®

PowerPoint diák N. Gregory Mankiw Makroökonómia c. könyvéhez

3. FEJEZET Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás

Szikszai Szabolcs
3. fejezet 1

Ez egy egyszerű, de hatásos elemzési modell, amely a vevők és eladók önérdekkövetésére épül (a kormányzat biztosította kereteken belül). A hangsúly a verseny és a rugalmas árak/bérek teljes foglalkoztatásra és reál kibocsátásra gyakorolt hatásain van. Gyökerei 1776-ba mennek vissza, Adam Smith Nemzetek gazdagságáig. Smith ebben arról írt, hogy a gazdaságot a „láthatatlan kéz” irányítja, s így a kormány helyett a piaci mechanizmus működteti legjobban az egészséges gazdaságot.

3. fejezet

Copyright 1997 Dead Economists Society

2

A piaci rendszer motorjai a „piaci megtisztulás” folyamata és az egyéni önérdekkövetés következményei. Ezen az előadáson bemutatjuk a különféle gazdasági kölcsönhatásokat magyarázó klasszikus alapmodellt. A következő diától kezdve betekintést nyerünk a “KLASSZIKUS GYÁR” működésébe, hogy megértsük a klasszikus modell felépítését.

3. fejezet

3

Üdvözöl a.. Egy hely.Ü dvözöl a . amely a klasszikus modellt önti formába! P P P* P* 3.. fejezet S S D D Q* Q* Q Q 4 ...

Majd azt nézzük meg. hogy a termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata hogyan kerül egyensúlyba.A vállalatokkal kezdjük. hogy ebből a jövedelemből a háztartások mennyit fogyasztanak és takarítanak meg. hogyan osztják el a jövedelmet a háztartások között a termelési tényezők piacai. mi határozza meg termelési szintjüket (és így a nemzeti jövedelmet). Végül megnézzük. hogy megértsük. A beruházási és kormányzati vásárlásokból adódó keresletet is górcső alá vesszük. 3. fejezet 5 . Ezután megnézzük.

fejezet 6 .Egy gazdaság áru.és szolgáltatás-outputja (GDP) függ: (1) az inputok mennyiségétől (2) az inputok outputtá alakításának képességétől Nézzük mindkettőt! ▼ a termelési függvénytől 3.

hogy minden erőforrást felhasználunk. _ K (tőke . ami az értékek rögzített voltára utal).capital) = K ¯ L (munka .A termelési tényezők az áruk és szolgáltatások előállításához felhasznált inputok. azaz egy erőforrás sem vész kárba. A két legfontosabb a tőke és a munka. 3.labor) = L Ezen az előadáson feltételezzük. fejezet 7 . Ezen az előadáson ezek értékeit adottnak vesszük (lásd a felülvonást.

hogy a termelési függvény állandó mérethozadékkal jellemezhető. A termelési függvény az inputok outputokká alakítását jelképezi. Az alapfeltételezés. fejezet : adott inputjaink valamilyen függvénye. 8 . az output is z-szeresére nő.Az aktuális termelési technológia határozza meg.L) Jövedelem 3. hogy adott mennyiségű tőkéből (K) és munkából (L) mennyi output állítható elő. azaz ha az inputokat z-szeresére növelem. A termelési függvény alakja: Y = F (K.

Ezért: Y = F (K. hogy a tőke és munka rögzített – feltételezzük.Most már látjuk. amely végül is a gazdaság kibocsátásával egyenlő. hogy a termelési tényezők és a termelési függvény együtt határozzák meg az áruk és szolgáltatások kínált mennyiségét. hogy Y (kibocsátás) is rögzített.L) =Y Ebben a részben – mivel feltettük. fejezet 9 . 3.

egyúttal meghatározzák a nemzeti jövedelmet is. Mivel a termelési tényezők és a termelési függvény együtt megadják a teljes áru.és szolgáltatás-kibocsátást. a tényező-kínálati görbe egy függőleges egyenes. A nemzeti jövedelem elosztását a tényezők árai határozzák meg.Egy gazdaság teljes kibocsátása megegyezik a teljes jövedelemmel. fejezet 10 . Lássuk mindezt a következő dián! 3. Mivel a tőke és munka mennyiségét rögzítettük. A tényezőárak a termelési tényezőknek fizetett összegek– a munkások által kapott bér és a tőke tulajdonosai által beszedett tőkebérleti díj.

A keresleti görbe negatív meredekségű. A kínálat és kereslet metszéspontja adja az egyensúlyi tényezőárat. Mivel azt mondtuk. fejezet Tényező-kereslet Tényező mennyisége 11 .Bármely termelési tényezőnek fizetett ár az adott tényező szolgáltatásainak keresletétől és kínálatától függ. a kínálati görbe függőleges. hogy a kínálat rögzített. Tényezőár (Bér vagy tőkebérleti díj) Tényező-kínálat Egyensúlyi tényezőár 3.

és R bérleti díjon bérli a tőkét. fejezet 12 . L) A cég P áron értékesíti kibocsátását. A cég technológiáját a szokásos termelési függvénnyel írjuk le: Y = F (K.A termeléshez a cégnek két termelési tényezőre van szüksége: tőkére és munkára. 3. W béren alkalmaz munkásokat.

L-lel. Profit = Bevétel . hogy a profit P. a bér szorozva a munka mennyiségével. A költségek a munka és a tőke költségei. A bevétel P × Y. W.L) termelési függvényt behelyettesítjük Y helyére: Profit = P × F (K.WL . A profit bevétel mínusz költségek. hogy a profitja 3. L és K függvénye. A versenyző cég adottnak veszi a termékárat és a tényezőárakat.Tőkeköltség = PY WL RK Majd. Y = F (K. R. hogy lássuk.Munkaköltség . R szorozva K-val. hogyan függ a profit a termelési tényezőktől. és annyi tőkét és munkát alkalmaz.L) . fejezet 13 maximális legyen. a tőke bérleti díja. a tőke mennyiségével. A tőkeköltség R × K. .A cég célja a profit maximalizálása. A munkaköltség W × L.RK Ez az egyenlet megmutatja.

fejezet 14 . majd ezután a tőke profit-maximalizáló mennyiségét megkeresnünk.Tudjuk. hogy a cég annyi munkát alkalmaz és annyi tőkét bérel. amennyi a profitját maximalizálja. 3. De hogyan határozzuk meg e mennyiségeket? Érdemes először a munka.

amelyet egy újabb egységnyi munka termel.L + 1) .A munka határterméke (MPL) az a kibocsátás-növekmény. Értékét a termelési függvény segítségével fejezzük ki: MPL = F(K. L) MPL L 15 .F(K. A legtöbb termelési függvény csökkenő határtermékkel jellemezhető: fix tőkeállomány mellett. miközben a tőkeállomány rögzített. úgy laposodik a termelési függvény a csökkenő határtermék miatt. Az MPL a kibocsátás változása a munka 1 egységnyi változtatásának hatására.L). a munka mennyiségének növelésével csökken a határtermék. Ahogyan nő a munka mennyisége. 3. fejezet Y 1 MPL 1 F (K.

a bevételtöbblet P × MPL. fejezet 16 . A többletmunka okozta bevétel-növekmény két változó függvénye: ezek a munka határterméke és a termékár.W 3. Egy újabb munkaegység alkalmazásának határköltsége W. amivel az új munka alkalmazása jár. azt mérlegeli. Ezért összeveti a pótlólagos munka okozta termelés-növekményből eredő bevételtöbbletet azzal a plusz munkaköltséggel. hogy igénybe vegyen-e egy újabb egység munkát. Így egy újabb egységnyi munka alkalmazásából eredő profitnövekmény  Profit =  Bevétel . azaz a munkabér. Költség = (P × MPL) .Amikor a profit-maximalizáló cég arról dönt. Mivel egy újabb munka MPL egység outputot termel és minden egység output ára P dollár. hogyan hatna ez a profitjára.

Munka keresett mennyisége MPL. Az MPL görbéje lejt. munkakereslet 3.a pénz helyett kibocsátásegységekben mért munkabér. vagy másképpen kifejezve MPL = W/P.Így a cég munkakeresletét a P × MPL = W adja meg. A profit maximalizálása végett a cég addig növeli az alkalmazott munka mennyiségét. mert az MPL csökken L emelkedésével. L 17 . fejezet Munkamennyiség. Ez a függvény egyúttal a cég munkakeresleti görbéje is. Output mennyiség Reálbér Az MPL a munkakereslettől függ. ahol W/P a reálbér . amíg a bevételtöbblet meg nem egyezik a reálbérrel.

Az MPK az a kibocsátás-növekmény. amelyet egy újabb egység tőke alkalmazása eredményez: MPK = F(K + 1.L). a cég mindaddig növeli tőkéjét.L) . A vállalat mindaddig támaszt keresletet a termelési tényezők iránt.F(K. Egy újabb gép termelésbe állításából származó profit-növekmény a gép által megtermelt termék eladásából származó bevételtöbblet mínusz a gép bérleti díja:  Profit =  Bevétel . Így a tőke határterméke a K+1 egység tőkével. amíg azok határterméke le nem csökken a reál tényezőár szintjére. amíg az MPK egyenlővé válik a reál tőkebérleti díjjal: MPK = R/P. 3. A munkához hasonlóan a tőkének is csökkenő a határterméke. Költség = (P × MPK) . illetve a K egység tőkével megtermelt output-mennyiségek közötti különbség lesz. fejezet 18 .R A profit maximalizálásához.A vállalat ugyanúgy dönt az alkalmazott tőke mennyiségéről. mint ahogy a munkáéról. A reál tőkebérleti díj a termékegységekben – és nem pénzben – mért bérleti díj.

(MPK × K) . A teljes jövedelem három részre oszlik: munkabérre. Más szóval: az állandó mérethozadék. Mekkora a gazdasági profit? Ha a termelési függvény állandó mérethozadékú. fejezet 19 . hogy a gazdasági profit nulla. akkor e tényező-kifizetések összege megegyezik a kibocsátással. A reál gazdasági profit: Gazdasági profit = Y .L) = (MPK × K) + (MPL × L) Ha minden termelési tényezőnek a saját határtermékét fizetik ki. a profit-maximalizálás és a verseny együtt azt eredményezi. 3.(MPL × L) . mely szerint ha a termelési függvény állandó skálahozadékú. vagy átrendezve: Y = (MPL × L) + (MPK × K) + Gazdasági profit. tőkejövedelmekre és gazdasági profitra. akkor F(K. akkor a gazdasági profit nulla.A termelési tényezők díjának kifizetése után megmaradt bevétel a cég tulajdonosainak gazdasági profitja. Ez az Euler-tételből következik.

Nézzük. fejezetben ismertettük a GDP négy komponensét: Y = C + I + G + NX A belföldi kibocsátás iránti teljes kereslet (GDP) részei a háztartások és vállalatok beruházási kiadásai a nettó export vagy nettó külföldi kereslet a háztartások a kormányzat fogyasztási áru. 3. Így a GDP három részből áll: fogyasztásból (C). fejezet hogyan oszlik szét e három felhasználási tétel között a GDP! 20 . ezért kiesik az utolsó tag. a nettó export. beruházásokból (I) és kormányzati vásárlásokból (G).Emlékezzünk.és szolgáltatásköltekezése vásárlásai Zárt gazdaságban gondolkodunk. NX. hogy a 2.

fejezet C )) T T Y Y ( ( C C == C C a rendelkezésre álló jövedelemtől Y-T A fogyasztási görbe meredeksége az MPC.T) C(Yfügg A háztartások fogyasztási költekezése 3. 21 .C = C(Y .

fejezet 22 . jelenti.annak annakvélhet vélhet ő ennagy nagyaz azMPC-je.Aki Akiszeret szeretbevásárolni.99. viszonyítva. összeg. 3. emelkedésével. költeni.99.Ez Ezazt aztjelenti.A Afogyasztási fogyasztásihatárhajlandóság határhajlandóság(MPC) (MPC)az azaz azösszeg.Az AzMPC MPCmegértését megértésétsegíti segítiaabevásárló bevásárló példája.hogy hogyminden mindenegyes egyesmegkeresett megkeresettés és leadózott leadózottextra extradollárból dollárból99 99centet centetel elfog fogkölteni. bevásárolni. Az AzMPC MPCegy egyváltozó változó(C) (C)változásának változásánakérzékenységét érzékenységétméri mériegy egy másik másikváltozóban változóban(Y-T) (Y-T)történt történtváltozáshoz változáshozviszonyítva. 0. MPC-je.amennyivel amennyivel n ő n őaafogyasztás fogyasztásaarendelkezésre rendelkezésreálló állójövedelem jövedelem(Y-T) (Y-T)egy egy dollárnyi dollárnyiemelkedésével. ő en példája. mondjuk mondjuk0.

fel. méri. reálkamatlábat.amely amelyaa beruházások A beruházásokfinanszírozásához finanszírozásáhozszükséges szükségesforrások forrásokköltségét költségétméri.ami ami különösen ő .II = = I(r) I(r) A beruházási függnek kiadások a reálkamatlábtól A Aberuházások beruházásokmennyisége mennyiségeaareálkamatlábtól reálkamatlábtólfügg. kamatláb. fejezet 23 .amikor amikorhitelt hiteltvesznek vesznekfel. kamatot. kamatláb.A különöseninfláció inflációidején idejéncélravezet célravezet ő Anominális nomináliskamatláb kamatlábaa gazdaság ő iiáltal gazdaságszerepl szerepl ő általnapi napiszinten szintenhasznált használtkamatláb.A Areálkamatláb reálkamatlábaz az infláció inflációhatásaival hatásaivalkorrigált korrigáltnominális nomináliskamatláb.aaberuházók beruházók eszerint eszerintfizetnek fizetnekkamatot..A kamatláb kamatlábgazdasági gazdaságiszerepének szerepénektanulmányozásakor tanulmányozásakoraaközgazdászok közgazdászok megkülönböztetik megkülönböztetikegymástól egymástólaanominális nominálisés ésreálkamatlábat. függ. 3.

r-t hozza kapcsolatba. r Beruházási függvény. A beruházás a reálkamatláb függvénye. A beruházási függvény lejt: amikor a kamatláb emelkedik. I(r) Beruházások mennyisége.A beruházási függvény a beruházás mennyiségét. kevesebb beruházási projekt kecsegtet profittal. Reálkamatláb. I-t és a reálkamatlábat. fejezet 24 . I 3. mivel a kamatláb a kölcsön felvét költsége.

Ha a kormányzati vásárlások egyenlők az adó mínusz transzferekkel. Ha G < T. 3.G= =G G G T= =T T T A kormányzati költekezés és az adók szintjét adottnak vesszük. fejezet 25 . akkor G = T. Ha G > T. akkor a kormányzat költségvetése deficites. akkor a kormányzat költségvetési többlettel működik. és a kormányzat költségvetése kiegyensúlyozott.

3. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelemtől. a kormányzati vásárlások és az adók pedig a fiskális döntéshozók döntései által adott exogén változók. a beruházások a reálkamatlábtól függnek. beruházásokból és kormányzati vásárlásokból áll.Az alábbi egyenletekben összefoglaljuk az áruk és szolgáltatások keresletét: 1) 1)Y Y= =C C+ +II+ +G G 2) 2)C C= =C(Y-T) C(Y-T) 3) 3)II= =I(r) I(r) 4) 4)G G= =G G 5) 5)T T= =T T A Agazdaság gazdaságteljes teljesárukereslete árukereslete Fogyasztási Fogyasztásifüggvény függvény Reál Reálberuházási beruházásifüggvény függvény Kormányzati Kormányzativásárlások vásárlások Adók Adók A gazdaság kibocsátása iránti kereslet fogyasztásból. fejezet 26 .

3. a beruházások és a kormányzati vásárlások összege. egyenlővé téve a kínálatot és a keresletet. mely utóbbi a fogyasztás.L) =Y Most pedig rakjuk össze ezeket az egyenleteket. amit az előadás elején mondtunk a termékek kínálatáról! Láttuk. kapjuk. hogy a kibocsátás kínálata egyenlő a keresletével. amelyek Y kibocsátás kínálatát és keresletét írják le! Behelyettesítve mindegyik egyenletet a nemzeti jövedelemazonosságba. fejezet 27 . hogy a termelési tényezők és a termelési függvény határozzák meg a gazdaságban kínált outputmennyiséget: Y = F (K.Adjuk hozzá ehhez az elemzéshez azt. hogy: Y = C(Y-T) + I(r) + G s ezután. megkapjuk az egyensúly feltételét: Y = C(Y-T) + I(r) + G Ez az egyenlet azt mondja.

Minél magasabb a kamatláb. Ha a kamatláb túl magas. s így az áru. Most nézzük meg. hogy az árukereslet egyenlő legyen a -kínálattal. annál alacsonyabb a beruházások szintje. túl sok a beruházás. mint a kínálat. hogyan jönnek a képbe a hitelpiacok! 3. amelynek értéke nem előre adott! Ez azért van. Ha a kamatláb túl alacsony. hogy r kamatláb az egyetlen változó az egyenletben. mert a kamatlábnak fontos szerepe van: úgy fog igazodni. a beruházások túl alacsonyak és az output iránti kereslet kisebb lesz.és szolgáltatás-kereslet. Az egyensúlyi kamatláb mellett az áruk és szolgáltatások kereslete éppen egyenlő lesz azok kínálatával. fejezet 28 . C + I + G.Y = C(Y-T) + I(r) + G Vegyük észre. és a kereslet meghaladja a kínálatot.

C . fejezet 29 . 3. a másik a kormányzat magtakarításait fogalja magába. ami a magánszektor megtakarítása. Ebben a formában a nemzeti számlák azonossága azt mutatja. (T-G) a kormányzati bevételek mínusz kormányzati vásárlások. (Y-T-C) + (T-G) = I (Y-T-C) kifejezés a rendelkezésre álló jövedelem mínusz fogyasztás.G = I. ezt úgy hívjuk. Y-C-G az az output-mennyiség. Hogy jobban megértsük. amely megmarad. miután a fogyasztók és a kormányzat kereslete kielégült.Először is átírjuk a nemzeti jövedelemazonosságot így: Y . hogy nemzeti megtakarítás vagy csak megtakarítás (S). osszuk ketté a megtakarításokat – az egyik rész a magánszektor megtakarításait. hogy a megtakarítás egyenlő a beruházásokkal. A nemzeti megtakarítás a magánszektor és a kormányzat megtakarításának összege. ami a kormányzat megtakarítása.

helyettesítsük be a fogyasztási és beruházási függvényeket a nemzeti jövedelemazonosságba: Y .G = I(r) S = I(r) ReálMegtakarítás. S A ő leges kamatAfügg függ ő legesvonal vonalaamegmegtakarításokat láb. I. hogyan hozza egyensúlyba a kamatláb a hitelpiacot. kamatlábat. hogy G és T exogén változók és Y is rögzített a termelési tényezőkkel és a termelési függvénnyel: Y . fejezet 30 . keresletét. megtakarítás.A A metszéspont metszéspontelárulja eláruljaaz az egyensúlyi egyensúlyikamatlábat.G = I(r) Tudjuk. kínálatát. I(r) Beruházás.C (Y-T) .Az Azereszked ereszked ő Egyensúlyi görbe görbeaaberuházásokat beruházásokat--aa kamatláb kölcsönforrások kölcsönforrásokkeresletét. r takarításokatjelöli jelöli--aakölcsönkölcsönforrások ő forrásokkínálatát.Hogy megnézzük. Szándékolt beruházás.C (Y-T) . S S 3.

Kormányzati vásárlások emelkedése: Ha G összeggel növeljük az állam vásárlásait. Ezért a kormányzati vásárlások növekedése megemeli a kamatlábat és így csökkenti a beruházásokat. A kormányzati vásárlások kiszorítják a beruházásokat. annál nagyobb az adócsökkentés hatása a fogyasztásra. a kormányzati vásárlások emelkedését egy másik keresleti tétel csökkenésének kell ellensúlyoznia. s így a fogyasztást. A beruházások esését a kamatláb emelkedésének kell előidéznie. Minél magasabb az MPC. A kormányzati vásárlások növeléséhez hasonlóan az adócsökkentés is 3. A rendelkezésre álló jövedelem T-vel nő. Mivel Y-T változatlan. A kormányzati vásárlások növekedését így a beruházások ugyanakkora mértékű esése követi majd. De mivel a teljes kibocsátás rögzített a termelési tényezők és a termelési függvény miatt. Adócsökkentés: Az adócsökkentés azonnali hatásként növeli az elkölthető jövedelmet. fejezet 31 kiszorítja a beruházásokat és növeli a kamatlábat. a fogyasztás sem változhat. a fogyasztás pedig egy T × MPC-nek megfelelő összeggel. ez azonnali hatásként G-vel emeli az áruk és szolgáltatások keresletét. .

32 .balra balratolja tolja el elaamegtakarítási megtakarításiegyenest.Alacsonyabb Alacsonyabb megtakarítás megtakarításmellett mellettcsökkennek csökkennekaa beruházások beruházásokés ésemelkedik emelkedikaakamatláb. beruházásokat. van. I(r) Beruházások. S A Amegtakarítás megtakarításcsökkenése. kamatláb. hatására. fejezet A Afiskális fiskálispolitika politikakiszorítja kiszorítjaaaberuházásokat. Szándékolt beruházások.Az Azúj új egyensúly egyensúlyegy egyolyan olyanpontban pontbanvan. egyenest.például példáulaa fiskális fiskálispolitika politikahatására. görbét. r S' Megtakarítás.Reálkamatláb. ahol aholaz azúj újmegtakarítási megtakarításivonal vonalmetszi metszi aaberuházási beruházásigörbét. megtakarítás S 3. csökkenése.

I1 miközben a beruS Beruházások.Reálkamatláb. Bármely kamatláb mellett nagyobb a beruházási mennyiség. fejezet 33 . megtakarítás házások egyensúlyi Most nézzük. így a A I2 beruházási kereslet bővülése növeli a kamatlábat. A megtakarítás mennyisége rögzített. r A beruházási javak keresletének Megtakarítás növekedése jobbra tolja a beruházási függvényt. mi történik a kamatlábbal mennyisége nem és a megtakarítással. ha a megtakarítás változik. kamatfüggő (emelkedő megtakarítási (S) görbe)! 3. Az egyensúly A-ból BB be mozdul el.

3.Reálkamatláb. fejezet 34 . ami több beruházást tesz lehetővé. S Ha a megtakarítás pozitívan függ a kamatlábtól. ahogyan azt az emelkedő S(r) görbe mutatja. I. a beruházási görbe I(r) jobbirányú eltolódása egyaránt növeli a kamatlábat és a beruházási mennyiséget. r S(r) A B I1 I2 Beruházások. megtakarítás. A magasabb kamatláb miatt többet takarítanak meg az emberek.

fejezet Nominális kamatláb Reálkamatláb Nemzeti megtakarítás (megtakarítás) Magánszektor megtakarítása Kormányzati megtakarítás Kölcsönforrások Kiszorítás 35 .Termelési tényezők Termelési függvény Állandó skálahozadék Tényezőárak Verseny Munka határterméke (MPL) Csökkenő határtermék Reálbér Tőke határterméke (MPK) Tőke reál bérleti díja Gazdasági és számviteli profit Rendelkezésre álló jövedelem Fogyasztási függvény Fogyasztási határhajlandóság 3.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful