Tartalomjegyzék

1. Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi, felosztása
1.1 Gördülõccsapágy szerkezetek 1.2 Gördülõcsapágyak felosztása 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3.1 A gördülõcsapágyak elõnyei 1.3.2 Golyós és görgõscsapágyak 1.3.3 Radiális és axiális csapágyak 1.3.4 Standard és különleges csapágyak

2. Csapágykiválasztás
2.1 Üzemi feltételek, környezeti behatások 2.2 Jellemzõ követelmények 2.3 A csapágyak fajtájának kiválasztása 2.4 Csapágyelrendezés meghatározása 2.5 A csapágy méretének kiválasztása 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása 2.7 A csapágyak kezelése

3. Fõ méretek és csapágyjelölések
3.1 Fõ méretek 3.2 Csapágyjelölések

4. Gördülõcsapágyak tûrései 5. Teherbírási képesség, élettartam
5.1 Élettartam

5.2 Névleges élettartam és dinamikus terhelhetõségi értékek 5.3 Alkalmazási lehetõségek, szükséges élettrartam 5.4 Módosított névleges élettartam az ISO szerint 5.4.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 5.4.2 Anyagtényezõ a2 5.4.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 5.5 Statikus terhelhetõségi értékek 5.6 Megengedett ekvivalens statikus terhelés

6. A csapágyterhelés számítása
6.1 Terhelés a tengelyen mérve 6.1.1 A fogaskerekek fogainak terhelései 6.1.2 Lánc- és szíjhajtások erõhatásai 6.1.3 Terhelési tényezo 6.2 Csapágyterhelés 6.3 Közepes terhelés 6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés 6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések 6.4.3 Ferdehatásvonalú golyóscsapágyak és görgõscsapágyak csapágyterheléseinek megállapítása

7. Illesztések
7.1 A csapágy rögzítése 7.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 7.3 Az illesztések kiválasztása 7.4 Illesztési ajánlások

8. Csapágyhézag, csapágyak elõfeszítése
8.1 Csapágyhézag

8.2 A csapágyhézag megválasztása 8.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához 8.4 Csapágyelõfeszítés 8.4.1 A csapágyak elõfeszítésének okai 8.4.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái 8.4.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége

9. Határfordulatszámok 10. Súrlódás és melegedés
10.1 Súrlódás 10.2 Hõfejlõdés, melegedés

11. A kenés
11.1 Gördülõcsapágyak kenése 11.2 Zsírkenés 11.2.1 Zsírok és tulajdonságaik 11.2.2 Alapolajok 11.2.3 Sûrítõanyagok 11.2.4 Adalékanyagok 11.2.5 Állag, sûrûség 11.2.6 Kenõzsírok keverhetõsége 11.2.7 Kenõanyag mennyisége 11.2.8 Utánzsírzás 11.3 Olajkenés 11.3.1 11.3.2 Kenõolajok 11.3.3 A kenõolaj mennyisége 11.3.4 Olajcsere

12. Tömítések
12.1 Nem érintkezõ tömítések 12.2 Érintkezõ tömítések

13. Gördülõcsapágyak anyagai
13.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez 13.2 A csapágykosár anyagai

14. Tengelyek és házak elrendezése
14.1 Csapágyak rögzítése 14.2 Éltávolság és vállmagasság 14.3 A tengelyek- és a házülékek pontossága

15. Csapágyak kezelése
15.1 Csapágyak tárolása 15.2 Csapágyak beépítése 15.2.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez 15.2.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése 15.2.3 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak beépítése 15.2.4 A külsõ gyûrûk illesztése 15.3 Csapágyak beállítása 15.4 Próbafutás 15.5 A csapágyak kiszerelése 15.5.1 Hengeres furattal rendelkezõ gördülõcsapágyak kiszerelése 15.5.2 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak kiszerelése

16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések

.

A csapágyra ható erõket a gördülõtestek a csapágygyûrûkön keresztül veszik át a kapcsolási zónán keresztül a futópályaív és a gördõlõtestek között.1 A gördülõcsapágy szerkezete A gördülõcsapágyak általában külsõ és belsõ gyûrûkbõl. A gördülõtestek sorainak száma szerinti felosztás. Ezek lehetnek egyirányból és mindkét irányból trhelhetõ kivitelek. mint például tengelycsapágyak.A kosarak a gördülõtesteket egyenlõ távolságban összetartják és megakadályozzák. melyeknek belsõ. A görgõket fel lehet továbbá osztani hengeres. tû. többsoros gördülõcsapágyakról. míg a görgõk esetében "vonalmenti érintkezés" történik. Szétszerelhetõ és nem szétszerelhetõ csapágyak. stb. és hordósított görgõsxsapgyakra. A gördülõcsapágyakat a fõ terhelési irányoknak megfelelõen továbbá még feloszthatjuk radiális és axiális csapágyakra. További felosztási lehetõségek például: 1. 2. ferde hatásvonalú és axiális csapágyakra oszthatjuk fel. vasúti jármûvekhez alkalmazott (RCT) csapágyak. A kosár külsõ terhelésnek nincs kitéve. A gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi.8 ábrák) A gördülõtestek két csoportra oszthatók. (Lásd 1. 3. A golyókhoz külsõ és belsõ gyûrûs futófelületek tartoznak "egyetlen ponton" történõ érintkezéssel. úgy mint golyók és görgõk. A futópálya kialakítása szempontjából a golyóscsapágyakat mélyhornyú. és a kosárból állnak.Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet 1.1tõl 1. Fentieken kívül léteznek speciális célokra kialakított csapágyak. vagy külsõ gyûrûje lehúzható. hogy ezek a csapágyból kiessenek. golyósmenets hajtásokhoz. hogy azokban a gördülõtestek pályájukon is és saját tengelyük körül is forgómozgást végezzenek. a gördülõtestekbõl (golyók vagy görgõk). tû-. fogkoszorúkhoz alkalmazott támcsapágyak. 1. lehetõvé téve ezzel a gördülõtestek zavartalan legördülését. lineáris egyenes megvezetésekhez . vagy fix kivitelû.2 A gördülõcsapágyak felosztása A gördülõcsapágyakat két fõ csoportra oszthatjuk fel: golyóscsapágyakra és görgõscsapágyakra. A gördülõcsapágyakat úgy tervezik meg. A görgõscsapágyakat a gördülõtestek alakjának függvényében feloszhatjuk hengeres. azokat a teljes keresztmetszetre felosztva.és hordósított görgõkre. Axilis csapágyak. felosztása 1.kúp. A gördülõtesteket A Kosár tartja a külsõ és a belsõ gyûrûkhöz és egymáshoz képest egyenletes helyzetben. beszélhetünk egysoros. kúp-.

.alkalmazott görgõscsapágyak. lineáris görgõs csapágyak). stb. (loneáris csapágyak.

3. kiemelten gazdaságosan használhatóak fel a gyakorlatban. mindenhol beszerezhetõek. ha egységbe kombinálják. Ezen kívül speciális csapágyakat is gyártanak. gépeknél ésszerû a nem szabványos. A görgõscsapágyak ezzel szemben nagyobb mértékben terhelhetõek.3. A gördülõcsapágyak konstrukciói. A gördülõcsapágyakat alkamazni lehet magas és alacsony hõmérsékleteken is. emiatt ezeket axiális csapágyaknak is nevezzük. 5. Nemzetközileg szabványosítottak.1 A gördülõcsapágyak elõnyei A gördülõcsapágyak a csúszócsapágyakkal szemben az alábbi elõnyökkel rendelkeznek: 1.1. A legtöbb gördülõcsapágy radiális és axiális terhelések felvételére egyaránt alkalmas. Az axiális és radiális csapágyakat. elõállításra kerülnek olyan olyan csapágyak. Azon csapágyak esetében. melyeket világméretben szabványosítottak.4 Standard és különleges csapágyak Azon csapágyfajták. csekély mértékû lengésveszéllyel.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1. Indulási súrlódási nyomaték alacsony és csak kis mértében magasabb mint a dinamikus súrlódási nyomaték. 3. 6.3. alacsony súrlódási nyomatékokkal. 2. tûrésbesorolása és speciális jellemzõi a "Fõ méretek és csapágyjelölések" fejezetben megtalálhatóak. csereszabatosak. valamint komoly lökésszerû terhelések felvételére is képesek. 1. A 45°-nál kisebb kapcsolódási szöggel rendelkezõ csapágyak radiálisan erõsebben terhelhetõek mint axiális irányban. amelyeknél a kapcsolódási szög nagyobb mint 45°. azok azonos tulajdonságokat mutatnak a tisztán radiális és axiális csapágyakkal. Ezért ezeket a csapágyakat radiális csapágyaknak is szoktuk nevezni. 4. melyek különféle berendezésekbe integrálódtak. Elõfeszítéssel a csapágymerevség megnöveletõ.3 Radiális és axiális csapágyak A legtöbb csapágyfejta radiális és axiális terhelések felvételére is alkalmas. Könnyen kenhetõek lés csak csekéj mennyiségû kenõanyagot igényelnek. ill. magasabb axiális irányú terhelhetõség lehetséges a radiális értékhez viszonyítva. Bizonyos konkrét feladatra kialakított aggregátoknál. hosszabb élettartamot garantálnak még igen nagy erõhatások fellépte esetén is.3. Léteznek. vagy géprészekkel bizonyos egységeket képeznek. 1.2 Golyós és görgõscsapágyak A golyóscsapágyak görgõscsapágyakkal való összehasonlítása során és azonos méreteket véve alapul általában alacsonyabb súrlódási nyomatékot és magasabb futáspontosságot garantálnak. 1. Ebbõl kifolyólag a golyóscsapágyak kiemelten széles alkalmazási területei a magas fordulatszámot igénylõ és magas futáspontosságú helyek. speciálisan a felhasználási célra tervezett különleges csapágyak alkalmazása. Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet .

A csapágy megválasztása során fontos. valamint az üzemi feltételektõl függ. (nagyság. berendezés. kenés. típusait állítják elõ nagy méretválasztékban. géprésznél az elvárásainknak. A 2. 3. 3. annak üzemének és környezeti viszonyainak pontos és széleskörû ismerete elengedhetetlenül szükséges. 2. por. 6. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik. (ki.) 2. Jellemzõ követelmények A csapágy fõ méretei Élettartam elvárások Futási pontosság Határfordulatszámok Merevség Rezgés/zajszint Súrlódási nyomatékok Belsõ gyûrû ferde állíthatósága a külsõ gyûrûhöz képest Be és kiszerelési lehetõségek => => Ugrás a fejezethez => => => => => . az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthetõ az adott feltételek figyelembevétele mellett különbözõ szempontoknak megfelelõ analizáció útján. Csapágykiválasztás Ma már a gördülõcsapágyak széles skáláját. amelyik az elõzetes számítások szerint az adott gép. 5.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 2.és beépítés) Csapágyterhelések. a gép. víz. a speciális követelményeknek a leginkább megfelel.1 Üzemi feltételek és környezeti behatások Ahhoz. 4. stb. A csapágy üzemi feltételeinek. felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelõtt tartása A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása 2. A megfelelõ csapágy kiválasztásához az alábbi adatok elengedhetetlenek: 1. A kiválasztási folyamat. mint általános irányvonal a következõ lépcsõs elõrehaladással általában kivitelezhetõ az optimális csapágy kiválasztása. irány) A csapágy fordulatszáma Rezgések és lökésszerû terhelések Csapágyhõmérséklet (környezeti és súrlódási hõ) Környezeti viszonyok (korrózió. 1. hogy az a típus kerüljön kiválasztásra.1 táblázat például általánosan figyelembeveendõ követelményeket sorol fel. hogy egy adott alkalmazás során a csapágy optimális kiválasztása megtörténhessen. 7. berendezés konstrukciója és A csapágyelrendezés. 4. 6. 5. A szóban forgó gép.2 Jellemzõ követelmények A csapágy teljesítményével és funkciójával szemben támasztott követelmény a csapágy elhelyezkedésétõl. 2.

amelyek mindkét oldalról képesek axiális erõhatásokat felvenni. és a csapággyal szemben támasztott követelményeknek az adott csapágyfajták tulajdonságaival történõ összehasonlítása során juthatunk el. Egy bizonyos mértékig a külsõ gyûrû laza alkalmazásával a csapágyülékek megmunkálási pontatlanságaiból adódó hibák kiküszöbölhetõvé válnak. vagy a házra elhelyezkedõ tolóülékekkel (mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) az említett elmozdulásokat ki tudják egyenlíteni. => 2. a tengelyt axiális irányban a házhoz képest megtámasztja. Az úgynevezett ellenirányú megvezetéseknél az egyes csapágyak által történõ axiális tengelymegvezetés minden esetben ellenirányból kerül megvalósulásra. ilyen követelményeknek is megfelelhessenek. alkalmazzuk. A fix elrendezésû csapágy végzi az axiális és radiális erõk felvételét.5 A csapágy méreteinek kiválasztása E feladat végrehajtására általában az üzemi terhelés mértékének és a megkövetelt élettartam.6 A csapágy kivitelének meghatározása A leggyakrabban széles körben alkalmazott gördülõcsapágyak meghatározott jellemzõi ma már világszerte szabványosítva vannak. A 2. A lazán szerelt csapágyak a tengelyek a házoz képest hosszirányú alakváltozásainak felvételére képesek.3 A csapágy fajtájának kiválasztása A csapágyakkal szemben támasztott speciális követelményekhez. Döntéseinkhez segítséget nyújtanak a 2. Az egyik csapágyat fix míg a másik oldalon elhelyezkedõ csapágyat laza elrendezés szerint alakítjuk ki. Fix elrendezési célokra általában azok a csapágyak felelnek meg a legjobban.4 táblázat Csapágykivitel Ugrás a fejezethez => => => => 2. 2. befeszülések elleni védelmet biztosít. A laza elrendezésû csapágy elõfeszültségek. (például ferdehatásvonalú golyóscsapágyak) Ezt a csapágyelrendezési módozatot a gyakorlatban leginkább a viszonylag rövidnek mondható tengelyeknél alkalmazzák.7 Csapágyak kezelése Ahhoz. elõfordul. megakadályozza például a ház és a tengely hõtágulási különbségébõl esetlegesen adódó befeszüléseket. azok ily módon kiegyenlítõdnek.2 táblázatban szereplõ a csapágyak alkalmazásával szemben támasztott általános felhasználásra vonatkozó fõbb jellemzõk.1 táblázat jellemzõ követelmények 2. melyek az adott felhasználási területbõl adódnak.Raktározhatóság és gazdaságosság 2. hogy egyedi és speciális esetekben is a megfelelõ csapágyak kerülhessenek alkalmazásra. Jellemzõ követelmények Pontosság (méret és futáspontosság) Csapágyhézag és elõfeszítés Anyagok és hõkezelés Kosárkonstrukció és a kosár anyagai 2. vagy az úgynevezett tengelyen. A 2.3 táblázatban példák találhatóak erre az elrendezésre. Annak érdekében. valamint a terhelhetõségi szám figyelembevételével kerülhet sor. vagy a futópályáik kiegyenlítõképességének kapcsán (például hengergörgõs csapágyaknál). hogy nem szabványosított kivitelt kell kiválasztani.4 A csapágy elrendezésének meghatározása A forgó tengelyek megvezetésére általában két csapágyat alkalmazunk annak érdekében. 2. hogy a tengelyt az álló házhoz képest axiális és radiális erõk átvételére alkalmassá tegyük. hogy a követelményeknek meg tudjuk felelni a csapágyak kezelése során bizonyos elõre meghatározott .4 táblázatban találhatóak adatok a nem szabványos kivitelû csapágyak kiválsztásához.

Jellemzõ követelmények Beépítési tanácsok Kenés és kenõanyagok Tömítések Tengely és házszerkezetek 2. A kiválasztás során nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelõ pontossággal és részletességel a szükséges adatok.irányvonalak szemelõtt tartása szükséges. azok prioritási jellemzõinek figyelembevételével. Ezért a probléma felbecsüléséhez. szívesen együttmûködik velük szaktanácsok adásában.2 táblázat Csapágyak fajtái és fõbb jellemzõik . értékeléséhez elõre megfelelõ döntések meghozatala válik szükségessé. Az NTN cég évtizedes tapasztalatai alapján ezeken a területeken és feladatok esetében készséges segítséget nyújt a felhasználóknak. hogy segítségükkel már jó alapokkal rendelkezzünk a csapágy sikeres kiválasztásához. így például azok beépítéséhez a megfelelõ segédszerszámok kiválasztása.5 táblázat A csapágyak kezelése Ugrás a fejezethez => => => => 2. A lehetõ legtöbb tapasztalat és a megkívánt adatok kielégítõ pontossággal való ismerete szükséges ahhoz. megfelelõen értékelni kell az egyes kritériumokat és azok jelentõségét.

3 táblázat (1) Csapágyelrendezés (fix és laza csapágyak) .2.

3 táblázat (2) Csapágyelrendezés (ellenirányú megvezetés) 2.3 táblázat (3) Csapágyelrendezés (függõleges tengelyek) Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .2.

Radiális csapágyaknál (kivéve a kúpgörgõs csapágyakat) minden egyes a szabványba felvett furathoz (d) nyolc fõ külsõ átmérõ (D) lett hozzárendelve. (mm) furatátmérõk (mm) felett -tól.2. illetve a DIN-ISO 355 Németországban. 0..5 3. 2. . Itt általában a csapágyak belsõ részeinek szerkezeti kialakításai nem kerültek meghatározásra... elõállításuk gazdaságos.6-tól 2500 mm-ig.8.. 22. és 4 ( 7 a legkisebb és a 4 a legnagyobb átmérõsor). 190 200. (d) 0.1 táblázat Szabványosított furatátmérõk . stb. 17 Szabvány 0. magasság.4.0 3. A méretsorban valamennyi szabványos csapágyfajta ISO szerint került rögzítésre..3 ábrák tartalmazzák. Ennek köszönhetõen ma már világméretekben a gördülõcsapágyak csereszabatosak..5 mm-enként - 20.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 3. A mérettervek kúpgörgõs csapágyak kivételével az ISO 15-ben. 1. 30.. 15.1 táblázat tartalmazza a már szabványosításra került 90 furatméretet. -ig 1..0 3. 40. 120. Gördülõcsapágyak Szabványosított furatátmérõi d.. 2500 5 mm-enként 10 mm-enként 20 mm-enként Szabványsor R40 3. Fõ méretek és csapágyjelölések 3. A metrikus kivitelû gördülõcsapágyakhoz a 3. 28. 12.1 Fõ méretek A gördülõcsapágyak fõ méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet.0 10 20 35 110 200 500 2500 0. 220. 32 Szabványsor R20 35.. a 3.1. Ezek a felsorolt átmérõsorok adják meg az egyes értékeket növekvõ külsõ átmérõk sorrendben (7.. A szabványosított fõ méreteket. . . furatok. az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva. a (ISO) rögzíti.. szélesség.5.. 105 110.. éltávolságok.1 -tõl a 3. 25. 480 500. külsõ átmérõk.6 1. Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették. metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyakra az ISO 335-ben.5 mm-enként 0. Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616.9.. 530. 9 10.0 10 20 35 110 200 500 1....

(0.C.5.2.. A 3.4.1. (Például 2 FB) A 3.7 ábra az összefüggéseket szemlélteti.E) növekvõ sorrendben került rögzítésre. 0. A legkisebb szöget a 2 és a legnagyobbat a 7-es határozza meg. A szögsor.3.1.5 ábra összefüggést mutat be a szélesség-. Axiális csapágyak esetében a belsõ furat átmérõje és a külsõ átmérõ viszonyának arányában (d/D) õt átmérõ értéksor különböztethetõ meg..5. (7. A magassági sorok (H) négy növekvõ sorrendben lévõ lépcsõt rögzítenek. átmérõsor. A 3.D.Minden átmérõsoron belül található 8 növekvõ sorrendben kialakított szélességre vonatkozó sor (B): 8.6 ábra ezeknek az összefüggéseit szemlélteti.S. szögsor 6 számmal került definiálásra.. .2).4).4.G) különböztethetünk meg.6. Az átmérõsorok összefoglalása a hozzájuk tartozó szélességi méretsorokkal közösen adja ki a méretsorokat. valamint a szélességi sor együttesen adják meg a kúpgörgõs csapágyak teljes méretsorát.1.3. átmérõ és a méretsorok között. B a legkisebb..6.. ahol E utal a legnagyobb méretre.. A kúpgörgõs csapágyak esetében a külsõ átmérõ (D) és a furatátmérõ (d) között összefüggés függvényében hat átmérõsor (B. (8 a legkeskenyebbb és a 6 a legszélesebb szélességi sor).D.. G a legnagyobb külsõ átmérõ.F. A szélesség (T) négy szélességi sorral (B. Az érintkezési szög (α). (2.9.7) növekvõ sorrendben.3.. E.2.

2 táblázatból ezeknek a jelentése kiolvasható.0. a 3. 0. pontossága.2 Csapágymegjelölések A csapágyszám alapján megállapítható a csapágy fajtája és méretei.2.05. 0. 7. 3.és utójelekre lehet felosztani.15.5. A 3. 0. 1. 2.0.0) A fentiekben bemutatott méretsor ellenére ( furatátmérõk. Ezek a csapágy pontossági osztályáról a csapágyhézag mértékérõl. pontossági besorolása. illetve axiális csapágyhézag Pontossági besorolási osztály Kenõanyag megjelölése 3.1. 19. 0.illetve a tömítõtárcsa kivitele Gyûrûk kivitelei Utójel Páros elrendezések Radiális. 6. A bázisjel általános felvilágosításokkal szolgál.3 és a 3. A 3. szélességek vagy magasságok ) a nem szabványosított csapágyak is folyamatosan gyártásra kerülnek.4. A kiegészítõ jeleket elõ.0. egyéb különleges csapágyjellemzõkrõl adnak további felvilágosításokat.0. Erre a célra 22 méret került a szabványba.0.1. 9.0. Fentiek a 3. és a csapágysor számáról. (rsmin: a még megengedett éltávolság) . Ellentétes oldalról nézve pedig megállapítható.5. 123.1 mm-tõl 19 mm-ig (0. 0.0. a furatot jellemzõ számról.5. belsõ szerkezete. átmérõk. stb. hogy nem minden szabványos csapágyat gyártanak folyamatosan.1.3.7 táblázatokban találhatóak meg.6 táblázatok ezen jelek értelmezésére szolgálnak. 15. Úgy mint bázis ismertetõjelek.6. 1.08.Az éltávolságok (r) az ISO 582-1979. valamint egy meghatározott érintkezési szög jelébõl tevõdik össze. 1. 0. valamint elõzetes és utólagos jelek. 5.5. A Csapágymegjelölés kulcsszámok és betûk sorozatának összerendelésébõl adódik három fõ csoportra lehet ezeket felosztani.2 táblázat Csapágymegjelölések Jelek TS2 7 TKTSMFH3 05 B NTMEC4TETL1 Jelentés Csapágy a legmagasabb fordulatokhoz Hõstabilizált kivitelek megas hõmérsékletekhez Felületbevont csapágy Csapágy rozsdamentes acélból Csapágy melegtûrõ anyagból Csapágy speciális anyagból Csapágy különlegesen magas élettartammal Csapágy poliamid gyûrûvel NTN-4-top kúpgörgõs csapágy NTN ET-kúpgörgõs csapágy 3.3 táblzat Elõjelek Bázis ismertetõjel DF+10 C3 P5 . stb. 2. Ismertetõ jelek és jelentéseik Elõjel Különleges kivitel Csapágy fajta Szélességi vagy Csapágy Méretsor magassági sor Átmérõsor Furat ismertetõjel Kapcsolódási szög Megváltoztatott belsõszerkezet Kosár kivitele Fedõ. 2. 0. DIN 620 6-os fejezetben és a JIS japán szabvány B 1512-ben lettek rögzítve. például a csapágy fajtájáról fõbb méreteirõl.5 és a 3. 4. 3.

Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 67 68 69 62 63 78 79 70 72 73 12 13 22 23 NU10 NU2 NU22 NU3 NU23 NU4 N10 N2 N3 N4 NF2 NF3 NA48 NA49 NA59 NA NF N NU 1 1 2 2 7 6 (1) (1) (1) (0) (0) (1) (1) (1) (0) (0) (0) (0) (2) (2) 1 (0) 2 (0) 2 (1) 1 (0) (0) (0) (0) (0) 4 4 5 7 8 9 2 3 8 9 0 2 3 2 3 2 3 0 2 2 3 3 8 0 2 3 4 2 3 8 9 9 Csapágy fajtája Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 329X 2 2 0 3 2 0 0 1 2 3 3 4 3 2 4 2 3 0 2 9 0 2 2 3 3 3 3 9 0 0 1 1 2 2 3 3 1 5 1 2 3 4 2 5 2 3 4 1 8 1 9 1 2 3 2 2 9 3 4 Csapágy fajtája Egysoros mélyhornyú golyóscsapágy 320X 302 322 303 303D Kúpgörgõs csapágy Egysoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy 313X 323 239 230 240 Beálló golyóscsapágy 231 241 222 232 213 223 511 512 Beálló görgõs csapágy Hengergörgõs csapágy 513 514 522 523 524 811 812 893 Egysorú axiális mélyhornyú golyóscsapágy Kétsoros axiális mélyhornyú golyóscsapágy Axiális hengergörgõs csapágy Axiális beálló hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy 292 523 524 3.5 2.4 táblázat Bázismegjelölések Furat ismertetõ jele Furat átmérõje d mm-ben /0.5 /2.5 0.6 1.6 /1.5 Megjegyzések (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt .

24°-ig 24° felett.6 táblázat Érintkezési szög Kúpgörgõs csapágyak Jelek U Belsõ szerkezet R ST HT L1 Jelentések Nemzetközileg cserélhetõ kúpgörgõs csapágy Nemzetközileg nem csereszabatos kúpgörgõs csapágyak kúpgörgõs csapágy alacsony súrlódási nyomatékkal Hengergörgõs csapágy magas axiális terhelésekhez Réz masszív kosár .1 : 9 00 01 02 03 /22 /28 /32 04 05 06 : 88 92 96 /500 /530 /560 : /2360 /2500 1 : 9 10 12 15 17 22 28 32 20 25 30 : 440 460 480 500 530 560 : 2360 2500 3. táblázat Ismertetõ jelek furatokhoz Furatátmérõ mm-ben külön megjelölés nincs (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Furatmegjelölés ötszöröse a furat átmérõjét adja mm-be (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Megjelölés Érintkezési szög A1/ B C B1/ C D Standandard 30° Csapágyfajta Standandard 40° Ferdehatásvonalú csapágyak Standandard 15° 10° felett. 17°-ig 17° felett. 32°-ig 3.

. 1:30 kúp Belsõ ill. külsõ gyûrûs kivitel N NR D DB DF DT Páros elrendezés D2 G +α C2 C3 C4 Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrû nélkül Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrûvel Olajfuratokkal ellátott csapágy O-elrendezés X-elrendezés Tandem-elrendezés Csapágypárosítással Univerzális-elrendezés X-.F1 G1 Kosarak G2 J T1 T2 Acél masszív kosár Egyrészes réz masszív kosár hengergörgõs csapágyakhoz Csavarkosár kúpgörgõs csapágyakhoz Acéllemez kosár Mûanyag kosár Mûanyag kosár LLB Nem érintkezõ tömítõtárcsa Tömítõ illetve fedõtárcsa LLU Érintkezõ tömítõtárcsa ZZ Fedõtárcsa ZZA Kiszerelhetõ fedõtárcsa K Kúpos belsõgyûrû furat. vagy tandem-elrendezésekben lehetséges Közbetétgyûrû (α=közbetégyûrû névleges mérete mm-ben. 1:12 kúp K30 Kúpos belsõgyûrû furat. ill.) Radiális hézag a normálnál kisebb Radiális hézag a normálnál nagyobb Radiális hézag nagyobb mint C3 CM Elhatárolt radiális hézag elektromotorok csapágyaihoz Csapágyrés.2. O-. elõfeszítés NA Nem csereszabatos csapágyrészek /GL Csekély elõfeszítés /GN Normál elõfeszítés /GM Közepes elõfeszítés /GH Magas elõfeszítés P6 Pontossági osztály (JIS) P6X Pontossági osztály kúpgörgõs csapágyak (JIS) P5 P4 Pontossági osztályok P2 >2 >3 >0 00 /2A Pontossági osztály 5 (JIS) Pontossági osztály 4 (JIS) Pontossági osztály 2 (JIS) Pontossági osztály 2 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 3 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 0 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 00 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Shell Alvania Nr.

7 táblázat Utójelek Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .Kenés /5C Chevron SRI-2 /3E /5K ESSO-Beacon 325 MULTEMP SRL 3.

úgy mint a furatok.2 4 Osztály Anti-Friction Bearing Manufacturers (AFBMA) - 3P Osztály Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak metrikus kivitel Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak hüvelyk-kivitel - 3P Osztály 4. A belsõ és a külsõ gyûrükre vonatkozó körkörösségi pontosság értékei radiális ütésre (körkörösség). 12. 12. kúp. azzal. Ezek a tûrések különféle tûrési osztályokban kerültek besorolásra.csapágyak Normál és 6 Osztály 6 X osztály Normál osztály 4 osztály 6 Osztály - 00 Osztály Kúpgörgõs csapágyak Mûszerekhez pontossági csapágyak Minden csapágyfajta DIN 620 ANSI/AFBMA Std. 5.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 4. értékeit. 19 ANSI/AFBMA Std. Az ISO tûrésosztályok 0-val indulnak ( standard pontossági osztály ). a gyûrûk síkbanfutására (oldalirányú ütés). szélesség.1 ANSI B 319 AFBMA Std. DIN és a JIS szabványokban kerültek rögzítésre. Gördülõcsapágyak tûrései A méret és körkörösségi tûrések az ISO. stb. K Osztály 19.1 táblázat Különféle nemzetközi szabványok összehasonlítása . hogy mely csapágyfajták milyen tûrési besorolási osztály szerint kerülnek gyártásra. vagy JIS B 1514 (tûrések görgõscsapágyak részére). a köpenyvonal ingadozás a hivatkozási oldalra véve (oldalütés). hogy a csapágyak pontossági értékei a 6. éltávolságok. 5. Itt határozták meg például a furatpontosság. 4 és 2-vel emelkednek. az oldalfelületek síkban futása a futási pályára véve ( axiális ütés) és az axiális csapágy tárcsavastagságának szórása (axiális ütés) a beépítésnél betartandók.1 táblázatban különféle tûrési osztályokat hasonlítunk kössze a JIS B 1514 japán szabvánnyal. 4 és 2. teljes szélesség.2 táblázatból látható. például ISO 0. Szabvány Japán Ipari Szabvány standard JIS B 1514 ISO 492 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ISO 199 ISO 578 ISO 1224 Német Szabványosítási Intézet Osztály 0 és 6x 6 Osztály Tûrési osztály 5 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 3 Osztály 5A Osztály 4 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 0 Osztály 4A Osztály 2 Osztály 2 Osztály Csapágy fajtája Minden fajta Radiális csapágyak Axiális mélyhornyú golyós. melyek a házba és a tengelyre történõ beszerelésnél elengedhetetlenül szükségesek. A 4. és külsõ átmérõértékeket. A 4. 6. 201/ PO ABEC-1 RBEC-1 P6 ABEC-3 RBEC-3 N Osztály 2 Osztály P5 ABEC-5 RBEC-5 C Osztály 3 Osztály 5P és 5 T Osztályok 5P és 5 T Osztályok P4 P2 ABEC-7 B Osztály 0 Osztály 7P és 7 T Osztályok 7P és 7 T Osztályok ABEC-9 A Osztály 00 Osztály Radiális csapágyak Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak Hüvelyk-kivitelû kúpgörgõs csapágyak USA Nemzeti Szabvány Itézet (ANSI) ANSI/AFBMA Std. a fõ méretek.1 ANSI/AFBMA Std.

Méretek d d2 D B C T T1 T2 r r1 r2 Furat névleges átmérõje Furat névleges átmérõje (kétfeléható axiális golyóscsapágy) A külsõ átmérõ névleges értéke A belsõ gyûrû névleges szélességi mérete (ill. 1. ( kúpgörgõs csapágyak esetében a belsõ gyûrû nagy homlokfelülete a furathoz viszonyítva) A közbetétgyûrû. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kétoldalon hatásos axiális méyhornyú golyóscsapágyak névleges magassága a háztárcsa homlokfelületétõl az elõtéttárcsa homlokfelületéig. a közbetéttárcsa magassága) A külsõ gyûrû névleges szélessége (kúpgörgõs csapágyak kivételével radiális csapágyaknál ez a méret a végleges csapágyszélességnek felel meg Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége.2 Csapágyfajták és tûrési osztályok A csapágyak tûréseinek leírására a következõ rövid jeleket és szimbólumokat alkalmazzuk. A belsõ és külsõ gyûrûk peremtávolsága. Ezeknek a jeleknek és szimbólumoknak a leírásánál egyes esetekben rövidítéseket alkalmazunk. Méreteltérések ∆ds ∆dmp ∆d2mp ∆Ds ∆Dmp ∆Bs A furatok tényleges és névleges méreteltérései A névleges méret a közepes furatátmérõtõl való eltérése A névleges méret eltérése a közepes furatátmérõtõl (kétsoros mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) A külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A közepes külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A belsõ gyûrû szélessége és a névleges méret közötti eltérés (nagy közbetéttárcsa magasság) .4. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. illetve a kúpgörgõscsapágy külsõ gyûrûjének tényleges szélessége. vagy kis homlokfelület peremtávolsága a kúpgörgõs csapágyak külsõ gyûrûjének külsõ és belsõ gyûrûitõl számolva A kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûje homlokfelületeinek peremtávolságai 2.

Peremtávolságok és határérték méretek rsmin rsmax r1smin A peremtávolság legkisebb mérete a külsõ és belsõ gyûrûhöz vagy kúpgörgõs csapágyaknál a kis homlokfelülethez képest A peremtávolság legnagyobb mérete a belsõ és a külsõ gyûrûhöz képest.Körkörösségre vonatkozó tûrések Kia Sia Sd Kea Sea SD Si Se A belsõ gyûrû körkörössége (radiális tûrés) Az oldalfelület síkfutása a belsõ gyûrû futópályájához viszonyítva (tengelyirányú ütés) A belsõ gyûrû síkban való futása (oldalütés) A külsõ gyûrû körkörössége (radiális ütés) A külsõ gyûrû körkörössége (axiális ütés) A köpenyvonal dõlésének méretszórása a viszonyítási oldalfelülethez képest (oldalütés) A tengelytárcsa tárcsavastagságának ingadozása (axiális ütés) A háztárcsa vastagsági méretének ingadozása Radiális csapágyak tûrései (kúpgörgõs csapágyak kivételével) . ferdehatásvonalú golyóscsapágy belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete.∆Cs ∆Ts ∆T1s ∆T2s A külsõ gyûrû szélességi méretének a névlegestõl való eltérése A kúpgörgõs csapágy teljes szélességi méretének a névleges mérettõl való eltérése Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága. Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy közbetéttárcsa homlokfelületéhez képest a háztárcsa homlokfelület magasságának eltérése. Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete peremtávolságának legnagyobb értéke r1smax r2smin r2smax 4. kúpgörgõs csapágyaknál a külsõ gyûrû nagy homlokfelülete A kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy éltávolsága legnagyobb értéke. vagy kúpgörgõs csapágyak esetén a nagy homlokfelülethez képest A közbetéttárcsa peremtávolságának legkisebb értéke kettõshatású axiális mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. vagy ugyanennek a kúpgörgõs csapágy külsõ gyûrûjének szélességétõl való eltérése 3. fedehatásvonalú golyóscsapágyaknál a belsõ és külsõ gyûrû kis homlokfelülete. vagy kúpgörgõs csapágy belsõ gyûrûjének görgõs koszorúval együttes tényleges szélességének a névleges mérettõl való eltérése. Méretingadozások Vdp Vd2p Vdmp VDp VDmp VBs VCs A furatátmérõ ingadozása radiális síkban A furatátmérõ ingadozása radiális síkban (kettõs hatású mélyhornyú golyóscsapágyak) A közepes furatátmérõ ingadozása A külsõ átmérõ radiális síkban való ingadozása A közepes külsõ átmérõ méretingadozása A belsõ gyûrû szélességének méretingadozása A külsõ gyûrû szélességének méretingadozása 5. valamint a kúpgörgös csapágyak külsõ gyûrûinek nagy homlokfelületei Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete premtávolságának legkisebb értéke.

4.3 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 5) Értelemszerûen érvényes a ∆ds és a ∆dmp-re. 4.6 mmm-tõl a névleges furatátmérõk beletartoznak. tûrésosztályban és valamennyi átmérõre a 2. 8) A névleges külsõ átmérõk 2.5 mm-tõl bennfoglaltatnak. 3. 2. 4) 0. 3) Az egyes gyûrûk futópályáihoz.3 táblázat (2) Külsõ gyûrûk Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak tûrései 1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.4 táblázat (1) Belsõ gyûrûk . és 4. 4. 6) Érvényes a feszítõgyûrû beépítését megelõzõen. melyeket a csapágyakkal összeépítenek. tûrésosztályban. 1. 7) Mélyhornyú és ferdehatásvonalú csapágyakra érvényes. A ∆ds érvényes a 0.1) Az egyik oldalról mért furatátmérõ eltérése a névleges mérettõl ∆ds-tõl a 4 és 2 tûrésosztályoknál megegyezik a közepes furatátmérõk eltérésével a névleges mérettõl ∆dmp-tõl. tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. 2) Mélyhornyú és ferde hatásvonalú golyóscsapágyakhoz.

4.1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4. tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel.4 táblázat (2) Belsõ gyûrûk .

5 táblázat (2) Belsõ gyûrû 4.5 táblázat (1) Belsõ gyûrû 4.4 táblázat (3) A külsõ és belsõ gyûrûk teljes szélessége a görgõkoszorúval együtt Hüvelyk-rendszerû kúpgörgõs csapágyak tûrései 4.4.5 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége a görgõskészlettel és külsõ gyûrûvel együtt .

5 táblázat (3) Belsõ és külsõ gyûrûk radiális körkörössége J-sorozat kúpgörgõs csapágyak tûrései (metrikus méretek) 4.6 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 4.4.6 táblázat (2) Külsõ gyûrûk 4.6 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége görgõskoszorúval és külsõ gyûrûvel .

A meghibásodások ezen fajtáit. Mivel ezeket a hibákat idõben elvégzett megfelelõ kezeléssel el lehet kerülni. Radiális csapágyaknál ez a terhelés tisztán radiális. Ezek az élettartam-eltérések a csapágyaknál a gördülõcsapágyak anyagainak eltérõ kifáradási értékeire vezethetõek vissza és statisztikailag az élettartam kiszámításánál kerülnek figyelembevételre. hogy a pikkelyesedés jelei a gördülõtesteken a futópálya felületein fellépnének. sérült tömítések.2 A névleges élettartam. ami annak iránya és nagyságrendje szerint változatlanul az egy millió forulat mértékû névleges élettartamot éri el. Azoknál a csapágyaknál.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 5. Olyan speciális teherbírási értékeket. melyek standard gyártási eljárással kerültek elõállításra. dinamikus alapterhelés Egy bizonyos mennyiségû. a tisztátlanság. melyek terhelés alatt futnak. hogy a csapágynál az anyag elfáradása következtében már felpikkelyesedés lépne fe. Ebbõl kifolyólag a névleges élettartamot a következõ módon lehet meghatározni: A névleges élettartam az az élettartam. speciális eljárással lettek gyártva. Az ebben a katalógusban megadott dinamikus teherbírási értékek az NTN standard gördülõcsapágyakra érvényesek. okozzák. például tisztátlan kenés. mindkét esetben a terhelés centrikus. fordulatok számában kifejezve. A dinamikus terhelhetõségi érték meghatározza a csapágyterhelést. a kérdést külön tárgyaljuk. szakszerûtlen kezelés a csapágy beépítése során. Teherbírási képesség és élettartam 5. Ez a felpikkelyesedés az anyag elfáradásának a következménye és elõbb-utóbb a csapágyak meghibásodásához vezet.amit a csapágy az elsõ meghibásodások észlelését megelõzõen elérni képes anélkül. 5. korrózió.1 Élettartam A gördülõcsapágyak futópályái és a gördülõtestek. míg axiális csapágyak esetében tisztán axiális terhelést jelent. . Gyakoribb meghibásodási okok azonban a kopás. azt kell biztosítsa. a névleges élettartamot ( 90 %-a a megélési valószínûség tartamának) üzemóraszámokban fejezik ki. amelyek esetében a csapágyak speciális anyagokból. amit egy nagyobb mennyiségû nyilvánvalóan megegyezõ csapágyfajta 90 %-a a megegyezõ üzemi feltételek mellett elérni vagy azt túllépni képes azt megelõzõen. ami végül a felületek felpikkelyesedéséhez vezet. nyilvánvalóan azonos jellegû csapágy élettartam azonos üzemi feltételek mellett eltér egymástól. az NTN kívánságra külön igény esetén megadja. melyek változatlan fordulatszámon futnak. A dördlülõcsapágyak élettartamát annak elfordulási számával jellemzik. egy állandóan változó terhelésnek vannak kitéve. téves csapágymegválasztás. stb.

..........................1) képlettel fejezhetõ ki.........6) formula szerint végezhetjük el... akkor az (5............ Ha egy gépben.....2) képletet ki lehet fejezni az (5.........2) képlettel.. hogy az ezt megelõzõ idõben agyagkifáradás miatt egyetlen egy csapágy sem hibásodhat meg...................... millió fordulatban kifejezve dinamikus teherbírási érték...........(5......... N (Pr radiális és Pa axiális csapágyakra) Változatlan fordulatszám esetén az élettartamot üzemórákban is ki lehet fejezni az (5............. óra az egyes csapágyak névleges élettartama 1.....5) képletben megadottak szerint is..... L2..................4) L10h: fh: fh: névleges élettartam üzemórában élettartam-tényezõ fordulatszám-tényezõ n: fordulatszám 1/perc Az (5..........................(5................................ N (Cr radiál.....6) e=10/9 golyóscsapágyaknál e=10/9 golyóscsapágyaknál L: L1.....(5........ Ca axiális csapágyakra) ekvivalens dinamikus csapágyterhelés..... Az egység teljes élettartamánál figyelembe lehet venni...Az összefüggés a névleges élettartam és a dinamikus alapterhelés és a terhelés között az (5...........2) .........7) képlettel lehet számolni. a számításokat az ( 5..... ... .............(5......5) Az összefüggések a fordulatszám 1/perc és a fordulatszámtényezõ fn valamint a névleges élettartam L10h és az élettartamtényezõ fh között az 5.........................n. ...................... ........... ............... berendezésben több csapágy mint komplett egység mûködik........7) .................(5.......2.............. .............................. óra Ha a terhelések egyenlõ idõközökben történnek meg....................3) ......(5......Ln: Az egység teljes névleges élettartama...........(5........1) p=3 golyóscsapágyakra p=10/3 görgõsscsapágyakra L10: C: P: Névleges élettartam..............................1 ábra monogramjából vehetõ ki.....

üzemelnek. ventillátorok. A szükséges élettartam a gép fajtájától.0 5. melyek Forgó orsók. de nagy bizOrvosi és mérõtonsággal használt mûszerek gépek Gépek. szivattyúk Mozdonyok tengelycsapágyai. Papírgépek. felvonó berendezések. sugárhajtómûvek prések lentkerekei.kétkerekû lengõsziták. bányapumpák. emelõgépek Nagyméretû hajtások gumi és mûanyak kalanderek. pályamotorok. kompresszorok. építõRakodódaruk gépek. a karbantartások idõintervallumaitól. melyeket csak rövid idõre. Üzemi tényezõk ~2. nyomdagépek Sínjármûvek tengelycsapágyai. aknaberendezések Vízellátási berendezések.0~4. nagyméretû elektromotorok. centrifugák Gépek melyek állandóan napi 8 órán felül üzemelnek Gépek.3 Felhasználási példák és az igényelt élettartam A csapágyak kiválsztása során szükséges az igényelt élettartamoknak az üzemi körülményekkel történõ összehasonlítása. ipari nem mindíg Szállítójármûvek.1 táblázatban általános utalásokat találhatunk ezekre az összefüggésekre. gépek és új irodaháztartási gépek gépek Új motorok. klimaberendezések. az üzembiztonsággal szemben támasztott követelményektõl és a megbízhatóságtól függ. serleges egy alka-lommal jármûvek szállítómûvek hosszabb ideig Hengermûvek. Az 5. motorok. vagy csak idõszakosan használnak Élettartam-tényezõ fh és alkalmazási esetek 2.Φj: Lj: az egyes terhelések frekvenciacsökkenése az egyes terhelések melletti élettartam 5. melyek megállás nélkül 24 órás üzemben mûködnek . de egy. A csapágyak nagyságának meghatározásánál az elfáradási élettartam mellett a tengely és a ház szilárdsága és merevsége feltétlenül szem elõtt tartandó.0 4.0~5.0~ Elektromos Új mezõgazdasági kéziszerszámok.0 Gépek. szállítógépek.0 3.0~3. erõmûvi berendezések 5. klimaberendezések.1 táblázat Élettartam-tényezõk különféle felhasználási esetekre Ritkán. liftek.

4. .. Ha bizonyos feltételek mellett egyes esetekben 90 %-nál hosszabb élettartamvalószínûséggel kellene számolni.... Sajnos a melegstabilizáció kapcsán az anyag keménysége csökken..8) Lna: a1: a2 : a3 : módosított névelegs élettartam.2 Anyagtényezõ a2 A csapágytáblázatokban szereplõ dinamikus teherbírási értékeke az NTN állandó fáradozásainak eredményeire alapozottak. az üzemi hõmérsékletet. A módosított élettartam kiszámításánál az ISO 281 szerint elõfeltétel az. kiszámítása során csak teljes általánosságban vettük figyelembe. melyek speciális acélból.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 Az jelölt üzemi körülmények tényezõ fõleg a kenési teltételeket.. az idegen anyagrészek jelenléte...4.5. a fordulatszám. Csapágyaknál..1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 Az 5.. 5.. Javasoljuk ilyen esetekben az NTN-t megkeresni... stb.(5. amennyiben azok 120 hõmérséklet felett dolgoznak hosszabb idõn keresztül... valamint egyéb az üzemre jellemzõ specifikus körülményeket veszi figyelembe. 5.. azzal a céllal. angyagaik speciális eljárással készülnek... hogy a csapágyak minõségét szakadatlanul javítsuk. beleértve a futási egységességet... Az ilyen csapágyaknál "TS" elõjelzés szerepel.. hogy minden üzemi jellemzõt. Kiemelkedõen kedvezõ kenési feltételek ... A módosított élettartam egyenletét az ISO 281 szerint 1977ben vezették be.. akkor az általában 1-el egyenlõ..2 bekezdésben megadott képlet alapján számíthatjuk ki. Amennyiben a kenési körülmények kielégítõek...2 Táblázat a1 tényezõ 5. melyek a csapágyak élettartamát befolyásolhatják.... a csapágy élettartama lerövidül.. Ezeket a befolyásoló tényezõket a névleges csapágyélettartam megállapítása. jól megismerjünk. az üzemi hõmérsékleti viszonyok.. a tengelykihajlásokat. Fentieken túlmenõen a csapágyak élettartamára befolyással bír a kenés (Elastó hidrodinamikus olajfilmelmélet).2 táblázatban az egyes megélési valószínûségi tényezõket 90 %-nál magasabb értékekre állítottuk be.4.. A normál hõkezelési módszerekkel gyárott gördülõcsapágyak méret... vagy megváltoztatott belsõ szerkezettel érhetjük el..... az értékét 1-nél nagyobbra lehet választani.. mivel az L10 élettartam tapasztalati alapokon nyugszik..és alakhûség értékeit elveszthetik...8 élettartam egyenletben ezekre a teherbírási értékekre... stb.. ezt feljavított alapanyag-minõség alkalmazásával. A 120 foknál magasabb hõmérsékleti körülmények között mûködõ csapágyak esetében azokat melegstabilizált alapanyagból készítik..4 Módosított névleges élettartam ISO szerint A névleges élettartamot az 5. Az élettartamérték a2 érvényes az 5. speciális gyártási módszerekkel... millió fordulatban (megélési valószínûségi tényezõvel az anyagokra és az üzemi feltételekre való tekintettel) megélési valószínûségi tényezõ anyagtényezõ az üzemi feltételekre vonatkozó tényezõ 5.

lehet 1-nél magasabb értéket is alkalmazni.2 ábrából az üzemi hõmérsékletet kifejezõ tényezõket tudjuk megkapni. az a3-at 1-nél kisebbre kell megválasztani. hogy a gördülõtestecske átmérõjének 0. amikor nincs esély a gördülõtestek és a futópályáik között egységes olajfilmet létrehozni. amely mellett a leginkább megterhelt gördülõtest és a futópálya közötti dipól-terhelés az alábbiak szerint alakul: beálló golyóscsapágyaknál: egyéb golyóscsapágyak esetében: görgõscsapágyaknál: 4600 MPa 4200 MPA 4000 MPa Ilyen. Kísérleti alapon megállapították. a gördülõtest és a futópályája érintkezési helyein maradandó alakváltozások lépnek fel. amikor az egyéb üzemi feltételek is jónak mondhatóak. .5 Statikus teherbírási érték Ha a gördülõcsapágyak terhelés alatt és álló helyzetben vannak vagy csak igen lassú fordulaton mûködnek vagy billenõterheléseknek vannak kitéve. a gördülõcsapágyak további zavartalan üzemelése már a továbbiakban nem biztosított. hogy a terhelések centrikusak kell. Ha egy bizonyos megadott alakváltozási értéknél nagyobb alakváltozás lépne fel. hogy legyenek és radiális csapágyaknál radiális. Növekvõ üzemi hõmérséklet esetében a csapágyak anyagainak keménysége csökkenõ tendenciát mutat. javasoljuk az NTN-t a problémába bevonni. Ilyen esetekben elõfordulhat például.0001-szeres mértékû maradandó teljes alakváltozása lép fel. hogy a kenõanyag viszkozitása az adott hõmérsékleten túl alacsony (13 mm2/mp alatt lesz golyós. Ennek mértéke a terhelés nagyságával van arányban. amely egy meghatározott maradandó alakváltozást eredményez. 5. Az 5. Ennek megfelelõen az élettartamuk is lerövidül. A statikus teherbírási szám az ISO 76-1987 szerint azt a terhelést adja meg. Ha speciális üzemi feltételekkel van dolgunk. úgynevezett kétpólusú nyomás fellépése esetén hozzávetõlegesen a gördülõtest átmérõjének 0. A statikus teherbírási érték annak a terhelésnek felel meg.0001-szeres maradó összes alakváltozása az érintkezési ponton a legnagyobb terhelést hordozó gördülõtestecske és futópályája között még általában nem okoz említésre méltó problémát a csapágy mûködésében. Kifejezetten kedvezõtlennek mondható kenési feltételek mellett. elõfeltétel. futásánál.2 Ába Üzemi hõmérséklettényezõ 5.esetében. axiális csapágyaknál axiális irányúak.és 20 mm2/mp alatt görgõscsapágyak esetében) vagy ha a fordulatszám alacsony ( n (1/perc) dp (mm)< 10000 ).

....(5....4 táblázat segítségével tapasztalati értékek alapján válik lehetõvé a statikai teherbírási biztonság meghatározása. N ( radiális csapágyaknál Cor és axiális csapágyaknál Coa ) a maximális statikai ekvivalens terhelés.....2 fejezet) mértékét az 5. N (radiális csapágyak esetében Por axiális csapágyaknál Poa ) 5.....5.6 Megengedett statikus ekvivalens terhelés A megendedett statikus ekvivalens terhelés (lásd 6. amely a statikus terhelési szám figyelembevételével adódik.5 bekezdés szerint lehet meghatározni.9) képlet és az 5........ nyugodt futást alapul véve a határétéket.. ehhez alapul véve a maximális statikai ekvivanles terhelést..... .... tapasztalati adatok alapján alá és fölé is szokták tervezni.... a mindenkor elvárt és megkövetelt üzemi viszonyokat.4 Táblázat Minimális szükséges statikai teherbírási biztonság So Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet ................ Az (5.9) S o: Co: P o: statikai teherbírás biztonsága statikai teherbírási szám.4.

1 A fogaskerekek fogainak terhelései A fogaskerekek fogain fellépõ erõket három csoportba lehet sorolni az erõk irányainak figyelembevétele alapján.. (6.. 6... Az erõk iránya és nagysága különbözõ és a fogazás fajtájától függ..1) ....) ....... N Ka: axiális erõ..... Az itt bemutatott számítási módozat két leggyakrabban használatos fogaskerék-elrendezésre: homlok és kúpkerekekre érvényes.3) . fordulat/perc Dp: osztókör átmérõ...(egyenes fogaskerék)..4ig. éspedig tangenciális (Kt) radiális (Ks) és axiális (Ka) erõkre........ a 6..(6....1..... Ezeket a terheléseket elméletileg lehet meghatározni.....3 ábrákból vehetõk ki... valamint a külsõ erõket a hajtás teljesítményébõl és annak átvitelébõl adódóan............(6. 6..2b) . Ezek az erõk magukba foglalják a tengely és az arra rögzített elemek önsúlyát..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 6..........(6..4) Kt: kerületi erõ..1)-tõl a (6.... N Ks: radiális erõ.....1 Terhelés a tengelyen mérve A csapágyterhelés megállapításához....... melyek egyenes.....és ferdefogazással ellátott kerekekre hatnak..... amely a tengelyeken lép fel.. A terhelés nagyságát a következõ képlettel lehet kiszámítani.............(6. erõhatásoknak van kitéve. mm α: kapcsolási szög β: szögferdeség .................. amelyeket számítási módszereken keresztül rendkívül körülményes meghatározni.. N HP:a hajtás teljesítménye KW n: fordulatszám.............. N Kr: fogra ható normál erõ..(ferdefogazású kerék).. 6......1 Táblázat Fogazási tényezõ fz 6.2) ....... A csapágyterhelés számítása 6..2.................(6.. azonban valamennyi csapágy a gép fajtájának adottságainak függvényében még további terheléseknek.1.... elõször meg kell állapítani a tengelyre ható erõk értékeit. (1) Terhelés a homlokkeréken Terhelések...

..5 ábra szemlélteti....... (2) Kúpkerekekre ható erõk Azokat az erõket. ......Ksg: Radiális erõ............ mm kapcsolási szög ferdeségi szög kúpszög Általában az erõk aránya a tányérkerék és a kis tengelyfogaskerék között a jobbirányba egymáshozrendelt tengelyeknél a következõ: Ksp=Kag.... amelyek egyenes és spirális kúpkerekekre hatnak a 6.. A 6.......5 ábrán a fogaskerék jobbirányú forgással lett ábrázolva.. N Kap.....2 táblázatban ezeknek az erõknek a kiszámításához szükséges képletek vannak megadva... A 6....N axiális erõ..... melyik a meghajtó és a meghajtott kerék: A radiális és axiális erõk (Ks) (Ka) irányait a 6..5) Kap=Ksg..Mivel a fogaskeréken ténylegesen fellépõ terhelés lökések és rezgések által még tovább növekedhet... KW fordulatszálm.N a hajtás teljesítménye.....N radiális erõ..... ezen túlmenõen még attól is függ..... valamint a forgás irányának a függvénye.5 ábrákon találhatjuk meg.......2 és 6...1 táblázat) kell korrigálni.6) Ksp. (az óramutató járásával azonos irány).. Kt Ks Ka HP n Dpm d β δ : : : : : : : : : kerületi erõ......(6... A fogazás és a fogferdeségi szög irányai a nagy kerék átmérõjén vizsgálandók és ítélendõk meg.......... amik az adott példában pozitívak.(6.. N Ívelt fogazású kúpkerekek esetében az erõk iránya a fogferdeség irányának..... fordulat/perc osztókör átmérõ..Kag: Axiális erõ. Az egyenesfogazású kúpkerekeknél a β=0-t szükséges figyelembe venni.... a fenti képlettel történõ elméleti terhelésszámítás eredményét egy fogazási tényezõvel fzvel (6.

... Lánchajtásokhoz a lengõ és lökésszerû terheléseket az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani: ........... hogy az elméletileg megállapított lengésekbõl és lökésszerû terhelésekbõl kifolyólag adódó erõhatások lényegesen magasabbak a valóságban...7) Kr : Kerületi erõ N HP : Átvivendõ teljesítmény KW Dp : Osztókör átmérõ A szíjhajtásokat egy elõre meghatározott elõfeszítési értékre állítják be annak érdekében......7) képlet segítségével számíthatóak ki...(6.2 Táblázat Erõhatások kúpkeréken 6.... és szíjhajtások teljesítményátvitele során lépnek fel.......és szíjhajtások erõhatásai Azok a kerületi erok.3 táblázatból vehetõ 6.................. a (6.......3 Terhelési tényezõ Gyakorta elõfordul....2 Lánc. Ezt a (6..6..........1....8) Kr fb : Radiális erõ N : Táblázati tényezõ a 6. amelyek a lánc..és szíjhajtás-tényezõk 6........(6....3 Táblázat Lánc..... hogy az erõátvitel zavartalanul megtörténjék.. .1......9) képlettel és Terhelés fajtája fw Alkalmazási terület ......8) képlettel tudjuk kiszámítani.. Ennek az elõfeszítésnek a radiális erõhatását szíjtárcsák esetére a (6..........

egy terhelési együttható figyelembevételével tudjuk megállapítani. ...........................................................(6.9) K : tényleges erõ N Ke : elméletileg számított erõ N fw : terhelési együttható

Csekély, kis kökésszerû terhelések Közepes lökésszerû terhelések Nehéz lökésszerû terhelések

1,0-1,2

Elektromotorok Vasúti jármûvek, gépkocsik, hengermûvek, fémfeldolgozó, papír-, gumi-, textilgépek. irodagépek, kégiközlekedési eszközök, nyomdagépek Zúzók, mezõgépek, építõgépek, daruk.

1,2-,15

1,5-3,0

6.2 Csapágyterhelés
Statikus erõk, melyek a tengelyeken lépnek fel, a csapágyon át kerülnek felvételre és elosztásra. Például a 6.7 ábra szerinti hajtómûtengelyre ható csapágyterheléseket a (6.10) és a 6.11) képletekkel lehet kiszámítani ......................................(6.10) ...................................(6.11)

6.4 Táblázat Terhelési együttható fw

FrA FrB Krl Ka KrII Dp l

: : : : : : :

az A csapágy radiális terhelése, N a B csapágy radiális terhelése, N az I. fogaskerék radiális terhelése, N az I.fogaskerék axiális terhelése,N a II.fogaskerék radiális terhelése, N I. fogaskerék osztókörének átmérõje, mm csapágytávolság, mm

6.3 Közepes terhelés
Igen sok alkalmazási esetnél az üzemi csapágyterhelések egy elõre meghatározott periodikus munkalefutás szerint megváltoznak. Egy leegyszerûsített számítás szerint ilyen esetekben egy megváltoztathatatlan közepes terhelésre számítják át (Fm)ami azután megközelítõleg azt az élettartamot adja meg, mint amit a változó terhelési módozatnál kapnánk meg. (1) Lépcsõs terhelésváltozások A közepes csapágyterhelés (Fm) a lépcsõs terhelési módozatnál a 6.8 ábra szerint a (6.12 ) képlettel számítható ki. F1, F2, ..., Fn a csapágyterheléseket, n1, n2, ..., nn és t1, t2, ..., tn pedig a fordulatszámokat és idõegységeket jelentik. .....................................(6.12)

P=3

: golyóscsapágyaknál

p=10/3: görgõscsapágyaknál (2) Periodikus terhelésváltozások Ha mint idõfaktor a terhelés a 6.9 ábra szerint visszatérõen periodikusan változik, az Fm közepes terhelést a (6.13)képlettel lehet kiszámítani. .............................(6.13) (3) Lineáris terhelésváltozások A (6.14) képlet segítségével az Fm közepes terhelést és a 6.14 ábra szerint lehet számítani. ...........................................(6.14) (4) Szinuszos terhelésváltozások A közepes terhelést (Fm) a szinuszos terhelésváltozás esetében a 6.10 (a) és (b) ábrák alapján, illetve a (6.16) képlettel lehet megközelítõlegesen megállapítani. .................................................(6.15) ..................................................(6.16)

6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés
A csapágyakra legtöbbször egyidejûleg dinamikus, radiális, valamint axiális terhelések hatnak. Ezt a feltételezett nagyság és irány szerinti állandó terhelést, amely ugyanazt az élettartamot eredményezi, mint a valóságban ható radiális és axiális terhelések, dinamikus ekvivalens terhelésnek fogjuk nevezni. Radiális csapágyaknál ezt a dinamikus ekvivalens terhelést radiális dinamikus ekvivalens terhelésnek és axiális csapágyak esetében axiális dinamikus ekvivalens terhelésnek nevezik. (1) Dinamikus ekvivalens radiális terhelés A (6.17 ) képlettel a dinamikus ekvivalens terhelés az alábbiak szerint adódik: ...........................................(6.17) Pr Fr Fa X Y : : : : : radiális dinamikus ekvivalens terhelés. N a terhelés radiális komponense, N a terhelés axiális komponense,N radiális tényezõ axiális tényezõ

Az X és az Y értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve, azokat csapágytáblázatból tudjuk kivenni. (2) Dinamikus ekvivalens axiális terhelés,N A 90 fokos kapcsolási szöggel rendelkezõ csapágyak általában nem alkalmasak radiális terhelések felvételére. Axiális

önbeálló görgõscsapágyak azonban kisebb axiális irányú terheléseket még elbírnak. A dinamius ekvivalens axiális terhelés a (6.18) képlettel számítható ki. ....................................................(6.18)
(Feltétel: Fr/Fa ≤ 0,55)

Pa : dinamikus ekvivalens axiális terhelés, N Fa : a terhelés axiális komponense,N Fr : a terhelés radiális komponense,N

6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
Tételezzük fel, hogy a statikus ekvivalens csapágyterhelések nagyságrendje és irányai állandóak, ami álló csapágy esetében a gördülõtest és annak futópályája közötti érintkezési helyen ugyan azt a maradandó alakváltozást eredményezi, mint a tényleges terhelés az egyidejûleg ható radiális és axiális terhelésekbõl adódóan. Ez radiális csapágyaknál radiális terhelésre vonatkozik, axiális csapágyak esetében lényegében csak axiális terhelésekre, melyek centrikusan hatnak. Ezeket a terheléseket mint statikus ekvivalens radiális terheléseket vesszük a radiális csapágyak, és statikus ekvivalens axiális terheléseknek az axiális csapágyak esetében. (1)Statikus ekvivalens radiális terhelés A statikus ekvivalens radiális terhelés a (6.19) és a (6.20) képletek segítségével számítható ki. A mindenkori magasabb értékeket kell a Por-hez figyelembe venni. ...................................(6.19) ..........................................................(6.20) Por Xo Yo Fr Fa : : : : : statikus ekvivalens radiális terhelés,N statikus radiális tényezõ,N statikus axiális tényezõ,N radiális komponens,N axiális komponens,N

Az Xo és Yo értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve és csapágytáblázatból lehet azokat kivenni. (2)Statikus ekvivalens axiális terhelés Az axiális önbeálló görgõscsapágyaknál a statikus ekvivalens axiális terhelést a (6.21) képlet segítségével tudjuk számítani. ...................................(6.21) Poa : statikus ekvivalens axiális terhelés,N Fa : axiális komponens,N Fr : radiális komponens, N ha Fr/Fa ≤ 0,55

6.4.3 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
A nyomási középpont a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és kúpgörgõs csapágyaknál, amint az a 6.12 ábra szemlélteti, a csapágyközéptõl kijjebb helyezkedik el, és a csapágytáblázatokban meg van adva. Radiális terhelések mellett a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és a görgõscsapágyaknál egy axiális irányba ható erõ is jelen van, ami a csapágyrészeket egymástól elválasztani igyekszik. Ezeket a csapágyakat általában egy azonos felépítésû úgynevezett második csapággyal 0- vagy X-elrendezésben párosítják. Az axiális erõt a külsõ axiális terheléshez hozzá kell adni és kiszámítani a (6.22 ) képletbõl tudjuk. .........................................(6.22) A 6.5 táblázatban megtaláljuk a megfelelõ formulákat különféle csapágyelrendezésekhez a dinamikus ekvivalens radiális csapágyterhelés megállapításához.

Megjegyzések: 1) A képletek olyan csapágyakra vonatkoznak, amelyek üzemi állapotukban csapágyhézag nélkül és elõfeszítésmentesen dolgoznak. 2) Radiális terhelések, melyek a táblázatban nyilakkal jelzett irányokkal ellentétes irányúak, pozitív terhelésnek értendõek. 6.5 Táblázat Csapágyelrendezések dinamikus ekvivalens csapágyterhelések esetében

Elõzõ fejezet

Visssza a tartalomhoz

Következõ fejezet

2) képletek segítségével számolhatóak ki..... hõmérsékleti feltételek Miután üzemi körülmények között a csapágyak magasabb hõmérsékleten vannak......1) és a (7..... egy laza csapágyelrendezési funkciót axiális irányba már nem tudunk a házban vagy a tengelyen létrehozni..3) ∆dT ∆T d : : : a hõfokváltozás miatt szükséges illesztési túlfedés a belso gyuru és a tengely közötti homérséklet különbség a csapágy furatának névleges mérete...(7.3) képlet a valóságos üzemi körülményeknek megfelelõan adja meg a szükséges átfedést hõmérsékletkülönbség alapján....Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 7.................... hogy a csapágyak a terhelés során ne tudjanak elmozdulni.. Ilyen esetekben ugyanis relatív elmozdulások léphetnek fel a tengely és a csapágyak belsõ gyûrûi között radiális.....2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 1)Terhelés és illesztési túlfedés A minimálisan szükséges illlesztési túlfedés mértéke tömör tengelyeknél meghatározott radiális terhelések esetében a (7.2) ∆dF d B Fr Cor : : : : : ténylegesen szükséges átfedés.... A (7.. A csapágygyûrûk szoros illesztésén keresztül egyúttal azt is el tudjuk érni... axiális.... Ha ...N statikus teherbírási érték........mm a belsõ gyûrû szélessége.. csapágyfurat névleges mérete.... Ezeknek a szoros tûrésekkel ellátott ülékeknek az alkalmazása természetesen megnehezíti a csapágygyûrûk kiszerelési munkáit....... Illesztések 7..... mm 3) Tényleges illesztési túlfedés A csapágy beépítését követõen a tényleges illesztési túlfedés eltérést mutat a várt értékhez képest. hogy a relatíve vékonyfalu gyûrûk a terhelést a teljes kerületen vegyék át..... Ha egy szét nem szerelhetõ csapágy mindkét gyûrûjét besajtoljuk.. a túlfedés a hõmérséklet növekedésével csökken...........(7.... csúszókarcolásokat okozhatnak..N 2) Tûréstúlfedés..1) Ha ..... Ezek az esetleges elmozdulások ledörzsöléses sérülésekhez vezethetnek a csapágygyûrûk és a ház felülete mentén és illlesztési rozsdásodást...... .. 7... Ezeket a relatív elmozdulásokat a csapágygyûrûk tengelyek és a házban elhelyezkedõ ülékek között végül is általában radiális irányú rögzítéssel a megfelelõ illesztési értékek kiválasztásával és biztosításával tudjuk biztosítani.. illetve forgási irányokba..1 A csapágy rögzítése Gördülõcsapágyak belsõ és külsõ gyûrûit a tengelyen és a házban radiálisan rögzíteni szükséges annak érdekében......... Ezt a tényleges mérési ............. Ezzel a csapágyak teljes teherbírási képességét ki tudjuk használni.. mint a tengelyek......................(7........ ezzel kedvezõ megtámasztást biztosítva a rendszernek. mm radiális ero...

például a mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. házakban a maximális illesztési túlfedést 1/1000 érték körül célszerû megválasztani. ha mindkét csapágygyûrût fix ülékkel építik be. A soron következõ beépítési példák esetében normál kivitelben fix-ülékes beépítést szükséges alkalmazni: Magas terhelések. melyek kerületi terheléssel vagy meghatározatlan terhelési irány mellett üzemelnek. Azok a csapágygyûrûk. hornyos tengelyek. Pontterhelés esetében a csapágygyûrûknél a tolóülékes. A belsõ.és kiszerelési mûveletei igen körülményesek. külsõ gyûrûknél törések is bekövetkezhetnek.eredménybõl lehet megállapítani. hogy a házak. lengõ terhelések. Szerszámgépeknél más a legmagasabb futáspontossági igényeket megkövetelõ berendezéseknél preciziós tengelyek és pontossági csapágyak kerülnek felhasználásra. fix ülékkel kell. Ezek a feszültségek elõbb-utóbb a csapágy elfáradásához vezetnek. lökésszerû igénybevételek. Ez az eltérés az érdességi csúcsok elsimitásából adódik. vagy laza ülékes megoldás is kielégítõnek tekinthetõ. 7.vagy sem 3) a csapágygyûrûn fellépõ kerületi erõ 4) A csapágygyûrûn pontterhelés van vagy meghatározatlan a terhelés iránya. Mivel a nem szétszerelhetõ csapágyfajták be. élettartamát lerövidítik. hogy beépítésre kerüljenek. Ezért tengelyeken. valamint a felületi érdességbõl az illesztési résznél.3 Az illesztések kiválasztása Az illesztés optimális megválasztása fõleg a következõ tényezõk figyelembevételétõl függ: 1)a csapágy terhelésének faja és iránya 2) a csapágygyûrû üzemközben forog-e. tengelyek alakhibái ne adódhassanak át a csapágygyûrûre. a lehetõségek figyelembevételével az egyik csapágygyûrûnél laza üléket kell alkalmazni. 4)Maximális túlfedés A csapágyak illesztési túlfedésekkel történõ beszerelése során a tengelyben és a házban húzó-és nyomófeszültségek lépnek fel a csapágy belsõ-illetve külsõ gyûrûiben. kis falvastagságú házak. . könnyûfém és mûanyag házkialakítások. A tényleges és a látszólagos túlfedések közötti összefüggés az illesztési helyen a felületi érdesség alapján állapítható meg. amit a szükséges túlfedés meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni. Ilyen alkalmazásoknál kisebb fix ülékeket használunk annak érdekében.

1 ábra mutatja be a csapágyház furatának és a gördülõcsapágy külsõ átmérõjének. úgy mint a csapágy fajtája. 7. valamint a csapágy furatának és a hozzátartozó tengelynek leggyakoribb illesztéseit (mérettûréseit). Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak eltérõ furat és külsõ átmérõ illesztésekkel kerülnek gyártásra. a terhelések formái. Könnyûfém öntvényekbõl készült házak esetén általában merevebb illesztés szükséges az itt feltüntetett értékeknél.6 táblázatban illesztési méreteltéréseket találunk. Általános irányvonalak radiális csapágyak illesztéseihez (JIS KI.2 -tõl a 7. amiket azután különbözõ pontossági osztályokba soroltak be.és házillesztések a terhelés fajtájától függõen 7.1 Táblázat Tengely.8 táblázatban ajánlott illesztéseket mutatunk be coll méretekre vonatkozóan. mint a kúpgörgõs csapágyak collméretû-kivitelei.2 (1) Táblázat Házillesztések Házillesztések H7 G7 JS7 K7 M7 M7 N7 P7 Csaágyfajta A terhelés formája Golyóscsapágyak Henger és kúpgörgõs csapágyak Tengelyátmérõ mm Beálló görgõs csapágyak Tengelyillesz-tések h5 -18 - - . A 7.4 Illesztési ajánlások Az ISO 286 és a JIS B0401-ben a gördülõcsapágyak tengelyátmérõire és a házfuratok méreteire metrikus kivitelben tûréseket határoztak meg.6X) Házak Osztatlan vagy osztott házak Pontterhelés a külsõ gyûrûn A terhelések fajtái A terhelések valamennyi fajtája Meleghozzávezetés a tengelyen keresztül Könnyûtõl a normálig Meghatározatlan terhelési irány Normáltól a nagy terhelési értékekig Nagy terhelések Osztatlan házak Kerületi terhelés a külsõ gyûrûn Könnyû. vagy váltakozóan nagy terhelések Normáltól a nagy terhelésekig Nagy terhelések. A 7. stb. 0.7. nagysága.6.5 táblázatokban illesztési ajánlásokat találhatunk a lényegesebb befolyásoló tényezõk figyelembevételével. csekély falvastagságok. erõs lökésszerû terhelések Megjegyzések: Ezek az illesztések szürkeöntvény és acélöntvény házakra érvényesek. A 7. A 7.

400 50 .280 - .500 50 .2 (2) TáblázatTengelyillesztések Radiális csapágyak illesztései 0 pontossági osztály .140 140 .40 40 .12Cr nagy terhelés: Pr> 0.140 140 .100 100 .06Cr normál terhelés: 0.65 65 .18 18 .12Cr Jelentések: Pr: ekvivalens radiális terhelés Cr: dinamikus teherbírási érték 7.200 200 .200 200 . 2)Minden radiális csapágy axiális terhelése esetén valamennyi átmérõre js6 tûrést ajánlunk.280 280 .100 100 .140 140 .140 140 - js6 k6 m6 js5 k5 m5 m6 n6 p6 r6 n6 p6 r6 Csapágy hengeres furattal Igen nagy.140 140 .100 100 .40 40 .kis és váltakozó terhelések Kerületi terhelések a belsõ gyûrûnél vagy nem meghatározható terhelési irány Normáltól a nagy megterhelésekig 18 .100 100 .06Cr < Pr ≤ 0.140 140-220 .40 40 .200 200 - . vagy lökésszerû terhelések A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága szükséges A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága nem szükséges - Minden tengelyátmérõ g6 Ponnterhelés a belsõ gyûrûn Minden tengelyátmérõ h6 Csapágy kúpos furattal szorítóhüvellyel A terhelések valamennyi formája Minden tengelyátmérõ h9/IT5 Megjegyzések: 1)Ezek az ajánlások tömör acél tengelyekre vonatkoznak.100 100 .200 . 3) A terhelések az alábbiak szerint kerülnek megítélésre: kis terhelés: Pr ≤ 0.

7.6 (2)Táblázat Illesztések ház/csapágy Kúpgörgõs csapágyak illesztései hüvelyk méretekkel (ANSI KI.6 (1)Táblázat Illesztések tengely/csapágy 7. 4) .

7 (1) Táblázat Tengelyillesztések . mm 7. L=laza. d=belsõ gyûrû furata.1) Csak köszörült tengelyeknél 2) Negatív tûrésekkel rendelkezõ csapágyaknál azonos illesztéseket lehet venni 3) T=fix.

L=laza 7.7 (2) Táblázat Házillesztések Hüvelyk rendszerû kúpgörgõs csapágyak illesztései (ANSI KI.1) A belsõ gyûrûkhöz negatív tûrésértékeknél azonos illesztéseket lehet alkalmazni 2) T=fix. 43 és 0) .

300 mm a 0 oszályú termék esetében 7.8 (1) Táblázat Tengelyillesztések .A belsõ gyûrû maximális furata: 241.

. melegedésre... A csapágyhézag meghatározásához a csapágyat elõzetesen egy kisebb elõterhelésnek vetjük alá. a csapágyhézagot úgy kell megválasztani... mm : csapágyhézag csökkenése tûrési átfedés miatt. 8... .1 ábra is szemlélteti.1) képlettel a beeépítést megelõzõen a szükségelt csapágyhézagot oly módon tudjuk meghatározni. Tényleges üzemi csapágyhézag A (8.1 Csapágyhézag Csapágyhézagnak azt a méretet nevezzük.. A 8. mm ... mm : csapágyhézag a beépítést megelõzõen.. radiális és axiális irányokba elmozdítható. Görgõscsapágyaknál ez a rugalmas alakváltozás a mérési terhelés befolyása kapcsán olyan csekély. lengések és zajszintek kialakulására az adott csapágy esetében. Ezért a mért csapágyhézag kismértékben a ténylegesnél nagyobb értéket eredményez.. Csapágyhézag... így például a tûrésátfedésekre valamint üzemközben a belsõ és külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbségek következtében fellépõ csapágygyûrû-tágulásra. egy szabad csapágygyûrû a másikkal szemben.. amely mellett egy csapágygyûrû axiális vagy radiális irányba a másikkal szemben egy határértékrõl egy másik határértékre elállítható.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 8. Amint azt a 8.. amit mérési terhelésnek is neveznek oly módon..1 Táblázat Mérési terhelési és korrekciós értékek mélyhornyú golyóscsapágyaknál 8.... hogy a gyakorlatban elhanyagolható..1) δeff δo δr δt : üzemi tényleges csapágyhézag.. eltolható. csapágyak rögzítése 8. hogy az normál üzem esetén optimális legyen. Mivel üzemi körülmények között a tényleges csapágyhézag többek között befolyással bír a csapágy élettartamára. Ez több tényezõ befolyására vezethetõ vissza.. amelyik fix-elrendezésû. Ugyanakkor ennek a terhelésnek kapcsán egy kisebb mértékû rugalmas alakváltozás következik be a futópálya és a gördülõtest érintkezési helyén.1 táblázat mérési terhelési értékeket ad meg mélyhornyú golyóscsapágyakra... mm : csapágyhézag a hõmérsékletkülönbségbõl adódóan a belsõ és a külsõ gyûrûk között....2 A csapágyhézag megválasztása A gördülõcsapágyak csapágyhézaga üzemi körülmények közötti meghatározott értéke ( a tényleges csapágyhézag) az eredeti csapágyhézaghoz képest általában (beépítés elõtti érték) kisebb... míg az axiális irányú eltolás mértékét pedig axiális csapágyhézagnak nevezzük. A radiális irányú eltolás mértéket radiális csapágyhézagnak... feltüntetve egyben a megfelelõ korrekciós értékeket is a mérési terheléssel összefüggésben......(8. hogy üzemelés során optimális körülmények lépjenek fel... hogy pontos és megismételhetõ mérési eredményeket lehessen biztosítani..

.. mm ∆deff : a tényleges mérettúlfedés értéke...3) δt α ∆T Do : csapágyhézag csökkenése a hõmérsékletkülönbség hatására......... Szokásos üzemi körülmények mellett... .. ................... melyek a tengelyre..... normál terhelésnél és illesztések esetében... a tengely és a ház kialakításától.4) és (8.....5) d D : a csapágy furatának névleges mérete.. míg a házban összeszûkülnek.. ami azután a csapágy élettartamát drasztikusan lecsökkentheti... (negatív csapágyhézag)..... hõfejlõdéshez.......... A csapágyhézag csökkenése üzemi körülmények között a belsõ és külsõ gyûrûkön mérve a hõmérséklet hatására az alábbiak szerint alakul: üzemelés során a gördülõtestek és a külsõ gyûrû hõmérséklete normál esetben 5-10 °C fokkal emelkedik meg... (1.. illetve a házba szoros illesztéssel kerülnek beszerelésre.... Az ilyen alapokon jelentkezõ különbözõ hõtágulások a csapágyhézagot az üzemelés során tovább csökkentik..4) Görgõs csapágyaknál (kivéve az önbeállókat): ..(8.. ha a csapágyhézag megközelítõleg nullával egyenlõ vagy a csapágy csekély elõfeszítéssel szerelt...... °C : a külsõ gyûrûfutópálya átmérõje. A gyakorlatban azonban ezt az optimális értéket rendkívül körülményes megközelíteni....2·10-6/°C) : a belsõ és a külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbség.. melyek megfelelõ felhasználási esetekben és valós üzemi feltételek között jól felhasználhatóak..... akkor a külsõ és a belsõ gyûrûk közötti hõmérsékletkülönbség akár még magasabb is lehet.. hogy üzemi körülmények között is egy csekély mértékû hézag legyen biztosítva. Ezáltal a csapágyhézag csökken........ bizonyos üzemi feltételekhez ajánlhatóak..... a tengelyen tágulnak.. A változó......(8..... . forró közegek. mm 8...(8.. A tágulás. Ez a változás a tûrési átfedés mértékének 70-90 %-át teszi ki. pl...2) δf : csapágyhézag-csökkenés a mérettúlfedés miatt.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához Elméletileg az optimális csapágyélettartam akkor érhetõ el....... mm : a csapágy külsõ gyûrûjének névleges átmérõje. mm : gördülõcsapágy acélok tágulási együtthatója...... üreges tengelyek vannak jelen. valamint anyagától függ... hogy kis elõfeszítésekbõl nagy elõfeszítések lépnek fel.....(8. normál fordulatszámon és hõmérsékleti viszonyok között a standart CO csapágyhézag az üzemi körülmények során kielélgítõ csapágyhézag méreteket eredményez... Ha a leadott hõ kedvezõ elvezetési feltételekkel találkozik a ház esetében....... estenként nem mindig pontosan meghatározható üzemi viszonyok miatt elõfordul...... mm A Do külsõ gyûrû futópálya átmérõje a (8. Golyós és önbeálló csapágyak esetén .2 táblázatban csapágyhézag-csoportok találhatóak a CO csapágyhézagon túlmenõen. nagyon kedvezõtlen súrlódási viszonyokhoz vezethet. illetve az összeszûkülés mértéke csapágyfajtától. Ezért a csapágyhézagot úgy kell megválsztani... mialatt a tengely hõforrásokkal áll összeköttetésben. A 8..Tûrési átfedések következtében fellépõ csapágyhézagcsökkenés: A belsõ és a külsõ gyûrûk....5) képletekkel számítható....

4 Beálló golyóscsapágyak radiális csapágyhézag értékei Megjegyzés: A fenti adatok csak a hatásszöggel ellátott csapágyakra érvényesek. 8.5 Radiális csapágyhézag értékek kétsoros és párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakhoz .8.

NU 310 NA 2) C9NA. pl.7 Táblázat Hengergörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei Nem csrélhetõ illetve párosítható gyûrûk .6 Táblázat Hengergörgõs és tûgörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei (csapágyak hengeres furatokkal) 1) Normál hézagú csapágyak utójele csak NA.8. C0NA és a C1NA csak P5 vagy ennél pontosabb tûrésekkel készülhet 8.

9 Táblázat Beálló görgõscsapágyak radiális csapágyhézag értékei 8. Ezzel a módszerrel a csapágyak merevségének növelését érjük el. illetve ezeket az elmozdulásokat minimalizálni tudjuk. A ferdehatásvonalú kúpgörgõs csapágyakat túlnyomó részben elõfeszítéssel szerelik.8. . Gyakorta páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyakat axiálisan elõfeszítenek. Elérhetjük az elõfeszítést például merev beállítással.1 A csapágyak elõfeszítésének okai Elõfeszítés során a csapágyak gördülõterhei és a futópályái a kapcsolódási zónában azonos feszültségeknek vannak kitéve. valmint egy minimális terhelést tudunk biztosítani.8 Táblázat Kétsoros. amelyek a gördülõcsapágyak rugalmas alakváltozási terébe esnek. illetve hatnak. metrikus kivitel (nem tartoznak bele a 329X. A negatív csapágyhézagot az elõfeszítéssel tudjuk jellemezni. párhuzamosan elrendezett kúpgörgõs csapágyak axiális csapágyhézag értékei. amint azt a 8. 322X és a 323C csapágyak) 8.4.5 ábrán is láthatjuk. csökkenteni lehet a zajszintet. növelni lehet a csapágy merevségét. Az elõfeszített axiális és hengergörgõs csapágyaknál ily módon kedvezõbb gördülõtest megvezetés érhetõ el. vagy rúgóerõ alkalmazásával. javul a rezgésállapot. Bizonyos esetekben negatív csapágyhézagot szoktak elõfeszítéssel alkalmazni.4 Csapágyelõfeszítés Gördülõcsapágyak üzemi körülmények között általában csekély csapágyhézaggal futnak. A radiális és axiális tengelyirányban történõ eltolódások külsõ erõk behatása ellenére is ezzel kiküszöbölhetõvé válnak. 8. amely a csekély mértékben terhelt nagy fordulatszámon dolgozó csapágyak esetében megakadályozza a gördülõtestek csúszását. Meghatározott esetekben és feltételek között a csapágyak elõfeszítésének alkalmazásával növelni tudjuk a fordulatszámot és javítani a futáspontosságot.

A rugós megoldású elõfeszítés elõnye az. csapágyakra ható erõk megfelelnek az FI illetve az FII nek. vagy a csapágytávolság megváltozik. melynek értéke δa. Ha az Fa erõt elérik. 8. csapágy δb értékkel eltolódik olymódon. A 8. csapágy belsõ gyûrûjénél.4. akkor minden belsõ gyûrû δ0 értékkel eltolódik. mint δb . javítja. Egy külsõ axiális erõhatásra (Fa) újabb axiális eltolás lép fel a I.11 táblázatban a csapágyelõfeszítés fõ módjai.12 táblázatban normál elõfeszítési értékek szerepelnek párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakra.8. hogy az elõfeszítés megszûnik. . csapágy belsõ gyûrûje ezáltal tehermentesítve lett a I. vagy külsõ terhelés megváltozásán keresztül hosszirányban elmozdulást végez. ha a tengely netán hõmérsékletváltozási hatásokra. Elõre meghatározott merev elõfeszítést alkalmazunk abban az esetben.5 ábrán látható. A II. A közepes.4. A tengelyek megvezetésének pontossági biztosítása céljából kis és közepes mértékû elõfeszítéseket alkalmaznak. Amikor a páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyak belsõ gyûrûinek homlokfelületei beszerelésre kerülnek. ez abban az esetben is igaz. Mivel a δa eltolódási érték kisebb. vagy erõsebb elõfeszítés a csapágy merevségét biztosítja. ez azt eredményezi.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái A 8. hogy a feszítés ereje állandó. Ezzel egy F0 axiális elõfeszítési érték jelentkezik mindkét irányban. hogy az I. csapágy merevsége megnövekszik. hogyan javul a csapágyak merevségi állapota az elõfeszítés függvényében.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége A 8. és a II. amikor egy erõs és egyben nagy merevségû helyzetet kívánunk létrehozni. az I. célja és jellemzõi találhatók.

közepes és nagy elõfeszítéseket jelentenek 8.12 Táblázat Általános elõfeszítési értékek ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .Megjegyzés: a GL/GN/GM/GH kiegészítõ jelek kis. normál.

feltételezve a szakszerû beépítést.2 . hogy a kenés márkás kenõanyagokkal szakszerûen. Határfordulatszámok A surlódási hõ keletkezése miatt az emelkedõ fordulatszámokkal arányosan az üzemi hõmérséklet is emelkedni fog.1 és 9. elõírásszerûen a megfelelõ mennyiségben megtörténik. akkor a kenõanyagok elvesztik kenési képességüket és a csapágyak funkcióját kedvezõtlenül befolyásolja. továbbá azt.03). amelyek megnövelt terheléssel futnak. amelyben a csapágy azonos viszonyok szerint képes futni anélkül. A csapágytáblázatokban szereplõ határfordulatszámok olaj és zsírkenés esetén érvényesek NTN normál kivitelû csapágyakra normál üzemi körülmények mellett. a terhelés nagyságától. határfordulatszámnak nevezünk. Ha most már a hõmérséklet egy meghatározott értéket túllép. Olyan csapágyak határfordulatszámait. nagyságrendjétõl.09≤CI. terhelési tényezõk figyelembevételével fL és fc kell a 9. a kosár konstrukciójától. A megengedett határfordulat alapvetõen a csapágy fajtájától. Golyóscsapágyak esetén a határfordulatszámot érintkezõ tömítéses kivitelnél LLUkivitelben az érintkezõ tömítés kerületi sebessége határozza meg. Ugyancsak feltételezzük a normál terhelést (P 0. Ezért azt a maximális fordulatszámot.Fa/Fr≤0. a kenéstõl és a hõelvezetéstõl függ. hogy egy meghatározott üzemi hõmérsékletet túllépne.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 9.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Olyan radiális csapágyaknál. továbbá speciális intézkedések. melyekre az itt feltüntetett adatok nem nyújtanak információkat. Célszerû minden esetben az NTN konzultációja. Ezeknél az eseteknél a biztonsággal megengedhetõ határfordulatszámot a táblázati értékek 80 %-ára kell korlátozni. A megadott határfodulatok értékeit megnövelt pontosságú csapágyak esetében túl lehet lépni abban az esetben. mint a vízszintes elrendezésû tengelyek esetében. amikor nyilvánvalóan a táblázati értékek túllépésre kerülnek. Olyan esetekben. valamint csapágyanyagok. ha bizonyos elõfeltételek teljesülnek. mint például a fentiekben említettek végrehajtása. melyek függõleges tengelyen helyezkednek el. Ezek többek között a meghatározott kosárkonstrukciók. a kenõanyagelosztás és kosárvezetés miatt kedvezõtlenebb körülmények hatnak.csapágytáblázatok alapján megállapítani. az NTN visszakérdezésre szívesen ad további útmutatásokat.

2) képlet segítségével tudjuk kiszámítani...5-ig 1... kenési körülményektõl és fordulatszámtól is függ.1) Q: M: n: Hõmennyiség...8-tól 1.0-tól 1... mm Bár a súrlódási szám µ többek között a terheléstõl.. Súrlódás és melegedés 10..0-tól 3.... .. Csapágyfajták Mélyhornyú golyóscsapágy Ferdehatásvonalú golyóscsapágy Beálló golyóscsapágy Hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy Kúpgörgõs csapágy Beálló görgõscsapágy Axiális golyóscsapágy Axiális görgõscsapágy Súrlódási szám µx10-3 1. . mint a csúszócsapágyak esetében..... Gyakorlati tapasztalatok alapján az elsõ üzembe helyezések során elõször gyorsan nõ a csapágy üzemi hõmérséklete.2-ig 1.... a 10.. melegedés Megközelítõleg minden súrlódási veszteséget a csapágyaknál hõfejlõdésre vonatkoztatva értünk...... végül általában egy állandó hõmérsékleten tartás következik be.1 táblázat segítségével megközelítõleg megállapítható és alkalmazható különféle csapágyakra ez a súrlódási szám.(10. ami a hõmérséklet megemelkedéséhez vezet...(10... N furatátmérõ.. A súrlódási szám gördülõcsapágyakra µ túlnyomórészt a terheléstõl.......5-ig 2..1 Súrlódás A gördülõcsapágyak egyik fontos jellemzõje a kis súrlódási tényezõ... a (10. majd ezt követõen lelassul a melegedés...0-tól 1. Különösen az induláskor a gördülõcsapágyaknál fellépõ súrlódás lényegesen kisebb...2 Hõfejlõdés.5-ig 2...0-tól 2. kW Súrlódási nyomaték...0-tól 1...0-ig 10.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 10...5-ig 1..... Nmm fordulatszám.0) képlettel kiszámítható..... 1/perc Egy csapágy üzemi hõmérsékletének emelkedése a csapágyban keletkezett és az abból elvezetett hõmennyiség különbsége.......5-ig 2.0-tól 3. csapágyfurattól és a súrlódási nyomatéktól függõen.....0-ig 1......8-ig 0. A hõfejlõdés értékét a súrlódási veszteségek alapján durván a (10... ........1) µ: M: P: d: Súrlódási szám Súrlódási nyomaték....2-tól 1.7-tól 2..... Nmm csapágyterhelés...

így nem áll be a tehetetlenségi hõfok. a ház és egyéb elemek hõelvezetésétõl. túl kis csapágyhézag. Ha a hõmérséklet állandóan emelkedik. a hõelvezetõ felületek méreteitõl és tömegétõl a jelenlévõ kenõanyagok mennyiségétõl. melegedés tömítés. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .Ennek az állandó értéknek az eléréséig szükséges idõtartam általában a csapágyban keletkezõ hõmennyiségtõl. túl magas csapágy-elõfeszítés. Ez a következõ okokra vezetheõ vissza: pillanatnyi terhelések. vagy egyéb géprészek súrlódása miatt. végül a környezeti hõmérséklettõl függ. idegen anyagok jelenléte a csapágyban. ebben az esetben arra kell következtetnünk. hogy valamilyen funkcionális hiba van a rendszerben. vagy túl sok kenõanyag jelenléte. nagyon kevés.

Ezen túlmenõen a kenõanyagok továbbbi feladatai a következõk: 1. Ezen felül egy hatékony csapágy-tömítettségi megoldás is szükséges. 11. a csapágyak tömítési feladatai nem jelentenek komolyabb problémát. 2. anyagi ráfordítást.2 Zsírkenés Mivel ma már világméreteken a nagy megbízhatóságú kenõanyagok rendelkezésre állnak. vagy egyéb alkalmazható szilárd kenõanyagok. hogy a gördülõcsapágyak gördülõtestei. mint például a molibdénszulfidos grafit. 11. 4. Magas fordulatszámok és alacsony üzemi hõmérséklet esetében az alacsony viszkozitású alapolajakból készülõ kenõzsírok a legalkalmasabbak. ilyenek például a betonit. és szerves sûrítõanyagok. víz. Sûrítéshez fémszappanokat. például lítium-.1 táblázatban. A kenés 11. Sûrítési célokra szappanokat és egyéb adalékanyagokat használnak fel. hogy a kenõanyagok a csapágyból eltávozhassanak. Alapfeltétel a megfelelõ minõségû megbízható kenõanyagok felhasználása.2. nátrium-.2 Alapolajok Kenési feladatokhoz természetes és szintetikus olajakat. florolajat. a sûrítõanyagok.2. a csapágyakat folyamatosan kenni szükséges. 5. ami az idegen anyagoknak a csapágykamrába történõ bejutása ellen nyújt megfelelõ védelmet. ajánljuk. stb. kenõanyagok tulajdonságaiban az egyes gyártóktól függõen bizonyos eltérések mutatkoznak. Ezeken kívül léteznek szervetlen sûrítõanyagok. és az adalékanyagok. a futópályák és a kosár között fémes érintkezés ne léphessen fel.3 Sûrítõanyagok A kenõanyag zsírállaga keménységének biztosítása érdekében az alapolajokat sûrítõ anyagokkal vagy szappanokkal keverik. Az alapolajok minõségét és fajtáit fõleg a kenõzsír jellemzõi határozzák meg. A gördülõcsapágyakat általában zsírkenéssel látják el. Mivel a zsírok. így például por. mielõtt a kenõanyag kiválasztásra kerül. 3. hogy minden esetben. Ezt egy állandó olajfilmréteg biztosításával lehet a gyakorlatban megvalósítani zsírkenés esetében is. A sûrítõanyagok befolyásolni képesek a kenõzsírok speciális tulajdonságait. Az egyes kenõanyagok fontosabb tulajdonságait három összetevõvel határozhatjuk meg: Az alapolaj. A súrlódás és a kopás csökkentése Hõelvezetés A felhasználhatóság idejének meghosszabbítása Korrózióvédelem Idegen anyagok a csapágyba kerülése elleni védelem. Ezzel szemben a magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból készült kenõanyagok magas terheléseknél igen kedvezõen viselkednek. Az adott üzemi feltételek figyelembevétele mellett minden csapágyfajtára az adott csapágynak megfelelõ kenõanyagokat kell alkalmazni. Néhány standard kenõanyagot és tulajdonságait feltüntetjük a 11. valamint a fluorszén. káliumszappanokat alkalmaznak. valamint biztosítja a megfelelõ tömítettséget megakadályozva azt is. a kenõanyagokkal való értintkezése ellen. mint például a poliurea.1 Gördülõcsapágyak kenése Annak érdekében.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 11. például szilikonolajat. a gyártók által közölt adatokat alaposan ellenõrizzék. 11.2. ami azután ezeket az érintkezési helyeket a kenõanyag által képzett filmmel egymástól elválasztja. így az üzemi . stb. A gördülõcsapágyak kenéséhez a gyakorlatban túlnyomó részben zsírokat és olajokat alkalmaznak. Speciális esetekben szilárd kenõanyagok felhasználására is sor kerülhet. stb. kovasavgél.1 Zsírok és tulajdonságaik A zsírok bázisát jelentõs részben ásványi és szintetikus lapolajok alkotják. 11. diészter olajokat alapolaj céljából egyaránt alkalmaznak.

betonit. A különféle alapolajokkal. mivel ezek más-más adalékanyagokat tartalmaznak. Ennek a hatására a konzisztencia csökken. az üzemi hõmérséklet pedig alacsony szinten tartandó. . (National Lubricating Grease Institute)besorolása szerint. Például jól ellenálljon az oxidációs folyamatoknak. Az NGGIértékek megadják az egyes zsírok konzisztenciaértékeit. a kenõanyag felesleges mozgásokat okozva a rendszerben hõmérsékletemelkedést eredményez. csökkentenünk kell az alkalmazott kenõanyag mennyiségét. fel. ezzel lényegében az anyag kenési képességét csökkentjük le. stb. sûrûség Az egyes kenõanyagok különbözõ állagúak az NLGI. az utánzsírzási idõpontok illetve idõintervallumok többek között függnek a csapágy fajtájától. a csapágy fordulatszámától. 11.2. minél magasabb a szám. Ha valamilyen kifejezetten elkerülhetetlen okból kifolyólag a keverés szükségessé válna. hogy legalább a felhasznált alapolaj legyen azonos és azonos sûrítõadalékot tartalmazzon a keverék. Az különbözõ gyártók által szállított kenõzsírok keverése úgyszintén kerülendõ. olyan kenõzsírokat szükséges alkalmazni. A nátriumszappanok nem különösebben vízállóak. 11. A 11. mechanikus stabilitást.5 Állag. a zsírkenés fajtájától. Általánosságban azt lehet mondani.hõmérsékletet.2 és a 3 számokkal jelzett konzisztenciának megfelelõ kenõanyagokat szokták alkalmazni. Gördülõcsapágyknál leginkább az 1. nagyságától a fordulatszámtól.2. 11. hogy az utánkenési intervallum csökken a 80 °C feletti üzemi hõmérsékleteknél. 11. a vízállóságot. (EP-adalékok ).2. ez pedig a tömítések mentén a kenõanyag kiáramlásához vezet. Ha több a kenõanyag a szükségesnél.2. valamint további zsírtulajdonságok fognak megváltozni. elõsegítve az elõbb említett probléma részbeni kiküszöbölését.7 Kenõanyag mennyisége Az elsõ keverésnél szükséges kenõzsír mennyisége az alkalmazási esettõl és további sokféle konstrukciós jellemzõtõl függ. a konzisztenciájuk általában csökkenést mutat. például a kenõanyag oxidációs képességének csökkentésével. hogy azt meghatározott tulajdonságokkal ruházzák. hogy annak feljavításával emeljük oxidációval szembeni ellenállóképességét a felhasznállás során. A 11. Magas üzemi hõmérsékleteknél vagy olyan csapágyak esetében.4 Adalékanyagok A kenõanyagokhoz különbözõ adalékanyagokat kevernek annak érdekében. nagyjából 10 fokonkénti túllépések esetén körülbelül a felére. például a ház geometriai méreteitõl. hogy a házban kenésre rendelkezésre álló tér 30-60 százalékát szükséges kenõanyaggal kitölteni. az üzemi hõmérséklettõl és természetesen a szóban forgó kenõanyag felhasználhatósági idõtartamától. utánzsírzás válik szükségessé. arra kell törekedni. általában kedvezõen viselkednek a magas üzemi hõmérsékleteken.2. Mint általános irányelvet elfogadhatjuk azt. melyek nem utánkenhetõek.8 Utánzsírzás Amennyiben az egyes zsírzások közötti idõtartam rövidebb. biztosítson kedvezõ korrózióellenállást. poliurea. annál keményebb a kenõanyag. Ezen a kenõanyagfeleslegbõl eredõ problémán javítani lehet az adott esetben egyes zsírtulajdonságok megváltoztatásával.1 Ábra egy diagramot szemléltet az utánkenések becsült idõintervallumaira vonatkozóan standard kiviteleket véve alapul normál üzemi körülmények mellett. míg a fémes sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok.6 Kenõzsírok keverhetõsége Az egyes kenõzsírok keveredése következtében azok állaga megváltozik. illetve sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok összekeverése alapvetõen kerülendõ. bár még ilyen esetben is bizonyos tulajdonságok elváltozásával kell számolni. a magas nyomásnak. formájátol.. a felhasználhatósági üzemi hõmérsékletek is általában csökkennek. 11. Ha magas fordulatszámokkal állunk szemben. Az állagot az alapolaj és a sûrítõolaj keverési aránya szabja meg.2 Táblázatban javasolunk különbözõ felhasználási esetekre alkalmazható konzisztenciaosztályokat. mint a csapágy élettartama.

szemben a zsírkenéssel. 11.11. mint a zsír.1 .3 Olajkenés Általában a magas üzemi hõmérsékletek és fordulatszámok esetén az olajkenés a célszerûbb megoldás. Az Olaj a keletkezett és a külsõleg hozzávezetett hõt kedvezõbben tudja elvezetni.3.

A 11. hogy az elõre megválasztott olajszint ne változzék meg az üzemelés folyamán. vagy csepegtetõ. akkor úgynevezett olajkeringetési. hogy mindenkor az olajállás szintjét pontosan és megbízhatóan ellenõrizni lehessen. . továbbá álló helyzetben és üzemi állapotban az olajszint egyaránt könnyen leolvasható legyen olajállásmutató segítségével. hogy az az üzemi állapotban az olajszint alatt elhelyezkedve az olajat a csapágyra szórja anélkül.Olajszróró kenési rendszer Az olajszórás elvén alapuló kenési módszer esetében szórógyûrû segítségével.4 ábrán bemutatott csepegõ kenési eljárást látjuk. Egy. Magát a házat azonban olymódon kell kivitelezni. olajködkenõ rendszert célszerû választani. az az egyetlen fontos feladat. amelyek a tengelyen vannak elhelyezve tudunk az olajra úgy hatni. (11.Csepegtetõ olajozási eljárás Magas fordulatszámoknál. vagy egyéb gépelemekkel. 3. Az olajfürdõs kenési módozat az olajkenés legegyszerûbb formája. A tengely vízszintes elrendezése esetében és álló helyzetben az olajszint normál esetet és körülményeket véve alapul. Ez az olajszóró módszer a relative magas fordulatok kedvezõ formája. 2. hogy maga a csapágy az olajba merülne. Ha mégis magas fordulatszámokkal állunk szemben.2 Ábra) A függõleges tengelyelrendezések és relative alacsony fordulatszámok esetében a csapágyak gördülõtesteit körülbelül 50-tõl 80 %-ig kell olajfürdõbe meríteni. kis és közepes terhelések esetén a 11. hogy érjen. ahol szétporlik és olajköd formájában kerül a csapágyhoz. Olajcseppeket a csapágyba közvetlenül is be tudunk vezetni. illetve páros elrendezésben a függõlegesen elhelyezkedõ tengelyen vannak a csapágyak elhelyezve. nagyságrendjétõl függõen általában percenként néhány csepp olajat tesz ki. a csapágy felett elhelyezett olajtartályból az olaj csepp-formában jut el a forgó gépelemre. a legalul elhelyezkedõ gördülõtest közepéig kell. Ebben az esetben az igényelt olaj mennyisége a csapágyak fajtáitól.Olajfürdõ kenési forma.1. Ez a gyûrû az olajteknõbe bemerülve üzemi állapotban a kúpos külsõ felületén keresztül az olajat a csapágyhoz képes juttatni.3 ábrán egy függõlegesen elhelyezett tengelyen kúpos olajszóró gyûrût találunk a csapágy alatt.

A 11.9 ábra szerint az egyes csapágyakhoz sûrített levegõ közbeiktatásával juttatják el az olajat meghatározott mennyiségben. hátul az olaj megfelelõ elszívásának érdekében. Ezt a rendszert csak igen magas fordulatszámok mellett tudjuk csapágykenési célokra alkalmazni. ami a csapágy felett található. szupertöltõknél.5 ábrát..illetve hozzávezetési helye a csapágy egyegy oldalán egymással szemben kell elhelyezkedjék. A 11. Amint azt a 11. Ennek abban mutatkozik meg az elõnye. 7.Keringtetõ olajkenés Ezt a módszert túlnyomó részben központi olajozási és hõelvezetési feladatokhoz alkalmazzák. a tengely függõleges elrendezése mellet. A centrifugális erõ elvén magas fordulaton az olaj egy bevezetõ csõbe jut. idegen anyag nem juthat be a rendszerbe. A sûrített levegõ hûtõhatására a csapágymelegedés nem jelentõs. lásd a 11.6 ábrán keringtetõolajzás látható. Az olaj el. ennek a módszernek a segítségével egyidejûleg több csapágy is kenõanyaggal látható el. Emellett az olajfelhasználás mértéke igen csekély.Olaj-levegõ kenés Olaj . ami belemerül az olajteknõbe. Miután az olajfelhasználás is kismértékû.7 ábra szállító keringtetõ tárcsát ábrázol. A csapágyolaj elvezetésére szolgáló nyílást a lehetõ legnagyobbra célszerû megválasztani. hogy az olajfuratok kellõ méretekkel rendelkezzenek annak érdekében. a rendszer környezetvédelmi szempontokból is kedvezõnek mondható. 5. hogy az olaj miután már a csapágyon keresztüljutott. amelynél az olaj egy szállítócsiga közremûködésével felülrõl vezeti be az olajat a keringtetõ vezetéken keresztül a csapágyhoz.Centrifugális olajkenés A 11. . ezáltal megoldható a hõmérséklet szabályozása és a tisztaság biztosítása a rendszerben. 6 Olajködkenés Sûrített levegõnyomás alkalmazásával a kenõolajat diszpergálják és a csapágyhoz juttatják be.4. például rakodóknál. Ennek a módszernek az ezt jellemzõ igen alacsony kenõanyag-ellenállás miatti alkalmazása különösen a magas fordulatszámokon dolgozó csapágyaknál kedvezõ.8 ábra szemlélteti. torlódási jelenségek fellépte nélkül tudja a csapágykamrát elhagyni. Igen fontos az.levegõ kenési módszerrel elõre meghatározható kis mennyiségû olajat lehet tervezett idõközökben az olajozási helyre juttatni. majd onnan a csapágyba kerül. Mivel állandóan friss olajat szállítanak. hogy az olajat hûtõn és a szûrõn is keresztülvezeti.

más esetekben a tengelyen keresztül is megtörténhet az olaj bevezetése. sugárhajtómûveknél. melyeket orsóolajnak.2 Kenõolajok A gördülõcsapágyak kenési céljaira túlnyomó részben normál körülmények között ásványi olajokat alkalmaznak. n érték körülbelül 2.Olaj-befecskendezéses kenési eljárás Ennél az olajozási eljárásnál az olajat magas nyomáson oldalról közvetlenül a csapágyba az olajozási helyre fecskendezi be a rendszer. Az olajat egy fúvókán keresztül fecskendezik a csapágyba. Igen alacsony .8. valamint csapágyak magas fordulatszámainál jól bevált az eddigi gyakorlatban. gépolajnak.3. Praktikus esetben a d. 11. Ez a kenési módozat magas hõmérsékleteken és kedvezõtlen üzemi feltételek mellett. de vannak további felhasználási területei is általában ott. Ezt a módszert alkalmazzák például gázturbináknál. ahol a legmagasabb fordulatszámok mellett üzemelnek a csapágyak.5 ·106. majd a centrifugális erõ elvén az olaj furatokon keresztül jut a kenési helyekre. vagy turbinaolajnak neveznek és ezeken a neveken is hozzák forgalomba.

hõmérsékleteknél. A 11. hogyan változik meg a különbözõ üzemi hõfokokon a viszkozitás értéke különféle olajok esetében. . A kenõolaj kiválasztása során a 11. ami azután elõbb-utõbb maradandó csapágykárosodáshoz vezethet.és fluorolajok. -30 °C alatt. A hõmérsékletfüggõ viszkozitás a legfontosabb kenõanyag-tulajdonság és döntõ annak kenhetõségi képességére.4 táblázat segítségével az esetek többségében meg lehet állapítani. illetve magas hõmérsékleteknél.3 táblázatban az üzemi hõfoknál minimálisan elvárt viszkozitási értékek vannak az egyes kenõolajra vonatkozóan feltüntetve különféle csapágyakhoz. milyen viszkozitású olaj kell egy meghatározott üzemi feltétel esetén. Ha a viszkozitás túl magas. melyek a siészterolajok. hogy gyors fordulaton dolgozó csapágyak esetében inkább az alacsony viszkozitású a magas terheléseknél pedig inkább a magas viszkozitású olajok jönnek elsõsorban számításba. A 11. hogy a gördülõtestek és a pályáik közötti fémes érintkezés elkerülhetetlenné válik.11 diagramból látható. Általánosan azt kell megállapítani. abban az esetben megnõ a súrlódási veszteség és a súrlódási hõ keletkezésével nõ a csapágymelegedés mértéke is. Az alacsony viszkozitású kenõolajak nem képesek elfogadható hordképességgel rendelkezõ olajfilm kialakítására úgy. így 150 °C felett elõtérbe kerül a szintetikus olajak jelentõsége. szilikon.

általában egyensúlyt lehet tartani a rendszerben keletkezõ hõfejlõdés. Késõbb. .3. a próbaüzemelés során az adott helyzetnek megfelelõen ezt a mennyiséget megfelelõ mértékkel csökkenteni lehet. a 11.12 ábránál hozzáigazítjuk attól függetlenül.12 ábra diagramjának felhasználásával tudjuk megállapítani. Az ehhez szükséges olajmennyiséget hozzávetõlegesen a 11. Mivel a ház által elvezetett hõ mennyisége a ház kialakítási formájának függvénye.5 -tõl 2. hogy kompenzálja. akkor az azt jelenti. illetve olajkeringetéses kenlsi módozatoknál 11.0 -ig terjedõ tényezõvel meg kell szorozni. hogy a tényleges tengelyátmérõ hány mm. Ha a szükséges kenõanyag-mennyiség megállapítása során abból indulunk ki.4 Táblázat A kenõolaj kiválasztása 11. A "0" pontot függõlegesen a "d" tengelyátmérõhöz a 11. hogy a teljes keletkezettt hõmenniséget az olajkenés kell.3 A Kenõolaj mennyisége Azoknál a kenési rendszereknél. melyeknél a kenõanyagok nyomás útján kerülnek a kenési helyre.1 képlettel megállapított olajmennyiségeket egy 1. mely a csapágyak futása és egyéb hõforrások hatására keletkezik és az olaj.Megjegyzés: Olajfürdõs. csapágyház és részei által elszívott hõ mennyisége között. hogy a ház hõt nem von el.

4 Olajcsere Az az idõintervallum.11. Magasabb üzemi hõmérsékletek esetén 80 -100 °C között például minimálisan 3 havonta kell az olajcserét végrehajtani. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . az olajmennyiségétõl.normál körülmények között évente van szükség és az üzemi hõmérséklet nem emelkedik 50 °C fölé. Általánosságban azt lehet mondani. valamint az alkalmazott olajfajtától. megvizsgálandó az. Fontos aggregátok esetében ezt az idõintervallumot részletesen elemezni szokás. hogy az olaj az adott idõpontban még megfelelõ kenõképességekkel rendelkezik-e? Az elemzések alapján azután már az olajcsere optimális idejét biztonságosan meg lehet határozni. hogy olajcserére .3. függ az üzemi körülményektõl. aminek elteltével a kenõolajat cserélni szokták.

hogyan lehet védekezni az olajkifolyás ellen visszacsapó gyûrûvel. hogyan képes egy kívül elhelyezett visszacsapó gyûrû az idegen anyagokat. A 12. Az olajkenésnél alkalmazott labirint-tömítések olajvisszavezeto furatokkal vannak ellátva. meghosszabbított résfelületekkel.7 (c) ábra pedig olyan megoldást mutat be. úgy mint port. a 12. idegen anyagok. Az alábbi szempontok szerint kell a tömítések kiválasaztása során eljárni: a kenõanyagok fajtái. a felmerülõ költségek.1 ábrán egy egyszerû. zsír. tovább javítható. hogy a kenõanyagokat a csapágykamrában megtartsák. akkor bekövetkezik egy még biztonságosabb tömítettségi állapot az idegen anyagok behatolása ellen.7 (b) ábrán azt mutatjuk be.6 ábra. . eltávolításra kerülnek. A réstömítések hatásfoka lépcsos kialakítással. amint az a 12. nagy sebességeknél lehet elõnyösen alkalmazni. Amennyiben spirálisan kiképzett beszúrásokat alakítanak ki a csapágyfedelén. Ezek az úgynevezett labirinttömítések széles körben nyernek felhasználást zsírkenésnél.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 12. nem érintkezõ tömítés látható. mint érintkezõ és nem érintkezõ tömítések. Tömítések A tömítések két fõ funkcióval rendelkeznek: elsõ. stb. Kopás ezért itt nem léphet fel. a rendelkezésre álló beépítési lehetõségek. beszúrások olajjal telítõdnek. a kerületi sebességek és a tengelyek körkörösségi hibái. a csapágyba történõ jutását. Mivel az úgynevezett hozzáadandó felmelegedés nulla. viszonylag pormentes környezetben elonyösen használható. A zsírral történõ utánkenések során szennyezõdések keletkezhetnek. ezek a labirint tömítési megoldások ajánlkoznak a legjobbnak. Ha az adott helyzetben számolni kell tengelyferdeséggel. A 12. Ezáltal megakadályozzuk az álló és a forgó labirint-felületek egymással történõ érintkezését. A gördülõcsapágyak tömítéseit két fõ szempont szerint tudjuk felosztani. Ha a spirál iránya a normál csapágyforgási iránnyal ellentétes. ahonnan azonban kinyomásra. ezzel az olaj kilépését tudják meggátolni. a tömítések ezen módozatát elsõsorban az igen magas fordulatszámoknál. amik a labirintusokba juthatnak. egyéb szennyezõdéseket a munkatérbõl eltávolítani. száraz.4 ábrán is látható. A tömítettségi hatást a házban vagy a tengelyen párhuzamosan elhelyezett beszúrásokkal jelentosen növelni lehet. második pedig az. A súrlódási veszteség gyakorlatilag nulla. amint ezt a 12. aminek segítségével az olaj a tömítõ részekbe jutva ismét a kenési rendszerbe kerül visszavezetésre.1 Nem érintkezõ tömítések A nem érintkezõ tömítések az álló és forgó elem között rést képeznek. úgy.3 ábra is szemlélteti. A 12. az érintkezõ tömítések melegedése. por.1 táblázatban ajánlások vannak feltüntetve axiális és radiális játékok értékeire labirint-tömítések esetében. A 12. megoldást mutat a 12. mivel ebben az esetben is igen megbízható tömítettséget tudnak biztosítan. akkor az olaj a hornyokból ismételten a csapágykamrákba kerül vissza. hogy idõben és eredményesen akadályozzák meg a szennyezõdések. Ez a tömítési megoldás zsírkenésnél. illetve a tengelyen. A 12. Ha ezek a hornyok.7 ábrán ilyen megoldás szerepel.5 ábrán egy labirint-tömítés látható osztott házkivitel esetében. a konstrukció kis radiális játékkal rendelkezik a tömítés és a tengely között. 12. olaj.

de az olajat átengedik. szilikonkaucsuk MVQ. Ezeknek a tömítéseknek a legnagyobb elõnye az. Mivel a körbefutó elasztikus ajaktömítés a tömítendõ felülettel érintkezik. melyeket olaj és zsírkenésnél lehet alkalmazni. hogy segítségükkel egy állandó elasztikus kontaktust lehet létrehozni egyenletes nyomással a tömítési helyek tömíto felületeinél. melyek szabvány szerinti méretekben készülnek. akkor az olaj kifolyása elleni védelem biztonságos megoldásához jutunk. Azt azonban egyértelmûen le lehet szögezni. A filctömítések képesek a port. az axiális ütéshibák ily módon kiegyenlítõdnek. fluorkaucsuk FPM. poliakrilátkaucsuk ACM. Ennek alkalmazása esetén magasabb súrlódás jelentkezik az üzemi körülmények során a nem érintkezõ tömítéseknél keletkezett súrlódási értékekhez képest.9 és a 12. egyéb kisebb szennyezodéseket távol tartani.11(a) ábra a begyüremlõ anyagok elleni igen kedvezõ védelem biztosítható. A felhasználói igényeknek megfelelõen többféle anyag áll a rendelkezésre ezekhez a tömítésekhez. Ennél a rendszernél ebben az esetben is biztosított a megfelelõ tömítettség. A megoldást a 12.11(b) ábra. amit a 12. ha pedig az ajaktömítés befelélett irányítva. a nitilkaucsuk NBR.10 ábrák mutatnak be. mely anyagok amúgy igen kellemetlen veszélyeket rejtehtnek magukban a kenõtérbe bejutva. Ezért aztán a filcgyurut meghatározott profilkeresztmetszettel látják el. hogy elhelyezkedésüket befolyásolni lehet. Ha a tömítõajkak kifelé irányulnak.2 Érintkezõ tömítések Az érintkezõ tömítések hatékonysága abban rejlik.8 ábra szemlélteti. Az elõfeszítés követketében a rendszer a teljes tömítési felület mentén egyenletes nyomást képes biztosítani. 12. hogy ebben a kivitelben készült tömítések hatásfoka jóval kedvezobb. stb. Az érintkezõ tömítések. A filctömítések egyszeru kivitelû éritkezõ tömítések és foleg zsírkenésnél nyernek gyakori felhasználást. .12. ilyenek pl. 12. túlnyomó részben rugós elõfeszítésû ajaktömítések. V-gyûrûs tömítések láthatóak a 12. amely fennáll még a központhibával rendelkezõ tengelyek esetében is.12 ábrán. melyeknek többek között feladata az olaj a kenõtérbõl történõ kiömlésének megakadályozása is.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

Az NTN kizárólagosan csak igen tiszta acélokat használ fel. ahol a legfontosabb elõfeltétel a magas fokú korrózióellenállás. mint például SUS 440C olyan csapágyak esetében kerülnek felhasználásra. pl. melyek kemény és kopásálló felületi tulajdonságokkal rendelkeznek. Az átedzhetõ krómacélok. illetve méretváltozásokat okozhassanak. kopásálló felületekkel rendelkezõ acélokból elõállított csapágyak.3 és a13. képezik annak az okát. melyek keménységmegtartása.5 táblázatot.4 ábrák tartalmazzák. illetve korrózióálló acéllemezekbõl is.13 és 13. kis sûrûség és a kedvezõ hõállóság. melyek igen magas tisztaságú acélt garantálnak. melyek kémiai összetételét a 13. Azoknál a gördülõcsapágyaknál. 13. M50 gyorsacélt alkalmaznak. jelentõs javulást lehet anyagfüggõ esetet véve. kedvezõ a rugalmassága. hogy általában a gördülõcsapágyaknál csak elõre behatárolt elfáradási élettartamot adnak meg. melyek az anyagban megtalálható nem fémes zárványok miatt lépnek fel. valamint a méretstabilitásuk is kedvezõ. amelyeknél hõstabilizált üvegszállal megerõsített poliamid alapanyagot alkalmaznak. krómmolidén-acélból SCM. Az SUJ 2 -nek megfelelõ japán acélokat alkalmazzuk a leggyakrabban. melyeknél ezek a nem fémes zárványok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen. hogy ezeknek a csapágyrészeknek maradandó alak-. kerülnek felhasználásra túlnyomó mennyiségben a csapágygyártásban. kerülnek elõállításra. melyeknek szilárdsági adatai kielégítõek. A 13. Speciális követelmények esetében. kifáradási és kopási mutatói kiválóak. csúszási viszonyai. Az NTN megközelítõleg valamennyi kúpgörgõscsapágya ilyen betétedzett acélokból készül. valamint betétben edzett acélok. aránylag magas széntartalmú acélokból készülnek. melyek esetében meghatározott mélységû cementált és edzett réteg biztosíott és amelyek egyidejûleg egy nem túlzottan kemény magréteggel rendelkeznek. igen kiválónak bizonyultak a lökésszerû terhelések felvételére. NAgyobb keresztmetszettel rendelkezõ gördülõcsapágyak elõállíthatóak kedvezõ átedzhetõségi tulajdonságaik miatt az SUJ 3 vagy az SUJ 5 szabványos acélokól is. További követelmény még az alapanyagokkal szemben az alacsony súrlódási tényezõ. Robosztus. etéte edzett acélokól gyárott gördülõcsapágyak krõmacélól SCr. Bizonyos célokra készülnek kosarak alumínium ötvözetekbõl. Gördülõcsapágyaknál. Gördülõcsapágyak anyagai 13. amelyek nem szabad. Ezek az acélfajták megfelelnek az amerikai AISI 52100. a gördülõcsapágyak kifáradási élettartamánál elérni. melyek vákumos gáztalanítási eljárással kezeltek.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 13. Acélok. Kis és közepes méretû dördülõcsapágyakhoz alkalmazott préselési eljárással készülõ kosarakhoz hidegen vagy melegen hengerelt acéllemezeket alkalmaznak az úgynevezett standard kosárkiviteleknél. A csapágygyûrûk és a gördülõtestek keménységi mutatói általában a HRC 58-65 értékek között kell elhelyezkedjenek. gömbgrafitos vasöntvénybõl és mûanyagokból. jók a súrlódási tényezõi. Magas tisztasági fokkal rendelkezõ acélok esetében. Betétben edzett.2 A csapágykosár anyagai A gördülõcsapágyak kosarait megadott üzemi feltételek mellett lengésekbõl és ütésekbõl származó terhelések is érik. melyek futópályái induktív edzési módszerrel hõkezeltek S48C-tõl S50C-ig és cróm-molibdén-SMC 440.14 táblázatokban ezen acélok összetétele szerepel. ezért ezeknél a kiviteleknél a hõfejlõdés csekély mértékû. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . (SEVM és ESR) kerülnek alkalmazásra. A gördülõtestek és a csapágygyûrûk olyan acélokból kell készüljenek.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez A gördülõtestek és pályáik érintkezési helye mentén magas váltakozó feszültségek lépnek fel. amikor alapfeltétel a csapággyal szemben a legmagasabb fokú biztonság és élettartam. Az átedzett standard gördülõcsapágy acélok kémiai összetétele a JIS G 4805 szabvány szerint a 13. A mindenkori felhasználási igényeket és elõfeltételeket figyelembe véve gyártanak azonban csapágykosarakat rézötvözött. Ezeket az alkatrészeket ezért megfelelõ alapanyagokból kell elõállítani. Az alapanyagra visszavezethetõ fáradási törések. a német DIN 100 Dr6 és az angol királysági GS 534A99 szabványok elõírásainak.1 táblázatban van megadva. A mûanyag kosárnak a súlya kicsi. Förccsöntött eljárással gyártott mûanyag kosarak egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra a gyakorlatban. masszív csapágyak kosarait gyakran állítják elõ gyorsacélból (S30 c ) vagy magas szilárdságú sárgarézbõl. melyeknél az üzemi hõmérséklet meghaladja a 300 értéket. lásd 13. a vákuumolvasztási eljárással készült acélok. típusjel.

A 14. hogy a csapágy axiálisan a tengelyen vagy a házban biztonsággal rögzítésre kerüljön. állítóanyát. . hogy komolyabb axiális terhelések mellett se tudjon a csapágy elmozdulni. Tengelyek és házak elrendezése 14. csapágyfedeleknél s a tengelyeken lévõ vállaknál gyakran alkalmaznak tengelytárcsát.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 14.4 ábrákon láthatunk. amelyek segítségével a belso vagy külso csapágygyuruk homlokfelületeit a tengelyen vagy a házban megtámasztják. Ha kúpos csapágyfuratot kívánunk kúpos tengelycsonkra felerõsíteni.7 ábrán szerepel. Csapágyházaknál. Ha ezek a csapágyak nem jól ülnének fel a válakra. amit a 14.6 ábrán lehúzóhüvelyes rögzítési kivitelt mutatunk be. A 14. az anyák. egy osztott menetes gyûrûn helyezkednek el.5 ábrán szorítóhüvelyes csapágyrögzítési megoldást látunk kúpos furattal. ahhoz. Egy egyszerû és kis helyen elférõ csapágyrögzítési módszert biztosít rögzítõgyûrûvel ez a rendszer.3 és 14. amint az a 14. amely a tengelyen kialakítot horonyba illeszkedik. A 14. melyeket itt alkalmaznak.1 Csapágyak rögzítése Sok esetben az alkalmazásra kerülõ szilárd illesztés nem bizonyul elegendõnek a gyakorlatban ahhoz. az axiális irányú terhelhetoség egyértelmûen a szoros illesztés erejének függvényévé válik. Ezért ilyen problémáknál egyéb módszerekhez kell folyamodni.1 és a 14. A hüvelyt egy állítóanya segítségével szereljük be és szorítjuk meg.2 ábrákon ilyen rögzítési módozatokat ábrázoltunk.

akkor a 14. a értékét a táblázati értékek fölött kell megválasztani. rsmin a 14. mint a csapágygyûrû megengedett minimális csapágyéltávolsága rs min. rs max.2 Éltávolság és vállmagasság A tengely és a ház felfekvõ vállfelületeinek "h" magassága minden esetben nagyobb kell legyen.8 (b) ábrának megfelelõen közbetétgyûrût alkalmazzuk. ra és vállmagasságok h kerültek megadásra tengelyek és a házak vonatkozásaiban.8 (a) ábra.1 táblázatban vállrádiuszok. vagy ha a tengelyváll magassága. A rádiusz a felfekvõ felületen. mint a peremtáv. A 14. Ha szilárdsági okból kifolyólag a tengelyen lévõ rádiusz. ra értékét meg kellene növelnünk. mint a max.14. h konstrukciós meggondolásokból kisebb kell legyen. nagyobb kell legyen.2 táblázatban adatokat találhatnak a tengelyváll köszörült szabad beszúrásaira vonatkozóan. A14.és a házülékek pontossága . Ha jelentõs mértékû axiális terhelés lépne fel. mint ahogy az a táblázatban szerepel.2 Táblázat Köszörült tengelybeszúrások méretei 14.3 A tengelyek. megengedett csapágygyûrû éltávolság. 14. vállon pedig kisebb kell legyen.

A 14.2 14. Tulajdonságok Körkörösség.6 3.3 Táblázat Csapágyülékek alakhûsége Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . hengeres alak Derékszögûség Kis csapágyak Ra Nagy csapágyak Tengely IT3 IT5 0. felületi érdességére.8 1.6 Ház IT4 IT5 1.és házülékekre vonatkozóan találunk általános érvényû utasításokat azok pontosságára.3 táblázatban a tengely. melyek normál esetben betartandóak.

15. felületi érdesség. megfelelõen tiszta körülmények között ahol a levegõ nedvességtartalma 60 % alatt marad. a házat jól meg kell tisztítani.2. Még a beépítés elõtt minden alkalmazásra kerülõ szerszámot. illetve attól védeni kell. házillesztések. mivel ennek könnyen a futópálya benyomódása lehet a következménye. vagy nagyméretu csapágy beépítésével állunk szemben. a teljes gyûrûkeresztmetszeten egy egyenletes erõelosztást kapunk. Ez a folyamat abban az esetben is megismétlendõ. ellenõrizhetõ. de a beépítõ hüvelyre mért kis és egyenletes óvatos kalapácsütésekkel is elvégezhetõ.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez A gördülõcsapágyakat csak tiszta. Ilyen esetekben a csapágyakat .2 Csapágyak beépítése A gördülõcsapágyakat beépítésük folyamán közvetlen kalapácsütésekkel tilos a tengelyre felerõltetni. Általában a korrózióvédõ anyagot nem szükséges a csapágyról beépítése elõtt eltávolítani. A csapágy benyomására kifejtendõ erõhatást a teljes gyûrûkerületen egyenletesen elosztva kell kifejteni. 15. A kétoldalról fedett és tömített csapágyakat mosni tilos. Ez a munka mechanikus vagy hidraulikus prés segítségével egyszerûen és biztonságosan végrehajtható. száraz körülmények között és környezetben szabad beépíteni. ütések elkerülése. hogy egyidejûleg csak az egyik gyûrût éri az erõhatás. ha az adott csapágy szakszerûtlen kezelése miatt beszennyezõdött. a 15. a beépítendõ részeket esetleges forgácsmaradványoktól. ezért ezeket a gépelemeket ennek megfelelõ módon kell kezelni. korrózióvédelem és a lökésszerû terhelések. tudjuk a szóban forgó feladatot hibátlanul kivitelezni. egyéb szennyezõdésektõl meg kell szabadítani. meg kell a csapágyakat ezektõl tisztítani és utána megszárítani. mivel ebben az esetben a legkisebb tisztátlanságok is jelentõsen befolyásolják ezeknek a csapágyaknak az elõírás szerû mûködését. fix-ülékes. Ha a benyomási feszültség hatása a hüvely közepén jelentkezik. Tengelyek.1 ábra szerint egy szerelõ/beépítõ hüvely alkalmazásával elvégezni.és a miniatûrcsapágyakat lehetõség szerint tiszta helységben szereljük. Amennyiben nem szétszerelhetõ csapágyat kell egyidejûleg a tengelyre és a házba bepréselni.1 Csapágyak tárolása A csapágyakat a gyártó cégek korrózióvédelemmel látják el és gondosan becsomagolva szállítják. biztosítva ezzel folyamatosan a megbízhatóságukat. mely a belsõ és a külsõ gyûrût egyidejõleg megtámasztja.2. Egyes speciálils szintetikus kenõanyagok esetében. A csapágyakat csak a beépítésüket közvetlenül megelõzõen szabad az originál csomagolásból kivenni. a csapágyak sok éven át megõrzik minõségüket és minden nehézség nélkül azonnal felhasználhatók.2 ábra szerinti tárcsa-megoldás felhasználásával. a tengelyt. lemosni. amelyek korrózióvédõ anyagokkal nem keverhetõk. hogy tengelyek és fix ülékek közötti a súrlódást le tudjuk gyozni. Csapágyak kezelése Gördülõcsapágyak a gépgyártás pontossági elemei. Mindkét csapágygyûrû egyidejû bepréselése során nem szabad annak elõfordulni. fix ülékekre helyezzük.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése Amennyiben a gördülõcsapágyakat könnyû. 15. Ha ezt követõen a csapágyakat 20 körüli szobahõmérsékleten és az originál csomagolásban tárolják. Kiemelten fontos kérdés a tisztaság. Ha nehéz. A kis.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 15. igen komoly erok szükségesek ahhoz. a csapágy elõmelegítése nélkül lehet a beépítést a 15. 15. továbbá egyéb konstrukciós jellemzõk az elõírt tûrések szerint megvizsgálandóak. vagy a házülékbe beszerelni.

olymódon. A tengely és a csapágy közötti igényelt homérsékletkülönbség az igényelt átfedés mértékétol. hogy abba a csapágyat bemerítik. Ezek a módszerek különösen jól használhatóak a nagy szériáknál a csapágyak ki. felfekvo felülettel úgy a ház. A hengergörgos csapágyak belso gyurui az NU. elektromos szekrények a kétfedeles és tömítofedelekkel ellátott zsírzott csapágyak felmelegítéséhez. A gördülocsapágyakat azonban semmi esetre sem szabad 120 °C fölé hevíteni. mint a tengely esetében . NJ és NUP csapágysorozatok esetében peremes. A csapágyak felmelegítésénél forró olajat alkalmaznak. vagy perem nélküli kivitelekben elektromos indukciós tekercsekkel ellátott lehúzokészülékkel melegíthetoek. ellenkezo esetben az anyag szövetszerkezetében átalakulások következnek be.a beépítésüket megelozoen fel kell melegíteni. valamint a csapágyfurat méretétol függ. hogy csapágy homlokfelületei a lehülést követoen a kapcsolódó felülettel.és a beszerelése során. A beépítést követoen felmelegített csapágyak esetében arra kell feltétlenül ügyelni.3 ábrából a hodilatáció értékei a csapágyfurat méretei és a homérsékletkülönbségek függvényében a csapágy és a tengely között kiolvashatók. Kiolvasható a csapágyfurat mérete és a homérsékletkülönbség a csapágy és a tengely közt. Ezért a csapágyakat tilos közvetlen futoelemmel történo érintkezésnek kitenni. A 15. Gördülocsapágyak 120 °C fölé nem hevíthetok. A csapágyak homérséklete nem lépheti túl a 120 °C homérsékletet. Léteznek elektromos melegíto készülékek is. Az olajteknoben is általánosan rácsos rost kerül elhelyezésre és azon fekszik fel a felmelegítendo gördülocsapágy. méreteltérésekkel kell számolnunk.

milyen módon lehet a beépítéshez szükséges erot redukálni. melyek mellett a kívánt szilárd illesztést el tudjuk érni. valamint az üzemi fordulatszám magas. Kúpos furattal ellátott csapágyakat kúpos tengelyekre szorító.7 ábra a hidraulikus módszert szemlélteti. Az állítóanyát kis kalapácsütésekkel tudjuk a horgos megszorító kulcson keresztül megfeszíteni. A 15. Az axiális irányba történo eltolás mértéke is biztosíthatja a kivánt fix rögzítést axiális irányba. a kúpos ülék felületen.megfeleloen érintkezésben maradjanak. illetve lehúzóhüvelyekre állítóanyával lehet felpréselni.illetve lehúzóhüvelyekkel lehet axiális présero kifejtésével felszerelni. 15. Ezen túlmenoen itt megfelelo adatokat tudnak találni az axiális irányú eltolás mértékére is. A 15. ami egyben komoly illesztési túlfedésekhez is vezet. hogy olajfilm segítségével magas nyomáson hogy történhet meg a csapágyfurat felpréselés a kúpos csapvégre.6 ábrából látni lehet.8 ábrán pedig hidraulikus lehúzóhüvely igénybevételével történik meg a csapágy beépítése. Ezzel együtt azonnal egy szoros illesztés is kialakul. vagy ezt meghaladó értékkel alkalmazzuk.2. a csapágyat C3 csapágyhézaggal. ilyen esetekben hidraulikus módszert javasolunk alkalmazni. azonos mérési eredményre kell jussunk. jelentosek a homérsékletváltozások a rendszerben. A 15. csökken ennek következtében a csapágy radiális csapágyhézagának értéke. Miután a nagyobb méretu csapágyak beépítéséhez jelentosebb erokifejtésre van szükség. amely méret mérheto. a szorító-.1 táblázat szerint. . melynek segítségével a kúpos furattal ellátott csapágyat szorító. Ugyancsak célszeru alkalmazni ezeknél a csapágyfelhasználási eseteknél a radiális csapágyhézagcsökkenés maximális értékét és az axiális eltolás úthosszának mértékét a 15.1 táblázatban önbeálló görgoscsapágyak radiális csapágyhézagának csökkentésére kerültek adatok megadásra.és lehúzóhüvelyek alkalmazásával préselik fel a kúpos tengelycsonkra. Amennyiben az adott üzemi viszonyok miatt a csapágy belso és külso gyurui között komoly lökésszeru erok hatnak. ami a belso furat megnövekedését eredményezi. A radiális csapágyhézag csökkenésének értéke némi nyitást eredményez az átméroben az elméleti szilárd átfedéshez képest. Ügyelni kell azonban arra.3 Elokészületek a csapágy beépítéséhez A kisebb csapágyakat a kúpos tengelyvégekre. A gördülotest és a külso gyuru közötti radiális csapágyhézagot terheletlen állapotban tapintó méro készülékkel lehet megmérni. hogy egyezzenek. hogy a két gördülotest sor esetében azoknál a méretek meg kell. A 15.

.

10 ábra is szemlélteti. mialatt az állítóanyát fokozatosan feszítjük.1 Táblázat Kúpos furattal rendelkezõ beálló görgõscsapágyak beillesztése 15.3 Csapágyak beállítása Amint a 15. Különféle eljárásokat lehet alkalmazni az axiális játék. amikoris az állítóanyát olyan mértékben feszítjük meg. ehhez hasonló eljárás alátéttárcsák alkalmazásán . A csapágybeállítást a súrlódási nyomatékból a ház vagy tengelyen lehet mérni. Különleges esetekben a ház beépítés elotti melegítésre is sor kerülhet.2. Igény esetén. Méroóra alkalmazásával lehet például az anyával történo beállítás során az axiális játékot mérni. vagy nagyobb illesztési túlméretek esetében a külso gyurut tanácsos száraz jéggel lehuteni. melyeket szilárd illesztéssel kell rögzíteni. Ilyen felépítésu csapágyaknál elofeszítést is be lehet állítani. illetve az axiális elofeszítés létrehozásához.15. hogy az axiális irányú elmozdulásnál negatív értéku csapágyhézagot kapjunk.4 A külso gyuruk illesztése Kisebb csapágyak külso gyûrûit. Egy másik.9 ábra szemlélteti. a kúpgörgos vagy ferdehatásvonalú golyóscsapágyak esetében a csapágyhézag az állítóanya megfeszítésébol adódik. általában normál üzemi körülmények mellett és szobahomérsékleten a ház csapágyfuratába be lehet nyomni. illetve meglazítjuk. amint az a 15. 15. nagyobb csapágyaknál.

Ha szilárd illesztésu külso és belso gyuruk kerülnek ki. illetve 100 C fölé emelkedne. A csapágygyuruket a gördülotesteken át terhelni tilos. például az olajfuraton át a hozzáférést biztosítani tudjuk. ha ezekhez valamilyen módon. vagy váltakozó zörejek hibára utalnak.4 Próbafutás A csapágyazás ellenorzésére a beépítést követoen próbajáratást kell végrehajtani. olyan megoldás biztosítása szükséges a tengely és a ház konstrukciójánál. Ha a homérséklet nem stabilizálódik.13 ábra szemléltet. ilyen megoldást mutat be a 15.11 ábra is.amely a ház és a ház fedele között nyer elhelyezést. ameddig egy bejáratási mértéknél a rendszer eléri a rá jellemzo tehetetlenségi homérsékleti határát. Ha fentiek szerint a kiszerelés megtörtént. Az eros fémes.és azt követoen visszaszerelésre. 15.alapszik. a rendszert. meg kell vizsgálni. hogy a csapágyon bármilyen sérülés fellépjen. akkor alacsony fordulaton el lehet a berendezést indítani.14 és a 15. A helyes futás ellenorzésére sztetoszkópot vagy spirálcsavaros forgótárcsát helyezhetünk a csapágyakra a hibajelenség felerosítése céljából. nem szabad.5 A csapágyak kiszerelése A csapágyakat a rendszeres karbantartások és/vagy más gépelemek kicserélésének kapcsán kiszerelésre kerülnek. hogy a csapágyat károsodás érné. aminek segítségével a kiszerelés szintén megkönnyítheto. Ha szokatlan zajt rezgéseket. . amit a 15. Ennél pontosabb értékek a külso gyurun mérhetoek. a csapágyakat azonnal felül kell vizsgálni. 15. Normál üzemi körülmények között a csapágyak üzemi homérséklete a csapágy fordulatszámának növelésével mindaddig emelkedik. Normál körülmények között a gördülocsapágyak üzemelésük során egy állandó futási zörejt bocsátanak ki. Ha már futott csapágyat kiszerelünk majd ismét vissza kívánjuk szerelni. A fellépo rezgéseket.5.16 ábrán menetes furat található. melynek segítségével anélkül lehet a munkát elvégezni.15 ábrák is. gyors üzemi homérsékletemelkedést észlelünk. furcsa zörejt nem tapasztalunk. mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülotest felülete könnyen megsérülhet. A tengelyt eloször kézi erovel könnyedén megforgatjuk és ha semmi ellenállást. a kiszereléséhez igényelt axiális erot ezen gyuruk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani. a fordulatszámot azt követoen fokozatosan emeljük egészen az üzemi fordulatszám értékének az eléréséig. Ha szükséges ismét ki kell szerelni a csapágyakat és azokat vizsgáljuk meg. Általában jó megközelítéssel meg lehet a csapágy homérsékletét a csapágyház homérsékletébol állapítani.1 Hengeres furattal rendelkezo gördülocsapágyak kiszerelése Kisebb méretu csapágyaka a 15.12 ábra szerint lehúzúkészülékkel vagy préssel. Ilyen példát mutatnak be a 15. A 15. Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség. lengéseket lökésimpulzust méro berendezéssel pontosan ki lehet mérni és az ismert megengedett értékekkel összehasonlítani. 15. A kiszerelési feladat megkönnyítésére a tengelyen és a ház vállainál kimarásokat képeznek ki. azonnal le kell állni. tudunk kiszerelni. az esetleges okokat.

amikor olajnyomás alkalmazásával a belso gyuru és a tengelyülék között a kúpos tengelyvégrol a gyurut lenyomjuk.Nagyméretu csapágyaknál.5. lásd a 15. melyeknek beépítése szintén fix ülékekre történik meg.20 ábrán szemléltetett módszer is.19 ábra szerint a csapágyat a lehúzóhüvelyrol az állítóanya segítségével tudjuk lehúzatni. Ilyen esetekben a kiszerelés megkönnyítésére a 15. A 15. Ez különösen rozsdásodások jelenléténél mutatkozik meg még erosebben. amely a tengely és a hengergörgos csapágy belso gyurujének furata között fejti ki tolóerohatását. hosszabb idoszakra nyernek felhasználást.2 Kúpos furattal rendelkezo csapágyak kiszerelése A kisebb méretu kúpos furattal ellátott csapágyak kiszerelése. . kihajtó tüskével lehetséges miután az állítóanyát már eltávolították a hüvelyrol. Kúpos furatú nagyméretu csapágyakat hidraulikus eljárással lehet kiszerelni. A 15.21 ábra egy hidraulikus anyával végzett kiszerelési módszert mutat be és a 15.17 ábrán is bemutatott olajnyomásos megoldást alkalmazzák. ilyen például a 15.22 ábrán pedig hidraulikus lehúzúhüvelyes változat került bemutatásra. 15. kiszerelésükhöz legtöbbször igen komoly lehúzóerot igényelnek. melyeket szorítóhüvely alkalmazásával építettek be.18 ábrát.

.

eltörik Túl nagymértékû ferdeség. szakszerûtlen kezelés. túl magas üzemi hõmérséklet miatt a keménység csökkenése. a csapágyon elszínezõdést lehet észlelni. A zajszintbol. A kenési rendszert és a kenõanyagot felülvizsgálni. a ház ülékeinek ellenõrzése. finomszemcsés idegen anyag jelenléte. a csapágyat kielégítõen elõfeszíteni. Hibajelenség Felpikkelyesedés Leírása A futópálya felülete mentén kopási nyomokat lehet észlelni. gondos kezelés. a vezetõfelületek. Az üzemi feltételek átvizsgálása. a ház. illetve a csapágy blokkolt. más csapágyat választani. Befeszülés Az üzemi hõmérséklet állandóan emelkedik. üzemi feltételeket felül-vizsgálni. ferde görgõbeállítás az egytengelyûségi hibák miatt. Kosár meghi. tömítéseket megjavítani. . nem kielégítõ kenés. a homérséklet emelkedésébol és a kenési feltételekbol lehet elég jó megközelítéssel megítélni. túl csekély csapágyhézag. beégések Jelentõs lökésszerû terhelések. a csapágy környezetének konstrukciós felülvizsgálata. görgõvégek érdesek. túl kis csapágyterhelések Üzemi feltételek. korrózió. a csapágy beépítési módszerének felülvizsgálata. illetve fordulatszám. Csapágyhézagot megvizsgálni. a csapágy környezetének és illesztésének felülvizsgálata. idegn anyag bejutása. (kalapácsütések) nagyobb méretû idegen anyagok. kopási nyomokat lehet észlelni. túl nagy csapágyterhelés (túl magas nyomás).1 táblázatban ismertetünk. Okok Túl nagy terhelés. helytelen kezelés. a tengely ill. (esetleg megnövelni) a kenõanyagot és a kenési módozatot felülvizsgálni. A beépítési elárás felülvizsgálata. hogy milyen zavar léphetett fel egy adott csapágy esetében. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések A gördülocsapágyak üzemi állapotukban legtöbb esetben nem figyelhetoek meg. súrlódásos kimaródások. az üzemi feltételeket megvizsgálni. kenés. túl kisméretû rádiusz a felfekvõ vállnál. a ház és a tengey merevségének felülvizsgálatai. Túl kis csapágyhézag (esetleg a csapágyülék vális) túl kevés vagy nem megfelelõ kenés. vagy a tengely ülékek nem megfelelõ pontossgúak. túl magas üzemi hõmérsékletek (mûanyag kosár) Kenõanyag kitüremlés A futópálya felületének felverõdés. a gördõlõtestek gyakori megcsúszása. a futópályán nagyobb kitöredezések. kõlsõ erõszakos beavatkozás a beépítéskor. kenés vizsgálata.A kosárkapcsolat meglazul. kis repedések vagy rovátkák. illesztések. Nem kielégítõ kenés. kosár típusa. a csapágy közelében mûködõ egyéb elemek vizsgálata. a tengely és a ház anyagának vizsgálata. túl feszes illesztés. Repedések és rovátkák Helyileg behatárolt kiverõdések. Tipikus hibajellemzoket és hibaforrásokat a 16. túl básodásai magas gyorsulás. a kenési rendszer felülvizsgálata.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz 16. rezgésekbol. beszûkülõ görgõk Ellenintézkedések Csapágyterhelést megvizsgálni. kezelés. A késõbbiek során világos kiverõdések lépnek fel. csapágyhézag ellenõrzése. esetleges ferde beállítások vizsgálata szükséges.

túl nagy terhelés.Rozsda és korrózió Rozsda. megtisztítani. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz . leverõdések a beépítés során. Bemályedés. a csapágy elõfeszítését beállítani. oszcillációs mikromozgások felépése. illetve az alakhúség megváltozása. görgõtágulás. A kenési módozatot és a kenõanyagot felülvizsgálni. kemény tárgyaktól. Nem kielégítõ illesztési túlfedés. a belsõ és külsõ gyûrût külön-külön szállítani. külsõ erõszakos behatások nyomai a csapágyakon. víz. és vibráció. Kopási jelenségek Elektromos áram jut a csapágyhoz Benyomódások. a munkahelyi tisztaság megjavítása. a belsõ és külsõ gyûrûk nem kielégítõen gondos párosítása. karcok Idegen szennyezõ anyag a csapágyban. Illesztések. Szakszerûtlen karbantartás. nem központosan futó részek erõszakos összeépítése. minden géprészt alaposan átvizsgálni. Berágódási nyomok Kontaktkorrózió legfinomabb szemcséjû idegen anyagok miatt. benyíródások észlelhetõk. kenõanyagot víztartalom szempontjából felülvizsglni. illetve csapágyat cserélni. hidegfelhegedések álló helyztben álló helyzetben fellépõ rázkódások következtében a futópálya és a gördülõtest között. érdeasségi nyomok. nem kielégítõ kenõanyag. tömítéseket kicserélni. hullámosodás a csapágy futópályáján. nem megfelelõ csomagolás és korrózióvédelem. illetve korróziónyomok a csapágyon. Tömítésket cserélni. csúszóelmozdulás Furat. kéztõl izzadásszennyezõdés Nagyob átfedésû illesztést választani. az üzemi feltételek átvizsgáláse. Felületi kopások. kezelés. Áramvezetõ áthidalás szükséges. az ülékek pontosságának ellenõrzése. Elvándorlás. a csapágyat szigetelni kell. hullámzó megterhelések. vagy elszínezõdnek. nem megfelelõ kenõabyag. kenõanyagot felülvizsgálni. álló helyzetben fellépõ lengések.és köpenyrész felületeti tükörfényesek. a szorítóhüvely meghúzása nem kielégítõ. kémiai anyagok elleni fokozott védelelm. benyomódások mechanikus behatásokra. központos futási hibák. eltérõ hõdiletációk. Karcolások idegen. Idegen szennyezõ a kenõanyagban. gondosabb csapágykarbantartás. Gondos összeépítés. bekarcolódások. Áram halad át a csapágyon. Túl kis illesztési átfedés.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful