9.

A

9.A

9.A

A villamos áram hatásai – Élettani hatás

Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit!
Az élettani hatás
Ha egy élő szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hő, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer működését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztető biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül.

A villamos áram élettani hatása
A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mV-os feszültség formájában. Az élő szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelő szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegű berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívműködést).

Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa
A népmeséből is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) – több másik anyag mellett – fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élő szervezet sejtjeinek működésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztő membránként működik: csak a kisebb méretű ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltésű ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztő tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot.

A nátrium pumpa működése

A kálium pumpa működése

1

amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. Ha nagyobb az áramerősség. Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerősség. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerősség 2 . és pillanatnyi értéke a szív működése szerint változik. Az akciós feszültség időbeni változása Az ingerület továbbterjedése a szervezetben EKG görbe Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki. Az ingerlő feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mV-tal a nyugalmi feszültséget. ami ezzel ellentétes polaritást jelent.A A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzője. A sejt a környezetéhez képest negatív. Az izmokban sok sejt található egymás mellett. pozitív töltésű kálium ionok jutnak át. Ennek oka. ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget). A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. • izmokban: 10ms. valamint a kamrai elernyedés főbb jellemzői. hanem gátlást okoz. ha értéke ettől kicsit nagyobb. Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségű beavatkozást jelent. A szívizom akciós feszültségének eredője leosztva a test felszínén is megjelenik. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük.9. Az ingerület terjedési sebessége: • idegsejtekben: 100ms. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mV nagyságú membrán feszültség jön létre. és kiolvashatók belőle a pitvari és a kamrai összehúzódás. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidőt. így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük. Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerősség is szükséges. vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. mert a hossza 1 m-nél is több lehet. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyező. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását. a sejtben és a környezetében is ez történik. de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk.01ms. Legnagyobb értéke 1 mV körüli érték. A sejt és a környezete között fellépő feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. csak lényegesen kisebb sebességgel. és legyőzi a nátrium pumpa hatását. így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed. • a szív izomzatában: 0. amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. de a sejtfalon csak a kisebb méretű. ezt ingerküszöbnek is nevezzük. hogy egy sejtben a külső behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják. akkor rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához. mert a sejt ingermentes állapotára jellemző. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetők.A 9. hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el.

Áramerősség: 0. a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak. Az 50 mA-nél nagyobb áramerősséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé. Ezért az áramütött személyt pihentessük. hogy szívkamraremegés a balesetet követő fizikai megterhelés hatására is létrejöhet.5-2 mA 2-6 mA 6-10 mA 10-15 mA 15-25 mA Hatása: Érzetküszöb Enyhe izomgörcs Fájdalmas izomgörcs Elengedési érték Mellkasi görcs. ami már halált okoz. ahol EKG vizsgálattal ellenőrzik a szívműködését. mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényező a szervezeten átfolyó áram nagysága. az annál veszélyesebb. akkor az csak rövid ideig. A 0. Ezért kell az áramütött személyt a lehető leghamarabb kiszabadítani az áramkörből.A Az áramerősség nagysága. Ez az elengedési áramerősség.9. vagy meg is állíthatja. légzésbénulás 25-30 mA felett Szívkamra lebegés. akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat. A következő tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak. A szíven átfolyó 25 mA feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció). Az áramütés időtartama. mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram. 10-15 mA-nél pedig már az áramkörből sem tudunk saját magunk kiszabadulni.A 9. és vigyük minél hamarabb orvoshoz. Az áramerősség és az idő kapcsolata 3 .5-2 mA-nél kisebb áramerősséget nem érezzük. de az egyénektől függően ettől eltérőek is lehetnek. ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk. ezért érzetküszöbnek nevezzük. A táblázatban közölt áramerősség adatok közül a kisebb értékek a nőkre és a gyerekekre. amelyeknél csak ettől kisebb áram folyhat. szívbénulás Az áramerősség mellett azonban más tényezőket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. Ha az áramerősség ettől is nagyobb. vagy ha nagyobb. Nagyobb áramoknál – a táblázat szerint – enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is. amely az emberben a bal kéz – jobb kéz vagy a kéz – láb útvonalon halad keresztül.

A talpponti ellenállást (Rtalpponti) a hámréteg. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket. például a falak. hogy mekkora a megengedhető maximális áram. a kéz kérgességétől és nedvességétől. Ebből kiszámítható az a legnagyobb feszültség. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentő vezető anyagú gyűrűt.A Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel. a víz-. Veszélyesebb az érintés bal kézzel. akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik. Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10 −3 ·10 = 50V 3 vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V. és csak az emberi test ellenállásával számol. mert a szív a test bal oldalán található. karórát. mert a nagyméretű és tömegű ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni. és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthető tárgy is. Az áramütés mértékét befolyásolja. a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja. A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe. A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik. megakadályozva az áramütést. 3. de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt. az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetből. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthető feszültség. mert mindkét szervén átfolyik az áram. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb. 1. és ellenállása csaknem nullára csökken. hogy 100 kHz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális.9. hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram. amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. gáz. mint veszélyforrás A feszültség hatása a test ellenállására Már tudjuk. Ezért. egyenfeszültség esetén 120 V. Figyeljük meg az ábrán. hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte mindig nagyobb. ami így együtt nagy érték is lehet. Az ábrán az is látható. a szorító erőtől. az általában halálos. és legalább milyen ellenállású az emberi test. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. Beláttuk. a hámréteg ellenállásától.A 9. Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot. ekkor a hőhatás a meghatározóbb. ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelő talpú cipőt! 2. de egy adott érték felett már csökken. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. Az emberi test ellenállása (Rtest) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség nagysága. amin állunk. Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4 . Az emberi test ellenállása Azt. vagy az azzal villamos kapcsolatban levő vezető anyagú testet. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg. amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat. így nagy valószínűséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. A kéz érintkezési ellenállása (Rkéz) függ az érintkező felületek nagyságától.és fűtéscsövek. hogy mekkora áramerősség alakul ki a szervezetben. Ebből is látható.

A A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezők Közvetett módon meghatározó lehet. amely maximum 350 mJ lehet). az alkoholos állapot. mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat. érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be. 5 . ne viseljenek gyűrűt. ne játsszanak. akiket a meghibásodástól bekövetkező áramütés váratlanul ér. • • • • • • • A szabványban előírtakat tudni kell egy szakembernek. mint a hozzá nem értők. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelű (Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni. a rossz hangulat. A szabvány többek között előírja a következőket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok. vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut. amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni. • • • • • A villamos szakemberek óvatosabbak. ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen. és használjuk az előírásoknak megfelelően a villamos berendezéseket. így a legtöbb baleset megelőzhető! Az áramütés elleni védekezés. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát. számít-e az áramütésre az illető. • a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet. és munkát végezni. mert az áramütés időtartamát növeli: a fáradtság. Hibás emberi magatartás.A 9. ne fogyasszanak alkoholt. és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát. valamint a feszültségmentes állapotot műszerrel kell ellenőrizni. a nyugtatók szedése. erről a kötelező oktatása után vizsgát kell tennie.9. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében. karórát. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki. védőeszközök szükségesek. Legyünk mindig óvatosak. hogy mi történik velük. nyakláncot… Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni.

vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. az áramvezető sínek) megérintéséből származó balesetek megelőzési módjait is tartalmazza. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító. csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. amelyre védővezető köthető. áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. II. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be.A Nem megfelelő műszaki megoldás. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását. ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása. • • • 6 . hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet. Az MSZ 1600 jelű (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány előírásai azt segítik. mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelő műszaki megoldás is. ha nem is történt baleset. a villanyvasalót. és III. az akkor is megbüntethető. érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat.. kezelőszervei. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I. hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. a kettős szigetelés vagy a védőelválasztás lehet a biztonságos megoldás. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V. ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel). a vezetékek kötési pontjai. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja. Érintésvédelmi módszerek Attól függően. Az érintésvédelmi osztály megmutatja. hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt. hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív). hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetőséggel készült. a kisülési energia pedig 350 mJ. az egyenfeszültség 120 V. Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma. Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség.9. Áramütés meghibásodás következtében Az első érintésvédelmi osztály Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az I. de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be. Az I. Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal). Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén. burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk.A 9. valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. Ezen belül az üzemszerűen feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezői. a készülék annál biztonságosabb. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetőséget. hogy a felhasználó milyen módszerrel előzheti meg az áramütést. a hűtőszekrényt. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van.

Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy.9. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről. de sose hagyjuk magára az áramütött személyt. több réteg ruha vagy papír – és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni. 12 V. Ha van rá lehetőségünk. világítótestek. 3. • • Ha ezekre nincs mód. vagyis kettős (megerősített) szigetelése van. például: műanyag rudat. illetve a gyermekjátékok. és 7 . esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. akár kiabálással is. Az orvos vagy a mentők értesítése. száraz deszka. speciális kéziszerszámok). 24 V. Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen. porszívót • • • • A harmadik érintésvédelmi osztály A III. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni. akkor feszültségmentesítsünk. amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. Kiszabadítás az áramkörből Ha a nagy áramerősség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza. akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. Kettős szigeteléssel gyártják például: a a a a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet. Minden esetben figyeljünk arra. 4. hogy mi a teendő ilyen esetben. hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni. pl. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független. száraz ruhákat. A villamos baleseteknél az elsősegélynyújtás fontos kötelességünk. akkor álljunk szigetelő lapra – ami lehet műanyag. hajszárítót. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V. ezért kell tudnunk. 48 V. Ehhez használjunk szigetelő anyagból készült tárgyat. reklám szatyrot. televíziót. 5.). hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörből. 2. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. mert a gyors és szakszerű beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő: 1.A A második érintésvédelmi osztály A II. Elsősegélynyújtás. stb. stb. és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése.A 9. általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsősegélynyújtás. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyről: a berendezés főkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával. Teendők villamos baleset esetén Az elsősegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi előírások betartása ellenére is előfordulnak áramütéses balesetek.

akkor se engedjük mozogni. a szív leállásához vezethet! • • • • • Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost. vagy gyengén ütögessük az arcát. akkor a száj szabaddá tétele után (műfogsor vagy ételmaradék eltávolítása. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak. se italt. esetleg dörzsöljük. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. de lélegzik. az a klinikai halál állapota. nálunk képzettebb elsősegélynyújtó folytatja az életmentést. A szívmasszázsnál a hátán fekvő áramütött mellé térdeljünk. hogy az áramkörből kiszabadított ember izomgörcse megszűnik. A mentést csak kisfeszültségű. vagy egyértelműen be nem áll a halál.9. Ha még nem érkezik meg az orvos. de ne törjük el a csontját az újraélesztendő embernek. Figyeljünk arra. tehát csak 1000 V alatti áramkörből kezdjük meg. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó Mentők Tűzoltók Rendőrség 112 104 105 107 8 . Ha az áramütött elvesztette az eszméletét. aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Erősen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelően. Lélegző embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk. vagyis nincs se légzés. tegyük szabaddá a száját és fektessük le. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendőn keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erősen levegőt az orrán át a tüdejébe. hogy milyen hatással járt az áramütés a következők a teendők: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza.A azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást. akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértőbbnek kell ezt megtennie. Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. amíg a légzés és a szívverés meg nem indul. akkor a légutak átjárhatóak lesznek. majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet. a szegycsont alsó harmadára. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le. egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára. akkor lazítsuk meg a ruháját. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni. és ha a száját becsukjuk. ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. Eszméletvesztésnél mindig ellenőrizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével. Ha a légzés leállt. de pulzus még van. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt.A 9. és ezért általában elesik. de ne adjunk neki se ételt. se gyógyszert. se vérkeringés. Az újraélesztést addig folytassuk. hajtsuk hátra a fejét. szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos. Attól függően. ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. A száját közben tartsuk becsukva.