Tartalomjegyzék

1. Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi, felosztása
1.1 Gördülõccsapágy szerkezetek 1.2 Gördülõcsapágyak felosztása 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3.1 A gördülõcsapágyak elõnyei 1.3.2 Golyós és görgõscsapágyak 1.3.3 Radiális és axiális csapágyak 1.3.4 Standard és különleges csapágyak

2. Csapágykiválasztás
2.1 Üzemi feltételek, környezeti behatások 2.2 Jellemzõ követelmények 2.3 A csapágyak fajtájának kiválasztása 2.4 Csapágyelrendezés meghatározása 2.5 A csapágy méretének kiválasztása 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása 2.7 A csapágyak kezelése

3. Fõ méretek és csapágyjelölések
3.1 Fõ méretek 3.2 Csapágyjelölések

4. Gördülõcsapágyak tûrései 5. Teherbírási képesség, élettartam
5.1 Élettartam

5.2 Névleges élettartam és dinamikus terhelhetõségi értékek 5.3 Alkalmazási lehetõségek, szükséges élettrartam 5.4 Módosított névleges élettartam az ISO szerint 5.4.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 5.4.2 Anyagtényezõ a2 5.4.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 5.5 Statikus terhelhetõségi értékek 5.6 Megengedett ekvivalens statikus terhelés

6. A csapágyterhelés számítása
6.1 Terhelés a tengelyen mérve 6.1.1 A fogaskerekek fogainak terhelései 6.1.2 Lánc- és szíjhajtások erõhatásai 6.1.3 Terhelési tényezo 6.2 Csapágyterhelés 6.3 Közepes terhelés 6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés 6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések 6.4.3 Ferdehatásvonalú golyóscsapágyak és görgõscsapágyak csapágyterheléseinek megállapítása

7. Illesztések
7.1 A csapágy rögzítése 7.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 7.3 Az illesztések kiválasztása 7.4 Illesztési ajánlások

8. Csapágyhézag, csapágyak elõfeszítése
8.1 Csapágyhézag

8.2 A csapágyhézag megválasztása 8.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához 8.4 Csapágyelõfeszítés 8.4.1 A csapágyak elõfeszítésének okai 8.4.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái 8.4.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége

9. Határfordulatszámok 10. Súrlódás és melegedés
10.1 Súrlódás 10.2 Hõfejlõdés, melegedés

11. A kenés
11.1 Gördülõcsapágyak kenése 11.2 Zsírkenés 11.2.1 Zsírok és tulajdonságaik 11.2.2 Alapolajok 11.2.3 Sûrítõanyagok 11.2.4 Adalékanyagok 11.2.5 Állag, sûrûség 11.2.6 Kenõzsírok keverhetõsége 11.2.7 Kenõanyag mennyisége 11.2.8 Utánzsírzás 11.3 Olajkenés 11.3.1 11.3.2 Kenõolajok 11.3.3 A kenõolaj mennyisége 11.3.4 Olajcsere

12. Tömítések
12.1 Nem érintkezõ tömítések 12.2 Érintkezõ tömítések

13. Gördülõcsapágyak anyagai
13.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez 13.2 A csapágykosár anyagai

14. Tengelyek és házak elrendezése
14.1 Csapágyak rögzítése 14.2 Éltávolság és vállmagasság 14.3 A tengelyek- és a házülékek pontossága

15. Csapágyak kezelése
15.1 Csapágyak tárolása 15.2 Csapágyak beépítése 15.2.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez 15.2.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése 15.2.3 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak beépítése 15.2.4 A külsõ gyûrûk illesztése 15.3 Csapágyak beállítása 15.4 Próbafutás 15.5 A csapágyak kiszerelése 15.5.1 Hengeres furattal rendelkezõ gördülõcsapágyak kiszerelése 15.5.2 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak kiszerelése

16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések

.

kúp.8 ábrák) A gördülõtestek két csoportra oszthatók. A gördülõtesteket A Kosár tartja a külsõ és a belsõ gyûrûkhöz és egymáshoz képest egyenletes helyzetben. A gördülõcsapágyakat a fõ terhelési irányoknak megfelelõen továbbá még feloszthatjuk radiális és axiális csapágyakra. További felosztási lehetõségek például: 1. melyeknek belsõ. kúp-. Fentieken kívül léteznek speciális célokra kialakított csapágyak. és hordósított görgõsxsapgyakra. (Lásd 1. fogkoszorúkhoz alkalmazott támcsapágyak. többsoros gördülõcsapágyakról. A gördülõtestek sorainak száma szerinti felosztás. Axilis csapágyak.Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet 1. stb.A kosarak a gördülõtesteket egyenlõ távolságban összetartják és megakadályozzák. beszélhetünk egysoros. felosztása 1. tû-.1tõl 1. A gördülõcsapágyakat úgy tervezik meg. A kosár külsõ terhelésnek nincs kitéve. tû. Szétszerelhetõ és nem szétszerelhetõ csapágyak. vasúti jármûvekhez alkalmazott (RCT) csapágyak.1 A gördülõcsapágy szerkezete A gördülõcsapágyak általában külsõ és belsõ gyûrûkbõl. A görgõket fel lehet továbbá osztani hengeres.2 A gördülõcsapágyak felosztása A gördülõcsapágyakat két fõ csoportra oszthatjuk fel: golyóscsapágyakra és görgõscsapágyakra. lineáris egyenes megvezetésekhez .és hordósított görgõkre. 2. és a kosárból állnak. a gördülõtestekbõl (golyók vagy görgõk). A gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi. Ezek lehetnek egyirányból és mindkét irányból trhelhetõ kivitelek. hogy azokban a gördülõtestek pályájukon is és saját tengelyük körül is forgómozgást végezzenek. azokat a teljes keresztmetszetre felosztva. A futópálya kialakítása szempontjából a golyóscsapágyakat mélyhornyú. hogy ezek a csapágyból kiessenek. mint például tengelycsapágyak. lehetõvé téve ezzel a gördülõtestek zavartalan legördülését. vagy külsõ gyûrûje lehúzható. 3. A csapágyra ható erõket a gördülõtestek a csapágygyûrûkön keresztül veszik át a kapcsolási zónán keresztül a futópályaív és a gördõlõtestek között. míg a görgõk esetében "vonalmenti érintkezés" történik. úgy mint golyók és görgõk. ferde hatásvonalú és axiális csapágyakra oszthatjuk fel. 1. A görgõscsapágyakat a gördülõtestek alakjának függvényében feloszhatjuk hengeres. golyósmenets hajtásokhoz. vagy fix kivitelû. A golyókhoz külsõ és belsõ gyûrûs futófelületek tartoznak "egyetlen ponton" történõ érintkezéssel.

stb.alkalmazott görgõscsapágyak. . lineáris görgõs csapágyak). (loneáris csapágyak.

Léteznek. vagy géprészekkel bizonyos egységeket képeznek. 1. Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet . gépeknél ésszerû a nem szabványos. Nemzetközileg szabványosítottak. A 45°-nál kisebb kapcsolódási szöggel rendelkezõ csapágyak radiálisan erõsebben terhelhetõek mint axiális irányban. Ezen kívül speciális csapágyakat is gyártanak. valamint komoly lökésszerû terhelések felvételére is képesek. 1. tûrésbesorolása és speciális jellemzõi a "Fõ méretek és csapágyjelölések" fejezetben megtalálhatóak. melyek különféle berendezésekbe integrálódtak. A görgõscsapágyak ezzel szemben nagyobb mértékben terhelhetõek. csekély mértékû lengésveszéllyel.3. 5. alacsony súrlódási nyomatékokkal.3 Radiális és axiális csapágyak A legtöbb csapágyfejta radiális és axiális terhelések felvételére is alkalmas. speciálisan a felhasználási célra tervezett különleges csapágyak alkalmazása. azok azonos tulajdonságokat mutatnak a tisztán radiális és axiális csapágyakkal.3.2 Golyós és görgõscsapágyak A golyóscsapágyak görgõscsapágyakkal való összehasonlítása során és azonos méreteket véve alapul általában alacsonyabb súrlódási nyomatékot és magasabb futáspontosságot garantálnak. amelyeknél a kapcsolódási szög nagyobb mint 45°. 2. ill. magasabb axiális irányú terhelhetõség lehetséges a radiális értékhez viszonyítva.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3. Bizonyos konkrét feladatra kialakított aggregátoknál. 6. emiatt ezeket axiális csapágyaknak is nevezzük. ha egységbe kombinálják. Ebbõl kifolyólag a golyóscsapágyak kiemelten széles alkalmazási területei a magas fordulatszámot igénylõ és magas futáspontosságú helyek. mindenhol beszerezhetõek.1. Könnyen kenhetõek lés csak csekéj mennyiségû kenõanyagot igényelnek. csereszabatosak. melyeket világméretben szabványosítottak. Ezért ezeket a csapágyakat radiális csapágyaknak is szoktuk nevezni. Indulási súrlódási nyomaték alacsony és csak kis mértében magasabb mint a dinamikus súrlódási nyomaték. Az axiális és radiális csapágyakat. Azon csapágyak esetében. kiemelten gazdaságosan használhatóak fel a gyakorlatban. A gördülõcsapágyakat alkamazni lehet magas és alacsony hõmérsékleteken is. 3. hosszabb élettartamot garantálnak még igen nagy erõhatások fellépte esetén is. A legtöbb gördülõcsapágy radiális és axiális terhelések felvételére egyaránt alkalmas. A gördülõcsapágyak konstrukciói. elõállításra kerülnek olyan olyan csapágyak. Elõfeszítéssel a csapágymerevség megnöveletõ. 4.4 Standard és különleges csapágyak Azon csapágyfajták.1 A gördülõcsapágyak elõnyei A gördülõcsapágyak a csúszócsapágyakkal szemben az alábbi elõnyökkel rendelkeznek: 1. 1.3.

felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelõtt tartása A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása 2. kenés. amelyik az elõzetes számítások szerint az adott gép. típusait állítják elõ nagy méretválasztékban.2 Jellemzõ követelmények A csapágy teljesítményével és funkciójával szemben támasztott követelmény a csapágy elhelyezkedésétõl. A csapágy megválasztása során fontos. mint általános irányvonal a következõ lépcsõs elõrehaladással általában kivitelezhetõ az optimális csapágy kiválasztása. (ki. 3. a speciális követelményeknek a leginkább megfelel. Jellemzõ követelmények A csapágy fõ méretei Élettartam elvárások Futási pontosság Határfordulatszámok Merevség Rezgés/zajszint Súrlódási nyomatékok Belsõ gyûrû ferde állíthatósága a külsõ gyûrûhöz képest Be és kiszerelési lehetõségek => => Ugrás a fejezethez => => => => => . 2. A megfelelõ csapágy kiválasztásához az alábbi adatok elengedhetetlenek: 1. 2. berendezés. víz. A szóban forgó gép.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 2.1 táblázat például általánosan figyelembeveendõ követelményeket sorol fel.) 2. a gép. 4. 5. géprésznél az elvárásainknak. az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthetõ az adott feltételek figyelembevétele mellett különbözõ szempontoknak megfelelõ analizáció útján. 6. hogy egy adott alkalmazás során a csapágy optimális kiválasztása megtörténhessen.és beépítés) Csapágyterhelések. 4. annak üzemének és környezeti viszonyainak pontos és széleskörû ismerete elengedhetetlenül szükséges. A csapágy üzemi feltételeinek. berendezés konstrukciója és A csapágyelrendezés.1 Üzemi feltételek és környezeti behatások Ahhoz. 5. Csapágykiválasztás Ma már a gördülõcsapágyak széles skáláját. 3. A kiválasztási folyamat. 1. por. 6. stb. A 2. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik. valamint az üzemi feltételektõl függ. irány) A csapágy fordulatszáma Rezgések és lökésszerû terhelések Csapágyhõmérséklet (környezeti és súrlódási hõ) Környezeti viszonyok (korrózió. hogy az a típus kerüljön kiválasztásra. (nagyság. 7.

Az úgynevezett ellenirányú megvezetéseknél az egyes csapágyak által történõ axiális tengelymegvezetés minden esetben ellenirányból kerül megvalósulásra. amelyek mindkét oldalról képesek axiális erõhatásokat felvenni.5 A csapágy méreteinek kiválasztása E feladat végrehajtására általában az üzemi terhelés mértékének és a megkövetelt élettartam. alkalmazzuk. Annak érdekében.7 Csapágyak kezelése Ahhoz. Egy bizonyos mértékig a külsõ gyûrû laza alkalmazásával a csapágyülékek megmunkálási pontatlanságaiból adódó hibák kiküszöbölhetõvé válnak. megakadályozza például a ház és a tengely hõtágulási különbségébõl esetlegesen adódó befeszüléseket. hogy nem szabványosított kivitelt kell kiválasztani.3 táblázatban példák találhatóak erre az elrendezésre. A 2. azok ily módon kiegyenlítõdnek. 2. ilyen követelményeknek is megfelelhessenek. A fix elrendezésû csapágy végzi az axiális és radiális erõk felvételét. Fix elrendezési célokra általában azok a csapágyak felelnek meg a legjobban. elõfordul. hogy a követelményeknek meg tudjuk felelni a csapágyak kezelése során bizonyos elõre meghatározott . Az egyik csapágyat fix míg a másik oldalon elhelyezkedõ csapágyat laza elrendezés szerint alakítjuk ki. valamint a terhelhetõségi szám figyelembevételével kerülhet sor. 2. vagy a házra elhelyezkedõ tolóülékekkel (mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) az említett elmozdulásokat ki tudják egyenlíteni.4 táblázatban találhatóak adatok a nem szabványos kivitelû csapágyak kiválsztásához. (például ferdehatásvonalú golyóscsapágyak) Ezt a csapágyelrendezési módozatot a gyakorlatban leginkább a viszonylag rövidnek mondható tengelyeknél alkalmazzák. A lazán szerelt csapágyak a tengelyek a házoz képest hosszirányú alakváltozásainak felvételére képesek.3 A csapágy fajtájának kiválasztása A csapágyakkal szemben támasztott speciális követelményekhez. hogy egyedi és speciális esetekben is a megfelelõ csapágyak kerülhessenek alkalmazásra. melyek az adott felhasználási területbõl adódnak. A 2.Raktározhatóság és gazdaságosság 2. vagy az úgynevezett tengelyen.6 A csapágy kivitelének meghatározása A leggyakrabban széles körben alkalmazott gördülõcsapágyak meghatározott jellemzõi ma már világszerte szabványosítva vannak. => 2. és a csapággyal szemben támasztott követelményeknek az adott csapágyfajták tulajdonságaival történõ összehasonlítása során juthatunk el.2 táblázatban szereplõ a csapágyak alkalmazásával szemben támasztott általános felhasználásra vonatkozó fõbb jellemzõk.1 táblázat jellemzõ követelmények 2. vagy a futópályáik kiegyenlítõképességének kapcsán (például hengergörgõs csapágyaknál). Döntéseinkhez segítséget nyújtanak a 2. A laza elrendezésû csapágy elõfeszültségek. Jellemzõ követelmények Pontosság (méret és futáspontosság) Csapágyhézag és elõfeszítés Anyagok és hõkezelés Kosárkonstrukció és a kosár anyagai 2.4 A csapágy elrendezésének meghatározása A forgó tengelyek megvezetésére általában két csapágyat alkalmazunk annak érdekében. a tengelyt axiális irányban a házhoz képest megtámasztja. hogy a tengelyt az álló házhoz képest axiális és radiális erõk átvételére alkalmassá tegyük.4 táblázat Csapágykivitel Ugrás a fejezethez => => => => 2. befeszülések elleni védelmet biztosít.

megfelelõen értékelni kell az egyes kritériumokat és azok jelentõségét. Az NTN cég évtizedes tapasztalatai alapján ezeken a területeken és feladatok esetében készséges segítséget nyújt a felhasználóknak. értékeléséhez elõre megfelelõ döntések meghozatala válik szükségessé. így például azok beépítéséhez a megfelelõ segédszerszámok kiválasztása.irányvonalak szemelõtt tartása szükséges.2 táblázat Csapágyak fajtái és fõbb jellemzõik . Jellemzõ követelmények Beépítési tanácsok Kenés és kenõanyagok Tömítések Tengely és házszerkezetek 2. A lehetõ legtöbb tapasztalat és a megkívánt adatok kielégítõ pontossággal való ismerete szükséges ahhoz. hogy segítségükkel már jó alapokkal rendelkezzünk a csapágy sikeres kiválasztásához.5 táblázat A csapágyak kezelése Ugrás a fejezethez => => => => 2. szívesen együttmûködik velük szaktanácsok adásában. azok prioritási jellemzõinek figyelembevételével. Ezért a probléma felbecsüléséhez. A kiválasztás során nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelõ pontossággal és részletességel a szükséges adatok.

3 táblázat (1) Csapágyelrendezés (fix és laza csapágyak) .2.

2.3 táblázat (2) Csapágyelrendezés (ellenirányú megvezetés) 2.3 táblázat (3) Csapágyelrendezés (függõleges tengelyek) Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

A metrikus kivitelû gördülõcsapágyakhoz a 3.6 1.6-tól 2500 mm-ig. A szabványosított fõ méreteket. Ezek a felsorolt átmérõsorok adják meg az egyes értékeket növekvõ külsõ átmérõk sorrendben (7.. szélesség. az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva.0 10 20 35 110 200 500 1.. . elõállításuk gazdaságos. Ennek köszönhetõen ma már világméretekben a gördülõcsapágyak csereszabatosak.9. Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették.5..... Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616... illetve a DIN-ISO 355 Németországban. 1. .1 táblázat tartalmazza a már szabványosításra került 90 furatméretet. (mm) furatátmérõk (mm) felett -tól.. 220.0 10 20 35 110 200 500 2500 0.2. 105 110. 32 Szabványsor R20 35. 17 Szabvány 0.5 mm-enként - 20. 2500 5 mm-enként 10 mm-enként 20 mm-enként Szabványsor R40 3.. a (ISO) rögzíti. Itt általában a csapágyak belsõ részeinek szerkezeti kialakításai nem kerültek meghatározásra. 30.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 3.. 28. furatok. Radiális csapágyaknál (kivéve a kúpgörgõs csapágyakat) minden egyes a szabványba felvett furathoz (d) nyolc fõ külsõ átmérõ (D) lett hozzárendelve. 2.5 mm-enként 0.1. 190 200. (d) 0. 22. külsõ átmérõk. Gördülõcsapágyak Szabványosított furatátmérõi d.. 12. 40. -ig 1. A méretsorban valamennyi szabványos csapágyfajta ISO szerint került rögzítésre. és 4 ( 7 a legkisebb és a 4 a legnagyobb átmérõsor). metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyakra az ISO 335-ben.8. 480 500.1 -tõl a 3.. magasság. stb.1 Fõ méretek A gördülõcsapágyak fõ méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. a 3. 0.0 3...0 3. 15..4. 25. Fõ méretek és csapágyjelölések 3. 9 10. 120. 530. . A mérettervek kúpgörgõs csapágyak kivételével az ISO 15-ben..5 3.3 ábrák tartalmazzák.1 táblázat Szabványosított furatátmérõk . éltávolságok..

Axiális csapágyak esetében a belsõ furat átmérõje és a külsõ átmérõ viszonyának arányában (d/D) õt átmérõ értéksor különböztethetõ meg. Az átmérõsorok összefoglalása a hozzájuk tartozó szélességi méretsorokkal közösen adja ki a méretsorokat. Az érintkezési szög (α).6 ábra ezeknek az összefüggéseit szemlélteti. A legkisebb szöget a 2 és a legnagyobbat a 7-es határozza meg. átmérõsor.9. (Például 2 FB) A 3. A 3..7 ábra az összefüggéseket szemlélteti.5. G a legnagyobb külsõ átmérõ.4).1.4. (8 a legkeskenyebbb és a 6 a legszélesebb szélességi sor).D.5.1.C.2.. A szélesség (T) négy szélességi sorral (B.Minden átmérõsoron belül található 8 növekvõ sorrendben kialakított szélességre vonatkozó sor (B): 8.7) növekvõ sorrendben.F.3. E.6.5 ábra összefüggést mutat be a szélesség-. (2.D.. (7. szögsor 6 számmal került definiálásra.G) különböztethetünk meg.4.1.2.. átmérõ és a méretsorok között... 0.6. . (0..2).3. A 3.3. B a legkisebb.. A kúpgörgõs csapágyak esetében a külsõ átmérõ (D) és a furatátmérõ (d) között összefüggés függvényében hat átmérõsor (B. ahol E utal a legnagyobb méretre. A magassági sorok (H) négy növekvõ sorrendben lévõ lépcsõt rögzítenek.S.E) növekvõ sorrendben került rögzítésre. valamint a szélességi sor együttesen adják meg a kúpgörgõs csapágyak teljes méretsorát. A szögsor.

0. 1.3 táblzat Elõjelek Bázis ismertetõjel DF+10 C3 P5 .1. átmérõk. 0. stb. 2. 6. 7. valamint egy meghatározott érintkezési szög jelébõl tevõdik össze. 0. Fentiek a 3.1.5.7 táblázatokban találhatóak meg. egyéb különleges csapágyjellemzõkrõl adnak további felvilágosításokat.0.4. 123.5. illetve axiális csapágyhézag Pontossági besorolási osztály Kenõanyag megjelölése 3. 3. valamint elõzetes és utólagos jelek. hogy nem minden szabványos csapágyat gyártanak folyamatosan.és utójelekre lehet felosztani.15.2 táblázatból ezeknek a jelentése kiolvasható.5 és a 3. A 3.6 táblázatok ezen jelek értelmezésére szolgálnak. például a csapágy fajtájáról fõbb méreteirõl.1 mm-tõl 19 mm-ig (0. 19. 0.0.3.0. szélességek vagy magasságok ) a nem szabványosított csapágyak is folyamatosan gyártásra kerülnek. 4.5. 5. a furatot jellemzõ számról.3 és a 3.08.Az éltávolságok (r) az ISO 582-1979.0. Ezek a csapágy pontossági osztályáról a csapágyhézag mértékérõl. A Csapágymegjelölés kulcsszámok és betûk sorozatának összerendelésébõl adódik három fõ csoportra lehet ezeket felosztani. 3.6. 0.illetve a tömítõtárcsa kivitele Gyûrûk kivitelei Utójel Páros elrendezések Radiális. A 3. 0. Ellentétes oldalról nézve pedig megállapítható. Úgy mint bázis ismertetõjelek. (rsmin: a még megengedett éltávolság) .5. 0. Ismertetõ jelek és jelentéseik Elõjel Különleges kivitel Csapágy fajta Szélességi vagy Csapágy Méretsor magassági sor Átmérõsor Furat ismertetõjel Kapcsolódási szög Megváltoztatott belsõszerkezet Kosár kivitele Fedõ. A bázisjel általános felvilágosításokkal szolgál.0. A kiegészítõ jeleket elõ.2. pontossága. DIN 620 6-os fejezetben és a JIS japán szabvány B 1512-ben lettek rögzítve.0.2 táblázat Csapágymegjelölések Jelek TS2 7 TKTSMFH3 05 B NTMEC4TETL1 Jelentés Csapágy a legmagasabb fordulatokhoz Hõstabilizált kivitelek megas hõmérsékletekhez Felületbevont csapágy Csapágy rozsdamentes acélból Csapágy melegtûrõ anyagból Csapágy speciális anyagból Csapágy különlegesen magas élettartammal Csapágy poliamid gyûrûvel NTN-4-top kúpgörgõs csapágy NTN ET-kúpgörgõs csapágy 3.0) A fentiekben bemutatott méretsor ellenére ( furatátmérõk. a 3.2 Csapágymegjelölések A csapágyszám alapján megállapítható a csapágy fajtája és méretei.1. belsõ szerkezete. 15. 1.05. 1. stb. 2. és a csapágysor számáról. 9.0. 2. Erre a célra 22 méret került a szabványba. pontossági besorolása.

5 Megjegyzések (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt .5 0.5 /2.6 /1.6 1.5 2.Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 67 68 69 62 63 78 79 70 72 73 12 13 22 23 NU10 NU2 NU22 NU3 NU23 NU4 N10 N2 N3 N4 NF2 NF3 NA48 NA49 NA59 NA NF N NU 1 1 2 2 7 6 (1) (1) (1) (0) (0) (1) (1) (1) (0) (0) (0) (0) (2) (2) 1 (0) 2 (0) 2 (1) 1 (0) (0) (0) (0) (0) 4 4 5 7 8 9 2 3 8 9 0 2 3 2 3 2 3 0 2 2 3 3 8 0 2 3 4 2 3 8 9 9 Csapágy fajtája Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 329X 2 2 0 3 2 0 0 1 2 3 3 4 3 2 4 2 3 0 2 9 0 2 2 3 3 3 3 9 0 0 1 1 2 2 3 3 1 5 1 2 3 4 2 5 2 3 4 1 8 1 9 1 2 3 2 2 9 3 4 Csapágy fajtája Egysoros mélyhornyú golyóscsapágy 320X 302 322 303 303D Kúpgörgõs csapágy Egysoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy 313X 323 239 230 240 Beálló golyóscsapágy 231 241 222 232 213 223 511 512 Beálló görgõs csapágy Hengergörgõs csapágy 513 514 522 523 524 811 812 893 Egysorú axiális mélyhornyú golyóscsapágy Kétsoros axiális mélyhornyú golyóscsapágy Axiális hengergörgõs csapágy Axiális beálló hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy 292 523 524 3.4 táblázat Bázismegjelölések Furat ismertetõ jele Furat átmérõje d mm-ben /0.

24°-ig 24° felett.1 : 9 00 01 02 03 /22 /28 /32 04 05 06 : 88 92 96 /500 /530 /560 : /2360 /2500 1 : 9 10 12 15 17 22 28 32 20 25 30 : 440 460 480 500 530 560 : 2360 2500 3. 32°-ig 3. táblázat Ismertetõ jelek furatokhoz Furatátmérõ mm-ben külön megjelölés nincs (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Furatmegjelölés ötszöröse a furat átmérõjét adja mm-be (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Megjelölés Érintkezési szög A1/ B C B1/ C D Standandard 30° Csapágyfajta Standandard 40° Ferdehatásvonalú csapágyak Standandard 15° 10° felett. 17°-ig 17° felett.6 táblázat Érintkezési szög Kúpgörgõs csapágyak Jelek U Belsõ szerkezet R ST HT L1 Jelentések Nemzetközileg cserélhetõ kúpgörgõs csapágy Nemzetközileg nem csereszabatos kúpgörgõs csapágyak kúpgörgõs csapágy alacsony súrlódási nyomatékkal Hengergörgõs csapágy magas axiális terhelésekhez Réz masszív kosár .

2. külsõ gyûrûs kivitel N NR D DB DF DT Páros elrendezés D2 G +α C2 C3 C4 Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrû nélkül Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrûvel Olajfuratokkal ellátott csapágy O-elrendezés X-elrendezés Tandem-elrendezés Csapágypárosítással Univerzális-elrendezés X-.F1 G1 Kosarak G2 J T1 T2 Acél masszív kosár Egyrészes réz masszív kosár hengergörgõs csapágyakhoz Csavarkosár kúpgörgõs csapágyakhoz Acéllemez kosár Mûanyag kosár Mûanyag kosár LLB Nem érintkezõ tömítõtárcsa Tömítõ illetve fedõtárcsa LLU Érintkezõ tömítõtárcsa ZZ Fedõtárcsa ZZA Kiszerelhetõ fedõtárcsa K Kúpos belsõgyûrû furat. 1:12 kúp K30 Kúpos belsõgyûrû furat. ill. . vagy tandem-elrendezésekben lehetséges Közbetétgyûrû (α=közbetégyûrû névleges mérete mm-ben. 1:30 kúp Belsõ ill. elõfeszítés NA Nem csereszabatos csapágyrészek /GL Csekély elõfeszítés /GN Normál elõfeszítés /GM Közepes elõfeszítés /GH Magas elõfeszítés P6 Pontossági osztály (JIS) P6X Pontossági osztály kúpgörgõs csapágyak (JIS) P5 P4 Pontossági osztályok P2 >2 >3 >0 00 /2A Pontossági osztály 5 (JIS) Pontossági osztály 4 (JIS) Pontossági osztály 2 (JIS) Pontossági osztály 2 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 3 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 0 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 00 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Shell Alvania Nr.) Radiális hézag a normálnál kisebb Radiális hézag a normálnál nagyobb Radiális hézag nagyobb mint C3 CM Elhatárolt radiális hézag elektromotorok csapágyaihoz Csapágyrés. O-.

7 táblázat Utójelek Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .Kenés /5C Chevron SRI-2 /3E /5K ESSO-Beacon 325 MULTEMP SRL 3.

úgy mint a furatok. A 4. stb.1 táblázat Különféle nemzetközi szabványok összehasonlítása . 19 ANSI/AFBMA Std. 4 és 2-vel emelkednek. 6.1 ANSI/AFBMA Std. K Osztály 19. hogy a csapágyak pontossági értékei a 6. Gördülõcsapágyak tûrései A méret és körkörösségi tûrések az ISO. DIN és a JIS szabványokban kerültek rögzítésre.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 4. és külsõ átmérõértékeket.1 ANSI B 319 AFBMA Std. teljes szélesség.2 4 Osztály Anti-Friction Bearing Manufacturers (AFBMA) - 3P Osztály Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak metrikus kivitel Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak hüvelyk-kivitel - 3P Osztály 4.2 táblázatból látható. hogy mely csapágyfajták milyen tûrési besorolási osztály szerint kerülnek gyártásra. 12. azzal. Ezek a tûrések különféle tûrési osztályokban kerültek besorolásra. vagy JIS B 1514 (tûrések görgõscsapágyak részére).csapágyak Normál és 6 Osztály 6 X osztály Normál osztály 4 osztály 6 Osztály - 00 Osztály Kúpgörgõs csapágyak Mûszerekhez pontossági csapágyak Minden csapágyfajta DIN 620 ANSI/AFBMA Std. Az ISO tûrésosztályok 0-val indulnak ( standard pontossági osztály ). 4 és 2. kúp. szélesség. éltávolságok. melyek a házba és a tengelyre történõ beszerelésnél elengedhetetlenül szükségesek.1 táblázatban különféle tûrési osztályokat hasonlítunk kössze a JIS B 1514 japán szabvánnyal. Szabvány Japán Ipari Szabvány standard JIS B 1514 ISO 492 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ISO 199 ISO 578 ISO 1224 Német Szabványosítási Intézet Osztály 0 és 6x 6 Osztály Tûrési osztály 5 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 3 Osztály 5A Osztály 4 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 0 Osztály 4A Osztály 2 Osztály 2 Osztály Csapágy fajtája Minden fajta Radiális csapágyak Axiális mélyhornyú golyós. a gyûrûk síkbanfutására (oldalirányú ütés). A 4. A belsõ és a külsõ gyûrükre vonatkozó körkörösségi pontosság értékei radiális ütésre (körkörösség). 5. az oldalfelületek síkban futása a futási pályára véve ( axiális ütés) és az axiális csapágy tárcsavastagságának szórása (axiális ütés) a beépítésnél betartandók. 201/ PO ABEC-1 RBEC-1 P6 ABEC-3 RBEC-3 N Osztály 2 Osztály P5 ABEC-5 RBEC-5 C Osztály 3 Osztály 5P és 5 T Osztályok 5P és 5 T Osztályok P4 P2 ABEC-7 B Osztály 0 Osztály 7P és 7 T Osztályok 7P és 7 T Osztályok ABEC-9 A Osztály 00 Osztály Radiális csapágyak Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak Hüvelyk-kivitelû kúpgörgõs csapágyak USA Nemzeti Szabvány Itézet (ANSI) ANSI/AFBMA Std. 12. értékeit. Itt határozták meg például a furatpontosság. a fõ méretek. például ISO 0. 5. a köpenyvonal ingadozás a hivatkozási oldalra véve (oldalütés).

illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. Méretek d d2 D B C T T1 T2 r r1 r2 Furat névleges átmérõje Furat névleges átmérõje (kétfeléható axiális golyóscsapágy) A külsõ átmérõ névleges értéke A belsõ gyûrû névleges szélességi mérete (ill. a közbetéttárcsa magassága) A külsõ gyûrû névleges szélessége (kúpgörgõs csapágyak kivételével radiális csapágyaknál ez a méret a végleges csapágyszélességnek felel meg Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. illetve a kúpgörgõscsapágy külsõ gyûrûjének tényleges szélessége. vagy kis homlokfelület peremtávolsága a kúpgörgõs csapágyak külsõ gyûrûjének külsõ és belsõ gyûrûitõl számolva A kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûje homlokfelületeinek peremtávolságai 2. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kétoldalon hatásos axiális méyhornyú golyóscsapágyak névleges magassága a háztárcsa homlokfelületétõl az elõtéttárcsa homlokfelületéig.4. Ezeknek a jeleknek és szimbólumoknak a leírásánál egyes esetekben rövidítéseket alkalmazunk. A belsõ és külsõ gyûrûk peremtávolsága. Méreteltérések ∆ds ∆dmp ∆d2mp ∆Ds ∆Dmp ∆Bs A furatok tényleges és névleges méreteltérései A névleges méret a közepes furatátmérõtõl való eltérése A névleges méret eltérése a közepes furatátmérõtõl (kétsoros mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) A külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A közepes külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A belsõ gyûrû szélessége és a névleges méret közötti eltérés (nagy közbetéttárcsa magasság) . 1. ( kúpgörgõs csapágyak esetében a belsõ gyûrû nagy homlokfelülete a furathoz viszonyítva) A közbetétgyûrû.2 Csapágyfajták és tûrési osztályok A csapágyak tûréseinek leírására a következõ rövid jeleket és szimbólumokat alkalmazzuk.

valamint a kúpgörgös csapágyak külsõ gyûrûinek nagy homlokfelületei Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete premtávolságának legkisebb értéke. ferdehatásvonalú golyóscsapágy belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete. Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy közbetéttárcsa homlokfelületéhez képest a háztárcsa homlokfelület magasságának eltérése. Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete peremtávolságának legnagyobb értéke r1smax r2smin r2smax 4. kúpgörgõs csapágyaknál a külsõ gyûrû nagy homlokfelülete A kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy éltávolsága legnagyobb értéke. vagy kúpgörgõs csapágyak esetén a nagy homlokfelülethez képest A közbetéttárcsa peremtávolságának legkisebb értéke kettõshatású axiális mélyhornyú golyóscsapágyak esetében.∆Cs ∆Ts ∆T1s ∆T2s A külsõ gyûrû szélességi méretének a névlegestõl való eltérése A kúpgörgõs csapágy teljes szélességi méretének a névleges mérettõl való eltérése Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága. Peremtávolságok és határérték méretek rsmin rsmax r1smin A peremtávolság legkisebb mérete a külsõ és belsõ gyûrûhöz vagy kúpgörgõs csapágyaknál a kis homlokfelülethez képest A peremtávolság legnagyobb mérete a belsõ és a külsõ gyûrûhöz képest. vagy kúpgörgõs csapágy belsõ gyûrûjének görgõs koszorúval együttes tényleges szélességének a névleges mérettõl való eltérése. vagy ugyanennek a kúpgörgõs csapágy külsõ gyûrûjének szélességétõl való eltérése 3. fedehatásvonalú golyóscsapágyaknál a belsõ és külsõ gyûrû kis homlokfelülete. Méretingadozások Vdp Vd2p Vdmp VDp VDmp VBs VCs A furatátmérõ ingadozása radiális síkban A furatátmérõ ingadozása radiális síkban (kettõs hatású mélyhornyú golyóscsapágyak) A közepes furatátmérõ ingadozása A külsõ átmérõ radiális síkban való ingadozása A közepes külsõ átmérõ méretingadozása A belsõ gyûrû szélességének méretingadozása A külsõ gyûrû szélességének méretingadozása 5.Körkörösségre vonatkozó tûrések Kia Sia Sd Kea Sea SD Si Se A belsõ gyûrû körkörössége (radiális tûrés) Az oldalfelület síkfutása a belsõ gyûrû futópályájához viszonyítva (tengelyirányú ütés) A belsõ gyûrû síkban való futása (oldalütés) A külsõ gyûrû körkörössége (radiális ütés) A külsõ gyûrû körkörössége (axiális ütés) A köpenyvonal dõlésének méretszórása a viszonyítási oldalfelülethez képest (oldalütés) A tengelytárcsa tárcsavastagságának ingadozása (axiális ütés) A háztárcsa vastagsági méretének ingadozása Radiális csapágyak tûrései (kúpgörgõs csapágyak kivételével) .

tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. melyeket a csapágyakkal összeépítenek. A ∆ds érvényes a 0. 4. 3) Az egyes gyûrûk futópályáihoz. 4) 0. 6) Érvényes a feszítõgyûrû beépítését megelõzõen. 4. 4. tûrésosztályban. 3. tûrésosztályban és valamennyi átmérõre a 2. 8) A névleges külsõ átmérõk 2.5 mm-tõl bennfoglaltatnak. 7) Mélyhornyú és ferdehatásvonalú csapágyakra érvényes.4 táblázat (1) Belsõ gyûrûk .3 táblázat (2) Külsõ gyûrûk Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak tûrései 1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.1) Az egyik oldalról mért furatátmérõ eltérése a névleges mérettõl ∆ds-tõl a 4 és 2 tûrésosztályoknál megegyezik a közepes furatátmérõk eltérésével a névleges mérettõl ∆dmp-tõl. 2) Mélyhornyú és ferde hatásvonalú golyóscsapágyakhoz. 1. és 4. 2.3 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 5) Értelemszerûen érvényes a ∆ds és a ∆dmp-re.6 mmm-tõl a névleges furatátmérõk beletartoznak.

4 táblázat (2) Belsõ gyûrûk . 4.1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4. tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel.

4 táblázat (3) A külsõ és belsõ gyûrûk teljes szélessége a görgõkoszorúval együtt Hüvelyk-rendszerû kúpgörgõs csapágyak tûrései 4.4.5 táblázat (2) Belsõ gyûrû 4.5 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége a görgõskészlettel és külsõ gyûrûvel együtt .5 táblázat (1) Belsõ gyûrû 4.

6 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 4.6 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége görgõskoszorúval és külsõ gyûrûvel .6 táblázat (2) Külsõ gyûrûk 4.5 táblázat (3) Belsõ és külsõ gyûrûk radiális körkörössége J-sorozat kúpgörgõs csapágyak tûrései (metrikus méretek) 4.4.

A dördlülõcsapágyak élettartamát annak elfordulási számával jellemzik. hogy a pikkelyesedés jelei a gördülõtesteken a futópálya felületein fellépnének. 5. amit egy nagyobb mennyiségû nyilvánvalóan megegyezõ csapágyfajta 90 %-a a megegyezõ üzemi feltételek mellett elérni vagy azt túllépni képes azt megelõzõen. melyek változatlan fordulatszámon futnak. A meghibásodások ezen fajtáit. nyilvánvalóan azonos jellegû csapágy élettartam azonos üzemi feltételek mellett eltér egymástól. Ezek az élettartam-eltérések a csapágyaknál a gördülõcsapágyak anyagainak eltérõ kifáradási értékeire vezethetõek vissza és statisztikailag az élettartam kiszámításánál kerülnek figyelembevételre. Teherbírási képesség és élettartam 5. a tisztátlanság. mindkét esetben a terhelés centrikus. . Gyakoribb meghibásodási okok azonban a kopás. A dinamikus terhelhetõségi érték meghatározza a csapágyterhelést. téves csapágymegválasztás. hogy a csapágynál az anyag elfáradása következtében már felpikkelyesedés lépne fe. dinamikus alapterhelés Egy bizonyos mennyiségû. melyek terhelés alatt futnak. Olyan speciális teherbírási értékeket.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 5. az NTN kívánságra külön igény esetén megadja. korrózió. okozzák. egy állandóan változó terhelésnek vannak kitéve. speciális eljárással lettek gyártva.2 A névleges élettartam. melyek standard gyártási eljárással kerültek elõállításra. a kérdést külön tárgyaljuk.1 Élettartam A gördülõcsapágyak futópályái és a gördülõtestek. míg axiális csapágyak esetében tisztán axiális terhelést jelent.amit a csapágy az elsõ meghibásodások észlelését megelõzõen elérni képes anélkül. a névleges élettartamot ( 90 %-a a megélési valószínûség tartamának) üzemóraszámokban fejezik ki. stb. fordulatok számában kifejezve. Mivel ezeket a hibákat idõben elvégzett megfelelõ kezeléssel el lehet kerülni. Az ebben a katalógusban megadott dinamikus teherbírási értékek az NTN standard gördülõcsapágyakra érvényesek. amelyek esetében a csapágyak speciális anyagokból. Azoknál a csapágyaknál. sérült tömítések. ami annak iránya és nagyságrendje szerint változatlanul az egy millió forulat mértékû névleges élettartamot éri el. Ez a felpikkelyesedés az anyag elfáradásának a következménye és elõbb-utóbb a csapágyak meghibásodásához vezet. Ebbõl kifolyólag a névleges élettartamot a következõ módon lehet meghatározni: A névleges élettartam az az élettartam. ami végül a felületek felpikkelyesedéséhez vezet. Radiális csapágyaknál ez a terhelés tisztán radiális. azt kell biztosítsa. szakszerûtlen kezelés a csapágy beépítése során. például tisztátlan kenés.

... ...................(5................6) formula szerint végezhetjük el...(5.....6) e=10/9 golyóscsapágyaknál e=10/9 golyóscsapágyaknál L: L1................(5............. Ca axiális csapágyakra) ekvivalens dinamikus csapágyterhelés..... millió fordulatban kifejezve dinamikus teherbírási érték...............(5... L2................................ óra az egyes csapágyak névleges élettartama 1........................5) Az összefüggések a fordulatszám 1/perc és a fordulatszámtényezõ fn valamint a névleges élettartam L10h és az élettartamtényezõ fh között az 5.......... .2) ...............................5) képletben megadottak szerint is.........4) L10h: fh: fh: névleges élettartam üzemórában élettartam-tényezõ fordulatszám-tényezõ n: fordulatszám 1/perc Az (5.2) képlettel.......................Ln: Az egység teljes névleges élettartama. ........................3) .. hogy az ezt megelõzõ idõben agyagkifáradás miatt egyetlen egy csapágy sem hibásodhat meg.................................... ......... N (Cr radiál.1) képlettel fejezhetõ ki... berendezésben több csapágy mint komplett egység mûködik............... ..............(5...7) képlettel lehet számolni..........7) ............(5.....2) képletet ki lehet fejezni az (5.. a számításokat az ( 5...2...Az összefüggés a névleges élettartam és a dinamikus alapterhelés és a terhelés között az (5....... N (Pr radiális és Pa axiális csapágyakra) Változatlan fordulatszám esetén az élettartamot üzemórákban is ki lehet fejezni az (5.......................... akkor az (5.....n.....(5..... .................1 ábra monogramjából vehetõ ki..... Ha egy gépben.....................1) p=3 golyóscsapágyakra p=10/3 görgõsscsapágyakra L10: C: P: Névleges élettartam................................. óra Ha a terhelések egyenlõ idõközökben történnek meg....... Az egység teljes élettartamánál figyelembe lehet venni..............

vagy csak idõszakosan használnak Élettartam-tényezõ fh és alkalmazási esetek 2. gépek és új irodaháztartási gépek gépek Új motorok. emelõgépek Nagyméretû hajtások gumi és mûanyak kalanderek.1 táblázatban általános utalásokat találhatunk ezekre az összefüggésekre. pályamotorok. építõRakodódaruk gépek. de egy. kompresszorok.Φj: Lj: az egyes terhelések frekvenciacsökkenése az egyes terhelések melletti élettartam 5. szivattyúk Mozdonyok tengelycsapágyai. klimaberendezések. motorok. bányapumpák. Papírgépek. az üzembiztonsággal szemben támasztott követelményektõl és a megbízhatóságtól függ. ipari nem mindíg Szállítójármûvek.0 5. centrifugák Gépek melyek állandóan napi 8 órán felül üzemelnek Gépek.kétkerekû lengõsziták.0 3. serleges egy alka-lommal jármûvek szállítómûvek hosszabb ideig Hengermûvek. nagyméretû elektromotorok. Üzemi tényezõk ~2. liftek. szállítógépek. ventillátorok. üzemelnek. sugárhajtómûvek prések lentkerekei. klimaberendezések. Az 5.3 Felhasználási példák és az igényelt élettartam A csapágyak kiválsztása során szükséges az igényelt élettartamoknak az üzemi körülményekkel történõ összehasonlítása. a karbantartások idõintervallumaitól.0~4. melyeket csak rövid idõre. melyek Forgó orsók.0 Gépek.0~5. erõmûvi berendezések 5. A szükséges élettartam a gép fajtájától.0~3.1 táblázat Élettartam-tényezõk különféle felhasználási esetekre Ritkán. nyomdagépek Sínjármûvek tengelycsapágyai. aknaberendezések Vízellátási berendezések. felvonó berendezések. A csapágyak nagyságának meghatározásánál az elfáradási élettartam mellett a tengely és a ház szilárdsága és merevsége feltétlenül szem elõtt tartandó.0 4.0~ Elektromos Új mezõgazdasági kéziszerszámok. melyek megállás nélkül 24 órás üzemben mûködnek . de nagy bizOrvosi és mérõtonsággal használt mûszerek gépek Gépek.

. beleértve a futási egységességet.4 Módosított névleges élettartam ISO szerint A névleges élettartamot az 5. A normál hõkezelési módszerekkel gyárott gördülõcsapágyak méret..4.... 5... Sajnos a melegstabilizáció kapcsán az anyag keménysége csökken.. az értékét 1-nél nagyobbra lehet választani.. Ha bizonyos feltételek mellett egyes esetekben 90 %-nál hosszabb élettartamvalószínûséggel kellene számolni. jól megismerjünk. hogy minden üzemi jellemzõt. kiszámítása során csak teljes általánosságban vettük figyelembe...2 Táblázat a1 tényezõ 5.. stb. akkor az általában 1-el egyenlõ... hogy a csapágyak minõségét szakadatlanul javítsuk. az üzemi hõmérsékletet. Az ilyen csapágyaknál "TS" elõjelzés szerepel.. a tengelykihajlásokat.....(5. ezt feljavított alapanyag-minõség alkalmazásával. Kiemelkedõen kedvezõ kenési feltételek .és alakhûség értékeit elveszthetik..2 bekezdésben megadott képlet alapján számíthatjuk ki. Csapágyaknál. melyek a csapágyak élettartamát befolyásolhatják. az idegen anyagrészek jelenléte.... mivel az L10 élettartam tapasztalati alapokon nyugszik..... A módosított élettartam kiszámításánál az ISO 281 szerint elõfeltétel az.... a fordulatszám..3 Üzemi feltételek tényezõ a3 Az jelölt üzemi körülmények tényezõ fõleg a kenési teltételeket.4.. az üzemi hõmérsékleti viszonyok. millió fordulatban (megélési valószínûségi tényezõvel az anyagokra és az üzemi feltételekre való tekintettel) megélési valószínûségi tényezõ anyagtényezõ az üzemi feltételekre vonatkozó tényezõ 5.8) Lna: a1: a2 : a3 : módosított névelegs élettartam. melyek speciális acélból.... Az élettartamérték a2 érvényes az 5... 5.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 Az 5. amennyiben azok 120 hõmérséklet felett dolgoznak hosszabb idõn keresztül. A 120 foknál magasabb hõmérsékleti körülmények között mûködõ csapágyak esetében azokat melegstabilizált alapanyagból készítik...5.2 Anyagtényezõ a2 A csapágytáblázatokban szereplõ dinamikus teherbírási értékeke az NTN állandó fáradozásainak eredményeire alapozottak. a csapágy élettartama lerövidül.. Ezeket a befolyásoló tényezõket a névleges csapágyélettartam megállapítása. angyagaik speciális eljárással készülnek.... Javasoljuk ilyen esetekben az NTN-t megkeresni. Amennyiben a kenési körülmények kielégítõek. vagy megváltoztatott belsõ szerkezettel érhetjük el... Fentieken túlmenõen a csapágyak élettartamára befolyással bír a kenés (Elastó hidrodinamikus olajfilmelmélet). A módosított élettartam egyenletét az ISO 281 szerint 1977ben vezették be. stb. speciális gyártási módszerekkel.8 élettartam egyenletben ezekre a teherbírási értékekre..4. azzal a céllal. ....2 táblázatban az egyes megélési valószínûségi tényezõket 90 %-nál magasabb értékekre állítottuk be. valamint egyéb az üzemre jellemzõ specifikus körülményeket veszi figyelembe.

amikor az egyéb üzemi feltételek is jónak mondhatóak. úgynevezett kétpólusú nyomás fellépése esetén hozzávetõlegesen a gördülõtest átmérõjének 0. elõfeltétel. a gördülõtest és a futópályája érintkezési helyein maradandó alakváltozások lépnek fel. Ha speciális üzemi feltételekkel van dolgunk. Az 5. amely egy meghatározott maradandó alakváltozást eredményez. hogy a kenõanyag viszkozitása az adott hõmérsékleten túl alacsony (13 mm2/mp alatt lesz golyós. amely mellett a leginkább megterhelt gördülõtest és a futópálya közötti dipól-terhelés az alábbiak szerint alakul: beálló golyóscsapágyaknál: egyéb golyóscsapágyak esetében: görgõscsapágyaknál: 4600 MPa 4200 MPA 4000 MPa Ilyen. Kísérleti alapon megállapították. axiális csapágyaknál axiális irányúak.2 ábrából az üzemi hõmérsékletet kifejezõ tényezõket tudjuk megkapni. Ilyen esetekben elõfordulhat például. Ha egy bizonyos megadott alakváltozási értéknél nagyobb alakváltozás lépne fel. a gördülõcsapágyak további zavartalan üzemelése már a továbbiakban nem biztosított. futásánál. az a3-at 1-nél kisebbre kell megválasztani. amikor nincs esély a gördülõtestek és a futópályáik között egységes olajfilmet létrehozni.5 Statikus teherbírási érték Ha a gördülõcsapágyak terhelés alatt és álló helyzetben vannak vagy csak igen lassú fordulaton mûködnek vagy billenõterheléseknek vannak kitéve. 5. . javasoljuk az NTN-t a problémába bevonni. Kifejezetten kedvezõtlennek mondható kenési feltételek mellett. hogy legyenek és radiális csapágyaknál radiális.0001-szeres maradó összes alakváltozása az érintkezési ponton a legnagyobb terhelést hordozó gördülõtestecske és futópályája között még általában nem okoz említésre méltó problémát a csapágy mûködésében. A statikus teherbírási szám az ISO 76-1987 szerint azt a terhelést adja meg. hogy a terhelések centrikusak kell.esetében.2 Ába Üzemi hõmérséklettényezõ 5. hogy a gördülõtestecske átmérõjének 0.0001-szeres mértékû maradandó teljes alakváltozása lép fel. A statikus teherbírási érték annak a terhelésnek felel meg. Ennek megfelelõen az élettartamuk is lerövidül.és 20 mm2/mp alatt görgõscsapágyak esetében) vagy ha a fordulatszám alacsony ( n (1/perc) dp (mm)< 10000 ). Ennek mértéke a terhelés nagyságával van arányban. lehet 1-nél magasabb értéket is alkalmazni. Növekvõ üzemi hõmérséklet esetében a csapágyak anyagainak keménysége csökkenõ tendenciát mutat.

..6 Megengedett statikus ekvivalens terhelés A megendedett statikus ekvivalens terhelés (lásd 6...4 Táblázat Minimális szükséges statikai teherbírási biztonság So Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet ....4.....5 bekezdés szerint lehet meghatározni... ehhez alapul véve a maximális statikai ekvivanles terhelést.. amely a statikus terhelési szám figyelembevételével adódik. N ( radiális csapágyaknál Cor és axiális csapágyaknál Coa ) a maximális statikai ekvivalens terhelés... Az (5..... nyugodt futást alapul véve a határétéket. a mindenkor elvárt és megkövetelt üzemi viszonyokat......(5... ............9) S o: Co: P o: statikai teherbírás biztonsága statikai teherbírási szám.2 fejezet) mértékét az 5.. tapasztalati adatok alapján alá és fölé is szokták tervezni..5.9) képlet és az 5... N (radiális csapágyak esetében Por axiális csapágyaknál Poa ) 5.......4 táblázat segítségével tapasztalati értékek alapján válik lehetõvé a statikai teherbírási biztonság meghatározása.

..(ferdefogazású kerék)....4ig.4) Kt: kerületi erõ..) . elõször meg kell állapítani a tengelyre ható erõk értékeit........ 6....... amelyeket számítási módszereken keresztül rendkívül körülményes meghatározni. 6.(6.... fordulat/perc Dp: osztókör átmérõ. Az erõk iránya és nagysága különbözõ és a fogazás fajtájától függ...(egyenes fogaskerék).....1)-tõl a (6.... erõhatásoknak van kitéve...........1) .(6.1. Az itt bemutatott számítási módozat két leggyakrabban használatos fogaskerék-elrendezésre: homlok és kúpkerekekre érvényes... N Ks: radiális erõ. N HP:a hajtás teljesítménye KW n: fordulatszám.. N Ka: axiális erõ.....1....és ferdefogazással ellátott kerekekre hatnak......3) ..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 6.1 Táblázat Fogazási tényezõ fz 6........ Ezek az erõk magukba foglalják a tengely és az arra rögzített elemek önsúlyát. mm α: kapcsolási szög β: szögferdeség ......... azonban valamennyi csapágy a gép fajtájának adottságainak függvényében még további terheléseknek... amely a tengelyeken lép fel..............2....(6.... valamint a külsõ erõket a hajtás teljesítményébõl és annak átvitelébõl adódóan.. A terhelés nagyságát a következõ képlettel lehet kiszámítani. 6.1 Terhelés a tengelyen mérve A csapágyterhelés megállapításához. A csapágyterhelés számítása 6... (1) Terhelés a homlokkeréken Terhelések. melyek egyenes..............(6......... Ezeket a terheléseket elméletileg lehet meghatározni.. N Kr: fogra ható normál erõ...1 A fogaskerekek fogainak terhelései A fogaskerekek fogain fellépõ erõket három csoportba lehet sorolni az erõk irányainak figyelembevétele alapján.................2) ............. (6...3 ábrákból vehetõk ki...(6..... éspedig tangenciális (Kt) radiális (Ks) és axiális (Ka) erõkre..2b) ..... a 6.......

5) Kap=Ksg. amik az adott példában pozitívak.. a fenti képlettel történõ elméleti terhelésszámítás eredményét egy fogazási tényezõvel fzvel (6..5 ábrán a fogaskerék jobbirányú forgással lett ábrázolva..5 ábrákon találhatjuk meg...... ezen túlmenõen még attól is függ........2 és 6.... amelyek egyenes és spirális kúpkerekekre hatnak a 6.....Ksg: Radiális erõ........ mm kapcsolási szög ferdeségi szög kúpszög Általában az erõk aránya a tányérkerék és a kis tengelyfogaskerék között a jobbirányba egymáshozrendelt tengelyeknél a következõ: Ksp=Kag.. (az óramutató járásával azonos irány). A 6. N Kap.. melyik a meghajtó és a meghajtott kerék: A radiális és axiális erõk (Ks) (Ka) irányait a 6. .. A 6... (2) Kúpkerekekre ható erõk Azokat az erõket.............. A fogazás és a fogferdeségi szög irányai a nagy kerék átmérõjén vizsgálandók és ítélendõk meg................ N Ívelt fogazású kúpkerekek esetében az erõk iránya a fogferdeség irányának...5 ábra szemlélteti.2 táblázatban ezeknek az erõknek a kiszámításához szükséges képletek vannak megadva....N a hajtás teljesítménye.(6..... fordulat/perc osztókör átmérõ.Mivel a fogaskeréken ténylegesen fellépõ terhelés lökések és rezgések által még tovább növekedhet. Kt Ks Ka HP n Dpm d β δ : : : : : : : : : kerületi erõ. valamint a forgás irányának a függvénye.6) Ksp.....Kag: Axiális erõ.(6...N radiális erõ... KW fordulatszálm.......... Az egyenesfogazású kúpkerekeknél a β=0-t szükséges figyelembe venni.....1 táblázat) kell korrigálni......N axiális erõ..

. ...........1..3 Táblázat Lánc.........6...2 Táblázat Erõhatások kúpkeréken 6.....és szíjhajtások erõhatásai Azok a kerületi erok......(6... a (6......7) Kr : Kerületi erõ N HP : Átvivendõ teljesítmény KW Dp : Osztókör átmérõ A szíjhajtásokat egy elõre meghatározott elõfeszítési értékre állítják be annak érdekében.. Lánchajtásokhoz a lengõ és lökésszerû terheléseket az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani: . és szíjhajtások teljesítményátvitele során lépnek fel.....8) Kr fb : Radiális erõ N : Táblázati tényezõ a 6.... hogy az elméletileg megállapított lengésekbõl és lökésszerû terhelésekbõl kifolyólag adódó erõhatások lényegesen magasabbak a valóságban.......(6... Ennek az elõfeszítésnek a radiális erõhatását szíjtárcsák esetére a (6....................... amelyek a lánc.8) képlettel tudjuk kiszámítani...... hogy az erõátvitel zavartalanul megtörténjék..1..9) képlettel és Terhelés fajtája fw Alkalmazási terület . Ezt a (6..és szíjhajtás-tényezõk 6...3 táblázatból vehetõ 6.............3 Terhelési tényezõ Gyakorta elõfordul.......7) képlet segítségével számíthatóak ki.2 Lánc...

egy terhelési együttható figyelembevételével tudjuk megállapítani. ...........................................................(6.9) K : tényleges erõ N Ke : elméletileg számított erõ N fw : terhelési együttható

Csekély, kis kökésszerû terhelések Közepes lökésszerû terhelések Nehéz lökésszerû terhelések

1,0-1,2

Elektromotorok Vasúti jármûvek, gépkocsik, hengermûvek, fémfeldolgozó, papír-, gumi-, textilgépek. irodagépek, kégiközlekedési eszközök, nyomdagépek Zúzók, mezõgépek, építõgépek, daruk.

1,2-,15

1,5-3,0

6.2 Csapágyterhelés
Statikus erõk, melyek a tengelyeken lépnek fel, a csapágyon át kerülnek felvételre és elosztásra. Például a 6.7 ábra szerinti hajtómûtengelyre ható csapágyterheléseket a (6.10) és a 6.11) képletekkel lehet kiszámítani ......................................(6.10) ...................................(6.11)

6.4 Táblázat Terhelési együttható fw

FrA FrB Krl Ka KrII Dp l

: : : : : : :

az A csapágy radiális terhelése, N a B csapágy radiális terhelése, N az I. fogaskerék radiális terhelése, N az I.fogaskerék axiális terhelése,N a II.fogaskerék radiális terhelése, N I. fogaskerék osztókörének átmérõje, mm csapágytávolság, mm

6.3 Közepes terhelés
Igen sok alkalmazási esetnél az üzemi csapágyterhelések egy elõre meghatározott periodikus munkalefutás szerint megváltoznak. Egy leegyszerûsített számítás szerint ilyen esetekben egy megváltoztathatatlan közepes terhelésre számítják át (Fm)ami azután megközelítõleg azt az élettartamot adja meg, mint amit a változó terhelési módozatnál kapnánk meg. (1) Lépcsõs terhelésváltozások A közepes csapágyterhelés (Fm) a lépcsõs terhelési módozatnál a 6.8 ábra szerint a (6.12 ) képlettel számítható ki. F1, F2, ..., Fn a csapágyterheléseket, n1, n2, ..., nn és t1, t2, ..., tn pedig a fordulatszámokat és idõegységeket jelentik. .....................................(6.12)

P=3

: golyóscsapágyaknál

p=10/3: görgõscsapágyaknál (2) Periodikus terhelésváltozások Ha mint idõfaktor a terhelés a 6.9 ábra szerint visszatérõen periodikusan változik, az Fm közepes terhelést a (6.13)képlettel lehet kiszámítani. .............................(6.13) (3) Lineáris terhelésváltozások A (6.14) képlet segítségével az Fm közepes terhelést és a 6.14 ábra szerint lehet számítani. ...........................................(6.14) (4) Szinuszos terhelésváltozások A közepes terhelést (Fm) a szinuszos terhelésváltozás esetében a 6.10 (a) és (b) ábrák alapján, illetve a (6.16) képlettel lehet megközelítõlegesen megállapítani. .................................................(6.15) ..................................................(6.16)

6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés
A csapágyakra legtöbbször egyidejûleg dinamikus, radiális, valamint axiális terhelések hatnak. Ezt a feltételezett nagyság és irány szerinti állandó terhelést, amely ugyanazt az élettartamot eredményezi, mint a valóságban ható radiális és axiális terhelések, dinamikus ekvivalens terhelésnek fogjuk nevezni. Radiális csapágyaknál ezt a dinamikus ekvivalens terhelést radiális dinamikus ekvivalens terhelésnek és axiális csapágyak esetében axiális dinamikus ekvivalens terhelésnek nevezik. (1) Dinamikus ekvivalens radiális terhelés A (6.17 ) képlettel a dinamikus ekvivalens terhelés az alábbiak szerint adódik: ...........................................(6.17) Pr Fr Fa X Y : : : : : radiális dinamikus ekvivalens terhelés. N a terhelés radiális komponense, N a terhelés axiális komponense,N radiális tényezõ axiális tényezõ

Az X és az Y értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve, azokat csapágytáblázatból tudjuk kivenni. (2) Dinamikus ekvivalens axiális terhelés,N A 90 fokos kapcsolási szöggel rendelkezõ csapágyak általában nem alkalmasak radiális terhelések felvételére. Axiális

önbeálló görgõscsapágyak azonban kisebb axiális irányú terheléseket még elbírnak. A dinamius ekvivalens axiális terhelés a (6.18) képlettel számítható ki. ....................................................(6.18)
(Feltétel: Fr/Fa ≤ 0,55)

Pa : dinamikus ekvivalens axiális terhelés, N Fa : a terhelés axiális komponense,N Fr : a terhelés radiális komponense,N

6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
Tételezzük fel, hogy a statikus ekvivalens csapágyterhelések nagyságrendje és irányai állandóak, ami álló csapágy esetében a gördülõtest és annak futópályája közötti érintkezési helyen ugyan azt a maradandó alakváltozást eredményezi, mint a tényleges terhelés az egyidejûleg ható radiális és axiális terhelésekbõl adódóan. Ez radiális csapágyaknál radiális terhelésre vonatkozik, axiális csapágyak esetében lényegében csak axiális terhelésekre, melyek centrikusan hatnak. Ezeket a terheléseket mint statikus ekvivalens radiális terheléseket vesszük a radiális csapágyak, és statikus ekvivalens axiális terheléseknek az axiális csapágyak esetében. (1)Statikus ekvivalens radiális terhelés A statikus ekvivalens radiális terhelés a (6.19) és a (6.20) képletek segítségével számítható ki. A mindenkori magasabb értékeket kell a Por-hez figyelembe venni. ...................................(6.19) ..........................................................(6.20) Por Xo Yo Fr Fa : : : : : statikus ekvivalens radiális terhelés,N statikus radiális tényezõ,N statikus axiális tényezõ,N radiális komponens,N axiális komponens,N

Az Xo és Yo értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve és csapágytáblázatból lehet azokat kivenni. (2)Statikus ekvivalens axiális terhelés Az axiális önbeálló görgõscsapágyaknál a statikus ekvivalens axiális terhelést a (6.21) képlet segítségével tudjuk számítani. ...................................(6.21) Poa : statikus ekvivalens axiális terhelés,N Fa : axiális komponens,N Fr : radiális komponens, N ha Fr/Fa ≤ 0,55

6.4.3 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
A nyomási középpont a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és kúpgörgõs csapágyaknál, amint az a 6.12 ábra szemlélteti, a csapágyközéptõl kijjebb helyezkedik el, és a csapágytáblázatokban meg van adva. Radiális terhelések mellett a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és a görgõscsapágyaknál egy axiális irányba ható erõ is jelen van, ami a csapágyrészeket egymástól elválasztani igyekszik. Ezeket a csapágyakat általában egy azonos felépítésû úgynevezett második csapággyal 0- vagy X-elrendezésben párosítják. Az axiális erõt a külsõ axiális terheléshez hozzá kell adni és kiszámítani a (6.22 ) képletbõl tudjuk. .........................................(6.22) A 6.5 táblázatban megtaláljuk a megfelelõ formulákat különféle csapágyelrendezésekhez a dinamikus ekvivalens radiális csapágyterhelés megállapításához.

Megjegyzések: 1) A képletek olyan csapágyakra vonatkoznak, amelyek üzemi állapotukban csapágyhézag nélkül és elõfeszítésmentesen dolgoznak. 2) Radiális terhelések, melyek a táblázatban nyilakkal jelzett irányokkal ellentétes irányúak, pozitív terhelésnek értendõek. 6.5 Táblázat Csapágyelrendezések dinamikus ekvivalens csapágyterhelések esetében

Elõzõ fejezet

Visssza a tartalomhoz

Következõ fejezet

. Ezeket a relatív elmozdulásokat a csapágygyûrûk tengelyek és a házban elhelyezkedõ ülékek között végül is általában radiális irányú rögzítéssel a megfelelõ illesztési értékek kiválasztásával és biztosításával tudjuk biztosítani... axiális....... Ezek az esetleges elmozdulások ledörzsöléses sérülésekhez vezethetnek a csapágygyûrûk és a ház felülete mentén és illlesztési rozsdásodást........ ezzel kedvezõ megtámasztást biztosítva a rendszernek..(7...3) képlet a valóságos üzemi körülményeknek megfelelõan adja meg a szükséges átfedést hõmérsékletkülönbség alapján...N statikus teherbírási érték. A (7.3) ∆dT ∆T d : : : a hõfokváltozás miatt szükséges illesztési túlfedés a belso gyuru és a tengely közötti homérséklet különbség a csapágy furatának névleges mérete.. hogy a csapágyak a terhelés során ne tudjanak elmozdulni.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 1)Terhelés és illesztési túlfedés A minimálisan szükséges illlesztési túlfedés mértéke tömör tengelyeknél meghatározott radiális terhelések esetében a (7....... egy laza csapágyelrendezési funkciót axiális irányba már nem tudunk a házban vagy a tengelyen létrehozni. Ilyen esetekben ugyanis relatív elmozdulások léphetnek fel a tengely és a csapágyak belsõ gyûrûi között radiális...1) Ha ... A csapágygyûrûk szoros illesztésén keresztül egyúttal azt is el tudjuk érni............ hogy a relatíve vékonyfalu gyûrûk a terhelést a teljes kerületen vegyék át................ Illesztések 7........2) ∆dF d B Fr Cor : : : : : ténylegesen szükséges átfedés....Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 7.. csúszókarcolásokat okozhatnak............. Ha .... csapágyfurat névleges mérete.1) és a (7.........1 A csapágy rögzítése Gördülõcsapágyak belsõ és külsõ gyûrûit a tengelyen és a házban radiálisan rögzíteni szükséges annak érdekében. hõmérsékleti feltételek Miután üzemi körülmények között a csapágyak magasabb hõmérsékleten vannak...(7.. mm radiális ero.. illetve forgási irányokba....... Ezt a tényleges mérési .............. ......... mint a tengelyek...mm a belsõ gyûrû szélessége....2) képletek segítségével számolhatóak ki.... Ha egy szét nem szerelhetõ csapágy mindkét gyûrûjét besajtoljuk.......... Ezzel a csapágyak teljes teherbírási képességét ki tudjuk használni.N 2) Tûréstúlfedés....(7....... Ezeknek a szoros tûrésekkel ellátott ülékeknek az alkalmazása természetesen megnehezíti a csapágygyûrûk kiszerelési munkáit........... 7.. a túlfedés a hõmérséklet növekedésével csökken. mm 3) Tényleges illesztési túlfedés A csapágy beépítését követõen a tényleges illesztési túlfedés eltérést mutat a várt értékhez képest.

könnyûfém és mûanyag házkialakítások. melyek kerületi terheléssel vagy meghatározatlan terhelési irány mellett üzemelnek. például a mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. hogy a házak. lengõ terhelések. . Mivel a nem szétszerelhetõ csapágyfajták be. tengelyek alakhibái ne adódhassanak át a csapágygyûrûre. hornyos tengelyek. Szerszámgépeknél más a legmagasabb futáspontossági igényeket megkövetelõ berendezéseknél preciziós tengelyek és pontossági csapágyak kerülnek felhasználásra. 7. A tényleges és a látszólagos túlfedések közötti összefüggés az illesztési helyen a felületi érdesség alapján állapítható meg. külsõ gyûrûknél törések is bekövetkezhetnek. Pontterhelés esetében a csapágygyûrûknél a tolóülékes. valamint a felületi érdességbõl az illesztési résznél. A belsõ. Ezek a feszültségek elõbb-utóbb a csapágy elfáradásához vezetnek. amit a szükséges túlfedés meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni. A soron következõ beépítési példák esetében normál kivitelben fix-ülékes beépítést szükséges alkalmazni: Magas terhelések.vagy sem 3) a csapágygyûrûn fellépõ kerületi erõ 4) A csapágygyûrûn pontterhelés van vagy meghatározatlan a terhelés iránya. lökésszerû igénybevételek. házakban a maximális illesztési túlfedést 1/1000 érték körül célszerû megválasztani. Ezért tengelyeken. Ez az eltérés az érdességi csúcsok elsimitásából adódik. fix ülékkel kell. vagy laza ülékes megoldás is kielégítõnek tekinthetõ.3 Az illesztések kiválasztása Az illesztés optimális megválasztása fõleg a következõ tényezõk figyelembevételétõl függ: 1)a csapágy terhelésének faja és iránya 2) a csapágygyûrû üzemközben forog-e.eredménybõl lehet megállapítani. kis falvastagságú házak. hogy beépítésre kerüljenek. Azok a csapágygyûrûk.és kiszerelési mûveletei igen körülményesek. 4)Maximális túlfedés A csapágyak illesztési túlfedésekkel történõ beszerelése során a tengelyben és a házban húzó-és nyomófeszültségek lépnek fel a csapágy belsõ-illetve külsõ gyûrûiben. élettartamát lerövidítik. a lehetõségek figyelembevételével az egyik csapágygyûrûnél laza üléket kell alkalmazni. Ilyen alkalmazásoknál kisebb fix ülékeket használunk annak érdekében. ha mindkét csapágygyûrût fix ülékkel építik be.

A 7.6. stb.1 Táblázat Tengely. Általános irányvonalak radiális csapágyak illesztéseihez (JIS KI. A 7. A 7. A 7.6X) Házak Osztatlan vagy osztott házak Pontterhelés a külsõ gyûrûn A terhelések fajtái A terhelések valamennyi fajtája Meleghozzávezetés a tengelyen keresztül Könnyûtõl a normálig Meghatározatlan terhelési irány Normáltól a nagy terhelési értékekig Nagy terhelések Osztatlan házak Kerületi terhelés a külsõ gyûrûn Könnyû. Könnyûfém öntvényekbõl készült házak esetén általában merevebb illesztés szükséges az itt feltüntetett értékeknél.2 -tõl a 7. úgy mint a csapágy fajtája.6 táblázatban illesztési méreteltéréseket találunk. 7. Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak eltérõ furat és külsõ átmérõ illesztésekkel kerülnek gyártásra.7. mint a kúpgörgõs csapágyak collméretû-kivitelei.1 ábra mutatja be a csapágyház furatának és a gördülõcsapágy külsõ átmérõjének. valamint a csapágy furatának és a hozzátartozó tengelynek leggyakoribb illesztéseit (mérettûréseit).8 táblázatban ajánlott illesztéseket mutatunk be coll méretekre vonatkozóan.2 (1) Táblázat Házillesztések Házillesztések H7 G7 JS7 K7 M7 M7 N7 P7 Csaágyfajta A terhelés formája Golyóscsapágyak Henger és kúpgörgõs csapágyak Tengelyátmérõ mm Beálló görgõs csapágyak Tengelyillesz-tések h5 -18 - - .5 táblázatokban illesztési ajánlásokat találhatunk a lényegesebb befolyásoló tényezõk figyelembevételével. vagy váltakozóan nagy terhelések Normáltól a nagy terhelésekig Nagy terhelések. a terhelések formái. 0. amiket azután különbözõ pontossági osztályokba soroltak be.4 Illesztési ajánlások Az ISO 286 és a JIS B0401-ben a gördülõcsapágyak tengelyátmérõire és a házfuratok méreteire metrikus kivitelben tûréseket határoztak meg. nagysága. csekély falvastagságok. erõs lökésszerû terhelések Megjegyzések: Ezek az illesztések szürkeöntvény és acélöntvény házakra érvényesek.és házillesztések a terhelés fajtájától függõen 7.

500 50 .2 (2) TáblázatTengelyillesztések Radiális csapágyak illesztései 0 pontossági osztály .100 100 .140 140 . 2)Minden radiális csapágy axiális terhelése esetén valamennyi átmérõre js6 tûrést ajánlunk.200 200 .12Cr nagy terhelés: Pr> 0.40 40 .200 200 .kis és váltakozó terhelések Kerületi terhelések a belsõ gyûrûnél vagy nem meghatározható terhelési irány Normáltól a nagy megterhelésekig 18 .100 100 .06Cr normál terhelés: 0.280 - .140 140 - js6 k6 m6 js5 k5 m5 m6 n6 p6 r6 n6 p6 r6 Csapágy hengeres furattal Igen nagy.65 65 .280 280 .100 100 .140 140 .40 40 .06Cr < Pr ≤ 0.140 140 .200 . vagy lökésszerû terhelések A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága szükséges A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága nem szükséges - Minden tengelyátmérõ g6 Ponnterhelés a belsõ gyûrûn Minden tengelyátmérõ h6 Csapágy kúpos furattal szorítóhüvellyel A terhelések valamennyi formája Minden tengelyátmérõ h9/IT5 Megjegyzések: 1)Ezek az ajánlások tömör acél tengelyekre vonatkoznak.12Cr Jelentések: Pr: ekvivalens radiális terhelés Cr: dinamikus teherbírási érték 7.400 50 .140 140-220 . 3) A terhelések az alábbiak szerint kerülnek megítélésre: kis terhelés: Pr ≤ 0.100 100 .200 200 - .40 40 .100 100 .18 18 .140 140 .

4) .6 (1)Táblázat Illesztések tengely/csapágy 7.6 (2)Táblázat Illesztések ház/csapágy Kúpgörgõs csapágyak illesztései hüvelyk méretekkel (ANSI KI.7.

d=belsõ gyûrû furata. L=laza.7 (1) Táblázat Tengelyillesztések . mm 7.1) Csak köszörült tengelyeknél 2) Negatív tûrésekkel rendelkezõ csapágyaknál azonos illesztéseket lehet venni 3) T=fix.

L=laza 7.1) A belsõ gyûrûkhöz negatív tûrésértékeknél azonos illesztéseket lehet alkalmazni 2) T=fix.7 (2) Táblázat Házillesztések Hüvelyk rendszerû kúpgörgõs csapágyak illesztései (ANSI KI. 43 és 0) .

8 (1) Táblázat Tengelyillesztések .300 mm a 0 oszályú termék esetében 7.A belsõ gyûrû maximális furata: 241.

mm : csapágyhézag a hõmérsékletkülönbségbõl adódóan a belsõ és a külsõ gyûrûk között.1 Táblázat Mérési terhelési és korrekciós értékek mélyhornyú golyóscsapágyaknál 8. amelyik fix-elrendezésû.. hogy a gyakorlatban elhanyagolható. A 8.. csapágyak rögzítése 8.. Mivel üzemi körülmények között a tényleges csapágyhézag többek között befolyással bír a csapágy élettartamára. .... hogy üzemelés során optimális körülmények lépjenek fel. A csapágyhézag meghatározásához a csapágyat elõzetesen egy kisebb elõterhelésnek vetjük alá.. melegedésre.. egy szabad csapágygyûrû a másikkal szemben......1 ábra is szemlélteti. így például a tûrésátfedésekre valamint üzemközben a belsõ és külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbségek következtében fellépõ csapágygyûrû-tágulásra. eltolható. amit mérési terhelésnek is neveznek oly módon. mm ..1) képlettel a beeépítést megelõzõen a szükségelt csapágyhézagot oly módon tudjuk meghatározni... Amint azt a 8. amely mellett egy csapágygyûrû axiális vagy radiális irányba a másikkal szemben egy határértékrõl egy másik határértékre elállítható...2 A csapágyhézag megválasztása A gördülõcsapágyak csapágyhézaga üzemi körülmények közötti meghatározott értéke ( a tényleges csapágyhézag) az eredeti csapágyhézaghoz képest általában (beépítés elõtti érték) kisebb.. mm : csapágyhézag csökkenése tûrési átfedés miatt. Ugyanakkor ennek a terhelésnek kapcsán egy kisebb mértékû rugalmas alakváltozás következik be a futópálya és a gördülõtest érintkezési helyén.(8. A radiális irányú eltolás mértéket radiális csapágyhézagnak.... radiális és axiális irányokba elmozdítható. Csapágyhézag. Görgõscsapágyaknál ez a rugalmas alakváltozás a mérési terhelés befolyása kapcsán olyan csekély. hogy pontos és megismételhetõ mérési eredményeket lehessen biztosítani... míg az axiális irányú eltolás mértékét pedig axiális csapágyhézagnak nevezzük... a csapágyhézagot úgy kell megválasztani...1) δeff δo δr δt : üzemi tényleges csapágyhézag. mm : csapágyhézag a beépítést megelõzõen.. lengések és zajszintek kialakulására az adott csapágy esetében. Ezért a mért csapágyhézag kismértékben a ténylegesnél nagyobb értéket eredményez.....1 táblázat mérési terhelési értékeket ad meg mélyhornyú golyóscsapágyakra. feltüntetve egyben a megfelelõ korrekciós értékeket is a mérési terheléssel összefüggésben... 8. Tényleges üzemi csapágyhézag A (8.. hogy az normál üzem esetén optimális legyen.. Ez több tényezõ befolyására vezethetõ vissza....Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 8.1 Csapágyhézag Csapágyhézagnak azt a méretet nevezzük.

.. A 8...... °C : a külsõ gyûrûfutópálya átmérõje.. hõfejlõdéshez.. forró közegek... ami azután a csapágy élettartamát drasztikusan lecsökkentheti... ...... Az ilyen alapokon jelentkezõ különbözõ hõtágulások a csapágyhézagot az üzemelés során tovább csökkentik............ illetve az összeszûkülés mértéke csapágyfajtától.. valamint anyagától függ. melyek megfelelõ felhasználási esetekben és valós üzemi feltételek között jól felhasználhatóak.. .4) és (8. mm : gördülõcsapágy acélok tágulási együtthatója..2) δf : csapágyhézag-csökkenés a mérettúlfedés miatt.. pl........ Szokásos üzemi körülmények mellett........ illetve a házba szoros illesztéssel kerülnek beszerelésre...... Ha a leadott hõ kedvezõ elvezetési feltételekkel találkozik a ház esetében..3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához Elméletileg az optimális csapágyélettartam akkor érhetõ el.4) Görgõs csapágyaknál (kivéve az önbeállókat): ..Tûrési átfedések következtében fellépõ csapágyhézagcsökkenés: A belsõ és a külsõ gyûrûk. normál terhelésnél és illesztések esetében. A csapágyhézag csökkenése üzemi körülmények között a belsõ és külsõ gyûrûkön mérve a hõmérséklet hatására az alábbiak szerint alakul: üzemelés során a gördülõtestek és a külsõ gyûrû hõmérséklete normál esetben 5-10 °C fokkal emelkedik meg. bizonyos üzemi feltételekhez ajánlhatóak. mm ∆deff : a tényleges mérettúlfedés értéke...... Golyós és önbeálló csapágyak esetén .. .... Ez a változás a tûrési átfedés mértékének 70-90 %-át teszi ki........ (1...(8... üreges tengelyek vannak jelen... Ezért a csapágyhézagot úgy kell megválsztani.(8..3) δt α ∆T Do : csapágyhézag csökkenése a hõmérsékletkülönbség hatására.... nagyon kedvezõtlen súrlódási viszonyokhoz vezethet.......... a tengely és a ház kialakításától.5) d D : a csapágy furatának névleges mérete.. normál fordulatszámon és hõmérsékleti viszonyok között a standart CO csapágyhézag az üzemi körülmények során kielélgítõ csapágyhézag méreteket eredményez. ha a csapágyhézag megközelítõleg nullával egyenlõ vagy a csapágy csekély elõfeszítéssel szerelt.. mialatt a tengely hõforrásokkal áll összeköttetésben.. melyek a tengelyre...(8... mm 8....... A változó...2·10-6/°C) : a belsõ és a külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbség. Ezáltal a csapágyhézag csökken.5) képletekkel számítható........ (negatív csapágyhézag). A tágulás..... a tengelyen tágulnak.... míg a házban összeszûkülnek.. mm A Do külsõ gyûrû futópálya átmérõje a (8.. hogy kis elõfeszítésekbõl nagy elõfeszítések lépnek fel... mm : a csapágy külsõ gyûrûjének névleges átmérõje.2 táblázatban csapágyhézag-csoportok találhatóak a CO csapágyhézagon túlmenõen.......... akkor a külsõ és a belsõ gyûrûk közötti hõmérsékletkülönbség akár még magasabb is lehet.. A gyakorlatban azonban ezt az optimális értéket rendkívül körülményes megközelíteni...... hogy üzemi körülmények között is egy csekély mértékû hézag legyen biztosítva. estenként nem mindig pontosan meghatározható üzemi viszonyok miatt elõfordul..(8...........

4 Beálló golyóscsapágyak radiális csapágyhézag értékei Megjegyzés: A fenti adatok csak a hatásszöggel ellátott csapágyakra érvényesek.8.5 Radiális csapágyhézag értékek kétsoros és párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakhoz . 8.

pl.8. NU 310 NA 2) C9NA.6 Táblázat Hengergörgõs és tûgörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei (csapágyak hengeres furatokkal) 1) Normál hézagú csapágyak utójele csak NA. C0NA és a C1NA csak P5 vagy ennél pontosabb tûrésekkel készülhet 8.7 Táblázat Hengergörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei Nem csrélhetõ illetve párosítható gyûrûk .

A negatív csapágyhézagot az elõfeszítéssel tudjuk jellemezni.8 Táblázat Kétsoros. illetve ezeket az elmozdulásokat minimalizálni tudjuk. .9 Táblázat Beálló görgõscsapágyak radiális csapágyhézag értékei 8. amint azt a 8. amelyek a gördülõcsapágyak rugalmas alakváltozási terébe esnek. növelni lehet a csapágy merevségét. valmint egy minimális terhelést tudunk biztosítani.1 A csapágyak elõfeszítésének okai Elõfeszítés során a csapágyak gördülõterhei és a futópályái a kapcsolódási zónában azonos feszültségeknek vannak kitéve. Ezzel a módszerrel a csapágyak merevségének növelését érjük el. A ferdehatásvonalú kúpgörgõs csapágyakat túlnyomó részben elõfeszítéssel szerelik. A radiális és axiális tengelyirányban történõ eltolódások külsõ erõk behatása ellenére is ezzel kiküszöbölhetõvé válnak. 322X és a 323C csapágyak) 8. metrikus kivitel (nem tartoznak bele a 329X.8. Az elõfeszített axiális és hengergörgõs csapágyaknál ily módon kedvezõbb gördülõtest megvezetés érhetõ el. javul a rezgésállapot. Elérhetjük az elõfeszítést például merev beállítással. Bizonyos esetekben negatív csapágyhézagot szoktak elõfeszítéssel alkalmazni. 8.5 ábrán is láthatjuk. párhuzamosan elrendezett kúpgörgõs csapágyak axiális csapágyhézag értékei. Meghatározott esetekben és feltételek között a csapágyak elõfeszítésének alkalmazásával növelni tudjuk a fordulatszámot és javítani a futáspontosságot. csökkenteni lehet a zajszintet. Gyakorta páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyakat axiálisan elõfeszítenek. illetve hatnak.4 Csapágyelõfeszítés Gördülõcsapágyak üzemi körülmények között általában csekély csapágyhézaggal futnak. vagy rúgóerõ alkalmazásával. amely a csekély mértékben terhelt nagy fordulatszámon dolgozó csapágyak esetében megakadályozza a gördülõtestek csúszását.4.

.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége A 8. Egy külsõ axiális erõhatásra (Fa) újabb axiális eltolás lép fel a I. vagy erõsebb elõfeszítés a csapágy merevségét biztosítja. Mivel a δa eltolódási érték kisebb. hogy az elõfeszítés megszûnik.11 táblázatban a csapágyelõfeszítés fõ módjai. Amikor a páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyak belsõ gyûrûinek homlokfelületei beszerelésre kerülnek.4. Elõre meghatározott merev elõfeszítést alkalmazunk abban az esetben. csapágyakra ható erõk megfelelnek az FI illetve az FII nek. javítja. A közepes. ez abban az esetben is igaz. A 8. hogy a feszítés ereje állandó. mint δb . csapágy merevsége megnövekszik. akkor minden belsõ gyûrû δ0 értékkel eltolódik. és a II. ez azt eredményezi. csapágy δb értékkel eltolódik olymódon. hogyan javul a csapágyak merevségi állapota az elõfeszítés függvényében. csapágy belsõ gyûrûjénél.5 ábrán látható. 8. csapágy belsõ gyûrûje ezáltal tehermentesítve lett a I. Ezzel egy F0 axiális elõfeszítési érték jelentkezik mindkét irányban. hogy az I. célja és jellemzõi találhatók.12 táblázatban normál elõfeszítési értékek szerepelnek párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakra.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái A 8. A II. A rugós megoldású elõfeszítés elõnye az.4.8. vagy külsõ terhelés megváltozásán keresztül hosszirányban elmozdulást végez. Ha az Fa erõt elérik. melynek értéke δa. vagy a csapágytávolság megváltozik. amikor egy erõs és egyben nagy merevségû helyzetet kívánunk létrehozni. az I. A tengelyek megvezetésének pontossági biztosítása céljából kis és közepes mértékû elõfeszítéseket alkalmaznak. ha a tengely netán hõmérsékletváltozási hatásokra.

Megjegyzés: a GL/GN/GM/GH kiegészítõ jelek kis. normál. közepes és nagy elõfeszítéseket jelentenek 8.12 Táblázat Általános elõfeszítési értékek ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

amelyben a csapágy azonos viszonyok szerint képes futni anélkül. Ha most már a hõmérséklet egy meghatározott értéket túllép.1 és 9. Ugyancsak feltételezzük a normál terhelést (P 0. határfordulatszámnak nevezünk. Határfordulatszámok A surlódási hõ keletkezése miatt az emelkedõ fordulatszámokkal arányosan az üzemi hõmérséklet is emelkedni fog.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 9. a kosár konstrukciójától. Ezért azt a maximális fordulatszámot. a kenéstõl és a hõelvezetéstõl függ. hogy a kenés márkás kenõanyagokkal szakszerûen. nagyságrendjétõl.2 . Olyan csapágyak határfordulatszámait. Golyóscsapágyak esetén a határfordulatszámot érintkezõ tömítéses kivitelnél LLUkivitelben az érintkezõ tömítés kerületi sebessége határozza meg. hogy egy meghatározott üzemi hõmérsékletet túllépne. A megengedett határfordulat alapvetõen a csapágy fajtájától. A csapágytáblázatokban szereplõ határfordulatszámok olaj és zsírkenés esetén érvényesek NTN normál kivitelû csapágyakra normál üzemi körülmények mellett. továbbá azt. amelyek megnövelt terheléssel futnak.Fa/Fr≤0. a terhelés nagyságától. terhelési tényezõk figyelembevételével fL és fc kell a 9. akkor a kenõanyagok elvesztik kenési képességüket és a csapágyak funkcióját kedvezõtlenül befolyásolja.09≤CI.03). feltételezve a szakszerû beépítést. elõírásszerûen a megfelelõ mennyiségben megtörténik.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Ezeknél az eseteknél a biztonsággal megengedhetõ határfordulatszámot a táblázati értékek 80 %-ára kell korlátozni. ha bizonyos elõfeltételek teljesülnek. melyekre az itt feltüntetett adatok nem nyújtanak információkat. Olyan esetekben. amikor nyilvánvalóan a táblázati értékek túllépésre kerülnek. Olyan radiális csapágyaknál. mint például a fentiekben említettek végrehajtása. A megadott határfodulatok értékeit megnövelt pontosságú csapágyak esetében túl lehet lépni abban az esetben. Célszerû minden esetben az NTN konzultációja. mint a vízszintes elrendezésû tengelyek esetében. valamint csapágyanyagok. továbbá speciális intézkedések. az NTN visszakérdezésre szívesen ad további útmutatásokat. a kenõanyagelosztás és kosárvezetés miatt kedvezõtlenebb körülmények hatnak. Ezek többek között a meghatározott kosárkonstrukciók.csapágytáblázatok alapján megállapítani. melyek függõleges tengelyen helyezkednek el.

5-ig 2... végül általában egy állandó hõmérsékleten tartás következik be..... a (10. kenési körülményektõl és fordulatszámtól is függ.. ...2) képlet segítségével tudjuk kiszámítani. kW Súrlódási nyomaték.. ... csapágyfurattól és a súrlódási nyomatéktól függõen.........8-tól 1.0-ig 10..5-ig 2.... Nmm csapágyterhelés. a 10.. 1/perc Egy csapágy üzemi hõmérsékletének emelkedése a csapágyban keletkezett és az abból elvezetett hõmennyiség különbsége... N furatátmérõ...5-ig 1..7-tól 2........2-tól 1. mint a csúszócsapágyak esetében.0-ig 1.1 táblázat segítségével megközelítõleg megállapítható és alkalmazható különféle csapágyakra ez a súrlódási szám.0-tól 3.... Csapágyfajták Mélyhornyú golyóscsapágy Ferdehatásvonalú golyóscsapágy Beálló golyóscsapágy Hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy Kúpgörgõs csapágy Beálló görgõscsapágy Axiális golyóscsapágy Axiális görgõscsapágy Súrlódási szám µx10-3 1...0) képlettel kiszámítható... mm Bár a súrlódási szám µ többek között a terheléstõl... ami a hõmérséklet megemelkedéséhez vezet..2-ig 1.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 10. A súrlódási szám gördülõcsapágyakra µ túlnyomórészt a terheléstõl.. Gyakorlati tapasztalatok alapján az elsõ üzembe helyezések során elõször gyorsan nõ a csapágy üzemi hõmérséklete.....(10..2 Hõfejlõdés....(10....1 Súrlódás A gördülõcsapágyak egyik fontos jellemzõje a kis súrlódási tényezõ........5-ig 1...... A hõfejlõdés értékét a súrlódási veszteségek alapján durván a (10. ..0-tól 1. melegedés Megközelítõleg minden súrlódási veszteséget a csapágyaknál hõfejlõdésre vonatkoztatva értünk..0-tól 1....... majd ezt követõen lelassul a melegedés..1) µ: M: P: d: Súrlódási szám Súrlódási nyomaték..... Súrlódás és melegedés 10..0-tól 1...0-tól 2.5-ig 2.....8-ig 0. Különösen az induláskor a gördülõcsapágyaknál fellépõ súrlódás lényegesen kisebb.1) Q: M: n: Hõmennyiség.. Nmm fordulatszám..0-tól 3..

melegedés tömítés. vagy egyéb géprészek súrlódása miatt.Ennek az állandó értéknek az eléréséig szükséges idõtartam általában a csapágyban keletkezõ hõmennyiségtõl. Ez a következõ okokra vezetheõ vissza: pillanatnyi terhelések. túl magas csapágy-elõfeszítés. hogy valamilyen funkcionális hiba van a rendszerben. ebben az esetben arra kell következtetnünk. a hõelvezetõ felületek méreteitõl és tömegétõl a jelenlévõ kenõanyagok mennyiségétõl. idegen anyagok jelenléte a csapágyban. a ház és egyéb elemek hõelvezetésétõl. túl kis csapágyhézag. vagy túl sok kenõanyag jelenléte. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Ha a hõmérséklet állandóan emelkedik. végül a környezeti hõmérséklettõl függ. nagyon kevés. így nem áll be a tehetetlenségi hõfok.

a sûrítõanyagok. Az egyes kenõanyagok fontosabb tulajdonságait három összetevõvel határozhatjuk meg: Az alapolaj. Ezt egy állandó olajfilmréteg biztosításával lehet a gyakorlatban megvalósítani zsírkenés esetében is. mint például a poliurea. Alapfeltétel a megfelelõ minõségû megbízható kenõanyagok felhasználása. 11. 3. Ezeken kívül léteznek szervetlen sûrítõanyagok. nátrium-. kovasavgél. ilyenek például a betonit. a kenõanyagokkal való értintkezése ellen. 4. például szilikonolajat. és szerves sûrítõanyagok.2. florolajat. mielõtt a kenõanyag kiválasztásra kerül. Ezen felül egy hatékony csapágy-tömítettségi megoldás is szükséges. Ezzel szemben a magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból készült kenõanyagok magas terheléseknél igen kedvezõen viselkednek. A sûrítõanyagok befolyásolni képesek a kenõzsírok speciális tulajdonságait. víz. Mivel a zsírok. Sûrítési célokra szappanokat és egyéb adalékanyagokat használnak fel. Speciális esetekben szilárd kenõanyagok felhasználására is sor kerülhet. a futópályák és a kosár között fémes érintkezés ne léphessen fel.2 Alapolajok Kenési feladatokhoz természetes és szintetikus olajakat. anyagi ráfordítást.2 Zsírkenés Mivel ma már világméreteken a nagy megbízhatóságú kenõanyagok rendelkezésre állnak. a gyártók által közölt adatokat alaposan ellenõrizzék. ami az idegen anyagoknak a csapágykamrába történõ bejutása ellen nyújt megfelelõ védelmet. mint például a molibdénszulfidos grafit. valamint a fluorszén. Magas fordulatszámok és alacsony üzemi hõmérséklet esetében az alacsony viszkozitású alapolajakból készülõ kenõzsírok a legalkalmasabbak.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 11. stb. Néhány standard kenõanyagot és tulajdonságait feltüntetjük a 11. a csapágyak tömítési feladatai nem jelentenek komolyabb problémát. diészter olajokat alapolaj céljából egyaránt alkalmaznak. ami azután ezeket az érintkezési helyeket a kenõanyag által képzett filmmel egymástól elválasztja. 11. A súrlódás és a kopás csökkentése Hõelvezetés A felhasználhatóság idejének meghosszabbítása Korrózióvédelem Idegen anyagok a csapágyba kerülése elleni védelem. Az alapolajok minõségét és fajtáit fõleg a kenõzsír jellemzõi határozzák meg. így az üzemi . Sûrítéshez fémszappanokat. 5. hogy a gördülõcsapágyak gördülõtestei. például lítium-. A gördülõcsapágyakat általában zsírkenéssel látják el.2. 2.3 Sûrítõanyagok A kenõanyag zsírállaga keménységének biztosítása érdekében az alapolajokat sûrítõ anyagokkal vagy szappanokkal keverik. és az adalékanyagok. 11. A gördülõcsapágyak kenéséhez a gyakorlatban túlnyomó részben zsírokat és olajokat alkalmaznak. stb.1 Zsírok és tulajdonságaik A zsírok bázisát jelentõs részben ásványi és szintetikus lapolajok alkotják. vagy egyéb alkalmazható szilárd kenõanyagok. így például por. kenõanyagok tulajdonságaiban az egyes gyártóktól függõen bizonyos eltérések mutatkoznak. Ezen túlmenõen a kenõanyagok továbbbi feladatai a következõk: 1. Az adott üzemi feltételek figyelembevétele mellett minden csapágyfajtára az adott csapágynak megfelelõ kenõanyagokat kell alkalmazni. káliumszappanokat alkalmaznak. 11. a csapágyakat folyamatosan kenni szükséges. stb.2.1 Gördülõcsapágyak kenése Annak érdekében.1 táblázatban. ajánljuk. A kenés 11. hogy minden esetben. hogy a kenõanyagok a csapágyból eltávozhassanak. valamint biztosítja a megfelelõ tömítettséget megakadályozva azt is.

mechanikus stabilitást. az utánzsírzási idõpontok illetve idõintervallumok többek között függnek a csapágy fajtájától. a csapágy fordulatszámától. annál keményebb a kenõanyag.2 Táblázatban javasolunk különbözõ felhasználási esetekre alkalmazható konzisztenciaosztályokat. ez pedig a tömítések mentén a kenõanyag kiáramlásához vezet. stb. poliurea. az üzemi hõmérséklet pedig alacsony szinten tartandó. bár még ilyen esetben is bizonyos tulajdonságok elváltozásával kell számolni. csökkentenünk kell az alkalmazott kenõanyag mennyiségét. 11. sûrûség Az egyes kenõanyagok különbözõ állagúak az NLGI. hogy az utánkenési intervallum csökken a 80 °C feletti üzemi hõmérsékleteknél. Az állagot az alapolaj és a sûrítõolaj keverési aránya szabja meg.8 Utánzsírzás Amennyiben az egyes zsírzások közötti idõtartam rövidebb.2.7 Kenõanyag mennyisége Az elsõ keverésnél szükséges kenõzsír mennyisége az alkalmazási esettõl és további sokféle konstrukciós jellemzõtõl függ. míg a fémes sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok. Magas üzemi hõmérsékleteknél vagy olyan csapágyak esetében. Az NGGIértékek megadják az egyes zsírok konzisztenciaértékeit. Ha magas fordulatszámokkal állunk szemben. Például jól ellenálljon az oxidációs folyamatoknak. Általánosságban azt lehet mondani. . általában kedvezõen viselkednek a magas üzemi hõmérsékleteken. Ha valamilyen kifejezetten elkerülhetetlen okból kifolyólag a keverés szükségessé válna.2.2 és a 3 számokkal jelzett konzisztenciának megfelelõ kenõanyagokat szokták alkalmazni. A nátriumszappanok nem különösebben vízállóak. hogy legalább a felhasznált alapolaj legyen azonos és azonos sûrítõadalékot tartalmazzon a keverék. a zsírkenés fajtájától. olyan kenõzsírokat szükséges alkalmazni. Gördülõcsapágyknál leginkább az 1. Ezen a kenõanyagfeleslegbõl eredõ problémán javítani lehet az adott esetben egyes zsírtulajdonságok megváltoztatásával.2.5 Állag. fel. A különféle alapolajokkal. 11.1 Ábra egy diagramot szemléltet az utánkenések becsült idõintervallumaira vonatkozóan standard kiviteleket véve alapul normál üzemi körülmények mellett. formájátol. az üzemi hõmérséklettõl és természetesen a szóban forgó kenõanyag felhasználhatósági idõtartamától. például a kenõanyag oxidációs képességének csökkentésével. utánzsírzás válik szükségessé. nagyjából 10 fokonkénti túllépések esetén körülbelül a felére. ezzel lényegében az anyag kenési képességét csökkentjük le. A 11. mint a csapágy élettartama. illetve sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok összekeverése alapvetõen kerülendõ. a felhasználhatósági üzemi hõmérsékletek is általában csökkennek.2. melyek nem utánkenhetõek.. a magas nyomásnak. a konzisztenciájuk általában csökkenést mutat. Ha több a kenõanyag a szükségesnél. betonit. például a ház geometriai méreteitõl. hogy annak feljavításával emeljük oxidációval szembeni ellenállóképességét a felhasznállás során. biztosítson kedvezõ korrózióellenállást.6 Kenõzsírok keverhetõsége Az egyes kenõzsírok keveredése következtében azok állaga megváltozik. 11. nagyságától a fordulatszámtól. valamint további zsírtulajdonságok fognak megváltozni. (EP-adalékok ). minél magasabb a szám. mivel ezek más-más adalékanyagokat tartalmaznak. Ennek a hatására a konzisztencia csökken. a kenõanyag felesleges mozgásokat okozva a rendszerben hõmérsékletemelkedést eredményez.hõmérsékletet. 11. Az különbözõ gyártók által szállított kenõzsírok keverése úgyszintén kerülendõ.2. elõsegítve az elõbb említett probléma részbeni kiküszöbölését. arra kell törekedni. (National Lubricating Grease Institute)besorolása szerint. hogy azt meghatározott tulajdonságokkal ruházzák. Mint általános irányelvet elfogadhatjuk azt.4 Adalékanyagok A kenõanyagokhoz különbözõ adalékanyagokat kevernek annak érdekében. a vízállóságot. A 11. hogy a házban kenésre rendelkezésre álló tér 30-60 százalékát szükséges kenõanyaggal kitölteni. 11.

11.3. mint a zsír.1 .3 Olajkenés Általában a magas üzemi hõmérsékletek és fordulatszámok esetén az olajkenés a célszerûbb megoldás.11. szemben a zsírkenéssel. Az Olaj a keletkezett és a külsõleg hozzávezetett hõt kedvezõbben tudja elvezetni.

2. hogy érjen. a legalul elhelyezkedõ gördülõtest közepéig kell. vagy csepegtetõ. A tengely vízszintes elrendezése esetében és álló helyzetben az olajszint normál esetet és körülményeket véve alapul. kis és közepes terhelések esetén a 11. nagyságrendjétõl függõen általában percenként néhány csepp olajat tesz ki. amelyek a tengelyen vannak elhelyezve tudunk az olajra úgy hatni.Csepegtetõ olajozási eljárás Magas fordulatszámoknál. hogy az elõre megválasztott olajszint ne változzék meg az üzemelés folyamán. Ebben az esetben az igényelt olaj mennyisége a csapágyak fajtáitól. Egy. Ez az olajszóró módszer a relative magas fordulatok kedvezõ formája. Ha mégis magas fordulatszámokkal állunk szemben. (11. olajködkenõ rendszert célszerû választani.4 ábrán bemutatott csepegõ kenési eljárást látjuk. hogy mindenkor az olajállás szintjét pontosan és megbízhatóan ellenõrizni lehessen. Az olajfürdõs kenési módozat az olajkenés legegyszerûbb formája.Olajfürdõ kenési forma. az az egyetlen fontos feladat.1. illetve páros elrendezésben a függõlegesen elhelyezkedõ tengelyen vannak a csapágyak elhelyezve. a csapágy felett elhelyezett olajtartályból az olaj csepp-formában jut el a forgó gépelemre.Olajszróró kenési rendszer Az olajszórás elvén alapuló kenési módszer esetében szórógyûrû segítségével. továbbá álló helyzetben és üzemi állapotban az olajszint egyaránt könnyen leolvasható legyen olajállásmutató segítségével. Magát a házat azonban olymódon kell kivitelezni. hogy az az üzemi állapotban az olajszint alatt elhelyezkedve az olajat a csapágyra szórja anélkül. akkor úgynevezett olajkeringetési.2 Ábra) A függõleges tengelyelrendezések és relative alacsony fordulatszámok esetében a csapágyak gördülõtesteit körülbelül 50-tõl 80 %-ig kell olajfürdõbe meríteni.3 ábrán egy függõlegesen elhelyezett tengelyen kúpos olajszóró gyûrût találunk a csapágy alatt. Olajcseppeket a csapágyba közvetlenül is be tudunk vezetni. hogy maga a csapágy az olajba merülne. vagy egyéb gépelemekkel. A 11. Ez a gyûrû az olajteknõbe bemerülve üzemi állapotban a kúpos külsõ felületén keresztül az olajat a csapágyhoz képes juttatni. ahol szétporlik és olajköd formájában kerül a csapágyhoz. . 3.

A centrifugális erõ elvén magas fordulaton az olaj egy bevezetõ csõbe jut. Ezt a rendszert csak igen magas fordulatszámok mellett tudjuk csapágykenési célokra alkalmazni. . a tengely függõleges elrendezése mellet.. A csapágyolaj elvezetésére szolgáló nyílást a lehetõ legnagyobbra célszerû megválasztani. Az olaj el. A 11. Ennek abban mutatkozik meg az elõnye.illetve hozzávezetési helye a csapágy egyegy oldalán egymással szemben kell elhelyezkedjék. ami a csapágy felett található. a rendszer környezetvédelmi szempontokból is kedvezõnek mondható. Amint azt a 11.Centrifugális olajkenés A 11. ami belemerül az olajteknõbe.8 ábra szemlélteti. lásd a 11. szupertöltõknél.6 ábrán keringtetõolajzás látható.levegõ kenési módszerrel elõre meghatározható kis mennyiségû olajat lehet tervezett idõközökben az olajozási helyre juttatni. majd onnan a csapágyba kerül. 7. A 11. Igen fontos az. 6 Olajködkenés Sûrített levegõnyomás alkalmazásával a kenõolajat diszpergálják és a csapágyhoz juttatják be. Ennek a módszernek az ezt jellemzõ igen alacsony kenõanyag-ellenállás miatti alkalmazása különösen a magas fordulatszámokon dolgozó csapágyaknál kedvezõ. amelynél az olaj egy szállítócsiga közremûködésével felülrõl vezeti be az olajat a keringtetõ vezetéken keresztül a csapágyhoz.Olaj-levegõ kenés Olaj .Keringtetõ olajkenés Ezt a módszert túlnyomó részben központi olajozási és hõelvezetési feladatokhoz alkalmazzák.9 ábra szerint az egyes csapágyakhoz sûrített levegõ közbeiktatásával juttatják el az olajat meghatározott mennyiségben.4. torlódási jelenségek fellépte nélkül tudja a csapágykamrát elhagyni. például rakodóknál. ezáltal megoldható a hõmérséklet szabályozása és a tisztaság biztosítása a rendszerben. hátul az olaj megfelelõ elszívásának érdekében. idegen anyag nem juthat be a rendszerbe. 5. ennek a módszernek a segítségével egyidejûleg több csapágy is kenõanyaggal látható el.7 ábra szállító keringtetõ tárcsát ábrázol.5 ábrát. hogy az olajat hûtõn és a szûrõn is keresztülvezeti. Emellett az olajfelhasználás mértéke igen csekély. Miután az olajfelhasználás is kismértékû. Mivel állandóan friss olajat szállítanak. A sûrített levegõ hûtõhatására a csapágymelegedés nem jelentõs. hogy az olaj miután már a csapágyon keresztüljutott. hogy az olajfuratok kellõ méretekkel rendelkezzenek annak érdekében.

n érték körülbelül 2. Az olajat egy fúvókán keresztül fecskendezik a csapágyba. vagy turbinaolajnak neveznek és ezeken a neveken is hozzák forgalomba.5 ·106. melyeket orsóolajnak. ahol a legmagasabb fordulatszámok mellett üzemelnek a csapágyak. más esetekben a tengelyen keresztül is megtörténhet az olaj bevezetése. gépolajnak.3. Ezt a módszert alkalmazzák például gázturbináknál. de vannak további felhasználási területei is általában ott. sugárhajtómûveknél. valamint csapágyak magas fordulatszámainál jól bevált az eddigi gyakorlatban. Ez a kenési módozat magas hõmérsékleteken és kedvezõtlen üzemi feltételek mellett. Praktikus esetben a d.2 Kenõolajok A gördülõcsapágyak kenési céljaira túlnyomó részben normál körülmények között ásványi olajokat alkalmaznak. 11.Olaj-befecskendezéses kenési eljárás Ennél az olajozási eljárásnál az olajat magas nyomáson oldalról közvetlenül a csapágyba az olajozási helyre fecskendezi be a rendszer. majd a centrifugális erõ elvén az olaj furatokon keresztül jut a kenési helyekre.8. Igen alacsony .

hogy gyors fordulaton dolgozó csapágyak esetében inkább az alacsony viszkozitású a magas terheléseknél pedig inkább a magas viszkozitású olajok jönnek elsõsorban számításba. szilikon.3 táblázatban az üzemi hõfoknál minimálisan elvárt viszkozitási értékek vannak az egyes kenõolajra vonatkozóan feltüntetve különféle csapágyakhoz. milyen viszkozitású olaj kell egy meghatározott üzemi feltétel esetén. . A hõmérsékletfüggõ viszkozitás a legfontosabb kenõanyag-tulajdonság és döntõ annak kenhetõségi képességére. A 11. így 150 °C felett elõtérbe kerül a szintetikus olajak jelentõsége. illetve magas hõmérsékleteknél. ami azután elõbb-utõbb maradandó csapágykárosodáshoz vezethet. -30 °C alatt.11 diagramból látható. melyek a siészterolajok. A 11.hõmérsékleteknél. Ha a viszkozitás túl magas.és fluorolajok. hogy a gördülõtestek és a pályáik közötti fémes érintkezés elkerülhetetlenné válik. abban az esetben megnõ a súrlódási veszteség és a súrlódási hõ keletkezésével nõ a csapágymelegedés mértéke is. hogyan változik meg a különbözõ üzemi hõfokokon a viszkozitás értéke különféle olajok esetében. A kenõolaj kiválasztása során a 11. Az alacsony viszkozitású kenõolajak nem képesek elfogadható hordképességgel rendelkezõ olajfilm kialakítására úgy. Általánosan azt kell megállapítani.4 táblázat segítségével az esetek többségében meg lehet állapítani.

Mivel a ház által elvezetett hõ mennyisége a ház kialakítási formájának függvénye. melyeknél a kenõanyagok nyomás útján kerülnek a kenési helyre. mely a csapágyak futása és egyéb hõforrások hatására keletkezik és az olaj.Megjegyzés: Olajfürdõs. Az ehhez szükséges olajmennyiséget hozzávetõlegesen a 11. a 11. Késõbb. .12 ábra diagramjának felhasználásával tudjuk megállapítani. A "0" pontot függõlegesen a "d" tengelyátmérõhöz a 11. hogy a teljes keletkezettt hõmenniséget az olajkenés kell. hogy kompenzálja.1 képlettel megállapított olajmennyiségeket egy 1.3 A Kenõolaj mennyisége Azoknál a kenési rendszereknél.4 Táblázat A kenõolaj kiválasztása 11.0 -ig terjedõ tényezõvel meg kell szorozni. csapágyház és részei által elszívott hõ mennyisége között. hogy a tényleges tengelyátmérõ hány mm. általában egyensúlyt lehet tartani a rendszerben keletkezõ hõfejlõdés.3.5 -tõl 2. Ha a szükséges kenõanyag-mennyiség megállapítása során abból indulunk ki. a próbaüzemelés során az adott helyzetnek megfelelõen ezt a mennyiséget megfelelõ mértékkel csökkenteni lehet. hogy a ház hõt nem von el. akkor az azt jelenti. illetve olajkeringetéses kenlsi módozatoknál 11.12 ábránál hozzáigazítjuk attól függetlenül.

az olajmennyiségétõl. hogy olajcserére . aminek elteltével a kenõolajat cserélni szokták. Fontos aggregátok esetében ezt az idõintervallumot részletesen elemezni szokás.11. hogy az olaj az adott idõpontban még megfelelõ kenõképességekkel rendelkezik-e? Az elemzések alapján azután már az olajcsere optimális idejét biztonságosan meg lehet határozni. Magasabb üzemi hõmérsékletek esetén 80 -100 °C között például minimálisan 3 havonta kell az olajcserét végrehajtani. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .3. valamint az alkalmazott olajfajtától.normál körülmények között évente van szükség és az üzemi hõmérséklet nem emelkedik 50 °C fölé. megvizsgálandó az.4 Olajcsere Az az idõintervallum. Általánosságban azt lehet mondani. függ az üzemi körülményektõl.

A 12.6 ábra. akkor bekövetkezik egy még biztonságosabb tömítettségi állapot az idegen anyagok behatolása ellen. Amennyiben spirálisan kiképzett beszúrásokat alakítanak ki a csapágyfedelén.7 (c) ábra pedig olyan megoldást mutat be. Kopás ezért itt nem léphet fel. zsír. por. Ha az adott helyzetben számolni kell tengelyferdeséggel. A tömítettségi hatást a házban vagy a tengelyen párhuzamosan elhelyezett beszúrásokkal jelentosen növelni lehet. meghosszabbított résfelületekkel. A gördülõcsapágyak tömítéseit két fõ szempont szerint tudjuk felosztani. úgy mint port. viszonylag pormentes környezetben elonyösen használható. száraz. olaj. megoldást mutat a 12. Ezáltal megakadályozzuk az álló és a forgó labirint-felületek egymással történõ érintkezését. hogyan lehet védekezni az olajkifolyás ellen visszacsapó gyûrûvel.1 Nem érintkezõ tömítések A nem érintkezõ tömítések az álló és forgó elem között rést képeznek. illetve a tengelyen. amint ezt a 12. ahonnan azonban kinyomásra. hogy idõben és eredményesen akadályozzák meg a szennyezõdések. egyéb szennyezõdéseket a munkatérbõl eltávolítani.7 (b) ábrán azt mutatjuk be. úgy. a felmerülõ költségek.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 12. a rendelkezésre álló beépítési lehetõségek. akkor az olaj a hornyokból ismételten a csapágykamrákba kerül vissza. Tömítések A tömítések két fõ funkcióval rendelkeznek: elsõ. a tömítések ezen módozatát elsõsorban az igen magas fordulatszámoknál. Ha a spirál iránya a normál csapágyforgási iránnyal ellentétes. az érintkezõ tömítések melegedése. beszúrások olajjal telítõdnek. aminek segítségével az olaj a tömítõ részekbe jutva ismét a kenési rendszerbe kerül visszavezetésre. a kerületi sebességek és a tengelyek körkörösségi hibái. stb. nem érintkezõ tömítés látható. a 12. tovább javítható. A 12. nagy sebességeknél lehet elõnyösen alkalmazni. A réstömítések hatásfoka lépcsos kialakítással. ezek a labirint tömítési megoldások ajánlkoznak a legjobbnak.1 ábrán egy egyszerû. Az olajkenésnél alkalmazott labirint-tömítések olajvisszavezeto furatokkal vannak ellátva. idegen anyagok. eltávolításra kerülnek. A súrlódási veszteség gyakorlatilag nulla.1 táblázatban ajánlások vannak feltüntetve axiális és radiális játékok értékeire labirint-tömítések esetében. amik a labirintusokba juthatnak. Ez a tömítési megoldás zsírkenésnél. A 12. hogyan képes egy kívül elhelyezett visszacsapó gyûrû az idegen anyagokat. mint érintkezõ és nem érintkezõ tömítések.3 ábra is szemlélteti.4 ábrán is látható. Ha ezek a hornyok. . Ezek az úgynevezett labirinttömítések széles körben nyernek felhasználást zsírkenésnél.7 ábrán ilyen megoldás szerepel. amint az a 12. A zsírral történõ utánkenések során szennyezõdések keletkezhetnek. 12. A 12. A 12. hogy a kenõanyagokat a csapágykamrában megtartsák. ezzel az olaj kilépését tudják meggátolni.5 ábrán egy labirint-tömítés látható osztott házkivitel esetében. a csapágyba történõ jutását. Az alábbi szempontok szerint kell a tömítések kiválasaztása során eljárni: a kenõanyagok fajtái. a konstrukció kis radiális játékkal rendelkezik a tömítés és a tengely között. második pedig az. mivel ebben az esetben is igen megbízható tömítettséget tudnak biztosítan. Mivel az úgynevezett hozzáadandó felmelegedés nulla.

10 ábrák mutatnak be. mely anyagok amúgy igen kellemetlen veszélyeket rejtehtnek magukban a kenõtérbe bejutva. 12. hogy elhelyezkedésüket befolyásolni lehet. amit a 12. Mivel a körbefutó elasztikus ajaktömítés a tömítendõ felülettel érintkezik.9 és a 12. A felhasználói igényeknek megfelelõen többféle anyag áll a rendelkezésre ezekhez a tömítésekhez. fluorkaucsuk FPM. Ha a tömítõajkak kifelé irányulnak. Ennek alkalmazása esetén magasabb súrlódás jelentkezik az üzemi körülmények során a nem érintkezõ tömítéseknél keletkezett súrlódási értékekhez képest. . melyek szabvány szerinti méretekben készülnek. Ezért aztán a filcgyurut meghatározott profilkeresztmetszettel látják el. hogy segítségükkel egy állandó elasztikus kontaktust lehet létrehozni egyenletes nyomással a tömítési helyek tömíto felületeinél.11(b) ábra. az axiális ütéshibák ily módon kiegyenlítõdnek. Az elõfeszítés követketében a rendszer a teljes tömítési felület mentén egyenletes nyomást képes biztosítani. a nitilkaucsuk NBR. melyeknek többek között feladata az olaj a kenõtérbõl történõ kiömlésének megakadályozása is. hogy ebben a kivitelben készült tömítések hatásfoka jóval kedvezobb. melyeket olaj és zsírkenésnél lehet alkalmazni. A filctömítések képesek a port. ilyenek pl. V-gyûrûs tömítések láthatóak a 12. poliakrilátkaucsuk ACM. 12. ha pedig az ajaktömítés befelélett irányítva. A filctömítések egyszeru kivitelû éritkezõ tömítések és foleg zsírkenésnél nyernek gyakori felhasználást. Azt azonban egyértelmûen le lehet szögezni.2 Érintkezõ tömítések Az érintkezõ tömítések hatékonysága abban rejlik. Ezeknek a tömítéseknek a legnagyobb elõnye az. akkor az olaj kifolyása elleni védelem biztonságos megoldásához jutunk.8 ábra szemlélteti.12 ábrán.12. Az érintkezõ tömítések. szilikonkaucsuk MVQ. amely fennáll még a központhibával rendelkezõ tengelyek esetében is. túlnyomó részben rugós elõfeszítésû ajaktömítések. A megoldást a 12. de az olajat átengedik. stb.11(a) ábra a begyüremlõ anyagok elleni igen kedvezõ védelem biztosítható. Ennél a rendszernél ebben az esetben is biztosított a megfelelõ tömítettség. egyéb kisebb szennyezodéseket távol tartani.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

Betétben edzett. csúszási viszonyai. melyeknél az üzemi hõmérséklet meghaladja a 300 értéket. hogy ezeknek a csapágyrészeknek maradandó alak-.13 és 13. További követelmény még az alapanyagokkal szemben az alacsony súrlódási tényezõ. pl. melyek futópályái induktív edzési módszerrel hõkezeltek S48C-tõl S50C-ig és cróm-molibdén-SMC 440. melyeknek szilárdsági adatai kielégítõek. a gördülõcsapágyak kifáradási élettartamánál elérni. Speciális követelmények esetében. kopásálló felületekkel rendelkezõ acélokból elõállított csapágyak. Acélok. etéte edzett acélokól gyárott gördülõcsapágyak krõmacélól SCr. amikor alapfeltétel a csapággyal szemben a legmagasabb fokú biztonság és élettartam.1 táblázatban van megadva. Kis és közepes méretû dördülõcsapágyakhoz alkalmazott préselési eljárással készülõ kosarakhoz hidegen vagy melegen hengerelt acéllemezeket alkalmaznak az úgynevezett standard kosárkiviteleknél. illetve korrózióálló acéllemezekbõl is. Az SUJ 2 -nek megfelelõ japán acélokat alkalmazzuk a leggyakrabban. igen kiválónak bizonyultak a lökésszerû terhelések felvételére. (SEVM és ESR) kerülnek alkalmazásra. kerülnek elõállításra. illetve méretváltozásokat okozhassanak. Ezeket az alkatrészeket ezért megfelelõ alapanyagokból kell elõállítani. Magas tisztasági fokkal rendelkezõ acélok esetében. ezért ezeknél a kiviteleknél a hõfejlõdés csekély mértékû. hogy általában a gördülõcsapágyaknál csak elõre behatárolt elfáradási élettartamot adnak meg. krómmolidén-acélból SCM. amelyeknél hõstabilizált üvegszállal megerõsített poliamid alapanyagot alkalmaznak.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 13. melyek kémiai összetételét a 13.2 A csapágykosár anyagai A gördülõcsapágyak kosarait megadott üzemi feltételek mellett lengésekbõl és ütésekbõl származó terhelések is érik. A gördülõtestek és a csapágygyûrûk olyan acélokból kell készüljenek. gömbgrafitos vasöntvénybõl és mûanyagokból. melyek keménységmegtartása. Azoknál a gördülõcsapágyaknál. melyeknél ezek a nem fémes zárványok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen. kerülnek felhasználásra túlnyomó mennyiségben a csapágygyártásban. A 13. A mûanyag kosárnak a súlya kicsi. jók a súrlódási tényezõi.5 táblázatot. melyek kemény és kopásálló felületi tulajdonságokkal rendelkeznek.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez A gördülõtestek és pályáik érintkezési helye mentén magas váltakozó feszültségek lépnek fel. jelentõs javulást lehet anyagfüggõ esetet véve. Ezek az acélfajták megfelelnek az amerikai AISI 52100. melyek esetében meghatározott mélységû cementált és edzett réteg biztosíott és amelyek egyidejûleg egy nem túlzottan kemény magréteggel rendelkeznek. Förccsöntött eljárással gyártott mûanyag kosarak egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra a gyakorlatban. kedvezõ a rugalmassága. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . valamint betétben edzett acélok. valamint a méretstabilitásuk is kedvezõ. M50 gyorsacélt alkalmaznak. lásd 13. masszív csapágyak kosarait gyakran állítják elõ gyorsacélból (S30 c ) vagy magas szilárdságú sárgarézbõl. NAgyobb keresztmetszettel rendelkezõ gördülõcsapágyak elõállíthatóak kedvezõ átedzhetõségi tulajdonságaik miatt az SUJ 3 vagy az SUJ 5 szabványos acélokól is. melyek vákumos gáztalanítási eljárással kezeltek. Az átedzett standard gördülõcsapágy acélok kémiai összetétele a JIS G 4805 szabvány szerint a 13. Az NTN megközelítõleg valamennyi kúpgörgõscsapágya ilyen betétedzett acélokból készül. Robosztus. amelyek nem szabad. mint például SUS 440C olyan csapágyak esetében kerülnek felhasználásra. Az alapanyagra visszavezethetõ fáradási törések. a német DIN 100 Dr6 és az angol királysági GS 534A99 szabványok elõírásainak. A mindenkori felhasználási igényeket és elõfeltételeket figyelembe véve gyártanak azonban csapágykosarakat rézötvözött. A csapágygyûrûk és a gördülõtestek keménységi mutatói általában a HRC 58-65 értékek között kell elhelyezkedjenek. 13. kifáradási és kopási mutatói kiválóak. melyek az anyagban megtalálható nem fémes zárványok miatt lépnek fel.14 táblázatokban ezen acélok összetétele szerepel. Gördülõcsapágyaknál. melyek igen magas tisztaságú acélt garantálnak. Az NTN kizárólagosan csak igen tiszta acélokat használ fel. Gördülõcsapágyak anyagai 13.4 ábrák tartalmazzák. ahol a legfontosabb elõfeltétel a magas fokú korrózióellenállás. típusjel. aránylag magas széntartalmú acélokból készülnek.3 és a13. a vákuumolvasztási eljárással készült acélok. kis sûrûség és a kedvezõ hõállóság. Az átedzhetõ krómacélok. Bizonyos célokra készülnek kosarak alumínium ötvözetekbõl. képezik annak az okát.

állítóanyát.7 ábrán szerepel.6 ábrán lehúzóhüvelyes rögzítési kivitelt mutatunk be. melyeket itt alkalmaznak. Tengelyek és házak elrendezése 14. csapágyfedeleknél s a tengelyeken lévõ vállaknál gyakran alkalmaznak tengelytárcsát. A 14. hogy komolyabb axiális terhelések mellett se tudjon a csapágy elmozdulni. Ha kúpos csapágyfuratot kívánunk kúpos tengelycsonkra felerõsíteni. egy osztott menetes gyûrûn helyezkednek el. ahhoz.3 és 14.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 14. az anyák. Ezért ilyen problémáknál egyéb módszerekhez kell folyamodni. . Csapágyházaknál.2 ábrákon ilyen rögzítési módozatokat ábrázoltunk. hogy a csapágy axiálisan a tengelyen vagy a házban biztonsággal rögzítésre kerüljön.4 ábrákon láthatunk. A 14.1 és a 14.1 Csapágyak rögzítése Sok esetben az alkalmazásra kerülõ szilárd illesztés nem bizonyul elegendõnek a gyakorlatban ahhoz. amit a 14. amely a tengelyen kialakítot horonyba illeszkedik. amint az a 14. A hüvelyt egy állítóanya segítségével szereljük be és szorítjuk meg. A 14. Ha ezek a csapágyak nem jól ülnének fel a válakra.5 ábrán szorítóhüvelyes csapágyrögzítési megoldást látunk kúpos furattal. az axiális irányú terhelhetoség egyértelmûen a szoros illesztés erejének függvényévé válik. amelyek segítségével a belso vagy külso csapágygyuruk homlokfelületeit a tengelyen vagy a házban megtámasztják. Egy egyszerû és kis helyen elférõ csapágyrögzítési módszert biztosít rögzítõgyûrûvel ez a rendszer.

8 (a) ábra. a értékét a táblázati értékek fölött kell megválasztani. mint a max. akkor a 14. vállon pedig kisebb kell legyen. mint ahogy az a táblázatban szerepel. 14.2 Táblázat Köszörült tengelybeszúrások méretei 14. ra értékét meg kellene növelnünk.2 táblázatban adatokat találhatnak a tengelyváll köszörült szabad beszúrásaira vonatkozóan. vagy ha a tengelyváll magassága. h konstrukciós meggondolásokból kisebb kell legyen.1 táblázatban vállrádiuszok. nagyobb kell legyen.14. mint a csapágygyûrû megengedett minimális csapágyéltávolsága rs min.8 (b) ábrának megfelelõen közbetétgyûrût alkalmazzuk. megengedett csapágygyûrû éltávolság. Ha szilárdsági okból kifolyólag a tengelyen lévõ rádiusz. A rádiusz a felfekvõ felületen.2 Éltávolság és vállmagasság A tengely és a ház felfekvõ vállfelületeinek "h" magassága minden esetben nagyobb kell legyen. rsmin a 14. ra és vállmagasságok h kerültek megadásra tengelyek és a házak vonatkozásaiban. Ha jelentõs mértékû axiális terhelés lépne fel.3 A tengelyek. mint a peremtáv.és a házülékek pontossága . A 14. rs max. A14.

hengeres alak Derékszögûség Kis csapágyak Ra Nagy csapágyak Tengely IT3 IT5 0.2 14.6 Ház IT4 IT5 1.és házülékekre vonatkozóan találunk általános érvényû utasításokat azok pontosságára. felületi érdességére.3 Táblázat Csapágyülékek alakhûsége Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .3 táblázatban a tengely. melyek normál esetben betartandóak.A 14.6 3.8 1. Tulajdonságok Körkörösség.

hogy tengelyek és fix ülékek közötti a súrlódást le tudjuk gyozni. ütések elkerülése.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése Amennyiben a gördülõcsapágyakat könnyû. a beépítendõ részeket esetleges forgácsmaradványoktól. Még a beépítés elõtt minden alkalmazásra kerülõ szerszámot.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez A gördülõcsapágyakat csak tiszta. meg kell a csapágyakat ezektõl tisztítani és utána megszárítani. illetve attól védeni kell. a csapágyak sok éven át megõrzik minõségüket és minden nehézség nélkül azonnal felhasználhatók. Ha nehéz. korrózióvédelem és a lökésszerû terhelések. ezért ezeket a gépelemeket ennek megfelelõ módon kell kezelni. tudjuk a szóban forgó feladatot hibátlanul kivitelezni.1 Csapágyak tárolása A csapágyakat a gyártó cégek korrózióvédelemmel látják el és gondosan becsomagolva szállítják. hogy egyidejûleg csak az egyik gyûrût éri az erõhatás. a házat jól meg kell tisztítani. A csapágyakat csak a beépítésüket közvetlenül megelõzõen szabad az originál csomagolásból kivenni. 15.2. Egyes speciálils szintetikus kenõanyagok esetében. a 15. A kétoldalról fedett és tömített csapágyakat mosni tilos. fix ülékekre helyezzük. a csapágy elõmelegítése nélkül lehet a beépítést a 15. Kiemelten fontos kérdés a tisztaság. Általában a korrózióvédõ anyagot nem szükséges a csapágyról beépítése elõtt eltávolítani. Tengelyek. egyéb szennyezõdésektõl meg kell szabadítani. 15. Ez a munka mechanikus vagy hidraulikus prés segítségével egyszerûen és biztonságosan végrehajtható. továbbá egyéb konstrukciós jellemzõk az elõírt tûrések szerint megvizsgálandóak.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 15. igen komoly erok szükségesek ahhoz. biztosítva ezzel folyamatosan a megbízhatóságukat. Mindkét csapágygyûrû egyidejû bepréselése során nem szabad annak elõfordulni. mivel ennek könnyen a futópálya benyomódása lehet a következménye. Ez a folyamat abban az esetben is megismétlendõ.2 Csapágyak beépítése A gördülõcsapágyakat beépítésük folyamán közvetlen kalapácsütésekkel tilos a tengelyre felerõltetni. ha az adott csapágy szakszerûtlen kezelése miatt beszennyezõdött. fix-ülékes. Ha a benyomási feszültség hatása a hüvely közepén jelentkezik. 15. de a beépítõ hüvelyre mért kis és egyenletes óvatos kalapácsütésekkel is elvégezhetõ. megfelelõen tiszta körülmények között ahol a levegõ nedvességtartalma 60 % alatt marad. száraz körülmények között és környezetben szabad beépíteni. mivel ebben az esetben a legkisebb tisztátlanságok is jelentõsen befolyásolják ezeknek a csapágyaknak az elõírás szerû mûködését. Ha ezt követõen a csapágyakat 20 körüli szobahõmérsékleten és az originál csomagolásban tárolják. Csapágyak kezelése Gördülõcsapágyak a gépgyártás pontossági elemei. házillesztések. ellenõrizhetõ. amelyek korrózióvédõ anyagokkal nem keverhetõk. A csapágy benyomására kifejtendõ erõhatást a teljes gyûrûkerületen egyenletesen elosztva kell kifejteni.2 ábra szerinti tárcsa-megoldás felhasználásával. Ilyen esetekben a csapágyakat . vagy a házülékbe beszerelni. a teljes gyûrûkeresztmetszeten egy egyenletes erõelosztást kapunk. Amennyiben nem szétszerelhetõ csapágyat kell egyidejûleg a tengelyre és a házba bepréselni. lemosni.és a miniatûrcsapágyakat lehetõség szerint tiszta helységben szereljük. vagy nagyméretu csapágy beépítésével állunk szemben. mely a belsõ és a külsõ gyûrût egyidejõleg megtámasztja. 15. a tengelyt.1 ábra szerint egy szerelõ/beépítõ hüvely alkalmazásával elvégezni. felületi érdesség. A kis.2.

és a beszerelése során.a beépítésüket megelozoen fel kell melegíteni. méreteltérésekkel kell számolnunk. A beépítést követoen felmelegített csapágyak esetében arra kell feltétlenül ügyelni. Gördülocsapágyak 120 °C fölé nem hevíthetok. A csapágyak homérséklete nem lépheti túl a 120 °C homérsékletet. ellenkezo esetben az anyag szövetszerkezetében átalakulások következnek be. Kiolvasható a csapágyfurat mérete és a homérsékletkülönbség a csapágy és a tengely közt. A csapágyak felmelegítésénél forró olajat alkalmaznak. vagy perem nélküli kivitelekben elektromos indukciós tekercsekkel ellátott lehúzokészülékkel melegíthetoek. hogy abba a csapágyat bemerítik. felfekvo felülettel úgy a ház. A tengely és a csapágy közötti igényelt homérsékletkülönbség az igényelt átfedés mértékétol. A 15. Léteznek elektromos melegíto készülékek is. Ezek a módszerek különösen jól használhatóak a nagy szériáknál a csapágyak ki. A hengergörgos csapágyak belso gyurui az NU. valamint a csapágyfurat méretétol függ. Az olajteknoben is általánosan rácsos rost kerül elhelyezésre és azon fekszik fel a felmelegítendo gördülocsapágy. mint a tengely esetében . elektromos szekrények a kétfedeles és tömítofedelekkel ellátott zsírzott csapágyak felmelegítéséhez. Ezért a csapágyakat tilos közvetlen futoelemmel történo érintkezésnek kitenni. NJ és NUP csapágysorozatok esetében peremes. hogy csapágy homlokfelületei a lehülést követoen a kapcsolódó felülettel.3 ábrából a hodilatáció értékei a csapágyfurat méretei és a homérsékletkülönbségek függvényében a csapágy és a tengely között kiolvashatók. olymódon. A gördülocsapágyakat azonban semmi esetre sem szabad 120 °C fölé hevíteni.

1 táblázatban önbeálló görgoscsapágyak radiális csapágyhézagának csökkentésére kerültek adatok megadásra. hogy a két gördülotest sor esetében azoknál a méretek meg kell.8 ábrán pedig hidraulikus lehúzóhüvely igénybevételével történik meg a csapágy beépítése. Ugyancsak célszeru alkalmazni ezeknél a csapágyfelhasználási eseteknél a radiális csapágyhézagcsökkenés maximális értékét és az axiális eltolás úthosszának mértékét a 15. a csapágyat C3 csapágyhézaggal.megfeleloen érintkezésben maradjanak.3 Elokészületek a csapágy beépítéséhez A kisebb csapágyakat a kúpos tengelyvégekre. A 15.2. A gördülotest és a külso gyuru közötti radiális csapágyhézagot terheletlen állapotban tapintó méro készülékkel lehet megmérni. A radiális csapágyhézag csökkenésének értéke némi nyitást eredményez az átméroben az elméleti szilárd átfedéshez képest. Ezen túlmenoen itt megfelelo adatokat tudnak találni az axiális irányú eltolás mértékére is. melyek mellett a kívánt szilárd illesztést el tudjuk érni. amely méret mérheto. milyen módon lehet a beépítéshez szükséges erot redukálni. vagy ezt meghaladó értékkel alkalmazzuk. Ügyelni kell azonban arra. .7 ábra a hidraulikus módszert szemlélteti. a szorító-. a kúpos ülék felületen. hogy olajfilm segítségével magas nyomáson hogy történhet meg a csapágyfurat felpréselés a kúpos csapvégre.és lehúzóhüvelyek alkalmazásával préselik fel a kúpos tengelycsonkra. azonos mérési eredményre kell jussunk. Amennyiben az adott üzemi viszonyok miatt a csapágy belso és külso gyurui között komoly lökésszeru erok hatnak. jelentosek a homérsékletváltozások a rendszerben. A 15. Ezzel együtt azonnal egy szoros illesztés is kialakul. illetve lehúzóhüvelyekre állítóanyával lehet felpréselni. melynek segítségével a kúpos furattal ellátott csapágyat szorító. Az állítóanyát kis kalapácsütésekkel tudjuk a horgos megszorító kulcson keresztül megfeszíteni. Miután a nagyobb méretu csapágyak beépítéséhez jelentosebb erokifejtésre van szükség.6 ábrából látni lehet. csökken ennek következtében a csapágy radiális csapágyhézagának értéke. Kúpos furattal ellátott csapágyakat kúpos tengelyekre szorító. A 15. ilyen esetekben hidraulikus módszert javasolunk alkalmazni. hogy egyezzenek. 15. valamint az üzemi fordulatszám magas. Az axiális irányba történo eltolás mértéke is biztosíthatja a kivánt fix rögzítést axiális irányba. ami egyben komoly illesztési túlfedésekhez is vezet. A 15.1 táblázat szerint.illetve lehúzóhüvelyekkel lehet axiális présero kifejtésével felszerelni. ami a belso furat megnövekedését eredményezi.

.

10 ábra is szemlélteti. mialatt az állítóanyát fokozatosan feszítjük.1 Táblázat Kúpos furattal rendelkezõ beálló görgõscsapágyak beillesztése 15. Különféle eljárásokat lehet alkalmazni az axiális játék. Ilyen felépítésu csapágyaknál elofeszítést is be lehet állítani. vagy nagyobb illesztési túlméretek esetében a külso gyurut tanácsos száraz jéggel lehuteni.9 ábra szemlélteti. Különleges esetekben a ház beépítés elotti melegítésre is sor kerülhet. általában normál üzemi körülmények mellett és szobahomérsékleten a ház csapágyfuratába be lehet nyomni. illetve az axiális elofeszítés létrehozásához. hogy az axiális irányú elmozdulásnál negatív értéku csapágyhézagot kapjunk. amint az a 15. 15. Méroóra alkalmazásával lehet például az anyával történo beállítás során az axiális játékot mérni. nagyobb csapágyaknál. A csapágybeállítást a súrlódási nyomatékból a ház vagy tengelyen lehet mérni. amikoris az állítóanyát olyan mértékben feszítjük meg. a kúpgörgos vagy ferdehatásvonalú golyóscsapágyak esetében a csapágyhézag az állítóanya megfeszítésébol adódik. Igény esetén. ehhez hasonló eljárás alátéttárcsák alkalmazásán .3 Csapágyak beállítása Amint a 15.2.4 A külso gyuruk illesztése Kisebb csapágyak külso gyûrûit. Egy másik. illetve meglazítjuk.15. melyeket szilárd illesztéssel kell rögzíteni.

amely a ház és a ház fedele között nyer elhelyezést. Ilyen példát mutatnak be a 15. Ha fentiek szerint a kiszerelés megtörtént. meg kell vizsgálni. az esetleges okokat. vagy váltakozó zörejek hibára utalnak. A kiszerelési feladat megkönnyítésére a tengelyen és a ház vállainál kimarásokat képeznek ki. Ennél pontosabb értékek a külso gyurun mérhetoek. amit a 15. Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség. nem szabad. például az olajfuraton át a hozzáférést biztosítani tudjuk. 15. ameddig egy bejáratási mértéknél a rendszer eléri a rá jellemzo tehetetlenségi homérsékleti határát.5 A csapágyak kiszerelése A csapágyakat a rendszeres karbantartások és/vagy más gépelemek kicserélésének kapcsán kiszerelésre kerülnek. tudunk kiszerelni. A fellépo rezgéseket. a fordulatszámot azt követoen fokozatosan emeljük egészen az üzemi fordulatszám értékének az eléréséig. azonnal le kell állni. . mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülotest felülete könnyen megsérülhet. Normál körülmények között a gördülocsapágyak üzemelésük során egy állandó futási zörejt bocsátanak ki.15 ábrák is. A csapágygyuruket a gördülotesteken át terhelni tilos. hogy a csapágyat károsodás érné. ha ezekhez valamilyen módon. Ha szilárd illesztésu külso és belso gyuruk kerülnek ki. Ha szükséges ismét ki kell szerelni a csapágyakat és azokat vizsgáljuk meg. Normál üzemi körülmények között a csapágyak üzemi homérséklete a csapágy fordulatszámának növelésével mindaddig emelkedik.4 Próbafutás A csapágyazás ellenorzésére a beépítést követoen próbajáratást kell végrehajtani. lengéseket lökésimpulzust méro berendezéssel pontosan ki lehet mérni és az ismert megengedett értékekkel összehasonlítani. gyors üzemi homérsékletemelkedést észlelünk. furcsa zörejt nem tapasztalunk. A helyes futás ellenorzésére sztetoszkópot vagy spirálcsavaros forgótárcsát helyezhetünk a csapágyakra a hibajelenség felerosítése céljából. Ha szokatlan zajt rezgéseket. a kiszereléséhez igényelt axiális erot ezen gyuruk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani. illetve 100 C fölé emelkedne. ilyen megoldást mutat be a 15.16 ábrán menetes furat található. A tengelyt eloször kézi erovel könnyedén megforgatjuk és ha semmi ellenállást. Az eros fémes.13 ábra szemléltet. Általában jó megközelítéssel meg lehet a csapágy homérsékletét a csapágyház homérsékletébol állapítani. 15. olyan megoldás biztosítása szükséges a tengely és a ház konstrukciójánál.12 ábra szerint lehúzúkészülékkel vagy préssel. 15.és azt követoen visszaszerelésre. A 15. melynek segítségével anélkül lehet a munkát elvégezni. aminek segítségével a kiszerelés szintén megkönnyítheto.alapszik. Ha már futott csapágyat kiszerelünk majd ismét vissza kívánjuk szerelni. a rendszert.1 Hengeres furattal rendelkezo gördülocsapágyak kiszerelése Kisebb méretu csapágyaka a 15.11 ábra is. akkor alacsony fordulaton el lehet a berendezést indítani.5. Ha a homérséklet nem stabilizálódik.14 és a 15. hogy a csapágyon bármilyen sérülés fellépjen. a csapágyakat azonnal felül kell vizsgálni.

melyeknek beépítése szintén fix ülékekre történik meg.2 Kúpos furattal rendelkezo csapágyak kiszerelése A kisebb méretu kúpos furattal ellátott csapágyak kiszerelése. . A 15.19 ábra szerint a csapágyat a lehúzóhüvelyrol az állítóanya segítségével tudjuk lehúzatni.20 ábrán szemléltetett módszer is.21 ábra egy hidraulikus anyával végzett kiszerelési módszert mutat be és a 15.18 ábrát.5. kiszerelésükhöz legtöbbször igen komoly lehúzóerot igényelnek. ilyen például a 15. Ilyen esetekben a kiszerelés megkönnyítésére a 15. amely a tengely és a hengergörgos csapágy belso gyurujének furata között fejti ki tolóerohatását. melyeket szorítóhüvely alkalmazásával építettek be. A 15.22 ábrán pedig hidraulikus lehúzúhüvelyes változat került bemutatásra. Ez különösen rozsdásodások jelenléténél mutatkozik meg még erosebben. lásd a 15.17 ábrán is bemutatott olajnyomásos megoldást alkalmazzák. Kúpos furatú nagyméretu csapágyakat hidraulikus eljárással lehet kiszerelni. kihajtó tüskével lehetséges miután az állítóanyát már eltávolították a hüvelyrol. amikor olajnyomás alkalmazásával a belso gyuru és a tengelyülék között a kúpos tengelyvégrol a gyurut lenyomjuk. 15. hosszabb idoszakra nyernek felhasználást.Nagyméretu csapágyaknál.

.

kis repedések vagy rovátkák. ferde görgõbeállítás az egytengelyûségi hibák miatt. túl csekély csapágyhézag. Okok Túl nagy terhelés. Nem kielégítõ kenés. túl básodásai magas gyorsulás. a csapágy közelében mûködõ egyéb elemek vizsgálata. kõlsõ erõszakos beavatkozás a beépítéskor. súrlódásos kimaródások. túl nagy csapágyterhelés (túl magas nyomás). a csapágyon elszínezõdést lehet észlelni. finomszemcsés idegen anyag jelenléte. kenés vizsgálata. a csapágy környezetének és illesztésének felülvizsgálata. beégések Jelentõs lökésszerû terhelések. illetve a csapágy blokkolt. a kenési rendszer felülvizsgálata. kenés.1 táblázatban ismertetünk. A késõbbiek során világos kiverõdések lépnek fel. Az üzemi feltételek átvizsgálása. hogy milyen zavar léphetett fel egy adott csapágy esetében. az üzemi feltételeket megvizsgálni. Befeszülés Az üzemi hõmérséklet állandóan emelkedik. kopási nyomokat lehet észlelni. gondos kezelés. a futópályán nagyobb kitöredezések. a ház ülékeinek ellenõrzése. más csapágyat választani. túl magas üzemi hõmérséklet miatt a keménység csökkenése. túl kisméretû rádiusz a felfekvõ vállnál. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések A gördülocsapágyak üzemi állapotukban legtöbb esetben nem figyelhetoek meg. illetve fordulatszám. a ház és a tengey merevségének felülvizsgálatai.A kosárkapcsolat meglazul. a gördõlõtestek gyakori megcsúszása.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz 16. A kenési rendszert és a kenõanyagot felülvizsgálni. Hibajelenség Felpikkelyesedés Leírása A futópálya felülete mentén kopási nyomokat lehet észlelni. rezgésekbol. tömítéseket megjavítani. kosár típusa. illesztések. Kosár meghi. a csapágy beépítési módszerének felülvizsgálata. a csapágy környezetének konstrukciós felülvizsgálata. a vezetõfelületek. Csapágyhézagot megvizsgálni. . szakszerûtlen kezelés. a homérséklet emelkedésébol és a kenési feltételekbol lehet elég jó megközelítéssel megítélni. túl kis csapágyterhelések Üzemi feltételek. helytelen kezelés. a tengely és a ház anyagának vizsgálata. csapágyhézag ellenõrzése. görgõvégek érdesek. túl feszes illesztés. A beépítési elárás felülvizsgálata. (esetleg megnövelni) a kenõanyagot és a kenési módozatot felülvizsgálni. kezelés. esetleges ferde beállítások vizsgálata szükséges. a csapágyat kielégítõen elõfeszíteni. a tengely ill. Tipikus hibajellemzoket és hibaforrásokat a 16. túl magas üzemi hõmérsékletek (mûanyag kosár) Kenõanyag kitüremlés A futópálya felületének felverõdés. vagy a tengely ülékek nem megfelelõ pontossgúak. beszûkülõ görgõk Ellenintézkedések Csapágyterhelést megvizsgálni. A zajszintbol. (kalapácsütések) nagyobb méretû idegen anyagok. üzemi feltételeket felül-vizsgálni. Túl kis csapágyhézag (esetleg a csapágyülék vális) túl kevés vagy nem megfelelõ kenés. a ház. idegn anyag bejutása. Repedések és rovátkák Helyileg behatárolt kiverõdések. nem kielégítõ kenés. korrózió. eltörik Túl nagymértékû ferdeség.

eltérõ hõdiletációk. Elvándorlás. oszcillációs mikromozgások felépése. tömítéseket kicserélni. illetve korróziónyomok a csapágyon. az üzemi feltételek átvizsgáláse. nem megfelelõ csomagolás és korrózióvédelem. nem megfelelõ kenõabyag.Rozsda és korrózió Rozsda. vagy elszínezõdnek. Túl kis illesztési átfedés. a belsõ és külsõ gyûrût külön-külön szállítani. Felületi kopások. központos futási hibák. Gondos összeépítés. Áram halad át a csapágyon. nem kielégítõ kenõanyag. a munkahelyi tisztaság megjavítása. és vibráció. a szorítóhüvely meghúzása nem kielégítõ. kemény tárgyaktól. Illesztések. kenõanyagot víztartalom szempontjából felülvizsglni. hidegfelhegedések álló helyztben álló helyzetben fellépõ rázkódások következtében a futópálya és a gördülõtest között. bekarcolódások. benyomódások mechanikus behatásokra. a belsõ és külsõ gyûrûk nem kielégítõen gondos párosítása. kenõanyagot felülvizsgálni. Tömítésket cserélni. karcok Idegen szennyezõ anyag a csapágyban. benyíródások észlelhetõk. gondosabb csapágykarbantartás. Idegen szennyezõ a kenõanyagban.és köpenyrész felületeti tükörfényesek. külsõ erõszakos behatások nyomai a csapágyakon. Karcolások idegen. Berágódási nyomok Kontaktkorrózió legfinomabb szemcséjû idegen anyagok miatt. a csapágyat szigetelni kell. illetve csapágyat cserélni. kémiai anyagok elleni fokozott védelelm. érdeasségi nyomok. hullámzó megterhelések. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz . Nem kielégítõ illesztési túlfedés. a csapágy elõfeszítését beállítani. A kenési módozatot és a kenõanyagot felülvizsgálni. kezelés. kéztõl izzadásszennyezõdés Nagyob átfedésû illesztést választani. Bemályedés. víz. hullámosodás a csapágy futópályáján. álló helyzetben fellépõ lengések. Kopási jelenségek Elektromos áram jut a csapágyhoz Benyomódások. túl nagy terhelés. csúszóelmozdulás Furat. nem központosan futó részek erõszakos összeépítése. görgõtágulás. illetve az alakhúség megváltozása. az ülékek pontosságának ellenõrzése. megtisztítani. minden géprészt alaposan átvizsgálni. leverõdések a beépítés során. Áramvezetõ áthidalás szükséges. Szakszerûtlen karbantartás.