P. 1
Magyar Nyelvtani Szabályok Alsó Tagozatosoknak

Magyar Nyelvtani Szabályok Alsó Tagozatosoknak

4.0

|Views: 36,104|Likes:
Published by s4tch

More info:

Published by: s4tch on Aug 05, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/08/2014

pdf

text

original

,.

rő,"/,,,ó

7nnun^,á/u4/,

dni/,ó,

llflllJrl'

%

B alcrté Mo

ldovónyi Anikó

Magyar nyelvtani szabá|yok
Alsó tagozatosoknak

7.Ttr.Ztr

TTnr KtNwrBnBsxnpÉs ÉsKIADT KrT.
Felelős vezetö: Tóth Csaba

Műszaki

vezeti5:

Juhász Valéria

Szedés és tördelés: Jószry Magdolna lT.

Í . tí

ISBN 963 937t 93 9
Munkasaám:0604

Cím: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. 4034 Debrecen, Huszár Gál u. 3l-33. Telefon: 06 (52) 450-861; 06 (52) 450-862;06 (30) 9358-569 E-mail: tkk@tkk.hu . www.tkk.hu Rendelésfelvétel: Telefon: 06 (52) 472-067, 06 (52) 47 | -t7 9 Fax: 06 (52) 472-066. E-mail: nagyker@tkk.hu

.

Nyomtatta és fiiae a Kaposvari Nyomda Kft._270993 Felelős vezető: Pogány Zo|tánigazgató

Kedves Gyerekek!

Ez a könyv aa a céLt szolgálja, bogy az alsó tagozatos tanulmányaitok során az elsajátítandó nyelvtani ismereteket, helyesínísi
sátok.

alapelveket összefoglalva, egységben, példríkkalszemléltewe lrís-

helyesírási szójegyzékben található példríkigazodnak a fogalmakhoz, szabáiyokhoz, melyeket tetszés szerint ki is egé.
szíthettek.
lést!

A

Kívrínoknektek eredményes tanulást és hibátlan nyelvműve. Baloú Moldoványi Anikó

A szöveg tartalmilag összefiiggő mondatokból épül fel. A mondat szavakból áll. A szavak hangokra (behíkre) bontható.

Gondolatainkat, mondanivalónkat szöveggel fejezztik ki.

Ahhoz, hogy helyesen fejezzük ki magunkat, szükség van a nyelvtan és a helyesirás szabá|yainak ismeretére.

,

Haxcrau
A HANGOK RENDSZERE
szédünk hangj ait írásban bettíkke l j elö ljtik. A behík sonendjét ábécéneknevezzük. A bettík egyjegyűek,P|.a, o, I,8,d,vagy több írásjel kapcsolatából állnak: pl.ly, ny, zs, dz' A magyar ábécé44 betíbő| áll, amelyek egy adott sorrendben ktivetik egymást: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, Í, g, 8y, h, i, i, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, t!, ?), ú, ü, ű, v, w, x, y, Z, zs, A betűrendbe sorolás azt jelenti, hogy a szavakat a magyaÍ ábécé szerint sorrendbe szedjük. Ez segíti a szőtárakban, lexikonokb an, névs orokb an v a|ő e|igazodást. A szavakat az e|ső behí ábécébeli helye szerint soroljuk be vagy keressük. Pl.: ajtó, cár, család, gát, kő, Lajos, nyúl, segít, szem, zab.
B
e

4

nem kell ktilönbséget tenni. bettít ktilön kell választaniáz ugyanolyan írásAz egyjegyu jellel kezdődő, de ktilön mássalhangzót jelölő kétjegytí betrítől. PL.: cápa, csáp, dob, dzsem, gép, g1lertya, lap, lyuk, nap, nyúl, sás, szász, Ha a szavak azonos bettíkkel kezdődnek, akkor a sorrendnél az első eltérő betíítkell figyelembe venni. PL; fon, fonat, font, forma, formáz, forr, fotó, foxi, Bettirendbe soroláskor a magánhangzók rövid, illetve hoszszu formái, mind a szó elején, mind a szó belsejében azonos PI': értékúek. arróI, áru, aszfalt, átlag, atléta, autó.

A kisbetri

és nagybetíí között

j

A hangokat a képzésiik helye szerint két csoportba soroluk magánh angzőY'r a é s más salh angzőh,t a.

A MAGÁNHANGZóK
Magánhangző|<nak neveznik azokat a hangokat, melyek ejtése során a tiidőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba. A magánhangzók csoportosítása történhet a kiejtés időtartama, valamint a képzéshelye szerint' Kiejtes időtartama szerint megktilönböztetiink rövid és hossá mássalhangzőkat. Rövid: a, e, i, o, ci, Ll, zj. Hossá: á, é, í, ó, ő, ú, ű, A képzéshelye szerint lehebrek magas vagy mély hangren. dűek' Magas: e, é, i, i, ö, ő, ü, ti,Mély: a, á, o, ó, u, ú,

Szavaink szóttjveihez a hangrendnek megfelelő toldalékok járulnak. P|, ablakban, kerttel, szappanoz, utat. Vannak vegyes hangrendtí szavaink is, ezekben mind a mély, mind a magas hangrendű toldalék megtalálható. Attól fiiggően kap toldalékot, hogy milyen típusúaz utolsó szótagban ta|á|hatő magánhangző' Akkor nem egyértelmű a toldalék haszná|ata, ha az utolsó szőtagban az e-é vagy az l-l fordul elő. Ilyen esetben mindkét toldalék haszná|ata elfogadott. P|. adapterrel, kocsiban, Palival.

A magánhangzók helyes ejtésére, írására
vonatkozó szabályok

A szavak végénaz i legtöbbször rövid. P|. mami, Pisti, pici, tini, zizi, hiszi stb. Vannak kivételek, mint pl. glí, rí. Az ó, ő a szavakvégénmindig hosszú' Kivétel a no, nono szócskát. A főnevek végénaz ú, tj á|ta|ában hosszú. P|. betű, derű, míÍ,seprú, tetű stb. Vannak kivételek, mint pl. áru, anyu, batyu, falu, hamu, kapu, eskü, menü stb. A melléknevek végénmindig hosszú az ú, ti betb, P|. hoszszú, könnyű, glönyörti, homorú stb, A magánhangzők a szavakban mindig rövid formában vannak jelen. Kivételek arégi magyar családnevek, mint p|. Paál, Ecjtvös, Joós stb. A szavak többségében használatuk során kialakult, hogy mely esetekben melyik időtartamú magánhangzót használjuk.
6

A MÁSSALHANGZóK

Mássalhangzó|nak nevezztik azokat a hangokat, amelyek képzése során a tiidőből kiáramló levegő akadályba ütközik (ajak, fog, íny' gége). Ez a|ő| kivételt képez a hhang' Az akadály minősége szerint a mássalhangzók a következőképpen is csoportosíthatóak: zár, rés, zár-rés és orrhangok. Vannak olyan mássalhangzók, amelyek a képzéshelye és az akadály minősége alapján megegyeznek, de képzésük során a hangszalagok miíködése eltér. Ezek a zongés.zongétlenhangok. Zöngések: b, d, dz, dzs, g, g, v, z, zs. Zöngétleneki p, t, c, cs, k, ty, f, sz, s, Nincs zöngés párja a h hangnak, valamint nincs zöngétlen párjaaj, ly, m, n, ny, rhangoknak. A mássalhangzőkat írásban egyjegyű, kétjegyű, illetve háromj egyííbettível j elöljük. Rövid mássalhangzős szavak: alma, ház, gép, tanulás, Hosszú mássalhangzós szavak: szappan, megg)/es, Anna, briddzsel.

A mássalhangzők helyes ejtésére,írására
vonatkozó szabályok

első tagot kettőzztik meg. A beszéd során az egymás mellé kerülő, más módon és máshol képzett mássalhangzók a kiejtéskor megváltoznak.

Ha a mássa|hangzó hosszú, akkor írásban az egyjegyíÍeket megketti5znik, a két-, illetve háromjegytíek esetében pedig az

hangzőt egy másik mássalhangzó követ és a beszédben a hoszszú mássalhangzőt röviden ejtjük.

Rövidiilésnek nevezztik azt, amikor egy hosszú mással-

TAGOK
part * tal
ott * hon mond * d

ÍnÁs
mondd

EJTES
mond

parttal
otthon

partal
othon

Nyúlásnak nevezzuk azt az esetet, amikor két magánhangző között ta|á|hatő rovid mássa|hangzót hosszúnak halljuk' de röviden írjuk. Pl. kieglel, nálam, tőle.
Részleges hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor két egymás mellett álló hang köziil az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik, de ezt írásban nem jelöljük. Pl. táufutó, dobszó, azonban, különben, színpad, patakban.

Teljes hasonulásnak nevezziik azt az esetet, amikor az egymás mellett álló mássalhangzók minden képzésiformájukban azonossá válnak. Ezeket a hasonulásokat a legtöbb esetben ínísban is jelöljiik. Az ejtést befolyásoló hangok az utolsó mássalhangzők. P|. a .val, -vel, -vá, -vé toldalékok.
mód 7 jele esetén beszélhetiink jelölt vagy jelöletlen telj es hasonulásról.

A felszólító

TAGOK
part * val ldnyv * vel otthon * vá nehéz * vé
út + val

IRAS
úttal parttal könywel
otthonná nehézzé

Jelölt teljes hasonulás aj trírgyas igeragok esetében az s, sz, z, dz hangok<ta v égződő igetöveknél fordul elő.

TAGOK
mos * ja vadász + janak hoz + juk edz + jek

ÍnÁs
mossa vadásszanak hozzuk eddzek

Nem jelöljtik a teljes hasonulást a következő esetekben:

g+j
z*s
ny+j

t+j

használjuk anyja

Íagjon

z't- s

iganág

merészség

osszeolvadásnak neveza)k azokat az eseteket, amikor két mássalhangzó kerül egymás mellé, és egy harmadikká olvad
össze.

A következő hangok

hatnak egymásra:

TAGOK
gond + ja nén + je irat * ja barát + ság

ÍnÁs
gondja
nénje

EJTÉS
gong/a
nénnye irattya baráccság

iratja barátsag

A mai magyar nyelvben használatos szavak között ta|áúhatóak olyanok, amelyek hagyornány szerinti, illetve idegen írásmódban íródtak. Hagyomány szerinti ínísmód: p|, Batthyány, Kossuth, Dessewtrv. Idegen írásmód: p|, technika, akvárium.

SZóTAGoLÁS,

ElvÁreszrÁs

A szavak kisebb egységekre osáhatóak, amelyek nem hangokat, hanem a szőná| kisebb, de általában két- vagy több hangból álló egységet, azaz szőtagot alkotnak, melyek nem hordoznak önálló jelentést.
van benne. P|. le-ány, bok-ré-ta, va-dász-ku-tya' Az egytagÚ szavakat nem lehet elválasztani.P|. toll, pap, ló, kert. Egy-egy magánhangző önmagában is alkothat szótagot. Pl. fi-ú, di-ó, a-pa-i,

Az e|vá|asztás szabá|yainak alapja a szótagolás. Minden szó annyi szőtagra bontható, ahány magátthangző

l0

Elválasztáskor a mássalhangzók köziil csak egy keriil az új szőtag elejére. Pl, po-hár, ko-szo-rú, fu-vo-la' Ha két magánhangző kozott egy hosszú egyjegyű mássalhangző van, akkor az egyikbetv az első szótag végére,a másik a következő szótag elejére kerül. P|. top-pan, szap-pan, dobban.

hangző van, akkor a kétjegyiímássalhangzó rövid alakja, az e|ső szótag végéreés a következő szőtag elejére kerül. PI. megygles, köny-nyű, asz-szony. Ha három mássalhangzó követi egymást, akkor a szótag elejére csak egy mássalhangzó kerülhet. Pl. /s/-ván, ost-rom, lcrump-li. Összetett szavak esetében a szótaghatár az összetétel határán van. Pl. rend-őr, vi-dám-park, zseb-ken.dő. Ügyelni keIL az -ért és -lg ragos határozők elválasztására. Pl' ab-la-kért, abJa-kig.

Ha két magánhangző közott egy hosszú kétjegyírnással-

1l

HaNc^q.I'nx

És

.rnr,nnrÉ s

Legtöbb szavunk egyjelentésíi sző,,azaz a szőhoz csak egy jelentés kapcsolódik. P|. asztal, fazék, kályha. A tiibbj elentésű szavak j elentései összefiiggnek egymással, az eredetijelentésből származik - jelentésbővüléssel _ a mellékjelentés. PL. Íül (emberi fiil - edényfiil), levél (faLevé| _ postai küldemény), toII (madártoll _ íróeszköz). Azonos alakú szavak esetében a hangalak megegyezik, de a jelentésük között nincs összefiiggés. PI. vár (Zo|i régőta vátr _ a vár kÓzépkori), ég (az avaf gyorsan ég _ szép kék az ég), dob (Csilla nagyot dob _ ütemesen szól a dob). Rokon értelmű szavak azok, amelyek eltérő hangalakkal, de azonos jelentéssel bírnak. Jelentésük lehet teljesen azonos' vagy lehet köztiik fokozati eltérés.P|. kutya-eb, vagy szépgtönyörű, esik-zuhog. Ellentétes jelentésű szavak azok, ame|yek egymás ellentétét fejezik ki. Pl. éjjel _ nappal, fent _ lent. Hangutánző szavak azok, amelyek hangalakja jellegzetes hangokat utánoz. A jelentés és a hangalak között összefiiggés van. P|. dobban, csobban, süvölt.

12

A SZAVAK SZERKEZETE
A szavak állhatnak egy tagból _
tagból _
ezek az egyszerű szavak

ezek az összetett szavak. P|. zsebés két. vagy több kendő, rendőr, Nyíregyháza. Szóelemek: a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Szerkezet: szótő + toldalék. A toldalékok olyan szóelemek, amelyek megváltoztatják, módosítják a szavak jelentését.

-,

Sorrendjtik: rÉpzö (a szőjelentése változik),

- üIés' _ iilések. ml (módosítja a jelentést), pl. ülés nec (meg|elöli a szó mondatbeli szerepét), pI. ülés _ üIést, Egy szóhoz több képző is tartozhat, ezt nevezztik képzőbop|. üI

kornak.

Szóra.lor
Szófajnak nevezzÍjk azokat a szócsoportokat, amelyek nyelvtani szempontok szerint kertiltek csopotosítrísra'

Icp NÉvsZóK Főnév Melléknév Számnév Névmások

EcyÉnTNÁLLó szirer
Igenevek

NEMoNÁLIó szórel
Igekötő Névutó Névelő

t4

IGE

Az ige cselekvést, történést, létezéstfejez ki' Toldaléka rámutat számára, személyére, idejére és módjríra, illetve rámutathat a cselekvés tárgyára. A létezéstkifejező igéket röviden létigéknek nevezziik (van, nincs, volt, lesz). Kérdöszavai (ielen időben, kijelentő módban és egyes szám harmadik személyben): Mit csinál? Mit cselekszik? Mi történik? Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvo számát, személyét fejezi ki, igei személyragnak nevezziik.
Száma, személye _ személyes névmas

E/l.

én

E/2.te
E/3. o

T/1. mi T/2. ti

T/3. ők

Igeidők
JBIBN nŐ: amikor a cselekvés, történés , |étezésmost megy végbe. Jele nincs. P|, tanulom, MÚlr loo: amikor a cselekvés, történés, |étezésmrír végbe ment. Jele: -Í, -tt. P|', tanultam, JtvŐ ni: amikor a cselekvés, történés, |étezésmajd végbemegy. Képzése: azige főnévi igeneves alakja + afog segédige ragozott formája. P|. t anulni fo gom,

Igemódok
KtrBI,BNrT uón: amikor a cselekvés, történés' létezésvalóban megtörténik' Jele nincs. Kijelentő módban mindhiírom igeidőt használjuk. Pl. tanultam, tanulom, tanulni fogom. FBI,rÉrBrBS MóD: amikor a cselekvés, történés, létezésvalamilyen feltételhez van kötve. Je|e.. -ne, -na, -ná, -né. P|. tanulnám. A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A múlt időben az ige múlt idejű ragozott formája * volna. PI. tanultam volna. A feltételes módú jelen idejti igealak utalhat a jövő időre is. FnrszórÍró uio: amikor a cselekvés végrehajtására utasítást, parancsot adunk, illetve tiltást fejeziink ki. Jele: -j. PI. tanuljam. A felszólító módnak csak jelen ideje van.

l6

Igeragozás

At,Rt.wl RAGoZÁs

Kijelentő mód
Jelen idő

Múlt idő
-m

Jövő idő
fn. in, + fogok fn. in. + fogsz

Ell.
E/2.

-k, (-m) -sz, -l

E/3. T/1.
T/2.

a,'ik
-unk, -ünk -tok, -tek, -tök -nak, -nek

g

fn. in. + fog

.unk,.ünk
-atok. -etek
-ak, -ek

fn. in. + fogunk fn. in. + fogtok fn. in. + fognak

Tt3.

Feltételes mód Jelen idő
MúIt idő -m * volna -l * volna
o * volna

Felszólító mód
Jelen idő -k -l -on' -en' -ön, -ek
-unk, -ünk -tok, -tek -nak, -nek

En.
Et2.

-k

-l
b' -k -nk
-tok, -tek -nak, -nek

El3.

TIL.
Tt2. Tt3.

-unk, -iink * volna -atok. -etek * volna
-ak. -ek * volna

TÁncyes necozÁs

Kijelentő mód
Jelen idő Múlt idő
-m -d
-&' -a

Jövő idő
fo. in. + fogom fo. in. + fogod fn. in. + fogja fn. in. + fogjuk

EIL.
Et2. E/3.

-m -d
-Jo' -l

TlT,
T/2. T/3.

-juk' -jük
-játok, -itek

-uk, -ük

.átok,.étek
-ák, -ék

fn' in. + fogjátok fn' in' + fogják

-ják' -ik

Feltételes mód Jelen idő

Felszólító mód Múlt idő
Jelen idő
-m -d
-&r -9

EII,
E/2. E/3.

-m
-d g -unk, (-k) -tok, -tek

-m * volna
-d * volna -a, -e * volna

TlT.
T/2.

-uk, -iik * volna -átok. -étek * volna -ák, .ék { volna

-uk, -tik -átok, -étek -ák, .ék

Tt3.

-k

18

Az igék helyesírása

Az -ul, -ül végti igékben az
feszül. alól kivétel a nyit ige.

-Lt, -r7

mindig rövid. Pl. fordul,

Az -ít végtíigékné|az i mindig hosszú. P|, glorsít, állít, Ez

FONEV A fonevek élőlények,élettelen tárgyak, gondolati dolgok ne.
meg, a közneveket és a

veit nevezik meg. Kérdőszavai: Ki? Mi? Kit? Mit? Két nagy csoportját kiilönböztetjük tulajdonneveket.

A köznév
Köznévnek neveznjk azo!<at a szavakat, amelyek több hasonló élőlény, élettelen tárgy, gondolati dolog közös neveit nevezik meg. Pl. szék, alma, terítő.

A tulajdonnevek
Tulajdonnévnek nevezzük azt a szőt, amely valakinek vagy valaminek saját megktilönböztető neve. Pl. Petőfi Sándor, Hortobágl, Vuk.
t9

emberek egyedi neve' azaz családnevek keSzBvÉryxÉv: reszürevek, becenevek. Pl. Kovács Annamária, ,,Füttyös', Józsi.

Ráró, Cirmi. FÖronarzr NEVEK: utcák, utak, terek, hidak, falvak, városok, megyék, tájegységek, országok' foldrészek, hegyek, tavak, folyók, tengerek, szigetek nevei. PI. Fő utca, Hősök útja, Kossuth tér, Petőfi híd, Ebes, Debrecen, Hajdú-Bihar megye, AWld, Magyarország, Európa, Gellértheg,,, Balaton, Tisza, FöldköziP|. Bodri,

ÁlI,erxÉv: egy bizonyos állat

saját, megkülönboztető

neve.

tenqer, Csepel-sziget. Ecnpsrnr NEVEI: bolygók, csillagok saját nevei. P|. Mars, Jupiter, Plútó. INrÉzuÉNyNEVEK: iskolák, hivatalok, múzeumok' üzemek, vállalatok, szervezetek nevei. P|. Petőfi Sándor Általános Iskola, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Nemzeti Múzeum, Kabai Cukorglár, Budapesti Közlekedési Vállalat, Magyar Yöröskereszt. Mozemszo: olyan rtlvidítés,amely a ktilönálló tagok kezdőbettíinek összevonásv ittján jön létre. ,P|, Maglar Nemzeti Bank_ MNB, Magyar Allamvasutak_ IVÍ,,|V, CÍtrlBr: könyvek, versek, újságok, festmények, szobrok, filmek nevei. P|' Egri csillagok, Mama, Ifiúsági Magazin, Virágszedő, Szabadság-szobor, A Mézga család, MÁnxeNBvEK: termékekfantázianeve. Fl. opel, Fanta, Milka.

20

A főnevek helyesírása
személyneveket és az állatneveket mindig nagy kezdőbettível írjuk. Vannak olyan személynevek, amelyek esetében a hagyomány elve érvényesül. Pl. Kdlcsey, Tóth, Kováts. A -val, -vel to|da|ék a kiejtett hanghoz teljesen hasonul. Pl. Kölcseyvel, Tóthtal, Kovátscsal. Azok a személynevek, amelyek hosszú mássalhangzőravégződnek, a -val, -vel to|da|ékot kötőjellel kapcsoljuk teljesen hasonult formában. Pl. Klss _ Kiss-sel, Papp _ Papp-pal.

A

megye szót kis kezdőbehivel, az előtte álló tagot pedig nagy kezdőbetrível írjuk. Több előtag esetében közéjük kötőjelet teszünk. A tájegységek minden tagját nagy kezdőbehível írjuk, a tagok krizé kötőjelet teszünk. A hegy, tó' folyó, tenger, sziget szavakat kis kezdőbetíível írjuk és kötőjellel kapcsoljuk az e\őtte álló tulajdonnévhez.
a Nap, a Hold és a Föld abban az esetben tulajdonnevek, ha csillagászati értelemben használjuk őket.

nevét _ pedig nagy kezdőbetrível ír.;uk'

A földrajzi nevek közül a falvak, városok, országok neveit mindig nagy kezdőbehível írjuk. Azift, utca, tér szavakat kis kezdőbehivel, az e|só tagot - a

A

Az égitestek nevei közül

den szót nagy kezdőbeíÍvel írunk.

Az intézmények hilajdonnevében az és sző kivételével min-

Ujsagok, hetilapok, folyóiratok nevében az és sző kivételével minden szőt nagy kezdőbetiível írunk. Festmények, szobrok, Jilmek, könyvek, versek címébencsak az első bettít és a tulajdonneveket íduk nagy kezdőbetiível. bettivel írjuk, kivételt jelentenek, ha benniik tulajdonnév szerepel' P|. Kossuth téri.

Az -i képzős származékokat kis

A főnevek leggyakoríbb toldalékai
főnevek állhatnak egyes- vagy többes számban. Kérdő. szavak: kik? mik? A többes szám jele a-k.P|. tanulók, autók. Atárgy ra$a a -t, P|. tanulót, autót. Ha a főnév a hol? miben? kérdésrevá|aszo|, aL<kor .ban,
-ben, -on, -en, -ön toldalékot kap. Ha a főnév a hová? mibe? kérdésrevá|aszo|, akkor -ba, -be, -ra, -re toldalékot kap.

A

-tól, .től toldalékot kap. Ha a főnév a miről? kérdésreválaszol, akkor -ról, -ről to|dalékot kap. Ha a főnév a kivel? mivel? kérdésreválaszol, akkor -val, -vel to|da|ékot kap. Ha a főnév a kivé? mivé? kérdésre vá|aszo|, akkor -vá, -vé toldalékot kap.

Ha a főnév a honnan? kérdésre váiaszol, akkor -ból, -ből,

22

MELLÉKNÉV Az a sző, mely valakinek vagy valaminek a tulajdonságát nevezi meg (alak, nagyság, szín). Kérdései:Milyen? Mekkora? Melyik? A melléknevek fokozásáva| kifejezhető a tulajdonságok ménéke. Ateppor: a sző eredeti hangalakja, jele nincs. P|, nagl, zöld, kedves. KÖzÉpr.or:je|e: bb' P|, nag1lobb, zöldebb, kedvesebb. FBlsoror: je|e: leg szócska és a bb' P|. legnagtobb, Iegzöldebb, legkedvesebb.
A melléknevek helvesírása

A felsőfokú mellékneveket mindig a leg szőcska és a melléknevek ta|á|kozásáná| vá'|asztjuk el. P|': leg.erősebb, leg-zajosabb. A melléknevek végénaz ó, ő, ú, úbetta mindig hossá. Pl.: kiváló, bő, hosszú, könnyű,
Ha az s betíire végződő melléknevekhez toldalékot teszünk, a szőtő nem változik sem írásban, sem a beszéd során. P|.: okosan, üg/esen.

SZAMNEV

gét, sorban elfoglalt helyét jeloli meg.

A

számnév élőlények, élettelen tárgyak számát, mennyisé-

Kérdőszava: Mennyi? Hány? Hányadik? Két nagy csoportját ktilönböztetjük meg, ahatátozott számneveket és a határozatlan számneveket.

Határozott számnevek: megjelölik a pontos mennyiséget, azaz számot jelölnek. TÓszÁvrNÉV: egész számot jelöl. Pl. tizenhárom, kétezer, hárommillió. TÖnrszÁvrNÉv: az egész szám tört részétnevezi meg. Pl. hatod, kilenced, század' SonszÁvnqÉv: a sorban elfoglalt helyet jelölik. P|, első, huszonegyedik, századik. Határozatlan számnevek: nem jelölik meg
nyiséget. PI. sok, rengeteg'
a pontos meny-

A számnevek helvesírása Ha a tőszámneveket betrÍvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. P|. tizenhét, nyolcszázkilencvenöt, ezerkilencszazhatvanny o l c, ö tv enki I en c ez er, h atv anh é tm i l l i ó stb. Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk' és a csoportok közé kötőjelet te24

sztink. PI. h ár o m ez er- t iz enh é t, ne gyv enh at ez er - ö t s z ázh etv enhárom, hétmillió -négyszázny olcv anezer-ötszáznegyv en stb. Keltezés: az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszi'ink; a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számma| is, arab számma| is; a napot mindig arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk. P|. 2001. november 28.; 2001. XL 28.; 2001. nov. 28.; 2001. 11. 28. Keltezéskor akkor nem tesztink pontot a napot jelölő szám után, ba toldalékot kapcsolunk hozzá. P|,. 2001, november 28án; 2001. XI. 28-i; 200]. nov. 28.ig.

NEVMASOK
A névmások névszókat (főnév, melléknév,számnév) helyettesítő szavak. Határozottjelentésük akkor van, ha áweszik a helyettesített főnév, melléknév, számnév j elentését.
SzpvtÉt.yBs NÉvtr,tÁs:az a névsző, amely a személyek neve helyett áI|: én, te, ő, mi, ti, ők Muraró NÉvues: az a névszó, amely személyre, élettelen dologra, fulajdonságra vagy mennyiségre mutat rá, közelre és távolra mutató alakja van. _ Főnévi mutató névmás: ez, az, emez, amaz, _ Melléknévimutató névmás; ilyen, olyan, ekkora, akkora. _ Számnévi mutató névmás: ennyi, annyi, emennyi, amanynvi.

nyadik?

KÉnoo wÉwrÁs:főnévre, melléknévre, számnévre kérdez rá. Ki? Mi? Kik? Mik? Mekkora? Milven? Hánv? Mennvi? Há-

A névmások helvesírása A mutató névmások toldalékolásakor arra kell tigyelni, hogy a tárgyragos alak kivételévelteljes hasonulás krivetkezik be. Pl. effajta, ewel, erre, ehhez, ebben.

IGENEVEK
Az igenév önálló, igéből képzettátmeneti szőfaj.
enni, aludni. MBI,I,ÉrNÉVI IGENÉV: _ Folyamatos melléknévi igenév: képzője az -ó, -ő. P|, áltó, nyíló, készülő, _ Befejezett melléknévi igenév: képzője a -t, -tt. P|. megszáradt (ruha), állott (víz).

FiNÉvlIGENÉV: igéből -ni képzővel alkotott szó. Pl. jönni,

26

Az igenevek helyesírása
befejezett melléknévi igenevek helyesírása megegyezik a múlt idejű igék helyesírásáva|.

A

A melléknévi igenevek

végénaz ó, ő mindig hosszú'

IGEKOTOK

Az igekötők módosítjátk az ige jelentését. Kifejezik a cselekvés kezdetét, tartós jellegét, befejezettségét,irányát' a pillanatnyi cselekvést. Leggyakoribb igekötőink: át, el, ki, be, fel, le, meg, rá, ide, oda, szét, össze, vissza,
M igekötők helyesírása
Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybe írjuk. Pl. átnéz,
elolvas. Ha az igekötő az ige után áll, akkor kiilön írjuk' Pl. menj Ie, tanuld meg. Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor ktilön írjuk. Pl. beÍ.s menni, meg kell szeretni,

Az igekötős igéket az igekötő és ige ta|á|kozásánál célszení elválasztani.

27

NÉvBro
A névelő olyan szó, amely
a mögötte ál1ó főnév határozott-

ságár a v agy hatfu ozat|anságára utal.

sző, amely pontosan megnevezi, hogy kiről, miről van szó' Ha a sző magánhangzőva|kezdődik, akkor az az néve!őt' ha mássalhangzőva| kezdődik, akkor az a néve|őt kell használni. Pl. a fiú, az ab|ak. HerÁnoznTLAN NÉVEto: a főnevek előtt á||ő egy szó' Nem nevezi meg pontosan, hogy kiről, miről van szó' Pt. Egy fttt betört egy ablakot.

HnrÁnozorr NÉvnro: a főnevek előtt álló a, az

NÉwró
A névutó az
a sző, amely az e|őtte álló névszó helyét idejét,

módj át, okát meghatározza,

Módot határozmeg: szerint, nélkül, helyett. okot határoz meg: miatt. A néwtót és ahozzátartoző ftínevet mindig külön írjuk.

Helyet határoz meg: alatt, felett, előtt, mögött, Időt határozmeg: óta, múlva, keresztül, után.

mellett'

28

MONNaTTAN
álló megnyilatkozás, amely a beszélő és a hallgató közötti kapcsolatot fejezi ki' beszédünknek és írásunknak egy vagy több szóból ál1ó egysége. A mondat első szavát nagy bettivel kezdjtik, utolsó szava után írásjelet tesziink Csoportosítható szerkezete, tartalma és logikai minősége szerint.

A mondat nyelvi eszközökből

A MONDAT SZERKEZETE
Szerkezete szerint a mondat lehet egyszení és összetett'

Egyszerű mondat: mely egy állítmányi szerkezettel rendel. kezik. a) TiuoNoRt: csak alany és állítmány található benne. Pl. Anyufrz. b)B,ővirnrT MoNDAT: az alanyon és az állítmányon kívül egy bővítmény is található benne. PL. Anyu ebédetfőz.
Osszeteff mondat: mely kettő, vagy több állítmányi szerkezette| rendelkezik, tagmondatai közé írásban vesszőt tesztink' P|. Anyu korán kelt, mert ebédetfőz,

29

A MONDAT TARTALMA
Tartalma szerint kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és

óhajtó lehet a mondat. KtreI,BNro MoNDAT: amellyel kijelenhink, közlünk, megállapífunk valamit. Mondatvégi írásjele a pont. P|. Szép idő van. KÉnoŐ MoNDAT: amellyel kérdezünk, tudakolunk, érdeklődünk. Mondatvégi írásjele a kérdőjel. Amennyiben -e kérdőszót tartalmaz, azt mindig kötőjellel kapcsoljuk az igéhez.P|, Milyen idő van? Elátlt-e az eső? FrrruÁrró MoNDAT: mellyel érzelmeket, indulatokat, itéLeteket fejeziink ki' Mondatvégi írásjele a felkiáltóje|. PI. Utátom a rossz időt! FlrszórÍri uoxoer: amellyel kéríink, utasítunk, vagy tiltunk valamit. Mondafuégi írásjele a felkiáttójel. Pl. Nézd meg, mily,en idő van! onarri MoNDAT: amellyel kívánságot, vágyat, óhajt fejezünk ki. Mondatvégi írásjele a felkiáltójel. Pl. Bárcsak jó idő lenne!

A MoNDAT LoGIKAI MINŐSÉGE
Logikai minősége szerint állító és tagadó lehet a mondat. ha tagadószó nem kapcsolódik egyik mondatrészhez sem. Pl. Szilvát ettem. TAGADÓ MoNDAT: ha valamelyik mondatrészhez tagadószó (nem, ne' sem' se) kapcsolódik. Pl. Nem ettem szilvát.

AlrÍro MoNDAT:

30

A MoNDAr nŐ nÉszBI
A mondat fő részei: az a|any és az állítmány. Bővítményei atárgy, ahatározők és a jelzők. A mondatrészek szerepét kiilönböző szófajok töltik be. A mondatrészek a mondatban szószerkezeteket alkoürak.

Alany: az a mondatrész, amellyel valakiről vagy valamirő|
állítunk valamit. Kérdése:Ki? Mi? Kik? Mik? + az állítmány Rövidítése: A
Jele:

Kifejező eszközei: fonév: p|. Lehullott a levél' főnévi névmás: p|. Mi glíÍjtötti;k össze. főnévi igenév: p|. Mennie kellett' Az aIany fajtái határozatlan és általános alany. HerÁnozeTLAN ALANy: ha a mondat a|anyát nem ismerjük, Vagy nem nevezzük meg pontosan. Kifejező eszközei: határozatlan főnévi névmás: p|' Valaki megláthat' tobbes szám harmadik személyrí igealak p|. Megmentet-

ArrareNos ALANY:

ték.

ha a mondat állítmánya mindenkire vo-

natkozik. Kifejező eszközei: általános jelentésű főnév: p|. Az ember elindult, általános névmás: pI. Akárki megláthat' tobbes szám első szemé$Íigealak: p|, Ne hamarkodjuk
el.

31

Allítmányi az

valamit. Megmutatja, hogy ki mit cselekszik, mi történik. Kérdése:Mit állítunk? Rövidítése: Á Jele: --* Kifejező eszközei: igei: pl. Piroska elindult. névszói: p|, Esnifog, igei névszói (összetett állítmány): p|. Nem vaglok szegény.

a mondatrész, amellyel a mondatban állítunk

Az alany Az
i géve| ki fej

és állítmány egyeztetése

számban és személyben egyezik' PI. Peti álmos volt, Gabi és Zoli viszont vidámak voltak,

ezett á||ítmány száma é s szem é ly e e gy ez1k az a|annyal.P|. én olvasok, ő olvas, ti olvastok' Az összetett állitmány névszói része számban, az igei része

A MoNDAr nŐvÍruÉNyBr
Tárgy
ami a dményeképpen létrej ön. Az á||ítmányho z tarto zik. Kérdőszavai: Kit? Mit? Kiket? Miket? Rövidítése: T
lekvé s
ere

Az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul, vagy

cse

Jelö1ése:

32

Kifejező eszközei:
trírgyragos főnév: pl. Kenyeret ettem. tárgyragos névszó: pI. Kettőt mutatott. fönévi igenév: pl, Látni engedte. névmások tiírgyesete: p|. ot ismertefel,

A tárgy leggyakrabban az igei állítmrínybővítménye. Pl. Kristóf kocsit bérelt.
Határozót
ményeit jelöli a cselekvés, történés, létezéskörülmeg, Azzal a mondatrésszel alkot határozós szószerkezetet, amelynek körülményére utal. Rövidítése: H Jelölése:

Az abővítmény, amely

HBrvHerÁRoZi: a cselekvés, történés, létezéshelyét nevezi
meg.

Kérdőszavai: Hol? Honnan? Hová? Rövidítése: Hr' Kifejező eszközei: ragos fiinév: p|. János a széken ült. néwtós ftínév:p|. Erika az asztal mellett állt. határozősző: p|. Itt tegük le a szelcrényt.

JJ

IoigerÁnozi

: a cselekvés, történés, Iétezésidej ére utal. Kérdőszavai: Mikor? Mióta? Meddig? Rövidítése: Hi Kifejező eszk<izei: ragos névszó: p|. Nyáron sátoroztunk. ragtalan fönév: p|.Eg év hosszú idő. névutós névszó: p|. Tíz percedvan rá. ragos + névutós névszó: p|. Több héttel ezelőtt megbe.

széltük. határozősző: p|. Régen láttalak,

MóoHerÁRoZT: a cselekvés, történés, létezésmódjára utal' Kérdőszavai: Hogtan? Mi módon? Miként? Rövidítése: H. Kifejező eszközei: ragta|an névszó: p|. Pál apó szerencsétlen körüImények
kózött éIt,
ragos névszó: p|.Ildikó állandóan kiabált. névutós névszó: p|. Dóri könyv nélkül ment iskolába. határ ozősző : p|. N o émi hirtel en felp attant' határozői igenév: p|. Zsófifutva menekÍjlt.

EszrcÖzgerÁnozo: a cselekvés és történés eszkozét nevezi
meg.

Kérdőszavai: Mivel? Mikkel? Ki által? Mi által? Kinek, mi.

nek a segítségével?

Jelölése: H" Kifejező eszközei: ragos névszó: pI, Enikő tollal ír. névutós névszó: p|. Zoli barátai által ismerte meg Mónit'

34

TÁnsHarÁRozó: azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, akivel vagy amivel valami együtt van, együtt cselekszik. Kérdőszavai,. Kivel? Mivel? Kivel van egi}tt?
Jelölése: Ht Kifejező eszközei: ragos névszó: p|. Fen,ekestül felfordult a világ' névutós névszó: p|. Agival eglütt nevettünk.

Je|ző

Valakinek vagy valaminek a minőségét, mennyiségétvagy birtokosát fejezi ki. Az igei állítmányon kívül bármelyik mondatr észhez kapc soló dhat. Rövidítése: J

Jelölése:....'.

MNosÉarsuo: tulajdonságot, valahova

tartozást jelöl. Kérdőszavai: Milyen? Mekkora? Melyik? Hányadik? Jele: J*i Kifejező eszközei: melléknév:pl. Sárga kutya ült az úton. melléknévi igenév: pI. Mosolygó alma van afán, melléknévi névmás: p|, olyan fontos taláIkoznunk. fiínév:p|. Betti hangtaszorgalmú.

MnmrytsÉ GJELZo : élőlények, élettelen tárgy ak mennyiségét, számát fejezi ki. Kérdőszav ai: Hány? Menny i? Rövidítése: J'"

35

Kifejező eszkőzei..
számnév: p|. Három barackot ettem. főnév: p|. Tenger sokteendőjevan,

JELZő: a birtokos jelző és a je|zett szó birtokos szerkezetet alkot. Kérdőszavai: Kinek ava|amije? Minek a valamije? Rövidítése: Jui Kifejező eszközei: főnév: p|' Tomi tolltartója szép' főnévi névmás: pl. Kinek a pap, kinek a papné, melléknév:pl, Zita a szépek szépe.

Bnroros

A MONDATELEMZES MENETE
Elemzéskor a mondat á||itmányát és alanyát keressük elő-

ször.

A

Az elemzés során az á|litmányi rész elemeit keresstik meg, állítmrínnyal kérdeztink a következő szinten elhelyezkedő targyra,határozőra (ha az ál|itrnány igei). Az e|emzést az alanyi rész bővítményeinek keresésével folytatjuk. A mondat részeit megfelelő kérdésselkeresstik.
Amondatbeliviszonyokatágrajzza|éhrázo|jtlk. Az összefiiggések a megfelelő jelölések segítségével láthatók.

36

A szószerkezetek

a mondaton beltil ktilönböző

szinteken he-

lyezkedheürek el, Első szint: alany - állítmány hozzérendelő szerkezet. Második szint: állítmány bővítményei alárendelt szerkezet. Lehet a mondatnak harmadik, negyedik szintje is, attól fiiggően, hogy a harmadik vagy a negyedik szinten lévő mondat. rész alaptagia-e egy újabb alrírendelő szerkezetnek. Mellérendelő szerkezet. olyan szőszerkezet, amelyben az alaptagnak több azonos mondatrész a meghatiírozőja. P|. A falu gümölcsösében az asszonyok gyermekeikkel egész nap jóIredvííerl szedték a rengeteg érett barackot,
1. szint:

Á: szedték
H;: egész nap H1:

2. szint: T: barackot H1: gytimölcsösében gyermekeikkel H- : j ókedrníen.
3. szint:

J-": rengeteg J6:

a falu

J6:

érett.

37

Hnr,ynsÍnÁg ALAPELvEI

KlBrrÉs szERINTI ÍnÁs BrvB Legtöbb szavunkat úgy íduk' ahogy ejtjtik' P|. szék, apa, terem' HecyouÁt.w SzERINTI ÍnÁs Bt,vB Ai hang kétfele jelölési módjában. Pl. kályha, ajtó, Egyes családnevek írásában. P|, Széchenyi.

SzővtruzÉs SZERINTI ÍnÁs rrvB A szavak elemekre való bontása,P|, ritkaság,

zsebkendő,

38

Hrr,yn sÍnÁst szó.rn cy zÉ'x

ErsT oszrÁrY

Gergely, gőlya, ibolya, Kríroly, királyfi, lyuk, lyukas, kulcslyulq Mihá|y, osztá|y
tej, haj, jár, széj, jön

áll, csepp, hull, itt' kedd kedden, orr, ott, száll, ujj, vary jobb, szebb, több, jött, kell, lett
Annao Attila, Emma,

ottó

dinnye, fiitty' fiittyent, gally, könny, könnyes, me88Y, öccse, ősszel, pettyes, rossz' rosszul, tavasszal, hellyel, izzse|, rozzsa|
egy, egyes, egyik, lesz Íöz, gombóc, mókus, óra, ők, őt,ősz,őz,ró|r'a,rőzsa ír, irka, tliz,tiizes, új, út, utas, utca,

viz,vizes

39

MÁsoomoszrÁly
amely, folyik, folyó, folyosó, golyó, hógolyó, hely, ilyen,
ilyenkor, kályha, mély, melyik, mosolyog, mosolygó, olyan ajtő,fáj, fuj, hajó, ijed, majom, fej, tejftil, tejszín, vaj
állat, éjjel, forr, forral, forró, fiigg, fiiggony, hall, hallás, ketten, kettő, lassan, lassú, mell, mellé, nappal, otthon, reggel, semmi, szappan' szappanoz, toll, tollas, váll, vállas, villa, villany beftítt, csillag, csillagos, gallér, holló, illik, istálló, kotta, makk, olló, villamos
alatt, a|atta. előtt, előtte, fölött, fölötte, között, mellette, miatt, miatta, mögött, mögötte
f

közötte,

mellett,

űjj a, hozza, kezdett, mo

ss

a

rázza, vannak
együtt, órakor, utána

akkora, délelőtt, hozza,jobbra

annyi, ennyi, asszony' fonnyad, hosszan, hosszti, könnyen,
könnyií, mennyi, messze' összeg, süllyed, vessző amellyel, e ggyel, kalap
ácc sal, né ggyel, par ázzsa|

40

csókol, evőeszköz,

fi

ók, főkötő,

gőzö|,

Győző, hónap, hóvirág, jövőre, mosópor, október, rendőr, sür. gős, sző|ő, Zsőft
úgy, kut, nyúl, sír

fúrész,fiit, gyík, gyííríi, hús, húsz, huszonnégy, hűvcis, így,

HeRueolrosZTÁLY
bélyeg, gömbölyű, harkály, helyes, helyesírás, helytelen, ho. mályos, komoly, milyen, pálya, pályaudvar, jégpá|ya, szabá|y, szabályos, tinnepély bújik' hajol, jajgat, javít, játszik, játék, máj, májas , sajt, táj, zaj, zajos
állomás, á|Ivány, megálló, antenna, cseppen' csillog, csillogó, dallam, forrás, friss, frissen, frissül, gyullad, hallgat, illat, illa. tos, illatozik, kellemes, koppan, orvosság, pillanat, suttog, suttogó, szalonna' uzsonna, tinnep, ünnepel, virrad aggódik, berreg, billeg, btikkfa, cammog' faggat, felleg, forraszt, fullad, fiillent, kopott, lappang, pillangó, puffony, rekkenő, szempilla, törött, zöldell
abba, abban, addig, ahhoz

41

akkor, benn, bennük, fenn

kinn, lenn enni, ette, hinni, hitte, hitt, inni, itta, ivott, jönni, jöttek, jött, lenni, lettek, lett, menni, menne, tenni, tette, tett, venni, vetts, vett, vinni, vitte, vitt
alig, múlik, telik bosszant, buggyan, fröccsen, jössz, hattyú, loccsan, kuruffyol, mennyezet, össze, pottyan, reccsen' szunnyad, tessztik, vissza,

vissziik

csrákánnyal, ésszel, kalapáccsal, kapoccsal, Károllyal, köténynyel, mésszel, rüggyel, veszéllyel bőrönd, csónak, csőr, erős, esős

kezdődik, kóstol, nővér, óvoda, óvónő, pókháló, sós, szól, szór, dúl, fiil, dűl, híres, húz, június, július, múlt, múlik, műsor, nyílik, papír, sűni

42

NBcvBonoszrelY
akadá|y, akadá|yoz, engedély, engedélyez, erkély, folytat, furulya, helyett, helyettesít, helyez, pehely, pelyhes, petrezselyem, pólya, pólyás, sompolyog
éjszaka, felejt, fojt, hajnal, héj, jég, olaj, olajos , saját,tataj

állami, állandó, állít, állítmány, cikk, felnótt, gramm' guggol, kisebb, pillanat, pillantás, szaggat, szégyelli, takarékosság, ujjong, ujjongó, vall, vallomás, vállal, vállalat, vicc, viccel, villám, villámlik, zubbony, zümmög, zsibbad csillan, durran, kattog, puffad, puffan, Íezzen) robban, röppen, süpped, szökken, toppan, villan, zökken
annak, annál, arra, arról, awal, azzal, honnan, meddig mekkora, melTe

Add ide! Edd meg! Hidd eMdd ki! Mondd meg! Tedd oda! Vedd el! Fuss! Fusson! Hozzt Hozzonl Jöjj! Jöjjon! Moss! Mosson! Tessék! Yigyázz|
azonna|,éppen, hanyatt, inkább, innen, onnan' széjjel, tovább

biggyeszt, csöngett1ní, dugattyú, faggÉ,finnyás, könnyelmű, megissza, mennydörög, parittya, poggyász, szennyes' szivatytyú, szisszen, tiisszent
B a|ánzsal., fiírésszel,

hússzal, súllyal, villannyal

hosszabb, könnyebb, messzebb, rosszabb, higgyed

bólint, erdös, felhős, föváros, syógyul

Wóz, idös' kórház, kóró, lejtős, levegős, óhajtó' óvatos, őriz,
ropogós, róla, szeplös, törödik, lakó, postás

borús, búcsú,búsul, bútor, biza, cím, című, csúszik, gytljt, gyiijt' gyúr' gyiír

4

Fpr,rraszxÁr,r IRoDALoM
Adamikné Jászó Anna:
1986

A

NaltcyAR NYELv' Tankönyvkiadó,

Zsuffa Zoltánné: GyeroRrerl MAGYAR }.IYELWAN, PanemAkkord, 1996

EsztergáIyos Jenő: NycrwaN.unryrsÍnÁsl MI.JNKA.TAN. KÖNW, ApíczaiKiadó, 1999
démiai Kiadó, 1994

MTA: A uaoyeRuBrYBsÍnÁs szesÁLy N (I1. kiadás) Aka.

45

Tlnrar,oMJEGYzÉttr
HANGTAN
A hangok rendszere
4
5

A magánhangzók A magánhangzők helyes ejtésére,irására vonatkozó szabályok

47

A mondatelemzés nenete

.................. 36

HELYESÍRÁSUNKALAPELVEI
HELYESÍRÁSI

...............

..... 38
....... 39 ........ 45

SZóIEGYZÉK IRoDALoM

FELHASZNÁLT

||

ltl flil ltl||[tlíÍtiil||,

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->