®

PowerPoint diák N. Gregory Mankiw Makroökonómia c. könyvéhez

3. FEJEZET Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás

Szikszai Szabolcs
3. fejezet 1

Ez egy egyszerű, de hatásos elemzési modell, amely a vevők és eladók önérdekkövetésére épül (a kormányzat biztosította kereteken belül). A hangsúly a verseny és a rugalmas árak/bérek teljes foglalkoztatásra és reál kibocsátásra gyakorolt hatásain van. Gyökerei 1776-ba mennek vissza, Adam Smith Nemzetek gazdagságáig. Smith ebben arról írt, hogy a gazdaságot a „láthatatlan kéz” irányítja, s így a kormány helyett a piaci mechanizmus működteti legjobban az egészséges gazdaságot.

3. fejezet

Copyright 1997 Dead Economists Society

2

A piaci rendszer motorjai a „piaci megtisztulás” folyamata és az egyéni önérdekkövetés következményei. Ezen az előadáson bemutatjuk a különféle gazdasági kölcsönhatásokat magyarázó klasszikus alapmodellt. A következő diától kezdve betekintést nyerünk a “KLASSZIKUS GYÁR” működésébe, hogy megértsük a klasszikus modell felépítését.

3. fejezet

3

Üdvözöl a... fejezet S S D D Q* Q* Q Q 4 . Egy hely..Ü dvözöl a . amely a klasszikus modellt önti formába! P P P* P* 3..

hogy ebből a jövedelemből a háztartások mennyit fogyasztanak és takarítanak meg. hogy a termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata hogyan kerül egyensúlyba. hogyan osztják el a jövedelmet a háztartások között a termelési tényezők piacai. Majd azt nézzük meg. Végül megnézzük. A beruházási és kormányzati vásárlásokból adódó keresletet is górcső alá vesszük. mi határozza meg termelési szintjüket (és így a nemzeti jövedelmet).A vállalatokkal kezdjük. Ezután megnézzük. 3. hogy megértsük. fejezet 5 .

és szolgáltatás-outputja (GDP) függ: (1) az inputok mennyiségétől (2) az inputok outputtá alakításának képességétől Nézzük mindkettőt! ▼ a termelési függvénytől 3.Egy gazdaság áru. fejezet 6 .

fejezet 7 .A termelési tényezők az áruk és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok.labor) = L Ezen az előadáson feltételezzük. Ezen az előadáson ezek értékeit adottnak vesszük (lásd a felülvonást.capital) = K ¯ L (munka . _ K (tőke . ami az értékek rögzített voltára utal). 3. azaz egy erőforrás sem vész kárba. A két legfontosabb a tőke és a munka. hogy minden erőforrást felhasználunk.

8 . hogy adott mennyiségű tőkéből (K) és munkából (L) mennyi output állítható elő.Az aktuális termelési technológia határozza meg. Az alapfeltételezés. A termelési függvény alakja: Y = F (K. hogy a termelési függvény állandó mérethozadékkal jellemezhető. fejezet : adott inputjaink valamilyen függvénye. az output is z-szeresére nő. azaz ha az inputokat z-szeresére növelem. A termelési függvény az inputok outputokká alakítását jelképezi.L) Jövedelem 3.

fejezet 9 . hogy a tőke és munka rögzített – feltételezzük. amely végül is a gazdaság kibocsátásával egyenlő.Most már látjuk. 3. hogy a termelési tényezők és a termelési függvény együtt határozzák meg az áruk és szolgáltatások kínált mennyiségét. Ezért: Y = F (K.L) =Y Ebben a részben – mivel feltettük. hogy Y (kibocsátás) is rögzített.

fejezet 10 . egyúttal meghatározzák a nemzeti jövedelmet is. A nemzeti jövedelem elosztását a tényezők árai határozzák meg. Mivel a termelési tényezők és a termelési függvény együtt megadják a teljes áru. Mivel a tőke és munka mennyiségét rögzítettük. Lássuk mindezt a következő dián! 3.és szolgáltatás-kibocsátást. A tényezőárak a termelési tényezőknek fizetett összegek– a munkások által kapott bér és a tőke tulajdonosai által beszedett tőkebérleti díj. a tényező-kínálati görbe egy függőleges egyenes.Egy gazdaság teljes kibocsátása megegyezik a teljes jövedelemmel.

Mivel azt mondtuk. fejezet Tényező-kereslet Tényező mennyisége 11 . A kínálat és kereslet metszéspontja adja az egyensúlyi tényezőárat. a kínálati görbe függőleges. hogy a kínálat rögzített.Bármely termelési tényezőnek fizetett ár az adott tényező szolgáltatásainak keresletétől és kínálatától függ. Tényezőár (Bér vagy tőkebérleti díj) Tényező-kínálat Egyensúlyi tényezőár 3. A keresleti görbe negatív meredekségű.

és R bérleti díjon bérli a tőkét. 3. A cég technológiáját a szokásos termelési függvénnyel írjuk le: Y = F (K. fejezet 12 .A termeléshez a cégnek két termelési tényezőre van szüksége: tőkére és munkára. W béren alkalmaz munkásokat. L) A cég P áron értékesíti kibocsátását.

és annyi tőkét és munkát alkalmaz. Profit = Bevétel . A tőkeköltség R × K. hogyan függ a profit a termelési tényezőktől. A munkaköltség W × L. A bevétel P × Y. A profit bevétel mínusz költségek. a bér szorozva a munka mennyiségével. a tőke mennyiségével. L-lel.A cég célja a profit maximalizálása. . L és K függvénye. R szorozva K-val.Tőkeköltség = PY WL RK Majd. a tőke bérleti díja.RK Ez az egyenlet megmutatja.WL .Munkaköltség .L) termelési függvényt behelyettesítjük Y helyére: Profit = P × F (K. Y = F (K.L) . R. A versenyző cég adottnak veszi a termékárat és a tényezőárakat. A költségek a munka és a tőke költségei. hogy lássuk. hogy a profitja 3. hogy a profit P. fejezet 13 maximális legyen. W.

3. amennyi a profitját maximalizálja. majd ezután a tőke profit-maximalizáló mennyiségét megkeresnünk. hogy a cég annyi munkát alkalmaz és annyi tőkét bérel. De hogyan határozzuk meg e mennyiségeket? Érdemes először a munka. fejezet 14 .Tudjuk.

A legtöbb termelési függvény csökkenő határtermékkel jellemezhető: fix tőkeállomány mellett.F(K. Ahogyan nő a munka mennyisége. L) MPL L 15 . Az MPL a kibocsátás változása a munka 1 egységnyi változtatásának hatására. miközben a tőkeállomány rögzített. a munka mennyiségének növelésével csökken a határtermék.L). 3. amelyet egy újabb egységnyi munka termel. Értékét a termelési függvény segítségével fejezzük ki: MPL = F(K. fejezet Y 1 MPL 1 F (K. úgy laposodik a termelési függvény a csökkenő határtermék miatt.L + 1) .A munka határterméke (MPL) az a kibocsátás-növekmény.

Mivel egy újabb munka MPL egység outputot termel és minden egység output ára P dollár. amivel az új munka alkalmazása jár. a bevételtöbblet P × MPL. Így egy újabb egységnyi munka alkalmazásából eredő profitnövekmény  Profit =  Bevétel . A többletmunka okozta bevétel-növekmény két változó függvénye: ezek a munka határterméke és a termékár. hogyan hatna ez a profitjára. Egy újabb munkaegység alkalmazásának határköltsége W. azt mérlegeli.W 3. fejezet 16 . Ezért összeveti a pótlólagos munka okozta termelés-növekményből eredő bevételtöbbletet azzal a plusz munkaköltséggel. azaz a munkabér. Költség = (P × MPL) . hogy igénybe vegyen-e egy újabb egység munkát.Amikor a profit-maximalizáló cég arról dönt.

munkakereslet 3. Ez a függvény egyúttal a cég munkakeresleti görbéje is. Az MPL görbéje lejt. amíg a bevételtöbblet meg nem egyezik a reálbérrel. mert az MPL csökken L emelkedésével. L 17 . Output mennyiség Reálbér Az MPL a munkakereslettől függ. Munka keresett mennyisége MPL. A profit maximalizálása végett a cég addig növeli az alkalmazott munka mennyiségét.Így a cég munkakeresletét a P × MPL = W adja meg. vagy másképpen kifejezve MPL = W/P. ahol W/P a reálbér . fejezet Munkamennyiség.a pénz helyett kibocsátásegységekben mért munkabér.

F(K.L).L) . Egy újabb gép termelésbe állításából származó profit-növekmény a gép által megtermelt termék eladásából származó bevételtöbblet mínusz a gép bérleti díja:  Profit =  Bevétel . A reál tőkebérleti díj a termékegységekben – és nem pénzben – mért bérleti díj. amíg azok határterméke le nem csökken a reál tényezőár szintjére. fejezet 18 . amelyet egy újabb egység tőke alkalmazása eredményez: MPK = F(K + 1.A vállalat ugyanúgy dönt az alkalmazott tőke mennyiségéről. amíg az MPK egyenlővé válik a reál tőkebérleti díjjal: MPK = R/P. Költség = (P × MPK) . A munkához hasonlóan a tőkének is csökkenő a határterméke.R A profit maximalizálásához. A vállalat mindaddig támaszt keresletet a termelési tényezők iránt. illetve a K egység tőkével megtermelt output-mennyiségek közötti különbség lesz. 3. mint ahogy a munkáéról. a cég mindaddig növeli tőkéjét. Így a tőke határterméke a K+1 egység tőkével. Az MPK az a kibocsátás-növekmény.

tőkejövedelmekre és gazdasági profitra.(MPL × L) . hogy a gazdasági profit nulla. 3. akkor a gazdasági profit nulla.A termelési tényezők díjának kifizetése után megmaradt bevétel a cég tulajdonosainak gazdasági profitja. akkor F(K. A teljes jövedelem három részre oszlik: munkabérre. a profit-maximalizálás és a verseny együtt azt eredményezi. Mekkora a gazdasági profit? Ha a termelési függvény állandó mérethozadékú. mely szerint ha a termelési függvény állandó skálahozadékú. vagy átrendezve: Y = (MPL × L) + (MPK × K) + Gazdasági profit.(MPK × K) . Ez az Euler-tételből következik. fejezet 19 .L) = (MPK × K) + (MPL × L) Ha minden termelési tényezőnek a saját határtermékét fizetik ki. Más szóval: az állandó mérethozadék. A reál gazdasági profit: Gazdasági profit = Y . akkor e tényező-kifizetések összege megegyezik a kibocsátással.

fejezetben ismertettük a GDP négy komponensét: Y = C + I + G + NX A belföldi kibocsátás iránti teljes kereslet (GDP) részei a háztartások és vállalatok beruházási kiadásai a nettó export vagy nettó külföldi kereslet a háztartások a kormányzat fogyasztási áru. 3. Nézzük. Így a GDP három részből áll: fogyasztásból (C). ezért kiesik az utolsó tag. fejezet hogyan oszlik szét e három felhasználási tétel között a GDP! 20 . hogy a 2.és szolgáltatásköltekezése vásárlásai Zárt gazdaságban gondolkodunk. a nettó export.Emlékezzünk. NX. beruházásokból (I) és kormányzati vásárlásokból (G).

T) C(Yfügg A háztartások fogyasztási költekezése 3.C = C(Y . 21 . fejezet C )) T T Y Y ( ( C C == C C a rendelkezésre álló jövedelemtől Y-T A fogyasztási görbe meredeksége az MPC.

bevásárolni. jelenti. fejezet 22 .Ez Ezazt aztjelenti.A Afogyasztási fogyasztásihatárhajlandóság határhajlandóság(MPC) (MPC)az azaz azösszeg. 3. költeni.hogy hogyminden mindenegyes egyesmegkeresett megkeresettés és leadózott leadózottextra extradollárból dollárból99 99centet centetel elfog fogkölteni.annak annakvélhet vélhet ő ennagy nagyaz azMPC-je. ő en példája.99. 0.Aki Akiszeret szeretbevásárolni.99. Az AzMPC MPCegy egyváltozó változó(C) (C)változásának változásánakérzékenységét érzékenységétméri mériegy egy másik másikváltozóban változóban(Y-T) (Y-T)történt történtváltozáshoz változáshozviszonyítva. emelkedésével. viszonyítva. MPC-je. összeg. mondjuk mondjuk0.amennyivel amennyivel n ő n őaafogyasztás fogyasztásaarendelkezésre rendelkezésreálló állójövedelem jövedelem(Y-T) (Y-T)egy egy dollárnyi dollárnyiemelkedésével.Az AzMPC MPCmegértését megértésétsegíti segítiaabevásárló bevásárló példája.

kamatot. fejezet 23 .A Areálkamatláb reálkamatlábaz az infláció inflációhatásaival hatásaivalkorrigált korrigáltnominális nomináliskamatláb.amikor amikorhitelt hiteltvesznek vesznekfel.II = = I(r) I(r) A beruházási függnek kiadások a reálkamatlábtól A Aberuházások beruházásokmennyisége mennyiségeaareálkamatlábtól reálkamatlábtólfügg.A különöseninfláció inflációidején idejéncélravezet célravezet ő Anominális nomináliskamatláb kamatlábaa gazdaság ő iiáltal gazdaságszerepl szerepl ő általnapi napiszinten szintenhasznált használtkamatláb..ami ami különösen ő . kamatláb. 3.aaberuházók beruházók eszerint eszerintfizetnek fizetnekkamatot.A kamatláb kamatlábgazdasági gazdaságiszerepének szerepénektanulmányozásakor tanulmányozásakoraaközgazdászok közgazdászok megkülönböztetik megkülönböztetikegymástól egymástólaanominális nominálisés ésreálkamatlábat.amely amelyaa beruházások A beruházásokfinanszírozásához finanszírozásáhozszükséges szükségesforrások forrásokköltségét költségétméri. reálkamatlábat. függ. méri. kamatláb. fel.

fejezet 24 . A beruházás a reálkamatláb függvénye. I(r) Beruházások mennyisége. I 3.A beruházási függvény a beruházás mennyiségét. mivel a kamatláb a kölcsön felvét költsége. r-t hozza kapcsolatba. kevesebb beruházási projekt kecsegtet profittal. Reálkamatláb. I-t és a reálkamatlábat. r Beruházási függvény. A beruházási függvény lejt: amikor a kamatláb emelkedik.

Ha G > T. Ha a kormányzati vásárlások egyenlők az adó mínusz transzferekkel. akkor a kormányzat költségvetése deficites. fejezet 25 . akkor G = T. akkor a kormányzat költségvetési többlettel működik. és a kormányzat költségvetése kiegyensúlyozott. 3. Ha G < T.G= =G G G T= =T T T A kormányzati költekezés és az adók szintjét adottnak vesszük.

beruházásokból és kormányzati vásárlásokból áll. fejezet 26 . a kormányzati vásárlások és az adók pedig a fiskális döntéshozók döntései által adott exogén változók. 3. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelemtől.Az alábbi egyenletekben összefoglaljuk az áruk és szolgáltatások keresletét: 1) 1)Y Y= =C C+ +II+ +G G 2) 2)C C= =C(Y-T) C(Y-T) 3) 3)II= =I(r) I(r) 4) 4)G G= =G G 5) 5)T T= =T T A Agazdaság gazdaságteljes teljesárukereslete árukereslete Fogyasztási Fogyasztásifüggvény függvény Reál Reálberuházási beruházásifüggvény függvény Kormányzati Kormányzativásárlások vásárlások Adók Adók A gazdaság kibocsátása iránti kereslet fogyasztásból. a beruházások a reálkamatlábtól függnek.

egyenlővé téve a kínálatot és a keresletet.Adjuk hozzá ehhez az elemzéshez azt. hogy a termelési tényezők és a termelési függvény határozzák meg a gazdaságban kínált outputmennyiséget: Y = F (K. a beruházások és a kormányzati vásárlások összege. 3.L) =Y Most pedig rakjuk össze ezeket az egyenleteket. megkapjuk az egyensúly feltételét: Y = C(Y-T) + I(r) + G Ez az egyenlet azt mondja. fejezet 27 . amit az előadás elején mondtunk a termékek kínálatáról! Láttuk. hogy a kibocsátás kínálata egyenlő a keresletével. mely utóbbi a fogyasztás. hogy: Y = C(Y-T) + I(r) + G s ezután. kapjuk. amelyek Y kibocsátás kínálatát és keresletét írják le! Behelyettesítve mindegyik egyenletet a nemzeti jövedelemazonosságba.

hogyan jönnek a képbe a hitelpiacok! 3. és a kereslet meghaladja a kínálatot. annál alacsonyabb a beruházások szintje. amelynek értéke nem előre adott! Ez azért van. Ha a kamatláb túl magas. a beruházások túl alacsonyak és az output iránti kereslet kisebb lesz. Az egyensúlyi kamatláb mellett az áruk és szolgáltatások kereslete éppen egyenlő lesz azok kínálatával. hogy r kamatláb az egyetlen változó az egyenletben. s így az áru.és szolgáltatás-kereslet. Ha a kamatláb túl alacsony. túl sok a beruházás. mint a kínálat. mert a kamatlábnak fontos szerepe van: úgy fog igazodni. Most nézzük meg. C + I + G. fejezet 28 .Y = C(Y-T) + I(r) + G Vegyük észre. hogy az árukereslet egyenlő legyen a -kínálattal. Minél magasabb a kamatláb.

fejezet 29 . (Y-T-C) + (T-G) = I (Y-T-C) kifejezés a rendelkezésre álló jövedelem mínusz fogyasztás. 3. A nemzeti megtakarítás a magánszektor és a kormányzat megtakarításának összege. osszuk ketté a megtakarításokat – az egyik rész a magánszektor megtakarításait. ami a magánszektor megtakarítása.C . Hogy jobban megértsük. ami a kormányzat megtakarítása. hogy a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal.G = I. ezt úgy hívjuk.Először is átírjuk a nemzeti jövedelemazonosságot így: Y . Y-C-G az az output-mennyiség. Ebben a formában a nemzeti számlák azonossága azt mutatja. amely megmarad. a másik a kormányzat magtakarításait fogalja magába. miután a fogyasztók és a kormányzat kereslete kielégült. hogy nemzeti megtakarítás vagy csak megtakarítás (S). (T-G) a kormányzati bevételek mínusz kormányzati vásárlások.

C (Y-T) . fejezet 30 .G = I(r) Tudjuk. I(r) Beruházás. r takarításokatjelöli jelöli--aakölcsönkölcsönforrások ő forrásokkínálatát.G = I(r) S = I(r) ReálMegtakarítás. I. kínálatát.Az Azereszked ereszked ő Egyensúlyi görbe görbeaaberuházásokat beruházásokat--aa kamatláb kölcsönforrások kölcsönforrásokkeresletét. megtakarítás. Szándékolt beruházás. S A ő leges kamatAfügg függ ő legesvonal vonalaamegmegtakarításokat láb. helyettesítsük be a fogyasztási és beruházási függvényeket a nemzeti jövedelemazonosságba: Y . S S 3.C (Y-T) . hogy G és T exogén változók és Y is rögzített a termelési tényezőkkel és a termelési függvénnyel: Y .A A metszéspont metszéspontelárulja eláruljaaz az egyensúlyi egyensúlyikamatlábat. hogyan hozza egyensúlyba a kamatláb a hitelpiacot. kamatlábat. keresletét.Hogy megnézzük.

a fogyasztás pedig egy T × MPC-nek megfelelő összeggel. annál nagyobb az adócsökkentés hatása a fogyasztásra. A kormányzati vásárlások növeléséhez hasonlóan az adócsökkentés is 3. . A rendelkezésre álló jövedelem T-vel nő. Ezért a kormányzati vásárlások növekedése megemeli a kamatlábat és így csökkenti a beruházásokat. a kormányzati vásárlások emelkedését egy másik keresleti tétel csökkenésének kell ellensúlyoznia. s így a fogyasztást. A kormányzati vásárlások kiszorítják a beruházásokat. Adócsökkentés: Az adócsökkentés azonnali hatásként növeli az elkölthető jövedelmet. A kormányzati vásárlások növekedését így a beruházások ugyanakkora mértékű esése követi majd. ez azonnali hatásként G-vel emeli az áruk és szolgáltatások keresletét.Kormányzati vásárlások emelkedése: Ha G összeggel növeljük az állam vásárlásait. Mivel Y-T változatlan. fejezet 31 kiszorítja a beruházásokat és növeli a kamatlábat. a fogyasztás sem változhat. De mivel a teljes kibocsátás rögzített a termelési tényezők és a termelési függvény miatt. A beruházások esését a kamatláb emelkedésének kell előidéznie. Minél magasabb az MPC.

Alacsonyabb Alacsonyabb megtakarítás megtakarításmellett mellettcsökkennek csökkennekaa beruházások beruházásokés ésemelkedik emelkedikaakamatláb. kamatláb. egyenest. Szándékolt beruházások. beruházásokat. 32 .balra balratolja tolja el elaamegtakarítási megtakarításiegyenest. van. I(r) Beruházások. ahol aholaz azúj újmegtakarítási megtakarításivonal vonalmetszi metszi aaberuházási beruházásigörbét.Reálkamatláb. görbét. csökkenése. fejezet A Afiskális fiskálispolitika politikakiszorítja kiszorítjaaaberuházásokat. hatására.például példáulaa fiskális fiskálispolitika politikahatására.Az Azúj új egyensúly egyensúlyegy egyolyan olyanpontban pontbanvan. megtakarítás S 3. S A Amegtakarítás megtakarításcsökkenése. r S' Megtakarítás.

I1 miközben a beruS Beruházások. Bármely kamatláb mellett nagyobb a beruházási mennyiség. így a A I2 beruházási kereslet bővülése növeli a kamatlábat. kamatfüggő (emelkedő megtakarítási (S) görbe)! 3.Reálkamatláb. mi történik a kamatlábbal mennyisége nem és a megtakarítással. r A beruházási javak keresletének Megtakarítás növekedése jobbra tolja a beruházási függvényt. Az egyensúly A-ból BB be mozdul el. ha a megtakarítás változik. megtakarítás házások egyensúlyi Most nézzük. fejezet 33 . A megtakarítás mennyisége rögzített.

fejezet 34 . A magasabb kamatláb miatt többet takarítanak meg az emberek. ami több beruházást tesz lehetővé. r S(r) A B I1 I2 Beruházások. megtakarítás. ahogyan azt az emelkedő S(r) görbe mutatja.Reálkamatláb. 3. S Ha a megtakarítás pozitívan függ a kamatlábtól. a beruházási görbe I(r) jobbirányú eltolódása egyaránt növeli a kamatlábat és a beruházási mennyiséget. I.

Termelési tényezők Termelési függvény Állandó skálahozadék Tényezőárak Verseny Munka határterméke (MPL) Csökkenő határtermék Reálbér Tőke határterméke (MPK) Tőke reál bérleti díja Gazdasági és számviteli profit Rendelkezésre álló jövedelem Fogyasztási függvény Fogyasztási határhajlandóság 3. fejezet Nominális kamatláb Reálkamatláb Nemzeti megtakarítás (megtakarítás) Magánszektor megtakarítása Kormányzati megtakarítás Kölcsönforrások Kiszorítás 35 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful