Tartalomjegyzék

1. Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi, felosztása
1.1 Gördülõccsapágy szerkezetek 1.2 Gördülõcsapágyak felosztása 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3.1 A gördülõcsapágyak elõnyei 1.3.2 Golyós és görgõscsapágyak 1.3.3 Radiális és axiális csapágyak 1.3.4 Standard és különleges csapágyak

2. Csapágykiválasztás
2.1 Üzemi feltételek, környezeti behatások 2.2 Jellemzõ követelmények 2.3 A csapágyak fajtájának kiválasztása 2.4 Csapágyelrendezés meghatározása 2.5 A csapágy méretének kiválasztása 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása 2.7 A csapágyak kezelése

3. Fõ méretek és csapágyjelölések
3.1 Fõ méretek 3.2 Csapágyjelölések

4. Gördülõcsapágyak tûrései 5. Teherbírási képesség, élettartam
5.1 Élettartam

5.2 Névleges élettartam és dinamikus terhelhetõségi értékek 5.3 Alkalmazási lehetõségek, szükséges élettrartam 5.4 Módosított névleges élettartam az ISO szerint 5.4.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 5.4.2 Anyagtényezõ a2 5.4.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 5.5 Statikus terhelhetõségi értékek 5.6 Megengedett ekvivalens statikus terhelés

6. A csapágyterhelés számítása
6.1 Terhelés a tengelyen mérve 6.1.1 A fogaskerekek fogainak terhelései 6.1.2 Lánc- és szíjhajtások erõhatásai 6.1.3 Terhelési tényezo 6.2 Csapágyterhelés 6.3 Közepes terhelés 6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés 6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések 6.4.3 Ferdehatásvonalú golyóscsapágyak és görgõscsapágyak csapágyterheléseinek megállapítása

7. Illesztések
7.1 A csapágy rögzítése 7.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 7.3 Az illesztések kiválasztása 7.4 Illesztési ajánlások

8. Csapágyhézag, csapágyak elõfeszítése
8.1 Csapágyhézag

8.2 A csapágyhézag megválasztása 8.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához 8.4 Csapágyelõfeszítés 8.4.1 A csapágyak elõfeszítésének okai 8.4.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái 8.4.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége

9. Határfordulatszámok 10. Súrlódás és melegedés
10.1 Súrlódás 10.2 Hõfejlõdés, melegedés

11. A kenés
11.1 Gördülõcsapágyak kenése 11.2 Zsírkenés 11.2.1 Zsírok és tulajdonságaik 11.2.2 Alapolajok 11.2.3 Sûrítõanyagok 11.2.4 Adalékanyagok 11.2.5 Állag, sûrûség 11.2.6 Kenõzsírok keverhetõsége 11.2.7 Kenõanyag mennyisége 11.2.8 Utánzsírzás 11.3 Olajkenés 11.3.1 11.3.2 Kenõolajok 11.3.3 A kenõolaj mennyisége 11.3.4 Olajcsere

12. Tömítések
12.1 Nem érintkezõ tömítések 12.2 Érintkezõ tömítések

13. Gördülõcsapágyak anyagai
13.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez 13.2 A csapágykosár anyagai

14. Tengelyek és házak elrendezése
14.1 Csapágyak rögzítése 14.2 Éltávolság és vállmagasság 14.3 A tengelyek- és a házülékek pontossága

15. Csapágyak kezelése
15.1 Csapágyak tárolása 15.2 Csapágyak beépítése 15.2.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez 15.2.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése 15.2.3 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak beépítése 15.2.4 A külsõ gyûrûk illesztése 15.3 Csapágyak beállítása 15.4 Próbafutás 15.5 A csapágyak kiszerelése 15.5.1 Hengeres furattal rendelkezõ gördülõcsapágyak kiszerelése 15.5.2 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak kiszerelése

16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések

.

úgy mint golyók és görgõk. tû-. A görgõket fel lehet továbbá osztani hengeres.kúp. Fentieken kívül léteznek speciális célokra kialakított csapágyak. azokat a teljes keresztmetszetre felosztva. A futópálya kialakítása szempontjából a golyóscsapágyakat mélyhornyú. többsoros gördülõcsapágyakról.1tõl 1. A golyókhoz külsõ és belsõ gyûrûs futófelületek tartoznak "egyetlen ponton" történõ érintkezéssel.A kosarak a gördülõtesteket egyenlõ távolságban összetartják és megakadályozzák. Ezek lehetnek egyirányból és mindkét irányból trhelhetõ kivitelek. A gördülõtesteket A Kosár tartja a külsõ és a belsõ gyûrûkhöz és egymáshoz képest egyenletes helyzetben. A gördülõcsapágyakat úgy tervezik meg. A görgõscsapágyakat a gördülõtestek alakjának függvényében feloszhatjuk hengeres. (Lásd 1.Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet 1. melyeknek belsõ. 1. A csapágyra ható erõket a gördülõtestek a csapágygyûrûkön keresztül veszik át a kapcsolási zónán keresztül a futópályaív és a gördõlõtestek között. míg a görgõk esetében "vonalmenti érintkezés" történik. További felosztási lehetõségek például: 1. vasúti jármûvekhez alkalmazott (RCT) csapágyak.8 ábrák) A gördülõtestek két csoportra oszthatók. a gördülõtestekbõl (golyók vagy görgõk). vagy külsõ gyûrûje lehúzható. tû. és a kosárból állnak. vagy fix kivitelû. A kosár külsõ terhelésnek nincs kitéve. stb. 2. mint például tengelycsapágyak. és hordósított görgõsxsapgyakra. beszélhetünk egysoros. felosztása 1. A gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi.2 A gördülõcsapágyak felosztása A gördülõcsapágyakat két fõ csoportra oszthatjuk fel: golyóscsapágyakra és görgõscsapágyakra. A gördülõtestek sorainak száma szerinti felosztás. 3. golyósmenets hajtásokhoz. kúp-. Szétszerelhetõ és nem szétszerelhetõ csapágyak. Axilis csapágyak. lineáris egyenes megvezetésekhez . lehetõvé téve ezzel a gördülõtestek zavartalan legördülését. ferde hatásvonalú és axiális csapágyakra oszthatjuk fel.és hordósított görgõkre. hogy azokban a gördülõtestek pályájukon is és saját tengelyük körül is forgómozgást végezzenek. A gördülõcsapágyakat a fõ terhelési irányoknak megfelelõen továbbá még feloszthatjuk radiális és axiális csapágyakra. fogkoszorúkhoz alkalmazott támcsapágyak.1 A gördülõcsapágy szerkezete A gördülõcsapágyak általában külsõ és belsõ gyûrûkbõl. hogy ezek a csapágyból kiessenek.

lineáris görgõs csapágyak). (loneáris csapágyak.alkalmazott görgõscsapágyak. . stb.

Bizonyos konkrét feladatra kialakított aggregátoknál. speciálisan a felhasználási célra tervezett különleges csapágyak alkalmazása. 3.4 Standard és különleges csapágyak Azon csapágyfajták. valamint komoly lökésszerû terhelések felvételére is képesek.1. Indulási súrlódási nyomaték alacsony és csak kis mértében magasabb mint a dinamikus súrlódási nyomaték. A görgõscsapágyak ezzel szemben nagyobb mértékben terhelhetõek. 1. hosszabb élettartamot garantálnak még igen nagy erõhatások fellépte esetén is. melyek különféle berendezésekbe integrálódtak. Azon csapágyak esetében. csereszabatosak.3. gépeknél ésszerû a nem szabványos. 5.3 Radiális és axiális csapágyak A legtöbb csapágyfejta radiális és axiális terhelések felvételére is alkalmas. melyeket világméretben szabványosítottak. Ezért ezeket a csapágyakat radiális csapágyaknak is szoktuk nevezni. Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet . A gördülõcsapágyak konstrukciói. elõállításra kerülnek olyan olyan csapágyak. 4.3. A gördülõcsapágyakat alkamazni lehet magas és alacsony hõmérsékleteken is. Ebbõl kifolyólag a golyóscsapágyak kiemelten széles alkalmazási területei a magas fordulatszámot igénylõ és magas futáspontosságú helyek. azok azonos tulajdonságokat mutatnak a tisztán radiális és axiális csapágyakkal. vagy géprészekkel bizonyos egységeket képeznek. ill.3. mindenhol beszerezhetõek. Könnyen kenhetõek lés csak csekéj mennyiségû kenõanyagot igényelnek. A legtöbb gördülõcsapágy radiális és axiális terhelések felvételére egyaránt alkalmas. alacsony súrlódási nyomatékokkal. kiemelten gazdaságosan használhatóak fel a gyakorlatban. Az axiális és radiális csapágyakat. 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1. Léteznek. csekély mértékû lengésveszéllyel. ha egységbe kombinálják. Nemzetközileg szabványosítottak. tûrésbesorolása és speciális jellemzõi a "Fõ méretek és csapágyjelölések" fejezetben megtalálhatóak. 6.1 A gördülõcsapágyak elõnyei A gördülõcsapágyak a csúszócsapágyakkal szemben az alábbi elõnyökkel rendelkeznek: 1. magasabb axiális irányú terhelhetõség lehetséges a radiális értékhez viszonyítva. 2. emiatt ezeket axiális csapágyaknak is nevezzük. A 45°-nál kisebb kapcsolódási szöggel rendelkezõ csapágyak radiálisan erõsebben terhelhetõek mint axiális irányban. Elõfeszítéssel a csapágymerevség megnöveletõ.2 Golyós és görgõscsapágyak A golyóscsapágyak görgõscsapágyakkal való összehasonlítása során és azonos méreteket véve alapul általában alacsonyabb súrlódási nyomatékot és magasabb futáspontosságot garantálnak. 1.3. amelyeknél a kapcsolódási szög nagyobb mint 45°. Ezen kívül speciális csapágyakat is gyártanak.

3. berendezés. (ki. 6. (nagyság. 7.2 Jellemzõ követelmények A csapágy teljesítményével és funkciójával szemben támasztott követelmény a csapágy elhelyezkedésétõl. berendezés konstrukciója és A csapágyelrendezés. Csapágykiválasztás Ma már a gördülõcsapágyak széles skáláját. 5. A megfelelõ csapágy kiválasztásához az alábbi adatok elengedhetetlenek: 1. 2. A csapágy üzemi feltételeinek. 1. a gép. géprésznél az elvárásainknak. annak üzemének és környezeti viszonyainak pontos és széleskörû ismerete elengedhetetlenül szükséges.1 Üzemi feltételek és környezeti behatások Ahhoz. 4. hogy az a típus kerüljön kiválasztásra. víz. hogy egy adott alkalmazás során a csapágy optimális kiválasztása megtörténhessen. az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthetõ az adott feltételek figyelembevétele mellett különbözõ szempontoknak megfelelõ analizáció útján. amelyik az elõzetes számítások szerint az adott gép. A 2. mint általános irányvonal a következõ lépcsõs elõrehaladással általában kivitelezhetõ az optimális csapágy kiválasztása. A kiválasztási folyamat. Jellemzõ követelmények A csapágy fõ méretei Élettartam elvárások Futási pontosság Határfordulatszámok Merevség Rezgés/zajszint Súrlódási nyomatékok Belsõ gyûrû ferde állíthatósága a külsõ gyûrûhöz képest Be és kiszerelési lehetõségek => => Ugrás a fejezethez => => => => => . por. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik. 6.) 2.és beépítés) Csapágyterhelések. 3. 5. kenés.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 2. irány) A csapágy fordulatszáma Rezgések és lökésszerû terhelések Csapágyhõmérséklet (környezeti és súrlódási hõ) Környezeti viszonyok (korrózió. A szóban forgó gép.1 táblázat például általánosan figyelembeveendõ követelményeket sorol fel. 4. valamint az üzemi feltételektõl függ. típusait állítják elõ nagy méretválasztékban. a speciális követelményeknek a leginkább megfelel. felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelõtt tartása A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása 2. stb. 2. A csapágy megválasztása során fontos.

Az úgynevezett ellenirányú megvezetéseknél az egyes csapágyak által történõ axiális tengelymegvezetés minden esetben ellenirányból kerül megvalósulásra. alkalmazzuk. Egy bizonyos mértékig a külsõ gyûrû laza alkalmazásával a csapágyülékek megmunkálási pontatlanságaiból adódó hibák kiküszöbölhetõvé válnak. hogy nem szabványosított kivitelt kell kiválasztani.4 táblázat Csapágykivitel Ugrás a fejezethez => => => => 2. A 2. vagy a házra elhelyezkedõ tolóülékekkel (mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) az említett elmozdulásokat ki tudják egyenlíteni. megakadályozza például a ház és a tengely hõtágulási különbségébõl esetlegesen adódó befeszüléseket. A 2. vagy az úgynevezett tengelyen. (például ferdehatásvonalú golyóscsapágyak) Ezt a csapágyelrendezési módozatot a gyakorlatban leginkább a viszonylag rövidnek mondható tengelyeknél alkalmazzák.3 A csapágy fajtájának kiválasztása A csapágyakkal szemben támasztott speciális követelményekhez. Az egyik csapágyat fix míg a másik oldalon elhelyezkedõ csapágyat laza elrendezés szerint alakítjuk ki. A fix elrendezésû csapágy végzi az axiális és radiális erõk felvételét.2 táblázatban szereplõ a csapágyak alkalmazásával szemben támasztott általános felhasználásra vonatkozó fõbb jellemzõk. valamint a terhelhetõségi szám figyelembevételével kerülhet sor. vagy a futópályáik kiegyenlítõképességének kapcsán (például hengergörgõs csapágyaknál). 2. A laza elrendezésû csapágy elõfeszültségek. hogy a követelményeknek meg tudjuk felelni a csapágyak kezelése során bizonyos elõre meghatározott . elõfordul. 2. Döntéseinkhez segítséget nyújtanak a 2.3 táblázatban példák találhatóak erre az elrendezésre.6 A csapágy kivitelének meghatározása A leggyakrabban széles körben alkalmazott gördülõcsapágyak meghatározott jellemzõi ma már világszerte szabványosítva vannak. amelyek mindkét oldalról képesek axiális erõhatásokat felvenni. és a csapággyal szemben támasztott követelményeknek az adott csapágyfajták tulajdonságaival történõ összehasonlítása során juthatunk el. melyek az adott felhasználási területbõl adódnak.4 táblázatban találhatóak adatok a nem szabványos kivitelû csapágyak kiválsztásához. befeszülések elleni védelmet biztosít. A lazán szerelt csapágyak a tengelyek a házoz képest hosszirányú alakváltozásainak felvételére képesek.7 Csapágyak kezelése Ahhoz.4 A csapágy elrendezésének meghatározása A forgó tengelyek megvezetésére általában két csapágyat alkalmazunk annak érdekében. azok ily módon kiegyenlítõdnek. Jellemzõ követelmények Pontosság (méret és futáspontosság) Csapágyhézag és elõfeszítés Anyagok és hõkezelés Kosárkonstrukció és a kosár anyagai 2. hogy a tengelyt az álló házhoz képest axiális és radiális erõk átvételére alkalmassá tegyük.1 táblázat jellemzõ követelmények 2.Raktározhatóság és gazdaságosság 2. => 2. Annak érdekében. ilyen követelményeknek is megfelelhessenek. hogy egyedi és speciális esetekben is a megfelelõ csapágyak kerülhessenek alkalmazásra.5 A csapágy méreteinek kiválasztása E feladat végrehajtására általában az üzemi terhelés mértékének és a megkövetelt élettartam. a tengelyt axiális irányban a házhoz képest megtámasztja. Fix elrendezési célokra általában azok a csapágyak felelnek meg a legjobban.

azok prioritási jellemzõinek figyelembevételével. hogy segítségükkel már jó alapokkal rendelkezzünk a csapágy sikeres kiválasztásához. Jellemzõ követelmények Beépítési tanácsok Kenés és kenõanyagok Tömítések Tengely és házszerkezetek 2. A lehetõ legtöbb tapasztalat és a megkívánt adatok kielégítõ pontossággal való ismerete szükséges ahhoz. A kiválasztás során nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelõ pontossággal és részletességel a szükséges adatok. megfelelõen értékelni kell az egyes kritériumokat és azok jelentõségét.5 táblázat A csapágyak kezelése Ugrás a fejezethez => => => => 2.irányvonalak szemelõtt tartása szükséges. szívesen együttmûködik velük szaktanácsok adásában. Az NTN cég évtizedes tapasztalatai alapján ezeken a területeken és feladatok esetében készséges segítséget nyújt a felhasználóknak.2 táblázat Csapágyak fajtái és fõbb jellemzõik . így például azok beépítéséhez a megfelelõ segédszerszámok kiválasztása. értékeléséhez elõre megfelelõ döntések meghozatala válik szükségessé. Ezért a probléma felbecsüléséhez.

2.3 táblázat (1) Csapágyelrendezés (fix és laza csapágyak) .

3 táblázat (2) Csapágyelrendezés (ellenirányú megvezetés) 2.3 táblázat (3) Csapágyelrendezés (függõleges tengelyek) Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .2.

.. Ennek köszönhetõen ma már világméretekben a gördülõcsapágyak csereszabatosak. 480 500. szélesség. 220.0 3. Radiális csapágyaknál (kivéve a kúpgörgõs csapágyakat) minden egyes a szabványba felvett furathoz (d) nyolc fõ külsõ átmérõ (D) lett hozzárendelve.1 -tõl a 3... és 4 ( 7 a legkisebb és a 4 a legnagyobb átmérõsor). magasság.. éltávolságok.5. Fõ méretek és csapágyjelölések 3.. Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616.4.6-tól 2500 mm-ig. a 3. 105 110. A méretsorban valamennyi szabványos csapágyfajta ISO szerint került rögzítésre.5 mm-enként 0. -ig 1. 25.1.0 10 20 35 110 200 500 2500 0. (d) 0. 28. stb.. ..2.0 10 20 35 110 200 500 1. 15.. a (ISO) rögzíti.. 2500 5 mm-enként 10 mm-enként 20 mm-enként Szabványsor R40 3. 120.5 mm-enként - 20.. elõállításuk gazdaságos. 32 Szabványsor R20 35. 30. Ezek a felsorolt átmérõsorok adják meg az egyes értékeket növekvõ külsõ átmérõk sorrendben (7. 40. furatok. 0. Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 3. 22. 190 200. az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva... Gördülõcsapágyak Szabványosított furatátmérõi d. (mm) furatátmérõk (mm) felett -tól.5 3.9.. 12.6 1.1 Fõ méretek A gördülõcsapágyak fõ méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. 17 Szabvány 0.1 táblázat tartalmazza a már szabványosításra került 90 furatméretet. külsõ átmérõk. Itt általában a csapágyak belsõ részeinek szerkezeti kialakításai nem kerültek meghatározásra. metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyakra az ISO 335-ben. 9 10. illetve a DIN-ISO 355 Németországban.0 3. 2..1 táblázat Szabványosított furatátmérõk .8. A szabványosított fõ méreteket. A metrikus kivitelû gördülõcsapágyakhoz a 3.3 ábrák tartalmazzák. A mérettervek kúpgörgõs csapágyak kivételével az ISO 15-ben. 530... . 1..

.6. A szögsor.1..2)..5.1.9.7 ábra az összefüggéseket szemlélteti. (2. G a legnagyobb külsõ átmérõ. A kúpgörgõs csapágyak esetében a külsõ átmérõ (D) és a furatátmérõ (d) között összefüggés függvényében hat átmérõsor (B. (8 a legkeskenyebbb és a 6 a legszélesebb szélességi sor).G) különböztethetünk meg. (0.F..6 ábra ezeknek az összefüggéseit szemlélteti. Axiális csapágyak esetében a belsõ furat átmérõje és a külsõ átmérõ viszonyának arányában (d/D) õt átmérõ értéksor különböztethetõ meg.4. átmérõsor.5. 0.7) növekvõ sorrendben.S.3.C.E) növekvõ sorrendben került rögzítésre. . A 3.4.D.3. A szélesség (T) négy szélességi sorral (B..2.6.2. A magassági sorok (H) négy növekvõ sorrendben lévõ lépcsõt rögzítenek. (Például 2 FB) A 3. Az érintkezési szög (α).. ahol E utal a legnagyobb méretre.Minden átmérõsoron belül található 8 növekvõ sorrendben kialakított szélességre vonatkozó sor (B): 8.3. átmérõ és a méretsorok között. A legkisebb szöget a 2 és a legnagyobbat a 7-es határozza meg. A 3..D. valamint a szélességi sor együttesen adják meg a kúpgörgõs csapágyak teljes méretsorát..4). Az átmérõsorok összefoglalása a hozzájuk tartozó szélességi méretsorokkal közösen adja ki a méretsorokat. B a legkisebb. szögsor 6 számmal került definiálásra.5 ábra összefüggést mutat be a szélesség-. E. (7.1.

egyéb különleges csapágyjellemzõkrõl adnak további felvilágosításokat. például a csapágy fajtájáról fõbb méreteirõl.08. a 3. 0.3 táblzat Elõjelek Bázis ismertetõjel DF+10 C3 P5 .0. A Csapágymegjelölés kulcsszámok és betûk sorozatának összerendelésébõl adódik három fõ csoportra lehet ezeket felosztani. (rsmin: a még megengedett éltávolság) . 9. 2. 7. és a csapágysor számáról. hogy nem minden szabványos csapágyat gyártanak folyamatosan. 1. a furatot jellemzõ számról. 0.2 táblázatból ezeknek a jelentése kiolvasható. 0. valamint egy meghatározott érintkezési szög jelébõl tevõdik össze. Úgy mint bázis ismertetõjelek.6 táblázatok ezen jelek értelmezésére szolgálnak.0) A fentiekben bemutatott méretsor ellenére ( furatátmérõk. A 3.5. pontossága. 19. szélességek vagy magasságok ) a nem szabványosított csapágyak is folyamatosan gyártásra kerülnek. belsõ szerkezete. 1.7 táblázatokban találhatóak meg. 5. valamint elõzetes és utólagos jelek. Fentiek a 3. DIN 620 6-os fejezetben és a JIS japán szabvány B 1512-ben lettek rögzítve. stb.0.0.5. 6.illetve a tömítõtárcsa kivitele Gyûrûk kivitelei Utójel Páros elrendezések Radiális.2 Csapágymegjelölések A csapágyszám alapján megállapítható a csapágy fajtája és méretei. A kiegészítõ jeleket elõ.1. pontossági besorolása. Ellentétes oldalról nézve pedig megállapítható.3 és a 3. 0.0. 4.1.0. Ezek a csapágy pontossági osztályáról a csapágyhézag mértékérõl. 3. 2.4. A bázisjel általános felvilágosításokkal szolgál.15.1 mm-tõl 19 mm-ig (0.2. 2.05. 3. 123. átmérõk.3.Az éltávolságok (r) az ISO 582-1979.2 táblázat Csapágymegjelölések Jelek TS2 7 TKTSMFH3 05 B NTMEC4TETL1 Jelentés Csapágy a legmagasabb fordulatokhoz Hõstabilizált kivitelek megas hõmérsékletekhez Felületbevont csapágy Csapágy rozsdamentes acélból Csapágy melegtûrõ anyagból Csapágy speciális anyagból Csapágy különlegesen magas élettartammal Csapágy poliamid gyûrûvel NTN-4-top kúpgörgõs csapágy NTN ET-kúpgörgõs csapágy 3.6. Ismertetõ jelek és jelentéseik Elõjel Különleges kivitel Csapágy fajta Szélességi vagy Csapágy Méretsor magassági sor Átmérõsor Furat ismertetõjel Kapcsolódási szög Megváltoztatott belsõszerkezet Kosár kivitele Fedõ.0.5 és a 3. illetve axiális csapágyhézag Pontossági besorolási osztály Kenõanyag megjelölése 3.5. 1.és utójelekre lehet felosztani.5. A 3.1. stb. 15.0. Erre a célra 22 méret került a szabványba. 0. 0. 0.

Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 67 68 69 62 63 78 79 70 72 73 12 13 22 23 NU10 NU2 NU22 NU3 NU23 NU4 N10 N2 N3 N4 NF2 NF3 NA48 NA49 NA59 NA NF N NU 1 1 2 2 7 6 (1) (1) (1) (0) (0) (1) (1) (1) (0) (0) (0) (0) (2) (2) 1 (0) 2 (0) 2 (1) 1 (0) (0) (0) (0) (0) 4 4 5 7 8 9 2 3 8 9 0 2 3 2 3 2 3 0 2 2 3 3 8 0 2 3 4 2 3 8 9 9 Csapágy fajtája Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 329X 2 2 0 3 2 0 0 1 2 3 3 4 3 2 4 2 3 0 2 9 0 2 2 3 3 3 3 9 0 0 1 1 2 2 3 3 1 5 1 2 3 4 2 5 2 3 4 1 8 1 9 1 2 3 2 2 9 3 4 Csapágy fajtája Egysoros mélyhornyú golyóscsapágy 320X 302 322 303 303D Kúpgörgõs csapágy Egysoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy 313X 323 239 230 240 Beálló golyóscsapágy 231 241 222 232 213 223 511 512 Beálló görgõs csapágy Hengergörgõs csapágy 513 514 522 523 524 811 812 893 Egysorú axiális mélyhornyú golyóscsapágy Kétsoros axiális mélyhornyú golyóscsapágy Axiális hengergörgõs csapágy Axiális beálló hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy 292 523 524 3.5 Megjegyzések (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt .5 2.5 0.4 táblázat Bázismegjelölések Furat ismertetõ jele Furat átmérõje d mm-ben /0.5 /2.6 1.6 /1.

táblázat Ismertetõ jelek furatokhoz Furatátmérõ mm-ben külön megjelölés nincs (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Furatmegjelölés ötszöröse a furat átmérõjét adja mm-be (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Megjelölés Érintkezési szög A1/ B C B1/ C D Standandard 30° Csapágyfajta Standandard 40° Ferdehatásvonalú csapágyak Standandard 15° 10° felett. 17°-ig 17° felett. 24°-ig 24° felett. 32°-ig 3.6 táblázat Érintkezési szög Kúpgörgõs csapágyak Jelek U Belsõ szerkezet R ST HT L1 Jelentések Nemzetközileg cserélhetõ kúpgörgõs csapágy Nemzetközileg nem csereszabatos kúpgörgõs csapágyak kúpgörgõs csapágy alacsony súrlódási nyomatékkal Hengergörgõs csapágy magas axiális terhelésekhez Réz masszív kosár .1 : 9 00 01 02 03 /22 /28 /32 04 05 06 : 88 92 96 /500 /530 /560 : /2360 /2500 1 : 9 10 12 15 17 22 28 32 20 25 30 : 440 460 480 500 530 560 : 2360 2500 3.

2. vagy tandem-elrendezésekben lehetséges Közbetétgyûrû (α=közbetégyûrû névleges mérete mm-ben. elõfeszítés NA Nem csereszabatos csapágyrészek /GL Csekély elõfeszítés /GN Normál elõfeszítés /GM Közepes elõfeszítés /GH Magas elõfeszítés P6 Pontossági osztály (JIS) P6X Pontossági osztály kúpgörgõs csapágyak (JIS) P5 P4 Pontossági osztályok P2 >2 >3 >0 00 /2A Pontossági osztály 5 (JIS) Pontossági osztály 4 (JIS) Pontossági osztály 2 (JIS) Pontossági osztály 2 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 3 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 0 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 00 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Shell Alvania Nr. ill. 1:30 kúp Belsõ ill. O-. 1:12 kúp K30 Kúpos belsõgyûrû furat.F1 G1 Kosarak G2 J T1 T2 Acél masszív kosár Egyrészes réz masszív kosár hengergörgõs csapágyakhoz Csavarkosár kúpgörgõs csapágyakhoz Acéllemez kosár Mûanyag kosár Mûanyag kosár LLB Nem érintkezõ tömítõtárcsa Tömítõ illetve fedõtárcsa LLU Érintkezõ tömítõtárcsa ZZ Fedõtárcsa ZZA Kiszerelhetõ fedõtárcsa K Kúpos belsõgyûrû furat. . külsõ gyûrûs kivitel N NR D DB DF DT Páros elrendezés D2 G +α C2 C3 C4 Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrû nélkül Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrûvel Olajfuratokkal ellátott csapágy O-elrendezés X-elrendezés Tandem-elrendezés Csapágypárosítással Univerzális-elrendezés X-.) Radiális hézag a normálnál kisebb Radiális hézag a normálnál nagyobb Radiális hézag nagyobb mint C3 CM Elhatárolt radiális hézag elektromotorok csapágyaihoz Csapágyrés.

Kenés /5C Chevron SRI-2 /3E /5K ESSO-Beacon 325 MULTEMP SRL 3.7 táblázat Utójelek Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

12.csapágyak Normál és 6 Osztály 6 X osztály Normál osztály 4 osztály 6 Osztály - 00 Osztály Kúpgörgõs csapágyak Mûszerekhez pontossági csapágyak Minden csapágyfajta DIN 620 ANSI/AFBMA Std. hogy a csapágyak pontossági értékei a 6. értékeit. 4 és 2-vel emelkednek. vagy JIS B 1514 (tûrések görgõscsapágyak részére).1 táblázat Különféle nemzetközi szabványok összehasonlítása . azzal. kúp.2 4 Osztály Anti-Friction Bearing Manufacturers (AFBMA) - 3P Osztály Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak metrikus kivitel Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak hüvelyk-kivitel - 3P Osztály 4. teljes szélesség.1 ANSI/AFBMA Std. Gördülõcsapágyak tûrései A méret és körkörösségi tûrések az ISO. Szabvány Japán Ipari Szabvány standard JIS B 1514 ISO 492 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ISO 199 ISO 578 ISO 1224 Német Szabványosítási Intézet Osztály 0 és 6x 6 Osztály Tûrési osztály 5 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 3 Osztály 5A Osztály 4 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 0 Osztály 4A Osztály 2 Osztály 2 Osztály Csapágy fajtája Minden fajta Radiális csapágyak Axiális mélyhornyú golyós. A belsõ és a külsõ gyûrükre vonatkozó körkörösségi pontosság értékei radiális ütésre (körkörösség).1 táblázatban különféle tûrési osztályokat hasonlítunk kössze a JIS B 1514 japán szabvánnyal. és külsõ átmérõértékeket. 4 és 2. Az ISO tûrésosztályok 0-val indulnak ( standard pontossági osztály ). a gyûrûk síkbanfutására (oldalirányú ütés). például ISO 0. 5. Itt határozták meg például a furatpontosság. stb.2 táblázatból látható. Ezek a tûrések különféle tûrési osztályokban kerültek besorolásra. úgy mint a furatok. A 4. az oldalfelületek síkban futása a futási pályára véve ( axiális ütés) és az axiális csapágy tárcsavastagságának szórása (axiális ütés) a beépítésnél betartandók. 6. a köpenyvonal ingadozás a hivatkozási oldalra véve (oldalütés).1 ANSI B 319 AFBMA Std. 201/ PO ABEC-1 RBEC-1 P6 ABEC-3 RBEC-3 N Osztály 2 Osztály P5 ABEC-5 RBEC-5 C Osztály 3 Osztály 5P és 5 T Osztályok 5P és 5 T Osztályok P4 P2 ABEC-7 B Osztály 0 Osztály 7P és 7 T Osztályok 7P és 7 T Osztályok ABEC-9 A Osztály 00 Osztály Radiális csapágyak Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak Hüvelyk-kivitelû kúpgörgõs csapágyak USA Nemzeti Szabvány Itézet (ANSI) ANSI/AFBMA Std. 5. hogy mely csapágyfajták milyen tûrési besorolási osztály szerint kerülnek gyártásra. DIN és a JIS szabványokban kerültek rögzítésre. szélesség. K Osztály 19.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 4. éltávolságok. 19 ANSI/AFBMA Std. 12. a fõ méretek. A 4. melyek a házba és a tengelyre történõ beszerelésnél elengedhetetlenül szükségesek.

vagy kis homlokfelület peremtávolsága a kúpgörgõs csapágyak külsõ gyûrûjének külsõ és belsõ gyûrûitõl számolva A kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûje homlokfelületeinek peremtávolságai 2. illetve a kúpgörgõscsapágy külsõ gyûrûjének tényleges szélessége. Ezeknek a jeleknek és szimbólumoknak a leírásánál egyes esetekben rövidítéseket alkalmazunk. Méretek d d2 D B C T T1 T2 r r1 r2 Furat névleges átmérõje Furat névleges átmérõje (kétfeléható axiális golyóscsapágy) A külsõ átmérõ névleges értéke A belsõ gyûrû névleges szélességi mérete (ill.4. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kétoldalon hatásos axiális méyhornyú golyóscsapágyak névleges magassága a háztárcsa homlokfelületétõl az elõtéttárcsa homlokfelületéig. ( kúpgörgõs csapágyak esetében a belsõ gyûrû nagy homlokfelülete a furathoz viszonyítva) A közbetétgyûrû.2 Csapágyfajták és tûrési osztályok A csapágyak tûréseinek leírására a következõ rövid jeleket és szimbólumokat alkalmazzuk. A belsõ és külsõ gyûrûk peremtávolsága. 1. Méreteltérések ∆ds ∆dmp ∆d2mp ∆Ds ∆Dmp ∆Bs A furatok tényleges és névleges méreteltérései A névleges méret a közepes furatátmérõtõl való eltérése A névleges méret eltérése a közepes furatátmérõtõl (kétsoros mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) A külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A közepes külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A belsõ gyûrû szélessége és a névleges méret közötti eltérés (nagy közbetéttárcsa magasság) . a közbetéttárcsa magassága) A külsõ gyûrû névleges szélessége (kúpgörgõs csapágyak kivételével radiális csapágyaknál ez a méret a végleges csapágyszélességnek felel meg Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége.

valamint a kúpgörgös csapágyak külsõ gyûrûinek nagy homlokfelületei Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete premtávolságának legkisebb értéke. Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy közbetéttárcsa homlokfelületéhez képest a háztárcsa homlokfelület magasságának eltérése. Méretingadozások Vdp Vd2p Vdmp VDp VDmp VBs VCs A furatátmérõ ingadozása radiális síkban A furatátmérõ ingadozása radiális síkban (kettõs hatású mélyhornyú golyóscsapágyak) A közepes furatátmérõ ingadozása A külsõ átmérõ radiális síkban való ingadozása A közepes külsõ átmérõ méretingadozása A belsõ gyûrû szélességének méretingadozása A külsõ gyûrû szélességének méretingadozása 5. vagy kúpgörgõs csapágyak esetén a nagy homlokfelülethez képest A közbetéttárcsa peremtávolságának legkisebb értéke kettõshatású axiális mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete peremtávolságának legnagyobb értéke r1smax r2smin r2smax 4. ferdehatásvonalú golyóscsapágy belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete. kúpgörgõs csapágyaknál a külsõ gyûrû nagy homlokfelülete A kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy éltávolsága legnagyobb értéke.Körkörösségre vonatkozó tûrések Kia Sia Sd Kea Sea SD Si Se A belsõ gyûrû körkörössége (radiális tûrés) Az oldalfelület síkfutása a belsõ gyûrû futópályájához viszonyítva (tengelyirányú ütés) A belsõ gyûrû síkban való futása (oldalütés) A külsõ gyûrû körkörössége (radiális ütés) A külsõ gyûrû körkörössége (axiális ütés) A köpenyvonal dõlésének méretszórása a viszonyítási oldalfelülethez képest (oldalütés) A tengelytárcsa tárcsavastagságának ingadozása (axiális ütés) A háztárcsa vastagsági méretének ingadozása Radiális csapágyak tûrései (kúpgörgõs csapágyak kivételével) . fedehatásvonalú golyóscsapágyaknál a belsõ és külsõ gyûrû kis homlokfelülete.∆Cs ∆Ts ∆T1s ∆T2s A külsõ gyûrû szélességi méretének a névlegestõl való eltérése A kúpgörgõs csapágy teljes szélességi méretének a névleges mérettõl való eltérése Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága. vagy kúpgörgõs csapágy belsõ gyûrûjének görgõs koszorúval együttes tényleges szélességének a névleges mérettõl való eltérése. Peremtávolságok és határérték méretek rsmin rsmax r1smin A peremtávolság legkisebb mérete a külsõ és belsõ gyûrûhöz vagy kúpgörgõs csapágyaknál a kis homlokfelülethez képest A peremtávolság legnagyobb mérete a belsõ és a külsõ gyûrûhöz képest. vagy ugyanennek a kúpgörgõs csapágy külsõ gyûrûjének szélességétõl való eltérése 3.

7) Mélyhornyú és ferdehatásvonalú csapágyakra érvényes. 3) Az egyes gyûrûk futópályáihoz. 4. 6) Érvényes a feszítõgyûrû beépítését megelõzõen. 4. 2) Mélyhornyú és ferde hatásvonalú golyóscsapágyakhoz. 8) A névleges külsõ átmérõk 2.6 mmm-tõl a névleges furatátmérõk beletartoznak. 4. 2. tûrésosztályban és valamennyi átmérõre a 2. tûrésosztályban. 3.4 táblázat (1) Belsõ gyûrûk . tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel.3 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 5) Értelemszerûen érvényes a ∆ds és a ∆dmp-re. 1. és 4. 4) 0. melyeket a csapágyakkal összeépítenek.3 táblázat (2) Külsõ gyûrûk Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak tûrései 1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4. A ∆ds érvényes a 0.1) Az egyik oldalról mért furatátmérõ eltérése a névleges mérettõl ∆ds-tõl a 4 és 2 tûrésosztályoknál megegyezik a közepes furatátmérõk eltérésével a névleges mérettõl ∆dmp-tõl.5 mm-tõl bennfoglaltatnak.

1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.4 táblázat (2) Belsõ gyûrûk . tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. 4.

5 táblázat (1) Belsõ gyûrû 4.5 táblázat (2) Belsõ gyûrû 4.4.4 táblázat (3) A külsõ és belsõ gyûrûk teljes szélessége a görgõkoszorúval együtt Hüvelyk-rendszerû kúpgörgõs csapágyak tûrései 4.5 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége a görgõskészlettel és külsõ gyûrûvel együtt .

5 táblázat (3) Belsõ és külsõ gyûrûk radiális körkörössége J-sorozat kúpgörgõs csapágyak tûrései (metrikus méretek) 4.6 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 4.6 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége görgõskoszorúval és külsõ gyûrûvel .6 táblázat (2) Külsõ gyûrûk 4.4.

Olyan speciális teherbírási értékeket. mindkét esetben a terhelés centrikus. melyek változatlan fordulatszámon futnak. Radiális csapágyaknál ez a terhelés tisztán radiális. téves csapágymegválasztás. Az ebben a katalógusban megadott dinamikus teherbírási értékek az NTN standard gördülõcsapágyakra érvényesek. A dinamikus terhelhetõségi érték meghatározza a csapágyterhelést. Teherbírási képesség és élettartam 5. például tisztátlan kenés.2 A névleges élettartam. melyek terhelés alatt futnak. Azoknál a csapágyaknál. hogy a csapágynál az anyag elfáradása következtében már felpikkelyesedés lépne fe. szakszerûtlen kezelés a csapágy beépítése során. a tisztátlanság. stb. amit egy nagyobb mennyiségû nyilvánvalóan megegyezõ csapágyfajta 90 %-a a megegyezõ üzemi feltételek mellett elérni vagy azt túllépni képes azt megelõzõen. A meghibásodások ezen fajtáit. ami végül a felületek felpikkelyesedéséhez vezet. ami annak iránya és nagyságrendje szerint változatlanul az egy millió forulat mértékû névleges élettartamot éri el. egy állandóan változó terhelésnek vannak kitéve. 5.amit a csapágy az elsõ meghibásodások észlelését megelõzõen elérni képes anélkül. A dördlülõcsapágyak élettartamát annak elfordulási számával jellemzik. nyilvánvalóan azonos jellegû csapágy élettartam azonos üzemi feltételek mellett eltér egymástól. azt kell biztosítsa. a névleges élettartamot ( 90 %-a a megélési valószínûség tartamának) üzemóraszámokban fejezik ki. . Gyakoribb meghibásodási okok azonban a kopás. Mivel ezeket a hibákat idõben elvégzett megfelelõ kezeléssel el lehet kerülni.1 Élettartam A gördülõcsapágyak futópályái és a gördülõtestek. amelyek esetében a csapágyak speciális anyagokból.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 5. az NTN kívánságra külön igény esetén megadja. melyek standard gyártási eljárással kerültek elõállításra. hogy a pikkelyesedés jelei a gördülõtesteken a futópálya felületein fellépnének. fordulatok számában kifejezve. okozzák. sérült tömítések. a kérdést külön tárgyaljuk. míg axiális csapágyak esetében tisztán axiális terhelést jelent. Ezek az élettartam-eltérések a csapágyaknál a gördülõcsapágyak anyagainak eltérõ kifáradási értékeire vezethetõek vissza és statisztikailag az élettartam kiszámításánál kerülnek figyelembevételre. dinamikus alapterhelés Egy bizonyos mennyiségû. korrózió. Ez a felpikkelyesedés az anyag elfáradásának a következménye és elõbb-utóbb a csapágyak meghibásodásához vezet. Ebbõl kifolyólag a névleges élettartamot a következõ módon lehet meghatározni: A névleges élettartam az az élettartam. speciális eljárással lettek gyártva.

...1) p=3 golyóscsapágyakra p=10/3 görgõsscsapágyakra L10: C: P: Névleges élettartam... Ca axiális csapágyakra) ekvivalens dinamikus csapágyterhelés................ L2.........(5... millió fordulatban kifejezve dinamikus teherbírási érték....... óra Ha a terhelések egyenlõ idõközökben történnek meg..4) L10h: fh: fh: névleges élettartam üzemórában élettartam-tényezõ fordulatszám-tényezõ n: fordulatszám 1/perc Az (5...2) képletet ki lehet fejezni az (5..................1 ábra monogramjából vehetõ ki. a számításokat az ( 5.6) formula szerint végezhetjük el......2) képlettel..........3) ........................ ...................... Ha egy gépben....2......2) ................... .... N (Pr radiális és Pa axiális csapágyakra) Változatlan fordulatszám esetén az élettartamot üzemórákban is ki lehet fejezni az (5. N (Cr radiál........... akkor az (5..................7) képlettel lehet számolni..........Ln: Az egység teljes névleges élettartama...................................Az összefüggés a névleges élettartam és a dinamikus alapterhelés és a terhelés között az (5.......n.... ...................5) Az összefüggések a fordulatszám 1/perc és a fordulatszámtényezõ fn valamint a névleges élettartam L10h és az élettartamtényezõ fh között az 5..(5.......................................... berendezésben több csapágy mint komplett egység mûködik..(5...6) e=10/9 golyóscsapágyaknál e=10/9 golyóscsapágyaknál L: L1...........7) ............................ ......................... hogy az ezt megelõzõ idõben agyagkifáradás miatt egyetlen egy csapágy sem hibásodhat meg..(5.............................5) képletben megadottak szerint is.................1) képlettel fejezhetõ ki.... óra az egyes csapágyak névleges élettartama 1............... Az egység teljes élettartamánál figyelembe lehet venni......(5....... . ............................(5...................(5..........

0~ Elektromos Új mezõgazdasági kéziszerszámok. melyek Forgó orsók. szivattyúk Mozdonyok tengelycsapágyai.1 táblázat Élettartam-tényezõk különféle felhasználási esetekre Ritkán. a karbantartások idõintervallumaitól.0 5. vagy csak idõszakosan használnak Élettartam-tényezõ fh és alkalmazási esetek 2. ventillátorok. klimaberendezések. A szükséges élettartam a gép fajtájától. aknaberendezések Vízellátási berendezések. melyeket csak rövid idõre. üzemelnek.Φj: Lj: az egyes terhelések frekvenciacsökkenése az egyes terhelések melletti élettartam 5.0~3. pályamotorok. melyek megállás nélkül 24 órás üzemben mûködnek . centrifugák Gépek melyek állandóan napi 8 órán felül üzemelnek Gépek. A csapágyak nagyságának meghatározásánál az elfáradási élettartam mellett a tengely és a ház szilárdsága és merevsége feltétlenül szem elõtt tartandó. felvonó berendezések. de nagy bizOrvosi és mérõtonsággal használt mûszerek gépek Gépek. ipari nem mindíg Szállítójármûvek. nagyméretû elektromotorok. építõRakodódaruk gépek.1 táblázatban általános utalásokat találhatunk ezekre az összefüggésekre. erõmûvi berendezések 5. motorok. sugárhajtómûvek prések lentkerekei.0~4. de egy. az üzembiztonsággal szemben támasztott követelményektõl és a megbízhatóságtól függ. bányapumpák. Üzemi tényezõk ~2.kétkerekû lengõsziták. serleges egy alka-lommal jármûvek szállítómûvek hosszabb ideig Hengermûvek. gépek és új irodaháztartási gépek gépek Új motorok.0 4. kompresszorok.0 Gépek. emelõgépek Nagyméretû hajtások gumi és mûanyak kalanderek. liftek.0~5.0 3. Papírgépek. Az 5. szállítógépek.3 Felhasználási példák és az igényelt élettartam A csapágyak kiválsztása során szükséges az igényelt élettartamoknak az üzemi körülményekkel történõ összehasonlítása. nyomdagépek Sínjármûvek tengelycsapágyai. klimaberendezések.

az idegen anyagrészek jelenléte. Az élettartamérték a2 érvényes az 5.4.. Fentieken túlmenõen a csapágyak élettartamára befolyással bír a kenés (Elastó hidrodinamikus olajfilmelmélet)...5. azzal a céllal.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 Az 5. Sajnos a melegstabilizáció kapcsán az anyag keménysége csökken.. angyagaik speciális eljárással készülnek.2 Táblázat a1 tényezõ 5.. az üzemi hõmérsékleti viszonyok.... 5. az üzemi hõmérsékletet. Ezeket a befolyásoló tényezõket a névleges csapágyélettartam megállapítása...2 Anyagtényezõ a2 A csapágytáblázatokban szereplõ dinamikus teherbírási értékeke az NTN állandó fáradozásainak eredményeire alapozottak. 5.....2 táblázatban az egyes megélési valószínûségi tényezõket 90 %-nál magasabb értékekre állítottuk be. . akkor az általában 1-el egyenlõ. mivel az L10 élettartam tapasztalati alapokon nyugszik. melyek speciális acélból. melyek a csapágyak élettartamát befolyásolhatják. a fordulatszám.. A módosított élettartam egyenletét az ISO 281 szerint 1977ben vezették be. beleértve a futási egységességet.. A módosított élettartam kiszámításánál az ISO 281 szerint elõfeltétel az. millió fordulatban (megélési valószínûségi tényezõvel az anyagokra és az üzemi feltételekre való tekintettel) megélési valószínûségi tényezõ anyagtényezõ az üzemi feltételekre vonatkozó tényezõ 5.. valamint egyéb az üzemre jellemzõ specifikus körülményeket veszi figyelembe. ezt feljavított alapanyag-minõség alkalmazásával..4. az értékét 1-nél nagyobbra lehet választani.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 Az jelölt üzemi körülmények tényezõ fõleg a kenési teltételeket... jól megismerjünk.4. A normál hõkezelési módszerekkel gyárott gördülõcsapágyak méret. Csapágyaknál.8) Lna: a1: a2 : a3 : módosított névelegs élettartam. kiszámítása során csak teljes általánosságban vettük figyelembe..2 bekezdésben megadott képlet alapján számíthatjuk ki. Kiemelkedõen kedvezõ kenési feltételek . Az ilyen csapágyaknál "TS" elõjelzés szerepel.... Javasoljuk ilyen esetekben az NTN-t megkeresni.. a csapágy élettartama lerövidül.......8 élettartam egyenletben ezekre a teherbírási értékekre..... hogy minden üzemi jellemzõt. speciális gyártási módszerekkel..... a tengelykihajlásokat.és alakhûség értékeit elveszthetik.. amennyiben azok 120 hõmérséklet felett dolgoznak hosszabb idõn keresztül... stb. A 120 foknál magasabb hõmérsékleti körülmények között mûködõ csapágyak esetében azokat melegstabilizált alapanyagból készítik... vagy megváltoztatott belsõ szerkezettel érhetjük el....(5.. stb.4 Módosított névleges élettartam ISO szerint A névleges élettartamot az 5. hogy a csapágyak minõségét szakadatlanul javítsuk. Amennyiben a kenési körülmények kielégítõek.. Ha bizonyos feltételek mellett egyes esetekben 90 %-nál hosszabb élettartamvalószínûséggel kellene számolni.

A statikus teherbírási érték annak a terhelésnek felel meg. hogy a kenõanyag viszkozitása az adott hõmérsékleten túl alacsony (13 mm2/mp alatt lesz golyós. A statikus teherbírási szám az ISO 76-1987 szerint azt a terhelést adja meg. Ha speciális üzemi feltételekkel van dolgunk.és 20 mm2/mp alatt görgõscsapágyak esetében) vagy ha a fordulatszám alacsony ( n (1/perc) dp (mm)< 10000 ). Ha egy bizonyos megadott alakváltozási értéknél nagyobb alakváltozás lépne fel.esetében. Növekvõ üzemi hõmérséklet esetében a csapágyak anyagainak keménysége csökkenõ tendenciát mutat. . futásánál.0001-szeres mértékû maradandó teljes alakváltozása lép fel. a gördülõcsapágyak további zavartalan üzemelése már a továbbiakban nem biztosított. Ennek mértéke a terhelés nagyságával van arányban. elõfeltétel.2 Ába Üzemi hõmérséklettényezõ 5. az a3-at 1-nél kisebbre kell megválasztani. amikor nincs esély a gördülõtestek és a futópályáik között egységes olajfilmet létrehozni. amely egy meghatározott maradandó alakváltozást eredményez. Az 5. amikor az egyéb üzemi feltételek is jónak mondhatóak.0001-szeres maradó összes alakváltozása az érintkezési ponton a legnagyobb terhelést hordozó gördülõtestecske és futópályája között még általában nem okoz említésre méltó problémát a csapágy mûködésében. Kísérleti alapon megállapították. javasoljuk az NTN-t a problémába bevonni.2 ábrából az üzemi hõmérsékletet kifejezõ tényezõket tudjuk megkapni. 5. hogy a terhelések centrikusak kell. a gördülõtest és a futópályája érintkezési helyein maradandó alakváltozások lépnek fel. Ilyen esetekben elõfordulhat például. Ennek megfelelõen az élettartamuk is lerövidül. úgynevezett kétpólusú nyomás fellépése esetén hozzávetõlegesen a gördülõtest átmérõjének 0. axiális csapágyaknál axiális irányúak. amely mellett a leginkább megterhelt gördülõtest és a futópálya közötti dipól-terhelés az alábbiak szerint alakul: beálló golyóscsapágyaknál: egyéb golyóscsapágyak esetében: görgõscsapágyaknál: 4600 MPa 4200 MPA 4000 MPa Ilyen. hogy a gördülõtestecske átmérõjének 0.5 Statikus teherbírási érték Ha a gördülõcsapágyak terhelés alatt és álló helyzetben vannak vagy csak igen lassú fordulaton mûködnek vagy billenõterheléseknek vannak kitéve. lehet 1-nél magasabb értéket is alkalmazni. Kifejezetten kedvezõtlennek mondható kenési feltételek mellett. hogy legyenek és radiális csapágyaknál radiális.

.... tapasztalati adatok alapján alá és fölé is szokták tervezni..9) képlet és az 5....2 fejezet) mértékét az 5............ a mindenkor elvárt és megkövetelt üzemi viszonyokat... N ( radiális csapágyaknál Cor és axiális csapágyaknál Coa ) a maximális statikai ekvivalens terhelés..4 Táblázat Minimális szükséges statikai teherbírási biztonság So Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet ... amely a statikus terhelési szám figyelembevételével adódik.(5.. nyugodt futást alapul véve a határétéket....... ehhez alapul véve a maximális statikai ekvivanles terhelést...6 Megengedett statikus ekvivalens terhelés A megendedett statikus ekvivalens terhelés (lásd 6..5 bekezdés szerint lehet meghatározni. Az (5. ..5...9) S o: Co: P o: statikai teherbírás biztonsága statikai teherbírási szám......4 táblázat segítségével tapasztalati értékek alapján válik lehetõvé a statikai teherbírási biztonság meghatározása....4... N (radiális csapágyak esetében Por axiális csapágyaknál Poa ) 5..

.... azonban valamennyi csapágy a gép fajtájának adottságainak függvényében még további terheléseknek...... (1) Terhelés a homlokkeréken Terhelések. (6..1...... Az itt bemutatott számítási módozat két leggyakrabban használatos fogaskerék-elrendezésre: homlok és kúpkerekekre érvényes.. N Kr: fogra ható normál erõ............4ig.......1)-tõl a (6................. Ezeket a terheléseket elméletileg lehet meghatározni...(6..... N Ks: radiális erõ.. amely a tengelyeken lép fel..2) ..... Ezek az erõk magukba foglalják a tengely és az arra rögzített elemek önsúlyát...........(ferdefogazású kerék).1. N HP:a hajtás teljesítménye KW n: fordulatszám....... valamint a külsõ erõket a hajtás teljesítményébõl és annak átvitelébõl adódóan.1) .... A terhelés nagyságát a következõ képlettel lehet kiszámítani.2.....) ...3) . 6.....(egyenes fogaskerék).. elõször meg kell állapítani a tengelyre ható erõk értékeit......Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 6....... a 6.......(6. erõhatásoknak van kitéve.....1 Terhelés a tengelyen mérve A csapágyterhelés megállapításához. N Ka: axiális erõ........ fordulat/perc Dp: osztókör átmérõ...... 6..2b) ..(6.......(6.. A csapágyterhelés számítása 6. éspedig tangenciális (Kt) radiális (Ks) és axiális (Ka) erõkre...és ferdefogazással ellátott kerekekre hatnak.1 A fogaskerekek fogainak terhelései A fogaskerekek fogain fellépõ erõket három csoportba lehet sorolni az erõk irányainak figyelembevétele alapján......... Az erõk iránya és nagysága különbözõ és a fogazás fajtájától függ.....4) Kt: kerületi erõ...(6......... melyek egyenes..3 ábrákból vehetõk ki.. mm α: kapcsolási szög β: szögferdeség ..... 6...1 Táblázat Fogazási tényezõ fz 6. amelyeket számítási módszereken keresztül rendkívül körülményes meghatározni...

..(6..Kag: Axiális erõ....... fordulat/perc osztókör átmérõ...2 és 6. amik az adott példában pozitívak..N axiális erõ.5 ábrán a fogaskerék jobbirányú forgással lett ábrázolva.........N radiális erõ....N a hajtás teljesítménye....... N Ívelt fogazású kúpkerekek esetében az erõk iránya a fogferdeség irányának..... KW fordulatszálm......6) Ksp.... . Kt Ks Ka HP n Dpm d β δ : : : : : : : : : kerületi erõ.... A fogazás és a fogferdeségi szög irányai a nagy kerék átmérõjén vizsgálandók és ítélendõk meg.. A 6.. a fenti képlettel történõ elméleti terhelésszámítás eredményét egy fogazási tényezõvel fzvel (6....... A 6....2 táblázatban ezeknek az erõknek a kiszámításához szükséges képletek vannak megadva.......1 táblázat) kell korrigálni.. ezen túlmenõen még attól is függ. amelyek egyenes és spirális kúpkerekekre hatnak a 6.... valamint a forgás irányának a függvénye....(6. (2) Kúpkerekekre ható erõk Azokat az erõket...5) Kap=Ksg........5 ábra szemlélteti. melyik a meghajtó és a meghajtott kerék: A radiális és axiális erõk (Ks) (Ka) irányait a 6. Az egyenesfogazású kúpkerekeknél a β=0-t szükséges figyelembe venni. N Kap..... mm kapcsolási szög ferdeségi szög kúpszög Általában az erõk aránya a tányérkerék és a kis tengelyfogaskerék között a jobbirányba egymáshozrendelt tengelyeknél a következõ: Ksp=Kag..Ksg: Radiális erõ........Mivel a fogaskeréken ténylegesen fellépõ terhelés lökések és rezgések által még tovább növekedhet.......5 ábrákon találhatjuk meg.. (az óramutató járásával azonos irány)...

..1...8) Kr fb : Radiális erõ N : Táblázati tényezõ a 6.. és szíjhajtások teljesítményátvitele során lépnek fel. hogy az elméletileg megállapított lengésekbõl és lökésszerû terhelésekbõl kifolyólag adódó erõhatások lényegesen magasabbak a valóságban.........6..és szíjhajtás-tényezõk 6.3 Terhelési tényezõ Gyakorta elõfordul....3 táblázatból vehetõ 6.........(6......... amelyek a lánc............7) Kr : Kerületi erõ N HP : Átvivendõ teljesítmény KW Dp : Osztókör átmérõ A szíjhajtásokat egy elõre meghatározott elõfeszítési értékre állítják be annak érdekében...8) képlettel tudjuk kiszámítani.2 Lánc..(6.........7) képlet segítségével számíthatóak ki...... Ezt a (6...2 Táblázat Erõhatások kúpkeréken 6.......3 Táblázat Lánc. Ennek az elõfeszítésnek a radiális erõhatását szíjtárcsák esetére a (6.1.9) képlettel és Terhelés fajtája fw Alkalmazási terület ...és szíjhajtások erõhatásai Azok a kerületi erok..... Lánchajtásokhoz a lengõ és lökésszerû terheléseket az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani: ........... hogy az erõátvitel zavartalanul megtörténjék........ a (6.............. ...

egy terhelési együttható figyelembevételével tudjuk megállapítani. ...........................................................(6.9) K : tényleges erõ N Ke : elméletileg számított erõ N fw : terhelési együttható

Csekély, kis kökésszerû terhelések Közepes lökésszerû terhelések Nehéz lökésszerû terhelések

1,0-1,2

Elektromotorok Vasúti jármûvek, gépkocsik, hengermûvek, fémfeldolgozó, papír-, gumi-, textilgépek. irodagépek, kégiközlekedési eszközök, nyomdagépek Zúzók, mezõgépek, építõgépek, daruk.

1,2-,15

1,5-3,0

6.2 Csapágyterhelés
Statikus erõk, melyek a tengelyeken lépnek fel, a csapágyon át kerülnek felvételre és elosztásra. Például a 6.7 ábra szerinti hajtómûtengelyre ható csapágyterheléseket a (6.10) és a 6.11) képletekkel lehet kiszámítani ......................................(6.10) ...................................(6.11)

6.4 Táblázat Terhelési együttható fw

FrA FrB Krl Ka KrII Dp l

: : : : : : :

az A csapágy radiális terhelése, N a B csapágy radiális terhelése, N az I. fogaskerék radiális terhelése, N az I.fogaskerék axiális terhelése,N a II.fogaskerék radiális terhelése, N I. fogaskerék osztókörének átmérõje, mm csapágytávolság, mm

6.3 Közepes terhelés
Igen sok alkalmazási esetnél az üzemi csapágyterhelések egy elõre meghatározott periodikus munkalefutás szerint megváltoznak. Egy leegyszerûsített számítás szerint ilyen esetekben egy megváltoztathatatlan közepes terhelésre számítják át (Fm)ami azután megközelítõleg azt az élettartamot adja meg, mint amit a változó terhelési módozatnál kapnánk meg. (1) Lépcsõs terhelésváltozások A közepes csapágyterhelés (Fm) a lépcsõs terhelési módozatnál a 6.8 ábra szerint a (6.12 ) képlettel számítható ki. F1, F2, ..., Fn a csapágyterheléseket, n1, n2, ..., nn és t1, t2, ..., tn pedig a fordulatszámokat és idõegységeket jelentik. .....................................(6.12)

P=3

: golyóscsapágyaknál

p=10/3: görgõscsapágyaknál (2) Periodikus terhelésváltozások Ha mint idõfaktor a terhelés a 6.9 ábra szerint visszatérõen periodikusan változik, az Fm közepes terhelést a (6.13)képlettel lehet kiszámítani. .............................(6.13) (3) Lineáris terhelésváltozások A (6.14) képlet segítségével az Fm közepes terhelést és a 6.14 ábra szerint lehet számítani. ...........................................(6.14) (4) Szinuszos terhelésváltozások A közepes terhelést (Fm) a szinuszos terhelésváltozás esetében a 6.10 (a) és (b) ábrák alapján, illetve a (6.16) képlettel lehet megközelítõlegesen megállapítani. .................................................(6.15) ..................................................(6.16)

6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés
A csapágyakra legtöbbször egyidejûleg dinamikus, radiális, valamint axiális terhelések hatnak. Ezt a feltételezett nagyság és irány szerinti állandó terhelést, amely ugyanazt az élettartamot eredményezi, mint a valóságban ható radiális és axiális terhelések, dinamikus ekvivalens terhelésnek fogjuk nevezni. Radiális csapágyaknál ezt a dinamikus ekvivalens terhelést radiális dinamikus ekvivalens terhelésnek és axiális csapágyak esetében axiális dinamikus ekvivalens terhelésnek nevezik. (1) Dinamikus ekvivalens radiális terhelés A (6.17 ) képlettel a dinamikus ekvivalens terhelés az alábbiak szerint adódik: ...........................................(6.17) Pr Fr Fa X Y : : : : : radiális dinamikus ekvivalens terhelés. N a terhelés radiális komponense, N a terhelés axiális komponense,N radiális tényezõ axiális tényezõ

Az X és az Y értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve, azokat csapágytáblázatból tudjuk kivenni. (2) Dinamikus ekvivalens axiális terhelés,N A 90 fokos kapcsolási szöggel rendelkezõ csapágyak általában nem alkalmasak radiális terhelések felvételére. Axiális

önbeálló görgõscsapágyak azonban kisebb axiális irányú terheléseket még elbírnak. A dinamius ekvivalens axiális terhelés a (6.18) képlettel számítható ki. ....................................................(6.18)
(Feltétel: Fr/Fa ≤ 0,55)

Pa : dinamikus ekvivalens axiális terhelés, N Fa : a terhelés axiális komponense,N Fr : a terhelés radiális komponense,N

6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
Tételezzük fel, hogy a statikus ekvivalens csapágyterhelések nagyságrendje és irányai állandóak, ami álló csapágy esetében a gördülõtest és annak futópályája közötti érintkezési helyen ugyan azt a maradandó alakváltozást eredményezi, mint a tényleges terhelés az egyidejûleg ható radiális és axiális terhelésekbõl adódóan. Ez radiális csapágyaknál radiális terhelésre vonatkozik, axiális csapágyak esetében lényegében csak axiális terhelésekre, melyek centrikusan hatnak. Ezeket a terheléseket mint statikus ekvivalens radiális terheléseket vesszük a radiális csapágyak, és statikus ekvivalens axiális terheléseknek az axiális csapágyak esetében. (1)Statikus ekvivalens radiális terhelés A statikus ekvivalens radiális terhelés a (6.19) és a (6.20) képletek segítségével számítható ki. A mindenkori magasabb értékeket kell a Por-hez figyelembe venni. ...................................(6.19) ..........................................................(6.20) Por Xo Yo Fr Fa : : : : : statikus ekvivalens radiális terhelés,N statikus radiális tényezõ,N statikus axiális tényezõ,N radiális komponens,N axiális komponens,N

Az Xo és Yo értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve és csapágytáblázatból lehet azokat kivenni. (2)Statikus ekvivalens axiális terhelés Az axiális önbeálló görgõscsapágyaknál a statikus ekvivalens axiális terhelést a (6.21) képlet segítségével tudjuk számítani. ...................................(6.21) Poa : statikus ekvivalens axiális terhelés,N Fa : axiális komponens,N Fr : radiális komponens, N ha Fr/Fa ≤ 0,55

6.4.3 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
A nyomási középpont a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és kúpgörgõs csapágyaknál, amint az a 6.12 ábra szemlélteti, a csapágyközéptõl kijjebb helyezkedik el, és a csapágytáblázatokban meg van adva. Radiális terhelések mellett a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és a görgõscsapágyaknál egy axiális irányba ható erõ is jelen van, ami a csapágyrészeket egymástól elválasztani igyekszik. Ezeket a csapágyakat általában egy azonos felépítésû úgynevezett második csapággyal 0- vagy X-elrendezésben párosítják. Az axiális erõt a külsõ axiális terheléshez hozzá kell adni és kiszámítani a (6.22 ) képletbõl tudjuk. .........................................(6.22) A 6.5 táblázatban megtaláljuk a megfelelõ formulákat különféle csapágyelrendezésekhez a dinamikus ekvivalens radiális csapágyterhelés megállapításához.

Megjegyzések: 1) A képletek olyan csapágyakra vonatkoznak, amelyek üzemi állapotukban csapágyhézag nélkül és elõfeszítésmentesen dolgoznak. 2) Radiális terhelések, melyek a táblázatban nyilakkal jelzett irányokkal ellentétes irányúak, pozitív terhelésnek értendõek. 6.5 Táblázat Csapágyelrendezések dinamikus ekvivalens csapágyterhelések esetében

Elõzõ fejezet

Visssza a tartalomhoz

Következõ fejezet

..........(7....... . Ezeknek a szoros tûrésekkel ellátott ülékeknek az alkalmazása természetesen megnehezíti a csapágygyûrûk kiszerelési munkáit......N statikus teherbírási érték.. hogy a relatíve vékonyfalu gyûrûk a terhelést a teljes kerületen vegyék át.... Ezeket a relatív elmozdulásokat a csapágygyûrûk tengelyek és a házban elhelyezkedõ ülékek között végül is általában radiális irányú rögzítéssel a megfelelõ illesztési értékek kiválasztásával és biztosításával tudjuk biztosítani..... illetve forgási irányokba.................. mm 3) Tényleges illesztési túlfedés A csapágy beépítését követõen a tényleges illesztési túlfedés eltérést mutat a várt értékhez képest..N 2) Tûréstúlfedés..... csúszókarcolásokat okozhatnak.. mint a tengelyek.... mm radiális ero. axiális..2) képletek segítségével számolhatóak ki... a túlfedés a hõmérséklet növekedésével csökken...... Ha egy szét nem szerelhetõ csapágy mindkét gyûrûjét besajtoljuk..1 A csapágy rögzítése Gördülõcsapágyak belsõ és külsõ gyûrûit a tengelyen és a házban radiálisan rögzíteni szükséges annak érdekében.........1) Ha .... ezzel kedvezõ megtámasztást biztosítva a rendszernek....... A csapágygyûrûk szoros illesztésén keresztül egyúttal azt is el tudjuk érni. Ha . 7.3) képlet a valóságos üzemi körülményeknek megfelelõan adja meg a szükséges átfedést hõmérsékletkülönbség alapján....... Ezt a tényleges mérési ........... csapágyfurat névleges mérete.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 1)Terhelés és illesztési túlfedés A minimálisan szükséges illlesztési túlfedés mértéke tömör tengelyeknél meghatározott radiális terhelések esetében a (7........................mm a belsõ gyûrû szélessége.. hogy a csapágyak a terhelés során ne tudjanak elmozdulni. A (7... Illesztések 7......... Ezek az esetleges elmozdulások ledörzsöléses sérülésekhez vezethetnek a csapágygyûrûk és a ház felülete mentén és illlesztési rozsdásodást..(7.(7........2) ∆dF d B Fr Cor : : : : : ténylegesen szükséges átfedés..............3) ∆dT ∆T d : : : a hõfokváltozás miatt szükséges illesztési túlfedés a belso gyuru és a tengely közötti homérséklet különbség a csapágy furatának névleges mérete. Ezzel a csapágyak teljes teherbírási képességét ki tudjuk használni.. Ilyen esetekben ugyanis relatív elmozdulások léphetnek fel a tengely és a csapágyak belsõ gyûrûi között radiális.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 7. egy laza csapágyelrendezési funkciót axiális irányba már nem tudunk a házban vagy a tengelyen létrehozni.......1) és a (7.. hõmérsékleti feltételek Miután üzemi körülmények között a csapágyak magasabb hõmérsékleten vannak.

4)Maximális túlfedés A csapágyak illesztési túlfedésekkel történõ beszerelése során a tengelyben és a házban húzó-és nyomófeszültségek lépnek fel a csapágy belsõ-illetve külsõ gyûrûiben. . tengelyek alakhibái ne adódhassanak át a csapágygyûrûre. Ez az eltérés az érdességi csúcsok elsimitásából adódik. házakban a maximális illesztési túlfedést 1/1000 érték körül célszerû megválasztani.eredménybõl lehet megállapítani. Ilyen alkalmazásoknál kisebb fix ülékeket használunk annak érdekében. hogy beépítésre kerüljenek. hogy a házak. A soron következõ beépítési példák esetében normál kivitelben fix-ülékes beépítést szükséges alkalmazni: Magas terhelések.vagy sem 3) a csapágygyûrûn fellépõ kerületi erõ 4) A csapágygyûrûn pontterhelés van vagy meghatározatlan a terhelés iránya. fix ülékkel kell. Szerszámgépeknél más a legmagasabb futáspontossági igényeket megkövetelõ berendezéseknél preciziós tengelyek és pontossági csapágyak kerülnek felhasználásra. melyek kerületi terheléssel vagy meghatározatlan terhelési irány mellett üzemelnek. amit a szükséges túlfedés meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni. élettartamát lerövidítik. Ezek a feszültségek elõbb-utóbb a csapágy elfáradásához vezetnek. Mivel a nem szétszerelhetõ csapágyfajták be.3 Az illesztések kiválasztása Az illesztés optimális megválasztása fõleg a következõ tényezõk figyelembevételétõl függ: 1)a csapágy terhelésének faja és iránya 2) a csapágygyûrû üzemközben forog-e. A belsõ. valamint a felületi érdességbõl az illesztési résznél. Pontterhelés esetében a csapágygyûrûknél a tolóülékes. vagy laza ülékes megoldás is kielégítõnek tekinthetõ. 7. például a mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. lökésszerû igénybevételek. lengõ terhelések. Ezért tengelyeken. ha mindkét csapágygyûrût fix ülékkel építik be. kis falvastagságú házak. a lehetõségek figyelembevételével az egyik csapágygyûrûnél laza üléket kell alkalmazni. A tényleges és a látszólagos túlfedések közötti összefüggés az illesztési helyen a felületi érdesség alapján állapítható meg.és kiszerelési mûveletei igen körülményesek. külsõ gyûrûknél törések is bekövetkezhetnek. könnyûfém és mûanyag házkialakítások. hornyos tengelyek. Azok a csapágygyûrûk.

Könnyûfém öntvényekbõl készült házak esetén általában merevebb illesztés szükséges az itt feltüntetett értékeknél. valamint a csapágy furatának és a hozzátartozó tengelynek leggyakoribb illesztéseit (mérettûréseit). A 7. vagy váltakozóan nagy terhelések Normáltól a nagy terhelésekig Nagy terhelések. Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak eltérõ furat és külsõ átmérõ illesztésekkel kerülnek gyártásra.6.4 Illesztési ajánlások Az ISO 286 és a JIS B0401-ben a gördülõcsapágyak tengelyátmérõire és a házfuratok méreteire metrikus kivitelben tûréseket határoztak meg. mint a kúpgörgõs csapágyak collméretû-kivitelei.1 Táblázat Tengely.és házillesztések a terhelés fajtájától függõen 7. A 7. nagysága.7. 0.8 táblázatban ajánlott illesztéseket mutatunk be coll méretekre vonatkozóan.2 -tõl a 7. csekély falvastagságok. stb. A 7. Általános irányvonalak radiális csapágyak illesztéseihez (JIS KI. A 7. úgy mint a csapágy fajtája.2 (1) Táblázat Házillesztések Házillesztések H7 G7 JS7 K7 M7 M7 N7 P7 Csaágyfajta A terhelés formája Golyóscsapágyak Henger és kúpgörgõs csapágyak Tengelyátmérõ mm Beálló görgõs csapágyak Tengelyillesz-tések h5 -18 - - . a terhelések formái.6 táblázatban illesztési méreteltéréseket találunk.6X) Házak Osztatlan vagy osztott házak Pontterhelés a külsõ gyûrûn A terhelések fajtái A terhelések valamennyi fajtája Meleghozzávezetés a tengelyen keresztül Könnyûtõl a normálig Meghatározatlan terhelési irány Normáltól a nagy terhelési értékekig Nagy terhelések Osztatlan házak Kerületi terhelés a külsõ gyûrûn Könnyû.5 táblázatokban illesztési ajánlásokat találhatunk a lényegesebb befolyásoló tényezõk figyelembevételével. amiket azután különbözõ pontossági osztályokba soroltak be. 7. erõs lökésszerû terhelések Megjegyzések: Ezek az illesztések szürkeöntvény és acélöntvény házakra érvényesek.1 ábra mutatja be a csapágyház furatának és a gördülõcsapágy külsõ átmérõjének.

200 200 - .280 280 .40 40 .100 100 .140 140 .100 100 .140 140 .40 40 .280 - .12Cr nagy terhelés: Pr> 0.200 200 .140 140 .kis és váltakozó terhelések Kerületi terhelések a belsõ gyûrûnél vagy nem meghatározható terhelési irány Normáltól a nagy megterhelésekig 18 .100 100 .100 100 . 2)Minden radiális csapágy axiális terhelése esetén valamennyi átmérõre js6 tûrést ajánlunk.140 140-220 .12Cr Jelentések: Pr: ekvivalens radiális terhelés Cr: dinamikus teherbírási érték 7.65 65 .200 .18 18 .140 140 .500 50 . vagy lökésszerû terhelések A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága szükséges A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága nem szükséges - Minden tengelyátmérõ g6 Ponnterhelés a belsõ gyûrûn Minden tengelyátmérõ h6 Csapágy kúpos furattal szorítóhüvellyel A terhelések valamennyi formája Minden tengelyátmérõ h9/IT5 Megjegyzések: 1)Ezek az ajánlások tömör acél tengelyekre vonatkoznak.400 50 . 3) A terhelések az alábbiak szerint kerülnek megítélésre: kis terhelés: Pr ≤ 0.06Cr < Pr ≤ 0.2 (2) TáblázatTengelyillesztések Radiális csapágyak illesztései 0 pontossági osztály .200 200 .06Cr normál terhelés: 0.100 100 .140 140 - js6 k6 m6 js5 k5 m5 m6 n6 p6 r6 n6 p6 r6 Csapágy hengeres furattal Igen nagy.40 40 .

7.6 (2)Táblázat Illesztések ház/csapágy Kúpgörgõs csapágyak illesztései hüvelyk méretekkel (ANSI KI. 4) .6 (1)Táblázat Illesztések tengely/csapágy 7.

L=laza.1) Csak köszörült tengelyeknél 2) Negatív tûrésekkel rendelkezõ csapágyaknál azonos illesztéseket lehet venni 3) T=fix. mm 7.7 (1) Táblázat Tengelyillesztések . d=belsõ gyûrû furata.

1) A belsõ gyûrûkhöz negatív tûrésértékeknél azonos illesztéseket lehet alkalmazni 2) T=fix. L=laza 7. 43 és 0) .7 (2) Táblázat Házillesztések Hüvelyk rendszerû kúpgörgõs csapágyak illesztései (ANSI KI.

8 (1) Táblázat Tengelyillesztések .A belsõ gyûrû maximális furata: 241.300 mm a 0 oszályú termék esetében 7.

radiális és axiális irányokba elmozdítható. Görgõscsapágyaknál ez a rugalmas alakváltozás a mérési terhelés befolyása kapcsán olyan csekély........2 A csapágyhézag megválasztása A gördülõcsapágyak csapágyhézaga üzemi körülmények közötti meghatározott értéke ( a tényleges csapágyhézag) az eredeti csapágyhézaghoz képest általában (beépítés elõtti érték) kisebb. Ugyanakkor ennek a terhelésnek kapcsán egy kisebb mértékû rugalmas alakváltozás következik be a futópálya és a gördülõtest érintkezési helyén.... amelyik fix-elrendezésû...1 táblázat mérési terhelési értékeket ad meg mélyhornyú golyóscsapágyakra. Ezért a mért csapágyhézag kismértékben a ténylegesnél nagyobb értéket eredményez.1 ábra is szemlélteti.. ..1 Táblázat Mérési terhelési és korrekciós értékek mélyhornyú golyóscsapágyaknál 8...1 Csapágyhézag Csapágyhézagnak azt a méretet nevezzük. míg az axiális irányú eltolás mértékét pedig axiális csapágyhézagnak nevezzük. Amint azt a 8. melegedésre.1) képlettel a beeépítést megelõzõen a szükségelt csapágyhézagot oly módon tudjuk meghatározni... Mivel üzemi körülmények között a tényleges csapágyhézag többek között befolyással bír a csapágy élettartamára. amely mellett egy csapágygyûrû axiális vagy radiális irányba a másikkal szemben egy határértékrõl egy másik határértékre elállítható...... mm : csapágyhézag csökkenése tûrési átfedés miatt. A csapágyhézag meghatározásához a csapágyat elõzetesen egy kisebb elõterhelésnek vetjük alá.. hogy a gyakorlatban elhanyagolható.. hogy az normál üzem esetén optimális legyen. A radiális irányú eltolás mértéket radiális csapágyhézagnak.. a csapágyhézagot úgy kell megválasztani... mm : csapágyhézag a hõmérsékletkülönbségbõl adódóan a belsõ és a külsõ gyûrûk között. A 8... hogy üzemelés során optimális körülmények lépjenek fel.. mm ..1) δeff δo δr δt : üzemi tényleges csapágyhézag.. amit mérési terhelésnek is neveznek oly módon..(8. mm : csapágyhézag a beépítést megelõzõen.. Tényleges üzemi csapágyhézag A (8. 8. csapágyak rögzítése 8. hogy pontos és megismételhetõ mérési eredményeket lehessen biztosítani. így például a tûrésátfedésekre valamint üzemközben a belsõ és külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbségek következtében fellépõ csapágygyûrû-tágulásra.. lengések és zajszintek kialakulására az adott csapágy esetében. Csapágyhézag.. Ez több tényezõ befolyására vezethetõ vissza. eltolható... feltüntetve egyben a megfelelõ korrekciós értékeket is a mérési terheléssel összefüggésben. egy szabad csapágygyûrû a másikkal szemben.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 8..

melyek megfelelõ felhasználási esetekben és valós üzemi feltételek között jól felhasználhatóak. A gyakorlatban azonban ezt az optimális értéket rendkívül körülményes megközelíteni. °C : a külsõ gyûrûfutópálya átmérõje........ mm : gördülõcsapágy acélok tágulási együtthatója. Ez a változás a tûrési átfedés mértékének 70-90 %-át teszi ki.. Ezért a csapágyhézagot úgy kell megválsztani.Tûrési átfedések következtében fellépõ csapágyhézagcsökkenés: A belsõ és a külsõ gyûrûk. melyek a tengelyre. mm A Do külsõ gyûrû futópálya átmérõje a (8. mm : a csapágy külsõ gyûrûjének névleges átmérõje.. estenként nem mindig pontosan meghatározható üzemi viszonyok miatt elõfordul....... (1.. míg a házban összeszûkülnek. a tengely és a ház kialakításától.. hogy kis elõfeszítésekbõl nagy elõfeszítések lépnek fel....... Ezáltal a csapágyhézag csökken....5) képletekkel számítható..... Az ilyen alapokon jelentkezõ különbözõ hõtágulások a csapágyhézagot az üzemelés során tovább csökkentik.. A tágulás..3) δt α ∆T Do : csapágyhézag csökkenése a hõmérsékletkülönbség hatására..... . bizonyos üzemi feltételekhez ajánlhatóak......(8...4) és (8..2 táblázatban csapágyhézag-csoportok találhatóak a CO csapágyhézagon túlmenõen.5) d D : a csapágy furatának névleges mérete...2) δf : csapágyhézag-csökkenés a mérettúlfedés miatt.(8... üreges tengelyek vannak jelen............ akkor a külsõ és a belsõ gyûrûk közötti hõmérsékletkülönbség akár még magasabb is lehet.. normál fordulatszámon és hõmérsékleti viszonyok között a standart CO csapágyhézag az üzemi körülmények során kielélgítõ csapágyhézag méreteket eredményez.... normál terhelésnél és illesztések esetében.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához Elméletileg az optimális csapágyélettartam akkor érhetõ el.... illetve az összeszûkülés mértéke csapágyfajtától. .. Szokásos üzemi körülmények mellett...............(8........ A csapágyhézag csökkenése üzemi körülmények között a belsõ és külsõ gyûrûkön mérve a hõmérséklet hatására az alábbiak szerint alakul: üzemelés során a gördülõtestek és a külsõ gyûrû hõmérséklete normál esetben 5-10 °C fokkal emelkedik meg.2·10-6/°C) : a belsõ és a külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbség.... Golyós és önbeálló csapágyak esetén ... A 8. nagyon kedvezõtlen súrlódási viszonyokhoz vezethet..... hogy üzemi körülmények között is egy csekély mértékû hézag legyen biztosítva.............. ha a csapágyhézag megközelítõleg nullával egyenlõ vagy a csapágy csekély elõfeszítéssel szerelt..........(8.. valamint anyagától függ.. (negatív csapágyhézag).. pl. . mm ∆deff : a tényleges mérettúlfedés értéke.... mialatt a tengely hõforrásokkal áll összeköttetésben....... Ha a leadott hõ kedvezõ elvezetési feltételekkel találkozik a ház esetében.. forró közegek... mm 8.......4) Görgõs csapágyaknál (kivéve az önbeállókat): . illetve a házba szoros illesztéssel kerülnek beszerelésre.. a tengelyen tágulnak.. ami azután a csapágy élettartamát drasztikusan lecsökkentheti....... A változó. hõfejlõdéshez.

4 Beálló golyóscsapágyak radiális csapágyhézag értékei Megjegyzés: A fenti adatok csak a hatásszöggel ellátott csapágyakra érvényesek. 8.8.5 Radiális csapágyhézag értékek kétsoros és párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakhoz .

C0NA és a C1NA csak P5 vagy ennél pontosabb tûrésekkel készülhet 8. NU 310 NA 2) C9NA.8.7 Táblázat Hengergörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei Nem csrélhetõ illetve párosítható gyûrûk .6 Táblázat Hengergörgõs és tûgörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei (csapágyak hengeres furatokkal) 1) Normál hézagú csapágyak utójele csak NA. pl.

Meghatározott esetekben és feltételek között a csapágyak elõfeszítésének alkalmazásával növelni tudjuk a fordulatszámot és javítani a futáspontosságot. 322X és a 323C csapágyak) 8. csökkenteni lehet a zajszintet. vagy rúgóerõ alkalmazásával. Bizonyos esetekben negatív csapágyhézagot szoktak elõfeszítéssel alkalmazni. A radiális és axiális tengelyirányban történõ eltolódások külsõ erõk behatása ellenére is ezzel kiküszöbölhetõvé válnak.5 ábrán is láthatjuk. párhuzamosan elrendezett kúpgörgõs csapágyak axiális csapágyhézag értékei. amint azt a 8. amely a csekély mértékben terhelt nagy fordulatszámon dolgozó csapágyak esetében megakadályozza a gördülõtestek csúszását.8 Táblázat Kétsoros.4.4 Csapágyelõfeszítés Gördülõcsapágyak üzemi körülmények között általában csekély csapágyhézaggal futnak.9 Táblázat Beálló görgõscsapágyak radiális csapágyhézag értékei 8. javul a rezgésállapot. Gyakorta páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyakat axiálisan elõfeszítenek. Elérhetjük az elõfeszítést például merev beállítással. A ferdehatásvonalú kúpgörgõs csapágyakat túlnyomó részben elõfeszítéssel szerelik. . növelni lehet a csapágy merevségét.1 A csapágyak elõfeszítésének okai Elõfeszítés során a csapágyak gördülõterhei és a futópályái a kapcsolódási zónában azonos feszültségeknek vannak kitéve.8. 8. metrikus kivitel (nem tartoznak bele a 329X. valmint egy minimális terhelést tudunk biztosítani. illetve ezeket az elmozdulásokat minimalizálni tudjuk. A negatív csapágyhézagot az elõfeszítéssel tudjuk jellemezni. amelyek a gördülõcsapágyak rugalmas alakváltozási terébe esnek. illetve hatnak. Az elõfeszített axiális és hengergörgõs csapágyaknál ily módon kedvezõbb gördülõtest megvezetés érhetõ el. Ezzel a módszerrel a csapágyak merevségének növelését érjük el.

célja és jellemzõi találhatók. A 8. A II. hogy az I. hogy az elõfeszítés megszûnik. Ezzel egy F0 axiális elõfeszítési érték jelentkezik mindkét irányban.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái A 8. . A közepes. 8. csapágy merevsége megnövekszik.12 táblázatban normál elõfeszítési értékek szerepelnek párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakra. vagy külsõ terhelés megváltozásán keresztül hosszirányban elmozdulást végez. ez abban az esetben is igaz. és a II. akkor minden belsõ gyûrû δ0 értékkel eltolódik. ez azt eredményezi. csapágyakra ható erõk megfelelnek az FI illetve az FII nek. Elõre meghatározott merev elõfeszítést alkalmazunk abban az esetben. az I.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége A 8. melynek értéke δa.5 ábrán látható.4. Amikor a páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyak belsõ gyûrûinek homlokfelületei beszerelésre kerülnek. csapágy δb értékkel eltolódik olymódon. mint δb . Ha az Fa erõt elérik. javítja.8. vagy a csapágytávolság megváltozik.4. csapágy belsõ gyûrûjénél.11 táblázatban a csapágyelõfeszítés fõ módjai. amikor egy erõs és egyben nagy merevségû helyzetet kívánunk létrehozni. Mivel a δa eltolódási érték kisebb. A rugós megoldású elõfeszítés elõnye az. Egy külsõ axiális erõhatásra (Fa) újabb axiális eltolás lép fel a I. csapágy belsõ gyûrûje ezáltal tehermentesítve lett a I. vagy erõsebb elõfeszítés a csapágy merevségét biztosítja. hogyan javul a csapágyak merevségi állapota az elõfeszítés függvényében. hogy a feszítés ereje állandó. ha a tengely netán hõmérsékletváltozási hatásokra. A tengelyek megvezetésének pontossági biztosítása céljából kis és közepes mértékû elõfeszítéseket alkalmaznak.

közepes és nagy elõfeszítéseket jelentenek 8.12 Táblázat Általános elõfeszítési értékek ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .Megjegyzés: a GL/GN/GM/GH kiegészítõ jelek kis. normál.

2 . amelyek megnövelt terheléssel futnak. továbbá azt. amelyben a csapágy azonos viszonyok szerint képes futni anélkül. A megengedett határfordulat alapvetõen a csapágy fajtájától. hogy egy meghatározott üzemi hõmérsékletet túllépne. nagyságrendjétõl.03). akkor a kenõanyagok elvesztik kenési képességüket és a csapágyak funkcióját kedvezõtlenül befolyásolja. feltételezve a szakszerû beépítést.09≤CI. terhelési tényezõk figyelembevételével fL és fc kell a 9. Határfordulatszámok A surlódási hõ keletkezése miatt az emelkedõ fordulatszámokkal arányosan az üzemi hõmérséklet is emelkedni fog.Fa/Fr≤0. Olyan csapágyak határfordulatszámait. Ha most már a hõmérséklet egy meghatározott értéket túllép. A csapágytáblázatokban szereplõ határfordulatszámok olaj és zsírkenés esetén érvényesek NTN normál kivitelû csapágyakra normál üzemi körülmények mellett. Golyóscsapágyak esetén a határfordulatszámot érintkezõ tömítéses kivitelnél LLUkivitelben az érintkezõ tömítés kerületi sebessége határozza meg.1 és 9. Ezért azt a maximális fordulatszámot.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 9. a kenéstõl és a hõelvezetéstõl függ. hogy a kenés márkás kenõanyagokkal szakszerûen. Ugyancsak feltételezzük a normál terhelést (P 0. a kosár konstrukciójától. a terhelés nagyságától. határfordulatszámnak nevezünk. elõírásszerûen a megfelelõ mennyiségben megtörténik.

az NTN visszakérdezésre szívesen ad további útmutatásokat. Olyan esetekben. továbbá speciális intézkedések. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . mint a vízszintes elrendezésû tengelyek esetében. a kenõanyagelosztás és kosárvezetés miatt kedvezõtlenebb körülmények hatnak. melyek függõleges tengelyen helyezkednek el. Célszerû minden esetben az NTN konzultációja. ha bizonyos elõfeltételek teljesülnek. mint például a fentiekben említettek végrehajtása. amikor nyilvánvalóan a táblázati értékek túllépésre kerülnek. A megadott határfodulatok értékeit megnövelt pontosságú csapágyak esetében túl lehet lépni abban az esetben. melyekre az itt feltüntetett adatok nem nyújtanak információkat. Ezek többek között a meghatározott kosárkonstrukciók. Olyan radiális csapágyaknál. valamint csapágyanyagok.csapágytáblázatok alapján megállapítani. Ezeknél az eseteknél a biztonsággal megengedhetõ határfordulatszámot a táblázati értékek 80 %-ára kell korlátozni.

...... ami a hõmérséklet megemelkedéséhez vezet.8-ig 0..7-tól 2.....0-ig 1... végül általában egy állandó hõmérsékleten tartás következik be. ..... mm Bár a súrlódási szám µ többek között a terheléstõl..8-tól 1.... Súrlódás és melegedés 10..5-ig 1..5-ig 1..1) Q: M: n: Hõmennyiség.... 1/perc Egy csapágy üzemi hõmérsékletének emelkedése a csapágyban keletkezett és az abból elvezetett hõmennyiség különbsége.0-tól 1.0-tól 2..2-ig 1..0-tól 3.0-tól 1.. csapágyfurattól és a súrlódási nyomatéktól függõen. mint a csúszócsapágyak esetében. A hõfejlõdés értékét a súrlódási veszteségek alapján durván a (10........1 táblázat segítségével megközelítõleg megállapítható és alkalmazható különféle csapágyakra ez a súrlódási szám.....5-ig 2. kenési körülményektõl és fordulatszámtól is függ....... Gyakorlati tapasztalatok alapján az elsõ üzembe helyezések során elõször gyorsan nõ a csapágy üzemi hõmérséklete. N furatátmérõ......1) µ: M: P: d: Súrlódási szám Súrlódási nyomaték..2) képlet segítségével tudjuk kiszámítani.... Különösen az induláskor a gördülõcsapágyaknál fellépõ súrlódás lényegesen kisebb.... A súrlódási szám gördülõcsapágyakra µ túlnyomórészt a terheléstõl......0) képlettel kiszámítható... .(10..1 Súrlódás A gördülõcsapágyak egyik fontos jellemzõje a kis súrlódási tényezõ...0-ig 10. Nmm csapágyterhelés..... melegedés Megközelítõleg minden súrlódási veszteséget a csapágyaknál hõfejlõdésre vonatkoztatva értünk. kW Súrlódási nyomaték..0-tól 3... Csapágyfajták Mélyhornyú golyóscsapágy Ferdehatásvonalú golyóscsapágy Beálló golyóscsapágy Hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy Kúpgörgõs csapágy Beálló görgõscsapágy Axiális golyóscsapágy Axiális görgõscsapágy Súrlódási szám µx10-3 1. majd ezt követõen lelassul a melegedés..0-tól 1......Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 10. a (10.5-ig 2.. ..5-ig 2.....(10.. Nmm fordulatszám... a 10..2 Hõfejlõdés..2-tól 1..

túl magas csapágy-elõfeszítés. melegedés tömítés. túl kis csapágyhézag. a ház és egyéb elemek hõelvezetésétõl. a hõelvezetõ felületek méreteitõl és tömegétõl a jelenlévõ kenõanyagok mennyiségétõl. végül a környezeti hõmérséklettõl függ. idegen anyagok jelenléte a csapágyban. hogy valamilyen funkcionális hiba van a rendszerben. Ha a hõmérséklet állandóan emelkedik.Ennek az állandó értéknek az eléréséig szükséges idõtartam általában a csapágyban keletkezõ hõmennyiségtõl. Ez a következõ okokra vezetheõ vissza: pillanatnyi terhelések. ebben az esetben arra kell következtetnünk. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . vagy egyéb géprészek súrlódása miatt. így nem áll be a tehetetlenségi hõfok. vagy túl sok kenõanyag jelenléte. nagyon kevés.

Ezeken kívül léteznek szervetlen sûrítõanyagok. Az adott üzemi feltételek figyelembevétele mellett minden csapágyfajtára az adott csapágynak megfelelõ kenõanyagokat kell alkalmazni. a gyártók által közölt adatokat alaposan ellenõrizzék. Sûrítési célokra szappanokat és egyéb adalékanyagokat használnak fel. stb. Sûrítéshez fémszappanokat.2 Zsírkenés Mivel ma már világméreteken a nagy megbízhatóságú kenõanyagok rendelkezésre állnak. Az alapolajok minõségét és fajtáit fõleg a kenõzsír jellemzõi határozzák meg. 3. florolajat. nátrium-. a csapágyak tömítési feladatai nem jelentenek komolyabb problémát.2. mint például a molibdénszulfidos grafit. stb. például lítium-.1 Gördülõcsapágyak kenése Annak érdekében. mielõtt a kenõanyag kiválasztásra kerül. Az egyes kenõanyagok fontosabb tulajdonságait három összetevõvel határozhatjuk meg: Az alapolaj. A kenés 11. és az adalékanyagok. valamint biztosítja a megfelelõ tömítettséget megakadályozva azt is. a futópályák és a kosár között fémes érintkezés ne léphessen fel. valamint a fluorszén. A sûrítõanyagok befolyásolni képesek a kenõzsírok speciális tulajdonságait.3 Sûrítõanyagok A kenõanyag zsírállaga keménységének biztosítása érdekében az alapolajokat sûrítõ anyagokkal vagy szappanokkal keverik. 11.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 11. Alapfeltétel a megfelelõ minõségû megbízható kenõanyagok felhasználása. és szerves sûrítõanyagok. Néhány standard kenõanyagot és tulajdonságait feltüntetjük a 11. ajánljuk. hogy a kenõanyagok a csapágyból eltávozhassanak. így az üzemi . A gördülõcsapágyakat általában zsírkenéssel látják el. Mivel a zsírok. 2. Ezen túlmenõen a kenõanyagok továbbbi feladatai a következõk: 1. 11. például szilikonolajat.2 Alapolajok Kenési feladatokhoz természetes és szintetikus olajakat. A gördülõcsapágyak kenéséhez a gyakorlatban túlnyomó részben zsírokat és olajokat alkalmaznak.1 Zsírok és tulajdonságaik A zsírok bázisát jelentõs részben ásványi és szintetikus lapolajok alkotják. 4. hogy a gördülõcsapágyak gördülõtestei. A súrlódás és a kopás csökkentése Hõelvezetés A felhasználhatóság idejének meghosszabbítása Korrózióvédelem Idegen anyagok a csapágyba kerülése elleni védelem. Speciális esetekben szilárd kenõanyagok felhasználására is sor kerülhet. a sûrítõanyagok. káliumszappanokat alkalmaznak.2. a kenõanyagokkal való értintkezése ellen. 11. kovasavgél. Ezen felül egy hatékony csapágy-tömítettségi megoldás is szükséges. víz. kenõanyagok tulajdonságaiban az egyes gyártóktól függõen bizonyos eltérések mutatkoznak. a csapágyakat folyamatosan kenni szükséges. Ezt egy állandó olajfilmréteg biztosításával lehet a gyakorlatban megvalósítani zsírkenés esetében is. anyagi ráfordítást. Magas fordulatszámok és alacsony üzemi hõmérséklet esetében az alacsony viszkozitású alapolajakból készülõ kenõzsírok a legalkalmasabbak. ami azután ezeket az érintkezési helyeket a kenõanyag által képzett filmmel egymástól elválasztja. diészter olajokat alapolaj céljából egyaránt alkalmaznak.2. 5. mint például a poliurea. stb. vagy egyéb alkalmazható szilárd kenõanyagok.1 táblázatban. 11. Ezzel szemben a magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból készült kenõanyagok magas terheléseknél igen kedvezõen viselkednek. ami az idegen anyagoknak a csapágykamrába történõ bejutása ellen nyújt megfelelõ védelmet. így például por. hogy minden esetben. ilyenek például a betonit.

az üzemi hõmérséklet pedig alacsony szinten tartandó. a zsírkenés fajtájától. valamint további zsírtulajdonságok fognak megváltozni. ez pedig a tömítések mentén a kenõanyag kiáramlásához vezet.2. hogy legalább a felhasznált alapolaj legyen azonos és azonos sûrítõadalékot tartalmazzon a keverék. az üzemi hõmérséklettõl és természetesen a szóban forgó kenõanyag felhasználhatósági idõtartamától. Ha magas fordulatszámokkal állunk szemben. nagyjából 10 fokonkénti túllépések esetén körülbelül a felére. 11. 11.7 Kenõanyag mennyisége Az elsõ keverésnél szükséges kenõzsír mennyisége az alkalmazási esettõl és további sokféle konstrukciós jellemzõtõl függ. hogy a házban kenésre rendelkezésre álló tér 30-60 százalékát szükséges kenõanyaggal kitölteni. Például jól ellenálljon az oxidációs folyamatoknak. a vízállóságot.2. a kenõanyag felesleges mozgásokat okozva a rendszerben hõmérsékletemelkedést eredményez. sûrûség Az egyes kenõanyagok különbözõ állagúak az NLGI. (National Lubricating Grease Institute)besorolása szerint. hogy annak feljavításával emeljük oxidációval szembeni ellenállóképességét a felhasznállás során. A 11. Ennek a hatására a konzisztencia csökken.. poliurea. Ha valamilyen kifejezetten elkerülhetetlen okból kifolyólag a keverés szükségessé válna. formájátol. Az NGGIértékek megadják az egyes zsírok konzisztenciaértékeit. 11. ezzel lényegében az anyag kenési képességét csökkentjük le. például a ház geometriai méreteitõl. (EP-adalékok ). stb. nagyságától a fordulatszámtól. Magas üzemi hõmérsékleteknél vagy olyan csapágyak esetében. a magas nyomásnak. csökkentenünk kell az alkalmazott kenõanyag mennyiségét. Az állagot az alapolaj és a sûrítõolaj keverési aránya szabja meg.2 Táblázatban javasolunk különbözõ felhasználási esetekre alkalmazható konzisztenciaosztályokat. Gördülõcsapágyknál leginkább az 1. hogy azt meghatározott tulajdonságokkal ruházzák. míg a fémes sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok. Általánosságban azt lehet mondani. például a kenõanyag oxidációs képességének csökkentésével. Ha több a kenõanyag a szükségesnél. fel.5 Állag. biztosítson kedvezõ korrózióellenállást.2. melyek nem utánkenhetõek. mechanikus stabilitást. mivel ezek más-más adalékanyagokat tartalmaznak.6 Kenõzsírok keverhetõsége Az egyes kenõzsírok keveredése következtében azok állaga megváltozik. mint a csapágy élettartama. A nátriumszappanok nem különösebben vízállóak. . 11. elõsegítve az elõbb említett probléma részbeni kiküszöbölését. a konzisztenciájuk általában csökkenést mutat. bár még ilyen esetben is bizonyos tulajdonságok elváltozásával kell számolni.2.1 Ábra egy diagramot szemléltet az utánkenések becsült idõintervallumaira vonatkozóan standard kiviteleket véve alapul normál üzemi körülmények mellett. arra kell törekedni. Ezen a kenõanyagfeleslegbõl eredõ problémán javítani lehet az adott esetben egyes zsírtulajdonságok megváltoztatásával. A különféle alapolajokkal. Az különbözõ gyártók által szállított kenõzsírok keverése úgyszintén kerülendõ. annál keményebb a kenõanyag.4 Adalékanyagok A kenõanyagokhoz különbözõ adalékanyagokat kevernek annak érdekében. olyan kenõzsírokat szükséges alkalmazni. Mint általános irányelvet elfogadhatjuk azt. illetve sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok összekeverése alapvetõen kerülendõ. hogy az utánkenési intervallum csökken a 80 °C feletti üzemi hõmérsékleteknél. az utánzsírzási idõpontok illetve idõintervallumok többek között függnek a csapágy fajtájától.8 Utánzsírzás Amennyiben az egyes zsírzások közötti idõtartam rövidebb.2 és a 3 számokkal jelzett konzisztenciának megfelelõ kenõanyagokat szokták alkalmazni. betonit. a felhasználhatósági üzemi hõmérsékletek is általában csökkennek. minél magasabb a szám.hõmérsékletet. 11. A 11. általában kedvezõen viselkednek a magas üzemi hõmérsékleteken. utánzsírzás válik szükségessé.2. a csapágy fordulatszámától.

Az Olaj a keletkezett és a külsõleg hozzávezetett hõt kedvezõbben tudja elvezetni. mint a zsír.11.1 .3 Olajkenés Általában a magas üzemi hõmérsékletek és fordulatszámok esetén az olajkenés a célszerûbb megoldás. szemben a zsírkenéssel.3. 11.

Olajfürdõ kenési forma. hogy mindenkor az olajállás szintjét pontosan és megbízhatóan ellenõrizni lehessen. az az egyetlen fontos feladat. Ha mégis magas fordulatszámokkal állunk szemben. Egy. Az olajfürdõs kenési módozat az olajkenés legegyszerûbb formája. A 11.Olajszróró kenési rendszer Az olajszórás elvén alapuló kenési módszer esetében szórógyûrû segítségével.4 ábrán bemutatott csepegõ kenési eljárást látjuk. hogy az elõre megválasztott olajszint ne változzék meg az üzemelés folyamán. A tengely vízszintes elrendezése esetében és álló helyzetben az olajszint normál esetet és körülményeket véve alapul. hogy az az üzemi állapotban az olajszint alatt elhelyezkedve az olajat a csapágyra szórja anélkül.Csepegtetõ olajozási eljárás Magas fordulatszámoknál. 3. (11.3 ábrán egy függõlegesen elhelyezett tengelyen kúpos olajszóró gyûrût találunk a csapágy alatt. Olajcseppeket a csapágyba közvetlenül is be tudunk vezetni. Ebben az esetben az igényelt olaj mennyisége a csapágyak fajtáitól. . továbbá álló helyzetben és üzemi állapotban az olajszint egyaránt könnyen leolvasható legyen olajállásmutató segítségével. hogy érjen.1. amelyek a tengelyen vannak elhelyezve tudunk az olajra úgy hatni. Magát a házat azonban olymódon kell kivitelezni. hogy maga a csapágy az olajba merülne. nagyságrendjétõl függõen általában percenként néhány csepp olajat tesz ki. illetve páros elrendezésben a függõlegesen elhelyezkedõ tengelyen vannak a csapágyak elhelyezve. Ez a gyûrû az olajteknõbe bemerülve üzemi állapotban a kúpos külsõ felületén keresztül az olajat a csapágyhoz képes juttatni. vagy csepegtetõ. kis és közepes terhelések esetén a 11. olajködkenõ rendszert célszerû választani. 2. akkor úgynevezett olajkeringetési. Ez az olajszóró módszer a relative magas fordulatok kedvezõ formája. a legalul elhelyezkedõ gördülõtest közepéig kell. ahol szétporlik és olajköd formájában kerül a csapágyhoz. vagy egyéb gépelemekkel. a csapágy felett elhelyezett olajtartályból az olaj csepp-formában jut el a forgó gépelemre.2 Ábra) A függõleges tengelyelrendezések és relative alacsony fordulatszámok esetében a csapágyak gördülõtesteit körülbelül 50-tõl 80 %-ig kell olajfürdõbe meríteni.

idegen anyag nem juthat be a rendszerbe. hogy az olajfuratok kellõ méretekkel rendelkezzenek annak érdekében. Az olaj el. 5. Ennek abban mutatkozik meg az elõnye. Amint azt a 11. Mivel állandóan friss olajat szállítanak. ennek a módszernek a segítségével egyidejûleg több csapágy is kenõanyaggal látható el.6 ábrán keringtetõolajzás látható.7 ábra szállító keringtetõ tárcsát ábrázol.8 ábra szemlélteti. Igen fontos az.4. hátul az olaj megfelelõ elszívásának érdekében. szupertöltõknél. ami belemerül az olajteknõbe. például rakodóknál. hogy az olaj miután már a csapágyon keresztüljutott.Keringtetõ olajkenés Ezt a módszert túlnyomó részben központi olajozási és hõelvezetési feladatokhoz alkalmazzák.Centrifugális olajkenés A 11. A 11. ami a csapágy felett található. a tengely függõleges elrendezése mellet. Ezt a rendszert csak igen magas fordulatszámok mellett tudjuk csapágykenési célokra alkalmazni.Olaj-levegõ kenés Olaj . hogy az olajat hûtõn és a szûrõn is keresztülvezeti. 7. ezáltal megoldható a hõmérséklet szabályozása és a tisztaság biztosítása a rendszerben. majd onnan a csapágyba kerül..9 ábra szerint az egyes csapágyakhoz sûrített levegõ közbeiktatásával juttatják el az olajat meghatározott mennyiségben. A sûrített levegõ hûtõhatására a csapágymelegedés nem jelentõs. lásd a 11.levegõ kenési módszerrel elõre meghatározható kis mennyiségû olajat lehet tervezett idõközökben az olajozási helyre juttatni. Ennek a módszernek az ezt jellemzõ igen alacsony kenõanyag-ellenállás miatti alkalmazása különösen a magas fordulatszámokon dolgozó csapágyaknál kedvezõ. 6 Olajködkenés Sûrített levegõnyomás alkalmazásával a kenõolajat diszpergálják és a csapágyhoz juttatják be. A 11. .illetve hozzávezetési helye a csapágy egyegy oldalán egymással szemben kell elhelyezkedjék. a rendszer környezetvédelmi szempontokból is kedvezõnek mondható. A csapágyolaj elvezetésére szolgáló nyílást a lehetõ legnagyobbra célszerû megválasztani. Miután az olajfelhasználás is kismértékû.5 ábrát. torlódási jelenségek fellépte nélkül tudja a csapágykamrát elhagyni. amelynél az olaj egy szállítócsiga közremûködésével felülrõl vezeti be az olajat a keringtetõ vezetéken keresztül a csapágyhoz. A centrifugális erõ elvén magas fordulaton az olaj egy bevezetõ csõbe jut. Emellett az olajfelhasználás mértéke igen csekély.

Igen alacsony . melyeket orsóolajnak. Ezt a módszert alkalmazzák például gázturbináknál. majd a centrifugális erõ elvén az olaj furatokon keresztül jut a kenési helyekre. valamint csapágyak magas fordulatszámainál jól bevált az eddigi gyakorlatban.2 Kenõolajok A gördülõcsapágyak kenési céljaira túlnyomó részben normál körülmények között ásványi olajokat alkalmaznak. gépolajnak.Olaj-befecskendezéses kenési eljárás Ennél az olajozási eljárásnál az olajat magas nyomáson oldalról közvetlenül a csapágyba az olajozási helyre fecskendezi be a rendszer. de vannak további felhasználási területei is általában ott. vagy turbinaolajnak neveznek és ezeken a neveken is hozzák forgalomba. n érték körülbelül 2. ahol a legmagasabb fordulatszámok mellett üzemelnek a csapágyak. más esetekben a tengelyen keresztül is megtörténhet az olaj bevezetése. 11.3.5 ·106. Ez a kenési módozat magas hõmérsékleteken és kedvezõtlen üzemi feltételek mellett.8. Praktikus esetben a d. sugárhajtómûveknél. Az olajat egy fúvókán keresztül fecskendezik a csapágyba.

milyen viszkozitású olaj kell egy meghatározott üzemi feltétel esetén. -30 °C alatt. ami azután elõbb-utõbb maradandó csapágykárosodáshoz vezethet. Általánosan azt kell megállapítani. . illetve magas hõmérsékleteknél. abban az esetben megnõ a súrlódási veszteség és a súrlódási hõ keletkezésével nõ a csapágymelegedés mértéke is.hõmérsékleteknél. hogyan változik meg a különbözõ üzemi hõfokokon a viszkozitás értéke különféle olajok esetében.11 diagramból látható. Ha a viszkozitás túl magas. A kenõolaj kiválasztása során a 11. A 11.4 táblázat segítségével az esetek többségében meg lehet állapítani. hogy a gördülõtestek és a pályáik közötti fémes érintkezés elkerülhetetlenné válik. így 150 °C felett elõtérbe kerül a szintetikus olajak jelentõsége. A hõmérsékletfüggõ viszkozitás a legfontosabb kenõanyag-tulajdonság és döntõ annak kenhetõségi képességére.és fluorolajok.3 táblázatban az üzemi hõfoknál minimálisan elvárt viszkozitási értékek vannak az egyes kenõolajra vonatkozóan feltüntetve különféle csapágyakhoz. hogy gyors fordulaton dolgozó csapágyak esetében inkább az alacsony viszkozitású a magas terheléseknél pedig inkább a magas viszkozitású olajok jönnek elsõsorban számításba. szilikon. A 11. Az alacsony viszkozitású kenõolajak nem képesek elfogadható hordképességgel rendelkezõ olajfilm kialakítására úgy. melyek a siészterolajok.

mely a csapágyak futása és egyéb hõforrások hatására keletkezik és az olaj. a 11. a próbaüzemelés során az adott helyzetnek megfelelõen ezt a mennyiséget megfelelõ mértékkel csökkenteni lehet.3 A Kenõolaj mennyisége Azoknál a kenési rendszereknél. akkor az azt jelenti. hogy a tényleges tengelyátmérõ hány mm. Ha a szükséges kenõanyag-mennyiség megállapítása során abból indulunk ki.3. melyeknél a kenõanyagok nyomás útján kerülnek a kenési helyre. illetve olajkeringetéses kenlsi módozatoknál 11.12 ábra diagramjának felhasználásával tudjuk megállapítani.Megjegyzés: Olajfürdõs.0 -ig terjedõ tényezõvel meg kell szorozni.1 képlettel megállapított olajmennyiségeket egy 1. Késõbb. A "0" pontot függõlegesen a "d" tengelyátmérõhöz a 11. általában egyensúlyt lehet tartani a rendszerben keletkezõ hõfejlõdés. csapágyház és részei által elszívott hõ mennyisége között. Mivel a ház által elvezetett hõ mennyisége a ház kialakítási formájának függvénye.5 -tõl 2. hogy a teljes keletkezettt hõmenniséget az olajkenés kell. Az ehhez szükséges olajmennyiséget hozzávetõlegesen a 11.4 Táblázat A kenõolaj kiválasztása 11. hogy a ház hõt nem von el.12 ábránál hozzáigazítjuk attól függetlenül. hogy kompenzálja. .

valamint az alkalmazott olajfajtától.11. aminek elteltével a kenõolajat cserélni szokták. megvizsgálandó az. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Általánosságban azt lehet mondani. hogy az olaj az adott idõpontban még megfelelõ kenõképességekkel rendelkezik-e? Az elemzések alapján azután már az olajcsere optimális idejét biztonságosan meg lehet határozni. Magasabb üzemi hõmérsékletek esetén 80 -100 °C között például minimálisan 3 havonta kell az olajcserét végrehajtani. függ az üzemi körülményektõl. az olajmennyiségétõl.normál körülmények között évente van szükség és az üzemi hõmérséklet nem emelkedik 50 °C fölé. hogy olajcserére . Fontos aggregátok esetében ezt az idõintervallumot részletesen elemezni szokás.3.4 Olajcsere Az az idõintervallum.

Ez a tömítési megoldás zsírkenésnél. idegen anyagok. hogy idõben és eredményesen akadályozzák meg a szennyezõdések. . amint az a 12. a tömítések ezen módozatát elsõsorban az igen magas fordulatszámoknál. illetve a tengelyen. mivel ebben az esetben is igen megbízható tömítettséget tudnak biztosítan.3 ábra is szemlélteti. nagy sebességeknél lehet elõnyösen alkalmazni. a konstrukció kis radiális játékkal rendelkezik a tömítés és a tengely között. A gördülõcsapágyak tömítéseit két fõ szempont szerint tudjuk felosztani. Amennyiben spirálisan kiképzett beszúrásokat alakítanak ki a csapágyfedelén. viszonylag pormentes környezetben elonyösen használható. akkor bekövetkezik egy még biztonságosabb tömítettségi állapot az idegen anyagok behatolása ellen. A tömítettségi hatást a házban vagy a tengelyen párhuzamosan elhelyezett beszúrásokkal jelentosen növelni lehet. ahonnan azonban kinyomásra. A 12. ezzel az olaj kilépését tudják meggátolni. száraz. a felmerülõ költségek. A 12. Ha a spirál iránya a normál csapágyforgási iránnyal ellentétes. hogyan képes egy kívül elhelyezett visszacsapó gyûrû az idegen anyagokat.1 Nem érintkezõ tömítések A nem érintkezõ tömítések az álló és forgó elem között rést képeznek. beszúrások olajjal telítõdnek.7 (c) ábra pedig olyan megoldást mutat be. hogyan lehet védekezni az olajkifolyás ellen visszacsapó gyûrûvel.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 12. egyéb szennyezõdéseket a munkatérbõl eltávolítani.7 (b) ábrán azt mutatjuk be. úgy. az érintkezõ tömítések melegedése. amik a labirintusokba juthatnak. Ezáltal megakadályozzuk az álló és a forgó labirint-felületek egymással történõ érintkezését. eltávolításra kerülnek. olaj. úgy mint port. Az olajkenésnél alkalmazott labirint-tömítések olajvisszavezeto furatokkal vannak ellátva. A 12. a kerületi sebességek és a tengelyek körkörösségi hibái. Kopás ezért itt nem léphet fel. megoldást mutat a 12. A réstömítések hatásfoka lépcsos kialakítással.6 ábra. A súrlódási veszteség gyakorlatilag nulla. 12. Ha az adott helyzetben számolni kell tengelyferdeséggel. zsír. Ezek az úgynevezett labirinttömítések széles körben nyernek felhasználást zsírkenésnél. tovább javítható. A 12.7 ábrán ilyen megoldás szerepel. Az alábbi szempontok szerint kell a tömítések kiválasaztása során eljárni: a kenõanyagok fajtái. hogy a kenõanyagokat a csapágykamrában megtartsák. a rendelkezésre álló beépítési lehetõségek. A 12. meghosszabbított résfelületekkel. a 12. Mivel az úgynevezett hozzáadandó felmelegedés nulla. A zsírral történõ utánkenések során szennyezõdések keletkezhetnek. Tömítések A tömítések két fõ funkcióval rendelkeznek: elsõ. stb. ezek a labirint tömítési megoldások ajánlkoznak a legjobbnak.1 táblázatban ajánlások vannak feltüntetve axiális és radiális játékok értékeire labirint-tömítések esetében. második pedig az. nem érintkezõ tömítés látható. mint érintkezõ és nem érintkezõ tömítések. aminek segítségével az olaj a tömítõ részekbe jutva ismét a kenési rendszerbe kerül visszavezetésre.1 ábrán egy egyszerû.4 ábrán is látható. Ha ezek a hornyok. por.5 ábrán egy labirint-tömítés látható osztott házkivitel esetében. akkor az olaj a hornyokból ismételten a csapágykamrákba kerül vissza. a csapágyba történõ jutását. amint ezt a 12.

a nitilkaucsuk NBR. Ezért aztán a filcgyurut meghatározott profilkeresztmetszettel látják el.12 ábrán. stb. Az érintkezõ tömítések. egyéb kisebb szennyezodéseket távol tartani.11(a) ábra a begyüremlõ anyagok elleni igen kedvezõ védelem biztosítható. A felhasználói igényeknek megfelelõen többféle anyag áll a rendelkezésre ezekhez a tömítésekhez. poliakrilátkaucsuk ACM. az axiális ütéshibák ily módon kiegyenlítõdnek. hogy segítségükkel egy állandó elasztikus kontaktust lehet létrehozni egyenletes nyomással a tömítési helyek tömíto felületeinél. hogy ebben a kivitelben készült tömítések hatásfoka jóval kedvezobb.10 ábrák mutatnak be. Ezeknek a tömítéseknek a legnagyobb elõnye az. amely fennáll még a központhibával rendelkezõ tengelyek esetében is. ha pedig az ajaktömítés befelélett irányítva. melyeket olaj és zsírkenésnél lehet alkalmazni.2 Érintkezõ tömítések Az érintkezõ tömítések hatékonysága abban rejlik. V-gyûrûs tömítések láthatóak a 12. ilyenek pl.8 ábra szemlélteti. . Azt azonban egyértelmûen le lehet szögezni. Mivel a körbefutó elasztikus ajaktömítés a tömítendõ felülettel érintkezik. melyek szabvány szerinti méretekben készülnek. amit a 12. Ennek alkalmazása esetén magasabb súrlódás jelentkezik az üzemi körülmények során a nem érintkezõ tömítéseknél keletkezett súrlódási értékekhez képest. fluorkaucsuk FPM. szilikonkaucsuk MVQ. Ennél a rendszernél ebben az esetben is biztosított a megfelelõ tömítettség.12. 12. A megoldást a 12. A filctömítések képesek a port. akkor az olaj kifolyása elleni védelem biztonságos megoldásához jutunk. mely anyagok amúgy igen kellemetlen veszélyeket rejtehtnek magukban a kenõtérbe bejutva. A filctömítések egyszeru kivitelû éritkezõ tömítések és foleg zsírkenésnél nyernek gyakori felhasználást. Ha a tömítõajkak kifelé irányulnak. Az elõfeszítés követketében a rendszer a teljes tömítési felület mentén egyenletes nyomást képes biztosítani. melyeknek többek között feladata az olaj a kenõtérbõl történõ kiömlésének megakadályozása is. túlnyomó részben rugós elõfeszítésû ajaktömítések. de az olajat átengedik.9 és a 12.11(b) ábra. 12. hogy elhelyezkedésüket befolyásolni lehet.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

Magas tisztasági fokkal rendelkezõ acélok esetében. mint például SUS 440C olyan csapágyak esetében kerülnek felhasználásra. Gördülõcsapágyaknál. 13. Gördülõcsapágyak anyagai 13. melyek esetében meghatározott mélységû cementált és edzett réteg biztosíott és amelyek egyidejûleg egy nem túlzottan kemény magréteggel rendelkeznek. Az átedzhetõ krómacélok. kerülnek elõállításra. igen kiválónak bizonyultak a lökésszerû terhelések felvételére. amikor alapfeltétel a csapággyal szemben a legmagasabb fokú biztonság és élettartam. A 13. kerülnek felhasználásra túlnyomó mennyiségben a csapágygyártásban. M50 gyorsacélt alkalmaznak.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez A gördülõtestek és pályáik érintkezési helye mentén magas váltakozó feszültségek lépnek fel. kedvezõ a rugalmassága.3 és a13. a vákuumolvasztási eljárással készült acélok. melyek vákumos gáztalanítási eljárással kezeltek. Acélok. melyeknél az üzemi hõmérséklet meghaladja a 300 értéket. hogy általában a gördülõcsapágyaknál csak elõre behatárolt elfáradási élettartamot adnak meg. kis sûrûség és a kedvezõ hõállóság.1 táblázatban van megadva.2 A csapágykosár anyagai A gördülõcsapágyak kosarait megadott üzemi feltételek mellett lengésekbõl és ütésekbõl származó terhelések is érik. melyek kemény és kopásálló felületi tulajdonságokkal rendelkeznek. Azoknál a gördülõcsapágyaknál.4 ábrák tartalmazzák. Ezek az acélfajták megfelelnek az amerikai AISI 52100. kifáradási és kopási mutatói kiválóak. kopásálló felületekkel rendelkezõ acélokból elõállított csapágyak. Ezeket az alkatrészeket ezért megfelelõ alapanyagokból kell elõállítani. illetve méretváltozásokat okozhassanak. Speciális követelmények esetében. melyek futópályái induktív edzési módszerrel hõkezeltek S48C-tõl S50C-ig és cróm-molibdén-SMC 440. melyek az anyagban megtalálható nem fémes zárványok miatt lépnek fel. melyek keménységmegtartása. jelentõs javulást lehet anyagfüggõ esetet véve. NAgyobb keresztmetszettel rendelkezõ gördülõcsapágyak elõállíthatóak kedvezõ átedzhetõségi tulajdonságaik miatt az SUJ 3 vagy az SUJ 5 szabványos acélokól is. Bizonyos célokra készülnek kosarak alumínium ötvözetekbõl.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 13. illetve korrózióálló acéllemezekbõl is. valamint a méretstabilitásuk is kedvezõ. lásd 13. gömbgrafitos vasöntvénybõl és mûanyagokból. amelyeknél hõstabilizált üvegszállal megerõsített poliamid alapanyagot alkalmaznak. pl. Kis és közepes méretû dördülõcsapágyakhoz alkalmazott préselési eljárással készülõ kosarakhoz hidegen vagy melegen hengerelt acéllemezeket alkalmaznak az úgynevezett standard kosárkiviteleknél. Az NTN megközelítõleg valamennyi kúpgörgõscsapágya ilyen betétedzett acélokból készül. ahol a legfontosabb elõfeltétel a magas fokú korrózióellenállás. krómmolidén-acélból SCM. amelyek nem szabad. a gördülõcsapágyak kifáradási élettartamánál elérni. Robosztus. (SEVM és ESR) kerülnek alkalmazásra. csúszási viszonyai. ezért ezeknél a kiviteleknél a hõfejlõdés csekély mértékû. A mûanyag kosárnak a súlya kicsi. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . melyeknek szilárdsági adatai kielégítõek. jók a súrlódási tényezõi. képezik annak az okát. a német DIN 100 Dr6 és az angol királysági GS 534A99 szabványok elõírásainak. hogy ezeknek a csapágyrészeknek maradandó alak-. Az NTN kizárólagosan csak igen tiszta acélokat használ fel. A mindenkori felhasználási igényeket és elõfeltételeket figyelembe véve gyártanak azonban csapágykosarakat rézötvözött.5 táblázatot. melyek kémiai összetételét a 13. valamint betétben edzett acélok. masszív csapágyak kosarait gyakran állítják elõ gyorsacélból (S30 c ) vagy magas szilárdságú sárgarézbõl. melyeknél ezek a nem fémes zárványok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen. etéte edzett acélokól gyárott gördülõcsapágyak krõmacélól SCr.13 és 13. Az SUJ 2 -nek megfelelõ japán acélokat alkalmazzuk a leggyakrabban. aránylag magas széntartalmú acélokból készülnek.14 táblázatokban ezen acélok összetétele szerepel. típusjel. melyek igen magas tisztaságú acélt garantálnak. Az átedzett standard gördülõcsapágy acélok kémiai összetétele a JIS G 4805 szabvány szerint a 13. Betétben edzett. Förccsöntött eljárással gyártott mûanyag kosarak egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra a gyakorlatban. Az alapanyagra visszavezethetõ fáradási törések. A gördülõtestek és a csapágygyûrûk olyan acélokból kell készüljenek. A csapágygyûrûk és a gördülõtestek keménységi mutatói általában a HRC 58-65 értékek között kell elhelyezkedjenek. További követelmény még az alapanyagokkal szemben az alacsony súrlódási tényezõ.

amit a 14.5 ábrán szorítóhüvelyes csapágyrögzítési megoldást látunk kúpos furattal. amely a tengelyen kialakítot horonyba illeszkedik.4 ábrákon láthatunk. amelyek segítségével a belso vagy külso csapágygyuruk homlokfelületeit a tengelyen vagy a házban megtámasztják. amint az a 14. Egy egyszerû és kis helyen elférõ csapágyrögzítési módszert biztosít rögzítõgyûrûvel ez a rendszer. Tengelyek és házak elrendezése 14. ahhoz. egy osztott menetes gyûrûn helyezkednek el.2 ábrákon ilyen rögzítési módozatokat ábrázoltunk. az anyák. A hüvelyt egy állítóanya segítségével szereljük be és szorítjuk meg. Ha kúpos csapágyfuratot kívánunk kúpos tengelycsonkra felerõsíteni.7 ábrán szerepel.1 és a 14.1 Csapágyak rögzítése Sok esetben az alkalmazásra kerülõ szilárd illesztés nem bizonyul elegendõnek a gyakorlatban ahhoz. Ha ezek a csapágyak nem jól ülnének fel a válakra. Ezért ilyen problémáknál egyéb módszerekhez kell folyamodni. állítóanyát.3 és 14. A 14. . Csapágyházaknál. az axiális irányú terhelhetoség egyértelmûen a szoros illesztés erejének függvényévé válik. hogy a csapágy axiálisan a tengelyen vagy a házban biztonsággal rögzítésre kerüljön.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 14. A 14.6 ábrán lehúzóhüvelyes rögzítési kivitelt mutatunk be. melyeket itt alkalmaznak. hogy komolyabb axiális terhelések mellett se tudjon a csapágy elmozdulni. csapágyfedeleknél s a tengelyeken lévõ vállaknál gyakran alkalmaznak tengelytárcsát. A 14.

2 Éltávolság és vállmagasság A tengely és a ház felfekvõ vállfelületeinek "h" magassága minden esetben nagyobb kell legyen. nagyobb kell legyen. h konstrukciós meggondolásokból kisebb kell legyen. Ha jelentõs mértékû axiális terhelés lépne fel. 14. mint a peremtáv.2 táblázatban adatokat találhatnak a tengelyváll köszörült szabad beszúrásaira vonatkozóan. rs max. rsmin a 14. a értékét a táblázati értékek fölött kell megválasztani. A14. megengedett csapágygyûrû éltávolság. ra értékét meg kellene növelnünk. mint ahogy az a táblázatban szerepel. vagy ha a tengelyváll magassága.8 (a) ábra. akkor a 14. A 14.és a házülékek pontossága .14. A rádiusz a felfekvõ felületen.2 Táblázat Köszörült tengelybeszúrások méretei 14. mint a csapágygyûrû megengedett minimális csapágyéltávolsága rs min. mint a max.1 táblázatban vállrádiuszok. vállon pedig kisebb kell legyen. ra és vállmagasságok h kerültek megadásra tengelyek és a házak vonatkozásaiban.8 (b) ábrának megfelelõen közbetétgyûrût alkalmazzuk. Ha szilárdsági okból kifolyólag a tengelyen lévõ rádiusz.3 A tengelyek.

6 Ház IT4 IT5 1. felületi érdességére.2 14. melyek normál esetben betartandóak. hengeres alak Derékszögûség Kis csapágyak Ra Nagy csapágyak Tengely IT3 IT5 0. Tulajdonságok Körkörösség.3 táblázatban a tengely.A 14.és házülékekre vonatkozóan találunk általános érvényû utasításokat azok pontosságára.3 Táblázat Csapágyülékek alakhûsége Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .6 3.8 1.

amelyek korrózióvédõ anyagokkal nem keverhetõk. hogy tengelyek és fix ülékek közötti a súrlódást le tudjuk gyozni. mivel ebben az esetben a legkisebb tisztátlanságok is jelentõsen befolyásolják ezeknek a csapágyaknak az elõírás szerû mûködését. 15. Tengelyek. száraz körülmények között és környezetben szabad beépíteni.2. A kétoldalról fedett és tömített csapágyakat mosni tilos. a csapágy elõmelegítése nélkül lehet a beépítést a 15. Ha a benyomási feszültség hatása a hüvely közepén jelentkezik. igen komoly erok szükségesek ahhoz.2 Csapágyak beépítése A gördülõcsapágyakat beépítésük folyamán közvetlen kalapácsütésekkel tilos a tengelyre felerõltetni. mivel ennek könnyen a futópálya benyomódása lehet a következménye. lemosni. meg kell a csapágyakat ezektõl tisztítani és utána megszárítani. Általában a korrózióvédõ anyagot nem szükséges a csapágyról beépítése elõtt eltávolítani. Ez a folyamat abban az esetben is megismétlendõ. ezért ezeket a gépelemeket ennek megfelelõ módon kell kezelni.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez A gördülõcsapágyakat csak tiszta. egyéb szennyezõdésektõl meg kell szabadítani. a 15. házillesztések. tudjuk a szóban forgó feladatot hibátlanul kivitelezni. Mindkét csapágygyûrû egyidejû bepréselése során nem szabad annak elõfordulni.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 15. Ez a munka mechanikus vagy hidraulikus prés segítségével egyszerûen és biztonságosan végrehajtható. A csapágyakat csak a beépítésüket közvetlenül megelõzõen szabad az originál csomagolásból kivenni. korrózióvédelem és a lökésszerû terhelések. a csapágyak sok éven át megõrzik minõségüket és minden nehézség nélkül azonnal felhasználhatók. A kis.1 ábra szerint egy szerelõ/beépítõ hüvely alkalmazásával elvégezni. a tengelyt. 15. Ha nehéz. Kiemelten fontos kérdés a tisztaság.1 Csapágyak tárolása A csapágyakat a gyártó cégek korrózióvédelemmel látják el és gondosan becsomagolva szállítják. de a beépítõ hüvelyre mért kis és egyenletes óvatos kalapácsütésekkel is elvégezhetõ. ellenõrizhetõ. biztosítva ezzel folyamatosan a megbízhatóságukat. megfelelõen tiszta körülmények között ahol a levegõ nedvességtartalma 60 % alatt marad. ütések elkerülése. Egyes speciálils szintetikus kenõanyagok esetében. Ha ezt követõen a csapágyakat 20 körüli szobahõmérsékleten és az originál csomagolásban tárolják. Csapágyak kezelése Gördülõcsapágyak a gépgyártás pontossági elemei. vagy nagyméretu csapágy beépítésével állunk szemben. fix-ülékes. illetve attól védeni kell. hogy egyidejûleg csak az egyik gyûrût éri az erõhatás. a házat jól meg kell tisztítani. A csapágy benyomására kifejtendõ erõhatást a teljes gyûrûkerületen egyenletesen elosztva kell kifejteni. 15. a beépítendõ részeket esetleges forgácsmaradványoktól. ha az adott csapágy szakszerûtlen kezelése miatt beszennyezõdött. mely a belsõ és a külsõ gyûrût egyidejõleg megtámasztja.2.és a miniatûrcsapágyakat lehetõség szerint tiszta helységben szereljük.2 ábra szerinti tárcsa-megoldás felhasználásával. Ilyen esetekben a csapágyakat . vagy a házülékbe beszerelni. továbbá egyéb konstrukciós jellemzõk az elõírt tûrések szerint megvizsgálandóak.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése Amennyiben a gördülõcsapágyakat könnyû. fix ülékekre helyezzük. felületi érdesség. Még a beépítés elõtt minden alkalmazásra kerülõ szerszámot. 15. Amennyiben nem szétszerelhetõ csapágyat kell egyidejûleg a tengelyre és a házba bepréselni. a teljes gyûrûkeresztmetszeten egy egyenletes erõelosztást kapunk.

hogy abba a csapágyat bemerítik. Ezért a csapágyakat tilos közvetlen futoelemmel történo érintkezésnek kitenni. Kiolvasható a csapágyfurat mérete és a homérsékletkülönbség a csapágy és a tengely közt. A beépítést követoen felmelegített csapágyak esetében arra kell feltétlenül ügyelni. NJ és NUP csapágysorozatok esetében peremes.és a beszerelése során. A gördülocsapágyakat azonban semmi esetre sem szabad 120 °C fölé hevíteni. A hengergörgos csapágyak belso gyurui az NU.a beépítésüket megelozoen fel kell melegíteni. valamint a csapágyfurat méretétol függ.3 ábrából a hodilatáció értékei a csapágyfurat méretei és a homérsékletkülönbségek függvényében a csapágy és a tengely között kiolvashatók. vagy perem nélküli kivitelekben elektromos indukciós tekercsekkel ellátott lehúzokészülékkel melegíthetoek. ellenkezo esetben az anyag szövetszerkezetében átalakulások következnek be. méreteltérésekkel kell számolnunk. mint a tengely esetében . A 15. felfekvo felülettel úgy a ház. A csapágyak homérséklete nem lépheti túl a 120 °C homérsékletet. Ezek a módszerek különösen jól használhatóak a nagy szériáknál a csapágyak ki. hogy csapágy homlokfelületei a lehülést követoen a kapcsolódó felülettel. Az olajteknoben is általánosan rácsos rost kerül elhelyezésre és azon fekszik fel a felmelegítendo gördülocsapágy. Léteznek elektromos melegíto készülékek is. A tengely és a csapágy közötti igényelt homérsékletkülönbség az igényelt átfedés mértékétol. A csapágyak felmelegítésénél forró olajat alkalmaznak. olymódon. Gördülocsapágyak 120 °C fölé nem hevíthetok. elektromos szekrények a kétfedeles és tömítofedelekkel ellátott zsírzott csapágyak felmelegítéséhez.

Amennyiben az adott üzemi viszonyok miatt a csapágy belso és külso gyurui között komoly lökésszeru erok hatnak.2.és lehúzóhüvelyek alkalmazásával préselik fel a kúpos tengelycsonkra. A gördülotest és a külso gyuru közötti radiális csapágyhézagot terheletlen állapotban tapintó méro készülékkel lehet megmérni. melynek segítségével a kúpos furattal ellátott csapágyat szorító. valamint az üzemi fordulatszám magas.1 táblázatban önbeálló görgoscsapágyak radiális csapágyhézagának csökkentésére kerültek adatok megadásra. Az axiális irányba történo eltolás mértéke is biztosíthatja a kivánt fix rögzítést axiális irányba. vagy ezt meghaladó értékkel alkalmazzuk.6 ábrából látni lehet. Ugyancsak célszeru alkalmazni ezeknél a csapágyfelhasználási eseteknél a radiális csapágyhézagcsökkenés maximális értékét és az axiális eltolás úthosszának mértékét a 15. ilyen esetekben hidraulikus módszert javasolunk alkalmazni. hogy olajfilm segítségével magas nyomáson hogy történhet meg a csapágyfurat felpréselés a kúpos csapvégre. amely méret mérheto. a szorító-.1 táblázat szerint. a csapágyat C3 csapágyhézaggal.megfeleloen érintkezésben maradjanak. Kúpos furattal ellátott csapágyakat kúpos tengelyekre szorító. A radiális csapágyhézag csökkenésének értéke némi nyitást eredményez az átméroben az elméleti szilárd átfedéshez képest. ami egyben komoly illesztési túlfedésekhez is vezet. jelentosek a homérsékletváltozások a rendszerben. A 15.7 ábra a hidraulikus módszert szemlélteti. csökken ennek következtében a csapágy radiális csapágyhézagának értéke. 15. Ezzel együtt azonnal egy szoros illesztés is kialakul. Miután a nagyobb méretu csapágyak beépítéséhez jelentosebb erokifejtésre van szükség. A 15. hogy egyezzenek.3 Elokészületek a csapágy beépítéséhez A kisebb csapágyakat a kúpos tengelyvégekre. Ezen túlmenoen itt megfelelo adatokat tudnak találni az axiális irányú eltolás mértékére is. ami a belso furat megnövekedését eredményezi. melyek mellett a kívánt szilárd illesztést el tudjuk érni. a kúpos ülék felületen.illetve lehúzóhüvelyekkel lehet axiális présero kifejtésével felszerelni.8 ábrán pedig hidraulikus lehúzóhüvely igénybevételével történik meg a csapágy beépítése. A 15. Az állítóanyát kis kalapácsütésekkel tudjuk a horgos megszorító kulcson keresztül megfeszíteni. milyen módon lehet a beépítéshez szükséges erot redukálni. hogy a két gördülotest sor esetében azoknál a méretek meg kell. Ügyelni kell azonban arra. A 15. illetve lehúzóhüvelyekre állítóanyával lehet felpréselni. azonos mérési eredményre kell jussunk. .

.

10 ábra is szemlélteti. a kúpgörgos vagy ferdehatásvonalú golyóscsapágyak esetében a csapágyhézag az állítóanya megfeszítésébol adódik. Igény esetén. Egy másik. illetve meglazítjuk. Különféle eljárásokat lehet alkalmazni az axiális játék.9 ábra szemlélteti.3 Csapágyak beállítása Amint a 15. amint az a 15. A csapágybeállítást a súrlódási nyomatékból a ház vagy tengelyen lehet mérni. Különleges esetekben a ház beépítés elotti melegítésre is sor kerülhet.15. Ilyen felépítésu csapágyaknál elofeszítést is be lehet állítani. mialatt az állítóanyát fokozatosan feszítjük. nagyobb csapágyaknál. illetve az axiális elofeszítés létrehozásához. melyeket szilárd illesztéssel kell rögzíteni. ehhez hasonló eljárás alátéttárcsák alkalmazásán .2. amikoris az állítóanyát olyan mértékben feszítjük meg. vagy nagyobb illesztési túlméretek esetében a külso gyurut tanácsos száraz jéggel lehuteni. Méroóra alkalmazásával lehet például az anyával történo beállítás során az axiális játékot mérni.4 A külso gyuruk illesztése Kisebb csapágyak külso gyûrûit. 15. általában normál üzemi körülmények mellett és szobahomérsékleten a ház csapágyfuratába be lehet nyomni. hogy az axiális irányú elmozdulásnál negatív értéku csapágyhézagot kapjunk.1 Táblázat Kúpos furattal rendelkezõ beálló görgõscsapágyak beillesztése 15.

Ilyen példát mutatnak be a 15.4 Próbafutás A csapágyazás ellenorzésére a beépítést követoen próbajáratást kell végrehajtani. az esetleges okokat. tudunk kiszerelni. például az olajfuraton át a hozzáférést biztosítani tudjuk. ilyen megoldást mutat be a 15. A tengelyt eloször kézi erovel könnyedén megforgatjuk és ha semmi ellenállást. Ha fentiek szerint a kiszerelés megtörtént.12 ábra szerint lehúzúkészülékkel vagy préssel. nem szabad. melynek segítségével anélkül lehet a munkát elvégezni. gyors üzemi homérsékletemelkedést észlelünk. Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség.11 ábra is. A fellépo rezgéseket. hogy a csapágyat károsodás érné. 15. olyan megoldás biztosítása szükséges a tengely és a ház konstrukciójánál. A 15.amely a ház és a ház fedele között nyer elhelyezést. aminek segítségével a kiszerelés szintén megkönnyítheto. amit a 15. Ha szilárd illesztésu külso és belso gyuruk kerülnek ki. A csapágygyuruket a gördülotesteken át terhelni tilos. A kiszerelési feladat megkönnyítésére a tengelyen és a ház vállainál kimarásokat képeznek ki. meg kell vizsgálni. Ennél pontosabb értékek a külso gyurun mérhetoek. Ha már futott csapágyat kiszerelünk majd ismét vissza kívánjuk szerelni. Normál üzemi körülmények között a csapágyak üzemi homérséklete a csapágy fordulatszámának növelésével mindaddig emelkedik.16 ábrán menetes furat található.1 Hengeres furattal rendelkezo gördülocsapágyak kiszerelése Kisebb méretu csapágyaka a 15. Általában jó megközelítéssel meg lehet a csapágy homérsékletét a csapágyház homérsékletébol állapítani.5 A csapágyak kiszerelése A csapágyakat a rendszeres karbantartások és/vagy más gépelemek kicserélésének kapcsán kiszerelésre kerülnek.és azt követoen visszaszerelésre. hogy a csapágyon bármilyen sérülés fellépjen. vagy váltakozó zörejek hibára utalnak.14 és a 15. akkor alacsony fordulaton el lehet a berendezést indítani. furcsa zörejt nem tapasztalunk. . a rendszert. Ha szokatlan zajt rezgéseket. 15.15 ábrák is. Ha a homérséklet nem stabilizálódik. illetve 100 C fölé emelkedne. Normál körülmények között a gördülocsapágyak üzemelésük során egy állandó futási zörejt bocsátanak ki. 15. a csapágyakat azonnal felül kell vizsgálni.5.13 ábra szemléltet. ha ezekhez valamilyen módon. A helyes futás ellenorzésére sztetoszkópot vagy spirálcsavaros forgótárcsát helyezhetünk a csapágyakra a hibajelenség felerosítése céljából. mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülotest felülete könnyen megsérülhet. a fordulatszámot azt követoen fokozatosan emeljük egészen az üzemi fordulatszám értékének az eléréséig. lengéseket lökésimpulzust méro berendezéssel pontosan ki lehet mérni és az ismert megengedett értékekkel összehasonlítani. ameddig egy bejáratási mértéknél a rendszer eléri a rá jellemzo tehetetlenségi homérsékleti határát.alapszik. azonnal le kell állni. a kiszereléséhez igényelt axiális erot ezen gyuruk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani. Ha szükséges ismét ki kell szerelni a csapágyakat és azokat vizsgáljuk meg. Az eros fémes.

melyeket szorítóhüvely alkalmazásával építettek be. 15.2 Kúpos furattal rendelkezo csapágyak kiszerelése A kisebb méretu kúpos furattal ellátott csapágyak kiszerelése. Kúpos furatú nagyméretu csapágyakat hidraulikus eljárással lehet kiszerelni.21 ábra egy hidraulikus anyával végzett kiszerelési módszert mutat be és a 15.5. . lásd a 15. A 15. kihajtó tüskével lehetséges miután az állítóanyát már eltávolították a hüvelyrol. hosszabb idoszakra nyernek felhasználást.18 ábrát. ilyen például a 15. amikor olajnyomás alkalmazásával a belso gyuru és a tengelyülék között a kúpos tengelyvégrol a gyurut lenyomjuk. Ilyen esetekben a kiszerelés megkönnyítésére a 15. kiszerelésükhöz legtöbbször igen komoly lehúzóerot igényelnek.19 ábra szerint a csapágyat a lehúzóhüvelyrol az állítóanya segítségével tudjuk lehúzatni. melyeknek beépítése szintén fix ülékekre történik meg.20 ábrán szemléltetett módszer is. A 15. amely a tengely és a hengergörgos csapágy belso gyurujének furata között fejti ki tolóerohatását.22 ábrán pedig hidraulikus lehúzúhüvelyes változat került bemutatásra.17 ábrán is bemutatott olajnyomásos megoldást alkalmazzák. Ez különösen rozsdásodások jelenléténél mutatkozik meg még erosebben.Nagyméretu csapágyaknál.

.

a csapágy beépítési módszerének felülvizsgálata. tömítéseket megjavítani. túl nagy csapágyterhelés (túl magas nyomás).1 táblázatban ismertetünk. a csapágy környezetének konstrukciós felülvizsgálata. kenés vizsgálata. súrlódásos kimaródások. kis repedések vagy rovátkák. a ház ülékeinek ellenõrzése. üzemi feltételeket felül-vizsgálni. szakszerûtlen kezelés. az üzemi feltételeket megvizsgálni. kezelés. beégések Jelentõs lökésszerû terhelések. Repedések és rovátkák Helyileg behatárolt kiverõdések. túl magas üzemi hõmérséklet miatt a keménység csökkenése. Túl kis csapágyhézag (esetleg a csapágyülék vális) túl kevés vagy nem megfelelõ kenés. A zajszintbol. túl magas üzemi hõmérsékletek (mûanyag kosár) Kenõanyag kitüremlés A futópálya felületének felverõdés. (esetleg megnövelni) a kenõanyagot és a kenési módozatot felülvizsgálni. túl csekély csapágyhézag. kosár típusa. a ház. görgõvégek érdesek. Nem kielégítõ kenés. illesztések. Csapágyhézagot megvizsgálni. hogy milyen zavar léphetett fel egy adott csapágy esetében. rezgésekbol. finomszemcsés idegen anyag jelenléte. vagy a tengely ülékek nem megfelelõ pontossgúak. a vezetõfelületek.A kosárkapcsolat meglazul. eltörik Túl nagymértékû ferdeség. a csapágyat kielégítõen elõfeszíteni. más csapágyat választani. a gördõlõtestek gyakori megcsúszása. kenés. a homérséklet emelkedésébol és a kenési feltételekbol lehet elég jó megközelítéssel megítélni. . túl kisméretû rádiusz a felfekvõ vállnál. korrózió. a csapágy környezetének és illesztésének felülvizsgálata. a ház és a tengey merevségének felülvizsgálatai. Tipikus hibajellemzoket és hibaforrásokat a 16. túl feszes illesztés. Az üzemi feltételek átvizsgálása. nem kielégítõ kenés. a tengely ill. kopási nyomokat lehet észlelni. beszûkülõ görgõk Ellenintézkedések Csapágyterhelést megvizsgálni. a tengely és a ház anyagának vizsgálata. kõlsõ erõszakos beavatkozás a beépítéskor. ferde görgõbeállítás az egytengelyûségi hibák miatt.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz 16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések A gördülocsapágyak üzemi állapotukban legtöbb esetben nem figyelhetoek meg. a csapágy közelében mûködõ egyéb elemek vizsgálata. idegn anyag bejutása. illetve fordulatszám. Okok Túl nagy terhelés. illetve a csapágy blokkolt. túl kis csapágyterhelések Üzemi feltételek. a futópályán nagyobb kitöredezések. A kenési rendszert és a kenõanyagot felülvizsgálni. A beépítési elárás felülvizsgálata. csapágyhézag ellenõrzése. esetleges ferde beállítások vizsgálata szükséges. Kosár meghi. a csapágyon elszínezõdést lehet észlelni. gondos kezelés. Hibajelenség Felpikkelyesedés Leírása A futópálya felülete mentén kopási nyomokat lehet észlelni. Befeszülés Az üzemi hõmérséklet állandóan emelkedik. helytelen kezelés. (kalapácsütések) nagyobb méretû idegen anyagok. A késõbbiek során világos kiverõdések lépnek fel. a kenési rendszer felülvizsgálata. túl básodásai magas gyorsulás.

a belsõ és külsõ gyûrûk nem kielégítõen gondos párosítása. Kopási jelenségek Elektromos áram jut a csapágyhoz Benyomódások. nem megfelelõ csomagolás és korrózióvédelem. Áramvezetõ áthidalás szükséges. megtisztítani. központos futási hibák. a szorítóhüvely meghúzása nem kielégítõ. Karcolások idegen. Berágódási nyomok Kontaktkorrózió legfinomabb szemcséjû idegen anyagok miatt. kezelés. a csapágyat szigetelni kell. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz . az ülékek pontosságának ellenõrzése. hullámzó megterhelések. Bemályedés. Illesztések. gondosabb csapágykarbantartás. kémiai anyagok elleni fokozott védelelm. kemény tárgyaktól. eltérõ hõdiletációk. kenõanyagot felülvizsgálni. túl nagy terhelés. görgõtágulás. Idegen szennyezõ a kenõanyagban. nem kielégítõ kenõanyag. karcok Idegen szennyezõ anyag a csapágyban. benyomódások mechanikus behatásokra. víz. Elvándorlás. és vibráció. minden géprészt alaposan átvizsgálni. illetve csapágyat cserélni. csúszóelmozdulás Furat. a belsõ és külsõ gyûrût külön-külön szállítani. tömítéseket kicserélni. a munkahelyi tisztaság megjavítása. Felületi kopások. A kenési módozatot és a kenõanyagot felülvizsgálni. Tömítésket cserélni. Nem kielégítõ illesztési túlfedés. illetve az alakhúség megváltozása. nem megfelelõ kenõabyag. leverõdések a beépítés során. Áram halad át a csapágyon. az üzemi feltételek átvizsgáláse. nem központosan futó részek erõszakos összeépítése. illetve korróziónyomok a csapágyon. Gondos összeépítés.és köpenyrész felületeti tükörfényesek. álló helyzetben fellépõ lengések. benyíródások észlelhetõk.Rozsda és korrózió Rozsda. a csapágy elõfeszítését beállítani. Túl kis illesztési átfedés. vagy elszínezõdnek. hullámosodás a csapágy futópályáján. kenõanyagot víztartalom szempontjából felülvizsglni. kéztõl izzadásszennyezõdés Nagyob átfedésû illesztést választani. hidegfelhegedések álló helyztben álló helyzetben fellépõ rázkódások következtében a futópálya és a gördülõtest között. külsõ erõszakos behatások nyomai a csapágyakon. Szakszerûtlen karbantartás. érdeasségi nyomok. bekarcolódások. oszcillációs mikromozgások felépése.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful