,.

rő,"/,,,ó
7nnun^,á/u4/, dni/,ó,

llflllJrl'

%
 B alcrté Mo ldovónyi Anikó

Magyar nyelvtani
szabá|yok
Alsó tagozatosoknak

7.Ttr.Ztr
 TTnr KtNwrBnBsxnpÉs ÉsKIADT KrT.

Felelős vezetö: Tóth Csaba

Műszaki vezeti5: Juhász Valéria

Szedés és tördelés: Jószry Magdolna lT. Í . tí

ISBN 963 937t 93 9

Munkasaám:0604

Cím:
Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
4034 Debrecen, Huszár Gál u. 3l-33.
Telefon: 06 (52) 450-861; 06 (52) 450-862;06 (30) 9358-569
E-mail: tkk@tkk.hu . www.tkk.hu

Rendelésfelvétel:
Telefon: 06 (52) 472-067, 06 (52) 47 | -t7 9
Fax: 06 (52) 472-066. E-mail: nagyker@tkk.hu

Nyomtatta és fiiae a Kaposvari Nyomda Kft._270993

. Felelős vezető: Pogány Zo|tánigazgató
Kedves Gyerekek!

Ez a könyv aa a céLt szolgálja, bogy az alsó tagozatos tanulmá-

nyaitok során az elsajátítandó nyelvtani ismereteket, helyesínísi
alapelveket összefoglalva, egységben, példríkkalszemléltewe lrís-
sátok.
A helyesírási szójegyzékben található példríkigazodnak a
fogalmakhoz, szabáiyokhoz, melyeket tetszés szerint ki is egé.
szíthettek.
Kívrínoknektek eredményes tanulást és hibátlan nyelvműve.
lést!

Baloú Moldoványi Anikó

 Gondolatainkat, mondanivalónkat szöveggel fejezztik ki.
A szöveg tartalmilag összefiiggő mondatokból épül fel.
A mondat szavakból áll.
A szavak hangokra (behíkre) bontható.

Ahhoz, hogy helyesen fejezzük ki magunkat, szükség van a

nyelvtan és a helyesirás szabá|yainak ismeretére.
,

Haxcrau

A HANGOK RENDSZERE

B szédünk hangj ait írásban bettíkke l j elö ljtik.

e

A behík sonendjét ábécéneknevezzük.

A bettík egyjegyűek,P|.a, o, I,8,d,vagy több írásjel kap-
csolatából állnak: pl.ly, ny, zs, dz'
A magyar ábécé44 betíbő| áll, amelyek egy adott sorrend-
ben ktivetik egymást:
a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, Í, g, 8y, h, i, i, j, k, l, ly, m, n, ny,
o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, t!, ?), ú, ü, ű, v, w, x, y, Z, zs,
A betűrendbe sorolás azt jelenti, hogy a szavakat a magyaÍ
ábécé szerint sorrendbe szedjük. Ez segíti a szőtárakban, lexi-
konokb an, névs orokb an v a|ő e|igazodást.
A szavakat az e|ső behí ábécébeli helye szerint soroljuk be
vagy keressük. Pl.: ajtó, cár, család, gát, kő, Lajos, nyúl, segít,
szem, zab.

4
 A kisbetri nem kell ktilönbséget tenni.
és nagybetíí között
Az egyjegyu bettít ktilön kell választaniáz ugyanolyan írás-
jellel kezdődő, de ktilön mássalhangzót jelölő kétjegytí betrítől.
PL.: cápa, csáp, dob, dzsem, gép, g1lertya, lap, lyuk, nap, nyúl,
sás, szász,
Ha a szavak azonos bettíkkel kezdődnek, akkor a sorrendnél
az első eltérő betíítkell figyelembe venni. PL; fon, fonat, font,
forma, formáz, forr, fotó, foxi,
Bettirendbe soroláskor a magánhangzók rövid, illetve hosz-
szu formái, mind a szó elején, mind a szó belsejében azonos
értékúek.PI': arróI, áru, aszfalt, átlag, atléta, autó.

A hangokat a képzésiik helye szerint két csoportba sorol-

j uk magánh angzőY'r a é s más salh angzőh,t a.

A MAGÁNHANGZóK

Magánhangző|<nak neveznik azokat a hangokat, melyek

ejtése során a tiidőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba.
A magánhangzók csoportosítása történhet a kiejtés időtar-
tama, valamint a képzéshelye szerint'
Kiejtes időtartama szerint megktilönböztetiink rövid és hossá
mássalhangzőkat.
Rövid: a, e, i, o, ci, Ll, zj. Hossá: á, é, í, ó, ő, ú, ű,
A képzéshelye szerint lehebrek magas vagy mély hangren.
dűek'
Magas: e, é, i, i, ö, ő, ü, ti,Mély: a, á, o, ó, u, ú,
 Szavaink szóttjveihez a hangrendnek megfelelő toldalékok
járulnak. P|, ablakban, kerttel, szappanoz, utat.
Vannak vegyes hangrendtí szavaink is, ezekben mind a
mély, mind a magas hangrendű toldalék megtalálható.
Attól fiiggően kap toldalékot, hogy milyen típusúaz utolsó
szótagban ta|á|hatő magánhangző'
Akkor nem egyértelmű a toldalék haszná|ata, ha az utolsó
szőtagban az e-é vagy az l-l fordul elő. Ilyen esetben mindkét
toldalék haszná|ata elfogadott. P|. adapterrel, kocsiban, Pali-
val.

A magánhangzók helyes ejtésére, írására

vonatkozó szabályok

A szavak végénaz i legtöbbször rövid. P|. mami, Pisti, pici,

tini, zizi, hiszi stb.
Vannak kivételek, mint pl. glí, rí.
Az ó, ő a szavakvégénmindig hosszú'
Kivétel a no, nono szócskát.
A főnevek végénaz ú, tj á|ta|ában hosszú. P|. betű, derű,
míÍ,seprú, tetű stb.
Vannak kivételek, mint pl. áru, anyu, batyu, falu, hamu, ka-
pu, eskü, menü stb.
A melléknevek végénmindig hosszú az ú, ti betb, P|. hosz-
szú, könnyű, glönyörti, homorú stb,
A magánhangzők a szavakban mindig rövid formában van-
nak jelen. Kivételek arégi magyar családnevek, mint p|. Paál,
Ecjtvös, Joós stb.
A szavak többségében használatuk során kialakult, hogy
mely esetekben melyik időtartamú magánhangzót használjuk.

6
 A MÁSSALHANGZóK

Mássalhangzó|nak nevezztik azokat a hangokat, amelyek

képzése során a tiidőből kiáramló levegő akadályba ütközik
(ajak, fog, íny' gége). Ez a|ő| kivételt képez a hhang'
Az akadály minősége szerint a mássalhangzók a következő-
képpen is csoportosíthatóak: zár, rés, zár-rés és orrhangok.
Vannak olyan mássalhangzók, amelyek a képzéshelye és az
akadály minősége alapján megegyeznek, de képzésük során a
hangszalagok miíködése eltér. Ezek a zongés.zongétlenhan-
gok.
Zöngések: b, d, dz, dzs, g, g, v, z, zs.
Zöngétleneki p, t, c, cs, k, ty, f, sz, s,
Nincs zöngés párja a h hangnak, valamint nincs zöngétlen
párjaaj, ly, m, n, ny, rhangoknak.
A mássalhangzőkat írásban egyjegyű, kétjegyű, illetve há-
romj egyííbettível j elöljük.
Rövid mássalhangzős szavak: alma, ház, gép, tanulás,
Hosszú mássalhangzós szavak: szappan, megg)/es, Anna,
briddzsel.

A mássalhangzők helyes ejtésére,írására

vonatkozó szabályok

Ha a mássa|hangzó hosszú, akkor írásban az egyjegyíÍeket

megketti5znik, a két-, illetve háromjegytíek esetében pedig az
első tagot kettőzztik meg.
A beszéd során az egymás mellé kerülő, más módon és más-
hol képzett mássalhangzók a kiejtéskor megváltoznak.
 Rövidiilésnek nevezztik azt, amikor egy hosszú mással-
hangzőt egy másik mássalhangzó követ és a beszédben a hosz-
szú mássalhangzőt röviden ejtjük.

TAGOK ÍnÁs EJTES

mond * d mondd mond
part * tal parttal partal
ott * hon otthon othon

Nyúlásnak nevezzuk azt az esetet, amikor két magánhangző

között ta|á|hatő rovid mássa|hangzót hosszúnak halljuk' de rö-
viden írjuk. Pl. kieglel, nálam, tőle.

Részleges hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor két

egymás mellett álló hang köziil az első a másodikhoz részben
hasonlóvá válik, de ezt írásban nem jelöljük. Pl. táufutó, dob-
szó, azonban, különben, színpad, patakban.

Teljes hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor az egy-

más mellett álló mássalhangzók minden képzésiformájukban
azonossá válnak. Ezeket a hasonulásokat a legtöbb esetben ínís-
ban is jelöljiik.
Az ejtést befolyásoló hangok az utolsó mássalhangzők. P|. a
.val, -vel, -vá, -vé toldalékok.

A felszólító mód 7 jele esetén beszélhetiink jelölt vagy je-

löletlen telj es hasonulásról.
 TAGOK IRAS
út + val úttal
part * val parttal
ldnyv * vel könywel
otthon * vá otthonná
nehéz * vé nehézzé

Jelölt teljes hasonulás aj trírgyas igeragok esetében az s, sz,

z, dz hangok<ta v égződő igetöveknél fordul elő.

TAGOK ÍnÁs
mos * ja mossa
vadász + janak vadásszanak
hoz + juk hozzuk
edz + jek eddzek

Nem jelöljtik a teljes hasonulást a következő esetekben:

g+j Íagjon
t+j használjuk
ny+j anyja
z*s iganág
z't- s merészség

osszeolvadásnak neveza)k azokat az eseteket, amikor két

mássalhangzó kerül egymás mellé, és egy harmadikká olvad
össze.
 A következő hangok hatnak egymásra:

TAGOK ÍnÁs EJTÉS

gond + ja gondja gong/a
nén + je nénje nénnye
irat * ja iratja irattya
barát + ság barátsag baráccság

A mai magyar nyelvben használatos szavak között ta|áúha-

tóak olyanok, amelyek hagyornány szerinti, illetve idegen írás-
módban íródtak.
Hagyomány szerinti ínísmód: p|, Batthyány, Kossuth, Dessew-
trv.
Idegen írásmód: p|, technika, akvárium.

SZóTAGoLÁS, ElvÁreszrÁs

A szavak kisebb egységekre osáhatóak, amelyek nem han-

gokat, hanem a szőná| kisebb, de általában két- vagy több hang-
ból álló egységet, azaz szőtagot alkotnak, melyek nem hordoz-
nak önálló jelentést.
Az e|vá|asztás szabá|yainak alapja a szótagolás.
Minden szó annyi szőtagra bontható, ahány magátthangző
van benne. P|. le-ány, bok-ré-ta, va-dász-ku-tya'
Az egytagÚ szavakat nem lehet elválasztani.P|. toll, pap, ló,
kert.
Egy-egy magánhangző önmagában is alkothat szótagot. Pl.
fi-ú, di-ó, a-pa-i,

l0
 Elválasztáskor a mássalhangzók köziil csak egy keriil az új
szőtag elejére. Pl, po-hár, ko-szo-rú, fu-vo-la'
Ha két magánhangző kozott egy hosszú egyjegyű mással-
hangző van, akkor az egyikbetv az első szótag végére,a másik
a következő szótag elejére kerül. P|. top-pan, szap-pan, dob-
ban.
Ha két magánhangző közott egy hosszú kétjegyírnással-
hangző van, akkor a kétjegyiímássalhangzó rövid alakja, az e|-
ső szótag végéreés a következő szőtag elejére kerül. PI. megy-
gles, köny-nyű, asz-szony.
Ha három mássalhangzó követi egymást, akkor a szótag
elejére csak egy mássalhangzó kerülhet. Pl. /s/-ván, ost-rom,
lcrump-li.
Összetett szavak esetében a szótaghatár az összetétel határán
van. Pl. rend-őr, vi-dám-park, zseb-ken.dő.
Ügyelni keIL az -ért és -lg ragos határozők elválasztására. Pl'
ab-la-kért, abJa-kig.

1l
 HaNc^q.I'nx És .rnr,nnrÉ s

Legtöbb szavunk egyjelentésíi sző,,azaz a szőhoz csak egy

jelentés kapcsolódik. P|. asztal, fazék, kályha.
A tiibbj elentésű szavak j elentései összefiiggnek egymással,
az eredetijelentésből származik - jelentésbővüléssel _ a mel-
lékjelentés. PL. Íül (emberi fiil - edényfiil), levél (faLevé| _
postai küldemény), toII (madártoll _ íróeszköz).
Azonos alakú szavak esetében a hangalak megegyezik, de
a jelentésük között nincs összefiiggés. PI. vár (Zo|i régőta vátr _
a vár kÓzépkori), ég (az avaf gyorsan ég _ szép kék az ég), dob
(Csilla nagyot dob _ ütemesen szól a dob).
Rokon értelmű szavak azok, amelyek eltérő hangalakkal,
de azonos jelentéssel bírnak. Jelentésük lehet teljesen azonos'
vagy lehet köztiik fokozati eltérés.P|. kutya-eb, vagy szép-
gtönyörű, esik-zuhog.
Ellentétes jelentésű szavak azok, ame|yek egymás ellenté-
tét fejezik ki. Pl. éjjel _ nappal, fent _ lent.
Hangutánző szavak azok, amelyek hangalakja jellegzetes
hangokat utánoz.
A jelentés és a hangalak között összefiiggés van. P|. dobban,
csobban, süvölt.

12
 A SZAVAK SZERKEZETE

A szavak állhatnak egy tagból _ ezek az egyszerű szavak -,

és két. vagy több tagból _ ezek az összetett szavak. P|. zseb-
kendő, rendőr, Nyíregyháza.
Szóelemek: a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei.
Szerkezet: szótő + toldalék.
A toldalékok olyan szóelemek, amelyek megváltoztatják,
módosítják a szavak jelentését.
Sorrendjtik:
rÉpzö (a szőjelentése változik), - üIés'
p|. üI
_
ml (módosítja a jelentést), pl. ülés iilések.
nec (meg|elöli a szó mondatbeli szerepét), pI. ülés _ üIést,
Egy szóhoz több képző is tartozhat, ezt nevezztik képzőbo-
kornak.
 Szóra.lor

Szófajnak nevezzÍjk azokat a szócsoportokat,

amelyek nyelv-
tani szempontok szerint kertiltek csopotosítrísra'

Icp

NÉvsZóK
Főnév
Melléknév
Számnév
Névmások

EcyÉnTNÁLLó szirer
Igenevek

NEMoNÁLIó szórel
Igekötő
Névutó
Névelő

t4
 IGE

Az ige cselekvést, történést, létezéstfejez ki' Toldaléka rá-

mutat számára, személyére, idejére és módjríra, illetve rámutat-
hat a cselekvés tárgyára.
A létezéstkifejező igéket röviden létigéknek nevezziik (van,
nincs, volt, lesz).
Kérdöszavai (ielen időben, kijelentő módban és egyes szám
harmadik személyben): Mit csinál? Mit cselekszik? Mi törté-
nik?
Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvo számát, személyét
fejezi ki, igei személyragnak nevezziik.

Száma, személye _ személyes névmas

E/l. én T/1. mi
E/2.te T/2. ti
E/3. o T/3. ők

Igeidők

JBIBN nŐ: amikor a cselekvés, történés , |étezésmost megy

végbe. Jele nincs. P|, tanulom,
MÚlr loo: amikor a cselekvés, történés, |étezésmrír végbe
ment. Jele: -Í, -tt. P|', tanultam,
JtvŐ ni: amikor a cselekvés, történés, |étezésmajd végbe-
megy. Képzése: azige főnévi igeneves alakja + afog segédige
ragozott formája. P|. t anulni fo gom,
 Igemódok

KtrBI,BNrT uón: amikor a cselekvés, történés' létezésvaló-

ban megtörténik' Jele nincs.
Kijelentő módban mindhiírom igeidőt használjuk. Pl. tanul-
tam, tanulom, tanulni fogom.
FBI,rÉrBrBS MóD: amikor a cselekvés, történés, létezésva-
lamilyen feltételhez van kötve. Je|e.. -ne, -na, -ná, -né. P|. ta-
nulnám.
A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van.
A múlt időben az ige múlt idejű ragozott formája * volna. PI.
tanultam volna.
A feltételes módú jelen idejti igealak utalhat a jövő időre is.
FnrszórÍró uio: amikor a cselekvés végrehajtására utasí-
tást, parancsot adunk, illetve tiltást fejeziink ki. Jele: -j. PI. ta-
nuljam.
A felszólító módnak csak jelen ideje van.

l6
 Igeragozás

At,Rt.wl RAGoZÁs

Kijelentő mód
Jelen idő Múlt idő Jövő idő
Ell. -k, (-m) -m fn. in, + fogok

E/2. -sz, -l fn. in. + fogsz

E/3. a,'ik g fn. in. + fog

T/1. -unk, -ünk .unk,.ünk fn. in. + fogunk

T/2. -tok, -tek, -tök -atok. -etek fn. in. + fogtok

Tt3. -nak, -nek -ak, -ek fn. in. + fognak

Feltételes mód Felszólító mód

Jelen idő MúIt idő Jelen idő
En. -k -m * volna -k
Et2. -l -l * volna -l
El3. b' -k o * volna -on' -en' -ön, -ek
TIL. -nk -unk, -iink * volna -unk, -ünk

Tt2. -tok, -tek -atok. -etek * volna -tok, -tek

Tt3. -nak, -nek -ak. -ek * volna -nak, -nek

 TÁncyes necozÁs

Kijelentő mód
Jelen idő Múlt idő Jövő idő
EIL. -m -m fo. in. + fogom

Et2. -d -d fo. in. + fogod

E/3. -Jo' -l -&' -a fn. in. + fogja

TlT, -juk' -jük -uk, -ük fn. in. + fogjuk

T/2. -játok, -itek .átok,.étek fn' in. + fogjátok

T/3. -ják' -ik -ák, -ék fn' in' + fogják

Feltételes mód Felszólító mód

Jelen idő Múlt idő Jelen idő
EII, -m -m * volna -m

E/2. -d -d * volna -d

E/3. g -a, -e * volna -&r -9

TlT. -unk, (-k) -uk, -iik * volna -uk, -tik

T/2. -tok, -tek -átok. -étek * volna -átok, -étek

Tt3. -k -ák, .ék { volna -ák, .ék

18
 Az igék helyesírása

Az -ul, -ül végti igékben az -Lt, -r7 mindig rövid. Pl. fordul,
feszül.
Az -ít végtíigékné|az i mindig hosszú. P|, glorsít, állít, Ez
alól kivétel a nyit ige.

FONEV

A fonevek élőlények,élettelen tárgyak, gondolati dolgok ne.

veit nevezik meg.
Kérdőszavai: Ki? Mi? Kit? Mit?
Két nagy csoportját kiilönböztetjük meg, a közneveket és a
tulajdonneveket.

A köznév

Köznévnek neveznjk azo!<at a szavakat, amelyek több ha-

sonló élőlény, élettelen tárgy, gondolati dolog közös neveit ne-
vezik meg. Pl. szék, alma, terítő.

A tulajdonnevek

Tulajdonnévnek nevezzük azt a szőt, amely valakinek vagy

valaminek saját megktilönböztető neve. Pl. Petőfi Sándor, Hor-
tobágl, Vuk.

t9
 SzBvÉryxÉv:emberek egyedi neve' azaz családnevek ke-
reszürevek, becenevek. Pl. Kovács Annamária, ,,Füttyös', Jó-
zsi.
ÁlI,erxÉv: egy bizonyos állat saját, megkülönboztető neve.
P|. Bodri, Ráró, Cirmi.
FÖronarzr NEVEK: utcák, utak, terek, hidak, falvak, városok,
megyék, tájegységek, országok' foldrészek, hegyek, tavak, fo-
lyók, tengerek, szigetek nevei. PI. Fő utca, Hősök útja, Kossuth
tér, Petőfi híd, Ebes, Debrecen, Hajdú-Bihar megye, AWld,
Magyarország, Európa, Gellértheg,,, Balaton, Tisza, Földközi-
tenqer, Csepel-sziget.
Ecnpsrnr NEVEI: bolygók, csillagok saját nevei. P|. Mars,
Jupiter, Plútó.
INrÉzuÉNyNEVEK:iskolák, hivatalok, múzeumok' üzemek,
vállalatok, szervezetek nevei. P|. Petőfi Sándor Általános Is-
kola, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala,
Nemzeti Múzeum, Kabai Cukorglár, Budapesti Közlekedési
Vállalat, Magyar Yöröskereszt.
Mozemszo: olyan rtlvidítés,amely a ktilönálló tagok kez-
dőbettíinek összevonásv ittján jön létre. ,P|, Maglar Nemzeti
Bank_ MNB, Magyar Allamvasutak_ IVÍ,,|V,
CÍtrlBr: könyvek, versek, újságok, festmények, szobrok, fil-
mek nevei. P|' Egri csillagok, Mama, Ifiúsági Magazin, Virág-
szedő, Szabadság-szobor, A Mézga család,
MÁnxeNBvEK: termékekfantázianeve. Fl. opel, Fanta, Mil-
ka.

20
 A főnevek helyesírása

A személyneveket és az állatneveket mindig nagy kezdőbe-

ttível írjuk.
Vannak olyan személynevek, amelyek esetében a hagyo-
mány elve érvényesül. Pl. Kdlcsey, Tóth, Kováts.
A -val, -vel to|da|ék a kiejtett hanghoz teljesen hasonul. Pl.
Kölcseyvel, Tóthtal, Kovátscsal.
Azok a személynevek, amelyek hosszú mássalhangzőravég-
ződnek, a -val, -vel to|da|ékot kötőjellel kapcsoljuk teljesen ha-
sonult formában. Pl. Klss _ Kiss-sel, Papp _ Papp-pal.

A földrajzi nevek közül a falvak, városok, országok neveit

mindig nagy kezdőbehível írjuk.
Azift, utca, tér szavakat kis kezdőbehivel, az e|só tagot - a
nevét _ pedig nagy kezdőbetrível ír.;uk'
A megye szót kis kezdőbehivel, az előtte álló tagot pedig
nagy kezdőbetrível írjuk. Több előtag esetében közéjük kötője-
let teszünk.
A tájegységek minden tagját nagy kezdőbehível írjuk, a ta-
gok krizé kötőjelet teszünk.
A hegy, tó' folyó, tenger, sziget szavakat kis kezdőbetíível
írjuk és kötőjellel kapcsoljuk az e\őtte álló tulajdonnévhez.

Az égitestek nevei közül a Nap, a Hold és a Föld abban az

esetben tulajdonnevek, ha csillagászati értelemben használjuk
őket.

Az intézmények hilajdonnevében az és sző kivételével min-

den szót nagy kezdőbeíÍvel írunk.
 Ujsagok, hetilapok, folyóiratok nevében az és sző kivételé-
vel minden szőt nagy kezdőbetiível írunk.
Festmények, szobrok, Jilmek, könyvek, versek címébencsak
az első bettít és a tulajdonneveket íduk nagy kezdőbetiível.

Az -i képzős származékokat kis bettivel írjuk, kivételt je-

lentenek, ha benniik tulajdonnév szerepel' P|. Kossuth téri.

A főnevek leggyakoríbb toldalékai

Afőnevek állhatnak egyes- vagy többes számban. Kérdő.

szavak: kik? mik?
A többes szám jele a-k.P|. tanulók, autók.
Atárgy ra$a a -t, P|. tanulót, autót.
Ha a főnév a hol? miben? kérdésrevá|aszo|, aL<kor .ban,
-ben, -on, -en, -ön toldalékot kap.
Ha a főnév a hová? mibe? kérdésrevá|aszo|, akkor -ba, -be,
-ra, -re toldalékot kap.
Ha a főnév a honnan? kérdésre váiaszol, akkor -ból, -ből,
-tól, .től toldalékot kap.
Ha a főnév a miről? kérdésreválaszol, akkor -ról, -ről to|-
dalékot kap.
Ha a főnév a kivel? mivel? kérdésreválaszol, akkor -val,
-vel to|da|ékot kap.
Ha a főnév a kivé? mivé? kérdésre vá|aszo|, akkor -vá, -vé
toldalékot kap.

22
 MELLÉKNÉV

Az a sző, mely valakinek vagy valaminek a tulajdonságát

nevezi meg (alak, nagyság, szín).
Kérdései:Milyen? Mekkora? Melyik?
A melléknevek fokozásáva| kifejezhető a tulajdonságok
ménéke.
Ateppor: a sző eredeti hangalakja, jele nincs. P|, nagl,
zöld, kedves.
KÖzÉpr.or:je|e: bb' P|, nag1lobb, zöldebb, kedvesebb.
FBlsoror: je|e: leg szócska és a bb' P|. legnagtobb, Iegzöl-
debb, legkedvesebb.

A melléknevek helvesírása

A felsőfokú mellékneveket mindig a leg szőcska és a mel-

léknevek ta|á|kozásáná| vá'|asztjuk el. P|': leg.erősebb, leg-za-
josabb.
A melléknevek végénaz ó, ő, ú, úbetta mindig hossá. Pl.:
kiváló, bő, hosszú, könnyű,

Ha az s betíire végződő melléknevekhez toldalékot teszünk,

a szőtő nem változik sem írásban, sem a beszéd során. P|.: oko-
san, üg/esen.
 SZAMNEV

A számnév élőlények, élettelen tárgyak számát, mennyisé-

gét, sorban elfoglalt helyét jeloli meg.
Kérdőszava: Mennyi? Hány? Hányadik?
Két nagy csoportját ktilönböztetjük meg, ahatátozott szám-
neveket és a határozatlan számneveket.

Határozott számnevek: megjelölik a pontos mennyiséget,

azaz számot jelölnek.
TÓszÁvrNÉV: egész számot jelöl. Pl. tizenhárom, kétezer,
hárommillió.
TÖnrszÁvrNÉv: az egész szám tört részétnevezi meg. Pl.
hatod, kilenced, század'
SonszÁvnqÉv: a sorban elfoglalt helyet jelölik. P|, első, hu-
szonegyedik, századik.

Határozatlan számnevek: nem jelölik meg a pontos meny-

nyiséget. PI. sok, rengeteg'

A számnevek helvesírása

Ha a tőszámneveket betrÍvel írjuk, kétezerig minden szám

nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a millió-
sokat. P|. tizenhét, nyolcszázkilencvenöt, ezerkilencszazhatvan-
ny o l c, ö tv enki I en c ez er, h atv anh é tm i l l i ó stb.
Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az
összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas szám-
csoportok szerint tagoljuk' és a csoportok közé kötőjelet te-

24
sztink. PI. h ár o m ez er- t iz enh é t, ne gyv enh at ez er - ö t s z ázh etv enhá-
rom, hétmillió -négyszázny olcv anezer-ötszáznegyv en stb.
Keltezés: az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána
pontot teszi'ink; a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető,
illetőleg jelölhető római számma| is, arab számma| is; a napot
mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk. P|. 2001.
november 28.; 2001. XL 28.; 2001. nov. 28.; 2001. 11. 28.
Keltezéskor akkor nem tesztink pontot a napot jelölő szám
után, ba toldalékot kapcsolunk hozzá. P|,. 2001, november 28-
án; 2001. XI. 28-i; 200]. nov. 28.ig.

NEVMASOK

A névmások névszókat (főnév, melléknév,számnév) helyet-

tesítő szavak.
Határozottjelentésük akkor van, ha áweszik a helyettesített
főnév, melléknév, számnév j elentését.

SzpvtÉt.yBs NÉvtr,tÁs:az a névsző, amely a személyek neve

helyett áI|: én, te, ő, mi, ti, ők
Muraró NÉvues: az a névszó, amely személyre, élettelen
dologra, fulajdonságra vagy mennyiségre mutat rá, közelre és
távolra mutató alakja van.
_ Főnévi mutató névmás: ez, az, emez, amaz,
_ Melléknévimutató névmás; ilyen, olyan, ekkora, akkora.
_ Számnévi mutató névmás: ennyi, annyi, emennyi, amany-
nvi.
 KÉnoo wÉwrÁs:főnévre, melléknévre, számnévre kérdez
rá. Ki? Mi? Kik? Mik? Mekkora? Milven? Hánv? Mennvi? Há-
nyadik?

A névmások helvesírása

A mutató névmások toldalékolásakor arra kell tigyelni, hogy

a tárgyragos alak kivételévelteljes hasonulás krivetkezik be. Pl.
effajta, ewel, erre, ehhez, ebben.

IGENEVEK

Az igenév önálló, igéből képzettátmeneti szőfaj.

FiNÉvlIGENÉV: igéből -ni képzővel alkotott szó. Pl. jönni,

enni, aludni.
MBI,I,ÉrNÉVIIGENÉV:
_ Folyamatos melléknévi igenév: képzője az -ó, -ő. P|, áltó,
nyíló, készülő,
_ Befejezett melléknévi igenév: képzője a -t, -tt. P|. megszá-
radt (ruha), állott (víz).

26
 Az igenevek helyesírása

A melléknévi igenevek végénaz ó, ő mindig hosszú'

A befejezett melléknévi igenevek helyesírása megegyezik a
múlt idejű igék helyesírásáva|.

IGEKOTOK

Az igekötők módosítjátk az ige jelentését. Kifejezik a cse-

lekvés kezdetét, tartós jellegét, befejezettségét,irányát' a pilla-
natnyi cselekvést.
Leggyakoribb igekötőink: át, el, ki, be, fel, le, meg, rá, ide,
oda, szét, össze, vissza,

M igekötők helyesírása

Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybe írjuk. Pl. átnéz,

elolvas.
Ha az igekötő az ige után áll, akkor kiilön írjuk' Pl. menj Ie,
tanuld meg.
Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor ktilön ír-
juk. Pl. beÍ.s menni, meg kell szeretni,

Az igekötős igéket az igekötő és ige ta|á|kozásánál célszení

elválasztani.

27
 NÉvBro

A névelő olyan szó, amely a mögötte ál1ó főnév határozott-

ságár a v agy hatfu ozat|anságára utal.

HnrÁnozorr NÉvnro: a főnevek előtt álló a, azsző, amely

pontosan megnevezi, hogy kiről, miről van szó'
Ha a sző magánhangzőva|kezdődik, akkor az az néve!őt' ha
mássalhangzőva| kezdődik, akkor az a néve|őt kell használni.
Pl. a fiú, az ab|ak.
HerÁnoznTLAN NÉVEto: a főnevek előtt á||ő egy szó' Nem
nevezi meg pontosan, hogy kiről, miről van szó' Pt. Egy fttt
betört egy ablakot.

NÉwró

A névutó az a sző, amely az e|őtte álló névszó helyét idejét,

módj át, okát meghatározza,
Helyet határoz meg: alatt, felett, előtt, mögött, mellett'
Időt határozmeg: óta, múlva, keresztül, után.
Módot határozmeg: szerint, nélkül, helyett.
okot határoz meg: miatt.
A néwtót és ahozzátartoző ftínevet mindig külön írjuk.

28
 MONNaTTAN

A mondat nyelvi eszközökből álló megnyilatkozás, amely a

beszélő és a hallgató közötti kapcsolatot fejezi ki' beszédünk-
nek és írásunknak egy vagy több szóból ál1ó egysége.
A mondat első szavát nagy bettivel kezdjtik, utolsó szava
után írásjelet tesziink
Csoportosítható szerkezete, tartalma és logikai minősége
szerint.

A MONDAT SZERKEZETE

Szerkezete szerint a mondat lehet egyszení és összetett'

Egyszerű mondat: mely egy állítmányi szerkezettel rendel.

kezik.
a) TiuoNoRt: csak alany és állítmány található benne. Pl.
Anyufrz.
b)B,ővirnrT MoNDAT: az alanyon és az állítmányon kívül
egy bővítmény is található benne. PL. Anyu ebédetfőz.

Osszeteff mondat: mely kettő, vagy több állítmányi szerke-

zette| rendelkezik, tagmondatai közé írásban vesszőt tesztink'
P|. Anyu korán kelt, mert ebédetfőz,

29
 A MONDAT TARTALMA

Tartalma szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és

óhajtó lehet a mondat.
KtreI,BNro MoNDAT: amellyel kijelenhink, közlünk, megál-
lapífunk valamit. Mondatvégi írásjele a pont. P|. Szép idő van.
KÉnoŐ MoNDAT: amellyel kérdezünk, tudakolunk, érdeklő-
dünk. Mondatvégi írásjele a kérdőjel.
Amennyiben -e kérdőszót tartalmaz, azt mindig kötőjellel
kapcsoljuk az igéhez.P|, Milyen idő van? Elátlt-e az eső?
FrrruÁrró MoNDAT: mellyel érzelmeket, indulatokat, itéLe-
teket fejeziink ki' Mondatvégi írásjele a felkiáltóje|. PI. Utátom
a rossz időt!
FlrszórÍri uoxoer: amellyel kéríink, utasítunk, vagy til-
tunk valamit. Mondafuégi írásjele a felkiáttójel. Pl. Nézd meg,
mily,en idő van!
onarri MoNDAT: amellyel kívánságot, vágyat, óhajt feje-
zünk ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Pl. Bárcsak jó idő
lenne!

A MoNDAT LoGIKAI MINŐSÉGE

Logikai minősége szerint állító és tagadó lehet a mondat.

AlrÍro MoNDAT: ha tagadószó nem kapcsolódik egyik mon-
datrészhez sem. Pl. Szilvát ettem.
TAGADÓ MoNDAT: ha valamelyik mondatrészhez tagadószó
(nem, ne' sem' se) kapcsolódik. Pl. Nem ettem szilvát.

30
 A MoNDAr nŐ nÉszBI

A mondat fő részei: az a|any és az állítmány.

Bővítményei atárgy, ahatározők és a jelzők.
A mondatrészek szerepét kiilönböző szófajok töltik be.
A mondatrészek a mondatban szószerkezeteket alkoürak.

Alany: az a mondatrész, amellyel valakiről vagy valamirő|

állítunk valamit.
Kérdése:Ki? Mi? Kik? Mik? + az állítmány
Rövidítése: A
Jele:
Kifejező eszközei:
fonév: p|. Lehullott a levél'
főnévi névmás: p|. Mi glíÍjtötti;k össze.
főnévi igenév: p|. Mennie kellett'
Az aIany fajtái határozatlan és általános alany.
HerÁnozeTLAN ALANy: ha a mondat a|anyát nem ismerjük,
Vagy nem nevezzük meg pontosan.
Kifejező eszközei:
határozatlan főnévi névmás: p|' Valaki megláthat'
tobbes szám harmadik személyrí igealak p|. Megmentet-
ték.
ArrareNos ALANY: ha a mondat állítmánya mindenkire vo-
natkozik.
Kifejező eszközei:
általános jelentésű főnév: p|. Az ember elindult,
általános névmás: pI. Akárki megláthat'
tobbes szám első szemé$Íigealak: p|, Ne hamarkodjuk
el.

31
 Allítmányi az a mondatrész, amellyel a mondatban állítunk
valamit. Megmutatja, hogy ki mit cselekszik, mi történik.
Kérdése:Mit állítunk?
Rövidítése: Á
Jele: --*
Kifejező eszközei:
igei: pl. Piroska elindult.
névszói: p|, Esnifog,
igei névszói (összetett állítmány): p|. Nem vaglok sze-
gény.

Az alany és állítmány egyeztetése

Az ezett á||ítmány száma é s szem é ly e e gy ez1k az

i géve| ki fej
a|annyal.P|. én olvasok, ő olvas, ti olvastok'
Az összetett állitmány névszói része számban, az igei része
számban és személyben egyezik' PI. Peti álmos volt, Gabi és
Zoli viszont vidámak voltak,

A MoNDAr nŐvÍruÉNyBr

Tárgy

Az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul, vagy ami a

cse lekvé s dményeképpen létrej ön. Az á||ítmányho z tarto zik.
ere
Kérdőszavai: Kit? Mit? Kiket? Miket?
Rövidítése: T
Jelö1ése:

32
 Kifejező eszközei:
trírgyragos főnév: pl. Kenyeret ettem.
tárgyragos névszó: pI. Kettőt mutatott.
fönévi igenév: pl, Látni engedte.
névmások tiírgyesete: p|. ot ismertefel,

A tárgy leggyakrabban az igei állítmrínybővítménye. Pl.

Kristóf kocsit bérelt.

Határozót

Az abővítmény, amely a cselekvés, történés, létezéskörül-

ményeit jelöli meg, Azzal a mondatrésszel alkot határozós szó-
szerkezetet, amelynek körülményére utal.
Rövidítése: H
Jelölése:

HBrvHerÁRoZi: a cselekvés, történés, létezéshelyét nevezi

meg.
Kérdőszavai: Hol? Honnan? Hová?
Rövidítése: Hr'
Kifejező eszközei:
ragos fiinév: p|. János a széken ült.
néwtós ftínév:p|. Erika az asztal mellett állt.
határozősző: p|. Itt tegük le a szelcrényt.

JJ
 IoigerÁnozi : a cselekvés, történés, Iétezésidej ére utal.
Kérdőszavai: Mikor? Mióta? Meddig?
Rövidítése: Hi
Kifejező eszk<izei:
ragos névszó: p|. Nyáron sátoroztunk.
ragtalan fönév: p|.Eg év hosszú idő.
névutós névszó: p|. Tíz percedvan rá.
ragos + névutós névszó: p|. Több héttel ezelőtt megbe.
széltük.
határozősző: p|. Régen láttalak,

MóoHerÁRoZT: a cselekvés, történés, létezésmódjára utal'

Kérdőszavai: Hogtan? Mi módon? Miként?
Rövidítése: H.
Kifejező eszközei:
ragta|an névszó: p|. Pál apó szerencsétlen körüImények
kózött éIt,
ragos névszó: p|.Ildikó állandóan kiabált.
névutós névszó: p|. Dóri könyv nélkül ment iskolába.
határ ozősző : p|. N o émi hirtel en felp attant'
határozői igenév: p|. Zsófifutva menekÍjlt.

EszrcÖzgerÁnozo: a cselekvés és történés eszkozét nevezi

meg.
Kérdőszavai: Mivel? Mikkel? Ki által? Mi által? Kinek, mi.
nek a segítségével?
Jelölése: H"
Kifejező eszközei:
ragos névszó: pI, Enikő tollal ír.
névutós névszó: p|. Zoli barátai által ismerte meg Mónit'

34
 TÁnsHarÁRozó: azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, aki-
vel vagy amivel valami együtt van, együtt cselekszik.
Kérdőszavai,. Kivel? Mivel? Kivel van egi}tt?
Jelölése: Ht
Kifejező eszközei:
ragos névszó: p|. Fen,ekestül felfordult a világ'
névutós névszó: p|. Agival eglütt nevettünk.

Je|ző

Valakinek vagy valaminek a minőségét, mennyiségétvagy

birtokosát fejezi ki. Az igei állítmányon kívül bármelyik mon-
datr észhez kapc soló dhat.
Rövidítése: J
Jelölése:....'.

MNosÉarsuo: tulajdonságot, valahova tartozást jelöl.

Kérdőszavai: Milyen? Mekkora? Melyik? Hányadik?
Jele: J*i
Kifejező eszközei:
melléknév:pl. Sárga kutya ült az úton.
melléknévi igenév: pI. Mosolygó alma van afán,
melléknévi névmás: p|, olyan fontos taláIkoznunk.
fiínév:p|. Betti hangtaszorgalmú.

MnmrytsÉ GJELZo : élőlények, élettelen tárgy ak mennyiségét,

számát fejezi ki.
Kérdőszav ai: Hány? Menny i?
Rövidítése: J'"

35
 Kifejező eszkőzei..
számnév: p|. Három barackot ettem.
főnév: p|. Tenger sokteendőjevan,

Bnroros JELZő: a birtokos jelző és a je|zett szó birtokos

szerkezetet alkot.
Kérdőszavai: Kinek ava|amije? Minek a valamije?
Rövidítése: Jui
Kifejező eszközei:
főnév: p|' Tomi tolltartója szép'
főnévi névmás: pl. Kinek a pap, kinek a papné,
melléknév:pl, Zita a szépek szépe.

A MONDATELEMZES MENETE

Elemzéskor a mondat á||itmányát és alanyát keressük elő-

ször.

Az elemzés során az á|litmányi rész elemeit keresstik meg,

állítmrínnyal kérdeztink a következő szinten elhelyezkedő targy-
ra,határozőra (ha az ál|itrnány igei).
Az e|emzést az alanyi rész bővítményeinek keresésével
folytatjuk.
A mondat részeit megfelelő kérdésselkeresstik.
Amondatbeliviszonyokatágrajzza|éhrázo|jtlk.
Az összefiiggések a megfelelő jelölések segítségévelláthatók.

36
 A szószerkezetek a mondaton beltil ktilönböző szinteken he-
lyezkedheürek el,
Első szint: alany - állítmány hozzérendelő szerkezet.
Második szint: állítmány bővítményei alárendelt szerkezet.
Lehet a mondatnak harmadik, negyedik szintje is, attól fiig-
gően, hogy a harmadik vagy a negyedik szinten lévő mondat.
rész alaptagia-e egy újabb alrírendelő szerkezetnek.
Mellérendelő szerkezet. olyan szőszerkezet, amelyben az
alaptagnak több azonos mondatrész a meghatiírozőja.
P|. A falu gümölcsösében az asszonyok gyermekeikkel egész
nap jóIredvííerl szedték a rengeteg érett barackot,

1. szint: Á: szedték

2. szint: T: barackot H1: gytimölcsösében H;: egész nap H1:

gyermekeikkel H- : j ókedrníen.

3. szint: J-": rengeteg J6: a falu J6: érett.

37
 Hnr,ynsÍnÁg ALAPELvEI

KlBrrÉs szERINTI ÍnÁs BrvB

Legtöbb szavunkat úgy íduk' ahogy ejtjtik' P|. szék, apa, terem'
HecyouÁt.w SzERINTI ÍnÁs Bt,vB
Ai hang kétfele jelölési módjában. Pl. kályha, ajtó,
Egyes családnevek írásában. P|, Széchenyi.
SzővtruzÉs SZERINTI ÍnÁs rrvB
A szavak elemekre való bontása,P|, ritkaság, zsebkendő,

38
 Hrr,yn sÍnÁst szó.rn cy zÉ'x

ErsT oszrÁrY

Gergely, gőlya, ibolya, Kríroly, királyfi, lyuk, lyukas, kulcs-

lyulq Mihá|y, osztá|y

tej, haj, jár, széj, jön

áll, csepp, hull, itt' kedd kedden, orr, ott, száll, ujj, vary jobb,
szebb, több, jött, kell, lett

Annao Attila, Emma, ottó

dinnye, fiitty' fiittyent, gally, könny, könnyes, me88Y, öccse,

ősszel, pettyes, rossz' rosszul, tavasszal, hellyel, izzse|, rozzsa|

egy, egyes, egyik, lesz

Íöz, gombóc, mókus, óra, ők, őt,ősz,őz,ró|r'a,rőzsa

ír, irka, tliz,tiizes, új, út, utas, utca, viz,vizes

39
 MÁsoomoszrÁly

amely, folyik, folyó, folyosó, golyó, hógolyó, hely, ilyen,

ilyenkor, kályha, mély, melyik, mosolyog, mosolygó, olyan

ajtő,fáj, fuj, hajó, ijed, majom, fej, tejftil, tejszín, vaj

állat, éjjel, forr, forral, forró, fiigg, fiiggony, hall, hallás, ketten,
kettő, lassan, lassú, mell, mellé, nappal, otthon, reggel, semmi,
szappan' szappanoz, toll, tollas, váll, vállas, villa, villany

beftítt, csillag, csillagos, gallér, holló, illik, istálló, kotta, makk,

olló, villamos

alatt, a|atta. előtt, előtte, fölött, fölötte, között, közötte, mellett,

mellette, miatt, miatta, mögött, mögötte

f űjj a, hozza, kezdett, mo ss a

rázza, vannak

együtt, órakor, utána

akkora, délelőtt, hozza,jobbra

annyi, ennyi, asszony' fonnyad, hosszan, hosszti, könnyen,

könnyií, mennyi, messze' összeg, süllyed, vessző

amellyel, e ggyel, kalap ácc sal, né ggyel, par ázzsa|

40
csókol, evőeszköz, fi ók, főkötő, gőzö|,

Győző, hónap, hóvirág, jövőre, mosópor, október, rendőr, sür.

gős, sző|ő, Zsőft

fúrész,fiit, gyík, gyííríi,hús, húsz, huszonnégy, hűvcis, így,

úgy, kut, nyúl, sír

HeRueolrosZTÁLY

bélyeg, gömbölyű, harkály, helyes, helyesírás, helytelen, ho.

mályos, komoly, milyen, pálya, pályaudvar, jégpá|ya, szabá|y,
szabályos, tinnepély

bújik' hajol, jajgat, javít, játszik, játék, máj, májas , sajt, táj, zaj,
zajos

állomás, á|Ivány, megálló, antenna, cseppen' csillog, csillogó,

dallam, forrás, friss, frissen, frissül, gyullad, hallgat, illat, illa.
tos, illatozik, kellemes, koppan, orvosság, pillanat, suttog, sut-
togó, szalonna' uzsonna, tinnep, ünnepel, virrad

aggódik, berreg, billeg, btikkfa, cammog' faggat, felleg, for-

raszt, fullad, fiillent, kopott, lappang, pillangó, puffony, rekke-
nő, szempilla, törött, zöldell

abba, abban, addig, ahhoz

41
akkor, benn, bennük, fenn

kinn, lenn

enni, ette, hinni, hitte, hitt, inni, itta, ivott, jönni, jöttek, jött,
lenni, lettek, lett, menni, menne, tenni, tette, tett, venni, vetts,
vett, vinni, vitte, vitt

alig, múlik, telik

bosszant, buggyan, fröccsen, jössz, hattyú, loccsan, kuruffyol,

mennyezet, össze, pottyan, reccsen' szunnyad, tessztik, vissza,
vissziik

csrákánnyal, ésszel, kalapáccsal, kapoccsal, Károllyal, kötény-

nyel, mésszel, rüggyel, veszéllyel

bőrönd, csónak, csőr, erős, esős

kezdődik, kóstol, nővér, óvoda, óvónő, pókháló, sós, szól, szór,

dúl, fiil, dűl, híres, húz, június, július, múlt, múlik, műsor, nyí-
lik, papír, sűni

42
 NBcvBonoszrelY

akadá|y, akadá|yoz, engedély, engedélyez, erkély, folytat, fu-

rulya, helyett, helyettesít, helyez, pehely, pelyhes, petrezse-
lyem, pólya, pólyás, sompolyog

éjszaka, felejt, fojt, hajnal, héj, jég, olaj, olajos , saját,tataj

állami, állandó, állít, állítmány, cikk, felnótt, gramm' guggol,

kisebb, pillanat, pillantás, szaggat, szégyelli, takarékosság, uj-
jong, ujjongó, vall, vallomás, vállal, vállalat, vicc, viccel, vil-
lám, villámlik, zubbony, zümmög, zsibbad

csillan, durran, kattog, puffad, puffan, Íezzen) robban, röppen,

süpped, szökken, toppan, villan, zökken

annak, annál, arra, arról, awal, azzal, honnan, meddig mekko-

ra, melTe

Add ide! Edd meg! Hidd eMdd ki!

Mondd meg! Tedd oda! Vedd el! Fuss! Fusson! Hozzt Hozzonl
Jöjj! Jöjjon! Moss! Mosson! Tessék! Yigyázz|

azonna|,éppen, hanyatt, inkább, innen, onnan' széjjel, tovább

biggyeszt, csöngett1ní, dugattyú, faggÉ,finnyás, könnyelmű,

megissza, mennydörög, parittya, poggyász, szennyes' szivaty-
tyú, szisszen, tiisszent

B a|ánzsal., fiírésszel, hússzal, súllyal, villannyal

hosszabb, könnyebb, messzebb, rosszabb, higgyed

bólint, erdös, felhős, föváros, syógyul

Wóz, idös' kórház, kóró, lejtős, levegős, óhajtó' óvatos, őriz,

ropogós, róla, szeplös, törödik, lakó, postás

borús, búcsú,búsul, bútor, biza, cím, című, csúszik, gytljt,

gyiijt' gyúr' gyiír

4
 Fpr,rraszxÁr,r IRoDALoM

Adamikné Jászó Anna: A NaltcyAR NYELv' Tankönyvkiadó,

1986

Zsuffa Zoltánné: GyeroRrerl MAGYAR }.IYELWAN, Panem-

Akkord, 1996

EsztergáIyos Jenő: NycrwaN.unryrsÍnÁsl MI.JNKA.TAN.

KÖNW, ApíczaiKiadó, 1999

MTA: A uaoyeRuBrYBsÍnÁs szesÁLy N (I1. kiadás) Aka.

démiai Kiadó, 1994

45
 Tlnrar,oMJEGYzÉttr

HANGTAN

A hangok rendszere 4
A magánhangzók 5
A magánhangzők helyes ejtésére,irására
vonatkozó szabályok
47
A mondatelemzés nenete .................. 36

HELYESÍRÁSUNKALAPELVEI ............... ..... 38

HELYESÍRÁSI SZóIEGYZÉK ....... 39

FELHASZNÁLT IRoDALoM ........ 45

|| ltl flil ltl||[tlíÍtiil||,