Tartalomjegyzék

1. Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi, felosztása
1.1 Gördülõccsapágy szerkezetek 1.2 Gördülõcsapágyak felosztása 1.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1.3.1 A gördülõcsapágyak elõnyei 1.3.2 Golyós és görgõscsapágyak 1.3.3 Radiális és axiális csapágyak 1.3.4 Standard és különleges csapágyak

2. Csapágykiválasztás
2.1 Üzemi feltételek, környezeti behatások 2.2 Jellemzõ követelmények 2.3 A csapágyak fajtájának kiválasztása 2.4 Csapágyelrendezés meghatározása 2.5 A csapágy méretének kiválasztása 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása 2.7 A csapágyak kezelése

3. Fõ méretek és csapágyjelölések
3.1 Fõ méretek 3.2 Csapágyjelölések

4. Gördülõcsapágyak tûrései 5. Teherbírási képesség, élettartam
5.1 Élettartam

5.2 Névleges élettartam és dinamikus terhelhetõségi értékek 5.3 Alkalmazási lehetõségek, szükséges élettrartam 5.4 Módosított névleges élettartam az ISO szerint 5.4.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 5.4.2 Anyagtényezõ a2 5.4.3 Üzemi feltételek tényezõ a3 5.5 Statikus terhelhetõségi értékek 5.6 Megengedett ekvivalens statikus terhelés

6. A csapágyterhelés számítása
6.1 Terhelés a tengelyen mérve 6.1.1 A fogaskerekek fogainak terhelései 6.1.2 Lánc- és szíjhajtások erõhatásai 6.1.3 Terhelési tényezo 6.2 Csapágyterhelés 6.3 Közepes terhelés 6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés 6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések 6.4.3 Ferdehatásvonalú golyóscsapágyak és görgõscsapágyak csapágyterheléseinek megállapítása

7. Illesztések
7.1 A csapágy rögzítése 7.2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 7.3 Az illesztések kiválasztása 7.4 Illesztési ajánlások

8. Csapágyhézag, csapágyak elõfeszítése
8.1 Csapágyhézag

8.2 A csapágyhézag megválasztása 8.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához 8.4 Csapágyelõfeszítés 8.4.1 A csapágyak elõfeszítésének okai 8.4.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái 8.4.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége

9. Határfordulatszámok 10. Súrlódás és melegedés
10.1 Súrlódás 10.2 Hõfejlõdés, melegedés

11. A kenés
11.1 Gördülõcsapágyak kenése 11.2 Zsírkenés 11.2.1 Zsírok és tulajdonságaik 11.2.2 Alapolajok 11.2.3 Sûrítõanyagok 11.2.4 Adalékanyagok 11.2.5 Állag, sûrûség 11.2.6 Kenõzsírok keverhetõsége 11.2.7 Kenõanyag mennyisége 11.2.8 Utánzsírzás 11.3 Olajkenés 11.3.1 11.3.2 Kenõolajok 11.3.3 A kenõolaj mennyisége 11.3.4 Olajcsere

12. Tömítések
12.1 Nem érintkezõ tömítések 12.2 Érintkezõ tömítések

13. Gördülõcsapágyak anyagai
13.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez 13.2 A csapágykosár anyagai

14. Tengelyek és házak elrendezése
14.1 Csapágyak rögzítése 14.2 Éltávolság és vállmagasság 14.3 A tengelyek- és a házülékek pontossága

15. Csapágyak kezelése
15.1 Csapágyak tárolása 15.2 Csapágyak beépítése 15.2.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez 15.2.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése 15.2.3 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak beépítése 15.2.4 A külsõ gyûrûk illesztése 15.3 Csapágyak beállítása 15.4 Próbafutás 15.5 A csapágyak kiszerelése 15.5.1 Hengeres furattal rendelkezõ gördülõcsapágyak kiszerelése 15.5.2 Kúpos furattal rendelkezõ csapágyak kiszerelése

16. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések

.

Ezek lehetnek egyirányból és mindkét irányból trhelhetõ kivitelek.A kosarak a gördülõtesteket egyenlõ távolságban összetartják és megakadályozzák. Fentieken kívül léteznek speciális célokra kialakított csapágyak. tû. ferde hatásvonalú és axiális csapágyakra oszthatjuk fel.Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet 1. A golyókhoz külsõ és belsõ gyûrûs futófelületek tartoznak "egyetlen ponton" történõ érintkezéssel. felosztása 1. hogy ezek a csapágyból kiessenek. fogkoszorúkhoz alkalmazott támcsapágyak.1 A gördülõcsapágy szerkezete A gördülõcsapágyak általában külsõ és belsõ gyûrûkbõl. stb. A futópálya kialakítása szempontjából a golyóscsapágyakat mélyhornyú. kúp-. beszélhetünk egysoros. a gördülõtestekbõl (golyók vagy görgõk). A görgõket fel lehet továbbá osztani hengeres. A gördülõcsapágyakat a fõ terhelési irányoknak megfelelõen továbbá még feloszthatjuk radiális és axiális csapágyakra. vasúti jármûvekhez alkalmazott (RCT) csapágyak.és hordósított görgõkre. A görgõscsapágyakat a gördülõtestek alakjának függvényében feloszhatjuk hengeres. míg a görgõk esetében "vonalmenti érintkezés" történik. (Lásd 1. A gördülõtestek sorainak száma szerinti felosztás. melyeknek belsõ. tû-. 3. és a kosárból állnak. Szétszerelhetõ és nem szétszerelhetõ csapágyak.8 ábrák) A gördülõtestek két csoportra oszthatók. lehetõvé téve ezzel a gördülõtestek zavartalan legördülését. A gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi. vagy külsõ gyûrûje lehúzható. 1.kúp. A csapágyra ható erõket a gördülõtestek a csapágygyûrûkön keresztül veszik át a kapcsolási zónán keresztül a futópályaív és a gördõlõtestek között. azokat a teljes keresztmetszetre felosztva. A gördülõtesteket A Kosár tartja a külsõ és a belsõ gyûrûkhöz és egymáshoz képest egyenletes helyzetben. A kosár külsõ terhelésnek nincs kitéve. golyósmenets hajtásokhoz. hogy azokban a gördülõtestek pályájukon is és saját tengelyük körül is forgómozgást végezzenek. A gördülõcsapágyakat úgy tervezik meg. Axilis csapágyak.1tõl 1. vagy fix kivitelû. mint például tengelycsapágyak. További felosztási lehetõségek például: 1. 2. többsoros gördülõcsapágyakról. és hordósított görgõsxsapgyakra. úgy mint golyók és görgõk.2 A gördülõcsapágyak felosztása A gördülõcsapágyakat két fõ csoportra oszthatjuk fel: golyóscsapágyakra és görgõscsapágyakra. lineáris egyenes megvezetésekhez .

stb. (loneáris csapágyak. .alkalmazott görgõscsapágyak. lineáris görgõs csapágyak).

azok azonos tulajdonságokat mutatnak a tisztán radiális és axiális csapágyakkal. ha egységbe kombinálják. emiatt ezeket axiális csapágyaknak is nevezzük.3.3 Radiális és axiális csapágyak A legtöbb csapágyfejta radiális és axiális terhelések felvételére is alkalmas. A legtöbb gördülõcsapágy radiális és axiális terhelések felvételére egyaránt alkalmas. Ezért ezeket a csapágyakat radiális csapágyaknak is szoktuk nevezni. amelyeknél a kapcsolódási szög nagyobb mint 45°.1 A gördülõcsapágyak elõnyei A gördülõcsapágyak a csúszócsapágyakkal szemben az alábbi elõnyökkel rendelkeznek: 1.3. melyek különféle berendezésekbe integrálódtak. Ebbõl kifolyólag a golyóscsapágyak kiemelten széles alkalmazási területei a magas fordulatszámot igénylõ és magas futáspontosságú helyek.3. A görgõscsapágyak ezzel szemben nagyobb mértékben terhelhetõek. 1.2 Golyós és görgõscsapágyak A golyóscsapágyak görgõscsapágyakkal való összehasonlítása során és azonos méreteket véve alapul általában alacsonyabb súrlódási nyomatékot és magasabb futáspontosságot garantálnak.4 Standard és különleges csapágyak Azon csapágyfajták. kiemelten gazdaságosan használhatóak fel a gyakorlatban. Léteznek. tûrésbesorolása és speciális jellemzõi a "Fõ méretek és csapágyjelölések" fejezetben megtalálhatóak. Nemzetközileg szabványosítottak. 1. 5.3 Gördülõcsapágyak fõbb jellemzõi 1. Indulási súrlódási nyomaték alacsony és csak kis mértében magasabb mint a dinamikus súrlódási nyomaték. 2. gépeknél ésszerû a nem szabványos. Elõfeszítéssel a csapágymerevség megnöveletõ. Könnyen kenhetõek lés csak csekéj mennyiségû kenõanyagot igényelnek. A gördülõcsapágyakat alkamazni lehet magas és alacsony hõmérsékleteken is. 4. elõállításra kerülnek olyan olyan csapágyak. Azon csapágyak esetében. Ezen kívül speciális csapágyakat is gyártanak. 1. 3. speciálisan a felhasználási célra tervezett különleges csapágyak alkalmazása. mindenhol beszerezhetõek. A 45°-nál kisebb kapcsolódási szöggel rendelkezõ csapágyak radiálisan erõsebben terhelhetõek mint axiális irányban. csereszabatosak. vagy géprészekkel bizonyos egységeket képeznek. csekély mértékû lengésveszéllyel. Bizonyos konkrét feladatra kialakított aggregátoknál. melyeket világméretben szabványosítottak.1. valamint komoly lökésszerû terhelések felvételére is képesek. 6. Az axiális és radiális csapágyakat. A gördülõcsapágyak konstrukciói. ill. hosszabb élettartamot garantálnak még igen nagy erõhatások fellépte esetén is.3. magasabb axiális irányú terhelhetõség lehetséges a radiális értékhez viszonyítva. Vissza a tartalomhoz Következõ fejezet . alacsony súrlódási nyomatékokkal.

a speciális követelményeknek a leginkább megfelel. por. 4. víz. A csapágy megválasztása során fontos.1 táblázat például általánosan figyelembeveendõ követelményeket sorol fel. irány) A csapágy fordulatszáma Rezgések és lökésszerû terhelések Csapágyhõmérséklet (környezeti és súrlódási hõ) Környezeti viszonyok (korrózió.és beépítés) Csapágyterhelések.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 2. berendezés konstrukciója és A csapágyelrendezés. 5. A megfelelõ csapágy kiválasztásához az alábbi adatok elengedhetetlenek: 1. típusait állítják elõ nagy méretválasztékban. annak üzemének és környezeti viszonyainak pontos és széleskörû ismerete elengedhetetlenül szükséges. kenés. 6. berendezés. hogy egy adott alkalmazás során a csapágy optimális kiválasztása megtörténhessen. géprésznél az elvárásainknak. hogy az a típus kerüljön kiválasztásra. A 2. 3. A kiválasztási folyamat. mint általános irányvonal a következõ lépcsõs elõrehaladással általában kivitelezhetõ az optimális csapágy kiválasztása. 4. az optimális csapágy meghatározására irányuló folyamat megkönnyíthetõ az adott feltételek figyelembevétele mellett különbözõ szempontoknak megfelelõ analizáció útján. Bár általános és minden vonatkozásban egyaránt sikeres kiválasztási rendszer lényegében nem létezik. valamint az üzemi feltételektõl függ.1 Üzemi feltételek és környezeti behatások Ahhoz. 1.2 Jellemzõ követelmények A csapágy teljesítményével és funkciójával szemben támasztott követelmény a csapágy elhelyezkedésétõl. (nagyság. A csapágy üzemi feltételeinek. 7. 5. 6. Jellemzõ követelmények A csapágy fõ méretei Élettartam elvárások Futási pontosság Határfordulatszámok Merevség Rezgés/zajszint Súrlódási nyomatékok Belsõ gyûrû ferde állíthatósága a külsõ gyûrûhöz képest Be és kiszerelési lehetõségek => => Ugrás a fejezethez => => => => => . A szóban forgó gép. amelyik az elõzetes számítások szerint az adott gép. 2. stb.) 2. felhasználási helyének a várható üzemi körülményeknek a gondos szemelõtt tartása A csapágyazás minden feltételének rögzítése A csapágy kiválasztása A csapágy elhelyezésének meghatározása A csapágy pontossági osztályának meghatározása A be-és a kiszerelés helyes módszerének megválasztása 2. Csapágykiválasztás Ma már a gördülõcsapágyak széles skáláját. 3. a gép. (ki. 2.

Annak érdekében. Az úgynevezett ellenirányú megvezetéseknél az egyes csapágyak által történõ axiális tengelymegvezetés minden esetben ellenirányból kerül megvalósulásra. hogy egyedi és speciális esetekben is a megfelelõ csapágyak kerülhessenek alkalmazásra. A fix elrendezésû csapágy végzi az axiális és radiális erõk felvételét. amelyek mindkét oldalról képesek axiális erõhatásokat felvenni.4 táblázatban találhatóak adatok a nem szabványos kivitelû csapágyak kiválsztásához.4 táblázat Csapágykivitel Ugrás a fejezethez => => => => 2. hogy a tengelyt az álló házhoz képest axiális és radiális erõk átvételére alkalmassá tegyük. => 2. hogy nem szabványosított kivitelt kell kiválasztani. vagy a futópályáik kiegyenlítõképességének kapcsán (például hengergörgõs csapágyaknál). Döntéseinkhez segítséget nyújtanak a 2. ilyen követelményeknek is megfelelhessenek. Fix elrendezési célokra általában azok a csapágyak felelnek meg a legjobban.3 táblázatban példák találhatóak erre az elrendezésre. valamint a terhelhetõségi szám figyelembevételével kerülhet sor. 2. vagy az úgynevezett tengelyen. azok ily módon kiegyenlítõdnek. elõfordul. vagy a házra elhelyezkedõ tolóülékekkel (mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) az említett elmozdulásokat ki tudják egyenlíteni.Raktározhatóság és gazdaságosság 2.4 A csapágy elrendezésének meghatározása A forgó tengelyek megvezetésére általában két csapágyat alkalmazunk annak érdekében. a tengelyt axiális irányban a házhoz képest megtámasztja. Jellemzõ követelmények Pontosság (méret és futáspontosság) Csapágyhézag és elõfeszítés Anyagok és hõkezelés Kosárkonstrukció és a kosár anyagai 2.6 A csapágy kivitelének meghatározása A leggyakrabban széles körben alkalmazott gördülõcsapágyak meghatározott jellemzõi ma már világszerte szabványosítva vannak. 2. befeszülések elleni védelmet biztosít. Egy bizonyos mértékig a külsõ gyûrû laza alkalmazásával a csapágyülékek megmunkálási pontatlanságaiból adódó hibák kiküszöbölhetõvé válnak. Az egyik csapágyat fix míg a másik oldalon elhelyezkedõ csapágyat laza elrendezés szerint alakítjuk ki. A lazán szerelt csapágyak a tengelyek a házoz képest hosszirányú alakváltozásainak felvételére képesek. hogy a követelményeknek meg tudjuk felelni a csapágyak kezelése során bizonyos elõre meghatározott .7 Csapágyak kezelése Ahhoz. megakadályozza például a ház és a tengely hõtágulási különbségébõl esetlegesen adódó befeszüléseket.2 táblázatban szereplõ a csapágyak alkalmazásával szemben támasztott általános felhasználásra vonatkozó fõbb jellemzõk. A laza elrendezésû csapágy elõfeszültségek.5 A csapágy méreteinek kiválasztása E feladat végrehajtására általában az üzemi terhelés mértékének és a megkövetelt élettartam. (például ferdehatásvonalú golyóscsapágyak) Ezt a csapágyelrendezési módozatot a gyakorlatban leginkább a viszonylag rövidnek mondható tengelyeknél alkalmazzák. melyek az adott felhasználási területbõl adódnak. alkalmazzuk. és a csapággyal szemben támasztott követelményeknek az adott csapágyfajták tulajdonságaival történõ összehasonlítása során juthatunk el.3 A csapágy fajtájának kiválasztása A csapágyakkal szemben támasztott speciális követelményekhez. A 2.1 táblázat jellemzõ követelmények 2. A 2.

megfelelõen értékelni kell az egyes kritériumokat és azok jelentõségét. Az NTN cég évtizedes tapasztalatai alapján ezeken a területeken és feladatok esetében készséges segítséget nyújt a felhasználóknak. értékeléséhez elõre megfelelõ döntések meghozatala válik szükségessé. hogy segítségükkel már jó alapokkal rendelkezzünk a csapágy sikeres kiválasztásához.2 táblázat Csapágyak fajtái és fõbb jellemzõik . A lehetõ legtöbb tapasztalat és a megkívánt adatok kielégítõ pontossággal való ismerete szükséges ahhoz.irányvonalak szemelõtt tartása szükséges.5 táblázat A csapágyak kezelése Ugrás a fejezethez => => => => 2. azok prioritási jellemzõinek figyelembevételével. szívesen együttmûködik velük szaktanácsok adásában. így például azok beépítéséhez a megfelelõ segédszerszámok kiválasztása. Jellemzõ követelmények Beépítési tanácsok Kenés és kenõanyagok Tömítések Tengely és házszerkezetek 2. A kiválasztás során nem minden esetben állnak rendelkezésre megfelelõ pontossággal és részletességel a szükséges adatok. Ezért a probléma felbecsüléséhez.

2.3 táblázat (1) Csapágyelrendezés (fix és laza csapágyak) .

3 táblázat (2) Csapágyelrendezés (ellenirányú megvezetés) 2.3 táblázat (3) Csapágyelrendezés (függõleges tengelyek) Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .2.

magasság...6-tól 2500 mm-ig. . illetve a DIN-ISO 355 Németországban.5 3. 1. 2500 5 mm-enként 10 mm-enként 20 mm-enként Szabványsor R40 3.1 táblázat tartalmazza a már szabványosításra került 90 furatméretet..0 10 20 35 110 200 500 1. Itt általában a csapágyak belsõ részeinek szerkezeti kialakításai nem kerültek meghatározásra. Radiális csapágyaknál (kivéve a kúpgörgõs csapágyakat) minden egyes a szabványba felvett furathoz (d) nyolc fõ külsõ átmérõ (D) lett hozzárendelve. Fõ méretek és csapágyjelölések 3. a (ISO) rögzíti. Ezek a felsorolt átmérõsorok adják meg az egyes értékeket növekvõ külsõ átmérõk sorrendben (7. .. 0.. stb. A mérettervek kúpgörgõs csapágyak kivételével az ISO 15-ben. .6 1. A metrikus kivitelû gördülõcsapágyakhoz a 3. furatok. 30...8.. Ennek köszönhetõen ma már világméretekben a gördülõcsapágyak csereszabatosak. 9 10. éltávolságok.3 ábrák tartalmazzák. -ig 1.1 táblázat Szabványosított furatátmérõk .0 10 20 35 110 200 500 2500 0..9.. az axiális csapágyakra az ISO 104-ben lettek megadva.2. 480 500. 22..1 Fõ méretek A gördülõcsapágyak fõ méreteit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. szélesség. Ezeket a szabványos értékeket a DIN 616. 105 110. 2.5. 220. 32 Szabványsor R20 35. 15.1. 190 200. elõállításuk gazdaságos.1 -tõl a 3. Gördülõcsapágyak Szabványosított furatátmérõi d. A szabványosított fõ méreteket..Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 3. (mm) furatátmérõk (mm) felett -tól.0 3. 28.. külsõ átmérõk.5 mm-enként 0. 120. 25..4.5 mm-enként - 20. metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyakra az ISO 335-ben. a 3.0 3..... A méretsorban valamennyi szabványos csapágyfajta ISO szerint került rögzítésre. 17 Szabvány 0. 40. Japánban pedig a JIS B 1512-ben (Japán Ipari Szabványok) is átvették. (d) 0. 12. 530. és 4 ( 7 a legkisebb és a 4 a legnagyobb átmérõsor).

Az érintkezési szög (α).. Az átmérõsorok összefoglalása a hozzájuk tartozó szélességi méretsorokkal közösen adja ki a méretsorokat. szögsor 6 számmal került definiálásra. A 3. átmérõ és a méretsorok között. A kúpgörgõs csapágyak esetében a külsõ átmérõ (D) és a furatátmérõ (d) között összefüggés függvényében hat átmérõsor (B.3. A legkisebb szöget a 2 és a legnagyobbat a 7-es határozza meg.. (Például 2 FB) A 3. .6.3.2.4). valamint a szélességi sor együttesen adják meg a kúpgörgõs csapágyak teljes méretsorát.5 ábra összefüggést mutat be a szélesség-.E) növekvõ sorrendben került rögzítésre.G) különböztethetünk meg.1.7) növekvõ sorrendben. A magassági sorok (H) négy növekvõ sorrendben lévõ lépcsõt rögzítenek.S.5..5. átmérõsor.3.4. (0. (7.6 ábra ezeknek az összefüggéseit szemlélteti.1.4. G a legnagyobb külsõ átmérõ.C.6. B a legkisebb...2).1.D.. A szélesség (T) négy szélességi sorral (B.. E. (8 a legkeskenyebbb és a 6 a legszélesebb szélességi sor).. (2.F. 0. A 3.Minden átmérõsoron belül található 8 növekvõ sorrendben kialakított szélességre vonatkozó sor (B): 8.2.9. Axiális csapágyak esetében a belsõ furat átmérõje és a külsõ átmérõ viszonyának arányában (d/D) õt átmérõ értéksor különböztethetõ meg. ahol E utal a legnagyobb méretre.7 ábra az összefüggéseket szemlélteti. A szögsor.D.

(rsmin: a még megengedett éltávolság) . pontossági besorolása. Ismertetõ jelek és jelentéseik Elõjel Különleges kivitel Csapágy fajta Szélességi vagy Csapágy Méretsor magassági sor Átmérõsor Furat ismertetõjel Kapcsolódási szög Megváltoztatott belsõszerkezet Kosár kivitele Fedõ. a furatot jellemzõ számról.7 táblázatokban találhatóak meg. 9. hogy nem minden szabványos csapágyat gyártanak folyamatosan. A 3. 1. 2.és utójelekre lehet felosztani. például a csapágy fajtájáról fõbb méreteirõl. és a csapágysor számáról. 1.3 táblzat Elõjelek Bázis ismertetõjel DF+10 C3 P5 . 3.0. Fentiek a 3.2 Csapágymegjelölések A csapágyszám alapján megállapítható a csapágy fajtája és méretei.5. Ellentétes oldalról nézve pedig megállapítható. Erre a célra 22 méret került a szabványba. pontossága. A Csapágymegjelölés kulcsszámok és betûk sorozatának összerendelésébõl adódik három fõ csoportra lehet ezeket felosztani.0.2. Úgy mint bázis ismertetõjelek. A bázisjel általános felvilágosításokkal szolgál.05. 123.1.0. DIN 620 6-os fejezetben és a JIS japán szabvány B 1512-ben lettek rögzítve. egyéb különleges csapágyjellemzõkrõl adnak további felvilágosításokat. 4. 0. stb.5. stb. átmérõk. 6.0) A fentiekben bemutatott méretsor ellenére ( furatátmérõk. 19. illetve axiális csapágyhézag Pontossági besorolási osztály Kenõanyag megjelölése 3. belsõ szerkezete. Ezek a csapágy pontossági osztályáról a csapágyhézag mértékérõl. szélességek vagy magasságok ) a nem szabványosított csapágyak is folyamatosan gyártásra kerülnek.0.6.15. 1.0.1. 7. 0.1.5.08. 2. 2.0. 15.1 mm-tõl 19 mm-ig (0.6 táblázatok ezen jelek értelmezésére szolgálnak. 0.5 és a 3.0. valamint elõzetes és utólagos jelek.3 és a 3.Az éltávolságok (r) az ISO 582-1979. A kiegészítõ jeleket elõ.2 táblázatból ezeknek a jelentése kiolvasható. 0.5. 0. a 3. valamint egy meghatározott érintkezési szög jelébõl tevõdik össze. A 3. 0.3. 5. 0.2 táblázat Csapágymegjelölések Jelek TS2 7 TKTSMFH3 05 B NTMEC4TETL1 Jelentés Csapágy a legmagasabb fordulatokhoz Hõstabilizált kivitelek megas hõmérsékletekhez Felületbevont csapágy Csapágy rozsdamentes acélból Csapágy melegtûrõ anyagból Csapágy speciális anyagból Csapágy különlegesen magas élettartammal Csapágy poliamid gyûrûvel NTN-4-top kúpgörgõs csapágy NTN ET-kúpgörgõs csapágy 3.illetve a tömítõtárcsa kivitele Gyûrûk kivitelei Utójel Páros elrendezések Radiális.4. 3.

5 0.5 2.6 /1.6 1.Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 67 68 69 62 63 78 79 70 72 73 12 13 22 23 NU10 NU2 NU22 NU3 NU23 NU4 N10 N2 N3 N4 NF2 NF3 NA48 NA49 NA59 NA NF N NU 1 1 2 2 7 6 (1) (1) (1) (0) (0) (1) (1) (1) (0) (0) (0) (0) (2) (2) 1 (0) 2 (0) 2 (1) 1 (0) (0) (0) (0) (0) 4 4 5 7 8 9 2 3 8 9 0 2 3 2 3 2 3 0 2 2 3 3 8 0 2 3 4 2 3 8 9 9 Csapágy fajtája Méretsor Csapágy Típus Szélességi sorozat Átmérõsor sor 329X 2 2 0 3 2 0 0 1 2 3 3 4 3 2 4 2 3 0 2 9 0 2 2 3 3 3 3 9 0 0 1 1 2 2 3 3 1 5 1 2 3 4 2 5 2 3 4 1 8 1 9 1 2 3 2 2 9 3 4 Csapágy fajtája Egysoros mélyhornyú golyóscsapágy 320X 302 322 303 303D Kúpgörgõs csapágy Egysoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy 313X 323 239 230 240 Beálló golyóscsapágy 231 241 222 232 213 223 511 512 Beálló görgõs csapágy Hengergörgõs csapágy 513 514 522 523 524 811 812 893 Egysorú axiális mélyhornyú golyóscsapágy Kétsoros axiális mélyhornyú golyóscsapágy Axiális hengergörgõs csapágy Axiális beálló hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy 292 523 524 3.5 Megjegyzések (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt .5 /2.4 táblázat Bázismegjelölések Furat ismertetõ jele Furat átmérõje d mm-ben /0.

32°-ig 3. táblázat Ismertetõ jelek furatokhoz Furatátmérõ mm-ben külön megjelölés nincs (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Furatmegjelölés ötszöröse a furat átmérõjét adja mm-be (/) Törtvonal a furat megjelölése elõtt Megjelölés Érintkezési szög A1/ B C B1/ C D Standandard 30° Csapágyfajta Standandard 40° Ferdehatásvonalú csapágyak Standandard 15° 10° felett.6 táblázat Érintkezési szög Kúpgörgõs csapágyak Jelek U Belsõ szerkezet R ST HT L1 Jelentések Nemzetközileg cserélhetõ kúpgörgõs csapágy Nemzetközileg nem csereszabatos kúpgörgõs csapágyak kúpgörgõs csapágy alacsony súrlódási nyomatékkal Hengergörgõs csapágy magas axiális terhelésekhez Réz masszív kosár . 24°-ig 24° felett.1 : 9 00 01 02 03 /22 /28 /32 04 05 06 : 88 92 96 /500 /530 /560 : /2360 /2500 1 : 9 10 12 15 17 22 28 32 20 25 30 : 440 460 480 500 530 560 : 2360 2500 3. 17°-ig 17° felett.

.) Radiális hézag a normálnál kisebb Radiális hézag a normálnál nagyobb Radiális hézag nagyobb mint C3 CM Elhatárolt radiális hézag elektromotorok csapágyaihoz Csapágyrés.F1 G1 Kosarak G2 J T1 T2 Acél masszív kosár Egyrészes réz masszív kosár hengergörgõs csapágyakhoz Csavarkosár kúpgörgõs csapágyakhoz Acéllemez kosár Mûanyag kosár Mûanyag kosár LLB Nem érintkezõ tömítõtárcsa Tömítõ illetve fedõtárcsa LLU Érintkezõ tömítõtárcsa ZZ Fedõtárcsa ZZA Kiszerelhetõ fedõtárcsa K Kúpos belsõgyûrû furat. elõfeszítés NA Nem csereszabatos csapágyrészek /GL Csekély elõfeszítés /GN Normál elõfeszítés /GM Közepes elõfeszítés /GH Magas elõfeszítés P6 Pontossági osztály (JIS) P6X Pontossági osztály kúpgörgõs csapágyak (JIS) P5 P4 Pontossági osztályok P2 >2 >3 >0 00 /2A Pontossági osztály 5 (JIS) Pontossági osztály 4 (JIS) Pontossági osztály 2 (JIS) Pontossági osztály 2 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 3 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 0 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Pontossági osztály 00 kúpgörgõs csapágyak hüvelyk-rendszer Shell Alvania Nr. ill.2. vagy tandem-elrendezésekben lehetséges Közbetétgyûrû (α=közbetégyûrû névleges mérete mm-ben. külsõ gyûrûs kivitel N NR D DB DF DT Páros elrendezés D2 G +α C2 C3 C4 Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrû nélkül Gyûrûhorony a külsõ gyûrûben feszítõgyûrûvel Olajfuratokkal ellátott csapágy O-elrendezés X-elrendezés Tandem-elrendezés Csapágypárosítással Univerzális-elrendezés X-. 1:30 kúp Belsõ ill. O-. 1:12 kúp K30 Kúpos belsõgyûrû furat.

Kenés /5C Chevron SRI-2 /3E /5K ESSO-Beacon 325 MULTEMP SRL 3.7 táblázat Utójelek Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

12. Ezek a tûrések különféle tûrési osztályokban kerültek besorolásra. vagy JIS B 1514 (tûrések görgõscsapágyak részére).csapágyak Normál és 6 Osztály 6 X osztály Normál osztály 4 osztály 6 Osztály - 00 Osztály Kúpgörgõs csapágyak Mûszerekhez pontossági csapágyak Minden csapágyfajta DIN 620 ANSI/AFBMA Std.1 ANSI B 319 AFBMA Std. 201/ PO ABEC-1 RBEC-1 P6 ABEC-3 RBEC-3 N Osztály 2 Osztály P5 ABEC-5 RBEC-5 C Osztály 3 Osztály 5P és 5 T Osztályok 5P és 5 T Osztályok P4 P2 ABEC-7 B Osztály 0 Osztály 7P és 7 T Osztályok 7P és 7 T Osztályok ABEC-9 A Osztály 00 Osztály Radiális csapágyak Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak Hüvelyk-kivitelû kúpgörgõs csapágyak USA Nemzeti Szabvány Itézet (ANSI) ANSI/AFBMA Std.1 táblázat Különféle nemzetközi szabványok összehasonlítása . az oldalfelületek síkban futása a futási pályára véve ( axiális ütés) és az axiális csapágy tárcsavastagságának szórása (axiális ütés) a beépítésnél betartandók. 4 és 2.2 4 Osztály Anti-Friction Bearing Manufacturers (AFBMA) - 3P Osztály Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak metrikus kivitel Pontossági 9P Osztály mûszercsapágyak hüvelyk-kivitel - 3P Osztály 4. 12. azzal. kúp.2 táblázatból látható. értékeit.1 táblázatban különféle tûrési osztályokat hasonlítunk kössze a JIS B 1514 japán szabvánnyal. A 4. melyek a házba és a tengelyre történõ beszerelésnél elengedhetetlenül szükségesek. K Osztály 19. Itt határozták meg például a furatpontosság. A belsõ és a külsõ gyûrükre vonatkozó körkörösségi pontosság értékei radiális ütésre (körkörösség). 5. DIN és a JIS szabványokban kerültek rögzítésre. és külsõ átmérõértékeket. éltávolságok. úgy mint a furatok. 19 ANSI/AFBMA Std. a köpenyvonal ingadozás a hivatkozási oldalra véve (oldalütés).1 ANSI/AFBMA Std. Szabvány Japán Ipari Szabvány standard JIS B 1514 ISO 492 Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ISO 199 ISO 578 ISO 1224 Német Szabványosítási Intézet Osztály 0 és 6x 6 Osztály Tûrési osztály 5 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 3 Osztály 5A Osztály 4 Osztály 5 Osztály 5 Osztály 0 Osztály 4A Osztály 2 Osztály 2 Osztály Csapágy fajtája Minden fajta Radiális csapágyak Axiális mélyhornyú golyós. szélesség. hogy a csapágyak pontossági értékei a 6. 4 és 2-vel emelkednek. A 4. a fõ méretek.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 4. például ISO 0. teljes szélesség. Gördülõcsapágyak tûrései A méret és körkörösségi tûrések az ISO. Az ISO tûrésosztályok 0-val indulnak ( standard pontossági osztály ). a gyûrûk síkbanfutására (oldalirányú ütés). 5. stb. 6. hogy mely csapágyfajták milyen tûrési besorolási osztály szerint kerülnek gyártásra.

A belsõ és külsõ gyûrûk peremtávolsága. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége. vagy kis homlokfelület peremtávolsága a kúpgörgõs csapágyak külsõ gyûrûjének külsõ és belsõ gyûrûitõl számolva A kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûje homlokfelületeinek peremtávolságai 2. Méreteltérések ∆ds ∆dmp ∆d2mp ∆Ds ∆Dmp ∆Bs A furatok tényleges és névleges méreteltérései A névleges méret a közepes furatátmérõtõl való eltérése A névleges méret eltérése a közepes furatátmérõtõl (kétsoros mélyhornyú golyóscsapágyak esetében) A külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A közepes külsõ átmérõ méretének a névlegestõl való eltérése A belsõ gyûrû szélessége és a névleges méret közötti eltérés (nagy közbetéttárcsa magasság) . Ezeknek a jeleknek és szimbólumoknak a leírásánál egyes esetekben rövidítéseket alkalmazunk. illetve a kúpgörgõscsapágy külsõ gyûrûjének tényleges szélessége. Méretek d d2 D B C T T1 T2 r r1 r2 Furat névleges átmérõje Furat névleges átmérõje (kétfeléható axiális golyóscsapágy) A külsõ átmérõ névleges értéke A belsõ gyûrû névleges szélességi mérete (ill. 1.2 Csapágyfajták és tûrési osztályok A csapágyak tûréseinek leírására a következõ rövid jeleket és szimbólumokat alkalmazzuk. a közbetéttárcsa magassága) A külsõ gyûrû névleges szélessége (kúpgörgõs csapágyak kivételével radiális csapágyaknál ez a méret a végleges csapágyszélességnek felel meg Kúpgörgõs csapágyak névleges teljes szélessége.4. illetve egyoldalról hatésos axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága Kétoldalon hatásos axiális méyhornyú golyóscsapágyak névleges magassága a háztárcsa homlokfelületétõl az elõtéttárcsa homlokfelületéig. ( kúpgörgõs csapágyak esetében a belsõ gyûrû nagy homlokfelülete a furathoz viszonyítva) A közbetétgyûrû.

kúpgörgõs csapágyaknál a külsõ gyûrû nagy homlokfelülete A kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy éltávolsága legnagyobb értéke. valamint a kúpgörgös csapágyak külsõ gyûrûinek nagy homlokfelületei Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete premtávolságának legkisebb értéke. vagy kúpgörgõs csapágyak esetén a nagy homlokfelülethez képest A közbetéttárcsa peremtávolságának legkisebb értéke kettõshatású axiális mélyhornyú golyóscsapágyak esetében.Körkörösségre vonatkozó tûrések Kia Sia Sd Kea Sea SD Si Se A belsõ gyûrû körkörössége (radiális tûrés) Az oldalfelület síkfutása a belsõ gyûrû futópályájához viszonyítva (tengelyirányú ütés) A belsõ gyûrû síkban való futása (oldalütés) A külsõ gyûrû körkörössége (radiális ütés) A külsõ gyûrû körkörössége (axiális ütés) A köpenyvonal dõlésének méretszórása a viszonyítási oldalfelülethez képest (oldalütés) A tengelytárcsa tárcsavastagságának ingadozása (axiális ütés) A háztárcsa vastagsági méretének ingadozása Radiális csapágyak tûrései (kúpgörgõs csapágyak kivételével) . ferdehatásvonalú golyóscsapágy belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete. fedehatásvonalú golyóscsapágyaknál a belsõ és külsõ gyûrû kis homlokfelülete. Kúpgörgõs csapágyak belsõ és külsõ gyûrûinek kis homlokfelülete peremtávolságának legnagyobb értéke r1smax r2smin r2smax 4. Méretingadozások Vdp Vd2p Vdmp VDp VDmp VBs VCs A furatátmérõ ingadozása radiális síkban A furatátmérõ ingadozása radiális síkban (kettõs hatású mélyhornyú golyóscsapágyak) A közepes furatátmérõ ingadozása A külsõ átmérõ radiális síkban való ingadozása A közepes külsõ átmérõ méretingadozása A belsõ gyûrû szélességének méretingadozása A külsõ gyûrû szélességének méretingadozása 5.∆Cs ∆Ts ∆T1s ∆T2s A külsõ gyûrû szélességi méretének a névlegestõl való eltérése A kúpgörgõs csapágy teljes szélességi méretének a névleges mérettõl való eltérése Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágyak magassága. Peremtávolságok és határérték méretek rsmin rsmax r1smin A peremtávolság legkisebb mérete a külsõ és belsõ gyûrûhöz vagy kúpgörgõs csapágyaknál a kis homlokfelülethez képest A peremtávolság legnagyobb mérete a belsõ és a külsõ gyûrûhöz képest. vagy kúpgörgõs csapágy belsõ gyûrûjének görgõs koszorúval együttes tényleges szélességének a névleges mérettõl való eltérése. vagy ugyanennek a kúpgörgõs csapágy külsõ gyûrûjének szélességétõl való eltérése 3. Kétfeléható axiális mélyhornyú golyóscsapágy közbetéttárcsa homlokfelületéhez képest a háztárcsa homlokfelület magasságának eltérése.

és 4. 6) Érvényes a feszítõgyûrû beépítését megelõzõen. 8) A névleges külsõ átmérõk 2. 3) Az egyes gyûrûk futópályáihoz. melyeket a csapágyakkal összeépítenek.3 táblázat (2) Külsõ gyûrûk Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak tûrései 1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.3 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 5) Értelemszerûen érvényes a ∆ds és a ∆dmp-re. 4) 0. tûrésosztályban és valamennyi átmérõre a 2.5 mm-tõl bennfoglaltatnak. 4. A ∆ds érvényes a 0.1) Az egyik oldalról mért furatátmérõ eltérése a névleges mérettõl ∆ds-tõl a 4 és 2 tûrésosztályoknál megegyezik a közepes furatátmérõk eltérésével a névleges mérettõl ∆dmp-tõl. 7) Mélyhornyú és ferdehatásvonalú csapágyakra érvényes. 4. 2. 3. tûrésosztályban. 2) Mélyhornyú és ferde hatásvonalú golyóscsapágyakhoz.6 mmm-tõl a névleges furatátmérõk beletartoznak. 1. tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel.4 táblázat (1) Belsõ gyûrûk . 4.

1) A névleges méret ∆ds furatátmérõjének egy oldalon mért eltérése a 4.4 táblázat (2) Belsõ gyûrûk . tûrési osztályra azonos a közepes furatátmérõ a névlegestõl ∆dmp-tõl való eltéréssel. 4.

5 táblázat (2) Belsõ gyûrû 4.5 táblázat (1) Belsõ gyûrû 4.4.5 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége a görgõskészlettel és külsõ gyûrûvel együtt .4 táblázat (3) A külsõ és belsõ gyûrûk teljes szélessége a görgõkoszorúval együtt Hüvelyk-rendszerû kúpgörgõs csapágyak tûrései 4.

4.5 táblázat (3) Belsõ és külsõ gyûrûk radiális körkörössége J-sorozat kúpgörgõs csapágyak tûrései (metrikus méretek) 4.6 táblázat (1) Belsõ gyûrûk 4.6 táblázat (3) A belsõ gyûrû teljes szélessége görgõskoszorúval és külsõ gyûrûvel .6 táblázat (2) Külsõ gyûrûk 4.

A dördlülõcsapágyak élettartamát annak elfordulási számával jellemzik. okozzák. azt kell biztosítsa. az NTN kívánságra külön igény esetén megadja. a kérdést külön tárgyaljuk. Ezek az élettartam-eltérések a csapágyaknál a gördülõcsapágyak anyagainak eltérõ kifáradási értékeire vezethetõek vissza és statisztikailag az élettartam kiszámításánál kerülnek figyelembevételre.1 Élettartam A gördülõcsapágyak futópályái és a gördülõtestek. melyek standard gyártási eljárással kerültek elõállításra. Gyakoribb meghibásodási okok azonban a kopás. Az ebben a katalógusban megadott dinamikus teherbírási értékek az NTN standard gördülõcsapágyakra érvényesek. Teherbírási képesség és élettartam 5. A meghibásodások ezen fajtáit.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 5. míg axiális csapágyak esetében tisztán axiális terhelést jelent. Azoknál a csapágyaknál. melyek változatlan fordulatszámon futnak. . egy állandóan változó terhelésnek vannak kitéve. dinamikus alapterhelés Egy bizonyos mennyiségû. 5. korrózió. mindkét esetben a terhelés centrikus.amit a csapágy az elsõ meghibásodások észlelését megelõzõen elérni képes anélkül. Radiális csapágyaknál ez a terhelés tisztán radiális. hogy a csapágynál az anyag elfáradása következtében már felpikkelyesedés lépne fe. például tisztátlan kenés. speciális eljárással lettek gyártva. szakszerûtlen kezelés a csapágy beépítése során. amelyek esetében a csapágyak speciális anyagokból. Ez a felpikkelyesedés az anyag elfáradásának a következménye és elõbb-utóbb a csapágyak meghibásodásához vezet.2 A névleges élettartam. ami végül a felületek felpikkelyesedéséhez vezet. téves csapágymegválasztás. stb. fordulatok számában kifejezve. nyilvánvalóan azonos jellegû csapágy élettartam azonos üzemi feltételek mellett eltér egymástól. Olyan speciális teherbírási értékeket. Mivel ezeket a hibákat idõben elvégzett megfelelõ kezeléssel el lehet kerülni. a tisztátlanság. ami annak iránya és nagyságrendje szerint változatlanul az egy millió forulat mértékû névleges élettartamot éri el. amit egy nagyobb mennyiségû nyilvánvalóan megegyezõ csapágyfajta 90 %-a a megegyezõ üzemi feltételek mellett elérni vagy azt túllépni képes azt megelõzõen. sérült tömítések. Ebbõl kifolyólag a névleges élettartamot a következõ módon lehet meghatározni: A névleges élettartam az az élettartam. hogy a pikkelyesedés jelei a gördülõtesteken a futópálya felületein fellépnének. A dinamikus terhelhetõségi érték meghatározza a csapágyterhelést. melyek terhelés alatt futnak. a névleges élettartamot ( 90 %-a a megélési valószínûség tartamának) üzemóraszámokban fejezik ki.

......... Ca axiális csapágyakra) ekvivalens dinamikus csapágyterhelés.6) formula szerint végezhetjük el............(5.........2..................... N (Pr radiális és Pa axiális csapágyakra) Változatlan fordulatszám esetén az élettartamot üzemórákban is ki lehet fejezni az (5................. ...........1) p=3 golyóscsapágyakra p=10/3 görgõsscsapágyakra L10: C: P: Névleges élettartam..................... ..........................Ln: Az egység teljes névleges élettartama........n...........1 ábra monogramjából vehetõ ki...4) L10h: fh: fh: névleges élettartam üzemórában élettartam-tényezõ fordulatszám-tényezõ n: fordulatszám 1/perc Az (5..(5. hogy az ezt megelõzõ idõben agyagkifáradás miatt egyetlen egy csapágy sem hibásodhat meg.......... . N (Cr radiál...................2) képlettel..........Az összefüggés a névleges élettartam és a dinamikus alapterhelés és a terhelés között az (5................... millió fordulatban kifejezve dinamikus teherbírási érték... .................(5....................... Az egység teljes élettartamánál figyelembe lehet venni............(5..... Ha egy gépben.... berendezésben több csapágy mint komplett egység mûködik.......(5.(5.........................2) ........ a számításokat az ( 5..................7) .7) képlettel lehet számolni................. óra Ha a terhelések egyenlõ idõközökben történnek meg........(5.................6) e=10/9 golyóscsapágyaknál e=10/9 golyóscsapágyaknál L: L1.........1) képlettel fejezhetõ ki..5) Az összefüggések a fordulatszám 1/perc és a fordulatszámtényezõ fn valamint a névleges élettartam L10h és az élettartamtényezõ fh között az 5................2) képletet ki lehet fejezni az (5............3) .. .......5) képletben megadottak szerint is............. L2............... ....... óra az egyes csapágyak névleges élettartama 1...................... akkor az (5...................................

melyek Forgó orsók. szállítógépek. ventillátorok.0~ Elektromos Új mezõgazdasági kéziszerszámok. Papírgépek. a karbantartások idõintervallumaitól.1 táblázatban általános utalásokat találhatunk ezekre az összefüggésekre.0 5. motorok.Φj: Lj: az egyes terhelések frekvenciacsökkenése az egyes terhelések melletti élettartam 5. kompresszorok. vagy csak idõszakosan használnak Élettartam-tényezõ fh és alkalmazási esetek 2.1 táblázat Élettartam-tényezõk különféle felhasználási esetekre Ritkán. Az 5.3 Felhasználási példák és az igényelt élettartam A csapágyak kiválsztása során szükséges az igényelt élettartamoknak az üzemi körülményekkel történõ összehasonlítása. klimaberendezések. nyomdagépek Sínjármûvek tengelycsapágyai.0 Gépek. A szükséges élettartam a gép fajtájától. erõmûvi berendezések 5. szivattyúk Mozdonyok tengelycsapágyai.0~5.0~3. A csapágyak nagyságának meghatározásánál az elfáradási élettartam mellett a tengely és a ház szilárdsága és merevsége feltétlenül szem elõtt tartandó.0~4. építõRakodódaruk gépek. pályamotorok. gépek és új irodaháztartási gépek gépek Új motorok. üzemelnek.kétkerekû lengõsziták. melyek megállás nélkül 24 órás üzemben mûködnek . Üzemi tényezõk ~2. felvonó berendezések. centrifugák Gépek melyek állandóan napi 8 órán felül üzemelnek Gépek. serleges egy alka-lommal jármûvek szállítómûvek hosszabb ideig Hengermûvek. de nagy bizOrvosi és mérõtonsággal használt mûszerek gépek Gépek. ipari nem mindíg Szállítójármûvek. melyeket csak rövid idõre. aknaberendezések Vízellátási berendezések. de egy. klimaberendezések.0 3. bányapumpák.0 4. nagyméretû elektromotorok. emelõgépek Nagyméretû hajtások gumi és mûanyak kalanderek. az üzembiztonsággal szemben támasztott követelményektõl és a megbízhatóságtól függ. liftek. sugárhajtómûvek prések lentkerekei.

. speciális gyártási módszerekkel.. akkor az általában 1-el egyenlõ. melyek a csapágyak élettartamát befolyásolhatják. 5. a tengelykihajlásokat..és alakhûség értékeit elveszthetik. Ezeket a befolyásoló tényezõket a névleges csapágyélettartam megállapítása.2 táblázatban az egyes megélési valószínûségi tényezõket 90 %-nál magasabb értékekre állítottuk be.(5..8 élettartam egyenletben ezekre a teherbírási értékekre. Kiemelkedõen kedvezõ kenési feltételek ... melyek speciális acélból.... millió fordulatban (megélési valószínûségi tényezõvel az anyagokra és az üzemi feltételekre való tekintettel) megélési valószínûségi tényezõ anyagtényezõ az üzemi feltételekre vonatkozó tényezõ 5.. A 120 foknál magasabb hõmérsékleti körülmények között mûködõ csapágyak esetében azokat melegstabilizált alapanyagból készítik. Sajnos a melegstabilizáció kapcsán az anyag keménysége csökken.. Csapágyaknál.8) Lna: a1: a2 : a3 : módosított névelegs élettartam.. ezt feljavított alapanyag-minõség alkalmazásával. Az élettartamérték a2 érvényes az 5. .. a csapágy élettartama lerövidül.. beleértve a futási egységességet.2 Anyagtényezõ a2 A csapágytáblázatokban szereplõ dinamikus teherbírási értékeke az NTN állandó fáradozásainak eredményeire alapozottak...5...... amennyiben azok 120 hõmérséklet felett dolgoznak hosszabb idõn keresztül. jól megismerjünk.. az értékét 1-nél nagyobbra lehet választani.. az idegen anyagrészek jelenléte.... azzal a céllal..3 Üzemi feltételek tényezõ a3 Az jelölt üzemi körülmények tényezõ fõleg a kenési teltételeket. A módosított élettartam egyenletét az ISO 281 szerint 1977ben vezették be. mivel az L10 élettartam tapasztalati alapokon nyugszik. Az ilyen csapágyaknál "TS" elõjelzés szerepel.... A módosított élettartam kiszámításánál az ISO 281 szerint elõfeltétel az.. hogy minden üzemi jellemzõt. vagy megváltoztatott belsõ szerkezettel érhetjük el. kiszámítása során csak teljes általánosságban vettük figyelembe.2 bekezdésben megadott képlet alapján számíthatjuk ki.....4.4.. stb. Fentieken túlmenõen a csapágyak élettartamára befolyással bír a kenés (Elastó hidrodinamikus olajfilmelmélet). az üzemi hõmérsékleti viszonyok....2 Táblázat a1 tényezõ 5.4 Módosított névleges élettartam ISO szerint A névleges élettartamot az 5... 5.1 Megélési valószínûségi tényezõ a1 Az 5.. A normál hõkezelési módszerekkel gyárott gördülõcsapágyak méret.. hogy a csapágyak minõségét szakadatlanul javítsuk. valamint egyéb az üzemre jellemzõ specifikus körülményeket veszi figyelembe.. Ha bizonyos feltételek mellett egyes esetekben 90 %-nál hosszabb élettartamvalószínûséggel kellene számolni. Javasoljuk ilyen esetekben az NTN-t megkeresni.. stb. a fordulatszám.4... az üzemi hõmérsékletet. Amennyiben a kenési körülmények kielégítõek. angyagaik speciális eljárással készülnek...

futásánál. a gördülõcsapágyak további zavartalan üzemelése már a továbbiakban nem biztosított. A statikus teherbírási érték annak a terhelésnek felel meg. Növekvõ üzemi hõmérséklet esetében a csapágyak anyagainak keménysége csökkenõ tendenciát mutat. Ennek mértéke a terhelés nagyságával van arányban. . amikor az egyéb üzemi feltételek is jónak mondhatóak. hogy a kenõanyag viszkozitása az adott hõmérsékleten túl alacsony (13 mm2/mp alatt lesz golyós.2 ábrából az üzemi hõmérsékletet kifejezõ tényezõket tudjuk megkapni. Ha speciális üzemi feltételekkel van dolgunk. amely egy meghatározott maradandó alakváltozást eredményez. az a3-at 1-nél kisebbre kell megválasztani. elõfeltétel. Ennek megfelelõen az élettartamuk is lerövidül. a gördülõtest és a futópályája érintkezési helyein maradandó alakváltozások lépnek fel.0001-szeres maradó összes alakváltozása az érintkezési ponton a legnagyobb terhelést hordozó gördülõtestecske és futópályája között még általában nem okoz említésre méltó problémát a csapágy mûködésében. lehet 1-nél magasabb értéket is alkalmazni. Ilyen esetekben elõfordulhat például. amely mellett a leginkább megterhelt gördülõtest és a futópálya közötti dipól-terhelés az alábbiak szerint alakul: beálló golyóscsapágyaknál: egyéb golyóscsapágyak esetében: görgõscsapágyaknál: 4600 MPa 4200 MPA 4000 MPa Ilyen. 5.5 Statikus teherbírási érték Ha a gördülõcsapágyak terhelés alatt és álló helyzetben vannak vagy csak igen lassú fordulaton mûködnek vagy billenõterheléseknek vannak kitéve. amikor nincs esély a gördülõtestek és a futópályáik között egységes olajfilmet létrehozni. A statikus teherbírási szám az ISO 76-1987 szerint azt a terhelést adja meg. Kifejezetten kedvezõtlennek mondható kenési feltételek mellett. hogy a terhelések centrikusak kell.esetében. hogy legyenek és radiális csapágyaknál radiális. javasoljuk az NTN-t a problémába bevonni. hogy a gördülõtestecske átmérõjének 0. axiális csapágyaknál axiális irányúak.2 Ába Üzemi hõmérséklettényezõ 5. Kísérleti alapon megállapították. Ha egy bizonyos megadott alakváltozási értéknél nagyobb alakváltozás lépne fel. Az 5. úgynevezett kétpólusú nyomás fellépése esetén hozzávetõlegesen a gördülõtest átmérõjének 0.0001-szeres mértékû maradandó teljes alakváltozása lép fel.és 20 mm2/mp alatt görgõscsapágyak esetében) vagy ha a fordulatszám alacsony ( n (1/perc) dp (mm)< 10000 ).

4 táblázat segítségével tapasztalati értékek alapján válik lehetõvé a statikai teherbírási biztonság meghatározása....2 fejezet) mértékét az 5...9) S o: Co: P o: statikai teherbírás biztonsága statikai teherbírási szám...9) képlet és az 5....... N ( radiális csapágyaknál Cor és axiális csapágyaknál Coa ) a maximális statikai ekvivalens terhelés. ehhez alapul véve a maximális statikai ekvivanles terhelést..5 bekezdés szerint lehet meghatározni............ N (radiális csapágyak esetében Por axiális csapágyaknál Poa ) 5.... nyugodt futást alapul véve a határétéket. tapasztalati adatok alapján alá és fölé is szokták tervezni..(5.........6 Megengedett statikus ekvivalens terhelés A megendedett statikus ekvivalens terhelés (lásd 6.... Az (5.....5.4.. a mindenkor elvárt és megkövetelt üzemi viszonyokat... amely a statikus terhelési szám figyelembevételével adódik.4 Táblázat Minimális szükséges statikai teherbírási biztonság So Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . ..

. valamint a külsõ erõket a hajtás teljesítményébõl és annak átvitelébõl adódóan........1. A csapágyterhelés számítása 6...(6.3) .....1)-tõl a (6...Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 6..(egyenes fogaskerék).... Ezek az erõk magukba foglalják a tengely és az arra rögzített elemek önsúlyát... N Ka: axiális erõ.) ...2) .............(6.... elõször meg kell állapítani a tengelyre ható erõk értékeit.....3 ábrákból vehetõk ki....4) Kt: kerületi erõ........ Az itt bemutatott számítási módozat két leggyakrabban használatos fogaskerék-elrendezésre: homlok és kúpkerekekre érvényes... (6..és ferdefogazással ellátott kerekekre hatnak.... amelyeket számítási módszereken keresztül rendkívül körülményes meghatározni...... 6..... a 6. Az erõk iránya és nagysága különbözõ és a fogazás fajtájától függ.........2b) ... erõhatásoknak van kitéve. N Ks: radiális erõ..... Ezeket a terheléseket elméletileg lehet meghatározni.. éspedig tangenciális (Kt) radiális (Ks) és axiális (Ka) erõkre..... fordulat/perc Dp: osztókör átmérõ............ (1) Terhelés a homlokkeréken Terhelések. amely a tengelyeken lép fel...1 A fogaskerekek fogainak terhelései A fogaskerekek fogain fellépõ erõket három csoportba lehet sorolni az erõk irányainak figyelembevétele alapján.....1) ..... N Kr: fogra ható normál erõ....................1 Terhelés a tengelyen mérve A csapágyterhelés megállapításához..2..(6....1.. mm α: kapcsolási szög β: szögferdeség . N HP:a hajtás teljesítménye KW n: fordulatszám.........1 Táblázat Fogazási tényezõ fz 6...4ig.(6... melyek egyenes.....(ferdefogazású kerék).. azonban valamennyi csapágy a gép fajtájának adottságainak függvényében még további terheléseknek... 6......... A terhelés nagyságát a következõ képlettel lehet kiszámítani...(6... 6....

