Tartalomjegyzék

1. Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi, felosztása
1.1 Gördülõccsapágy szerkezetek 1.2 Gördülõcsapágyak felosztása 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3.1 A gördülõcsapágyak elõnyei 1.3.2 Golyós és görgõscsapágyak 1.3.3 Radiális és axiális csapágyak 1.3.4 Standard és különleges csapágyak

2. Csapágykiválasztás
2.1 Üzemi feltételek, környezeti behatások 2.2 Jellemzõ követelmények 2.3 A csapágyak fajtájának kiválasztása 2.4 Csapágyelrendezés meghatározása 2.5 A csapágy méretének kiválasztása 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása 2.7 A csapágyak kezelése

3. Fõ méretek és csapágyjelölések
3.1 Fõ méretek 3.2 Csapágyjelölések

4. Gördülõcsapágyak tûrései 5. Teherbírási képesség, élettartam
5.1 Élettartam

5.2 Névleges élettartam és dinamikus terhelhetõségi értékek 5.3 Alkalmazási lehetõségek, szükséges élettrartam 5.4 Módosított névleges élettartam az ISO szerint 5.4.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 5.4.2 Anyagtényezõ a2 5.4.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 5.5 Statikus terhelhetõségi értékek 5.6 Megengedett ekvivalens statikus terhelés

6. A csapágyterhelés számítása
6.1 Terhelés a tengelyen mérve 6.1.1 A fogaskerekek fogainak terhelései 6.1.2 Lánc- és szíjhajtások erõhatásai 6.1.3 Terhelési tényezo 6.2 Csapágyterhelés 6.3 Közepes terhelés 6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés 6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések 6.4.3 Ferdehatásvonalú golyóscsapágyak és görgõscsapágyak csapágyterheléseinek megállapítása

7. Illesztések
7.1 A csapágy rögzítése 7.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 7.3 Az illesztések kiválasztása 7.4 Illesztési ajánlások

8. Csapágyhézag, csapágyak elõfeszítése
8.1 Csapágyhézag

8.2 A csapágyhézag megválasztása 8.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához 8.4 Csapágyelõfeszítés 8.4.1 A csapágyak elõfeszítésének okai 8.4.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái 8.4.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége

9. Határfordulatszámok 10. Súrlódás és melegedés
10.1 Súrlódás 10.2 Hõfejlõdés, melegedés

11. A kenés
11.1 Gördülõcsapágyak kenése 11.2 Zsírkenés 11.2.1 Zsírok és tulajdonságaik 11.2.2 Alapolajok 11.2.3 Sûrítõanyagok 11.2.4 Adalékanyagok 11.2.5 Állag, sûrûség 11.2.6 Kenõzsírok keverhetõsége 11.2.7 Kenõanyag mennyisége 11.2.8 Utánzsírzás 11.3 Olajkenés 11.3.1 11.3.2 Kenõolajok 11.3.3 A kenõolaj mennyisége 11.3.4 Olajcsere

12. Tömítések
12.1 Nem érintkezõ tömítések 12.2 Érintkezõ tömítések

13. Gördülõcsapágyak anyagai
13.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez 13.2 A csapágykosár anyagai

14. Tengelyek és házak elrendezése
14.1 Csapágyak rögzítése 14.2 Éltávolság és vállmagasság 14.3 A tengelyek- és a házülékek pontossága

15. Csapágyak kezelése
15.1 Csapágyak tárolása 15.2 Csapágyak beépítése 15.2.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez 15.2.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése 15.2.3 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak beépítése 15.2.4 A külsõ gyûrûk illesztése 15.3 Csapágyak beállítása 15.4 Próbafutás 15.5 A csapágyak kiszerelése 15.5.1 Hengeres furattal rendelkezõ gördülõcsapágyak kiszerelése 15.5.2 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak kiszerelése

16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések

.

1.1tõl 1. 3. tû. lehetõvé téve ezzel a gördülõtestek zavartalan legördülését.2 A gördülõcsapágyak felosztása A gördülõcsapágyakat két fõ csoportra oszthatjuk fel: golyóscsapágyakra és görgõscsapágyakra. fogkoszorúkhoz alkalmazott támcsapágyak. tû-. golyósmenets hajtásokhoz. Szétszerelhetõ és nem szétszerelhetõ csapágyak. stb. vagy fix kivitelû. A csapágyra ható erõket a gördülõtestek a csapágygyûrûkön keresztül veszik át a kapcsolási zónán keresztül a futópályaív és a gördõlõtestek között.kúp. többsoros gördülõcsapágyakról.1 A gördülõcsapágy szerkezete A gördülõcsapágyak általában külsõ és belsõ gyûrûkbõl. vagy külsõ gyûrûje lehúzható. vasúti jármûvekhez alkalmazott (RCT) csapágyak. azokat a teljes keresztmetszetre felosztva. Fentieken kívül léteznek speciális célokra kialakított csapágyak. míg a görgõk esetében "vonalmenti érintkezés" történik. ferde hatásvonalú és axiális csapágyakra oszthatjuk fel. 2. a gördülõtestekbõl (golyók vagy görgõk). A gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi.A kosarak a gördülõtesteket egyenlõ távolságban összetartják és megakadályozzák. és hordósított görgõsxsapgyakra. További felosztási lehetõségek például: 1. A futópálya kialakítása szempontjából a golyóscsapágyakat mélyhornyú. kúp-. úgy mint golyók és görgõk. melyeknek belsõ. (Lásd 1.és hordósított görgõkre.Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet 1. A gördülõcsapágyakat a fõ terhelési irányoknak megfelelõen továbbá még feloszthatjuk radiális és axiális csapágyakra. felosztása 1. beszélhetünk egysoros. A görgõscsapágyakat a gördülõtestek alakjának függvényében feloszhatjuk hengeres. A görgõket fel lehet továbbá osztani hengeres. és a kosárból állnak. A kosár külsõ terhelésnek nincs kitéve. Axilis csapágyak.8 ábrák) A gördülõtestek két csoportra oszthatók. A golyókhoz külsõ és belsõ gyûrûs futófelületek tartoznak "egyetlen ponton" történõ érintkezéssel. lineáris egyenes megvezetésekhez . A gördülõcsapágyakat úgy tervezik meg. hogy ezek a csapágyból kiessenek. A gördülõtesteket A Kosár tartja a külsõ és a belsõ gyûrûkhöz és egymáshoz képest egyenletes helyzetben. Ezek lehetnek egyirányból és mindkét irányból trhelhetõ kivitelek. A gördülõtestek sorainak száma szerinti felosztás. hogy azokban a gördülõtestek pályájukon is és saját tengelyük körül is forgómozgást végezzenek. mint például tengelycsapágyak.

. (loneáris csapágyak. stb.alkalmazott görgõscsapágyak. lineáris görgõs csapágyak).

1. 1. A legtöbb gördülõcsapágy radiális és axiális terhelések felvételére egyaránt alkalmas. gépeknél ésszerû a nem szabványos. melyeket világméretben szabványosítottak.3. amelyeknél a kapcsolódási szög nagyobb mint 45°. A 45°-nál kisebb kapcsolódási szöggel rendelkezõ csapágyak radiálisan erõsebben terhelhetõek mint axiális irányban.3 Radiális és axiális csapágyak A legtöbb csapágyfejta radiális és axiális terhelések felvételére is alkalmas. A görgõscsapágyak ezzel szemben nagyobb mértékben terhelhetõek. melyek különféle berendezésekbe integrálódtak. 4. ill. 2. A gördülõcsapágyak konstrukciói.2 Golyós és görgõscsapágyak A golyóscsapágyak görgõscsapágyakkal való összehasonlítása során és azonos méreteket véve alapul általában alacsonyabb súrlódási nyomatékot és magasabb futáspontosságot garantálnak. azok azonos tulajdonságokat mutatnak a tisztán radiális és axiális csapágyakkal. speciálisan a felhasználási célra tervezett különleges csapágyak alkalmazása. 1. elõállításra kerülnek olyan olyan csapágyak. magasabb axiális irányú terhelhetõség lehetséges a radiális értékhez viszonyítva. A gördülõcsapágyakat alkamazni lehet magas és alacsony hõmérsékleteken is. alacsony súrlódási nyomatékokkal. Bizonyos konkrét feladatra kialakított aggregátoknál. 5. csekély mértékû lengésveszéllyel. Léteznek. hosszabb élettartamot garantálnak még igen nagy erõhatások fellépte esetén is. Azon csapágyak esetében. Ezen kívül speciális csapágyakat is gyártanak.3. Nemzetközileg szabványosítottak. ha egységbe kombinálják. Az axiális és radiális csapágyakat.1. Elõfeszítéssel a csapágymerevség megnöveletõ. vagy géprészekkel bizonyos egységeket képeznek. tûrésbesorolása és speciális jellemzõi a "Fõ méretek és csapágyjelölések" fejezetben megtalálhatóak. emiatt ezeket axiális csapágyaknak is nevezzük. valamint komoly lökésszerû terhelések felvételére is képesek. kiemelten gazdaságosan használhatóak fel a gyakorlatban. Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet . 6.4 Standard és különleges csapágyak Azon csapágyfajták. Ezért ezeket a csapágyakat radiális csapágyaknak is szoktuk nevezni. mindenhol beszerezhetõek. Indulási súrlódási nyomaték alacsony és csak kis mértében magasabb mint a dinamikus súrlódási nyomaték. csereszabatosak.3. Könnyen kenhetõek lés csak csekéj mennyiségû kenõanyagot igényelnek.3.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1. 3. Ebbõl kifolyólag a golyóscsapágyak kiemelten széles alkalmazási területei a magas fordulatszámot igénylõ és magas futáspontosságú helyek.1 A gördülõcsapágyak elõnyei A gördülõcsapágyak a csúszócsapágyakkal szemben az alábbi elõnyökkel rendelkeznek: 1.

A kiválasztási folyamat. mint általános irányvonal a következõ lépcsõs elõrehaladással általában kivitelezhetõ az optimális csapágy kiválasztása. valamint az üzemi feltételektõl függ. A 2. irány) A csapágy fordulatszáma Rezgések és lökésszerû terhelések Csapágyhõmérséklet (környezeti és súrlódási hõ) Környezeti viszonyok (korrózió. A megfelelõ csapágy kiválasztásához az alábbi adatok elengedhetetlenek: 1. géprésznél az elvárásainknak. 2. Jellemzõ követelmények A csapágy fõ méretei Élettartam elvárások Futási pontosság Határfordulatszámok Merevség Rezgés/zajszint Súrlódási nyomatékok Belsõ gyûrû ferde állíthatósága a külsõ gyûrûhöz képest Be és kiszerelési lehetõségek => => Ugrás a fejezethez => => => => => .és beépítés) Csapágyterhelések. hogy egy adott alkalmazás során a csapágy optimális kiválasztása megtörténhessen. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik.) 2. 2. (ki. stb.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 2. berendezés. típusait állítják elõ nagy méretválasztékban. 4.1 táblázat például általánosan figyelembeveendõ követelményeket sorol fel. A csapágy megválasztása során fontos. a speciális követelményeknek a leginkább megfelel. por.1 Üzemi feltételek és környezeti behatások Ahhoz. 5. kenés. a gép. az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthetõ az adott feltételek figyelembevétele mellett különbözõ szempontoknak megfelelõ analizáció útján. 7. (nagyság. A szóban forgó gép. víz. felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelõtt tartása A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása 2. A csapágy üzemi feltételeinek. 3. 5. amelyik az elõzetes számítások szerint az adott gép.2 Jellemzõ követelmények A csapágy teljesítményével és funkciójával szemben támasztott követelmény a csapágy elhelyezkedésétõl. 6. annak üzemének és környezeti viszonyainak pontos és széleskörû ismerete elengedhetetlenül szükséges. 1. 4. Csapágykiválasztás Ma már a gördülõcsapágyak széles skáláját. berendezés konstrukciója és A csapágyelrendezés. 6. 3. hogy az a típus kerüljön kiválasztásra.

Jellemzõ követelmények Pontosság (méret és futáspontosság) Csapágyhézag és elõfeszítés Anyagok és hõkezelés Kosárkonstrukció és a kosár anyagai 2. amelyek mindkét oldalról képesek axiális erõhatásokat felvenni. hogy nem szabványosított kivitelt kell kiválasztani.5 A csapágy méreteinek kiválasztása E feladat végrehajtására általában az üzemi terhelés mértékének és a megkövetelt élettartam.7 Csapágyak kezelése Ahhoz. hogy a követelményeknek meg tudjuk felelni a csapágyak kezelése során bizonyos elõre meghatározott . Annak érdekében.1 táblázat jellemzõ követelmények 2. => 2.4 A csapágy elrendezésének meghatározása A forgó tengelyek megvezetésére általában két csapágyat alkalmazunk annak érdekében. A laza elrendezésû csapágy elõfeszültségek. A fix elrendezésû csapágy végzi az axiális és radiális erõk felvételét. befeszülések elleni védelmet biztosít. 2. Döntéseinkhez segítséget nyújtanak a 2. vagy a futópályáik kiegyenlítõképességének kapcsán (például hengergörgõs csapágyaknál). (például ferdehatásvonalú golyóscsapágyak) Ezt a csapágyelrendezési módozatot a gyakorlatban leginkább a viszonylag rövidnek mondható tengelyeknél alkalmazzák. A 2.4 táblázat Csapágykivitel Ugrás a fejezethez => => => => 2.3 A csapágy fajtájának kiválasztása A csapágyakkal szemben támasztott speciális követelményekhez. vagy a házra elhelyezkedõ tolóülékekkel (mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) az említett elmozdulásokat ki tudják egyenlíteni. Fix elrendezési célokra általában azok a csapágyak felelnek meg a legjobban. 2. Egy bizonyos mértékig a külsõ gyûrû laza alkalmazásával a csapágyülékek megmunkálási pontatlanságaiból adódó hibák kiküszöbölhetõvé válnak. A lazán szerelt csapágyak a tengelyek a házoz képest hosszirányú alakváltozásainak felvételére képesek. azok ily módon kiegyenlítõdnek.2 táblázatban szereplõ a csapágyak alkalmazásával szemben támasztott általános felhasználásra vonatkozó fõbb jellemzõk.4 táblázatban találhatóak adatok a nem szabványos kivitelû csapágyak kiválsztásához.Raktározhatóság és gazdaságosság 2. Az úgynevezett ellenirányú megvezetéseknél az egyes csapágyak által történõ axiális tengelymegvezetés minden esetben ellenirányból kerül megvalósulásra. elõfordul. a tengelyt axiális irányban a házhoz képest megtámasztja. ilyen követelményeknek is megfelelhessenek. és a csapággyal szemben támasztott követelményeknek az adott csapágyfajták tulajdonságaival történõ összehasonlítása során juthatunk el. hogy a tengelyt az álló házhoz képest axiális és radiális erõk átvételére alkalmassá tegyük. hogy egyedi és speciális esetekben is a megfelelõ csapágyak kerülhessenek alkalmazásra. megakadályozza például a ház és a tengely hõtágulási különbségébõl esetlegesen adódó befeszüléseket. melyek az adott felhasználási területbõl adódnak. alkalmazzuk. Az egyik csapágyat fix míg a másik oldalon elhelyezkedõ csapágyat laza elrendezés szerint alakítjuk ki.6 A csapágy kivitelének meghatározása A leggyakrabban széles körben alkalmazott gördülõcsapágyak meghatározott jellemzõi ma már világszerte szabványosítva vannak. valamint a terhelhetõségi szám figyelembevételével kerülhet sor.3 táblázatban példák találhatóak erre az elrendezésre. vagy az úgynevezett tengelyen. A 2.

megfelelõen értékelni kell az egyes kritériumokat és azok jelentõségét. így például azok beépítéséhez a megfelelõ segédszerszámok kiválasztása. azok prioritási jellemzõinek figyelembevételével.2 táblázat Csapágyak fajtái és fõbb jellemzõik . szívesen együttmûködik velük szaktanácsok adásában. Az NTN cég évtizedes tapasztalatai alapján ezeken a területeken és feladatok esetében készséges segítséget nyújt a felhasználóknak. értékeléséhez elõre megfelelõ döntések meghozatala válik szükségessé. A kiválasztás során nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelõ pontossággal és részletességel a szükséges adatok. Jellemzõ követelmények Beépítési tanácsok Kenés és kenõanyagok Tömítések Tengely és házszerkezetek 2.irányvonalak szemelõtt tartása szükséges.5 táblázat A csapágyak kezelése Ugrás a fejezethez => => => => 2. hogy segítségükkel már jó alapokkal rendelkezzünk a csapágy sikeres kiválasztásához. Ezért a probléma felbecsüléséhez. A lehetõ legtöbb tapasztalat és a megkívánt adatok kielégítõ pontossággal való ismerete szükséges ahhoz.

3 táblázat (1) Csapágyelrendezés (fix és laza csapágyak) .2.

2.3 táblázat (2) Csapágyelrendezés (ellenirányú megvezetés) 2.3 táblázat (3) Csapágyelrendezés (függõleges tengelyek) Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

0 10 20 35 110 200 500 2500 0.6-tól 2500 mm-ig. Itt általában a csapágyak belsõ részeinek szerkezeti kialakításai nem kerültek meghatározásra. .1 táblázat Szabványosított furatátmérõk . 12. A szabványosított fõ méreteket.5 3. 1. és 4 ( 7 a legkisebb és a 4 a legnagyobb átmérõsor). 30.0 3...5 mm-enként - 20. 530. Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették..1 Fõ méretek A gördülõcsapágyak fõ méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet... 220. Gördülõcsapágyak Szabványosított furatátmérõi d. éltávolságok. 2500 5 mm-enként 10 mm-enként 20 mm-enként Szabványsor R40 3. Ennek köszönhetõen ma már világméretekben a gördülõcsapágyak csereszabatosak. szélesség..4.1. magasság. 120.0 3. 22..9. Radiális csapágyaknál (kivéve a kúpgörgõs csapágyakat) minden egyes a szabványba felvett furathoz (d) nyolc fõ külsõ átmérõ (D) lett hozzárendelve.. furatok. 480 500. . 25.. 9 10. Fõ méretek és csapágyjelölések 3. 105 110.5 mm-enként 0. metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyakra az ISO 335-ben... külsõ átmérõk.1 -tõl a 3.0 10 20 35 110 200 500 1. 32 Szabványsor R20 35.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 3.3 ábrák tartalmazzák.. (mm) furatátmérõk (mm) felett -tól.1 táblázat tartalmazza a már szabványosításra került 90 furatméretet. az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva. (d) 0.6 1.. 2.5.. 15. -ig 1... stb. 17 Szabvány 0. 40. a (ISO) rögzíti.8. a 3.2.. . Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616. illetve a DIN-ISO 355 Németországban. elõállításuk gazdaságos. A méretsorban valamennyi szabványos csapágyfajta ISO szerint került rögzítésre. Ezek a felsorolt átmérõsorok adják meg az egyes értékeket növekvõ külsõ átmérõk sorrendben (7. 190 200.. 28. A mérettervek kúpgörgõs csapágyak kivételével az ISO 15-ben. A metrikus kivitelû gördülõcsapágyakhoz a 3. 0.

C.. (2. A 3. G a legnagyobb külsõ átmérõ.5.2).4.2. A szélesség (T) négy szélességi sorral (B.Minden átmérõsoron belül található 8 növekvõ sorrendben kialakított szélességre vonatkozó sor (B): 8. A legkisebb szöget a 2 és a legnagyobbat a 7-es határozza meg.2..D.3..6.. 0.4.6 ábra ezeknek az összefüggéseit szemlélteti.4).6. (Például 2 FB) A 3. (7.G) különböztethetünk meg. B a legkisebb.9. ahol E utal a legnagyobb méretre.S. A kúpgörgõs csapágyak esetében a külsõ átmérõ (D) és a furatátmérõ (d) között összefüggés függvényében hat átmérõsor (B.7) növekvõ sorrendben. átmérõsor. szögsor 6 számmal került definiálásra.1. Az átmérõsorok összefoglalása a hozzájuk tartozó szélességi méretsorokkal közösen adja ki a méretsorokat.1. (8 a legkeskenyebbb és a 6 a legszélesebb szélességi sor). . Az érintkezési szög (α).. E. valamint a szélességi sor együttesen adják meg a kúpgörgõs csapágyak teljes méretsorát.3.7 ábra az összefüggéseket szemlélteti.F.5 ábra összefüggést mutat be a szélesség-. (0.. A szögsor.E) növekvõ sorrendben került rögzítésre. átmérõ és a méretsorok között. A 3.1.D.3.. A magassági sorok (H) négy növekvõ sorrendben lévõ lépcsõt rögzítenek.5. Axiális csapágyak esetében a belsõ furat átmérõje és a külsõ átmérõ viszonyának arányában (d/D) õt átmérõ értéksor különböztethetõ meg..

stb. pontossága. 0. a furatot jellemzõ számról.5.2 Csapágymegjelölések A csapágyszám alapján megállapítható a csapágy fajtája és méretei. Ellentétes oldalról nézve pedig megállapítható. 0. A 3.0. belsõ szerkezete.4. 123. DIN 620 6-os fejezetben és a JIS japán szabvány B 1512-ben lettek rögzítve. 2. Ismertetõ jelek és jelentéseik Elõjel Különleges kivitel Csapágy fajta Szélességi vagy Csapágy Méretsor magassági sor Átmérõsor Furat ismertetõjel Kapcsolódási szög Megváltoztatott belsõszerkezet Kosár kivitele Fedõ. 0.3 táblzat Elõjelek Bázis ismertetõjel DF+10 C3 P5 .15. Erre a célra 22 méret került a szabványba.1 mm-tõl 19 mm-ig (0. 2. 19. Ezek a csapágy pontossági osztályáról a csapágyhézag mértékérõl. valamint egy meghatározott érintkezési szög jelébõl tevõdik össze. a 3. A kiegészítõ jeleket elõ.6 táblázatok ezen jelek értelmezésére szolgálnak.05. 6. illetve axiális csapágyhézag Pontossági besorolási osztály Kenõanyag megjelölése 3.0. 5. A bázisjel általános felvilágosításokkal szolgál. egyéb különleges csapágyjellemzõkrõl adnak további felvilágosításokat.Az éltávolságok (r) az ISO 582-1979.1.0.7 táblázatokban találhatóak meg. A 3. 0. például a csapágy fajtájáról fõbb méreteirõl.2. 0. (rsmin: a még megengedett éltávolság) .3.2 táblázat Csapágymegjelölések Jelek TS2 7 TKTSMFH3 05 B NTMEC4TETL1 Jelentés Csapágy a legmagasabb fordulatokhoz Hõstabilizált kivitelek megas hõmérsékletekhez Felületbevont csapágy Csapágy rozsdamentes acélból Csapágy melegtûrõ anyagból Csapágy speciális anyagból Csapágy különlegesen magas élettartammal Csapágy poliamid gyûrûvel NTN-4-top kúpgörgõs csapágy NTN ET-kúpgörgõs csapágy 3.3 és a 3. Úgy mint bázis ismertetõjelek. szélességek vagy magasságok ) a nem szabványosított csapágyak is folyamatosan gyártásra kerülnek.és utójelekre lehet felosztani.illetve a tömítõtárcsa kivitele Gyûrûk kivitelei Utójel Páros elrendezések Radiális.0. pontossági besorolása. 15. hogy nem minden szabványos csapágyat gyártanak folyamatosan. 3. A Csapágymegjelölés kulcsszámok és betûk sorozatának összerendelésébõl adódik három fõ csoportra lehet ezeket felosztani.5. Fentiek a 3. 1.2 táblázatból ezeknek a jelentése kiolvasható. 3. 1.5 és a 3. 7.0. stb. 0.5.08. 1. 4. valamint elõzetes és utólagos jelek.0. 9.6.0. és a csapágysor számáról.5.0) A fentiekben bemutatott méretsor ellenére ( furatátmérõk. átmérõk.1. 0.1. 2.

5 2.Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 67 68 69 62 63 78 79 70 72 73 12 13 22 23 NU10 NU2 NU22 NU3 NU23 NU4 N10 N2 N3 N4 NF2 NF3 NA48 NA49 NA59 NA NF N NU 1 1 2 2 7 6 (1) (1) (1) (0) (0) (1) (1) (1) (0) (0) (0) (0) (2) (2) 1 (0) 2 (0) 2 (1) 1 (0) (0) (0) (0) (0) 4 4 5 7 8 9 2 3 8 9 0 2 3 2 3 2 3 0 2 2 3 3 8 0 2 3 4 2 3 8 9 9 Csapágy fajtája Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 329X 2 2 0 3 2 0 0 1 2 3 3 4 3 2 4 2 3 0 2 9 0 2 2 3 3 3 3 9 0 0 1 1 2 2 3 3 1 5 1 2 3 4 2 5 2 3 4 1 8 1 9 1 2 3 2 2 9 3 4 Csapágy fajtája Egysoros mélyhornyú golyóscsapágy 320X 302 322 303 303D Kúpgörgõs csapágy Egysoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy 313X 323 239 230 240 Beálló golyóscsapágy 231 241 222 232 213 223 511 512 Beálló görgõs csapágy Hengergörgõs csapágy 513 514 522 523 524 811 812 893 Egysorú axiális mélyhornyú golyóscsapágy Kétsoros axiális mélyhornyú golyóscsapágy Axiális hengergörgõs csapágy Axiális beálló hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy 292 523 524 3.6 /1.6 1.5 0.5 Megjegyzések (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt .4 táblázat Bázismegjelölések Furat ismertetõ jele Furat átmérõje d mm-ben /0.5 /2.

24°-ig 24° felett.1 : 9 00 01 02 03 /22 /28 /32 04 05 06 : 88 92 96 /500 /530 /560 : /2360 /2500 1 : 9 10 12 15 17 22 28 32 20 25 30 : 440 460 480 500 530 560 : 2360 2500 3. 17°-ig 17° felett. 32°-ig 3. táblázat Ismertetõ jelek furatokhoz Furatátmérõ mm-ben külön megjelölés nincs (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Furatmegjelölés ötszöröse a furat átmérõjét adja mm-be (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Megjelölés Érintkezési szög A1/ B C B1/ C D Standandard 30° Csapágyfajta Standandard 40° Ferdehatásvonalú csapágyak Standandard 15° 10° felett.6 táblázat Érintkezési szög Kúpgörgõs csapágyak Jelek U Belsõ szerkezet R ST HT L1 Jelentések Nemzetközileg cserélhetõ kúpgörgõs csapágy Nemzetközileg nem csereszabatos kúpgörgõs csapágyak kúpgörgõs csapágy alacsony súrlódási nyomatékkal Hengergörgõs csapágy magas axiális terhelésekhez Réz masszív kosár .

ill. külsõ gyûrûs kivitel N NR D DB DF DT Páros elrendezés D2 G +α C2 C3 C4 Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrû nélkül Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrûvel Olajfuratokkal ellátott csapágy O-elrendezés X-elrendezés Tandem-elrendezés Csapágypárosítással Univerzális-elrendezés X-.) Radiális hézag a normálnál kisebb Radiális hézag a normálnál nagyobb Radiális hézag nagyobb mint C3 CM Elhatárolt radiális hézag elektromotorok csapágyaihoz Csapágyrés. vagy tandem-elrendezésekben lehetséges Közbetétgyûrû (α=közbetégyûrû névleges mérete mm-ben. . elõfeszítés NA Nem csereszabatos csapágyrészek /GL Csekély elõfeszítés /GN Normál elõfeszítés /GM Közepes elõfeszítés /GH Magas elõfeszítés P6 Pontossági osztály (JIS) P6X Pontossági osztály kúpgörgõs csapágyak (JIS) P5 P4 Pontossági osztályok P2 >2 >3 >0 00 /2A Pontossági osztály 5 (JIS) Pontossági osztály 4 (JIS) Pontossági osztály 2 (JIS) Pontossági osztály 2 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 3 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 0 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 00 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Shell Alvania Nr. 1:12 kúp K30 Kúpos belsõgyûrû furat. O-.F1 G1 Kosarak G2 J T1 T2 Acél masszív kosár Egyrészes réz masszív kosár hengergörgõs csapágyakhoz Csavarkosár kúpgörgõs csapágyakhoz Acéllemez kosár Mûanyag kosár Mûanyag kosár LLB Nem érintkezõ tömítõtárcsa Tömítõ illetve fedõtárcsa LLU Érintkezõ tömítõtárcsa ZZ Fedõtárcsa ZZA Kiszerelhetõ fedõtárcsa K Kúpos belsõgyûrû furat.2. 1:30 kúp Belsõ ill.

7 táblázat Utójelek Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .Kenés /5C Chevron SRI-2 /3E /5K ESSO-Beacon 325 MULTEMP SRL 3.

a gyûrûk síkbanfutására (oldalirányú ütés). éltávolságok. A 4. 12.1 ANSI B 319 AFBMA Std. 19 ANSI/AFBMA Std.2 4 Osztály Anti-Friction Bearing Manufacturers (AFBMA) - 3P Osztály Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak metrikus kivitel Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak hüvelyk-kivitel - 3P Osztály 4. Itt határozták meg például a furatpontosság. stb. 4 és 2. A 4. azzal. teljes szélesség.1 ANSI/AFBMA Std. Gördülõcsapágyak tûrései A méret és körkörösségi tûrések az ISO.csapágyak Normál és 6 Osztály 6 X osztály Normál osztály 4 osztály 6 Osztály - 00 Osztály Kúpgörgõs csapágyak Mûszerekhez pontossági csapágyak Minden csapágyfajta DIN 620 ANSI/AFBMA Std. 4 és 2-vel emelkednek.1 táblázat Különféle nemzetközi szabványok összehasonlítása . Ezek a tûrések különféle tûrési osztályokban kerültek besorolásra. Az ISO tûrésosztályok 0-val indulnak ( standard pontossági osztály ). 5. K Osztály 19. úgy mint a furatok. 201/ PO ABEC-1 RBEC-1 P6 ABEC-3 RBEC-3 N Osztály 2 Osztály P5 ABEC-5 RBEC-5 C Osztály 3 Osztály 5P és 5 T Osztályok 5P és 5 T Osztályok P4 P2 ABEC-7 B Osztály 0 Osztály 7P és 7 T Osztályok 7P és 7 T Osztályok ABEC-9 A Osztály 00 Osztály Radiális csapágyak Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak Hüvelyk-kivitelû kúpgörgõs csapágyak USA Nemzeti Szabvány Itézet (ANSI) ANSI/AFBMA Std. Szabvány Japán Ipari Szabvány standard JIS B 1514 ISO 492 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ISO 199 ISO 578 ISO 1224 Német Szabványosítási Intézet Osztály 0 és 6x 6 Osztály Tûrési osztály 5 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 3 Osztály 5A Osztály 4 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 0 Osztály 4A Osztály 2 Osztály 2 Osztály Csapágy fajtája Minden fajta Radiális csapágyak Axiális mélyhornyú golyós. hogy mely csapágyfajták milyen tûrési besorolási osztály szerint kerülnek gyártásra. 6. a fõ méretek. 12.2 táblázatból látható. az oldalfelületek síkban futása a futási pályára véve ( axiális ütés) és az axiális csapágy tárcsavastagságának szórása (axiális ütés) a beépítésnél betartandók. szélesség. DIN és a JIS szabványokban kerültek rögzítésre. a köpenyvonal ingadozás a hivatkozási oldalra véve (oldalütés). A belsõ és a külsõ gyûrükre vonatkozó körkörösségi pontosság értékei radiális ütésre (körkörösség). és külsõ átmérõértékeket. melyek a házba és a tengelyre történõ beszerelésnél elengedhetetlenül szükségesek. kúp. értékeit. vagy JIS B 1514 (tûrések görgõscsapágyak részére). például ISO 0.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 4.1 táblázatban különféle tûrési osztályokat hasonlítunk kössze a JIS B 1514 japán szabvánnyal. hogy a csapágyak pontossági értékei a 6. 5.

Ezeknek a jeleknek és szimbólumoknak a leírásánál egyes esetekben rövidítéseket alkalmazunk. ( kúpgörgõs csapágyak esetében a belsõ gyûrû nagy homlokfelülete a furathoz viszonyítva) A közbetétgyûrû.2 Csapágyfajták és tûrési osztályok A csapágyak tûréseinek leírására a következõ rövid jeleket és szimbólumokat alkalmazzuk. illetve a kúpgörgõscsapágy külsõ gyûrûjének tényleges szélessége. A belsõ és külsõ gyûrûk peremtávolsága. 1. Méreteltérések ∆ds ∆dmp ∆d2mp ∆Ds ∆Dmp ∆Bs A furatok tényleges és névleges méreteltérései A névleges méret a közepes furatátmérõtõl való eltérése A névleges méret eltérése a közepes furatátmérõtõl (kétsoros mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) A külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A közepes külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A belsõ gyûrû szélessége és a névleges méret közötti eltérés (nagy közbetéttárcsa magasság) . Méretek d d2 D B C T T1 T2 r r1 r2 Furat névleges átmérõje Furat névleges átmérõje (kétfeléható axiális golyóscsapágy) A külsõ átmérõ névleges értéke A belsõ gyûrû névleges szélességi mérete (ill. vagy kis homlokfelület peremtávolsága a kúpgörgõs csapágyak külsõ gyûrûjének külsõ és belsõ gyûrûitõl számolva A kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûje homlokfelületeinek peremtávolságai 2. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kétoldalon hatásos axiális méyhornyú golyóscsapágyak névleges magassága a háztárcsa homlokfelületétõl az elõtéttárcsa homlokfelületéig. a közbetéttárcsa magassága) A külsõ gyûrû névleges szélessége (kúpgörgõs csapágyak kivételével radiális csapágyaknál ez a méret a végleges csapágyszélességnek felel meg Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége.4. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége.

Körkörösségre vonatkozó tûrések Kia Sia Sd Kea Sea SD Si Se A belsõ gyûrû körkörössége (radiális tûrés) Az oldalfelület síkfutása a belsõ gyûrû futópályájához viszonyítva (tengelyirányú ütés) A belsõ gyûrû síkban való futása (oldalütés) A külsõ gyûrû körkörössége (radiális ütés) A külsõ gyûrû körkörössége (axiális ütés) A köpenyvonal dõlésének méretszórása a viszonyítási oldalfelülethez képest (oldalütés) A tengelytárcsa tárcsavastagságának ingadozása (axiális ütés) A háztárcsa vastagsági méretének ingadozása Radiális csapágyak tûrései (kúpgörgõs csapágyak kivételével) . fedehatásvonalú golyóscsapágyaknál a belsõ és külsõ gyûrû kis homlokfelülete. vagy kúpgörgõs csapágyak esetén a nagy homlokfelülethez képest A közbetéttárcsa peremtávolságának legkisebb értéke kettõshatású axiális mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. Peremtávolságok és határérték méretek rsmin rsmax r1smin A peremtávolság legkisebb mérete a külsõ és belsõ gyûrûhöz vagy kúpgörgõs csapágyaknál a kis homlokfelülethez képest A peremtávolság legnagyobb mérete a belsõ és a külsõ gyûrûhöz képest.∆Cs ∆Ts ∆T1s ∆T2s A külsõ gyûrû szélességi méretének a névlegestõl való eltérése A kúpgörgõs csapágy teljes szélességi méretének a névleges mérettõl való eltérése Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága. Méretingadozások Vdp Vd2p Vdmp VDp VDmp VBs VCs A furatátmérõ ingadozása radiális síkban A furatátmérõ ingadozása radiális síkban (kettõs hatású mélyhornyú golyóscsapágyak) A közepes furatátmérõ ingadozása A külsõ átmérõ radiális síkban való ingadozása A közepes külsõ átmérõ méretingadozása A belsõ gyûrû szélességének méretingadozása A külsõ gyûrû szélességének méretingadozása 5. vagy kúpgörgõs csapágy belsõ gyûrûjének görgõs koszorúval együttes tényleges szélességének a névleges mérettõl való eltérése. ferdehatásvonalú golyóscsapágy belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete. kúpgörgõs csapágyaknál a külsõ gyûrû nagy homlokfelülete A kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy éltávolsága legnagyobb értéke. vagy ugyanennek a kúpgörgõs csapágy külsõ gyûrûjének szélességétõl való eltérése 3. Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete peremtávolságának legnagyobb értéke r1smax r2smin r2smax 4. valamint a kúpgörgös csapágyak külsõ gyûrûinek nagy homlokfelületei Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete premtávolságának legkisebb értéke. Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy közbetéttárcsa homlokfelületéhez képest a háztárcsa homlokfelület magasságának eltérése.

tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel.5 mm-tõl bennfoglaltatnak. melyeket a csapágyakkal összeépítenek. 2) Mélyhornyú és ferde hatásvonalú golyóscsapágyakhoz. 4. 8) A névleges külsõ átmérõk 2. 4. és 4. tûrésosztályban és valamennyi átmérõre a 2. 2. 7) Mélyhornyú és ferdehatásvonalú csapágyakra érvényes. 4. 6) Érvényes a feszítõgyûrû beépítését megelõzõen.3 táblázat (2) Külsõ gyûrûk Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak tûrései 1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.1) Az egyik oldalról mért furatátmérõ eltérése a névleges mérettõl ∆ds-tõl a 4 és 2 tûrésosztályoknál megegyezik a közepes furatátmérõk eltérésével a névleges mérettõl ∆dmp-tõl. 3. 4) 0. 3) Az egyes gyûrûk futópályáihoz. A ∆ds érvényes a 0.3 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 5) Értelemszerûen érvényes a ∆ds és a ∆dmp-re.6 mmm-tõl a névleges furatátmérõk beletartoznak. 1. tûrésosztályban.4 táblázat (1) Belsõ gyûrûk .

1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.4 táblázat (2) Belsõ gyûrûk . tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. 4.

4.5 táblázat (1) Belsõ gyûrû 4.5 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége a görgõskészlettel és külsõ gyûrûvel együtt .5 táblázat (2) Belsõ gyûrû 4.4 táblázat (3) A külsõ és belsõ gyûrûk teljes szélessége a görgõkoszorúval együtt Hüvelyk-rendszerû kúpgörgõs csapágyak tûrései 4.

5 táblázat (3) Belsõ és külsõ gyûrûk radiális körkörössége J-sorozat kúpgörgõs csapágyak tûrései (metrikus méretek) 4.6 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége görgõskoszorúval és külsõ gyûrûvel .6 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 4.6 táblázat (2) Külsõ gyûrûk 4.4.

a névleges élettartamot ( 90 %-a a megélési valószínûség tartamának) üzemóraszámokban fejezik ki. amelyek esetében a csapágyak speciális anyagokból. míg axiális csapágyak esetében tisztán axiális terhelést jelent. Az ebben a katalógusban megadott dinamikus teherbírási értékek az NTN standard gördülõcsapágyakra érvényesek. Olyan speciális teherbírási értékeket. mindkét esetben a terhelés centrikus. Gyakoribb meghibásodási okok azonban a kopás. ami annak iránya és nagyságrendje szerint változatlanul az egy millió forulat mértékû névleges élettartamot éri el. fordulatok számában kifejezve. Ez a felpikkelyesedés az anyag elfáradásának a következménye és elõbb-utóbb a csapágyak meghibásodásához vezet. A dördlülõcsapágyak élettartamát annak elfordulási számával jellemzik. Ezek az élettartam-eltérések a csapágyaknál a gördülõcsapágyak anyagainak eltérõ kifáradási értékeire vezethetõek vissza és statisztikailag az élettartam kiszámításánál kerülnek figyelembevételre.1 Élettartam A gördülõcsapágyak futópályái és a gördülõtestek. Azoknál a csapágyaknál. téves csapágymegválasztás. A meghibásodások ezen fajtáit. Ebbõl kifolyólag a névleges élettartamot a következõ módon lehet meghatározni: A névleges élettartam az az élettartam. melyek standard gyártási eljárással kerültek elõállításra. a tisztátlanság.2 A névleges élettartam. sérült tömítések.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 5. nyilvánvalóan azonos jellegû csapágy élettartam azonos üzemi feltételek mellett eltér egymástól. Radiális csapágyaknál ez a terhelés tisztán radiális. az NTN kívánságra külön igény esetén megadja. dinamikus alapterhelés Egy bizonyos mennyiségû. például tisztátlan kenés. hogy a csapágynál az anyag elfáradása következtében már felpikkelyesedés lépne fe. ami végül a felületek felpikkelyesedéséhez vezet. Teherbírási képesség és élettartam 5. melyek terhelés alatt futnak. stb.amit a csapágy az elsõ meghibásodások észlelését megelõzõen elérni képes anélkül. hogy a pikkelyesedés jelei a gördülõtesteken a futópálya felületein fellépnének. okozzák. melyek változatlan fordulatszámon futnak. egy állandóan változó terhelésnek vannak kitéve. szakszerûtlen kezelés a csapágy beépítése során. 5. azt kell biztosítsa. speciális eljárással lettek gyártva. Mivel ezeket a hibákat idõben elvégzett megfelelõ kezeléssel el lehet kerülni. amit egy nagyobb mennyiségû nyilvánvalóan megegyezõ csapágyfajta 90 %-a a megegyezõ üzemi feltételek mellett elérni vagy azt túllépni képes azt megelõzõen. A dinamikus terhelhetõségi érték meghatározza a csapágyterhelést. korrózió. . a kérdést külön tárgyaljuk.

.................1 ábra monogramjából vehetõ ki.........2........Ln: Az egység teljes névleges élettartama........ ..5) Az összefüggések a fordulatszám 1/perc és a fordulatszámtényezõ fn valamint a névleges élettartam L10h és az élettartamtényezõ fh között az 5...............n........ millió fordulatban kifejezve dinamikus teherbírási érték...1) képlettel fejezhetõ ki...................... akkor az (5...........5) képletben megadottak szerint is............ .7) képlettel lehet számolni........(5................ N (Cr radiál...7) .(5.........2) ......................(5... N (Pr radiális és Pa axiális csapágyakra) Változatlan fordulatszám esetén az élettartamot üzemórákban is ki lehet fejezni az (5.................6) e=10/9 golyóscsapágyaknál e=10/9 golyóscsapágyaknál L: L1....................................2) képlettel....................... Ca axiális csapágyakra) ekvivalens dinamikus csapágyterhelés............................................... ......(5..........................3) .......(5.2) képletet ki lehet fejezni az (5. óra Ha a terhelések egyenlõ idõközökben történnek meg..(5... L2........1) p=3 golyóscsapágyakra p=10/3 görgõsscsapágyakra L10: C: P: Névleges élettartam..4) L10h: fh: fh: névleges élettartam üzemórában élettartam-tényezõ fordulatszám-tényezõ n: fordulatszám 1/perc Az (5............... a számításokat az ( 5.(5.. Az egység teljes élettartamánál figyelembe lehet venni......... .6) formula szerint végezhetjük el..... berendezésben több csapágy mint komplett egység mûködik..................... Ha egy gépben......................Az összefüggés a névleges élettartam és a dinamikus alapterhelés és a terhelés között az (5................... ............................ óra az egyes csapágyak névleges élettartama 1... hogy az ezt megelõzõ idõben agyagkifáradás miatt egyetlen egy csapágy sem hibásodhat meg......... .........................

0 5. nyomdagépek Sínjármûvek tengelycsapágyai. a karbantartások idõintervallumaitól. ventillátorok.0~4. aknaberendezések Vízellátási berendezések. pályamotorok. ipari nem mindíg Szállítójármûvek. melyeket csak rövid idõre. centrifugák Gépek melyek állandóan napi 8 órán felül üzemelnek Gépek. klimaberendezések. üzemelnek. melyek megállás nélkül 24 órás üzemben mûködnek . erõmûvi berendezések 5.3 Felhasználási példák és az igényelt élettartam A csapágyak kiválsztása során szükséges az igényelt élettartamoknak az üzemi körülményekkel történõ összehasonlítása. klimaberendezések.1 táblázat Élettartam-tényezõk különféle felhasználási esetekre Ritkán. szállítógépek. építõRakodódaruk gépek. serleges egy alka-lommal jármûvek szállítómûvek hosszabb ideig Hengermûvek. szivattyúk Mozdonyok tengelycsapágyai. liftek. de egy. emelõgépek Nagyméretû hajtások gumi és mûanyak kalanderek. Papírgépek.0~3.0~ Elektromos Új mezõgazdasági kéziszerszámok.1 táblázatban általános utalásokat találhatunk ezekre az összefüggésekre. A csapágyak nagyságának meghatározásánál az elfáradási élettartam mellett a tengely és a ház szilárdsága és merevsége feltétlenül szem elõtt tartandó.0 3.0~5.Φj: Lj: az egyes terhelések frekvenciacsökkenése az egyes terhelések melletti élettartam 5. Az 5. sugárhajtómûvek prések lentkerekei. kompresszorok. nagyméretû elektromotorok.kétkerekû lengõsziták.0 4. az üzembiztonsággal szemben támasztott követelményektõl és a megbízhatóságtól függ. melyek Forgó orsók.0 Gépek. de nagy bizOrvosi és mérõtonsággal használt mûszerek gépek Gépek. A szükséges élettartam a gép fajtájától. felvonó berendezések. motorok. gépek és új irodaháztartási gépek gépek Új motorok. vagy csak idõszakosan használnak Élettartam-tényezõ fh és alkalmazási esetek 2. bányapumpák. Üzemi tényezõk ~2.

Csapágyaknál.. az értékét 1-nél nagyobbra lehet választani. A 120 foknál magasabb hõmérsékleti körülmények között mûködõ csapágyak esetében azokat melegstabilizált alapanyagból készítik.4.2 Anyagtényezõ a2 A csapágytáblázatokban szereplõ dinamikus teherbírási értékeke az NTN állandó fáradozásainak eredményeire alapozottak.. Amennyiben a kenési körülmények kielégítõek....4 Módosított névleges élettartam ISO szerint A névleges élettartamot az 5.. amennyiben azok 120 hõmérséklet felett dolgoznak hosszabb idõn keresztül. jól megismerjünk. Ha bizonyos feltételek mellett egyes esetekben 90 %-nál hosszabb élettartamvalószínûséggel kellene számolni.4. az idegen anyagrészek jelenléte.2 bekezdésben megadott képlet alapján számíthatjuk ki. 5...... Sajnos a melegstabilizáció kapcsán az anyag keménysége csökken. hogy minden üzemi jellemzõt. mivel az L10 élettartam tapasztalati alapokon nyugszik.. stb. melyek speciális acélból.2 Táblázat a1 tényezõ 5.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 Az jelölt üzemi körülmények tényezõ fõleg a kenési teltételeket..4.... a tengelykihajlásokat.....5. melyek a csapágyak élettartamát befolyásolhatják. beleértve a futási egységességet... stb. a fordulatszám.. valamint egyéb az üzemre jellemzõ specifikus körülményeket veszi figyelembe.. a csapágy élettartama lerövidül. akkor az általában 1-el egyenlõ. Az élettartamérték a2 érvényes az 5. A módosított élettartam egyenletét az ISO 281 szerint 1977ben vezették be... Kiemelkedõen kedvezõ kenési feltételek .. A normál hõkezelési módszerekkel gyárott gördülõcsapágyak méret.....és alakhûség értékeit elveszthetik...1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 Az 5. az üzemi hõmérsékleti viszonyok. Ezeket a befolyásoló tényezõket a névleges csapágyélettartam megállapítása.... A módosított élettartam kiszámításánál az ISO 281 szerint elõfeltétel az. Javasoljuk ilyen esetekben az NTN-t megkeresni.. 5..... ezt feljavított alapanyag-minõség alkalmazásával...... angyagaik speciális eljárással készülnek.. az üzemi hõmérsékletet.8 élettartam egyenletben ezekre a teherbírási értékekre.. kiszámítása során csak teljes általánosságban vettük figyelembe. . Fentieken túlmenõen a csapágyak élettartamára befolyással bír a kenés (Elastó hidrodinamikus olajfilmelmélet). millió fordulatban (megélési valószínûségi tényezõvel az anyagokra és az üzemi feltételekre való tekintettel) megélési valószínûségi tényezõ anyagtényezõ az üzemi feltételekre vonatkozó tényezõ 5. azzal a céllal. hogy a csapágyak minõségét szakadatlanul javítsuk.. speciális gyártási módszerekkel.(5.8) Lna: a1: a2 : a3 : módosított névelegs élettartam.2 táblázatban az egyes megélési valószínûségi tényezõket 90 %-nál magasabb értékekre állítottuk be. vagy megváltoztatott belsõ szerkezettel érhetjük el. Az ilyen csapágyaknál "TS" elõjelzés szerepel.

a gördülõcsapágyak további zavartalan üzemelése már a továbbiakban nem biztosított. Ennek megfelelõen az élettartamuk is lerövidül. Kísérleti alapon megállapították.5 Statikus teherbírási érték Ha a gördülõcsapágyak terhelés alatt és álló helyzetben vannak vagy csak igen lassú fordulaton mûködnek vagy billenõterheléseknek vannak kitéve. futásánál. Az 5.0001-szeres maradó összes alakváltozása az érintkezési ponton a legnagyobb terhelést hordozó gördülõtestecske és futópályája között még általában nem okoz említésre méltó problémát a csapágy mûködésében. hogy a gördülõtestecske átmérõjének 0. . amikor az egyéb üzemi feltételek is jónak mondhatóak. hogy a kenõanyag viszkozitása az adott hõmérsékleten túl alacsony (13 mm2/mp alatt lesz golyós.esetében.2 Ába Üzemi hõmérséklettényezõ 5. Kifejezetten kedvezõtlennek mondható kenési feltételek mellett. A statikus teherbírási szám az ISO 76-1987 szerint azt a terhelést adja meg. amikor nincs esély a gördülõtestek és a futópályáik között egységes olajfilmet létrehozni. Ha egy bizonyos megadott alakváltozási értéknél nagyobb alakváltozás lépne fel.0001-szeres mértékû maradandó teljes alakváltozása lép fel.és 20 mm2/mp alatt görgõscsapágyak esetében) vagy ha a fordulatszám alacsony ( n (1/perc) dp (mm)< 10000 ). hogy legyenek és radiális csapágyaknál radiális. Növekvõ üzemi hõmérséklet esetében a csapágyak anyagainak keménysége csökkenõ tendenciát mutat. Ennek mértéke a terhelés nagyságával van arányban. A statikus teherbírási érték annak a terhelésnek felel meg. a gördülõtest és a futópályája érintkezési helyein maradandó alakváltozások lépnek fel. úgynevezett kétpólusú nyomás fellépése esetén hozzávetõlegesen a gördülõtest átmérõjének 0. lehet 1-nél magasabb értéket is alkalmazni. axiális csapágyaknál axiális irányúak. elõfeltétel. Ilyen esetekben elõfordulhat például.2 ábrából az üzemi hõmérsékletet kifejezõ tényezõket tudjuk megkapni. 5. javasoljuk az NTN-t a problémába bevonni. amely mellett a leginkább megterhelt gördülõtest és a futópálya közötti dipól-terhelés az alábbiak szerint alakul: beálló golyóscsapágyaknál: egyéb golyóscsapágyak esetében: görgõscsapágyaknál: 4600 MPa 4200 MPA 4000 MPa Ilyen. hogy a terhelések centrikusak kell. Ha speciális üzemi feltételekkel van dolgunk. amely egy meghatározott maradandó alakváltozást eredményez. az a3-at 1-nél kisebbre kell megválasztani.

Az (5. ehhez alapul véve a maximális statikai ekvivanles terhelést....9) S o: Co: P o: statikai teherbírás biztonsága statikai teherbírási szám...........4 táblázat segítségével tapasztalati értékek alapján válik lehetõvé a statikai teherbírási biztonság meghatározása.. ..(5.. N (radiális csapágyak esetében Por axiális csapágyaknál Poa ) 5... a mindenkor elvárt és megkövetelt üzemi viszonyokat. tapasztalati adatok alapján alá és fölé is szokták tervezni.......4...6 Megengedett statikus ekvivalens terhelés A megendedett statikus ekvivalens terhelés (lásd 6... amely a statikus terhelési szám figyelembevételével adódik...9) képlet és az 5.......5 bekezdés szerint lehet meghatározni....5.. N ( radiális csapágyaknál Cor és axiális csapágyaknál Coa ) a maximális statikai ekvivalens terhelés.. nyugodt futást alapul véve a határétéket.4 Táblázat Minimális szükséges statikai teherbírási biztonság So Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet ......2 fejezet) mértékét az 5...

.. elõször meg kell állapítani a tengelyre ható erõk értékeit... A csapágyterhelés számítása 6...1 A fogaskerekek fogainak terhelései A fogaskerekek fogain fellépõ erõket három csoportba lehet sorolni az erõk irányainak figyelembevétele alapján.....(6.....1) .... N HP:a hajtás teljesítménye KW n: fordulatszám....... éspedig tangenciális (Kt) radiális (Ks) és axiális (Ka) erõkre. amelyeket számítási módszereken keresztül rendkívül körülményes meghatározni.4ig. N Ka: axiális erõ..2) .1 Táblázat Fogazási tényezõ fz 6.............. valamint a külsõ erõket a hajtás teljesítményébõl és annak átvitelébõl adódóan.1 Terhelés a tengelyen mérve A csapágyterhelés megállapításához.... (6...........(ferdefogazású kerék).és ferdefogazással ellátott kerekekre hatnak...... 6.3 ábrákból vehetõk ki......... a 6.(6..(egyenes fogaskerék)..4) Kt: kerületi erõ. Az itt bemutatott számítási módozat két leggyakrabban használatos fogaskerék-elrendezésre: homlok és kúpkerekekre érvényes...... erõhatásoknak van kitéve... N Kr: fogra ható normál erõ.................) .......Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 6.. mm α: kapcsolási szög β: szögferdeség ....2. N Ks: radiális erõ........ Ezek az erõk magukba foglalják a tengely és az arra rögzített elemek önsúlyát.1...1)-tõl a (6...(6... azonban valamennyi csapágy a gép fajtájának adottságainak függvényében még további terheléseknek... fordulat/perc Dp: osztókör átmérõ.............(6........... A terhelés nagyságát a következõ képlettel lehet kiszámítani.3) ... Az erõk iránya és nagysága különbözõ és a fogazás fajtájától függ.(6.1... Ezeket a terheléseket elméletileg lehet meghatározni....... 6......... 6.... amely a tengelyeken lép fel... (1) Terhelés a homlokkeréken Terhelések... melyek egyenes..2b) .......

... a fenti képlettel történõ elméleti terhelésszámítás eredményét egy fogazási tényezõvel fzvel (6. N Ívelt fogazású kúpkerekek esetében az erõk iránya a fogferdeség irányának.5) Kap=Ksg.5 ábra szemlélteti....5 ábrákon találhatjuk meg..... fordulat/perc osztókör átmérõ.......................5 ábrán a fogaskerék jobbirányú forgással lett ábrázolva.....N radiális erõ.... (az óramutató járásával azonos irány)........ KW fordulatszálm...6) Ksp..N a hajtás teljesítménye.. mm kapcsolási szög ferdeségi szög kúpszög Általában az erõk aránya a tányérkerék és a kis tengelyfogaskerék között a jobbirányba egymáshozrendelt tengelyeknél a következõ: Ksp=Kag. A 6. Kt Ks Ka HP n Dpm d β δ : : : : : : : : : kerületi erõ. (2) Kúpkerekekre ható erõk Azokat az erõket.. melyik a meghajtó és a meghajtott kerék: A radiális és axiális erõk (Ks) (Ka) irányait a 6.Ksg: Radiális erõ...... Az egyenesfogazású kúpkerekeknél a β=0-t szükséges figyelembe venni.....N axiális erõ. amik az adott példában pozitívak... A fogazás és a fogferdeségi szög irányai a nagy kerék átmérõjén vizsgálandók és ítélendõk meg.(6.1 táblázat) kell korrigálni.Mivel a fogaskeréken ténylegesen fellépõ terhelés lökések és rezgések által még tovább növekedhet.... A 6......... ..... ezen túlmenõen még attól is függ... amelyek egyenes és spirális kúpkerekekre hatnak a 6.(6.......... valamint a forgás irányának a függvénye.2 és 6..... N Kap.....Kag: Axiális erõ..2 táblázatban ezeknek az erõknek a kiszámításához szükséges képletek vannak megadva..

............és szíjhajtások erõhatásai Azok a kerületi erok.....8) Kr fb : Radiális erõ N : Táblázati tényezõ a 6.1.2 Lánc................3 táblázatból vehetõ 6..... a (6.3 Terhelési tényezõ Gyakorta elõfordul.8) képlettel tudjuk kiszámítani........(6.... hogy az erõátvitel zavartalanul megtörténjék..1........és szíjhajtás-tényezõk 6.. Lánchajtásokhoz a lengõ és lökésszerû terheléseket az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani: ...3 Táblázat Lánc...(6... Ezt a (6... és szíjhajtások teljesítményátvitele során lépnek fel...6..7) képlet segítségével számíthatóak ki..............9) képlettel és Terhelés fajtája fw Alkalmazási terület .... amelyek a lánc.. hogy az elméletileg megállapított lengésekbõl és lökésszerû terhelésekbõl kifolyólag adódó erõhatások lényegesen magasabbak a valóságban. Ennek az elõfeszítésnek a radiális erõhatását szíjtárcsák esetére a (6...... .........7) Kr : Kerületi erõ N HP : Átvivendõ teljesítmény KW Dp : Osztókör átmérõ A szíjhajtásokat egy elõre meghatározott elõfeszítési értékre állítják be annak érdekében.........2 Táblázat Erõhatások kúpkeréken 6....

egy terhelési együttható figyelembevételével tudjuk megállapítani. ...........................................................(6.9) K : tényleges erõ N Ke : elméletileg számított erõ N fw : terhelési együttható

Csekély, kis kökésszerû terhelések Közepes lökésszerû terhelések Nehéz lökésszerû terhelések

1,0-1,2

Elektromotorok Vasúti jármûvek, gépkocsik, hengermûvek, fémfeldolgozó, papír-, gumi-, textilgépek. irodagépek, kégiközlekedési eszközök, nyomdagépek Zúzók, mezõgépek, építõgépek, daruk.

1,2-,15

1,5-3,0

6.2 Csapágyterhelés
Statikus erõk, melyek a tengelyeken lépnek fel, a csapágyon át kerülnek felvételre és elosztásra. Például a 6.7 ábra szerinti hajtómûtengelyre ható csapágyterheléseket a (6.10) és a 6.11) képletekkel lehet kiszámítani ......................................(6.10) ...................................(6.11)

6.4 Táblázat Terhelési együttható fw

FrA FrB Krl Ka KrII Dp l

: : : : : : :

az A csapágy radiális terhelése, N a B csapágy radiális terhelése, N az I. fogaskerék radiális terhelése, N az I.fogaskerék axiális terhelése,N a II.fogaskerék radiális terhelése, N I. fogaskerék osztókörének átmérõje, mm csapágytávolság, mm

6.3 Közepes terhelés
Igen sok alkalmazási esetnél az üzemi csapágyterhelések egy elõre meghatározott periodikus munkalefutás szerint megváltoznak. Egy leegyszerûsített számítás szerint ilyen esetekben egy megváltoztathatatlan közepes terhelésre számítják át (Fm)ami azután megközelítõleg azt az élettartamot adja meg, mint amit a változó terhelési módozatnál kapnánk meg. (1) Lépcsõs terhelésváltozások A közepes csapágyterhelés (Fm) a lépcsõs terhelési módozatnál a 6.8 ábra szerint a (6.12 ) képlettel számítható ki. F1, F2, ..., Fn a csapágyterheléseket, n1, n2, ..., nn és t1, t2, ..., tn pedig a fordulatszámokat és idõegységeket jelentik. .....................................(6.12)

P=3

: golyóscsapágyaknál

p=10/3: görgõscsapágyaknál (2) Periodikus terhelésváltozások Ha mint idõfaktor a terhelés a 6.9 ábra szerint visszatérõen periodikusan változik, az Fm közepes terhelést a (6.13)képlettel lehet kiszámítani. .............................(6.13) (3) Lineáris terhelésváltozások A (6.14) képlet segítségével az Fm közepes terhelést és a 6.14 ábra szerint lehet számítani. ...........................................(6.14) (4) Szinuszos terhelésváltozások A közepes terhelést (Fm) a szinuszos terhelésváltozás esetében a 6.10 (a) és (b) ábrák alapján, illetve a (6.16) képlettel lehet megközelítõlegesen megállapítani. .................................................(6.15) ..................................................(6.16)

6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés
A csapágyakra legtöbbször egyidejûleg dinamikus, radiális, valamint axiális terhelések hatnak. Ezt a feltételezett nagyság és irány szerinti állandó terhelést, amely ugyanazt az élettartamot eredményezi, mint a valóságban ható radiális és axiális terhelések, dinamikus ekvivalens terhelésnek fogjuk nevezni. Radiális csapágyaknál ezt a dinamikus ekvivalens terhelést radiális dinamikus ekvivalens terhelésnek és axiális csapágyak esetében axiális dinamikus ekvivalens terhelésnek nevezik. (1) Dinamikus ekvivalens radiális terhelés A (6.17 ) képlettel a dinamikus ekvivalens terhelés az alábbiak szerint adódik: ...........................................(6.17) Pr Fr Fa X Y : : : : : radiális dinamikus ekvivalens terhelés. N a terhelés radiális komponense, N a terhelés axiális komponense,N radiális tényezõ axiális tényezõ

Az X és az Y értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve, azokat csapágytáblázatból tudjuk kivenni. (2) Dinamikus ekvivalens axiális terhelés,N A 90 fokos kapcsolási szöggel rendelkezõ csapágyak általában nem alkalmasak radiális terhelések felvételére. Axiális

önbeálló görgõscsapágyak azonban kisebb axiális irányú terheléseket még elbírnak. A dinamius ekvivalens axiális terhelés a (6.18) képlettel számítható ki. ....................................................(6.18)
(Feltétel: Fr/Fa ≤ 0,55)

Pa : dinamikus ekvivalens axiális terhelés, N Fa : a terhelés axiális komponense,N Fr : a terhelés radiális komponense,N

6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
Tételezzük fel, hogy a statikus ekvivalens csapágyterhelések nagyságrendje és irányai állandóak, ami álló csapágy esetében a gördülõtest és annak futópályája közötti érintkezési helyen ugyan azt a maradandó alakváltozást eredményezi, mint a tényleges terhelés az egyidejûleg ható radiális és axiális terhelésekbõl adódóan. Ez radiális csapágyaknál radiális terhelésre vonatkozik, axiális csapágyak esetében lényegében csak axiális terhelésekre, melyek centrikusan hatnak. Ezeket a terheléseket mint statikus ekvivalens radiális terheléseket vesszük a radiális csapágyak, és statikus ekvivalens axiális terheléseknek az axiális csapágyak esetében. (1)Statikus ekvivalens radiális terhelés A statikus ekvivalens radiális terhelés a (6.19) és a (6.20) képletek segítségével számítható ki. A mindenkori magasabb értékeket kell a Por-hez figyelembe venni. ...................................(6.19) ..........................................................(6.20) Por Xo Yo Fr Fa : : : : : statikus ekvivalens radiális terhelés,N statikus radiális tényezõ,N statikus axiális tényezõ,N radiális komponens,N axiális komponens,N

Az Xo és Yo értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve és csapágytáblázatból lehet azokat kivenni. (2)Statikus ekvivalens axiális terhelés Az axiális önbeálló görgõscsapágyaknál a statikus ekvivalens axiális terhelést a (6.21) képlet segítségével tudjuk számítani. ...................................(6.21) Poa : statikus ekvivalens axiális terhelés,N Fa : axiális komponens,N Fr : radiális komponens, N ha Fr/Fa ≤ 0,55

6.4.3 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
A nyomási középpont a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és kúpgörgõs csapágyaknál, amint az a 6.12 ábra szemlélteti, a csapágyközéptõl kijjebb helyezkedik el, és a csapágytáblázatokban meg van adva. Radiális terhelések mellett a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és a görgõscsapágyaknál egy axiális irányba ható erõ is jelen van, ami a csapágyrészeket egymástól elválasztani igyekszik. Ezeket a csapágyakat általában egy azonos felépítésû úgynevezett második csapággyal 0- vagy X-elrendezésben párosítják. Az axiális erõt a külsõ axiális terheléshez hozzá kell adni és kiszámítani a (6.22 ) képletbõl tudjuk. .........................................(6.22) A 6.5 táblázatban megtaláljuk a megfelelõ formulákat különféle csapágyelrendezésekhez a dinamikus ekvivalens radiális csapágyterhelés megállapításához.

Megjegyzések: 1) A képletek olyan csapágyakra vonatkoznak, amelyek üzemi állapotukban csapágyhézag nélkül és elõfeszítésmentesen dolgoznak. 2) Radiális terhelések, melyek a táblázatban nyilakkal jelzett irányokkal ellentétes irányúak, pozitív terhelésnek értendõek. 6.5 Táblázat Csapágyelrendezések dinamikus ekvivalens csapágyterhelések esetében

Elõzõ fejezet

Visssza a tartalomhoz

Következõ fejezet

....... csapágyfurat névleges mérete........... illetve forgási irányokba. egy laza csapágyelrendezési funkciót axiális irányba már nem tudunk a házban vagy a tengelyen létrehozni... 7..2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 1)Terhelés és illesztési túlfedés A minimálisan szükséges illlesztési túlfedés mértéke tömör tengelyeknél meghatározott radiális terhelések esetében a (7. Ezzel a csapágyak teljes teherbírási képességét ki tudjuk használni.........Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 7......(7. Ilyen esetekben ugyanis relatív elmozdulások léphetnek fel a tengely és a csapágyak belsõ gyûrûi között radiális......... axiális...... A (7...1 A csapágy rögzítése Gördülõcsapágyak belsõ és külsõ gyûrûit a tengelyen és a házban radiálisan rögzíteni szükséges annak érdekében.... Ha egy szét nem szerelhetõ csapágy mindkét gyûrûjét besajtoljuk..................... A csapágygyûrûk szoros illesztésén keresztül egyúttal azt is el tudjuk érni..... csúszókarcolásokat okozhatnak. Illesztések 7.... Ezt a tényleges mérési .....3) képlet a valóságos üzemi körülményeknek megfelelõan adja meg a szükséges átfedést hõmérsékletkülönbség alapján....1) Ha .....3) ∆dT ∆T d : : : a hõfokváltozás miatt szükséges illesztési túlfedés a belso gyuru és a tengely közötti homérséklet különbség a csapágy furatának névleges mérete..N 2) Tûréstúlfedés...(7.N statikus teherbírási érték...... Ezeknek a szoros tûrésekkel ellátott ülékeknek az alkalmazása természetesen megnehezíti a csapágygyûrûk kiszerelési munkáit........ hogy a relatíve vékonyfalu gyûrûk a terhelést a teljes kerületen vegyék át........(7.. Ezek az esetleges elmozdulások ledörzsöléses sérülésekhez vezethetnek a csapágygyûrûk és a ház felülete mentén és illlesztési rozsdásodást.mm a belsõ gyûrû szélessége.. Ezeket a relatív elmozdulásokat a csapágygyûrûk tengelyek és a házban elhelyezkedõ ülékek között végül is általában radiális irányú rögzítéssel a megfelelõ illesztési értékek kiválasztásával és biztosításával tudjuk biztosítani. hõmérsékleti feltételek Miután üzemi körülmények között a csapágyak magasabb hõmérsékleten vannak. a túlfedés a hõmérséklet növekedésével csökken.. mm 3) Tényleges illesztési túlfedés A csapágy beépítését követõen a tényleges illesztési túlfedés eltérést mutat a várt értékhez képest.....1) és a (7........2) képletek segítségével számolhatóak ki... hogy a csapágyak a terhelés során ne tudjanak elmozdulni.........2) ∆dF d B Fr Cor : : : : : ténylegesen szükséges átfedés........... mm radiális ero.. . ezzel kedvezõ megtámasztást biztosítva a rendszernek........ Ha ... mint a tengelyek......

vagy sem 3) a csapágygyûrûn fellépõ kerületi erõ 4) A csapágygyûrûn pontterhelés van vagy meghatározatlan a terhelés iránya. ha mindkét csapágygyûrût fix ülékkel építik be. Ezért tengelyeken. Ezek a feszültségek elõbb-utóbb a csapágy elfáradásához vezetnek. hornyos tengelyek. lengõ terhelések. 7.3 Az illesztések kiválasztása Az illesztés optimális megválasztása fõleg a következõ tényezõk figyelembevételétõl függ: 1)a csapágy terhelésének faja és iránya 2) a csapágygyûrû üzemközben forog-e. . külsõ gyûrûknél törések is bekövetkezhetnek. vagy laza ülékes megoldás is kielégítõnek tekinthetõ. a lehetõségek figyelembevételével az egyik csapágygyûrûnél laza üléket kell alkalmazni. Ez az eltérés az érdességi csúcsok elsimitásából adódik. tengelyek alakhibái ne adódhassanak át a csapágygyûrûre. könnyûfém és mûanyag házkialakítások. lökésszerû igénybevételek. fix ülékkel kell. hogy beépítésre kerüljenek. például a mélyhornyú golyóscsapágyak esetében.és kiszerelési mûveletei igen körülményesek. házakban a maximális illesztési túlfedést 1/1000 érték körül célszerû megválasztani. hogy a házak.eredménybõl lehet megállapítani. Pontterhelés esetében a csapágygyûrûknél a tolóülékes. amit a szükséges túlfedés meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni. Szerszámgépeknél más a legmagasabb futáspontossági igényeket megkövetelõ berendezéseknél preciziós tengelyek és pontossági csapágyak kerülnek felhasználásra. valamint a felületi érdességbõl az illesztési résznél. A soron következõ beépítési példák esetében normál kivitelben fix-ülékes beépítést szükséges alkalmazni: Magas terhelések. kis falvastagságú házak. A belsõ. élettartamát lerövidítik. Azok a csapágygyûrûk. 4)Maximális túlfedés A csapágyak illesztési túlfedésekkel történõ beszerelése során a tengelyben és a házban húzó-és nyomófeszültségek lépnek fel a csapágy belsõ-illetve külsõ gyûrûiben. Ilyen alkalmazásoknál kisebb fix ülékeket használunk annak érdekében. melyek kerületi terheléssel vagy meghatározatlan terhelési irány mellett üzemelnek. A tényleges és a látszólagos túlfedések közötti összefüggés az illesztési helyen a felületi érdesség alapján állapítható meg. Mivel a nem szétszerelhetõ csapágyfajták be.

amiket azután különbözõ pontossági osztályokba soroltak be. A 7. úgy mint a csapágy fajtája. 0.8 táblázatban ajánlott illesztéseket mutatunk be coll méretekre vonatkozóan.7. nagysága.és házillesztések a terhelés fajtájától függõen 7. A 7. csekély falvastagságok.5 táblázatokban illesztési ajánlásokat találhatunk a lényegesebb befolyásoló tényezõk figyelembevételével.1 ábra mutatja be a csapágyház furatának és a gördülõcsapágy külsõ átmérõjének. 7.6X) Házak Osztatlan vagy osztott házak Pontterhelés a külsõ gyûrûn A terhelések fajtái A terhelések valamennyi fajtája Meleghozzávezetés a tengelyen keresztül Könnyûtõl a normálig Meghatározatlan terhelési irány Normáltól a nagy terhelési értékekig Nagy terhelések Osztatlan házak Kerületi terhelés a külsõ gyûrûn Könnyû. A 7. valamint a csapágy furatának és a hozzátartozó tengelynek leggyakoribb illesztéseit (mérettûréseit).6. stb. Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak eltérõ furat és külsõ átmérõ illesztésekkel kerülnek gyártásra. mint a kúpgörgõs csapágyak collméretû-kivitelei. A 7.1 Táblázat Tengely. Általános irányvonalak radiális csapágyak illesztéseihez (JIS KI.6 táblázatban illesztési méreteltéréseket találunk.4 Illesztési ajánlások Az ISO 286 és a JIS B0401-ben a gördülõcsapágyak tengelyátmérõire és a házfuratok méreteire metrikus kivitelben tûréseket határoztak meg. erõs lökésszerû terhelések Megjegyzések: Ezek az illesztések szürkeöntvény és acélöntvény házakra érvényesek.2 (1) Táblázat Házillesztések Házillesztések H7 G7 JS7 K7 M7 M7 N7 P7 Csaágyfajta A terhelés formája Golyóscsapágyak Henger és kúpgörgõs csapágyak Tengelyátmérõ mm Beálló görgõs csapágyak Tengelyillesz-tések h5 -18 - - . Könnyûfém öntvényekbõl készült házak esetén általában merevebb illesztés szükséges az itt feltüntetett értékeknél. vagy váltakozóan nagy terhelések Normáltól a nagy terhelésekig Nagy terhelések.2 -tõl a 7. a terhelések formái.

kis és váltakozó terhelések Kerületi terhelések a belsõ gyûrûnél vagy nem meghatározható terhelési irány Normáltól a nagy megterhelésekig 18 .06Cr normál terhelés: 0.12Cr Jelentések: Pr: ekvivalens radiális terhelés Cr: dinamikus teherbírási érték 7.100 100 .280 - .140 140 - js6 k6 m6 js5 k5 m5 m6 n6 p6 r6 n6 p6 r6 Csapágy hengeres furattal Igen nagy.100 100 .100 100 .40 40 .100 100 . 2)Minden radiális csapágy axiális terhelése esetén valamennyi átmérõre js6 tûrést ajánlunk.12Cr nagy terhelés: Pr> 0.200 200 .140 140 .140 140 .40 40 .2 (2) TáblázatTengelyillesztések Radiális csapágyak illesztései 0 pontossági osztály .65 65 .200 200 .140 140 .280 280 .200 200 - .140 140 .18 18 .500 50 .140 140-220 .40 40 .06Cr < Pr ≤ 0. vagy lökésszerû terhelések A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága szükséges A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága nem szükséges - Minden tengelyátmérõ g6 Ponnterhelés a belsõ gyûrûn Minden tengelyátmérõ h6 Csapágy kúpos furattal szorítóhüvellyel A terhelések valamennyi formája Minden tengelyátmérõ h9/IT5 Megjegyzések: 1)Ezek az ajánlások tömör acél tengelyekre vonatkoznak.200 .100 100 . 3) A terhelések az alábbiak szerint kerülnek megítélésre: kis terhelés: Pr ≤ 0.400 50 .

4) .6 (2)Táblázat Illesztések ház/csapágy Kúpgörgõs csapágyak illesztései hüvelyk méretekkel (ANSI KI.6 (1)Táblázat Illesztések tengely/csapágy 7.7.

1) Csak köszörült tengelyeknél 2) Negatív tûrésekkel rendelkezõ csapágyaknál azonos illesztéseket lehet venni 3) T=fix. d=belsõ gyûrû furata.7 (1) Táblázat Tengelyillesztések . mm 7. L=laza.

7 (2) Táblázat Házillesztések Hüvelyk rendszerû kúpgörgõs csapágyak illesztései (ANSI KI.1) A belsõ gyûrûkhöz negatív tûrésértékeknél azonos illesztéseket lehet alkalmazni 2) T=fix. 43 és 0) . L=laza 7.

A belsõ gyûrû maximális furata: 241.300 mm a 0 oszályú termék esetében 7.8 (1) Táblázat Tengelyillesztések .

. így például a tûrésátfedésekre valamint üzemközben a belsõ és külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbségek következtében fellépõ csapágygyûrû-tágulásra. Ez több tényezõ befolyására vezethetõ vissza...... csapágyak rögzítése 8. Görgõscsapágyaknál ez a rugalmas alakváltozás a mérési terhelés befolyása kapcsán olyan csekély. amely mellett egy csapágygyûrû axiális vagy radiális irányba a másikkal szemben egy határértékrõl egy másik határértékre elállítható.... A csapágyhézag meghatározásához a csapágyat elõzetesen egy kisebb elõterhelésnek vetjük alá.. egy szabad csapágygyûrû a másikkal szemben. 8.. melegedésre... míg az axiális irányú eltolás mértékét pedig axiális csapágyhézagnak nevezzük. radiális és axiális irányokba elmozdítható. hogy pontos és megismételhetõ mérési eredményeket lehessen biztosítani...... mm : csapágyhézag a hõmérsékletkülönbségbõl adódóan a belsõ és a külsõ gyûrûk között.1 Csapágyhézag Csapágyhézagnak azt a méretet nevezzük.. feltüntetve egyben a megfelelõ korrekciós értékeket is a mérési terheléssel összefüggésben. hogy üzemelés során optimális körülmények lépjenek fel. mm : csapágyhézag csökkenése tûrési átfedés miatt.... Csapágyhézag.. lengések és zajszintek kialakulására az adott csapágy esetében.... Tényleges üzemi csapágyhézag A (8.1) δeff δo δr δt : üzemi tényleges csapágyhézag.(8. a csapágyhézagot úgy kell megválasztani.. Ugyanakkor ennek a terhelésnek kapcsán egy kisebb mértékû rugalmas alakváltozás következik be a futópálya és a gördülõtest érintkezési helyén.. hogy az normál üzem esetén optimális legyen.. amelyik fix-elrendezésû.. ... mm : csapágyhézag a beépítést megelõzõen. Ezért a mért csapágyhézag kismértékben a ténylegesnél nagyobb értéket eredményez.. A radiális irányú eltolás mértéket radiális csapágyhézagnak. A 8. Mivel üzemi körülmények között a tényleges csapágyhézag többek között befolyással bír a csapágy élettartamára.1 ábra is szemlélteti. hogy a gyakorlatban elhanyagolható. mm .1 táblázat mérési terhelési értékeket ad meg mélyhornyú golyóscsapágyakra.2 A csapágyhézag megválasztása A gördülõcsapágyak csapágyhézaga üzemi körülmények közötti meghatározott értéke ( a tényleges csapágyhézag) az eredeti csapágyhézaghoz képest általában (beépítés elõtti érték) kisebb. eltolható..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 8. amit mérési terhelésnek is neveznek oly módon.1) képlettel a beeépítést megelõzõen a szükségelt csapágyhézagot oly módon tudjuk meghatározni..1 Táblázat Mérési terhelési és korrekciós értékek mélyhornyú golyóscsapágyaknál 8.. Amint azt a 8.....

....... Szokásos üzemi körülmények mellett. A gyakorlatban azonban ezt az optimális értéket rendkívül körülményes megközelíteni.... ..2·10-6/°C) : a belsõ és a külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbség. mm : gördülõcsapágy acélok tágulási együtthatója.... illetve az összeszûkülés mértéke csapágyfajtától..2) δf : csapágyhézag-csökkenés a mérettúlfedés miatt..... A tágulás......4) Görgõs csapágyaknál (kivéve az önbeállókat): . (1. melyek megfelelõ felhasználási esetekben és valós üzemi feltételek között jól felhasználhatóak.. melyek a tengelyre..... Ezáltal a csapágyhézag csökken......... normál terhelésnél és illesztések esetében... illetve a házba szoros illesztéssel kerülnek beszerelésre... Az ilyen alapokon jelentkezõ különbözõ hõtágulások a csapágyhézagot az üzemelés során tovább csökkentik. akkor a külsõ és a belsõ gyûrûk közötti hõmérsékletkülönbség akár még magasabb is lehet.......... .......... ha a csapágyhézag megközelítõleg nullával egyenlõ vagy a csapágy csekély elõfeszítéssel szerelt..... mm A Do külsõ gyûrû futópálya átmérõje a (8....(8... Ha a leadott hõ kedvezõ elvezetési feltételekkel találkozik a ház esetében... ... a tengely és a ház kialakításától. valamint anyagától függ...2 táblázatban csapágyhézag-csoportok találhatóak a CO csapágyhézagon túlmenõen.... míg a házban összeszûkülnek.... mm ∆deff : a tényleges mérettúlfedés értéke.. pl. mm : a csapágy külsõ gyûrûjének névleges átmérõje. ami azután a csapágy élettartamát drasztikusan lecsökkentheti..3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához Elméletileg az optimális csapágyélettartam akkor érhetõ el. Golyós és önbeálló csapágyak esetén .4) és (8... forró közegek... °C : a külsõ gyûrûfutópálya átmérõje.. nagyon kedvezõtlen súrlódási viszonyokhoz vezethet.. a tengelyen tágulnak. normál fordulatszámon és hõmérsékleti viszonyok között a standart CO csapágyhézag az üzemi körülmények során kielélgítõ csapágyhézag méreteket eredményez....... üreges tengelyek vannak jelen.... Ez a változás a tûrési átfedés mértékének 70-90 %-át teszi ki...... A változó..5) d D : a csapágy furatának névleges mérete......(8......3) δt α ∆T Do : csapágyhézag csökkenése a hõmérsékletkülönbség hatására.. estenként nem mindig pontosan meghatározható üzemi viszonyok miatt elõfordul.. Ezért a csapágyhézagot úgy kell megválsztani.. A csapágyhézag csökkenése üzemi körülmények között a belsõ és külsõ gyûrûkön mérve a hõmérséklet hatására az alábbiak szerint alakul: üzemelés során a gördülõtestek és a külsõ gyûrû hõmérséklete normál esetben 5-10 °C fokkal emelkedik meg......... hogy üzemi körülmények között is egy csekély mértékû hézag legyen biztosítva. hogy kis elõfeszítésekbõl nagy elõfeszítések lépnek fel.....(8.(8... (negatív csapágyhézag)........ hõfejlõdéshez.5) képletekkel számítható.... bizonyos üzemi feltételekhez ajánlhatóak.. mialatt a tengely hõforrásokkal áll összeköttetésben.. A 8. mm 8...Tûrési átfedések következtében fellépõ csapágyhézagcsökkenés: A belsõ és a külsõ gyûrûk.....

5 Radiális csapágyhézag értékek kétsoros és párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakhoz .8.4 Beálló golyóscsapágyak radiális csapágyhézag értékei Megjegyzés: A fenti adatok csak a hatásszöggel ellátott csapágyakra érvényesek. 8.

NU 310 NA 2) C9NA. pl.8.6 Táblázat Hengergörgõs és tûgörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei (csapágyak hengeres furatokkal) 1) Normál hézagú csapágyak utójele csak NA. C0NA és a C1NA csak P5 vagy ennél pontosabb tûrésekkel készülhet 8.7 Táblázat Hengergörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei Nem csrélhetõ illetve párosítható gyûrûk .

csökkenteni lehet a zajszintet. Az elõfeszített axiális és hengergörgõs csapágyaknál ily módon kedvezõbb gördülõtest megvezetés érhetõ el. Elérhetjük az elõfeszítést például merev beállítással. .8. párhuzamosan elrendezett kúpgörgõs csapágyak axiális csapágyhézag értékei. illetve ezeket az elmozdulásokat minimalizálni tudjuk. amely a csekély mértékben terhelt nagy fordulatszámon dolgozó csapágyak esetében megakadályozza a gördülõtestek csúszását. vagy rúgóerõ alkalmazásával. valmint egy minimális terhelést tudunk biztosítani.4 Csapágyelõfeszítés Gördülõcsapágyak üzemi körülmények között általában csekély csapágyhézaggal futnak. Gyakorta páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyakat axiálisan elõfeszítenek. Meghatározott esetekben és feltételek között a csapágyak elõfeszítésének alkalmazásával növelni tudjuk a fordulatszámot és javítani a futáspontosságot.5 ábrán is láthatjuk. Ezzel a módszerrel a csapágyak merevségének növelését érjük el. javul a rezgésállapot. illetve hatnak. amelyek a gördülõcsapágyak rugalmas alakváltozási terébe esnek. A radiális és axiális tengelyirányban történõ eltolódások külsõ erõk behatása ellenére is ezzel kiküszöbölhetõvé válnak.8 Táblázat Kétsoros.4. 8. amint azt a 8. Bizonyos esetekben negatív csapágyhézagot szoktak elõfeszítéssel alkalmazni. A negatív csapágyhézagot az elõfeszítéssel tudjuk jellemezni. növelni lehet a csapágy merevségét. A ferdehatásvonalú kúpgörgõs csapágyakat túlnyomó részben elõfeszítéssel szerelik.9 Táblázat Beálló görgõscsapágyak radiális csapágyhézag értékei 8.1 A csapágyak elõfeszítésének okai Elõfeszítés során a csapágyak gördülõterhei és a futópályái a kapcsolódási zónában azonos feszültségeknek vannak kitéve. metrikus kivitel (nem tartoznak bele a 329X. 322X és a 323C csapágyak) 8.

célja és jellemzõi találhatók. csapágy merevsége megnövekszik. csapágy belsõ gyûrûje ezáltal tehermentesítve lett a I. hogyan javul a csapágyak merevségi állapota az elõfeszítés függvényében. 8.11 táblázatban a csapágyelõfeszítés fõ módjai.12 táblázatban normál elõfeszítési értékek szerepelnek párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakra. amikor egy erõs és egyben nagy merevségû helyzetet kívánunk létrehozni. ez abban az esetben is igaz. csapágy δb értékkel eltolódik olymódon. csapágy belsõ gyûrûjénél. Elõre meghatározott merev elõfeszítést alkalmazunk abban az esetben. Ha az Fa erõt elérik. A II. akkor minden belsõ gyûrû δ0 értékkel eltolódik.4.8. az I. vagy a csapágytávolság megváltozik. mint δb . hogy az elõfeszítés megszûnik. hogy a feszítés ereje állandó. hogy az I. melynek értéke δa. Mivel a δa eltolódási érték kisebb. Egy külsõ axiális erõhatásra (Fa) újabb axiális eltolás lép fel a I. A közepes. javítja.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége A 8. és a II. A rugós megoldású elõfeszítés elõnye az. ez azt eredményezi. A 8.4. Amikor a páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyak belsõ gyûrûinek homlokfelületei beszerelésre kerülnek. ha a tengely netán hõmérsékletváltozási hatásokra.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái A 8. vagy külsõ terhelés megváltozásán keresztül hosszirányban elmozdulást végez. . csapágyakra ható erõk megfelelnek az FI illetve az FII nek. vagy erõsebb elõfeszítés a csapágy merevségét biztosítja.5 ábrán látható. Ezzel egy F0 axiális elõfeszítési érték jelentkezik mindkét irányban. A tengelyek megvezetésének pontossági biztosítása céljából kis és közepes mértékû elõfeszítéseket alkalmaznak.

Megjegyzés: a GL/GN/GM/GH kiegészítõ jelek kis. közepes és nagy elõfeszítéseket jelentenek 8.12 Táblázat Általános elõfeszítési értékek ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . normál.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 9. Ha most már a hõmérséklet egy meghatározott értéket túllép.03). Golyóscsapágyak esetén a határfordulatszámot érintkezõ tömítéses kivitelnél LLUkivitelben az érintkezõ tömítés kerületi sebessége határozza meg. hogy egy meghatározott üzemi hõmérsékletet túllépne. továbbá azt. amelyek megnövelt terheléssel futnak. a kosár konstrukciójától.Fa/Fr≤0. hogy a kenés márkás kenõanyagokkal szakszerûen. nagyságrendjétõl. terhelési tényezõk figyelembevételével fL és fc kell a 9. amelyben a csapágy azonos viszonyok szerint képes futni anélkül. a kenéstõl és a hõelvezetéstõl függ. a terhelés nagyságától.2 .09≤CI. Ezért azt a maximális fordulatszámot. akkor a kenõanyagok elvesztik kenési képességüket és a csapágyak funkcióját kedvezõtlenül befolyásolja. Olyan csapágyak határfordulatszámait. határfordulatszámnak nevezünk. A megengedett határfordulat alapvetõen a csapágy fajtájától. Határfordulatszámok A surlódási hõ keletkezése miatt az emelkedõ fordulatszámokkal arányosan az üzemi hõmérséklet is emelkedni fog. A csapágytáblázatokban szereplõ határfordulatszámok olaj és zsírkenés esetén érvényesek NTN normál kivitelû csapágyakra normál üzemi körülmények mellett.1 és 9. elõírásszerûen a megfelelõ mennyiségben megtörténik. feltételezve a szakszerû beépítést. Ugyancsak feltételezzük a normál terhelést (P 0.

melyek függõleges tengelyen helyezkednek el. Ezeknél az eseteknél a biztonsággal megengedhetõ határfordulatszámot a táblázati értékek 80 %-ára kell korlátozni. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Célszerû minden esetben az NTN konzultációja. valamint csapágyanyagok. Ezek többek között a meghatározott kosárkonstrukciók. ha bizonyos elõfeltételek teljesülnek. Olyan esetekben. Olyan radiális csapágyaknál. amikor nyilvánvalóan a táblázati értékek túllépésre kerülnek. az NTN visszakérdezésre szívesen ad további útmutatásokat. A megadott határfodulatok értékeit megnövelt pontosságú csapágyak esetében túl lehet lépni abban az esetben. mint például a fentiekben említettek végrehajtása. a kenõanyagelosztás és kosárvezetés miatt kedvezõtlenebb körülmények hatnak. mint a vízszintes elrendezésû tengelyek esetében. melyekre az itt feltüntetett adatok nem nyújtanak információkat.csapágytáblázatok alapján megállapítani. továbbá speciális intézkedések.

ami a hõmérséklet megemelkedéséhez vezet..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 10..0) képlettel kiszámítható.. kW Súrlódási nyomaték. . .......5-ig 2. végül általában egy állandó hõmérsékleten tartás következik be.(10..0-tól 1.0-tól 3......(10.... ....7-tól 2....... melegedés Megközelítõleg minden súrlódási veszteséget a csapágyaknál hõfejlõdésre vonatkoztatva értünk......8-tól 1. A súrlódási szám gördülõcsapágyakra µ túlnyomórészt a terheléstõl....... mm Bár a súrlódási szám µ többek között a terheléstõl....0-ig 1.1 Súrlódás A gördülõcsapágyak egyik fontos jellemzõje a kis súrlódási tényezõ.1) Q: M: n: Hõmennyiség. a (10. csapágyfurattól és a súrlódási nyomatéktól függõen..2 Hõfejlõdés... Súrlódás és melegedés 10...... a 10.0-tól 3.....0-tól 1...2) képlet segítségével tudjuk kiszámítani... 1/perc Egy csapágy üzemi hõmérsékletének emelkedése a csapágyban keletkezett és az abból elvezetett hõmennyiség különbsége...5-ig 1..0-ig 10..5-ig 2. Nmm csapágyterhelés.... mint a csúszócsapágyak esetében.. majd ezt követõen lelassul a melegedés. Különösen az induláskor a gördülõcsapágyaknál fellépõ súrlódás lényegesen kisebb.2-ig 1....... kenési körülményektõl és fordulatszámtól is függ.... Nmm fordulatszám.1 táblázat segítségével megközelítõleg megállapítható és alkalmazható különféle csapágyakra ez a súrlódási szám...2-tól 1.1) µ: M: P: d: Súrlódási szám Súrlódási nyomaték. N furatátmérõ..0-tól 2.. A hõfejlõdés értékét a súrlódási veszteségek alapján durván a (10.. Csapágyfajták Mélyhornyú golyóscsapágy Ferdehatásvonalú golyóscsapágy Beálló golyóscsapágy Hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy Kúpgörgõs csapágy Beálló görgõscsapágy Axiális golyóscsapágy Axiális görgõscsapágy Súrlódási szám µx10-3 1...5-ig 2...8-ig 0... Gyakorlati tapasztalatok alapján az elsõ üzembe helyezések során elõször gyorsan nõ a csapágy üzemi hõmérséklete...5-ig 1.......0-tól 1..

vagy egyéb géprészek súrlódása miatt. végül a környezeti hõmérséklettõl függ. melegedés tömítés. ebben az esetben arra kell következtetnünk. a ház és egyéb elemek hõelvezetésétõl.Ennek az állandó értéknek az eléréséig szükséges idõtartam általában a csapágyban keletkezõ hõmennyiségtõl. túl kis csapágyhézag. nagyon kevés. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . hogy valamilyen funkcionális hiba van a rendszerben. Ez a következõ okokra vezetheõ vissza: pillanatnyi terhelések. Ha a hõmérséklet állandóan emelkedik. így nem áll be a tehetetlenségi hõfok. vagy túl sok kenõanyag jelenléte. túl magas csapágy-elõfeszítés. a hõelvezetõ felületek méreteitõl és tömegétõl a jelenlévõ kenõanyagok mennyiségétõl. idegen anyagok jelenléte a csapágyban.

Mivel a zsírok. víz. mint például a poliurea. stb. stb. diészter olajokat alapolaj céljából egyaránt alkalmaznak. a csapágyak tömítési feladatai nem jelentenek komolyabb problémát. Ezeken kívül léteznek szervetlen sûrítõanyagok. stb. 11. hogy a gördülõcsapágyak gördülõtestei. 5.2 Zsírkenés Mivel ma már világméreteken a nagy megbízhatóságú kenõanyagok rendelkezésre állnak. ami azután ezeket az érintkezési helyeket a kenõanyag által képzett filmmel egymástól elválasztja. Ezen túlmenõen a kenõanyagok továbbbi feladatai a következõk: 1. így például por. ilyenek például a betonit. a futópályák és a kosár között fémes érintkezés ne léphessen fel. kovasavgél. káliumszappanokat alkalmaznak.2 Alapolajok Kenési feladatokhoz természetes és szintetikus olajakat. Az egyes kenõanyagok fontosabb tulajdonságait három összetevõvel határozhatjuk meg: Az alapolaj. Alapfeltétel a megfelelõ minõségû megbízható kenõanyagok felhasználása.2. mielõtt a kenõanyag kiválasztásra kerül. A gördülõcsapágyak kenéséhez a gyakorlatban túlnyomó részben zsírokat és olajokat alkalmaznak. ajánljuk. a sûrítõanyagok. valamint biztosítja a megfelelõ tömítettséget megakadályozva azt is. 11. Sûrítéshez fémszappanokat. nátrium-.1 Gördülõcsapágyak kenése Annak érdekében. 11. Ezt egy állandó olajfilmréteg biztosításával lehet a gyakorlatban megvalósítani zsírkenés esetében is. Magas fordulatszámok és alacsony üzemi hõmérséklet esetében az alacsony viszkozitású alapolajakból készülõ kenõzsírok a legalkalmasabbak. Az alapolajok minõségét és fajtáit fõleg a kenõzsír jellemzõi határozzák meg.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 11. ami az idegen anyagoknak a csapágykamrába történõ bejutása ellen nyújt megfelelõ védelmet. például szilikonolajat.1 Zsírok és tulajdonságaik A zsírok bázisát jelentõs részben ásványi és szintetikus lapolajok alkotják. és az adalékanyagok. vagy egyéb alkalmazható szilárd kenõanyagok. 11. Speciális esetekben szilárd kenõanyagok felhasználására is sor kerülhet. A kenés 11. A súrlódás és a kopás csökkentése Hõelvezetés A felhasználhatóság idejének meghosszabbítása Korrózióvédelem Idegen anyagok a csapágyba kerülése elleni védelem.2. 4. florolajat. 3. például lítium-. Ezen felül egy hatékony csapágy-tömítettségi megoldás is szükséges. Az adott üzemi feltételek figyelembevétele mellett minden csapágyfajtára az adott csapágynak megfelelõ kenõanyagokat kell alkalmazni. így az üzemi . anyagi ráfordítást. A sûrítõanyagok befolyásolni képesek a kenõzsírok speciális tulajdonságait.1 táblázatban.2. 2. és szerves sûrítõanyagok. kenõanyagok tulajdonságaiban az egyes gyártóktól függõen bizonyos eltérések mutatkoznak. a gyártók által közölt adatokat alaposan ellenõrizzék.3 Sûrítõanyagok A kenõanyag zsírállaga keménységének biztosítása érdekében az alapolajokat sûrítõ anyagokkal vagy szappanokkal keverik. Néhány standard kenõanyagot és tulajdonságait feltüntetjük a 11. Ezzel szemben a magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból készült kenõanyagok magas terheléseknél igen kedvezõen viselkednek. A gördülõcsapágyakat általában zsírkenéssel látják el. a kenõanyagokkal való értintkezése ellen. a csapágyakat folyamatosan kenni szükséges. hogy a kenõanyagok a csapágyból eltávozhassanak. Sûrítési célokra szappanokat és egyéb adalékanyagokat használnak fel. valamint a fluorszén. mint például a molibdénszulfidos grafit. hogy minden esetben.

Az állagot az alapolaj és a sûrítõolaj keverési aránya szabja meg. Ezen a kenõanyagfeleslegbõl eredõ problémán javítani lehet az adott esetben egyes zsírtulajdonságok megváltoztatásával. mint a csapágy élettartama. Az NGGIértékek megadják az egyes zsírok konzisztenciaértékeit.. 11. hogy az utánkenési intervallum csökken a 80 °C feletti üzemi hõmérsékleteknél.2.hõmérsékletet. a magas nyomásnak. sûrûség Az egyes kenõanyagok különbözõ állagúak az NLGI. Ha valamilyen kifejezetten elkerülhetetlen okból kifolyólag a keverés szükségessé válna.2. annál keményebb a kenõanyag. .8 Utánzsírzás Amennyiben az egyes zsírzások közötti idõtartam rövidebb. 11.5 Állag. (EP-adalékok ). a kenõanyag felesleges mozgásokat okozva a rendszerben hõmérsékletemelkedést eredményez. mivel ezek más-más adalékanyagokat tartalmaznak. az utánzsírzási idõpontok illetve idõintervallumok többek között függnek a csapágy fajtájától. Általánosságban azt lehet mondani. ez pedig a tömítések mentén a kenõanyag kiáramlásához vezet. betonit. Ha több a kenõanyag a szükségesnél. az üzemi hõmérséklettõl és természetesen a szóban forgó kenõanyag felhasználhatósági idõtartamától. Magas üzemi hõmérsékleteknél vagy olyan csapágyak esetében. a csapágy fordulatszámától. fel. a konzisztenciájuk általában csökkenést mutat. a vízállóságot. Gördülõcsapágyknál leginkább az 1. (National Lubricating Grease Institute)besorolása szerint. mechanikus stabilitást. illetve sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok összekeverése alapvetõen kerülendõ. például a ház geometriai méreteitõl. poliurea. A nátriumszappanok nem különösebben vízállóak. az üzemi hõmérséklet pedig alacsony szinten tartandó. például a kenõanyag oxidációs képességének csökkentésével. Az különbözõ gyártók által szállított kenõzsírok keverése úgyszintén kerülendõ. nagyságától a fordulatszámtól. Ennek a hatására a konzisztencia csökken. A 11. hogy azt meghatározott tulajdonságokkal ruházzák. a zsírkenés fajtájától. minél magasabb a szám.1 Ábra egy diagramot szemléltet az utánkenések becsült idõintervallumaira vonatkozóan standard kiviteleket véve alapul normál üzemi körülmények mellett. A 11. általában kedvezõen viselkednek a magas üzemi hõmérsékleteken.2. Például jól ellenálljon az oxidációs folyamatoknak. elõsegítve az elõbb említett probléma részbeni kiküszöbölését.2. hogy a házban kenésre rendelkezésre álló tér 30-60 százalékát szükséges kenõanyaggal kitölteni. A különféle alapolajokkal. formájátol.7 Kenõanyag mennyisége Az elsõ keverésnél szükséges kenõzsír mennyisége az alkalmazási esettõl és további sokféle konstrukciós jellemzõtõl függ. valamint további zsírtulajdonságok fognak megváltozni. bár még ilyen esetben is bizonyos tulajdonságok elváltozásával kell számolni. nagyjából 10 fokonkénti túllépések esetén körülbelül a felére.2. stb. Ha magas fordulatszámokkal állunk szemben. utánzsírzás válik szükségessé. Mint általános irányelvet elfogadhatjuk azt. ezzel lényegében az anyag kenési képességét csökkentjük le. biztosítson kedvezõ korrózióellenállást. míg a fémes sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok. hogy annak feljavításával emeljük oxidációval szembeni ellenállóképességét a felhasznállás során. 11. olyan kenõzsírokat szükséges alkalmazni.6 Kenõzsírok keverhetõsége Az egyes kenõzsírok keveredése következtében azok állaga megváltozik. arra kell törekedni.2 Táblázatban javasolunk különbözõ felhasználási esetekre alkalmazható konzisztenciaosztályokat.2 és a 3 számokkal jelzett konzisztenciának megfelelõ kenõanyagokat szokták alkalmazni. a felhasználhatósági üzemi hõmérsékletek is általában csökkennek. 11. csökkentenünk kell az alkalmazott kenõanyag mennyiségét. 11. hogy legalább a felhasznált alapolaj legyen azonos és azonos sûrítõadalékot tartalmazzon a keverék. melyek nem utánkenhetõek.4 Adalékanyagok A kenõanyagokhoz különbözõ adalékanyagokat kevernek annak érdekében.

Az Olaj a keletkezett és a külsõleg hozzávezetett hõt kedvezõbben tudja elvezetni.11.1 .3 Olajkenés Általában a magas üzemi hõmérsékletek és fordulatszámok esetén az olajkenés a célszerûbb megoldás. szemben a zsírkenéssel. mint a zsír.3. 11.

hogy az elõre megválasztott olajszint ne változzék meg az üzemelés folyamán. 2.Olajszróró kenési rendszer Az olajszórás elvén alapuló kenési módszer esetében szórógyûrû segítségével. vagy csepegtetõ. nagyságrendjétõl függõen általában percenként néhány csepp olajat tesz ki.4 ábrán bemutatott csepegõ kenési eljárást látjuk. (11. A 11. Olajcseppeket a csapágyba közvetlenül is be tudunk vezetni. hogy mindenkor az olajállás szintjét pontosan és megbízhatóan ellenõrizni lehessen. Ha mégis magas fordulatszámokkal állunk szemben. kis és közepes terhelések esetén a 11. 3. a legalul elhelyezkedõ gördülõtest közepéig kell. hogy az az üzemi állapotban az olajszint alatt elhelyezkedve az olajat a csapágyra szórja anélkül. Ez az olajszóró módszer a relative magas fordulatok kedvezõ formája. a csapágy felett elhelyezett olajtartályból az olaj csepp-formában jut el a forgó gépelemre. továbbá álló helyzetben és üzemi állapotban az olajszint egyaránt könnyen leolvasható legyen olajállásmutató segítségével. ahol szétporlik és olajköd formájában kerül a csapágyhoz. illetve páros elrendezésben a függõlegesen elhelyezkedõ tengelyen vannak a csapágyak elhelyezve.1.2 Ábra) A függõleges tengelyelrendezések és relative alacsony fordulatszámok esetében a csapágyak gördülõtesteit körülbelül 50-tõl 80 %-ig kell olajfürdõbe meríteni. akkor úgynevezett olajkeringetési. vagy egyéb gépelemekkel. az az egyetlen fontos feladat.Olajfürdõ kenési forma. hogy maga a csapágy az olajba merülne. Ebben az esetben az igényelt olaj mennyisége a csapágyak fajtáitól. .Csepegtetõ olajozási eljárás Magas fordulatszámoknál. Egy. Magát a házat azonban olymódon kell kivitelezni. Az olajfürdõs kenési módozat az olajkenés legegyszerûbb formája. olajködkenõ rendszert célszerû választani. amelyek a tengelyen vannak elhelyezve tudunk az olajra úgy hatni. hogy érjen. A tengely vízszintes elrendezése esetében és álló helyzetben az olajszint normál esetet és körülményeket véve alapul. Ez a gyûrû az olajteknõbe bemerülve üzemi állapotban a kúpos külsõ felületén keresztül az olajat a csapágyhoz képes juttatni.3 ábrán egy függõlegesen elhelyezett tengelyen kúpos olajszóró gyûrût találunk a csapágy alatt.

majd onnan a csapágyba kerül. 5. hogy az olaj miután már a csapágyon keresztüljutott.Olaj-levegõ kenés Olaj .8 ábra szemlélteti. hogy az olajat hûtõn és a szûrõn is keresztülvezeti. A sûrített levegõ hûtõhatására a csapágymelegedés nem jelentõs. A csapágyolaj elvezetésére szolgáló nyílást a lehetõ legnagyobbra célszerû megválasztani.9 ábra szerint az egyes csapágyakhoz sûrített levegõ közbeiktatásával juttatják el az olajat meghatározott mennyiségben.6 ábrán keringtetõolajzás látható. lásd a 11. A 11. ami a csapágy felett található. Mivel állandóan friss olajat szállítanak. Ennek abban mutatkozik meg az elõnye.Centrifugális olajkenés A 11.Keringtetõ olajkenés Ezt a módszert túlnyomó részben központi olajozási és hõelvezetési feladatokhoz alkalmazzák. idegen anyag nem juthat be a rendszerbe. Emellett az olajfelhasználás mértéke igen csekély. a rendszer környezetvédelmi szempontokból is kedvezõnek mondható. 7. a tengely függõleges elrendezése mellet.levegõ kenési módszerrel elõre meghatározható kis mennyiségû olajat lehet tervezett idõközökben az olajozási helyre juttatni. ami belemerül az olajteknõbe. szupertöltõknél. Ezt a rendszert csak igen magas fordulatszámok mellett tudjuk csapágykenési célokra alkalmazni. például rakodóknál.illetve hozzávezetési helye a csapágy egyegy oldalán egymással szemben kell elhelyezkedjék. Miután az olajfelhasználás is kismértékû. torlódási jelenségek fellépte nélkül tudja a csapágykamrát elhagyni. Ennek a módszernek az ezt jellemzõ igen alacsony kenõanyag-ellenállás miatti alkalmazása különösen a magas fordulatszámokon dolgozó csapágyaknál kedvezõ. A 11. . hogy az olajfuratok kellõ méretekkel rendelkezzenek annak érdekében. A centrifugális erõ elvén magas fordulaton az olaj egy bevezetõ csõbe jut. ennek a módszernek a segítségével egyidejûleg több csapágy is kenõanyaggal látható el. hátul az olaj megfelelõ elszívásának érdekében.4. amelynél az olaj egy szállítócsiga közremûködésével felülrõl vezeti be az olajat a keringtetõ vezetéken keresztül a csapágyhoz.5 ábrát. Az olaj el. 6 Olajködkenés Sûrített levegõnyomás alkalmazásával a kenõolajat diszpergálják és a csapágyhoz juttatják be. ezáltal megoldható a hõmérséklet szabályozása és a tisztaság biztosítása a rendszerben. Igen fontos az.. Amint azt a 11.7 ábra szállító keringtetõ tárcsát ábrázol.

2 Kenõolajok A gördülõcsapágyak kenési céljaira túlnyomó részben normál körülmények között ásványi olajokat alkalmaznak. ahol a legmagasabb fordulatszámok mellett üzemelnek a csapágyak. Praktikus esetben a d. Ezt a módszert alkalmazzák például gázturbináknál. Az olajat egy fúvókán keresztül fecskendezik a csapágyba. vagy turbinaolajnak neveznek és ezeken a neveken is hozzák forgalomba. Ez a kenési módozat magas hõmérsékleteken és kedvezõtlen üzemi feltételek mellett. Igen alacsony . majd a centrifugális erõ elvén az olaj furatokon keresztül jut a kenési helyekre. sugárhajtómûveknél. de vannak további felhasználási területei is általában ott. 11. n érték körülbelül 2. valamint csapágyak magas fordulatszámainál jól bevált az eddigi gyakorlatban.3. más esetekben a tengelyen keresztül is megtörténhet az olaj bevezetése. gépolajnak.Olaj-befecskendezéses kenési eljárás Ennél az olajozási eljárásnál az olajat magas nyomáson oldalról közvetlenül a csapágyba az olajozási helyre fecskendezi be a rendszer. melyeket orsóolajnak.8.5 ·106.

melyek a siészterolajok. Az alacsony viszkozitású kenõolajak nem képesek elfogadható hordképességgel rendelkezõ olajfilm kialakítására úgy. így 150 °C felett elõtérbe kerül a szintetikus olajak jelentõsége. . hogy a gördülõtestek és a pályáik közötti fémes érintkezés elkerülhetetlenné válik. hogy gyors fordulaton dolgozó csapágyak esetében inkább az alacsony viszkozitású a magas terheléseknél pedig inkább a magas viszkozitású olajok jönnek elsõsorban számításba. A 11.11 diagramból látható. illetve magas hõmérsékleteknél. ami azután elõbb-utõbb maradandó csapágykárosodáshoz vezethet. -30 °C alatt. A hõmérsékletfüggõ viszkozitás a legfontosabb kenõanyag-tulajdonság és döntõ annak kenhetõségi képességére. Ha a viszkozitás túl magas. hogyan változik meg a különbözõ üzemi hõfokokon a viszkozitás értéke különféle olajok esetében.hõmérsékleteknél. milyen viszkozitású olaj kell egy meghatározott üzemi feltétel esetén. abban az esetben megnõ a súrlódási veszteség és a súrlódási hõ keletkezésével nõ a csapágymelegedés mértéke is.és fluorolajok. szilikon. A 11. A kenõolaj kiválasztása során a 11. Általánosan azt kell megállapítani.4 táblázat segítségével az esetek többségében meg lehet állapítani.3 táblázatban az üzemi hõfoknál minimálisan elvárt viszkozitási értékek vannak az egyes kenõolajra vonatkozóan feltüntetve különféle csapágyakhoz.

Mivel a ház által elvezetett hõ mennyisége a ház kialakítási formájának függvénye. hogy kompenzálja. hogy a ház hõt nem von el.Megjegyzés: Olajfürdõs. csapágyház és részei által elszívott hõ mennyisége között.1 képlettel megállapított olajmennyiségeket egy 1.3. hogy a tényleges tengelyátmérõ hány mm. Az ehhez szükséges olajmennyiséget hozzávetõlegesen a 11.12 ábra diagramjának felhasználásával tudjuk megállapítani. Ha a szükséges kenõanyag-mennyiség megállapítása során abból indulunk ki. .4 Táblázat A kenõolaj kiválasztása 11. melyeknél a kenõanyagok nyomás útján kerülnek a kenési helyre. akkor az azt jelenti. mely a csapágyak futása és egyéb hõforrások hatására keletkezik és az olaj.3 A Kenõolaj mennyisége Azoknál a kenési rendszereknél. a 11. általában egyensúlyt lehet tartani a rendszerben keletkezõ hõfejlõdés. a próbaüzemelés során az adott helyzetnek megfelelõen ezt a mennyiséget megfelelõ mértékkel csökkenteni lehet.0 -ig terjedõ tényezõvel meg kell szorozni. illetve olajkeringetéses kenlsi módozatoknál 11.12 ábránál hozzáigazítjuk attól függetlenül.5 -tõl 2. hogy a teljes keletkezettt hõmenniséget az olajkenés kell. A "0" pontot függõlegesen a "d" tengelyátmérõhöz a 11. Késõbb.

4 Olajcsere Az az idõintervallum. aminek elteltével a kenõolajat cserélni szokták. Fontos aggregátok esetében ezt az idõintervallumot részletesen elemezni szokás.normál körülmények között évente van szükség és az üzemi hõmérséklet nem emelkedik 50 °C fölé. hogy olajcserére .3. függ az üzemi körülményektõl.11. Magasabb üzemi hõmérsékletek esetén 80 -100 °C között például minimálisan 3 havonta kell az olajcserét végrehajtani. megvizsgálandó az. hogy az olaj az adott idõpontban még megfelelõ kenõképességekkel rendelkezik-e? Az elemzések alapján azután már az olajcsere optimális idejét biztonságosan meg lehet határozni. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . az olajmennyiségétõl. valamint az alkalmazott olajfajtától. Általánosságban azt lehet mondani.

A réstömítések hatásfoka lépcsos kialakítással. A 12. ezzel az olaj kilépését tudják meggátolni. Amennyiben spirálisan kiképzett beszúrásokat alakítanak ki a csapágyfedelén. száraz. A zsírral történõ utánkenések során szennyezõdések keletkezhetnek. Ez a tömítési megoldás zsírkenésnél. mivel ebben az esetben is igen megbízható tömítettséget tudnak biztosítan. A tömítettségi hatást a házban vagy a tengelyen párhuzamosan elhelyezett beszúrásokkal jelentosen növelni lehet. a rendelkezésre álló beépítési lehetõségek. idegen anyagok. amint az a 12. viszonylag pormentes környezetben elonyösen használható. Tömítések A tömítések két fõ funkcióval rendelkeznek: elsõ.4 ábrán is látható. A 12. A 12. nem érintkezõ tömítés látható. hogyan képes egy kívül elhelyezett visszacsapó gyûrû az idegen anyagokat. A 12. amint ezt a 12. Ezáltal megakadályozzuk az álló és a forgó labirint-felületek egymással történõ érintkezését. olaj. por. úgy mint port. az érintkezõ tömítések melegedése. a csapágyba történõ jutását.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 12. a felmerülõ költségek. ahonnan azonban kinyomásra. Ezek az úgynevezett labirinttömítések széles körben nyernek felhasználást zsírkenésnél. a konstrukció kis radiális játékkal rendelkezik a tömítés és a tengely között. Mivel az úgynevezett hozzáadandó felmelegedés nulla. beszúrások olajjal telítõdnek. zsír. akkor bekövetkezik egy még biztonságosabb tömítettségi állapot az idegen anyagok behatolása ellen. meghosszabbított résfelületekkel.7 (c) ábra pedig olyan megoldást mutat be.3 ábra is szemlélteti. a tömítések ezen módozatát elsõsorban az igen magas fordulatszámoknál. A gördülõcsapágyak tömítéseit két fõ szempont szerint tudjuk felosztani.5 ábrán egy labirint-tömítés látható osztott házkivitel esetében. Ha ezek a hornyok. akkor az olaj a hornyokból ismételten a csapágykamrákba kerül vissza. aminek segítségével az olaj a tömítõ részekbe jutva ismét a kenési rendszerbe kerül visszavezetésre. Ha a spirál iránya a normál csapágyforgási iránnyal ellentétes. A súrlódási veszteség gyakorlatilag nulla. 12. illetve a tengelyen. hogy idõben és eredményesen akadályozzák meg a szennyezõdések. a 12. Az alábbi szempontok szerint kell a tömítések kiválasaztása során eljárni: a kenõanyagok fajtái. eltávolításra kerülnek. stb. A 12. ezek a labirint tömítési megoldások ajánlkoznak a legjobbnak. nagy sebességeknél lehet elõnyösen alkalmazni. a kerületi sebességek és a tengelyek körkörösségi hibái. Kopás ezért itt nem léphet fel. hogyan lehet védekezni az olajkifolyás ellen visszacsapó gyûrûvel. amik a labirintusokba juthatnak.1 ábrán egy egyszerû.1 táblázatban ajánlások vannak feltüntetve axiális és radiális játékok értékeire labirint-tömítések esetében. egyéb szennyezõdéseket a munkatérbõl eltávolítani. Ha az adott helyzetben számolni kell tengelyferdeséggel. mint érintkezõ és nem érintkezõ tömítések. hogy a kenõanyagokat a csapágykamrában megtartsák. második pedig az. megoldást mutat a 12. Az olajkenésnél alkalmazott labirint-tömítések olajvisszavezeto furatokkal vannak ellátva. .7 (b) ábrán azt mutatjuk be.6 ábra.7 ábrán ilyen megoldás szerepel. úgy.1 Nem érintkezõ tömítések A nem érintkezõ tömítések az álló és forgó elem között rést képeznek. tovább javítható.

amely fennáll még a központhibával rendelkezõ tengelyek esetében is.8 ábra szemlélteti.11(a) ábra a begyüremlõ anyagok elleni igen kedvezõ védelem biztosítható. stb. Ezért aztán a filcgyurut meghatározott profilkeresztmetszettel látják el. Mivel a körbefutó elasztikus ajaktömítés a tömítendõ felülettel érintkezik. Ennek alkalmazása esetén magasabb súrlódás jelentkezik az üzemi körülmények során a nem érintkezõ tömítéseknél keletkezett súrlódási értékekhez képest. A megoldást a 12.2 Érintkezõ tömítések Az érintkezõ tömítések hatékonysága abban rejlik. A filctömítések egyszeru kivitelû éritkezõ tömítések és foleg zsírkenésnél nyernek gyakori felhasználást. A filctömítések képesek a port. hogy ebben a kivitelben készült tömítések hatásfoka jóval kedvezobb. .12. 12. akkor az olaj kifolyása elleni védelem biztonságos megoldásához jutunk. Ha a tömítõajkak kifelé irányulnak. amit a 12. a nitilkaucsuk NBR. hogy elhelyezkedésüket befolyásolni lehet. V-gyûrûs tömítések láthatóak a 12. poliakrilátkaucsuk ACM. Az elõfeszítés követketében a rendszer a teljes tömítési felület mentén egyenletes nyomást képes biztosítani.9 és a 12. A felhasználói igényeknek megfelelõen többféle anyag áll a rendelkezésre ezekhez a tömítésekhez. egyéb kisebb szennyezodéseket távol tartani.11(b) ábra. melyek szabvány szerinti méretekben készülnek. ilyenek pl.10 ábrák mutatnak be. ha pedig az ajaktömítés befelélett irányítva. az axiális ütéshibák ily módon kiegyenlítõdnek. Ezeknek a tömítéseknek a legnagyobb elõnye az. Ennél a rendszernél ebben az esetben is biztosított a megfelelõ tömítettség. melyeket olaj és zsírkenésnél lehet alkalmazni. de az olajat átengedik. Az érintkezõ tömítések. fluorkaucsuk FPM. melyeknek többek között feladata az olaj a kenõtérbõl történõ kiömlésének megakadályozása is. Azt azonban egyértelmûen le lehet szögezni. túlnyomó részben rugós elõfeszítésû ajaktömítések. 12. mely anyagok amúgy igen kellemetlen veszélyeket rejtehtnek magukban a kenõtérbe bejutva. szilikonkaucsuk MVQ. hogy segítségükkel egy állandó elasztikus kontaktust lehet létrehozni egyenletes nyomással a tömítési helyek tömíto felületeinél.12 ábrán.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

13. Kis és közepes méretû dördülõcsapágyakhoz alkalmazott préselési eljárással készülõ kosarakhoz hidegen vagy melegen hengerelt acéllemezeket alkalmaznak az úgynevezett standard kosárkiviteleknél. jelentõs javulást lehet anyagfüggõ esetet véve. melyek igen magas tisztaságú acélt garantálnak. csúszási viszonyai. Ezek az acélfajták megfelelnek az amerikai AISI 52100. M50 gyorsacélt alkalmaznak. mint például SUS 440C olyan csapágyak esetében kerülnek felhasználásra. A 13. képezik annak az okát. A csapágygyûrûk és a gördülõtestek keménységi mutatói általában a HRC 58-65 értékek között kell elhelyezkedjenek. melyek keménységmegtartása. Speciális követelmények esetében. típusjel. jók a súrlódási tényezõi. masszív csapágyak kosarait gyakran állítják elõ gyorsacélból (S30 c ) vagy magas szilárdságú sárgarézbõl. Az NTN kizárólagosan csak igen tiszta acélokat használ fel. aránylag magas széntartalmú acélokból készülnek.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez A gördülõtestek és pályáik érintkezési helye mentén magas váltakozó feszültségek lépnek fel. melyeknél ezek a nem fémes zárványok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen. kerülnek elõállításra. melyek esetében meghatározott mélységû cementált és edzett réteg biztosíott és amelyek egyidejûleg egy nem túlzottan kemény magréteggel rendelkeznek.1 táblázatban van megadva. melyek az anyagban megtalálható nem fémes zárványok miatt lépnek fel. A mûanyag kosárnak a súlya kicsi. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . (SEVM és ESR) kerülnek alkalmazásra. melyeknek szilárdsági adatai kielégítõek. Robosztus.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 13. Magas tisztasági fokkal rendelkezõ acélok esetében.14 táblázatokban ezen acélok összetétele szerepel. Az alapanyagra visszavezethetõ fáradási törések. Ezeket az alkatrészeket ezért megfelelõ alapanyagokból kell elõállítani. Az átedzhetõ krómacélok. igen kiválónak bizonyultak a lökésszerû terhelések felvételére. Betétben edzett. A mindenkori felhasználási igényeket és elõfeltételeket figyelembe véve gyártanak azonban csapágykosarakat rézötvözött. pl.3 és a13. melyeknél az üzemi hõmérséklet meghaladja a 300 értéket. krómmolidén-acélból SCM. További követelmény még az alapanyagokkal szemben az alacsony súrlódási tényezõ.5 táblázatot. Förccsöntött eljárással gyártott mûanyag kosarak egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra a gyakorlatban. amelyeknél hõstabilizált üvegszállal megerõsített poliamid alapanyagot alkalmaznak. Azoknál a gördülõcsapágyaknál. illetve korrózióálló acéllemezekbõl is. illetve méretváltozásokat okozhassanak. kifáradási és kopási mutatói kiválóak. etéte edzett acélokól gyárott gördülõcsapágyak krõmacélól SCr. melyek kémiai összetételét a 13. amikor alapfeltétel a csapággyal szemben a legmagasabb fokú biztonság és élettartam. NAgyobb keresztmetszettel rendelkezõ gördülõcsapágyak elõállíthatóak kedvezõ átedzhetõségi tulajdonságaik miatt az SUJ 3 vagy az SUJ 5 szabványos acélokól is. Az SUJ 2 -nek megfelelõ japán acélokat alkalmazzuk a leggyakrabban. a német DIN 100 Dr6 és az angol királysági GS 534A99 szabványok elõírásainak.2 A csapágykosár anyagai A gördülõcsapágyak kosarait megadott üzemi feltételek mellett lengésekbõl és ütésekbõl származó terhelések is érik. amelyek nem szabad.13 és 13. kerülnek felhasználásra túlnyomó mennyiségben a csapágygyártásban. lásd 13. ezért ezeknél a kiviteleknél a hõfejlõdés csekély mértékû. hogy ezeknek a csapágyrészeknek maradandó alak-. Bizonyos célokra készülnek kosarak alumínium ötvözetekbõl.4 ábrák tartalmazzák. kedvezõ a rugalmassága. kopásálló felületekkel rendelkezõ acélokból elõállított csapágyak. Az átedzett standard gördülõcsapágy acélok kémiai összetétele a JIS G 4805 szabvány szerint a 13. A gördülõtestek és a csapágygyûrûk olyan acélokból kell készüljenek. ahol a legfontosabb elõfeltétel a magas fokú korrózióellenállás. kis sûrûség és a kedvezõ hõállóság. valamint a méretstabilitásuk is kedvezõ. melyek futópályái induktív edzési módszerrel hõkezeltek S48C-tõl S50C-ig és cróm-molibdén-SMC 440. valamint betétben edzett acélok. hogy általában a gördülõcsapágyaknál csak elõre behatárolt elfáradási élettartamot adnak meg. melyek kemény és kopásálló felületi tulajdonságokkal rendelkeznek. a vákuumolvasztási eljárással készült acélok. Gördülõcsapágyaknál. Gördülõcsapágyak anyagai 13. Acélok. Az NTN megközelítõleg valamennyi kúpgörgõscsapágya ilyen betétedzett acélokból készül. melyek vákumos gáztalanítási eljárással kezeltek. gömbgrafitos vasöntvénybõl és mûanyagokból. a gördülõcsapágyak kifáradási élettartamánál elérni.

4 ábrákon láthatunk. amit a 14. Ezért ilyen problémáknál egyéb módszerekhez kell folyamodni. amely a tengelyen kialakítot horonyba illeszkedik.6 ábrán lehúzóhüvelyes rögzítési kivitelt mutatunk be.5 ábrán szorítóhüvelyes csapágyrögzítési megoldást látunk kúpos furattal. A 14. egy osztott menetes gyûrûn helyezkednek el.7 ábrán szerepel. Csapágyházaknál. Tengelyek és házak elrendezése 14.2 ábrákon ilyen rögzítési módozatokat ábrázoltunk. Egy egyszerû és kis helyen elférõ csapágyrögzítési módszert biztosít rögzítõgyûrûvel ez a rendszer.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 14. állítóanyát.1 és a 14. A 14. Ha ezek a csapágyak nem jól ülnének fel a válakra. amelyek segítségével a belso vagy külso csapágygyuruk homlokfelületeit a tengelyen vagy a házban megtámasztják. . amint az a 14. Ha kúpos csapágyfuratot kívánunk kúpos tengelycsonkra felerõsíteni. az anyák. csapágyfedeleknél s a tengelyeken lévõ vállaknál gyakran alkalmaznak tengelytárcsát. A 14. az axiális irányú terhelhetoség egyértelmûen a szoros illesztés erejének függvényévé válik. A hüvelyt egy állítóanya segítségével szereljük be és szorítjuk meg. ahhoz. hogy a csapágy axiálisan a tengelyen vagy a házban biztonsággal rögzítésre kerüljön. melyeket itt alkalmaznak.3 és 14. hogy komolyabb axiális terhelések mellett se tudjon a csapágy elmozdulni.1 Csapágyak rögzítése Sok esetben az alkalmazásra kerülõ szilárd illesztés nem bizonyul elegendõnek a gyakorlatban ahhoz.

2 Éltávolság és vállmagasság A tengely és a ház felfekvõ vállfelületeinek "h" magassága minden esetben nagyobb kell legyen.8 (b) ábrának megfelelõen közbetétgyûrût alkalmazzuk. Ha szilárdsági okból kifolyólag a tengelyen lévõ rádiusz. vagy ha a tengelyváll magassága. ra értékét meg kellene növelnünk. A14. A rádiusz a felfekvõ felületen. A 14.2 táblázatban adatokat találhatnak a tengelyváll köszörült szabad beszúrásaira vonatkozóan. vállon pedig kisebb kell legyen. akkor a 14. Ha jelentõs mértékû axiális terhelés lépne fel. rs max. h konstrukciós meggondolásokból kisebb kell legyen.8 (a) ábra.és a házülékek pontossága . ra és vállmagasságok h kerültek megadásra tengelyek és a házak vonatkozásaiban. nagyobb kell legyen. mint a csapágygyûrû megengedett minimális csapágyéltávolsága rs min. mint a max. rsmin a 14.3 A tengelyek.2 Táblázat Köszörült tengelybeszúrások méretei 14. megengedett csapágygyûrû éltávolság. 14.1 táblázatban vállrádiuszok.14. a értékét a táblázati értékek fölött kell megválasztani. mint ahogy az a táblázatban szerepel. mint a peremtáv.

2 14.8 1. felületi érdességére.3 táblázatban a tengely. hengeres alak Derékszögûség Kis csapágyak Ra Nagy csapágyak Tengely IT3 IT5 0.6 3.3 Táblázat Csapágyülékek alakhûsége Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .és házülékekre vonatkozóan találunk általános érvényû utasításokat azok pontosságára.6 Ház IT4 IT5 1. melyek normál esetben betartandóak. Tulajdonságok Körkörösség.A 14.

2 ábra szerinti tárcsa-megoldás felhasználásával. Amennyiben nem szétszerelhetõ csapágyat kell egyidejûleg a tengelyre és a házba bepréselni. tudjuk a szóban forgó feladatot hibátlanul kivitelezni. a tengelyt. házillesztések. fix-ülékes. mivel ebben az esetben a legkisebb tisztátlanságok is jelentõsen befolyásolják ezeknek a csapágyaknak az elõírás szerû mûködését. Ha nehéz. mely a belsõ és a külsõ gyûrût egyidejõleg megtámasztja.2 Csapágyak beépítése A gördülõcsapágyakat beépítésük folyamán közvetlen kalapácsütésekkel tilos a tengelyre felerõltetni. illetve attól védeni kell. Ha ezt követõen a csapágyakat 20 körüli szobahõmérsékleten és az originál csomagolásban tárolják. Általában a korrózióvédõ anyagot nem szükséges a csapágyról beépítése elõtt eltávolítani. Ez a munka mechanikus vagy hidraulikus prés segítségével egyszerûen és biztonságosan végrehajtható. 15. továbbá egyéb konstrukciós jellemzõk az elõírt tûrések szerint megvizsgálandóak.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez A gördülõcsapágyakat csak tiszta.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 15.1 ábra szerint egy szerelõ/beépítõ hüvely alkalmazásával elvégezni. egyéb szennyezõdésektõl meg kell szabadítani. Mindkét csapágygyûrû egyidejû bepréselése során nem szabad annak elõfordulni. Ilyen esetekben a csapágyakat . fix ülékekre helyezzük. száraz körülmények között és környezetben szabad beépíteni. de a beépítõ hüvelyre mért kis és egyenletes óvatos kalapácsütésekkel is elvégezhetõ. a csapágyak sok éven át megõrzik minõségüket és minden nehézség nélkül azonnal felhasználhatók. mivel ennek könnyen a futópálya benyomódása lehet a következménye. vagy nagyméretu csapágy beépítésével állunk szemben. ütések elkerülése. 15. Ha a benyomási feszültség hatása a hüvely közepén jelentkezik. 15. lemosni. megfelelõen tiszta körülmények között ahol a levegõ nedvességtartalma 60 % alatt marad. A kétoldalról fedett és tömített csapágyakat mosni tilos. Még a beépítés elõtt minden alkalmazásra kerülõ szerszámot. a 15. a beépítendõ részeket esetleges forgácsmaradványoktól. ha az adott csapágy szakszerûtlen kezelése miatt beszennyezõdött. felületi érdesség. hogy egyidejûleg csak az egyik gyûrût éri az erõhatás. A kis. A csapágy benyomására kifejtendõ erõhatást a teljes gyûrûkerületen egyenletesen elosztva kell kifejteni. Egyes speciálils szintetikus kenõanyagok esetében.2. Tengelyek. a teljes gyûrûkeresztmetszeten egy egyenletes erõelosztást kapunk. amelyek korrózióvédõ anyagokkal nem keverhetõk.1 Csapágyak tárolása A csapágyakat a gyártó cégek korrózióvédelemmel látják el és gondosan becsomagolva szállítják. ellenõrizhetõ. meg kell a csapágyakat ezektõl tisztítani és utána megszárítani.és a miniatûrcsapágyakat lehetõség szerint tiszta helységben szereljük. a csapágy elõmelegítése nélkül lehet a beépítést a 15. vagy a házülékbe beszerelni. a házat jól meg kell tisztítani. Kiemelten fontos kérdés a tisztaság. 15. Csapágyak kezelése Gördülõcsapágyak a gépgyártás pontossági elemei. biztosítva ezzel folyamatosan a megbízhatóságukat.2. korrózióvédelem és a lökésszerû terhelések. hogy tengelyek és fix ülékek közötti a súrlódást le tudjuk gyozni. Ez a folyamat abban az esetben is megismétlendõ.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése Amennyiben a gördülõcsapágyakat könnyû. igen komoly erok szükségesek ahhoz. ezért ezeket a gépelemeket ennek megfelelõ módon kell kezelni. A csapágyakat csak a beépítésüket közvetlenül megelõzõen szabad az originál csomagolásból kivenni.

Az olajteknoben is általánosan rácsos rost kerül elhelyezésre és azon fekszik fel a felmelegítendo gördülocsapágy. A gördülocsapágyakat azonban semmi esetre sem szabad 120 °C fölé hevíteni. A csapágyak felmelegítésénél forró olajat alkalmaznak. olymódon.3 ábrából a hodilatáció értékei a csapágyfurat méretei és a homérsékletkülönbségek függvényében a csapágy és a tengely között kiolvashatók. hogy abba a csapágyat bemerítik.és a beszerelése során. hogy csapágy homlokfelületei a lehülést követoen a kapcsolódó felülettel. elektromos szekrények a kétfedeles és tömítofedelekkel ellátott zsírzott csapágyak felmelegítéséhez. A beépítést követoen felmelegített csapágyak esetében arra kell feltétlenül ügyelni. NJ és NUP csapágysorozatok esetében peremes. Ezek a módszerek különösen jól használhatóak a nagy szériáknál a csapágyak ki. A csapágyak homérséklete nem lépheti túl a 120 °C homérsékletet. méreteltérésekkel kell számolnunk. vagy perem nélküli kivitelekben elektromos indukciós tekercsekkel ellátott lehúzokészülékkel melegíthetoek. Léteznek elektromos melegíto készülékek is. A tengely és a csapágy közötti igényelt homérsékletkülönbség az igényelt átfedés mértékétol. felfekvo felülettel úgy a ház. mint a tengely esetében . valamint a csapágyfurat méretétol függ.a beépítésüket megelozoen fel kell melegíteni. Ezért a csapágyakat tilos közvetlen futoelemmel történo érintkezésnek kitenni. A hengergörgos csapágyak belso gyurui az NU. ellenkezo esetben az anyag szövetszerkezetében átalakulások következnek be. Gördülocsapágyak 120 °C fölé nem hevíthetok. A 15. Kiolvasható a csapágyfurat mérete és a homérsékletkülönbség a csapágy és a tengely közt.

melynek segítségével a kúpos furattal ellátott csapágyat szorító. Ezzel együtt azonnal egy szoros illesztés is kialakul. a szorító-.2. 15.1 táblázatban önbeálló görgoscsapágyak radiális csapágyhézagának csökkentésére kerültek adatok megadásra. illetve lehúzóhüvelyekre állítóanyával lehet felpréselni.és lehúzóhüvelyek alkalmazásával préselik fel a kúpos tengelycsonkra. melyek mellett a kívánt szilárd illesztést el tudjuk érni. Amennyiben az adott üzemi viszonyok miatt a csapágy belso és külso gyurui között komoly lökésszeru erok hatnak. csökken ennek következtében a csapágy radiális csapágyhézagának értéke. a kúpos ülék felületen. azonos mérési eredményre kell jussunk. jelentosek a homérsékletváltozások a rendszerben. Az állítóanyát kis kalapácsütésekkel tudjuk a horgos megszorító kulcson keresztül megfeszíteni. Ugyancsak célszeru alkalmazni ezeknél a csapágyfelhasználási eseteknél a radiális csapágyhézagcsökkenés maximális értékét és az axiális eltolás úthosszának mértékét a 15. A gördülotest és a külso gyuru közötti radiális csapágyhézagot terheletlen állapotban tapintó méro készülékkel lehet megmérni. hogy egyezzenek. Ügyelni kell azonban arra. Kúpos furattal ellátott csapágyakat kúpos tengelyekre szorító. hogy olajfilm segítségével magas nyomáson hogy történhet meg a csapágyfurat felpréselés a kúpos csapvégre. A 15. ilyen esetekben hidraulikus módszert javasolunk alkalmazni. hogy a két gördülotest sor esetében azoknál a méretek meg kell. Miután a nagyobb méretu csapágyak beépítéséhez jelentosebb erokifejtésre van szükség. Ezen túlmenoen itt megfelelo adatokat tudnak találni az axiális irányú eltolás mértékére is. a csapágyat C3 csapágyhézaggal. .1 táblázat szerint. A radiális csapágyhézag csökkenésének értéke némi nyitást eredményez az átméroben az elméleti szilárd átfedéshez képest. amely méret mérheto.6 ábrából látni lehet.illetve lehúzóhüvelyekkel lehet axiális présero kifejtésével felszerelni. milyen módon lehet a beépítéshez szükséges erot redukálni. Az axiális irányba történo eltolás mértéke is biztosíthatja a kivánt fix rögzítést axiális irányba. valamint az üzemi fordulatszám magas. vagy ezt meghaladó értékkel alkalmazzuk. ami egyben komoly illesztési túlfedésekhez is vezet.8 ábrán pedig hidraulikus lehúzóhüvely igénybevételével történik meg a csapágy beépítése. A 15.7 ábra a hidraulikus módszert szemlélteti. ami a belso furat megnövekedését eredményezi.3 Elokészületek a csapágy beépítéséhez A kisebb csapágyakat a kúpos tengelyvégekre.megfeleloen érintkezésben maradjanak. A 15. A 15.

.

nagyobb csapágyaknál.15.4 A külso gyuruk illesztése Kisebb csapágyak külso gyûrûit. amint az a 15. ehhez hasonló eljárás alátéttárcsák alkalmazásán . Különleges esetekben a ház beépítés elotti melegítésre is sor kerülhet. A csapágybeállítást a súrlódási nyomatékból a ház vagy tengelyen lehet mérni. Egy másik. hogy az axiális irányú elmozdulásnál negatív értéku csapágyhézagot kapjunk. 15. illetve az axiális elofeszítés létrehozásához. Különféle eljárásokat lehet alkalmazni az axiális játék.2. melyeket szilárd illesztéssel kell rögzíteni. Igény esetén. Ilyen felépítésu csapágyaknál elofeszítést is be lehet állítani. illetve meglazítjuk.3 Csapágyak beállítása Amint a 15. általában normál üzemi körülmények mellett és szobahomérsékleten a ház csapágyfuratába be lehet nyomni.9 ábra szemlélteti. Méroóra alkalmazásával lehet például az anyával történo beállítás során az axiális játékot mérni.10 ábra is szemlélteti.1 Táblázat Kúpos furattal rendelkezõ beálló görgõscsapágyak beillesztése 15. a kúpgörgos vagy ferdehatásvonalú golyóscsapágyak esetében a csapágyhézag az állítóanya megfeszítésébol adódik. mialatt az állítóanyát fokozatosan feszítjük. vagy nagyobb illesztési túlméretek esetében a külso gyurut tanácsos száraz jéggel lehuteni. amikoris az állítóanyát olyan mértékben feszítjük meg.

. furcsa zörejt nem tapasztalunk.5 A csapágyak kiszerelése A csapágyakat a rendszeres karbantartások és/vagy más gépelemek kicserélésének kapcsán kiszerelésre kerülnek. Ha fentiek szerint a kiszerelés megtörtént. olyan megoldás biztosítása szükséges a tengely és a ház konstrukciójánál.és azt követoen visszaszerelésre. hogy a csapágyat károsodás érné. ilyen megoldást mutat be a 15.1 Hengeres furattal rendelkezo gördülocsapágyak kiszerelése Kisebb méretu csapágyaka a 15. 15. gyors üzemi homérsékletemelkedést észlelünk.amely a ház és a ház fedele között nyer elhelyezést. Ha szokatlan zajt rezgéseket.14 és a 15. az esetleges okokat. A fellépo rezgéseket.13 ábra szemléltet. a fordulatszámot azt követoen fokozatosan emeljük egészen az üzemi fordulatszám értékének az eléréséig.alapszik. Normál üzemi körülmények között a csapágyak üzemi homérséklete a csapágy fordulatszámának növelésével mindaddig emelkedik.15 ábrák is. A helyes futás ellenorzésére sztetoszkópot vagy spirálcsavaros forgótárcsát helyezhetünk a csapágyakra a hibajelenség felerosítése céljából. Ha szükséges ismét ki kell szerelni a csapágyakat és azokat vizsgáljuk meg. A tengelyt eloször kézi erovel könnyedén megforgatjuk és ha semmi ellenállást. akkor alacsony fordulaton el lehet a berendezést indítani. ha ezekhez valamilyen módon. Az eros fémes.16 ábrán menetes furat található. nem szabad. Normál körülmények között a gördülocsapágyak üzemelésük során egy állandó futási zörejt bocsátanak ki. aminek segítségével a kiszerelés szintén megkönnyítheto. A 15. meg kell vizsgálni. tudunk kiszerelni. lengéseket lökésimpulzust méro berendezéssel pontosan ki lehet mérni és az ismert megengedett értékekkel összehasonlítani. a rendszert.5. Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség. a csapágyakat azonnal felül kell vizsgálni. A csapágygyuruket a gördülotesteken át terhelni tilos. melynek segítségével anélkül lehet a munkát elvégezni. 15. vagy váltakozó zörejek hibára utalnak. Ilyen példát mutatnak be a 15. illetve 100 C fölé emelkedne. például az olajfuraton át a hozzáférést biztosítani tudjuk. Ennél pontosabb értékek a külso gyurun mérhetoek. A kiszerelési feladat megkönnyítésére a tengelyen és a ház vállainál kimarásokat képeznek ki. Általában jó megközelítéssel meg lehet a csapágy homérsékletét a csapágyház homérsékletébol állapítani.4 Próbafutás A csapágyazás ellenorzésére a beépítést követoen próbajáratást kell végrehajtani. 15. Ha a homérséklet nem stabilizálódik. ameddig egy bejáratási mértéknél a rendszer eléri a rá jellemzo tehetetlenségi homérsékleti határát. azonnal le kell állni.11 ábra is. hogy a csapágyon bármilyen sérülés fellépjen. Ha szilárd illesztésu külso és belso gyuruk kerülnek ki. mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülotest felülete könnyen megsérülhet. Ha már futott csapágyat kiszerelünk majd ismét vissza kívánjuk szerelni. amit a 15. a kiszereléséhez igényelt axiális erot ezen gyuruk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani.12 ábra szerint lehúzúkészülékkel vagy préssel.

melyeknek beépítése szintén fix ülékekre történik meg.5. amikor olajnyomás alkalmazásával a belso gyuru és a tengelyülék között a kúpos tengelyvégrol a gyurut lenyomjuk. lásd a 15. melyeket szorítóhüvely alkalmazásával építettek be. Ez különösen rozsdásodások jelenléténél mutatkozik meg még erosebben. amely a tengely és a hengergörgos csapágy belso gyurujének furata között fejti ki tolóerohatását. . kihajtó tüskével lehetséges miután az állítóanyát már eltávolították a hüvelyrol. kiszerelésükhöz legtöbbször igen komoly lehúzóerot igényelnek.21 ábra egy hidraulikus anyával végzett kiszerelési módszert mutat be és a 15.20 ábrán szemléltetett módszer is.18 ábrát. Ilyen esetekben a kiszerelés megkönnyítésére a 15. Kúpos furatú nagyméretu csapágyakat hidraulikus eljárással lehet kiszerelni. ilyen például a 15.2 Kúpos furattal rendelkezo csapágyak kiszerelése A kisebb méretu kúpos furattal ellátott csapágyak kiszerelése. 15. hosszabb idoszakra nyernek felhasználást. A 15. A 15.22 ábrán pedig hidraulikus lehúzúhüvelyes változat került bemutatásra.17 ábrán is bemutatott olajnyomásos megoldást alkalmazzák.Nagyméretu csapágyaknál.19 ábra szerint a csapágyat a lehúzóhüvelyrol az állítóanya segítségével tudjuk lehúzatni.

.

A zajszintbol. Kosár meghi. a ház ülékeinek ellenõrzése. . finomszemcsés idegen anyag jelenléte. túl kisméretû rádiusz a felfekvõ vállnál. vagy a tengely ülékek nem megfelelõ pontossgúak. Hibajelenség Felpikkelyesedés Leírása A futópálya felülete mentén kopási nyomokat lehet észlelni. Nem kielégítõ kenés. kosár típusa. szakszerûtlen kezelés. illetve a csapágy blokkolt. túl magas üzemi hõmérséklet miatt a keménység csökkenése. A kenési rendszert és a kenõanyagot felülvizsgálni. túl básodásai magas gyorsulás. túl kis csapágyterhelések Üzemi feltételek. a csapágy környezetének konstrukciós felülvizsgálata. kezelés. idegn anyag bejutása. ferde görgõbeállítás az egytengelyûségi hibák miatt. a kenési rendszer felülvizsgálata. a tengely és a ház anyagának vizsgálata. korrózió. kopási nyomokat lehet észlelni. Az üzemi feltételek átvizsgálása. hogy milyen zavar léphetett fel egy adott csapágy esetében. a csapágy közelében mûködõ egyéb elemek vizsgálata. a homérséklet emelkedésébol és a kenési feltételekbol lehet elég jó megközelítéssel megítélni. nem kielégítõ kenés. a tengely ill. a ház és a tengey merevségének felülvizsgálatai.A kosárkapcsolat meglazul. A késõbbiek során világos kiverõdések lépnek fel. görgõvégek érdesek. a csapágy beépítési módszerének felülvizsgálata. Túl kis csapágyhézag (esetleg a csapágyülék vális) túl kevés vagy nem megfelelõ kenés. a futópályán nagyobb kitöredezések. (kalapácsütések) nagyobb méretû idegen anyagok. gondos kezelés. túl feszes illesztés. súrlódásos kimaródások. üzemi feltételeket felül-vizsgálni. a csapágyon elszínezõdést lehet észlelni.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz 16. túl nagy csapágyterhelés (túl magas nyomás).1 táblázatban ismertetünk. a csapágyat kielégítõen elõfeszíteni. Okok Túl nagy terhelés. a csapágy környezetének és illesztésének felülvizsgálata. A beépítési elárás felülvizsgálata. beszûkülõ görgõk Ellenintézkedések Csapágyterhelést megvizsgálni. kis repedések vagy rovátkák. kõlsõ erõszakos beavatkozás a beépítéskor. Tipikus hibajellemzoket és hibaforrásokat a 16. Befeszülés Az üzemi hõmérséklet állandóan emelkedik. a ház. illesztések. az üzemi feltételeket megvizsgálni. (esetleg megnövelni) a kenõanyagot és a kenési módozatot felülvizsgálni. tömítéseket megjavítani. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések A gördülocsapágyak üzemi állapotukban legtöbb esetben nem figyelhetoek meg. Csapágyhézagot megvizsgálni. csapágyhézag ellenõrzése. Repedések és rovátkák Helyileg behatárolt kiverõdések. a gördõlõtestek gyakori megcsúszása. más csapágyat választani. a vezetõfelületek. kenés vizsgálata. beégések Jelentõs lökésszerû terhelések. kenés. helytelen kezelés. illetve fordulatszám. esetleges ferde beállítások vizsgálata szükséges. rezgésekbol. túl magas üzemi hõmérsékletek (mûanyag kosár) Kenõanyag kitüremlés A futópálya felületének felverõdés. eltörik Túl nagymértékû ferdeség. túl csekély csapágyhézag.

illetve az alakhúség megváltozása. hullámzó megterhelések. álló helyzetben fellépõ lengések. bekarcolódások. Gondos összeépítés. kemény tárgyaktól. és vibráció. gondosabb csapágykarbantartás.Rozsda és korrózió Rozsda. Illesztések. Áramvezetõ áthidalás szükséges. az üzemi feltételek átvizsgáláse. vagy elszínezõdnek. oszcillációs mikromozgások felépése. Kopási jelenségek Elektromos áram jut a csapágyhoz Benyomódások. a szorítóhüvely meghúzása nem kielégítõ. Áram halad át a csapágyon. megtisztítani. kezelés. a belsõ és külsõ gyûrûk nem kielégítõen gondos párosítása. csúszóelmozdulás Furat. kenõanyagot víztartalom szempontjából felülvizsglni. Elvándorlás. Tömítésket cserélni. az ülékek pontosságának ellenõrzése. a munkahelyi tisztaság megjavítása. túl nagy terhelés. Karcolások idegen. a csapágyat szigetelni kell. Szakszerûtlen karbantartás. kéztõl izzadásszennyezõdés Nagyob átfedésû illesztést választani. érdeasségi nyomok. a csapágy elõfeszítését beállítani. Nem kielégítõ illesztési túlfedés. illetve korróziónyomok a csapágyon. leverõdések a beépítés során. nem megfelelõ kenõabyag. tömítéseket kicserélni. hullámosodás a csapágy futópályáján. központos futási hibák. Bemályedés. Berágódási nyomok Kontaktkorrózió legfinomabb szemcséjû idegen anyagok miatt. kenõanyagot felülvizsgálni. víz. Túl kis illesztési átfedés. karcok Idegen szennyezõ anyag a csapágyban. A kenési módozatot és a kenõanyagot felülvizsgálni. nem megfelelõ csomagolás és korrózióvédelem. hidegfelhegedések álló helyztben álló helyzetben fellépõ rázkódások következtében a futópálya és a gördülõtest között. Felületi kopások. nem központosan futó részek erõszakos összeépítése. kémiai anyagok elleni fokozott védelelm. külsõ erõszakos behatások nyomai a csapágyakon. nem kielégítõ kenõanyag. görgõtágulás. eltérõ hõdiletációk. a belsõ és külsõ gyûrût külön-külön szállítani. Idegen szennyezõ a kenõanyagban.és köpenyrész felületeti tükörfényesek. benyomódások mechanikus behatásokra. minden géprészt alaposan átvizsgálni. illetve csapágyat cserélni. benyíródások észlelhetõk. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful