P. 1
Gordulo_csapagyak.pdf

Gordulo_csapagyak.pdf

|Views: 36|Likes:
Published by Klara Patai
service
service

More info:

Published by: Klara Patai on Nov 11, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/16/2014

pdf

text

original

Tartalomjegyzék

1. Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi, felosztása
1.1 Gördülõccsapágy szerkezetek 1.2 Gördülõcsapágyak felosztása 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3.1 A gördülõcsapágyak elõnyei 1.3.2 Golyós és görgõscsapágyak 1.3.3 Radiális és axiális csapágyak 1.3.4 Standard és különleges csapágyak

2. Csapágykiválasztás
2.1 Üzemi feltételek, környezeti behatások 2.2 Jellemzõ követelmények 2.3 A csapágyak fajtájának kiválasztása 2.4 Csapágyelrendezés meghatározása 2.5 A csapágy méretének kiválasztása 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása 2.7 A csapágyak kezelése

3. Fõ méretek és csapágyjelölések
3.1 Fõ méretek 3.2 Csapágyjelölések

4. Gördülõcsapágyak tûrései 5. Teherbírási képesség, élettartam
5.1 Élettartam

5.2 Névleges élettartam és dinamikus terhelhetõségi értékek 5.3 Alkalmazási lehetõségek, szükséges élettrartam 5.4 Módosított névleges élettartam az ISO szerint 5.4.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 5.4.2 Anyagtényezõ a2 5.4.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 5.5 Statikus terhelhetõségi értékek 5.6 Megengedett ekvivalens statikus terhelés

6. A csapágyterhelés számítása
6.1 Terhelés a tengelyen mérve 6.1.1 A fogaskerekek fogainak terhelései 6.1.2 Lánc- és szíjhajtások erõhatásai 6.1.3 Terhelési tényezo 6.2 Csapágyterhelés 6.3 Közepes terhelés 6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés 6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések 6.4.3 Ferdehatásvonalú golyóscsapágyak és görgõscsapágyak csapágyterheléseinek megállapítása

7. Illesztések
7.1 A csapágy rögzítése 7.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 7.3 Az illesztések kiválasztása 7.4 Illesztési ajánlások

8. Csapágyhézag, csapágyak elõfeszítése
8.1 Csapágyhézag

8.2 A csapágyhézag megválasztása 8.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához 8.4 Csapágyelõfeszítés 8.4.1 A csapágyak elõfeszítésének okai 8.4.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái 8.4.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége

9. Határfordulatszámok 10. Súrlódás és melegedés
10.1 Súrlódás 10.2 Hõfejlõdés, melegedés

11. A kenés
11.1 Gördülõcsapágyak kenése 11.2 Zsírkenés 11.2.1 Zsírok és tulajdonságaik 11.2.2 Alapolajok 11.2.3 Sûrítõanyagok 11.2.4 Adalékanyagok 11.2.5 Állag, sûrûség 11.2.6 Kenõzsírok keverhetõsége 11.2.7 Kenõanyag mennyisége 11.2.8 Utánzsírzás 11.3 Olajkenés 11.3.1 11.3.2 Kenõolajok 11.3.3 A kenõolaj mennyisége 11.3.4 Olajcsere

12. Tömítések
12.1 Nem érintkezõ tömítések 12.2 Érintkezõ tömítések

13. Gördülõcsapágyak anyagai
13.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez 13.2 A csapágykosár anyagai

14. Tengelyek és házak elrendezése
14.1 Csapágyak rögzítése 14.2 Éltávolság és vállmagasság 14.3 A tengelyek- és a házülékek pontossága

15. Csapágyak kezelése
15.1 Csapágyak tárolása 15.2 Csapágyak beépítése 15.2.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez 15.2.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése 15.2.3 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak beépítése 15.2.4 A külsõ gyûrûk illesztése 15.3 Csapágyak beállítása 15.4 Próbafutás 15.5 A csapágyak kiszerelése 15.5.1 Hengeres furattal rendelkezõ gördülõcsapágyak kiszerelése 15.5.2 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak kiszerelése

16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések

.

A gördülõtesteket A Kosár tartja a külsõ és a belsõ gyûrûkhöz és egymáshoz képest egyenletes helyzetben.és hordósított görgõkre. melyeknek belsõ. 1. hogy azokban a gördülõtestek pályájukon is és saját tengelyük körül is forgómozgást végezzenek. A gördülõtestek sorainak száma szerinti felosztás. és hordósított görgõsxsapgyakra. vagy külsõ gyûrûje lehúzható. a gördülõtestekbõl (golyók vagy görgõk). vagy fix kivitelû. felosztása 1. lineáris egyenes megvezetésekhez .kúp. ferde hatásvonalú és axiális csapágyakra oszthatjuk fel. A golyókhoz külsõ és belsõ gyûrûs futófelületek tartoznak "egyetlen ponton" történõ érintkezéssel.1tõl 1.Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet 1. Fentieken kívül léteznek speciális célokra kialakított csapágyak. Ezek lehetnek egyirányból és mindkét irányból trhelhetõ kivitelek.8 ábrák) A gördülõtestek két csoportra oszthatók. többsoros gördülõcsapágyakról. 3. tû-. és a kosárból állnak. golyósmenets hajtásokhoz. kúp-. azokat a teljes keresztmetszetre felosztva.1 A gördülõcsapágy szerkezete A gördülõcsapágyak általában külsõ és belsõ gyûrûkbõl. mint például tengelycsapágyak.2 A gördülõcsapágyak felosztása A gördülõcsapágyakat két fõ csoportra oszthatjuk fel: golyóscsapágyakra és görgõscsapágyakra. fogkoszorúkhoz alkalmazott támcsapágyak. A kosár külsõ terhelésnek nincs kitéve. hogy ezek a csapágyból kiessenek. A gördülõcsapágyakat a fõ terhelési irányoknak megfelelõen továbbá még feloszthatjuk radiális és axiális csapágyakra. Szétszerelhetõ és nem szétszerelhetõ csapágyak. További felosztási lehetõségek például: 1. míg a görgõk esetében "vonalmenti érintkezés" történik.A kosarak a gördülõtesteket egyenlõ távolságban összetartják és megakadályozzák. tû. A csapágyra ható erõket a gördülõtestek a csapágygyûrûkön keresztül veszik át a kapcsolási zónán keresztül a futópályaív és a gördõlõtestek között. stb. beszélhetünk egysoros. A gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi. 2. lehetõvé téve ezzel a gördülõtestek zavartalan legördülését. úgy mint golyók és görgõk. A gördülõcsapágyakat úgy tervezik meg. A futópálya kialakítása szempontjából a golyóscsapágyakat mélyhornyú. Axilis csapágyak. A görgõscsapágyakat a gördülõtestek alakjának függvényében feloszhatjuk hengeres. vasúti jármûvekhez alkalmazott (RCT) csapágyak. (Lásd 1. A görgõket fel lehet továbbá osztani hengeres.

(loneáris csapágyak. . lineáris görgõs csapágyak).alkalmazott görgõscsapágyak. stb.

Ezen kívül speciális csapágyakat is gyártanak. melyek különféle berendezésekbe integrálódtak.3. magasabb axiális irányú terhelhetõség lehetséges a radiális értékhez viszonyítva. Indulási súrlódási nyomaték alacsony és csak kis mértében magasabb mint a dinamikus súrlódási nyomaték. vagy géprészekkel bizonyos egységeket képeznek. A 45°-nál kisebb kapcsolódási szöggel rendelkezõ csapágyak radiálisan erõsebben terhelhetõek mint axiális irányban. Elõfeszítéssel a csapágymerevség megnöveletõ. ill. elõállításra kerülnek olyan olyan csapágyak. ha egységbe kombinálják. 5. csereszabatosak. Az axiális és radiális csapágyakat. 1.4 Standard és különleges csapágyak Azon csapágyfajták. 2.3. A gördülõcsapágyakat alkamazni lehet magas és alacsony hõmérsékleteken is.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1. Bizonyos konkrét feladatra kialakított aggregátoknál. emiatt ezeket axiális csapágyaknak is nevezzük.3. Könnyen kenhetõek lés csak csekéj mennyiségû kenõanyagot igényelnek. valamint komoly lökésszerû terhelések felvételére is képesek. melyeket világméretben szabványosítottak. csekély mértékû lengésveszéllyel. Léteznek. 3. Azon csapágyak esetében. hosszabb élettartamot garantálnak még igen nagy erõhatások fellépte esetén is. gépeknél ésszerû a nem szabványos. 1. 4.2 Golyós és görgõscsapágyak A golyóscsapágyak görgõscsapágyakkal való összehasonlítása során és azonos méreteket véve alapul általában alacsonyabb súrlódási nyomatékot és magasabb futáspontosságot garantálnak. azok azonos tulajdonságokat mutatnak a tisztán radiális és axiális csapágyakkal. 1. alacsony súrlódási nyomatékokkal. Nemzetközileg szabványosítottak.3 Radiális és axiális csapágyak A legtöbb csapágyfejta radiális és axiális terhelések felvételére is alkalmas. Ezért ezeket a csapágyakat radiális csapágyaknak is szoktuk nevezni. A görgõscsapágyak ezzel szemben nagyobb mértékben terhelhetõek. A gördülõcsapágyak konstrukciói. Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet .3. Ebbõl kifolyólag a golyóscsapágyak kiemelten széles alkalmazási területei a magas fordulatszámot igénylõ és magas futáspontosságú helyek. 6.1. A legtöbb gördülõcsapágy radiális és axiális terhelések felvételére egyaránt alkalmas. mindenhol beszerezhetõek. amelyeknél a kapcsolódási szög nagyobb mint 45°. speciálisan a felhasználási célra tervezett különleges csapágyak alkalmazása. kiemelten gazdaságosan használhatóak fel a gyakorlatban. tûrésbesorolása és speciális jellemzõi a "Fõ méretek és csapágyjelölések" fejezetben megtalálhatóak.1 A gördülõcsapágyak elõnyei A gördülõcsapágyak a csúszócsapágyakkal szemben az alábbi elõnyökkel rendelkeznek: 1.

A megfelelõ csapágy kiválasztásához az alábbi adatok elengedhetetlenek: 1. Jellemzõ követelmények A csapágy fõ méretei Élettartam elvárások Futási pontosság Határfordulatszámok Merevség Rezgés/zajszint Súrlódási nyomatékok Belsõ gyûrû ferde állíthatósága a külsõ gyûrûhöz képest Be és kiszerelési lehetõségek => => Ugrás a fejezethez => => => => => . (ki. 1. 5. Csapágykiválasztás Ma már a gördülõcsapágyak széles skáláját. 6. 4. az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthetõ az adott feltételek figyelembevétele mellett különbözõ szempontoknak megfelelõ analizáció útján.1 Üzemi feltételek és környezeti behatások Ahhoz. géprésznél az elvárásainknak. 6.és beépítés) Csapágyterhelések. 3. 2. 4. kenés.1 táblázat például általánosan figyelembeveendõ követelményeket sorol fel. A csapágy üzemi feltételeinek. A csapágy megválasztása során fontos. 7. irány) A csapágy fordulatszáma Rezgések és lökésszerû terhelések Csapágyhõmérséklet (környezeti és súrlódási hõ) Környezeti viszonyok (korrózió. A kiválasztási folyamat. 3. hogy egy adott alkalmazás során a csapágy optimális kiválasztása megtörténhessen.) 2. annak üzemének és környezeti viszonyainak pontos és széleskörû ismerete elengedhetetlenül szükséges. felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelõtt tartása A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása 2. a gép. A 2. berendezés. mint általános irányvonal a következõ lépcsõs elõrehaladással általában kivitelezhetõ az optimális csapágy kiválasztása. (nagyság. A szóban forgó gép. amelyik az elõzetes számítások szerint az adott gép.2 Jellemzõ követelmények A csapágy teljesítményével és funkciójával szemben támasztott követelmény a csapágy elhelyezkedésétõl. típusait állítják elõ nagy méretválasztékban. hogy az a típus kerüljön kiválasztásra. 5. a speciális követelményeknek a leginkább megfelel. stb. berendezés konstrukciója és A csapágyelrendezés. 2. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 2. por. valamint az üzemi feltételektõl függ. víz.

Az úgynevezett ellenirányú megvezetéseknél az egyes csapágyak által történõ axiális tengelymegvezetés minden esetben ellenirányból kerül megvalósulásra. Jellemzõ követelmények Pontosság (méret és futáspontosság) Csapágyhézag és elõfeszítés Anyagok és hõkezelés Kosárkonstrukció és a kosár anyagai 2.4 A csapágy elrendezésének meghatározása A forgó tengelyek megvezetésére általában két csapágyat alkalmazunk annak érdekében.6 A csapágy kivitelének meghatározása A leggyakrabban széles körben alkalmazott gördülõcsapágyak meghatározott jellemzõi ma már világszerte szabványosítva vannak. A fix elrendezésû csapágy végzi az axiális és radiális erõk felvételét. hogy a követelményeknek meg tudjuk felelni a csapágyak kezelése során bizonyos elõre meghatározott . alkalmazzuk. hogy a tengelyt az álló házhoz képest axiális és radiális erõk átvételére alkalmassá tegyük. Annak érdekében. megakadályozza például a ház és a tengely hõtágulási különbségébõl esetlegesen adódó befeszüléseket. a tengelyt axiális irányban a házhoz képest megtámasztja. vagy a házra elhelyezkedõ tolóülékekkel (mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) az említett elmozdulásokat ki tudják egyenlíteni. (például ferdehatásvonalú golyóscsapágyak) Ezt a csapágyelrendezési módozatot a gyakorlatban leginkább a viszonylag rövidnek mondható tengelyeknél alkalmazzák. befeszülések elleni védelmet biztosít. Döntéseinkhez segítséget nyújtanak a 2. A 2. Az egyik csapágyat fix míg a másik oldalon elhelyezkedõ csapágyat laza elrendezés szerint alakítjuk ki. hogy egyedi és speciális esetekben is a megfelelõ csapágyak kerülhessenek alkalmazásra.3 táblázatban példák találhatóak erre az elrendezésre. hogy nem szabványosított kivitelt kell kiválasztani. A 2. => 2.3 A csapágy fajtájának kiválasztása A csapágyakkal szemben támasztott speciális követelményekhez. ilyen követelményeknek is megfelelhessenek. vagy a futópályáik kiegyenlítõképességének kapcsán (például hengergörgõs csapágyaknál).4 táblázat Csapágykivitel Ugrás a fejezethez => => => => 2. és a csapággyal szemben támasztott követelményeknek az adott csapágyfajták tulajdonságaival történõ összehasonlítása során juthatunk el. vagy az úgynevezett tengelyen. azok ily módon kiegyenlítõdnek. amelyek mindkét oldalról képesek axiális erõhatásokat felvenni. elõfordul.1 táblázat jellemzõ követelmények 2. 2.7 Csapágyak kezelése Ahhoz. A laza elrendezésû csapágy elõfeszültségek. Fix elrendezési célokra általában azok a csapágyak felelnek meg a legjobban. melyek az adott felhasználási területbõl adódnak. valamint a terhelhetõségi szám figyelembevételével kerülhet sor. 2.2 táblázatban szereplõ a csapágyak alkalmazásával szemben támasztott általános felhasználásra vonatkozó fõbb jellemzõk.Raktározhatóság és gazdaságosság 2.4 táblázatban találhatóak adatok a nem szabványos kivitelû csapágyak kiválsztásához. Egy bizonyos mértékig a külsõ gyûrû laza alkalmazásával a csapágyülékek megmunkálási pontatlanságaiból adódó hibák kiküszöbölhetõvé válnak. A lazán szerelt csapágyak a tengelyek a házoz képest hosszirányú alakváltozásainak felvételére képesek.5 A csapágy méreteinek kiválasztása E feladat végrehajtására általában az üzemi terhelés mértékének és a megkövetelt élettartam.

értékeléséhez elõre megfelelõ döntések meghozatala válik szükségessé. Ezért a probléma felbecsüléséhez.2 táblázat Csapágyak fajtái és fõbb jellemzõik .irányvonalak szemelõtt tartása szükséges. hogy segítségükkel már jó alapokkal rendelkezzünk a csapágy sikeres kiválasztásához. A kiválasztás során nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelõ pontossággal és részletességel a szükséges adatok. A lehetõ legtöbb tapasztalat és a megkívánt adatok kielégítõ pontossággal való ismerete szükséges ahhoz.5 táblázat A csapágyak kezelése Ugrás a fejezethez => => => => 2. Jellemzõ követelmények Beépítési tanácsok Kenés és kenõanyagok Tömítések Tengely és házszerkezetek 2. megfelelõen értékelni kell az egyes kritériumokat és azok jelentõségét. azok prioritási jellemzõinek figyelembevételével. szívesen együttmûködik velük szaktanácsok adásában. Az NTN cég évtizedes tapasztalatai alapján ezeken a területeken és feladatok esetében készséges segítséget nyújt a felhasználóknak. így például azok beépítéséhez a megfelelõ segédszerszámok kiválasztása.

3 táblázat (1) Csapágyelrendezés (fix és laza csapágyak) .2.

3 táblázat (2) Csapágyelrendezés (ellenirányú megvezetés) 2.2.3 táblázat (3) Csapágyelrendezés (függõleges tengelyek) Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

elõállításuk gazdaságos. A méretsorban valamennyi szabványos csapágyfajta ISO szerint került rögzítésre. 120. Fõ méretek és csapágyjelölések 3. 22.. Ennek köszönhetõen ma már világméretekben a gördülõcsapágyak csereszabatosak. külsõ átmérõk.1 táblázat Szabványosított furatátmérõk . . illetve a DIN-ISO 355 Németországban. 220... Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 3.0 3... 15.0 10 20 35 110 200 500 2500 0.9. 12.. (mm) furatátmérõk (mm) felett -tól. .. A szabványosított fõ méreteket.8. Radiális csapágyaknál (kivéve a kúpgörgõs csapágyakat) minden egyes a szabványba felvett furathoz (d) nyolc fõ külsõ átmérõ (D) lett hozzárendelve. 480 500.1 táblázat tartalmazza a már szabványosításra került 90 furatméretet. 9 10. a 3. Gördülõcsapágyak Szabványosított furatátmérõi d. és 4 ( 7 a legkisebb és a 4 a legnagyobb átmérõsor). 530.. A mérettervek kúpgörgõs csapágyak kivételével az ISO 15-ben. 17 Szabvány 0. 32 Szabványsor R20 35. Ezek a felsorolt átmérõsorok adják meg az egyes értékeket növekvõ külsõ átmérõk sorrendben (7....0 3..5.5 mm-enként 0. az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva. A metrikus kivitelû gördülõcsapágyakhoz a 3. Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették. 105 110.6-tól 2500 mm-ig. 28. 2. 2500 5 mm-enként 10 mm-enként 20 mm-enként Szabványsor R40 3. -ig 1. 0. . metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyakra az ISO 335-ben. 25. furatok.. szélesség.1 -tõl a 3. 40.6 1. éltávolságok.. 190 200.1. 1.4. (d) 0.0 10 20 35 110 200 500 1....3 ábrák tartalmazzák.5 mm-enként - 20. 30. a (ISO) rögzíti. magasság. Itt általában a csapágyak belsõ részeinek szerkezeti kialakításai nem kerültek meghatározásra. stb.2.1 Fõ méretek A gördülõcsapágyak fõ méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet.5 3.

2. A szélesség (T) négy szélességi sorral (B. (7.Minden átmérõsoron belül található 8 növekvõ sorrendben kialakított szélességre vonatkozó sor (B): 8.1.S.4). Az átmérõsorok összefoglalása a hozzájuk tartozó szélességi méretsorokkal közösen adja ki a méretsorokat. átmérõ és a méretsorok között. (2.C.G) különböztethetünk meg.5 ábra összefüggést mutat be a szélesség-. átmérõsor.7) növekvõ sorrendben.3. Az érintkezési szög (α).4.4. A 3. A legkisebb szöget a 2 és a legnagyobbat a 7-es határozza meg. . E.1..3. (Például 2 FB) A 3...D.2). ahol E utal a legnagyobb méretre. A magassági sorok (H) négy növekvõ sorrendben lévõ lépcsõt rögzítenek.6.3. A kúpgörgõs csapágyak esetében a külsõ átmérõ (D) és a furatátmérõ (d) között összefüggés függvényében hat átmérõsor (B. A szögsor. A 3. Axiális csapágyak esetében a belsõ furat átmérõje és a külsõ átmérõ viszonyának arányában (d/D) õt átmérõ értéksor különböztethetõ meg.5.. 0.. szögsor 6 számmal került definiálásra.9.E) növekvõ sorrendben került rögzítésre. G a legnagyobb külsõ átmérõ.6..2.5. valamint a szélességi sor együttesen adják meg a kúpgörgõs csapágyak teljes méretsorát. (8 a legkeskenyebbb és a 6 a legszélesebb szélességi sor).D.F.1.6 ábra ezeknek az összefüggéseit szemlélteti.7 ábra az összefüggéseket szemlélteti.. (0.. B a legkisebb.

08. valamint egy meghatározott érintkezési szög jelébõl tevõdik össze. a furatot jellemzõ számról. DIN 620 6-os fejezetben és a JIS japán szabvány B 1512-ben lettek rögzítve. 0. 0. 5. 6. stb. Erre a célra 22 méret került a szabványba. egyéb különleges csapágyjellemzõkrõl adnak további felvilágosításokat.5. 3.2 táblázatból ezeknek a jelentése kiolvasható. 2.15. valamint elõzetes és utólagos jelek. A kiegészítõ jeleket elõ.4.5. (rsmin: a még megengedett éltávolság) . pontossága. 0. hogy nem minden szabványos csapágyat gyártanak folyamatosan.0. stb. 123. átmérõk.0.0.05.5.2 táblázat Csapágymegjelölések Jelek TS2 7 TKTSMFH3 05 B NTMEC4TETL1 Jelentés Csapágy a legmagasabb fordulatokhoz Hõstabilizált kivitelek megas hõmérsékletekhez Felületbevont csapágy Csapágy rozsdamentes acélból Csapágy melegtûrõ anyagból Csapágy speciális anyagból Csapágy különlegesen magas élettartammal Csapágy poliamid gyûrûvel NTN-4-top kúpgörgõs csapágy NTN ET-kúpgörgõs csapágy 3.2 Csapágymegjelölések A csapágyszám alapján megállapítható a csapágy fajtája és méretei. a 3.6 táblázatok ezen jelek értelmezésére szolgálnak.3.5 és a 3.7 táblázatokban találhatóak meg. belsõ szerkezete.1. szélességek vagy magasságok ) a nem szabványosított csapágyak is folyamatosan gyártásra kerülnek.2.illetve a tömítõtárcsa kivitele Gyûrûk kivitelei Utójel Páros elrendezések Radiális. 7.0. 0.1 mm-tõl 19 mm-ig (0. Ismertetõ jelek és jelentéseik Elõjel Különleges kivitel Csapágy fajta Szélességi vagy Csapágy Méretsor magassági sor Átmérõsor Furat ismertetõjel Kapcsolódási szög Megváltoztatott belsõszerkezet Kosár kivitele Fedõ.Az éltávolságok (r) az ISO 582-1979. Ezek a csapágy pontossági osztályáról a csapágyhézag mértékérõl. Fentiek a 3. 0. és a csapágysor számáról. illetve axiális csapágyhézag Pontossági besorolási osztály Kenõanyag megjelölése 3. 1. Ellentétes oldalról nézve pedig megállapítható. 1. 4.3 táblzat Elõjelek Bázis ismertetõjel DF+10 C3 P5 . 1. 2. 2.és utójelekre lehet felosztani.0) A fentiekben bemutatott méretsor ellenére ( furatátmérõk.1.0.1. A bázisjel általános felvilágosításokkal szolgál. például a csapágy fajtájáról fõbb méreteirõl.5. 15. 9. 3. pontossági besorolása. Úgy mint bázis ismertetõjelek.0. A 3. A Csapágymegjelölés kulcsszámok és betûk sorozatának összerendelésébõl adódik három fõ csoportra lehet ezeket felosztani. 0.3 és a 3. A 3.0.6. 0. 19.

6 1.5 /2.5 Megjegyzések (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt .6 /1.Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 67 68 69 62 63 78 79 70 72 73 12 13 22 23 NU10 NU2 NU22 NU3 NU23 NU4 N10 N2 N3 N4 NF2 NF3 NA48 NA49 NA59 NA NF N NU 1 1 2 2 7 6 (1) (1) (1) (0) (0) (1) (1) (1) (0) (0) (0) (0) (2) (2) 1 (0) 2 (0) 2 (1) 1 (0) (0) (0) (0) (0) 4 4 5 7 8 9 2 3 8 9 0 2 3 2 3 2 3 0 2 2 3 3 8 0 2 3 4 2 3 8 9 9 Csapágy fajtája Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 329X 2 2 0 3 2 0 0 1 2 3 3 4 3 2 4 2 3 0 2 9 0 2 2 3 3 3 3 9 0 0 1 1 2 2 3 3 1 5 1 2 3 4 2 5 2 3 4 1 8 1 9 1 2 3 2 2 9 3 4 Csapágy fajtája Egysoros mélyhornyú golyóscsapágy 320X 302 322 303 303D Kúpgörgõs csapágy Egysoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy 313X 323 239 230 240 Beálló golyóscsapágy 231 241 222 232 213 223 511 512 Beálló görgõs csapágy Hengergörgõs csapágy 513 514 522 523 524 811 812 893 Egysorú axiális mélyhornyú golyóscsapágy Kétsoros axiális mélyhornyú golyóscsapágy Axiális hengergörgõs csapágy Axiális beálló hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy 292 523 524 3.5 0.4 táblázat Bázismegjelölések Furat ismertetõ jele Furat átmérõje d mm-ben /0.5 2.

6 táblázat Érintkezési szög Kúpgörgõs csapágyak Jelek U Belsõ szerkezet R ST HT L1 Jelentések Nemzetközileg cserélhetõ kúpgörgõs csapágy Nemzetközileg nem csereszabatos kúpgörgõs csapágyak kúpgörgõs csapágy alacsony súrlódási nyomatékkal Hengergörgõs csapágy magas axiális terhelésekhez Réz masszív kosár . 24°-ig 24° felett. 32°-ig 3. táblázat Ismertetõ jelek furatokhoz Furatátmérõ mm-ben külön megjelölés nincs (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Furatmegjelölés ötszöröse a furat átmérõjét adja mm-be (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Megjelölés Érintkezési szög A1/ B C B1/ C D Standandard 30° Csapágyfajta Standandard 40° Ferdehatásvonalú csapágyak Standandard 15° 10° felett.1 : 9 00 01 02 03 /22 /28 /32 04 05 06 : 88 92 96 /500 /530 /560 : /2360 /2500 1 : 9 10 12 15 17 22 28 32 20 25 30 : 440 460 480 500 530 560 : 2360 2500 3. 17°-ig 17° felett.

1:30 kúp Belsõ ill. O-.F1 G1 Kosarak G2 J T1 T2 Acél masszív kosár Egyrészes réz masszív kosár hengergörgõs csapágyakhoz Csavarkosár kúpgörgõs csapágyakhoz Acéllemez kosár Mûanyag kosár Mûanyag kosár LLB Nem érintkezõ tömítõtárcsa Tömítõ illetve fedõtárcsa LLU Érintkezõ tömítõtárcsa ZZ Fedõtárcsa ZZA Kiszerelhetõ fedõtárcsa K Kúpos belsõgyûrû furat. 1:12 kúp K30 Kúpos belsõgyûrû furat.) Radiális hézag a normálnál kisebb Radiális hézag a normálnál nagyobb Radiális hézag nagyobb mint C3 CM Elhatárolt radiális hézag elektromotorok csapágyaihoz Csapágyrés. külsõ gyûrûs kivitel N NR D DB DF DT Páros elrendezés D2 G +α C2 C3 C4 Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrû nélkül Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrûvel Olajfuratokkal ellátott csapágy O-elrendezés X-elrendezés Tandem-elrendezés Csapágypárosítással Univerzális-elrendezés X-. . ill. elõfeszítés NA Nem csereszabatos csapágyrészek /GL Csekély elõfeszítés /GN Normál elõfeszítés /GM Közepes elõfeszítés /GH Magas elõfeszítés P6 Pontossági osztály (JIS) P6X Pontossági osztály kúpgörgõs csapágyak (JIS) P5 P4 Pontossági osztályok P2 >2 >3 >0 00 /2A Pontossági osztály 5 (JIS) Pontossági osztály 4 (JIS) Pontossági osztály 2 (JIS) Pontossági osztály 2 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 3 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 0 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 00 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Shell Alvania Nr.2. vagy tandem-elrendezésekben lehetséges Közbetétgyûrû (α=közbetégyûrû névleges mérete mm-ben.

Kenés /5C Chevron SRI-2 /3E /5K ESSO-Beacon 325 MULTEMP SRL 3.7 táblázat Utójelek Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 4. szélesség. a fõ méretek. 19 ANSI/AFBMA Std. hogy mely csapágyfajták milyen tûrési besorolási osztály szerint kerülnek gyártásra. 12. éltávolságok. DIN és a JIS szabványokban kerültek rögzítésre. Itt határozták meg például a furatpontosság. 4 és 2-vel emelkednek. a gyûrûk síkbanfutására (oldalirányú ütés). 4 és 2. úgy mint a furatok. kúp. 5. hogy a csapágyak pontossági értékei a 6. Szabvány Japán Ipari Szabvány standard JIS B 1514 ISO 492 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ISO 199 ISO 578 ISO 1224 Német Szabványosítási Intézet Osztály 0 és 6x 6 Osztály Tûrési osztály 5 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 3 Osztály 5A Osztály 4 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 0 Osztály 4A Osztály 2 Osztály 2 Osztály Csapágy fajtája Minden fajta Radiális csapágyak Axiális mélyhornyú golyós. Ezek a tûrések különféle tûrési osztályokban kerültek besorolásra.1 ANSI/AFBMA Std. K Osztály 19. A belsõ és a külsõ gyûrükre vonatkozó körkörösségi pontosság értékei radiális ütésre (körkörösség). A 4. és külsõ átmérõértékeket. 12.1 táblázat Különféle nemzetközi szabványok összehasonlítása . az oldalfelületek síkban futása a futási pályára véve ( axiális ütés) és az axiális csapágy tárcsavastagságának szórása (axiális ütés) a beépítésnél betartandók. Gördülõcsapágyak tûrései A méret és körkörösségi tûrések az ISO.1 ANSI B 319 AFBMA Std.1 táblázatban különféle tûrési osztályokat hasonlítunk kössze a JIS B 1514 japán szabvánnyal. a köpenyvonal ingadozás a hivatkozási oldalra véve (oldalütés). stb. 201/ PO ABEC-1 RBEC-1 P6 ABEC-3 RBEC-3 N Osztály 2 Osztály P5 ABEC-5 RBEC-5 C Osztály 3 Osztály 5P és 5 T Osztályok 5P és 5 T Osztályok P4 P2 ABEC-7 B Osztály 0 Osztály 7P és 7 T Osztályok 7P és 7 T Osztályok ABEC-9 A Osztály 00 Osztály Radiális csapágyak Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak Hüvelyk-kivitelû kúpgörgõs csapágyak USA Nemzeti Szabvány Itézet (ANSI) ANSI/AFBMA Std. vagy JIS B 1514 (tûrések görgõscsapágyak részére). azzal.csapágyak Normál és 6 Osztály 6 X osztály Normál osztály 4 osztály 6 Osztály - 00 Osztály Kúpgörgõs csapágyak Mûszerekhez pontossági csapágyak Minden csapágyfajta DIN 620 ANSI/AFBMA Std. teljes szélesség. például ISO 0. 6. 5. melyek a házba és a tengelyre történõ beszerelésnél elengedhetetlenül szükségesek. Az ISO tûrésosztályok 0-val indulnak ( standard pontossági osztály ). értékeit.2 4 Osztály Anti-Friction Bearing Manufacturers (AFBMA) - 3P Osztály Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak metrikus kivitel Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak hüvelyk-kivitel - 3P Osztály 4. A 4.2 táblázatból látható.

( kúpgörgõs csapágyak esetében a belsõ gyûrû nagy homlokfelülete a furathoz viszonyítva) A közbetétgyûrû. illetve a kúpgörgõscsapágy külsõ gyûrûjének tényleges szélessége. Ezeknek a jeleknek és szimbólumoknak a leírásánál egyes esetekben rövidítéseket alkalmazunk. A belsõ és külsõ gyûrûk peremtávolsága.2 Csapágyfajták és tûrési osztályok A csapágyak tûréseinek leírására a következõ rövid jeleket és szimbólumokat alkalmazzuk. Méretek d d2 D B C T T1 T2 r r1 r2 Furat névleges átmérõje Furat névleges átmérõje (kétfeléható axiális golyóscsapágy) A külsõ átmérõ névleges értéke A belsõ gyûrû névleges szélességi mérete (ill. vagy kis homlokfelület peremtávolsága a kúpgörgõs csapágyak külsõ gyûrûjének külsõ és belsõ gyûrûitõl számolva A kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûje homlokfelületeinek peremtávolságai 2. Méreteltérések ∆ds ∆dmp ∆d2mp ∆Ds ∆Dmp ∆Bs A furatok tényleges és névleges méreteltérései A névleges méret a közepes furatátmérõtõl való eltérése A névleges méret eltérése a közepes furatátmérõtõl (kétsoros mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) A külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A közepes külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A belsõ gyûrû szélessége és a névleges méret közötti eltérés (nagy közbetéttárcsa magasság) . a közbetéttárcsa magassága) A külsõ gyûrû névleges szélessége (kúpgörgõs csapágyak kivételével radiális csapágyaknál ez a méret a végleges csapágyszélességnek felel meg Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kétoldalon hatásos axiális méyhornyú golyóscsapágyak névleges magassága a háztárcsa homlokfelületétõl az elõtéttárcsa homlokfelületéig.4. 1.

Méretingadozások Vdp Vd2p Vdmp VDp VDmp VBs VCs A furatátmérõ ingadozása radiális síkban A furatátmérõ ingadozása radiális síkban (kettõs hatású mélyhornyú golyóscsapágyak) A közepes furatátmérõ ingadozása A külsõ átmérõ radiális síkban való ingadozása A közepes külsõ átmérõ méretingadozása A belsõ gyûrû szélességének méretingadozása A külsõ gyûrû szélességének méretingadozása 5.∆Cs ∆Ts ∆T1s ∆T2s A külsõ gyûrû szélességi méretének a névlegestõl való eltérése A kúpgörgõs csapágy teljes szélességi méretének a névleges mérettõl való eltérése Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága. ferdehatásvonalú golyóscsapágy belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete. valamint a kúpgörgös csapágyak külsõ gyûrûinek nagy homlokfelületei Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete premtávolságának legkisebb értéke. vagy kúpgörgõs csapágyak esetén a nagy homlokfelülethez képest A közbetéttárcsa peremtávolságának legkisebb értéke kettõshatású axiális mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. fedehatásvonalú golyóscsapágyaknál a belsõ és külsõ gyûrû kis homlokfelülete. vagy ugyanennek a kúpgörgõs csapágy külsõ gyûrûjének szélességétõl való eltérése 3. Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy közbetéttárcsa homlokfelületéhez képest a háztárcsa homlokfelület magasságának eltérése. Peremtávolságok és határérték méretek rsmin rsmax r1smin A peremtávolság legkisebb mérete a külsõ és belsõ gyûrûhöz vagy kúpgörgõs csapágyaknál a kis homlokfelülethez képest A peremtávolság legnagyobb mérete a belsõ és a külsõ gyûrûhöz képest. vagy kúpgörgõs csapágy belsõ gyûrûjének görgõs koszorúval együttes tényleges szélességének a névleges mérettõl való eltérése. kúpgörgõs csapágyaknál a külsõ gyûrû nagy homlokfelülete A kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy éltávolsága legnagyobb értéke.Körkörösségre vonatkozó tûrések Kia Sia Sd Kea Sea SD Si Se A belsõ gyûrû körkörössége (radiális tûrés) Az oldalfelület síkfutása a belsõ gyûrû futópályájához viszonyítva (tengelyirányú ütés) A belsõ gyûrû síkban való futása (oldalütés) A külsõ gyûrû körkörössége (radiális ütés) A külsõ gyûrû körkörössége (axiális ütés) A köpenyvonal dõlésének méretszórása a viszonyítási oldalfelülethez képest (oldalütés) A tengelytárcsa tárcsavastagságának ingadozása (axiális ütés) A háztárcsa vastagsági méretének ingadozása Radiális csapágyak tûrései (kúpgörgõs csapágyak kivételével) . Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete peremtávolságának legnagyobb értéke r1smax r2smin r2smax 4.

7) Mélyhornyú és ferdehatásvonalú csapágyakra érvényes.6 mmm-tõl a névleges furatátmérõk beletartoznak. 6) Érvényes a feszítõgyûrû beépítését megelõzõen.3 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 5) Értelemszerûen érvényes a ∆ds és a ∆dmp-re. 2) Mélyhornyú és ferde hatásvonalú golyóscsapágyakhoz. tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. tûrésosztályban és valamennyi átmérõre a 2.5 mm-tõl bennfoglaltatnak. 4. 3. 1. 4. tûrésosztályban. A ∆ds érvényes a 0.4 táblázat (1) Belsõ gyûrûk .3 táblázat (2) Külsõ gyûrûk Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak tûrései 1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4. 2. melyeket a csapágyakkal összeépítenek. 4) 0. 4. 3) Az egyes gyûrûk futópályáihoz. 8) A névleges külsõ átmérõk 2. és 4.1) Az egyik oldalról mért furatátmérõ eltérése a névleges mérettõl ∆ds-tõl a 4 és 2 tûrésosztályoknál megegyezik a közepes furatátmérõk eltérésével a névleges mérettõl ∆dmp-tõl.

4 táblázat (2) Belsõ gyûrûk .1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4. tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. 4.

5 táblázat (1) Belsõ gyûrû 4.5 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége a görgõskészlettel és külsõ gyûrûvel együtt .4.4 táblázat (3) A külsõ és belsõ gyûrûk teljes szélessége a görgõkoszorúval együtt Hüvelyk-rendszerû kúpgörgõs csapágyak tûrései 4.5 táblázat (2) Belsõ gyûrû 4.

4.5 táblázat (3) Belsõ és külsõ gyûrûk radiális körkörössége J-sorozat kúpgörgõs csapágyak tûrései (metrikus méretek) 4.6 táblázat (2) Külsõ gyûrûk 4.6 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége görgõskoszorúval és külsõ gyûrûvel .6 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 4.

speciális eljárással lettek gyártva. Ebbõl kifolyólag a névleges élettartamot a következõ módon lehet meghatározni: A névleges élettartam az az élettartam. ami annak iránya és nagyságrendje szerint változatlanul az egy millió forulat mértékû névleges élettartamot éri el. Ez a felpikkelyesedés az anyag elfáradásának a következménye és elõbb-utóbb a csapágyak meghibásodásához vezet. azt kell biztosítsa. Az ebben a katalógusban megadott dinamikus teherbírási értékek az NTN standard gördülõcsapágyakra érvényesek. az NTN kívánságra külön igény esetén megadja. A meghibásodások ezen fajtáit. Teherbírási képesség és élettartam 5.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 5. Gyakoribb meghibásodási okok azonban a kopás. ami végül a felületek felpikkelyesedéséhez vezet. a kérdést külön tárgyaljuk. a tisztátlanság. hogy a pikkelyesedés jelei a gördülõtesteken a futópálya felületein fellépnének. fordulatok számában kifejezve. szakszerûtlen kezelés a csapágy beépítése során. melyek standard gyártási eljárással kerültek elõállításra. melyek terhelés alatt futnak. Olyan speciális teherbírási értékeket. .2 A névleges élettartam. Azoknál a csapágyaknál. Ezek az élettartam-eltérések a csapágyaknál a gördülõcsapágyak anyagainak eltérõ kifáradási értékeire vezethetõek vissza és statisztikailag az élettartam kiszámításánál kerülnek figyelembevételre. dinamikus alapterhelés Egy bizonyos mennyiségû. okozzák. stb. Mivel ezeket a hibákat idõben elvégzett megfelelõ kezeléssel el lehet kerülni.amit a csapágy az elsõ meghibásodások észlelését megelõzõen elérni képes anélkül. Radiális csapágyaknál ez a terhelés tisztán radiális. sérült tömítések. amit egy nagyobb mennyiségû nyilvánvalóan megegyezõ csapágyfajta 90 %-a a megegyezõ üzemi feltételek mellett elérni vagy azt túllépni képes azt megelõzõen.1 Élettartam A gördülõcsapágyak futópályái és a gördülõtestek. a névleges élettartamot ( 90 %-a a megélési valószínûség tartamának) üzemóraszámokban fejezik ki. például tisztátlan kenés. mindkét esetben a terhelés centrikus. hogy a csapágynál az anyag elfáradása következtében már felpikkelyesedés lépne fe. amelyek esetében a csapágyak speciális anyagokból. míg axiális csapágyak esetében tisztán axiális terhelést jelent. A dinamikus terhelhetõségi érték meghatározza a csapágyterhelést. téves csapágymegválasztás. nyilvánvalóan azonos jellegû csapágy élettartam azonos üzemi feltételek mellett eltér egymástól. melyek változatlan fordulatszámon futnak. egy állandóan változó terhelésnek vannak kitéve. A dördlülõcsapágyak élettartamát annak elfordulási számával jellemzik. 5. korrózió.

............................................ a számításokat az ( 5.................................... óra az egyes csapágyak névleges élettartama 1....................................................... .....6) e=10/9 golyóscsapágyaknál e=10/9 golyóscsapágyaknál L: L1... N (Pr radiális és Pa axiális csapágyakra) Változatlan fordulatszám esetén az élettartamot üzemórákban is ki lehet fejezni az (5.............4) L10h: fh: fh: névleges élettartam üzemórában élettartam-tényezõ fordulatszám-tényezõ n: fordulatszám 1/perc Az (5...........2.. óra Ha a terhelések egyenlõ idõközökben történnek meg.... N (Cr radiál..... hogy az ezt megelõzõ idõben agyagkifáradás miatt egyetlen egy csapágy sem hibásodhat meg..........7) ..........5) képletben megadottak szerint is...1) képlettel fejezhetõ ki.. .........................6) formula szerint végezhetjük el...... Ha egy gépben.....................(5.......................(5............(5.............2) ......................... ...(5....... Ca axiális csapágyakra) ekvivalens dinamikus csapágyterhelés.3) .......... millió fordulatban kifejezve dinamikus teherbírási érték.n...... ...2) képletet ki lehet fejezni az (5.........(5..................2) képlettel.... akkor az (5......... L2.........1) p=3 golyóscsapágyakra p=10/3 görgõsscsapágyakra L10: C: P: Névleges élettartam.................Ln: Az egység teljes névleges élettartama......................(5.. Az egység teljes élettartamánál figyelembe lehet venni........1 ábra monogramjából vehetõ ki..(5....... ....7) képlettel lehet számolni....5) Az összefüggések a fordulatszám 1/perc és a fordulatszámtényezõ fn valamint a névleges élettartam L10h és az élettartamtényezõ fh között az 5.......................... berendezésben több csapágy mint komplett egység mûködik... ...........Az összefüggés a névleges élettartam és a dinamikus alapterhelés és a terhelés között az (5...

3 Felhasználási példák és az igényelt élettartam A csapágyak kiválsztása során szükséges az igényelt élettartamoknak az üzemi körülményekkel történõ összehasonlítása. melyek megállás nélkül 24 órás üzemben mûködnek . erõmûvi berendezések 5. pályamotorok. emelõgépek Nagyméretû hajtások gumi és mûanyak kalanderek.0 5.1 táblázatban általános utalásokat találhatunk ezekre az összefüggésekre.0~ Elektromos Új mezõgazdasági kéziszerszámok. melyek Forgó orsók. motorok. építõRakodódaruk gépek. ipari nem mindíg Szállítójármûvek. vagy csak idõszakosan használnak Élettartam-tényezõ fh és alkalmazási esetek 2.0 4. szivattyúk Mozdonyok tengelycsapágyai. kompresszorok. felvonó berendezések. nagyméretû elektromotorok.Φj: Lj: az egyes terhelések frekvenciacsökkenése az egyes terhelések melletti élettartam 5. a karbantartások idõintervallumaitól. klimaberendezések. sugárhajtómûvek prések lentkerekei. serleges egy alka-lommal jármûvek szállítómûvek hosszabb ideig Hengermûvek. bányapumpák.0~5. de egy. ventillátorok. A szükséges élettartam a gép fajtájától. melyeket csak rövid idõre. klimaberendezések. gépek és új irodaháztartási gépek gépek Új motorok. szállítógépek. üzemelnek.0~4. A csapágyak nagyságának meghatározásánál az elfáradási élettartam mellett a tengely és a ház szilárdsága és merevsége feltétlenül szem elõtt tartandó. nyomdagépek Sínjármûvek tengelycsapágyai. az üzembiztonsággal szemben támasztott követelményektõl és a megbízhatóságtól függ. centrifugák Gépek melyek állandóan napi 8 órán felül üzemelnek Gépek. de nagy bizOrvosi és mérõtonsággal használt mûszerek gépek Gépek.0 3. Az 5.0~3.kétkerekû lengõsziták.0 Gépek.1 táblázat Élettartam-tényezõk különféle felhasználási esetekre Ritkán. aknaberendezések Vízellátási berendezések. Üzemi tényezõk ~2. Papírgépek. liftek.

Javasoljuk ilyen esetekben az NTN-t megkeresni. ezt feljavított alapanyag-minõség alkalmazásával..2 Anyagtényezõ a2 A csapágytáblázatokban szereplõ dinamikus teherbírási értékeke az NTN állandó fáradozásainak eredményeire alapozottak. Ezeket a befolyásoló tényezõket a névleges csapágyélettartam megállapítása.. hogy minden üzemi jellemzõt.. A módosított élettartam egyenletét az ISO 281 szerint 1977ben vezették be. Fentieken túlmenõen a csapágyak élettartamára befolyással bír a kenés (Elastó hidrodinamikus olajfilmelmélet). Az élettartamérték a2 érvényes az 5. A módosított élettartam kiszámításánál az ISO 281 szerint elõfeltétel az.. 5..2 táblázatban az egyes megélési valószínûségi tényezõket 90 %-nál magasabb értékekre állítottuk be.. 5.és alakhûség értékeit elveszthetik.. amennyiben azok 120 hõmérséklet felett dolgoznak hosszabb idõn keresztül..2 bekezdésben megadott képlet alapján számíthatjuk ki..... Az ilyen csapágyaknál "TS" elõjelzés szerepel.. Kiemelkedõen kedvezõ kenési feltételek .1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 Az 5. Amennyiben a kenési körülmények kielégítõek..4. az üzemi hõmérsékleti viszonyok. hogy a csapágyak minõségét szakadatlanul javítsuk. az értékét 1-nél nagyobbra lehet választani. millió fordulatban (megélési valószínûségi tényezõvel az anyagokra és az üzemi feltételekre való tekintettel) megélési valószínûségi tényezõ anyagtényezõ az üzemi feltételekre vonatkozó tényezõ 5.. angyagaik speciális eljárással készülnek.....4... melyek a csapágyak élettartamát befolyásolhatják.. valamint egyéb az üzemre jellemzõ specifikus körülményeket veszi figyelembe... beleértve a futási egységességet. melyek speciális acélból. a fordulatszám.... kiszámítása során csak teljes általánosságban vettük figyelembe. ...2 Táblázat a1 tényezõ 5.. mivel az L10 élettartam tapasztalati alapokon nyugszik.. speciális gyártási módszerekkel. A normál hõkezelési módszerekkel gyárott gördülõcsapágyak méret..8) Lna: a1: a2 : a3 : módosított névelegs élettartam.4.8 élettartam egyenletben ezekre a teherbírási értékekre.. a tengelykihajlásokat..5.. stb. vagy megváltoztatott belsõ szerkezettel érhetjük el... A 120 foknál magasabb hõmérsékleti körülmények között mûködõ csapágyak esetében azokat melegstabilizált alapanyagból készítik.... az idegen anyagrészek jelenléte. azzal a céllal.(5. jól megismerjünk. a csapágy élettartama lerövidül.....4 Módosított névleges élettartam ISO szerint A névleges élettartamot az 5.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 Az jelölt üzemi körülmények tényezõ fõleg a kenési teltételeket. Csapágyaknál. Ha bizonyos feltételek mellett egyes esetekben 90 %-nál hosszabb élettartamvalószínûséggel kellene számolni.. stb... Sajnos a melegstabilizáció kapcsán az anyag keménysége csökken. akkor az általában 1-el egyenlõ. az üzemi hõmérsékletet...

A statikus teherbírási érték annak a terhelésnek felel meg. amikor az egyéb üzemi feltételek is jónak mondhatóak.2 ábrából az üzemi hõmérsékletet kifejezõ tényezõket tudjuk megkapni. Növekvõ üzemi hõmérséklet esetében a csapágyak anyagainak keménysége csökkenõ tendenciát mutat. Kísérleti alapon megállapították. Ilyen esetekben elõfordulhat például. hogy a gördülõtestecske átmérõjének 0. lehet 1-nél magasabb értéket is alkalmazni. futásánál. hogy a terhelések centrikusak kell. hogy a kenõanyag viszkozitása az adott hõmérsékleten túl alacsony (13 mm2/mp alatt lesz golyós.5 Statikus teherbírási érték Ha a gördülõcsapágyak terhelés alatt és álló helyzetben vannak vagy csak igen lassú fordulaton mûködnek vagy billenõterheléseknek vannak kitéve. az a3-at 1-nél kisebbre kell megválasztani. .0001-szeres maradó összes alakváltozása az érintkezési ponton a legnagyobb terhelést hordozó gördülõtestecske és futópályája között még általában nem okoz említésre méltó problémát a csapágy mûködésében. Kifejezetten kedvezõtlennek mondható kenési feltételek mellett.2 Ába Üzemi hõmérséklettényezõ 5. Ha speciális üzemi feltételekkel van dolgunk. 5. hogy legyenek és radiális csapágyaknál radiális. elõfeltétel. Az 5. A statikus teherbírási szám az ISO 76-1987 szerint azt a terhelést adja meg.és 20 mm2/mp alatt görgõscsapágyak esetében) vagy ha a fordulatszám alacsony ( n (1/perc) dp (mm)< 10000 ). a gördülõtest és a futópályája érintkezési helyein maradandó alakváltozások lépnek fel.0001-szeres mértékû maradandó teljes alakváltozása lép fel. amely mellett a leginkább megterhelt gördülõtest és a futópálya közötti dipól-terhelés az alábbiak szerint alakul: beálló golyóscsapágyaknál: egyéb golyóscsapágyak esetében: görgõscsapágyaknál: 4600 MPa 4200 MPA 4000 MPa Ilyen. Ha egy bizonyos megadott alakváltozási értéknél nagyobb alakváltozás lépne fel. axiális csapágyaknál axiális irányúak. a gördülõcsapágyak további zavartalan üzemelése már a továbbiakban nem biztosított.esetében. amikor nincs esély a gördülõtestek és a futópályáik között egységes olajfilmet létrehozni. Ennek mértéke a terhelés nagyságával van arányban. javasoljuk az NTN-t a problémába bevonni. amely egy meghatározott maradandó alakváltozást eredményez. Ennek megfelelõen az élettartamuk is lerövidül. úgynevezett kétpólusú nyomás fellépése esetén hozzávetõlegesen a gördülõtest átmérõjének 0.

.....6 Megengedett statikus ekvivalens terhelés A megendedett statikus ekvivalens terhelés (lásd 6. tapasztalati adatok alapján alá és fölé is szokták tervezni......4..9) S o: Co: P o: statikai teherbírás biztonsága statikai teherbírási szám.. amely a statikus terhelési szám figyelembevételével adódik.... ......... a mindenkor elvárt és megkövetelt üzemi viszonyokat.5.....4 táblázat segítségével tapasztalati értékek alapján válik lehetõvé a statikai teherbírási biztonság meghatározása......2 fejezet) mértékét az 5. Az (5.. nyugodt futást alapul véve a határétéket. N ( radiális csapágyaknál Cor és axiális csapágyaknál Coa ) a maximális statikai ekvivalens terhelés.(5. ehhez alapul véve a maximális statikai ekvivanles terhelést..4 Táblázat Minimális szükséges statikai teherbírási biztonság So Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet ...... N (radiális csapágyak esetében Por axiális csapágyaknál Poa ) 5...9) képlet és az 5.5 bekezdés szerint lehet meghatározni........

...1...2) ......1)-tõl a (6.. N Ka: axiális erõ....... 6.. erõhatásoknak van kitéve..... valamint a külsõ erõket a hajtás teljesítményébõl és annak átvitelébõl adódóan. melyek egyenes.........(6..... mm α: kapcsolási szög β: szögferdeség .... N Ks: radiális erõ.(egyenes fogaskerék)........1 A fogaskerekek fogainak terhelései A fogaskerekek fogain fellépõ erõket három csoportba lehet sorolni az erõk irányainak figyelembevétele alapján... fordulat/perc Dp: osztókör átmérõ......(6........1 Táblázat Fogazási tényezõ fz 6..(6....1...) .......1) ... amelyeket számítási módszereken keresztül rendkívül körülményes meghatározni. N Kr: fogra ható normál erõ... 6...(ferdefogazású kerék)..........Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 6..(6....... Az erõk iránya és nagysága különbözõ és a fogazás fajtájától függ.........(6.3) ..1 Terhelés a tengelyen mérve A csapágyterhelés megállapításához.. Az itt bemutatott számítási módozat két leggyakrabban használatos fogaskerék-elrendezésre: homlok és kúpkerekekre érvényes............ Ezek az erõk magukba foglalják a tengely és az arra rögzített elemek önsúlyát.. azonban valamennyi csapágy a gép fajtájának adottságainak függvényében még további terheléseknek........ amely a tengelyeken lép fel.........4) Kt: kerületi erõ...és ferdefogazással ellátott kerekekre hatnak.. (6.2.....4ig.3 ábrákból vehetõk ki. (1) Terhelés a homlokkeréken Terhelések. a 6............ elõször meg kell állapítani a tengelyre ható erõk értékeit............. 6.2b) . A csapágyterhelés számítása 6..... N HP:a hajtás teljesítménye KW n: fordulatszám. Ezeket a terheléseket elméletileg lehet meghatározni... A terhelés nagyságát a következõ képlettel lehet kiszámítani. éspedig tangenciális (Kt) radiális (Ks) és axiális (Ka) erõkre...

..2 és 6.... a fenti képlettel történõ elméleti terhelésszámítás eredményét egy fogazási tényezõvel fzvel (6.......N radiális erõ........... A fogazás és a fogferdeségi szög irányai a nagy kerék átmérõjén vizsgálandók és ítélendõk meg. mm kapcsolási szög ferdeségi szög kúpszög Általában az erõk aránya a tányérkerék és a kis tengelyfogaskerék között a jobbirányba egymáshozrendelt tengelyeknél a következõ: Ksp=Kag........ N Ívelt fogazású kúpkerekek esetében az erõk iránya a fogferdeség irányának..... amik az adott példában pozitívak. A 6..5 ábrákon találhatjuk meg... KW fordulatszálm...5 ábrán a fogaskerék jobbirányú forgással lett ábrázolva....1 táblázat) kell korrigálni.5 ábra szemlélteti. fordulat/perc osztókör átmérõ..2 táblázatban ezeknek az erõknek a kiszámításához szükséges képletek vannak megadva. (2) Kúpkerekekre ható erõk Azokat az erõket. ezen túlmenõen még attól is függ.N a hajtás teljesítménye............. Az egyenesfogazású kúpkerekeknél a β=0-t szükséges figyelembe venni... ..Mivel a fogaskeréken ténylegesen fellépõ terhelés lökések és rezgések által még tovább növekedhet... Kt Ks Ka HP n Dpm d β δ : : : : : : : : : kerületi erõ...(6...N axiális erõ. amelyek egyenes és spirális kúpkerekekre hatnak a 6..... melyik a meghajtó és a meghajtott kerék: A radiális és axiális erõk (Ks) (Ka) irányait a 6......5) Kap=Ksg. A 6....... (az óramutató járásával azonos irány)...Ksg: Radiális erõ....(6..... valamint a forgás irányának a függvénye.. N Kap.......Kag: Axiális erõ...6) Ksp....

.............9) képlettel és Terhelés fajtája fw Alkalmazási terület ..2 Táblázat Erõhatások kúpkeréken 6..... a (6.......... amelyek a lánc... .... hogy az elméletileg megállapított lengésekbõl és lökésszerû terhelésekbõl kifolyólag adódó erõhatások lényegesen magasabbak a valóságban...3 Táblázat Lánc..és szíjhajtások erõhatásai Azok a kerületi erok. hogy az erõátvitel zavartalanul megtörténjék.... Ezt a (6.(6...............3 táblázatból vehetõ 6.......3 Terhelési tényezõ Gyakorta elõfordul.......8) képlettel tudjuk kiszámítani..1.1........7) Kr : Kerületi erõ N HP : Átvivendõ teljesítmény KW Dp : Osztókör átmérõ A szíjhajtásokat egy elõre meghatározott elõfeszítési értékre állítják be annak érdekében.és szíjhajtás-tényezõk 6.............(6... Lánchajtásokhoz a lengõ és lökésszerû terheléseket az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani: ...8) Kr fb : Radiális erõ N : Táblázati tényezõ a 6....6.......2 Lánc.7) képlet segítségével számíthatóak ki...... Ennek az elõfeszítésnek a radiális erõhatását szíjtárcsák esetére a (6..... és szíjhajtások teljesítményátvitele során lépnek fel.

egy terhelési együttható figyelembevételével tudjuk megállapítani. ...........................................................(6.9) K : tényleges erõ N Ke : elméletileg számított erõ N fw : terhelési együttható

Csekély, kis kökésszerû terhelések Közepes lökésszerû terhelések Nehéz lökésszerû terhelések

1,0-1,2

Elektromotorok Vasúti jármûvek, gépkocsik, hengermûvek, fémfeldolgozó, papír-, gumi-, textilgépek. irodagépek, kégiközlekedési eszközök, nyomdagépek Zúzók, mezõgépek, építõgépek, daruk.

1,2-,15

1,5-3,0

6.2 Csapágyterhelés
Statikus erõk, melyek a tengelyeken lépnek fel, a csapágyon át kerülnek felvételre és elosztásra. Például a 6.7 ábra szerinti hajtómûtengelyre ható csapágyterheléseket a (6.10) és a 6.11) képletekkel lehet kiszámítani ......................................(6.10) ...................................(6.11)

6.4 Táblázat Terhelési együttható fw

FrA FrB Krl Ka KrII Dp l

: : : : : : :

az A csapágy radiális terhelése, N a B csapágy radiális terhelése, N az I. fogaskerék radiális terhelése, N az I.fogaskerék axiális terhelése,N a II.fogaskerék radiális terhelése, N I. fogaskerék osztókörének átmérõje, mm csapágytávolság, mm

6.3 Közepes terhelés
Igen sok alkalmazási esetnél az üzemi csapágyterhelések egy elõre meghatározott periodikus munkalefutás szerint megváltoznak. Egy leegyszerûsített számítás szerint ilyen esetekben egy megváltoztathatatlan közepes terhelésre számítják át (Fm)ami azután megközelítõleg azt az élettartamot adja meg, mint amit a változó terhelési módozatnál kapnánk meg. (1) Lépcsõs terhelésváltozások A közepes csapágyterhelés (Fm) a lépcsõs terhelési módozatnál a 6.8 ábra szerint a (6.12 ) képlettel számítható ki. F1, F2, ..., Fn a csapágyterheléseket, n1, n2, ..., nn és t1, t2, ..., tn pedig a fordulatszámokat és idõegységeket jelentik. .....................................(6.12)

P=3

: golyóscsapágyaknál

p=10/3: görgõscsapágyaknál (2) Periodikus terhelésváltozások Ha mint idõfaktor a terhelés a 6.9 ábra szerint visszatérõen periodikusan változik, az Fm közepes terhelést a (6.13)képlettel lehet kiszámítani. .............................(6.13) (3) Lineáris terhelésváltozások A (6.14) képlet segítségével az Fm közepes terhelést és a 6.14 ábra szerint lehet számítani. ...........................................(6.14) (4) Szinuszos terhelésváltozások A közepes terhelést (Fm) a szinuszos terhelésváltozás esetében a 6.10 (a) és (b) ábrák alapján, illetve a (6.16) képlettel lehet megközelítõlegesen megállapítani. .................................................(6.15) ..................................................(6.16)

6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés
A csapágyakra legtöbbször egyidejûleg dinamikus, radiális, valamint axiális terhelések hatnak. Ezt a feltételezett nagyság és irány szerinti állandó terhelést, amely ugyanazt az élettartamot eredményezi, mint a valóságban ható radiális és axiális terhelések, dinamikus ekvivalens terhelésnek fogjuk nevezni. Radiális csapágyaknál ezt a dinamikus ekvivalens terhelést radiális dinamikus ekvivalens terhelésnek és axiális csapágyak esetében axiális dinamikus ekvivalens terhelésnek nevezik. (1) Dinamikus ekvivalens radiális terhelés A (6.17 ) képlettel a dinamikus ekvivalens terhelés az alábbiak szerint adódik: ...........................................(6.17) Pr Fr Fa X Y : : : : : radiális dinamikus ekvivalens terhelés. N a terhelés radiális komponense, N a terhelés axiális komponense,N radiális tényezõ axiális tényezõ

Az X és az Y értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve, azokat csapágytáblázatból tudjuk kivenni. (2) Dinamikus ekvivalens axiális terhelés,N A 90 fokos kapcsolási szöggel rendelkezõ csapágyak általában nem alkalmasak radiális terhelések felvételére. Axiális

önbeálló görgõscsapágyak azonban kisebb axiális irányú terheléseket még elbírnak. A dinamius ekvivalens axiális terhelés a (6.18) képlettel számítható ki. ....................................................(6.18)
(Feltétel: Fr/Fa ≤ 0,55)

Pa : dinamikus ekvivalens axiális terhelés, N Fa : a terhelés axiális komponense,N Fr : a terhelés radiális komponense,N

6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
Tételezzük fel, hogy a statikus ekvivalens csapágyterhelések nagyságrendje és irányai állandóak, ami álló csapágy esetében a gördülõtest és annak futópályája közötti érintkezési helyen ugyan azt a maradandó alakváltozást eredményezi, mint a tényleges terhelés az egyidejûleg ható radiális és axiális terhelésekbõl adódóan. Ez radiális csapágyaknál radiális terhelésre vonatkozik, axiális csapágyak esetében lényegében csak axiális terhelésekre, melyek centrikusan hatnak. Ezeket a terheléseket mint statikus ekvivalens radiális terheléseket vesszük a radiális csapágyak, és statikus ekvivalens axiális terheléseknek az axiális csapágyak esetében. (1)Statikus ekvivalens radiális terhelés A statikus ekvivalens radiális terhelés a (6.19) és a (6.20) képletek segítségével számítható ki. A mindenkori magasabb értékeket kell a Por-hez figyelembe venni. ...................................(6.19) ..........................................................(6.20) Por Xo Yo Fr Fa : : : : : statikus ekvivalens radiális terhelés,N statikus radiális tényezõ,N statikus axiális tényezõ,N radiális komponens,N axiális komponens,N

Az Xo és Yo értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve és csapágytáblázatból lehet azokat kivenni. (2)Statikus ekvivalens axiális terhelés Az axiális önbeálló görgõscsapágyaknál a statikus ekvivalens axiális terhelést a (6.21) képlet segítségével tudjuk számítani. ...................................(6.21) Poa : statikus ekvivalens axiális terhelés,N Fa : axiális komponens,N Fr : radiális komponens, N ha Fr/Fa ≤ 0,55

6.4.3 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
A nyomási középpont a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és kúpgörgõs csapágyaknál, amint az a 6.12 ábra szemlélteti, a csapágyközéptõl kijjebb helyezkedik el, és a csapágytáblázatokban meg van adva. Radiális terhelések mellett a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és a görgõscsapágyaknál egy axiális irányba ható erõ is jelen van, ami a csapágyrészeket egymástól elválasztani igyekszik. Ezeket a csapágyakat általában egy azonos felépítésû úgynevezett második csapággyal 0- vagy X-elrendezésben párosítják. Az axiális erõt a külsõ axiális terheléshez hozzá kell adni és kiszámítani a (6.22 ) képletbõl tudjuk. .........................................(6.22) A 6.5 táblázatban megtaláljuk a megfelelõ formulákat különféle csapágyelrendezésekhez a dinamikus ekvivalens radiális csapágyterhelés megállapításához.

Megjegyzések: 1) A képletek olyan csapágyakra vonatkoznak, amelyek üzemi állapotukban csapágyhézag nélkül és elõfeszítésmentesen dolgoznak. 2) Radiális terhelések, melyek a táblázatban nyilakkal jelzett irányokkal ellentétes irányúak, pozitív terhelésnek értendõek. 6.5 Táblázat Csapágyelrendezések dinamikus ekvivalens csapágyterhelések esetében

Elõzõ fejezet

Visssza a tartalomhoz

Következõ fejezet

..(7.(7... hogy a relatíve vékonyfalu gyûrûk a terhelést a teljes kerületen vegyék át......... mint a tengelyek...3) ∆dT ∆T d : : : a hõfokváltozás miatt szükséges illesztési túlfedés a belso gyuru és a tengely közötti homérséklet különbség a csapágy furatának névleges mérete................N 2) Tûréstúlfedés........ Ezeknek a szoros tûrésekkel ellátott ülékeknek az alkalmazása természetesen megnehezíti a csapágygyûrûk kiszerelési munkáit.....3) képlet a valóságos üzemi körülményeknek megfelelõan adja meg a szükséges átfedést hõmérsékletkülönbség alapján... Ha egy szét nem szerelhetõ csapágy mindkét gyûrûjét besajtoljuk... mm radiális ero.. mm 3) Tényleges illesztési túlfedés A csapágy beépítését követõen a tényleges illesztési túlfedés eltérést mutat a várt értékhez képest........ Ezek az esetleges elmozdulások ledörzsöléses sérülésekhez vezethetnek a csapágygyûrûk és a ház felülete mentén és illlesztési rozsdásodást..... Ezzel a csapágyak teljes teherbírási képességét ki tudjuk használni. hõmérsékleti feltételek Miután üzemi körülmények között a csapágyak magasabb hõmérsékleten vannak. egy laza csapágyelrendezési funkciót axiális irányba már nem tudunk a házban vagy a tengelyen létrehozni......Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 7....1) Ha ....... hogy a csapágyak a terhelés során ne tudjanak elmozdulni......2) képletek segítségével számolhatóak ki... 7..... A (7...... A csapágygyûrûk szoros illesztésén keresztül egyúttal azt is el tudjuk érni..........2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 1)Terhelés és illesztési túlfedés A minimálisan szükséges illlesztési túlfedés mértéke tömör tengelyeknél meghatározott radiális terhelések esetében a (7..(7........ ............... a túlfedés a hõmérséklet növekedésével csökken.1) és a (7....1 A csapágy rögzítése Gördülõcsapágyak belsõ és külsõ gyûrûit a tengelyen és a házban radiálisan rögzíteni szükséges annak érdekében.. Ezt a tényleges mérési ......... Ilyen esetekben ugyanis relatív elmozdulások léphetnek fel a tengely és a csapágyak belsõ gyûrûi között radiális.. axiális.. csapágyfurat névleges mérete.......... Ezeket a relatív elmozdulásokat a csapágygyûrûk tengelyek és a házban elhelyezkedõ ülékek között végül is általában radiális irányú rögzítéssel a megfelelõ illesztési értékek kiválasztásával és biztosításával tudjuk biztosítani...N statikus teherbírási érték. illetve forgási irányokba.. ezzel kedvezõ megtámasztást biztosítva a rendszernek...2) ∆dF d B Fr Cor : : : : : ténylegesen szükséges átfedés. Illesztések 7..mm a belsõ gyûrû szélessége.. csúszókarcolásokat okozhatnak.... Ha ...........

házakban a maximális illesztési túlfedést 1/1000 érték körül célszerû megválasztani. A belsõ. 7.és kiszerelési mûveletei igen körülményesek. például a mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. külsõ gyûrûknél törések is bekövetkezhetnek. vagy laza ülékes megoldás is kielégítõnek tekinthetõ. könnyûfém és mûanyag házkialakítások. A tényleges és a látszólagos túlfedések közötti összefüggés az illesztési helyen a felületi érdesség alapján állapítható meg. hogy a házak. Pontterhelés esetében a csapágygyûrûknél a tolóülékes. élettartamát lerövidítik. tengelyek alakhibái ne adódhassanak át a csapágygyûrûre. amit a szükséges túlfedés meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni. kis falvastagságú házak. lengõ terhelések. Ezért tengelyeken. Ilyen alkalmazásoknál kisebb fix ülékeket használunk annak érdekében. melyek kerületi terheléssel vagy meghatározatlan terhelési irány mellett üzemelnek. . hornyos tengelyek. lökésszerû igénybevételek.eredménybõl lehet megállapítani. A soron következõ beépítési példák esetében normál kivitelben fix-ülékes beépítést szükséges alkalmazni: Magas terhelések. Ez az eltérés az érdességi csúcsok elsimitásából adódik. ha mindkét csapágygyûrût fix ülékkel építik be. hogy beépítésre kerüljenek. Szerszámgépeknél más a legmagasabb futáspontossági igényeket megkövetelõ berendezéseknél preciziós tengelyek és pontossági csapágyak kerülnek felhasználásra.3 Az illesztések kiválasztása Az illesztés optimális megválasztása fõleg a következõ tényezõk figyelembevételétõl függ: 1)a csapágy terhelésének faja és iránya 2) a csapágygyûrû üzemközben forog-e. a lehetõségek figyelembevételével az egyik csapágygyûrûnél laza üléket kell alkalmazni. Ezek a feszültségek elõbb-utóbb a csapágy elfáradásához vezetnek. Mivel a nem szétszerelhetõ csapágyfajták be. 4)Maximális túlfedés A csapágyak illesztési túlfedésekkel történõ beszerelése során a tengelyben és a házban húzó-és nyomófeszültségek lépnek fel a csapágy belsõ-illetve külsõ gyûrûiben. valamint a felületi érdességbõl az illesztési résznél.vagy sem 3) a csapágygyûrûn fellépõ kerületi erõ 4) A csapágygyûrûn pontterhelés van vagy meghatározatlan a terhelés iránya. Azok a csapágygyûrûk. fix ülékkel kell.

Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak eltérõ furat és külsõ átmérõ illesztésekkel kerülnek gyártásra.2 -tõl a 7. A 7. A 7.2 (1) Táblázat Házillesztések Házillesztések H7 G7 JS7 K7 M7 M7 N7 P7 Csaágyfajta A terhelés formája Golyóscsapágyak Henger és kúpgörgõs csapágyak Tengelyátmérõ mm Beálló görgõs csapágyak Tengelyillesz-tések h5 -18 - - . erõs lökésszerû terhelések Megjegyzések: Ezek az illesztések szürkeöntvény és acélöntvény házakra érvényesek. Könnyûfém öntvényekbõl készült házak esetén általában merevebb illesztés szükséges az itt feltüntetett értékeknél. mint a kúpgörgõs csapágyak collméretû-kivitelei. A 7.6. stb.8 táblázatban ajánlott illesztéseket mutatunk be coll méretekre vonatkozóan.5 táblázatokban illesztési ajánlásokat találhatunk a lényegesebb befolyásoló tényezõk figyelembevételével.7.1 Táblázat Tengely. Általános irányvonalak radiális csapágyak illesztéseihez (JIS KI. amiket azután különbözõ pontossági osztályokba soroltak be. csekély falvastagságok.és házillesztések a terhelés fajtájától függõen 7. A 7.6 táblázatban illesztési méreteltéréseket találunk. 0. 7. nagysága. a terhelések formái.4 Illesztési ajánlások Az ISO 286 és a JIS B0401-ben a gördülõcsapágyak tengelyátmérõire és a házfuratok méreteire metrikus kivitelben tûréseket határoztak meg. úgy mint a csapágy fajtája. vagy váltakozóan nagy terhelések Normáltól a nagy terhelésekig Nagy terhelések.1 ábra mutatja be a csapágyház furatának és a gördülõcsapágy külsõ átmérõjének.6X) Házak Osztatlan vagy osztott házak Pontterhelés a külsõ gyûrûn A terhelések fajtái A terhelések valamennyi fajtája Meleghozzávezetés a tengelyen keresztül Könnyûtõl a normálig Meghatározatlan terhelési irány Normáltól a nagy terhelési értékekig Nagy terhelések Osztatlan házak Kerületi terhelés a külsõ gyûrûn Könnyû. valamint a csapágy furatának és a hozzátartozó tengelynek leggyakoribb illesztéseit (mérettûréseit).

400 50 .100 100 .140 140 .40 40 .140 140 .140 140 .2 (2) TáblázatTengelyillesztések Radiális csapágyak illesztései 0 pontossági osztály .200 200 . vagy lökésszerû terhelések A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága szükséges A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága nem szükséges - Minden tengelyátmérõ g6 Ponnterhelés a belsõ gyûrûn Minden tengelyátmérõ h6 Csapágy kúpos furattal szorítóhüvellyel A terhelések valamennyi formája Minden tengelyátmérõ h9/IT5 Megjegyzések: 1)Ezek az ajánlások tömör acél tengelyekre vonatkoznak.140 140 - js6 k6 m6 js5 k5 m5 m6 n6 p6 r6 n6 p6 r6 Csapágy hengeres furattal Igen nagy.40 40 .kis és váltakozó terhelések Kerületi terhelések a belsõ gyûrûnél vagy nem meghatározható terhelési irány Normáltól a nagy megterhelésekig 18 . 2)Minden radiális csapágy axiális terhelése esetén valamennyi átmérõre js6 tûrést ajánlunk.500 50 .280 280 .100 100 .06Cr normál terhelés: 0.140 140 .200 200 .40 40 .140 140-220 .18 18 .280 - .06Cr < Pr ≤ 0.200 200 - .100 100 .12Cr nagy terhelés: Pr> 0.100 100 . 3) A terhelések az alábbiak szerint kerülnek megítélésre: kis terhelés: Pr ≤ 0.200 .12Cr Jelentések: Pr: ekvivalens radiális terhelés Cr: dinamikus teherbírási érték 7.65 65 .100 100 .

6 (2)Táblázat Illesztések ház/csapágy Kúpgörgõs csapágyak illesztései hüvelyk méretekkel (ANSI KI.6 (1)Táblázat Illesztések tengely/csapágy 7.7. 4) .

d=belsõ gyûrû furata. mm 7. L=laza.1) Csak köszörült tengelyeknél 2) Negatív tûrésekkel rendelkezõ csapágyaknál azonos illesztéseket lehet venni 3) T=fix.7 (1) Táblázat Tengelyillesztések .

L=laza 7. 43 és 0) .7 (2) Táblázat Házillesztések Hüvelyk rendszerû kúpgörgõs csapágyak illesztései (ANSI KI.1) A belsõ gyûrûkhöz negatív tûrésértékeknél azonos illesztéseket lehet alkalmazni 2) T=fix.

A belsõ gyûrû maximális furata: 241.300 mm a 0 oszályú termék esetében 7.8 (1) Táblázat Tengelyillesztések .

hogy üzemelés során optimális körülmények lépjenek fel. csapágyak rögzítése 8... Csapágyhézag. így például a tûrésátfedésekre valamint üzemközben a belsõ és külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbségek következtében fellépõ csapágygyûrû-tágulásra..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 8. feltüntetve egyben a megfelelõ korrekciós értékeket is a mérési terheléssel összefüggésben. hogy pontos és megismételhetõ mérési eredményeket lehessen biztosítani.. Ez több tényezõ befolyására vezethetõ vissza. hogy az normál üzem esetén optimális legyen. a csapágyhézagot úgy kell megválasztani.. mm : csapágyhézag a hõmérsékletkülönbségbõl adódóan a belsõ és a külsõ gyûrûk között..1 Csapágyhézag Csapágyhézagnak azt a méretet nevezzük. mm : csapágyhézag a beépítést megelõzõen.2 A csapágyhézag megválasztása A gördülõcsapágyak csapágyhézaga üzemi körülmények közötti meghatározott értéke ( a tényleges csapágyhézag) az eredeti csapágyhézaghoz képest általában (beépítés elõtti érték) kisebb.. míg az axiális irányú eltolás mértékét pedig axiális csapágyhézagnak nevezzük.. Amint azt a 8.1 Táblázat Mérési terhelési és korrekciós értékek mélyhornyú golyóscsapágyaknál 8. amelyik fix-elrendezésû...... A radiális irányú eltolás mértéket radiális csapágyhézagnak.... lengések és zajszintek kialakulására az adott csapágy esetében..1 ábra is szemlélteti. egy szabad csapágygyûrû a másikkal szemben.. amely mellett egy csapágygyûrû axiális vagy radiális irányba a másikkal szemben egy határértékrõl egy másik határértékre elállítható... ...(8.. Ezért a mért csapágyhézag kismértékben a ténylegesnél nagyobb értéket eredményez... mm . Ugyanakkor ennek a terhelésnek kapcsán egy kisebb mértékû rugalmas alakváltozás következik be a futópálya és a gördülõtest érintkezési helyén... mm : csapágyhézag csökkenése tûrési átfedés miatt..1) képlettel a beeépítést megelõzõen a szükségelt csapágyhézagot oly módon tudjuk meghatározni... hogy a gyakorlatban elhanyagolható. Mivel üzemi körülmények között a tényleges csapágyhézag többek között befolyással bír a csapágy élettartamára..... amit mérési terhelésnek is neveznek oly módon.. melegedésre. A 8. eltolható. Görgõscsapágyaknál ez a rugalmas alakváltozás a mérési terhelés befolyása kapcsán olyan csekély.1) δeff δo δr δt : üzemi tényleges csapágyhézag.... Tényleges üzemi csapágyhézag A (8.1 táblázat mérési terhelési értékeket ad meg mélyhornyú golyóscsapágyakra. radiális és axiális irányokba elmozdítható.. A csapágyhézag meghatározásához a csapágyat elõzetesen egy kisebb elõterhelésnek vetjük alá.. 8.

..... . melyek a tengelyre..... a tengelyen tágulnak...5) képletekkel számítható...2) δf : csapágyhézag-csökkenés a mérettúlfedés miatt.2·10-6/°C) : a belsõ és a külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbség.. normál fordulatszámon és hõmérsékleti viszonyok között a standart CO csapágyhézag az üzemi körülmények során kielélgítõ csapágyhézag méreteket eredményez. °C : a külsõ gyûrûfutópálya átmérõje.. bizonyos üzemi feltételekhez ajánlhatóak....(8......(8. akkor a külsõ és a belsõ gyûrûk közötti hõmérsékletkülönbség akár még magasabb is lehet.. A tágulás............ illetve a házba szoros illesztéssel kerülnek beszerelésre.... mialatt a tengely hõforrásokkal áll összeköttetésben...... Szokásos üzemi körülmények mellett.....5) d D : a csapágy furatának névleges mérete. Ha a leadott hõ kedvezõ elvezetési feltételekkel találkozik a ház esetében.. a tengely és a ház kialakításától.. estenként nem mindig pontosan meghatározható üzemi viszonyok miatt elõfordul.......... (1.... A gyakorlatban azonban ezt az optimális értéket rendkívül körülményes megközelíteni...3) δt α ∆T Do : csapágyhézag csökkenése a hõmérsékletkülönbség hatására.. Golyós és önbeálló csapágyak esetén ..3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához Elméletileg az optimális csapágyélettartam akkor érhetõ el. . mm : gördülõcsapágy acélok tágulási együtthatója. mm : a csapágy külsõ gyûrûjének névleges átmérõje....... ha a csapágyhézag megközelítõleg nullával egyenlõ vagy a csapágy csekély elõfeszítéssel szerelt.. melyek megfelelõ felhasználási esetekben és valós üzemi feltételek között jól felhasználhatóak...4) és (8... hogy kis elõfeszítésekbõl nagy elõfeszítések lépnek fel.. Ezáltal a csapágyhézag csökken.... üreges tengelyek vannak jelen... Ez a változás a tûrési átfedés mértékének 70-90 %-át teszi ki..Tûrési átfedések következtében fellépõ csapágyhézagcsökkenés: A belsõ és a külsõ gyûrûk..4) Görgõs csapágyaknál (kivéve az önbeállókat): ...... mm 8. Ezért a csapágyhézagot úgy kell megválsztani. ami azután a csapágy élettartamát drasztikusan lecsökkentheti..... normál terhelésnél és illesztések esetében..... mm A Do külsõ gyûrû futópálya átmérõje a (8... (negatív csapágyhézag)... illetve az összeszûkülés mértéke csapágyfajtától.. Az ilyen alapokon jelentkezõ különbözõ hõtágulások a csapágyhézagot az üzemelés során tovább csökkentik..(8... míg a házban összeszûkülnek.(8..2 táblázatban csapágyhézag-csoportok találhatóak a CO csapágyhézagon túlmenõen.......... valamint anyagától függ..... forró közegek........ hõfejlõdéshez...... nagyon kedvezõtlen súrlódási viszonyokhoz vezethet....... hogy üzemi körülmények között is egy csekély mértékû hézag legyen biztosítva.... A 8.. pl.. A csapágyhézag csökkenése üzemi körülmények között a belsõ és külsõ gyûrûkön mérve a hõmérséklet hatására az alábbiak szerint alakul: üzemelés során a gördülõtestek és a külsõ gyûrû hõmérséklete normál esetben 5-10 °C fokkal emelkedik meg. mm ∆deff : a tényleges mérettúlfedés értéke.. . A változó......

8.4 Beálló golyóscsapágyak radiális csapágyhézag értékei Megjegyzés: A fenti adatok csak a hatásszöggel ellátott csapágyakra érvényesek. 8.5 Radiális csapágyhézag értékek kétsoros és párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakhoz .

8.7 Táblázat Hengergörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei Nem csrélhetõ illetve párosítható gyûrûk . pl.6 Táblázat Hengergörgõs és tûgörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei (csapágyak hengeres furatokkal) 1) Normál hézagú csapágyak utójele csak NA. NU 310 NA 2) C9NA. C0NA és a C1NA csak P5 vagy ennél pontosabb tûrésekkel készülhet 8.

A radiális és axiális tengelyirányban történõ eltolódások külsõ erõk behatása ellenére is ezzel kiküszöbölhetõvé válnak.1 A csapágyak elõfeszítésének okai Elõfeszítés során a csapágyak gördülõterhei és a futópályái a kapcsolódási zónában azonos feszültségeknek vannak kitéve. illetve ezeket az elmozdulásokat minimalizálni tudjuk. Ezzel a módszerrel a csapágyak merevségének növelését érjük el. valmint egy minimális terhelést tudunk biztosítani. amint azt a 8.4 Csapágyelõfeszítés Gördülõcsapágyak üzemi körülmények között általában csekély csapágyhézaggal futnak. Bizonyos esetekben negatív csapágyhézagot szoktak elõfeszítéssel alkalmazni. Gyakorta páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyakat axiálisan elõfeszítenek. . párhuzamosan elrendezett kúpgörgõs csapágyak axiális csapágyhézag értékei.9 Táblázat Beálló görgõscsapágyak radiális csapágyhézag értékei 8. növelni lehet a csapágy merevségét. 8. Az elõfeszített axiális és hengergörgõs csapágyaknál ily módon kedvezõbb gördülõtest megvezetés érhetõ el.5 ábrán is láthatjuk. Meghatározott esetekben és feltételek között a csapágyak elõfeszítésének alkalmazásával növelni tudjuk a fordulatszámot és javítani a futáspontosságot. csökkenteni lehet a zajszintet.8.8 Táblázat Kétsoros. Elérhetjük az elõfeszítést például merev beállítással.4. A negatív csapágyhézagot az elõfeszítéssel tudjuk jellemezni. illetve hatnak. vagy rúgóerõ alkalmazásával. javul a rezgésállapot. metrikus kivitel (nem tartoznak bele a 329X. 322X és a 323C csapágyak) 8. amely a csekély mértékben terhelt nagy fordulatszámon dolgozó csapágyak esetében megakadályozza a gördülõtestek csúszását. A ferdehatásvonalú kúpgörgõs csapágyakat túlnyomó részben elõfeszítéssel szerelik. amelyek a gördülõcsapágyak rugalmas alakváltozási terébe esnek.

2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái A 8. vagy a csapágytávolság megváltozik. A rugós megoldású elõfeszítés elõnye az. ha a tengely netán hõmérsékletváltozási hatásokra.4. hogyan javul a csapágyak merevségi állapota az elõfeszítés függvényében. 8. Ha az Fa erõt elérik. javítja.12 táblázatban normál elõfeszítési értékek szerepelnek párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakra. csapágy belsõ gyûrûjénél. vagy erõsebb elõfeszítés a csapágy merevségét biztosítja. . Amikor a páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyak belsõ gyûrûinek homlokfelületei beszerelésre kerülnek. hogy az I.5 ábrán látható. hogy a feszítés ereje állandó. és a II. Elõre meghatározott merev elõfeszítést alkalmazunk abban az esetben.4. akkor minden belsõ gyûrû δ0 értékkel eltolódik. Egy külsõ axiális erõhatásra (Fa) újabb axiális eltolás lép fel a I. Ezzel egy F0 axiális elõfeszítési érték jelentkezik mindkét irányban. ez azt eredményezi. az I.8. A közepes. amikor egy erõs és egyben nagy merevségû helyzetet kívánunk létrehozni. vagy külsõ terhelés megváltozásán keresztül hosszirányban elmozdulást végez. mint δb . Mivel a δa eltolódási érték kisebb. A 8. csapágy merevsége megnövekszik. csapágyakra ható erõk megfelelnek az FI illetve az FII nek.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége A 8. ez abban az esetben is igaz. csapágy δb értékkel eltolódik olymódon. A tengelyek megvezetésének pontossági biztosítása céljából kis és közepes mértékû elõfeszítéseket alkalmaznak. melynek értéke δa. hogy az elõfeszítés megszûnik. A II. csapágy belsõ gyûrûje ezáltal tehermentesítve lett a I. célja és jellemzõi találhatók.11 táblázatban a csapágyelõfeszítés fõ módjai.

közepes és nagy elõfeszítéseket jelentenek 8.Megjegyzés: a GL/GN/GM/GH kiegészítõ jelek kis.12 Táblázat Általános elõfeszítési értékek ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . normál.

1 és 9. határfordulatszámnak nevezünk. terhelési tényezõk figyelembevételével fL és fc kell a 9. továbbá azt. Ha most már a hõmérséklet egy meghatározott értéket túllép. Ezért azt a maximális fordulatszámot. nagyságrendjétõl. Ugyancsak feltételezzük a normál terhelést (P 0. Határfordulatszámok A surlódási hõ keletkezése miatt az emelkedõ fordulatszámokkal arányosan az üzemi hõmérséklet is emelkedni fog. hogy a kenés márkás kenõanyagokkal szakszerûen. Olyan csapágyak határfordulatszámait. elõírásszerûen a megfelelõ mennyiségben megtörténik. a kosár konstrukciójától.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 9.09≤CI. amelyek megnövelt terheléssel futnak. feltételezve a szakszerû beépítést. A megengedett határfordulat alapvetõen a csapágy fajtájától.2 .03). amelyben a csapágy azonos viszonyok szerint képes futni anélkül. hogy egy meghatározott üzemi hõmérsékletet túllépne. a terhelés nagyságától. A csapágytáblázatokban szereplõ határfordulatszámok olaj és zsírkenés esetén érvényesek NTN normál kivitelû csapágyakra normál üzemi körülmények mellett. a kenéstõl és a hõelvezetéstõl függ. akkor a kenõanyagok elvesztik kenési képességüket és a csapágyak funkcióját kedvezõtlenül befolyásolja. Golyóscsapágyak esetén a határfordulatszámot érintkezõ tömítéses kivitelnél LLUkivitelben az érintkezõ tömítés kerületi sebessége határozza meg.Fa/Fr≤0.

csapágytáblázatok alapján megállapítani. A megadott határfodulatok értékeit megnövelt pontosságú csapágyak esetében túl lehet lépni abban az esetben. a kenõanyagelosztás és kosárvezetés miatt kedvezõtlenebb körülmények hatnak. Ezek többek között a meghatározott kosárkonstrukciók. melyek függõleges tengelyen helyezkednek el. az NTN visszakérdezésre szívesen ad további útmutatásokat. ha bizonyos elõfeltételek teljesülnek. mint például a fentiekben említettek végrehajtása. Ezeknél az eseteknél a biztonsággal megengedhetõ határfordulatszámot a táblázati értékek 80 %-ára kell korlátozni. Olyan esetekben. Olyan radiális csapágyaknál. valamint csapágyanyagok. továbbá speciális intézkedések. mint a vízszintes elrendezésû tengelyek esetében. amikor nyilvánvalóan a táblázati értékek túllépésre kerülnek. Célszerû minden esetben az NTN konzultációja. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . melyekre az itt feltüntetett adatok nem nyújtanak információkat.

.......2-tól 1.... melegedés Megközelítõleg minden súrlódási veszteséget a csapágyaknál hõfejlõdésre vonatkoztatva értünk.. a 10.. Nmm fordulatszám... A hõfejlõdés értékét a súrlódási veszteségek alapján durván a (10..5-ig 2... . N furatátmérõ...0-tól 1...0) képlettel kiszámítható.....0-tól 3...5-ig 1.2 Hõfejlõdés..0-tól 3..... Nmm csapágyterhelés.... A súrlódási szám gördülõcsapágyakra µ túlnyomórészt a terheléstõl...... Gyakorlati tapasztalatok alapján az elsõ üzembe helyezések során elõször gyorsan nõ a csapágy üzemi hõmérséklete...1) Q: M: n: Hõmennyiség. kW Súrlódási nyomaték...5-ig 1.. 1/perc Egy csapágy üzemi hõmérsékletének emelkedése a csapágyban keletkezett és az abból elvezetett hõmennyiség különbsége. a (10.....1 Súrlódás A gördülõcsapágyak egyik fontos jellemzõje a kis súrlódási tényezõ.8-tól 1...7-tól 2..2) képlet segítségével tudjuk kiszámítani.. .Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 10.....1) µ: M: P: d: Súrlódási szám Súrlódási nyomaték. csapágyfurattól és a súrlódási nyomatéktól függõen.0-ig 1...0-ig 10..0-tól 2... ..... majd ezt követõen lelassul a melegedés..(10.2-ig 1.. kenési körülményektõl és fordulatszámtól is függ....0-tól 1.8-ig 0... Súrlódás és melegedés 10..5-ig 2.......5-ig 2. mm Bár a súrlódási szám µ többek között a terheléstõl. mint a csúszócsapágyak esetében...1 táblázat segítségével megközelítõleg megállapítható és alkalmazható különféle csapágyakra ez a súrlódási szám..... végül általában egy állandó hõmérsékleten tartás következik be. Különösen az induláskor a gördülõcsapágyaknál fellépõ súrlódás lényegesen kisebb... Csapágyfajták Mélyhornyú golyóscsapágy Ferdehatásvonalú golyóscsapágy Beálló golyóscsapágy Hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy Kúpgörgõs csapágy Beálló görgõscsapágy Axiális golyóscsapágy Axiális görgõscsapágy Súrlódási szám µx10-3 1.0-tól 1..(10...... ami a hõmérséklet megemelkedéséhez vezet.

túl kis csapágyhézag. végül a környezeti hõmérséklettõl függ. így nem áll be a tehetetlenségi hõfok. túl magas csapágy-elõfeszítés. vagy egyéb géprészek súrlódása miatt. idegen anyagok jelenléte a csapágyban. vagy túl sok kenõanyag jelenléte. Ez a következõ okokra vezetheõ vissza: pillanatnyi terhelések. ebben az esetben arra kell következtetnünk. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . hogy valamilyen funkcionális hiba van a rendszerben. Ha a hõmérséklet állandóan emelkedik. a hõelvezetõ felületek méreteitõl és tömegétõl a jelenlévõ kenõanyagok mennyiségétõl. melegedés tömítés.Ennek az állandó értéknek az eléréséig szükséges idõtartam általában a csapágyban keletkezõ hõmennyiségtõl. nagyon kevés. a ház és egyéb elemek hõelvezetésétõl.

A sûrítõanyagok befolyásolni képesek a kenõzsírok speciális tulajdonságait. A kenés 11. mint például a poliurea. Magas fordulatszámok és alacsony üzemi hõmérséklet esetében az alacsony viszkozitású alapolajakból készülõ kenõzsírok a legalkalmasabbak. Sûrítési célokra szappanokat és egyéb adalékanyagokat használnak fel. 11. hogy minden esetben. Az egyes kenõanyagok fontosabb tulajdonságait három összetevõvel határozhatjuk meg: Az alapolaj. és az adalékanyagok. stb. diészter olajokat alapolaj céljából egyaránt alkalmaznak.2 Zsírkenés Mivel ma már világméreteken a nagy megbízhatóságú kenõanyagok rendelkezésre állnak. florolajat. mint például a molibdénszulfidos grafit. hogy a gördülõcsapágyak gördülõtestei. a csapágyak tömítési feladatai nem jelentenek komolyabb problémát. így például por. A gördülõcsapágyakat általában zsírkenéssel látják el. anyagi ráfordítást. mielõtt a kenõanyag kiválasztásra kerül. 11. 3. így az üzemi .Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 11.2. a gyártók által közölt adatokat alaposan ellenõrizzék. a sûrítõanyagok. nátrium-. ami az idegen anyagoknak a csapágykamrába történõ bejutása ellen nyújt megfelelõ védelmet. A súrlódás és a kopás csökkentése Hõelvezetés A felhasználhatóság idejének meghosszabbítása Korrózióvédelem Idegen anyagok a csapágyba kerülése elleni védelem. Néhány standard kenõanyagot és tulajdonságait feltüntetjük a 11. Ezzel szemben a magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból készült kenõanyagok magas terheléseknél igen kedvezõen viselkednek. például szilikonolajat. valamint a fluorszén.1 Zsírok és tulajdonságaik A zsírok bázisát jelentõs részben ásványi és szintetikus lapolajok alkotják. Ezt egy állandó olajfilmréteg biztosításával lehet a gyakorlatban megvalósítani zsírkenés esetében is. például lítium-. 5. stb. káliumszappanokat alkalmaznak. Ezen felül egy hatékony csapágy-tömítettségi megoldás is szükséges. víz. ilyenek például a betonit. Ezeken kívül léteznek szervetlen sûrítõanyagok. 4. vagy egyéb alkalmazható szilárd kenõanyagok. 2. a futópályák és a kosár között fémes érintkezés ne léphessen fel.2. Ezen túlmenõen a kenõanyagok továbbbi feladatai a következõk: 1. Az alapolajok minõségét és fajtáit fõleg a kenõzsír jellemzõi határozzák meg. hogy a kenõanyagok a csapágyból eltávozhassanak. Sûrítéshez fémszappanokat.2 Alapolajok Kenési feladatokhoz természetes és szintetikus olajakat. a kenõanyagokkal való értintkezése ellen. valamint biztosítja a megfelelõ tömítettséget megakadályozva azt is. 11.1 Gördülõcsapágyak kenése Annak érdekében. Mivel a zsírok.2. ajánljuk.3 Sûrítõanyagok A kenõanyag zsírállaga keménységének biztosítása érdekében az alapolajokat sûrítõ anyagokkal vagy szappanokkal keverik. kovasavgél. stb. a csapágyakat folyamatosan kenni szükséges. Speciális esetekben szilárd kenõanyagok felhasználására is sor kerülhet. és szerves sûrítõanyagok. ami azután ezeket az érintkezési helyeket a kenõanyag által képzett filmmel egymástól elválasztja. Az adott üzemi feltételek figyelembevétele mellett minden csapágyfajtára az adott csapágynak megfelelõ kenõanyagokat kell alkalmazni. 11. A gördülõcsapágyak kenéséhez a gyakorlatban túlnyomó részben zsírokat és olajokat alkalmaznak.1 táblázatban. Alapfeltétel a megfelelõ minõségû megbízható kenõanyagok felhasználása. kenõanyagok tulajdonságaiban az egyes gyártóktól függõen bizonyos eltérések mutatkoznak.

Ha több a kenõanyag a szükségesnél. a magas nyomásnak. elõsegítve az elõbb említett probléma részbeni kiküszöbölését.4 Adalékanyagok A kenõanyagokhoz különbözõ adalékanyagokat kevernek annak érdekében. A 11. . az üzemi hõmérséklettõl és természetesen a szóban forgó kenõanyag felhasználhatósági idõtartamától. minél magasabb a szám.2. bár még ilyen esetben is bizonyos tulajdonságok elváltozásával kell számolni. sûrûség Az egyes kenõanyagok különbözõ állagúak az NLGI.2..8 Utánzsírzás Amennyiben az egyes zsírzások közötti idõtartam rövidebb. a vízállóságot.2.hõmérsékletet. valamint további zsírtulajdonságok fognak megváltozni. például a ház geometriai méreteitõl. az utánzsírzási idõpontok illetve idõintervallumok többek között függnek a csapágy fajtájától. az üzemi hõmérséklet pedig alacsony szinten tartandó. nagyságától a fordulatszámtól.2 Táblázatban javasolunk különbözõ felhasználási esetekre alkalmazható konzisztenciaosztályokat.2. 11.6 Kenõzsírok keverhetõsége Az egyes kenõzsírok keveredése következtében azok állaga megváltozik. formájátol. mivel ezek más-más adalékanyagokat tartalmaznak. hogy legalább a felhasznált alapolaj legyen azonos és azonos sûrítõadalékot tartalmazzon a keverék. Ennek a hatására a konzisztencia csökken. Ezen a kenõanyagfeleslegbõl eredõ problémán javítani lehet az adott esetben egyes zsírtulajdonságok megváltoztatásával. A nátriumszappanok nem különösebben vízállóak. míg a fémes sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok. például a kenõanyag oxidációs képességének csökkentésével. betonit.7 Kenõanyag mennyisége Az elsõ keverésnél szükséges kenõzsír mennyisége az alkalmazási esettõl és további sokféle konstrukciós jellemzõtõl függ. hogy a házban kenésre rendelkezésre álló tér 30-60 százalékát szükséges kenõanyaggal kitölteni. a konzisztenciájuk általában csökkenést mutat. Ha magas fordulatszámokkal állunk szemben. 11. ez pedig a tömítések mentén a kenõanyag kiáramlásához vezet. Gördülõcsapágyknál leginkább az 1. arra kell törekedni.1 Ábra egy diagramot szemléltet az utánkenések becsült idõintervallumaira vonatkozóan standard kiviteleket véve alapul normál üzemi körülmények mellett. melyek nem utánkenhetõek. a zsírkenés fajtájától. a felhasználhatósági üzemi hõmérsékletek is általában csökkennek. biztosítson kedvezõ korrózióellenállást. mint a csapágy élettartama. utánzsírzás válik szükségessé. fel. 11. általában kedvezõen viselkednek a magas üzemi hõmérsékleteken. a kenõanyag felesleges mozgásokat okozva a rendszerben hõmérsékletemelkedést eredményez. stb. Magas üzemi hõmérsékleteknél vagy olyan csapágyak esetében. Az különbözõ gyártók által szállított kenõzsírok keverése úgyszintén kerülendõ. hogy annak feljavításával emeljük oxidációval szembeni ellenállóképességét a felhasznállás során.5 Állag. A 11. (National Lubricating Grease Institute)besorolása szerint. annál keményebb a kenõanyag. Az állagot az alapolaj és a sûrítõolaj keverési aránya szabja meg. Ha valamilyen kifejezetten elkerülhetetlen okból kifolyólag a keverés szükségessé válna. poliurea.2. ezzel lényegében az anyag kenési képességét csökkentjük le. 11. olyan kenõzsírokat szükséges alkalmazni. Az NGGIértékek megadják az egyes zsírok konzisztenciaértékeit. hogy az utánkenési intervallum csökken a 80 °C feletti üzemi hõmérsékleteknél. mechanikus stabilitást. illetve sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok összekeverése alapvetõen kerülendõ. hogy azt meghatározott tulajdonságokkal ruházzák. A különféle alapolajokkal. Például jól ellenálljon az oxidációs folyamatoknak. Általánosságban azt lehet mondani. 11. nagyjából 10 fokonkénti túllépések esetén körülbelül a felére. (EP-adalékok ). Mint általános irányelvet elfogadhatjuk azt. a csapágy fordulatszámától.2 és a 3 számokkal jelzett konzisztenciának megfelelõ kenõanyagokat szokták alkalmazni. csökkentenünk kell az alkalmazott kenõanyag mennyiségét.

11. szemben a zsírkenéssel. Az Olaj a keletkezett és a külsõleg hozzávezetett hõt kedvezõbben tudja elvezetni. mint a zsír. 11.1 .3.3 Olajkenés Általában a magas üzemi hõmérsékletek és fordulatszámok esetén az olajkenés a célszerûbb megoldás.

hogy érjen. Ebben az esetben az igényelt olaj mennyisége a csapágyak fajtáitól. A tengely vízszintes elrendezése esetében és álló helyzetben az olajszint normál esetet és körülményeket véve alapul.Csepegtetõ olajozási eljárás Magas fordulatszámoknál. olajködkenõ rendszert célszerû választani. nagyságrendjétõl függõen általában percenként néhány csepp olajat tesz ki. Olajcseppeket a csapágyba közvetlenül is be tudunk vezetni. hogy az az üzemi állapotban az olajszint alatt elhelyezkedve az olajat a csapágyra szórja anélkül.2 Ábra) A függõleges tengelyelrendezések és relative alacsony fordulatszámok esetében a csapágyak gördülõtesteit körülbelül 50-tõl 80 %-ig kell olajfürdõbe meríteni.3 ábrán egy függõlegesen elhelyezett tengelyen kúpos olajszóró gyûrût találunk a csapágy alatt.4 ábrán bemutatott csepegõ kenési eljárást látjuk. vagy egyéb gépelemekkel. vagy csepegtetõ. (11. Ez az olajszóró módszer a relative magas fordulatok kedvezõ formája. továbbá álló helyzetben és üzemi állapotban az olajszint egyaránt könnyen leolvasható legyen olajállásmutató segítségével. Magát a házat azonban olymódon kell kivitelezni. a csapágy felett elhelyezett olajtartályból az olaj csepp-formában jut el a forgó gépelemre. 3. ahol szétporlik és olajköd formájában kerül a csapágyhoz. . a legalul elhelyezkedõ gördülõtest közepéig kell.Olajfürdõ kenési forma. Ha mégis magas fordulatszámokkal állunk szemben. Egy. amelyek a tengelyen vannak elhelyezve tudunk az olajra úgy hatni. A 11. kis és közepes terhelések esetén a 11. az az egyetlen fontos feladat.1. akkor úgynevezett olajkeringetési. Az olajfürdõs kenési módozat az olajkenés legegyszerûbb formája. hogy maga a csapágy az olajba merülne. hogy az elõre megválasztott olajszint ne változzék meg az üzemelés folyamán. Ez a gyûrû az olajteknõbe bemerülve üzemi állapotban a kúpos külsõ felületén keresztül az olajat a csapágyhoz képes juttatni. hogy mindenkor az olajállás szintjét pontosan és megbízhatóan ellenõrizni lehessen. 2.Olajszróró kenési rendszer Az olajszórás elvén alapuló kenési módszer esetében szórógyûrû segítségével. illetve páros elrendezésben a függõlegesen elhelyezkedõ tengelyen vannak a csapágyak elhelyezve.

A 11. amelynél az olaj egy szállítócsiga közremûködésével felülrõl vezeti be az olajat a keringtetõ vezetéken keresztül a csapágyhoz.7 ábra szállító keringtetõ tárcsát ábrázol. ennek a módszernek a segítségével egyidejûleg több csapágy is kenõanyaggal látható el.. hogy az olaj miután már a csapágyon keresztüljutott. ezáltal megoldható a hõmérséklet szabályozása és a tisztaság biztosítása a rendszerben.levegõ kenési módszerrel elõre meghatározható kis mennyiségû olajat lehet tervezett idõközökben az olajozási helyre juttatni. a tengely függõleges elrendezése mellet. hogy az olajfuratok kellõ méretekkel rendelkezzenek annak érdekében. Ennek abban mutatkozik meg az elõnye. hátul az olaj megfelelõ elszívásának érdekében. A csapágyolaj elvezetésére szolgáló nyílást a lehetõ legnagyobbra célszerû megválasztani.6 ábrán keringtetõolajzás látható. . idegen anyag nem juthat be a rendszerbe. torlódási jelenségek fellépte nélkül tudja a csapágykamrát elhagyni. hogy az olajat hûtõn és a szûrõn is keresztülvezeti. például rakodóknál. ami belemerül az olajteknõbe. Igen fontos az.5 ábrát. Ennek a módszernek az ezt jellemzõ igen alacsony kenõanyag-ellenállás miatti alkalmazása különösen a magas fordulatszámokon dolgozó csapágyaknál kedvezõ. a rendszer környezetvédelmi szempontokból is kedvezõnek mondható. majd onnan a csapágyba kerül. Amint azt a 11. 7. A sûrített levegõ hûtõhatására a csapágymelegedés nem jelentõs.4. ami a csapágy felett található.illetve hozzávezetési helye a csapágy egyegy oldalán egymással szemben kell elhelyezkedjék. Az olaj el. szupertöltõknél.Olaj-levegõ kenés Olaj . A 11. Miután az olajfelhasználás is kismértékû.8 ábra szemlélteti. Emellett az olajfelhasználás mértéke igen csekély. Ezt a rendszert csak igen magas fordulatszámok mellett tudjuk csapágykenési célokra alkalmazni. lásd a 11. Mivel állandóan friss olajat szállítanak.9 ábra szerint az egyes csapágyakhoz sûrített levegõ közbeiktatásával juttatják el az olajat meghatározott mennyiségben. 5.Centrifugális olajkenés A 11. A centrifugális erõ elvén magas fordulaton az olaj egy bevezetõ csõbe jut. 6 Olajködkenés Sûrített levegõnyomás alkalmazásával a kenõolajat diszpergálják és a csapágyhoz juttatják be.Keringtetõ olajkenés Ezt a módszert túlnyomó részben központi olajozási és hõelvezetési feladatokhoz alkalmazzák.

melyeket orsóolajnak. n érték körülbelül 2. valamint csapágyak magas fordulatszámainál jól bevált az eddigi gyakorlatban.2 Kenõolajok A gördülõcsapágyak kenési céljaira túlnyomó részben normál körülmények között ásványi olajokat alkalmaznak. gépolajnak. vagy turbinaolajnak neveznek és ezeken a neveken is hozzák forgalomba.5 ·106. Igen alacsony . más esetekben a tengelyen keresztül is megtörténhet az olaj bevezetése. Praktikus esetben a d. Ez a kenési módozat magas hõmérsékleteken és kedvezõtlen üzemi feltételek mellett.3. Az olajat egy fúvókán keresztül fecskendezik a csapágyba.8. de vannak további felhasználási területei is általában ott. ahol a legmagasabb fordulatszámok mellett üzemelnek a csapágyak. Ezt a módszert alkalmazzák például gázturbináknál. majd a centrifugális erõ elvén az olaj furatokon keresztül jut a kenési helyekre. sugárhajtómûveknél. 11.Olaj-befecskendezéses kenési eljárás Ennél az olajozási eljárásnál az olajat magas nyomáson oldalról közvetlenül a csapágyba az olajozási helyre fecskendezi be a rendszer.

illetve magas hõmérsékleteknél. melyek a siészterolajok. milyen viszkozitású olaj kell egy meghatározott üzemi feltétel esetén. így 150 °C felett elõtérbe kerül a szintetikus olajak jelentõsége. A 11. .11 diagramból látható. hogyan változik meg a különbözõ üzemi hõfokokon a viszkozitás értéke különféle olajok esetében. ami azután elõbb-utõbb maradandó csapágykárosodáshoz vezethet. A 11.3 táblázatban az üzemi hõfoknál minimálisan elvárt viszkozitási értékek vannak az egyes kenõolajra vonatkozóan feltüntetve különféle csapágyakhoz. hogy a gördülõtestek és a pályáik közötti fémes érintkezés elkerülhetetlenné válik.4 táblázat segítségével az esetek többségében meg lehet állapítani. A hõmérsékletfüggõ viszkozitás a legfontosabb kenõanyag-tulajdonság és döntõ annak kenhetõségi képességére. A kenõolaj kiválasztása során a 11. szilikon.és fluorolajok. Az alacsony viszkozitású kenõolajak nem képesek elfogadható hordképességgel rendelkezõ olajfilm kialakítására úgy. Ha a viszkozitás túl magas. hogy gyors fordulaton dolgozó csapágyak esetében inkább az alacsony viszkozitású a magas terheléseknél pedig inkább a magas viszkozitású olajok jönnek elsõsorban számításba. -30 °C alatt. Általánosan azt kell megállapítani.hõmérsékleteknél. abban az esetben megnõ a súrlódási veszteség és a súrlódási hõ keletkezésével nõ a csapágymelegedés mértéke is.

mely a csapágyak futása és egyéb hõforrások hatására keletkezik és az olaj. a 11. melyeknél a kenõanyagok nyomás útján kerülnek a kenési helyre. csapágyház és részei által elszívott hõ mennyisége között. Késõbb. illetve olajkeringetéses kenlsi módozatoknál 11.3. Az ehhez szükséges olajmennyiséget hozzávetõlegesen a 11. Mivel a ház által elvezetett hõ mennyisége a ház kialakítási formájának függvénye. A "0" pontot függõlegesen a "d" tengelyátmérõhöz a 11.5 -tõl 2. akkor az azt jelenti. hogy a ház hõt nem von el. . Ha a szükséges kenõanyag-mennyiség megállapítása során abból indulunk ki.3 A Kenõolaj mennyisége Azoknál a kenési rendszereknél. hogy kompenzálja. a próbaüzemelés során az adott helyzetnek megfelelõen ezt a mennyiséget megfelelõ mértékkel csökkenteni lehet.1 képlettel megállapított olajmennyiségeket egy 1. általában egyensúlyt lehet tartani a rendszerben keletkezõ hõfejlõdés. hogy a teljes keletkezettt hõmenniséget az olajkenés kell.4 Táblázat A kenõolaj kiválasztása 11.Megjegyzés: Olajfürdõs.12 ábra diagramjának felhasználásával tudjuk megállapítani. hogy a tényleges tengelyátmérõ hány mm.12 ábránál hozzáigazítjuk attól függetlenül.0 -ig terjedõ tényezõvel meg kell szorozni.

Általánosságban azt lehet mondani. Magasabb üzemi hõmérsékletek esetén 80 -100 °C között például minimálisan 3 havonta kell az olajcserét végrehajtani.4 Olajcsere Az az idõintervallum.normál körülmények között évente van szükség és az üzemi hõmérséklet nem emelkedik 50 °C fölé. valamint az alkalmazott olajfajtától. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .3. az olajmennyiségétõl. megvizsgálandó az. hogy az olaj az adott idõpontban még megfelelõ kenõképességekkel rendelkezik-e? Az elemzések alapján azután már az olajcsere optimális idejét biztonságosan meg lehet határozni. aminek elteltével a kenõolajat cserélni szokták. Fontos aggregátok esetében ezt az idõintervallumot részletesen elemezni szokás.11. függ az üzemi körülményektõl. hogy olajcserére .

Ezáltal megakadályozzuk az álló és a forgó labirint-felületek egymással történõ érintkezését. akkor bekövetkezik egy még biztonságosabb tömítettségi állapot az idegen anyagok behatolása ellen. viszonylag pormentes környezetben elonyösen használható. amik a labirintusokba juthatnak. megoldást mutat a 12. a felmerülõ költségek. Tömítések A tömítések két fõ funkcióval rendelkeznek: elsõ. Mivel az úgynevezett hozzáadandó felmelegedés nulla. hogyan lehet védekezni az olajkifolyás ellen visszacsapó gyûrûvel. Ha ezek a hornyok. A gördülõcsapágyak tömítéseit két fõ szempont szerint tudjuk felosztani. beszúrások olajjal telítõdnek.6 ábra. aminek segítségével az olaj a tömítõ részekbe jutva ismét a kenési rendszerbe kerül visszavezetésre. meghosszabbított résfelületekkel. a rendelkezésre álló beépítési lehetõségek. A 12. hogy idõben és eredményesen akadályozzák meg a szennyezõdések. a csapágyba történõ jutását. Kopás ezért itt nem léphet fel.7 (c) ábra pedig olyan megoldást mutat be.4 ábrán is látható. nem érintkezõ tömítés látható. A tömítettségi hatást a házban vagy a tengelyen párhuzamosan elhelyezett beszúrásokkal jelentosen növelni lehet.1 táblázatban ajánlások vannak feltüntetve axiális és radiális játékok értékeire labirint-tömítések esetében. A 12. . úgy. amint az a 12. A zsírral történõ utánkenések során szennyezõdések keletkezhetnek. nagy sebességeknél lehet elõnyösen alkalmazni. Ezek az úgynevezett labirinttömítések széles körben nyernek felhasználást zsírkenésnél. a kerületi sebességek és a tengelyek körkörösségi hibái.3 ábra is szemlélteti. az érintkezõ tömítések melegedése. A 12. Amennyiben spirálisan kiképzett beszúrásokat alakítanak ki a csapágyfedelén. ezzel az olaj kilépését tudják meggátolni. akkor az olaj a hornyokból ismételten a csapágykamrákba kerül vissza. a 12. Ez a tömítési megoldás zsírkenésnél.7 (b) ábrán azt mutatjuk be. olaj. tovább javítható. A 12. zsír. Az olajkenésnél alkalmazott labirint-tömítések olajvisszavezeto furatokkal vannak ellátva.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 12. illetve a tengelyen. amint ezt a 12. Az alábbi szempontok szerint kell a tömítések kiválasaztása során eljárni: a kenõanyagok fajtái. stb. úgy mint port. egyéb szennyezõdéseket a munkatérbõl eltávolítani. A 12. 12. száraz. a konstrukció kis radiális játékkal rendelkezik a tömítés és a tengely között. eltávolításra kerülnek. ahonnan azonban kinyomásra. mint érintkezõ és nem érintkezõ tömítések. Ha a spirál iránya a normál csapágyforgási iránnyal ellentétes.5 ábrán egy labirint-tömítés látható osztott házkivitel esetében. mivel ebben az esetben is igen megbízható tömítettséget tudnak biztosítan.7 ábrán ilyen megoldás szerepel. második pedig az. a tömítések ezen módozatát elsõsorban az igen magas fordulatszámoknál. A réstömítések hatásfoka lépcsos kialakítással. hogyan képes egy kívül elhelyezett visszacsapó gyûrû az idegen anyagokat.1 ábrán egy egyszerû. ezek a labirint tömítési megoldások ajánlkoznak a legjobbnak. hogy a kenõanyagokat a csapágykamrában megtartsák. por. A súrlódási veszteség gyakorlatilag nulla.1 Nem érintkezõ tömítések A nem érintkezõ tömítések az álló és forgó elem között rést képeznek. Ha az adott helyzetben számolni kell tengelyferdeséggel. idegen anyagok.

melyek szabvány szerinti méretekben készülnek. melyeknek többek között feladata az olaj a kenõtérbõl történõ kiömlésének megakadályozása is. stb. egyéb kisebb szennyezodéseket távol tartani.10 ábrák mutatnak be.9 és a 12. ha pedig az ajaktömítés befelélett irányítva. túlnyomó részben rugós elõfeszítésû ajaktömítések. Ezeknek a tömítéseknek a legnagyobb elõnye az. ilyenek pl. A filctömítések képesek a port. hogy ebben a kivitelben készült tömítések hatásfoka jóval kedvezobb. akkor az olaj kifolyása elleni védelem biztonságos megoldásához jutunk. . Ezért aztán a filcgyurut meghatározott profilkeresztmetszettel látják el. fluorkaucsuk FPM. 12. amely fennáll még a központhibával rendelkezõ tengelyek esetében is. Ennél a rendszernél ebben az esetben is biztosított a megfelelõ tömítettség.11(a) ábra a begyüremlõ anyagok elleni igen kedvezõ védelem biztosítható. 12. Az érintkezõ tömítések.12. de az olajat átengedik.12 ábrán.2 Érintkezõ tömítések Az érintkezõ tömítések hatékonysága abban rejlik. amit a 12. Az elõfeszítés követketében a rendszer a teljes tömítési felület mentén egyenletes nyomást képes biztosítani. Azt azonban egyértelmûen le lehet szögezni. poliakrilátkaucsuk ACM.8 ábra szemlélteti. A felhasználói igényeknek megfelelõen többféle anyag áll a rendelkezésre ezekhez a tömítésekhez. Ha a tömítõajkak kifelé irányulnak. mely anyagok amúgy igen kellemetlen veszélyeket rejtehtnek magukban a kenõtérbe bejutva. Mivel a körbefutó elasztikus ajaktömítés a tömítendõ felülettel érintkezik. A megoldást a 12. Ennek alkalmazása esetén magasabb súrlódás jelentkezik az üzemi körülmények során a nem érintkezõ tömítéseknél keletkezett súrlódási értékekhez képest. hogy segítségükkel egy állandó elasztikus kontaktust lehet létrehozni egyenletes nyomással a tömítési helyek tömíto felületeinél. hogy elhelyezkedésüket befolyásolni lehet. A filctömítések egyszeru kivitelû éritkezõ tömítések és foleg zsírkenésnél nyernek gyakori felhasználást. az axiális ütéshibák ily módon kiegyenlítõdnek.11(b) ábra. a nitilkaucsuk NBR. melyeket olaj és zsírkenésnél lehet alkalmazni. V-gyûrûs tömítések láthatóak a 12. szilikonkaucsuk MVQ.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

melyek igen magas tisztaságú acélt garantálnak. kifáradási és kopási mutatói kiválóak. Gördülõcsapágyak anyagai 13. amelyek nem szabad. 13. melyek vákumos gáztalanítási eljárással kezeltek. melyek futópályái induktív edzési módszerrel hõkezeltek S48C-tõl S50C-ig és cróm-molibdén-SMC 440. ezért ezeknél a kiviteleknél a hõfejlõdés csekély mértékû. Gördülõcsapágyaknál. Az SUJ 2 -nek megfelelõ japán acélokat alkalmazzuk a leggyakrabban. A mûanyag kosárnak a súlya kicsi. melyek az anyagban megtalálható nem fémes zárványok miatt lépnek fel. csúszási viszonyai.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 13. kerülnek elõállításra. melyek keménységmegtartása.14 táblázatokban ezen acélok összetétele szerepel. etéte edzett acélokól gyárott gördülõcsapágyak krõmacélól SCr. A 13. kopásálló felületekkel rendelkezõ acélokból elõállított csapágyak. kerülnek felhasználásra túlnyomó mennyiségben a csapágygyártásban. További követelmény még az alapanyagokkal szemben az alacsony súrlódási tényezõ. melyeknek szilárdsági adatai kielégítõek.1 táblázatban van megadva. Bizonyos célokra készülnek kosarak alumínium ötvözetekbõl. Az NTN megközelítõleg valamennyi kúpgörgõscsapágya ilyen betétedzett acélokból készül. jelentõs javulást lehet anyagfüggõ esetet véve. Ezeket az alkatrészeket ezért megfelelõ alapanyagokból kell elõállítani. aránylag magas széntartalmú acélokból készülnek. Förccsöntött eljárással gyártott mûanyag kosarak egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra a gyakorlatban. Robosztus. melyek esetében meghatározott mélységû cementált és edzett réteg biztosíott és amelyek egyidejûleg egy nem túlzottan kemény magréteggel rendelkeznek.3 és a13. pl.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez A gördülõtestek és pályáik érintkezési helye mentén magas váltakozó feszültségek lépnek fel. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . A mindenkori felhasználási igényeket és elõfeltételeket figyelembe véve gyártanak azonban csapágykosarakat rézötvözött. hogy ezeknek a csapágyrészeknek maradandó alak-. NAgyobb keresztmetszettel rendelkezõ gördülõcsapágyak elõállíthatóak kedvezõ átedzhetõségi tulajdonságaik miatt az SUJ 3 vagy az SUJ 5 szabványos acélokól is. A gördülõtestek és a csapágygyûrûk olyan acélokból kell készüljenek. mint például SUS 440C olyan csapágyak esetében kerülnek felhasználásra. amikor alapfeltétel a csapággyal szemben a legmagasabb fokú biztonság és élettartam. típusjel. masszív csapágyak kosarait gyakran állítják elõ gyorsacélból (S30 c ) vagy magas szilárdságú sárgarézbõl. a német DIN 100 Dr6 és az angol királysági GS 534A99 szabványok elõírásainak. hogy általában a gördülõcsapágyaknál csak elõre behatárolt elfáradási élettartamot adnak meg. Magas tisztasági fokkal rendelkezõ acélok esetében. kedvezõ a rugalmassága. amelyeknél hõstabilizált üvegszállal megerõsített poliamid alapanyagot alkalmaznak. képezik annak az okát.2 A csapágykosár anyagai A gördülõcsapágyak kosarait megadott üzemi feltételek mellett lengésekbõl és ütésekbõl származó terhelések is érik. A csapágygyûrûk és a gördülõtestek keménységi mutatói általában a HRC 58-65 értékek között kell elhelyezkedjenek. Azoknál a gördülõcsapágyaknál. lásd 13. Speciális követelmények esetében. melyeknél az üzemi hõmérséklet meghaladja a 300 értéket. igen kiválónak bizonyultak a lökésszerû terhelések felvételére. Az alapanyagra visszavezethetõ fáradási törések. jók a súrlódási tényezõi. M50 gyorsacélt alkalmaznak. valamint betétben edzett acélok. melyek kemény és kopásálló felületi tulajdonságokkal rendelkeznek. ahol a legfontosabb elõfeltétel a magas fokú korrózióellenállás. illetve korrózióálló acéllemezekbõl is.13 és 13. Kis és közepes méretû dördülõcsapágyakhoz alkalmazott préselési eljárással készülõ kosarakhoz hidegen vagy melegen hengerelt acéllemezeket alkalmaznak az úgynevezett standard kosárkiviteleknél. Ezek az acélfajták megfelelnek az amerikai AISI 52100. Betétben edzett.5 táblázatot. a gördülõcsapágyak kifáradási élettartamánál elérni. melyek kémiai összetételét a 13. (SEVM és ESR) kerülnek alkalmazásra. illetve méretváltozásokat okozhassanak. kis sûrûség és a kedvezõ hõállóság. Az NTN kizárólagosan csak igen tiszta acélokat használ fel. Az átedzhetõ krómacélok. krómmolidén-acélból SCM. Az átedzett standard gördülõcsapágy acélok kémiai összetétele a JIS G 4805 szabvány szerint a 13. Acélok.4 ábrák tartalmazzák. melyeknél ezek a nem fémes zárványok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen. valamint a méretstabilitásuk is kedvezõ. gömbgrafitos vasöntvénybõl és mûanyagokból. a vákuumolvasztási eljárással készült acélok.

amint az a 14.4 ábrákon láthatunk.1 és a 14. hogy komolyabb axiális terhelések mellett se tudjon a csapágy elmozdulni. A 14. amit a 14. . Tengelyek és házak elrendezése 14. amelyek segítségével a belso vagy külso csapágygyuruk homlokfelületeit a tengelyen vagy a házban megtámasztják. az anyák. csapágyfedeleknél s a tengelyeken lévõ vállaknál gyakran alkalmaznak tengelytárcsát. A hüvelyt egy állítóanya segítségével szereljük be és szorítjuk meg. az axiális irányú terhelhetoség egyértelmûen a szoros illesztés erejének függvényévé válik.5 ábrán szorítóhüvelyes csapágyrögzítési megoldást látunk kúpos furattal. Ezért ilyen problémáknál egyéb módszerekhez kell folyamodni.1 Csapágyak rögzítése Sok esetben az alkalmazásra kerülõ szilárd illesztés nem bizonyul elegendõnek a gyakorlatban ahhoz.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 14. Csapágyházaknál. amely a tengelyen kialakítot horonyba illeszkedik. Ha ezek a csapágyak nem jól ülnének fel a válakra. ahhoz. állítóanyát. A 14. Ha kúpos csapágyfuratot kívánunk kúpos tengelycsonkra felerõsíteni.6 ábrán lehúzóhüvelyes rögzítési kivitelt mutatunk be.7 ábrán szerepel.2 ábrákon ilyen rögzítési módozatokat ábrázoltunk. A 14. melyeket itt alkalmaznak.3 és 14. hogy a csapágy axiálisan a tengelyen vagy a házban biztonsággal rögzítésre kerüljön. egy osztott menetes gyûrûn helyezkednek el. Egy egyszerû és kis helyen elférõ csapágyrögzítési módszert biztosít rögzítõgyûrûvel ez a rendszer.

rsmin a 14. megengedett csapágygyûrû éltávolság.2 Táblázat Köszörült tengelybeszúrások méretei 14.3 A tengelyek. vagy ha a tengelyváll magassága. vállon pedig kisebb kell legyen.és a házülékek pontossága . A14.2 táblázatban adatokat találhatnak a tengelyváll köszörült szabad beszúrásaira vonatkozóan. nagyobb kell legyen. mint a csapágygyûrû megengedett minimális csapágyéltávolsága rs min. A 14. h konstrukciós meggondolásokból kisebb kell legyen.8 (a) ábra. ra értékét meg kellene növelnünk. mint a peremtáv.8 (b) ábrának megfelelõen közbetétgyûrût alkalmazzuk. a értékét a táblázati értékek fölött kell megválasztani.2 Éltávolság és vállmagasság A tengely és a ház felfekvõ vállfelületeinek "h" magassága minden esetben nagyobb kell legyen. Ha szilárdsági okból kifolyólag a tengelyen lévõ rádiusz. mint a max.14. ra és vállmagasságok h kerültek megadásra tengelyek és a házak vonatkozásaiban.1 táblázatban vállrádiuszok. 14. mint ahogy az a táblázatban szerepel. rs max. A rádiusz a felfekvõ felületen. Ha jelentõs mértékû axiális terhelés lépne fel. akkor a 14.

3 Táblázat Csapágyülékek alakhûsége Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .2 14.A 14.6 3.6 Ház IT4 IT5 1.8 1.és házülékekre vonatkozóan találunk általános érvényû utasításokat azok pontosságára. melyek normál esetben betartandóak. felületi érdességére.3 táblázatban a tengely. hengeres alak Derékszögûség Kis csapágyak Ra Nagy csapágyak Tengely IT3 IT5 0. Tulajdonságok Körkörösség.

a tengelyt. ezért ezeket a gépelemeket ennek megfelelõ módon kell kezelni.1 Csapágyak tárolása A csapágyakat a gyártó cégek korrózióvédelemmel látják el és gondosan becsomagolva szállítják. Ha ezt követõen a csapágyakat 20 körüli szobahõmérsékleten és az originál csomagolásban tárolják. továbbá egyéb konstrukciós jellemzõk az elõírt tûrések szerint megvizsgálandóak. A kis.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez A gördülõcsapágyakat csak tiszta.2 Csapágyak beépítése A gördülõcsapágyakat beépítésük folyamán közvetlen kalapácsütésekkel tilos a tengelyre felerõltetni. 15. a csapágy elõmelegítése nélkül lehet a beépítést a 15. Még a beépítés elõtt minden alkalmazásra kerülõ szerszámot. A csapágyakat csak a beépítésüket közvetlenül megelõzõen szabad az originál csomagolásból kivenni. fix-ülékes. A csapágy benyomására kifejtendõ erõhatást a teljes gyûrûkerületen egyenletesen elosztva kell kifejteni. a 15. Ez a munka mechanikus vagy hidraulikus prés segítségével egyszerûen és biztonságosan végrehajtható. Egyes speciálils szintetikus kenõanyagok esetében. Általában a korrózióvédõ anyagot nem szükséges a csapágyról beépítése elõtt eltávolítani. mivel ebben az esetben a legkisebb tisztátlanságok is jelentõsen befolyásolják ezeknek a csapágyaknak az elõírás szerû mûködését. 15. Tengelyek. a házat jól meg kell tisztítani. egyéb szennyezõdésektõl meg kell szabadítani. fix ülékekre helyezzük. meg kell a csapágyakat ezektõl tisztítani és utána megszárítani. Mindkét csapágygyûrû egyidejû bepréselése során nem szabad annak elõfordulni. 15.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 15.2. korrózióvédelem és a lökésszerû terhelések. a csapágyak sok éven át megõrzik minõségüket és minden nehézség nélkül azonnal felhasználhatók. A kétoldalról fedett és tömített csapágyakat mosni tilos. amelyek korrózióvédõ anyagokkal nem keverhetõk. hogy tengelyek és fix ülékek közötti a súrlódást le tudjuk gyozni. a teljes gyûrûkeresztmetszeten egy egyenletes erõelosztást kapunk. mivel ennek könnyen a futópálya benyomódása lehet a következménye. de a beépítõ hüvelyre mért kis és egyenletes óvatos kalapácsütésekkel is elvégezhetõ.és a miniatûrcsapágyakat lehetõség szerint tiszta helységben szereljük. vagy nagyméretu csapágy beépítésével állunk szemben. hogy egyidejûleg csak az egyik gyûrût éri az erõhatás. Ha a benyomási feszültség hatása a hüvely közepén jelentkezik. felületi érdesség. vagy a házülékbe beszerelni. a beépítendõ részeket esetleges forgácsmaradványoktól.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése Amennyiben a gördülõcsapágyakat könnyû. Csapágyak kezelése Gördülõcsapágyak a gépgyártás pontossági elemei. Amennyiben nem szétszerelhetõ csapágyat kell egyidejûleg a tengelyre és a házba bepréselni. Ez a folyamat abban az esetben is megismétlendõ. ütések elkerülése. tudjuk a szóban forgó feladatot hibátlanul kivitelezni. Ilyen esetekben a csapágyakat . mely a belsõ és a külsõ gyûrût egyidejõleg megtámasztja. ellenõrizhetõ. lemosni. házillesztések. száraz körülmények között és környezetben szabad beépíteni.2. ha az adott csapágy szakszerûtlen kezelése miatt beszennyezõdött. illetve attól védeni kell.1 ábra szerint egy szerelõ/beépítõ hüvely alkalmazásával elvégezni. 15. Kiemelten fontos kérdés a tisztaság. megfelelõen tiszta körülmények között ahol a levegõ nedvességtartalma 60 % alatt marad. Ha nehéz. biztosítva ezzel folyamatosan a megbízhatóságukat. igen komoly erok szükségesek ahhoz.2 ábra szerinti tárcsa-megoldás felhasználásával.

vagy perem nélküli kivitelekben elektromos indukciós tekercsekkel ellátott lehúzokészülékkel melegíthetoek. valamint a csapágyfurat méretétol függ. felfekvo felülettel úgy a ház. elektromos szekrények a kétfedeles és tömítofedelekkel ellátott zsírzott csapágyak felmelegítéséhez. Léteznek elektromos melegíto készülékek is. A beépítést követoen felmelegített csapágyak esetében arra kell feltétlenül ügyelni. Ezek a módszerek különösen jól használhatóak a nagy szériáknál a csapágyak ki.és a beszerelése során. olymódon. A gördülocsapágyakat azonban semmi esetre sem szabad 120 °C fölé hevíteni.a beépítésüket megelozoen fel kell melegíteni. ellenkezo esetben az anyag szövetszerkezetében átalakulások következnek be. hogy csapágy homlokfelületei a lehülést követoen a kapcsolódó felülettel. A 15.3 ábrából a hodilatáció értékei a csapágyfurat méretei és a homérsékletkülönbségek függvényében a csapágy és a tengely között kiolvashatók. NJ és NUP csapágysorozatok esetében peremes. A csapágyak felmelegítésénél forró olajat alkalmaznak. mint a tengely esetében . A csapágyak homérséklete nem lépheti túl a 120 °C homérsékletet. A tengely és a csapágy közötti igényelt homérsékletkülönbség az igényelt átfedés mértékétol. hogy abba a csapágyat bemerítik. Az olajteknoben is általánosan rácsos rost kerül elhelyezésre és azon fekszik fel a felmelegítendo gördülocsapágy. Kiolvasható a csapágyfurat mérete és a homérsékletkülönbség a csapágy és a tengely közt. méreteltérésekkel kell számolnunk. A hengergörgos csapágyak belso gyurui az NU. Ezért a csapágyakat tilos közvetlen futoelemmel történo érintkezésnek kitenni. Gördülocsapágyak 120 °C fölé nem hevíthetok.

hogy a két gördülotest sor esetében azoknál a méretek meg kell. Az axiális irányba történo eltolás mértéke is biztosíthatja a kivánt fix rögzítést axiális irányba. Miután a nagyobb méretu csapágyak beépítéséhez jelentosebb erokifejtésre van szükség. Ugyancsak célszeru alkalmazni ezeknél a csapágyfelhasználási eseteknél a radiális csapágyhézagcsökkenés maximális értékét és az axiális eltolás úthosszának mértékét a 15. ami egyben komoly illesztési túlfedésekhez is vezet. ilyen esetekben hidraulikus módszert javasolunk alkalmazni. csökken ennek következtében a csapágy radiális csapágyhézagának értéke. . Amennyiben az adott üzemi viszonyok miatt a csapágy belso és külso gyurui között komoly lökésszeru erok hatnak. A 15. A radiális csapágyhézag csökkenésének értéke némi nyitást eredményez az átméroben az elméleti szilárd átfedéshez képest. hogy olajfilm segítségével magas nyomáson hogy történhet meg a csapágyfurat felpréselés a kúpos csapvégre. A gördülotest és a külso gyuru közötti radiális csapágyhézagot terheletlen állapotban tapintó méro készülékkel lehet megmérni. melynek segítségével a kúpos furattal ellátott csapágyat szorító.1 táblázat szerint. a szorító-.7 ábra a hidraulikus módszert szemlélteti. illetve lehúzóhüvelyekre állítóanyával lehet felpréselni.2.3 Elokészületek a csapágy beépítéséhez A kisebb csapágyakat a kúpos tengelyvégekre. amely méret mérheto. A 15. ami a belso furat megnövekedését eredményezi. Ezzel együtt azonnal egy szoros illesztés is kialakul. A 15. valamint az üzemi fordulatszám magas. azonos mérési eredményre kell jussunk. milyen módon lehet a beépítéshez szükséges erot redukálni. Kúpos furattal ellátott csapágyakat kúpos tengelyekre szorító.8 ábrán pedig hidraulikus lehúzóhüvely igénybevételével történik meg a csapágy beépítése. 15.és lehúzóhüvelyek alkalmazásával préselik fel a kúpos tengelycsonkra. A 15. melyek mellett a kívánt szilárd illesztést el tudjuk érni. Ezen túlmenoen itt megfelelo adatokat tudnak találni az axiális irányú eltolás mértékére is. a csapágyat C3 csapágyhézaggal. Ügyelni kell azonban arra.illetve lehúzóhüvelyekkel lehet axiális présero kifejtésével felszerelni.6 ábrából látni lehet.1 táblázatban önbeálló görgoscsapágyak radiális csapágyhézagának csökkentésére kerültek adatok megadásra. vagy ezt meghaladó értékkel alkalmazzuk. jelentosek a homérsékletváltozások a rendszerben. a kúpos ülék felületen. Az állítóanyát kis kalapácsütésekkel tudjuk a horgos megszorító kulcson keresztül megfeszíteni. hogy egyezzenek.megfeleloen érintkezésben maradjanak.

.

4 A külso gyuruk illesztése Kisebb csapágyak külso gyûrûit.2. amint az a 15. Méroóra alkalmazásával lehet például az anyával történo beállítás során az axiális játékot mérni. A csapágybeállítást a súrlódási nyomatékból a ház vagy tengelyen lehet mérni. mialatt az állítóanyát fokozatosan feszítjük. nagyobb csapágyaknál. amikoris az állítóanyát olyan mértékben feszítjük meg. Különleges esetekben a ház beépítés elotti melegítésre is sor kerülhet. Különféle eljárásokat lehet alkalmazni az axiális játék. vagy nagyobb illesztési túlméretek esetében a külso gyurut tanácsos száraz jéggel lehuteni. ehhez hasonló eljárás alátéttárcsák alkalmazásán .15. 15. Egy másik. Igény esetén. illetve az axiális elofeszítés létrehozásához.10 ábra is szemlélteti.9 ábra szemlélteti. általában normál üzemi körülmények mellett és szobahomérsékleten a ház csapágyfuratába be lehet nyomni. melyeket szilárd illesztéssel kell rögzíteni. a kúpgörgos vagy ferdehatásvonalú golyóscsapágyak esetében a csapágyhézag az állítóanya megfeszítésébol adódik. hogy az axiális irányú elmozdulásnál negatív értéku csapágyhézagot kapjunk.3 Csapágyak beállítása Amint a 15. illetve meglazítjuk. Ilyen felépítésu csapágyaknál elofeszítést is be lehet állítani.1 Táblázat Kúpos furattal rendelkezõ beálló görgõscsapágyak beillesztése 15.

A tengelyt eloször kézi erovel könnyedén megforgatjuk és ha semmi ellenállást.és azt követoen visszaszerelésre. meg kell vizsgálni. Ha fentiek szerint a kiszerelés megtörtént. A kiszerelési feladat megkönnyítésére a tengelyen és a ház vállainál kimarásokat képeznek ki.13 ábra szemléltet. 15. illetve 100 C fölé emelkedne. . 15. a rendszert. az esetleges okokat. akkor alacsony fordulaton el lehet a berendezést indítani. A fellépo rezgéseket.11 ábra is. furcsa zörejt nem tapasztalunk. például az olajfuraton át a hozzáférést biztosítani tudjuk. hogy a csapágyat károsodás érné. a fordulatszámot azt követoen fokozatosan emeljük egészen az üzemi fordulatszám értékének az eléréséig. Ha szokatlan zajt rezgéseket. Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség. a kiszereléséhez igényelt axiális erot ezen gyuruk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani. Ha szükséges ismét ki kell szerelni a csapágyakat és azokat vizsgáljuk meg. azonnal le kell állni. a csapágyakat azonnal felül kell vizsgálni.12 ábra szerint lehúzúkészülékkel vagy préssel. ilyen megoldást mutat be a 15. 15. gyors üzemi homérsékletemelkedést észlelünk. olyan megoldás biztosítása szükséges a tengely és a ház konstrukciójánál. A helyes futás ellenorzésére sztetoszkópot vagy spirálcsavaros forgótárcsát helyezhetünk a csapágyakra a hibajelenség felerosítése céljából. Ha a homérséklet nem stabilizálódik. Ilyen példát mutatnak be a 15.15 ábrák is.5. ameddig egy bejáratási mértéknél a rendszer eléri a rá jellemzo tehetetlenségi homérsékleti határát. A csapágygyuruket a gördülotesteken át terhelni tilos. amit a 15.14 és a 15. A 15. vagy váltakozó zörejek hibára utalnak. Általában jó megközelítéssel meg lehet a csapágy homérsékletét a csapágyház homérsékletébol állapítani.1 Hengeres furattal rendelkezo gördülocsapágyak kiszerelése Kisebb méretu csapágyaka a 15. Ha már futott csapágyat kiszerelünk majd ismét vissza kívánjuk szerelni. nem szabad. lengéseket lökésimpulzust méro berendezéssel pontosan ki lehet mérni és az ismert megengedett értékekkel összehasonlítani. Normál üzemi körülmények között a csapágyak üzemi homérséklete a csapágy fordulatszámának növelésével mindaddig emelkedik. Ennél pontosabb értékek a külso gyurun mérhetoek.4 Próbafutás A csapágyazás ellenorzésére a beépítést követoen próbajáratást kell végrehajtani.16 ábrán menetes furat található. ha ezekhez valamilyen módon. mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülotest felülete könnyen megsérülhet. Az eros fémes. Normál körülmények között a gördülocsapágyak üzemelésük során egy állandó futási zörejt bocsátanak ki. melynek segítségével anélkül lehet a munkát elvégezni. hogy a csapágyon bármilyen sérülés fellépjen.alapszik. Ha szilárd illesztésu külso és belso gyuruk kerülnek ki. aminek segítségével a kiszerelés szintén megkönnyítheto.5 A csapágyak kiszerelése A csapágyakat a rendszeres karbantartások és/vagy más gépelemek kicserélésének kapcsán kiszerelésre kerülnek. tudunk kiszerelni.amely a ház és a ház fedele között nyer elhelyezést.

17 ábrán is bemutatott olajnyomásos megoldást alkalmazzák. A 15. Ilyen esetekben a kiszerelés megkönnyítésére a 15. 15. melyeket szorítóhüvely alkalmazásával építettek be. lásd a 15. ilyen például a 15.18 ábrát. amikor olajnyomás alkalmazásával a belso gyuru és a tengelyülék között a kúpos tengelyvégrol a gyurut lenyomjuk. kiszerelésükhöz legtöbbször igen komoly lehúzóerot igényelnek. kihajtó tüskével lehetséges miután az állítóanyát már eltávolították a hüvelyrol.5. amely a tengely és a hengergörgos csapágy belso gyurujének furata között fejti ki tolóerohatását. Ez különösen rozsdásodások jelenléténél mutatkozik meg még erosebben.19 ábra szerint a csapágyat a lehúzóhüvelyrol az állítóanya segítségével tudjuk lehúzatni.20 ábrán szemléltetett módszer is.22 ábrán pedig hidraulikus lehúzúhüvelyes változat került bemutatásra.Nagyméretu csapágyaknál. hosszabb idoszakra nyernek felhasználást. melyeknek beépítése szintén fix ülékekre történik meg. A 15.21 ábra egy hidraulikus anyával végzett kiszerelési módszert mutat be és a 15. Kúpos furatú nagyméretu csapágyakat hidraulikus eljárással lehet kiszerelni. .2 Kúpos furattal rendelkezo csapágyak kiszerelése A kisebb méretu kúpos furattal ellátott csapágyak kiszerelése.

.

az üzemi feltételeket megvizsgálni. a vezetõfelületek. gondos kezelés. . korrózió. Kosár meghi. a csapágy környezetének és illesztésének felülvizsgálata. a gördõlõtestek gyakori megcsúszása. Repedések és rovátkák Helyileg behatárolt kiverõdések.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz 16. a tengely és a ház anyagának vizsgálata. eltörik Túl nagymértékû ferdeség. Csapágyhézagot megvizsgálni. Okok Túl nagy terhelés. A kenési rendszert és a kenõanyagot felülvizsgálni. szakszerûtlen kezelés. kenés. súrlódásos kimaródások. ferde görgõbeállítás az egytengelyûségi hibák miatt. nem kielégítõ kenés. Túl kis csapágyhézag (esetleg a csapágyülék vális) túl kevés vagy nem megfelelõ kenés. beszûkülõ görgõk Ellenintézkedések Csapágyterhelést megvizsgálni. a kenési rendszer felülvizsgálata. Hibajelenség Felpikkelyesedés Leírása A futópálya felülete mentén kopási nyomokat lehet észlelni. a ház. hogy milyen zavar léphetett fel egy adott csapágy esetében. a csapágyon elszínezõdést lehet észlelni. helytelen kezelés. finomszemcsés idegen anyag jelenléte. csapágyhézag ellenõrzése. idegn anyag bejutása. illetve fordulatszám. túl magas üzemi hõmérsékletek (mûanyag kosár) Kenõanyag kitüremlés A futópálya felületének felverõdés. kopási nyomokat lehet észlelni.1 táblázatban ismertetünk. a csapágyat kielégítõen elõfeszíteni. túl kisméretû rádiusz a felfekvõ vállnál. vagy a tengely ülékek nem megfelelõ pontossgúak. illesztések. Az üzemi feltételek átvizsgálása. túl magas üzemi hõmérséklet miatt a keménység csökkenése. a ház és a tengey merevségének felülvizsgálatai. A késõbbiek során világos kiverõdések lépnek fel. görgõvégek érdesek. üzemi feltételeket felül-vizsgálni. a tengely ill. esetleges ferde beállítások vizsgálata szükséges. kezelés. kosár típusa. A beépítési elárás felülvizsgálata. túl csekély csapágyhézag. tömítéseket megjavítani. túl feszes illesztés. túl básodásai magas gyorsulás. (esetleg megnövelni) a kenõanyagot és a kenési módozatot felülvizsgálni. Nem kielégítõ kenés. a csapágy környezetének konstrukciós felülvizsgálata. a csapágy beépítési módszerének felülvizsgálata. a csapágy közelében mûködõ egyéb elemek vizsgálata. (kalapácsütések) nagyobb méretû idegen anyagok. más csapágyat választani. a ház ülékeinek ellenõrzése. túl kis csapágyterhelések Üzemi feltételek. rezgésekbol. A zajszintbol. a futópályán nagyobb kitöredezések. kis repedések vagy rovátkák. beégések Jelentõs lökésszerû terhelések. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések A gördülocsapágyak üzemi állapotukban legtöbb esetben nem figyelhetoek meg. túl nagy csapágyterhelés (túl magas nyomás). kenés vizsgálata. Tipikus hibajellemzoket és hibaforrásokat a 16. kõlsõ erõszakos beavatkozás a beépítéskor. illetve a csapágy blokkolt. Befeszülés Az üzemi hõmérséklet állandóan emelkedik.A kosárkapcsolat meglazul. a homérséklet emelkedésébol és a kenési feltételekbol lehet elég jó megközelítéssel megítélni.

Illesztések. karcok Idegen szennyezõ anyag a csapágyban. és vibráció. a belsõ és külsõ gyûrûk nem kielégítõen gondos párosítása. Gondos összeépítés. csúszóelmozdulás Furat. illetve korróziónyomok a csapágyon. hidegfelhegedések álló helyztben álló helyzetben fellépõ rázkódások következtében a futópálya és a gördülõtest között. Idegen szennyezõ a kenõanyagban. Túl kis illesztési átfedés. Áramvezetõ áthidalás szükséges. Szakszerûtlen karbantartás. nem kielégítõ kenõanyag. központos futási hibák. a szorítóhüvely meghúzása nem kielégítõ. tömítéseket kicserélni. a csapágyat szigetelni kell. leverõdések a beépítés során. a csapágy elõfeszítését beállítani. nem megfelelõ kenõabyag. megtisztítani.Rozsda és korrózió Rozsda. Berágódási nyomok Kontaktkorrózió legfinomabb szemcséjû idegen anyagok miatt. Elvándorlás. benyomódások mechanikus behatásokra. görgõtágulás. a belsõ és külsõ gyûrût külön-külön szállítani. A kenési módozatot és a kenõanyagot felülvizsgálni. minden géprészt alaposan átvizsgálni. Karcolások idegen.és köpenyrész felületeti tükörfényesek. a munkahelyi tisztaság megjavítása. Áram halad át a csapágyon. az ülékek pontosságának ellenõrzése. kémiai anyagok elleni fokozott védelelm. nem megfelelõ csomagolás és korrózióvédelem. az üzemi feltételek átvizsgáláse. álló helyzetben fellépõ lengések. érdeasségi nyomok. Bemályedés. Kopási jelenségek Elektromos áram jut a csapágyhoz Benyomódások. benyíródások észlelhetõk. illetve csapágyat cserélni. vagy elszínezõdnek. Felületi kopások. Tömítésket cserélni. hullámzó megterhelések. kenõanyagot felülvizsgálni. kemény tárgyaktól. bekarcolódások. hullámosodás a csapágy futópályáján. külsõ erõszakos behatások nyomai a csapágyakon. illetve az alakhúség megváltozása. Nem kielégítõ illesztési túlfedés. oszcillációs mikromozgások felépése. kenõanyagot víztartalom szempontjából felülvizsglni. víz. nem központosan futó részek erõszakos összeépítése. gondosabb csapágykarbantartás. eltérõ hõdiletációk. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz . kéztõl izzadásszennyezõdés Nagyob átfedésû illesztést választani. kezelés. túl nagy terhelés.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->