P. 1
Bosnyák László - Villamos alapismeretek

Bosnyák László - Villamos alapismeretek

|Views: 553|Likes:
Published by bernuit
A magyar mozdonyvezetői tanfolyamokon alkalmazott villamosságtani tankönyv. Az alap elektromosságtantól a speciális vasúti ismeretekig terjedő anyag.
A magyar mozdonyvezetői tanfolyamokon alkalmazott villamosságtani tankönyv. Az alap elektromosságtantól a speciális vasúti ismeretekig terjedő anyag.

More info:

Published by: bernuit on Nov 26, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/06/2015

pdf

text

original

BosnyákLászIő

Villamo s alapismeretek

2008.

pil.ttt.

Előszó

1996-ban a korábbiakhoz képest alapvetően új rendszerben kezdődött meg a mozdonyvezető-képzés hogy egyszelTe tanítja meg a dízel és a villamos vontatasi Magyarorságon. A rendszer lényege

rendszert. szült-

Az újszeni képzéshez új elrnéleti és gyakoriati alapokon ny:gvó oktatási tematika ké-

11

a Közlekedési Főfelügyelet Képzésjóvríhagyott teríratikákban szereplő és 363211997. szétm alatt áItal243911996. Vúsgafelügyelete és Villamos alapismeretek címútantargy feldolgoását igyekszik megkönnyíteni.

E jegyzetaz új mozdonyvezető_képzesi rendszerhez igazodva"

Villamos alapismeretek címutantrírgy összefoglalja - többek koztitt - mindazokat az ismereteket, amelyeket a korábbi tanfolyamok Elektrotechnika, Yillamos erőótvitel, Yezérlésés szabóIyozás tantargyai keretében oktattak, és felkívanja készítenia hallgatókat a mozdonyvezetói hatósígi vizs_ gián szereplő vontatójrárművek szerkezetének, iizemének és villamos hibaelhárítasának elsajátítasar4 valarnint azon túl, a későbbiekben, új vontatójárművekre vonatkozó típusismeretek megszerzéséhez is alapismereteket kíván nffitani. Remélem, hogy e jegyzet segítségével-alapvető célom szerint - sikertil a tanuliíst és a ,'nniértek'' megértésétkönnyebbé és gyorsabbá tenni. Egyben szeretném megköszönni kedves Barátaimdak és Kollégáimnab Halász Istvannak és Aczél Istvánnak a Tőluk kapott sok, értékestanácsot és segítséget.

A

B

udap

es

t,

1998. október

*

a Szerző

L.Atwacszrnxrznrr ar,aprsvrcnnrnr
Elemek: legkisebb részecskéi az atomok (görög eredetti szó, jelentése: ,,oszthatatlan''). Az oszthatatlanságaról szóló tézis a XVI[. században megdőlt.

atomok

\

Az atom részei: atommag Az atommag protonokból
l:ilÍÉen_$v,€fi

és elekhonburok. és neutronokból éll, az elektronburkot elektronok alkotjak.
a következők:

Az elemi részecskék(proton, neutron" elektron) legfontosabb tulajdonságai
lé$jei.i:i

irffi[ei:::l,i

v,iszonyláeu$il$él*ÍtgJlffi ltes.é
I
I

p
n
til:ili:l:l:::e-lbkÚr.irrÍ*::iil.l'llil

+1

0
-1

e

1/1840

Az

atomban lévő protonok szama a rendszám, amely az elem anyagi minőségét hatátrozza meg. atomok a rendszám alapjrín rendszerezhetők (Mengyelejev-fele periódusos rendszer).

Az

A protonok

és a neutronok szárnarrak osszege az adott atom tömegszíma. eltérő tömegszámu atomokat izotópoknak nevezziik.

Az azonos rendsámú, de

Az atomban levő protonok és elektronok sáma egymassal - alapallapotban - megegyezik' így az kifelé villamosan semleges. Az atomban levő elektronok kiilönféle energiaszintti pályakon keringenek. A legktilső elektonhéjat vegyértékhéjnakneveák. Az itt keringő elektronok energiaszintje hatfuoza meg az elem kémiai tulajdonságait, reakciókészségét. A vegyúletek az elemi atomok összekapcsolódrásából alakulnak ki. Az összekapcsolódrís soriín az
atomok elektronrendszere megváltozik.

A töltéssel rendelkező atomokat, atomcsoportokat ionoknak nevezziik. Az ionok atomokból, atom-

csoportokból elektronleadással (poátív ion, mert elektronhiányos), vagy elektronfelvétellel (negatív ion, mert elelÍrontöbblettel rendelkezik) alakulnak ki.

Töltéshordozó: olyan részecske, mely villamos töltéssel rend'elkezik, elmozdulásra és energiarítadasra képes. A ttiltéshordozókat tartalmaző anyagok villamos szempontból yezetők. Az alábbitáblázat a viilamos vezetések lehetséges módjait mutatja be néharry példával: a femszerkezetben szabadon elmozdu1ó elektronok a vizes oldatban szabadon elmozduló ionok olvadékban szabadon elmozduló ionok

,,''',,;.;l;1:1'1tu*n-.;.;::ll

lillll:.

I

réz, alumínium, grafit (szerkezete a fémekéhezrészben hasonló), stb. konyhasó vizes oldata, akkumulátor-sav (kénsav), stb. konyhasó olvadéka, stb.

J

a

2.

EcyrNÁn

q.twÚ

HÁLÓzÁ.rox ÉsÁ.zox

Öss

zprÜccÉspt

2.1.

A fesziiltség

Az elektrosáatikus mező jellemzésére a mező két porrtja közötti

villarnos ttrlaj donság alapj án bevezett€kafesztiltség fogalmát: amező két porrtja közötti fesziiltség (poterrciá1-kti1önbség) az a ntunka, jrrt. ameÉ-let az erőtér végez, miközben az egységnyi pozitír, töltés az egyik porrtból a rnásik porrtba

Szánritása:

(Volt) Alessandro Volta olasz fizikusról nevezték e]' A fesztiltség mér'tékegységét

u=!, [r1 =lvl A,LC
tít"ctnt

-]

2.2.

Az elektromos

gyenaramró)',ha az e|ektrorrok mozgási iránya időben váItoző - váltakozó aramr'ól beszélrink. Lz elektronok mozgási iránya a töltések vonzásának és taszításának kovetkezmérrye. Az áramkorben az árarniránya- amegállapodás ér1eimében - apozitív pólustól a negatív felé mutat, tehát a rregatív tölté sii elektronok mozgásáv al ellentétes.

Az elektromos aram a töltésholdozók mozgása a fesztlltség lratására. Ha a mozgás egyirárryú - e-

ooo ooo
U .------.------,
I

ri

Az elektromos áram iránya

2.2.1. Az áramerősség
vezetőben folyó áram erőss égéta vezető bármely keresámetszetén az időegység alat| áthaladő tci lté smennyi s é g hataro zia meg. Az át amet ős s é g j ele : I (,'intenzitás'').

A

Számítása:

Ampére francia fizikusról neveáék eI. Az SI mértékrendszerben az átamerősség mértékegységét aramerőssé g az ot alapmértékegységegyike (hossáság: m; tömeg: kg; idő: s; abszolút hőmérséklet: K; áramerősség: A). Az összes többi mértékegységezekbőI szármanathatő'

Az

r=9, t [r9=1A'] Ls

-l

2,2.2. Az áramsűrűség
A vezető egységrryi kelesztmetszetén áthaladó áramerosség, jele:
J.

Szárrrítása:
Az

l

=

Pl.: a kisfesztiltségű transzformátorokat, motorokat 2-3 Nmm2-rel terlrelt lrtrzalból tekercselik. A kisebb áratnst1rűségre méretezett villamos gépek kevésbétnelegeclnek, de helyigérrytlk nagyobb.
árarnsűrŰrség rnérőszárnát a vezetők ter'hellretőségének meglratar'ozására lrasználjak.

] A ' [+], Imm']

alrol I:

az

átamerősség [A],

A:

avezetőker'esztmetszete [rnmz].

2.3. A villamos elletttÍIlcís A vezetőben folyó árun a töltéSek
2.3.Í. Ohm
lrányado

töltéssel rerídelkezo r'észecskék (legtobbször elektlonok) nrozgásuk közberr más részecskékkel ütköznek' rnelyrtek következtében a vezető arryagban mozgó töltéshordozók veszítenek energiájukból' melegítik a vezetot.
törwénye

egyirányú mozgása.

A

olr'm törvénye szerint a villamos ellenállás a feszültség és az annak hatására kialakr-rló áramer'ősség s ával me glratáro zott ftzikai mennyis é g, j ele : R.

Számítása: R
nek többszöröseit

=

kf) (kiloohm) : 1'000 O: 103 O' 1 MO (megaohm): 1.000.000 f): 106 fJ' Georg ohm német fizikusról, az összefliggés felfed ezőjérőlnevezték Az ellerrállás mértékegységét
1

is' melyek

9 r;

[r O =
a

L következők:

l.'unuo"gysége az ohm(a). Gyalaan használjuk 1A_l

1

v

en-

el.

annak írőmérsékletétőlis. A vezeáItalában egyenes arányban nő. Vannak azonbarl tők ellenáltása a hőmérséklet növekedésével anyagok' elemek, melyek ellenállása a hőmérsékletnövekedésével csökken. Ilyen anyag például a

2.3.2. Az ellenállások hőfokfüggése A vezetők ellenállása az anyagí minősége és méretei mellett fiigg

olyan

.

szén. Az ilyen anyagot tartalmaző villamos eszközöket, Thermo Koefficiens - negatív hőmérsékleti együtthatójú).

elemeket NTK-nak nevezzik (NTegatív

A vezetők ellenállásanak hőfokfliggése nagyon sok esetben karos is lehet, például a villamos gépek melegedése folytán a tekercsek ellenállása jeientős mértékbenmegváltozik, növekszik.
Bizonyos vezérléseknéI, szabáIyozásoknál éppen az eIlenáIlások hőfokfuggését használjuk ki. (Pl.: késleltetésre,hőmérséklet megváItozásánakhatásáratörténő átkapcsolások vezérlésére, stb.)

2.3.3. A fajlagos ellenállás

A vezetők ellenállása

a hőmérséklet mellett annak méreteitől (hosszától és keresámetszetétől), valamint arryagi minőségétől is fiigg. Avezető ellenallása kiszrámítható a méreteinek és anyaganak ismeretében, ha ismerjiik az adott anyagra jellemző fajiagos ellenállás értékét.

5

Aszárnításmódja: R =

vezelő keresámetszete [mm2], R: a vezeték ellenállása [O], p: avezető anyagának fajlagos ellerrái.lása [Qmrn2/m].

P.;; l1fJ A L

I [,^ f)mm' m I =
m
mm-l

A fajlagos ellenállás

me g. értéke it táb|ázatokbó

(p) tehát anyagi jellemző, melynek értékét szobalrőrnérséklefue (20oC-ra) adják
1

kereshetj tik ki.

2.3.4. Vezetők

és szigetelő

anyagok

Az egyes anyagok vezetőképessége atomj aik elektronszerkezetétől fligg: . a jó vezetők atomjai elektronszer'kezetének legktilső héja nem,,teiített''' onnan az elekt-

. .

i lonok viszonylag könnyen kimozdíthatók; aféIvezetők (szilícium - Si, germániurn - Ge, szelén - Se, stb.) tiszta állapotban jó szigetelők, félvezetőkkémesterséges Szennyezés után válnak; a jó szigetelő anyagok r'észecskéinek ktllső elektronszerkezete telített, zárt, az elektrorrok csak igen nagy energia árárl mozdulhatnak el, így ezek az arryagok csak igen kis mértékben képesek villamos vezetésre (tökéletesen szigetelő anyag azonbannincsen)'

2.4.
Az

Az egyszeríí áramkör felépítése
minden villamos áramkör'alapja.

egyszeríi áramkör-modell

Áram csak zárt áramkörben folylrat.

!ovaszlő
vezelék

.-kopcsoló

egyen,

vollokozó óromÍorrós

;öí\

\

oíztositó

Egyszerű áramkör

A villamos berendezések mirrdegytke az egyszerű aramkörre épül' például: AZ,:::átá.m leiÍt.:.elémé Náffi ásffi '.lvitlafio$.:vö'nÍá.táa.i aramlorras 25 kV_os alallomási transzformátor 4,5 V-os zsebtelep
,

|i

ézétÍj-|::',,,,

:::'::|,

,'|,,,|' ::

:' |'

:'|:

" ",:

fo

káÉes.ol.ó

ás'fó'

aiallomási védelem fe l s ő ve zeték, sítthá\ó zat alállomási szakaszoLő villamos vontatójármű

tézLemez tolókapcso1ó

tzzo

2.5.

Az ellendlltísok kapcsoltíso

2.5]. Kirchoff I.
eredője
lráronr áramág taláikozását
cs

(,,csomóponti") törvénye,

a

párhuzamosan kapcsolt ellenállások

A villamos háLőzateleruei az cÍranuÍgak.Ezekolyarr áratrrutak, arnelyekerr rrincs elágazás' Legalább
omópontnak nevezzrik.
it4érésselbizonyítlrató, hogy azalábbi ábráir levő A porrtba befolyó ár'am egyenlő az onnan áramok összegével. A csomópontban töltés nem keletkezhet és nen veszlret el.

eifolyó

Ir+I,=I:*Io+I-; Ir+Ir-(rr+14+Ir)=0. II, i:1
A csomópontárama
n*

=0

Kircltoff I. (,,csomópottti'') törvénye szerint: a hólf zat bármely csomópotttjtíba befolyó tíramok erősségének (előjel-helyes) összege egyenlő a csomópontból kifolyó tíramok (előjel-helyes) összegéveI.

Áz ellenállások párhuzamos kapcsolása

A csomóponti törvény alapjarlmeghatérozhatjuk

-U-UUUU I, =-; l.:-i
' Rl '

. aprárhuzarnosan kapcsolt ellenállások eredőjét:

u. 1=r( J-*-!-) -> 1=1+1 R. Rereao Rr R2 \R, Rr)
=

R2',

--=

R...dő Rl

-r-

R2

párhuzamosan kapcsolt ellenállások reciproka_nak összege adja tehát aZ eredő ellenállás reciprokát. Kétparhuzamosan kapcsolt ellenállás eredője a fenti képiet átalakítása utiín a következőképpen számithatő: R
e.eoő

A

R, 8 R,' =

nak kell olvasni. Az eredő ellenállás aú. je\enti, hogy az aramkörben levő ellenáliásokat az eredő egyetlen - ellenállással helyettesítve a kialakuló fuun_ és feszültségviszonyok az eredeti állapothoz képest nem váltomak meg.

R,.R" =_* R, * R,

' A képletben szereplő 8-jelet ,'replusz''-

2.5.2. Kirchoff II. (,,hurok-'') törvénye'

a sorosan kapcsolt ellenállások eredője

Kirchoff II. (,,hu'ok-'') törvénye szerint: ztírt árantkörben, dramlturokban gz tiramot fenntcrtó fesznl\ég egyenlő ilz egyes tíramköri elerueken eső fesziiltségek összegével, mtÍsktlnt megfogaln10tvű: zárt dramltttrokbcut űz egyes drarukört eletnekfesziiltségefuek előjel-helyes összege nulln.
10v t5v 20v

U=U,+U.,+U,*...+U";
R,=10Q Rr=15O
I

Iu, i=l
t1

= o.

R3=2Ofl

Az ellerrállások soros kapcsolása

A

sorba kapcsolt ellenállások eredője a hurok-törvérry alapján a következőképpen szárnítható ki.

U, :I'Rr; Ur:I'R, i Us =I.R. {J = I.R e.edő IJ : IJr * U, * U,
f.R...oo

: f.R, *I.R, *I.R, r. R...ao : I(R,. * R, + R.) R"."dő:Rt+Rr*R'

A

sorosan kapcsolt ellenállások eredője - a helyettesítő ellenállás - az egyes ellenállások értékeinek

összegével egyenlő.

2.5.3. Ellenállás méréseV-A módszerre| (ohm törvénye alapján) Az ohm-torvény alap1án az fuarnerősség (I) a feszültséggel (U) .gy.nlr.n, az ellenáIlással (R)
fordítottan arányos: I

azátamerosségével elosztva megkapjuk az valarnint arajta eső feszültséget és a feszültség értékét ellenállást. Figyeiemmel kell ienni arra, hogy a műszerek belső ellenállása is az átarrkörben van, tehát mérési hibát okoz'

: :. R

Meg kell tehát mérni a kérdésesellenálláson átfolyó áram erősségét,

Ellenállás-mérés V-A módszerrel

Lr

3.FBszÜrrsÉcronnÁsor

3,1.
A

Afesziiltsédorrdsok kapcsolósi módjai

feszüitségforrásokat a különböző fesztiltség-. iiietve ár'amigényehlek rnegfelelően ktilönböző kapcsolási módokban lrasanálhatjtrk. Jó példa effe a rzasitti járművek aki<umulátor-telepeiben lévő cellák és elemek kapcsolási módja.

3.1.1. A feszültségforrások soros kapcsoIása
Ha a feszültségforrásokat sorosan kapcsoljuk, akkor a lrurok-törvény értelnében a feszii1tségeik
összeadódnak. A soros kapcsoiás azt jelerrti, hogy az egyes elemek negatív pólusait a szomszédos elern pozitív sarkálroz kell kapcsolni.

12V

A feszültségforrások soros kapcsolása

Az

így kialakított telep által tápLáltháLőzat árama tenrrészetesen a telep minden celláján átfolyik. Alapvető szempont telrát, hogy a telep legfeljebb csak akkora aramerősséggel terhelhető, amekkora a legkisebb terhelhetőségű elemre megengedett aramer'ősség. Célszerűen azonos ar'amter1relhetőségű elemeket érdemes egymással sorosan kap cso lni.

A fentiekből kcjvetkezik, hogy
telep kialakítása.

a feszültségforrások soros kapcsolásának cé|1a anagyobb feszültségű

Az

akkumulátorok, elemek feszültsége á/rtalában I,2-2,2V. Ha például a vontatójár:rnűvekben gyakran alkaLmazotÍ72Y-os vezérlófeszültséget akarjuk elérni, akkor több ládát és ezen belül a cellákat sorosan kell kapcsolnunk.

csomóponti törvény értelmébena feszültségforrások fuamafog összeadódni, míg a feszültség változatIan. Fontos szempont, hogy csak azonos feszultségű feszültségforrásokat szabad egymással parhuzámosan kapcsolni, egyébként kiegyenlítő áram indul meg a nagyobbik fesniltségű tagból a kisebbik felé - a nagyobb feszültségű elem tölteni próbálja a kisebbik feszültségűt - és ez mindkét elem lemerüléséhez vezet, illetve jelentős vesáeséget okoz.

3.7.z. A feszültségforrások párhuzamos kapcsolása Ebben az esetben az egyes feszültségforrások azonos sarkait kapcsoljuk ossze egymással. Így a

pfuh'varnos kapcsolást a telep áramterhelhetőségének növelése érdekébenalkalmazzék, így az egyes elemek árama összeadódik. Így növelhető a megfelelő értékea vontatójátművek akkumulátor-telepe, me1yben egyes elemeket párhuzamosan is kapcso1nak.

A

o J

...*Ur

U

=

U1 =U2 =Ug

I
T

=

l,

+ 12 + l,

Afeszültségforrásokpárhuzamoskapcsolása

-*

3.1.3. Forrás-

és kapocsfeszültség,

ideális és valóságos feszültségforrások

Minden va1óságos, telrát gyakorlatban előállítható feszüItségforrás rendelkezik belső ellenáliással, mely közvetleniil nem mérhető' EZt úgy tapasztal1ratjuk, hogy a valóságos fesztiltségfonáSt egyre

növekvő arammal terhelve egyre csökkenő feszültséget trrclrrnk mérni annak kapcsain. I(örr'nyerr vizsgálhatjuk a valóságos feszültségforrás be1ső ellenáIlását, ha bevezetjük az idetilis fegfo r r tts fo galmát. s züI ts é IdedIis feszi)ltségforrds aZ oIyan feszültségfortás, melynek fesztiltsége a terhelés növekedése hatására sem változik, mindig állandó értékű,így belső ellenállása nincsen.

A

valóságos feszültségforrás tehát egy ideáiis feszültségforrással és a veie solosan kapcsolt belső ellenállással képezhető le.
<l- I

i
u*l

A fesztiltségforrás belső ellenállása, ideális

és valóságos feszüItségforrás

Az ideális feszüItségforrás feszüitségétforrdsfeszültségnek nevezztik, a forrásfeszültség a terheletlen (I,.11,.,6 = 0), üresjarásban üzemelő valóságos feszültségforrás kapcsain is mérhető, ezért aú tirr'1ii:r.it4r'zültségnek is szokás nevezni (a V-mérőnek ideálisnak, tehát végtelen nagy belső ellenál|ásúnak kell lennie, egyébként azl6,,n"16 = 0 feltétel nem teljesül)'
forrásfeszúltség ge1 e gyenlő.

A kapocsfeszt)Itség a valóságos feszüitségfor'rás kapcsain mérhető feszültség, mely tiresjarásban

a

U: Uu * Iterhelő .Rb Ut = U_ Itertrelő 'Rb

;

10

Az eiobbi levezetés a hrrroktörvényen alapszik és megmutatja, hogy a terhelőáram (I,..n.ro) növekedeső feszültséggel téve1 a valóságos fesziiltségforrás kapocsfeszültsége (Uil a belső ellenálláson
csökken.

Lz U

[J = Ws]. A villanros teljesítmény a villamos mrrnkábóI szátmaztatlrató: az egységnyi ido alatt rlégzett nrunka. Az egyenáram teijesítrnényeezek alapján:

W = Q.Umunkát W : IJ' I't, mértékegysége:Joule,

feszü1tségre kapcsolt fogyasztón áthaiadó

a : t, I' végez'.Egyenáram esetén Q

töltéSen aZ elektromos erotér telrát a villamos rnező mtrnkája:

P- U.I.t

U. I fwatt, w]

. (Jatl'tes |VatttőI,

a gőzgép réttatfio1arot.;

5.A rrarÁsrox
készülékek egyik igen fontos ad'ata ahatásfok. Ezt a mutatószámot igen gyakran kiszarnítják és vizsgáljak, rnivel a késztllék,gép berendezés üzemeltetési költségeit eroteljesen meghatátozza' A hatásfok a felvett és a hasznos munkára fordított leadott teljesítménY,va$Y energiamennyi-

A villamos

ség hányadosa, 7o-ban kifejezve.

Számítása: n =

D

,,.#

'100

[%]= 5...100 Wfetnett i%].
L

Mivel minden fogyasztóna] elkerülhetetlen

esetben IOO% ulutti e'tok. A je_ munkavégzésre nem fordítható teljesítmény, illetve energia á|talában hővesáeség formájában lentkezik, és a környezetet ',melegíti''.

a vesáeségek jelenléte, ezétt a hatásfok ér1ékeminden transzformátorok hatásfoka pl': 85-98 Yoközött mozog. A haszrros

5.L A
A mindig

villamos gépek veszteségei
ke1etkező veszteségek a villamos gép, berendezés jellegébőI adódnak, anrrak felépítésétől'

kialakításátói nagy mértékbenfiiggnek. A vesáeségeket a következőképpen csoportosíthatjuk, illetve a következokben bemutatott módokon csökkenthetjük azokat.

5.1.1. Mechanikai veszteségek

Súrlódási vesáeség a csapágyakban és a szénkeféknél,mely jó kenéssel és az optimális keferugó-nyomás beá|Iításával csokkenthető' Szel1őzési veszteség a sa1át szel\őzésből adódóan' a forgórész légellenállását csökkenteni ke1l.

5.I.2. Villamos
5, ] .2' 1'

és mágneses veszteségek

,,T/aslleSZteség"

-

Átrnágnesezési veszteség' Örr'ényáram_r'eszteség'

(Eveszteségfor.rrrákatéscsökkentésilelretőségeiketakésóbbiekberrtár.gyaljrrk')
5.
1

.2.2.

,,

Réz-veszteség''

(EzenáltalábanazáramhőhatásarralapulóveszteségeketéItjtik.) álam kö_ Eza gerjesztőtekercsek és a forgórész-teker'csek oirmos ellenállásán átfolyó keresztmetszetŰt _ kis elienállásrjr vetkeztében keietke ző hőveszteseg, mely a megfelelo jó1kialakított hőátaclássai, htitésselcsökkentlre- tekercse1ési anyag alkalmazásává1, és
tő.
5' 1. 2.

j' Kefel'eszte ségek
vagy csirszógyurür közötti
átmerreti ellenállásból adócló VeSZ-

-

A

kef-e és a kotnmutátor,

járu1ékos kefeveszteség kommr-rtátoros gépekrrél' esetén nagyol1 sok tényezőből A íentiekből is iátható, lrogy a veszteségek egy villamos.(forgó-)gép törtérrhet' Pélclául a kefe. sirra másik rovására terzódnek össze és az egyik csökkentésJsok "'"tu.n az egyiket csökt<entjiik a rrrásik nör'ekszik és lóc1ási és átrrreneti u.s':i.seget is okoz, amenrryiberr

teség.

A kommutáciÓ által okozott

a feladat. fordítva' Az optimum megkeresése ilyen esetben is terjedhet' kialakítástól, feiepítéstől friggően 0,5 25 %-ig

A

r'illamos gépek vesztesége típustól,

A villarnos

aram hatásai a következők: hőhatás; vegyi hatás (csak egyenáram esetén); mágneses hatás (a 8' fejezetben tar'gyaljuk)'

_

(toltések áramolnak) hő fejlődik, a vezető meiegMinden olyan vezetőben, amelyben áram folyik azzal amunkával' amelyet az áramvégez, míszik. Azaram hatására fejlődő homennyiség egyenlő közben az adott e1lenál1ást ,,Ieküzdi" ' {J'I' t = I' ' R' t fJoule]' A vezető ellenállásán keletkező hőmennyiség: Q = futőberendezés, főzőAz áramhőhatása sok esetben elengedhetetlenül fontos (izzőIámpa' villarnos elektronikus elemek melegedése)' Ebben az eset' lap, stb.), de sokszor hátrányos (villamos gépek, Alkalmaznak a tú1melegemesterséges hűtésse-ívezetik el a keletkezettttőt. ben termés ZeÍes,vagy dés ellen védő berendezéseket is'

6,]. A

villamos tírgm ltőItattísa

1') LL

6.2. A villamos

rírant vegyi hatása

6.2.I. Az elektrolízis
Mint azt az anyagszerkezettel foglalkozó fejezetben tárgyalttrk. az elektromos áramot a pozitív és negatív töltéSii szabadon elrnozciuló ionok is vezetlretik. Ha telrát ionokat tartalrrrazó vizes oldatba, vagy olvadékba lrelyezett elektr'ódokra eg1,enfeszültséget kapcso|urrk, akkor árarn folyik át az így kialakított áratrrkörben. Az áram hatására az elektródokon anyagkiválást tapaszta1urrk (fém rakódit le az eiektródon, vagy meilette buborékképződés, pezsgés formájában gáz fejlődik). A pozitív tö1tésií ionok (kationok) a negatív eiektródhoz (katódhoz) vandololnak és ott elektront vesznek fel, rníg a negatív töltésű ionok (nnionok) apozttív töltést1 elektródhoz (antirlhoz) köze1ednek és ott elektront adnak le. Az arródon ieadott és a katódon felvett elektronok száma időegység aiatt egyerr1ő. Az ionok az elektr'ódokon történő elektron-leadás, illetve elektron-felvétel soláu serylegesítődrrek és kiválnak.
oldatban történő elektrolízis esetén az ionokat taúalmaző, elektromosan vez.tő oldatot elektrolitnak nevezzik.
elektromos energia a rendszer kémiai energiáját növeli, tehát minden esetben energiát igénylo kérrriai folyamatok játszódnak le, a keletkezett anyagok energiatartalma a kiindulási *yugoket'oz ké_ pest nagyobb.

Az elektrolízis tehát az elektromos áram hatására ionok útján létrejövő kémiai reakció. A felvett

Faraday törvénye szerint az elektródon kivrjlt Cttxyag mennyisége egyenesen arónyos títfolyti tíraru erősségével és az elektrolízis időtartamtitlul. Az alrrmíniumot pé1dául olvadék-eiektrolízissel állítják eIő az iparban.

cr

renclszeren

Áz elektrolízis

6.2.2. A galvánelemek
Ha ionokat rrrtalmaző oldatba, tehát eiektrolitba két, kti]önb öző vezetőanyagból álló elektródát helyezúnk, akkor az elektrődokra kapcsolt elektromos műszer feszültséget fog jeiezni. Az ilyen összeá1lítású rendszert (a jelenség felfedezőjéről, Luigi Galvani o1asz orvosrőI) galviínelemneknevezzük. A,,szátaz"-e1emek a galviínelemektől abban különbözrrek, hogy a könnyű szállítás és a használhatóság érdekébenaz elektrolitjuk nem folyékony haimazállapotu. A pozitív elektródra barnakő-por keveréket préselnek, mely a ke1etkező hidrogént megköti. Az elektrolit ammónium-klorid, uugy *ugnézium-klorid vizes oldata, lisáes-keményítős keverékben, mely az elektrolitot gél állapotban tarü;. Az elem feszültsége kb. 1,5 V. Több elemet sorosan kapcsolva nagyobb fesáltségű c: v - 4,5v 9 V) telepet kapunk.

13

I q.\/

-

-

szuÍo k

-Ln bornokó Ies áltopo_ elektrolil

Egy elem feszÜltsége 1,5V

A galvánelenr és a ,rszárlt'-e|ern felépítés
*t

6.2.3. Az ak}iumulátorok

Az akkumulátorok az elektlomos enelgia kémiai hatásán alapuló viilamos errergiatároló berenciezégalvánelemek, kérniai energiából vilsek. Az akkr:mr-rlátorok kisütésükkor irgy miiködnek, rnint a

lamos energiát állítanai< elő, termelok' és elektrolízis-szerű Töltéskor az energiaáratn1ás és ezzel együtt a kémiai folyamat is megforclul folyamat játszódik ie, a villamos energia kémiai energiává alakul át. Az akkumulátorból kivehető töltésmennyiség az akkumultttor kapacittísának, tárolóképességének fliggvénye.

Az akkumulátorok fontosabb

adatai

:

_

kapocsfeszültség [V], kapacitás [Ah - amperóra]'
éS

A kapacitás függ: - a vegyi folyamatban résztvevő anyagok fajtájától kialakítáSától), vegyi felépítésétől,
a

merrnyiség étől (az akktrmulátor

a

hőmérséklettőI, kisütő áram erősségétől, a kistités időtartamától'
az elektro

Az akkumulátorok csoporto sítása:

lit,t".#ff

lúgos akkumulátorok' az elektródok anyaga szerint:

'

ffii:l;_,

: llffi1i;i##.a;T:IffiHtÍij,'"T'á*os),
6' 2. 3. 1.

stb

Savas akkumulátorok

- leElektrolitjuk desztillált vízzeI higított kénsav. Az elektródok rácsos szerkezetu - nagy felüietu (diafragma) elváIasnő mezek, amelyek közé szigetelő anyagból készült, de a folyadékot áteresrtő lapok lapokai helyáznek, hogy a iemezek közötti távolság minél kisebb lehessen. Az eLváIasúő egyben rögzítik is a lemezeket.

14

A pozitív lenez (Pbo2 - ólonr-oxid) kevésbé fotmataftó, nagyobb árarnterlrelés lratásár'a vetemedlret' ezért minclen cellába eggyel több negatív elenret heiyeznek, igy az ellraj1ás veszélye csökken. A
savas akkrurrulátor kisritésekor' az ólom-oxid, a férrr-ólorn és a kénsav egymásrahatásakérrt ólornszulfát és víz keletkezik, rníg töltéskor a folyarnat megfordrri.

Az akkumulátor cellarrkénti feszültsége 2 V. Töltéskor 2,5-2,7 V, legnagyobb kistitéskor legfeljebb i.75 V cellafesztiltség érhető el. A töltőáram legfeljebb a normál kistitőáram értékéig ernelkedhet.
rnely a tárolóképesség szárrrértékérrek1/10-e [A]'

A savas akkumulátorok

le

gfontos abb j el lemző

i

:

- kis belső eilenállás (0,01...0,001 fJ); _ kisiitőárarrra viszonylag nagy; - viszon5'lag nagy a ceilafeszültsége (2 V); - viszonylag nagy kapacitás; - nagy az önkisülése; - érzékenya környezeti hőmérséklet csökkenésére; _ a cellafeszültség taltósan nem csökkenlret I,75 Y aIá; _ meclranikai igénybevételekre érzékeny; _ kezelése rragy gondosságot igényel; - élettartama alacsonyabb.
6. 2. 3. 2.

Lúgos akkumulátorok
_-

pozitív elektródja nikkel-lridroxid és grafrt keveréke, a negatív pedig kadmium és kadmium-oxid. Az akkumulátor kisütésekor a nikkel-hidroxid, a kadmiunr és a víz egymásra-hatásaként más összetételű nikkel hidroxid és kadmium_hidroxid keletkezik. Toltéskor a folyamat fordított. A káliumhidroxid elektrolit a folyamatot csak segíti, de a kálium a folyamat során nem alakul át, ezértannai< utanpótlásaról sem keli gondoskodni úgy, mint a savas akkumulátorokban az elektrolitról' A névleges cellafeszültség 1,2V. Kisütött állapotnak az 1 V-os cellafeszültséget tekintjrik. Töitőfeszültségük 1,7...1,8

A lúgos akkumulátorok elektrolitja desaillált vízben oldott kálium-hidroxid. Az elektródok különbözők lehetnek: nikkel-kadmium (j{í-Cd), nikkel-vas (Ir{i-Fe), stb. A nikkel-kadmium akkumulátor

V.

A lúgos akkumulátorok

_ nagy belső ellenállás; - kis cellafeszültség (1 ,2Y); _ viszonylag kis tömeg; - rragyobb éIeftartam; _ túlterhelésre, zárlatra érzéketlen; _ mechanikai behatásokra kevésbéérzékeny; _ hőmérséklet-csökkenésre kevésséérzékeny.
a vasúti járművek számára előnyösebbek

je1lemzői:

Í

.

kisebb fenntartási igényük és karjárművekben Mivel a vasúti elegendő lre|y á11 rende1ke zésre, ezért nem jelent nagy háttányt a kisebb cellafeszültség és áramterhelés miatt szükséges nagyobb mennyibantar1ási igénytelenségük miatt.
ség sem.

A iúgos akkumulátorok

A dízelvontatójarmúvekben - a motor

- egyre gyakrabban alkalmaznak savas akkumulátorokat'

indítása során szükséges nagyobb villamos teljesítmény miatt

A

modern technikai fejlesáések követkeáében a felhasmálható akkumulátorok palettája egyle szélesedik - alkalmazkodva ezzel afelhasználási terület diktálta változatos igényekhez.

15

T.Er,BrrRoszrarrx,t
Az
arr5'3gi részecskék, atomok tárgyalása során

Közötttik

kölcsönlratások

léprrek fel.

Az

megismerttlk a protorrok és az elektrorrok töltését. azonos töitésil részecskéktaszítják, míg az el1entétesek

r'onzzák egymást.

Felfedezték és tapasztalták azt is, hogy a villamos töltések közeléberr úgynevezett mezőhatás jeientkezik. A töltéseket erőtér veszi körü1. Az erotér a fiz|kai tér egy ktilönleges áliapota, mely a töltéssel rerrdelkezo részec skék közötti kö lcsörrhatást kö zvetíti.

Az elektrorrros töitéssel rendelkező részecskék, testek környezetében villamos előtér, villairros nező varr jderr. A nypgy5 (á11ó) töltések időben állandó, statikus villamos erőteret gerjesztenek.

7.IAz

Erőltatrisok viIIantos tt)Itések között

Ha villamos erőtérbe töltéssei r'endeikező tfugyathelyeztirrk, akkor u'ru
mezőÍvillamos töltés hozzalétre, következik' hogy a villamos töltések

"* között

hat' Mivei a viilamos erolratás lép fel.

efihatásra vonatkoz1k Coulontb törvénye: a villamosarr töltött, pontszerti testek között lrató erő egyenesen arányos a testek töltésmenrryiségeinek szorzatával és for'dítottan arányos a közöttük lévő távoiság ttégyzetével

l+9J F:ko.L
[rn], és Iq
_

[N],

atrot Qr és Q2 a pontszerű testek töltése [C],

r

a töltések közötti

távolság

arányossági tényező, a töltések közötti

szigete1ő anyag rlielektromos ttllarlója 6m2/C21.

7.2. A

villamos térerősség

A villamos töltések, a villamosan töltött testek környezetében villamos erotér van jelen, melynek jellemzésére vezették be a villamos térerő fogalmát. A térerősség a töltésre ható erő és a töltés
nagyságának hányadosak ént számítható

ki.

B

:I

t*]

+

(tehát nemcsak a A vil]amos erőtér az erővonatakkal szemléltethető. A térerősség,r.kto.rrj"n 'yiség jellemző). vektorara (trányan) A térerősség merőleges 1 m2 feliileten nagysága, hanem az iránya is annyi erővonalat kell rajzolni, amekkora a térerősség mérőszéma. Az erővonalak a pozitív töltésből

indulnak és a negatív töltés folé haladnak, van tehát forrásuk és végpontjuk.

A sztatikus (nyugvó) villamos mezőt létrehozó nyugvó villamos töltéSek elhelyezkedési módja
rint lehet:

sze-

-

tér1öltés: a tér minden írtnyában elhelyezkedhet, pl.: izző katőd kornyezetében kiala_

kuló elektronfeihő; feluleti toltés: p1.: 3 dimenziós testek felüietén, elhanyagolható vastagságban helyezkednek el a töltések; vonalszerű töitések: hosszú, a hosszához képest elhanyagolható keresztmetszetti huzal --.....-.-_..:-. mentén elheiyezkedő tciltések; pontszerű töltések: a test méretei elhanyagolhatóan kicsik, a tö]tés a test középpontJába koncentráltan j elentkezik'

-

LI
L
16

Hontogén villunrcs ruezőró\' akkor beszéltink. ha az erővorralak nagysága azonos és irányrrk az erőtér minden pontjábarr párhuzanros, tehát szirrtén azonos. Közel lrornogén villarrros tér alakul ki két jór'al rragyobb a ellentétes toltésÍr,párlruzamosan ellrelyezett férnlap között' ha a férrrlapok feltllete távolságrrkrrál fu l. : síkkonderrzátor).

t@<

1

\

\

) \

\ {: (

r-\

/

Örrmagukban áltó pontszeríi töltések és egymás közelében ellrelyezett pontszerű testek tere

{
a

TIomogén villamos meztÍ

7.3. A

konelenzótor és kapacittÍs. A kondenzt torok kapcsolítsi módjai.

Azokat az eszközöket' amelyek lernezparból készülnek és viilamos töltések befogadásara és tarolására, felhal mozására aikalmasak, ko n de nztítor oknak nevezztik.

A kondenzátor szerkezeti elemei:

_

-

afémlemezekből kialakított - nagy felületu - fegyverzetek; a fegy v erzetek közötti szi gete ő anyag (dielektrikum) ; kivezetések; elektro|it_kondenzátor esetén fémlemez tokozás és folyékony elektrolit.
1

1?
adata a kapacittis, nrely a fegyverzetre vitt és táro1t töltésnrerrn1,iség {Q) és a kondenzátor kivezetésein erurek hatására kialakrrió feszültség (U) lrányadosa' A kapaci_ tás nagysága fiigg a korrdenzátor fegyverzetei feltiletének rragyságától - egyenes arányban, a közötttik ]él'ő távolságtól - fordított aránybarr - eztnesrezztik geonlettiai kapacitásnak, valanrint a kon-

A k<ndenzátorok legjellerrrzőbb

cienátorban a]kalmazott szigetelőanyag (die1ektrikr-rrn) rrrirrőségétől (szigeteiőképességétől).

A

rrród_szerekkel osszefi-iggő férnréteg'et alakítanak ki, majcl ezt feltelcercseiik, foglal el.

legtöbb kondenzátor kialakítása olyan, hogy az igerr vékony szigetelőarryag-csíkon ktilörrböző mivel így kisebb lreli,et
érték.

A kapacitás egy adott kialakításir kondenzátorra nézve tehát állarrdó

kapacitás rnértékegysége a -----or --o-- Michael Farada1l angol srrlv! tudÓsrói Lurrvorvr elnevezett farad [F]. Mivel azIF kapacitás - jelenleg - e$} egil5{gben megvalÓsíthatatlanu1 rragy éitékés a gyakorlati életben sem forclul e\ő, ezétt ennek tört részeit a\kalmazzvk: .. ,

C: 3 lnl a L J U

:r''=i[i-**
A kondenzátor villarnos
ter'ében tároit villarnos energia:

W=1CU' [J],

atrol (C) a konden-

zátorkapacitása, (U) pedig a feszilltsége.

7.3.Í. A konclenzátorok párhuzamos kapcsolása
egyes kondenzátorokat rendszerint a kapacitás növelése érdekébenkapcso1ják parhuzamosan. Lényeges' hogy csak azonos feszültségŰr kondenzátorok kapcsolhatók ily módon.

Az

Mivelmindegyik kondenzátorra azonos feszültség jut (U),

ezért:

Q, + Q,+...+Q" = U(C, + C2 + Cr*...*C") 'Így u párhuzamosan kapcsolt kondenzátorokból ál1ó telep eredő kapacitása: Co" = C, + C, + q +. . .* Cn Q,
+
.

Megállapítható tehát, hogy a piírhuzamosan kapcsolt kondenzátorok kapacitása egyenlő aZ egyes kapacitások összegével

Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása

7.3.2. Kondenzátorok soros kapcsolása A
sorosan kapcsolt kondenzátorokon arájukkapcsolt feszültség (U) megoszlik.

Az egyes kondenzátorok fegyverzetei minden esetben csak a szornszédos fegyverzettelvannak galvanikus kapcsolatban, így akondenzéiorok töitése (Q) mege gyezik.

18

U=U,+U"+Ur*...+U"
ur

_4. rT_a. U,=e; rT_a. U,=e; ... =e;
cl c'
1

u NC a
n

c3
1

Cn
|

1) u=o[!* +...+ _ -( C, C" +cl C)
1

C

se

cr c,
:

c3
1

Cn

C."

1111 -+-+...+cc,c3c"
ca

Korrdenzátorok soros kapcsolása
ka7mazzák, ha a kondenzátor üzemi feszriltsége kisebb, mint a rákapcsolt háIőzaté.

A kondenzátorok soros kapcsolásánál az eledó kapacitásérték csökken (C,.). Abbarr az esetben al-

Kondenzátorokat a legkülonbözőbb területeken alkalmaznak. Pl': fázisjavításra' egyfázisú aszinkron motorok indítás ara, zav arczút é sre, e gyenfe s zülts é g s imítás ara, stb.

8.MÁcNnsns rÉn

8.1.

Mdgneses alapjelenségek

Már az ókorban megf,rgyelték, hogy egyes ércek, főleg a Magnézia varos közelében taláit magnetit természetes mágnes, az aprő vasdarabokat magíhoz vonzza. A kínaiak fedeaék fel, hogy a vékony száIrafelfiiggesztett mágnes Észak_Dél iranyba á1l be.

A

szülék, berendezés, amelyek működésének alapja a mágnesség' Például a relék, villamos motorok, dinamók, generátorok, transzformátorok, aúdiő, atelevíziő, magnetofon, stb.

mágnesség széleskörű alkalmazása csak a villamos áram és az átam mágneses hatásainak felfedezése' illetve az összefiiggések felismerése utan terjedt el. Ma mar nélkülöáetetlen az a számos ké-

A mágnességtermészeti jelenség, mely hatást fejt ki az őt körülvevő térre, az abban elhelyezeÍt. tárgyaba. A mágneses mezőt úgy tehetjük Láthatővá, hogy papírlapra vaspott, vagy vasreszeléket szőrunk és átlandó mágnest helyezrink a közelébe' A vaspor-szemcsék az erovonalak mentén helyezkednek eI. Az erővonalak mindíg önmagukban zárt götbét aikotnak,'tehát a mágneses erővonalak-

19

nak nincsen forrása - kiirrdulópontja - és vége, ezéú'a tnágneses mezőt forrásmentes erőtérnek nevezik.

is

Az elóvonalak iránya azÉszakipóirrs felől
póluson záróclik.

a

Déli felé mutat,

majc1 az anyagba

visszatéwe azÉszaki

A mágneses erővonalak lrelyzete

Az állandó mágrrest kettétörve azt tapasztaljuk, hogy. mirrdkét darab mágrres1rek kialaktll az Eszaki és a Déli pólusa, tehát a mágneses pólusok csak par'osával fordulnak elő. (Dipólr-rsrrak is nevezik
ezért.)

E

D

ED

A mágneses clipólusok kialakulása
Kísérlettel igazolhatő,Itogy az azonos mágneses pólusok taszítják egymást, a különbözóekvonzzák egymást, vagyis az azorLos irányú erővonalak között taszító, míg az ellentétes iranyú erővonalak közőÍtvonző eLő lép fel.

E

D

D

EL
*

A mágneses pólusok egymásra hatása

A

mágnes es alapj elenségekkel kapcsolatban me gállapíthatj uk, ho gy

:

_ _ -

a mágnesek egyes anyagokra (vas, nikkei, kobalt, stb.) vonzerőt fejtenek a mágnesrúd két vége közelében, a pólusoknái a legerősebb a vonzás; a mágneses

ki;

pólusok nem választhatók szét, ezét kétpőlusnak, mágneses dipóIusnak is

neveztk; a mágneses dipólusnak aú. a pólusát, amely elfordulási lehetőség esetén a foldrajzi északi ir ányb a ál 1 b e Északi p ó lusnak, mí g a más ikat D éli p ó lusn ak nev ezzik; a vas és az acéI mágnes közelében kétpólusú mágnessé alakul az eredeti mágneshez hasonlóan: ez a mdgneses megoszttÍsjelensége; amágneses hatás megszűnte után a lágyvas elvesÍi, az acé|megtart1a mágneses tulajdonságait; amágneses megosztás aú. is jelenti, hogy a lágyvasban sok kis mágneses dipólus van, amelyek külső hatásra rendeződnek;

20

az

acéLban és egyes ötvözetekben

nek nevezztik; magas hornér'sékletenaz állandó mágnesek elveszítik tnágneses trrlajdorrságaikat (a nagy hőmozgás következtében rrregsziinik a clipólr-rsok rendezettsége), ez az itgynel,eoC. zett Curie-pont, mely vas esetérr 780

megszíirrése után is megmarad - ezeket az arryagokat állandó

a dipólrrsok rendezettsége a külső nrágneses lratás - perlnartenr - mágnesek-

B.2.

Az elektrontos rírum mcígneses hatdsct

kitér, telrát a villamos áram a vezető kör'tll mágrreses teret lroz létr-e.
l

az É-oirárr},ba kifeszített lrosszit, egyenes vezető alá iránytiit helyezve az ayezetékkel párhuzarnosan beáll azÉ-D irárryba. Ha avezetore áramot kapcsolunk, akkor azt tapaszta1juk, hogy az iránytil

Az áramjártavezető mágneses tere

A

an a rúdmágnes mágneses erővonalaihoz'

vezetőt meglrajlítva, az így kialakult hurok körtil az ábr'an látható mágneses tér jörr létre, hasorrló-

lr
)

I

I

(

ll

A vezetőhurok rhágneses tere cső alakú szigetelőre csavarszerűen tekert vezeték tekercset alkot, amelyben az egyes menetek mágneses tere összeadódik, így jön létre a tekercs mágneses tere.

A

Tekercs mágneses tere

21

lrogy a r'ezetőben folyó áram irárrya és a kör:tllötte l'onalak irán1'2 között összefüggéS van.
Látlr_ató,

létrejövő mágrreses tér', a mágneses erő-

Lratnjátta rzezető köLtil és a tekercs belsejéberr kialakuló nrágneses erővotralak irárrya a ,.jobbké7szctbily" alapján határozható rneg. Jobb keztink lrrlvelykuJját az áratn irárryába forclítva és rrregmar'adó négy ujjunkkal a vezetot marokra.fogva belrajlított ujjairrk a nágneses erővonalak irárryába mutatnak. Köráramok - tekercs - esetében jobb kezünkkel a tekercset irg1, íog;uk ntaLokra, lrogy be-

Az

hajlírott ujjaink aZ egyes vezetőkberr folyó áramok irányába rnutassanak, ekkor kirryirj16x La'_ velykrr3junk az irrdr-rkció (er'őr,ona1ak) irányát jelzi. A rajzolási sílaa mer'őieges vezetők áranirányát
a ]<övetkező módorr szerrr1éltedtlk:

Az

tőltirrk e]mr-rtató árarnirárryt @-szel, a felérrk nrutató áramirárryt O-tal jelöljtik.
a

átam által létrehozott mágneses tér irárryát minderr esetben az őt iétrehoző ára1n irárrya határozza meg- Ebbői következik' hogy például a tekercsek mágneses terének ir'árrya a telíercsben folyó árarn irárryától fugg.

,,j

obbkéz_szabály'' értelmezése

B.-í. A
A

mdgneses ittclukció

rrrágneses tér jellemzéséreegy rá

vezettek be, ez a nuigneses

indukció

jellemző vektormennyiséget (rragysága és iránya meglratiírozott)
r

8.3.1. A mágneses indukció

fogalma

'

Az

dek]<elkisebb a légréskeresztmetszeténél, így az indukció iránya és nagysága a légrésbenkozel állandónak tekinthető, tehátatér homogén. ALégrésberriévő nrágneses erőtérben v sebességgel mozgó Q töltésű testre erő hat' Ezen ető nagysága fligg:
a test

jellemző' hogy a légréshossza nagyságr.enábtán egy olyan mágnes Láthatő, amelynek légrésére

töltésének nagyságától (Q),

a test sebességétői (v).

Amennyiben a légrésbenelhelyezett iránytű hosszanti tengelyére merőleges iranyú a Q töltés mozgási iránya (sebessége) ,ugy akövetkező

összefuggés írható

iránya és az itánytű hossáengelye nem merőlegesek egymásra, akkor a fellépő erőhatás fugg az á1taluk bezárt szög nagyságátőI is.

fel: + Q.v

=

áilandó. Ha a sebesség

A

légrésrejellemző ái1andó általánosan felírva:

lanrló' E'ú. azállandót a légrésmágneses terének jellemzésérehasználhatjuk fel, melynek elnevezé_ se mtígneses indukció:

Q.v.sino

=

ál-

22

B_

Q'v.sina

[T] , rrrértékegysége:Tesla

;T:

Vs/rn2].

V

F

<7

q>0 /lB'l

A

rnágneses inclukció hatása

8.3.2. Indukcióvonalak

Az árunjétttavezető mágneses terének kiilönboző porrtjaiba helyezett iránytű helyzetét berajzolhatjuk, így az iánytúre ható erők vektorát kapjuk. Ezeket az erővonalakat sűrrítve folytonos vonalakat
kapunk.

l,.ü]'l,
a
a

A mágneses indukcióvonalak avezető körül
rűségríek.

Ha a mágneses mező honlogén, akkor az indukcióvonalak egymással párhuzamosak és egyenlő sű-

8.4. A

mtigneses

Íluxus

indukciójától fugg, hanem attól is, hogy az indukcióra merőleges fetületiik mekkora. A mező mágneses hatását jdrlemzi, hogy a mezőben levő valamely felrileten mennyi erővonal halad át.

A mágneses mezőbe helyezetttesteken létrejött fizikaíhatások nagyságanemcsak a mezőmágneses

Jluxus az a ftzlkai mennyiség, mely megadja, hogy a B indukciójú mágneses mezőben kcjnilhatárolt A felületen hany indukcióvonal halad át. Szétmítása: Ó = B.A mértékegymt|i.gneses

A

sége: Weber l\trrb

:

Vs].

[wn],

23

B.5. A
A

mdgneses térerősség

rnegfuatar'ozni.

rnágneses tér további jelienrzéséte az alábbi kísér]etvégezhető el: az N menetű tekercsbe ár.arnot vezetve a tekercs mágneses teret hoz létre, melynek B indrrkcióját erőméréssel és számítással 1elret

A felvett

rnérésiadatokból (B, I, N, l) a tekercs mágneses terének jellemzéséÍe az

alábbi összefriggést állították

ségnek nevezztik. A rrrágneses térerőssé-q segítségével tLrdjLrk kiszánrítani, hogy az ad,ott nrágneses tér létrehozásához mekkora áramer'ősség, menetszám és tekercshossz szükséges. A rrrágneses térerősség és az indukció azonos irányú vektormennyiségek, de számér1ékük kt1lörrböző. Egyes mágneses jelenségek az indtrkcióval, mások pedig a térerősséggel jellemezlretők jobban' Példárrl, ha a mágneses tér létrehozásához sziikséges áramerősséget' vagy menetszámot kellmeghatár.ozni, akkor a térerősséggel, ha a mágneses térben |ezajlő erőlratásokat vizsgáljr-rk, akkor az irrdukciÓval sza:nolunk.

fel: H = I ',N [4] I

L-l''

ezt

a

ftzikai nrennyi5{get rnágrreses téretős*

B.6. A

mtígneses pernleűbilitds

8.6.1. Abszolút permeabilitás

A légrnagos tekercs által
nyadosa állandó.
p

]étrelrozott mágneses mező indr-rkciójának (B) és a térerősségének(H) há-

" *
:

hányadossal jellemzett értéka levegő (légüres tér).pernteabilitúsa, űbszolút

ermeabilitris,

j

ele p6,

melynek értéke:

4n.ro-7

[]El
LAm-l

8.6.2. A relatív permeabilitás
Ha azátamjÉxta tekercsben nem levegő, hanem más anyag van, akkor a mágneses indukció és a térerősség hányadosával megadott fizikai mennyiség az adott anyag jellemző adata, mágneses

permeabilitása: p 'H= +;

p = Po

'P.,

ahol p'gaz abszolút perYneabilitás' p. ped'ig a re-

latív permeabilitás (az adott anyag permeabilitása a p'g-hoz viszonyítva) - mértékegységnélküli viszonyszám.

8.6.3. Az anyagok felosztása mágneses szempontból

Az

anyagokat mágneses szempontból három csoportba sorolhatjuk:

-

_ -

diamágneses anyagok (relatív permeabilitásuk állandó, azonos térerősség esetén a mágneses indukció kisebb lesz, mint légüres térben: P.<1), ilyenek például a víz, M üveg, vagy aréz; pnamágneses anyagok (relatív permeabiiitásuk állandó, valamivel nagyobb egynél: Pr>l)' ilyenanyagokpé1dául az alumínium és a szilícium; ferromágneses anyagok (relatív permeabilitásuk igen nagy és a térerősségtő1 ftiggő értékű, nem állandő: PP>1).

24

A fenomágneses anyagok csoportosítása:

-

lágy

-'*."'':;:

_ kemény:^''"l;ff

ötvözetek);

T,í,:il,:'ötvözetek: kis térerosséggel körrnyen mágrresezlretők. rnágnességtiket hanrar elveszítik (dinanrólemezek' tianszformátor-lemezek, vas-rrikkel

fesztiltségforrás alkalrnazása nélktii keil rnágneses teret létesíteni(lrangszórók, mérőmŰrszetek, stb. - mágnesvaskő, svédacél,alumínirrrn-nikkel-vas ötvözet, a1r:rrrínium-nik]<e1-kobalt ötr,özet, stb.) A nrágrresezés, a mágneseáetoség magyarázaÍa aZ anyagok atomszerkezetében keresendő. Az eiektrorrok az atommag kortil meglratározott pályákon kerirrgenek és saját tengel1l1ift körül forgó rrrozgást végeznek. Ezek a mozgások töltésvánclorlást, tehát villarnos áranr je,lenlétét mutatj ák'áz így kialakult villamos áram nágneses teret hoz létre. Ezek a nagyol1 picjny,értékű, úgynevezett molekuláris köráranrok az elemi áramok.

;:'ffir:il}'Tffi::ilixill;

nincsenek lratássaI.

Külső mágneses tér lratására a ferromágneses arryagokban az elerni körárarnok által létr-ehozott mágneses terek beállnak a külső tér' irányáb a) az anyag telítődik. A dia_ és paramágneses anyagokra az jellemző, hogy az atornok ,,iláBY'' távolsága miat| az egyes körar'anrok mágneses ter-ei egymásra

8.7. A nlcignese7ési görbe
A

felvétele

mágrresezési görbe olyan diagram, amely a mágneses irrdukció (B) és a rnágrreses tér-erősség (H) közötti összefi.iggést mutatja meg. Az ábránlathatő diagranr az első mágnesezési görbét _ úgynevezett,,szűzgörbét" mutatja (mágneses tértelkorábban nem volt kapcsolatban a ferromágneses anyag).
B (T)

Az első mágnesezési görbe szakaszai

AzI' szakasz a gyenge mágneses mező hatása, itt akis térerősség_növekedés hatására egyfe jobban nő az indukció.

A

II. szakaszban a térerősséggel közel linearisan és meredeken emelkedik az induk ciő értéke,az Lnyag egyre több erővonalat fogad be.

A II].

szakasz az ugynevezett telítőtlési szcrkusz, az etős mágneses tér miatt az anyagmár több erővonalat nem fud befogadni, tehát atérerősség növelése csak igen kís indukció-növekedést okoz.
8.7

.7. Az

átmágnesezési folyamat (hiszterézis)

A ferromágneses anyagok
v

esetéb en az átmágnesezési körfolyamat során a térerősség váItozása aköetkező ábt a szeint v álto natj a az indukci ó mértékét.

Óc L,)

A

telj es

átmágnesezési körfolyanat

A göüe telvételétaz A pontbarr kezdjtik' A mágneses térerősség (H) nagyságát csökkerrtjtlk a ger.jesztő áramerősség csökkentésével. A mágneses indukció (B) nerri a szaggatott vonal (sziÍzgaibe) mentéir váitozik, hanem a ltiszterézis rniatt késik. Miközben a térerősség (H)"nuilára csc;kken, az irrdukció értékenern rrulla' hanem ren7anens (visszamar'adó) ér1ékű(B,.) lesz. A gerjesztő mező (H) irányát nregváltoztatYa az indukció tovább csökken, majci a koercitív (kényszerítő) (H.) térerősség ntillára csökkenti az anyagbatr az indukciót. A gerjesztést tovább növeive az indukció ellentétes irányú lesz, majd az anyag telítődik. A mérésta másik irányba is elvégezve kapjuk meg a teljes mágnesezési (It is zte rézis) görbét.
Alágy mágneses anyagok hiszterézis-hurka sovány, keskeny alakzatot ad, míg a kemén5, mágneses anyagoké széles. A kialakulÓ alakzatterületének nagysága arányos az átmágnesezés során felemésztett energia nagyságáva7, tehéÍ.a Iágy mágneses anyagok átmágnesezése kisebb energiát igényel' míg akemény mágrreseké igen nagyot. A folyamat hőfejlődésseljzu'

8.8. A

múgneses térbe helyezett, úrammal dtjdrt vezetőre ható erő

szító erőt, míg az erővonal-ritkulás (ellentétes irányú erővonalak) vonzerőt ár edményez.

A mágneses térbe helyezett, árammal átjátt vezetőre ható erő iránya és rragysága is könnyen meghatfuozható. AzF erő iránya a mágneses indukcióvonalak és a vezetőben folyó átram általlétrehúott indukcióvona]ak kölcsönhatásaiból adódik. Az erővonal-sur'űsödés (azonos íranyúerővonalak) ta-

Azígy fellépő erőnagysága: F=

' hossza [nr]. lyó aram erőssége [A], és lavezető hatásos

B'I

[N], ahol B amágneses indukció [T], Iavezetőbenfo-

Az árammal átjárt vezetőre

hatő erő mágneses térben

z6

8.9.

Az úramntal citjdrt ptirltulamos vezetők között fellépő erőhattÍs

Párhuzamos vezetők között. ha berrntik áranr tblyik. erőhatás tép fel. Az eú irán1,3 a vezetőben tbl)'ó álamok ir'ányától függ (azonos áranrirányok esetén vonzeLő' ellentétes áranrirárr1,ok esetérr taszító erő).

Ir
\

.,..,/

1,y'

ó)t:((@ \\'

\12

lr7
i

N'
ható erő irárrya

Az áramjárta vezetők között

B.10. Mozgúsi indukció. Lenz törvénye
Az eddigiek alapjan trrdjuk, lrogy a mágneses térbe helyezett fuamjárta vezetőre erő hat, és lra az nincs rögzítve, akkor az erő hatására elmozdul. Ez a jelenség teszi lehetővé a villarnos ener.gia át-

alakítását mozgási enelgiává, valamint foldítva, a mozgási energia átaIakítását villamos ener-giává. Ebben az esetben a mágneses mezőben e1mozduló vezetőben feszültség indukálódik. Ezt ajelenséget mozgási indukciónak nevezzük, a keletkező feszültség pedig az indukált feszültség (U;).

A mozgási indukció

során a vezetőben indukált feszültség egyenesen ar'ányos a mezó indukciójávai (B), a vezető hatásos hosszával(l) és a mozgatás sebességével(v).

A mozgási indukció Iétrejötte

Ui

=

B' t'v [v],

a harom merrrryiség irányaegymásra

köicsönösen

merőleges:

Az

in d u

káIt feszülts ég i rányán ak m eghat ár ozás a

27

Zárt aramkörben az indukált feszültség (U) inclukált áramot irrdít meg' illetve lrajt át. Az indukált áram irárryának nreghatározására votratkozik Lenz törvéttye, mely szerint gz indukúIt

drantirtínyn nlindig olyan, hog1l c1x tÍItala gefiesztett mtígneses ltattís akaddl1lozza az őt létrehozó vtÍItordst (ntozgtíst). Jeien esetbenaztjelenti. hogy az irrdr-rkált árarrr mágneses lratása a rrrozgást fékez|, anrrak ellenében irat. A rrrozgási inclrrkció pélclár"ú a clinarnók, generátorok, jeladók, stb. mtiködésének alapja.

8.]1. A ttyugalnti
8.11.1.

és u köIcsöttös

inrlukció

A nyugalmi indukció

Kísérlettei bizonyítlrató, hogy ha egy nrágneses térben lévő nyr-rgvÓ tekercs belsejében a nrágneses flurus (O) rnegváltozik, a tekercsben feszültség indrrkálódik. Ez a jelenség a nyugalnri irrcirrkció.

Ha

a

Az ily

változás tartarna alatt az feszültséget je\ez.

változó rnágneses erőtér'ben lér,ő másik tekercs kivezetéseire feszültségnrérot kapcsolunk, a

fluxusváltozással (^o), fordítottan arányos a fluxusváltozás időtar'tanrával (At).

módon indr'rkált feszültség egyenesen arányos

a

tekercs inenetszánrával (N)

és a

u,
8.I1'.2. A kölcsönös

'ÁtLJ

=

N.

aQ lvl

indukció
lép fel: ha az egyik

Két tekercsben, ha mágneses körük részben, vagy teljesen közös, kölcsönhatás tekercs fluxusát megváItozÍatjuk, a másik tekercsben feszültség indukálódik.

A kölcsönös

indukció során indukáIt feszültség nagysága egyenesen arányos a szekunder (második) tekercs menetszámával és a fluxusváltozás nagyságával, fordítottan arányos a fluxusváltozás időtartamával. A szekunder tekercsben indukált feszültség itényapedig a tekercselés irányától fiigg.

1-

lrlr

A kölcsönös

indukció létrejötte

A transzformátorok

a kcjlcsönös

és nyugalmi indukció elvén működnek.

8.11.3. Az önindukció

A

tekercsben (vezetőben) foiyó átam váItozása esetén a mágneses tér változása a tekercsben (vezetőben) feszültséget indukál: ez afesziltség az önindukciós feszültség'
egyenesen ariínyos az étramerősséggel (arurak váItozásávaI

Az önindukciós feszüitség nagysága
és fordítottan arányos

LI)

az

éramváltozás időtartamával

(Át)' o,

=

tényezőnek, vagy öninduktivittÍsnak nevezzik. Mértékegysége: [H - Henry : VyA]. Az induktivitás a tekercsre jellemző adat, de csak légmagos tekercs esetében állandó, vasmagos tekercsnél az fuarnetősséggel bonyolult módon váItozik.
tényezőt önindukciós

"' #

[v]

' aZ L

aranyossági

28

vosmogos tekercs

Az örrindukció keletkezése

Az öninclukciós fesztiltség lehet hasznos

rök kikapcsolásakor, áramának gyol'S, lrirtelen megszakításakor az önindrrkciis fesztiltség a tápfeszriltség sokszorosa is lelret - ez káros lehet, mely ellen r'édekezni ke1l. A véclekezés módjait a két sőbbiekben tárgyaljuk.

és káros egyaránt. Nagy induktivitású teker:csek, árankö-

Az áranrmal átjár't irrcluktivitásbarr tárolt errelgia nagysága: wL

=

1

2

L

I'

_[J;

ws]

B.I2.

Örvénytiramok

A mágneses térben mozgÓfém vezetőben feszültség indukálódik. Ez azindrrkált fesztiltség (ktilönösen, ha jó vezetó, kis ellenállásir a férnlemez) átamokat indít az önnragában zátt vezetőben. Ezek az áramok örvényszerűen folynak a fémlernezen belül, ezér1 ör'vényáramoknak nevezzük. Lenz törr'é-

nye értelmébena keletkező örvényaramok amozgás irárryával ellentétes irányban hatnak, fékeznek. Az örvényaramok az útjukba kerülő fémrészeketmelegítik, járrrlékos veszteséget okoznak, mivel minden olyan vasmagban örvényárarn keletkezik, amelyben a fluxus foiyamatosan változik. Az örvényaramok csökkentésére a vasmagokat, motortesteket nagy ellenállású' egymástól elszigetelt iemezekbői állítják össze.

9.VÁLraro zÓ ÁnaMÚ HÁr,Óz,q.ror
9.1.

A

vtÍItukozó feszültség fogalma'

tibrcizoltisa
id

{

Az

olyan feszültséget, mely az irányát és nagy s ágát
U

őb

e

n

fo lyam ato

s

m

v áIto zLatj a,

v tí l t a

k o z ó 1fe -

szültségneknevezzik.
U.ot omplíludó

+ Lz

:frekvencio

egyen és a szinuszos váItakozó feszüItség időbeli lefolyása

Sok esetben előfordul a szinuszostól eltérő váItakoző feszültség is. Ilyen például a következő áfuán Iáthatő négyszög-, haromszög-, futész-, vagy ttapéz hullámformájú feszültség is. A váltakozó feszültség leheÍ szabálytalarr hullámformáju, vagy periodikus is' de lehet olyan, hogy sem a periódusideje, Sem az amplitúdója nem állandó. A váltakoző fesniltséget 1egtobbször forgógépekkel (generá-

torokkal) állítják elő, cle lelret elektronikus úton is váltakozó feszültsé-qet előállítarri egyen_, vagy nrás hullámalakú váltakozó feszültségből.

színuí
t

ropéz

néqyszö9

hóromszög

szoboly lo lon,

periocJikus

Íúrdsz

zo vo rj el

KüIö nféte h ull

á m fo

A

rm áj ú váIta kozó feszültségek

;*[1?'r

mágneses térben megforgatott vezetőberr fesztiltség indukálódik' Az indukált feszültség pillarrat= rragysága a mágneses indr-rkcióvonalak Zs a vezetőkeret

egffiho'

,rir'on),ított he1y-

UJ

;__z*mleges vonol

B-

fr;el --._:{._

-_

-

._ ------_
f

a

A

A
A

a kerületi sebesség-vektornak az indukcióvonalaka merő'eges összetevője a mértékadó, azmetszi az indukcióvonalakJt. A semleg., uonáriot szétrnítotttetszőleges szögelfordulás esetén avezetőben indukálódott feszüitség piltanatnyi értéke:u B.l.vr, mivel = V, = V. sino,,ezért u = B. I. v. sinct.

A feszü]tségindukálás szempontjából

szin uszos an v áItakozó feszülts ég keletkezése

feszúltség maximális értéke(U',') tehát o-nál sincr: 1 értéknél, 90 és 2]0o-ná1 van. Így U'". = B. I. v, tehát U = U*u* . sina
.

Egy teljes körülfordulás ideje a periódusiclő, jeie: [1/s: Hz -Herz].

váItakozó fesnittséget körmozgással állítottrrk elő, ezért az u szögelfordulást kifejezhetjü k az a szögsebesség segítségével is: Ct' = cD 't,tehát ü = U'u, .sincot, qrvl ahol t lq max a tetszőleges L.LJ szögelfordu' lás rnegtételéhez szükséges idő.

T

[s]. Ennek reciproka a frekvettcia, je.e: Í

30

A szögsebesség számítása:

o

=

+ T

=

2r' f

trl . A váltakoző
L

r-l

átam szögsebességét (o) a gyakol-

latbarr kötfi ekvencidtlak szokás nevezní.

9.2. A

vtíItokozó fesziiltség és -drom tibrtízoltísa

A váltakozó fesztiltséget és áranrot legtöbbször
ordináta rendszerben.

szinuszgörbével ábrázoljuk. A szitrr-lszgörbe a körcliagranrban ábtázo|t o szögsebességgel forgó vektor függőleges vetiiletét adja rneg a cterékszögÍi ko-

A pillanatnyi

ér1ékek a folytorros görbét adják:

ü =

Un'n*

.sincr

.

,-u)

I

t2

<,r I

d

A kördiagram

és a szinuszgörbe

kapcsolata

Ábrázolhatók a váltak oző áram- és fesziiltség-ér'tékekvektorábrában is, amely a vektorok hosszával az áram-, illetve feszültség nagyságát, irényávat pedig az egymáshoz képesti szöghelyzetet adja nreg - igen szemléletesen. A vektorábra a periodikusan változó mennyiség egy adott pillanatában történő ábr ázolása a szö gheLy zetnek me gfe leiő en.

+f

A vektorábra

értelmezése

I

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy minden periódus alatt a vektorok 360 o-os fordulatot tesznek, ezértje1ölnikel! azol szögsebességgel való forgást is'

A vektorok felbontása, összeadása csak a matematikában megismert szabályoknak megfelelően végezhető el (paralelogTamm4 haromszög, stb. módszerek).

9.3. A

vtíltakozó tiram

és feszüItség

effektív értéke

átam és feszültség értékepillanatról pillanatra változik, ezértha a váltakoző áramhatását össze akarJuk hasonlítani az egyenáramhatásával, akkor a pillanatnyi, vagy a csúcsérték ísmerete nem elegendő.

A váltakoző

Mivel az átam

áItaI fejlresrt.eft hőmennyiség fugget\en az áram irányátől, ilyen aiapon hasonlítsuk össze az egyen- és váItakozó áramot.

így alkalmas arra, hogy

értjrik, nrely ugyarrakkora ellenállásorr, azonos iclő alatt Ll$y61uppora hőmennyiséget fejleszt, ,ni,rt a kérdésesváltakozó átatn. Lz effektív és a csitcsértékközött - tisztárr szinuszos áranr és fesztiltséo esetéberr - a következő összeftiggés á11 fenn:

A váltakozó aram effektív értékén (négyzetes középér'tékén)olyan egyenáramnak az áramerősségét

I"n=b:0,707'I,,o*i

U"n=b

=0,707.Uu,'*.

Arrrikor a váltakozó fesztiltség és áram értéliét általában adjr-rk tneg, akkor azokon minclen esetben az effektíi' értékeket értjtik, c1e kti1ön nein szoktuk azt jelölrri.

9.4. A
L
v áItako

vrÍItukozó úrum teljesítnténye
zó árarrr
e s

etén hárornfé l e telj

es

ítmérry- faj ta érte lme zhető

.

9.4.1. A látszólagos teljesítmény

A feszültségnek és a vele tetszőleges fázisszöget bezáró aramnak u ,rorriru, Itítszólagos teljesíttnénynek nevezzuk. Ez gyakorlatilag a hálőzatból felvett teljes teljesítménymérőszáma, azonbarr
f,rzikai
tar

talma nincsen.

Szárnítása: S =

U.

l

[va, kVA]

9.4.z. A lratásos teljesítrnény
AváLtakozó áramú háIózatok teljesítrnényének számításánál figyelembe kellvenni, hogy azáram és a feszültség eitérő fázisban is lelret, telrát közöttük faziskülönbség átrlhat fenrr. Az ábrán látlrató, hogy az U feszültséghez képest azI árarn qfázisszöggei késik.

6

|.

sin

Í

Afázisszög

A ltatdsos

(wattos) teljesítménytminden esetben csak a fesailtség és a vele azonos fázisban ievŐ áramösszetevőItozza létre: P = U. I. cos<p = S' coscP t<w, Mw]

[w,

.

Mive]

a

tényezőnek neveznlk. A coscp értéke aú' mutatja, hogy alátszőIagos teljesítmény (S) hényad,Észe fordítódik hatásos telj esítményre.

cosQ = 'S

l'

a hatásos és a látszólagos teljesítmény hanyadosával egyenlő, teljesítmény-

A

hatásos teljesítmény fizIkailag dítható.

an

a teljesítményt jelenti' amely mechanikai munkavégzésrefor-

aa )L

A
Az

9.4.3. A meddő teljesítmény nterlrlő teljesítnúnya feszriltség és a vele

90

o-os

szöget bezáro áramösszeterlő

szorzata:

Q=

U.I.sinQ

=

S'sincp ivar, kvar, Mvar]. AZ,.r"-betűareaktív-nredclő-!zór'atrtal'
Az
ár'anr és a feszültség

rryaitól függően beszélünk nreddőteljesítmén1,-f6gyasztásrói és -ter'me1ésrő1.

átam a fesztlltséghez képest fazisbarr késhet, vagy Siethet.

fázisviszo-

Áramkésésesetén (inciuktív jellegii terlrelés) a fogyasztó mec1dő teljesítnrérryt vesz fe1, áramsietés esetétr (kapacitív jeliegti terhelés) meddő teljesítményt ternrel (ad le). A rneddő teljesítrnény csökkentése igen fontos, rrrivel a meclcló áram is terlieli a hálózatot, irolott l-iasznos munkát nen végez' Egyes gépek. berendezések viszont meclclő áram nélktil nem mtiköc1nek. Ezért varr sziikség fázisj avításra, tehát arra' hogy a meddő telj esítményt - lelr.etős ég szeúnt - az azt igénylő gép, bererrdezés közeiéberr állítsuk elő. Erre alkalrnasak a tiügerjelztett szinkrongépek, illetve a kondenzátorok.

9.4.4. A teljesítmény-háromszög

A következő ábrából
szeftiggés varr.

A

látható, hogy a lrárom küiörrböző teljesítményközött szoros rrratematikai öszlrarom teljesítményt ábrázoIva azok derékszögű har'omszöget alkotrrak:
P it a g
or as

z

t ét e

le

értelmében:

S'=Pt+Qt

A
9.5.

telj esítmény-háromszög

Vtiltako zó tÍramúdr amkör

ö

k
*

9.5.1. ohmos ellenállás aváItakozó áramú áramkörben

A

váLtakozó áramú ár-amkörbe helyezett passzív elemek (ellenállás, tekercs, kondenzátor) viselkedéséÍ,azaram és a feszúltségflízisviszonyait oszcilloszkóppal tehetjük láthatóvá.

AváItakoző fuarnű áramkörbe ohmos ellenállást kapcsolva a^tapaszLaljuk, hogy a feszültség és az áramerősség egymással fázisban v&Ír, Q =0o' Az áram és a feszültségarányát minden időpillanatb

an az e il enál1ás értékehatátr o zza me g:
u
i

R=9

ILJ

leil

rt'---;

t':

"h,
Jelalak avá|takoző áramú áramkörbe kapcsolt tisztán ohmos ellenálláson

JJ

9.5.2. Induktivitás

a

váltakozó áramú árarnkörben

Ha tekercset egyerrárarnÚl árarrrkörbe kapcsolunk, akkor' - ellrarryagolliatóan kicsi ohmos ellenállása rrriat1* valószíriúlleg zárlatot okozunk. Ha a"z irrdrrktivitást (tekercset) váltakozó áramÚt ar'amkorbe kapcsoljtrk, akkor a tekercsberr a feszliltség fol)'amatos változása rniatt önirrdukció jön létre. (A tekercsben a nrágneses mező felépiil, rrrajcl összeorn1ik, közben áranrot indukál és terrrrel r,issza a lráiózatba, majd ismét felépi-il _ elientétes értet ienrmel _ a mágneses tér, és a kör:folyarrrat folytatódik.)

Lerrztörvénye értelmében rninderr idopillairatban ol1,6n ir'anyú irrdui<ált fesztiitség jön iétre, amely hatásíval akadáIyozza az éppen foiyó (őt létreliozÓ) á'anrot, telrát látszólagosan viszonylag rrag1, ellenállást is mutat - szemben az egyenátammal szernbeni elhanyagolhatóarr kicsi ellenáliásával.

Az ideális (ohnros ellerrállása
árarrrkör'ben

ellrarryagolhatóarr kicsi) indir]<tivitást tartalmazÓ váltakoző áramtl az fuamerősség a feszültséglrez képest minden időpillanatbarr 90 o-kal késik.

o)

Az áram

és a feszültség

viszonya icleális incluktivitás esetén
esetérr jelentkező - ellenállást

Az indukció miatt létrejött - csak váItakoző aram
e

ltítszólagos ittclttktív afrof

lle n

ll úsnak nev ezzuk és X1-lel j elölj ük
ú) a

X,

=f

=

l.or

=L

.Zn.f [ei],

L

a tekercs

körfiekvencia, illetve f a frekvencia. Láthatő tehát, hogy a teker'cs elektromos jellemzőin (induktivitás) túl a látszólagos ellenállás a Íápfeszültség frekvenciájától is függ, mégpedig egyenes arányban - minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb a tekercs látszólagos ellenállása.

induktivitása'

9.5.3. Kapacitás a váltakozó áramú áramkörben
Ha a kondenzátort egyenárarnú ríramkörbe kapcsoljuk, akkor aú. tapas^aljuk, hogy a feltoltődése uÍán az átamot nem vezeti, szakadásként jelentkezik az aramkörben, telrát ideális esetben végtelen rlagy az ohmos ellenállása ' Ha azonbanváltakozó áramra kapcsoijuk, akkor az fuarrkorben áram fog folyni.

Ahhoz, hogy a kondenzátor kapcsain feszLiltség jöjjon létre, előbb a töltéseknek rendeződni kel1 a fegyverzeteken' tehát töités-felhalmozódás szúkséges.Ehhez az áramnak a töltéseket a fegyverzeteke kell szállítani, ezért az áram a feszültséghez képest sietni fog _ ideális kapacitás esetén - 90 okal. (Az ideális kapacitás ohmos ellenállása végtelen nagy )

)+

I

r'
a....:r':l'
a kö'letkező

Az áram és a feszültség viszonya ideális kapacitás esetén

A

konc|enzátoron átfolyó áram erőssége és a fegyver'zetle kapcsolt fesztiltség között

összefüggés áll ferur: I =

ahol X6 a korrcle nzátor + xc',

váltakozó áram esetén jelerÍkező IútszóIugtls

kopacitívellentillcisa:

Xc:.a=2n

1

I

korrclenzátor látszólagos ellenállása telrát forclítottan ararryÓs a konderrzátor viiiamos jellemzőjével (kapacitásával) és a tápláló feszültség fr'ekvenciájával - nrinélnagyobb a kapacitás és a fiekr'errcia, annál kisebb a látszólagos ellerrállás.

lol. f.C L J

A

9.5.4. Az impedancia fogalma Az olrmos ellenállást, induktivitást
és kapacitást tartalm

azó váItakoző fuamuáramkölben u,

!I

nu-

nyaclossal jellemzett fizíkaímennyiség az éramkör váItakoző árarrrir ellenállása, inryeclanciája:

Z

=y'
I

Sorosan kapcsolt ellenállás' tekercs és kondenzátor esetén - mivel

az egyeseiemek összeg[er]

zése vektoriálisan történik, a Pitagorasz-Íétel szerint

'

Z_

*

(X' -

X")'

LC
'1

Soros

RLC áramkör

35

cosQ
cos Q

-

R
Z

xL xi_Xc

X6

Az inipeclarrcia

áb rázoIása

vektorábrárr

9.6. A hcÍrontfdzisúvtíltakozó

tírum és előríIlitdsa

Ha tér'berr eltolt tekercsekben időben eltolt fázishelyzetii áramok folynak, akkor 'többfúzisti drantő7 beszéitink. A gyakorlatban - egyes speciáIis esetek kivételével(pl.: KandÓ V50,'V40 és V60 sol.ozatú l'illamosnrozdonyainak sokfázisÚr villamos erőátvitele) - a lrárorrrfizisÚr-feszültség-rendszer alkalmazása terjeclt el. Az egyrnáslroz képest 120 o-os szögberr ellrelyezett három tekercs között rúdmágnest, vagy egyenárarnmal gerjesztett egyenes tekercset (szolenoidot) for'gatva mindhár-om tekercsben resátseg inclukáiódil(.

.A /<\ lL

rea

"lvl H
A háromfázisú áram

Y-Á

e?

-ú-X ,\

2'ÍI

előáltítása

A tekercsek elhelyezkedése miatt tik egymást'

a feszüItségek

ídőben I13-ad,periódussal (I2O o-kal) eltolva kövelehet fogyasztót kapcsolni.

'

'

A har'omfázisú rendszer rnindharom ágfuakülön-külön

9.6.1. A háromfázisú rendszer kapcsolási módjai
A tekercsek parhuzamos és soros kapcsolási lehetőségei folytan úgynevezett csillag-(r_) és ltd.romszög' (delta-) kapcsoltk aIakítható ki és nincs szükség mind a hat tekercskivezetés elvezetésére, elegendő három, vagy négy vezető. A kapcsolások elnevezése a fazistekercsek által kialakított kép alapján történt - a harom tekercs csillag-, illetve háromszög -alakzatotmutat (Iásd, az ábtákat).
9. 6. ]. 1.

A csillagkapcsolás
a

A lráromfazisú rendszer egyik elrendezési módja

csillagkapcsolds,vagy Y-kapcsoltís.

36

A csillagkapcsolás és a gépek kapocstábla-bekötése
látható a kapcsolás iényege: az egymáslioz képest 120 o-r'a elhelygzett tekercsek egyik végétegy pontban, a csillagpontban kapcsoljuk össze. (Így u tekercsek iényegében pállruzarnos kapcsolásban vannak.) Az így kapott lendszer lrár'onr-, vagy négyvezetékes léiret, attól ftiggőerr, hogy a csillagpontot is kivezetik-e a hárorrr fázisvezető mellett. A kivezetett csillagporrti vezetőt n uI Iavezetőnek is nevezik.

Az ábránjól

Egy-egy fázisteker'cs két végpontja között (U-x; V-y; W-z) mér'lrető feszültségetftizisfesziiltségnek (U), míg két tekercs kezdőpontja közötti feszültséget vonalfeszüItségnel< (Uu) nevezziik. A vonalfeszültség lényegébena két fázistekercs egyrnástól l20 vil]amos o-1:a eltolt feszültségének - tehát két fázisfeszriltségnek - a vektoriáiis összege. A vonal- és fázisfeszültségek között a következő összefuggés van a szimmetrikus haromfazisú rendszerben: TJ., =

J3.U,
V.

= lr73.U t

.

Európában aszabvényos fázisfeszriltség a 230Y, a vonalfeszültség pedíg:

I),,: I,732' 230

V:

400

semmilyen elágazás nincsen, ezért avonali vezetőkön is a fázisáram folyik' tehát itt ru = It. A csillagkapcsolású haromfázisú rendszer hatásos teljesítményét(P) _ szimmetrikus terhelés esetén - egy fázis teljesítményéből lehet kiszámítani:

A fázistekercsekben folyó aramotfrÍziscírantnak (I1), rníg a vonaii vezetőkberr folyó á'amot vonaltírumnak (I,) nevezztik. Csillagkapcsolás esetén a fázistekercs kezdőpontja és a vonal között

3.Ur.Ir.cosQ : P = J3 .u, .ru 'cose
P=
9.6.
1. 2.

fri.JJ.ur.Ir.cosrp' mivel J5u, = U; és I, = I",
.

ezét1

A háromszt)g- (delta) kapcsolás

Ahátomfázisú rendszer másik kapcsolási módja a háromszög-, vagy deltakapcsolíts, A tekercsek kezdőpontjait a következő (szomszédos) tekercs végpontjával kötik össze, így haromvezetékes rendszer alakul ki. (A tekercsek lényegében soros kapcsoiásban varrnak.)
(R)

(
rf

T)-lLo
(s)

1,,
I

lu,
és kapocstábla-bekötése

A delta kapcsolás

37

nrinden tekelcs kezdő- és rrégpontja is

A f,áisfeszültségek effektív éfiékeebben a kapcsolásban is egyenlő, de egyrnáslroz képest fázisban 12oo-ra eltolódva. A hár'onrszög-kapcsolásbarr a vonalfesztiltség egyenIő a fázisfeszriltseggel, rnivel
ki van vezetve: IJ" = Ur.

eseténadódóval.teliát P =

vonaláramok lényegéberrkét fázistekercs időberr 1/3 periódussal eltérő fázishelyzetÍl áramának r'ek1oriális összegeként adódik és így közötttik a következo összeftiggés van: I' = .,6' I,. Delta kapcsolásban a szimmetrikus terheiés lratásos teljesítrnényemegegyezik a csillagkapcso1ás

A

3.Ur.I,.cosq

=

JJ.U,,

.I., .cosp.

(A

látszólagos teljesítrnérry és a mecldoteljesítmény értelenszer:tien S ..E. {J', . r', = .sin cp .) Q = JJ. {J,, ' I,.

'

il]etve

1

0.ÁrupNrrr rnr,nxsÉcpx

Az

háiózatoknak csak az tíllantlósult tíIlapotál vizsgáituk, amikor a generátoro]t és az áramköri elenrek fesztiltsége és árama vagy időben állarrdó (elyerráramú körök) vagy peri odikus an ismétlődő (váltakozó áramÚt lrál ózatok).
a

Az ecldigiekben

villamos

áL|andisult állapot nern jön létr'e rogtörr, amikor a generátorokat a hálőzatra kapcsoijuk, hanent csalcbizonyos idő elteltével, azcítmeneti jelenség (tranziens) lezaj|ásaután. Ennekaza)oka, lrogy abá\őzat elienállásokon kíviil energicttcíroló elerueket, ittcluktivitdsokat és kctpacitúsokat is
tartal_

maz- Egy

I

árammal átjárt induktivitásnak

wL :

rragyságú mágneses, illetve viliamos energiája van. Ezek átama, illetve feszriltsége rrem érheti el bekapcsolás után azonnal, ,,ugrásszerű en" az áliandósult értéket, mert ez végtelentil gyors energia_felhalrnozódást, azaz végtelen nagy teljesítrnényű, a valóságban nem létező gerrerátort igérryelne. A bekapcsolás és az állandósr:lt állapot létrejötte között telrát lgy átmeneti, tranziens folyamatnak kell lezaj lania. ' Az átrneneti jelenségek nemcsak bekapcsoláskor' lépnek fel, hanem kikapcsoláskor (aramkör megszakításakor), a feszültségfonás feszültségének megváltozásakor, ri.j fesztiltsegforrás bekapcsolásákor, a hálőzat passzív elemeinek hírtelen megváltozásakor is. e villamos há"lózatot"" i.:ar.'.ao átmeneti jelenségek vizsgáLata, az átmenet során fellépő - az áIlandósultnál sok esetben jbval nagyobb - aramok és feszültségek meghat fuozása a hálőzat územbiztonsága, az egyes elemek méretezése, izemeltetése, kezelés e szempontj áb ó1 e gyaránt lénye ge s.
=

wC

,CU'

1

Lrr',

illetve egy U fesztiltségű kapacitásnak

I

0.L

InctuktivitrÍst tartaImtazó dramkör rttmetteti jelenségei

1L

r+ ll. -ü. v'r
I
|

38

1.

A ..K''_jel[i kapcsoló zálása

(t6):

ll
2.

=

0;

U'

=

U*. = U,
állapot:
.

'

--\.?-

Az

áIIandÓsrrjt

Ir=+-I*, tlr-=0; L " R,
3.

A
"

..K''-jeltl kapcsoló n1'itásának piilanata

(tr):

I,' =

Ul +i Rr'

L

=

_I, 'R,

(ternreiő!).

4. Végállapot: IL = 0; U1 = 0.

I0.2. Kapacitdst

tctt

fulmazó árcmkör ritrueneti jelenségei

q,l

JÉl_,"
i"c
(t):

1'

A ,'K''-jelű kapcsoló

zfuása

Uc=0; I.=I*,
2.

'Rr

=-5.
Ic:0.

Az állandósult

allapot:

u.
3.

=

A

u*, u, *jfu;;

(tr):

,,K''-jelű kapcsoló nyitásanak pillanata

u.=u*, u,
(tennelő!).
4. Végállapot: U6 = 01

rc=-u' -32-, R,+R, ' R2
16:
0.

L

J/

?o

11.A vrr,r'avros cÉppr

l1.1. A

szinkrongépek

gépek nagy csaiádja az indt'tkciós (aszinla.on) gépek mellett a sziltkrotlgépek. Elrrevezésr"ik arra utal' lrogy a gép csak egy adott fordrilatszárnon mtiködik. rrrégpeclig akkor. jra a forgórész for'dr-rlatszáma megegyezika for'gó nrá-qneses nrező nn itgynevezett szinkronfordulatszcímóval. Ha a gép fordulatszána ettő1 eltér, akkor nriiködésében zavar á1l elő.
1

A r'áltakozó áramil r'illanros

1,1.1. A szinkrongépek felépítése,nrriköclési elve

felépítésernind a lrrotoroknál, nrind a getrerátoroknál alaprletően azonos. A kivitel módját a gép teljesítménye és rendeltetése határozzameg' Teljesítménytanoniányr:k a néhány W-os jeladóktól a közepes teljesítményű aggregátorokon, rnozdony-főgépcsoportokon (1 k1A-4500kVA) át az etőművek több százMYA-es generátoraiig igen széles skálán IT}oZog. Terrné szetesen a szinkr onmotorok telj esítmény-tarto rnánya i s i gen tág.

A szinkrongépek szerkezeti

A szinkrongépek ál1órész-tekercselése a lemezelt állórész-lráz lrornyaiban helyezkeclik lret egy-, vagy többfázisú. A leggyakoribb a lráromfázisú tekercselés.
A forgórész Vastest is legtöbbszor lemezelt - de ielret tömör
árarnnal gerj esztett forgórész-tekercselést.
-

eI, anreiy 1e-

kialakítású,ezen helyezik el az egyerr-

Ha a szinla'ongép forgórészét külső, meclranikai erőforrással ng szinkJon fordulatszánrmal forgatjr-ik és forgórész-tekercselését pedig egyenárammal gerjesztjük, akkor az áI|őrész-teker-cselésberr válta-

kozó feszültség indukálódik' melyrrek frekvenciája:

pólusait.

frekvenciáj afHz], p a forgórész pó1uspárjainak száma, ng pedig a forgórész szin]<ron for-duiatszárna. Amennyiben a háromfázísu szinkron motol áIlőrész-tekercseire hráromfázisú feszriltséget kapcsolunk, kialaku| az állőrész-tekercse1és árama által létrehozott for'gó mágneses mezó. Az álIő helyzetű forgórésá a mágneses mező nem képes forgatni, mivel felváltva vonzza, iolletve taszítja afotgotész
.

f : q+ L J' 60 lrr"l'

ahol f az indrrkált fesztiltség

A szinkron motor működési elve

A szinkron motor forgórészét aháIőzatta kapcsolás előtt vaiamilyen móds zercel n6 szinkron forduIatszÍrtlra,vagy arnakközelébe felkellpörgetni. A forgó mező pólusai így már képesek a forgórész
póiusait azonos fordulatszámmal',magukkal viruri''.

11. ]. ].

].A szinl<rongépekforgórészének kialakítási módjai

.Az egy póluspárú (p:1) gépek forgórészeí dZÍlg:3000 1/perc

fordr-rlatszáirr rniatt csak hengeres kialakítással és törrrör acéiból készítlretők a nagy nreclranikai igérrybevételrniatt'

Elterjeclt a radiális, a párlruzamos hornyÚr és a kereszttekercses kialakítású forgór-ész-típus.

rodiólis

pórhuzomos hornyú

I

kcreszl1eicrcses

Hengeres forgórész-szel'r,énytípusok

A két póluspárú szinkrorrgépeket rnár készítikkiaItó pólusúrais, a kettőnél több póltrsú forgÓrészek kialakítása általábarr ilyen.

A

szinkr'orrgépek gerjesztéséhezsztikséges egyenáramot csirszógyűrűkön Íorgórósz lekercselk:vz
(ger)eszlőlekercsek)

ker.esáül vezetik a gépbe'

KiálIó pólusú forgórész

1].].1'2.A terhelési szc)gfogalma

:

szinkrongép forgása közben az ugynevezett pólusfeszültség (U/ maximális értékeaz armatúrában mindig a pólusközépnél indukálódik. (Az urmatúra aZ a teker'cs, amelyben a feszültség indukálódik, a szinkrongépeknél ez mindig az állőrész_tekercselés.) Üresjárásban a gép pólusfeszúltsége és kapocsfeszültsége egymással egyenlő (Uo : Up)' ilyenkor a pólusközép és a kapocsfeszültség vektorának irányaazonos. Terheléskor U, + Uu és akétírány sem egyezik meg.

A

szöget).

Terhelési szögpek (ö) neveznik a póluskö zépneküresjárásban és terheléskor elfoglalt helyzetei közöÍIi szöget (illetőleg ennek megfelelően a kapocsfeszültség - Up és a pó1usfeszi1tség - Uo közötti ',bíllen''
e1őre,

a forgórész

A terhelési szögugy is értelmezhető szem1életesen' hogy mekkora szciggel
az áII&ész forgó mágneses mezejének tengelyéhez képest.

vagy hátra

Á1 .tl

Á terheIési szög ábrázolása

lL,7.2. Szinkron generáto rok alkalmazá S á

rra

g}lyi1súti j árművekb en

AzM42 és - a n-rár' forgalonrból kivont - M63 sorozatÚt dízel-villarnos nrozdonyok főgenerátora lráromfázisú szinkrorrgenelátor. Az egyerra:anrÍt votrtatómotorok táplálása lráromfiizisir, lrídkapcsolásii diódás egyenirárryító közbeiktatásával történik. AzM62 sorozatit dízel-villaÁos mozc1on),o} szabáLyozásában fontos szerepet tölt be a szinla'on-gerjesztőgenerátor. A dízel-villamos vonatfr-itő kocsi egyflízisúszirrJ<rongenerátora irtján szoIgáltatja az I5OO V, 50 Hz névleges fesztiltséget a vonat viilamos ftitési fovezetékér"e kapcsolt fogyasztóknak. E gépek kialakítása lényegébenne,'' tél el a rrrár tárgyalt alapelvektől.
1].].2.].Az M4] sorozatú dízel-hidraulih'ts ll'tozdonyok segédüzenli szinl<rongenercilora
sze|Iőző-motorok, légsűrítőhajtórnotor', stb.) rendelkezik, e berendezések táplálására közös ftrtő- és segédüzemi generátort alkalmaznak. A gép egy egységet alkot, á11órészén talái1rató az egyfázisu, 1500 V névleges (1150 _ 1650 V) feszüitségű frítésiés az egyfázisu,250 V névleges (165 - 255 V) feszültségű segédiizemi tekercselés, míg a forgórész közös. A gép forgórészét a dízelmotor a hidraulikus hajtómű, rugalmas tengelykapcsoló és kardántengely útjan hajtja A generátor önszellőzésű, a szel\őzőlapát a hajtásoldalon van elhelye zve. Az állórészhegesrtetházban' jó minőségű dinamó lemezekből készrilt, a lemeáest koszorúban axiáiis furatok vannak a hűtő* levegő számáta. álIőrészen a haromfázisű generátorokhoz hasonlóanhelyeil.ék.el a teliercseket. A frÍtési tekercs két f;ízis helyén található, két tekercs-részből á1l, melyek egymással sorba varrnak kapcsolva. A harrnadik,,fázis-tekercs'' a segédüzemi tekercs.
generátor öngerjesáésr1, tehát a gerjesztő aramot az ál\őrészben indukálódó feszültségből veszi és gerjesztésszabályoző utján szabályozza, azonban áItó helyzetből történo indítás esetén - a kis lemanencia miatt - a felgerjesztés nz akkumulátorból, előgerjesaő kontaktorok segítségévei

A mozdony villamos vorratfrítésselés villamos segédtizemi rendszerrel (lrűtővíz- és kenőolaj-hűtő

Az

A

- a terhelés nagysága is befolyásolja. 1500 l/perc dízeimotor-forduiátszam esetén 50Hz, míg 1000 llperc fordulatszám mellett 33 Hz. Ha a vonatflítés be van kapcsolva, akkor a dízelmotor az 1000 - i500 llperc fordulatszám-tartományban üzemel, mivel a nemzetkö zi szabványok szerint az 50 Hz névleges frekvenciájú flitési feszültség minimális periódusszarr-ta 33Hz. A gerjesáésszabályozás ekkor a gerjesztést úgy áIlítja be, hogy a fiítésifeszültség 1500 V legyen. Lehetőség van a korlátozott, 1200 V-os flítésreis - ha a vontatási teljesítmény ndvelésére Van szükség - eá szintén a gerjesáés-szabályozás útján érjük el. A fiitési tekercselés legnagyobb teljesítménye 280kVA, a vontatási teljesítménycstjkkenése nélkül 184kw lehet a fiítésite1jesítmény, *"ty ilu. 9 db Bhv sorozatú kocsi flitéséhezelegendő.

A fiítésifeszültség frekvenciája a maximális,

A flitési feszültség nagyságát - az

történik.

alső és felső határok között

42

AzN{4l sorozatít mozclonyok fűtési és segéclüzenri generátorának kapcsoIása

A fr-ltési tiriáramvédelmi reié nregszólalása esetén nem a fiitési kontaktor, lranem a generátor geljesztő kontaktora kapcsol ki, a generátor legerjeci
fesziiltségszabályozó a segédiizenri teker'cs fesztlltségét 650 1/perc (tireSjárati) foldulatszámon, azaz22 Hz-en - aterheléstől ftiggetlentiI - 165 V feszültségre állítja be. 650 - 1030 1/per-c for.dulatszám, iiietve az ennek rnegfelelő 22...33 Hz között a feszriltséget a fi'ekvenciával arányosan rrove1i kb.255 V értékig.1034 - 1500 1/per'c fordr-rlatszárn, i1i. 33.'.50 Hzközött- működő légsŰrrítő esetén ' állandó, 2z0 v egyenfeszültségre szabá.lyoz a légsűrítőt tápláló diódás lrícl egyenár-amii oidalán mérve. A segédüzemi tekercs névleges teljesítménye I12kW. A dízelmotor ht1tőventillátor.át hajtó két db viilamos motor a félig vezérelttilisztolos híclról kap táplálást, melynek szabályozása a htitési igénynek megfelelően történik. Bekapcsolt vorratftités a feszultsé gszabáIyozó a vonatflítési ".éter' feszültséget tartja a szabvényos fesziiltségér1ékekközött, korlátozott futés esetérr pedig 1200 V-ra szabáIyoz, ekkor a segédüzemi feszültség a terlreléstől fiiggően22O - 25O v közötti érték.
1

A

]. ]

-2.2.Vasúti kocsik energiaellátdsát szolgáló körmöspólusú

tengelygenerátorok

A hagyományos vasúti kocsik akkumulátor telepének töltéSét, a világítási, a flités-ve zédésiés szellőzőmotor-iárarnkörök, energiaellátásáú. a forgóvázban elhelyezett,á tengelyről kúpkerekes hajtóművel és kar'dántengellyel meghajtott generátor biztosítja. A korszerűbb genárátorok körmöspólusú

szinkrongenerátorok.

t

(forgásirány) megváltozásával. A körmöspólusú generátor is váltakozó feszültsé get ál1ít e1ő, amely et azutén szi líc iumdió dás e gyeniranyítóval al akítunk át e gyenarammá.

egyenétamú generátorokkal szemben jelentős elonyt jelent, hogy e1ma ad' az igenfenntartásigérryes kommutátor- és szénkefe-rendszer, illetve az, hogy a polaritás nem változik meg a menetirÁy

Az

A körmöspólusú generátor forgórésze

-a6 1pe[:e6ieJ

V

(s9rsetra6ug) 1nzssaa 19q8es1111zseJ }leu]J31 elell? Tu t?s?pse[ra8 lqq9^ol Jo1€Jeu u9t}'l ozo',\.plqezs6es111rzse3 3 {ru?uQ} i9q:ol9lnulÍWe ze ase]zseÜe81eJ rot9:eue8 y
v1v tv [Bvvt {eu? sgp g}ttllrr
.m

r o}9 J

auaB

r.r

s

n

1

I d s I utr

9{

Y

a

t

'eJqg gzeTl&rg>í ? ehtlnru ueselel9luazs |augEéze^ eJlleilrle ze rysgpg|oscde4 s? ryFr-' snxnu

Y

? s9 1sa}sP^-zs?J9Iv zv ._{uFs soÁu9ruoÁ63q ? 1uitü 'pqs1 ueÁ1ouuÁEn s?IescJole1-€JÍr}"uJJp }Iér. 0I ,uelesgrBgp{untll v tg eupeEq ureu zp sg $nxng 3 gulQluQs ueqlesa 920{uelle ileul .peuzs?l ('.iáuá9*'1uu)'gpt1zasau6gur rueu t9Á1e8ue} r-tle| o dqa y 'ar4p$89zsl'lsc 1er1 1gq6eÁue Egs44zs scuru zeqs?1eza^ezzoq-*n_r-n9l"i'tp? e Á6} s9 4e:urzowl zeqzs?Jgllg zE {escJe{elgpsalre8

'ueq>1ad98uo:

's9:691 I}IQZoI lezs n' xáoq '4euut ery n - e69sepsg^ >IuuIIE s? - s?J89I 19{ lqq9n zv -9: s9:ffi 49:e4sn1od u s9 4oszled e 8rped 9na1 'sg:E?r?{unu P19z9{ 19IIIJ9{ € s9 Fe}sE^-zspJ9II9 ze gp'{ilnza{ lnT_upuleql9 1e4 uesg_r8?I '€9u {Burl"I€uo^gJe 7v 'l;lpgryz InpseJe{ uoz-3q-zs?J9ll? z2 'uel9J-{ile>1sn19d -c +ieí; t'sf .ros'red +tg| l E 'ue1?J-4are1snigd $ér' g t 'ua$g1s€,r-zs9J9lB s?IZv uosziBdilátg" Á1eure'rgsnxngg' o

íi;r, t

p.rr.o.

4sauEglrl

Bs-u p

grgz 9 slgq r oig r auaE

'tle| dp6? He|e 'JL'I 4pzzoq'as'Je{elgpselre6 q sn 19 ds glur gX

ot s -Á1eule

t ti

"o

.{Jzou?} zoqjopJouat qrsn1gds9uIJQ{ ueÁ1o zs9:98ro3 l}uuázs €Jq9 gtrEqryi uoIBpIo 9z9Íe zv
'e,n'1oscde4

'u3^ oJo{seu8gru Í}sgpgryz 9sID1 {0u

B s9 91oTx p89s -.red 1gqluodruezs sessu8etu Á6} s9 H >1uqqÁu l9qlezs?J s'ulffi o^e^InJQ{ {1a6uet 'u9lueru o}elruo{ zs9:o6:o3 ? 1o 1eupo{zeÁieq lu91 -ÁEo Á6o {R1e^ u 1osn1od 1sgtue1od souoz€ zV 'e1de4l9J9s91ppl?n1 zs9:98:o3 B }9s9ze^euJata8 y -{aurra{ 1osn19d I9p sP Ixuzso olig^ iseruÁEe zy
w

{€uu?^

uesou'?znq

Lr

1

].1.2.3 ' Fordulatszánl-jeladók

r,édelern számára is. 11.1.3.

Egyes forciulatszán-jeladók is szinkr'orrgenerátorok. Ezek ál1órésze egyfazisir tekercselés, míg forgólésztik permanens nrágnes. Az áIlőtészben a forciulatszámnak rrregfeielő fi.ekvenciájir váItákozó fesztiltség irrclrrkálódik, mely feliraszrrálható, értékelhető forclr'rlatszárrr-jeleket acl a járrntl szabályozása számára. A fellrasznáiástói ftiggően ielret clízeltnotor for'dulatszám_jeladója, keiékpár-tengeiyre szerelt sebesség-ellenőr'zó jel adója, mely egyben benenő je1et szolgá1tat1rat a perdt1lés- és csúsás-

A szinkrongépek nyomatéka

A

szinkr'ongenerátort terlrelr,e az atmatűrábarr folyó álam és a pólrrsok fluxusa olyan létesít, rnely a forgórészt fekezi (Lenztörvénye!).

M

rryorrratékot

forgatni keli.

A rryorrratékok egyensirlyban-tartása érdekébena gép forgórészét Mn*i,o : M-nagyságÍr

nyorrraték]<al
o-

A hengeres forgórészii szinJ<r'ongép nyonratéka: M = *Mt,itt"no.sinö, airol

os terhelési szogéheztartoző Útgynevezett billerrő rryomatéka (maximális rryomaték).

Mbitt.nő a gép ö:90

]1.1'3.].A szinh'ongép teljes nyon1atéki jelleggÓrbéje a terhelési szÓgfi)ggvényébell
Üresjár'ásban a gép fékező nyomatékot nem fejt ki, M:0;6:0. A gépet lratásos teljesítménnye| terhelve már van fékező nYomatéka. Ha a gép.et tr : [0 fordulatszámon akarjuk tartani' akkor M' : N{6, rragyságir hajtórryomatékkal hajtani kell, a két nyomaték a ö1 ter1relési szögnél lesz egyenlő. Az M6 hajtón1'66até]<ot tovább növelve eléltlrúaZ Mn,"* billenűryomttték értékélrez, aho1 a fordrrlatszám még mindig az n6 szinJ<ron fordulat szám. A hajtónyomatékot tovább növelve a gép nrár tovább fog gyorsulni, mivel MMn hajtónyomaték tirllépte aZ M..* billenőnyomatékot, u*"rv nem tud vele egyensúlyt tartani.

GENERÁToR

A szinkrongép teljes nyomatéki görbéje

L

45 Generátor rizemberr a gép alckor rrrtiködik stabilan, ha a terlrelési szögre a következő teljeslil: 0o<ö<90o

összefliggés

leál] és állórész-tekercseilr rör'idzár]ati árarn folyik . Ez az állapot a rnotolla ternrészetesen igerr ve_ szélyes. ]r4otoros tizernben a stabilitás szerrrporrtjábói a következő összefitggésrrek kell teijestilnie a ö ter]ieiési szöggel kapcsolatbarr: _90 o < E < 0 o. ÍL.7.4. A szinkronizálás

ltiIotoros tizemberr a tblgórész a forgó nrágtreses mező rrrö-qött lra]aci - E terlrelési szöggel. tlrel,,ngp előj ele így negatív' Ha a nrotort fékező Nl[i rryonraték rrag1,6sb lesz, n'rint a motot" M,'o* naximális nYolxatéka, akkor a ntotor for'dulatszánra csokketuri kezd, majcl - mivel a szirrklonjárásból kiesett

-

A szinkr'ongenelátor

gozík Llgyanaffa az álanrkörre.

áltaiábarr nem egymaga táplálja a lrálózatot, hatleitt eg-v-iclőben több gép is c1ol-

rencsétlen esetben l00_szorosa is lelret, anrit senr a gép' selrr a háIőzatneirr visei el. Nem irrduínreg kiegyerrlítő árant, ha ahálozat és a generátor feszültségei egyrrrással szirr]<rorrban vannak és azotros nagyságilak.

A generátorok pállruzalrros kapcsolásánál (IláIozaÍrakapcsolásárrál) követelmény, lrogy ne incluljorr nreg kiegyerrlítő árarrr a generátor és ahá\ózat között. A kiegyenlítő áram a rrevlegesnek 10_20-. sze-

A s zinkrorrgenet'átol

hálő zatr a kap cso ásárrak feltételei ;
1

azonos fesztiltség: Ug.,,..,itn. azollos tázissorr'ertd'
?]Zoll oS fi'eI<vetrcia : fg.n..,ito,.

:

Ul,ntórnt,
firátóznt,

:

azolloS fázislrelyzet a fbsztiltségek között. 11.1.5. A szinkronmotor közepes- és nagyteljesítnrérryti lrajtásokbarr alkaltnazza1< ked'ező tr'rlajdonságai miatt' melyek ellensirlyozzáknagy háttányát, a bonyolult indítást. A szinkronmotort vaiamiIyen ktilsó erőfon'ás segítségével fel kell pörgetrri a szinkron forclulatszátn közelébe, mivel inclítónyonratéka nincsen (M;,,4i16 : 0), telrát cinrnagátó1 nenr képes felgyotsulrri, majd csak azttÍán lehet a háIőzatta kapcsolni. Egyetlen üzemi for'dr-rlatszáma a szinkr.on fordrrlatszám (n : no). Stabilarr a 0-90 o-ig t.4.-dő ö telhelesi szög-tartonrarrybarr tigemel stabilair.

A szinkr'onmotofi elsősorban

terhelo nyomaték hirtelen megváItozásála nem tud azonnal megfelelően reagálni, ezért a gép forgórészér'e úgynevezett csillapitti ruilakut (örrnragában rörlidle zártkalickát) lrelyeznek el' melyek a hirtelen nyomatékváltozások következtében eloato lengéseket rnegsztirrietik' A gép lengése azt jelenti, lrogy rövid időszakokra a fordrilatszáma hol rnagaúbb, 1ro1 alácsorryabb egy kissé a szinkron fordr-rlathoz képest. Szinloon fordulaton a csillapító ruáakban nenr irrdukálóclik fesztiltség, mert a forgó mező és a forgórészen levő kalickák azonos fordr-r1atszánrmal forognak, egymáshoz viszonyítva nem mozdulnak el. A lengések esetén nrár van némi elmozdr'ilás. nreiynek hatására lassulás esetén gyorsító, gyorsulás esetén lassító nyomatéko t előídéző áramok indukálódnak a csillapító rudazatbul' mely nyomatékok a gép forgórészét visszakényszerítík a lengésektől nentes szinkronjárásba. A csillapító rudazat a gép indítása során is felhasználható. A szinkrongépekné1- az előállható lengésela_e tekintettel, a stabilitás növelése érdekéberr- a ö terhelési szöget 30-35 o-nál nagyobbra nem választjék.

A szinkronmotor az ót

egyfázisú szinkronmotorokat több régi vontatójárművünkben alkalmazták, például aY4l,Y42 sorozatú, Ward-Leonard rendszerű villamos mozdonyok forgó átalakítőját egyfázisu szinkronmotor hajtona.

Az

Lr

]

1.1 5' l

'A

teljesítntény-tén7'ező javítása túlgerjesztett szinh'ongéppel

A váltakozó

árarn teljesítményénektargyalásánál foglalkoztr-urk a lratásos- és a nreddő teljesítrnény fogalmával. A medciő teljesítrrrénynem r,égez lrasznos munkát, azonban a hálózatot terlreli, ott fesztiltségesést okoz, azonban szükségszeriíen jelen van hálózataink, gépeink üzerneltetése során.

A szinkroirgép az

nrellett képes rneddő teljesítmény ter'rrrelésére is.

egyetlen r'illanros gép, nrely a hatásos teljesítrrrényterrrrelése, Vagy fogyasztása

jesztés esetén a ,,hiány1'' aháIőzatból fog;a pÓtolrri - meddő teijesítrnér'ryfelr,ételével.) 11.1.6. A villamos tengely - a szelszin
tár,adása.

Ha a szinkrongép eg1,etiáranrir forgórész-gerjesztését irgy állítjuk be, hogy a sztikséges rnágneses rnező kialakításához képest többlet-gerjesztést adunk Qragyobb gerjesztőárarrrot á11ítunk be), akkor- a a gép meddő teljesítrrrény formájábarr továbbadja a hálózatnak. (Terlnészetesen alulger''fölösleget''

Szinkrongéppet - agy acló és egy vevő segítségévei- megoldlrató a szögelfor.dr-rlás villamos átvitele Az erre a célra kialakított kisnréretű szinkongépet s7'e[szitttrek nevezzük.

Az adó trrlajdonképpen egy szinkrongenetátor, míg a vevő szirrktonmotorként tizernel' A primer.tekercsek áramaváItoző fluxust gerjeszt, mely a lrárorn szekunder tekercsben feszültséget indrrkál. Ha & = 0, akkor a párba kapcsolt tekercsekben nem folyik átam, a gépek nyornatéka nulla. Ha cr * B, aid<or kiegyenlítő áram folyik az adő és a vevő összekapcsolt tekercsei között, mir'el az irrdukált feszúltségekis különbözoek a szögeltérés miatt. T.enz törvénye érteirrrébena tekercsben folyó ár.am és a flrixus olyan nYomatékot hoz létre, mely a szögeltérést igyekszik kiegyerrlíteni. Alkalmazása: péIdár-rl aY43 sorozatú rrrozdonyokban a fokozatkapcsoió fokozatáIlás-jelző bererrdezésekérrt.Az adő a fokozatkapcsolót hajtó iégmotorral (fokozatkapcsoló tengelyével) együtt fordul el, míg avezetőáIlásokban elhelyezett vevők követik annak rnozgását'
VEVó

A szelszin kapcsolása
1l.1.7 .

Az elektromechanikus Hasler-Teloc

seb

ességmérőkhaj tásrendszere

A villamos hajtás három fő része:
a

vevőmotor (a sebességmérő hajtócsonkj áta csavaroma);

47

-az

AZ

adókésailék (a kerékpár-tengelyvé_qre szerelve) összekötő kábe]'

;

Vevó

Az elektro nreclranikus Hasler-Teloc sebességnrérő elvi nrűköclése A járnrű tengelyére szerelt adó ahozzávezetettegyenfesztiltséget (a jarrnil akkurnilátor_feszr-iltségéhez igazodva24,48, vagy 60 V) háromfázisú váltakozó fesztiltséggéalakítja át, anrelynek per-iódrrsszáma (frekvenciája) arányos az adő forgórészének fordr'rlat számávaI, és aztáp|áIja a vevőmotort.

Az

adő for'gó rnozgása egy, vagy két vevőmotor felé szirrkronban kerril továbbításr-a. sebességmérőkhöz közvetlentil kapcso1ódnak.

Az utóbbiak

a

Az adő egy homlok-konrrnutátorral ellátott forgórészből, r,illamos ellenállásokból (kommutátona kivezetett osztóellenállás-lárrc) és öt darab kettős szénkeféből ál].
amely háromfazisú állórészben for'og. Arrnak érdekében, lrogy a különböző fordulatszámokrrál és külonösen a jérmu, 1I1. az adó á11ó heiyzetében az árarnviszonyok leIretőleg egyenletesek legyenek, a tápláló vezetékbe beépítettekegy átamszabáIyozőt (vashidrogén-e1lená11ás). Ez a lámpakivitelű ellerrállás a terheléstől fiiggően válto*'atja az ellenálIását (nem lineáris karakterisztikájir ellenállás) és így atápláló iíramot egy meghatétrozott legnagyobb megengedett értékrekorlátozza' (Kedvezőtlen körülmények kozott a vashidrogén lámpa híánya a vevőmotor állandó mq$nesének demagnetizá1ődását okozhada')
adÓkészuIék és a hajtórész összekapcsolásának olyannak kell lerrrrie, hogy a vevőkészülék (mutató) végkitéréséhez (v-*) az adő tengelyének fordulatszfuna 8OO, vagy 1000 i/min legyen. Ezért (hogy eZ a fordulatszám elérhető legyen) a hajtótengely és az ad,ő közé a jatmú futóműszerkezetétől fiiggően egy fordulatszám-növelő, vagy -csökkentő áttételű kúpfogaskerék-pár van beépítve.Cseréknélfontos' hogy a mozdonysoi,tozatnak megfelelő méréshatarú sebességméiőt szereljék fel, mert a kerékátmétő, a fogaskerék-áttéteI és a sebességmérőegymással össze varr hangolva.

A vevő goiyóscsapágyazoÍt tekercsből és csúszógyűríl nélküli (állandó rnágnesű) forgórészből

ál1,

Az

IL2.
A
má.

A transzform(itorok

transzformátor olyan mozgő alkatrésil. nem tar1almaző villamos gép, mely az adott feszültségű váItakoző áramot alakítja át - változatlan frekvencia mellett - a kívant fesniltségú váItakoző áram-

48

lI.2,I. A transzformátorok működése
A tr'anszformátor a kölcsönös inclukció eIr,e alapján miiköc1ik. Az N1 menetszámit tekercsre kapcsolt U, r'áltakozó feszriltség A(D fluxr-rsváltozást 1roz létre. Mivel N, és N, tekercs azonos vasnrag kör-é i'an tekercselve az N' tekercsben a fluxttsr'áltozás rniatt fesztiltség irrdukátódik.

A trarrszformátor elve

AO U. N. U. -'- = U. = J ; ezekalapiárr ----! = ---l = a . alrol a a transzformátor -j N, Nr' N, U, ^t tele, rrrely rrregadja a feszültségek, illetve a menetszámok ar'ányát.
Ur=N,O*, -At
A tratrszformátor
fiz1kaimennyiség,tehát @ =

áfté-

működésénel< elemzése során riélkülözhetetien fogalorn a gerjesztés . A getjesztés (Jele: @) a tekercs menetszámának (N) és a rajta átfolyó a_r'amerősségnek (I) aszo zatávaljellenrzett

N I [A_

menet]. (Amértékegysége:

Agerjesztésre érvényes, hogy az N, menetszánú tekercsben kialakuló gerjesáés egyenlő az N2 nrenetszámú tekercsben indukalódó fuun áItallétrehozott gerjesztéssel, telrát r' .N, : r, .Nr'

''ampe1'-menet''.)

Azelobbiekalapjan
netszám-áttétel

+=:=+=a,így N2 I1 U2 reciproka.

]'= Iza

1.Tehát

azáram-áÍtétel afeszültség-ésme-

'

AháIőzatrakapcsoit(táp1ált)tekercsetprimertekercsneknevezzüli,afogyasztókattáplá1ó
(fesailtségforrásként működő) tekercset pedig szekuncler tekercsneknevezzik'
1

]. 2. ]' 1.A

drop (százalékos rcjvidzárási feszuttség)

adata - mely az adatÍáblén is szerepel - a százalékban kifejezett rövidzárási feszúltség,a drop (Jele: e). Eú. az adatot a következők szerint mérik meg, illetve szétmítjak ki.

A transzformátorok egyík jel1emző

feszültséggel kezdik táplálni' A fesniltséget addig növelik, míg a rövidre zárt tekercsben folyó áram erőssége el nem éri a névleges értékét. Ekkor leol_ vassák atápIáIt tekercsen levő feszültséget és eú. ugyanannak a tekercsnek a névleges feszültségéÍIékébez viszonyítják, a viszonyszámot százalékban fejezik kí'
és a másik tekercsét folyamatosan növekvő

A transzformátor egyik tekercsét (lehet bármelyik, primer, illetve szekunder tekercs) rövidre zwják

A drop lényegében a transzformátor tekercseinek látszólagos (induktív) ellenállásar őI ad tájékonatást. Minél nagyobb az értéke,alátszőLagos ellenállás arrrrál nagyobb' Ez természetesen aá is meghatátozza,hogy zfulat esetén a transzformátor mekkora korlátorzást (fojtást) jelent akialakulő lati áram számára'
zén-

L

49

A

clrop alapján a transzformátor látszólagos ellenállását a következők szer.irrt lehet

t \z Xt.*fo = ''0

kiszánítani:
snévlcges

Uiu,

fu**

[O], anol e a dlop,

Unévleges

a fuanszformátor nér,ieges feszr-iltsége

pedi ga transzfornrátor' nér'leges 1átszÓlagos teljesítménye.

II.2.2. A transzformátorok felépítése

A

trans

zformátorok

_

le

gfonto sabb szerkezeti eletrrei

:

aktíV részek:

-

porvasmag, ferrit' stb. A r'asnragnak azt a tészét,amelyen a tekercsek ellrelyezkednek oszlopoÉnak, míg az oszlopokat összefogó elerrreket j d r mo k n a k nev ezzttk.) ; o tekercselés (szigete\t ftzhuzal); járr-riékos szerkezeti elemek: o tekercstartó' vagy csévetest (a biztonsági - leválasztó - "transzforrnátor primer, i lletve szekunder- tekercsei kiilön csévetesten vannak) ; kaloda (a vasnragot rögzíti, biztosítja a tr'arrszfortnátor rÖgzíthetőségét); ' n kapocstábla (a kivezetések és hozzávezetések számára);
v&Sl11&9 (trafólerrrez'

o

:
_

;::ffí"'J':Tásj3:'fiíY}J:?}JJ::1#Íl?:'.1'.*'':fl:"Jttri:1l,J't,
:

zosodás elieni védelern - gázrelé, azazBucltholz-relé). A trans zformáto ro kat az alább iak szerint c s op orto sítlratj uk

olajgá-

FázlsnszáffiT'H:..

-

.

A tekercselés kialakítása szerint:

haromfázisú transzformátorok.

'

tárcsás tekercselésűek (Tárcsás tekercselés esetén a tekercsek az oszlop tenge_ Iyével párhuzamos irányban váltják egymást' Általaban mind a primer, mind a szekunder tekercseket több rész'e osztják fel és az egyes részeket egymással solosan' illetőleg párhuzamosan' vagy Vegyesen kapcsolják, az igényeknek megfelelően'); hengeres tekercselésűek (Hengeres tekercselés eseté-n a tekercsek az osz1op tengelyére merőleges iranyban váItják egymást, szigetelési okokból a kisebü feszültségű tekercset helyezik az oszlophoz közelebb. Ezt a teketcselési módot elsősorban a nagyfeszültségű - 60 kV-nái nagyobb - transzformátoroknál al_ kalmazzák.).

Tárcsás tekercseIés

[Iengeres tekercselés

50

kisebb feszLiltségÍi - tekercsek elemei vannak nregjelölve.)

(Az előbbi ábrán 1-es szánrnral a primel - rragyobb fesztiltségil -, míg 2-es számnral a szekunder

_

a rleszteségek (vas- és rézl,eszteség- tehát az örvényárarnok és a vas átrrrágnesezése lriszterézise - okoáa, vaiamitrt a r'ezetők ellenállásából adódó r,eszteségek) ar.ányában 1rő

A transzfot'mátorokban

keletkezik, melyngk elvezetésérői a gép lrtltése gondoskodik.

A hiltés (és eg5'bg1r a szigetelés) rnódja szeritrt a transzfolmátorokat két nagy csopottla osztjr-rk: - Száraztrarrszfornrátorok: A szátaztrarrszfortrrátorok htitőközege a levego. A teker.-

A transzformátor hűtési rendszeréről a gép adattáblé|áról is tájékoúatást kapunk. négy betű segítségével adják meg a következők szerint:

csek szigeteIését ma már legtöbbször úgy oldják nreg, }rogy a tekercselcet nriigyarrtával örrtik ki. A szárazttanszformátorokat általában középfesztlltségszintig készítik.HŰrté_ süket természetes, vagy szellőzőventillátorral mozgatott légálam biztosítja. Tenrrészetes iéghtitésűszár'aztrarrszfoltnátorokat általában kb. 100 kVA- teijesítrrrényig,nríg kérryszer-léglrűté ssel mirrte gy 2 0 0 0 kV A te lj esítmérryi g ké s zítenek. - Fol}'aeléktranszformátorok: A folyadéktr'anszformátorok h1itő- és szigetelőközege cseppfolyós halmazállapotir' Mivel a irtltőközeg aZ ene a cé.Jra készítettktiiörileges ola1, ezért ezeket általában olajtruns41formtítoroknak nevezik. Az olaj azonban tűzye_ szélyes, ezér1kiilönleges esetekben, ahol a körtilmérryek szükségesséteszik az olaj lre_ l)'ett nenr églrető folyaclékot alkalmaznak, ameiy ugyanakJ<or jó r'illanros szigetelo is, Erle a célra a klórozott szénlridrogéneket szoktak fellrasználni. Az olajtranszfotmátorok o1aját a tekercsek között áramoltatni keil a jó lroátadás ér-dekében. Az olaj árarnlása az olajedényberr keietk ező hő hatásár'a önrrragától is megindul, azonban rragyobb teljesítményekesetén ez a telmészetes olajár'amlás nem elegendő, és villamos motorral lrajtott olajkeringteto szivattyúval mesterséges olajáramlást (kényszer-olaj áramlást) lroznak létre. A felmeiegedett olaj a környezeti levegőnek, vagy másodlagos lrűtőközegnek adlratja át a vesztsséghőt. Az úgynevezett olajradiátoron atantriló olaj a radiátor bord.áirr (megnövelt hőleadó felületen) kereszttil adja át a hőt a környező levegonek és 1elrűl. Ha a levegőáramlás csak természetes módon történik, akkor természetes léght|tésről beszélünk. Igen nagy teijesítményekesetén ez azonbannem elegenclő, ilyerr.kor a hűtőradiátoron szellőzőventillátor(ok) segítségével - mesterséges úton - erőteljesebb légáramlást hozunk létre. Általában l0 MVA teljesítményig-$yfutanak természetes légáramlású transzformátorokat. Ennél nagyobb teljesítménye(esetén mar mesterséges légráramiást alkalmaznak' A hazai gyáttók gvakorlatában kb. 500 MVA a legnagyobb teljesítményűtranszformátor. A kényszer-olajáramlású transzformátoroknál különféle olaj-levegő hőcserélőket alkalmaznak, melyek alapvetoen a bordázat kialakításában különböznek egymástói. Különleges esetekben olaj-víz hőcserélőket is alkalmaznak, ahol a kényszeráram1ásri olaj szintén kényszeráramlású víznek adja át a vesáeséghőt. Ezek a transzformátorok többnyire zárt, meleg környezetben üzemelnek és kemencéket, egyenirány ítőkat táplálnak.

A hűtési módot

az,,A"-betri pedig a levegő aramiására utal' míg aZ,,N''-betu atermészetes-, az ,,F"'betti pedig a kényszeraramlást mutatja (az mgo| ,,oir' - o)'aj, ,,air" - levegő, ),n ut ur at' - természet es és, fo r c e t' - kény szer szav ak kezdőbetűiből). Egy természetes oIajátamlású és természetes léghűtésűtranszformátor hútésiképlete tehát ,,ONAN,, Iesz, míg akényszer-olajáramlásra és kénys zer-légbútésÍe M,,oFAIl'' je1ötés utal.

_ _ _ _

Az,,o''-behí az olaj áramlásta,

51
1 1. 2. 2. 1

.Az e gyfázisti transzforntdtorok

Az

tekercsből á1ló szekurrder tekercselést taltalrnaznak.
létre_

e gyfázlsú transzfornrátorok egy. vagy több tekercsből á11ó plirner tekercselést és egy. vagy több

A

fluxusr,áltozást egyetlen fázis árarrra hozza

Az

lerretnek:

e gvfázisít trairszforrrrátor'ok r'asnragiának kialakítása, forrnája és a teker'csek elr'endezése szerint

:ilT.T,trj#"

ii
tl

I

Egyfázisú, láncszem- és magtípusú transzformátorol<

Egyfázisú köpenytípusú transzformátor
]

1'2.2.2.Autotranszformátorok (takarékkapcsolású-, vagy takarék tt.anszfornútot.ok)

Autotransz1formtítoroknak neveznjk az olyan transzformátorokat, amelyeknek takarékossági okok miatt közös primer és szekunder tekercsük van. Az egyetlen kozös tekercs megfelelő számú megcsapolással, kivezetéssel van ellátva. Így a megcsapolásokon mindig a menetszámnak rnegfelelő fesniltségszint mérhető. Az autotranszformátor nagy előnye, hogy jóvai kevesebb tekercselési anyagot igényel, méretei' vesáeségei is kísebbek, erre utai elnevezése is.
Hátránya viszont, hogy nem ad galvanikus leválasáást a két háIőzatrészkozott, a tekercselés megcsapolás alatti szakadása esetén a kisebb feszüitségű oidalon is megjelenik - terheietlen áliapotban a nagyobb feszültségű háIőzat fesailtsége, illetőleg rövidzfu esetén a zárlatt áramot a primer oldalon csak a zátlatba nem került tekercsrész fojtó hatásakorlátozza, teLlát a zárlat gyakorlatiiag igen kis fojtással a tápIáIő háIőzatban is jeientkezik, ezen felül a zfuIat dinamikus hatása a transzfotmátor szetkezetéte igen kedvezőtlen lehet.

52

Az autotranszformátor kialakítása és rnűködése

lL.2.3. Mozdonytranszfo rmátorok

A

ismertetésre.

következőkberr a Magyaror'szágon tizemeltetett nagyyn5irti villamos Vontatójár'rrrtlvek főtr'arrszformátorainak általános, köZös ismérvei, valamint a legfontosabb speciális-tulajdonságai kertilrrek

főtranszformátorok mindetr esetben egyfazisú, tárcsás tekercseléstl nrag-' illetve köperr1ltípq5i1 olajtrarrszfortnátor'ok. villamos motorral (egyfázisú, állandó korrdenzátoros segédfázisÍr indd<ciós motorral) miiködtetett oiajkeringtető szivattyitval, telrát kényszer-olajárarnlással és villamos rrrotorral lrajtott olajhúitő-szellőzővei, telrát kérryszer légárarnlással. Enrrek megfelelőerr a tratlszfornrátorok htitésénekjele:oFAF.
tr'anszforrnátor'-olaj nrelegedéskor kitágul, az olaj felett levő levegőt kinyomja a táguló ec1érryből (o1ajkonzervátor). Lelrűléskor a tattáIyban lecsökken a nyomás és levegő áramlik be a szitikagétt tartalmaző léIegző rryíláson keresztül. A sziiikagél - miigyanta - erősen nedvszívó anyag' mely reakcióképes állapotában kék színű és vízfelvétel hatására elszíntelenedik, illetve felrér lesz. 200oC-ra 300 történő feihevítéssel néhányszor regenerálható. otajjal érirrtkezve az anyag elveszti nedv_ szívó tulajdonságát, tönkre megy, ilyenkor színerőzsaszínű, ezéttazolajtól jó1ei varr váIaszÍva. A transzformátorokon lrőfokmérő (kontakt-lrőmérő) ellenőrzi az olaj hőmérsékletétés 85 oC elér.ése esetén kikapcsolja a főmegszakítót. A hazat viIlamos vontatójármúveken a MESSKO gyártmányÍr kontakt-hőmérők két fajtáját aIkalmazzék A régebbi típus három mutatóval rendelkezik. Az egyik mutatója mutatja az olaj tényleges hőfokát, míg a másik kettő úgynevezgtt ,,vonszolt'' mutató, melyek közül az egy|k a főmegszakítő vezérlő aramkörében lévo érintkezőt működteti, míg a másik egy külső, kézi visszaforgató gombhoz csatlakozik és az územben előfordult legmagasabb hőmérséklet-értéknél ál1 meg. A másik típus-változat csak két mutatóvalrendelkezlk, az érintkezőt közvetlenül a mindenkori hőmérsékletetjelző mutató működteti, míg avonszolt mutató - az eIóbbivel azonosan - az úgynevezett maximum-mutató.

A

A

léket a tágulő-ta*'ály (konzervátor) és a transzformátor edénye közé, acsőrendszene helyezik el. Ha a transzformátorban villamos hiba (átívelés) következik be, akkor a transzformátor olajában gaz fejlődik, meiy felfelé szál|va eljut a gázrelébe és a berrne lévő úszót elmozdítja. A Buchholz-reIékét fokozatban rnűködik. Kismérvii gázfejIődéshatásáta csak az e1ső fokozat működik és ez jelzést ad' a mozdonyvezető részére.Hirtelen fellépő, nagyobb zfulat erőteljes gázfejtődést és az olaj nagy se1, bességű áramlását okozza, melynek hatása:'a a másikq'rsző is elmozdul és működteti a második fokozat éríntkezőjét.Ilyen hibával a transzformátor már nem tartható tovább fesniltség aIatt, ezért a Buchholz-védelem második fokozatamegsző\alásanak főmegszakító-kikapcsolás a következménye.

A transzformátorok másik fontos védelmi eszkoze a Buchholz-relé,vagy gtízrelé'E védelmi készü-

53

A mozdorrytranszformátoroknak meg kell felelnirik a járrrrii mozgásából eredő dinamikai követe1nrérryeknek, r'alatnint a vasúttlzem álta] tárnasztott egyéb követelrnényekrrek is (pl.: a táplált áramkörökben - pl': a votrtatómotorok ár'amkore - tirlterhelés, illetr'e zárIatgyakrabbarr alakr-rl1rat ki, nrirrt egy stabil hálózatorr), ezéfi a mozdonYtt'afók dr'opja az átlagosirál rnagasabb (\0 % köLtil).
]
1
.

2. 3.

1

.

A

V4 3

s

or

o z ct

tL't nl o z

do nyo k

n" a

ns {orrrtcit

o r

a

sorozatit nrozdorryok főtrarrszfor'mátola AEG licenc alapjárr késztilt, BLTH 120c típLrsir mozdonytranszfor'mátor. A lrár'omoszlopos, köpenytípusÍr tlanszformátor ',A'' oszlopa taúja a primer, yagy szabtilyozó tekercset (Lor) - rrévleges feszr-iltsége: 25 kV, a fíítési szekuncler tekercset (L) _ néi,leges feszültsége: 1500 V, és a segérliizemíszekrtnrler tekercset (Lr) - nél'leges fesztl1tsége: 250 V.

A V43

Az ,,Á" oszlopon a foflttxust a szabáIyozó tekercs állandó fesztl|tsége hozza létre, tehát az

(második) primer tekercset táplál. A szabályozó, tekercs 33 kivezetésének (32 fokozat + 0. fokozat) rnegfelelő kapcso1ását a főtranszfornrátorra ráépítettfokozatkapcsoló végzi.

A

segédtizerni és a fŰrtési tekercsre is

állandó'

{

áttétel a

szabáIyoző (prirner) te]<ercs gyakorlatilag e9), olyan altotranszfor.nrátor, me]y egy nrásik

'

az előbbiek szerint - a fokozatkapcsoló kapcsolja össze egymással, illetve nr-rl1a fokozatbarr a nrásodik prinrer tekercset a fokozatkapcsoló zárja rövidre' Ilyen állásban &,,B'' oszlop tekercseiben áram rrern folyhat, feszültség nem indukálódhat, mert a r'övidre zárt második primer tekelcs a inágneses fluxust az oszlopbó1,,kiszorítja''.

A kétszeres keresztmetszetŰl ,,B'' oszlopra tekercselték a mdsoclik pritner tekercset (Loz) és a motorkört szekuncler tekercseket (Ln,r - L,nz). A szabályozó tekercset és a második primei- teker-cset -

A v43 sorozatú mozdony főtranszformátora A fokozatkapcsoló felfelé vezérlésével a második primer tekercs rovidzárásamegszűnik , a fokozatkapcsoló kb. 700-800 V-onkénti lépcsőkben növeli armak feszttltségét. A második primer és a motorköri tekercsek menetszám-áttétele uányában - kb. 50 V-os fokozatokban - növekszik a motorköri tekercsek fesniltsége is.

A ,'C'' oszlopon tekercseket
szik szerepet.

nem helyezt ek el, klzárólag a fluxus-vezetésben és -kiegyenlítésben ját_

54

..C'' oszlopban ekkor nem megy erővonal. A fokozatkapcsoló 16. fokozat feletti áilásaiban á,,C'' oszlopban ismét lraladnak erővonalak, azonban ellentétes iránybarr' A legmagasabb (32.) fokozatban á ,'B'' oszlopon aZ,,A" éS a ,,C'' oszlopok fluxr:sainak összege lralad át, rníg az ,,A'' éS ,,C'' oszlopok fluxltsa egyenlő.

Az ,.A'' oszlop fluxusa a fokozatkapcsoló nr-r1la állásában te1jes egészében á ,,C'' oszlopon záróclik. Az első fokozatban az,,A" oszlop fluxttsának e9). Iésze á ,,B'' oszlopon, többi r'észe 3 ,,C'' oszlopon zárődik. A fokozatkapcsoló középáilásábari (16. fokozat) aZ,,A" éS a,,B'' oszlop flrixusa egyerrlő, a

Összefoglalva te1rát az ,,A" oszlop fluxusa átrlarrcló értéktl(@), a ,'C'' oszlopban a fluxtts +Q és -Ö kozött változik. telrát abszoiirt értékbenmaximálisan O nrennyiségii erőr'onal lel'ret benne, míg a ,,B'' oszlopban a fluxus 0-tó1 2@-ig rtáltozhat' telrát a ,'C'' oszlop1roz képest kétszeres az eróvonalszáma, ezért kéÍszeÍ es az
o

fr m
szl
o p o. lakazat

-kere s ztm

et

s

zet

is

.

+i lü

('r lo' f/

^lÍ

t+

[!]
í6. Íokozat

i

lü||zQ

1!z

t]I
fokozat

24.

üil
T2.fokozat

Ai a a -21 c td - -l

A v43 sorozatú mozdonyok főtranszformátorának erővonaI-rendszere A transzformátor lemezelt vasmagja vízszintesen van elhelyezve, így a mnozdony gyorsulása és lassulása közben a nagy tömegű vastest és a tekercselés tehetetlenségéből származő billenő nyomaték a
lehető

legkisebb.

}

Az aktív tész atranszformátor fedeléh eZ vanerősítve és az olajed ény a|járatámaszkodik. A fedéllel a Vasmag és a tekercselés kiemelhető' A transzformátor aIjárl vezetőlécek vannak felhegesáve, melyek a vasmag és ezze|együtt az egész transzformátor elmozdulását akadáIyozzák meg. A vasmagot és a tekercseket összefogó vasszerkezettéz vezetővel van összekötve és az olajedényhez föIdelve.

A fokozatkapcsoló válasáóhengerének olajtere a fotranszformátor olajterétől ei van váIasúva, így
az a telj es olaj meruryiség leeresáése nélkül is
]
1
.

le

szerelhető. főtr ans zfo r míttor a

2' 3' 2'

A

Vő 3

s;

or

o

zatú mo zdo

ny o k

A V63

Sorozató mozdonyok EoV 5001/25 típusúfótranszformátorának tekercselrendezése és kialal<tása a következő ábrán látható. A mozdony szabáIyozásakövetkeztében a transzformátor minden tekercse állandó áttéteIú.

55

Lt*'

tr

A v63 sorozatú mozclonyok főtr-anszformátora
két oszlopra tekercselt, magtípusú transzformátor' tekercsei megosztottak, aZ egyes forgővázaIdtoz tartoző vorrtatási (motorköri) tekercsek külön osziopon helyezkednek el. Enneic előrrye, lrogy kisebb keresztmetszetű huzalból tekercselhető és kisebb a szórásból eredő vesáeség a tekercsek közelsége

A

rniatt.

A pr'imer tekercsen kívül 4 db vontatási (motorköri) (568 V), futési (1500 V)
szekunder tekercsei

vannak.

és segédüzemi (250

V)

r
a

1 1. 2. 3.

3.A V46 sorozatú nlozdonyok ftítranszfornlátora

tekercsen kívül segédüzemi (250

A transzformátor MTo 1I00l25 típusú,padló alatti kiviteiű, magtípusú, állandó
V)

és 2 db vontatási (motorköri) szekund'er tekercse van.

áttétetű.

A plirner

Egyéb tekintetben a korábban ismer1etettek érvényesek erre a transzformátorra is.
] ] . 2. 3. 4.

Kulanlleges mozdonyÍranszformátorok

szükséges' hogy a transzformátor dropja és így az induktivitása, induktív ellenállása az átiagosnál magasabb legyen. Ezeknél a transzformátoroknál a drop elérheti a 60 Yo-otis.

esetéb en a szabáIyozás igen nagy és gyors áramvá7tozásokat ttozlétre a primer tekercsben, mivel így éri el, hogy a bemeneti áramirányító után a kialakuló egyenfeszúltség a táplil,ő váItakoző feszültségnél magasabb legyen. Ehhez az

A legkorszerűbb' hátomfázisú aszinkron hajtású vontatójárművek

szerfi r'oirtatójárrnűveloél - mindkét feszültségsziirten a feszültség-érzéke1őautomatika által tetett fesztiltség-átkapcso1ó r,égzi.

A több aramr'endszerű járművekben olyan főtranszfornrátorokat ke1l kialakítani, amely megfelelőerr irrűköclrrek pI.: az ÖBB, DB, SBB, stb. 15 kV 16 2l3 Hz-eshá!őzatánes a iraÁv, cysÉv,zT*, e n, CFL. SNCF, stb. 25 kV 50 Hz-es Ilálőzatán is. A két íesztlltségszintrevaió alkalrnassá tétel a primer tekercs rrregcsapolásával, illetr'e több. egymással soros an (25 kV). r,agy párlrtrzarnosarr (15 kV) kap_ cso]ható tekercselenr.ből törtérrő kialakításával is eg1'szertien rnegoldlrató . Az átkapcsolást - a korrnL'ri<öc1-

sebb fl'ekverrciára kell méretezni és tizenri r'iszonyai a nag1l6|s fi'ekverrciájú hálózatorr is nregfelelőek. illetve jobbak leszrrek.

Az eltérő frekvencia nriatt a nagyobb fi'ekl'enciára nréretezett vasnrag eSetében a kisebb fl.ekverrciárr a transzfornátor teljesítnrényekisebb. nrágnesező átarna peclig na$5l6|]r. Így a tr.anszfor.rrrátor.t a

ki-

Il.2.4. Háromfázisú transzformátorok
Fázistekercs: a lráromfazisú transzforrrrátorok egyik teker'cselésériek (prirn.i, ,rag1, szekurlder) az a harmada, amelynek az ár'amkörbe iktatott minclen r'észében ugyanolyan fázisti az áram. A fázistekercs több tekercsből is állhat' A hárorrrfázisit transzformátor ugyanazon névleges feszr-iltségil tekercsei a transzformátoron beltil összekapcsollratók. A kapcsolás áiup1u aháromfázisú r'á1takozó áranr tárgyalása során ismer1etett csillag, ill.t.," delta kapcsolás. A pri-", és a szekunder.tekercsek kapcsolási csoportja egyrnástól eltérő is leiret - ezt afelhasználási cel ]iatar oZZalTteg. A lráronrfázisú transzformátorok vasmag-forrnája és tekercs-elrerrdezése alapjárr lelret: _ három darab különálló' egyfazisú egységbol álló; _ háromfázisú láncszem-típusú; - háromfázisú magtíptrsú; - haromfázisú köpenytípusú; - ötoszlopos.
1

1.2.5. Mérő transzfo rmá

to ro

k

Nagy feszültségek és árarnok rnérése közvetlen módon, nrűszerekkel nagyon körüIményesen valósítható meg, adott esetben igen balesetveszélyes. Ezért a mérőrnűszer és a mérendő mennyiségek közé olyan transzformátorokat kapcsolnak, amelyek a mérés- vezérlés'sZabáIyozás céljárá ak'almasan és megfelelő pontossággal csökkentik a feszültséget, ilietve az árá,11'ot.. Közös jeilemzőjtlk, hogy teljesítményük igen kicsi, kizárólag a mérés,illetve vezérlés, szabá]yozás céljaira elegendő. Mérőtranszformátorok at áItalában az atábbi esetekben alkalmaznak _ a primer (25 kV_os) aramkor feszültségének, illetve az ott folyó aramnak a méréséhez. védelmek (feszülts é g -s zint, primer tulér am, stb. ) műkö dteté s éhez; _ ba a mérőműszereket és iíramköreiket a nagyfeszültségű hátőzatÍőt el kell szigeteini; _ a mérőmiszert a nagy áramú vezetékektől távol kell elhely ezni, így a vezető mágneses tere a méréspontosságát nem befoiyásolja, biztosítható a központi mérés, ellenőrzés. A műszerekhez hasonlóan a méréshibája alapjána mérőváltókat is pontossági osaályokba soro1ják.
:

1 1.

2' 5. ].

FeszítltségválÍók

fesniitségváltók kis teljesítményűfeszültségtranszformátorok. Primer tekercstiket a mérendő feszültségre kapcsolják, szekunder tekercsükre pedig a fesniltségmérő műszert' a teljesítmény-, i1letve villamos fogyasztásmérő muszer feszültségtekercsét, uugy uálu-ilyen re1é tekercsét, elektronikus ét zékelőt 1*ap c s o lnak.

A

57

A nagyvasirti vontatójárművelaré1 példárrl az

_ _

A

mér'ésére; stb.

a\ábbi áranr]<örökben alkalnr aznakfesztiltségváltókat: prinrer feszültségváitó - a felsővezeték feszr"iltségérrekrnérésére; motorköri fesztiltségr,áitó - a vontatómotor'ok r'áltakozó feszr-iitség-oidali fesztiltség-

frltési fesztiltségváIto - a rrillanros r'orratfritési főr,ezeték feszültségének e1lenőrzésére,

fesztiltség''''á1tók névleges szekunder feszriltsége általában 1-50

sé_el.á]tó áttéteie: 25000/1 50

V.)

V. (Telrát pélcláirl a primer feszlilt-

A fesztiltségváltó prirrrer és szekurder álanrkötéberr egyarárrt alkalrrrazható biztosító.

A feszüItségr,áltó kapcsolása
1].2.5.2.Árcmv(tltók
lényegében rövidrc zárt transzfor'inátorként rnŰü<ödnek. Primer tekercsüket gyalaarr primer fuam áItalátjárt sínr-e erősítik fel - rriegfelelő szigetelés beépítésével' A következó ábrán az áramváItó bekötése látható.
e9)'et]en menetből alakítjak ki, tehát a szekunder tekercselést a

Az íranváltók

Az ár amv áItó kapcsolása

Az
Az

mo s fogyas ztásmérő műszer áramtekercsét, stb. táptálhat.

áramváltó szekunder tekercse túláramvédelmi relét, á'ammérő műszert, teljesítmérry- és villa-

áramváitó úqán bekotott árammérő tekercsén ugyanolyan fázishelyzetú átam folyik, mintha a műszefi közvetlenül a primer ar-amkörbe kapcsoltuk vo]na.

egyenlősége miatt a szekunder körben minden esetben megpróbál - áraÁgenerátorként - áramot áthajtarri (I,'N, _ Iz' Nr). a szekunder tekercs feszültségéta szekunder kör eilenállása határozza meg, tehát nyitott szekunder kapcsok esetében annak ellenállása igen nagy' ezért a szekunder kör így nagyfeszúltségre gerjedhet fel, mely a szigetelést átüti és a kezelő személyzetre is veszélyes, valamint a nagy mágneses igénybevétel az átamváItő hibáját megnöveli és a késnilékhasználh atatlanná válik.

Az áramváltók névleges szekundet átatta általában 5 A' Az áramváltó szekunder kapcsait nyitott áLlapotban nem szabad hagyni, mivel a gerjesáések

58

l,ontatónrotor-aranrnréré s

Sok esetberr sztikségessé r'álik ar'arrr-jelek átvitele vasÍrti jár'rnÍivek között (p1.: a r;ontatónrotor-árarrterősség jelzése a r'ezérlőkocsi vezetőállása:r). A csatlások nenr adnak megfelelő átmeneti ei1enállásir és biztos lezárást az áramr'áltók számára, azok szekrtrrcler kör'érrek zár't állapota a csatlások rrregbontása. kirázóclása. stb' esetén nem biztosítlrató. Nenr liilrető be tol'ábbáaz átatnváltó szekurrder árarlköre közvetlentil a korszerti r'orrtatójárrrrtlvek közpoirti elektrorrikrrs szabályozÓ-ber-enclezésébe senr. Ebben az esetben az átamváItó eg1, állarrc1Ó értékŰr olrmos ellenáIlással ttrerevetr ]ezárlrató. a zárt szekuncler áranrkör íg'v biztosítlratÓ. Az ellerrálláson esó feszültség - o1r'rrr töt.r:étrye alapjárr - az áran'rváltó szekrurcler árarrrától ftlgg, azza|egyenesen alányos: U = I' R . Ez a fesztiltség - az ellenállás na_91'ságának nregfele1ö rrregrláIasztásávai - a szerelr'én1'-g'.,1i'okotr veszé]1{g]gnii} {11;gzetlreto. elektr'onikába bevilrető. Ha erre a fesztlltségre eg.Y fesztiltségnrérő rrriiszert kapcsolunk, akkor az Llgyan fesztlltsé_eet mlltat. de kitérésea mér't áramnral ar'árryos, tehát a nriiszer skáIája áramr.a kalibrálható' a csatlás árarnkör'ébe olvaclóbiztosító is beiktatható. Ezen az elven nrtlköciik a V43 sorozatÍt nozdorr5zok távvezérlésérealkalrnas BDt (BDb| 300 solozatúl yezérlőliocsikon alkalilazott
i

s.

A

nagyy2si1ti vontatójárrntivekriél példáirl az aIábbí ár'arrr]<örökben alkalnraznak árarrrr,áltókat: _ prirrrei'álanrváitó - a járnrűr által a felsővezetékből felr'ett áram rrrér-ésére;

-

konrpenzált fö]dárarnváltó - a jármÍibő1azizemí fölcleléserr eiíolyó álanrok rrrérésére; motot'köri árarnváltó - a vontatórnotorok váltakozó fesztiltség-olclali árarrrnréréséte; fúitésiáranrváltÓ - a vilianros vonatfrrtési fővezeték árarnának ellenőrzéséle; szekutrdel áratlváltÓ - egyg| szekrmcier árarrrkörök áranrának nlét-ésére. stb.
:í f o

1

1.z'6, Szó rótra nszfo rnt

rok

A rlormál trarrszformátorokkal szemben alapvető
transzfornrátoro krrak a kapo csfe szr-ilts
ég

követe]rnérry, lrogy a szeklurcler kapocsfeszÍ.i1tsé_ gtik a terlreléstől rrrirrél l<isebb nértékberr friggjör'r, feszriltségváltozásLri< kicsi leg'elr'. Ezel''rie]< a
-terirelő ararn j elte ggörbéj e meleV.

bilizátornal<

Varurak azonbatl fogyasztók' amelyek épperr az ilyerllT}erev karakterisztikájil tápforrásokkal nenr tar'thatól< tizetnbeti. Ilyerrek példáLrl a neln iirreáris ellerráilás-kar'akter'isztikájú (2z ár.arntÓl és fesztiltségtő1 fugg az ellerlá]lása. rrreiy változlrat) berenclezések. Akj<unrulátor töltéslrez, ír,lregesztéslrez, Stb. tehát olyarr 1ápforr'ás kell, arnelynéLaz áram rem túrlzottarr nagy intervaliumban tor:ténő rnegváltozása igen csekély,kÓze|rrr-r]la feszültségváltozást okoz, a készülék telrar felfoglrató fesziiltsegsta-

is.

to

Ezekre a céiokra alkalmas az úgynevezetÍszórőtrans4fornttítor, melylrek mágtresköre tneg 'an szakítva, légréstÍarÍalmazés a nregnövelt rnágneses szórás tniatÍ az alábbi ár.am-fesztiitség jelleggör'be alakrr] ki (szaggatott vorrallal a normái szórású - nem megszakított rnágneskor.ii tranúion''ár feszr"iltsé g- ar'arrr di agr am j a átható)
1

.

:

A

szőr ótranszformátor

karakterisztikáj

a

59
Í1.2.7 .

Mágneses erősítők (transzduktorok)

alapj[n rrrtiköclik, Így a l'áltakozóár'arnir áramkörberr sál'a' szabály ozásár a felhasznállrató.

A rnágneses elősítő olyan fojtótekercsekből á1ió és egyerrirányítókL-al kiegészített kapcsolás, rne1y az egyenátanrir előgerjesztéssei r'ezéreit fojtótekercsek nerrrlirreális má-9neses kaiakterisztikája
az áratnerősség. il1etye a fesztiltség rláltoztatá-

nr-ágneses erősítő két fő részből á1l: a rragyobb teljesítm énytl nlttttkotekercsbőI. atlrel1' a szabáIyozatldó váltal<oző álanrú áranrkörbe van kapcsolva és az egyenirányítókka1, a váitakozó áranrit tapibrrással és a terlreléssel a nrunkaáranrkort alkotja, rlalanrint a kisteljesítmén1,ii, egyetrárarrrűvezéilőtekercsbőI', nreivnek áramával a rnunkatekercs áranra, és a kör'fesztiltsége szabályozlrató.

A

,r,vezérlő

tckercs

--1

R

'l
A
rnágneses erősítő uk kimeneti fesziiltségét - rrrivel az

munkotekercs

Ü
I

I

I I

lu'

A transztluktor elvi kapcsolása

--_J

). nélkü1 csak a ÍIunkatekercs átama hoz létre mágneses teret, nrely a vasmagon keresztül zárődik, ekkor a tekercs in_ duktivitása nagy énékű.Az egyenanmű vezér!ó tekercs gerjesztésétnövelv.e az egyenáram álta1 1Jtlehozott mágneses fluxus is a munkatekerccsel közös vasmagban zérrődikrnove1ve az abbanhaladó erovonalak számát és csökkentve a munkatekercs L induktivitasát (hisz.n u *agn.ses teret már nem egyedül aváLtakoző fuamu áramkörben folyó áramnak kell ferrntartania). az inouktivítás csökkenésér'el a tekercs látszólagos eilenállása is csökken, tehát aváItakoző fuamuáramkör átamaés a terhelésre jutó feszültség is növekszik. Amikor az egyenáramú gerjesáés eléri maximális értékét, akkor a Vasmag gyakorlatilag telítődik és a munkatekercs ellenáilása minimális értékre csökken' tehát a rnaximális áramerőssé get áLlítja be annak áramkörében'

er'ősító munkatekercsének elierrállása szabja meg. A munkatekercs (látszólagos, induktív) etlenáIlása annak incluktivitásától fiigg L.Znf Egyenáramú gerjesztés = L'C'l

u

váltakoző tápfeszültség állandó - csak az

(X'

:

A mágneses erősítő vezérlő itrama (I") és a kimeneti feszültség (up) között mutatkozó összefiiggést a vezérlésijelleggörbe adja meg. Bár aje1leggörbe egésze - a Vasmagos tekercs mágneses tulajdonságai miatt - nemlinearis, azonban középső szakasza aá mégis jól kc;zelíti' tehát vezér1ő áramkorökben j ól alkalmazhatő' A mágneses erősítőket ahazai vasúti technikában például aY4l-42sorozatú vi11amos és azM62

sorozatu dízeL.villamos mozdonyok teljesítményszabá|yozásában, valamint a Y43 sorozatú mozdonyok régebbi, HTV típusúakkumulátortöltőinek töltőáram-s zabáIyozásában alkalm azzák.

60

A transzduktor vezérlési jelleggörbéje
1

1.2.8. Egyenárarnú árarnváltók lérryegében a mágneses erősítők (trarrsz-

A nrozdonyainkban alkalmazott egyenaramú áranrváltók
duktorok) eivérr rrrűködnek.

Az egyenáramú áramváltó felépítése
szimmetria biztosítása ér'dekében két telítődő fojtótekercs van sorba kapcso1va. Az éxa;nváItó munkatekercseit állandó értékűváItakozó feszültségről táplálják. A vezérlő egyenáram 0 értéke rnellett az u tápfeszültség megoszlik a két munkatekercsen és az R ellenálláson' A telítődo fojtótekercsek csak telítetlen állapotban képesek feszültséget magukra venni. Ha a vezérlőkörben a gerjesáéshez saikségesnélnagyobb aram folyik, akkor a fojtóteker'csek telítodnek. A két fojtótekercs tekercselésíiránya egymással ellerrtétes, tehát eilentétes értelemben vannak sorosan kapcsolva, nert így a vezérlőarammal létrelrozott gerjesztést az u tápfeszültség hatása:a folyó áram az egyik tekercsben növeli, a másikban pedig csokkenti (így biztosíthatő a két félhullám szimmetriája). A táp_ feszültség csúcsértékénéi a kimeneti éxam (ip) egyenlő lesz a vezérlő áram (I") gerjesáésével,tehát a kimeneti aram nagysága csak avezérló aram fuggvénye lesz, a kimeneti fuamközépértéke arányos avezér\ő árammal.

A

A

konkrét kapcsolásokban a vezérlő áram lényegébena mérendő áram, tehát például a vontatómotol, vagy segédüzemi motor főköri átama, aztkell az ánamváltó kapcsain átvezetni.
Ezen az elven igen pontos áramváItő készíthető.

61,

Az egyenáranrú áranrr'áltó

kap csolás a, aIkalmazása

1I.3. Indukciós (aszinkron)

gépek

-,

gép azaszirrkron - inctr-rkciós _ gép Eisősor'barr trrotorkérrt alkalnazzák, de egyes esetekben generátorként is rnŰrködtethető. Felépítéseigerr egyszer:íi, miiködése tizembizto s, fenntat tás i i génye' gyártási költsé ge aiacs ony.

A leggyakrabban alkalmazott villarnos

Hátrénya viszont, hogy folyamatos for'cltrlatszán-szabályozása csak borryolrrlt, clrága e1ektr.oniktrs Az aszinkt'otr eirrevezés arr'a utal, hogy a gép tizerrii forc1ulatszárna a szinkr'on fordulatszárntól e1tér. Az irrdtrkciós szó pedig az álIő- és a forgórész-teketcselés közötti kölcsÖnö s indukcióra vonatkozik'
bererrdezésekkel valósítlrató ineg.

11.3.1. Az aszinkron gépek működése és szerkezete

A lemezelt áIlőrész hornyaiban helyezkedik el a többfazisú - általábarr lrarom fázisu - tekercselés. A tekercseket megfelelő fázisszámtthálozatta kapcsolva a tekercselésben foiyó áramok forgó rnágneses rrrezőt hoznak létre, amely a szinkr'ongépek tátgyalása során megisrnert módorr kiszámítható szinkr'on fordulatszámmal forog. A szinkron fordulatszámmal forgó mágneses mező etővonalai metszik az állőrész-tekercselés vezetőit, a lemezelt forgórész hornyaiban elhelyezett ruclakat is és azokban feszúltséget - aramot - indrrkáInak. Lz állórész-tekercselésben inclukálódó feszültség -'- - a egyensúlyt tart ahéiózati feszültséggel, különbségük létesítia forgórész
és a zárt áramkör eredményeképpen a forgórész vezetőiben áram folyik, mely saját mágneses teret létesít.Az álIőrész forgó mágneses mezejének és a forgórész árama által létrehozott mágneses mezőnek a kölcsönhatásaként nyornaték keletkezik, mely a forgótészt a forgó mágneses mezőve| egyező irányban forgatja.

A forgórészben indukálódott feszültség

'.J-at

A forgórész

tekercs eiésénekkialakítása lelret

:

-

rövidre zárt (kalickás); tekercselt, csúszógyúrűs kivitelű.

Z'

R T

s

A kalicka kialakítása
11.3.2.

A szlip

vonalnretszés' így abbarr nem indukálódna feszültség, telrát a gép nyonratéka megszŰrrrrre' Ir4i'el kis nyomatékra a meclranikai vesáeségek (csapágy-sirr1ódás, légeilenállás) miatt ter-lrelés nélktil is szükség van, ezért a for'górész fordulatszán o' aZ \nszinkron fordulatnál rrr|nclig kisebb. A forgó mágneses mező fot'dulatszámának és a forgórész for'dr-rlatszámátrak arányát a szlip (,,csúrszás'') fejezi ki. (Megmtrtatja, hogy a forgó mágneses mező egy fordulata alatt a forgórész merrnyi-

A forgórész fordulatszáma á|tdtános köflilrrrérryek között rrenr élheti el a szinkrorr for-drrlatszámot, nrert akkor a for'gó mágneses rrrezővel egyr-ltt for'gó for'górész-tekercselésben netn lenne többé er.ő-

no ft ahol n6: a szirrkron fordulatszám; n: a forgórész tényleges fordrrlatszáma; fr: az állőrészre kapcsolt feszültség flekveíciáj a; f2: a forgórészben indui<álódó feszültség fr-ekvenciája.
A szlipet szokás
szÁzalél<ban is kifejezni.
j eI Ie

vel - egy teljes fordulathányadr'észével - teszmegkevesebbet') Kiszárnítása: s=

no_n

-

f,

11.3.3. Az aszinkron gep telj es nyo m aték-fo rdu latszám (M-n)
Ídkmoloros

ggö rb éi e

motoros

generaloros územ

Mou

Az aszinkron gép teljes nyomaték-fordulatszám (M-n) jelleggörbéje

Áz

aszini<ron

gép n'vomaték-fordulatszám jeiieggÖrbe1e aiaoján mincien üzemáiiaootbeii viseii<e<Íése

eletrczhetó.

iorciuiatszámái.Láthato, hogy a gép M; indítÓnyomatéka kisebb, mint az úgynevezett Mu biilenőnyoma-tik. A stabil egyensúlyi üzemi tartománya a biiierrőnyomaték és a szini<ron fbrdulatszá-in kÖ-qép zÖLtirész, mivel itt a terhelés csökkenése hatására gyorsuló motor nyomatéka csöi<ken, illetve a terhelés nÓvekeciése hatásá'ra lassuló motor riyornatéka pedig a biiienoriyornaték-értéi<ig nő.

IvÍolorosüzem:agépszlipjeÜ<s<Í'ÍbrduiatszámaÜ<n<ng.AZM1 terhelónyomatékésamotor nyomatéka egy pontban" a muni<apontban metszik egy-mást. E pontot ievetítve kapjuk a raotor

Generátoros íizem: ha aháÍőzatra lcapcsoit mo_rort a szinJ<ron forriulatszám ÍbiégyorsÍtjuk (pl.: vontatónotorként alkalmazzuk és a jánnű iejtőben halaci) - s < Ü - !:atásos teljesítménykeietkezik és a gép minden átkapcsolás néIkül generátorkénf üzemel tovább' NzÍinéInagyobb mértékbengyorsui a gép a sáirkron forduiat lo1é, arinál nagyobb lesz a keietkező fekezo nyomaték, mig ei nem éri a generátotos üzern billenő nyomatékát. A gép mágneses terét továbbra is ahiúőzatbol fbivett meddő tefiesítmény hozzaiétre, miko zbenhatásos {eijesítményt termei vissza ahiíIőzatba. Az aszinkron generáior tehát egyedrii, i<tilső meddőforrás néÍÍ<ultegeqfed és nem képes tovább ahá]őzat táplátására.

Fékrrotoros íizem {eilenáramú fékezés}:a kÖzei sán}ron tbrduiatszámon iieemeiö motort a halózatroÍ lekapcsoÍv4 mqtd fénisát megcserélve - tehát forgásitányát megváltoú'atva - ismét vissza]<ét kapcsoljuk a hálőzatra. Igy az állőrész mágneses mezejének forgásiránya ellentétesre váJt' A gép

szlipje:l<s<2.

afékezésimód igen durv4 nagy áramlökéssel jar, men a gép a zárlati aramránal is nagyobb áLramot Vesz fel és a teljes meclranikai és eiektromos teljesítmény a gépben aÍakui veszteség-hővé, tehát a terrnikus igénybevétel is igen nagy, ezért mirrden esetben szúkségesvalamíyen aramkorlátozásrőI gondoskodni Mindamellett a keletkező fékező nyomaték üszonyiag kicsi.
11.3.4. Áz aszinkron motorok indítása

Ez

'ri, ni, mert i<riionben az - a megáIiás után - ellentétes iranyba kezdene forogni.

A t-brgórésszel eiientétes irányban forgó mágneses mezó a forgórészt saját kányába igyekszik forgatíry Íékezó nyomaték lép fet' meb a motort megálítja. Ekkor a gépet aha1őzatrői te kell vÍt[as-zta-

Az aszinlaon motorok
tás.

egyszerú felépítése, kis fenntartási igénye eiőnyt jeÍént.Nagy hátrányuk azonban a uszonyIag bonyolult módon megvalósítható fordulatszám-szabaJyőzás és a.szabályozott indí-

I

L 3.4. I 'A kalickás motorok indíta-sa
1t
.

3.4' l

.

1

.Klzvetlen indÍtás

A legegyszenibb indítási mód

gép az áiÍorész-tekercs rÖvidzárasi áramávai

ndvleges áram4-iÜ-szerese is iehet. Ekozbentengelyénmegielenft azfuÍiindítónyomaték.KöanetÍen inriítássaí csak a icisebb teljesítmenyú motorok indíthatók, melyek méretezése oiyan, hogy a nagy inaítási áramot károsocÍás nétlnii eiviseiik. AbáIőzat terhelhetőségének fiiggvénye, hogy áekkoá t"i_ jesítmenyíi gép kozvetlen indításanak aramiokése engedhető meg.

a motor kÖzvetlen háIózatra kapcsolása. A bekapcsolás piiían atában a megegyező1;ndítő áramot vesz fel ahálózatbol, mely a

64

1

1

.3.4.

1'2.Előtétellenállásos és előtét-fojtótekercses indítás

l'ag), indító- (előtét-) fojtótekeLcsaz áII&ész-tekercseléssel cse1 mel,v sorosan l,annak kapcsolr'a - az indító áramlökés korlátozlrató. Az átfoi1,ó áram az előtéterr az áratnerősség arányában fesztiltséget ejt, így a motol'tekercselésére kisebb t-eszr-iltség jrrt. Az olrrrros ellerrá]láson igerr nagy lroveszteség keletkezik, ezért a (vasnragos) fojtótekercs alkalmazása - krilörrösen nag1l6$b teljesítmériyiigép esetétr - előnyösebb. IvÍir'el az aszinkr'on motorok rryorrratéka és a rákapcsolt fesztiltség köZött rrégyzetes ar'ány655ág á11 ferrrr (M - U'); ezért amotorra jrrtó csökkent fesziiltség halrrrozottan csökkenó indító nyonratékot 1roz létre. Meg kell telrát vizsgáIni, 1rog5'- - lra a gép ter'lreléssel irrdr_rl - egyáltalárr elegenclő-e a kialakr-rló inciító nyomaték az elinclrrlásiroz. Az inclító ellerrállást (fojtót) a rnegfelelő iclőpontban ki kel1 iktatrri (rör'idre kell zárni) és a gép tor'ább gyor'sui az eg}iensÍtiyi fordrilatszárrr eléréséig.
R

Az állőrész-tekercselés korébe iktatott ohnros előtét-ellenáIiássaI,

T

s

,W
Kalickás motor incIítása előtét-ellenállássat
1
1

.3.4.1 '3.Transzformátoros indÍtás

Transzformátoros indítás esetén a feszültségáttételnek megfelelően kisebb feszr-lltségről indítjuk a motot1 és így a prinrel háIőzatoÍ. is kisebb áram terlreli. Mivel a motorra jutó feszültség ebben az esetben is kisebb, azíndítőnyomatékr'a az előtét-ellenállásos indításnál tar'gyaltak érvényesek,tehát az a teljes feszültségheztartozőnáljóval kisebbre

adódik.

+

R T

s

Kalickás motor transzformátoros indítása

65
és K2 jelű kapcsolókat kell zárni' a notor a csokkent fesztiltségrrek megfelelő részieges fe1gyorsulása után a K2 je|u kapcsolót rryitni, a 1(3 jelŰrt peciig zarni kel1 és a motor így közvet-

Indításrrál a
1errtl] a

K]

rti.

háIőzatta kapcso1ódik. E nregoldáslroz általábarr takarék-transzfortrrátor alkalrrrazása célsze-

11

.3.4.1

'4.Csitlag-háromszÖg indítás

a hárorrrtázisir teker'cselés csillag-kapcsolása esetétr a tekercsekre fázisfesztiltség, nríg lrár'omszog kapcsolásban atrrrak 16 -rro.ora. votralfesztiltség jLrt. Ha telrát a motor a névleges r'onaif-esztiltségre van méretezve. akkol elinclítható - csökkent fesztiltségr'ől - csillag_kapcsolásbarr is. rrrajd a fordulatszám állandósulása után átkapcsollrató hárorrtszögbe. Il1,g11 nródorr a lrá1ózatot terhelő inclító áram 1/3 r'észe a delta-kapcsolásban kialakuló irrdítóáramtrak. Mivel a tekercsekr.e jr-rtó
N4int isirreretes t-esziiltség indításkor

* J3

,urindítÓ nyornaték

I/3-fuacsök]<en.

,'

Ha a nyomatékviszorryok ezt az indítási rrródot megengedik' akkor igerr előrryös lehet, mír,el eg}, nregfelelő kialakításil kapcsolór'al kis és közepes teljesítrrrérryii motorok indítása egyszerŰren rnegoldlrató'

A csillag_háromszög indítás feszültség11.3.4'2.A csúszógyíírűs aszinl<ron mÖtorok

és áramviszonyai

indítása

no

csúszógyrirűs aszinlrron motorok forgórészén szintén háromfazisú tekercselést helyeznek el és a tekercsek végeit csúszógyiírűlo'e vezetik ki, így a motor indításába, üzemébe a forgórész-ár-amkörében is beavatkozhatunk.

A

l i .s.q.z.1 . tndítás a forgórész-kÖrbe Íktatott eilenátlásokkal
csúszógyűrűs aszinkron motorokat a csúszógyűrűk és így a fotgőrész-tekercsek közé iktatott e1lenállással indíthatjuk ' Az el\enállás több fokozatból is álllrat és az indítás több fokozatban ,Iágyan történhet. Az elienállások beiktatásáva]' a teljes nyomaték-fordulatszám jelieggörbe megváItozik., az indító nyomaték a billeno nyomatékig növelhető, az indítő áram csökken, miközb en az ellenál1ásokon jelentős veszteség keletkezik. A motor felgyorsulása után az ellenáIlásokat te1jesen ki ketl iktatni, tehát a csúszógyűrűket rövidre kell zárni.

A

66

Csúszógr'íir'űs motor forgórész-köri ellenálIásokkaI történő inrlítása során ki-

alakuló jelleggörbe

forclulatszám-szabál-vozása Az aszinkr'on motolok for:dr-rlatszáma aZ alábbiak szerint szárr'ríthatÓ: /- t 60f /- \ n : n0 .(1_ rJ
11.3.5. Az aszinkrolr m0torok
^

'

*

p táplá1Ó ár"am fi'ekverrciája; p a gép póluspáriaitrak szátrra: s a szlip.

.{ ké1lletet rrregvizsgálva a gép forc1ulatszám-szabályozására i n,:1 ítására) a kör'etkező 1ehető sé gek adódnak
:

(és terrrrészetesen aZ ezzel összeftiggő

váLtclztatiisa (i'r frekl,encia trörleiésével a Íbrc!ir_ latszánr is rrő); a pó1uspár'ok szánráraI< váLtoztatása (a pólr_rspár-szánr csök]<entéséveI a fordtrlatszárrl
nő);

az áIlőrész-tekercselés fl'e]<r,enciájárrak

a sd'tp változtatása'
1

]

.3.5. ] .Az

állórészre kapcsolt árant fi ekvencidj á.nak szctbitlyozásct

n-}otol szin]<ron foi'dr-rlatszáma (n6) egyeneS arányban vá1tozik az áIlőrész-tekercselést'e kapcsolt áram fl'ekvenciájának változásával. E szabályozás alkalrrrazásá\oz olyan árarrrforrásra Vall szLikség. mellyel a tápfesziiltség nagyságát és annak frekr.enciáját is folyarrratosan lehet szabályozrri. A frekvencia felftrttatásál,al egyidejiileg a feszültséget is nör,elni kell, nrért egyébként a tnotol fluxusa és nyorrratéka csökken. A fi'ekvencia növekedtével a rrotol te]<ercselésének indrú<tív - látszólagos - ellerrállása is növekszik (X.: L'co :L'}rf )' A feszriltség növelése során a motor e1őbb ér'i el a maxinrális feszriltségét' mint a legrragyobb frekverrciát, telrát a tor'ábbi gyorsítás - csökkenő fluxlts és nyonraték irrellett - nár l<jzárólag a ír'ekvencia növelésér'el folytatódik és fejeződik be. Ez az ttzen:'áIlapot igen ]rasonlít az egyenátarnir gépeld<el foglalkoző fe1ezetben tárgyalancló nrezőgverrgítéses gyorsításlroZ, így e gépeknél is mezőgyerrgítésnek nevezzük' A korszelŰt félvezetők alkaimazásával a nrotorok fordulatszám-szabáIyozáséhoz sziikséges átalakítók viszor'rylag egyszeriien me gépíthetők. (B őr'ebben az 12 . fej ezetberr kerr-i1 ismertetésre )
.

Az aszinkron

A

1egújabb i,orrtatójárművek lrajtásrendszere mát az előbbiekben ismertetett eilzek alapján tizemel

(p1.:
zatur

Ir4ÁV Rt. BDVrnot, BVmot és BVlrmot sorozatú víllamos motorkocsik, ÖBB I0Í4l1114 soro_ villamos mozdonyok, DB AG ICE villamos motonronatok, stb.).

A kalickás forgórészű aszin}ron vontatómotorok alkalmazása mát hazárlkban is hossá mirltra tekint vissza, hiszen a GANZ-Ratkovszky-féIe Y44 sorozatú fázis- és periódusváltós villamos mozdonyokba mar ilyen vontatómotorokat építettekbe, de táplálásuk és szabályozásuk - a kor techlikai szintjének megfelelően - még forgógépes átalakítók segítségéveltortént.

b/

Do=

3om

1/min)

3600

Az aszinkron motor frekvenciaszabályozásos iizeme esetén kialaktrló j elleggörbék
] ] ' 3,

5.2.A póluspárok szánlánnk vdltoztdtáSa (Dahlallder-kapcsolás)
növeksz1I<.

nrészetesen csak fokozatos forcltrlatszám-váitoztatás érhető el. A konkrét rrregvalósításnál a gép hor_ nyaiba tcibb, egymástól fuggetien tekercselést építenekbe, de egyszerre mindig csak egyet kapcsolnak }e, így a tekercsek kihaszrráltsága alacsony szintŰi. A tekercselések helyigénye nagy, mely a gép méreteir'e és tömegére hat irátrányosan.

A póluspárok számának csökkerrtésével a nrotol forclulatszánra

EzzeI a módszet'lei ter-

A

zisváltÓs mozdonyok menetszabályozása is. Itt az egyetlen vontatómotor négy küiönálló, eltérő póluspár-számúr tekercsből állt. A fázisváltó az ennek rnegfelelő fázisszámu feszültségeket állította elő és a bonyoluit kapcsolÓ-berendezés 'légezte az átkapcsolásokat' Így a mozdony négyféle átlandó sebességfokozatta]' lendelkezett, rrríg az átkapcso1ások között beiktatott folyadék-ellenál1ás csökkerrtette az átkapcsolások során kialakuló árarnlökéseket.)

póluspar -szám váItoztatását - tehát a tekercsek közötti átkapcsoiást - külső kapcsolók végzik. (I{asonló eir'en valósult meg a Kandó-féle V50 sorozatú kísérletiés V40, V60 sorozatir tlzerni fá-

]1.3.5.3.Szlip-szabétlyozás

+

Ezzel a módszerrel lényegébenmar a II.3.4.2.1. fejezetben - a motor ihdításával kapcsoiatban foglalkoál-rnk' E módszet kizárőlag a csúszógyűrűs motorok esetében alkalmazható. A hár'ornfázisú
tekercseléssel ellátott forgórész tekercsvégeit a csitszógyűrtikörr és a szérrkefeken keresztül ktilső, váItoztatható ellenálláSokhoz kapcsolják' A forgÓrész-körbe iktatott ellenállások segítségévela nyoÍxatéki görbe jelentősen megváltozik.

Az ellenái]ás fokozatos' Vagy folyamatos kiiktatásával a fordulatszétn növekszik. E módszer hátránya azonban, hogy az ellenáIlásokon igen nagy vesáeség keletkezik, a gép hatásf,oka leromlik és érzékenyebbéválik a terhelés-változásokra'
1

1.3.6.

Az aszinkron motorok forgásirányának megváltoztatása

A forgó

mágneses mezó fotgásiránya és ezzel a gép forgásiránya is megváIto*"athatő, ha a három fázisvezető köztil kettőnek a Sonendjét megcseréljtik'
-

A forgásirányt természetesen álló állapotban szabad megváIton'atni

jármű esetében - mert egyébként a gépet és aháI'őzatot erősen igénybe vevő elienáramú féküzem - Vagy fékmotoros üzem - alakul ki. AzoknáLa gépeknél,amelyek uzemszeruen működnek fékmotoros uzemmódban is a kialakuó árarn ot ell enálIás beiktatásáv al korIáto zzák.
1

68
11.3,7 .

Különleges aszinkron motorok
]

].3.7 1.Az egyfítzisti aszinh,on nlotorok

1-'5'o'''fázisÚr álaltlrenciszer hatására tiszta, forgó rrrágrreSes mező alakul ki. Ha egy tekercsr'e eg1;f{2i.Ít áramot kapcsolurk, akkor a tekercs mágneses tere a sinlrshr-rilárn lefutása szerint alakr-rl, tehát itiktető jellegtl. A tekercs környezetében kialakr-rló lLiktető rrrágneses mezo - matematikailag - felbontlrató két, egynrással ellentétes irányban, szinklorr for-dulatszámmal forgó rnágrreses nezőre (vele forgó és ellene forgó rrrezok). Ha tehát az egyfázisilr.a tekercselt állórész lüktető rnágneses rnezejében elhel1,g22iik a forgór-észt, akkor aZ nem fog nregmoz_ cltrlni, hiszen a két forgó mező nyomatéki ereclője iru]la. Az egyfázisű aszinkron motor indító nyomatéka nulla. Ha azonban külső segítséggel a forgórészt r'alamelyik irányba rrregirrdítj.uk, akkor a nrotor mar elindul, hiszen az egyik irányba forgó mező által ai<]<or már képes nyo'rnatékot kifejteni. Az előbbiek követkeáében az egyfázisir aszinkron motolnak nincsen el.lenáramir (fékmotoros) tizerrrál1apota.

A háronrfázisú tekercselésben fbl1,ó

Az egyfázisir
trrotoroké.

gép teljesítménye és fordrrlatszárrra kisebb' nrint a hasonló teljesítményi1lrár-orrrfázisir

a feltétele, hogy a legalább két fázistekercs térbeli ellrelyezkedési szöge és a tekercr.kb.,-, fo1y6 árarnok fázisszögének ktilönbsége - fáziseltolása - egyerrlő legyen. Az előbbiek érdekébena főfázis-tekercs mellett segédfázis-tekercset is beépítenek a gépbe. Ezért ezeket a gépeket egffixisú, segéclfcíztsos aszinkrott gépekneknevezik. A fő- és segécifázis tekercsei írgy varurak eihelyezve az áIl&észben, hogy a tekercsek terrgelyei 90o-os szöget zátnak be egyrnással.

kz egyfázisir gépeket úgy teker:cselik. lrogy ne ,.berántássa1'' kelljen inclítani, hanem a villarnos irrclítás lehetséges legyen. A forgó - Vagy legalábbis kozelítőleg forgó - mágneses mező 1étrejöttérrek az

A kalickás egyfázisű, segédfázisos aszinkron motor kapcsolása

Ha a segédfázis tekercsének árama 90o-ot siet a főfázis élramáhozképest, akkor a kiaiakuló mező áI1ő helyzetben is \étrehoz nyomatékot. A segédfázis áramának fázistolását általában kondenzátor bíztosítja,de a segédfázis-tekerccsel sorba kapcsolt ellenállás segítségével is előállíthatő akellő fazistolás.
a
se

A rnotor kialakításától fiiggően lehet csak indító-kondenzátoros, amikor
gé df

ázíst l ekap

c

s

o

lj ák, v agy

áI1

andő k o ndenzáto ro

a motor felgyorsulása után

s

.

Áo wi

scaédfózi

s

lakopc soló so

segódfcízis

eselén M= M.

nkÍl'

Az egyfázisú aszinkron Inotor jelleggörbéje

Az egyfázisit motor forgásiránya a kapcsok nregcselélésévelnem változtatlrató meg. A forgásirányváltásl'roz a segédfázis tekelcsvégeit ke1l megcseléiní. Ez a rrrtiveiet a halornfázisit nrotoroknál ismefi €tett fázi s sorrend- cserével arraló g nrŰtve let.

Az

egy

fázisú aszinkro n

mo to

r

fo

rgásirá ny-változtatás a

Az egyfázisú aszinkron gépek hátrányai:

Egyfázisu, áIlandő kondenzátoros segédfázisú aszin]<ron motorok hajtjak a villamos mozdonyok főtranszformátorának olajkeringtető szivattyúját, valamint a V43 sorozatú mozdonyok fő$zemi simító-fojtó tekercseinek sze\Lőzőventillátorát és a segédrizemi egyenirányítő szellőzóventillátorát, a V46 és V63 sorozatú mozdonyok vezetőfülke kalorifer ventilláto rát, valamint a V63 SoIoZatú mozdonyok fő- és segédiizemi egyeniranyítőinak sze7lőzőventillátorait (egy főuzemi egyenir ányítőszekrényben 3 db ventillátor van, míg a segédüzemi egyenirányító-szekrényben egy db).

_ segédfázis nélkülnincs indító nyomatéka; _ nyomatéka az azorlos teljesítményű haromfázisú motorhoz képest kisebb; _ teljesítménye csak a fele az azonos nagyságú háromfiízisú motorénak; - nincs fekmotoros üzeme.

1 1.

3. 7.

2.Az aszink"on fítzisváltó

Ha a lráronrfazisir tekercselésű aszinio'orr gépet egyfazisú lrálózatról tápláljLlk és egyik fázisán - az irrclítás tartanrár'a - pl. egy ellenállás, vagy konclenzáÍot segítségével fázistolást lrozunk létre, akkor a gép a báLőzatra kapcsoláskor felgyorsul rrrajd kapcsairr megjelelril< a lráromfázisir feszriitségrendszer, melyre hátonfázisir fogyasztók kapcsolhatók. A gép az egytázisil lrálózati fesztiltségből 1rárorrrfázisirttsztiltségr'endszert1rozlétre. afázisszánlotnregváltoztatja,tehátfrÍzisvríltókénÍnrtiköciik.

v
A háronrfázisú motor egy fázisra kapcsolása
aszitt]gon motorok kar'bantartása a kommutátoros gépeld<el szemben sokkal kevesebb nrunkát igényel. A csapágyak zsírozásán kívül csak a csúszógyűlűs nrotorok csúsáógyrirűit és a keféket keil ellenőr'izni. E kedvező tulajdonságok miatt alkalmazásuk a vasútüzem terü1etén egyre gyakoribb.

Az

sáta, valamint hasonló elven állítják elő a segédüzemi gépek - légsiiríto-és sze11őzőmotorok -]saját rnaguk szétrnétra alláromfázisú feszültségrendszer1 a BDVmot sorozatú viliamos motorkocsikbarr.

A tárgyalt elv alapjan rnűködő forgÓ átalakítőt Ferraris-Arno-féle fúzisvcÍltónak nevezik, ilyerr gép szolgált aY41-42 sorozatú mozdonyokon a segédüzemi háromfázisű'lláIőzatelőáilítására es tap1áá-

II.4. Az
Az

egyenttramít gépek

egyenáramú gépeket az igen egyszerű indítás és fordulatszám-válto üatás,valamint a vontatás igényeinek megfelelő, nagyon kedvező fordulatszám-nyomaték jelleggörbe szinte egyeduralkodóvá tette a villarnos előátvitelű jarművekben, arurak ellenére, hogy szerkezetükből adódóan számos hátrányos jellemzőjtik van. A teljesítmény-elektronika fejlődéséve|, a félvezetős fuamirányítók egyre könnyebb és olcsóbb előállítási lehetősége folytán mind szé1esebb körben veszik át szerepuket az igénytelen aszinkron gépek.

71

11.4.1. Az eg1'gnáiramil gépeli rrrűköclési elve
(8.B. és 8.10. fejezetek) foglallioztunk a 1ronrogérr nrágneses tér.be 1relvezett ár'arnjárta r'ezetőt'e lrató erovel és annak körletkeznrén1,gi'.1. A lrorrrogérr mágneses tér.berr lér'ci írarnját'ta rzezetőre er'ő hat. nely enrrek körretkeztében elrnozclrr]. Az erő r-ragvsá_qa egyellesell arátr1os a nrágtreses tér'irrdtrkciójárrak iragyságával. a vezetőberr fol),s árarl erósségér'el. és a'ezető
_sos

A rrrozgási indukció tárgt'alásárrál

hatá

ltosszár'al.

t,étt);e)' Az irrdtrkált fesztiltség rragvsága egyellesen arán1,35 a tlágtreses tér irrcliikciójának gár,al. a vezető lratásos hosszárlal és a r'ezető rrrozgási sebességél,el.

A tnágrleses térben elnrozduló r'ezetőben lesztiltség irrcirrkálóclik. rrrely - zált á.atrrköi esetérr olr,an irár'r5'Í1 át'anrot indít' ame1Y tlágneses tere segítségér,el az ót keltő rláltozást akaclál1,O22a (Lettzíöl.na$y5{e-q,\'g11frarníl gépeket aZ

enelgiaátalakítás ir'ányától friggőerr két nagy csoportl-a oSZthatjLlk: $enel'átor - nrozgási errer'giát alakítunk át (egyenfesztiltségti) errergiárlá, _ rnotor - (egyenáramúr) r'illamos errergiát alakítr-rrrk át rnozgási vi]1atl-ros enbr-giár,á). Az egvenáramÍr gépek szerkezeti felépítéselérr1'eo{sgn nelrr határozzarne$. 1rog' azok tllotolokkétrt= \lagY genelátorokkétrt tizetrreltetlretok. Az egyerráramÍl votrtatónrotolJk pélclául e_g1,szerti átltapcsolással generátorokként iizenreltethetők és felhaszrrá]lratók a jánrrÍi fékezéséle. i]]etr;e az dízelr''illanlos előátvitelÍi .jár'rrriivek tizenrszertien a vontatónrotorok táp1álására szoJgá1ó tőgerrerátor.át lrroiot'kétlt tizenreltetr'e fei]-raszrráilrató a dízelrrrotor.beir'rdítására. A gépek senratikr"ls nletszet-ábráin a merÖleges lrel1z7g16 r,ezetokben folyó áranioli iláll),ártali je1ölésérc akövet]<ező - a koriibbiakbarr is nrár]raszrrált - jeleket alkalnazzttk: 6l _ a t1rc:t.őle-gesen bef'elé folr,ó ár'^nr ilárrr,át. O - a nrerőlegeserr kífe1éÍblyó ár.am iráiryát jelzi'

Az

A nyomaték keletkezése aZ egyenárarnú
11'4.2.

gépben

_ -

Az egyenáramú gépek szerkezeti felépítése

Állőrész-ház: lregesztett. örrtött. vagy 1emezelt kii'ite1t1. 1ágyacélbó1 készített elerrr. melYngk leladata a gép szetkezeti egységének és a pólrisok kozotti nrágneses kapcso1atnak a biztosítása. Főpóius: szigeteletlen, kis széntartalmúlágyacél lemezekbő1 összeszelelt vastest, mely a gerjesú.őtekercseket tartja és biztosítja az egyenletes erővonal-elosztást. Gerjesxőtekercs: négyszög-, vagy körszelvényű Ézhuza\ből készítetttekercs, me1y a gép műkö d é séhez szüks ég e s mágne s e s ter et létr ehozza'

72

_

Segédpólus: kialakítása hasonló a főpólrrslroz' a segédpóltis-tekercset tartja, feladata a késóbbiekben ismertetendő armatitra_visszahatás következtében előál1ó semleges t'o_
rra1_e1toló dás rrregszürrtetése.

-

_ _
_

Konlpenzáló tekercs: nagy ]ig'..zttnetszetit vörösréz vezetőből á11ó tekercselés. tnei)'et a főpólus-sar'r_r lrornyaiban lrelyeznek ei. feiaclata az arnratitr'a lzisszahatás körzetkezményekérrt j elentke ző mezőtorzul ás nre gszrintetése a főp ó lr-rs ívében. Ket-etartó: sajtolt, vagy öntött sárgaréz, bronz, vag1, kor-rózió-védett acél. rrrelyben a kefék fogialnak 1re11'g1, biztosítja a kefék rrregfelelő lrel1zzetti (nrerőleges) r-ögzítésétés a nregÍ-elelő nyomóerőt a kefe szátnára. Pajzs: örrtéssel és forgácsoiássai kialakított acél, esetleg örrtöttvas eletrr. mely biztosítja az áIIő- és forgórész mechatrikai kapcsolatát éS egytengelyr-lségét (csapágyazás). Tengeiy: olyan forgácsolt acél tengely, mely tar'tja a forgórészt. biztosítja a nrechanikai kapcsolódást a géphez (egyes esetekben a gép hiltéséIrez szelIozo' lapátot is felszerelr'rek rá).

_ -

ForgÓrész-vastest: hornyokkal e11átott, szigetelt ciirrarnó-lenrer"i.uoi állítJák össze. mely jól vezeti a mágneses erőr'onalakat, horrryaibarr lrelyezik é1 az armatiua_tekercselés rlörösléz rÍrdjait' Arnatiua-tekercselés: azatmatítta-áramot vezeti, kétr'étegeshurkos, vag5l irrr]lámos kialakításúvörösréz tekercselés, melynek a for'gór'ész-1rornyaiban eilrelyezkeciő elenrei rúid alakÍrak. ]<ommutátor': mechanikus egyen-' illetve váltóirányító, nely gener'átor tizetrrbetr aZ arrrratirrában indukált váltakoző fesztiltséget egyenirányítja, motorüzernben pedig az egyenár'amot az atmatúra számára váItakozó árammá alakítja. Völösréz sze]etekből és rnikarrit szigetelőanyagból összesajtolt hengeres feltiietti elem, 1ehet rntiarryagba sajtolt, acélra szerelt fecskefarkas és zsugorgytrrűs kivitelii.

11.4.3.
kapcso
lj

Az egyenátramú gépek gerjesztési módjai
armatr]rráho

A gerjesztési módokon azt értjuk, hogy az
rrk, illetve azono s, vagy ktilönb

-

ö ző át amforrásból táplálj uk. Külső gerjesáés esetén a gerjesztőtekercset és az arrnatÍrr:át különböző,

zviszonyítva a gép gerjesztőtekercseit hogyan
egymástó| frig-

_

gépnek is nevezni. Á rleoy95-ge4jp52g9s azt jelenti, hogy a gép legaiább kettő, vagy több gerjesáőte_ 1r -€' kerccsel rendelkezik, melyek soros, párhuzamos) vagy külső gerjesztőtekercsek lehetnek. Ha a gép gerjesáőtekercseinek gerjesztési fuánya megegyező' akkor kompauncl géptőI, ha pedig a gerjesáésiiránya ellentétes, akkor anttkontpauncl (ellenkompuuntl) géprőI van sző. Az ábra a következő oldaion a Vegyes gerjesztésű gépek egy lehetséges kapcsolását mutatja (kompaund SoÍoS, és párluzamos gerjesú.ésu gép), természetesen más kapcsolás is iehetséges.

Soros gerjesáés esetén a gerjesztőtekercset az armaturáv4l sorosan kapcsoljuk, az ilyen gépet szokásfőtÍramköríí gépnek is nevezni. Párlruzamos (sönt-) gerjesáés esetén a gerjesztőtekercset az armaturával párhuzamosan kapcsolva azonos áramforrásból tápláljuk, az ilyen gépet szokás mellékúrantköríí

getler-i aramforrásból

tápláljuk'

+

A

kü1ső- és söntgerjesáésű gépeket tíllandó vtiltozó fluxusú gépekttek is szokás nevemi.

fluxusú gépeknek, míg a soros
szerint jelölik:

gerjesztésű gépeket

Az

egyenáramú gépek tekercskivezetéseit a következők

-1 t.)

:A,.te rcs
megn-e\.ezese

;A2,új,,5iabvá,ily. ls'z'0'rintÍ' j clölés

+'kápoÓs
r Ll

A régi szabván1. szerinti jelöléi
+

",kapocS

kápocs

-,

kápocs B H F

ArÍizrtu-tiá Segé{pó_lus Ko.mp ená,áló:l:tét{é rcse l és
Sor
o s' :

Br

^

A)
D D)

A
G
(vag,r:

cr
Dr
Ll

C? D?

csak sp'. \/ag\l sp. és konrp. eg1,iitt)

geij,e s2'tőf .é-kercs

P á lhúzamós.l.lÉet:j,eSztőtékér,cs

KÍilső

E)
F2

gerj esztőteke rcs
qrmoturo
t

E C

Fr
rcs

l)

Í, I\

eke

pórhugomos

soros gcrj.
le.ke.rcs

garj. tekercs

segédpolus tekercs

Soros gerjesztésű gép

Párhuzarrros gerjesztésii gép

ktilsó gerj
lekercs

Külső gerjesztésű gép
tárg1'211uL.

Vegyes gerjesztéiű gép
T

A különfele gerjesáési módú motorok és generátorok tulajdonságait, jelleggörbéit
LL.4.4, A kommutáció

a későbbiekben

a kefék álta1 rövidr e záfi.menetekbe n az átam iránya megváltozik. A kommutáció tehát gyakorlatilag az átam irányának megváltozását jelenti tágabb értelemben véve is.

A kommutáció soriín a semleges vonalban áthaladő,

11.4.5.

Az armat(lra-reakció (forgórész-visszahatás)

heléskor e két fluxus vektori eredője indukálja a feszültséget.

egyenátamú gép I* gerjesáő áramahozza\étre a @o pólus-fluxust. Terheletlen állapotban a gépben csak eZ aZ egy fluxus vanjelen, a generátorban ez indukálja a feszültséget. A gép terhelésekór aZ MmatÜÍa-tekercselésben azI^ armatiua-áram folyik, mely létrehoZZa a l*

Az

atmatúra-fluxust. Ter-

Az armatűra-áram
ra-reakciónak.

mágneses terének a főpólus-fluxusra gyakorolt hatását nevezzük cu.mcttti-

74

Az arrrratúra-visszalratás következrnényei _ A senileges vonal eltolódik: az eredo flltxus nenr nrerőleges a semleges t'onalra, hanem aZ arnratúla-álarrr nagyságától ftiggő cx_szöggel e1to1ódik, a -eeometriai és a vilia:

rnos semleges vonal nem esik egybe.

-

tátor-szeieteken. telrát a szénkefékrrenr áranriletrtes komnrutátor-szeleteket zár'nak rövidre és ez kefeszíktázást okoz. A szikrázás a kefék leftrtó élérrjelentkezik és a terheléssel nör'ekszik. Ha a konrnrutátor'-szeletek közÖtti feszüitség-ktilörrbség nagyobb, mirrt 36-42 V. ak]<or a keletkező ívek rnálnenr tudnak kialudrri és a konrnrutátor mentéil körbeftltva összekötlk az ellentétes polaritásir keféket, kefetartókat, zénlaÍaiakirl ki. Ezt az igen káros jelenséget körtfíznek nevezztik. Afőptillts közel hotttogén ntógneses me7eje torzul: e tnezőtolz.,íárt u főpólr-rsorr kere.szttil zárődő erővonalak akozzák' Azitt áthaladó erővonalaka főpólr-rs egyik oldalárr gyengítik, a másik oldalán erősítik a mágneses mezőt, cie összességében a terhelés növekedtével a gép hasznos fluxusa csökken, nrivel a gerjesztések összegződése körzetkeztében a vas telítődése is jelentkezik. Ennek következn'iérryekérrt a genelátor inclrrkált fesztiltsége csökken, a motor fordulatszánra - válto za:lan kapocsfeszriltség mellett - rrövekszik (mezőgyengített állapot jön létre).

Etrtrek következnrérryeként a geornetriai sem1eges vonalban ellralacló arnratitra-tekercs_ elenrekben is iircld<álódik fesziiltség, áram folyik rajtuk és a hozzájuk tar'tozó konrtnu-

indukcióvonol

sűrÜsödés

'. S _ S€ill€_ ges vonot

ritfutós
DI
a

indukcióvonol

Az armatűra- reakció
11. 4.6.

létrej ötte
b

Az armatűra-re akció következm

ényein ek kiküszö

ö

lés e

Az

sére az egyenár'amú gépekbe segédpólusokat, tenek be.
]

armatúra visszahatás csökkentésére - megszüntetésére - és így következményeinek kiküszöbölévagy segédpólusokat és kompenzáló tekercselést épí-

l

.

4' 6. I

.Segédpólusok alkalmazása

segédpólusok a főpólusokhoz hasonló kialakítású,de azoknál kisebb és a geometriai semleges vonalban ellrelyezett elemek. A segédpólus-tekercseken az atmatuta árarnának kell átfolynia, azonban gerjesáésének azzal elIentétes értelműnek kell lennie a\thoz, hogy a geometriai semleges vonalban semlegesítse az armatura áIta|Iétrehozott és a semleges vonal eltolódását okozó mágneses teret' Ez az elhe7yezés és kapcsolás biztosítja, hogy minden terhelési állapotban kiegyenlítő djon az armatúra-fluxus torzító hatása. Ezzel a mődszeruel a kefeszikrázás, mint az armatúra-visszahatás egyik _ a semleges vonal eltolódását okoző _ következménye megszúntethető.

A

75
Erur-ek

kapcsolj trk az arnratitrával.

megfeielően a segédpólus-tekercseket ellentétds értelernberr - ellerrtétes irányban - So1.oSan

D

i

A segédpóIusok beépítése és kapcsolása
] ]. 4. 6' 2.

Kompenzáló tekercselés alkalmazása

segédpólusok beépítésérzei a semleges vonal eltolódását meg lehet szüntetiri, azonbalr az armatitra-reakció másik következrrrényét' a főpóir:s mezőtorzulását rrem.

A

Ha a fópólus-saruk feltiletérr - hosszanti iránybarr - lrorrryokat a1akítunk ki, azokba tekercs-elenreket lrelyeaink, melyeket megfelelőerr összekötünk és villamosan szintén az armaturával sotosan, de ellentétes ér'telemben kapcsolunk, akkor' az utlatuta-visszalratás fópóluson érzékellrető kör,etkezrnényéÍ,amezőtotzulást szintén kiküszöböllretjtlk, mert ez a tekercseiés a főpólus nrezeje alatt minderr terlrelési állapotban kompenzálj a az armatúra-fluxust. A segédpólusokat önmagr-rkban is alkalm azzák, de a komp enzáli tekercselést csak a segédpólusokkal együtt. E két módszer egytittes alkalmazásával az atÁatura-visszahatás minden kcivetkezménye a gép mirrden üzernállapotában megszüntethető.
+

kompenzóló lekercselés
R

CzB'

82

A kompenzáló tekercselés beépítése és kapcsolása

76

Í1.1.1 .

Az egyenáranrú villanos gépek jellemzői, üzene
e-{yená:anrú

és alkalmazásuk

A tor,ábbiakban az
-a

l,illamos gépeket - nrivel szerkezeti felépítéstik gyakor'latilag azol1oS

lelietőségeiket ez határozza nreg alapvetőerr' A gerrelátorok és rnotorok szétr'álasztása csr_rpán az tizemi jellegzetességek rrregér'tése szenrporrtjából forrtos és arra utal, lrog1' a gép fő fr-rrrkciÓja szer'int ál'arnot ternrel' Vagy fogyaszt' Ez azonban nenr zátja ki, lrogy a generátor bizonyos esetekben nro_ torkérrt nrtikÖdjék (pl.: dízelrrrotor inclítása a fógenelátor segítségér,el),illetr'e a motor a járrrrtl egyeS tizemállapotaiban generátor-tizenrben dolgozzék (pl.: vi11anios fékezésa járrnii vontatÓmotqÜai
segítségér'el).
I

rrródjuk alapján csoportosítl,a vizsgáljttk, rnett tizemi trrlajclonságaikat és -qerjesáési

a]kalnrazási -

1.4.7.l 'Az eg1;endramti generá'torok

A

ntechanikai energidt eg1tenríramú villanlos ettergirivű átalctkító gépet egyittriramú gelterriÍot"nak nevezziik.

rragyobb a forclrrlatszánra és a gerjesztése.

Azegyenálanrit genelátor indr'rkált fesziiltsége: U, - c.' .@.n, ahol c2 a gép tekercselésére jellerrrző áIlandó (tehát a gép kialakításátói filgg, értékelleln változik), @ a gép főpóIus-fltrxltsa és n a gép folclulatszáma Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gép inc1ukált feszüitsége annál tragyobb. rrrirrél jelleggörbéket vizsgáIjuk: Üresjárási jelleggÖr'be: a gép áilandó fordulatszámmal jár (n : áIlandó), tellreloálama' tehát az armatúra áram nulla (Io:0) és a gerjesáő árarn (I*) friggvérryébenvizsgáljr-rk a gép irrdrikáit f-esztiltségét(Ui). Belső terlrelési jelIe:ggörbe: a gép állandó forddatszámrnai jar' (n : állandó), tellrelőáÍama, tehéÍ' az armatúra átam áIIandó éftékű(Io = állandó) és a gerjesztő á1am (I*) ftiggvérryében vizsgáljrrk a gép kapocsfeszriltségét (U|. Ez gyakorlatilag egy gör'besereget jelent, hiszen minden egyes almatr''tra-áram ér1éldrezmás gölbe tartozik. Külső terhelési jelle=qgörbe: a gép áilandó fordulatszámmal jár (n : állandó), gerjesztő árama állandó értékti(I*: állandó) és a terheloáram, tehát az armatura áranr (I) fuggvényében vizsgáljuk a gép kapocsfeszültségét (U',). Itt is gyakoriatilag görbeseregről vansző,lriszen minden egyes gerjesztőá'am-értékhe|más és más görbe taltoT ZTK. Szabályozási jelleggörbe: azt mutatja, hogy állandó fordulatszám mellett (n = állandó) az arnlatura-áranl (I^) változása esetén, annak fliggvényéberr hogyan ke1l változtatni a getjesúőáramot (I*), hogy a gép kapocsfeszültsége (U) állandó értékillegyen.
a következő

A generátorok tárgyalása solán

-

_

_

11.4.7.1.1 'A külso gerjesztésú generáto

A fopólusokon elhelyezett ge{esáőtekercseket az
ár amu árarnfo

almatúra körétől fuggetlen, külön külső egyerr-

rrás tápláIj

a.

gép üresjárási jelleggörbéje nem a nuila pontból indu], mert a gép vastestének remanens fluxusa a gerjesztő áram nulla ér'tékemellett is indukál feszültséget az armaturában, melyet remrrnenciafeszültségnek nevezünk' A gerjesztő áram növekedtévei az indukált feszültség először arányosan növekszik, majd - a vastest te1ítődése követkeáében - a görbe ellaposodik , tehát a ge|esztőátam jóval nagyobb növekedése is csak csekélyebb mértékbennöveli az induká|t feszültséget.

A

77

Ru

=

Ro + Rrp

A külső gefjesztésíí generátor kapcsolása
Ui Ux
- lq =

névl'

ler

A konrpenzált kiiIső gerjesztésíigenerátor tiresjárási
jeIleggörbéje

és belső terhelési

az atmatirra-áramtól ftiggó feszültségesésjön létre. így a kapocsfeszüitség: Uu = U, - I" ' R', " alrol U; a gép indukált feszültsége (az tiresjárásbeli ,,kapocsfesztiltség''),I^ az armatúIa-áIam éS R5 a gép belső ellenállása (meiy lényegébena tekercsek ohmos ellerrállása).
gépet terhelve a gép belső ellenállásár.

A

uama- azállandő gerjesztés következtében - igennagy értékii,teirát jesztő zárlatv édelernro1 gondoskodni kel].
gép rövidzárási
UK

A

g1,or-s ieger.-

Uxo

n

le = oll.

=

óll.

Külső gerjesztésű generátor üresjárási és külső terhelési jelleggörbéje

78

kompe nzólo'lton

Ktilső gerjesztésíígenerátor szabályozási

jelleggörbéje',

miatt-_ elterjeclterr alkalnrazzák a vorrtatójárnrűvekben is. A Magvarországon üzemelő ]1440 és M62 sor'ozatir clízel-r'il|aiiros mozdotryok fogenerátcrr'a is tisztán ktilső gerjesztésii, rrrelyek villarrros teljesítnrény-szabályozása a főgerrerátorok gerjesztőteker'cseinek áramszabáIyozásávai valÓsrrl meg. AZ M62 sorozatít nrozclonyok gerjesztő generátora is kiilső gerjesztésű. A V63 sorozatú r,illamos mozclonyok votrtatótnotot.jai vilIarnos fékiizernben szintén külső gerjesztésrígenerátorkérrt rrrűködnek, a szabályozás a külső gerjesáőtekercset tápláló tirisztoros gerjesaő egyenir'ányító Írtján valósr-rl meg. Hasonló rrróclorr mtiködik azM42 sorozatÚt dízel-villamos nrozdony villamos fékje is. ]r4indkét esetben fékellená11ásorr aiakul hővé a mozgási energia, a V63 sorozatú mozciotly esetében a fékellenállás állandó értéktl, mig azM42 sorozatú mozdonynál két íokozatban kapcsolóclik, telrát a fékáramot nemcsak a gerjesztés szabályozásával, hanem a fékellenállás érténekváItoúatásáva|szabáIyozlratjr-rk.
1
1

A kiilső gerjesztésii generátor'okat - azok körrnyti szabályozhatóságrrk

.4.7.1 .2.A sonf-

(párhuzamos) gerjesztésű generátor

A söntgerj esztésű (mellékáramkörű) generáto r kapcsolása

Ez a kapcsolás nem igényel külön gerjesú.ő-áramforrást, a generátor öngerjesáésű. A párhuzamos gerjesáésű generátor felgerjedésétJedlik Áryos fedezte fel és clinamó-elvnek nevezzük' A clinamó elv szertnt az tíllórész vastest reműnens múgneses terében forgó armctúru-tekercselésben kis fesziiltség induktílódik és ez kis tíramot inclít meg a gerjesztőtekercsekben. Ha az így indított tírant irrÍnya olyan, hogy az tiltala keltettfluxus a reműnens fluxussctl azonos irtÍnyú (a gép nincs ,,öngyilkos kapcsolásban''), akkoÍ ű remilnens fluxust növelve a gép inrlukrÍltfeszültsége is növekszi.k
és a gépfelgerjed.

10 It

U; =Re' tgol = Re

z

'söntvonol

A nrellékárarrrkö rii

ge

nerátor

ü resj

árási j elleggö rbéj e
a

A pár'hirzamos gerjesáésúi generátor (dinarnó) fe19erjeclésének te1iát

-

következők a fe1tételei:

A A

legyerr a gép vastestében remanens flrrxrrs (@'); az irrdukált Í-esztiltség által megindított gerjesztőálam nrágneses tere a renranens flttxuslroz hozzáadódYa aZL erősítse.

generátor gerjesztésszabáIyozása a gerjesztőtekercs árarnszabályozása útjan egyszertien trreg'alósítlrató. párhuzamos gerjesztésŰr generátor üresjá'ási jelleggörbéjében a söntvonal az R" _ Ro + 1l' eIienál]áson (a gerjesztőkör teljes ellerrállása R* a gerjesztőtekercs ellenállásárrak - hn - é. o.'uua_ ^ Iyozőellerrállásrrd. - R." - az összege) eső feszr"iltséget rrrutatja a gerjesztőárarn ftiggvJnyéberr. Ha a söntvonal és az üresjárási jelleggörbe nem nretszi egymást, akkor a gép lege{ecl' mert aZ irrclr'rkált feszültsége egyr'e csökken. Ez azt is jelenti' lrogy a söntgenerátonal a ne"tég"st'ez viszonyítva kis fesztlltséget nem lelret tartani.

A

gép belső terhelési jelleggör'béje gyakorlatilag a ktilső gerjesztésii gener.átoréval nregegyezik.

"n

,

nuu,unu, terl'eróórom)

A mellékáramkörű generátor külső terhelési jelleggörbéje
terhelési jelleggörbéből a gép egy igen fontos tulajdonságát vehet;ük észte. A generátor rövidzárásakor _ mivel az armaturával párhuzamosan kapcsolt gerjesáőtekercs is rovidzárbakerül megszűník a gerjesáés és a gép legerjed. Ennek követkeáében a rövidzárási áram anévleges átamnál kisebb.

A külső

A tisáán söntgerjesztésű dinamókat
miatt - nem aikalmazzák.

a vasúti vontatójárművekben

- korlátozott szabáIyozJratóságuk

Ll
I

80

b
I

1

1.4'7.1 .3.A soros gerjesztésű generátor
gerjesáőár'an1a az ailIatÚll'a áramáva} azonoS. FelgeLjeclése szintérr a erj e szté sse i törtérrik.

A soros gerjesztésii generátor
clinarrió -elv alapj án, tehát
orr-e

Üresjár'ásban az aruTratitra áratna nul1a (I,. = 0). csak a remanells fluxus irrcltlkái jelleggörbéje lritrcsen' Ielnanens t'esztiltséget. teirát a -eépirek tiresjárási

kis fesztiitséget. a

A soros getjesztésű generátor kapcsolása
Ha a gépet terlieljtik és a retnanens fesztiltség által irrdított áram iránya olyan, ho_sy nrágneses tere a remanens fluxust erosíti, akkor' a gép fesztiltsége és árama növekszik (dirrarnó-elv). A gépnek be1ső terirelési jelleggörbéje szintén nincsen, rnivel gerjesztőárarna nem szabályozhatő, az elsősorbarr a

ter'lrelés r-iagys ágátó1 flig g

!
*

A soros gerjesztésű (főáramkörű) generátor külső terlrelési jelleggörbéje
a soros gerjesztésű dinamó kapocsfeszültsége is alapvetően a terheléstől függ, tehát állandó feszültségű táplálásla neln alkalmas. Rövidzárás .r.tén u gerjesztőararn igen rragy értékű,teháta gép tövidzéxási áramais igen nagy' a gépre káros mértékű

A külső terhelési jelleggörbe alapján látbatő, hogy

lehet.

Mivel a gép szabáIyozása gyakor1atilag nem lehetséges, így a vasútüzernben felhasználása igen korlátozott. A kisebb teljesítményúközúti vasúti, elővárosi vasúti és egyes szintén kis teljesítményű nagyvasúti villamos vontatójárművek egyenáramu, soros gerjesztésű vontatómotorjai soros generátorként villamos fekezésre felhasználhatóak. A motortizemhez képest - megfelelő kapcsolókJszülék segítségével- a gerjesáőtekercs éramirányának megfor'dításával a gép generátorként felge{ed, ha kapcsait fékellenállásra' vagy áramírányítóra kapcsoljuk. A fékarani a jármíi lassulásánalcmegfele]ően a fékellenállások fokozátos kiiktatásávaI szabáIyozhatő, illetve félvezetős fuamirányíto á11.amazásával és anrrak szabáIyozásával a háIőzat felvevőképességénekfiiggvényében fokozatmentes. kevert ellenáIlásos és visszatápiáió villamos fékezésvalósítható meg.

81

1

1'4.7.1.4.A Vegyes gerjesztésű generátor

A Vegles

l'orltalójárrrrilr,ekben elsősorbarr a Soros-. párlrrtzarrros- és li|ilső aerjesztőtekercsekkel rerlclelkező Veg}'€s ger1esztésúigerrerátorokat alkalnlazzák. Attól ftiggőerr. lrclgy'a soros gerjesztotekefcS -ueLjesztési irán_va a sötrt- és l<Lilső gerjesztőtekercsek gerjesztési it'átit'ái'al azonos. vao1, ellerrtétes. nregktilorrbÖztettirll< kotttpctttnd és ntttikotttpuuntl (eIlenkontpuuttr[) gépeket.

gerjesztésÍrgerrerátor'oknak legalább két, eltéro kapcsolásű gerjesztőtekefcse VaIl' ."{ gépek tLilajclonságai attól ttiggően alaktrlrrak. lrogv rlrel'vik jelleg|i uerjesztés van túrlsirlybarr. A traqvlas[tti

-

Rurt*yoro

A konrpenzrilt, vegyes gerjesztésű, atrtikolrrp:runcl gcnet'átor kapcsolása Ha a ger'jesztési irárryok azonosak (kompatrnd gép). akkor a tet'helés rrör,ekedése ]ratására a Soros aerjesztés rrövekszik és íg1'a gép fesztiltsége. teljesítrrlérri is rlő. r\ cetrerátort lrajtó díze1nrotor teljesítnrénye állarrdó. rrreiylrez trör'ekvő generátor-fesztiltség nrellett csökkerrő árarrr és kis fesztiltsé'I nrellett nagy áratrr tartozik, e kovetelrnényeknek a konrpauncl getrerátor llem teSZ eleget. Ha azonbair a Soros gerjesztés a párhuzamos- és a ktilső *uerjesztésseI ellentétes érteltrrÍt, akkor a terlre1és tröt'ekedéselratására a Soros gerjesztotekercs legerjesztő hatása érvénvestil. tehát a gép feszriltsége csöltkerr. nríg kísebb áratrrok rneliett a sönt- és a ktilso gerjesztések tÍrisúlr'anriatt a kapocsfeszr-i1tség növekszik. Ezze\ a gép teljesítmén'vtartóvá r'álik, rnely látliató a gép ktilső terlreiési jelleggörbéjéből is'

ÍÚlkompoundólí

elle

n

kompou ndcill

Vegyes gerjesztés ű, antikom

prru

nd gene rátor kü Iső

te

rh elés i j elleggörbéj e

tr-rlajdonságai különösen alkalnrassá teszik arra. lrogY dízel-vil]anros erőátvitelű rrrozdofőgenerátoraként felhasználják. A télvezető-teclir'rika elterjedéséig széles körberr alkalmazták ea a megoldás. A hazai gyakorlatban az NÍ44 és IvÍ6 1 sorozatú dízel-víllamosés a forgó átalakítós a forgalomból szintén már kivont - V41 . v42 sorozató villamos mozdonyok _ szinkronmotorral liaj tott - fógenerátora Vegyes gerj esztésű' antikonrpaund generátor.
n-v"ok

A generátor

82 vorrtatójárműr,ek főgerrerátorai gerjesáéséhez viszonylag rragy teljesítrnény sztikséges. Az akktrrrrulátor-telep álta1 szolgáltatott gerjesáóáIam nem elegenclő a gép teijes felgerjesztésélrez, a7lhoz, lrog-v a rrrozdony a nér'leges teljesítrrrénvétleadja. ezér't egy kisebb teljesítrrrénltí_ iigynglrezett

A

gerjesztőgép - gerjesztő árarrrkörében olc1ják nreg a nozcloni, teljesítmérryszabályozását. rrrelylrez elegendő az ak]<unrulátorból r'elrető áramerősség is. a gerjesztőgép pedig rnintegy felerosíti ezt afőgenerátor részéreszlikséges szintre. A gerjesztőgépek az igénygkhezigazodo kialakításir és gerjesztésiÍ- álÍalábarr szirrtén egYenáramir - gépek.
1

].4.7'2.Az egyenáranlú ntotorok
1

1.4.7.2'1.Az egyenáramÚ motorok indítása és fordulatszám-változtatása
körletkező összefti-egés alapján szánrítlrató ki: a gép teker'cselésére jellenző á1landó (tehát a gép kialakításatól fiigg. értéke
és I^ az armatÍtra-árarn.
a

Lz
M

egYenáranrit inotorok nyornatéka (N{)
= C,

'o'I,,

a

alrol c1

lrenr rláltozik),

O

a gép fópóltts-fluxusa

Az egyenáranrÍt motot fordulatszáma

következők

szer'int alakul: ,,

-

U* - In_'Ru , alrol U* c, .@

a gép

kapocsfesztiltsége. Ro a tekelcselési anyag ohmos ellerráilásából adódó belső elierrá]]ás és c' a gép tekercselésérejeilemző rrrásik állandó (c, = 2n.cr). A képletbő{ Iátlrató,hogy a motol forclulatfesztiltségeséscsökken, valamint ha a főpóltts_fluxus csökken.
száma növekszik, ha a kapocsfeszültség nő és az armatítra-árarrr által a be1ső ellenállásorr létrehozott a kör,etkező

Az előbbiek alapjárr az egyenáramú nrotolok irrdítására és fordu7atszám-szabáLyozására megoldások adÓdnak:

-

tó.

A kapocsfeszültség változtatása: változtatlrató kimenő fesztiltségű egyenaramir tápforrás rencleikezésre állása esetén a motor' for'dr"r]atszáma a kapoqsfeszültség rnegfelelő növelésével a teljes fordulatszám-tartományban körrnyen és gazdaságosan változtatha-

_

tor felgyorsul.

ségszabály ozásáv al, a Y 43 sorozatú mozdonynál fokozatkapesoló és egyenirányító útján a vontatómotorokra jutó feszültség kb. 50 V-os lépcsőkben növekszik, míg aY46 és V63 sorozatú mozdonyoknáI vezételhető egyenirányítóról folyamatosan váItofratlrató e gyenfeszültséggel tápl álj uk a vontatómotorokat). Ha állandó feszültségű egyenáramú áramforr'ás áll rendelkezésre, akkor előtét ellenáliásokat kapcsolunk sorba a géppel, mintegy a belső ellenállását megnöveljtik olyan mértékig, hogy a háIőzati feszúltségbekapcsolásakor az ellenáilásokon eső feszültség nagy legyen, így a gép kis áramlökéssel tudjon indulni. Az ellenállásokat azután - a kialakítástól fuggően fokozatosan, vagy folyamatosan - kiiktatva, rövidre zárva a mo-

Ilyen módon valósul meg aZ egyenáramú vontatómotorral rendelkező vontatójárműveink sebességszabályozása (dízel-villamos mozdonyoknál a főgenerátor feszti1t-

időrelés vezérléssel - rövidre zárjuk,tehát kiiktatjuk. Ugyancsak hasonló módon szabályozntkegyes egyenaramú, il1etve több áramrendszerű' régebbi gyártásuvillamos vontatőjármuvek (pi': köáti viliamosok, elővarosí - HÉV _ motorvonatok, ZSR 350 soro-

Ert a megoldást alkalm azzuk a Y43 sorozatú mozdonyok vontatómotor-, főtranszformátor szeLlőzőmotorjainak és a légsűrítő-hajtómotornak az indítására, vaIamint az M41 sorozatu mozdonyok légsűrítő-hajtómotor:janak indításar'a. Mindegyik esetben kétfokozatu az indítás, először a te1jes indítóellenállás be van kapcsolva, majd ezt -

,83
zat, stb.) sebességét.A több fokozatÚl előtétellerráilásos szabáIyozás kiegészül a tlontatómotorok többféle csoportosítási lelretőségével (soros, iiletr'e párhuzarnos kapcsolás)' + ... I9)' törtérrik a V43 sorozatít tnozdon1lgk vontatónrotor-szellőzőmotorainak téli-nyári átkapcsolása is. Téli állásban a szellőzőrr'rotorok nerl pállrr-tzamosan: lranenr Sol.osall kapcsolódrrak és fél-fesziiltsé-qen (kb. 110 V) - alacsoi-ryabb for-clr-rlatszánrrnal _ tizemelnek.

-

Útgynevezett nrezog}'etr:qítés segítségérrela nrotor fordulatszáITIa növelhető, azonban eZ a nyomaték csök]<enését is eredrrrérryezi,hiszen a fordulatszánr és a fluxus között for'dított, a nyomaték és a fltxus között pedig egyenes arányosság ál1 fenn. A csöld<ent főpólus-gerjesztés miatt az armatúra-gerjesztés nöl'ekszik és így a motol árama rrő' A növekvő áram következtében a motor tovább gyorsul. (Összességében megállapítható tehát, hogy a rnezőgyengítéssel törtérrő gyolsítás kisebb és rolramosan csökkenő nyornatéki<al törtérrik' rniritha a kapocsfeszriltséget tr-rdrránk növelrri.) Mezőgyengítés segítségévela motor nem irrdíthatÓ, csupán arra alka]mas, hogy a maximális kapo csfeszültsé gen üzemelő motor' fordr-rlatszámát tovább tudj uk növelni. Egyes esetekben a motor kis kapocsfeszültségénél,indításkor is alkaLmaznak nrezőgyengítést, mely - az egyébként nagy - indító vonóerőt csöki<entve lágyabb indítást tesz lehetővé.

A gép @ fofluxusának csökkentése, az

Egyenáramú motor inclítása eIőtét-ellenálIással

A

mezógyengítés tényleges megvalósítási módszerei a következők: ' Scjntellenállások alkalmazása.' a fópólus-tekerccsel párhuzamosan _ megfele1ő kapcsolókészülék segítségével - ellenállás(oka)t iktatunk be' így az áramosztásnak megfelelően kisebb gerjesztőáram folyik át a fopólus-tekercsen.
rendelk ező vontatójárműveknéI az ohmos söntellenállások meilett ind'uktív söntöt is aikalmaznak. Erre azélL van szükség, mert számítani kell arra, hogy a felsővezeték-áramszedő villamos kapcsolat nem mindig tökélete s, az áram megszakadhat, majd rövid (tranziens) idő alatt ismét létr'ejöhet az érintkezés. Ha ez - pl. egy átamszedő-lepattanás miatt - a vontatómotorok nagy széza\ékú mezőgyengített állapotában jelentkezik, akkor a visszatérő tlanziens növekedésű vontatómotoráram számára a votttatómotor nagy induktivitáSú főpólus_tekercse nagyobb elienállást jelent, mint a vele párhuzamosan kapcsolt söntellenállás. Ennek követkeáében az áramszedő-lepattanást követő áram-visszatérés első pillanatában

A felsővezetéktől közvetlenül fiiggő vontatómotor-áramkörrel

84

aZ áram kiker'üli a vontatómotor' főpÓltls-tekercsét és 100 %o-os mezőgyengítés jön iétre. Ekkor az atmatttr'a-gerjesztéssel nen tart egyensirlyt a főpóltrsgerjesztés és az armatítla álam olyan rrrér'tékberrnör'ekszik rneg. irog1, a konrtrrutátoron körtilz keletkezlret. A leírt jelenség r'rregelőzlrető, lra a söntel1errái1á_ sokat oiyan indrrktír, söntellenállással egészítjrikki, trrelytrek inclr'rktir,itása a fópólus-tekercs irrduktívitásávai köze1 azonos rrag1,'ságii. IlyenJ<or a tranziens árarn beiekényszelril a motor főpólus-tekercsébe is. telrát nenr jöhet létre a 100 9/o-os mezőgygngített állapot. Dízel-villanros, r,agy for'gÓgépes átalakítójir villanros nrozdony6]i1á1 az előbbiekben isnrer'tetett jelenség előfordulására nern kell szárnítani, ele gen dő az o lrnro s söritel erráll ás o k al kaln nzása.
1

A V43

sorozatit rnozdonyoknál hárorl kontaktor segítségél,el - a fokozatkapcsoló 10. fokozatától kezdve - négy fokozatban kapcsollrató a két közel azolloS értékŰr olrrnos és az irrcltiktív söntellerrállás. (M4O, IVI42, M61)
söntel]enállásokka1
}y'.'44

A V46, az

zo gyerrgítése is

és az Iv162 sorozatit rrrozclonyok nre-

törtérrik'

l. {olcorctt

l(,

{eLoral

E

f-tolaL A v43 sorozatú mozdonyok vontatómotorjainak mezőgyengítése söntellenáIlások segítségével

Itt.

fo L.7.{

lv.

4V1,2

Kl,2
K3-6

IRI,

2

Motorköri ríramváltó
,

IranyváItó

Motorkontaktor
Mező gyengítő kontaktor

L7f2 L3,4 Ml-4 us l, 2,7,
US3-6

IndulÍívsönt
8

Simító-foÍó

Állandó söntellenállás
tő ellenállás

Vontatómotor

A V46 sorozatú mozclonyok vontatómotorjainák mezőgyengítése
söntellenállások
segítségével

ffi 12

r--í')
J{
Jrv

____-J

o fint I tcJ@B rclEm.. 19 K L Ljv^nn=4í1-|
*at

r('

polrotö

',

. .U

I

r--1
-*_

uaíi,í,a
_l-

r1

Eí,ipnwd.

scjq!e:i

Az NI44 sorozatú rnozdonyok vontatómotorjainak mezőgyengítése söntellenáIlások segítségével

.

Ha Vegyes (soros- és küiső-) gerjesáésű vontatómotorokat alkalmazunk' amelyeknél a fő gerjesáést a soros gerjesztés adja, a küiső gerjesztést pedig a solos gerjesztéssei arányosan növeljük (a motor szabáIyozáSa soros jellegű), akkor a motor maximális feszültségének eléréseután a külső gerjesáőtekercs áramának folyamatos - adott esetben egészen nuliara - csokkentésével fokozat- és veszteségmentes mező gy engítésvalósítható meg.

En a megoldást aikalmazuJk aY63 sorozatú mozdonyoknál.

86

lr--o

hl[ezőgyengítés a kiiIső gerjesztés csökkentésével
15, ha a n1otor főpólus_tekercsérr rrregcsapolás(oka)t alakítrrnk ki és rnegfelelő kapcsoJóltésztilék segítségével meneteket iktaturrk ki a tekercsből. E rrregoldással is a főpólr:s gerjesztésétés ezzel a főpólus fluxusát csökkentjük. Ezt a megoldást ]raszrrálták fei a már seiejtezett M63 sorozatÚl dízel-viilamos mozdoiryok r;otrtatónrotorjainak nrezőgyerrgítésére.

Fol<ozatos mezőgyengítés valósítlrató rrreg itgy

Mezőgyengítés a főpólus-tekercs meneteinek kiiktatásával
1 1'

4.

7 .

2. 2.

Az egye

n á ra m

ú m oto rok

fo rg á si rá n

y-vát toztatá

sa

A motor forgásiránya megváltoz1k,hamegvá|toztatjuk
tása két módon lelretséges:

a nyomatékának irányát. Ennek megvalósíme gváltoztatás ával.

_ _

Az atmatut a- áram (kap o cs fe s zülts é g) irányanak A főpólus-fluxus tányánakmegváltoztatásával,
1éséve1.

a gerjesztőtekercs kapcsainak felcseré-

A kapcsolást megfeie1ő kapcso1ókészülékek végz|k'
menetiránya(avontatómotorok for-eásiránya) az armattlra áramitányának megfordításával történik, míg aY43 sorozatú mozdonyoknái a gerj esztőtekercs kapcsait cserélj ük meg.

Av46,v63,M42,M44,M6I ésM62 sorozatú mozdonyok

A továbbiakban az egyenáramú motorok gerjesztési módjaibó1 eredő tulajdonságait vizsgáljuk

meg.

1

1

.4'7'2' 3.A kulso ger1esztésŰ motorok

'{ külső eerjesztésti rrrotorok arirratirráját és geijesztőtekercsét e-et,rllásttii Íli_qgetlerr. liti1ön ár.arlfbr.Lásból tápiáljuk' Az inclítás és a for'c1u1atszánr-szabá1y676, az al'nrat|tta-körben v'égezlrető. L;;;;; t'eszultség r'áltoztatásáy2]. 1l2q1i előtét-ellerrállások se-eítsé_ué,,.l. A gép - az áliar-rcló ér.tékűktilső geI.jesztés iniatt - ál]anc1ó t]urusút. A tbr'c1ulatszám áilanc]Ó kaf,ocsfesztittseg és gerjesztéS esetén csa]< az arl11alÚlra-ál'arlrtól fiigg. A gép viszon1'1agosair forclr-rlatszán-taItó.

rJ
ls

Á küIső geljesztésii rnotoroI< ka;:csolásrr
A r'asÍltr'izenlben tisztárr kLilső gerjesztésti egyenáraltrú nrotoroltat csak igerr r.itkán
1
1

a]]<alrrrazna]<

.4.7.2'4.A párhuzamos geriesz tésú(mellékáramkorú, sont-) motorok

',\ ltliiső_ és a söntger.jesztésű motol.o]i és jelJeggötbéi gyakoriati1ag illegeg\/ezneli. A lu]aj:loTágai Söl1tlllotorok is á1larrdó flr-ixr.rsÚt gépek. A ktilörrbség csupellr atrnyj. irogy az arnratútrát éi a-gerjesztoteket'cset táplá1ó árarrrfolrás egyrnástó1 rrenr ktilörrbözik. tehát az artlatÍlra és a gerjesztokoi js azLI,' kapo csfesztilts égre csatlakozik.
tr-rla.idonsága, lrogy forclr-rlatszám-tartó, teliát a fbrciulatszánra a terhelés rröve]<edése' vagy a kapocsf-eszültség viszonylag nern tÚtl nag},' csökkenése hatására csak kis nrérté]<berr csöklien' E tr'rlajdorrságai rniatt vilianros Vontatójárnrűr.eirrk akkurrrr-rlátor-fesztiltségről tizemelo se_ géc1légsúirítőirrekhajtórnotorja söntge{esztésű.

A sotlttlotol fontos

Vorrtatórrrotorként - elsősor'barr az igen egyszertierr megva]ósítható féktilem miatt - (fogasl<erekű) liegyi vasutak villamos vontatójárrrrtíveinél, i]letve tro]ibrlszok
náI a]I<almazzák.

l

I
E!

E

t2

A párhuzamos gerjesztésű motorok kapcsolása

88

1

1

.4.7.2.5.A soros gerjesztésu (főáramkÓrú) motorok

gerjesztésti n1otor arnratirrája és gerjesztőtekelcse sorba vatr kapcsolr,a. te1rát rajtrrli 2-IZ.1]OS tragr'sá''it árarr-r tb[1'ik. ez&t r'áltozó fltrxtrsú géprrek is szokás lterreztti. Anríg a t1lotot \1tlsteste llell1 telítodilt' adc1ig a Q Í-lr_rxtrs agerjesztőálatnrtlal arátr1'os: O = k.I", alro1 kazarátr-v6lssá-ei tényezti.

A soros

= cl .k.trn .I" = cl .k.I] . Latirató. hog1' telítetlen \,.astest esetéll a Sofos Ixotof t'tvotlratéka azátanl rrég'vzetérze1 arárryos. A telítésben lér'o rlastestbetr a flltrus tlát lrenl tröl'ekedlret tor'ább. teliát rlá'rrem fr-igg az ár'arntól. a nvonratél'i görbe kiegyel'resedik'

Telrát h{ =

Cr

'o.I"

,J

Soros gerjesztésíimotor kapcsoIása

A soros nrotor nyontaték-áram (M-I) jelleggörbéje

A

(M-n) jelieggörbe a forclrúatszánr-l'áitoztatási rnódszeleklrek nregfe]előell n az U' és @ f|iggr'érryéberr nrutatja a niotor r-r1,omatékát.
n-t'onraték-Íbrclr-rlzrtszárrr

vólloztotóso

oo
A
so

trr n2 nl

n

nonb

n

ros gerj esrtésíinroto r rryomaték-forcl ulatszánr (M-n) j elleggörbéj e

ezétt a Soros motort ter-helés nétkü1 netrr szabad csak igerr kis feszültségre kapcsolni, mefi nagyobb feszültségen a motor ,,megszalad'', foldulatszáma a gép számáta káros, ezért megengedhetetien mértékben növekszik meg. Ugyanezen okból o-

Kis terlrelés rnellett a motol forclulatszáma nagy,

89 l1'ar-rira-jtásolarál sem irasználható a soloS nrotot'. airol a terlrelés tizem közberr megsztirrhet (p1.: hajtás _ a SZíj elszakadása)'

szíj-

árarrrf'eh'étel és a n1lol''u,no lrövekszik. E járrrrtivek nriatt a SoIoS lllotol liiváIóalr alitalnras tLrla_jdorrsá-uok hajtásár'a. mivel a járrliivek inctíteisához szr-ikséges az állo hel-r'zetbetr és kis sebességeknélrerrclelkezést'e á11Ó nagy tr\'otrraték'

A terlrelés nör,ekedtér'ei a forcllrlatszáirr csölikerr. de az

A

]1'1.7'2.1. fejezetberr tár'_uyaltak zrlapján a tlotolindítása a kapocsf''esztiltség rrtrllárÓl a trér,leges tör'ténő növelésér'el. il1etve itldító (előtét-) el1errá1lások kiiktatásával. rrra.jcl rnettsztiltség eléléséig
g1'etigítéssel tÖi'télr1ret.
- egvszer'űt átkapcso1ás után - konn1,en nregr'alósítlrató a r'il]amos fékezésis. I{a a 1l]0to1'oS r-izenrlrez képest - a tápÍ'esztiltség kil<apcsolása tttátr - a trrotot'gerjesztőteker.csérrek kapcsait trle'qfele1ő kapcsolókésztiiék segítségér,elfe1cseréljtik és a el1erráliásra kapcso1jrrk akkor a -uépet fenlanens t'luxus a clirrarrróeh' alapján a gépet felge{eszti és az a korábbarr nrár isnrertetettek szerirrt sor'os gerjesztésti gerrerátor'kérrt tizenrel. (Ha a kapcsokat tretn csel'élrrérrkfel. alilior i,áltozat]arr folgásiLárry'rrrellett az irrciukált íesziiltségés áranr a remanens fluxltst ]erontarú és a legerjeclrre.)
_eép

A soros tnotorokkal

ér'télriifékelleriálláS esetén a lbrclrrlatszán csökkenésér,el szitrtérr csokken és ígv a fékező nyotrraték is lecsolt]<err. Ezt a nródszet1 alkalnrazzák kisebb teljesítrlén),ű r,,asúti r'il1zrntos vontatójánrrűr'elc

Az elIenállás fokozatos: vagv fo11,311''u1o, ]<iiktatásár'al a gép - és így a jár.rrr{1 - a nregállás közelébe leÍé]tezhető. Az ellerrá]lás kiiktatásár'a azér't varr szr-ikség. n]ert a gép irrdr-rkált fesztiltsége ál1arrció
(közilti villar'rros. HÉV-szerelvénygk.fo]clalatti]t. 1ogasl<erekű t'onarok' stt.) Lizeitti tékt:zésére

i\ naer't'asÚrii r'illanros rlontatójárnriive]< esetéberr nregl'alÓsított r'i]]arrlos iéi<kapcsolás esetérr álltrrrciii i aur rré,lriinr' fokozatbarr r'iiltoztat]rató fékellenál1ást ajlta]ttta;rtra]t' \',1il]:rtlros 1ékezés]iol a lTel:_ jc-sztiitellercsel<et al]<altrlers kapcso1óberendezés segítségér'el lekapcsol.ják és rnás eiranltbrrásból
főgerrerátt'lr. stb.). a roirtatÓnrotcll'ok nem SolOs lraLretll liiilső gerjesztésr-i generátor'i<ént nŰtködrrek. 111,err ilegoldást ta1ei]ltlrk azIr,Í42 solozirtit clíze1vj]lanros irrozdon1''trál is. A tiotrtatÓnrotorok gerjesztőte]<elcsét a clízeln'rotoi alacsortii iir.'.'o.oti forcltrlaiszálra rrrellett is ert'e a cé]ra elegenc1ő energiát tet'nrelő fÓgerrelátor táplálja. a fé]<ellerrállás peclig liét tbi<ozatbarr kapcsollrató. A szril<séges kapcsolásokat a trrozi'iottt,közpolrti szabályozóbererrger'jes;:til< 1aki<ttrrru1átor'. kLilörl gerjesztő áranr]<ör.

clezése vezér1i.

az ÖBB és a DB AG sok villanros vorrtatójárrrrtir'énél alkaln'iazrrak lrasorrló r,il1anros_íekkapcso1á_ sokat (ÖBB 1042, lii0.500.4010. 4O2O,4030, stb.. DB AG 103. 1i0.+111. i12. 113. t39, 150,
1

51. 181 stb.).

ltez. trrel\'trel< [<örletkeztéberr az áratn na9y5{g1'g'.ciekkel trregirör,el<szi]<. Érdenrben csal< az előtét-ellerrállásos szabályozásíl járnriiveknél és csak kis sebességekrrél- teirát igen kor:látozott nrér-tékberr _ alkalnrazlrató az ellenárarnú viilanros fékezés.nrelynek biztonságát tor;ább koiátozza az esetleE, rnegszólaló túlár'amvédelenr.
1
1

egt'enál'anrit soros nrotoloknál is elviieg lehetőség l'an ellenáranrú fékezésre. IlyerrkoÍ a motol nyorrratéka és for'gásiránya ellentétes, a gép inciukált fesztiltsé ge hozzáacLóclik a kapocsfeszriltség-

Az

'4'7,2.6.A Vegyes gerjesztésú (kompaund) motorok

A

szabá)l'ozzák. akkor a motor soros jeilege megmalacl. A motot' legnagvobb kapocsfeszültségének elérése után a ktilső gerjesztőtekercs áranát nr-rllár'a csökkentve foiyanratos és rleszteségtnetttes nezőgyengítés érhető el'

l<et hell'eztrel<

r'asÍtttizenrbell fontos \,'eg)les ger"jesztésű nrotolo]< lőpólLrsán soros és l<tilső gerjesztésŰr tel<ercseej. Ha a litilső geqesztőtekercs áramát a SofoS te]<etcsbetr fo]r,ó áranrnal arán),osat't

A r'illamos feküzem szintén igen egyszerűen hozhatő létre. Fékkapcsolásban a soros gerjesaőtekercsek ki vannak iktatva, az atmatutát fekellenáLlásra kapcsolva a fékáramot a külső gerjesztőtekercs

90

áramának beállításával szabályozlratjuk. te]rát a -eépet tisztán ktilső gerjesztésŰr gener.átorként tizemeltetjtik.

Az isrlrel'tetett gép serrlatikrts ábrája a 11.4.7.2.1. fejezetberr találliató. Az e 1ejezetberl isitlet'tetett elvek alapján rrrtiködnek a ]razai V63 és többek kÖzőtt az ÖBB 1044 soroZatú r'i1lanlos nrozdotl\,ok \/ontatÓlnotorjai
]l

is.
tl.totor.ok

'1 7.3.'4 hulIantos eg1,enárcultti

ki.ilonle ges iizert'ri köl'|ilrnényeklrez.

Hullánros egYetlárzrmot aZ egyfázísir r'áltakozó áran'r félr,ezetőkkel tör_térrŐ egverrir'ányítása és a ka]rott egyenárarrr sirnítÓ-to1tótekerccsel tötténő sirrrítása után nvertirrk. A l_itr]lárrros ár-arilÚl tlrotorok aiapvetően e-9'r'etlálatlrúl trrotorok. tellát az eloző Íbjezetberr tárgvait lrrúiköclési elvek érr,én)'eseli. A lrr-illánros áranlit trlotot'ok korrstrrrkciós kialakítása sor'áir alkalrrrazIiodni kell a táplálásból adóctÓ
eg}/eni€Sztiltségrol

táplált és rrraximális teijesím]én1l{1ig|tizerrre]o egyenáratrrii nrotor komn'rrrtáció.|a kitbgástalalr. Ha u$1lnp.', a gépet lrul1án'ros e-9yenáranrtriai tápláljuk. de egyébkérrt trgyaIrakkora terlre]ésse1 és fesztiltségen üzenreltetjtil<. akj<or ltotrrtruttátotátr iragynrérr'ti kefeszi]<rázást tbgLrrrk érzékelní. Ennek azazo\<a,lrogy az egyenálarn r,áltakozci átatnit - irr-Lllán'rosságot okozó - összetel'ot is tar'talrrraz. Ez a váltakozó ar'arrrÍr összetevo a gép - eIsosor:barr a segéclpólLtsoJ< - törnör riastestébetr öt'r'én)'áranrokat okoz. a segéclpólr-rs fluxttsa nenr képes ]<ör'ettri az at-Irratúttaárartl vá]to_ zásait és az é1rperl ktlt-nilutáló nrenetekben visz-on1'lag rrag.u* Í-eszLiltséginclirl<álóc]ik. r\ rlastestberr ke]etl<ező ötr'étrr.ái'anrol< nliatt.járr'riél<os VeSZteSég is 1<elletkezik. a gép 1obbarr rnelcgszili. Az jstlertetett pl'oblérrrák rlregoldására a tisztán eg-,,etláralttú géplrez' 1<épest a hlr]]átIo*s írratrlit IIO1C)_ rok segéclpÓiLrsát. illetr'e a teljes á]1órész-koszotiit eg1'nrástól elsziÍ]ete]l lerrrezel<ből á]lítjá1( iissze' ezze\ az örr'ényá1'2i1r ok korlátozlratók. Annak érdelteberr. lrog'r' 6 fópólr-rs-flr:xr-rs lrttilárrrossága is elfogaciliató értéktir'ecsökkenjen á1talánosan alka]t-traznak a fópólLrs-teker'csekkel párlruzarnosan kapcsolt rÍlIan.rló ohntos ,st)nte!lenrÍ!1rístis. A teket'ccsel párhuzanrosan kapcsolt eilerrállás a ]rul]ános áratrr vá]takozó áranrir összeter,ője számála kisebb látszólagos eilená]lást jelerrt. mint a iragy indr_rktivitásir főpólus-tekercs, íg1, azt kikertilye az ellenál]ásorr lieresztiil folyik el. csak kisebb része folr'i]< át az eg1'enárarnnral egyiitt a főpóluson. Az állancló ohnros sönt a notor számára csak kis, 3_5 %-os rrrezőgyengítést jeient.

A sima

A ]rtrllánros ár'anrit és a tisztán egyerráranril nlotorok azonos kapcsolásir jelleggörbéi egyp6rru1 megeg\ieznek, azonban a irullámos árarnú motoro]< lratásfoka - a htrllárrros álanrit öSszetevokboi eredő veszteségek r-r-riatt - rosszabb'
A követ]<ezőkben - példaként- ahazai villanros rrrozdonyok Vontatónotorjaít tekirrtjtik át: - A V43 solozatú nrozdonyok SW 7309 típr:súvontatónrotorja iryolc pólusil. iiuliárrros
egyenárarrrit. segédpólusos gép, rrrelynek á1lórész-koszorirja tönrör,

-

fő- és segédpólusai azonban lemezeitek. A v46 sorozatú nrozdonyok TC 456 típusfr vontatónrotorja hat pólusii, lrrrllárrros egverráranrít. segédpóiusos nrotor. l enrezelt fó- és segéclpólusok]<a]. A V63 Sorozatil rtrozdon1'ok TC101 k típtlsÚl vorrtatómotot'ja r'eQ1,es (soros és ktilső) gerjesztésri. kon,perrzált. né-e1, pólusú. hr-ri1ámos egyenáranlú gép. 1errrezelt fő- és segédpó1Lrsokkal' A főpólusok közü] kettőn. a korrrpenzáló tekercs_1rorn,vaiba a perclLilésr'édelern cé|jaira mérotekelcset (for'dulatszám érzékeiőhurkokat - FEH) építettekbe. melyekben a fordulatsz ámmal arányo s fi ekvenci áj ú feszültsé g indukálódik.

91

] ]. 1'

7.1'Az eg.,fázisit kotnnlutíltoros nlotorok

Lw aiatt) lcészitenek. Elsósorban a Frirrrcia Vasr-rtak (SNCF) pr'óbálliozott
(

kialakításrrliban lrasonlítarrak az eg1'errálarlit trlotorolir.a. azonbatr eze]<et e9)'fázisir ráltakozó áramntal tápláljuk. Az eg\'etrálanÚt nrotorok nrágrreses tere álialrcló ér'tékti.lníg a r,áLtakozó áLarrlÍt Soros tllotoroké a hálózati fi'ekl,etlcia titetrrébetr r'áltozik. N4il'ei az áratrritál]V eg];SZe[e r'ált<zik I}'Ieg aZ ái1Ó és a for_qórészberr ezétt a nyonatéli eg1'ir'ányút lesz. E nrotorok rlasteste csak lc-trlezelt l'ialakításir lelret. nert az örr'ént'áranok o]iozta veSZteSégeket eltbgacll'rató szintre kell korLátozrri. E nrotoroltat szokás urrivelzális motorokrrali is trer'ezt-ti. rnir'e1 eg1'arárrt rrriiköc]tetiretők e9)/enát'amrÓl és egy''flizisÚr iláltakozó áranr'Ól. Ilyerr utrillerzális rrrotorokat - a mé_9 íg1' is t-ennál1Ó sirly'os konrrrrutációs problémák rrrlatt - 50 Hz-es l'á1takozó álanrta csa1i kis teljesitrlérr.i,elikel
10
-50

E g ipek csak

uem terjedt el.

nag;'tzasÍtti viilanros trrozdorryokban l'ontatónrotorkétrt törtér_rő feilraszrrálására' A motorokkai szer_zett üzerrri tapasztalatok azotrban netrr vájtották be a hozzájuk fr-izött r'enrényekel' ezér{ ez a tenclszer

HZ-eS egyfázisÍr kotirtnutátolos nrotorok

A iragvvasúti ruiilartros r;orrtatás Nénretországbar'i. Ausztriábarr. Sr'ájcbarr. Sl'éc1or:;zágbarr és Norr,é_ giábari nrár a l<oraj idől<ben - anrikor rrrég csa]< neltéz Íbrgógépek]<el 1elretett vollla az eg1leni1d1yitást negolclani - ittrgr,f-esztiltségil, eg),fázisir r,áltakozÓ áratrrmal tizerrrelt. Eiilrez a riontató-iárnrűr,ekben az egr'enátatrrit soros nrotor vontatási szeiilpontból kir'álÓ ttriajclonságair.al t'e ric1elkező egy.Íázisú so]_os lllotor't haszrliiitált f-e1. ilelyet igen eg\,szerű. rr-regcsairo1ásos és fblicl::atLlrpcsoJós tlatlszfcltltráttlrt'uil_ közr'et]errLil tá1;lálttrli. ir4jr'el a nlt)tol'lioirrtilr'ttaicitl.ii'r a frekl'eircia és a l'IlOtol liq;ocsl'eszlr]tsria.érlek ,:soltkentéséi'e] néi'niképpjar'ítható. ezér't a táplálÓ lril]ózat f-esz'iiltsé:gét ló 2i3 l_Iz_le. rl]etl,e e!l\les vi]SLltali 25 1-1z-re választcltták. A ltrotorolt sokpólLrsúak. koiirperrzáltal<. itlasitllális liapocs1.eszLiltségtili általáball 400-650 V l<özött van' ntég a legrragyobb teljesítnrén;,'úi1i,'..1-'-,,'r;eknél is. 1jitllek ternrószetesen aZ az ára. lrog-v a nrotoroi< - és így a tt'alrszfornrátor szel<tttrcler' - áianla i'eetr nag;, (3000-4000 A. i1letr'e 8000-12000 A). t]relyhg2 az ál'arrrirtbarr lér,ő kapcsolól<észtiléke]<et illeszterli ]<ell. r'alarnint a felsőrlezetéket frekvetrcia-átalakító állorrrásokból ke]l táplálni. nrelr,e]<nek nagy 1{sze ntég napjainkbari is szinklon-szinkr'on, va_gy aszinklon-szinkr'on _eépcsoport.

I].5. A

villamos gépeli melegedése, híítése

a tekelcseiken átfolyó áranrok lratásár'a a'ieker'cse1ési arryag oiuros elienállása, valanrint a rzastestben kialakuló örvérryáranrok és a vas lriszterézise rniatt ho ]<eletkezik' Ezeket a lróveszteségeket (nielegedéseket) rrrár a tervezés során figyelerrrbe kell venni. A nrotot rrraximális lrornérsékletét is neglratátozzák, me11,91 a gép nern 1éplret tÚri. e]sőc1legesel1 nregiratározó a gép árattra. Háronr jellegzetes árarnértéket szokás meglratá'ozrri, nrelyek a gép melegedési jel1eggörbéjével szor.os kapcsolatban ál]nala.

A vi]lanros gépek tizeme közberr

A villarrros gépek nrelegeciése szernporrt;ából

_ -

Indító áram: az a Iegnagyobb átam. ne1yet a gép irrdításkol - általában legfeljebb 5 percig - kái'osodás rrélkül elvisel. Órás áranr: azazáramér'ték.rneiiyel a szobahonrérsékletű motort terlrelve egy óra alatt éri elaz ál]andÓ áralnhozÍattoző - tizernl - lrónrérsékletet. ÁllanclÓ ár'am: azaz átanlerősség. airrellyei a illotolt l<orlátlan ic1eig terhelr,e nelegec1éSe Ílem iépi túl a nregengedett me]e_qedési ér'téj<et,tehát a gépberr keietkező és a -eéple leadott hő egyrnással egyensúlyban van.

,r_
A villarrros forgógépek hiitése - szellozése - általában kétfélelelret: - Örrsze]lőzésÍi gép: a szellozteto légárarrrot biztosító szel1ozo lapátot a gép tengelr,l'égéreszerelik f-el oli'an trródon. hogy bár'trrel,vik irárrl'il forgás esetétt elegerrclő l1let1\lrlt'iségLi szellljző ler'esőt áramoltassorr át. Az állórészt bor'dázattal látiált el és - a forgórész]rez hasortlóatl - légcsatorrrákat alakítarrak ki betrne a ttagr,obb htitőt'eltil..t biztosítiisa érdekéLlerr.

Önszel]tizéstielt általában a c1ízel-villanros tnozdotr},ol* fógerrerátot.irr_ a r'illatrros se_ gédtizenli nrotoroli (szellozőrrrotot'ok. Iégstiríto-lrajtórrrotorok). i,alar-rliLrt a liisebb te1_jesítnrérrr'úir'aslttijárrrrlil,ek (liözilti r'illatrros, fö1c]a1atti. HÉ\/-r'lrotorltocsi és nlozclonr.)
r'otttató rll
o
t

tlrj ai.

-

Ktilso szellozés[i. r'agy átszellőzött gép: kiilor'r szellőző r'errtijlátor szolgáltatja a gé1l szánráteL a htitő 1ei'egőt. iiyerr 1r[itéssel rerrclelkezirek a naql,r,asúti rlorrtatÓjártrriir,eit villanlos Volltató1notor-j ai is.

I(orllol,v problénrákat okozhat a nrotoro]t szellőzésérrél a beszívott lei,egő szt-tjlr.r,ez€ttsége. ezért a szelloző let'egot t-trittcletlkor tisztítarri. szúlrrri kell. A szeIlőző ler'egő konrnrr_ttátoros gépek esetébetr a széri]<efékboi keletliezo l<eÍ-eport is eitár'olítja. J

12

"F'ÉtvpzrrŐx" Ánamrn_ÁnvÍrÓx

_Se^ stll.)1l:;;,tir állapotbilrl igl:li _i1t szigeteIiili. de fér'rllllel érillt]tezve átrrreneii e]lená]1ásr-rk je1entóserr iecsölikerl. J]: rirla_jöcrttsireLti< aiirpj .j án té1r,ezetőliélrt a l lta rriazh attik.

Egi'cs i<éiuiai e]e-tlrek iszjIicitlrr'r - Si. gernrániunl - Ge' szelérr -

i\ tiszta félr'ezető 1t]l':tgoliat tőltil.: e1térő ]itilso elekti'oirt'etrcIszerL't (egg1',:i ioL'rb. r,iig}'ker,,:scbL-. i'egyérték-eiektrotitral r'errdel]tező). kis rrrenrryiségi1 arr1'agol<kal szenn1'ezl'e trlyitt-t tttii,agoliat tlr..e_ r[ink. rrreivek csak az egr.ili itárt;,i1 álamrzezetésre alkalnrasak.
r\ félr'ezető arlyagoli Szelttr.r ezése tehát l<étfélelelret: ,,N''-típusúfélr'ezefő: olyan szennyezó anyagot tartalnraz, nrelytrel< aton1ábari a legktilső iréjoir több elektlon van, tnely könrryen szabaddá tel'rető. teI'lát az atlYagban szabacl riegatír' töltések. elektlonok lesznek. ,'P''-típusú féIr'ezető: olyarr szennyezó anyagot tat1alnaz, ipei'vrrek atorrrjában a iegk|ilső iréjon ]<evesebb elektrorr van. Itt telrát elektrorr-hiárr1, (,,l),uk") i<eletkezik. az anyag pozitír, j ellegti.
menet(ek).

A felvezető eszköz tulajclorrképpenazegynrás rrreilé ellrelyezett P-

és N-típtrsir réteg(ek) közötti

át-

kiuÍilell réle9

A P-N átmenet keletkezése

]2.].

tr{em vezérelhetőfélvezető - a rliócla

Alapáiiapotban a,,lyukak'' vonzzák az elektronokat, melyek szabadon elmozdulva az átmenet határán átlépnek és egy meghatározott vastagságú ,,kiürített réteg" alakul ki.

L
93

Ha a P-rétegre pozitív. míg az N-rétegre negatív fesztiltséget kapcsoltrnk, akkor a fesztiitség lratására az elektroirok a pozitír' póltrs. nríg a ,'1,\'Li1iali'' a negatír, töltés felé kezderrek át'alrrlairi. Az ilr'err irán\'it (nr' i tó i rárr1,Ír) fes ztil tsé g h atás ár'a a i<itiLített r'éteg eh'éltonyodik. az ellenál1ás lecsokkerl és a liapcsoláson áranr fo 1t'ili.
o kiÜíttell réleg elvékonYodik
/

-t --u*
l

+

nyi{ó

A clióda nyitóirányír műköclése
Ha a P-rétegre negatív, az N-rétegre pedig pozitív fesztiltséget kapcsolunk, aj<kor- a P-réteg lt ukait a negatív fesztiltség yonzza, az N-rétegre kapcsolt pozitív fesztiltség pe{ig az elektr-onokat vonzza, a kitir'ített réteg nregvastagodik, az ellenáIlás jelentőserr megnő és a töltések nem tuclrrak átjtrtni rajta. EZt zár őir ányir feszültsé gnek nev ezzik.
kiijrllell !99y holónéleg

ÉÉ,
t:. !

&d

'

A cliócla zárőirányű működése

a

'

on*17**,uo
.::..

1.:

nyr

tóirány
::

zé.óiróny - .-.

A PN-átrnerret
A

A

cliócla

a téivezető diÓda. nrely a töItések mozgását csak az egyik irárrybarr teszi ielretől,é. dióda telrát kétrétegti féIvezeto. clióda karaktelisztikái

jelölése

'

A

_

:

-

N1itóirtittylÍ korukterisztikct: rrrar' kis nyitóirárryú fesztiltség esetén is az átam gyorsan enrelkedik. A ]<arakterisztika egyik jellernző pontja azU7 rryitó fesztiltség, arrrely $eImánium-diódák esetén (Ge) 0,2-0,4 V. szi]íciurn-diódáknál (Si) pedig 0.6-0,8 V. Párhuzamosan kapcsolt diódák esetén a túlterlrelés eikertilése érdekébenfontos a nyitófesztiltségek azonossága, ezért az így kapcsolt felvezetőket mérésalapján összeválogatják. Zdrőü'cínyú karukterisztika: zárólrányű előfeszítésesetén visszáram folyik, rnely a n,vitóirárryirlroz képest igen csekél-v (1-10 pA nagyságlendti - szivárgó áram). Azá|talános céiir diódákat csak a rnegengedett lnaxinális zárófesztiltségr'e (Urrn'o,) szabad kapcsolni. nrefi torlábbi fesztiltségnövelés lratásara a zárőírányii áranr 1ar'iiraszerűen növekedni kezd, nrel1' a fé\vezetó túlmelegedéséhezvezet és törr]<rete szi a diődát' (zátlatossá válik, tehát mindkét iranyban vezet). A maximális zárófeszültség értékea típustól fuggően 10 V-10 kV között lehet.

94

A diód

a kat'akterisztikáj a

SoIoS kapcsolás iqerr kecll,ezotlerr igérrr'ber;éteit ll1ert a rr1;j16' es a lezárás solrtrsetrr r-ig1,anabbarr az ic1ópillanatbatr törtérrili. i\z eltérő rrr'itási és .ielent. zárási ictopillar-ratok tliatt a később rlezettri kezdő. illetr'e korábbarr lez.áró Íéli'ezetőkr.e jtrto zárófesz|iltség rneghaladlratja a trregenuec1ettet. trreir; a télrrezető tötrkrenretreteléhez Ve7-et. Etrnel< meg-

A Íélr'ezetők és terrrrészetesen a ditldák szálrrála a

akadályozása érclekébetr eg1'részt karal,.terisztikáik a1apjár'r r'álogatják a félr'elétőliet. rrrástés-zt elienállásokbói és korrclerrzátor'okból Lrgyrrer'ezett ,.RC'' fesztiltségosztó láncgt alkalrrraznak. nrel1, 3 diódákra iLrtÓ fesztiltség eg},gn1gtes elosztását biztosítja

r\ tltai ltorszertí félvezető-technika nagi,zárófeszti]tségti és n5,i15i16nyú árar-nii e]etrteli eiőállítiisár,al lehetové tette. lrogy rre kelijerr {élvezetöket Sorosan kapcsolrri ezérÍaz előbbieliben r,ázolt problérrra csalt a ré_eebbijármŰrtípr-rsokbar-r.ielentkezik (V43 sor.' rrrozdorryok).

A

clitic1áIi leg1ontosabb aciatai:
l

LJ,.,,'., rltaxint1rl is zárófeszti

12'1.1. tr{iÍlöntegcl; cliritllt - a Zcner-c!iirda
J

i\ 1e ll'ezető cliódák eg1'klilönleqes változata a Zetrer-clióda, rrre l yrre lt j e l ernzőj e. lt tl u r, z.it'ó i t'án;' i11o'.' viszotrvlag kis letÖrési feszr-iltség nrellett a záróirányÚr ar-arrr rohamosan nÖr,ekszik. Fj_uy-egy diódatíptrs litilörrböző letörési feszliltséggel rerrclelkezik. :.
'!
:

:t
U'
tség.
Á
Pt
n1

rr,vitÓt-esz-i.iltség, Í,,,.,. naxinrális

rrlitóitátrr,ú áttitlt. {'' l,issziirall.
.j. F" E T
..

:'

=:.

i

:r:'

':.

':a

t ele
ér1él<ű fesztiltség előál1ításár.a)

A Zener-cliócla rajzj
ják

A Zerrer-dióclakat általában fesztiltség-stabilizálásra (állarrdó

lrasznál-

]2.2'

VezéreIhetőféIvezetők

L2.2.L A tirisztor
P2

n2

K

r Rilc

Rr

A tirisztor felépítése

95

A

ti_risztor'négyréte_eii. lrár'onr PN-átmerretet tar'talmazó,vezételirető télr'ezető. Azanóclon és a dorr kírri.il r'ezériő elektróc1ja is l'an ('.G'' - Gate:kapr-r).

kató-

Ha a tir'isztor negatíri záróf-esziiltsé-eet kap.
C1úi).

igerr

kis

értéiirlir'isszái'atrr fo11'ik r'ajta (trtA rrtrgrságretl-

Ha 1ozitír'fesztiltség kertil zrz aiiÓdt'a. akjtor zárt á1lapotból a G_r'ezéritleiektr'ódra aclott pozitÍr tésztiltséggel vezeto állapotba r'ezér'eihető. A rrezér'io árattr né]rár1), l00 rrrA llagyságrerrcl[i' .,\ nritás a r'ezerlőáranr nreghatár'ozott ér'tékérrél kovetkezik be, tiLisztor net'trcsak a r'ezérlo elektrÓdára adott pozitír' áranrirr-ipttlzussal g1,iLjt1rató be. Iratleitl Llc-kapcsol akkor is. ha a trvitÓir'ut'v"ú fesztiltség tirllépi a tilisztorr'a jellenrzo billeriő fusztiltség (Lls,,) érté]iét.\/a-qy ha a pozitír,' lésztiltsé-u igerr rrreredeketlnöl'ekszik. Ezabeliapcsolás azorrblill a i!!ii_:ze_ to nreglribásodásálroz \iezet. itrely'et nreg lie1l akadáIyozrri.

A

fi, -?:
:

.,9:.

:j+!

sz|iltség rnegjelenése koz-ött eltelt ..kínréletiidő'"nagyobb, nritrt a tirisztor'rar jellerrrzo 10-2{]0 !ts_Ös ..szabaddáválási ic1o''. Ha telrát árarnköri sajátosság folytarr a tirisztor árama nenr csökkerl a iartót ár'arnná] kisebb értékre'úrgy i<Liiön oltÓáranrkörle van szükség.
72.2.2.

A tirisztor l<iliapcsolásárta]t t'eitéteje. lrog1'az árárn rrreglratározott icteig a tartÓzit'atn (l,,rai:i r--söI(kerrjerr. Ez az iciőtartanr.ie'letrtoserr csökken. lra a'tirisztor'arrócljára a kikapcsolási Í'ol1'arrrr.t liözberr negatírl fesziiltséget adtrnk. A tirisáor kikapcsoláSa eredrrrényes- azaz a pozitív arrócll'esz|iltség. r,iszszatérésekor neÍl kapcsol be isrrrét vezérlójel nélkül. ha az áram rrullaátmenete és a visszittérii Fe-

A

GTO

it
'l

Gate-Tur'n-oÍT tirisztor, tehát a vezérlő elektródján át kikapcsollrató tirisztor.. Négylétegű. PNPN szer'kezetti és a közönséges tirisztorhoz lrasonló felépítésii. A tir'isztor szerkezetének lllegf-e1elő kialakítása teszi lelretővé. liogy a kikapcsolás a vezérlő elektr'ódorr kelesaül is bekörletkezzerl. A kikapcsolás feltételeilrek Íigyg|gnber,éte1ér'ela vezér1o elektlódot a katódfeltileten úgl' kell kiala]<ítarri (célszerŰrerr kör'körös lenrezek fonrrájábarr), hogy az az egészkeresztnretszetben hatásos 1eg-1'g11'

GTo

A vezé rIőelektródj án át kikapcsoIható

ti

risztor

v

ezérlő elektró dj án

a

k kial akítása

A kikapcsolásltoz szükséges vezéilőáram ellentétes iranyú az anódfuamhoz képest és nagyságrendileg hasonló értéku,míg időtartama a szabaddáválást időve1 azonos nagyságú'

lerrrzi és g1'irjtóárarrrul' is na-et'obb. rrririt a kozoriséges tir'isztoroké. eirlrez jánrí még az igerl '.'ug1:Likapcsolási ár'arr'rirrtpr-rlzrrs. Előrir'e visztlt-tt. lrogv nincs sztiksée egyerrálanrit körben borrr,oltrlioltóárl Ilr körölrre.

12.z.3.

Á triac
be. a triac rlrincl]<ét ilánybatr.

A triac beg;,r_r.,tása l''oziiír' és negatír't'esziiltség esetéir is pozitíl'r'ezér'lőínrpr'tlzlissai lelretséges. Kisebb teijesirilrén'li r'áltakozó álairrtt S7'aggatóliban al]<a]rlazzáli eilerrpiirlruzatnosan kapcsoli tirisztoroli lrel','r.:11. n.'.,.,
í

A tirisztor csak pozitír'f'esztiltség esete11 grirjtlratci
gt' az árattt]tör

j

e1entoserr leegyszerÍisocI i li.

A triac Í'elépítése és jelleggörbéje
12.7,.1, .B .E
.:.':

A tranzisztor

+

+-:.

''

' :, * l)?,t l Áhinolúri's'!t'rtn::i'tzÍt;r e
!', :l Itl!-'!'\:í{ll

i

'=al;

': l.i

+

az enritterolclaliátrllerreterr 'n-r'itóiráni'ú á11 létrelrozásálroz r'iszotr\']a_Í_i ](iS (1 V_nál kisebb) feszültség elegerrclő. ezér.t kis teliesítrnérrrryel befolyásollrató a sokszolta rragt,obb feszüitségű kollektor olcla.1i, az enritter ál.anlmirl kcjzel azonos kollektor á:anr' A báziselel<tróclorr át csak ai-emitter_ és a ]<o{lektoráran:r kis kiilorrbségé rotyit E trrlajdonsága révénvált a trarzisztot' o, *o.iio áramkorcik meg1ratározó elerrlér,é.
a

L)_osíto és kapcsoló eleirr. Fele1lítése NPirl.\'ag)'I'NP le]ret a ]iái'otl r,á}takozÓ vezeléSii 1cli,czctő l'élegsorrendje szer'int. A trarrzisztorok rt{tegeihez- csatjaközó fénres kivezetésej< a kör,etkezök: liolte}1o1(C), en'ritter (E) és a középső pec1ig abázis (B) Abári. e. az emitter közé ka;rcsolt n1;i1$1,.6rlrjú 'fusztiltséget változtatva a kollektor áralrra (tC)is megVáltozik. Mivel

fL^ Ff',,,ft' ü st'llffi'^fu ?,ll
r_l
cc?

t1-

d.)

b.1

A PNP

(a) és az

NPN (b) tranzisztorok rétegelrenclezése és rajzjele

ki' Ha mindkét rétegre zárőfeszi\tség kapcsolódik. akkor' atranzisztor zártkapcsolóként r'iselkedik. A kapcsoló-üzemmód sajátossága, hogy alezán állapotban levő ttanzisztor koliektor-maradékára-

(érint]tező néll<LiJi,) ka.pcsoiÓkéni is szé]es körberr alkalnlazzak. Ha a bázis-ernitter' határrétegerr elegendő nagy nyitófeszüitség van, akkor a ÍranziszÍo]:on nagy ár.arrr alaktl]

A traIizisztort elektroriil.'us

L
97
rrlát a lehető le-ekisebb rnér'tékŰue keli csökkenteni, gel lehetséges.

ntelv a bázisár.a kapcso lt

záró irárrvir fe szÍ.ilts é _q-

N{arinrális áralrruk 300--100 A. a rrrúiköciési tr-ekl,errcia nrar' 4-5 lil]z.
1 2. 2.

1' 2.

A tén'ezérl é.yii tt.anzi's.ztor

1FET - Fielc1-Effect-Tlansistor: térr'ezérlésiitrarrzisztor) A FET_e]< és a bipolár-is tt.atlz-iszrorok rniiliödesi elr'e közötti lén1'e_ees kLilörrbség. lrog-t' a bipoláris tranzisztcrr kollektoráralnát egr rl;;|15i. . _ n1'Lr PN-átrrterret fesztiltségével és át'anlát'al. tehát viszorrylag rragy teljesítnrétrrrvellelret tlríg a térvezér'lésiitr'arrzisztorok csatorttaáratrrát vezérlő tesitittseggel' 'ezérelrri. renclkíi,tit t<is ..ii.jr"'j".._ ]tlr'étel árálr ielret vezér'elni.

oxiclált szilícitrrllenrez l'ell-ileti jeleriségeit fellraszrráir'a alalijtották ki a jrzÍoSFET-et (Jv1etal_ oxt'cle-Setrriconciuctor-Fielc1-Effect-Tratrsistor' : térrroxicl félrlezetos tér.vezér.lésti tranzisztol) Ezek a' télr'ezetők rlrax. 50 ]<Hz fiekr''errciái-e kis teijesítnrérryek szabáIl,ozására alkalnrá;"i ii;;;;';;;;;.',,' tra-9t'. de alikor a feszLiltség kicsi. r'asY forclítva.).
I2.2.1.3.A2 IGBT

Az

(IGBT - Isolated-Gate-Ripolar-Trarrsistoi = szigetelt eIektróclÍr bipolár-is trarrzisztor) r\ bipclitir.is tranzisztot' és a ir4oSFET konrbináciÓjaként kialakr-rlt korszerii eler-rr. 20 kHz fr-ek'errciáig l,jszott)'lag rrauv tel.jesítrrrérryek k.apcsolására zil]<a]nrirs. kis vezérloteljesítrrrénY tlreiiett.
r

i.:.
'. -l',

.4

Jétveletők

h

íítése

<l

d.l

A félvezetők kialakítása és a hűtőtönkök felszerelése egyoldalú (a) és tárcsa (b) tokozás metszete, egyoldalú (c) és kétoldalú (cl) hűtés hűtőtönkket

rrr9|rn1k eiobb-utÓbb zár\at a kör'etkeznrénye' téli,ezetők igen ér.zéken1,ek a tÍrlrnelegeclésre, hiininel hatásosabb elr'ezetésérol.Az egyik legegyszer'irbb Goncloskoclrri kell telrát a rreszteséglrő tárcstr1,2gy r'trincli<ét tiielektrócliáLa (ez r-rtóbbi az itgytrer'ezett tési rrród. arrrikol.a fél'ezetoli eg1,ik. érdekéberr- bordázott- jó liőr'ezető tLrlajdorrságir kialakítás) - a nag,vobb 1roleacló t-eli'ilet biztosítása tnesterséges. rlagr' ternrészetes légát'arrrnrai lrtitili' fénr htitőtörrköt szeteirrek és a lriitötörrköket r'eszteséggel tizerr-ieinek, a légirtitéslratásossága A GTo-k a irtrg'otrrán-vos tiriSztorokrrál rrag1,obb kialaltítottáli a fbl'ac1él<]rŰrtésii (elsősorbarr olajlrtitésfi) áitalában lrenr is elegerrclő sz-átrlukla. ezért - a cso ltil<épzésitár'atrr'ezető sinezés belsejéberr áranrir.ár'iyítókat. trlroj a ]rÜrtőltözeg - áItalába'l át az félr,ezetőket iig1'- lrogr'a tetlodött irőt hirtótorrkjeikerr ár.arrrlilt. Ezekr.e a sínekie szereiilt Í'eI a szivattr'Úti,ai iterirrgtetik és lrőcserélőlrben ttresterséáranrlÓ ÍblYaclél<nali átaclhassák. A lrírtőközeget vissza. Készítenektisztáir i'ízlriltésű ár'arnir'árr)'ító]<at ges légárarrrlással - esetleg r'ízhtiréssel - hirtilt

A

is.

tir'isztoros olajhiitést nrár régebbi epÍtésűrrlirg.vobb teljesítrrrérr,r'ti 120 sor' nrozciorr1'ok)' is aikalrriaztak (pl.:Ögg l044 sor'' r'agy DB

vorrtatójárrrrtivek
"

áranrirán1'ítóirlál

12.4. Az rÍÍamirúnyítóklegfotttosabb fajtríi

-

€ * llri,l'ff;m*:lmlis
-i '

':

alakídák át' Eg1,elrirrinyítók: a r,áltakozó fesz|iltséget e g1'ení'eszirltséggé . e ,r|,rri l,ezéreIltelő klióclús) egl;etlil"ittt):ítók' akinretreten rrlegjelerrő eg)'ení-esz-tiit_ rrtrg1'ságx1ilt iligg ség rlag;iságia csa[< a bentetrcti vá1takozó l'esztiltség . ve zét.t:Lhető egyenil.an1;ítók.. zt l<itrreneten nlegje ieno eg).etri.eszLiltség kÖzépértti.
ertel<i5l

lotvarri1tosu".u"É:''*:''u Veszteséggel

sz-ahiir-

aiakítjáit át .vrilrói.ányítót< (inverterek): az egvetrt'esztiltséget v;iitakozÓ fesz-ültséggé lráIó, hc,iózari kon,tntutítcíi1úi,r,irterek; azátaiakító"T"gl.'ui]váltakozó áranrir - : szabja rleg, rnel-Y zathozkapcsolódik, telrát rrrrikodési fi'ekverrciájéLt" abálóZat É .a?: nélktii nenr is rnűködik' . erq('-satlal(o7'lK ValL'I-I\\JZ(' ára :'^^'^'"1^]'^l'' az ő+qlnL ít'\ nPm lllcgleVu válta]<ozó ': . .szabatlonJitló ' 'l' -!:''l inverterek; az átaiakító nem. csatlal".:1': nreglevö

-

nritlrálózatlroz,ezétatetszőiegestr'ekverrciár'alrntlködiret. nu*l:,ug,unuk folyarnato.s' váitoz. v,llruro'; ;'.;;; .';ggatól<: 'u.'1l,u\:':.|:'',''''.Í9 vezérellretó félvezető ,-tatására. nrozgó a]katrészek, érirrtkezok t'e1haszrráiás4 nélktil,

-

elernekkel'

fesziiltségű egyenáranrú álarlEgy-enáramú szaggatók (choppereli): KözeI áJ'"19: bet'endezések' gépek tápláiására' Íbrrásbói váItoző nagyságÍi egjenfesztiltséget igénylő kikapcsolásása| az iclóegyAz egyenáranr ac1otúr.tí.'.iJia.1t', illetve idotartarlrÍr -be- és folyanratosan vá|toztatlrató, szabáség aiatt a ter-he1ésre jutó egyenárarn l<özépértéke
lyoz1rató' bárrrrilyerr átalakító ber'enc1ezés előá11ít1rató'

'

+

A fenti árarrrirányító-fajták korrrbinációjával
Í2.4.I.Egyenirányító kapcsolások

Az egyenir ányítokapcsolások jellemzésére,csoportosítására

a

következő fó adatok szolgálnak:
szájm a-

-

Ur'zúnl.att.alrszformátor.ágban Íbl1,'ó árarnol< Uo: kimenő egyenfesztlltség' A kimerreti közepes- és csúcsáram éltéke' az e gyenfe szültsé g v áItakoző ö sszetevój e'

Ü l e n t s. z tm;az

e

gy elltt

áLr-v

ított te lj e s

fé p
1

e

ri ó

d r.r s o

k

irányának (ilán-vainal<) szárrra'

,"rr.
]2'4.].I.l fázisti,

]

t'ttas

] litenií (]F]U1Ü) egr-eniritry'ító-kapcsol(ts

A

r,áltakozó feszriitséget a cliócla eg-v-enirán.vítja' transzfortnátor- szekuncler tekelcsén rrregjeleriő pozitíi fesztiltség val'i a katócllroz képest' ellenkező dióda csak abbalr aZ esetben rryit, lra unoája'' pozitív féllrullánr esetérL Vezet' esetbetr lezár. A c1iócia tehát csak nrinclen

A

Lz1

FlU 1Ü egyerrirányító és ki nrerreti
a1i<aimazzák.

egyerr feszii ltségének j e1alákj a

A kapcsolást a gyakorlatbarr igen ritkán

tratrszfornrátor számara igerr kellemetlen folyik rajta álanr' iizerrrállapotot jelent, nrivel csak az egyik félperióclrrsban egyfazisú hídl2.4.1.2.I ftzisú, 2 utcls 2 ütemű (1F2U2Ü) egyenirítnyító kapcsolás, kap c s o l ds, Gr ae t z kap c s o l ású e gl e nil' ányít ó híd

A

jelA Graetz-kapcsolású egyenirányító híd és kimeneti egyenfesziiltségének alakja -' j q cpÍ;n a Dr n. -D3 diódaágon folyik *,T, u negatív félperiódusban pedig aDz' - D^ .{il Pözitív félperiódus esetén '. , e- .','-r'' '--:-'1-l+".l'^''llÁ*Á+ ;;il*É' 'yi .'a.' egyenirányítóiehát hasznosítja avá|takoző feszültség mindkét félhullámát míg nagyobb zárófeszültség Nagyobb áramok vezetésére több diódát kapcsolrrak par'lruzamosan, kialakítású a V43 sof. mozdonyok főüzemi, esetén több diódát kapcsolnak egymással .oibu. Ilyen egy hídágában 4 diódát kapcsolvalamint segédüzemí egyeniranv1iasuis. A főüzemi egyeniranyító 8 db zarófeszültség nagy blnonságú eléréseérdekében,míghídáganként Tv\ az rI4IOV-ós sorosa n 4ó lla1-l\. nak JUr\J)cul 1 r, , párhuzamo s ágatalakítottak ki, mely zsóo Á árrando 11am.',:""é:é]'' '':''? iy:nl':1;1?:,::{jj_ i{auai,^4x8 db, összesen tehát 128 db dióda van a ktilső és belso oldaiakra szim_

á;;;;*ö

rnetrikusan elosáva.

A V43 sor' mozdonyok főüzemi egyenirányítóit tóját pedig saját szellőzőjehutt.

a vontatómotor-szellőzők'

segédüzemi egyenirányi-

1egalább 4 db félvezetőt igéEzazegyenirányító kapcsolás a legelterjedtebb, annak ellenére, hogy

nyel. Elo nye viszont, ho gy e gyszerű transzformátorral tápiálható.

i00
2.1. ] .3..4

1

hín'onf(tzi st| l,ezéreleÍlen (di ódás) hídkapcsol(tsti eg1'enil'án"ító

A hárorrrtázisú 1ríclkapcso]ásbarr a fbgi'irsztót ltét sor'osarr kirpcso1t dióclái'al niitrdig a votlalfeSztiltst{g tápláLia. a kapcsolás a 1rárotlr r'otlalfe.sztiltség rnirrdeg1,ikérrek rlir'idliét télhtrllárlát ilasznosítja'

A lrárorrrfázisil híclkaprcsolásrrál az eg1'erlit'átl1,ított t-eszliltség liiktetése - tclrlit irtrtrak r'által<ozti Ösz_szcter,(ije - igen kicsi' az egr,lázisil euvetrirálr1,ító lríci liirrletlcj eg-l'eItfesziiltségének htrllárrrossága
rrincs sztikség ktilön sillrításra.

c-zért a 48 %. ,.'.,íg a irár.onfázisiré csal.. -{.2 9''o. ]rrdLrlitír, terhelés esetéll ez az- értélitor'ább csökken. gr'akor'li'itilag l'rárorrlfázisÍL híc1]i.apcscl1ásil eg\'enirárryítÓ tttátt - ke1iőerr irrr1rtktír' tog1'asztó nle1lett

-;-> tS
''€:
:5,.

-A

il

=::A

hár'ornliizisti

::*

i

lrícl l<a'ilcsoi:isri cg1'crrir'áiryító és kilneníj fesy_üttsége

irárclrrlf}izisú ág1,enirárt;,,ító hictart ar va:litti r'or:tatójál'rlr[ivek gt'akoLiatátran e]siisorlran it ]<ot's:zcrÍl. clízc]_r,illarrros mozclotlyol< eróátvite1i renclszerébert találjLll< l]1eg. ''\ dízelrnotcrr ]-rár'oi-r-ilázisir szirrl<járnrű teljesítrrlér'ry-szzrbát.t--rtrgenerátort lrajt' trtel1,ttek feszuiitségszabáIyozása irdán ralóstrl rneg á váltakozó ái'anrot azr'tiárl ly'oiása. A gerrei:átor. által termelt - fordLilatszámtól fliggö frel<r'ericiá_jrl=

A

r'ezére1etlen lráromfázisir ilic1l<apcsolásir egyerrir'árryítór'ai egi,enirányi1i4t !1 1 \:].]:l:,'t'járrrriir'ei_ r'iél közvetlenü1 ezzel táplál.ják a lrullárrros egyenálanrÍt vontatótnotoroliát (N4AV T1463 és M4? sor'ozat). A legirjabb'fejlesztésii jár'rnűr'ekrréI - a késobbiekber-r L]elllLltatott rrtódotr - itJabb ár'anlirán5'ítÓ_ val isntét irárorr-rfázisit, változtatlrató fi'ekvenciájú és fesztiltségŰi r'által<oZó áraitnlá alakítják áÍ az e. ^_-;'-l,'-^,. ',^,^+a+Á,lrn+^.,-l' szánrára' vontatónrotorok cz4rrrÁrq gyerrÍ'esztiltségef az aszinkron

12.4'].1.Aszitlln'tetrikus, féligl;ezérelt.eg;J'azi'sú. híctkapcsoldsú' lirisztot'os eg',-enirátt1;i1o

a Graetz-lrícltól. lrogy az egyik ágábarr a diódák helyett tirisztorok varutak. Nag,i i114.,Ltírl terhelés esetén nrindkét tirisztor lezárI' á11apotánál (..szabadorrftrtó á1lapoÍ") az irrdr:ktiviiás fenrrtartj a' az áranlot, az áramkor az L,. R,, D 1 és D2 álanrúton záródik. telrát a diódákorr akj<or is folylrat árant,amikor a tirisztolo]< nenr vezetnek.
Arrny'ibarr ]<ti1ör'rbözik

Vezérlés:az a-gyujtáskésleltetési szög beállításával, illetve változtatásár'al a kimeneti egyenfesztiltség és áram folyarnatosan szabáIyozhaÍő, az egyenirányító-hícl alkalmazlrató pélciául egyenáramir
m
ot

oI

fo rcl

r-r ]

at s zárrr

-s

zab

á l'v

o

zás ár a ls

.

Az

ábtán

Ir_r(t)'

az td,Ó (t) fuggvényéberr' Az ábta legalsó diagramján a háIozatt feszültség (Uil időfuggvényét rajzoituk fei, melyhezviszonyítva vizsgálhatő aberendezés által felvett áram (Ig) időfiiggvénye. Az ábrábőIláthatő.hogy az egyenírányító szinuszos tápfeszúltség mellett nem Szinuszos-, hanem négy-

az L]d kinrerrett eg1,errf-eszültség jelalalqa látható. cr.-g-vii1táskésleltetési szög rrrelletÍ. Az Ip(t) diagramok a tirisztor'ok áramáÍ,migazlol(t)' Ioz(t) diagrarrrok a diódák árarnát nutatja

rOT beláthanratenratikai átalakítások segítségér'el szog-jela1akir áranrot vesz fel a lrálózatból. Ir4egfele1ó az csircsértékticsökkerrő folt'alrratosarr ,o, togy a periocliktrs rrég'vszög-jeI felborrtlrató r'égtelen sok. Az 50 Hz-es öszutopfrlt,,.ncia egész szárrru többszöröseit tartaln'razó szirrtrszlrtrllárrrok összegéle. (100 Hz. i50 Hz' stb') pec1ig szete.,ót olrtplturntoniÁttstrak, trríg ennek egész szánril többször'oseit A felharrrroriikttsok a táp1áló iráIózatbalr Szetrnyg2é5t jeieriterrek. felltarmottikrlsoÁrrak trevezzrik' (pl.: a kondenzátorok látszÓiagt'rs ,.,'e.t az 's0 Hz fr.ekyerrciára késztilt bererrciezéselt szátrrálzr kzirosalt okclzhatrralt ellelrállása a frekl,etlcia nöl,ekecitével csöl'kerr' telrát a felharrrtor'rikLrsolt tii]árainokat száma. rragy telrát a kapcsoiás egyik nagy hátr'árr)i a a terlTlelt felirarrrrorlilii.rsok
rajtr-rk).

a kapcsolás alaplrarrlotiikr-ts áranra. SziL'rtén a le-oalsó cliagrarnbarr tr_irrtetttik fe1 szaggatott r'onallell (IHtsorrrl). N'Iivel a te[jesítményta táplá1ó tehárt az 50 Flz-es ár-árrrosszeter'őjérrek iclőbeli letutásiit az a1apharinonikr-rs összeter'ő szállíÜa (a felirarrrrorril<r.rsokat kizárólag aZ eg1lgni1alrálózatbarr csak rryítÓ berend'ezéshozza létLe). entrek a fázisl'relyzete beÍbi1'ásolja
nagvsá_uát.
rr

feivett ilatásos és irrecldó álanrolt

Az ábra aiapján

r'rregállapítlrató. 1rog1,' az aiaplrarnronikus ár'anr épi7er,

'

cÍ'

érl'én)'esek- ezért késjk zl fesztiltségliez képest. Mivei azábták a kapcsolás ideá]is nrŰrködése esetérr feiével (a r'alóságbarr trregállapítlrató. 1rog1, a fázisszög (q) közel egyer'rlő a g-vúrjtáskésleltetésiszög g1''itjtáskissé nag'r'obb), tehát a cosQ teljesítrlérry-tényezó ér'télteis arrrrá] kisebb. nrirrél rrag,vobb a liésleltetésiszög. anrikor et Le'orilratÓ az a kovetkeztetés. hog1, v7eg1'er'rirárr1,íÍcs zlz áitalar táplált motol ir-rclítása icleién. szög nrég l1agy. rerrclkír'til nag1,nleclclőál'arrrot r'esz tel a lráiÓzatból. $-r,tlitásltéslcltetési
:+

1=

rp szöggel

.i

:

:#

: 4.1

.:l

':i
a

'11

:'-:-

.I !
u.{
I

;T i;
Iu.
T.

D2

!t,

io,

Lt

i

1,,,

i"i

A

fé|igvezérelt aszimmetrikus egyenirányító híd és jelalakjai

r02

A

htlgl' közr'etlentil az elsii híd telies itivezérléseelőtt kezc1ik a rnásoclik hidat tryittti. íg1' a teljesíttrréirr' ltét télre oszlik és a l'rálózatot kisebb meciclő álamok terlrelili. rlrég1rozzá rör,ii-1elrlr ic1eig. l.-alanrirrt lészteliesítrrlélrr'eliesetén is kisebb a berenclezés rrredc1őát'am-igénl,c.. A Liipcsolás rlrási]t tragr'hátt'ár1'a telrát ir tlég ígr' is rrragas nieciclőáram-fellraszrrálás.

rneclc1őáranok csöld<entése érdekéberra gyakorlatban a rragyobb teljesítmén),ekrrél két féligi,ezét'elt aszitrrnretriklis 1ric1at 1iapcso]trak sorosatr és ezeket köllető vezérlésseInrtiköc1tetik . Ez azÍje1erlti.

eg)"etrirárryítója közös }iázbirtr \/all a segéclLizemi egyerrirányítór'al és lrtitéséta7 1. Ír-lr.gtir,áz rlolrtatótrlotor-szellőzője végzi. A légstírítő-köri egyerrilárryító orrrrragábarr t-izernelhe1 nresterséges sze1lőzcs tr,-ilkr-il is.
u,ü

liét sorosarr kapcsolt aszitlrllrettikr-rs lrir_1at tartaltlraznali a V46 és a Vój sol'. tll,.lzclorrro1r tőiizeIl'ri rrlíg a ltis teljesítnrétlt'[i iégstirítőköri és sze]1ozőj<öri segec1tiz-errri ,-.c-t,etlirá1nítÓk csak eg}/-eg\i féligvezérelt aszitrrlrrett'ikus lrídbÓ1 ál]trak. Mirrc]eg1,'ili e*!.r,etrilátll,ító tárcsaféh'ezetőkboi éptil f-el es le_chiitésii. a\''6j sor' nrozdonylrá] a fótizerli eqyeItirátrr'ítti szekrcitrye]iet 33. a segéc1tizenri egyeLliriiny'ító sze]trénvt 1 c1b saiát szelIőzó lrÍrti' A V46 sor. lllt)Zc]ol-lvoii főiizerlli
eg1'enirátr1'ítÓi.

.. L
-

r, - f-

\u,

Í_

f.
tsTr

''

(

-t [",
/
Frs
fTr
L

\l

i

LT

QT

F

"'1lFn"'I

\or
hicl a k

+
i

."1

':,

Sorosan krrpcsoll téligvezéreltaszirrr nrett"ikus
a

I1 t 1!.+.

l:í TeIie.sen yezérelt'
.:l
.::

e g1lfd z

i sti e

53,e n i l' d t 4; ít ó - t t ít]

,
a

Teljesen vezérelt egyfázisú egyenirányító híd

tőteket'cseinek táplálását. dezésénekrésze.

Ha a féligvezérelÍ egyetlirárr.i,ítÓ-1rícl két diódáját tirisztorokkal lrel),ettesítjiiit. a]<l<or aZ eg1;e1jp{n1;itó teljesen vezéte]tté teheto. A kapcsolás előnyös lelret finonrabb szabál1,ozhatósága szenrporrtjábóJ. Ilyerr egyenirányító végzi a V63 sor. mozclonyok vegyes gerjesztébűr lzontatónrotor3ai kr-ilső ger-jesz-

A

gerjesztő egyerrirányító a nrozdony segédtizerrri egyenirátr),ító-bererr-

Az árarntrányító meglratározott g'vigtáskésleltetési szög felett váltóirányítóként - hátozati konrnrutációjú ittr'erter]<ént lntiködil<. nrelyngk sotán, az egyenárarnú oldalon terrnelt fesz|iltséget - a fél'ezetők által rrreghatározott. riáltozatlarl áranrírány rriellett - a megJer,ő váltakozó álanr[l liálózatba. r:á1takoző feszr-iltséggéalakítr'a vissza tudja juttatrri' alkairnas telrát a yisszatáp]áló r,il]arnos fékezésre. ilyenkor azonban - szintén nagy felharmonikus-tat'talom nrellett - rendkívril rossz teljesítmérry-tényezővel dolgozik'

103

1

2.4.1 .5'1 .Közepkivezetésű,
e

gyfaLi so egye

n i rá

- takarék-kapcsolás ú - teljesen vezérelt, n yíti h Íd

A következö ábran

híd elvi kapcsolása látható. Az aramiranyító működése kapcso'ású - teljesen vezérelt .év."i'*íító sorosankapcsolnank. Ezze\ a transzformátor-középmegcsa;ű;, ;"*u tet t"t...o u.'er".lt hidat hidakhoz képest még h'arom tirisztor is megtakarítható' poláscis módszerrel u ,oro.Á tapcsolt

kialakított - úgynevezett takaréka med.dő teljesímény csökkentése érdekében

tr

F7
Üd

To,.

T""

r
'E a'ÉDVmot sorozatri villamos

I
*lu.'"lr-

motorkocsi\ teljesen Yéi":'l: Iótrzemi egyeniranyítóIlyen kapcsolÁú tekercs közbeiktatá_ ja.Megyenirány rtd *egyeniáramúkozbenső kört és annak "ljT:;i+itorgjtó A teljesen vezérelt hídra avissatÍtpláló villarrros fé_ sáva1 _ a vontatómotor-váltóiÍánftót tÍryLánja. fejezetben is említettiik _ a szukség. Vi'ouiapr'a,a'kor - mint an at2.1.4.5. arryt afé|vezetők kijelölik' iordu1 meg a-vontatlskor érvényeshezképest, az eiőve| és nagy felha:monikus-tartalommal műkodik, A kapcso1rfu rendkíviil ,o.ri t"13"rítmény+ény be' ,ij ja'*ti*tue mar nem ezt a hajtasrendszert építik

*rék-kapcsol:{sÉteljesen vezérelt eryeniránynu € o.l '-'

vízlzta
:

l

'

-:x É;;;il;; il;|f,r;í'íá
i

tt

-

. r--!LL ^t^ p.4.2;Az eryenirányítóknéhány kiegészítő eleme
I 2. 4. 2. 1

'

, '

t

.

Simító'foj t óteker cs

ill. -aram' A tiriszA diódas egyeniranyítók kimeneti feszíiltségeés arama liiktető egyenfeszültség, mérvr:' főként a

.

_fJsdiltségénekltilrÍetésemég nagyobb toros egyeniranyítók egyenaramanak és közvetlenül nem szogek tartomanyáb*. e' ily.n ltiktető egyenfesztiltség nagy gyújtaskésleltetési táplalására' ezértazt simítarri kell' alkalrnas sem motorok, semledig egyéb á'uo'i'*yitók hullámvölgyeiben ;"*a"u*"itasú fojtót.t.r"set kepesek arr1 hos1 a ltiktető egyenfe9zültség a mrígneses teriikben trirqlt energiát leadjak és így hullrímvölgyeket 4.rajtuk átfo1yőáram által keltett és egyéb aramiranyítők szÍtmára kitöltsék és a ltiktető egyenaramot a villamos gépek, készülékek tartalmaző hullámos egyenarammájlakltmár elviselhető mennyilegti váltakoző aramú összetevőt fojtótekercsejak. A diódás hidakhoz kisebb, a tirisztoros egyeniráayítókhoz nagyobb induktivitású
ket hasmálnak.

r04

A hullámos egyenáram kialakulása

a simító_fojtótekercs után

sor. mozdonyok fojtótekercse a mozdony első felében taláiható. Kivitele csak aruryiban különbözik a V43 sor. mozdonyokéitól, hogy fekvő helyzetii és a nagyobb induktivitás eléréseérdekében réz vezetékből tekercselték. (Aréz fajlagos ellenallása az alumíniuménalkisebb, tehát a kisebb keresámet_ szetű huzalból nagyobb menetszám tekercselhető fel azonos térfogatban. Így érhető el a nagyobb induktivitás.) Hűtésétaz l. forgőváe vorrtatómotor-szellőzője látja el. A v63 sor. ,mozdonyokban forgóvazanként sziirtén 1-1 fojtótekercs vaÍl' melyet azt71ető vontatómotor-sze[Bző hűt.
I 2. 4. 2.

A simító-fojtók altalában léghiitésűek.A V43 sor. mozdonyok két fojtótekercse (motorkÖrönként 11) alumínium vezetékből készÍ'ilt,alló helyzetű vasmagos fojtó, melyet saját szellőzóje hűt. A v46

2.Levalasztó fojtótelcercsek

A tirisztoros aramiranltók általtermelt felharmonikusok és egyéb zavaráramok és zavarfesailtségek átjutnak a masik aÍamiÍanÉó tirisaoraihoz is és ott szarrdékolatlan gyujtast okoáatnalq ezért a ttrisztoros aramiranltókat a valtakozó aramú oldalon célszerű egymástól elválasaani. A fojtóteker_ csek alkalmasak arrq hogy ezeket az áramttiskéket letompítsák és ne engedjék ki a hiúózatha. A levalasáó fojtótekercsek* kozvetlenül a tirisáoros egyeniranltók Üé, a valtakozó aramú oldalra helyezik e\ az éramranyítóval sorosan kapcsolva. Ilyen levá{asaó fojtókon keresztúrl tápláljak aY46 és V63 sor. mozdonyok segédtizemi egyeniranyltó hídjait.
]

2.4.2.3.Kommutaciósfojtótekercsek

t:

:

Ha egy aramiranyít ő ágat ínusy aramok míatt parhuzamos ágakból ketl HalakítaÍfi,a}&or számolni kell azral, hogy kommutáclőkor a félvezetők vezetésbe billenése sohasem egyszeÍÍe, ugyanabban az időpillanatban történik. Ha a parhuza.uros ágakköziil az egyikben előbb indul .meg az áram akkor er_ re az árarnágra jut a nagyobb terhelőárarr1 mely rohamosan növekszik és y itt lévő felvezetőket tulterhelheti. Ennek megelőzésére mindegyik fuanágba a félvezetókkel sorqsan kommutációs fojtótekercseket építenek be, mely induhivitasa folytán késlelteti az áran növekedését, mintegy ,seváratjd' a később vezetésbe billenő (gyujtó) felvezetőket, illetve korláttozza az írarnnövekedésének ütemét és ezze|megvédi a gyorsabban vezetntkezdő felvezetőket a tulterhelődésből eredő meghibásodástól.
t2. 4.3. E

i

gyéb áramirányítók a vo ntatój árműveken
1.VáItakozó aramú szaggató

] 2. 4. 3.

A hazai villamos mozdonyok segédüzemi feszriltségének névleges értéke25O v,mely a feisóvezeték feszriltségtriréseí miatt kb. 190 és 275 V között ngadozhx. A járművekbe több olyan késailéket is beépítenelq melyek a kereskedelemben kaphatók és igy a 220-230 V-os feszúltségszintre, illetve annak tűréseire méretezettek (pl.. hűtőszekrény, kalorifer-sze|lőzőmotorol stb.). Ezek táplilásfua a!kalmaaak aY63 sor. mozdonyokban egy úgynevezett feszúltség-stabilizátort, mely kb. 230 V segédüzemi feszriltség felett biztosítja a rajta keresztul táplalt berendezés ek számára a megfelelő feszültségszintet.

105

ffiu,.'
r--frt---r
A v63 sorozatú mozdonyok fesziiltségstabilizátora áramú szaggató)
(

egyfázisű' váltakozó

A váltakozó áramú szaggató kimeneti feszültsége cr gyújtáskésleltetésiszög
esetén

A

feszültség-stabilizátor - mely tulajdonképpen egy teljesen vezételt váltakozó aramú szaggatő kettő darab, ellenpfuhuzamos kapcsolasú tirisztorból áll, melyek a kimeneti vríltakozó fesziiltség a gyújtaskésleltetésiszog váItonatásáva| szabáIyozzék A fesztiltség-stabilizátor a sektizépértékét gédi.izemi egyenirrínyítő tésze.
t 2. 4' 3. 2.

.; €,t

Eglenóramú szaggatók

:'

,,.

+

'-j'

egyenétamt szaggatókat fő- és segédtizemi erőáwiteli célokra elsősorban a közelmúlt korszerű egyenaramú és töbE iíramrendszeni (egyen_ és váltakozó feszi.iltségti hiílózaton egyarrínt közleked_ tethető) villamos vontatójármiiveiben alkalmazzák A több aramrendszeriÍ jármúvek is alapvetően az egyenérarcru taplálásra vannak megszerkeszfve (3 kV, vagy 1'5 kV) és kiegészülnek még egy nagyfeszúltségii (25 kV, 50 }Jz, vagy 15 kV, 16213 Hz), állandó áttételíi főtranszformátorral és a hozzá kapcsolódó diódás egyenirányítővaI, mely az egyenríramúrendszgr névleges tápfesziiltségét áIlítja elő. A szaggatók közvetlentil táplálják az egyenéramúvontatómo|orokat, illetve segédtizemi gépeket és lényegében.Működéstik lényege, hogy aféIvezetőket a szabáIyózás adott alapfrekvenci_ ával bekapcsolja, majd kioltja' A bekapcsolt és kikapcsolt állapotok időtartama a kimeneti egyenfesztiltség középértékét_ időbeli átlagát - meghatarozza' a kimeneti egyenaram és -feszültség a nulla és a maximalis értékközött folyamatosan és gyakorlatilag veszteségmentesen váitonathatő.

Az

Sok szaggatós vorrtatójármű iizemel a közúti, előviírosi és ftildalatti vasutakon, illetve az egyenarammal villamosított nagyvasutakon (Belgium, Hollandia, Franciaország, olaszország, Csehor_ szág, Szlovákía, stb. ilyen rend:-.'ii például a Cseh Vasút - Ön - 163 sorozatu 3 kV-os, illetve a Szlovak és Cseh Vasutak Zsn'Öo 362-363 sorozatu 3 kV egyenfuamra és 25 kV 50 Hzváltakoző fe szültsé gr e e gy ar ánt alkalmas villamo s mozdonyai).
közönséges tirisáorok vezetése a begyújtás után addig tart, arníg a tirisztor árana a félvezetőte jellemző hatfuáxan aLá nem csökken a szabaddáválási időt meghaladó időtartamig. Egyenaramú áramkörben az e|őbbi feltétel nem teljesül, mert a bekapcsolt tirisztor fuama csak akkor sziinik meg, ha az fuankört kikapcsoljuk, ezért a tirisztoros egyeniíramu szaggatőkban ktilön oltó aramkönel kell a tirisáorokat kikapcsolni. Nincs sziikség az oltókörre,ha az egyenaramú szaggatőt - a vezérlőelektródj án át olthatő tirisztorokb őI, azaz - GTo-kból alakítj ak ki.

A

106

Egyenaramú szaggatókat nem csak erőátviteli célokra alkalmaznak. Gyakran van sziikség szabáiyo_ zott és stabílizált egyenfesziiltségekre az egyes elektronikus' vagy kisebb teijesítményúegyéb aram_ körök tápl.á|áséna. Ezeket a berendezéseket szaggatós tápegységeknek nevezzük.
12.4.3.2.1

.Kapcsotóüzemű

-

szaggatÓs

_

Íápegys égek

E viszonylag kis teljesítményu készülékekközponti felvezetői a tranzisáorok, melyeket a vezérlés folyamatosan be- és kikapcsolgat. Működéstik közös jellemzője a - tirisÍoros szaggatókhoz képest nagy működési &ekvencia. Ilyen elven műktjdő áramkörök hozzák létre egyes korszerii vontatójarmiiveinkben az akkumulátor feszültségéből a szabáIyoző berendezések múködéséhez, alapjelek, tirisztor-gyújtóimpulzusok, stb. szárcÁra sztiksóges ktilönfele feszültségszinteket, de néharry vontató_ jármű 24 V-os halogén fenyszóróját is szaggatós tápegység látja el. A kapcsolótizemű tápegységek faj tai _ Primer oldali kapcsolóüzemíi tópegység:
:

_

a háIőzati feszriltséggt egyeniranyítja, a tranzlsztor a táptranszformátor primer ríramkörében szabályoz. _ Szekunder oldali kapcsolóiizemíí tápegjlség: aT1tranzisztof viszonylag nagy frekvenciával kapcsolgatva szaggatja uUa" bemeneti feszültséget. A D_jelrí díóda a tranzisrtot lezarasakor keletkező fesztiltséghullrímotvezeti le. A tranzisáor kikapcsolt á1_ lapota mellett azL-jelti tekercs a D diódan kereszttil és a C-jelű kondenzrítor együtt biztosítja a kimeneti aram folytonosságát.

:4.

É;]
lu-,
I .Í.

u".l

,

é I.
.,= .::l

t.-

:

,l'

t:

=
:a,

t _

t-.

:::.

Szekunder oldali kapcsolóüzemű

szaggatós

.T

_

tápegység

lz.4.4. Yáltóirányítók (inverterek)

A közelmúlt még ma is korszeninek tekinthető jármríveinek bemeneti tirisztoros egyeniranyítói - ha azok teljesen vezéreltek - akkor megfelelő gyújtáskésleltetésiszög mellett a feszüitség iranyanak megfordításávalháIőzati kommutációjú inverterként működve képesek az energia-visszatáplalásos
fékezésre (p1.:
ismertetése meghaladja e jegy zet kereteit'

BDVmo|. A teljesen vezérelt egyenirrínyítók vá|tóiranyítő iizemmódjanak bővebb

vontatómotorokat és segédüzemi gépeket, egyéb berendezés eket szabadonfutó (autonóm) inverterek táplálják. A következőkben a BDVmot sor. villamos motorkocsik vontatómotorjait tápIáIő inverterek működését és legfontosabb jellemzőit, tulajdonságait ismertetjtik vázfatosan.
]

A villamos

2.4.4. 1.A

BDVmot sor. villamos motorkocsik főüzemi invertere
egy-egy főüzemi a kapcsolást szabáIyozott egyen-

A motorkocsik rövidre zárt forgőrésni hfuomfáÁsú aszinkron vontatómotorjait
áraminvertet látja
eL.

Az araminverteÍ megnevezés art jelenti, hogy

r07
rírammal ahozzá tartozó foüzemi egyenirányító táplálja és az inverter lényegében a kimenő váltakozó feszültség frekvenciáját állítja be' A következő ábra a BDVmot sorozatú villamos motorkocsik vontatómoto{át tápláló haromflizisú araminverter' illetve a jármű foaramköri elvi kapcsolását mu-

tatja.

*"{i

,-F

nek elvi kapcsolása
szabáúyozott hfuomfazisú viíltakozó fesztiltsé get áIIít elő, amelynek .egy2nríramból frekvenciáját nullától a maximális értékigfolyamatosan képes viíltoaatrri. A motona jutó fesztiltsé_ get és ezze| egyitt a motor áramerősségét lényegében az egyenirány ítő el|it1abe szintén folyamatos szabályozéssal. Villamos fékezéskoraz inverter egyenirányítóként működii és a É'ózbénső Ltirbe egyenfesztiltséget táplríl ,

Az inverter a

vissza.

csolását afélvezetők útjíín a szabáIyozás irányítja.

A berendezés hátranya" hogy a váltakoző fesziiltsége szinte tisztan rregys#g_iel, mely a felharmonikusok széles skáIáját tartalmazz.a és ez a vontatómotoron is felharmonikil oyon1átékok kialakulésához vezet, egyéb hátranyos hatások mellett' Előnyként lehet viszont említeni, hogy a jrírmű főaramköre a főmegszakítón kívtil érintkezőt nem tartalmaz' amenetitányvéiltast és azaramkör kikap12,4.5. Korszerű áramirányítók és áramirányítós hajtások a vontatójármíívekben

.

legújabb fejlesztésű villamos (és dízel-villamos) vontatójárművekbe GTo-_k, vagy IGBT-k fel_ használásával olyan fő- és segédüzemi atamiranyítókat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a kozel egységnyi teljesítménytényezőjú és felharmonikusokban rendkívül szegény (tehát közel szinuszos) fuamfelvételt a jármű minden ÍlzemálLapotában, beleérlve a visszatápláló vi11amos fekezést is. Hasonló paramétení ríramokat képesek abátomfénisú aszinkron vontató- és segédtizemi motorokattáplátő áramtányítók (inverterek) is előállítani. Így a motorok finoman,rángatő,liiktető nyomatékok néllail indíthatók'

A

Az ilyen típusúaranitinyítók

és hajtások felépítése,mikropÍocesszoros szabályo zása és működése igen bonyolult, azonban legfobb tulajdonság aikat cé].szeriinek tartjuk ismertetni'

108

fotranszformátorra kapcsolt aramirányítót hálózati, vagy bemeneti aramirányítónak nevezik és impulzus üzemű. Ez nagyon leegyszenisífie artjelenti, hogy a félvezetőket a szabályozó berende_ zés atápIáIó váltakozó feszültség egy felperiódusa alatt többször begyujtja, majd kioltja úgy, hogy közben a főtranszformátor vontatási szekunder tekercsén a vezetés időtartamara rövidzarat létesli. Az inatrt rohamosan növekszik, majd a kioltást követően csökken' Az intenziv tranziens aramváltozások a transzformátor nagy induktivitasan feszültségemelkedést hozrrak létre (a transzformátor dropja 60 % körüli érték!), mely egyenirrínyítva az egyenéramú közbenső kör feszültségét adja. EzzeI az eljarással elérhető, hogy az egyenfeszültség a közbenső körben magasabb, mint a szekunder tekercs feszültsége. Az álrarniranyító az egyenélramúközbenső kör feszültségét állandó értékentartja' A közbenső kör egyenfesztiltségének igen kis hullrímosságát kondenzátor-telep simítja tovább. A rendszer sajátsága, hogy elmaradnak a hagyományos funkciójú kapcsolóelemek. A ftitranszformátorra egy főkontaktor údán kapcsolódik az fuarrtírrínyító. A jarmű főaramkörének üzembe helyezésekor a közbenső kört fel kell ttilteni azijzemi feszültségszintte, ezért meghtn az úgynevezett ioltőkontaktor. A közbenső köri kondenzátorok bekapcsolási aramlökését a töltő_kqntaktor által bekapcsolt töltő-ellenállás korlátozza,. Azilzemkész áIlapot kialakuiásakor a tölt'ö-ellenrállást a meghúzó főkontaktor rövidre záqa. A főríramkör kikapcsolásával egyidejűleg az egyenatamú közbenső kör nem lesz fesztiltségmentes, mert a közbenső köri simító kondenzátorok még energiát tiírolnak, ezért az fuamirényítő egy kisütő ellenrállást is tartalmaz, melyet a kikapcsoláskor meghuzó kisütő kontaktor kapcsol be. Villamos fekezéskor az energia a közbenső körbő1 visszafelé arurr;,k, az áramirárryító húőzati kommutációjú inverterként működik.
a motor-iíramiranyítók v'annak kapcso1va., melyek szintén impulzus tizeműek. Az áJlandó értékűegyenfesziiltségből folyamatosan változtatható fesztiltségű és frekven' ciájú - az imptilans-tizemnek köszjnhetően-: a szinusáullánnot igen jól közelítő, elenyésző fe1har_ monikus-tartalmú háromfrízisú fesztiltiéget allítanak elő a vontatómotorok számrára (fesztiltséginverter). Az árarnirányító villamos fékezéskora vontatómotor ríltal termeltbaromfázisú feszültséget egyenirarryítja és a közbenső körnet adja tovább. A vontatómotor előtt egy űgynevezet1előtét_ fojtó található, mely kis frekvenciákon megnöveli a vontatómotor látszólugo, éu"oailámt, a fojtót a hozzátartoző kontaktor nagyobb frekvéncirín _ és nagyobb sebességen - rövidre zÍrvakiiktaÜa, mi_ vel ekkorra a frekvencia1övekedtével amotor látszólagos ellenálHú is jelentősen megemeldair.. A következőkben az Ögg l0t4lt114 sórozafu villamos mozdonyának főáramköri kapcsol ási váz]atát mutatjuk be, mely atárgya|telvek szerint működik. .

A

Az egyenaramú közbenső körre

_rsr.v/rettr

ZSr.v/sOnz

q

er$z{

-l.il\-

É,+._

It

st

!"31t

ácq;p\1lll[

tl46

kotor drauitált'l!\

$ddl_{-,itó

Az ÖBB I0I4/11Í4 sor. mozdony főáramkörének elvi kapcsolása

109

Az
Az

inismertetett elveken működő aramiranyítókkal i.izemelnek a tr,tÁv Rt. Bvmot és BVhmot sorozatuvillamos motorkocsijai, valamint pl.: a DB egyes 401 sorozatu (ICE) és a legújabb 402 sorozat1(ICEz) villamos motorvonatai, valamint a 101 és 145 sorozatú villamos mozdonyok is.
ismertetett aramiranyítók segítségévelegységes elven működő és közel egységes kialakítású, kü-

1öníóle aramrendszerű villamos, vaiamint dízel-villamos erőátvitelű mozdonyok építhetők.

A korszerú egyenaramú vontatójárműveknél értelemszerííenelmarad az egyenaramú közbenső kört előálító ha|őzati aramiranyító, az aszinkron vontatómotort ellátó motor-aramiranyító bemenetét közvetieniil a felsővezeték feszültsége táplálja' a közbenső kör névIeges feszültsége 1,5 kV, vagy
3

egyenáramú vontatási rendszereknél a felsővezeték-háIózatot diódás egyeniranyító aláLlomrísok látjrák el energiával, melyek nem teszik lehetővé az energia aramlási iranyanak megforduleását, ezért visszatápláló villamos fékezéscsak akkor alkalmaáatő, ha a halózaton közlekedik o1yarr jármií, amely a visszatermelt energiát - legalább részben - feltudja hasznalni, emellett a hálózati feszültség megemelkedése is csak igen korlátozott lehet, ezért sziikség van fékellenállásra, mely célszeruen a vontatómotort táplaló aramirányító egyenaramú oldalara kapcsolódik' szintén félvezetős szabáIy'ozással, mely az ellenállást akkor és olyan mértékbenkapcsolja be, amikor abáJőzatfe|vevöképessége korlátozott. Ilyen kapcsolású az olasz Vasutak (FS) 3 kV egyenaramú ETR-500 sorczatűnagysebességű motorvonatának foaramköre is.

kn. Az

Több (3-4) iíramrendszeni vontatójárműveknél, a többfele váltakozó aramú táplalhatóságot a főtrarszformátor prÍmer tekercsének fesztiltség-átkapcsolasával és 16 2/3 Hz-es típlálásra való mágnes}ör-szerkesáéssel biztosítjak, míg az egyenánamú közbenső kör feszültségét az egyenLíramú rendszer névleges bálőzati feszültségének megfelelően váIasztjők meg (1,5 kV, illetve 3 kv). Egyenaramú tizemben az egyenáramú főmegszakítóról a feszültség közvetleniil a közbenső körbe jut' lE= visszatáp|atő fékezésa valtakoző ératnt hálőzaton"korlátlanul a]ka1maz}rató, mert a hálőzat níindig felvevőképes (az 50 periódusú rendszerben az alallómasi tanszformátorok közvetleniil az orságos hánőzanákapcsolódva tudnak üsszatáplálni, a csökkentett periódusú rendszer forgógépes, vágy elektronikus periódusváltói pedig szintén alkalmasak az energia táramlási iranyanak megfordítá5;fua, tehát az orságos hel]őzatba történő visszatáplálásra), azonban az egyenátamúhá|őzatoÍ| az üiernbiztos villamos fékezésaz előbb említett okok miati sztikségesséteszi az egyenátamú közbenet. Ez a működésj elve az oBB 1 822 sorozatÚ (,,Brenner''-) ső körre kapcsolt fékellenríllás beépítés mozdonyrínak, vagy az FS ETR_460 sorozatú (,,Cis'alpino") motorvonatarrak melyek 15 kV 16 2/3 }JzváItakozó fesziiltségti és 3 kV-os egyenaramú béú,őz"aton közlekpdhetnek. Korszení dízel_villamos erőátvitelii mozdonyokban az egyenánamú ktizbenső kört a dízelmotor által hajtott hráromfazisú szinkrongenerátorról vett és haromfázisú diódás híddal egyenirányított fesziiltség táplálja. Gyakran erre a közbenső körre csatlakozrak a villamos vonatflítési és a segédi'izemi há|őzatokat ellátó arurrtiányítók, átalakítók is és elmaradhat a flltő- és segédtizemi generátor, valamint villarnos fékezéskotaz enetgia felhasznáLhatő a vonat energiaellátására, és a segédi.izemek táplálásarra. Ha az energia-elvétel kisebb, mint a fékezéskorfelszabaduló energia, akkor az szintén a kozbenső körre feivezetőkkel szabáIyozható módon kapcsolt fékellenálláson hővé alakítható.
s€gédilrcml atrlrHÍó
(segédüzcmeIl' aklrm_ töltés' stb.)

::-+

Srlnlcongcncr{tor

1'

Forgó-

vÁl

Fóegj'.nlrÁnyltó

Egycní_ mmú
lrózbcnsó

Aszlnkron vontrtónotorok

lór

2' Forgó-

vÁz

Árlmlr{_

Korszerű dízel-villamos mozdony erőátvitele

nyÍtók

110

Végezetül egy igen érdekes hajtásrendszert mutatunk be. A Francia Vasutak (SNCF) 25 kV 50 Hzes váltakozó- és 1,5 kV egyenfeszriltségű táplálásra alkalmas 26000 sorozatu villamos mozdonyát és a TGV Atlantique nagysebességri vonatokat haromfázisú szin}ron vontatómotorok hajtják. A vontatómotorok állórész-aramkörét hálőzati aramiranyító, egyenaramú közbenső kör és motoráramirányító táplálja. A szin]<ronmotor forgórész-gerjesaésétegy teljesen vezérelt gerjesáő áramirányító adja. A hajtás alkalmas a visszatápláló fekezésre is, teljesítmény-tényezője közelíti az egyet és primer rírama felharmonikusokban szegény.

a

A szabályozó berendezés úgy állítja be az állórész-fesztiltséget és frekvenciáját, illetve a forgórész gerjesztőaramát, hogy a motor a maximalis szinkronozó nyomatékkal gyorsítson' A szin]<ronmotort
szinkronozó nyomaték mindig azitjabb frekvenciának megfelelő szinkron fordulatra ,,rántja''.
13

és sziikséges kapacitású akkumulátor megléte. A vasúti személykocsik világít'ísát és egyes egyéb berendezéseit iy gyakran kell akkumulátorról tríplálni. Töltés nélktil az akkumulátorok _ a jrírmű típusától fiiggően - I/2...3 óra időtartamig képesek a jrírmű tizemét ferrntartani, ezért a szÍikséges iizemkészségiszint rnegtartása érdekében az akkumulátorokat a jármű tizeme során folyamatosan maximális töltottségi állapotban kell tartaní. E célra krilönféle akkumulátor-tcil]ő beren|ezéseket alkalmazrrak.

be helyezéséhez elengedhetet]en a megfelelő fesáiltségre feltöltött

Az akkumulátorokat a 6.2.3. fejezetben mar isrnertettiik. A korszerű vasúti vontatójárművek iizem_

iÉ: *
!í,

Az akkumulátorok
kell

5:

:i

:l:

:

]::

akkumulátor töltésekor sziikséges. Ilyenkor a feszültség nern emelledik a maximáIis értékftilé, de az ararnerősséget kor-. Iátonikell, mert a megengede@élnagyobb töltőáÍam káros tulmelegedést és intenzív..i' gázképződést okoáat, me'|Y az akkumulátort karosítja. - Csepptöltés - korlátozott fesailtségíi töltés _, mely a feltcilttitt állapot közelében lévő akkumulátort tovább tölti, illewe a feltolt<iu akkumulátort töltött allapotban tartja. AfeszÍiltség nem emelkedhet az akkumulátorra megengedett feszültség folé, mert á tu_ tö ltés g azo s o d ás h o z, a kap acitás é s az él ettartam c s ökkené s é hez v ezet. _ Puffer ijzem - amikor az akkuniulátor és az akkumulátor-ttiltő együtt látják el a hálózatot és ha a fogyasáók energiaigénye meghaladja a töltőberendezés kapacitását, akkot az akkurnulátonalprírhuzamosan táplálja azokat,míg egyéb esetben a fogyasztókat csak a töltőberendezés láúja el és közben az akkumulátor t is tölti. Egyes dízelvontatójárműveken és vasúti személykocsikon külön világítási generátort alka1maznak a világítási (és vezérlési) hálőzat ellátásfua, valamint az akkumulátor-telep töltésére - puffer üzemben. Ezek elektromechanikus (szénoszlopos), vagy újabban elektronikus tciltésszab áIyoiőja (gerjesáésszabáIyozőja) gondoskodik a megfelelő töltési karakterisztikához (ráramkorlátozás, feszüttseg_torta_ tozás) igazo dő működésrőI.
.

kielégíteniük: i _ Gyorstöltés - nagyráramú töltés _, mely a lemerült

a következő

töltést igény{ik, tehát a töltőberendezéseknek is ezeket az igényekeq

i

szén gyiiníkbőIkésniit ellenállás-osziop végzi agenerátor (dinamó) gerjeszLőfuatnánakszabályozását olymódon, hogy egy tekercs érzéke:liaz akkumulátor feszültségéi és a feszültség hatásríra a tekercsen áthajtott fuatn mágneses tere egy forgó elemet mozgat, mely a szénoszlopot összenyomja és - a szén gYíriik közötti átmeneti ellenállás csökkentésével - a gerjesáőuamot növeli, vagy ellenkezőleg' a szénoszlop összenyomásának lazításávalcsökkenti aa' Ilyen jellegu szabáIyozó-berendezés látja el az M44 sorozatu dízel-vi1lamos mozdonyok te1jesítmény- szab ály ozását is.

A szénoszlopos szabáIyozőban

111

A szénoszlopos szabályozó_berendezés elöl- és oldalnézete
Néhány vontatójármii akkumulátor-töltő berendezésével részletesen is megismerkedtink.

I3.I. A HTV

A berendezéft a régebbi szállítású V43 sorozatú, és a _ mar

selejtezett _ prototípus V63 sorozatú mozdonyokbá, va]amint a BDt-300, BDbt-300 sorozatú vezérlőkocsikba építették be.

":

típusúakkumulútor-töhő

1zv

+

nt'*

A HTv típusúakkumulátor-töltő

kapcsolása

készi.ilék a tápfesai\tséget - mint villamos mozdonyoknáI áItalában - a fotransdormátor segéd_ izemi tekercséről kapja (250 V). A tápfeszi'iltség a B] és 82 bínosítókon és a főkapcsolón kereszliil jut a töltőberendezés szórőttanszformátorara (SzTr). Ennek szekunder köre a 83 binosítőn át a TD öntelítő transzduktor munkatekercsére és a D] - D4 snliciumdiódákra csatlakozik. Azegyenirrányított aram a diódálaól az A arammérőn, illetve arurak söntjén át jut el az akkumulátorba, mely a P1'..N] kimeneti kapocspontokhoz csatlakozik. A V feszültségmétő az E előtéttel a töltő egyenfe-

A

112 szültségét méri. A TD transzduktornak két gerjesztőtekercse (vezérlő tekercse) van. Ha ezekben nem folyik gerjesáőríram) a transzduk1or névleges viszonyok között aramanak kb. a felét engedi át. E^ az állapotot kézi vezérlésrí üzemnek nevezzúk, melyre a berendezés az automatikus vezérlés 'B8 biztosítékanak (250 mA) kiolvadása, vagy kicsavarása esetén önmagátó1beáll'

Normális tizemben a transzduktor felgerjesáő tekercsén át állandó aram folyik, mely afr'teljes nyitásra képes gerj eszteni.

névlegesnek kb. 5 Yo-ara csökken, illetve iizemben a mindenkori terhelésnek megfelelően ál1be, a töltőfesztiltséget stabil izáIja.

A töltőáram beszabályo zását a G1,|egerjesáő tekercsen átfolyó éramvégzí.Eztazaramot a ZL jelíi Zener-diódákból á1ló lanc szabélyozza. A Zener-diódakon küszöbfesziiitségtik alatt nem folyik iíram. Ennek elérésekorbelső ellenállasuk végtelen nagyról igen kicsi értékrecsökken, 2_3 V feszültségemelkedés hatásara ezaz áratn a transzduktor munkatekercsét |ezárja,a töltőaram ilyenkor a

A késztilék belsejében nyert elhelyezést avilágítási transzformátor is (Wr),a
világítási háIőzat, a 24 Y -osra a halo gén fényszórók csatlakoznak

78

V-os kivezetésre a

Normál tizemben aszabélyozott akkumulátor-feszriltség 90*1 V, mely az akkurnulátor fesáiltségmérőj éről ellenőriáető.

13.2. Az AT-1

ttpustű

tirisztoros akkumuldtor-töhő

Az AT-|típusú töltőberendezéseket azujabbszállítasú V43, valamint a V46 és V63 sorozatú moz_ donyokba'építettékbe. A berendezés segédi.izemi fe"9ziiltgégről muködik és a követk ező fő egységek tartomak hozzá;. ': '',]Ti.

.,]

€]l

.

_

-

Táptranszformátor (TrD,mely a töltő tápfeszültség-sántjét a jármű segédtizemi hálózatánakfeszi.iltségszintjéhez illeszti (170 V, +t2 yo, -3O yo). Simító-fojtó tekercs (Z,), mely a töltőfuam hullámossá gátkor1átozza. segédiizemi fesztiltségből állít elő 78 V_ot a világítási helőzattészére. Az AT-1 típusúelekkonikus berend ez€s, mely lényegébenmaga a töltő.

€.

_

Az

erősiíramú egység egy egyfazisú' természetes léghűtésű,aszimmetrikus féIigvezérelthídkapósolísú

A töltőberendezés atÍpfesnJltségét a TRF sémajelű illesáő táptanszformátoron keresztül kapja' Az

^T-t

típusúakkumulátor-töltő főáramkörű kapcsolása

113

tirisztoros egyenirányító. A soros kapcsolású, ZSl sémajelű simító-fojtótekercs és egy elektrolitkondenzátor biztosítjak, hogy az akkumulátorra jutó feszültség hullámossága 15 %-on belül maradjon.

Az erősaramú egység védelméta tirisáoros híd elé kötött illesztett gyorskiolvadású bixosító (B1) és az RC védőtagok látják el. A tirisztorokat az elektronikus szabályozó aramkör impulzus-sorozata gyujtja. A tirisztorok gyújtaskésleltetési szögét a szabáIyozó kimenő jele ve#érli. A szabályozó feszüitség-alapjelét és ezzel a a késziilékelektronikus vezérlő paneljén lehet beszabályozni - 2 V-os léptöltőfeszültség értékét csőkben. A gyorstöltés aramkor\átozása hasonló módon állítható be (névleges áram 22 A,legnagyobb aram 40 A).
Túlráram e1len a mar említett B/ jelű gyorskiolvadású biztosító védi a félvezetőket' Az összes segédiizemi \eágazÁs e biztosító után következík, így a biztosító kiolvadásara jelzés nem sztikséges.

Ha bármely okbó| a kimenő feszültség pilIanatértéke 102 sziilts ég-védelem|etíItja a töltő működését

v

fölé emelkedik (tultöltés), akkor a túlfe-

Lfesziiltség-hulltÍmossúg védelem az akkumulátor aramkör megszakadásakor avatkozik be. Ilyen_ koi a sziiretlenség miatt a töltő kimenetén az egyenfeszültség hullámossága a haüárértéket meghaladja, mely azewes fogyasztók hibás működéséhez vezethet' Ha a kimenő fesziiltség minimuma a hullámosság miatt periodikusan 55 V alá csökken, akkor a védelem késleltetéssel letil$a a berendezést' Hibajelzések:

_

A ,,Tápfeszültség-kimaradds"jelzést (LI) a JI je\urelé működteti. A jelzés ferurall, ha*,
aZ akkumulátor be van kapcsolva és:

.'.

.

bármely okbólnincs trípfeszültség (segédtizemi fesziiltség - p1': ki van kapcsolva a főmegszakító);

_
_

rcIé késleltetett működésű és így rövid idejű (tranziens} halózat-kimaradas esetén jelez. E relé feladata még, hogy bekapcsoláskor biztqSítsa a töltő aÍamköreinek nem helyes feléledésisorrendj ét. A ,,Kistitő óram van" jeLzést (L2) a J2 je|íi relé működteti. A jelzés elektronikus és a

A

J]

: ff ilill 1 iíl*''* l;i:Htl::'l::iÍx*; ,;:'trh'ff

:::;

tti1i'őnríkcidésÍ##lil*f;'l'.,*tíffi#Yfi

belső meghibásodás rniatt nem tölt a berendezés. A ,.Íimenőfeszültség hutlúmossdg és túlfesziiltség" jelzést (L3) a J3 jelú relé működteti. A j elzés akkumulátonól múködik, elekhonikus.

.

j1ilffi ,|x?ffi

'[fi;,

Hibajel esetén az akkumulátor-töltő letilt. A hiba elharítása után a tiltást az NI jelú ,Nyugtazás'' nyomógomb legalább 4-5 másodpercig történő nyomvatartásával lehet

-"':T1T#J:1jl'fr lil:.T'TT1ÍÍ1T',#J;ilH':$xl*"trjiff"'.;ll' . habármely okból az akkumulátor feszültsége a megengedettnélnagyobb.
zót (piktogramot) is múkodtetik.

A ,,TtÍpfesziiltség-kimaradds" és a,,Kimenőfeszültség hullámosstÍg és túlfesziiltség" jelzések esetén az akkumulátor-töitő JI és J3 sémajelű reléi a mozdony vezetőasúalán elhelyezett hibajelző íz-

IT4
A járműjavítói főjavítások alkalmávalújabban egyes AT-1 típusútöltőberendezésekbe egy kiegészítő elektronikus jelző'panel kerril beszerelésre, mely az akkumulátor feszültségének 65 V a1á csökkenésekor a jármű vezetőasrtalában elheiyezett akkumulátor-töltés ellenőrző lámpát vi1logtatja.

l3.3. A TA

89V/130A típusti akkumultitor-töhő
se_

gédrizemi fesztiltsége és annak frekvenciája a dízelmotor fordulat szánrlátőlfiigg, ezért olyan iott,iu"rendezés sziikséges, mely a 165'..255Y és 22.'.50Hz ktizött is kifogástatJ'':ű tiz..rr.i. Így;". sztikség lcilön világítási generátorra.

E berendezést az M41 sorozatu dízel-hidraulikus mozdonyokban alkalmazzék. A mozdonyok

A

töltőberendezés harom Íő egységből áll:

TR7 jelii transzformátorból, mely a megfelelő tápfeszriltség-szintet biaosítja a töltőberendezés szÁméra. _ Az FI jelu simító-fojtótekercsbőI, mely a kimenő hul1rímosságát csökkenti. _ Az elektronikus vezérlő aramkörből, mely egy egyenáram egyfánsú, tenirészetes léghűtésű,aszimmetrikus feligvezérelt hídkapcsolású tirisao.á. és ennek gyu3tas"gy".rirrínyító szög-szabályozó, vezérlő áramkörei. A vezérlésaramszabrílyózásnak at,lrenáLil resztiltségszab ály ozást valósít meg. Az akkumulátor-töltő a bevezetőben taglalt követelményeknek megfelelően az akkumulátort két töltési feszültségen - gyorstöltési és pufferiizem - töltheti. A fesztiltsJgek közötti átkapcsolás az akkumulátor töltöttségi állapotrínak fiiggvényében automatikusan történik. Az átkapcsoláshoz sztikséges visszacsatolt jelet az Árrt jelű egyenríramú tíramváltó szolgéitatja, mely csak az akkumulátortelepbe befolyó áramot méri. A 83 jelű biaosító a TR7 transzformatár_meghibrísodása esetén olvad ki.
B2
rYt

_A

TR7

D)

'vit ---t ,l*'u | +ct2 \3-....I

032

lr'
rY2

{.'u

n ll

ct4

I

li
I

lwtz
TI
fcr,r

,.rs11
Y rtc L vtJ .i T

a

D33

+

AVI

rt

L-

tl tJ 1,u
,s

9

,0

VezérI ó

órankór

, P
2

J

:

{,

A TA 89v/130A típusúakkumulátor-töItő
telítődésénalapszik.

főáramkörének kapcsolása

A $'ujtáskésleltetési szóg

váItoztatása

a

szabályoző aramkörben lévő mágneses erősítők hirtelen

A

töltőberendezés - az AT-I típusúhoz hasonlóan - rendelkezik feszültség-hul1rímosságés tulfeszültség elleni védelemmel, azoÁbanezek működését jelzől ámpanem jeizi.

115

L

4.Kapcs or,ÓxÉszÜr,Érnx

14.1. A villamos ív, villamos kisüIések légköri nyomtísúlevegőben
Grízkisülésről akkor beszéltink, ha a gázban (levegőben) aram.folyi!.. A'egymástó1 kis távolságra elhelyezett elektródok között néhany 1000 V feszültségen 10_''-10-o A nagyságrendű ríram folyik. Ez a sötét gázkisülés tartománya. Ha az iíramot 0,01 A-ig növeljiik, akkor az elektródok közötti fesniltség kb. 200 V-ra csökken és mar villogást is láthatunk, ezért eá villogó kisülésnek nevezztik. Hasonló jelenség a korona-, vagy csúcskisülés is. (A vasúti felsővezeték, nagyfeszültségű táwezeték tartószigetelői körül is látható parás, ködös' esős időben.) Az aramot 0,1 A-ig növelve az elektródok között mérhető fesztiltség ismét növekszik, kb' 300 V-ig, eközben a villgsas továbbra is láthatő. Az aramot kb. 1A-ig növelve az elektródok között mérhető feszültség tu. zo-gov-ra is lecsökkenhet (kis elektródatávolságnal) és közben megjelenik a folyamatos íy'is. Az áratrl, növelésével az ív fesziiltsége közel állandó marad. 10 kA felett a feszültség lassan ismét növekszik az elektródok között. Ezt atartomLínyt a nagyaramú ívkisiilés tartományanak nevezztik. A villogó kisiilés ríramsűníségekicsi, az elektródok fesztiltsége viszonylag nagy (kb. 300 V), míg az ívkisülésnélaz aramsűniség több nagyságrenddel nagyobb.

A villamos ív tehát olyan gázkistilés, amelyet azalábbiakjellemeznek: _ kis feszültség az elektródok között (5_2o v);

_ _

- *'":'iT:ílff';i;,ffi''fr*T'
ionizációs
(az ív fennmaradásót segíti)

nagy iáramerősség (1 A-nálnagyobb); azív oszlopában nagy áramsűrííség(10 A-140 kA/cm2); séklete magas :

deionizációs

atokaz ívben

_

az érintkezők szétválása (nagy villamos térerősség + az érintkezőkbőI kilépő sok
elektron);

- a töltött részecskékösszekapcsolódása, semlegesítődése; , _ a töltést hordozdrészecskék szétszőrődá_ az ívhőmérsékletcsökkenése _
sa;

(az ív fennmaradósót nehezíti)

-

vülnek (fémgőzök); a magas hőmérséklethatásfua a gánban (1evegőben) is ionok keletkemek.

az érintkező széBtál'ó pontjai izzási'g he-

adódik a környezetnek); nyomásnövekedés a hőnaérséklet emelkedése hatásara, mely a részecskékmozgását lassítja.

(a bil

át-

14,2. Az eglendramú ív és oltósa Az egyenárarn az ívet fenntartj a, tehátannak
Az ív oltását elősegítő tényezők:

oltását meg kell oldani.

_ _

azív feldarabolása, több részre osztása.
A
mágneses tér ugyanúgy erőhatást gyakorol a viIlamos ívre' mint bármely más ararr|árta vezetőre. (Az ív gyakorlatilag tömeg nélk{ili, atarnjartavezetőnek tekinthető.) A megszakítanaó aramot meg-

az ív hossziínak növelése, az az ív hűtése;

ív nytjtása;

1i6
felelően kialakított tekercsen átvezetve és a kialaku'ló mágneses mezőt az étirftkezők terébe vezetve a széwáIó érintkezők között olyan erőhatást gyakorol a keletkező ívre, hogy az elmozdul, kinyú1ik és az érintkezők elé szerelt, szigetelő anyagból készült és parhuzamos szigetelő lemezekből ado ottókamrában (langtölcsérben) lehűlve megszakad.Erta megoldást (mágneses) ívf,rvásnak nevezzúk.
riróneaő ani,y

Az ívfúr'ó berendezés elve

Wililil{
o
al b)

ilUil

WffiW
d, €,

motorkontaktorainríl).

oltókamra-kialakítások A levegős ívfuvás szintén kedvező lehet, mertaz aramló levegő is alkalmas azív mozgatásiíra, kinyújtásríra,valamint még hűti is azt. Önmagában, egyenaramú ív oltásríra azonbannem alkalmas, áItalában a mágneses ívfuvás egészíthető ki levegős frrvással (pi.: az Öng to++ sor. mozdonyok

I4.3. A

vtÍltakozó dram megszakítdsa

arum minden felperiódusban nulla értékrecsökken, tehát egy-egy időpillanatra megszakad' Ez az idő igen rövid, azonban az ív kialvását elősegíti és oltását pegkönnyíti. (A váltakozó ríramúív könnyebben oltható, mint az egyenárarrtú,) Ha teh'Át az ívet - az'efyeniíramú ívhezhasonlóan - nffitani tudjuk, akkor az az aram nullaátmeneténél kialszik. Ezután csak az íjragyulladást kell megak.adáIyomi az ívmarudékok fetdarabolásával, az ívcsatorna hűtésével,illewe-áz ionok ,,kiöblítésével"' Az újragyulladás megakadáiyozhatő az egyenáramnál említett megoldásokkal, valamint a'zal, hogy a megszakítást olaj alatt' vagy vákuumbanvégeznsk' illetve nagynyomású ievegőt fuvunk az érinÍkezők közé. Az öblítést az érintkezők közé arumlő olaj végzi e1, amellett, hogy igen jó szigetelő tulajdonságai vannak. Vákuum esetén viszont az áramnullaátmenetében rendkívril gyorsan szétszőrődnak a vezető részecskék, amelynek eredményeként a villamos szilárdság igen hamar helyreáIl az &íntkeztjk között. Ennek megfelelően mágneses oltású, olaj_, vákuu*-, spugáaos(kén-hexafl uorid-gáz)éslégmegsz,*ítőkatalkalmaznak. alakítj{ák ki, az érintkezőkmozgatásában mutatkomak eltérések.A vákuum-kamra felépítése, működése és a vákuumban történő ér unme gszakrtás folyamata a következő :

A váltakoző

A vákuum-megszakítók vákuum-kamráit alapvetően azonos módon

A vákuum szigetelési tulajdonságai kittínőek, ezért az érintkezők, illetve a feszúltség alatti és ftjldelt részek közötti távolság nagy feszúltségen is igen kicsire váIasúhatő. Az érintkezők vákuumban történő széwétlása még nagy zátrlati aramok megszakitásakor is csak kismérvii &intkező-erőzióval ját. A vákuumban - ioruzálható gázokLttányában - csak az &intkezők széwálásakor felizző és elpá-

r1,7

rolgó szintén az érintkezőkbőI szérmazó mikroszkopikus fémcseppekből keletkeznek fémgőzok, melyek az éríntkezők köZül gyolsan szétdiffundálnak és ezzeI az éríntkezők közötti villamos szilárdság igen hamar helyreáll, az ívelésideje igen rövid.

rnegszakító egy érintkező-párból á1l, mely üvegkerámia házban van elhelyeme' Az érintkezők körtjl csésze-szerű hengeres fem árnyékolás található, mely megvédi a szigetelő haz belső felületét attól, hogy a megszakitás során keletkező fémgőzök a kerámia falakra csapódjanak le. Ene azért van sziikség, mert a fem árnyékolás hianyában a ságetelő falakon csapódnrínak le a fémgőzök és ott vezető réteget alakítananak ki, mely az érintkezőket rövidre zárő á1ívelésekhezvezethet. A rövid íveléssorán a fémgőztik nagy része így is az érintkezőkre csapódik le. A vákuum-kamra belsejében a mozgó érintkező elmozdulását rugalmas, rozsdamentes acél membrán (harmonika) teszi lehetővé biztosítva ezzel az oltókamra tömítését is. Az oltókamran kívül találhatő az érintkezők villamos kötése, illetve itt csatlakozik a múködtető rudazat amozgő érintkező oltókamrrín kívüli nyúlvanyához.

A

ívelten fel van hasogatva. Így sok apró csúcs alakul ki, ahol - szétvél,ó érintkózők esetén - a villamos térerősségmegnő. Ennek következtében a csúcsokon irrínyítottan sok kis ív alakul ki a megszakításkor, melyek gyűriivé zárődnak és a gyűrii kifelé tágulva a villamos ív megszakad, az ionok a vákuumtérben szÉtszőtődnak. EzzeL az eljarással elkertilhető az érintkezők beégése.

Az alacsony olvadáspontu, speciális femötvözetből késziilt foérintkezők etlená}iása igen kicsi, mechanikai szilrírdsága viszont nagy. A hengeres korong formájú főérintkezők palrísrfelülete általában

A vákuum-megszakítők - az erőteljes ívoltó tényezők hatrísara - az árartot
takozó aram legfeljebb harom periódusa alatt (max. 60 ms) megszakítják.
l&r4"tie 111

és a villamÖs ívet a

vál-

ft\-harpi
A\tS e}intlrcÉ. tiut rplr'lc

Á vákuum-kamra kialakítása

14.4. Kapcsolókészülékek felépítése,üzeme
t4.4.1. Szakaszoló jellegű berendezések

, az árarnutak előzetes kijelölését végzík- iírammentes álla_ potban' egyes esetekben az árank& zárására (arurn bekapcsolásara) korlátozott mértékbenalkalmamegszal<ítására nem alkalmasak

xam

sak.

Pl.: felsővezetéki szakaszolők, járművekben alkalmazott szakaszoló jellegű berendezések: kapcsolóhengerek: működtetésük lehet kézi (mechanikus - vontatómotorok selejtezőhengere), elektrodinamikus (elektromágnes mozgatja),villamos motorralhajtott (fiitési feszültség-átkapcsoló egyes vasúti személykocsikban), ep. rendszeni (a mágnesszelep

-

118

menetirányváltói,

útjrína léghengerbe kerülő levegőnyomás mozgatja - villamos erőátvitelri mozdonyok

menet-fek kapcsolói):

1. ,relőre'i ep. szelep, 2. ,rhátra" ep. szelep, 3. működtető léghenger, 4. erősáramú érintkező henger (mozgó érintkezők) 5. álló érintIcezot<, 6. segédérintkezők

Á" ep. kapcsolóhenger (irány váItó henger) elvi működése

e&véb szakaszoló'kapcsolók: villamos vontatójárművek Íöríramkörének munkavédelmi fijldelésére szolgáló ftlldelőkaocsolÓi. A Íbmegszalató kikapcsolt állapotában elválasája az éttartszedő fe1őli tetővezetéket a primer bevezetőtől és a mozdony fótranszformátorrának primer tekercsétől. A ft'ldelőkapcsoló - két érintkezője segítségével - mind az éu:amszedő felőli, mind pedig a transzformátor oldali vezetékeket le'ft'ldeli. Működtetésének reteszelése is aá biaosítja, hogy fiildelt állásba csak akkor lehet fordítani ha a főmegszakítót , kikapcsoltrík és az átamszedőt leeresáették (működtető levegőjét elengedték)

1.

A ftiIdelő-kapcsoló fiildelő érintkező kés-pár,2. működtető kar,3. reteszelő (azáramszedő szele ktáIó-váltó karj a)' 4. kulcsrö g zítő kar, 5. kulcs rö gz ítő szerkezet, 6. érintkező r'ógzítő hurok.

119

A tetőn kívüli rész öntött lrazban csapágyazoft vízszintes tengely, melynek végeire vörösréz érintkező kések vannak erősítve' melyekhez flexibiiis ftjldelő vezeték csatiakozik. r'ltaett állapotban a ké_
fontos balesetvédelmi szerepet tölt be, hiszen a tetőkijarat és a nagyfeszültségű ,,őrzi'' és csak akkor vehetők ki belőle ezek a kulcsok, ha a járművet előzetesen leftjldelték, ilietőleg a földelés csak akkor sziintethető meg, ha a kulcsok u h"lytikon, r ö gzített ál lapotban vannak.
tér (gépterek) kulcsait a földelőkapcsoló

A ft'ldelőkapcsoló

sek a főmegszakítón lévő érintkező hurkokba (rugózott allóérintkezők) szorulnak.

14.4.2. Megszakító jellegiÍ berendezések

Az rizemi- és tulríramok, valamint egyes esetekben a zárlati aramok tizembiztos megszakítására alkalmas berendezések.
]4.4.2.I 'Megszakítók

A megszakítók képesekaz éramkörben kialakulható maximális zarlati ríramok megfelelő időn beltili iizembiztos megszakításríra is. Ilyenek például a felsővezetéket táp1ríló a1állomÁok *.g.'*itái, valamint a villamos vontatójiírművek főmegszakítói. A fómegszakítóval a vontatójármű villamos berendezéséta felsővezctékre kapcsolhatjuk, illetve arról leválaszthatjuk. A rnozdony-fiimegszakítóknak - e jegyzet írásakor _ harom típusa haszralato s ahazatvillamos vontatójrírművéten. vtLarrarom típus a jrírmútet<íneÍTe a célra kialakított, azonos rnérehi kivágásba szerelhető.
14.4.2.1-1.A BBC DBTF 3oi 250 tÍpusti légmegszakíti

BBC (ABB) gyártmányu egypólusú, váItakoző aramú légnyomásos gyorsmegszakító. A nagynyomású levegő miíködteti a megszakítót és a szakaszolót' valamint ortiá a kikapcsoláskor keletkázo villamos ívet. Mivel a sűrített levegő a berendezés ívoltó tényezője,"'ért *rruk minimális nyomását fokozottan ellenőrizni kell.
szakításiíra alkalmas. Kikapcsolasi - megszakítási - ideje 55_l00ms.-Működtetéséhez - él,ntkező mozgatás és ívoltás - 5,5-10 bar nyomású sűrített levegő sziikséges. Yezérlő fesziiltsége u i'l'mti háIő zatáltoz i ll eszkedik.

A megszakító névleges iíÍama 400 A és a névleges 25 kV-os fesziiltségen 10 kA zarlatiáram meg-

A DBTF 30i 250 megszakító nézete és oltókamrája

120 a megszakító érintkezőkkel, a feszültségemésztő (oltó) ellenríllás és a szakas zolő - a tetőn kívül helyezteanet el, míg a vezérlő- és működtető elemeket tartalmaző doboz a géptérbe nyúlik be. Nagy részben a tető alatt található, de a tető szintje fölé is kinyulik a főmegszakító hőszigetelt 12l-es légtartálya. A légkapcsoló vezérlő és működtető mechanizmusát a beépített 220 W-os flítőelem védi a befagyástól. A fiítőelemet a termosztát úgy szabáIyozza' hogy a fedél alatt a hőmérséklet elérje a t s "c-ot.

A nagyfeszültségű részek _ az oltókamra

elektropneumatikus működtetésű, a működtető (bekapcsoló és kikapcsoló) szelepeket hiírom tekercs vezér\í: a rövid idejű ríramimpulzusra mérete)ett e. ,'bp']_ .Kl],-r.k...r, valamint a nyugvóaramú, tehát állandó átamraméretezett ,,TARTÓ''-tekercs. A r,i.n.gr"utÍtó bekapcsolásahoz szükséges a,,BE''- és a ,,TARTÓ''-tekercsek egyidejtí táplátása. A bekapJsota, roryurnata a követ_ kező: szakaszoió nyitott' A ,,BE,,- és a ,,TARTÓ''-tekercsek egyidejű táplálása esetén a ,,BE"-tekercs a kilincsműv.i kiolduu megemeli a bekapcsoló szelep tány&ját, mely a légtartályból nagynyomar,i r.".gotö;á:; szakaszoló működtető dugatt5ruja alá és a dugatt5rut a bekapcsott végállrásüa mozdítva"u"r".g'",j; megszakító szakaszoló kését'A főérintkezővel egyiitt zarnak - iliewe nyitrrak - a szakaszoiót "mozgató tengellye' együtt mozgő segédérintkezők is, a megfeleiő.- bekapcsoit helyzetben nyitó - segédérintkező bontja a,'BE''-tekercset táplríló aÍamkört. A ,,TARTÓ''-tekercs továbbra is táplrílást kap, mely rugó ellenében olyan helyzetben tartja akikapcsoló szelepet működtető kilincsművet, hogy a szelep zarthelyzetben maradjon. Ezze7 a bekapcsólás folyamát abefejeződött, a bekapcsolva tartást a nyugvóráramú (,,TARTÓ''-) tekercs gerj esztése biaosítj a.

A kapcsoló

Az oltókamrában a megszakító állandóan zfuva van, csak a

ott$t|a'.Út-fei

fesz*L+sétPü1qé (l"onö)

elt<r.}ilár Clabloto"1
Srakao.té fc;

lgtourfitS

o.t Afaqstc-

Szakau.tbLJr

dgllir

s}AravpÉ
a to,i,+r. bttrcfc+Jr.gl

f,or3\ sti3c}cÍ{

crcül^kéz!

f{.nqd

'

ueGsLArlt$

^'NAeh"thcrö

-

!d"aá+v.rot *rt*sriy+cl3
u

Lé$o.rüt1(4t)
{a}flk!.+dé

rlt'

.iciltsicro

(tnol{*1ou)ir)
C\qLtakorÁI

Tüt{qüt{.l t"

*

i{Str.tpitEs

Lcclap.tl tflcptrr *
Szettét{t*.' pto*

12r
megszakító kikapcsol, ha megsánik a nyugvóaramú (,,TARTÓ''_) tekercs gerjesztése vagy a ' ,,Kr''-tekercset táplaljuk' illetve, ha a megszal<ltó dobozanak aljan lévő mechanikus kikapcsoió gombot megnyomjuk. Mindhrírom esetben ugyanaz a folyamat indul meg: a kikapcsoló szeiepet működtető kilincsmű kiold és megemeli a kikapcsoló szelep tanyérját. A kikapcsoló szelep stiríiett levegőt enged a légtartríIyból a megszakítő fő_szelepének vezérlő dugaffyúja alá. Ennek hátásara a fő-szelep kinyit és az szintén a légtartályból nagynyomású levegőt enged a légáteresztő szigetelőn kereszriil az oltókamrába, valamint a késleltető szelepbe. Az oltókamráb a étkezo le''ugy''yo*ású vegő huliám a rugó ellenében elmozdítja a cső kiképzésrÍ megszakító mozgó érintkezőt. A mozgó és álló érintkező kozöÍt keletkező villamos ívet és az ionízáIt géuokat a nagy nyomással a csőérintkezőn és a hangtompítón kereszhil - így is erőteljes hangjelenség kíséretében- a szabadba aramló és egyben a megszakító érintkezőjét is mozgató téghullrám elo'ltja, illewe az oltókamrából kiöblíti' Ezalatt a késleltető szelep útjrán srÍrítettlevegő jut a szakaszolót mozgató léghengerben lévő dugattyu alá is és aza szerkaszoló kést - késleltetve - nyitott helyzetbe forgatja. A késle1tetés ideje ete!e''áo az átan megszakításéna, így a szakaszoló mrár arammentes állapotban nyithat ki. Mire a szakÁzoló kés teljesen kinyit, addigra az oltókamra nyomáshulláma is lecseng és a rugó megszakító mozgó 3
érintkezőj ét i smét zárt hely zetb e
to lj

A

a vi s sza.

A következő

ábrríkon részletesen tanulmányozhatő a kikapcsolrís folyamata:

I

F
tcj<afodl

hrllt|

I

Sr^Las{o|é
ntr

I
-Gl

iJ\J

7

___-

icdr

l-r.\J
k; kap661t

-...-. r

tn"i:'ut

A DBTF 30i 250 megszakító kikapcsolási folyamata

t22

bekapcsolt ríllapotban csökkenne le a levegő nyomása a minimális szint alá, akkor már nem engedhető meg a kikapcsolás. A nyomásőr a bekapcsoló és a kikapcsoló szelepek kilincsműveire hat, 4,2bar nyomás alatt megakadáIyozzaa bekapcsoló szelep működését és így a megszakító bekapcsolását, míg 3,5 bar nyomásnál reteszeli a kikapcsolást is, megvédve ezzel a megszakítót az elégtelen ívoltás miatt esetlegesen bekövetkező sérülésekÍől,oltókamra-robbanástól.

A kikapcsoló és a bekapcsoló szelepek között a megszakító védőberendezése, a nyomásőr található. E megszakító{ípusnál igen nagy jelentősége van annak, hogy megfelelő nyomású surített levegő álljon rendelkezésére, hiszen a srirített levegő a megszakító ívoltó tényezője. A bekapcsolás csak akkor engedhető meg, ha legalább egy megszakításra eiegendő levegő áll rendelkezésre, ha pedig

Mivela megszakító működésében ilyen fontos

ezért avezérlő ríramútjába még külön is beépítenekegy kb. 5,5 bana beáliított elektromos nyornáskapcsolót, mely megszal<ltja a bekapcsolást vezérlő áramutat a beállított nyomásérték alatt (altalábanez a nyornáskapcsoló vezérli a segédlégsűrítőtis).

szerepet játszik a megfelelő nyomású srÍrített levegő,

A megszakítót etláttrík a ftjldelő kapcsolót fogadó állóérintkezőkkel is. E megszakító-típust először aY4I sorozatú mozdonyokba építették be Magyarországon. Nagyfokú rnegbíáatóságanak köszcjnhetően még napjainkban is ez a legelterjedtebben alkalmazott főmegszakító-fajta Európa váltakozó aramú nagyvasúti villamos vontatójárművein.
14.4.2.1.2.A GEc_ÁLsTH)M 22 CB tÍpusúvákuum-megszakíto

í

A megszakító névleges arama 1000 A és a névleges 25 kV-os feszültségen 10 kA zárlati aram megszakításara alkalmas. Kikapcsolási _ megszakítási - ideje 30-60 ms. Működtetéséhez - érintkező mozgatas - 4,8-10 bar nyomású sűrített levegő sziikséges. Yezérlő fesztiltsége a jármű há|őzatéttoz
illeszkedik.

,a<llroros ltd'liü á Leq& uctt üú

CB megszakító oldalnézete és nagyfeszültségű kapcsolása ^22 A megszakító a tetőn kívüli, két darab kerámia szigetelőből összeépített, fiiggőleges helyzettí nagyfesziiltségű részből és a tető alatt található - a múkcjdtető légtaÍtályt és a kapcsolási állapot visszajelzésétszolgáIő segédérintkezőket is magában fogialó - vezérlőegységből á1l. A felső szigetelő-elemben foglal helyet a vákuum-oltókamra, annak felső pontjahoz csatlako zik az á:ramszedőtől érkező tetővezeték. A vákuum-oltókamra kialakítása a korábban ismertetetteknek megfelelő' Aközépmagasságban lévő csatlakozőtől vezetjtik az árarnot a jatmÍiprimer bevezetőjébez' Aszigetelő-ház alső darubjaüreges, abban taláIhatő nzérintkezőtmizgatő,izigetelő *yuguot késztilt működtető rúd. A megszakítót felszerelték a foldelő kapcsoló érintkezőinek fogadás áxa aIkalmas á1ló érintkezőkkel is.

r23
óntué"1 *

iövtt"ó"1
2áÁn
hqil.éLc*.i

P'.'.-.

R Úthhli;ig!

.

\*d:$r

(3,Sucr)

f-z-

unöaüi gt.t+*_ q""f .\ i<ut$: 9a+ut4\l
_'

Lce*pJ ! r.ot

.

('r')

(\,ó bRí}

CB megszakító metszete ^22 A megszakít ő vezérlése igen egyszerú. Avezérlőegységben lévő nyomásőr villamos érintkezője akkor za'a a működtető mágnesszelep (ep. szelep) áralrninjft, ha a vezérlő légtartályban legalább 4,5 bar nyomás van. A megszakító akkor kapcsol be' ha M ep.szelep vezér|ő feszültséget kap és meghúz. A működtető ep. szetep levegőt enged a működtető léghengerbe, mely felfelé nyomja az érintkezőt működtető rudat. A megfelelő érintkező nyomast és a gyors' zéLÍást rugós mechanizmus _ biaosítja. Ez a rugós szeÍkezetmost előfeszített - kikapcsolásra kész allapotba kertil. A kikapcso1ás során a bekapcsolva tartást is ellátó ep. szelep geÍjesáése megsziinik., az elejt és kiengedi a srírítettlevegőt a múködtető léghengerből. Ennek hatásara a működtető rud lefelé mozdul e! és az előfeszített rugós szerkezet pillanatszerűen gyors miiködéssel leszakítja a mozgő érintkezőt az aI|ó érintkezőrőL, ezzeLis biztosítva a gyoxs kikapcsotrást. A keletkező ív a vákuum-oltókamrában igen hamar kialszik. A működtető nyomás csökkenése esetén - mivela nyomásőr bontja u ep. szelep aramútját - a megszakító önműködően kikapcsol. Működése a kis érintkező-elmozdulás és az ívoltó levegő-nyomás
hiánya miatt igen

halk.

+

A v ezér!őkáb elek

du gaszo lható an

cs

atl

ako znak a v ezérIő do

b o

áo

z.

A 22 CBtípusú főmegszakítókat Magyarországon - egy V46

sorozatú mozdonyon vtégzetlsikeres jarüzemi kísérletekután - aY46 046-060, a BVmot 001-003 és a BVhmot 200-20I páúyaszátrrtú be először már a gyártás során' művekbe építették
1

4.4'2.1.3.A SÉcaenoru BVAC tÍpusÚ vákuum-megszakító
1000

A megszakító névleges fuarrra

megszakrtási - ideje 30-60 ms. Működtetéséhez - érintkező-mozgatás _ 4,5-10 bar nyomású srírítettlevegő szükséges. Yezérlő feszültsége a jármuháIőzatához illeszkedik. A megszakítót felszerelték a foldelő kapcsoló érintkezőinek fogadásána akalmas ál1ó érintkezőkkel
megszaIcltásara a1kalmas' Kikapcsolási

A

és a névleges 25 kV_os feszültség mellett 16

kA zarIati árart

-

is.

r24

taY[sldé

A BVAC megszakító oldalnézete A BVAC teljesítmény-megszakító fő részei:

_ -

a vákuuÍn kapcsoló kamrát magába

foglaló nagyfeszültségű rész;

aszlgetelő közbenső rész; az elektropneumatikus vezérlés(a srirített levegő csak az érintkező mozgatását végzt, az ív oltásában nem játszik szerepet, hiszen az a vákuum-kamrában történik).

'JOrbtfts
I

O-g$n:.l$ulk\)

I

-:I

A

BvAc

tÍpusúvákuum-megszakító metszete és fő részei

' A nagyfeszültségű rész elemei: _ a vákuum-kamra (vST) - kialakítása a korábbantéttgyaltaknak megfelelő - és a rugó-

_

-

doboz (BR), a vízszintes szigetelő-porcelán (IH); a terelőfej (TR) a villamos csatlakozással (HT); ahátsó perem (B) a másik villamos csatlakozással (HT).

12s

A szigetelő közbenső rész arra szolgál, hogy

résá alátánLasztja (IV); az alaplap (E), mely a járműtető kivágásába illeszkedik; az,,o"-gyrírűs tömítés, mely az alaplap járműtető közötti tömítést biztosítja; _ a szigetelő anyagból készült mozgatórudés a mely a szigetelő G), |orcelrín tiregén átnyú_ lik. Az alsó rész a jrírmti belső terébe (gépterébe) nyulik és tartalmazza a vezérlő- és ellenőrző elemeket. Részei:

a szintén fti ldpotenciál on lévő j rárműtetőtől el szi getelj e. íészei: a fiiggőleges, tireges szigetelő porcelán, mely a felso

a felső nagyfeszültségű tészt azalsó, ftjldelt

résáői és

-

_ _

-'u*1'T;;trffffiílT;;1,
o

:

'

;temer LégÍartaly(RE); Nyomásőr az érintkező-mozgatáshoz sztikséges minimális nyomrás meglétének ellenőrzésére (C1);

_

_

szet elmozdulásával '"''':''"f5J*1ffi (R). Az érintkező-m ozgatő szerkezetelemei: o Tartó (nyugvóríramú) elektromágnessel egybeépített henger (M); ' DugattYú (K), mely egybe van épífvea szigetelő *y-ug,i mozgatóruddal és zarja a miiködtető henger tartó mágneskörét, ná reto t'"iyzeteuen van; Csuklós rugórendszer (Rd, mely a megszakítót nyitott (kikapcsolt) ; - -- \--_--l-_v9'É) LLvLJ-VLv h elyzetében tartja. Avezétlő aramkör elemei:

:i[*::3ffi

::liÍ'**;J.x"r:3ffi

,"..nnőahajtásrend-

: i3"::'"Í.ffi lffi':,T"el-csatlakozó
A kapcsoló működése a következő: _ A bekapcsolás folyamata:
l í

(BT);

A bekapcsolási folyamat soriín atartő mágnes (M) és a mágnesszelep (EV) gerjesáést kap' Ennek hatásfua a mágnesszelep kinyit és szűkített keies'ámetszeten (S1) srírített levegőt alégtartalyból (RE) a működtető dugattyú 9nged 1K);ilitérbe. A működtető dugatryú és a vele összekapcsolt szigetei ő mozgatőnid (i) felfelé mozdul e1 és a vákuum-kamrában a mozgő Jrintkezőtl Cm) hozzÁ&inti azálló érintk ezőhöz(Cg úgy, hogy kcizben a kikapcsoláskor gyors érintkező-s zétválástokozó leszakító-rugót (BR) is összenyomj a. Ezzel a kis átmeneti ellenállást és jó érintkezéstbiztosító érintkező-nyomás is kialakul.

A felső he|yzetébe kenilt dugaffyú tanyétja zafia a tartőmágnes (M) mágneskörét és a mágneses erő egyben bekapcsolt állapotban r(l-gzíti is a dutatryit és ezz"1a vákuumkamrában lévő foérintkezőt. Mivel a bekapcsolj sűrített terrJgore mar nincsen szükség, ezért a mágnesszelep gerjesáéséta bekapcsolási folyamat ujgen segédérintkező segítségévelavezérlésmegszünteti, az ep. szelep elejt es a uet up".solo t.rr.go - most mar nagy keresúmetszeten - a szabadbatávoztk' AÍőmegszak rtai a gerJesztett tartómágnes (M) tartja bekapcsolt állapotban és egyben készen ália kikapcroiarru.

126

P"1:

A bekapcsoláqi' folyamad első ryozzanatai légköri nyomásrl levegő; Pn; nagynyomású levegő.

A bekapcsolási

folyam at b efejező mozzanatai

r27

A bekapcsolt, kikapcsolásra kész helyzet
A kikapcsolás folyamata: A kikapcsolási parancs a tartómágnes (M) gerjesztésének megsztintetését jelenti. A és az a mágneses tér megsziÍntével a leszakító rugót összenyomó erő megszűnik duiatryút 1efelé mozgatja.A mozgást a csuklós emeltyri - eddig szintén összenyomott erejéhez. *íoju gvorsítja, miv:el ereje hozzáadődik a mozgó érintkezőt leszakító rugó át A-d"g;ti]ni Jatti térben lávő légköri nyomású levegő a nyitott mágnessze1epen fel alsó helyzeougy k"r". funetszeten - kiríramolhat. A dugattyú csillapítottan ütközik
tében.

igen Eközben az é;1ntkezők nyitasa során keletkező villamos ív a viákuum-kamrában a megszakító hamar kialszik, a megszakítási - kikapcsolási - folyamat befejeződött, készen á|I az ismételt bekapcsolásra'

A kikapcsolás folyamata

128

A kikapcsolt, bekapcsolásra kész helyzet

A BVAC típusúfőrnegszakítókat a V63 154 palyaszrímú mozdonyon végzett sikeres tizemi kísérletekutríntöbbfelújítottV43ésBDVmotsorozatujrírműbeépítettéimrírb"e.

I4.4.2.2.Kontaktorok

;

ra az'onban nem, illetve csak ritkrán. Sok kontaktorniál mágneses ívfuvá., ar.ur*-i']' áramú kontaktorok ívfirvó vasa lemezelt kialakításű. az orvényríramok és transzformátoros hatasok mérsékléseérdekében.

A kontaktorok általában képesek az aramkör rizemi- és fulríramainak megszaüt áséna, znIathrírításá-

ffi#;;

tó.

Az áram-megszakítása soriín keletkező ívek az érintkezők feltiletét erőteljesen erodríljak, beégések, kráterek, szigetelő oxidrétegek keletkezrrek' melyek az,ftén az átmeneti ellená1lást jelentősen megnövelik és az érintkezők kráros mértékűtulmeleged éséhez'összeforriís áttozvezethetnek, ezért akapcsolókésailékek érintkezőittlgy képezik ki, hogy a tartós érintkezés he1yén ne alakuljon ki ív, illetve oda igen kis ellenrillású ipari ezüst-lapkát építenekbe az érintk ezők Áyagába. Az ívelésés a tartós érintkezéshelyének hatarozott elválasáását és a jó érintkezést segíti az érintkezőklegördülő mozgatása is. A gördiilő érintkező-m ozgás során azegymáshoz surlódó mozgő-és állóérintkező folyamatosan tiszful, mely a kis átmeneti ellenállás eléréi'etsegíti elá. A mágneses ívfuvásúkontaktorok öntiszruló érintkező mozgasa a következő ábrrán tanulmiányoáa-

a?
\l
f
I
I

b!

E

gyszeres megszakítás ú éri ntkező (b ill en ő éri ntkező) m ű köd és e nyitott helyzet (a), az érintkezés kezdete (b),zárthelyzet (c)

A kontaktorok mtiködtetése - az érintkező mozgatása - lehet: mechanikus: az érintkezőket rugó ereje zárjaés ennek ellenében bütyköstrírcsa nyitja,
pl' : V4 3 s or' mozdonyok fokozatkap cs olój anak telj e sítménykontaktorai ;

129

elektrodinamikus: az érintkezőket elektromágnes zátja és rugóerő és a nehézségierő nyitja, pl.: V43 sor' segédüzemi kontakÍorok, M44 sor. dízelmotor-indítókontaktorok, pneurnatikus: az érintkezőket iéghengerbe vezetett levegőnyomás zfuja, p1.: egyes nagysebességri személykocsik mágneses sínfékének kontaktora; elektropneumatikus (ep.): az érintkezőket mágnesszeleppel vezéreIt és iéghengerbe vezetett levegőnyomás zátja, pl.: V43, V63, V46, M44,lld62 sor. mozdonyok vontatási főríramkörében található motor- és - ha van - mezőgyengítő kontakÍorai, a vonatfiitési kontaktorok, stb.
stb.;

Az elektrodinamikus kontaktor

szabad larcAl

mükdtctl lercgő

Az elektropneumatikus kontaktor elvi mííködése és felépítése csatlakozási hely,2. fúvótekercs,3. érintkezőkr4. érintkező_rugó, 5. oltókamra,6. hajlékony kötés,7. léghenger,8. kikapcsoló rugó,9. szigetelő köz_ darab, 10. segédérintkezők, 11. ep. szelep.
1.

130
lél

műkodlptá'

szdbadba _

konorpsszoddl.,-:

Az elektrop neumatikus működtetés elvi

v

ázlata

E

gyen á ramú elektro

p n eu

matikus ko ntakto r (GvM gyártrn ány)

1

4. 4. 2. 3.

olvadóbtztosítóh kismegszakítók, motorvédő kapcsolók

kiolvadnak . Az kat alkaImaznak. hogy tulárarnok, ezzel az áramkör

Az oivadóbiaosítók alkalmasak a tulríramok, zátlati áramok megsza}<ttására. Lomha kiolvadású típusaik elviselik az aszir^ú<ron motorok indulási aramlökéseit, de a zérlatokéstulterhelések hatására
áramirrínyítók fé|vezető elemeinek védelmére illesztett gyors kiolvaddsú biztosítóLényegében az aramkör ,,mesterségesen legyen gített szakaszai",annak érdekében, zárlatok esetén itt, megfelelően kialakltott heiyen olvadjon eI a vezeték, megówa tobbi részét.

13r

Srirer 7elzól<írcv Fémsepka

KerghE Kvorchwnú

olwdóvot

-

ieÉazőt

Fémsopko

Az olvadóbiztosítók jelleggörbéi aá mutatjiák, hogy a névleges aram közelélen a biaosító gyakor_ latilag végtelen idő mulva olvad ki. Minél jobban tullépi az ánameússég a biztosító névlegós ,e..mát, annálhamarabb olvad ki. A keletkező villamos ív óltrísát a biztosító-betét belsejének kiarchomok-toltése segíti elő. A biaosító betéteken lévő jelzőgornb színe utal a biaosító névleges aramerősségére, a gomb kiugrása pedig a kiolvadt állapotot jelzt. Azillesáett gyorskiolvadasú fé|vezetővédő biztosítók kiolvadását - a jelziigomb kiugrását _ ríltalában mikokaicsoló érzekeli á" i*o
szabétly ozását, tizemét így befolyásolj a.
t tblrad.isr

Az olvadóbiztosítók kialakítási

lehetőségei

,

z0 & rü2ü

'n

lüo no, 2ao,o 2ba 10& ,rqo
trAt

Az oIvadó biztosítók j elleggörbéi
Túlaramvédelmi fokozatuk ikerfemes kialakítású míg a zulati fokozatelektromágneses, , tehát a tekercsben fotyó aram mágneses tere okozza a megszakító szerkezet kioldását El/fr"y;-;'o-r'ufioiltosítókkal szemben, hogy kioldás után egyszerűen visszakapcsolhatóak, illetve kapcsolóként is al-

A kismegszakítők, motorvédő kapcsolók alkalmasak a hrlaramok, zfulati ríramok megszakításfua'

kalmaáatók'

lehet közvet]en - a rajta átfolyő fuamflíti -, illetve lehet közvetett - azikerfémre feltekercselt ellenállás-huzal fliti. A tulterhelés hatásfuaakkora a hőfejlődés, hogy azíkerfém.ú; mértékbenhaj1ik ki' hogy a motor aramkörében lévő érinÍkezőket nyiió kilincsművet működtetve a motort kikapcsolja.

A motorvédő kapcsoló lényegébena kismegszakítóhoz hasonló. Túlterhelési, túlaramvédelmifokozata íkeffémes kialakítású. A két egymáshoz rögzttelt, eltérő hőtágulású fémiemez(bimetall) fiítése

!
132

L

A zarlatokat rugó ellenében működő elelctromágnes érzékeliés szintén a kilincsmúvet mtiködtetve nyitja a kapcsoló főérintkezőít.
vezérlésiés világítási ráramköröket a vontatójrírműveken általában olvadóbiztosítók, vagy kismegszakítók védik' A segédüzemi gépek védelmérelomha kioldású olvadóbiztosítókat szoktak alkalmazni' A v43 sorozatú villamos mozdonyok tégsrÍrítő-motorját motorvédő kapcsotó védi. A felvezető elemek védelméreillesztett gyorskiolvadású olvadóbiztosítókat használnak fel. A technika fojlődésével a segédüzemi gépek védelméreis egyre gyakrabban alkalmamak nagy teljesítményű kismegszakítókat. ]4'4.2.4.osszetett kapcsoló-berendezés fokozatknpcsolója

A

a

V43 sorozatú mozdonyok No 32 típusú

a fokozatkapcsoló, mely a jármű sebesség szabály6zását végzi. Összetett, hiszen megszakító és szakaszoló jellegű t"i.'"ro.remek egyaránt találhatóak benne és nemcsak egyetlen áramkör be-, illetve kikapcsotasa a feladata. A főtranszforruítor első (szabáiyoző) primer tekercsének megcsapolásafuól át kell kapcsolni azfuamot".''"dik 1tlildó áttételű) primer tekercsre' Ha az átkapcsolás úgy történn": hogy akkor kapcsoloÁa ; il";,k. z(5 fokozat, amikor már az előző kikapcsolt, akkor a vonóerő igen nagy mértékben ugrálna, mértékben riíngatna. Ha a következő fokozatattoitapcsolódna uJ, amiío. Áeg *előző fokozat is bekapcsolt helyzetben van, akkor a szabályozó tekerci két kivezetjsét - és ig/ u nit *szformátor e menetekben indukráIódó fesztiltségét - rövídre zárnfuk,mely zrárlati ríramok kialakulásríh ozvezetne. A fokozatkapcsolónak tehát úgy kell a fokozatok közötti átkapcsolásokat elvégezni, hogy a vonóerő az átkapcsolás közben ne maradjon ki, de a két fokozat kozotti primer tekerci-rés z se zánődjon rövidre ezalatt E követelményeknek az No 32 típusúfokozatkap.;il b;'""dezés úgy felel meg, hogy a két szomszédos megcsapolás közé - a záríat megakad?nyőzasa céljából - a fokozatok közötti átmenet idejére átkapcsoló ellenállást kapcsol be.

A V43 sorozatú mozdonyok ,,lelke"

';"'í'""y;;t';i#ri;

L' Éji! i ia4*zi41,4i,(1

t1 Í l Í I

1

(

FliFr

;rt7..l

l 291
;

|!'

}

z-,!

Ln

! i:v r FFi
n *_i, i] n

;1

i,.i

;, ú-i, ;,-'l'

ii-+í,

l
,

a teljesítmény-kontaktorok és a légmotor sematikus ábrája piíros szegmensek, 3.: páros gyríjtősín, 4.: paratlangyrÍjtősín, 5., kiilr;;;tkező gtirgő, 6.: belső érintkező görgő,7': választőhenger, 8.: hajtőkar,í.:Íogazontácsa, 10.: csapos tárcsa, I1.; máltai kerék, 12.: hajtó tengely, 13';kondenzátor-áftezető, 14.;teljesítmeny-konáktor, l5.: bütykös mriktidteto tárcsak, 16.: üreges szigetelő az araldit_tengellyel, 77.: ívflrvó tekercs, 18.: átkapcsoIó e]lenáIlas,19.: kupfogaskerék, 20.: védőellenállás, 21.:
l ': páratlan szegmensek, 2.:

A választóhenger'

í aa

IJJ

légmotor-dugaWű,22.: forgattyús tengely, 23.: pontozó tárcsa, 24.: végállás-határoló villa, 25, 26,27 .: fogaskerék, 28.: yezér|o bütyköstarcsa-sor,29.: belső fogazású tárcsa, 30.: vezérlő bütyk<istárcsa-sor, 31.: végállás-határoló tárcsa,32.: léghenger, 33.; vezérlő ep. szelepek (,,AB''-szelepcsoport), 34.: levegő-csatlakozás.

A fokozatkapcsoló legfontosabb elemei

_ A vdlasztóltenger

a

következők:

valogató kat mozgását egy úgynevezett máltai kerekes szerk'ezet úgy biztosítja, hogy a kúpfogaskerekes hajtótengely 90o-os elfordulásríra a válögató kar éppen egy fokozatnyit forduljon el.

A

vrílasztóhenger tetejébe fém emyőkkel védett 2 db tányér alakú, rugós biztonsági szelep van beépítve,melyek kb. 0,1 bar tulnyomás esetén kinyitnak' Erre azért van sziikség, hogy esetleges meghibásodás esetén, amikor az'olajtétben ív keletkezik, a fejlődő génoknyomása ne robbantsa szét a válasáóhengert'

A

a 33 szegmenssel (a transzformátor szabá|yoző tekercsének kivezetései), a kör alakú paros és a paratlan gyűjtősínekkel valamint a válogató kanal' olajtere a főtranszformátor olajterétől el van választva, az o\aj külön leeresáhető. Az olaj keringtetésére a választóhenger előlapjara szerelt, stirített levegővel múködő szeÍvomotorral hajtott szivattyú (,,pisszegő'') szolgál, me|y az olajat aváIasú.őhenger aljaró1 szívja és egy szűrőberendezésen átnyomva a henger felső részénjuttatja vissza.

A

_' teljesítmény-kontaktor,melyek az átam-megszakítást és a terhelés alatti átkapcsolasokat végzik és biaosítj ék azt, hogy a szegmensről legördülő válogató kar érintkező_ görgője ne szakítson meg aramot, illetve a szegmensre rágördtilő érintkező ne zár1a az aramkört. A kontaktorok mechanikus működtetésűek, érintkezőiket - mindkettő mozgóérintkező - rugő zétr1a és elforduló hullrámtarcsa (bütykös trírcsa) nyitja - a rugóerő ellenében. Avá|asztőhenger a hiárom teljesítmény-kontaktonal lényegébenegy komplett egységet alkot. - Az dtkapcsoló ellenáIltÍs (,,tetőellenállás'', értékekb. 2C)), mely korLátozza a két transzformátor-kjvezetés között kialakuló zárlati iíramot és biaosítja a vonóerő folytonosságát a fokozatok közötti átkapcsolások tartamara. l _ A védőellendllós (értéke100 kf)), mely rállandóan összekapcsolja a paros és a prírat|an gyűjtősínt, hogy a vélogatő kar görgő-érintkezőjével éppen nem érintkező gyűjtősín a válasúőhengerben ne kerülhessen meghatározatlan feszültségre, - mivel ez az olajtérben átíveléshez vezethetne - harrem a másik gffitősínről kapjon elő-feszültséget. _ A légmotor, meIy a fokozatkapcsoló mechanikailag pontosan összehangolt elemeit (teljesítmény-kontaktorok, válogató kar, segédérintkezők) mozgatja. Felépítését tekintve négyhengeres, sűrített levegővel működtetett, négy darab ep. szelepp eI vez&elt dugatfyús motor. Az ep.szelepek a sűrített levegőt a nyomáss zabáIyoző berendezósen kereszhil kapjrík, meiy a mozdony főlégtartÍúyrínaklevegőjét kb. 3 bana csökkenti' Ennek pontos beállítrísa nagyon fontos, mer-t a sűrített levegő nyomása befolyásolja a légmotor műkodési sebességét és ezzel a fokozatkapcsoló kapcsolási idejét. Egy fokozat kapcsolása a légnrotor forgat$rus tengely i80o-os elfordulásanak felel meg. A 1égmotoÍTa van ráerősítve a fokozatkapcsoló segédórintkező-rendszere is. Ez két vezérIő bütykös tárcsasorral működtetett érintkezősort jelent, melyik egyíke a légmotor forgattyús tengely egy fordulata (2 fokozat) alatt, míg a másik a forgaffyús tengely 16 fordulata (32 fokozat) alatt tesz egy fordulatot. A tarcsasorok által működtetett segéd'éintkezők részben a légmotor sajátvezérlésére(pl.: a megkezdett fokozat befejezése,

_

váIasztóhenger oldalrín, a hajtó tengely végénkerült elhelyezésre a két fokozat között nyitó segédérintkezó,mely a későbbiekben ismertetésre kerülő átkapcsoló ellenállás védelmét szolgríló iáramkör. része.

A

134

ffi-SzelepcSoportok,'-megfeleIőkapcso1ása),részbenegyébvezér1ő aramkörök

iffi ff

(főmegs zú<ítő,váltakozó-

A következő

határoló villát *ttoa,"ro Ide van felékelve a végállás leolvasható a fokozatkapa kü'ső ;iJ;lá- lévő ská'áról belsó fogazású tarcsa, melynek csoló mindenkori áilása' állapot látható: ábran a paros fokozatnak megfelelő

T*T'$|'ti-ixTll?;#;ő,,t.)iiut.'a,etésére,reteszeléséreszolgálnak' tárcsa, vaiamint itt található a

9;.;sry1n::"':"*}"íIj!i;i;;'L{':"i]

l.

É'"c tJbu+

h.

$*tu'^'$t'"i'nt

és a fokozatváltás A fokozatkapcsoló sematikus rajza megfele'ő paérintkező görgője összeköti a belső kar ...3'')aválogató A paros fokozaton (O,2,4, l' r"t'a'ir"iouto' szabtlYoző tekercsének pár"r':;Éjrásínnel. be'ső a szegmenset érintkező görros - belső és a valogatókar e szegmenssel ahozzátartozőr"lgá"or.n (k:altikítása rnegfelelő kivezetésJrol or.,ri* az úgyneve r"'ű *rra"nzótir-dnezetőn gyűjtősínre, átra,.t ;;;, gójén át az a második - allandó yJ"*"'oienko:Ytii1 miatt neve zIk így) ái, allI't"rj"'it'nenvlJo"turcto a'1up"'oló eilenál'ast kap- **rv ,"ri*í*I"y-kontaktor jut. u. A tekercsbe nem folyik' a áttételú_ primer - u ,rugyouu euenauas mia_tt - aram itt cso'ja be _ szintén zért áIIapotb^r*,.,-Lonban e zárja' a*upc s o1ó ellenall ást rövidr III. telj e sítme'ry-r<'oiluta o'| tovább halad a paros kar belső éintkező görgője valogató a a kovetkező A fokozatkapcsoló továbbkapcsolásakor érintkező g;;;áj. ma'i'."'.r.apcsolja nirró u a" A külső gyűjszegmensen és a o"i* ,ruriősínen, gyííjtősínne](paros:;áÍ"'lil |:.k":""i*enet)' kiilső a szegmenset az még paratlan, külső áinttezojeig jut fesziiltség, mert egyik te1jesítmu'i'"fuor tősínről azonban "áú,*I. van. Ha a kontaktort még ará:: ioi.o'u, r.r"titt'eg. erin*"zoien masik nyiwa van. A tontukto, és'azok feszültségét (kb' tetercs iot Hvátes. r.o"t'oi "'.neteket ijzemi szabáIyozo a bezérnánk,akkor ,"r;.'ítmény_kontaktor és az iii' krnyit i"tvrave u " e'lená'láson fo700-800 V) rövidre zirnétttk'Ebben oro n éi azigv |.r.up"so!.re'ik3cso1ó rt*tt.teljesítmény-i.orriut a (vontatási) ésam a.váIffi kar tovább |o1dul' és az- érintkező*.;."iliká"b." ,'uoir. nem tahát felé tehát még lyik. A vonóerő u pí*tt* szegmens közepe e, lefelé ,".grí.orrő1 páros jeten esetben is - a _ görgői tovább gördülnek a ald'otbeztr.Felfelé lépZskor így -, a7Í'ter:esitrreny-tont mindkettő érintkezik apáratlan szegmensről van' tehát T::1íj^iaram most mfu fesailtsJg *gv"uu - másopáratian gyúJ'ő'in" n át 7z' állandó áttéteIú ".**.o.." érifikező;;ru'É" és a :' fo'yik : .kYj'ő folyik a váLogatőr* r.uiro és apátat'angyujtősín - a paros is jar.rieio."aruEmellett ^íará' dik - prime, teter.sue'

'-ín

L

L

135

para-{an szegmens és kivezetés - között

az átkapcsoló ellenálláson át. E^. az áramot korIátozza az jarulékos áramot a iI. teljesítmény-kontaktor nyitása sztinteti meg. Végül a átkapsoló ellenállás. A gató megáll úgy, kar is hogy a külső érintkező görgője a paratlan Szegmenssel és a külső gyúj_ válo tősírrnel' belső érintkezo görgője pedig csak a belső gyűjtősínnel érintkezik. Ezzel a fokozatkapcsolás befejeződött, a rendszer a paratlan fokozaton áll.
a paros fokozatba lépéskora belső érintkező görgő először összeköti a paros szegrrenset a piíros (belső) gyűjtősínrrel, miközben a paratlan (külső) szegmensen futó külső érintkez5görgó érintkezik a paratlan (külső) gyűjtősínnel. Ezután zér aIL teljesítmény-kontaktor' megindula jarulékos é1tam a paros és a paratlan Szegmens között, míg az üzemi (vontatási) aram a még

A páatlan fokozatból

zitrt l. teljesítmény-kontaktoron keresátil folyik a második primer tekercsbe. Mielőtt az érintkező görgó elhagyná a paratlan fokozat szegmensét kinyit az I' teljesítmény-kontaktor, a járulékos aram megszakad és a zárt II. teljesítrnény-kontaktoron és az átkapcsoló ellenálláson folyik az ijzemi (vonlatási) áram a második primer tekercsbe, majd a fokozat befejezésekor - amikor az érintkező görgó mar elhagyta a páratlan fokozat szegmensét és a másik görgő a paros fokozat szegmensének közepéhez ért - zát a III. teljesítrnény-kontaktor és rövidre zarja - tehát kiiktatj a - az átkapcsoló ellenállást az aramkörbőt. maradhat hosszabb ideig bekapcsolva, mert az intenzív hőfejlődés közben elolvadna, felizzana és súlyos mozdonytiizet okozna, méretezésefeladatához illeszkedik, te_ hát csak 1-2 másodpercig, az átkapcsolás idejéig folyhat rajta ríram. A fokozatkapcsoló hibája esetén azonban - két fokozat között megállva, bármely ok miatt, igen lassan kapcsolva (pl. télen , alacsony hőmérsékleten hosszú ideig tartó tizemen kívüli varakozások esetén a vá|asúő henger olaja besűrűsödhet) - az e|Ienállás számríra meg nem engedhető ideig lenne bekapcsolva, melyet a sulyos következrnények megelőzése érdekébenmeg kell akadóJyozni. Ezért egy - a fokozatok k<lzcitt nyitó - segédérintkező ellenőrzi a fokozatkapcsoló helyzetét. Ez az érintkező a mozdony (209 sémajelű) primer nullafesziiltség-védelmi reléjének aramkörébe van bekötve. E relé késleltetése 0,3...0'8 másodperc közötti érték.Ha a fokozatkapcsoló ennél hosszabb ideig tartózkodik két fokozat között, akkor a relé kiejt és a mozdony főmegszakrtójának kikapcsolásával megvédi az átkapcsoló ellenallást. E segédérintkezőt a választóhenger oldalan kialakított hajtó tengely.csonkon helyezték el, mivel így a hajtó tengely törése esetén is biztosított az ellenálláson folyó aram lekapcsolása.

Az átkapcsoló ellenállás nem

l5.1.

Méréstechnika
15.1.1. Elektromechanikus műszerek
1

5.1.1,

1.Átlandó mágnesű, lengőtekercses (Depréz-) műszerek

átlerrrdő mágnes, melynek légrésében helyezkedik el a finoman csapágyazolt tekercs. Ehhez az árarnot a visszatérítő rugók vezetik, melyek feltekercselési iránya a hőmérsékleti hiba kiküszöbölése érdekébenellentétes. A mutató kitérítő nyomatéka a tekercsen folyó arammal egyenesen arányos, ezért a múszet skálabeosztása egyenletes. Mível az áram számtaní (elektrolitikus) kö_ zépértékét méri, ezért alapvetően csak egyenfuam mérésérealkalmas. Nagyobb áramokat söntellenállások alkalmazásával lehet mérni. Előtétellenállásokkal feszültség is mérhető vele. A legérzékenyebb (pA nagyságrend) és legpontosabb (0,2yo hiba) elektromechanikus műszerek, teljesít-

Állorosnik

136

mény_felvételiik igen kicsi réséreis alkalmassá tehető.

(1

0-5-10-'

v/)' Egyeniranyítóval kiegészítvev áItako zó mennyiségek mé-

tele, [l

,

n +

A Depréz-míiszer kialakítása és jelölése Alkalmazása vontatój árművekben : - akkumulátor-fesziiltségmérőként; _ egyenaramú Íőgenerátor/fodinamó fesztiltségmérőjeként, feszültségosztó ellenállásról tápláIva; __ egyen:íramú főgenerátor/födinamó arammérőjeként, mérősöntről tríplálva; _ dízelmotor fordulatszrámmérőjeként (ha a fordulatszrím-jeladó egyináramú kisgenerátor - ún' tachogenerátot -,,melynek fesztiltsége az éirúetttartomrányban egy-enesen arrínyos a fordulatszámával); _ egyes étzékelőrelék mérőmiiveként(nullafesziiltség-relé, feszultségk orlátoző relé, stb.), ilyenkor a mutató helyére érintkezőket ózerelnek
I 5. I. I.

2.Lágnasas műszerek

Áltoresztik tekercs, lengőrészük pedig tengelyre felerősített lágyvas darab, melyre a mutatót is felszerelik. A mérendő áramot a tekercsbe vezetik, melynek hatásríra a tekercs könil mágneses tér alakul ki. A tekercs kozelében elhelyezett lágyvas darabot a mágneses tér a tákercs belsej'e felé vonzza. A lágyvasas műszer kitérítő nyomatéka az fuasn effektív értékéneknégyzetével arányos, ezért a skálamenet nem egyenletes (és a kisebb értékektartomrínyában sűníbúa skiílaosáás). Kevésbé pontos, fogyasáása viszonylag naEY, de karosodás nélktil trilterhelhető, ránásáI!ó, olcsó, egyaránt alkalmas egyen- és váltakozó mennyiségek mérésére.Jrírművekben való alkalm azástakülönösen alkalmas.
Alkalmazás a vo ntatój ármtívekb

_

en

:

vontatójármiívek váltakozó aramú feszültség- és rírammérői;

Eelc,

r'ra1

A lágyvasas műszer felépítése és jele

r37
]. ]' 3.

1 5.

Elektrodinamikus műszerek

Mrík oüési elvtik hasonló a Depréz-műszerekéhez, a különbség az, hogy a külső mágneses teret nern állan-dÓ mágnes hozza létre, hanem szintén egy gerjesáett tekercs. Egyen- és váltakozó mennyisényomaték a két tekercsben (állórész és lengőrész) folyó egyarant alkalmas' A kitéÍítő gek rrrérésére árarnok szotzatáva| arányos (M-I'.I2). A műszer alkalmas közvetlen arammérésre (ilyenkor a két tekeraet sorba kell kapcsolni), feszultségmérésre (iiyenkor a két tekercset prírhuzamosan kell kap(az áIlórész a feszültséget méri, csolniés előtétellenállásokat kell alkalmazni), teljesítménymérésére a leri-gótekercs pedig az aramot). A műszerek fogyasztása viszonylag nagy, azonban a legpontosabb aIka\mazzák. N4l-42 sor. szinkroÍImováltalozó aramú műszerek. Áltatátan teljesítménymérésére tor teljesítménymérője).
1

5. ]. 1' 4.

Indukciós műszerek

1.: feszültség-tekercs; 2.: áramtekercs1 3.: alumínium tárcsa; 4.: permanens mágnes a fékezéshez.

Az indukciós műszer kialakítása

alkalmasak. Áttoresztik lemezelt vasmag, melyre az osztottallórészYáItakozőjellemzők mérésére tekercsek vannak feltekercselve. A lengőrész a vasmag légrésébenelmozduló, nem mágneseárető, de vezető ffiYa1, pl. alumínium. Az állőrész tekercseit gerjesztve a keletkező váJtakoző mágneses mező a lengőrészben örvényiíramokat indukál. Az áIlőrész és a lengőrész mágneses tereinek kölcsönhatásából alakul ki a nyomaték. Legtöbbszor az alumínium lengőrészt csapágyazott tarcsaként alakítjak ki és a nyomaték hatásara a tiárcsa forogni kezd. Az állandó mágnes a fékező nyomatékot adja. A vasmagon iíram- és feszültségtekercset helyeznek el, így a tiírcsa fordulatszáma a mért villamos munkával (energiával) arányos, tehát a berendezés fogyasáásmérőként működik. Ilyen kialakításúak a villamos vontatój árművek fo gyasáasmérői.
1'5.L.2.

Elektronikus műszerek

A korszerű

mérőmúszerek mintav ételezésielven működnek, pontosságuk igen nagy digitális kij elzésűek.

és általábarL

A vontatójárművek mérőmúszereinek (felsővezeték feszültség, vontatómotor Íram, stb.) pontossága nem elsődleges szempont. A jarmuvezetőjerészére csupán tájékoúatást kell adniuk amért mennyiségek nagyságrendjéről, melyet a ,,szeme sarkából'' odapillantva is hamar érteimezni t-,ld. Ezért a korszeró vontatójárműveken gyakJaÍL alkalmaznak LED-sor kijeizős műszereket, melyeknéI a viIágítő dió da_o szl op magas s ága arányo s a mért menrryi
sé g

nagy ságáv aI'

A legújabb tendenciák szerint pi.:

a vontatómotor éralna helyett a vontatójármu áItaI kifejtett vonó-,

illetve dinamikus fékező erőt mutatj a a muszer lö{-ban.

138

15.1.3.

_ a fogyasáóval sorosan kellkapcsolni (kicsi az ellenállása); _ ^zárammérőt A feszu1tségmérót a fogyasztóval, feszültségforrással párhuzamosan kell
(igen nagy az ellenállása).

A mérőmÍiszerek kapcsolása

kapcsolni

1

s.2.

Vezérlés- és szabdlyoztístechnika

t5.2.l. Villarnos vezérlések alyan míívelet,,mely valamely folyaA vezérléstechnikaaz írányitástechnika egylk Íqa, a vezérlés vagy megállít Nagyenergiájú folyamatokat a matot elindít, tervszerííen fenntart, megváltoztat, befolyásolnak' v|ezérles sorá:n többnyire kis energiájú hatásokkal A vezérelt berendeA rnegvalósított vezérléselvileg felbontható vezérlő és vezérelt beyTdezéy'e' vezérlésiműveletet berendezés pedig a zésben njhk avezérelni kívant műszaki folyam at, a vezér'ló el egymástói a vezérlő és vezérelt egység' vég^.A valóságbarrilyen élesen nem mindij vilasztható
A vezérlésifolyamat három fb tevékenysegból all: _ érzeketés:információk szerzése a vezérelni kívárrt folyamatról; _ítélet-alkofuÍs.azinformációkatapjanarrnakeldöntése,hogymilyenmódonkellbeavata folYamatba; kozni 'iro**ri,ts: azítélet-alkotás alapjan a folyamat kívant iÍanÉbefolyásolása' binosítása" ezt a folyamatot A vezérlésfeladata a műszaki folyamat tervszení, helyes lefolyásának változásával hatarozhatjuk jellemző fi^kú*.*yireg"t - gailaje[emzők - értékeivel, azokidóbeli jellemzőnek" hanem közulük csak egy_ fizikai meg. A vezérlésifb';'# soran altdáb-an nem minden stb')' írjuk elő (pl,: fordul7tszáns nyomás, áramerősség, feszültség' nelq vary néhánynak az értékét befolyásolni akarjuh azt á1értékét Ezeket vezérelt jellemzőknek nevázzuk. d; a vezéreltjellemzók megyáltoztatásávaltesszúk' ta|ában egy - vagy tÖbb - másik fizikai mennyiség épül fel' Az étzéke|ő, M A villamos berendezés eiektromechanikus, vagy elektronikus elemekből jól elkülönüIő a]kotórésze a vezérlőberendezés_ ítélet_alkotó és a beavatk oző szew minden
nek.

"Jtb'o

A vezérlésirendszer szerkezeti egységeinek sorozatát - amelyek

tásláncnak 11evezzuk, a hatásvtízlat a hatáslanc e1ü ábrazolási múködése mindig stabil. Ez artjelenti, A vezérlésfontos tulajdonsága, hogy hatáslanca nyitott, így és nem attól, .ri"Jita'Jaf.rtéi"1eúő1, azokiomuináóioitól, illetve azídőtőIfirgg a feltételek hogy nem mond ellent az atény, hogy a beavatkozások elérték-ea kívánt hatást. Ennek eredményességével(pi': a vontatójármű teljesulése kapcsolatban iehet az előzó beavatkozások vezérlésekor, ha a levegő nyomása a főlégtarfőlégtartálya sűrített levegővel történő feltoltésének elindítja a iégsűrítőműkodését,tehát a tá'yban az eLőirtértlk Jísu[yed, ut to,. u nyomáskapcsoló amig a légtartály nyomása a nyomáskaptÖltési folyarnatot' A töltési paraÍlcs mindaddig fennrnarad" csolón beailított maximális értéketelnem éri')' loiszÖbÖlhetők ki, amit nem vettünk figyeVezérléssei csak az előre figyelembe vett zavarő hatások lembe az érvényre jut.

a vezérlési hatást közvetítik módja' l'

- ha'

i';;;;rk*a,

15.2.1.

].A vezérlésszenlei

szükséges. Felosaásuk a rendA vezérléstechnikai feiadatok megoldásához igen sokÍélekésztilék a\apjin a kÓvetkező: fe|adathárom alaptevékenysége szerben elfoglalt szerepük szerint a vezériési

I

L
r39

_
_

_

_

.
A relék az

Érzékelőés jelző műveletet végző készülékek: feladatuk értesülések szerzése a vezérlendő műszaki feladathoz. A mérendő fizikai mennyiséget, jellemzőt jól továbbítható villamos jellé alakítjak úgy, hogy kimenő és bemenő jelük között egyértelmii összefiiggés legyen (p1.: potenciométer, tachogenerátor, kontaktrelé' végáIláskapcsoló, léghőmérő, nyomáskapcsoló, átarn-, vagy feszúltségérzékelő aramlás-jelző, kontaktor_, kapcsolóhenger segédérintkezője, ellenőrző lámpa, mutatós, vagy digitális rnűszer, stb.) Ítélet-alkotásban részfvevo szervek: parancsadó,vagy rendelkező szervek, logikai elemek, stb. A vezérléstechnikaigen fontos elemei, segítségtikkel beavatkozhatunk a vezérlésifolyamatokba. Ezek általában különféle kapcsolók, nyomógombok, vezérlő kapcsolók, kontrollerek. Rendelkezhetnek egy, vagy több érintkezőve|, érintkező rendszerrel. A logikai elemek a vezérlésekítéletalkotását végzik. A logikai feladatok megoldásara legrégebben hasmalt készülék a relé fielfogó), melyet ma is széles körben alkalmaznak, de napjainkban mar elterjedtebbek az &intkező nélküli elektronikus logikai aramkörök' Beavatkozást végző egységek: beavatkozó szervek, végrehaj1ó szervek. A vezérlési feladat utolsó műveletét végzik. Sokszor a végrehajtó szerv közvetlentil végzi a beavatkozást - pl.: mágneskapcsoló, relé, kontaktor, ep. szelep, stb. A mágneskapcsoló (kontalctor) és a relé között lényeges különbség nincs, a megkülönböáetés alapja a kapcsolási teljesítmény, a mágneskapcsoló (kontakÍor) emellett jőrészt a főaramkör része'

A biztosítók

részból áLl: abeh,űzó tekercsbőI és az érintkezőkből. Ha a tekercsen meghatarczott erősségti ríram folyik át - ezt a névleges vezérlőfesztiltség áthajtja -, a relé érintkezői a kialakuló mágneses tér hatásara egy rugó ellenében elmozdulnak és képesek a:ra, hogy kiilső aramutakat zÁrJaÍLak (,,hí:wa zaú érintkező''),vagy bontsanak (,,kiesve znő éintkező"). Egy relé igen sok érintkezőtis tartalmaáat. Az időrelékke| előre berítlítható késleltetés valósítható meg. Van késleltetett meghúzasú és késleltetett elengedésű időrelé és olyan, amely mindkét irányban késleltetett.
1

é11ntkezős vezérlések legnagyobb számban alkalmazott késziilékei. Két jól elkülöníthető

a vezérlésekben a védelmi funkciót látjak el, a beavatkoző szewekzárlatvéde}mére olvadó bizto sítókat, v agy ki sme gszakítókat alkalm amak.

5.2' 1 '2.A vezérléselcrlélalkalmazott

logikai alapfeltételek,

A következőkben bemutatásra kerülő togikai alapfeltételeket - a szemléletesség kedvéért - érintkezős, e|ektromechanikus, tehát hagyomanyos formában ábrázoljuk. A korszeni elektronikus elemekből felépülő vezérlések azonban érintkezőket nem tarta\maző logikai kapuaramkörökbőt épülnek
fel, de miiködésiik lényege azonos.
15,2.1 .2.1

.Az
a

,,

És''fettétel

vezérlésibeavatkozás akkor és csak akkor indul el, ha azösszes megfogalm azott fe|tétel egyszerre teljesül. Ez a viIlamos vezérlésszempontjáb óI ail.jeIenti, hogy a beavatkozó szervek vezérlő aramkörben szereplő érintkezői soros kapcsolásban vannak, tehát, ha mindegyik feltétei teljesül, akkor következik be a parancs végrehajtása.

Az ,,ÉS" feltétel aú. jelenti,hogy

140

A logikai ,,És'' feltétel villamos vezérlésikapcsolása
1

5.2.1'2.2.A,, NEM-É}',' feltétet

a beavatkozás. Például a aú'ielenti, hogy, ha a vizsgalt hatások ellentéte teljesül, akkor indul - atularainvédelmi relék nem villamos mozdony főmegszakítója bekapcsolható, ha - többek között zaró érintkezők, hanem kiesve zaró érzékeltekfulríramot. ltt a, előz-ő ponthoz képest nem húzva érintkezők vannak sorosan kapcsolva.

Ez

1

5.2.

1

.2'3.A,,VAGY" feltétel

A

esetén meginfeltétel azt jelenti, hogy a vizsgált hatások bármelyikének bekövetkezése ',VAGY', rejt, hiszen bármely dul a beavatko zás. E múvelet egymással p*h*u*osan kapcsolt érintkezőket jel. érintkező zárt áilapota (feltétel teljestilése) esetén megjelenik a kimenő

A logikai ,,VAGY'' feltétel villamos vezérlésikapcsolása
1

5'2. 1 .2.4.A,, NEM-VAGY

"

feltéte]

A ,NEM_yAGY,, feltétel az előbbiek

parhuzamosan kapcsoit, meíyike ellentétének bekövetkezése esetén indul a vezérlés.Ez szintén jelent. azonbannem húzva zárt,hatem ejtve zétrt érintkezőket vezérlési Az etőbbiekben ismertetett logikai alapfeltételek kombinációival gyakorlatilag az összes
fo

alapján azt jelerÉi, hogy a vizsgalt események, hatások bar-

lyamat me gszerke s frhető

-

L5.2.2.A szabályozástechnika alapj ai
neveznek, amelySzabályozósnak (szabdlyozó körnek, szabdlyozdsi rendszemek) olyan rendszert a szabáIyozandő mennyiség és ben egy, vagy több összekottet és (negatív visszacsatoltÍs) találhatő jojjon létre a paelőíró paÍancs között abból a célból, hogy a megkívánt viszony az annak értékét rancs és aszabÍlyozandó mennyiség között' rendA szabályozó körökben a visszacsatolás lényege' hogy nagy teljesítményii és kispontosságú feIhaszná|ásávalúgy befolyásolszer kimenő mennyiségét a visszacsatolásba építettpontos &zékelő juk, hogy a rendszer Lmenő mennyiségének - a zavarások következtében 1étrejövő - váItozása

t4r
csökkenjen. Amikor a rendszer kimenő mennyiségéneknem kívánt vá|tozása létrejön, olyarr hibajel kelekezik, amely az előremenő ágrahatva konigálja a változást

A szabáiyozandő mennyiség és a parancs kcizotti kapcsolat szemléletessé tehető, ha a szabályozási
kör
egyes konkrét részeire vonatkozó ábrázolási

módot elhagyjuk és minden egyes résá egy blokkal (tég ]úap) ábrázoljuk, és azttartjuk szem előtt, hogy milyen fizikai mennyiségeken kereszttil jön létre a-Z egyes blokkok közötti kapcsolat. E kapcsolatokat egyvonalas nyílfolyamattal szemléltetjtik. Az ilyen jellegű ábrét szabúlyoztísihatdsvdzlatnak nevezztik. A szabályozutdő merrnyiség és a parancs között a kívant viszonyt fenntartó kapcsolat lélezésea szabályozási kör hatásvázlat ának zárődásában fejeződik ki, tehát a szabalyozás lényege, hogy hatásvázlata - a vezérlésselellentétben -

mitligzért'

A szabályozó körok két fő részre osáhatók:

_

a technológiai folyamatot megvalósító részre, amelyet szabdlyozott szakasznak nevez-

'i afolyamatszabályozásátmegvalósító szabdlyouira. A szabályozási körnek azokat az egységeit, amelyek egy-egy önálló szabrályozási részfeladat elléftását $gzik, szabályoaíköri szervnek nevezzlik. A szabályoző kör egymáshoz kapcsolt szervek sorából épül fel. Minden szabályoző kömek tartúmaznia kell egy olyan szeryet, amely további feldolgozásra alkalmas lormában méri a szabáIyozandó mennyiséget' ez az érzékelő szerv'

_

nek;

Szii}ség van egy olyan szervTe' mely valamilyen formában összehasonlítja a pamncsot a szabalyozandő mennyiséggel és az eredménynek megfelelően rendelkezik. Ez az összehasonlító, vagy - a matematikai művelet alapjrín - különbség-képző szerv.

A szabályozás

nem valósítható meg olyan szerv nélktil, mely a paÍancsot az összehasonlító szerv szérraér a ieldo gozható al akban szolgáItatj a. Ez az a l apj e t- k ép ző s ze rv .
1

Az előbbi harom

szerv (érzékelő,különbség-képző, alapjel-képző) a szabélyozási körben alapvető feladatot lát el, tehát a szabáLyoző körből egyikiik sem hiányozhat.Ezeken kívül a műszaki sziiksé_ gességnek megfelelően lehetnek a szabályozLásai körben egyéb szervek is, melyek pl. a következők: _ A végrehajtó szerv (szervomotor) valamilyen bemenő merrnyiséget mechanikai elmozdulássá, elfordulássá alakít át. _ Az erősítő abemenő mennyiséget erősíti - esetleg gyengíti. _ A beavatkoaí szerv va|arnilyen közeg aramlrísát befolyásoljaT _ A távadóra akkor van sziikség,ha a szabáúyoző kör valamelyik mennyisége olyan kis hogy további felhasznáIás céLjénamrír közvetlenül nem alkalmas, akkor atávértékú, adóval teszik - általában más ftzikaí mennyiséggéátalakítva - a szabályozókör többi eleme szátmfu a felhaszrrálh atőv á. _ A kompenzdló szeryet azért építika szabáIyozási körbe, hogy segítségéveljó dinarnikus tulajdonságu szabályozást érjenek el: a rendszer stabilisan vegye fel nyugalmi helyzetét, art gyorsart' legfeljebb néhany kis, csillapodó lengés után érje el.

A

szabályozástechnikábarL az egyes szervek kapcsolatát megteremtő ftzikai mennyiségeket (hatásvázlatban az egyes blokaok ki- és bemenő mennyiségeit) jeleknek neveznJk A jel ínformáció valamilyen fizikai mennyiségtőI. Az olyan jelet, amely egyúttal a szabáIyozási folyamatról is informál, j e ll e mz őnek nev ezik'

jellemzőre irányul' mely egyb et a szabáIyozoÍI szakasz kimenő jele. A szabáIyozott szakasz bemenő jele a módosított jellemző. Ez egyben az &zékelő szerv bemenő jele ís. Az érzéke\ő szerv kimenő jele az ellenőrző jel' A szabáIyozott je|Iemző éÍtékét előíró - ez ideig parancsként emiített - fizikai rnennyiség az ulapjel' Az alapjel-képző szerv bemenő jelét' ha időben

A szabályo

zás a szabtÍllpzott

142 állandó, bedllító jelnek, ha váLtoző vezető jelnek nevezziik. A szabályozásteclrnikában minden o1y3n mennyiséget, amely hátrányosan befolyásolja a szabáiyozott jellemző értékét - zavarő jelnek nevezztik.

A szabályozó körök elsősorban elektronikus elemekből épülnek fel.

l5.3. A A

villamos védelmek elve, míÍködése

vontatójármű villamos gépeit, késztilékeit és kábelhálőzatát különbözó berendezések védik a meghibásodások ellen és igyekeznek megakadáIyozni a már kialakult hiba további karokozását.

A védelmi berendezések egyik része a villamos berendezéseket védi, a másik része balesetvédelrni
feladatot lát el.

A villamos berendezések védelme

_ feszültségvédelemből; - túlaramvédelemből; _ testzáxlat-védelemból; _ áramiriínyító-védelmekből és - hibás kapcsolásokkal szembeni védelemből áil.

:

:

15.3.L. A feszültségvédelem

A feszultségvédelem rövid ideig trn;tő (tranziens) túlfeszültségekelleni védelmet, minimális és rnaximális feszültség-védelmet jelent.
]

5.3.I

'

]

.Tranziens túlfeszüItség-védelem
a berendezést miír nem

A tulfesziiltség a maximalis tizemi feszúltségnélnagyobb feszültség' melyre méreteú.ék,tehátettóI an meg kell óvni. A túlfesziiltségekeredete

_

:

_ _

légköri eredefti túlfesziiltségek: közvetett, vagy közvetlen villámcsapás (közvetett villámcsapás esetén a villrímaram/fesztiltség távhatas útjan - indukÍív,kapacitív csatolással _ okoz tulfesztiltségetaz elektromos bá|őzatbar) kapcsolási eredetű tulfeszültségek: induktív elemeken lezaj]1ő gyors (tranziens) - áltaIában valamilyen kapcsolás végrehajtásaként kialakuló - arárüvaitozások okozzák.
15'3.1 .1'1 .Védekezésa Iégkori eredetű túlfesztjltségekket szemben transzformátor induktivitásrín) ,,visszaverődik'', miveL az az ríramlökés száníra nagy ellenállást jelent és a szikraközbe bekényszertilve a föld felé levezetődik' Az utanfolyó Írarn aháIőzaton zérlatot okoz, mely a táppont tulríramvédelmétműködteti és az átramot megszakítva a keletkezett ívet kioltja a sziktakozön. Egyszerri megoldás, azonban bá.r:ánya, hogy szennyezett környezet és nedves időjrírás ...ten a sziIrtaköz azizemí fesztiltségen is átiithet, ami zavarokat okoz. A huIlámtorlasztó tekercs á\taLában néhány menetií légrnagos tekercs, mely az üzemi aramok szirnátaelhanyagolható mértékú elienállástjelent.
sz1|<raköz alkalmazásával: a feszültséghullám a hullámtorlasúó tekercsen (vagy

a fő-

r43

mozdonyba

hullámtorlasaó

-:I

A tűlfeszültség-védelmi szikraköz villamos vontatój árművö n szelephatású tulfeszültségJevezető alkalmazásával: A levezető fesztiltségfiiggő ellenállásokból (minél nagyobb feszriltséget kapcsolunk tá, awá| kisebb az ellenállása) és szikraköz(ök)ből áll. Ezek a szikraközök azonban zélrt, tiszta térben vannak, tehát az áhitési feszriltség közel allandó. Minél nagyobb a levezetendő fesztiltség, annál nagyobb ráram folyhat át alevezetőn jelentősen csökkentve ezze! afogyasáóra jutó túlfeszültség-résá. A fesztiltséghullrím lecsengése után az ellenállas'ismét növekszik, az iíram csökken, míg azilzemi fesztiltség közelében a szikraközben az ív kialszik, így a balőzatbőI nem folyik utanfolyó áranrt, aháIőzatbatmásodlagos iizemzavar nem keletkezik. A villamos vontatójármúveken alkalmazott tulfeszültség-levezető névleges fesziiltsége 30 kV, mely aá jelenti, hogy a berendezés 30 kV névleges fesziiltségű háúőzatonwemeltethető. Megszólalási feszültsége kb. 55 kV-os lökőfesziiltségnél van.

G!u)töszikrokö2

otlöszikro közök

Feszültsá9íÜ99ö

ellrnállosok

FöId

ell sh€z

A szelephatású trúlfeszültség-levezető metszete
1

5.3.1 .1

_ Az

.2.Védekezés a kapcsolásÍ eredetű túIfeszüttségekket szemben

egyeniíramúműködtető tekercsekre a feszültség szempontjáb őI znőbányban igénybevett,ugynevezett szabadonfutó dióddt kapcsolnak, rnely az e\lertétes iranyú kikapcsolási önindukciós fesniltséget a tekercs ellenállásan vezeti le, hiszen ekkor nyitóirrínyu az ígénybevétele. Ezzel a megoldással a működtető tekercs iírama kissé tovább muad ferrrr, tehát rövid idejű kikapcsolási késleltetés ís elérhető vele, ha ez például egy kontaktor ep. szelepének működtető tekercse.

r44

jj5:HÍi*üu;a

_

A szabadonfutó dióda alkalmazása

és működése

_

-

RC_elemek alkalmaása (p1.: V46 sor. trafó csillapítás). A kondenzátorok nem engedik meg a fesztiltség gyors növekedését, így korlátozzék a túlfeszültségek kialakulását. Az aramkört érintkezővel ellenőrzött illesáett gyorskiolvadású bixosítók védik. Szelén tulfeszültség-levezetők alkalmazása (V63 sor. trafo csillapítás). A szelén ele_ mek Zener-diódaként működve a feszriltség-növekedés hatásara-ve zetővé válnak, a tulfeszültség_hullrímot levezetik, majd regeneráIódnak és ismét tezamat. A szelén eleme_ ket illesáett gyorskiolvadású biztosítók védik, melyek kiolvadását érintkező ellenőrzi. A hagyomiínyos, BBC-főmegszakítók kíkapcsolrásakor is keletkezik tulfeszültség-hullám, melyet le kell vezetrri, egyébként az oltókamrában nem alszik ki az ív és a htíterhelés hatásiíra a porcelán ívkamra felrobbanhat. E túlfeszültség levezetésére szoIgái az oltókamrával parhuzamosan kapcsolt fesztiltségemésztő (oltó-) ellenállás, mely á szelephatású tulfesztiltség-levezetőknél alkalmazott fesziiltségfiiggő szilícium-karbid ellenállás-elemekből épüt fel. A viíkuum_főmegszakítók működése igen gyors' ezért nagy áramok megszakítása Sorrín tekintélyes tulfesáiltség-lökések keletkeáetnek, melyek levezetéséről megfelelő esetleg pótlólagosan felszerelt - tulfesztiltség-levezetők segítségével gondoskodni kell. E célra megfelelő méretezésűszelephatású tulfeszültségJevezetőkeiis szoktak alkal-

maz:i.

A V46 sorozatít mozclonyok RC-r,écIelmének kapcsolása

-c-l,'

r

t Tf

I'

A v63 sorozatú mozdonyok szelén túlfeszültség-levezetőinek kapcsolása

145

]5.3'1.2.Minirnális (nullfeszüItség-), tnaximáIis feszültség-védelem (tartós túlfeszültség-védelem)

A

vontatójármúveken általanos iranyelv az, hogy nem hozható létre addig zárt fő- és segédiizerni árarrrkör, amíg az aramkör elemein nem á11 rendelkezésre legalább a névleges feszültség minimurna, illerve ha egy zárt iramkörben a feszültség a meghatározott minimális értékalá csökken, akkor az ararrrkört meg kell szakítani.

védelmek kialakíthatók elektromechanikus mérőműves feszültségrelékből, vagy elektronikus szin1érzékelő aramkörökbői. A védelem bemenő jele - ha az ellenőrzendő aramkör névleges feszültsége 250 V-nál nagyobb - feszültségváltó útjan, majd egyenirányítva kerül a relé mérőmúvére, 250 V alatt pedig egyeniranyítás után közvetlenül. Elektronikus szintéruékelő esetében mindig leosztott fesztiltségjelre van szlikség, mert az elektronika ekkora feszültséget nem visel el. Így fldául ha a félsővezetékben nincs legalább 17,5 kv feszültség, akkor a villamos vontatójrlrmű primer nullafeszültség-védelme nem teszi lehetővé a jármú főmegszakítójánák bekapcsolását' ha pedig menet közben - bekapcsolt főmegszakító esetén - kimarad, vagy bárÉrely okbót 17,5 kV aiá cscikken a vonali feszüItség, akkor ugyanez a védelem kikapcsolja a vontatójilrmű főmegszakítóját. E vedelemnek természetesen késleltetett mtíködésűnek kell lennie (0,5-1 s), mert pillanatszeni áramszedő-lepattanasok hatásarunem kapcsolhat ki a főmegszakító. A v43 sor. mozdonyoknál a2o9 sémajelű, a többi hazai villamos járműnél a ROP sémajelű reiés' ilietőleg ele}Íronikus védelem látja el eÁ a feladatot.

E

A V43 sorozatú mozdonyok kézi menetszabályozésa miatt sziikség van a vontatómotorokra jutó fesztiltség korlátozásríra. A vontatómotor feszültségvaltóról (303) jövő feszültségjel _ egyeniranyítás után - a vontatómotor feszültségkorlátoző teléj&e (2I2) kenil, mely - a motorkörben mért - kb. 1400 v esetén meghúz és nem engedi a fokozatkapcsolót felfelé vezérelni, illetve a29. fokozatig lefelé is fidjavezérelni an.

A korszerű, elektronikus szabályozású vontatójarműveknél 0/46, V63, BDVmot, BVmot, BVhmot, Ösn tot+ sor., stb.) sztikség van a tartósan magas (29 kV-ot elérő) vonali feszriltség esetére szolgáló túlfeszültség-védelemreis. A primer tulfeszriltség-levezető e fesziiltségszinten még nem szólal meg. E védelern szintén feszúltségrelével,vagy szintérzékelő elektronikával oldható meg és megszólalása esetén a jármu fomegszakítóját kapcsolja ki. A V43 sorozatú mozdonyok egyenaramú segédiizemi rendszerének minimális feszültségét a segédüzerni feszültségellenőrző relé (51ó) figyeli és nem engedi működni az egyenáramú segédtizemeket (vontatómotor- és transzformátor-szellőző, valamint a főlégsűrítő), ha a segédüzemi egyeniranyító egyenaramú oldalán nem áll rendelkezésre legalább 155Y. Ez a védelem is késleltetett kiejtésű (7,5...2,5 sec.). E védelemre azértvan sziikség' mertüzemben lévő mozdonyon a segédiizemi feszültség kimaradása esetén - ha az 5 16-os relé nem ejtené ki a segédüzemi motorok üzemi kontaktorait - a segédtizemi gépek bekapcsolt állapotban maradnának és a főmegszakítő bekapcsolásakor (a segédtizemi fesziiltség visszatérésekor) a gépek indítóellenállás nélkül, egyszerre indulnanak és az így kialakuló aram a segédi.izemi egyenirényítőt meg nem engedhető mértékben túlterhelné és a gépek, valamint a segédüzemíegyeniranyító biztosítói kiolvadnanak.

A mérőműve

s el ektromechanikus

relék kialakí tása a következő

:

E relékben igen pontosan beállíthatő - améréstechnikával foglalkozó fejezetben megismert -Depréz mérőmű taláIható, azonban a mérőmű nem mutatót' hanem egy meghaténozot|értéknélzárő, iIIeNe nyitó érintkezőt mozgat AÍnak érdekében,hogy a mérőmű pontos lehessen, csak kis tömegű lehet az érintkező, így kialakítása nem teszi lehetővé, hogy a vezérlő aramkörokben található kontaktorok, ep. szelepek, stb. - viszonylagftagy - atarrtán közvetlenül megszakíthassa. A probléma átl'tldalásara e relékbe egy segédrelétépítettekbe, mely a vezérlő áramkörben sztikséges kapcsolásokat - vi_

146 szonylag teherbíróbb érintkezői útjan - elvégzi, a mérőmű érintkezóje pedig csak eá a kis segédrelét kapcsolja. A segédrelétekercse más vezérlő aramkörökből kap táplálást.

A méromű beállításara spirálrugót feszítő, vagy |azító forgató gomb szolgál. Az egyeniranyított _ mérendő, ellenőrzendő - feszültség a relé Depréz mérőművének tekercsére jut (1) és aá elforgatja. Errnek hatasara annak érintkezője (2) átáII a szaggatott vonallal rajzolt helyzetébe. Ekkor az akkumulátor arama a ,,*'' pontról a segédrelé(3) egyik, majd másik tekercsén (4' 5) halad át és az aramkör a mérőmű átváltó érintkezőjón át (2) záródik a ,,-'' akkumulátor vezeték felé' A segédrelé(3) két tekercsének (4, 5) gerjesáése összeadódik és a segédreléis meghúz. A segédrelé egyik átvaltó érintkezője (6) előtétellenáliáson (7) kereszliil az egyik tekercsen át (4) öntartást biztosít a relének a ,,-'' pont felé' (A relé behúzva tartásiíhoz abehuzásnál kisebb aram is elegendő.)

|F
ctatlatotá5

I

s*a"u

Catttilodr

+

bvq,tloe-ás

A Depréz mérőtekercses relé kialakítása, kapcsolása
Ha a mérpművön a beallítasi értékalácsökken a fesziiltség, akkor az visszaforog, érintke zője (2) átvalt és ,,+'' pontról az akkumulátor fuana a segédrelé (3) egyik átvá|tő érintkezőjén(6), az előtétellenrílláson (7) át jut a segédrelé két tekercs&e (4,5), azonban most olyan iranyban folyik az akkumulátor ,,-'' felé, hogy a két tekercs egymás fluxusát lerontja és a segédrelé (3) is elejt. A segédreléabban az esetben is elejt, ha a saját tápIáIő ága megszakad.

A relé beavatkozó szerve

végn eI a sziikséges kapcsolásokat.

a segédreléáltal működtetett érintkező (7), mely a vezérlő aramkörökben

'

A V43 sorozatú mozdonyokban alkalm
talmazza.

azott Depréz-m&őre!ék bekötését a követke

táb|ázat tar-

A.,m.ét'őmntéÍ:lÍápllilüó,ii'f;ramköÍ::::i:::,l::::::i:il:::ji::iIi:i

,,,.'^"'228

"é,t..iáp.tá!'ó..,;etámktii'''''

b'.intmífpja:.l.

....+.'v..é'Z€Íé]ké',:..'.,l

301/1
2,I2,,,;:t:,,

20r
207
581

202
2071r 449 259

'll

lvezat:éké; ",.véiéték'é1

700

198

30311 517

",,'|,'5Í:6
',...,,t23.5

252

230 227 228

031 001

i98
198

700

i98

A

235 sémajelű - következőkben ismertetésre kerülő - differenciál-védelmi (transzformátot foldzárlawédelmi) relé nem feszü1tségvédelmi firnkciót iát el, azonban kialakítása a többi mérőműves relé-

vel azonos.

r47
75.3.2.

A TúIáramvédelenr
I 5. 3. 2. I.

Egyszerű

tú laramvéde Ime

k

A

megmgedhetőnél nagyobb áramÍblvételt okoz, amely további károkat okozhat. A nagyobb aramÍ-elvételtöl meg kell Óvni a úplalo tbsztiltségÍ'orrást, a kérdéseskészüléket, gépet és a vezetékhátózatot. A rdelem kialakításanak módját, beallítását meghatározza az áramkorben fblyó üzemi áram erossége, Ü' esetleges zárlati áram nagysága, valamint a lekapcsolás megkívánt sebessége.
tuláLramvédelem tárgykörébe egyes kapcsolókészrilékek is beletartoznak. Ilyenek például a kapcso1ókészúIékeknéltaglalt olvadóbiaosítok' kismegszakítók és motorvédo kapcsolók is, hiszen túIarrn- és zár|atérzékelésükbiztosított és a túláramok, zárlatok esetén közvetlenül szakítjak meg €Lz
árarnot.

r.-ontatójármű, vagy a tápLiút lailső aramkÖrok (pl.: villamos vonatfirtés) egyes villamos berendezéseinek, gépeinek meghibásodása, vezérlésihibák, a motorok túlterhelése, stb. a tervezettnél, illetve

A

Szííkebbértelemben véve a túlaramvédelem alatt a túláramvódelmi reléket es'elektronikus szintérzékelö, védeimi áramkörÖket értjük. A tuláramvédeimi relék érzékelik a védendö késajléktblé tblyó árarnot éshaaz a relé beallítási értékeÍölé nő, akkor - altalában a beallító rugó ellenében - a tekercs_ ben keletkező mágneses tér behűzza a relét és annak érintkezői megszakítjak a jármti főmegszakítójana.k tartó áramkörét, vagy a dízelmotor alacsony üresjáratra áJlitásétval, esetleg a gerjesztőkontaktor tarti áramkörének bontásával kÖzvetve lekapcsolják a védendo készüléket. Kikapcsolt allapotban altalában mechanikus kilincsmű rogzlti a tularamvédelmi reléket. E kilincsmű visszaallításával hozható ataphelyzetbe a védelem. Egyes tuláramvédelmi relék nem, vagy csak bizonyos esetekben állíthatók üssza. A visszaárllítás megtörténtének ellenőrzésére e reléket őlamzfura]látjik el, mely a visszaáIlitás soráLrr megsénil. A tularamvédelmek visszaallításanak általanos elveh az egyes védelem-fajtak bemutatásakor megemiítjülg de az eÍÍevonatkozó részletes szabályozást azL.l. sz. Utasítás és az egyes vontatójármiivek kezelési szabéiyzatatartúmazza

A túláramvédelmek két fokozatban működhetnek _ Statikus títlúramvédelmifokozat:A statikus fularam art jelenti,hogy az áram erőssége üszonylag lassan növekszilg nem hirteleq néhany ms alatt. A védelem |rllzárólag az áramerősség mindenkori nagyságát képes érzékelniés értékelni.Az elelrtromechanikus tuláramvédelmek általában csak ezzel a fokozattal rendelkeznek. ZÍrlat esetén a védelmi lekapcsolás ideje olyan hosszú, hogy a zár|at kovetkeáinényeit csak csökkenteni
:

tuldramvédelmíJbkozaÍ (árammeredekség-védelem). ez a fokozat az aramerősség tényleges értékén túl annak növekedésÍ útemét,időbeti vá]tozását is érzét<eli (dildt) - szemléletesen az áram nÖvekedési görbéjének meredekségét - és ennek meg fudja allapítani, hogy a tranziens ríramnÖvekedésfbg-e túláramot értékelésével eredményezni és így a zárlati aramcsúcs kialakulása előtt le tudja kapcsolni az txamkÓrt. Ezzel a Íbkozattal a védelem képes arra, hogy a zin|atok pusáító hatását meg_ elozze, a zinlatt áramot még teljes kialakulása elott megszrintesse. Az elektromechanikus túlaramvédelmi relék lehetnek:

_ Dinamikus

fudja, de megelőzni már nem.

_

Kijzvetett érzékelésíÍ re[ék, amikor az erősáramű áramkorben lévo áramv áItő köntetitésével tápláljuk a relé tekercsét, a relét az áramváltő áttételénekmegfelelően kell beállítaru. E relék nagy pontosságúak és kis méretuek, mivel csak 1-5 A_es nagyságrendú áramokat kell elviselniük. llyenek például aY43 sorozatú mozdonyok tuláramreléi.

148

Közvetlen érzékelésiÍ reld<, amikor a relé érzékelő tekercsén közvetleniil vezetjük át a védendő erősaramú aramkört. A kozvetlen túlaramrelék - tekintettel a nagy áramoka roboszfus kialakításúak és ezért kevésbépontosan beállíthatók. Ilyenek pI': azM44 so_ rozatu mozdonyok Rt1, Rt2 jelű vontatómotor tularamreléi. A vontatójárműveken a következő relés, illetve elektronikus tuláramvédelmeket alkalmazzuk: - Csak villamos vontatójárműveken: o Primer túltÍramvédelem:a jérrrrű átvezető aramváltójan (primer aramváltó) át a fotranszformátorba befolyó aramot érzékeliés - a jármű névleges és maximá1is teljesítményétől fiiggő - beállítási értékénél nagyobb aram esetén megszólal és kikapcsolja a jármű főmegszakítóját. Visszaríllítani általában csak akkor szabad, ha ezze! egyidejűleg a - későbbiekben ismertetésre kerülő _ vonatflitési túláramvédeiem is megszólalt (olyan nagy mérvíizédat keletkezett a vonatflítési fővezetéken, hogy a prirner aramot is jelentősen megnövelte). Mtiködése egyéb esetben a jármű szolgálatképtélenséget okozó, súlyos megbibásodásara utalhat, tehát nem ríllítható vissza. Szekunder túláramvédelmek(yi.: segédtizemi, motorieöri, stb.): altalában árafrvríltó tltjat érzékelika védendő ráramkör aramerősségét és megszóla1asukkor a jrírmű fömegszakítóját kapcsoljak ki. A védendő motor séniléseesetén azt - a jrírmiíre előírt módon - selejtezni kell és a védelem csak ezután állítható vissza.

_

Dízel-";#:r;;,',:I::n"jffi::1L:?á[T-1Íffi*xtrffi

o

vetítésével érzékeliaf'utőáramot és - a jrírmű fotranszformátora fiítésitekercsének, illetve a fiitési generátorának névleges teljesítrnényealapjan - beallított áramérték elérésekormegszólal. Villamos vontatójrírmúveknél a főmegszakító kikapcs ol rís áv al, dízel vontatój árműveknél p e di g áltatáb an a fiité s i g eneirítor l e gerjesüésével(gerjesáőkontaktor kikapcsolásával) szünteti u r*Iuti, illet^"g ve tulríramokat a fiitési ríramkörben. Általában visszaállítható, de a vonatfiítési kontakÍort csak akkor szabad ismét bekapcsolni, ha a hibát már elhrírítottrík. Vontatómotor-túldramvédelem: a üllamos vontatójrírműveknél közvetett aramvríltós - túlaramvédelmet alkalmazrrak, megszólal éLsa - altaléLban - a fo(M4 0, M44 s or. vontatómotor- aramkörét közvetlen tularamrelék védik. AzM44 sor. mozdony túlaramreléi külön vezérlő {íramköni tekerccsel is rendelkeznek, azért, hogy a meghúzott állapotú relé kilincsművének kioldását ne kézzel kelljen elvégezni - mivel ez az etősétamu tekercs közelsége miatt veszélyes lehet -, hanem táwezérléssellegyen visszaáIlíthatő a leoldott (meghúzott) relé. E tularamrelék megszólalása hatására kikapcsolnak az adott motor-aramkör főkontakÍorai (motorkontaktorok), valamint a dízelmotor alacsony üresjiírási fordulatra áll.

f '#*"",őkÓz-

r#í*:':jí'J]]']i::5**

i

1

5' 3. 2. 2.

Differ enc iál+úlár amv édel em

A villamos vontatójrírművek főtranszformátor anak egyiklegfontosabb védelme a d'ifferenciál-védelem. Ennek lényege, hogy méri a fotranszformátorba (árműbe) befolyó primer áramot, vaIamint az Íizemi földeléseken kereszftil (mozdonytest _ forgóviu-keret - járműtengely - kerekek - sín) az alállomás felé visszafolyó üzemi földríramokat. Hibamentes üzem esetén a kettőnek meg kell egyeznie, tehát a mozdonyba a felsővezetékből befolyó átamnak és a sín felé elfolyó aramok összegének

L
I

r49
hog

egyeúőnek kell lennie. A következő ábta a differenciál-védelem elvi kapcsolását mutatj a. Láthatő, yaz érzékelőáramkcjrben (középső ág) nem folyik áram, a védelem alapnelyzetben marad'.

TJtrq651-

focnÁLor

Ir = fz

)

Itt = Izt; frt - fzt = 0

Iz =

Ir

-Ir)

11+12

Iz' = fr' - I"'

-)

Il

+I2,;I1'-I2' ;r 0.

A differenciál-túláramvédelem elvi kapcsolása

és mÍiködése

Hiba esetén, amikor a transzformátorban ftjldzírlat keletkezik, akkor az áramegy része - megkerülve az'3gynevezett kompenzrílt ftldríramváltót - a zárlati hibahelyen közvetlenüi folyik a m|a rete. Ekkor a primer iíramváltón át befolyó iíram nagyobb, mint a kompenzalt ftildríramv altőn Ít elfolyó ararn,tehát a kapcsolas kiegyenlítetlen, a középső ágban ríram folyik. Azidekapcsolt érzéke1ő elem (elektromechanikus relé, vagy elektronikus szintérzékelő) - ha a beállítrísi erteienet nagyobb hibaararn folyik átrujta - megszólal és kikapcsolja a villamos vontatójármú főmegszakítóját. Egyesvillamos mozdonyok vezetőfiilke fritése (V43, V63 sor.) o1vadó biztosítón és kapcsolókészüléken kereszttil a főtranszformátor flitési tekercséről kap táplatást, azonban a fiítőtestek üzemi ftjldelése közvetlenüI a jarmtiszekrényhez van köwe és nincsen áfrrezeyle a kompenzált ft'ldríramváiton.'Ez aztjelenti, hogy a differenciál-védeiem étzékelő áramköre ezeknél a járművekné1 a vezetőfiilke_fiités bekapcsolt állapota esetén - nem kiegyenlített, a védelem érzékelő elemét úgy ke11 beállítani, hogy erre azfuamerósségre még ne működjön. Ha a yezetőfiilke fiÍtőtest e járműveknél meghibásodik és ziírlatos lesz, akkor a fi.ilkeflitési biztosító kiolvadrísával egyidejűleg - a znlati aram nagyságatőIfiiggően - leoldhat a differencial-védelem is. Altalrílos elvként kimondható, hogy a leoldott difFerenciríl-védelem- azo\l, villamos vontatójrírmií_ veknél, ahol a vezetőfiilke frítéseaY43 sorozatú villamos mozdonyokéval analóg módon valósu1t meg - visszaál]íthatő, ha egyidejűleg a vezetőfiilke fiítésolvadóbiztosítója is kioivadt. Egyéb esetekben általábarl, e védelem megszőlaIása a jármű súlyos meghibásodásarahrvja fel a figylhet és nagymérvii további sérüléseketakadályoz me g.
1

5. 3.

3. T estzár|at-v

éd

el

e

m (foldzárlat_v

éd

el

e

m)

Az olyan állapotot, amelyben územszerúennem földelt vezetéktesthez (foidpotenciálon iévő beren_
dezéshez) ér,testzfulatnak,vagy ha a test ftjldelt, ftjldzarlatnak

keznek és a jármű szolgáiatképtelenségét okozhatják.

A vontatójárművek nagy részének(szekunder) fő- és segédüzemi ríramköre - néhrínyjá.mű kívételével _ földfliggetlen, tehát izemszeruen nem foldelt. A hiba esetén kialakuló földzárlatokat &zékelni és jelezn kell, mert a másik ágban kíalakuló további foldzárlatok mar rövidzfuIatként jelent-

nevezztik.

esetén szintén működésbe lép a fo1dzulatvéde\em, mert a kialakuló ív testzfuIatot okoz. A föIdzárlatvédelem megszőlalása _ ekkor fedővédelemül szolgálhat az esetleges tularamvéd elem szérnfua.

A vontatómotorok, segédiizemi gépek, fogenerátorok körttize

i50
1 5

.

j .j

.

1'

E gl s ar kú (e gt

sz

e

r ű) fc) l dz

ár l aN

é de l e

m

vontatójárműveknél csak egysarkú földzárlatvédelmet építettekki. Ez aú jeEgyesrégebbi építésű lenti hogy a védendő, földfi.iggetlen, egyenaramú aramkör negatív pólusát egy relé tekercsén ' esetleg ellenálláson és kiiktató kapcsolón - kereszttil a testhez kapcsolják Ha t€lát apozitív ágban például valamelyik vezeték szigetelése megsérül, akkor az aramkör a foldzárlatvédeJrni relé tekercsén kereszttil zárődik, és ha a ftjldzárlati aram nagysága meghaiadja a relé beavatkozik. Hasonló foldzarlat-védelmet alakkor az meghíz és érintkezői útjÍín beál1íLísi értékét, kalrnaanak pI' az M40, M61 és M62 sorozatú dízel-villamos mozdonyoknál is. A foldzrírlafvédelem megsólalásanak következményeként - általában - a dízelmotor alacsony riresjarati fordulatra áll, kikapcsol a fögenerátor gerjesztőkontaktora, valamint kikapcsolnak a főkontakÍorok (motorkontaktorok)is. A védelem működéséről gyakran jelzőlámpa is tájékoztat. A ft'ldzarlatvédelmi relét meghúzott állapotban kilincsmű reteszeli. Ha például a ftjidzarlatot az egyik vontatómotor körttize okozta, akkor a hibás vontatómotort - vagy motorpiírt - szabályosan le kell selejtezrri, a ftildzariatvédelni relét vissza kell allítani és az ólomzrínal ellátott kiiktató kapcsoló segítségével bénítani keil. Így a menet - ha egyéb hibajelenség, égésreutaló jel, stb. nem mutatkoiik - a vonatkoző utasítás oktan me ghatár o zott áll omasi g, j avító b énlsígfo lytatható.

Az egysarku foldzárlat-védelem nagy hátrrínya, hogy

földzarlatra nem reagál, aztnemtudja érzékelniés e filldzarlat - mivel a relé tekercsével parhuzamosan kapcsolódik ki is iktatja a védelmet, apozitív ágban esetleg később bekövetkező ftldzarlat teljes zrírlatként je-

a negatív ágban bekövetkező

lentkezik.

=-,

I

+{3

,trint

-7t0 ArnPcfmer&Pzl

,

7Í,

t.

B5
I

I
I

Fvn

AzM44sor.mozdonyfőáramkörénekÍtiIdzárlat.védeIme Fvr: Íijldzárlat-védelmi relé; P p a foldzárlat-védelem kiiktató kapcsolój a

151

] 5. 3.

3 . 2.

Ké ts arku fal dzárl at-v édelem

hatarozott ideig - tizemben tartható.

A kétsarkúföldzárlat-védelem lényege, hogy bármelyik ágban következik be a foldzarlat, a védelrni relé, vagy elektronika aú. étzékeIi. E ft'ldzarlat-védelmek igazából nem védelmi funkciót látnak el, csak figyelmeüetőjelzést adnak, hiszen egyoldali ftjldzarlattal a jármű még - a szabályokban rneg-

A kétsarkúftjldzrírlatvédelem egyszerűen megvalósítható' Két, egyenlő értékűés viszonylag nagy
ellenállás segítségével a védendő háIőzat fesniltségétleoszfva az aramkör középpontját állítjuk elő. (Lásd a következő ábrát.) A ellenríllásokon az aramkcjr fesniltségénekfelét mérhetjiik.

qJ
17.

r.l/

t2

A kétsarkr'i fiildzárlat-védelem elvi kapcsolása

és miiködése

Haezt a középpontot egy relé (esetleg kismegszakító) tekercsén, vagy valamilyen elektronikus érzékelő elemen kereszhilleftldeljtik, akkor olyan kapcsoláshoz jutunk, amely bármely oldali föIdzárlat esetén áramot índítaz érzékelő elemen át. Ha a földzarlati áram az étzékelő beállítási értékét meghaladja' akkor a védelem megszólal és jelzést ad a mozdonyvezetőnek. A relés ftildzrírlatvédel_ mek visszaiíllÍthatók, a korszerri elektronikus foldzarlat-védelmek pedíg a ftIdzénlat megsántével önműködően törlik a jelzést.
t'I

.l

ll:r

\T'

{

:.i_

Az akkumulátor kétsarkrú fiildzárlat_védelmének kapcsolása

Az akkumulátor-telepek kétsarkúfö\dzétrlat-védelméhez nincs szúkség feszültségosztó, középpont-

képző ellenállásokra, hiszen az akkumulátor cellák egyébkéntis több elemből soros és prírhuiamos kapcsolás útján alkotják a teijes telepet. Könnyen megÍaláIható tehát az akkumulátor-telep villamos

r52
középpontja, amely kivezethető és az előbbiekben bemutatott módon, relé, kismegszakító tekercsén, vagyelektronikus érzékelőaramkörön keresztül leföldelhető' Az akkumulátor foldzárlat-védelme a toválbiakban szintén azonos módon működik, mint a főáramköri, vagy segédüzemi kétsarkú foldzát|at-védelmek. Az akkumulátor ftildzarlatát egyes vontatójármúveken nem a ftldzarlat-jelzőlámpa (piktogram) kigyulladása jeLzi, hanem az akkumulátor foldzárlat_védelem az akkumulátor feszültkapcsolja ki (pl.: V43 sor.). Ha tehát e jarmúveken aú. tapasáaljuk, hogy a jármű rendségrrrérőjét ben iizemel, azonban mindegyik vezetőáIláson nulla Voltot mutat az akkumulátor fesztiltségmérője, akkor ez az al&lxrtul áto r (v ezérlő aramkö r) foldzfulatara utal . L5.3.4. Áramirányító-védelmek elernek (diódák, tirisztorok, stb') igen érzékenyeka tulfeszültségekkel, és a magas hőmérséklettel így áttétel'esen a tuliíramokkal - szemben. Az aramirrínyító védelmek tehát elsősorban az átarnirÍnyítókatfelépítő félvezető elemeket védik.

Mintazt a féIvezetokkel és aramiranyítókkal foglalkozó fejezetben mar megismer[tik, a félvezető

Az áarirányító

mint késztilék- tekintetében kétfele zaiatfqtát különbözlethettink meg és a védelrnek is errrrek me gfelelően csoporto síthatók : _ Belső aÍrlat: Ebben az esetben a hiba az étrarrirányítóban keresendő. Ha egy, vagy több félvezető meghibásodott - ziírlatossá valt -, akkor, ha több félvezető van egy ágban sorosan kapcsolva, akkor a többi féIvezetőrejutó feszültség megnövekszik, túllépheti a megengedett legnagyobb zrírófesztiltség-értéket. A megnövekedett feszültség nagyobb aramterhelést is eredményez, melyek együttesen a többi felvezető tönkrerneneteléhez vezetnek. _ Külső zárlat: Ez azt jelenti, hogy az aramiranyító kifogástalanul iizemel, félvezetői épek, azonban ataplált aramkörben keletkezet1zár|at, mely a megengedettrrél nagyobb aramot kényszerítaz fuarirányítőta, és beavatkozás nélkril e nagy őrarn az fuaminínyítót is krírosítaná.
_
] 5. 3. 4. ].

Belső zárlarvéde lem

Az állaúő

nagyságú névleges fesztiltségről ráplalt áramiranyítókban az árarrnrányítóra kapcsolt fesailtség - az éilandó transzformátot-áttéteIek következtében - nem befolyásolhatő. Az ilyen ríramiranyítók felvezetőivel sorosan _ mint aztmfu az olvadóbiztosítók tárgyalásakapcsán megemlítetriik _ illesztett, gyorskiolvadású biztosítókat kapcsolnak, mely a féIvezető eletn bármilyen okból bekövetkezó tulterhelése esetén késedelem néllail kiolvad és ezt mikrokapcsoló jelzi a jármű szabáúyozása számára. sorozatú villamos mozdonyok diódás egyenirányítőjaru _ és így a vontatómotorokra - jutó fesziiltséget a mozdony fokozatkapcsolójával tudjuk szabáiyomi' A mozdony 32 feszültségfokozattal rendeikezik annak érdekében,hogy a felsővezeték feszúltségénekalsó trÍréshatárakózeiében is leadhassa amozdony névleges teljesítményét.Ebből következően a vonaifeszültség maximálís feszültsége közelében alacsonyabb fokozatkapcsoló-fokozat mellett érhető el a kb. 1400 V-os vontatómotor-feszültség. Meg kell tehát akadályoznt aú.,hogy az egyerurényítóra tul magas fesniltség keniljön. Erre hivatott részben a vontatómotor-feszültségkorlátozó relé (212), mely legfeljebb a 29. fokozatig képes a fokozatkapcsolót levezérelni' illetve felfelé vezérlését biármikor meg fudja akadáIyozni. ellenaIlásokból és kondenzátorokból felépítettugynevezeÍ|,,RC" elemek vannak párhuzatnosan kapcsolva, annak érdekében,hogy a sorosan kapcsolt diódakon a feszültséget egyenlően elosszák. Ha egy dióda zátlatossá válik, akkor ará jutő feszúltség is a többi - még ép - diódán oszlik meg, tehát a fesniit-

A V43

Az egyenirányíto egy hídágában 4 (esetenként 5) dióda van

sorba kapcsolva.

A diódakkal

i53
ségiik növekszik. A diódákra jutó fesniltséget feszültségváltók (szimmetria-transzformátorok) útján érzékelia belső zéxIat-védelem. A V43 sorozatú mozdonyokban jelenleg kétféleegyeniranyító_ védelmi berendezés működhet.
1

5.3.4.1

.1'ASPERKOG -5 típusu egyenirányíto-védetmi berendezés

Ez a berendezéskizétőlag'a belső zarlatokat érzékeli.Ha a diódákra jutó zárőfesni\tség a megengedett hatarértéket tullépi, akkot a berendezés a2I1 és a 2IIll sémajelű vezérlésirelék útjarr amozdony fokozatkapcsolój át a 9. fokozatra vezérli le. Ezután meg kell figyelni, hogy a védelern melyik fokozatnál indítja ismét vissza a fokozatkapcsolót és e fokozat alatt I-2 fokozattal kell továbbközlekedni. Ha a védelem hibás és nem engedi a fokozatkapcsolót a 10. fokozat folé, vagy olyan mérv[í egyenirányító hiba alakult ki, hogy csak nagyon kis motorfeszültséggel lehetne továbbhaladni, akkor a hibas egységet az egyerutányítóval együtt selejtezri kell - a műszaki utasításokban meghatározottak szerint.

A védelmi berendezés előlapjan je lzőIámpektalálhatók, melyek azt mutatjak, nory melyik hídágban volt a zfulat' A szintén az előlapon található ,,Igen nagy zÍxőfesztiltség leképezése''-felirafu nyomógomb segítségével a védelem kipróbálható, megnyomása hatásara a fokozatkapcsolónak a 9. fokozatig kell levezérlődnie. A védelem műkÓdésérőLavezetőasáalon található jelzőlámpa is tájékoáatja a mozdonyvezetot.
1

5.3'4' 1 .2.Az

EzV-3

típusÚ egyenirányító-védetmi berendezés

típusúvédelmi berendezés mind a belső, mind a külső zarlatokat érzékeliés beavatkozik a mozdony iizemébe. Belső zánlat hatrísara szintén lefelé vezérli a fokozatkapcsolót (a2II sémajeití vezérlési relé segítségével),azonban csak addig, amíg a diódárkra jutó feszültség a megengedett érték aIá nem csökken, közben világít avezetőasrtafon az,,Egyenirányi1$''-jelző1ámpa. Működésekor csupán tudomasul kell venni, hogy melyik fokozatig engedi a fokozatkapcsolót. Ha ez tul alacsony motorfeszültséget jelent, akkor az előbbiekben leírt módon szintén selejtezri kell. berendezés előlapj én található kismegszakítóval helyezhető iizembe a berendezés. Lekapcsolt helyzetében bontja a hozzá tartoző véltakoző- és az egyenaramú motorkontaktor vezérlési aramkörét, mert hatásos védelem hianyában nem helyeáető feszültség ilá az adott egyeniranyító. Szintén az előlapon találhatóak a belső (és kiilső) zérlatjelzéséreszolgpló jelzőlámprík, valamint a

AzEZY

A

próba- és törlés nyomógombok. A belső zarlat-próba nyomógomb meghyomása hatásara - arníg a gombot nyomva tartjuk - a fokozatkapcsoló lefelé vezérlődik'
1

-

5. 3. 4' 2.

Külső zárlarvédelem
zfuIat

A tirisáoros aramirányítók külső

elleni védelmétgyakorlatilag az aramkör tularamvédelme látja el, mely sokszor árammeredekség-érzékelésselis kiegésztil. A védelem míiködése esetén egyrésá tiltja a tirisztorok gffitását, másrésá kikapcsolja a jarmú főmegszakítóját. Egyben elláthatja a tápIáIt villamos gép tűIararrtvédelmét is.

A SPERKOG-5 típusúegyenirányító-védelemmel felszereltv43 sorozafu mozdonyok egyenirányítóinak külső zarlat-védelmét a reléállvanyon elhelyezett2I8/1 sémajelű tuláramvédelmi relék látják el. Kialakításuk ugyanolyan, mint a vontatómotorok 218 sémajelű tularamreléi, azonban megszólalásuk esetén nem a ,,TARTÓ''-, hanem a ,,Kl''_tekercs útján kapcsoljak ki a főmegszakítót, és így működésük gyorsabb.

154

Y43 sorozatú mozdonyokban nincsenek típusúegyenirányító-védelemmel rendelkező elektronikus ktilső zárlat-védelme 218/1re1ék, hanem í uea.t.* Í::Í!*,1?^:?]:i''ff'"T:i"il?l1: szintén a ,,Kl"-tekercs táplálásával. Az elektronikus ii1'"'''iln;Tffi"r-'-;i#*;;;zakítót vezetőasúalon lévő idöket eredményez. Megszólalása estén a beavatkozás igen gyoÍS lévő törlés nyomógombbal 'ekapcsolási szintén ::é"A jelzést a védele; elő'apjan azaz ''Egyenirányito,,-jeuáiampa kup"rolható vissza (a főmegszakító ,,dupláni]'(', fő*"gszakító.r"á u kti'onb"o nyug;azrtikell, a vontatómotor körttize (zarlata) t itíp"rot;.. Ha a véáetem működését bekapcsoláru "r"terr'*l_*J egyenirányítóval együtt selejtezni kell' okoÁa,akkor a vontatómotort az A külső zarlat-próba nyomógomb megnyomása A berendezés külső zarlat-védelme is kipróbálható. avezetőasúalon és a védelmen egyaránt világíés ai"t"ota*pat hatásara kikapcsol a fómegszakító tanal.

LzELY-3

védelmek L5.3.5. Hibás kapcsolásokkal szembeni vagy villamos alapvetően reteszelések, amelyek mechanikus' védelmek elleni kapcsolások hibás A Az alábbiakban néhány zfuják'ki az egyrnast veszély ertető kapcsolásokat. útonakadályozzékmeg, péld[t sorolunk fel.
_ példával: Mechanikus reteszelések néhany _ tetókijarat _ A vezetőasztal_reteszkulcs - aramszedő szelektaló-váltó - foldelókapcsoló - szabáIyszení kezelés esetén - megakadá_ és nagyfeszüttségü tér kulcsok reteszlánc juthasson be a kezelőszemélyzet a mozdony nagyfeLyozza,hogy nagyfesztilts,:g áratt sztiltség1i terébe' hogy vontatási tel_ Az iranyvaltó kapcsoló csak a kontroller nulla állásában állítható, - sulyos sérüléseket okozva a jesítrnény kifejtése közben ne lehessen iranyt váltani , járműben, stb' Villamos reteszelések - néhány példával: .^ ^ alatt' fokozat kapcsolhatók be a 10' söntfokozatúnem mozdonyok sor. A V43 nulla _ A v63 sor. mozdonvot ro*"g" uu"d1"n.rr, Lup..olható be, ha a kontroller nem

stb'

A

reteszeléseket részletesen azegyesjárműtípusok

targyalása során fogjr1k megismernr.

tárgyaí között kiilönleges fontosságúak, Íramszedők a villamos vontatás fe1szerelési energíafonás köés a helyhez kötött munkavezeték, tehát az kotő szervül szolgálnak a mozgőjármű sebességéig,a legváltozatosabb és leg_

Lz

mert össze-

helyzet étói amaximális zött. Azaramszedőnek a jármű allo ko'ott is biztosítania kell u megr"t.to minőség1i aramszedést' szélsőségesebb időjrirasi t<<irutmeny.k nélkiil követnie keli a felsővezeték magasságváItozákarosodás és nagyobb, veszélyes ívképződés já.mű saját rugőzása és a páérintkezőnyomással amellett, hogy a sait gyakorlatilag allandó értékí _ a muníanozajárulékos mozgásokat végez, amelyeket lya egyenetlenségei következtében folyton szintén ki kell egyenlítenie' kavezetékh ezviszonyíwa - azáramszedőnek nem szabad felemelkednie és ieeresztési paMenet közben a mozdonyv ezető beavatkozásanélkül a csuke' Az tram afelsővezetékkel érintkező csuszősaruról rancsra biúonsággur r. r.órr ereszkedni hogy karokon keresztÍ.il jut el a tetővezetékig. Nyilvánvaló, lókat athidaió rugaimas kötéseken és a csökkentése érdekébena lehető iegjobb érintkezésre azizembiúonstryaÁ a karbant artásíköltségek

155

kis elhasználódásara keli törekedni. E kettő azonban egymással ellentétben amíg a jó érintkezésnagy fe1ületi nyomást igényel, addig csekély kopás csak kis felületi nyomással érhető el' Látható, hogy az egymással ellentétes elvárások csak részben, kompromissru_
és az érintkező felületek
á1l, mert

rnokkal telj esíthetők.

A felsővezetékes üzem áramszedoinek szerkezetében _ rendeltetését tekintve
tethető meg:

-

két fő rész különböz-

_ -

munkavezetékkel közvetlenül érintkező csúszósaru; a sarut hordozó és rugalmas mozgását biáosító szerkezet.
a

Magyarországon korábban 6000 mm-es sugánal ívelt, majd később egyenes' középen a kenést biztosító grafitos vazelin számára hornyolt csúszósarukat alkalmaáak. A V40, v60, v44 és V55 sorozatú mozdonyok áramszedőin még csak egy csúszóív volt, rníg aY47 sorozatú villamos rnozdonyok Aop-2|7 típusúteljes ollós aramszedői rnar két csúszóívet hordoztak - így iizem közben elegendő volt egy iíramszedőt tizerneltetni. A váltakozó aramrnal villamosított vasutakon rna már Európa-szerte - így hazánkban is - 6000...9000mm sugárral ívelt egy d,arabból készült keményszén csúszósarukat alkalmazrrak. Az alumínium jelentősen koptatja a-felsővezetéket és éles sorjaréteget képez ki rajta, míg a szén a vezetéket jóval kevésbékoptatja és korrózióvédő, sima graÍitréteggelvonja be aú.. Ívképződésesetén az alumínium hegedésre hajlamos, míg a szén elégve elillan. A mai szénsaruk élettartama többszöröse (10-20_szorosa) az alurníniumból késnilt sarukénak, a felsővezeték kopása pedig alig fete szénsaruk hasmiílata esetén. Egyes - elsósorban egyenaramú - vontatási rendszereknél bronzos szenet, esetleg vas csúszósarut is hasmalnak.
egyenéttamú felsővezetékes nagyvasúti vontatási rendszereknél a bálőzat feszültsége ,,csak'' 1500, illetve 3000V, szembena 15, illetve 25kV-os váltakozó ararnúrendszerekkel. Erurek eredményekénta felsővezetékből felvett aram nagyságrendekkel nagyobb. (A vríltakozó ararnú rendszereknél - a jarmí1teljesítményétőlfuggően - 30...800 A primer aram leszedésévelkell számolni, míg

Az

szerelt csúszó, azonban a jelentősen nagyobb áramok miatt egyenararn esetén _ gyakran nagyobb sarunyomás mellett - 4-,6-szoros csúszósarut kell használni. A több ríramrendszerű jrárműveknél vagy kulon áramszedő van az egyeniíramú-és külön másik a valtakozó áramú tizem szétmára (pl.: az ÖBÉ 1822 sorczatu mozdonya, mely 3000 V egyenárammal és 15 kv 16 2/3 Hz-es váltakozó arammal üzemel), vagy ugyartad a - gyakran négyszeres szénsaruval ellátott - iíramszedót alkalmazzék, de a sarunyomást egy kiegészítő (általában levegős) szerkezet az egyenáramú üálózaton megnöveli (pl: a CD372 - DB AG 180 sorozatu mozdonyai' melyek 3kV egyeniírarnrnal és 15kV 162l3Hz-es váItakoző arammal működnek, vagy aZSR gso, ZsruÖn 362,363 sorozatu mozdonyai, melyek a 3 kV egyeniíram mellett 25 kV 50 Hz-es váltakoző árarnú hálőzaton is tizemelhetnek).

az egyenátramú rendszereknél az éuartszedőn levett áramerősség több ezer A.) A nagyfesztiltségű vá|takozó aramú rendszerekhez megfelelő a két, viszonylag keskeny Q0-30rnm szélJs) szénlécöl

Az

átatrtszedő palettájanak szélességenem

sővezeték-kígyózása Svájcban jóval kisebb. Az eltérő felsővezeték-Iogyőzás rniatt sztikséges másik - szélesebb palettájú - átamszedővel köziekedtetni a vtÁv és a GySEV/ROeEE vonalain az ÖBg 1014 sorozatu mozdonyait is.

fe1sővezetékLr':,győzása az adottvasuthálőzatan. Ennek megfelelően példáut kót eltérő palettaszélességű áramszedővel kell felszerelru az SBB' ÖBB, illetve DB kölcsönösen haszrrált, egymás vonalaka átjwő villamos vontatój árműveit, mert bar a táplálás rendszere azonos - 1 5 kv 16 2l3 Hz -, a fel-

az áramtendszertől' hanem attól fugg, hogy mekkora a

A vasutakon napjainkban eherjedten alkalmazott áramszedő-hordozószerkezetek

_ _

a

következők:

teljes ollós (pantográf) fuamszedők; félollós (fél-pantogúf) ttramszedők.

r56
r_1 Á_a.- "-oÁA-q7eÍkezet ^ áramszedő-szelkeze teljes tömeq:' nagy ki_ ::'-':h"tetlenségú A feLsovezeték magasságváltozá:T..i J.-"'* i' r"r adata ez' a felsovezeték tti""*i, *i-.rregg.r megfelelő a célra a - a csúszósaru ktilön erre nem íinden esetueritudjá _ ,*.*'.ur-"-* ,.u.rreg*.11.* köveszemben megfogalmazott sebb nérvú,ougu.ruulár,*asaí az*u*r".áokke1 ze. terjeriw.-e' követi, készÉiltelem segítsE*u"",
j
^

:':il*1amszedőknét

(p1':

r'aua'si iranyóí firggően reltélfel, melyet azugynever,91t ,*.^^.vZ*Jjorozó síkban vál"ro"á niágíí.ges dinamikus igénybevételeket gástenge'y rcrur o"riil' n*9k'á]:.r**""o lent és a kis magasságvaitoza::Y,, kiegyenlíteni' több-keu"..iiíártékben követni' szögú billenesseitodta
tozo

merőleges forL"r-.1i]-,^']'?í1':'ffj}T:flTinL!::il:,!:,:Tl1!':;:l'ó:ns1o'1"l'*uo igyekeztek .i, ^vágan{9ngelvre hátrabil-

-'sitittá kc"gL
(or+crcü

cé)

Abillenőkeretes(ostorozócsöves)áramszt
csúszósaru

)dő nézete és működése

LzÍ$abbtípusúaramszedőknéleztafela|ato|j"bb:1i].:égbenateleszkóp-szerkezetek,illetvea kerül ismenetésre - látj a el' *earÍrru -;;r, ;típusoknál
teljes ollós dramszedő 1ó,1. AzAop-317 ttpusú aY431001_1379 és a záqo-n.Gyárilag aY42123-5y: Magyarors V41 és aramszedő-típus A tlilrredó-fajp Később az összes * ía t"itir, mozbooyo*'á ", 'egelterjedtebb 001_0 12 páLyasnámú V63

Y42sorozatttrnozdonyAop-2t7,a,u*,".aoiétisetípusracserélték' gyártották' & Cie) gyar licenc íájaalapjinhazankban Boveri (Brown BBC svájci AzÍoa*tszedőt a a csóbő' kéo11ózó rész alsó karjai Az 4 db támszigetelőre .,-T".+:dik. van csapágyan/a' A csőtenA hegesztett acél a'só keret *;í;;;;"{: 9:J{ó'csapaggya: sziilt főtengeiyre varurak felékelve, i.iíJá*a (egy áramszedőn tehát négy (töriék) ii"arir* il;ekötésénél a törőelem "* gely és az a'sők*"k és iehuzó erő' Durva erőhatásra rltem"io arÁsÁát at az és így meg_ darab), .""o k"r.r"i'l uáoait szerkezete, az áranszedő leereszkedik' urot'ózó nut nem elnyíródik, u -go.rítobbé sértilésektól' óvható a többi eleme a nagyobb hogy az alsó karok össze.egymással, meiy biaosíd.a, kapcsolja rud cső kot A csőtengelyeket összekötő á-r"r'í"iio)or.ilok, amelyeket merevíto Ár'*arokhorJrutrur.o^ur. elmozduegytitt mozogjanakl'i e és acsak fuggőleges
össze. A sarutartó . Ár* "rrózókarok .gv."or."ségeibő1 származő erőket' f.irő".';ték-kisebb fel vesrj lást megen gedő tel.eszkóp " ki s mértékben elfordulhat' körül ízszitrtesr""e"ti v rutartó

csuk'ópontjához;;'ő'il

A

sa_

151

vannak a főtengelyekhez erősítve. A rugók húzóereje a csőtengelyt elfordítja, hogy az iíramszedő felemelkedjen. Az aramszedő lehúzását és - saját rugói erejénekfelszabadításával - feleresztését a jánnűtetőn - tehát foldpotenciálon - Iévő léghenger múködteti. A léghengerben lévő helyretoló rugd összenyomásával - amit a bebocsátott levegő által eImozdított dugattyú végez - az emelőrugó ereje felszabadul és az étramszedő felemelkedik. Kiengedve a levegőt a léghengerből a helyretoló Iehazza az aramszedőt. rugó a szigetelő vonórúd s egítségével

Az

Ítramszedő feiemelését két csavamrgó végzí,melyek előfeszített állapotban csavaÍos kötéssel

Az így megvalósuló emelést furulya-szenÍ kiképzésríbeömlőszelep segítségével oldottak meg. A léghengerben elmozduló dugattyú következtében egyre több fi'rrat váiik szabaddá és így fokozatosan, több lépcsőben töltődik fel a léghenger és ilyen módon is engedi fel az áramszedőt. A léghengeren lévő ,,emelés'' állítócsavarral a sziikséges levegőszabáIyozás ebégezhető.

Az átartszedőnek

7-10 másodperc alatt felütődés előtt az aramszedőt megfogni'

kell legalább két utemben ernelkednie. Célszerű közvetlen a

finoman kell az alsó véghelyzetében lévő gumis és rugózott iitközőn felütköarie. Eú. a követelményt egy golyós iirítőszelep segítségéveloldottak meg. A levegő először nagy keresámetszeten kereszttil kezd kiríramlani a léghengerből, ezért a helyretoló rugó is erőteljesen htuza lefelé az ríramszedőt. A golyó később beül a szelep nyílásába és csak kísebb keresztmetszeten át engedi mar ki a levegőt, ezért a dugattyú megtorpan és lassan éri el a lehúzott ríllapothoz tartoző véghelyzetét' e mozgást követi az étatlszedő is. A leereszkedés ideje a léghengeren lévő ,,ejtés'' allítócsavarra], allítható be.
árarrtszedő két emelőrugójrínak forgatásával (lazítás vagy feszítés)állítható be. Ha a nyomás a magasság változásával a trirésnéljobban változik, akkor a szögemelt5rűt kell beállítani. A sarunyomás optimális értékeés allandósága is fontos feltétele a jő étranszedő-felsővezeték kapcsolatnak és azilzembiÍonságának.
J

Igen fontos adat azríramszedő leereszkedési ideje is. Az esés ideje kb. 5 másodperc körül kell, hogy legyen. A leeresáésnek intenzíven kell indulnia, hogy a csúszósaru minél gyorsabban eltávoiodjék a felsővezetéktől, segíwe ezzel' az esetlegesen keletkező ív mielőbbi megszakadását, majd lelassulva'

A saru nyomásának névleges értéke70+5 N. Beállítása az

elmagy

ar

ánat a következő

ábr ához:
Ii

j,TéÍel
::l:l:t3i.i.:.:

}vÍéEnevd'él Csap KúDos szes Rugótengely Csúszórugó Rugóház

TétEI.

Mer. szor. anya
i?l':':::::::

tt::149
:::::::51)':::::.:

,:.iI4.,.i
.,1,t,15,,,,,,

Merevítő csukló

':,:.ll'.17
l:.:18.ri:..

riii::;33':

Keresácső

j..51
,,,

.34.:
;.:..:35

Anya
Tengelv

.<t.
53::.:.

Ütktiző rugó Biztosító anya Lehúzórud Feiöntvény
Szögemelt5rü

:i;:;::,

:;:::::

j:l.*ó8:::Ii
lrl.r.l:6'S:l;:r..l

Csukló-csap Szorító anya

Villa
Hajlékony kötés Helyező csap Zsírzó somb

!

!:?f.A:::::

.::

Anya
Rueóház-tartó
Egvenes bevezető

:,:,:,:,7;l .t:t.:2:::i

.:.i36
,37rt,.,:,,
.;...':.58.,,,,

Biztonsáei ék
Szigetelö rud Kiegyenlítő cső Illesáő csavar Csap Csap

..:..Ig.il:'.

54 55
j....5'6 t5.,7'
,.,j,.5Ül:.,.,
:,:1,:,,59,,,,,,

Feszítő csavttr Emelő rugó

':t:..L5:r:

:';,,?ifr"

'27',
',,,,,21',,,::;;

Utköző

23,,
,,24
;,?5

Csuklócsap Rögzítő gyűni Egyenes kar Villás kar Tüske
Szegecs szeg

,ti:,3.9:,,,,t, :::.i.:i40i....l |,.,,4,Í,,:

KeresÍcső
Hajlékony kötés Alsókar-csapágy Főtengely-csapágv Fe]ső kar Merevítő Alsó kar

::nE:.:::
,t::.,:7:6,,,1,,

Csavarbiáosító Lemezház Gyűniszár
Emelőcsavat

::.:l.l

.l

41
,,rrt4l 44.t.l

Rögzítő gytini Emelő ful
Emelő kar

i:,,,ő0,,,i
6,1.,,,,

Hossáartó Lebinő szigetelő
Támszigetelő Tartó szigetelő Léghenger Emelőkar
Tartó láb Szelep

t,79

,2i6
,:,,,21
,1,;,28,,',,,,:

Csukló
Csapágy Merevítő szorító

t5
,:46',;::

29'
.l.,30

Himba Kulissza Kulissza csapásv
Illesztő csap

62 63
1,';;:.:.,64:

li.,i80
8.1

Csukló
Csapágy Csukló

82
83,..,:

Mer. szor. csavar

':,:,55
,t,,.,,6,6,

....48

,:,84

158

61
;:'l
Q_l_,

..i

i
I

I

69-'K

\71 iI
I

7B
'o

L:

^'

82

o

.J

--??

)\,
23

N-zs -?á
i8 17
5'o f,/

26

?
t trÉ

t6

r9
36

20

\
11

*'y///
Y4'/.fr
''!

f21 4f \.

,r,./

' t\-

i

>-*

Az Aop-317 típusúáramszedő szerkezete, felépítése

159

árarnszedő a selejtező darabon keresz|iil csatlakozík a jármű tetővezetékéhez. Az áramszedő územzavart okozó séri'iléseesetén az árasnszedőt - a biztonsági intézkedésekmegtétele után - teljesen lehúzott állapotában rögzíteni kell és a selejtező darab segítségével földelve le kell k,it.'i u t.iovezetékről, biaosítva ezzel a jármű további üzemeltethetőségét'
40 km/h sebesség alatt volt szabad menet kozben felengedni, addig az Aop-317 típusúáramszedő a jármtíre engedéiyezett sebességhatáron belülbánnekkora sebesség mellett felereszthető.

Az

Míg pl. az Aop-2l7-es aramszedot - tekintettel a gyors és csillapítatlan felcsapódásra

-

csak

1

6.2. Az AFp-I

21' AFp-22I és AFp-22

lP

típusúféIollós dramszedő-csaldd

En az aramszedő-típust gyarilag a Y46 001-060, a Y63 013-156 sorozatu mozdonyokra és a BDVmot, BVmot és BVhmot sorozafii villamos motorkocsikra szerelték fel. Több V63 és V43 sorozatu mozdony Aop-317 típusúaramszedőjét is e a típus-család valame1yik tagjrára cseréltékle a nagyjavítások során. Az éttanszedő nem licencia alapjan készült, hazai fej|esúéseredménye, melyben meghatitroző szerepük volt a

vtÁv Rt.

szakembereinek.

nem különböák a teljes ollós aramszedőétől. Tömege, helyigénye a teljes ollósénril kisebb, így mozgása is könnyedebb. Sarunyomása, működési idJje szintén megegyezik.

A félollós ríramszedő műkjdése alapvetően

és22I típusok lényeges lnilo,nbsége, hogy a 121-es változatemelőkar öntvénye he1yett a22l-es típusniílhajlított csőszerkezetet alkalma*ak. A 22l-es típus emelórugói is eltérőek, azonban mindkettő hrárom trímszigetelőn nyugszik, míg a 22IP váItozat 4 pontos alátarnasnású, tehát közvetlenül felszerelh etó az Aop- 3 1 7-es iíramszedő helyére.

Az AFp-L'2I

Az emelőrügók görgős lánc segítségévelfordítják el a nyomókar tengelyét és ezzela nyomókart. A húzókar emeli fel a felső karokat a végéna csúszósaruval, mely az Aop-317-es típusnál megismert teleszkópok útjan csatlakozik a keresácsőhoz. Az egyenes vezető rud biztosítja a csúszólap
felsővezetékkel parhuzamos síkúvezetését.

Az AFp

aramszedő család működtetés ét is az Aop-317 típusnál targyait léghenger végzi, az fuanszedő selejtezésének módja is megegyezik.

miatt meghosszabbodott nyomókar nem képes a felső karokat felemelni. Az fuarnszedőt oldahól szemlélve látható, hogy az áramszedő a leeresáett helyzetben rnegszokott vízszintes síkhoz képest ferde' a csúszósaruval ellentétes oldala felfelé á1l, valamint látható, hogy a működtető léghengeibői a lehúzórúd kitolódott helyzetben van, tehát jól működik. Az aramszedő a továbbiakban szoigálatképtelen, javítása irant intézkedni kell.

A félkaÍúaramszedőkbe is építettek be törőelemet. E törőelem ahuzőkar alsó részéntalá1ható. Cé1ja ugyanaz' mínt azt az Aop-317 típusnál targyaltuk, azonban működésének következménye eltéú. Azitt alkalmazott 1 db {örőelem elnyíródása esetén az áramszedő nem lreszkedik le. A törőe]em elszakadása követkeaében az ríramszedő huzókarja meghosszabbodik. Az elem eltörését követő aramszedó-leeresáéS után az aramszedő többé nem tud felemelkedni, mivel a törőelem működése

Az AFp

álramszedő család is a jrírműre engedélyezettbátmekkora sebesség mellett feleresáhető'

160

353lt
66
I

\

Az AFp-121 típusúáramszedő szerkezete
I elmugy
:l:ltl(il
.i..ri[$j
,,:':':,14:,1

afirrt az
Csap

ábt éűtoz:

i:tI[$ilnii*iafffii Egyenes vez' rÚd

]iiit.'.Éf.9li;I

Üzési.,:'iiii|]

iléteI
59
|:::iió.üiji|:
l.irr:'. *.,:;ii

wtt

iSi:':i.

Kúpos szes
Rugótengely Csúszórugó Rugóház

Tengely

iiii;l:4liii:ti;l

:i44i::..ii
{5:,:::

:.::iiÍsa':.:.

ii.i:i.:l'{

i46:i
i:::::i99l:i

lilt,:
:i...:Í8i:]::]i
.::;]|.;.Í9".:.::::

Biztosító lemez
Csapágy Hailékonv kötés Szorító csavarok Szorító Emelőkar öntvény Nyomókar rúd Csap

Anya
Rugóház-tartó Rögzítő csavar Menetes csap Röszítő anva Persely Egyenes vez. teng. Persely

lttt!.:*ilitt:t:l
:|:i'Á

;ilií$.l

Töróelem Határoló csavar Külső rugó Belső rugó Feszítő csavar Csap

Láncfeszítő

Biáosító huzal
Nyomókar tengely

:.i:i:i#.iii.
::i:::::63;i::..i

Nyomókar csapágy Helyező csap

9i:il

Riigzítő gyűní
Hossztartó Rugótartó rrld Utktiző rugó

ii;i6

,,,:,,':?Í)i;i ,,,,:,:,2:llt,

iiii.i$s
,.tttj66il

rt::::
1;23';,,:,:,:

i::::::alÍ:i:::

;,:,,,.3ü:,i

i;i::r5Si:i'
.!.:i:54.:.t.l

Lehúzó rud

irri:68i:!,r,r;r }..i:.:.i

:':;:,,24,,,
.::':'

J1:
a)r':
.:

:ii:i:41i..i..ti

Rögzítő gyűríi

Kulissza
Illesztő csap

ü:i.iii:

',:,,..2íi..1,.,,

Keresácső
Felső kar
t::a,::id?::tta::

Htvókar
Csapágyak

]il:::::5É

'.::::l 'l:

Himba Hailékony kötés

,ii:7ili.:,

'||:.1e:::

Zskzó eomb Csavarbiztosító Zártsze|vény Keresztcső Rögzítő csavar Göreős lánc Tartószigetelő Sze|epház Léghenger Emelőkar

16.3. Légrugós óramszedők
A technika fejlődésévelmegsztilettek
áramszedők Előnyrik, hogy külön működtető léghengerre nincsen sztikség, illetve a plecíziós nyomásszabályoző O,}Lbar nyomás pontossággal képes a Iégrugó nyomását szabáIyozns'' így a sarunyomás és annak állandósága pontosabban beállítható, mint a hagyományos típusoknál. E ktjvetelmény halmozottanjelentkezik a nagysebességű (200 km/h és afelett) járműveknéI, ezért ezekÍLéInéhríny régebbi építésti tlpus kivételével -kizínőlag légrugós aramszedőket alka|maznak, de kisebb sebességű villamos járműveken is egyre gyakrabban megtalálhatoat' Áitaaban törőelemre sincs
a csavalTugó heIyett szabáIyozolt nyomással működő légrugós

161

sztikség, csupán egy ütés, nagyobb dinamikus igénybevétel érzékelésére alkalmas elemre, meiy egy szelepet kinyiwa nagy keresztmetszeten át elengedi a levegot a légrugóból és az aramszedő azonnal leereszkedik. A légrugó beömlő- és ürítőszelepének megfelelő kialakításával és beállításával az emelési és ejtési idők, csillapítások is könnyen beszabályoáatók.

A továbbiakban két - hazánkban is iizemelő - légrugós aramszedőt mutatunk be vázlatosan.
16.3.L. A SmmnNs gyártmányú BwLo_128 típusúáramszedő

Ez1az áramszedő típust alkalmazzapI.az Öng toubek között az1O14lI114 sorozatu két aramrendszení villamos mozdonyain.

Az fuamszedőt két darab fiiggőleges helyzehi légrugó emeli fel. A nyomásszab éúyozőtés a szelepeket tartalmaző doboz az átamszedő alapkeretére van felszerelve. A rnűködtető levegőt műanyag cső vezeti a szelepekhez, ennek anyagateflon alapú, tehát jó szigetelő, azidőjaúsviszontagságainak jól ellenáll és kevéssé sérülékeny
a kismérvű felsővezeték-rnagasságvaltozások tonságos követésérőlés a keménypontoknál adódó dinamikus igénybevételeÉ csillapításaról.
Sre'u cdürtÁt

A rugózott csúszólap-felfiiggesztés gondoskodik

biz-

Fe\r;

Yo.

Á\catHk!|cl

1tffiIr;
{r.+$.1s'5

tere.td

rlá

Slrlege:o6srt

AlrJ 1*..-'

,,T;ré.|.-r ---/ cJil\aplt
DnsL:!.leüjt
E\."s\g
té1r.^1l

A'ra.,*1a;1g:J

A Síemens BwLo-128 típusúáramszedő nézete
16.3.2.

A SCHLINKgyártmányú WBL

85 típusúáramszedő

E típusból egy darabot kipróbálásra kapott kölcsön a vtÁv Rt. és aY63 156 paIyaszámú mozdonyra szerelte fel. A másik fuamszedő - a WBL 85 típussal azonos csúszópalettával szerelt - hagyományos AFp-22I típusu. A DB AG néhany ICE villamos motorvonatát is wBL 85 típusúárawszedővel láttak el'

Az

A szelepeket és nyomáss zabÍlyzőt tattalmazó doboz szintén az érarlszedő alapkeretén került felszerelésre, azonban a csúszósaru-felőli
áramszedőt egy darab ferde belyzehi légrugó emeli fel.

L
r62 végétA levegő hozzávezetése és a paletta rugőzása az előbb ismertetett SiEvENs iíramszedőéhez
hasonló.

TeLS 1ot

\Jere{8 ,riÁ

l_liclro*olikxt crirbpltár lc*r.rtj

A SCIII]NK wBL 85 típusúáramszedő

ENERGIAELLÁTÁsA
Ahazu villamos vontatás - néhany helyi eltéréstől eltekinwe - kezdettőI az 50 Hz-es nagyfeszültségű (16kV) váltakoző árarnothasználtafel. Az 1960-as évek elejétől kezdődött meg az áttérésa szabviínyos 25 kV-os fesailtségre. Az európai nagyvasutaknál lényegében négy villamosítási rendszer alakult ki, melyeket szabványosítottak, ezek akövetkezők] .+

-

'*"111;;ndszerek
3000 V. váltakozó aramú rendszerek:

_
Az

o

:lifJ; I3?:"
egyenátamú rendszereknél a

kis fesziiltség miatt sűrtín kell egyeni ranyítő alállomásokat telepíteni, a vonali feszültségesések pedig csak úgy tarthatók a szabványos értékekközött, ha nagy [eresilmetszetri felsővezetéketéshozzátápvezetékeket is alkalmaznak A nagyobb munkavezeték-keresúmetszetet álta]ában kettős munkavezeték beépítésével érik el, és a tartósodronyokat is szokták többszörözni. A tápvezetéklől rendszeresen - meghatérozott számí tartóoszloponként - Ieágazást létesíteneka fe1sővezeté|<hez, biztosíwa ezzel a pérhuzarnos kapcsolás egyenletes keresámetszetnövelő hatását. A vontatójárművek viszonylag egyszerűbbek voltak, régebben szinte Inzérőlag a motorok csoportosításával és nagy veszteségű indítóellenállások alkalmazásával, vaLarrtint mezőgyengítéssel valósuit meg a sebességszabáIyozásuk' A vonatfiités kontaktor útjan közvetlenül a felsővezetékről kap tápláIást, így ugyancsak 1500, illetve 3000 V egyeniíramról mtiködik'

163

váltakozó aramú rendszerek egyik közbenső állomása a csökkentett periódusú rendszer. Itt a nagyfeszültségű táplálás, valamint a csökkentett periódus miatt kisebb látszó1agos (induktív) ellenállású felsővezeték-rendszer együttes eredményeként az alállomások távolsága nagyobbr & - a 25 kV 50 Hz-es táplálásnál szokásossal közel megegyező nagyságura - választható, azonban az átalakító állomások vesáeséges forgógépekkel állítottak és állítjak ma is tulnyomórészt elő a csökkentett periódusú egyfazisú váltakozó áramot, amellett, hogy a vasutak saját erőművekkel és saját egyfazisú energiaellátő háIőzattal (55, és 110 kV 16 2/3Hz) is rendelkeznek, melynek fenntartása igen költséges. A hagyomanyos vontatójárművek e rendszerben is még viszonylag egyszerunek mondhatók: fokozatkapcsolós takaréktranszformátor áLtaI tápIáIt váltakozó aramú soros motorokat alkalmaaak. A sok induktív jellegű fogyasáó miatt, valamint a közcélú hálózattől elszigetelt, egyfazisú táplálási rendszer követkeáében igen hangsúlyozottan jelentkezik a meddő teljesítménygazdáIkodás' A vonatfrítésszabványos feszültségszintje 1000V, I62l3Hz, me|y a fotranszformátonól vehető. Az jnarr periódusú vasút-villamosításniíl az aláIlomások egyszeníek, lényegeben a közcélú nagyfeszültségti haromfazisú hálózatok két-kétfazisara csatlakozó egyszení transzformátorokról vanszó. A felsővezeték-hálőzat egyszerií, tulzottan nagy vezeték-keresztrnetszetekre nincsen sziikség és a nagy feszültség miatt az aláIlomások tavolsága is viszonylag nagy 1ehet. EzzeL szemben a vontatójrírművek mar bonyolultabbak, hiszen az 50 Hz-es fesziiltség közvetlenül nem hasmalható fel a vontatómotorok, segédüzemek, stb. táplalásiíra, átalakítókra van sztikség. E rendszerben az 1500 V, 5 0 Hz-es vonatfiitési feszültsé get szabviínyo sítottiík.

A

"'Í% -850Ve.á'
ti{\\\
j#$I.
15ooV e.á'

3ooov

e á.

il$i-E$ iskvl6,ri Hz

: :

25kv50Hz

Vasútvillamosítási rendszerek Európában

164

ződikaz olaszországi Valtellina vasútvonal villamosítása. A háromfázisú tápláiási rendszerhez kettős felsolezetéket kellett kiépíteni' a harmadik fáeis vezetője a vasúti sín volt. A kettős felsővezeték munÍ<avezetékeit el kellett egymástól szigetelni, ezért váltókÖrzetekben, keresztezéseknél igen bonyolult szerkezeteket kellett alkalmazni. Az áramszedők ennek megfelelően szintén kettős, egymástól eiszigetelt hengeres görgőérintk ezőveli rendelkezetek. A viszonylag egyszeru járműveket háromfazisú aszinlron vontatómotorok hajtonák. A rendszer fiagy sikert aratott, azonban főként a bonyolult felsolezeték-rendszer miatt nem terjedt el, bár eredetihez hasonló formájában 1967-ig üzemben volt.
Napjainkra a járművekben korábban mutatkozott kúlönbségek kiegyenlítődnek a lailonboző vontatási readszereknél" mert egyrésá a teljesítmény-elektronika fejlődésével előtérbe kerul a háromfazisú aszinkon vontatómotoros hajtásrendszer melyhez bonyolult áramiranyítók szukségesek, másrészt pedigaz állarnhatárok konnyebb átjarhatósága és az egységesülő Európa a vasúton a jánnűvek egyre bőviilo közös használatához vezet, egyre több két-, vagy több áramrendszeni vontatójármű épül. Felrnenil a héil'őzati feszultség egységesítésénekgondolata is, azonban a meglévő rendszerek átalakítasa roppant költséges lenne és nem bizonyított ennek gazdaságossága.
-

A Xf,.

szazad elején háromfázisú vontatási rendszerrel is kísérleteztek.Kandó Kálmán nevéhez fii-

1 7. I

.

Aldllo mds o k

(tr ans zfo r mdtor

-óllo mds o k)

energiaellátás biztonsága érdekében két, egymástól fuggetlen táppontból kapnak e1látást, mely úgy erhető el, hogy. _ egy két táppontot összekötő egyszer haromfazisú (egyrendszeni) távvezetéket ,,felhasítanak", vagy - egy kétszer haromfazisú (kétrendszeríi)táwezetékről kettős leágazást késátenek. A primer oldalon a I2O kV-os gyűjtősínre szakaszolóval és megszakítóval két fázisracsatlakoznak a 120/25 kV áttételű vontatási transfornrátorok C,A", ,B'). Gd. a következő ábrát!) Az ábrán a 120 kV-os gyiijtősínt egyszeriisíwe ábrazoltuh a távvezeték csatlakozást pedig elhagytuk. A transzformátor szekunder oldalarőL a szakaszolókon, és megszakítón kereszhil jutunk a kitáplaló ágakba, melyek kozatt abiaonság érdekében egy tartalék is van. A kitáplaló ágakban keniltek beépítésre az ugynevezett vonaluzsgáió ellenallások. Ezek segítségévelkorlátozott fesailtséggel és árarnerősséggel lehet a zárlati hibahelyet vizsgá:lni és behatarolni. A vonalvizsgaló ellenallásokat tiepmszerűen szakaszolók zÍq'íkrÖvidre. Ezutrán szintén szakaszolók útj?n jut az energia a vonali hossááncoblaváginyonként széwáLasztt4 illetve egyvágányu pa1ya esetén lailon a hossááncra és

A

Az

transzformátor_áLllomások

az országos i20 kV feszultségű táwezeték-hÍlőzathoz csatlakoznak.

kúlön atápvezeté|ce.

Az alallornások az általuk tápltlt vonalszakasz közepén csatlakoznak

a felsővezetél<hez.

A

magyar vasutak régebbi alállomásain (pl.: KiskunféIegyhÍua' Kistelek, Istvántelek' stb.) 6 MVA Ahol a teljesítmény-igényeknöveketeljesítményu,fix áttételű transzforrnátorok kerultek beépítésre. dése szukségessétette' ott 2-2 db 6 MVA-es transzformátort fixen ikerbe kapcsolva üzemeltetnek (p1. : Népliget). Sokhelyutt találunk terhelés alatti automatikus feszultségs zabályozős (fokozatkapcsolós) 12 MVA-es transzformátorokat is (p1.: Pestlőrinc' Sopron). A legnagyobb teljesítményúhazai alállomási transzformátorok szintén terhelés alatti automatikus feszültségszabáIyozős 16 MVA-es transzfo rmáto ro k (B i atorb ágy, B al at o n-fo Ldv ár, Kap o sfu red, stb )

transzformátorá]lomásokban és a felsővezeték-hálózaton alkaImazott kapcsoló-berendezések távműködtetésűelg vagy helyszíni (kéá) kapcsolásúak.

A

.

16-s

t20 kV-os g1,űjtősín

R
S

fazisok

T

sZakasZoló

szakaszoló

megszakító

megszakító

..A" transdonni{tor, 120/25 kY 6, L2,vagy 16 MVA.

-

6.L2.vagy 16MVA.

,'B'' transdorm:ítor i20/25 kV.

szakaszoló

<--szakaszolók->

<_megszakítók-+

e-szakaszolók-->
a

vonalvizsgaló

vonalvizsgíló
ellenálláshoz szakaszolók
.1.

<--

szakaszolók-+

J

<- vonali

jobb vágarry - ba]vágáry <- kétvágányuprái án hosszliinc; hosszlánc - tápvezeték <- e1w_ágánvú pályán

lt

kitríplálás a kezdöpont felé

kitríplrílás a vépont felé

vonali -+

+- szakaszolók ->

+

jobb vágárry - balvágáry hosszlánc _ tápvezeték
hosszliinc:

lt

+

Egy 120125 kV_os vontatási alá]lomás általános, egyszerűsített elvi kapcsolási váalata

17.2. A felsővezetékJttÍlózat A felsovezetéki berendezések kialakitása a
|elép ítésükben

nyí1t Vonalon és az áIlomáson eltérő, azonban alapvető

megegyeznek'

166

A vj]Iamos vontatójárművek

a vontatáshoz szúkségesvillamos energiát aramszedőjiik segítségévela munlavezetékről kapjak. A munkavezeték - a felft'iggesztés céljából - hornyolt kialakítású65, 80' vagy t 00 .''*' k.'"''tmetszetií, igen tisáa vörösrézből készül.

Á hazai munkavezeték keresztmetszete

A rnunkavezeték fiiggesztők segítségévela folötte húzódó tartósodronyhoz van rögzífue. A tartósodrony' a munkavezeték és fiiggesztők szorító és kötőelemekkelösszeszerelt, meghatarozott hossáságú szakaszaít - melyek egymástólmechanikaitag fiiggetlenek - hosszltÍncnak nevezztik. Költségkímélésiokokból régebben épúltekhosszláncok tartósodrony nélkul' segédsodronnyal is. Ezeket a hosszláncokat tartósodrony nélkülíhosszláncoknak nevezajk és csak kis sebességgel
(max. 40 km/h) j rírhatók'
Közös utonfeszítésr] hosszldnc

KÜlön _

kütön uiónfeszítet! hosszlónc

Rö9zítelt lortósodronyos ulonfe szítés

Tortósodrony

nélkÜli hosszlónc

Felsővezetéki hosszIánc-típusok

167

A

hosszláncok a hőmérséklet-váItozás hatásara hosszukat vríltoaatjak' Az ebből adódó belógásr'áltozások elkerülésére a hosszláncokat a végükön súlyutrínfeszítéssel kell etlátni.

A hosszláncok közepe

az elmozdulás ellen/x ponttaI van rögzítv e. A nagy Jix pont feIadata a tartósodrony rögzítése, a kis fix pont pedíg a munkavezetéket rögzíti a tartósodronyhoz'
noqy fixpont

A hosszláncok rögzítése fix pontokkal

A keménypont amtnkavezetéken koncentráltan jelenlévő helyi többlet tömeg, amely a haladó és a munkavezetékkelérintkező aramszedőn lefeIé irányuló gyorsító erőt hoz létre és ezáItal az i1.antszedés minőségét ronda.
17

.2.1.

A vonali felsővezeték_rendszer
szerelt, egy-

mást követő hosszláncokból áll.

A vonali felsővezeték - kevés kivétellel - egyedi oszlopokon lévő tartószerkezetekre

A munkavezeték a vágránytengelyhezképest jobbra és balra kígyózik. A kígyózás miatt a munkavezeték az aramszedő saruval nem azonos helyen érintkezik, melynek követkexében azt egyenletesebben koptatja.

Két-, vagy többváganyu pályrín a nyílt vonali felsővezetékek egymástól mechanikailag és vi1lamosan is fiiggetlen ríramköröket képeznek, így a villamos energia az egyik vonali felsővezeték kikapcsolása esetén a másik vonali vezetéken eljuthat a mögöttes háIőzatésne. Egyváganyú pályán a második vonali vezetéket - villamos szempontből - az oszlopok csúcsián lévő bakoú ''"'"ttoldhátó ''lg"te]őkön haladó tápvezeték helyettesíti, tehát a mögöttes szakaszok taplá1ása ezenkercsztti1
meg.
nípvez etdk

munko-

csöcsotlokozósú szigetelő
KÜtsó kígyózás

Belsó
tópvezeték

kígyózós

torió oszlop

'9:"Y
vo90 ny
m

-:,
unkove zeték

o

E

A tartószerkezetek és a felsőve zeték kigy ólzása

168

A vo1ali vezeték az állomások előtti villamos szakaszolásoknál elhelyezett iizemi szakaszolónkeresrtü[ csatlakozik az állomások megkerülő vezetékéhez, s azon keresztiil a kapcsolókertekhez. táprr ereték kö zvetl enüI az áIlomás i kapcs olókerthez csatlakozik.

A

A vasitvonalak villamosítása során egymás utan több hosszláncot kell alkalmazni és a hosszlancok váltáÉt áramszedővel járható és aramszedésre alkalmas kivitelben kell elkészíteni. E*. a feladatot látjrtlei a mechanikai és villamos szakaszolások. A n-zerhanikai szakaszolús (vonali szakaszolds) csak a hosszláncok szerkezeti fliggetlenségét biztosíÉja'villamos elválasztást nem jelent.
órom szedőveI nem érintkezo

I

'€

me

neti róny

'

munkovezeték óromszedóvel

érintkezómunkovezelék

A mechanikai (vonali) szakaszolás kialakítása

A

villamos szakaszolós QÍllomds előtti szakaszolds) elsődleges feladata az álomási és a vonali felsővezeték-rendszer aramszedővel járható villamos szÉtváJasdása, emellett biztosítja az allomási és a vonali hosszláncok egymástól való szerkezeti fiiggetlenségét is.
(légszigetelés). A légszigetelésenáthaladó aramszedő-csúszósaru a két - üzemszeriien azonos potencii{lon lévő - vezeték_szakasá tjsszeköti. Ha valamelyik ríramkcjr fesziiltségmentes és ftldelt - pl. karbantartási, vagy egyéb munkák, hibaelhárítás, stb. miatt -, akkor az arunkötök összekötése csák az á:lmszedő idej ében történő leeresáésével akadályozható meg.
meneiiróny
65m

A villamos szakaszolásnál a szigetelést a két vezeték közötti kb. 500lnm-es levegőréteg biáosítja

- --*'
megkerÜlö

T--T
1 _f

.5-10m

,villomos r,0rit

s_*

vezeték A(SR

150

t

25mn2

I

u.;oroti ;.tzo

Á villamos (állomási) szakaszolás kialakítása
otszágos távvezeték-háIőzat közel szimmetrikus terhelésének biztosítása érdekében a szomszédos alállomások, vagy :ugyanazon alaIlomás két vontatási transzformátora atáyvezeték más és más fénisairő| kap táplálást (egyfánisú terhelések köze1 szimmetrikus elosztása a fazisok között)' A szomszédos alállomások, vagy transzformátorok áItaI táplált vonalszak aszokat ftÍzíshattÍrokválasrtják el egymástól. Afazishaténokat az állomási szakaszd'ással azonos módon nem lehet kialakítani, mivel art az aramszedő osszezátttá. A különbóző fázisrőI tap|ált szakaszok között kb. 40-50 kV fe-

Az

169

sniltségktilönbség van, tehát e vezetékek összezarását - és a súlyos územzavafi okozó fáziszárlat kialakulását - mindenképpen meg kell akadályozni.

A fázishatarok rendeltetésük szerint lehetnek:

_ _

vonali fazishatarok és alallomás előtti fázishatarok.
a

A vonali fazishatar többnyire egy,

vonali hosszláncban kialakított semleges (feszültségmentes, de nem foldelt) szakasz, melynek hossza általában 60 m. A semleges szakasá a két szomszédos tápszakasztól légszigetelés,vagy azzalegyenértékű egyéb szigetelés választjael.

A fazishatarok kialakíthatók speciális'
telőkkel (lásd később) is.

e célra szolgá|ő fázishattÍr-szigetelőkkel, vagy szakasazige-

Flury gyártmányú frízishatár-szigetelő

Fázishatár_szigetelőkkel

kialakított fázishatár

fázishatat semleges szakasza a fáaishatán szakaszolőkkal a két szomszédos alállom ás tápszakaszáhelyeáető. Mindkét szakaszo|óbezárása esetén akéttápszakasz összekapcsoIható, ha az egyik a]ríilomás tápszakaszátbármely okbói a szomszédos alállomásnak kell átvennie' E szakaszolók is kézi-, vagy távműködtetésűek lehetnek ' A fazishatáx szakaszolóinak elnevezése a vonaiszakaszkezdő és végpontjaról történik, de a név utai arra is, hogy a szakaszoló a vonali, vagy atápvezetékben, ilietve a jobb, vagy abalvágányban van.
ró1 feszültség aIá

L

170

semle

g

es szokosz

Vonoli vezefék
kezd
ri

po nt

td pvez eié k

Vonoli fózishotór egyvó9ónyÚ

pótyón

k

ezdőpont vógóny
t(j

jobb

VonoIi fózishoiór kétvógdnyú pótyón A r.oll:rli Íiizisli:tt:ir'oii liialakítása
f
+kezdöpónt
és

lirrpcsoiása egy- és iiétr'rigaírr1,,r! p jli.1.i'in

,to

_..

-f\ tt
vá9ponl*
+kezddpont

T

vbb

a;) *vö
rn

Ir) í
uöj

vé9ponl+

Fózishotórszigetelös

vonoli Íózishotór e9yvógónyú pólyin

FózisholórszigeleIós vonoli fózishotór kétvó9dnyú pilyón

+!ezdőPont

E
Szokosz

,

: _.. -6ro
J^-

líb
+N22!Spsnt

Vb

'

,'^u végpont*

-

+t4-

véqponl.-

Kv
e9yvó9ónyri

Vv
Szoko sz

Kj

vj

-szigetelös vonoli fózishotór
pólyón

- szigetelös vonoti fcízisholór
kétvrí9ónyú pólyón

.+ --+* Vd Tö

ftizishotórszigetelö

szokosz-sziqeleló vonolösvekötö tópösszekötó
1

J

}

szokoszoló

Fázishatár-szigetelőkkel

kialakított fázishatár kapcsolása

i<tilönl,álasztását. liialaliíttisa a i,otlali 1ázisjratár.ér'al azotroS.
Kv

Az alállollás előtti fázislratár'bizto::ítja e9}'alállomás kti]önböző

ir.ánr,ir tápszzrkaszairrak r,i1lairlos

vég ponl

olól lomós hoz

*

Két szokoszolóból is óllhot

Alóltomds

elötli frjzishorór egyvógónyÚ prílyón

Alóllomós elótti

fózi

sholrir

kétvó9ónyLi pólyón

'

Az aiálIonrás eiőtti iízishatárok ós az alállorrrási kapcsolása
17.2.2.

betri p! ál ri'sok kjaIrrkíf rísa és

Az :iliolllii. i fcisől,czeté!i'-rendszer

Keresztmezós elrendezés

Kereióllósos'

eIren

dezés

kereszlf etÍÜ 9 g eszló,, K"

megkerútő vezeték
telsó irciny

tipusú oszlop
vótosrszlgeteló

-

kereiótlós 6

9erendo

tsó ir<1nysodrony

kereszliortó sodrony
k erqidll{5 rd tzítetl' K R típu_

sú osztop

kompenzólt hosszlónc Íélkompenzólt hosszlónc
@

a

E m

keretótlós

iípusúoszlop
fiÍx
ÍTl

m

E

fl'. -,tépcdis beionolop t--:í

iovo\s

beio nolop

t,um
1,8 m

1

ÁIlonrási felsővezeték-rendszerek

172

Az á]lomások felsővezetéke egymás mellett lévő, a kitérők felett egymást keresáező, általában csopoít €san felfiiggesáett hosszláncokból áll.

A hosszláncokat

_ _

a

helyi adottságoktól fiiggően

:

keresztmezők, keretállások, vagy egyedi tartóoszlopokon lévő tartószerkezetek tartjak,

ánomások felsővezeték-há|őzatában a vágánycsoportonként történő kapcsolhatóság érdekében ararnköröket alakítanak ki. Az aramkorök villamos elválasáását az étramszedővel jiírt helyekefi szakaszsrigetelők, az aramszedővel nem járt helyeken pedig vdlasazÍgetel(Íkbidosítjak'

Az

Iragyományos és ABB gyártmányú szakaszszigetelő

Flu ry gyártmányú szakaszszigetelő

Az aÍamkörök

állomasi ríramkörök; külön rendeltetésri aramkörök; egyébríramkörök' Az áIlomási aramkörök kapcsolása a kapcsolókertben, a külön rende1tetésű aramkörök pedig az árankörök közelében elhelyezett szakaszolókkal történik.

-

_

lehetnek:

kapcsolása

17.3. Földelések
A ftjldelésekfajtái a következők: - uzemiföldelés;

-

_

földelés; érintésvédelmi munkahelyi földelés.

173 17.3.1.

Az üzemi fiildelés

és a felsővezetél<hezcsatlakozó egyéb berendezések az tizemi.ikhöz sztikséges villamos aramot a felsővezetékől kapjak. Ennek az iíramnak a visszavezetése az tizemi föltlelés útján történik. A villamos vonatfiítéssel üzeme]ő dízei vontatójárműveknél
se is üzemi földelésnek tekintendő.

A villamos mozdonyok

a fiítőaram vísszavezeté_

o tó

ltomds feIsővezeté k

vógóny( tízemi föHetés

)

A vontatási áram útja

gányok nem szigetelt sínsziálai egymással ,,Z''-alakis,kötésekkel vannak <issákowe. Kétsínszílasságetelésű önműködő térkÓzbinosító berendezésekkel felszerelt vasútvonalakon, valamint kétsínszálas szigeteiésű váltó- és vágrínyfoglaltság-ell enőrző biaosítóberendezéssel felszerelt iíllomiísokon - tekintettel mindkét sínszál ságetelt aLapotata - az iizemi foldelés a szigetelt sínszálak közé kapcsolt kieglenlí'tő vágdnyfojtó-trans4formtÍtor (drosszel transzformdto'fiil;ú;;téséhezfemes csatlakoással van kapcsolva' E transzformátorok binosítjil< az ijzemiftildeiés folytonosságát és a foglalt ságérzékelő sinaramkcirök elválasáását.
Z
ki'tés

Azizemifcildelést avágányzatés a ftild együttesen alkotja. Fontos, t'ogy uiagrínyok egyes sínszálai is helyenként egymással jő vezető sodronyokkal cissze legyenek kötve. Egv"' térközbiztosító és állomrási berendezéseknél csak az egyik sínsziílszolgál folyamatos an az rírÁ visszavezetésére,a másik sínszalba épített- a biztosítóberendezés mtiködését szolgáló - szigetelt mezőtát kell hida1ni. Az egysínszéiasszigetelésiÍ tjnműködő térközbiaosító berendezéssel felúerelt vonalakon, illetve az egysínsálas ságetelésű vriltó- és vágrínyfoglaltságot étzékelőbiztosítóberendezésekkel felszerelt állomásokon a vágényoknak váltakona csak az egyik sínsziílaszolgál a villamos vontatás tizemi ftildelésétil - a másik sínsziíl a biztosítóberendezés mut<ciateteséhez sitikséges aramot vez"ti. Á;;-

taiattt sinszól sínvigetetds

szigete{t sí,nszól

h o

sszi

rtí nyú

ótkötés

drosszet

{

jtó) tronszíormólor

oszLop tronszformótoq
'.',

u%

;''f ll', i:;i:''

u

"

Üzemi ftildelések
17

.3.2. Érintésvédelmi ftildelés

Minden érintésnekkitett, územszeriien feszültség alatt nem iílló, de hiba esetén feszültség atrá kerülő felsővezetéki berendezést érintésvédelmifcjldeléssel kell ellátni. Az érintésvédelmifoldelés kapcsolatot létesíta foldelend ő férrtatgy és a földelt sítthálőzatközött. A kapcsolat lehet közvetlen fémes,

174

tott. Ia a fém targy természetes földelési ellenállása kicsi, akkor a közvetlen ftjldelés a vasúti biztosítóbtrendezés múködésében zavarokat okoáat, ezértvan snikség a szikraközös floldelésre.

vagY.ha a biztosítóberendezés ezt nem teszi lehetővé, akkor - szikraköz közbeikÍatásával kialakí-

A rnrrnkavezeték közelében - a feisővezetéki berendezés fiiggőleges vetületétől szakmai utasítások-

földeléssel kell elban rneghatfuozott távolságon belül - lévő fem tárgyakat szintén érintésvédelmi látni , rnert a villamos távhatás, vagy meghibásodás következtében benniik környezetükhoz képest veszélyes érintésifeszültség keletkezhet. A villamos távhatás a következő módokon jöhet létre: a munkavezetékben folyó aram fesziiltséget indukál a közelében lévő fém targyakban (induktív csatolás); _ a munkavezeték feszültsége hiba (pl.: felsővezeték-szakadás) esetén vezetés, átívelés útjan átadódhat a közeli femtargyakra (konduktív csatolás); a munkavezeték és a fém vezető anyagú téngy, valamint a közötttik lévő szigetelő levegőréteg kondenzátort alkot és villamos feltöitődés jöhet létre (kapacitív csatolás).

-

Az érintésvédelmiÍiildelésekkialakítása
17

.3.3.

Munkahelyi fiÍldelés

Földelés, melyet a felsővezetéki berendezéseken, azoktartozékain, valamint a felsóvezeték tartóosz_ lopaira szerelt - tizemi utasításokban meghatőrozot1távolságon belül lévő - egyéb berendezéseken végzett munkak tartarrára az éIet és a testi épségvédelmének céljából ideiglenesen létesítenek,vagy amelyet az ilzemí ftjldelésen végzett munkák, mérések,stb. miatt az ilzemi foldelés helyett alkalmaznak.

A munkahelyi ftildelés fajtái:

_

_

ideiglenes mrrnkahelyi ftildelés: A ftjldelés végrehajtásának eszköze aföldelőrúd. Aftldelés xégrehajtásakor jól vezető femes kapcsolatot kell létrehozrri az iizemszeriien fesztiltség alatt á|Iő, de a floldelés telepítése előtt kikapcsolt felsővezetél<t berendezés és az üzemi földelés, vagy azzal fémes kapcsolatban lévő fémtfugy kozött.

_

fix munkahelyi fildelés: Abban az esetben, Lta az ideiglenes munkahelyi földelést hosszabb időre kell telepíteni, abinonság fokozása érdekében az uzemszerűen fesztiltség alatt áIló, de a fix foldelés telepítése előtt kikapcsolt felsővezetéki berendezés és az izemi földelés között a is kapcsolatot lehet létesíteni.Az így elft'ldelőrudon kívül fémsodrony segítségével lésnek nev ezaLk' ké sztilt fti l delé st Jix mu n k a h e ly i fö ld e
gépi frldelés:

olyan állomásokon, ahol az ideiglenes munkahelyi földelések telepítési gyakorisága
igen nagy (yi.: határállomások) az ideiglenes munkahelyi földelések telepítésiidejének csökkentése érdekében gépi földelő berendezések is alkalmazásta kert'ilhetnek. A gépi föidelő berendezésben a foldelőrudat ki.ilön e célra készült villamos távműködtetésű szakaszolők helyettesítik, a földeiés látbatőságát pedig automatikusan beálló jelzőtáncsak biztosítják.

175

17.4. A 2x25 kV-os vasúnillamosítósi rendszer
Azonos hosszuságú táplálási szakaszon átviendő teljesítmény növelése elsősorban a feszii1tség növelésévellehetséges, azonban a felsővezeték feszültségének névleges értékeit,illetve a níréshatarokat szabványok rögzítik. Ha tehát adott vonalszakaszon a nagyobb forgalom, illetve a nagyobb teijesítménytivillamos vontatójárművek közlekedtetésre teljesítmény-bővítésrevan szt'ikség, akkor a tápláló alállomások közötti távolságot - a tápszakaszok hosszát - is csökkenteni kell, amellett, hogy az aléilomásokon beépítetttranszformátoroknak is nagyobb teljesítményűeknek keli lennitik A vasúti alállomások bővítése,új aláliomások telepítésesziikségessé teheti a l2akV-os háIőzat megerősítését,vagy esetleg új 120 kV_os táwezeték építését.

tápvezetéken halad.

A bővítésiigényből adódó beruhrízás költségkihatása mérsékelhető a2x25 kV-os vontatási rendszer alkalmazásával, mert az enetgiát 50 kV-on szá|Iíwakisebb aramok folynak. Új vonalak villarnosításakor kevesebb vontatási alállomásra van sziikség, esetenként elkerülhető a I2O kV-os táwezeték megerősítése' vagy kiépítése. A rendszer járulékos haszna, hogy a távközlési-és egyéb gyengeiíramú há|őzat zavartatása kisebb, mint a hagyományos, 1x25 kV-os táplálás esetén' Ez arza! magyarázható, hogy azokban a szakaszokban, ahol villamos vontatójiírmű nem közlekedik, az aláIlomás felé visszafolyó fuam nagy része - mely egyébkénta gyengearamú foldkábelekben zavarjeleket (pl.: búgófeszültség) indukrál - kikerül a fi'ldből és a sínhálőzatből és a felsővezetéken és ahozzáközeli

csolni, melyek telepítési költsége az |x25 kY-os rendszemél nem jelentkezik, valamint az ríramkór impedanciája és vesztesége - a takarékhanszformátorok miatt - nagyobb az lx25 kV-os rendszerhez képest.

A rendszer hánánya, hogy a tápvezeték és a felsővezetékközé takarék-transzformátorokat kell kap-

Murakeresztur - Nagykanizsa - Ba]atonszentgyörgy vasútvonal -szakaszt.

A2x25 kV-os rendszerrelvillamosítottiák Magyarországon

Kaposvár - Somogyszob _ Gyékényes (Keszthely) - Fonyoa - siófot - saúadbaityar,
a

hossziánc, mind a tápvezeték feszriltsége tehát aftjldhöz (arósínhez) képe5t 25 ki,míg egymáshoz képest 50 kV. Ezért a tápvezeték és a hosszlánc közvetlenül nem kapcsolható össze, egymástól el vannak szigetelve.

A2x25 kV_os rendszer kialakítása egyvágányűpályaesetén _ i|yen a fenti vonal is _ a következő: Az 50 kV-os táplálás középpontját közvetlenü!, vagy a mellé telepített takaréktranszformátor útján lefoldelik, míg egyik végéta tápvezetélce, másik végétpedig a hosszláncra kapcsolják. Miná a

hatéltozotttávolságokra - 2:I áttételű takaréktranszformátorokat kell telepíteni. Nagi'on leegyszenísítveúgy fogható fel, hogy a villamos vontatójrírmúvet 25 kV-on mindig két takaréktranszformátor táplálja, míg e transzformátorokat primer oldalról 50 kv-taltáplaljuk. p kcizelitésben láthatő, hogy az irnpedancia négyszeresére nőtt (a prírhuzamos vezetőket sorosítotuk), az áram a felére csökkent, és így 25 kV-os a feszültségesés azonos teljesítménymellett akkora iesz, mint hagyományos tápláIás mellett. telmények mellett 2x25 kY-os rendszerben hosszabb szakasztápláIhatő,mint hagyományosan' Ha a tápvezeték és a munkavezeték közelebb kerülhet egymáshoz, akkor a kör induktivitása - és így az impedancia - tovább csokken.

A tápv ezeték és a fels ővezeték csak e gyszere feszülts é gmente síthető. A munkavezeték és a sínhálőzatközött tehát továbbra is 25 kV a feszültség. A palya mentén - meg-

A részletes elemzések szerint az impedartcia négyszeresnélkisebb mértékbennő, így azonos köve-

t76

/2o

kv

/-r) Irl
itr
.l ll

T

;i_l

5ottt
hossz/ón"
br!

I :

\ .\
to

t+
L----.r
I

\

,c!h

\l

:l -rl

I

táe.ezs#}

^2x25

kV_os táplálás kapcsolása és működése

a vasÚTr .IÁRMuvEr 13.vrr,rÁnnos nrzroNsÁcrncmrrx.q., ÉRn{rÉsvronl-rM

Üznnrpr,rrrÉsnsonÁN

tészét,amely feszültség alá kerülhet' csak akkor szabad megközelíteni, vagy megérinteni, ha a következő feltételek egyidejúleg teljesiilnek: _ az árarrLszedőket leeresáették; _ a jrírmiivet külső aramfonás (mozdonyszíni csatlakozas, villamos vonatfiités) nem táplálja; _ a villamos gépek egyike sem forog; _ a kondenzátorok nem tarolnak energiát; r a vezérIő aramköri hibakeresés kivételével a villamos vontátójárművet a ftldelőkapcsolóval szab ély szeriien leftildelték; _ tetőmunkálatoknal a felsővezetéket is szabáLyszerűen lefoldelték és a szomszédos váganyok feszültség a\att áI1ő felsővezeték-szerelvényei sem veszélyeúetik a biztonságos munkavégzést. Véletlen fesniltség aIáheIyezés megakadáLyozása érdekébenavezetőasrtal ieteszkulcsát a hibaelharítás tartartira a hibaelharítást végzó magánáI köteles tartani, ha aú' a földelés céljából nem kell az átamszedő szelektálő vá|tóban tartani. Idegen vasút vontatójárműve esetén a jtmtlre érvényes kezelési szabályzat és azúzemeltető vasút rendelkezései szerint kell értelemszerűen eljárni.

A villamos vontatójármű bármely

Dízel vontatőjarmíi villamos vezérló, villamos segédrizemi, villamos fritési és villamos erőáwiteli berendezésein, melyek a mozdonyszekrényhez (sínhez) képest 42Y-nálnagyobb feszültség alá kenilhetnek' megéÍinteni, illetve ezekenmunkát végeznt a következő feltételek mellett szabad': _ a díze\motort leáilítottiík, a vezér|ésirendszert feszültségmentesítették, kivéve, ha a

_

hibakeresés ene iranyul; a jfumn sem mozdonyszíni csatlakozásról sem a fiitési fovezetéken keresztül nem kerülhet feszültség alá;

1',77

_

többesvezérlés esetén a jrírművek között a villamos csatlásokat (fiítés,vezérlés)megsztintették; a segédüzemi és a fiítésiberendezéseken végzett munkáknál külön gondot kell ford'ítaní az ezek szabáiyozó berendezéseibe építettkondenzátorok kisütésére.

Bekapcsolt felsővezeték alatt álló villamos vontatójánnű tetőberendezéseit nrég közvetve sem szabad megközelíteni' vagy megérinteni.

Az érintésveszélyrefokozottan ügyelni kell az olyan villamos mozdonyoknál, ahol az oldaljardríró1 a feszültség alatt á1ló tetőberendezés kézzel elérhető. Az ilyen villamos mozdonyok oldaljardáin
csak a tetőberendezés szabáIyszerű ftildelése után szabad tartózkodni.

Villamos felsővezeték alatt dízel vontatójármli tetején' ilietve a járműszekrény azon részén,amely a megközelítési távolságon belül van csak a felsővezeték szabályszeni Ítildelése után szabad munkát végezni. A megközelítési távolságra vonatkoző szabáIyozást a vasút szakmai utasításai tartalmazzák.

alállomás elektrikusától - a helyszín pontos megnevezésével - kikapcsolást ke1l kémi, a kikapcsolás megtörténtéről a visszajelentést meg kell várni. Ezutrán az előzetesen elfektetett állapotban összeszerelt ftildelő rúd saruit el kell helyeari a síneken és a csavarszorítóval - jó érintkezéstbiztosítva - a sínfejre kell szorítani. olyan helyet kell keresni, ahol a sínek tisáiík, szerrnyeződés nem kenilhet a sín és a ftjldelő saruja közé. Enftan a ftldelő rudat a szigetelő alatt megfogva fel kell akasztani a munkavezetékre, vagy az azzal jő fémes kapcsolatban lévő munkavezeték-tartó oldalkana. Alapelv, hogy mindig legalább annyi földelő rudat kell haszrálni és olyan iriínyban' ahány iranyból és ahonnan a munkahelyre feszü]tség érkezhet (pl.: egy keresztezésnél akar 4 ftjldelő rúdra is sztikség lehet). A munka befejeztével a ftildelő rudat először a felsővezetékről kell eltávolítani, a sínről .'uk u rud elfektetése és szétszedése utlín szabad lecsavaroni. Enatán kérhető az előbbiekben ismertetett módon a visszakapcsolás.

A villamos felsővezeték szükségesséváló ftildelése e!ótt azilletékes forgalmi s/olgálattev ő

utján

az

Leszakadt felsővezetéket megközelíteni, megérinteni. életveszélyes,ezÉrt tilos. A feszültség alatt álló felsővezeték leftildelése (kényszerftildetés) tilos, kivéve, ha közvetlen élet-, vagy vagyonvédelmi okból nincs elegendő idő az ideiglenes munkaheiyi ftildelés telepítéseelőtt a földelendő ríramkör előzetes kikapcsolásara. A kényszerft)ldelésvégrehajtását a vasút miiszaki utasításaiban szabályozza
vonatfritési kapcsolatokat csak feszültségmentes iíllapotban szabad össze-' vagy szétkapcsolni, mert a feszriltség alatt történő kapcsolás életveszélyes. '
zánt fővezetéki kapcsolatokat ftapcsolati doboz, vakdoboz, vagy míndkeltő) az ezel<hez rendszeresített egységes kulccsal (fiítésireteszkulcs) kell kinyitni. A kapcsolatok záxásaMagyarországon egyelőre nem kötelező' A lengőkábelen lévő dugaszolót a kapcsoló dobozba történő behelyezése után a ftgzítő fogantyú karjának lenyomásával rögzíteni kell, majd a kapcsolódoboz fedelének lehajtásávai is biáosítani kell a kapcsolatot szétcsúszásellen.

A villamos

A kulccsal

A iengőkábelnek használaton krvül
hová máshovátörténő

Két jármű között lévő villamos flitési kapcsolatok köZül esak az egyiket szabad összekapcso]ni. másik kapcsolódoboz fedelét be kell csukni és a kapcsoló dugasá a vakdobozban kel1 rogiíteni'

A

a vakdobozban kell lennie, lépcsőre, kapaszkodóra, illetve bárelhelyezése még ideiglenesen sem hirhető meg.

tolni.

Kiolvadt frítésiolvadó biztosítót csak fesniltségmentesítésutan szabad' a megfelelő értékűvetpó-

Minden szeméIyszáilító vonatban a villamos fritési kábeleket egész éven át feszültség atatt állőnak kell tekinteni, kivéve, ha a vonatot gőzmozdony továbbítja és nincs a vonatban villamos vonatflitő kocsi és a villamos előfiités lehetősége isl<lzárt.

178

Vill

arrros

fiités alatt á1ló szerelvényeknél a fékpróba megtartható, azonban a kocsik között,
b

vagy

alatC Égzendő

ármily en munkáho z

fe s zült

s é gm

ente s ítést ke 1l

kérni.

vezetekeken javítást végezni csak akkor szabad, ha a feszültségmentesítésmegtörtént, vagyis ha: _ a mozdonyvezető, a villamos f,ítőkocsi kezelője a fiítőaramot szolgáltató jármtivön lévő f,itési fokapcsoló, illetve vezetőasúal reteszkulcsát a munkálatokat vezető, vagy végrehajtó dolgozónak átadta, vagy ha, _ a mozdonyvezető' villamos vonatfiÍtő kocsi kezelője és az előfiÍtőgép/telep kezelője feszültségmentesítést bizonyító írásos engedélyt állít ki és artsajátkezti aláírásával e1Iátvaátadja a munkálatokat vezető, vagy végző dolgozónak. Az írásos engedélyt olyán esetben kellkiállítani, ha reteszkulcs nincs, vagy meghibásodás miatt nem vehető ki a reteszből. - a villamos előfiítéscsatlakozó fejét a dolgozó reteszelte és a retészkulcsot magához vette.

A vj]lamos vonatfiitési berendezés kapcsolatait össze-, illetve szétkapcsolni, biztosító-, vagy bárrnilyerr rnás nagyfeszültségű készrilékszekrénytkinyitni, biztosítót cserélni, fiítőtesten, kapcsolókon,

A reteszkulcsot, vagy az engedélyt csak az összes munkak teljes befejezése utrín szabad a mozdonyvezetönek, a üllamos fritőkocsi kezelőjének visszaadni. A visszaadás előtt az engedéIyen a munkák befejezésétalríírással kell igazolni. A reteszkulcs, va1y az engedély visszaadása utiín a vonatfiÍtési
berenlezést fesáiltség alatt állónak kell tekinteni.

179

Felhaszndlt irodalom
e uÁv Rt'
hatályos műszaki utasításai.

Varga Jenő: Vasúti dízel vontatójárművek Lovas - Mezei: Vasúti dízeljrírmű-vezetők zsebkönyve
dr. Kassai - Kőhalmi - oroszvary - Szládik: Nagyvasúti villamos mozdonyok

Lovas - Mezei - Zádori: Villamosmozdony-vezetők zsebkönyve
dt. Czére Béla: A vasúti technika kézikönyve I.

Hanzel András

:

Elektrotechnika

Hunor LászLi: Vasúti járművek félvezetői l.-il.

HorváthViktor -ZádoriZo|tén: Villamos mozdonyok műszaki leírása és',kezelésiutasítasa a mozdonyvezetőkrészére I.-il. Hunor - Barcá: Útrnutató aY43 sorozatú mozdony menetszolg áIatához Hunor László:Útmutató a villamos mozdonyok menetszolgálatáútoz,IV. rész, V63 sorozatú
rnozdony

Hunor Lász]ó: A V46 sorozatú villamos tolatómozdony szerkezete éskezelése Bencsik - Lovas - Mezei: Vasúti vontatójárművek iizemeltetési zsebkönyve Rónai Endre: Vasúti villamos felsővezeték Fodor Csaba: A2X25 kV-os nagyvasúti villarnosenergia_ellátás rendszerterve Verebélf Laszlő _ Sztrókay P"ríl: Viilamos vasutak
_

-

Bakos István

Csríki - Ganszlgy - Ipsits - Marti: Teljesítmény-elektronika
dr. Domonkos Siándor - dr. Papp György: Villamos készülékek dr. Bausz Imre: Irányítástechnika

Miklós - dr. Nagy Lászlőné: Villamos vezérlések Téglás Imréné- Szlávik Lásztőné - Mersich Ivánné - dr. Papp Árpaane - Nagy Géza -Major -' LászIő: Villamos méréstechnika 'n
dr. Tverdota

Bakos Istvan -Balcző Zoltén: Villarnosságtan

g - Leitfaden fiir Triebfahrzeugfiihrerausbildung ÖBn - DB 822: Beschreibung und Bedienungsanweisung fiir die Triebfahrzeuge DB AG' - Arbeitsmappe ftir die Aus- und Fortbildung von Triebfahrzeugfiihrern
Ön

Barabás Miklós: Villamos gépek

DB AG. - Arbeitsmappe

- Grundlagen der

Lokomotivtechnik

Deutsche Bundesbahn - Beschreibung des Druckluftschnellschalters Bauart DBTF Az egyes gépek, készulékek gyríri leírásai és kezelési utasításai.

r80

Tartulomjegyzék

1. ANTAGSZERKEZETIALAPISMERETEK

""""""""""""'2
3
.3

gÁl'Óz'tror z. ncrr,NÁnu,nj
-

És'lzox

ÖsszBr'ÜccÉsnr""""
.'.'.....'.'........'""

-3

z-

tt

Az

áramerősség"""""""'

2.5.1.

I. (,,csomóponti,,) Kirchoff

tÖrvény", o'riarhrro.oro,

nop"roi;

"it"rauarot,

eredője""""'

'"""" "6

2.5.3. Elleruáu^

-nii'"i-Á 'aa"á'ia

phn

tarvinye alapján)""

kapocsfeszültség, ideólis 'q9w-'' Forrós- és Kqpocveszul'Daéi', 3.1.3. Forrá.s4. Á
5.

)r"iliiroirr-ferrattsagforrasok.-....""' -:

""""""'9
ín

vELAMos

TELJEsÍrvrÉtwÉstwuxxa

.10 ..........................10

181

8.5.

A MÁGNrsrs rÉnrnossÉc'............

8.6.3. Az anyagokfelosztása mágneses

szempontból..................

......'...,'.,.'..23

8,8. 8.9.

A uÁcNrSEs TÉRBE HELYEZETT, '$'qyp61ÁrlÁnr vEZETÓRE HATÓ ERŐ Az ÁnqvIraar ÁrlÁnr pÁruruZAMos VEzEToK KÓZÖTT rpu.ÉpÓ pnoHATÁs..........

.....................25

........26

8'] I.]' A nyugalmi
8. 1

1.2.

Á

indukció......'
indukció.'.....

kc)lcsÓncjs

'...'...'...'.27
.................27

r82

1l.2.2.2. Autotranszformátorok

(takarékkapcsolású-, vagy takarék transzformátorok).''............'.

.......''..'....'..'. 51

]Í.3,1.Azaszin]qongépekműkÓdéseésszerkezete.'..'.,,,.',',...
I7 -3.3. Az aszinlaon gép Íeljes nyomaték-fordulatszám (M-n)

jelleggörbéje.......''.'...

.'.....62

1Í.3.5' Az aszinlaon

motorokfordulatszám-szabályozasa

'.,....66

1I .3.6. Az aszin]ton motorokforgásiránydnak megváltoztatása .'

1

I

I '4.2. Az eglenóramú gépek szerkezetifelépítése. L4.3. Az eglenáramú gépek gerjesztési módjai.........

.'.....'...'....:...........

...............l'.... j:...........

..'...............71

'...'.'.'...72

11

.4.6. Az armatúra-reakció követltezményeinek

kiküszcjbÓIése.................'.

....'..'........'..'.'74

] 1.4.7.

Az eglenáramú villamos gépek jellemzői, ijzeme és alkalmazásuk.........'.......

'......76

ll.4.7,z.1. Az egyenárunú motorok
l|.4.7 '2.2.

Az

egyenárunú motorok

indítrása és forduiatszám-véltoztatisa.'. forgasirány-válto^atása........

...............'......,.. 82 '..'''.......'... 86 .''.'.........'....... 87

I|.4'7.2.4. A parhuzamos gerjesztésű (mellékáramkörű, sönt-)

motorok'........

183
t2.

FÍ:LvEzETÓK

ÁnavuruNyÍrÓx.......

..'.'..'............'....92

I2.4.

Az ÁRÁMRANyÍrÓr I-eGroNrosABB
l2.4'l .2. 1 fazisú, 2

rerrÁ.......... egyenirányító-kapcsolás..'.....

............98
........

l2'4'l'1' l

fázisú,

1

utas

l

ütemü

utas 2 ütemű

1trtutÜ;
(

1F2U2Ü) egyenirányító kapcsolás, egyfázisú hídkapcsolas, Graetz kapcsolású egyenirányÍ-

99

l2.4.|.3. A háromfázisú vezéreletlen (diódás) h{dkapcsolású egyenirrinyítl. ....'...........1'.......'...'....'.'........'...'. I2.4.|.4. Aszimmetrikus, féligvezérelt, egyflízisú, hídkapcsolású, tirisáoros egyeniranyító . ... ....... . .'.......'......'....'.....

loo l00

l2.4.l.5.1. Középkivezetésü, - takarék-kapcsolású - teuesen vezérelt, egyfázisú egyenirányító híd....'...'..........'.............. l03 12.4.2. Az eglenirártyítóknéhárr kiegészítő eleme..'.....''..''.. ....................I03

1

invertere.'....... vontatójárművekben........ 3. AKKUMULÁToR-TÖLTÓ ÉsTÖLTÉSSZAB LIr ozÓ BERENDEZÉsEK..
l2'4.5. Korszerű áramirányítók és áramirátlyítós hajtások a
l2.4.4.l. A BDVmot sor. villamos motorkocsik ftüzemi

:.'.....' 106
....

'...'....'........I07
..110

13.3.

l3.2. Az AT_1 rÍpusÚ TIRIszToRos AKKUMULÁToR-TÖLTÓ....... A TA 89V/130A TÍPUSÚÁKKUM{]LÁToR_TÖLTŐ........'.....

............'.........114

'..........'.''.....l12

l4.l. A VILLAMos fu, vltI.ÁMos KISÜLÉSEKLÉGKÖzutIYoMÁsÚI-EvgcÖnpN.'....'....'.....'.+.
a

........'......'.....l

l5

14'4. KÁPCSoLÓKÉszÜLÉKEKFELÉPÍTÉSE, ÜZEME....'..

'........'.....I 17

l4.4.2.I.2.AGEC.ALSTHoM22CBtípusúvákuum-megszakító l4,4.2.l.3. A SÉcIüRoN BVAC típusúvákuum-megszakitó.,.....'''...
14.4.2.3. o]vadóbiaosítók, kismegszakítók, motorvédő 14'4.z.4. Összetett kapcsoló-berendezés - aV43 sorozatu mozdonyok

14.4.2.1.I. A

BBc DBTF

30i 250 típusú

légmegszakító

....... 119

..'.......I23
.......'.........' 130

kapcsolÓk

No

32 típusúfokozatkapcsolója..'..............

15.

MÉRxs- vEZÉRLÉs_ ÉsszenÁLYozÁsTEcHNIKA, vILLAMos

vÉopLlmx

......'..'....L32
.......'......135

184

15.3.1.1.l. Védekezés a légköri eredetű tulfeszültségekkel 15.3.l.l.2. Védekezés akapcsolasi eredetű túlfeszültségekkel l5.3.l.2. Minimális (nullfeszültség-), maximális feszültség-védelem (tartós

szemben '..'..''.... I42 szemben'.... ........:..........'..... l43 tulfeszültség-védelem) ........'..... l45

1 5.3.4. l. l. 15.3.4.1.2.

AIEZY-3

A SPERKOG-5 típusúegyenirányító-védelmi
típusúegyenirányítÓ-védelmi

berendezés...

berendezés .....

..........................

I

....'.........'.

l53

53

15.3'5. Hibás lrapcsolásokkal 16.

szembenivédelmek......

.....''.....I54
...........154 ..............'............159
...'.' ]

NAGYVASÚTI FELsÓvBzBrÉxr

Ánq'}ÍsznoÓx..............
ÁnevszEpÖ_csAlÁD.......

l6.l.AzAoP-317TÍPUsÚTELJEsoLLÓsÁRÁMsZEDo..........
16.2. lLz
16.3.1. A ÍIEMENI glártmányú

AFP-l2l, AFp-221 ÉsAFP-ZZLP rÍpusÚ FÉLoLLÓs

]6.3.2. A SCHUNK glártmárly, WBL 85 típusú
17.

BWL}-128 típusúáramszedő

'...-......... áramszedő..........^...

61

.........161

FILSŐVEaETtrT<IISMERETEK, Á NAGYVASÚTI vILLAMos voNTATÁs ENERGIAELLÁTÁSA.Ió2

17.l.

AlÁrlouÁsor(lneNszronuÁToR-ÁLloMÁsoK).'..........

.........................''...'....'.'..,.164

I'7.4. 18.

2x25 KV_os vAsÚTVILLAMosÍTÁsI
^

RENDSZER....

..........'175

VILLAMoS BIZToNSÁGTECHNIKA, ÉRINTÉsvÉnrlBM A vAsÚTI JliRMÚvEK ÜZEMELTETÉSE

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->