önfejűség, szívósság, a 4 -esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet. A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette. Így az 1-es formanívó 100%-os lenne 2-es formanívó 80%-os 3-as formanívó 60%-os 4-es formanívó 40%-os 5-ös formanívó 20%-os A formanívó megállapításának kritériumai tehát: 1. Az írás természetessége és egyszerűsége 2. Az írás olvashatósága és tagoltsága 3. Szabályosság 4. Arányosság 5. Az írás sebessége Előbb az egyes csoportoknál külön -külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2 -es formanívó. Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

103

a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott. A nyomás egyenletes. de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. kivéve 4. sor “k” 3. Az írás tagoltsága 100% 3. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is. Nem szabálytalan. Szabályosság 50% 4. 50%.boríték. a felsőzóna magassága szintén ingadozó. a sor és a szóközök normál méretűek. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes. sor “szíveskedjék” szó d -j betűk kapcsolódásában.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül. Az írás természetessége 80% 2. sor “m” 80% . Sebesség 80% 400% 400% : 5 = 80% 80% = 2-es formanívó 104 . túl hosszú mozdulattal kötődik az “é” betűbe. de az írásfolyamat helyenként megakad: 1. erős nyomással. sor “levélbélyeget” szó ly -ban. az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. elgondolkodóvá válik: 1. sor “sz” 2. 3. 90% 5.sor “t”. 4. Ez az írás természetes. sor j betűje. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad.Grafológia Az első példa: 1. indokolatlanul nem emeli f el a tollat az író. sor csak – mellékelt . de szabályosnak sem mondható. sor “szelvényt” szó sz betűjében.sor “m” betűje lassú. 4. 3. ez fékezettséget jelöl. mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat. Az írás jól olvasható és tagolt. 80% -osnak minősíthetjük. 100% 3. Túlnyomórészt girlandos. 2. Összesítve: 1. 2. egyszerűsítéseket. nehézkes. útrövidítéseket találhatunk az 1. Arányosság 90% 5. Sebesség: Gyors tempójú írás. gördülékeny. sor “elküldeni” szó d -e betűk kapcsolásában 3. nem eltúlzottak. az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. díszítéstől mentes.

as és 4-es közötti. 105 . akkor az azt jelenti. 2-es és 3-as közötti. nem folyamatos. Nagyon jól tagolt. Nincs benne semmi túlzás. Bendetz Móric többször hangsúlyozta. Szögletes. de egyszerűnek minősíthetjük. csomós. a középbetűk egyenletesen magasak. hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki. 60% 2. szűk. Az írás jobbra dől. az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében.Grafológia Tehát az írás 2-es formanívójú. mert: 100% = 1-es formanívó 80% = 2-es formanívó 60% = 3-as formanívó 40% = 4-es formanívó 20% = 5-ös formanívó. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó -kritériumok pontosabb érzékelésére. A második pél da: 1. túlzott kilendülés. 70. 80% 5. Ami miatt nem kaphat 100% -ot az a nyomáselosztás. ezért ha nem is annyira természetes. de szűk. Ha 90. Teljesen szabályos. a szó . 50% 60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76% Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb. de fedővonalas. 90% 3. 50 vagy 30%-os eredményt kapunk. árkádos. Sok a csomósodás és a mázoltság. melyet később teljesen el lehet hagyni. de nem éri el a 2 -est. az ékezetek túl gondosan felrakottak. a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett. A kilendülő vonalak hiányoznak. 3.és sorközök egyformák. 4-es és 5-ös közötti a formanívója. 100% 4. világos. olvasható. díszítés. hogy 1 -es és 2-es közötti.

megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. A többször elõforduló jegyekre 2. ismerõsö k. Hullámos baloldali margó 7. Egy részük agresszivitásukkal. jólnevelt. Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist. hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek. lánya. másik lefelé halad / 106 . 1. Antiszociális viselkedés Sok az olyan szülõ. fejlõdésében meghatározóak a gyermekkori élmények. de elõfordulnak az írásban 1 pontot érnek. egy hírmûsor negatív szereplõjévé válik. melyben teljes biztonságban érzi magát. vagy baloldalra helyezve 4. tanárok. Feltehetõen ennek a szeretõ családnak a – napjainkban oly gyakori – szétesése az oka annak. hogy egyre több az antiszociális fiatal. Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján. nehezen nevelhetõségükkel hívja fel magára a figyelmet. Széles. morális érzékük fejletlen. Ugyanilyen fontos számára a szeretõ család. Nem kell többé szégyenkezniük. Az antiszociális személyekre jellemzõ. hogy az írás készítõje antiszociális viselkedésû -e. Aláírás középre. mert ezekben a közösségekben mások az értékek. Szûk. kirabol egy postahivatalt. nem törtek -zúztak. Hullámos sorok 3. keresik az izgalmakat. Fontos. hogy a szomszédok. nem drogoztak. lelkiismeret furdalást. Elgondolkodtató tény. büntetéssel nem lehet hatni rájuk. Viselkedésük feltételezhetõ oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethetõ vissza. példaképül állíthat maga elé. Nem éreznek sajnálatot. jómodorú fiatalokról van szó. mielõtt az rögzülne. Hogyan jutottak mégis idáig? Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar. hogy a grafológia segítségével idõben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is. szülõk semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetõrõl. melyek elvétve ugyan. barátok. anyagyilkosságra bujtogatja barátait. az egyáltalán nem szereplõkre 0 pontot adjunk. Lehetõség van azonban arra. miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. osztálytársaik elõtt a felbomlóban lévõ családot. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé. Egoisták. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak. vagy változó sortávolság változó szótávolsággal 5. és kifejezetten antiszociálissá válhatna. akit késõbb utánozhat. Szembetûnõ dõlésszög ingadozás 9. A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba. A többiek viszont észrevétlenek maradnak. Fehér felület túlsúlya /jellemzõbb a be nem írt felület / 2. mások az elvárások is. akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést. akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötõdik.Grafológia 16. sõt megértik õket. Negatív sortávolság. Erre azért van szükségük. vagy hiányzó baloldali margó 6. Mindenkinek az életében. Azok a grafológiai jegyek. Szégyellik barátaik. bûntudatot. hogy legyen legalább egy olyan személy. nem verekedtek. Többnyire csendes. Lövöldözik egy gyorsétteremben. A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. ahol befogadják. akik hajlamosak másokon élõsködni. aki normális. akiknek eddig kifogástalanul viselkedõ fia. melynek kialakulása valószínûsíthetõen a gyerekkorra tehetõ. hogy ezek az emberek szeretik a borzongást. hogy idegrendszerüket a megfelelõ mûködési szintre állítsák. szabálytisztelõ életmódot folytat. vagy gyilkosságra. empátiára képtelenek. vagy hullámos jobboldali margó 8.

Középzónás betûk szélességváltakozása 22. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan. aki tudja. lassú írás szögesedéssel. vagy ellentétes azzal 17. vagy balra dõlõ írás 12. z=t. ékezeteknél. hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni. pacás. 50%-os határig normál személyiség 50-60% között: problémás személyiség 60% felett: veszélyeztetett személyiség negatív sortávolság oválba vágó ékezetek középzónába süppedõ felsõzóna A grafológiai vizsgálatok nagy elõnye a többi vizsgálatokkal szemben. Álló. ekkor egy százalékos értéket kapunk. túlzott kerekítések. ideges javítgatások. egyenetlen nyomaték. áthúzásoknál megjelenõ nyomatékerõsödés / 23. Betûkihagyások. Betûhasonulások / a=o. elkent. javítgatott írás / 20. végén. Pacásodások. Középzónás betûk magasságváltakozása 21. tremorok. Hiányzó aláírás 19. és elosztjuk 52 -vel.Grafológia 10. betûk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások / 25. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es. középzónába süppedõ felsõ zóna Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk. Oválba vágó. 107 . Kötetlen írás ragasztásokkal. Fejletlen. Ingadozó nyomaték / szavak elején. / 26. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb. Kis írásnagyság / apróbetûs írás / 13. sorvezetés nem egyenes. ingadozó betûnagyság és betûszélesség. vagy ahhoz közeli ékezetek 11. k=h. Az „m” és „n” betûknél szöges árkád. vagy helyenként elõforduló kötésekkel 16. hogy grafológus számára ír. v=u. e=i. aránytalan margók. n=sz. Javítgatások az aláírásban 18. r=v. vagy 5-ös formanívójú / 24. satírozott e betûk megjelenése 15. vagy szöges girland a ductus 14.

grafonet.hu/ 108 .Grafológia Forrás: http://www.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful