®

PowerPoint diák N. Gregory Mankiw Makroökonómia c. könyvéhez

3. FEJEZET Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás

Szikszai Szabolcs
3. fejezet 1

Ez egy egyszerű, de hatásos elemzési modell, amely a vevők és eladók önérdekkövetésére épül (a kormányzat biztosította kereteken belül). A hangsúly a verseny és a rugalmas árak/bérek teljes foglalkoztatásra és reál kibocsátásra gyakorolt hatásain van. Gyökerei 1776-ba mennek vissza, Adam Smith Nemzetek gazdagságáig. Smith ebben arról írt, hogy a gazdaságot a „láthatatlan kéz” irányítja, s így a kormány helyett a piaci mechanizmus működteti legjobban az egészséges gazdaságot.

3. fejezet

Copyright 1997 Dead Economists Society

2

A piaci rendszer motorjai a „piaci megtisztulás” folyamata és az egyéni önérdekkövetés következményei. Ezen az előadáson bemutatjuk a különféle gazdasági kölcsönhatásokat magyarázó klasszikus alapmodellt. A következő diától kezdve betekintést nyerünk a “KLASSZIKUS GYÁR” működésébe, hogy megértsük a klasszikus modell felépítését.

3. fejezet

3

Egy hely.. amely a klasszikus modellt önti formába! P P P* P* 3. Üdvözöl a.... fejezet S S D D Q* Q* Q Q 4 .Ü dvözöl a .

Végül megnézzük. 3. hogy a termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata hogyan kerül egyensúlyba. Ezután megnézzük. hogy ebből a jövedelemből a háztartások mennyit fogyasztanak és takarítanak meg. A beruházási és kormányzati vásárlásokból adódó keresletet is górcső alá vesszük.A vállalatokkal kezdjük. hogyan osztják el a jövedelmet a háztartások között a termelési tényezők piacai. fejezet 5 . Majd azt nézzük meg. mi határozza meg termelési szintjüket (és így a nemzeti jövedelmet). hogy megértsük.

Egy gazdaság áru.és szolgáltatás-outputja (GDP) függ: (1) az inputok mennyiségétől (2) az inputok outputtá alakításának képességétől Nézzük mindkettőt! ▼ a termelési függvénytől 3. fejezet 6 .

3.capital) = K ¯ L (munka . hogy minden erőforrást felhasználunk. fejezet 7 . _ K (tőke .A termelési tényezők az áruk és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok. azaz egy erőforrás sem vész kárba. A két legfontosabb a tőke és a munka.labor) = L Ezen az előadáson feltételezzük. ami az értékek rögzített voltára utal). Ezen az előadáson ezek értékeit adottnak vesszük (lásd a felülvonást.

A termelési függvény az inputok outputokká alakítását jelképezi. 8 . az output is z-szeresére nő. hogy adott mennyiségű tőkéből (K) és munkából (L) mennyi output állítható elő.L) Jövedelem 3. Az alapfeltételezés. A termelési függvény alakja: Y = F (K. hogy a termelési függvény állandó mérethozadékkal jellemezhető. azaz ha az inputokat z-szeresére növelem. fejezet : adott inputjaink valamilyen függvénye.Az aktuális termelési technológia határozza meg.

L) =Y Ebben a részben – mivel feltettük. 3. fejezet 9 . hogy Y (kibocsátás) is rögzített. hogy a tőke és munka rögzített – feltételezzük. hogy a termelési tényezők és a termelési függvény együtt határozzák meg az áruk és szolgáltatások kínált mennyiségét.Most már látjuk. Ezért: Y = F (K. amely végül is a gazdaság kibocsátásával egyenlő.

A tényezőárak a termelési tényezőknek fizetett összegek– a munkások által kapott bér és a tőke tulajdonosai által beszedett tőkebérleti díj. a tényező-kínálati görbe egy függőleges egyenes. A nemzeti jövedelem elosztását a tényezők árai határozzák meg. Lássuk mindezt a következő dián! 3. Mivel a termelési tényezők és a termelési függvény együtt megadják a teljes áru. egyúttal meghatározzák a nemzeti jövedelmet is.Egy gazdaság teljes kibocsátása megegyezik a teljes jövedelemmel. Mivel a tőke és munka mennyiségét rögzítettük.és szolgáltatás-kibocsátást. fejezet 10 .

Tényezőár (Bér vagy tőkebérleti díj) Tényező-kínálat Egyensúlyi tényezőár 3. a kínálati görbe függőleges. A keresleti görbe negatív meredekségű.Bármely termelési tényezőnek fizetett ár az adott tényező szolgáltatásainak keresletétől és kínálatától függ. hogy a kínálat rögzített. A kínálat és kereslet metszéspontja adja az egyensúlyi tényezőárat. fejezet Tényező-kereslet Tényező mennyisége 11 . Mivel azt mondtuk.

3. és R bérleti díjon bérli a tőkét.A termeléshez a cégnek két termelési tényezőre van szüksége: tőkére és munkára. fejezet 12 . A cég technológiáját a szokásos termelési függvénnyel írjuk le: Y = F (K. L) A cég P áron értékesíti kibocsátását. W béren alkalmaz munkásokat.

L-lel. a tőke bérleti díja. a bér szorozva a munka mennyiségével. A tőkeköltség R × K. hogyan függ a profit a termelési tényezőktől. A profit bevétel mínusz költségek.RK Ez az egyenlet megmutatja. R. A bevétel P × Y. hogy a profitja 3. fejezet 13 maximális legyen. . R szorozva K-val.L) . A munkaköltség W × L. A költségek a munka és a tőke költségei.Tőkeköltség = PY WL RK Majd.A cég célja a profit maximalizálása. hogy lássuk. W. és annyi tőkét és munkát alkalmaz. hogy a profit P. a tőke mennyiségével. L és K függvénye.L) termelési függvényt behelyettesítjük Y helyére: Profit = P × F (K. Y = F (K. A versenyző cég adottnak veszi a termékárat és a tényezőárakat.WL .Munkaköltség . Profit = Bevétel .

Tudjuk. amennyi a profitját maximalizálja. majd ezután a tőke profit-maximalizáló mennyiségét megkeresnünk. 3. hogy a cég annyi munkát alkalmaz és annyi tőkét bérel. De hogyan határozzuk meg e mennyiségeket? Érdemes először a munka. fejezet 14 .

Értékét a termelési függvény segítségével fejezzük ki: MPL = F(K. fejezet Y 1 MPL 1 F (K. 3. úgy laposodik a termelési függvény a csökkenő határtermék miatt. Ahogyan nő a munka mennyisége. Az MPL a kibocsátás változása a munka 1 egységnyi változtatásának hatására. amelyet egy újabb egységnyi munka termel. L) MPL L 15 . A legtöbb termelési függvény csökkenő határtermékkel jellemezhető: fix tőkeállomány mellett.F(K. a munka mennyiségének növelésével csökken a határtermék.A munka határterméke (MPL) az a kibocsátás-növekmény.L + 1) .L). miközben a tőkeállomány rögzített.

hogy igénybe vegyen-e egy újabb egység munkát. Mivel egy újabb munka MPL egység outputot termel és minden egység output ára P dollár. Ezért összeveti a pótlólagos munka okozta termelés-növekményből eredő bevételtöbbletet azzal a plusz munkaköltséggel.Amikor a profit-maximalizáló cég arról dönt. Költség = (P × MPL) . hogyan hatna ez a profitjára. fejezet 16 . A többletmunka okozta bevétel-növekmény két változó függvénye: ezek a munka határterméke és a termékár. azt mérlegeli. azaz a munkabér. Így egy újabb egységnyi munka alkalmazásából eredő profitnövekmény  Profit =  Bevétel .W 3. a bevételtöbblet P × MPL. Egy újabb munkaegység alkalmazásának határköltsége W. amivel az új munka alkalmazása jár.

Output mennyiség Reálbér Az MPL a munkakereslettől függ. vagy másképpen kifejezve MPL = W/P. amíg a bevételtöbblet meg nem egyezik a reálbérrel.a pénz helyett kibocsátásegységekben mért munkabér. Az MPL görbéje lejt. Ez a függvény egyúttal a cég munkakeresleti görbéje is. Munka keresett mennyisége MPL. ahol W/P a reálbér .Így a cég munkakeresletét a P × MPL = W adja meg. fejezet Munkamennyiség. L 17 . A profit maximalizálása végett a cég addig növeli az alkalmazott munka mennyiségét. mert az MPL csökken L emelkedésével. munkakereslet 3.

fejezet 18 . amíg azok határterméke le nem csökken a reál tényezőár szintjére.R A profit maximalizálásához. illetve a K egység tőkével megtermelt output-mennyiségek közötti különbség lesz. 3.F(K. A vállalat mindaddig támaszt keresletet a termelési tényezők iránt. A reál tőkebérleti díj a termékegységekben – és nem pénzben – mért bérleti díj. amelyet egy újabb egység tőke alkalmazása eredményez: MPK = F(K + 1. amíg az MPK egyenlővé válik a reál tőkebérleti díjjal: MPK = R/P.L). Költség = (P × MPK) . Egy újabb gép termelésbe állításából származó profit-növekmény a gép által megtermelt termék eladásából származó bevételtöbblet mínusz a gép bérleti díja:  Profit =  Bevétel . a cég mindaddig növeli tőkéjét. A munkához hasonlóan a tőkének is csökkenő a határterméke.L) .A vállalat ugyanúgy dönt az alkalmazott tőke mennyiségéről. Az MPK az a kibocsátás-növekmény. mint ahogy a munkáéról. Így a tőke határterméke a K+1 egység tőkével.

(MPK × K) . a profit-maximalizálás és a verseny együtt azt eredményezi. Ez az Euler-tételből következik. hogy a gazdasági profit nulla. mely szerint ha a termelési függvény állandó skálahozadékú. A teljes jövedelem három részre oszlik: munkabérre. A reál gazdasági profit: Gazdasági profit = Y .(MPL × L) .L) = (MPK × K) + (MPL × L) Ha minden termelési tényezőnek a saját határtermékét fizetik ki. vagy átrendezve: Y = (MPL × L) + (MPK × K) + Gazdasági profit. akkor a gazdasági profit nulla. akkor F(K. fejezet 19 . 3. Más szóval: az állandó mérethozadék.A termelési tényezők díjának kifizetése után megmaradt bevétel a cég tulajdonosainak gazdasági profitja. akkor e tényező-kifizetések összege megegyezik a kibocsátással. Mekkora a gazdasági profit? Ha a termelési függvény állandó mérethozadékú. tőkejövedelmekre és gazdasági profitra.

fejezet hogyan oszlik szét e három felhasználási tétel között a GDP! 20 . 3. a nettó export. Nézzük. hogy a 2. Így a GDP három részből áll: fogyasztásból (C). fejezetben ismertettük a GDP négy komponensét: Y = C + I + G + NX A belföldi kibocsátás iránti teljes kereslet (GDP) részei a háztartások és vállalatok beruházási kiadásai a nettó export vagy nettó külföldi kereslet a háztartások a kormányzat fogyasztási áru. beruházásokból (I) és kormányzati vásárlásokból (G). NX.és szolgáltatásköltekezése vásárlásai Zárt gazdaságban gondolkodunk.Emlékezzünk. ezért kiesik az utolsó tag.

T) C(Yfügg A háztartások fogyasztási költekezése 3. fejezet C )) T T Y Y ( ( C C == C C a rendelkezésre álló jövedelemtől Y-T A fogyasztási görbe meredeksége az MPC. 21 .C = C(Y .

A Afogyasztási fogyasztásihatárhajlandóság határhajlandóság(MPC) (MPC)az azaz azösszeg. költeni. Az AzMPC MPCegy egyváltozó változó(C) (C)változásának változásánakérzékenységét érzékenységétméri mériegy egy másik másikváltozóban változóban(Y-T) (Y-T)történt történtváltozáshoz változáshozviszonyítva.amennyivel amennyivel n ő n őaafogyasztás fogyasztásaarendelkezésre rendelkezésreálló állójövedelem jövedelem(Y-T) (Y-T)egy egy dollárnyi dollárnyiemelkedésével.99.99. 0. jelenti. ő en példája. mondjuk mondjuk0. emelkedésével. viszonyítva. 3. MPC-je. fejezet 22 . bevásárolni.annak annakvélhet vélhet ő ennagy nagyaz azMPC-je.Aki Akiszeret szeretbevásárolni. összeg.Ez Ezazt aztjelenti.Az AzMPC MPCmegértését megértésétsegíti segítiaabevásárló bevásárló példája.hogy hogyminden mindenegyes egyesmegkeresett megkeresettés és leadózott leadózottextra extradollárból dollárból99 99centet centetel elfog fogkölteni.

kamatláb. függ.. 3. kamatot.aaberuházók beruházók eszerint eszerintfizetnek fizetnekkamatot.II = = I(r) I(r) A beruházási függnek kiadások a reálkamatlábtól A Aberuházások beruházásokmennyisége mennyiségeaareálkamatlábtól reálkamatlábtólfügg. fel.ami ami különösen ő . kamatláb.amikor amikorhitelt hiteltvesznek vesznekfel.A kamatláb kamatlábgazdasági gazdaságiszerepének szerepénektanulmányozásakor tanulmányozásakoraaközgazdászok közgazdászok megkülönböztetik megkülönböztetikegymástól egymástólaanominális nominálisés ésreálkamatlábat.amely amelyaa beruházások A beruházásokfinanszírozásához finanszírozásáhozszükséges szükségesforrások forrásokköltségét költségétméri. fejezet 23 .A különöseninfláció inflációidején idejéncélravezet célravezet ő Anominális nomináliskamatláb kamatlábaa gazdaság ő iiáltal gazdaságszerepl szerepl ő általnapi napiszinten szintenhasznált használtkamatláb.A Areálkamatláb reálkamatlábaz az infláció inflációhatásaival hatásaivalkorrigált korrigáltnominális nomináliskamatláb. reálkamatlábat. méri.

A beruházás a reálkamatláb függvénye. I 3. kevesebb beruházási projekt kecsegtet profittal. I-t és a reálkamatlábat. I(r) Beruházások mennyisége. A beruházási függvény lejt: amikor a kamatláb emelkedik.A beruházási függvény a beruházás mennyiségét. Reálkamatláb. mivel a kamatláb a kölcsön felvét költsége. r-t hozza kapcsolatba. r Beruházási függvény. fejezet 24 .

akkor G = T. és a kormányzat költségvetése kiegyensúlyozott. fejezet 25 . 3. Ha G > T. Ha G < T. akkor a kormányzat költségvetése deficites. akkor a kormányzat költségvetési többlettel működik. Ha a kormányzati vásárlások egyenlők az adó mínusz transzferekkel.G= =G G G T= =T T T A kormányzati költekezés és az adók szintjét adottnak vesszük.

fejezet 26 . a beruházások a reálkamatlábtól függnek. a kormányzati vásárlások és az adók pedig a fiskális döntéshozók döntései által adott exogén változók. 3. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelemtől. beruházásokból és kormányzati vásárlásokból áll.Az alábbi egyenletekben összefoglaljuk az áruk és szolgáltatások keresletét: 1) 1)Y Y= =C C+ +II+ +G G 2) 2)C C= =C(Y-T) C(Y-T) 3) 3)II= =I(r) I(r) 4) 4)G G= =G G 5) 5)T T= =T T A Agazdaság gazdaságteljes teljesárukereslete árukereslete Fogyasztási Fogyasztásifüggvény függvény Reál Reálberuházási beruházásifüggvény függvény Kormányzati Kormányzativásárlások vásárlások Adók Adók A gazdaság kibocsátása iránti kereslet fogyasztásból.

hogy a termelési tényezők és a termelési függvény határozzák meg a gazdaságban kínált outputmennyiséget: Y = F (K. 3.Adjuk hozzá ehhez az elemzéshez azt. hogy: Y = C(Y-T) + I(r) + G s ezután. amit az előadás elején mondtunk a termékek kínálatáról! Láttuk. amelyek Y kibocsátás kínálatát és keresletét írják le! Behelyettesítve mindegyik egyenletet a nemzeti jövedelemazonosságba. megkapjuk az egyensúly feltételét: Y = C(Y-T) + I(r) + G Ez az egyenlet azt mondja. fejezet 27 .L) =Y Most pedig rakjuk össze ezeket az egyenleteket. mely utóbbi a fogyasztás. kapjuk. a beruházások és a kormányzati vásárlások összege. hogy a kibocsátás kínálata egyenlő a keresletével. egyenlővé téve a kínálatot és a keresletet.

a beruházások túl alacsonyak és az output iránti kereslet kisebb lesz. Ha a kamatláb túl alacsony. C + I + G. amelynek értéke nem előre adott! Ez azért van. Ha a kamatláb túl magas.Y = C(Y-T) + I(r) + G Vegyük észre.és szolgáltatás-kereslet. hogyan jönnek a képbe a hitelpiacok! 3. Minél magasabb a kamatláb. fejezet 28 . annál alacsonyabb a beruházások szintje. Az egyensúlyi kamatláb mellett az áruk és szolgáltatások kereslete éppen egyenlő lesz azok kínálatával. hogy az árukereslet egyenlő legyen a -kínálattal. és a kereslet meghaladja a kínálatot. s így az áru. mert a kamatlábnak fontos szerepe van: úgy fog igazodni. Most nézzük meg. hogy r kamatláb az egyetlen változó az egyenletben. mint a kínálat. túl sok a beruházás.

ami a magánszektor megtakarítása. a másik a kormányzat magtakarításait fogalja magába.G = I. Y-C-G az az output-mennyiség. amely megmarad. ami a kormányzat megtakarítása. ezt úgy hívjuk. Ebben a formában a nemzeti számlák azonossága azt mutatja.C . 3.Először is átírjuk a nemzeti jövedelemazonosságot így: Y . fejezet 29 . (Y-T-C) + (T-G) = I (Y-T-C) kifejezés a rendelkezésre álló jövedelem mínusz fogyasztás. hogy a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal. osszuk ketté a megtakarításokat – az egyik rész a magánszektor megtakarításait. hogy nemzeti megtakarítás vagy csak megtakarítás (S). miután a fogyasztók és a kormányzat kereslete kielégült. A nemzeti megtakarítás a magánszektor és a kormányzat megtakarításának összege. Hogy jobban megértsük. (T-G) a kormányzati bevételek mínusz kormányzati vásárlások.

A A metszéspont metszéspontelárulja eláruljaaz az egyensúlyi egyensúlyikamatlábat. helyettesítsük be a fogyasztási és beruházási függvényeket a nemzeti jövedelemazonosságba: Y . kamatlábat. S S 3. hogyan hozza egyensúlyba a kamatláb a hitelpiacot. megtakarítás.C (Y-T) . S A ő leges kamatAfügg függ ő legesvonal vonalaamegmegtakarításokat láb. r takarításokatjelöli jelöli--aakölcsönkölcsönforrások ő forrásokkínálatát.Hogy megnézzük. kínálatát. keresletét. I.G = I(r) S = I(r) ReálMegtakarítás.C (Y-T) .G = I(r) Tudjuk. Szándékolt beruházás.Az Azereszked ereszked ő Egyensúlyi görbe görbeaaberuházásokat beruházásokat--aa kamatláb kölcsönforrások kölcsönforrásokkeresletét. I(r) Beruházás. fejezet 30 . hogy G és T exogén változók és Y is rögzített a termelési tényezőkkel és a termelési függvénnyel: Y .

Ezért a kormányzati vásárlások növekedése megemeli a kamatlábat és így csökkenti a beruházásokat. s így a fogyasztást. A kormányzati vásárlások kiszorítják a beruházásokat. a kormányzati vásárlások emelkedését egy másik keresleti tétel csökkenésének kell ellensúlyoznia. Mivel Y-T változatlan. . ez azonnali hatásként G-vel emeli az áruk és szolgáltatások keresletét. A kormányzati vásárlások növeléséhez hasonlóan az adócsökkentés is 3. a fogyasztás sem változhat. a fogyasztás pedig egy T × MPC-nek megfelelő összeggel.Kormányzati vásárlások emelkedése: Ha G összeggel növeljük az állam vásárlásait. Adócsökkentés: Az adócsökkentés azonnali hatásként növeli az elkölthető jövedelmet. fejezet 31 kiszorítja a beruházásokat és növeli a kamatlábat. Minél magasabb az MPC. A beruházások esését a kamatláb emelkedésének kell előidéznie. A rendelkezésre álló jövedelem T-vel nő. De mivel a teljes kibocsátás rögzített a termelési tényezők és a termelési függvény miatt. annál nagyobb az adócsökkentés hatása a fogyasztásra. A kormányzati vásárlások növekedését így a beruházások ugyanakkora mértékű esése követi majd.

egyenest. I(r) Beruházások. megtakarítás S 3. r S' Megtakarítás.Az Azúj új egyensúly egyensúlyegy egyolyan olyanpontban pontbanvan. van. 32 . Szándékolt beruházások. fejezet A Afiskális fiskálispolitika politikakiszorítja kiszorítjaaaberuházásokat. S A Amegtakarítás megtakarításcsökkenése. kamatláb. görbét. beruházásokat. hatására. csökkenése.Alacsonyabb Alacsonyabb megtakarítás megtakarításmellett mellettcsökkennek csökkennekaa beruházások beruházásokés ésemelkedik emelkedikaakamatláb. ahol aholaz azúj újmegtakarítási megtakarításivonal vonalmetszi metszi aaberuházási beruházásigörbét.például példáulaa fiskális fiskálispolitika politikahatására.Reálkamatláb.balra balratolja tolja el elaamegtakarítási megtakarításiegyenest.

megtakarítás házások egyensúlyi Most nézzük. A megtakarítás mennyisége rögzített. mi történik a kamatlábbal mennyisége nem és a megtakarítással. ha a megtakarítás változik. I1 miközben a beruS Beruházások.Reálkamatláb. kamatfüggő (emelkedő megtakarítási (S) görbe)! 3. fejezet 33 . Bármely kamatláb mellett nagyobb a beruházási mennyiség. Az egyensúly A-ból BB be mozdul el. így a A I2 beruházási kereslet bővülése növeli a kamatlábat. r A beruházási javak keresletének Megtakarítás növekedése jobbra tolja a beruházási függvényt.

a beruházási görbe I(r) jobbirányú eltolódása egyaránt növeli a kamatlábat és a beruházási mennyiséget. fejezet 34 . r S(r) A B I1 I2 Beruházások.Reálkamatláb. 3. ami több beruházást tesz lehetővé. I. ahogyan azt az emelkedő S(r) görbe mutatja. S Ha a megtakarítás pozitívan függ a kamatlábtól. A magasabb kamatláb miatt többet takarítanak meg az emberek. megtakarítás.

fejezet Nominális kamatláb Reálkamatláb Nemzeti megtakarítás (megtakarítás) Magánszektor megtakarítása Kormányzati megtakarítás Kölcsönforrások Kiszorítás 35 .Termelési tényezők Termelési függvény Állandó skálahozadék Tényezőárak Verseny Munka határterméke (MPL) Csökkenő határtermék Reálbér Tőke határterméke (MPK) Tőke reál bérleti díja Gazdasági és számviteli profit Rendelkezésre álló jövedelem Fogyasztási függvény Fogyasztási határhajlandóság 3.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful