9.

A

9.A

9.A

A villamos áram hatásai – Élettani hatás

Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit!
Az élettani hatás
Ha egy élő szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hő, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer működését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztető biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül.

A villamos áram élettani hatása
A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mV-os feszültség formájában. Az élő szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelő szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegű berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívműködést).

Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa
A népmeséből is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) – több másik anyag mellett – fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élő szervezet sejtjeinek működésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztő membránként működik: csak a kisebb méretű ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltésű ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztő tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot.

A nátrium pumpa működése

A kálium pumpa működése

1

Ennek oka. Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerősség. pozitív töltésű kálium ionok jutnak át. és kiolvashatók belőle a pitvari és a kamrai összehúzódás. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük. vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk. A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek. amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. mert a hossza 1 m-nél is több lehet.01ms. A szívizom akciós feszültségének eredője leosztva a test felszínén is megjelenik. mert a sejt ingermentes állapotára jellemző. így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed. és legyőzi a nátrium pumpa hatását. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetők. ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget). majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. ami ezzel ellentétes polaritást jelent. • izmokban: 10ms. Ha nagyobb az áramerősség. csak lényegesen kisebb sebességgel. de a sejtfalon csak a kisebb méretű. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük. ezt ingerküszöbnek is nevezzük. akkor rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához. valamint a kamrai elernyedés főbb jellemzői. Az ingerlő feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mV-tal a nyugalmi feszültséget.A 9. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerősség 2 . Az izmokban sok sejt található egymás mellett. Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerősség is szükséges. hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el. és pillanatnyi értéke a szív működése szerint változik. a sejtben és a környezetében is ez történik. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidőt. A sejt és a környezete között fellépő feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük.9. • a szív izomzatában: 0. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. hanem gátlást okoz. ha értéke ettől kicsit nagyobb. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyező. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják. A sejt a környezetéhez képest negatív.A A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzője. Legnagyobb értéke 1 mV körüli érték. amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. Az ingerület terjedési sebessége: • idegsejtekben: 100ms. Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségű beavatkozást jelent. hogy egy sejtben a külső behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását. Az akciós feszültség időbeni változása Az ingerület továbbterjedése a szervezetben EKG görbe Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki. így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mV nagyságú membrán feszültség jön létre.

Az 50 mA-nél nagyobb áramerősséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé. szívbénulás Az áramerősség mellett azonban más tényezőket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. Az áramütés időtartama. Nagyobb áramoknál – a táblázat szerint – enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki. hogy szívkamraremegés a balesetet követő fizikai megterhelés hatására is létrejöhet. A táblázatban közölt áramerősség adatok közül a kisebb értékek a nőkre és a gyerekekre. A szíven átfolyó 25 mA feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció). a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak. vagy ha nagyobb. mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényező a szervezeten átfolyó áram nagysága. és vigyük minél hamarabb orvoshoz. amelyeknél csak ettől kisebb áram folyhat. amely az emberben a bal kéz – jobb kéz vagy a kéz – láb útvonalon halad keresztül. légzésbénulás 25-30 mA felett Szívkamra lebegés. Ez az elengedési áramerősség. de az egyénektől függően ettől eltérőek is lehetnek. Áramerősség: 0.5-2 mA-nél kisebb áramerősséget nem érezzük. ezért érzetküszöbnek nevezzük. ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk. vagy meg is állíthatja. akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat. mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram.A 9. Ezért kell az áramütött személyt a lehető leghamarabb kiszabadítani az áramkörből.5-2 mA 2-6 mA 6-10 mA 10-15 mA 15-25 mA Hatása: Érzetküszöb Enyhe izomgörcs Fájdalmas izomgörcs Elengedési érték Mellkasi görcs. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is. Ha az áramerősség ettől is nagyobb. A következő tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak. Ezért az áramütött személyt pihentessük.9. A 0.A Az áramerősség nagysága. akkor az csak rövid ideig. ahol EKG vizsgálattal ellenőrzik a szívműködését. ami már halált okoz. 10-15 mA-nél pedig már az áramkörből sem tudunk saját magunk kiszabadulni. Az áramerősség és az idő kapcsolata 3 . az annál veszélyesebb.

például a falak. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentő vezető anyagú gyűrűt. Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10 −3 ·10 = 50V 3 vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V. A talpponti ellenállást (Rtalpponti) a hámréteg. A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik. Az emberi test ellenállása Azt. Ebből kiszámítható az a legnagyobb feszültség. akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik. karórát.A 9. ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. Ezért. mert mindkét szervén átfolyik az áram. Beláttuk.és fűtéscsövek. megakadályozva az áramütést. a szorító erőtől. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal. Az áramütés mértékét befolyásolja. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. hogy mekkora a megengedhető maximális áram. mert a szív a test bal oldalán található. így nagy valószínűséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg. nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy. hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte mindig nagyobb. hogy mekkora áramerősség alakul ki a szervezetben. a hámréteg ellenállásától. és ellenállása csaknem nullára csökken. de egy adott érték felett már csökken. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4 . és csak az emberi test ellenállásával számol. A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb. 1. Veszélyesebb az érintés bal kézzel. A kéz érintkezési ellenállása (Rkéz) függ az érintkező felületek nagyságától. gáz. a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja. ami így együtt nagy érték is lehet. vagy az azzal villamos kapcsolatban levő vezető anyagú testet. 3. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthető feszültség. és legalább milyen ellenállású az emberi test. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelő talpú cipőt! 2. amin állunk. az általában halálos. Figyeljük meg az ábrán. az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetből. Ebből is látható.9. Az emberi test ellenállása (Rtest) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. mint veszélyforrás A feszültség hatása a test ellenállására Már tudjuk. hogy 100 kHz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális. ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség nagysága. ekkor a hőhatás a meghatározóbb. hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthető tárgy is. egyenfeszültség esetén 120 V. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket. a kéz kérgességétől és nedvességétől. mert a nagyméretű és tömegű ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni. Az ábrán az is látható. amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. a víz-. de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt. Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot. amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat.A Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel.

• • • • • A villamos szakemberek óvatosabbak. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. Hibás emberi magatartás. az alkoholos állapot. a nyugtatók szedése. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelű (Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni. karórát. 5 . számít-e az áramütésre az illető. mert az áramütés időtartamát növeli: a fáradtság. és használjuk az előírásoknak megfelelően a villamos berendezéseket. A szabvány többek között előírja a következőket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok. ne viseljenek gyűrűt. akiket a meghibásodástól bekövetkező áramütés váratlanul ér. így a legtöbb baleset megelőzhető! Az áramütés elleni védekezés. erről a kötelező oktatása után vizsgát kell tennie. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen. és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát. Legyünk mindig óvatosak. valamint a feszültségmentes állapotot műszerrel kell ellenőrizni. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat. érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be. amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni. • • • • • • • A szabványban előírtakat tudni kell egy szakembernek. ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. • a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet. nyakláncot… Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni. amely maximum 350 mJ lehet). ne fogyasszanak alkoholt. mint a hozzá nem értők. mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás. a rossz hangulat.A A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezők Közvetett módon meghatározó lehet.9. védőeszközök szükségesek. és munkát végezni. vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut.A 9. ne játsszanak. hogy mi történik velük.

Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. amelyre védővezető köthető. áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelő műszaki megoldás is. csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása. a kettős szigetelés vagy a védőelválasztás lehet a biztonságos megoldás. hogy a felhasználó milyen módszerrel előzheti meg az áramütést. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén.A Nem megfelelő műszaki megoldás. Az I. a villanyvasalót. hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív). hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. Áramütés meghibásodás következtében Az első érintésvédelmi osztály Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az I. beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. Az érintésvédelmi osztály megmutatja. az egyenfeszültség 120 V.9. kezelőszervei. és III. vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza. az akkor is megbüntethető. Az MSZ 1600 jelű (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány előírásai azt segítik. a vezetékek kötési pontjai. azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk. a készülék annál biztonságosabb. ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel). érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását. az áramvezető sínek) megérintéséből származó balesetek megelőzési módjait is tartalmazza. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van. a kisülési energia pedig 350 mJ. hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetőséggel készült. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V.A 9. Ezen belül az üzemszerűen feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezői. • • • 6 . Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal). valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni. ha nem is történt baleset. tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt. Érintésvédelmi módszerek Attól függően. a hűtőszekrényt. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I. hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet. Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma.. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító. akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség. de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be. Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetőséget. hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. II.

Teendők villamos baleset esetén Az elsősegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi előírások betartása ellenére is előfordulnak áramütéses balesetek. 2. vagyis kettős (megerősített) szigetelése van. esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. hogy mi a teendő ilyen esetben. de sose hagyjuk magára az áramütött személyt. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független. pl. mert a gyors és szakszerű beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő: 1. száraz deszka. Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy. és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. világítótestek. akkor feszültségmentesítsünk. hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni.A 9. porszívót • • • • A harmadik érintésvédelmi osztály A III. Minden esetben figyeljünk arra. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyről: a berendezés főkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával. A villamos baleseteknél az elsősegélynyújtás fontos kötelességünk. hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörből. Ha van rá lehetőségünk. 48 V. ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. akár kiabálással is.9. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről. száraz ruhákat. általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. ezért kell tudnunk.). reklám szatyrot. hajszárítót. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése. 3. Az orvos vagy a mentők értesítése. például: műanyag rudat. illetve a gyermekjátékok. • • Ha ezekre nincs mód. Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen. 4. Kettős szigeteléssel gyártják például: a a a a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet. több réteg ruha vagy papír – és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni. akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. televíziót. stb. Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsősegélynyújtás. 5. stb. speciális kéziszerszámok). Ehhez használjunk szigetelő anyagból készült tárgyat. és 7 . akkor álljunk szigetelő lapra – ami lehet műanyag. 24 V. Kiszabadítás az áramkörből Ha a nagy áramerősség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza. 12 V.A A második érintésvédelmi osztály A II. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V. Elsősegélynyújtás.

a szív leállásához vezethet! • • • • • Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost. egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le.9. vagyis nincs se légzés. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak. Figyeljünk arra. hogy milyen hatással járt az áramütés a következők a teendők: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet. szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos. se vérkeringés. de ne adjunk neki se ételt. akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértőbbnek kell ezt megtennie. hajtsuk hátra a fejét. Erősen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelően. ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. se gyógyszert. A mentést csak kisfeszültségű. se italt. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. akkor a száj szabaddá tétele után (műfogsor vagy ételmaradék eltávolítása. a szegycsont alsó harmadára. akkor se engedjük mozogni. Ha még nem érkezik meg az orvos. tehát csak 1000 V alatti áramkörből kezdjük meg. de lélegzik. Az újraélesztést addig folytassuk. ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. A szívmasszázsnál a hátán fekvő áramütött mellé térdeljünk. Lélegző embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk. Ha a légzés leállt. A száját közben tartsuk becsukva. hogy az áramkörből kiszabadított ember izomgörcse megszűnik. Attól függően.A 9. akkor lazítsuk meg a ruháját. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendőn keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erősen levegőt az orrán át a tüdejébe. vagy gyengén ütögessük az arcát. de pulzus még van. tegyük szabaddá a száját és fektessük le. Ha az áramütött elvesztette az eszméletét. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni. amíg a légzés és a szívverés meg nem indul. esetleg dörzsöljük. és ha a száját becsukjuk.A azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást. Eszméletvesztésnél mindig ellenőrizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével. de ne törjük el a csontját az újraélesztendő embernek. az a klinikai halál állapota. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt. akkor a légutak átjárhatóak lesznek. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó Mentők Tűzoltók Rendőrség 112 104 105 107 8 . Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot. mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. és ezért általában elesik. nálunk képzettebb elsősegélynyújtó folytatja az életmentést. vagy egyértelműen be nem áll a halál. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful