®

PowerPoint diák N. Gregory Mankiw Makroökonómia c. könyvéhez

3. FEJEZET Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás

Szikszai Szabolcs
3. fejezet 1

Ez egy egyszerű, de hatásos elemzési modell, amely a vevők és eladók önérdekkövetésére épül (a kormányzat biztosította kereteken belül). A hangsúly a verseny és a rugalmas árak/bérek teljes foglalkoztatásra és reál kibocsátásra gyakorolt hatásain van. Gyökerei 1776-ba mennek vissza, Adam Smith Nemzetek gazdagságáig. Smith ebben arról írt, hogy a gazdaságot a „láthatatlan kéz” irányítja, s így a kormány helyett a piaci mechanizmus működteti legjobban az egészséges gazdaságot.

3. fejezet

Copyright 1997 Dead Economists Society

2

A piaci rendszer motorjai a „piaci megtisztulás” folyamata és az egyéni önérdekkövetés következményei. Ezen az előadáson bemutatjuk a különféle gazdasági kölcsönhatásokat magyarázó klasszikus alapmodellt. A következő diától kezdve betekintést nyerünk a “KLASSZIKUS GYÁR” működésébe, hogy megértsük a klasszikus modell felépítését.

3. fejezet

3

. amely a klasszikus modellt önti formába! P P P* P* 3. Üdvözöl a. fejezet S S D D Q* Q* Q Q 4 ....Ü dvözöl a . Egy hely.

hogy megértsük.A vállalatokkal kezdjük. hogy ebből a jövedelemből a háztartások mennyit fogyasztanak és takarítanak meg. 3. Majd azt nézzük meg. fejezet 5 . Ezután megnézzük. A beruházási és kormányzati vásárlásokból adódó keresletet is górcső alá vesszük. mi határozza meg termelési szintjüket (és így a nemzeti jövedelmet). Végül megnézzük. hogy a termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata hogyan kerül egyensúlyba. hogyan osztják el a jövedelmet a háztartások között a termelési tényezők piacai.

Egy gazdaság áru.és szolgáltatás-outputja (GDP) függ: (1) az inputok mennyiségétől (2) az inputok outputtá alakításának képességétől Nézzük mindkettőt! ▼ a termelési függvénytől 3. fejezet 6 .

_ K (tőke .labor) = L Ezen az előadáson feltételezzük. Ezen az előadáson ezek értékeit adottnak vesszük (lásd a felülvonást. azaz egy erőforrás sem vész kárba. ami az értékek rögzített voltára utal).A termelési tényezők az áruk és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok. hogy minden erőforrást felhasználunk.capital) = K ¯ L (munka . 3. fejezet 7 . A két legfontosabb a tőke és a munka.

8 . hogy adott mennyiségű tőkéből (K) és munkából (L) mennyi output állítható elő. azaz ha az inputokat z-szeresére növelem.Az aktuális termelési technológia határozza meg. hogy a termelési függvény állandó mérethozadékkal jellemezhető. fejezet : adott inputjaink valamilyen függvénye. A termelési függvény az inputok outputokká alakítását jelképezi. Az alapfeltételezés. az output is z-szeresére nő.L) Jövedelem 3. A termelési függvény alakja: Y = F (K.

hogy a termelési tényezők és a termelési függvény együtt határozzák meg az áruk és szolgáltatások kínált mennyiségét.Most már látjuk.L) =Y Ebben a részben – mivel feltettük. 3. fejezet 9 . amely végül is a gazdaság kibocsátásával egyenlő. hogy Y (kibocsátás) is rögzített. hogy a tőke és munka rögzített – feltételezzük. Ezért: Y = F (K.

Lássuk mindezt a következő dián! 3. fejezet 10 .Egy gazdaság teljes kibocsátása megegyezik a teljes jövedelemmel. egyúttal meghatározzák a nemzeti jövedelmet is.és szolgáltatás-kibocsátást. a tényező-kínálati görbe egy függőleges egyenes. Mivel a tőke és munka mennyiségét rögzítettük. A nemzeti jövedelem elosztását a tényezők árai határozzák meg. Mivel a termelési tényezők és a termelési függvény együtt megadják a teljes áru. A tényezőárak a termelési tényezőknek fizetett összegek– a munkások által kapott bér és a tőke tulajdonosai által beszedett tőkebérleti díj.

Bármely termelési tényezőnek fizetett ár az adott tényező szolgáltatásainak keresletétől és kínálatától függ. A kínálat és kereslet metszéspontja adja az egyensúlyi tényezőárat. Mivel azt mondtuk. A keresleti görbe negatív meredekségű. Tényezőár (Bér vagy tőkebérleti díj) Tényező-kínálat Egyensúlyi tényezőár 3. hogy a kínálat rögzített. a kínálati görbe függőleges. fejezet Tényező-kereslet Tényező mennyisége 11 .

L) A cég P áron értékesíti kibocsátását. fejezet 12 . A cég technológiáját a szokásos termelési függvénnyel írjuk le: Y = F (K.A termeléshez a cégnek két termelési tényezőre van szüksége: tőkére és munkára. és R bérleti díjon bérli a tőkét. W béren alkalmaz munkásokat. 3.

A cég célja a profit maximalizálása. L és K függvénye.Tőkeköltség = PY WL RK Majd. A versenyző cég adottnak veszi a termékárat és a tényezőárakat. R szorozva K-val. A profit bevétel mínusz költségek. A munkaköltség W × L. A költségek a munka és a tőke költségei. hogy lássuk. A tőkeköltség R × K. hogy a profit P.L) termelési függvényt behelyettesítjük Y helyére: Profit = P × F (K.Munkaköltség . a tőke bérleti díja. a bér szorozva a munka mennyiségével.RK Ez az egyenlet megmutatja. . hogy a profitja 3. R.WL .L) . fejezet 13 maximális legyen. Y = F (K. Profit = Bevétel . és annyi tőkét és munkát alkalmaz. A bevétel P × Y. a tőke mennyiségével. L-lel. W. hogyan függ a profit a termelési tényezőktől.

hogy a cég annyi munkát alkalmaz és annyi tőkét bérel. De hogyan határozzuk meg e mennyiségeket? Érdemes először a munka. 3.Tudjuk. majd ezután a tőke profit-maximalizáló mennyiségét megkeresnünk. amennyi a profitját maximalizálja. fejezet 14 .

a munka mennyiségének növelésével csökken a határtermék. L) MPL L 15 . Ahogyan nő a munka mennyisége. fejezet Y 1 MPL 1 F (K. 3. miközben a tőkeállomány rögzített.L + 1) . Az MPL a kibocsátás változása a munka 1 egységnyi változtatásának hatására. amelyet egy újabb egységnyi munka termel.F(K. Értékét a termelési függvény segítségével fejezzük ki: MPL = F(K. úgy laposodik a termelési függvény a csökkenő határtermék miatt. A legtöbb termelési függvény csökkenő határtermékkel jellemezhető: fix tőkeállomány mellett.A munka határterméke (MPL) az a kibocsátás-növekmény.L).

 Költség = (P × MPL) . hogy igénybe vegyen-e egy újabb egység munkát. azaz a munkabér.Amikor a profit-maximalizáló cég arról dönt. Így egy újabb egységnyi munka alkalmazásából eredő profitnövekmény  Profit =  Bevétel . Ezért összeveti a pótlólagos munka okozta termelés-növekményből eredő bevételtöbbletet azzal a plusz munkaköltséggel.W 3. amivel az új munka alkalmazása jár. fejezet 16 . Egy újabb munkaegység alkalmazásának határköltsége W. a bevételtöbblet P × MPL. A többletmunka okozta bevétel-növekmény két változó függvénye: ezek a munka határterméke és a termékár. azt mérlegeli. hogyan hatna ez a profitjára. Mivel egy újabb munka MPL egység outputot termel és minden egység output ára P dollár.

Az MPL görbéje lejt. amíg a bevételtöbblet meg nem egyezik a reálbérrel. fejezet Munkamennyiség. vagy másképpen kifejezve MPL = W/P. munkakereslet 3. Output mennyiség Reálbér Az MPL a munkakereslettől függ. Munka keresett mennyisége MPL. mert az MPL csökken L emelkedésével.Így a cég munkakeresletét a P × MPL = W adja meg. ahol W/P a reálbér . L 17 .a pénz helyett kibocsátásegységekben mért munkabér. Ez a függvény egyúttal a cég munkakeresleti görbéje is. A profit maximalizálása végett a cég addig növeli az alkalmazott munka mennyiségét.

A vállalat ugyanúgy dönt az alkalmazott tőke mennyiségéről. A vállalat mindaddig támaszt keresletet a termelési tényezők iránt. amelyet egy újabb egység tőke alkalmazása eredményez: MPK = F(K + 1. illetve a K egység tőkével megtermelt output-mennyiségek közötti különbség lesz. amíg azok határterméke le nem csökken a reál tényezőár szintjére. fejezet 18 . mint ahogy a munkáéról. A reál tőkebérleti díj a termékegységekben – és nem pénzben – mért bérleti díj. Az MPK az a kibocsátás-növekmény. Így a tőke határterméke a K+1 egység tőkével.L) . Egy újabb gép termelésbe állításából származó profit-növekmény a gép által megtermelt termék eladásából származó bevételtöbblet mínusz a gép bérleti díja:  Profit =  Bevétel . 3.L). a cég mindaddig növeli tőkéjét.F(K. A munkához hasonlóan a tőkének is csökkenő a határterméke. Költség = (P × MPK) .R A profit maximalizálásához. amíg az MPK egyenlővé válik a reál tőkebérleti díjjal: MPK = R/P.

mely szerint ha a termelési függvény állandó skálahozadékú. a profit-maximalizálás és a verseny együtt azt eredményezi. Ez az Euler-tételből következik. hogy a gazdasági profit nulla. akkor e tényező-kifizetések összege megegyezik a kibocsátással. akkor a gazdasági profit nulla. vagy átrendezve: Y = (MPL × L) + (MPK × K) + Gazdasági profit. A reál gazdasági profit: Gazdasági profit = Y . tőkejövedelmekre és gazdasági profitra. akkor F(K. 3.(MPK × K) .L) = (MPK × K) + (MPL × L) Ha minden termelési tényezőnek a saját határtermékét fizetik ki. A teljes jövedelem három részre oszlik: munkabérre.A termelési tényezők díjának kifizetése után megmaradt bevétel a cég tulajdonosainak gazdasági profitja. fejezet 19 . Mekkora a gazdasági profit? Ha a termelési függvény állandó mérethozadékú.(MPL × L) . Más szóval: az állandó mérethozadék.

hogy a 2. Nézzük.és szolgáltatásköltekezése vásárlásai Zárt gazdaságban gondolkodunk. ezért kiesik az utolsó tag. a nettó export. fejezetben ismertettük a GDP négy komponensét: Y = C + I + G + NX A belföldi kibocsátás iránti teljes kereslet (GDP) részei a háztartások és vállalatok beruházási kiadásai a nettó export vagy nettó külföldi kereslet a háztartások a kormányzat fogyasztási áru. Így a GDP három részből áll: fogyasztásból (C). fejezet hogyan oszlik szét e három felhasználási tétel között a GDP! 20 .Emlékezzünk. NX. beruházásokból (I) és kormányzati vásárlásokból (G). 3.

fejezet C )) T T Y Y ( ( C C == C C a rendelkezésre álló jövedelemtől Y-T A fogyasztási görbe meredeksége az MPC. 21 .T) C(Yfügg A háztartások fogyasztási költekezése 3.C = C(Y .

hogy hogyminden mindenegyes egyesmegkeresett megkeresettés és leadózott leadózottextra extradollárból dollárból99 99centet centetel elfog fogkölteni.amennyivel amennyivel n ő n őaafogyasztás fogyasztásaarendelkezésre rendelkezésreálló állójövedelem jövedelem(Y-T) (Y-T)egy egy dollárnyi dollárnyiemelkedésével.Az AzMPC MPCmegértését megértésétsegíti segítiaabevásárló bevásárló példája. bevásárolni. mondjuk mondjuk0. fejezet 22 .annak annakvélhet vélhet ő ennagy nagyaz azMPC-je.99.A Afogyasztási fogyasztásihatárhajlandóság határhajlandóság(MPC) (MPC)az azaz azösszeg. 0. költeni. emelkedésével. viszonyítva. 3. összeg. ő en példája. MPC-je.Ez Ezazt aztjelenti. jelenti. Az AzMPC MPCegy egyváltozó változó(C) (C)változásának változásánakérzékenységét érzékenységétméri mériegy egy másik másikváltozóban változóban(Y-T) (Y-T)történt történtváltozáshoz változáshozviszonyítva.99.Aki Akiszeret szeretbevásárolni.

3. kamatláb. reálkamatlábat.amikor amikorhitelt hiteltvesznek vesznekfel.. függ.A Areálkamatláb reálkamatlábaz az infláció inflációhatásaival hatásaivalkorrigált korrigáltnominális nomináliskamatláb. kamatot.A különöseninfláció inflációidején idejéncélravezet célravezet ő Anominális nomináliskamatláb kamatlábaa gazdaság ő iiáltal gazdaságszerepl szerepl ő általnapi napiszinten szintenhasznált használtkamatláb.aaberuházók beruházók eszerint eszerintfizetnek fizetnekkamatot.II = = I(r) I(r) A beruházási függnek kiadások a reálkamatlábtól A Aberuházások beruházásokmennyisége mennyiségeaareálkamatlábtól reálkamatlábtólfügg.A kamatláb kamatlábgazdasági gazdaságiszerepének szerepénektanulmányozásakor tanulmányozásakoraaközgazdászok közgazdászok megkülönböztetik megkülönböztetikegymástól egymástólaanominális nominálisés ésreálkamatlábat. fel.amely amelyaa beruházások A beruházásokfinanszírozásához finanszírozásáhozszükséges szükségesforrások forrásokköltségét költségétméri. fejezet 23 . méri.ami ami különösen ő . kamatláb.

I(r) Beruházások mennyisége. I-t és a reálkamatlábat. A beruházási függvény lejt: amikor a kamatláb emelkedik.A beruházási függvény a beruházás mennyiségét. kevesebb beruházási projekt kecsegtet profittal. Reálkamatláb. I 3. A beruházás a reálkamatláb függvénye. r-t hozza kapcsolatba. fejezet 24 . r Beruházási függvény. mivel a kamatláb a kölcsön felvét költsége.

fejezet 25 . 3. Ha G < T. akkor a kormányzat költségvetése deficites. akkor G = T. és a kormányzat költségvetése kiegyensúlyozott. akkor a kormányzat költségvetési többlettel működik.G= =G G G T= =T T T A kormányzati költekezés és az adók szintjét adottnak vesszük. Ha G > T. Ha a kormányzati vásárlások egyenlők az adó mínusz transzferekkel.

3. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelemtől. a beruházások a reálkamatlábtól függnek.Az alábbi egyenletekben összefoglaljuk az áruk és szolgáltatások keresletét: 1) 1)Y Y= =C C+ +II+ +G G 2) 2)C C= =C(Y-T) C(Y-T) 3) 3)II= =I(r) I(r) 4) 4)G G= =G G 5) 5)T T= =T T A Agazdaság gazdaságteljes teljesárukereslete árukereslete Fogyasztási Fogyasztásifüggvény függvény Reál Reálberuházási beruházásifüggvény függvény Kormányzati Kormányzativásárlások vásárlások Adók Adók A gazdaság kibocsátása iránti kereslet fogyasztásból. fejezet 26 . a kormányzati vásárlások és az adók pedig a fiskális döntéshozók döntései által adott exogén változók. beruházásokból és kormányzati vásárlásokból áll.

hogy a termelési tényezők és a termelési függvény határozzák meg a gazdaságban kínált outputmennyiséget: Y = F (K. a beruházások és a kormányzati vásárlások összege. egyenlővé téve a kínálatot és a keresletet. 3.Adjuk hozzá ehhez az elemzéshez azt.L) =Y Most pedig rakjuk össze ezeket az egyenleteket. hogy: Y = C(Y-T) + I(r) + G s ezután. hogy a kibocsátás kínálata egyenlő a keresletével. amit az előadás elején mondtunk a termékek kínálatáról! Láttuk. kapjuk. megkapjuk az egyensúly feltételét: Y = C(Y-T) + I(r) + G Ez az egyenlet azt mondja. amelyek Y kibocsátás kínálatát és keresletét írják le! Behelyettesítve mindegyik egyenletet a nemzeti jövedelemazonosságba. fejezet 27 . mely utóbbi a fogyasztás.

és szolgáltatás-kereslet.Y = C(Y-T) + I(r) + G Vegyük észre. C + I + G. és a kereslet meghaladja a kínálatot. Most nézzük meg. Minél magasabb a kamatláb. túl sok a beruházás. annál alacsonyabb a beruházások szintje. Ha a kamatláb túl magas. amelynek értéke nem előre adott! Ez azért van. fejezet 28 . mert a kamatlábnak fontos szerepe van: úgy fog igazodni. hogyan jönnek a képbe a hitelpiacok! 3. mint a kínálat. s így az áru. Ha a kamatláb túl alacsony. hogy r kamatláb az egyetlen változó az egyenletben. Az egyensúlyi kamatláb mellett az áruk és szolgáltatások kereslete éppen egyenlő lesz azok kínálatával. a beruházások túl alacsonyak és az output iránti kereslet kisebb lesz. hogy az árukereslet egyenlő legyen a -kínálattal.

amely megmarad. ami a kormányzat megtakarítása. a másik a kormányzat magtakarításait fogalja magába. Ebben a formában a nemzeti számlák azonossága azt mutatja. (T-G) a kormányzati bevételek mínusz kormányzati vásárlások.G = I.C . A nemzeti megtakarítás a magánszektor és a kormányzat megtakarításának összege. fejezet 29 . miután a fogyasztók és a kormányzat kereslete kielégült. Y-C-G az az output-mennyiség. ezt úgy hívjuk. Hogy jobban megértsük. ami a magánszektor megtakarítása.Először is átírjuk a nemzeti jövedelemazonosságot így: Y . osszuk ketté a megtakarításokat – az egyik rész a magánszektor megtakarításait. (Y-T-C) + (T-G) = I (Y-T-C) kifejezés a rendelkezésre álló jövedelem mínusz fogyasztás. hogy nemzeti megtakarítás vagy csak megtakarítás (S). hogy a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal. 3.

C (Y-T) . hogyan hozza egyensúlyba a kamatláb a hitelpiacot. I(r) Beruházás. r takarításokatjelöli jelöli--aakölcsönkölcsönforrások ő forrásokkínálatát. S A ő leges kamatAfügg függ ő legesvonal vonalaamegmegtakarításokat láb.Az Azereszked ereszked ő Egyensúlyi görbe görbeaaberuházásokat beruházásokat--aa kamatláb kölcsönforrások kölcsönforrásokkeresletét.G = I(r) S = I(r) ReálMegtakarítás.Hogy megnézzük. keresletét. S S 3. fejezet 30 . Szándékolt beruházás. helyettesítsük be a fogyasztási és beruházási függvényeket a nemzeti jövedelemazonosságba: Y .C (Y-T) .A A metszéspont metszéspontelárulja eláruljaaz az egyensúlyi egyensúlyikamatlábat.G = I(r) Tudjuk. hogy G és T exogén változók és Y is rögzített a termelési tényezőkkel és a termelési függvénnyel: Y . kamatlábat. kínálatát. I. megtakarítás.

A beruházások esését a kamatláb emelkedésének kell előidéznie. A rendelkezésre álló jövedelem T-vel nő. Mivel Y-T változatlan. A kormányzati vásárlások növekedését így a beruházások ugyanakkora mértékű esése követi majd. A kormányzati vásárlások kiszorítják a beruházásokat. fejezet 31 kiszorítja a beruházásokat és növeli a kamatlábat. A kormányzati vásárlások növeléséhez hasonlóan az adócsökkentés is 3. a fogyasztás pedig egy T × MPC-nek megfelelő összeggel. ez azonnali hatásként G-vel emeli az áruk és szolgáltatások keresletét. Minél magasabb az MPC. a fogyasztás sem változhat. Adócsökkentés: Az adócsökkentés azonnali hatásként növeli az elkölthető jövedelmet. a kormányzati vásárlások emelkedését egy másik keresleti tétel csökkenésének kell ellensúlyoznia.Kormányzati vásárlások emelkedése: Ha G összeggel növeljük az állam vásárlásait. s így a fogyasztást. annál nagyobb az adócsökkentés hatása a fogyasztásra. Ezért a kormányzati vásárlások növekedése megemeli a kamatlábat és így csökkenti a beruházásokat. De mivel a teljes kibocsátás rögzített a termelési tényezők és a termelési függvény miatt. .

r S' Megtakarítás. ahol aholaz azúj újmegtakarítási megtakarításivonal vonalmetszi metszi aaberuházási beruházásigörbét. megtakarítás S 3. I(r) Beruházások. kamatláb.például példáulaa fiskális fiskálispolitika politikahatására. S A Amegtakarítás megtakarításcsökkenése. görbét. hatására.balra balratolja tolja el elaamegtakarítási megtakarításiegyenest. csökkenése. beruházásokat.Reálkamatláb. Szándékolt beruházások.Az Azúj új egyensúly egyensúlyegy egyolyan olyanpontban pontbanvan. egyenest. fejezet A Afiskális fiskálispolitika politikakiszorítja kiszorítjaaaberuházásokat.Alacsonyabb Alacsonyabb megtakarítás megtakarításmellett mellettcsökkennek csökkennekaa beruházások beruházásokés ésemelkedik emelkedikaakamatláb. 32 . van.

ha a megtakarítás változik. mi történik a kamatlábbal mennyisége nem és a megtakarítással. Bármely kamatláb mellett nagyobb a beruházási mennyiség. fejezet 33 . A megtakarítás mennyisége rögzített.Reálkamatláb. Az egyensúly A-ból BB be mozdul el. megtakarítás házások egyensúlyi Most nézzük. r A beruházási javak keresletének Megtakarítás növekedése jobbra tolja a beruházási függvényt. kamatfüggő (emelkedő megtakarítási (S) görbe)! 3. így a A I2 beruházási kereslet bővülése növeli a kamatlábat. I1 miközben a beruS Beruházások.

S Ha a megtakarítás pozitívan függ a kamatlábtól. r S(r) A B I1 I2 Beruházások. I. megtakarítás. fejezet 34 . ami több beruházást tesz lehetővé. ahogyan azt az emelkedő S(r) görbe mutatja. 3. a beruházási görbe I(r) jobbirányú eltolódása egyaránt növeli a kamatlábat és a beruházási mennyiséget. A magasabb kamatláb miatt többet takarítanak meg az emberek.Reálkamatláb.

fejezet Nominális kamatláb Reálkamatláb Nemzeti megtakarítás (megtakarítás) Magánszektor megtakarítása Kormányzati megtakarítás Kölcsönforrások Kiszorítás 35 .Termelési tényezők Termelési függvény Állandó skálahozadék Tényezőárak Verseny Munka határterméke (MPL) Csökkenő határtermék Reálbér Tőke határterméke (MPK) Tőke reál bérleti díja Gazdasági és számviteli profit Rendelkezésre álló jövedelem Fogyasztási függvény Fogyasztási határhajlandóság 3.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful