9.

A

9.A

9.A

A villamos áram hatásai – Élettani hatás

Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit!
Az élettani hatás
Ha egy élő szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hő, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer működését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztető biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül.

A villamos áram élettani hatása
A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mV-os feszültség formájában. Az élő szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelő szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegű berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívműködést).

Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa
A népmeséből is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) – több másik anyag mellett – fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élő szervezet sejtjeinek működésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztő membránként működik: csak a kisebb méretű ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltésű ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztő tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot.

A nátrium pumpa működése

A kálium pumpa működése

1

Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerősség is szükséges. valamint a kamrai elernyedés főbb jellemzői. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyező. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mV nagyságú membrán feszültség jön létre. és kiolvashatók belőle a pitvari és a kamrai összehúzódás. Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerősség. hanem gátlást okoz. ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget). és legyőzi a nátrium pumpa hatását. így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed. vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. A sejt és a környezete között fellépő feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük. ezt ingerküszöbnek is nevezzük. A szívizom akciós feszültségének eredője leosztva a test felszínén is megjelenik. hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el. • izmokban: 10ms. Ennek oka. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. ami ezzel ellentétes polaritást jelent. amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. • a szív izomzatában: 0.9. majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetők. de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk. Az ingerület terjedési sebessége: • idegsejtekben: 100ms. és pillanatnyi értéke a szív működése szerint változik. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük. A sejt a környezetéhez képest negatív. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják. Ha nagyobb az áramerősség. a sejtben és a környezetében is ez történik. Az izmokban sok sejt található egymás mellett. Legnagyobb értéke 1 mV körüli érték. csak lényegesen kisebb sebességgel. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerősség 2 .A 9. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását. Az akciós feszültség időbeni változása Az ingerület továbbterjedése a szervezetben EKG görbe Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki. de a sejtfalon csak a kisebb méretű.A A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzője. így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze. Az ingerlő feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mV-tal a nyugalmi feszültséget. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük. hogy egy sejtben a külső behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet.01ms. akkor rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához. amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. mert a sejt ingermentes állapotára jellemző. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidőt. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. pozitív töltésű kálium ionok jutnak át. ha értéke ettől kicsit nagyobb. mert a hossza 1 m-nél is több lehet. A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek. Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségű beavatkozást jelent.

akkor az csak rövid ideig. ezért érzetküszöbnek nevezzük. mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram. akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat.A 9. A táblázatban közölt áramerősség adatok közül a kisebb értékek a nőkre és a gyerekekre. amely az emberben a bal kéz – jobb kéz vagy a kéz – láb útvonalon halad keresztül.9. Az áramütés időtartama. és vigyük minél hamarabb orvoshoz. vagy ha nagyobb. 10-15 mA-nél pedig már az áramkörből sem tudunk saját magunk kiszabadulni. vagy meg is állíthatja. Nagyobb áramoknál – a táblázat szerint – enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki.A Az áramerősség nagysága. ami már halált okoz. Ha az áramerősség ettől is nagyobb. Áramerősség: 0. de az egyénektől függően ettől eltérőek is lehetnek. Az 50 mA-nél nagyobb áramerősséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé. Az áramerősség és az idő kapcsolata 3 . ahol EKG vizsgálattal ellenőrzik a szívműködését. a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is. A következő tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak.5-2 mA-nél kisebb áramerősséget nem érezzük. amelyeknél csak ettől kisebb áram folyhat. mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényező a szervezeten átfolyó áram nagysága. az annál veszélyesebb.5-2 mA 2-6 mA 6-10 mA 10-15 mA 15-25 mA Hatása: Érzetküszöb Enyhe izomgörcs Fájdalmas izomgörcs Elengedési érték Mellkasi görcs. Ezért kell az áramütött személyt a lehető leghamarabb kiszabadítani az áramkörből. hogy szívkamraremegés a balesetet követő fizikai megterhelés hatására is létrejöhet. A 0. Ez az elengedési áramerősség. A szíven átfolyó 25 mA feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció). ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk. Ezért az áramütött személyt pihentessük. szívbénulás Az áramerősség mellett azonban más tényezőket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. légzésbénulás 25-30 mA felett Szívkamra lebegés.

de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt. és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthető tárgy is. és legalább milyen ellenállású az emberi test. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat. hogy 100 kHz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális. mert mindkét szervén átfolyik az áram. a szorító erőtől. de egy adott érték felett már csökken.A 9. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthető feszültség. A talpponti ellenállást (Rtalpponti) a hámréteg. hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4 . amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. Figyeljük meg az ábrán. mint veszélyforrás A feszültség hatása a test ellenállására Már tudjuk. vagy az azzal villamos kapcsolatban levő vezető anyagú testet. Ebből is látható. A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik. Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10 −3 ·10 = 50V 3 vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V. hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte mindig nagyobb. amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy. például a falak. Veszélyesebb az érintés bal kézzel. hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. mert a szív a test bal oldalán található. Az ábrán az is látható. A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe. az általában halálos. Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelő talpú cipőt! 2. 1. a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja. akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb. ami így együtt nagy érték is lehet. az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetből. ekkor a hőhatás a meghatározóbb. mert a nagyméretű és tömegű ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni.és fűtéscsövek. és csak az emberi test ellenállásával számol. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket. a víz-. Ezért. Ebből kiszámítható az a legnagyobb feszültség. Az emberi test ellenállása Azt. ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség nagysága. 3. így nagy valószínűséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentő vezető anyagú gyűrűt. karórát.A Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel. Az áramütés mértékét befolyásolja. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal. hogy mekkora áramerősség alakul ki a szervezetben. amin állunk. és ellenállása csaknem nullára csökken. A kéz érintkezési ellenállása (Rkéz) függ az érintkező felületek nagyságától.9. hogy mekkora a megengedhető maximális áram. Beláttuk. egyenfeszültség esetén 120 V. a hámréteg ellenállásától. ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. Az emberi test ellenállása (Rtest) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. megakadályozva az áramütést. a kéz kérgességétől és nedvességétől. gáz.

érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be. ne fogyasszanak alkoholt. 5 . karórát. és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát. nyakláncot… Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni. Hibás emberi magatartás. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen. mint a hozzá nem értők. erről a kötelező oktatása után vizsgát kell tennie. • a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet.9. amely maximum 350 mJ lehet). és használjuk az előírásoknak megfelelően a villamos berendezéseket. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelű (Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni. a nyugtatók szedése. ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében. ne viseljenek gyűrűt. valamint a feszültségmentes állapotot műszerrel kell ellenőrizni. • • • • • • • A szabványban előírtakat tudni kell egy szakembernek.A A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezők Közvetett módon meghatározó lehet. Legyünk mindig óvatosak. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat. és munkát végezni. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát. így a legtöbb baleset megelőzhető! Az áramütés elleni védekezés.A 9. akiket a meghibásodástól bekövetkező áramütés váratlanul ér. A szabvány többek között előírja a következőket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok. amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni. a rossz hangulat. védőeszközök szükségesek. mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás. mert az áramütés időtartamát növeli: a fáradtság. hogy mi történik velük. ne játsszanak. az alkoholos állapot. • • • • • A villamos szakemberek óvatosabbak. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki. számít-e az áramütésre az illető.

hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív). az áramvezető sínek) megérintéséből származó balesetek megelőzési módjait is tartalmazza. a hűtőszekrényt. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni. áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását. érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat. ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása. a kisülési energia pedig 350 mJ.9. Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma. és III. hogy a felhasználó milyen módszerrel előzheti meg az áramütést. a kettős szigetelés vagy a védőelválasztás lehet a biztonságos megoldás. akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség. II.A 9. hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. a vezetékek kötési pontjai. valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása.. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása. beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. • • • 6 . mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelő műszaki megoldás is. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetőséget. az egyenfeszültség 120 V. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. Áramütés meghibásodás következtében Az első érintésvédelmi osztály Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az I. tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be.A Nem megfelelő műszaki megoldás. vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza. Az érintésvédelmi osztály megmutatja. az akkor is megbüntethető. Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai. de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be. Ezen belül az üzemszerűen feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezői. a készülék annál biztonságosabb. hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. kezelőszervei. amelyre védővezető köthető. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító. azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén. hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetőséggel készült. Érintésvédelmi módszerek Attól függően. ha nem is történt baleset. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van. Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal). a villanyvasalót. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet. Az MSZ 1600 jelű (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány előírásai azt segítik. ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel). Az I.

akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. 48 V.9. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyről: a berendezés főkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből. Teendők villamos baleset esetén Az elsősegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi előírások betartása ellenére is előfordulnak áramütéses balesetek. stb. Kettős szigeteléssel gyártják például: a a a a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet.A A második érintésvédelmi osztály A II. mert a gyors és szakszerű beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő: 1. száraz ruhákat. porszívót • • • • A harmadik érintésvédelmi osztály A III. ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy. akkor álljunk szigetelő lapra – ami lehet műanyag. hogy mi a teendő ilyen esetben. általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. 24 V. pl. 3. Ha van rá lehetőségünk. televíziót. Az orvos vagy a mentők értesítése. akkor feszültségmentesítsünk. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. 2. stb. például: műanyag rudat. de sose hagyjuk magára az áramütött személyt. 12 V. száraz deszka. vagyis kettős (megerősített) szigetelése van. 5. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni. 4. Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen. és 7 . Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsősegélynyújtás. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független. A villamos baleseteknél az elsősegélynyújtás fontos kötelességünk. hajszárítót. • • Ha ezekre nincs mód. speciális kéziszerszámok). esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. Minden esetben figyeljünk arra. és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. reklám szatyrot. illetve a gyermekjátékok. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése.). akár kiabálással is.A 9. amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. több réteg ruha vagy papír – és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni. Kiszabadítás az áramkörből Ha a nagy áramerősség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza. világítótestek. ezért kell tudnunk. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V. Elsősegélynyújtás. hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörből. hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni. Ehhez használjunk szigetelő anyagból készült tárgyat.

és ha a száját becsukjuk. hogy milyen hatással járt az áramütés a következők a teendők: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza. nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára. Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le.9. Ha az áramütött elvesztette az eszméletét. Attól függően. de pulzus még van. se vérkeringés. de lélegzik. nálunk képzettebb elsősegélynyújtó folytatja az életmentést.A azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást. majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe. Az újraélesztést addig folytassuk. akkor se engedjük mozogni. se italt. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést.A 9. hajtsuk hátra a fejét. esetleg dörzsöljük. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet. Eszméletvesztésnél mindig ellenőrizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével. de ne adjunk neki se ételt. akkor a száj szabaddá tétele után (műfogsor vagy ételmaradék eltávolítása. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó Mentők Tűzoltók Rendőrség 112 104 105 107 8 . A száját közben tartsuk becsukva. A szívmasszázsnál a hátán fekvő áramütött mellé térdeljünk. A mentést csak kisfeszültségű. vagy egyértelműen be nem áll a halál. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendőn keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erősen levegőt az orrán át a tüdejébe. akkor lazítsuk meg a ruháját. vagy gyengén ütögessük az arcát. a szegycsont alsó harmadára. Erősen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelően. Ha még nem érkezik meg az orvos. Figyeljünk arra. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni. akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértőbbnek kell ezt megtennie. szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos. akkor a légutak átjárhatóak lesznek. mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. a szív leállásához vezethet! • • • • • Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost. Lélegző embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk. de ne törjük el a csontját az újraélesztendő embernek. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak. aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. se gyógyszert. tegyük szabaddá a száját és fektessük le. az a klinikai halál állapota. Ha a légzés leállt. vagyis nincs se légzés. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt. tehát csak 1000 V alatti áramkörből kezdjük meg. ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. hogy az áramkörből kiszabadított ember izomgörcse megszűnik. és ezért általában elesik. amíg a légzés és a szívverés meg nem indul.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful