P. 1
02.0_eloadas_Hosszu_tavu_egyensulyi_klasszikus_modell.pdf

02.0_eloadas_Hosszu_tavu_egyensulyi_klasszikus_modell.pdf

|Views: 6|Likes:
Published by Roland Kuglics
Makró
Makró

More info:

Categories:Book Excerpts
Published by: Roland Kuglics on Nov 05, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/04/2015

pdf

text

original

®

PowerPoint diák N. Gregory Mankiw Makroökonómia c. könyvéhez

3. FEJEZET Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás

Szikszai Szabolcs
3. fejezet 1

Ez egy egyszerű, de hatásos elemzési modell, amely a vevők és eladók önérdekkövetésére épül (a kormányzat biztosította kereteken belül). A hangsúly a verseny és a rugalmas árak/bérek teljes foglalkoztatásra és reál kibocsátásra gyakorolt hatásain van. Gyökerei 1776-ba mennek vissza, Adam Smith Nemzetek gazdagságáig. Smith ebben arról írt, hogy a gazdaságot a „láthatatlan kéz” irányítja, s így a kormány helyett a piaci mechanizmus működteti legjobban az egészséges gazdaságot.

3. fejezet

Copyright 1997 Dead Economists Society

2

A piaci rendszer motorjai a „piaci megtisztulás” folyamata és az egyéni önérdekkövetés következményei. Ezen az előadáson bemutatjuk a különféle gazdasági kölcsönhatásokat magyarázó klasszikus alapmodellt. A következő diától kezdve betekintést nyerünk a “KLASSZIKUS GYÁR” működésébe, hogy megértsük a klasszikus modell felépítését.

3. fejezet

3

.. amely a klasszikus modellt önti formába! P P P* P* 3. Egy hely..Ü dvözöl a .. fejezet S S D D Q* Q* Q Q 4 . Üdvözöl a.

A beruházási és kormányzati vásárlásokból adódó keresletet is górcső alá vesszük. Ezután megnézzük. hogyan osztják el a jövedelmet a háztartások között a termelési tényezők piacai. Végül megnézzük. fejezet 5 . hogy a termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata hogyan kerül egyensúlyba. 3. hogy megértsük. mi határozza meg termelési szintjüket (és így a nemzeti jövedelmet).A vállalatokkal kezdjük. Majd azt nézzük meg. hogy ebből a jövedelemből a háztartások mennyit fogyasztanak és takarítanak meg.

fejezet 6 .és szolgáltatás-outputja (GDP) függ: (1) az inputok mennyiségétől (2) az inputok outputtá alakításának képességétől Nézzük mindkettőt! ▼ a termelési függvénytől 3.Egy gazdaság áru.

Ezen az előadáson ezek értékeit adottnak vesszük (lásd a felülvonást.capital) = K ¯ L (munka . hogy minden erőforrást felhasználunk. azaz egy erőforrás sem vész kárba.A termelési tényezők az áruk és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok. ami az értékek rögzített voltára utal). fejezet 7 . 3.labor) = L Ezen az előadáson feltételezzük. _ K (tőke . A két legfontosabb a tőke és a munka.

A termelési függvény az inputok outputokká alakítását jelképezi. azaz ha az inputokat z-szeresére növelem. 8 . hogy adott mennyiségű tőkéből (K) és munkából (L) mennyi output állítható elő. fejezet : adott inputjaink valamilyen függvénye.L) Jövedelem 3. Az alapfeltételezés. A termelési függvény alakja: Y = F (K. hogy a termelési függvény állandó mérethozadékkal jellemezhető.Az aktuális termelési technológia határozza meg. az output is z-szeresére nő.

Ezért: Y = F (K. hogy a tőke és munka rögzített – feltételezzük.L) =Y Ebben a részben – mivel feltettük.Most már látjuk. fejezet 9 . hogy a termelési tényezők és a termelési függvény együtt határozzák meg az áruk és szolgáltatások kínált mennyiségét. amely végül is a gazdaság kibocsátásával egyenlő. 3. hogy Y (kibocsátás) is rögzített.

Mivel a tőke és munka mennyiségét rögzítettük. A nemzeti jövedelem elosztását a tényezők árai határozzák meg. a tényező-kínálati görbe egy függőleges egyenes.Egy gazdaság teljes kibocsátása megegyezik a teljes jövedelemmel. Lássuk mindezt a következő dián! 3.és szolgáltatás-kibocsátást. egyúttal meghatározzák a nemzeti jövedelmet is. fejezet 10 . Mivel a termelési tényezők és a termelési függvény együtt megadják a teljes áru. A tényezőárak a termelési tényezőknek fizetett összegek– a munkások által kapott bér és a tőke tulajdonosai által beszedett tőkebérleti díj.

a kínálati görbe függőleges. hogy a kínálat rögzített. Mivel azt mondtuk. fejezet Tényező-kereslet Tényező mennyisége 11 .Bármely termelési tényezőnek fizetett ár az adott tényező szolgáltatásainak keresletétől és kínálatától függ. A kínálat és kereslet metszéspontja adja az egyensúlyi tényezőárat. Tényezőár (Bér vagy tőkebérleti díj) Tényező-kínálat Egyensúlyi tényezőár 3. A keresleti görbe negatív meredekségű.

fejezet 12 . 3. és R bérleti díjon bérli a tőkét. W béren alkalmaz munkásokat. L) A cég P áron értékesíti kibocsátását. A cég technológiáját a szokásos termelési függvénnyel írjuk le: Y = F (K.A termeléshez a cégnek két termelési tényezőre van szüksége: tőkére és munkára.

A cég célja a profit maximalizálása. R. W. hogy a profit P. Profit = Bevétel . és annyi tőkét és munkát alkalmaz.L) termelési függvényt behelyettesítjük Y helyére: Profit = P × F (K. a bér szorozva a munka mennyiségével. A költségek a munka és a tőke költségei. A versenyző cég adottnak veszi a termékárat és a tényezőárakat. hogy a profitja 3. fejezet 13 maximális legyen. L-lel. a tőke bérleti díja. A bevétel P × Y. .Tőkeköltség = PY WL RK Majd. hogyan függ a profit a termelési tényezőktől. L és K függvénye. a tőke mennyiségével. hogy lássuk.Munkaköltség . R szorozva K-val.L) . Y = F (K. A profit bevétel mínusz költségek.RK Ez az egyenlet megmutatja.WL . A munkaköltség W × L. A tőkeköltség R × K.

amennyi a profitját maximalizálja.Tudjuk. hogy a cég annyi munkát alkalmaz és annyi tőkét bérel. fejezet 14 . De hogyan határozzuk meg e mennyiségeket? Érdemes először a munka. majd ezután a tőke profit-maximalizáló mennyiségét megkeresnünk. 3.

úgy laposodik a termelési függvény a csökkenő határtermék miatt. A legtöbb termelési függvény csökkenő határtermékkel jellemezhető: fix tőkeállomány mellett. Ahogyan nő a munka mennyisége.A munka határterméke (MPL) az a kibocsátás-növekmény.L).F(K. a munka mennyiségének növelésével csökken a határtermék. fejezet Y 1 MPL 1 F (K. L) MPL L 15 . Az MPL a kibocsátás változása a munka 1 egységnyi változtatásának hatására. 3. miközben a tőkeállomány rögzített.L + 1) . amelyet egy újabb egységnyi munka termel. Értékét a termelési függvény segítségével fejezzük ki: MPL = F(K.

azt mérlegeli. fejezet 16 . azaz a munkabér.Amikor a profit-maximalizáló cég arról dönt. amivel az új munka alkalmazása jár. A többletmunka okozta bevétel-növekmény két változó függvénye: ezek a munka határterméke és a termékár.W 3. Így egy újabb egységnyi munka alkalmazásából eredő profitnövekmény  Profit =  Bevétel . hogy igénybe vegyen-e egy újabb egység munkát. hogyan hatna ez a profitjára. Egy újabb munkaegység alkalmazásának határköltsége W. a bevételtöbblet P × MPL. Mivel egy újabb munka MPL egység outputot termel és minden egység output ára P dollár. Ezért összeveti a pótlólagos munka okozta termelés-növekményből eredő bevételtöbbletet azzal a plusz munkaköltséggel. Költség = (P × MPL) .

a pénz helyett kibocsátásegységekben mért munkabér. vagy másképpen kifejezve MPL = W/P. munkakereslet 3. amíg a bevételtöbblet meg nem egyezik a reálbérrel.Így a cég munkakeresletét a P × MPL = W adja meg. A profit maximalizálása végett a cég addig növeli az alkalmazott munka mennyiségét. mert az MPL csökken L emelkedésével. ahol W/P a reálbér . Az MPL görbéje lejt. fejezet Munkamennyiség. Munka keresett mennyisége MPL. Output mennyiség Reálbér Az MPL a munkakereslettől függ. Ez a függvény egyúttal a cég munkakeresleti görbéje is. L 17 .

amíg az MPK egyenlővé válik a reál tőkebérleti díjjal: MPK = R/P. amíg azok határterméke le nem csökken a reál tényezőár szintjére. 3. Egy újabb gép termelésbe állításából származó profit-növekmény a gép által megtermelt termék eladásából származó bevételtöbblet mínusz a gép bérleti díja:  Profit =  Bevétel . A reál tőkebérleti díj a termékegységekben – és nem pénzben – mért bérleti díj. a cég mindaddig növeli tőkéjét. amelyet egy újabb egység tőke alkalmazása eredményez: MPK = F(K + 1.L). Így a tőke határterméke a K+1 egység tőkével.A vállalat ugyanúgy dönt az alkalmazott tőke mennyiségéről. A munkához hasonlóan a tőkének is csökkenő a határterméke. illetve a K egység tőkével megtermelt output-mennyiségek közötti különbség lesz.R A profit maximalizálásához. Költség = (P × MPK) .F(K. Az MPK az a kibocsátás-növekmény.L) . A vállalat mindaddig támaszt keresletet a termelési tényezők iránt. mint ahogy a munkáéról. fejezet 18 .

Más szóval: az állandó mérethozadék. Mekkora a gazdasági profit? Ha a termelési függvény állandó mérethozadékú. A teljes jövedelem három részre oszlik: munkabérre. hogy a gazdasági profit nulla. A reál gazdasági profit: Gazdasági profit = Y . akkor e tényező-kifizetések összege megegyezik a kibocsátással. 3. tőkejövedelmekre és gazdasági profitra.A termelési tényezők díjának kifizetése után megmaradt bevétel a cég tulajdonosainak gazdasági profitja. Ez az Euler-tételből következik.(MPL × L) . vagy átrendezve: Y = (MPL × L) + (MPK × K) + Gazdasági profit. fejezet 19 .(MPK × K) .L) = (MPK × K) + (MPL × L) Ha minden termelési tényezőnek a saját határtermékét fizetik ki. a profit-maximalizálás és a verseny együtt azt eredményezi. mely szerint ha a termelési függvény állandó skálahozadékú. akkor F(K. akkor a gazdasági profit nulla.

és szolgáltatásköltekezése vásárlásai Zárt gazdaságban gondolkodunk.Emlékezzünk. a nettó export. fejezet hogyan oszlik szét e három felhasználási tétel között a GDP! 20 . beruházásokból (I) és kormányzati vásárlásokból (G). hogy a 2. Így a GDP három részből áll: fogyasztásból (C). Nézzük. ezért kiesik az utolsó tag. 3. fejezetben ismertettük a GDP négy komponensét: Y = C + I + G + NX A belföldi kibocsátás iránti teljes kereslet (GDP) részei a háztartások és vállalatok beruházási kiadásai a nettó export vagy nettó külföldi kereslet a háztartások a kormányzat fogyasztási áru. NX.

fejezet C )) T T Y Y ( ( C C == C C a rendelkezésre álló jövedelemtől Y-T A fogyasztási görbe meredeksége az MPC.C = C(Y .T) C(Yfügg A háztartások fogyasztási költekezése 3. 21 .

annak annakvélhet vélhet ő ennagy nagyaz azMPC-je. Az AzMPC MPCegy egyváltozó változó(C) (C)változásának változásánakérzékenységét érzékenységétméri mériegy egy másik másikváltozóban változóban(Y-T) (Y-T)történt történtváltozáshoz változáshozviszonyítva.99. 3. 0. fejezet 22 .amennyivel amennyivel n ő n őaafogyasztás fogyasztásaarendelkezésre rendelkezésreálló állójövedelem jövedelem(Y-T) (Y-T)egy egy dollárnyi dollárnyiemelkedésével. viszonyítva. mondjuk mondjuk0. jelenti.hogy hogyminden mindenegyes egyesmegkeresett megkeresettés és leadózott leadózottextra extradollárból dollárból99 99centet centetel elfog fogkölteni. költeni. bevásárolni.Az AzMPC MPCmegértését megértésétsegíti segítiaabevásárló bevásárló példája. emelkedésével.Ez Ezazt aztjelenti.A Afogyasztási fogyasztásihatárhajlandóság határhajlandóság(MPC) (MPC)az azaz azösszeg. ő en példája.99.Aki Akiszeret szeretbevásárolni. MPC-je. összeg.

fel. kamatot. kamatláb. 3.aaberuházók beruházók eszerint eszerintfizetnek fizetnekkamatot. méri. reálkamatlábat.A különöseninfláció inflációidején idejéncélravezet célravezet ő Anominális nomináliskamatláb kamatlábaa gazdaság ő iiáltal gazdaságszerepl szerepl ő általnapi napiszinten szintenhasznált használtkamatláb.amikor amikorhitelt hiteltvesznek vesznekfel. függ.ami ami különösen ő .. kamatláb. fejezet 23 .A Areálkamatláb reálkamatlábaz az infláció inflációhatásaival hatásaivalkorrigált korrigáltnominális nomináliskamatláb.amely amelyaa beruházások A beruházásokfinanszírozásához finanszírozásáhozszükséges szükségesforrások forrásokköltségét költségétméri.A kamatláb kamatlábgazdasági gazdaságiszerepének szerepénektanulmányozásakor tanulmányozásakoraaközgazdászok közgazdászok megkülönböztetik megkülönböztetikegymástól egymástólaanominális nominálisés ésreálkamatlábat.II = = I(r) I(r) A beruházási függnek kiadások a reálkamatlábtól A Aberuházások beruházásokmennyisége mennyiségeaareálkamatlábtól reálkamatlábtólfügg.

A beruházási függvény a beruházás mennyiségét. r-t hozza kapcsolatba. r Beruházási függvény. A beruházás a reálkamatláb függvénye. A beruházási függvény lejt: amikor a kamatláb emelkedik. fejezet 24 . I-t és a reálkamatlábat. kevesebb beruházási projekt kecsegtet profittal. Reálkamatláb. mivel a kamatláb a kölcsön felvét költsége. I 3. I(r) Beruházások mennyisége.

és a kormányzat költségvetése kiegyensúlyozott. 3. akkor a kormányzat költségvetése deficites. akkor a kormányzat költségvetési többlettel működik. akkor G = T. Ha a kormányzati vásárlások egyenlők az adó mínusz transzferekkel. Ha G < T. Ha G > T.G= =G G G T= =T T T A kormányzati költekezés és az adók szintjét adottnak vesszük. fejezet 25 .

3. fejezet 26 .Az alábbi egyenletekben összefoglaljuk az áruk és szolgáltatások keresletét: 1) 1)Y Y= =C C+ +II+ +G G 2) 2)C C= =C(Y-T) C(Y-T) 3) 3)II= =I(r) I(r) 4) 4)G G= =G G 5) 5)T T= =T T A Agazdaság gazdaságteljes teljesárukereslete árukereslete Fogyasztási Fogyasztásifüggvény függvény Reál Reálberuházási beruházásifüggvény függvény Kormányzati Kormányzativásárlások vásárlások Adók Adók A gazdaság kibocsátása iránti kereslet fogyasztásból. beruházásokból és kormányzati vásárlásokból áll. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelemtől. a kormányzati vásárlások és az adók pedig a fiskális döntéshozók döntései által adott exogén változók. a beruházások a reálkamatlábtól függnek.

L) =Y Most pedig rakjuk össze ezeket az egyenleteket. megkapjuk az egyensúly feltételét: Y = C(Y-T) + I(r) + G Ez az egyenlet azt mondja. hogy: Y = C(Y-T) + I(r) + G s ezután. egyenlővé téve a kínálatot és a keresletet. 3. kapjuk.Adjuk hozzá ehhez az elemzéshez azt. fejezet 27 . hogy a kibocsátás kínálata egyenlő a keresletével. hogy a termelési tényezők és a termelési függvény határozzák meg a gazdaságban kínált outputmennyiséget: Y = F (K. mely utóbbi a fogyasztás. amit az előadás elején mondtunk a termékek kínálatáról! Láttuk. a beruházások és a kormányzati vásárlások összege. amelyek Y kibocsátás kínálatát és keresletét írják le! Behelyettesítve mindegyik egyenletet a nemzeti jövedelemazonosságba.

a beruházások túl alacsonyak és az output iránti kereslet kisebb lesz. Minél magasabb a kamatláb. hogy az árukereslet egyenlő legyen a -kínálattal. mert a kamatlábnak fontos szerepe van: úgy fog igazodni. Ha a kamatláb túl alacsony. Most nézzük meg. Ha a kamatláb túl magas. és a kereslet meghaladja a kínálatot. hogyan jönnek a képbe a hitelpiacok! 3. amelynek értéke nem előre adott! Ez azért van. mint a kínálat. annál alacsonyabb a beruházások szintje.és szolgáltatás-kereslet. túl sok a beruházás. hogy r kamatláb az egyetlen változó az egyenletben. Az egyensúlyi kamatláb mellett az áruk és szolgáltatások kereslete éppen egyenlő lesz azok kínálatával. s így az áru.Y = C(Y-T) + I(r) + G Vegyük észre. fejezet 28 . C + I + G.

ezt úgy hívjuk. amely megmarad. ami a kormányzat megtakarítása. osszuk ketté a megtakarításokat – az egyik rész a magánszektor megtakarításait.Először is átírjuk a nemzeti jövedelemazonosságot így: Y . (Y-T-C) + (T-G) = I (Y-T-C) kifejezés a rendelkezésre álló jövedelem mínusz fogyasztás. ami a magánszektor megtakarítása. fejezet 29 . Hogy jobban megértsük. A nemzeti megtakarítás a magánszektor és a kormányzat megtakarításának összege. hogy a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal.C . Y-C-G az az output-mennyiség. Ebben a formában a nemzeti számlák azonossága azt mutatja. (T-G) a kormányzati bevételek mínusz kormányzati vásárlások.G = I. miután a fogyasztók és a kormányzat kereslete kielégült. 3. a másik a kormányzat magtakarításait fogalja magába. hogy nemzeti megtakarítás vagy csak megtakarítás (S).

I. hogy G és T exogén változók és Y is rögzített a termelési tényezőkkel és a termelési függvénnyel: Y .G = I(r) S = I(r) ReálMegtakarítás. r takarításokatjelöli jelöli--aakölcsönkölcsönforrások ő forrásokkínálatát. I(r) Beruházás. kínálatát.Az Azereszked ereszked ő Egyensúlyi görbe görbeaaberuházásokat beruházásokat--aa kamatláb kölcsönforrások kölcsönforrásokkeresletét.Hogy megnézzük. hogyan hozza egyensúlyba a kamatláb a hitelpiacot.C (Y-T) . fejezet 30 .A A metszéspont metszéspontelárulja eláruljaaz az egyensúlyi egyensúlyikamatlábat. megtakarítás. S A ő leges kamatAfügg függ ő legesvonal vonalaamegmegtakarításokat láb. kamatlábat. keresletét. S S 3.G = I(r) Tudjuk. helyettesítsük be a fogyasztási és beruházási függvényeket a nemzeti jövedelemazonosságba: Y . Szándékolt beruházás.C (Y-T) .

. a fogyasztás sem változhat. De mivel a teljes kibocsátás rögzített a termelési tényezők és a termelési függvény miatt. fejezet 31 kiszorítja a beruházásokat és növeli a kamatlábat. A kormányzati vásárlások kiszorítják a beruházásokat. Minél magasabb az MPC. A rendelkezésre álló jövedelem T-vel nő. Mivel Y-T változatlan. a fogyasztás pedig egy T × MPC-nek megfelelő összeggel. A kormányzati vásárlások növekedését így a beruházások ugyanakkora mértékű esése követi majd. Ezért a kormányzati vásárlások növekedése megemeli a kamatlábat és így csökkenti a beruházásokat.Kormányzati vásárlások emelkedése: Ha G összeggel növeljük az állam vásárlásait. annál nagyobb az adócsökkentés hatása a fogyasztásra. s így a fogyasztást. A kormányzati vásárlások növeléséhez hasonlóan az adócsökkentés is 3. A beruházások esését a kamatláb emelkedésének kell előidéznie. a kormányzati vásárlások emelkedését egy másik keresleti tétel csökkenésének kell ellensúlyoznia. ez azonnali hatásként G-vel emeli az áruk és szolgáltatások keresletét. Adócsökkentés: Az adócsökkentés azonnali hatásként növeli az elkölthető jövedelmet.

kamatláb. egyenest. beruházásokat. görbét. csökkenése. van. 32 . fejezet A Afiskális fiskálispolitika politikakiszorítja kiszorítjaaaberuházásokat.Alacsonyabb Alacsonyabb megtakarítás megtakarításmellett mellettcsökkennek csökkennekaa beruházások beruházásokés ésemelkedik emelkedikaakamatláb.balra balratolja tolja el elaamegtakarítási megtakarításiegyenest. Szándékolt beruházások.például példáulaa fiskális fiskálispolitika politikahatására. r S' Megtakarítás. megtakarítás S 3. I(r) Beruházások. S A Amegtakarítás megtakarításcsökkenése.Az Azúj új egyensúly egyensúlyegy egyolyan olyanpontban pontbanvan. ahol aholaz azúj újmegtakarítási megtakarításivonal vonalmetszi metszi aaberuházási beruházásigörbét.Reálkamatláb. hatására.

I1 miközben a beruS Beruházások. megtakarítás házások egyensúlyi Most nézzük. így a A I2 beruházási kereslet bővülése növeli a kamatlábat. Bármely kamatláb mellett nagyobb a beruházási mennyiség.Reálkamatláb. r A beruházási javak keresletének Megtakarítás növekedése jobbra tolja a beruházási függvényt. ha a megtakarítás változik. kamatfüggő (emelkedő megtakarítási (S) görbe)! 3. Az egyensúly A-ból BB be mozdul el. A megtakarítás mennyisége rögzített. mi történik a kamatlábbal mennyisége nem és a megtakarítással. fejezet 33 .

3. fejezet 34 . A magasabb kamatláb miatt többet takarítanak meg az emberek. ahogyan azt az emelkedő S(r) görbe mutatja. megtakarítás.Reálkamatláb. I. a beruházási görbe I(r) jobbirányú eltolódása egyaránt növeli a kamatlábat és a beruházási mennyiséget. S Ha a megtakarítás pozitívan függ a kamatlábtól. r S(r) A B I1 I2 Beruházások. ami több beruházást tesz lehetővé.

fejezet Nominális kamatláb Reálkamatláb Nemzeti megtakarítás (megtakarítás) Magánszektor megtakarítása Kormányzati megtakarítás Kölcsönforrások Kiszorítás 35 .Termelési tényezők Termelési függvény Állandó skálahozadék Tényezőárak Verseny Munka határterméke (MPL) Csökkenő határtermék Reálbér Tőke határterméke (MPK) Tőke reál bérleti díja Gazdasági és számviteli profit Rendelkezésre álló jövedelem Fogyasztási függvény Fogyasztási határhajlandóság 3.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->