P. 1
villamos áram hatásaI A SZERVEZETRE

villamos áram hatásaI A SZERVEZETRE

|Views: 36|Likes:
Published by Rita Hadnagy

More info:

Published by: Rita Hadnagy on Nov 16, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/17/2014

pdf

text

original

9.

A

9.A

9.A

A villamos áram hatásai – Élettani hatás

Sorolja fel a villamos áram hatásait! Fejtse ki részletesen az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó élettani hatásait! Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit!
Az élettani hatás
Ha egy élő szervezeten áram folyik keresztül, akkor is fellépnek a hő, a vegyi és a mágneses hatások, de ezek mellett biológiai szempontból sokkal fontosabb, ahogyan az izom- és az idegrendszer működését befolyásolja. Élettani hatásnak nevezzük azokat az életet veszélyeztető biológia elváltozásokat, amelyeket az elektromos áram okozhat, ha az emberi szervezettel kapcsolatba kerül.

A villamos áram élettani hatása
A szervezetünket az idegrendszer irányítja, amelynek az agy a központja. Ide futnak be, és innen indulnak az idegpályákon az információk a testünk minden pontjába, néhány mV-os feszültség formájában. Az élő szervezeten átfolyó áram ezeket a gyenge villamos folyamatokat megzavarja, hamis ingerek, izommozgató utasítások formájában. Ha a zavaró hatás túl nagy, akkor a szervezet ideg- és izomrendszerét az agy már nem tudja irányítani, leállhat a légzés, megállhat a szív, vagyis bekövetkezhet a halál. A gyakorlatban a villamos áramnak ezt az izom- és idegrendszert bénító, az izmokat akaratlanul összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. A villamos áram tehát veszélyes az emberi szervezetre, ezért ne érintsük meg a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit! Az áramütést érintésvédelmi eszközökkel és a megfelelő szabályok betartásával kerülhetjük el. A villamos áram élettani hatását ma már a gyógyászatban fel is tudják használni. A legismertebb ilyen jellegű berendezések a pacemakerek (szívritmusszabályzók), a defibrillátorok (megszüntetik a szív szabálytalan ritmusát) és a szívstimulátorok (megindítják a szívműködést).

Elektromos folyamatok a szervezetben: a kálium és a nátrium pumpa
A népmeséből is jól tudhatjuk, hogy a konyhasó (NaCl) – több másik anyag mellett – fontos része táplálkozásunknak. A nátriumnak, a káliumnak és a klórnak meghatározó szerepe van az élő szervezet sejtjeinek működésében. Ezek az elemek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapotban találhatók meg. A sejtek belsejében a pozitív kálium ionra és több atomból álló negatív ionra disszociált káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmolekulák, a sejtfalon kívül pedig víz található, amelyben a disszociált konyhasó is található. A sejtfal félig áteresztő membránként működik: csak a kisebb méretű ionokat és molekulákat engedi át. A sejt negatív töltésű ionjai vonzzák a sejten kívül található pozitív nátrium ionokat, amelyek a sejtfalon áthaladnak, így semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatását. A sejtek vizsgálatánál azonban kimutatták, hogy a nátrium ionok átmennek ugyan a sejtfalon, de a sejt vissza is szállítja ezeket az ionokat. Ezt a csak élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának nevezzük. Ingerlés hatására megváltoznak a sejtfal ion-áteresztő tulajdonságai: a nátrium ionokat átengedi, emellett a kálium ionok is vissza tudnak áramlani a sejtbe. Ezt a folyamatot nevezzük kálium pumpának. Így azonban a feszültségpolaritása is megváltozik, a sejt lesz a környezetéhez képest pozitív. Ez a feszültség csak rövid ideig jelentkezik, 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot.

A nátrium pumpa működése

A kálium pumpa működése

1

Ennek oka. • izmokban: 10ms. • a szív izomzatában: 0. majd ingerületi hullám formájában terjed tovább rajta. de mi csak az elektromos ingerléssel foglalkozunk. mert a sejt ingermentes állapotára jellemző. pozitív töltésű kálium ionok jutnak át. Az akciós feszültség időbeni változása Az ingerület továbbterjedése a szervezetben EKG görbe Az ingerületi állapot az idegsejtnek csak kis részére terjed ki. vagyis negatív polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. csak lényegesen kisebb sebességgel. és pillanatnyi értéke a szív működése szerint változik.A A nyugalmi és az akciós feszültség Az oldatoknak az a jellemzője.9. Azonos intenzitású ingerület kiváltásához szükséges áramerősség 2 . valamint a kamrai elernyedés főbb jellemzői.01ms. így az ingerület az idegszálak mellett az izomrostokban is továbbterjed. a sejtben és a környezetében is ez történik. A sejt a környezetéhez képest negatív. Ehhez a minimálisnál nagyobb áramerősség is szükséges. hogy az oldott anyag az oldatban egyenletesen oszlik el. A sejt és a környezete között fellépő feszültséget nyugalmi feszültségnek nevezzük. Az ingerlés hatására keletkezett feszültséget akciós feszültségnek nevezzük. Ha nagyobb az áramerősség. A terjedés sebessége határozza meg a reflexidőt.A 9. mert a hossza 1 m-nél is több lehet. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. ezek egymásnak is átadják az ingerületet (és vele járó akciós feszültséget). Az ábrán látható I0 az a legkisebb áramerősség. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. ha értéke ettől kicsit nagyobb. amely a nyugalmi feszültséggel ellentétes polaritású. hogy egy sejtben a külső behatás vagy a mellette található másik sejt csak akkor vált ki ingerületet. akkor rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához. amely bizonyos ideig megakadályozza az ingerület kiváltását. Az izmokban sok sejt található egymás mellett. és kiolvashatók belőle a pitvari és a kamrai összehúzódás. Legnagyobb értéke 1 mV körüli érték. Az elektromos ingerlés a sejthez képest pozitív feszültségű beavatkozást jelent. Ez biztosítja a szív ütemes mozgását. hanem gátlást okoz. A szívizom akciós feszültségének eredője leosztva a test felszínén is megjelenik. Ennek következtében a sejt és a környezete között 40-80 mV nagyságú membrán feszültség jön létre. de a sejtfalon csak a kisebb méretű. és legyőzi a nátrium pumpa hatását. így a kamrákat csak bizonyos késleltetés után húzzák össze. A szív bal pitvarából kiinduló periodikus ingerületek a szív izomzatában lassan terjednek. Az idegsejtet idegszálnak vagy idegfonatnak is nevezzük. A nyugalmi feszültség polaritásával megegyező. ezt ingerküszöbnek is nevezzük. Az ingerület terjedési sebessége: • idegsejtekben: 100ms. Az ingerlő feszültség csak akkor változtatja meg 15-40 mV-tal a nyugalmi feszültséget. Az elektromos ingerlés A sejtek és a szövetek többféle módon ingerelhetők. Ezt elektrokardiogramnak vagy EKG görbének nevezzük. A gyakorlatban a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják. ami ezzel ellentétes polaritást jelent.

A táblázatban közölt áramerősség adatok közül a kisebb értékek a nőkre és a gyerekekre. vagy ha nagyobb. ahol EKG vizsgálattal ellenőrzik a szívműködését. amelyeknél csak ettől kisebb áram folyhat. Ha az áramerősség ettől is nagyobb.A Az áramerősség nagysága. légzésbénulás 25-30 mA felett Szívkamra lebegés. akkor a mellkasi görcs miatt a légzés is leállhat. Áramerősség: 0. mint veszélyforrás A szervezeten minél hosszabb ideig folyik át áram. Az 50 mA-nél nagyobb áramerősséget már életveszélyesnek tekintjük! A szabványok is olyan technikai megoldásokat írnak elé. A 0. szívbénulás Az áramerősség mellett azonban más tényezőket is figyelembe kell venni az áramütés mértékének megállapításakor. hogy szívkamraremegés a balesetet követő fizikai megterhelés hatására is létrejöhet. Az áramütés időtartama. ennek hatására azonban enyhe bizsergést érezhetünk. mint veszélyforrás Az élettani hatás szempontjából a legmeghatározóbb tényező a szervezeten átfolyó áram nagysága. Ezért kell az áramütött személyt a lehető leghamarabb kiszabadítani az áramkörből. Az áramerősség és az idő kapcsolata 3 . ami már halált okoz.5-2 mA-nél kisebb áramerősséget nem érezzük. vagy meg is állíthatja. ezért érzetküszöbnek nevezzük. amely az emberben a bal kéz – jobb kéz vagy a kéz – láb útvonalon halad keresztül. akkor az csak rövid ideig. a nagyobb értékek pedig a férfiakra vonatkoznak.A 9.5-2 mA 2-6 mA 6-10 mA 10-15 mA 15-25 mA Hatása: Érzetküszöb Enyhe izomgörcs Fájdalmas izomgörcs Elengedési érték Mellkasi görcs.9. A szíven átfolyó 25 mA feletti áram a szívet kitérítheti a normális ritmusából (fibrilláció). de az egyénektől függően ettől eltérőek is lehetnek. 10-15 mA-nél pedig már az áramkörből sem tudunk saját magunk kiszabadulni. Nagyobb áramoknál – a táblázat szerint – enyhe majd fájdalmas izomgörcs alakul ki. Vegyük figyelembe az áramütés esetén azt is. és vigyük minél hamarabb orvoshoz. A következő tapasztalati adatok 50 Hz-es frekvenciájú váltakozó áramra vonatkoznak. az annál veszélyesebb. Ez az elengedési áramerősség. Ezért az áramütött személyt pihentessük.

A frekvencia növelésekor kezdetben az áramütés veszélyessége növekszik. mert a szív a test bal oldalán található.A Az áram útja az emberi testben Az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel. Kézzel érintik meg leggyakrabban a fázispontot. hogy mekkora áramerősség alakul ki a szervezetben. Viseljünk ezért villamos munkavégzés közben mindig jól szigetelő talpú cipőt! 2. de egy adott érték felett már csökken. A szabvány a legrosszabb esetet veszi figyelembe. a víz-. Az emberi test ellenállása Azt. Ne viseljünk tehát villamos munkavégzéskor az ellenállásunkat csökkentő vezető anyagú gyűrűt. mint veszélyforrás A feszültség hatása a test ellenállására Már tudjuk. Ezt érintési feszültségnek nevezzük. de 50 V-nál nagyobb feszültségnél néhány másodperc után a hámréteg átüt. Veszélyesebb az érintés bal kézzel. hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte mindig nagyobb. Az emberi test ellenállása (Rtest) a hámréteg nélkül a magas folyadék és iontartalom miatt csak 1000Ω körüli. nyakláncot! Alacsony feszültségnél a hámréteg ellenállása igen nagy. Beláttuk. Mivel a leggyakoribb áram-útvonal a kéz-test-láb. Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10 −3 ·10 = 50V 3 vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V. és csak az emberi test ellenállásával számol. hogy 100 kHz feletti frekvenciákon az élettani hatás minimális. ami így együtt nagy érték is lehet. amely az agyra és a szívre a legveszélyesebb. így nagy valószínűséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt. és legalább milyen ellenállású az emberi test. akkor az áram a testünkön keresztül a föld felé folyik.és fűtéscsövek. a kéz kérgességétől és nedvességétől. A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott hamis ingerületek száma az okozó feszültség periódusainak számával egyezik meg. hogy a váltakozó feszültség sokkal veszélyesebb az egyenfeszültségnél. Ha véletlenül megérintjük a fázisvezetéket. A kéz érintkezési ellenállása (Rkéz) függ az érintkező felületek nagyságától. és ezzel kapcsolatban van sok általunk kézzel érinthető tárgy is. Gyermekek és állatok védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. Ohm törvénye alapján a feszültség és az emberi test ellenállása határozza meg. amin állunk. A talpponti ellenállást (Rtalpponti) a hámréteg. a lábbeli és a talaj ellenállása alkotja. Figyeljük meg az ábrán. 3. Az érintési feszültség tehát a legnagyobb megérinthető feszültség. Ezért. mert mindkét szervén átfolyik az áram. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázisponttal. hogy milyen szerveinken halad keresztül az áram. Ebből is látható. ekkor a hőhatás a meghatározóbb. az általában halálos. hogy az 50 Hz-es hálózati feszültség mennyire veszélyes! 4 . amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. és ellenállása csaknem nullára csökken. a hámréteg ellenállásától. ami 1000Ω! Az emberi test ellenállása egy áramkörben A feszültség nagysága. például a falak. hogy mekkora a megengedhető maximális áram. Az ábrán az is látható. a szorító erőtől. vagy az azzal villamos kapcsolatban levő vezető anyagú testet. gáz. Az áramütés mértékét befolyásolja. 1. egyenfeszültség esetén 120 V.A 9. ezért az emberi test ellenállását az ábra szerint három részre oszthatjuk. az áram pedig a másik kézen vagy a lábon keresztül távozik a szervezetből. megakadályozva az áramütést. Ez az érték a kéz-test-kéz áramút esetén is igaz. karórát. Ebből kiszámítható az a legnagyobb feszültség. mert a nagyméretű és tömegű ionok nem képesek már ilyen gyorsan mozogni.9. amely egy berendezésen tartósan fennmaradhat.

számít-e az áramütésre az illető. valamint a feszültségmentes állapotot műszerrel kell ellenőrizni.A A frekvencia hatása a veszélyességre Egyéb élettani hatást befolyásoló tényezők Közvetett módon meghatározó lehet. A szabvány többek között előírja a következőket: A munka végzéséhez milyen különleges szerszámok. érintésvédelem Baleseti veszélyforrások Áramütés akkor következik be. mert az áramütés időtartamát növeli: a fáradtság. • a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet. A villamos berendezéseket rendszeresen kell karbantartani. és munkát végezni. védőeszközök szükségesek. Tiltja a nagyfeszültségen (1000 V felett) végzett munkát. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki. nyakláncot… Mi a módja az utasítások kiadásának és a továbbításának? Hogyan kell kikapcsolni (feszültségmentesíteni) egy berendezést? A kikapcsolás után a visszakapcsolást meg kell akadályozni. A legtöbb esetben még azt sem tudják hirtelen. mint a hozzá nem értők. ne játsszanak. és ezeket hogyan kell használni? Hogyan kell elhárítani az üzemi hibákat? A dolgozók hogyan viselkedjenek a munkahelyükön? Viseljenek zárt munkaruhát. Hibás emberi magatartás. ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. az alkoholos állapot. amely maximum 350 mJ lehet). a nyugtatók szedése. amelyeket minden berendezéshez a gyártónak kötelessége szolgáltatni.A 9. Az áramütés egyik különleges okozója lehet a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében. vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut. Legyünk mindig óvatosak. mint veszélyforrás A villamos balesetek oka gyakran valamilyen hibás emberi magatartás. ne viseljenek gyűrűt. erről a kötelező oktatása után vizsgát kell tennie. karórát. akiket a meghibásodástól bekövetkező áramütés váratlanul ér. A villamos berendezések használóinak ismerniük kell a kezelésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat. hogy mi történik velük. ne fogyasszanak alkoholt. A villamos szakembereknek Magyarországon az MSZ 1585 jelű (Üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) szabvány szerint kell viselkedni. • • • • • A villamos szakemberek óvatosabbak. a rossz hangulat. • • • • • • • A szabványban előírtakat tudni kell egy szakembernek. így a legtöbb baleset megelőzhető! Az áramütés elleni védekezés.9. 5 . és használjuk az előírásoknak megfelelően a villamos berendezéseket.

amelyre védővezető köthető. A villamos berendezések gyártói kötelesek a termékükön jelezni. A feszültséget védőföldelés és nullázás alkalmazásánál biztosító. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezésnek nemcsak üzemi szigetelése van. hanem rajta a gyártó kialakított olyan szerkezetet.A 9. ezért ilyenkor a feszültség gyors automatikus lekapcsolása. az áramvezető sínek) megérintéséből származó balesetek megelőzési módjait is tartalmazza. vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. mint veszélyforrás Az emberi magatartás mellett balesetet okozhat a nem megfelelő műszaki megoldás is. hogy a felhasználó milyen módszerrel előzheti meg az áramütést. csak valamilyen hiba következtében jelenhet meg rajtuk feszültség. akkor a villamosan vezető részekre a gyors automatikus lekapcsolás miatt csak rövid időre jut feszültség. Ha nem használjuk ki a gyártó adta lehetőséget.. ha a felhasználó csatlakoztatta a védővezetőt a készülékhez (általában védőérintkezős kábellel). és III. Érintésvédelmi módszerek Attól függően. Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal). Érintésvédelem A villamos berendezések burkolatai. hogy az ilyen okból bekövetkező áramütéseket milyen módszerekkel és ellenőrzésekkel kell megelőzni. tartói üzemszerűen nem állnak feszültség alatt.9. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén. a villanyvasalót. beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. Amelyik dolgozó elmulasztja az érintésvédelmi szabályok betartását. Áramütés meghibásodás következtében Az első érintésvédelmi osztály Az érintésvédelmi osztályok jelölései Az I. Közvetett érintés csak a berendezés meghibásodásakor következik be. érintésvédelmi osztályba sorolják például: a villamos motorokat. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V. Az MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése című szabvány érintésvédelmi szabályzata előírja. Ezen belül az üzemszerűen feszültség alatt álló részek (például a kapcsolók érintkezői. a kettős szigetelés vagy a védőelválasztás lehet a biztonságos megoldás. A kialakított szerkezeti megoldások szerint sorolják I. hogy a villamos berendezések a környezetük hatására se váljanak balesetveszélyessé. hogy az adott villamos készülék milyen érintésvédelmi móddal vagy lehetőséggel készült. Az I. az akkor is megbüntethető. Az érintésvédelmi osztály megmutatja. a kisülési energia pedig 350 mJ. valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. ha nem is történt baleset. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása. Minél nagyobb az érintésvédelmi osztály száma. azzal a saját vagy a mások életét veszélyeztetjük! Az érintésvédelmi osztályok jelét a gyártónak a készüléken is fel kell tüntetni. áramvédő kapcsolásnál egy speciális relé kapcsolja le. burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. a vezetékek kötési pontjai. hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív). de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek a megérintése miatt következnek be. • • • 6 . II. Az MSZ 1600 jelű (Létesítési biztonsági szabályzat) szabvány előírásai azt segítik. az egyenfeszültség 120 V. a készülék annál biztonságosabb.A Nem megfelelő műszaki megoldás. a hűtőszekrényt. érintésvédelmi osztályba a villamos készülékeket. kezelőszervei.

hogy az áramütött személy magától kiszabaduljon az áramkörből. több réteg ruha vagy papír – és az áramütöttet próbáljuk elhúzni vagy eltolni. akár kiabálással is. A villamos baleseteknél az elsősegélynyújtás fontos kötelességünk.A A második érintésvédelmi osztály A II. A szabványos törpefeszültség értékek: 6 V. televíziót. porszívót • • • • A harmadik érintésvédelmi osztály A III. vagyis kettős (megerősített) szigetelése van. 12 V. stb. Az orvos vagy a mentők értesítése. 24 V. A feszültségmentesítés során az áramütést okozó feszültséget kapcsoljuk le az áramütött személyről: a berendezés főkapcsolójának vagy a biztosító automatájának a lekapcsolásával.).A 9. illetve a gyermekjátékok. ezért kell tudnunk. Ha van rá lehetőségünk. Az áramütött személy kiszabadítása az áramkörből. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezést csak törpefeszültséggel lehet üzemeltetni. Teendők villamos baleset esetén Az elsősegélynyújtás elvei Az érintésvédelmi előírások betartása ellenére is előfordulnak áramütéses balesetek. 2. Kiszabadítás az áramkörből Ha a nagy áramerősség miatt kialakuló izomgörcs megakadályozza. például: műanyag rudat. Ugyanis az üzemi szigetelésen kívül még egy. akkor minél gyorsabban a segítségére kell sietnünk. Kettős szigeteléssel gyártják például: a a a a villamos kéziszerszámokat (villanyfúrógépet. száraz deszka. • • Ha ezekre nincs mód. mert a gyors és szakszerű beavatkozással életet menthetünk! Villamos baleset esetén a teendők sorrendje általában a következő: 1. 4. Ha szükséges a tűzoltóság vagy a rendőrség értesítése. pl. 5.9. hajszárítót. hogy önmagunkat ne veszélyeztessük! Minél hamarabb próbáljunk meg segítséget hívni. Törpefeszültséggel működnek a fokozottan veszélyes helyen. világítótestek. stb. száraz ruhákat. hogy mi a teendő ilyen esetben. Elsősegélynyújtás. speciális kéziszerszámok). A munkahelyi vezetők tájékoztatása a villamos balesetről. reklám szatyrot. Az áramütött szempontjából a legfontosabb a gyors kiszabadítás és elsősegélynyújtás. 48 V. esetleg a csatlakozó dugójának a kihúzásával. nedves pincében üzemeltetett villamos berendezések (pl. és 7 . 3. Ehhez használjunk szigetelő anyagból készült tárgyat. érintésvédelmi osztályba tartozó berendezés védelme a villamos hálózattól független. amelyeknél már a 48 V-os feszültség sem megengedett. Minden esetben figyeljünk arra. ezért részletesebben csak ezekkel foglalkozunk. általában nem kell hozzá védővezetőt csatlakoztatni. és benne nem alakul ki ettől nagyobb feszültség. akkor feszültségmentesítsünk. de sose hagyjuk magára az áramütött személyt. akkor álljunk szigetelő lapra – ami lehet műanyag.

A mentést csak kisfeszültségű. de ne adjunk neki se ételt. akkor a száj szabaddá tétele után (műfogsor vagy ételmaradék eltávolítása. se italt. tegyük szabaddá a száját és fektessük le. és ha a száját becsukjuk. a szív leállásához vezethet! • • • • • Minden áramütéses baleset esetén hívjunk orvost. vagy gyengén ütögessük az arcát. nálunk képzettebb elsősegélynyújtó folytatja az életmentést. A szívmasszázsnál a hátán fekvő áramütött mellé térdeljünk. Az orvos megérkezéséig ültessük vagy fektessük le. akkor lazítsuk meg a ruháját. A lélegeztetést csak a légzés megindulásáig folytassuk! Ha minden életfunkció leállt. de ne törjük el a csontját az újraélesztendő embernek. Próbáljuk meg eszméletre téríteni: szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot. se gyógyszert. hajtsuk hátra a fejét. Lélegző embernek mesterséges lélegeztetést ne adjunk. Ha az áramütött elvesztette az eszméletét. amíg a légzés és a szívverés meg nem indul. de lélegzik. Ekkor orvosi gézen vagy zsebkendőn keresztül percenként 16-18-szor fújjunk erősen levegőt az orrán át a tüdejébe. hogy az áramkörből kiszabadított ember izomgörcse megszűnik. akkor se engedjük mozogni. mert nagyfeszültség esetén még a szakképzett emberek is életveszélybe kerülhetnek. vagy egyértelműen be nem áll a halál. Eszméletvesztésnél mindig ellenőrizzük a légzést a mellkas vagy a hasfal ütemes mozgásának megfigyelésével. és ezért általában elesik. Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtást az áramütött személy kiszabadítása után azonnal meg kell kezdeni. ha van) rögtön kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. Újraélesztésnél 2 lélegeztetés után 8 szívmasszázst kell végezni. esetleg dörzsöljük.A 9. ez percenként 18 légzést és 72 szívverést jelentene. az a klinikai halál állapota.9. nehogy a fizikai megterheléstől szívkamraremegés lépjen fel. a szegycsont alsó harmadára. A kezünk ujjai a fej felé mutassanak. aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat. Megnevezés Telefonszám Segélyhívó Mentők Tűzoltók Rendőrség 112 104 105 107 8 . Ha még nem érkezik meg az orvos. A lélegeztetést a már megismert módon végezzük. szívmasszázst alkalmazni bármilyen gyenge szívverés esetén is tilos. Az újraélesztést addig folytassuk. majd a másik kezünket is tegyük erre keresztbe. vagyis nincs se légzés. egyik kezünket tegyük a mellkas bal oldalára. de pulzus még van. tehát csak 1000 V alatti áramkörből kezdjük meg. akkor a helyszínen tartózkodók közül a leghozzáértőbbnek kell ezt megtennie. Attól függően. hogy milyen hatással járt az áramütés a következők a teendők: Ha az áramütést szenvedett embernek látszólag nincs semmilyen panasza. akkor a légutak átjárhatóak lesznek. A száját közben tartsuk becsukva. Erősen és egyenletesen nyomjuk a mellkast a szív ritmusának megfelelően. De az azonnal megkezdett újraélesztés esetén van esély az áramütött életben maradására. Figyeljünk arra. se vérkeringés. Fektessük a hátára az eszméletlen áramütöttet. Ha a légzés leállt.A azonnal kezdjük meg az elsősegélynyújtást.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->