9.

A

9.A

9.A

A villamos áram hatásai – Élettani hatás

Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit!
Az élettani hatás
Ha egy élő szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hő, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer működését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztető biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül.

A villamos áram élettani hatása
A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mV-os feszültség formájában. Az élő szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelő szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegű berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívműködést).

Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa
A népmeséből is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) – több másik anyag mellett – fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élő szervezet sejtjeinek működésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztő membránként működik: csak a kisebb méretű ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltésű ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztő tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot.

A nátrium pumpa működése

A kálium pumpa működése

1

Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségű beavatkozást jelent. Az ingerlő feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mV-tal a nyugalmi feszültséget. hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyező. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük. mert a sejt ingermentes állapotára jellemző. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük. Az ingerület terjedési sebessége: • idegsejtekben: 100ms. így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze.A A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzője. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük. A sejt a környezetéhez képest negatív. és legyőzi a nátrium pumpa hatását. akkor rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához. Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerősség is szükséges. valamint a kamrai elernyedés főbb jellemzői. vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget). Az akciós feszültség időbeni változása Az ingerület továbbterjedése a szervezetben EKG görbe Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki. A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek. Az izmokban sok sejt található egymás mellett. és kiolvashatók belőle a pitvari és a kamrai összehúzódás.01ms. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetők. Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerősség. mert a hossza 1 m-nél is több lehet. majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. hogy egy sejtben a külső behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet. csak lényegesen kisebb sebességgel. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását.A 9. és pillanatnyi értéke a szív működése szerint változik. hanem gátlást okoz. amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. • a szív izomzatában: 0. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. ezt ingerküszöbnek is nevezzük. A szívizom akciós feszültségének eredője leosztva a test felszínén is megjelenik. Ha nagyobb az áramerősség. Legnagyobb értéke 1 mV körüli érték.9. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják. amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. de a sejtfalon csak a kisebb méretű. ha értéke ettől kicsit nagyobb. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidőt. • izmokban: 10ms. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mV nagyságú membrán feszültség jön létre. ami ezzel ellentétes polaritást jelent. így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerősség 2 . de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk. A sejt és a környezete között fellépő feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. pozitív töltésű kálium ionok jutnak át. Ennek oka. a sejtben és a környezetében is ez történik.

Az áramütés időtartama. vagy meg is állíthatja. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is. ezért érzetküszöbnek nevezzük. Ez az elengedési áramerősség.A Az áramerősség nagysága. hogy szívkamraremegés a balesetet követő fizikai megterhelés hatására is létrejöhet. Ezért az áramütött személyt pihentessük. az annál veszélyesebb. amely az emberben a bal kéz – jobb kéz vagy a kéz – láb útvonalon halad keresztül. A 0. a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak. Ezért kell az áramütött személyt a lehető leghamarabb kiszabadítani az áramkörből. ahol EKG vizsgálattal ellenőrzik a szívműködését.A 9. Ha az áramerősség ettől is nagyobb. ami már halált okoz. Nagyobb áramoknál – a táblázat szerint – enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki. légzésbénulás 25-30 mA felett Szívkamra lebegés. mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényező a szervezeten átfolyó áram nagysága.9.5-2 mA-nél kisebb áramerősséget nem érezzük. 10-15 mA-nél pedig már az áramkörből sem tudunk saját magunk kiszabadulni. akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat. A következő tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak. vagy ha nagyobb. mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram. és vigyük minél hamarabb orvoshoz.5-2 mA 2-6 mA 6-10 mA 10-15 mA 15-25 mA Hatása: Érzetküszöb Enyhe izomgörcs Fájdalmas izomgörcs Elengedési érték Mellkasi görcs. amelyeknél csak ettől kisebb áram folyhat. Áramerősség: 0. Az 50 mA-nél nagyobb áramerősséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé. A táblázatban közölt áramerősség adatok közül a kisebb értékek a nőkre és a gyerekekre. ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk. akkor az csak rövid ideig. szívbénulás Az áramerősség mellett azonban más tényezőket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. Az áramerősség és az idő kapcsolata 3 . A szíven átfolyó 25 mA feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció). de az egyénektől függően ettől eltérőek is lehetnek.

például a falak. amin állunk. és legalább milyen ellenállású az emberi test. a szorító erőtől. az általában halálos.A Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel. és ellenállása csaknem nullára csökken. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelő talpú cipőt! 2. a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja. A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik. amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. a kéz kérgességétől és nedvességétől. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket. ami így együtt nagy érték is lehet. megakadályozva az áramütést. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentő vezető anyagú gyűrűt. hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram. így nagy valószínűséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. Az ábrán az is látható. amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat. gáz. hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10 −3 ·10 = 50V 3 vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg.9. hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4 . és csak az emberi test ellenállásával számol. és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthető tárgy is. 1. Veszélyesebb az érintés bal kézzel. egyenfeszültség esetén 120 V. Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot. mint veszélyforrás A feszültség hatása a test ellenállására Már tudjuk. az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetből. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal. Ebből is látható. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. Ezért. Az áramütés mértékét befolyásolja. vagy az azzal villamos kapcsolatban levő vezető anyagú testet. mert a nagyméretű és tömegű ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni. a hámréteg ellenállásától. karórát. Figyeljük meg az ábrán. Az emberi test ellenállása (Rtest) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. hogy mekkora a megengedhető maximális áram. mert mindkét szervén átfolyik az áram. A talpponti ellenállást (Rtalpponti) a hámréteg. A kéz érintkezési ellenállása (Rkéz) függ az érintkező felületek nagyságától. 3. Az emberi test ellenállása Azt. akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik. Beláttuk. hogy mekkora áramerősség alakul ki a szervezetben.és fűtéscsövek. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb. mert a szív a test bal oldalán található. hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte mindig nagyobb. hogy 100 kHz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthető feszültség. nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy. ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség nagysága.A 9. Ebből kiszámítható az a legnagyobb feszültség. a víz-. de egy adott érték felett már csökken. ekkor a hőhatás a meghatározóbb. de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt. A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe.

érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be. az alkoholos állapot. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelű (Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni. védőeszközök szükségesek. és munkát végezni. a rossz hangulat. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát.A A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezők Közvetett módon meghatározó lehet. így a legtöbb baleset megelőzhető! Az áramütés elleni védekezés. Legyünk mindig óvatosak. és használjuk az előírásoknak megfelelően a villamos berendezéseket. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében. Hibás emberi magatartás. vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut. A szabvány többek között előírja a következőket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok. ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. ne viseljenek gyűrűt. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat. ne játsszanak. • • • • • A villamos szakemberek óvatosabbak. 5 . erről a kötelező oktatása után vizsgát kell tennie. mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás.A 9. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. mert az áramütés időtartamát növeli: a fáradtság. • • • • • • • A szabványban előírtakat tudni kell egy szakembernek. akiket a meghibásodástól bekövetkező áramütés váratlanul ér. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki. hogy mi történik velük. • a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet. és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát. amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni. nyakláncot… Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen. karórát. valamint a feszültségmentes állapotot műszerrel kell ellenőrizni. a nyugtatók szedése.9. amely maximum 350 mJ lehet). ne fogyasszanak alkoholt. mint a hozzá nem értők. számít-e az áramütésre az illető.

A Nem megfelelő műszaki megoldás. Az MSZ 1600 jelű (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány előírásai azt segítik. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetőséget. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása.A 9. vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V. az akkor is megbüntethető. az áramvezető sínek) megérintéséből származó balesetek megelőzési módjait is tartalmazza. hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet. érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat. II. mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelő műszaki megoldás is. hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetőséggel készült. Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni. burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk. valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség. és III.. beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja. a kisülési energia pedig 350 mJ. tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. • • • 6 . hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív). a készülék annál biztonságosabb. hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. a vezetékek kötési pontjai. Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal). hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. Áramütés meghibásodás következtében Az első érintésvédelmi osztály Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az I. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító. hogy a felhasználó milyen módszerrel előzheti meg az áramütést. Az érintésvédelmi osztály megmutatja.9. Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma. de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I. a villanyvasalót. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van. csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása. áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. Érintésvédelmi módszerek Attól függően. azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. Az I. amelyre védővezető köthető. Ezen belül az üzemszerűen feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezői. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be. a hűtőszekrényt. az egyenfeszültség 120 V. kezelőszervei. ha nem is történt baleset. a kettős szigetelés vagy a védőelválasztás lehet a biztonságos megoldás. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását. ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel).

televíziót. hajszárítót. Kiszabadítás az áramkörből Ha a nagy áramerősség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza. 24 V. több réteg ruha vagy papír – és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni.). A villamos baleseteknél az elsősegélynyújtás fontos kötelességünk. Ha van rá lehetőségünk. stb. ezért kell tudnunk.A A második érintésvédelmi osztály A II. és 7 . akár kiabálással is. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése. 5. 4. esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen. 2. Minden esetben figyeljünk arra. Elsősegélynyújtás. de sose hagyjuk magára az áramütött személyt. akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. porszívót • • • • A harmadik érintésvédelmi osztály A III. speciális kéziszerszámok). hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni.A 9. Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy. 3. • • Ha ezekre nincs mód. stb. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. vagyis kettős (megerősített) szigetelése van. Az orvos vagy a mentők értesítése. 12 V. száraz ruhákat. mert a gyors és szakszerű beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő: 1. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független. és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről. Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsősegélynyújtás. illetve a gyermekjátékok. Ehhez használjunk szigetelő anyagból készült tárgyat. amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. 48 V. hogy mi a teendő ilyen esetben. ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörből. világítótestek.9. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből. Teendők villamos baleset esetén Az elsősegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi előírások betartása ellenére is előfordulnak áramütéses balesetek. pl. száraz deszka. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyről: a berendezés főkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával. általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. például: műanyag rudat. reklám szatyrot. akkor álljunk szigetelő lapra – ami lehet műanyag. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni. akkor feszültségmentesítsünk. Kettős szigeteléssel gyártják például: a a a a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet.

Ha az áramütött elvesztette az eszméletét. akkor lazítsuk meg a ruháját. akkor se engedjük mozogni. egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára. A száját közben tartsuk becsukva. de lélegzik. Attól függően. ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet. hogy milyen hatással járt az áramütés a következők a teendők: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza. de ne törjük el a csontját az újraélesztendő embernek. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendőn keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erősen levegőt az orrán át a tüdejébe. és ezért általában elesik. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak. tehát csak 1000 V alatti áramkörből kezdjük meg. se vérkeringés. szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos. aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le. vagy egyértelműen be nem áll a halál. A mentést csak kisfeszültségű. Eszméletvesztésnél mindig ellenőrizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével. Az újraélesztést addig folytassuk. Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot. a szegycsont alsó harmadára. Ha a légzés leállt. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértőbbnek kell ezt megtennie. amíg a légzés és a szívverés meg nem indul. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt. de pulzus még van. esetleg dörzsöljük. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. se italt. az a klinikai halál állapota. nálunk képzettebb elsősegélynyújtó folytatja az életmentést. ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. vagy gyengén ütögessük az arcát. a szív leállásához vezethet! • • • • • Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost. Figyeljünk arra.A 9. akkor a légutak átjárhatóak lesznek. mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. de ne adjunk neki se ételt.A azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. akkor a száj szabaddá tétele után (műfogsor vagy ételmaradék eltávolítása. Erősen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelően. Lélegző embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó Mentők Tűzoltók Rendőrség 112 104 105 107 8 . majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe. és ha a száját becsukjuk. A szívmasszázsnál a hátán fekvő áramütött mellé térdeljünk. Ha még nem érkezik meg az orvos. hogy az áramkörből kiszabadított ember izomgörcse megszűnik. se gyógyszert. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni.9. nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. vagyis nincs se légzés. tegyük szabaddá a száját és fektessük le. hajtsuk hátra a fejét.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful