P. 1
Kidolgozott Tetelek Magyar Irodalom

Kidolgozott Tetelek Magyar Irodalom

|Views: 382|Likes:
Published by Karoly Bertalan
no
no

More info:

Published by: Karoly Bertalan on Nov 20, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/19/2015

pdf

text

original

1

1. A népköltészet szerepe a magyar irodalomban
I. A népköltészeti alkotások általános jellemzése: Szerzőjük ismeretlen. Évszázadokon keresztül szájhagyomány útján terjedtek. Céljuk a pihentetés, kikapcsolódás, szórakoztatás volt. Segítik egy közösség összetartását (közösségi művek). II. A népköltészeti alkotások műfaji csoportosítása: LÍRA (költészet) népdalok népköltések IRODALOM EPIKA (elbeszélő irodalom) népmesék népmondák DRÁMA (színjáték) népi játék

Népballada (összetett műfajú)
III. A népköltészeti alkotások műfaji összehangolása:

1. Lírai műfaj: népdal Jellemzői: Verses formájú Dallam is járul hozzá Egy dalnak több változata is kialakulhat (pl. eltérő szöveggel). Legfontosabb fajtái: a) b) c) d) e) f) Szerelmi dalok, pl.: Tavaszi szél vizet áraszt Virágénekek, pl.: Láttál-e már valaha csipkebokor rózsát Katonadalok, pl.: Kossuth Lajos azt üzente Bujdosóénekek, pl.: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek Gyermekdalok, pl.: Cirmos cica, haj Csúfolódók, stb. történetet mondanak el): a népmese és a népmonda

2. Epikai műfajok (

a) Népmese: Csodás elemekkel átszőtt, kitalált elbeszélő történet. Jellemző kezdet (Egyszer volt, hol nem volt…) és befejezés (Itt a vége, fuss el véle!) Mesebeli szófordulatok, kifejezések (Szerencséd, hogy öregapádnak szólítottál!) Boldog befejezés (A jók győzelme) Meseszámok: 1, 2, 3, 7, 12, 21, 24, 99, 100, stb. Fajtái: csalimese, hazug mese, tréfás mese, állatmese, tündérmese stb. b) Népmonda: Csodás elemekkel átszőtt, elbeszélő történet, de a mesékkel szemben mindig van valóságtartalma is, (pl. egy létező hely vagy történelmi személy). A monda fajtái: eredetmonda: Egy nép eredetét meséli el. (pl. A csodaszarvas, Romulus és Rémus) hiedelemmonda: Általában egy valós helyhez kapcsolódik, annak vélt kialakulását mondja el, vagy nevét magyarázza meg. (pl. A balatoni kecskeköröm, A Fiú sziklája) történeti monda: Egy létező történelmi személy tetteiről szól. (Mátyás-mondák)

2

3. A népballada (pl. Kádár Kata, Kőmíves Kelemenné) jellemzői: Összetett műfajú: Lírai verses formájú Epikai történetet mond el, cselekménye van Drámai párbeszédek színpadra vihető, könnyen eladható Tragikus befejezés (pl.: Kömíves Kelemenné halála) Ismétlődő sorok, versszakok (pl.: „Összetanakodik tizenkét kőműves…”) Rövid, tömör előadásmód Ellentétek (jó-gonosz, gazdag-szegény) Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek, lehet hiányos a cselekmény is (pl.: Nem tudjuk, mitől dől össze Déva vára.)

2 . J a n u s Pa n n o n i u s ( 1 4 3 7 - 1 4 7 2 ) kö l t é s z e t e
I.Életrajzi adatok: Janus Pannonius felvett név (=Magyarországi János), eredeti neve Csezmiczei János. Nagybátyja Vitéz János püspök jóvoltából itáliai egyetemeken tanulhatott, s ekkor ismerkedett meg a humanizmus és reneszánsz eszméivel. Hazatérése után Hunyadi Mátyás udvari költője lett, majd belekeveredett egy Mátyás elleni összeesküvésbe, s a király haragja elől menekülve érte utol a halál. A humanizmus és a reneszánsz eszméi:

II.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában született meg a XIV. században. Lényegük: a) Humanizmus: Olyan világnézet, melynek középpontjában az ember áll (homo, human = ember). Az embert alapvető értékének tekinti, az ember dicsőségét, a földi boldogsághoz való jogát hirdeti. b) Reneszánsz (renaissance = újjászületés): Az ókori görög-római művészetek újjászületése. Mivel az antik művészetek szintén emberközpontúak voltak (emberi szobrok, az ember nagyságáról szóló drámák stb.), a humanizmus hirdetői felújjították ezeket. Pannónia dicsérete:

III.

a) Műfaja: epigramma. Az epigramma rövid, tömör a végén csattanóval végződő költemény (eredetileg sírfelirat volt.) b) Nyelve: latin (A latin egészen 1844-ig hivatalos nyelv volt Magyarországon.) c) Mondanivalója: A költő büszke rá, hogy Magyarország felveszi a versenyt Itáliával: nálunk is születnek már szép versek. Humanista hatás: Az országot egy emberi lény (a költő) teszi egyre híresebbé. d) Verselése: időmértékes verselés IV. Az időmértékes vers jellemzői:

a) A vers ritmusát a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása adja meg.

Sokra becsülnek már. Egy katonaének: Műfaja: dal. a hazám is büszke lehet rám. mivel vállalják ezt a szép. 9. versszak: a vitézek örök dicsőségre. és legfeljebb egy mássalhangzó követi. Például: „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek. versszak: tetőpont: a vitézek példamutatása: emberség. versszak: a végvári élet dicsérete (ez a legszebb a világon). szomorúság. Szellemem egyre dicsőbb. halálos veszélyek. Irodalmunk a török időkben I. bátorság 6-8. S most Pannónia is ontja a szép dalokat. vagy egy rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó áll. éhség. Jele: Rövid: ha a magánhangzó rövid. Jele: U c) A szótagok verslábakba rendezhetők. dicsőség. személyes élményei alapján is. 2-4. Szerkezete: 1. versszak: a katonaélet szépségei: dicsőséges harcok szép fegyverek 5. Életrajzi adatok: elszegényedett nemesi családból származott. gyakran katonáskodott. 2. a vers formája: disztichon. Balassi Bálint (1554-1594) 1. .3 b) A szótagok hossza: Hosszú: Ha a szótag magánhangzója hosszú. Végül Isten áldását kéri rájuk. a halál is harc közben érte (halálos sebesülés Esztergom ostrománál). versszak: a katonaélet árnyoldalai: fáradság. Nagy szerelme volt Losonczy Anna (Júlia). megismerte a végvári vitézek életét is. Tartalma: a költő a végvári katonák életét örökíti meg. ezek közül a leggyakoribbak: : spondeus U: trocheus UU: daktilus UU: pürrikhiusz U : jambus UU : anapesztus d) A soroknak is külön elnevezésük van: Ha egy sor hat verslábból áll: hexameter Ha egy sor öt verslábból áll: pentameter Ha hexameterek és pentameterek váltogatják egymást. de nehéz életformát. s általa híres e föld!” 3.

Gárdonyi Géza (1863-1922). A láthatatlan ember. az előzményeket később tudjuk meg Isteni beavatkozás: a magyarokra Isten bűneik miatt küldi rá a törököket. ismétlődő kifejezések: pl. Miután gazdája török fogságba esett. Zrínyi Miklós (1620-1664) a) Életrajzi adatok: költő. fiát is hazaszeretetre nevelte. Költőként ránk hagyott legnagyobb műve a Szigeti veszedelem. Egri csillagok. század). körmondatok) 2. III. Ezekhez lantkíséret is járult.: vitéz Zrínyi 4. Gárdonyi Géza: Egri csillagok I. költő: legismertebb verse: Fel nagy örömre (ma katolikus karácsonyi ének). Seregszemle: a döntő csata előtt bemutatja a magyar és a török sereget is. melynek témája mindig egy történelmi esemény.: eszéki híd felégetése). Eposzi kellékek: Bevezető könyörgés: Zrínyi Szűz Máriához fohászkodik. Az Eger vár viadaljáról szerzett ének az Egri csillagok alapvető forrása lett.) b) eposz: hősköltemény. Bár a harcot a magyarok elvesztik a törökkel szemben. In medias res kezdés: a dolgok közepébe vág. Hadvezérként több sikeres csatát vívott a török ellen (pl. Foglalkozása: általános iskolai tanító. vándor énekmondóként járta be az országot.4 II. Politikusként célja a török kiűzése volt Magyarországról egy önálló magyar hadsereg felállításával. 26 históriás éneket hagyott ránk. az egri remete Születési hely: Agárdpuszta (Gárdony) Család: édesapja Kossuth fegyvergyárosa volt 1848-ban. (~ Himnusz) Emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hősök: Zrínyi Miklós. Az énekek fontos történelmi források a török háborúk korából. Bonyolultság (hosszú cím. Állandó jelzők. 2. Tinódi Lantos Sebestyén (1505?-1556) Élete: Jobbágysorból felemelkedve Török Bálint íródeákja lett. b) Szigeti veszedelem Tartalma: dédapjának. a szigetvári hős Zrínyi Miklósnak állít emléket az 1566-os szigetvári ostrom történetének megírásával. Szerepük: 1. mely általában egy nemzet történelmének nagy eseményeiről szól. mégis ők a mű igazi hősei. író: fontosabb művei: az én falum. Irodalmi jellemzői: 1. Isten rabjai. Műfaja: barokk eposz a) Barokk: a reneszánsz utáni művészettörténeti korszak (XVI-XVIII. Epikai mű: több száz soros elbeszélő költemény. politikus és hadvezér. Mély vallásosság (Zrínyi többször is imádkozik istenhez. jellemző eposzi kellékekkel. Históriás ének: több száz soros elbeszélő költemény. újságíró .

fejezet: Hol terem a magyar vitéz? Ebből a fejezetből meg a regény legfontosabb szereplőit. A kapitány szigorúan elbánik mind a török leveleit hozókkal. alapvető forrásként használta fel Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit. élete végéig fogolyként kell élnie. Ez a szökés sikerül is. Gábor pap egyedül hajtja végre. 3. fejezet: Oda Buda! Gergő közben kamasz fiúvá serdült. Tartalma. ezért elrabolja Gergelyék kisfiát.Holdfogyatkozás A török támadást indít Eger ellen. beutazta a regény helyszíneit és jegyzeteket is készített a leendő regény számára. a fiatalok össze is házasodnak. A harc során a török minden próbálkozását sikerül visszaverni. majd az árulásra készülőkkel.5 II. a) Egri csillagok Műfaja: regény elbeszélő történet: cselekménye van nagy terjedelem (akár több száz oldal is lehet) fejezetekre tagolt (5 fejezet) sok szereplője van. Mekcsey és Gergely is. 2. a fiúknak búcsúzóul odaajándékoz egy zöldköves gyűrűt. de ismét sikerül megszöknie. s azt vérontás nélkül sikerült is elfoglalniuk. sőt a törökök többi rabjait is kiszabadítják Dobóval. Gábor pappal aknás robbanást kísé relnek meg a török szultán ellen. A fiú azonban az éj leple alatt megszökik. a félszemű török. . Keletkezése: Az írót öt éves kisfia ösztönözte legjobban (mindent tudni akart az Egri várról) Gárdonyi alapos kutatómunkát végzett: 1. mint fegyvertartó Dobó István: szigorú. amit még Jumurdzsáktól vett el. s Gergely is fogságba esik.a regény főszereplőit édesapjáról mintázta meg: Bornemissza Gergely. Gábor pappal együtt Török Bálint udvarába kerül. a Héttoronyba záratott. de az őröket nem sikerül megtéveszteniük. mivel szülei egy gazdag hadnagyhoz akarják kényszeríteni. A Töröknél Ali és Ahmed pasa mellett felbukkan Jumurdzsák. . fejezet: A rab oroszlán A címben említett rab Török Bálint. Gergőt Vicuskával együtt elrabolja Jumurdzsák. Mellette Gergelynek Évát is meg kell szöktetni. de kötelességtudó és hazáért meghalni kész várkapitány. de a vagyon nem kápráztatja el: örök hűséget fogad a szegény Bornemissza Gergelynek. akit a szultán a konstantinápolyi börtönbe. többek között Bornemissza Gergely találmányainak köszönhetően. Mivel nem hajlandó törökké válni és a szultán szolgálni. A várostrom során Dobó feltétel nélküli hűséget követ el a védőktől. s olasz énekeseknek öltözve be is jutnak Török Bálinthoz. A fiú az egyik volt fogollyal. fejezet: Eger veszedelme. 2. Gergely és Mekcsey ugyan megpróbálják megszöktetni. Éva közben a királynő udvarhölgye lett. levéltári iratokat nézett át. A fejezet végén megtudjuk. erre esküt is tesznek. Jancsikát. s tanítójával. A robbanás során a pap meghal. hanem Gergelyék is visszakapják elrabolt fiukat. A regény végén nemcsak a törökök vonuln ak vissza. A védők között ott van Dobó. Mivel az akció életveszélyes. cselekménye b) c) 1. aki a gyűrűjét szeretné visszaszerezni. szereplői. 3. 4-5. milyen csellel vette be a török Budát: amíg a magyar főurak a csecsemő királlyal a szultánnál vendégeskedtek. a janicsárok beszivárogtak a budai várba.

Századi Magyarországot. aki a mű végére ennek hatására meg is javul. stb. tudós emberré válik. Mesei jellemzők a műben: népmesei kezdés (. mivel a szerző eredetileg színpadra szánta. c) A mű vándormotívumra épül: Vándormotívum: olyan cselekmény. Kecskés Juannak hívják a főhőst és a kecskéit veszi el tőle a gonosz földesúr. Erkölcsi tanulság: az életben a jók nyerik el az igazi boldogságot. (Lúdas Matyi esete spanyol. Csokonai hatására az írással is megpróbálkozik. Bemutatni a XVIII.6 5. téma. török stb. (A földesurak kegyetlenkedései. s megőrizte a mese jellegzetességeit. . A spanyol változatban pl. grúz.Hajdan egy faluban…’’-Egyszer volt hol nem volt…) jó és rossz harca (Matyi Döbrögi) meseszám: háromszoros verés boldog befejezés (Matyi győz. változatban is ismert. Matyi a verés és a megaláztatás hatására lusta. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi I. Fazekas Mihály(1766-1828) élete jelentős részét katonáskodással töltötte. f) Jellemző a szereplők jellembeli fejlődése: 1. francia. a Füvészkönyv egyik szerzője. de sokáig semmit nem hajlandó tenni sorsa megváltoztatásáért. Döbrögi megjavul) e) Rövid tartalmi áttekintés: Matyi özvegy anyjával él együtt nagy szegénységben. Lúdas Matyi II. Szórakoztatni az olvasót. 2. hogy bosszút állhasson a kegyetlen földesúron. a) Műfaja: elbeszélő költemény. s különböző álöltözetekbe bújva (ács. amely több nép irodalmában is előfordul. Matyi bosszút esküszik. Döbrögi a három verés után megjavul. 2. orvos).) d) A Lúdas Matyi egy népmese feldolgozása. hanem még meg is botoztatja. a korabeli gyógyítási módszerek. ahol Döbrögi nem csak a ludakat veszi el tőle. s leghíresebb műve a Lúdas Matyi. Egy nap azonban mégis elmegy a piacra eladni édesanyja libáit. olasz.) 3.. tehát epikai mű verses formába íródva. illetve ravaszsággal (hasonmást állítva) háromszor is megveri Döbrögit. g) A mű célja: 1. s további életében már jó lesz a szegényekhez. buta fiúból ravasz. b) Szerkezete: négy levonásra tagolt. híres biológus: az első magyar nyelvű növényhatározó.

Lilla 2. versszak: egy virágzó kert képe: a költő boldog pillanatait jelképezi a kert metaforája. („Testem földbe vágy. logikusan megszerkesztve: 1. gazdag támogatót. szerelme Vajda Júliával (Lillával) nem teljesedhet ki: a költő szegénysége miatt nem veheti el Lillát feleségül. házuk leégése). amikor kicsapják felvilágosult nézete miatt. Az allegória olyan költői kép (megszemélyesítés. c) Szerkezete: 4 versszakból áll. II. versszak: a Remény istennőjének szemrehányó megszólítása: amit adott. hogy barátai cserbenhagyták. műveiben az előbb idézett gondolatok többször is visszatérnek. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1802) Az egyik legszerencsétlenebb sorsú magyar költő: gazdag családja fokozatosan elszegényedik (édesapja hirtelen halála.”) A vers két alapvető metaforára épül: 1. melyben a szerző fájdalommal emlékszik vissza a múlt eseményeire. Lényegét hármas jelszava adja meg: 1. hasonlat. vers elemzése(Csokonai legismertebb verse) a) Műfaja: elégia lírai műfaj: szomorú alaphangulatú vers. Mindezekhez társult Lilla elvesztése. ha Lilla kitart mellette. s a szegénységből sem tud kitörni. versszak: végső búcsú a Remény tündérétől: a költő már nem látja értelmét az életnek. Egyenlőség: minden ember egyenlőnek születik el kell törölni a nemesség előjogait. amelyik több versszakon vagy akár az egész költeményen keresztül végigvonul. században kialakult világnézet. A tündéri alak Lillára is utalhat. kiszáradt kert képe: Csokonai boldogtalanságát. Magyarországon Csokonai tekinthető a felvilágosodás legnagyobb költőjének. számára egyedül a halál jelentheti a megoldást. amit elviselt volna. mindennek beteljesülését jelentette Lilla szerelme. a kert képe a költő élete. tehetséges költő. versszak: egy hervadó. Csokonai Vitéz Mihály költészete I. békét hirdeti meg. 2. allegóriának nevezzük őket. A felvilágosodás hatása: Felvilágosodás: a XVIII. belső világa Mivel ezek a képek az egész verset végigkísérik. tüdőbajban halt meg. 3. . a tündér képe a remény. Keserűségét tükrözi vissza ez a költemény. Úgy érezte. 4. nagyon fiatal. Teherviselés: az emberek közötti összefogást. III: A Reményhez c. szegénységét jelképezi. azt mind visszavette tőle. s a debreceni kollégiumból is emiatt csapták ki. a műveit nem értékelik. szép jövő áll előtte. 3. életöröm. Szabadság: minden ember szabadnak születik el kell törölni a rabszolgaságot és a jobbágyok terheit 2. metafora). ezek után már csak a halálra vágyik.7 6. s a költő számára ez volt a legnagyobb csapás. de verseire nem talál kiadót. kiváló tanuló a debreceni kollégiumban. Pl: ők is adózzanak (közös teherviselés). b) Keletkezése: a vers Csokonai életének egyik legválságosabb pillanatában íródott.

. „bércre hág és völgybe száll.. szenvedés. Kölcsey Ferenc (1790-1838) Gyermekkora: korán árvaságra jut. Szatmárcseke A reformkor előtt. hogy: b) Műfaja: himnusz = ünnepélyes hangulatú.: dicső múlt →← szomorú jelen.: bánat. a forradalom után bujdosnia is kellett. Mátyás győzelme Bécsben 4-7. Tájábrázolás .: „Kunság mezein ért kalászt lengettél…” A Himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg. 5. Ebből következik. versszak: a magyarok erényei. házitanító a Perczel családnál.pl.pl. gazdálkodó (szatmárcsekei birtokok). Himnusz (a magyar nép zivataros századaiból) a) Keletkezése: 1823. Vörösmarty Mihály (1800-1855) Tevékenysége: jogász. a második számú nemzeti énekünk. költő: legismertebb műve a Szózat. Kölcsey Ferenc: Himnusz I. gazdálkodó (a Nádasdy család birtokain) a Kisfaludy Társaság alapító tagja. 2-3. magasztos eszmét megéneklő.pl. az első számú nemzeti énekünk. ellentétek-pl. 8. d) Romantikus vonások a műben Romantika: a XIX. mint az első: áldás helyett már csak szánalmat kér a magyarok számára. „Kínzó rabság könnye hull…” 4. versszak: még lemondóbb. Istent dicsőítő. dicső csatái (régmúlt): pl. vert hadunk. 1. költő: alapvető műve a Himnusz. c) Szerkezete és műfaja: 8 versszakból épül fel Keretes szerkezet: az első és utolsó versszak majdnem azonos. Tevékenysége: jogász. érzelmesség – pl. 1848-ban Kossuth lelkes híve. fantasztikus képek . Szatmár megye országgyűlési képviselője. tanulság: Isten a bűnei miatt sújtja a magyar népet. hazaszeretet. nyelvújító. II..: vérözön. csonthalom. század első felének uralkodó művészeti stílusa. a fiatal Petőfi Sándor felkarolója (állást szerez neki a Pesti Divatlapnál). vesztes csaták (közelmúlt és jelen): pl. Alapvető mondanivaló.” 2.8 7. január 22. illetve hozzá könyörgő költemény.: „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére…” 3. 8. . az osztrák önkényuralom idején keletkezett → hangulata reménytelen. versszak: a magyarok bűnei. múltidézés . lángtenger. versszak : Istenhez könyörgő megszólítás: áldja meg a magyarságot. Jellemzői: 1. ezért könyörög hozzá. Fél szemét himlő következtében veszítette el. Vörösmarty Mihály: Szózat I. ügyvéd. a költő egyedül Istenben látja a megoldást. ügyvéd.

versszak: a magyarság újbóli buzdítása: a haza melletti további kitartás. Keretes szerkezet. versszak: a magyarok jövője a költő két lehetőséget lát: „éltet vagy halált!” 1. mint a Himnuszé. (a magyarság kihalásával). Árpád és a honfoglalás 6-9. c) Szerkezete és tartalma: 14 versszakból épül fel. de lehet végzetes is akkor lesz. 1-2. lelkesítőbb óda A magyar néphez szól. Szózat a) Keletkezése: 1836. versszak: a magyarok jelene: sok balszerencse után is él a magyarság 10-12. Keretes szerkezet: az első kettő és az utolsó kettő versszak majdnem azonos. d) A költemény célja: egy válságos pillanatban lelkesíteni kívánja a magyar népet : ne adjuk fel. A himnusztól az különbözteti meg. ha Isten segít rajtunk.9 II. a hon melletti kitartásra a végsőkig. eljön a magyarság szép jövője. A múlt és a jelen idézése mellett A múltat és a jelent említi meg. dicső csatái: pl. ha nem adjuk fel. magasztos eszmét megéneklő költemény. 3-5. az állandó harcokban. versszak: a magyarság buzdítása: a haza. Ezért a költő nem Istent. versszak: a magyarok múltja. 2. „egy jobb kor”. 13-14. Romantikus mű Küzdelemre buzdít. küzdelemben kihal a magyarság. Keretes szerkezet. már lát jövőképet is. Ez a jövő jövőképet nem rajzol ki. Rajtunk már csak Isten segíthet. amit eddig elértünk. A Szózat zenéjét Egressy Béni szerezte. hanem a magyarságot szólítja meg. A jövőnk lehet szép is. amikor a magyarság már jelentős eredményeket ért el a császári udvarral szemben. III. b) Műfaja: óda: = ünnepélyes hangulatú. Jövőnk lehet boldog. hogy nem Istenhez szól. Szózat Vörösmarty Mihály 1836: A reformkorban bizakodóbb. Vegyünk példát az elődökről és harcoljunk a jogainkért a legutolsó pillanatig. Hangulata jóval bizakodóbb. A Himnusz és a Szózat összehasonlítása (összefoglalás) Szempont Írója Keletkezése Hangulata Műfaja Kit szólít meg? Idősíkok Himnusz Kölcsey Ferenc 1823: Az önkényuralom idején reménytelen hangulatú himnusz Istenhez könyörög. A reformkorban íródott. Romantikus mű Mondanivalója Szerkezete Stílusa: .

Szeptember végén: megérzi. aki előre megérzi a jövőt – Petőfi több versében is jósolt forradalmat és a saját halálát is. hősökhöz méltóan életét áldozta a magyar szabadságért. Majd a Pesti Divatlapnál segédszerkesztőként dolgozott. gyermekkor. A fiú maga is Petrovics Sándor néven szerepel születési oklevelekben.. környékünkön Sárbogárdon és Cecén is fellépett.1848 tavaszán belépett a nemzetőrségbe. iskolák: Kiskőrösön született.. szerelem!” (Életének legboldogabb évei: házassága és forradalmi tevékenysége) 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával. 1823. Például: A puszta télen : „Mint kiűzött király. Március 15-e joggal kapta a Petőfi napja elnevezést is. Költői pályafutása Aszódon kezdődött. A vátesz költő Vátesz: látnok .. Majd Sopronban beállt katonának.” – Írja a napról. c) „Szabadság. Petőfi Zoltán... Itt ismét kitüntették: Bem tábornok seregében őrnagyi rangot kapott. de fél év múlva gyenge szervezete miatt leszerelték a seregből. Petőfi Sándor életrajza a) Család. Hamarosan meg is született fiúk. hogy a várost egyik versében „születésem helyének” nevezi. a városhoz való kötődését bizonyítja. amikor a segesvári csatában.. 1848 elején a márciusi ifjúság fő szervezője lett. A borozó.” A nép nevében: Dózsa Györgyöt emlegetve jósol népfelkelést az uraknak. 1843-44 telét nagy nyomorban Debrecenben töltötte. A költő többek között Aszódon . A szabad sajtó első terméke a Nemzeti dal és a Tizenkét pont. b) Foglalkozásai: Hányatott élete során vándorszínészként bejárta egész Magyarországot. Egy gondolat bánt engemet: megálmodta leendő halálát: „Ott essem el én. II. szeptemberben kapitányi rangot kapott és átlépett a honvédsereghez . Szülei igyekeztek számára biztosítani a tanulási lehetőséget. Forradalmi költészete 1. Innét gyalog Pestre ment . a harc mezején. „Így élt a szabadságharc költője” I. Ahogy ő írta:”. Ameddig anyagi helyzete engedte.10 9. csak később veszi fel a magyarosabb hangzású Petőfi nevet. hogy Júlia a költő halála után újra férjhez fog menni.” 1842-ben nyomtatásban is megjelent első verse. . Megírja a forradalom indulóját. A János vitéz meghozta számára az országos elismerést is. január 1-jén. Szülei Petrovics István mészáros és Hrúz Mária cselédlány. jós. Pesten és Pápán is megfordult.budai forradalom egyik győzelemre vivője.itt kezdtem el verseket csinálni. sőt még véres koronáját is megemlíti. Gyermekkorát Kiskunfélegyházán töltötte. Selmecbányán. Petőfi szerepe az 1848-as forradalomban Márciusi ifjúként a pest. s egy év múlva feleségül is vette. ahol Vörösmarty személyében támogatóra lelt. július 31 -ig . 2. a Nemzeti dalt Beáll honvédnek és életét is áldozza a szabadságért. Továbbra is járta az országot . Petrovics István igyekezett fiát jó iskolába járatni. Vele harcolt egészen 1849.

A harcmező helyett jobban szeretne a családjával lenni. Csatadal. békére vágyik.T ü z e s e n s ü t l e a n y á r i n a p s u g á r a Az ég tetejéről a juhászbojtárra. Egy hangsúlyos szótagot 1-3 hangúlytalan szótag követhetegy ütem minimum 2. Tulajdonképpen verses mese. miután a bécsi forradalom hírére az ifjak elhatározták. b) Szörnyű idő:(ez a költemény Petőfi utolsó verse) .: . Egysége az ütem. Verselése: ütemhangsúlyos verselés: a) b) A vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja meg. c) Célja: lelkesíteni a forradalmi tömeget. ősi hatos. Az ütemhangsúlyos verselés típusait a verssorok szótagszáma alapján nevezzük meg: pl. . (Ma ismert zenéjét Tolcsvay László szerezte. március 14.” . hogy melyik a jó: szabadság (kard)  rabság (lánc) dicsőség (harcolni a hazáért)  szégyen (sehonnai bitangként meglapulni) szép magyar név (büszkeség)  gyalázat (szégyenteljes hírnév) d) Ma harmadik számú nemzeti énekünk. c) Pl.Az egész háborút őrületnek tartja.11 A Nemzeti dal: a) Keletkezése: 1848. Bár verses formában íródott. F ö l ö s l e g e s d o l o g s ü t n i e o l y n a g y o n.Kételkedik a szabadságharc győzelmében. felező nyolcas. 3. . ezért az epikai műfajhoz sorolhatjuk. Négy nap dörgött az ágyú Lelkesítő költemények: Csatában. b) Műfaja: dal (lírai műfaj). alábbhagy a lelkesedés. 2. amelyek közül egyértelmű. Műfaja: Elbeszélő költemény. maximum 4 szótagból állhat. Mi ne győznénk? Utolsó verseiben viszont érezhetően megváltozik a hangulata: a) Pacsirtaszót hallok megint: . háromütemű tízes stb. Petőfi egy éjszaka alatt megírta a Nemzeti dalt indulónak. Petőfi Sándor: János vitéz 1. A j u h á s z n a k ú g y is na g y m e l e g e v a g y o n. s ezt egy meggyőző érveléssel el is éri : olyan választási lehetőségeket tár a tömeg elé. Az ütem hossza: Egy ütemben csak egy hangsúlyos szótag lehet. hogy Pesten kirobbantják a felkelést. hogy történetet mond el. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele a költemény. döntő. 10. Versei a szabadságharc idején: Csataleírások: A vén zászlótartó.Kiábrándul a harcokból.. Keletkezése: 1844-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a János vitéz kéziratát. országosan ismertté tette Petőfi nevét.) 3.

Jancsi elcsapása a nyáj elvesztése miatt. tartalma A János vitéz 26 fejezetből áll. a következő rövid táblázat is így foglalja össze. (pl. s ezzel szolgáivá teszi az óriásokat Az óriások segítségével János legyőzi a boszorkányokat. Majd beáll huszárnak a és számos országot bevándorol. Az élet vízét megtalálva sikerül Iluskát is feltámasztani. sikeres bosszút állva a gonosz mostohán is. aki a törökök miatt a királylányt nem veheti el. s az életét is alig tudja megmenteni.12 4. akiket leitat. és rájuk gyújtja a házat. Az őröket legyőzve Já0nos beléphet a tündérek földjére. Bár a halász nem viheti át a végtelen vízen. Óperenciás-tenger 9. majd vitája a gonosz mostohával. Jancsi faluja Szereplők Jancsi Iluska a mostoha Jancsi gazdája zsiványok huszárok Cselekmény Jancsi szerelme Iluskával. majd királyukat győzi le. A király János vitéznek francia király kereszteli el. János vándorlása során előbb zsiványokkal találkozik. aki figyelmezteti az óriásokra. majd Tündérország királyaként az őrök boldogságot is megleli. egészen a boldogsága eléréséig. szereplői. A király gazdaggá teszi Jánost. János eljut az Óperenciás-tengerhez. Óriásországban fazekas óriások 7. A mű szerkezete. s az útra magával visz egy rózsát Iluska sírjáról. Itália) 2. Még a kincsükre sem tart igényt. Kalandos vándorlás országról országra. jutalmul pedig hozzáadná a lányát. Tündérország . Hősünk nem ijed meg: előbb az óriások csőszét. A mű cselekményét legkönnyebben a helyszínekhez kötve jegyezhetjük meg. aki hazaindul. A szerelmesek búcsúja. mert rablott holmi. Szerecsenország. Úton hazafelé 5. Egy erdőben jutva János egy fazekassal találkozik. János francia királylány elmeséli az élettörténetét árvaságáról és Iluskáról. Újra otthon 6. 3. de egy óriás a tündérek szigetéig igen. Bánatában újra nekivág a nagyvilágnak. s Jancsi még a királylányt is kiszabadította. Egy griffbe kapaszkodva mégis hazajut János értesül Iluska haláláról. Tatárország. Tartalma: a címszereplő kalandjait meséli el. hajósok griffmadár János menyecske Haza felé hajózva János viharba kerül. 4. cselekménye. Helyszínek 1. Franciaország A huszárok legyőzik a törököket. A sötétség országa boszorkányok óriások halász óriás medvék oroszlánok sárkánykígyó tündérek Iluska 8.

Szondi két apródja.: Nem tudjuk . b) Család: elszegényedett nemesi család. zsarnokelnyomott stb. hogyan tért vissza Edward Londonba. pl.) Balladai homály: előfordulnak nehezebben érthető részek . cselekménye van drámai párbeszédek színpadra vihető. könnyen előadható Tragikus befejezés: a bárdok halála. majd beleőrül tettei miatti lelkiismeret furdalásába. A szabadságharc bukása után a nagykőrösi gimnázium tanára lett. tömör előadásmód Ellentétek (jógonosz.. c) Tartalma : Edward angol király a leigázott Walesbe látogat. . szeretetteljes családi légkör. ötszáz dalnokot végeztet ki. d) Tevékenysége. Edward megtébolyodása Ismétlődő sorok. Ferenc József Magyarországra látogatott. Megválasztották az MTA titkárának is.13 11. foglalkozásai: Petőfihez hasonlóan ő is vándorszínész Többször vállalt tanítói állást. Mivel a bárdok csak a véres tetteit éneklik meg. A walesi bárdok. c) Iskolái: kitűnő eredménnyel végez Nagyszalontán és a debreceni kollégiumban is.: Emlények. A korabeli költők vezéreként gyakran kifejezte ellenállását az önkényuralom ellen. A walesi bárdok a) Keletkezése: 1857-ben I.: a történelmi balladák : V.A szalontai nótárius”: Arany János élete és költészete I. s nem hajlandók dicsőíteni őt. Családi kör Az ellenállás megfogalmazása az önkényuralommal szemben pl. A szabadságharc felidézése. b) Műfaja: ballada Összetett műfajú: lírai verses formájú epikai történetet mond el. Ő ezt nem vállalta. helyette írta meg A walesi bárdokat. Haragjában azt követeli.: Koldus. hogy énekesek zengjék el dalba foglalva cselekedeteit. versszakok: ”Edward király. . Letészem a lantot. III. angol király léptet fakó lován…” Rövid. pl.ének. Arany János (1817-1882) a) Születési hely: Nagyszalonta. lehet hiányos a cselekmény is. Költészete a szabadságharc után Bár a Toldi már 1846-ban országosan ismertté tette Aranyt. s Aranyt kérték fel egy üdvözlő vers megírása. legnagyobb verseit a szabadságharc leverése után írja meg. László. II. a király érzi hogy nem látják szívesen. Hiába vendégelik meg a bőséges lakomával Montgomery várában . Verseiben legtöbbször visszatérő gondolatok: Petőfi siratása. pl. Nagyszalontán egy ideig nótáriusként (jegyző) dolgozott.

hogy történetet mond el. sőt még Petőfi barátságát is megszerezte vele. legelni jót. Nemcsak az első díjat nyerte meg vele: a költemény országosan ismerté tette Arany nevét. 3.” fantasztikus képek – pl. Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz emberöltő régiségben.) Előzménye: Ilosvai Selymes Péter Toldija a XVI. a költemény a hozzá fűződő mondákat dolgozza fel. mondanivaló: A vers szereplői párhuzamba állíthatók a korabeli magyar jelennel. ..: „A nap vértóba száll…” tájábrázolás – pl. folyót. Ha meg tudjuk fejteni a jelképeket.: a csaták emléke: ”Levágva népünk ezrei…” érzelmesség – pl. század első felének uralkodó művészeti stílusa.14 d) Tanulság. Két további része a Toldi szerelme és a Toldi estéje. Jellemzői: ellentétek – pl. mint Edward dicsőítését. Messziről lobogva tenger pusztaságon. A Toldi verselése: ütemhangsúlyos verselés: négyütemű tizenkettes. Műfaja: Elbeszélő költemény: Bár verses formában íródott.” 12. A mű keletkezése: 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára adta be a költő a kéziratát. századból. hegy-völgyet benne lelsz.: . Arany János: Toldi 1.” Pl. döntő. 2. egyértelművé válik a mű mondanivalója is. (Trilógia = három részből álló irodalmi mű. e) A walesi bárdok romantikus vonásai Romantika: a XIX.: zsarnok elnyomottak múltidézés – pl. mint félelem. sápadt el a harag. A Toldi-trilógia első része.: „Földet. Jelképek (szimbólumok ): A Walest leigázó Edward = A Magyarországot leigázó Ferenc József A leigázott walesi tartomány = Magyarország A walesi véres harcok = az elmúlt szabadságharc A bárdok = a magyar kötők Mondanivaló: ahogy a bárdok inkább a halált választják. ezért az epikai műfajhoz sorolhatjuk. ugyanúgy nem hajlandó Arany sem (és a többi magyar költő) Ferenc József köszöntése.: „ Orcákon .M i n t h a p á s z t o r t ű z é g ő s z i é j s z a k á k o n . Nem verses mese! Toldi valóságos történelmi személy volt.

de Lajos átlát a szitán: csak akkor adja oda. A mű cselekményét legkönnyebben itt is a helyszínekhez kötve jegyezhetjük meg. a címszereplő kalandjai. ezt csak Toldiné tudja megakadályozni.a királyi palota . (A János vitézhez hasonlóan egy rövid táblázatban összefoglalva. amit az öreg Bence ad át neki. s a testvérek vitája az örökségről majdnem verekedésbe torkollik. ének: Nagyfalu 7-12. ének: Buda -a temető . fegyverekre. tartalma A Toldi az Előhangból és 12 énekből áll. b) A 12 ének tartalma: Toldi Miklós. A nádasban bolyongva Miklós farkasokkal találkozik. hogy megbosszulja a két fiát. 4-5. Györgyöt viszont száműzi a király udvarból. Miklós Budára készül a királyhoz kegyelmet kérni a bűne miatt.a Csepel-sziget . sőt Györgyöt is megajándékozza két halott farkassal. Bence újból megsegíti Miklóst: Toldiné egy cipóba sütve 100 aranyat küldött a fiúnak. A kapott pénzből bőségesen jut lovagi ruhára.a fogadó . Toldi Miklóst. ének: A nádasban 6.a király sátra . Megígéri neki. Közben beállít György. aki az egyiket megöli egy malomkővel.15 4. akiket szintén a cseh győzött le. cselekménye. Miklós három napig a nádasban bujdosik György bosszúja elől. ha György megöli a csehet. György Toldiné Miklós az özvegy Lajos király György Miklós a pesti nép Miklós Bence Miklós a cseh Minden főszereplő = TABLÓ CSELEKMÉNY Miklóst halálosan megsérti Laczfi. felkelti az olvasó érdeklődését. György megpróbálja a királytól megszerezni Miklós vagyonát. no meg egy kis iszogatásra is… Miklós párviadalban legyőzi a csehet Lajos megkegyelmez Miklósnak és beveszi a hadseregbe. A fiú dühében egy szálfával jelzi az irányt. Előtte még elbúcsúzik anyjától.az utca . aki az utat kérdezve parasztnak szólítja. hogy egy cseh vitéz öldökli a magyarokat a Csepel-szigeten. s nagy küzdelembe le is győzi őket. ének: Nagyfalu (Toldi Miklós faluja) SZEREPLŐK Toldi Miklós Laczfi nádor hada Toldiné Toldi György György szolgái Miklós Bence Miklós. Az éhhaláltól anyja küldeménye menti meg. egészen a célja eléréséig. Miklós egy özvegytől megtudja. a) Az Előhang szerepe: bevezeti a művet. Megmenti a tömeget egy dühöngő bikától.) HELYSZÍNEK 1-3. A mű szerkezete. bemutatja a főhőst. szereplői. György felbíztatja a szolgáit Miklós bosszantására.

Pápa ( Petőfi barátsága ). 2. Itthon feleségül vesz Arankát. Nagy Bella személyében. mert gyakran használja a romantika eszközeit. tartalom. Rab Ráby. 1. Keletkezés: 1868-ban. Pozsony ( német nyelv ). amivel egész Ausztriát. Szerkezet. újságíró. A megyegyűléseken a haladó nemesség élére áll. a) Romantikus regény. érzelmiség – pl. ellentétek – pl.16 13. amit férje parancsolt. hanem a magyar haza szeretetére fogja buzdítani. Kibontakozás: a fiúk hazatérése és szerepük a szabadságharcban: a) Ödönt Oroszországból kell hazahívni. Egy magyar nábob. 3. 2. Kecskemét ( jog ) Forradalmi tevékenység: .: nagy szerelmek ( Richard – Edit. Irodalmi munkássága: író. Végső akarataként közli a feleségével. s a kitörő szabadságharcban is részt vesz. Bonyodalom: Baradlayné megfogadja. 1848. Ödön – Aranka ) fantasztikus képek – pl. s később is hű maradt a forradalom eszméihez.: a Királyerdő leírása b) Történelmi regény = történelmi témát dolgoz fel. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai I. Kárpáthy Zoltán. ill. Család: két színésznőt is feleségül vett: Laborfalvy Róza. 3. Az író célja: emléket állítani az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnak. 4. a kiegyezés után jelent meg a cenzúra újbóli eltörlése után. rész: A szabadságharc eseményei Tartalom ( a cselekmény szerkezete szerint ): 1. rész: Baradlay Kázmér halála – a Baradlay fiúk hazatérése – a bécsi forradalom II. A kőszívű ember fiai ( 1868 ) Műfaja: regény elbeszélő történet: cselekménye van: a Baradlay-család története nagy terjedelem ( több száz oldal ) fejezetekre tagolt sok szereplője van.: a szabadságharcot húsz év távlatával idézi vissza. Bevezetés: Baradlay Kázmér halála óráján van. Jókai Mór (1825-1904 ) Születési hely: Komárom Iskolák: Komárom. . március 15-én a 12 pont felolvasója. Ismertebb regényei: Az arany ember. hogy három fiának olyan pályafutást ír elő. a fiait nem Ausztria. hogy mindannak. akit az apja nem akart hozzáadni. Richárddal együtt ott van pl. Fekete gyémántok. az ellenkezőjét fogja teljesíteni. ahol diplomataként teljesít szolgálatot.: zsarnokság szabadság múltidézés – pl.: a napfogyatkozás a világosi fegyverletétel előtt. Budavár bevételénél. A kőszívű ember fiai II. a császári udvart fogják szolgálni. szereplők: A regény cselekményét az író két részre különíti el: I. tájábrázolás – pl.márciusi ifjú.

A humor fajtái: irónia = finom csipkelődés. Mondanivaló: Bár a szabadságharc elbukott. nem olyan tagolt. 14. mert az igaz eszmék fegyverrel nem győzhetők le. Anyja azonban felkeresi és rádöbbenti a fiát. II. az igazságnak megfelelően ábrázolja. s nem híve a forradalomnak. miniszteri fizetések stb. miután Mikszáth befutott író lett. Írói munkássága: a) Realista ábrázolásmód: A realizmus olyan művészeti irányzat. és ezzel a halált is. mert nagy nyomorban éltek. (Nem akarja sem szebbé tenni.) b) Humoros stílus: Mikszáth a valóságot humorral fűszerezve tárja elénk. Ezért állít emléket a szabadságharcnak ezzel a regényével. Foglalkozása: író. Mikszáth Kálmán (1847-1904) Születési hely: Szklabonya (Észak . sem elcsúfítani a valóságot. mint egy regény kevesebb a szereplő is. de újra összeházasodtak. Editet is elhagyja egy időre) és végigküzdi a dicsőséges tavaszi hadjáratot.17 Richárd Bécsben van. mert a honvédek igaz célokért küzdöttek. de a harcokban nem vesz részt. Pest Család: kétszer is feleségül vette Mauks Ilonát. újságíró. Richárd megszökik Bécsből (még menyasszonyát. Bécshez köti a gonosz kémnő.) Főleg az újságírók alkalmazzák. hogy Magyarország szabadsága egy napon ismét helyre fog állni. többekkel együtt neki kellene levernie a bécsi forradalmat. amely a környezetet valósághűen. mint egy regényben. Alfonsine iránt érzett szerelme is. egészségügy. Tetőpont: a szabadságharc leverése után egy véletlen névcsere miatt Ödön helyett Jenő jelenik meg a bíróság előtt. s az egész Baradlay család kegyelettel ápolja Jenő emlékét. (Egyszer elváltak. Az anya szavának azonban Jenő is engedelmeskedik: hazatér. az erkölcsi diadal az ő oldalukon van. parlamenti képviselő. pl. Megoldás: Ödön és Richárd életben marad. pl. . anyagi h elyzete rendeződött. hogy családos bátyját megmentse. adók. Jókai azt is sejteti. Realizmus és humor Mikszáth Kálmán műveiben. a harmadik fiút a legnehezebb hazahozni. Mikszáth által kedvelt novellafajták: szatíra: egy káros jelenség maró kigúnyolása karcolat: egy közérdekű téma humoros elemzése ( pl. rejtett gúny. I. A korlátfa c) Gyakran alkalmazott műfaja: a novella Híres novelláskötetei: A jó palócok és a Tót atyafiak (Ebben szerepel A néhai bárány története is) A novella jellemzői: epikai műfaj: elbeszélő történet terjedelme rövid ( legtöbbször pár oldal ). 5. Selmecbánya. hanem nagyszerű.Magyarország) Iskolák: Rimaszombat. Ő szintén Bécsben szolgál az udvarnál. b) 4. veresége nem szégyenletes. A pénzügyminiszter reggelije szatíra = nyílt nevetségessé tétel. maró gúny. Magára vállalja az Ödön elleni vádakat. hogy neki is a forradalmárok között van a helye. c) Jenőt.

sejti hogy az volt régen Gregoricsé. A történet az író gyermekkori emlékeire épül. és szégyenében az erdőbe menekül. hogy valaki közben egy ernyőt tett a lányka fölé. hozzá írta az Őrizem a szemed című szerelmes versét. 4. hogy csak az esernyő miatt akarja elvenni. Róla köztudott. hogy felkutatja az öreg vagyonát. században I. Lényege: a költő mondanivalóját jelképeken keresztül fejezi ki (szimbólum = jelkép). fejezet: Veronika. Zilah Foglalkozás: újságíró (pl. Szent Péter esernyője Mikszáth ezt tartotta legkedvesebb művének. annak minden szépségével és babonás hiedelmeivel együtt.az ő jóvoltából többször is eljutott Párizsba. Szabadság. Hall a glogovaiak szent esernyőjéről is. Ady Endre (1877-1919) Szülőfalu: Érdmindszent (ma Románia) Család: elszegényedett nemesi családból származik. hogy abban lesz az öröksége is. Nyugat) költő: legismertebb kötete az Új versek (1906) Szerelmei: Diósiné Brüll Adél (Léda). de az örökségének nyoma sincs. 2. de ima közbe n a pap elfeledkezik az udvaron hagyott gyermekről. A cselekmény helyszínei: Glogova. s a regény egy boldog házasságkötéssel végződik. Meglepve tapasztalja. Boncza Berta (Csinszka). hogy tényleg szereti Veronikát. meg kell fejteni a benne előforduló jelképeket. Új irányzatok a XX. az elhunyt gyámfia elhatározza.későbbi felesége. hogy az ernyő nyele nincs meg. Ahhoz. szerkezete: 5 fejezetből áll. hogy Gregorics Pál esernyőjének üreges volt a nyele. század fordulóján kialakult irodalmi irányzat. 15. A regényben saját szülőföldjét mutatja be. fejezet: Wibra György a vagyon keresésére indul. Wibra György. II. Iskolák: Érmindszent. hiszen az író célja (saját visszaemlékezése szerint) az olvasók szórakoztatása volt.: Ady Endre és a szimbolizmus I. ezért az örökség is odaveszett. A szimbolizmus hatása Ady költészetére Szimbolizmus: a XIX-XX. kiengeszteli. s már a lagzira készülnek. s akkor az esernyő is az övé lesz. fejezet: Besztercebányán meghal az öreg Gregorics Pál. hogy egy művet megérthessünk. Műfaja: regény: elbeszélő történet: cselekménye van: (Wibra Gyuri és Bélyi Veronka szerelmének története) nagy terjedelem ( több száz oldal ) fejezetekre tagolt sok szereplője van. Debrecen. 1. az árva leánygyermek a glogovai paphoz kerül. Bábaszék és Besztercebánya szintén Mikszáth szülőföldjén vannak. amikor a lány rájön. fejezet: Wibra megkéri a lány kezét. ahol megvacsorázik a falu vezetőivel. Megkeresi a lányt. Éjszaka álmot lát: el kell vennie Veronikát. Cselekménye. Kiderül. az esernyőnek pedig egyenesen csodákat tulajdonítottak. hogy gazdag ember. akit a babonás falusiak Szent Péternek hittek.18 III. . fejezet: Wibra Glogovára megy. 5. Könnyed. Véletlenül megtudja. 3. Nagykároly. s gyanítja. szórakoztató olvasmány. Wibra viszont rádöbben. szülei Ady Lőrinc és Pásztor Mária. Vihar tör ki.

Házassága: Holics Eugéniát vette feleségül. előbb-utóbb elveszik azt a gróftól. A Magyar Messiások c. s a kalász. Iskolák: Debrecen. (pl. nem fogja feladni: Érmindszentről indulva meghódítja verseivel az országot-világot („az Óceánt mégis elérem”). Az Értől az Óceánig c. ez a hazája. Magyarország műveletlen marad. Kisújszállás. Hét krajcár. erőszakkal is: „Érzik titkon. sokat kellett nélkülözniük. hogy az övék a búza (mivel ők dolgoztak vele). úgy tér vissza a költő mindig Magyarországra. mint Petőfi és Arany kapcsolata volt. Ady sosem tudta végleg elhagyni az országot: visszahúzta a szíve. Tiszacsécséről előbb Istvándiba. akik nem értik meg Ady verseit.: Móricz Zsigmond és a realizmus I. Gyermekkora: családja fokozatosan elszegényedett. Rózsa Sándor. Ady is egy újabb népfelkeléssel fenyegeti meg a nagyurakat.) Barátsága Ady Endrével éppolyan bensőséges. a gróf nincs is jelen a versben. versében is ezt az érzést hangoztatja: Magyarországért nem lehet mit tenni. Árvácska). s gyakran róluk mintázta regényei nőalakjait. A szívben nőtt virág ~ a versek. azt elnyomja a környezete. mert úgysem értik meg. Értelmezés: Dózsa György nevét több költő is felhasználta műveiben (pl. ez jó alapot jelent a műveihez is. A mű a hazaszeretet egyik legszebb verse.Dózsa György unokája A grófi szérűn A grófi szérű ~ Magyarország Az égő élet ~ 1. században II. aki később öngyilkos lett. Tragédia) és regények (Légy jó mindhalálig. ha kell. b) A hazaszeretet verse: A föl-földobott kő A föl-földobott kő ~ Ady Endre Értelmezés: ahogy a földobott kő mindig lezuhan a földre. Nem érdemes új stílusú verseket írni. Pest Foglalkozás: újságíró (az Újság című lapnál. . piszkos.” Dózsa György unokája Dózsa György unokája ~a költő és az általa képviselt magyar nép. 16. mint Petőfi. Móricz Zsigmond (1879-1942) Szülőfalu: Tiszacsécse Család: szegény jobbágycsaládból származik. Sárospatak. Barbárok. s ezek mindig az általa vezetett parasztháborúra utaltak. majd Prügyre költöztek át. Burkoltan céloz a forradalomra: mivel a parasztok úgy érzik. Három lányuk született. Író: legismertebb művei novellák: (pl. A szegények semmit nem érő élete Történet: Nyár éjszakán a grófi szérűn leég a grófi búzavetés. gatyás bamba társak ~ a műveletlen nép. Új irányzatok a XX. Az elégett gabona 2.19 a) Megváltó-versek: A Hortobágy poétája – A magyar Messiások – Az Értől az Óceánig Jelképek (A Hortobágy poétájából): A Hortobágy ~ Magyarország A csorda népek. később saját lapja a Kelet népe). Petőfi: A nép nevében). költeményben viszont megváltoztatja ezt a véleményét: hiába akadályozzák („gátat túr fel ezer vakond”). Ugyanakkor Ady már egyáltalán nem olyan biztos a győzelemben. szülei Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet. hogy az övék e bús élet. Érdekes módon a parasztok siratják meg a termést. Bár többször is járt nyugaton (főleg Párizsban). Értelmezés: Magyarországon lehetetlen újat teremteni: aki megpróbálja. Népdalgyűjtőként megismeri a szegények életét. Bella a Légy jó mindhaláligból. c) Forradalmi versek: A grófi szérűn . amelyek igazi értéket jelentenek Eltemette a nótát ~ a környezet elnyomja az újítani kívánókat. ide kötődik.

melynek jellemzői: epikai műfaj: elbeszélő történet. Írói munkásságának jellemzői: a) Realista ábrázolásmód: realizmus: olyan művészeti irányzat. ez a nagy nyomor sajnos a parasztság nagyobb részére is vonatkozhat. tartalma: 1. Makai Ödön vette magához és nevelte fel. ” (pl.” Az első világháború idején „úgy segítettem anyámnak. III. Ebben részletesen vall életének addigi eseményeiről: Születési hely: Budapest (születésnapja. József Attila életútja és költészete 1. április 11. sorban állás a boltban. amikor a nagy gazdasági válság idején munkát próbált szerezni.) Anyja halála után sógora. mint egy regényben. József Attila (1905 –1937) Híres műve a Curriculum vitae (magyarul: Önéletrajz). prédikáció a szekrényhez) ott rejtőzik a nagy nyomorúság (hét krajcárt nem tudnak összekaparni. 17. Bécs. Tetőpont: a hetedik krajcárt egy öreg koldus adja oda. Móricz novelláinak fő témája a magyar nép szegénységének. amit akkor írt. Iskolái: Budapest (általános iskola). tűzifalopás. egyben a költészet napja is) Családja: apja József Áron szappanfőző munkás.20 II. 2. Mivel „a szomszédok éppolyan szegények”. Így válik a novella egyre tragikusabbá. A Hét krajcár a) Keletkezése: 1908-ban jelent meg a Nyugatban. a fiókok és a zsebek kutatása közben összegyűlik még három krajcár. mint egy regény. Makó (gimnázium). aki mosásból próbálta eltartani a gyermekeit. Párizs (újabb egyetemek Makai Ödön jóvoltából) . A vidámság ellenére is éreztetni tudja az író a család nagy szegénységét: a koldustól kell alamizsnát kérniük. sem elcsúfítani a valóságot. 5. Móricz a maga valóságában tárja elénk → ezért realista író. ének a pénzhez. egy ideig Öcsödre került nevelőszülőkhöz. papírforgó készítése stb. aki korán elhagyta a családot. ahogy tudtam. d) A Hét krajcár ábrázolásmódja: A család szegénységét a vidámság álarca mögé rejtve mutatja be. Anyja Pőcze Borbála cselédlány. nincs hitel a boltban stb. beszélgetés a zsebekkel. Kibontakozás: a hiányzó krajcárok megkeresése: az almárium. c) Szerkezete. amely a környezetet valósághűen. (ahogy Magyarországot akkoriban nevezték). Szeged (egyetem – kicsapják a Tiszta szívvel című verse miatt). (Nem akarja sem szebbé tenni. Gyermekkora: Mivel nagyon szegények voltak. ahol „Attila helyett Pistának szólítottak. (A mű megjelenése előtt csak gyermekmeséit közölték le a lapok. A „hárommillió koldus országát”. takarítás.) b) Gyakran alkalmazott műfaja: a novella. 3. elmaradottságának ábrázolása. s ezzel az író szinte „berobbant” az irodalmi köztudatba. A humoros jelenetek mögött (pl. az igazságnak megfelelően ábrázolja. terjedelme rövid (legtöbbször pár oldal) → nem olyan tagolt. 4. Bevezetés: az író visszaemlékezése gyerekkorára és édesanyjára. mert közben beesteledett.) b) Műfaja: novella. Bonyodalom: a hét krajcár története: a mosószappanra szükséges pénzből csak három krajcárt találnak meg a varrógép fiókjában. kevesebb a szereplő. Megoldás: az egész kutatás semmit sem ért.). s az anya sötétben már nem tud mosni.

a többit elviszi az adó. pihenés helyett is csak munka jut. a Szép Szó c. A vers hatása: Horger Antal eltanácsolta a szegedi egyetemről. fejfájás. Favágó Műfaja: életkép = egy személy (vagy egy közösség) életének egy pillanatát. 2. a pénzvilág rendszere). Egyszerű biztatás a favágónak( a tőke = favágó tőke. s bűne még halála után is fennmarad. s a gallya jut. hogy az írásból próbál megélni. hogy ifjú asszony”). b) Lázadó versek Tiszta szívvel Negatív leltár: mije nincs? Apám (kivándorolt). görnyedt hát). 2. A gondoskodó anya bemutatása: agyondolgozta magát a családjáért (reszkető láb. hogy édesanyja súlyos betegen. hogy miért hagyta el az anya nem önszántából halt meg! 4. 1-2. s mellette igazi barátokra. Egyre magányosabbnak. folyóirat szerkesztője költő: szegedi kicsapása után dönti el. amin a fát vágja ). Anyám: 1. Istenem (nem hisz benne).) 3. baltavillogás. mert nem maradt más esélye az életben maradásra. 2. A költő többször foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. végül 1937-ben Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát. hazám (nem gondoskodik róla). ugyanakkor meghozta a költő számára az országos hírnevet is. 3. Emlékét több versében is visszaidézi. elhagyatottabbnak érezte magát. élelme sincs). gallyazás). illetve a gazdagok. harmadnapja nem eszek (éhezik. A vers valós élményeken alapul: a költő valóban anyjának szerzett élelmet kalandok közepette. A szegénység megrázó ábrázolása: kis lábaskányi vacsora. Döntsd a tőkét!’’ – kétértelmű mondanivaló a tőke miatt: 1.” – a szegények munkájáért csak egy töredéket fizetnek.21 Foglalkozásai: eredetileg magyar–filozófia–francia szakos tanárnak készült újságíró. A jövőkép felvázolása: húsz esztendejét eladja az ördögnek = bűnözésre adja a fejét. ebbe korán bele is öregedett („én nem tudtam. 2. szerelmekre sem tudott szert tenni. anyám (meghalt). versszak: képek egy favágó munkájáról (favágás.bölcsőm (nincs gyermekkori emléke). Megvádolja anyját. Kulcsmondat: „Tövit töröm. a költő belülről mégis beteg. fiatalon meghalt. a tiszta kötény is csak álom. szemfedőm (eltemetni sem fogja senki). A költemény József Attila zaklatott belső állapotát tükrözi: „harminchat fokos lázban égek” (bár a testhőmérséklet normális. Buzdítás a fennálló rendszer elleni lázadásra (a tőke = a kapitalizmus. József Attila költészete a) Anya-versek: a költő sohasem tudta kiheverni. versszak: . Tiszta szívvel fog betörni és ölni. A mű végén beletörődik a megváltoztathatatlanba: a halál elkerülhetetlen. eseményét mutatja be képekben ábrázolva. Halála: A költő soha sem bírta kiheverni anyja korai halálát. .. amikor az váratlanul meghalt (méghozzá karácsonykor). forgács. csókom és szeretőm (magányos). Kései sirató: 1. s ez fokozatosan súlyosbodó idegbajhoz vezetett.

1944-ben a németek a visszavonulás során a szerbiai fogolytáborból eröltetett menetben Magyarországra vezényelték az embereket.a háború világa.csak azért. Radnóti Miklós (1909-1944) Születési hely: Budapest Család: születésekor meghalt az édesanyja és az ikertestvére. világháború alatt többször is behívták munkaszolgálatosnak. Radnóti Miklós költészete I.. gyümölcsös stb. Csehország (textilipari tanulmányok) Foglalkozásai: kereskedő (nagybátyja üzletében). s másrészt pedig fölösleges is kifejteni: ők szavak nélkül is megértik egymást. 2. méghozzá az egész magyar néphez szólóan: „Én egész népemet fogom. s számba veszi. ünnepélyes. amikor Magyarországot többször bombázták a szövetséges csapatok. (a magasztos eszme itt egyértelműen a hazaszeretet) 3. . s ez maga a költő: bokrok. Ebből az emlékből vezeti le József Attila az ars poeticáját (költői hitvallását): ha már nem lehet tanár. A fő téma itt is a magányosság. Halála: zsidó volta miatt a II. Keletkezése: 1944-ben írta. méz) Fannit dicsérik. erdő. s az út során többször is szörnyű vérengzést vittek végbe köztük. emelkedett ódai hangulatban. s textilkereskedő nagybátya nevelte fel. s nem középiskolás fokon tanítani!” 18. A Győr melletti Abdánál Radnótit is kivégezték 22 társával együtt. Műfaja: óda = ünnepélyes hangulatú. Amikor kitört a II. költő Házassága: Gyarmati Fannival harmonikus boldog házasságban élnek. egyedül feleségét tekintette biztos pontnak az akkori felfordult világban. Fannihoz írta ezt a verset is. tanár (zsidóként nem kaphat munkát). temető. Tizenkét éves korában apját is elvesztette. szelíd tanya. versein keresztül fog tanítani. aki bombázza az országot: térkép-e táj. akinek ez a szülőföldje. Iskolái: Budapest. . szegénység. mi az. amit elért. b) Nem tudhatom…. mellettük az egyetemről való kicsapatás emléke is feltűnik. mert zsidó volt! -.) Maguk a tárgyak is (üvegpohár. Tartalma: Magyarország bemutatása két ember nézőpontjából: egy olyan ember szemével. s neki többször is munkatáborba kellett vonulni. cukor. világháború. magasztos eszmét megéneklő költemény. a) Költészete: Fanni versek Tétova óda: Keletkezés: Radnóti boldog házasságban él feleségével. csak lerombolandó katonai célpontokat lát. a költő látja mögötte az érző emberi lényeket is egy ellenséges pilóta szemével. II. mit is érez felesége iránt. szántóföldek. Szeged (magyar-francia szak az egyetemen). századi magyar verse 1.22 c) Létösszegző versek: Születésnapomra (de ide is besorolható a Tiszta szívvel) Létösszegző vers: amelyben a költő összefoglalja életének egy adott szakaszát. kényszermunkára. pusztítandó vasút vagy gyárüzem. mert egyrészt nem tudja szavakkal visszaadni. gyár. virágok. A költeményben Fanni iránti örök szerelmét írja le (még a síron túl is szeretni fogja.a hazaszeretet egyik legszebb XX.a béke földje. Ugyanakkor tétova is ez a dicséret.

annak minden jóságával és gonoszságával együtt. Visszatér a bölcső-sír ellentét is: „belőle nőttem én” (bölcsőd az) süpped el”( majdan sírod is ) c) Erőltetett menet „testem is e földbe Képversi vonás: a törésszóköz a sorok közepén jelölheti a szaggatottan lépkedő. Humanista vonások: műveinek középpontjában az ember jellemzése áll. Halált virágzik most a türelem. Radnóti utolsó verse. illetve a menet kanyargós irányát is. a sövény mellett váró Fanni) állnak ellentétben ebben a versben is. Így végzed hát te is… Csak feküdj nyugodtan. Az erdélyi táj gyakori leírása. s ekkor ismerkedett meg a modern nyugat-európai irodalom jellemzőivel . Közös a műfaj is: mindkettő óda. Ezeket Szerbiában kezdte írni (innét a címválasztás. hanyattfeküdt házfal. ma Románia) A trianoni béke után Romániában élt.) 2. hogy biztos Fanni szerelmében. A Razglednica 4. Nem tudja. megéri-e a háború végét.23 4. Rendes feltámadás (novella) Írói ábrázolásmódjának jellemzői: 1. s bízik benne. 3. Realizmus: olyan művészeti irányzat. A költő kétségek közt vívódik. amely a környezetet valósághűen. az igazságnak megfelelően ábrázolja. Tamási Áron élete és munkássága (1897. Rokonsága a Szózattal: Vörösmarty Mihályt név szerint megemlíti Radnóti Miklós.1966) a) Rövid életútja Születési hely: Farkaslaka (Erdély. Váteszként (vátesz = költői jós) megérzi. Egyedül az a remény tartja életben. ( Műveinek helyszíne legtöbbször megegyezik az író szülőföldjével. Két évig külföldön (Franciaország és USA) tanulhatott. Tamási Áron: Ábel a rengetegben I. A II. hogy még viszontlátja. A háborús pusztítás képei (megperzselt romok.) . sem elcsúfítani a valóságot. eltört szilvafa) és a békés világ képei (lekvárfőzés. ( Nem akarja sem szebbé tenni. nyári alkony. Erdélyt elhagyni. b) Írói munkássága Legismertebb művei: Ábel-trilógiája (regény). d) Razglednica 4. s Magyarországon fejezte be. ziháló menetet. nem akarta szeretett szülőföldjét. Razglednica szerb nyelven: levelezőlapot jelent. világháború után Magyarországon telepedett le. milyen halállal fogják kivégezni: „Tarkólövés. szépségeinek felsorolása az erdőktől a havasokig.így a realizmussal is.” 19.

de csavaros eszű parasztlegényt. Szakállas Ábelt . Tetőpont: hírtelen meghal Ábel édesanyja. Bevezetés: megismerjük a főszereplőt. hogy az országot fogja járni. 4. Bár pályafutását Magyarországon kezdte. Játék a kastélyban). s mellette másokhoz is képes alkalmazkodni.” Vagyis mindenki megtalálhatja a helyét a világban.24 II. Itt többféle emberrel kerül szembe. hogy elhagyja a Hargitát. Bonyodalom: Ábel életében váratlan fordulat áll be: édesapja munkát szerzett neki: erdőőri állást a Hargitán. A regény életképpel kezdődik: Ábel és szülei egy harmonikus . Molnár Ferenc (1878-1952) Író. de nem értékeli a fiú munkáját). azokért küzdeni is tud. ha megvalósítható célokat tűz ki maga elé. Liliom. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk I. Legnagyobb sikereit drámáival aratta (pl. A Pál utcai fiúk a) Műfaja: regény: elbeszélő történet: cselekménye van: a grundért vívott küzdelem . Közömbös Ábellel: a főnöke (kifizeti. szállóigévé lett mondanivalója: „Azért vagyunk a világon. Közismert.: a trianoni béke éve. s ott vált világhírű íróvá. 2. a fiatal . Elhagyja megszokott otthonát. boldog estéjét mutatja be. Cselekmény: 1. újságíró. a trianoni béke után a zsidóüldözések miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Kibontakozás: Ábel erdőőri tevékenységéért mutatja be. b) Helyszín: Csíkcsicsó (egy kis erdélyi falu. Hazánk legismertebb műve kétségtelenül a Pál utcai fiúk. tapasztalatokat szerez. aki könyvekkel ajándékozza meg. II. 20. A szereplők csoportosítása: Ábel barátai: a csíksomlyói papok. 3. a fiú elhatározza. akik becsapják és kifosztják. Ábel ellenségei: Fuszulán és Surgyélán. Ábel a rengetegben a) Műfaja: regény: Elbeszélő történet: cselekménye van: Ábel kalandjai a Hargitán Nagy terjedelem (több száz oldal) fejezetekre tagolt sok szereplője van. köztük Márkus. 5. amikor már Erdély Romániáé lett. Megoldás: Ábel úgy dönt. hogy teljesen magányosan éljen a Hargitán egy erdészházban. az író rajtuk keresztül ábrázolja az ember legfontosabb tulajdonságait a segítőkészségtől az önzőségig. hogy valahol otthon legyünk benne. hogy jobban eltölthesse az estéket. az Olt folyó mellett ) c) Időpont : 1920.

de nem sok ésszel van megáldva Geréb: derék fiú. divatmajom. a tót: az egykedvű. 21. s elhatározzák. A Biblia 1. 3. iratok → a Biblia gyűjteményes mű ma is a keresztény illetve a zsidó vallás szent könyve két nagy része az Ó. Bonyodalom: Áts Feri elrabolja a grundról az egyik játék erőd zászlóját. A Pál utcaiak elnököt választanak Boka János személyében. hogy visszavágnak a vörösingeseknek.és az Újszövetség . Megoldás: Sok hűhó semmiért? Nemecsek meghal. 4. 2. nem érdekli a grund sorsa sem stb. Nemecsek. 5. s Áts Feri legyőzésével eldönti a csatát a Pál utcaiak javára. mint Nemecsek halála Janó. Boka. Bevezetés: a természetrajzórán megismerjük a szereplők közül a Pál utcai fiúk (pl. b) Cselekménye: 1. Geréb árulása és visszatérése a Pál utcaiakhoz döntő harc a grundért mellette folyik a gittegylet története is: Nemecseket irigységből árultnak nyilvánitják Tetőpont: Nemecsek betegágyból felkelve a grundra siet. jelentése: könyvek. Barabás és Kolnai). Kibontakozás: a. a grundot pedig beépítik. készülődés a csatára (tét: ki játszhat a grundon) Nemecsek hőstettei: kényszerű fürdőket vesz. csak a féltékenység árulóvá teszi Barabás és Kolnay: azokat az embereket jelképezik. kísérletet tesz a zászló visszaszerzésére is. akik einstandot követtek el Nemecsekkel szemben: erőszakkal elvették a játék golyóit. közömbös ember példája. A Bibliáról általában: az elnevezés görög eredetű. csak Nemecsek a közlegény). a vörösingeseknél diktatúra van (Áts Feri kiadja az utasításokat. melynek főbb eseményei: Bokáék esti látogatása a Füvészkertbe hadüzenet. s hamarosan hallunk a vörösingesekről is (Áts Ferenc. jobban érdekli a kabátja. c) A gyerekeken keresztül az író a felnőt emberek világát mutatja be: A fiúk ellentéte a két alapvető társalmi rendszert is jelképezi: A Pál utcaiak a demokrácia képviselői (mindenkit irányíthat. megindul a küzdelem a grundért.25 nagy terjedelem (több száz oldal) fejezetekre tagolt sok szereplője van. akik bármin képesek összeveszni Csetneki úr: az emberi önzés példája. a többiek csak végrehajtják) A sokféle szereplőn keresztül emberi tulajdonságot ábrázol:       Csele: gigerli (piperkőc. Csele. bájgúnár) Csónakos: jóindulatú izomember. a Pásztorok).

– Kr. Az ember számít a teremtés koronájának. hogy a múlt emlékei közül melyik irat számít szentnek. b) Történetek az Ószövetségből: A teremtés története (A Teremtés könyvének kezdete. e. sz. a zsidók nem! Az Újszövetség felépítése: 4 fő része különíthető el: 1. víz és szárazföld. a zsidók őstörténete). Lukács és János) művei közül az első három nagyon hasonlít egymásra. János műve már több dologban eltér a többitől. Kisebb mértékű pusztulásról szól. a Megváltó megérkezésére célozva). s egyben a Bibliának a kezdete) A Biblia két teremtéstörténetet is tartalmaz: Az első a közismert 6 napos teremtés története (világosság. Ezek közül a legismertebb a vízözön mondája. hogy a jó és rossz tudásának fája gyümölcséhez nem nyúlhatnak. II. zsoltárok (Istent dicsérő énekek) Leghíresebb része Mózes 5 könyve. minden bizonnyal ugyanabból a forrásból dolgozta fel Jézus életét Máté. a Kr. erkölcsi és filozófiai értekezések. Az emberek a kígyó tanácsára esznek a tiltott gyümölcsből. b) . közötti műveket tartalmaz válogatott gyűjtemény. kivéve a Noé bárkájában tartózkodókat. állatok. A 4 evangélium Az evangéliumok Jézus Krisztus élettörténetét elmesélő művek (a szó eredetileg „örömhírt” jelentett. A négy evangélista (Máté. ezért kiűzetnek az Édenkertből. II. 3. majd az ember teremtése). melyben Isten 40 napig tartó esőzéssel sújtotta a világot. század végén állíthatták össze csak a keresztények tartják szent könyvnek. A zsidók és a keresztények is szent könyvnek tartják. a Tóra. Az Ószövetség a) Az Ószövetségről általában: az óhéber irodalom gyűjteménye. Évát Ádám oldalbordájából teremti meg. u. s Isten kénköves tűzesővel eltörölte őket a föld színéről. hogy tíz igaz ember nem akad a két város lakói között. A pusztulás mítoszai A Bibliában Isten számos alkalommal sújtja bűneikért az embereket. de szintén közismert Szodoma és Gomorra elpusztítása. szerelmi dalok. ahol annyira elterjedt a bűn. Itt Ádámot Isten a saját képmására porból formázza meg és lelket lehel belé. Az Újszövetség a) Az Újszövetségről általában az ókeresztény irodalom alapvető műveit tartalmazza az Ószövetséghez hasonlóan szintén válogatott. sz. e. Ádám és Éva történetét mondja el. s az árvízben minden élőlény odaveszett. A második teremtéstörténet az első emberpár. növények. azzal a feltétellel. akik eldöntötték. Kr. tudósok állították össze. Az Édenkertbe helyezi el őket. Márk és János.26 2. világi történetek (pl. I. közmondások. Isten által sugalltnak és melyiket lehet „selejtezni”. Márk. tartalma: vallásos irodalom. aki uralkodik az élővilág felett.

. halottak feltámasztása stb.” 4. majd feltámadás Jézus csodái pl. Az ő tetteiket tartalmazza ez a könyv. akiket Krisztus hittérítő feladattal is megbízott.27 2. aki bősz keresztényüldözőből lett az új vallás legfőbb terjesztője. mindent elvisel… a szeretet soha el nem múlik. c) Történetek az evangéliumokból Jézus születése (a betlehemi csillag története) Jézus passiója (= szenvedéstörténete): keresztre feszítés. Apostolok levelei A levelek közül a legnagyobb számban Pál apostol levelei maradtak fenn. kenyérszaporítás. (Az ő történetét őrzi pálfordulás szavunk is. Legismertebb Pál (Paulus) apostol története. Egyik levelének soraiból szállóige lett: „A szeretet mindent eltűr. János apostol jelenései (Apokalipszis) János apostol látomásait tartalmazza a világ végéről.) 3. Krisztus második eljöveteléről és az utolsó ítéletről. miután Damaszkuszba utazva látomása volt Jézusról. vizet borrá változtatás. halfogás. Apostolok cselekedetei Jézus első tanítványait nevezzük apostoloknak. s nevét is ekkor változtatta Saulusról Paulusra.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->