.... KW fordulatszálm........... Az egyenesfogazású kúpkerekeknél a β=0-t szükséges figyelembe venni... Kt Ks Ka HP n Dpm d β δ : : : : : : : : : kerületi erõ........6) Ksp... ezen túlmenõen még attól is függ...Mivel a fogaskeréken ténylegesen fellépõ terhelés lökések és rezgések által még tovább növekedhet..... (az óramutató járásával azonos irány). A 6..5 ábra szemlélteti...... fordulat/perc osztókör átmérõ.Ksg: Radiális erõ..(6. amelyek egyenes és spirális kúpkerekekre hatnak a 6... amik az adott példában pozitívak.. ......... melyik a meghajtó és a meghajtott kerék: A radiális és axiális erõk (Ks) (Ka) irányait a 6.5 ábrán a fogaskerék jobbirányú forgással lett ábrázolva... mm kapcsolási szög ferdeségi szög kúpszög Általában az erõk aránya a tányérkerék és a kis tengelyfogaskerék között a jobbirányba egymáshozrendelt tengelyeknél a következõ: Ksp=Kag........ A 6....... (2) Kúpkerekekre ható erõk Azokat az erõket....5) Kap=Ksg...N a hajtás teljesítménye....N axiális erõ.... valamint a forgás irányának a függvénye... N Kap. A fogazás és a fogferdeségi szög irányai a nagy kerék átmérõjén vizsgálandók és ítélendõk meg.N radiális erõ.1 táblázat) kell korrigálni. N Ívelt fogazású kúpkerekek esetében az erõk iránya a fogferdeség irányának............(6.. a fenti képlettel történõ elméleti terhelésszámítás eredményét egy fogazási tényezõvel fzvel (6........5 ábrákon találhatjuk meg..2 táblázatban ezeknek az erõknek a kiszámításához szükséges képletek vannak megadva..Kag: Axiális erõ.2 és 6.

.1.. Lánchajtásokhoz a lengõ és lökésszerû terheléseket az alábbiak figyelembevételével lehet megállapítani: ...2 Lánc......8) Kr fb : Radiális erõ N : Táblázati tényezõ a 6....3 Terhelési tényezõ Gyakorta elõfordul.................6.(6....és szíjhajtás-tényezõk 6...8) képlettel tudjuk kiszámítani.........1....2 Táblázat Erõhatások kúpkeréken 6... amelyek a lánc.7) képlet segítségével számíthatóak ki. Ezt a (6.... és szíjhajtások teljesítményátvitele során lépnek fel..3 Táblázat Lánc.7) Kr : Kerületi erõ N HP : Átvivendõ teljesítmény KW Dp : Osztókör átmérõ A szíjhajtásokat egy elõre meghatározott elõfeszítési értékre állítják be annak érdekében.....(6. a (6....és szíjhajtások erõhatásai Azok a kerületi erok.. hogy az erõátvitel zavartalanul megtörténjék... ......... Ennek az elõfeszítésnek a radiális erõhatását szíjtárcsák esetére a (6..3 táblázatból vehetõ 6.......9) képlettel és Terhelés fajtája fw Alkalmazási terület ..................... hogy az elméletileg megállapított lengésekbõl és lökésszerû terhelésekbõl kifolyólag adódó erõhatások lényegesen magasabbak a valóságban............

egy terhelési együttható figyelembevételével tudjuk megállapítani. ...........................................................(6.9) K : tényleges erõ N Ke : elméletileg számított erõ N fw : terhelési együttható

Csekély, kis kökésszerû terhelések Közepes lökésszerû terhelések Nehéz lökésszerû terhelések

1,0-1,2

Elektromotorok Vasúti jármûvek, gépkocsik, hengermûvek, fémfeldolgozó, papír-, gumi-, textilgépek. irodagépek, kégiközlekedési eszközök, nyomdagépek Zúzók, mezõgépek, építõgépek, daruk.

1,2-,15

1,5-3,0

6.2 Csapágyterhelés
Statikus erõk, melyek a tengelyeken lépnek fel, a csapágyon át kerülnek felvételre és elosztásra. Például a 6.7 ábra szerinti hajtómûtengelyre ható csapágyterheléseket a (6.10) és a 6.11) képletekkel lehet kiszámítani ......................................(6.10) ...................................(6.11)

6.4 Táblázat Terhelési együttható fw

FrA FrB Krl Ka KrII Dp l

: : : : : : :

az A csapágy radiális terhelése, N a B csapágy radiális terhelése, N az I. fogaskerék radiális terhelése, N az I.fogaskerék axiális terhelése,N a II.fogaskerék radiális terhelése, N I. fogaskerék osztókörének átmérõje, mm csapágytávolság, mm

6.3 Közepes terhelés
Igen sok alkalmazási esetnél az üzemi csapágyterhelések egy elõre meghatározott periodikus munkalefutás szerint megváltoznak. Egy leegyszerûsített számítás szerint ilyen esetekben egy megváltoztathatatlan közepes terhelésre számítják át (Fm)ami azután megközelítõleg azt az élettartamot adja meg, mint amit a változó terhelési módozatnál kapnánk meg. (1) Lépcsõs terhelésváltozások A közepes csapágyterhelés (Fm) a lépcsõs terhelési módozatnál a 6.8 ábra szerint a (6.12 ) képlettel számítható ki. F1, F2, ..., Fn a csapágyterheléseket, n1, n2, ..., nn és t1, t2, ..., tn pedig a fordulatszámokat és idõegységeket jelentik. .....................................(6.12)

P=3

: golyóscsapágyaknál

p=10/3: görgõscsapágyaknál (2) Periodikus terhelésváltozások Ha mint idõfaktor a terhelés a 6.9 ábra szerint visszatérõen periodikusan változik, az Fm közepes terhelést a (6.13)képlettel lehet kiszámítani. .............................(6.13) (3) Lineáris terhelésváltozások A (6.14) képlet segítségével az Fm közepes terhelést és a 6.14 ábra szerint lehet számítani. ...........................................(6.14) (4) Szinuszos terhelésváltozások A közepes terhelést (Fm) a szinuszos terhelésváltozás esetében a 6.10 (a) és (b) ábrák alapján, illetve a (6.16) képlettel lehet megközelítõlegesen megállapítani. .................................................(6.15) ..................................................(6.16)

6.4 Ekvivalens csapágyterhelés 6.4.1 Dinamikus ekvivalens csapágyterhelés
A csapágyakra legtöbbször egyidejûleg dinamikus, radiális, valamint axiális terhelések hatnak. Ezt a feltételezett nagyság és irány szerinti állandó terhelést, amely ugyanazt az élettartamot eredményezi, mint a valóságban ható radiális és axiális terhelések, dinamikus ekvivalens terhelésnek fogjuk nevezni. Radiális csapágyaknál ezt a dinamikus ekvivalens terhelést radiális dinamikus ekvivalens terhelésnek és axiális csapágyak esetében axiális dinamikus ekvivalens terhelésnek nevezik. (1) Dinamikus ekvivalens radiális terhelés A (6.17 ) képlettel a dinamikus ekvivalens terhelés az alábbiak szerint adódik: ...........................................(6.17) Pr Fr Fa X Y : : : : : radiális dinamikus ekvivalens terhelés. N a terhelés radiális komponense, N a terhelés axiális komponense,N radiális tényezõ axiális tényezõ

Az X és az Y értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve, azokat csapágytáblázatból tudjuk kivenni. (2) Dinamikus ekvivalens axiális terhelés,N A 90 fokos kapcsolási szöggel rendelkezõ csapágyak általában nem alkalmasak radiális terhelések felvételére. Axiális

önbeálló görgõscsapágyak azonban kisebb axiális irányú terheléseket még elbírnak. A dinamius ekvivalens axiális terhelés a (6.18) képlettel számítható ki. ....................................................(6.18)
(Feltétel: Fr/Fa ≤ 0,55)

Pa : dinamikus ekvivalens axiális terhelés, N Fa : a terhelés axiális komponense,N Fr : a terhelés radiális komponense,N

6.4.2 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
Tételezzük fel, hogy a statikus ekvivalens csapágyterhelések nagyságrendje és irányai állandóak, ami álló csapágy esetében a gördülõtest és annak futópályája közötti érintkezési helyen ugyan azt a maradandó alakváltozást eredményezi, mint a tényleges terhelés az egyidejûleg ható radiális és axiális terhelésekbõl adódóan. Ez radiális csapágyaknál radiális terhelésre vonatkozik, axiális csapágyak esetében lényegében csak axiális terhelésekre, melyek centrikusan hatnak. Ezeket a terheléseket mint statikus ekvivalens radiális terheléseket vesszük a radiális csapágyak, és statikus ekvivalens axiális terheléseknek az axiális csapágyak esetében. (1)Statikus ekvivalens radiális terhelés A statikus ekvivalens radiális terhelés a (6.19) és a (6.20) képletek segítségével számítható ki. A mindenkori magasabb értékeket kell a Por-hez figyelembe venni. ...................................(6.19) ..........................................................(6.20) Por Xo Yo Fr Fa : : : : : statikus ekvivalens radiális terhelés,N statikus radiális tényezõ,N statikus axiális tényezõ,N radiális komponens,N axiális komponens,N

Az Xo és Yo értékek az egyes csapágyakhoz vannak hozzárendelve és csapágytáblázatból lehet azokat kivenni. (2)Statikus ekvivalens axiális terhelés Az axiális önbeálló görgõscsapágyaknál a statikus ekvivalens axiális terhelést a (6.21) képlet segítségével tudjuk számítani. ...................................(6.21) Poa : statikus ekvivalens axiális terhelés,N Fa : axiális komponens,N Fr : radiális komponens, N ha Fr/Fa ≤ 0,55

6.4.3 Statikus ekvivalens csapágyterhelések
A nyomási középpont a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és kúpgörgõs csapágyaknál, amint az a 6.12 ábra szemlélteti, a csapágyközéptõl kijjebb helyezkedik el, és a csapágytáblázatokban meg van adva. Radiális terhelések mellett a ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál és a görgõscsapágyaknál egy axiális irányba ható erõ is jelen van, ami a csapágyrészeket egymástól elválasztani igyekszik. Ezeket a csapágyakat általában egy azonos felépítésû úgynevezett második csapággyal 0- vagy X-elrendezésben párosítják. Az axiális erõt a külsõ axiális terheléshez hozzá kell adni és kiszámítani a (6.22 ) képletbõl tudjuk. .........................................(6.22) A 6.5 táblázatban megtaláljuk a megfelelõ formulákat különféle csapágyelrendezésekhez a dinamikus ekvivalens radiális csapágyterhelés megállapításához.

Megjegyzések: 1) A képletek olyan csapágyakra vonatkoznak, amelyek üzemi állapotukban csapágyhézag nélkül és elõfeszítésmentesen dolgoznak. 2) Radiális terhelések, melyek a táblázatban nyilakkal jelzett irányokkal ellentétes irányúak, pozitív terhelésnek értendõek. 6.5 Táblázat Csapágyelrendezések dinamikus ekvivalens csapágyterhelések esetében

Elõzõ fejezet

Visssza a tartalomhoz

Következõ fejezet

............(7........N statikus teherbírási érték. ezzel kedvezõ megtámasztást biztosítva a rendszernek....... Ha ......2 Az illesztések fajtáinak megválasztása 1)Terhelés és illesztési túlfedés A minimálisan szükséges illlesztési túlfedés mértéke tömör tengelyeknél meghatározott radiális terhelések esetében a (7.. mm 3) Tényleges illesztési túlfedés A csapágy beépítését követõen a tényleges illesztési túlfedés eltérést mutat a várt értékhez képest. a túlfedés a hõmérséklet növekedésével csökken.1 A csapágy rögzítése Gördülõcsapágyak belsõ és külsõ gyûrûit a tengelyen és a házban radiálisan rögzíteni szükséges annak érdekében.N 2) Tûréstúlfedés..2) ∆dF d B Fr Cor : : : : : ténylegesen szükséges átfedés.... Ezt a tényleges mérési ... Ezeket a relatív elmozdulásokat a csapágygyûrûk tengelyek és a házban elhelyezkedõ ülékek között végül is általában radiális irányú rögzítéssel a megfelelõ illesztési értékek kiválasztásával és biztosításával tudjuk biztosítani... axiális..3) képlet a valóságos üzemi körülményeknek megfelelõan adja meg a szükséges átfedést hõmérsékletkülönbség alapján.....3) ∆dT ∆T d : : : a hõfokváltozás miatt szükséges illesztési túlfedés a belso gyuru és a tengely közötti homérséklet különbség a csapágy furatának névleges mérete.... Illesztések 7........2) képletek segítségével számolhatóak ki.... csapágyfurat névleges mérete....... ......... A (7.... csúszókarcolásokat okozhatnak. illetve forgási irányokba.......... hogy a csapágyak a terhelés során ne tudjanak elmozdulni........... mint a tengelyek........ A csapágygyûrûk szoros illesztésén keresztül egyúttal azt is el tudjuk érni...mm a belsõ gyûrû szélessége...1) Ha ..1) és a (7... 7. Ha egy szét nem szerelhetõ csapágy mindkét gyûrûjét besajtoljuk............... Ezeknek a szoros tûrésekkel ellátott ülékeknek az alkalmazása természetesen megnehezíti a csapágygyûrûk kiszerelési munkáit.........Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 7... hogy a relatíve vékonyfalu gyûrûk a terhelést a teljes kerületen vegyék át.(7.. Ezzel a csapágyak teljes teherbírási képességét ki tudjuk használni....(7.......... Ilyen esetekben ugyanis relatív elmozdulások léphetnek fel a tengely és a csapágyak belsõ gyûrûi között radiális.... mm radiális ero..... hõmérsékleti feltételek Miután üzemi körülmények között a csapágyak magasabb hõmérsékleten vannak..... Ezek az esetleges elmozdulások ledörzsöléses sérülésekhez vezethetnek a csapágygyûrûk és a ház felülete mentén és illlesztési rozsdásodást...... egy laza csapágyelrendezési funkciót axiális irányba már nem tudunk a házban vagy a tengelyen létrehozni.

vagy sem 3) a csapágygyûrûn fellépõ kerületi erõ 4) A csapágygyûrûn pontterhelés van vagy meghatározatlan a terhelés iránya. Szerszámgépeknél más a legmagasabb futáspontossági igényeket megkövetelõ berendezéseknél preciziós tengelyek és pontossági csapágyak kerülnek felhasználásra. A soron következõ beépítési példák esetében normál kivitelben fix-ülékes beépítést szükséges alkalmazni: Magas terhelések. könnyûfém és mûanyag házkialakítások. tengelyek alakhibái ne adódhassanak át a csapágygyûrûre. a lehetõségek figyelembevételével az egyik csapágygyûrûnél laza üléket kell alkalmazni. . amit a szükséges túlfedés meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni. lengõ terhelések. Mivel a nem szétszerelhetõ csapágyfajták be. Ezért tengelyeken. 7. 4)Maximális túlfedés A csapágyak illesztési túlfedésekkel történõ beszerelése során a tengelyben és a házban húzó-és nyomófeszültségek lépnek fel a csapágy belsõ-illetve külsõ gyûrûiben. házakban a maximális illesztési túlfedést 1/1000 érték körül célszerû megválasztani.3 Az illesztések kiválasztása Az illesztés optimális megválasztása fõleg a következõ tényezõk figyelembevételétõl függ: 1)a csapágy terhelésének faja és iránya 2) a csapágygyûrû üzemközben forog-e.és kiszerelési mûveletei igen körülményesek. vagy laza ülékes megoldás is kielégítõnek tekinthetõ. ha mindkét csapágygyûrût fix ülékkel építik be. Ilyen alkalmazásoknál kisebb fix ülékeket használunk annak érdekében. hogy a házak. Pontterhelés esetében a csapágygyûrûknél a tolóülékes. Azok a csapágygyûrûk. például a mélyhornyú golyóscsapágyak esetében. A tényleges és a látszólagos túlfedések közötti összefüggés az illesztési helyen a felületi érdesség alapján állapítható meg. melyek kerületi terheléssel vagy meghatározatlan terhelési irány mellett üzemelnek. kis falvastagságú házak. élettartamát lerövidítik. Ezek a feszültségek elõbb-utóbb a csapágy elfáradásához vezetnek. külsõ gyûrûknél törések is bekövetkezhetnek. valamint a felületi érdességbõl az illesztési résznél.eredménybõl lehet megállapítani. hornyos tengelyek. lökésszerû igénybevételek. hogy beépítésre kerüljenek. Ez az eltérés az érdességi csúcsok elsimitásából adódik. fix ülékkel kell. A belsõ.

úgy mint a csapágy fajtája.és házillesztések a terhelés fajtájától függõen 7. A 7.6. A 7. nagysága.2 -tõl a 7. stb.2 (1) Táblázat Házillesztések Házillesztések H7 G7 JS7 K7 M7 M7 N7 P7 Csaágyfajta A terhelés formája Golyóscsapágyak Henger és kúpgörgõs csapágyak Tengelyátmérõ mm Beálló görgõs csapágyak Tengelyillesz-tések h5 -18 - - . erõs lökésszerû terhelések Megjegyzések: Ezek az illesztések szürkeöntvény és acélöntvény házakra érvényesek.8 táblázatban ajánlott illesztéseket mutatunk be coll méretekre vonatkozóan. csekély falvastagságok. mint a kúpgörgõs csapágyak collméretû-kivitelei.1 ábra mutatja be a csapágyház furatának és a gördülõcsapágy külsõ átmérõjének.1 Táblázat Tengely.6X) Házak Osztatlan vagy osztott házak Pontterhelés a külsõ gyûrûn A terhelések fajtái A terhelések valamennyi fajtája Meleghozzávezetés a tengelyen keresztül Könnyûtõl a normálig Meghatározatlan terhelési irány Normáltól a nagy terhelési értékekig Nagy terhelések Osztatlan házak Kerületi terhelés a külsõ gyûrûn Könnyû.5 táblázatokban illesztési ajánlásokat találhatunk a lényegesebb befolyásoló tényezõk figyelembevételével.4 Illesztési ajánlások Az ISO 286 és a JIS B0401-ben a gördülõcsapágyak tengelyátmérõire és a házfuratok méreteire metrikus kivitelben tûréseket határoztak meg. Könnyûfém öntvényekbõl készült házak esetén általában merevebb illesztés szükséges az itt feltüntetett értékeknél. a terhelések formái. Metrikus kivitelû kúpgörgõs csapágyak eltérõ furat és külsõ átmérõ illesztésekkel kerülnek gyártásra. A 7.6 táblázatban illesztési méreteltéréseket találunk.7. valamint a csapágy furatának és a hozzátartozó tengelynek leggyakoribb illesztéseit (mérettûréseit). vagy váltakozóan nagy terhelések Normáltól a nagy terhelésekig Nagy terhelések. Általános irányvonalak radiális csapágyak illesztéseihez (JIS KI. 7. A 7. 0. amiket azután különbözõ pontossági osztályokba soroltak be.

200 200 - .280 280 .12Cr Jelentések: Pr: ekvivalens radiális terhelés Cr: dinamikus teherbírási érték 7.140 140 . 3) A terhelések az alábbiak szerint kerülnek megítélésre: kis terhelés: Pr ≤ 0.140 140-220 .140 140 .100 100 .100 100 . 2)Minden radiális csapágy axiális terhelése esetén valamennyi átmérõre js6 tûrést ajánlunk.12Cr nagy terhelés: Pr> 0.140 140 - js6 k6 m6 js5 k5 m5 m6 n6 p6 r6 n6 p6 r6 Csapágy hengeres furattal Igen nagy.40 40 . vagy lökésszerû terhelések A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága szükséges A belsõ gyûrû axiális eltolhatósága nem szükséges - Minden tengelyátmérõ g6 Ponnterhelés a belsõ gyûrûn Minden tengelyátmérõ h6 Csapágy kúpos furattal szorítóhüvellyel A terhelések valamennyi formája Minden tengelyátmérõ h9/IT5 Megjegyzések: 1)Ezek az ajánlások tömör acél tengelyekre vonatkoznak.40 40 .06Cr < Pr ≤ 0.06Cr normál terhelés: 0.200 .500 50 .100 100 .100 100 .200 200 .140 140 .2 (2) TáblázatTengelyillesztések Radiális csapágyak illesztései 0 pontossági osztály .kis és váltakozó terhelések Kerületi terhelések a belsõ gyûrûnél vagy nem meghatározható terhelési irány Normáltól a nagy megterhelésekig 18 .140 140 .18 18 .280 - .40 40 .100 100 .400 50 .65 65 .200 200 .

4) .7.6 (1)Táblázat Illesztések tengely/csapágy 7.6 (2)Táblázat Illesztések ház/csapágy Kúpgörgõs csapágyak illesztései hüvelyk méretekkel (ANSI KI.

7 (1) Táblázat Tengelyillesztések . L=laza. mm 7. d=belsõ gyûrû furata.1) Csak köszörült tengelyeknél 2) Negatív tûrésekkel rendelkezõ csapágyaknál azonos illesztéseket lehet venni 3) T=fix.

43 és 0) . L=laza 7.7 (2) Táblázat Házillesztések Hüvelyk rendszerû kúpgörgõs csapágyak illesztései (ANSI KI.1) A belsõ gyûrûkhöz negatív tûrésértékeknél azonos illesztéseket lehet alkalmazni 2) T=fix.

A belsõ gyûrû maximális furata: 241.300 mm a 0 oszályú termék esetében 7.8 (1) Táblázat Tengelyillesztések .

Ugyanakkor ennek a terhelésnek kapcsán egy kisebb mértékû rugalmas alakváltozás következik be a futópálya és a gördülõtest érintkezési helyén. Ez több tényezõ befolyására vezethetõ vissza. Csapágyhézag.... mm .Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 8. Ezért a mért csapágyhézag kismértékben a ténylegesnél nagyobb értéket eredményez.... A radiális irányú eltolás mértéket radiális csapágyhézagnak. Tényleges üzemi csapágyhézag A (8.(8. lengések és zajszintek kialakulására az adott csapágy esetében. így például a tûrésátfedésekre valamint üzemközben a belsõ és külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbségek következtében fellépõ csapágygyûrû-tágulásra. Mivel üzemi körülmények között a tényleges csapágyhézag többek között befolyással bír a csapágy élettartamára. csapágyak rögzítése 8. Görgõscsapágyaknál ez a rugalmas alakváltozás a mérési terhelés befolyása kapcsán olyan csekély. feltüntetve egyben a megfelelõ korrekciós értékeket is a mérési terheléssel összefüggésben.1 táblázat mérési terhelési értékeket ad meg mélyhornyú golyóscsapágyakra..1) δeff δo δr δt : üzemi tényleges csapágyhézag. míg az axiális irányú eltolás mértékét pedig axiális csapágyhézagnak nevezzük. amelyik fix-elrendezésû. ..1 ábra is szemlélteti.. hogy üzemelés során optimális körülmények lépjenek fel. Amint azt a 8.. eltolható. egy szabad csapágygyûrû a másikkal szemben... mm : csapágyhézag csökkenése tûrési átfedés miatt.. hogy pontos és megismételhetõ mérési eredményeket lehessen biztosítani. amely mellett egy csapágygyûrû axiális vagy radiális irányba a másikkal szemben egy határértékrõl egy másik határértékre elállítható....1 Táblázat Mérési terhelési és korrekciós értékek mélyhornyú golyóscsapágyaknál 8... A 8.. melegedésre.1) képlettel a beeépítést megelõzõen a szükségelt csapágyhézagot oly módon tudjuk meghatározni...... a csapágyhézagot úgy kell megválasztani.. amit mérési terhelésnek is neveznek oly módon. A csapágyhézag meghatározásához a csapágyat elõzetesen egy kisebb elõterhelésnek vetjük alá...... hogy a gyakorlatban elhanyagolható.. radiális és axiális irányokba elmozdítható..... hogy az normál üzem esetén optimális legyen... mm : csapágyhézag a beépítést megelõzõen. 8.2 A csapágyhézag megválasztása A gördülõcsapágyak csapágyhézaga üzemi körülmények közötti meghatározott értéke ( a tényleges csapágyhézag) az eredeti csapágyhézaghoz képest általában (beépítés elõtti érték) kisebb...1 Csapágyhézag Csapágyhézagnak azt a méretet nevezzük. mm : csapágyhézag a hõmérsékletkülönbségbõl adódóan a belsõ és a külsõ gyûrûk között..

Golyós és önbeálló csapágyak esetén .....(8.. Szokásos üzemi körülmények mellett.5) d D : a csapágy furatának névleges mérete.3 Kritériumok a csapágyhézag értékének meghatározásához Elméletileg az optimális csapágyélettartam akkor érhetõ el. ha a csapágyhézag megközelítõleg nullával egyenlõ vagy a csapágy csekély elõfeszítéssel szerelt. akkor a külsõ és a belsõ gyûrûk közötti hõmérsékletkülönbség akár még magasabb is lehet. A tágulás... .. valamint anyagától függ. üreges tengelyek vannak jelen.3) δt α ∆T Do : csapágyhézag csökkenése a hõmérsékletkülönbség hatására...... hogy üzemi körülmények között is egy csekély mértékû hézag legyen biztosítva.. A csapágyhézag csökkenése üzemi körülmények között a belsõ és külsõ gyûrûkön mérve a hõmérséklet hatására az alábbiak szerint alakul: üzemelés során a gördülõtestek és a külsõ gyûrû hõmérséklete normál esetben 5-10 °C fokkal emelkedik meg.... (1............ mialatt a tengely hõforrásokkal áll összeköttetésben. hõfejlõdéshez....... Az ilyen alapokon jelentkezõ különbözõ hõtágulások a csapágyhézagot az üzemelés során tovább csökkentik.... Ez a változás a tûrési átfedés mértékének 70-90 %-át teszi ki. a tengely és a ház kialakításától....2) δf : csapágyhézag-csökkenés a mérettúlfedés miatt..(8..... melyek a tengelyre.. mm : gördülõcsapágy acélok tágulási együtthatója.......... mm 8......(8. ami azután a csapágy élettartamát drasztikusan lecsökkentheti. forró közegek.......... bizonyos üzemi feltételekhez ajánlhatóak.... A gyakorlatban azonban ezt az optimális értéket rendkívül körülményes megközelíteni....... normál terhelésnél és illesztések esetében... nagyon kedvezõtlen súrlódási viszonyokhoz vezethet.(8.2 táblázatban csapágyhézag-csoportok találhatóak a CO csapágyhézagon túlmenõen..... Ha a leadott hõ kedvezõ elvezetési feltételekkel találkozik a ház esetében.........2·10-6/°C) : a belsõ és a külsõ gyûrû közötti hõmérsékletkülönbség....... A 8. A változó. normál fordulatszámon és hõmérsékleti viszonyok között a standart CO csapágyhézag az üzemi körülmények során kielélgítõ csapágyhézag méreteket eredményez......4) Görgõs csapágyaknál (kivéve az önbeállókat): ..... ... mm A Do külsõ gyûrû futópálya átmérõje a (8.. (negatív csapágyhézag).... °C : a külsõ gyûrûfutópálya átmérõje.4) és (8. estenként nem mindig pontosan meghatározható üzemi viszonyok miatt elõfordul.... hogy kis elõfeszítésekbõl nagy elõfeszítések lépnek fel.. mm ∆deff : a tényleges mérettúlfedés értéke. illetve a házba szoros illesztéssel kerülnek beszerelésre.... mm : a csapágy külsõ gyûrûjének névleges átmérõje........ pl..Tûrési átfedések következtében fellépõ csapágyhézagcsökkenés: A belsõ és a külsõ gyûrûk.. Ezért a csapágyhézagot úgy kell megválsztani...... míg a házban összeszûkülnek..... melyek megfelelõ felhasználási esetekben és valós üzemi feltételek között jól felhasználhatóak..5) képletekkel számítható.. a tengelyen tágulnak..... . Ezáltal a csapágyhézag csökken.. illetve az összeszûkülés mértéke csapágyfajtától....

5 Radiális csapágyhézag értékek kétsoros és párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakhoz .8.4 Beálló golyóscsapágyak radiális csapágyhézag értékei Megjegyzés: A fenti adatok csak a hatásszöggel ellátott csapágyakra érvényesek. 8.

C0NA és a C1NA csak P5 vagy ennél pontosabb tûrésekkel készülhet 8. NU 310 NA 2) C9NA.7 Táblázat Hengergörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei Nem csrélhetõ illetve párosítható gyûrûk .8.6 Táblázat Hengergörgõs és tûgörgõs csapágyak radiális csapágyhézag értékei (csapágyak hengeres furatokkal) 1) Normál hézagú csapágyak utójele csak NA. pl.

5 ábrán is láthatjuk. amint azt a 8. A ferdehatásvonalú kúpgörgõs csapágyakat túlnyomó részben elõfeszítéssel szerelik. 322X és a 323C csapágyak) 8. Elérhetjük az elõfeszítést például merev beállítással. Bizonyos esetekben negatív csapágyhézagot szoktak elõfeszítéssel alkalmazni. 8. növelni lehet a csapágy merevségét. Meghatározott esetekben és feltételek között a csapágyak elõfeszítésének alkalmazásával növelni tudjuk a fordulatszámot és javítani a futáspontosságot. illetve ezeket az elmozdulásokat minimalizálni tudjuk. Ezzel a módszerrel a csapágyak merevségének növelését érjük el. amely a csekély mértékben terhelt nagy fordulatszámon dolgozó csapágyak esetében megakadályozza a gördülõtestek csúszását. párhuzamosan elrendezett kúpgörgõs csapágyak axiális csapágyhézag értékei. Az elõfeszített axiális és hengergörgõs csapágyaknál ily módon kedvezõbb gördülõtest megvezetés érhetõ el. javul a rezgésállapot. metrikus kivitel (nem tartoznak bele a 329X.4.9 Táblázat Beálló görgõscsapágyak radiális csapágyhézag értékei 8. A negatív csapágyhézagot az elõfeszítéssel tudjuk jellemezni.4 Csapágyelõfeszítés Gördülõcsapágyak üzemi körülmények között általában csekély csapágyhézaggal futnak. A radiális és axiális tengelyirányban történõ eltolódások külsõ erõk behatása ellenére is ezzel kiküszöbölhetõvé válnak. valmint egy minimális terhelést tudunk biztosítani. illetve hatnak. amelyek a gördülõcsapágyak rugalmas alakváltozási terébe esnek. csökkenteni lehet a zajszintet.8 Táblázat Kétsoros.8.1 A csapágyak elõfeszítésének okai Elõfeszítés során a csapágyak gördülõterhei és a futópályái a kapcsolódási zónában azonos feszültségeknek vannak kitéve. . Gyakorta páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyakat axiálisan elõfeszítenek. vagy rúgóerõ alkalmazásával.

javítja. csapágyakra ható erõk megfelelnek az FI illetve az FII nek. melynek értéke δa. hogy az elõfeszítés megszûnik. hogyan javul a csapágyak merevségi állapota az elõfeszítés függvényében. csapágy δb értékkel eltolódik olymódon. csapágy belsõ gyûrûjénél. hogy az I. A közepes. A rugós megoldású elõfeszítés elõnye az. célja és jellemzõi találhatók. ez azt eredményezi. mint δb . ez abban az esetben is igaz.5 ábrán látható. akkor minden belsõ gyûrû δ0 értékkel eltolódik. Ha az Fa erõt elérik. vagy erõsebb elõfeszítés a csapágy merevségét biztosítja. Elõre meghatározott merev elõfeszítést alkalmazunk abban az esetben. ha a tengely netán hõmérsékletváltozási hatásokra. csapágy belsõ gyûrûje ezáltal tehermentesítve lett a I. vagy a csapágytávolság megváltozik.12 táblázatban normál elõfeszítési értékek szerepelnek párosított ferdehatásvonalú golyóscsapágyakra. A II.3 Csapágyak elõfeszítése és merevsége A 8. vagy külsõ terhelés megváltozásán keresztül hosszirányban elmozdulást végez.11 táblázatban a csapágyelõfeszítés fõ módjai.8. Amikor a páros elrendezésû ferdehatásvonalú golyóscsapágyak belsõ gyûrûinek homlokfelületei beszerelésre kerülnek. 8. Egy külsõ axiális erõhatásra (Fa) újabb axiális eltolás lép fel a I. A tengelyek megvezetésének pontossági biztosítása céljából kis és közepes mértékû elõfeszítéseket alkalmaznak.4. Ezzel egy F0 axiális elõfeszítési érték jelentkezik mindkét irányban. hogy a feszítés ereje állandó. . amikor egy erõs és egyben nagy merevségû helyzetet kívánunk létrehozni. Mivel a δa eltolódási érték kisebb.2 A csapágyak elõfeszítésének nagysága és fajtái A 8. csapágy merevsége megnövekszik.4. és a II. az I. A 8.

12 Táblázat Általános elõfeszítési értékek ferdehatásvonalú golyóscsapágyaknál Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . közepes és nagy elõfeszítéseket jelentenek 8. normál.Megjegyzés: a GL/GN/GM/GH kiegészítõ jelek kis.

Olyan csapágyak határfordulatszámait.1 és 9. Ha most már a hõmérséklet egy meghatározott értéket túllép. a terhelés nagyságától. akkor a kenõanyagok elvesztik kenési képességüket és a csapágyak funkcióját kedvezõtlenül befolyásolja. hogy egy meghatározott üzemi hõmérsékletet túllépne. a kosár konstrukciójától. Golyóscsapágyak esetén a határfordulatszámot érintkezõ tömítéses kivitelnél LLUkivitelben az érintkezõ tömítés kerületi sebessége határozza meg. hogy a kenés márkás kenõanyagokkal szakszerûen. A megengedett határfordulat alapvetõen a csapágy fajtájától.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 9.2 .09≤CI. amelyek megnövelt terheléssel futnak. terhelési tényezõk figyelembevételével fL és fc kell a 9. nagyságrendjétõl. A csapágytáblázatokban szereplõ határfordulatszámok olaj és zsírkenés esetén érvényesek NTN normál kivitelû csapágyakra normál üzemi körülmények mellett.Fa/Fr≤0. Ugyancsak feltételezzük a normál terhelést (P 0. feltételezve a szakszerû beépítést. Ezért azt a maximális fordulatszámot. amelyben a csapágy azonos viszonyok szerint képes futni anélkül.03). határfordulatszámnak nevezünk. Határfordulatszámok A surlódási hõ keletkezése miatt az emelkedõ fordulatszámokkal arányosan az üzemi hõmérséklet is emelkedni fog. továbbá azt. a kenéstõl és a hõelvezetéstõl függ. elõírásszerûen a megfelelõ mennyiségben megtörténik.

Ezek többek között a meghatározott kosárkonstrukciók.csapágytáblázatok alapján megállapítani. mint a vízszintes elrendezésû tengelyek esetében. ha bizonyos elõfeltételek teljesülnek. valamint csapágyanyagok. Olyan radiális csapágyaknál. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . az NTN visszakérdezésre szívesen ad további útmutatásokat. amikor nyilvánvalóan a táblázati értékek túllépésre kerülnek. Ezeknél az eseteknél a biztonsággal megengedhetõ határfordulatszámot a táblázati értékek 80 %-ára kell korlátozni. melyek függõleges tengelyen helyezkednek el. Olyan esetekben. mint például a fentiekben említettek végrehajtása. Célszerû minden esetben az NTN konzultációja. A megadott határfodulatok értékeit megnövelt pontosságú csapágyak esetében túl lehet lépni abban az esetben. továbbá speciális intézkedések. melyekre az itt feltüntetett adatok nem nyújtanak információkat. a kenõanyagelosztás és kosárvezetés miatt kedvezõtlenebb körülmények hatnak.

mm Bár a súrlódási szám µ többek között a terheléstõl....5-ig 2...0) képlettel kiszámítható......(10. a (10. a 10. csapágyfurattól és a súrlódási nyomatéktól függõen.... kenési körülményektõl és fordulatszámtól is függ. Gyakorlati tapasztalatok alapján az elsõ üzembe helyezések során elõször gyorsan nõ a csapágy üzemi hõmérséklete.......0-tól 1....0-tól 2.. Nmm csapágyterhelés... Különösen az induláskor a gördülõcsapágyaknál fellépõ súrlódás lényegesen kisebb.. ami a hõmérséklet megemelkedéséhez vezet.... végül általában egy állandó hõmérsékleten tartás következik be.5-ig 1.0-tól 3... 1/perc Egy csapágy üzemi hõmérsékletének emelkedése a csapágyban keletkezett és az abból elvezetett hõmennyiség különbsége. mint a csúszócsapágyak esetében. majd ezt követõen lelassul a melegedés...5-ig 2....5-ig 1. A hõfejlõdés értékét a súrlódási veszteségek alapján durván a (10..8-ig 0.2-tól 1.1) µ: M: P: d: Súrlódási szám Súrlódási nyomaték...7-tól 2.. kW Súrlódási nyomaték..... A súrlódási szám gördülõcsapágyakra µ túlnyomórészt a terheléstõl. melegedés Megközelítõleg minden súrlódási veszteséget a csapágyaknál hõfejlõdésre vonatkoztatva értünk. N furatátmérõ. .2 Hõfejlõdés..1 Súrlódás A gördülõcsapágyak egyik fontos jellemzõje a kis súrlódási tényezõ.0-tól 1.... Súrlódás és melegedés 10.0-ig 1. ....8-tól 1...(10.1) Q: M: n: Hõmennyiség............2) képlet segítségével tudjuk kiszámítani...0-tól 1........5-ig 2..2-ig 1...0-tól 3.... Nmm fordulatszám.. Csapágyfajták Mélyhornyú golyóscsapágy Ferdehatásvonalú golyóscsapágy Beálló golyóscsapágy Hengergörgõs csapágy Tûgörgõs csapágy Kúpgörgõs csapágy Beálló görgõscsapágy Axiális golyóscsapágy Axiális görgõscsapágy Súrlódási szám µx10-3 1...1 táblázat segítségével megközelítõleg megállapítható és alkalmazható különféle csapágyakra ez a súrlódási szám....... .......0-ig 10.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 10.

a hõelvezetõ felületek méreteitõl és tömegétõl a jelenlévõ kenõanyagok mennyiségétõl. idegen anyagok jelenléte a csapágyban. túl magas csapágy-elõfeszítés. vagy túl sok kenõanyag jelenléte. nagyon kevés. végül a környezeti hõmérséklettõl függ. melegedés tömítés. vagy egyéb géprészek súrlódása miatt.Ennek az állandó értéknek az eléréséig szükséges idõtartam általában a csapágyban keletkezõ hõmennyiségtõl. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . túl kis csapágyhézag. így nem áll be a tehetetlenségi hõfok. Ez a következõ okokra vezetheõ vissza: pillanatnyi terhelések. hogy valamilyen funkcionális hiba van a rendszerben. a ház és egyéb elemek hõelvezetésétõl. ebben az esetben arra kell következtetnünk. Ha a hõmérséklet állandóan emelkedik.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 11. Az egyes kenõanyagok fontosabb tulajdonságait három összetevõvel határozhatjuk meg: Az alapolaj. Ezeken kívül léteznek szervetlen sûrítõanyagok. ami az idegen anyagoknak a csapágykamrába történõ bejutása ellen nyújt megfelelõ védelmet. és az adalékanyagok. 4. stb.2.1 Gördülõcsapágyak kenése Annak érdekében.2 Zsírkenés Mivel ma már világméreteken a nagy megbízhatóságú kenõanyagok rendelkezésre állnak. kovasavgél. A gördülõcsapágyakat általában zsírkenéssel látják el. Ezzel szemben a magas viszkozitással rendelkezõ alapolajakból készült kenõanyagok magas terheléseknél igen kedvezõen viselkednek. mielõtt a kenõanyag kiválasztásra kerül. valamint biztosítja a megfelelõ tömítettséget megakadályozva azt is. Magas fordulatszámok és alacsony üzemi hõmérséklet esetében az alacsony viszkozitású alapolajakból készülõ kenõzsírok a legalkalmasabbak. a csapágyakat folyamatosan kenni szükséges. a kenõanyagokkal való értintkezése ellen. stb. Az adott üzemi feltételek figyelembevétele mellett minden csapágyfajtára az adott csapágynak megfelelõ kenõanyagokat kell alkalmazni. mint például a poliurea. A súrlódás és a kopás csökkentése Hõelvezetés A felhasználhatóság idejének meghosszabbítása Korrózióvédelem Idegen anyagok a csapágyba kerülése elleni védelem. 3. kenõanyagok tulajdonságaiban az egyes gyártóktól függõen bizonyos eltérések mutatkoznak. Ezen túlmenõen a kenõanyagok továbbbi feladatai a következõk: 1.3 Sûrítõanyagok A kenõanyag zsírállaga keménységének biztosítása érdekében az alapolajokat sûrítõ anyagokkal vagy szappanokkal keverik. Néhány standard kenõanyagot és tulajdonságait feltüntetjük a 11. hogy minden esetben. a csapágyak tömítési feladatai nem jelentenek komolyabb problémát. diészter olajokat alapolaj céljából egyaránt alkalmaznak. Ezt egy állandó olajfilmréteg biztosításával lehet a gyakorlatban megvalósítani zsírkenés esetében is. 11. hogy a kenõanyagok a csapágyból eltávozhassanak. a gyártók által közölt adatokat alaposan ellenõrizzék. Sûrítéshez fémszappanokat. és szerves sûrítõanyagok. 11. A kenés 11. 11. A sûrítõanyagok befolyásolni képesek a kenõzsírok speciális tulajdonságait. stb.1 táblázatban.2 Alapolajok Kenési feladatokhoz természetes és szintetikus olajakat. 11. ilyenek például a betonit. Az alapolajok minõségét és fajtáit fõleg a kenõzsír jellemzõi határozzák meg. A gördülõcsapágyak kenéséhez a gyakorlatban túlnyomó részben zsírokat és olajokat alkalmaznak. ami azután ezeket az érintkezési helyeket a kenõanyag által képzett filmmel egymástól elválasztja. Sûrítési célokra szappanokat és egyéb adalékanyagokat használnak fel. 5.2. káliumszappanokat alkalmaznak. anyagi ráfordítást. 2. valamint a fluorszén. Speciális esetekben szilárd kenõanyagok felhasználására is sor kerülhet. vagy egyéb alkalmazható szilárd kenõanyagok. Mivel a zsírok. Ezen felül egy hatékony csapágy-tömítettségi megoldás is szükséges. a sûrítõanyagok. hogy a gördülõcsapágyak gördülõtestei. nátrium-. florolajat. ajánljuk. Alapfeltétel a megfelelõ minõségû megbízható kenõanyagok felhasználása.2. a futópályák és a kosár között fémes érintkezés ne léphessen fel. például szilikonolajat.1 Zsírok és tulajdonságaik A zsírok bázisát jelentõs részben ásványi és szintetikus lapolajok alkotják. például lítium-. mint például a molibdénszulfidos grafit. víz. így az üzemi . így például por.

formájátol. az üzemi hõmérséklet pedig alacsony szinten tartandó. ezzel lényegében az anyag kenési képességét csökkentjük le. Az NGGIértékek megadják az egyes zsírok konzisztenciaértékeit.6 Kenõzsírok keverhetõsége Az egyes kenõzsírok keveredése következtében azok állaga megváltozik. az üzemi hõmérséklettõl és természetesen a szóban forgó kenõanyag felhasználhatósági idõtartamától. Az állagot az alapolaj és a sûrítõolaj keverési aránya szabja meg. 11.2 Táblázatban javasolunk különbözõ felhasználási esetekre alkalmazható konzisztenciaosztályokat. míg a fémes sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok. Az különbözõ gyártók által szállított kenõzsírok keverése úgyszintén kerülendõ.2. arra kell törekedni. Magas üzemi hõmérsékleteknél vagy olyan csapágyak esetében. biztosítson kedvezõ korrózióellenállást. Általánosságban azt lehet mondani. annál keményebb a kenõanyag. nagyságától a fordulatszámtól. melyek nem utánkenhetõek. poliurea. utánzsírzás válik szükségessé. a vízállóságot. minél magasabb a szám. valamint további zsírtulajdonságok fognak megváltozni. bár még ilyen esetben is bizonyos tulajdonságok elváltozásával kell számolni. A nátriumszappanok nem különösebben vízállóak. az utánzsírzási idõpontok illetve idõintervallumok többek között függnek a csapágy fajtájától.5 Állag.2. a zsírkenés fajtájától.hõmérsékletet. nagyjából 10 fokonkénti túllépések esetén körülbelül a felére. sûrûség Az egyes kenõanyagok különbözõ állagúak az NLGI. .8 Utánzsírzás Amennyiben az egyes zsírzások közötti idõtartam rövidebb. hogy azt meghatározott tulajdonságokkal ruházzák.2. A 11. mechanikus stabilitást. Ha több a kenõanyag a szükségesnél. 11. Gördülõcsapágyknál leginkább az 1. a csapágy fordulatszámától. hogy a házban kenésre rendelkezésre álló tér 30-60 százalékát szükséges kenõanyaggal kitölteni. 11. A 11. elõsegítve az elõbb említett probléma részbeni kiküszöbölését. olyan kenõzsírokat szükséges alkalmazni. (National Lubricating Grease Institute)besorolása szerint. hogy annak feljavításával emeljük oxidációval szembeni ellenállóképességét a felhasznállás során. Ennek a hatására a konzisztencia csökken. például a kenõanyag oxidációs képességének csökkentésével. fel. a felhasználhatósági üzemi hõmérsékletek is általában csökkennek. a konzisztenciájuk általában csökkenést mutat. Például jól ellenálljon az oxidációs folyamatoknak.2. hogy az utánkenési intervallum csökken a 80 °C feletti üzemi hõmérsékleteknél. általában kedvezõen viselkednek a magas üzemi hõmérsékleteken. A különféle alapolajokkal..4 Adalékanyagok A kenõanyagokhoz különbözõ adalékanyagokat kevernek annak érdekében. 11. mint a csapágy élettartama. (EP-adalékok ). illetve sûrítõanyagokkal elõállított kenõanyagok összekeverése alapvetõen kerülendõ. a magas nyomásnak. Ha valamilyen kifejezetten elkerülhetetlen okból kifolyólag a keverés szükségessé válna.1 Ábra egy diagramot szemléltet az utánkenések becsült idõintervallumaira vonatkozóan standard kiviteleket véve alapul normál üzemi körülmények mellett. betonit. Ha magas fordulatszámokkal állunk szemben. mivel ezek más-más adalékanyagokat tartalmaznak.7 Kenõanyag mennyisége Az elsõ keverésnél szükséges kenõzsír mennyisége az alkalmazási esettõl és további sokféle konstrukciós jellemzõtõl függ. ez pedig a tömítések mentén a kenõanyag kiáramlásához vezet. Mint általános irányelvet elfogadhatjuk azt. a kenõanyag felesleges mozgásokat okozva a rendszerben hõmérsékletemelkedést eredményez. stb. csökkentenünk kell az alkalmazott kenõanyag mennyiségét. például a ház geometriai méreteitõl. 11. Ezen a kenõanyagfeleslegbõl eredõ problémán javítani lehet az adott esetben egyes zsírtulajdonságok megváltoztatásával.2 és a 3 számokkal jelzett konzisztenciának megfelelõ kenõanyagokat szokták alkalmazni.2. hogy legalább a felhasznált alapolaj legyen azonos és azonos sûrítõadalékot tartalmazzon a keverék.

szemben a zsírkenéssel.11. 11.1 .3 Olajkenés Általában a magas üzemi hõmérsékletek és fordulatszámok esetén az olajkenés a célszerûbb megoldás. mint a zsír. Az Olaj a keletkezett és a külsõleg hozzávezetett hõt kedvezõbben tudja elvezetni.3.

nagyságrendjétõl függõen általában percenként néhány csepp olajat tesz ki. 3.3 ábrán egy függõlegesen elhelyezett tengelyen kúpos olajszóró gyûrût találunk a csapágy alatt. a legalul elhelyezkedõ gördülõtest közepéig kell. illetve páros elrendezésben a függõlegesen elhelyezkedõ tengelyen vannak a csapágyak elhelyezve.Olajszróró kenési rendszer Az olajszórás elvén alapuló kenési módszer esetében szórógyûrû segítségével. hogy az az üzemi állapotban az olajszint alatt elhelyezkedve az olajat a csapágyra szórja anélkül. vagy csepegtetõ. (11. Egy. Az olajfürdõs kenési módozat az olajkenés legegyszerûbb formája. 2. továbbá álló helyzetben és üzemi állapotban az olajszint egyaránt könnyen leolvasható legyen olajállásmutató segítségével.1. a csapágy felett elhelyezett olajtartályból az olaj csepp-formában jut el a forgó gépelemre. hogy az elõre megválasztott olajszint ne változzék meg az üzemelés folyamán. Olajcseppeket a csapágyba közvetlenül is be tudunk vezetni. ahol szétporlik és olajköd formájában kerül a csapágyhoz. az az egyetlen fontos feladat. Ez a gyûrû az olajteknõbe bemerülve üzemi állapotban a kúpos külsõ felületén keresztül az olajat a csapágyhoz képes juttatni. A 11. hogy érjen. amelyek a tengelyen vannak elhelyezve tudunk az olajra úgy hatni. hogy mindenkor az olajállás szintjét pontosan és megbízhatóan ellenõrizni lehessen. . Ez az olajszóró módszer a relative magas fordulatok kedvezõ formája. A tengely vízszintes elrendezése esetében és álló helyzetben az olajszint normál esetet és körülményeket véve alapul.Olajfürdõ kenési forma.Csepegtetõ olajozási eljárás Magas fordulatszámoknál. Magát a házat azonban olymódon kell kivitelezni. vagy egyéb gépelemekkel. kis és közepes terhelések esetén a 11. hogy maga a csapágy az olajba merülne. Ha mégis magas fordulatszámokkal állunk szemben. Ebben az esetben az igényelt olaj mennyisége a csapágyak fajtáitól.4 ábrán bemutatott csepegõ kenési eljárást látjuk. akkor úgynevezett olajkeringetési.2 Ábra) A függõleges tengelyelrendezések és relative alacsony fordulatszámok esetében a csapágyak gördülõtesteit körülbelül 50-tõl 80 %-ig kell olajfürdõbe meríteni. olajködkenõ rendszert célszerû választani.

6 Olajködkenés Sûrített levegõnyomás alkalmazásával a kenõolajat diszpergálják és a csapágyhoz juttatják be.9 ábra szerint az egyes csapágyakhoz sûrített levegõ közbeiktatásával juttatják el az olajat meghatározott mennyiségben. Igen fontos az. például rakodóknál. ami a csapágy felett található.. hogy az olajat hûtõn és a szûrõn is keresztülvezeti. A csapágyolaj elvezetésére szolgáló nyílást a lehetõ legnagyobbra célszerû megválasztani. ennek a módszernek a segítségével egyidejûleg több csapágy is kenõanyaggal látható el. . hogy az olaj miután már a csapágyon keresztüljutott.8 ábra szemlélteti. Emellett az olajfelhasználás mértéke igen csekély. ami belemerül az olajteknõbe. A 11. torlódási jelenségek fellépte nélkül tudja a csapágykamrát elhagyni. idegen anyag nem juthat be a rendszerbe. majd onnan a csapágyba kerül.Keringtetõ olajkenés Ezt a módszert túlnyomó részben központi olajozási és hõelvezetési feladatokhoz alkalmazzák.4.Centrifugális olajkenés A 11. Miután az olajfelhasználás is kismértékû. A centrifugális erõ elvén magas fordulaton az olaj egy bevezetõ csõbe jut. ezáltal megoldható a hõmérséklet szabályozása és a tisztaság biztosítása a rendszerben. Mivel állandóan friss olajat szállítanak. Ennek abban mutatkozik meg az elõnye.levegõ kenési módszerrel elõre meghatározható kis mennyiségû olajat lehet tervezett idõközökben az olajozási helyre juttatni. a tengely függõleges elrendezése mellet. amelynél az olaj egy szállítócsiga közremûködésével felülrõl vezeti be az olajat a keringtetõ vezetéken keresztül a csapágyhoz. hogy az olajfuratok kellõ méretekkel rendelkezzenek annak érdekében. A sûrített levegõ hûtõhatására a csapágymelegedés nem jelentõs. 7. lásd a 11. Ennek a módszernek az ezt jellemzõ igen alacsony kenõanyag-ellenállás miatti alkalmazása különösen a magas fordulatszámokon dolgozó csapágyaknál kedvezõ. 5. A 11.illetve hozzávezetési helye a csapágy egyegy oldalán egymással szemben kell elhelyezkedjék.Olaj-levegõ kenés Olaj . hátul az olaj megfelelõ elszívásának érdekében. Az olaj el. Amint azt a 11. Ezt a rendszert csak igen magas fordulatszámok mellett tudjuk csapágykenési célokra alkalmazni.5 ábrát. a rendszer környezetvédelmi szempontokból is kedvezõnek mondható. szupertöltõknél.6 ábrán keringtetõolajzás látható.7 ábra szállító keringtetõ tárcsát ábrázol.

ahol a legmagasabb fordulatszámok mellett üzemelnek a csapágyak. Praktikus esetben a d.2 Kenõolajok A gördülõcsapágyak kenési céljaira túlnyomó részben normál körülmények között ásványi olajokat alkalmaznak. de vannak további felhasználási területei is általában ott. vagy turbinaolajnak neveznek és ezeken a neveken is hozzák forgalomba. Igen alacsony .Olaj-befecskendezéses kenési eljárás Ennél az olajozási eljárásnál az olajat magas nyomáson oldalról közvetlenül a csapágyba az olajozási helyre fecskendezi be a rendszer. sugárhajtómûveknél.5 ·106. más esetekben a tengelyen keresztül is megtörténhet az olaj bevezetése. 11.3. n érték körülbelül 2. Az olajat egy fúvókán keresztül fecskendezik a csapágyba. valamint csapágyak magas fordulatszámainál jól bevált az eddigi gyakorlatban. gépolajnak. melyeket orsóolajnak.8. Ezt a módszert alkalmazzák például gázturbináknál. Ez a kenési módozat magas hõmérsékleteken és kedvezõtlen üzemi feltételek mellett. majd a centrifugális erõ elvén az olaj furatokon keresztül jut a kenési helyekre.

Általánosan azt kell megállapítani. melyek a siészterolajok. milyen viszkozitású olaj kell egy meghatározott üzemi feltétel esetén. A kenõolaj kiválasztása során a 11. A hõmérsékletfüggõ viszkozitás a legfontosabb kenõanyag-tulajdonság és döntõ annak kenhetõségi képességére. A 11. szilikon. hogy gyors fordulaton dolgozó csapágyak esetében inkább az alacsony viszkozitású a magas terheléseknél pedig inkább a magas viszkozitású olajok jönnek elsõsorban számításba.és fluorolajok. így 150 °C felett elõtérbe kerül a szintetikus olajak jelentõsége. hogy a gördülõtestek és a pályáik közötti fémes érintkezés elkerülhetetlenné válik. -30 °C alatt.4 táblázat segítségével az esetek többségében meg lehet állapítani. A 11. abban az esetben megnõ a súrlódási veszteség és a súrlódási hõ keletkezésével nõ a csapágymelegedés mértéke is.3 táblázatban az üzemi hõfoknál minimálisan elvárt viszkozitási értékek vannak az egyes kenõolajra vonatkozóan feltüntetve különféle csapágyakhoz. Ha a viszkozitás túl magas. Az alacsony viszkozitású kenõolajak nem képesek elfogadható hordképességgel rendelkezõ olajfilm kialakítására úgy. illetve magas hõmérsékleteknél. ami azután elõbb-utõbb maradandó csapágykárosodáshoz vezethet. hogyan változik meg a különbözõ üzemi hõfokokon a viszkozitás értéke különféle olajok esetében.11 diagramból látható. .hõmérsékleteknél.

hogy a tényleges tengelyátmérõ hány mm. hogy kompenzálja. melyeknél a kenõanyagok nyomás útján kerülnek a kenési helyre. akkor az azt jelenti. . hogy a ház hõt nem von el.12 ábra diagramjának felhasználásával tudjuk megállapítani.3 A Kenõolaj mennyisége Azoknál a kenési rendszereknél.Megjegyzés: Olajfürdõs. Az ehhez szükséges olajmennyiséget hozzávetõlegesen a 11.4 Táblázat A kenõolaj kiválasztása 11. mely a csapágyak futása és egyéb hõforrások hatására keletkezik és az olaj. Ha a szükséges kenõanyag-mennyiség megállapítása során abból indulunk ki.3. a 11. Késõbb. hogy a teljes keletkezettt hõmenniséget az olajkenés kell.1 képlettel megállapított olajmennyiségeket egy 1.5 -tõl 2.12 ábránál hozzáigazítjuk attól függetlenül.0 -ig terjedõ tényezõvel meg kell szorozni. illetve olajkeringetéses kenlsi módozatoknál 11. A "0" pontot függõlegesen a "d" tengelyátmérõhöz a 11. általában egyensúlyt lehet tartani a rendszerben keletkezõ hõfejlõdés. Mivel a ház által elvezetett hõ mennyisége a ház kialakítási formájának függvénye. a próbaüzemelés során az adott helyzetnek megfelelõen ezt a mennyiséget megfelelõ mértékkel csökkenteni lehet. csapágyház és részei által elszívott hõ mennyisége között.

hogy olajcserére . Magasabb üzemi hõmérsékletek esetén 80 -100 °C között például minimálisan 3 havonta kell az olajcserét végrehajtani.4 Olajcsere Az az idõintervallum.11. az olajmennyiségétõl. valamint az alkalmazott olajfajtától. hogy az olaj az adott idõpontban még megfelelõ kenõképességekkel rendelkezik-e? Az elemzések alapján azután már az olajcsere optimális idejét biztonságosan meg lehet határozni. Fontos aggregátok esetében ezt az idõintervallumot részletesen elemezni szokás.normál körülmények között évente van szükség és az üzemi hõmérséklet nem emelkedik 50 °C fölé. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . függ az üzemi körülményektõl.3. megvizsgálandó az. Általánosságban azt lehet mondani. aminek elteltével a kenõolajat cserélni szokták.

A 12. idegen anyagok. az érintkezõ tömítések melegedése. Mivel az úgynevezett hozzáadandó felmelegedés nulla. olaj. Tömítések A tömítések két fõ funkcióval rendelkeznek: elsõ. a kerületi sebességek és a tengelyek körkörösségi hibái.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 12. 12. akkor az olaj a hornyokból ismételten a csapágykamrákba kerül vissza. hogy a kenõanyagokat a csapágykamrában megtartsák.6 ábra. eltávolításra kerülnek. száraz. Az olajkenésnél alkalmazott labirint-tömítések olajvisszavezeto furatokkal vannak ellátva. Az alábbi szempontok szerint kell a tömítések kiválasaztása során eljárni: a kenõanyagok fajtái. amint az a 12. Kopás ezért itt nem léphet fel. A súrlódási veszteség gyakorlatilag nulla. hogyan lehet védekezni az olajkifolyás ellen visszacsapó gyûrûvel. A 12.1 Nem érintkezõ tömítések A nem érintkezõ tömítések az álló és forgó elem között rést képeznek. a 12. Amennyiben spirálisan kiképzett beszúrásokat alakítanak ki a csapágyfedelén. A 12. mint érintkezõ és nem érintkezõ tömítések.3 ábra is szemlélteti. a konstrukció kis radiális játékkal rendelkezik a tömítés és a tengely között. Ezek az úgynevezett labirinttömítések széles körben nyernek felhasználást zsírkenésnél.1 ábrán egy egyszerû. por. hogyan képes egy kívül elhelyezett visszacsapó gyûrû az idegen anyagokat. . amik a labirintusokba juthatnak. stb.1 táblázatban ajánlások vannak feltüntetve axiális és radiális játékok értékeire labirint-tömítések esetében.4 ábrán is látható. úgy. nagy sebességeknél lehet elõnyösen alkalmazni. illetve a tengelyen.7 (b) ábrán azt mutatjuk be. zsír. A zsírral történõ utánkenések során szennyezõdések keletkezhetnek. aminek segítségével az olaj a tömítõ részekbe jutva ismét a kenési rendszerbe kerül visszavezetésre. ahonnan azonban kinyomásra. A 12. a tömítések ezen módozatát elsõsorban az igen magas fordulatszámoknál. meghosszabbított résfelületekkel. A gördülõcsapágyak tömítéseit két fõ szempont szerint tudjuk felosztani.7 ábrán ilyen megoldás szerepel. ezzel az olaj kilépését tudják meggátolni. a csapágyba történõ jutását. Ezáltal megakadályozzuk az álló és a forgó labirint-felületek egymással történõ érintkezését. A 12. viszonylag pormentes környezetben elonyösen használható. úgy mint port.5 ábrán egy labirint-tömítés látható osztott házkivitel esetében. hogy idõben és eredményesen akadályozzák meg a szennyezõdések.7 (c) ábra pedig olyan megoldást mutat be. megoldást mutat a 12. Ha a spirál iránya a normál csapágyforgási iránnyal ellentétes. Ha az adott helyzetben számolni kell tengelyferdeséggel. Ha ezek a hornyok. a rendelkezésre álló beépítési lehetõségek. Ez a tömítési megoldás zsírkenésnél. a felmerülõ költségek. akkor bekövetkezik egy még biztonságosabb tömítettségi állapot az idegen anyagok behatolása ellen. ezek a labirint tömítési megoldások ajánlkoznak a legjobbnak. nem érintkezõ tömítés látható. A tömítettségi hatást a házban vagy a tengelyen párhuzamosan elhelyezett beszúrásokkal jelentosen növelni lehet. második pedig az. mivel ebben az esetben is igen megbízható tömítettséget tudnak biztosítan. beszúrások olajjal telítõdnek. amint ezt a 12. A réstömítések hatásfoka lépcsos kialakítással. tovább javítható. egyéb szennyezõdéseket a munkatérbõl eltávolítani.

az axiális ütéshibák ily módon kiegyenlítõdnek. Azt azonban egyértelmûen le lehet szögezni. egyéb kisebb szennyezodéseket távol tartani.12. amely fennáll még a központhibával rendelkezõ tengelyek esetében is. Ha a tömítõajkak kifelé irányulnak.10 ábrák mutatnak be. túlnyomó részben rugós elõfeszítésû ajaktömítések. fluorkaucsuk FPM. Ezért aztán a filcgyurut meghatározott profilkeresztmetszettel látják el. A felhasználói igényeknek megfelelõen többféle anyag áll a rendelkezésre ezekhez a tömítésekhez. szilikonkaucsuk MVQ. Ennek alkalmazása esetén magasabb súrlódás jelentkezik az üzemi körülmények során a nem érintkezõ tömítéseknél keletkezett súrlódási értékekhez képest. hogy ebben a kivitelben készült tömítések hatásfoka jóval kedvezobb. A megoldást a 12. Az érintkezõ tömítések.11(a) ábra a begyüremlõ anyagok elleni igen kedvezõ védelem biztosítható. Ezeknek a tömítéseknek a legnagyobb elõnye az. . poliakrilátkaucsuk ACM. stb. A filctömítések egyszeru kivitelû éritkezõ tömítések és foleg zsírkenésnél nyernek gyakori felhasználást. ha pedig az ajaktömítés befelélett irányítva. 12. melyek szabvány szerinti méretekben készülnek. hogy elhelyezkedésüket befolyásolni lehet. Az elõfeszítés követketében a rendszer a teljes tömítési felület mentén egyenletes nyomást képes biztosítani. Ennél a rendszernél ebben az esetben is biztosított a megfelelõ tömítettség. mely anyagok amúgy igen kellemetlen veszélyeket rejtehtnek magukban a kenõtérbe bejutva. A filctömítések képesek a port. Mivel a körbefutó elasztikus ajaktömítés a tömítendõ felülettel érintkezik. melyeket olaj és zsírkenésnél lehet alkalmazni. de az olajat átengedik. V-gyûrûs tömítések láthatóak a 12.9 és a 12. 12.8 ábra szemlélteti.2 Érintkezõ tömítések Az érintkezõ tömítések hatékonysága abban rejlik. akkor az olaj kifolyása elleni védelem biztonságos megoldásához jutunk. melyeknek többek között feladata az olaj a kenõtérbõl történõ kiömlésének megakadályozása is. a nitilkaucsuk NBR. ilyenek pl.11(b) ábra. hogy segítségükkel egy állandó elasztikus kontaktust lehet létrehozni egyenletes nyomással a tömítési helyek tömíto felületeinél.12 ábrán. amit a 12.

Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet .

igen kiválónak bizonyultak a lökésszerû terhelések felvételére. További követelmény még az alapanyagokkal szemben az alacsony súrlódási tényezõ.1 táblázatban van megadva. melyek igen magas tisztaságú acélt garantálnak. Az átedzett standard gördülõcsapágy acélok kémiai összetétele a JIS G 4805 szabvány szerint a 13.3 és a13. Förccsöntött eljárással gyártott mûanyag kosarak egyre gyakrabban kerülnek felhasználásra a gyakorlatban. mint például SUS 440C olyan csapágyak esetében kerülnek felhasználásra. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Az átedzhetõ krómacélok. melyek vákumos gáztalanítási eljárással kezeltek. képezik annak az okát. Gördülõcsapágyak anyagai 13. Gördülõcsapágyaknál. melyek az anyagban megtalálható nem fémes zárványok miatt lépnek fel. amelyeknél hõstabilizált üvegszállal megerõsített poliamid alapanyagot alkalmaznak.1 Acélfajták a csapágygyûrûk és gördülõtestekhez A gördülõtestek és pályáik érintkezési helye mentén magas váltakozó feszültségek lépnek fel. 13. valamint a méretstabilitásuk is kedvezõ. kopásálló felületekkel rendelkezõ acélokból elõállított csapágyak. Speciális követelmények esetében. jók a súrlódási tényezõi. A gördülõtestek és a csapágygyûrûk olyan acélokból kell készüljenek. A mûanyag kosárnak a súlya kicsi. ahol a legfontosabb elõfeltétel a magas fokú korrózióellenállás. hogy ezeknek a csapágyrészeknek maradandó alak-. Az alapanyagra visszavezethetõ fáradási törések. Kis és közepes méretû dördülõcsapágyakhoz alkalmazott préselési eljárással készülõ kosarakhoz hidegen vagy melegen hengerelt acéllemezeket alkalmaznak az úgynevezett standard kosárkiviteleknél. kis sûrûség és a kedvezõ hõállóság. Magas tisztasági fokkal rendelkezõ acélok esetében. aránylag magas széntartalmú acélokból készülnek. a vákuumolvasztási eljárással készült acélok. Az NTN megközelítõleg valamennyi kúpgörgõscsapágya ilyen betétedzett acélokból készül. (SEVM és ESR) kerülnek alkalmazásra. Acélok.14 táblázatokban ezen acélok összetétele szerepel. NAgyobb keresztmetszettel rendelkezõ gördülõcsapágyak elõállíthatóak kedvezõ átedzhetõségi tulajdonságaik miatt az SUJ 3 vagy az SUJ 5 szabványos acélokól is. melyeknél ezek a nem fémes zárványok csak igen csekély mennyiségben vannak jelen. Betétben edzett. gömbgrafitos vasöntvénybõl és mûanyagokból. a gördülõcsapágyak kifáradási élettartamánál elérni. amelyek nem szabad. ezért ezeknél a kiviteleknél a hõfejlõdés csekély mértékû. Azoknál a gördülõcsapágyaknál. melyek kémiai összetételét a 13. Ezek az acélfajták megfelelnek az amerikai AISI 52100. valamint betétben edzett acélok. melyek keménységmegtartása. A mindenkori felhasználási igényeket és elõfeltételeket figyelembe véve gyártanak azonban csapágykosarakat rézötvözött. pl. kerülnek elõállításra. Ezeket az alkatrészeket ezért megfelelõ alapanyagokból kell elõállítani. Robosztus. melyek futópályái induktív edzési módszerrel hõkezeltek S48C-tõl S50C-ig és cróm-molibdén-SMC 440. kerülnek felhasználásra túlnyomó mennyiségben a csapágygyártásban. kedvezõ a rugalmassága. típusjel. kifáradási és kopási mutatói kiválóak. M50 gyorsacélt alkalmaznak. a német DIN 100 Dr6 és az angol királysági GS 534A99 szabványok elõírásainak. A 13.5 táblázatot.13 és 13.4 ábrák tartalmazzák. lásd 13. Bizonyos célokra készülnek kosarak alumínium ötvözetekbõl. illetve méretváltozásokat okozhassanak. Az NTN kizárólagosan csak igen tiszta acélokat használ fel. melyeknek szilárdsági adatai kielégítõek.2 A csapágykosár anyagai A gördülõcsapágyak kosarait megadott üzemi feltételek mellett lengésekbõl és ütésekbõl származó terhelések is érik. melyek esetében meghatározott mélységû cementált és edzett réteg biztosíott és amelyek egyidejûleg egy nem túlzottan kemény magréteggel rendelkeznek. Az SUJ 2 -nek megfelelõ japán acélokat alkalmazzuk a leggyakrabban. melyek kemény és kopásálló felületi tulajdonságokkal rendelkeznek. krómmolidén-acélból SCM.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 13. masszív csapágyak kosarait gyakran állítják elõ gyorsacélból (S30 c ) vagy magas szilárdságú sárgarézbõl. A csapágygyûrûk és a gördülõtestek keménységi mutatói általában a HRC 58-65 értékek között kell elhelyezkedjenek. hogy általában a gördülõcsapágyaknál csak elõre behatárolt elfáradási élettartamot adnak meg. illetve korrózióálló acéllemezekbõl is. melyeknél az üzemi hõmérséklet meghaladja a 300 értéket. etéte edzett acélokól gyárott gördülõcsapágyak krõmacélól SCr. jelentõs javulást lehet anyagfüggõ esetet véve. amikor alapfeltétel a csapággyal szemben a legmagasabb fokú biztonság és élettartam. csúszási viszonyai.

az anyák. ahhoz. hogy komolyabb axiális terhelések mellett se tudjon a csapágy elmozdulni.2 ábrákon ilyen rögzítési módozatokat ábrázoltunk. A 14.1 és a 14. amint az a 14. állítóanyát. . egy osztott menetes gyûrûn helyezkednek el. A hüvelyt egy állítóanya segítségével szereljük be és szorítjuk meg.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 14. csapágyfedeleknél s a tengelyeken lévõ vállaknál gyakran alkalmaznak tengelytárcsát.3 és 14.6 ábrán lehúzóhüvelyes rögzítési kivitelt mutatunk be. Ezért ilyen problémáknál egyéb módszerekhez kell folyamodni. melyeket itt alkalmaznak. az axiális irányú terhelhetoség egyértelmûen a szoros illesztés erejének függvényévé válik.7 ábrán szerepel.1 Csapágyak rögzítése Sok esetben az alkalmazásra kerülõ szilárd illesztés nem bizonyul elegendõnek a gyakorlatban ahhoz.4 ábrákon láthatunk. amelyek segítségével a belso vagy külso csapágygyuruk homlokfelületeit a tengelyen vagy a házban megtámasztják. Egy egyszerû és kis helyen elférõ csapágyrögzítési módszert biztosít rögzítõgyûrûvel ez a rendszer.5 ábrán szorítóhüvelyes csapágyrögzítési megoldást látunk kúpos furattal. A 14. Tengelyek és házak elrendezése 14. amely a tengelyen kialakítot horonyba illeszkedik. Ha kúpos csapágyfuratot kívánunk kúpos tengelycsonkra felerõsíteni. hogy a csapágy axiálisan a tengelyen vagy a házban biztonsággal rögzítésre kerüljön. Ha ezek a csapágyak nem jól ülnének fel a válakra. amit a 14. A 14. Csapágyházaknál.

ra értékét meg kellene növelnünk. vállon pedig kisebb kell legyen. nagyobb kell legyen. Ha szilárdsági okból kifolyólag a tengelyen lévõ rádiusz. a értékét a táblázati értékek fölött kell megválasztani.3 A tengelyek. Ha jelentõs mértékû axiális terhelés lépne fel. ra és vállmagasságok h kerültek megadásra tengelyek és a házak vonatkozásaiban. A 14.2 táblázatban adatokat találhatnak a tengelyváll köszörült szabad beszúrásaira vonatkozóan. 14. mint a csapágygyûrû megengedett minimális csapágyéltávolsága rs min. megengedett csapágygyûrû éltávolság. vagy ha a tengelyváll magassága. mint a peremtáv.8 (a) ábra.2 Táblázat Köszörült tengelybeszúrások méretei 14. mint a max.2 Éltávolság és vállmagasság A tengely és a ház felfekvõ vállfelületeinek "h" magassága minden esetben nagyobb kell legyen. mint ahogy az a táblázatban szerepel.8 (b) ábrának megfelelõen közbetétgyûrût alkalmazzuk. A14.14.és a házülékek pontossága . rsmin a 14. A rádiusz a felfekvõ felületen. h konstrukciós meggondolásokból kisebb kell legyen.1 táblázatban vállrádiuszok. akkor a 14. rs max.

8 1.A 14.6 3.3 Táblázat Csapágyülékek alakhûsége Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet . Tulajdonságok Körkörösség. hengeres alak Derékszögûség Kis csapágyak Ra Nagy csapágyak Tengely IT3 IT5 0.3 táblázatban a tengely. melyek normál esetben betartandóak.6 Ház IT4 IT5 1.2 14. felületi érdességére.és házülékekre vonatkozóan találunk általános érvényû utasításokat azok pontosságára.

15. illetve attól védeni kell. ha az adott csapágy szakszerûtlen kezelése miatt beszennyezõdött. a csapágy elõmelegítése nélkül lehet a beépítést a 15. A kétoldalról fedett és tömített csapágyakat mosni tilos. A csapágy benyomására kifejtendõ erõhatást a teljes gyûrûkerületen egyenletesen elosztva kell kifejteni. korrózióvédelem és a lökésszerû terhelések.2 Csapágyak beépítése A gördülõcsapágyakat beépítésük folyamán közvetlen kalapácsütésekkel tilos a tengelyre felerõltetni.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz Következõ fejezet 15. Ilyen esetekben a csapágyakat . a tengelyt. A kis.1 Elõkészületek a csapágy beépítéséhez A gördülõcsapágyakat csak tiszta. a csapágyak sok éven át megõrzik minõségüket és minden nehézség nélkül azonnal felhasználhatók. lemosni. a házat jól meg kell tisztítani. megfelelõen tiszta körülmények között ahol a levegõ nedvességtartalma 60 % alatt marad. egyéb szennyezõdésektõl meg kell szabadítani. Kiemelten fontos kérdés a tisztaság. Mindkét csapágygyûrû egyidejû bepréselése során nem szabad annak elõfordulni.2 Hengeres furattal ellátott csapágyak beépítése Amennyiben a gördülõcsapágyakat könnyû. Még a beépítés elõtt minden alkalmazásra kerülõ szerszámot. tudjuk a szóban forgó feladatot hibátlanul kivitelezni. a beépítendõ részeket esetleges forgácsmaradványoktól. amelyek korrózióvédõ anyagokkal nem keverhetõk. biztosítva ezzel folyamatosan a megbízhatóságukat. Általában a korrózióvédõ anyagot nem szükséges a csapágyról beépítése elõtt eltávolítani. felületi érdesség. ütések elkerülése. száraz körülmények között és környezetben szabad beépíteni.1 Csapágyak tárolása A csapágyakat a gyártó cégek korrózióvédelemmel látják el és gondosan becsomagolva szállítják.2 ábra szerinti tárcsa-megoldás felhasználásával. Ha a benyomási feszültség hatása a hüvely közepén jelentkezik. Ez a folyamat abban az esetben is megismétlendõ. a 15. Amennyiben nem szétszerelhetõ csapágyat kell egyidejûleg a tengelyre és a házba bepréselni. mely a belsõ és a külsõ gyûrût egyidejõleg megtámasztja. 15. fix-ülékes. továbbá egyéb konstrukciós jellemzõk az elõírt tûrések szerint megvizsgálandóak. a teljes gyûrûkeresztmetszeten egy egyenletes erõelosztást kapunk. 15.1 ábra szerint egy szerelõ/beépítõ hüvely alkalmazásával elvégezni.2. mivel ebben az esetben a legkisebb tisztátlanságok is jelentõsen befolyásolják ezeknek a csapágyaknak az elõírás szerû mûködését. meg kell a csapágyakat ezektõl tisztítani és utána megszárítani.és a miniatûrcsapágyakat lehetõség szerint tiszta helységben szereljük. 15. ellenõrizhetõ. Ha ezt követõen a csapágyakat 20 körüli szobahõmérsékleten és az originál csomagolásban tárolják. ezért ezeket a gépelemeket ennek megfelelõ módon kell kezelni. Ha nehéz. Csapágyak kezelése Gördülõcsapágyak a gépgyártás pontossági elemei. hogy egyidejûleg csak az egyik gyûrût éri az erõhatás. hogy tengelyek és fix ülékek közötti a súrlódást le tudjuk gyozni.2. fix ülékekre helyezzük. A csapágyakat csak a beépítésüket közvetlenül megelõzõen szabad az originál csomagolásból kivenni. igen komoly erok szükségesek ahhoz. vagy nagyméretu csapágy beépítésével állunk szemben. vagy a házülékbe beszerelni. de a beépítõ hüvelyre mért kis és egyenletes óvatos kalapácsütésekkel is elvégezhetõ. mivel ennek könnyen a futópálya benyomódása lehet a következménye. házillesztések. Tengelyek. Ez a munka mechanikus vagy hidraulikus prés segítségével egyszerûen és biztonságosan végrehajtható. Egyes speciálils szintetikus kenõanyagok esetében.

hogy csapágy homlokfelületei a lehülést követoen a kapcsolódó felülettel. Kiolvasható a csapágyfurat mérete és a homérsékletkülönbség a csapágy és a tengely közt. Ezért a csapágyakat tilos közvetlen futoelemmel történo érintkezésnek kitenni. A csapágyak homérséklete nem lépheti túl a 120 °C homérsékletet. NJ és NUP csapágysorozatok esetében peremes.a beépítésüket megelozoen fel kell melegíteni. hogy abba a csapágyat bemerítik. Az olajteknoben is általánosan rácsos rost kerül elhelyezésre és azon fekszik fel a felmelegítendo gördülocsapágy. A hengergörgos csapágyak belso gyurui az NU. A beépítést követoen felmelegített csapágyak esetében arra kell feltétlenül ügyelni. A tengely és a csapágy közötti igényelt homérsékletkülönbség az igényelt átfedés mértékétol. A 15. elektromos szekrények a kétfedeles és tömítofedelekkel ellátott zsírzott csapágyak felmelegítéséhez. mint a tengely esetében . A csapágyak felmelegítésénél forró olajat alkalmaznak. Ezek a módszerek különösen jól használhatóak a nagy szériáknál a csapágyak ki.és a beszerelése során. Gördülocsapágyak 120 °C fölé nem hevíthetok. vagy perem nélküli kivitelekben elektromos indukciós tekercsekkel ellátott lehúzokészülékkel melegíthetoek. olymódon. valamint a csapágyfurat méretétol függ. ellenkezo esetben az anyag szövetszerkezetében átalakulások következnek be. Léteznek elektromos melegíto készülékek is.3 ábrából a hodilatáció értékei a csapágyfurat méretei és a homérsékletkülönbségek függvényében a csapágy és a tengely között kiolvashatók. A gördülocsapágyakat azonban semmi esetre sem szabad 120 °C fölé hevíteni. felfekvo felülettel úgy a ház. méreteltérésekkel kell számolnunk.

15. vagy ezt meghaladó értékkel alkalmazzuk. a csapágyat C3 csapágyhézaggal. ami egyben komoly illesztési túlfedésekhez is vezet. hogy egyezzenek. valamint az üzemi fordulatszám magas. A 15. Ezen túlmenoen itt megfelelo adatokat tudnak találni az axiális irányú eltolás mértékére is. Ugyancsak célszeru alkalmazni ezeknél a csapágyfelhasználási eseteknél a radiális csapágyhézagcsökkenés maximális értékét és az axiális eltolás úthosszának mértékét a 15.és lehúzóhüvelyek alkalmazásával préselik fel a kúpos tengelycsonkra. Az állítóanyát kis kalapácsütésekkel tudjuk a horgos megszorító kulcson keresztül megfeszíteni. melyek mellett a kívánt szilárd illesztést el tudjuk érni. a kúpos ülék felületen. A 15. Amennyiben az adott üzemi viszonyok miatt a csapágy belso és külso gyurui között komoly lökésszeru erok hatnak.3 Elokészületek a csapágy beépítéséhez A kisebb csapágyakat a kúpos tengelyvégekre. illetve lehúzóhüvelyekre állítóanyával lehet felpréselni.1 táblázatban önbeálló görgoscsapágyak radiális csapágyhézagának csökkentésére kerültek adatok megadásra. csökken ennek következtében a csapágy radiális csapágyhézagának értéke.1 táblázat szerint. a szorító-. milyen módon lehet a beépítéshez szükséges erot redukálni. jelentosek a homérsékletváltozások a rendszerben. Miután a nagyobb méretu csapágyak beépítéséhez jelentosebb erokifejtésre van szükség.megfeleloen érintkezésben maradjanak. melynek segítségével a kúpos furattal ellátott csapágyat szorító.6 ábrából látni lehet.7 ábra a hidraulikus módszert szemlélteti. A gördülotest és a külso gyuru közötti radiális csapágyhézagot terheletlen állapotban tapintó méro készülékkel lehet megmérni. Ezzel együtt azonnal egy szoros illesztés is kialakul. ami a belso furat megnövekedését eredményezi. A 15. Ügyelni kell azonban arra. .8 ábrán pedig hidraulikus lehúzóhüvely igénybevételével történik meg a csapágy beépítése. amely méret mérheto. hogy olajfilm segítségével magas nyomáson hogy történhet meg a csapágyfurat felpréselés a kúpos csapvégre. Az axiális irányba történo eltolás mértéke is biztosíthatja a kivánt fix rögzítést axiális irányba. hogy a két gördülotest sor esetében azoknál a méretek meg kell. A 15. azonos mérési eredményre kell jussunk.illetve lehúzóhüvelyekkel lehet axiális présero kifejtésével felszerelni. Kúpos furattal ellátott csapágyakat kúpos tengelyekre szorító. ilyen esetekben hidraulikus módszert javasolunk alkalmazni.2. A radiális csapágyhézag csökkenésének értéke némi nyitást eredményez az átméroben az elméleti szilárd átfedéshez képest.

.

2.1 Táblázat Kúpos furattal rendelkezõ beálló görgõscsapágyak beillesztése 15.9 ábra szemlélteti. amikoris az állítóanyát olyan mértékben feszítjük meg.4 A külso gyuruk illesztése Kisebb csapágyak külso gyûrûit. általában normál üzemi körülmények mellett és szobahomérsékleten a ház csapágyfuratába be lehet nyomni. ehhez hasonló eljárás alátéttárcsák alkalmazásán . melyeket szilárd illesztéssel kell rögzíteni. A csapágybeállítást a súrlódási nyomatékból a ház vagy tengelyen lehet mérni. Különleges esetekben a ház beépítés elotti melegítésre is sor kerülhet. Méroóra alkalmazásával lehet például az anyával történo beállítás során az axiális játékot mérni. hogy az axiális irányú elmozdulásnál negatív értéku csapágyhézagot kapjunk. Ilyen felépítésu csapágyaknál elofeszítést is be lehet állítani. illetve az axiális elofeszítés létrehozásához. 15. mialatt az állítóanyát fokozatosan feszítjük. Egy másik. amint az a 15.10 ábra is szemlélteti.3 Csapágyak beállítása Amint a 15.15. illetve meglazítjuk. vagy nagyobb illesztési túlméretek esetében a külso gyurut tanácsos száraz jéggel lehuteni. Igény esetén. Különféle eljárásokat lehet alkalmazni az axiális játék. nagyobb csapágyaknál. a kúpgörgos vagy ferdehatásvonalú golyóscsapágyak esetében a csapágyhézag az állítóanya megfeszítésébol adódik.

nem szabad.12 ábra szerint lehúzúkészülékkel vagy préssel. a fordulatszámot azt követoen fokozatosan emeljük egészen az üzemi fordulatszám értékének az eléréséig. Ha szükséges ismét ki kell szerelni a csapágyakat és azokat vizsgáljuk meg. Ha szilárd illesztésu külso és belso gyuruk kerülnek ki.4 Próbafutás A csapágyazás ellenorzésére a beépítést követoen próbajáratást kell végrehajtani.alapszik. A fellépo rezgéseket.és azt követoen visszaszerelésre. .amely a ház és a ház fedele között nyer elhelyezést. Ilyen példát mutatnak be a 15. a csapágyakat azonnal felül kell vizsgálni. Normál körülmények között a gördülocsapágyak üzemelésük során egy állandó futási zörejt bocsátanak ki. a kiszereléséhez igényelt axiális erot ezen gyuruk közvetítésén keresztül szükséges biztosítani.5 A csapágyak kiszerelése A csapágyakat a rendszeres karbantartások és/vagy más gépelemek kicserélésének kapcsán kiszerelésre kerülnek. melynek segítségével anélkül lehet a munkát elvégezni. 15. vagy váltakozó zörejek hibára utalnak. akkor alacsony fordulaton el lehet a berendezést indítani. illetve 100 C fölé emelkedne.15 ábrák is.16 ábrán menetes furat található. 15. ha ezekhez valamilyen módon. Ha már futott csapágyat kiszerelünk majd ismét vissza kívánjuk szerelni. Az eros fémes.13 ábra szemléltet. hogy a csapágyon bármilyen sérülés fellépjen. ilyen megoldást mutat be a 15. A csapágygyuruket a gördülotesteken át terhelni tilos. Ha szokatlan zajt rezgéseket. Normál üzemi körülmények között a csapágyak üzemi homérséklete a csapágy fordulatszámának növelésével mindaddig emelkedik. lengéseket lökésimpulzust méro berendezéssel pontosan ki lehet mérni és az ismert megengedett értékekkel összehasonlítani.11 ábra is. Ehhez a munkához speciális szerszámokra van szükség. meg kell vizsgálni. A tengelyt eloször kézi erovel könnyedén megforgatjuk és ha semmi ellenállást. hogy a csapágyat károsodás érné.14 és a 15. A 15. Ennél pontosabb értékek a külso gyurun mérhetoek. A kiszerelési feladat megkönnyítésére a tengelyen és a ház vállainál kimarásokat képeznek ki. mivel ebben az esetben a futópálya felülete vagy a gördülotest felülete könnyen megsérülhet. a rendszert. gyors üzemi homérsékletemelkedést észlelünk. ameddig egy bejáratási mértéknél a rendszer eléri a rá jellemzo tehetetlenségi homérsékleti határát. A helyes futás ellenorzésére sztetoszkópot vagy spirálcsavaros forgótárcsát helyezhetünk a csapágyakra a hibajelenség felerosítése céljából. amit a 15.5. furcsa zörejt nem tapasztalunk. tudunk kiszerelni. aminek segítségével a kiszerelés szintén megkönnyítheto. például az olajfuraton át a hozzáférést biztosítani tudjuk. Általában jó megközelítéssel meg lehet a csapágy homérsékletét a csapágyház homérsékletébol állapítani. Ha fentiek szerint a kiszerelés megtörtént. az esetleges okokat. olyan megoldás biztosítása szükséges a tengely és a ház konstrukciójánál. 15.1 Hengeres furattal rendelkezo gördülocsapágyak kiszerelése Kisebb méretu csapágyaka a 15. azonnal le kell állni. Ha a homérséklet nem stabilizálódik.

18 ábrát.20 ábrán szemléltetett módszer is. ilyen például a 15. amikor olajnyomás alkalmazásával a belso gyuru és a tengelyülék között a kúpos tengelyvégrol a gyurut lenyomjuk.5. kiszerelésükhöz legtöbbször igen komoly lehúzóerot igényelnek. lásd a 15. Kúpos furatú nagyméretu csapágyakat hidraulikus eljárással lehet kiszerelni.19 ábra szerint a csapágyat a lehúzóhüvelyrol az állítóanya segítségével tudjuk lehúzatni. melyeknek beépítése szintén fix ülékekre történik meg. 15. amely a tengely és a hengergörgos csapágy belso gyurujének furata között fejti ki tolóerohatását.Nagyméretu csapágyaknál.21 ábra egy hidraulikus anyával végzett kiszerelési módszert mutat be és a 15.17 ábrán is bemutatott olajnyomásos megoldást alkalmazzák. melyeket szorítóhüvely alkalmazásával építettek be. A 15. Ez különösen rozsdásodások jelenléténél mutatkozik meg még erosebben. Ilyen esetekben a kiszerelés megkönnyítésére a 15. kihajtó tüskével lehetséges miután az állítóanyát már eltávolították a hüvelyrol.22 ábrán pedig hidraulikus lehúzúhüvelyes változat került bemutatásra. A 15. .2 Kúpos furattal rendelkezo csapágyak kiszerelése A kisebb méretu kúpos furattal ellátott csapágyak kiszerelése. hosszabb idoszakra nyernek felhasználást.

.

kõlsõ erõszakos beavatkozás a beépítéskor. idegn anyag bejutása. túl magas üzemi hõmérséklet miatt a keménység csökkenése. eltörik Túl nagymértékû ferdeség. Kosár meghi. súrlódásos kimaródások. a csapágyon elszínezõdést lehet észlelni. Túl kis csapágyhézag (esetleg a csapágyülék vális) túl kevés vagy nem megfelelõ kenés. Csapágyak meghibásodásai és ellenintézkedések A gördülocsapágyak üzemi állapotukban legtöbb esetben nem figyelhetoek meg. kis repedések vagy rovátkák. a csapágy beépítési módszerének felülvizsgálata. ferde görgõbeállítás az egytengelyûségi hibák miatt.A kosárkapcsolat meglazul. (kalapácsütések) nagyobb méretû idegen anyagok. üzemi feltételeket felül-vizsgálni. A beépítési elárás felülvizsgálata. helytelen kezelés. görgõvégek érdesek. illesztések. beszûkülõ görgõk Ellenintézkedések Csapágyterhelést megvizsgálni. a homérséklet emelkedésébol és a kenési feltételekbol lehet elég jó megközelítéssel megítélni. a futópályán nagyobb kitöredezések. tömítéseket megjavítani. hogy milyen zavar léphetett fel egy adott csapágy esetében. . a csapágyat kielégítõen elõfeszíteni. túl csekély csapágyhézag. Csapágyhézagot megvizsgálni. túl magas üzemi hõmérsékletek (mûanyag kosár) Kenõanyag kitüremlés A futópálya felületének felverõdés. a ház és a tengey merevségének felülvizsgálatai. túl kisméretû rádiusz a felfekvõ vállnál. túl nagy csapágyterhelés (túl magas nyomás). kosár típusa. Befeszülés Az üzemi hõmérséklet állandóan emelkedik. Az üzemi feltételek átvizsgálása. Repedések és rovátkák Helyileg behatárolt kiverõdések.Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz 16. vagy a tengely ülékek nem megfelelõ pontossgúak. illetve a csapágy blokkolt. beégések Jelentõs lökésszerû terhelések. Hibajelenség Felpikkelyesedés Leírása A futópálya felülete mentén kopási nyomokat lehet észlelni. az üzemi feltételeket megvizsgálni. a ház. a csapágy környezetének és illesztésének felülvizsgálata. gondos kezelés. a vezetõfelületek. a csapágy környezetének konstrukciós felülvizsgálata. a tengely és a ház anyagának vizsgálata. kezelés. rezgésekbol. korrózió. más csapágyat választani. Nem kielégítõ kenés. a csapágy közelében mûködõ egyéb elemek vizsgálata. (esetleg megnövelni) a kenõanyagot és a kenési módozatot felülvizsgálni. A késõbbiek során világos kiverõdések lépnek fel. csapágyhézag ellenõrzése. illetve fordulatszám. a kenési rendszer felülvizsgálata. túl kis csapágyterhelések Üzemi feltételek. nem kielégítõ kenés. esetleges ferde beállítások vizsgálata szükséges. szakszerûtlen kezelés.1 táblázatban ismertetünk. a tengely ill. kopási nyomokat lehet észlelni. Tipikus hibajellemzoket és hibaforrásokat a 16. a ház ülékeinek ellenõrzése. A kenési rendszert és a kenõanyagot felülvizsgálni. a gördõlõtestek gyakori megcsúszása. túl feszes illesztés. A zajszintbol. túl básodásai magas gyorsulás. Okok Túl nagy terhelés. kenés. finomszemcsés idegen anyag jelenléte. kenés vizsgálata.

megtisztítani. Elvándorlás. kenõanyagot víztartalom szempontjából felülvizsglni. nem megfelelõ kenõabyag. hidegfelhegedések álló helyztben álló helyzetben fellépõ rázkódások következtében a futópálya és a gördülõtest között.Rozsda és korrózió Rozsda.és köpenyrész felületeti tükörfényesek. Áramvezetõ áthidalás szükséges. Berágódási nyomok Kontaktkorrózió legfinomabb szemcséjû idegen anyagok miatt. a szorítóhüvely meghúzása nem kielégítõ. nem megfelelõ csomagolás és korrózióvédelem. leverõdések a beépítés során. kéztõl izzadásszennyezõdés Nagyob átfedésû illesztést választani. nem központosan futó részek erõszakos összeépítése. kémiai anyagok elleni fokozott védelelm. kenõanyagot felülvizsgálni. vagy elszínezõdnek. Áram halad át a csapágyon. benyíródások észlelhetõk. Tömítésket cserélni. Nem kielégítõ illesztési túlfedés. bekarcolódások. benyomódások mechanikus behatásokra. illetve az alakhúség megváltozása. a csapágy elõfeszítését beállítani. víz. A kenési módozatot és a kenõanyagot felülvizsgálni. Gondos összeépítés. központos futási hibák. külsõ erõszakos behatások nyomai a csapágyakon. Illesztések. Karcolások idegen. az ülékek pontosságának ellenõrzése. álló helyzetben fellépõ lengések. illetve csapágyat cserélni. nem kielégítõ kenõanyag. érdeasségi nyomok. a munkahelyi tisztaság megjavítása. Túl kis illesztési átfedés. Felületi kopások. az üzemi feltételek átvizsgáláse. gondosabb csapágykarbantartás. oszcillációs mikromozgások felépése. illetve korróziónyomok a csapágyon. Elõzõ fejezet Visssza a tartalomhoz . és vibráció. kemény tárgyaktól. Szakszerûtlen karbantartás. kezelés. a csapágyat szigetelni kell. hullámosodás a csapágy futópályáján. Idegen szennyezõ a kenõanyagban. Kopási jelenségek Elektromos áram jut a csapágyhoz Benyomódások. karcok Idegen szennyezõ anyag a csapágyban. eltérõ hõdiletációk. tömítéseket kicserélni. túl nagy terhelés. a belsõ és külsõ gyûrûk nem kielégítõen gondos párosítása. Bemályedés. a belsõ és külsõ gyûrût külön-külön szállítani. hullámzó megterhelések. görgõtágulás. csúszóelmozdulás Furat. minden géprészt alaposan átvizsgálni.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful