9.

A

9.A

9.A

A villamos áram hatásai – Élettani hatás

Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit!
Az élettani hatás
Ha egy élő szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hő, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer működését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztető biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül.

A villamos áram élettani hatása
A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mV-os feszültség formájában. Az élő szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelő szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegű berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívműködést).

Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa
A népmeséből is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) – több másik anyag mellett – fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élő szervezet sejtjeinek működésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztő membránként működik: csak a kisebb méretű ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltésű ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztő tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot.

A nátrium pumpa működése

A kálium pumpa működése

1

Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerősség. Ha nagyobb az áramerősség. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyező. a sejtben és a környezetében is ez történik.9. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. de a sejtfalon csak a kisebb méretű. majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk. • a szív izomzatában: 0. akkor rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához. hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el. Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségű beavatkozást jelent. pozitív töltésű kálium ionok jutnak át. és pillanatnyi értéke a szív működése szerint változik. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük. Az ingerlő feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mV-tal a nyugalmi feszültséget. így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze. hanem gátlást okoz. A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek.A 9. A sejt a környezetéhez képest negatív.01ms. és legyőzi a nátrium pumpa hatását. ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget). mert a hossza 1 m-nél is több lehet. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását. ha értéke ettől kicsit nagyobb. amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mV nagyságú membrán feszültség jön létre. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják. valamint a kamrai elernyedés főbb jellemzői. A szívizom akciós feszültségének eredője leosztva a test felszínén is megjelenik. ezt ingerküszöbnek is nevezzük. Legnagyobb értéke 1 mV körüli érték. Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerősség is szükséges. és kiolvashatók belőle a pitvari és a kamrai összehúzódás. amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. Az akciós feszültség időbeni változása Az ingerület továbbterjedése a szervezetben EKG görbe Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük. Ennek oka. hogy egy sejtben a külső behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetők. mert a sejt ingermentes állapotára jellemző. így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed. csak lényegesen kisebb sebességgel. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidőt. • izmokban: 10ms. A sejt és a környezete között fellépő feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük. Az izmokban sok sejt található egymás mellett. ami ezzel ellentétes polaritást jelent. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerősség 2 .A A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzője. Az ingerület terjedési sebessége: • idegsejtekben: 100ms. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük.

vagy meg is állíthatja. Az áramerősség és az idő kapcsolata 3 .5-2 mA-nél kisebb áramerősséget nem érezzük. ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk. akkor az csak rövid ideig. Ezért kell az áramütött személyt a lehető leghamarabb kiszabadítani az áramkörből. Ezért az áramütött személyt pihentessük. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is. és vigyük minél hamarabb orvoshoz. hogy szívkamraremegés a balesetet követő fizikai megterhelés hatására is létrejöhet. a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak. Az áramütés időtartama. ahol EKG vizsgálattal ellenőrzik a szívműködését. légzésbénulás 25-30 mA felett Szívkamra lebegés. A következő tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak. A táblázatban közölt áramerősség adatok közül a kisebb értékek a nőkre és a gyerekekre. mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényező a szervezeten átfolyó áram nagysága.9. ami már halált okoz.A 9. Az 50 mA-nél nagyobb áramerősséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé. A 0. de az egyénektől függően ettől eltérőek is lehetnek. Ha az áramerősség ettől is nagyobb. Nagyobb áramoknál – a táblázat szerint – enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki. akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat. szívbénulás Az áramerősség mellett azonban más tényezőket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. A szíven átfolyó 25 mA feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció). Áramerősség: 0. amelyeknél csak ettől kisebb áram folyhat. 10-15 mA-nél pedig már az áramkörből sem tudunk saját magunk kiszabadulni.5-2 mA 2-6 mA 6-10 mA 10-15 mA 15-25 mA Hatása: Érzetküszöb Enyhe izomgörcs Fájdalmas izomgörcs Elengedési érték Mellkasi görcs. vagy ha nagyobb. mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram. Ez az elengedési áramerősség.A Az áramerősség nagysága. amely az emberben a bal kéz – jobb kéz vagy a kéz – láb útvonalon halad keresztül. az annál veszélyesebb. ezért érzetküszöbnek nevezzük.

Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot. és legalább milyen ellenállású az emberi test. Beláttuk. az általában halálos. hogy mekkora áramerősség alakul ki a szervezetben. az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetből.A 9. 1. de egy adott érték felett már csökken. A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe. így nagy valószínűséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. A kéz érintkezési ellenállása (Rkéz) függ az érintkező felületek nagyságától. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb. mint veszélyforrás A feszültség hatása a test ellenállására Már tudjuk. hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4 . Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10 −3 ·10 = 50V 3 vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V. Az emberi test ellenállása Azt. mert a szív a test bal oldalán található. és csak az emberi test ellenállásával számol. hogy mekkora a megengedhető maximális áram. Az áramütés mértékét befolyásolja. Ebből is látható.és fűtéscsövek. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. Figyeljük meg az ábrán. mert mindkét szervén átfolyik az áram. gáz. amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthető feszültség. A talpponti ellenállást (Rtalpponti) a hámréteg. egyenfeszültség esetén 120 V. A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik. hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram. és ellenállása csaknem nullára csökken. Az emberi test ellenállása (Rtest) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. 3. akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik.9. ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt. ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség nagysága. például a falak. nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy. hogy 100 kHz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális.A Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentő vezető anyagú gyűrűt. mert a nagyméretű és tömegű ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni. a kéz kérgességétől és nedvességétől. hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. Veszélyesebb az érintés bal kézzel. Az ábrán az is látható. ekkor a hőhatás a meghatározóbb. karórát. amin állunk. Ezért. megakadályozva az áramütést. a víz-. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte mindig nagyobb. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelő talpú cipőt! 2. a szorító erőtől. a hámréteg ellenállásától. és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthető tárgy is. Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg. Ebből kiszámítható az a legnagyobb feszültség. a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja. vagy az azzal villamos kapcsolatban levő vezető anyagú testet. amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket. ami így együtt nagy érték is lehet.

valamint a feszültségmentes állapotot műszerrel kell ellenőrizni. Hibás emberi magatartás. 5 . az alkoholos állapot. Legyünk mindig óvatosak. mint a hozzá nem értők. a rossz hangulat. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen. amely maximum 350 mJ lehet).A 9. • • • • • • • A szabványban előírtakat tudni kell egy szakembernek. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat. A szabvány többek között előírja a következőket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok. védőeszközök szükségesek. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát. erről a kötelező oktatása után vizsgát kell tennie. mert az áramütés időtartamát növeli: a fáradtság. nyakláncot… Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni. ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében. számít-e az áramütésre az illető. ne fogyasszanak alkoholt. így a legtöbb baleset megelőzhető! Az áramütés elleni védekezés. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelű (Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni.A A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezők Közvetett módon meghatározó lehet. és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát. • • • • • A villamos szakemberek óvatosabbak. • a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet. ne viseljenek gyűrűt. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki. és munkát végezni. érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be. a nyugtatók szedése. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. akiket a meghibásodástól bekövetkező áramütés váratlanul ér. vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut. és használjuk az előírásoknak megfelelően a villamos berendezéseket.9. ne játsszanak. amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni. mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás. karórát. hogy mi történik velük.

mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelő műszaki megoldás is. hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet. amelyre védővezető köthető. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító. az akkor is megbüntethető. hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetőséggel készült. áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. Az I. • • • 6 . ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel). Ezen belül az üzemszerűen feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezői. a kisülési energia pedig 350 mJ. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív). Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma. akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetőséget. beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V. csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai. ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása. Áramütés meghibásodás következtében Az első érintésvédelmi osztály Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az I. a kettős szigetelés vagy a védőelválasztás lehet a biztonságos megoldás.9. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását. az áramvezető sínek) megérintéséből származó balesetek megelőzési módjait is tartalmazza. tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt. ha nem is történt baleset. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be. hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. Érintésvédelmi módszerek Attól függően. érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. és III. a villanyvasalót. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I. vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza.. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van. Az MSZ 1600 jelű (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány előírásai azt segítik.A Nem megfelelő műszaki megoldás. burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása.A 9. a készülék annál biztonságosabb. az egyenfeszültség 120 V. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén. a vezetékek kötési pontjai. Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal). a hűtőszekrényt. Az érintésvédelmi osztály megmutatja. hogy a felhasználó milyen módszerrel előzheti meg az áramütést. valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. kezelőszervei. II. de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be.

televíziót. száraz deszka. esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. 48 V. száraz ruhákat. Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen. Elsősegélynyújtás. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése. ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. stb. 4. • • Ha ezekre nincs mód. hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörből. hogy mi a teendő ilyen esetben. akkor feszültségmentesítsünk. Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsősegélynyújtás. Teendők villamos baleset esetén Az elsősegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi előírások betartása ellenére is előfordulnak áramütéses balesetek. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V.A 9. akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. Ha van rá lehetőségünk. ezért kell tudnunk. általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. pl. porszívót • • • • A harmadik érintésvédelmi osztály A III. Ehhez használjunk szigetelő anyagból készült tárgyat. speciális kéziszerszámok). hajszárítót.9. de sose hagyjuk magára az áramütött személyt. Kiszabadítás az áramkörből Ha a nagy áramerősség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza. és 7 . Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni. 12 V. több réteg ruha vagy papír – és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni. 2. illetve a gyermekjátékok.). Kettős szigeteléssel gyártják például: a a a a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet. például: műanyag rudat. akkor álljunk szigetelő lapra – ami lehet műanyag. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyről: a berendezés főkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával. 5. hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni.A A második érintésvédelmi osztály A II. 3. mert a gyors és szakszerű beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő: 1. és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. 24 V. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről. amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. A villamos baleseteknél az elsősegélynyújtás fontos kötelességünk. reklám szatyrot. akár kiabálással is. Az orvos vagy a mentők értesítése. stb. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független. Minden esetben figyeljünk arra. világítótestek. vagyis kettős (megerősített) szigetelése van.

akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértőbbnek kell ezt megtennie. az a klinikai halál állapota. se vérkeringés. majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. de ne törjük el a csontját az újraélesztendő embernek. és ha a száját becsukjuk. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó Mentők Tűzoltók Rendőrség 112 104 105 107 8 . ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos. se gyógyszert. de lélegzik. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet. Erősen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelően. Ha még nem érkezik meg az orvos. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni. vagy gyengén ütögessük az arcát. akkor lazítsuk meg a ruháját. ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. Ha az áramütött elvesztette az eszméletét. esetleg dörzsöljük. aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. A száját közben tartsuk becsukva. amíg a légzés és a szívverés meg nem indul. nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. de ne adjunk neki se ételt. Ha a légzés leállt. Attól függően. Lélegző embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk. de pulzus még van. vagy egyértelműen be nem áll a halál. tegyük szabaddá a száját és fektessük le.9. egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára. Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot. és ezért általában elesik. vagyis nincs se légzés. A mentést csak kisfeszültségű. A szívmasszázsnál a hátán fekvő áramütött mellé térdeljünk. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le. a szív leállásához vezethet! • • • • • Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost. Az újraélesztést addig folytassuk. a szegycsont alsó harmadára. tehát csak 1000 V alatti áramkörből kezdjük meg. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendőn keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erősen levegőt az orrán át a tüdejébe. akkor a légutak átjárhatóak lesznek. akkor se engedjük mozogni. hogy az áramkörből kiszabadított ember izomgörcse megszűnik. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. Eszméletvesztésnél mindig ellenőrizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével.A 9. mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. Figyeljünk arra. se italt. hajtsuk hátra a fejét. akkor a száj szabaddá tétele után (műfogsor vagy ételmaradék eltávolítása. hogy milyen hatással járt az áramütés a következők a teendők: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza. nálunk képzettebb elsősegélynyújtó folytatja az életmentést.A azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful