Nagycsoport mondki Halandzsmondkk: An-tan-t-nusz, Sz-raka-t-nusz, Sz-raka-tika-tuka, Ala-bala-bam-busz-ka, Te vagy az a krampuszka.

. Trattada-ramban, bimbala-rd, Rimpala - tyinbum tyin, tyin Tyin gele, kotty bele, kotty oda, nyek, nyek, nyek. Kiolvas: Angyal - hangyal, mikula, Nyolc dob meg egy pikula, Irgum, burgum parafin Ice-pince te vagy kint! Suszternak nincs j cipje, csnak rossz a kertse, Lakatosnak fakilincs, A hunynak szeme nincs! Ne less! Ecki-becki, berecki, Htba tlek eredj ki. Kicsi csupor kis kancs, meg is van mr a huny. Egy kett, hrom, ngy, Az orrodra szllt egy lgy. Hogyha rszllt kergesd el, Mert a huny te leszel. kusz, pkusz, piri-pkusz, Csiribuk, csiribk, kapa-rtuzs, Priccs, praccs, pruccs. E, ke, h, n, , ha, h, ny, ki, ti, tie, tike, tih, tin, ti, tiha, tih, tiny, tiki, h, hue, huke, huh, hun, hu, huha, huh huny!

Fogcska: Ecc-pecc - kiolvass Hacacr hacaca lg a cica bajusza. - boszantsra Ica-rica kukorica, fogj meg engem lusta cica. Jn a rka ne nzz htra, tzet viszen a markba. Meg ne fordulj, szpen llj, mert a rka erre jr. Prvlaszt: Brummom-brummom tizenhrom, Mirt nincsen sose prom?

Egy, kett, hrom, Te vagy az n prom!

Szembe babm, ha szeretsz, ha nem szeretsz, elmehetsz Menetel - vonul:

Bal-jobb, bal-jobb, mennek a majmok, trdig r gatyba, gy mennek a csatba. Els a vezet, Msodik a tekerg, Harmadik a kolompos, Negyedik a bolondos. (fik csapatban szoktk mondani)

Dombon trik a dit, a dit, Rajta vissza mogyort, mogyort. Tessk krem megbecslni s a fldre lecscslni, Csccs. (krbejrva mondjk)
Csintekerint, Aranygombolt, Leesett a kalapom, Vedd fel des galambom!
(kt kislny sszekapaszkodik jobb kzzel, a balt tarkra tve prgnek)

Ketten jrtunk vodba, Trdig r kis szoknyba, Hipsz - hopsz, kanyarodj. (kereszfogs, hipsz-re, hopsz-ra, kanyarodja keresztfogs
vlts)

Madarak voltunk bokorba, (kereszfogs) Szrt vittnk a pokolba, Pokol eltt volt egy fa, Minden gon hat varga, Rzd meg rdg azt a ft, Potyogjanak a vargk. (guggols) - Mit visztek, mit visztek Selyemstor alatt? - Lenyokat visznk Selyemstor alatt. - Hogy adjtok prjt? - Szz aranyrt egyet; Szz aranyrt egyet: A legkisebbiket. Szoknyafog: Szita, szita kommasszony, Lovat, lovat sgorasszony, - Mit visztek, mit visztek Tskebokor alatt? - Legnyeket visznk Tskebokor alatt. - Hogy adjtok prjt? - Egy garasrt egyet, Mert a legny olcs, Mint egy marok ocs.

Szl fjja pntlikmat, Ki fogja meg a szoknymat? Kapd szoknya!

(Kt sszefogdzott lnyka a kocsi s a lovak szaladglst utnozva mondjk ) (Kifesztett karokkal forogva mondjk, ekkor a tbbiek kzl egy hozzkap v.melyikhez azzal forog tovbb, ha leguggols eltt nem sikerl, a rgi jtkosok prgnek tovbb.

Labdjtk: Egy elre, Kt kettre, Hrom hatra, Hat kilencre sd ki tzre, Krbe, krbe jr a labda, buta, aki el nem kapja.

Tizenegyre Vereskirly, Vas Peti, Htba vglak, Szaladj ki!

(A gyerekek krben llnak, a kr kzepn ll sorba dobja a labdt a krben llknak, akik visszadobjk. Aki elejti fl lbon kell llnia)

tadom a labdt, szomszdasszony lnynak, finak, Mgpedig, mgpedig Volm Fanniknak. Egy, kett, hrom, ngy. (Sorba a szomszd veszi t a labdt, temben kell maradni) Egy elre, Kt kettre, Hrom hatra, Hat kilencre sd ki tzre, Tizenegyre Gyertyatart, vaskoppant, Levegbe, 10 a fldre.
A gyerekek a labdt negyedelve a fldhz veregetik. A gyertyatart, vaskoppant-ra olyan ersen t a labdra, hogy nagyot pattanjon, majd a levegbe-re magasra dobja, gy kapja el. Utna tzszer veri mg a fldhz. Ekkor jabb jtkos veszi t a labdt s folytatjk a labdaveregetst.

Ktlugr: Erzsi, Bzsi, Sri, Kati. Egy, kett, hrom, ngy, Szlljon, szlljon a ktl. E, ke, szr, Kr, hogy vge mr.

Sznjtk: Hov megy a kis vonat, mondd meg te . . . . . . Z Milyen szn a teteje, mondd meg te! . . . . . . . Z

Van-e rajtad olyan szn, mondd meg te! . . . . . . . Z Kiolvas

Els sor: akire az utols sz (,te) jut, annak mondani kell egy helysgnevet (pl. Polgrra) Msodik sor: az utols szra es gyermek egy sznt nevez meg (pl. kk); Harmadik sor: az utols szra es gyermek felelete: van vagy nincs. Aki eltallta, tveszi a jtkvezetst. Ha nem tallta el, az elbbi vezetvel ellrl kezddik a jtk. A gyermekek a jtk megkezdse eltt sszebeszlnek, hogy milyen sznre gondolnak. A krdezettnek nem a konkrt sznt kell megmondania, hanem csak van vagy nincs .A vlasz dnti el a jtkvezet-csert.

Naphvogat: Sss fel nap, fnyes nap, Kertnk alatt kt kis brny Majd megfagy. Eredj fel az gbe, Fehr lepedbe, Krd ki a kiskulcsot, Hvd be a hideget, Engedd be a meleget! Sss fel, Nap, Fnyes Nap! Kertek alatt a libim Megfagynak. Tertsd rjuk kpnyeged, Adjl nekik j meleget! Sss fel, Nap, Kedves Nap!

Esbiztat: Ess, ess, escsepp, Szomjas fldet itasd meg! Ess, es ess, hrom htig ess! Hullj a rtre, a vetsre Ess, es ess!
Katicabogrrptet:

Ess, es essl, Bugyborkot vessl, Hogy a bza njn, A gyermek rljn, Lesz kenyr, lesz kalcs, Karcsonykor finom fnk.

Katka rplj el, (s. s- m. s. s- m.) (szinkpa) gyn az anyd sprvel (s-s-m-m s. s- m.) Csigahvogat:

Bum-bum bcsi! Hov visznek katonnak? Fl vagy le? (abba az irnyba amerre a katicabogr repl)

Csiga biga palota, nosza hol az ajtaja? Ajtja nincsen, ablaka sincs, sehol egy lyuk, hogy bkukkints, Kukk! Iskolsdi: Gyertek lnyok, iskolba, ltzzetek dszruhba, inc, pinc, lakatos, te leszel a cica most. Els osztly i-i-i, Msodik osztly bicikli, Harmadik osztly kiskirly, Negyedik osztly nagykirly, tdik osztly hagymaszr, I nagy szamr kt flvel kalapl, Nem kell neki iskola, csak egy korhadt taliga, Befogjk a taligba, gy viszik az iskolba. Dramatikus jtk: sz: Mit szeretek? - Jtszani! Fbl ki se ltszani! - Zld erdben mi rohan? - n jrtatom a lovam gy, te gy! Kakas bcsi: (A gyerekek flkrben llnak, egyik elttk a kakas bcsi plcikval a kezben.) - Hov, hov kakas bcsi? - A vsrba kikiriki, - Mit vsrolsz kakas bcsi? - Zld furulyt kikiriki. - Ht, hogy fjja kakas bcsi? - gy ni, gy ni, gy ni.(Erre sztfutnak, a kakas utnuk, akit megt a plcikjval, az lesz helyette) Tl: Gyrsdi: Hatodik osztly gatyaszr, Hetedik osztly kis szamr, Nyolcadik osztly nagy szamr.

Megy a gyr vndortra, egyik kzbl a msikba. Aki tudja, meg ne mondja merre van a gyr tja!
A jtszk sorba lelnek. Kezeiket, gy teszik ssze, mintha imdkoznnak. Vlasztunk egy cict s egy osztt. A cica kimegy, az oszt valakinek a tenyerbe cssztatja a gyrt, de akkor is folytatja az osztst, ha mr becssztatta a gyrt v.kinek a kezbe, gy a jtszk sem tudjk kinl van az. Behvjk a cict: cic, cic, cic, cic. A huny a sor elejn kezdi a nzegetni a gyerekek kezt, anlkl, hogy hozzjuk nylna, kzben nekli a Csn-csn gyrt: jobb keznek mutatujjval maga eltt intve egyenletesen jr. A dal vgnl megll krlnz, s ahhoz megy, akinl a gyrt gondolja s ezt mondja:

Piros brnek, br ajtaja Aki tudja ne tagadja, Lm n tudom nem tagadom

Aztn a gyerekre mutatva folytatja

Ettl krem, ettl vrom, ez adja ki.

Ha eltallta, akkor a msik gyerek megy cicnak, ha nem visszamegy a jtszk gy mondjk:

Egy esztends a cicia. (ktesztends a cica,........)

Hrom esztends macskt megkergetik, megcsipkedik.

Sajt s virgvsros:

Nem elad a trcska? A gyerekek fele kt lps tvolsgra krben ll. Azutn mindenki
el l egy msik gyerek, a trcska. Egy vevnek marad, s valakitl krdezi:

- Nem elad a trcska? - Nem elad, nem elad! Csak a vsrra val. - De mgis, hogy adja? - A kassai toronyrt, Benne val kincsekrt, Szz arany gyrrt, Egy..., kt.., hrom csapsrt!
Ekkor a vev s az elad jobbra, balra szaladnak, s a csapsok szma szerint futjk krl a krt, aki hamarabb r a trcskhoz, az elad, aki ksbb az vev lesz.

Tavasz: - Virgvsr
A jtkvezet kijell egy rust s egy vsrlt. A vsrl elmegy egy kicsit messzebbre, hogy ne hallja a tbbiek beszdt. Mindenki vlaszt egy virgnevet s megmondja. A vsrl fllbon ugrlva jn s bejelentkezik.

Vsrl - Cin, cin. rus - Bumm, bumm. Mirt jttl? Vsrl - Virgrt. rus - Milyenrt? Vsrl - ........

(Mond egy virgnevet. Ha van ilyen a gyerekek kztt, azt elviheti s fl lbon ugrlva mennek a gyjthelyre. l-la nincs, az rus azt mondja:)

rus - Kosr a fejedre, tepsi a htadra, mehetsz.

Ha az rus nem emlkszik a virgok nevre s megtagadja a krst szges hd alatt kell tszaladnia, s ms rust vlasztanak.

- B, bika:
A. jtsz gyermekek kiolvasval bikt vlasztanak, aki egy cvekhez kttt madzag msik vgt fogva krbejr. A szabad kezben egy vesszcske van. A madzag vgt rgzt cvek mell egy zsebkendt, vagy egyb. trgyat helyeznek. A tbbiek a dal els kt sort nekelve, ki akarjk ragadni a cvek mellett elhelyezett trgyat. A bika, aki a dal msodik felt nekli, ezt nem engedi. Akire rcsap, azzal helyet cserl.

B bika, cseri bika,

(m r-d, m-m r-d) m-m r-d)

Adjl sznt, adjl szalmt.

(m-m r-d, (m

Nem adok, nem adok,

m r, z m m r, z) r-d m-m d)

ha hozzm rsz rd csapok.

( m-m

Kiolvas: Megy a bika a lajtorjn, Egy kvr lgy l az orrn, Kipi-kopp-kopp, ki ment ki, vagy ti? Csfol: Bm-bm bika, vaskarika, nem illik r a pntlika. - Csipedem-csipedem-brzsingom, Fekdj mellm galambom, Nem fekszem n temelld, rdg bjjk tebeld.
(Kislnyok lnek a gyepen, tpkedik a fvet, mondjk vagy nekelik a mondkt. Az utols sornl felugranak s egymsra szrjk a fvet, akire a legtbb hull, az az rdg)

Tncszk Levendula gastul, Ugorj egyet prostul! Azrt adtam egyszer meggyet, Hogy velem is ugorj egyet! Csili-csalamd, rothadt karalb,

Szraz di, ropogtat, Hegedsz, muzsikasz. Tedd le babm a szrdet, Hadd ugorjak egyet vled! cukor, csokold, Sri hipp s hopp!

Hej pipirke, pipirke, Ez a szarka tnca,

csep, lep, kenderf Ez a fordulsa.

Egr, egr adj fogat, n adok csontfogat, Te meg adjl vasfogat! Fecske csicsereg, Mindent kifecseg, Azt is jn a nyr, Azt is tovaszll. Glya, glya kelep-kelep, Nagy tra megy, Isten veled. Isten veled fik, lnyok, Kikeletkor visszaszllok. Baglyocska hunyorog, Fatnkn kuporog, Nagy fejt forgatja, Hol erre, hol arra, Izeg-mozog toporog, Tipi-topi, top-top-top